1. oldal. copyright 2010

1. oldal www.munkaugyiforum.hu copyright © 2010

Előszó Egyik ügyfelem, amikor megkapta ezt a tanulmányt, azonnal elolvasta, majd megkérdezte tőlem, hogy mi alapján választottam ki ezeket a munkaügyi “bakikat”? Nos, két fő szemszögből elemeztem a kkv-k munkaügyi problémáit, de a kettő nagymértékben összefügg egymással. 1. Mi az, amit a munkaügyi ellenőrzés keretén belül a leghamarabb kiszúrnak a felügyelők, majd ebből egy nagyobb törvényszegésre következtetnek. 2. Mi az, ami a legtöbb pénzt viszi el a vendéglátós kasszából? És itt nem a büntetés-befizetésre gondoltam. Engedd meg, hogy felhívjam a figyelmedet arra, hogy az alábbiakban találkozni fogsz olyan “munkaügyi bakikkal”, melyek az első pillanatban jelentéktelen apróságnak tűnhetnek és/vagy eltérnek a jól beidegződött gyakorlattól. Arra kérlek, hogy olvasd végig figyelmesen ezt a tanulmányt és ígérem, hogy ki fog kristályosodni az a kép, amelyet minden vállalkozónak látnia kellene.

Erzse Tibor a Munkaügyi Fórum szaktanácsadója

www.munkaugyiforum.hu copyright © 2010

2. oldal

Jó olvasást kívánok neked és sikeres munkaügyi szervezést

Első legnagyobb baki

„MUNKASZERZŐDÉS? TÁJÉKOZTATÓ? MUNKAKÖRI LEÍRÁS? …DE HONNAN? - A BOLTBAN IS LEHET KAPNI ILYET! - A KÖNYVELŐMNEK EZT TUDNIA KELL! - DE HÁT ERRE VAN A JOGÁSZUNK!” Ez a három alapeset, mellyel a cégek 95% - nál találkozok. Nos nézzük sorba:

A boltban is lehet kapni ilyet! A munkaszerződés: Tartalmazza a felek adatait + a három kötelező elemet - munkakör, munkabér, munkavégzés helye plusz két –három pont, nyomtatvány kiadótól függően, ami lehet munkaviszony időtartama, próbaidő vagy egyéb kikötések. Egy rövidke példa, a boltban vásárolt munkaszerződés hiányosságairól. Ha engem munkavállalóként ilyen szerződéssel alkalmaz egy cég, akkor számomra nem kötelező: -

hogy a legjobb tudásom szerint végezzem a munkámat;

-

hogy felelősséget vállaljak a munkám után;

-

hogy a cég belső titkait megőrizzem;

-

hogy a munkáltató utasításainak eleget tegyek;

-

hogy az általam okozott kárt megtérítsem;

-

hogy csak ennél a munkáltatómnál dolgozzak, azaz egy időben dolgozhatok akár a konkurenciánál is…. (a munkáltatóm tájékoztatása nélkül).

Ráadásul mindez semmit nem ér a kötelező tájékoztató nélkül, mely ideális esetben legalább tizenegy kötelező pontot tartalmaz.


3. oldal

És még egy pár ehhez hasonló “nem kötelességet” fel lehetne sorolni.

LÁSSUNK EGY ILYEN PONTOT!

Irányadó Munkarend - nem számít munkarendnek pl.: a „heti 40 óra”, „napi 8 óra”, „beosztás szerint” … - kifejezések, melyeket az esetek nagy százalékában előszeretettel alkalmaznak. A munkarend normál esetben: hétfőtől péntekig 8.00 –tól 16.00 –ig, melynek része, vagy nem része az „ebédszünet” stb. De lássunk egy példát a vendéglátásból: Nagyon ritka az a vendéglátó egység, mely hétfőtől – péntekig tart nyitva, maximum napi 8 órát. A példánkban, a nyitvatartási idő: hétfőtől - vasárnapig 10.00 órától 23.00 óráig. Irányadó munkarendként le kell írni a legjellemzőbb beosztási lehetőségeket mely az adott munkavállalót érintheti. Pl: hétfőtől vasárnapig 10.00 órától 19.oo óráig, illetve 12.00 órától 23.00 óráig kerülhet beosztásra. Több millió variáció létezik. Azt, hogy te melyiket használod, Te döntöd el.

A könyvelőmnek ezt tudni kell! 5 ok, hogy miért vállalja el a munkaügyi dokumentáció elkészítését a könyvelő: • • • • •

„Minden könyvelő ezt teszi, nekem is be kell vállalni”; „Ha ezt nem vállalom, akkor azt fogja hinni a megbízóm, hogy nem vagyok jó szakmailag”; „A munkaviszonyt, be- és kijelentést én csinálom, adok hozzá szerződést is, szerintem jobb mint a bolti”; „Lássa az ügyfél, hogy én mindenhez értek, felkészült vagyok, nyugodtan rám bízhatja magát”; Te kérted, én csak mindent megteszek az ügyfelem érdekében. – A „mindent az ügyfélért” alapelv mehet az ügyfél rovására?;

Ezt alkalomadtán döntsd el magad.

Védelmükre azonnal felhoznám, hogy nekik nem a munkaügy a szakmájuk, a piac ezt diktálja és általában a megbízónak való megfelelési kényszer viszi őket arra, hogy ezt is bevállalják. Amúgy, a legtöbbjük kiválóan ért a saját szakmájához!


4. oldal

Én annyit tudok hozzáfűzni, hogy amikor a könyvelőknek tartottam munkaügyi felkészítőt, nagyon ijesztő volt, amit tapasztaltam.

Toptipp: Tegyél fel a könyvelődnek egy néhány igen egyszerű kérdést: Kérdés: - Kedves könyvelőm, szerinted, hogy állnak a munkaügyi dolgaim? Válasza: - Minden rendben, természetesen! Kérdés: - Ha gondom származna belőle, megoldanád? Válasz: - Hát természetesen mindent megtennék. Kérdés: - Ha bírság származna belőle, kifizetnéd? Ha elbizonytalanodik, kérj segítséget, és azonnal megtudod, hogy hol tartasz!

De hát erre van a jogászunk!

A jogászok többsége vállal munkaszerződés készítést is. Kérésedre, az elmondásod alapján ad egy munkaszerződés típust, esetleg kötelező tájékoztatót is. Gyakran találkozok olyan munkaügyi okmánnyal, mely kimondottan arra van kiélezve, hogy terjedelmes legyen. Hogy miért? Mert akkor a megrendelő elégedett, mivel látja, miért fizet. Nagyon népszerű beleírni a tájékoztató elemeit a szerződésbe. Ha tartalmilag és formailag helyes dokumentumot állított ki a jogászod, akkor jogilag eleget tett a törvényi követelményeknek. Ennek a hátránya csupán az, hogy ha a kötelező tájékoztató pontjait időközben módosítani szeretnéd, ezt el kell fogadtatni a munkavállalóval is.

LÁSSUNK EGY RÖVIDKE GYAKORLATI PÉLDÁT! Egy vállalatnál a nyitva tartás megváltoztatását tervezték, de a munkavállalók nem írták alá a munkaszerződés módosítást, ugyanis nem egyeztek abba bele. Milyen apró hiba és milyen sok fejfájást okoz, nemde?

Egy 1000 főt foglalkoztató vendéglátó-ipari vállalat, egy jogász által összeállított anyag alapján végezte munkáját. A jogi álláspont: "a munkavállalót nem szabad beosztani egymást követő szombat-vasárnap, munkavégzésre". Hozzáteszem, hogy ez az álláspont teljesen helytelen, amennyiben vendéglátó ipari egységről beszélünk, hiszen rájuk ez esetben eltérő jogszabály vonatkozik.


5. oldal

Most nézzünk meg egy olyan esetet, mely jogilag helyes, de a pénztárcádra halálos és mindez egy jogász által rosszul értelmezett jogszabály miatt!

Természetesen, nagy káosz keletkezett a beosztásban, évek során kialakult egy szokás mely azt eredményezte, hogy 70 fővel többet foglalkoztatott az indokoltnál, miközben folyamatosan munkaerőhiánnyal küszködött. Természetesen ez csak egy átfogó munkaerő-gazdálkodási vizsgálaton derült ki. Számokban: csak minimálbérrel számolva éves szinten (minimálbér járulékostól kb. 100 000 Ft) 70 fő x 100 000 Ft x 12 hó = 84 000 000 Ft + nem számolva az adminisztrációt, az egyéb járulékos költségeket .... stb...

Munkaügyi per esetén: A jogászok a legtöbb esetben a tényállás alapján már tisztában vannak az ügy kimenetelével, pontosan tudják, hogy nyerésre állsz, vagy vesztésre. Vigyázz, mert ha semmi esélye annak, hogy megnyerd a pert, akkor is nagyon sok ügyvéd bíztat az ügy folytatására, ami igen nagy megterhelést jelenthet a büdzséd számára. Hogy mennyit is? Ezt a következő részben tárgyaljuk. Fontos: Ha rendelkezel a fent említett dokumentumokkal, még ne ülj le, és ne tedd az öledbe a kezedet, mert még koránt sem elégítetted ki a munkaügyi adminisztráció bürokrácia-éhségét. Készíts három külön dokumentumot a munkaviszony létesítésekor (munkaszerződés, kötelező tájékoztató, munkaköri leírás). Ha ugyanazt a szerződésmintát használod minden munkakörre (iroda, termelés, értékesítés, üzletkötők, raktáros), akkor én azt mondom, hogy van sokkal költségkímélőbb megoldásom számodra. Ajánlott munkaszerződés elemek: a munkáltató illetve a munkavállaló adatai, a szerződés időtartama, próbaidő, munkakör, munkabér, munkavégzés helye, munkaidő, összeférhetetlenség, a munkavállaló általános kötelezettségei (bejelentés, nyilatkozat), kártérítési felelősség, titoktartás, vegyes rendelkezések, …

6. oldal

Itt is kötelességem megjegyezni, hogy én már találkoztam egy pár nagyon jó munkaügyi jogásszal, akik a fent megemlített hibákat nem követik el és rendkívül lelkiismeretesek.


Második legnagyobb baki

„KI VAGY RÚGVA… TAKARODJ A SZEMEM ELŐL!!!”

Ez a döntés, a legjobb esetben is, fél milliós nagyságrendű lyukat jelent a zsebedben. A legrosszabb esetben a kirúgott munkavállaló 3 évi fizetése, közterhei, plusz egy-két hónap kártérítés. Ez számokkal kifejezve a következőképp néz ki, ha egy alacsonyabb fizetéssel kalkulálunk:

LÁSSUK EZT A GYAKORLATBAN!

Egy vállalatnál „kirúgtak” egy munkavállalót (nem te, mert te ilyet nem teszel), aki jogi útra terelte az ügyét és három év után meg is nyerte azt, ugyanis akkor született meg a bírósági határozat. - Munkavállaló havi keresete: bruttó 75 000 Ft volt - Neked ez az ember havonta, 102 075 Ft – ba került - Két havi kártérítést ítélt meg a bíróság, ami 2x102 075 Ft Mivel a munkavállaló munkaviszonya, a bírósági határozat jogerőre emelkedésének időpontjában szűnik meg, ezért a felperes jogosult a három évi fizetésére. Ami 102 075 Ft x 36 = 3 674 700 Ft, plusz a két havi kártérítés, az annyi mint 3 878 850 Ft, és máris 4 millió körül vagyunk.

A jogász, aki megnyeri a pert a munkavállalónak - megjegyzem ez a legegyszerűbb ügy - azt tanácsolja „illik fektetni az ügyet minimum másfél évig”, mert a bíróság döntése már előre ismert.

7. oldal

De szerintem a fenti összeg fele is nagyon soknak tűnik.


Toptipp: Mindig készíts írásos dokumentumot a munkaviszony megszüntetéséről. Javaslom a „munkaviszony megszüntetése közös megegyezéssel” című dokumentum használatát. A rendes felmondás esetén, légy nagyon körültekintő, ne mondvacsinált okod legyen, jelöld meg benne a jogorvoslatot is. A rendkívüli felmondás nagyon veszélyes, ha nincs megalapozva (soha ne hozz hirtelen döntést, inkább előbb számolj el 10 –ig és ha muszáj, igyál meg egy pohár hideg vizet is, mielőtt cselekszel!)

8. oldal

Ha bizonytalan vagy, kérj segítséget!


Harmadik legnagyobb baki

„Nálunk a jelenléti ívet kötelezően alá kell írni; …a munkavállalók írják be magukat.”

„Nálunk minden munkavállaló beírja magát!” Sok vállalatnál kifüggesztve, vagy nagyon szembetűnő helyen, ott találjuk a nyomtatványboltban kapható, jól ismert A3-as papírt, mely egy havi bontásban tartalmazza a munkaidő nyilvántartást. Nos, ez a nyomtatvány az oka annak a hiedelemnek, hogy ezt alá kell írni. Ha alá kell írni, akkor a munkavállalónak kell vezetni. De ne feledd, ha NEM HITELES, akkor olyan mintha nem is létezne. Ráadásul egyes nyomtatványokon „érkezés” „távozás” van feltüntetve, ami nem feltétlenül esik egybe a munkaidő kezdetével és végével, melynek vezetését azonban a jogszabály előírja.

LÁSSUK EZT A GYAKORLATBAN! Munkaidő: 8.00 – 16.00 Munkaközi szünet: 20 perc mely része a munkaidőnek Munkavállaló érkezik: 7.30-kor mert akkor jön az autóbusz Munkavállaló távozik: 16.15-kor mert neki így komfortos elérni azt a járatot mely hazaviszi.

9. oldal

Ha tehát ezeket az adatokat rögzítik a „jelenléti íven”, akkor a munkavállalónak naponta keletkezik 45 perc túlórája.

Melyek a leggyakoribb következmények, ha a munkavállalók „írják be magukat”, papír szerint: www.munkaugyiforum.hu copyright © 2010

•

elfelejtette elkezdeni a munkáját;

•

nem ment haza;

•

sőt már egy hete folyamatosan dolgozik;

•

van, aki munkakezdéskor azt is tudja mikor végzett;

•

mindig rögzít túlórát, mert fizetik;

•

ha nem fizetik, akkor is, hogy láthassa a főnök, hogy sokat dolgozik;

•

ha késik, úgy rögzíti, hogy ez ne derüljön ki.

Nagyon fontos, hogy TE vezesd ESEMÉNYSZERŰEN, vagy bízd rá valakire, aki felelőse ennek és akkor nem lehet gondod. Gondolj arra, hogy mindez a TE felelősséged, vagyis a következményeit TE viseled és nem a munkavállalód.

10. oldal

A MUNKAÜGYI ELLENÖRZÉS KIMENETELÉNEK 85%-A EZEN A DUKUMENTUMON MÚLIK!!!


Negyedik legnagyobb baki

„A munkavállaló tavaly nem vette ki a szabadságát!” Az esetek nagy többségében a munkáltatók jóindulatúak és a munkavállalóra bízzák a döntést, hogy mikor, mennyi időre szeretne szabadságra menni. De megjegyzem, a munkavállaló egy nap szabadságot sem vehet ki, hiszen nincs arra jogosultsága. Azt a munkáltató adja ki!!! Szabadsága egynegyedének időpontját a munkavállaló határozza meg és a munkáltatónak, kötelessége abban az időpontban kiadnia. Mi történik, ha mégis bent marad szabadság? A válasz nagyon egyszerű – PÉNZBÍRSÁG. Mely esetekben nincsen ezért pénzbírság? „A munkavállaló betegsége vagy a személyét érintő más elháríthatatlan akadály miatt. A munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdeke, illetve a működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén a szabadságot legkésőbb a tárgyévet követő év március 31-ig, kollektív szerződés rendelkezése esetén a tárgyévet követő év június 30-ig” adja ki, ha az esedékesség éve eltelt. Mi lehet egy vállalat kivételesen fontos gazdasági érdeke? Ha meghibásodott nálatok az atomreaktor, akkor lehet átvinni következő évre. Na meg a munkavállaló betegsége, táppénze miatt. Van egy kis enyhítés, de nem javaslom kihasználni csak akkor, ha nagyon muszáj: Hogyha aktuális évben elkezdi a dolgozó a szabadságait letölteni és következő év január első 5 munkanapjára átnyúlik a szabadság – kiadottnak kell tekinteni.

LÁSSUK EZT A GYAKORLATBAN! Jön a Karácsony, sok a munka, nagy bevétel mutatkozik. Szükség van a legjobb embereid munkájára, szakértelmére, de mivel a szabadságukat még nem adtad ki ebben az évben és törvény alapján kötelező, így a legforróbb időszakban ember nélkül maradsz.

Gondolom, nem szeretnéd viselni ennek következményeit. Év elején tervezd meg a munkavállalók szabadágát. Ha nem is sikerül pontosan, de legalább van amihez tartsd magad.


11. oldal

Felügyelő barátaink azt mondják, ilyen esetben fel kell venni embert, beugrót vagy úgy kell szervezni a munkát.

Ötödik legnagyobb baki

„Te…figyelj! Van egy cég, aki hoz embereket olcsóbb mintha te alkalmaznád!” Sokan kölcsönöznek munkaerőt, mert az milyen „jó buli. Nem kell tenni semmit, van ember és még jó olcsó is.” A kölcsönzés célja és lényege, hogy amikor sok a munkád, igényelsz pár embert, amikor viszont kevesebb a munkád csak azt mondod, hogy eddig kellettek az emberek és már nem hívod őket. Amikor megint hajtás lesz, megint igényelheted őket. Na persze abban az esetben is jól jön a kölcsön - munkaerő, amikor a külföldi tulajdonos kitalálja a létszámstoppot, de neked valaki el kell, hogy végezze a munkát. Végül jól mutat a statisztikád, a munka el van végezve és mindenki boldog. Ez tényleg egy kényelmes megoldás a számodra.

Toptipp: Hogyan is számolj?: • • • • •

a céged működéséhez kell egy állandó, alaplétszám; beesett egy nagy volumenű munka, a vállalkozási díjadba kalkuláld bele a kölcsönzött munkaerő díját; a kölcsönzött munkavállaló díjával pontosan tudsz számolni, hiszen azt a kölcsönbeadó előre megadja; elvégeztétek a munkát, a kölcsönzött munkavállalóktól el tudsz köszönni azonnal; ma 20 fő kell, holnap csak 5 fő, holnapután 25 fő;

A megtakarítás ott jelentkezik, hogy pontosan annyi embert foglalkoztatsz adott pillanatban, amennyire szükséged van!

Ha ennél olcsóbban jutsz a kölcsönbe vett munkavállalókhoz és be vannak jelentve, szerencsés vagy (ugyanis a kölcsönző a béren kívüli juttatások rendszerét alkalmazza); azt nem is merem feltételezni, hogy nem fizeti ki az adót a munkavállalók után.


12. oldal

Normál esetben a kölcsönzött munkavállaló drágább mintha te alkalmaznád, MERT ugyanazok az adózási jogszabályok vonatkoznak rá, mint a te munkavállalóidra, CSAK pluszban rájön a munkaerőkölcsönző haszna is.

ARRA FIGYELJ A LEGJOBBAN!

• • •

• •

a kölcsönbe adónak (bérmunkásokat közvetítőnek), legyen a munkaerő-kölcsönzésre engedélye (határozat munkaerő-kölcsönző nyilvántartásba vételéről; nagyon nagyon fontos, hogy tegyétek be azt a köztetek élő szerződésbe!!!); ha Betéti Társaság a kölcsönbe adó, akkor biztos nincs neki ilyen, mert neki nem is lehet; addig be ne engedj senkit dolgozni, ameddig nincs a kezedben az APEH bejelentője (T1041-es), mert ha elkap a felügyelet és éppen még nincs bejelentve a munkavállaló a te „feketemunkásaid lesznek” nem pedig a kölcsönbe adóé, mint ahogyan azt te gondolnád; Ha az APEH találja meg, 12 napra felfüggeszti a tevékenységedet, 200 – 250 000 Ft/fő+ három havi járulék befizetés; 5 évre kizárnak a közbeszerzésekből és 2 évig bizonyos pályázatokon sem vehetsz részt;

13. oldal

Ha ezeket követed, nem lehet bajod!


Hatodik legnagyobb baki

„Béreljünk diákot…nagy buli!” Ez egy nagyon elterjedt mondat a vállalkozók körében, még a nagy cégek is előszeretettel hangoztatják. Ugyanis ez az egyik legnépszerűbb és „legolcsóbb” módja a foglalkoztatásnak. A legolcsóbb szót nem véletlenül tettem idézőjelbe. Ennek nagyon egyszerű oka van, ha rosszul csinálod, ez lehet a legdrágább, amit el tudsz képzelni, DE a szankciókról majd a végén. Lássuk melyek azok a jellemzők, amelyek irányadóak, ha egy diákszövetkezet mellett döntesz: 1. A diákszövetkezet a tagjaival végzi el a munkát; 2. Ezek nappali tagozatos diákok, nem munkaviszonyban vannak, hanem tagi jogviszonyban a szövetkezetnél; 3. Egy bizonyos feladatra vállalkoznak; 4. Nagyon kedvezményes adózású juttatásban részesülnek a tagok; 5. Ezért olcsóbb mint bármilyen foglalkoztatás;

LÁSSUK EZT A GYAKORLATBAN!

Karácsony van, kint süvít a szél és baromi hideg van. A céged 15 000 db. üdvözlőlevelet szeretne küldeni a partnereinek. Éppen sok a munka, nem akarsz kollegákat kivenni a termelésből (mert szükség van a hétköznapi munkájára; időarányosan többe kerül, mint a diákszövetkezet; de erre még millió más okod is lehet…)

1. 2. 3. 4. 5.

lépés: Kötsz egy vállalkozási szerződést a diákszövetkezettel; lépés: A szövetkezet elküld hozzád 20 tagot; lépés: 4 óra alatt beborítékolják és felcímezik a 15 000 db üdvözlőlevelet; lépés: a szövetkezet küldi a számlát és a teljesítésigazolást; lépés: átutalod a vállalkozási díjat;


14. oldal

Mi is a gyakorlati menete ennek?

Lássuk, hogy tudod ezt nagyon elrontani, és mit kockáztatsz? 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13.

lépés: Kötsz egy vállalkozási szerződést a diákszövetkezettel; lépés: Igényelsz a diákszövetkezettől 20 diákot; lépés: A diákszövetség odaküld 20 tagot; lépés: Egy munkavállalód összegyűjti a diákokat érkezési sorrendben, de csak mondjuk 18 fő jelent meg; lépés: A munkavállalód beírja őket a jelenléti ívre; lépés: Majd odakíséri őket a munkaterülethez; lépés: Tájékoztatja a feladatról és kiosztja mindenkinek a munkát; lépés: Folyamatosan ott van és felügyeli, hogy ne lazítsanak, ösztökéli, motiválja őket; lépés: 4 óra alatt beborítékolják és felcímezik a 15 000 db üdvözlőlevelet; lépés: A munkavállalód kitölti a jelenléti ívet és még alá is írja; lépés: Ez a jelenléti ív lesz az elszámolás és a számla kiállításának alapja; lépés: A szövetkezet küldi a számlát és csatolja a jelenléti ívet teljesítésként; lépés: Átutalod a vállalkozási díjat.

Mit is rontottál el? 1. Megosztva gyakoroljátok a munkáltatói jogkört (a munkaerő-kölcsönzés tipikus jellege); 2. Dokumentumokkal is alátámasztod ennek tényét, hiszen van egy jelenléti ív; 3. Egy esedékes ellenőrzés kapcsán a diákszövetkezeti tagok, azt fogják nyilatkozni, hogy a te cégednek borítékolnak és még nem is állítottak valótlant; 4. És ha ráadásul te is azt mondod, hogy „bérelt munkaerő”?!...; ….lehúzhatod a rolót és elköltözhetsz a Föld túloldalára, ha még maradt pénzed gyaloglásra, mert repülőjegyre nem biztos, hogy telni fog.

• • • • • • • •

Ha megosztva gyakoroljátok a munkáltatói jogkört, akkor → ez munkaerőkölcsönzés; Ha munkaerő-kölcsönzés → akkor erre a tevékenységre a diákszövetkezetnek nincs engedélye; A tagok nem munkaviszonyban vannak a diákszövetkezetnél → ezért nincsenek bejelentve; Ha pedig kölcsönzés, és nincsenek bejelentve → a TE „FEKETEMUNKÁSAID” lesznek, mindenki, aki ily módon bizonyítottan, valaha is megfordult nálad; A többmilliós bírság mellett, kötelezni fognak, hogy ezeket az embereket visszamenőleg jelentsd be; Fizesd ki a járulékokat utánuk és ez az, ami már több tízmilliós történet, természetesen volumentől függően; ráadásul kizárnak a közbeszerzésekből 5 évre; + a kiszabott bírság;


15. oldal

Toptipp:

Hetedik legnagyobb baki

„Kinek az eszközeivel végzi a munkát” Napjainkban nagyon sokat hallani a leplezett munkaviszonyról, nagyon sok tanács is kering szájról szájra, hogy lehet megoldani, hogy ne legyen annyira leplezett. Mindenkinek az első dolog, ami az eszébe jut az, hogy:

„A saját eszközeivel végzi a munkát a megbízottam”

Jó a szerződésünk, akkor rendben is lennénk..... „Hát nem egyszerű kijátszani őket? Milyen buták ezek a törvényhozók…” Milyen, ehhez hasonló felelőtlen tanácsokkal találkozhatunk még, nap mint nap: 1. 2. 3. 4.

A megbízott azt mondja, hogy a saját eszközeivel végzi a munkáját; A megbízott bérli a megbízótól az eszközöket, azonban bérleti díjat nem fizet érte; A megbízott bérli a gépkocsit, de a költségeket a megbízó fedezi; A megbízott hivatkozzon arra, hogy a vállalkozási díja azért olyan alacsony, mert a bérleti díjjal csökkentett összeget számlázza ki. („lebarterezték”); 5. A megbízott folyamatosan csak egy asztalt, egy számítógépet, egy telefont és 5 négyzetméter területet bérel a megbízó irodahelységében. 6. Írjuk bele a szerződésbe, hogy ez nem munkaviszony (és ettől minden rendben lesz).

• • • • • • • • • • • •

A végzett munka jellege; A munkakör; Személyes munkavégzési kötelezettség; Rendelkezésre állás; Szabadság; Alá-fölérendeltségi viszony; Irányítási, utasításadási és ellenőrzési jog; A számlák ellenértékének kifizetése; A megbízással kapcsolatos képviselet; Rendszeres értekezletek; A jogviszony külső jegyei (névjegykártya, kitűző, névtábla az iroda előtt a megbízó lógójával); Stb. stb. stb.

Befejezésképpen engedj meg egy javaslatot. Mindenképpen nézd át a munkaügyedet. Hidd el nekem, mindig vannak hibák. Ha nem megy, kérj segítséget. Ez belekerülhet neked néhány családi állatkert-látogatás árába de ezzel megtakaríthatod a családod luxusnyaralását. www.munkaugyiforum.hu copyright © 2010

16. oldal

Az én kérdésem az, hogy mi van az alábbi munkaviszonyra utaló elemekkel?

Ezek után két dolog történhet: -

Az első, hogy felébresztettem benned a gondolatot, hogy jó lenne végre a munkaüggyel foglalkozni, hogy megtaláld azt a bizonyos arany középutat a vállalatod jólszervezettsége és a törvényesség között (mert ugye tudjuk, hogy ez a két dolog nem mindig jár együtt). És végre kimondhasd, hogy a vállalatod nem egy “átlagosan szervezett”, hanem egy “kiválóan szervezett” cég!

-

A második dolog ami történhet, hogy nem tulajdonítasz túl nagy jelentőséget ennek az egésznek és várod, hogy a problémáid maguktól megoldódjanak, valamint arra gondolsz, hogy „hozzánk úgysem fognak ellenőrök jönni, mert eddig sem voltak.”

A kockáztatás, csak egy ideig jóleső érzés, még adrenalint is termelhet, de hosszú távon megzavarja a józan gondolkodást és az éjszakáidat! A kiváló szervezettségre törekvő cégvezetőknek szeretnék egy nagy segítséget nyújtani. Ha úgy gondolod, hogy a tanulmány elolvasása után sem minden világos számodra és nem tudod, hogy hogyan tovább, akkor se essél kétségbe és ne magadban keresd a hibát emiatt. Inkább fog be a céged fogatába a tophr.hu munkaügyi szakértőjét, hadd kamatoztassa tudását a vállalatod hasznára. Hogyan juthatsz egy ilyen segítséghez? Szándékodat mindenképpen juttasd el hozzánk, kitöltve a tanulmány végén lévő megrendelőt az ott feltüntetett faxszámra, vagy küldheted e-mailen is. Ha nem tudunk azonnal a rendelkezésedre állni, akkor előre is elnézésedet kérem, de két héten belül mindenképpen elvégezzük a vizsgálatokat.

•

a munkaügyi tevékenység átfogó felülvizsgálata, ellenőrzése a mindenkor hatályos a foglalkoztatást szabályozó törvények alapján;

•

munkavégzésre irányuló szerződések felülvizsgálata (vállalkozási szerződés, megbízási szerződés, munkaerő-kölcsönzési szerződés, diákszövetkezeti vállalkozási szerződés);

•

munkaviszony létesítésével, megszűnésével (megszüntetésével) összefüggő bejelentési kötelezettségek ellenőrzése;

•

munkaszerződések kötelező tartalmi elemeinek megléte, a munkaszerződés tartalma;

•

a foglalkoztató írásbeli tájékoztatási kötelezettségének betartása, a tájékoztató tartalmi elemei;

•

a munkavállaló munkaköri feladatairól történő tájékoztatás ellenőrzése;


17. oldal

Mit tartalmaz egy ilyen vizsgálat?

•

a kötelező legkisebb munkabér kifizetésének ellenőrzése;

•

munkaidőre, pihenőidőre, rendkívüli munkavégzésre, készenlétre, ügyeletre vonatkozó nyilvántartások ellenőrzése;

•

szabadság-nyilvántartás ellenőrzése;

•

a munka díjazására vonatkozó elszámolások szabályszerűségének vizsgálata;

•

a jogszabályokban előírt bérpótlékok kifizetésének ellenőrzése;

•

a munkabérszámfejtés, munkabér kifizetések vizsgálata;

•

a foglalkoztatásra irányuló jogviszony megszűnésével összefüggő – a munkavállalót megillető járandóságok kiadása, igazolások kiállítása és kiadása;

•

a munkaerő-kölcsönzéssel kapcsolatos jogszabályok betartása;

•

diákok foglalkoztatásával kapcsolatos jogszabályok betartása;

•

az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás szabályainak betartása.

Engedd meg, hogy felhívjam a figyelmedet tevékenységünk néhány elemére: • • •

Helyszíni munkaügyi vizsgálat – a munkaügyi felügyelet ellenőrzési módszerével és eljárási gyakorlatával – ügyfelünk székhelyén, illetve telephelyén. Hatósági eljárást modellezve tanúként meghallgatjuk – minden szerződéstípust és munkakört érintve – a munkát végző személyeket; A felülvizsgálat eredményéről szakmai összefoglaló anyagot készítünk, amely tartalmazza a hiányosságokat, a megsértett jogszabályi helyeket kiemelve;

Hogy mennyibe kerülhet neked egy ilyen vizsgálat? Gondolom, hogy már eszedbe jutott ez a kérdés. Rögtön megnyugtatlak, nem sokba. Ha annyi pénzt kérnék tőled, amennyit megspórolok neked, mondjuk 3 hónap alatt, akkor igényelnéd?

De milyen garanciával? Ha a vizsgálat végén úgy gondolod, hogy számodra az égvilágon semmilyen haszna nem volt, akkor, ENGEDD MEG, HOGY AZ EZZEL JÁRÓ KÖLTSÉGEK ENGEM TEHELJENEK és NEKED SEMMIT SE KELLJEN FIZETNI.


18. oldal

Naná, hogy igényelnéd. De megnyugtatlak, sokkal kevesebbet kérek annál és még ha megtoldom egy visszautasíthatatlan garanciával akkor…

Normál Munkaerőfoglalkoztató Munkavállalók (hétfőtől Munkaidő kölcsönzést, vagy létszáma péntekig keretben diákszövetkezetet napi 8 foglalkoztató igénybevevő órában) 4 - 10 fő

80.000 Ft

100.000 Ft

140.000 Ft

11 - 20 fő

100.000 Ft

250.000 Ft

280.000 Ft

21 - 60 fő

150.000 Ft

350.000 Ft

380.000 Ft

19. oldal

Rendeld meg azonnal és hidd el: napokon belül megtérül neked. Ja, és ne feledd a garanciát, ha nem volt haszna a vizsgálatnak a költségeket a Munkaügyi Fórum állja.


MEGRENDELŐ LAP az átfogó munkaügyi vizsgálathoz Megrendelő vállalat szémélyi létszáma

Normál foglalkoztató (hétfőtől péntekig napi 8 órában)

Munkaidő keretben foglalkoztató

Munkaerőkölcsönzést, vagy diákszövetkezetet igénybevevő

4-10 fő 11-20 fő 21-60 fő

61 fő fölötti létszám esetén, az árszabás megegyezés alapján történik. Fizetési feltételek: a kifizetést a szolgáltatás teljesítése után, egyösszegben való átutalással kérjük

Megrendelő adatai Cégnév: Számlázási cím: Levelezési cím: Kapcsolattartó: Telefonszám:

Fax:

Web:

E-mail:

Számlavezetõ pénzintézet neve:

Pénzforgalmi jelzõszám:

Adószám:

Cégjegyzékszám:

Érdekképviseleti Szervezet megnevezése: Megrendelő megjegyzése:

Kelt.:...........................……20........................................................ ……………………………………………………………….

Cégszerű aláírás

20. oldal

A kitöltött megrendelőlapot a (06 27) 391 136-as faxszámra vagy az [email protected] email címre küld!


A 7 legnagyobb baki, amiért a vendéglátósokat biztosan megbünteti a munkaügyi felügyelet!

21. oldal

Jegyzetek:


1. oldal. copyright 2010

Recommend Documents