1 oldal Copyright 2015 gyerekpillanatok.hu

1|oldal Copyright © 2015 – gyerekpillanatok.hu

Tartalomjegyzék I. EXPOZÍCIÓS PROGRAMOK – Tekerjük át a gombot az automata programról

3

1. BEVEZETŐ AZ EXPOZÍCIÓS PROGRAMOKBA

8

1. ISO – érzékenység

9

2. WB – Fehér egyensúly beállítása

11

3. Fénymérési módok

12

2. PROGRAM AUTOMATIKA MÓD:

20

3. ZÁRIDŐ PRIORITÁSI PROGRAM

22

Bemozdult fotók I.

23

Bemozdult fotók II.

28

3. REKESZ ELŐVÁLASZTÁSI MÓD

34

A fókuszpont:

36

A fénymérési érték rögzítése:

39

Fókuszpont változtatás II.:

39

A fókusz pont mérés felületei:

40

Elmosódott hátterű fotók készítése

41

Fotózásra ható negatív tényezők kiküszöbölésének sorrendje:

46

Élességi tartomány:

47

4. MANUÁL MÓD

53

Mikor használjunk manuális módot és mikor ne!

53

Fénymérés mérés manuális módban:

56

Záridő rekeszérték összefüggése – a Reciprok szabály:

57

II. KÉPKOMPOZÍCIÓ (KÉPALKOTÁS)

60

A harmadolási szabály:

61

A keretek használata:

66

A kép dőlésszöge:

67

1. FÉNYEK BELTÉRBEN:

70

Spot (pontszerű) megvilágítás:

73

Beltérben használt fehér egyensúly:

76

2. FÉNYEK KÜLTÉRBEN

77

Közvetlen napsütés:

77

Felhős égbolt:

80

IV. UTÓMUNKA:

82

Képek mentése:

85

Biztonsági másolat szerepe:

89

Alap Bakik, amikre jó ha odafigyelünk!

91


Tekerjük át a gombot az automata programról! De még is melyik programra? Mire? és Hogyan? Kezdjük az alapoknál! Jelen anyagban az emlékőrzés azon részéről lesz szó, ami a hétköznapi szituációkból segít kihozni a legtöbb jól elkapott pillanatot. Ez alatt azt értem, hogy a fotóink NEM lesznek elmosódottak, bemozdultak, életlenek és túl sötétek vagy túl világosak.

Ehhez azonban ismernünk kell a komolyabb fényképezőgépek azon beállításait, amik ezeket a tényezőket mozgatják. Az egyik leginkább befolyásoló tényező a „fényerő”, ami kültéren általában elegendő, beltérben viszont annál kevesebb, ahhoz hogy a fent felsorolt problémák valamelyike ne jelentkezne. Szóval a fénynek nagy jelentősége van a „fény” kép” készítésénél. ☺ A fényképezőgépekbe úgynevezett beépített fénymérők segítenek abban, hogy a fény mennyiségéhez képest megfelelően világos felvételt kapjunk. Az automata módokban is a fénymérő segít a gépnek beállítani a háttérben meghúzódó értékeket. de az a helyzet, hogy a fotózásban, emlékek elkészítésében több tényező az, amit figyelembe kell venni ahhoz, hogy meg tudjuk örökíteni azokat a dolgokat, amit a gép automatikája nem minden helyzetben tud egyértelműen eldönteni. Hiába Ő még is csak 1 gép. A fotózásnak is megvannak azok a „titkai”, ami minden más szakmának a sajátossága, hogyan „lehet még jobbat, még szebbet”, még jobban csinálni valamit. Ezért a háttérben meghúzódó alap tényezők megismerése hozzá tud minket segíteni ahhoz, hogy a saját szájízünk és elképzelésünk szerint szebbet, jobbat tudjunk létrehozni és az előlünk elszaladgáló lurkóhoz ezzel tudjunk alkalmazkodni, valamint ezzel ki is tudjuk tágítani az eddigi lehetőségeinket. Hogyan? Azokat a határeseteket ahol a gép automatikája nem tudja eldönteni a számunkra fontos tényezőket, ott a mi beavatkozásunkkal, segítségünkkel, iránymutatásunkkal sokkal több lehetőségünk nyílik. Ezt ahhoz tudnám talán leginkább hasonlítani, mint amikor valaki elkezd megtanulni főzni és ilyenkor nyilván betartja a szakácskönyvben leírtakat. Azonban amikor az élet szüli a helyzeteket… például nincs otthon lekvár a lekváros buktához vagy nincs élesztő a tészta kelesztéséhez, akkor ott a szakácskönyv nem tud segíteni, de ha ismerünk pár olyan praktikát, részletet, ami ilyenkor segíthet, akkor az ilyen szituációkban is otthonosan tudunk mozogni. (jó lehet, hogy nem jó példát hoztam, de remélem értitek!?)


Szóval a gyerekek fotózásában is hasonló a helyzet. Néha rögtönöznünk kell, alkalmazkodással. Na azért nem ennyire szélsőségesen, mint a főzéses példánál, de meg kell ismernünk, át kell látnunk pár olyan tényezőt, ami hozzásegít minket ahhoz, hogy magabiztosak legyünk. Mint már említettem, a fénynek nagyon nagy szerepe van. Aminek a megértésében az emberi szem működése is segítségünkre lehet. Egy kis játék: takarjuk le mindkét szemünket (igen most, nem viccből írom ☺ ez egy tanfolyam)! Szóval takard le mind a két szemedet! Nem elég csak becsukni! (vak sötétben nem fog működni, de úgy nyilván a szöveget sem tudnád elolvasni ☺) Szóval ott tartottunk, hogy szem becsuk, kezünket rátesszük! Majd hirtelen vegyük el a kezünket és nyissuk ki a szemünket! Majd megint szem becsuk és kezet rá, de most gyorsabban. Majd megint gyorsan rá a kezet és szem becsuk. Ha számítógépen olvassuk a szöveget, akkor jön ki legjobban a dolog. Két dolgot kell észrevenni: 1) A szemünk a becsukott állapotból a kinyitott állapotba kerüléskor csak egy nagy „fénypacát lát” – csak egy nagyon rövid kis ideig – hiába az emberi szem nagyon okos! Amikor meg becsukás következik, akkor meg egy villanás erejéig „látjuk” a becsukás előtti pillanatban látottakat. (ha többször ismétled látni fogod) 2) A becsukott állapotból a kinyitott állapotba kerülve, ha próbáljuk újra olvasni a szöveget, akkor kb. 1 másodpercig homályos a szöveg a monitoron, majd egy szempillantás alatt tű élessé válik. Illetve az is ugyanilyen szituáció, amikor egy világos helyiségből bemegyünk egy nagyon sötétbe. Ilyenkor is idő kell a szemünknek, amíg „átállítja a beállításokat a háttérben” ( a pupilla kitágul) .

Pontosan ezeket a dolgokat teszi a fényképezőgépünk is!

Állítja a fényerőhöz a „pupilláját” (több vagy kevesebb fényt enged be), hogy ne legyen túl sötét vagy túl világos egy felvétel és állítja a gép az élességet is. A fényképezőgépeknek picit azonban mások a korlátaik, lehetőségeik. Nem úgy, mint a szemünknek. Ezeket a korlátolt lehetőségeket kell megismernünk és megfelelő szituációban jól alkalmaznunk. Ugye nem is tűnik nehéznek, pedig nagyon is az! Állati bonyolult és 2-3 év múlva…. Csak viccelek, nyugi tényleg nem nehéz! ☺ Meg kell ismerkednünk a fény erejéhez való alkalmazkodás tényezőit és meg kell ismernünk az „élességet”, amit a fényképezésben „fókusz pontnak” hívnak. Azaz a fókusz pont működését és a szemünkhöz képest „buta” fényképezőgép „butaságait” ki tudjuk használni 1-1 dolog, szuper fotó elkészítésére vagy éppen az otthoni kis rendetlenség eltűntetésére.


Ezt a gondolatot talán úgy lehet legjobban megérteni, hogy …

„meg kell tanulnunk a fényképezőgép szemével látni.” Erről a gondolatról sok helyen fogsz még tőlem hallani, de talán a szembecsukós játék egy picit közelebb vitt Téged ehhez.

Az alábbi háttér paraméterekkel fogunk megismerkedni: 1) fényképkészítési sebesség, hogy a pillanat ne szaladjon el előled – (záridő, zársebesség) 2) Élesen látható tartomány nagysága (rekesz érték) 3) A kép világosságára, sötétségére ható tényezők, hogy láss is valamit a fotón (expozíció) 4) Adott képen belüli élesen látható rész kiválasztása, ha már világos – éles is legyen (fókusz pont)

Ezen tényezőket a hétköznapi gyerekfotózáshoz hogyan tudjuk hasznosítani, gyorsan, jól alkalmazni úgy, hogy közben „ne szakadjunk meg” a paraméterek állításában ☺. Úgy gondolom ez sem egy elhanyagolható tényező, ha már gyerekek mellett nem csak a gépet szeretnénk állandóan babrálni – (azaz adok majd egy „joly joker” beállítási sort a kezedbe). Ezek a főbb tényezők és ezen kívül szó lesz még arról, hogy hogyan (honnan) tudsz olyan képeket készíteni, ami a feljebb leírt „buta” fényképezőgép tényezőit előnyödre fordítja és olyat tudsz megörökíteni, amit tulajdonképpen emberi szem nem láthat! ( csak egy fotón!) Összességében ezek az összetevői az anyagnak. Illetve még pár fontos gondolat zárszóként: Ahhoz, hogy gördülékenyen, jól és gyorsan megtanuld az anyagot én minden segítséget meg fogok adni számodra. Figyelek rád, emlékeztetlek 1-1 dolgot több szempontból is bemutatok és ezért cserébe csak annyit kérek, hogy Te is figyelj rám és fogadd meg amiket mondok, írok. Mivel az anyag összeállításán 2,5 éve, minden egyes nap, minden egyes reggel és minden este azzal a gondolatokkal keltem, feküdtem le, hogy „hogyan tudom az anyagot minél jobban átadni, fejleszteni, könnyebben tanulhatóvá tenni” (ha nem hiszed el kérdezd meg a feleségemet. ☺) Nekem ez a mániám, az életem, természetesen a gyerekeim mellett. Tehát amit most meg kell jegyezned, az annyi, hogy a „fényképezőgép szemével fogunk megtanulni látni, gondolkodni aminek egyik mozgató rugója a „fény” a másik tényezője pedig a kompozíció. Illetve ha olyan érzésed támad, hogy egy számodra nehezebben begyakorolható részhez érünk és ezzel kapcsolatban félelmeid támadnának, hogy „ezt most nem értem annyira” esetleg úgy érzed, hogy ezt nem is fogod tudni megtanulni, akkor kérdezz és segítek. Valamint arra bíztatlak, hogy gondolj arra, hogy mennyire jó lesz majd, amikor az így elkészült emlékeket megosztod! Oké? Én tudom, hogy meg tudod csinálni, mert ha nekem is sikerült, akkor Te is meg fogod csinálni. Vágjunk bele!


A kezdeti lépések a gyakorláshoz 1. első lépés Elsőként nézzük meg, hogyan tudunk felkészülni? Első és legfontosabb, hogy ……………. . ……. . .. . ..! Ez talán triviális, de az előző részben említett óvatosság miatt néha csak 1-1 mozdulaton is múlik, hogy az adott pillanatot meg tudjuk-e örökíteni vagy lemaradunk róla, hát még ha ……… … .. .. sincs a ………. ….. . . …. . …. Tehát nézz körbe a lakásban és ……….. .. . . . .. .. . .. .. . . .! ☺ Nálunk például ….. . . . .. .. … .. . . . . . .. . .. .. . …………. …. .. ……… … … .. . . . .. . . …….. . ..

Így mikor tudom, hogy közeleg egy esemény, akkor már csak ………… ………………………. . …… …… . …………………………………… ……….. ……………………….. …………….. …………… …………….. ………………… …………………, akkor már késő lehet.

Tehát ELSŐ FELADAT: …………. . . … . ………… . . ………. . ………..! Természetesen a kamera akkumulátorának töltöttségéről és a memóriakártyán lévő szabad helyről se felejtkezzünk meg !

2. hogyan és hol kezdjünk el gyakorolni? Azért is a …. . .. . . kezdünk, mert az időzítés és hangulat kialakítás mellett fontos tényező az is, hogy ….………… ………………………. . …… …… . …………………………………… ……….. ……………………….. …………….. ……………… ………………… a további tanulásra. Hiszen eleinte nem lesz rutinunk, hanem tanulással és tudatossággal tudjuk felépíteni az új „szokásainkat”. Amíg nem alakulnak át bennünk a korábbi reflexek, szokások, addig nagyobb összpontosítást igényel részünkről a különbféle tényezőkre való figyelés. Így a tanulási folyamat első szakaszában a figyelmünket ………… ……………… … …………….. …………… …………….. ………………… ………………… Ez tök normális! Ehhez kapcsolódóan muszáj megemlítenem a ………… ……………… … …………….. ……….. .. …………………….. .. …………. ……………….. ………………….. ………………. ………………………. . …… …… . …………………………………… ……….. ……………………….. …………….. …………… …………….. ………………… …………………, de higgyük el jobb ezekre előre felkészülni, mintsem … …………….. ……….. .. …………………….. .. …………. ……………….. ………………….. ………………. ………………… …………………. A beltéri szituációkban történő fotózás általában ………… ……………… … …………….. ……….. .. …………………….. .. …………. ……………….. ………………….. ………………. ………………………. . …… …… . ……………….. ………………… ………………… lehetnek. Tehát ahol a legkönnyebben és legbiztonságosabban tudjuk őket, akár egyedül (vagy kis segítséggel) fotózni, azok ………… ……………… … …………….. ……….. .. …………………….. .. …………. ………………... …… …… . ………………………… ……….. ……………………….. …………….. …………… …………….. ………………… …………………. 6|oldal Copyright © 2015 – gyerekpillanatok.hu

Ilyen szituáció például a -piciknél: ………… ……………… … ………… -nagyobbaknál: …………………. .. … (bár ez néha vegyes szituáció, de legalább……….. . ….. . .. ☺) Szóval ezekben …………. . . .. tudsz úgy, hogy ………… .. .. .. . .. . ……, mert különben……… .. . . . … ……. lehet. (Ha ez már jól megy, akkor jöhetnek a …………. . .. . . .. …… . . … . )

3. Beltérben - záridő prioritási program

. A gyerekek fotózását illetően ennek a módnak a megértésében, begyakorlásában meg kell ismernünk, hogy mit jelent a záridő és mire van hatással, mert ebben a módban ezt a tényezőt ismerjük meg.

Sokféle megfogalmazás létezik, de szerintem a legjobban érthető: A záridő az ………… ……………… … …………….. ……….. .. …………………….. ..

………….

……………….. ………………….. ………………. ……………………….

……

……………………………………

……….. ………………………..

. …… ……………..

.

……………

…………….. ………………… ………………… ezt expozíciónak is szokták hívni.

Mi az a megfelelő megvilágítás, helyes expozíció? A megfelelő megvilágítás,

…………. ……

………… ……………… … …………….. ……….. .. …………………….. ..

……………….. ………………….. ………………. ……………………….

. ……

. …………………………………… ……….. ……………………….. …………….. ……………

…………….. ………………… ………………… „helyes” expozíciónak! Amennyiben az a célunk, hogy

………….

………… ……………… … …………….. ……….. .. …………………….. ..

………………... ……

……

. …………………………………… ………..

……………………….. …………….. …………… …………….. ………………… ………………… expozíciót jelent csak más-más szempont szerint!


1. kép

2. kép A különbséget pusztán az jelenti, hogy

………… ……………… …

……….. …… ……………..

……………

……………..

………………… ………………… melyik kép felel meg inkább!

Ezek alapján az expozíció (megfelelő megvilágítás) egy

………………

…

……………

…………

……………..

………………… ………………… hogyan értelmezi. (a 2. fotón látható fényerő világította meg a lurkó arcát, de a beállításokban egy „sötétebb” fotóhoz szükséges paramétereket állítottam be.)

Mire jó a lassú és mire a gyors képkészítés? Maga a szóhasználat adja erre a választ. Ugyanis a lassú képkészítés ………… ……………… … …………….. ……….. ....

……………….. ………………….. ………………. …………………, míg a gyors, a …………

……………… ………………… ………………… fotózásához megfelelő. Amennyiben ezt a szabályt ………… ………………………..

……………..

……………

……………..

………………… ………………… nem tartjuk be, akkor elmosódott fotóink lehetnek. Az elmosódás mértéke függ a ……………. . .. . ………., és a ……………….. . . . …….. is!

DEMÓ ANYAG VÉGE!

További részletek : http://gyerekpillanatok.hu/


1 oldal Copyright 2015 gyerekpillanatok.hu

Recommend Documents