Gyak 01
Mechanika II. Szilárdságtan 2016 01 Segédlet
MECHANIKA I. TANANYAG ISMÉTLÉSE Tartalom 1.
MÁSODRENDŰ NYOMATÉK.......................................................................................................... 1
2.
RÁCSOS TARTÓ ................................................................................................................................ 3
3.
IGÉNYBEVÉTELI ÁBRÁK............................................................................................................... 5
4.
TÉRBELI TARTÓK IGÉNYBEVÉTELI ÁBRÁI ........................................................................... 8
Ez a Segédlet a 2015, 2016 évek Tanszéki gyakorlatain egységesen tárgyalandó példákat tartalmazza.
1. MÁSODRENDŰ NYOMATÉK 1.1 Példa _________________________________________________________________________ [2] A további tanulmányok során a keresztmetszet súlypontja koordinátáinak meghatározása és a másodrendű nyomaték meghatározása többnyire együtt jelenik meg. Határozza meg az ábrán látható síkidom súlypontjára vonatkoztatott fő másodrendű nyomatékokat és főirányokat. A megadott hosszméretek cm-ben értendők. Megoldás: 1. Első lépésben kiszámítjuk az S p súlypont S , S koordinátáit. 2. A másodrendű nyomatéki tenzor számítása 3. Fő másodrendű nyomatékok számítása 4. Főirányok számítása A feladatban az eredeti koordinátarendszer tengelyeit , -val jelöljük, ebben adjuk meg a súlypont koordinátáit. A súlyponti (súlyponton átmenő) koordinátarendszer tengelyeit itt x , y -nal jelöljük. 1. Súlypont koordinátái A súlypont koordinátáinak számításához az „L” alakú síkidomot felbontjuk egy álló és egy fekvő téglalapra. Ai i i Ai i Ai i bi ai i
[cm] [cm] [cm 2 ] [cm] 1 1 5 5 0,5 2 8 1 8 5 13 A 42,5 S i i 3,27cm Ai 13 2. A másodrendű nyomatéki tenzor számítása
[cm] 2,5 0,5 -
[cm 3 ] [cm 3 ] 2,5 12,5 40 4 42,5 16,5 A 16,5 S i i 1,27cm Ai 13
2
b a3 a b a3 a I y 1 1 A1 ( S 1 ) 2 2 2 A2 S (a1 2 ) 12 2 12 2
5 13 1 83 (5 1) 2,77 2 (1 8) 1,732 38,78 66,61 105,39cm 4 12 12
2
Ix
a1b13 b a b3 a A1 ( S 1 ) 2 2 2 A2 S 2 12 2 12 2
1 53 8 13 (5 1) (1,23) 2 (1 8) 0,77 2 17,98 5,41 23,39cm 4 12 12 Az xy tengelypárra vonatkoztatott másodrendű nyomaték: I xy 0 A1 (1,23) (2,77) 0 A2 (0,77) (1,73) 17,0355 10,6568 27,6923cm 4
A kiszámított I x , I y , I xy értékek alapján a másodrendű nyomatéki tenzor mátrixa:
Ix I xy I xy
I xy 23,39 27,69 4 cm I xy 27,69 105,39
3. Fő másodrendű nyomatékok számítása I xy karakterisztikus egyenlete
I x I xy 23,39 27,69 det I xy E det (23,39 ) (105,39 ) 27,692 0 I xy I xy 27 , 69 105 , 39 Karakterisztikus polinom: 2 (23,39 105,39) 23,39 105,39 27,692 0
2 128,78 1761,57 0 A karaktrisztikus polinom gyökei:
128,78 128,782 4 1761,57 128,78 9538,0084 128,78 97,66 1 113,22 2 2 2 2 15,56 Tehát az (1) és (2) irányokhoz tartozó másodrendű nyomatéki mátrix (diagonális) 0 4 I 0 1 0 113,22 I1, 2 1 cm 15,56 0 I 2 0 2 0 A mátrixok első skalár invariánsára vonatkozó tétel szerint az elforgatás (unitér transzformáció) nem változtatja meg a főátlóbeli elemek összegének értékét. Vagyis I x I y I1 I 2 .
1, 2
Ez alapján ellenőrizhetjük a számított I1 és I 2 értékét:
I x I y 23,39 105,39 128,78cm 4 Valóban a két összeg megegyezik.
I1 I 2 113,22 15,56 128,78cm4
4. Főirányok számítása: Az I xy mátrix
I xy x x sajátérték sajátvektor feladata alapján keressük azokat az egységnyi abszolút értékű x1 és x 2 vektorokat, melyek kielégítik a fenti egyenletet. Első főirány meghatározásához a fenti egyenletben helyébe helyettesítsük be az első főértéket I1 és az x1 vektort keressük x1 cos
sin alakban. Ekkor a fenti egyenlet a következő alakú lesz: T
I x I1 I xy cos 0 I xy I xy I1 sin 0 Ennek a homogén lineáris egyenletrendszernek az első sorát felírva: (23,39 113,22) cos 27,69 sin 0 behelyettesítve ( I x I1 ) cos I xy sin 0
sin hányadost: cos sin 89,83 tg 3,2441 cos 27,69 A (2) irányhoz tartozó szög 900 72,870 900 162,870 Ebből kifejezve a
arctg (3,2441) 72,870
2. RÁCSOS TARTÓ 2.1 Példa ______________________________________________________________________ [Dora] Határozza meg a síkbeli rácsos szerkezetre ható reakcióerőket és a rúderőket. Megoldás: Egyszerűen belátható, hogy a feladat statikailag határozott. Megoldás menete: 1. Reakcióerők számítása, egyensúlyi egyenletek felhasználásával 2. Rúderők számítása csomóponti módszerrel. 1. Reakcióerők számítása, egyensúlyi egyenletek felhasználásával FBy F () Fy 0
M B 0 Fx 0
FA a F 2a 0 FA FBx F 0
FA 2F () FBx FA F 2F F 3F ()
2. Rúderők számítása csomóponti módszerrel. A rúderők meghatározási sorrendje: 5, 4, 3, 1, 2
N1 2F (h) N2 2F
(ny)
N3 2 F (h)
N4 2F (ny) N5 0 Az „A” pontban lévő kényszer görgős támasz, mely függőleges irányú terhelést nem tud felvenni. ezért az 5 sz rúd vakrúd, N5 0 . Fenti ok miatt az „A” pontban csatlakozó vízszintes rúd veszi fel az „A” kényszer reakcióerejét: Fx 0 az „A” pontban N 4 2F (ny) A „B” csomópontban Fy 0 egyenletet felírva N3, y FB, y 0 N3, y F
N3 2 N3, y 2 F . N 3 a „B” csomópontból kifele mutat, ezért a 3-as rúd húzott.
A „B” csomópontra az Fx 0 egyenletet felírva: FB, x N3, x N1 0 . Ebből
3F F N1 0 N1 2F . N1 a „B” csomópontból kifele mutat, ezért az 1-es rúd húzott. A „-es rúdban ébredő erő számítható a külső terhelés átadási pontjára felírt egyensúlyi egyenlettel is, de a 2,3,4 rudak csatlakozási pontjára felírt egyensúlyi egyenlettel is. Válasszuk a külső terhelés átadási pontját, és erre írjuk fel a Fy 0 N 2, y F egyensúlyi egyenletet. Ebből
N 2, y F N 2 2 N 2, y 2F . N 2 a csomópontba befele mutat, ezért a 2-es rúd nyomott. 2.2 Példa ______________________________________________________________________ [Dóra] Határozza meg a síkbeli rácsos szerkezetre ható reakcióerőket és a rúderőket! Adatok: a 1m ; F1 4kN ; F2 6kN
Fx 0 M A 0
FAx F1 4kN () F 2 F2 4 2 6 FB 1 4kN () 4 4 FAy F2 FB 6 4 2kN ()
F1 a F2 2 a FB 4 a 0
Fy 0 FAy F2 FB 0 Csomóponti módszerrel számítjuk a rúderőket. A rúderők meghatározási sorrendje: 7,6,5,4,3,1,2
N1 2 2kN (ny) N2 6kN (h)
N3 2 2kN (h)
N4 4kN (ny) N5 4 2kN (h) N6 4kN (h) N7 4 2kN (ny) A „B” pontban lévő kényszer görgős támasz, mely vízszintes irányú terhelést nem tud felvenni. A N7 y FB 4kN() „B” csomópontra Fy 0 N7, y FB
N7 2 N7, y 4 2kN() . A 7-es rúd nyomott.
3. IGÉNYBEVÉTELI ÁBRÁK 3.1 Példa _________________________________________________________________________ [2]
M A 0 400 1 600 1,5 6 B 100 0 400 900 100 6 B 0 400 6 B 0 400 200 B 66,6 N 6 3
Fy 0 200 0 3 200 2800 A 1000 933,3 3 3 400 A 600
3.2 Példa ______________________________________________________________________ [Dóra] Határozza meg az ábrán látható kéttámaszú tartó reakcióit és igénybevételi ábráit! Megoldás: Egyensúlyi egyenletek.
y
M 5F
A
x
FB
FA V
F
B
2F F
3F
F
M
Fx 0
2 F
M B 0
FAy 2 5 F F 0
Fy 0
FAy FB F 0
FAx 0 1 4 F 2 F () 2 FB FAy F 2F F F () FAy
______________________________________________________________________________ [Dóra]
Határozza meg az ábrán látható tört tengelyű kéttámaszú tartó reakcióit és igénybevételi ábráit!
M F
FAx A
2
Megoldás: Egyensúlyi egyenletek. Fx 0
FAy
FAx F ()
y
M A 0 F F FB 0 FB 2F () Fy 0 FAy FB 0 FAy FB 2F ()
2F
F B
x
FB
N
F
2F
2F
F
V
A
F
2
2F
2
F
2F
A
O
F
F
2F
2F
2F
2F M
F
2
A
3F
4F
2 F 2 F
F
2F
______________________________________________________________________________ [Dóra] Határozza meg az alábbi tört tengelyű tartó nyomatéki ábráit. M 1 F
M 1 F
2F
2F B
y
B
y x
x A
A 1 FAy F 2
FB
3 FB F 2
Fx 0 FAx 0 M A 0 M1 2F FB 2 0
M 1 F
3 F () 2
x
B
3 F 2
O
y
FAy 2F FB 0
FAy
2F
F
F 2F FB 2 0 FB Fy 0
A
3 F 2
1 F 2
3 1 2 F F F () 2 2
______________________________________________________________________________ [Dóra] Határozza meg az alábbi tört tengelyű tartó nyomatéki ábráit. M A 2F
M 1 F
A
M 1 F
F
y x
y
F
F
x
2F
M
F F
F
y x
F
______________________________________________________________________________ [Dóra] Határozza meg az alábbi tört tengelyű tartó nyomatéki ábráit.
4. TÉRBELI TARTÓK IGÉNYBEVÉTELI ÁBRÁI 4.1 Példa _________________________________________________________________________ [2]
______________________________________________________________________________ [Dóra] Rajzolja meg az igénybevételi ábrákat! ( M h , M cs , V )
______________________________________________________________________________ [Dóra] Rajzolja meg a hajlító és csavaró nyomatéki ábrát! ( M h , M cs )
______________________________________________________________________________ [Dóra] Rajzolja meg a hajlító és csavaró nyomatéki ábrát! ( M h , M cs ) z
z
y
2
x
F
y x
M cs F
M h F
F
F
Szerkezeti vázlat
z
y
Reakciók
F
z F
x
F F
x
F
F
Mcs Mh
0
F
Mh
y
M cs
Hajlító igénybevétel
Csavaró igénybevétel
Irodalomjegyzék [1] Csizmadia Béla - Nándori Ernő: Mechanika mérnököknek. Szilárdságtan. Nemzeti tankönyvkiadó. Budapest, 1999. [2] Galambosi Frigyes: Mechanika II. Szilárdságtan gyakorlatokon egységesen tárgyalandó példák. 2015. BME KJK. Járműelemek és Járműszerkezetanalízis Tanszék. -.-