1. KÖRNYEZETI NEVELÉS A PEDAGÓGIAI PROGRAMBAN Iván Zsuzsanna: Környezeti nevelés az iskola pedagógiai programjában Az Algyői Általános Iskola Csongrád megyében, Szegedtől 10 km-re található. A település hét éve vált le Szeged városától, így önálló lett. Addig a mi iskolánk csak egy volt a szegedi iskolák közül, ráadásul külvárosi, általános tantervű iskolaként. Óriási energiát jelentett felhívni magunkra a figyelmet. A törvényi előírás szerint valamennyi iskola elkészítette a pedagógiai programját. A Közoktatási törvény 1999. évi módosítása kötelezte először ennek felülvizsgálatára az intézményeket, és új tartalmi elemeket írt elő. Az oktatási folyamat szabályozó szerepét a NAT-on alapuló kerettanterv vette át. A Nemzeti alaptanterv önálló közös, kereszttantervi követelményként jelenítette meg a környezeti nevelést. Iskolánk pedagógiai programja már ekkor központi helyre tette a környezeti nevelést, a helyi tantervbe a NAT szerinti közös követelményen túl helyi, konkrét tevékenységeket, tanulásszervezési módszereket iktattunk be. A Közoktatási törvény újabb, 2003. évi módosítása az oktatás tartalmi szabályozásának kérdéseit lényegesen megváltoztatta, módosult a Nemzeti alaptanterv és a kerettanterv funkciója, változott a pedagógiai program tartalma, szerkezete. Az új előírás, többek között kötelezővé tette az iskolai környezeti- és egészségnevelési program elkészítését. Nem volt kérdéses számunkra, hogy e két fejezet nagyobb hangsúlyt kap tartalmi, és formai szempontból is. A törvénymódosítások sem változtatták meg tantestületünk célkitűzéseit, ez is bizonyítja, hogy a környezeti nevelés nem függhet csak attól, hogy milyen típusú reformok – NAT vagy kerettanterv – lépnek érvénybe. Miért lett az oktatási-nevelési folyamatunk kiemelt területe a környezeti nevelés? Néhány ötlet a motiválásra. Egy iskola számos tényező miatt teheti pedagógiai programjának meghatározó elemévé a környezeti nevelést. A külső tényezők közé tartozhat például az iskola természeti környezete, a helyi értékszemlélet, a közösség(ek) szokásai, a fenntarthatóság elve, a térség hosszú távú befektetései, a nemzetközi programok helyi vonatkozásai vagy egy iskolát érintő lokális vagy globális probléma. A belső tényezők között döntő lehet a képzettség, a képzési specializálódás, a kitűnési lehetőség vagy a szemléletformálás szándéka. Megeshet, hogy egy tantestület a fenti lehetőségeket nem ismeri fel, vagy egységesen nem akarja pedagógiai programját zölddé tenni. A környezeti nevelést szívügyeként viselő kollegák illetve vezetők ilyenkor több fortéllyal motiválhatnak. Szervezhetnek tapasztalatcseréket már jól működő zöld iskolákban. Belső továbbképzések, nevelési értekezletek megtartására felkérhetnek a fenntarthatóság pedagógiájában jártas szakembereket. Érzelmileg is motivál és praktikus ötleteket is adhat, ha a kollektíva részt vesz egy-egy nemzeti parkban tartott előadáson, terepgyakorlaton. A legfontosabb a lakóhely, illetve iskola környéke természeti értékeinek és környezeti problémáinak felkeresése közös tantestületi kirándulások alkalmával. Érdemes ilyenkor a környéket ismerő és szerető lokálpatrióta segítségét kérni. A zöld civil szervezetekkel való kapcsolatfelvétel hosszú távra is gyümölcsöző lehet, megszállottságuk nem csak a pedagógusok, hanem a diákok számára is példaértékű lehet.
Az Algyői Általános Iskola természeti adottságait – a Tisza és a hullámtéri élővilág közelségét – a pedagógusok többsége már régebben is ötletesen, és hatékonyan felhasználta oktató-nevelő tevékenysége során: természetben tartott órák, szakkörök, osztályközösségi és napközis foglalkozások, vetélkedők stb. Talán ennek is köszönhető, hogy diákjaink különböző természetismereti vetélkedőkön kiválóan szerepelnek. Évek óta szervezünk természet- és egészségvédő táborokat. A tanulói kirándulásokon kívül a tanári természetjárások is nagyon népszerűek. Nem kell tehát bizonygatni, hogy a tantestület motiváltsága, elhatározása kellőképpen megvolt arra, hogy a pedagógiai program céljai, feladatai között hangsúlyt kapjon a környezeti nevelés. Hogyan készítettük el pedagógiai programunkat? A pedagógiai program összeállítására egy csapatot hoztunk létre, önkéntes alapon szerveződő pedagógusokból. A csapat a saját koncepció szakszerűsége érdekében szakirodalom feldolgozásával foglalkozott, szakmai továbbképzéseken vett részt és folyamatosan tartotta a többi kollégával a kapcsolatot. A részlépéseket tantestületi szinten beszéltük meg. A helyi tantervet a szakmai munkaközösségek állították össze. A szülők véleményét egy kérdőív segítségével kértük ki arról, hogy mit tartanak fontosnak az iskola oktató-nevelő munkájában, mit szeretnének. Az általuk felsorolt prioritások között szerepelt a környezetvédelem, a természetismeret, az egészséges életmódra nevelés és a sport is. Természetesen a többi megjelölt területet is figyelembe vettük a tanórai és tanórán kívüli tevékenységek összeállításánál (pl. idegen nyelv – csoportbontás, szakkör). Az előkészített tervezetet a szülői szervezet véleményezhette, kérdéseket, kiegészítéseket tehetett, mielőtt elfogadta azt. A diákokat is bevontuk az előkészítő folyamatba, a diákönkormányzat munkáját segítő pedagógusok és osztályfőnökök segítségével. A házirend felülvizsgálatakor határozottan figyelembe vettük véleményüket és a környezet- és egészségvédelem iránti igényüket. A fenntartóval történő előzetes, részletes egyeztetés nagyon lényeges fázisa az előkészületeknek, hiszen a programhoz (az iskola működéséhez) szükséges tárgyi, személyi feltételeket ő biztosítja. A képviselők már ismerték valamennyire az iskola munkáját, eredményeit. Tájékoztattuk őket a szülői igényekről is. Rávilágítottunk arra, hogy olyan programot kell finanszírozniuk, ami biztosítja a színvonalas oktatást, ami nem ad kevesebb lehetőséget a gyerekek számára, mintha városi diákok lennének, sőt a lehetőségekhez mérten többet nyújt. Ugyanígy jártunk el az iskolaszéknél is. A fenntartó az így előkészített, és elkészített pedagógiai programot egyhangúlag jóváhagyta. A pedagógiai programunk „zöld” tartalma. Iskolánk pedagógusai egyöntetűen belátták annak a pedagógiai folyamatnak a szükségességét, amelynek során formálódik gyermekeink természet- és környezetszemlélete, környezettudatos magatartása, attitűdje, és kialakul a környezetért felelős életvitele. Ezt a nevelési programban mint alapvető célunkat fogalmaztuk meg. A környezeti nevelést, mint önálló nevelési területet is megjelenítettük, feladataival, színtereivel. Az iskolai nevelés és oktatás tevékenységi rendszerét, a helyi tantervünket minden területen áthatja a fenntarthatóság szemlélete, beépül az egyes tantárgyakba, ezzel lehetővé teszi a tantárgyak közötti integrációt. A felülvizsgált pedagógiai programunkban külön fejezet a környezeti nevelés, és az egészségnevelés, ahol nemcsak alapelveink, hanem a helyzetelemzésünk, a konkrét tevékenységek, tantervi utalások, és értékelési módszereink is megtalálhatók. A
helyzetelemzésből adódó céljainkat is megfogalmaztuk, sőt azt is, kik azok, akikre ezek magvalósításában számíthatunk. A helyi tanterv jelleget igyekeztünk minden tantárgynál megőrizni, nemcsak azzal, hogy a helyi igényeket vettük figyelembe, hanem a helyi viszonyokhoz, lehetőségekhez, hagyományokhoz kapcsoltuk. Konkrét utalások, példák az iskolára, Algyőre és környékére vonatkoznak. A tényleges megvalósításokat az iskola éves munkatervében, a pedagógusok tanmeneteiben rögzítjük. Itt válnak igazán élővé, személyessé azok a módszerek, programok, tanulásszervezési technikák, idő- és tananyag beosztások, amelyeket a programunk fő vázában tartalmaz. Környezeti nevelésünk kiterjed a testi-lelki egészségnevelésre, részévé válik a személyiségfejlesztésnek, és beilleszkedik a mentálhigiénés nevelés feladatrendszerébe is. Az osztályfőnöki órák programja tartalmaz egészségnevelési témaköröket – testi, lelki, szociális jólét, környezet és ember kapcsolata – és az ún. diákhatékonysági tréninget. Ez utóbbi célja az önismeret és az empátia fejlesztése, a társas kapcsolatok elmélyítése, a konfliktuskezelés módjainak megismertetése, a döntés és az együttműködés technikáinak megismertetése, és a hatásos stresszkezelés. Az önismereti foglalkozások célja, hogy a tanulók megtanulják belső energiáik hasznosítását. Szeretnénk elérni, hogy tanulóinkban tudatosuljanak értékeik, és elfogadják azokat, vagyis pozitív énképük alakuljon ki. Ugyanakkor mások értékeinek felismerésére is igyekszünk megtanítani őket. A konfliktuskezelés csoportos foglalkozásain a konfliktusok felismerésén túl azok erőszakmentes kezelésére, a zöld érdekek érvényesítésére próbáljuk nevelni tanítványainkat a közvetlen környezetükben, lakóhelyükön meglévő környezeti konfliktusok feltárásával. Együttműködésre és kapcsolatfejlesztésre irányuló gyakorlatainkat a mindennapi élet legtipikusabb helyzeteinek megfelelően építjük fel. A mentálhigiénés foglalkozások hatására tapasztalatunk szerint javul a tanár-diák kapcsolat, és az osztályközösség is összeforrottabbá válik. Úgy láttuk, hogy enyhül a szorongó gyerekek gátlásossága. Az egészséges életmód nevelési feladataira tanórán és tanórán kívül is sok időt szánunk. Az egészséges táplálkozás elméletét több tantárgy tanítja, a gyakorlati alkalmazást pedig a gyerekek által elkészített reformkonyhai bemutatókkal tesszük lehetővé. A gyerekvállalkozásban vezetett büfé is törekszik a korszerű követelményeknek megfelelő termékek népszerűsítésére. Sajnos a szenvedélybetegségekkel egyre többet kell foglalkoznunk. Szakemberek bevonásával szervezünk előadásokat, melyekbe a szülőket is meghívjuk. Elkészítettük az iskolai egészségtervet és a drogstratégiát. A testmozgásra testnevelésórákon és azon kívül is többféle kedvcsináló lehetőséget kínál a helyi tantervünk. Kerékpártúrákat szervezünk, úszást, kajakozást, labdajátékokat oktatunk. A technika órák tematikája tartalmazza a biokertészkedést, a gyógynövények megismerését és termesztését, valamint a komposztálás elméletének megszerzését és alkalmazását. Hagyománnyá vált rendezvényeinket és oktatási módszereinket is rögzítettük a pedagógiai programunkban. Elsőtől 6. évfolyamig vadasparki órákon vesznek részt tanulóink, ahol a tantervi anyagot zoopedagógus segítségével sajátítják el. A tanítási-tanulási folyamat hatékonyságát növelik a rendhagyó órák és a szabadban tartott órák, és a gyerekhez legközelebb álló játékos foglalkozások, valamint a drámapedagógia módszerei. Az ötödik évfolyam számára minden évben erdei iskolát szervezünk. Tapasztalataink egyértelműen azt mutatják, hogy a helyi tantervek rendszerébe szervesen beilleszthető, és a mindennapi gyakorlatba sikeresen át is ültethető az erdei iskolában zajló nevelés és oktatás. Iskolánk pedagógusai a különböző természeti környezetek sajátosságait figyelembe véve saját programot dolgoztak ki erre a képzési formára. Külön súlyt fektetünk a komplexitásra és a tantárgyak közötti kapcsolatteremtésre. Célunk, hogy tanulóink új ismereteket szerezzenek,
meglévő ismereteiket tudják alkalmazni, képességeik és készségeik fejlődjenek. Pedagógusaink azt is felismerték, hogy ez a tanulásszervezési módszer kitűnő lehetőséget nyújt a tehetséggondozásra. Az ott folyó munkának nem csak az oktatás a célja, hanem az adott helyszín sajátos miliőjének megismerése. A természeti környezettel való közvetlen kapcsolatban általában a gyerekek élővilággal szembeni attitűdje is könnyebben formálható. A tanórán kívüli környezeti nevelés területeit is összegeztük. Ezekből néhányat említek meg. A tanórán kívüli tevékenységre törvényileg biztosított órakeret konkrét felosztását mindig az adott tanév tantárgyfelosztásában határozzuk meg a felmerült tanulói, szülői igények és lehetőségek figyelembe vételével. Természetbúvár diákjaink számára mindig biztosítunk természetismereti szakköröket. Témanapokat, -heteket, -hónapot szervezünk, amellyel Algyő lakóinak, önkormányzatának figyelmét is felhívjuk elsősorban a helyi, de a globális problémákra is. Kiemelném az egy hónapig tartó rendezvénysorozatunkat, aminek a Víz Világnapjától a Föld Napjáig címet adtuk. Ennek keretében a gyerekek egy adott témakörhöz fűződő előzetes feladatokat kapnak. Szándékunk arra irányul, hogy tanulóink önálló gyűjtőmunkát végezzenek: keressenek szakirodalmat a folyóiratokban, és az elektronikus sajtóban, ismerjék meg a helyi természet- és környezetvédelmi problémákat, lássák meg természeti környezetünk szépségeit. Több feladat igényli a családtagok bevonását; azt reméljük, hogy ezen az úton közvetve ők is részeseivé válhatnak az iskola ismeretterjesztő munkájának. A hónap során üzemlátogatásokra is sor kerül, vízvizsgálatot végzünk, és terepgyakorlatokat szervezünk. Diafilmes élménybeszámolókkal a globális környezetvédelmi problémákra hívjuk fel a gyerekek figyelmét. A drámajáték kiváló eszköz arra, hogy az aktuális természetvédelmi események jelentőségét és értelmét segítse tisztázni. Föld napi kiállításunkon az elkészült munkák is megtekinthetők. Rendezvénysorozatunk egész napos fórummal zárul. A fórumra a település polgármesterét és a témában jártas szakembereket hívunk meg. A verseny tétje a tanulmányi kirándulások támogatása, hogy diákjaink megismerhessék országunkat. Tanórán kívüli munkáink közül külön említést érdemel a napközi otthon környezeti nevelése. Éves munkatervükben évszakokhoz kapcsolódó programheteket szerveznek, az ismeretszerzés mellett ügyelnek a kreativitás, kézügyesség fejlesztésére is. Komoly energiát és szorgalmat igényel a csoport színdarabok, bábjelenetek és különböző vetélkedők szervezése. Az igényes, ötletes dekorálásba, az iskola parkosításába a nevelők bevonják a gyerekeket. Az iskola mint környezet is hatást gyakorol a gyerekek személyiségének formálódására. Ezért ügyelünk az iskola tárgyi világának esztétikusságára, parkosítására. Együtt fáradozunk a gyerekekkel a környezet szépítéséért, így később – reményeink szerint – igényesebbé fognak válni saját környezetük esztétikumával szemben. Pedagógiai programunk része a gazdálkodási és vállalkozási ismeretek oktatása. A program során a tanulók felveszik a kapcsolatot a település ipari létesítményeivel (MOL, Prímagáz stb.), és a helyi vállalkozókkal. A gyakorlatban megvizsgálják, hogy ezek az üzemek mekkora gondot fordítanak a környezetvédelemre, és hogy a tevékenységük mennyire környezetbarát. Diákjainknak képzésük végén vizsgázniuk kell, és egy saját üzleti tervet készíteniük. Ezek értékelésénél is kiemelt szempont, hogy a tanuló mennyire vette figyelembe a környezetvédelem szabályait. Társadalmi kapcsolataink is hangsúlyosak. Iskolai programjainkról folyamatosan értesítjük a családokat, a fenntartót, és a társintézményeinket, melyek közül különösen fontos számunkra az óvoda. Eredményként könyvelhetjük el, hogy iskolai megmozdulásainkon gyakran részt vesznek az óvodások is. Minden évben megszervezzük az Önkéntesség Napot, ahol szülő,
gyerek, pedagógus együtt tesz valamit az iskoláért, az osztályközösségért: szépít, parkosít, rendhagyó órát tart, mesél, énekel, kirándul stb. Környezeti nevelésünkben partnerünk a CSEMETE Természet- és Környezetvédelmi Egyesület. A szakmai segítségadás mellett rendhagyó óráink, szabadidős programjaink, erdei iskolánk és természetismereti táboraink szervezésében is részt vállal. Különböző vetélkedőkkel biztosítják tanulóink megmérettetését. Új feladataink Iskolánk sikeresen pályázott az Oktatási Minisztérium és a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium által közösen kiírt ökoiskola pályázatán, és 2005-ben megkapta az Ökoiskola Címet. A következő három év fő feladata számunkra az eddig elért eredmények fenntartása, az ökoiskola kritériumrendszerének megfelelő működés, és a pályázatban vállalt feladatok teljesítése. Ezt a felelősségteljes munkát figyeli, és segíti az iskolai Minőségirányítási Program alapján megújult minőségi kör is. Környezeti és egészségnevelési programunk mellékleteként egy iskolai ötlettárat szeretnénk összeállítani, ami „kapcsos könyvként” folyamatosan bővülne. Ebbe az eddigi jól bevált projekteket, tantárgyi és tantárgyközi, tanórai és tanórán kívüli programok cselekvési tervét, erdei iskolai programjainkat, vetélkedő anyagokat gyűjtjük össze.
