1 hrsz-ú ingatlan területén az ásványi nyersanyagok további kitermelését megtiltja

Miskolci Bányakapitányság 3527. Miskolc, Soltész Nagy Kálmán u. 5. (3501 Pf : 31) Tel: 46/ 503-740; Fax: (46) 503-741 E-mail: [email protected]

jogerős: 2010.04.28. 117/3/2010. Virág István

másodfokú hat: MBFH 354/6/2010

Tárgy: bányászati bírság HATÁROZAT A Miskolci Bányakapitányság az Ajak zártkert 2034/1 hrsz-ú ingatlan területén jogosulatlanul végzett ásványi nyersanyag kitermelés ügyében, a lefolytatott bizonyítási eljárás megállapításai alapján a következők szerint határozott: 1. Az Ajak község, zártkert 2034/1 hrsz-ú ingatlan területén az ásványi nyersanyagok további kitermelését megtiltja. 2. A Bányakapitányság id. xxxxxxxxxx xxxx (xxxx xxxx, xxxxxxx xx xxx.: xxxxxx xxxx) az 1. pontban meghatározott ingatlan területén jogosulatlanul végzett bányászati tevékenység miatt xxx xxx.- Ft, azaz xxxxxxxxxxxxx forint bányászati bírsággal sújtja. A bírság befizetésének határideje a jelen határozat jogerőre emelkedésétől számított nyolc nap. A bányászati bírságot a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal nevén a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01417179 pénzforgalmi jelzőszámú számlára kell teljesíteni a mellékelt csekkszelvény felhasználásával. A határozat ellen a kézbesítéstől számított 10 munkanapon belül a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalhoz (1145 Budapest, Columbus u. 17-23.) címzett, de a Miskolci Bányakapitányságon benyújtandó fellebbezésnek van helye. A fellebbezés illetéke 16.000 Ft, melyet az eljárás megindításakor bélyegben kell leróni. INDOKOLÁS A Miskolci Bányakapitányságra 2009. október 14-én telefonon bejelentés érkezett, mely szerint Ajak község külterületén, a Kisvárda és Ajak között a TÜZÉP teleppel szemben homok kitermelése történik. A xxx-xxx m3 kitermelt homok egy részét az ajaki temetőhöz szállították. A 2009. október 08-án a tevékenységet a Kisvárdai Rendőrkapitányság intézkedésére abbahagyták. A rendőrök a helyszínen feljegyezték a tevékenységet végzők adatait. A bejelentő a tevékenységről fényképeket készített, amit megküldött a Bányakapitányságra. Az eljárás október 14-én indult. Az ügyintézési határidő leteltének napja: 2010. január 27. A Bányakapitányság 2009. október 19-én helyszíni szemlét tartott. A Bányakapitányság a helyszíni szemle során megállapította, hogy az ingatlan területén, mintegy 200 m2 területen az eredeti felszínt megbontották és az onnan kitermelt anyag egy

2 részét elszállították, kb. xx m3 homok a kitermelés területén volt deponálva. A kitermelt nyersanyagot a Bányakapitányság homok (kódja: 4200) ásványi nyersanyagnak minősítette. A helyszínről kitermelt ásványi nyersanyag mennyiségét a Bányakapitányság xxx m3 nagyságrendben határozta meg. A helyszíni szemlén megállapított koordináták alapján a Kisvárdai Körzeti Földhivatal 10646/2009. számú tájékoztatásában megadta az érintett földrészlet, ingatlan fekvését, helyrajzi számát, művelési ágát valamint az ingatlan tulajdonosainak nevét, címét és tulajdonrészének arányát. A Bányakapitányság megkereste és tájékoztatást kért a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségtől, a Hajdú-Bihar Megyei MSZH Erdészeti Igazgatóságától, Ajak község Jegyzőjétől, valamint a Polgármesteri Hivatal Építésügyi Hatóságától, továbbá tájékoztatatta a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Észak - alföldi Irodáját az eljárás megindításáról. A megkeresett hatóságok tájékoztatásukban közölték, hogy az érintett területre ásványi nyersanyag kitermelést eredményező, hatáskörükbe tartozó hatósági engedélyt nem adtak ki. A Hajdú-Bihar Megyei MSZH Erdészeti Igazgatósága 18.3/4836/18/2009. számú nyilatkozatában tájékoztatta a Bányakapitányságot, hogy a 2034/1 hrsz-ú földrészlet vonatkozásában 2009. november 4-én kérelmet nyújtottak be területrendezésre, mely 18.3/4456/10/2009. számon folyamatban van. A Kisvárda Rendőrkapitányság megküldte a Bányakapitányságra a helyszíni intézkedésről tett 15030/3553/2009/ált. ügyszámon tett jelentését a helyszínen történt meghallgatásokról. A Bányakapitányság az eljárásba bevonta az ingatlan tulajdonosait, xxxxxxxxxx xxxxxxx (xxxx xxxx, xxxx xx xx.), xxx. xxxxxxxxxx xxxxx (xxxx xxxx, xxxx xx xx.), xxxxxxxxxx xxxxxxx (xxxx xxxx, xxxx xx xx.), mint xxxxxxxxxx xxxx (xxxx xxxx, xxxx xx xx.) törvényes képviselőjét valamint a tulajdonosok apját xxxxxxxxx xxxxx (xxxx xxxx, xxxx xx xx). A Kisvárda Rendőrkapitányság megküldte a Bányakapitányságra a helyszíni intézkedésről tett 15030/3553/2009/ált. ügyszámon tett jelentését a helyszínen történt meghallgatásokról. xxxx xxxxxx (xxxx xxxxxxx, xxxxxx x. x.) aki a helyszínen rakodógéppel a kitermelést végezte a rendőrségnek elmondta, hogy a tevékenységét xx, xxxxxxxxxx xxxx kérésére végezte. A Bányakapitányságnak tett nyilatkozatában xx. xxxxxxxxxx xxxx elismeri, hogy a területen végzett munkálatokat ő végeztette. A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) 41.§ (1) bekezdés értelmében: „Jogosulatlanul az folytat bányászati tevékenységet, aki … c) külön jogszabályban előírt hatósági engedély nélkül vagy attól eltérően folytatott tevékenysége során ásványi nyersanyagot termel ki”, illetőleg „a bányafelügyelet azt a jogi vagy természetes személyt, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaságot, aki, illetőleg amely jogosulatlanul bányászati tevékenységet végez vagy végeztet, bírsággal sújthatja, és eltiltja a tevékenység folytatásától.” xxx xxxxxxxxxx xxxx az ingatlan tulajdonosainak apja azzal, hogy az ingatlan területén ásványi nyersanyag kitermelés végzésére valamint kitermelés végeztetésére hatósági engedély nem állt rendelkezésére, a hivatkozott előírás szerint jogosulatlan bányászati tevékenységnek minősülő, jogszabályba ütköző állapotot idézett elő. Az ingatlantulajdonosok 2009. november 20-án területrendezésre szóló kérelmének beterjesztésére a Hajdú-Bihar Megyei MSZH Erdészeti Igazgatóságához, már a cselekmény elkövetése után került sor. A kitermelt nyersanyagot a Bányakapitányság ásványi nyersanyagnak minősítette. Az ásványi nyersanyaggá történt minősítés megfelelt a Bt. 49. § 1. pontjában foglalt definíciónak, mely szerint a föld felszínén vagy a felszín alatt a földkéregben előforduló minden olyan természetes eredetű szilárd, légnemű vagy cseppfolyós halmazállapotú ásványfeldúsulás ásványi nyersanyagnak minősül, amely közvetlenül vagy feldolgozás után bármilyen módon hasznosítható. A definícióból ugyanis az következik, hogy a föld felszínét takaró humuszréteget nem

3 számítva, minden - a földkéregből származó hasznosítható természetes anyag ásványi nyersanyagnak minősül. Az ásványi nyersanyagok kizárólagos állami tulajdont képeznek. E szabályozás a Polgári Törvénykönyv (1959. évi IV. törvény, Ptk.) azon rendelkezéséből fakad, amely szerint a föld méhének kincsei kizárólagos állami tulajdont képeznek és forgalomképtelenek. A Ptk. arról is rendelkezik, hogy a föld tulajdonjoga a föld méhének kincseire és a természeti erőforrásokra nem terjed ki. A kizárólag állami tulajdonban lévő tárgyak - így az ásványi nyersanyagok is az állami tulajdon köréből önhatalmúan nem vonhatók ki, más tulajdoni formába nem kerülhetnek át (ezért forgalomképtelenek). A Bányakapitányság a Bt. 41. § (1) bekezdésében meghatározott hatáskörét gyakorolva tiltotta meg az ingatlan területén a további ásványi nyersanyag kitermelést a rendelkező rész 1. pontjában. A rendelkező rész 2. pontjában meghatározott bányászati bírság összegének meghatározásakor a Vhr. 25.§ (1) bekezdésében meghatározottak szerint mérlegelte a következőket: 1. A jogellenes magatartás tudatossága és célzatossága: xxx xxxxxxxxxx xxxx a rendőrségnek a helyszínen tett nyilatkozatából az olvasható ki, hogy a tevékenységet területrendezésnek minősítette és nem gondolta, hogy a végzett ásványi nyersanyag kitermeléssel járó tevékenysége engedélyköteles tevékenység. 2. A jogellenes magatartás veszélyeztető jellege: A mulasztás eredményeképpen a bányászati tevékenységekre vonatkozó alapvető jogszabályi előírások sérülnek. Minden bányászati tevékenységgel szemben támasztott alapvető követelmény, hogy jogszabályban meghatározott hatósági engedélyekben foglaltak szerint végezze tevékenységét. Erre tekintettel, ugyanakkor súlyosan jogszabálysértő és veszélyhelyzetet előidéző, hogy a szükséges hatósági engedélyek megszerzése nélkül bármilyen, a biztonsági, ellenőrzési és egyéb előírásoktól eltérő tevékenységet végez. 3. A jogellenes magatartással okozott hátrány mértéke, a jogsértés ismétlődése: A tevékenységet végző mulasztásban megnyilvánuló jogellenes magatartása az állami tulajdont megkárosító jogosulatlan tevékenységéért felelősséggel tartozik. A pénzben kifejezhető közvetlen hátrányt a kitermelt ásványi nyersanyag után fizetendő bányajáradék mértéke jelenti, függetlenül attól, hogy a kitermelt ásványi nyersanyagot hol hasznosítják. A kitermelést végeztető a jogsértést nem ismétlődően követte el, ugyanakkor mérlegelési szempontként vette figyelembe a Bányakapitányság, hogy a jogszabályi követelmények érvényesülése és a jogbiztonság szempontjából mindenképpen hátrányos. Fentiek figyelembevételével a Bányakapitányság a bányászati bírság összegét a jogszabályban meghatározott mérték 4%-ában határozta meg, mert úgy vélte, hogy e mérsékelt szankció is elégséges a jogkövető magatartás jövőbeli biztosításához. A jogorvoslati eljárás a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 98.§ előírásán alapul. A fellebbezés illetéke az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 29.§ /2/ bekezdésében foglaltak szerint került meghatározásra. Miskolc, 2010. január 25.

Dr. Izsó István Bányakapitány

MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI HIVATAL BÁNYÁSZATI, GÁZIPARI ÉS ÉPÍTÉSÜGYI FŐOSZTÁLY

354/6/2010. Üi.: Kapitány Ferenc : (06-1) 3012-933 e-mail: [email protected] Tárgy: a Miskolci Bányakapitányság 117/3/2010. számú határozata elleni fellebbezés elbírálása

HATÁROZAT A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (a továbbiakban: MBFH) xxxxxxxxxxxxxxxxxxx (xxxx xxxx, xxxx xx xxx) törvényes határidőben beterjesztett fellebbezésére felülvizsgálta a Miskolci Bányakapitányság (a továbbiakban: Bányakapitányság) 117/3/2010. számú, jogosulatlan bányászati tevékenység végzéséért bírságot kiszabó határozatát (a továbbiakban: Határozat) és a döntéshozatalt megelőző eljárást. A felülvizsgálat alapján az MBFH a fellebbezést elutasítja, a Határozatot helyben hagyja. xxx xxxxxxxxxxxxxxx a kiszabott bírság részletekben történő teljesítését az első fokon eljárt Bányakapitányságnál kérelmezheti. A bírság meg nem fizetése esetén adók módjára behajtható. A határozat jogerős, bírósági felülvizsgálatát – jogszabálysértésre történő hivatkozással – a kézhezvételtől számított 30 napon belül a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróságtól (4400 Nyíregyháza, Bocskai út 2) lehet kérni. A keresetlevelet a Bányakapitánysághoz kell 3 példányban benyújtani. A keresetindításnak a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs, az ügyfél azonban a keresetlevélben kérheti a határozat végrehajtásának felfüggesztését. INDOKOLÁS A Bányakapitányságra közérdekű telefoni bejelentés érkezett, mely szerint az Ajak zártkert 2034/1. hrsz. alatt nyilvántartott zártkerti ingatlanon ásványi nyersanyag kitermelési tevékenységet végeznek. A Bányakapitányság eljárásában a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) 43. § (3) bekezdésében biztosított – az ásványvagyon-gazdálkodás felett gyakorolt – felügyeleti jogkörében eljárva eljárást indított [száma:5930/2009., a továbbiakban: alapeljárás)], feljegyzésben rögzítette a bejelentés tényét és a bejelentő állításait: Ajak község külterületén, Kisvárda és Ajak között a Tüzép teleppel szemben, valamint a Disconál homok kitermelése folyik, a kitermelt, kb. 300-400 m3 homok egy részét az ajaki temetőhöz szállították, egy része a kitermelés helyén depózva megtalálható, az ügyben rendőri intézkedésre is sor került, a Kisvárdai Rendőrkapitányság részéről,

: (06-1) 301 2927 : (06-1) 301 2928

1145 Budapest, Columbus u.17-23. : 1590 Budapest, Pf.: 95 e-mail: [email protected]

MBFH/354/6/2010.

a tevékenységet 2009. október 12-én végezték, de a rendőrség közbelépésére abbahagyták. A rendőrök a helyszínen feljegyezték a tevékenységet végzők adatait. a bejelentő a tevékenységről fényképfelvételeket készített, amelyeket ígérete szerint emailben eljuttat a Bányakapitányságra. A Bányakapitányság 2009.10.19-én a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 50-56. §-a alapján szemlét tartott a helyszínen, azonosította és behatárolta a kitermelési területet, jegyzőkönyvben rögzítette az azonosítás eredményét és megállapításait (a területen nem tartózkodik senki, a kitermelt ásványi nyersanyag becsült mennyisége 300 m3), helyszínrajzot, metszeteket és fényképfelvételeket készített a kitermelés helyszínéről (a jkv.4. és 5. pontjai, illetve melléklete). A Bányakapitányság eljárásában megkereste a Kisvárdai Körzeti Földhivatalt (a továbbiakban: Földhivatal), a koordináták közlésével kérte az ingatlan beazonosítását és a tulajdonosok megnevezését, illetve nyilatkozatot kért be arra vonatkozóan, hogy a Földhivatal adott-e ki ásványi nyersanyag kitermelését is eredményező igazolást, engedélyt és ha igen, azt milyen dokumentációra alapozva, kinek a számára adta ki, beszerezte a rendőrségi meghallgatások során keletkezett iratokat, tájékoztatta a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Észak-Alföldi Irodáját az eljárás megindításáról, belföldi jogsegély keretében megkereste az érintett hatóságokat annak tisztázására, hogy hatáskörükben engedélyeztek-e a területen olyan tevékenységet, amely ásványi nyersanyag kitermelésével jár, és ha igen, azt milyen dokumentáció alapján tették, illetve kinek a számára adták ki. A Földhivatal 10.646/2009. szám alatt közölte, hogy a kitermelés az Ajak 2034/1. hrsz. alatt nyilvántartott, erdő művelési ágú (1352 m2 térmértékű) zártkerti ingatlan területén történt (az ingatlan tulajdonosai: xxxxxxxxxx xxxxxx, xxxxxxxxxx xxxx és xxx xxxxxxxxxx xxxx), a bányászati tevékenység megkezdése előtt az ingatlan 1/3-ad részbeni tulajdonosa, xxxxxxxxx xxxx szóbeli bejelentést tett a Földhivatalnál, mely szerint a fent nevezett zártkerti ingatlanon telephely kialakítását tervezi és kezdeményezni kívánja a terület más célú hasznosításának engedélyezését, xxxxxxxxxx xxxx tájékoztatást kapott arról, hogy a hatályos jogszabályok értelmében az ingatlan más célú hasznosítására irányuló kérelmét a területileg illetékes erdészeti hatósághoz kell benyújtania, elbírálás végett. A Bányakapitányság 5930/8/2009. számon végzést bocsátott ki, amelyben nyilatkozattételre szólította fel az ingatlan tulajdonosait: van-e tudomásuk arról, hogy a tulajdonukat képező ingatlanon ki végzett ásványi nyersanyag kitermelést, ha igen, az milyen engedély alapján történt, milyen kiterjedésű területen és milyen mennyiségekkel, illetve hol használták fel a kitermelt ásványi nyersanyagot. Az ingatlan tulajdonosai nyilatkozatukban előadták: az Ajaki Polgármesteri Hivatal felszólította őket, hogy az adott területet hozzák esztétikailag elfogadható állapotba. Kb. 200 m 2-es tereprész a környező területek terepszintje alatt helyezkedett el 1,5-2 m-es mélységben. A kitisztított homok nagy része az árokba lett visszatermelve. A szemételtakarításban és gyökértelenítésben a Polgármesteri Hivatal közmunkásai vettek részt. A terület egy részén, 60-80 cm-es magasságban történt földmozgás. A rendőri jelentések szerint a rendőrség

- 2/7 -

MBFH/354/6/2010.

a) lakossági bejelentésre eljárva helyszíni intézkedés során - igazoltás alá vonta a tevékenységet végzőket (xxxx xxxxxx pátrohai lakost, aki saját bevallása szerint a földtulajdonos megbízásából területrendezést végzett xxxxxx xxxx demecseri lakos tulajdonát képező rakodógéppel, illetve xxxxx xxxxxx ajaki lakos önkormányzati közmunkást, aki az önkormányzat megbízásából az önkormányzat tulajdonát képező mezőgazdasági géppel és pótkocsival a szemét elszállítását végezte volna), - meghallgatta xxxxxxxxxx xxxxx, az ingatlan tulajdonosát, aki úgy nyilatkozott, hogy területrendezést végeztet és a kiszedett homokot kupacba gyűjteti. Emellett tájékoztatást adott, miszerint felajánlotta az önkormányzatnak, hogy a leszedett felső gyökeres szemetes réteget elszállíthatja és felhasználhatja (A bejelentő szerint tiszta homokot szállítottak a temetőbe). - (később) meghallgatta a település polgármesterét, aki visszaigazolta az ingatlan tulajdonosának tájékoztatását és elmondta: a szemét elszállításáról kívántak gondoskodni, ezért biztosították az önkormányzat tulajdonát képező gépet. b) adatgyűjtés során meghallgatta a bejelentőt, aki elmondta: személyesen látta, hogy a valamikori tulajdonát képező földterületről az önkormányzat gépei tiszta sárga homokot hordanak el a helyi köztemetőbe és ehhez tudomása szerint engedéllyel nem rendelkeztek (erről családtagja fotókat készített); az esetet személyesen bejelentette a Bányakapitányságnak, aki tudomása szerint intézkedett az ügyben. A belföldi jogsegély keretében megkeresett hatóságok közül - a Hajdú-Bihar Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatósága (18.3/4836/18/2009.) tájékoztatást adott, mely szerint az ingatlan tulajdonosai 2009. november 4én kérelmet nyújtottak be, melyben kérték, hogy a területen területrendezést végezhessenek és ennek során a felgyűlt szemetet elszállíthassák. Ügyszám 18.3/4456/10/2009., az eljárás folyamatban van, - Ajak Nagyközség Jegyzője (határidő módosítás után): ásványi nyersanyag kitermelést is eredményező igazolást, engedélyt nem adott ki (mellékletben a Polgármester nyilatkozata, amely szerint felkérte az ingatlantulajdonosokat és telephellyel rendelkezőket (ez kiterjedt a 2034/1. hrsz.-ú ingatlan tulajdonosaira is) a település bejáratának rendbetételére. - a Felső-Tiszavidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség tájékoztatást adott, mely szerint a terület természetvédelmi oltalom alatt nem áll, a nemzeti ökológiai hálózatnak nem része, a jelzett földrészletre vonatkozóan környezetvédelmi engedélyt nem adott ki, előzetes vizsgálatot a területre vonatkozóan nem végeztek, és nem is kezdeményeztek a felügyelőségnél, vízgazdálkodás célú engedélyt nem adtak ki, a területen történő, ásványvagyongazdálkodást érintő más engedélyezési eljárásban nem működött közre. - Kisvárda Város jegyzője: ásványi nyersanyag kitermelést eredményező igazolást, engedélyt nem adott ki. A Bányakapitányság 117/2010 szám alatt kiadott végzésében felszólította az ingatlantulajdonosokat a nyilatkozat kiegészítésére (ki végezte, vagy végeztette az ott folyó munkálatokat?). xxx xxxxxxxxxx xxxx a megkeresettek nevében úgy nyilatkozott (117/2/2010.), hogy a munkálatok elvégzésére –mint a tulajdonosok apja- maga adott megbízást. A Bányakapitányság 117/3/2010. számú határozatában a Bt. 41. § (1) bekezdése alapján eljárva, a Bt. végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII.19.) Korm. rendelet 25. § (1) bekezdésében foglaltakra (a bírság mértékének megállapításakor vizsgálandó szempontok) is figyelemmel - xxx xxxxxxxxxx xxxxx jogosulatlan bányászati tevékenység végzése miatt xxx xxx-Ft, bírsággal sújtotta, egyben azonnali hatállyal megtiltotta az ásványi nyersanyag kitermelését a területen. A hivatkozott számú határozat tartalmazza a szankció alkalmazásának okát: az Ajak 2034/1. hrsz. alatti ingatlanon ásványi nyersanyagot termeltek ki és ehhez nem rendelkeztek jogerős hatósági engedéllyel.

- 3/7 -

MBFH/354/6/2010.

A 117/3/2010. számú határozattal szemben xxx xxxxxxxxxx xxxx fellebbezést nyújtott be, amelyben előadta: „Alulírott, xxx xxxxxxxxxx xxxx a 117/3/2010. számú határozat ellen fellebbezéssel kívánok élni. Az Ajak zártkert 2034/1 hrsz.-ú területről nem szállítottam és senkivel nem szállítattam el ásványi anyagot. Csak rekultivációt, területrendezést, illetve egy kulturált rendezett területet kívántam kialakítani, ugyanis eddig a falu szemétdombja volt. Természetes emberi tulajdonságnak tartom, ha egy szeméttel szennyezett területet megtisztítunk. Az ott megjelent rendőrök csak szóban hallgattak meg. A határozatban említett rendőrségi nyilatkozatot nem tettem és nem is írtam alá. A rendőrök csak azzal kapcsolatban kérdeztek meg, hogy kinek a tulajdona az adott terület, amiről én bemutattam a tulajdoni lapokat. A rendőrségtől semmiféle dokumentumot nem kaptam. Tudomásom szerint az esetben érintetteket hivatalból értesíteni kellett volna. Az ügyben xxxx xxxxxx (xxxx xxxxxxx, xxxxxx xx xx) alatti lakos hamis nyilatkozatot tett, mert én őt nem ismerem és soha nem is beszéltem vele. Így a munkálatokat sem rendelhettem meg tőle. Kérni fogom a vele való szembesítést. Tudomásomra jutott, hogy xxxx xxxxxxxx Kerekes Tüzép Kft alkalmazottja. Mellékelek pár darab fotót, ami bizonyítékul szolgálhat arra vonatkozóan, hogy kik hová és mivel szállíthatták el az ásványi anyagot. A felvételen látható rakodógépet a Kerekes Tüzép Kft üzemelteti. A pótkocsi és a traktor pedig az Ajaki Polgármesteri Hivatal tulajdona. Az ásványi anyag pedig a köztemető területén található. Ha legálisan szállították oda, akkor arról számlának kell lennie. Az eltulajdonított ásványi anyaggal nemcsak az államot, hanem engem is megkárosítottak. Én úgy gondolom, hogy semmilyen törvénysértést nem követtem el. Csak a jó szándék vezérelt.” xxx xxxxxxxxxx xxxx a fellebbezés illetékét az előírt értékben, illetékbélyegben igazoltan lerótta. A fellebbezés nem megalapozott. I. Az MBFH a másodfokú eljárásban vizsgálta a Bányakapitányság megállapításait, az elsőfokú eljárásban tett nyilatkozatokat, valamint a fellebbezésben foglaltakat. A tényállás további tisztázása (egyértelművé tétele) érdekében belföldi jogsegély keretében megkereste Kisvárda Polgármesteri Hivatalának az építéshatósági felügyeletet ellátó Jegyzőjét (a továbbiakban:Jegyző) a következő kérdések megválaszolására: - a hivatkozott helyrajzi számon nyilvántartott zártkerti ingatlan a helyi Településrendezési tervben (Terv), illetve a Helyi Építési Szabályzatban (HÉSZ) foglalt rendelkezések alapján kapotte valamilyen más besorolást (lehetséges- e, hogy az előírások alapján építési telekként is nyilván van tartva), - a Terv és a HÉSZ szerint az eredeti besorolását megőrző ingatlanon végezhető-e építési tevékenység (ezen belül tereprendezés) és ha igen, milyen feltételek mellett, illetve van-e tilalom kimondva az építési tevékenységre, - amennyiben az ingatlanon építési tevékenység nem folytatható, úgy végezhető-e rajta a 253/1997.(XII.20.) Korm. rendelet 45.§ (1) bekezdése szerinti építési helyen kívüli tereprendezés és ha igen, ennek végzéséről milyen rendelkezéseket tartalmaz a Terv és a HÉSZ, - a HÉSZ hogyan rendelkezik a telekalakítás-tereprendezés tekintetében, nevezetesen a kapcsolatos engedélyezést, bejelentést, stb. köti-e valamilyen feltételhez és ha igen, milyenhez. A Jegyző 2010 március 22-én kelt, 528/2010 IV. számú válaszában közölte, hogy - az Ajak külterület 2034/1-es hrsz. alatti ingatlan az érvényben lévő helyi Településrendezési Terv és helyi külterületi Szabályozási Terv szerint beépítésre szánt Ipari Gazdasági Területként ( Gip/1.1) van besorolva (mely övezetben a minimális építési telekterület 2500 m 2), - az ingatlanon a megfelelő (telekalakítási, építési) engedélyek beszerzése után végezhető építési tevékenység (ezen belül tereprendezés is) az érvényben lévő 37/2007.(XII.l3.) ÖTM rendelet rendelkezései szerint [a telek természetes terepszintjének 1,00 m, vagy annál kisebb végleges

- 4/7 -

MBFH/354/6/2010.

megváltoztatása engedély és bejelentés nélkül végezhető építési tevékenység, a telek természetes terepszintjének 2,00 m, vagy annál kisebb végleges megváltoztatása bejelentés (a tevékenység egyidejű megkezdése mellett) köteles, illetve a telek természetes terepszintjének 2,00 m-t meghaladó végleges jellegű megváltoztatása egyszerűsített építési engedély köteles], - az ingatlanra építési tilalom bejegyezve nincs. A Jegyző arról is tájékoztatást adott, hogy beszerzett információi szerint a fenti ingatlanon a szemét eltakarítására és a szükséges tereprendezési munkálatok elvégzésére személyesen Ajak nagyközség polgármestere adott utasítást xxx xxxxxxxxxx xxxxxxx. II. Az eljárásban lefolytatott helyszíni szemle megállapításai alapján rögzíthető, hogy a zártkert minősítésű területen komoly változtatásokat eszközöltek. Az ingatlanon nemcsak az ott lévő szemetet szedték fel, hanem mintegy 300 m3 ásványi nyersanyagot termeltek ki (a helyszínrajz szerint a fal magassága eléri a 3 m-t is), a kitermelt homok egy részét az ajaki temetőhöz szállították. A kitermelt (ásványi) nyersanyagot (annak egy részét) az ingatlanon deponálták (a helyszínrajzon D1 és D2). A kitermelés tényét a helyszínen készített fényképfelvételek is alátámasztják. Ezek szerint a helyszínen kifejezetten kitermelési körülmények uralkodtak (magas bányafal, nagy homokkupacok), a kitermelés során itt tartózkodott egy (Komatsu márkájú) rakodógép, és vontatmányával együtt az xxx xxx forgalmi rendszámú mezőgazdasági gép is. A fekete-fehér felvételek rögzítik a kitermelés leállítása utáni állapotokat –a helyszín nagy része vízszintes kialakítású, emellett láthatók a megbontott dombok és a kialakított homokkupac. A szemle megállapításait az Ingatlantulajdonosok nyilatkozatai is alátámasztják: az ajaki Polgármesteri Hivatal felszólította őket, hogy az adott területet hozzák esztétikailag elfogadható állapotba, mivel az a faluba vezető út mentén helyezkedik el és a rajta lévő szemét miatt igen rossz benyomást kelt. A kb. 200 m2-es területrész a környező területek terepszintje alatt helyezkedett el és a kitisztított homok nagy része ebbe az árokba lett visszatermelve. A gyökértelenítésben és a szemétletakarításban az ajaki Polgármesteri Hivatal közmunkásai vettek részt. A 2009. október 08-án tett rendőrségi meghallgatások során az ingatlan tulajdonosa (xxxxxxxxxx xxxx) úgy nyilatkozott, hogy a területet rendezik és az ott kiszedett homokot kupacba gyűjtik. Elmondása szerint felajánlotta az Önkormányzatnak, hogy a felső gyökeres szemetes réteget elszállítsák és felhasználják. A meghallgatásba bevont Polgármester ugyanitt megerősítette a felajánlás tényét és kijelentette: a felajánlást azzal tették, hogy a felső gyökeres részt a köztemető későbbi területének feltöltésére használják fel és az önkormányzat mezőgazdasági gépe a szemételtakarítás miatt volt jelen a helyszínen. Kisvárda Város Jegyzője által a belföldi jogsegély keretében szerzett információ szerint ügyintézőjük telefonon megkereste Ajak Község Polgármesterét, aki azt a tájékoztatást adta, hogy személyesen utasította xxx xxxxxxxxxx xxxxx a fenti ingatlanon a szemét eltakarítására és a szükséges tereprendezési munkálatok elvégzésére. Az MBFH emiatt nyilatkozatot szerzett be a Polgármestertől, aki a fentieket megerősítette azzal, hogy a terület rendbetételére ugyan egyenes utasítást nem adott, de a tulajdonosokat maga hívta fel az itt uralkodó állapotok felszámolására. Nyilatkozatában igazolta azt is, hogy a kitermelt gyökeres talajt a temetőhöz szállították el. Egyben kijelentette: a fényképfelvételeken látható, a temető mellett található friss homokkupacok a helyszínen végzett tereprendezés során keletkeztek és nem a hivatkozott helyrajzi számú ingatlanról származnak. A Polgármester nyilatkozatából megállapítható, hogy a szemét eltakarításon kívül más tevékenység végzését nem kérte, ásványi nyersanyag kitermelésére utasítást nem adott, ilyen tevéeknység végzését nem kérte. III. A Bt. 41.§ (1) bekezdése szerint jogosulatlan bányászati tevékenységet végez az, aki külön jogszabályban előírt hatósági engedély nélkül folytatott tevékenysége során ásványi nyersanyagot termel ki. A Bt. 49.§ 15. pontja szerint kitermelés az ásványi nyersanyag természetes előfordulási helyéről történő lefejtése, elválasztása, felszínre hozatala. Az előírásból következően a kitermelés azzal valósul meg, hogy az ásványi nyersanyagot eredeti helyéről elmozdítják/kitermelik. E

- 5/7 -

MBFH/354/6/2010.

tekintetben közömbös úgy a kitermelt ásványi nyersanyag mennyisége, mint az, hogy az ásványi nyersanyagot a helyszínről elszállították, avagy sem, azaz a kapcsolatos bányahatósági vizsgálatot a kitermelés ténye maga alapozza meg (a kitermelt ásványi nyersanyag mennyiségének a bírság mértékének megállapításánál van szerepe). A kitermelés hatósági engedély alapján történhet. Amennyiben a kitermelést végző ilyen engedéllyel nem rendelkezik, úgy jogosulatlan bányászati tevékenységet végez. Az Ajak külterület 2034/1. hrsz.-ú ingatlanon végzett tevékenység nem építési tevékenységhez kapcsolódóan (nem annak keretein belül) történt, emiatt – és a kitermelési méretek (elsősorban a falmagasság) miatt - nem esik a 37/2007.(XII.l3.) ÖTM rendelet szerinti nem engedélyköteles (bejelentés nélkül, vagy bejelentéssel együtt végezhető) kategóriába, így ahhoz engedélyt kellett volna beszerezni (pl. tereprendezésre vonatkozó építésügyi engedély). Tekintettel arra, hogy a tevékenységhez hatósági engedélyt nem szereztek be, a jogosulatlan bányászat tényállásának megállapítása a Bt. 41.§ (1) bekezdése alapján helytálló. IV. A Bt. 41. § (1) bekezdése szerint a bányafelügyelet azzal a jogi, vagy természetes személlyel, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társasággal szemben jár el aki, illetőleg amely jogosulatlanul bányászati tevékenységet végez vagy végeztet, azaz aki a hivatkozott rendelkezéssel megállapított törvényi tényállást megvalósította/megvalósíttatta. xxx xxxxxxxxxx xxxx az eljárásban tett, az ingatlantulajdonosok 2009.11.25-én tett nyilatkozatát kiegészítő nyilatkozatában (117/2/2010. i.sz.) maga jelentette be, hogy a munkálatokat maga végeztette, mint a tulajdonosok apja. Fentiek - és id. Szilvácsku Imre nyilatkozata - alapján rögzíthető, hogy nevezett valósította meg a jogosulatlan bányászati tevékenység Bt. 41.§ (1) bekezdés c) pontja szerinti tényállását, így vele szemben van helye hatósági intézkedésnek. xx xxx xxxxxxxxxx xxxx nem vitatta, hogy a kitermeléshez hatósági engedély nem állt rendelkezésre. Az általa tett nyilatkozat és a fellebbezés ugyan hivatkoznak arra, hogy a 2034/1.hrsz.-ú zártkerti ingatlanon utasításra/felkérésre szemételtakarítást és tereprendezést valósítottak meg és onnan ásványi nyersanyagot nem szállítottak el (a fellebbezés emellett még utal arra is, hogy a nyersanyag szállítását más végezte), de állításaik nem vehetők figyelembe, ugyanis a Bt. 49.§ 15. pontja szerinti kitermelés kétséget kizáróan megvalósult (a szemét eltakarítása mellett ásványi nyersanyagot is kitermeltek) és ehhez hatósági engedéllyel nem rendelkeztek, azaz a jogosulatlan bányászati tevékenység tényállása kétséget kizáróan megvalósult. Az MBFH megállapította, hogy a Bányakapitányság feltárta a vizsgált tevékenység minden, az eljárás szempontjából meghatározó körülményét, ezek mérlegelése alapján bizonyította, hogy a jogosulatlan bányászati tevékenység tényállása megvalósult és megállapította a tényállás megvalósítójának személyét is, emiatt az MBFH azt a Ket. 50.§ (1) bekezdése alapján elfogadta. Ugyanígy megalapozottnak tekintette és elfogadta a szankció alkalmazásának szükségességével kapcsolatos bányakapitánysági döntést is. Az MBFH a Bt. vhr. 25.§ (1) bekezdése rendelkezéseinek figyelembevételével mérlegelte a Bányakapitányság által alkalmazott szankció mértékét és megállapította, hogy az a hivatkozott rendeleti szabályhelyben megfogalmazott szempontoknak megfelel, az elkövetett cselekmény súlyával arányos, így annak csökkentésére nincs mód. Fentiek alapján az MBFH a határozatot helyben hagyta, a rendelkező rész szerint. Az MBFH a meg nem fizetett bírság behajtására vonatkozó rendelkezése a Bt. 41.§ (8) bekezdésén, a részletfizetési kérelem benyújtására vonatkozó rendelkezése a Ket. 74.§ (1)

- 6/7 -

MBFH/354/6/2010.

bekezdésén alapul. Az MBFH felhívja xxx xxxxxxxxxx xxxx figyelmét, hogy ha a pénzfizetési kötelezettségének határidőre nem tesz eleget, úgy késedelmi pótlék megállapításának és befizetésének van helye [Ket. 138.§ (1)]. Az MBFH a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII.20.) Korm. rendelet 3.§ (4) bekezdésében meghatározott hatáskörében, valamint a Ket. 104.§ (1), 105. § (1) bekezdése alapján járt el. Jelen határozat bírósági felülvizsgálatát a Ket. 109. § (1) bekezdése teszi lehetővé. Budapest, 2010.április 21. Szabados Gábor elnök nevében:

Dr. Káldi Zoltán főosztályvezető

- 7/7 -