15
1. fejezet Nemzeti háttér-információ Cél: nemzeti és regionális szinten általános háttér-információt adni az országról.
1.1. Fizikai és demográfiai összefüggések 1.1.1. Földrajzi adatok Területe: 93 030 km2, az Európai Unió területének 2,3%-a. Az ország északon Szlovákiával, északkeleten Ukrajnával, keleten Romániával, délkeleten Szerbiával, délen Horvátországgal, délnyugaton Szlovéniával, nyugaton Ausztriával határos. A szomszédos országok közül Szlovákia, Ausztria és Szlovénia az EU tagja (1.1. ábra). Legnagyobb tavai: a Balaton 596 km2, a Velencei tó 26 km2, a nagyobbrészt Ausztriában elhelyezkedő Fertő tó (335 km2) magyarországi része 87 km2. Tengerszint feletti magasság: 200 m alatt 84%, 200-400 m 14%, 400 m fölött 2%. Legmagasabb hegycsúcs: Kékes, 1 015 m. Legnagyobb folyók: Duna 2 860 km – Magyarországon 417 km, Tisza 977 km – Magyarországon 597 km. Éghajlat: mérsékelt égöv; az éghajlat, a víz és a domborzati viszonyok általában kedvezőek. Természeti kincsekben szegény: szén, bauxit, kőolaj és földgáz. Földterület felhasználása: mezőgazdasági művelésre alkalmas: ~70%, erdő: 19%, egyéb: 11%. Természeti tájegységek:
Fővárosa:
Alföld
50,8 ezer km2
Kisalföld Alpokalja Dunántúli dombság Dunántúli középhegység Északi középhegység
5,3 ezer km2 7,2 ezer km2 11,4 ezer km2 7,2 ezer km2 11,1 ezer km2
Budapest
Pénzneme: Forint (Ft)= 100 fillér, ~250 Ft=1 Euro, ~205 Ft=1 USA dollár (2005)
16
1.1.2. Lakosság Össznépesség: 2005. január 1-n 10 097 549 fő, a népesség természetes fogyásának üteme mérséklődött. Az ország népsűrűsége 108,5 fő/km2. Az Európai Unió lakosságának 2,2%-a él Magyarországon. Hivatalos nyelv: magyar; a lakosság csaknem teljes egészében magyar anyanyelvű. A népesség anyanyelv és nemzetiség szerinti megoszlását tartalmazza az 1.1. Táblázat. 1.1. Táblázat
A népesség anyanyelv és nemzetiség szerinti megoszlása Népesség
Magyar Bolgár Görög Cigány, romani, beás Horvát Lengyel Örmény Német Román Ruszin Szerb Szlovák Szlovén, vend Ukrán Nem válaszolt Összesen
Anyanyelvet vallók Nemzetiséghez száma tartozást vallók száma 9 546 374 1 299 1 821 48 438 14 326 2 580 294 33 774 8 482 1 113 3 388 11 817 3 180 4 885 516 444 10 198 315
9 416 045 1 358 2 509 189 984 15 597 2 962 620 62 105 7 995 1 098 3 816 17 693 3 025 5 070 468 438 10 198 315
Forrás: Népszámlálás, 2001. In: Magyar Statisztikai Évkönyv. 2004., KSH. 2005. Budapest
A Magyarországon huzamosan tartózkodó és érvényes engedéllyel rendelkező külföldiek száma 2005. január 1-én 142 153 fő volt, ez 12%-kal több az egy évvel korábbinál. Döntő hányaduk Európából – ezen belül Romániából, Ukrajnából, Jugoszlávia utódállamaiból és Németországból – érkezett. A bevándorlók korösszetétele fiatalabb, mint az őshonos népességé. A 25-49 évesek vannak többségben mindkét nem esetében, arányuk a férfiaknál 57%, a nőknél 46% volt. Az Alkotmány valamennyi nemzetiség számára biztosítja a teljes egyenjogúságot, az anyanyelvi oktatás és művelődés lehetőségét.
17
Közép Magyarország: Budapest és Pest megye Közép-Dunántúl: Fejér, Komárom-Esztergom és Veszprém megye Nyugat-Dunántúl: Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megye Dél-Dunántúl: Baranya, Somogy és Tolna megye Észak-Magyarország: Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megye Észak-Alföld: Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Dél-Alföld: Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye 1.1. ábra. Magyarország közigazgatgatási beosztása, valamint tervezési-statisztikai régiói. A régiók kialakítása a jelen (2006-2010-s) kormányzati periódus feladata.
18
A népesség vallás szerinti megoszlása (Népszámlálás, 2001. KSH): Katolikus: 54,5% Református: 15,9% Evangélikus: 2,9% Baptista: 0,3% Adventista: 0,1% Többi protestáns: 0,3% Többi keresztény: 0,2% Más istenhiten alapuló vallás (orosz-, szerb-, bolgár-, román-, görög-ortodox): 0,2% Izraelita: 0,1% Egyházhoz, felekezethez nem tartozó: 14,5% Nem kíván válaszolni: 10,2% Ismeretlen: 0,8% Városi lakosság: A lakosság közel 17%-a (1 697 343 fő) a fővárosba, 48%-a (4 865 112 fő) megyei jogú illetve egyéb vidéki városba tömörül. Az elmúlt néhány évben lassan, de folyamatosan élénkült a belföldi népességmozgás, és 2003-ban 2%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Jellemző a Budapestről – főleg az azt övező agglomeráció településeire – való kiköltözés (a fővárosban a természetes fogyásnál nagyobb vándorlási veszteség a főváros lakosságának folyamatos fogyását eredményezi). Népesebb városok és lakosságuk száma: Debrecen 205 ezer, Miskolc 178 ezer, Szeged 163 ezer, Pécs 158 ezer. A munkavállalók 20-25%-a lakóhelyéről rendszeresen más településre jár dolgozni. Budapest és a vele összeforrt agglomeráció túlzsúfolt, aránytalanul nagy szerepet tölt be az ország társadalmi-gazdasági életében. Falusi lakosság: A települések 28%-át községek képviselik, itt él a lakosság 35%-a. 500nál kevesebb lakosú aprófalvakban él a lakosság 2,7%-a, ezeknek a településeknek a legelemibb ellátását csak a közeli alapfokú központok biztosítják. Az utóbbi években a községek vándorlási egyenlege nyereséget mutat, 2003 és 2004-es években is 15-19 ezer fő. A lakosság korösszetétele 2005. január 1-én: 0-14 év − 15,6%; 15-39 év – 35,7%; 40-59 év – 27,4%; >60 év − 21,3%. A többi európai országhoz hasonlóan a népesség öregedése folytatódik (1.2. ábra). Az idős népesség (65 éves és idősebb) aránya (15,5%) kisebb, mint a 15 EU ország átlaga (16,6%), hasonló a finnországihoz és a portugáliaihoz, de lényegesen alacsonyabb, mint az olaszországi (18,7%), svédországi (17,8%), vagy a németországi (16,8%).
19 öregedési index (%)
100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0
1980
1990
2002
EU-átlag 2001
1.2. ábra. Az öregedés folyamata Magyarországon. Az ordinátán az öregedési indexet = 65 − x lakosság (fő) ∗ 100 (%) 0 − 14 éves lakosság (fő)
az évek előrehaladásának függvényében tüntettük fel. Az index 2002-ben már meghaladta az EU15 2001. évi átlagát. Ennek oka csak részben az idősödő lakosság arányának (a számláló) növekedése; másrészt azért nőtt jelentősen az index, mert a csökkenő születési arányszám miatt csökkent a 0-14 éves korú lakosság aránya (csökkent a nevező értéke); 65 – x éves lakosság: a 65 éves és idősödő lakosok száma. Paksy A. KSH. 2004.
Magyarországon a születéskor várható élettartam 2003-ban férfiaknál 68,4 év, nőknél 76,6 év volt, 2004-ben nő: 76,9 év, ffi: 68,6 év az elmúlt 10 évben emelkedő tendenciát mutatott, azonban így is jelentősen elmarad a fejlett országokétól. A magyar nők átlagos élettartama 6 évvel, a férfiaké 8 évvel rövidebb, mint a (2004. május előtti) 15 EU ország átlaga. A magyarok életesélyei a 2004 májusában csatlakozó országok lakóihoz viszonyítva sem kedvezőek. A magyar és a lett nők ill. magyar és a balti államokban élő férfiak élnek a legrövidebb ideig ebben az országcsoportban. Nemek szerinti megoszlás (lakosság): 47,5% férfi, 52,5% nő. Természetes szaporodás/ fogyás: a lakosság lélekszáma évről-évre gyorsuló ütemben csökken; az elmúlt 2 évtizedben 567 ezer fővel csökkent. A népesség természetes fogyása tartósan magas szinten van (2004-ben: 3,7‰), amelyet enyhít a nemzetközi migrációból adódó népességnyereség. A csatlakozó tíz ország közül 2003-ban a három balti ország mellett Magyarország és Lengyelország népessége fogyatkozott.
20
Születési ráta (2003): 9,3/1000; (2004): 9,4/1 000 lakos; a fejlett országok többségéhez hasonlóan fokozatosan csökken. Az élveszületések ezer lakosra jutó száma Magyarországon hasonló a 2004. május 1-én csatlakozó 10 EU ország átlagához (9,2‰), azonban a korábbi EU országok átlagától (10,5‰) elmarad. A teljes termékenységi arányszám 2004-ben 1,28 volt, az elmúlt 15 évben jelentősen csökkent, elmarad az EU-15 átlagától (1,52). Ez a tendencia tapasztalható a 2004. május 1-től EU tag többi kelet-európai országában is (1.3. ábra). teljes termékenységi arányszám 2
1.9
1.8
1.7
Magyarország 1.6
EU tagországok 2004. május előtt EU tagországok 2004. május után
1.5
1.4
1.3
1.2 1990
1992
1994
1996
1998
2000
2002
2004
1.3. ábra. Teljes termékenységi arányszám, ami az utóbbi 15 évben jelentősen csökkent és elmarad az EU 2004 májusa előtti tagállamok átlagából.
Halálozási ráta (2003): 13,4‰; (2004): 13,1‰; az európai népességre standardizált halálozási arány 10,5‰, a férfiaké 14,1‰, a nőké 7,8‰. Mindkét nem vonatkozásában jóval magasabb, mint a korábbi 15 EU ország átlaga (EU átlag: férfi 8,2‰, nő 5,0‰), sőt az újonnan csatlakozó 10 ország átlagát is meghaladja (férfi 12,6‰, nő 6,9‰). A középkorú (30-59 éves) népesség halálozása az elmúlt évtizedben csökkent ugyan, azonban a korábbi 15 EU országénak kétszerese, és a 10 új EU ország átlagánál is kedvezőtlenebb. A halálozások több mint feléért 2002-2004-ben (51,1%) a keringési rendszer betegségei voltak felelősek, mindenek előtt az ischaemiás szívbetegségek és az agyérbetegségek. A keringési rendszer betegségei okozta halálozás fokozatos csökkenést mutat (1990-ben 736/100 ezer lakos, 2004-ben 664,5/100 ezer lakos), azonban még így is több mint az ún. EU-15 ország (2004 május előtti tagországok) átlagának kétszerese. A meghaltak, valamivel több mint egynegyede (25,2%) rosszindulatú daganatban szenvedett. A
21
daganatok okozta halálozás kis mértékben (3%-al) csökkent 1999 óta, azonban férfiak esetében az EU tagországok között a legnagyobb, nők esetében csak Dánia előzi meg. A rosszindulatú daganatok közül vezető szerepe a férfiaknál a tüdő-, a vastagbél- és prosztata daganatok, nőknél az emlő- és tüdő- és az emésztőszervek daganatainak van. (1.4. ábra, 1.2. Táblázat). Az emésztőszervi betegségek miatti halálozásban az idült májbetegségeknek, a májzsugorodásnak van döntő szerepe, ez a halálok férfiaknál 4,7szer, nőknél 3,8-szor gyakoribb, mint a 2004 előtti EU országok átlaga. A sérülések, mérgezések (1.3. Táblázat) miatti halálozás magas arányát az öngyilkosságok okozzák. A halállal végződő öngyilkosságok száma 1980-ban 4 809 volt, 2004-re 2 742-re (43%kal) csökkent, de még így is az EU-15 tagország (2004) átlagát messze meghaladja (férfiaknál 2,6-szor, nőknél 1,9-szer nagyobb). 70
60
50 Cseh Köztársaság Dánia Magyarország Lengyelország Svédország EU tagországok 2004. május előtt EU tagországok 2004. május után
40
30
20
10 1970
1975
1980
1985
1990
1995
2000
2005
1.4. ábra. A légzőszervek rosszindulatú daganatos megbetegedéseinek mortalitása Európában. WHO-Euro nyomán
A magyar nők és férfiak rosszabb életesélyei összefüggenek életkörülményeikkel és életmódjukkal. A férfiak 41%-a, a nők 28%-a napi rendszerességgel dohányzik (a dohányzó fiatalok aránya 51% ffi; 38% nő), 700 ezerre becsülik az alkoholisták számát (ebből 5% a gondozott), a férfiak 38%-a túlsúlyos, 20%-a elhízott, a nőknél ez az arány 29% ill. 20% (OLEF. 2003). A drogfüggők száma 30-50 ezerre, a rendszeres fogyasztóké 80-100 ezerre tehető. 2003-ban 17%-kal többen jelentek meg egészségügyi intézményben, mint az előző évben (a növekedés hátterében a 2003. évi jogi szabályozás áll).
22 1.2. Táblázat Halálozások a fő halál okok szerint (2004) Halálokok Fertőző és élősdiek okozta betegségek Daganatok Ebből − ajak, szájüreg, garat − gyomor − vastagbél − végbél − légcső, hörgő, tüdő − emlő − méhnyak − prosztata A keringési rendszer betegségei A légzőrendszer betegségei Az emésztőrendszer betegségei A morbiditás és a mortalitás külső okai ebből Motorosjármű-baleset Öngyilkosság
Férfi
Nő
Összesen
Százezer lakosra jutó halálozás
317
173
490
4,85
19 100
14 956
34 056
336,95
1 416 1 081 1 936 1 082 5 852 31 1 275
274 857 1 456 805 2 408 2 285 493 -
1 690 1 938 3 092 1 887 8 260 2 316 493 1 275
16,72 19,17 30,59 18,67 81,72 22,91 4,88 12,61
30 846 2 975
36 319 2 240
67 165 5 215
664,53 51,60
5 736
3 408
9 144
90,47
5 907
3 190
9 097
90,0
1 078 2 087
348 655
1 426 2 742
14,1 27,1
Forrás: Magyar Statisztikai Évkönyv. 2004., KSH. 2005. Budapest
Kémiai biztonságunk szempontjából kiemelt figyelmet érdemelnek a mérgezések okozta halálozások (1.3. Táblázat). Halálos kimenetelű mérgezések száma 2004-ben: 187 (az összes mérgezési eset 1,4%-a); 2005-ben összesen: 169 (az összes mérgezési eset: 1,3%-a). Az utóbbi évben a halálos kimenetelű mérgezési esetek etiológiai megoszlása: gyógyszer (111) 65,6% ipari és háztartási anyagok (23) 13,6% alkohol (4) 2,4% növényvédő szer (15) 8,9% kábítószer (10) 5,9% egyéb (6) 3,6% A halálesetek indítéka 62,7% öngyilkosság, 37,2% véletlen baleset; foglalkozási eredetű nem volt. (A mérgezési esetek további elemzését lásd még: 3. fejezetben.)
23
1.3. Táblázat
Bejelentett mérgezések etiológiai megoszlása (2004, 2005): Évek, esetek arányok
Kóroki tényezők
2005
2004 fő
%
10 748
9 976
77,6
1 134
1 121
8,7
524+
718+
5,6
növényvédő szer
322
289
2,3
kábítószer
591
333
2,6
egyéb
326
386
3,0
13 645
12 823
100
gyógyszer ipari és háztartási vegyi anyag alkohol
Összesen
Csecsemőhalandóság (2003): 7,3‰; (2004): 6,6‰; az elmúlt 10 évben jelentősen csökkent (1990-ben 14,8‰ volt); ennek ellenére jóval nagyobb, mint az EU-15 ország átlaga (4,6‰). Az újonnan csatlakozott EU országok átlagánál is magasabb (6,6‰). A magyarországi kedvezőtlen csecsemőhalálozás fő oka a koraszülések magas aránya, az élveszülöttek 8-9%-ának születési súlya 2 500 g-on aluli. A gazdaságilag aktív népesség++ (15-61 éves ffi, 15-59 éves nő): 3,9 millió foglalkoztatott és 253 ezer munkanélküli (0,3%-al kevesebb, mint 2003-ban). A gazdaságilag inaktív népesség+++ száma (3,5 millió) kismértékben csökkent. A férfiak 61 év, nők 59 éves korukig minősülnek munkavállalási korúnak. A 15-74 éves népesség felét (50,5%) – az EU tagállamokhoz viszonyítva alacsonyabb – teszi ki a foglalkoztatottak aránya. (Magyarország 2004. KSH) Foglalkoztatottak száma, nemek és kor szerinti megoszlása (2004): 3,9 millió (50,6%). A foglalkoztatottak 86%-a alkalmazott, 3,5% társas vállalkozás 10,0% egyéni vállalkozások, és 0,5% szövetkezetek tagja. A foglalkoztatottak 54%-a férfi, 46%-a nő. A 15-24 éves korú foglalkoztatottak száma 30%-kal csökkent az elmúlt években, elsősorban az oktatásban eltöltött idő kitolódása és részben a fiatalok növekvő elhelyezkedési nehézségei miatt. A nyugdíjkorhatár emelésével nőtt az idősebb korosztály foglalkoztatási létszáma (2004-ben a korábbi 29%-ról 31%-ra emelkedett). Az utóbbi négy évben jelentősen csökkent (22%) a mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya. A legmagasabb foglalkoztatási arány Közép-Dunántúlon (55,3%), a legalacsonyabb érték Észak-Magyarországon (45%) volt. +
a valós érték töredéke gazdaságilag aktív népesség: a foglalkoztatottak és a munkanélküliek együttes száma +++ gazdaságilag nem aktív népesség: nem sorolható be a foglalkoztatott és a munkanélküli kategóriába, idénymunkás (ha idényen kívül nem keres munkát), passzív munkanélküli ++
24
A munkanélküliségi ráta (2003): 5,9%; (2004): 6,1% (enyhe emelkedés). A hazai mutató az EU tagállamainak 8%-os átlagánál alacsonyabb. Nőtt a fiatal 15-24 éves korosztály körében mért munkanélküliség; új jelenség a pályakezdő diplomások növekvő munkanélkülisége. Legmagasabb a munkanélküliség Észak-Magyarországon (9,7%), de a korábbi adatokhoz mérve kismértékben javult. Legalacsonyabb a munkanélküliségi arány Nyugat-Dunántúlon (1,3%). Mind a foglalkoztatottság, mind a munkanélküliség tekintetében a korábbi évekhez képest javult a helyzet az Észak-Alföldön. Iskolai végzettség (2004): Az óvodások száma 40 ezerrel kevesebb volt, mint 1999/2000ben. A 3-5 éves gyermekek 87%-a óvódás, ami megfelel a nemzetközi tendenciáknak. Folyamatosan csökken az általános iskolások, nő a fogyatékos és integrált oktatásban résztvevő gyermekek száma. Az általános iskolát a tanköteles kor végéig a megfelelő korúak 95%-a befejezte, a 8 általánosnál alacsonyabb végzettséggel 6 ezren kerültek ki az oktatásból. A középfokú nappali oktatásban résztvevők száma a korábbi évekhez (1999/2000-es tanév) viszonyítva 10%-kal nőtt; az érettségizettek száma meghaladta a 76 ezret, 28 ezren szakiskolában és 27 ezren szakközépiskolában végeztek. A felsőfokú oktatás az elmúlt években jelentősen átalakult, sokrétűbbé vált. Az iskolai oktatásban idegen nyelvet tanulók száma 2004/2005-ben meghaladta az 1,5 milliót. Sikeres nyelvvizsgát 2002-ben 125 ezer esetben tettek, a felsőoktatásba jelentkezők 44%a rendelkezett nyelvvizsgával. A számítógépet az oktatásban az általános iskolák 44%-a, a gimnáziumok 71%-a, a szakmai képzést folytató intézmények 79%-a használt, egy számítógépre jutó tanuló az oktatási intézménytől függően 4,2-7,9. Az esti, levelező és távoktatási felsőfokú programokban résztvevők számában 20032004-ben 8%-os növekedés volt az egy évvel korábbihoz képest. 1.2. Az ország politikai, közigazgatási szerkezete Magyarország 2004. május 1-től az Európai Unió teljes jogú tagállama. Államforma: Köztársaság; a Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam (a Magyar Köztársaság Alkotmánya 1. §, 2. § (1) bekezdés), amely elismeri az ember sérthetetlen, elidegeníthetetlen alapvető jogait és ezek tiszteletben tartását elsőrendű állami kötelezettségnek tekinti. Az emberi jogok védelmét a jogvédő szervek hazai (a bíróságok, az általános, a nemzeti és etnikai jogok, valamint az adatvédelmi ombudsman, az Alkotmánybíróság) és nemzetközi rendszere biztosítja. A Magyar Köztársaság Alkotmánya elismeri a politikai pártok megalakulásának és működésének szabadságát azzal a korlátozással, hogy a pártok közhatalmat nem gyakorolhatnak. A közhatalmat az állami szervek rendszere gyakorolja a hatalommegosztás elvei szerint. A Magyar Köztársaság legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti szerve az Országgyűlés, mely a népszuverenitásból eredő jogait gyakorolva biztosítja a társadalom alkotmányos rendjét, meghatározza a kormányzás szervezetét, irányát és feltételeit. A 386 tagú Országgyűlést négy évi időtartamra választják. Feladata többek között, hogy megalkotja a Magyar Köztársaság alkotmányát, a törvényeket, megállapítja az államháztartás mérlegét, jóváhagyja az állami költségvetést
25
és annak végrehajtását, dönt a kormány programjáról, megköti a Magyar Köztársaság külkapcsolatai szempontjából kiemelkedő fontosságú nemzetközi szerződéseket, megválasztja a köztársaság elnökét, a miniszterelnököt, az Alkotmánybíróság tagjait, az országgyűlési biztosokat, az Állami Számvevőszék elnökét és alelnökeit, a Legfelsőbb Bíróság elnökét és a legfőbb ügyészt. A Magyar Köztársaság államfője a köztársasági elnök, aki kifejezi a nemzet egységét, őrködik az államszervezet demokratikus működése felett, s egyben a fegyveres erők főparancsnoka. A köztársasági elnököt az Országgyűlés öt évre választja. A köztársasági elnök legfontosabb közjogi feladata, hogy képviseli a magyar államot, a Magyar Köztársaság nevében nemzetközi szerződéseket köt (ha a szerződés tárgya a törvényhozás kizárólagos hatáskörébe tartozik, a szerződés megkötéséhez az Országgyűlés előzetes hozzájárulása szükséges), megbízza és fogadja a nagyköveteket, kinevezi és felmenti – külön törvényben meghatározott szabályok szerint – a minisztereket és az államtitkárokat, továbbá külön törvényben meghatározott személy vagy szervek javaslatára kinevezi és felmenti a Magyar Nemzeti Bank elnökét, alelnökeit és az egyetemi tanárokat, megbízza és felmenti az egyetemek rektorait, kinevezi és előlépteti a tábornokokat, megerősíti tisztségében a Magyar Tudományos Akadémia elnökét. A Magyar Köztársaság alkotmányos berendezkedésének egyik kiemelt közjogi intézménye az Alkotmánybíróság. A jogállam intézményrendszerében önálló hatalmi ág a független bírói szervezet. A Magyar Köztársaságban az igazságszolgáltatást a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága, a Fővárosi Bíróság és a megyei bíróságok, valamint a helyi bíróságok gyakorolják. Az alkotmányos berendezkedés további fontos intézménye az ügyészség. Kiemelt jelentőségű a Magyar Köztársaság alkotmányos rendszerében az Állami Számvevőszék és a Magyar Nemzeti Bank. A végrehajtó hatalom legfőbb szerve a kormány, amely a miniszterelnökből és a miniszterekből áll. A miniszterelnököt az általa kijelölt miniszter helyettesíti. A kormány legfontosabb feladataként védi az alkotmányos rendet, védi és biztosítja az állampolgárok jogait és a törvények végrehajtását, irányítja a minisztériumok és a közvetlenül alárendelt egyéb szervek munkáját, összehangolja tevékenységüket, a belügyminiszter közreműködésével biztosítja a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzését, irányítja a fegyveres erők, a rendőrség és a rendészeti szervek működését. A kormány meghatározott kérdések megvitatására és a kormány döntéseinek előkészítésére a kormány tagjaiból álló szűkebb testületeket hoz létre, amelyeket kabineteknek neveznek. Jelenleg (2005-ben) nemzetbiztonsági, gazdasági ifjúság- és oktatáspolitikai, valamint és európai integrációs kabinet működik. A kormány működésének szervezeti hátterét a minisztériumok felsorolását külön törvény tartalmazza.
minisztériumok
alkotják.
A
26
E törvény alapján a Magyar Köztársaság minisztériumai és megnevezéseik rövidítése (2005)+; Belügyminisztérium BM Egészségügyi Minisztérium EüM Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium FMM Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium FVM Gazdasági és Közlekedési Minisztérium GKM Honvédelmi Minisztérium HM Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium ICSSZEM Igazságügyi Minisztérium IM Informatikai és Hírközlési Minisztérium IHM Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium KvVM Külügyminisztérium KüM Nemzeti és Kulturális Örökség Minisztériuma NKÖM Oktatási Minisztérium OM Pénzügyminisztérium PM A minisztériumi szint alatt jelentős számú országos hatáskörű szerv működik. A közigazgatás az államigazgatási és az önkormányzati igazgatási alrendszerek összessége. Az államigazgatási hierarchia csúcsán a Kormány áll. Az államigazgatási szervek több szempont – feladat, területi szint és az egyes önálló szervek közötti kapcsolat – szerint osztályozhatók. A területi szintek szerint központi, területi és helyi, a feladat alapján általános hatáskörű és különös hatáskörű, a szervek egymás közötti kapcsolata alapján irányító, felügyeleti munkát végző és irányított, végrehajtó típusú feladatot ellátó államigazgatási szerveket különböztethetünk meg. A dekoncentrált államigazgatási szervek a központi igazgatás végrehajtó szervei, olyan államigazgatási feladatokat látnak el többnyire középszinten, amelyek nem minősíthetők önkormányzati közügyeknek. A magyar közigazgatás szervezeti felépítése – az Európai Unió főbb tagállamaihoz hasonlóan – hármas tagolású: a központi államigazgatás szervezeti rendszere (minisztériumok, országos hatáskörű szervek), területi (megyei, fővárosi) szinten a dekoncentrált államigazgatási szervek, helyi szinten a jelentős autonómiát élvező önkormányzatok szervezeti rendszere. A területi államigazgatási szerveket a miniszterek irányítják, központi költségvetésből gazdálkodnak. A helyi önkormányzatokat, mint az államigazgatástól elkülönült rendszert 1990-ben hozta létre az Országgyűlés. Az önkormányzati rendszer az ország területi beosztásához igazodik; jelenleg (2005) 3 158 helyi önkormányzat működik, azonos alapjogokkal. A +
a 2006. év kémiai biztonsághoz kapcsolódó társadalmi, politikai, gazdasági elemzésével a Profil már nem foglalkozik; minthogy azonban a Profil adatait, javaslatait elsősorban a jelen kormányzati periódus döntéshozói használhatják fel, jelezni kívánjuk, hogy a 2006. áprilisi parlamenti választásokat követően 2006. június 9.-től a Magyar Köztársaság minisztériumait a 2006. LV. törvény 1. §-a a következők szerint határozza meg: a) Egészségügyi Minisztérium; b) Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium; c) Gazdasági és Közlekedési Minisztérium; d) Honvédelmi Minisztérium; e) Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium; f) Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium; g) Külügyminisztérium; h) Oktatási és Kulturális Minisztérium; i) Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium; j) Pénzügyminisztérium; k) Szociális és Munkaügyi Minisztérium. A Miniszterelnöki Hivatalt az ún. „kancellária miniszter” vezeti.
27
kisebbségekről szóló törvény alapján ezek mellett 1 318 kisebbségi önkormányzat is működik. Az ország 19 megyére és a fővárosra tagozódik; a KvVM és a KSH ezek alapján ún. tervezési-statisztikai régiókra osztja az országot (1.1. ábra): Közép Magyarország: Közép-Dunántúl: Nyugat-Dunántúl: Dél-Dunántúl: Észak-Magyarország: Észak-Alföld: Dél-Alföld:
Budapest és Pest megye Fejér, Komárom-Esztergom és Veszprém megye Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megye Baranya, Somogy és Tolna megye Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megye Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye
1.3. Az ország infrastruktúrája Táv- és hírközlés. A mobiltelefon ellátottság kiemelkedően jó, 84/100 lakos, a telefon fővonalak száma 30,5/100 lakos. Az elmúlt években kiemelten fejlesztett, a vezetékes telefonokról kezdeményezett beszélgetések száma 1999-ben érte el a csúcspontját (4 milliárd 250 ezer) azóta évről-évre csökken. A forgalom eltolódása a helyi beszélgetések felöl az egyéb belföldi, azon belül is a mobilhívások irányába tolódik el. A modemen és ISDN-vonalon keresztül létesített internetkapcsolatok száma 25%-kal nőtt, azonban az internet használatban jelentős elmaradás van: 15,8/100 lakos (EU15:35,7/100 lakos). Informatika, számítástechnika. 2004-ben Magyarország a GDP 2,8%-t fordította információtechnológiai (számítógépek, szoftwerek, szolgáltatások) kiadásokra. A háztartások 14%-a, a vállalkozások 78%-a rendelkezett internet hozzáféréssel; 2004 végére meghaladta a 740 ezret. A lakossági és a vállalkozások internet lefedettsége a kibővült EU-ban is a legalacsonyabbak közé tartozik. Közlekedés. A vasúthálózat túlzottan fővárosközpontú, gazdaságilag veszteséges, a kisforgalmú, elavult szárnyvonalak helyét a közúti közlekedés veszi át. A vasútvonalak hossza 7 685 km, a 35,2%-a villamosított. A közúthálózat hossza 30,6 ezer km, ebből gyorsforgalmú út 686 km (2004). Országos szinten 2004 év végén a személygépkocsi állomány >2,8 millió volt, az átlagéletkor 10,9 évre csökkent. A forgalomba helyezett személygépkocsik száma 15%-kal nagyobb volt az előző évhez képest. A közúti gépjárművek, ezen belül a személygépkocsik számának növekedése következtében rohamosan növekszik a közutak forgalma, az úthálózat állandó korszerűsítést, fejlesztést kíván. Az ólmozatlan benzin és a katalizátoros motorok bevezetése jelentősen csökkenti a közlekedésből származó szennyezést, azonban a kedvezőtlenül magas átlagéletkorú korszerűtlen fogyasztású személygépkocsik és tehergépjárművek miatt a közlekedés még mindig az egyik legsúlyosabb légszennyező forrás. Ez jelentősen terheli a fővárost és a nagyobb városok levegőjét; hátrányosan befolyásoló tényező, hogy a felszíni közlekedés a túlzsúfolt fővárosban is (itt él az ország lakosságának 1/5-1/6 része) domináló annak ellenére, hogy több mint 100 évvel ezelőtt itt építették a kontinens első földalatti vasútját.
28
Szállítás. A szállítási ágazatokhoz tartozó vállalkozások 2003-2004-ben 2%-kal nagyobb árutömeget szállítottak, mint egy évvel korábban, az árutonna-kilométerben kifejezett teljesítmény összességében 4%-kal nőtt: valamennyi szállítási ágazat teljesítménye meghaladta az előző évit. A nemzetközi áruszállításban a szállított áruk mennyisége és az árutonna-kilométerben kifejezett teljesítmény az előző évinél 5%-kal volt magasabb, az árutonna kilométerteljesítmény 16%-kal bővült 2004-ben. A távolsági személyszállításban a vasúti és közúti szállítás visszaesése mellett a légi személyszállítás az előző évhez képest 2004-ben 26%-al nőtt. A diszkont légitársaságok forgalma az előző évhez képest 11-szeres növekedést jelent. Kereskedelem. A kiskereskedelmi üzletek száma az utóbbi években lassuló ütemben nőtt, és az üzlethálózat szerkezeti átalakulása kísérte. Új típusú, nagy terjedelmű létesítmények létesültek. A kiskereskedelmi forgalmi volumen 2000-2003-ban 9%, 2004-ben 5,7%-kal bővült. Lassult az élelmiszer és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem forgalma. Egyenletesebb növekedést mutat a bútor, háztartási cikk-, építőanyag-üzletek eladási volumene. 9,3%-kal bővült a könyv, újság, papíráru, 54%-kal a gyógyszerek eladása. Lefékeződött a textil, a ruházati és lábbeli üzletek és az iparcikk jellegű vegyes üzletek forgalma. Kulturális szolgáltatás, kommunális ellátottság, idegenforgalom: A költségvetés 2002-ben kultúrára 150 milliárd Ft-ot, a bruttó hazai termék 0,9 %-át költötte. (Ez az arány 2000-ben 0,7% volt). A könyvpiac szűkülése 2002-ben megállt, 2004-ben a kiadott művek száma 11 és fél ezer, példányszáma közel 34 millió volt. Közművelődési, szak- és iskolai könyvtárak száma 9 000, ennek fele iskolai, 34% települési, 17% szak- és munkahelyi könyvtár. Az országos szak- és nemzeti könyvtárak száma 19. A közművelődési intézmények száma 2004-ben 3 661 (a 2000 évben 3 265). A nyomtatott sajtó az elektronikus tájékoztatás terjedésével veszített médiapiaci vezető helyzetéből. A közszolgálati adók száma három, a napi sugárzási idő átlagosan 21 óra. A közszolgálati rádió összes műsoridejének közel azonos arányában (15-16%) foglalkozik hírekkel, aktuális politikával és gazdasággal, információs és tájékoztató műsorokkal. A fővárosban és a vidéki városokban a multiplex mozik megjelenésével folyamatosan nőtt az előadások száma, a nézők számának növekedése mindössze 6%. A hazai 56 színházban (23 a fővárosban), a hangversenyek látogatottsága az elmúlt években nőtt, a múzeumi intézmények és kiállítások látogatottsága az elmúlt három évben nem változott. Kommunális ellátottság: a régió 100 lakosára jutó villamos energia ellátottság aránya Közép-Magyarországon az országos átlagnál 6%-kal több, Észak-Magyarországon viszont 8%-kal kevesebb. A fogyasztás Közép-Magyarországon 10, a dunántúli területeken 4%-kal meghaladja az országos átlagot, az ország többi részén alatta marad. A települések 85%-án rendelkezésre áll a gáz, a vezetékes gázfogyasztó háztartások aránya azonban csak Közép-Magyarországon (93%) és Dél-Alföldön (90%) haladta meg az országos átlagot (79%). A vezetékes víz a lakások 7%-ában nincs bekötve, és a települések 37%-a, a lakások 56%-a van a csatornarendszerre csatlakoztatva.
29
A kiskereskedelmi üzlethálózat az utóbbi években lassuló ütemben bővült, szerkezete jelentősen átalakult, egyes területeken a telítődés jelei mutatkoznak. A vendéglátóhelyek száma 2004 végén meghaladta az 55 600-at, négy év alatt >7 000 egységgel bővült. A legjelentősebb növekedés a nyugat-dunántúli régióban volt. 20002003 között 11%-kal bővült a kereskedelmi szálláshelyek férőhely-kapacitása. A regisztrált magánszállásadó helyek száma 44 ezer, 240 ezer férőhellyel. Dinamikusan növekszik a falusi turizmusban résztvevő szolgáltatók száma. A szállodai szoba kihasználtság nőtt a korábbi évhez viszonyítva (2003: 43,3%, 2004: 46,6%). A kereskedelmi férőhelyek 14%-ával Budapest rendelkezik, a szállodák aránya 31% (14 ötcsillagos szállodából 12 itt működik). A Balaton kiemelt üdülőkörzetére az összes szállodai férőhelyek közel háromtizede, a kemping férőhelyek négytizede koncentrálódik. Az ország 824 szállodájából közel 50 működik gyógyszállóként, férőhelyeinek száma a szállodai férőhelyek >11%-a. Tudományos kutatás (2004). A ráfordítási összeg (176 Milliárd Ft) – nominálértéken számolva 2%-kal csökkent és a GDP-hez viszonyított aránya 1,01%-ról 0,95%-ra mérséklődött. A támogatás aránya: alapkutatásra az összes ráfordítás 31%-át, alkalmazott kutatásra 32,3%-át, kísérleti fejlesztésre 36,7%-át fordították 2002-ben. Az EU-korábbi 15 országában a kutatásra és fejlesztésre a tagországok átlagosan a GDP mintegy 2%-át fordítják (Svédország: 4,3%; Finnország: 3,5%), a 2004. május 1-jén csatlakozott országok átlagban kevesebb, mint 1%-ot. Egészségügyi ellátás, szociális gondoskodás:2004-ben az alapellátásban 5 046 háziorvosi és 1 577 házi gyermekorvosi praxis működött, 1 510 lakosra jut egy orvos (évek óta változatlan az arány), azonban az orvoshoz fordulások száma a háziorvosok esetében 2,4%-al, a gyermekorvosok esetében 5% nőtt. A községekben ez a szám magasabb. Nőtt a fogászati szakrendeléseken (5%-al a felnőtt, 7%-al a gyermek) ellátottak száma. A járóbeteg szakellátásban 5 600 orvos és 15 ezer szakdolgozó vesz részt. A 100 lakosra jutó szakorvosi vizsgálatok száma 393, a laboratóriumi, rtg és egyéb diagnosztikus vizsgálatok száma 2004-ben 152 volt. A tüdőgondozók adatai szerint folyamatosan csökken a tbc incidencia (2004-ben 22,3/100 ezer lakos), azonban még így is az EU-15 átlag (9,7/100 ezer lakos) több, mint kétszerese. 10%-al nőtt a nem tébécés légzőszervi betegségben szenvedők aránya. Évről-évre több az asthmás betegek száma (2000-ben 129 ezer, 2004-ben 184 ezer beteget tartottak nyilván), kiemelkedően sok a szénanáthások száma (2004-ben 224 ezer). A fekvőbeteg-szakellátásban 12,5 ezer orvos és 56 ezer szakdolgozó dolgozik. A 80 ezer kórházi férőhely 76%-a aktív, 24%-a krónikus osztályon van. Országosan 79 ágy jut tízezer lakosra (Budapesten 131/10 ezer lakos). A kórházi ápolási esetek évi száma 2,78 millió (27,3/100 lakos). Az ágykihasználás: az aktív osztályokon 76,6%, a krónikus osztályokon 87,2%. Az országban pulmonológiai, onkológiai, pszichiátriai, valamint bőr- és nemi-beteggondozói országos hálózat működik. A sürgősségi betegellátást az Országos Mentőszolgálat végzi. 212 mentőállomáson 1 158 mentőgépkocsival évi 665 ezer sürgős mentőfeladatot végeznek, az egyszerű betegszállítások száma 1,86 millió. Az egészségügyi személyzet ellátottsági mutatói: 100 ezer lakosra jutó orvos: 333,7 (EU-15: 360,6; EU-10: 278,2), 100 ezer
30
lakosra jutó fogorvos 51,0 (EU-15: 65,8; EU-10: 43,2), a betegellátásban résztvevő ápoló/asszisztens száma 88,2 ezer, a 100 ezer lakosra jutó számuk 862,6 (EU-15: 817,8; EU-10: 641,7). A bejelentésre kötelezett fertőző megbetegedések közül az enterális fertőzések száma a legjelentősebb. Kedvezően alakult a fertőző májgyulladás megbetegedések száma (2004ben 622 eset), a megbetegedések 100 ezer lakosra vonatkoztatott aránya 9,57 (EU-15 19,95, EU-10 9,06). Említésre méltó, hogy a Lyme-kór előfordulása viszonylag gyakori (2004-ben 1 224 eset, 12,1/100 ezer lakos). Felderített HIV-fertőzőtt személyek száma 1985-től 1 179, az AIDS-betegek 100 ezer lakosra jutó száma Magyarországon (0,22) alacsonyabb mint az EU tagországaiban (2002-ben az EU átlag 1,79). A családsegítő és gyermekjóléti szolgáltató egységek száma évről-évre nő. (2004-ben: 2 873). A szolgáltatásokat évente kb. félmillióan veszik igénybe. A szociális otthonokban 69 ezer idős, fogyatékos, pszichiátriai és szenvedélybetegeket gondoznak. A hajléktalanok ellátását nappali melegedők, népkonyhák, átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények látják el. Számuk fokozatosan (mérsékelten) nő. (2002-2004: 76-80/10 ezer lakos) 1.4. A gazdaság szerkezete Az 1990-es évtized közepére a gazdaság privatizációja már nagy vonalakban lezajlott, 1996-ban a bruttó hozzáadott érték 70%-a már hazai vagy külföldi magántulajdonban lévő vállalkozásokban jött létre. A magántulajdon aránya a GDP létrehozásában a kilencvenes évek közepe óta csak kevéssé változott, 2002-ben 70,9%-ot; 2003-ban 70,2%-ot tett ki. A közösségi tulajdon szerepe a nem piaci jellegű ágazatokban továbbra is meghatározó. A közösségi tulajdon mellett azonban a magánszektor is megjelent az egészségügyi és szociális ellátás területén (30%), valamint az oktatásban (15%). A külföldi tulajdon növekedési üteme az utóbbi években megállt. A GDP-hez való hozzájárulásuk a kilencvenes évtized közepére jellemző 15-16%-ról 2003-ra 23%-ra nőtt és állandósult. A külföldi tulajdon szerepe a gazdasági ágak közül a feldolgozóiparban a legnagyobb (58%). A feldolgozóiparon belül kiemelkedően magas a részesedése a járműgyártásban (87%) és a villamos-gép és műszergyártásban (77%). Az élelmiszeripar teljesítményének több mint a felét ugyancsak külföldi tulajdonú cégek hozták létre. Magyarországon 2003-ban a működő külföldi tőke állománya 24%-kal emelkedett az előző évihez képest, a visszaforgatott jövedelem aránya a tőkenövekményből az előző évi 52%-ról 66%-ra nőtt. A befektetett külföldi működő tőke némileg mérséklődő, de még mindig jelentős területi koncentrációt mutat. 2004-ben 64%-a a közép-magyarországi, 11%-a a nyugat-dunántúli, 10%-a a közép-dunántúli régióban helyezkedett el. A legalacsonyabb érték a dél-dunántúli régióé (2,2%). A külföldi érdekeltségű vállalkozások aránya 2004-ben az összes vállalkozások 8%-a. 1.4.1. Gazdasági szervezetek A nyilvántartott vállalkozások száma 2003-ban 1 176 934, 3%-kal több mint az előző évben; 2004-ben 1 198 628. A működő vállalkozások 34%-a ingatlanügyek, gazdasági
31
szolgáltatás, 25%-a a kereskedelem, 11%-a a feldolgozóipar, 9%-a az építőipar területén végzi munkáját. A vállalkozások elenyésző aránya (1% alatt) folytat tevékenységet az oktatás, a bányászat és a villamos energia-, gáz-, gőz-, vízellátás területén. A működő társas vállalkozások 38%-a nem foglalkoztat, vagy ismeretlen létszámú foglalkoztatottal rendelkezik; legmagasabb a 10 fő alatti foglalkoztatottakkal működő vállalkozások száma, és nem éri el az 1%-ot a nagy vállalkozások (≥ 500 fő) aránya. A foglalkoztatottak 56%-a teljes állású, a nyugdíjasok aránya 17%. 1.4.2. Gazdaság teljesítménye és egyensúlya A bruttó hazai termék (GDP) 2000-2003-ban összesen 16,3%-kal lett nagyobb; 2004-ben 4%-kal emelkedett; a növekedési ütem 2004 második felében mérséklődött Csehország, Szlovákia és Lengyelország fejlődéséhez képest, azonban a fejlődés dinamikája az említett országokénál egyenletesebb. A gazdaság növekedési lehetőségeit alapvetően a hosszan elhúzódó világgazdasági dekonjunktúra határozta meg, és ennek elkerülhetetlen következménye volt, hogy az éves növekedési ütem folyamatosan csökkent. A magyar gazdaság fejlődése az elmúlt négy éves időszak túlnyomó részében lassult, nemzetközi összehasonlításban azonban továbbra is jónak számít. A fogyasztás és a felhalmozás GDP-n belüli aránya számottevően változott. Az összes végső fogyasztás (a háztartások és a közösségi fogyasztás együtt) 2000-ben 73%-ot, 2002-ben 77%-ot, 2003-ra 79,2%-ot tett ki; a növekedés 2004-ben lassúbb ütemű (2,8%-kal magasabb). A bruttó állóeszközfelhalmozás 2003-ban 2,5%-kal, 2004-ben 8,3%-kal nőtt, részesedése a GDP-ben folyó áron 22,5%-ra emelkedett (1.4. Táblázat). A magyar gazdaság fejlettségi szintje (az egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson kifejezett érték alapján) 2002-ben az EU-15 átlagának 53%-át az EU-25 átlagának 60%át teszi ki. A legfejlettebb tagországok élén Luxemburg áll, ahol az egy főre jutó GDP 89%-kal, Írország 25%-kal haladja meg az uniós átlagot. A csatlakozó országok csoportjában 4 ország előzi meg Magyarországot (Ciprus, Málta, Szlovénia, Csehország). 1.4. Táblázat
Magyarország és az Európai Unió gazdasági szerkezete a hozzáadott értékhez való hozzájárulás alapján
Bruttó hozzáadott érték Mezőgazdaság Ipar Építőipar Szolgáltatások Ágazatok összesen
Magyarország
Európai Unió (25)
2000
2001
2002
2003
2003
4,3
4,3
3,7
3,3
2,1
27,8
26,1
24,9
25,5
21,2
5,2
5,1
5,3
4,9
5,5
62,7
64,5
66,1
66,3
71,2
100,0
100,0
100,0
100,0
100,0
Forrás: Magyarország 2004., KSH. 2005. Budapest
32
Beruházás: A bruttó állóeszköz-felhalmozás volumene 2000-2003-ban 23%-kal, 2004ben 8,3%-kal nőtt, meghaladva a GDP 16%-os emelkedését. 2004-ben a beruházások gazdálkodási forma szerinti megoszlásában változások történtek, amelyek részben az ágazati szerkezet módosulásával függenek össze. Az egyéni gazdasági tevékenységhez kapcsolódó beruházások aránya 18%-ról 27%-ra nőtt (lakossági lakásépítések növekedése következtében). A költségvetési szervek által finanszírozott beruházások aránya csökkent (67%-ról, 58,6%). Az építési beruházások meghaladták a gépberuházásokat, bár ez utóbbi 2003-ban a 2000. évi 8%-os értékről 12,3%-ra emelkedett (import gépek árcsökkenése). A lakossági lakásépítkezésekhez kötött beruházások aránya 24%-ról 29%-ra nőtt (1.5. ábra; 1.5. Táblázat; 1.6. Táblázat). Milliárd Ft 4500 4000 3500 3000 2500 2000 1500 1000 500 0 2000
2001
2002
2003
2004
1.5. ábra. A nemzetgazdasági beruházások teljesítményértéke az idő függvényében 2000 és 2004 között; a növekedés jelentős. Forrás: KSH. 2005.
A beruházások ágazati megoszlását az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás nemzetgazdasági ágakban kifejtett növekedése és a feldolgozóipar beruházásainak fellendülése jellemzi. A szállítás, raktározás, posta és távközlés nemzetgazdasági ág beruházásai az autópálya építéseknek köszönhetően 18%-kal nőtt. Csökkentek a mezőgazdasági, közigazgatási, oktatási és egészségügyi és egyéb szolgáltatás beruházásai (2003-ban 16%-kal). A beruházások regionális összehasonlítását tekintve, a közép-magyarországi vállalatok teljesítménye csökkent, az összes többi régió súlya növekvő beruházásaik miatt nőtt. A legnagyobb fejlődés Észak-Magyarországon volt tapasztalható.
33 1.5. Táblázat
A nemzetgazdasági beruházások teljesítményértéke gazdálkodási forma szerint (folyó áron, milliárd Ft)
Megnevezés
2000
2001
2002
2003
2004
Vállalkozás
1 909,7
1 980,3
2 050,2
2 304,0
2 547,0
416,7
492,2
637,2
546,8
522,4
518,5
685,5
838,2
917,5
1085,5
2 844,9
3 158,0
3 525,6
3 768,3
4 154,9
Költségvetési szerv és nonprofit szervezet Egyéni (nem piaci) gazdasági tevékenység Nemzetgazdasági beruházás összesen
Forrás: Magyar Statisztikai Évkönyv. 2004., KSH. 2005. Budapest
1.6. Táblázat A nemzetgazdasági beruházások gazdasági ágak szerint, 2004. (folyó áron) Nemzetgazdasági ág Mezőgazdaság, vad-, erdő-, halgazdálkodás Bányászat Feldolgozóipar Villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Szállítás, raktározás, posta, távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Közigazgatás, védelem, kötelező társadalom-biztosítás Oktatás Egészségügyi, szociális ellátás Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás Nemzetgazdaság összesen
Millió Ft 180 899 8 890 1 008 164 219 825 87 137 311 451 41 966 593 754 55 545 1 158 654 164 869 73 394 68 482 181 970 4 155 001
Megoszlás, % 4,4 0,2 24,3 5,3 2,1 7,5 1,0 14,3 1,3 27,8 4,0 1,8 1,6 4,4 100,0
Forrás: Magyar Statisztikai Évkönyv. 2004., KSH. 2005. Budapest
1.4.3. Energiafelhasználás Az ország energiafelhasználása 2000-2004 években váltakozva nőtt, csökkent. (2003-ban 2,8%-os növekedés, 2004-ben 1,3%-os mérséklődés). Az energiaforrások növekvő hányada behozatalból származott, a termelés 8%-kal csökkent. 2003-ban kismértékű növekedés figyelhető meg a szén- (1%) és a szénhidrogén termelésben (8,1%) is; 2004ben a széntermelés 19%-kal, a kőolajé 5%-kal csökkent, az atomerőművi villamos
34
energia termelése 2000-2001-ben stagnált, 2002-ben 5%-al emelkedett, ezt követően 2003-ban a paksi erőmű 2-es blokkjának leállása miatt közel 20%-kal visszaesett+. A gazdasági ágak közül az ipar energiafelhasználása az utóbbi négy év alatt 3,6%-kal növekedett. Az építőiparban 8%-os növekedés, a mezőgazdasági ágaknál 9%-os csökkenés, a szállítás, raktározás, posta, távközlés ágaknál 1,6%-os csökkenés tapasztalható (1.7. Táblázat). 1.7. Táblázat Ágazat/Év
Energiafelhasználás nemzetgazdasági áganként Ipar
Építőipar
Mezőgazdaság Szállítás, Lakossági Kommunális és egyéb vad, erdő, raktározás, nem anyagi halgazdálkodás posta, ágak távközlés Előző év = 100,0
Összesen
2000
100,0
101,1
93,9
99,0
96,7
96,9
97,9
2001
101,4
106,8
101,3
101,2
103,8
105,1
103,0
2002
99,0
100,0
96,9
99,4
96,7
99,3
98,1
2003
100,2
101,1
99,5
99,0
104,3
103,8
102,3
2004 Százalékos megoszlás
100,6
101,1
100,5
100,2
97,8
101,5
99,7
34,2
0,9
3,5
4,4
37,7
19,3
100,0
Forrás: Magyar Statisztikai Évkönyv. 2004., KSH. 2005. Budapest
1.4.4. A legfőbb ágazatok termelése 1.4.4.1. Mezőgazdaság A nyilvántartott vállalkozások száma a mezőgazdaság, vad-, erdő-, halgazdaság ágazatban 2004. január 31-én 56 244. Ezen belül legnagyobb arányban (43%) a 10-nél kevesebb főt foglalkoztató gazdaságok találhatók (24 157). Az egyéni gazdálkodók a földterület 57,6%-át művelik, a gazdasági szervezetek részesedése a földhasználatból 37,6%, ami jórészt szövetkezeti földhasználat. A mezőgazdaság hozzájárulása a hozzáadott értékhez Magyarországon nagyobb, mint az EU-ban, azonban az uniós átlag mögött jelentős eltérések vannak (pl. az uniós országok harmadában 1-2%, Finnország, Portugália 3-4%, Görögország 7%). 2001 és 2003 között a mezőgazdaság bruttó termelése nagyobb volt, mint az ezt megelőző három évben; 2004-ben 22%-kal nőtt, de a hosszabb távú csökkenő tendencia így is érvényesül (a 2003. évi bruttó termelési volumene pl. az előző évinek 95%-a) (1.6. ábra). A növénytermesztési és kertészeti ágazatok közül a legnagyobb (88%-os) termelésnövekedés a gabonaféléknél következett be. A gabonafélék össz-termelése 2003-ban 8,7 millió tonna körül alakult, 2004-ben 16,7 millió tonna volt. 2004-ben valamennyi +
a hibaelhárítás megtörtént; 2004-ben a paksi atomerőművi villamosenergia termelése 8,3%-os növekedést ért el (2003-ban 21%-os termelés kiesés).
35
gabonaféléből és őszi betakarítású növényből (burgonya, napraforgó, cukorrépa) >30%os termésnövekedés volt. A kertészeti termékek bruttó termelése 2-3%-kal, a gyümölcsöké közel egyharmaddal haladta meg a 2003. évi szintet. A biotermelést folytató gazdálkodók száma, valamint az ökogazdálkodással hasznosított területek nagysága 2002-re 1,8%-ra nőtt; a biogazdálkodással hasznosított területek aránya 2003-ra a mezőgazdasági területek 2%-a. (EU-ban 3,7%-os átlag). A kiemelten támogatott biofarmok területének 44%-a szántóföldi kultúra, 41%-a gyep, 2,4%-a szőlő, gyümölcs, zöldség. A géntechnológiával módosított (GM) növényfajták termesztése a 80-as évek végétől csupán kísérleti célra történnek. Jelenleg Magyarország GMO-mentessége komparatív előnyt jelent az ilyen termékeket nagymértékben elutasító európai piacokon. A géntechnológiával módosított szervezetek bevezetése sem mezőgazdasági, sem egészségügyi, sem pedig környezet és természetvédelmi szempontból nem hazai érdek+. Az állattenyésztés kibocsátása 2000-2003-ban csökkent. Az állati termékek előállításának volumene 5%-kal volt kevesebb, főleg a tehéntej-termelés csökkenése miatt. Csökkent a szarvasmarha-, a tehén-, és a sertésállomány (10,5, illetve 2%-kal), míg a juhállomány az előző évekhez hasonlóan 2004-ben is nőtt (37%). A vágójuh termelés is növekedett az előző évekhez képest, míg a baromfiágazat termelése nem érte el a 2003. évit. A mezőgazdasági termékek felvásárlásának volumene alig változott 1999-hez képest. A növekedés mértéke 2003-ban az előző évhez képest még az 1%-ot sem érte el.
%
A mezőgazdasági termékek bruttó termelésének volumenindexe Előző év=100,0
150 140 130 120 110 100 90 80 2001
2002
növénytermesztési és kertészeti termékek
2003 élő állatok és állati termékek
2004 összes termelés
1.6. ábra. A mezőgazdasági termékek bruttó termelésének volumenindexe. Előző év=100,0%. Forrás: Magyar Statisztikai Évkönyv. 2003., KSH. 2004. Budapest
+
az agrárium termelésében dolgozó több csoport ezzel ellentétes érdek mellett foglal állást
36
Az állami támogatásból megvalósult földvédelmi, meliorációs beruházások volumene az elmúlt két évtizedben tapasztalt folyamatos csökkenés után növekedésnek indult, 2002ben több mint 8 ezer hektárt érintett. E tevékenység nyugat- és dél-dunántúli, valamint észak-magyarországi régióban volt a legjelentősebb. Az agrokemikáliák használata jelentősen csökkent, a 2004-es hazai egy hektár mezőgazdasági területre jutó növényvédőszer-hatóanyag értéke (1,4 kg) nem érte el az 1998ban mért uniós átlag felét. Az egy hektár mezőgazdasági területre jutó műtrágya-felhasználás 79 kg, 1990 óta közel harmadával csökkent. Környezetvédelem: a környezetvédelmi beruházások 2002-ben az előző évinél 10%-al magasabb összeget (147 milliárd Ft), az összes beruházás 4,3%-át tették ki, 2003-ban a környezetvédelmi beruházások teljesítményértéke 162 milliárd Ft, legnagyobb részük a szennyvízkezelésre irányult. 1.4.4.2. Ipar Az ipar gazdasági szerepe a kilencvenes évtized második felében és 2000-ben folyamatosan erősödött, az ipar volt a gazdaság húzóágazata. Ez a folyamat 2001-ben megtorpant, az ipar hozzáadott értéke stagnált, miközben a GDP 3,8%-kal emelkedett. Ez a tendencia 2003 első felében megfordult, és az ipar ismét betöltötte gazdaságélénkítő szerepét. Az éves volumenbővülés 2003-ban 6,4%-os, 2004-ben 7,4%-os volt. (1.7. ábra; 1.8. Táblázat)
% 108 107 106 105 ipar
104 ipar összesen az 5 fő alatti vállalkozásokkal
103 102 101 100 2001
2002
2003
2004
1.7. ábra. Az ipari termelés volumenindexei 2001 és 2004 között (összehasonlító áron, %). A számítások „alapja”: a 2000. év havi átlaga. Forrás: KSH. 2005.
37 1.8. Táblázat
Bruttó hozzáadott érték gazdasági ág szerint
Gazdasági ág megnevezése
2003a)
2003b)
2004b)
2004b)
Volumenindex előző év = 100,0
Folyó áron, milliárd Ft Mezőgazdaság, vad-, erdő-, halgazdálkodás
2003a)
523,1
523,9
666,1
95,6
137,9
36,8
36,7
38,9
105,6
101,7
3 570,8
3 563,7
3 952,6
106,7
105,4
Villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás
473,2
473,2
536,6
92,5
99,9
Építőipar
785,0
788,0
878,6
96,5
104,2
1 775,9
1 767,2
1 834,9
105,4
103,3
264,1
289,8
306,4
88,8
101,1
1 282,4
1 281,2
1 424,3
102,8
105,2
568,9
567,4
572,1
112,7
116,1
Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás
2 749,8
2 732,6
2 993,0
99,6
100,9
Közigazgatás, védelmi, kötelező társadalombiztosítás
1 519,8
1 519,8
1 634,1
105,1
102,2
Oktatás
961,6
966,9
1 009,1
102,2
101,2
Egészségügyi, szociális ellátás
869,7
869,1
898,4
104,9
98,8
Bányászat Feldolgozóipar
Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Szállítás, raktározás, posta, távközlés Pénzügyi tevékenység
Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás Bruttó hozzáadott érték összesen, alapáron
568,3
569,7
622,6
96,4
97,8
15 949,2
15 949,2
17 367,8
102,8
104,9
Bruttó hazai termék piaci beszerzési áron
18 650,8
18 650,8
20 413,5
103,4
104,6
a): A korábbi ágazati osztályozási rendszer (TEÁOR ’98) szerint; b): A legújabb ágazati osztályozási rendszer (TEÁOR ’03) szerint. Forrás: Magyar Statisztikai Évkönyv. 2004., KSH. 2005. Budapest
38
A magyar ipar gazdasági súlya az EU átlagához képest magas, az átlag mögött azonban e téren is nagyok az eltérések. Kiemelkedően magas (33%) Írországban, 24% Németországban. A legjellemzőbb az ipar 19-22% közötti részesedése. Az iparban működő vállalkozások száma 2004-ben 89 480 volt, ebből az 500 illetve annál több főt foglalkoztatott vállalkozások aránya nem éri el az 1%-ot, az 1-9 főt foglalkoztatott vállalkozások aránya 63%. Az ismeretlen létszámú vállalkozások száma 20 945, az összes vállalkozás 24%-a. (1.9. Táblázat) 1.9. Táblázat
Az iparban működő regisztrált vállalkozások száma
Megnevezés Vállalkozás összesen 500 és >500 fő 250-499 50-249 20-49 10-19 1-9 0 és ismeretlen
2002
2003
2004
95 378 290 374 2 099 3 538 4 764 34 434 49 879
92 085 274 347 2 127 3 590 4 820 34 371 46 556
89 480 252 335 2 101 3 579 4 883 57 385 20 945
Forrás: Magyar Statisztikai Évkönyv. 2004., KSH. 2005. Budapest
Az alkalmazásban állók száma elsősorban az élelmiszer, ital, dohány-gyártás, a vegyipar és a fa-, papírtermék gyártó iparban magas. A 2003-2004 évben az ipari termelés volumene >15%-kal emelkedett, ami a külpiaci keresletnek volt köszönhető. Az iparban foglalkoztatottak száma – a nemzetgazdasági 3%-os létszámbővüléssel szemben – 4%-kal csökkent. A termelékenység – az egy főre jutó ipari termelés – az ipari termelésnél gyorsabban (41%) növekedett. Az ipari beruházások növekedésének üteme a 4 év alatt a nemzetgazdasági átlag (24%) felét sem érte el, 2003-ban azonban 10,8%-os bővülés volt tapasztalható. (10. Táblázat) 10. Táblázat
Az ipari termelés volumenindexei alágak szerint (összehasonlító áron, %) T Ág, alág
2001
e
r
m
2002
e
l
é
2003
s 2004
2000. évi havi átlaga Bányászat Feldolgozóipar Élelmiszer, ital, dohány gyártása Textília, textiláru gyártása Bőr, bőrtermék, lábbeli gyártása
116,3 104,3
90,2 103,5
97,5 107,0
109,9 108,5
99,4 101,6
101,6 95,2
99,5 92,6
96,0 96,6
99,8
94,9
76,7
82,7
39 10. Táblázat /1 T Ág, alág
2001
e
r
m
2002
e
l
é
2003
s 2004
2000. évi havi átlaga Fafeldolgozás Papírgyártás, kiadói, nyomdai tevékenység Kokszgyártás, kőolajfeldolgozás, nukleáris fűtőanyag gyártása Vegyi anyag, termék gyártása Gumi-, műanyag termék gyártása
105,0
105,4
104,0
105,4
107,4
96,2
104,7
98,0
97,3
101,4
91,2
111,5
96,2
101,7
107,6
104,5
116,0
110,3
103,1
104,8
Nemfém ásványi termék gyártása
103,9
102,8
101,9
Fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása Gép, berendezés gyártása Villamos gép, műszer gyártása
96,7 107,4
102,8 109,8
96,9 132,4
111,6 103,3
103,7
108,7
105,1
116,3
123,3
Járműgyártás
104,0
101,2
113,5
107,2
115,9
117,2
75,7
111,9
99,9
101,4
104,0
99,1
Ipar összesen
103,9
103,3
106,6
107,5
Ipar összesen az 5 fő alatti vállalkozásokkal
103,6
102,8
106,4
107,4
Máshova nem sorolt feldolgozóipar Villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás
Forrás: Magyar Statisztikai Évkönyv. 2004., KSH. 2005. Budapest
Az ipari bruttó termelés növekedését 2004-ben a villamosgép-, műszergyártás (24%), a feldolgozóipar (14%) teljesítménye alapozta meg. A bányászat termelése, 2000-2003-as időszakban 7%-kal visszaesett, a villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátásé kismértékben (4%) nőtt. 2004-ben a kőolaj-feldolgozásban 12%-os, a járműgyártásban 8,7%-os, a kohászatban 8,7%-os termelésnövekedés volt. A vegyipari ágazatok közül 2000-2003-ban a gumi-, műanyagtermék-gyártás termelése jelentős mértékben (51%) emelkedett. A vegyi anyag, termék gyártásának növekedése 17% volt, a kőolaj-feldolgozásé a 2003 évi 12%-os visszaesést követően fokozódott. A vegyipar súlya a termelésben 14%, a belföldi értékesítésben 16-17%, a külpiaci értékesítésben 12%. (Részletesen lásd: 2. fejezet.) Az élelmiszeripar termelése 1999 és 2003 között szerényebb mértékben (7%) növekedett, a textília-, textilárugyártás ágazattermelése csökkent, a csökkenés mértéke 2004-ben mérséklődött.
40
Az egyéb nemfém ásványi termékek gyártása (építőanyag-ipar), termelése 2000 és 2003 között 20%-kal, a bútorgyártást magába foglaló fafeldolgozóipar termelése 24%-kal nőtt, 2004-ben mindkét ágazat termelése stagnált. Az ipari termelés regionális összehasonlításában a Közép-Dunántúl 57%-os növekedése jelentősen meghaladta az átlagot; hasonlóan nagy súlyú Közép-Magyarország és NyugatDunántúl termelése (26%-os növekedés). A legkisebb bővülés a Dél-Alföldön következett be (19,4%). 2004-ben Nyugat-Dunántúl és Észak-Magyarország termelése 17% körüli mértékben, Közép-Magyarország és Dél-Dunántúl 10-14%-kal, Észak- és Dél-Alföld régiójának termelése 4-6%-kal nőtt. Az iparban foglalkoztatottak száma 2003-ban 4%-kal, 2004-ben 3%-kal elmaradt a négy évvel korábbinál. Ugyanilyen mértékben 4,4%-kal csökkent az alkalmazásban állók száma a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál. A létszámcsökkenés a bányászatban >11%, a villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátásban 6,5%, a bőrtermék és lábbeligyártás ágazatokban 40% volt. A feldolgozóipari ágazatokon belül legnagyobb mértékben (27%-kal) a kőolaj-feldolgozásban alkalmazottak létszáma csökkent. Az alkalmazotti létszám 6 ágazatban növekedett, legnagyobb mértékben (31%) a papírgyártás, kiadói tevékenység, illetve a járműgyártás (19%) terén bővült. A villamosgépműszer gyártásban 3,9%-os, a kohászatban 3,3%-os létszámemelkedés volt 2004-ben. A termelékenység növekedése gyorsult. Az egy alkalmazottra jutó ipari termelés 2002-ben 5,3%, 2003-ban 8,8%, 2004-ben 11,2%-kal nőtt az előző évhez képest. Az elmúlt évek biztató gazdasági fellendülését követően várható a hazai ipar termelési volumen, illetve a kibocsátott vegyi anyagok, szennyezők mennyiségi növekedése is. Fontos figyelemmel lenni arra a tényre is, hogy a kialakult többszázezres kis- és középvállalkozói réteg ipari tevékenysége sajnos nem ritkán kontrollálatlan, hozzá nem értő, szakképzetlen, esetleg fekete-gazdasági körülmények között történik. Sajnálatos módon a kibocsátott vegyi szennyeződések ezáltal is növekednek, illetve a rendelkezésre álló adatok bizonytalanságát növelik. Ezért kiemelt fontosságú feladat, hogy az „átmeneti gazdaságunkat” kísérő egészség- és környezetkárosító vegyi szennyezések okozta kockázatokat megfelelően kezeljük, csökkentsük. Az ország gazdasági szerkezetéről, szerveződéséről és a gazdaság tájegységek szerinti megoszlásáról adnak további tájékoztatást az 1.11.-1.15. Táblázatok. 1.5. Regionális kockázatok A vegyi anyagok okozta kockázatok regionálisan különböznek. Egyrészt jelentős számban vannak az országban havária-. katasztrófa-veszélyes objektumok, helységek (lásd: 3. és 14. fejezetek). Ezek esetében havária-, katasztrófa megelőző és elhárítási tervek készültek. Másrészt megállapítható, hogy a legnagyobb vegyi gyárak és gyógyszergyárak Budapesten, Borsod-Abaúj-Zemplén-megye középső és délkeleti részén, valamint a Balatontól Északra tömörülnek. A nagyszámú lakosság, az egyidőben jelenlevő nagytömegű veszélyes vegyi anyag, a nagyméretű helyi és átmenő forgalom miatt főként a fővárosban kell számolni a vegyi anyagokból származó nemkívánatos egészség- és környezetkárosító kockázatokkal.
41 1.11. Táblázat Az ipari és mezőgazdasági szektor áttekintése+ (2004) Bruttó hozzáadott érték gazdasági ág szerint Volumenindex előző év 100,0
Foglalkoztatottak száma, (ezer fő) (2004)
Bányászat
101,7
14,2
Feldolgozóipar
105,4
893,9
99,9
63,7
137,9
204,9
444,9
1 176,7
Gazdasági ág megnevezése
Villamosenergia, gáz-, gőz-, és vízellátás Mezőgazdaság, vad-, erdő-, halgazdálkodás Összesen
Főbb termékek (2004)
gépek, vegyipari termékek (műtrágya, műanyag-alapanyag, gyógyszer) élelmiszerek, italok, dohány földgáz, kőolaj, kőolajszármazékok gabona, cukorrépa, gyümölcs, baromfi, szarvasmarha
Forrás: Magyar Statisztikai Évkönyv. 2004., KSH. 2005.
1.12. Táblázat Ipari és mezőgazdasági szektor szervezete (2004) Regisztrált vállalkozások száma a foglalkoztatottak száma szerint
szám
%
Mezőgazdaság, vad-, erdő, halgazdálkodás szám %
1-19 fő
+
62 268
69,6
25 080
44,6
87 348
59,9
20-49 fő
3 579
4,0
842
1,5
4 421
3,1
50-249 fő
2 101
2,3
485
0,9
2 586
1,8
250-499 fő
335
0,4
26
0,005
361
0,2
500 fő és több
252
0,3
16
0,03
268
0,2
0 és ismeretlen
20 945
23,4
29 785
53,0
50 740
34,8
Összes vállalkozás
89 480
100,0
56 244
100,0
145 724
100,0
Ipar
Forrás: Magyar Statisztikai Évkönyv. 2004., KSH 2005.
+ +
A legújabb ágazati osztályozási rendszer (TEÁOR’03) szerint 1-19 főt foglalkoztatott ipari vállalkozások száma: 57 385 (64%); 1-19 főt foglalkoztatott mezőgazdasági vállalkozások száma: 24 157 (42,3%)
Összesen szám
%
42 1.13. Táblázat Földterület művelési ágak és alkalmazásban állók (2004. május 31.) Megye, főváros, régió Budapest
Szántó hektár 36 780
Kert Gyümölcsös Szőlő hektár hektár hektár
Gyep hektár
MezőAlkalmazásban gazdasági állók száma terület összesen hektár
900
1 381
2 173
24 062
65 296
3 407
Pest KözépMagyarország
262 852 12 011
11 105
4 525
39 309
329 802
6 398
299 632 12 911
12 486
6 698
63 371
395 098
9 805
Fejér
253 665
7 134
2 475
3 725
33 793
300 792
6 417
KomáromEsztergom
104 138
2 424
797
1 880
19 623
128 862
3 330
Veszprém
145 655
2 934
1 436
6 090
58 656
214 771
3 432
KözépDunántúl
503 458 12 492
4 708
11 695
112 072
644 425
13 179
Győr-MosonSopron
229 478
4 468
1 934
2 698
31 114
269 692
5 653
Vas
152 517
2 803
2 183
1 076
22 464
181 043
3 439
Zala
127 251
2 648
3 022
3 585
60 475
196 981
3 039
NyugatDunántúl
509 246
9 919
7 139
7 359
114 053
647 716
12 131
Baranya
230 510
2 524
1 273
4 036
31 111
269 454
6 320
Somogy
254 938
4 449
3 267
4 012
51 184
317 850
5 813
Tolna
214 835
3 022
1 786
5 122
28 904
253 669
3 853
Dél-Dunántúl
700 283
9 995
6 326
13 170
111 199
840 973
15 986
Borsod-AbaújZemplén
263 488
8 570
7 218
8 697
121 647
409 620
5 002
Heves
154 428
5 748
4 019
12 395
39 491
216 081
2 991
Nógrád
80 390
3 913
2 689
666
33 051
120 709
1 013
ÉszakMagyarország
498 306 18 231
13 926
21 758
194 189
746 410
9 006
Hajdú-Bihar
331 701
5 974
3 698
1 589
120 123
463 085
8 526
Jász-NagykunSzolnok
359 421
2 319
1 873
1 597
51 520
416 730
5 902
SzabolcsSzatmár-Bereg
279 658
6 319
36 262
894
65 634
388 767
4 582
Észak-Alföld
970 780 14 612
41 833
4 080
237 277 1 268 582
19 010
Bács-Kiskun
378 796
8 280
10 730
26 795
131 607
556 208
8 698
Békés
391 817
6 067
1 000
119
43 162
442 165
7 426
Dél-Alföld
257 982 4 275 1 028 595 18 622
4 479 16 209
2 844 29 758
52 665 322 245 227 434 1 320 618
5 902 22 026
Összesen
4 510 300 96 782
102 627
94 518 1 059 595 5 863 822
101 143
Csongrád
Forrás: Magyar Statisztikai Évkönyv. 2004., KSH. 2005. Budapest
43 1.14. Táblázat Az ipar fontosabb adatai és mutatói telephely szerint, 2004. Regisztrált ipari vállalkozások száma
Az alkalmazásban állók száma
Termelés összértéke, milliárd Ft
Termelés egy lakosra jutó értéke, 1000 Ft
Budapest
24 485
117 017
2 390,5
1 405,1
Pest
12 205
74 139
1 353,6
1 193,7
Közép-Magyarország
36 690
191 156
3 744,1
1 320,5
Fejér
3 493
50 340
1 376,4
3 210,8
Komárom-Esztergom
3 091
40 116
1 870,9
5 925,9
Veszprém
2 895
33 841
456,3
1 241,6
Közép-Dunántúl
9 479
124 297
3 703,6
3 330,8
Győr-Moson-Sopron
3 869
50 886
1 565,0
3 556,7
Vas
1 960
36 143
573,6
2 157,9
Zala
2 578
31 926
701,5
2 370,3
Nyugat-Dunántúl
8 427
118 955
2 840,1
2 835,1
Baranya
3 055
25 392
257,1
640,7
Somogy
2 024
17 234
464,3
1 394,7
Tolna
2 020
18 619
205,5
834,2
Dél-Dunántúl
7 099
61 245
926,9
945,3
Borsod-AbaújZemplén
4 213
49 135
982,6
1 336,9
Heves
2 366
25 798
418,6
1 295,1
Nógrád
1 439
14 910
170,0
782,3
Észak-Magyarország
8 018
89 843
1 571,3
1 231,8
Hajdú-Bihar
3 491
33 379
510,6
928,7
Jász-Nagykun-Szolnok
2 626
32 171
527,7
1 280,9
Szabolcs-SzatmárBereg
3 253
32 436
426,6
734,0
Észak-Alföld
9 370
97 986
1 466,0
949,2
Bács-Kiskun
4 788
40 696
474,2
876,4
Békés
2 397
25 763
291,6
745,3
Csongrád
3 180
27 871
372,1
874,9
10 365
94 330
1 137,8
838,1
32
–
–
–
12,3
–
15 412,2
1 523,9
Tájegységek Megye, főváros
Dél-Alföld Külföld Országhatáron kívüli tevékenység Összesen
– 89 480
1 534 779 396
Forrás: Magyar Statisztikai Évkönyv. 2004., KSH. 2005. Budapest
44 1.15. Táblázat Az ipari termelés, termelékenység és értékelés volumenindexei szakágazatok szerint, 2004. (előző év=100,0) Ágazatok megnevezése
Értékesítés összesen
Alkalmazásban állók
Bányászat
109,9
122,9
19,1
5 242
Feldolgozóipar
108,5
111,7
108,1
714 369
– élelmiszer, ital
98,5
108,0
97,5
– dohánytermék
49,8
60,6
53,6
104,1
104,2
104,1
92,2
104,8
92,0
82,7
105,9
83,3
105,4
110,7
104,9
96,9
78,9
97,0
98,9
116,9
99,2
111,5
130,6
107,8
– textília – ruházati termék, szőrmekészítés – bőr, táska, cipőkészítés – fafeldolgozás – papír, papírtermék – kiadói, nyomdai tevékenység – kokszgyártás, kőolajfeldolgozás
*
Termelés
Egy alkalmazásban állóra jutó termelés
– vegyi anyag termékgyártás – gumi, műanyagtermék gyártás – nemfém ásványi termékgyártás
104,5
106,7
104,9
104,8
100,4
105,3
96,7
100,2
95,5
– fémalapanyag gyártás
106,5
114,2
106,4
– fémfeldolgozási termék
108,4
109,1
107,5
– gép, berendezés-gyártás
103,7
104,3
103,4
– iroda-, számítógép-gyártás – máshova nem sorolt villamosgép gyártás – híradástechnikai termékgyártás
97,8
157,0
98,1
114,5
110,8
113,8
135,1
140,2
165,0
– műszergyártás
112,1
112,9
112,5
– közúti járműgyártás
106,8
103,0
106,8
– bútorgyártás – nyersanyag visszanyerése hulladékból
107,9
116,3
107,7
173,2
160,6
172,3
az adatok nincsenek részletezve
*
* * * * * * * * * * * * * * * * * * * * *
45 1.15. Táblázat/1
Ágazatok megnevezése Villamosenergia, gáz-gőz, vízellátás Víztermelés,- kezelés,elosztás Ipar Ipar összesen az 5 fő alatti vállalkozásban együtt +
Termelés
Egy alkalmazásban állóra jutó termelés
Értékesítés összesen
Alkalmazásban állók
99,1
102,6
99,5
36 658
98,6
98,6
98,6
22 000
107,5
110,8
107,2
778 269+
107,4
–
107,1
–
az iparban alkalmazásban állók átlagos statisztikai állományi létszáma (a 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások adatai)
Forrás: Központi Statisztikai Évkönyv. 2004., KSH. 2005. Budapest
