X. fejezet 12. cím: Nemzeti Sporthivatal A Kormány az egészséges, mozgásgazdag életmód mind szélesebb társadalmi rétegek számára történő elterjesztése, a sportolási lehetőségek bővítése, korszerű létesítmények fejlesztésének ösztönzése, a társadalom tagjai kiegyensúlyozott fizikai és szellemi állapotának, egészségtudatos magatartásának fejlesztése, az élsport nemzetközi eredményességének megőrzése, a sikerek fenntartása, az utánpótlás nevelése érdekében - a megváltozott kormányzati struktúrára figyelemmel - a megszűnt Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium sporttal kapcsolatos állami feladatainak ellátására Nemzeti Sporthivatalt hozott létre. A Nemzeti Sporthivatal önállóan gazdálkodó központi költségvetési szerv, amely előirányzatai felett teljes jogkörrel rendelkezik, a központi költségvetésben a Miniszterelnöki Hivatal fejezetén belül fejezeti jogosultsággal rendelkező önálló címként szerepel. A Nemzeti Sporthivatal feladat- és hatáskörében többek között - elemzi a sportot érintő folyamatokat, tudományosan megalapozott rövid, közép- és hosszú távú előrejelzéseket készít, javaslatot tesz a Kormány sportra vonatkozó rövid, közép- és hosszú távú koncepciójára, előkészíti a sporttal kapcsolatos kormányzati döntéseket és gondoskodik azok végrehajtásáról; - javaslatokat készít a sportcélú központi költségvetési pénzeszközök célrendszerére és felhasználásának módjára; - dönt - költségvetési törvénnyel összhangban – a rendelkezésére álló központi források, pénzeszközök elosztásáról, támogatások odaítéléséről, és ellenőrzi azok felhasználását; - irányítja a Nemzeti Sporthivatalhoz tartozó költségvetési intézményeket; - ellátja az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Programban a statisztikai adatgyűjtéssel kapcsolatos feladatokat, működteti az Állami Sportinformációs Rendszert; - közreműködik a Nemzeti Fejlesztési Terv humán erőforrások fejlesztése operatív programjának megvalósításában; - kapcsolatot tart a sportköztestületekkel, a sportközalapítványokkal, a nemzeti sportszövetségekkel, az országos sportági szakszövetségekkel, az országos sportági szövetségekkel, a szabadidősport szövetségekkel, a fogyatékosok sportszövetségeivel, a diák- és főiskolai-egyetemi sport sportszövetségeivel; - feladatkörében gondoskodik a tiltott teljesítményfokozó szerek használatára vonatkozó hazai és nemzetközi rendelkezések betartásáról; - részt vesz a sportegészségügyi rendszer működtetésében, fejlesztésében; - segíti a helyi önkormányzatok sportszervezési és sportigazgatási feladatait;
2
- vagyonkezelési szerződés alapján gondoskodik az állami tulajdonú sportlétesítmények fenntartásáról, felújításáról, korszerűsítéséről, valamint építészeti akadálymentesítéséről; - meghatározza a sport területére vonatkozó továbbképzés szabályait, szakmai követelményeit, az egyes tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítési rendszert és követelményeket; -állami, önkormányzati és vállalkozói források bevonásával gondoskodik a sportlétesítmények fejlesztésére irányuló programok kidolgozásáról, rekonstrukcióra vagy új létesítmény létrehozására irányuló programok támogatásáról. A Nemzeti Sporthivatal három költségvetési intézmény felügyeletét látja el: Testnevelési és Sportmúzeum Nemzeti Utánpótlás-nevelési Intézet Nemzeti Sportközpontok Az alfejezet 2005. évi előirányzatai adatok millió Ft-ban, egy tizedessel Jogcím megnevezése
Kiadás
Bevétel 57,2 3,0 5,0 2 100,0 2 165,2
Támogatás
Nemzeti Sporthivatal igazgatása Testnevelési és Sportmúzeum Nemzeti Utánpótlás-nevelési Intézet Nemzeti Sportközpontok Intézmények összesen
307,8 56,7 480,6 4 521,5 5 366,6
Utánpótlás-nevelési feladatok Iskolai-, diák és felsőoktatási sport támogatása Szabadidősport támogatása Versenysport támogatása Sportegészségügyi, doppingellenes feladatok Sportteljesítmények elismerése, megbecsülése Kiemelt nemzetközi sportesemények támogatása Sport XXI. Létesítmény-fejlesztési Program Állami sportvagyon kezelése, fejlesztése 2006 évi úszó Európa-bajnokság létesítményfejlesztési program Magyar Sport Háza beruházása Sportlétesítményekkel kapcsolatos egyéb folyamatban lévő kormányzati feladatok Beruházás a 21. századi iskolába Kiemelt kockázatú sportesemények biztosítása HU-02/IB/SO-01-TL Fogyatékosok sport általi esélyegyenlősége program Fejezeti kezelésű előirányzatok összesen
1 728,2 245,0 313,0 850,0 142,5 1 371,1 2 893,0 2 119,0 474,5
7,0
7,0
12 755,8
2 151,0
10 604,8
12. cím összesen
18 122,4
4 316,2
13 806,2
25,0
2 119,0
250,6 53,7 475,6 2 421,5 3 201,4 1 728,2 245,0 288,0 850,0 142,5 1 371,1 2 893,0 0,0 474,5
1 029,4
1 029,4
456,6
456,6
500,0
500,0
181,5 445,0
181,5 445,0
3
Intézmények 12. cím 1. alcím: Nemzeti Sporthivatal igazgatása Költségvetési támogatási előirányzata 250,6 millió forint Bevétel 57,2 millió forint Az intézmény előirányzata a megszűnt Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium igazgatása sportszakmai területével összefüggő előirányzatokat tartalmazza 34 fővel. Az intézmény sporttal kapcsolatos feladatainak zökkenőmentes és folyamatosan ellátásához szükséges előirányzatok külön megállapodás alapján kerülnek át a XXIV. fejezet előirányzataiból. 12. cím 2. alcím: Testnevelési és Sportmúzeum A 2005. évi előirányzatok levezetése
Megnevezés 2004. évi eredeti előirányzat 1 %-os támogatás csökkentés 2345/2003.(XII.23.) Korm. hat. általános elvei szerint 2050/2004.(III. 11.) Korm. hat. 5 %-os támogatási előirányzat csökkentés Egyéb szerkezeti változások: 194/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet alapján bevétel kiesés miatt visszapótlás 13. havi visszapótlás közalkalmazotti körben 6,0%-os bérfejlesztés 4,5 %-os támogatással 2005. évi javasolt előirányzat
millió forintban, egy tizedessel Engedélyezett költségvetési Támogatás létszámkeret (fő) 54,6 12 - 0,5 - 1,5 - 2,6 1,0 1,4 1,3 53,7
12
Honlap címe: www.sportmuzeum.hu A Testnevelési és Sportmúzeum önálló költségvetési intézmény, 1963. óta működik. Országos gyűjtőkörű múzeum, szakfeladata múzeumi tevékenység, hazai és nemzetközi jelentőségű muzeális tárgyi és dokumentációs anyag felkutatása, gyűjtése, őrzése és tudományos feldolgozása, az ország területén található sporttárgyú gyűjtemények és kiállítások szakmai felügyelete. Állandó kiállítási kapacitása helyhiány miatt csekély. Vállalkozási tevékenységet nem folytat. Feladatában, létszámában változás nem volt.
12. cím 3. alcím: Nemzeti Utánpótlás-nevelési Intézet
4
A 2005. évi előirányzatok levezetése
Megnevezés 2004. évi eredeti előirányzat 1 %-os támogatás csökkentés 2345/2003.(XII.23.) Korm. hat. általános elvei szerint 2050/2004.(III. 11.) Korm. hat. 5 %-os támogatási előirányzat csökkentés Csanádi Árpád Általános Iskola és Gimnázium fenntartói feladatainak átadása 13. havi visszapótlás közalkalmazotti körben 6,0%-os bérfejlesztés 4,5 %-os támogatással 2005. évi javasolt előirányzat
millió forintban, egy tizedessel Engedélyezett költségvetési Támogatás létszámkeret (fő) 523,3 167 - 5,2 -4,1 - 25,7 - 57,0 25,3 19,0 475,6
- 55
112
A Nemzeti Utánpótlás-nevelési Intézet önálló költségvetési intézmény, 2002. január 1-től lát el utánpótlás nevelési feladatokat a Csanádi Árpád Központi Sportiskola jogutódjaként. Honlap címe: www.nupi.hu Feladatai körébe tartoznak az élsporthoz, utánpótlás–nevelés fejlesztéséhez, illetve iskola-fenntartáshoz kapcsolódó tevékenységek. Országos szinten szervezi, integrálja és végrehajtja a fiatal sportolók általános és sportági felkészítésének tudományos vizsgálatát, közreműködik a korszerű edzésmódszerek kidolgozásában, alkalmazásában, és a továbbképzés szervezésében. Az élsport alapjait különféle programokkal teremti meg, ezek működtetésében meghatározó szerepet vállal. Vállalkozási tevékenységet nem folytat. Az intézmény létszámváltozása feladatainak csökkenéséből adódik: a Csanádi Árpád Általános Iskola és Gimnázium fenntartói feladatai átadásra kerültek a Wesselényi Miklós Sport Közalapítvány részére. 12. cím 4. alcím Nemzeti Sportközpontok Egyes sporttal kapcsolatos kiemelt állami feladatok ellátásának elősegítése érdekében a sportról szóló 2004. évi I. törvény 64. § (1) bekezdésében és az olimpiai központokról szóló 38/2004. (III.12.) Korm. rendeletben meghatározott állami feladat 2005. január 1-jétől költségvetési szerv keretében történő ellátására „Nemzeti Sportközpontok” elnevezéssel önállóan gazdálkodó költségvetési szerv jön létre. Az olimpiai központok működtetésére és fejlesztésére történő koncentráció elősegíti a világ élvonalában elhelyezkedő versenysportunk magas szintű hazai
5
felkészülési lehetőségének, egyben világversenyek színterének megteremtését, erősíti a sport kulturális és integráló szerepét.
is
a
Olimpiai központnak minősül: - a Budapesti Olimpiai Központ: Budapest, Puskás Ferenc Stadion és Létesítményei; - az Északnyugat-magyarországi Általános Olimpiai Központ: Tatai Edzőtábor; - a Balaton Általános Olimpiai Központ: Balatonfüredi Edzőtábor és Vitorlástelep, Balatonfűzfői Uszoda; - a Nemzeti Úszó és Vízilabda Olimpiai Központ: Budapest, Nemzeti Sportuszodák és Létesítményei; - a Nemzeti Kajak-Kenu és Evezős Olimpiai Központ: Szeged, Maty-ér; - a Közép-magyarországi Általános Olimpiai Központ: Dunavarsányi Edzőtábor. Állami feladat az olimpiai központban a sportolók versenyre való zavartalan és színvonalas felkészüléséhez szükséges infrastrukturális feltételek, a központok fenntartásához és fejlesztéséhez szükséges kiadások biztosítása. Az olimpiai központnak kiépítettségében és felszereltségében alkalmasnak kell lennie arra is, hogy azokat a fogyatékos sportolók is használhassák. Az olimpiai központok esetében súlyozottan jelentkezik az állami támogatás igénye, mivel ezek a létesítmények jellemzően az élsportolók kiemelt sporteseményekre való felkészülését hivatottak biztosítani. A Népliget stratégiai jelentőségű sportingatlan, melyen az úszás, kézilabda, torna, atlétika és labdarúgás sportágak számára történik a felkészülés. Az intézmény számára 2005. évi feladatai ellátására 4521,5 millió forint áll rendelkezésre, melyből 2421,5 millió forint költségvetési támogatás. 12. cím 6. alcím: Fejezeti kezelésű előirányzatok 12.6.1 Sporttevékenység támogatása 12.6.1.1 Utánpótlás-nevelési feladatok 2005. évre tervezett összeg 1728,2 millió forint. A programon belül az alábbi feladatok megvalósításának támogatása történik: Sport XXI. Program Héraklész-program Sportiskolai rendszer
6
- Sport XXI. Program A Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium a sport területén az utánpótlás helyzetének javítása, és bázisának szélesítése érdekében egységes − az állam által irányított és finanszírozott − sportágfejlesztési, és utánpótlás-nevelési rendszert dolgozott ki, amely a Sport XXI. Program (továbbiakban Program) elnevezést kapta, és amelyet a Nemzeti Sporthivatal (továbbiakban: NSH) tovább folytat. A Program alapvető célja, hogy a sportági alapok szélesítése érdekében 6 éves kortól kezdődően minél több gyermeket bevonjon a rendszeres sporttevékenységbe − biztosítva az esélyegyenlőséget is a sportban tehetséges fiatalok számára − ezáltal elősegítve, hogy a magyar sport hosszú távon, nemzetközileg eredményes legyen. A Program az iskolákban − az iskolai keretek között tanórán kívül − és az egyesületekben sportoló gyermekek sportolási lehetőségeinek fejlesztésére irányul. A törekvés az, hogy a Programhoz kapcsolódni tudjanak a sportági szakszövetségek, a sportiskolai rendszerű képzést folytató iskolákat fenntartó, illetve a sportot kiemelten támogató önkormányzatok, egyesületek, hogy hosszú távon kiszámítható feltételeket tudjon biztosítani a Programban résztvevő sportszervezetek, iskolák, edzők és sportoló gyermekek számára. A Program jelenleg hét sportágat foglal magában (atlétika, kajak-kenu, kézilabda, kosárlabda, labdarúgás, tenisz, vízilabda). Az NSH a Program folyamatos, évi 1-2 sportág bevonásával történő bővítését tervezi a kitűzött célok megvalósítása érdekében. A Program mintegy 70-80 ezer 6-14 éves gyermek fejlődését segíti. - Héraklész-program Héraklész-Bajnokprogram Tizenhárom sportággal 2001-ben indult el a Héraklész Bajnokprogram, melynek legfontosabb célja a tradicionálisan eredményes, illetve a dinamikusan fejlődő olimpiai sportágakban azoknak a serdülő, ifjúsági korú sportolóknak a látókörbe vonása, gondozása, akik a magyar sport jövőbeli eredményességének zálogát jelentik. A program jól definiálható szakmai feladata szerint a felnőtt kor küszöbére olyan versenyzőket kell felnevelni, akik elérik a korosztályos nemzetközi színvonalat. Ennek hiányában nem képzelhető el a felnőtt nemzetközi élmezőnyben való eredményes szereplés. Ezt a feladatot az egyéni sportteljesítmény növekedésének szenzitív időszakában, a 14-18 éves kor között lehet leghatékonyabban megvalósítani. Jelenleg 19 sportág mintegy 1237 sportolója több mint háromszáz sportegyesületből kerül ki. A Héraklész Bajnokprogram indulása óta sikeresen működik, amely az utánpótlás világversenyeken elért érmes és pontszerző helyezésekben egyértelműen megmutatkozik.
7
Héraklész-Csillagprogram Az NSH 2005. évben tervezi e program beindítását, amely azon 18-23 éves korosztály további folyamatos felkészülését és versenyeztetését biztosítaná, akik tehetségük révén esélyesek kiemelkedő felnőtt eredmények elérésére, azonban a sportágban lévő világklasszisokkal még nem tudják felvenni a versenyt. A Héraklész Csillagprogram megvalósításával biztosítható a folyamatos nemzetközi eredményesség. - Sportiskolai rendszer A sportiskolai rendszer (évfolyamos képzési módszer) alapvetően két irányban fejlesztendő, módosítandó. Egyrészt a közoktatási intézményrendszer létrehozásával, másrészt az egyesületi típusú sportiskolai hálózat kiépítésével. A két típus feladatai elkülöníthetők, de egymást feltételezik. Közös célok: a nagy tömegek bevonása az emelt szintű testmozgásba, esélyegyenlőség biztosítása, tehetségek gondozása, a sportolóvá válás folyamatának biztosítása, a sportiskolák helye, szerepe az utánpótlás-nevelés egységes szakmai rendszerében: Sportágtól függően a teljes életkori vertikumot foglalkoztatja 6-14 éves korig, és kapcsolódik egyéb állami utánpótlás-nevelési programokhoz (Sport XXI. Program, Héraklész programok). A modern képzéshez tartozó feltételek egy része központilag biztosítható (szakmai dokumentumok, módszertani kiadványok, edzéstervező szoftverek, nyilvántartási rendszerek) és a versenyrendszer szabályozása, átalakítása is megoldható. 12.6.1.2 Iskolai-, diák és felsőoktatási sport támogatása 2005. évre tervezett összeg 245,0 millió forint Az NSH stratégiájában központi helyet foglal el a diáksport, a felsőoktatási sport és a fogyatékos diákok sportja hatékonyságának javítása, az alapvető személyi, tárgyi és anyagi feltételek fokozatos bővítése. E bővítéssel biztosítható a rendszeresen sportolók számának növekedése mind a közoktatásban, mind a felsőoktatásban. A Magyar Diáksport Szövetség hármas foglalkoztatási- és versenyrendszerben nyújt tevékenység-lehetőséget a diáksport szervezetek és az iskolák számára. Az alapfokú- vagy általános sportfoglalkoztatás helyi, területi szinten megyei döntőkig bezárólag folyik egyre gazdagabb programmal, növekvő résztvevői létszámmal. A diákolimpiai versenyprogram keretében hat korcsoportban 18 sportágban rendeznek felmenő rendszerű versenyeket. Ezen túlmenően, a sportági szakszövetségekkel közösen, 39 sportágban került kiírásra diákolimpiai verseny. A 2003/2004. tanévben a Diákolimpiai rendszerben 380000 gyermek versenyzett, amely az előző évek növekedési tendenciáját figyelembe véve, várhatóan a következő tanévben 10-15 ezerrel bővül.
8
A diákolimpiai versenyrendszer szervesen kapcsolódik a Sport XXI. Programhoz, biztosítva ezzel az utánpótlás-nevelési rendszerben foglalkoztatott gyermekek versenyeztetését. A Magyar Egyetemi – Főiskolai Sportszövetség kiemelt feladata az egyetemi – főiskolai országos bajnokságok és országos versenyek rendszerének működtetése, ágazati sporttalálkozók támogatása (Medikus-kupa, Pedagógusjelöltek Országos Sporttalálkozója, Műszaki-kupa), valamint a regionális Universitas Kupa versenyrendszer működtetése. E három versenyrendszer biztosítja a hallgatók számára a versenysportot, a szabadidősportot és a nagy hagyományokkal rendelkező ágazati képző intézmények számára a versenysport lehetőségeket. A nemzetközi sportéletben is jelentős szerepet vállal a Sportszövetség, a 2005. évben rendezendő téli és nyári Universiade-ra és sportági világbajnokságokra delegálja a magyar egyetemi válogatottat, illetve 2005. évben egyetemi – főiskolai sportági világbajnokságot rendez squash sportágban. Fogyatékos diákok, tanulók sportjának fejlesztése keretében sportrendezvények, pályázatok, nyári sporttáborok támogatása kerül előtérbe. A program által érintettek az alap- és középfokú képzésben részesülő hallás-, látás-, mozgássérült és értelmi fogyatékos tanulók, jelenleg már négy (atlétika, asztalitenisz, labdarúgás és alsós ügyességi) sportágban felmenő versenyrendszerben sportolhatnak. A programok közreműködői egyesületek, iskolák, fogyatékosok sportszervezetei, valamint önkormányzatok. 12.6.1.3 Szabadidősport támogatása 2005. évre tervezett összeg: 313,0 millió forint A szabadidősport támogatásával célunk a társadalom egészségi állapotának javítása, a népesség gazdasági aktivitásának előmozdítása, a társadalom közösségi kapcsolatainak fejlesztése. Első lépésként a lakosság nagyobb hányadában kell tudatosítani a „mozgásgazdag” életmód fontosságát (teljes népesség megszólítása, kiemelten kezelt célcsoportok: diákok, családok, idősek, fogyatékosok, stb.), mellyel közvetlen hatásként 15-20 %-kal megnövelhető a rendszeresen sportolók száma (jelenleg 15 %, cél az EU 30 %-os átlagának elérése). Hosszú távú cél az egészséges életmódhoz kapcsolódó attitűdváltás: eltérő társadalmi rétegek (hátrányos helyzetűeket és az időseket kiemelten kezelve) közvetlen ösztönzése sportesemények szervezésével, megfelelő kommunikációval és civil szervezetek bevonásával. Kiemelt figyelmet kíván fordítani az NSH a fogyatékos személyek szabadidősportjának fejlesztésére, amellyel biztosítható a sport szerepe a primer prevencióban, az egészségmegőrzésben, az egészségvédelemben, javítva a sport eszközrendszerével a fogyatékos emberek életminőségét.
9
A rendelkezésre álló forrás felhasználása elsősorban pályázati úton történik az alábbi feladatokra: 1. A „Mozdulj Magyarország” kiemelt, országos rendezvényeinek támogatása; 2. a kistérségi szintű sportszervezői rendszer kialakításának támogatása; 3. az egészséges, sportos életmódot támogató média kampány finanszírozása; 4. a szabadidősportban a területi szinteknek megfelelő eseménytípusok meghatározása és támogatása; 5. az egészséges életmód érdekében alakított szabadidősport egyesületek (Mozdulj Magyarország klubok) alakulásának és működésének támogatása; 6. a családok rendszeres sportolását szolgáló események támogatása; 7. a „szépkorúak” rendszeres sportolását elősegítő események, módszertani kiadványok, konferenciák támogatása; 8. az intergenerációs (generációkat átfogó) projektek kidolgozása és finanszírozása társminisztériumokkal közösen; 9. az iskolai rendszeres szabadidősport események támogatása. 12.6.1.4 Versenysport támogatása 2005. évre tervezett összeg: 850,0 millió forint Cél a versenysport és a hazai rendezésű világversenyek „hasznosítása”, melyeknek nem csupán sportszakmai hasznuk van, (sportág eredményességére, finanszírozására, az utánpótlás korosztályokból megnyert új versenysportolók számára), hanem a gazdasági potenciáljuk is nagy, hiszen a szükséges létesítményfejlesztések, beruházások által gazdaságélénkítő, munkahelyteremtő hatásuk is lehet, valamint foglalkoztatási szempontból jelentősek a szolgáltatóiparon belül. Maguk az események erős turisztikai vonzerővel rendelkeznek, s ezáltal a központi költségvetés számára is jelentős bevételt generálnak. Cél a nemzeti önbecsülés elősegítése, példaképek állítása. A sikeres sportolók javítják az országról kialakult képet, eredményességük jó hatással van a nemzeti büszkeségre, az emberek közérzetére, példaképet jelentenek a felnövekvő nemzedéknek a bűnözéssel, káros szenvedélyekkel szemben. Sportolásra, így egészségesebb életmódra ösztönzik a társadalom tagjait. Az ép és fogyatékos sportolók versenysportjában egyaránt cél az eredményesség fenntartása és növelése érdekében kidolgozott szövetségi szakmai fejlesztési és felkészülési programok támogatása. Az NSH fontos feladata a köztestületek, a sportági szövetségek és szakszövetségek szakmai munkájának támogatása. A támogatás célja a szövetségek működéséhez, alapszabályukban meghatározott feladataik
10
végrehajtásához, a nemzeti válogatottak felkészüléséhez, edzőtáborozásához, a nemzetközi kapcsolattartáshoz, a szakmai műhelyek munkavégzéséhez szükséges feltételek, biztosítása, és a létesítményhasználat támogatása. A támogatás rendszerének megújítása, hatékonyabbá és ellenőrizhetőbbé tétele a jelenleg készülő sportstratégia egyik fő feladata. A versenysport keretén belül a hazai rendezésű világesemények megrendezéséhez, valamint a kiemelt külföldi eseményeken való részvételhez is nyújtunk támogatást. A versenysporton belül kiemelt figyelmet fordítunk a fogyatékosok sportjának támogatására (a hazai versenyrendszer és hazai rendezésű világversenyek, a Speciális Világjátékokon és a nemzetközi kvalifikációs versenyeken való részvétel, sportágfejlesztési és műhelytámogatási programok, valamint a sporton keresztüli rehabilitációs program és sportszakmai továbbképzések támogatása a fogyatékosok sportjában). 12.6.1.5 Sportegészségügyi, doppingellenes feladatok 2005. évre tervezett összeg: 142,5 millió forint Nemzetközi kötelezettségeinknek fokozottan meg kell felelnünk a doppingellenes tevékenység, illetve a sportegészségügyi feladatok megoldása során. Ennek érdekében javítani szükséges a sportorvosi háttér személyi és tárgyi feltételeit, kiemelten az olimpiai központok műszerezettségének korszerűsítésével, a doppingellenőrző laboratórium elavult műszerparkjának cseréjével. A sportegészségügy terén 2000 fő élsportoló rendszeres vizsgálata valósul meg, 50 orvos, 20 masszőr és 3 pszichológus foglalkoztatásával, ezzel is biztosítva a magas szintű felkészülésüket. A műszerpark 25%-os fejlesztése a cél, ennyi szükséges minimálisan a korszerű vizsgálatok elvégzéséhez. A sporttudomány területén cél a sporttudomány körébe tartozó tudományos kutatások, tanulmányok készítésének támogatása, egyes magyarországi tudományos műhelyek, intézetek segítése, sporttudományi eredmények publikálása, valamint szakmai tanulmányutak finanszírozása. 12.6.1.6 Sportteljesítmények elismerése, megbecsülése 2005. évre tervezett összeg 1371,1 millió forint Finanszírozandó szakmai feladatok: 1. Wesselényi Miklós Sport Közalapítvány alapító okiratában foglalt feladatainak támogatása, 2. Olimpiai járadék, 3. Nemzet Sportolója.
11
A kimagasló sportteljesítményt elért sportolók és felkészítők munkáját és teljesítményét a társadalom elismeri. Cél a versenysport területén elért korábbi, illetve tárgyévi eredmények elismerése, sportolói és sportvezetői pályafutások megbecsülése, a kimagasló sportteljesítmény eléréséhez szükséges felkészülés és a sportolók tanulmányai egzisztenciális hátterének biztosítása. A Nemzet Sportolója elismerés célja, hogy a magyar sportnak azt a - 60. életévét betöltött -12 személyiségét, akik sportolóként kimagasló eredményt értek el és az aktív sportpályafutásukat követően is fontos szerepet töltöttek be a magyar sportéletben, erkölcsi és anyagi elismerésben részesítse. 12.6.1.8 Kiemelt nemzetközi sportesemények támogatása 2005. évre tervezett összeg: 2893,0 millió forint Az előirányzatból elsősorban a Forma-1 Magyar Nagydíj megrendezésével kapcsolatos jogdíj összege kerül finanszírozásra. A Hungaroring Sport Rt. évről évre a Forma-1 Magyar Nagydíj zökkenőmentes, sportszakmai szempontoknak megfelelő verseny szervezésére kötelezett az 1999. november 28-án létrejött Formula One Administration Ltd. és a Hungaroring Sport Rt. között köttetett szerződés alapján, amely szerződés teljesítését az ifjúsági és sportminiszter a Magyar Köztársaság nevében garantált. Ennek alapján a Magyar Nagydíj megrendezéséért fizetendő jogdíj összegét a Kormány 1101/2001. (IX. 1.) határozata alapján az éves költségvetési törvényekben biztosítani kell. 12.6.2 Sportlétesítmények fejlesztése és kezelése 12.6.2.1 Sport XXI. Létesítmény-fejlesztési Program 2005. évre tervezett bevétel 2119,0 millió forint A Sport XXI. Létesítmény-fejlesztési Program az elmúlt évtizedek legnagyobb sportlétesítmény-fejlesztési programja, amelynek legfőbb célja, hogy létrejöjjenek a sportolás – főként a mindennapos testnevelés és az úszásoktatás – feltételei az ország elmaradottabb körzeteiben is. A 10-15 évre előretekintő fejlesztési program szakít a presztízsberuházások gyakorlatával, transzparens módon kezeli a fejlesztési források elosztását, a helyi források bevonását, valamint a hosszú lejáratú hitelkonstrukció elemeit. E program célja, hogy minden településen legyen lehetőség sportolásra az iskolai tornaszobák és tornatermek teljes körű rendszerének kiépítésével, valamint a kistérségi funkciók korszerűsítéséhez kapcsolódjon a többcélú sportcsarnokok és tanuszodák létrehozása.
12
A Sport XXI. Létesítmény-fejlesztési Program keretében 2004-2006. között a következő öt szakmai program időarányos célkitűzései valósulnak meg: - több száz sportlétesítmény fejlesztése, pályázati keretekben kistelepüléseken; - a ma Magyarországon hiányzó 350-400 tornateremből a következő két évben száz új tornaterem létrehozásával elindít egy hosszú távú, 15-20 éves programot, melynek első harmadában a hiányzó tornatermek pótlása, azt követően pedig a meglévők felújítása és rekonstrukciója valósulhat meg. Ezzel egyidőben 2005-2006-ban megkezdődik az első 50 kistérségben egy-egy új tanuszoda építése, s az évtized végére a program lehetőséget kíván nyújtani arra, hogy minden kistérségben minimum egy tanuszoda létrejöjjön; - megyei szintű többcélú sportlétesítmény-fejlesztés; - a hazai sportéletben stratégiailag fontos olimpiaközpontok és az utánpótlás nevelés feltételrendszerének folyamatos korszerűsítése; - a stadionkorszerűsítés során lehetővé teszi, hogy a labdarúgásban felzárkózzunk a nemzetközi átlaghoz az UEFA licences stadionok számának fokozatos emelésével. A Sport XXI. Létesítmény-fejlesztési Program időarányos célkitűzéseinek elérése érdekében szükséges forrás az NSH vagyonkezelésében lévő, de sport célt közvetlenül nem szolgáló létesítmények értékesítéséből kerül biztosításra. 12.6.2.2 Állami sportvagyon kezelése, fejlesztése 2005. évre tervezett összeg 474,5 millió forint Az előirányzatból a Nemzeti Sportközponthoz nem kerülő sportlétesítmények működtetése, üzemeltetése történik a Sportfolió Kht-én keresztül. A Sportfolió Kht. 2005. január 1-jét követően azon ingatlanok vagyonkezelését végzi: - melyek a sportcélú hasznosítás 15 éves kötelezettsége mellett az Áht. 109/K.§ (9) bekezdésének megfelelően ingyenesen önkormányzatok részére átadásra kerülnek; - melyek vagyonkezelői joga, az ingatlan sportcélú hasznosításának kötelezettsége mellett ellenérték fejében átadásra kerül a használó sportegyesület, illetőleg sportszövetség részére; - melyek nyilvános pályázat útján – a Sport XXI. Létesítmény-fejlesztési Program teljesítése érdekében, fejlesztési forrásként – értékesítésre kerülnek.
13
12.6.2.3 2006. évi úszó Európa-bajnokság létesítményfejlesztési program 2005. évre tervezett összeg 1029,4 millió forint A Magyar Úszó Szövetség 2002. december 14-én elnyerte a 2006. július 27. és augusztus 6. között megtartandó XXVIII. Úszó-, Műugró-, Hosszútávúszó- és Nyíltvízi Európa-bajnokság megrendezésének jogát. A Kormány a 2006. évi úszó Európa-bajnokság megrendezéséhez szükséges létesítmény-fejlesztési programról és finanszírozás tervről határozott, melynek alapján kerül bővítésre a Margitszigeti Hajós Alfréd Sportuszoda. 12.6.2.4 Magyar Sport Háza beruházása 2005. évre tervezett összeg 456,6 millió forint A Magyar Sport Háza beruházás célja az 1070/2002. (V. 15.) Korm. határozat értelmében, a sportban érdekelt sportági szakszövetségek – a Magyar Olimpiai Bizottság, a Nemzeti Sportszövetség, a Nemzeti Szabadidősport Szövetség, a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége és a sportszakmai szervezetek – alapvető irodai elhelyezésének és munkafeltételeinek biztosítása. A fenti projekt megvalósulása esetén, a sportszövetségek és a sportszakmai szervezetek elhelyezési körülményei megoldódnak, megfelelő színvonalú irodaépületben, együttesen és nem városszerte szétszórt helyszíneken folytathatják a magyar sport érdekében végzett adminisztrációs feladataikat. Minden sporttal kapcsolatos adminisztratív és tájékoztató ügyintézés egy épületben összpontosul, ezzel az adminisztratív költségek megtakarítása, gyors és széleskörű információ-áramlás várható a sport területén. A sportirányítás szándéka továbbá, hogy a sport különböző területeinek- versenysport, szabadidősport diák- és iskolai sport – egymást támogató folyamatait kívánja elősegíteni a fizikai közelség megteremtésének lehetőségével is. Az előirányzatból a 2005. évben esedékessé váló hitel, kamat és egyéb járulékos költségek törlesztése történik. 12.6.2.6 Sportlétesítményekkel kormányzati feladatok
kapcsolatos
egyéb
folyamatban
lévő
2005. évre tervezett összeg 500,0 millió forint Az előirányzatból a Szombathely Városi Sportcsarnok beruházásának befejezéséhez még szükséges vissza nem térítendő 300,0 millió forint támogatást kell biztosítani Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata részére. A Lágymányosi Egyetemi Sportcentrum területén megkezdett beruházáshoz az ún. Tüskecsarnok befejezéséhez meg kell vizsgálni a magántőke bevonásának lehetőségét, pályázatot kell kiírni a PPP konstrukció keretében
14
megvalósuló magántőke bevonásra egy új 50 (33) méteres fedett uszoda felépítésére a terület egyéb fejlesztési koncepciójához illeszkedően, az utóhasznosítást is figyelembe véve. A Papp László Budapest Sportaréna újjáépítésével és üzemeltetésével kapcsolatos beruházási- és üzemeltetési szerződésekben foglalt a Magyar Államot megillető Állami- és Társadalmi Eseménynapok és annak felhasználási rendszerét, pályázatát és azok ellenőrzését a minisztérium gyakorolja a Magyar Állam nevében, amelyhez 35,0 millió forint szükséges. 12.6.2.7 Beruházás a 21. századi iskolába 2005. évre tervezett összeg 181,5 millió forint Magyarországon a közoktatási intézmények - különösen az általános iskolák műszaki állapota rendkívüli módon leromlott. Az iskolaépületek 10%-a a XIX. században, további 40%-a 1945. előtt épült, megépítésük óta nem voltak korszerűsítve, felújítva. Az Oktatási Minisztérium, a Miniszterelnöki Hivatal és a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium által meghirdetett program több éves - kormányzati ciklusokon átívelő - terv arra, hogy a közoktatási intézmények felújításával megteremthetőek legyenek a korszerű közoktatás infrastrukturális feltételei. A program meghirdetése óta eltelt időszakban 111 fenntartó 143 oktatási intézménye nyújtott be pályázatot. A "tornaterem, tornaszoba, játékszoba, tanuszoda és kapcsolódó vizesblokk építése, felújítása, bővítése" hitelcél esetében eddig 42 pályázat részesült 70-50-30%-os kamattámogatásban. A program keretében felújításra, korszerűsítésre, adott esetben felépítésre kerülnek az iskolai sport szinterei a programban részt vevő településeken. Csökken hazánk infrastrukturális elmaradottsága az Európai Unió átlagához képest. Az iskolás generáció tekintetében lehetőség nyílik az egészséges, sportos életmód népszerűsítésére, propagálására. 12.6.3 Kiemelt biztonsági kockázatú sportesemények biztosítása 2005. évre tervezett összeg 445,0 millió forint Hazánk az Európa Tanács keretében, Strasbourgban, 1985. augusztus 19-én létrejött, a sporteseményeken, különösen a labdarúgó eseményeken megnyilvánuló nézőtéri erőszakról és nem megfelelő viselkedéséről szóló Egyezmény aláírásával, majd a 2003. évi LXIII. törvényben történő kihirdetésével elkötelezte magát a „sporthuliganizmus” elleni harcban, a negatív jelenségek visszaszorításában, felszámolásában való közreműködést állami feladatnak tekintve. Mindez feltételezi a nemzetközi kötelezettség teljesítéséhez szükséges fedezet központi költségvetésben történő tervezését, biztosítását.
15
A sport területén felbukkanó erőszakos cselekmények össztársadalmi jelenségek, melyeknek mindössze a színterei a nagyobb közönség előtt zajló sportesemények. A nézőtéri erőszak visszaszorításával, illetve megelőzésével a sportrendezvények biztonsága és az emberek biztonságérzete javul, a kilátogatók száma nő, kedvező gazdasági, társadalmi állapotokat teremtve. Az így beinduló pozitív előjelű gazdasági folyamatok lehetőséget adnak, hogy a biztonságról az érintett sportszervezetek saját forrásukból gondoskodjanak a távoli jövőben. A „futballhuliganizmus” társadalmi visszhangja jelentős. Nemzetközi statisztikák (bűnesetek, halálesetek!) mutatják a tendenciákat, hogy ezzel a kérdéssel foglalkozni szükséges. 12.6.4 PHARE támogatásból megvalósuló programok 12.6.4.1 HU-02/IB/SO-01-TL Fogyatékosok sport általi esélyegyenlősége program 2005. évi tervezett bevétel 7,0 millió forint A programot az Európai Bizottság 2002 áprilisában hagyta jóvá. A fogyatékos emberek életútját végigkísérő rehabilitáció egyik leghangsúlyosabb eszköze a sport, amely által a fogyatékos emberek életvitele, életminősége javul. A sporttevékenység folytatása megfelelő terep a társadalmi előítéletek csökkentésére, a társadalom fogyatékosokkal kapcsolatos szemléletváltásának segítésére. A program keretékben sor kerül gyógytornászok számára megfelelő módszertan átadására, tréningek tartására, továbbá lehetőség nyílik a módszertant Dániában a helyszínen tanulmányozni.
Dr. Draskovics Tibor pénzügyminiszter
Dr. Ábrahám Attila címzetes államtitkár