1 ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím: 9002 Győr, Pf. 471. Telefon: Központi: 96/524-000, Ügyfélszolgálat: 96/524-001 Fax: 96/524-024 web: http://edktvf.zoldhatosag.hu e-mail:
[email protected] Ügyfélfogadás: Hétfő: 8.30-12 Szerda:8.30-12,13-16 Péntek:8.30-12 óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni! G:\Favi\2013\KokasE\1759-7.doc A határozat JOGERŐS:
Iktatószám: Előadó:
év:
1759-7/2013. Dr. Kokas/Hanyuné
hó:
nap:
KÜJ:
Hiv. szám: Melléklet:
Tárgy:
100378469
KTJ: TH KTJ: 100895853
Beled, Előre MGSZ. 0161/12 hrsz. alatti termelő istálló és trágyakezelő rendszer előzetes vizsgálata - határozat
HATÁROZAT I. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, mint első fokú hatóság az Előre Mezőgazdasági Szövetkezet (9343 Beled, Rákóczi út 127. statisztikai azonosító jel: 100596340141-124-08) képviseletében a Kvas Mérnöki Szolgáltató Bt. (9026 Győr, Dózsa Gy.rkp. 136/c) által a Beled 0161/12. hrsz. alatti szarvasmarha telep korszerűsítése érdekében benyújtott előzetes vizsgálati dokumentációt elfogadja, az előzetes vizsgálati eljárást lezárja és megállapítja a következőket: 1. A hatóság megállapítja, hogy az előzetes vizsgálatban szereplő tevékenység végzése során jelentős környezeti hatás nem feltételezhető, környezeti hatásvizsgálat elvégzése nem indokolt. 2. A vizsgált tevékenység adatai: Telephely neve: TH-KTJ: EOV koordináták:
9343 Beled 0161/12 hrsz. 100895853 X: 238031 Y. 501226
A Szövetkezet a szarvasmarha telepen 1 db 432 férőhelyes termelő tehénistálló építését tervezi, új trágyakezelő rendszer megvalósításával együtt. A tevékenység részét képezi 3 x 4800 m3-es hígtrágya tároló, egy 100 m3-es hígtrágya gyűjtő és homogenizáló műtárgy, és egy 50 m3-es, a régi istállók trágyacsatornájához csatlakozó átemelő-homogenizáló akna. 3.Szakhatósági előírások:
1. Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve VIII-R047/00511-2/2013. számú állásfoglalása: „ Beled 0161/12. hrsz. alatti 432 férőhelyes termelő istálló és trágyakezelő rendszer létesítését megelőző környezetvédelmi engedély kiadásához az előzetes vizsgálati eljárás során közegészségügyi szakhatósági szempontból feltétel nélkül hozzájárulok a VIII-R-047/01798-2/2012. sz. ügyiratszámon kiadott közegészségügyi szakhatósági állásfoglalás fenntartásával.”
2 2. Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Növény-és Talajvédelmi Igazgatósága 17.2/4982/2013. számú állásfoglalása: „Az ügyben 17.2/2202-2/2012. számú szakhatósági állásfoglalásban rögzítetteket jelen eljárás során változtatás nélkül fenntartom.” Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Növény-és Talajvédelmi Igazgatósága 17.2/2202-2/2012. számú állásfoglalása:
Az állattartónak, az állattartó telepen képződött trágya vonatkozásában az adatszolgáltatási kötelezettségét minden év december 31.-ig teljesítenie kell a talajvédelmi hatóság felé.
Az előzetes környezetvédelmi engedély talajvédelmi szempontból kiadható.”
3. Beled Város Jegyzőjének 907-1/2013. számú állásfoglalása: „ … a Beled Előre Mezőgazdasági Szövetkezet (9343 Beled, Rákóczi u.127.) a beledi 0161/12 hrsz.alatti termelő 432 férőhelyes istálló és trágyakezelő rendszer előzetes vizsgálatához szakhatósági állásfoglalásomat megadom.” III. Jelen határozat más hatóságok által kiadandó engedélyek beszerzése alól nem mentesít. IV. A határozat ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőségnek címzett, de az elsőfokú hatósághoz két példányban benyújtandó fellebbezéssel lehet élni. A jogorvoslati eljárás díja: 125.000,-Ft. A fellebbezés benyújtásával egyidejűleg jogorvoslati eljárási díjat készpénz-átutalási megbízással (csekkel), vagy a felügyelőség Magyar Államkincstárnál vezetett 10033001-01711899-00000000 sz. előirányzat-felhasználási számlájára történő átutalással kell megfizetni. Indokolás Az Előre MgSz (9343 Beled, Rákóczi út 127.) – a továbbiakban: MgSz – képviseletében a Kvas Mérnöki Szolgáltató Bt. (továbbiakban: Bt.) kérelmet nyújtott be az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez, melyben a 9343 Beled 0161/12 hrsz. alatti ingatlanon lévő szarvasmarha telep korszerűsítése érdekében előzetes vizsgálati eljárás lefolytatását kérte. A Bt. csatolta a nevére szóló meghatalmazást és a hatóság eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj megfizetését a kérelem benyújtásával egyidejűleg igazolta. A hatóság 11790-3/2012. számú végzésében kérte a szakhatóságok eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj megfizetését és annak igazolását, valamint a jogszabályban előírt elektronikus adathordozó benyújtását. A Felügyelőség a dokumentáció tartalmi vizsgálata során vízvédelmi és hulladékgazdálkodási szempontból hiánypótlási felhívást bocsátott ki 11790-8/2012. számú végzésével. A tartalmi hiánypótlás kapcsán a Bt. határidő hosszabbítást kért, mely kérelemnek a hatóság helyt adott. A hiánypótlásra adott válaszában a kérelmező többek között pontosította a férőhelyek számát, mely szerint az előzetes vizsgálati dokumentációban a férőhelyek száma helyesen 432 férőhely a dokumentációban szereplő 384 férőhely helyett. A Felügyelőség a kérelem, az előzetes vizsgálati dokumentáció és kiegészítése alapján a következőket állapította meg: Az MgSz által tervezett tevékenység a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005.(XII.25.) Korm. rendelet – a továbbiakban: R. – 3. § a) pontja és a R. 3. számú mellékletének 6. e pontja alapján előzetes vizsgálat köteles tevékenység.
3 A tevékenységgel kapcsolatos megállapítások és a várható környezeti hatások: Vízgazdálkodás és vízvédelem A telephelyhez legközelebb eső vízfolyás a teleptől Ny-i irányban található Répce folyó 1400 méterre, illetve K-i irányban a Kis-Rába 1600 méterre. A vizsgálattal érintett terület a 219/2004 (VII. 21.) Korm. rendelet 2. számú melléklete alapján „2a” érzékeny területnek minősül. A tevékenységgel érintett telephely vízbázis védőterületet nem érint. A telep vízellátása 1 db már meglévő mélyfúrású kútról történik, amely 2357-17/2011. számon vízjogi üzemeltetési engedéllyel, és 63000 m3/év lekötött vízmennyiséggel rendelkezik. A korszerűsítést követően a felhasznált napi vízmennyiség 133-167 m3 lesz. A keletkező kommunális és fejőházi szennyvizeket a keletkezési hely közelében létesített zárt, tároló aknákban gyűjtik. A keletkező kommunális szennyvizek éves mennyisége 300 m3, míg a fejőházi tejes szennyvíz mennyisége 1500 m3/év. A trágyával szennyezett csapadékvíz a hígtrágya tárolóba kerül bevezetésre. A tetőfelültre hulló tiszta csapadékvizek ereszcsatornán keresztül kerülnek elvezetésre egy 1000 m3- es tüzivíz tározóba. A tüzivíz tározó egy 1,5 mm vastag HDPE műanyag fóliával szigetelt medence, melyet az oltáshoz szükséges vízmennyiséggel a csapadékvizen kívül a telepi vízvezeték hálózatról töltenek fel. Heves esőzés esetén a tározó kiöntése ellen egy NA 315-ös KGPVC túlfolyót építettek be, mely a medencét egy szikkasztó árokkal köti össze. A telepen kialakításra kerülő trágyakezelő rendszer részét képezi 3 x 4800 m3-es hígtrágya tároló, egy 100 m3-es hígtrágya gyűjtő és homogenizáló műtárgy, és egy 50 m3-es, a régi istállók trágyacsatornájához csatlakozó átemelő-homogenizáló akna. A hígtrágya tárolók fóliaszigeteléssel ellátott 4,50 m mélységű medencék. Jelenleg rendelkezésre álló hígtrágya tároló kapacitás 6000 m3, a meglévő almostrágya tároló 2570 m2-es területen található. A meglévő trágyakezelő rendszer elemei tartalékot fognak képezni, ideiglenesen használaton kívülivé válnak. A keletkező hígtrágyát a Szövetkezet hígtrágya kihelyezési engedély birtokában helyezi ki. A tervezett korszerűsítéssel kapcsolatban kizáró ok nem áll fenn. A tervezett tevékenység normál üzemmenet esetén várhatóan jelentős hatást nem gyakorol a felszíni vizekre. A tevékenység a vízfelhasználás mennyiségében, illetve a keletkező szennyvíz mennyiségében várhatóan nem okoz számottevő növekedést. A tevékenység megkezdéséhez a továbbiakban építési engedély megszerzése szükséges, melyben a telephely felszíni vizek védelmével kapcsolatos előírás tehető. Hulladékgazdálkodás A létesítés, azaz az istálló épület, a hígtrágya gyűjtő és homogenizáló akna és trágyacsatorna és a burkolatok építése során építési hulladékok keletkezésével számolnak, amelyek közül a kitermelt talaj a helyszínen marad, míg a beton-, fa-, fém- és műanyag hulladékok engedéllyel rendelkező kezelőnek kerülnek átadásra. Az üzemelés során keletkező veszélyes és nem veszélyes hulladékok: Megnevezés Egyéb hulladékok, amelyek gyűjtése és ártalmatlanítása speciális követelményekhez kötött a fertőzések elkerülése végett Éles, hegyes eszközök (kivéve 18 02 02) Egyéb települési hulladék, ide értve a kevert települési hulladékot is Emésztőgödrökből származó iszap
EWC kód 18 02 02* 18 02 01 20 03 01 20 03 04
A munkagépek karbantartásából fáradt olaj, veszélyes anyagokkal szennyezett szűrők, törlőkendők, ill. fémhulladékok keletkezésével számolnak. A tevékenység során keletkező hígtrágya mezőgazdasági területekre kerül kihelyezésre. A keletkező hulladékok engedéllyel rendelkező kezelő részére kerülnek átadásra. Havária során keletkező elhullott állati tetemek (EWC 180202*) égetésre kerülnek átadásra. A tevékenység felhagyásakor a visszamaradó létesítmények egyéb hasznosítása lehetséges. A telephelyen lévő hulladékok hasznosításáról, ártalmatlanításáról kell gondoskodni.
4 Levegőtisztaság-védelem A Beled 0161/12 hrsz-ú telephelyén tervezett új 432 férőhelyes termelő istállótól 500 méteren belül lakóház nem található, felügyelőségünk hatáskörébe tartozó légszennyező pontforrást nem terveznek. Az építés során a munkagépek közlekedéséből, az építési tevékenységből származó diffúz porterhelés ideiglenes és nem számottevő. Az üzemelés során a telephelyen található állattartó épületek, hígtrágyatároló és almostrágya tároló szaghatásával kell számolni. A felhagyáskor, a hatásterületek a bontási és rekultivációs munkák miatt alakulnak ki, így gyakorlatilag megegyeznek az építési időszakkal. A létesítéskor és felhagyásnál a diffúz porképződés, bűzkibocsátás mérséklésére kell törekedni. Zaj –és rezgésvédelem A beruházás helyszíne és környezete a rendezési tervben kijelölt mezőgazdasági terület, zajtól védendő létesítmények nagy távolságban, Beled város lakóterületén találhatók. A tervezett állattartó épület és trágyakezelő létesítmény megvalósításakor munkagépek és szállító járművek zajkibocsátásával lehet számolni, mely hatás nem jelentős, átmeneti. Az építés során a legközelebbi zajvédelmi szempontból védendő lakóépületeknél a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 2. számú mellékletének zajterhelési határértékei teljesülnek. Az üzemeltetés során az állattartó épületekben elhelyezett gépészeti berendezések valamint belső szállítás hatásával lehet számolni. A létesítmények együttes működés melletti zajvédelmi hatásterülete nem éri el Beled Város legközelebbi zajtól védendő területeit. A telephely működésével kapcsolatos forgalomból eredő zajszint növekedés az igénybevett útvonalak mentén nem éri el a 284/2007.(X. 29.) kormányrendelet 7§ /1/ szerinti 3 dB mértéket. A létesítmény zajvédelmi hatásterülete a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló mód. 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 5.§ (6) bekezdése alapján került lehatárolásra. A területi kategóriák Beled Város Önkormányzat képviselő testülete 3/2009 (III. 2.) sz. rendeletével módosított 7/2005.(VIII. 1) Helyi Építési Szabályzata szerint kerültek meghatározásra. Természetvédelem A terület országosan nem védett, nem része sem a Natura 2000 hálózatnak, sem az Országos Ökológiai Hálózatnak. A hatóság a fentiek alapján megállapította, hogy a tervezett korszerűsítéssel kapcsolatban kizáró ok nem áll fenn. A tervezett tevékenység normál üzemmenet esetén várhatóan jelentős hatást nem gyakorol a környezetre. A hatóság a R. 3. § (3) és (4) bekezdéseiben foglaltaknak megfelelően közleményt tett közzé, melyre észrevétel nem érkezett. A felügyelőség értesítette a civil szervezeteket az eljárás megindításáról a 2004. évi CXL tv. 15.§ (5) bekezdése és 29.§ (3) bekezdés b.) pontja alapján. A hatóság a kérelem és az előzetes vizsgálati dokumentáció megküldésével megkereste az eljárásban hatáskörrel rendelkező szakhatóságokat, hogy állásfoglalásukat közöljék. A hiánypótlás beérkezését követően, melyben tisztázódott a férőhelyek száma, ismét megkereste a hatóság a szakhatóságokat, amelyek korábbi álláspontjukat fenntartották. A fentiek miatt sor került az ügyintézési határidő meghosszabbítására is a 1759-32013. számú végzésben. Beled Jegyzője állásfoglalásának indokolásában megállapította, hogy a szóban forgó beruházás előzetes vizsgálata Beled Város Önkormányzat képviselő-testületének 3/2009 (III.2.) számú rendelettel elfogadott hatályos Településrendezési Tervvel nem ellentétes, abban a fenti tevékenységre kikötés, vagy feltétel nincs. Az előzetes vizsgálat környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi érdeket nem sért. Az állásfoglalás a hivatkozott jogszabályhelyeken, valamint a Ket. 45/A §. (3) bekezdésén alapul. A GyMSM Kormányhivatal NSZSZ állásfoglalása a vízbázisok, távlati vízbázisok valamint az ivóvíz ellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII.18.) Korm. rendelet , a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről szóló 16/2002. (IV.10.) ÉüM rendelet, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet előírásain alapul. Hatáskörét a 347/2006. ( XII.23.) Korm. rendelet 32/A § (1) bekezdése és 4. számú melléklete, illetékességét a 288/2010. (XII.21.) Korm. rendelet 1.§ (1) és 2.§ (3) bekezdése, valamint a 323/2010. (XII.27.) Korm. rendelet 4.§ (2) bekezdése állapítja meg.
5 GyMSM Kormányhivatal Növény-és Talajvédelmi Igazgatóság állásfoglalása Indokolásában megállapította, hogy a „ tárgyi istálló és trágyatároló elhelyezésére kijelölt ingatlan termőföldnek minősülő ingatlanokkal közvetlenül határos. A környezetvédelmi engedélyezési eljáráshoz benyújtott szakanyagot talajvédelmi szempontból elfogadjuk. A telepen a mélyalmos tartástechnológia során képződő trágya a Szövetkezet földhasználatában lévő területeken kerül fölhasználásra. Az állattartó adatszolgáltatási kötelezettségének a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről szóló 59/ 2008. (IV.29.) FVM rendelet alapján köteles eleget tenni. A hatóság állásfoglalása a Ket. 21.§ (1) bekezdés c.) pontja, a 22.§ (1) bekezdése, a 44.§ (1) és (2) és (9) bekezdése, a 2007. éviCXXIX tv. 1.§ (1) bek., 41.§ , a 43.§-án a 48.§- (1) és (2) bekezdése, 49.§ d.) pontja alapján és a 347/2006. ( XII.23) Korm. rend. 32/A § (1) bek. valamint a 328/2010. (XII.27.) Korm. r. 17.§ án alapul. A hatóság a rendelkezésére álló adatok és a szakhatósági állásfoglalások alapján megállapította, hogy az állattartó tevékenyégnek jelentős környezeti hatása nincs, természetvédelmi érdekeket nem sért, környezeti hatásvizsgálat elrendelése nem indokolt, ezért a R. 5. § (2) bekezdés ac) pontjában foglaltaknak megfelelően a rendelkező rész szerint döntött. A hatóság az előzetes vizsgálati eljárást a R. 3. § - 5. §-ai alapján folytatta le. A határozat - a hivatkozott jogszabályi rendelkezéseken kívül – a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. tv. 66. § (1) bekezdés e) pontján alapul. A hatáskör a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006.( XII.23.) Korm. rendelet 8. § (2) bekezdésén és a 38. § (1) bekezdésén, valamint a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. tv. 67. § (1) bekezdésén alapul, míg az eljáró hatóság illetékességét a 347/2006.(XII.23.) Korm. rendelet 1. számú melléklete állapítja meg. A határozattal szembeni fellebbezési jogot a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. 98. § (1) bekezdése biztosítja. A jogorvoslati eljárás díjára vonatkozó rendelkezés a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005.(XII.27.) KvVM. rendelet 2. § (4) bekezdésén alapul. Győr, 2013. március 26.
Dr. Buday Zsolt sk. igazgató
