1 ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím: 9002 Győr, Pf. 471. Telefon: Központi: 96/524-000, Ügyfélszolgálat: 96/524-001 Fax: 96/524-024 web: http://edktvf.zoldhatosag.hu e-mail:
[email protected] Ügyfélfogadás: Hétfő: 8.30-12 Szerda:8.30-12,13-16 Péntek:8.30-12 óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni! G:\Favi\2013\KokasE\652-3.doc A határozat JOGERŐS: Iktatószám: Előadó:
év:
652-3/2013 Dr. Kokas/Hanyuné
hó:
nap:
KÜJ: 100497472
Hiv. szám: Melléklet:
Tárgy:
KTJ:
102384445
Pázmándfalu , Töltéstavai Mezőgazdasági Zrt. – 062/3,8 hrsz.-ú sertéstelep bővítésének egységes környezethasználati engedélye - határozat
HATÁROZAT I. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a megkeresett szakhatóságok hozzájárulásával a Töltéstavai Mezőgazdasági Zrt. (9086 Töltéstava, Petőfi u.146.) számára a Környezeti Projekt Kft. (9462 Völcsej, Fő u.126.) által elkészített környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati dokumentáció alapján a Pázmándfalu, 062/3 és 062/8 hrsz.-ú ingatlanokon működő sertéstelep 4310 férőhelyre történő bővítésére, és korszerűsítésére - a diffúz forrásra vonatkozó levegővédelmi engedélyt is magába foglaló egységes környezethasználati engedélyt ad, egyben az OT23/2012. számú üzemi kárelhárítási tervet jóváhagyja az alábbiak szerint: II. Az engedélyes adatai: Töltéstavai Mezőgazdasági Zrt. Székhely: 9086 Töltéstava, Petőfi Sándor u. 146. Statsiztikai azonosító: 12847367-0146-114-08 KÜJ: 100497472 KTJ: 102384445 Telephely. EOV(X): 248284 EOV(Y): 555726 Tevékenység: sertéstartás NOSE-P: 11005 TEÁOR: 0146-seréstenyésztés E-PTR kód: 7.(a) II. Tevékenység 2. melléklet szerinti besorolása: 11.b. Nagylétszámú állattartás, intenzív sertéstenyésztés több mint 2000 férőhely (30 kg-on felüli) sertések számára. Tevékenység kapacitása: 4310 férőhely. Diffúz forrásra vonatkozó adatok: Technológia: T1 . sertéstenyésztés Diffúz forrás megnevezése: D1. Állattartó telep
2 A tervezett tevékenység adatai: A Töltéstavai Mezőgazdasági Zrt. Pázmándfalu 062/3 hrsz. alatti ingatlanán meglévő 5 db sertés istálló fejlesztését, illetve a 062/8 hrsz. alatt további két darab 800 férőhelyes sertésnevelő istálló megvalósítását tervezi, lagúnás rendszerben, összesen 7 db istállóban. A fejlesztés eredményeképp a 062/3 hrsz. alatti istállók férőhelyeinek száma 1984-ről 2710-re bővül, a 062/8 hrsz.-on tervezett két darab új istálló összesen 1600 férőhellyel rendelkezne egy turnusban (évente 2,4 váltás). A korszerűsítés másik része a lagúnák és a tervezett 6000 m3-es hígtrágyagyűjtő nyomócsöves összekapcsolása. III. A.) A tevékenység végzése során az elérhető legjobb technika alapján teljesítendő környezetvédelmi előírások: Zaj-és rezgésvédelmi előírások: 1. A létesítmény megvalósítását követő 60 napon belül a telep tényleges zajkibocsátását, a zajvédelmi hatásterület lehatárolásával mérési jegyzőkönyv formájában dokumentálni kell. Levegőtisztaság-védelmi előírások: 1. A levegővédelmi övezetet, szabálytalan sokszög formájában határoztuk meg, amelynek csúcsponti EOV koordinátái az alábbiak: EOVy EOVx A. 555415 248485 B. 555629 248747 C. 555973 248516 D. 555200 248286 E. 555916 247884 F. 555536 247668 G. 555276 247186 A védelmi övezetet úgy jelöltük ki, hogy abban nem lehet lakóépület, üdülőépület, oktatási, nevelési, egészségügyi, szociális és igazgatási épület, kivéve a telepítésre kerülő, illetve a más működő légszennyező források működésével összefüggő építményt. 2. A légszennyező forrás üzemeltetőjének a tárgyévet követő év március 31-ig a felügyelőség részére éves levegőtisztaság- védelmi jelentést kell benyújtani. 3. A telephelyen belül, a keleti, déli és a nyugati, azaz a lakóterületek irányába a kerítés és az istállók közötti területen 20 méter széles bűzcsökkentő célú védőfásítást kell 2013. december 31-ig telepíteni, gyorsan növekedő lágylombos fák telepítésével (pl. mezei juhar, kocsányos tölgy, fehér nyár). 4. A sertésólakat megfelelő szellőzéssel kell ellátni, hogy a hígtrágya hőmérséklete alacsony maradjon. 5. A takarmánykeverékben a nyers fehérje tartalmat csökkenteni kell, elsősorban szintetikus aminosavak alkalmazásával. 6. Minimálisra kell csökkenteni a trágya érintkezését a környezeti levegővel az alábbi módszerek segítségével: A trágya tartózkodási idejét az istállóban minimálisra kell csökkenteni, azt rendszeresen el kell távolítani, akár úsztatásos, akár leöblítéses, akár mechanikus módszerrel. A lehető legkisebb felületen szabad hagyni a levegővel érintkezni a hígtrágyát, a rácspadozat arányának megfelelő megválasztásával valamint gyors trágya gyűjtési technológia alkalmazásával. A trágya minél nagyobb szárazanyag-tartalmának elérésére kell törekedni, a trágya felesleges víztartalmát növelő vízcsöpögéseket, kiömléseket meg kell akadályozni. 7. A tárolóban a hígtrágya felületét a lehető legkisebbre kell csökkenteni. Amennyiben a hígtrágya tározó a lakóterületre zavaró bűzhatást fejt ki, akkor azt úszófóliával takarni kell. 8. A tároló ürítését és feltöltését a folyadék felszín alatt kell elvégezni, és amennyiben biztonságosan megvalósítható, a trágyaszállító járművekből a szennyezett levegőt vissza kell sajtolni a tárolóba.
3 9. A trágyát a földekre szivárgásbiztos járművel kell kiszállítani. 10. A bűzhatásra érzékeny helyekhez képest széllel szemben kell végezni a trágyázást. 11. A kijuttatást száraz, szeles időszakban kell elvégezni, a kora reggeli órákban, kerülve a vasár-és ünnepnapokat. 12. Minden időjárási körülmények között biztosítani kell a közlekedési utak pormentességét. A munkaterületen található utakat száraz időben locsolással pormentesíteni kell. A telephelyen pormentesítésre kialakított tartályos járművet, locsolóvizet kell rendszeresíteni. A locsolás megtörténtét üzemnaplóval kell dokumentálni. 13. Az állattartó telepen képződő trágyához, ill. hígtrágyához a bűzkibocsátás csökkentése érdekében rendszeresen, annak biológiai lebomlását elősegítő adalékanyagot kell hozzákeverni, amelyet üzemnaplóban dokumentálni kell. Hulladékgazdálkodási előírások: 1. A keletkező állati eredetű melléktermékek, hulladékok esetében a nem emberi fogyasztásra szánt állati eredetű melléktermékekre vonatkozó állategészségügyi szabályok megállapításáról szóló 45/2012. (V. 8.) VM rendelet előírásait kell alkalmazni. 2. A tevékenység során keletkező hulladékokról a jogszabályokban foglaltaknak megfelelően nyilvántartását kell vezetni, illetve az adatszolgáltatást kell teljesíteni. 3. A hulladékok további kezeléséről (hasznosításukról, ártalmatlanításukról), érvényes hatósági engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezetnek történő átadással gondoskodni kell. 4. Amennyiben lehetséges, a keletkező hulladékok hasznosításra történő átadását kell előtérbe helyezni az ártalmatlanítással szemben. 5. A tevékenység végzése során esetlegesen bekövetkező környezetszennyezést, haváriát – a kárelhárítás egyidejű megkezdésével – az illetékes környezetvédelmi hatóságnak be kell jelenteni, a képződő veszélyes hulladékokat környezetszennyezését kizáró módon kell gyűjteni, kezelésükről engedéllyel rendelkező szervezetnek történő átadással kell gondoskodni. Felszíni és felszín alatti vízvédelmi előírások: 1. A vízellátó rendszerre kiadott 10181/1983 számú vízjogi üzemeltetési engedély módosítását tekintettel a bővítésre, illetve a kiadás óta bekövetkezett jogszabályi változásokra – kell kérni. A módosításra irányuló kérelem benyújtásának határideje, az engedély jogerőre emelkedését követő 90 nap. 2. Gondoskodni kell a tároló műtárgyak rendszeres ellenőrzéséről és karbantartásáról, illetve a táp –és alomanyagok csöpögés, szivárgás- és szennyezésmentes tárolásáról. 3. A tevékenység során a felszíni és felszín alatti vizek, valamint a földtani közeg nem szennyeződhetnek. 4. A telephelyen a munkagépek használata során ügyelni kell arra, hogy azokból kenő és/vagy üzemanyag elfolyás, elcsöpögés ne történjen. 5. A vízhasználatokat és a vizek védelmét szolgáló beavatkozásokat úgy kell végezni, hogy a szennyezés-megelőzés követelményeit figyelembe véve, az elérhető legjobb technika alkalmazásával a vízszennyezést megelőzzék, vagy a környezet terhelését a lehető legkisebb mértékűre csökkentsék, továbbá takarékos vízhasználatot és hatékony energiafelhasználást valósítsanak meg. 6. A keletkező kommunális szennyvizek gyűjtésére szolgáló műtárgy megfelelő gyakoriságú ürítéséről gondoskodni kell, hogy a túlfolyás biztonságosan elkerülhető legyen. 7. A telepen képződő és zárt aknában gyűjtött települési folyékony hulladék elszállítása kizárólag annak fogadására és tisztítására alkalmas szennyvíztisztító telepen történhet. 8. A tevékenység ellenőrzött körülmények között folyhat – a talajvízszennyezés nyomon követése céljából a telep területén 4 db monitoring kutat kell kialakítani- 3 darabot a potenciális szennyező források környezetében, illetve 1 db kutat a háttér figyelésére. A monitoring kutakra vonatkozó vízjogi létesítési engedély kérelmet, a határozat jogerőre emelkedését követő 90 napon belül be kell nyújtani hatóságunkhoz. A kutak vízjogi üzemeltetési engedély alapján használhatók. 9. A kutakban évente 1 alkalommal mérni kell a vízszintet, és akkreditált laboratóriumban meg kell határozni a talajvíz általános vízkémiai paramétereit (pH, fajlagos elektromos vezetőképesség, KOIp, Nitrát, Nitrit, Ammónium, Foszfát, Szulfát). A vizsgálati eredményeket az értékelő jelentés részeként évente (január 15-ig) meg kell küldeni a Felügyelőség részére.
4 10. A mintavételt és a vizsgálatokat akkreditált szervezettel a szabványban elfogadott eljárások szerint kell elvégeztetni. 11. Amennyiben a mérési eredményekben hirtelen változás figyelhető meg, úgy arról a Felügyelőséget soron kívül értesíteni kell. 12. A felszín alatti vizek védelmével kapcsolatos alap- adatlapokat –hígtrágya tároló, almostrágya tálca, dögtároló, lagúnás hizlaldák vonatkozásában – a Felügyelőség részére a határozat jogerőre emelkedését követően 30 napon belül be kell nyújtani. 13. Az alap-adatlap benyújtási kötelezettség elmulasztása vagy nem megfelelő kitöltése esetén a hatóság 50 000-300 000 Ft-ig terjedő bírságot szab ki. 14. A benyújtott alap-adatlapon közölt tárgyévben bekövetkező változást, a tárgyév utolsó napján érvényes adatokkal változásbejelentő lapon be kell nyújtani a tárgyévet követő január 31-ig a Felügyelőséghez. 15. Az alábbi változásokat az engedélyes, azok bekövetkezését követő 15 napon belül a Felügyelőségre köteles bejelenteni: A tevékenység folytatójának változása, A tevékenység helyének változása, A tevékenység folytatásának módjában bekövetkező, a felszín alatti vízre, a földtani közegre gyakorolt hatás szempontjából lényeges változás, A tevékenység mennyiségi jellemzőiben, folytatásának körülményeiben bekövetkező, a felszín alatti vízre, a földtani közegre gyakorolt hatás szempontjából lényeges változás. 13. A tevékenység során fellépő rendkívüli események (havária) bekövetkezése esetén biztosítani kell a környezeti elemek maximális védelmét. 14. Rendkívüli események bekövetkezése esetén a kárelhárítási intézkedéseket azonnal meg kell tenni, azokról írásos dokumentumot kell készíteni, a környezetvédelmi hatóságot, pedig haladéktalanul értesíteni szükséges. Üzemi kárelhárítási tervre vonatkozó előírások: 1. A jelen határozattal jóváhagyott terv egy példányát a gazdálkodó szervezet székhelyén kell tartani, egy példányát, pedig azon telephelyen, amelyre vonatkozik. 2. A tervben rögzített anyagok és eszközök készenlétben tartásáról és rendszeres felülvizsgálatáról, pótlásáról gondoskodni kell. 3. A terv adatainak folyamatos vezetéséről, az azokban bekövetkezett változások rögzítéséről, átvezetéséről gondoskodni kell. 4. A változásokról az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságot és az Északdunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséget 30 napon belül értesíteni kell. 5. A tervet az engedéllyel egy időben mindenképpen, de ha az üzem technológiájában, vízforgalmában, a gazdálkodó szervezet ezzel összefüggő tevékenységében, vagy tulajdonjogában változás következik be, akkor korábban is felül kell vizsgálni. 6. A terv módosításáról az érintett hatóságokat a vonatkozó tervrészek megküldésével kell tájékoztatni. 7. A vizek esetlegesen bekövetkező szennyeződését, a vízminőségi kár keletkezését a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságnak és az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségnek kell bejelenteni. 8. Az esetleges káresemény bekövetkezte esetén a vízminőség-védelmi veszély megszüntetésében az illetékes környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság szakmai irányítása és a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság felügyelete mellett – a tervben foglaltak szerint – kell közreműködni. 9. Havária események bekövetkezésének a lehetőségét gondossággal és megfelelő óvintézkedésekkel minimálisra kell visszaszorítani. A telephelyen a tevékenység szüneteltetésére és felhagyására vonatkozó előírások 1. A tevékenység szüneteltetését vagy végleges felhagyását a szükséges intézkedések meghatározására vonatkozó terv benyújtásával kell bejelenteni, amelyet a Felügyelőség hagy jóvá. 2. Az állattartási tevékenység felhagyása esetén a telephelyen tárolt hulladékok és egyéb környezetveszélyeztető anyagok hasznosítás vagy ártalmatlanítás céljából történő elszállításáról illetve kezeléséről gondoskodni kell.
5 B.) Szakhatósági állásfoglalások: 1. Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Növény-és Talajvédelmi Igazgatósága 17.2/221122/2012. számú állásfoglalása: „… dokumentáció alapján az alábbi talajvédelmi szakhatósági állásfoglalást adom: A Pázmándfalu 062/3,8 hrsz.-ú sertéstelep bővítése, üzemeltetése során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások a termőföldek minőségében kárt, talajszennyezést ne okozzanak, A tárgyi egységes környezethasználati engedély talajvédelmi szempontból kiadható. 2. Győr-Moson-Sopron Megyei NSZSZ VIII-R-047/01704-2/2012. számú állásfoglalása: „A Töltéstavai Mezőgazdasági Zrt. (9086 Töltéstava, Petőfi S.u.146.) Pázmándfalu 062/3,8 hrsz. alatti ingatlanán levő sertéstelep bővítését megelőző egységes környezethasználati engedély kiadásához közegészségügyi szakhatósági szempontból feltétel nélkül hozzájárulok.” 3. Pázmándfalu-Nyalka-Táp körjegyzőjének 343-9/2012. számú állásfoglalása: „ A Töltéstavai Mezőgazdasági Zrt. (9086 Töltéstava, Petőfi S. u. 146.) mint környezethasználati engedélyköteles részérea H-11497-11/2012. iktatószám alatt indult sertéstelep bővítésének engedélyezési eljárásához a mellékelt és jóváhagyott tervdokumentációban foglaltak szerint a szakhatósági hozzájárulásomat megadom, abban a tekintetben, hogy a tervdokumentációban foglaltak megfelelnek a helyi önkormányzati rendeletben foglalt természetvédelmi követelményeknek.” 4. Győr Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal VIII-B-005/4194-02/2012. számú állásfoglalása: „ A Pázmándfalu, 062/3,8 hrsz.-ú sertéstelep bővítésének egységes környezethasználati engedélye vonatkozásában megindult örökségvédelmi szakhatósági eljárást megszünteti. „ 5. Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Körzeti Földhivatal 10.647/2012. számú állásfoglalása: „… A Körzeti Földhivatal , mint I. fokú ingatlanügyi – földvédelmi – hatóság a Környezeti Projekt Kft. által készített és beküldött dokumentáció alapján kifogást nem emel. Tájékoztatom, amennyiben a beruházás termőföldet érint a más célú hasznosítást megelőzően a termőföldek rendeltetésének megváltozása miatt kérni kell a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. tv. Előírásainak megfelelően a Földhivatal engedélyét. Az engedélyt a Földhivatal külön eljárásban – kérelemre – adja meg. Az engedély megadása előtt a beruházási munkákat megkezdeni nem lehet, ha ez megtörténne, az engedély nélkülinek minősül és a Földhivatal az eredeti állapot helyreállítását köteles elrendelni. A tervezés során a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX.tv. 11.§ (4) bekezdésére hívom fel az érdekeltek figyelmét: „Az igénybevételt az indokolt szükségletnek megfelelő legkisebb területre kell korlátozni.” IV. A jelen határozatban megadott engedély a határozat jogerőre emelkedésétől az engedély ötévenkénti felülvizsgálata tárgyában hozott határozat jogerőre emelkedéséig hatályos. Az engedély felülvizsgálatát a határozat jogerőre emelkedését követő öt éven belül az engedélyesnek kell kezdeményeznie teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentáció benyújtásával. V. Az engedély előírásaitól eltérően folytatott tevékenység esetén a felügyelőség határozatában kötelezi a környezethasználót kettőszázezer forinttól ötszázezer forintig terjedő bírság megfizetésére, az engedélyben rögzített feltételek betartására, valamint intézkedési terv készítésére. VI. A határozattal szemben a kézhezvételtől számított 15 napon belül az Országos Környezet- és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de az elsőfokú hatóságnál két példányban benyújtandó fellebbezést lehet előterjeszteni. A fellebbezéshez 431 250 -Ft összegű szolgáltatási díjat kell befizetni az Észak-dunántúli
6 Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség előirányzat felhasználási keretszámla MÁK 10033001-01711899-00000000 számú számlájára.
INDOKOLÁS A Töltéstavai Mezőgazdasági Zrt. kérelmet nyújtott be a hatósághoz a Pázmándfalu 062/3 hrsz.-ú és 062/8 hrsz.-ú ingatlanokon lévő sertéstelep bővítésére és korszerűsítésére vonatkozóan az egységes környezethasználati engedély kiadása céljából, egyben kérte az összevont hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárás lefolytatását a Környezeti Projekt Kft. által elkészített dokumentáció alapján. A hatóság megállapította, hogy a tervezett tevékenység a 314/2005. (XII.25.) Kormányrendelet (továbbiakban: Rendelet) 1.sz. mellékletének 1. pontja és a 2.sz. melléklet 11.b. pontja alapján környezeti hatásvizsgálat és egységes környezethasználati engedély köteles. A hatóság az ügyfél kérelme alapján a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárást összevontan folytatta le a Kormányrendelet 1.§ (4) bekezdése alapján a 24.§ -ban foglaltak szerint. A beruházó – a hatóság 11497-2 számú felhívására - megfizette a 33/2005. (XII.27.) KvVM rendelet 2.§ (1) bekezdése alapján, az 1.sz. melléklet II. fejezet 1.pontja, a II. fejezet 7. pontja és az V. fejezetben foglaltak szerinti 862 500 Ft-ot, valamint a szakhatóságok eljárásáért fizetendő szolgáltatási díjat. A beruházó nyilatkozott arról, hogy a létesítendő sertéstelep szag –és zajhatása Kisbér város közigazgatási területét érinti. A Felügyelőség a benyújtott dokumentáció tartalmi vizsgálata során hiánypótlást tartott szükségesnek hulladékgazdálkodási és levegőtisztaság- védelmi, zajvédelmi és vízvédelmi szempontból 11497-10/2012. számú felhívásában, melyet az ügyfél a rendelkezésére álló határidőn belül megválaszolt. A hatóság 11497-23/2012. számon belföldi jogsegély keretében megkereste a Pannon-Víz Zrt.-t a Pázmándfalu területén üzemelő ivóvíz kutak elhelyezkedésével és üzemelésével kapcsolatban. A Pannon-Víz Zrt. a megadott időn belül válaszolt. A hatóság megállapította, hogy a benyújtott dokumentáció és kiegészítése megfelel a 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet (Rendelet) 6. és 7. és 8. számú mellékletében foglaltaknak és megállapította az alábbiakat: Tevékenység ismertetése: A Töltéstavai Mezőgazdasági Zrt. Pázmándfalu 062/3 hrsz. alatti ingatlanán meglévő 5 db sertés istálló fejlesztését, illetve a 062/8 hrsz. alatt további két darab 800 férőhelyes sertésnevelő istálló megvalósítását tervezi, lagúnás rendszerben, összesen 7 db istállóban. A fejlesztés eredményeképp a 062/3 hrsz. alatti istállók férőhelyeinek száma 1984-ről 2710-re bővül, a 062/8 hrsz.-on tervezett két darab új istálló összesen 1600 férőhellyel rendelkezne egy turnusban (évente 2,4 van váltás). A Pázmándfalu 062/3 hrsz- ú ingatlanon lévő öt darab istálló fejlesztésével módosul a férőhelyek száma: Épület száma Jelenlegi férőhely Tervezett férőhely 1. 798 879 2. 407 556 3. 178 388 4. 361 507 5. 240 380 A korszerűsítés másik része a lagúnák és a tervezett 6000 m3-es hígtrágyagyűjtő nyomócsöves összekapcsolása. A Pázmándfalu 062/8 hrsz- ú ingatlanon egy 800 férőhelyes istálló építése jelenleg folyamatban van, továbbá engedélyezés alatt áll egy újabb 800 férőhelyes hizlalda is. Ezen a helyrajzi számú teleprészen jelenleg még nem folyik állattartás. Az istállók lagúnás kialakításúk lesznek és a 062/3 hrsz- on kialakításra kerülő 6000 m3-es fóliás hígtárgya tárolóba vezetik csőrendszeren keresztül a hígtrágyát.
7 Trágyakezelés: Hígtrágya: A tevékenység során az állattartó telepen várhatóan keletkező hígtrágya mennyisége 8.989 m3/év, mely magába foglalja a mosóvíz mennyiségét (300 m3) is. Az 5. számú épület kivételével az összes állattartó épület hígtrágyás technológiára tervezett. A hígtrágya gyűjtése egyrészt az épületek alatti lagúnákban, másrészt a tervezett külső hígtrágya tárolóban lehetséges. A lagúnák összes térfogata 1.877 m3, a hígtrágya tároló tervezett térfogata 6.075 m3. Így az összes kapacitás (7.952 m3) az előírt 6 havi tárolókapacitás biztosításához elegendő. Ha a hígtrágya nitrogéntartalmát 2 kg/m3 értéknek vesszük, akkor (8.989 t x 2 kg/t / 170 kg/ha = ) 102 ha szántóföld szükséges a megfelelő hasznosításra. Almostrágya: Az 5. sz. épület szalmás almos rendszerű, az innen kikerülő almostrágya éves mennyisége 300 t. Felhasználásig történő gyűjtése a meglévő trágyatálcán történik. Mezőgazdasági területigénye 8-10 ha. A tárgyakihelyezéshez talajvédelmi engedéllyel rendelkeznek. Vízellátás A telep vízellátását egy 59 m talpmélységű K-7 kataszteri számú fúrt kút biztosítja, amely 10181/1983 számon rendelkezik vízjogi üzemeltetési engedéllyel. Az engedély alapján a lekötött vízmennyiség mértéke 35 m3/nap, 12775 m3/év, amelyet itatásra, takarításra illetve a szociális helységben használnak. A telep működése során az alapvető vízhasználatot, az állatok itatóvíz igénye teszi ki, amelynek jelenleg 3200 m3/év, majd a bővítést követően várhatóan 6951 m3/év lesz. A technológiai szennyvíz mértéke 150 m3-ről 300 m3/év-re változik. Szennyvíz A telephelyen kommunális szennyvíz keletkezik. A szociális létesítmények üzemeltetéséből keletkező kommunális szennyvíz gyűjtése zárt 2 m3-es kétaknás oldómedence kialakítása tervezett, amelynek engedélyeztetése 1750/2013 számon folyamatban van. Technológiai szennyvíz az istállók takarítása során keletkezik, amely az istállók alatti lagúnákba kerül bevezetésre. Csapadékvíz A telephelyen lévő zárt tartástechnológia miatt, a csapadékvizek trágyával nem szennyeződnek, azok elszikkasztása kerülnek az istállók és épületek melletti. Felszíni vizek Az érintett telep környezetében húzódik a Nyalkai-füzes-ér 900 méterre, illetve Ny-i irányban, mintegy 1300 m-re a Pázmándi-ér, mint időszakos vízfolyások. Felszín alatti vizek és földtani közeg Az érintett terület lokális szennyeződés érzékenységi besorolása „2a”, azaz érzékeny területnek minősül. Pázmándfalu területén a Pannon- Víz ZRt. által, a H-2079-2/2010. számú vízjogi üzemletetési engedély alapján tartalékként fenntartott ivóvíztermelő kutak (4 db) találhatóak, a vízbázisnak kijelölt védőidoma nincs. A kutak 32,0- 103,7 m között szűrőzöttek, a teleptől DNy- i irányban, 1,2 km távolságban helyezkednek el, ebből kifolyólag a telep működése nincsen befolyással a víztermelő kutak vízminőségére. A telephelyen a talajvízszint 2-3 m mélységben érhető el, a talajvíz áramlási iránya ÉK-i. A telephelyen nincs kialakítva monitoring rendszer, azonban a talajmechanikai feltárás során végzetek talajvízvizsgálatot (P-01, P02, P-03). A rendelkezésére bocsátott adatokból megállapítható, hogy a P-02 pontból minta ammónium (3,5 mg/l) és szulfát (254 mg/l) tartalma, illetve a P-03 számú pontból vett minta nitrát (464 mg/l), nitrit (2,5 mg/l), szulfát (400 mg/l) tartalma meghaladta a 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendeltben előírt (B) szennyezettségi határértéket. Takarmányozás: A takarmányt a ZRt. maga állítja elő a söprétpusztai telephelyén, onnan szállítja át mezőgazdasági vontatóval és tölti fel a takarmánysilókat. Egy ciklusra vetített tarkarmányigény 2,8 kg/kg, az éves takarményigény 2.317 t. Földalatti tartályok és vezetékek: A telep területén 1 db 5 m3-es föld alatti akna található, melybe a tevékenység során keletkező kommunális szennyvizek gyűjtése történik.
8 A telep területén nincs föld alatti gázolaj-, illetve benzintartály . Levegőtisztaság-védelem A tevékenység a 193/2001.(X. 19.) Kormányrendelet 6. sz. melléklet előírásainak és a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet előírásainak megfelel. Légszennyezettség tekintetében Pázmándfalu település a mód. 4/2002. (X. 7.) KvVM r. 1. sz. melléklete szerint a 10. „az ország egyéb területe” kategóriába lett sorolva. A telephelytől (a legszélső istálló falától mérve) a legközelebbi ház 257 m-re található. A sertéstelep korszerűsítése és bővítése során a munkagépek és szállítójárművek kipufogógázainak kibocsátásával, ill. a földmunkákból eredő porképződéssel kell számolni. Ezek a légszennyező anyagok kibocsátásai ideiglenesek, nem minősülnek jelentősnek. A sertéstelep üzemelése, az állatállomány ellátása során munkagépek és szállítójárművek kipufogógázai légszennyező hatásával, esetleges porképződéssel, valamint bűzhatással kell számolni. A telephely a levegő védelméről szóló Lr. alapján az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségünk hatáskörébe tartozó diffúz légszennyező forrást üzemeltet. A telephely bűzforrásainak (sertéshizlaló istállók, trágyatálca, hígtrágya medence) összesített felülete 8047 m2. Technológia besorolása: T1. Állattartás technológia, a hozzá tartozó helyhez kötött diffúz légszennyező forrás: D1 állattartó telep A telephelyen levegőhasználattal járó folyamatok a következők: istállók szellőztető levegővel való ellátása, esetleges fűtés, temperálási levegőigények. A használtlevegő kibocsátásának módjai: trágyatároló kibocsátása, járműforgalomból eredő hatások. A levegő minőségét befolyásoló kellemetlen szag, bűz közvetlen hatásterülete telephely közvetlen környezete. A kellemetlen szagok terjedését az uralkodó szélirány befolyásolja. A bemutatott számítás alapján 100 méter távolságban a szagkoncentráció 3 SZE/m3 , míg az 1 SZE/m3 szagkoncentráció, ami még minimálisan érezhető bűzhatást jelent, a meglévő telephely súlypontjától mért 377 m sugarú körben határozható meg. A hatásterülettel érintett területek a következők: Pázmándfalu 062/1, 064/4, 063, 062/4, 062/5, 062/6, 062/7, 0112/1, 066/3, 066, 061/1, 060/1 hrsz-ú ingatlan. A sertéstelep, mint diffúz forrás LAL alapbejelentése rögzítésre került LAIR nyilvántartásunkban. A Lr. 31. § (2) bekezdése szerint az adatszolgáltatásra köteles légszennyező forrás üzemeltetője a tárgyévet követő év március 31-ig a felügyelőség részére a 7. melléklet szerinti adattartalommal éves levegőtisztaságvédelmi jelentést kell benyújtani. A meglévő telep 1-4 istállóitól, a két új istállótól és a hígtrágya tároló külső falától mért 300 m-es sugarú területet határozzuk meg védőövezetként, amelyet egy szabálytalan sokszöget alkot. A bemutatott számítás alapján az 5. sz. istálló kibocsátása minimális, ezért ennek az istállónak a falától a védőövezetet 210 m-ben határoztuk meg. A védelmi övezet kialakításának és fenntartásának költségei a beruházót terhelik. A levegő védelméről szóló Lr. 5.§-a bűzkibocsátással járó tevékenységek tekintetében 300-1000 m közötti távolságban határozza meg a levegővédelmi övezet nagyságát, ugyanakkor az 5.§ (5) bekezdés alapján meglévő telephelyen 300 méternél kisebb védőtávolságot is meg lehet határozni, amennyiben a levegővédelmi követelmények a bemutatott modellezés alapján teljesülnek. A felügyelőség ezt a lehetőséget pótlólagos megoldás, védőfásítás kialakításának, valamint a trágya biológiai lebontását elősegítő adalékok alkalmazásának előírásával együtt engedélyezte. Zajvédelem A sertéstelep a rendezési tervben kijelölt mezőgazdasági területen, zajtól védendő létesítményektől 250 méter távolságban, Pázmándfalu község közigazgatási területén található. A létesítés és üzemeltetés során az állattartó épületekben elhelyezett gépészeti-üzemviteli berendezések valamint a telepen belüli szállítás hatásával lehet számolni. A hatásvizsgálat szerint a telephelyen működő zajforrások együttes működése melletti zajvédelmi hatásterülete nem éri el a község legközelebbi zajtól védendő területeit, emiatt a létesítmény környezetében zajterhelési határértéknek nem kell teljesülni.
9 A telephely működésével kapcsolatos forgalomból eredő járulékos zajszint növekedés az igénybevett útvonalak mentén nem éri el a 284/2007. (X. 29.) Kormányrendelet 7 § (1) szerinti 3 dB mértéket. Fentiek alapján megállapítható, hogy a sertéstelep üzemeltetése zajvédelmi szempontból megfelel az előírásoknak, külön zajkibocsátási határértékek megállapítása nem szükséges. A létesítmény zajvédelmi hatásterülete a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló mód. 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 5.§ (6) bekezdése alapján került lehatárolásra. A változás bejelentési kötelezettséget a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 11.§ (5) bekezdése írja elő. Természetvédelem A beruházással érintett ingatlan nem védett és nem része sem a Natura 2000, sem az Országos Ökológiai Hálózatnak. Az engedély kiadása táj-és természetvédelmi érdeket nem veszélyeztet. Hulladékgazdálkodás A telephely bővítése során építési-bontási hulladékok keletkeznek, melyek átadása engedélyezett hulladékkezelőnek történik. A kitermelt talajt helyben területrendezésre használják fel. Az üzemelés során keletkező nem veszélyes hulladékok: A telephelyen végzett tevékenység nagy létszámú sertéstartás, amely elsősorban nem veszélyes hulladékok keletkezésével jár. Megnevezés Hulladékká vált állati szövetek Egyéb települési hulladék, ide értve a kevert települési hulladékot is Közelebbről nem meghatározott lakossági hulladékok (települési folyékony hulladék)
EWC kód 02 01 02 20 03 01 20 03 99
Az üzemelés során keletkező veszélyes hulladékok: Megnevezés Veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladékok
EWC kód 15 01 10*
A települési szilárd hulladékot zárt edényzetben gyűjtik, mely közszolgáltatás keretében szerződés alapján kerül rendszeresen elszállításra. A keletkező települési folyékony hulladékot aknában gyűjtik a kezelőhöz történő elszállításig. A keletkező veszélyes hulladékokat munkahelyi gyűjtőhelyen gyűjtik a további kezelésre történő átadásig. A hulladékká vált állati szöveteket, állati tetemeket az állategészségügyi előírásoknak megfelelően kezelik. A tevékenység során keletkező hígtrágya mezőgazdasági területekre történő kihelyezése megoldott.
Felhagyás során keletkező hulladékok: A tevékenység felhagyását nem tervezik, amennyiben mégis sor kerül a felhagyásra az üzemeléssel kapcsolatos hulladékképződés megszűnik, hulladék nem marad a telephelyen amennyiben a tevékenység folytatása során keletkezett hulladékok rendszeres elszállításra kerülnek. A telephely teljes felszámolása esetén, az épületek bontásából bontási hulladékok keletkezése várható, melynek további kezelése a hatályos jogszabályok alapján történik.
Az Elérhető Legjobb Technikának (BAT) való megfelelés A hatóság a 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 17.§ (2) bekezdése szerint a beruházó részvételével szakmai konzultációt tartott az elérhető legjobb technika meghatározása érdekében. A tervezett tevékenység engedélyezése során a Felügyelőség vizsgálta, hogy az, a nagy létszámú sertéstelepekre vonatkozóan az elérhető legjobb technika kritériumainak megfelel-e.
10 Talaj és a felszín alatti víz terhelésének csökkentése érdekében Az engedélyes az állattartó tevékenység illetve a 27/2006 (II. 7.) Korm. rendeletben és az 59/2008 (IV. 29.) FVM rendeletben meghatározott helyes mezőgazdasági gyakorlatnak megfelelően végzi. A tevékenység során keletkező veszélyes és nem veszélyes hulladékok gyűjtése és további kezelése megoldott, az anyagfelhasználást nyomon követik. A telephelyen alkalmazott technológiával a bűz-és gáz kibocsátás csökkentése érdekében a következő intézkedéseket, technológiai rendet alakítottak ki: a sertéstrágya szaghatása a megfelelő összetételű takarmánnyal befolyásolható a trágyaszállítás során lehetőleg a mezőgazdasági utakat használják, hígtrágya szállításánál csurgásmentes járművet használnak. a trágya kiszórása szeles időszakban történik. Összegezve az érintett telepen a trágyatárolás, gyűjtés és hasznosítás, szennyvíz és állati hulla gyűjtése és tárolása megfelel a BAT követelményeknek.
A hatóság eljárása megindításáról a 11497-3/2012. számú Közleményben értesítette - napilapban, ügyfélszolgálati irodáján és honlapján - a nyilvánosságot a Rendelet 24.§ ( 7) bekezdése szerint a 8.§ (1) bekezdése alapján, valamint a 8.§ (2) bekezdése szerint az érintett önkormányzatot - Pázmándfalu Jegyzőjét - azzal, hogy gondoskodjon a Közlemény közhírré tételéről és tájékoztassák a lakosságot a kérelembe és mellékleteibe való betekintés lehetőségéről. A Hirdetmény a jogszabályban meghatározottakon túl tartalmazta a Rendelet 9.§ (1) szakasza szerint tartandó közmeghallgatás helyét és időpontját, valamint az arról való tájékoztatást, hogy a környezeti hatástanulmány tartalmára vonatkozóan a közlemény megjelenését követően a közmeghallgatás időpontjáig észrevétellel lehet élni. A hatóság eljárása során megállapította, hogy a beruházás kapcsán országon átterjedő hatás nem várható. A hatóság Hirdetményben tájékoztatta a nyilvánosságot arról is, hogy – a fentiek alapján - nincs folyamatban nemzetközi környezeti hatásvizsgálati eljárás. A közmeghallgatás helyszíneként a hatóság Pázmándfalu Polgármesteri Hivatalát jelölte meg. A Felügyelőség a 2004. évi CXL tv. (a továbbiakban Ket.) 15.§ (5) bekezdése és a 29.§ (3) bekezdés b.) pontja és az 1995. évi LIII. tv. 98.§ (1) bekezdése alapján elektronikus úton értesítette a névjegyzékben szereplő társadalmi szervezeteket az eljárás megindításáról, valamint arról, hogy amennyiben ügyfélként kívánnak részt venni az eljárásban, ezen szándékukat 8 napon belül a hatóság felé jelezze. A társadalmi szervezetek részéről nem érkezett megkeresés. A hatóság 11497-11/2012. számú levelében megkereste a 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 32/A § (1) bekezdése és a 4. számú melléklete alapján a szakhatóságokat azzal, hogy az adott beruházás kapcsán adják meg állásfoglalásukat, egyben tájékoztatást adott a közmeghallgatás helyéről és időpontjáról. A GyMSM Kormányhivatal NSZSZ állásfoglalását 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 32/A § (1) bekezdése és 4. sz. melléklete alapján alakította ki. Illetékességét az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII.27.) Korm. rendelet 4.§ (2) bekezdése, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII.21.) Korm. rendelet 1.§ (1) és 2.§ (3) bekezdése határozza meg. Döntésénél az alábbi jogszabályokat vette figyelembe: - a vízbázisok, távlati vízbázisok valamint az ivóvíz ellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII.18.) Korm. rendelet, - a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről szóló 16/2002. (IV.10.) EüM. rendelet, - az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet, - a vizek mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006. (II.7.) Korm. rendelet,
11 - a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet - a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 27/2008. ( XII.3.) KvVM –EüM rendelet. A KEM Kormányhivatal Növény-és Talajvédelmi Igazgatósága állásfoglalásában megállapította, hogy az egységes környezethasználati engedély kérelemben vizsgált Pázmándfalu 062/3,8 hrsz.-ú területek alrészletei termőföldterületek, az elsőfokú talajvédelmi hatóság, fenti körülmény miatt az eljárásban szakhatósági jogkörrel rendelkezik, az eredeti művelési ágban maradó termőföld területekre várhatóan nem lesz jelentős, az eljáráshoz benyújtott dokumentációt talajvédelmi szempontból elfogadjuk. Állásfoglalása a Ket. 21.§ (1) bek. c.) pontján, a 22.§ (1) bekezdésén, a 44.§ (1) ,(2), (9) bekezdésén, a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. tv. 1.§ (1) bekezdésén a 41.§, a 43.§-án, 44.§ (2)-(3) bekezdési, a 48.§ (1),(2) bekezdésén, a 49.§ d.) pontján, a 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 32/A § (1) bekezdésén, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek kijelöléséről szóló 328/2010. (XII.27.) Korm. rendelet 17.§ -án alapul. A GyMSM Kormányhivatal Győri Körzeti Földhivatala állásfoglalását a 2007. évi CXXIX.tv. előírásaira alapozta. Pázmándfalu-Nyalka Táp körjegyzője állásfoglalását a Ket. 44.-45.§ ra, és a 347/2006. ( XII.23.) Korm. rendelet 32/A §-ra és a 4. sz. mellékletben foglaltakra alapozta. A GyMSM Kormányhivatal kulturális örökségvédelmi hatáskörében állásfoglalását a Ket. 44.§ (6) bekezdésére és 71.§ (1) bekezdésére figyelemmel hozta meg. Az eljárás megszüntetéséről a Ket. 45/A § (3) bekezdése alapján döntött. Állásfoglalásában megállapítja, hogy a tervezett beruházás a jelenlegi adatok szerint régészeti lelőhelyet nem érint. A döntés a Ket. 45/A § (3) bekezdésén, a kulturális örökségvédelmi hatóságok kijelöléséről és eljárásaikra vonatkozó általános szabályokról szóló 266/ 2012. (IX.18.) Korm. rendelet 8.§ (1) b.) pontja, 1. számú melléklet BI.1,2, IV.1. pontján alapul. A hatóság a Közleményben rögzítettek szerint 2012. október 9-én Pázmándfalu Polgármesteri Hivatalában megtartotta a Rendelet 9.§-a szerinti közmeghallgatást, amelyről készült jegyzőkönyvet az eljárásban résztvevőknek a hatóság megküldte, honlapján elérhetővé tette. A közmeghallgatás során megállapításra került, hogy írásbeli észrevétel a közmeghallgatás időpontjáig sem a hatósághoz sem az önkormányzathoz nem érkezett. A hatóság a fentiek alapján megállapította, hogy a tervezett tevékenység a hatóság által meghatározott előírások betartása mellett az elérhető legjobb technika követelményrendszerének megfelel, a környezet védett elemeit nem károsítja, ezért az egységes környezethasználati engedélyt a Rendelet 24.§-ban foglaltak szerint lefolytatott összevont környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárás alapján a Rendelet 10.§ (1), (4)-(7) bekezdése, és a 20. § (3)-(8) bekezdése szerinti tartalommal megadta. Az engedély hatályát a Rendelet 11.§ (1) bekezdés a) pontjában foglaltak szerint határozta meg. A határozat a fentiekben hivatkozott jogszabályokon kívül az alábbiakon alapul: A vízjogi létesítési engedély kérelmet a 18/1996. (VI.13.) KHVM rendeletben előírt tartalommal kell összeállítani. A mintavételre és a vizsgálatokra vonatkozó előírásokat a 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet 47.§ (1) és (3) bekezdése tartalmazza A levegő-tisztaságvédelmi adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésnek módját a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet 31.§ (2) bekezdése alapján a 4. sz. mellékletben foglaltak szerint írta elő a hatóság. A levegővédelmi védőövezet meghatározására a fenti Kormányrendelet 5.§-a alapján került sor.
12 A levegővédelmi előírásokat a hatóság a 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet 4.§-a és 30.§.-a alapján fogalmazta meg. A zaj hatásterület lehatárolás, a mód. 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 5.§ (2) bekezdés és 6.§. (1) bekezdés alapján került megállapításra. A változás bejelentési kötelezettséget a 287/2007. (X.29.) Korm. rendelet 11.§ (5) bekezdése írja elő. A hulladékokra vonatkozó előírások a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (Hgt.) 20.§ (1), 13.§ (2), 5.§ (6) , 16.§ (1) bekezdéseiben és a 213/2001. (XI.14.) Kormány rendelet 4.§ (1), 5.§ (1), 15.§, 16.§-ban foglalt rendelkezésein alapulnak. A hulladékokkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségeket a 164/2003. (X.18.) Korm. rendeletben foglaltak szerint kell teljesíteni. Az EWC kódokat a 16/2001. ( VII.18.) KöM rendelet tartalmazza. A keletkező hulladékok ártalmatlanítására vonatkozó előírást a 2000. évi XLIII. törvény (Hgt.) 5. § (4), (6) alapján tette a hatóság. Az állati eredetű hulladékokra vonatkozó előírásokat a 45/2012. (V.8.) VM rendelet tartalmazza. A jogkövetkezményekre való figyelmeztetést a Rendelet 26.§ (4) bekezdése tartalmazza. Az engedély időbeli hatályát a hatóság a Rendelet 20.§ (8) bekezdése alapján állapította meg. Az engedély felülvizsgálatára vonatkozó előírásokat a Rendelet 20. § (8) bekezdése tartalmazza. A határozattal szembeni fellebbezési jogot a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 98.§ (1) és 99. §(1) bekezdései biztosítják, a fellebbezéshez szükséges szolgáltatási díj mértékéről a 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 2.§ (4) bekezdése rendelkezik Győr, 2013. április 16.
Dr. Buday Zsolt s. k. igazgató
