1 ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím: 9002 Győr, Pf. 471. Telefon: Központi: 96/524-000, Ügyfélszolgálat: 96/524-001 Fax: 96/524-024 web: http://edktvf.zoldhatosag.hu e-mail:
[email protected] Ügyfélfogadás: Hétfő: 8.30-12 Szerda:8.30-12,13-16 Péntek:8.30-12 óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni! G:\Fevi\2013\HoffmannGy\12601-22hat.doc A határozat JOGERŐS: Iktatószám: Előadó:
év:
12601-22/2013. Dr. Kokas/Bartókné
hó:
nap:
KÜJ: 100415982
Hiv. szám: Melléklet:
Tárgy:
KTJ:
Csorna, Pol-Fruct Kft. kavicsbányászati tevékenység előzetes vizsgálata - határozat
HATÁROZAT I. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, mint első fokú hatóság a Pol-Fruct Mezőgazdasági Termelő, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. (9111 Tényő, Hollómajor 24. statisztikai azonosító: 12692703-0812-113-08) mint kérelmező által a Csorna 0101/47, 0101/49,0102/1, 0103/20, 0103/24 hrsz. alatti Csorna III. „kavics” 23 ha 3377 m2 területű bányatelken tervezett bányászati tevékenységre vonatkozóan benyújtott dokumentáció alapján lefolytatott előzetes vizsgálati eljárást lezárja és megállapítja , hogy a tervezett tevékenység várható környezeti hatása jelentős, így megkezdéséhez környezeti hatásvizsgálati eljárás alapján kiadott környezetvédelmi engedély szükséges. II. A környezeti hatásvizsgálati dokumentációt a jelen határozat jogerőre emelkedését követő két éven belül lehet benyújtani. III. Szakhatósági előírások: 1. GyMSM KH Csornai Járási Hivatal Járási Földhivatala 10107/2/2013. számú állásfoglalása: „ …A Csornai Járási Hivatal Járási Földhivatala, mint I. fokon eljáró ingatlanügyi hatóság, a csatolt dokumentáció alapján a környezetvédelmi engedély megadásához hozzájárul.” 2. GyMSM KH Győri Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala Gy01D/EPH/1934-2/2013. számú állásfoglalása: „A Győri Járási Hivatal (továbbiakban: Hivatal) az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség ( 9021 Győr, Árpád u.28-32.) megkeresésére Csorna, Pol-Fruct Kft. kavicsbányászati tevékenység előzetes vizsgálata vonatkozásában megindult örökségvédelmi szakhatósági eljárást megszünteti.” 3. GyMSM KH Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve VIII-R-047/01005-2/2013. számú állásfoglalása: „Csorna, Csorna III.-kavics bányatelken tervezett kavicsbánya létesítését megelőző környezetvédelmi engedély kiadásához az előzetes vizsgálati eljárás során közegészségügyi szakhatósági szempontból feltétel nélkül hozzájárulok. 4. GyMSM KH Növény-és Talajvédelmi Igazgatóság 17.2/1145-4/2013. számú állásfoglalása: „ …az alábbi talajvédelmi szakhatósági állásfoglalást adom a Csorna III. –kavics bányatelken tervezett bányászati tevékenység előzetes vizsgálati eljárásához az alábbi talajvédelmi kikötések
2 • • •
•
• •
teljesítése mellett: A tárgyi területre tervezett bányászati tevékenység által érintett termőföldön a tervezett beruházás megvalósulásáig az eredeti művelési ágnak megfelelő hasznosítás mellett, ideiglenes mezőgazdasági hasznosítást kell folytatni, A növényápolásról, gyommentesítésről folyamatosan gondoskodni kell, a talajvédelmi követelményeknek eleget kell tenni, A tervezett beruházás által igénybevételre kerülő termőföld területekről a tárgyban készített humuszmentési tervben foglaltak szerint, a Csorna 0101/47 hrsz.-ú és 0101/49 hrsz.-ú termőföld 97.9000 m2 területről 23 cm vastagságban a humuszos termőréteget meg kell menteni, szakszerű tárolásáról gondoskodni kell, A tervezett hasznosítás során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások, a telek beépítésre nem kerülő földrészletein és a szomszédos, eredeti hasznosításban lévő földek mennyiségében kárt, talajszennyezést, talajminőség romlást ne okozzon, a talajvédelmi célú gazdálkodás feltételeit ne korlátozza. A Csorna III.-kavics bányatelekkel kapcsolatos egyéb engedélyezési eljárásokhoz –ingatlanügyi, vízjogi létesítési stb. szakhatóságunk állásfoglalását be kell szerezni. A környezetvédelmi engedély talajvédelmi szempontból kiadható.
5. Csorna Város Jegyzője 1460-2/2013/1. számú szakhatósági állásfoglalása: „ A POL-FRUCT Kft. 9111 Tényő, Hollómajor 24. a Csorna külterület 0101/47, 0101/49,0102/1, 0103/20, 0103/24. hrsz. alatti kavicsbánya terület bányászati tevékenységét érintő előzetes vizsgálat tárgyában – az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségnél – indult eljárás keretében a szakhatósági eljárást megszüntetem.” IV. A határozat ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőségnek címzett, de az elsőfokú hatósághoz két példányban benyújtandó fellebbezéssel lehet élni. A jogorvoslati eljárás díja: 125.000,-Ft. A fellebbezés benyújtásával egyidejűleg jogorvoslati eljárási díjat készpénz-átutalási megbízással (csekkel), vagy a felügyelőség Magyar Államkincstárnál vezetett 10033001-01711899-00000000 sz. előirányzat-felhasználási számlájára történő átutalással kell megfizetni. V. A kérelmező az eljárás lefolytatásáért a 250 000 Ft.- összegű igazgatási szolgáltatási díjat megfizette. Az eljárás során egyéb eljárási költség nem merült fel.
Indokolás
A Pol-Fruct Kft. (9111 Tényő, Hollómajor 24.) kérelmet nyújtott be az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez, melyben a Csorna III. „kavics” védnevű bányatelken tervezett bányászati tevékenység folytatása érdekében előzetes vizsgálati eljárás lefolytatását kérte – az igazgatási szolgáltatási díj megfizetésével egyidejűleg -a 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 3.§ a.) pontjában foglaltaknak megfelelően. A kérelmező által tervezett tevékenység a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005.(XII.25.) Korm. rendelet – a továbbiakban: R. – 3. § a) pontja és a R. 3. számú mellékletének 19. pontja alapján előzetes vizsgálat köteles tevékenység, mely a hatóság döntésétől függően környezeti hatásvizsgálat köteles. A hatóság 12601-1/2013. számú végzésével hiánypótlásra szólította fel a kérelmezőt a szakhatóságok eljárása kapcsán az igazgatási szolgáltatási díj megfizetése érdekében. A díjak megfizetését a kérelmező határidőn belül igazolta a Felügyelőség felé. A hatóság 12601-4/2013. számú végzésében hiánypótlást tartott szükségesnek, melyet az ügyfél megválaszolt, azonban válasza nem tartalmazta maradéktalanul a hatóság által kért információkat.
3 A hatóság 2013. július 4.–én a tényállás tisztázása érdekében helyszíni szemlét tartott a Csorna, 0101/34,0102,0103/22-23 hrsz.-ú ingatlanon. A szemlére azért került sor, mert a Felügyelőség H-18627-10/2005. számon vízjogi létesítési engedélyt adott Albecker Árpád ( 9081 Győrújbarát, Liszt Ferenc u.82.), Joó Tibor (9081 Győrújbarát, Erzsébet u.28.) és dr. Fekete Gábor (9010 Győr, Ybl Miklós u.2/b.) részére a Csorna 0101/3-4 ,0102, 0103/22-23 hrsz.-ú ingatlanokra tervezett halastóra vonatkozóan (vizikönyvi szám: Csorna67.). A tervezett halastó által érintett ingatlanok egy része szerepel a jelen kavicsbányászati tevékenység előzetes vizsgálati eljárásában is. A szemle során a hatóság megállapította, hogy a H-18627-10/2005. számú vízjogi létesítési engedélyben rögzített vízi műtárgyak nem valósultak meg. A szemlén készült jegyzőkönyvben rögzítésre került, hogy a fenti vízjogi engedély jogosultjai 15 napon belül kérelmet nyújtanak be a vízjogi létesítési engedély visszavonása és az ingatlanok bányaművelésben való szerepeltetése tárgyában. Az ügyfél képviseletében eljáró dr. Mürkl Máté ügyvéd hiánypótlás keretében csatolta a fenti vízjogi engedély visszavonására irányuló kérelmeket. A H-18627-10/2005 számú vízjogi létesítési engedély visszavonására irányuló kérelem beiktatásra került a 14886/2013 számú vízjogi létesítési engedélyezési eljárás ügyiratába. A Felügyelőség a kérelem, az előzetes vizsgálati dokumentáció és kiegészítése alapján a következőket állapította meg: A bányatelek sarokponti EOV koordinátái: Pont jele 1 2 3 4 5 6 7 8 9
EOV Y (m) 515 318 515 329 515 600 515 657 515 630 515 545 515 063 515 005 515 100
EOV X (m) 248 736 248 876 248 893 248 875 248 649 248 468 248 338 248 472 248 751
Z (mBf.) 117,1 117,3 116,7 116,7 117,0 116,9 117,6 117,6 117,2
A kavicsbánya tervezett bányatelke Győr-Moson-Sopron megyében, Csorna város külterületén a város központjától DDK-re 4,8 km-re, az Alsó-Pásztori-útra – dűlőben található. A környező településektől mért távolsága: Pásztoritól ÉNy-ra ~1,5 km, Szilsárkánytól É-ra 2,9 km, Dörtől DNy-ra 4,7 km-re, Rábapordánytól Ny-ra 5,3 km-re, Jobaházától K-re 5,4 km-re helyezkedik el. A haszonanyag feküje a tervezett bánya területén: felső-pannon eróziós felszínét képviselő agyag. A feküt a bányászati tevékenység nem éri el, mert a 107,0 mBf szinti alaplap alatt helyezkedik el. A nyersanyag: A területen 2 különböző kavicsteraszt tárt fel a kutatás, amelyek minőség tekintetében hasonlóak. A két kavicsréteget 0,0-0,6 m vastag agyag, kavicsos agyag köztes meddő választja el egymástól. Az alsó-pleisztocén korú homokos kavicstelep enyhén hullámos agyagfelszínen települt. A két kavicsréteg együttes átlagvastagsága 7,52 m. A kavicsszemek 16-32 mm mértékadó szemnagyságúak, és csak ritkán fordul elő nagyobb kavicsszem. A törmelékek koptatottsága a méret növekedésével nő. Jól koptatott és közepesen kerekített. A köztes meddő átlagvastagsága 0,35 m. A fedő: A homokos kavics fedője iszapos, homokos agyag, iszapos homok, mely néhol kavicsos. A fedő átlagvastagsága: 2,17 m, melyből 0,2-0,3 m a humuszos feltalaj. A Rábaköz területén a kavicsrétegeket fiatal öntésiszapokon keletkezett réti talajok, láptalajok, öntés talajok fedik. A bányatelek területén mélyült kutatófúrások mindegyike elérte a talajvizet. A talajvíz megütött szintje a kutatás idején a felszíntől 1,0-2,5 m között változik, a nyugalmi szint pedig 0,4-0,6 m közötti. A talajvíz helyi áramlási iránya É-ÉK-i. A terület a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (XII.25.) Korm. rendelet 2. számú melléklete alapján érzékeny területi besorolásba tartozik.
4
Tervezett tevékenység ismertetése: A bányaművelési rendszer felszíni típusú külfejtés. A bányászati tevékenység letakarás, haszonanyag kitermelés (jövesztés) rakodás, és rekultiváció munkafolyamatokból áll. Letakarás: A 0,20 m vastag humuszos feltalaj letakarását homlokrakodóval tervezi az alvállalkozó végezni. Az alatta található ~ 2,0 m vastag meddő iszapos homokos agyagot, iszapos homokot a haszonanyaggal együtt hidraulikus kotróval termelik a magas talajvízszint miatt. A letermelt humuszos feltalajt a tájrendezési célú felhasználásig átmenetileg humusz depóniában tárolják. A letakart fedő meddőt pedig közlekedésépítészeti célra értékesítik Jövesztés: Az átlagosan 7,8 m vastag kavics összletet hidraulikus kotróval termelik ki. A kitermelés a keletkező bányató partvonaláról történik. A parti sávra kirakott kavics rövid szikkadás után elszállításra kerül. A termelvény elszállítása a vevők tehergépjárműveivel történik majd. Felhagyás: Rekultiváció: A bányászat befejezését követő tájrendezés újrahasznosítási célja a bányászat befejezését követően visszamaradt bányató sporthorgászati célú hasznosítása. A tájrendezési munkák ütemezése a mindenkori műszaki üzemi tervekben folyamatosan történik, a termelés előrehaladásával a visszamaradt terület tájrendezését folyamatosan végzik el. A rekultivációt követően a bánya-utótáj esztétikailag is rendezett képet nyújt, és a terület illeszkedni fog a környező tájba. A felhagyás a telepítés során elhelyezett sorompó és táblák felszedésével fejeződik be. Az anyagfelhasználás főbb mutatói A bányában az évente ~250 üzemnapon, napi 2 000 m3 kavicsot termelnek ki. Felszín alatti tartály, vezeték a bányatelken nincs. A bányászati technológia vízfelhasználást nem igényel. Környezetre gyakorolt hatások ismertetése: A tervezett tevékenység levegőtisztaság-védelmi szempontból érintett települése – Csorna - a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet 1. melléklete alapján a 10 pontban kijelölt, „az ország többi területe” kategóriába tartozik. A telepítést jellemző, légszennyezést okozó műveletek: személygépkocsi és teherjármű forgalom a terület kitűzés, szociális konténerek szállítása során. A földúton való szállítás porképződéssel jár. További légszennyezést okoz a járművek kipufogógáz kibocsátása. A kibocsátás rövid idejű, lakott területeket nem érint. A levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 1. melléklet 1.1.3.1. pontja szerinti határértékeket meghaladó immisszió a hígulás miatt nem lép fel. Zajvédelmi szempontból beadvány alapján megállapítható, hogy a tevékenység nem jár jelentős előzetes építési munkával, a terület előkészítése, letakarítása a bányaműveléshez használt eszközökkel megvalósítható. A bánya üzemelése közben a munkagépek (2-2 db hidraulikus kotró és gumikerekes homlokrakodó), valamint a kavics szállító tehergépkocsik kipufogógáz kibocsátása okoz légszennyezést. Naponta 320 fuvar várható: 160 üresen, 160 25 t/jármű terheléssel. Az óránkénti 14 forduló során kb. 5 percet tölt mozgásban egy jármű, a többi időben álló motorral vár rakodásra. A szállítás lakott területet, országos közutat nem érint, mivel a csornai elkerülő út - aminek az építéséhez viszik az anyagot – a bányatelek nyugati határán halad keresztül. A talaj letakarítása és a kavics kitermelése közben nem kell porkibocsátással számolni, mivel ezek földnedves állapotban vannak. Porképződés csak a kiszáradó bányafal kitermelésekor és szállításkor történhet. A meddő és humusz depóniák a tömörítés miatt szintén nem jelentős porkibocsátók. A kipufogógázok és a por kibocsátására vonatkozó számítások szerint határértékeket meghaladó immisszió a hígulás miatt nem lép fel, a hatásterület a bányatelek területen belül és a szállítási útvonal mentén jelölhető ki. A legközelebbi lakott terület, Pásztori 1,5 km távolságban van a bányatelektől. A homok és kavicsbánya üzemelése során a munkagépek (kotrógép, rakodógép és szállítójárművek) zajkibocsátásával lehet számolni. A tevékenységet csak nappali időszakban végzik. A letakarított meddőanyag a bánya határpillérében töltés formájában deponálásra kerül. A zajvédelmi hatásterület a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló mód. 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdés valamint a 6.§ (1) bekezdés alapján került lehatárolásra számítással. A területfelhasználási kategóriák az érintett Csorna város külterületének övezeti rendszeréről és helyi építési szabályzatáról szóló módosított 12/2002. (V. 31.) rendelete alapján kerültek megállapításra. A dokumentáció szerint a bányaművelésből erdő környezeti zaj hatásterülete a legközelebbi, Pásztori község zajtól védendő területét nem éri el.
5
A szállítás, mint kapcsolódó tevékenység során az érintett útvonalak mentén a forgalom növekedéséből eredő járulékos zajszint változás nem éri el a 284/2007.(X.29.) Korm. rendelet 7.§ (1) szerinti 3 dB-es mértéket. A telephelyen végzett tevékenységeket tekintve a kavicsbányászat, mint fő tevékenység nem jár hulladékképződéssel, míg a technológiai folyamatok biztosítása, illetve a karbantartási munkálatok során veszélyes, illetve települési szilárd és folyékony hulladékok keletkeznek. A bányatelek működése során vízfelhasználás nem történik. A dolgozók ivóvízzel való ellátása palackozott vízből lesz megoldva. A keletkező kommunális szennyvíz tárolására zárt gyűjtőtartály áll rendelkezésre. A bányatelekre hulló csapadékvizek a helyszínen elszikkadnak. A bányában üzemelő munkagépek kenő és üzemanyag, hidraulika olaj csöpögésének megelőzésére fokozott figyelmet fordítanak a rendszeres karbantartás keretében. A gépek tárolása bányagödrön kívüli burkolt területen történik. Az esetlegesen elfolyó, elcsöpögő olaj felfogására a bánya területén megfelelő méretű fémtálca kerül elhelyezésre. A tevékenység végzése során nem várható a felszín alatti vizeket érő veszélyeztetettség. Az érintett ingatlanok nem részei országos jelentőségű védett természeti területnek, nem részei a Natura 2000 hálózatnak, viszont a Csorna, 0103/20-24 hrsz-ú ingatlanok keleti, Keszeg-ér felőli, kb. 50 méteres sávja része az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvénnyel létesített Országos Ökológiai Hálózat pufferterület övezetének. A hatóság a bányatelek sarokponti EOV koordinátái alapján megállapította, hogy annak Keleti határvonala a Keszeg-ér közvetlen közelében húzódik, ezért a bányászat felszíni vízre gyakorolt hatásainak feltárására környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása szükséges. A hatásvizsgálat elrendelésekor a hatóság figyelembe vette, hogy a bányatelken kitermelendő 500.000 m3/éves ásványvagyon mennyiség, és az ehhez szükséges helyszínen működő bányagépek, illetve a napi átlagos tehergépkocsi forgalom (320 fuvar), a közvetlen közelben húzódó felszíni vízfolyás minőségére kockázatot jelenthet. A munkagépek esetleges meghibásodása során, szennyezőanyag kerülhet a közelben húzódó felszíni vizekbe, károsítva annak élővilágát, illetve vízminőségét. Így a környezeti hatásvizsgálat célja, többek között, a fentiekben részletezett szennyezőanyag kijutás megakadályozására metodika kidolgozása, tekintettel a bányatelek mellett húzódó Keszeg-ér vízminőségének megóvására. A hatóság a fentiek alapján megállapította, hogy a beruházás megvalósításának jelentős környezeti hatása várható, így szükséges a környezeti hatásvizsgálat elvégzése.
A hatóság a R. 3. § (3) és (4) bekezdéseiben foglaltaknak megfelelően közleményt tett közzé, Csorna, mint a telepítés helye szerinti - Önkormányzatánál, és a feltételezetten érintett Pásztori és Szilsárkány Önkormányzatánál a Felügyelőség honlapján és az ügyfélszolgálaton, melyre észrevétel nem érkezett A felügyelőség értesítette a civil szervezeteket az eljárás megindításáról a 2004. évi CXL tv. 15.§ (5) bekezdése és 29.§ (3) bekezdés b.) pontja alapján Az eljárás során a Reflex Környezetvédő Egyesület (9024 Győr, Bartók Béla út 7.) ügyfélként bejelentkezett az eljárásba, a hatóság az Egyesület ügyféli jogállását megállapította. A hatóság a kérelem és az előzetes vizsgálati dokumentáció megküldésével megkereste az eljárásban hatáskörrel rendelkező szakhatóságokat, hogy állásfoglalásukat közöljék. Csorna Város Jegyzője állásfoglalását a 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 4. számú melléklet 4.pontja alapján, a Ket. 22.§ (1) bekezdése és 45/A.§ (3) bekezdése alapján adta meg. Megállapította, hogy a tevékenység helyi védelem alatt álló környezeti elemet, rendszert nem érint, így a szakhatósági eljárásban hatáskörrel nem rendelkezik. A GyMSM KH NSZSZ állásfoglalása a vízbázisok, távlati vízbázisok valamint az ivóvíz ellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII.18.) Korm. rendelet, a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről szóló 16/2002. (IV.10.) ÉüM rendelet és az
6 országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet előírásain alapul. Hatáskörét a 347/2006. ( XII.23.) Korm. rendelet 32/A § (1) bekezdése és 4. számú melléklete, illetékességét a 288/2010. (XII.21.) Korm. rendelet 1.§ (1) és 2.§ (3) bekezdése, valamint a 323/2010. (XII.27.) Korm. rendelet 4.§ (2) bekezdése állapítja meg. A GyMSM KH Növény-és Talajvédelmi Igazgatóság állásfoglalása a Ket., a 44.§ (1) és (6) és a 72.§-án, és a 347/2006. ( XII.23) Korm. rend. 32/A § (1) bek. valamint a 328/2010. (XII.27.) Korm. r. 17.§ -án alapul. A GyMSM KH Győri Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala állásfoglalásának Indokolásában megállapítja, hogy a tervezett beruházás régészeti lelőhelyet nem érint. A Hivatal felhívja a figyelmet, hogy a létesítési engedélyezési eljárás során a hivatal felé tisztázni szükséges, hogy a tervezett beruházás a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV.tv értelmében nagyberuházásnak számít-e, mivel a további cselekményeket és feladatellátást a hivatkozott jogszabály szerint kell végrehajtani. Joghatósága a Ket. 18.§ (1) bekezdésén, hatásköre a 393/2012. (XII.20.) Korm. rendelet 2.§ illetve 1.számú melléklet 7. pontján alapul. A GyMSM KH Csornai Járási Hivatal Járási Földhivatala állásfoglalása a 2007. évi CXXIX tv. 7-8.§ -án, a 338/2006. ( XII.23.) Korm. rendelet 2.§ (1) , 7.§ (1) bekezdésén, a 149/2012.(XII.28.) VM rendelet 1.sz. mellékletének 8.1. pontján , a 347/2006. ( XII.23.) Korm. rendelet 32/A § (1) bekezdésén, a 4. sz. melléklet 6. pontján alapszik. A hatóság az előzetes vizsgálati eljárást a R. 3. § - 5. §-ai alapján folytatta le. A környezeti hatástanulmányt a R. 6. számú melléklete alapján a jelen határozat rendelkező részében foglalt kiegészítésekkel kell elkészíteni. Az eljárási költség viselésére vonatkozó rendelkezés a Ket. 72.§ (1) bekezdés dd.) pontján alapul. A határozat rendelkező részének II. fejezetében a környezetvédelmi engedélykérelem benyújtására vonatkozó határidőt a R. 5.§ (7) bekezdése alapján írta elő a hatóság. A határozat - a hivatkozott jogszabályi rendelkezéseken kívül a R.5.§ (2) aa.) pontján, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. tv. 66. § (1) bekezdés e) pontján alapul. A hatáskör a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 8. § (2) bekezdésén és a 38. § (1) bekezdésén, valamint a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. tv. 67. § (1) bekezdésén alapul, míg az eljáró hatóság illetékességét a 347/2006.(XII.23.) Korm. rendelet 1. számú melléklete állapítja meg. A határozattal szembeni fellebbezési jogot a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. 98. § (1) bekezdése biztosítja. A jogorvoslati eljárás díjára vonatkozó rendelkezés a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005.(XII.27.) KvVM. rendelet 2. § (4) bekezdésén alapul. Győr, 2013.szeptember 16.
Dr. Buday Zsolt s. k. igazgató
