1. CÍMLAP TÁLLYA KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE K-1 JELŰ KORSZERŰSÉGI FELÜLVIZSGÁLATA

LA-URBE ÉPÍTÉSZ IRODA KFT. 3525 Miskolc, Patak utca 10. sz. Telefon: 06-46-504-338 Fax: 06-46-504-339 mobil: 06-20-9692-361 E-mail: [email protected]

1. CÍMLAP TÁLLYA KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE K-1 JELŰ KORSZERŰSÉGI FELÜLVIZSGÁLATA Alátámasztó munkarész

Megrendelő:

Tállya község Önkormányzata Tállya Rákóczi utca 34. 3907

Tervező:

LA-URBE Építész Iroda Kft Miskolc Patak utca 10. 3525

Miskolc, 2012. szeptember hó

Tállya község Településrendezési terve

Alátámasztó munkarész


2. ALÁÍRÓLAP TÁLLYA KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE K-1 JELŰ KORSZERŰSÉGI FELÜLVIZSGÁLATA Alátámasztó munkarész

Vezető településtervező: Lautner Emőke TT-1-05-0079 LA-URBE KFT. Okl. településmérnök:

Szarkáné Györe Mária TT-05-0460 LA-URBE KFT. Településmérnök:

Dr. Petrus József Csaba

Lautner Emőke ügyvezető Miskolc, 2012. szeptember hó




3. TARTALOMJEGYZÉK TÁLLYA KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE K-1 JELŰ KORSZERŰSÉGI FELÜLVIZSGÁLATA Alátámasztó munkarész

1. Címlap 2. Aláírólap 3. Tartalomjegyzék 4. Módosítások leírása 5. Országos Területrendezési Terv és a Településszerkezeti Terv összhangjának igazolása 6. Borsod-Abaúj-Zemplén megye Területrendezési Tervének való megfelelőség igazolása 7. Biológiai aktivitási mérleg 8. Örökségvédelmi hatástanulmány 9. Terviratok 9.1. Étv.9.§(3) bek. szerinti közbenső véleményezés dokumentumai 9.2. Étv.9.§(4) bek. szerinti egyeztető tárgyalás jegyzőkönyve 9.3. Módosításra vonatkozó észrevételek kiértékelése 9.4. Étv.9.§(6) bek. szerinti végső állami főépítészi vélemény

2012. szeptember hó




4. MÓDOSÍTÁSSAL ÉRINTETT TERÜLETEK Tállya község településrendezési tervének K-1 jelű korszerűségi felülvizsgálatához

4.1. ELŐZMÉNYEK, ÖSSZEFOGLALÁS: Jelen alátámasztó munkarész Tállya, 2006 év végén jóváhagyott településszerkezeti tervének és a szabályozási tervének módosításával kapcsolatban készült. Jelen rendezési terv módosítás során a felmerült módosítási igények kerültek felülvizsgálatra, beépítésre a tervbe, ezzel egyidejűleg a jogszabály-változási aktualizálások is megtörténtek. A tervmódosítás előzményeként lefolytatásra került az Étv. 9. §. (2) bek. szerinti előzetes államigazgatási eljárás, melynek keretén belül kijelölésre került a rendezés alá vont terület. Az érintett államigazgatási szervek és a szomszédos települések Önkormányzatai megküldték előzetes véleményüket, melyeket a tervkészítés során figyelembe vettünk. 4.2 MÓDOSÍTÁSOK LEÍRÁSA 1. sz. módosítási kérelem A Kossuth utca mentén elhelyezkedő K/5.1 Pincés területek övezete K/5.2 pincés – borházas övezetbe kerüljenek átsorolásra. A kérelemhez szabályozási terv módosítás (1.sorszám) vált szükségessé, a szerkezeti terv nem változik. 2. sz. módosítási kérelem Vörösmarty utca északi végénél elhelyezkedő K/5.1 Pincés terület K/5.2 pincés – borházas övezetbe kerüljenek átsorolásra. A kérelemhez szabályozási terv módosítás (2.ssz.) vált szükségessé, a szerkezeti terv nem változik. 3. sz. módosítási kérelem Lakossági kérelemre a tulajdonviszonyok és a kialakult állapot szerint a 692/3 hrsz – ú ingatlan Gksz/1.1 övezetbe kerüljön átsorolásra. A 692/2 hrsz – ú ingatlanon ravatalozó építése tervezett, melyhez szükséges lenne az előkerti méretet  0 –ra csökkenteni. A kérelemhez szabályozási terv módosítás (3.ssz.) és szerkezeti terv módosítás (1.ssz.) vált szükségessé. A módosítás az eredeti, kialakult állapotnak megfelelő szabályozásra törekszik.



4. sz. módosítási kérelem A 843, 842/2, 842/1, 850, 847, 848, 849 helyrajzi számú ingatlanok egy része Kertvárosias lakóterületből Különleges idegenforgalmi övezetbe kerüljenek átsorolásra. A Bem utca és a Vörösmarty utca kialakult szabályozási szélessége legyen a mérvadó, a tervezett szabályozási vonal ne metsszen bele a meglévő telkekbe. A módosítással érintett területen lévő pálinkafőző területe településközponti vegyes területfelhasználási kategóriából a jelenlegi terület-felhasználásnak megfelelően kerüljön besorolásra. A kérelemhez szabályozási terv módosítás (4.ssz.) és szerkezeti terv módosítás (2.ssz.) vált szükségessé. A módosítás az eredeti, kialakult állapotnak megfelelő szabályozásra törekszik. 5. sz. módosítási kérelem A külterületen lévő 060/87 /88 helyrajzi számú ingatlanon jelenleg működő TÜZÉP ipari gazdasági területből Kereskedelmi szolgáltató gazdasági területfelhasználási kategóriába kerüljön átsorolásra. Az alaptérkép és a hatályos rendezési terv szerint a 017, 019/7 /8 hrsz-ú gyepterületek művelés alól kivont területek. Ezen területek Kereskedelmi szolgáltató gazdasági területfelhasználási kategóriába kerüljenek átsorolásra. A kérelemhez szabályozási terv módosítás (5.ssz.) és szerkezeti terv módosítás (3.ssz.) vált szükségessé. A terület az elkerülő út és a vasút között helyezkedik el ipari gazdasági területek között, ott ahol a településről kivezető út az elkerülő útba csatlakozik. Egy kereskedelmi szolgáltató területnek ezen terület ideális helyet teremt. 6. sz. módosítási kérelem A Bányatelepi lakóterület szabályozása inkább a meglévő utak figyelembevételével kerüljön kialakításra, mivel az Önkormányzat nem tervezi az új utcák nyitását és a terület telkeinek újraosztását végrehajtani. A terület déli részén lévő tömbökben az oldalhatáron álló beépítési mód helyett kertvárosias lakóterület szabadon álló beépítéssel kerüljön meghatározásra. A Rákóczi utca mentén a közparkokat összekötő 5 m-es sávban fásítás céljából közparksáv kerüljön kijelölésre, melyek magas zöldfelületi aránnyal szabályozandók. A szállítószalag melletti 99. hrsz. – ú rét, jelenleg közparkként szabályozott, melyet kisvárosias lakóterületi kategóriába kíván a település átsorolni 4x2 lakásos önkormányzati bérlakások építése céljából. A kérelemhez szabályozási terv módosítás (6.ssz.) és szerkezeti terv módosítás (4.ssz.) vált szükségessé. A módosítás az eredeti, kialakult állapotnak megfelelő szabályozásra törekszik. Az önkormányzati bérlakások építése a hátrányos helyzetben lévők lakáshoz jutását segíti elő. 7. sz. módosítási kérelem A 687, 0118/1, 0120/84/85, 0122/4/5/6, hrsz-ú terület kerüljön olyan területfelhasználási kategóriába, mely lehetővé teszi a területen kulturális, művelődési létesítmények elhelyezését. Jelenleg a terület ipari gazdasági területként van jelölve a hatályos rendezési tervben, valós területfelhasználása mezőgazdasági jellegű.



A kérelemhez szabályozási terv módosítás (7.ssz.) és szerkezeti terv módosítás (5.ssz.) vált szükségessé. A nagy befogadóképességgel és alapterülettel rendelkező épületek elhelyezésére a belterületen már nem nyílik lehetőség, csak külterületi részek bevonásával. A terület közvetlenül kapcsolódik a belterülethez. Az övezet idegenforgalmi funkciók elhelyezésére szolgál, és egyedi objektumként kilátó létesítése is lehetségessé válik. A kulturális, művelődési és idegenforgalmat vonzó létesítmények építése közérdeket képvisel. 8. sz. módosítási kérelem A település keleti szélén a Honvéd utca folytatásában a 0111/4 hrsz. – ú ingatlan egy részén kisvárosias lakóterület kerüljön kialakításra. A kérelemhez szabályozási terv módosítás (8.ssz.) és szerkezeti terv módosítás (6.ssz.) vált szükségessé. A település belterülete sűrűn beépített, ezért új lakóterületek kialakítására, lakóterületfejlesztésre csak a külterületen nyílik lehetőség. 9. sz. módosítási kérelem A 1047/1 hrsz. – ú ingatlan, a volt gázolaj kút területe kereskedelmi gazdasági területből kerüljön vissza közterületbe a kialakult állapotnak megfelelően. A 1046/6 hrsz-ú telek szabályozása is a meglévő állapotoknak megfelelően kerüljön ábrázolásra. A kérelemhez szabályozási terv módosítás (9.ssz.) vált szükségessé, a szerkezeti terv nem változik. 10. sz. módosítási kérelem A település délkeleti részén a jelenleg mezőgazdasági célra hasznosított külterületi földterületek egy része erdő területbe kerüljön átsorolásra, másik része különleges területfelhasználási kategóriába, azért, hogy lehetővé váljon konferencia központ, bevásárló központ, művelődési-kiállító központ és egyéb idegenforgalmi létesítmények és azokat kiszolgáló funkciók létrehozása. Az elkerülő út déli oldalán benzinkút elhelyezésére szükséges területfelhasználási besorolást módosítani. A kérelemhez szabályozási terv módosítás (10.ssz.) és szerkezeti terv módosítás (7.ssz.) vált szükségessé. A nagy befogadóképességgel és alapterülettel rendelkező épületek elhelyezésére a belterületen már nem nyílik lehetőség, csak külterületi részek bevonásával. A terület közvetlenül kapcsolódik a belterülethez, valamint belül esik azon a határon, amelyet a megépült elkerülő út képez a külterületen. A kulturális, művelődési és idegenforgalmat vonzó létesítmények építése közérdeket képvisel. 11. sz. módosítási kérelem A beépítésre szánt területek növelése céljából, új lakóterületek kijelölése miatt szükség van a belterületi határ kibővítésére a település észak-keleti részén, a Palota-dűlő déli oldalán. A kérelemhez szabályozási terv módosítás (11.ssz.) és szerkezeti terv módosítás (8.ssz.) vált szükségessé. A település belterülete sűrűn beépített, ezért új lakóterületek kialakítására, lakóterületfejlesztésre csak a külterületen nyílik lehetőség. A kiépült úthálózat és a domboldal már Tállya község Településrendezési terve


megindult betelepülése végigépítésére.

indokolja

a

bővítést,

mely

lehetőséget

teremt

az

utca

12.sz. módosítási kérelem A 0116/6/7/8, 0116/56/57/58/59/60/61/62. hrsz-ú területen a területfelhasználás besorolásának változtatása szükséges sportrepülőgépek számára kialakított leszállópálya kiépítésének lehetőségének megteremtésére. A területfelhasználás jelenleg mezőgazdasági területbe, valamint ipari gazdasági területbe van sorolva. Az ipari gazdasági terület már nem funkcionál, felhagyott mezőgazdasági üzemek vannak a telephelyen. A leszállópályát a lakóterülettől véderdősáv választaná el. A kérelemhez szabályozási terv módosítás (12.ssz.) és szerkezeti terv módosítás (9.ssz.) vált szükségessé. A sportrepülőgépek számára kialakított leszállópálya segítheti az idegenforgalom növekedését, Tállya vonzerejének bővítését, elérhetőségének javítását. 13.sz. módosítási kérelem Az OTÉK 2008-as módosulása miatt pontosítás szükséges, miszerint az üzemi mezőgazdasági területek különleges területfelhasználási kategóriába sorolandók. Ennek megfelelően az ipari gazdasági területfelhasználási kategóriába besorolt mezőgazdasági jellegű üzemi területek különleges területté módosulhatnak. A kérelemhez szabályozási terv módosítás (13.ssz.) és szerkezeti terv módosítás (10.ssz.) vált szükségessé. A módosítás a területfelhasználásban változást nem eredményez, csupán az OTÉK kibővült előírásaihoz igazodik. 14.sz. módosítási kérelem Az OTÉK 2008-as módosulása miatt pontosítás szükséges, miszerint az üzemi mezőgazdasági területek különleges területfelhasználási kategóriába sorolandók. Ennek megfelelően az ipari gazdasági területfelhasználási kategóriába besorolt mezőgazdasági jellegű üzemi területek különleges területté módosulhatnak. A kérelemhez szabályozási terv módosítás (14.ssz.) és szerkezeti terv módosítás (11.ssz.) vált szükségessé. A módosítás a területfelhasználásban változást nem eredményez, csupán az OTÉK kibővült előírásaihoz igazodik. 15.sz. módosítási kérelem A 4708, 4709, 4710, 4711, 4712, 4713 hrsz.-ú terület területfelhasználása kerüljön általános mezőgazdasági kategóriába. A kérelemhez szabályozási terv módosítás (15.ssz.) és szerkezeti terv módosítás (12.ssz.) vált szükségessé. A módosítás az eredeti, kialakult állapotnak megfelelő szabályozásra törekszik. 16.sz. módosítási kérelem Az elkerülő út mentén a település felé eső oldalban véderdősáv kerüljön kijelölésre az út védőtávolságénak sávjában a körforgalmú csomópontig. A kérelemhez szabályozási terv módosítás (16.ssz.) és szerkezeti terv módosítás (13.ssz.) vált szükségessé.



Az út 50 m-es védősávján belül épület nem helyezhető el, így oda erdőtelepítéssel növekedhet a település biológiai aktivitási értéke. Az aktivitásérték emelkedésén túl az erdősáv védi a települést az elkerülő út forgalmi zajától. 17.sz. módosítási kérelem A 088/5 hrsz-ú terület 2004-ben kelt változási vázrajz szerint legelő művelési ágból kivonásra került, az új funkciója, udvar. Ennek megfelelően módosítandó a terület besorolása mind a szabályozási mind a szerkezeti tervlapokon. A kérelemhez szabályozási terv módosítás (17.ssz.) és szerkezeti terv módosítás (14.ssz.) vált szükségessé. A módosítás az eredeti, kialakult állapotnak megfelelő szabályozásra törekszik. 18.sz. módosítási kérelem Kismértékben módosítani szükséges a tervezett nyomvonalát, a feltűntetésre került vízfolyás miatt.

településközpontot

elkerülő

út

A kérelemhez szabályozási terv módosítás (18.ssz.) vált szükségessé, a szerkezeti terv nem változik. A vízfolyás időnkénti nagy vízhozama miatt nem eshet a településközpontot elkerülő-út szabályozási szélességébe. 19.-20. sz. módosítási kérelem 2009-ben jóváhagyásra került B.-A.-Z. megye területrendezési terve, mely tovább pontosította az OTrT térségi övezeteit. A Településrendezési tervet felül kell vizsgálni a megyeterv vonatkozásában, fel kell tűntetni az új övezeti határvonalakat, valamint igazolni szükséges a megye szerkezeti tervének és a település szerkezeti tervének összhangját. A felülvizsgálat biztosítja, hogy a terv összhangba kerül a jóváhagyott megyei szintű elképzelésekkel. A módosítási kérelmeken túl feltűntetésre kerültek az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság adatszolgáltatása alapján az ökológiai hálózat területének határvonalai, ahol megkülönböztetésre került az ökológiai hálózat magterülete, az ökológiai folyosó, és a puffer terület. Az ökológiai határvonalak feltűntetése külön módosítási pontként jelentkezik, mind a szerkezeti, mind a szabályozási terv esetében.




5. ORSZÁGOS TERÜLETRENDEZÉSI TERV ÉS A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÖSSZHANGJÁNAK IGAZOLÁSA Tállya község településrendezési tervének K-1 jelű korszerűségi felülvizsgálatához Az Országos Területrendezési Terv Tállyát érintő elhatározásai (2003. évi XXVI. törvény) Az Országos Területrendezési Terv (OTrT) elkészítéséről a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény (Tft.) rendelkezett. A területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény meghatározása szerint a „területrendezési terv: az ország, illetve egyes térségek nagytávlatú műszaki-fizikai szerkezetét meghatározó és befolyásoló tervdokumentum, amely biztosítja a területi adottságok és erőforrások hosszú távú hasznosítását és védelmét, az ökológiai elvek érvényesítését, a műszaki-infrastrukturális hálózatok összehangolt elhelyezését és a területfelhasználás rendszerét, optimális hosszú távú területi szerkezetét”.

Részlet az Országos területrendezési tervből



Az Országos Területrendezési Terv rögzíti a térség területhasználatának és funkcionális övezeteinek alapvetéseit, melyek Tállya környezetében az alábbiak: A területfelhasználás rendszere szempontjából a terv Tállyát alapvetően mezőgazdasági, vegyes, valamint erdőgazdálkodási térség kategóriába sorolja. Az Országos Településszerkezeti Terv  Mezőgazdasági térség,  Vegyes területfelhasználású térség,  Erdőgazdálkodási térség,  Országos kerékpárút törzshálózat  100-500 ha közötti települési térség

Az ökológiai hálózat övezete 


A települést külterületét az országos ökológiai hálózat övezete lefedi (Az ökológiai hálózat helyrajzi számos lehatárolása még nem történt meg, viszont az illetékes Nemzeti Park Igazgatósága térképi jelöléssel ábrázolta az ökológiai hálózattal érintett területeket, különválasztva a magterületet, az ökológiai folyosót és a pufferterületet.)


Kiemelt termőhelyi adottságú erdőterületek övezete

Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete

Kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő terület övezete



Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezete

Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete

Energetikai hálózat:



Közúthálózat:

Vasúthálózat:

Az országos területrendezési terv és a településszerkezeti terv összhangjának igazolása A település közigazgatási területe: 3795,2 ha Települési térség határa (belterület+iparterület): 250,4 ha Mezőgazdasági térség határa: 1276,0 ha Erdőgazdálkodási térség határa: 1573,0 ha Vegyes térség határa: 63,45+632,38=695,8 ha



Mezőgazdasági térség A terület nagysága: Ebből  Mezőgazdasági terület  Erdőgazdálkodási terület  Különleges területfelhasználású terület

1276 ha 1480,8 ha 104,4 ha 85,8 ha

A beépítésre szánt terület OTRT által meghatározott minimális nagysága: 1276 x 0,75 = 957 ha 1480,8 ha > 957 ha Erdőgazdálkodási térség A terület nagysága: Ebből  Erdőgazdálkodási terület  Mezőgazdasági terület  Zártkert

1573 ha 1485,3 ha 76,0 ha 11,7 ha

A beépítésre szánt terület OTRT által meghatározott minimális nagysága: 1573 x 0,75 = 1179,7 ha 1485,3 ha > 1179,7 ha Vegyes területfelhasználású térség A terület nagysága: Ebből  Erdőgazdálkodási terület  Mezőgazdasági terület » Ebből gyümölcsös:  Különleges területfelhasználású terület

695,8 ha 30,0 ha 661,53 ha 590,03 ha 4,3 ha

A beépítésre szánt terület OTRT által meghatározott minimális nagysága: 695,8 x 0,75 = 521,8 ha 661,53 ha > 590,03 ha Az Országos Területrendezési Terv övezeti határvonalai a térségi besorolás övezeti határainak vonatkozásában korrekcióra szorul. A korrekcióval a jogszabályokban előírt módon a terv az előírásoknak megfeleltethető.




6. BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVÉNEK VALÓ MEGFELELŐSÉG IGAZOLÁSA

Tállya község településrendezési tervének K-1 jelű korszerűségi felülvizsgálatához BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE HATÁROZATI TERVLAPOK: 

1/1 melléklet: Védett természeti területek - Védelemre tervezett természeti területek - Természetvédelmi terület, ex-lege védett láp



1/2 melléklet: Kiemelten fontos érzékeny természeti terület övezete - Kiemeltem fontos érzékeny területek által érintett települések – nem érinti



1/3 melléklet: Komplex tájgazdálkodást igénylő térségek - Történeti ártéri tájgazdálkodás térsége – nem érinti



1/4 melléklet: Borvidéki térségek – Tokaji borvidék települései



1/5 melléklet: Natura 2000 területek - madárvédelmi és természet megőrzési területek



1/6 mellékelt: A megye területét érintő légszennyezettségi zóna – nem érinti



1/7 melléklet: Nitrát érzékeny települések



1/8 melléklet: Kedvező termőhelyi adottságú mezőgazdasági területek – nem érinti



1/9 melléklet: Települési területek: Fokozottan érzékeny települési területek



1/10 melléklet: Védendő szerkezetű települések UNESCO által elfogadott világörökségi magterület, puffer terület - UNESCO által elfogadott világörökségi magterület + puffer terület



1/11 melléklet: Ipari parkok és logisztikai központok – nem érinti



1/12 melléklet: Turisztikai központok - Szervezőközpont és turisztikai térségközpont a település határában



1/13 melléklet: Szélerőmű elhelyezéséhez vizsgálat alá vonható terület – Nem érinti



1/14 melléklet: Kiemelt térségek által érintett területek – Nem érinti



1/15 melléklet: Térségi tájrehabilitációs terv készítésére kijelölt területek - Tokaji borvidék térségi tájrehabilitációs terv készítésére kijelölt terület. - Külszíni bánya



1/16 melléklet: Tervezett egyéb mellékút-hálózati elemek



SZABÁLYOZÁSI TERVLAPOK: 

3/1 melléklet: Magterület, pufferzóna, ökológiai folyosó övezetei - Magterület, pufferzóna, ökológiai folyosó



3/2 melléklet: Kiváló termőhelyi adottságú szántóterületek, kiváló termőhelyi adottságú erdőterületek, erdőtelepítésre alkalmas területek övezetei - erdőtelepítésre alkalmas területe övezetei - kiváló termőhelyi adottságú erdőterületek



3/3 melléklet: Országos és térségi komplex tájrehabilitációt igénylő területek övezete - - térségi komplex tájrehabilitációt igénylő területek övezete



3/4 melléklet: Országos jelentőségű és térségi jelentőségű tájvédelmi terület övezetei - országos jelentőségű tájvédelmi területek övezete



3/5 melléklet: Világörökségi és világörökség várományos területek övezete történeti települési területek övezete - világörökség övezete



3/6 melléklet: Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területek övezete



3/7 melléklet: Felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területének övezete – nem érinti



3/8 melléklet: ásványi nyersanyag-gazdálkodási területek övezete



3/9 melléklet: Együtt tervezhető térségek övezete – nem érinti



3/10 melléklet: Kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület övezete – nem érinti



3/11 melléklet: Rendszeresen belvízjárta területe – nem érinti



3/12 melléklet: Nagyvízi meder övezete – nem érinti



3/13 melléklet: Földtani veszélyforrás területe



3/14 melléklet: Vízeróziónak kitett terület által érintett települések övezete



3/15 melléklet: Széleróziónak kitett terület által érintett települések övezete– nem érinti

KÖZLEKEDÉSI TERVLAP 

A meglévő mellékút főúttá fejlesztése, települési elkerülő szakaszok közbeiktatásával. A főútfejlesztés érinti Encs, Abaújszántó, Mád, Tarcal, Tokaj települések mellett Tállyát is.



új Tisza-híd építése



HATÁROZATI TERVLAPOK KIVONATAI

Védett természeti területek

Tokaji borvidék települése

Madárvédelmi(piros)és természet megőrzési(zöld)területek

Nitrátérzékeny települések övezete

Fokozottan érzékeny települési terület Tállya község Településrendezési terve


UNESCO által elfogadott világörökségi magterület + puffer terület

Szervezőközpont és turisztikai térségközpont, tájközpont


Tokaji borvidék térségi tájrehabilitációs terv készítésére kijelölt ter., külszíni bánya (lila)


SZABÁLYOZÁSI TERVLAPOK KIVONATAI:

Magterület, pufferzóna, ökológiai folyosó

erdőtelepítésre alkalmas területe övezetei kiváló termőhelyi adottságú erdőterületek

térségi komplex tájrehabilitációt igénylő területek övezete

országos jelentőségű tájképvédelmi területek övezete

világörökség övezete

Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőségvédelmi terület övezete



Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete

Földtani veszélyforrás területe

Vízeróziónak kitett terület által érintett települések övezete

KÖZLEKEDÉSI TERVLAP RÉSZLETE

Új főút (Encs – Abaújszántó – Tállya - Mád – Tarcal – Tokaj), új Tisza-híd



Térségi szerkezeti terv részlete

A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei térségi szerkezeti terv területfelhasználási rendszere nagyvonalakban megegyezik az országos szerkezeti terv területfelhasználásával, de a megyeterv tovább pontosítja azt. A megyeterv besorolása szerint a település közigazgatási területét települési térség területe, továbbá erdőgazdálkodási térségek, mezőgazdasági térségek, illetve vegyes területfelhasználású térségek területei fedik le. A B.-A.-Z. megyei területrendezési terv és a településszerkezeti terv összhangjának igazolása A település közigazgatási területe:

3794,53 ha

Települési térség területe a megyeterv szerint:

~348,73 ha

Vegyes területfelhasználású térség össz. területe a megyeterv szerint:~1709,58 ha Mezőgazdasági területfelhasználású térség összes területe: Erdőgazdasági térség összes területe:


~221,47 ha ~1514,50 ha


A térségi övezetek megyeterv szerinti megbontása:

 A külterületen sárga színnel jelzett rész a mezőgazdasági térség. Mezőgazdasági térség megfelelőségi számítása: A terület nagysága: Ebből  Erdőgazdálkodási terület  Mezőgazdasági terület  Gazdasági terület

221,41 ha 15,83 ha 204,72 ha 0,86 ha

Az mezőgazdasági térség megyeterv által meghatározott minimális nagysága: 221,41 x 0,75 = 166,06 ha Mezőgazdasági területek minimális nagysága: 166,06 ha < 204,72 ha kijelölt mg.-i terület



 Világoszöld színnel jelzett területek a Vegyes területfelhasználási térségbe tartozó területek Vegyes területfelhasználási térség megfelelőségi számítása: A terület nagysága: Ebből  Erdőgazdálkodási terület  Mezőgazdasági terület

1709,58 ha 92,86 ha 1616,72 ha

A vegyes területfelhasználási térség megyeterv által meghatározott minimális nagysága: 1709,58 x 0,75 = 1282,19 ha Vegyes területfelhasználási térségi területek minimális nagysága: 1282,19 ha < 1616,72 ha kijelölt vegyes területfelhasználási térség  Sötét zöld színnel jelzett területek az erdőgazdálkodási területfelhasználási térségbe tartozó területek Erdőgazdálkodási térség megfelelőségi számítása: A terület nagysága: Ebből  Erdőgazdálkodási terület  Mezőgazdasági terület  Különleges terület  Vízgazdálkodási terület

1514,50 ha 1411,75 ha 89,78 ha 8,65 ha 4,32 ha

Az erdőgazdálkodási térség megyeterv által meghatározott minimális nagysága: 1514,50 x 0,75 = 1135,88 ha Erdőgazdálkodási területek minimális nagysága: 1135,88 ha < 1411,75 ha kijelölt erdőgazdálkodási terület




7 .

B I O L Ó G I A I

A K T I V I T Á S I

M É R L E G

Tállya község településrendezési tervének K-1 jelű korszerűségi felülvizsgálatához BIOLÓGIAI AKTIVITÁSI ÉRTÉKVÁLTOZÁS A TERÜLETFELHASZNÁLÁSBAN BEKÖVETKEZETT VÁLTOZÁSOK HATÁSÁRA: A számítás alapját azok a területek képezik, melyeknek a módosításból eredően megváltozott a területfelhasználása (a hibajavításból eredő területfelhasználási változásokra nem terjed ki). A táblázat jelzi a módosítás sorszámát, mely követhetővé teszi a változás helyét. Biológiai aktivitási mérleg Mód. Ssz.

A terület nagysága /ha/

Eredeti területhasználat

Érték mutató

Biológiai aktivitás értéke

1.

0,68

Különleges terület

3,5

2,38

0,88

Kertvárosias lakóterület

3

2,64

0,53

Településközponti vegyes terület

0,5

0,26

0,27

Különleges terület

2,7

0,73

1,22

Egyéb Ipari gazdasági terület

0,4

0,48

1,73

Mezőgazdasági terület-gyep

6

10,38

0,78

Zöldfelület

6

4,68

0,14

Kertvárosias lakóterület

3

0,42

2.

3.

4.

Biológiai aktivitás értéke Kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület, ahol a beépítettség 40% 1,40 a zöldfelület 30% 6 1,22 közlekedési terület 10% 3 0,2 Különleges - idegenforgalmi terület, ahol a beépítettség 30% 2,37 a zöldfelület 40% 6 2,11 közl. terület 10% 3 0,26 Egyéb iparterület, ahol a beépítettség 40% 1,11 a zöldfelület 30% 6 0,95 közl. terület 10% 3 0,16 Egyéb iparterület, ahol a beépítettség 40% 0,56 a zöldfelület 30% 6 0,48 közl. terület 10% 3 0,081 Kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület, ahol a beépítettség 40% 3,30 a zöldfelület 30% 6 2,2 közl. terület 10% 3 1,1 Kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület, ahol a beépítettség 40% 3,63 a zöldfelület 30% 6 3,11 közl. terület 10% 3 0,52 Kertvárosias lakóter., ahol a beépítettség 30% a zöldfelület 50% 6 2,34 2,42 közlekedési terület 10% 1 0,078 Tervezett területhasználat

Érték mutató

Közpark

6

0,84

Kisvárosias lakóter.,ahol a beépítettség 30% 0,22

Zöldfelület

6

1,32

a zöldfelület 30% közlekedési terület 10%

6

0,39

1

0,022

0,41

Kisvárosias lakóter.,ahol a beépítettség 30% 0,17

Közlekedési terület


1,4

0,24



6

0,30

1

0,017

0,31

Különleges terület, ahol a beépítettség 30% 5.

3,36

Egyéb iparterület

0,4

1,34


6

8,06

3

1,00

9,06

Kisvárosias lakóter.,ahol a beépítettség 40% 6.

0,65

Mezőgazdasági terület-szántó

3,2

2,08

9,3


3,2

29,7

a zöldfelület 30% 6 1,17 közlekedési terület 1 0,065 10% Különleges terület, ahol a beépítettség 30% a zöldfelület 40% 6 22,32 közlekedési terület 3 0,93 10%

1,23

23,25

Különleges terület, ahol a beépítettség 30% 0,7

7.

4,4 1,23

8.

Közpark Mezőgazdasági terület-szántó Mezőgazdasági terület-szántó

6

4,20


6

1,68

1

0,07

1,75

3,2

14,08

Védőerdő

9

39,6

3,2

4,55

Védőerdő

9

11,07

0,86


3,2

2,75

1,1

Má terület-szántó

3,2

3,52

2,34

Mezőgazdasági terület-szőlő

4,3

Mezőgazdasági terület-szőlő

6

14,04

Kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület, ahol a beépítettség 40% a zöldfelület 30% 6 1,55 közlekedési terület 3 0,26 10% Védőerdő

9

1,81

9,9

9,9

Falusias lakóter., ahol a beépítettség 30% a zöldfelület 50% 5 5,85 közlekedési terület 1 0,23 10%

6,08

Különleges terület, ahol a beépítettség 20% 9.

10. 11. 12.

0,56 0,68 Törölve 2,93

13.

4,02 1,21

11,18 a zöldfelület 40% 6 10,32 közlekedési terület 1 0,86 20% Itt nem a terület-felhasználás, hanem a jelölés változott az OTÉK módosulása miatt, mely szerint a mezőgazdasági üzemi területek ipari gazdasági terület helyett különleges területbe sorolandók.

Ipari gazdasági terület Mezőgazdasági terület-szántó Mezőgazdasági terület-szántó

6

25,8

0,4

1,17

Védőerdő

9

26,37

3,2

12,86

Védőerdő

9

36,18

3,2

3,87

Védőerdő

9

10,89

Különleges ter., ahol a beépítettség 20% 14.

0,61

Mezőgazdasági terület-gyep

Σ=

6

3,66 147,15

a zöldfelület 40% közlekedési terület 10% <

6

1,46

1

0,061

1,52

206,24

A táblázaton belül külön-külön is követhető a biológiai aktivitási mérleg változása, (+) ill. (-) jel mutatja az eltéréseket az értékek alatt. Összességében elmondható, hogy a módosítások során a település biológiai aktivitási értéke nem csökken.



Területfelhasználási változással érintett területek elhelyezkedése




8 .

Ö R Ö K S É G V É D E L M I

H A T Á S T A N U L M Á N Y

Tállya község településrendezési tervének K-1 jelű korszerűségi felülvizsgálatához



Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Múzeumi Igazgatóság Directorate of Borsod-Abaúj-Zemplén County Museums H–3529 Miskolc, Görgey Artúr u. 28. Levélcím: H–3501 Miskolc, Pf. 4. Tel.: (+00 36) 46/560-170, 560-171, Igazgató/Director: 46/560-172 Fax: (+00 36) 46/555-397; E-mail: [email protected]

ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY TÁLLYA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDÓSÍTÁSÁNAK ENGEDÉLYEZÉSÉHEZ

Miskolc 2012

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Múzeumi Igazgatóság (3529, Miskolc, Görgey u. 28) elkészítette Tállya Község Önkormányzata (3907 Tállya, Rákóczi u. 34.) megbízásából, a Tállya településrendezési tervének módosításához szükséges régészeti

hatástanulmányt.

A

területrendezési terv tervezett módosítása, Tállya község közigazgatási határain belül érint területeket. A hatástanulmány célja, hogy összegezze az adott területre vonatkozó régészeti ismereteket, és ennek alapján tájékoztassa a Megrendelőt, valamint az illetékes Szakhatóságot a tervezett beruházás megvalósítása során várható régészeti értékekről, és javaslatot tegyen ezek kezelésére vonatkozóan. A felmérés magában foglalta a Herman Ottó Múzeum (a továbbiakban HOM) Régészeti Osztálya adatállományának, azaz: - a Régészeti Adattár dokumentumainak, - a Régészeti Gyűjtemény leltárkönyvei bejegyzéseinek, - a Múzeum évkönyveiben 1957–1990-ig megjelent éves kutatási jelentéseknek, - a területre vonatkozó történeti és földrajzi térképanyagnak, - a FÖMI Archívum 2000. évi légifelvétel-sorozatának, - valamint a vonatkozó régészeti szakirodalomnak az áttekintését; - továbbá a szóban forgó területek régészeti bejárását.

1

A KUTATANDÓ TERÜLET ELHELYEZKEDÉSE Tállya község területrendezési tervében több, a település közigazgatási területén belül lévő

helyrajzi

egység

átminősítését

tervezik.

Ezen

területek

képezik

régészeti

hatástanulmányunk kutatandó egységeit. A beazonosítás kedvéért az egyes kutatandó területeket megszámoztuk (lásd 1. térkép). A megrendelő négy területről teljes régészeti szakvéleményt kért (1-4 egységek), további két területről pedig csak régészeti adatszolgáltatást (5-6. egységek). A kutatandó területi egységek a következők: - 1. területi egység: a Tállyát elkerülő út és a Táncsics utca kereszteződésében lévő terület (jelenleg tüzépként üzemel) a vasútállomástól K-re. - 2. területi egység: a Rózsa utca északkeleti oldalán lévő Palota-hegy nevű dombra felfutó szőlőterület (Palota II. dűlő) - 3. területi egység: a Rózsa utca keleti oldalán lévő szántóföldrészlet. - 4. területi egység: a Kerek-dombtól északnyugatra elhelyezkedő szántóföld területek. - 5. területi egység: a település déli részén, a Körtvélyesi-dűlő szomszédságában elhelyezkedő területek. - 6. területi egység: a település keleti részén, a Két út közötti – dűlőben elhelyezkedő területek. A területek elhelyezkedését lásd: 1. térkép.

2

A HOM RÉGÉSZETI ADATTÁRÁNAK DOKUMENTUMAI A HOM Régészeti Adattára az elmúlt több mint 100 év kutatására vonatkozó dokumentumokat őriz. Ezek közül áttekintettük a Tállyára és környezetére vonatkozó adatokat. Tállya a középkor óta fontos város a magyar történelemben, de már az őskorban is lakott. A településnek több vára is ismert, így hát a Múzeum adattárában is számos bejegyzés foglalkozik a tállyai lelőhelyekkel. Táblázatos formában röviden összefoglaljuk ezeket: Településnév

Földrajzi

A

lelőhely A lelőhely kora

Régészeti

név/utcanév

jellege

Tállya

Várhegy

Várrom

XV?-XVII. sz.

Tállya

Óvár

Földvár

Későbronzkor?

Gáva?

Tállya

Mekecsvár

Földvár

Későbronzkor?

Gáva?

Tállya

Pusztavár

Várrom

XVII. sz?

Tállya

Településerődítés Városfal

XVI-XVII. sz

Tállya

Vasúti Őrház

Bronzkor

Tállya

Csokonai tér 2. Telepnyom

Árpád-kor

ház előtt

Középkor

kultúra

Temető

Tállya

Vasút-alja

Kincslelet

Bronzkor

Tállya

Akasztó-domb

Telepnyom

Őskor

Tállya

Patócs-tető

Telepnyom

Őskor

Látható, hogy Tállya régészeti leletekben gazdag település, hiszen a településtől északkeletre található két bronzkori földvár (Óvár és Mekecsvár), melyek egyikéből (Óvár) számos bronz-kincsleletet is előkerült az Eötvös Lórándt Tudományegyetem régészeti kutatócsoportjának köszönhetően 2010-ben. Továbbá a településen belül ismert Árpád- és középkori telepnyom (Csokonai u. 2), későközépkori településerődítés és az ehhez a településhez kapcsolódó igen gazdag lelőhelyként elkönyvelt, valószínűleg Árpád-kori eredetű, de a középkorban nagyfontosságú vár a várhegyen. Sőt ezen vár pusztulása után (XVII. század eleje) ismert még egy koraújkori vár, melyet Pusztavár néven említenek, de melyet Franciscus Römish 1783-as térképén Palota néven ábrázol. Ezen vár helyszíne bizonytalan, mivel a Pusztavári-kút nevű kút a futószalag lábához engedi lokalizálni az erősséget, viszont Encsy György tállyai geológus szerint ezen vár Tállya felett, a nagy

3

kőbányánál van – véleményem szerint – a Palota-hegyen. Ha elfogadjuk, hogy az 1783-ban „Palota” néven jelölt erődítmény a Palota-hegyen van, akkor meg kell állapítsuk, hogy 2. és 3as számmal jelölt kutatandó területünk adattári értelemben régészetileg fedett, mivel a 2. számú kutatandó terület a Palota-hegyen található, a 3. számú pedig annak lábánál. Továbbá a régészeti lelőhely meglétét látszik támogatni a középkori eredetű katolikus templom közelsége és az amellett lévő Csokonai tér 2. számú ház előtt talált Árpád- és középkori településnyom, mely szintén nagyon közel van a 2. és 3. számú kutatandó területhez (lásd 1. térkép). Mindemellett a Nováki Gyula – Sárközi Sebestyén – Feld István által szerkesztett, 2007-ben kiadott Borsod-Abaúj-Zemplén megye várai az őskortól a kuruc korig (Miskolc 2007) című kötet 157. oldalán található, Tállya településerődítéséről rajzolt térképen, mind a 2., mind a 3. számú területet érinti Tállya település középkori eredetű, koraújkorban is létező városfala, így a 2. és 3. számú területek régészeti értelemben mindenképp érintettek. (Tállya várairól bővebben ugyanezen kötet 122-125, 156-157. oldalain olvashatunk.) 1. számú térképünkön a 3. számú kutatandó terület mellett van jelölve a Tállya-vasút alja nevű lelőhely (a HOM régészeti adattárának térképes anyaga alapján), nyílván tévesen! Hiszen a bronzkori kincsleletet a Vasút-alja nevű dűlőben találhatták Tállyától délnyugatra, Golop irányában. A Vasút-alja dűlő viszont az 1. számú kutatandó területünk szomszédságában található, mely jelenleg tüzépként funkcionál – ezért ez a terület is érintett lehet régészetileg (lásd 1. térkép). Szintén az 1. számú kutatandó területet érintheti a TállyaVasúti Őrház néven regisztrált, pontosabban nem meghatározott elhelyezkedésű, a vasútépítéskor bolygatott bronzkori temető is. Az 1. számú kutatandó terület tehát régészeti értelemben érintett lehet, mivel két bronzkori lelőhely is található közvetlen közelében. Tállyáról a HOM adattárában még két említés történik: ezek egy 2004-es helyszíni szemle során lokalizált őskori településnyomok Tállyától nyugatra. A két lelőhely (Akasztódomb és Patócs-tető) a 4. számú kutatandó területünk közelében található. A 4. számú kutatandó terület szomszédságában magasodik a Kerek-domb, melyen régészeti lelőhelyet feltételezhetünk, mivel a szomszédos dombtetőkön mindenütt van regisztrált régészeti lelőhely – így a Kerek-domb lábánál elhelyezkedő 4. számú kutatandó terület is fedett lehet régészeti értelemben. Az 5. és 6. számú kutatandó területeken adattárunkban regisztrált régészeti lelőhelyet nem találtunk, habár mindkét terület a korabeli Tállya-településerődítés közvetlen közelében fekszik. Összegzésképpen tehát elmondható, hogy a Herman Ottó Múzeum régészeti adattárában több olyan lelőhely is található, melyek a kutatandó területeket érintik, vagy azok 4

közelségében fekszenek. Régészetileg biztosan fedettnek tekinthető a 2. és 3. számú kutatandó terület. Nagy valószínűséggel fedett az 1. számú terület, és valószínűleg fedett a 4. számú is. Az 5.-6. számú területekre vonatkozóan viszont nincs adat adattárunkban, de megjegyzendő, hogy mindkét terület a középkori eredetű településerődítés közvetlen közelében található.

KUTATÁSI JELENTÉSEK A HOM ÉVKÖNYVEIBEN A HOM munkatársai 1957–1990-ig rendszeresen beszámoltak az aktuális vagy megelőző években a megye területén folytatott régészeti kutatásokról a Múzeum Évkönyveiben. E jelentések fontosságát adja, hogy több esetben az egyetlen forrásként szolgálnak az adott kutatásra nézve, vagyis nem minden esetben állnak átfedésben a Régészeti Adattár dokumentumaival. A

jelentések

közül

áttanulmányoztuk

a

Tállyára

vonatkozó

adatokat,

és

eredményeinket táblázatos formában is összefoglaltuk: Éves jelentések Település

Dűlőnév

Tállya (szerencsi járás) Tállya (szerencsi Halastójárás) szőlők Tállya (szerencsi járás)

A lh jellege szórvány

Korszak újkőkor neolit későközépkor Hallstatt A közepe (i.e.XI.)

raktárlelet

A kutatás Kutató éve 1963 Kemenczei Tibor-K. Végh Katalin 1979 Losits Ferenc 1967 Kemenczei Tibor-K. Végh Katalin

Látható, hogy a HOM évkönyv éves jelentéseiből újabb két adalékot toldhatunk Tállya történetéhez – az egyik az 1963-ban talált újkőkori (neolit) szórványlelet, melyet pontosabban lelőhelyhez kötni nem tudunk, a másik pedig a Halastó-Szőlők lelőhelynévvel említett terület, melyről újkőkori és későközépkori cserepeket gyűjtött Losits Ferenc. Ezt a lelőhelyet a Várhegy tövébe lokalizálhatjuk, tehát jelen hatástanulmányban kutatandó területeinket nem érinti. Az éves jelentésekben található harmadik lelőhely pedig szerepelt már fenntebb az adattárunkban is Tállya Vasút-alja dűlő néven (bronz kincs/raktárlelet). Összefoglalva az éves jelentések tanulságait azt állapíthatjuk meg, hogy a Herman Ottó Múzeum évkönyvének éves kutatási jelentéseiben nem található olyan lelőhely, mely jelen hatástanulmányban kutatandó területeket érintené. 5

A HOM RÉGÉSZETI GYŰJTEMÉNYE NYILVÁNTARTÁSÁNAK ADATAI A Régészeti Gyűjtemény nyilvántartása, azaz a leltárkönyvek sok esetben egy-egy felismert régészeti lelőhelyre, illetve Múzeumba került leletre vonatkozóan az egyedüli információkat tartalmazzák, ily módon nem állnak mindig átfedésben a Régészeti Adattár dokumentumaival, valamint az éves kutatási jelentésekkel. Megvizsgáltuk a leltárkönyvek Tállyára vonatkozó bejegyzéseit és az eredményeket táblázatos formában is összefoglaltuk: HOM-leltárkönyvek Leltárk önyv

Leltári szám

Település Földrajzi név

Ásató, idő

A kutatás, ajándék ozás éve

XII.

77.3.1.-77.3.162. Tállya

XXI.

93.125.1.

Tállya

Várhegy

XXI.

93.120.1.93.120.19. 93.121.1.93.121.30. 93.124.44.93.124.56. 63.3.1-63.3.7

Tállya

Halastó

Dr.Petrikovics László vitte a múzeumba gyűjtés Hellebrandt M. és Enery 1993 György 1993 gyűjtés Hellebrandt M. 1993 1993

Tállya

Szeszfőzde

gyűjtés Hellebrandt M. 1993

1993

Tállya

Óvár

gyűjtés Hellebrandt M. 1993

1993

Tállya

93.124.16.93.124.43. 93.122.1.93.122.3. 93.124.1.93.124.15. 93.123.1.93.123.14.

Tállya

vágóhíd melletti ajándék Dr.Eperjessy Pál 1962 szántóföldek Óvár gyűjtés Hellebrandt M. Lovász Emese és Koós Judit 1993 Csipkés sírja gyűjtés Hellebrandt M. és Encsy György 1993 Óvár gyűjtés Hellebrandt M. és Encsy György 1993 Mekecsvár gyűjtés Hellebrandt M. és Encsy György 1993

XXI. XXI. V. XXI. XXI. XXI. XXI.

Tállya Tállya Tállya

1962 1993 1993 1993 1993

Láthatjuk, hogy a Múzeum beleltározott törzsanyagában több olyan lelőhely található, melyet már az előbbiekben vizsgáltunk. Ezek: Várhegy, Halastó, Óvár és Mekecsvár. Viszont több olyan lelőhely is van, melyekről még nem esett szó, ezek a Vágóhíd melletti szántóföldek, a Szeszfőzde és a Csipkés-sírja nevű lelőhelyek. Ezen „új” lelőhelyek pontos területi elhelyezkedése viszont nem ismert, így jelen hatástanulmányban nem tudjuk kapcsolatba hozni őket a kutatandó területekkel, ezért megállapíthatjuk, hogy a beleltározott törzsanyag újabb információkkal nem szolgát a kutatandó területek régészeti fedettségére vonatkozóan.

6

A TÖRTÉNETI ÉS FÖLDRAJZI TÉRKÉPANYAG, ILLETVE A LÉGIFELVÉTELEK RÉGÉSZETI VONATKOZÁSÚ INFROMÁCIÓI A régészeti felmérés során fontos az adott területre vonatkozó földrajzi és történeti térképanyag, illetve a légifelvételek vizsgálata az esetleges régészeti lelőhelyekre, jelenségekre

utaló

földrajzi

nevek,

domborzati

jellegzetességek

vonatkozásában.

A megfigyelések hozzásegíthetnek korábban fel nem ismert lelőhelyek (pl: őskori települési és temetkezési halmok, földvárak, elpusztult középkori települések, templomok, stb.) felfedezéséhez, továbbá az ismert régészeti lelőhelyek pontos földrajzi helyzetének meghatározásához. Jelen esetben a tájtörténeti térképek közül az I. katonai felmérés (1782–1785) és a II. katonai felmérés (1829–1866) vonatkozó térképszelvényeit tanulmányoztuk át (2-3. térképek). A térképrészletek georeferáltak, mindazonáltal nem teljes az egyezés a jelenleg használt földrajzi koordinátahálóval (EOV), így a beruházás területe nem ábrázolható teljes pontossággal. Az I. katonai felmérés térképén (2. térkép) a jelenlegi település Tallya néven szerepel, és régészeti lelőhelyre utaló elnevezés nem figyelhető meg, viszont látható, hogy az 1. számú kutatandó terület két út találkozási pontjában van (csakúgy mint ma), amely útkereszteződés mindig kedvezett a megtelepedésnek (pontosabban az utakat ott keresztezték általában, ahol volt emberi megtelepedés). Látható továbbá, hogy a 2. 3. terület a Palota-hegy mellett található, az akkori Tállya település szélén – így a koraújkori településerődítés városfala biztosan érinti ezen területeket. A 4. számú területről pedig elmondható, hogy az emberi megtelepedésre kiválóan alkalmas Kerek-domb lábánál fekszik. Az 5-6. számú területeken a térkép nem jelöl megtelepedést, viszont mindkét terület emberi megtelepedésre alkalmas dombháton fekszik a katonai felmérés szerint, sőt az 5. számú kutatandó terület északkeleti sarka fölött egy kápolnát jelöl kereszttel a térkép. Megállapítható tehát, hogy a térkép tanulsága szerint a 2-3. számú kutatandó terület biztosan fedett régészetileg, az 1, 4, 5, 6. számú területek pedig olyan helyen fekszenek, melye emberi megtelepedésre kiválóan alkalmas. Ugyanez mondható el a II. katonai felmérés térképéről (3. térkép), melyen az emberi megtelepedés szempontjából kedvező adottságokkal rendelkező magasabban fekvő részeken helyezkednek el vizsgált területeink, sőt itt az 5. számú kutatandó területbe bele is lóg az I. katonai felmérés térképén még csak kereszttel jelölt egyházi épület kerítőfala. 7

A tervezett beruházás földrajzi térképe (EOV) (lásd: 1. térkép) annyival egészíti ki a katonai felmérések eredményeit, hogy a 2. számú vizsgált terület fölött dombot Palota-hegy néven említi, mely egyértelműen utal arra, hogy régebben azon épület állhatott – nagy valószínűséggel a XVII. századi Pusztavár. A terület 2000. évi légifelvételén (forrás: FÖMI) (4. kép) nem találunk a tájtörténeti, illetve földrajzi térképeken megfigyeltekhez képest új információkat, itt is látható, hogy emberi megtelepedésre alkalmas helyszíneken találhatóak a vizsgált területek. Összegzésképpen megállapítható tehát, hogy a történelmi és mai térképek, illetve a terület 2000-es légifelvétele az összes vizsgált terület tekintetében emberi megtelepedésre alkalmas, sőt kiválóan alkalmas helyszíneket jelöl. Az EOV térkép a 2-3. terület tekintetében egyértelműen jelzi a régészeti lelőhely meglétét (Palota-hegy), a katonai felmérések pedig az 5. számú vizsgált terület északkeleti sarkának közvetlen szomszédságában jeleznek egyházi épületet, földet.

A RÉGÉSZETI HELYSZÍNI SZEMLE EREDMÉNYEI A kutatandó területek (1-4. számú területek) helyszínén a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Múzeumi Igazgatóság 2012. 05. 07-én tartott terepbejárást. A terepbejárás során Makoldi Miklós, Balogh Róbert, Gregóczki Gergő és Turbucz Péter munkatársak a következőket tapasztalták: A területek, fekvésüket tekintve, mint ahogy a történelmi térképek tanulmányozása során is kiderült emberi megtelepedésre alkalmasak. A területeket számozásuk sorrendjében jártuk be. Az egyes helyszíneken a következőket tapasztaltuk: 1. számú terület: a vasúti sin és az elkerülő út közötti részen jelenleg egy tüzéptelep üzemel, a helyszín keleti része pedig valószínűleg a vasúthoz tartozik, azon nagy gaz, bokrok, fák és felhagyott vasúti vágányok találhatóak. A terület egésze tehát régészeti szemlézésre alkalmatlan egyrészt a növényzeti fedettség, másrészt a beépítettség, harmadrészt a tüzéptelep ipari anyagai által lefedett területek miatt. 2. számú terület: a terület a Palota 2. nevű dűlő szőlőültetvényében található. A szőlő eléggé gazos volt de találtunk három felszántott szőlősort és ezeket bejárva a következőket tapaszasztaltuk: a bejárt területen Árpád és középkori, illetve császárkori (Kr. u. 2-4. sz.) cserepeket tudtunk gyűjteni, annak ellenére, hogy a terület rosszul szemlézhető volt. Így a

8

helyszíni szemle során megállapítottuk, hogy a 2. számú vizsgált egység teljes területe tényleges régészeti lelőhely – ahogy azt az adattári adatok alapján várni is lehetett. 3. számú terület: a 3. számú helyszín egy része jelenleg beépített, nem szemlézhető, viszont keleti része frissenszántott szántóföld – jól szemlézhető. Ennek ellenére itt a szántóföldön régészeti leletet nem találtunk néhány bizonytalan korú téglatörmeléktől eltekintve. Viszont azt meg tudtuk figyelni, hogy a helyszínt É-D irányban átszelő út sokkal magasabban helyezkedik el, mint a szántó – így könnyen lehet, hogy a mostani út az egykori városfal – településerődítés sáncán fut végig. Emiatt a területet régészeti érdekű területként értékeltük. 4. számú terület: a Kerek-domb nyugati oldalában levő földek nagy része parlagon hagyott, füves terület – emiatt nem szemlézhető. Kivételt képez a dűlőút nyugati oldalán lévő szántott terület, melyen régészeti korú leletet nem találtunk. Viszont azt megállapítottuk, hogy a Kerek-domb geomorfológiai adottságainak köszönhetően valószínűleg régészeti lelőhely lehet, mivel nagyon markánsan magaslik környezete fölé – így stratégiai fontosságú birtoklása. 5-6. számú terület: ezen területek nem jártuk be, mivel a hatástanulmányunk készítésekor ezen területekre csak adatszolgáltatást vállaltunk. A helyszíni szemlénk során tehát megállapítottuk, hogy az 1. terület nem szemlézhető, a 2-3. számú területek biztosan régészeti lelőhelyet érintenek, a 4. számú terület pedig egy régészeti érdekű terület, a Kerek-domb közelségében fekszik. ÖSSZEGZÉS

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Múzeumi Igazgatóság a hatástanulmány eredményeit összegezve megállapítja, hogy az összes vizsgált terület emberi megtelepedésre alkalmas. Az 1. számú kutatandó terület régészeti érdekű terület, mivel környezetében két bronzkori lelőhely is található. A 2. számú terület régészeti lelőhely, mely tényt az adattári adatok, a térképes adatok és a helyszíni szemle eredményei együttesen támasztanak alá. A 3. számú terület régészeti érdekű terület, melynek tényét az adattári adatok, a térképes adatok és a helyszíni szemle eredményei együttesen igazolják.

9

A 4. számú terület régészeti érdekű terület, mivel a valószínűsíthetően lakott Kerekdomb lábán, lábánál fekszik és emberi megtelepedésre kiválóan alkalmas. Az 5. számú területre vonatkozóan nincsenek a Múzeum adattárában rögzített régészeti lelőhelyek, viszont a történeti térképek a terület közvetlen szomszédságában egyházi ingatlant jelölnek, mely elképzelhető, hogy középkori eredetű. A 6. számú területre szintén nincs adattári adatunk, de a terület közvetlen közelébe jelöli múzeumi térképes állományunk a Dudovics Pál szőlőjéből előkerült régészeti leleteket, továbbá a terület nyugati része a koraújkori városerődítéshez igencsak közel esik, emiatt régészeti leletek (lelőhely) jelenlétére számítani lehet. Ezen okok miatt megállapítjuk, hogy az 1., 3. és 4. számú kutatandó területek régészeti érdekű területek (2001. évi LXIX. tv. (a továbbiakban Kötv.) 7§ 17.), így a területen minden 30cm mélységet meghaladó földmunka, illetve nagyobb tereprendezés során, régészeti megfigyelést kell folytatni (Kötv. 7§ 21.) Amennyiben a humuszoláshoz kapcsolódó régészeti megfigyelés során régészeti leletek vagy jelenségek kerülnek elő, úgy a régészeti lelőhely lehatárolt területén a továbbiakban régészeti megelőző feltárást kell folytatni a Kötv. 22§-a értelmében. Továbbá megállapítjuk, hogy a 2. illetve 3. számú kutatandó területek tényleges régészeti lelőhelyek (Kötv. 7§ 20.), ezért ezen területeken végzendő, minden 30cm-t meghaladó talajmunka előtt régészeti próba-, majd ha ez eredményes, akkor megelőző feltárást kell végezni a Kötv. 21., 22§-a értelmében. Az alábbiakban tájékoztatásul közöljük a Kötv. régészeti feltárásokra vonatkozó rendelkezéseit:

A régészeti feltárásra vonatkozó általános előírások 19. § (1) A földmunkával járó fejlesztésekkel, beruházásokkal - beleértve az ásványi vagyon kitermelést is - (a továbbiakban: fejlesztések, beruházások) a régészeti lelőhelyeket - az e törvényben meghatározottak kivételével - el kell kerülni. (2) A régészeti örökség elemei a régészeti érdekű területekről vagy a régészeti lelőhelyről csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók el. Amennyiben a feltáráson előkerülő régészeti leletek a helyszínen nem őrizhetők meg, azokat elsősorban a feltárást végző illetékes múzeumban vagy országos szakmúzeumban kell elhelyezni. (3) A régészeti feltárások költségeit - a mentő feltárás, valamint a 20/A. § (3) bekezdésében és a 23/E. § (1) bekezdésében foglalt esetek kivételével - a 10. § (1) bekezdésére figyelemmel annak kell fedeznie, akinek érdekében a feltárás szükségessé vált. 20. § (1) Régészeti feltárás - amennyiben jogszabály másképpen nem rendelkezik - feltárási engedély alapján végezhető. Az engedélyt a hatóság adja ki. A hatóság régészeti örökségvédelmi indokok alapján az engedélyt fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilváníthatja.

10

(2) Régészeti feltárást a területileg illetékes megyei múzeum (a fővárosban a Budapesti Történeti Múzeum), valamint a Magyar Nemzeti Múzeum és más régészeti gyűjtőkörrel rendelkező múzeum, a régészeti tanszékkel rendelkező egyetemek és a Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézete, illetve a hatóság végezhetnek. Az ország területén lévő régészeti lelőhely tudományos terv szerinti komplex feltárására a Magyar Nemzeti Múzeumnak elsőbbsége van. (3) A hatóság a régészeti feltárásra vonatkozó engedélyét visszavonja, ha a jogszabályi és a feltárási engedélyben foglalt előírásokat megszegik.

Előzetes régészeti dokumentáció 20/A. § (1) A külön jogszabályban meghatározott nagyberuházás, valamint részben vagy egészben európai uniós forrásból megvalósuló beruházás (a továbbiakban: nagyberuházás) esetén előzetes régészeti dokumentációt kell készíteni. Egyéb esetekben előzetes régészeti dokumentáció készíthető különösen a földterület-kiválasztás során, a hatósági engedélyezési eljárásokat megelőzően. (2) Az előzetes régészeti dokumentáció nem pótolja a 22. § (2) bekezdése szerinti próbafeltárást. (3) Az előzetes régészeti dokumentáció elkészítéséhez szükséges régészeti feltárások költségei nemzetgazdasági szempontból indokolt esetekben - a központi költségvetésből fedezhetőek.

A régészeti feltárások egyes formáira vonatkozó különleges előírások

Próbafeltárás 21. § A próbafeltárás célja a régészeti lelőhelyek jellegének, kiterjedésének, a veszélyeztető források és a megelőző feltárás mértékének meghatározása, a lelőhelyek védelmi fokozatának megállapítása és osztályozása.

Megelőző feltárás 22. § (1) Ha a régészeti lelőhely elkerülése a fejlesztések, beruházások költségeit aránytalanul megnövelné, vagy a fejlesztés, beruházás másutt nem valósítható meg, a veszélyeztetett régészeti lelőhelyeket előzetesen fel kell tárni (a továbbiakban: megelőző feltárás). (2) A megelőző feltárás részeként a régészeti lelőhelyen - a hatóság eltérő rendelkezésének hiányában próbafeltárást kell végezni. A régészeti érintettség mértékétől függően - külön jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén - a hatóság régészeti megfigyelést írhat elő. (3) A területileg illetékes megyei múzeum (a fővárosban a Budapesti Történeti Múzeum) és a beruházó a megelőző feltárásra vonatkozóan írásbeli szerződést köt. A feladatellátásba a területileg illetékes megyei múzeum a gyűjtőterületében érintett, megyei múzeumi szervezethez nem tartozó területi múzeumot kötelezően bevonja. A szerződésnek tartalmaznia kell a feltárás időtartamát és annak teljes költségét. A szerződés érvényességéhez a hatóság jóváhagyása szükséges. A szerződés jóváhagyására irányuló eljárásra a feltárási engedélyezés szabályait kell megfelelően alkalmazni. A feltárás engedélyezése egyben a szerződés jóváhagyását is jelenti. A szerződésre egyebekben a polgári jog szabályai az irányadóak. 23. § (1) A fejlesztések, beruházások tervezése során a megelőző feltárás teljes költségét, de legalább a teljes bekerülési költség 9 ezrelékét kell költség-előirányzatként biztosítani a feltárás fedezetére, így különösen a régészeti hatástanulmány, próbafeltárás, régészeti megfigyelés, dokumentálás, elsődleges leletkonzerválás, valamint az elsődleges leletfeldolgozás teljes és a leletelhelyezés rendkívüli költségeit. A feltárást végző intézmény köteles a tényleges felhasználásról elszámolni. (2) A megelőző feltárásokkal kapcsolatban felmerült vitás szakmai kérdésekben a hatóság álláspontja az irányadó. 23/A. § A régészeti örökség védelme és a fejlesztések, beruházások hatékonyabb megvalósítása érdekében a régészeti lelőhelyen kívüli földmunka esetén a régészeti feltárásra a 22. § (3) bekezdésében foglalt követelmények szerinti szerződés köthető.

11

Állami nagyberuházás esetén folytatott próbafeltárás és megelőző feltárás 23/B. § Állami nagyberuházás, valamint a kisajátításról szóló törvény szerinti közérdekű cél megvalósítása esetén folytatott próbafeltárásra és megelőző feltárásra a próbafeltárásra és a megelőző feltárásra vonatkozó szabályokat a 23/C-23/E. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. 23/C. § (1) Állami nagyberuházás, valamint a kisajátításról szóló törvény szerinti közérdekű cél megvalósítása esetén a próbafeltárás időtartama a beruházótól a fölmunkával járó változással érintett munkaterületnek régészeti munkavégzésre alkalmas állapotban, állapotrögzítő jegyzőkönyvvel történő átvételétől számított legfeljebb 30 - jogszabályban meghatározott - régészeti feltárás végzésére alkalmas nap, kivéve, ha a beruházó és a feltárást végző intézmény ennél hosszabb időtartamban állapodnak meg. A próbafeltáráshoz kapcsolódó gépi földmunka időtartama a próbafeltárás időtartamába nem számít bele. (2) A próbafeltárás eredményei alapján a feltárást végző intézmény kérelmet nyújt be a hatóság részére a további régészeti feladatellátásról. A kérelemnek tartalmaznia kell az arra vonatkozó szakmai javaslatot, hogy mely területek esetén van szükség a megelőző feltárás elvégzésére, illetve mely területek elfedése indokolt. (3) A további régészeti feladatellátásról - a 23/E. §-ban foglalt költségkorlát figyelembevételével - a hatóság dönt. A döntés ellen fellebbezésnek nincs helye. 23/D. § (1) A hatóság döntése alapján elvégzett megelőző feltárás vagy elfedés időtartama a beruházótól a földmunkával járó változással érintett munkaterületnek régészeti munkavégzésre alkalmas állapotban, állapotrögzítő jegyzőkönyvvel történő átvételétől számított legfeljebb 30 - jogszabályban meghatározott - régészeti feltárás végzésére alkalmas nap, kivéve, ha a beruházó és a feltárást végző intézmény ennél hosszabb időtartamban állapodnak meg. A megelőző feltáráshoz kapcsolódó gépi földmunka időtartama a megelőző feltárás időtartamába nem számít bele. (2) A régészeti lelőhely elfedésére a hatóság döntésében meghatározott módon kerülhet sor. A régészeti lelőhely elfedése a lelőhely fizikai állapotromlását nem eredményezheti. 23/E. § (1) A beruházó a teljes próbafeltárás, a megelőző feltárás és az elfedés költségei - ide értve a hatóság által előírt régészeti megfigyelés eredményeként felmerült megelőző feltárás költségét is - de legfeljebb a beruházás teljes bekerülési költsége 1 százalékának megfelelő összeg viselésére köteles, amely összeg - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - nem haladhatja meg a 200 millió forintot. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott összeg - a hatóság javaslatára, a kultúráért felelős miniszter előterjesztésére - a Kormány döntése szerint magasabb értékben is megállapítható, ha az előzetes régészeti dokumentáció, a próbafeltárás vagy a megelőző feltárás eredményeként megállapítható, hogy a beruházással érintett lelőhely hazánk múltjának kiemelkedő jelentőségű, egyedi vagy pótolhatatlan forrása, vagy az elfedés a beruházás jellege miatt műszakilag lehetetlen, vagy az a lelőhely fizikai állapotromlását eredményezné. (3) A próbafeltárás költségei az (1) bekezdésben meghatározott összeg 50 százalékát nem haladhatják meg.

Tájékoztatjuk továbbá a Megrendelőt arról, hogy amennyiben a beruházás bármely szakaszában régészeti lelet vagy annak tűnő tárgy vagy jelenség kerülne elő, azt a Beruházónak, vagy a Kivitelezőnek jelentenie kell az illetékes Múzeum (Borsod-AbaújZemplén Megyei Múzeumi Igazgatóság, 46/560-170), vagy az illetékes Szakhatóság felé (Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája, Miskolc, 46/508-927).

12

NYILATKOZAT Alulírott Szörényi Gábor András nyilatkozom, hogy a fenti örökségvédelmi hatástanulmány régészeti szakterületi munkarésze megfelel az örökségvédelmi jogszabályoknak és hatósági előírásoknak. Kijelentem, hogy örökségvédelmi hatástanulmány régészeti szakterületi munkarészének elkészítésére a 4/2003. (II.20.) NKÖM rendelet 6. § (1) a) alapján jogosult vagyok. Miskolc, 2012. május 14.

Szörényi Gábor András

Makoldi Miklós

régész-osztályvezető

régész

13

Mellékletek: 1. térkép: A terület 10 000-es EOV térképe, pirossal és kékkel jelölve, illetve számozva a kutatandó területek, illetve jelölve az ismert régészeti lelőhelyek helyszínei. 2. térkép: A területek elhelyezkedése az I. katonai felmérésen (1782–1785) 3. térkép: A területek elhelyezkedése az II. katonai felmérésen (1829–1866) 4. kép: A terület 2000-es légifotója, kékkel jelölve a bányatelek (forrás: FÖMI) 5. Fényképes dokumentáció a területen végzett helyszíni szemléről (2012. május 07)

14

1. térkép: A terület 10 000-es EOV térképe, pirossal és kékkel jelölve, illetve számozva a kutatandó területek, illetve jelölve az ismert régészeti lelőhelyek helyszínei.

15

2. térkép: A területek elhelyezkedése az I. katonai felmérésen (1782–1785)

16

3. térkép: A területek elhelyezkedése az II. katonai felmérésen (1829–1866)

17

4. kép: A terület 2000-es légifotója, kékkel jelölve a bányatelek (forrás: FÖMI)

18

FÉNYKÉPES DOKUMENTÁCIÓ TÁLLYA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDÓSÍTÁSÁNAK ENGEDÉLYEZÉSÉHEZ

2012

Az 1. számú kutatandó terület

A 2. számú kutatandó terület (Pusztavár?)

A 3. számú kutatandó terület

A 4. számú kutatandó terület (Kerek-domb)


9 .

T E R V I R A T O K

Tállya község településrendezési tervének K-1 jelű korszerűségi felülvizsgálatához 9.1.

ÉTV.9.§(3) BEK. SZERINTI KÖZBENSŐ VÉLEMÉNYEZÉS DOKUMENTUMAI



9.2.

ÉTV.9.§(4) BEK. SZERINTI EGYEZTETŐ TÁRGYALÁS JEGYZŐKÖNYVE



9.3.

MÓDOSÍTÁSRA VONATKOZÓ ÉSZREVÉTELEK KIÉRTÉKELÉSE



Az Étv. 9§(3) bek. szerinti egyeztetési eljárásban részt vevő, véleményt nem küldött államigazgatási szervek, települési önkormányzatok: -

Bodrogkeresztúr község Önkormányzata (előzetes véleményében egyetértett) Abaújszántó települési Önkormányzat Rátka települési Önkormányzat Mád települési Önkormányzat Mezőzombor települési Önkormányzat (előzetes véleményében a módosításokhoz hozzájárult) Erdőbénye települési Önkormányzat (előzetes véleményében egyetértett) Bodrogkisfalud települési Önkormányzat (előzetes véleményében egyetértett) Szerencs város Önkormányzata (előzetes véleményében a módosításokhoz hozzájárult) Honvédelmi Minisztérium – Katonai Légügyi Hivatal Rendőrkapitányság Szerencs – Rendőrőrs Tállya (előzetes véleményében a módosításokhoz hozzájárult)

Az Étv. 9§(3) bek. szerinti egyeztetési eljárásban részt vevő, egyetértő államigazgatási szervek és települési önkormányzatok: -

Nemzeti Közlekedési Hatóság - Észak-magyarországi Regionális Igazgatósága Nemzeti Közlekedési Hatóság Légiközlekedési Igazgatóság Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Földművelésügyi Igazgatóság Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal - Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság Miskolci Bányakapitányság Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Hivatala – Miskolci Igazgatóság Honvédelmi Minisztérium – Hadműveleti és Kiképzési Főosztály Észak-Magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal – Miskolci Mérésügy és Műszaki Biztonsági hatóság Szerencs város Jegyzője, mint I. fokú Építésügyi Hatóság

Az Étv. 9§(3) bek. szerinti egyeztetési eljárásban részt vevő, egyetértő, de módosításra vonatkozó észrevételt tevő államigazgatási szervek: -

Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal – Erdészeti Igazgatóság Aggteleki Nemzeti Park Igazgatósága Kulturális Örökségvédelmi Hivatal – Észak-magyarországi Iroda Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Múzeumi Igazgatóság - Hermann Ottó Múzeum

Az Étv. 9§(3) bek. szerinti egyeztetési eljárásban részt vevő, részben egyetértő, módosításra vonatkozó észrevételt tevő államigazgatási szervek: -

B.-A.-Z. Megyei Közigazgatási Hivatal – Észak-magyarországi Állami Főépítész Miskolc Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Földhivatal ÁNTSZ Szerencsi, Bodrogközi, Sárospataki, Sátoraljaújhelyi, Tokaji Kistérségi Intézete

2

A MÓDOSÍTÁSRA VONATKOZÓ ÉSZREVÉTELEK 1. B.-A.-Z. Megyei Közigazgatási Hivatal – Észak-magyarországi Állami Főépítész - Miskolc Hivatkozás

Intézkedési javaslatok

Intézkedés

1076-1/2010. 1./1 bek. észrevétel

Az önkormányzati határozattal elfogadott tervezett fejlesztésekre, módosítási szándékra vonatkozó testületi döntés (Képviselő-testület határozat) benyújtása szükséges.

A Képviselő-testületi benyújtása pótlásra kerül.

1076-1/2010. 1./2 bek. észrevétel

Ø

Ø

1076-1/2010. 1./3 bek. észrevétel

Ø

Ø

1076-1/2010. 2a./1 bek. észrevétel

A B.-A.-Z. Megye területrendezési terv szerint a tervezési terület földtani veszélyforrás övezete által érintett.

Az illetékes Bányakapitányság az Étv. 9.§(2) bek szerinti előzetes megkeresés alkalmával nem nyilatkozott a megyeterv által kijelölt földtani veszélyforrás övezetéről, hogy Tállya település területét milyen mértékben érinti és hol.


A biológiai aktivitási érték számítás rendeletmódosítás miatt pontosítandó.

A biológiai aktivtásérték számítást pontosításra került az új 18/2010.(V.13.) NFGM rendelet szerint.


Az Örökségvédelmi hatástanulmány pótlása szükséges.

Az Örökségvédelmi hatástanulmány elkészült, mely az Alátámasztó munkarész részeként került dokumentálásra.

1076-1/2010. 2b.-1./1 bek. észrevétel

A településszerkezeti terv leírásának 3. pontjában a jogszabályi hivatkozás frissítése szükséges.

A szövegrész pontosításra került.

1076-1/2010. 2b.-1./2 bek. észrevétel

A településszerkezeti terv leírásának III. fejezet 19. pontjában a területfelhasználási megnevezések rövidítése a javasolt módon javítandó.

A Különleges területeknél a mezőgazdasági üzemi területek jelölése Kmg, a kistérségi sportrepülőtér jelölése Kr jelölésre módosult.

1076-1/2010. 2b.-1./3 bek. észrevétel

A településszerkezeti terv leírásának III. fejezet 20. pontjában a területfelhasználási kategóriáknál az erdőterületek részletezése szükséges

Pontosításra került.

határozat

3

1076-1/2010. 2b.-1./4 bek. észrevétel 1076-1/2010. 2b.-1./5 bek. észrevétel

Ø

Ø

Ø

Ø

1076-1/2010. 2b.-1./6 bek. észrevétel

A településszerkezeti terv szerinti tervezett módosítások közül a 6.,7.,8.,9., sz. tervezési területek a kijelölt NATURA 2000 által és a nemzeti ökológiai hálózat pufferterületei által is érintettek, ezért beépítésre szánt területbe történő átsorolásukhoz az illetékes természetvédelmi hatóság és az ANPI hozzájárulása szükséges.

A tervezett módosítások ellen az említett államigazgatási szervek nem emeltek kifogást.

1076-1/2010. 2b.-1./7 bek. észrevétel

A településszerkezeti terven szükséges jelölni a nemzeti ökológiai hálózathoz tartozó valamennyi elemet.

Az országos ökológiai hálózat területén belül megkülönböztetésre került a magterület, az ökológiai folyosó területe és a pufferterület, az ANPI adatszolgáltatása alapján.

„A HÉSZ-ban a K/2.3 övezetre vonatkozóan 12,5 m-es építménymagasságot terveznek, amelynek táj-és településkép védelmi okok miatt csökkentése szükséges. A K/2.3 övezetekben (tervezett 7. és 10. számú módosítás) egyaránt lehetővé teszi a megengedett beépítési mérték legfeljebb 2 %-os alapterületén kilátó építését, legfeljebb 25 m-es magasságban. Átgondolandó az UNESCO által elfogadott világörökségi magterületen, és országos tájképvédelmi terület övezetében ilyen építménymagasság tervezése (ráadásul két helyszínen).”

A 7. sz. (kilátó létesítésére szolgáló terület) és a 10. sz. (bevásárló központ, konferencia központ és egyéb kulturális létesítmények elhelyezésére szolgáló) terület módosításnál jelenleg mind a két terület K/2.3 övezetbe van sorolva. Indokolt volt a két terület övezetének különbontása, azaz a 10 sz. módosítás esetében az építési övezet K/2.3 övezetből egy új övezetbe (K/2.4) került átsorolásra, 12,5 m-es építménymagasság helyett 7,5 m építménymagassági értékkel, 10,0 mes homlokzatmagassági értékkel szabályozva. A kilátó övezete (K/2.3) 25 m-es építménymagasság helyett 18 m-re csökkent. A kilátó egyedi objektumként való kezelése szükséges volt, maximális telekterület meghatározással. Az Alátámasztó munkarész kiegészítésre került a területre vonatkozó tervezett fejlesztési elképzelésekkel.

1076-1/2010. 2b.-2./1 bek. észrevétel

4

1076-1/2010. 2b.-2./2 bek. észrevétel

A HÉSZ 24.§(4) bekezdésének táblázatában a falusias lakóterület helyett tévesen kertvárosias lakóterület szerepel. A megengedett legnagyobb beépítettség (%) a táblázatban az OTÉK előírásaival ellentétes. A 24 § (7)-(8) bekezdéseiben a K/2.2, K/2.3, K/5.2, K/8.1, K/9.1 övezeteknél tévesen egyéb iparterület szerepel.

Az elírások javításra kerültek, a beépítési mértéket az OTÉK előírásaihoz igazítottuk.

1076-1/2010. 2b.-2./3 bek. észrevétel

A HÉSZ 24.§(8) bekezdésének táblázatában a K/2.3 építési övezetben a megengedett legnagyobb beépítettségre és a kialakítható legkisebb telekterületre kétféle érték is meghatározásra került, melyet egyértelműsíteni szükséges.

A K/2.3 építési övezet paraméterei pontosításra kerültek.

1076-1/2010. 2b.-2./4 bek. észrevétel

Az akadálymentesség érdekében a Közpark övezetek esetében a HÉSZ-t szükséges kiegészíteni az OTÉK 27.§(3) bekezdésével.

A HÉSZ előírásai kiegészítésre kerültek a közparkok akadálymentesítésének vonatkozásában.

1076-1/2010. 2b.-2./5 bek. észrevétel

A HÉSZ 32.§(4) és (8) bekezdéseiből a jogszabályokat törölni szükséges.

A HÉSZ 32.§(4) és (8) bekezdéseiből a jogszabályok törlésre kerültek, a jogszabályra való hivatkozás a lábjegyzetbe került.

1076-1/2010. 2b.-2./6 bek. észrevétel

Ø

Ø

1076-1/2010. 2b.-2./7 bek. észrevétel

A 4. sz. módosítás esetében javítandó a tervezett övezet K/2.1-ről K/2.2-re.

Az elírás javításra került.

1076-1/2010. 2b.-2./8 bek. észrevétel

A 6. sz. módosítás a tervezési területtől keletre fekvő Széchényi utca végén található közlekedési terület nincs összhangban a településszerkezeti tervvel.

Az észrevételnek javításra került.

1076-1/2010. 2b.-2./9 bek. észrevétel

A 9. sz. módosításban tervezett változtatásokat szükséges átvezetni a településszerkezeti tervre.

Az átvezetés pótlásra került.

megfelelően

5

1076-1/2010. 2b.-2./10 bek. észrevétel

Ø

Ø

1076-1/2010. 2b.-2./11 bek. észrevétel

Az Lk/1.6 övezet esetében a HÉSZ és a jelmagyarázat összehangolása szükséges. Az Lke/2.2 övezet paraméterei megegyeznek az Lf/2.2 övezet paramétereivel. A Gip/1.3 övezet hiányzik a jelmagyarázatból.

A vonatkozó övezet esetében a szabályozási terv jelmagyarázatának és a HÉSZ paramétereinek összhangját biztosítottuk. Az Lke/2.2 és az Lf/2.2 építési övezeteket felülvizsgáltuk, az Lf/2.2 övezet nem létezik, így törlésre került a HÉSZ övezeteket összefoglaló táblázatából. A Gip/1.3 építési övezet hiányát a jelmagyarázatban pótoltuk.

1076-1/2010. 2b.-2./12 bek. észrevétel

A HÉSZ védőerdőre vonatkozó előírásait kiegészíteni szükséges a kialakítás, a javasolt fafaj, megszakítások szükségességének tekintetében.

1076-1/2010. 2b.-2./13 bek. észrevétel

Ø

Ø

1076-1/2010. 2b.-2./14 bek. észrevétel

A HÉSZ 54.§-ban a Záró rendelkezésekben a hatálybaléptetés idejét javítani szükséges (30. nap)

A HÉSZ záró rendelkezésében szereplő hatálybalépés időpontja javításra került.

A HÉSZ védőerdőre vonatkozó előírásai kiegészítésre kerültek.

2. Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Hivatkozás

17816-2 /2010 sz. levél


Intézkedés

11. Levegőtisztaság-védelem (2): magasabbrendű jogszabályok helyett javasolják a „levegő védelmével kapcsolatos hatályos jogszabályok” megfogalmazás használatát.

A 11. pont (2) alpontja pontosításra került a megadottak szerint.

12. Zaj-és rezgésvédelem (3): a vonatkozó KöM-EüM együttes rendelet említése helyett javasolják a „hatályos zaj- és rezgésvédelmi jogszabály” megfogalmazás használatát.

A 12. pont (3) alpontja pontosításra került a megadottak szerint.

12. Zaj-és rezgésvédelem (4): Javasolják törölni.

A 12. pont (4) alpontja törlésre került.

6

A HÉSZ 36.§-ban törlésre kerültek a levegő-tisztaság védelmével kapcsolatos előírások, ezeket javasolják szerepeltetni a módosítás megfelelő fejezetében.

A módosító rendeletben feltűntetésre került.

3. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Múzeumi Igazgatóság - Hermann Ottó Múzeum Hivatkozás 550/2010. 03.29. sz. levél


Intézkedés

Az Örökségvédelmi hatástanulmány elkészítését javasolják.

Az Önkormányzat elkészíttette az örökségvédelmi hatástanulmányt. →Beillesztve az alátámasztó munkarészbe.

4. ÁNTSZ Szerencsi, Bodrogközi, Sárospataki, Sátoraljaújhelyi, Tokaji Kistérségi Intézete Hivatkozás


Intézkedés

3580-2/2010. sz. levél

A kisrepülőtér megvalósulását a benyújtott dokumentáció alapján nem javasolják.

Az egyeztetésen ismertetésre kerültek a tervezett sportrepülőtér paraméterei.

5. Kulturális Örökségvédelmi Hivatal – Észak-magyarországi Iroda Hivatkozás 470/2433/ 003/2010. sz. levél


Intézkedés

Az értékvédelmi munkarész, valamint a Szerkezeti terv leírásának és a HÉSZ-nek idevonatkozó mellékleteit javasolják átdolgozni, kiegészíteni.

Különálló helyi értékvédelmi rendelet fog készülni, melyben szerepelni fognak a KÖH által kért módosítások, de addig a helyi értékvédelmi fejezet a HÉSZ melléklete lesz.

6. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatósága Hivatkozás

I-486-2/2010. sz. levél


Intézkedés

HÉSZ 1. sz. függeléke: Természetvédelmi területek: Kérik a hivatkozott jogszabályok pontosítását

A jogszabályi hivatkozás pontosításra került.

HÉSZ 1. sz. függeléke: Természetvédelmi területek: Kérik a 9. sz. pont törlését. HÉSZ 1. sz. függeléke: Természetvédelmi területek: Csak azon a térképek szerepeltetését javasolják, melyeket az előzetes véleményezés alkalmával megküldtek.

Az 1. sz. függelék 9. pontja törlésre került, valamint ezzel párhuzamosan törlésre került azokról a helyekről is, melyekben még megemlítésre került. Az 1. sz. függelék térképmellékletei felülvizsgálatra kerültek az ANPI hivatkozott I-364-2/2008.sz. levele alapján, melyben megküldték az aktuális természetvédelemmel érintett területek térképeit, valamint

7

ezzel párhuzamosan cserére kerültek minden olyan dokumentumban ahol szerepelnek. 7. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal – Erdészeti Igazgatóság Hivatkozás


Intézkedés

14.3/4642 /2/2010. sz. levél

A HÉSZ számos olyan kérdést szabályoz újra, melyeket magasabbrendű jogszabályok tartalmaznak, ezek törlése, ellenkező esetben szó szerinti idézése szükséges.

Törlésre kerültek azok az előírások, melyeket magasabbrendű jogszabályok tartalmaznak.

8. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Földhivatal Hivatkozás

10.334/2010 sz. levél

2012. június 27.


Intézkedés

A szerkezeti terv szerinti 3. sz. módosítás hivatkozott helyrajzi számai hibásak. A jelenlegi ingatlannyilvántartás szerint 060/6, hrsz. nem létezik.

A hiba elírásból ered, javításra került.

A szerkezeti terv szerinti 5. sz. módosítás hivatkozott helyrajzi számai nem pontosak. A terület emellett a település viszonylatában a legjobb minőségű szántó és gyümölcsös művelési ágú terület. A módosítás ezen terület végleges más célú hasznosítását irányozza elő, melyet földvédelmi szakmai szempontból nem támogatnak.

A terület helyrajzi számai a megadottak alapján pontosításra kerültek. A módosítandó terület a hatályos településrendezési terv szerint egyéb ipari gazdasági terület.

A szerkezeti terv szerinti 9. sz. módosítás területe a település viszonylatában a legjobb minőségű termőföldeket érinti. A leszállópálya kialakítása nem tekinthető közérdekű beruházásnak, így földvédelmi szakmai szempontból helyhez kötött beruházásnak sem, ezért a fejlesztés megtervezését nem támogatják.

Az egyeztető tárgyaláson megbeszéltek szerint a sportrepülőtérnek szánt terület csökkentésre került, csak a minimális helyigény ábrázolásával lesz feltűntetve, mellyel csökken a jó minőségű termőföld igénybevétele. (A sportrepülőgépek le-és felszállására kialakítandó leszállópálya területe kb.:15m x 800m-ig terjed.) A szerkezeti terven és a szabályozási terven csak az a terület került kijelölésre, mely a megvalósításhoz elegendő helyet biztosíthat.

9.4.

ÉTV.9.§(6) BEK. SZERINTI VÉGSŐ ÁLLAMI FŐÉPÍTÉSZI VÉLEMÉNY



1. CÍMLAP TÁLLYA KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE K-1 JELŰ KORSZERŰSÉGI FELÜLVIZSGÁLATA

Recommend Documents