1. Bevezetés A közoktatásról szóló, módosított 1993. évi LXXIX. törvény, a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló, módosított 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet, továbbá az esélyegyenlőséget, felzárkóztatást segítő támogatások igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályairól szóló 9/2008. (III. 29.) OKM rendelet szerint intézményünk az integráció filozófiáját követő pedagógiai gondolkodásmódon alapuló rendszert épít, ennek megfelelően a következő közoktatási funkciókat látja el:
alapfokú nevelés-oktatás biztosítása együttneveléssel;
esélyegyenlőségen alapuló általános műveltség biztosítása;
képességeknek megfelelő fejlesztéssel a továbbhaladás elősegítése;
tehetséggondozás, felzárkóztatás;
pályaorientáció, felkészítés továbbtanulásra;
fizikai állapot, magatartás, jellem alakítása;
gyermeki jogok biztosítása;
fokozott gyermekvédelmi funkciók ellátása;
a személyiség sokoldalú kibontakoztatása,
a közvetlen társadalmi környezet elvárásainak teljesítése.
2. Helyzetelemzés 2.1. Az iskola helye és helyzete a tágabb környezetben: Létavértes
település
Hajdú-Bihar
megye keleti
részén fekszik,
megyeszékhelytől) 27 km-re. A Derecske-Létavértes Kistérségi Társulás tagja.
1
Debrecentől (a
Az iskola társadalmi környezete: Létavértes település hátrányos helyzetét mutatja a munkanélküliek magas száma. A szülők iskolázottságára részben jellemző, hogy többségük 8 általános iskolai végzettségű.
Az iskola és a helyi társadalom kapcsolata: Az iskola társadalmi környezete: A lakosság nagyobb része mezőgazdaságból él. Munkanélküliség aránya: kb. 11 %-os. Többségük szezonmunkából,
a gyermekvédelmi
támogatásból és különböző támogatásokból, segélyekből él. A település lakosságszáma: 7150 fő. A közoktatási feladatellátás jellemzői: 2
általános iskola van, mely 8 évfolyammal, 32
tanulócsoporttal működik. Tanulólétszámunk a 2008/2009. tanévben 206 fő, a pedagógusok száma 25 fő. Tanulóink szüleinek iskolázottsága: 27 %-a 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezik. A tanulóink 43 %-a hátrányos helyzetű, ezen belül 27 %-uk halmozottan hátrányos helyzetű (szülői nyilatkozat és jegyzői nyilvántartás alapján). Tanulóink
hátrányait
az
iskola
differenciált
foglalkoztatással,
csoportbontásos
órák
szervezésével, felzárkóztató foglalkozások szervezésével igyekszik kompenzálni. Szakos ellátottságunk ….%. Pedagógusaink érdeklődnek az új módszerek iránt, a következő képzéseken vettek részt: -
Szövegszerkesztés, táblázatkezelés (65 óra) 2000.
-
Minőségbiztosítási alapismeretek és azok alkalmazása a közoktatásban (30 óra) 2002.
-
Gyermektánc akreditált továbbképzés (120 óra)
-
Számítástechnikai alapismeretek, internet-használat és szövegszerkesztés alapszinten. (60 óra) 2006.
2
-
Sulinet digitális Tudásbázis keretrendszerének, adatbázisának kezelése és felhasználása a tanítás-tanulás folyamatában (30 óra) 2007.
-
A
kompetencia
alapú
oktatási
programcsomagok
alkalmazása
–
szövegértés-
szövegalkotás programcsomag az 1-4. évfolyamon (30 óra) 2007. -
Hatékony együttnevelés az iskolában – „Az integrációs felkészítéshez – illetve képesség kibontakoztató fejlesztéshez – szükséges pedagógiai és jogi ismeretek elsajátítása” (30 óra) 2007.
-
„Tevékenységközpontú pedagógiák alkalmazására való felkészítés” (30 óra) 2007.
-
„Hatékony tanuló-megismerési technikák” (30 óra) 2007.
-
Az iskolák önértékelési gyakorlatának fejlesztése a tanulói teljesítménymérések felhasználásával (30 óra) 2008.
-
Integrált egységes anyanyelvi nevelés (30 óra) 2009
-
Gyógypedagógiai asszisztens képzés (240 óra) folyamatban
-
Iskolák KIRSTAT és TANKÖNYV CD használata (30 óra) 2000.
-
„Minőségirányítási alapismeretek” (30 óra) 2001.
-
Értékelés, mérés az oktatási-nevelési intézményekben (30 óra)2002.
-
A
kompetencia
lapú
oktatási
programcsomagok
alkalmazása
–
szövegértés-
szövegalkotás kereszttantervi programcsomag az 5-12 évfolyam számára (30 óra) 2007. -
A matematika csodái (30 óra) 2007
-
Az interaktív tábla használata: interaktív módszerek a tanítók és a tanulók kompetenciafejlesztésében (30 óra) 2008.
-
„Mozgóképkultúra és médiaismeret” (100 óra) 1997.
-
„Gyorsolvasás – hatékony olvasás” (30 óra) 1997.
-
„Báb-dráma és a NAT” (60 óra) 1998.
-
„Módszertani tanfolyam a moziban” (40 óra)1999.
-
Internethasználati alapismeretek (30 óra) 2003.
-
Kistérségi közoktatási feladatellátás tervezése, szervezése (30 óra) 2005.
-
Fenntartói kötelezettségek: egyenlő bánásmód a közoktatásban (30 óra) 2008.
-
Pályázatírás és Projektmenedzsment 2007.
-
„Gyógytestnevelés, láb- és tartásjavítás, illetve enyhe fokú gerinc és mellkasi elváltozások korrigálása” (60 óra) 1999.
-
„Természetismeret NAT felkészítő alsó tagozatban” (30 óra) 1998.
-
Fejlesztőpedagógia (120 óra) 2007.
3
-
Tanulási tréning (40 óra) 1999.
-
Az erdei iskolai nevelés-oktatás szakmai módszertani alapjai (30 óra) 2004.
-
Matematika tanárok 30 órás tanfolyam (30 óra) 1997.
-
„Kémia NAT felkészítő” (30 óra) 1998.
-
„A környezeti nevelés beépítése a helyi tantervbe” (90 óra) 1998.
-
„Erdei Iskola” (30 óra) 1999.
-
Iskolai drogkoordinátorok képzése (30 óra) 2005.
-
Üzem egészségügyi és elsősegélynyújtó tanfolyam 2005.
-
Mentorok a hátrányos helyzetű gyermekekért (30 óra) 2007.
-
Módszertan az „átmenet megkönnyítésére tanítóknak és tanároknak” (120 óra) 2008.
-
„Minőségbiztosítás (15 óra) 1998.
-
Ellenőrzés, értékelés kémia órán” (30 óra) 1999.
-
„TQM” (50 óra) 2000.
-
„A helyi tanterv elkészítésének segítése német nyelvből” (15 óra) 1997.
-
„Új német helyesírás” (6 óra) 2000.
-
Minőségfejlesztési alapismeretek és azok alkalmazása a közoktatásban (30 óra) 2001.
-
Az angol nyelv tanítása és tanulása az általános iskolában (72 óra) 1999.
-
Alapfokú számítástechnikai ismeretek (30 óra) 1998.
-
„A Kedvesház- pedagógiai továbbképzési programja” (30 óra) 2002.
-
Jeles napok, ünnepek drámapedagógia (30 óra) 2003.
-
A kompetencia-alapú oktatási programcsomagok alkalmazása – partnerek tájékoztató képzése (10 óra) 2006.
Az iskola kapcsolata a szülőkkel: jónak mondható. Rendszeresen találkozunk a szülői értekezleteken, fogadóórákon, kulturális iskolai rendezvényeken. Az aktuális problémákat mindig megvitatjuk. Leggyakoribb témáink: - Hogyan javíthatnánk tanulmányi eredményeinket és a neveltségi szintet? - Mit tehetünk az egyre terjedő agresszió ellen? Az integrációs programban résztvevő tanulók háromhavonkénti értékelő megbeszélése tovább erősíti a szülőkkel való kapcsolatot.
4
Kapcsolatunk partnereinkkel
jónak mondható. Az Érmelléki
Iskolaszövetség tagjaként
gyakran konzultálunk az aktuális oktatáspolitikai kérdésekről. Az óvodával kapcsolatunk partneri. A Gyermekjóléti Szolgálattal napi kapcsolatban eredményes az együttműködés. A Derecske-Létavértes Kistérségi
Pedagógiai Szakszolgálat
nyújtotta lehetőséget maximálisan kihasználjuk. Iskolánk épületeinek állaga változó, sok tekintetben felújításra szorul. A tantermek száma elegendő, de a felszereltségük javítandó. A tantermek berendezése tanulóbarát. Hiányosságok a technika, fizika, kémia és az idegen nyelvtanítás feltételeiben vannak, valamint tornatermi szertár építés és öltöző felújítás lenne indokolt. Pedagógiai Programunkban megjelöltük a tárgyi feltételek és a szakmai feltételek javításának lehetőségeit, módjait. A hátrányos helyzet csökkentésére minden emberi, szakmai megoldást igyekszünk megkeresni. A gyermekek hatékony oktatására, nevelésére a szokványos pedagógiai módszerek nem elegendőek, és ezért igényelnek speciális pedagógiai, pszichológiai vagy logopédiai támogatást beilleszkedési, magatartási, tanulási vagy kommunikációs problémáik megoldására. Egyre több család szorul segítségre, amelyet a családsegítő és gyermekjóléti szolgálat vállal magára.
Az iskolának jó a kapcsolata a helyi szervezetekkel, egyházakkal, egyesületekkel, kisebbségi önkormányzatokkal.
A fenntartóval problémamentes a kapcsolatunk. A
fenntartó anyagi lehetőségéhez mérten támogatja az intézményt.
2.2. Az integrációs felkészítésbe bevonható tanulók létszáma a 2008/2009. tanévi adatok alapján : 1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
évf évf évf évf évf évf évf évf Azoknak a tanulóknak a száma, akiknek a családja
18
6
10
15
5
10
10
9
Azoknak a tanulóknak a száma, akiknek a szülei közül 11
3
8
7
7
6
6
8
rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesül egyik sem rendelkezik alapfokú iskolai végzettségnél
5
magasabb végzettséggel Mindkét kritériumnak megfelelő tanulók száma
11
3
8
7
6
6
5
8
15
32
24
21
27
20
25
Az iskolaigazgató által integrációs felkészítésre javasolt tanulók száma Az IPR felkészítésben résztvevők %-os aránya a teljes 42 osztálylétszámhoz viszonyítva
2.3. Iskolai mutatók, adatok: Iskolánk tanulmányi eredménye az utóbbi 5 év adatait figyelembe véve közepes. Kitűnő teljesítményt nyújt a tanulók 9 %-a. Tanulóink egyharmada jó-közepes, háromnegyede elégséges, vagy annál is gyengébb teljesítményt nyújt. Nem tudja, vagy csak nagyon nehezen tudja teljesíteni a követelményeket általában tanulóink 1,5 %-a, akik közül átlagosan 1-4 olyan tanuló van, aki évet ismétel, a többség sikeres javítóvizsga után folytatja tanulmányait a következő évfolyamon. Hiányzás: Egy tanulóra eső mulasztott napok számának átlaga 12 nap. (2006-2007.) (2007-2008 = 11 nap) Egy tanulóra eső mulasztott napok számának átlaga 0.8 nap. Továbbtanulás: 2006-2007. Gimnázium: 6fő
Szakközépiskola: 15 fő
Szakiskola: 7 fő
Szakközépiskola: 14 fő
Szakiskola: 4 fő
Továbbtanulás: 2007-2008. Gimnázium: 19 fő
kompetenciamérés eredményei: 2003.
6
3. A célrendszer meghatározása 3.1. Az iskolában folyó nevelés és oktatás céljai
Az alapkézségek (olvasás, szövegértés, matematika) olyan szintre emelése az 1-6. évfolyamon, amely biztosítja a sikeres továbbhaladást és továbbtanulást.
Fejleszteni a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot.
Fogékonnyá tenni a tanulókat saját környezetük, a természet, a társas kapcsolatok értékei iránt.
Teret adni a gyermekek játék- és mozgás iránti vágyának.
Segíteni természetes érésüket és fejlődésüket.
A tanítási tartalmak feldolgozási folyamatában elemi ismereteket közvetíteni.
Felkészíteni őket a pályaválasztásra, a felnőtt létre.
3.2.Célrendszer megfogalmazása az integráció tükrében Integrációs programunk legfőbb célkitűzése, hogy az eltérő képességű és szociális helyzetű tanulóink együttnevelését-oktatását maradéktalanul megvalósítsuk. Mindennek elérése érdekében a partneri kapcsolatok támogatásával a gyermekek komplex segítését kívánjuk kidolgozni: a készségek és képességek fejlesztésével, az egyéni igények figyelembe vételével, az integrációt segítő szabadidő hasznos eltöltésével, a családokkal, a szülőkkel és egyéb partnerekkel tartott kapcsolat fejlesztése révén. Mindezek érdekében pedagógusaink vállalják a módszertani megújulást, melynek célja a kooperatív technikák alkalmazásának elsajátítása a tanítás-tanulás folyamatában, valamint az együttnevelést segítő támogató módszertanok széleskörű tanórai bevezetését a HHH –s tanulók iskolai sikerességének érdekében.
3.3. Célkitűzések a várható eredmények tükrében:
Nő a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók tanulási és továbbhaladási esélye.
7
Csökken az igazolatlanul mulasztók száma.
Az országos kompetenciamérések eredménye javul, közelíti az országos átlagot.
Nő az érettségit adó középiskolában továbbtanuló halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma.
A szülő kérésére történő magántanulói státusz csak indokolt okszerűség esetén jelenik meg.
3.4. Célok és feladatok:
Célok Az
Feladatok
egyetemes kultúra alapvető értékeit Életkori sajátosságaiknak, egyéni adottságaiknak
hordozó ismeretek elsajátítása a tanulók megfelelően
fejleszteni
életkori sajátosságainak, képességeinek, és a alapkészségeit, helyi tanterveknek megfelelően.
kell
(írás-olvasás,
a
tanulók
matematikai
és
kommunikációs készség), személyiségjegyeit. Sikeres tankötelezettség teljesítése. A sajátos nevelési igényű, a részképesség zavarokkal küzdő tanulók esetében.
a
minimumkövetelmények
sikeres elsajátíttatása, egyéni program szerinti folyamatos,
eredményes
(fejlesztőpedagógus, családsegítő
javítása
pedagógiai
szolgálat)
és
szakértők
szakszolgálat, a
szülők
közreműködésével. Elemi műveltségbeli alapozás: biztonságos A természetes gyermeki nyitottságra alapozva szóbeli és írásbeli nyelvhasználat, alapvető fejlesztjük képességek, készségek elsajátíttatása.
kreativitásukat,
mozgáskultúrájukat,
beszédkészségüket,
manuális
készségeiket,
vizuális és zenei befogadóképességüket. Önálló tanulásra szoktatás, az önművelés Segítséget nyújtunk számukra az önálló tanulási iránti igény felébresztése.
technikák megismerésében.
8
Célok Komplex
Feladatok
személyiségfejlesztő
programok Differenciált
segítségével a szocio-kulturális hátrányok tanulás
foglalkozások,
módszerének
kompenzálása, valamint az eltérő képességű, halmozottan és a tehetséges gyerekek gondozása. Közéletiségre
nevelés,
és
a
kooperatív
megismerése
után
helyzetű
gyermekek
hátrányos
a
együttes, egy időben történő fejlesztése.
toleranciakészség Közösségi szerepek gyakorlása, közügyekben való
alakítása, előítélet-mentesség.
közreműködés,
véleménynyilvánítás,
a
közösségért érzett felelősség átérzése. Helyes értékítélet
alapján
a
másság
elfogadása,
szolidaritás, a kisebbségek és egymás iránti tolerancia Tehetséggondozás - művészeti nevelés.
Alkotó, értékteremtő, a személyiséget gazdagító tevékenységek elsajátítása, művészeti iskolák kihelyezett tagozatának további működtetése.
Egészséges életmód kialakítása, testi-lelki Mentálhigiénés programok keretében gyerekekkel egészség gondozása.
elsajátíttatjuk az egészséges életmód legfontosabb ismérveit, s ezt rendszeresen gyakoroltatjuk.
Pályaorientációs tevékenység.
Minden
tanulót
a
képességeinek
megfelelő
iskolába irányítunk. Valamennyi végzős tanuló tanuljon
tovább.
programunkban
Pályaorientációs
lehetőség
van
egyéni
pályaválasztási tanácsadásra is. Mentori hálózat kiépítése.
Szorgalmazzuk
az
érettségit
adó
középiskolákba való jelentkezést. Szülők bevonása a nevelő-oktató munka A családi ház segítésére számítunk, de mi is hatékonyabbá tétele érdekében.
segítséget
nyújtunk
a
tőlünk
ezt
kérő
családoknak, a Gyermekjóléti és a Családsegítő Szolgálat közreműködésével. Rendszertelen iskolába járás, a hiányzás Szülőkkel , családsegítő-szolgálattal, kisebbségi visszaszorítása.
önkormányzatokkal kapcsolattartás
eredményeképpen
hiányzások száma.
9
való
folyamatos csökken
a
3.5. Az iskolába való bekerülés előkészítése
Szakmai együttműködés (közös programok) az óvodával, a tanköteles korúak megismerése, „iskolacsalogató” program megvalósítása;
Heterogén osztályok kialakítása párhuzamos osztályok esetén,
Óvoda-iskola átmenet segítése, átadó lapok megismerése
3.6. Együttműködések- partnerségi kapcsolatok kiépítése
Együttműködés a szülői házzal: Szülői értekezlet, fogadóórák, közös programok a szülőkkel, családlátogatás. Kapcsolattartási rend kialakítása a háromhavonkénti értékeléshez.
Kapcsolat a szakmai és szakszolgálatokkal: Pedagógiai Szakszolgálatokkal, pszichológusi, logopédusi tanácsadás, pályaválasztási tanácsadás, gyógytestnevelési foglalkozások igénybevétele.
Kistérségi együttműködés (versenyek, bemutatók szervezése,igazgatói munkaközösségi foglalkozások, szaktárgyi munkaközösségek)
CKÖ-vel: Pályázatok írásának segítése, a háromhavonkénti értékelésen való részvétel a CKO részéről,
kapcsolattartás
segítése
a
szülői
házzal
az
igazolatlan
mulasztások
visszaszorítása érdekében. Kölcsönösen látogatjuk egymás rendezvényeit.
Civil szervezetekkel: a”Korszerű Iskoláért” alapítvánnyal, a Létavértesért Alapítvánnyal, a LÉTAFIT-SC-vel, az Országos Diáklabdarugó Szövettséggel, egyházakkal. Szerepük igen felerősödött a társadalomban, ezen belül a településünkön is. Lehetőség szerint anyagi támogatást, színes szabadidős programokkal gazdagítják a diákság életét
10
az együttműködési megállapodásainknak megfelelően.
4. A tanítás-tanulást segítő eszközrendszer elemei 4.1. Kulcskompetenciákat fejlesztő programok és programelemek
4.1.1. Az önálló tanulást segítő fejlesztés A bevezető és kezdő szakaszban megalapozott képességeket fejlesztjük tovább az alapozó és fejlesztő szakaszban. A különböző feladatok, programok megjelennek a mindennapi nevelő-oktatómunkában a tanórán és a tanórákon kívül is. Azoknál a tanulóknál, akik a tananyagot nehezebben sajátítják el és adják azt vissza szóbeli felelet vagy írásbeli dolgozat formájában az egyéni fejlesztés, az önálló kutató munka eredményt hozhat. A különböző tantárgyi versenyek között a levelezős versenyek szinte kizárólag önálló ismeretszerzésre épülnek. Diákjaink bekapcsolódnak a megyei és országos levelezős versenyekbe, szaktárgyi versenyekbe. Az önálló ismeretszerzéshez a tanulók igénybe vehetik az iskola könyvtárát, ahol Internet hozzáférésük is van. Az önálló ismeretszerző tevékenységeket segíti, hogy a a tanulók a délutáni, tanítást követő órákban is használhatják a számítógépeket nevelői felügyelettel.
4.1.2. Eszközjellegű kompetenciák fejlesztése:
Tantárgyi képességfejlesztés: egyénre szabott fejlesztőprogram kidolgozása az IPR és az Útravaló program keretében. Komplex művészeti programok
11
A tehetséggondozás lehetőségei a Bagaméri Általános és Alapfokú Művészeti Iskola valamint a Nyíri Alapfokú Művészeti Iskola bevonásával: néptánc, modern tánc, képzőművészeti oktatás. énekkar A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrálásának lehetőségei művészeti órákon: A hátrányos helyzetű tanulók szívesen kapcsolódnak be a művészeti oktatásba. A művészetek, gazdagítják az érzelmeket, az érzelmek pedig döntő módon befolyásolják, irányítják a személyiséget. A művelt, kiteljesedett személyiségű ember pedig jobban tud figyelni másokra, harmonikusabb, boldogabb, sikeresebb lehet, mint az, akinek a művészeti nevelés kimaradt az életéből. 4.1.3.Szociális kompetenciák fejlesztése:
Közösségfejlesztő, közösségépítő programok: A tanévben olyan programokat szervezünk, amely átfogja az iskola minden tanulóját. Igyekszünk a tanulók számára vonzó rendezvényeket szervezni! Itt minden tanuló megmutathatja, hogy ő személy szerint miben jó, miben tehetséges, sakk, foci, ping-pong, műveltségi vetélkedők, egészségügyi, közlekedési vetélkedők. Fontos, hogy jó csapatszellem alakuljon ki. A programok időrendben való lebontása a mindenkori tanévre készített Eseménynaptárban és a DÖK munkatervben található meg.
4.2.
Az
integrációt
segítő
tanórán
kívüli
tevékenységek - A HHH-s tanulók eljuttatása kulturális programokra.
12
programok,
szabadidős
- A művészeti iskolában működő csoportok: Néptánc, Modern tánc, Képzőművészet - Tanulási- és magatartási zavarok kialakulását megelőző programok: útravaló programba való bekapcsolódás, fejlesztő pedagógiai foglalkozások az alsó tagozaton, iskolaotthonos oktatásszervezés, napköziotthon biztosítása
4.3. Az integrációt elősegítő módszertani elemek Egyéni haladási ütemet segítő differenciált tanulásszervezés Tantárgyi képességfejlesztés 1-8. évfolyamon minden osztályban. 8. évfolyamon középiskolai felkészítő, magas létszámú osztályokban csoportbontásos órák szervezése. 4.4. Műhelymunka, a tanári együttműködés formái: Hospitálásra épülő együttműködés a tanuló pedagógusai között. Esetmegbeszélések havonta egy alkalommal a gyermek-és ifjúságvédelmi felelős és az osztályfőnöki munkaközösség vezetője irányításával. 4.5. A háromhavonta kötelező kompetencia alapú értékelési rendszer eszközei: Egyéni fejlődési napló vezetése,tanári esetmegbeszélések, értékelőmegbeszélések szülőtanár-családsegítő-gyermekvédelmi felelős-CKO bevonásával. Mindaz a teljesítmény, melyet a tanulóink nyújtanak, természetesen rendszeres és folyamatos ellenőrzést és értékelést igényel a mindennapos iskolai munkában. A szöveges értékelés bevezetése megalapozta az egyéni teljesítmények bemutatása mellett a fejlesztendő területek meghatározását is. nagyobb hatást érhet el, mint az osztályozás.
13
A szülők bevonásával a szöveges értékelés
4.6. Multikulturális tartalmak:
A multikulturális nevelés a tanórai és a tanórán kívüli tevékenységekben is érvényre jut.
ének óra: magyar, cigány népdalok,székely népdalok és himnusz
anyanyelv és magyar irodalom óra: népköltészet (mese, monda)
technika,
hon-
és
népismeret,
rajzóra:
néprajzi,
építészeti
elemek
összehasonlításával, az itt élő nemzetiségek hagyományainak megismerése
tánc- és dráma: a kortársírók, költők műveinek megismerése, magyar, cigány néptánc elemek
kézműves foglalkozás: az eszközök készítésénél, díszítésénél különböző kultúrák motívumainak felhasználása
informatikai délután: az internet felhasználásával széles körű ismeretszerzés a különböző kultúrákkal kapcsolatosan.
Művészettörténeti értékek: Magyarországon- Európában,
a világban / rajz,
irodalom, történelem órákon/
4.7. A továbbhaladás feltételeinek biztosítása Pályaorientáció 7-8. évfolyamon; ÉN-KÉP kialakítása – személyiségleltár (képességeim, erősségek – gyengeségek – lehetőségek – veszélyek) a 7. osztályban a pedagógiai szakszolgálat szakemberének bevonásával.
14
Végzős tanulóink pályaválasztását segítik a környező középiskolák képviselői által tartott tájékoztatások, eszmecserék. A tanulók részt vesznek a középiskolák nyílt napjain is. „Szelet a vitorlának” elnevezésű középiskolai bemutató nagyrendezvényre eljuttatjuk az összes tanulót. Arany János Tehetséggondozó Programba való bekapcsolódás szorgalmazása. Továbbtanulásra való felkészítés (8. évfolyamon); Csoportos és egyéni felkészítés az írásbeli felvételi vizsgára, próbavizsgák szervezése.
5. Várható eredmények Az integrációs felkészítés pedagógiai rendszerének bevezetését követő néhány évben a következő eredményekről kell számot adni, amelyek a megvalósítás folyamatában az ellenőrzés szempontjait is jelentik:
Az intézmény tartósan képes a különböző háttérrel és különböző területeken eltérő fejlettséggel rendelkező gyerekek fogadására, és együttnevelésére.
Példa lesz a tanuláshoz való pozitív attitűd.
Az intézmény párbeszédet alakít ki minden szülővel.
Korszerű módszertani kompetenciával rendelkezik a nevelőtestület.
Az intézményben létezik tanári együttműködésre épülő értékelési rendszer.
Ezek eredményeként:
Nő az évfolyamvesztés nélkül továbbhaladó halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma.
Csökken az intézményben a tankötelezettségi kor határa előtt az iskolai rendszerből kikerülők száma.
Csökken a hiányzások óraszáma. Nem lesz 250 óránál többet hiányzó tanulónk.
15
Továbbra sem lesz a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók körében a magántanuló.
A kompetenciamérés eredménye közelíti vagy eléri az országos átlagot.
Nő a továbbtanulási esély, a munkaerő piaci igényekhez közelít a továbbtanulás iránya. A tanulók a hiányszakmák felé orientálódnak.
Nő az érettségit adó intézményekben továbbtanuló hátrányos helyzetű tanulók száma.
Záradék: Az Integrációs stratégia elősegíti a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrált keretek között megvalósuló - a szociális helyzetből és a képességek fejlettségéből eredő hátrányok ellensúlyozását célzó - iskolai nevelésének-oktatásának megszervezését. Jelen stratégia elvárásai teljes körűen megegyeznek az intézmény alapdokumentumaiban rögzített célokkal, feladatokkal. Létavértes, 2008.szeptember 01.
Vályiné Pápai Viola Igazgató (Ipr menedzsment)
16
