PROJEKTISMERTETŐ
TARTALOMJEGYZÉK 1
Bevezetés......................................................................................................................................... 4
2
Az idősek helyzete ........................................................................................................................... 4 2.1
2.1.1
Spanyolország – Asztúria ................................................................................................. 5
2.1.2
Kelet-Magyarország régió................................................................................................ 5
2.1.3
Lengyelország – Wielkopolska ......................................................................................... 7
2.1.4
Finnország – Häme .......................................................................................................... 8
2.2
Általános összehasonlítás ........................................................................................................ 9
2.2.1
Elektromos mobilitás használata és az ismeretek róla.................................................... 9
2.2.2
Egészség-megőrzés ........................................................................................................ 10
2.2.3
Szabadidős tevékenységek ............................................................................................ 11
2.2.4
Szociológiai helyzet........................................................................................................ 12
2.3 3
Régiószintű elemzés ................................................................................................................ 5
Következtetések .................................................................................................................... 12
Jelenlegi lehetőségek .................................................................................................................... 14 3.1
Kisegítő robotok .................................................................................................................... 14
3.2
Elektromos mobilitás ............................................................................................................. 15
3.3
Korszerű érzékelőtechnológiák ............................................................................................. 17
3.4
Egészség- és zöld gondozás ................................................................................................... 19
3.5
Szociológiai szükségletek ....................................................................................................... 22
4
Adatbázis ....................................................................................................................................... 27
5
A jó gyakorlat ................................................................................................................................. 31 Eldertoy (Asztúria) ................................................................................................................. 32 Netes nagyik (Wielkopolska) ................................................................................................. 32 Idős emberek egészséges testmozgásának modellje Hämeenlinna "Katinen" nevű külvárosi negyedében (Häme) .................................................................................................. 32 Roboterapia (Asztúria) ....................................................................................................... 32 Idős emberek önkéntes munkatevékenységei (Häme)................................................. 33
2
Pannon Mobil EKG projekt (Észak-Magyarország) ....................................................... 33 eHealth8 (Észak-Magyarország) ...................................................................................... 33 Silvergate-112 (Észak-Magyarország) ............................................................................ 33 ECO-LOGICA (Asztúria) .................................................................................................... 34 EMERGE (Észak-Magyarország) .................................................................................... 34 Ingyenes bankszámlák időseknek (Wielkopolska) ........................................................ 34 Egészségturizmus és „zöld gondozás” idős embereknek (Häme) .............................. 35 6
Mi várható a jövőben? .................................................................................................................. 35 Az internet előnyeinek népszerűsítése az idősek között Magyarországon ........................... 36 Az elektromos mobilitás és robotos segítségnyújtás piaci helyzetének javítása .................. 36 A régiók közötti „egészségturizmus” népszerűsítése ............................................................ 37 Általános segítő szolgálat ...................................................................................................... 37
7
Javaslatok ...................................................................................................................................... 37
3
Bevezetés Az EZÜST GAZDASÁG projekt célja olyan stratégiák kifejlesztése, támogatása és népszerűsítése, amelyek az elöregedő társadalom új kihívásainak felelnek meg, főleg a jóléti és egészség-megőrzést szolgáló technológiai szolgáltatások szempontjából, mint például a kisegítő robotok, az elektromos mobilitás vagy az egészségmegtartó sportolás, beleértve az egészségturizmust és a „zöld gondozást” is. A projekt a cél elérésének érdekében az alábbi fő területekre összpontosít: az új technológiai alkalmazások eljuttatása az idősödő népességhez, a régiók közti együttműködés erősítése közösségi hálózat létrehozásával, valamint az idősek szükségleteinek megfelelő kulcsfontosságú üzleti lehetőségek megtalálása. Az Ezüst Gazdaság egy szerteágazó projekt, ahol résztvevő mindegyike a fent felsorolt témák közül egyet-egyet céloz meg. Így például a PRODINTEC (a projekt vezetője Asztúriában) arra összpontosít, hogy az elektromos mobilitásról és a kisegítő robotokról gyűjtsenek adatokat a cég által végzett munka és az ezen a területen megvalósított eddigi projektek során szerzett tapasztalatok segítségével. A Bay-Logi (Észak-Magyarország) intelligens rendszereken és érzékelőkön, intelligens otthonokon, a felügyeleti és ellátási feladatok műszaki eszközökkel való megoldásain, távorvosláson, távellátási megoldásokon vagy intelligens öltözékeken dolgozik, olyan feladatokon, amelyeket a cég a napi munkája során alaposan megismert. A finn résztvevő pedig az egészségmegtartó sportolást elemezte, beleértve az egészségturizmust és a „zöld gondozást” is, annak ismeretében, hogy ezek a témák az életerő megtartását és hosszabb élettartamot eredményeznek, és új üzleti lehetőségeket kerestek a jólléti turizmus és a „zöld gondozás” elgondolásaihoz. Mindennek köszönhetően az együttműködő partnerek különböző feladatokkal foglalkoztak a projekt időszaka során, például (témánként egy-egy) műszaki jelentés beszerzésével, projekthálózat kialakításával, SWOT elemzéssel, a jó gyakorlatok feltérképezésével vagy egy az idősek szükségleteit és véleményét kutató kiválasztott kérdőív elemzésével. A partnerek arra használták a kapott eredményeket, hogy javaslatokat állítsanak össze minden résztvevő régióban az alábbi módokon: Az idősek életének alapvető fontosságú, a projekt témájához kötődő szükségleteinek és problémáinak meghatározása. Átvehető megoldások bemutatása, amelyek javíthatnak az életmódjukon. Már meglévő megoldások kibővítése újakkal, vagy esetleg azok módosítása annak érdekében, hogy a helyi idősek szükségleteihez jobban illeszkedjenek. Új üzleti lehetőségek felkutatása.
2
Az idősek helyzete
Az EZÜST GAZDASÁG az idősödő társadalom támasztotta kihívásokra keresi a választ. Ehhez elengedhetetlenül fontos megismerni és megérteni, hogy az idősek hogyan viszonyulnak a projekt témáihoz: mik az ismereteik, az érzéseik és a szükségleteik. A helyzetük feltérképezése az ipari fejlesztések új megközelítését eredményezheti az esetleges piaci rések kitöltésére. 4
Ezért az együttműködő partnerek felméréses elemzést végeztek egy kiválasztott kérdőív alapján az idősek szükségleteinek és véleményének megismeréséhez. A felmérést tájékozódási eszköznek szánták, hogy megismerjék az idősek pillanatnyi helyzetét/szükségleteit és a várható piaci keresletet az együttműködő partnerek régióiban működő vállalatok és intézmények számára. A kérdőív különböző témákat ölel fel, megnehezítve ezzel az elemzést és az általános következtetések levonását. Különálló kiadványként ez a projektismertető csak a főbb elért eredményekre tér ki.
2.1
Régiószintű elemzés 2.1.1
Spanyolország – Asztúria
Az Asztúriában végzett felmérés az „új idős” (55 évnél idősebb) népességtől gyűjtött adatokra összpontosított a projekt témáival kapcsolatos érzéseik és ismereteik szempontjából. A fő levonható következtetések: A felmérést főleg 70 évnél fiatalabb személyek körében végezték. Az asztúriai idősek úgy érzik, hogy a társadalom megfelelően bánik velük. Válaszaik szerint tisztelettel kezelik őket, önállóak, fontosnak és társaságkedvelőnek érzik magukat. A barátok és családtagok rendszeresen, hetente több mint kétszer meglátogatják őket. A tevékenységeik fő területei: kikapcsolódás, segítségnyújtás az unokák nevelésében és testmozgás. Így tehát a válaszadók egyetértenek a település által kínált lehetőségekkel, amelyek közé főleg a sport, a kulturális rendezvények és a főzés tartozik. A válaszadók szabadidőhöz való viszonyulása viszont eltérő. Olyankor leginkább az utazás, a televíziózás és a barátokkal való találkozás érdekli őket. A külső segítségnyújtással kapcsolatban úgy vélik, nincs ilyesmire szükségük. Ez a válasz azzal is összefügg, hogy hogyan látják a fizikai állapotukat, ugyanis a fizikai állapotukat „jónak” vagy „többé-kevésbé jónak” sorolták be. „Érdeklik őket” vagy „kifejezetten érdeklik őket” azok az egészségmegőrző tevékenységek, amelyek rendszeres sétával, munkajellegű elfoglaltságokkal és étrenddel foglalkoznak. Az egészségügyi szolgáltatások közé, amelyeket a válaszadók szívesen igénybe vennének, a rendszeres, ingyenes orvosi ellenőrzések és az egészségturizmus (utazások gyógyfürdőkbe, kirándulások vidékre és a természetjárás stb.) tartozik. Az internettel kapcsolatban megállapítható, hogy a válaszadók 68 %-a használ internetet önállóan vagy mások (barát, családtag stb.) segítségével. Végül, az asztúriai idősek nem rendelkeznek elegendő ismeretekkel az elektromos mobilitással kapcsolatban. Ez bizonytalanná teszi számukra a téma fogalmát, amelyet főleg autókhoz és liftekhez kötnek.
2.1.2
Kelet-Magyarország régió
A kelet-magyarországi régióban a felmérés megpróbálta felölelni a teljes 55 évnél idősebb lakosságot vagyoni helyzet és életkor alapján, bár a résztvevők többsége végül 65 év feletti volt, és az alacsonyabb társadalmi rétegekből került ki. Az általuk adott válaszok elemzése alapján, a társadalmi helyzetük és a régió jellemzőinek ismeretében az alábbi következtetések vonhatók le: 5
Az eredmények azt mutatják, hogy az idősek többsége nem használja az elektromos mobilitással kapcsolatos felsorolt eszközöket, és csak a súlyosan rokkant vagy mozgáskorlátozott személyek használják őket életminőségük javításához. Majdnem minden válaszadó kiválasztott egy vagy két olyan eszközt, amelyet szívesen használna, de egyes esetekben – főleg a fiatalabb és mozgékony válaszadók – egyiket sem jelölték be a lehetőségek közül. A 12. kérdés eredményei jelzik, hogy sok idős szorulna segítségre a közlekedésben, és az általuk szívesen választott lehetőség az elektromos kerékpár, a robogó és a motorkerékpár lenne. Úgy gondolták viszont, hogy ezek az eszközök túl drágák, nincs rá szükségük, vagy nem rendelkeznek róluk elegendő ismerettel. Az időseket az átlagosnál jobban érdekli az egészségük megőrzése, mivel az egész magyar társadalom egyre nagyobb hangsúlyt helyez erre a témára. Az a körülmény, hogy az idősek leggyakrabban adott válasza az általános helyzetükre a „beteg” volt – ami sajnos komoly problémát jelez – azt mutatja, hogy az egészségmegőrző témájú események és médiaprogramok napi szinten szerepet játszanak az életükben. Az előző válaszok ellenére a válaszadók „átlagosnak” vagy „átlag felettinek” ítélték meg a fizikai állapotukat. Ezt a minősítést gyakran könnyen kétségbe lehet vonni a továbbiakban adott válaszaik alapján. Magyarországon jellemző gond, hogy a rendszeres testmozgás és sport hiányzik sok ember életéből, és ezen a hozzáálláson nagyon nehéz változtatni. Ez kifejezetten igaz ez az idősek esetében. Ez megmagyarázza, hogy a sportokhoz kötődő lehetőségeket ritkán jelölték be, bár majdnem minden válaszadó végez valamilyen egészségmegőrző tevékenységet. A leginkább igényelt szolgáltatások közé az rendszeres, ingyenes orvosi ellenőrzések tartoznának, és az egészségturizmus lehetőségeit szeretnék kihasználni. Bár csak kevesen keresnek sporttevékenységeket, az idősek nagy része tudja, hogy lenne rá lehetősége, hogy kipróbáljon valamilyen sportot. A 11. kérdés adatai félrevezetők lehetnek az elemzés szempontjából, mivel ezek azt mutatják, hogy az idősek önellátóak és önállóak, de a 17. kérdés eredményei ellentmondanak ennek. Sőt, olyan esetek is voltak, ahol a “nem ért egyet” választ jelölők utána bejelöltek három vagy négy olyan válaszlehetőséget is, amely szerint segítségre van szükségük. A közlekedéssel kapcsolatos válaszlehetőségek mellett segítségre van szükségük az egészségügyi ellátásban és műszaki dolgokban is. A rendszeres internethasználók a fiatalabb, 60 évesnél ifjabb korcsoportból kerültek ki, és efölött az életkor fölött az internethasználatra való hajlandóság drasztikusan csökkent. Csak a válaszadók kevesebb, mint egyharmadát látogatják meg naponta, és ez az arány ugyanakkora, mint azoké, akiket csak évente párszor látogatnak. Ez a tény önmagában nem jelenti azt, hogy ez a csoport teljesen visszahúzódott életet élne, ugyanis legtöbbjük szabadidős tevékenységként bejelölte a „találkozás barátokkal, rokonokkal” válaszlehetőséget. Az előzőek mellett a válaszok szerint a hagyományos hétköznapi elfoglaltságok a népszerűek az idősek körében, például a televízió nézése, könyvek olvasása vagy a kertészkedés és a házimunka. Ez főleg a régióban élő idősek szerény anyagi körülményeire vezethető vissza. A napi teendőkön kívül az idősek fő tevékenysége a gyerekeik segítése vagy az unokáik nevelése, valamint az egészségügyi szükségleteikről való gondoskodás. Ezek a tevékenységek általában ki is merítik az anyagi forrásaikat.
6
A válaszadók úgy vélik, hogy a társadalom átlagon felül bánik velük, és megbecsültségük jó, ám határozottan pozitív szavazat nem érkezett tőlük. Ez a bizonytalanság megfigyelhető az alábbi válaszok esetében is. A 17. kérdés leggyakrabban bejelölt válaszlehetőségei szerint az időseket tisztelik, barátságosak, de sajnos szegények, magányosak és betegek. A pozitív és negatív válaszok arányát összevetve a második csoport a meghatározóbb, ugyanis minden pozitív válaszra két negatív jut. Az ismertetett helyzet alapján érthető, hogy miért választotta a válaszadók 64 %-a a „C” ábrát a mellékletből.
2.1.3
Lengyelország – Wielkopolska
Wielkopolska régióban az idősek motorkerékpárral és autóval közlekednek elektromos mobilizációt elősegítő eszközökként. A robogók általában nem kifejezetten népszerűek (az ország időjárási viszonyai miatt). A válaszadóknak csak kis százaléka használ házon belül (7,3 %) és kívül (4,9 %) elektromos kerekesszéket. Ha lenne rá lehetőségük, még több válaszadó használna autót (43,2 %). Az elektromos meghajtású járművek használatát főleg a költségek korlátozzák. A válaszadók fele úgy véli, hogy számukra túl drága lenne ez a módja a közlekedésnek. A válaszok magas százaléka (34,3 %) jelzi azt is, hogy a válaszadók nem is tudnak olyan eszközök létezéséről, amelyeket elvileg használhatnának. A válaszadók 94,2 %-át kifejezetten érdekli az egészségi állapotának javítása. Az idősek 57,7 %-a a saját egészségi állapotát jónak értékeli. Az egészségük megőrzése érdekében az idősek orvosi kivizsgálásokra járnak (26,1 %), mindennapos tevékenységeik során mozognak (23,4 %), de sétálnak és sportolnak is (27,1 %). Wielkopolska idősei az alábbi egészségügyi szolgáltatásokat szeretnék használni: rendszeres orvosi ellenőrzések (39 %), aktív részvétel a turizmusban (31,4 %). Az idősek többsége (64,2 %) tisztában van az otthona közelében kínált sportolási lehetőségekkel, bár így is nagy azoknak a csoportja, akik a régiójuk által kínált egyetlen lehetőségről sem tudnak. A régió kínálata: sportolási lehetőségek (21,3 %), társasági összejövetelek, közös tevékenységek formájában is, mint amilyen a közös főzés. A mindennapjaikban Wielkopolska idősei elég önállónak tűnnek, bár létezik egy nagyobb csoportjuk, amely egyértelműen segítségre szorul. Az idősek szívesen elfogadnának segítséget a közlekedésben, az új otthoni berendezések összeszerelésében, a régiek megjavításában, valamint a gyógyszerek megvásárlásában és szedésében. A válaszadók többsége használ internetet: a wielkopolskai idősek 64,8 %-a adott igenlő választ. Van azonban egy viszonylag nagy csoportjuk, amelyik (33,3 %) egyáltalán nem használ internetet. A wielkopolskai időseket gyakran látogatják a családtagjaik. Az idősek szabadidejükben barátokkal találkoznak, főznek és olvasnak. Néhányan a házuk és a kertjük gondozásával töltik az időt. A válaszadók többsége (71,2 %) úgy véli, hogy a lengyel társadalom jól bánik az idősekkel. 7
Az idősek többsége szegénynek, vásárlóként kirekesztettnek, figyelmen kívül hagyottnak, de társaságkedvelőnek érzi magát. Az idősek fő tevékenységei az egészségük gondozásán és az egészség-megőrzésen alapulnak, valamint a pihenésen, amit szintén az egészségük gondozásához lehet besorolni. Az idősek 30,8 %-a magányosnak látja magát, és ugyancsak 30,8 %-a ítélte meg úgy, hogy bevonják a nemzedékek közötti kapcsolatokba.
2.1.4
Finnország – Häme
A felmérést Finnországban, Häme régióban végezték, hogy az 55 évesnél idősebb lakosságról adatokat gyűjtsenek, főleg az elektromos és műszaki eszközökhöz, egészséghez, társadalmi tevékenységekhez és társas kapcsolatokhoz kötődő érzéseik és véleményük szempontjából. A válaszadók enyhe többsége a 70-75 év közti korcsoportba esett. 49 válaszadó akadt Häme régióban, ebből 33 nő és 15 férfi. A válaszadók közül egy személy nem válaszolt a kérdésre. 44 fő saját otthonában, 3 válaszadó idősek otthonában lakik, két személy pedig nem árulta el a lakóhelyét. 29 idős él egyedül és 16-an valamilyen családtaggal. 4 válaszadó nem közölt adatokat arról, kivel él együtt. A 23. számú háttérkérdés a jövedelmekről elég kényesnek bizonyult, ugyanis 19 válaszadó nem közölte a havi jövedelmét. A többség havi bevétele 1000 – 1500 € közé esik. A fő levonható következtetések: A válaszok szerint a válaszadók többsége használ autót vagy liftet a mobilitásuk elősegítéséhez. Nem használnak villamos meghajtású kerekesszéket (sem a házon belül, sem házon kívül), motorkerékpárt és robogót – egyetlen válaszadó sem jelölte be ezeket. A 2. kérdésre adott válaszok több eltérést mutatnak az egyes válaszadók között. A válaszadók többféle eszközt is szeretnének használni. Azoknak a fő akadályoknak az értékelése alapján, amelyek miatt a válaszadók nem használnak elektromos eszközöket, megállapítható, hogy nem rendelkeznek elég ismerettel az eszközökről, és drágának találják őket. Az idősek többsége azt válaszolta, hogy nincs rá szükségük. A válaszadók 66,7 %-át „kifejezetten érdekli” és 33,3 %-ukat „többé-kevésbé érdekli” az egészségének megőrzése. A következő kérdésnél, ahol a fizikai állapotot kellett jellemezni, a többség úgy ítélte meg, hogy jó az állapota, bár sok olyan válasz is érkezett, ahol sem jónak, sem rossznak nem találták a fizikai állapotukat. Az egyének által végzett egészség-megőrző tevékenységek alapvető fontosságúak, és ebből kifolyólag tették fel a kérdést, hogy mit tesznek az egészségük megőrzésének érdekében. A többség valamilyen hasznos tevékenységhez kapcsolódó testmozgást végez, például takarítást vagy más házimunkát. A rendszeres orvosi ellenőrzéseket is sokan említették. A rendszeres, ingyenes orvosi kivizsgálások a leginkább óhajtott egészségügyi szolgáltatásnak minősültek annál a kérdésnél, hogy a megkérdezett milyen egészségügyi szolgáltatást használna szívesen.
8
A többség úgy véli, hogy a település kínál sportolási lehetőségeket az idősek számára, és ugyanez vonatkozik az egyéb szabadidős tevékenységekre is. Ez alapján megállapítható, hogy a település bőven kínál sportolási lehetőségeket és egyéb szabadidős tevékenységeket is. A leginkább elismert tevékenységek közé a sportolás és a képzőművészet / kézimunka (kötés, varrás, fafaragás stb.) tartozott, és vannak társasági összejövetelek is az idősek számára. Az idősek többsége nem szorul segítségre a mindennapjai során, de egy részük igényel segítséget az elromlott dolgok megjavításában (pl. vízvezeték, villanyszerelés stb.), az új otthoni berendezések összeszerelésében, illetve üzembe helyezésében és a ház takarításában. Az internet tekintetében két részre oszlik a válaszadók csoportja: azokra, akik segítség nélkül használják az internetet, és azokra, akik egyáltalán nem használnak internetet. A megkérdezettek egyértelmű többségét legalább hetente egyszer rendszeresen meglátogatják a barátai, illetve a rokonai. Ebben az értelemben a legnépszerűbb szabadidős elfoglaltság az idősek körében a barátokkal, illetve rokonokkal való találkozás. A második legkedveltebb módja a szabadidő eltöltésének a testmozgás, ezután pedig a televízió nézése és a kézimunkázás következik a sorban. A 16–19. kérdések az idősek véleményével foglalkoznak. A válaszadók egy része úgy véli, hogy a társadalom jól bánik az idősekkel, de voltak olyanok, akik nem foglaltak állást ebben a kérdésben, és akadtak olyanok is, akik úgy találták, hogy a társadalom meglehetősen rosszul bánik velük. A 17. kérdés nagymennyiségű jelzőt kínál fel, amelyek közül az idősek kiválaszthatták, hogyan látják saját magukat a társadalomban. Főleg függetlennek, aktívnak és társaságkedvelőnek, de magányosnak is tartják magukat. A válaszadók által a különböző ügyekre fektetett hangsúly azt tükrözi, hogy erősen az egészségtudatukra és a testmozgásra összpontosítanak. A következő legnépszerűbb cél az érdeklődési körök bővítése és az orvosi ellátás volt. Az utolsó kérdés során az idősek 4 különböző ábra közül választhatták ki, hogy hogyan látják a helyüket a társadalomban. Häme városában az idősek többsége a C ábrát (magányra utaló kép) választotta annak jellemzésére, hogy hogyan látja ott saját magát.
2.2
Általános összehasonlítás 2.2.1
Elektromos mobilitás használata és az ismeretek róla
Általánosságban megállapítható, hogy az idősek egyik régióban sem rendelkeznek kellő ismerettel az elektromos mobilitással kapcsolatban, és fő termékként az autókat és lifteket jelölték meg. A lengyelek, finnek és spanyolok között kifejezetten sokan rendelkeznek némileg téves elképzeléssel róla.
9
1. A 3. kérdés összesített eredménye valamennyi régióból
Főleg Magyarországon és Lengyelországban tartják ezeket a termékeket elérhetetlennek a drágaságuk miatt. Finnországban változatos okai vannak az ilyen eszközök mellőzésének, Spanyolországban pedig egyszerűen nem rendelkeznek elegendő ismerettel róluk.
2.2.2
Egészség-megőrzés
Az egészség-megőrzés iránti érdeklődés általában átlagon felüli, csak az északmagyarországi régió közömbös egy kicsit a témával szemben. A Häme-beli válaszadók fizikai állapota a legjobb, őket a wielkopolskai idősek követik saját megítélésük szerint, de a többi régió idősei is „jónak” vagy „átlag felettinek” tartják az állapotukat. A finn idősek kivételével az idősek számára a legkevésbé gyakran alkalmazott egészség-megőrzési módszer a sportolás. Majdnem minden válaszadó egynél több egészségmegőrző tevékenységet jelölt be. Ezek közül a legnépszerűbbek a rendszeres orvosi ellenőrzések a lengyel idősek körében, míg Asztúriában a rendszeres séta bizonyult a leggyakrabban választott egészség-megőrző tevékenységnek. Magyarországon és Finnországban a legtöbben a házkörüli munkák végzését választották, és kis különbséggel másodikként a rendszeres orvosi vizsgálatokat. Végezetül, az egészségturizmus és a rendszeres, ingyenes orvosi kivizsgálások tartoznak a leginkább óhajtott szolgáltatások közé, amellyel az idősek valószínűleg élnének, és az egészségügyi témákkal foglalkozó előadásokon való részvétel, valamint a szakember által vezetett sporttevékenységek ötlete minden régióban népszerű volt, csak Spanyolországban nem.
10
2. A 6. kérdés összesített eredménye valamennyi régióból
2.2.3
Szabadidős tevékenységek
Az idősek szabadidős elfoglaltságait figyelembe véve megállapítható, hogy abban mindanynyian egyetértenek, a televízió nézése és a barátokkal, rokonokkal való találkozás fontos időtöltés számukra. Ezzel kapcsolatban Finnországban és Lengyelországban a többség (23,9 % és 21,8 %) a „barátokkal vagy rokonokkal (gyerekekkel, unokákkal stb.) való találkozást”, Magyarországon pedig (22,7 %) a „televíziózást” választotta. Csak Spanyolország adott eltérő választ az „utazással”, amelyet 29 % választott fő tevékenységként. A régiók anyagi helyzete közötti különbség lehet a magyarázat ezekre a szokásokra.
3. A 15. kérdés összesített eredménye valamennyi régióból
A megkérdezett idősek többsége tudja használni az internetet Lengyelországban (64,8 %), Finnországban (62,5 %) és Spanyolországban (68,6 %), de Magyarországon a helyzet eltérő, itt a válaszadók mindössze 40 %-ára igaz ez. Érdekes, hogy a Häme-beli idősek vagy önállóan használják az internetet (a többség), vagy egyáltalán nem. A különböző régiók idősei eltérően gondolkoznak a fő tevékenységeikről. Megfigyelhetők a családszerkezettel és családi kötelékekkel kapcsolatos sztereotípiák, és hogy a gondolko-
11
dásmód és a társas viselkedés hogyan befolyásolja a tevékenységeiket. A leggyakrabban bejelölt válasz például az egyes országokban eltérő volt: Magyarországon a „gyerekeiknek való segítés” (20 %), Spanyolországban „pihenés” (29 %), Finnországban „önmegvalósítás” (26,4 %) és Lengyelországban az „egészségügyi szükségleteik ellátása” (23,2 %).
2.2.4
Szociológiai helyzet
A kapott eredmények szerint a spanyol idősek a legönállóbbak, de a többi régióban is csak viszonylag kevés olyan idős van, aki segítségre szorulna a mindennapjai során. Akik segítségre szorulnak, többnyire a közlekedést, gyógyszerezést és a műszaki cikkekkel kapcsolatos válaszlehetőségeket jelölték be leggyakrabban, de kisebb eltérések itt is akadtak. A lengyel és finn idősek egy része például a takarításban, Észak-Magyarországon a tömegközlekedésben, Spanyolországban pedig a személyi higiéniában igényel segítséget. A kérdőívet kitöltőket elég gyakran látogatják a rokonaik, és úgy vélik, hogy a társadalom az átlagosnál jobban bánik velük (főleg Spanyolországban), tehát kijelenthető, hogy más tényezőktől eltekintve egészen jól érzik magukat a pillanatnyi helyzetükben. A további eredményeket megvizsgálva azonban az alábbi kiegészítések tehetők: a magyar idősek inkább szegénynek, magányosnak és betegnek, a lengyelek és a finnek aktívnak és társaságkedvelőnek látják magukat, a spanyol idősek pedig úgy találják, hogy tisztelet övezi őket.
4. A 16. kérdés összesített eredménye valamennyi régióból
2.3
Következtetések
A felmérés négy különböző területet ölel fel, és ez megnehezítette az elemzést, illetve az általános következtetések levonását. Voltaképpen a felmérés célja az volt, hogy a segítségével meghatározható legyen az idősek pillanatnyi helyzete/szükségletei és a várható piaci kereslet az együttműködő partnerek régióiban működő vállalatok és intézmények számára. Ezt figyelembe véve és a kiadványban összefoglalt eredmények alapján az alábbiakban bemutatjuk a lehetőségekhez és megjelölt szükségletekhez kapcsolódó legfontosabb következtetéseket: Elektromos mobilitás és kisegítő robotok 12
Ez egy érdekes terület lesz. Az idősek pillanatnyilag nem rendelkeznek elégséges ismeretekkel az elektromos eszközökről, és egy részük úgy vélte, hogy a jelenlegi termékek túl drágák. Tehát az ilyen termékeket gyártó cégek folytathatnának reklámtevékenységet (termékleírással és az árak indoklásával) mind a piaci helyzetük erősítésére, mind a végfelhasználók ismereteinek bővítésére. Kifejezetten fontosak a segítségnyújtás formáihoz kapcsolódó termékek és ismeretek, hiszen a válaszok ugyan önálló mindennapi életet tükröznek, de ez sokszor távol esik a valós helyzettől, vagy megváltozhat később az életük során. Ezért a kisegítő robotok kulcsszerepet tölthetnek be a mindennapokban. Ehhez azonban szükség van a végfelhasználók ismereteinek bővítésére és könnyen kezelhető új termékek kifejlesztésére. Egészség Általánosságban elmondható, hogy az időseket érdekli az egészségük, és meg szeretnék őrizni. Úgy érzik, jó egészségnek örvendenek, de megjegyzendő, hogy két fő tevékenységgel szívesen javítanának rajta: egészségturizmus és ingyenes orvosi ellenőrzések. Ebből a szempontból a mindkét lehetőséget kínáló cégek piaci keresletre számíthatnak az együttműködő partnerek régióiban. Ezen felül az idősek fontosnak tartják a szervezett és irányított sportolási lehetőségeket. Így tehát a cégek számára érdekes lehet egy kombinált csomag kínálása, amelyben az egészségturizmus kiegészül irányított sportolási lehetőségekkel és orvosi vizsgálatokkal. Informatika és távközlés Az internethasználat az informatikai és távközlési megoldások kulcselemeként elterjedt a régiókban, habár Észak-Magyarország érdekes kivétel, itt ugyanis az idősek 60 %-a egyáltalán nem használ internetet. Az ezen a területen végzett képzési programok új piacot jelenthetnek a cégek számára. Segítségnyújtás A beérkezett válaszok alapján csak a magyar idősek tartják magukról, hogy nem önállóak. Néha azonban el kell különíteni ezeket a válaszokat, hogy elkerülhető legyen annak a körülménynek a megtévesztő hatása, hogy a belső vágyakat is tükrözhetik, nem csak a valóságot. Ezt figyelembe véve és a segítségre szorulás különböző felismert formáit elemezve látható, hogy elég sokféle igény jelentkezik. Leginkább az olyan átfogó szolgáltatások tűnnek hasznosnak, amelyek új otthoni berendezések összeszerelését és az elromlott dolgok megjavítását (vízvezeték, villanyszerelés stb.) kínálják. Szociológiai szempontok A 4 régiót átfogó irányított kutatás alapján levonható az a következtetés, hogy vannak bizonyos szociológiai hasonlóságok és eltérések a régiók között. Úgy tűnik, hogy a magyarországi és a wielkopolskai régiók között sok a közös vonás. Finnország és Spanyolország viszont nem tűnik ennyire egymáshoz hasonlónak. A különbségek ellenére azonban, és szociológiai szempontokat mérlegelve, a kutatási projekt keretei között sikeresen azonosítottunk sok olyan társas és szociálpszichológiai szük13
ségletet, amelyek kielégítésére lehetne új piaci lehetőségeket teremteni. Úgy tűnik, sokféle területről kerülhetnének ki a különböző termékek és szolgáltatások, amelyeket a 4 különböző régió idősei számára kínálni lehetne. Még ha az egyik régióban úgy is tűnik, hogy bizonyos fajta termékekre nincsen nagy kereslet, más régióban nagyon is szükség lehet rá. Ez alapján elég lényegi javaslatok tehetők az olyan termékek és szolgáltatások kínálatára, amelyek az időseket mint kortárs felhasználói célcsoportot kezelik.
3
Jelenlegi lehetőségek
3.1
Kisegítő robotok
A robotos rendszerek sokféle módon nagy segítséget jelenthetnek mindenkinek, és kifejezetten az idősek számára is azáltal, hogy a) az emberi erőráfordítást csökkentve végzik a feladataikat, és b) új csatornákat és kommunikációs lehetőségeket kínálva megakadályozzák a teljes elzárkózást. Segítségforrásként és kisegítő eszközként működő sokféle robot közül lehet választani, amelyek támogathatják az időseket, vagy más kapcsolódó szolgáltatásokat nyújthatnak. A projekt olyan rendszereket ölel fel, amelyek nem kizárólag az idősek számára, hanem a teljes népesség részére segítséget nyújthatnak, de mindenesetre az idősek is a megcélzott végfelhasználók között vannak. Az otthon használható robotokat (háztartási robotokat) főleg takarítási feladatokra alkalmazzák (robotporszívók), de lehet robotokat kapni őrző-védő célokra, fűnyírásra, és persze háziállatként (vagy elektronikus barátként) működő robotok is vannak, amelyek társaságot jelentenek az időseknek. A sajátos igényű, ápolást vagy gondozást igénylő egyének számára vannak olyan robotok, amelyek a) az egészségi állapotot figyelik, vagy b) a mobilitásukat segítik. Akadnak kifejezetten mozgáskorlátozott személyek számára készült robotok is, például robot kerekesszékek robotkarral vagy a nélkül. Otthon, kórházakban és gondozó központokban is megtalálhatók az ilyen robotok. A távjelenlétet szolgáló robotok könnyű kommunikációs csatornát biztosítanak az egészségügyi központok és a kiszolgált felhasználók között. Más helyszíneken, például múzeumokban, bevásárlóközpontokban vagy szórakozóhelyeken a robotok tájékoztatást nyújthatnak, vagy másfajta szolgáltatásokkal lehetnek az emberek segítségére. A robotok fejlődése sok különböző terület és technológia elmélyült kutatásának eredménye. Egyrészt, jelentős fejlődés figyelhető meg a mozgások precíz végrehajtása terén. A robotoknak olyan képességekre van szükségük, hogy pontosan fel tudják ismerni a helyzetüket a különböző mozgáspályák tervezéséhez, az ütközésveszély elkerüléséhez, és a terhek pontos, ütközésmentes mozgatásához. Néhány robot egy vagy két kart használ egy ügyes kézzel a végén. Másrészt, a kommunikáció és a „társas” képességek is fontos jellemzői a robotoknak, főleg a robot-asszisztenseknek, a tájékoztatást nyújtó és a háziállatként funkcionáló robotoknak. A szociális robotika szakterülete ezzel a kommunikációs képességgel foglalkozik. Az ilyen robotoktól elvárt képességek közé tartozik például a beszédértés és beszédalkotás, a tárgyak vizuális felismerése (beleértve akár az emberi arckifejezéseket és más mozdulatokat is, amelyek az emberek közti kommunikációban kimondottan fontosak lehetnek), és az olyan képek vagy mozdulatsorok létrehozása, amelyek az emberi kifejezéseket utánozzák egy kommunikációs folyamatban.
14
A szolgáltató robotok piaca általában véve jól kialakult, és több mint tíz éve terjeszkedik. 2010-ben körülbelül 2,2 millió szolgáltató robotot adtak el világszerte személyes/házkörüli célokra. Nagyjából 14,4 millió robot tehető hozzá ehhez a számhoz a 2011-2014-es időszakot nézve. Az eladási érték a jelzett időszakra várhatóan 5,4 milliárd amerikai dollár lesz. A professzionális szolgáltató robotok esetében, beleértve a robot-asszisztenseket is, az eladások számának növekedése kevésbé jelentős, ugyanis nagyon magas a költségük. Mostanáig a fogyatékkal élőket segítő robotok még nem igazán terjedtek el. Hosszabb távon, az elkövetkező 5-10 évben viszont, figyelembe véve a demográfiai változásokat és a technikai fejlődést, a fogyatékkal vagy rokkantsággal élő személyek számára gyártott segítő robotok és robotprotézisek egészen biztos, hogy kulcsterületét fogják képezni a szolgáltató robotoknak. Asztúriában sikerült azonosítani különböző vállalatokat és intézményeket, amelyek az „idősek világával” foglalkoznak. Egyik oldalról a gyártók és forgalmazók, másik oldalról pedig a felhasználók, szervezetek és cégek játszanak fontos szerepet az új termékek és üzletágak tervezésében és fejlesztésében. A kisegítő robotok gyártóira és forgalmazóira összpontosítva érdemes példaként felhozni a Treelogic és az Adele Robotics vállalatokat. A Treelogic néhány éve indított el egy kutatási irányvonalat a szociális robotika területén olyan projekteken dolgozva, amelyek közül néhány kapcsolódik a robot-asszisztensekhez, a TIC robotokhoz és a mobilitáshoz, például az ELDCERTOY, a TIC4BOT, a POINT, a COGLABORATION vagy az ACROSS. Az Ovideoi Egyetem és az Európai Lágy Számítási Modell Központ (mindkettőnek a székhelye Asztúriában található) működött együtt az említett projektek egy részében. Az Adele Robotics fejleszti a TICO szociális robotot és forgalmazza a Nuka (vagy Paro) nevű szociális robotot Asztúriában. Az Adele Robotics működteti az alábbi honlapot a mentális egészséget célzó terápiákhoz használható robotokról: www.roboterapia.es Emellett működnek a végfelhasználókkal (idősekkel) foglalkozó különböző szervezetek és cégek, amelyek kifejezetten érdekeltek a kisegítő robotokkal kapcsolatos új termékek fejlesztésében. Az ezen a területen érdekelt állami és magán vállalatok, illetve intézmények, amelyek az idősek egészségével és gondozásával foglalkozó szolgáltatásokról gondoskodnak (az Asztúriai Hercegség Lakásügyi és Jóléti Minisztériuma, az Asztúriai Házigondozási, Otthonápolási és Nappali Ellátóközpontok Egyesülete, az Asztúriai Hercegség Idősügyi Egyesületeinek Szövetsége) vagy a szakmai szövetségek (Asztúriai Munkaadók Szövetsége, Asztúriai Fém- és Egyéb Ipari Munkások Munkaadóinak Egyesülete, Asztúriai Fiatal Munkaadók Szövetsége stb.) jó példák az ezen a területen működő szervezetekre. Végezetül, érdemes rámutatni, hogy a fémiparban érintett cégek rendelkeznek elegendő anyaggal az elektromos mobilitással kapcsolatos termékek gyártásához. Asztúria rendelkezik Spanyolországban az egyik legjelentősebb fémiparral, sok olyan céggel, amely érdekelt a termékek fejlesztésében.
3.2
Elektromos mobilitás
Manapság sokféle és különböző működési elvű, az elektromos mobilitást segítő eszköz és hozzájuk kapcsolódó szolgáltatás létezik, amelyek hasznosak lehetnek az idősek számára. A kereskedelmi termékek különböző igényeket elégítenek ki, és négy fő csoportba lehet sorolni őket: 15
Elektromos autók és egyéb (kültéri) járművek hosszú távra. Robogók, kerékpárok és egyéb kültéri (vízi) járművek közép és hosszú távra. Elektromos kerekesszékek, robogók kültéri és beltéri használatra. Liftek és egyéb beltéri termékek a mobilitás elősegítésére bizonyos feladatoknál. Ezen felül más olyan termékek is vannak, amelyek segítik a fogyatékkal élők mobilitását: például mesterséges külső vázak vagy protézisek. Ezeknek az elektromos eszközöknek a fejlesztése nagyban függ a különböző technológiák fejlődésétől. A rövid távú (kültéri és beltéri) járművek, illetve más olyan eszközök esetén, amelyek a felhasználó házon belüli mozgását segítik, a jelenleg elérhető technológia elégséges az új kereskedelmi termékek kifejlesztéséhez. Ha viszont az eszköznél önálló mozgásirányításra (tervezésre és végrehajtásra) van szükség, a helyzet már sokkal bonyolultabb. Éppen ezért ezeket a termékeket a robotika területéhez is lehet sorolni. Az elektromos mobilitás területének egyik legnagyobb problémája az eszközök korlátozott önállósága (két feltöltés közti működési időtartama) és ehhez kapcsolódóan az akkumulátorok töltési művelete. A kereskedelmi forgalomban kapható eszközök elfogadható önállóságot biztosítanak a felhasználók többsége számára, továbbá akkumulátortöltő állomásokat (ahol a eszköz akkumulátorait néhány másodperc vagy perc alatt ki lehet cserélni) és járműcserélő állomásokat (ahol ott lehet hagyni a lemerült járművet, például kerékpárt, és egy új, feltöltött járművet elvinni helyette) is kínálnak az ügyfelek számára ezen a területen. Az elmúlt években erős felpezsdülés mutatkozott az elektromos járműipar általános piacán. A súlyosbodó környezetszennyezési problémák és az olajárak folyamatos növekedése elegendő okot szolgáltatott a gyártóknak és vásárlóknak arra, hogy felgyorsítsák az elektromos közlekedésre való átállást. Ennek érdekében a különböző kormányok határozott politikai kezdeményezései, köztük jogszabályok, kedvezmények és árengedmények is segítették az elektromos járművek terjedését. Ennek köszönhetően az előrejelzések szerint az elektromos járművek világpiacán 2,6 millió eszközt adnak majd el 2015-re. Az elektromos járművek legnagyobb regionális piacát jelenleg az Amerikai Egyesült Államok képezi a nemzetközi piac több mint 50 %-át kitéve. Növekedés azonban főleg az ázsiai-csendes-óceáni térségben várható, például Kína és Japán nagyszabású termelési és eladási célkitűzései alapján. Japánban az eladott elektromos járművek száma 2012-re eléri a 433 ezret. A különböző típusú elektromos járművek szempontjából a világpiaci mutatókat elsősorban a hibrid elektromos járművek vezetik, a piac több mint 95 %-át kitéve. Az akkumulátoros elektromos járművek kategóriája lassan fejlődik, mivel csökkenti a használhatóságukat a távolság, amelyet a jármű egy feltöltéssel kibír, és más egyéb korlátozó körülmények is. Az üzemanyagcellás elektromos járművek még a prototípusoknál tartanak, és a gyártók többsége a következő évtizedre tervezi a kereskedelmi forgalomba bocsátásukat.
16
Jelenlegi trend a kis elektromos járművek (Small Electric Vehicles) vagy környékjáró elektromos járművek (Neighborhood Electric Vehicles) növekvő használata. A kis elektromos járművek rövid távok megtételére alkalmasak a városhatárokon vagy lakóparkokon belül. Mivel az emberiség tagjainak nagy része városokban és zárt közösségekben él, a városlakók elfogadják a kis elektromos járműveket. Az elektromos kerékpárok használata világszerte gyors növekedést mutat 1998 óta. Úgy becsülik, hogy 2010 elején durván 120 millió elektromos kerékpár üzemelt Kínában, és az eladási számok dinamikusan nőnek Indiában, az Amerikai Egyesült Államokban, Hollandiában és Svájcban is. Napjaink vezető elektromos kerékpár gyártója Kína. Asztúriában sikerült találni olyan különböző vállalatokat és intézményeket, amelyek az „idősek világával” foglalkoznak. Egyik oldalról a gyártók és forgalmazók, másik oldalról pedig a felhasználók, szervezetek és cégek játszanak fontos szerepet az új termékek és üzletágak tervezésében és fejlesztésében. Az elektromos mobilitás eszközeinek gyártóira és forgalmazóira összpontosítva érdemes példaként felhozni a Temper csoportot és a Mov-e vállalatokat. A TEMPER csoport egy az energia világában több mint 30 éve tevékenykedő asztúriai holdingtársaság. A Temper csoport egyik jelentős márkája a CARdylet, amely megoldási lehetőségeket kínál újratölthető villamos járművek számára. A TEMPER csoport olyan projektekben vesz részt, mint például a MOVELE (kísérleti projekt az elektromos mobilitás terén) és a Gijon LivingCar, amelynek célja Gijón városát élő vizsgálati laboratóriummá alakítani az elektromos autók számára. A Mov-e egy fenntartható mobilitási projektekkel foglalkozó cég. A Mov-e elektromos kerékpárokat, autókat és hibrid motorkerékpárokat forgalmaz, és részt vesz a „Kerékpáron munkába” projektben, népszerűsítve az elektromos kerékpározást a munkahelyek és az otthonok között. Ezen felül az olyan vállalatok, mint például a Mundoabuelo vagy az Eco-logica Asturias különböző típusú elektromos kerékpárokat kölcsönöznek és árulnak az időseknek. Ugyanúgy, mint a robotok esetén, itt is működnek a végfelhasználókkal (idősekkel) foglalkozó különböző szervezetek és cégek, amelyek kifejezetten érdekeltek az önálló mobilitással kapcsolatos új termékek fejlesztésében. Az ezen a területen érdekelt állami és magánvállalatok, illetve intézmények, amelyek az idősek egészségével és gondozásával foglalkozó szolgáltatásokról gondoskodnak (az Asztúriai Hercegség Lakásügyi és Jóléti Minisztériuma, az Asztúriai Házigondozási, Otthonápolási és Nappali Ellátóközpontok Egyesülete, az Asztúriai Hercegség Idősügyi Egyesületeinek Szövetsége stb.) vagy az üzleti társulások (Asztúriai Munkaadók Szövetsége, Asztúriai Fém- és Egyéb Ipari Munkások Munkaadóinak Egyesülete, Asztúriai Fiatal Munkaadók Szövetsége stb.) jó példák az ilyen szervezetekre. Végezetül, az asztúriai fémipar rendelkezik elegendő kapacitással az elektromos mobilitás termékeinek gyártásához és az ilyen jellegű termékek fejlesztéséhez a régióban.
3.3
Korszerű érzékelő-technológiák
A korszerű érzékelők a gyors fejlődés eredményeként egyre fejlettebbé válnak és mind szélesebb az alkalmazhatósági körük. A kifinomult érzékelők ügyes használatával létrehozhatók olyan eszközök, amelyek az idős népesség életét könnyebbé és kényelmesebbé tehetik. Az intelligens eszközök az idősek csoportjának különböző szükségleteit elégíthetik ki, például az egészség, a biztonság és a biztonság megőrzése, a kényelem vagy akár a szórakozás terén. 17
Az idősek számára a legfontosabb felhasználási terület, amelyet a modern érzékelők és informatikai-kommunikációs eszközök kínálnak, az otthon töltött idő hosszának megnövelése és a viszonylagos önállóság megtartása, szóval az alábbi fő területek kiemelten hasznosak számukra: Intelligens otthonok, illetve a felügyeleti és ellátási feladatok megoldása műszaki eszközökkel. Távorvoslás és távgondozás megoldásai. Intelligens öltözékek. Már vannak használatra kész intelligens otthon vagy távorvoslási megoldások a piacon, amelyek kimondottan az időseket célozzák meg skálázható szolgáltatási kínálattal, és az ilyen jellegű termékek minőség és módszerek szempontjából folyamatosan fejlődnek. Többnyire a beépített érzékelők érzékenysége szabja meg a határt. Bár a háztartás automatizálási szolgáltatásait kínáló cégek többsége nem kifejezetten az időseket célozza meg, a termékeik funkciói mégis jól illeszkednek az idős emberek háztartásában felmerülő szükségletekhez. Az ilyen automatizált otthonok megvalósításához sok lehetőség áll rendelkezésre, de az idősek szükségleteihez igazítva megtervezett házaknak például az alábbi sajátos, átlagostól eltérő alapelveknek kell megfelelniük: könnyű, akadálymentes közlekedési lehetőségek, érintés nélkül vezérelt berendezések, minimális karbantartási igény. Az érzékelő-technológiával támogatható fő funkciók az intelligens otthonokban az alábbiak: Biztonság és azonosítás (biometrikus). Világítás. Automatikus ajtók és zsaluk. Beteg/gyermek otthoni gondozása (távgondozás). Kényelmet szolgáló berendezések. Szociális funkciók (hangvezérelt). Az észak-magyarországi régióban számos olyan szolgáltató és rendszertervező cég van, amely képes lenne az ilyen intelligens rendszerek egyedi tervek szerinti kifejlesztésére, hogy illeszkedjenek az idősek igényeihez, még ha nem is az idősellátás a fő tevékenységi körük. A megoldások kínálóinak többsége, például a Home Control Hungary Kft., a Domintell Kft. vagy a Volvex Kft. az automatizálás és a felügyeleti és ellátási feladatok műszaki eszközökkel való megoldásainak területén tevékenykedik, mint például az ajtók automatizálása, az érzékelőkkel vezérelt háztartási berendezések vagy az otthonok akadálymentesítése. Az olyan vállalatok, mint az Oktel Kft. vagy a Houdini Engineering Group képesek hasznos biometrikus azonosító eszközöket gyártani, és ez jó megoldás az idős emberek otthoni biztonságának növelésére úgy, hogy az azonosító eszköz még csak el sem veszíthető.
18
A távorvoslás megoldásainak tulajdonságai sokban hasonlítanak az intelligens otthonokéra, főleg, mivel eszközeik az idősek háztartásába épülnek be, és az alkalmazott érzékelőtechnológiák is gyakran azonosak. Az egyedül élő idősek számának növekedése miatt a távorvoslás módszerei egyre inkább előtérbe kerülnek, és ez a terület is gyorsabban reagál az érzékelő-technológiák újításaira. A fő távorvoslási funkciók az alábbiak: A munkaképesség megőrzése és a hétköznapi élet minőségének fejlesztése. Távorvoslás, távfelügyelet: az egészségügyi személyzet személyes jelenlétének szerepét a megfigyelést végző érzékelők és jeladók veszik át. Ehhez a funkcióhoz szükséges a kommunikációs képesség a befogadó oldaláról. Otthoni diagnosztikák és konzíliumok: a diagnózis felállítása során és a kezelésről való döntés során a telekommunikációs eszközök segítségével vonják be az egészségügyi személyzetet. Távkezelés: a vizsgálatot vagy a beavatkozást végző személy a távolból irányítja a folyamatot a távérzékelők és adattovábbítók adatainak segítségével (távvezérlésű endoszkópia). Az intelligens ruhák jelenthetik a megoldást ezeknek az előnyöknek a kiaknázásához, és hogy a megfigyelő funkciókat elfogadhatóbbá lehessen tenni az idősek számára. Ezek a ruhaként és kiegészítőként (karóraként) viselhető eszközök alkalmasak lehetnek a fő élettani paraméterek megfigyeléséhez vagy a környezeti változásokra való reagáláshoz. Ehhez a területhez kapcsolódóan van még egy kutatási ág, amely nagy lehetőségeket hordozhat magában az idősek számára: a kiterjesztett valóság. Gyakran emlegetett új és innovatív technológiát jelentenek az üvegmonitorok, mint például a Project Glass megoldás a Google-től, amelyek több szempontból segíthetik majd az időseket, például a jelnyelv kivetítésével a hallássérültek számára vagy házon belüli / kültéri navigációval és riasztási funkciókkal. Bár jelenleg csak kevés távgyógyászati szolgáltatás – mint amilyen pl. a szociális távfelügyelet és a nővérhívó rendszerek az MMG Kft-től – áll rendelkezésre, ez a szám az elkövetkező években nőni fog a jelentős társadalmi igény és szükséglet miatt. Számos ígéretes kutatási projekt zajlik, mint például az eHEALTH8 távegészségügyi szolgáltatási rendszer, amely már a termékszabványosítás szakaszába lépett. Ezeknek az intelligens megoldásoknak a viszonylagos drágasága ellenére az általuk biztosított szabadság, önállóság és az otthon tölthető idő meghosszabbodása nagyon vonzóvá teszi őket az idősek számára. Mivel az egyedül élő idős emberek száma nő, ezek a termékek egyre keresettebbé válhatnak.
3.4
Egészség- és zöld gondozás
Egészségmegőrző sportok
19
Az idősek rendszeres testmozgása karbantartja az egészséget és a mindennapos teendők elvégzéséhez szükséges erőnlétet. Az életminőséget is javítja, és meghosszabbítja az otthon tölthető időt. A testmozgás hatása az idősek szellemi teljesítményére: A munkavégzői képesség megőrzése és a mindennapi élet általános élénkítése. Stressz csökkentése és az agyműködés fejlesztése. Odafigyelő képesség és logika javítása. Alvásminőség javítása. A depresszió tüneteinek enyhítése. Öröm okozása, éltető erő és életcél adása. A fenti felsorolás jó néhány kedvező hatást bemutat, és arra is rávilágít, hogy a testmozgás hatással van a szellemi egészségre is. Ezen felül még a társas kapcsolatok teremtésére és erősítésére is alkalmas, ha a testmozgást különböző csoportokban végzik. Finnországban országos szinten működik az Időskori Életerő Program (folyamatosan a 2005-2014 időszak során). A Finn Idősügyi Intézet által koordinált program az egészségmegőrző testmozgás programja idősebb egyének számára, és célja az önállóan élő, de csökkentett funkcionális képességű, 75 évesnél idősebb egyének önellátóságának és életminőségének javítása. A csökkentett funkcionális képesség kezdeti mozgásszervi problémákat, a memóriazavar korai jeleit vagy enyhe depressziót takar, amelyek korlátozott mozgásképességhez és fokozott segítségre szoruláshoz vezethetnek. A programot Häme régióban is bevezették. Az országos kampányok egyike az idősek rendszeres sétáltatását célozta meg (2010 októbere és 2013 januárja között). A programban bárki részt vehetett, és elvihette sétálni az időseket a szabadba, például ügyintézés vagy csak egyszerű mozgás céljából. Finnországban a téli időszak nehézségeket okoz az idősek számára sétálás szempontjából, ugyanis az utak jegesek, és így igazán nagy szükség mutatkozik olyan önkéntesekre, akik segítenek nekik a rendszeres és biztonságos sétában. A kampány sikeresnek bizonyult, és 2013 szeptemberében folytatódik majd. http://www.vievanhusulos.fi/index.php?id=1 Egészségturizmus Az utóbbi években egyre inkább a termékfejlesztők figyelmének homlokterébe kerültek az egészségfenntartó tevékenységek és az üdülések. Az egészségturizmus a vendégek testi és szellemi kényelmét is megcélozza, és teljesen kikapcsolja őket a hétköznapok mókuskerekéből. Az egészség-megőrző és erőnlétfejlesztő üdülés jellemzői: Aktív tevékenységek (északi síjárás [Nordic Walking], túrázás, hótalpazás, síelés, úszás, golf stb.). Az aktív pihenés az egyén öngondoskodásának és erőnlétének kihangsúlyozását jelenti. 20
Szakképzett programvezetők és személyi edzők állnak rendelkezésre. Erőnléti és más egészségi állapotjellemzők mérését célzó vizsgálatokra is lehetőség van. Masszázs és egyéb kezelések. A gyógyfürdős üdülés jellemzői: Színvonalas felszereltségű környezet biztosítása (szállás és gyógyfürdős kezelések különböző részlegei stb.). Különös figyelem szentelése az egészséges, minőségi ételeknek. Magas színvonalú általános és személyre szabott szolgáltatások. Rekreációs tevékenységek, például kulturális programok, vásárlás stb. Passzív kikapcsolódás, ahol a vendégek csak a pihenéssel eltöltött időt élvezik. A fenti felsorolás bemutatja az egészség-megőrző és a gyógyfürdős üdülések jellemzőit. Bár akadnak köztük eltérések, abban megegyeznek, hogy mind a kettő az egyén jó közérzetét és egészségét célozza meg. Az Ilorannan Maatila egy vidéki finn panzió tóparton, a természet által körülölelve. Sokoldalú szolgáltatásokat kínál a különböző korosztályú vendégek számára, és kifejezetten idősekre szabott egészségturizmus-csomagja is van. Az alapgondolat az idősek egészségének, a napi feladataik ellátására való képességüknek a megőrzése és javítása, valamint a testmozgás beépítése a mindennapjaikba. Az Ilorannan Maatila sokféle tevékenységet kínál az idősek számára, például a tiszta természet élvezetének lehetőségét („zöld gondozás”) és az irányított testmozgási programokat. Külön helyet alakítottak ki a csoportos testmozgásokhoz, jól felszerelt tornatermük van, és a különböző tevékenységeknek külön épületek biztosítanak helyszínt. A „zöld gondozást”, a természetes környezet élvezetét figyelembe véve alakították ki az északi síjárás és az egyszerű természetjárás, illetve kocogás útvonalait. Nem is beszélve a finom ételekről, amelyeket felszolgálnak, és még a közös sütés-főzésre, éneklésre és egyéb vidám közösségi időtöltésre is lehetőséget nyújtanak. Az idősek rövidebb vagy hosszabb időt is eltölthetnek itt az egészség-megőrző testmozgásra összpontosító üdülés során. Az üdülések jelentősége az idősek életének élvezetesebbé tétele, a fizikai állapotuk javítása és a napi feladataik ellátására való képességüknek a megőrzése. Az egész év során rendszeresen tartanak „Idősek hetét”. http://www.iloranta.fi/ Egy másik ilyen hely, amely egészségturizmusra ad lehetőséget Häme régióban a Hahkialan Uiskola. Kiváló minőségű, szakértő szolgáltatásokat kínál cégeknek és csoportoknak a munkahelyi jó közérzet fejlesztéséhez, megbeszélések és konferenciák tartásához, valamint díszvacsorák rendezéséhez. A Hahkialan Uiskola jól kiegészíti a tó túlsó partján lévő Hahkiala majorság kínálatát és az ott nyújtott lehetőségeket. A Hahkialan Uiskola a mindennapostól eltérő környezetet kínál a vendégeinek, hogy élvezhessék a tevékenységeiket és összpontosíthassanak a jóllétükre anélkül, hogy folyamatosan a teljesítményre vagy a tökéletességre kellene figyelniük. Az Uiskola lenyűgöző tája, a ragyogó tóparti szauna, a tó kristálytiszta vize és a források, valamint a friss, egészséges helyi termékek nyújtotta örömök mind a vendégek jó közérzetét szolgálják. Rendelkeznek megfe21
lelő fitneszszalonnal, tornateremmel és kézműves műhellyel. Szakértői előadások, csoportgyakorlatok szakember vezetésével és wellness kezelések is a kínálat részét képezik. http://www.uiskola.com/fi/hahkialan-uiskola/hahkialan-kartano Mindkét fent bemutatott hely arra szakosodott, hogy sokoldalú egészségturizmust kínáljon Häme régió idősei számára. Zöld gondozás A „zöld gondozás” kifejezés talán nem annyira közismert, és az emberek gyakran kizárólag a környezetvédelemhez kötik, amely valóban hozzátartozik a zöld gondozás fogalmához. A „zöld gondozás” olyan természetközeli és vidéki környezethez kapcsolódó tevékenységet takar, amely a jó közérzet és az életminőség javítását célozza meg. A zöld gondozás elméletébe sokféle tevékenység tartozik, például a társas és terápiás célú kertészkedés, ahol az egyén a szabadban élvezheti az időtöltést – például növényeket ültetve. A műveleteket gyakran a természetben végzik, például tanyákon, de a természet elemeit be lehet vinni és használni lehet városi és beépített környezetben is. Kimutatták, hogy a természetes környezet kedvezően hat az emberek általános hangulatára, fokozza a pozitív érzelmeket és csökkenti a negatívakat. Finnországban a Finnországi Zöld Gondozás egy országos szinten működő bejegyzett egyesület. Az egyesület a természettel, állatokkal és farmgazdálkodással kapcsolatos módszerek használatával támogatja a jó közérzet és az egészség szolgáltatásait. A Finnországi Zöld Gondozás segíti a párbeszédet és az információterjesztést is. Az egyesület fő céljai közé tartozik, hogy mindenki élvezhesse a természethez, testmozgáshoz, társas kapcsolatokhoz és közös élményekhez való jogát. Kíváncsian fogadják az ügyfeleik tapasztalatait és véleményét a szolgáltatásaikkal kapcsolatban.
3.5
Szociológiai szükségletek
A régió vezetése által megjelentetett „Regionális fejlesztési stratégia 2020-ig Wielkopolskában” című kiadványban az idősek társadalmi csoportját alig említik meg. Bár a 76 oldalas kiadvány hangsúlyozza a régió fejlesztési irányvonalait az elkövetkező majdnem húsz évre, az időseket valamilyen okból kifolyólag alig említik. Ez a körülmény igen meglepő, főleg annak a figyelembe vételével, hogy az idős népesség (55 évesnél idősebb lakosok) aránya viszonylag magas a régióban. Wielkopolska régió népessége 2010-ben:
22
2 (47). táblázat: A népesség megoszlása nemek és korcsoportok szerint (december 31-i állapot)
ÉLETKOR
2000
2005
2009
összes
férfi
2010 városban összes férfi
falun összes
férfi
ÖSSZES 0-2 év 3-6 7-12 13-15 16-18 19-24 25-29 30-34 35-39 40-44 45-49 50-54 55-59 60-64 65-69 70-74 75-79 80 és fölötte
A NÉPESSÉG MEGOSZLÁSA NEMEK ÉS KORCSOPORTOK SZERINT 2010-BEN December 31-i állapot 85 év és fölötte FÉRFIAK
NŐK
Női többlet a férfiakhoz képest
Férfi többlet a nőkhöz képest
Munka előtti kor Munkaképes kor Munka utáni kor
Ezer
Ezer
5. Wielkopolska népessége
23
Lengyelország népessége 2010-ben: 4 (64). táblázat: A népesség megoszlása nemek és korcsoportok szerint (folytatás) Június 30-i állapot
Életkor
2000
2005
2010 Városban ÖszFérfiak Nők Nők szes SZÁZALÉKBAN
Összes Öszszes
30-34 év 30-39 40-44 45-49 50-54 55-59 60-64 65-69 70-74 75-79 80-84 85 és fölötte
24
Falun Öszszes
Nők
A NÉPESSÉG MEGOSZLÁSA NEMEK ÉS KORCSOPORTOK SZERINT 2010-BEN Június 30-i állapot
85 év és fölötte FÉRFIAK
NŐK
Női többlet a férfiakhoz képest
Férfi többlet a nőkhöz képest
ezer
ezer Munkaképes korú
Nem munkaképes korú
6. Lengyelország népessége
A népességnek ezzel a viszonylag nagy részarányával egyáltalán nem foglalkoznak a dokumentumban, és ez azt is jelenti, hogy ennek a csoportnak az igényeit és problémáit politikai síkon nem képviselik. Bár az Európai Unió hangsúlyozza mind az idősek igényeinek, mind a fiatalabb nemzedékekkel megosztható lehetőségeiknek a jelentőségét és fontosságát, úgy tűnik, a wielkopolskai szociálpolitika ezt nem veszi figyelembe. Bár a 2011-es évet a „Nemzedékek közötti együttműködés évének” a 2012es évet pedig az „Aktív öregedés és nemzedékek közötti szolidaritás évének” nyilvánították, Wielkopolska régióban az elöregedő népesség problémájának továbbra sem tulajdonítanak nagy jelentőséget. Annak ellenére, hogy kormányzati szinten az idősödő népesség problémáját nem ismerik fel, úgy tűnik, a szociális szervezetek alsóbb szintjein a kérdéskörnek sokkal nagyobb jelentőséget tulajdonítanak. Számos régiós kezdeményezés indult, amely elsősorban az idősek szükségleteinek feltárására irányul. Ezeket a tevékenységeket és kezdeményezéseket Wielkopolska régió szintjén folytatják, de a tervezést és a megvalósítást civil szervezetek, kutatóintézetek, alapítványok, magánvállalatok és magánkezdeményezések végzik.
25
Az idősekkel kapcsolatos legérdekesebb kiadványok és rendezvények az alábbiak: “Az idősek szükségleteinek feltárása Poznańban”, “Idősek akcióban”, “Mobil internet az 50 év felettieknek – fiatal technológiák idős felhasználók kezében”, “Idősek. A szenvedélyes emberek megváltoztatják a világot”, “Senioralia 2011”, Emellett a jelenleg folyó, idősekre irányuló tevékenységek elsősorban két területre összpontosulnak: 1. Az idősek igényeinek kutatása – ez egy viszonylag könnyen kutatható terület, elsősorban azért, mert könnyű információt szerezni a lehetséges érintettektől. Ha sikerül meggyőzni őket, az idősek lelkesen vesznek részt a kutatásban, válaszolnak a kérdésekre és rászentelik az időt, aminek a fiatalabb nemzedék híján van. Mivel ez az érdeklődési terület jelentős hangsúlyt kap az Európai Unió politikájában, még forrásokat is lehet szerezni a kutatás elvégzéséhez. 2. Kis projektek megvalósítása, különböző típusú tevékenységeket és támogatásokat nyújtva az időseknek. Ez a tevékenységi kör bonyolultabb és több erőfeszítést igényel. Míg a kutatás viszonylag egyszerű a lefolytatást és az eredmények feldolgozását tekintve, a gyakorlati programok és kezdeményezések megvalósítása jóval nehezebb. Folyamatban lévő társadalmi változásra irányulnak, amit nehéz megragadni. Az ilyen projektek elvégzése jelentős előkészületeket, a megvalósítási szakasz pedig nagyon alapos felügyeletet igényel. Nagyon nagy igény van az ilyesfajta gyakorlatias, párbeszédes módon lefolytatott projektekre. Wielkopolska régióban az idősek feltárt szociológiai szükségletei három fő téma köré csoportosulnak: 1. Az idősek saját magukról alkotott képének és felfogásának kutatása. Ezt a kérdéskört viszonylag ritkán vizsgálják, pedig kulcsfontosságúnak tűnik az adott korcsoport számára javasolt összes tevékenységfajtánál. A nyilvános megjelenítés, különösen a tömegtájékoztatásban, kettős megközelítésről árulkodik: a hagyományos társadalmakban jelenlévő, idősödésről alkotott felfogást követve, az időseket úgy mutatják be, mint egy sok tapasztalattal rendelkező társadalmi csoportot, amely viszonyítási pontként szolgálhat. Ugyanakkor a posztmodern társadalmakban az öregség gyakran úgy jelenik meg, mint valami rossz, elkerülhető dolog. Ezért jól megfigyelhető az ellentmondás aközött, hogy az idősekre mint ötletadó társadalmi csoportra, vagy mint kirekesztett és fogyatékos emberekre tekintünk. Megéri megvizsgálni az idősek saját magukról alkotott tényleges képét. A kutatások alapján lehetőség nyílik a következőkre: A) az adott társadalmi csoport számára vonzó hirdetések alkotása; B) az igényeket kielégítő szolgáltatások felkínálása az idősek számára tetsző módon; C) olyan termékek létrehozása, amelyek javítják az életminőséget, de ugyanakkor a használatuk örömet is okoz, és azokat egy külön célcsoportként kezelt, tisztelt és komolyan vett társadalmi csoportnak felkínálni. Tehát az idősek önképének kutatása lehetővé teszi annak jobb megértését, hogy milyen érzésekkel viseltetnek önmaguk iránt, melyek az önképük és önazonosságuk kulcselemei, és milyen jellemzőket tekintenek kedvezőnek vagy éppen kedvezőtlennek. Ezek ismeretében olyan közleményeket is könnyebb megszerkeszteni, amelyeket barátságosnak és meggyőzőnek fognak találni.
26
2. Az idősekkel folyó együttműködés népszerűsítése, az idősek bevonása a társadalom részéről olyan tevékenységekbe, amelyek kiaknázzák a képességeiket. Ez a társadalmi és szociológiai tevékenységi terület nagyon fontos. Bár a Wielkopolska régióban már létezik az idősek érdekében létrehozott különböző kezdeményezések viszonylag erős csoportja, továbbra is szükség van ezeknek a tevékenységeknek a terjesztésére ezen az exkluzív csoporton kívül. A kulcskérdés itt a fiatalabb nemzedékek bevonása az időseknek kínált projektekbe. Ennek megvalósításához rendkívül pontos nyilvános tájékoztatást kell folytatni – remélve, hogy ez lehetővé teszi az általános közvélemény tudatosságának erősítését, a fiatalok bevonását a projektekbe aktív szereplőként, és a közhivatalok ráébresztését az idősek igényeire és lehetőségeire. Rendkívül fontos és nagy értéket képviselnek az idősek birtokában lévő lehetőségek és képességek, amelyeket megoszthatnak a társadalom többi részével. A lehetőségek és képességek azonosítása fontos ahhoz, hogy az idősekről mint egyenlő felekről alkossunk képet a cserefolyamatban – egy olyan folyamatban, amelyben minden érintett fél hasznot húz és adományoz egyszerre. Ha ezt az egyensúlyt nem tartják fenn megfelelően, akkor a projektből főként hasznot húzó felet gyengébbnek tekintik, míg az adományozó felet dominánsnak. Egy ilyen szereposztásban rendkívül nehéz olyan nyílt párbeszédet elérni, amely az érintett résztvevők közötti kapcsolatok építésére irányul. 3. Cselekvés – ez a terület nagyobb összpontosítást igényel a tényleges cselekvéssel és irányítással járó projektekre, mint a kutatásra és hírverésre. Nagy szükség van cselekvésre ebből a szempontból – szükséglet mutatkozik arra, hogy az idősek gyakorlatiasabb képzést kapjanak az alábbi területeken: egészségügyi ellátás, erőnlét, betegségmegelőzés, jogi tanácsadás, tudatos fogyasztói magatartás, a pszichológiai képességek javítása (magabiztosság, kommunikáció, önkép és önbecsülés), a szabadidő eltöltése, önkéntes munka, a házimunka megszervezése, számítástechnikai oktatás és sok más. Az ilyen programoknak azt kellene megcélozni, hogy összekösse az ifjabb és idősebb nemzedékeket a közös célért folyó együttes munka során. A fent bemutatott rövid vázlat Wielkopolska régió szociológiai szükségleteiről egyértelműen mutatja, hogy még sok teendő van az idősek életminőségének javításában. Ez különösen érvényes a falusi területekre és a vidékre, ahol a szórakozás, egészségügyi szolgáltatás és egyéb mindennapos szolgáltatások elérhetősége sokkal korlátozottabb, mint a nagyobb városokban.
4
Adatbázis
A projektidőszak lejártával az együttműködő partnerek azon dolgoznak, hogy kialakítsanak egy projekthálózatot és egy fontos listát a megcélzott területekhez kapcsolódó érintettekről. Ez a hálózat elsősorban három különböző szervezetfajtára összpontosított: 1) fejlesztők és gyártók, 2) forgalmazók, és 3) végfelhasználók. A fenti besorolás szerint az összes partner félévről félévre frissítette az asztúriai, wielkoposkai, hämei és észak-magyarországi bevonható szervezetek listáját, és így jött létre az alábbi végleges dokumentum.
27
28
29
30
5
A jó gyakorlat
Az idősek szükségletei és a korszerű műszaki eszközök mellett a bevált gyakorlati megoldások feltárása a régiókban szintén fontos célkitűzését képezi a projektnek. Az alábbiakban bemutatjuk a beazonosított és adott esetben átültethető jó gyakorlatokat:
31
Eldertoy (Asztúria) A szociális robotika a robotok és az emberek közötti párbeszéd és kommunikáció kérdéskörével foglalkozik, különös tekintettel a segítő, a tájékoztató és a szociális robotokra. Így elsősorban a gyerekek, idősek és betegek állnak a fejlesztések középpontjában ezen a területen. Az Európai Közösség (FEDER) és a spanyol kormány (MICINN) pénzügyi támogatásával indult el ezen a területen az ELDERTOY nevű projekt, amelynek célja egy olyan technikai játék megalkotása az idős emberek számára, amely gerontológiai és kikapcsolódást segítő eszközként funkcionál. Megpróbálják pontosan feltárni az idősek igényeit a végleges játék meghatározásához és megépítéséhez, amelynek külalakja és funkciói megfelelnek a felsorolt szükségleteknek.
Netes nagyik (Wielkopolska) Lengyelországban sok idős embernek nincs számítógépes (és internetes) hozzáférése, és egyszerűen félnek ezektől. Nagyon kevés képzés indul ezeknek az embereknek, és az informatika területén még kevesebb. Emiatt az emberek egy nagy csoportja jelentős mértékben ki van zárva a mindennapos társasági élet számos területéről. Ebből kiindulva a projekt célja, hogy bevonja az idős embereket a korszerű virtuális világba, ami hozzájárulhat a szociológiai és lelki problémáik elkerüléséhez. Ráadásul a bevonásuk nyereséget jelentene az egész virtuális közösség számára, hiszen egy különleges ismeretekkel és tapasztalatokkal rendelkező érdekes embercsoportnak lenne esélye belépni az internet világába. A projekt felvértezi az időseket a megfelelő képességekkel ahhoz, hogy másokkal kommunikáljanak és az elektronikus forrásokból információkhoz jussanak. Ez különösen fontos olyan embereknél, akik korlátozott mozgásképességűek és nemigen lépik át a lakóhelyük határait, ezért kirekesztődnek a társasági életből és az információhoz jutásból. Itt tehát elsődleges a szociológiai szempont, mivel az idősek magányossága gyakran jelent súlyos gondot. Az olyan kommunikációs eszközök ismerete, mint az elektronikus levelezés, chat, Skype stb. megteremti az érintkezés és kapcsolattartás lehetőségét a barátokkal és családtagokkal még akkor is, ha azok fizikailag távol vannak. Idős emberek egészséges testmozgásának modellje Hämeenlinna "Katinen" nevű külvárosi negyedében (Häme)
A testmozgás mindenki számára fontos mindennapos tevékenység. Még fontosabbá válik a szerepe, ahogy az ember öregszik. A szóban forgó modell tárgya az idős emberek testmozgása az otthonukhoz és lakókörnyezetükhöz közel a Katinen nevű külvárosi övezetben. Az egyik fő célkitűzés, hogy a lakosokat rávegyék az otthonuk KÖZELÉBEN végzett testmozgásra, és ne kelljen a belvárosba bemenniük a sokszor drága tornatermekbe. Katinenben olyan testgyakorló csoportokat szerveztek, amelyek a saját lakókörzetükben gyűlnek össze, a tornagyakorlatokat pedig kifejezetten idős emberekre szabták, hogy ne legyenek túl megerőltetőek vagy gyorsak. A programnak köszönhetően a legtöbb idős lakost sikerült rávenni a testmozgás elkezdésére, javítva ezáltal a fizikai állapotukat. Ráadásul ez egyúttal lehetőséget teremt egymás jobb megismerésére is. Roboterapia (Asztúria)
Ez egy honlap, amelyet bizonyos mentális betegségek kezelését segítő robotok használatának elterjesztésére és támogatására hoztak létre. A www.roboterapia.es honlapot az Adele Robotics nevű asztúriai vállalat hozta létre 2011-ben. Célja a „robotterápia ötletének” elterjesztése és támogatása: szociális, illetve baráti robotokat használnak különböző emberek
32
megsegítésére (az idősektől kezdve a kórházi ellátásra szoruló gyermekeken át a szellemileg fogyatékos emberekig), ahol az érzelmeknek nagy hangsúlyt kell kapniuk. A cél eléréséhez a vállalat kifejlesztette saját szociális robotjait (Tico, Nuka/Paro) mint reprezentatív mintadarabokat. Idős emberek önkéntes munkatevékenységei (Häme)
A társadalmi elszigetelődés, a kapcsolatok hiánya és a testmozgás hiánya sok idős embert fenyeget. Ennek megelőzését szolgálja Hämeenlinnában egy idősek önkéntes munkáján alapuló központ (Pysäkki), amely a város központjában található, és nyitva áll minden nap bárki számára, hogy benézzen, és mindenféle tevékenységben vegyen részt. A szolgáltatásokat és rendezvényeket leginkább az idősek használják ki. A jó gyakorlat sikerének bizonyítéka, hogy az önkéntes központ 1994 óta tevékenykedik, és az önkéntesek (eddig csaknem 500 önkéntes munkás) és a tevékenységek száma folyamatosan nő. Pannon Mobil EKG projekt (Észak-Magyarország)
A hivatásos sportolók és a szívproblémákkal küzdő betegek állapotfigyelésére szolgáló eszközök, rendszer és üzleti modell tervezése, fejlesztése és prototípusai. SMS-alapú sürgősségi hívórendszer tervezése és fejlesztése. A hivatásos sportolói rendszer próbáját a Budapest-Bécs Szupermaratonon végezték, ahol a rendszer teljesítőképessége megfelelőnek bizonyult. A későbbiekben katonai és tűzoltósági alkalmazásoknál (a védőruházat alatt elhelyezve) is megfelelőnek bizonyult. A házi gondozási rendszer csodálatosan bevált a kapacitív (érintkezésmentes) elektródáknak köszönhetően. A portált szakorvosok is elismeréssel üdvözölték. eHealth8 (Észak-Magyarország)
A cél nem csak „egy” távegészségügyi szolgáltatási rendszer prototípusának a létrehozása, hanem a távegészségügyi szabványok, eszközök és folyamatok rendszerének (platformjának) megteremtése, amely szabványos orvos-szakmai protokoll bemutatásán és a mobilitást célzó eszközrendszerén keresztül egy jól teríthető, szerteágazóan (több orvosi szakmában, gyógyszeriparban és az egészségügy fogyasztói piacán is) alkalmazható, rugalmas megoldást kínál. Gazdaságossági megfontolások alapján asztmadiagnosztikát és terápiafelügyeletet, stroke betegek házi gondozását és rehabilitációját végezték. Az asztmadiagnosztika távegészségügyi eszközökkel való megvalósítása lehetővé teszi a betegség megállapítását anélkül, hogy a betegnek utaznia kellene vagy hosszabb időn keresztül a megyei központban kellene tartózkodnia. Silvergate-112 (Észak-Magyarország)
Idős, fogyatékos és rehabilitációra szoruló (60 év fölötti) emberek segítése és ellátása távgondozó és távegészségügyi rendszeren keresztül, új szolgáltatások kifejlesztése és szabványosítás a távegészségügyben és a saját lakókörnyezetben való életvitel (AAL) területén.
33
A projekt során kifejlesztett rendszert korszerű beágyazott rendszerek és adatátviteli hálózatok, a legújabb érzékelő alkatrészek és programozási technikák felhasználásával, hálózatkezelési formátumokkal valósították meg. A tapasztalat bebizonyította, hogy nagyok a társadalmi elvárások ezen a területen, de az eredmények befogadása elsősorban a felhasználók felkészültségén, érzelmi hozzáállásán és gazdasági hátterén múlik. ECO-LOGICA (Asztúria)
Az Eco-logica projekt egy asztúriai alternatíva, melynek célja új ökológiai lehetőségek nyújtása mindenki számára különböző területeken: mozgás, közlekedés, sport, turizmus, stb. A tevékenysége nagyrészt Gijónra összpontosul, itt található az Eco-logica Asturias központja. A vállalat tevékenységei Gijónban a környezetbarát mobilitási megoldások használatának támogatására irányulnak: kerékpárok, elektromos kerékpárok és személyszállító állórobogók (Segwayek) kölcsönzése és értékesítése. Az idősek embereknek az állórobogók használata a városnézés csodálatos új módját jelenti, különösen a hegyes-völgyes régi városok esetén. Emellett a villamos meghajtású kerékpárok használata is jó választási lehetőség lehet az idős emberek számára az egészséges sportolásra, például kerékpározásra túl nagy erőfeszítés nélkül. Tehát az ilyen termékek kölcsönzésének (vagy megvásárlásának) lehetősége az üdülés (bérlés) vagy a mindennapos tevékenységeik (megvásárlás) során való használathoz jó megoldásnak tekinthető az idősek számára. EMERGE (Észak-Magyarország)
A sürgősségi egészségügyi szolgáltatások késedelmes hívása miatt (például agyi érkatasztrófákból vagy elesésekből származó fizikai vagy szellemi rendellenességek esetén) hoszszabb kórházi ellátásra és az idős emberek gondozó intézetbe költöztetésére lehet szükség. Ez szükségtelenül rontja az életminőségüket és jelentős költségekkel jár. Ezzel a problémával foglalkozik az EMERGE projekt, újszerű sürgősségi megfigyeléssel és megelőzéssel segítve az idős embereket. Az alapelgondolás a környezetben elhelyezett, feltűnésmentes érzékelők alkalmazása a tevékenység, a hely és a létfontosságú adatok figyelemmel kísérésére. Nyomon követik a mindennapos tevékenységeket az esetleges rendellenességek észlelése és a lehetséges vészhelyzetre utaló jelek idejekorán való felismerése céljából. Az EMERGE megtervez egy prototípus megoldást, amely a vészhelyzeteket lépcsőzetes segítségnyújtás formájában kezeli. A beépített sürgősségi egészségügyi szolgáltatási rendszer orvosi ellátással, távegészségügyi tanácsadással, a szociális szolgáltatások bekapcsolásával vagy mentőcsapat kiküldésével tudja orvosolni a helyzetet. Ingyenes bankszámlák időseknek (Wielkopolska)
Ez az új lengyelországi kezdeményezés internetes bankszámlát ajánl mindenekelőtt az időseknek. Az ajánlat tartalmazza a bankszámla megnyitását és az összes internetes szolgáltatást (átutalások, hitelkártya kiváltásának lehetősége). Van egy különleges hitelkártyaszolgáltatás is, amely 5%-os visszatérítést kínál minden gyógyszerköltségből – ha a kifizetést a bank által adott kártyával teljesítik. Lehetőség van korlátozott mértékű hitelkeret igénybevételére is. Az ilyen bankszámlára az 55 évet betöltött személyek jogosultak.
34
Egészségturizmus és „zöld gondozás” idős embereknek (Häme)
Az Ilorannan Maatila egy finn panzió, amely hosszú múltra tekint vissza. Vidéken, tóparton, a természet által körülölelve helyezkedik el. Sokoldalú szolgáltatásokat kínál a különböző korosztályú vendégek számára, és kifejezetten idősekre szabott egészségturizmus-csomagja is van. Az alapgondolat az idősek egészségének, a napi feladataik ellátására való képességüknek a megőrzése és javítása, valamint a testmozgás beépítése a mindennapjaikba. Az Ilorannan Maatila sokféle tevékenységet kínál az idősek számára, például a tiszta természet élvezetének lehetőségét („zöld gondozás”) és az irányított testedzési programokat. Külön helyet alakítottak ki a csoportos testmozgásokhoz, jól felszerelt tornatermük van, és a különböző tevékenységekhez külön épületek adnak helyszínt. A „zöld gondozást”, a természetes környezet élvezetét figyelembe véve alakították ki az északi síjárás (Nordic Walk) és az egyszerű természetjárás, illetve kocogás útvonalait. Nem is beszélve a finom ételekről, amelyeket felszolgálnak, és még a közös sütés-főzésre, éneklésre és egyéb vidám közösségi időtöltésre is lehetőséget nyújtanak. Az idős emberek hosszabb-rövidebb időt tölthetnek el a Ilorannan Maatile panzióban testmozgásközpontú üdüléssel. Az üdülések célja az élet élvezetesebbé tétele és az egyén fizikai állapotának javítása, hogy könnyebben megbirkózhasson a mindennapos teendőivel.
6
Mi várható a jövőben?
Az „ezüst gazdaság” fejlesztése során gyűjtött információk felhasználhatók a jövőben ahhoz, hogy jobban megértsük az idősek jelenlegi helyzetét a projekt által felölelt területeken: Rendelkeznek-e kellő ismeretekkel? Vannak-e megfelelő üzleti megoldások? stb. Emellett a fejlesztésnek köszönhetően tudjuk, hogy a projekt a jövő termékeit közelíti meg, hiszen az elvégzett munkák egy része az elektronikával, az informatikával és a robotfejlesztésekkel kapcsolatos. Így például folyamatosan vizsgálják és gyártják az egészségügyi és segítő robotokat, amelyek eladása évről évre nő. Az új fejlesztések és alacsonyabb árak döntő fontosságúak lesznek abban, hogy ezeket a termékeket napi szinten elfogadtassák, és az idősek olyan „új barátokat” kapjanak, amelyek felvilágosítást, társaságot vagy kedvességet képesek nyújtani. Emellett az érzékelők és az egészség nagyon közeli kapcsolatba kerülnek, hogy valós idejű jeleket kaphassunk az életfontosságú funkciókról. Az így nyert információkat felhasználják majd az idősek egészségének ellenőrzésére és megőrzésére. Az olyan elgondolások, mint a saját lakókörnyezetben való életvitel (AAL) egyre nagyobb jelentőséget nyernek. Ha tovább nézünk a jövőbe, akkor azt látjuk, hogy számos most folyó kutatás és fejlesztés mutat olyan vadonatúj elképzelések felé, mint az „intelligens települések” és a dolgok internetbe kapcsolása, ahol a segítő robotok, az elektromos mobilitási eszközök és az érzékelő-alapú megoldások (AAL, intelligens öltözék) egy összetett együttműködő hálózat szerves részét képezik. Jól kialakított nyílt platformok és alkalmazói felületek segítségével, ahol mindenre létezik alkalmazás („app”), ötvözni lehet a meglévő megoldásokat, és az élet ösztönösebb lehet, ami számos új lehetőséget nyújt az idősek segítésére. Emiatt a háztartási automatizálással foglalkozó cégeknek olyan új termékkoncepciók létrehozásával vagy módosításával kellene foglalkozniuk, amelyek az idősek szükségletein alapulnak. A távgondozást és az egészség távfelügyeletét szolgáló megoldásokat vagy segítő robottermékeket bele kellene venniük a jelenlegi kínálatukba. A házi gondozási szolgáltatók nagy hasznát vehetnék a korszerű segítőrobotos megoldásoknak. 35
Másrészt az idősek egészségének más alapvető szempontjai a sporthoz és a „zöld gondozáshoz” kapcsolódnak. Az idősek ugyanis nagy fontosságot tulajdonítanak a saját egészségüknek, ezért nagy becsben tartanak minden olyan tevékenységet, amely hozzájárulhat az egészség megőrzéséhez vagy javításához. Mostanában jelennek meg az idősek sportolásán és zöld gondozási tevékenységein alapuló új elgondolások a cégek és közintézmények új üzleti lehetőségeiként, ahol az ezeket az elgondolásokat ötvöző utazási lehetőségek üzleti modellként jó alternatívát jelentenek. Ráadásul a turizmus is bevehető új elemként a sportok és a zöld gondozás összekapcsolására. Például az irányított vízitorna-órákat kínáló gyógyfürdős üdülés jó üzleti lehetőséget jelenthet ahhoz, hogy a szálloda „sportszemélyzetet” alkalmazzon. Az idősek testmozgása könnyen elvégezhető és lassú gyakorlatokat tartalmaz; a fő szempont a bekapcsolásuk a testmozgásba. Jó lenne, ha az idős emberek által kedvelt turisztikai célpontokon egészségügyi szolgáltatásokat is nyújtanának. Teljes körű egészségügyi szolgáltatást kínálhatnának szakorvosokkal, nővérekkel, általános orvosokkal. Az elképzelés az, hogy a vendég az üdülése alatt olyan orvosi szolgáltatásokban részesüljön, mint amilyen például a vérnyomásmérés, a vérképvizsgálat, stb. Az üdülőhelyek ilyen szolgáltatásai vonzerőt gyakorolhatnak az idős emberekre, akik sokkal kevésbé szívesen fekszenek be egy steril kórházba. Bemutattuk ezeknek az általános elgondolásoknak némelyikét mint bevált gyakorlatot, amely jó megoldásként terjeszthető a régiók között. Emellett néhányuk a projekthez kapcsolódó más konkrét javaslatok keretében is megvalósítható lenne. Néhány példa:
Az internet előnyeinek népszerűsítése az idősek között Magyarországon A résztvevő régiók közül Észak-Magyarország idős emberei használják legkevésbé az internetet, ezért jó ötlet lehet bemutatni nekik az internet használatának fő előnyeit és az általa nyíló lehetőségeket. Fontos lehet az idősek számára, hogy megszokják a világháló használatát, mivel a távegészségügyi és házi gondozási megoldások nagy része az interneten alapul, és elvárja az idősektől az internet alapfokú ismeretét.
A sporttevékenység formájában végzett egészségmegőrzés és betegségmegelőzés népszerűsítése az idősek között A felmérésünk eredményei azt mutatják, hogy a Finnország kivételével az idősek legkevésbé gyakori egészségmegőrző tevékenysége a sport. Ugyanakkor minden régióban kedvelt válaszlehetőségként jelölték be az irányított sporttevékenységekben való részvételt. A válaszadók többsége azt állítja, hogy ismerik a számukra rendelkezésre álló sportlehetőségeket, de nem vesznek részt benne. Népszerűsítő tevékenységeket kell kifejteni, hogy segítsék megértetni az idősekkel, milyen előnyeik származnak az aktívabb életmód elkezdéséből.
Az elektromos mobilitás és robotos segítségnyújtás piaci helyzetének javítása Általában véve egyik régióban sem rendelkeznek kellő ismeretekkel a villamos eszközök által kínált lehetőségekről, és sok ember gondolja úgy, hogy a jelenleg kapható termékek túl drágák. Ezért az ilyen termékeket kínáló cégek hirdetési tevékenységeket folytathatnának
36
(termékismertetőkkel, az árak indoklásával) egyrészt a piaci helyzetük erősítése, másrészt a végfelhasználók ismereteinek bővítése érdekében.
Az intelligens otthonok fejlesztőinek új tervezési elgondolásai Az összegyűjtött információk alapján, amelyek a vizsgált idős emberek valós szükségleteit és elvárásait tárják fel, felhasználva más európai projektek – például a HOPE és az AAL – legújabb eredményeit, az intelligens otthonok tervezői felülvizsgálhatnák vagy kiegészíthetnék a tervezési megoldásaikat, hogy jobban alkalmazkodjanak az idősek igényeihez.
A régiók közötti „egészségturizmus” népszerűsítése Az összegyűjtött információknak köszönhetően lehetőség nyílik egy új egészségturisztikai hálózat kialakítására a régiók között, testre szabott egészségcsomagok kínálatával, amelyek egyesítik az „egészséges” helyeket az orvosi ellenőrzésekkel és a sporttevékenységekkel.
Általános segítő szolgálat Az idősek által igényelt segítség egy része a mindennapos otthoni tevékenységeikhez kapcsolódik, például új eszközök beszerelése és beüzemelése, meghibásodott dolgok megjavítása (vízvezeték, villanyszerelés stb.). Ezért új felkínált lehetőség lehetne, ha az ilyen szolgáltatásokra képes vállalkozások az idősek igényeihez alkalmazkodva egyetlen közös elérhetőségi pontban (telefonszámon) hívhatók lennének.
7
Javaslatok
A projekt egyik kifejezett célja az volt, hogy segítsen a helyi hatóságoknak a demográfiai változásokra adott válaszként stratégiák megfogalmazásában, illetve kivitelezésében. Ezt figyelembe véve, a projekt során elvégzett valamennyi tevékenység (főleg a kérdőíves kutatás elemzése) arra szolgált, hogy értékes információkkal szolgáljon az együttműködő felek számára, akik ezek alapján az alábbi javaslatokat teszik: A tudás átadása. Általánosságban elmondható, hogy egyik régió idősei sem rendelkeznek elegendő ismerettel a projekt témáit illetően, vagy éppenséggel téves elképzeléseik vannak róluk. Továbbá, bizonyos cégek és vállalkozások számára nyitott lenne a lehetőség, hogy terjeszkedjenek az idős vásárlók piacán, de vagy túlságosan lekötik őket a napi teendőik, vagy nem rendelkeznek elég ismerettel a lehetőségről. A fenti okok miatt javasoljuk az alábbiak megvalósítását: Népszerűsítő és terjesztő tevékenységek mindkét irányba, azaz az idősek és a cégek felé is. Így lehetőség lenne a figyelmet felhívni egy olyan érdeklődésre számot tartó piaci szegmensre, mint az időseké. Szakképzések és útmutatások kidolgozása a vállalkozások számára az alábbi szempontokból: jelen/jövő, lehetséges új üzleti irányok stb.
37
ASZTÚRIA Olyan innovatív projektek kidolgozásának támogatása, amelyek az idős vásárlók piacát megcélzó új termékek / szolgáltatások létrehozását/átvételét segítik elő. Új piaci kereslet. Szakképzések és útmutatások kidolgozása az új vállalkozások számára ezek felé az új piacok felé. Az olyan cégek támogatása, akik az új üzleti irányukkal ezt a piacot tervezik részben vagy teljesen megcélozni: pl. oktatások tartása a piac szükségleteiről/igényeiről, új tervezési/gyártási eszközökről, valamint az ezek kivitelezését támogatni képes vállalatokról, a meglévő szükségletekre válaszoló új módszerek tervezéséről és meglévő módszerek átvételéről, rehabilitációs és integrációs folyamatok tervezésének és kivitelezésének támogatásáról stb.. Szakképzések és útmutatások kidolgozása az új vállalkozások számára ezek felé az új piacok felé. Olyan eszközök létrehozása, amelyek segíthetik a fenti irányvonalat követő vállalkozókat. A szoros együttműködés elősegítése az egészségügy, oktatás, szakképzés és munkaerőpiac stb. területén tevékenykedő hatóságok és gazdasági szervezetek között, hogy átfogó rendszerszemlélet jöjjön létre, és a piac minden pontján beavatkozhassanak. MAGYARORSZÁG Népszerűsítő és terjesztő tevékenységek: egyik régió idősei sem rendelkeznek elegendő ismerettel a legújabb távorvoslási és más egyéb, időseket célzó fejlesztésekről, például az intelligens öltözékről – vagy éppenséggel téves elképzeléseik vannak róluk. A régió időseinek fel kell ismerniük a betegségek megelőzésének és az egészségük megőrzésének fontosságát. Ehhez aktívabb életet kéne élniük, és olyan megoldásokat kellene keresni, amelyek az idősek öngondoskodását támogatják. Olyan innovatív projektek kidolgozásának támogatása, amelyek az idős vásárlók piacát megcélzó új termékek/szolgáltatások létrehozását/átvételét segítik elő. A különböző képességgel és illetékességgel rendelkező szervezetek segítése abban, hogy megtalálják egymást a területen való együttműködéshez. Az új kísérleti fejlesztések eredményeinek támogatása és projektek létrehozása és bevezetése a piacon vagy olyan intézményeknél, például kórházaknál vagy idősotthonoknál, amelyek az idősek segítésére tudnák használni őket. Bemutató oktatások és képzések szervezése a piac kulcsszereplői számára, megismertetve az új vállalkozásokkal a jó gyakorlatokat és az üzleti lehetőségeket. Olyan eszközök létrehozása, amelyek a fenti irányvonalat követő vállalkozókat segíthetik. Az adott piaci szegmensben rejlő lehetőségek bemutatása az olyan cégek számára, amelyek fontolgatják az üzleti irányuk megváltoztatását vagy a megoldásaik kibővíté-
38
sét az idősek sajátos szükségletei és igényei szerint. Az ilyen cégek támogatása a megfelelő változtatások és újítások kivitelezésében. HÄME Irányított testmozgás az otthonápolás részeként, hogy az idősek funkcionális képességei megmaradjanak, és javuljon az életminőségük. Bővebb tájékoztatás a testmozgás egészségre és életminőségre gyakorolt kedvező hatásairól. Ingyenes vagy olcsó közlekedési lehetőségek biztosítása az idősek számára az olyan helyek (pl. uszodák, tornatermek stb.) felé, ahol testmozgást végezhetnek. Alacsony árak kínálása az időseknek az ilyen helyeken. Üdülőhelyek és az időseket vonzó szolgáltatásaik támogatása és fejlesztése. A „zöld gondozás” elméletének megismerése és hatékonyabb megvalósítása. Befektetések a régiók zöld infrastruktúrájának fejlesztésébe. LENGYELORSZÁG Szükség van egy olyan összefüggő program megalkotására, amely az alábbi három irányvonalat követi: az időskorra való felkészülés, a „harmadik életszakaszba” és a „negyedik életszakaszba” való belépés. A „harmadik életszakaszba” való belépés irányvonalának azokat az egyéneket kell megcéloznia, akik az időskor elején járnak. Olyan projekteket kell tartalmaznia, amelyek a nyugdíj közelében járó vagy nemrégiben nyugdíjba vonult egyének szociális, kulturális, oktatási és egészségügyi helyzetét fejlesztik. A projekteknek a rugalmas munkavállalási formák, munkaszervezetek és a helyi közösség számára végezhető önkéntes munkák népszerűsítését kell megcélozniuk. A „negyedik életszakaszba” való belépés irányvonalának azt kell megcéloznia, hogy a legidősebbek a lehető legtovább megőrizhessék aktivitásukat a lakóhelyükön. A projekteknek olyan nyílt és félig nyílt gondozási formákat kell tartalmazniuk, mint például az „ebéd kerekeken” és az otthoni egészségügyi szolgáltatások, a saját otthonokban és a környező szociális központokban szervezett szociális munka formái, az ideiglenes tartózkodást szolgáló házak és házépítési projektek létrehozása a környék modernizálásához és élénkítéséhez annak érdekében, hogy jobban igazodjanak a fogyatékkal élők szükségleteihez. Az 50 évesnél idősebb egyének szükségletei és igényei akkor teljesülhetnek, ha átfogó politikát valósítanak meg a nyugdíjazással járó változások felmérésére, valamint az életminőség és az életkörülmények javítására ebben az életszakaszban.
39
