1. Bevezetés. 2. Adatforrások. 3. Demográfiai helyzet

1

Tartalomjegyzék

oldalszámok 1. Bevezetés ................................................................................................................... .4. 2. Adatforrások .............................................................................................................. .4. 3. Demográfiai helyzet ................................................................................................... .4. 3.1. A lakosság korösszetétele- korfa....................................................................... .6. 3.2. Születés, halálozás, természetes szaporodás/fogyás ....................................... .8. 3.3. Házasságkötés, válás ....................................................................................... 12. 4. Lakosság egészségét befolyásoló tényezők ......................................................... 13. 4.1. Születéskor várható átlagos élettartam ............................................................ 13. 4.2. Foglalkoztatottság, munkanélküliség ............................................................... 14. 4.3. Jövedelmi viszonyok ........................................................................................ 15. 4.4. Egy főre jutó GDP alakulása ........................................................................... 16. 5. Halandóság ............................................................................................................... 18. 5.1. Legfőbb halálokok megyénkben .18. 5.2. Keringési rendszer megbetegedése okozta halálozás .................................... 19. 5.2.1. Az ischaemiás szívbetegség okozta halálozás…………………………………..20. 5.2.2. Agyér-betegség okozta halálozás…………………………………………………21. 5.3. Daganatos megbetegedés okozta halandóság .............................................. .22. 5.3.1. Összes daganatos megbetegedések okozta halálozás ................................. 22. 5.3.2. Ajak, szájüreg és garat rosszindulatú daganat okozta halálozás ................... 23. 5.3.3. Nyelőcső rosszindulatú daganata okozta halálozás ......................................... 24. 5.3.4. A légcső, hörgő, tüdő rosszindulatú daganata okozta halálozás .................... 25. 5.3.5. Méhnyakrák és a prosztata daganat okozta halálozás .................................... 25. 5.4. A légzőrendszer okozta halálozás ................................................................... 26. 5.5. Az emésztő rendszer okozta halálozás ............................................................ 27. 5.6. Külső okokra visszavezethető halálozás ......................................................... .29. 5.6.1. Önártalom, önsértés okozta halálozás ............................................................. 30. 5.7. Egyéb halálokok .............................................................................................. 30. 5.7.1. Dohányzás okozta halálozás ............................................................................ 30. 5.7.2. Az alkohol okozta halálozás ............................................................................. 31. 5.7.3. Veleszületett rendellenességek okozta halálozás ............................................ 32. 5.7.4. Az elsődleges prevenció által befolyásolható halálozás ................................ 33. 6. A megbetegedések főbb mutatói a megyében ...................................................... 33. 6.1. A 0-18 évesek legfőbb betegségei………………………………………………...33. 6.2. A felnőttek legfőbb betegségei……………………………………………………..35. 7. A szervezett lakossági szűrővizsgálatok eredményei ......................................... .37. 7.1. Emlőszűrés ....................................................................................................... 37. 7.2. Méhnyak-szűrés .............................................................................................. .39. 8. Fertőző betegségek morbiditása ........................................................................... .40. 8.1. Fertőző betegségek: .......................................................................................... .40. 8.2. Influenza ........................................................................................................... .42. 8.3. Védőoltások ...................................................................................................... .43. 8.4. Terhes nők Hepatitis B virus által okozott fertőződések kiszűrése .................... 44. 8.5. HIV tanácsadás................................................................................................... 44. 8.6. Fertőtlenítő tevékenység, sterilizálás.................................................................. 44. 8.7. Tetvesség ......................................................................................................... .45. 8.8. Hajléktalanszállók ellenőrzése ............................................................................ 46. 8.9. Rágcsálók elleni védekezés .............................................................................. 46. 8.10. Egyéb kártevők ................................................................................................... 46. 8.11. Kórházhigiénés tevékenység .............................................................................. 46. 8.12. Hatósági tevékenység ....................................................................................... 47.

2

9. 9.1 9.1.1. 9.1.2. 9.2. 9.3.

Az ifjúság és a felnőtt lakosság körében végzett egészségfejlesztési tevékenység ...................................................................................................... .48. Egészségfejlesztés ........................................................................................... .48. Komplex iskolai egészségfejlesztési program előkészítésében és megvalósításában való részvétel ........................................................................................ 49. Az Egészség koaliciók, egészség szövetségek létrehozásának segítése ......... 49. Nem fertőző epidemiológia ................................................................................. 52. Veleszületett Rendellenességek Országos NYilvántartása (VRoNY) ............... 52.

10. Környezeti tényezők ................................................................................................ .53. 10.1. Környezet és telep-egészségügyi szakterület .................................................. .53. 10.1.1. Vízhigiéne, ivóvíz .............................................................................................. .53. 10.1.2. Vízhigiéne, fürdővíz .......................................................................................... .57. 10.1.3. Művese állomások ............................................................................................ .58. 10.1.4. Szennyvízhigiéne ............................................................................................... .58. 10.1.5. Talajhigiéne ......................................................................................................... 58. 10.1.6. Aerobiológiai hálózat működése ........................................................................ .59. 10.1.7. Nemdohányzók védelme ................................................................................... 59. 10.2. 10.2.1. 10.2.2. 10.2.3. 10.2.4. 10.3. 10.4.

Élelmezés-és táplálkozás-egészségügyi szakterület ....................................... .59. Táplálkozás-egészségügyi vizsgálatok ............................................................. .59. Étrend-kiegészítők, különleges táplálkozási igényeket kielégítő élelmiszerek . .61. Kozmetikumok .................................................................................................. .61. Élelmiszer eredetű megbetegedések ............................................................... .61. Kémiai biztonság................................................................................................. 61. Gyermek és ifjúságegészségügy ...................................................................... .61.

11. JNK-Szolnok Megye egészségügyi ellátása .......................................................... 62. 11.1. Alapellátás ......................................................................................................... .63. 11.1.1 Megoldásra váró problémák Jász-Nagykun-Szolnok megye egyes településeinek alapellátási feladataiban .................................................................................... 65. 11.2. Otthoni szakápolás, hospice ellátás ................................................................... 69. 11.3. Járóbeteg szakellátás ........................................................................................ 69. 11.4. Fekvőbeteg ellátás ............................................................................................. 70. 11.5. Mentés, betegszállítás ....................................................................................... 72. 11.6. Gyógyszerellátás ............................................................................................... 73. 11.7. Hatósági aktivitás ............................................................................................... .74. Szükséges tennivalók ..................................................................................................... .75. Összefoglaló ..................................................................................................................... 76.

3

1. Bevezetés A Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv fontos feladata a lakosság egészségi állapotának folyamatos figyelemmel kísérése, a szükséges preventív intézkedések meghozatala és a politikai döntéshozók és szakemberek tájékoztatása. Fontos, hogy emellett a közvéleményt tájékoztassuk a megye lakosságának egészségi állapotáról, az egészség romlását kiváltó vélelmezett okokról és a szükséges tennivalókról. Az összeállított anyaggal a célunk a lakosság egészségi állapotának elemzése, valamint az egészségproblémák és prioritások meghatározása, népegészségügyi intézkedések kimunkálása és foganatosítása, kormányzati, önkormányzati, szükség esetén szakmai és civil szervezetekkel együttműködve. Az egészség meghatározásában az egyes tényezők súlya nem azonos. A WHO által elfogadott adat, hogy a genetikai tényezők valamint az egészségügyi ellátás, eltérő arányban határozzák meg az egészségi állapotot. A legnagyobb súllyal a társadalmi-gazdasági tényezők és az iskolázottsággal szoros összefüggést mutató életmódtényezők bírnak. Az egészségfejlesztési szakterületnek ebben kiemelten fontos és hangsúlyos feladatai vannak, vagyis elősegíteni az egészség-kulturális szint emelésével, az életmód formálásával az egészség kialakítását, megtartását, a betegségek megelőzését, a betegek egészségi állapotának mielőbbi helyreállítását. Tájékoztató anyagunkkal kívánjuk felhívni a figyelmet Jász-Nagykun-Szolnok megye lakosságának egészségi állapotára és az abban tapasztalható egyenlőtlenségekre, az egészségi-, társadalmi-, gazdasági-, szociális folyamataira. Ezen tényezőkre befolyással bíró egészségpolitikusok, döntéshozók figyelmét felhívni szándékozunk, úgy, hogy hangsúlyozzuk, minden politikai döntés befolyásolja az ott élő lakosok egészségi állapotát is. Célunk tehát, hogy a megye lakosságának egészségi állapotát az önkormányzat képviselői megismerjék és az adatok ismeretében a károsan ható tényezők kiküszöbölésére megfelelő lépéseket tegyenek. Az alábbi anyagban többek között bemutatjuk a megye demográfiai helyzetrajzát, a megye morbiditási és a mortalitási mutatóit, áttekintjük az egészségügyi alap- és szakellátást, a megye lakosságának körében végzett egészségfejlesztési tevékenységet, a 2011. évi közegészségügyi és járványügyi adatokat, emellett pedig az elvégzett feladatainkat is. Javaslatokat teszünk a szükséges tennivalókra.

2. Adatforrások A népmozgalmi és mortalitási és morbiditási esetszámok, adatok forrása a Központi Statisztikai Hivatal, illetve a megyei demográfiai adatok forrásai a területi statisztikai évkönyvek és tájékoztatók voltak. A standardizált halálozási arányszámokat az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) bocsátotta rendelkezésünkre, mely mutatószámokat az országos, illetve régiós adatokhoz viszonyítottuk.

3. Demográfiai hel yzet A megye jelentős mértékben urbanizált, a lakosság több mint 60%-a városban él. Jász-NagykunSzolnok megye közigazgatási egység Magyarországon, Kelet-Magyarország középső részén található, a Tisza által kettéosztva. Északról Heves és egy rövid szakaszon Borsod-Abaúj-Zemplén megye határolja, keletről Hajdú-Bihar és Békés, délről Csongrád megye, délnyugatról Bács-Kiskun megye, nyugatról Pest megye. A megye népsűrűsége 71,5 fő/km². Területe 5.582 km², az ország területének 6 %-a. Lakóinak száma 2010 évben 390.775 fő, mely lakosok 20 városban és 58 községben élnek. A 78 település 7 jellegzetes kistérségbe szerveződött. A jászberényi, a karcagi, a kunszentmártoni, a mezőtúri, a szolnoki, a tiszafüredi és a törökszentmiklósi kistérség összetartozó történelmi, gazdasági, kulturális és idegenforgalmi területek. A legnagyobb számú a szolnoki 120.805 fővel, míg a legkisebb a mezőtúri 28.722 fővel. (1. ábra)

4

1. ábra Jász-Nagykun-Szolnok megye kistérségeinek lakosság száma 2010. évben

Törökszentmiklósi Tiszafüredi

39351 37379

Szolnoki

120805

Mezőtúri

28722

1

Kunszentmártoni

36230

Karcagi

43424

Jászberényi

84864

Forrás: KSH A megye székhelye Szolnok Megyei Jogú Város, amely jelentős közlekedési, kereskedelmi, oktatási és idegenforgalmi központ. A demográfiai helyzet ismerete fontos, meghatározó a lakosság egészségi állapotának elemzésében. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint Jász-nagykun Szolnok megye lakosságának létszáma 2011. január 1-jén 386.752 fő volt, az előző évhez viszonyítva mintegy 4.023 fővel kevesebb. Az összlakossága minden évben kevesebb, mint az előzőben, vagyis folyamatos fogyás tapasztalható. 1980-ban még 446.708 (2010-ben 390.775) fő volt a megye lakosságának népszáma. A csökkenés egyrészt a természetes fogyás, a születéseknek a halálozásokénál kisebb száma, másrészt a vándorlási veszteség okozza. A lakónépesség számát korcsoportos bontásban is vizsgáltuk, illetve megnéztük megyénkben az öregedési index mutató számait is. A megye lakónépesség számát korcsoportos bontásban megvizsgálva látható, hogy a régióban a három megye közül megyénkben kevesebb a 0-14 éves korosztály száma a 65-x éves korosztálynál, míg a másik két megyében ez az arány fordított. Megyénkben 0-14 éves korú 57.702 fő, míg a 65 év feletti 68.439 fő, így a különbség 10.737 fő, a többlet az idősebbek javára írható. (2. ábra) 2. ábra A teljes lakónépesség száma korcsoportos bontásban, a régióban, Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2011 évben

600 000 500 000 400 000

68 439

300 000

260 611

200 000 100 000

57 702

0

Hajdú-Bihar 0–14 éves

Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-SzatmárBereg 15–64 éves

65–X éves

5

Forrás: KSH

Az öregedési index az idős korú népességnek (65–X éves) a gyermekkorú népességhez (0–14 éves) viszonyított arányát fejezi ki. A népesség korösszetétele változásának és az elöregedés folyamatának legfontosabb indikátora, amelynek a demográfiai jövő szempontjából van kiemelt jelentősége. Jász-Nagykun-Szolnok Megye öregedési indexe a régió megyéi között is rosszabb mutatókkal rendelkezik. A vizsgált időszakban Jász-Nagykun-Szolnok megyében az időskorú népesség gyermekkorú népességhez viszonyított aránya a legnagyobb. Ez az arány az évek folyamán tovább növekedett, ugyanis 2011 évben az 121,5, míg 1990-ben 61,7 volt ez az indexszám, vagyis folyamatos romlás tapasztalható. (3. ábra) 3. ábra Öregedési index a régióban, Jász-Nagykun-Szolnok megyében 1990-2011 között

140 120

121,5

100 88,1

80 60

61,7

40 20 0

1990 Észak -Magyarország Jász-Nagykun-Szolnok

2001

2011 Hajdú-Bihar Szabolcs-Szatmár-Bereg

Forrás: KSH

3. 1. A l a ko ss ág k or ö ssz et ét el e - ko rf a A népesség kor és nem szerinti megoszlását korfával (korpiramissal) lehet szemléletesen ábrázolni. A vízszintes tengelyen bal oldalt a férfiak, jobb oldalt a nők aránya %-ban, a függőleges tengelyen a korcsoportok szerepelnek. A korfa, lényegét tekintve egy oszlopdiagram, mely egy adott társadalom korösszetételét nemek, és életkori szakaszok szerint egyidejűleg ábrázolja. A korfa jól szemlélteti a népességváltozási folyamatokat. A Korfa alakulása nemzetközi kitekintésben A politikai és gazdasági egységbe tömörült országok a népesség száma és a demográfiai mutatók szempontjából változatos képet mutatnak (4. ábra). A legkisebb régi tagállam, Luxemburg mindössze 450 ezer főt számlál, Németországban ennél 183-szor többen: 82,5 millióan élnek. Az új tagországok közül Málta a legkisebb, lakóinak száma 397 ezer fő, és Lengyelország a legnagyobb 38,2 millió lakossal. Akár a régi, akár az új tagokat tekintjük, Magyarország a középmezőnybe, a 8–11 milliós országok közé tartozik Ausztriával, Belgiummal, Csehországgal, Görögországgal, Svédországgal és Portugáliával együtt. A 25 korfa a tagállamok népességének nem és életkor (ötéves korcsoportok) szerinti százalékos megoszlását ábrázolja. A kékek a régi, a pirosak az új tagországok korfái, amelyek saját csoportjukon belül a népesség nagysága szerinti sorrendben követik egymást. A férfiak tekintetében megjelenő arányszámok a korfák bal oldalán, sötétebb színnel, a nőké a jobb oldalon, világosabb színnel szerepelnek. A korfák által lefedett terület tehát minden ország esetében ugyanakkora (100%), csak a korfák alakja más. A fa alján a 0–4 évesek, a tetején a 95+ évesek helyezkednek el. Szabályos „karácsonyfa” vagy háromszög-alakot akkor kapnánk, ha mintegy száz éven keresztül évről-évre (legalább) ugyanannyian születnének, az azonos korosztályban minden évben ugyanolyan arányban halnának meg, és nem lenne vándorlás (illetve annak eredménye nem módosítaná az arányokat). Viszonylag szabályosnak

6

mondható Írország korfája a 20 évesek feletti tartományban, Ciprusé a 40 évesek felett, több országé (például Dánia, Hollandia, Málta) az 50 évesek felett. 4. ábra Néhány ország korfája a magyarországi adatokhoz viszonyítva

Forrás: KSH

Magyarországra, a régióra, így megyénkre is a fogyó népesség korfája jellemző (5-6. ábra) A korfa hagymakupola vagy urnaalakú, keskeny, felfelé kissé szélesedő, a fiatalok aránya csökken. A várható élettartam hosszú, az idősek aránya nő így 15-20%, eléri, majd meghaladja a fiatalok arányát. Gyorsan öregedő népességről beszélhetünk, a létszám stabilizálódik, majd csökken. A lakosság korösszetétele a nemzetközi és hazai tendenciához viszonyítva is hasonlóan alakul. A 65 év feletti lakosok aránya emelkedik, ezzel szemben a 15 év alattiak arányának a csökkenése figyelhető meg. Ennek következtében pedig növekszik az aktív korúak eltartási terhe is. 5. ábra Magyarország népességének száma nem és életkor szerint 2011. január 01.

Forrás: KSH

7

A korfán két nagyobb kiugrás és egy beszűkülés emelhető ki: 40-31 évesek (1972-1981-ben születettek) és az 60-56 évesek (1952-1956-ban születettek) viszonylag nagy, valamint a 50-46 évesek (19621966-ban születettek) viszonylag alacsony létszáma. 6. ábra Jász-Nagykun-Szolnok Megye népességének száma nem és életkor szerint 2011. január 01.

Forrás: KSH

E létszámok alakulása jelentős mértékben népesedéspolitikai intézkedéseknek ( az 50-es évek elején az abortusz elleni drasztikus törvények – az úgynevezett „Ratkó-korszak”- és az akkor születettek leszármazottai - illetve az abortuszszigor enyhítése - köszönhető. A 80-as évek óta a népesség korösszetételének átrendeződése tapasztalható. A népesség túlnyomó részét mindkét nem esetében a munkaképes korosztály (15-64 évesek) adja. A megyei lakosság 2011. január 1-i korfája az öregedő népességű, modern, ipari társadalmakra jellemző; alul és felül összeszűkülő alakot mutat. A fiatalabb korban érvényes mérsékelt férfitöbblet, amely az idősebb korosztály felé haladva a nők hosszabb átlagos élettartamát tükrözve kifejezett nőtöbbletté alakul át, amely a korfa ábráin is jól nyomon követhetőek. (6. ábra) 3. 2. Sz ül et é s, h al áloz ás , t e rm é sz et e s sz ap orod á s/f og yá s

A népesség természetes fogyása hazánkban és néhány országban is több évtized óta tartó folyamat. Magyarországon fogyás tapasztalható éppúgy, mint például Németországban, Bulgáriában vagy Litvániában is. Ezzel szemben Egyiptom, Svájc, Norvégia területén a szaporodás tapasztalható. Jász-Nagykun-Szolnok megye természetes fogyása az Észak-alföldi régióban a legmagasabb és a magyarországi átlagnál is rosszabb. Szemben az Eurozóna-17 tagállamaiban megfigyelhető tendenciával ahol szaporodás figyelhető meg. (7. ábra)

8

7. ábra Természetes szaporodás/fogyás néhány országban és Magyarországon 2011. évben 25

20

15

10

5 1,0 0

-5

-4,1

-10 Bulgária

Lettország

Magyarország

Románia

Németország

Litvánia

Oroszország

Olaszország

Észtország

Ausztria

Lengyelország

Eurózóna–17

Dánia

Szlovénia

Szlovákia

Spanyolország

Svédország

Belgium

Svájc

Hollandia

Luxemburg

Norvégia

Franciaország

Koreai K.

Ciprus

Új-Zéland

Írország

Törökország

Izrael

Egyiptom

Forrás: KSH

A természetes szaporodás tekintetében megyénkben 2001 évtől folyamatos fogyás tapasztalható. 2011 évben a KSH adatai alapján az elhaltak száma 5432 (2010-ben 5515) fő volt, és 3230 gyermek született (2010-ben 3319), így ez évben 2202 (2010-en 2 196) fővel csökkent a népességszám megyénkben. Az előző évhez viszonyítva is nőtt a csökkenés aránya. Az adatok vizsgálatát követően megállapítható, hogy évről évre csökken a születések száma. A régió adatait figyelembe véve megyénk a középmezőnybe tartozik, de a fogyás a megyénkben a legnagyobb mértékű. (8-9. ábra) 8. ábra Az élveszületés, halálozás, természetes szaporodás/fogyás alakulása Jász-Nagykun-Szolnok megyében és az Észak-Alföldi Régióban 2007 – 2011 között

-2 202

2011.év

SzSzB term. szaporodás/fogyás SzSzB halálozás

-2 196

2010. év

SzSzB élveszületés JNKSz term. szaporodás/fogyás

-1 841

2009. év

JNKSz halálozás JNKSz élveszületés

-1 845

2008. év

Hajdú-Bihar term. szaporodás/fogyás Hajdú-Bihar halálozás

-1 917

2007.év

Hajdú-Bihar élveszületés

Forrás: KSH

9

9. ábra Az élveszületés, halálozás, természetes szaporodás/fogyás alakulása Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2007 – 2011 között 6 000 5 739

5 500

5 676

5 615

5 515

5 000

5 432

4 500 4 000 3 500

3 831

3 822

3 774 3 319

3 000

3 230

2 500 2 000 1 500 1 000 500 0 -500 -1 000 -1 500

-1 917

-1 845

-1 841 -2 196

-2 202

-2 000 -2 500

2007év

2008 év

élveszületés

2009 év

2010 év

halálozás

2011 év

term. szaporodás/fogyás

Forrás: KSH Halálozás tekintetében elmondható, hogy hazánk nem a legkedvezőbb helyen van, ugyanis Lettországot, Romániát, illetve Litvániát is megelőzzük kedvezőtlen halálozási statisztikánkkal. Az Eurozóna-17 országa adatai hazánkétól lényegesen kedvezőbbek. (10. ábra) 10. ábra Halálozás néhány országban, Magyarországon és az Eurozóna-17 országában 2011 évben Koreai K Izrael Egyiptom Törökország Luxemburg Svájc Hollandia Spanyolország Franciaország Ausztria Eurózóna–17 Finnország Svédország Belgium Olaszország Lengyelország Csehország Németország Észtország Románia Litvánia Magyarország Oroszország Lettország Bulgária

5,1 5,2 6,1 6,3 7,4 7,8 8,1 8,4 8,6 9,1 9,3 9,4 9,5 9,6 9,7 9,8 10,2 10,4 11,4 11,8 12,7 12,9 13,5 13,9 14,7

Forrás:KSH

10

Jász-Nagykun-Szolnok Megye halálozási adatai jobbak, mint amit a régió másik két megyéjében mértek. Megyénkben ugyanakkor 2011 évben kevesebben haltak meg, mint 2010-ben. (11. ábra) 11. ábra Halálozás alakulása Jász-Nagykun-Szolnok megyében és az Észak - Alföldi Régióban 2011 évben

6 505

2011

5 432

SzabolcsSzatmár-Bereg

6 252 6 813

2010

5 515 6 383 6 818

2009

Jász-NagykunSzolnok

5 615 6 387 6 986

2008

5 676 6 652

Hajdú-Bihar 7 028

2007

5 739 6 721

Forrás: KSH

Csecsemőhalálozás, perinatális ok miatti halálozás Bármely társadalom fejlettségének fokmérője az 1 000 élveszületésre jutó 1 éves kor alatti halálozások számának alakulása, vagyis a csecsemőhalálozás. A KSH adatai alapján elmondható, hogy míg 2010-ben 29 csecsemő halt meg megyénkben, addig 2011 évben 14 fő, így az előző évhez viszonyítva lényeges javulás tapasztalható. Ilyen javulás 2006 óta nem fordult elő, ugyanis ez évben 10 csecsemőkorú haláleset fordult elő. (12. ábra) 12. ábra Csecsemőhalálozás Jász-Nagykun-Szolnok megyében és az Észak –alföldi régióban 2007-2011 között

2011

14

SzabolcsSzatmár-Bereg

2010

29

2009

2008

28

Jász-NagykunSzolnok

22

Hajdú-Bihar

2007

23

Forrás: KSH

11

2006

2007

2008

2009

2010

13. ábra Standardizált Halálozási Hányados (SHH) a Perinatális ok miatti halálozások tekintetében a régió megyéiben 2006 és 2010 év között nő

181,7

Országos

férfi

74,1

nő

100,9

férfi

SzabolcsSzatmár-B

92

nő

98,9

férfi

115,6

nő

Jász-Nagykun-Sz

65,1

férfi

100,3

nő

100,8

férfi

Hajdú-Bihar

82,2

Forrás: KSH

A csecsemőhalálozást az egészségügyi ellátórendszer minősége és társadalmi-, gazdasági tényezők befolyásolják. A perinatális ok miatti halálozás tekintetében elmondható, hogy a 2010 évi adatok jobb eredményeket mutatnak megyénkben mint, a 2009 évben volt. A nőknél az országosnál kissé kedvezőbb, a férfiaknál kedvezőtlenebb, mint az országos adatok. A régióban a férfiaknál 2010 évben a legkedvezőbbek adataink a többi megyéhez képest, a nőknél a középmezőnybe tartozunk, Szabolcs lényegesen rosszabb és Hajdú jobb adataival. A régióban mindkét nemnél legmagasabb Szabolcs megyében a halálozási statisztika. A régió adatait figyelembe véve Szabolcs és Hajdú megye perinatális halálozása kedvezőtlenebb megyénk statisztikai adataitól. (13. ábra) 3. 3. H áz as s ág köt és , v ál ás A csökkenő születésszám mellett a házasságkötések száma is évről évre csökken, mint országosan, mint a régiónkban is. Ugyanakkor elmondható, hogy a házasságkötések száma a régióban a legkevesebb Jász-Nagykun-Szolnok megyében. (14. ábra) 14. ábra

2007

2008

2009

2010

2011

A házasságkötés és válás alakulása 2007 és 2011 év között a régió megyéiben Válás

828

Házasságkötés Válás

952

Házasságkötés Válás

1 158

1 198

934

Házasságkötés Válás Házasságkötés

JászNagykunSzolnok

938

Házasságkötés Válás

SzabolcsSzatmárBereg

1 155

1 353

1 005

HajdúBihar

1 452

Forrás: KSH

12

4. A lakosság egészségét befol yásoló tényezők A népesség egészségi állapotában, valamint az azt meghatározó tényezők megjelenésében (a születéskor várható átlagos élettartam, a jövedelmi viszonyok, a gazdasági fejlettség mutatói) és az egészségügyi kiadások között szoros kölcsönhatás mutatható ki. 4. 1. Sz ül et é sk or v á rh at ó át la go s él ett a rta m A születéskor várható átlagos élettartam azon - egy adott naptári évre vonatkoztatott - életévének a száma, amelyek születéstől kezdve átlagosan megélhetők lennének, az adott évi korspecifikus halálozási arányszámok jövőbeni változatlan érvényesülése esetén. A születéskor várható átlagéletkort a társadalmi-gazdasági jellemzők által szintén befolyásolt halálozási arányok is meghatározzák. Magyarországon belül az Észak-alföldi régióhoz tartozó területek a rosszabb életesélyű részeknek számítanak, ahol a halandósági mutatók változatlanul maradása mellett rosszabb életkilátásai vannak az itt élő embereknek. Ugyanakkor elmondható, hogy az évek folyamán nőtt a várható élettartam országosan és megyénkben is. 2011. évben mindkét nem esetében kevesebb a várható átlagos élettartam az országos viszonylathoz képest. A 2009 évben készült olyan felmérés ahol az EU országainak adatait is megvizsgálták. Sajnálatos tény, hogy a magyarországi érték messze elmarad az Európai Unió (27) és az Euro zóna (17) országainak szintjétől. (15. ábra) 15. ábra A születéskor várható átlagos élettartam alakulása az Európai Unióban (27), az Euro zónában (17), Magyarországon és néhány országban 2009. évben Egyesült Államok Japán Oroszország Horvátország

nő

Eurózóna–17 82,6

Európai Unió–27

76,7

Románia Olaszország Németország Magyarország

70,3

78,4

Lettország

férfi

Franciaország Észtország Csehország Belgium Ausztria

Forrás: KSH

A 2011. évi adatokat összehasonlítva látható a magyarországi, a régiónk és külön megyénk lakosságának nemek szerinti, születéskor várható élettartamának alakulása. A várható élettartam mindkét nem tekintetében rosszabb, mint az országos. Elmondható az is, hogy a várható élettartam az elmúlt évek során nőtt. 1990-ben a férfiaknál 65,6 év, a nőknél 73,24 év volt, ezzel szemben 2011ben férfiaknál 70,5 év, nőknél 77,79 év volt. A 21 év alatt a férfiaknál 4,9 évvel, nőknél 4,5 évvel nőtt. Megyénkben a férfiak esetében 70,05 év, nőknél 77,79 év volt a várható élettartam 2011 évben, míg országosan 70,93 és 78,23 év, tehát kissé alacsonyabb a várható élettartam az országoshoz képest. (16. ábra)

13

16. ábra A születéskor várható átlagos élettartam, átlagéletkor alakulása nemek szerint Jász-NagykunSzolnok megyében, az Észak-alföldi régióban és Magyarországon 1990- 2011 között 78,23 77,67 77,79 78,50

2011

76,46 75,74 76,25 76,63

2001

73,71 73,25 73,24 73,63

nő

1990

70,93 69,75 70,05 70,82

2011

68,15 65,78 67,43 68,04

férfi

2001

65,13 63,34 65,60 65,72

1990 Hajdú-Bihar

Jász-Nagykun-Szolnok

Szabolcs-Szatmár-Bereg

Magyarország

Forrás: KSH

4. 2. Fo gl al koz t at ot t s ág, m un kan é lk ül is ég

Jász-Nagykun-Szolnok megyében a regisztrált munkanélküliek száma az elmúlt időszakban emelkedett. Megyénkben a 2010 évi adatokhoz viszonyítva is, mert míg 2010-ben 16,9 ezer fő volt munkanélküliek száma, addig 2011-ben 17,3 ezer fő. A régió adatai összességében is romlottak. Munkanélküliségi ráta azt mutatja, hogy mekkora a munkanélküliek aránya a gazdaságilag aktív népességhez viszonyítva. Megyénk adatai az országos adatokhoz viszonyítva rosszabbak, de a régióban viszont a legjobb számadatokkal rendelkezik. (17. ábra) 17. ábra Munkanélküliségi ráta a régióban és Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2010 - 2011 között

Ország összesen

2011

11,2

Szabolcs-SzatmárBereg Jász-NagykunSzolnok

2010

10,9

11,1 10,9

Hajdú-Bihar

Észak-Magyarország

Forrás: KSH

2007 és 2011 között megvizsgálva látható, hogy a munkanélküliségi ráta megyénkben 2009 évben kicsit rosszabb volt, mint 2011 évben, de 2010 évihez viszonyítva viszont romlás következett be. (18. ábra)

14

18. ábra Munkanélküliségi ráta Jász-Nagykun-Szolnok megyében, a régióban és Magyarországon 2007-2011 között

Országosan 2011 Dél-Alföld Észak-Alföld

2010

Jász-Nagykun-Szolnok 2009

8,5

11,1 10,9 11,4

9,4

Észak-Magyarország Dél-Dunántúl

2008

Nyugat-Dunántúl Közép-Dunántúl

2007

Közép-Magyarország

Forrás: KSH

4. 3. Jöv ed e lmi v i sz o n yo k Magyarországot megvizsgálva látható, hogy évek óta Közép-magyarországon a legmagasabbak a havi nettó átlagkeresetek. Az egy főre jutó havi nettó jövedelem megyénkben 2010-ben 112.666 Ft volt, Közép-magyarországon ezzel szemben pedig 156.338 Ft. A régió adatait áttekintve Szabolcs megyében ennél kevesebb jövedelmet kaptak havonta egy főre vetítve. Az átlagkeresetek alakulása Hajdú-Bihar megyében kedvezőbb volt, azaz 116.977 Ft a nettó átlagkereset. (19. ábra) 19. ábra Az alkalmazásban állók havi nettó átlagkeresete Magyarország egyes területein és Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2006-2010 év között Dél-Alföld

112 666

2010 Észak-Alföld

SzabolcsSzatmár-Bereg

2009

104 403

Jász-NagykunSzolnok 2008

102 319

Hajdú-Bihar

Nyugat-Dunántúl 2007

93 636

2006

92 711

Közép-Dunántúl

KözépMagyarország

Forrás: KSH

15

4. 4. Eg y fő r e jut ó G D P a la ku lá s a

A „GDP” adott ország gazdaságának egy év alatt mért teljesítménye, mérőszáma. A GDP tekintetében a régiók között nagy eltérések láthatók a vásárlóerő paritás alapján. A „vásárlóerő-paritás” méri, hogy mennyi terméket és szolgáltatást lehet vásárolni egy valutában egy másik valutához mérve, ezzel figyelembe véve a különböző országokban eltérő árakat. A referenciavaluta általában az amerikai dollár (USD) egy adott évre számítva. Ezzel a módszerrel két problémán lehet felülkerekedni. Egyrészt a valutaárfolyamok finom és durva ingadozáson eshetnek át anélkül, hogy változnának a gazdasági körülmények. Ugyanis egy rövid távú nemzetközi összehasonlítás hamis eredményre jutna a piaci árfolyam használatával. Másrészt a szegény országok valutáit rendszerint alulértékelik a piacon a gyenge termelékenységük miatt A vizsgált országok közül 2011 évben a legnagyobb az egy főre jutó GDP Luxemburgban (89.801 USD) Norvégiában (61.870 USD), az eurozóna-17 (35.371 USD) Európai Unió -27 (32.721 USD). Magyarországon ennél kevesebb, azaz 21.547 USD az egy főre jutó GDP. (20. ábra) 20. ábra Az egy főre jutó GDP alakulása néhány országban az Eurozóna-17, az Európai Unió - 27 és Magyarországon (USD) 2011. évben India Egyiptom Kína Dél-afrikai Köztársaság Románia Bulgária Lettország Oroszország Horvátország Litvánia Magyarország Észtország Szlovákia Málta Görögország Koreai Köztársaság 1 Spanyolország Olaszország Európai Unió–27 Japán Franciaország Eurózóna–17 Finnország Belgium Németország Dánia Svédország Ausztria Hollandia Svájc Norvégia Luxemburg

21 547

Forrás: KSH

Magyarországon a GDP arányokat vizsgálva megállapítható, hogy az országos átlag 100 %, ehhez viszonyítva vizsgáljuk az egy főre jutó GDP alakulását az ország régióinak összehasonlításában. A vizsgált időszakban a régió adatai rosszabbak az országoshoz viszonyítva. A legmagasabb értéket Közép-Magyarországon mérték (2010-ben 167,5%). Ez évben Hajdú-Biharban 73,1% míg Szabolcsban 53,5 %, addig Jász-Nagykun-Szolnok megyében 63,2 % volt. A régió három megyéje közül megyénk eszerint a középmezőnybe tartozik. Szabolcs megye adatai rosszabbak, Hajdú megyének pedig jobbak. Sajnálatos tény, hogy az előző évhez viszonyítva az adatok viszont romlottak. (21. ábra)

16

21. ábra Az egy főre jutó GDP alakulása az országos átlaghoz viszonyítva 2007 és 2010 év között Országosan Dél-Alföld

63,2

2010

Észak-Alföld Szabolcs-SzatmárBereg Jász-NagykunSzolnok

67,9

2009

Hajdú-Bihar Észak-Magyarország Dunántúl

65,2

2008

Dél-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Közép-Dunántúl

64,4

2007 Közép-Magyarország

Forrás: KSH

4. 5. Eg y fő r e jut ó eg é sz s ég üg yi e ll át ás a l a kul á sa Az OECD adatai alapján elmondható, hogy az egészségügyi kiadások teljes összege (beleértve az állami, és a privát kiadásokat is) 2009-ben a hazai GDP 7,4 százalékát tette ki, amely elmarad az OECD-országok 9,5 százalékos átlagától. Az Egyesült Államok szánja a legnagyobb összeget egészségügyi kiadásokra (17,4%), melyet Hollandia (12%), Franciaország (11,8%) és Németország (11,6%) követ – derül ki az OECD Health Data 2011 című tanulmányából. 22. ábra Egy főre jutó egészségügyi ellátás alakulása, vásárlóerő paritás alapján néhány országban, Magyarországon (USD) számítva 2010 évben 9 000 8 000 7 000 6 000 5 000 4 000 3 000 2 000

1 601 1 000 0 Egyesült Á.

Norvégia

Svájc

Hollandia

Dánia

Kanada

Ausztria

Németország

Franciaország

Belgium

Svédország

Finnország

Új-Zéland

Olaszország

Görögország

Szlovénia

Málta

Szlovákia

Koreai Közt.

Csehország

Magyarország

Lengyelország

Észtország

Brazília

Dél-afrikai K

Mexikó

Kína

Egyiptom

Forrás: KSH

Az egy főre jutó egészségügyi ellátást USD számítva a vizsgált országok adatainál látható, hogy messze legtöbbet az Egyesült Államokban költenek egészségügyi kiadásokra. Lengyelországnál vagy Észtországnál többet, de Szlovákiától és Németországtól jóval kevesebbet fordít hazánk az egészségügyre. (22. ábra)

17

5. Hal and ósá g Az Standardizált Halálozási Hányados (SHH) adatait használtuk fel a mortalitás bemutatásra. A régió - illetve ahol rendelkezésre állnak a kistérség - adatainak bemutatása standardizált mutatók segítségével történt. A területi halálozási különbségek kimutatására indirekt standardizált halálozási hányadost (SHH) használtunk, mely százalékos formában fejezi ki a vizsgált terület halálozását az országos átlaghoz (100%) viszonyítva. Az SHH tulajdonképpen az a mutatószám, amely egy adott lakosságcsoportra vonatkozóan hasonlítja össze a halálozások tényleges számát a várt halálozással. Az adott lakosságcsoportban várt (elvárt) halálozást az összehasonlítás alapjául választott népesség halálozásból számolják ki. Ha ez a mutató adott lakosságcsoportban nagyobb, mint 100, akkor ott magasabb a halandóság, rosszabb a helyzet, mint az alapul választott népességben. 5. 1. L egfő bb ha lá lo k ok m e g y é n k b e n A megyénk adatait összehasonlítva az országos adatokkal elmondható, hogy szinte minden halálok esetében az országos átlag felettiek a halálozási mutatóink. A legfőbb halálokokat megvizsgálva látható, hogy a nemek közt is halálozási különbség tapasztalható A 2010 évi adatokat megvizsgálva azt tapasztaljuk, hogy mindkét nemnél az emésztőrendszeri és a keringési ok miatti halálozás hasonló az országoshoz. Nők esetében az országosnál valamivel kedvezőbbek a megyénk mutatói a külső ok miatti halálozás vonatkozásában. (23. ábra) 23. ábra Megyei standardizált halálozási hányados (SHH) a legfőbb halálokok vonatkozásában Magyarországon, a régióban 2010 évben 140 120 100 80 60 40 20 0 férfi

nő

férfi

nő

férfi

Emésztőrendszer Légzőrendszer Hajdú-Bihar

Jász-N-Sz

nő

Keringés

férfi

nő

Daganat Szabolcs-Sz-B

férfi

nő

Külső ok országos

Forrás: OTH

18

24. ábra Megyei standardizált halálozási hányados (SHH) a legfőbb halálokok vonatkozásában, JászNagykun-Szolnok megyében az országoshoz viszonyítva 2010-ben 140

140

130 120

120

120

112,3 102,3

104,8

97,7

106,6

103,7

95,9

100

100

87,4 80

80

60

60

40

40

20

20

0

0

férfi

nő

férfi

Emésztőrendszer

nő

férfi

Légzőrendszer

nő

férfi

Keringés

nő

férfi

Külső ok

Daganat

Jász-Nagykun-Szolnok

nő

országos

Forrás: OTH

Az összes halálozás adatait figyelembe véve 2010-ben, megyénkben első helyen a légzőrendszeri, második helyen a daganat, harmadik a keringési ok, negyedik az emésztőrendszeri és végül ötödik helyen a külső ok miatti halálozás szerepel. (24. ábra) 5. 2. A k e ri ng és i r end sz e r m egb et eg ed és e okoz t a ha l áloz á s A halálokok között kiemelt helyet foglal el a keringési rendszer, közte is főként a szívkoszorúér betegségei, elsősorban a szívinfarktus. A keringési rendszer betegségein belül Jász-Nagykun-Szolnok megyében a szív-érrendszeri betegségek halálozása, így az ischaemiás szívbetegség miatti halálozás okozza a legnagyobb veszteséget. A halálozás gyakorisága mindkét nem esetében meghaladja az országos átlagot. (25. ábra) 25. ábra Megyei standardizált halálozási hányados (SHH) a keringési betegségek okozta halálozás vonatkozásban Magyarországon, a régióban 2004-2010 évben 120 115 110 105 100 95 90 85 férfi

nő 2004 Hajdú-Bihar

férfi

nő 2006

Jász-N-Sz

férfi

nő 2008

Szabolcs-Sz-B

férfi

nő 2010

országos

Forrás:OTH

19

Sok haláleset, a szív-érrendszeri megbetegedések kockázati tényezői, - a már sokat emlegetett magas vérnyomás, a cukorbetegség, a zsíranyagcsere-betegség, az elhízás, a dohányzás és az alkoholizmus, valamint az egészségtelen táplálkozás, és mozgásszegény életvitel is életmódváltással megelőzhetővé válna. Az önpusztító életmód – jellemzően a dohányzás, az egészségtelen táplálkozás, a mozgásszegény életvitel – a figyelmen kívül hagyott, vagy elégtelenül, illetve rosszul kezelt magas vérnyomás betegség külön-külön és együtt is veszélyezteti, vagy tovább rontja az érintettek esélyét egy teljes és egészségesebb, alkotó élet esélyét. A keringési betegség okozta halálozás tekintetében a nőknél elmondható, hogy 2010 évben a legrosszabb mutató a tiszafüredi kistérségben fordult elő, ezt követte a kunszentmártoni, illetve a mezőtúri kistérség halálozása. A legkedvezőbb a karcagi kistérségben volt a halandóság. A férfiak esetében a legrosszabb a törökszetmiklósi és a kunszetmártoni, a legkedvezőbb a szolnoki kistérségé volt. (26. ábra) 26. ábra Kistérségi standardizált halálozási hányados (SHH) a keringési betegségek okozta halálozás vonatkozásában Jász-Nagykun-Szolnok megye kistérségeiben 2004-2010 évben

140 120 100 80 60 40 20 0 nő

férfi

nő

férfi

2004

2006

nő

férfi 2008

Jászberényi

Karcagi

Kunszentmártoni

Tiszafüredi

Törökszentmiklósi

Mezőtúri

nő

férfi 2010

Szolnoki

Forrás: OTH

5. 2. 1 . Az is ch ae mi á s sz ív b et egs ég o koz t a hal á loz ás Az ischaemiás szívbetegség oka nem ismert, ugyanakkor kialakulásában fontos szerepet tulajdonítanak az ún. kockázati tényezőknek: a vér magas zsiradékszintje, magas vérnyomásbetegség, dohányzás stb., melyek külön-külön is tetemesen, együttesen azonban hatványozódva fokozzák a betegség gyakoriságát. A vérlipidek szintje és a szívbetegségek közötti összefüggésben több nemzeti és nemzetközi vizsgálat alapján általánosan elfogadott. Epidemiológiai vizsgálatok azt is bebizonyították, hogy a magas vérnyomás egyik fő rizikó tényezője a koszorúér betegség kialakulásának. A vizsgálatok azt is kimutatták, hogy a diasztolés vérnyomás 5 Hgmm-el való csökkenése az ischaemiás szívbetegség előfordulását 21%-al csökkenti a kezelés megkezdése előtti értékhez viszonyítva. Megfelelő kezeléssel sokat tehetünk az ischaemiás szívbetegség okozta halálozás ellen. Az ischaemiás szívbetegségek okozta halálozás adatait megvizsgálva látható, hogy évek óta mindkét nem esetében kedvezőtlenebbek megyénk mutatói az országoshoz viszonyítva. 2008 évhez viszonyítva lényeges változás nem tapasztalható. A vizsgált időszakban a nők adatai kedvezőtlenebbek, ez alól csak a 2008 évi adat kivétel. (27. ábra)

20

27. ábra Megyei standardizált halálozási hányados (SHH) ischaemiás szívbetegségek okozta halálozás vonatkozásban Magyarországon, a régióban 2004-2010 évben 140 120 100 80 60 40 20 0 férfi

nő

férfi

2004

nő

férfi

2006

Hajdú-Bihar

nő

férfi

2008

Jász-N-Sz

nő 2010 Országos

Szabolcs-Sz-B

Forrás: OTH

5. 2. 2 . Ag yé r - b et eg sé g o koz t a h a lá loz ás Az agyi-érbetegségek között legnagyobb arányban szereplő agyvérzéseket általában a nem hatékonyan kezelt, vagy a fel nem ismert magas vérnyomás betegség okozza, melynek felismerése és kezelése a világon mindenhol az alapellátás kompetenciájába tartozik. A vizsgált időszakban megyénk adatai az országoshoz viszonyítva kedvezőbbek. Hajdú-Bihar megye jobb, míg Szabolcs megye kedvezőtlenebb mutatókkal rendelkezik a nők és férfiak vonatkozásában egyaránt. 2008 és 2010 évben is jellemző, hogy a férfikanál kissé kedvezőtlenebbek a halálozási mutatók a nőkéhez viszonyítva. (28. ábra) 28. ábra Megyei standardizált halálozási hányados (SHH) az agyér-betegségek miatti halálozás vonatkozásában Magyarországon, a régióban férfiak és nők körében 2004-2010. évben 180 160 140 120 100 80 60 40 20 0 férfi

nő 2004

Hajdú-Bihar

férfi

nő 2006

Jász-N-Sz

férfi

nő 2008

Szabolcs-Sz-B

férfi

nő 2010

Országos

Forrás: OTH

Nagy jelentősége van a szív- és érrendszeri megbetegedések megelőzésben a különböző szűrőprogramoknak, amely a legfőbb rizikótényezőket vizsgálja, így a vérnyomás és testzsír

21

mérésnek, koleszterin és vércukorszint ellenőrzésének is. Megfelelő életmóddal, így egészséges táplálkozással, mozgással, mérsékelt só fogyasztással a betegségek nagy része megelőzhetővé, ezáltal az idő előtti halálozás is kivédhetővé válna. 5. 3. D ag an at o s m egb et e ge dé s ek o koz t a h a l ál oz á s Igen kevés azoknak a rosszindulatú daganatoknak a száma, melyek kialakulásának oka tisztázott. Elmondható általánosságban, hogy a rák keletkezéséért elsősorban a normális sejtműködésért felelős gének meghibásodása a felelős. Az eredmény: kóros sejtnövekedés illetve sejtosztódás. Kiderült, hogy számos ráktípus esetén külső tényezők – pl. étkezés, életmód, vegyi anyagok és a környezet – okozzák a géneltéréseket, vagy más néven génmutációkat. A környezeti, biológiai hatások és a genetikai hajlam is nagy szerepet játszik e betegségek kialakulásában. A daganatok kialakulásában számos kockázati tényező is elősegítő tényező lehet, melyek közül több (pl. dohányzás, alkoholfogyasztás, egészségtelen táplálkozás stb.) az életmódra vezethető vissza. Sokat tehetünk a rosszindulatú daganatok kialakulása ellen a helyes életvezetéssel, körültekintő környezetkímélő magatartással, az embert védő munkakörnyezet biztosításával, valamint az ivóvíz, a levegő és az élelmiszerek biztonságának növelésével. További fontos tényező lehet egyes daganatok okozta halálozások csökkentésében a szűrővizsgálat és a korai kezelés is. 5. 3. 1 . Ö s sz e s da gan a t os m egb et ege dé s ek okoz t a ha l áloz á s A férfiaknál és nőknél is az összes daganatos betegség előfordulása 2010-ben az országos átlag feletti volt. Régiós összehasonlításban is megyénkben rosszabb eredményeket találtunk. A 2008. évi adatokkal összehasonlítva a 2010-es mutatókat, a férfiaknál nem változott, míg a nőknél kicsit csökkent a halálozás aránya. (29. ábra) 29. ábra Megyei standardizált halálozási hányados (SHH) az összes daganat miatti halálozás vonatkozásban Magyarországon, a régióban férfiak és nők körében 2004-2010 között 140 120 100 80 60 40 20 0

nő

férfi 2004

Hajdú-Bihar

nő

férfi 2006

Jász-N-Sz

nő

férfi 2008

Szabolcs-Sz-B

nő

férfi 2010

országos

Forrás: OTH

A kistérségi adatok elemzésekor azt tapasztaltuk, hogy a nők és a férfiak területi halálozása eltérő. 2010 évben a nőknél halálozási adat legkedvezőtlenebb a karcagi, míg a legkedvezőbb a mezőtúri kistérségben. A férfiaknál a törökszentmiklósi kiugróan magas, míg a szolnoki kistérség adatai a legkedvezőbbek. (30. ábra)

22

30. ábra Kistérségi standardizált halálozási hányados (SHH) az összes daganat miatti halálozás tekintetében az Jász-Nagykun-Szolnok megye kistérségeiben férfiak és nők körében 2004-2010 között 160 140 120 100 80 60 40 20 0 férfi

nő

férfi

2004

nő

férfi

2006

nő

férfi

2008

nő 2010

Jászberényi

Karcagi

Kunszentmártoni

Tiszafüredi

Törökszentmiklósi

Mezőtúri

Szolnoki

Forrás: OTH

5. 3. 2 . Aj a k , sz ájü r eg és g a rat ros sz indu l at ú d ag an at o koz t a ha l áloz á s Jász-Nagykun-Szolnok megyében, 2010 évben az ajak, szájüreg, garat daganatos halálozása tekintetében a férfiak halálozásának gyakorisága kicsit magasabb az országosnál, a nőknél pedig kicsit alacsonyabb. A 2008 évit viszonyítva a 2010-es adatokhoz, a férfiak esetében változás nem történt, nőknél viszont lényeges javulás tapasztalható. (31. ábra) 31. ábra Megyei standardizált halálozási hányados (SHH) az ajak, szájüreg, garat rosszindulatú daganat miatti halálozás tekintetében Magyarországon, a régióban férfiak és nők körében 2004-2010 között 180 160 140 120 100 80 60 40 20 0 férfi

nő 2004

Hajdú-Bihar

férfi

nő 2006

Jász-N-Sz

férfi

nő 2008

Szabolcs-Sz-B

férfi

nő 2010 Országos

Forrás: OTH

Ezen a daganatoknak a két fő rizikófaktora a dohányzás és az alkoholfogyasztás. Elsődleges preventív feladat az egészséges életmódra nevelés, a dohányzás és a túlzott alkoholfogyasztás visszaszorítása, valamint a megfelelő szájhigiénia betartása. Másodlagos preventív feladat a korai szűrés segítségével idejében megkezdeni a beavatkozást, kezelést.

23

5. 3. 3 . A n ye lő c ső ro s sz in dul at ú da ga na t a okoz t a ha l áloz á s

A nyelőcsőrák a nyelőcső nyálkahártyájából kiinduló rosszindulatú daganatos (tumoros) megbetegedés, mely az összes rákos megbetegedés két, az emésztőrendszer rosszindulatú daganatainak négy százalékát teszi ki. A nyelőcsőrák kialakulása jól meghatározott életmódbeli faktorokra vezethető vissza, így a túlzott alkoholfogyasztás és dohányzás mellőzésével, megfelelő táplálkozással, a gyomorsavtúltengés kezelésével számos esetben megelőzhető. A túlzott alkoholfogyasztás, főként az égetett szeszes italok hajlamosítanak nyelőcsőrák kialakulására. Jelentős szerepe van a dohányzásnak is, valamint a vitaminok hiánya (főként az antioxidáns hatású C- és E-vitamin), a nem megfelelő táplálkozás (sok füstölt étel, kevés zöldség és gyümölcs fogyasztása) is elősegíti a kór kialakulását. 2010-ben a nemek között nagy különbség mutatkozik a nyelőcső rosszindulatú daganatának előfordulásban. A férfiaknál az országostól és a régió többi megyéjétől is jobbak adataink. A nőknél az országostól és Szabolcs megyétől lényegesen rosszabb, míg a Hajdú-Bihar megyeinél lényegesen jobbak a mutatószámaink. (32. ábra) 32. ábra Megyei standardizált halálozási hányados (SHH) a nyelőcső rosszindulatú daganata okozta halálozás tekintetében Magyarországon, a régióban férfiak és nők körében 2004-2010 között

200 180 160 140 120 100 80 60 40 20 0 férfi

nő

2004

Hajdú-Bihar

férfi

nő

2006

Jász-N-Sz

férfi

nő

2008

Szabolcs-Sz-B

férfi

nő

2010

Országos

Forrás: OTH

24

5. 3. 4 . A l ég c ső , hö r g ő, t üdő r os sz i ndu lat ú da ga nat a ok oz ta h al áloz á s A vizsgált időszakban mindkét nemben e daganatfajtának az előfordulása jelentősen magasabb az országos szinthez képest, ettől kivétel csak 2006 év adata képez. A 2010 évit a 2008 évihez viszonyítva a nők adatai szinte nem változtak, míg a férfiak esetében kisebb csökkenés tapasztalható. 2010 évben a nők esetében a régióban is a legrosszabb adatokkal rendelkezünk. (33. ábra) 33. ábra Megyei standardizált halálozási hányados (SHH) a légcső, hörgő, tüdőrák tekintetében Magyarországon, a régióban férfiak és nők körében 2004-2009 között 140 120 100 80 60 40 20 0 férfi

nő 2004

Hajdú-Bihar

férfi

nő 2006

Jász-N-Sz

férfi

nő

férfi

2008 Szabolcs-Sz-B

nő 2010

Országos

Forrás: OTH

A dohányzás messze a tüdőrák leggyakoribb rizikótényezője. A fejlett államokban a tüdőrákban elhunytak 90%-a dohányos. Dohányzók esetében csaknem 10-szer nagyobb a tüdőrák kialakulásának valószínűsége, mint nemdohányzókban. A dohányfüst mintegy 60 karcinogént tartalmaz. Ezek közül legfontosabbak a radon és radioaktív bomlástermékei, nitrózaminok, benzpirén. A dohányzással eltöltött évek, illetve az elszívott dohánytermék mennyisége határozza meg elsősorban a daganat kialakulásának kockázatát. A passzív dohányzás – főleg gyerekkorbanfiatalkorban – is jelentős rizikótényező. A betegség legfőbb okaként, a dohányzás szerepel. A passzív dohányzás ugyancsak növeli a tüdőrák kockázatát. 5. 3. 5 . M éhn ya k rá k é s a p ro sz t at a d aga na t okoz t a ha l áloz á s 2010 évben a méhnyakrák miatti halálozás adatai a 2008 évihez viszonyítva lényegesen jobbak és a prosztatarák miatti halálozás előfordulása is javult. 2010 évben a méhnyakrák előfordulása a régióban a legalacsonyabb megyénkben. A prosztatarák esetében az országossal azonos arányú, de Szabolcs és Hajdú- Bihar megye adataitól viszont rosszabb. (34. ábra) A WHO szerint központilag szervezett lakosságszűrés javasolt az emlő és a méhnyak daganatok esetén, de ajánlatos a vastagbél, a szájüreg és a tüdődaganat esetén a veszélyeztetettek célzott szűrése is. A férfiak prosztata vizsgálatának és szűrésének is fontos szerepe van a megelőzésben és a korai kezelésben. A szűrővizsgálatokon történő részvétel fokozásában is van fontos szerepe a népegészségügynek. Az időben felismert betegség jól kezelhető, gyógyítható mindkét nem esetében.

25

34. ábra Megyei standardizált halálozási hányados (SHH) a méhnyakrák és a prosztata daganat okozta halálozás tekintetében Magyarországon, a régióban 2004-2009 között 140 120 100 80 60 40 20 0 férfi

nő

férfi

2004

nő

férfi

2006

Hajdú-Bihar

nő 2008

Jász-N-Sz

férfi

nő 2010 Országos

Szabolcs-Sz-B

Forrás: OTH

5. 4. A l égz ő r end sz e r okoz t a ha l áloz á s A világ tíz vezető haláloka közül négy a légzőrendszer betegsége, amelyek az összes halálozás 17%át okozzák. A fejlődő országokban a legtöbb ember halálát ma is alsó légúti fertőzések – a légcső, a hörgők gyulladásos megbetegedései – okozzák, de a fejlett világban is a negyedik a halálokok között. A másik, világszerte egyre nagyobb jelentőségű légzőszervi halálok a krónikus obstruktív légúti betegség (COPD). Mindkét nem esetében a légzőrendszer okozta halálozás 2008-ban és 2010-ben is magasabb az országos átlagnál. A régióban férfiaknál Szabolcs megye adatai a legkedvezőtlenebbek, míg a nőknél a megyénké. (35. ábra) 35. ábra Megyei standardizált halálozási hányados (SHH) a légzőrendszer okozta halálozás tekintetében Magyarországon, a régióban férfiak és nők körében 2004-2010 évben 160 140 120 100 80 60 40 20 0 nő

férfi 2004

Hajdú-Bihar

nő

férfi 2006

Jász-N-Sz

nő

férfi 2008

Szabolcs-Sz-B

nő

férfi 2010

országos

Forrás: OTH

26

A vizsgált időszakban a kistérségekben a légzőrendszer okozta halálozás előfordulása emelkedő tendenciát mutat. 2010-ben a nőknél legnagyobb arányú a halálozás a mezőtúri és a tiszafüredi kistérségben, a legkisebb pedig a kunszentmártoniban. A férfiak esetében a tiszafüredinél és karcaginál a legrosszabb, legjobb a szolnokinál. (36. ábra) 36. ábra Kistérségi standardizált halálozási hányados (SHH) a légzőrendszer okozta halálozás tekintetében Jász- Nagykun –Szolnok megye kistérségeiben férfiak és nők körében 2004-2010 között 300 250 200 150 100 50 0 nő

férfi

nő

férfi

2004

2006

Jászberényi Tiszafüredi

nő

férfi 2008

Karcagi Törökszentmiklósi

nő

férfi 2010

Kunszentmártoni Mezőtúri

Szolnoki

Forrás: OTH

5. 5. Az em ész t őr en ds z er o koz t a ha lá loz á s Az emésztőrendszeri halálozás adatait vizsgálva kimutatható, hogy 2010-ben a nőknél kissé rosszabb, a férfikanál kissé jobbak megyénk adatai az országosnál. Mindkét nem esetén a halálozásoknál Jász-Nagykun-Szolnok megyében a 2008 évihez viszonyítva kis emelkedés tapasztalható. (37. ábra) 37. ábra Megyei standardizált halálozási hányados (SHH) az emésztőrendszer okozta halálozás tekintetében a régióban férfiak és nők körében 2010 évben 120 100 80 60 40 20 0 nő

férfi 2004

Hajdú-Bihar

nő

férfi 2006

Jász-N-Sz

nő

férfi 2008

Szabolcs-Sz-B

nő

férfi 2010

országos

Forrás: OTH

27

Az emésztőrendszeri halálozás előfordulása tekintetében megállapítható, hogy a nőknél kiugróan magas a karcagi kistérségben a halálozás, a legjobb mutatóval a tiszafüredi kistérség rendelkezik. Férfiak esetében messze legrosszabb adatokkal a kunszentmártoni, míg a legkevésbé rosszal a karcagi és tiszafüredi kistérség rendelkezik. (38. ábra) 38. ábra Kistérségi standardizált halálozási hányados (SHH) az emésztőrendszer okozta halálozás tekintetében Jász-Nagykun-Szolnok megye kistérségeiben férfiak és nők körében 2004-2010. évben

160 140 120 100 80 60 40 20 0 nő

férfi

férfi

2004 Jászberényi

Karcagi

nő

2006 Kunszentmártoni

nő

férfi 2008

Szolnoki

nő

férfi 2010

Tiszafüredi

Törökszentmiklósi

Mezőtúri

Forrás: OTH

Az endokrin és táplálkozási és anyagcsere betegségek okozta halálozás tekintetében elmondható, hogy 2010-ben megyénkben mindkét nem esetében az országos alatti a halálozás. A nőknél kicsit magasabb ez a számadat. (39. ábra) 39. ábra Megyei standardizált halálozási hányados (SHH) az endokrin táplálkozási és anyagcsere betegségek okozta halálozás tekintetében Magyarországon, a régióban férfiak és nők körében 2004-2010 évben 160 140 120 100 80 60 40 20 0 férfi

nő 2004

Hajdú-Bihar

férfi

nő 2006

Jász-N-Sz

férfi

nő 2008

Szabolcs-Sz-B

férfi

nő 2010 Országos

Forrás: OTH

28

5. 6. A k ül ső o kr a v is sz av ez e t he t ő h a lá loz ás Ebbe a haláloki főcsoportba tartoznak a balesetek,- háztartási, közlekedési és munkabalesetek-, az erőszak, ill. önsértés következtében bekövetkező halálozások is, így nagyon heterogénnek mondható. A Jász-Nagykun-Szolnok megyében mindkét nem esetében alacsonyabb a külső ok miatti halálozás megyénkben, mint az országos. A régióban férfiak esetében megyénk a legjobb, nőknél a legrosszabb adatokkal rendelkezik. A 2008-as évhez viszonyítva javulás tapasztalható. (40. ábra) 40. ábra Megyei standardizált halálozási hányados (SHH) a külső ok miatti halálozás a régióban férfiak és nők körében 2004-2010. évben 140 120 100 80 60 40 20 0 nő

férfi

nő

férfi

2004

2006

Hajdú-Bihar

nő

férfi 2008

Jász-N-Sz

nő

férfi 2010

Szabolcs-Sz-B

országos

Forrás: OTH

41. ábra Kistérségi standardizált halálozási hányados (SHH) a külső ok miatti halálozás Jász-NagykunSzolnok megye kistérségeiben férfiak és nők körében 2004-2010. évben 200 180 160 140 120 100 80 60 40 20 0 nő

férfi 2004

nő

férfi 2006

nő

férfi 2008

Jászberényi

Karcagi

Kunszentmártoni

Tiszafüredi

Törökszentmiklósi

Mezőtúri

nő

férfi 2010 Szolnoki

Forrás: OTH

29

A külső ok miatti halálozás vonatkozásában elmondható, hogy 2010 évben a kistérségek közül mindkét nemnél a legrosszabb adattal a mezőtúri, míg a legkedvezőbbel nőknél a tiszafüredi, férfiaknál a szolnoki kistérség rendelkezik. A 2008-as adatokkal összehasonlítva a külső ok miatti halálozás tekintetében a mezőtúri kistérségben mindkét nem esetében lényeges romlás tapasztalható. (41. ábra)

5. 6. 1 . Ö n á rt alo m, ön s ér t é s ok oz ta h al ál oz á s A külső ok miatti halálozáson belül az önsértés, önártalom miatti halálozás adataiból látható, hogy mindkét nem esetében az országos átlag fölötti a halandóság megyénkben. Férfiaknál a 2008-as évhez viszonyítva javulás tapasztalható ugyan, de a nőknél kisebb romlás következett be 2010-re. (42. ábra) 42. ábra Megyei standardizált halálozási hányados (SHH) az önártalom, önsértés miatti halálozás tekintetében a régióban férfiak és nők körében 2004-2010 között 180 160 140 120 100 80 60 40 20 0 férfi

nő 2004

Hajdú-Bihar

férfi

nő 2006

Jász-N-Sz

férfi

nő 2008

Szabolcs-Sz-B

férfi

nő 2010 Országos

Forrás: OTH

A népegészségügyben a mentális problémák gyakran fordulnak elő együttesen, illetve az egyes mentális zavarok szerepe az öngyilkos magatartásban is jelentős, így fontos lenne kiemelt hangsúlyt fektetni a mentális és lelki egészségvédelmet kiemelten kezelő programokra. 5. 7. Eg yé b h a lá lo ko k

5. 7. 1 . Doh án yz á s ok o z t a ha lá loz ás

Az OTH adatai alapján a dohányzással összefüggő betegségek okozta halálozás terén (amelyek közül a szájüreg, a garat, a légcső, a tüdő, a nyelőcső daganatai, az ischaemiás szívbetegségek, az agyiér-betegségek és a krónikus obstruktív tüdőbetegségek okozta halálozást vizsgáljuk. Eszerint hazánk az európai országok mezőnyében az első harmadban található, de nem az élen. A magyarországinál magasabb, dohányzással összefüggő halálozást mutató országok közt csak volt szocialista országok találhatók. Ezért érdemes hazánkat az Európai Unió azon tagországainak átlagához mérni, amelyek a mi csatlakozásunk előtt is már tagországok voltak. Magyarországon az 1970 és 1999 közötti időszakban mintegy 800 ezer halálozás a dohányzás miatt következett be, vagyis az utóbbi három évtizedben dohányzás okozta minden ötödik ember halálát. A férfiak halálozásainak 28, a nők halálozásainak mintegy 9 százaléka dohányzás-specifikus halálozás. 1970-ben 20 ezer, 1999-ben több mint 28 ezer ember halt meg dohányzás következtében.

30

Ezen időszak alatt a dohányzás okozta mortalitás 19 százalékkal nőtt, miközben a dohányzástól független, egyéb okokból származó halandóság több mint 9 százalékkal csökkent. A dohányzásspecifikus halálozásról elmondható, hogy 35 év alattiak körében kevesebben halnak meg a dohányzás következtében. Ezen életkor után viszont ugrásszerűen megemelkedik a halálozások száma. 1999-ben a 35-64 év közötti férfiak tekintetében a halálozások 35 százalékát okozta a dohányzás, az azonos korú női népességben 17 százalékát. 65 évnél idősebb férfiak körében a halálozás 27, míg a nők körében 8 százalék volt a dohányzás következménye. A dohányzás halálozásra gyakorolt jelentőségét mutatja a 45 éves korban még várható élettartam görbe is, amelyen jól látszik, hogy míg 1970-ben csak 1,33 év, 2001-ben 5,6 év a különbség a 45 éves népesség még várható élettartamában. Az Országos egészségfejlesztési Intézet OEFI 2010 adatai alapján elmondható, hogy az iskolai végzettség befolyásolja a dohányzást, a nyolc általánostól, a közép,felsőfokú végzettség esetén sorrendben a férfiak 45%,32%, 20%, míg a nők 22%, 26%, 18% naponta dohányzik. Magyarországon dohányzás következtében 20.470 ember halt meg, ami az összes halálozás egyhatodát (16%) tette ki. Férfiak esetében az összes halálozás közel negyede (23%), nőknél a tizede (9%) volt a dohányzás következménye. A korai (65 év előtt bekövetkezett) halálozások közel harmadát (29%) a dohányzás okozta. A dohányzás miatt elhunytak közül minden második 65 évnél fiatalabb volt. A megyei standardizált halálozási mutatókat vizsgálva 2004 és 2010 között látható, hogy mindkét nem esetében a vizsgált időszakban magasabb volt a dohányzás miatti halálozás megyénkben, mint az országos. 2010 évben a nemek közötti előfordulás hasonló. (43. ábra) 43. ábra Megyei standardizált halálozási hányados (SHH) a dohányzás miatti halálozás tekintetében a régióban férfiak és nők körében 2004-2010 között 140 120 100 80 60 40 20 0

férfi

nő 2004

Hajdú-Bihar

férfi

nő 2006

Jász-N-Sz

férfi

nő 2008

Szabolcs-Sz-B

férfi

nő 2010

Országos

Forrás: OTH

5. 7. 2 . Az al koh ol ok o z t a ha lá loz ás Európa országaiban az emberek évezredek óta készítenek és fogyasztanak alkoholtartalmú italokat, amelyek az egyes országok éghajlati és egyéb természeti adottságainak megfelelő növényi alapanyagokból készülnek. Az alkoholt egészen a XX. század elejéig, vagyis a modern gyógyászat kezdetéig gyakran alkalmazták gyógyszerként is. Voltak alkoholvonatkozású törvények is, ezek azonban általában a közrend fenntartását vagy a piac szabályozását szolgálták, nem pedig a közegészségügy céljait. A mértéktelen alkoholfogyasztás, illetve ennek következményei ma Magyarországon sajnos igen súlyos problémát okoznak. Hozzávetőlegesen minden tízedik ember alkoholproblémával küzd, és ezt az is tetézi, hogy társadalmunk igencsak elnéző a túlzott alkoholfogyasztással szemben. Évente átlagosan 12 liter tiszta szesz (96%-os alkohol) fogyasztása jut egyetlen magyar emberre, sokan pedig nem ismerik a mértéket, és ez sajnos még inkább igaz a felnövekvő generációkra. Egyre nagyobb az alkoholizmus aránya mind a nők, mind a fiatalok körében. Évente több mint 8000 halálesetért a cirrhózison keresztül közvetlenül az alkohol a felelős, és az alkoholfogyasztás az elmúlt tizenöt évben sokszorosára nőtt.

31

Megyénkben az alkohol okozta halálozás tekintetében elmondható, hogy adataink 2010 évben mindkét nem esetében az országos alattiak. A férfiak esetében a régióban is a legjobbak mutatóink. A 2008 évihez viszonyítva javulás figyelhető meg. (44. ábra) 44. ábra Megyei standardizált halálozási hányados (SHH) az alkohol miatti halálozás tekintetében a régióban férfiak és nők körében 2004-2010 között 140 120 100 80 60 40 20 0 férfi

nő

férfi

2004

nő

férfi

2006

Hajdú-Bihar

nő

férfi

2008

Jász-N-Sz

nő 2010

Szabolcs-Sz-B

Országos

Forrás: OTH 5. 7. 3 . A v e l esz ü l et e t t r end e ll en es s ég ek o k oz ta ha l áloz á s A veleszületett rendellenességek tekintetében elmondható, hogy megyénkben a lányok tekintetében lényegesen rosszabb a mutatókkal rendelkezik az országoshoz és a régió másik két megyéjéhez viszonyítva is (országos 100 megyénk 181,7) SHH számadattal rendelkezik. A fiúk tekintetében a régióban ugyan a legrosszabb mutatóval rendelkezik, de az országostól viszont jobb adatokat találunk. (45. ábra) 45. ábra Megyei standardizált halálozási hányados (SHH) a veleszületett rendellenességek miatti halálozás tekintetében a régióban férfiak és nők körében 2004-2010 között 250

200

150

100

50

0 férfi

nő 2006

Hajdú-Bihar

férfi

nő 2007

férfi

nő 2008

Jász-Nagykun-Sz

férfi

nő 2009

Szabolcs-Szatmár-B

férfi

nő 2010

Országos

Forrás: OTH

32

5. 7. 4 . Az el sőd l ege s pr ev en ci ó ált a l b efo l yá so lh ató ha l áloz á s Az elsődleges megelőzés, prevenció leginkább az, hogy a tényleges egészségmegőrzést szolgálja, vagyis az egészség általános értelemben vett támogatását jelenti. A tevékenysége középpontjában ezen a szinten elsősorban a gyermekek, a fiatalok állnak. Ők optimális esetben még egészségesek. A tájékozódó vizsgálatok, felmérések után a helyes életmódra nevelhetők, szoktathatók megfelelő program, fejlesztés segítségével. A fő cél a helyes életmódra szoktatás és annak a hétköznapi rutinná, készséggé alakítása. Így válik elérhetővé célunk, és ezzel tudjuk leghatékonyabban megelőzni a betegségek, ezáltal a halálozások kialakulását is. Felnőtt és időskorban is fontos a megelőzés, de a kor előrehaladtával egyre nehezebb ez a nevelő feladat. Az elsődleges prevencióval befolyásolható korai, vagyis a 65 év alatti halálozás megelőzése adatait megvizsgálva elmondható, hogy mindkét nem tekintetében 2008 és 2010 évben is az országos átlag felettiek az adatok. Megyénkben az elsődleges prevencióval, így egészségfejlesztéssel sok halálozás megelőzhető lenne, és ez a nőknél magasabb arányú, mint a férfiaknál. (46. ábra) 46. ábra Megyei standardizált halálozási hányados (SHH) az elsődleges prevenció által befolyásolható korai halálozások tekintetében a régióban férfiak és nők körében 2004-2010 között 140 120 100 80 60 40 20 0 férfi

nő 2004

Hajdú-Bihar

férfi

nő 2006

Jász-N-Sz

férfi

nő 2008

Szabolcs-Sz-B

férfi

nő 2010

Országos

Forrás: OTH

6. A megbet egedések főbb mutat ói megyében

6. 1. A 0 - 1 8 év es e k le gf őbb be t eg s ég ei Leggyakrabban előforduló betegségcsoport, az endokrin, táplálkozás és anyagcserezavar, mely mindkét nemnél közel azonos arányú. Ezt követi lányoknál a vér és vérképzőszervek, immunrendszer betegségcsoport. A fiúknál második helyen az asztma, negyedikként az atopiás dermatitis (krónikus bőrgyulladás) szerepel. A lányoknál harmadik helyen az atopiás dermatitis, ezt követi a szemizmok és fénytörési hibák betegségcsoport. (47. ábra)

33

47. ábra Jász-Nagykun-Szolnok megyében leggyakrabban előforduló betegségcsoportok 0-18 éves fiúk és lányok körében 2011 évben

2 500 2 000 1 500 1 000 500 0

Fiú

Lány

A vér és vérképző szervek betegségei és az immunrendszert érintő bizonyos rendellenességek (D50-D89) Endokrin, táplálkozási és anyagcsere betegségek (E00-E90) Mentális- és viselkedés-zavarok (F00-F99) A szemizmok, a binoculáris szemmozgás, az alkalmazkodás és a fénytörés betegségei (H49-H52) Asthma (J45) Atopiás dermatilis (L20) Deformáló hátgerinc-elváltozások (M40-M43)

Forrás: KSH

A megyében leggyakrabban előforduló betegség az endokrin-táplálkozási és anyagcserezavar, ezt követi a vér vérképzőszervek és immunrendszert érintő rendellenességek, illetve az atopias dermatitis. (48. ábra) 48. ábra Jász-Nagykun-Szolnok megye összes kistérségeiben leggyakrabban előforduló betegségek 0-18 évesek körében 2011 évben

4500 4000

4168

4324 3867

3500 3000 2958 2500

3178

2440

2000 1500 1000 500 0 A vér és vérképző szervek, immunrendszert 1 érintő rendellenességek (D50-D89) Endokrin, táplálkozási és anyagcsere betegségek (E00-E90) Mentális- és viselkedészavarok (F00-F99) A szemizmok, a szemmozgás, az alkalmazkodás és a fénytörés betegségei (H49-H52) Asthma (J45) Atopiás dermatilis (L20)

Forrás: KSH

34

A kistérségekben előforduló betegségek vonatkozásában elmondható, hogy az atopias dermatitis a legnagyobb arányban a szolnoki kistérségben fordul elő. A jászberényi és karcagi kistérségben az endokrin, táplálkozási és anyagcsere betegségek, míg a mezőtúri, tiszafüredi és a törökszentmiklósiban pedig a vér és vérképzőszervek és immunrendszer betegségei. (49. ábra) 49. ábra Jász-Nagykun-Szolnok megye kistérségeiben leggyakrabban előforduló betegségek 0-18 évesek körében 2011 évben 1 800 1 600 1 400 1 200 1 000 800 600 400 200 0

Jászberényi

Karcagi

Kunszentmártoni

Mezőtúri

Szolnoki

Tiszafüredi

Törökszentmiklósi

A vér és vérképző szervek betegségei és az immunrendszert érintő bizonyos rendellenességek (D50-D89) Endokrin, táplálkozási és anyagcsere betegségek (E00-E90)

Mentális- és viselkedészavarok (F00-F99) A szemizmok, a binoculáris szemmozgás, az alkalmazkodás és a fénytörés betegségei (H49-H52) Asthma (J45) Atopiás dermatilis (L20)

Forrás: KSH 6. 2. A f eln őt t e k l egf ő bb b et eg sé ge i Jász- Nagykun –Szolnok megyében felnőttkorban előforduló öt leggyakoribb betegséget vizsgáltuk. A leggyakrabban előforduló ezek közül a magasvérnyomás, ezt követik a gerincbetegségek (spondylopathiak), majd az szív vérellátása miatti oxigén hiány (ischaemias szívbetegség), negyedikként a zsíranyagcsere zavarai (lipoprotein, anyagcsere betegségei) és végül a cukorbetegség (diabetes) szerepel. (50. ábra) 50. ábra A leggyakrabban előforduló betegségek a megyében 18-x évesek körében Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2011 évben

120000 113069 100000 80000 65445

60000 46365 40000

48706

35369

20000 0 Diabetes mellitus (E10-E14) nő+ff Lipoprotein-anyagcsere rendellenességei és egyéb lipidaemiák (E78) Magasvérnyomás (hypertensiv) betegségek (I10-I15) Ischaemiás szívbetegségek (I20-I25) Spondylopathiák (M45-M49)

Forrás: KSH

35

A megyénkben felnőttkorban előforduló öt leggyakoribb betegséget vizsgáltuk a kistérségi elrendeződés vonatkozásban. A leggyakrabban előforduló betegség minden kistérségben a magasvérnyomás. Másodikként követik a gerincbetegségek (spondylopathiak), kivéve a mezőtúri kistérséget. A cukorbetegség (diabetes) leggyakoribb a szolnoki és jászberényi térségben. (51. ábra) 51. ábra Jász-Nagykun-Szolnok megye kistérségeiben a leggyakrabban előforduló betegségcsoportok a 18-X évesek körében 2011 évben

35000

30000

25000

20000

15000

10000

5000

0

Jászberényi

Karcagi

Kunszentmártoni

Mezőtúri

Szolnoki

Tiszafüredi Törökszentmiklósi

Diabetes mellitus (E10-E14) Lipoprotein-anyagcsere rendellenességei és egyéb lipidaemiák (E78) Magasvérnyomás (hypertensiv) betegségek (I10-I15) Ischaemiás szívbetegségek (I20-I25) Spondylopathiák (M45-M49)

Forrás: KSH

A nemek közt vizsgálva a felnőttek körében a betegségek előfordulása tekintetében elmondható, hogy mindkét nemnél a ugyanazon betegségek a leggyakoribbak, de nőknél némely magasabb arányban van jelen. (52. ábra) 52. ábra A Jász-Nagykun-Szolnok megyében leggyakrabban előforduló betegségcsoportok a 18-X éves férfiak és nők körében 2011 évben

70 000 60 000 50 000 40 000 30 000 20 000 10 000 0

Férfi Diabetes mellitus Magasvérnyomás betegségek Spondylopathiák

Nő Lipoprotein-anyagcsere rendell. Ischaemiás szívbetegségek

Forrás: KSH

36

A felnőttek körében nemenkénti és korcsoporti bontásban vizsgáltuk a betegségek előfordulását. Korcsoportonként is eltérések láthatóak. A magasvérnyomás minden korcsoportban a leggyakoribb. 19-64 éves kor között második helyen a spondylopathiák szerepelnek, viszont 65 év felett az ishaemias szívbetegségek vannak. Harmadikként 65 éves kor alatt a lipoprotein-anyagcsere rendellenességek, míg 65 év felett a spondylopathiák fordulnak elő. (53. ábra) 53. ábra A felnőttek főbb betegségcsoportjainak előfordulása korcsoport bontásban Jász-NagykunSzolnok megyében 2011 évben 35 000 30 000 25 000 20 000 15 000 10 000 5 000 0

19-64 év e s

65 év fe le tti férfi

19-64 év e s

65 év fe le tti nő

Diabetes mellitus (E10-E14) Lipoprotein-anyagcsere rendellenességei és egyéb lipidaemiák (E78) Magasvérnyomás (hypertensiv) betegségek (I10-I15) Ischaemiás szívbetegségek (I20-I25) Spondylopathiák (M45-M49)

Forrás: KSH

7. A szervezett lakossági szűrővizsgálatok eredményei 7. 1 E mlő sz ű r és

Magyarországon az emlőrák okozta halálozás nőknél a daganatos megbetegedések között a tüdőrák után a második helyen áll. Évente 7 500 új megbetegedést regisztrálnak, többségüket előrehaladott klinikai stádiumban ismerik fel, és mintegy 2 400 nő életét követeli az emlőrák. A daganatos betegségek okozta halálozások ellen a szűrővizsgálat segítségével történő korai felismerés és kezelés a legígéretesebb módszer. Jóllehet, a szűrés ma Magyarországon minden érintett számára elérhető, sajnos kevesen élnek vele. A mellrák miatti halálesetek 30%-a megelőzhető lenne, ha a szűrővizsgálaton a céllakosság legalább 70%-a megjelenne. Jász-Nagykun-Szolnok megyében az emlőszűréseket a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórház-Rendelőintézet MaMMa Egészségügyi Zrt. Szűrőközpont és a MaMMa Zrt. Prímavera Mobil Állomása végzi. A szervezett lakossági emlőszűrésre a 45 és 65 év közötti nők kétévente kapnak névre szóló meghívót postai úton. Jász-Nagykun-Szolnok megyében az emlőszűrés 2011. évi részvételi aránya 60,8 %, mely meghaladja a közel 50%-os országos átlagot, de a kívánt 70%-os megjelenési aránytól elmarad. Jász-Nagykun-Szolnok megyében, 2011-ben a 70%-os megjelenési arányt egyedül a Mezőtúri Kistérség érte el, ahol a meghívott nők 90,8 %-a jelent meg a szűrővizsgálaton.

37

54. ábra Népegészségügyi emlőszűrés eredményei Jász-Nagykun-Szolnok Megye Kistérségeiben (2011) 25000

100,0%

90,8%

90,0% 20000

80,0% 69,0%

68,3% 60,8%

70,0%

60,5% 56,3%

15000

57,3%

55,1%

60,0% Behívottak

50,0% 10000

Megjelentek Százalékos arány

40,0% 30,0%

5000

20,0% 10,0%

Tö rö ks ze nt m

ik

ló si

af ür ed Ti sz

Sz ol n

ok

ez őt úr M

Ku ns ze nt m

Já sz be ré ny

eg ye M

ár on

0,0%

Ka rc ag

0

A 2011. év eredményeit figyelembe véve a megye kistérségei közül, az ÁNTSZ Tiszafüredi Kistérségi Intézete illetékességi területén volt a legalacsonyabb a megjelenési arány, az 55,1 %-os értékkel. Ennek egyik oka lehet, hogy a településekről a szűrőállomásra való bejutás tömegközlekedési eszközökkel igen nehézkes és a szűkös anyagi helyzetek is nehezítik az utazásokat. A szűrőbusz helybe vitele javíthatná a megjelenést (54-55.ábra). A megye településeit vizsgálva, a 70%-ot meghaladó részvételi arányt összesen 23 település érte el a 2011. évben. A nagyon alacsony megjelenés 11,1% Hunyadfalva településnél volt tapasztalható. 55. ábra

A Jász-Nagykun-Szolnok megyei települések emlőszűrés eredményei 2011. évben 18

17

17

16

Települések száma

14 12 10

9 8

8

7

7

7

70-79

80-89

6 4 2

1

1

0-19

20-29

0 30-39

40-49

50-59

60-69

90 % felett

%

Összességében 11 851-en jelentek meg az elmúlt évben népegészségügyi emlőszűrésen. A szűrővizsgálat alapján műtétet javasoltak 67 asszonynál, akik közül mindösszesen 24 főnél -35,8 % végezték el a műtétet 2011-ben.

38

7. 2. M éhn ya k- sz ű ré s

A nőgyógyászati szűrővizsgálatok a 25-65 éves hölgyeknek kínálnak háromévente ingyenes méhnyak szűrési lehetőséget. A méhnyak-szűrő vizsgálatot az OEP által finanszírozott nőgyógyászati szakrendelésen lehet ingyenesen igénybe venni. Jász-Nagykun-Szolnok megye 10 településén (Jászberény, Karcag, Kisújszállás, Kunhegyes, Kunszentmárton, Mezőtúr, Szolnok, Tiszafüred, Törökszentmiklós, Túrkeve) biztosított az ellátás. 2011. évben a megyében csupán 93 fő vette igénybe, meghívó levél alapján, a szűrővizsgálatot. A vizsgálaton megjelent nők 62,4 %-a 55 év feletti, mindössze 21,5 % a 35 év alatti. A méhnyakról vett kenetet akkreditált cytopatologiai laborban (Hetényi Géza Kórház és Rendelőintézet) vizsgálják meg. A levett kenetek 100 %-a negatív vizsgálati eredményt adott. A méhnyakszűrés legnagyobb problémája a szervezett méhnyakszűrésen regisztrált részt vettek alacsony száma. A lakossági részvétel arányának megállapítása a lakosságlista alapján történő behívás és a citológiai laboratóriumokból visszaérkező ellenőrző szelvény alapján történik. A szervezett lakossági méhnyak-szűrő vizsgálati eredmények csak a 25-65 éves korosztály háromévenkénti szűrésen való megjelenését mutatják. A valóságban a nők több mint 50%-ának megtörténik a komplex nőgyógyászati vizsgálata háromévenként legalább egy alkalommal, egyrészt magánnőgyógyászaton, másrészt a területileg illetékes nőgyógyászati szakrendeléseken. Ennek ellenére sajnos évente országosan mintegy 500 nő hal meg méhnyakrák miatt. Különösen magas ez a szám annak tükrében, hogy a korán felismert méhnyakrák igen jól gyógyítható. A lakosság nagyobb arányú megjelenését eredményezheti a szűrés elvégzésébe bevont területi védőnők mintavételi tevékenysége. Ez a rendszer a kis településeken jól működik, megyénkben is. A méhnyakrák szűrés megjelenési arányának növekedését szolgáló, 2009-ben indított „Védőnői Méhnyakszűrés Mintaprogram”-ban 2011. évben a megyéből 5 védőnő vett részt az alábbi településeken: Alattyán, Jászalsószentgyörgy, Jászszentandrás, Jászivány, Tiszabura. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium támogatásával ebben az évben már 3. alkalommal került megszervezésre – az OTH, valamint a kormányhivatalok népegészségügyi szakigazgatási szerveinek közös együttműködésében – a Védőnői Méhnyakszűrő Program, azaz a VMP 2011. A három program közül ez volt a legrövidebb szűrési időt biztosító program – a védőnők 2011. május elejétől június 9-ig szűrhettek –, azonban a szervezők és a védőnők odaadó, áldozatos munkájának eredményeképp a program most is sikeresen és eredményesen zárult. A védőnők által vett kenetek minőségét a laboratórium ebben az évben is folyamatosan felügyelte, 6 szempont alapján értékelte. Az összesített maximális pontérték 24 volt. Értékelésük szerint: az országos kenetek minősége minden kategóriában javult (az elmúlt 2 év keneteinek minőségéhez képest)! A 2011. évi összesített átlagérték: 21,4 pont (89 %) – előző évi: 21,2 pont (88 %). A tapasztalatok szerint, az elhanyagolt, halálos kimenetelű méhnyakrákos esetek többsége, a hátrányos társadalmi – gazdasági helyzetű, alacsonyabb iskolázottságú, szűrővizsgálatban korábban még nem részesült nők körében fordul elő, ezért különösen fontos a célpopuláció megnyerése a méhnyakszűrésben való rendszeres részvételre. Ehhez fontos növelni a méhnyakszűréshez való hozzáférhetőséget, különösen a falvakban élő lakosság számára, továbbá szükséges a személyes megszólítás, bevonás az együttműködésre ösztönzés.

39

8. Fertőző betegségek morbiditása A járványügyi tevékenység célja a fertőző megbetegedések, a járványok megelőzése és leküzdése, valamint az emberi szervezet fertőző betegségekkel szembeni ellenálló képességének fokozása. A cél megvalósítása érdekében folyamatosan figyelemmel kísérjük és elemezzük a megye járványügyi helyzetét, mely a korábbi évekhez hasonlóan stabilnak mondható.

8.1. Fertőző betegségek Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2011. évben összesen 5089 személy – az előző évi esetszámnak 90%-a – fertőző megbetegedését jelentették. A bejelentett esetek megoszlási aránya a korábbi évekre jellemzően alakult, melyet az alábbi diagram is szemléltet: 56. ábra Fertőző betegségek megoszlása gyomor-bélrendszeri eredetű légúton terjedő egyéb

5%

49% 46%

- A gyomor-bélrendszeri fertőző betegségek közül a bejelentett salmonellosisok száma az előző évhez hasonlóan alakult (2010-ben: 171, 2011-ben: 177), a campylobacteriosisok esetében viszont az előző évi esetszámnak csupán 78%-a fordult elő. Hét Salmonella által okozott járvány fordult elő (6 családi, 1 közösségi), melyek során összesen 24 fő betegedett meg. Megyénkben első alkalommal mutatták ki egy 52 és egy 57 éves nőnél a Salmonella Poona szerotípust, a fertőző forrást nem sikerült felderíteni. Az előző évhez képest 21,4%-kal emelkedett a vírusok által okozott gyomor-bélrendszeri fertőző megbetegedések száma. Összesen 354 fő megbetegedésével járó 25 vírusos eredetű járványt derítettünk fel (2010-ben 16-ot). A laboratóriumi vizsgálatok eredményei szerint 17 főnél Adenovírus, 157 főnél Calicivírus, 175 főnél Rotavírus állt a megbetegedés hátterében, 280 fő esetében a virológiai vizsgálat negatív lett, vagy nem került elvégzésre. További 19 tünetmentes személyt regisztráltunk, közülük 7 főnél Rotavírust, 5 főnél Adenovírust és 7 főnél Calicivírust mutattak ki. Kedvezőtlenül befolyásolta a járványügyi helyzetet a Karcag városban kibontakozott Hepatitis A vírus okozta járvány (2012-re is áthúzódott), melyben 2011. évben 16 fő betegedett meg. A járvány kialakulásában nagy szerepe volt annak, hogy a betegek igen rossz szociális, higiénés körülmények között élnek, a lakásokban vezetékes ivóvíz nincs, kizárólag űrgödrös árnyékszék biztosított. A családoknál a kézfertőtlenítés elvégzése megbízhatatlan volt, higiénés szemléletük a járvány terjedését elősegítette. A járvány megállítása, újabb megbetegedések kialakulása érdekében összesen 828 főt részesítettünk védőoltásban. - A légúton terjedő fertőző megbetegedések száma 2010. évhez képest kedvezően alakult: a skarlát esetek száma nem változott, a bárányhimlővel jelentett betegek száma az előző évinek 81,2%-a. A légúton terjedő fertőző betegségekre jellemzően a legtöbb megbetegedés az év első 6 hónapjában fordult elő. Tíz közösségi bárányhimlő járványban 211 fő betegedett meg (érintett közösségek: 8 óvoda, 2 bölcsőde). Halálos kimenetelű, illetve szövődményes eset nem volt. A gyermekkorban kötelező védőoltások kimagasló teljesítési arányának köszönhetően továbbra sem fordult elő kanyaró, rózsahimlő, torokgyík, mumpsz megbetegedés. Megyénkben egy 53 éves férfi tetanus megbetegedését jelentették, aki kezét éles, rozsdás tárggyal megszúrta, de orvoshoz nem fordult. A klinikai tünetek jelentkezésekor intenzív osztályra szállították (jobb kézen jelentkező izommerevség, nehézlégzés, majd légzésleállás), ahol azonnal a terápiás kezelés mellett kétféle védőoltásban részesítették. Két hetes kórházi kezelést követően gyógyultan

40

otthonába távozott. Tetanus elleni oltottságára vonatkozó dokumentáció nem állt rendelkezésre. (Utoljára 2007. évben diagnosztizáltak megyénkben tetanus megbetegedést.) A legionárius esetek száma a bejelentési kötelezettség óta (1998.) folyamatosan emelkedik, 2011-ben 12 megbetegedést regisztráltunk (7 nő, 5 férfi). A betegeket kórházban ápolták, döntően pulmonológiai osztályon. Tüdőgyulladás valamennyi betegnél, láz 11 főnél fordult elő. A járványügyi vizsgálatok során 2 esetben merült fel annak gyanúja, hogy a fertőződés klimatizált helyiségben következett be, illetve 1 beteg a lappangási időben tíz éve nem használt kút vizével locsolt. - Az idegrendszeri fertőző betegségek közül emelkedett a járványos agyhártyagyulladások száma (5 eset), korukat tekintve 6 hónapos, 1 éves (2 fő), 4 éves, 10 éves. Három főt intenzív, 2 főt fertőző osztályon ápoltak. A februárban megbetegedett 4 éves fiúgyermeknél szepszis (vérmérgezés) alakult ki és a tünetek megjelenését követő 2 nap múlva elhunyt. A további megbetegedések kialakulásának megakadályozása érdekében a betegek környezetében összesen 228 főt térítésmentesen gyógyszeres kezelésben részesítettünk. - Míg előző évben 3 fő, 2011-ben öt fő fertőző betegség okozta halálozását rögzítettük: egy 4 éves gyermek gennyes agyhártyagyulladás, egy 65 éves férfi baktérium okozta tüdőgyulladás, egy 80 éves férfi gyomor-bélrendszeri tünetekkel járó fertőző betegség, egy 38 éves és egy 62 éves nő CreutzfeldtJacob betegség (szivacsos fertőző agyvelőbántalom) következtében hunyt el. Kötelező tüdőszűrés elrendelésére akkor kerül sor, ha az előző évben egy adott területen tbc-ben újonnan megbetegedettek száma meghaladja a 25 főt 100 000 lakosra vonatkoztatva. A 2010. évi adatok alapján 2011. évben 3 tüdőgondozó intézet (Kunhegyes, Tiszafüred és Karcag) ellátási területén kellett elrendelni a tüdőszűrést a 30 éves és ennél idősebb lakosok körében. Veszettségre gyanús sérülések Megyénkben a bejelentett lyssa (veszettség) gyanús sérülések száma 795 volt, az előző évinél 11%kal több, mely emelkedés hátterében döntően kóbor kutyák okozta harapások álltak. A sérülést okozó állat nem megfigyelhetősége miatt védőoltást indikált az orvos a jelentett esetek harmadában. Ez több, mint 1000 beadott veszettség elleni védőoltást jelentett, amelynek nagy része elkerülhető lett volna a felelős kutyatartással, a kóbor kutyák számának a csökkentésével. 57.ábra Lyssa fertőzésre gyanús sérültek oltottsága JNK-Szolnok megyében 2011.évben

33%

67%

oltott sérültek oltatlan sérültek

A sérülést okozó állatok fajonkénti megoszlásában folyamatos a változás, évről-évre emelkedik a patkányok okozta sérülések száma, különösen a rossz körülmények között élő lakosság körében, ugyanakkor a macskák okozta esetek száma csökken.

41

Megyénkben 2011-ben a lyssa gyanús sérülések megoszlását sértő állatonkénti és azon belül az oltottsági státuszra vonatkozó adatokat az 58.ábra szemlélteti. 58. ábra 462 500 400

199

300 200 100

30

1

0

57 1

0

3

8

26

0

2

6

0

Sertés

Kutya

Róka

Macska

oltottak

Rágcsáló

Patkány

Egyéb

nem oltottak

A gyepmesteri munka megerősítése mellett az új állatvédelmi törvény következetes betartatása állatorvosi és jegyzői oldalról a jövőben javíthat a helyzeten. 8. 2. I nf lu enz a A 2011/2012. évi influenza szezonban is működött figyelőszolgálat megyénkben – 2011. 40. és 2012. 20. hete között –, melyben 52 orvos vett részt, akik a megyében élők 20,1%-ának az egészségügyi ellátását biztosították (77.736 fő). A felkért háziorvosok hetente jelentették az influenzaszerű tünetekkel jelentkező betegek számát, ezenkívül néhány háziorvos további feladata volt az is, hogy az ilyen betegektől mintát vegyen, ezzel segítve az influenza vírus megjelenésének, terjedésének és változásának nyomonkövetését. A beérkezett adatok alapján elmondható, hogy közel 7.800 fő betegedett meg a 2012. 6-12. hete között lezajlott járványban, az egész szezon alatt pedig kb.13.000 fő (a megye lakosságának 3,36%-a). Megyénkben és a kistérségi népegészségügyi intézetek illetékességi területén a 100 lakosra jutó esetek számának hetenkénti alakulását az 59.ábra szemlélteti: 59. ábra 1,2

morbiditás 100 lakosra %ooo

1

0,8

0,6

0,4

0,2

0 40. hét

42. hét

44. hét

46. hét

48. hét

50. hét

52. hét

02. hét

04. hét

06. hét

08. hét

10. hét

12. hét

14. hét

16. hét

18. hét

20. hét

Jász-Nagykun-Szolnok megye Jászberényi Kistérségi Népegészségügyi Intézete Karcagi. Tiszafüredi Kistérségi Népegészségügyi Intézete Mezõtúri. Kunszentmártoni Kistérségi Népegészségügyi Intézete Szolnoki. Törökszentmiklósi Kistérségi Népegészségügyi Intézete

42

A kistérségi népegészségügyi intézetek által regisztrált helyi járványok száma 4 (az előző szezonhoz képest 20%-kal kevesebb), ebből 3 közösségi és 1 területi. A közösségi járványok általános iskolákban és bentlakásos idősek otthonában fordultak elő. A területi járvány során egy kb. 9.200 fős településen az óvodás és iskoláskorú exponált gyerekek 12%-a betegedett meg. A helyi járványok 2012. 7-10. hete között zajlottak, egy-egy járvány időtartama átlagosan 2-4 hét volt. Mintavételezés egy iskolai járvány kivételével - valamennyi járvány kapcsán történt, a laboratóriumi vizsgálatok Influenza A(H3N2) és Influenza B vírusok kóroki szerepét igazolták. A fokozottan veszélyeztetett kockázati csoportokba tartozók részére (pl. krónikus betegek, várandósok, idősek, egészségügyi dolgozók) 50.000 adag térítésmentesen felhasználható Fluval AB oltóanyag állt rendelkezésre, 72,3%-a került felhasználásra (36.147 fő részesült védelemben). A 635 hónapos korú gyermekek részére biztosított ugyancsak ingyenes Vaxigrip Junior oltóanyagból 153 adag került beadásra (a felhasználása 80,5%-os volt). Megyénkben a térítésmentes influenza elleni oltóanyag felhasználás az előző szezonhoz képest hasonlóan alakult mindkét oltóanyag esetében. A Fluval AB oltóanyag felhasználás oltási indikációk szerint az 60.sz. ábra szerint alakult. 60.ábra Fluval AB oltóanyag felhasználása megyénkben

51,2% 15,0%

8,7%

0,5% 0,3%

0,4%

0,6%

0,9% 1,4% 2,2% 1,0%

6,3% 2,7%

3,6%

5,2%

65 éven felüliek egészségi állapotuktól függetlenül 51,2% Szív-, érrendszeri betegségben szenvedők 15% Krónikus légzőszervi betegségben szenvedők, asztmás betegek 8,7% Ápolást, gondozást nyújtó intézményekben, lakóotthonokban, egészségügyi intézményekben ápolt személyek 6,3% Cukorbetegek 5,2% Egészségügyi dolgozók 3,6% Veleszületett, vagy betegség/orvosi kezelés miatt immunhiányos állapotban szenvedő személyek 2,7% Egyéb anyagcsere betegségben szenvedők (súlyos elhízás) 2,2% Szociális intézmények dolgozói 1,4% Krónikus vesebetegek 1% Egyéb 0,9% Krónikus májbetegek 0,6% Belügyminisztériumhoz tartozó szervek 0,5% Gyermekvállalást tervező nők 0,4% Várandós nők 0,3%

8.3. V édőo lt ás ok Az életkorhoz kötötten kötelező védőoltásokat a gyermekek közel 100%-a az előírt életkorban megkapta, az elmaradt oltások pótlása 2 hónapon belül megtörtént. Abban az esetben, ha a szülő a kötelező védőoltáson többszöri felszólítás ellenére sem jelenik meg oltandó kiskorú gyermekével, hatóságunk területileg illetékes kistérségi népegészségügyi intézete határozatban kötelezi arra a szülőt. 2011. évben egy esetben történt hatósági intézkedés védőoltás elmaradása ügyében, az ügy 2010. óta húzódik, bírósági eljárás van folyamatban.

43

Az általános iskolai kampányoltások megtörténtek megyénk valamennyi területén, indokolatlan oltás elmaradás 2011. évben nem volt. A hepatitis B elleni védőoltást néhány általános iskolás tanuló terhesség miatt nem kaphatta meg, problémát jelent az elmaradt oltások pótlása is a szülés után. Megyénkben 177 oltókört tartunk nyilván, a kistérségi munkatársak 99%-át ellenőrizték, kiemelt figyelmet fordítva a tárgyi feltételek meglétére, az oltások teljesítettségének ellenőrzésére és az oltáselmaradások okainak feltárására. Súlyos tárgyi feltételek hiányát nem tapasztalták, az oltások elmaradásának leggyakoribb okai pedig az alábbiak voltak: elhúzódó lázas, illetve láztalan légúti megbetegedések, fejlődési rendellenesség miatti műtétek, kivizsgálás alatt álló megbetegedések, szülői hanyagság, huzamos külföldi tartózkodás. A 2 éven aluli gyermekek számára adható önkéntes, térítésmentesen biztosított Prevenar oltóanyag a pneumococcus baktérium okozta fertőzés ellen. 2011-ben a pneumococcus elleni első és második oltást a 2010. január 1 - december 31. között született gyermekek 99 és 95%-a kapta meg, emlékeztető oltásban a 2009. február 1 - december 31. között születettek 88,5%-a részesült. Tekintettel arra, hogy ez nem kötelező védőoltás, az említett átoltottsági arányok jónak mondhatóak. A Prevenar védőoltás jelentősége abban van, hogy általa csökkenthető a gyermekkori torok- és mandulagyulladás, középfülgyulladás előfordulása, de súlyosabb megbetegedések kialakulását is kivédheti (pl. tüdőgyulladás, agyhártyagyulladás), így a szülők munkából történő kiesése és az egészségügyi ellátórendszer igénybevétele is csökken. 8. 4. T e rhe s nő k He pa t it i s B v ír us á lt al o ko z ott f er tőz őd é sé ne k ki sz ű r és e Szűrővizsgálaton 2011. évben 3008 kismama vett részt, a pozitív, azaz a Hepatitis B vírust hordozók száma 9 fő. Évről-évre egyre kevesebb a Hepatitis B vírust hordozó nők száma, ami nagymértékben köszönhető az általános iskolák 7. osztályos tanulóinak körében kötelező jelleggel 1999-ben bevezetett védőoltásnak. Az elmúlt években a szülőképes korba kerülő nők az iskolai oltások révén védettséget kaptak, így a szexuális úton is terjedő fertőzés kialakulásának az esélye jelentősen csökkent. Valamennyi pozitív kismama környezetében a járványügyi vizsgálatot lefolytattuk, a szoros kontaktusban élő veszélyeztetett személyek szűrése megtörtént, a negatívak részére a térítésmentes védőoltást biztosítottuk. Feladatunk továbbá a bizonyítottan Hepatitis B vírust hordozó anyák születendő gyermekei számára – a fertőződés megakadályozása érdekében – a védelmet nyújtó oltóanyagok eljuttatása a szülészeti intézményekbe, 2011. évben erre 7 esetben került sor. 8. 5. H I V t an á cs ad á s A járványügyi osztály dolgozói meghatározott időpontokban, hetente 2x2 órában tartanak tanácsadást a HIV szűrésre jelentkezőknek. A tanácsadáson a megjelenés továbbra is önkéntes, anonim vagy nevesített formában vehető igénybe, így azok számára is biztosított a szűrésen való részvétel lehetősége, akik nem akarják adataikat megadni. Tanácsadáson 2011. évben 86 személy jelent meg, 48 férfi (56%) és 38 nő (44%), közülük csupán 1 fő nem vett részt a vérvételen. A vizsgálatok minden esetben negatív eredménnyel zárultak. Elégedettségi vizsgálatot nem végeztünk, de a gyakori visszajelzések alapján az ügyfelek örülnek, hogy a megyeszékhelyen elérhető ingyenes HIV szűrővizsgálattal egybekötött anonim tanácsadás. 8. 6. F e rtőt l en ít ő t ev é ke n ys ég, st e r il iz á lá s A kistérségi népegészségügyi intézetek folyamatosan ellenőrzik, koordinálják a közösségekben előforduló emésztőrendszeri járványok, agyhártyagyulladásos esetek, bárányhimlő halmozódások esetén szükséges fertőtlenítést. Az alapellátásban 2011-ben intézeteink vizsgálták a fertőtlenítőszerek megfelelőségét. Megállapítható, hogy minden esetben az Országos Tisztifőorvosi Hivatal által engedélyezett készítményeket alkalmaztak az egészségügyi szolgáltatók. A fekvő- és járóbeteg szakellátásban, továbbá az alapellátásban – különös tekintettel a fogászati rendelőkben – működő sterilizáló berendezések félévenkénti mikrobiológiai hatásfokvizsgálatának megszervezése, lebonyolítása problémamentesen megtörtént, az eredmények megfelelőek voltak.

44

8. 7.T etv es s ég A fejtetvesség mértéke adataink szerint kismértékben csökkent, de a gyermekközösségekben (óvoda, iskola) továbbra is problémát jelentett. 61. ábra A fejtetvességi vizsgálatok számának és a tetvesség mértékének az alakulása JNK-Szolnok megyében

3 2,5

170000

2,47 2,12

2,1

2 1,5 1 0,5 0

165000

1,89

160000

1,7

1,67

155000 150000 145000 140000 135000 130000

2006.

2007.

2008.

Fejtetvesség mértéke

2009.

2010.

2011.

Tetvességi vizsgálatok száma

A kistérségi népegészségügyi intézeteink munkatársai és a területi védőnők megyénkben 2011-ben közel 167.000 tetvességi vizsgálatot végeztek. Az óvodások 1,39%-a, az általános iskolások 1,79%-a bizonyult fejtetvesnek, közülük azok a személyek (367 fő), akik több alkalommal is fejtetvesek voltak, illetve nagymértékben eltetvesedtek, nyilvántartásba kerültek (61.sz. ábra). 62.ábra A fejtetvesség aránya közösségenként 2011. évben

Szakmunkásképző

0,18%

Bölcsőde

0,20%

Óvoda

1,39%

Általános iskola Kiemelt közösségek Gyermekotthon Gócgyanús családok

0,00%

1,79% 4,62% 7,58% 30,68% 5,00% 10,00% 15,00% 20,00% 25,00% 30,00% 35,00%

A védőnői szolgálat továbbra is minden évben legalább háromszor a nevelési-oktatási intézményekben higiénés vizsgálatot végez, melynek keretében szűri a fejtetvességet. A kistérségi népegészségügyi intézetek számára a védőnők által küldött havonkénti adatok megadása teszi lehetővé a gyermekközösségek aktuális helyzetének folyamatos nyomon követését (62.sz. ábra).

45

8. 8. H a jl ékt a la nsz ál ló k el l enő rz é s e Megyénkben Szolnokon és Törökszentmiklóson működik hajléktalan ellátással foglalkozó intézmény, mindkét helyen szakemberek végzik a szűréseket és a tetvetlenítést. A kezeléshez szükséges irtószerkészlet (Pedex, Coopex, Nittyfor) rendelkezésre áll, valamint biztosított a ruhacsere, a ruhaneműk mosása, a tisztálkodás. A szolnoki hajléktalanszálló jelentése alapján a fejtetvesség mértéke 16,8%, a lapostetvességé 0,05% volt, ruhatetvesség nem fordult elő. A törökszentmiklósi szállóról fej, ruha, illetve lapostetvességet sem jelentettek. 8. 9. R ág c sá ló k el l eni v éde k ez é s A rágcsálók elszaporodása évről-évre egyre nagyobb problémát jelent, 2011. évben 71 panaszbejelentés érkezett patkányártalommal kapcsolatosan. A lakosság által saját kivitelezésben végzett rágcsálóirtás eredménytelensége jellemzőnek mondható, állandó probléma, hogy a fertőzött területeken nem összehangolt az irtás, gócok alakulnak ki. A szakszerűtlen, házilagos kivitelezés mellett a jó minőségű, magasabb árfekvésű irtószerek beszerzése is gondot okoz az érintetteknek. 8. 1 0. E g yéb k á rt ev ők Ágyi poloska Egyre több problémát okoz – főként a panel technológiával épült lakásokban – az ágyi poloska fertőzöttség megjelenése. Sokszor külföldről vagy hazai szállodákból hurcolják be, de egyre többször előfordul, hogy egy erősen fertőzött lakásból aktívan terjed el több emeleten. Vérszívásuk kínzó viszketést, fájdalmat okoz, a vakarásnyomok felülfertőződhetnek, a jelenlétük súlyosan rontja az életminőséget. Elterjedésüknek kedvez, hogy nagymértékű elszaporodásuk esetén észlelhető csak a fertőzöttség, az érintettek későn észlelik, illetve nem ismerik fel a kártevőt. Kifejezetten nehéz a kiirtásuk, összetett, többféle irtási technológiát igényelhet: füstképzést vagy hidegködképzést permetezéssel kombinálva, melyek nagyon drága eljárások. Csótányok A csótányok tömeges elszaporodása lakótelepen jelentkező probléma, 2011-ben négy panaszbejelentés érkezett. Az ártalomnak kitett helyeken folyamatos az irtatásuk, nagyobb problémát abban az esetben jelentenek, amikor az egyébként közös költségből kivitelezett irtást többen nem engedélyezik lakásukban. Rühesség Rühességet hajléktalanszállón két, óvodában négy személy esetében jeleztek intézeteinknek. Ezen fertőző betegség csak járványos terjedés esetén bejelentésre kötelezett, a tudomásunkra jutott eseteken kívül az előfordulása lényegesen gyakoribb lehet. A gyógyszertári forgalomban beszerezhető irtószerekkel a fertőzés megszüntethető, viszont ebben az esetben is gyakori probléma, hogy az orvos által felírt szereket az érintettek nem váltják ki, a betegek kezelése nem történik meg, illetve a ruhaneműkön, használati tárgyakon sem végzik el a rühatkák és a peték elpusztítását. 8. 1 1. Kó rh áz h igi én é s t ev ék en ys é g 2011. évben 6 nosocomialis (egészségügyi ellátással összefüggő) járványt jelentettek kórházaink, mely azonos számú a 2010. évivel. Négy úgynevezett nem-specifikus, vagyis egyéb közösségekben is előforduló, míg 2 úgynevezett specifikus, azaz kizárólag egészségügyi intézményi körülmények között kialakuló járvány volt, melyekben összesen 153 fő betegedett meg, a részletes adatokat az alábbi táblázat tartalmazza:

nem specifikus járványok specifikus járványok

megbetegedett ápolt

megbetegedett dolgozó

121

22

10

0

46

A nem specifikus kórházi járványok emésztőrendszeri tünetekkel jártak, 3 esetben a Calicivírus kóroki szerepe tisztázódott, egy esetben ismeretlen maradt a járvány kórokozója, de a tünetek és a megbetegedések lefolyása alapján szintén feltételezhető a járvány vírusos eredete. A kórházi specifikus járványokat mindkét esetben az antibiotikumok jelentős részének ellenálló, úgynevezett multirezisztens kórokozók okozták, az egyikben lázzal, gennyes légúti váladékkal, gennyes vizelettel járó tünetek léptek fel, a másikban a baktérium jelenlétére szűrővizsgálat derített fényt, tüneteket nem okozott. A fekvőbeteg intézmények a multirezisztens kórokozók által okozott fertőzésekkel kapcsolatos jelentési kötelezettségüknek eleget tettek, összesen 92 esetet jelentettek. A betegek kórházak közötti áthelyezése elősegíti a rezisztens baktériumok elterjedését, melyek többé már nem érzékenyek az addig alkalmazott antibiotikumokra. Az orvosoknak ezért ilyenkor csupán egyetlen lehetőségük marad: olyan antibiotikumokat választhatnak, amelyek gyakran toxikusak és bizonytalan a terápiás hatásuk az adott, rezisztens kórokozó vonatkozásában. Mindezek miatt kiemelten fontos a kórházhigiénés szolgálatok megfelelő működése, az infekciókontroll kiemelt támogatása, a jelentési fegyelem következetes betartása és betartatása. 8. 1 2. H ató sá gi t ev ék e n ysé g Szakigazgatási szervünk és a kistérségi népegészségügyi intézetek munkatársai 2011. évben járványügy és kórházhigiéne szakterületén a nyilvántartott egységek 41%-át ellenőrizték, mely az előző évhez képest 9%-os növekedést mutat. Jelentősen emelkedett az egységekben lefolytatott ellenőrzések száma (34%-kal), valamint nőtt a feltárt hiányosságok kapcsán kiadott végzések, határozatok száma is, melyet az alábbi táblázat adatai szemléltetnek: Nyilvántartott egységek száma

Ellenőrzött egységek száma

Szakmai ellenőrzések száma

Járványügy 2010.

546

357

563

Felhívás jogszabályban foglaltak végrehajtására végzéssel 1

Kórházhigiéne 2010.

1821

405

501

12

10

Összesen:

2367

762

1064

13

42

Járványügy 2011.

523

419

885

51

103

Kórházhigiéne 2011.

1657

476

551

4

1

Összesen:

2180

895

1436

55

104

Rendelkező határozatok 32

A hatósági szankciók döntő többsége fertőző beteggel szoros kapcsolatban lévő családi és közösségi kontakt személyek kitiltására, fertőző megbetegedés közösségi előfordulása esetén elrendelt járványügyi teendőkre vonatkozott, de tetvesség visszaszorításának érdekében és kötelező védőoltás beadásának elrendelése miatt is szükség volt határozati intézkedésre. Megelőző hatósági tevékenységünk 2010. és 2011. évben az alábbiak szerint alakult: Szakhatósági PanaszHelyszíni szemle Engedély Szakvélemény állásfoglalás kivizsgálás jegyzőkönyve Járványügy 2010. 12 6 12 46 46 Kórházhigiéne 2010.

0

27

41

5

29

Összesen:

12

33

38

50

73

Járványügy 2011.

1

2

14

150

73

Kórházhigiéne 2011.

0

55

32

1

52

Összesen:

1

57

46

151

125

A járványügyi szakterületen az engedélyek kiadása továbbra sem volt jellemző, viszont az egyéb szakhatósági tevékenységek (szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás), valamint a panaszbejelentések szolgáltak alapul a hatósági intézkedéseinknek. A panaszbejelentések jelentős része rovar-rágcsálók elszaporodásával volt kapcsolatos.

47

9. Az ifjúság és a felnőtt lakosság körében végzett egészségfejlesztési tevékenység 9.1 . Egészségfejlesztés Az egészségfejlesztési szakterület munkáját befolyásolta a szervezeti átalakítás, ugyanis 2011 évtől több feladatkör került át a megyei osztályunkhoz, de a létszám ezzel együtt nem változott. Ezek a feladatok a nemfertőző epidemiológia, VRONY megyei-területi koordinációja. Az osztály létszáma 2 fő, egy egészségnevelő és egy fő szűrési koordinátor aki a megyei vezetői védőnői teendőket is ellátja. A kistérségekben egészségfejlesztési feladatkört a munkatársak osztott munkakörben látnak el, így más szakterülete mellet végzik ezt a munkát emiatt kevesebb idő áll rendelkezésre erre a feladatra. 2011 évben a megyében 4 kistérségben összesen 97 egészségfejlesztési eseményen 11.263 fő volt jelen. Az események számát és kistérségi megoszlását lásd 63-64. sz.. ábrán. A legtöbb rendezvény az egyéb be nem sorolt kategóriában volt, ezt követi a dohányzás és a daganatos betegségek megelőzése, ezen belül is a szűrésen történő részvételre motiválás témakörben voltak megszervezett programok. 63 .ábra Az egészségfejlesztési események száma témakörönként Jász-Nagykun-Szolnok Megyében 2011. évben

12 7

33

13 2

4

3 3

1

8

11

Dohányzás

Alkohol- és drogmegelőzés

Egészséges táplálkozás

Aktív testmozgás elterjesztése Daganatos betegségek megelőzése Balesetmegelőzés

NEKAP (parlagfű)

Koszorúér- és agyérbetegségek megelőzése AIDS megelőzés, szexuális felvilágosítás

Lelki egészség Egyéb

64 .ábra Az egészségfejlesztési eseményeken résztvevők száma kistérségenként Jász-Nagykun-Szolnok Megyében 2011. évben

1975

5665

1938

718 967

Szolnok

Jászberény

Karcag

Mezőtúr

megyei EFO

48

Az egészségfejlesztési rendezvényeken résztvevők száma szerint sorrendben legtöbben a daganatos betegségek megelőzése, a dohányzás és az egészséges táplálkozás témájú rendezvényeken voltak jelen, lásd 65. ábrát. 65 .ábra Az egészségfejlesztési eseményeken résztvevők száma témakörönként Jász-Nagykun-Szolnok Megyében 2011. évben

2000

2332

2387

1800

1850

1866

1600 1400 1200 1000

1039

800 600 400

495

200

500 253

300 150

91

0 Dohányzás Egészséges táplálkozás NEKAP (parlagfű) Daganatos betegségek megelőzése AIDS megelőzés, szexuális felvilágosítás Egyéb

1

Alkohol és drogmegelőzés Aktív testmozgás Koszorúér- és agyérbetegségek megelőzése Lelki egészség Baleset megelőzés

Kiemelt munkatervi feladataink: 9.1.1. Komplex iskolai egészségfejlesztési program előkészítésében és megvalósításában való részvétel A teljes körű iskolai egészségfejlesztés létrehozásának érdekében az iskolákban folyó egészségfejlesztési tevékenység támogatása. A megyében jellemzően a védőnők/iskolavédőnők egészségfejlesztő munkáját támogattuk és ösztönöztük őket az iskolákban végzett egészségnevelő tevékenységük fokozására, a számukra biztosított időkeretben. A rendelkezésünkre álló szakmai anyagok, plakátok és szórólapok biztosításával segítettük az ez irányú munkájukat. Kistérségi és megyei munkatársunk külső szakemberként alkalmanként részt vett előadások tartásában is. A megyei osztály elkészítette Szolnok város általános iskoláiban az iskolai egészségfejlesztési munkáról készült komplex felmérést. 12 iskola programjáról kaptunk képet. A tapasztalat, hogy sok esetben nem tudnak más iskolai programokról. Jó alkalmat teremtett arra is, hogy a hiányosságokra is fényt vessen az elkészült felmérés. Sok jó program zajlik az iskolákban és az elmúlt időszakban egyre nagyobb hangsúlyt kaptak az iskola mindennapi életében. Esetenként pályázatokon is részt vesznek az iskolák, hogy színvonalasabb programokat is tudjanak szervezni. Főleg az egészségnapok megszervezése jellemző, ami szinte minden iskolai színtéren előfordul. A táplálkozás, a mozgás, drogmegelőzés is fontos és kiemelten foglal helyet az iskolák életében. 9.1.2. Az Egészség koalíciók, egészség szövetségek létrehozásának segítése Egészségkoalíciók létrehívása és a működésének erősítése 2009-től kiemelt munkatervi feladat, így 2010-ben 4 kistérségben 4 helyi egészség koalíció jött létre, így Szolnok, Kisújszállás, Mezőtúr és Jászfényszaru településen. A célunk: o Megyei koordináció, szakmai segítségnyújtás a városi (kistérségi, megyei) egészségfejlesztési koalíció /szövetség beindítása, működtetése o Az iskolai egészségfejlesztési munka megismerése, bemutatása, esetlegesen az erősítése

49

o

A megyénkben megalakult Egészség Koalíciókat/szövetségeket kívánjuk alkalmassá tenni a különböző színtereken való együttműködésre

2011-ben megalakult megyei egészségfejlesztési szövetség. A rendezvényen több, mint 70 fő vett részt, így a települési döntéshozók, társhatóságok, a helyi gazdasági szféra, az oktatási intézmények, a civil szervezetek, a helyi egészségügyi intézmények, a KEF tagjai, helyi szociális intézmények, a helyi kulturális intézmények, a könyvtárak, művelődési otthonok, az egyházak, a helyi médiumok riporterei. A szövetség céljai, feladatai: Az egészséget támogató, egészségtudatos magatartásra ösztönző helyi egészség-megőrzési programok tervezése, szervezése, megvalósítása. A 2012 évi terv a megyében az egészségfejlesztési témájú pályázatok támogatása. Komplex iskolai egészségfejlesztési program előkészítésében és megvalósításában való részvétel. Felmérés készítése az iskolákban zajló egészségfejlesztési munkáról, a kapcsolódási pontok kidolgozása. Dohányzás, alkohol, drogfogyasztás megelőzése, a lelki-egészség prioritásként történő kezelése. NSZSZ részéről az iskolákban a témákban rendezvények szervezése, illetve az ahhoz történő kapcsolódás. Egészségfejlesztési előadások, tájékoztatók, interaktív beszélgetések tartása. Egyéb egészségfejlesztési rendezvények „Tiszta Szívvel Szolnokért” szűrőhét évek óta megrendezésre kerül Szolnokon. Az első napon a megnyitó és előadások, ezt követően pedig a különböző szűrővizsgálatok zajlottak, így vérnyomás, koleszterin, vércukor, bőrgyógyászati-, glaukóma vizsgálat, szemészeti és hallásvizsgálat, illetve gastroenterológiai tanácsadás, csontsűrűség mérés, férfiaknak urológiai vizsgálata. A rendezvény március 23-április 02-ig zajlott, ahol ez idő alatt több ezer fő vett részt. Ez évben záró rendezvényként a helyi olajcsarnok épületében egész nap programok zajlottak, ahol sok civil szervezet, intézmény vett részt programjaival. Itt is szív és érrendszeri szűrésekkel és személyes táplálkozási és életmód tanácsadással vettünk részt. Ezen a rendezvényen férfiak is nagy számban voltak jelen. A félévben több alkalommal vettünk részt egészségnapi rendezvényeken, ahol a dohányzás, táplálkozás volt a fő téma. Előadás és tájékoztató hangzott el a résztvevők számára. A célkorosztály a fiatalok, a lakosság volt. Kollégiumi szűrővizsgálatok, így többek között BMI, testzsír, CO szint mérés egyéni életmód és táplálkozási tanácsadás zajlott, valamint segítség a dohányzásról történő leszoktatás elősegítésére. Egy alkalommal a lelki egészség témakörében is volt beszélgetés kollégiumi diákokkal. Korcsoportos egészségügyi versenyt rendeztünk a Polgármesteri Hivatal Egészségügyi és Szociális Osztálya, valamint a Szolnoki Iskolavédőnők Egyesülete együttműködésével. A versenyt az általános iskolák felső tagozatos tanulói számára szerveztük. 2011. évben ez a program már 6. alkalommal került megrendezésre és igen népszerű a tanulók körében. A szervezés során felmerülő költségekre, a lebonyolítás költségeire, a tanulók motiválására az anyagi forrásokat Szolnok Város Önkormányzata biztosította. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság öt együttműködő partnerrel közösen , így a Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzat, a Szolnok Városi Közterület-felügyelet, a CONTACT Mentálhigiénés Konzultációs Szolgálat Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkéntes Centruma, a Szolnoki Kistérség Többcélú Társulása Humánszolgáltató Központ és a Szolnoki Metszőkör Egyesület részvételével „Falfestészettel a közbiztonságért” avagy „Flakonba zárt lelkek” címmel családi nyílt napot rendezett. 2011 május 7-én, a Kamasz Tanyán családi nyílt nap keretében legfőbbképpen fiatalok, ezen belül is hátrányos helyzetűek vettek részt, ahol dohányosoknak CO mérés zajlott. Lehetőség volt BMI és testzsír és vérnyomás mérésre és táplálkozási tanácsadásra is a helyszínen. Itt összesen 55 fő vett részt. A Törökszentmiklósi Mozgássérültek Egyesületével együttműködési megállapodás keretében klubfoglalkozásokon egészségfejlesztő előadások hangzottak el az allergia, a rovarcsípések, a szív és érrendszeri megbetegedések témakörében. A Magyar Református Szeretetszolgálat Szeretethíd című rendezvényén május 20-án a város fiataljai vettek részt több százan. Az egészségfejlesztés részéről „dohány-kommandóval” vettünk részt. Az egészségfejlesztő diákokkal sétált az utcán, ahol a dohányzó embereket megszólítása történt meg. Arra kértük őket, hogy ajánlják fel cigarettájukat, cserébe csokit adunk.

50

A rendezvény célja a dohányzás káros hatásaira felhívni a figyelmet, illetve a meggyőző kommunikáció alkalmazása, az egészséges életmód elősegítése a lakosság körében. Júniusban a Martfűi Triatlon országos diákolimpián vettünk részt, ahol közel ezer fő volt jelen. A Magyar Zöldség - Gyümölcs Szakmai Szervezet és Terméktanács megkereste szervezetünket, azzal a kéréssel, hogy az egészséges táplálkozásról, dohányzásról tartsunk előadást a színpadon Diákolimpián résztvevők számára. A hallgatóság érdeklődő volt. Ezen túlmenően a helyszínen az egészség standon táplálkozási tanácsadással, BMI és Testzsír, vérnyomás méréssel és táplálkozási tanácsadással, valamint dohányosoknak CO méréssel álljunk rendelkezésre, illetve a hozzánk fordulóknak dohányzás leszoktatásban is tudjunk tanácsokat adni. A standunkat 56 fő látogatta meg. Magas értékeket főleg a CO értékeknél mértünk. A JNKSZ Vakok és Gyengénlátók részére szív és érrendszeri szűrések és egyéni táplálkozási és életmód tanácsadás zajlott egészségnap keretében. A rendezvényen a megyéből az egyesületi tagok vettek részt. Aktívan részt vettünk a JNKSZ Közgyűlés által alapított parlagfű-mentesítési alap értekezletein, a pályázati értékelésen, az elbíráláson. Az év második felében kerül sor a pályázatok ellenőrzésére. 2011. július 12-16. között került megrendezésre Szolnokon az EFOTT, az Egyetemisták és Főiskolások Országos Turisztikai Találkozója. A civilfaluban felállított sátrak segítségével mindegy 78 szervezet vett részt a rendezvényen, ahol különböző tájékoztatókkal, totókkal, kérdőívekkel, szűrésekkel, játékokkal álltak a látogatók rendelkezésre. Minden nap az egészségstandot 11.00 órától-16.30-ig működtettük. Az 5 nap alatt a 4 témakörben tartottunk a Szolnoki-Törökszentmiklósi kistérségi intézettel közösen előadásokat, - így táplálkozás, dohányzás, szexuális felvilágosítás, szűrések népszerűsítése-, az egészségsátorban 720 fő jelent meg. A második félévben több alkalommal vettünk részt egészségnapi rendezvényeken, ahol a dohányzás, táplálkozás, lelki egészség, szexuális felvilágosítás volt a fő téma. Előadás és tájékoztató hangzott el a résztvevők számára. A célkorosztály a fiatalok, a lakosság volt. Kollégiumi szűrővizsgálatok, így többek között BMI, testzsír, CO szint mérés, egyéni életmód és táplálkozási tanácsadás zajlott, valamint segítség a dohányzásról történő leszoktatás elősegítésére. 2011. november 25-én az Újszászi általános iskola egészségnapján a dohányzás emberi szervezetre gyakorolt káros hatásairól volt 9 előadás, ahol 420 fő vett részt. Az egészségnapon párhuzamosan előadások hangzottak el az iskolavédőnő és külső előadók segítségével (Rendőrség, vöröskereszt, HSZK, stb.). Ennek keretében elsősegély nyújtási ismeretekről, az alkoholról, drogfogyasztásról is szó esett. A „Szervbemutató” – dohányzás és alkoholfogyasztás elleni interaktív prevenciós előadás keretében 2011 évben 11 helyszínen 29 előadás került megtartásra összesen 1401 fő részére. Szénmonoxid mérés 256 főnél történt, 1/3 részénél magas értékeket mértünk. A jó média kapcsolat fenntartása érdekében rendszeresen történt egyeztetés a kormányhivatal sajtóirodájával az aktualitásnak megfelelően média anyagokat állítottunk össze (influenza szezonban, illetve pollenjelentést az aktuális adatokkal) a helyi médiáknak tájékoztatásul. Heti rendszerességgel a média jelentés összeállítását és archiválását végeztük. A 2010-2011. tanév 2. félévében 2 általános iskolában volt lehetőségünk biztosítani a Ciki a cigi dohányzás megelőzési program népszerűsítése érdekében a HÉSZ (Hordozható Érintőképernyős Számítógép) használatát. A készülék iránti érdeklődés a következő tanévre is folyamatos, az oktatási intézmények a későbbiekben is szeretnék igénybe venni. KEF értekezlet rendszeresen zajlott. A Szolnok Városi drogstratégia és cselekvési terv elkészítésében vettünk részt. A Daganatos Betegek Világnapja, májusban a Kézhigénés Világnap került megrendezésre A Megyei Ifjúsági Katasztrófavédelmi versenyen gyakorlati feladat a kézmosás volt, azután UV lámpás fluoreszcein próbával teszteltük a gyerekek kézmosási technikáját. A teszt előtt felvilágosítást kaptak a kézmosás fontosságáról, majd a gyakorlatban is elmutattuk a helyes kézmosási technika 6 pontját. A kézmosásra való nevelést már gyermekkorban el kell kezdeni, ezért remek alkalom volt a világnapra való megemlékezésre az Ifjúsági Katasztrófavédelmi vetélkedő. A résztvevők száma 60 fő. A Füstmentes Világnapon május 31-én az Ápolók Napja

51

Konferencián emlékeztünk meg. 2011. Európai Védőoltási Világnap a Védőoltási Hét megtartására ebben az évben április 23-30. közötti időszakot jelölte ki, melynek célja a figyelem felhívása a védőoltások fontosságára, jelentőségére. Ebből az alkalomból szakmai tájékoztató előadást tartottunk a védőnők részére, résztvevők száma: 60 fő volt A Magyar Vöröskereszt Tiszafüred Területi Szervezete és Kistérségi Népegészségügyi Intézetünk a Magyar Vöröskereszt megalakulásának 130. évfordulója tiszteletére „Tégy az egészségedért” vetélkedőt szervezett Tiszafüred vonzáskörzetében lévő általános iskolák 5-6. osztályos korosztálya részére. A vetélkedő témakörei: a Magyar Vöröskereszt története (fontosabb évszámok), egészséges táplálkozás, testmozgás, a szabadidő hasznos eltöltése, elhízás csökkentése és megelőzése, a dohányzás prevenciója stb. A vetélkedőre a védőnők készítették fel az iskolák csapatait, több alkalomból álló egészségfejlesztési órákon, egy-egy iskolában házi vetélkedőt szerveztek. Működési területünkről 7 általános iskola csapata nevezett be. Igen változatos fordulókkal készültünk, mint például virtuális boltból vásárolt termékekből menü összeállítás és annak bemutatása, termék felismerő, mini tornaóra bemutatása stb. Karcagon 2 alkalommal lakossági fórumon az életmódot befolyásoló tényezőkről, az egészséges életmódról adtunk tájékoztatást. Ebből az egyik alkalom hátrányos helyzetű cigány lakosság körében zajlott, ahol az egészséges életmód 12 pontja mellett a személy és környezet higiénéről is szó esett. A lakosok nagy érdeklődéssel fogadták a „Szűrőprogramok Országos Kommunikációja” kiemelt projekt keretében készült tájékoztató füzeteket. A II. Karcagi Mihálynapi Sokadalom és Egészségnap 2 napos rendezvény szervezése kapcsán a kistérségi vezető védőnő, mint az Egészségfejlesztési munkacsoportnak is tagja vett részt a program lebonyolítását megelőző egyeztetéseken. A program első napján Intézetünk kistérségi tiszti főorvosa is tartott előadást „A kistérség településeinek kapcsolata a Kistérségi Népegészségügyi Intézet szemszögéből” címmel. A rendezvény második napján az Intézet 5 munkatársa a lakosság egészségnevelésében vállalt szerepet, egészségügyi témájú totók, tájékoztatók révén. Kunmadarason Évente, immár 15. alkalommal szervezték meg a „Nők egészsége, családok egészsége” szűrővizsgálati napot a védőnők az önkormányzat támogatásával és a települést ellátó szülész-nőgyógyász részvételével. Mérések (testsúly, testmagasság, vérnyomás és vércukor), BMI számítás, életmód és homeopátiás tanácsadás történt. Intimtornával kapcsolatos film megtekintésére és nőgyógyászati rákszűrésre volt lehetőség. Tiszafüreden Bekapcsolódtunk a Halas Napi rendezvényekbe, a területi védőnőkkel közösen lakossági szűrőprogramot hirdettünk – 130 fő vett részt a szűréseken (BMI, vércukor, koleszterin, rizikó tényezők szűrése). Már hagyományosan 2011. évben is lezajlott az Együtt -Veled- Érted 3 napos programsorozat Tiszafüreden, jó lakossági megjelenéssel. 9.2. Nem fertőző epidemiológia 2011 évtől kezdődően a nemfertőző epidemiológiai, mint új feladatkör osztályunkhoz került. Az első félévben a szükséges forrásadatok begyűjtése kezdődött el, így morbiditás, mortalitás (KSH, OTH, OSZMK, DEOEC NK) adatainak bekérése és összegyűjtése. A második félévben a közgyűlési anyag előkészítését terveztük. A Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Népegészségügyi Karával felvettük a kapcsolatot, melynek keretén belül a Háziorvosi Morbiditási Adatgyűjtő Program adatait kértük be. 9.3. Veleszületett Rendellenességek Országos NYilvántartása (VRoNY) A VRONY megyei területi koordinációja is osztályunk feladatkörébe került. A Down-kór felmérés előkészítése volt az első félév feladata. A későbbiekben az intézmények, a terhesek és a megszületett gyermekek családja körében felmérőlapot kell kitöltetni a betegséggel kapcsolatosan. Az OSZMK szakmai bizottsága a prenatális szűrés hatékonyságának mérésére, a 2008. január 01-és 2010.december 31. között diagnosztizált eseteket választotta ki. A felmérés keretén belül 3 fajta kérdőív kitöltésére kerül sor, így az Intézmények felmérése ahol terhességi vizsgálat zajlik - ultrahang, labor vizsgálattal (DOWN szűrés van), a Down szindrómával született gyermekekről,valamint a Down szindróma miatt terminált terhességekről szóló felmérőlap kitöltése. Ennek keretében végzett 2011 évi feladatok:

52

A kórházak, szakrendelők értesítése, az összekötő személyek adatainak bekérését követően az intézményben az „intézményi kérdőíveket töltette ki. Így a Mezőtúri, Karcagi, Jászberényi és a Szolnoki Hetényi Géza Kórházban, valamint a Tiszafüredi, Törökszentmiklósi, Kisújszállási, Kunhegyesi szakrendelőben. A megyéből 17 terhesség/gyermek adatait kaptuk meg: esetek Jászberényi, Törökszentmiklósi, Jászárokszállási, Öcsödi, Kunhegyesi, Tiszapüspöki, Jászjákóhalmai, Cserkeszőlői, Szajoli, Szolnoki települési lakcímmel rendelkeznek. Vannak megyén átnyúló adatok (14 eset), melyből a megyében az országos felügyelet döntése alapján 3 eset maradt felmérésre.. Az összegyűjtött kérdőíveket a tapasztalatokkal együtt az OTH-ba küldtük el összesítésre, feldolgozásra.

10. Környezeti tényezők 10.1. Környezet- és település-egészségügyi szakterület

10.1.1. Vízhigiéne, ivóvíz A megye településeinek vízellátását 78 közüzemi vízmű biztosítja. A megyében egyedül BesenyszögSzórópuszta (tanyaközpont) lakosai részére történt lajtos vízellátás, mert a külterületen vezetékes ivóvíz, ill. egyedi kút nincs. Jászkisér-Szellőhát lakosai számára a vízellátást továbbra is a Szellőhát-Farm Kft. (tehenészeti telep) üzemi vízműve biztosítja. A vízminőség alakulása megyénkben Valamennyi közüzemi ivóvíz szolgáltató az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Kormányrendelet (továbbiakban: Rendelet) előírásainak megfelelően a szakigazgatási szervünkkel egyeztetett vizsgálati program szerint az önellenőrzői ivóvíz vizsgálatokat akkreditált laboratóriummal elvégeztette és az eredményeket negyedévente hatóságunknak megküldte. A korábbi évekhez hasonlóan valamennyi településen meghatározott ütemterv szerint a szolgáltatott ivóvíz hatósági ellenőrzésére is sor került. Az elmúlt év hatósági és önkontroll ivóvíz mintáinak és a kifogásolt ivóvízminták számának megoszlása a 2010. évi adatokkal összehasonlítva 1. sz. táblázat

A kifogásoltságot okozó

Kifogásolt

A kifogásolt

Vizsgálati szám

bakteriológiai

bakteriológiai

(db)

eredmények száma

eredmények

(db)

aránya %-ban

bakteriológiai paraméter

2010. év

2011. év

2010. év

2011. év

2010. év

2011. év

o

3159

2720

635

331

20,10

12,17

Telepszám 37 C

o

1561

2096

407

227

26,07

10,83

Coliform

3155

2697

210

143

6,66

5,30

E.coli

3157

2696

49

15

1,55

0,56

Ps. aeruginosa

1635

2168

41

20

2,50

0,92

Enterococcus

1340

1219

22

11

1,64

0,90

Clostridium perf.

870

679

29

20

3,33

2,95

ÖSSZESEN:

14877

14275

1393

767

9,36

5,37

Telepszám 22 C

53

2. sz. táblázat

A kifogásoltságot

Vizsgálati szám (db)

okozó kémiai paraméter

Kifogásolt kémiai

A kifogásolt kémiai

eredmények száma

eredmények aránya

(db)

%-ban

2010. év

2011.év

2010. év

2011. év

2010. év

2011. év

vas

1385

1307

165

151

11,91

11,55

mangán

1358

1291

360

299

26,50

23,16

nátrium

157

135

82

63

52,22

46,67

ammónium

1388

1305

509

438

36,67

33,56

nitrit

1496

1577

96

178

6,42

11,29

arzén

450

391

103

112

22,89

28,64

bór

111

161

33

47

29,73

29,19

fluorid

80

70

20

4

25,00

5,71

ÖSSZESEN:

6425

6237

1368

1292

21,29

20,72

3. sz. táblázat

A kifogásoltságot

Vizsgálati szám

okozó biológiai

(db)

paraméter

Kifogásolt biológiai

A kifogásolt biológiai

eredmények száma

eredmények aránya

(db)

%-ban

2010. év

2011. év

2010. év

2011. év

2010. év

2011. év

véglények

602

556

39

58

6,48

10,43

férgek

609

556

130

129

21,35

23,20

baktériumok

605

556

3

0

0,49

0

gombák

608

556

38

21

6,25

3,78

vas- és mangánbakt.

602

556

1

3

0,17

0,54

kénbaktériumok

627

556

6

4

0,96

0,72

algák és cianobakt.

603

555

0

1

0,00

0,18

ÖSSZESEN:

4256

3892

217

213

5,10

5,47

Az indikátor mikrobiológiai vízminőségi jellemzők közül határérték túllépést leggyakrabban a magasabb telepszám és a Coliform baktériumok jelenléte okozott. Mikrobiológiai szempontból „nem ivóvíz” minősítés elsősorban a Clostridium perfringens, az Enterococcus és az E. coli jelenléte miatt fordult elő. A 2010-es bakteriológiai eredményekkel összehasonlítva elmondható, hogy a kifogásolt eredmények száma a paraméterek vonatkozásában csökkent, de a kiadott határozatok és végzések száma növekedett, ami egyrészt a hatóságunk soron kívüli intézkedéseinek, másrészt az üzemeltetőkkel való együttműködésnek köszönhető. Az indikátor kémiai vízminőségi jellemzők közül leggyakrabban az ammónium, vas, mangán esetében fordult elő határérték túllépés, míg a nem elfogadható vízminőséget elsősorban a magasabb ammónium, arzén, mangán tartalom okozta. 2011. évben egy településen nitrit monitoring elrendelésére került sor, mivel az ivóvízben a nitrit folyamatosan határérték feletti eredményeket mutatott. Az üzemeltetőnek több közkifolyón heti gyakorisággal nitrit vizsgálatokat kellett végeztetni. A monitoring eredményes volt, mert a szennyezettséget kiváltó okot megfelelő műszaki beavatkozással megszüntették, s így az érintett lakosok egészséges ivóvízhez jutottak.

54

Biológiai kifogásoltság elsősorban férgek, véglények jelenléte miatt alakult ki, mely probléma elsődlegesen az elavult, főleg azbesztből készült csőhálózat rovására írható (ezen csövek belső felületén biológiai hártya képződik, mely optimális körülményeket teremt az említett élőlények szaporodásához és mechanikai tisztítás hiányában fennmaradásához). Az elmúlt évekhez hasonlóan a leggyakrabban előforduló szennyeződések tárgyévben is hálózati, úgynevezett másodlagos eredetűek voltak. A jelenség egyik oka, hogy a megyénkben üzemelő ivóvíz hálózatok jelentős részének kora előrehaladott, a vezetékrendszer elöregedett, még azokon a településeken is, ahol viszonylag korszerűnek tekinthető a vízműtelep. A vezetékrendszer karbantartását számos településen megnehezíti a tolózárak rendkívül leromlott állapota, illetve hiánya. A mikrobiológiai, biológiai problémák egy másik oka az, hogy a megye vízművei közül nem mindegyik rendelkezik folyamatos fertőtlenítést biztosító berendezéssel, illetve kiegészítő technológiával. A kifogásolt ivóvízminták esetén kiadott végzések és határozatok számának alakulása megyénkben 4. sz. táblázat Határozat

Végzés

(db)

(db)

2010. év

2011. év

2010. év

2011. év

37

66

58

82

Fentiekből látható, hogy közel 50 %-kal emelkedett a határozatok száma, míg a végzések esetében 41 %-os a növekedés. Az elrendelt vagy önkéntesen bevezetett átmeneti vízellátás 2011. évre vonatkozó adatai: Átmeneti vízellátás elrendelésére 2011. évben 8 településen határértéket meghaladó nitritkoncentráció miatt került sor a fokozottan veszélyeztetett lakosságcsoport (1 év alatti csecsemők, várandós anyák) részére, methaemoglobinaemia megbetegedés megelőzése céljából. Megyénkben methaemoglobinaemia vagy ivóvízzel összefüggésbe hozható más megbetegedés az előző évekhez hasonlóan 2011. évben sem fordult elő. A hatóságunk által végzett ivóvíz-vizsgálat eredményeiről a települési önkormányzatok írásban értesültek. A vízminőségi adatok korszerű, elektronikus úton történő gyűjtésének, rendszerezésének és továbbításának biztosítására az NSZSZ közegészségügyi osztálya továbbra is az ún. VIVION Programot használja. Ehhez a rendszerhez hozzáférést biztosítottunk a vízművet üzemeltetők részére is. Fogyasztói panaszbejelentések A 2010. évhez viszonyítva a panaszbejelentések száma duplájára (24 db) emelkedett, valamennyi az ivóvíz minőségével kapcsolatos (víz érzékszervi kifogásoltsága) volt. A kivizsgálást minden esetben hatósági mintavételezéssel egybekötötten végeztük el. A kifogásolt eredményekre végzés vagy határozat formájában az üzemeltetőknél eljártunk, akik a szükséges intézkedéseket megtették. Ivóvízminőség-javító program A közüzemi ivóvíz szolgáltatás területén fennálló vízminőségi problémák megoldására 2001. évben országos Ivóvízminőség-javító Program került kidolgozásra. Az Ivóvízminőség-javító Program végrehajtása az eredetileg tervezettnél nagyobb idő- és költségigénye miatt nem a megkívánt ütemben haladt. A kivitelezési munkák 2009. évig elhúzódtak, a próbaüzemek csak a 2009. év II. félévében kezdődtek meg. Jász-Nagykun-Szolnok megyében az Észak-alföldi Régió Ivóvízminőségjavító Program keretén belül az I. ütemben szereplő településeknél (Besenyszög, Jászjákóhalma, Jásztelek, Kisújszállás, Kunmadaras, Nagyiván, Tiszabura, Tiszagyenda, Tiszapüspöki, Tiszaszentimre) a vízmű teljes rekonstrukciója megvalósult. Ezen településeken a szolgáltatott ivóvíz ammónia és mangán tartalma határérték alá csökkent, ami az arzén és a bór vonatkozásában nem minden esetben mondható el, mert a technológia beállítása még zajlik.

55

Az Országos Ivóvízminőség-javító Program II. ütemének előrehaladása nem kielégítő ütemű, ezért a Kormány az Ivóvízminőség-javító Program felgyorsításáról szóló 1224/2011. sz. Kormányhatározatában (továbbiakban: Kormányhatározat) a program felgyorsításáról rendelkezett. A Kormányhatározat legfontosabb szándéka az volt, hogy az önkormányzati önerő állami felvállalásával – így a programban részt vevő települések 100%-os támogatásával – lendületet adjon a programnak. A Kormányhatározat mellett elfogadásra került egy cselekvési terv is, amely megfogalmazza a felelősök mellett a feladatokat és határidőket. Az Ivóvízminőség-javító Programból kimaradó településekre is ugyanaz a jogszabály és határidő vonatkozik, mint az abban résztvevőkre. Amennyiben nem tesznek eleget alapfeladataiknak, akkor önállóan kell elérniük, hogy a fogyasztóknál a vízminőség megfeleljen a Rendelet előírásainak. Valamennyi önkormányzatot írásban tájékoztattuk a Programban való részvétel fontosságáról, szakmai segítséget nyújtva az érintetteknek. A Kormányhatározat eredményeként megyénk további 6 települése (Cibakháza, Jászdózsa, Tiszajenő, Berekfürdő, Tiszaörs, Kunhegyes) bekapcsolódott a pályázatokba, amelyekben hatóságunk is közreműködött. A megye vízminőség problémáinak jelentős részét (vas, mangán, arzén, nitrit, ammónium) az Ivóvízminőség-javító Program I. és II. ütemének megvalósítása várhatóan megoldja. A másodlagos eredetű nitrit-szennyezést a korlátozott mértékben megvalósuló hálózat-rekonstrukció vélhetően nem oldja meg teljes körűen. Jelenleg a települések ivóvíz hálózatának nagy része elavult, korszerűtlen ágvezetékes kialakítású azbesztcement nyomócső. A pályázatok 20 %-nál nagyobb hálózati rekonstrukciót tartalmaznak, de ezt az EU nem támogatja. Az Ivóvízminőség-javító Program az ivóvíz arzén tartalmának határérték alatti szintre való csökkentését is hivatott megoldani. A Rendelet szerint korábban alkalmazható 50 µg/l-es ideiglenes határérték 2009. december 25-ig volt hatályban. E határnapot követően ez a betartandó határérték 10 µg/l, melynek nem minden vízszolgáltató tud eleget tenni, ezért a Kormány részéről további intézkedéseket meghatározó előkészületek történtek. Az ideiglenes, magasabb határérték alkalmazásának meghosszabbítására az EU már nem ad lehetőséget. Megyénk 17 településén a szolgáltatott víz arzéntartalma tartósan vagy időszakosan meghaladta a határértéket. Az arzén problémával érintett 5000 fő alatti/feletti települések/településrészek száma és megoszlása megyénkben az ivóvíz-vizsgálati eredmények alapján 5. sz. táblázat

Érintett

Érintett

település/

vízellátó

településrész rendszer száma

száma

17

16

Érintett lakosságszám összesen

77992

5000 fő

5000 fő alatti

feletti

település/ településrész száma

település/ településrész

12

száma 5

Az Ivóvízminőség-javító Program II. ütemének megvalósulásáig az alábbi szakmai szempontból elfogadható ismert ivóvízminőség javító eljárás, megoldás alkalmazható, hogy a szolgáltatott ivóvíz As-tartalma határértéken belül legyen: arzénmentes/kis arzén koncentrációjú kutak elsődleges használata, nagy arzén-tartalmú kutak kiiktatása, tartalékba helyezése, vastalanító technológia bevezetése, ideiglenes vas-szulfát adagolás kiépítése a központi vastalanítók elé. A fenti eljárások hatásosságát az üzemeltetői vízvizsgálati eredmények részben igazolták. Arzén vonatkozásában a szolgáltatókkal folytatott tárgyalások eredményeként átmeneti vagy véglegesnek tekinthető eljárásokkal számottevően sikerült csökkenteni a lakosság ivóvíz útján történő arzénbevitelét.

56

10.1.2. Vízhigiéne, fürdővíz Medencés fürdők 2011. évben Jász-Nagykun-Szolnok megye illetékességi területén 62 töltő-ürítő és 97 vízforgató berendezéssel ellátott fürdőmedence üzemelt. A helyszíni ellenőrzések tapasztalatait figyelembe véve megállapítható, hogy fürdőinkben a zavartalan működéshez szükséges alapvető személyi és tárgyi feltételeket biztosították. A felmerült szabálytalanságok miatt (túlzott klórozás, kifogásolt vízminőségi eredmények, üzemnapló folyamatos vezetésének hiánya, uszodamesteri felügyelet elmaradása stb.) 12 határozat és 14 végzés került kiadásra, egy esetben pedig 100.000 Ft egészségügyi bírság kiszabása vált szükségessé. Az önkontroll fürdővíz-minták vizsgálati eredményeinek minősítési kategóriák szerinti megoszlása

62

441

A hatósági megoszlása

db

%

db

%

db

%

262

60

124

28

55

12

fürdővíz-minták

vizsgálati

97

vizsgálatának száma

megfelelő

medencék

tűrhető

Visszaforgatásos

megfelelő

nem

medencék száma

minősítése

visszaforgatásos

Töltő-ürítő medencék vizsgálatának Üzemeltetett

vizsgálatának száma

Töltő-ürítő medencék

medencék száma

Üzemeltetett töltő-ürítő

6. sz. táblázat

607

eredményeinek

minősítési

Visszaforgatásos medencék vizsgálatának minősítése megfelelő

nem megfelelő

db

%

db

%

595

98

12

2

kategóriák

szerinti

62

54

megfelelő

db

%

db

%

db

%

10

18

6

11

38

70

97

87

vizsgálatának száma

nem

medencék

tűrhető

Visszaforgatásos

megfelelő

medencék száma

minősítése

visszaforgatásos

Töltő-ürítő medencék vizsgálatának Üzemeltetett

vizsgálatának száma

Töltő-ürítő medencék

medencék száma

Üzemeltetett töltő-ürítő

7. sz. táblázat Visszaforgatásos medencék vizsgálatának minősítése megfelelő

nem megfelelő

db

%

db

%

43

49

44

51

Mind a töltő-ürítő, mind a visszaforgatásos rendszerű medencék esetén a nem megfelelőséget leggyakrabban a határérték feletti fecal-coliform, Staphylococcus aureus, Pseudomonas aeruginosa és coccus-szám okozta. Kémiai paraméterek tekintetében kifogásoltság a határértékektől eltérő pHérték, szabad klór tartalom, THM, ammónium miatt volt. A töltő-ürítő medencék vizének viszonylag magas százalékban előforduló nem megfelelősége részben az üzemeltetési hiányosságokra (nem elegendő frissvíz utánpótlás, nem megfelelő medencetakarítás, illetve a medencék egyidejű terhelésének túllépése), részben pedig a látogatók hiányos fürdőhigiéniájára vezethető vissza (zuhanyozás mellőzése, lábmosó kikerülése). Az egészségi állapot tekintetében a töltő-ürítő rendszerű, termálvizű medencék jelentik továbbra is a legnagyobb kockázatot.

57

Természetes fürdők Illetékességi területünkön a szabad strandjainknál a fürdővíz használatának engedélyezési eljárásai megtörténtek, kijelölt fürdőhelyeink az alábbiak: Tiszafüred szabadvízi strand, Abádszalók: Tisza-tó strand, Tiszapüspöki szabad strand. A strandok tiszták, rendezettek, közegészségügyi kifogás az üzemeltetés alatt nem merült fel. A vízvizsgálati eredmények minősítése valamennyi fürdőhelyen kiváló volt. 10.1.3. Művese állomások A megyénkben működő mindkét művese állomás (Szolnok, Karcag) hatósági ellenőrzését elvégeztük, a helyszíni szemle során közegészségügyi szabálytalanságot nem tapasztaltunk. Az ellenőrzést szúrópróbaszerű hatósági vízmintavételezéssel egészítettük ki, melynek eredményei megfelelő minősítést kaptak. Mindkét egység vízellátása a városi hálózatról biztosított. A vízelőkészítés folyamata zárt, teljesen automatizált, számítógép irányítású, megfelelő szakmai felügyelet mellett történik. Az üzemeltetők az előírt vízvizsgálati kötelezettségüknek eleget tettek, a vízkezelési technológia egyes pontjainál (aktív szénszűrő, vízlágyító) csupán elvétve fordult elő mikrobiológiai kifogásoltság, melyre a szükséges intézkedéseket (teljes rendszer soron kívüli fertőtlenítése, kontroll mintavétel) megtették. A helyszíni szemle tapasztalatai, valamint a laborvizsgálati eredmények ismeretében megállapítható, hogy az üzemeltetők a szolgáltatást a higiénés előírások fokozott betartása mellett végzik. 10.1.4. Szennyvízhigiéne Az elmúlt évben új szennyvíztisztító telep nem létesült. Túrkeve település az új szennyvíztisztító telep létesítéséhez vízjogi létesítési és építési engedéllyel rendelkezik, de 2011. évben a kivitelezési munkálatokra azonban még nem került sor. 10.1.5. Talajhigiéne A talajhigiénés egységek nyilvántartása TEÁOR, valamint a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről szóló 16/2002. (IV. 10.) EüM rendelet 3. számú melléklete szerint történik. Illetékességi területünkön a bezárásra került települési hulladéklerakó telepek rekultiválása részben megtörtént, részben folyamatban van, amit az anyagi erőforrások függvényében hajtanak végre. A szelektív hulladékgyűjtés a legtöbb településünkön biztosított. A települési folyékony hulladék elhelyezése túlnyomó többségben a szennyvíztisztító telepek előkezelő műtárgyaiban történik. Az állati tetemek gyűjtésére hullakamrát vagy konténert biztosítanak, ürítésüket az ATEV végzi. Közterületek tisztántartása az önkormányzatok által szervezetten történik, ezek elvégzésére közhasznú munkaerőt is foglalkoztatnak. Állattartási rendelettel az önkormányzatok többsége rendelkezik. Ahol ezek megalkotására nem került sor, ott az állattartással kapcsolatos panaszügyek kivizsgálása, illetve a szükséges intézkedések megtétele gondot okoz, mivel e tárgykörben figyelembe vehető országos hatályú közegészségügyi jogszabály nincs. Különösen fontosnak tartjuk az önkormányzatok részéről az állattartási rendeletek elkészítését, mivel tapasztalataink szerint a hatóságunkhoz érkező lakossági bejelentések túlnyomó részét az állattartással kapcsolatos panaszok teszik ki. A temetkezéssel kapcsolatos jogszabályi előírások betartását kistérségi népegészségügyi intézeteink rendszeresen ellenőrzik, fokozott figyelmet fordítva a sír- és sírboltnyitáshoz kapcsolódó tevékenységekre, valamint a külföldre történő halott szállítás körülményeire. Kiemelten ellenőrizték a temetőkben lévő talajvízszint figyelő kutakban mérhető vízszint változásait. Temetkezési tevékenység végzésében intézkedésre okot adó körülmény nem merült fel.

58

10.1.6. Aerobiológiai hálózat működése Beltéri levegőminőségi probléma megoldására irányuló megkeresés, panaszbejelentés nem érkezett hatóságunkhoz. Hivatalból indított eljárást, vizsgálatot a megye területén 2011. évben nem kezdeményeztünk. Az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat által szolgáltatott levegőminőségi adatokat figyelemmel kísértük, azok alapján a megyében hatósági eljárásra nem került sor. A pollen csapdát az NSZSZ üzemeltette (2011. 3 - 37. hét között). Heti gyakorisággal történt a dob szállítása futárszolgálaton keresztül az OKI Aerobiológiai Hálózathoz leolvasás végett, az eredményeket ugyanilyen rendszerességgel kaptuk. A pollenjelentéseket hetente e-mail-en továbbítottuk az illetékes szakembereknek, egészségügyi intézményeknek, a kistérségi népegészségügyi intézeteknek és a médiának. 10.1.7. Nemdohányzók védelme Az elmúlt évben a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvényben foglaltak betartásával kapcsolatosan 1111 egységben végeztünk hatósági ellenőrzést, mely során kirívó szabálytalanságokat nem tapasztaltunk. Kisebb hiányosságok azonban több esetben előfordultak, melyek az alábbiak: belső szabályzat hiánya felelős személy megnevezésének elmaradása tiltó feliratok kihelyezésnek mellőzése dohányzóhely nem megfelelő kialakítása és kijelölése A feltárt szabálytalanságok megszüntetésére a szükséges hatósági intézkedések megtörténtek.

10.2.

Élelmezés- és táplálkozás-egészségügyi szakterület

10.2.1. Táplálkozás-egészségügyi vizsgálatok Az elmúlt évben 30 közétkeztetési egység (bölcsőde, óvoda, általános iskola, középiskola, szociális otthon, bentlakásos intézmény, fekvőbeteg intézmény) táplálkozás-egészségügyi vizsgálata történt. A vizsgálatok tapasztalatai korcsoportonkénti bontásban: 1-3 éves korcsoport (400 fő) A hozzáadott cukor energia % értéke többszöröse az ajánlásban előírt értéknek, ami az ízesített tej (kakaó, karamellás tej) mindennapi fogyasztásának köszönhető. Húskészítmény, burgonya az ajánlottnál gyakrabban került terítékre, a felhasználási javaslat ellenére a bő olajban sült étel is szerepelt a menüben. Az ételporok, leveskockák, sót tartalmazó ételízesítők használatára szintén sor került. 4-6 éves korcsoport (4270 fő) A receptúra és a nyersanyag-kiszabat csak részben feleltek meg az ajánlásnak: a receptúra nem mindenhol tartalmazza a technológiai leírást, egyes alapanyagok tekintetében nem a tisztított nyersanyag mennyisége szerepelt. Az étlapon a tápanyag-, energiatartalom nem volt feltüntetve, az allergén összetevőkkel, a diétás étkeztetéssel kapcsolatos információk hiányoztak. Több egységben a száraztészta, rizsköret előfordulási aránya 2-3-szorosa az ajánlásban szereplő, tíz napra előírtaknak, hasonló kedvezőtlen arány tapasztalható az édesség, finom pékáru, mogyorókrém esetében is. A naponta felhasznált só, cukor mennyiség kivétel nélkül mindenhol magasabb az ajánláshoz képest. A kerülendő, nem javasolt élelmiszerek közül a leveskockák, ételízesítők napi rendszerességgel kerültek felhasználásra. 7-14 éves korcsoport (3928 fő) A receptúrával és a nyersanyag-kiszabattal kapcsolatos észrevételek megegyeznek az óvodás korosztálynál leírtakkal. A konyhák többségében a kalóriamennyiség elégségesnek bizonyult, viszont a tápanyagok megoszlásánál számos hiányosság volt tapasztalható: a szénhidrát mennyisége nem érte el az ajánlott értéket (többnyire 80-90%), a zsír és a cukor 30-50%-kal meghaladta az ajánlott mennyiséget. A só felhasználásnál mindenhol meglehetősen magas értékek voltak (200-250%). A

59

fehérje %-os megoszlása megközelítette a kívánatos szintet, azonban ezt többnyire az ajánlottnál gyakoribb húskészítmények adásával biztosították. 15-18 éves korcsoport (664 fő) Mindkét ellenőrzött konyhaüzemben hasonló jellegű hibák voltak: az ételek készítéséhez állati eredetű zsiradékot (sertészsír) használtak, az ajánlottnál gyakrabban kínálva a száraztésztából készült, ill. a bő olajban sült ételeket. A teljes kiőrlésű gabonaalapú élelmiszerek, halételek, 50% feletti gyümölcslevek viszont hiányoztak az étlapról. A kerülendő, nem javasolt élelmiszerek közül a leveskockák, ételízesítők napi rendszerességgel kerültek használatra. 19-69 éves korcsoport (1378 fő) Ezen korcsoportból 420 fő a kórházi élelmezés résztvevője, 958 fő pedig bentlakásos intézmény gondozottja. A fekvőbeteg-ellátó intézményekben csak normál étrend vizsgálata történt (a rendelkezésünkre álló Nutricomp program a diéták, speciális diéták elemzésére nem alkalmas, jogszabályi előírás, dietetikus szakképesítéssel rendelkező szakemberünk nincs). A kórházi főzőkonyhák által előállított normál étrend vizsgálata során megállapítást nyert, hogy az egyes étkezések kötelező energiatartalom eloszlása nem a 60/2003. (X.20.) ESzCsM rendelet 4. §-ában előírtak szerint alakult (R:35%, E:40%, V:25% helyett a hangsúly főleg az ebéden van, melyre átlagosan kb. 50% esik). Az energiatartalom a 10 élelmezési nap átlagában 20%-kal meghaladta az ajánlás értékét. A sótartalom 2-szerese, a zsírtartalom 1,5-szerese az ajánlott mennyiségnek, édesség, finom pékáru szintén gyakrabban került kiosztásra. Tíz nap alatt a vaj 3 alkalom helyett 13szor, a húskészítmény 6 alkalom helyett 18-szor szerepelt a menüben, hal felhasználás 10 nap alatt egyszer sem volt. A tej, savanyított tejtermékek, gyümölcsök esetében az ajánlott mennyiségnek mindösszesen 50%-a szerepelt az étlapon, teljes kiőrlésű lisztből készült terméket egyáltalán nem biztosítottak a 10 nap folyamán. Pozitívumként értékelhető, hogy a folyadékpótlás a betegek részére folyamatos, a kisétkezések biztosítottak, a tálalás egyéni tálcás rendszerben történik, aminek köszönhetően a beteghez megfelelő hőmérsékletű étel kerül. A fogyatékosokat gondozó bentlakásos intézmény konyhája speciális helyzetben van, mivel a táplálkozási szempontok mellett a gyógyászati hátteret is figyelembe kell venni, kellő elhivatottsággal kezelve a felmerülő igényeket is. Az adott intézményekben azonos eltérések merültek fel, miszerint a halból készült ételek, a teljes kiőrlésű gabonaalapú élelmiszerek, gyümölcslevek nem szerepeltek az étlapon, a tej, tejtermék, a zöldség-gyümölcs ellátottság nem bizonyult kielégítőnek (10 élelmezési nap alatt legfeljebb 2-5 naponta került sor ezen élelmiszerek felhasználására). A sertészsírt, az ételízesítőket és a levesporokat viszont minden nap használták. 70 év felettiek korcsoportja (468 fő) Az idősek étkeztetésénél tapasztaltak megegyeznek az előző korosztálynál leírtakkal, azzal a különbséggel, hogy a sómennyiség felhasználása itt jelentősen (3-5x) meghaladta az ajánlott értéket. A főzéshez 20%-os tejfölt, 30% feletti zsírtartalmú húsokat használtak, a száraztészta a nyersanyagkiszabatban az ajánlottnál gyakrabban szerepelt. Összegezve: Valamennyi korosztály tekintetében elmondható, hogy a nyersanyag-kiszabat tartalma több esetben nem volt összhangban az étlap adataival, a receptúra és az adagolási útmutató hiányzott, a diétás étel készítéséhez - a fekvőbeteg-ellátó intézmények kivételével - dietetikus nem biztosított. Kisebb településeken a diétás szakács, ill. dietetikus alkalmazása a jövőben is rendkívül nagy gondot fog okozni (az idősebb korosztály nyugdíjba megy, a fiatalok beiskolázását a fenntartók anyagilag nem támogatják). Sok konyhán jelezték, hogy az ajánlások gyakorlati megvalósítása elsősorban a személyi (dietetikus) és a tárgyi (számítógép, program) feltételek függvénye, program nélkül a számítást csak manuálisan tudják kivitelezni. Megjegyzendő, hogy a manuális számításokat speciális programmal ellenőrizve megállapítottuk, hogy a tápanyagok (fehérje, zsír, szénhidrát) tekintetében eltérések voltak, melyek a programunk pontosságára, teljességére vezethetőek vissza. A diéták elkészítését sok helyen csak az új jogszabály megjelenéséig vállalják, ezt követően a szülők lesznek kénytelenek gondoskodni a gyermekeikről. Az étkeztetési tevékenység felülvizsgálata önellenőrzés keretében nem valósult meg, sok konyhában nincs számítógép, illetve ahol van, ott az idő és a személyi feltétel hiányára való hivatkozással nem mindig használták a tápanyagszámító programot. A program használata maradéktalanul csak a vizsgált két kórházi konyhán volt tapasztalható. A szervezési problémákon túlmenően az élelmiszerek felhasználása terén is adódtak problémák: az állati eredetű zsiradék, az ételízesítők, levesporok használata néhány kivételtől eltekintve bevált gyakorlat. Az ételek kalciumtartalma az ajánlásban előírtak 2/3-át tette ki, ami elsősorban a kevés tej és savanyított tejtermék felhasználásával magyarázható. A teljes kiőrlésű lisztből készült termékek mennyisége szintén elmaradt az ajánlásban javasoltaktól, a hal, halból készült ételek a főzőkonyhák többségében a 10 élelmezési nap alatt nem szerepelt az étlapon.

60

10.2.2. Étrend-kiegészítők, különleges táplálkozási igényeket kielégítő élelmiszerek Az elmúlt évben e témakörben 127 ellenőrzés volt, kirívó szabálytalanság nem merült fel. Megyénkben a tápszerek forgalmazását kiemelt témaként kezeltük azért, mert magas vitamin és ásványi anyag tartalom miatt néhány tápszer kifogásoltnak bizonyult. A felderítése kapcsán összesen 11 egység (10 Rossmann, 1 Müller Drogéria) ellenőrzése történt, de a nemzetközi gyorsriasztásban jelzett kifogásolt készítmények forgalmazását munkatársaink nem tapasztalták, így hatósági intézkedés megtételére sem került sor.

10.2.3. Kozmetikumok Hatóságunk feladata – többek között – a kozmetikai készítményekben előforduló vegyi, fizikai, illetve biológiai egészségkárosító anyagok kimutatása, a közegészségügyi határértékek ellenőrzése és a vonatkozó követelmények érvényesítése. 2011. évben megyénkben 101 kereskedelmi üzletben forgalmazott termékek ellenőrzése történt, hatósági intézkedések nem váltak szükségessé. 10.2.4. Élelmiszer eredetű megbetegedések Az emberi egészség preventív szemléletű védelme alapvető fontosságú, melynek keretében a rendkívüli események – pl. a közösségeket érintő ételmérgezések, ételfertőzések – kivizsgálásával, a járványok további terjedésének megelőzésével kapcsolatos teendők kiemelt jelentőséggel bírnak. Megyénkben 2011. évben 6 élelmiszer eredetű megbetegedés került bejelentésre, ebből 4 eset magánháztartásban fordult elő. A megbetegedések kialakulásában a helytelen konyhatechnológia, illetve az óvoda udvarán lévő mérgező növény (sárgaakác) termésének fogyasztása játszott szerepet. A növényi mérgezések megelőzése érdekében – kérésünkre – a fenntartók ellenőrizték a gyermekintézmények területét és a szükséges intézkedéseket (mérgező növény kivágása) megtették. Két tömeges esemény kivizsgálását végeztük 2011. évben: egy vendéglátóhelyen Calicivírus okozta, 45 fő megbetegedésével járó járvány alakult ki, egy rendezvény keretében 66 fogyasztó betegedett meg. Az utóbbi esetben a késedelmes bejelentés miatt a kórokozót nem sikerült beazonosítani. Valamennyi élelmiszer eredetű esemény kapcsán a fertőzés terjedését sikerült megállítani, további megbetegedések nem alakultak ki. 10.3. Kémiai biztonság Általános tapasztalat, hogy az üzemeltetők nem ismerik a kémiai biztonsággal kapcsolatos előírásokat, ezért – a fokozatosság elvét szemmel tartva, ügyfélbarát magatartást tanúsítva – igyekszünk a legalapvetőbb követelményekről a helyszínen és az ügyfélfogadás idejében hozzánk forduló ügyfeleket felvilágosítani. 2011. évben a kémiai biztonsági szakterületen végzett hatósági ellenőrzések során az alábbi gyakori hiányosságok/szabálytalanságok fordultak elő: veszélyes anyaggal/készítménnyel végzett tevékenység bejelentésének hiánya, kockázatbecslés, biztonsági adatlapok hiánya, illetve nem megfelelő volta, veszélyes anyagok csomagolása, feliratozása ellentétes volt a jogszabályban előírtakkal, az alkalmazott veszélyes anyagok nem megfelelő tárolása. A hiányosságok megszüntetésére munkatársaink minden esetben a szükséges intézkedéseket megtették. 10.4. Gyermek- és ifjúság-egészségügyi A közérdekű problémákból megemlíthető az energia-italok fogyasztásának elterjedése, amivel szemben hatóságunk igyekszik minden eszközzel fellépni (védőnők, pedagógusok, szülők közreműködésével, média bevonásával). A közérdekű információkat egyrészt a honlapon, másrészt a pedagógiai intézet hírlevelében jelentettük meg (pl. energia-italok fogyasztásának káros hatásairól, táplálkozás-egészségügyi témakörű anyag). A védőnői szolgálaton keresztül a szükséges információkat eljuttattuk a gyermekekhez, s gyakran vettük igénybe az egészségfejlesztési feladatokat ellátó munkatársak közreműködését is.

61

Az elmúlt évben az általános iskolák közegészségügyi körülményeinek országos felmérését végeztük el, melynek során – többek között – vizsgáltuk az iskola épületének udvarát, funkcionális helyiségeinek higiénés paramétereit, a közműellátását, az iskolai étkeztetést, kémiai biztonság feltételeit, valamint az iskolai egészségügyi ellátás személyi és tárgyi feltételeit. A hatósági ellenőrzés során kirívó közegészségügyi hiányosságot nem tapasztaltunk, összességében elmondható, hogy a fenntartó (önkormányzat) anyagi lehetőségeihez mérten próbál megfelelni a közegészségügyi kritériumok teljesítésének.

11. Jász-Nagykun- Szolnok megye egészségügyi ellátása

Az egészségügyi ellátás a lakosság egészségi állapotát befolyásoló egyik meghatározó tényező, ezáltal az ország gazdasági fejlődésének is egyik döntő eleme. Az egészségügyről szóló törvény szerint az egészségügyi ellátások rendszere az eltérő egészségi állapotú egyének differenciált ellátását szolgáló, a munkamegosztás és a fokozatosság elvén alapuló intézményrendszerre épül, melyben az egyén egészségi állapotának összes jellemzője együttesen határozza meg a szükséges ellátási szintet. A progresszív ellátás elve az egészségügyi ellátás valamennyi szintjén érvényesül, mely az egészségügyi ellátás egymásra épülő, feladatmegosztáson alapuló, kötelezően, piramisszerűen hierarchizált kapcsolatrendszerét és ennek szabályrendszerét jelenti, ahol minden betegnek az ellátási igényének megfelelő szinten hozzá kell jutnia a megfelelő ellátáshoz. A progresszív betegellátás célja az ellátórendszer eltérő kompetenciájú hierarchizálása, melyben:  Az ellátórendszer szereplői eltérő kompetenciával és eltérő elvárás-rendszerrel (minimumfeltételek) rendelkeznek.  A legáltalánosabb (legalacsonyabb kompetenciájú) ellátó helyek találhatók a legnagyobb számban, és elhelyezkedésük lakosság közeli, melyek igénybevétele közvetlen, azaz nem kötött beutalóhoz. (alapellátás)  Az alacsony kompetenciájú ellátók a kompetenciájukat meghaladó eseteket továbbküldik az ellátórendszer specializált egységeihez, és ezek igénybevétele jellemzően már beutalóhoz kötött. (járóbeteg- és a fekvőbeteg szakellátás)  Az ellátó-szintek specializációja fordítottan arányos a kompetenciával, azaz az egyre speciálisabb ellátásokat, egyre kevesebb szolgáltató nyújtja.

Fekvő Járó

Alap

Az egészségügyi ellátórendszer tehát az alapellátás, a járóbeteg- és a fekvőbeteg szakellátás különböző progresszivitási szintű szakterületeinek működésével hivatott biztosítani a lakosság gyógyító- megelőző ellátását.

62

11.1 Alapellátás Az alapellátás az általános megfogalmazás szerint az a lakosság-közeli ellátási forma, amely az általánosan igénybe vett „alap” (és nem szak) ellátásokat biztosítja. Az alapellátás hosszú távú, folyamatos, személyes kapcsolaton alapuló, a lakosság által nemre, korra és a betegség természetére tekintet nélkül, a lakos által közvetlenül, a lakóhely-közelben (lehetőleg lakóhelyén), egyenlő eséllyel igénybe vehető, behatárolt szakmai kompetenciájú gyógyító ellátások, és egészségügyi szakszemélyzet által nyújtott prevenciós, rehabilitációs és gondozó jellegű ellátások összessége. Az egészségügyről szóló törvény szerint az alapellátást a helyi önkormányzatoknak kötelező feladatként az alábbi területeken kell biztosítani: háziorvosi-, házi gyermekorvosi-, fogorvosi-, alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti-, védőnői- és iskola-egészségügyi ellátás. Jász-Nagykun-Szolnok megye 78 településén 389 953 személy alapellátásáról kell gondoskodni. A megye lakosságának korcsoportonkénti megoszlását az 66. ábra szemlélteti:

66. ábra

Jász-Nagykun-Szolnok megyében a háziorvosok által ellátandó lakosok számának korcsoportonkénti megoszlása 215 139

250 000 200 000

105 621

150 000

60 352

100 000 50 000

8 841

0

0-2 évesek

3 - 18 évesek

19 - 59 évesek

60 év felettiek

2011. évben megyénkben az alapellátást 915 szolgálat biztosította, melyből 85% az egészségbiztosítási pénztár által finanszírozott szolgáltatást nyújtott. E szolgáltatók számának az ellátandó feladat szerinti megoszlását a 67. ábra mutatja be:

63

67. ábra

2011. évben Jász-Nagykun-Szolnok megye alapellátásának szerkezete az ellátandó feladat és az ellátást nyújtó szolgáltatók száma szerint 34

Egyéb alapellátás Fogorvosi alapellátás

113 39

Iskolai védőnői ellátás Körzeti védőnői ellátás

170

Hospice ellátás

5

Otthoni szakápolás

21

Körzeti közösségi szakápolás

7

Foglalkozás-egészségügyi alapellátás

121

Iskola-és ifjúságegészségügyi szolgálat

111

Központi ügyeleti ellátás

14

Házi gyermekorvosi ügyeleti ellátás

0

Háziorvosi ügyeleti ellátás

5

Vegyes háziorvosi szolgálat

63

Házi gyermekorvosi szolgálat

60

Felnőtt háziorvosi szolgálat

144 0

20

40

60

80

100

120

140

160

180

A megyei védőnői tevékenységet a megyei Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv védőnői szakfelügyelete végzi. Nagy gondot jelent a védőnői ellátottság. (68. sz. ábra) A szakfelügyelethez tartoznak a kistérségi intézetekben működő családvédelmi szolgálatok. Jász-Nagykun-Szolnok megyében 5 városban működik CSVSZ tanácsadó. 2011. évben 3862 fő jelent meg a szolgálatnál. A „B” tanácsadáson megjelentek korcsoportos megoszlása: 15 év alatti 4 fő 0,2% 15-19 év 275 fő 15,2% 20-29 év 797 fő 44,0% 30-39 év 643 fő 35,5% 40 év felett 94 fő 5,2% A megjelentek 62,2% hajadon, 29,1% házas, 7,8% elvált volt. A megjelentek iskolai végzettsége: Alapfoknál kevesebb 7,4% Alapfok 65,5% Középfok 22,2% Felsőfokú 4,9% A megyében 2011. évben 1735 főnél végeztek terhesség-megszakítást.

64

11.1.1. Megoldásra váró problémák Jász-Nagykun-Szolnok megye egyes településeinek alapellátási feladataiban 2011. évben a megyében működő közfinanszírozott alapellátási feladatot ellátó szolgálatok közül kiemelve:  a 267 háziorvosi (felnőtt, gyermek és vegyes) praxisból 25 (9,4%), 

a 113 fogorvosi praxisból 14 (12,4%), illetve



a 209 védőnői státuszból 36 (17,2%)

betöltetlen, melyekben az ellátás helyettesítéssel általában megoldott.

68. ábra

Jász-Nagykun-Szolnok megye alapellátásának személyi feltétele 2011. évben

Iskola védőnői körzet

36

3

Területi védőnői körzet

137

Fogorvosi alapellátás

99

33

14 Betöltött Betöltetlen

Házi gyermekorvosi praxis

55

5

Felnőtt háziorvosi praxis

138

Vegyes háziorvosi praxis

53

0

6

10

50

100

150

200

Jász-Nagykun-Szolnok megye lakosságának jobb alapellátási helyzetének javítása érdekében megoldásra váró legfőbb probléma az ellátás személyi feltételrendszerének biztosítása, mely nemcsak megyénkben, hanem az ország egész területén évről-évre egyre fokozódó ellátási gondokat okoz. 2011. évben a betöltetlen álláshelyek területi elhelyezkedése szakmák szerint: A 10 tartósan betöltetlen vegyes háziorvosi (felnőtt+gyermek) praxis tekintetében: Cibakháza, Mezőhék, Tiszabő, Tiszaderzs, Tiszaörs, Szászberek, Szelevény, Jászjákóhalma, Jásztelek és Jászboldogháza

65

Fenti vegyes háziorvosi körzetek évek óta betöltetlenek, a lakosság biztonságos és folyamatos ellátásának biztosítása állandó helyettesítéssel történik. Jászjákóhalma településen a praxis működtetője az OALI, az ellátást közalkalmazott orvos biztosítja. A 6 tartósan betöltetlen felnőtt háziorvosi praxis tekintetében: Fegyvernek, Kunmadaras (2 praxis), Kenderes (2 praxis) és Jászapáti Az 5 tartósan betöltetlen házi gyermekorvosi praxis tekintetében: Fegyvernek, Martfű, Kenderes, Tiszafüred és Jászberény A háziorvosi rendszer működését a romló feltételrendszer mellett stagnálás jellemzi. A rendszer fenntarthatóságának kockázatát vetítik előre: a finanszírozási nehézségek, az elöregedő humán kapacitás és az emelkedő betöltetlen praxisszám. A felnőtt és vegyes háziorvosi ellátás személyi feltételének biztosításában fő probléma, hogy a kisebb települések ellátását biztosító háziorvosok közel 50 %-nak életkora 55 év feletti, illetve kevés az új belépő a rendszerbe. Az elkövetkezendő években a körülmények változatlansága mellett e probléma halmozott jelentkezésével kell számolni, mely már nem csak helyi szintű, hanem országos intervenciót fog igényelni. A 14 tartósan betöltetlen fogorvosi praxis tekintetében: Öcsöd, Tiszakürt, Tiszavárkony, Tiszajenő, Vezseny, Szászberek, Karcag (2 praxis), Kunmadaras, Tiszaderzs, Tiszabő, Jászdózsa, Jászárokszállás és Jásztelek A 2010. év óta fennálló probléma, hogy Jászberény Város Önkormányzata módosította a fogászati alapellátást nyújtó szolgáltatókkal kötött szerződéseit, melynek következtében az iskolafogászati ellátás biztosításának kötelezettsége kikerült a fogorvosok szerződéseiből. Az önkormányzat többszöri felhívásunk ellenére sem tett eleget törvényben előírt ellátási kötelezettségének, ezért határozatban rendelkeztünk az iskolafogászati ellátás biztosítására. Javasoltuk legalább 1 fő főállású iskola fogorvos alkalmazását, valamint egy központi iskolafogászati rendelő kialakítását, mely esetlegesen hétvégenként a fogászati ügyeletnek is helyet adhatna. A 33 tartósan betöltetlen területi védőnői körzet tekintetében: Szolnok (4 státusz), Martfű, Zagyvarékas, Szászberek, Kőtelek, Fegyvernek (2 státusz), Kuncsorba, Örményes, Tiszabő (2 státusz), Törökszentmiklós, Karcag (2 státusz), Kenderes, Kunmadaras, Tiszabura, Tiszagyenda, Tomajmonostora, Mezőtúr (4 státusz), Szelevény, Tiszaföldvár, Jánoshida, Jászapáti, Jászberény, Jászfelsőszentgyörgy és Jászladány A védőnői ellátásban legáltalánosabb probléma a személyi feltétel hiánya. A tartósan betöltetlen területi védőnői státuszok évek – évtizedek óta állandó helyettesítéssel vannak ellátva. Különös gondot jelent az igen alacsony létszámú körzetekben az ellátás személyi feltételének biztosítása. Az önkormányzatok e feladat biztosítása érdekében általában nem kívánnak szomszédos településsel társulni, azonban így az alacsony finanszírozás egy teljes állású védőnő alkalmazását már nem teszi lehetővé, ezért általában a problémát helyettesítéssel oldják meg. A területen a helyettesítések megszervezésénél további gondot jelent a rossz közlekedési viszonyok, mivel a kisebb települések tömegközlekedési eszközzel nehezen közelíthetőek meg, a saját gépjármű használatát, pedig az önkormányzatok csak esetlegesen, és minimális összeggel tudják támogatni. A tartósan betöltetlen védőnői státuszok helyettesítéssel történő biztosítása az ellátandók körét igen hátrányosan érinti, mivel nem csak a helyettesített körzetben, hanem a főállású körzetben is kevesebb idő jut a gondozottakra. A helyettesítő védőnők saját, heti 40 órában ellátott körzetük mellett a helyettesített területen plusz heti 20 órát dolgoznak. A többlet terhek csökkentése mellett az üres státuszok maximális betöltetésének legfőbb szakmai indoka az ellátandó lakosság hozzáférési esélyegyenlőségének biztosítása a védőnői ellátás területén is. A 3 tartósan betöltetlen iskola védőnői körzet tekintetében: Fegyvernek, Karcag és Jászberény

66

Az egyre csökkenő gyermekszám és az iskolák integrációjának következtében az ellátandó iskola-egészségügyi feladat is csökkent. A kisebb településeken általában minimális létszámmal már csak az alsó tagozatos diákok oktatása folyik, illetve itt az óvodákba is egyre kevesebb gyermek jár. Jászberény városban az általános iskolás tanulók létszáma évek óta indokolná a 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet által is előírt főállású iskola védőnői státuszok kialakítását, mely a jelenlegi vegyes státuszok átszervezésével egyszerűen megoldható lenne. Ez az átalakítás azonban évek óta nem történt meg, így az általános iskolás tanulók iskola-egészségügyi ellátását jelenleg is a területi védőnők végzik, azonban egy szakmailag jól átgondolt feladat átszervezéssel a helyettesített körzetek száma is csökkenthető lenne.

Az abortuszok számának csökkentése és a családtervezési ismeretek széleskörű átadása érdekében 1993. január 2-val – a magzatvédelemről szóló 1992. évi LXXIX törvény alapján – kezdték meg működésüket a Családvédelmi Szolgálatok (CSVSZ), felváltva a sokakban rossz emlékként élő abortusz bizottságokat, biztosítva az intimitást, a négyszemközti találkozást a válsághelyzetbe került nőkkel.

Alapellátási (háziorvosi és fogorvosi) ügyelet működése: 2011. évben megyénkben a folyamatos háziorvosi ellátás 5 összevont háziorvosi- és 14 központi ügyeleti szolgáltat működése útján biztosított. Az ügyeleti ellátásban, hasonlóan a háziorvosi ellátáshoz, egyre nagyobb problémát jelent a fokozódó orvoshiány. Egyre kevesebb az ügyeletet vállaló orvos, ami az állandó helyettesítések és az igen magas napi betegforgalom által túlterhelt háziorvosok részéről érthető. Az ügyeleti szolgáltatók legtöbbször csak területen kívüli orvosok bevonásával tudják biztosítani az ügyeleti feladatok ellátását, mely azonban szakmai felügyeletük és az esetlegesen felmerülő adminisztratív hiányosságok (pl. halottvizsgálati bizonyítvány hiányos kitöltése) vonatkozásában számtalan esetben okoz gondot. Abádszalók Város Önkormányzata az általa működtetett háziorvosi ügyeleti ellátás területéhez tartózó Tiszabura település ügyeleti feladatainak nyújtására kötött szerződést finanszírozási problémák miatt 2011. április hónaptól fel kívánta mondani. Az érintettekkel történő hosszas egyeztetés eredményeként azonban ez nem valósult meg, így Tiszabura település lakosainak ellátását továbbra is az abádszalóki összevont háziorvosi ügyelet biztosítja. Évek óta gondot jelent a megye lakossága részére legalább heti pihenőnapokon, munkaszüneti- és ünnepnapokon a fogorvosi ügyeleti ellátás biztosítása. Jelenleg a Karcagi-, Tiszafüredi-, Kunszentmártoni- és a Jászberényi Kistérség (Jászberény és Jánoshida kivételével) településein, valamint Martfű, Fegyvernek, Kengyel, Kuncsorba, Örményes, Tiszabő, Tiszapüspöki, Tiszatenyő településeken élő személyek részére nem biztosított fogorvosi ügyeleti ellátás. Megyénk sajátosan alacsony népsűrűsége miatt rendszeresen visszatérő problémát jelent, hogy az ügyeleti szolgálatok kizárólag a normatív finanszírozásból fenntarthatatlanok. Az ellátásért felelős önkormányzatok önkéntes társulásai keretében működtetett egészségügyi szolgáltatások többlet finanszírozási terheit az egyébként is súlyos anyagi gondokkal küzdő kistelepülések pedig nem mindig képesek viselni, mely valós kockázati tényezőt jelent a lakosság biztonságos és folyamatos ellátásának garantálása szempontjából. Mozgó Szakorvosi Szolgálatok működése: Megyénk számos településén nincs házi gyermekorvosi praxis, az itt élő gyermekek mindennapi ellátását a felnőtt lakosságot is ellátó háziorvos biztosítja. A vegyes (felnőtt+gyermek) háziorvosok szakmai munkáját hívatott segíteni a Mozgó Szakorvosi Szolgálatok működése. Ez olyan speciális szakorvosi ellátást jelent, mely nem fix telephelyen működik, hanem egy-egy terület lakosságát úgy látja el, hogy a hozzá tartozó kistelepüléseken felváltva ("körforgásos" jelleggel) tart szakrendelést. Ez a magyar sajátosságként is említhető ellátási forma elsősorban az anya és csecsemővédelem területén terjedt el. Gyermekgyógyász Szakorvosi Szolgálat nincs biztosítva: Szajol, Tiszapüspöki, Örményes, Kuncsorba, Tiszatenyő, Tiszabő, Tbiszabura, Alattyán, Jásztelek, Jászfelsőszentgyörgy, Pusztamonostor, Jászalsószentgyörgy és Jászboldogháza településeken.

67

2005. évig a Jászság valamennyi vegyes háziorvosi ellátásban részesülő településén biztosított volt Gyermekgyógyász Szakorvosi Szolgálat. 2006. évtől azonban már csak négy településen működött tovább (Jászjákóhalma, Jászdózsa, Jászszentandrás, Jászkisér), mely feladatot havonta egyszer egy Jászapátiról átjáró házi gyermekorvos lát el. Jászágó és Jánoshida települések gyermekgyógyász szakorvosokkal kötöttek szerződést a feladatellátásra, akik kéthetente tartanak gyermekgyógyászati szakrendelést az érintett településeken. A Jászságban Mozgó Szülész-nőgyógyász Szakorvosi Szolgálat sem működik az utóbbi években, mivel a feladatot ellátó Szent Erzsébet Kórház szakember hiányra hivatkozva megszűntette a szolgáltatás nyújtását, bár e térség 15 kisebb településen is lenne rá igény. A háziorvosi, fogorvosi praxisok elidegenítése igen nehézkes a vonatkozó szabályok gyakorlati alkalmazásának problémái, a jelenlegi gazdasági gondok és az alapellátás kedvezőtlen, kevésbé vonzó finanszírozási feltételei miatt, ezért az orvosok sajnos sok esetben kénytelenek nyugdíj korhatár felett is folytatni tevékenységüket. E kedvezőtlen feltételek a praxisok teljes elértéktelenedéséhez vezetnek. A megye területén működő alapellátási szolgálatoknak is helyet adó, leginkább önkormányzati tulajdonban lévő épületek jelentős részében továbbra sem megoldott az épületek teljes körű akadálymentesítése. Az önkormányzatok forráshiányra hivatkozva nem tudták/tudják elvégeztetni az épületek átalakítását. Az érintett önkormányzatok/egészségügyi szolgáltatók elsősorban pályázati források bevonásával próbálkoznak megvalósítani a jelentős beruházást igénylő projekteket. 11.1.2. A lakosság magasabb színvonalú alapellátását szolgáló változások Jász-Nagykun-Szolnok megyében: 2011. évben megyénk több településén valósult meg számos olyan jellegű beruházás, mely az ott élő lakosok számára az egészségügyi alapellátási szolgáltatás minőségének emelkedését eredményezi: Rákóczifalva, Kengyel és Rákócziújfalu településeken 2011. évben kerültek átadásra a teljes körűen felújított és akadálymentesített védőnői, háziorvosi, illetve fogorvosi szolgálatoknak helyet adó épületek. Besenyszög településen jelenleg is folyik a orvosi rendelők felújítása és bővítése, melynek átadását 2012. évre tervezik. Abádszalók, Tiszaörs, és Tiszaszőlős településeken pályázati források felhasználásával jelentős infrastrukturális fejlesztések valósultak meg az alapellátási szolgáltatásoknak helyet adó orvosi/fogorvosi rendelőkhöz, védőnői szolgálatokhoz kapcsolódóan. Abádszalók településen a régi orvosi rendelő helyén a háziorvosi és fogorvosi szolgálatoknak, valamint a háziorvosi ügyeletnek is helyet adó új orvosi rendelő került felépítésre. Tiszaörs és Tiszaszőlős településeken az orvosi rendelők teljes rekonstrukciója (felújítás, akadálymentesítés) valósult meg. Tiszaroff településen 2012. év elején fejeződött be az „Egészségügyi Intézmények felújítása Tiszaroffon” című ÉAOP-4.1.2/D-09-2010-0014 számú pályázat segítségével megvalósult beruházás, melynek eredményeként a háziorvosi és a fogorvosi rendelő épületeinek átalakítására-felújítására, illetve akadálymentesítésére is sor került. Túrkevén a háziorvosi, fogorvosi szolgálatok és járóbeteg szakellátás elhelyezésére szolgáló épület felújítása, átalakítása 2011. évben befejeződött. Tiszaföldvár településen, a több telephelyen működő egészségügyi szolgáltatók (felnőtt háziorvos, gyermek háziorvos, területi védőnők) egy teljesen felújított épületben -egy telephelyre történő integrációval- végezhetik ma már tevékenységüket. Ez az új, XXI. századi igényeket is kielégítő egészségügyi intézmény már minden higiénés, szakmai és tárgyi követelménynek megfelel.

68

11.2.Otthoni szakápolás, hospice ellátás Az alapellátás köréből kiemelendő a szakápolási szolgáltatók által nyújtott otthoni szakápolási és hospice ellátás. Az otthoni szakápolás a beteg otthonában vagy tartózkodási helyén, kezelőorvosa rendelésére, szakképzett ápoló által végzett tevékenység. Cél, hogy a beteg otthoni környezetben, személyre szabottan, humánus és szakszerű ápolásban részesüljön. Az otthoni szakápolás abban az esetben vehető igénybe, ha a beteg egészségi állapota – orvosi végzettséghez nem kötött – komplex kórházi ápolást igényelne, de azt helyettesíteni lehet az otthoni szakápolás körében nyújtható ellátásokból összeállított kezeléssel. Az otthoni hospice ellátás olyan ellátási forma, melynek célja a gyógyíthatatlan -elsősorban végső stádiumba került daganatos megbetegedésben szenvedő- betegek fájdalmainak és egyéb kínzó tüneteinek megszüntetése vagy csökkentése, a betegek életminőségének javítása, a családtagok, gyászolók támogatása. 2011. évben Jász-Nagykun-Szolnok megyében az otthoni szakápolási feladatot és a hospice ellátást végző szolgálatok száma, illetve ellátási területe 2010. évhez képest nem változott. (Lásd: 2. ábra) 11.3. Járóbeteg szakellátás Az általános járóbeteg szakellátás a beteg folyamatos ellátását, gondozását végző orvos beutalása, vagy a beteg jelentkezése alapján, szakorvos által végzett egyszeri, illetve alkalomszerű egészségügyi ellátás, továbbá fekvőbeteg-ellátást nem igénylő krónikus betegség esetén a folyamatos szakorvosi gondozás. Az általános járóbeteg-szakellátás mellett a betegségek gyakorisága alapján biztosítani kell speciális diagnosztikai és terápiás háttérrel működő speciális járóbeteg-szakellátást. Ez olyan betegségek ellátására szervezett egészségügyi ellátás, amely különleges szaktudást, illetve speciális anyagi, tárgyi és szakmai felkészültséget igényel. Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény végrehajtásáról szóló 337/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet szerint járóbeteg szakellátásban 142 szakmákra/szaktevékenységekre adható járóbeteg-szakellátási kapacitás, illetve köthető finanszírozási szerződés az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral. 2011. évben Jász-Nagykun-Szolnok megye lakosságának járóbeteg szakellátását 886 szolgálat biztosította, mely szolgáltatók finanszírozása szerinti megoszlását a 69. ábra szemlélteti. 69. ábra

Jász-Nagykun-Szolnok megye járóbeteg szakellátóinak finanszírozás szerinti megoszlása 2011. évben

Közfinanszírozott 24%

Nem közfinanszírozott 76%

A járóbeteg szakellátás körében az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál lekötött 9001 óra kapacitás 2011. évi megoszlását az 70 ábra szemlélteti.

69

70. ábra

Jász-Nagykun-Szolnok megyében a járóbeteg szakellátás körében lekötött kapacitás megoszlása 2011. évben nem szakorvosi: 1693 óra 19%

szakorvosi: 7308 óra 81%

2011. évben a Cserkeszőlő Községi Önkormányzat Fürdő és Gyógyászati Központ pályázati kiírás útján reumatológia, gyógytorna, illetve bőrgyógyászat szakmákra emelt óraszámban járóbeteg szakellátási kapacitást kapott. A Kunszentmártoni Városi Egészségügyi Központ az intézmény korszerűsítéséhez, bővítéséhez Európai Uniós támogatásból nyert anyagi forrást, melyhez szükséges önerőt a Városi Önkormányzat biztosította. A rekonstrukciót követően már minden igényt kielégítő szakorvosi rendelőintézet várhatóan 2012. évben kerül átadásra. Megoldásra váró probléma, hogy 2007. évben a labordiagnosztikai háttér megszűnt, jelenleg csak mintavételi hely működik a rendelőintézetben. Túrkeve településen a szemészeti járóbeteg szakellátás orvoshiány miatt továbbra sem megoldott. Tiszafüreden a Kuthy Elek Egészségügyi Intézmény (KEEI) részére meghatározott jogerős járóbeteg szakellátási kapacitások, illetve az ellátási területeket meghatározó jogerős döntések alapján az egészségügyi szolgáltató részére Intézetünk működési engedélyt adott két új szolgáltatás végzésére (általános neurológia, általános csecsemő és gyermekgyógyászat). A kiadott működési engedély ugyan jogerőre emelkedett, azonban a KEEI vezetője tájékoztatta hatóságunkat, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár a jogerős működési engedélyben szereplő szakmák finanszírozására vonatkozó szerződéseket területi átfedésekre történő hivatkozással nem kötötte meg. Szerződés hiányában az említett szakrendelések nem tudnak működni. A helyzet a mai napig sem rendeződött. A közfinanszírozott járóbeteg szakellátó szolgáltatók közel 80%-ának hatósági felügyeletét és engedélyezési jogkörét, illetve valamennyi közfinanszírozott ellátó tekintetében a kapacitás és az ellátási terület meghatározását az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal (továbbiakban: OTH) látja el, így hatóságunk részéről ennek az ellátási szintnek az átfogó helyzetértékelése a rendelkezésünkre álló adatok alapján készült. 11.4. Fekvőbeteg szakellátás A fekvőbeteg szakellátás a betegek fekvőbeteg-gyógyintézeti keretek között végzett legmagasabb szintű egészségügyi ellátása. A finanszírozás módja szerint, illetve ennek megfelelően az ellátás célja és jellege alapján megkülönböztethetünk aktív és krónikus fekvőbeteg szakellátást. 2011. évben Jász-Nagykun-Szolnok megye lakosságának fekvőbeteg-ellátását 6 egészségügyi intézmény biztosította, melyek közül 1 intézményben kizárólag szakápolási ellátást végeztek.

70

71. ábra

Jász-Nagykun-Szolnok megye fekvőbeteg szakellátó intézményeinek ágyszám megoszlása az ellátás típusa szerint 2011. évben

JNSZ Megyei Eü. Szol. Nonprofit Kft.

32

Szent Erzsébet Kórház Nonprofit Kft.

200

Mezőtúr Városi Kórház és RI. Kft.

91

MÁV Kórház Szolnok

24

88

Kátai Gábor Kórház

30

30

346

50

60

90

1010

0%

20%

40%

Krónikus betegellátás

100

60% Rehabilitáció

15

24

131

Hetényi Géza Kórház

Aktív fekvőbeteg ellátás

67

24

111 30

80%

100%

Ápolási szakfeladat

2011. évben Jász-Nagykun-Szolnok megye lakosságának aktív és krónikus fekvőbeteg ellátásához a 2010. évhez hasonlóan 2 553 ágy állt rendelkezésre a 71-72. ábra szerinti megoszlásban. 72. ábra

Jász-Nagykun-Szolnok megye fekvőbeteg ellátó intézményeinek összesített ágyszáma és az ágyak aránya az ellátás típusa szerint 2011. évben 7% 15%

10%

68%

Aktív fekvőbeteg ellátás

Krónikus betegellátás

Rehabilitáció

Ápolási szakfeladat

71

A fekvőbeteg szakellátó intézményekben foglalkoztatott szakdolgozók képzettség szerinti megoszlását a 73. ábra mutatja be. 73. ábra

Jász-Nagykun-Szolnok megye fekvőbeteg szakellátó intézményeinek személyi feltétele 1156

1200

Orvosok Ebből szakorvos Szakdolgozók Ebből ápolást végző szakdolgozó

1000

800 608 600 387 352

400 237

196

228

214 160

200 47 46

140 122 43 41

12 11

107 32 29

0 Hetényi Géza KórházRendelőintézet

Szent Erzsébet Kórház

Kátai Gábor Kórház

Mezőtúr Városi KórházRendelőintézet

MÁV Kórház és Rendelőintézet

A fekvőbeteg ellátó szolgáltatók hatósági felügyelete, működésük engedélyezése, valamint kapacitásuk és ellátási területük meghatározása az OTH feladat- és hatáskörébe tartozó tevékenység. 11.5. Mentés, betegszállítás Az egészségügyről szóló törvény szerint a mentés az azonnali egészségügyi ellátásra szoruló betegnek a feltalálási helyén, mentésre feljogosított szervezet által végzett sürgősségi ellátása, illetve az ehhez szükség szerint kapcsolódóan – az egészségi állapotának megfelelő ellátásra alkalmas – legközelebbi egészségügyi szolgáltatóhoz történő szállítása, valamint a szállítás közben végzett ellátása. 2011. évben Jász-Nagykun-Szolnok megye területén a folyamatos és biztonságos mentési tevékenységet 14 mentőállomásról 24 db mentőkocsival -4 db kiemelt-, 6 db eset-rohamkocsi és 13 db tartalék gépjármű- végezték az erre engedéllyel rendelkező szolgáltatók. 2009. évben az Országos Mentőszolgálat 12 megyei telephelyén került visszavonásra a koraszülött mentésre és szállításra jogosító működési engedély, ilyen engedéllyel kizárólag jelenleg is a szolnoki mentőállomás rendelkezik. 2009. évben Jász-Nagykun-Szolnok megye területét ellátó légimentő szolgálat bázisát Szentesre helyezték át, azonban a mentési tevékenység változatlan formában és feltételekkel folyamatosan biztosított. Az egészségügyről szóló törvény szerint a betegszállítás célja, hogy az orvos rendelése alapján biztosítsa az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést abban a – mentőápolói felügyeletet nem igénylő – esetben, ha az egészségügyi ellátás elérhetősége másként nem biztosítható. 2011. évben Jász-Nagykun-Szolnok megye területén a betegszállítást egészségügyi szolgáltató 22 aktív és 7 tartalék gépjárművel végezte.

6 közfinanszírozott

A megye területén 1 betegszállítást végző egészségügyi szolgáltató működési engedélye került visszavonásra 2011. december 13-i hatállyal a tárgyi feltételek hiánya miatt. A megszűnt szolgáltató ellátási területe felosztásra került, így a folyamatos betegszállítás továbbra is zavartalanul biztosított.

72

A megye területén betegszállítást végző egészségügyi szolgáltató tevékenységével kapcsolatban panaszbejelentés elenyésző számban fordult elő. A lakosság részéről legtöbbször a betegszállítási tevékenységgel kapcsolatban a szolgáltatók átmeneti túlterheltsége, illetve a nem megfelelő koordinálása következtében megnövekedett várakozási idő merült fel kifogásként. A mentési és betegszállítási tevékenységek hatósági felügyelete, engedélyezése -a járóbeteg és a fekvőbeteg szakellátáshoz hasonlóan- szintén az OTH hatáskörébe tartozó feladat. 11.6. Gyógyszerellátás 2011. évben Jász-Nagykun-Szolnok megye gyógyszerellátásának helyzete kiegyensúlyozottnak mondható. A gyógyszertárak és a gyógyszerforgalmazó helyek számában jelentős változás nem következett be. A tapasztalat azt mutatja, hogy a közforgalmú gyógyszertárak létesítése továbbra is csak a nagyobb településeken vonzó lehetőség. Az üzleti forgalmazás is csak ott jellemző, ahol már eddig is teljes körű volt a gyógyszerhez jutás lehetősége. 2011. évben a lakosság közvetlen gyógyszerellátása az alábbi 6 településen nem volt megoldott: Csataszög (330 fő), Hunyadfalva (190 fő), Jászágó (735 fő), Jászivány (398 fő), Tiszabő (1985 fő), Tiszaderzs (1165 fő). 4500 fő lakosságszám alatti településen jogszabály szerint a hatóságnak nincs pályázat kiírási kötelezettsége. A gyógyszerészek részéről sem tapasztalható érdeklődés fenti települések iránt, mivel alacsony a lakosságszám, illetve távol vannak azoktól a gyógyszertáraktól, amelyek esetleg fiókgyógyszertárat nyitnának. 2011. évben megyénkben 150 gyógyszerellátó hely működött a 74. ábra szerinti megoszlásban. 74. ábra

Gyógyszerellátó helyek számának 2011. évi megoszlása 27 4 5 16 Közforgalmú gyógyszertár Fiók gyógyszertár Orvosi kézi gyógyszertár

98

Intézeti gyógyszertár Gyógyszertáron kívüli gyógyszerforgalmazó

2011. évben a moratórium előtt benyújtott eljárásban egy új gyógyszertár nyílt Jászberény városban. 2011. évben a települést egyedül ellátó közforgalmú gyógyszertárak (24), illetve fiókgyógyszertárat működtető kis közforgalmú gyógyszertárak (27) közül 8-an részesültek működési célú állami támogatásban. A nyitvatartási idő tekintetében 2011. évben lényeges változás nem történt, a gyógyszertárak igyekeznek az orvosi rendelők rendelési idejéhez igazodni.

73

Különösen a kisebb településeken működő gyógyszertárak esetében jellemző, hogy a romló gazdasági környezetben a készletek minimalizálására kényszerülnek, melynek következtében számtalan esetben előfordul, hogy a kiváltandó gyógyszerért a betegnek vissza kell térnie egy későbbi időpontban. Kötelezően készleten továbbra is csak egyetlen gyógyszer tartandó: a Tetanus toxoid injekció. 2011. évben a megyében 4 településen volt teljes, 24 órát lefedő gyógyszertári ügyelet/készenlét. (Szolnok és Jászberény ügyelet, Törökszentmiklós ügyelet és készenlét, Tiszafüred készenlét). Vidéki településeken csak néhány esetben fordult elő, hogy méltányolható indok alapján az ügyelet készenlétté változott, illetve a készenlétet megszűntették. A megyeszékhelyen biztosított a 24 órás gyógyszerhez jutási lehetőség, azonban a lakosság számára még mindig nehézséget okoz a váltott ügyelet. Az ügyelet munkanapon és szombaton másmás patikában 20 órakor, vasárnap pedig 19 órakor kezdődik, ünnepnapokon 8 órától a másnap reggeli nyitásig, vagy ügyeletig tart. Gyógyszertárakkal kapcsolatos panaszügy kevés jut el a gyógyszerészetet felügyelő hatósághoz (OTH). A panaszok általában a következők: a betegek/vásárlók gyakran türelmetlenek, nehezen értik meg, hogy minden gyógyszer nem tartható korlátlan mennyiségben készleten, vényköteles gyógyszer nem adható ki vény nélkül, vagy a csökkent ártámogatás mértéke miatt megemelkedett a beteg által fizetendő térítés összege. 11.7. Hatósági aktivitás Az egészségügyi szolgáltatás általános feltételeiről, valamint a működési engedélyezési eljárásról szóló 96/2003. (VII. 15.) Korm. rendelet 2011. január 1 napjától hatályos módosítása szerint az alapellátó- és nem fekvőbeteg ellátóhoz integrált járóbeteg szakellátó szolgáltatók ellenőrzése és engedélyezése a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv Kistérségi Intézeteinek feladata. A fekvőbeteg-szakellátást, mentést, betegszállítást, vérellátást, haemodialízist és sejt- és szövetbanki, biobanki, valamint intézeten kívüli szülészeti és újszülött-ellátási tevékenységet végző szolgáltatók pedig az OTH hatáskörébe tartoznak, melyből egyértelműen következik, hogy a megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv jogköre nem terjed ki e szolgáltatók hatósági ellenőrzésére és engedélyezésére. Fentiekre tekintettel a 2011. évi hatósági aktivitási adatok kizárólag a kistérségi intézetek által szolgáltatott jelentéseken alapulnak, melyet az alábbi ábra szemléltet: 75. ábra

Hatósági aktivitás 2011. évben 690

Szakm ai ellenőrzés

700

Intézkedés Megelőző hatósági tevékenység

600

Panasz

500 400

368

300

207 137

200 100

40

81

60 22

1

6

40

3

0

Alapellátás

Járóbeteg szakellátás

Bentlakásos szociális intézmények

74

Szükséges tenni val ók A feltárt adtok alapján a szükséges tennivalók az alábbiakban foglalhatók össze: 1.

Megyénkben szükség van a lakosság egészséggel kapcsolatos ismereteinek bővítésére, az egyéni felelősség hangsúlyozására, az egészséges magatartásra, egészséget veszélyeztető ártalmak és megbetegedések megelőzését szolgáló egészségfejlesztési tevékenység további fejlesztésére.

2.

A megye településein, városokban, oktatási intézményekben, munkahelyeken stb. az egészségtervek elkészítését ösztönözni, a meglévőket pedig aktualizálni szükséges. Az egészségtervek tudják figyelembe venni a helyi adottságokat, igényeket, ezáltal kedvezően tudják befolyásolni a helyi lakosság egészségi állapotát.

3.

A megbetegedések számának csökkentésére a szűréseken a lakosság részvételének növelése.

4.

Járványosan előforduló fertőző betegség esetén továbbra is az azonnali helyszíni járványügyi vizsgálatok elvégzése, szükséges intézkedések megtétele, fenntartva ezzel a stabil járványügyi helyzetet.

5.

Továbbra is kiemelkedően fontos a kötelező védőoltások megfelelő életkorban történő elvégzése, melyekkel a védőoltásokkal megelőzhető fertőző betegségek előfordulása megszüntethető, minimálisra csökkenthető, ezáltal a fertőző betegségek okozta halálozások száma, kórházi ellátásra, táppénzes állományra fordított napok száma csökkenthető.

6.

Évek óta gond a fejtetvesség előfordulása, ezért fontos feladat a tetvesség megszüntetése a gyermekközösségekben, a hajléktalanok körében és a hátrányos helyzetű lakosság körében. A probléma megoldásában nehézséget jelent a tetűirtó szerek megvásárlása mind az elszegényedő lakosság, mind az intézmények fenntartóinak részéről.

7.

Az állam által biztosított térítésmentes influenza elleni oltóanyag felhasználásának növelése a rizikócsoportokba tartozók (pl. idősek, krónikus betegek, egészségügyi dolgozók) körében.

8.

Az ivóvíz-biztonság területén megfelelő közegészségügyi szint tartása, a vízzel terjedő járványok megelőzése. Az ivóvízminőség-javító programok megvalósításában hathatós intézkedések megtétele.

9.

A kémiai biztonsági követelmények betartásának szakmai felügyelete.

10 .

A nemdohányzók védelmében a szükséges intézkedések megtétele

11.

Alapellátásban a szakember utánpótlás biztosításának elősegítése, a háziorvosok, védőnők tevékenységének önkormányzati támogatása, szakmai munkájuk fokozottabb elismerésének megteremtése. A tartósan betöltetlen praxisokra vonatkozóan az Országos Alapellátási Intézettel ellátási szerződés kötése.

12.

Az alapellátást nyújtó egészségügyi intézmények, szolgáltatók épületeiben az akadálymentes közlekedés biztosítása.

13.

Az önkormányzatok alapellátás területén egy-egy nehezen biztosítható kötelező feladatának tárulási formában történő ellátásra való ösztönzése.

14.

A megye valamennyi lakosa számára legalább munkaszüneti és pihenőnapokon a fogorvosi ügyeleti ellátás megvalósítására való törekvések elősegítése

15 .

Területi védőnői feladatok folyamatos és biztonságos ellátásának biztosítása.

75

Összefoglal ó, megállapítások Az alábbiakban összefoglaljuk azokat a megállapításokat, melyeket fontosnak tartunk egészségpolitikai feladatok alakításánál:

az

1. Változatlanul érvényes, hogy minden évben kevesebb a megye összlakossága, mint előző évben, vagyis, folyamatos fogyás tapasztalható. Jász-Nagykun-Szolnok megye öregedési indexe a régió megyéi között is rosszabb mutatókkal rendelkezik. 2. Az elmúlt években nőtt megyénkben a várható élettartam, de még ez a növekedés sem éri el az országos átlagot. 3. Halálozási mutatóink sok esetben kedvezőtlenebbek az országos átlagnál. Az öt legfőbb halálok vonatkozásában a sorrend változatlan. Első helyen a légzőszervi, második helyen a daganatok, harmadik helyen a keringési ok, negyediken az emésztőrendszeri, ötödik helyen a külső ok miatti halálozás szerepel. 4. Örvendetes, hogy a csecsemőhalálozási adatokban 2010. évhez viszonyítva az elmúlt évben lényeges javulás tapasztalható. 5. A szervezett lakossági emlőszűrés eredményessége, évről- évre nő, viszont a méhnyakrák szűrésen megjelenők száma változatlanul nagyon alacsony. 6. A megye járványügyi helyzete évek óta stabil, védőoltási fegyelem igen jónak mondható. 7. A megye ivóvízellátására jellemző, hogy az ivóvíz minősége többségében megfelel az előírtaknak. A vizsgált vízminták bakterológiai kifogásoltsága felére csökkent a 2010. évhez viszonyítva, a kémiai és biológiai kifogásoltság nem változott (20 %, illetve 5 %) Megyénkben a vízellátás területén problémát okoz a határértéket meghaladó arzén. Ezen problémával 17 település érintett, közülük 6 település vett rész arzénmentesítésben. Három településen ezen vízminőségi paraméter a megvalósított beruházás eredményeként megfelelőnek bizonyul, viszont három településen előfordul határérték feletti koncentráció, melynek csökkentésére további erőfeszítések szükségesek. A megye vízminőségi problémáinak felszámolását szolgálja a 2001-ben indult országos Ivóvízminőség- javító Program I. II. ütemének megvalósítása. 8. A megye ellátó rendszerében nagy gondot jelent a háziorvos, házi-gyermekorvos, fogorvos, védőnőhiány. Az alapellátási praxisok és státuszok 10-17 %-a üres.

76