1 Az operátorok jelentősége a feladatkijelölés és az értékelés keretében szakdidaktikai szempontból

Ulf Abraham & Annemarie Saxalber

A nyelvi cselekvés típusai („operátorok“) az új egységesített, írásbeli érettségi és diplomavizsga (SRDP1) német feladataiban Mik azok az „operátorok“? Rüdeger Baumann definíciója szerint a német nyelv didaktikájában azokat az igéket értjük ezalatt, amelyek a diákokat egy bizonyos (írásos) cselekvésre szólítják fel, például „magyarázd meg a szöveget“, „mutasd be, hogy a szerző hogyan ábrázolja a szereplőket“, vagy „indokolja meg véleményét“. Az operátorokkal való foglalkozás a vizsgafeladatok érthetősége miatt fontos, hogy egy felszólításnak a jelentéstartalma lehetőleg nagyon pontosan meg legyen fogalmazva (vö. Baumann 2008, 54. o.).

1 Az operátorok jelentősége a feladatkijelölés és az értékelés keretében szakdidaktikai szempontból A feladatoknak, de különösen az egységesített írásbeli vizsgán szereplő feladatoknak, egy áttekinthető struktúrára van szükségük. Az egyetlen, ehhez a témához kapcsolódó, a német nyelv oktatásával foglalkozó szakdidaktikai monográfia (Schäfers 2006) nem ad minden kérdésre választ, ugyanakkor segítséget nyújt terminológiai bizonytalanságok megszüntetéséhez: „a megértés alapvető ‚logikus‘ képleteként a következő három részből álló egység határozható meg: a felszólítások kiindulási feltételekkel, a cselekvési operátor(ok) és a cél, ill. a szándék“ (Schäfers 2006, 266. o.). A megértési folyamatban kiemelkedő hely jut az operátoroknak. Habár az operátoroknak már egy jó ideje jelentős szerepet tulajdonítanak a tanulási és teljesítményt mérő feladatok megfogalmazásánál (nem csupán) a német nyelv oktatásában, ez a szerep még tisztázásra szorul. Az operátorok egyértelműbb megnevezése és funkciójuk világosabb leírása egyrészt a központi érettségi feladatkijelelölése miatt ajánlott, másrészt viszont a kompetenciaközpontú új vizsgák miatt is. Annak a megvitatása, hogy az egyes operátorok cselekvési utasításként valójában mit jelentenek, és ténylegesen milyen mértékben határozzák meg a kompetenciák követelményeit, segítségül szolgálhat az új egységesített, kompetenciaközpontú érettségi és diplomavizsga elvárásainak teljesítésében. Ennek a témának a megvitatására szakmai körökben nem először kerül sor, de egy, a következőhöz hasonló szokványos meghatározásban még nem válik világossá, hogy itt kognitív és nyelvi részteljesítmények találkozásáról beszélhetünk: „az operátor fogalma alatt egy igét értünk (mint pl. kifejt, bemutat vagy megindokol), ami egy feladat keretében egy bizonyos cselekvésre szólít fel, és ennek a jelentését meglehetősen pontosan határozza meg“ (Baumann 2008, 54. o.).

1

SRDP: standardisierte schriftliche Reife- und Diplomprüfung, magyarul: egységesített, kompetenciaközpontú érettségi és diplomavizsga

A nyelvi cselekvés típusai az új egységesített, írásbeli érettségi és diplomavizsga (SRDP) német feladataiban

2

Egy operátor jelentésének a megkülönböztetésére (pl. kifejt) végül is csak akkor kerülhet sor, ha kognitívan és nyelvileg is valamelyest megfogalmazták, mit csinálnak a vizsgázók, amikor megoldják a feladatot. Ehhez nyújt segítséget néhány fontos operátor magyarázattal ellátott jegyzéke (ld. melléklet). Az operátorok problémaköre összetett, néha rendkívül bonyolult. A feladat tartalmától, ill. témájától függően először is elvárjuk, ha maradunk a „kifejt“ operátor példájánál, a megvitatandó téma megfogalmazását, majd a pozíciók és ellenpozíciók feloldását, valamint azok érvekkel/ellenérvekkel való alátámasztását. Az így keletkezett (vagy megfogalmazott) szöveg célja, hogy hozzájáruljon egy probléma vagy egy dilemma megoldásához, ill. egy vélemény kialakításához (úgy a szöveg szerzőjénél, mint az olvasónál). Ennél a példánál megfigyelhető, hogy egy operátorban (amely ezáltal több, mint csak egy „ige“) összetett követelmények sora rejlik, amely csak akkor válik láthatóvá, ha a feladatot megoldó a megfelelő írásfolyamatokat tökéletesen ismeri, és ezeket önállóan is képes végrehajtani: „A feladatoknak egyrészt figyelembe kell venniük a diákok módszertani ismereteit, másrészt a feladat megoldásakor elegendő ‚szabad teret‘ kell hagyniuk saját megoldási javaslatok kifejtésére. Ezeket a feladatokat nem szabadna megkülönböztetni a tanulási folyamat és a teljesítési folyamat során; ez azt jelenti, hogy ami a tanítási órán (talán „csak“ egy beszélgetés során) napi gyakorlatként előfordul, az a teljesítmény mérésekor is megszokott kellene hogy legyen“ (Schäfers 2006, 264. o.). A diákok teljesítményének mérésekor viszont fontos, mint például az egységesített, kompetenciaközpontú érettségi és diplomavizsgán, hogy bizonyos mértékig szabályozzák az operátorok használatát: a vizsgázók elvárhatják, hogy két, a feladatokat író szakember ugyanazt gondolja, amikor egy feladat összeállításakor megfogalmaz egy feladatot, amely például így kezdődik: „jellemezze“, „hasonlítsa össze“, „indokolja meg“, „értelmezze“. Ennek a célnak az elérése érdekében állítottuk össze az operátorok már említett kommentált listáját, s nem pedig azért, hogy az egységesített, kompetenciaközpontú érettségi és diplomavizsga feladatait összeállító szakembereknek mindent pontosan előírjunk, vagy hogy gyámkodjunk felettük. A három követelménycsoport való felosztás által bizonyos mértékig átláthatóbbá válik a feladatkijelölés, bár nem szabad eltitkolni, hogy egyes esetekben (pl. az „összefoglalásnál“) egy másféle besorolás is lehetséges lenne: Ha egy szöveget összefoglalunk, nem egyszerűen „reprodukció“-ról van szó, hanem jóval többről, hiszen a meglévő szöveget újra kell szerkeszteni, és a lényegesebb fogalmakat kiemelni. Néhány operátor – különösen a harmadik követelménycsoportból – hibrid képződmény, ami azt jelenti, hogy több különböző részteljesítményt foglal magában. Így például az „értelmez“ operátor egyesíti azt, hogy valami (egészen az idézetig) visszaadásra, elemzésre, valamint egy értelmezési javaslatra és indoklásra kerül. Az operátorok listája egy bővíthető jegyzék, amely nem támaszt olyan igényeket, hogy az elképzelhető összes feladatkijelölést teljességében mutassa be, viszont tartalmazza a leggyakrabban előforduló és egymással jól kombinálható operátorokat. Néhányuk (pl. „kifejt“, „állást foglal“) nagyon közel áll ahhoz, ami egy megszokott iskolai szövegtípusra jellemző (értekező fogalmazás, állásfoglalás, értelmezés). Ugyanakkor hangsúlyozni kell, hogy egy operátor nem szövegtípus, hanem egyben több és kevesebb is: − kevesebb, mert egy operátor még nem írja elő a formát, hanem csak egy nyelvi cselekvési mintára utal, − több, mert egy operátor nyelvi műveletek mellett kognitív műveleteket is megkövetel.


3

2 Az operátorok feltételei a feladatokban A fent olvasható megfontolásokra alapozva három alapfeltételt nevezünk meg, melyek teljesülésével az új egységesített, kompetenciaközpontú érettségi és diplomavizsga feladataiban operátorokról beszélhetünk: − az operátorok nemcsak egy kognitív követelményt jelölnek (pl. helytelen lenne: „gondolja át“), hanem ezek azok az igék, amelyek a nyelvi cselekvés típusait képviselik, − az operátorok a szöveggel való bánásmód elsajátított stratégiáiként a diákok számára újra felismerhetőek, és ezeknek a stratégiáknak most már önálló alkalmazása értelmében végrehajthatóak, − az operátorok megfelelnek a megadott szövegnek, ill. a szövegtípusnak (pl. helytelen lenne: „foglalja össze a diagramot“).

3 Az írásbeli érettségin és diplomavizsgán használt operátorok jegyzéke A következő jegyzékben található lista, mint ahogy azt az első pontban megindokoltuk, egy bővíthető lista, melynek segítő szerepét szeretnénk most is hangsúlyozni. Ez a lista egyrészt a témákat kidolgozó szakembereknek nyújt segítséget azáltal, hogy a feladatok megfogalmazásához szépszámú lehetséges feladatmeghatározást javasol; ugyanakkor valamennyi tanárnak és diáknak is segítségül szolgál, hogy megértsék egymást a feladatmeghatározás értelmezése kapcsán, hiszen minden egyes operátor egy tudáselvárást fogalmaz meg. A jegyzék a benne szereplő operátorokat a fentebb meghatározott értelemben különböző cselekvési típusokként mutatja be és rendszerint úgy, mint a három követelménycsoportból az egyikhez tartozót. Feltüntettünk még néhány szokásos meta-operátort (a „0“ csoportban), amelyek csak a nyelvi cselekvésre szólítanak fel anélkül, hogy ezeket konkrétan megneveznék. Komplexitásukból kifolyólag a 3. csoport operátorainak előfeltételei az 1. és 2. csoport operátorai. Az új egységesített, kompetenciaközpontú érettségi és diplomavizsga minden feladatcsomagjában megjelenik mindhárom csoport (kivétel: összefoglalás). A feladatmeghatározások első operátora általában az első követelménycsoportból kell hogy kikerüljön, míg az utolsó a 3. csoportból (kivétel: összefoglalás). Nem szabad azonban lebecsülni az első két csoportban található operátorokat: a „bemutat“, „visszaad“ vagy „besorol“ operátorok nem szükségszerűen egyszerűbbek, mint az „értelmez“ vagy „megvizsgál“ operátorok – ez a megadott szövegtől függ, illetve attól, hogy mennyire összetett a megtárgyalandó probléma. Lehet, hogy nagyobb kihívást jelent egy hosszú, nehéz mellékelt szöveget összefoglalni és azt értelmezni, mint egy egyszerű témáról állást foglalni.


4

0 Felszólítás az operátorok használatára (a feladatkijelölés elé kerülnek) 0.1 megfogalmaz 0.2 ismertet 0.3 ír / megfogalmaz 1 Operátorok, melyek a reprodukció követelménycsoportban várják el a teljesítményt

2 Operátorok, melyek a reorganizáció és transzfer követelménycsoportban várják el a teljesítményt

3 Operátorok, melyek a reflexió és problémamegoldás követelménycsoportban várják el a teljesítményt

1.1 megnevez / meghatároz

2.1 megvizsgál / feltár

3.1 értelmez

1.2 bemutat

2.2 elemez

3.2 megítél

1.3 visszaad

2.3 besorol

3.3 értékel

1.4 összefoglal

2.4 összehasonlít

1.5 …

2.5 megmagyaráz / értelmez

3.4 (kritikusan) állást foglal / hozzászól

2.6 összefüggésbe hoz 2.7 jellemez 2.8 …

3.5 megindokol 3.6 kifejt / megvitat / kifejt 3.7 ellenőriz 3.8 kidolgoz 3.9 alkot 3.10 felhívja a figyelmet 3.11 …


5

Irodalomjegyzék Baumann, R. (2008). Probleme der Aufgabenkonstruktion gemäß Bildungsstandards. Überlegungen zu Kompetenzstufen und Operatoren. In: Log in 153. S. 54–59. Bremerich-Vos, A. (2001). Zum Lehren von Lernstrategien im Umgang mit Texten und mit Lyrik im Besonderen. In: Köppert, C. & Metzger, K. (Hrsg.). Entfaltung innerer Kräfte. Blickpunkte der Deutschdidaktik. Festschrift für Kaspar H. Spinner anlässlich seines 60. Geburtstages. Velber: Friedrich. S. 149–162. Conrad, B. & Sieder, K. (2006). Operatoren. Methoden zur Entwicklung von sprachlichen Arbeitstechniken. In: Deutschmagazin 3 (3). S. 35–38. Heming, M., Humbert, L. & Röhner, G. (2007). Vorbereitung aufs Abitur: Abituranforderungen transparent gestalten – mit Operatoren. In: Log in 148/149. S. 63–68. Leubner, M. & Saupe, A. (2008). Textverstehen im Literaturunterricht und Aufgaben. Baltmannsweiler: Schneider-Verlag Hohengehren. Ministerium für Schule und Weiterbildung des Landes Nordrhein-Westfalen (2007). Deutsch. Übersicht über die Operatoren. In: http://www.standardsicherung.nrw.de/abitur-gost/get file.php?file=1110 [26.10.2007]. Schäfers, S. (2006). Aufgabenstellungen im Deutschunterricht. Eine Anleitung zur Formulierung verständlicher schriftlicher Aufgaben in der gymnasialen Oberstufe aus Sicht der Sprachwissenschaften. Berlin: Lit.


6

Függelék: az operátorok kommentált jegyzéke A következő jegyzék elkészítéséhez különböző, az interneten közölt listákat használtunk fel: http://www.dauster.eu/Materialien/operatoren.pdf http://www.dd.shuttle.de/dd/rorogym/download/Operatoren.pdf http://www.poegot.org/www_seite/Ma_lehrer/Raster_zur_Kompetenzentwicklung.pdf 0 Felszólítás az operátorok használatára 0.1 megfogalmaz 0.2 ismertet 0.3 ír / megfogalmaz

egy tényállásnak, egy összefüggésnek vagy egy problémafelvetésnek struktúrált és a (szak)nyelvnek megfelelő írásbeli feldolgozása

– Fogalmazza meg gondolatait a tervezett új német érettségiről meglehetősen tömören egy a diákújság számára írt újságcikkben! – Mutassa be az újságcikkben közölt tényállásra hivatkozva a hiányzó civil kurázsi lehetséges okait! – Iskolájában kialakult egy vita az érettségi utazásokról. Az elhangzott álláspontokat mutatják be a következő postingok (ld. lenn). Fogalmazzon meg egy olvasói levelet az iskolai diákújság megfelelő rovatába!


7

1 Operátorok, melyek a reprodukció követelménycsoportban várják el a teljesítményt 1.1 megnevez / meghatároz

egy szövegből kivett információknak, egy tényállás aspektusainak, jelentésük, ill. jelentőségük alapján kiválasztott tényeknek és/vagy fogalmaknak a felsorolása

– Olvassa el az xxx című cikket, és nevezze meg azokat a bűncslekeményeket, amelyek a vádlottat terhelik! – Nevezze meg (határozza meg) az adott versszakok formáját, amelyről az xxx című és az yyy című versekben szó van!

1.2 bemutat

a szöveg mondanivalójának vagy tényállásának saját szavakkal való rendszerezett, ill. szakszavak segítségével történő helyes ismertetése

– Mutassa be a képet […], amelyet a szerző cikkéhez mellékelt!

1.3 visszaad

a tartalom vagy az összefüggések saját szavakkal történő tárgyilagos és szaknyelvi szempontból helyes megfogalmazása

– Adja vissza a történet cselekményének lefolyását max. xxx szóban!

1.4 összefoglal

a tartalom, a kijelentések vagy az összefüggések lényegre koncentráló és értelmes visszaadása ill. szaknyelvi szempontból helyes bemutatása

– Foglalja össze a tudósítás tartalmát egy olvasónak, aki még nem foglalkozott ezzel a témával!


8

2 Operátorok, melyek a reorganizáció és transzfer követelménycsoportban várják el a teljesítményt 2.1 megvizsgál / feltár

szövegek, szöveg állításai, problémafelvetés vagy tényállások alapján bizonyos kritériumok, ill. szempontok segítségével valaminek a kidolgozása

– Vizsgálja meg az xxx című esszé nyelvezetét és stílusát!

2.2 elemez

irodalmi szövegek megértése a szövegek struktúrája, funkciója és szándéka közötti kölcsönhatások bevonásával; a szöveg szerkezetét alkotó, a műfajra jellemző, mondattani, jelentéstani vagy stilisztikai-retorikai központi elemek és azok szerepének kidolgozása az egész szövegre vonatkozóan

– Elemezze a szöveg lényeges nyelvi jellemzőit!

szakszövegeknél a gyakorlati szerkezet, ill. funkció megértése 2.3 besorol

egy tartalom, egy közlés, egy problémafelvetés vagy egy tényanyag kapcsolatba hozása egy előre megadott vagy egy saját választású szövegösszefüggéssel

– Sorolja be az xxx című verset irodalomtörténeti szempontból! (Ld. még a szerzőről közölt rövid tájékoztatót az xxx című mellékletben.)

2.4 összehasonlít

legalább két szöveg/szövegbeli kijelentés vagy tényanyag megadott vagy saját választású szempontok szerinti ismérvek alapján történő szembeállítása, kapcsolatba hozása és elemzése, különbségek, hasonlóságok, eltérések vagy ellentétek kidolgozása

– Hasonlítsa össze, hogyan jelenik meg a „boldogság“ téma a versben és a dalszövegben!

2.5 megmagyaráz / értelmez

egy szöveg kijelentéseinek, tényanyagainak meglévő ismeretek és tapasztalatok alapján történő érthető és árnyalt bemutatása, ill. további információk és példák segítségével történő szemléltetése

– Magyarázza meg az xxx című vers és a keletkezési ideje közötti összefüggést is (ld. infó a mellékelt függelékben)! – Értelmezze, hogy az adott szöveg irodalmi formája és üzenete milyen kapcsolatban áll egymással!


2.6 összefüggésbe hoz

elemzési eredmények, szövegbeli kijelentések, tényanyagok, problémalfelvetések egy előre megadott vagy egy saját választású szemponttal történő összekapcsolása

– Hozza összefüggésbe a mellékelt cikk diagramját a szöveggel!

2.7 jellemez

személyek vagy alakok külső és belső ismertetőjelei segítségével történő pontos leírása

– Jellemezze a hőst és az ellenfelét!

9


10

3 Operátorok, melyek a reflexió és problémamegoldás követelménycsoportban várják el a teljesítményt 3.1 értelmez

3.2 megítél

a szöveg struktúrájának, funkciójának

– Elemezze a verset a

és szándékának kölcsönhatását

megadott szempontok

figyelembevéve egy szövegleírás

szerint, majd értelmezze

eredményeinek ok-okozati

azt a cím

összefüggéseinek kidolgozása

figyelembevételével!

egy szöveget, egy szöveg kijelentését,

– Hogyan ítéli meg az

egy tényállást, egy

egoizmus (önszeretet) és

problémamegoldást, egy a

az altruizmus (önzetlenség,

szaktudásra és szakismeretre

emberszeretet) arányát a

vonatkozó problematikát tekintetbe

mai társadalomban?

véve egy önálló, megindokolt tárgyilagos, etikai vagy esztétikai vélemény megalkotása

– Hogy ítéli meg az xxx című függelékben szereplő információk alapján a számkivetésben élő szerző sorsát és helyzetének tükröződését a mellékelt szövegben?

3.3 értékel

hasonló mint a „megítél“, azonban

– Értékelje a kijelentéseket,

magában foglalja a megindokolt saját

amelyeket az xxx című cikk

értékrend közzétételét, amely az

szerzője a mai fiatalok és

ismert normákból és értékekből

öregek kapcsolatáról közöl!

vezethető le

– Értékelje a szerző nemzetiszocialistákkal szembeni viszonyát az xxx című melléklet alapján!

3.4 (kritikusan) állást foglal / hozzászól

egy problémafelvetés, egy

– Foglaljon állást

problémamegoldás, egy tényanyag

személyesen a szerző xxx

megítélése szakmai ismeretek,

című esszéjében kifejtett

valamint a kritikus vizsgálat és alapos

pozíciójával kapcsolatban!

mérlegelés utáni belátás alapján

– Olvassa el A hazugságok gyakorisága a mindennapokban témáról írt tanulmány kivonatait, és szóljon hozzá az eredményekhez a saját szemszögéből!


3.5 megindokol

egy elemzés eredményének, egy

– Indokolja meg végezetül,

döntésnek, egy véleménynek, egy

hogy Ön szerint az xxx

értékelésnek szakmai és tárgyilagos

című színdarab vígjáték

megerősítése (megfelelő érvek,

vagy tragédia!

11

bizonyítékok, példák segítségével) 3.6 kifejt / megvitat / kifejt

egy tézis vagy problémafelvetés

– Fejtse ki (vitassa meg) a

értékének, helytállóságának érvek

mellékelt szövegben

alapján történő mérlegelése,

olvasható különböző

vizsgálata, és erre alapozva egy

pozíciókat [...], valamint

következtetés, ill. állásfoglalás

erre építve fogalmazza

ellentmondásoktól mentes

meg saját álláspontját!

megfogalmazása

– Használja a mellékelt szövegeket további inspirációként, az xxx fogalomnak és annak jelentésének jelen korszakunkban való kritikus kifejtéséhez!

3.7 ellenőriz

egy szöveg kijelentésének, egy

– Ellenőrizze az újságcikkben

tézisnek, egy érvelésnek, egy

közölt xxx téma elemzési

elemzési eredménynek vagy egy

eredményeit a mellékelt

tényállásnak a saját ismeretek,

diagramok

nézetek vagy szövegismeret alapján

figyelembevételével, és írja

történő megvizsgálása, valamint az

le saját eredményeit!

eredmények bemutatása 3.8 kidolgoz

konkrét feladatmeghatározás alapján

– Dolgozza ki egy

egy a megadott szöveggel

kommentár/nyílt levél

összefüggő saját szöveg kidolgozása

munkatervét, melyet

a szükséges döntések és

Önnek arról a tényállásról

munkaszakaszok megnevezésével

kell megfogalmaznia, mely a mellékelt cikkben olvasható! Vegye figyelembe a feladatmeghatározást!


3.9 alkot

konkrét feladatmeghatározás alapján egy megadott szöveggel összefüggő saját szöveg kidolgozása az ismertetett kritériumok segítségével

12

– Az xxx című újságcikket alapul véve alkosson egy rövid (max. xxx leütésből álló) cikket ugyanarról a témáról ugyanannak az újságnak az internetes oldalára! – Ön egy reklámügynökségnek dolgozik, amely megbízást kapott egy elektromos kerékpárokat gyártó cégtől. Olvassa el a mellékletben található termékleírást, majd alkosson egy féloldalas hirdetést a nyomtatott sajtó számára! Használja fel a mellékletben található képet!

3.10 felhívja a figyelmet

megindokolt írásbeli kérés egy illetékes magánszemélyhez, testülethez vagy intézményhez

– Hívja fel a hallgatóság figyelmét arra, hogy a nehéz körülmények ellenére is őrizzék meg az idősek, valamint a rászorulók iránti szociális elkötelezettségüket! – Hívja fel a politikai döntéshozók figyelmét arra, hogy az aktuális problémát a fiatal lakosság érdekeit szem előtt tartva oldják meg!

1 Az operátorok jelentősége a feladatkijelölés és az értékelés keretében szakdidaktikai szempontból

Recommend Documents