1. A VIZSGÁLAT METODIKÁJA

1. A VIZSGÁLAT METODIKÁJA

Az ORTT Műsorelemző Szolgálata folyamatosan vizsgálja az elektronikus médiumok hírszolgáltatási tevékenységét. A kvantitatív tartalomelemzések alapkérdése, hogy mennyiben érvényesül a közszolgálati és kereskedelmi csatornák politikai műsoraiban a tájékoztatás kiegyensúlyozottságának, pártatlanságának törvényi követelménye. Az alábbiakban néhány hírműsor gyakorlatát két aspektusból, a politikai szereplők médiahasználata, illetve a hírek tartalmi jellemzői felől közelítjük meg. Az előbbi szempont azt vizsgálja, hogy a különböző politikai irányzatok képviselői milyen arányban kapnak szereplési lehetőséget a műsorokban. Közkeletű vélekedésnek tekinthető, hogy nagyobb jelentősséggel bír, ha a szereplők saját hangjukon szólalhatnak meg, mintha cselekedeteiket, véleményüket narrátor foglalja össze. Ezért elemzésünk során külön figyelmet fordítottunk az élőszóban nyilatkozó szereplők arányára. Másik szempontunk a tájékoztatás kiegyensúlyozottságát a hírek tartalmi jellemzői alapján elemzi. Ez az aspektus többek között a „siker/kudarc-propaganda” jelenlétét próbálja mérni az országos jelentőségű sikerekről (pl. ingyenessé váló felsőoktatás), illetve kudarcokról (pl. a munkanélküliség növekedése) beszámoló hírek előfordulásának vizsgálatával. Vizsgálatunkban kizárólag azokat a megjelenéseket vesszük figyelembe, amikor a műsorok ismertették a szereplők álláspontját, cselekedeteit, illetve amikor élőszóban nyilatkoztak. A Műsorelemző Osztály arra törekszik, hogy analíziseinek technikáját tökéletesítse. 2003. áprilisától új szempontot emelt be a hírműsor-elemzés módszertanába, a megszokott szondázási mód mellett külön vizsgálta az Rttv. 23. paragrafusának teljesülését a közszolgálati televíziók és rádiók hírműsoraiban (8. fejezet). Jelentésünk a 2003. április 1. és 30. között sugárzott hírműsorok számszerű jellemzőit tartalmazza.

A továbbiakban végig kerekített adatokat közlünk, a kurzívval szedett paraméterek a rendkívül alacsony esetszám miatt nem alkalmasak következtetések levonására! A vizsgálat mintája Jelentésünk az MTV déli és esti Híradójára (19:30), a Duna Televízió Híradójára (18:00), a Kossuth Rádió Reggeli Krónika c. hírműsorának 6:00-7:00-ig terjedő részére, a Déli és Esti Krónikára, a TV2 Tények című (18:30) hírműsorára, az RTL Klub Híradójára (18:30), valamint a Danubius és Sláger Rádió reggeli hírblokkjára, a TV2 Jó estét, Magyarország! című műsorára (hétfőtől-péntekig kb. 23 órai kezdéssel), az ATV Híradójára (19:00) és a Hír TV Híradójára (19:00) terjedt ki. A vizsgált műsorfolyamban – a műsoregységek összműsorideje megközelítőleg 119 óra volt (5925 műsoregység), amelyből körülbelül 88 órányi (3987 műsoregység) magyar vonatkozású témával foglalkozott – összesen 6660 szereplőt regisztráltunk, akik közül 2075 parlamenti politikus volt.

1. táblázat A műsoregységek vonatkozási kerete külföldi vonatkozású

határon túli magyar vonatkozású

magyar összesen vonatkozású

Duna TV Híradó Esti Krónika M1 esti Híradó RTL Klub Híradó Tények Déli Krónika Reggeli Krónika Danubius Rádió hírműsora Sláger Rádió hírműsora Hír TV Híradó ATV Híradó Jó estét, Magyarország! M1 déli Híradó

116 181 163 151 134 189 157

29 1 1 0 0 0 0

479 385 393 361 361 292 323

624 567 557 512 495 481 480

212

0

225

437

155 170 109

1 0 0

274 242 283

430 412 392

108 60

1 0

190 179

299 239

Összesen

1905

33

3987

5925

2

2. A HÓNAP FŐBB TÖRTÉNÉSEI A politikai hírműsorok adatainak könnyebb értékelésének érdekében az ORTT Műsorelemző Osztálya

minden

hónap

meghatározó

eseményeit

összefoglalva

a

hírműsorok

tartalomelemzéséhez csatolja. A történéseket időrendben közöljük. Forrásként a Tallózó Hírösszefoglaló című rovatát használtuk.

2003. április ¾ április

1.:

A

Legfelsőbb

Bíróságon

megkezdődött

Tocsik

Márta

másodfokú

büntetőperének tárgyalása. ¾ április 2.: Mádl Ferenc és Göncz Árpád is megerősítette, hogy eleget tesz Medgyessy Péter meghívásának, és ott lesz Athénban a csatlakozási szerződés aláírásán. ¾ április 2.: A kormány elfogadta a közoktatási törvény módosítását, amelyet még tavasszal benyújt a parlamentnek. ¾ április 4.: Medgyessy Péter szerint az uniós csatlakozás azt igényli, hogy az olcsó munkaerő helyett nagy szaktudással rendelkező emberek dolgozzanak Magyarországon is. Közben a Fidesz bírálta a kormány foglalkoztatáspolitikáját. Az ellenzéki párt szerint folyamatosan nő a munkanélküliek száma. ¾ április 5.: Orbán Viktor az Első Magyar Gazdakongresszuson azt mondta, hogy a Medgyessy-kormány rosszul képviselte a magyar mezőgazdasági termelőket az uniós csatlakozási tárgyalásokon. ¾ április 6.: A közvélemény félrevezetésével vádolta a földművelésügyi miniszter Orbán Viktort a karcagi gazdakonferencián tett kijelentései miatt. Németh Imre szerint a Medgyessy-kormány egy év alatt többet tett az uniós csatlakozásért, mint az Orbánkormány négy év alatt. ¾ április 7.: Az Országgyűlés egyhangúlag elfogadta az ún. „üvegzseb-törvényt”, amely lehetővé teszi, hogy az Állami Számvevőszék magáncégeknél is vizsgálhassa a költségvetési pénzek felhasználását. ¾ április 7.: Nem támogatják az ellenzéki pártok a kórháztörvény módosítását, és ez ügyben négypárti, illetve szakmai egyeztetést sürgetnek. ¾ április 8.: A Legfelsőbb Bíróság felmentette Tocsik Mártát a csalás vádja alól. A jogerős ítélet szerint az ÁPV Rt. volt jogásza megtarthatja vagyonát, de 400 ezer forintos pénzbüntetést kell fizetnie magánokirat-hamisítás miatt. ¾ április 8.: Őrizetbe vettek 13 vesztegetéssel gyanúsított dunaújvárosi rendőrt. 3

¾ április 8.: Magyarország a továbbiakban nem kíván részt venni az iraki katonai akcióban, és békefenntartó szerepet sem vállal a Közel-Keleten – erősítette meg Juhász Ferenc, aki sikeresnek ítélte a nemrég véget ért taszári kiképzést.

¾ április 8.: Megalakult az APEH-nél történt adatmentést vizsgáló országgyűlési bizottság. A testület elnöke az MDF-es Font Sándor, alelnöke pedig az MSZP-s Wiener György lett.

¾ április 9.: A honvédelmi miniszter szerint sokan indokolatlanul keltettek pánikot az Irak elleni háborúval kapcsolatban, ezért az állam jóval többet költött az ország biztonságra, mint amennyit kellett volna.

¾ április 10.: Az informatikai miniszter vizsgálatot indított a tárcánál, hogy kiderítsék, igaza van-e Rogán Antalnak. A fideszes képviselő szerint Kovács Kálmán állításával ellentétben mégis részt vesznek a hírközlési törvény módosításának kidolgozásában a tárca közigazgatási államtitkárának volt munkatársai.

¾ április 10.: Tíz év börtönbüntetést kapott jogerősen Dietmar Clodo. ¾ április 11.: Medgyessy Péter a Magyar Honvédség értekezletén kijelentette: megköveteli a katonáktól a hadsereg átalakításának támogatását akkor is, ha az fájdalmas lépésekkel jár, mert ezen múlik a honvédség és az ország biztonsága. ¾ április 11.: Felmentették beosztásból Rácz Zsoltot, az informatikai minisztérium közigazgatási államtitkárát, mert a vizsgálat megállapította, hogy az államtitkár korábbi munkahelye - minden korábbi cáfolat ellenére - részt vesz a hírközlési törvény módosításának kidolgozásában. ¾ április 12.: Az ügydöntő népszavazás csekély, 45,56 százalékos részvétel mellett zajlott le, a szavazáson a választásra jogosultak elsöprő aránya, 83,76 százaléka támogatta Magyarország uniós csatlakozását. A négy parlamenti párt vezetője egyaránt üdvözölte a népszavazás eredményét. ¾ április 14.: Az uniós csatlakozásról szóló népszavazással fejeződött be Magyarországon a rendszerváltás jelentette ki Medgyessy Péter nemzetközi sajtótájékoztatóján. A miniszterelnök szerint nem a tiltakozás, hanem a túlzott magabiztosság jele az, hogy sokan távol maradtak a referendumtól. Az ellenzék úgy látja, hogy a rossz kampány miatt voksoltak kevesen. ¾ április 15.: Elsöprő többséggel támogatta az Országgyűlés azt a határozatot, amely felhatalmazást ad a kormánynak az uniós csatlakozási szerződés aláírására. Egyedül Simicskó István szavazott nemmel az előterjesztésre. ¾ április 16.: Medgyessy Péter és Kovács László is aláírta az Európai Unió bővítéséről szóló szerződést az ősi athéni piactér helyén emelt csarnokban. 4

¾ április 16.: Lemondott a Fidesz-frakcióban és a honvédelmi bizottságban betöltött tisztségeiről Simicskó István, miután egyedüliként nemmel szavazott a csatlakozási szerződés aláírására. ¾ április 17.: Az előzőleg bejelentettnél komolyabb, a hetes nemzetközi skálán hármas veszélyességi fokú volt a múlt heti paksi üzemzavar. Az atomerőműben a fűtőanyagtisztítórendszer karbantartása közben radioaktív gáz jutott a környezetbe. ¾ április 18.: Nem talált veszélyes sugárzást a Paksi Atomerőműnél az az osztrák környezetvédelmi szervezet, amely a reaktornál végzett méréseket. Gál J. Zoltán a kormányszóvivői tájékoztatón közölte: semmi ok a pánikkeltésre, a háttérsugárzás mértékéről adott tájékoztató becsületes és pontos. ¾ április 18.: A Fidesz szerint saját cégének számlázott a kulturális miniszter. Görgey Gábor közölte: felesége két fellépéséért és az Operaház számára készített szövegkönyv után járó honoráriumot vette fel. ¾ április 21.: Magánpénzből új sportcsarnokot építtetne az állam Budapesten. A sportminisztérium öt-hétezer néző befogadására alkalmas létesítményt szeretne létrehozni. ¾ április 22.: Nem hivatalos brit és amerikai felkérés érkezett arról, hogy Magyarország békefenntartó alakulatot küldjön Irakba. Juhász Ferenc honvédelmi miniszter négypárti egyeztetést hívott össze az ügyben. ¾ április 22.: Schmitt Pál belép a Fideszbe, és az új néppárt alelnökjelöltje lesz. ¾ április 23.: A Fidesz szerint a kormány valamennyi lépése és nyilatkozata azt mutatja, a kabinet nem támogatja, hogy Magyarország olimpiát rendezzen 2012-ben. Jánosi György ezzel szemben azt mondja, hogy alaposan meg akarják fontolni a döntést. ¾ április 24.: Megengedhetetlen a Paksi Atomerőmű Részvénytársaság privatizálása – jelentette ki a Pokorni Zoltán. Az ÁPV Rt. közölte, hogy sem az MVM, sem a Paksi Atomerőmű privatizációja nem szerepel az idei üzleti tervben. ¾ április 24.: Soron kívüli eljárásban tárgyalja a Legfelsőbb Bíróság a GYES-perek felülvizsgálatát. A döntés precedensértékű lesz, bár a pert három kismama indította, a határozat mindenkire vonatkozik, akinek 1998. és 2002. között járt volna a jövedelempótlék. ¾ április 25.: Az autópálya díjak eltörléséért tiltakoztak Martonvásáron és a fővárosban. ¾ április 26.: Mind a négy parlamenti párt részt vett azon a külügyminisztériumi egyeztetésen, amelyen szakértők adtak tájékoztatást a magyar katonák esetleges iraki szerepvállalásáról.

5

¾ április 26.: A Fidesz és az MDF kifogásolta Kuncze Gábornak azt az álláspontját, hogy blöff volt a 2012-es olimpia budapesti megrendezésének gondolata. ¾ április 28.: A beteg önrendelkezési joga nem terjed ki arra, hogy aktív eutanáziát kérjen – mondta ki az Alkotmánybíróság tízévnyi vita után. A testület határozata szerint ugyanakkor a gyógyíthatatlan betegnek továbbra is joga van arra, hogy visszautasítsa az életét meghosszabbító kezelést. ¾ április 28.: Éles kritikával illette a Fidesz frakcióvezetője a parlamentben a paksi atomerőmű vezetését és a kormányt a rossz kommunikáció miatt. A miniszterelnök válaszában visszautasította a vádakat. ¾ április 29.: Medgyessy Péter szerint Magyarország akkor is részt tud venni az iraki békefenntartásban, ha az ellenzék nemet mond a misszióra. ¾ április 30.: Nem rendez olimpiát Magyarország – jelentette ki a kormányülés után a szóvivő. Gál J. Zoltán utalt a korábban elkészült olimpiai megvalósíthatósági tanulmányban megfogalmazottakra, illetve arra, hogy a rendezvény 4600 milliárd forintjába kerülne az országnak.

6

¾ 3. A VIZSGÁLAT EREDMÉNYEINEK ÖSSZEFOGLALÁSA

¾ Áprilisban a parlamenti képviselők megjelenéseinek aránya öt százalékkal visszaesett (36% vs. 31%) (6. ábra). A kormány/koalíciót az aktorok 21, a parlamenti ellenzéket 10, az egyéb szereplőket 69 százalék képviselte. ¾ Az év negyedik hónapjában a parlamenti politikusok 67 százaléka a kormány/koalíció, közel harmada (33%) az ellenzék képviselői közül került ki (7. ábra). A két politikai oldal szereplésében továbbra sem történt jelentős elmozdulás (a kétharmad-egyharmad körül alakult), az elmúlt négy hónapban csak apróbb különbségeket regisztráltunk. ¾ Áprilisban a kormányzati oldal politikusaira jutó beszédidő jelentősen megemelkedett (68% vs. 74%) (10. ábra), míg az ellenzéké csökkent (32% vs. 26%). A kormány reprezentánsai főként az uniós népszavazás és az azt követő szerződés aláírás kapcsán kaptak szót, amit az is mutat, hogy a két leghosszabban nyilatkozó politikus a miniszterelnök és a külügyminiszter volt. ¾ Áprilisban a húsz legtöbbet szereplő politikus elsősorban a kormány/koalíció reprezentánsai közül került ki (12 fő) (13. táblázat). Orbán Viktorra jóval nagyobb figyelem irányult, mint az ellenzék más képviselőire. Ebben a hónapban kitüntetett érdeklődés övezte a köztársasági elnök és az adatvédelmi biztos munkáját, előbbi az uniós integrációval, utóbbi pedig az APEH-adatmentési botránnyal kapcsolatban kapott nagyobb publicitást.

7

4. A HÍREK TARTALMI JELLEMZŐI Áprilisban a külföldi vonatkozású műsoregységek aránya csökkenni kezdett (35% vs. 32%), ami az iraki háború eseményei iránt tanúsított figyelem visszaesésével hozható kapcsolatba, helyét a Távol-Keleten kitört tüdőgyulladás-járvány (SARS) terjedése vette át. A kérdéskörök "élbolyában" helycsere történt (2. táblázat), ebben a hónapban már a gazdasági szféra történéseivel foglalkoztak a legtöbbet a hírműsorok. A tematikai csoporton belül a leggyakrabban a vállalkozások, vállalatok helyzetét dolgozták fel a szerkesztők, megoszlásuk az előző hónaphoz képest jelentősen megemelkedett (lásd 14. táblázat). A vállalatok, vállalkozások állapotának gyakori említése összefüggött a Paksi Atomerőmű Rt. kettes blokkjában történt eseményekkel. Ezzel hozható kapcsolatba a természeti-, ipari katasztrófák, balesetek témakörének három százalékos emelkedése is, amin belül az ipari katasztrófák témája megötszöröződött (lásd 14. táblázat). A kormány gazdaságpolitikája felé irányuló figyelem visszaesett (14% vs. 12%), a témakörön belül a költségvetés helyzete és a privatizáció témájának előfordulása emelkedett. Az ország külpolitikai kapcsolatait taglaló műsoregységek elvesztették vezető helyüket. Továbbra is az EU-csatlakozás jelent meg a legtöbbször, de ennek a témának az aránya is visszaszorult márciushoz képest (lásd 14. táblázat). A kérdéskör háttérbe kerülése összefüggésbe hozható az európai integrációs szerződés április 16-i aláírásával, amellyel lezárult a tematizálás intenzív szakasza. A szociális szféra történéseit a műsoregységek hatoda dolgozta fel, a csoportban elsősorban az egészségügy helyzete számított "húzó" kérdéskörnek (lásd 14. táblázat), mivel ebben hónapban indult meg a kórházak privatizációjáról szóló vita. A belpolitikát érintő témakörök közül a kormány tevékenysége vesztett súlyából (18% vs. 15%). A belpolitikai botrányokat, korrupciót tárgyaló műsoregységek továbbra is a híradások közel tizedében jelentek meg (9% vs. 9%), a megoszlást elsősorban a Tocsik-ügy bírósági tárgyalása konzerválta, továbbá a Postabankkal összefüggő nyomozás és a különböző államigazgatási szervek botrányai. A hírműsorok tudósításaiban leggyakrabban előforduló témákat a Mellékletben (14. táblázat) tüntettük fel.

8

2. táblázat A hírműsorok tudósításainak témái (a magyar százalékában, egy tudósítás több témát is érinthet)

gazdasági helyzet külpolitikai kapcsolatok szociális szféra kormány tevékenysége kultúra, média kormány gazdaságpolitikája bűnözés belpolitikai botrányok, korrupció parlament tevékenysége természeti, ipari katasztrófák, balesetek önkormányzatok tevékenysége általános belpolitikai kérdések pártok viszonya, ügyei rendvédelmi szervezetek helyzete kormányzat-ellenzék viszonya

vonatkozású

N=3987 műsoregységek

a témát érintő magyar vonatkozású műsoregységek aránya március április 25 32 37 31 17 17 18 15 11 14 14 12 11 9 9 9 8 9 6 9 7 8 8 7 6 6 6 4 2 2

A híradások tartalmával kapcsolatban az ORTT azt is vizsgálja, hogy a magyar vonatkozású hírek milyen arányban számoltak be országos jelentőségű sikerről, illetve kudarcról (1. ábra). Az év negyedik hónapjában a kudarcról tudósító műsoregységek aránya (4% vs. 5%) és a sikerről tudósítóké is egy százalékkal emelkedett (3% vs. 4%). A balsikerekről szóló műsoregységek több mint ötöde a kormányzat, két százaléka az ellenzék, több mint háromnegyede pedig „egyéb intézmény” tevékenységéhez kapcsolódott. A fiaskók kötődésénél a politikai paletta szereplőinek részesedése jelentősen visszaesett (37% vs. 24%), ezen belül is a kormány erőteljes visszaszorulása volt megfigyelhető. Az „egyéb intézményeken” belül most is a legtöbb bukást a vállalatok, vállalkozások produkálták, az ódiummal telített esetek megjelenéseinek közel felét adták (136 esetből 61 eset). A

sikerről

tudósító

műsoregységek

tekintetében

a

kormány

számaránya

megemelkedett (32% vs. 42%). A folyamat az Athénban aláírt integrációs szerződéssel hozható kapcsolatba. Ezzel párhuzamosan az egyéb intézményekhez (64% vs. 56%) és az ellenzékhez köthető sikerek (4% vs. 2%) prezentációja csökkent.

9

1. ábra

N=3987

A kudarcról és sikerről szóló műsoregységek aránya és kötődése (a műsoregységek százalékában)

kudarc február

kudarc március

kudarc április

80 60 %

40 20 0

kormány

ellenzék

egyéb intézmény

kudarc február

30

4

66

kudarc március

32

5

63

kudarc április

22

2

76

siker február

siker március

siker április

80

%

60 40 20 0

kormány

ellenzék

egyéb intézmény

siker február

35

3

62

siker március

32

4

64

siker április

42

2

56

Áprilisban a konfliktusról tudósító műsoregységek előfordulása nőtt (10% vs. 11%), az együttműködésről szóló hírek aránya változatlan maradt (6% vs. 6%). A két politikai oldal ellentétei kevésbé hangsúlyosan jelentek meg áprilisban, mint márciusban (2. ábra). A vizsgált időszakban is főként az uniós csatlakozásunk és az iraki háborúban való részvállalásunk kapcsán ütköztették véleményüket a kormány és az ellenzék prominensei.

10

A két politikai oldal kooperációjáról tudósító műsoregységek aránya erőteljesen visszaesett (37% vs. 30%), ez elsősorban a kormány prezentációjának csökkenésével magyarázható (32% vs. 22%). 2. ábra

N=3987

A konfliktusról és együttműködésről szóló műsoregységek aránya és kötődése (a műsoregységek százalékában)

konfliktus február

konfliktus március

konfliktus április

80 60 %

40 20 0

kormány

ellenzék

egyéb

konfliktus február

29

22

49

konfliktus március

33

28

39

konfliktus április

26

20

54

együttműködés február

együttműködés március

együttműködés április

80

%

60 40 20 0

kormány

ellenzék

egyéb

együttműködés február

30

5

65

együttműködés március

32

5

63

együttműködés április

22

8

70

11

5. A HÍRSZOLGÁLTATÁS TARTALMI JELLEMZŐI Az ORTT a politikusok nyilatkozatainak tartalmi vonatkozásait is elemezte, ennek keretében azt vizsgálta, hogy a parlamenti politikusok milyen eséllyel láthatták el kritikai, ellenőrző funkciójukat, azaz milyen gyakran fogalmazhattak meg bírálatokat, eltérő véleményeket. Áprilisban továbbra is a szereplők közel tizede (11%) fogalmazhatott meg valamifajta bírálatot (3. ábra), a kritikák fele érintette a politikai élet szereplőit. Mind a kormány (46% vs. 43%), mind az ellenzék prezentációja három százalékkal visszaesett a dimenzióban (10% vs. 7%). Az egyéb szereplőkhöz kapcsolódó elmarasztaló vélemények képzeletbeli tortájából ebben a hónapban jelentős részt tudhattak magukénak a vállalatok, vállalkozások, bankok és biztosítók (93 eset). A szféra leginkább a paksi atomerőműben történt üzemzavar miatt került előtérbe, a csoporttól nem sokkal maradt el a minisztériumok tevékenységének negatív megítélése (74 eset).

3. ábra

N=6660

A hírműsorokban elhangzott bírálatok aránya és címzettjei (az összes szereplés százalékában)

bírálatot tartalmazó szereplések

egyéb intézmény tevékenységének bírálata

bírálatot nem tartalmazó szereplések

ellenzék tevékenységének bírálata kormányzat tevékenységének bírálata

50

89

11 7 43

A politikusok közel minden ötödik szereplésük alkalmával fogalmaztak meg kifogásokat (19%), ami az előző hónap adataival összehasonlítva 3 százalékos csökkenést mutatott (4. 12

ábra). Áprilisban a kormány prezentációja egy százalékkal csökkent (12% vs. 11%), és a többi szereplő részesedése is ugyanilyen mértékben mérséklődött. A három legtöbb negatív ítéletet megfogalmazó parlamenti politikus között ebben a hónapban is csak ellenzékieket találtunk: Deutsch Tamás (19 eset), Pokorni Zoltán (15 eset) és Áder János (14 eset), akik megjelenéseik nagy részében kritikusan léptek fel a kormányzati politikával szemben (lásd. táblázat). 4. ábra

N=2075

A kormánytagok és a parlamenti képviselők által megfogalmazott bírálatok megoszlása (kormánytagok, parlamenti képviselők szerepléseinek százalékában)

nincs bírálat egyéb intézmény tevékenységének bírálata kormányzat tevékenységének bírálata ellenzék tevékenységének bírálata

6

11

81 2

A pártkötődéssel nem rendelkező szereplők előfordulásaik 13 százalékában (332 eset) emeltek valamilyen intézmény működésével szemben kifogást. Az év negyedik hónapjában is a civil szféra szerveződései tették a legtöbb a bírálatot (3. táblázat). Magas prezentációjuk egyik oka a Paksi Atomerőmű Rt. kettes blokkjának tisztítása közben történ baleset volt, amelynek kapcsán gyakran kaptak szót környezetvédelmi szervezetek, akik mind az atomerőmű vezetőségét, mind a kormányt bírálták.

13

3. táblázat Az öt legtöbb bírálatot megfogalmazó, pártkötődéssel nem rendelkező szereplő (az összes bírálatuk arányában, egy nyilatkozat több bírálatot is tartalmazhat)

civil szféra szerveződése országos jogi szakágazati intézmény szakszervezetek, érdekképviseletek intézményi kötődés nem derül ki vállalat, vállalkozás, bank, biztosító

kormány ellenzék egyéb intézmény esetszám százalék esetszá százalék esetszám százalék m 10 3 1 41 12 11 3 37 11 27 7 5

8 2 2

1 -

-

18 30 25

5 9 8

Áprilisban a szereplések mindössze egy százaléka tartalmazott valamilyen elismerést (5. ábra). A kormányzat tevékenységének méltatása az előző hónapban mért szinthez képest felére esett vissza (46% vs. 21%). Medgyessy Péter kilenc esetben adott hangot megbecsülésének. A vizsgált hónapban is, mint az eddigi hónapokban, a dicséreteket tartalmazó szereplések száma igen alacsony volt (76 eset), emiatt a részletesebb elemzésre nincs lehetőség. 5. ábra

N=6660

A hírműsorokban elhangzott elismerések aránya, illetve címzettjei (az összes szereplés százalékában)

elismerést nem tartalmazó szereplések

egyéb intézmény tevékenységének elismerése

elismerést tartalmazó szereplések

kormányzat tevékenységének elismerése

99

1

79

21

14

6. A POLITIKAI SZEREPLŐK MÉDIAHASZNÁLATA

Az ORTT havi gyakorisággal végzett elemzései elsősorban azt vizsgálják, hogy az elektronikus médiumok milyen arányban biztosítottak lehetőséget a kormányzati hatalom, illetve a parlamenti ellenzék képviselői számára álláspontjaik kifejtésére. Az elemzés első lépésében a két szemben álló politikai oldal médiahasználatát az összes szereplési lehetőség alapján vizsgáljuk, azaz egyaránt figyelembe veszzük azokat a megjelenéseket, amikor a politikusok véleményét narrátor ismertette, illetve amikor a szereplők élőszóban nyilatkoztak. Az év negyedik hónapjában a vizsgált műsorok szereplőinek 31 százalékát a parlamenti politikum prominensei reprezentálták (6. ábra). A kormány/koalíciót az aktorok 21, a parlamenti ellenzéket 10, az egyéb szereplőket 69 százalék képviselte. A vizsgált periódusban a politikai aktorok átlagos szereplési aránya öt százalékkal visszaesett (36% vs. 31%). A műsorszolgáltatók többségénél a parlamenti erők prezentációja drasztikusan csökkent. A politikai szereplők háttérbe szorulása a Hír TV műsorában volt a legszembetűnőbb (51% vs. 34%), amit az MTV déli Híradójában szereplő képviselők aránya követett (36% vs. 21%). A kormánypárt reprezentánsainak előző havi szereplési arányai a műsorok többségében csökkentek, legnagyobb mértékben a Hír TV Híradójában (32% vs. 20%) vesztettek megjelenési arányaikból, egyedül a Déli Krónikában tudták növelni előfordulásukat (36% vs. 38%). Az ellenzéki pártok szereplése a kormányhoz hasonlóan alakult (12% vs. 10%). Ebben a hónapban a Danubius Rádió hírműsorában kapták a legnagyobb teret az ellenzék politikusai, ahol az összes megjelenés több mint ötödét tudhatták magukénak (22%). Az ellenzék leginkább az MTV déli Híradójában szorult vissza (13% vs. 7%).

15

6. ábra

N=6660

A parlamenti politikusok és az „egyéb szereplők” megjelenéseinek aránya a hírműsorokban (a szereplések százalékában)

kormány/koalíció Átlag

21

Hír TV Híradó

20

ATV Híradó

parlamenti ellenzék

10

69

14 26

66 7

Jó estét, Magyarország! (TV2)

13

8

MTV déli Híradó

14

7

Sláger Rádió

12

67 78 80

5

83

Danubius Rádió

39

RTL Klub Híradó

12

Tények (TV2)

11

22

8

83

28

16

56

38

Déli Krónika Reggeli Krónika

16

27

MTV esti Híradó

18 0%

10%

47

16

21

Duna TV Híradó

39 80

6

Esti Krónika

egyéb szereplők

57

9

71

9 20%

73 30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%

A következő táblázatba azokat a szereplőket (az ún. „egyéb szereplők”) gyűjtöttük össze, akik megjelenéseik, megszólalásaik alapján nem a hazai parlamenti politikai életet reprezentálják. A pártkötődéssel nem rendelkező aktorok közül a legnagyobb arányban a vállalatok, vállalkozások, bankok, biztosítók fordultak elő, előző havi részesedésük két százalékkal emelkedett (11% vs. 13%). Második helyen az országos jogi szakágazati intézmények (10,2%), a harmadikon pedig a külföldi szereplők álltak (8,7%) (4. táblázat). Áprilisban jelentősen emelkedett az országos jogi szakágazati intézmények és tagjainak részvételi aránya a hírműsorokban, ami egyrészt az EU-szavazás lebonyolításáért felelős Országos Választási Bizottság, másrészt az adatvédelmi biztos gyakori előfordulásával magyarázható (lásd 13. táblázat).

16

4. táblázat

N=4393

A 15 leggyakrabban előforduló pártkötődéssel nem rendelkező szereplő (szerepléseik arányában)

vállalat, vállalkozás, bank, biztosító országos jogi szakágazati intézmény külföldi szereplő intézményi kötődés nem derül ki minisztériumok civil szféra szerveződése kultúra, tudomány, művészet, szórakoztatóipar, oktatás rendőrség, VPOP egészségügy szakszervezetek, érdekképviseletek pártkötődés nélküli szakértő országos gazdasági szakágazati intézmény tömegkommunikáció egyéb szakágazati intézmény önkormányzati hivatalok, közalkalmazottak

esetszám 570 447 384 368 335 252

százalék 13,0 10,2 8,7 8,4 7,6 5,7

249 225 205 189 136 99 91 88 78

5,7 5,1 4,7 4,3 3,1 2,3 2,1 2,0 1,8

6. 1. Szereplési arányok az egyes témákban A szereplési arányok általános elemzése mellett az ORTT rendszeresen vizsgálja, hogy az egyes témakörökön belül milyen eséllyel nyilváníthattak véleményt (élőszóban vagy narrátori idézet útján) a szemben álló felek (5. táblázat). Az egyes témakörökön belüli szereplési arányok elemzésénél a parlamenti politikusok mellett az „egyéb szereplők” megjelenéseit is figyelembe vesszük. A hírműsorok szereplőinek nyilatkozataiban az ország gazdasági helyzetének kérdései jelentek meg a legtöbbször, a téma az előző havi részesedéséhez képest 6 százalékkal többször fordult elő (20% vs. 26%). A külpolitikai kapcsolatok témakörénél egy százalékos visszaesést regisztráltunk (26% vs. 25%). Az április 12-i ügydöntő népszavazás és az athéni ratifikáció után a média figyelme fokozatosan más témákra összpontosult, és az ország EUcsatlakozása háttérbe szorult. A többi kérdéskör előfordulása meg sem közelítette az első kettő megjelenési gyakoriságát. A kormányzati politikusok a legtöbb nyilatkozatot a kabinet tevékenységével kapcsolatban tették, amit az EU-csatlakozás követett. Most is, mint az ezt megelőző időszakokban, a kormány nagyobb súllyal szerepelt a témák többségében, mint az ellenzék.

17

Áprilisban az ellenzék két témában kapott több lehetőséget véleményének kifejtésére, mint a kormánypárti politikusok (általános belpolitikai kérdések, pártok viszonya, ügyei,), a kormány-ellenzék viszonyának kérdésében azonos arányban szerepelt mindkét politikai pólus. Az ellenzék reprezentánsai a leggyakrabban a belső pártügyek kapcsán nyilvánultak meg az elektronikus médiumokban, amelytől alig maradt el a parlament tevékenysége. A Fidesz május 17-én tartandó gyűlése már áprilisban éreztette hatását, mivel több közéleti személyiség is bejelentette, hogy csatlakozni kíván az alakuló Szövetséghez, ezért jelenhetett meg az előbbi téma hangsúlyosabban az ellenzéki megszólalásokban. 5. táblázat N=6660 A kormányzati oldal, a parlamenti ellenzék, valamint az „egyéb szereplők” előfordulása az egyes témakörökben (százalékban, egy nyilatkozat több témát is érinthet) a témát érintő magyar vonatkozású műsoregységek aránya kormányzati parlamenti „egyéb nyilatkozatok oldal ellenzék szereplők” aránya gazdasági helyzet külpolitikai kapcsolatok szociális szféra kultúra, média kormány tevékenysége parlament tevékenysége belpolitikai botrányok, korrupció kormány gazdaságpolitikája általános belpolitikai kérdések természeti, ipari katasztrófák, balesetek önkormányzatok tevékenysége bűnözés pártok viszonya, ügyei rendvédelmi szervezetek helyzete kormányzat-ellenzék viszonya

18 41 11 19 65 36 17 26 23

6 18 6 7 4 30 13 8 40

76 41 83 74 31 35 70 66 37

26 25 16 13 12 10 9 8 7

6 11 4 25 35 41

5 5 0 51 15 41

89 84 96 24 51 17

7 6 6 6 4 3

6. 2. A szereplők megjelenítési módjai A szereplőket aszerint is vizsgáltuk, hogy a szerkesztők fontosnak tartották-e felhívni rájuk a közönség figyelmét, azaz megjelentek-e a headline-ban vagy az összefoglalóban. A szereplők legnagyobb része (92%) sem a headline-ban, sem az összefoglalóban nem kapott helyet. A nevesített szereplők közül a legnagyobb gyakorisággal Medgyessy Péterre (30 eset) hívták fel a figyelmet. A második helyen Orbán Viktor állt, akit 14 esetben láthattunk a műsor elején 18

vagy végén elhelyezett „szalagcímekben”. Kovács László volt a harmadik legtöbbet szereplő közéleti személyiség (12 eset). Áprilisban a kormányzat reprezentánsai közel kétszer olyan gyakran fordultak elő a headline-okban, mint ellenzéki társaik (106 eset vs. 57 eset). A hírműsorok a kabinetre és tagjaira hívták fel a figyelmet, a kormány reprezentánsai tették ki a politikusok megjelenésének több mint felét (163 esetből 89 eset).

6. 3. A politikusok médiahasználatának tendenciái Az év negyedik hónapjában a parlamenti politikusok 67 százaléka a kormány/koalíció, közel harmada (33%) az ellenzék képviselői közül került ki (7. ábra). A kormány/koalíció szereplése az előző időszak adataihoz képest nem változott (67% vs. 67%). A kabinet tagjai két százalékot vesztettek megjelenéseikből (53% vs. 51%), miközben az MSZP-frakció (10% vs. 11%) és az SZDSZ parlamenti képviselőinek felbukkanásai enyhe emelkedést mutattak (4% vs. 5%). Medgyessy Péter (179 eset) és Kovács László (121 eset) jóval gyakrabban szerepeltek, mint politikus társaik, bár a miniszterelnök előfordulása csökkenő tendenciát mutatott (228 eset vs. 179 eset). A kormány tagjai közül Juhász Ferenc szereplése emelkedett meg számottevően, aki a magyar csapatok lehetséges iraki missziója körül kialakult polémia kapcsán jutott több szereplési lehetőséghez (lásd Melléklet 13. táblázat). A kisebbik koalíciós partner szerepléseinek továbbra is közel kétötödét a párt elnöke, Kuncze Gábor adta (106 esetből 43 eset), rajta kívül még a párt külügyi ügyekért felelős politikusa, Szent-Iványi István jelent meg gyakrabban a hírműsorokban. Az ellenzék szereplési aránya stagnált (33% vs. 33%). A Fidesz parlamenti képviselőinek megjelenései enyhén visszaestek (26% vs. 25%), míg a demokrata fórum részesedése egy százalékkal emelkedett (7% vs. 8%). Az ellenzéki képviselők közül Orbán Viktor kapta a legtöbb megjelenési lehetőséget, ami a Fidesz megújításával és az uniós csatlakozási szerződésre való meghívásával hozható összefüggésbe, párttársai hozzá képest jóval kisebb nyilvánosságot kaptak (lásd Melléklet 13. táblázat). Az MDF megjelenéseinek közel harmadát pusztán a párt véleményének idézése tette ki (166 esetből 61 eset), a kisebbik ellenzéki párt tagjai közül egyedül frakcióvezetőjük, Herényi Károly, került be a húsz legtöbbet szereplő közéleti személyiség közé (lásd Melléklet 13. táblázat).

19

7. ábra

N=2016

A kormány és a parlamenti pártok képviselőinek szereplései a hírműsorokban (a kormánytagok és a parlamenti képviselők szerepléseinek százalékában)

február

március

április

60

%

40

20

0

kormány

MSZP

SZDSZ

Fidesz

MDF

független

február

53

9

6

25

7

0

március

53

10

4

26

7

0

április

51

11

5

25

8

0

Az ORTT - nemzetközi példákat követve - elsősorban a parlamenti politikum (kormánytagok, parlamenti képviselők) médiahasználatának vizsgálatára helyezi a hangsúlyt. Emellett azonban a „politikai elit” szereplésnek vizsgálata más módszer alapján is elképzelhető. Így érdemes elemezni a parlamenti politikusok mellett az összes köztudomásúan politikai kötődéssel bíró szereplő megjelenését is (8. ábra). E megközelítés alapján kisebb eltérés mutatkozott a parlamenti politikusok szerepléseinek megoszlásához képest. A kormányoldal a szereplések 65, míg az ellenzék 33 százalékát birtokolta. A parlamenti képviselettel nem rendelkező pártok az összes szereplés 2 százalékát tudhatták magukénak. A kisgazdák továbbra is belső ellentéteik kapcsán szerepeltek a tudósításokban, míg a Centrum Párt főként a Somogy megyei közgyűlés elnökének, Gyenesei Istvánnak megjelenései miatt szerepelt a hírműsorokban. A kormány pártkötődéssel nem rendelkező tagjainak aránya újból enyhén emelkedett (11% vs. 12%). Az vizsgált időszakban a kabinet pártkötődéssel nem rendelkező tagjai közül a legtöbbet Csillag István szerepelt, aki a paksi atomerőműben történt baleset miatt kapott több lehetőséget a megjelenésre. A minisztert Görgey Gábor követette, aki a kormányból való lehetséges távozása és számlázási botránya miatt került a média figyelmének középpontjába (lásd Melléklet 13. táblázat). Áprilisban az MSZP reprezentánsainak előfordulása visszaesett (45% vs. 42%), míg az SZDSZ-é újból emelkedni kezdett (9% vs. 11%). Utóbbi párt szószolói 20

közül Kuncze Gábor és Magyar Bálint szereplései domináltak, a miniszter az OM ügyei, valamint az oktatásügy reformja miatt jelent meg gyakrabban a médiumokban (lásd Melléklet 13. táblázat). Az ellenzéki pártok közül mind a Fidesz (25% vs. 25%), mind az MDF szereplési megoszlása változatlan maradt (8% vs. 8%). 8. ábra

N=2501

A kormány és a pártok képviselőinek szereplései a hírműsorokban (a pártkötődéssel rendelkező szereplők megjelenéseinek százalékában)

február

március

április

60

%

40

20

0 kormány

MSZP

SZDSZ

Fidesz

MDF

Centrum Párt

FKGP

MIÉP

Munkáspár t

február

12

43

11

24

7

1

1

1

0

március

11

45

9

25

8

0

1

1

0

április

12

42

11

25

8

1

1

0

0

6. 4. Politikusok médiahasználata a hírműsorokban A vizsgált periódusban mind a kormány megjelenési aránya (66% vs. 66%), mind a parlamenti oppozícióé változatlan maradt (34% vs. 34%) (6. táblázat). A közszolgálati adók felénél a kormány előretöréséről beszélhettünk, ami legfőképpen a Duna Televízió Híradójánál volt szembetűnő (64% vs. 70%). A legnagyobb mértékű csökkenést az MTV esti kiadásánál regisztráltunk (71% vs. 65%). A kereskedelmi csatornáknál mindössze két műsorszolgáltató programjában emelkedett az MSZP-SZDSZkormány részesedése, a két kivételtől eltekintve (TV2 Jó estét, Magyarország!, ATV Híradó) minden más műsorszám esetében (leszámítva a Danubius Rádió programját, ahol arányuk 21

stagnált) vesztettek megoszlásukból. A kormányoldal megjelenésében a legnagyobb mértékű visszaesését a Sláger Rádió hírműsorában (79% vs. 73%) tapasztaltuk. 6. táblázat N=2075 A politikai erők médiahasználata a vizsgált műsorokban, az összes szereplés alapján (a kormány és a pártok véleménynyilvánító képviselőinek százalékában)

MTV esti Híradó MTV déli Híradó Duna TV Híradó Reggeli Krónika Déli Krónika Esti Krónika

kormány, koalíció február március április 70 71 65 72 63 67 69 64 70 61 67 63 68 67 71 60 65 63

parlamenti ellenzék február március április 30 29 35 28 37 33 31 36 30 39 33 37 32 33 29 40 35 37

Krónikák összesen

63

66

65

37

34

35

Tények RTL Klub Híradó Danubius Rádió Sláger Rádió Jó estét, Magyarország! ATV Híradó Hír TV Híradó

73 66 77 74

67 65 64 79

64 62 64 73

27 34 23 26

33 35 36 21

36 38 36 27

64 75 57

60 76 63

62 79 59

36 25 43

40 24 37

38 21 41

átlag

67

66

66

33

34

34

közszolgálati adók

66

66

67

34

34

33

kereskedelmi adók

68

67

66

32

33

34

22

7. POLITIKUSOK SZÓBELI SZEREPLÉSEI Az eddigiekben a kormánytagok, államtitkárok, országgyűlési képviselők megjelenéseit attól függetlenül vizsgáltuk, hogy a politikusok véleményét narrátor ismertette, vagy pedig élőszóban nyilatkoztak. Mivel a szóbeli nyilatkozatokat a narrátor általi megjelenítésnél értékesebb szereplési formának szokás tartani, a megjelenések e formáját is külön elemeztük. A politikusok verbális megnyilvánulásait a nyilatkozók csoportjának politikai összetétele, valamint a nyilatkozatok időtartamának megoszlása szempontjából elemeztük. Az év negyedik hónapjában a nyilatkozó politikusok 70 százaléka a kormányzat, 30 százaléka a parlamenti ellenzék álláspontját képviselte (9. ábra). A kormányzati oldal élőszóbeli szereplései a vizsgált időszakban két százalékkal emelkedtek (68% vs. 70%). Mind a kormánytagok (53% vs 54%), mind az SZDSZ parlamenti képviselői által tett nyilatkozatok aránya egy százalékkal nőtt (4% vs. 5%), az MSZP-frakció élőszóbeli megjelenéseinek aránya változatlan maradt (11% vs. 11%). Ebben a hónapban is a kormány/koalíció szocialista tagjainak élőszóbeli megjelenései fordultak elő a legnagyobb arányban a hírösszefoglalókban. Az MSZP tudhatta magáénak a hatalmon lévők megszólalásainak több mint kétharmadát (370 esetből 286 eset). A kormány politikusai közül ebben a hónapban is a miniszterelnök nyilatkozott a legtöbbször (67 eset), akit a külügyminiszter követett (54 eset). A kormány szabad demokrata tagjai közül Magyar Bálint élőszóbeli

megjelenéseinek

száma

megemelkedett,

ami

az

Oktatási

Minisztérium

tevékenysége iránti intenzív érdeklődéssel magyarázható. Az SZDSZ-frakciójából ebben a hónapban is Kuncze Gábort idézték a leggyakrabban (20 eset), a szocialista képviselők közül Szili Katalint (14 eset). Áprilisban az ellenzéki pártok nyilatkozatainak arányában két százalékos visszaesést regisztráltunk (32% vs. 30%). A Fidesz képviselői 2 százalékkal (27% vs. 25%) nyilatkoztak ritkábban, az MDF politikusainak megszólalási aránya nem változott (5% vs. 5%). Az ellenzék leggyakrabban megszólaló politikusa ebben a hónapban is Orbán Viktor volt (33 eset), aki a külpolitikának és a Fidesz belső ügyeinek szentelte nyilatkozatai többségét.

23

9. ábra

N=680

A kormány és a parlamenti pártok képviselőinek szóbeli szereplései a hírműsorokban (a kormánytagok és a parlamenti képviselők szóbeli szerepléseinek százalékában)

február

március

április

60

%

40

20

0

kormány

MSZP

SZDSZ

Fidesz

MDF

független

február

54

9

5

28

4

0

március

53

11

4

27

5

0

április

54

11

5

25

5

0

7. 1. Politikusok szóbeli szereplései a hírműsorokban Az év negyedik hónapjában újból emelkedett a kormány élőszóbeli szerepléseinek aránya (68% vs. 70%), míg az ellenzéké ugyanilyen mértékben csökkent (32% vs. 30%) (7. táblázat). A közszolgálati csatornák műsorainak kétharmadánál a kabinet előtérbe kerülése volt megfigyelhető, egyedül az MTV déli Híradójában nyilatkozhattak 11 százalékkal kevesebbet az előző hónaphoz képest (58% vs. 47%). A Kossuth Rádió Krónikáinál az ellenzék térvesztéséről beszélhettünk, 7 százalékkal csökkent megszólalásaik aránya (26% vs. 19%), a folyamat a Déli Krónikánál jelentkezett a legerősebben (35% vs. 20%). A kereskedelmi csatornák közül – a Hír TV Híradójának kivételével (52% vs. 50%) – az összes műsorszolgáltató programjánál nőtt a kormány nyilatkozatainak aránya. A Sláger Rádió nem biztosított egyetlen parlamenti oppozícióhoz tartozó politikusnak sem műsoridőt.

24

A Déli Krónikában (17 eset) és a Danubius Rádió reggeli hírműsorában (0 eset) a politikusi megnyilvánulások száma igen alacsony maradt az egész időszak folyamán. 7. táblázat A parlamenti politikusok élőszóbeli szereplései a hírműsorokban (a nyilatkozó szereplők százalékában)



N=680



70

74

81

30

26

19


78 70 * 100

64 68 * 95

66 72 * 100

22 30 * *

36 32 * 5

34 28 * *

60 73 44

62 80 52

65 81 50

40 27 56

38 20 48

35 19 50

átlag

68

68

70

33

32

30


69

66

70

31

34

30

kereskedelmi adók

66

69

70

34

31

30

Az ORTT vizsgálataiban - a francia CSA mintáját követve - állandóan alkalmazott mutató a politikai erők képviselői által adott nyilatkozatok összes idejének megoszlása. Ez a paraméter azt jelzi, hogy a két szemben álló politikai oldal képviselői milyen arányban részesedhetnek a nyilatkozó politikusok számára biztosított beszédidőből. A CSA előírása szerint a kampányidőszakon kívül az ún. három-harmad elve érvényesül, vagyis a mindenkori köztársasági elnököt leszámítva a kormányt, a kormánypárto(ka)t, valamint a parlamenti ellenzéket a politikusok beszédidejének egyharmada-egyharmada illeti meg. Áprilisban a kormányzati oldal politikusaira jutó beszédidő jelentősen megemelkedett (10. ábra), míg az ellenzéké csökkent. Az év negyedik hónapjában Medgyessy Péter (2124 másodperc) hosszabban nyilatkozott Kovács Lászlónál (1684 másodperc). A jelenlegi miniszterelnökre az athéni EU-csatlakozási szerződés aláírása irányította a média figyelmét. Az ellenzéki politikusok közül ebben az időszakban is Orbán Viktor kapta a legtöbb lehetőséget a megszólalásra (950 másodperc). 25

10. ábra

N=680

A parlamenti politikusok beszédidejének megoszlása (százalékban)

kormány/koalíció


80

%

60 40 20 0

február

március

április

kormány/koalíció

70

68

74


30

32

26

Az év negyedik hónapjában a két politikai pólus megszólalásainak hosszát tekintve a kormányzat részesedése hat százalékkal emelkedett (68% vs. 74%) (8. táblázat). A közszolgálati műsorszolgáltatók – az MTV déli Híradója kivételével – az előző hónaphoz képest nagyobb teret biztosítottak a kormány/koalíció szereplőinek a szóbeli megjelenésre. Leginkább a Déli Krónika adásaiban kaptak nagyobb teret a hatalmon lévők a megszólalásra (64% vs. 80%). A Krónikák műsoraiban összességében hét százalékkal esett vissza az ellenzék politikusainak beszédideje (29% vs. 21%). A kereskedelmi televíziók hírműsorai közül egyedül a Hír TV Híradója (48% vs. 50%) biztosított nagyobb megszólalási lehetőséget az ellenzéknek az előző hónaphoz képest. Az ellenzék visszaszorulása leginkább az ATV Híradójában volt megfigyelhető, ahol a kabinet a nyilatkozatok idejének már több mint négyötödét birtokolta (78% vs. 84%). A kormányzat politikusainak annak ellenére emelkedett megszólalási idejük, hogy az összes szereplés tekintetében enyhén visszaszorultak a kereskedelmi csatornák hírműsoraiban (lásd 7. táblázat).

26

A Déli Krónikában (17 eset) és a Danubius Rádió reggeli hírműsorában (0 eset) a politikusi megnyilvánulások száma igen alacsony maradt az egész időszak folyamán. 8. táblázat N=680 A parlamenti politikusok összes beszédidejének megoszlása a hírműsorokban (százalékban)





77

71

79

23

29

21


79 71 * 100

68 70 * 96

73 73 * 100

21 29 * *

32 30 * 4

27 27 * *

64 73 39

58 78 52

58 84 50

36 27 61

42 22 48

42 16 50

átlag

70

68

74

30

32

26


75

69

76

25

31

24

kereskedelmi adók

65

67

72

35

33

28

8. AZ RTTV. 23. §-ÁNAK ÉRVÉNYESÜLÉSE A HÍRMŰSOROKBAN A 23. § normáit a jelenleg alkalmazott módszertanból kiindulva próbáltuk meg mérni. Olyan indikátorokat alkottunk, amelyek a most használatos változóstruktúra alapján előállíthatóak voltak. A közszolgálati televízió csatornák és rádióadók összehasonlításánál a kereskedelmi műsorszolgáltatók eredményeit használtuk viszonyítási alapként, mivel a két típus profilja jelentősen eltér egymástól. Abban az esetben, ha egy közszolgálati műsorszolgáltató hírműsora hasonló jellemvonásokat mutat, mint egy kereskedelmi médium hasonló programja, akkor feltételezhető, hogy a csatorna nem minden tekintetben tartja be a közszolgálat normáit.

27

Az Rttv. 23. paragrafusának 2. bekezdése a közszolgálati műsorszolgáltatók és a közműsor-szolgáltatok számára elvárásként fogalmazza meg, hogy átfogóan, elfogulatlanul, hitelesen és pontosan tájékoztasson a közérdeklődésre számot tartó hazai, illetve külföldi eseményekről. A már eddig is mért szempontokon túl a tájékoztatás átfogó voltáról próbáltunk megtudni valamit, amikor egy dichotóm változó alapján elemeztük a programok témaorientációját. A hírműsorok többségénél a hazai események prezentálása a műsoridő 75-80 százalékát emésztette fel, ettől nagyobb mértékben csak a Danubius Rádió hírműsora tért el, ahol a hírek fele külföldről származott (lásd 9. táblázat). 9. táblázat A műsoregységek hosszának megoszlása vonatkozási keretük szerint (százalékban) nincs magyar vonat- csak határon túli magyar kozása vonatkozása van magyar vonatkozású 24 0 76 MTV esti Híradó 19 0 81 MTV déli Híradó 20 4 76 Duna TV Híradó 20 0 80 Reggeli Krónika 30 0 70 Déli Krónika 25 0 75 Esti Krónika Tények RTL Klub Híradó Danubius Rádió hírműsora Sláger Rádió hírműsora Jó estét, Magyarország! ATV Híradó Hír TV Híradó átlag

22 24

0 0

78 76

50

0

50

25

0

75

37 16 35

1 0 0

63 84 65

26

1

74

Az Rttv. 23. § (3) bekezdése úgy fogalmaz, hogy a közszolgálati műsorszolgáltatónak és a közműsor-szolgáltatónak biztosítania kell a műsorszámok, illetve a nézetek sokszínűségét, a kisebbségi álláspontok megjelenítését, a műsorszámok változatosságával gondoskodnia kell a nézők széles köre, illetve minél több csoportja érdeklődésének színvonalas kielégítéséről.

28

A fenti kívánalmakat a tematikai struktúra analizálásával próbáltuk megvizsgálni. A hírműsorok elemzése során több mint 100 témával dolgozunk, az egyes kérdésköröket nyolc témakörbe csoportosítottuk: •

külpolitika: külpolitikai kapcsolatok, EU-csatlakozás, NATO-tagság stb.

•

belpolitika:

az

országgyűlés

tevékenysége,

pártok

viszonyai,

a

kormány

tevékenységének megítélése stb. •

gazdaság: gazdasági kapcsolatok külföldi országokkal, az ország általános gazdasági állapota, egyes gazdasági ágazatok állapota stb.

•

botrányok: közéleti szereplők botrányai, belpolitikai botrányok, pénzügyi visszaélések stb.

•

társadalompolitika: egészségügy helyzete, nyugdíjasok helyzete, szakszervezetek, érdekvédelem tevékenysége, kisebbségek helyzete stb.

•

kultúra: oktatásügy, tudományos intézmények, média, megemlékezések

•

bűnözés,

katasztrófa:

ipari-,

természeti

katasztrófák,

közúti

balesetek,

bűncselekmények, bírósági tárgyalások stb. •

egyéb: szenzációk, érdekességek stb.

A témakörök előfordulásából arra következtethetünk, hogy a műsorszolgáltatók a történések milyen széles spektrumát mutatják be. (A témák megoszlását a következő egyszerű képlettel számoltuk ki: a témák előfordulását elosztottuk a műsoregységek számával. Az egyes híregységekben több téma is előfordulhat, mi maximum öt témát rögzítünk, ezért az arányszámok összege eltérhet a 100 százaléktól.) A közszolgálati csatornák közül a Kossuth Rádió nagyobb figyelmet fordított a magyar vonatkozású külpolitikai, belpolitikai és gazdasági hírek bemutatására, mint az állami finanszírozású televíziós csatornák (lásd 10. táblázat). Az MTV és az Esti Krónika műsorainak negyedében, harmadában bűncselekményekről, katasztrófákról számoltak be, míg a Duna Televízió és a Kossuth Rádió más programjaiban az "emocionális töltésű" híradások csak a műsoregységek közel hatodában jelentek meg. A kulturális szférát a hírek negyede érintette, az említett aránytól egyedül az MTV déli Híradója tért el (15%). A

kereskedelmi

műsorszolgáltatók

gyakorlata

ettől

jelentősen

különbözött.

A

bűncselekmények és katasztrófák témakörének előfordulása a két legnézettebb hírműsor tekintetében magas arányokat mutatott, míg a kultúra kérdésköre elhanyagolható megoszlással jelentkezett. A Tények és az RTL Klub Híradója kiemelten foglalkozott a hazai 29

botrányokkal, közel kétszer olyan gyakran, mint közszolgálati társaik. Összességében kijelenthető, hogy a közszolgálati médiumok híreinek kínálata sokszínűbb, mint a kereskedelmi társaiké, amelyeknél igen nagy arányban fordulnak elő érzelmi hatást kiváltó tudósítások (bűncselekmények, balesetek, botrányok stb.). 10. táblázat A főbb témakörök megoszlása a hírműsorokban (a műsoregységek százalékában) MTV esti Híradó MTV déli Híradó Duna TV Híradó Reggeli Krónika Déli Krónika Esti Krónika

külpolitika gazdaság 31 30 25 39 24 38 50 38 51 65 53 73

Tények Jó estét, Magyarország! RTL Klub Híradó Sláger Rádió hírműsora Danubius Rádió hírműsora ATV Híradó Hír TV Híradó

társadalombűnözés, politika belpolitika kultúra katasztrófa botrányok egyéb 22 30 23 27 9 5 28 24 15 33 3 4 30 36 27 12 4 8 27 89 22 16 3 18 34 75 22 16 3 3 47 97 23 24 9 4

27

29

37

49

5

43

17

17

15 21

55 71

28 42

29 71

17 13

37 57

7 16

14 7

19

16

14

16

8

30

3

32

30 20 19

24 44 36

16 26 23

28 36 44

11 8 14

23 18 17

8 5 9

14 18 10

Érdemes a műsorszolgáltatók gyakorlatát abból a szempontból is elemezni, hogy a két politikai oldal reagálhatott-e ugyanarra az eseményre, hírre egy műsoregységen belül, amiből a kiegyensúlyozottságra és a kisebbségi vélemények megjelenésére következtethettünk. Az összes vizsgált hírműsor gyakorlata hasonló képet mutatott, a hírösszefoglalók közel háromötödében egyedül a kormánytagok és a kormánypártok képviselői jelentek meg. Ettől a Sláger Rádió programja (74%), az ATV (75%) és a Hír TV Híradója (49%) tért el nagyobb mértékben. A kormány és az ellenzék együttes szereplésre csak a műsoregységek negyedében-ötödében kapott lehetőséget. A Jó estét, Magyarország! tudósításainak több mint harmadában (37%) ütköztethették véleményüket az ellentétes érdekeltségű felek (11. táblázat). Az ATV hírműsorában elhanyagolható arányban jelent meg egyszerre a kormányzat és az ellenzék (8%).

30

11. táblázat A két politikai pólus közös szereplései (a műsoregységek százalékában) csak kormány csak ellenzéki mindkettő 56 18 27 M1 esti Híradó 57 21 21 M1 déli Híradó 67 13 20 Duna TV Híradó 56 22 22 Reggeli Krónika 64 14 23 Déli Krónika 59 13 28 Esti Krónika Tények RTL Klub Híradó Danubius Rádió hírműsora Sláger Rádió hírműsora Jó estét, Magyarország! ATV Híradó Hír TV Híradó átlag közszolgálati adók kereskedelmi adók

59 59 58 74 52 75 49 61 61 60

12 12 27 15 12 16 34 17 16 20

29 30 15 12 37 8 17 22 23 20

Az Rttv. 23. paragrafusának 4/c bekezdése úgy fogalmaz, hogy a közszolgálati műsorszolgáltatónak kiemelt figyelmet kell fordítania a vallási és egyházi, továbbá a nemzeti, etnikai és más kisebbségi kultúrák értékeinek megjelenítésére. A rendelkezésre álló adatokból az egyházak, a határon túli magyarok és a hazai nemzeti kisebbségek szereplőinek előfordulását tudjuk nyomon követni. Vizsgálatunk során e kategóriába soroltuk a civil szervezeteket is, amelyek megfogalmazhatják egyes kisebbségben vagy hátrányos helyzetben lévő csoportok véleményét. A műsorszolgáltatóknál átlagosan a szereplők közel hat százalékát adták az Rttv. által kiemelt csoportok. Áprilisban a legkisebb arányban a nemzeti kisebbségek reprezentánsai jelenhettek meg, a műsorok közel felében egyáltalán nem kaptak lehetőséget véleményük kifejtésére. Az egyházi személyiségek egy százalék körüli szereplése a húsvéti ünnepekkel magyarázható. A határon túli magyarokat a kereskedelmi csatornák hírműsorai alig szerepeltették, az említett médiumoknál a civil szféra szerveződései jelenhettek meg gyakrabban (12. táblázat).

31

12. táblázat Az Rttv. által kiemelt szervezetek szereplései (az összes szereplés arányában) határontúli civil nemzeti egyéb egyházak magyarok szféra kisebbségek szereplők 1,1 * 4,5 0,5 93,9 M1 esti Híradó 0,5 0,5 6,8 * 92,3 M1 déli Híradó 0,9 1,1 4,2 0,3 93,6 Duna TV Híradó 1,9 0,2 2,6 * 95,4 Reggeli Krónika 1,4 1,4 1,7 * 95,5 Déli Krónika 0,7 1,2 3,1 0,3 94,7 Esti Krónika Tények RTL Klub Híradó Danubius Rádió hírműsora Sláger Rádió hírműsora Jó estét, Magyarország! ATV Híradó Hír TV Híradó átlag közszolgálati adók kereskedelmi adók

1,1 0,4 2,1 0,5 1,7 0,5 2,4 1,1 1,1 1,1

0,2 0,1 * * * * 0,3 0,5 0,8 0,1

5,4 3,9 1,6 5,5 2,0 4,1 7,4 3,9 3,7 4,2

0,4 * * * 0,5 0,2 0,3 0,2 0,2 0,2

92,9 95,5 96,3 94,0 95,8 95,2 89,6 94,3 94,3 94,4

32

9. MELLÉKLET Az alábbi táblázatban a leggyakrabban megjelenő 20 közéleti személyiség, illetve a parlamenti pártelnökök szerepléseinek néhány paraméterét tüntettük fel. A táblázatban a szereplők előző hónapban és a tárgyhónapban elért helyezését, pártkötődését – párton kívüli politikusok esetében közjogi beosztását -, szerepléseinek számát, részarányát, valamint nyilatkozataik arányát rögzítettük (13. táblázat). 13. táblázat N=6660 Az első húsz leggyakoribb szereplő neve, pártkötődése, illetve a nem párttag politikusok esetében közjogi beosztása szerepléseinek száma és aránya, valamint nyilatkozatainak részaránya helyezés

név

pártkötődése/közjogi beosztása miniszterelnök (MSZP) külügyminiszter, pártelnök (MSZP) volt miniszterelnök (Fidesz) honvédelmi miniszter (MSZP) köztársasági elnök kormányszóvivő (MSZP) gazdasági miniszter oktatásügyi miniszter (SZDSZ) az Országgyűlés elnöke (MSZP) pártelnök (SZDSZ) kultuszminiszter ifjúsági és sportminiszter (MSZP) pénzügyminiszter (MSZP) (Fidesz) adatvédelmi biztos (MDF) (Fidesz) (Fidesz) (Fidesz) egészségügy-miniszter (MSZP)

II. hó III. hó 1. 2.

1. 2.

Medgyessy Péter Kovács László

3. 10.

3. 4.

Orbán Viktor Juhász Ferenc

7. 4. 11. 15.

5. 6. 7. 8.

Mádl Ferenc Gál J. Zoltán Csillag István Magyar Bálint

12.

9.

Szili Katalin

13. 18. 5.

10. 11. 12.

Kuncze Gábor Görgey Gábor Jánosi György

6. 16. 20. * 14. * * 19.

13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20.

László Csaba Deutsch Tamás Péterfalvi Attila Herényi Károly Pokorni Zoltán Áder János Szájer József Csehák Judit

szereplések szereplések nyilatkozatok száma aránya aránya % % 179 121

2,7 1,8

37 45

76 54

1,1 0,8

43 35

50 49 47 45

0,8 0,7 0,7 0,7

46 39 51 56

45

0,7

31

43 35 32

0,6 0,5 0,5

47 17 59

32 31 30 29 28 27 27 25

0,5 0,5 0,5 0,4 0,4 0,4 0,4 0,4

38 52 63 34 39 41 44 32

A szereplők pártkötődése/közjogi beosztása az MTI „A magyar közélet kézikönyve” alapján készült.

33

A következő táblázatban a harminc leggyakrabban előforduló műsoregység témát gyűjtöttük össze. 14. táblázat A harminc, leggyakrabban előforduló műsoregység téma (esetszám és téma szerinti százalék) helyezés március április 1. 2. 3. 5. 6.

1. 2. 3. 4. 5.

4. 7. 9. 12.

6. 7. 8. 9.

8. 14. 21. 26. 18. 16. *

10. 11. 12. 13. 14. 15. 16.

10. 19. 17. 11. 13.

17. 18. 19. 20. 21.

24. 25. 15. 29.

22. 23. 24. 25.

23.

26.

20. 30. *

27. 28. 29.

22.

30.

N=8680

esetszám március április EU-csatlakozás kormány tevékenysége vállalatok, vállalkozások helyzete országgyűlés tevékenysége tercier szféra helyzete családi tragédia, konkrét bűncselekmények egészségügy helyzete bírósági szakaszban lévő ügyek önkormányzatok tevékenysége belső pártügyek, pártok versengése kultúra, tudomány és intézményei egyéb, eddig nem szerepelt téma környezetvédelem oktatásügy egyéb érdekességek, szenzációk ipari katasztrófa a kormány tevékenységének megítélése civil szervezetek árak alakulása, infláció NATO-tagság, SFOR megemlékezések, ünnepek sztrájk, tüntetés, civil megmozdulás mezőgazdaság helyzete honvédelem közlekedési baleset szociálpolitika, szociális támogatások külpolitikai kapcsolat USA-val, Kanadával kormány-ellenzék viszonya gazdasági kapcsolat az EU-val szakszervezetek tevékenysége, érdekvédelem

százalék március április

891 720 384 337 262

837 584 446 350 346

10,0 8,1 4,3 3,8 3,0

9,6 6,7 5,1 4,0 4,0

350 254 228 204

308 303 269 228

3,9 2,9 2,6 2,3

3,5 3,5 3,1 2,6

245 180 137 110 161 164 34

223 221 215 190 184 175 161

2,8 2,0 1,5 1,2 1,8 1,8 0,4

2,6 2,5 2,5 2,2 2,1 2,0 1,9

210 152 161 205 194

153 148 136 134 128

2,4 1,7 1,8 2,3 2,2

1,8 1,7 1,6 1,5 1,5

115 114 176 98

122 122 114 96

1,3 1,3 2,0 1,1

1,4 1,4 1,3 1,1

117

95

1,3

1,1

151 97 66

91 89 89

1,7 1,1 0,7

1,0 1,0 1,0

121

86

1,4

1,0

34

15. táblázat N=4393 Az első tíz leggyakoribb pártkötődéssel nem rendelkező szereplő neve, összes és élőszóbeli szerepléseinek száma helyezés

név

1. 2. 3. 4. 5. 6.

Mádl Ferenc Péterfalvi Attila Schmitt Pál Tóth Tamás Rytkó Emília Takács Albert

7. 8. 9.

Lomnici Zoltán Ficzere Lajos Garamvölgyi László Göncz Árpád

10.

intézményi kötődése/közjogi beosztása köztársasági elnök adatvédelmi biztos elnök (MOB) szóvivő (Külügyminisztérium) vezető (OVI) állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettese elnök (Legfelsőbb Bíróság) elnök (OVB) szóvivő (ORFK)

szereplések száma 50 30 23 22 20 19

élőszóbeli összes beszédidő szereplések száma 23 800 19 307 12 566 10 309 14 729 8 428

18 17 15

5 4 13

372 76 223

volt köztársasági elnök

11

5

111

Az alábbi táblázatban a vizsgált híradók teljes lakosság körében elért nézettségét - az AGB-től származó - három paraméter alapján jellemezzük (16. táblázat). ¾ AMR: a műsor nézőinek teljes lakosságon belüli részaránya viszonyítva a nézésével eltöltött idő hosszához, például: ha egy néző a műsorszám 50 százalékát látta, akkor csak „fél nézőnek” számít, ¾ SHR: a műsor nézőinek aránya az adott intervallumban televíziót (illetve videót nézők) csoportján belül, ¾ ATS: műsor teljes adásidejéből egy nézőre jutó nézett idő százalékos aránya. (A vizsgált hét televíziós hírműsort áprilisban átlagosan közel 4,1 millió néző kísérte figyelemmel. A programok 800 ezer nézőt vesztettek az előző hónaphoz képest. (A tavasz beköszöntével törvényszerűen csökken a televízió nézők aránya.) A legnépszerűbb hírműsoroknak továbbra is a két kereskedelmi televízió programjai számítottak, havi nézettségükből azonban mindketten veszítettek A műsorok közül egyedül a Jó estét, Magyarország! nézettsége emelkedett, és közel nyolcvanezerrel több nézőt tudott a képernyő elé vonzani (368 ezer vs. 448 ezer).)

35

16. táblázat műsor címe

RTL Klub Híradó (1830) TV2 Tények (1830) MTV Híradó (1930) MTV Híradó (1200) Duna TV Híradó (1900) Magyar ATV Híradó (1900) TV2 Jó estét, Magyarország! (2200)

RTL Klub Híradó (1830) TV2 Tények (1830) MTV Híradó (1930) MTV Híradó (1200) Duna TV Híradó (1900) Magyar ATV Híradó (1900)

TV2 Jó estét, Magyarország! (2200) RTL Klub Híradó (1830) TV2 Tények (1830) MTV Híradó (1930) MTV Híradó (1200) Duna TV Híradó (1800) Magyar ATV Híradó (1930) TV2 Jó estét, Magyarország!

RTL Klub Híradó (1830) TV2 Tények (1830) MTV Híradó (1930) MTV Híradó (1200) Duna TV Híradó (1800) Magyar ATV Híradó (1900) TV2 Jó estét, Magyarország! (22)

RTL Klub Híradó (1830) TV2 Tények (1830) M1 Híradó (1930) M1 Híradó (1200) Duna TV Híradó (1800) Magyar ATV Híradó (1900) TV2 Jó estét, Magyarország! (22)

RTL Klub Híradó (1830) TV2 Tények (1830) M1 Híradó (1930) M1 Híradó (1200) Duna TV Híradó (1800) TV2 Jó estét, Magyarország! (22)

Súlyozott nézettség a teljes lakosság körében (AMR)

százalék 15,6 18,4 10,8 3,1 1,2 1,3 3,7

százalék 15,9 18,1 10,3 3,1 1,3 1,4

3,5

2002. november fő 1 414 795 1 672 664 981 205 285 791 109 820 120 017 335 081 2002. december fő 1 449 840 1 645 490 940 869 285 704 114 656 123 397 315 128

százalék 15,1 17,1 11,5 3,9 1,3 1,1 3,0

2003. január fő 1 516 984 1 806 156 1 111 534 387 014 113 981 103 103 439 064 2003. február fő 1 417 750 1 610 676 1 083 666 367 774 117 746 106 016 283 475

százalék 15,3 15,0 11,6 3,9 1,2 1,0 3,9

százalék 13,0 12,2 9,6 2,9 1,1 4,8

százalék 16,1 19,2 11,8 4,1 1,2 1,1 4,7

közönségarány (SHR)

a műsor egy nézőjére jutó nézett idő százalékos aránya (ATS)

százalék 34,3 40,4 20,4 29,9 3,0 2,7 34,9

százalék 74,5 71,5 65,7 49,2 52,8 56,4 61,8

százalék 34,8 39,5 20,2 24,4 3,0 2,8

százalék 75,2 74,3 64,5 47,3 52,4 54,9

32,1

60,6

százalék 33,2 39,5 21,8 29,6 2,8 2,1 31,7

százalék 73,7 74,2 66,4 50,6 51,5 52,0 57,7

százalék 31,7 36 21,7 28,2 2,9 2,2 32,3

százalék 70,7 73 66 49,7 54 50,8 63,6

2003. március fő 1 436 996 1 413 366 1 091 152 367 774 110 348 97 141 367 532

százalék 34,6 33,9 22,6 28,2 3,0 2,1 29,7

százalék 71,7 74,2 65,6 49,7 47,6 51,3 61,0

2003. április fő 1 226 296 1 145 596 907 526 269 313 99 269 448 167

százalék 36,6 34,1 21,9 27,2 3,5 30,1

százalék 71,7 73,9 64,3 49,4 51,3 60,2

36

Országos rádiók hírműsorainak hallgatottsága országos minta (15 év feletti rádióhallgató népesség, egy teljes hét átlaga), 2003. március, április Forrás:© 1999-2001 Szonda Ipsos-Rádió Navigátor (Reach)

900 800 700

Kossuth, Reggeli Krónika (06:00-06:59) Kossuth, Déli Krónika (12:00-12:29) Kossuth, Esti Krónika (18:00:18:29) Danubius (06:30-06:44)

600 500 400 300

Sláger (06:30-06:44)

200 100 0 2003. március

2003. április

A Kossuth Rádió ultrarövid és középhullámú adásának hallgatottságát összevontuk. REACH N (RCH): A műsor által elért közönség nagysága negyedórás bontásban ezer főben, a vizsgált célcsoporthoz viszonyítva (rádióhallgató népesség).

37

FÜGGELÉK A Testület határozata alapján a Műsorelemző Osztály 2001. január 1-jétől a politikai pártok médiahasználatának főbb adatait táblázatos formában is közzéteszi. Kizárólag azokat a megjelenéseket vettük figyelembe, amikor a hírműsorok ismertették a politikai pártok és tagjainak álláspontját, cselekedeteit, illetve amikor élőszóban nyilatkoztak. (A pártkötődéssel rendelkező kormánytagokat, önkormányzati képviselőket is politikusként kezeltük.)

MSZP Az MSZP tagjainak előfordulása és élőszóbeli szereplése a hírműsorokban (a hírek százalékában)

MTV esti Híradó Duna TV Híradó Reggeli Krónika Déli Krónika Esti Krónika Tények RTL Klub Híradó Danubius Rádió Sláger Rádió MTV déli Híradó Jó estét, Magyarország! ATV Híradó Hír TV Híradó átlag

összes szereplés esetszám százalék 87 50,6 149 50,2 99 44,4 93 49,2 124 47,5 38 44,2 54 39,7 55 50,5 17 50,0 23 48,9 56 42,7 80 55,9 50 41,7 925

47,5

élőszóbeli szereplés esetszám százalék 63 51,6 69 51,5 20 62,5 11 68,8 18 69,2 21 45,7 34 46,6 7 58,3 9 40,9 34 46,6 71 58,2 21 35,0 378

51,2

38

Az MSZP tagjainak előfordulása és élőszóbeli szereplése az egyes témákban (a témák százalékában, egy nyilatkozat több témát is érinthet)

külpolitikai kapcsolatok kormány tevékenysége gazdasági helyzet parlament tevékenysége szociális szféra kormány gazdaságpolitikája általános belpolitikai kérdések rendvédelmi szervezetek helyzete pártok viszonya, ügyei kultúra, média belpolitikai botrányok, korrupció önkormányzatok tevékenysége kormányzat-ellenzék viszonya természeti, ipari katasztrófák, balesetek bűnözés

összes szereplés esetszám százalék 527 56,1 323 76,5 177 47,7 149 38,9 98 53,6 92 55,4 76 25,5 72 62,1 67 19,9 60 30,8 51 30,9 49 41,9 43 33,6 20 14

48,8 73,7

élőszóbeli szereplés esetszám százalék 198 61,7 119 73,0 75 48,4 50 47,6 43 65,2 39 54,2 38 32,5 35 66,0 16 20,8 22 28,6 27 34,2 37 43,0 14 50,0 5 5

38,5 62,5

Az MSZP tagjainak összes beszédideje és annak átlaga a hírműsorokban (másodpercben)

MTV esti Híradó Duna TV Híradó Reggeli Krónika Déli Krónika Esti Krónika Tények RTL Klub Híradó Danubius Rádió Sláger Rádió MTV déli Híradó Jó estét, Magyarország! ATV Híradó Hír TV Híradó összesen

összes beszédidő 1158 1197 3068 820 1074 398 561 238 134 1128 2209 567

átlag 18,4 17,3 153,4 74,5 59,7 19,0 16,5 34,0 14,9 33,2 31,1 27,0

12552

33,2

39

Az öt leggyakrabban szereplő MSZP-tag előfordulása és szóbeli szereplése, összes beszédideje és annak átlaga (másodpercben)

Medgyessy Péter Kovács László Juhász Ferenc Gál J. Zoltán Szili Katalin

összes megjelenés élőszóbeli szereplés összes beszédidő 179 67 2124 121 54 49 45

54 19 19 14

1684 370 619 308

átlag 31,7 31,2 19,5 32,6 22

Az MSZP tagjainak szereplése az országos jelentőségű sikerről, illetve kudarcról tudósító hírekben

kudarc siker

esetszám 44 71

százalék 38,3 67

40

SZDSZ Az SZDSZ tagjainak előfordulása és élőszóbeli szereplése a hírműsorokban (a hírek százalékában)

MTV esti Híradó Duna TV Híradó Reggeli Krónika Déli Krónika Esti Krónika Tények RTL Klub Híradó Danubius Rádió Sláger Rádió MTV déli Híradó Jó estét, Magyarország! ATV Híradó Hír TV Híradó

összes szereplés esetszám százalék 15 8,7 36 12,1 26 11,7 24 12,7 30 11,5 9 10,5 21 15,4 10 9,2 4 11,8 3 6,4 17 13,0 26 18,2 14 11,7

átlag

235

12,1


14,0

Az SZDSZ tagjainak előfordulása és élőszóbeli szereplése az egyes témákban (a témák százalékában, egy nyilatkozat több témát is érinthet)

külpolitikai kapcsolatok kultúra, média gazdasági helyzet kormány tevékenysége parlament tevékenysége pártok viszonya, ügyei belpolitikai botrányok, korrupció önkormányzatok tevékenysége kormány gazdaságpolitikája általános belpolitikai kérdések kormányzat-ellenzék viszonya szociális szféra rendvédelmi szervezetek helyzete természeti, ipari katasztrófák, balesetek bűnözés


7,3 15,8

élőszóbeli szereplés esetszám százalék 31 9,7 27 35,1 33 21,3 25 15,3 13 12,4 8 10,4 15 19,0 16 18,6 13 18,1 11 9,4 1 3,6 3 4,5 2 3,8 3

37,5

41

Az SZDSZ tagjainak összes beszédideje és annak átlaga a hírműsorokban (másodpercben)



átlag 15,1 14,9 153,0 70,0 44,3 12,9 15,2 32,5 13,0 21,0 41,0 21,1

2946

28,6

összesen

Az öt leggyakrabban szereplő SZDSZ-tag előfordulása és élőszóbeli szereplése, összes beszédideje és annak átlaga (másodpercben)

Magyar Bálint Kuncze Gábor Kovács Kálmán Demszky Gábor Szent-Iványi István

összes megjelenés élőszóbeli szereplés összes beszédidő 45 25 503 43 20 704 23 8 183 18 11 254 18 8 394

átlag 20,1 35,2 22,9 23,1 49,3

Az SZDSZ tagjainak szereplése az országos jelentőségű sikerről, illetve kudarcról tudósító hírekben

kudarc siker

esetszám 11 10

százalék 9,6 9,4

42

FIDESZ-MPP A FIDESZ-MPP tagjainak előfordulása és élőszóbeli szereplése a hírműsorokban (a hírek százalékában)


összes szereplés esetszám százalék 52 30,2 66 22,2 67 30,0 53 28,0 75 28,7 30 34,9 47 34,6 27 24,8 10 29,4 16 34,0 44 33,6 28 19,6 42 35,0

átlag

557

28,6


26,8

A FIDESZ-MPP tagjainak előfordulása és élőszóbeli szereplése az egyes témákban (a témák százalékában, egy nyilatkozat több témát is érinthet)

külpolitikai kapcsolatok pártok viszonya, ügyei általános belpolitikai kérdések parlament tevékenysége gazdasági helyzet belpolitikai botrányok, korrupció kultúra, média kormányzat-ellenzék viszonya önkormányzatok tevékenysége szociális szféra kormány gazdaságpolitikája rendvédelmi szervezetek helyzete kormány tevékenysége természeti, ipari katasztrófák, balesetek bűnözés


43,9 10,5

szereplés élőszóban esetszám százalék 69 21,5 38 49,4 53 45,3 36 34,3 38 24,5 34 43,0 21 27,3 11 39,3 27 31,4 8 12,1 15 20,8 13 24,5 16 9,8 8 -

61,5 -

43

A FIDESZ-MPP tagjainak összes beszédideje és annak átlaga a hírműsorokban (másodpercben)



átlag 16,5 13,7 120,2 82,5 47,8 12,4 16,6 32,7 17,1 61,9 27,8 25,5

5397

27,3

összesen

A öt leggyakrabban szereplő FIDESZ-MPP-tag előfordulása és élőszóbeli szereplése, összes beszédideje és annak átlaga (másodpercben)

Orbán Viktor Deutsch Tamás Pokorni Zoltán Áder János Szájer József

összes megjelenés élőszóbeli szereplés összes beszédidő 76 33 950 31 28 27 27

16 11 11 12

631 249 176 202

átlag 28,8 39,4 22,6 16 16,8

A FIDESZ-MPP tagjainak szereplése az országos jelentőségű sikerről, illetve kudarcról tudósító hírekben

kudarc siker

esetszám 51 19

százalék 44,3 17,9

44

MDF Az MDF tagjainak előfordulása és élőszóbeli szereplése a hírműsorokban (a hírek százalékában)


összes szereplés esetszám százalék 16 9,3 33 11,1 27 12,1 17 9,0 30 11,5 3 3,5 12 8,8 16 14,7 3 8,8 3 6,4 11 8,4 7 4,9 9 7,5 43

5,8

élőszóbeli szereplés esetszám százalék 6 4,9 13 9,7 2 6,3 1 6,3 1 2,2 4 5,5 1 4,5 7 9,6 5 4,1 3 5,0 43

5,8

Az MDF tagjainak előfordulása és élőszóbeli szereplése az egyes témákban (a témák százalékában, egy nyilatkozat több témát is érinthet)

külpolitikai kapcsolatok parlament tevékenysége pártok viszonya, ügyei általános belpolitikai kérdések gazdasági helyzet szociális szféra kormányzat-ellenzék viszonya kormány gazdaságpolitikája kultúra, média rendvédelmi szervezetek helyzete kormány tevékenysége önkormányzatok tevékenysége belpolitikai botrányok, korrupció természeti, ipari katasztrófák, balesetek bűnözés

összes szereplés esetszám százalék 88 9,4 53 13,8 52 15,4 43 14,4 42 11,3 31 16,9 22 17,2 18 10,8 16 8,2 10 8,6 10 2,4 7 6,0 5 3,0 -

élőszóbeli szereplés esetszám százalék 17 5,3 6 5,7 9 11,7 10 8,5 8 5,2 10 15,2 2 7,1 3 4,2 4 5,2 3 5,7 2 1,2 4 4,7 2 2,5 -

45

Az MDF tagjainak összes beszédideje és annak átlaga a hírműsorokban (másodpercben)


összes beszédidő 78 192 644 82 11 54 13 138 106 64

átlag 13,0 14,8 322,0 82,0 11,0 13,5 13,0 19,7 21,2 21,3

1382

32,1

összesen

Az öt leggyakrabban szereplő MDF-tag előfordulása és élőszóbeli szereplése, összes beszédideje és annak átlaga (másodpercben)

Herényi Károly Dávid Ibolya Csáky András Medgyasszay László Boross Péter

összes megjelenés élőszóbeli szereplés összes beszédidő 29 10 188

átlag 18,8

19 10 8

5 3 2

206 47 37

41,2 15,7 18,5

7

4

58

14,5

Az MDF tagjainak szereplése az országos jelentőségű sikerről, illetve kudarcról tudósító hírekben

kudarc siker

esetszám 8 6

százalék 7 5,7

46

Centrum Párt A Centrum Párt tagjainak előfordulása és élőszóbeli szereplése a hírműsorokban (a hírek százalékában)


összes szereplés esetszám százalék 6 2,0 2 2,3 2 1,5 1 0,9 2 1,7 13

0,7

élőszóbeli szereplés esetszám százalék 4 3,0 1 2,2 1 1,4 2 3,3 8

1,1

A Centrum Párt tagjainak előfordulása és élőszóbeli szereplése az egyes témákban (a témák százalékában, egy nyilatkozat több témát is érinthet)

pártok viszonya, ügyei külpolitikai kapcsolatok általános belpolitikai kérdések önkormányzatok tevékenysége kultúra, média kormány tevékenysége gazdasági helyzet szociális szféra belpolitikai botrányok, korrupció kormány gazdaságpolitikája természeti, ipari katasztrófák, balesetek bűnözés rendvédelmi szervezetek helyzete parlament tevékenysége kormányzat-ellenzék viszonya

összes szereplés esetszám százalék 4 1,2 2 0,2 2 0,7 2 1,7 2 1,0 2 0,5 1 0,3 1 0,5 1 0,6 -

élőszóbeli szereplés esetszám százalék 2 2,6 2 2,3 1 1,3 1 0,6 1 0,6 1 1,5 1 1,3 -

47

A Centrum Párt tagjainak összes beszédideje és annak átlaga a hírműsorokban (másodpercben)


összes beszédidő 67 13 12 51

átlag 16,8 13,0 12,0 25,5

143

17,9

összesen

Az öt leggyakrabban szereplő Centrum Párt-tag előfordulása és élőszóbeli szereplése, összes beszédideje és annak átlaga (másodpercben)

Gyenesei István Pusztai Erzsébet Kaiser György Katona Tamás Raskó György

összes megjelenés élőszóbeli szereplés összes beszédidő 3 3 54 2 2 52 1 1 1 12 1 1 12

átlag 18 26 12 12

A Centrum Párt tagjainak szereplése az országos jelentőségű sikerről, illetve kudarcról tudósító hírekben

kudarc siker

esetszám -

százalék -

48

FKgP Az FKgP tagjainak előfordulása és élőszóbeli szereplése a hírműsorokban (a hírek százalékában)


összes szereplés esetszám százalék 5 1,7 1 0,4 1 0,4 1 1,2 2 1,4 2 1,7 12

0,6

élőszóbeli szereplés esetszám százalék 1 0,7 1

0,1

Az FKgP tagjainak előfordulása és élőszóbeli szereplése az egyes témákban (a témák százalékában, egy nyilatkozat több témát is érinthet)

gazdasági helyzet szociális szféra pártok viszonya, ügyei kormány tevékenysége kormány gazdaságpolitikája általános belpolitikai kérdések kormányzat-ellenzék viszonya külpolitikai kapcsolatok önkormányzatok tevékenysége kultúra, média természeti, ipari katasztrófák, balesetek bűnözés rendvédelmi szervezetek helyzete belpolitikai botrányok, korrupció parlament tevékenysége

összes szereplés esetszám százalék 7 1,9 6 3,3 4 1,2 3 0,7 1 0,6 1 0,3 1 0,8 -

élőszóbeli szereplés esetszám százalék 1 1,5 1 1,3 1 0,9 -

49

Az FKgP tagjainak összes beszédideje és annak átlaga a hírműsorokban (másodpercben)


összes beszédidő -

átlag -

15

15,0

-

-

15

15

összesen

Az öt leggyakrabban szereplő FKgP-tag előfordulása és élőszóbeli szereplése, összes beszédideje és annak átlaga (másodpercben)

Zsikla Győző Torgyán József Tóth Tamás Cseh Szakáll Sándor Réti Miklós

összes megjelenés élőszóbeli szereplés összes beszédidő 2 1 15 1 1 1 1 -

átlag 15 -

Az FKgP tagjainak szereplése az országos jelentőségű sikerről, illetve kudarcról tudósító hírekben

kudarc siker

esetszám 1 -

százalék 0,9 -

50

MIÉP A MIÉP tagjainak előfordulása és élőszóbeli szereplése a hírműsorokban (a hírek százalékában) összes szereplés esetszám százalék MTV esti Híradó Duna TV Híradó Reggeli Krónika Déli Krónika Esti Krónika Tények RTL Klub Híradó Danubius Rádió Sláger Rádió MTV déli Híradó Jó estét, Magyarország! ATV Híradó Hír TV Híradó

1

átlag

élőszóbeli szereplés esetszám százalék -

0,6

-

-

2

0,9

1

3,1

-

-

1

2,2

-

-

-

-

1 2

0,4 2,3

-

-

1 2

2,1 1,5

1

1,4

-

-

-

-

1

0,8

1

1,7

10

0,5

4

0,5

A MIÉP tagjainak előfordulása és élőszóbeli szereplése az egyes témákban (a témák százalékában) (egy nyilatkozat több témát is érinthet)

külpolitikai kapcsolatok pártok viszonya, ügyei általános belpolitikai kérdések kormány gazdaságpolitikája kultúra, média gazdasági helyzet szociális szféra önkormányzatok tevékenysége természeti, ipari katasztrófák, balesetek bűnözés rendvédelmi szervezetek helyzete belpolitikai botrányok, korrupció parlament tevékenysége kormányzat-ellenzék viszonya kormány tevékenysége

összes szereplés esetszám százalék 11 1,2 6 1,8 4 1,3 2 1,2 1 0,5 -

-

élőszóbeli szereplés esetszám százalék 4 1,2 1 1,3 2 1,7 2 2,8 1 1,3 -

-

51

A MIÉP tagjainak összes beszédideje és annak átlaga a hírműsorokban (másodpercben)


összes beszédidő 722 16 16 19 -

átlag 722,0 16,0 16,0 19,0 -

773

193,3

összesen

A leggyakrabban szereplő MIÉP-tagok előfordulása és élőszóbeli szereplése, összes beszédideje és annak átlaga (másodpercben)

Csurka István Győri Béla Csath Magdolna

összes megjelenés élőszóbeli szereplés összes beszédidő 5 1 1 2 1

2 1

32 722

átlag 19 16 722

A MIÉP tagjainak szereplése az országos jelentőségű sikerről, illetve kudarcról tudósító hírekben

kudarc siker

esteszám -

százalék -

52

1. A VIZSGÁLAT METODIKÁJA

Recommend Documents