1. A VIZSGÁLAT METODIKÁJA

1. A VIZSGÁLAT METODIKÁJA

Az ORTT Műsorelemző Szolgálata folyamatosan vizsgálja az elektronikus médiumok hírszolgáltatási tevékenységét. A kvantitatív tartalomelemzések alapkérdése, hogy mennyiben érvényesül a közszolgálati és kereskedelmi csatornák politikai műsoraiban a tájékoztatás kiegyensúlyozottságának, pártatlanságának törvényi követelménye. Az alábbiakban néhány hírműsor gyakorlatát két aspektusból, a politikai szereplők médiahasználata, illetve a hírek tartalmi jellemzői felől közelítjük meg. Az előbbi szempont azt vizsgálja, hogy a különböző politikai irányzatok képviselői milyen arányban kapnak szereplési lehetőséget a műsorokban. Közkeletű vélekedésnek tekinthető, hogy nagyobb jelentősséggel bír, ha a szereplők saját hangjukon szólalhatnak meg, mintha cselekedeteiket, véleményüket narrátor foglalja össze. Ezért elemzésünk során külön figyelmet fordítottunk az élőszóban nyilatkozó szereplők arányára. Másik szempontunk a tájékoztatás kiegyensúlyozottságát a hírek tartalmi jellemzői alapján elemzi. Ez az aspektus többek között a „siker/kudarc-propaganda” jelenlétét próbálja mérni az országos jelentőségű sikerekről (pl. ingyenessé váló felsőoktatás), illetve kudarcokról (pl. a munkanélküliség növekedése) beszámoló hírek előfordulásának vizsgálatával. Vizsgálatunkban kizárólag azokat a megjelenéseket vesszük figyelembe, amikor a műsorok ismertették a szereplők álláspontját, cselekedeteit, illetve amikor élőszóban nyilatkoztak. A Műsorelemző Osztály arra törekszik, hogy analíziseinek technikáját tökéletesítse. 2003. áprilisától új szempontot emelt be a hírműsor-elemzés módszertanába, a megszokott szondázási mód mellett külön vizsgálta az Rttv. 23. paragrafusának teljesülését a közszolgálati televíziók és rádiók hírműsoraiban (8. fejezet). Jelentésünk a 2003. szeptember 1. és 30. között sugárzott hírműsorok számszerű jellemzőit tartalmazza.

A továbbiakban végig kerekített adatokat közlünk, a kurzívval szedett paraméterek a rendkívül alacsony esetszám miatt nem alkalmasak következtetések levonására! A vizsgálat mintája Jelentésünk az MTV déli és esti Híradójára (19:30), a Duna Televízió Híradójára (20:00), a Kossuth Rádió Reggeli Krónika c. hírműsorának 6:00-7:00-ig terjedő részére, a Déli és Esti Krónikára, a TV2 Tények című (18:30) hírműsorára, az RTL Klub Híradójára (18:30), valamint a Danubius és Sláger Rádió reggeli hírblokkjára, a TV2 Jó estét, Magyarország! című műsorára (hétfőtől-péntekig kb. 23 órai kezdéssel), az ATV Híradójára (19:00) és a Hír TV Híradójára (21:00) terjedt ki. A vizsgált műsorfolyamban – a műsoregységek összműsorideje megközelítőleg 122 óra volt (5909 műsoregység), amelyből körülbelül 99 órányi (4277 műsoregység) magyar vonatkozású témával foglalkozott – összesen 7574 szereplőt regisztráltunk, akik közül 2791 parlamenti politikus volt. 1. táblázat A műsoregységek vonatkozási kerete külföldi vonatkozású

határon túli magyar vonatkozású

magyar vonatkozású

összesen

Tények Duna TV Híradó MTV esti Híradó RTL Klub Híradó Esti Krónika Sláger Rádió hírműsora Déli Krónika Reggeli Krónika Hír TV Híradó Danubius Rádió hírműsora ATV Híradó Jó estét, Magyarország! MTV déli Híradó

192 102 141 148 115

34 1 4

433 441 405 381 402

625 577 546 530 521

139 162 82 108

5 3 -

329 287 343 293

468 454 428 401

164 101

-

233 276

397 377

88 43

-

258 196

346 239

Összesen

1585

47

4277

5909

2

2. A HÓNAP FŐBB TÖRTÉNÉSEI A politikai hírműsorok adatainak könnyebb értékelésének érdekében az ORTT Műsorelemző Osztálya

minden

hónap

meghatározó

eseményeit

összefoglalva

a

hírműsorok

tartalomelemzéséhez csatolja. A történéseket időrendben közöljük. Forrásként a Tallózó Hírösszefoglaló című rovatát használtuk.

2003. szeptember ¾ szeptember 1.: A K&H brókercégénél történt visszaélésekkel kapcsolatban a kormányfő ismét Szász Károly felelősségét firtatta. Medgyessy Péter azt mondta: nem érdekli, hogy milyen politikai nézetei vannak a bankfelügyelet elnökének, azt viszont nagy bajnak tartja, ha munkáját nem végzi jól, ezért ha bizonyítást nyer, levonják a személyi konzekvenciákat. ¾ szeptember 2.: Hat éve volt utoljára olyan alacsony a gazdasági növekedés, mint 2003 második negyedévében. A KSH előzetes adatai szerint a GDP 2,4 tized százalékkal nőtt ebben az időszakban. ¾ szeptember 2.: A Pénzügyminisztérium cáfolja, hogy felére csökkentenék a diákok utazási kedvezményét jövőre. ¾ szeptember 3.: Lemondott az egészségügyi miniszter. Csehák Judit döntését azzal indokolta, hogy egy évre vállalta a tisztséget azzal a kitétellel, hogy annak letelte után megbeszélik, folytatja-e a munkát. ¾ szeptember 4.: A Fidesz szerint a szocialista pártnak nyilatkoznia kell arról, milyen kapcsolatban állnak vezetői, illetve a kormánytagjai a Britton Kft.-vel, a K&H bankkal és annak brókercégével – jelentette ki Demeter Ervin. Gál J. Zoltán kormányszóvivő közleménye szerint Demeter Ervin hazudik, mivel sem Medgyessy Péter, sem pedig a kormánytagok nem érintettek a bankhoz kötődő, bűncselekménygyanús ügyletekben. ¾ szeptember 4.: Mádl Ferenc szerint a választók egyértelműen azt igénylik, hogy a politikai szereplők az ország jövőjét érintő kérdésekre koncentráljanak, ezt a négy parlamenti párt elnökével és a frakcióvezetőkkel folytatott beszélgetésen jelentette ki. ¾ szeptember 5.: Megszületett a megállapodás az adócsökkentésről az MSZP kétnapos frakcióülésén. Bejelentették azt is, hogy az egészségügyi miniszter posztjára Kökény Mihályt, a megüresedő államtitkári tisztségre pedig Vojnik Máriát jelöli a miniszterelnök.

3

¾ szeptember 6.: Őrizetbe vették Garamszegi Gábort, a Betonút Rt. volt vezérigazgatóhelyettesét és Bitvai Miklóst, az Állami Autópálya-kezelő Rt. volt vezérigazgatóját. ¾ szeptember 6.: Az MSZP szerint az előző kormányt is felelősség terheli, mert az lett volna helyes, ha a PSZÁF időben észreveszi a K&H-nál történteket, és tesz azok ellen. ¾ szeptember 7.: Előzetes letartoztatásba helyezte a bíróság a brókerbotrány őrizetbe vett gyanúsítottjait. ¾ szeptember 8.: Az ellenzéki pártok a választási ígéretek teljesítését kérték számon a kormányzaton, a hatalmon lévők pedig a viták stílusát kifogásolták, illetve a konstruktív javaslatokat hiányolták az őszi ülésszak első munkanapján. ¾ szeptember 8.: Megszüntette a nyomozást a Fővárosi Főügyészség a Happy End Kft. ügyvezetője, a Mert 2000 Rt. vezérigazgatója és az Országimázs Központ osztályvezetője ellen, mivel az ügyészség álláspontja szerint nem lehet bizonyítani bűncselekmény elkövetését. ¾ szeptember 9.: Az MSZP parlamenti képviselőcsoportja kezdeményezi, hogy Polt Péter legfőbb ügyész az Országgyűlés előtt számoljon be arról, miért szüntette meg a Fővárosi Főügyészség a nyomozást a Happy End Kft. ügyében. ¾ szeptember 9.: Kampányt indít az MSZP a kormány eddigi munkájának propagálására. ¾ szeptember 10.: Nem döntött, csak első olvasatban tárgyalt a kormány az adótörvényekről. Gál J. Zoltán elmondta, hogy a költségvetés fő számai nem változnak. A miniszterek jóváhagyták a koalíciós megegyezést, így 2004-ben biztosan lesz szja-csökkentés. ¾ szeptember 11.: A vártnál jobban alakult augusztusban az infláció. A piac legalább 5 százalékra számított, a KSH adatai szerint viszont 4,7 százalékkal nőttek a fogyasztói árak tavaly augusztushoz képest. ¾ szeptember 11.: A magyar külpolitika ragaszkodik ahhoz, hogy a készülő európai alkotmányban azonos jogok illessék meg a régi és az új, illetve a kicsi, a közepes és a nagy tagállamokat – jelentette ki Kovács László. ¾ szeptember

12.:

Egyelőre

nem

sztrájkolnak

az

orvosok,

de

felkészülnek

a

munkabeszüntetésre. A Magyar Orvosi Kamara elnöke bejelentette, levélben kérik a miniszterelnököt, hogy az Országgyűlés ne az egészségügyi dolgozók jogállásáról szóló törvényről döntsön, hanem a kamara által elkészített tervezetről tárgyaljon. ¾ szeptember 12.: Az MSZP budapesti elnöksége azt javasolja a kormánynak, hogy a személyszállítás

áfája

továbbra

is

maradjon

kedvezményes,

a

nagyvárosok

tömegközlekedése pedig részesüljön összesen 15 milliárd forintos normatív támogatásban a jövő évi költségvetésből. 4

¾ szeptember 16.: Teller Ede több munkatársa kijelentette, hogy a tudósnak tulajdonított belpolitikai üzenet közönséges hamisítvány. ¾ szeptember 16.: A magyar miniszterelnök és a román államfő egyetért abban, hogy a két ország kapcsolatában a jövőbe kell tekinteni. A két vezető budapesti munkareggelijén Medgyessy Péter azt mondta, hogy a múlt bizonyos kérdéseit le kell zárni, így például az aradi Szabadság-szobor felépítésének ügyét. ¾ szeptember 16.: A nemzetbiztonsági bizottság zárt ülésén meghallgatott Áder János beszámolt arról, hogy Kulcsár Attilával ügyvéd ismerőse tanácsára találkozott először. A volt bróker ugyanis azt állította, hogy a K&H-nál akár a legfelsőbb kormányzati köröket is érintő nagy botrány van készülőben. ¾ szeptember 17.: Húsz százalékos leépítést rendelt el a minisztériumoknál és a hozzájuk tartozó intézményeknél Medgyessy Péter. A kormány döntése értelmében a költségvetési intézmények 2004-ben 300 milliárd forinttal kevesebb pénzből gazdálkodhatnak. ¾ szeptember 17.: Az MSZP-nek bizonyítékai vannak arra, hogy a Fidesz és a párt nevében eljáró Simicska Lajos már 1996-ban bizalmas üzleti kapcsolatban volt a K&H bankkal jelentette ki Simon Gábor. A Fidesz-frakció elnöksége közleményben utasította vissza a vádakat. ¾ szeptember 19.: A Fidesz ragaszkodik ahhoz, hogy a brókerügyben az általa javasolt vizsgálóbizottság álljon fel. Az MSZP-frakció úgy látja, hogy az elmúlt 5 évre kiterjedően kell vizsgálni a brókerügyet. ¾ szeptember 22.: Nem ítélte alaposnak Tocsik Márta perében a jogásznő felülvizsgálati kérelmét a Legfelsőbb Bíróság. ¾ szeptember 22.: Az MSZP szerint negyedmilliárd forintnyi közpénz úszott el azzal, hogy a K&H egyik leányvállalata szerződést kötött a Fidesszel a párt székházának eladására, illetve visszavásárlására. Az ellenzéki párt viszont azt mondja: ebből a bank, illetve a részvényesei nemhogy hátránnyal, hanem előnnyel kerültek ki. ¾ szeptember 23.: Aláírta a módosított kedvezménytörvény romániai alkalmazásáról szóló megállapodást a magyar és a román miniszterelnök. ¾ szeptember 24.: Novemberben januárig visszamenőleges hatállyal további 2,2 százalékkal emelkednek a nyugdíjak. ¾ szeptember 25.: Az Erste Bank veheti meg a Postabankot, miután 101 milliárd forintot ajánlott a pénzintézet csaknem 100 százalékos részvénycsomagjáért.

5

¾ szeptember 26.: A Népszava nyilvánosságra hozta azt a dokumentumot, amely – az újság szerint – bizonyítja a Magyar Rádió elnökének titkosszolgálati múltját. Kondor Katalin hazugságnak minősítette a hírt, és bírósági eljárást helyezett kilátásba. ¾ szeptember 26.: A főváros vezetői nem tudtak megállapodni a Pénzügyminisztériummal a BKV jövő évi támogatásáról. ¾ szeptember 27.: Januártól a közigazgatási reform első lépéseként 40 milliárdot vesznek el nyolc minisztériumtól, és adják a régióknak – jelentette be a belügyminiszter Szekszárdon. ¾ szeptember 28.: Közös kampányt folytat az európai parlamenti választásokon a Fidesz és az Európai Néppárt – közölte Orbán Viktor, miután tárgyalt a Néppárt frakcióvezetőjével. ¾ szeptember 29.: Tüntetők fütyüléssel fojtották bele a szót Újhelyi Istvánba, az MSZP médiapolitikusába, aki a Magyar Rádió székháza előtt akarta elmondani véleményét az intézmény működéséről. ¾ szeptember 29.: Parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezi az MSZP-frakció az ügyészség által már lezárt közpénz-felhasználási ügyek tisztázására. A Fidesz alkotmányelleneseknek tartja, hogy olyan ügyekben, amelyekben büntetőeljárás folyt, vizsgálóbizottságot állítson fel az Országgyűlés. ¾ szeptember 30.: A pénzügyminiszter átadta a jövő évi költségvetési tervezetet a parlament elnökének. László Csaba szerint a 2004-es büdzsé az uniós csatlakozást szolgálja, és magában foglalja a megkezdett jóléti reformok folytatását. ¾ szeptember 30.: Október elsején lép életbe az a kormányrendelet, amely a májusi áremelést bizonyos fogyasztási mértékig kompenzálja – mondta a kormányülést követően Gál J. Zoltán. Ugyanakkor arról is beszámolt, hogy a gáztörvénynek és a jövő évi új áfaszabályoknak megfelelően január elsejétől átlagosan 5,3 százalékkal emelkedik a földgáz ára.

6

3. A VIZSGÁLAT EREDMÉNYEINEK ÖSSZEFOGLALÁSA

¾ Szeptemberben a parlamenti képviselők megjelenéseinek aránya hat százalékkal emelkedett (31% vs. 37%) (6. ábra), a nagy mértékű növekedés a parlament munkájának beindulásával

és

a

felfokozott

belpolitikai

csatározásokkal

magyarázható.

A

kormány/koalíciót a szereplők 25, a parlamenti ellenzéket 12, az egyéb szereplőket 63 százalék képviselte.

¾ Az év kilencedik hónapjában a parlamenti politikusok 69 százaléka a kormány/koalíció, közel harmada (31%) az ellenzék képviselői közül került ki (7. ábra). Augusztushoz képest az MSZP-frakció tagjainak szereplése nőtt (13% vs. 17%), míg a kormány megjelenései ugyanilyen mértékben csökkentek (51% vs. 47%). Az ellenzéki oldalon a Fidesz politikusai kapták a legtöbb lehetőséget a szereplésre (23% vs. 25%).

¾ Az ősz első hónapjában mindkét oldal politikusaira jutó beszédidő változatlan maradt (69% vs. 69%) (10. ábra). A kormánypártok és az adminisztráció stagnálása meglepő, hiszen a vizsgált hírműsorok az előző hónaphoz képest kevesebb baloldali politikusnak és kormánytagnak biztosítottak lehetőséget a verbális szereplésre (7. táblázat).

¾ A húsz legtöbbet szereplő politikai aktor között a kormány/koalíció tagjai voltak többségben (13 fő) (13. táblázat), a csoportban a kabinet tagjai domináltak. A pártkötődéssel nem rendelkező személyiségek közül Mádl Ferencre irányult a legnagyobb figyelem, aki az ötödik legtöbbet előforduló személy volt a hírműsorokban.

7

4. A HÍREK TARTALMI JELLEMZŐI Szeptemberben is a gazdasági szféra történései vezették a témakörök listáját, annak ellenére megőrizték helyüket, hogy részesedésük augusztus óta folyamatosan csökken (2. táblázat). A csoporton belül a leggyakrabban a vállalkozások, vállalatok helyzete jelent meg (lásd 14. táblázat). A kormány gazdaságpolitikáját taglaló híradások aránya emelkedni kezdett (21% vs. 24%). Szeptember 30-ig kellett a pénzügyminiszternek az Országgyűlés elé terjesztenie a következő évi költségvetési tervezetet, így értelemszerűen gyakran jelent meg a kérdés a hírműsorokban. A tematikai csoport legtöbbször előforduló témája az adórendszer átalakítása volt, mivel a kormány az áfa-kulcsok és a személyi jövedelemadó reformját tervezi. A belpolitikai botrányok, korrupció előfordulása emelkedett (15% vs. 18%). A csoporton belül a pénzügyi botrányok gyakorisága volt a legmeghatározóbb - az összesítésben az ötödik legtöbbször megjelenő kérdéskörként szerepelt (lásd 14. táblázat). A brókerbotrány továbbra is a hírműsorok témastruktúrájának egyik meghatározó eleme volt. Újabb gyanúsítottakat helyezett előzetes letartóztatásba a rendőrség, a kormányzat politikusai a PSZÁF elnökének felelősségét és a Fidesz érintettségét firtatták, míg a fiataldemokraták ugyanezt a fegyvert alkalmazták a szocialistákkal szemben. A belpolitikai kérdéskörök közül a parlament tevékenységét feldolgozó híradások aránya emelkedett (4% vs. 9%), ami az országgyűlési munka őszi ülésszakának beindulásával magyarázható. A pártok viszonyával, ügyeivel foglalkozó kérdéskör aránya szintén nőtt (5% vs. 8%), ami a szocialista párt vezetésén belül kialakult vitákkal hozható kapcsolatba. A szociális szféra fejleményeire ebben a hónapban is kiemelt figyelem irányult. A témakörön belül az egészségügy helyzetének megoszlása számított a legmeghatározóbbnak (lásd 14. táblázat). Az egészségügyi tárca élén vezetőcsere történt, a Magyar Orvosi Kamara pedig

a

szakminisztériummal

vitázott

az

orvosok

jogállásáról

szóló

törvény

megváltoztatásáról. A hírműsorok tudósításaiban leggyakrabban előforduló témákat a Mellékletben (14. táblázat) tüntettük fel.

8

2. táblázat A hírműsorok tudósításainak témái (a magyar százalékában, egy tudósítás több témát is érinthet)

gazdasági helyzet kormány gazdaságpolitikája belpolitikai botrányok, korrupció szociális szféra kormány tevékenysége bűnözés kultúra, média külpolitikai kapcsolatok általános belpolitikai kérdések természeti, ipari katasztrófák, balesetek parlament tevékenysége pártok viszonya, ügyei önkormányzatok tevékenysége rendvédelmi szervezetek helyzete kormányzat-ellenzék viszonya

vonatkozású

N=4277 műsoregységek

a témát érintő magyar vonatkozású műsoregységek aránya augusztus szeptember 35 30 21 24 15 18 17 17 16 17 15 13 13 13 12 13 10 11 11 9 4 9 5 8 7 6 4 3 2 3

A híradások tartalmával kapcsolatban az ORTT azt is vizsgálja, hogy a magyar vonatkozású hírek milyen arányban számoltak be országos jelentőségű sikerről, illetve kudarcról (1. ábra). Az év kilencedik hónapjában a kudarcról (6% vs. 7%) és a sikerről tudósító műsoregységek aránya is egy százalékkal emelkedett (5% vs. 6%). A fiaskók 50 százaléka a kormányzat, három százaléka az ellenzék, 47 százaléka „egyéb intézmény” tevékenységéhez kapcsolódott. A balsikerek kötődésénél a politikai paletta szereplőinek részesedése meredeken emelkedett (40% vs. 53%), ami főként a kormányzat térnyerésének köszönhető (38% vs. 50%). Az „egyéb intézményeken” belül a vállalatok, vállalkozások mutatták fel a legtöbb eredménytelenséget - a megjelenések közel felét adták (131 esetből 61 eset) -, a gazdasági szereplőket a tömegkommunikáció reprezentánsai követték (14 eset). A sikerről tudósító műsoregységekben mind a kormány (41% vs. 45%), mind az ellenzék (2% vs. 4%) növelte megjelenési gyakoriságát. Az „egyéb intézmények" eredményeinek prezentációja hat százalékkal csökkent (57% vs. 51%), a leginkább sikerorientált szervezeteknek szeptemberben a rendőrség és a VPOP számított.

9

1. ábra

N=4277

A kudarcról és sikerről szóló műsoregységek aránya és kötődése (a műsoregységek százalékában) kudarc július

kudarc augusztus

kudarc szeptember

80 60 %

40 20 0

kormány

ellenzék

egyéb intézmény

kudarc július

40

2

58

kudarc augusztus

38

2

60

kudarc szeptember

50

3

47

siker július

siker augusztus

siker augusztus

80

60

%

40

20

0

kormány

ellenzék

egyéb intézmény

siker július

46

1

53

siker augusztus

41

2

57

siker augusztus

45

4

51

A konfliktusról tudósító műsoregységek előfordulása három (14% vs. 17%), az együttműködésről szóló hírek aránya egy százalékkal emelkedett (6% vs. 7%). Az őszi ülésszak beindulásával az ellenzék és a kormányzat közötti pengeváltások gyakoribbá váltak (2. ábra), a brókerbotrányt és a költségvetési tervezetet tekinthetjük a fő ütközőpontoknak. Az egyéb intézmények nézetkülönbségeinek bemutatása kilenc százalékkal visszaesett (45% vs. 36%).

A két politikai oldal együttműködéséről tudósító műsoregységek aránya enyhén csökkent (33% vs. 32%). Augusztushoz képest jelentősebb változást egyik szereplőnél sem tapasztaltunk (29% vs. 27%). 2. ábra

N=4277

A konfliktusról és együttműködésről szóló műsoregységek aránya és kötődése (a műsoregységek százalékában)

konfliktus július

konfliktus augusztus

konfliktus szeptember

80 60 %

40 20 0

kormány

ellenzék

egyéb

konfliktus július

37

24

39

konfliktus augusztus

35

20

45

konfliktus szeptember

40

24

36

együttműködés július

együttműködés augusztus

együttműködés szeptember

80

60

%

40

20

0

kormány

ellenzék

egyéb

együttműködés július

24

6

70

együttműködés augusztus

29

4

67

együttműködés szeptember

27

5

68

12

5. A HÍRSZOLGÁLTATÁS TARTALMI JELLEMZŐI

Az ORTT a politikusok nyilatkozatainak tartalmi vonatkozásait is elemezte, ennek keretében azt vizsgálta, hogy a parlamenti politikusok milyen eséllyel láthatták el kritikai, ellenőrző funkciójukat, azaz milyen gyakran fogalmazhattak meg bírálatokat, eltérő véleményeket. Az ősz első hónapjában a szereplők több mint hatoda (17%) fogalmazhatott meg valamifajta bírálatot (3. ábra). A politikai élet szereplőit ért "támadások" aránya kilenc százalékkal emelkedett (56% vs. 65%). Az elmarasztaló vélemények címzettjeit vizsgálva megállapíthatjuk, hogy az ellenzék prezentációja megduplázódott (6% vs. 12%), a kormányoldal részesedése pedig három százalékkal nőtt (50% vs. 53%). Az egyéb szereplőkhöz kapcsolódó kritikákon belül ebben a hónapban jelentősen megemelkedtek a jogi szakágazati intézményeket, valamint a tömegkommunikáció szereplőit ért bírálatok száma. A negatív vélemények kereszttüzében elsősorban Polt Péter legfőbb ügyész, a Teller-levél kapcsán a Népszabadság szerkesztői, továbbá az ügynökmúltjáról felröppent híresztelések miatt Kondor Katalin állt. 3. ábra

N=7574

A hírműsorokban elhangzott bírálatok aránya és címzettjei (az összes szereplés százalékában)

egyéb intézmény tevékenységének bírálata

bírálatot tartalmazó szereplések bírálatot nem tartalmazó szereplések

ellenzék tevékenységének bírálata kormányzat tevékenységének bírálata

35

83

12

17 53

13

A politikusok szerepléseik harmadában fogalmaztak meg eltérő álláspontokat (36%) (4. ábra). Mind a kormány (18% vs. 21%), mind az ellenzék prezentációja három százalékkal emelkedett (3% vs. 6%). Az egyéb intézményeket ért bírálatok aránya nem változott (9% vs. 9%), közülük a jogi és a gazdasági szakágazati intézmények szerepeltek a leggyakrabban. A három legtöbb negatív ítéletet megfogalmazó képviselő: Varga Mihály (34 eset), Répássy Róbert (31 eset) és Kovács László (30 eset) volt. 4. ábra

N=2791

A kormánytagok és a parlamenti képviselők által megfogalmazott bírálatok megoszlása (kormánytagok, parlamenti képviselők szerepléseinek százalékában)

nincs bírálat egyéb intézmény tevékenységének bírálata kormányzat tevékenységének bírálata ellenzék tevékenységének bírálata

9

21

6 64

A pártkötődéssel nem rendelkező szereplők előfordulásaik 9 százalékában (393 eset) emeltek valamilyen intézmény működésével szemben kifogást. Az év kilencedik hónapjában is a szakszervezetek, érdekképviseletek tették az összes bírálat közel ötödét (19%) (3. táblázat). Az érdekvédelmi szervezetek az orvosok jogállásáról szóló törvény vitatható rendelkezéseit kritizálták. A tömegkommunikáció reprezentánsai is bekerültek a leggyakrabban bíráló szervezetek közé, ami a Magyar Rádió elnöke körül kialakult helyzettel és a Teller-levéllel állt összefüggésben.

14

3. táblázat Az öt legtöbb bírálatot megfogalmazó, pártkötődéssel nem rendelkező szereplő (az összes bírálatuk arányában, egy nyilatkozat több bírálatot is tartalmazhat)

szakszervezetek, érdekképviseletek tömegkommunikáció civil szféra szerveződése országos gazdasági szakágazati intézmény intézményi kötődés nem derül ki

kormány ellenzék egyéb intézmény esetszám százalék esetszám százalék esetszám százalék 44 11 30 8 10 3 1 30 8 10 3 1 24 6 16 4 15 4 6

2

-

-

24

6

Szeptemberben a szereplések két százaléka tartalmazott valamilyen elismerést (5. ábra). A kormányzat tevékenységének méltatása az előző hónapban mért szinthez képest 13 százalékkal emelkedett (38% vs. 51%). A legtöbb dicséretet megfogalmazó politikus Medgyessy Péter volt, aki 17 esetben fejezte ki nagyrabecsülését valamely intézmény működésével kapcsolatban. (A vizsgált hónapban is, mint az eddigi hónapokban, a dicséreteket tartalmazó szereplések száma igen alacsony volt (194 eset), emiatt a részletesebb elemzésre nincs lehetőség.) 5. ábra

N=7574

A hírműsorokban elhangzott elismerések aránya, illetve címzettjei (az összes szereplés százalékában)

elismerést nem tartalmazó szereplések

egyéb intézmény tevékenységének elismerése

elismerést tartalmazó szereplések

kormányzat tevékenységének elismerése

49

98

2

51

15

6. A POLITIKAI SZEREPLŐK MÉDIAHASZNÁLATA

Az ORTT havi gyakorisággal végzett elemzései elsősorban azt vizsgálják, hogy az elektronikus médiumok milyen arányban biztosítottak lehetőséget a kormányzati hatalom, illetve a parlamenti ellenzék képviselői számára álláspontjaik kifejtésére. Az elemzés első lépésében a két szemben álló politikai oldal médiahasználatát az összes szereplési lehetőség alapján vizsgáljuk, azaz egyaránt figyelembe veszzük azokat a megjelenéseket, amikor a politikusok véleményét narrátor ismertette, illetve amikor a szereplők élőszóban nyilatkoztak. Az év kilencedik hónapjában a műsorok szereplőinek majd negyven százaléka a parlamenti politikum prominensei közül került ki (6. ábra). A kormány/koalíciót a szereplők 25, a parlamenti ellenzéket 12, az egyéb szereplőket 63 százalék képviselte. Az őszi ülésszak beindulásával a politikai aktorok szereplései meredeken emelkedtek (31% vs. 37%). A parlamenti erők prezentációja az összes műsorszolgáltatónál nőtt, öt esetében a növekedés elérte a 10 százalékot. A hatalmi szféra reprezentánsainak aránya az országos kereskedelmi televíziók hírműsoraiban és a Sláger Rádióban jóval elmaradt az átlagtól. A kormánypárti politikusok a legnagyobb mértékű térnyerést a Danubius Rádió hírösszefoglalóiban könyvelhették el (43% vs. 60%), megoszlásuk valamennyi programban nőtt, egyedül a Jó estét, Magyarország! esetében maradt változatlan (15% vs. 15%). Az ellenzéki pártok megjelenései augusztushoz képest két százalékkal emelkedtek (10% vs. 12%). A parlamenti oppozíció prominenseinek előfordulásai egyedül a Sláger Rádió összefoglalóiban csökkentek (4% vs. 3%), a többi műsorszámnál emelkedést vagy stagnálást regisztráltunk. A kormányalakításból kimaradt pártok felbukkanásai a legnagyobb mértékben a Hír Tv Híradójában (14% vs. 21%) növekedtek. A Fidesz és az MDF frekvenciája a két legnézettebb hírműsor és a Sláger Rádió esetében hét százalék alatt mozgott.

16

6. ábra

N=7574

A parlamenti politikusok és az „egyéb szereplők” megjelenéseinek aránya a hírműsorokban (a szereplések százalékában)

kormány/koalíció Átlag

25

Hír TV Híradó

59

7

19

Sláger Rádió

52

10

15

MTV déli Híradó

63

21

31

Jó estét, Magyarország! (TV2)

egyéb szereplők

12

27

ATV Híradó

parlamenti ellenzék

78 11

16

70

3

81

Danubius Rádió

60

RTL Klub Híradó

14

Tények (TV2)

14

4

16

82 6

Esti Krónika

79

32

Déli Krónika

18 37

Reggeli Krónika

26

50 18

30

45

17

53

Duna TV Híradó

24

12

64

MTV esti Híradó

25

10

65

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%

A következő táblázatba azokat a szereplőket (az ún. „egyéb szereplők”) gyűjtöttük össze, akik megjelenéseik, megszólalásaik alapján nem a hazai parlamenti politikai életet reprezentálják. A pártkötődéssel nem rendelkező aktorok közül a legnagyobb arányban a vállalatok, vállalkozások, bankok, biztosítók fordultak elő, bár előző havi megjelenéseikből erősen vesztettek (17,1% vs. 11,1%). A második helyen a rendőrséget és a VPOP-t találjuk (9,0%), az erőszakszervezeteket követték azok, akiknek intézményi kötődésére nem derült fény (8,7%) (4. táblázat). A rendőrség tagjainak véleményét gyakrabban idézték, mint az előző hónapban, ami a brókerbotrány folyományaként foganatosított újabb letartóztatásokkal hozható összefüggésbe. Az ORFK szóvivője, Garamvölgyi László a második legtöbbet szereplő pártkötődéssel nem rendelkező közéleti személyiségnek számított szeptemberben (lásd 15. táblázat).

Az

országos

jogi

szakágazati

intézmények

és

képviselőinek

említése

megduplázódott (3,8% vs. 7,2%).

17

4. táblázat

N=4565

A 15 leggyakrabban előforduló pártkötődéssel nem rendelkező szereplő (szerepléseik arányában)

vállalat, vállalkozás, bank, biztosító rendőrség, VPOP intézményi kötődés nem derül ki külföldi szereplő országos jogi szakágazati intézmény minisztériumok szakszervezetek, érdekképviseletek kultúra, tudomány, művészet, szórakoztatóipar, oktatás civil szféra szerveződése egészségügy tömegkommunikáció pártkötődés nélküli szakértő országos gazdasági szakágazati intézmény határon túli magyarok és szervezeteik bűnöző, gyanúsított, elítélt

esetszám 507 410 398 353 327 276 250

százalék 11,1 9,0 8,7 7,7 7,2 6,0 5,5

233 182 180 176 156 142 118 111

5,1 4,0 3,9 3,9 3,4 3,1 2,6 2,4

6. 1. Szereplési arányok az egyes témákban A szereplési arányok általános elemzése mellett az ORTT rendszeresen vizsgálja, hogy az egyes témakörökön belül milyen eséllyel nyilváníthattak véleményt (élőszóban vagy narrátori idézet útján) a szemben álló felek (5. táblázat). Az egyes témakörökön belüli szereplési arányok elemzésénél a parlamenti politikusok mellett az „egyéb szereplők” megjelenéseit is figyelembe vesszük. A hírműsorok szereplői az ország gazdasági helyzetét érintették a legtöbbször, a programok témalistájának örökös vezetője hét százalékpontos csökkenést produkált szeptemberben (30% vs. 23%). A műsorszámok témaorientációját továbbra is erősen determinálta a belpolitikai botrányok kérdésköre, amely szorosan követte az örökös elsőt (22%). A költségvetési tervezet reflektorfénybe kerülésének köszönhetően a kormány gazdaságpolitikai elképzeléseinek prezentálása növelte részesedését (17% vs. 20%). Semmi meglepőt nem találtunk abban, hogy a kormányzati politikusok a legtöbb nyilatkozatot a kabinet tevékenységével kapcsolatban tették, amit a pártok viszonyának, ügyeinek kategóriája követett.

18

Az ellenzék mindössze egy témában jeleníthette meg álláspontját többször, mint a kormánypárti politikusok (általános belpolitikai kérdések). Általánosságban elmondható, hogy a Fidesz és az MDF reprezentánsai témakörök többségében nagyobb nyilvánosságot kaptak, mint augusztusban. A parlamenti oppozíció legnagyobb mértékű visszaszorulását a pártok viszonyát, ügyeit taglaló tematikai csoportban regisztráltuk (42% vs. 33%). 5. táblázat N=7574 A kormányzati oldal, a parlamenti ellenzék, valamint az „egyéb szereplők” előfordulása az egyes témakörökben (százalékban, egy nyilatkozat több témát is érinthet) a témát érintő magyar vonatkozású műsoregységek aránya kormányzati parlamenti „egyéb nyilatkozatok oldal ellenzék szereplők” aránya gazdasági helyzet belpolitikai botrányok, korrupció kormány gazdaságpolitikája szociális szféra kormány tevékenysége általános belpolitikai kérdések kultúra, média bűnözés külpolitikai kapcsolatok parlament tevékenysége pártok viszonya, ügyei önkormányzatok tevékenysége természeti, ipari katasztrófák, balesetek kormányzat-ellenzék viszonya rendvédelmi szervezetek helyzete

22 25 38 22 66 35 15 9 43 39 48 16

7 21 17 5 5 37 8 7 17 32 33 9

71 54 45 73 29 28 78 84 41 29 18 75

23 22 20 16 14 12 11 10 9 9 8 5

4 45 28

3 42 5

93 14 66

5 4 3

6. 2. A szereplők megjelenítési módjai A szereplőket aszerint is vizsgáltuk, hogy a szerkesztők fontosnak tartották-e felhívni rájuk a közönség figyelmét, azaz megjelentek-e a headline-ban vagy az összefoglalóban. A szereplők legnagyobb része (90%) sem a headline-ban, sem az összefoglalóban nem kapott helyet. A nevesített aktorok közül a legnagyobb gyakorisággal most is Medgyessy Péterre (35 eset) hívták fel a figyelmet. Az összefoglalókban a második legtöbbször előforduló személy Kovács László volt, akit 17 esetben láthattunk a műsor elején vagy végén elhelyezett „szalagcímekben”. A külügyminisztert Kökény Mihály követte (11 eset), akit miniszterré történő kinevezése helyezett a középpontba. 19

Szeptemberben a kormányzat reprezentánsai több mint kétszer gyakrabban fordultak elő a headline-okban, mint ellenzéki társaik (246 eset vs. 112 eset). A kormány/koalíció prominensei közül a szocialista kabinettagok és képviselők szereplései domináltak (246 esetből 230 eset).

6. 3. A politikusok médiahasználatának tendenciái Az év kilencedik hónapjában a parlamenti politikusok 69 százaléka a kormány/koalíció, kevesebb mint harmada (31%) az ellenzék képviselői közül került ki (7. ábra). A kormány/koalíció szereplése szeptemberben nem változott (69% vs. 69%). A kabinet tagjainak megjelenése négy százalékkal csökkent (51% vs. 47%), az MSZP parlamenti képviselőinek (13% vs. 17%) részesedése ugyanilyen mértékben nőtt, míg az SZDSZ-frakció szereplése stagnált (5% vs. 5%). A vizsgált hírműsorok az előző hónaphoz hasonlóan a miniszterelnökre koncentráltak (218 eset), a kormány első emberét Kovács László (93 eset) követte. A külügyminiszter, pártelnök a leggyakrabban az MSZP belső ügyeiről és a határon túli magyarok helyzetéről fejtette ki a párt, illetve a kormány álláspontját. A 20 leggyakrabban megjelenő közéleti személyiség közül 10 a kormány tagjai közül került ki (lásd 13. táblázat). Kökény Mihály szereplése meredeken emelkedett (18 eset vs. 79 eset), a kitüntetett figyelmet elsősorban miniszteri kinevezésének köszönhette. A parlament szocialista képviselői közül Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke bukkant fel a leggyakrabban (34 eset) (lásd 13. táblázat), nyilatkozatait elsősorban a szocialisták belső ügyeinek szentelte. Az SZDSZ soraiból ebben a hónapban is Kuncze Gábor jelent meg a legtöbbször az elektronikus médiumokban (lásd 13. táblázat). Az ellenzék szereplési megoszlása szintén változatlan maradt (31% vs. 31%). A Fidesz két százalékpontot nyert (23% vs. 25%), míg a demokrata fórum ugyanennyit vesztett részesedéséből (8% vs. 6%). A Fidesz megjelenéseinek közel negyedét a párt véleményének prezentálása adta (689 esetből 168 eset). A nevesített szereplők közül a legtöbbször Orbán Viktor fordult elő a képernyőn és az éterben (46 eset), az elnök főként az EU-csatlakozásról beszélt, mivel együttműködési szerződést írt alá az Európai Néppárttal a közös uniós kampányról. Az MDF szereplése hasonlóan alakult, felbukkanásaik legnagyobb részét a párt véleményének megjelenítése szolgáltatta. A párt a 20 legtöbbet szereplő közéleti személyiség közé szeptemberben sem delegált senkit.

20

7. ábra

N=2715

A kormány és a parlamenti pártok képviselőinek szereplései a hírműsorokban (a kormánytagok és a parlamenti képviselők szerepléseinek százalékában)

július

augusztus

szeptember

60

%

40

20

0

kormány

MSZP

SZDSZ

Fidesz

MDF

független

július

50

13

4

26

7

0

augusztus

51

13

5

23

8

0

szeptember

47

17

5

25

6

0

Az ORTT - nemzetközi példákat követve - elsősorban a parlamenti politikum (kormánytagok, parlamenti képviselők) médiahasználatának vizsgálatára helyezi a hangsúlyt. Emellett azonban a „politikai elit” szereplésnek vizsgálata más módszer alapján is elképzelhető. Így érdemes elemezni a parlamenti politikusok mellett az összes köztudomásúan politikai kötődéssel bíró szereplő megjelenését is (8. ábra). E megközelítés alapján kisebb eltérés mutatkozott a parlamenti politikusok szerepléseinek megoszlásához képest. A kormányoldal a szereplések 68, míg az ellenzék 32 százalékát birtokolta. A parlamenti képviselettel nem rendelkező pártok közül egyik sem ért el említésre méltó eredményt. A kormány pártkötődéssel nem rendelkező tagjainak megoszlása folytatta csökkenését (11% vs. 10%). A legtöbbször pusztán a kabinet véleményét ismertették a médiumok (301 esetből 168 eset), a nevesített tisztviselők közül Csillag István megjelenési frekvenciája volt a legmagasabb (lásd 13. táblázat). Szeptemberben az MSZP (48% vs. 49%) és az SZDSZ (8% vs. 9%) reprezentánsainak előfordulása egy százalékkal emelkedett. A liberális párt politikusai közül Demszky Gábor főpolgármester gyakrabban jelent meg, mint a múlt hónapban (29 eset vs. 45 eset), véleményét a fővárosi közlekedés problémái kapcsán idézték a hírműsorok.

21

A Fidesz szereplése két százalékkal emelkedett (24% vs. 26%). Az MDF számaránya három százalékkal visszaesett (9% vs. 6%). 8. ábra

N=2929

A kormány és a pártok képviselőinek szereplései a hírműsorokban (a pártkötődéssel rendelkező szereplők megjelenéseinek százalékában)

július

augusztus

szeptember

60

%

40

20

0 kormány

MSZP

SZDSZ

Fidesz

MDF

Centrum Párt

FKGP

MIÉP

Munkáspár t

július

14

42

8

28

8

0

0

0

0

augusztus

11

48

8

24

9

0

0

0

0

szeptember

10

49

9

26

6

0

0

0

0

6. 4. Politikusok médiahasználata a hírműsorokban Szeptemberben mind a kormány/koalíció (68% vs. 68%), mind az ellenzék (32% vs. 32%) megjelenési aránya stagnált (6. táblázat). A közszolgálati adók felénél a kormányzati politikusok térvesztését tapasztaltuk, a legnagyobb mértékű csökkenést az MTV déli Híradójánál regisztráltuk (68% vs. 62%). A politikai csoport maximális arányú emelkedése három százalékpontos volt (Esti Krónika 60% vs. 63%). A kereskedelmi csatornák hírösszefoglalóinak többségében a kormány/koalíció vesztett részesedéséből. Az adminisztrációi visszaszorulása a Tényekben (81% vs. 74%) és a Hír TV Híradójában (63% vs. 56%) volt a leginkább figyelemre méltó. Ezzel ellentétes folyamat

játszódott

le

a

kereskedelmi

rádiócsatornák hírműsoraiban,

itt

jelentős

előretörésüknek lehettünk tanúi. 22

6. táblázat N=2791 A politikai erők médiahasználata a vizsgált műsorokban, az összes szereplés alapján (a kormány és a pártok véleménynyilvánító képviselőinek százalékában) kormány, koalíció augusztus szeptember 75 72 68 62 66 67 66 64 67 67 60 63

július 27 40 35 37 35 39

parlamenti ellenzék augusztus szeptember 25 28 32 38 34 33 34 36 33 33 40 37

MTV esti Híradó MTV déli Híradó Duna TV Híradó Reggeli Krónika Déli Krónika Esti Krónika

július 73 60 65 63 65 61

Krónikák összesen

63

64

65

37

36

35

Tények RTL Klub Híradó Danubius Rádió Sláger Rádió Jó estét, Magyarország! ATV Híradó Hír TV Híradó

79 79 67 79

81 77 67 78

74 79 81 84

21 21 33 21

19 23 33 23

26 21 19 16

66 75 51

75 78 63

70 76 56

34 25 49

25 22 37

30 24 44

átlag

66

68

68

34

32

32

közszolgálati adók

64

66

66

36

34

34

kereskedelmi adók

69

72

72

31

28

28

23

7. POLITIKUSOK SZÓBELI SZEREPLÉSEI Az eddigiekben a kormánytagok, államtitkárok, országgyűlési képviselők megjelenéseit attól függetlenül vizsgáltuk, hogy a politikusok véleményét narrátor ismertette, vagy pedig élőszóban nyilatkoztak. Mivel a szóbeli nyilatkozatokat a narrátor általi megjelenítésnél értékesebb szereplési formának szokás tartani, a megjelenések e formáját is külön elemeztük. A politikusok verbális megnyilvánulásait a nyilatkozók csoportjának politikai összetétele, valamint a nyilatkozatok időtartamának megoszlása szempontjából elemeztük. Az év kilencedik hónapjában a nyilatkozó politikusok 67 százaléka a kormányzat, 33 százaléka a parlamenti ellenzék álláspontját képviselte (9. ábra). A kormányzati oldal élőszóbeli szerepléseinek emelkedése megállt, számarányuk visszaesett a júliusi szintre (70% vs. 67%). A kormánytagok által tett bejelentések megoszlása nyolc százalékkal csökkent (56% vs 48%), az MSZP-frakció élő megnyilatkozásai négy (10% vs. 14%), az SZDSZ szinkronjai egy százalékkal emelkedtek (4% vs. 5%). A kormány politikusai közül ebben a hónapban is a miniszterelnök, Medgyessy Péter szólalt meg a legtöbbször (72 eset), a kormányfőt Kovács László követte (36 eset). Az SZDSZ által delegált kormánytagok saját hangon történő megjelenéseinek több mint fele továbbra is Magyar Bálint nevéhez fűződött (34 esetből 19 eset). A kormányzó párt frakciójából Szili Katalin interjúit lehet kiemelni (19 eset), aki a szocialista párt vezetésének vérfrissítését sürgette. Az SZDSZfrakciójának reprezentánsai közül ebben a hónapban is Kuncze Gábort idézték a legtöbbször a hírműsorokban (29 eset). Szeptemberben az ellenzéki pártok nyilatkozatainak aránya három százalékkal emelkedett (30% vs. 33%). A Fidesz négy százalékkal gyakrabban (24% vs. 28%), míg az MDF politikusai egy százalékkal ritkábban tárták a nyilvánosság elé saját hangon véleményüket (6% vs. 5%). Az ellenzék legtöbbször megszólaló politikusa Demeter Ervin volt (23 eset), aki a brókerbotrány fejleményeiről fejtette ki álláspontját.

24

9. ábra

N=883

A kormány és a parlamenti pártok képviselőinek szóbeli szereplései a hírműsorokban (a kormánytagok és a parlamenti képviselők szóbeli szerepléseinek százalékában)

július

augusztus

szeptember

60

%

40

20

0

kormány

MSZP

SZDSZ

Fidesz

MDF

független

július

51

12

4

26

7

0

augusztus

56

10

4

24

6

0

szeptember

48

14

5

28

5

0

7. 1. Politikusok szóbeli szereplései a hírműsorokban Az ősz első hónapjában a kormány/koalíció élőszóbeli szerepléseinek aránya három százalékkal csökkent (70% vs. 67%), az ellenzéké ugyanilyen mértékben nőtt (30% vs. 33%) (7. táblázat). A közszolgálati műsorszámok esetében az adminisztráció nyilatkozatainak aránya négy százalékot zuhant (71% vs. 67%), interjúik legnagyobb mértékű visszaszorulását a Déli Krónikánál tapasztaltuk (75% vs. 52%). A Kossuth Rádió Krónikáiban az ellenzék előretörése volt megfigyelhető (30% vs. 37%). A közszolgálati televíziók műsoraiban is kivétel nélkül csökkent a kormány/koalíció idézeteinek számaránya. A kereskedelmi hírműsorok közül egyedül a RTL Klub Híradója csökkentette a parlamenti oppozíció élőszóbeli szerepléseit, igaz, itt is csak kis mértékű térvesztésről beszélhettünk (13% vs. 12%). A Hír TV Híradójában a két politikai oldal azonos arányban kapott lehetőséget véleményének kifejtésére (50% vs. 50%) - a Fidesz és az MDF hat százalékpontos növekedést könyvelhetett el (44% vs. 50%). Az RTL Klub és az ATV hírműsoraiban továbbra is jelentős kormányzati túlsúlyt tapasztaltunk, az esetek több mint háromnegyedében a kormány/koalíció prominensei szólalhattak meg. A Sláger Rádióban továbbra sem beszélhetett élőben egyetlen ellenzéki politikus sem. 25

A Déli Krónikában (16 eset), Sláger Rádió reggeli hírműsorában (7 eset) és a Danubius Rádió reggeli összefoglalójában (0 eset) a politikusi megnyilvánulások száma igen alacsony maradt az egész időszak folyamán. 7. táblázat A parlamenti politikusok élőszóbeli szereplései a hírműsorokban (a nyilatkozó szereplők százalékában)


kormány, koalíció július augusztus szeptember 77 80 79 58 71 57 63 65 63 75 69 68 71 75 52 70 68 61

július 23 42 38 25 29 30

N=883



72

70

63

28

30

37


76 85 * 100

69 87 * 100

67 88 * 100

24 15 * *

31 13 * *

33 12 * *

62 78 41

67 79 56

63 76 50

38 22 59

33 21 44

37 24 50

átlag

67

70

67

33

30

33


69

71

67

31

29

33

kereskedelmi adók

66

70

67

34

30

33

Az ORTT vizsgálataiban - a francia CSA mintáját követve - állandóan alkalmazott mutató a politikai erők képviselői által adott nyilatkozatok összes idejének megoszlása. Ez a paraméter azt jelzi, hogy a két szemben álló politikai oldal képviselői milyen arányban részesedhetnek a nyilatkozó politikusok számára biztosított összes beszédidőből. A CSA előírása szerint a kampányidőszakon kívül az ún. három-harmad elve érvényesül, vagyis a mindenkori köztársasági elnököt leszámítva a kormányt, a kormánypárto(ka)t, valamint a parlamenti ellenzéket a politikusok beszédidejének egyharmada-egyharmada illeti meg. Szeptemberben a kormányzati oldal politikusaira jutó beszédidő változatlan maradt (10. ábra), annak ellenére, hogy megszólalásaik száma csökkent (lásd 7. táblázat). Medgyessy Péter kapta a leghosszabb műsoridőt arra, hogy gondolatait megossza a nézőkkel és a hallgatókkal (1813 másodperc), a miniszterelnököt tizenegy kormánypárti politikus 26

követte. A jobboldal képviselői közül Orbán Viktor szólalhatott meg a leghosszabban (698 másodperc). Az őszi ülésszak beindulása és a feszült belpolitikai légkör éreztette hatását, a hatalmi szféra prominenseire szánt programidő két órával nőtt (kb. 6 óra vs. kb. 8 óra) az előző hónaphoz képest. 10. ábra

N=883

A parlamenti politikusok beszédidejének megoszlása (százalékban)

kormány/koalíció


80

%

60 40 20 0

július

augusztus

szeptember

kormány/koalíció

73

69

69


27

31

31

Szeptemberben a jobb- és baloldal beszédideje stagnált (8. táblázat). A közszolgálati hírműsorokban a kormány/koalíció műsorideje emelkedett (71% vs. 73%), ugyanakkor a növekedést egyetlen műsorszámnak, nevezetesen a Reggeli Krónikának köszönhette, ahol 12 százalékkal nőtt részesedésük (70% vs. 82%). (Itt kell megjegyeznünk, hogy a Reggeli Krónika adja a szinkronokra fordított programidő tetemes hányadát, ezért az említett változás rendkívül meghatározó.) Ezzel ellentétben, a többi hírműsorban - néhány esetben drasztikus - csökkenést könyvelhettek el, ami nem változtatott jelentős mértékben az általuk birtokolt műsoridőn. Az ellenzék nyilatkozatainak előtérbe kerülése a Déli Krónikában volt a legszembetűnőbb (20% vs. 40%). A kereskedelmi műsorszolgáltatók hírműsoraiban a kormányzat beszédideje enyhén visszaesett (66% vs. 65%). A Hír TV Híradója ebben a hónapban újból a parlamenti oppozíciónak biztosított hosszabb időtartamot a megszólalásra (44% vs. 59%). A műsorok többségénél a két parlamenti erő idézeteiben csekély eltérések mutatkoztak az előző hónaphoz képest. A Jó estét, Magyarország! kivételnek számított, mivel ebben a műsorban a kormányzat beszédideje meredeken emelkedett (58% vs. 73%). 27

A Déli Krónikában (16 eset), a Sláger Rádió reggeli hírműsorában (7 eset) és a Danubius Rádió reggeli hírműsorában (0 eset) a politikusi megnyilvánulások száma igen alacsony maradt az egész időszakban. 8. táblázat N=883 A parlamenti politikusok összes beszédidejének megoszlása a hírműsorokban (százalékban)


kormány, koalíció július augusztus szeptember 77 80 80 51 71 55 64 65 64 90 70 82 82 80 60 72 68 62

július 23 49 36 10 18 28



84

71

75

16

29

25


74 81 * 100

71 87 * 100

70 88 * 100

26 19 * *

29 13 * *

30 12 * *

61 80 41

58 78 56

73 76 41

39 20 59

42 22 44

27 24 59

átlag

73

69

69

27

31

31


79

71

73

21

29

27

kereskedelmi adók

64

66

65

36

34

35

8. AZ RTTV. 23. § ÉRVÉNYESÜLÉSE A HÍRMŰSOROKBAN A 23. § normáit a jelenleg alkalmazott módszertanból kiindulva próbáltuk meg mérni. Olyan indikátorokat alkottunk, amelyek a most használatos változóstruktúra alapján előállíthatóak voltak. A közszolgálati televízió csatornák és rádióadók összehasonlításánál a kereskedelmi műsorszolgáltatók eredményeit használtuk viszonyítási alapként, mivel a két típus profilja jelentősen eltér egymástól. Abban az esetben, ha egy közszolgálati műsorszolgáltató hírműsora hasonló jellemvonásokat mutat, mint egy kereskedelmi médium ugyanazon műfaji

28

kategóriába tartozó programja, akkor feltételezhető, hogy a csatorna nem minden tekintetben tartja be a közszolgálat normáit. Az Rttv. 23. paragrafusának 2. bekezdése a közszolgálati műsorszolgáltatók és a közműsor-szolgáltatok számára elvárásként fogalmazza meg, hogy átfogóan, elfogulatlanul, hitelesen és pontosan tájékoztasson a közérdeklődésre számot tartó hazai, illetve külföldi eseményekről. A már eddig is mért szempontokon túl a tájékoztatás átfogó voltáról próbáltunk megtudni valamit, amikor egy dichotóm változó alapján elemeztük a programok témaorientációját.A vizsgált hírműsorokban a külföldi események bemutatásának hossza két százalékkal visszaesett (20% vs. 18%) (9. táblázat). A programok többségénél a hazai események prezentálása elérte a műsoregységek hosszának közel négyötödét. A Danubius Rádió sugározta a legtöbb külföldi vonatkozású műsoregységet (42%), a belföldi híreknek a Reggeli Krónika (92%) biztosított kitüntetett figyelmet. A határon túli magyarokkal foglalkozó tudósítások aránya a Duna TV Híradójában tovább nőtt (5% vs. 7%), mérhetően ezen kívül csak a Kossuth Rádió tanulmányozta a kérdéskört.

9. táblázat A műsoregységek hosszának megoszlása vonatkozási keretük szerint (százalékban) nincs magyar vonat- csak határon túli magyar kozása vonatkozása van magyar vonatkozású 19 * 81 MTV esti Híradó 12 7 81 Duna TV Híradó 7 0 92 Reggeli Krónika 25 1 73 Déli Krónika 14 1 85 Esti Krónika 23 * 77 Tények 19 0 81 RTL Klub Híradó Danubius Rádió 42 * 58 hírműsora Sláger Rádió 20 * 80 hírműsora 11 * 89 MTV déli Híradó Jó estét, 17 * 83 Magyarország! 19 * 81 ATV Híradó 21 * 79 Hír TV Híradó átlag

18

1

81

29

Az Rttv. 23. § (3) bekezdése úgy fogalmaz, hogy a közszolgálati műsorszolgáltatónak és a közműsor-szolgáltatónak biztosítania kell a műsorszámok, illetve a nézetek sokszínűségét, a kisebbségi álláspontok megjelenítését, a műsorszámok változatosságával gondoskodnia kell a nézők széles köre, illetve minél több csoportja érdeklődésének színvonalas kielégítéséről. A fenti kívánalmakat a tematikai struktúra analizálásával próbáltuk megvizsgálni. A hírműsorok elemzése során több mint 100 témával dolgozunk, az egyes kérdésköröket nyolc témakörbe csoportosítottuk: •

külpolitika: külpolitikai kapcsolatok, EU-csatlakozás, NATO-tagság stb.

•

belpolitika:

az

Országgyűlés

tevékenysége,

pártok

viszonyai,

a

kormány

tevékenységének megítélése stb. •

gazdaság: gazdasági kapcsolatok külföldi országokkal, az ország általános gazdasági állapota, egyes gazdasági ágazatok állapota stb.

•

botrányok: közéleti szereplők botrányai, belpolitikai botrányok, pénzügyi visszaélések stb.

•

társadalompolitika: egészségügy helyzete, nyugdíjasok helyzete, szakszervezetek, érdekvédelem tevékenysége, kisebbségek helyzete stb.

•

kultúra: oktatásügy, tudományos intézmények, média, megemlékezések

•

bűnözés,

katasztrófa:

ipari-,

természeti

katasztrófák,

közúti

balesetek,

bűncselekmények, bírósági tárgyalások stb. •

egyéb: szenzációk, érdekességek stb. A témakörök előfordulásából arra következtethetünk, hogy a műsorszolgáltatók a

történések milyen széles spektrumát mutatják be. (A témák megoszlását a következő egyszerű képlettel számoltuk ki: a témák előfordulását elosztottuk a műsoregységek számával. Az egyes híregységekben több téma is előfordulhat, mi maximum öt témát rögzítünk, ezért az arányszámok összege eltérhet a 100 százaléktól.) A közszolgálati csatornák közül ebben a hónapban is a Kossuth Rádió koncentrált a legnagyobb mértékben a magyar vonatkozású külpolitikai, belpolitikai és gazdasági élet történéseire (lásd 10. táblázat). Az állami költségvetésből finanszírozott csatornák tudósításaiban tovább nőtt a botrányok prezentációja, a Déli Krónikában emelkedett számarányuk a legmeredekebben (9% vs. 18%). A szeptemberi híradásokban a belpolitikai élet történéseinek bemutatása jelentősen növekedett, egyedül a Duna TV Híradójában csökkent a témakör számaránya (51% vs. 49%). 30

A kereskedelmi műsorszolgáltatók hírszerkesztési gyakorlata jelentősen eltért a nem nyereségérdekelt műsorszolgáltatók praxisától: jóval kevesebb témát tárgyaltak egy műsoregységen belül, a programokban a bűncselekmények és katasztrófák fordultak elő a leggyakrabban – az említett témakörök a két legnézettebb hírműsornál mutatták a legmagasabb értéket. Kulcsár Attila sikkasztási ügyének történései továbbra is befolyásolták a műsorszámok témastruktúráját, a botrányok prezentációja ebben a hónapban is meghatározó maradt, jelentősebb visszaesését egyedül az RTL Klub Híradójánál tapasztaltunk (26% vs. 19%). 10. táblázat Főbb témakörök megoszlása a hírműsorokban (a műsoregységek százalékában) külpolitika gazdaság

társadalompolitika

belpolitika

kultúra

bűnözés, katasztrófa

botrányok

egyéb


20 12 25 37 29 34

43 39 36 62 120 108

23 25 21 30 26 37

42 30 49 101 94 123

20 20 15 21 23 22

20 32 5 11 18 25

24 15 15 27 18 18

7 6 12 12 1 2

Tények Jó estét, Magyarország! RTL Klub Híradó Sláger Rádió hírműsora Danubius Rádió hírműsora ATV Híradó Hír TV Híradó

5

25

20

48

4

54

26

23

6 8

45 80

26 33

26 57

12 14

54 62

16 19

17 10

2

14

9

16

9

35

8

40

5 14 19

25 68 40

8 27 16

27 49 61

6 18 18

23 24 15

13 12 15

16 9 15

Érdemes a műsorszolgáltatók gyakorlatát abból a szempontból is elemezni, hogy a két politikai oldal reagálhatott-e ugyanarra az eseményre, hírre egy műsoregységen belül, amiből a kiegyensúlyozottságra és a kisebbségi vélemények megjelenésére következtethettünk. A vizsgálat során csak a politikailag releváns műsoregységeket vettük figyelembe, azokat, amelyekben megjelent a külpolitika, a gazdaság, a belpolitika, a társadalompolitika, a kultúra és a belpolitikai botrányok témaköre (11/a. táblázat).

31

11/a. táblázat A két politikai pólus közös szereplései a kiemelt témakörökben (a műsoregységek százalékában) csak csak politikusok ellenzéki kormány/koalíció pártok mindkettő aránya 57 14 29 belpolitika 75 67 14 19 külpolitika 65 65 11 24 gazdaság 50 75 10 15 társadalompolitika 44 64 21 15 kultúra 38 38 20 42 belpolitikai botrányok 56 A műsorok gyakorlata nagyon hasonlóan alakult, a hírösszefoglalók közel 61 százalékában egyedül a kormány tagjai jelentek meg, ami 3 százalékos csökkenést jelent az előző hónaphoz képest. Az ellenzéki aktorokat a műsoregységek 14 százaléka szerepeltette külön. A közszolgálati és a kereskedelmi műsorszolgáltatók hírműsoraiban is emelkedett a jobb- és baloldal közös megjelenése, míg a kormány egyedüli ábrázolásának aránya csökkent. A közös felbukkanásra a leggyakrabban az Esti Krónikában (35%), a legritkábban az M1 déli Híradójában (8%) került sor, amely inkább a két politikai oldal külön-külön való megszólaltatására helyezte a hangsúlyt. A Sláger Rádióban (80%) szinte csak a kormányzati politikusok fejthették ki véleményüket. 11/b. táblázat A két politikai pólus közös szereplései (a műsoregységek százalékában) csak kormány csak ellenzéki mindkettő 68 17 16 M1 esti Híradó 58 34 8 M1 déli Híradó 61 12 28 Duna TV Híradó 55 19 25 Reggeli Krónika 60 9 31 Déli Krónika 57 8 35 Esti Krónika Tények RTL Klub Híradó Danubius Rádió hírműsora Sláger Rádió hírműsora Jó estét, Magyarország! ATV Híradó Hír TV Híradó átlag közszolgálati adók kereskedelmi adók

61 77 71 80 59 71 45 61 60 64

18 3 11 5 13 7 31 14 14 15

20 20 18 15 28 22 23 25 26 21 32

Az Rttv. 23. paragrafusának 4/c bekezdése úgy fogalmaz, hogy a közszolgálati műsorszolgáltatónak kiemelt figyelmet kell fordítania a vallási és egyházi, továbbá a nemzeti, etnikai és más kisebbségi kultúrák értékeinek megjelenítésére. A rendelkezésre álló adatokból az egyházak, a határon túli magyarok és a hazai nemzeti kisebbségek szereplőinek előfordulását tudjuk nyomon követni. Vizsgálatunk során e kategóriába soroltuk a civil szervezeteket is, amelyek megfogalmazhatják egyes kisebbségben vagy hátrányos helyzetben lévő csoportok véleményét. Szeptemberben a szereplők közel öt százalékát adták az Rttv. által nevesített csoportok. Az augusztusi vizsgálathoz képest megoszlásuk enyhén nőtt (5,5% vs. 5,9%). A civil szféra és a szomszédos országokban élő magyarok megjelenéseiben kisebb mértékű emelkedést regisztráltunk. A határon túli magyarok szereplése gyakoribbá vált (1,3% vs. 1,6%), ami a kettős állampolgárság témájának előtérbe kerülésével áll összefüggésben - a kérdéskör a közszolgálati csatornákon jelent meg hangsúlyosabban (2,2% vs. 0,8%). 12. táblázat A médiatörvény által kiemelt szervezetek szereplései (az összes szereplés arányában) határon túli civil nemzeti egyéb egyházak magyarok szféra kisebbségek szereplők 1,5 0,3 1,6 0,4 96,1 M1 esti Híradó * 0,4 2,4 * 97,2 M1 déli Híradó 0,6 4,0 3,2 0,7 91,6 Duna TV Híradó 0,5 1,9 2,9 0,3 94,4 Reggeli Krónika 0,5 2,0 0,8 0,2 96,5 Déli Krónika 0,2 2,7 1,1 0,4 95,6 Esti Krónika Tények RTL Klub Híradó Danubius Rádió hírműsora Sláger Rádió hírműsora Jó estét, Magyarország! ATV Híradó Hír TV Híradó átlag közszolgálati adók kereskedelmi adók

0,2 0,3 * * * 0,2 0,4 0,4 0,6 0,2

* 0,1 * * 0,4 1,4 3,0 1,6 2,2 0,8

3,8 1,9 0,7 2,9 3,2 2,9 3,6 2,5 2,1 2,9

* * * * * 0,4 * 0,2 0,4 0,1

96,0 97,7 99,3 97,1 96,4 95,1 93,0 95,3 94,7 96,1

33

9. MELLÉKLET Az alábbi táblázatban a leggyakrabban megjelenő 20 közéleti személyiség, illetve a parlamenti pártelnökök szerepléseinek néhány paraméterét tüntettük fel. A táblázatban a szereplők előző hónapban és a tárgyhónapban elért helyezését, pártkötődését – párton kívüli politikusok esetében közjogi beosztását -, szerepléseinek számát, részarányát, valamint nyilatkozataik arányát rögzítettük (13. táblázat). 13. táblázat N=7574 Az első húsz leggyakoribb szereplő neve, pártkötődése, illetve a nem párttag politikusok esetében közjogi beosztása szerepléseinek száma és aránya, valamint nyilatkozatainak részaránya helyezés VIII. IX. hó hó 1. 1. 4. 2. *

3.

15. 6. 2. 20. 13.

4. 5 6. 7. 8.

14. * 5.

9. 10. 11.

* 17. * *

12. 13. 14. 15.

16. * * * 8.

16. 17. 18. 19. 20.

név

pártkötődése/közjogi beosztása

miniszterelnök (MSZP) külügyminiszter, pártelnök (MSZP) egészségügyi miniszter Kökény Mihály (MSZP) pénzügyminiszter (MSZP) László Csaba köztársasági elnök Mádl Ferenc kormányszóvivő (MSZP) Gál J. Zoltán gazdasági miniszter Csillag István az Országgyűlés elnöke Szili Katalin (MSZP) pártelnök (SZDSZ) Kuncze Gábor Lamperth Mónika belügyminiszter (MSZP) honvédelmi miniszter Juhász Ferenc (MSZP) pártelnök (Fidesz) Orbán Viktor főpolgármester (SZDSZ) Demszky Gábor (Fidesz) Varga Mihály szóvivő (ORFK) Garamvölgyi László (Fidesz) Répássy Róbert (Fidesz) Áder János (Fidesz) Demeter Ervin politikai államtitkár (MSZP) Tóth András oktatásügyi miniszter Magyar Bálint (SZDSZ) Medgyessy Péter Kovács László

szereplések szereplések nyilatkozatok száma aránya aránya % % 218 93

2,9 1,2

33 39

79

1

44

79 77 71 59 56

1 1 0,9 0,8 0,7

39 19 24 32 34

55 48 47

0,7 0,6 0,6

53 40 28

46 45 43 42

0,6 0,6 0,6 0,6

37 58 47 70

41 39 39 39 38

0,5 0,5 0,5 0,5 0,5

32 54 59 41 50

A szereplők pártkötődése/közjogi beosztása az MTI „A magyar közélet kézikönyve” alapján készült.

34

A következő táblázatban a harminc leggyakrabban előforduló műsoregység témát gyűjtöttük össze. 14. táblázat A harminc, leggyakrabban előforduló műsoregység téma (esetszám és téma szerinti százalék) helyezés augusztus szeptember 1.

1.

2. 3. 19. 6. 4.

2. 3. 4. 5. 6.

14.

7.

7. 11. 5. 16. 13. 29. 15. 21. 8. 9. 12. 23. 10.

8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20.

20. 25.

21. 22.

*

23.

*

24.

* * * * 30. 26.

25. 26. 27. 28. 29. 30.

N=9817

esetszám augusztus szeptember kormány tevékenysége családi tragédia, konkrét bűncselekmények vállalatok, vállalkozások helyzete országgyűlés tevékenysége pénzügyi botrányok tercier szféra helyzete belső pártügyek, pártok versengése a kormány tevékenységének megítélése egészségügy helyzete egyéb érdekességek, szenzációk EU-csatlakozás adórendszer átalakítása bírósági szakaszban lévő ügyek egyéb eddig nem szerepelt téma költségvetés helyzete önkormányzatok tevékenysége oktatásügy kultúra, tudomány és intézményei határon kívüli magyarok helyzete árak alakulása, infláció szociálpolitika, szociális támogatások közlekedési baleset az ország általános gazdasági helyzete konkrét botrányok, konkrét ügyek külpolitikai kapcsolat szomszédos országokkal kormány-ellenzék viszonya munkanélküliség média és sajtó pénzügyi szféra környezetvédelem

százalék augusztus szeptember

668

734

7,3

7,5

578 532 145 317 351

536 427 398 381 348

6,3 5,8 1,6 3,4 3,8

5,5 4,3 4,1 3,9 3,5

205

334

2,2

3,4

292 234 344 192 205 128 198 141 257 254 223 140 237

315 288 262 258 256 256 237 233 228 191 187 174 154

3,2 2,5 3,7 2,1 2,2 1,4 2,2 1,5 2,8 2,8 2,4 1,5 2,6

3,2 2,9 2,7 2,6 2,6 2,6 2,4 2,4 2,3 1,9 1,9 1,8 1,6

144 137

154 153

1,6 1,5

1,6 1,6

72

147

0,8

1,5

104

144

1,1

1,5

59 76 109 30 111 137

137 134 127 124 118 115

0,6 0,8 1,2 0,3 1,2 1,5

1,4 1,4 1,3 1,3 1,2 1,2

35

15. táblázat N=4565 Az első tíz leggyakoribb pártkötődéssel nem rendelkező szereplő neve, összes és élőszóbeli szerepléseinek száma helyezés 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

név

intézményi kötődése/közjogi beosztása köztársasági elnök szóvivő (ORFK)

Mádl Ferenc Garamvölgyi László elnök (Magyar Rádió) Kondor Katalin legfőbb ügyész Polt Péter elnök (PSZÁF) Szász Károly elnök (RMDSZ) Markó Béla szóvivő (Külügyminisztérium) Tóth Tamás Rejtő E. Tibor volt vezérigazgató (K&H Bank) főkapitány (ORFK) Salgó László volt bróker Kulcsár Attila

szereplések száma 77 42 27 25 19 18 14 14 13 12

élőszóbeli összes beszédidő szereplések száma 15 260 29 1147 2 8 7 9 4 9 -

146 114 218 174 131 110 -

Az alábbi táblázatban a vizsgált híradók teljes lakosság körében elért nézettségét - az AGB-től származó - három paraméter alapján jellemezzük (16. táblázat). ¾ AMR: a műsor nézőinek teljes lakosságon belüli részaránya viszonyítva a nézésével eltöltött idő hosszához, például: ha egy néző a műsorszám 50 százalékát látta, akkor csak „fél nézőnek” számít, ¾ SHR: a műsor nézőinek aránya az adott intervallumban televíziót (illetve videót nézők) csoportján belül, ¾ ATS: műsor teljes adásidejéből egy nézőre jutó nézett idő százalékos aránya.

(A vizsgált hét televíziós hírműsort szeptemberben átlagosan közel 3,9 millió néző kísérte figyelemmel, ami háromszázezerrel több, mint augusztusban. A legnézettebb programoknak továbbra is a két országos kereskedelmi televízió híradói számítottak, a befogadók közel kétharmada hű hozzájuk. Mind az RTL Klub, mind a TV2 esti programja növelni tudta nézőszámát, egyedül a Jó estét, Magyarország! indexe csökkent (470 ezer vs. 390 ezer). Az M1 esti Híradójára szeptemberben valamivel többen voltak kíváncsiak, mint augusztusban.)

36

16. táblázat műsor címe

RTL Klub Híradó (1830) TV2 Tények (1830) M1 Híradó (1930) M1 Híradó (1200) Duna TV Híradó (1800) TV2 Jó estét, Magyarország! (22)






Súlyozott nézettség a teljes lakosság körében (AMR)

közönségarány (SHR)

a műsor egy nézőjére jutó nézett idő százalékos aránya (ATS)

százalék 13,0 12,2 9,6 2,9 1,1 4,8

2003 március fő 1 226 296 1 145 596 907 526 269 313 99 269 448 167

százalék 36,6 34,1 21,9 27,2 3,5 30,1

százalék 71,7 73,9 64,3 49,4 51,3 60,2

százalék 10,8 10,2 7,7 3,2 0,9 2,8

2003. május fő 1 019 274 959 359 723 226 297 193 80 209 266 294

százalék 36,6 34,4 21,1 29,1 3,3 31,6

százalék 73,0 72,3 63,5 49,9 50,1 67,3

százalék 10,1 10,2 6,5 30,3 0,9 4,6

2003. június fő 949 793 963 601 607 405 310 800 86 913 429 453

százalék 35,8 36,1 19,2 26,1 3,7 28,7

százalék 74,1 70,1 60,3 49,7 51,9 58,9

százalék 9,1 12,0 7,5 3,7 0,7 5,0

2003. július fő 857 111 1 131 506 695 775 347 608 62 885 466 406

százalék 30,5 40,0 203 25,9 2,7 28,8

százalék 73,9 70,9 63,5 50,1 67,5 58,9

százalék 8,7 12,9 6,8 3,7 0,5 5,0

2003. augusztus fő 823 045 1 218 233 644 256 347 424 51 328 474 361

százalék 29,4 43,4 19,5 24,7 2,1 28,3

százalék 74,9 71,9 63,8 48,1 67,2 56,5

százalék 12,2 14,4 7,8 2,7 0,4 4,2

2003. szeptember fő százalék 1 149 391 34,8 1 354 357 41,0 735 504 17,8 258 565 26,9 40 668 0,8 393 593 27,5

százalék 75,0 74,5 58,4 48,3 26,9 58,6

37

Országos rádiók hírműsorainak hallgatottsága országos minta (15 év feletti rádióhallgató népesség, egy teljes hét átlaga), 2003. augusztus, szeptember Forrás:© 1999-2001 Szonda Ipsos-Rádió Navigátor (Reach)

900 800 700 Kossuth, Reggeli Krónika (06:00-06:59) Kossuth, Déli Krónika (12:0012:29) Kossuth, Esti Krónika (18:00:18:29) Danubius (06:30-06:44)

600 500 400 300

Sláger (06:30-06:44) 200 100 0 2003. augusztus

2003. szeptember

A Kossuth Rádió ultrarövid és középhullámú adásának hallgatottságát összevontuk. ű REACH N (RCH): A műsor által elért közönség nagysága negyedórás bontásban ezer főben, a vizsgált célcsoporthoz viszonyítva (rádióhallgató népesség).

38

FÜGGELÉK A Testület határozata alapján a Műsorelemző Osztály 2001. január 1-jétől a politikai pártok médiahasználatának főbb adatait táblázatos formában is közzéteszi. Kizárólag azokat a megjelenéseket vettük figyelembe, amikor a hírműsorok ismertették a politikai pártok és tagjainak álláspontját, cselekedeteit, illetve amikor élőszóban nyilatkoztak. (A pártkötődéssel rendelkező kormánytagokat, önkormányzati képviselőket is politikusként kezeltük.)

MSZP Az MSZP tagjainak előfordulása és élőszóbeli szereplése a hírműsorokban (a hírek százalékában)

MTV esti Híradó Duna TV Híradó Reggeli Krónika Déli Krónika Esti Krónika Tények RTL Klub Híradó Danubius Rádió Sláger Rádió MTV déli Híradó Jó estét, Magyarország! ATV Híradó Hír TV Híradó átlag

összes szereplés esetszám százalék 135 59,7 185 54,7 174 53,5 140 50,4 205 51,4 66 53,7 72 64,3 68 63,0 37 71,2 33 47,8 63 50,4 125 58,7 119 45,8 1422

54,1

élőszóbeli szereplés esetszám százalék 79 62,7 64 49,2 38 57,6 9 42,9 36 53,7 27 42,2 30 68,2 9 69,2 16 53,3 19 41,3 91 55,8 66 38,8 484

51,5

39

Az MSZP tagjainak előfordulása és élőszóbeli szereplése az egyes témákban (a témák százalékában, egy nyilatkozat több témát is érinthet)

kormány tevékenysége belpolitikai botrányok, korrupció kormány gazdaságpolitikája pártok viszonya, ügyei gazdasági helyzet külpolitikai kapcsolatok általános belpolitikai kérdések szociális szféra parlament tevékenysége kormányzat-ellenzék viszonya bűnözés kultúra, média önkormányzatok tevékenysége rendvédelmi szervezetek helyzete természeti, ipari katasztrófák, balesetek

összes szereplés esetszám százalék 461 81,3 370 50,3 356 47,3 275 50,6 262 58,6 236 64,5 218 32,8 216 69,0 205 44,5 105 46,9 63 53,4 52 32,1 49 31,6 47 74,6 9

39,1

élőszóbeli szereplés esetszám százalék 169 75,1 101 43,5 127 46,7 74 54,0 102 57,3 77 62,1 55 25,6 99 69,2 60 45,8 18 36,0 26 50,0 17 30,4 21 26,9 21 63,6 4

57,1

Az MSZP tagjainak összes beszédideje és annak átlaga a hírműsorokban (másodpercben)

MTV esti Híradó Duna TV Híradó Reggeli Krónika Déli Krónika Esti Krónika Tények RTL Klub Híradó Danubius Rádió Sláger Rádió MTV déli Híradó Jó estét, Magyarország! ATV Híradó Hír TV Híradó összesen

összes beszédidő 1290 1107 4562 474 1639 487 454 253 270 1245 2051 1630

átlag 16,3 17,3 120,1 52,7 45,5 18,0 15,1 28,1 16,9 65,5 22,5 24,7

15462

31,9

40

Az öt leggyakrabban szereplő MSZP-tag előfordulása és szóbeli szereplése, összes beszédideje és annak átlaga (másodpercben)

Medgyessy Péter Kovács László Kökény Mihály László Csaba Gál J. Zoltán

összes megjelenés élőszóbeli szereplés összes beszédidő 218 72 1813 93 79 79 71

36 35 31 17

830 1385 1178 421

átlag 25,2 23,1 39,6 38 24,8

Az MSZP tagjainak szereplése az országos jelentőségű sikerről, illetve kudarcról tudósító hírekben

kudarc siker

esetszám 159 140

százalék 44,4 61,9

41

SZDSZ Az SZDSZ tagjainak előfordulása és élőszóbeli szereplése a hírműsorokban (a hírek százalékában)

MTV esti Híradó Duna TV Híradó Reggeli Krónika Déli Krónika Esti Krónika Tények RTL Klub Híradó Danubius Rádió Sláger Rádió MTV déli Híradó Jó estét, Magyarország! ATV Híradó Hír TV Híradó

összes szereplés esetszám százalék 22 9,7 26 7,7 23 7,1 18 6,5 33 8,3 19 15,4 15 13,4 15 13,9 5 9,6 6 8,7 23 18,4 31 14,6 20 7,7

átlag

256

9,7

élőszóbeli szereplés esetszám százalék 16 12,7 13 10,0 5 7,6 3 4,5 14 21,9 7 15,9 4 30,8 10 21,7 29 17,8 13 7,6 114

12,1

Az SZDSZ tagjainak előfordulása és élőszóbeli szereplése az egyes témákban (a témák százalékában, egy nyilatkozat több témát is érinthet)

kormány gazdaságpolitikája általános belpolitikai kérdések gazdasági helyzet kormány tevékenysége önkormányzatok tevékenysége kultúra, média parlament tevékenysége pártok viszonya, ügyei belpolitikai botrányok, korrupció szociális szféra külpolitikai kapcsolatok kormányzat-ellenzék viszonya természeti, ipari katasztrófák, balesetek bűnözés rendvédelmi szervezetek helyzete

összes szereplés esetszám százalék 117 15,6 74 11,1 56 12,5 55 9,7 51 32,9 45 27,8 42 9,1 33 6,1 22 3,0 21 6,7 12 3,3 11 4,9 3 3 1

13,0 2,5 1,6

élőszóbeli szereplés esetszám százalék 41 15,1 31 14,4 31 17,4 28 12,4 31 39,7 22 39,3 13 9,9 9 6,6 5 2,2 11 7,7 5 4,0 6 12,0 1 2 -

14,3 3,8 -

42

Az SZDSZ tagjainak összes beszédideje és annak átlaga a hírműsorokban (másodpercben)


összes beszédidő 233 200 470 213 225 115 148 838 628 332

átlag 14,6 15,4 94,0 71,0 16,1 16,4 37,0 83,8 21,7 25,5

3402

29,8

összesen

Az öt leggyakrabban szereplő SZDSZ-tag előfordulása és élőszóbeli szereplése, összes beszédideje és annak átlaga (másodpercben)

Kuncze Gábor Demszky Gábor Magyar Bálint Dióssy László Hankó Faragó Miklós

összes megjelenés élőszóbeli szereplés összes beszédidő 55 29 926 45 26 553 38 19 821 12 8 217 8 5 115

átlag 31,9 21,3 43,2 27,1 23

Az SZDSZ tagjainak szereplése az országos jelentőségű sikerről, illetve kudarcról tudósító hírekben

kudarc siker

esetszám 28 24

százalék 7,8 10,6

43

FIDESZ-MPSZ A FIDESZ-MPSZ tagjainak előfordulása és élőszóbeli szereplése a hírműsorokban (a hírek százalékában)


összes szereplés esetszám százalék 55 24,3 87 25,7 107 32,9 87 31,3 113 28,3 36 29,3 25 22,3 22 20,4 8 15,4 23 33,3 38 30,4 43 20,2 105 40,4

átlag

749

28,5

élőszóbeli szereplés esetszám százalék 23 18,3 37 28,5 20 30,3 9 42,9 21 31,3 22 34,4 7 15,9 11 36,7 16 34,8 30 18,4 78 45,9 274

29,1

A FIDESZ-MPSZ tagjainak előfordulása és élőszóbeli szereplése az egyes témákban (a témák százalékában, egy nyilatkozat több témát is érinthet)

belpolitikai botrányok, korrupció általános belpolitikai kérdések kormány gazdaságpolitikája parlament tevékenysége pártok viszonya, ügyei kormányzat-ellenzék viszonya gazdasági helyzet külpolitikai kapcsolatok kultúra, média szociális szféra bűnözés kormány tevékenysége önkormányzatok tevékenysége rendvédelmi szervezetek helyzete természeti, ipari katasztrófák, balesetek

összes szereplés esetszám százalék 314 42,7 299 45,0 216 28,7 175 38,0 167 30,8 94 42,0 88 19,7 85 23,2 56 34,6 50 16,0 46 39,0 37 6,5 34 21,9 13 20,6 5

21,7

szereplés élőszóban esetszám százalék 117 50,4 100 46,5 85 31,3 50 38,2 41 29,9 20 40,0 32 18,0 29 23,4 14 25,0 25 17,5 23 44,2 20 8,9 16 20,5 11 33,3 2

28,6

44

A FIDESZ-MPSZ tagjainak összes beszédideje és annak átlaga a hírműsorokban (másodpercben)


összes beszédidő 343 589 1224 304 951 342 103 188 825 724 2517

átlag 14,9 15,9 61,2 33,8 45,3 15,5 14,7 17,1 51,6 24,1 32,3

8110

29,6

összesen

A öt leggyakrabban szereplő FIDESZ-MPSZ-tag előfordulása és élőszóbeli szereplése, összes beszédideje és annak átlaga (másodpercben)

Orbán Viktor Varga Mihály Répássy Róbert Áder János Demeter Ervin


20 13 21 23

697 440 616 667

átlag 41,1 34,9 33,8 29,3 29

A FIDESZ-MPSZ tagjainak szereplése az országos jelentőségű sikerről, illetve kudarcról tudósító hírekben

kudarc siker

esetszám 147 53

százalék 41,1 23,5

45

MDF Az MDF tagjainak előfordulása és élőszóbeli szereplése a hírműsorokban (a hírek százalékában)

MTV esti Híradó Duna TV Híradó Reggeli Krónika Déli Krónika Esti Krónika Tények RTL Klub Híradó Danubius Rádió Sláger Rádió MTV déli Híradó Jó estét, Magyarország! ATV Híradó Hír TV Híradó átlag

összes szereplés esetszám százalék 13 5,8 37 10,9 15 4,6 33 11,9 37 9,3 2 1,6 3 1 7 1 13 11

2,8 1,9 10,1 0,8 6,1 4,2

173

6,6

élőszóbeli szereplés esetszám százalék 7 5,6 14 10,8 2 3,0 3 14,3 5 7,5 1 1,6 3 10,0 1 2,2 12 7,4 8 4,7 56

6,0

Az MDF tagjainak előfordulása és élőszóbeli szereplése az egyes témákban (a témák százalékában, egy nyilatkozat több témát is érinthet)

általános belpolitikai kérdések kormány gazdaságpolitikája pártok viszonya, ügyei parlament tevékenysége gazdasági helyzet belpolitikai botrányok, korrupció külpolitikai kapcsolatok önkormányzatok tevékenysége szociális szféra kormányzat-ellenzék viszonya kormány tevékenysége kultúra, média bűnözés természeti, ipari katasztrófák, balesetek rendvédelmi szervezetek helyzete

összes szereplés esetszám százalék 68 10,2 57 7,6 54 9,9 38 8,2 35 7,8 30 4,1 27 7,4 19 12,3 14 4,5 14 6,3 12 2,1 8 4,9 6 5,1 4 17,4 -

élőszóbeli szereplés esetszám százalék 23 10,7 17 6,3 10 7,3 8 6,1 12 6,7 9 3,9 10 8,1 10 12,8 3 2,1 6 12,0 8 3,6 2 3,6 1 1,9 -

46

Az MDF tagjainak összes beszédideje és annak átlaga a hírműsorokban (másodpercben)


összes beszédidő 108 229 145 136 258 16 58 35 239 354

átlag 15,4 16,4 72,5 45,3 51,6 16,0 19,3 35,0 19,9 44,3

1578

28,2

összesen

Az öt leggyakrabban szereplő MDF-tag előfordulása és élőszóbeli szereplése, összes beszédideje és annak átlaga (másodpercben)

Herényi Károly Dávid Ibolya Gémesi György Font Sándor Medgyasszay László


8 7 3 3

229 365 67 54

átlag 27,3 28,6 52,1 22,3 18

Az MDF tagjainak szereplése az országos jelentőségű sikerről, illetve kudarcról tudósító hírekben

kudarc siker

esetszám 20 7

százalék 5,6 3,1

47

1. A VIZSGÁLAT METODIKÁJA

Recommend Documents