1. A számítógépes hálózati kommunikáció illemszabályai

1.

A számítógépes hálózati kommunikáció illemszabályai 1.Bevezetés: Mi is az a Netikett?. 2.Egy-egynek komminikácioban betartandó (illem)szabályok. (e-mail, interaktiv chatprogramok) 3.Egy a soknak kommunikáció közben betartandó szabályok. (levelezési listák, usenet) 4.Informácios szolgáltatások használatával kapcsolatban(Gopher, Wais, WWW, ftp, telnet) 5.Iskolai hálozaton való helyes viselkedési normák. Netikett (Netiquette) az internetes közösség hosszú idõ alatt kialakított szabálygyûjteménye, melynek betartása a hálózaton való együttélés feltétele. A Netikett ismerete minden felhasználótól elvárható. Az alábbiakban a teljesség igénye nélkül ismertetjük a levelezésre vonatkozó legfontosabb szabályokat. Ezt az anyagot három fô részre lett bontva: egy-egynek kommunikáció, amibe a levelezés és a talk (beszélgetés) foglaltatik benne; egy-sokaknak kommunikáció, amely alatt a Usenet-et és a levelezési listákat értjük; és az információs szolgáltatások: ftp, WWW, gopher, MUD, MOO, IRC. 2.0 Egy-egynek kommunikáció (elektronikus levél, beszélgetés (talk)) Általában, az emberekkel való társalgás normál illemszabályai az érvényesek, csak ez az Interneten még fontosabb, mert hiányzik többek között a metakommunikáció és a hangszín. 2.1 Iránymutató felhasználóknak 2.1.1 Levelezéshez • Fel kell tételezni hogy az Interneten történô levelezés nem biztonságos, kivéve ha valamilyen rejtjelezô eszközt (akár szoftvert, akár hardvert) használunk. • A másolt anyagok általában rendelkeznek szerzõi jogokkal, ezeket nem szabad megsértenünk. • Nem szabad "lánc" levelet küldeni elektronikusan, Ezek tiltottak az Interneten. • Nem szabad indulatos leveleket küldened (ezeket "flame"-nek nevezzük) még akkor sem, ha provokálnak. • Érdemes a levelek subject-jét ellenõrizni mielôtt válaszolunk rá. Van úgy, hogy az, aki korábban segítséget (vagy felvilágosítást) kért , már írt egy levelet, aminek az a lényege, hogy "Tárgytalan". • Sok levelezôprogram levágja a fejlécinformációkat amelyek a válaszcímedet tartalmazzák. Hogy biztos lehessél abban, hogy a többi ember tudja kinek kell válaszolnia, az üzenet végére egy, esetleg két sort arról, hogy miképpen érhetnek el. Ezt a file-t már jóelôre el lehet készíteni, és az üzenetek végére lehet tenni aztán. (Néhány program ezt automatikusan megteszi.) Az Internetes szóhasználatban ezt "sig" vagy "signature" file-nak nevezik. A névjegykártya helyét veszi át a sig file. • Ha signature-t illesztesz a leveledbe, akkor azt fogd rövidre. • Általában egy Internetet használó embernek nincs ideje az Internet ill. annak belsô muködésére vonatkozó kérdésekre válaszolni. Nem illik kéretlen információkérô leveleket küldeni olyan embereknek, akinek címét egy levelezési listában vagy egy RFC-ben láthattad. • Akinek levelet küldünk az a világ másik végén is élhet igy kultúrája, nyelve, humora egészen más is lehet, mint a tiéd. Dátumformátumok, mértékegységek, idiómák sem mindenütt ugyanazok! • Használjon vegyesen kis- és nagybetut, akárcsak a közönséges íráskor.Nem illik csupa nagybetûvel irni mert azolyan MINTHA AZ EMBER ORDÍTANA! • Érdemes szimbólumokat használni hangsúlyozásra. *Erre* gondoltam.Vagy aláhúzásjeleket aláhúzásra: A kedvenc könyvem a _Háború és béke_. • Lehet használni"mosolygókat" (smiley) a hangszín jelzésére. • Nem illik vezérlô karaktereket vagy nem-ASCII karaktereket írni, kivéve ha a program elkódolja ezeket, vagy MIME attachment formájában küldi. Ha elkódolva küld valamit, akkor érdemes megbizonyosodni arról, hogy a címzett vissza tudja majd kódolni azt. • Amikor egy levélre válaszol, csak annyit idézzen az eredeti anyagból, hogy érthetô legyen a válasz és ne többet. Rendkívül rossz szokás az egész levelet idézni a válaszban. • A levél fejlécében kell, hogy legyen egy subject sor, ami visszatükrözi a levél tartalmát. • Illik egy rövid választ irni a feladónak, hogy megkapta a levelét, ha úgy gondolja, hogy a levél fontossága szükségessé teszi ezt. • Nem szabad kéretlen információleveleket küldeni az embereknek.

2.1.2 A talk A talk olyan protokollok gyujteménye, amelyek lehetôvé teszik két ember interaktív párbeszédét számítógépen keresztül. • Használjon vegyesen kis- és nagybetut, mintha egy levelet vagy egy e-mail-t írna. • Az irománynak nem szabad a képernyô széléig kifutnia és hagyni hogy ott a terminál törjön sort: egy Kocsivissza (CR) jelet kell használni a sor lezárására. • Illik mindig elköszönni ás a más elköszönését is megvárni. • A Talk esetleg zavarhatja a másik embert ezért nem szabad idegenekre talkolni. • Annak hogy nincs válaszüzenet sok oka lehet éppenezért nem szabad türlmetlenkedni. • Ha valaki lassan és sok hibával gépel akkor legtöbbször nem éri meg visszamenni kijavítani ôket. A másik ember úgyis rájön az üzenet lényegére. 3.0 Egy-sokaknak kommunikáció (Levelezési listák, Usenet) Amikor sok emberrel kommunikál egyszerre, akkor a mail-re vonatkozó szabályok is érvényesek. Végülis nincs nagy különbség a között, hogy egy embernek ír egy levelet vagy sok emberrel kommunikál egy cikken keresztül - legfeljebb annyi, hogy így sokkal több embert van lehetôsége megbántani. Így aztán különösen fontos, hogy minél többet tudjon a közönségedrôl. 3.1 Iránymutató Felhasználóknak 3.1.1 Általános útmutató a levelezési listákhoz és a Usenet-hoz • Ha valaki irni akar egy levelezési listába akkor illik elõtte egy ideig csak olvasoként bekapcsolodnia mielött bármit is irna.Ez hozzásegít az adott csoport kultúrájának megismeréséhez. • Amit valaki levelezési listába ír az általában széles olvasóközösség elõtt elérhetõ, sõt archiválni is szokták a leveleket. • Az üzenetek és a cikkek jó, ha rövidek és célratörôek. • A subject sorok az adott csoport konvenciót kell kövessék. • Bár lehet, hogy lehetôség nyílik rá, de a hamisítás, a levelek tartalmához vagy fejlécéhez való hozzápiszkálás általában nem elfogadott. • Hirdetni csak és kizárólag az arra hivatott csoportokban és levelezési listákban szabad! A kéretlen hirdetés - ami nem tartozik egy adott csoport/lista témakörébe - valószínu következménye: rengeteg durva válaszlevél. • Ha véletlenül személyes üzenetet küld valaki egy listára vagy csoportba, akkor illik egy bocsánatkérô üzenetet küldeni az eredeti címzettnek és a listának ill. csoportnak is. • Óvatos kell bánni a fixpontos betukkel és a rajzokkal. Ezeket egy másik rendszer - vagy akár ugyanazon rendszer egy másik programja - másképpen jelenítheti meg. • egy levelezési listára csak a kijelölt témában illik levelet küldeni • érvényesek az e-mail-ekre vonatkozo szabályok! levelezési listák A létezô levelezési listákról és a hozzájuk való csatlakozásról sokféleképpen lehet informáciot kapni a Net-en. Természetesen ezen információ mellett szükség lesz a helyiekre is; milyen szabályok vonatkoznak a levelezési listákhoz való csatlakozásra és a postázásra. Általában jobb, ha elôször a szukebb környezetben kutat az ember információ után és csak utána kezd az Interneten kutatni. Mindenesetre a news.answers hírcsoportban rendszeresen megjelenik egy lista a levelezési listákról és a csatlakozásról. Bármilyen témában keresel levelezési listát, ez egy felbecsülhetetlen értéku anyag. •

Usenet A Usenet egy világméretu elosztott rendszer, ami a legkülönfélébb témákban való kommunikációra ad lehetôséget. A rendszer hierarchikus, a legfelsôbb szinten a következô témák vannak: sci - tudományos; comp - számítógépes; news - magáról a Usenetról; rec szórakozás, hobbi; soc - szociális; talk - bô lére eresztett, soha véget nem érô beszélgetések (pl. politika); biz - üzleti; alt - bármi egyéb. Az alt fôcsoportba tartozó csoportok olyan értelemben is alternatívok, hogy a létrehozásuk nem megy keresztül ugyanazon a lépéseken, mint a többi fôcsoportbeliek. Vannak még helyi fôcsoportok, széles körben terjesztett egyebek, mint a bionet, és a saját szervezetednek is lehetnek saját, belsô csoportjai. Nemrégiben egy "humanities" fôcsoport is létrejött, és várhatóak továbbiak is.

4.0 Információs szolgáltatások (Gopher, Wais, WWW, ftp, telnet) Az elmúlt években robbanásszeruen nôtt a Hálózat néhány új szolgáltatás nyomán. Gopher, Wais, World Wide Web (WWW), Multi User Dimensions (MUD), ez utóbbi objektumorientált verziója (MOO) a legfontosabbak. Noha az információlelés lehetôsége robbanásszeruen terjed, a "Vevô védd magad" (Caveat Emptor) elv érvényben marad. 4.1 Iránymutató felhasználóknak 4.1.1 Általános útmutató o Az informácios szolgáltatás lehet hogy nem ingyenes. Ennek jobb utánanézni. o Ha egy szolgáltatással probléma akad, akkor elôször mindig a saját számitogépen kell a hibát keresni.( file-, szoftver-, és hálózati beállításokat stb.)Mielött a szolgáltatót hibáztatnánk érte. o Ismerned kell egy-egy szolgáltatás speciális információközlô konvencióit. Az FTP site-ok legtöbbjén találsz valahol a hierarchia tetején egy README file-t, ami a rendelkezésre álló file-okról szól. Viszont nem feltételezheted azt, hogy ezek pontosak és/vagy naprakészek. o Sajnos semmien információról nem nem szabad feltételezni hogy pontos vagy naprakész. o Minthogy az Internet világméretu, lehet találni olyan információs szolgáltatást, amely gyökeresen eltérô kultúr- és szokáskörbôl ered. Amit valaki bántónak érez, az egy másik kultúrkörben teljesen elfogadott lehet. o Más FTP site-ját arra használni, hogy egy (konkrét) harmadik személynek szánt file-t elhelyezni ott, nem szabad. Ezt egyszeruen szemetelésnek tartják, és általában nem elfogadott viselkedésforma. o Ha probléma akad egy site-al, és oda fordulsz segítségért, jo ha minél több információt megadunk a probléma körülményeirôl. Ezzel nekik is segítünk nkekika hiba lokalizálásában. 4.1.2 Útmutató Valósideju Interaktív Szolgáltatásokhoz (MUD-ok, MOO-k, IRC) o Akárcsak más rendszereknél, itt is bölcs dolog csak figyelni egy kicsit, hogy a csoport kultúrájához szokhasson az ember. o Egyáltalán nem szükséges mindenkit személyesen üdvözölni egy csatornán ill. szobában. Egy szimpla Hello vagy hasonló köszöntés bôven elég. o Nagyobb informácio megosztása elött célszerû a résztvevõk beleeggyezését kérni. E nélkül azonban súlyos udvariatlanság ilyesmit csinálni - akárcsak levélben. o Ha valaki becenevet, alias-t, pszeudonevet vagy hasonlót használ, akkor tisztelni kell az anonimitáshoz való jogát. 5.0 Hálozati kommunikácio az iskolában • Más nevében nem szabad bejelentkezni a hálozatban.(célszerü megváltoztatni a jelszot) • Óra alatt nem illik üzenetet küldeni (send-elni) a novell-t valojában nem is erre találták ki...nincs értelme. • Órán csak a tanár által meghatározott tartalmakat lehet nézni • Az iskolai hálózaton az iskola etikájával ellenkezö tartalom megtekintése tilos. • Az iskolai tárhelyre tilos kereskedelmi célú oldalakat/hírdetéseket feltenni, mert ez a Sulinetben megfogalmazott szabályokkal ellentétes! • Nem lehet olyan tartalmakat publikálni amelyek a házirend, az iskola normáinak, az egyházi etikával, a magyar törvényekkel nem egyezik • Nem lehet a gépen levõ tárhelyet megosztani megosztó programokkal. • Nem lehet illegális, szerzõi jogba ütközõ tartalmakat letölteni, felrakni.

2.

• • •

A szoftverhez kapcsolódó jogok, felhasználási formák A szoftverhez kapcsolódó jogok és felhasználási formák Szoftver: a számítógépet mőködtetı és azon futó programok összességét, a tárolt adatokat, valamint a programokhoz tartozó dokumentációkat összefoglaló néven szoftvernek nevezzük Szerzıi jog: • Magyarországon a szerzıi jogokat az 1999. évi LXXVI. Törvény szabályozza. Ez a törvény védi az irodalmi, tudományos és mővészeti alkotásokat. Vagyis a szoftvert is. • A védelem nem függ sem minıségi, sem mennyiségi, sem esztétikai jellemzıktıl. • A szerzıi jog azt illeti meg, aki a mővét megalkotta. S még rengeteg jog csak a szerzıt illeti. • A szoftver áll: forrásprogram (forráskód), tárgyi program, kísérı anyag A szoftver védelme: • Technikai védelem: illetéktelen hozzáférés elleni védelem és a másolásvédelem • Jogi védelem: maga a szerzıi jog; hozzátartozik a szoftverszerzıdés, általában a telepítés elején kell elfogadni Szoftverek csoportosítása a felhasználói szerzıdés szerint: Kereskedelmi programok: mindig pénzbe kerülnek; gyakran társul hozzá valamilyen dokumentáció, ami lehet elektronikus formájú Freeware: ingyenes szoftverek (felhasználhatók, terjeszthetık); visszafejtésük nem megengedett Shareware: ingyenesen beszerezhetık és terjeszthetıek, de általában néhány funkció le van bennük tiltva, vagy csak meghatározott ideig használható, vagy pedig meg van határozva hányszor indítható • Trial: kipróbálásra kapott szoftverek, de nem terjeszthetıek • „Félszabad szoftverek”: kereskedelmiek, de valamilyen felhasználói csoportnak, vagy célra kedvezıbb feltételekkel kerülnek forgalomba • Szabad szoftverek: ingyenesen beszerezhetı; szabadon használható; szabadon terjeszthetı; visszafejthetı, módosítható

3.

Egészséges számítógép-használat. Ergonómiai feltételek és felhasználói szokások Egészséges számítógép-használat, ergonómiai feltételek és felhasználói szokások Egészséges munkakörnyezet 50/1999. (XI.3.) EüM rendelet látásromlást elıidézı tényezık pszihés (mentális) megterhelés mozgásszervek megterhelése megelızését tőzi ki célul. képernyı elıtti munkát legalább tízperces szünetek szakítsák meg (ez nem összevonható) a képernyı elforgatható, dönthetı, a kép villódzásmentes legyen a szék stabil, könnyen állítható, kényelmes legyen a munkahely tágas, jól megvilágított, tükrözıdés és fényvisszaverıdés-mentes legyen a zaj ne zavarja a figyelmet, a beszédértést a berendezések ne termeljenek annyi hıt, hogy az zavarja a munkavállalót Környezetpszichológia A környezetpszichológia annak feltárásával foglalkozik, hogy hogyan hat az emberre a környezete, és az ember, milyen módon alakítja a környezetét. Mesterséges környezetünknek melyek azok a paraméterei, melyek a környezethez való viszonyunkat meghatározzák. A külsı környezet, természetes alakításához a természet mélyebb megismerése is szükséges és feltétlenül bonyolultabb tervezımunkát igényel, mint egy egyszerő mőszaki probléma. A természet harmonikus tervezés a természet felépítési szabályai és rendje szerinti tervezési módszer, amellyel, a teljesen mesterséges létesítmények is esztétikusan alakíthatók ki. A természet harmonikus szemlélete belsı terek esetén is értelmezhetı. A külsı környezetben elhelyezett mesterséges létesítmények a természet felépítési szabályai szerint kell, hogy megfeleljenek, a belsı terek viszont már az ember igényeit elégíti ki, vagyis emberközpontú. Az emberközpontú környezet legfontosabb követelménye a stresszmentesség. Éppen ezért 6 óránál többet nem lehet egy nap a monitor elıtt tölteni. ,és óránként tíz perc ajánlott a munka közben. A természet harmonikus szemlélettel kialakított munkahelyeket teljesítmény-orientált munkahelynek nevezzük, amelyeknek alapvetı követelménye a stresszmentesség: vagyis a rálátás a bejáratra biztosított legyen, a munkahely minél távolabb helyezkedjen el az ajtótól, különbözı szintő kapcsolati zónák (intim, személyes zóna) sérülésmentesek legyenek. A stresszmentességen kívül ergonómiai szempontok is kell, hogy érvényesüljenek az asztal, a székek, a világítás tervezésénél. További követelmény a levegı minıségének a biztosítása és a zajszint megkövetelt határértékének betartása. A számítógépek használatának elterjedése maga után vonta a számítógépes munkahelyek kialakításának szabályozását is. Ezzel kapcsolatos szabályok elsısorban az Egyesült Államokban jelentek meg, valamint az Európai Unió tagállamaiban. Ergonómia Manapság egyre nagyobb jelentıséget tulajdonítanak a fizikai környezet emberre gyakolt befolyásának, hiszen környezetünk, otthonunk, családunk, munkahelyünk nagymértékben befolyásolja hangulatunkat, közérzetünket. A munkapszichológia legfıbb célja a munka kellemesebbé tétele, a problémák felmérése, kiküszöbölése. A munkafeltételek javítása azonban többnyire jelentıs anyagi áldozatot igényel, ám az ilyen jellegő befektetés rendszerint hosszú távon kifizetıdı a vállalat számára. Sok vitát váltott ki az utóbbi idıben az a kérdés, hogy vajon hozzájárul-e a fizikai környezet javítása a munkapszichológia másik nagy céljának, a termelékenység fokozásának eléréséhez. Több vizsgálat rámutatott arra, hogy a környezeti feltételek közvetlenül befolyásolják az ember termelékenységét: a rossz környezeti feltételek a termelékenységet 25-30%-kal is leronthatják. A környezeti feltételek változásának két oka lehet:
A megváltozott környezet és
A reagálások a változásra.

Némileg egyértelmőbb a környezeti tényezık lefolyása bizonyos üzemi balesetekre. A megszokottnál (18-21oC) melegebb és hidegebb környezetben is sőrőbben fordulnak elı balesetek. A környezeti tényezık kialakítását természetesen nemcsak pszichológiai tényezık határozzák meg. Elıfordulhat, hogy nem megfelelı környezeti tényezık veszélyeztetik a termék minıségét. Mindezek ellenére egyesek hajlamosak arra, hogy a fizikai környezet megfelelı kialakítását kizárólag mőszaki problémának tekintsék. Egy üzemcsarnok akusztikailag megfelelı kialakítása valóban mőszaki feladat. A fizikai körülmények kialakításánál azonban sosem hanyagolhatók el az orvosi és pszichés szempontok. Ma már vitathatatlan, hogy környezeti tényezık vizsgálata, megoldások készítése nem valósítható meg csak orvosok vagy pszichológusok, vagy csak mérnökök segítségével. Az akusztikus környezet Zaj van mindenütt: az utcán, a lakásban és az üzemben egyaránt. A munkapszichológusokat már régóta érdekli az üzemi zaj hatásának kérdése. Az üzemek az utóbbi idıben sürgısen igénylik e téren a munkapszichológusok segítségét is. Az üzemi zajártalom-vizsgálatok módszertana világszerte eléggé általános. A vizsgálat fıbb részei a következık: A zaj fizikai vizsgálata
A hangnyomásszint meghatározása
A zaj összetételének, hangszínképének a megállapítása
A zajexpozíció meghatározása A dolgozók vizsgálata:
A dolgozók kérdıíves vizsgálata
A dolgozók fülészeti vizsgálata
Audiometriai vizsgálat (munkaidı elıtt, után, és közben). A zajártalom elleni védekezés A zajártalom elleni védekezés rendszerint a pszichológus közremőködését igénylı, komplex, mőszaki, szervezési, és orvosi feladat. A nagy intenzitású zajok elleni védekezés néhány módszere: A zajforrás csökkentése
A mennyezet megfelelı kiépítése, a falak burkolása, a tetıtérbe belógatott, hangelnyelı falak elhelyezése.
Megfelelı munkaszervezéssel biztosítjuk, hogy a dolgozók ne legyenek hosszabb ideig károsító zajnak kitéve. Ehhez zajmentes pihenıhelyekre van szükség.
Egyéni védıeszközök biztosítása (üvegvatta, füldugó, fültok, zajvédı sisak). Vizuális környezet Miután az ember elsısorban optikailag orientálódik – az összes információ mintegy nyolcvan - kilencven százalékát látás útján szerzi – a munkahely megvilágításának megfelelı kialakítása alapvetıen fontos. A megvilágítási követelmények igen széles skálán mozognak: a specifikus színő és alacsony szintő megvilágítástól a magas szintő fehér fénnyel történı megvilágításig. A láthatóság optimális feltételeinek megteremtése mást jelent a jármőkonstruktıröknél és mást a szerszámgéptervezıknél. A színek és formák különbözı megvilágítás mellett más és más érzékleteket keltenek a dolgozókban, és ilyen módon máképp és másképp is hatnak rájuk. A fény, a világítás munkaeszköz, s a funkciók kielégítése, a technikailag helyes megoldás létrehozása, s az esztétikai követelmények jelentıségének figyelembevétele a tervezı építész, a világítástechnikus, az üzemorvos, és a munkapszichológus, együttmőködését kívánja. A megvilágítás fı fajtái Természetes világítás Biológiai szempontból kétségtelenül a Napból származó természetes világítás az ember számára a legelınyösebb, s így alkalmazására mindenütt törekedni kell., ahol csak a gyártás módja lehetıvé teszi, és megfelelı termek állnak rendelkezésünkre. Ez a tervezık szempontjából az üvegtetı, illetve a magas széles ablakok alkalmazásának elınyeire hívja fel a figyelmet, amelynek segítségével egyenletes, káprázatmentes világítás hozható létre. Ügyelni kell az üvegfelület tisztíthatóságára is A gyakorlatban a természetes megvilágítás alkalmazása számos nehézségbe ütközik. Egyre több precíziós munka technológiai követelményei válnak olyan szigorúvá, hogy építészetileg bármilyen ablak alkalmazása lehetetlenné válik. Mesterséges megvilágítás

A mesterséges megvilágítás elınye mindenekelıtt abban rejlik, hogy függetleníti a munkahelyek elrendezését az ablak közelségétıl, és az egész munkaidı alatt egyenletes világítást ad. A világítástechnikai kutatások egyébként ma már annyira elırehaladottak, hogy világosság és a színösszetétel tekintetében a mesterséges világítással a nappali fénnyel csaknem egyenértékő megvilágítást tudunk elérni. A megfelelı színek felhasználása Színérzékelés A színek fizikai alapját a fény hullámhossza képezi. Emellett fényességben és telítettségben is különböznek egymástól. Aszerint, hogy visszavert fényrıl, vagy egy fényforrás fényérıl van szó, felületi- vagy fényszínekrıl beszélünk. A felületi színek érzéklete változik a felülettípusok szerint. A fény ugyanis különbözıképpen verıdik vissza a fényes, a sima, illetve az érdes, tompa, matt felületekrıl. Ugyancsak változnak a színek diffúz és koncentrált megvilágítás esetén. A színek érzelmi hatása A színérzékelés gyakran a kellemes vagy a kellemetlen érzéshez kapcsolódik. A legtöbb ember bizonyos színeket jobban szeret, mint másokat. Az európai emberek általában a kék, piros, zöld, bíbor, narancssárga és sárga színeket kedvelik. A közbülsı színeket rendszerint kevésbé kellemesnek érezzük, mint a tiszta színeket. Jelentıs eltérések vannak azonban abban, hogy egyes emberek az élénk színeket kedvelik, mások azonban a lágyabb, kevésbé telített színeket. Bizonyos színek bizonyos érzelmeket váltanak ki. Így például a piros izgalmat, vagy haragot. A színek használatánál mindig figyelembe kell azonban venni, hogy nem egymagukban hatnak, hanem mindig a szomszédos színekkel keveredve, illetve az építészeti kialakítással összhangban. Munkahelyi klíma Tapasztalati tény, hogy az ember jó közérzetét és teljesítıképességét nagymértékben befolyásolják a környezet klimatikus feltételei. AQ túlzott meleg, vagy a túlzott hideg például nem csupán kellemetlen lehet, de szélsıséges esetben nagyobb megterhelést róhat a szervezetre, mint maga a munkavégzés. A fokozott légáramlás súlyos izületi megbetegedésekhez vezethet. Munkahelyi klímát meghatározó tényezık Amikor a munkahelyi klímáról van szó, többen csupán a hımérsékletre gondolnak. A munkahelyi klíma azonban lényegesen több összetevı együttes hatása alapján alakul ki. Ezek a tényezık a következık
A levegı hımérséklete
A levegı páratartalma
A levegı mozgása
A sugárzás útján megvalósuló hıcsere
A levegı nyomása Mivel a levegı nyomása csak kevés munkahelyen változik lényegesen (pilóták, búvárok), ezért ezt elhanyagolhatjuk. A közgondolkodásnak annyiban igaza van, hogy a munkahelyi klímát elsısorban befolyásoló tényezı a levegı hımérséklete. Az ember hıérzetének kialakulásában azonban a levegı páratartalma, mozgása, és a hısugárzásais szerepet játszik. A munkahelyi klíma fiziológiai hatásai Az emberi szervezet legfontosabb életmőködésének fenntartásához állandó hımérsékletre van szükség. A megengedett hımérsékleti határok igen szőkek. A külsı részeken a hımérséklet nagyobb határok között mozoghat, és ez általában 3-4 fokkal alacsonyabb a belsı hımérsékletnél. Ez jelentıs védelmet nyújt a belsı szerveknek a túlmelegedés ellen. Az elıbbiekbıl következik, hogy a nem megfelelı klímakörülmények elsısorban a vérkeringésre és az anyagcserére vannak nagy hatással. Hogy a különösen hideg vagy a nagy meleg környezetben végzett munka milyen káros hatásokat okozhat, ezt mind ez ideig nem sikerült kimutatni. Kétségtelen, hogy az emberi szervezetbizonyos határok között tud alkalmazkodni a munkakörnyezet extrém klimatikus feltételeihez is. Hogy az egyes dolgozók milyen munkahelyi klímát tekintenek ideálisnak, ez jelentıs mértékben szubjektív megítélés kérdése. Természetesen a szubjektív megítélés is jelentısen hozzájárulhat a hangulathoz, amely befolyásolja a munkakedvet. Mind az egyéb környezı tényezıknél, az üzemi klíma esetében is arra kell törekedni, hogy megközelítse a a dolgozók számára legkellemesebb értékeket. Ez sok esetben igen nehéz és költségesen megvalósítható feladat. Különösen, ha a tervezésnél nem gondoltak rá, és így utólagos korrekcióra van szükség.

Ha megfelelı mőszaki intézkedések mellett nem lehet elérni azt, hogy klimatikus viszonyok az egészségügyi rendelkezések által biztosítani kell a nagy hı közelében dolgozók egyéni védelmét. A hımunka esetén mindig különös gondossággal kell megválasztanji a dolgozók védıfelszerelését. A légszennyezıdés problémája Könnyen belátható az, hogy a levegı tisztaságának biztosítása nem elsısorban a pszichológiai, hanem egészségügyi, mőszaki, technológiai probléma. Megoldása az egyes dolgozóknak és az egész üzemnek egyaránt érdeke. A zsúfoltság, a kielégítı légcsere hiánya önmagában is a levegı „elhasználódásához” vezethet. A kilélegzett levegı ugyanis négy-öt százalék széndioxidot tartalmaz. Különösen az irodákban sokszor szinte „vágni lehet a füstöt”, s ez „passzív ” dohányosoknál rossz közérzetet, fejfájást eredményez. Gyakori, hogy a munkahely levegıje, párás, gızös. Ez – mint a korábbiakból már kiderül – túlzottan alacsony, vagy magas hımérséklettel párosulva, a hıháztartás felborulásához vezet. Mindezeknél jelentısebb a szerepe azoknak a légszennyezıdéseknek, amelyek sajátos egészségromláshoz vezethet. Ilyenek a különféle vegyi anyagok kipárolgási gızei, valamint a gázok, a füstök és porok. Évrıl évre mind nagyobb mennyiségő vegyi anyag kerül felhasználásra, különösen bizonyos iparágakban. Meteorológiai tényezık Közismert tény és a biometeorológia, idıjárás- pszichológia vizsgálatok hazánkban is sokoldalúan bizonyították, hogy az idıjárás elemeinek változása hatással van a közérzetünkre, hangulatunkra, és így közvetve a termelékenységünkre és a munkabiztonságra is. A meteorológiai tényezık befolyása egyenlıre csupán a fantasztikus regények lapjain és a jövıkutatók írásaiban szerepel. A jelenségek elırejelzésének hasznosítása azonban már nem csupán a hazai iparban, de az orvostudományban, sıt a pedagógiában is több helyen is eredményesen használt gyakorlat. A légnyomás változásával kapcsolatban megfigyeltek vegetatív idegrendszeri folyamatokat és pszichés változásokat egyaránt. A hımérséklet ingadozása a szervezet hıháztartását szabályozó mechanizmusokat terheli. A légnedvesség, illetve a relatív nedvességtartalom a szervezet hıleadását befolyásolja, ugyanígy a légmozgás is. Régi megfigyelés, hogy az egyes emberek nagyon különbözıképpen érzékenyek az idıjárás változására. Már Hippokratész is utalt a hideg, a meleg, a száraz, és a nedves levegıre érzékeny emberek típusaira. A mai értelemben vett idıjárás-érzékenység típusokról csak az 1930-as évektıl kezdtek el beszélni. Egészségmegırzés számítógépes környezetben: Egészségmegırzés a képernyı elıtt céljával az 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet foglalkozik. Az intenzív számítógépes munka során idınként elıfordulhatnak egészségügyi panaszok. Általában a kéz, a mozgásszervi, a szem, a látásromlást elıidézı tényezık valamint a pszichés (mentális) problémái kerülnek elıtérbe. A problémák megjelenését a megfelelıen kialakított munkakörnyezet kialakításával megelızhetjük. Az egészségi kockázat megelızése a munkáltató feladata. Általános: A számítógép elhelyezése (asztal, szék), az ülımunkát végzı személy testhelyzete, a rendelkezésre álló terület, a természetes és mesterséges világítás rossz megoldása az, ami a szem, a nyak-, hát-, gerincpanaszokat, az interperszonális konfliktusok egy részét okozza. A monitornak (akár hagyományos katódsugárcsöves, akár az új, lapos) minden irányban szabadon mozgathatónak kell lennie. A képernyı figyeléséhez akkor egészséges a fejtartás, ha a fej 20 fokban elıredöntött. Ezért a monitort 20 fokban hátra kell dönteni, így merıleges lehet a tekintet. A monitort nem szabad az ablakra merılegesen állítani, csak arra párhuzamosan; ha az ablakra néz, tükrözıdik benne az ablakon túli világ, ha háttal áll az ablaknak, a képernyırıl feltekintı személy számára túl nagy a világosságkülönbség. Háttal egymásnak állítható 2 monitor, ha a két képernyıs dolgozó szíveli egymást. Ha az ablakok között 1,8-2,0 m szabad fal van, a falhoz állítható a képernyı. Ha az ablakos fal végén van 1,5-2,0 m szabad fal, akkor 45 fokos szögben sarokra állítva szintén elhelyezhetı a képernyı. Ha egy szobában több képernyıs munkahely van, akkor azok legelınyösebben az ablakos fal 2 sarkában vagy egymással szemben helyezhetık el. Termekben egymás mögött minimálisan 1,6-1,8 m távolságra, egymás mellett minimálisan 1,6-1,8 méterre. Jól alkalmazhatók erre a célra a korszerő L alakú számítógépasztalok. A helyigény fenti adatait közel ezer munkahelyvizsgálat és kísérleti munkahely-kialakítás támasztja alá. A számítógépes helyiségben

lehetıleg ne legyen jó fényvisszaverı képességő, fényes felület (tükör, fényesre mázolt ajtó, ablaktok, ablakkeret, lakkozott bútor, lámpabura, csempe vagy olajfesték, a szobába mélyebben belógó világítótest). A padló ne legyen lakkozott, elınyös a szınyegpadló, de csak a sima felülető, mert a szék csak ezen gurul. A asztal vagy munkafelület is matt tónusú legyen. Az asztalon ne legyenek fényes irattartók. Az ablakokat a számítógép-használat teljes idejére jó fényszőrı hatású, pasztellszínő függönnyel, szalagfüggönnyel, illetve reluxával kell takarni. Nyitható ablaknál fényzáró függöny is kell, mert nyitott ablaknál a reluxa már nem véd a fénytıl. Ha a számítógép elıtt ülınek nemcsak a képernyıt és a billentyőzetet kell felváltva néznie, hanem a beírandó szöveget, adatokat is figyelnie kell, ez egyrészt fejforgatással, másrészt sorozatos fejdöntés-fejemeléssel is járhat, hacsak ezek térbeli elhelyezését nem alakítják ki megfelelıen. A nyaki izomzat terhelése és a folytonos akkomodációs igény panaszokat okozhat. Ezek megelızése végett a képernyı széléhez rögzített, szabadon forgatható kézirattartóra van szükség. A kézirattartó legyen állítható, és olyan helyzetben rögzíthetı, hogy a használó az iratot kényelmesen olvashassa. Ilyen elhelyezés esetén a képernyın és a kézirattartón lévı szöveg figyelésének váltogatása csak a tekintet áthelyezését igényli. Billentyőzet: Az ergonómiai követelményeknek jobban megfelel az osztott billentyőzet, amelyen a két kéz mőködési felülete egymástól elkülönül. A bal és jobb betőtartomány egymással tompaszöget bezárva, ferdén helyezkedik el a természetes kéztartáshoz igazodva. A kéztartás így kényelmes, mert mindkét kéz 60o-os szög alatt éri el a billentyőzetet. A billentyőzet elıtt 8-10 cm szabad helynek kell lennie ahhoz, hogy a számítógép-kezelı a kezét és csuklóját egy puha alátéten megtámaszthassa. Ezt az alátétet házilag is el lehet készíteni, géllel töltött változatát árusítják. A billentyőzet közvetlen közelébe csak könnyen mozdítható tárgyakat szabad elhelyezni, magasságuk ne haladja meg lényegesen a billentyőzet magasságát. Erre azért van szükség, hogy a kezek mozgása még akkor is szabad legyen, ha a képernyıfigyelés megszakítása után vagy a billentyőzettıl elfordított testhelyzetben kell gyorsan és pontosan billentyőzni. Ha az asztal kicsi, hasznos a billentyőzettartó fiók, amely az asztal lapja alatt helyezkedik el. Az az elınyös billentyőtartó fiók, amely 12 fokban elıre lejt. A munkaasztal legyen változtatható magasságú, nem fényvisszaverı felülető és olyan nagyságú, hogy biztosítsa a monitor, a billentyőzet, az iratok és a csatlakozó eszközök rugalmas elrendezését. Ezeket a feltételeket hagyományos íróasztal is teljesítheti, de az asztal magassága függjön attól, hogy a billentyőzet az asztallapon fekszik vagy az asztallap alá szerelt billentyőtartó fiókban van. Elsı esetben az asztal magassága 72 cm legyen, a második esetben a maximális magasság 75-80 cm lehet. Az asztallap alatt a lábak akadálytalan mozgásához kellı szabad teret kell biztosítani. Az utóbbi években kialakítottak egy új asztaltípust a képernyıs munkához. Ez az asztal elég nagy, hogy ráférjen a számítógép monitorja és mindaz, ami egy íróasztalon szokásos. Ez az asztal hajlított nagy L alakú, egy fiókja van (a billentyőzet számára), alatta gurulós kis szekrények férnek el. Magassága állítható. Munkaasztal: A munka jellegétıl függıen az asztalon különbözı iratokat, irattartót, laptartót helyeznek el. Annak érdekében, hogy ezek is optimálisan elérhetık legyenek, bizonyos térbeli határokat be kell tartani. A normálisan befogott tartomány átmérıje – 170 cm magas férfiak és 160 cm magas nık esetében – vízszintesen férfiaknál 120 cm, nıknél 105 cm. E terület lényegében a vállszélesség és az alkarok hosszúságának összege. Ez a normális munkazóna. A maximális munkazónát a két kinyújtott kar által leírt, egymást metszı félkörök határolják, ami férfiak esetében 155 cm, nıknél pedig 130 cm átmérıjő félkörív-tartomány. A normális munkazónában kell elhelyezni a leggyakrabban használt tárgyakat. Ezen kívül, a kinyújtott felkarral leírható körcikkelyen belül azokat, amelyekre csak ritkán van szükség.

Szék: A munkaszék legyen stabil, biztosítsa a használó szabad mozgását és kényelmes testhelyzetét. A kereskedelemben kapható, a képernyıs munkához kialakított székek többsége ezeket

az igényeket kielégíti, vagyis • az alsó lábszárak kényelmesen, közel függılegesen helyezkednek el, • a talpak kényelmesen megtámaszkodnak a padlón, vagy a lábtámaszon, • a gerincoszlop enyhén ívelt és kissé elıredılt, • a combok közel vízszintesek, • a felkarok – laza tartásban – közel függılegesek, az alkarok vízszintesen helyezkednek elA jó szék A szék stabilitását öt láb biztosítja, görgıkön gurul, két görgıt lehet rögzíteni. A szék magassága legyen könnyen állítható. Az ülıfelület akkor jó. ha hátul kicsit lejt, elıl ívelten lehajlik. Kívánatos, hogy a szék ülılapja, támlája és karfája párnázott legyen. A szék támlája legyen magasságában állítható és dönthetı. A háttámla (deréktámla) akkor jó, ha a döntés rugalmas ellenállásba ütközik, így támasztja meg az ágyéki csigolyákat, és a hátrafelé nyomás megszőntével visszatér normális állásába. Ez nagyon jó rugózást igényel. Az asztal és a szék együttese biztosíthatja az egészséges ülımunkát. Ehhez még szükséges: a. a gyakran használt kezelıelemeket, kijelzıket és munkafelületeket úgy kell elrendezni, hogy kényelmesen elérhetık legyenek, b. a gyakran megfigyelt kijelzık a kényelmes nézési irányban legyenek elhelyezve, c. legyen lehetıség a testhelyzet gyakori változtatására, a gyakran ismétlıdı, a végtagok vagy a test rendkívüli kinyújtásával, elfordításával járó mozgásokat el kell kerülni, d. biztosítani kell a hát, különösen a deréktájék megtámasztását. A munkahelyet úgy kell megtervezni és méretezni, hogy a használónak legyen elegendı tere testhelyzete és mozgásai változtatásához.

Tér: A monitort nem helyes a gépházra állítani. Az embernek mint egyedi testi méretekkel rendelkezı biológiai lénynek meghatározott térre van szüksége. A munkavégzéshez, tanuláshoz szükséges személyes tér korlátozását szorongásos stresszként éljük meg. A személyes tér egy láthatatlan elképzelt henger, melynek tengelye a test függıleges tengelye. A személyes tér átmérıje 80-120 cm, magassága minimálisan 290 cm. Ennél szőkebb térben vagy alacsonyabb belmagasságú helyiségben kényelmetlenül érezzük magunkat. Az asztal, munkafelület vagy számítógéptartó állvány elıtt kényelmes széken ülı felhasználó körül egy kisebb és egy tágabb egyéni zóna van. A szőkebb, 45 cm-es sugarú zóna az intim zóna. Ezt közeli rokon, barát, gyermek kivételével nem illik átlépni, mert kellemetlen tolakodás érzetét kelti, érzékenyebb személynél megrettenést, rövid félelmi reakciót vált ki. A tágabb – 80-120 cm-es sugarú – zóna a személyes zóna. Ez az a kör, amin belül a számítógép (összes tartozékával) és a személyes holmi szabadon helyezhetı el. Nagyon fontos, hogy a szobán, helyiségen átvezetı közlekedési utak egyike se hasítson le területet a képzeletbeli körbıl – a személyes zónából –, mert ez stresszt okozhat. A köralakban 3,6 m2 területigény az L alakú asztalokkal könnyen teljesíthetı. Egymás melletti hagyományos íróasztalok esetében legalább 70 cm széles közlekedı út legyen két 80-90 cm széles asztal között. Oszlopban (egymás mögött) elhelyezett több képernyıs munkahely esetében szükség van területre a szék hátragurításához, a felálláshoz, a szék betolásához az asztal elé, ha a felhasználó feláll. Itt is a 120 cm-es sugarú zóna érvényes, az asztallap szélétıl számítva. Kellemetlen, ha a felálló dolgozó beleütközhet a mögötte dolgozó asztalának szélébe vagy a falba. A munkatársi kapcsolatok és a személyi térigény összefüggését szépen mutatja, hogy kis szobában két szembeállított asztal is elfogadható, a képernyıket egymásnak háttal állíthatják. Természetesen mindkét felhasználó mögött változatlanul szabad térre van szükség. Indokolt lehet ugyanakkor a személyi elkülönülés lehetıségének megteremtése. Pl. az asztalok között

elhelyezett, az asztal síkjánál 30-40 cm-rel magasabb ún. félparaván alkalmazásával, amely a kommunikáció lehetıségét nem zárja ki. Az eddig bemutatott berendezési tárgyak ajánlására, kivitelezési terv készítésére minden erre kiképzett, egyetemi (fıiskolai) végzettségő személy alkalmas Az általános, illetve helyi világítás (munkalámpa) biztosítson kielégítı megvilágítást és megfelelı kontrasztot a képernyı és a háttérkörnyezet között, tekintetbe véve a munka jellegét és a használó látási követelményeit. Erre a feladatra világítástechnikai mérnököt vagy erre is kiképzett szakpszichológust kell felkérni. Mesterséges fény: A képernyıre és más munkaeszközökre vetıdı, zavaró tükrözıdést és fényvisszaverıdést oly módon kell megelızni, hogy a képernyıs munkahely telepítésekor a munkaterem és a munkahely megtervezését összehangolják a mesterséges fényforrások elhelyezésével és mőszaki jellemzıivel. A világítás a képernyıs munkahelyek legkevésbé megoldott környezeti tényezıje: káprázás, tükrözıdés zavarhatja a munkavállalók látását. Sokan állítják a legtöbb képernyıt függılegesre, holott a megfigyelı számára ez nemcsak nem optimális, de szempanaszokat és nyakfájást okozhat. A munkavállalók többsége szívesebben dolgozik természetes megvilágítású helyiségben, sokan idegenkednek az ablaktalan szobáktól, munkatermektıl. A természetes világítás elsısorban nem a fénymennyiség miatt elınyös, hanem azért, mert a jó teljesítmény-készenléthez, hangulathoz a külvilággal összekapcsoló természetes fény is szükséges. A természetes fény zavaró hatása ellen viszonylag könnyő védekezni. Erkélyajtó esetén, déli fekvéső szobákban a fényszigetelı függönyön kívül paraván is szükséges lehet. A jól megvilágított hagyományos iroda elsısorban abban különbözik a képernyıs munkahelytıl, hogy a képernyıs munkahely sokkal kevesebb fényt igényel. Csupán annyit, hogy a laptartón lévı szöveg jól olvasható legyen, és a képernyın ne tükrözıdjék semmi. A mennyezeti mesterséges általános megvilágítás maximális értéke 200 candella/m2 és a helyi megvilágításé 300-500 lux. Ezért elınytelen képernyıs és más tevékenység egy légtérben. Egyébként azonos körülmények között, azaz pontosan abból a szögbıl világítva és pontosan abból a szögbıl nézve pontosan ugyanolyan reflexiós tulajdonságokkal rendelkezı felületen a fénysőrőség valóban lineárisan arányos a megvilágítással. A gyakorlatban éppen az ellenkezıje merül fel, mivel a mesterséges világítás egy felületre mindig azonos megvilágítást vált ki, de a nézés szögétıl, a felület reflexiós tulajdonságaitól függıen merıben más fénysőrőségek észlelhetık (pl. tükrözı káprázás). Képernyıs munkahelyen izzólámpát és burkolatlan fénycsövet nem szabad alkalmazni. A mennyezeten rögzített vagy a mennyezetrıl a szoba belterületébe belógó fénycsı csak merıleges lehet a képernyı(k)re, és nem lehet 80 cm-nél közelebb ahhoz a (képzeletbeli) függıleges vonalhoz, amely a képernyıs dolgozó feje és a mennyezet között húzódik. Nagyobb irodákban a közlekedı utak felett lehet a fénycsöveket (irányhelyesen) felszerelni. A belsıtéri mesterséges általános megvilágítás mellett szükség lehet helyi megvilágításra is. Erre csak a kompakt fénycsı ajánlható, fontos a jól irányítható fényvetı nyílás a foglalaton. Kapható ellipszis alakú, polárcsiszolt burkolatú, teljesen káprázás- és tükrözésmentes, szórt fényt kibocsátó íróasztallámpa is. A képernyıs munkahelyeket úgy kell megtervezni, hogy a fényforrások (ablakok és más nyílások, átlátszó vagy áttetszı válaszfalak), világosra festett berendezési tárgyak, bútorok ne okozzanak közvetlen fényvisszaverıdést, és ne idézzenek elı tükrözıdést a képernyın. Igazítható takaróeszközök megfelelı rendszerével kell ellátni az ablakokat, hogy a képernyıs munkahelyre esı nappali megvilágítást csökkenteni lehessen. A zavaró tükrözıdés és fényvisszaverıdés kiiktatását a képernyı elhelyezésével (lásd ott), az elégséges megvilágítást az ablakok megfelelı takarásával, valamint a mesterséges fényforrások elhelyezésével és mőszaki jellemzıik helyes megválasztásával együttesen lehet biztosítani. Csak teljes terjedelmében káprázás mentesítı burkolattal ellátott fénycsıvilágítást szabad alkalmazni. Erre a célra mélysugárzású burkolat, sőrő rácsozat, mőanyag- és lyukas fémburkolat, valamint diffúzor és raszter alkalmazható. A hagyományos általános mesterséges világítás közvetlen mert a fény felülrıl halad lefelé. Ennél a megvilágítási módnál szinte lehetetlen egyidejőleg kizárni a szembe érkezı tükrözést és a képernyıt érı, káprázást okozó fényhatásokat. A káprázást a képernyı felé 50 foknál nagyobb szögben érkezı fénysugarak okozzák, míg a vakítást a személy arcához a 45-75 fok közötti tartományból érkezı fény. Ezért a képernyıs munkahely megvilágítására új módszert alakítottak ki, a közvetett, azaz alulról a mennyezet felé irányuló általános megvilágítást: a) rajza a belógatott, a b) az oszlopra helyezett, míg a

c) a falra szerelt közvetett általános világítási változatot szemlélteti.

Közvetlen világítás: A mennyezetet világító lámpatest alsó része rossz fényáteresztı fehér színő anyag. Ez megóv attól, hogy a fehér mennyezet közepén egy sötét folt legyen. Az oldalfalra erısített második közvetett világítótest láthatóan kiegyensúlyozza a mennyezet megvilágítását az elıírt maximálisan 200 candella-m2 értékben. A fénykép alján látható a helyi megvilágításra szolgáló lámpa. A közvetett általános világítás nem okoz sem visszatükrözı, sem vakító fényhatásokat. Helyi megvilágításra csak kompakt csöves, jól szabályozható fényvetınyílással ellátott rugalmas szárú írólámpa használható (17-23 W-os csıvel). A világítást a számítógépes munkahely telepítése elıtt kell megtervezni, mert az utólagos korrekció sokszoros költséggel jár. Képernyıre figyelés: A egészségügyi minisztériumi rendelet 6 órában maximálja a képernyıfigyelés idejét. 10 perc munkaközi szünet közbeiktatását rendeli el óránként. Rutinmunkáknál a szünet elıírás szerint beiktatható. Vannak munkafeladatok, amelyeknél nem lehet pontosan óránként szünetet tartani. Itt nagyon kell vigyázni arra, hogy a biztosított szünetet megkapják a munkavállalók. A szünetek közül legalább egyet igen egészséges tornával tölteni. Az európai irányelv nemcsak szünetrıl beszél, hanem tevékenységcserét is javasol. Ez hiányzik a magyar rendeletbıl, mert a jogalkotó szerint a tevékenységcseréhez a munkavállalók „nem eléggé képzettek és a munkahelyek még nem eléggé szervezettek”. Ellenırzés: Az ÁNTSZ helyi szervezeteit bízta meg a miniszteri rendelet a fentiek ellenırzésével. A pszichológus szakmai együttmőködése, támogatása szükséges, mert ez a terület csak egyike az ÁNTSZ több tucat ellenırizendı témájának. Viszont egyedül az ÁNTSZ tudja a munkaadót változtatásokra kötelezni. A pszichológus segítséget kaphat a munkahely biztonsági megbízottjától, a munkahely felsı vezetıitıl. Csak tılük várhatja el a pszichológus, hogy a képernyıs dolgozókat a munkafeltételek minden változtatásáról elıre tájékoztassák és véleményüket kikérjék. Nagyon fontos lehet világítástechnikai szakemberrel konzultálni, a munkahely megvilágítási tervét a szakembernek bemutatni. Csak a pszichológus tudja elérni, hogy a tervezett fejlesztések a számítógéppel dolgozók egyetértésével valósuljanak meg, a pszichológus képes tudatosítani, hogy a munkavállalónak joga van bizonyos határok között munkafeltételeit idınként átalakítani, átrendezni. A képernyıs munkavállalók 1-2 évenként szemészeti vizsgálaton vesznek részt. A pszichológus tájékoztathatja a szemészt a munkahelyi látási terhelésrıl, és figyelemmel kísérheti a szemüveghasználat hatását. Nagyobb városokban elképzelhetı, hogy munkapszichológus vállalja a régebben létesített képernyıs munkahelyek vizsgálatát, illetve újak létesítésekor a szakmai munka koordinálását, mindenekelıtt a kockázatelemzést. Vizsgálati módszerek: exploráció, munkafeladat-elemzés, kérdıívek. Bemutatás: munkahelyi fotó-, ill. power point bemutató, videokonferencia. JE A rendelet szerint csak a naponta rendszeresen 4 óránál hosszabb ideig képernyı elıtt dolgozók tekinthetık képernyıs dolgozónak. A pszichológusnak joga van a 3 óra 58 percet dolgozók számára is komfortos és egészséges munkafeltételeket javasolni. Milyen speciális szemüveget használjunk? A számítógép képernyıjét mindig megfelelı fókusztávolságban kell tartani. Mivel a képernyıt általában magasabbra és távolabbra helyezzük, mint a szokásos olvasási távolság, így más, különleges szemüvegek lehetnek szükségesek. Ezek alkalmazása különösen fontos azok számára, akik bifokális

vagy trifokális szemüveget vagy olvasószemüveget hordanak. A bifokális lencsék fókusztávolságát növelni kell, hogy a magasabb elhelyezéső képernyıt is megfelelıen lássuk. Azoknak is szükségük lehet a számítógépes munka során korrigáló szemüvegre, akik általában nem hordanak szemüveget, mert látásuk ép. Az optikus vagy a szemész állapítja meg azt, hogy melyik lencse a megfelelı. Pontosan kell jellemeznie a munkahelye elrendezését ahhoz, hogy a szakember kiszámíthassa, milyen szemüvegre van szüksége. Ez a vizsgálat abban is segítségére lehet, hogy megtudja, mi okozza a számítógépes munka során tapasztalt kellemetlen érzést a szemében.

4.

A Neumann-elv és hatása a számítógépek fejlıdésére. Neumann János informatikával kapcsolatos munkássága Röviden Neumann János életrajzi adatairól Neumann János, a számítógép-tudomány egyik megalapozója, 1903-ban Budapesten született. Középiskolai tanulmányit a híres Fasori Evangélikus Gimnáziumban végezte, amelyet akkoriban a világ egyik legjobb középiskolájának tartottak. A középiskola elvégzése után kémiát, majd matematikát tanult a berlini, a zürichi és a budapesti egyetemeken. Korán kitőnt tehetségével. Bármilyen tudományos területtel foglalkozott, képes volt meglátni azt, ami újszerő, a tudományos megismerést elırevivı probléma volt. Fizikai és matematikai problémák egyaránt foglalkoztatták. Elıször Berlinben dolgozik, majd 1931.-ben az USÁ-ba megy. Elıbb vendégelıadó, majd tanára lesz a princetoni egyetemnek. ekkor Európában hamarosan kitör a világháború, Neumann úgy dönt. hogy véglegesen letelepszik az Egyesült államokban. A második világháború idején ı is bekapcsolódott a haditechnikai kutatásokba. Tanácsadó volt Los Alamosban, ahol az elsı atombomba megépítésével kapcsolatos titkos programban vett részt. Hallatlan mennyiségû számításra volt szüksége, s amikor a háború alatt tudomást szerzett az elektronikus számítógépekkel kapcsolatos kutatásokról és fejlesztésekrıl, azonnal felismerte, az ügy jelentıségét és kereste a kapcsolatot a fejlesztıkkel. Amikor a háború vége felé a haditengerészet megbízást ad egy új elektronikus számítógép kifejlesztésére, Neumann is tagja lesz annak a tudósokból és mérnökökbıl álló csoportnak amely az EDVAC-nak nevezett új gép terveit elkészítette. A munkát azonban azzal kezdték, hogy áttekintették a korábban készült elektronikus számítógépek – mindenekelıtt az ENIAC nevő gép – tervezése és megvalósítása során felgyőlt tapasztalatokat. A csoport munkájában meghatározó szerepe volt Neumannak. A munka eredményeit „First Draft of a Report on the EVAC” („Az EDVAC-ról szóló beszá,oló elsı vázlata”) címő, 1945-ben megjelent mővében írta le. Ebben az írásban olvashatók azok az alapelvek, amelyeket a tudományos világ ma is „Neumann-elvek”-ként tart számon. Tekintsük át ezeket az elveket! Neumann-elvek Soros mőködéső, teljesen elektronikus és automatikus gép Neumann János rámutatott a mechanikus eszközök lassúságára és megbízhatatlanságára, helyettük kizárólag elektronikus megoldások használatát javasolta. A gép a mőveleteket teljesen automatikusan (emberi beavatkozás nélkül) és egyenként hajtsa végre (a soros mőködés elve). Az elıállított eredményeket a memóriába írja vissza. Kettes számrendszer használata A kettes számrendszer használatának alapja az a tapasztalat, hogy az elektronikus mőködést egyszerőbb kétállapotú eszközökkel megvalósítani. Ha tízes számrendszert használ a gép, akkor 10 feszültségszintet és állapotot kell megkülönböztetni, ha kettes számrendszert, akkor csak kettıt. Ez utóbbit egyszerőbb áramkörökkel is sokkal biztonságosabban meg lehet oldani, tehát a mőködési hibák száma várhatóan csökken. Továbbá egyszerősödnek az aritmetikai mőveletek áramkörei is. Ha javul az üzembiztonság, növelhetı a végrehajtás sebessége. Célszerő inkább vállalni azt, hogy az ember számára történı megjelenítéshez átváltsák az adatokat tízes számrendszerbe. Univerzális gép Az univerzális gép elvi alapjait A. M. Turing (ejtsd: tjúring) dolgozta ki. Bebizonyította, hogy ha egy gép el tud végezni néhány meghatározott mőveletet, akkor bármilyen számítási feladat megoldására képes. Neumann javasolta, hogy a végrehajtó egység utasításkészlete univerzális jellegő legyen. Ez biztosítja a gép sokoldalú használhatóságát. Javasolta továbbá, hogy a végrehajtó egységben legyen elkülönítve az utasítások végrehajtásának sorrendjét vezérlı rész (központi vezérlıegység) a számítási és logikai mőveleteket végzı résztıl (aritmetikai-logikai egység). Belsı program- és adattárolás, a tárolt program elve

A legfontosabb újítasok közé tartozik az a javaslat, hogy az adatokat is és a programok utasításait is a gép gyorsan elérhetı belsı memóriájában tárolják – természetesen az utasítások kódját is kettes számrendszerben. Így a végrehajtó egység gyorsan és automatikusan kiolvashatja a következı utasítást és a végrehajtásához szükséges adatokat. Korábban ezeket külsı tárolókról (lyukkártyáról, mágnesdobról) olvasta be a gép, ami nemcsak lassú volt, de rendszeresen emberi beavatkozást igényelt. (Pl. új kártyaköteg behelyezése, átváltás másik dobra). Így a végrehajtás sebessége megsokszorozódhat. Természetesen – ahogy Neumann fogalmazott – mindehhez a gépnek „tekintélyes mérető memóriára van szüksége”. Külsı rögzítıközeg alkalmazása Ahhoz, hogy feladatát teljesíthesse a gépnek bemeneti adatokat kell kapnia, az eredményeket pedig felhasználásra rögzíteni kell illetve meg kell jeleníteni. Neumann javaslata az volt, hogy a bemeneti egységekbıl az adatok a memóriába kerüljenek, ahol a végrehajtó egység eléri azokat. Az eredményeket a végrehajtó egység is a memóriába írja, ahonnan a külsı rögzítést vagy megjelenítést végzı egység kiolvashatja. (Ne felejtsük el, hogy ebben az idıben szó sem volt képernyı megjelenítésrıl. Az eredményeket – ha kellett – papírra nyomtatták.) A Neumann elvek hatása a számítógépek fejlıdésére A Neumann és az említett kutatócsoport által kidolgozott elveknek köszönhetıen a korábbiaknál sokkal üzembiztosabb és gyorsabb számítógépek készültek. Ezeket az elveket lényegében mindmáig követik a digitális számítógépek. természetesen egyik-másik elv már nem úgy valósul meg, mint Neumann idejében. Vegyük pl. a soros végrehajtás elvét! A nagy teljesítményő számítógépek ma nem egy, hanem több processzort (némelyik több ezret) tartalmaz. Ezek a feladatokat megosztva párhuzamos mőködéssel hajtják végre a programokat. Sıt a processzorok fejlıdésében is megjelent a párhuzamosítás. Az Intel processzorok az ún. pipeline (csıvezeték) módszerrel egyszerre több gépi utasítás végrehajtásán dolgoznak – mindegyik a végrehajtásnak más-más fázisában van egy adott pillanatban. Nem szabad elfelejteni, hogy amikor az „egyszerre csak egy utasítást hajtson végre” elv megszületett, az elektronika még fejletlen volt. Kísérleteztek a párhuzamos végrehajtással, de nem tudták biztonságosan megoldani. Neumann javaslata lehetıvé tette, hogy kevesebb hibával mőködjenek a gépek. Abban az idıben a követhetı elv az volt, hogy: egyszerre csak egyet, de azt minél gyorsabban hajtson végre… Neumann további munkásságáról Neumann 1945-ben a princetoni Elektronikus Számítógép projekt igazgatója lett, és az is maradt az 1957. február 8-án bekövetkezett haláláig. AZ EDVAC tervezése után érdeklıdése az idegrendszer és az emberi agy mőködését modellezı gépek felé fordult. Számos olyan eredeti elgondolást fejtett ki az emberi agy szerkezete illetve mőködése és a számítógépek között, amelyek ma is termékenyítıen hatnak az informatikai kutatásokra. Jelentıs hozzájárulás volt az informatika fejlıdéséhez az önreprodukáló automatákra vonatkozó elmélete, amelyben kifejti: ha egy automatákból álló rendszer rendelkezik meghatározott komponensekkel, akkor képes önmagát reprodukálni.

5.

A személyi számítógépek felépítése (részegységek, jellemzıik). Amikor egy számítógépre ránézünk, három fontos részegység rögtön a szemünkbe ötlik: a központi egységet tartalmazó zárt doboz, a billentyûzet (keyboard) és a képernyõ (monitor).

5.2. ábra: A személyi számítógép felépítése 5.2.1 A fõegység (központi egység) A fõegység formája szerint fekvõ vagy álló (torony) házat különböztetünk meg. A fekvõ házra ráhelyezhetjük a monitort, a tornyot pedig beállíthatjuk az asztalunk alá. A számítógépet a fõegységen található POWER kapcsolóval kell be- és kikapcsolni. A továbbiakban nézzük át mi minden található a tápegységen és az alaplapon túl a rendszeregységben. Az alaplap és tartozékai A PC összes elektronikus egységét egy nyomtatott áramköri lemezre szerelik fel, ezt a lemezt alaplapnak nevezik. Nézzük meg milyen egységek csatlakoznak az alaplapra.

5.3. ábra: Az alaplap A mikroprocesszor (CPU)

A mikroprocesszor olyan nagy integráltsági fokú (több százezer vagy millió elemet tartalmazó) félvezetõ eszköz, amely egy digitális számítógép központi egységének a feladatait végzi el, dekódolja az utasításokat, vezérli a mûveletek elvégzéséhez szükséges belsõ adatforgalmat és a csatlakozó perifériális eszközök tevékenységét. A CPU, azaz a központi vezérlõ egység tulajdonképpen a számítógép “agya”. A ma elterjedt személyi számítógépek többségét vagy az Intel Pentium processzor valamely változatával szerelik (Pentium Pro, Pentium II, Celeron, Pentium III), vagy a konkurens cégek (AMD, Cyrix) valamelyik 5.4. ábra: Pentium mikroprocesszorok Pentium kompatíbilis processzorával. Ezek a mikroprocesszorok már alkalmazzák a pipeline (futószalag) technikát, azaz a mikroprocesszor az utasítás feldolgozásának folyamatát felosztja a részegységei között. Ezek a mikroprocesszorok szuperskalár végrehajtásra képesek, azaz a mikroprocesszor a programkód két egymást követõ, logikailag független utasítását egymással párhuzamosan tudják végrehajtani. A processzorok fontos jellemzõje még az alapfrekvenciájuk, amely befolyásolja, hogy hány utasítást képesek elvégezni másodpercenként.

•

• • • •

5.5. ábra: A processzor belsõ blokkvázlata A processzor részeinek funkciói: A buszra (sínre) párhuzamosan kapcsolódhatnak a számítógépes rendszer különbözõ egységei a buszon haladó jelek egymás közötti továbbítása céljából. A buszon lévõ jelek többfélék lehetnek. BIU (Bus Interface Unit) azaz a busz illesztõ egység a mikroprocesszornak a számítógép többi egységével való kommunikációját vezérli. A gyorsítótár (cache) a memóriában található adatok és a program egy részének másolatát tárolja, és ezzel az adatok gyorsabb elérését biztosítja a mikroprocesszor számára. Az utasítás végrehajtó egységek (futószalagok) közül legfontosabb az aritmetikai és logikai egységnek az egész számokkal dolgozó része. FPU (Floating Point Unit) azaz a lebegõpontos egység a mikroprocesszor azon egysége, amely a lebegõpontos számításokat végzi.

•

MMX (Multi Media eXtension), azaz multimédiás bõvítés, egy olyan egysége a mikroprocesszornak, amely gyorsabban tudja végrehajtani a multimédiás utasításokat. Operatív tár Az operatív tárnak személyi számítógépeknél is hasonló feladatai vannak, mint “nagy” számítógépeknél, azaz, hogy egy probléma megoldása során mindazokat az információkat (futó programokat és adataikat) tárolja, amelyek a program futásának egy adott pillanatában szükségesek. Újabb és újabb technológiát alkalmazó memóriák jelenek meg, amelyek gyorsabbak és nagyobb tárolókapacitással rendelkeznek. (pl. SDRAM, RDRAM). Csatoló kártyák A PC-k nagy elõnye a bõvíthetõségük. Ha valamilyen eszközt szeretnénk csatlakoztatni a gépünkhöz, akkor az alaplap csatlakozó aljzatába elhelyezzük a megfelelõ csatoló kártyát. Ennek az elektromos áramkört tartalmazó lapnak az a feladata, hogy kezelje az eszközt, és biztosítsa a kommunikációt az alaplappal. Ilyen kártyák például a hangkártya, a TV kártya, rádió kártya stb. Speciális csatoló kártya a hálózati kártya, amely számítógép-hálózatok esetén biztosítja az információknak az átviteli közegre juttatását. Az információátviteli közeg személyi számítógépek esetén is sokféle lehet. A kártyáknak illeszkedni kell az alkalmazott hálózathoz (pl. ArcNet Ethernet, Token-Ring stb.). 5.2.2. Képernyõ (monitor) A monitor egyik fontos jellemzõje a mérete, pl. a 15 collos monitornál az információt hordozó képrész átlójának a mérete 15 coll (a monitor vízszintes és függõleges méretaránya 4:3). A szemünk megóvása érdekében célszerû alacsony sugárzású (Low Radiation), villogásmentes monitort venni, esetleg monitorszûrõt felszerelni. A hordozható személyi számítógépeknél az elektronsugaras monitor helyett folyadékkristályos kijelzõt alkalmaznak (LCD). A képernyõvezérlõ kártyák saját memóriája 256 Kbájttól több megabájtig terjedhet. Ennek mérete befolyásolja az alkalmazható színek számát, és a vezérlõkártya grafikus mûveletvégzõ képességét. 5.2.3. Billentyûzet (keyboard)

5.6. ábra: Win'95 billentyûzet A billentyûzet szöveges információk karakterenkénti bevitelére szolgál. A billentyûzet nyomógombokból áll, és mint ilyennel a következõ alapmûveletek hajthatók végre: egy billentyû leütése, több billentyû egyidejû lenyomása, a billentyû hosszabb nyomva tartása

5.7. ábra: Amerikai billentyûzetkiosztás

5.8. ábra: Magyar billentyûzetkiosztás Az, hogy egy billentyû lenyomására mi történik alapvetõen a számítógépben futó programtól függ, az értelmezi ezt. A billentyûkhöz rendelt kód értelmezése programmal megváltoztatható, átdefiniálható. Az ábrán láthatók az alapértelmezett magyar és amerikai billentyûzetkiosztások. Ezen lehetõség fenntartása mellett azonban kiemelhetõk szabványos jellegû, a programok döntõ része által betartott értelmezési konvenciók. Ezeket foglaljuk össze az alábbiakban. Elõrebocsátjuk, hogy az ASCII kódrendszer mind a 256 jele természetesen nincs egy-egy billentyûhöz rendelve, ezért szükséges kiegészítõ, váltó jellegû billentyûk létezése is. Billentyû funkciók: Alt

Váltó, az Alt+kód kombinációval a kódrendszer bármely jele elõállítható, pl. az Alt-ot lenyomva tartva a jobboldali számbillentyûzeten üssük le: 130. Az “é” betû jelenik meg.(Az Alt-hoz csak a jobb oldali számbillentyûzet használható!)

Alt Gr

Váltó, többnyire speciális jeleket csalhatunk elõ vele.

CapsLock

A Shift “rögzítése”. Bekapcsolva rögzíti a “shiftelt” helyzetet. Ezt a rögzítést egy világító LED jelzi. Újabb lenyomással feloldható a rögzítés, ekkor a LED elalszik. Visszajelzõje egy LED.

BackSpace Egy jel visszatörlése. Ctrl

Váltó, használatakor lenyomva kell tartani.

Delete

Egy jel törlése jobbról.

End

Valamilyen információegység (pl.: sor) végére ugrás a kurzorral.

Enter

Valamilyen információegység lezárása, befejezése.

Esc

A kilépés (escape) funkciót szokás rádefiniálni.

F1–F12

Funkció billentyûk, a futó programok különbözõ feladatokat rendelnek hozzájuk (pl. az F1 billentyû leütése általában segítségnyújtást eredményez).

Fehér billentyûk

Betûk, írásjelek, “közönséges jelek”.

Home

Valamilyen információegység (pl.: sor) elejére ugrás a kurzorral.

Insert

A felülíró – beszúró üzemmód váltása.

Num Lock Váltó, a jobboldali billentyûzetblokkra érvényesen. Bekapcsolva a felsõ állás (számjegyek) érvényes. Újabb lenyomással feloldható. Nyilak

Egy pozícióval balra / jobbra / fel / le a kurzorral.

Pause

A felfelé gördülõ sok szöveget lehet megállítani egy újabb billentyû leütéséig.

PgUp, PgDown

Egy ablaknyi információt lapozhatunk elõre vagy hátra.

Shift

Váltó, betûknél a kis és nagybetû, az egyéb kétállapotú billentyûknél (írásjelek, Tab) a két jel közt vált. Használatakor lenyomva kell tartani. Nem vonatkozik a jobb oldali billentyûzetblokkra.

Tab

Több pozícióval elõre/visszaugrás a sorban a kurzorral.

6.

Az elektronikus számítógépek fejlıdése napjainkig (jelentısebb történeti események, a generációk jellemzése, a perifériák változása). 1. Generációk 1.1 A nulladik generáció 1.2 Az elsõ generáció 1.3 A második generáció 1.4 A harmadik generáció 1.5 A negyedik generáció 1.6 Az ötödik generáció 2. Perifériák fejlõdése 2.1 Monitor 2.2 Nyomtató 2.3 Egér 2.4 Scanner 2.5 Streamer 2.6 Modem 2.7 Billentyûzet 2.8 Joystick 2.9 Rajzgép (Plotter) 2.10 Optikai háttértárolók 2.10.1 CD 2.10.2 DVD 2.11 Floppy 2.12 Pendrive 2.13 Winchester 2.14 Lyukkártya 2.15 Lyukszalag 2.16 Fényceruza 2.17 Hálózatok fejlõdése 2.18 Digitális fényképezõgép

1. A generációk

A számítógépek története több generációra bontható. Minden nemzedék hatékonyabb és általában kisebb volt az elõzõnél. Szoktak megkülönböztetni ún. nulladik generációt is. 1.1 NULLADIK GENERÁCIÓ Hermann Hollerith az 1890-es amerikai népszámlálás adatainak feldolgozására szerkesztett számítógépet, amely lyukkártyáról olvasta le az adatokat. Ez volt az elsõ számítógép, amelyet már elektromotor hajtott. Az adatok bevitelére alkalmazott lyukkártya akkora volt, mint az akkor használatos egydolláros. Hollerith alapította meg azt a gyárat, amelynek utódja a mai IBM. Ez a cég készítette el az 1940-es évek elején a MARK-1 nevû, tornaterem méretû számítógépet, mely már nagyon közel állt az elsõ valódi elektronikus számítógéphez. 1.2 AZ ELSÕ GENERÁCIÓ A 20. század elején kifejlesztették az elektroncsöveket, ezek alkalmazásával jelentek meg az elsõ elektronikus számítógépek. Az elsõ ilyet 1943 és 1946 között építették meg, a lövedékek röppályáját

-

gyorsan és pontosan számolta ki. A neve ENIAC volt, 30 tonnát nyomott és akkora volt mint egy ház. Sok alkatrésze volt, melyek gyorsan elromlottak és programozni is bonyolult volt. 1955-ig mûködött, utána múzeumban állították ki. Az ENIAC programozásához 1945-ben csatlakozott Neumann János, aki tapasztalatait egy 101 oldalas jelentésben foglalta össze, mely tartalmazza azokat a megállapításokat, melyet Neumann-elvként ismerünk. Ezt azóta is a modern számítógépek alapelveinek tekintünk. Melyek szerint: a számítógép elektronikus mûködésû legyen tárolt program alapján dolgozzon sorosan (egymás után) dolgozza fel a program által meghatározott utasításokat a mûveletek elvégzéséhez a kettes számrendszert használja rendelkezzen ki- és beviteli egységekkel és univerzális (tetszõleges feladat elvégzésére alkalmas) legyen

Ezen elvek alapján épült meg az EDVAC nevû számítógép 1949-ben. Ez volt az elsõ kettes számrendszert alkalmazó, tetszõlegesen programozható számítógép. 1.3 A MÁSODIK GENERÁCIÓ 1949-ben készítették le az USA-ban az elsõ tranzisztort, amely kisebb és gyorsabb volt az elektroncsõnél. Az 1950-es évek végétõl használták számítógépekben, melyeknek mérete 1 m3 alá csökkent és kb. 100 ezer mûveletet végeztek el másodpercenként. Programozásuk a maihoz hasonló, magas szintû programnyelveken történt.

1.4 A HARMADIK GENERÁCIÓ Kialakulásuk az integrált áramkörhöz (IC) köthetõ, amely szilíciumlapocskára helyezett apró áramköri elemeket tartalmaz. Egy ilyen lapocskára 1965-ben még csak kb. 30, 1975-ben már kb. 30 ezer alkatrészt tudtak elhelyezni. Így egy integrált áramkör több ezer tranzisztort helyettesíthet. A gépek sebessége jelentõsen nõtt, és elérte a másodpercenkénti 1 millió mûveletet.

1.5 A NEGYEDIK GENERÁCIÓ Az 1960-as évek végén, az 1970-es évek elején jelentek meg. A gép mûködéséhez szükséges alkatrészeket egyetlen szilíciumlapkára integrálták, így megszületett a mikroprocesszor. Gyártásukban fontos szerepet töltött be az Intel cég. Egyre több perifériát lehetett csatlakoztatni hozzá és egyre nagyobb kapacitású tároló került bele. Az IBM cég 1981-ben forgalomba hozta a személyi számítógépet (PC). Ennek az idõ múltával rohamosan csökkent az ára, a teljesítménye viszont gyorsan nõtt. A 80-as évek végére elterjedt a PC. Az ötödik generációs számítógépek fejlesztése napjainkban is folyamatban van, ezek egyes feladatokat úgy látnak el, mintha ember végezné azokat. 1.6 A JELEN KUTATÁSAI A JÖVÕ SZÁMÍTÓGÉPEIRÕL (AZ ÖTÖDIK GENERÁCIÓS SZÁMÍTÓGÉPEK) Aki a számítástechnikában dolgozik tudja, hogy mennyi feltáratlan terület van még ennek a tudománynak, melyek számítógépes megvalósítása a jelen és a jövõ kor nemzedékeire várnak. Az informatikai és számítástechnikai kutatásokban a jövõ felé vezetõ út (ahogy ma látjuk) az MI (Mesterséges Intelligenciához) kapcsolódó kutatások és tervek.

1981-ben egy Japánban tartott konferencián egy új állami kutatási tervet jelentettek be, Ennek a tervnek a célja egy ötödik generációs számítógép elveinek lerakása volt, melynek fontos alkotórésze az MI, a szakértõi rendszerek, a szimbólumokkal való mûveletvégzés. A cél tehát olyan intelligens számítógép létrehozása, mely lát, hall, beszél és gondolkodik. Képes tanulni, asszociálni, következtetéseket levonni és dönteni. A japánok egy ilyen gép kifejlesztését 10 évre jósolták. A kutatást 1993-ban zárták le. Állításuk szerint létrehoztak egy olyan számítógép gyártásához szükséges technológiát, mely egymillió-egymilliárd LIPS sebességgel tud dolgozni, és több tízezer következtetési szabályt és több százmillió objektumot foglal magába. A kezdeti lépések bár biztatóak, az emberi gondolkodással, érzékeléssel kapcsolatos kutatások azonban azt mutatják, hogy az elkövetkezendõ 10 évben még nem számíthatunk a látó, halló, beszélõ, gondolkodó intelligens számítógépre. Az MI-vel foglalkozó szakemberek nagyon hamar felismerték, hogy a kutatásokat több kisebb részre kell osztani. A világon szerte folynak ezzel kapcsolatos kutatások: Hollandiában az emberi nyelvet megértõ számítógépeken dolgoznak, az USA-ban már több mint 7 éve tanítanak egy számítógépet, ugyanitt folynak az emberi érzékelés számítógépekre átültetésének kísérletei.

2. PERIFÉRIÁK FEJLÕDÉSE 2.1 Monitor Szabványos kártyák: - MDA – 1981 – 4 KB 80 · 25 karakter (40 · 25 karakter) - CGA – 1981 80 · 25 karakter - 16 szín 320 · 200 pixel - 4/16 szín 640 · 200 pixel - 2/16 szín - MCGA 320 · 200 pixel - 64 szín 640 · 480 pixel - 2/64 szín - HGC – 1982 – 64 KB 720 · 350 pixel - monochrom - EGA – 1984 – 256 KB 640 · 350 pixel - 16/64 szín - VGA – 1987 640 · 480 pixel - 16/>200 000 szín - SVGA 800 · 600; 1024 · 768; 1280 · 1024 - XGA 2048·1536 pixel A monitor jellemzésénél a következõ szempontokat szokták figyelembe venni: 1. Képátmérõ. A képernyõ átmérõje átlósan inch-ben megadva. Leggyakoribb értékek: 14”, 15”, 17”, 19”, 21”. 2. Pixelméret. Ez adja meg, hogy milyen finom a monitor felbontása. 0.31”, 0.28”, 0.26” a leggyakoribb adatok. A 0. 28” már jónak mondható. Minél kisebb, annál jobb. 3. Maximális felbontás. Hányszor hány pixelt tud megjeleníteni.

4. Maximális színmélység. Hány színt tud megjeleníteni. Minden SVGA monitor tudja a 16,7 millió színt (truecolor), ez 24 bites színmélységnek felel meg. 5. Non-interlaced. NI-vel szokás rövidíteni. Ez azt jelenti, hogy az adott felbontást a monitor meg tudja jeleníteni anélkül, hogy váltott soros megjelenítést használna. A váltott soros megjelenítés lényege, hogy a monitor felváltva rajzolja ki a kép páros, majd páratlan sorait. Ha ezt elég gyorsan csinálja, akkor a kép villogásmentes. Sajnos ritkán csinálja elég gyorsan ezért az interlaced (váltott soros) üzemmódokban könnyen megvakulhatunk a durva vibrálástól. 6. Low radiation. LR-rel rövidítik. Alacsony sugárzást jelent, azaz a monitor az átlagosnál alacsonyabb mértékben sugároz a szemünkbe. 7. Függõleges (vertikális) frissítési frekvencia. Megadja, hogy a monitor egy másodperc alatt hányszor frissíti a képernyõt. Ezt felbontásonként szokták megadni, minél magasabb, annál jobb. 8. Sávszélesség. Ez adja meg, hogy a videokártyával milyen gyorsan lehet vezérelni a monitort. 80 Mhz fölötti érték már jó. Az OLED a szerves fénykibocsátó dióda rövidítése, egyfajta szendvicsszerkezet, ami fém (pl. atomi vastagságú ezüst és alumínium) és szervesanyag rétegekbõl áll, és nincs szüksége háttérvilágításra, mivel elektromos áram hatására maga bocsátja ki a fényt, ráadásul az egész konstrukció csupán fél mikron vastagságú! A szerves anyag mikroelektronikai felhasználása viszonylag új keletû, hiszen a hatvanas évektõl kezdve leginkább fémekbõl és valamiféle szilíciumötvözetbõl készültek a chipek. Manapság viszont már a háttértárológyártásban is alkalmaznak mûanyagokat, mi több fehérjéket is! Áram hatására az alsó réteg fotonokat bocsát ki a látható fény zöld tartományában, minél nagyobb feszültséget kap, annál intenzívebben világít a szendvics (már ma az LCD fényességének a kétszeresét képes nyújtani, az elméleti határ ennek százszorosa lehet, ideális pl. a kültéri kivetítõkhöz). A színeket színszûrõvel alakítják ki, akárcsak az egyébként monokróm LCD esetében, de már fejlesztés alatt van a különbözõ színeket kiadni képes rendszer. A világító pixeleket mátrixba rendezik, ezeket tranzisztorok kapcsolják ki-be. Az OLED vitathatatlan elõnyökkel rendelkezik az LCD-vel szemben. Sokkal fényesebb, több színt tud produkálni, nincs késleltetése, nem gond hát a videózás vagy a gyors játékok futtatása. A nézõszög is sokkal nagyobb. Ami ennél is fontosabb, nem muszáj üveg alapra tenni, sokkal könnyebb és vékonyabb elõdeinél, ha mûanyagra építik, akár fel is lehet csavarni a képernyõt. Készülhet átlátszó változatban is, ennek a pilóták és a sofõrök veszik majd hasznát, könnyen olvasható, éles képet varázsolhatnak maguk elé. (Kiváló 3D-s szemüvegek is készülhetnek így!) A mobiltelefonok képe jelentõsen javul majd, a kijelzõ nem törik el, a telefon akár hitelkártya vastagságú is lehet. Az sem kizárt, hogy szétnyitható modellekkel jelennek meg a piacon gyártók, a 3G segítségével bárhová mobil mozit varázsolhatunk. Nem kell a fénytõl árnyékolni a kijelzõt, öröm vele a videózás. Ha a felbontás eléri a katódsugárcsövesekét, valószínûleg örökre búcsút inthetünk helypazarló katódsugárcsöves monitorunknak, és a helytakarékosság sem minõségi, sem árkompromisszumra nem kényszeríti a felhasználót. 2.2 Nyomtató Egyre nagyobb felbontás és növekvõ sebesség jellemzi õket MÁTRIXNYOMTATÓ: hasonló az írógéphez, egy festékszalagot tûk nyomtak oda a papírhoz, grafikát is tudott nyomtatni. 9 és 24 tûs változatban jött ki (minél több tû, annál jobb). Több példányban is tudott nyomtatni egyszerre. Leporelló papír kellett hozzá. Nyomtatási költsége az összes nyomtató közül a legalacsonyabb. A leglényegesebb, ami miatt sohasem fogják megszüntetni a gyártását, hogy ez az egyetlen nyomtatótípus, amelyik alkalmas egyszerre több példány átütésére, például számlák készítésére, bizonylatok kiállítására. • TINTASUGARAS: tintát fúj a lapra, sok fekete nyomtatásnál eláztatta a papírt. 180 dpi-s volt. Késõbb fotónyomtatásra is alkalmas. • LÉZERNYOMTATÓ: Toner festékpatronnal mûködik, 2000-4000 lapot tud nyomtatni egy patronnal/dobozzal. A lézer egy hengert megvilágít egy ponton és ezzel töltéseket visz fel rá, ezáltal a festéket magához szívja, a papírt is töltik, hogy a festék rátapadjon a papírra, aztán egy forró henger beleégeti a festéket a papírba és ezzel kész. Késõbb színes nyomtatásra is képes.

2.3 Egér Douglas Engelbart a Stanfordi Kutatóintézetben új adatbeviteli eszközök létrehozásával próbálkozott 1963-ban fából készített kézbeillõ tárgy: egyenes vonalú mozgás fém korongokkal. Digitális egér: 70-es évek eleje, Jack S. Hawley Elsõ IBM PC-hez készült egerek: Mouse System cég dobta piacra 1982-ben (3 gombos). 1983-ban a Microsoft 2 nyomógombos egeret készített. Apple: LISA- ki tudta használni (de sok hibája volt az op.rendszernek, ezért nem nagyon terjedt el) Megjelent a Windows, ugyanazon az elven mûködött, mint a LISA (grafikus felület, cursor), így ki tudta használni az egeret. Az egerek fajtái: mechanikus egér - a mozgást potenciométer érzékeli. opto-mechanikus egér - a golyó és a fogaskerekek mozgását (ezért "mechanikus") fénydiódák fogják fel (ezért "opto-"). optikai egér - nincs belsõ golyó, speciális rácsozott lapon kell mozgatni az egeret, az alatta elmozduló vonalak alapján értékeli a mozgást. Az elmozdulást fénydiódák és tranzisztorok érzékelik. Elõnye, hogy pontos és nehezebben romlik el, mint a másik két típus, hátránya, hogy kell hozzá egy speciális négyzetháló, és korlátozott az egér mozgása. (Léteznek már olyan optikai egerek is, ahol négyzetháló sem szükséges.) · piezo egerek (olyan speciális kristály van benne, amit ha megütnek, elektromos áramot indukál) · ultrahangos egér · Inteli Eye (kis kamerával állapítja meg a mozgást, másodpercenként több tucat felvételt készítve · Track Ball (hanyatt egér, itt nem az egeret mozgatjuk, hanem a rajta lévõ gömböt) Bluetooth technológia: 1998 májusában mutatták be a következõ cégek: Ericson, IBM, Intel, Nokia, Toshiba. Lényege: kis méretû lapocska, mely segítségével megszabadíthatjuk elektronikus eszközeinket a drótoktól. 2.4 Scanner -

A kézi szkenner: mi magunk mozgatjuk a szkennert a kép fölött. A kézi szkenner hátránya, hogy nem tudjuk egyforma sebességgel mozgatni a kezünket, széles képek esetén csíkokból kell összerakni a képet. A lapáthúzós szkenner: a lapot behúzza a szkenner, és úgy olvassa be a képet A dobszkenner: nyomdákban használják. A lapot, filmet, diát egy forgódobra ragasztják, ami belülrõl van megvilágítva. A diaszkenner: csak diák és fotónegatívok beolvasására használható. A síkágyas szkenner: ez a legelterjedtebb. Olyan, mint egy fénymásoló. Ezzel lehet könyvben lévõ képet is beolvasni.

2.5 Streamer nagy kapacitású és megbízhatóságú mágneses szalag, adatok archiválására alkalmas. Úgy mûködik, mint az audió kazetta, csak adatokat tárol. 2.6 Modem A modemek kora a kezdetektõl: A számítógépek a modemek segítségével tanultak meg beszélgetni. A hanggá alakítás eszköze maga régebbi, mint a számítógép ugyanis a modemet eredetileg arra találták ki, hogy a telexgépeket össze

lehessen kötni a katonai telefonvonalakon. A legelsõ modemek még szimplex rendszerûek voltak. Azaz amíg az egyik oldal adott, a másik oldal hallgatott. Csak késõbb jelentek meg a félduplex, majd teljes duplex eszközök a számítástechnikában. A cégek növelték a sebességet, de szabványaik csak önmagukkal voltak kompatibilisek. A leghíresebb ilyen rendszert a US Robotics alakította ki. Õk ismerték fel többek között azt, hogy a telefonvonalon történõ biztonságos nagysebességû információtovábbításnak két kemény korlátja van. Az egyik a telefonvonal korlátozott sávszélessége. A másik a telefonrendszerek zavarérzékenysége, melyek elronthatják az adó és a vevõ oldal szinkronját, illetve hibát okozhatnak az adatfolyamban. A továbblépést egy ma már szintén önállóan nem létezõ cég, a Microcom kínálta, amely kitalálta az MNP hibajavító szabványok sorozatát. A modemek azért léteznek, mert alapvetõ a különbség a számítógépek és a telefonrendszerek között: a számítógépek 0-kat és 1-eseket használnak, a telefonvonalakon analóg jeleket továbbítanak. Az adatok a számítógépbõl, a modemen keresztül jutnak a nyilvános telefonhálózatokba. Klasszikus értelmezés szerint: - nagysebességû modem: 9600 bits/sec vagy gyorsabb, - alacsonysebességû modem: 2400 bits/sec vagy lassabb 1991: V-32 bis szabvány: megenged 14400 bps adatátviteli rátát is. 2.7 Billentyûzet 2 fajtája van (volt): XT-sek (nem programozható) AT-sek (programozható) Az XT-seken még csak 84, az AT-seken már 101, majd 102 billentyû volt. Ma már van 104 billentyûs is. Csatlakozások: normál (AT) ps2 USB Kábel nélküli kapcsolat (infra vagy rádiófrekvenciás) 2.8 Joystick Valójában egy olyan adatbeviteli eszköz, amely irányok megadását teszi lehetõvé. Commodore számítógépeknél digitális, IBM gépeknél analóg (nem csupán az irány, hanem a kitérés mértékét is meg lehet adni) változata terjedt el. 2.9 Rajzgép (Plotter) A rajzgépeket a mûszaki rajzok, vonalas ábrák számítógéppel történõ elkészítéséhez fejlesztették ki. A lézernyomtatók megjelenésével azonban kisebb típusai háttérbe szorultak. Több megoldás is létezett attól függõen, hogy az X-Y mozgást milyen módon oldották meg a készülékben. Az elsõ dob plotterek esetében a papírt egy forgódobra erõsítették. Ennek a forgása adta az egyik irányú mozgást, és a tollat mozgató kocsi erre merõlegesen adta a másik irányú elmozdulást. Ezen kívül természetesen van még egy harmadik mozgásirány is, a toll felemelése, illetve lerakása. A másik csoportba a síkplotterek tartoznak. Ezeknél a papír síkban van elhelyezve. Ha az X-Y irányú mozgást egyaránt a toll végzi, akkor ezt a papírt elektrosztatikus úton, egy síkfelületen rögzítik. Ha a toll csak az egyik irányú mozgást végzi, akkor a papírt görgõk segítségével elõre, hátra mozgatják. Ilyenkor tehát a papír végzi a másik irányú mozgást. -

2.10.

2.10. Optikai háttértárolók 2.10.1 CD A CD-nek hosszú története van, amelynek egy-két érdekes epizódját érdemes feleleveníteni. A hetvenes évek elején kapták a megbízást a Philips cég fejlesztõmérnökei egy, az analóg lemezt helyettesítõ, digitális audio-adatok tárolására alkalmas disc elõállítására. Érdekes módon történt a lemez paramétereinek megállapítása. A fõmérnök által adott instrukciók alapján a lemez egy ingzsebben el kellett hogy férjen, és 60 perc zenei anyagra való kapacitással kellett rendelkeznie. Mivel a fõmérnök zsebe 11 centiméter széles volt, így az elsõ prototípusnak pontosan ez volt a mérete.

A Sony is hamarosan részt vett a fejlesztésben, amelynek eredményeként a mai lemezek átmérõje 1 centiméterrel nagyobb. Állítólag ez a cégvezetõ hitvesének köszönhetõ, akinek - Beethoven-rajongó lévén - komoly szerepe volt abban, hogy a Kilencedik szimfónia, amely 74 percig tart Wilhelm Furtwänglers interpretációjában, egy lemezre ráférjen. Ez csak az átmérõ növelésével volt elérhetõ. Így alakult tehát ki a CD egyik formája, a CD-DA 750 MB kapacitással. Hasonló megoldás a számítógépipar számára is érdekessé vált, amely a ma használatos CD-ROM kialakulásához vezetett. Egy CD tehát 12 cm átmérõvel rendelkezik, 1,2 mm vastag és ellentétben a szilárd lemezekkel a leolvasási sebessége állandó, miközben a forgási sebesség változik. fajtái: CD-ROM: olvasható CD, ez akkoriban nagy dolog volt, mert az akkori viszonyokhoz képest nagy tárolókapacitása volt. CD-R: ez már házilag írható volt, amikor megjelent, akkor terjedt el igazán a CD. Persze az elsõ SCSI csatolású CD-írók egy vagyonba kerültek és az írható lemezek ára is elég magas volt. Érdekesség, hogy az elsõ 1-szeres sebességû írók 80 perc alatt írták meg a 650 Mbyte-os lemezeket(!). Késõbb az írási sebességet az értelmetlen magasságokig emelték. A 74 perces CD-k után megjelentek a 80 percesek (itt nem a méret növelésével valósították meg a többletkapacitást, hanem a lemez vonalvezetése lett sûrûbb). Aztán megjelentek a 90/99 perces lemezek, de ezek nem terjedtek el széles körben, mert az adatsûrûségük már nagyon eltért a szabványtól és kompatibilitási problémák léptek fel. Vannak még az újraírható lemezek (CD-RW), melyek elvileg akárhányszor megírhatók (gyakorlatban véges). 2.10.2 2.10.2 DVD A DVD lassan teljesen ki fogják szorítani a CD-ket a piacról (ezért utóbbiakat már nem is fejlesztik tovább). a Digital Versatile Disc vagy a Digital Video Disc rövidítése (nincs egységes megállapodás) és a következõ generációs - a CD-t felváltó - optikai adattárolási technológia. Mûködési elve nagyon hasonló a CD-jéhez, azzal a jelentõs különbséggel, hogy sokkal sûrûbben tárolja az adatokat a lemezen. Így amellett, hogy nagyobb kapacitást nyerünk, ugyanazon a fordulatszámon több adatot lehet beolvasni. A DVD-ROM-ok kapacitása 4,7 GB-tól 17 GB-ig terjed, attól függõen, hogy a lemez mindkét oldalát illetve egy oldal mindkét rétegét felhasználják-e. A DVD-Video több órás mozifilmet tartalmazhat, 8 szinkron és 32 felirat csatornával, AC-3 Dolby Digital térhatású hanggal, ezenkívül lehetõség van egy film több variációjának tárolására (pl. több kameraállás, erõszakos jelenetek kihagyása, stb.). A DVD-ROM, DVD-Video és a DVD-Audio formátum szabványosított. Jelenleg a harmadik generációs DVD meghajtók a legújabb fejlesztéseknek köszönhetõen 12-16szoros sebességel olvassák a DVD lemezeket, 40-52-szeresen CD-t és "ismerik" a CD-R-t és a CDRW-t is.

-

2.11. Floppy elõször megjelentek az 1,2 Mbyte-osak aztán: 1,44 Mbyte-osak lassan el fognak tûnni, átveszik a helyüket a pendrive-ok 2.12. Pendrive Olyan adattároló egység, amelyet USB portra csatlakoztatva külön meghajtóként kezel a gép. pen-drive, azaz az USB-s flash memória rohamos terjedésével úgy tûnik, végre megvan a floppy lemezt leváltó alternatíva. A kis eszközbõl már egyre gyorsabb (ld. USB 2.0) és egyre nagyobb kapacitású darabok készülnek (már több GB-os pen-drive is kapható), használhatósága pedig gyakorlatilag megegyezik a floppy lemezével: az adatokat tetszés szerint másolhatjuk rá, vagy törölhetjük le róla, ráadásul sérülékenység tekintetében is kevésbé veszélyeztetett. Nagy divat lett mára a flash memória kombinálása más eszközökkel. 2.13 Winchester

Eleinte csak kb. 10 Mbyte-osak voltak de az informatika rohamos fejlõdésének köszönhetõen ma már több száz Gbyte-osak is kaphatóak. A méretük viszont egyre kisebb. Merevlemezes tárak: · ·

a lemez anyaga fém, amelynek bevonata speciális mágnesezhetõ réteg kivitelei: - cserélhetõ lemezes tárak: lemezköteges csak együttesen, védõtokjukkal együtt helyezhetõ a berendezésbe - fixlemezes tárak: a lemez a berendezés tartozéka, nem cserélhetõ - fixfejes (az író/olvasó fej nem mozog, igen gyors és drága, a lemezen kevesebb adatot tárol) - mozgófejes (az író/olvasó fej mozog -pozícionál, lassúbb az elõzõnél, igen sok adat tárolására képes)

2.14

2.15

2.16

2.14

Lyukkártya

szabvány méretû papírlemez, amelyen a lyukak hordozzák az információt. Vezérlése a XIX.sz.-ban Jacguard kártya néven terjedt el. Ez adta az ötletet a számítógép vezérlésére (1833. Charles Babbage), majd az információ földolgozására (1886. H. Hollerith IBM). Pl.: amerikai népszámlálás. Legelterjedtebbek a 80 karakteres kártyák. 2.15 Lyukszalag számítógép, telex vagy számvezérléses szerszámgép adathordozója. Elve hasonlít a lyukkártyára: az információt itt is a lyukak léte, ill. kódolja bináris formában, de a tárolható információ mennyiségét a szalag hossza határozza meg. Ismertebb formái : 5, ill. 8 lyukasok. 2.16 Fényceruza Az egérnél bonyolultabb, de szolgáltatásaiban is teljesebb beviteli eszköz. A számítógép monitora elektronsugarat állít elõ, amely másodpercenként kb. hatvanszor, illetve beállítástól függõen végigpásztázza a képernyõt, de az emberi szem lassabb reakcióideje miatt ezt nem érzékeljük: a képernyõt folyamatosan fényesnek látjuk. A képernyõ felületéhez érintve a fényceruzát, megnyomjuk annak gombját, az eszköz elektromos impulzusokká alakítja az érzékelt jelet, és továbbítja a számítógépnek. Fõ alkalmazási területe kezdettõl fogva a számítógépes grafika, tervezés terén van. 2.17 Hálózatok fejlõdése Csavart érpár (UTP,STP): A csavart, vagy más néven sodrott érpár (Unshielded Twisted Pair = UTP) két szigetelt, egymásra spirálisan felcsavart rézvezeték. Ha ezt a sodrott érpárat kívülrõl egy árnyékoló fémszövet burokkal is körbevesszük, akkor árnyékolt sodrott érpárról (Shielded Twisted Pair = STP) beszélünk. A csavarás a két ér egymásra hatását küszöböli ki, jelkisugárzás nem lép fel. Általában több csavart érpárt fognak össze közös védõburkolatban. Pontosan a sodrás biztosítja, hogy a szomszédos vezeték-párok jelei ne hassanak egymásra (ne legyen interferencia). Az épületekben lévõ telefon hálózatoknál is csavart érpárokat használnak. A felhasználásuk számítógép-hálózatoknál is ebbõl a ténybõl indult ki: ezek a vezetékek már rendelkezésre állnak, nem kell új vezetékeket kihúzni a munkahelyekhez. Ma már akár 100 Mbit/s adatátviteli sebességet is lehet ilyen típusú vezetékezéssel biztosítani. Alkalmasak mind analóg mind digitális jelátvitelre is, áruk viszonylag alacsony. A zavarokkal szemben való érzékenységük tovább növelhetõ, ha árnyékolást alkalmazunk a csavart érpár körül. Az UTP kábelek minõsége a telefonvonalakra használtaktól a nagysebességû adatátviteli kábelekig változik. Általában egy kábel négy csavart érpárt tartalmaz közös védõburkolatban. Minden érpár eltérõ számú csavarást tartalmaz méterenként, a köztük lévõ áthallás csökkentése miatt. A kategóriák közötti egyetlen lényeges különbség a csavarás sûrûsége. Minél sûrûbb a csavarás, annál nagyobb az adatátviteli sebesség (és a méterenkénti ár...). Az UTP kábeleknél általában az RJ-45 típusjelû telefoncsatlakozót használják a csatlakoztatásra. Koaxiális kábelek: A másik vezeték kialakítási megoldás a koaxiális kábelek használata. Széles körben két fajtáját alkalmazzák:

Az egyik az alapsávú koaxiális kábel, amelyet digitális jelátvitelre alkalmaznak, a másik az ún. szélessávú koaxiális kábel amelyet pedig analóg átvitelre használnak. Az alapsáv elnevezés még abból az idõbõl származott, amikor telefonbeszélgetésekre alkalmazták a kábeleket, és itt a sávszélesség az érthetõ emberi hangnak megfelelõ kb. 0-4 kHz volt. A televíziós rendszerek megjelenésével a tv jelek átviteléhez jelentõsen nagyobb sávszélesség kellett, ezeket a szélessávú kábelekkel oldották meg. Vezeték nélküli átviteli közeg: Hálózat kiépítésekor gyakran adódik olyan helyzet, amikor vezetékes összeköttetés kialakítása lehetetlen. Utcákat kellene feltörni, ott árkokat ásni, és ha mindez mondjuk egy forgalmas, sûrûn beépített terület? Ilyenkor a vezeték nélküli átviteli megoldások közül kell választani, amelyek fény (infravörös, lézer) vagy rádióhullám alapúak lehetnek. Infravörös, lézer átvitel: A lézer és infravörös fényt alkalmazó ADÓ-VEVÕ párok könnyen telepíthetõk háztetõkre, a kommunikáció teljesen digitális, a nagyobb távolság áthidalását lehetõvé tévõ energiakoncentrálás miatt rendkívül jól irányított, amely szinte teljesen védetté teszi az illetéktelen lehallgatás, illetve külsõ zavarás ellen. Sajnos a láthatósági feltételek miatt az esõ, köd. légköri szennyezõdések zavarként jelentkeznek. A számítógépes rendszerekben az információátvitel ilyen módja fokozatosan terjed, IrDA néven már szabványos megoldása is létezik. Rádióhullám: Nagyobb távolságok áthidalására gyakran használják a mikrohullámú átvitelt. A frekvenciatartomány 2-40 GHz között lehet. A kiemelkedõ antennatornyokon (a láthatóság itt is feltétel!) elhelyezkedõ parabola adó és vevõantennák egymásnak sugárnyalábokat küldenek és akár száz kilométert is átfoghatnak. A jelismétlést itt relézõ állomásokkal oldják meg, azaz a vett jelet egy más frekvencián a következõ relézõ állomásnak továbbítják. Problémaként jelentkeznek a viharok, villámlás, egyéb légköri jelenségek. A frekvenciasávok kiosztása átgondolást igényel, és hatósági feladat. Szórt spektrumú sugárzás: Kisebb távolságokra (kb. I km távolságig), lokális hálózatoknál használt megoldás, Széles frekvenciasávot használ, amit egy normális vevõ fehér zajnak érzékel. (Azonos amplitúdó minden frekvencián). A szórt spektrumú vevõ felismeri és fogja az adást. Antennaként megfelel egy darab vezeték. Mûholdas átvitel: A mûholdakon lévõ transzponderek a felküldött mikrohullámú jeleket egy másik frekvencián felerõsítve visszasugározzák. Hogy a földön lévõ mûholdra sugárzó, illetve a mûhold adását vevõ antennákat ne kelljen mozgatni, geostacionárius pályára állított mûholdakat használnak. Az Egyenlítõ fölött kb. 36 000 km magasságban keringõ mûholdak sebessége megegyezik a Föld forgásisebességével, így a Földrõl állónak látszanak. A mai technológia mellett 90 geostacionárius mûhold helyezhetõ el ezen a pályán (4 fokonként). A frekvenciatartományok a távközlési mûholdaknál: 3,7...4,4 GHz a lefelé, 5,925...6,425 GHz a felfelé irányuló nyaláb számára. A mûhold tipikus sávszélessége 500 MHz (12 db 36 MHz-es transzponder, egy transzponderen 50 MB/s-os adatforgalom, vagy 800 db 64 kbit/s-os hangcsatorna. Ha a transzponderek az adást polarizálják, több transzponder is használhatja ugyanazt a frekvenciát. 2.18 Digitális fényképezõgép A már eddig ismert fényképezõgépek is rengeteg lehetõséget nyújtottak a fényképezés terén, de voltak olyan szakemberek, akik ezeket a gépeket továbbfejlesztve megpróbáltak egy olyan fényképezõgépet létrehozni, amellyel az elkészített képek elõhívása leegyszerûsíthetõ, ezzel rengeteg idõt megtakarítva a felhasználók számára. A klasszikus fényképezésnek megvannak a maga hátrányai, mint például, hogy az elõhívás és a képen végzett módosítás hosszadalmas eljárás, és mindezekhez szükség van egy jól felszerelt laborra is. Ezeket a hátrányokat figyelembe véve született meg egy új eszköz a digitális fényképezõgép.

A napjainkban található digitális fényképezõgépek egyik legnagyobb elõnye, hogy a digitális fényképezésnél nem a hagyományos fotokémiai nyersanyagra rögzítjük a képet, hanem a képpontok digitalizált adatként - egy tárba kerülnek. Az ilyen módon elkészített képfájlt egy program segítségével megjeleníthetjük a számítógép monitorán, a tévén vagy akár ki is nyomtathatjuk. A digitális fényképezõgépek többsége meglehetõsen hasonlít a klasszikus fényképezõgépekhez. Megközelítõleg azonos objektívvel, kezelõ szervekkel rendelkeznek és a külsõ formájukban is nagy hasonlóság figyelhetõ meg. Belsõ felépítésük azonban teljesen eltérõ a hagyományos fényképezõgépektõl. A legnagyobb eltérés talán abban figyelhetõ meg, hogy a digitális fényképezõgépekben az objektív nem filmre rajzolja a képet, hanem CCD chipre. A jó minõségû készülékekben három chip, míg az egyszerûbb digitális fényképezõgépekben egy chip található. Mivel a CCD chip nem képes felismerni a színeket, ezért fényszûrõket iktatnak a chip elé, ezzel érik el a színfelismerést.

7.

Napjaink jellegzetes nyomtatóinak mőködési elve, a nyomtatók jellemzıi A kívánt információt papíron megjelenítı eszköz. Egyirányú az adatáramlás: a géptıl a nyomtató felé. Fontosabb típusai:

• Sornyomtató • Mátrixnyomtató • Lézernyomtató • Hınyomtató • Tintasugaras nyomtató • Termoszublimációs nyomtató Tintasugaras nyomtató Apró porlasztókból finom tintacseppeket lı a papírra. Egy-egy írásjel kialakításához több pontot használ, mint a mátrixnyomtatók, így a nyomtatási kép a lézernyomtató minıségével vetekszik. Csendesen üzemel. Korábban problémája volt a ritka használat esetén a tintaporlasztó beszáradása, amit ma már részben kiküszöböltek. A speciális tinta gyors fogyása miatt igen magas az egy lap nyomtatási költsége. Hınyomtató A többi nyomtatóhoz hasonlóan pontokból állítja össze a nyomtatandó képet. Hı hatására kerülnek a filmszalagról a papírra. Ott használható, ahol kontrasztos és szép írásképet követelnek. Nagyon csendes, de igen magas az üzemeltetési költsége. Fıleg faxkészülékekben használják. Lézernyomtató Kitőnı nyomtatási kép és nagy sebesség jellemzi. Gyenge lézersugárral vagy LED sorral elektromosan feltöltött henger felületére rajzolja pontokból a jeleket és a grafikákat. A koncentrált fény eltávolítja a töltéseket a henger azon felületérıl, amelyre nem kíván írni. A mőanyag alapú festékpor a megmaradt töltéső helyeken megtapad, mely a forgó hengerrıl a hozzá simuló papírra átragad. A festéket ráégeti a papírra. Fogyasztói ára igen magas, de energiatakarékos. Mátrixnyomtató Már grafikus nyomtatásra is alkalmas. A nyomtatást egy fej végzi 9, 18, vagy 24 darab 1/72 inch átmérıjő kinyomható tővel. A karaktereket vagy grafikákat, ábrákat pontokból felépítve nyomtatja ki. A papír lehet normál, perforált vagy többpéldányos is. Sornyomtató Csak karakterek nyomtatására alkalmas. Az összes kinyomtatható karakter egy betőláncon vagy egy betőhengeren foglal helyet. A forgó henger vagy lánc megfelelı karaktere a leütı kalapács hatására egy festékszalagon keresztül íródik fel a papírra. Általában perforált szélő papírral használják. Multifunkcionális készülék: fénymásolás, szkennelés = beolvasás (kép és szöveg), nyomtatás, faxok fogadása és küldése.

8.

• • • • • • •

Számítógépes hálózatok. Topológiák, hálózati eszközök Hálózatok topológiája: Sín topológia: A gépek fel vannak főzve egymásra. A sín végén végzár ellenállás van. Csillag topológia: egy központi géptıl vezetékek minden irányba Győrő topológia: zárt vezeték-győrőhöz kapcsolódnak a gépek Hétrétegő modell: Alkalmazói réteg Megjelenítési réteg Viszonyréteg Szállítási réteg Hálózati réteg Adatkapcsolati réteg Fizikai réteg Ez két nemzetközi szervezet (ISO, OSI) által leírt ajánlás szerint kialakult szabványok az elvi felépítésre. Az OSI nyílt rendszerek összekapcsolásával foglalkozik. A modell minden rétegének tervezése egy absztrakció szerint történik. A gyártók is ehhez alkalmazkodnak. Az alkalmazói réteg feladata eltérı rendszerek közti állománytovábbítás. A megjelenítési réteg feladata eltérı adatábrázolással dolgozó gépek közti kapcsolat megteremtése, a kódátalakítással is foglalkozik. A viszonyréteg kifejezetten a gépek közti kapcsolat kiépítése, szinkronizálás, adatcsere és hibamentesítéssel foglalkozik. A szállítási réteg csomagok fogadásával és továbbításával foglalkozik, továbbá a fájlok darabolása a feladata. A hálózati réteg fı feladata a küldı és a címzett közti optimális útvonal meghatározása és a különbözı protokollok összehangolása. Az adatkapcsolati réteg hibátlan adattovábbításért felel. Hiba esetén sérült és elveszett csomag újra küldése a feladata. A fizikai réteg hibátlan kibocsátás és célállomásra való beérkezéséért felelıs. Hálózatok elemei: Minden állomáshoz tartozik egy IP-cím. Ez a helyi hálózat szerverének hívására érhetı el. A hálózat elemei maguk a gépek, az átviteli közeg és a megfelelı szoftver. Ez a szoftver a hálózati operációs rendszer. Kapcsoló elemek SWITCH-ek: Szegmentált alhálózatok összekapcsolása: kapcsoló elemekkel. Alhálózat lehet: vonalkapcsolásos vagy üzenetszórásos HUB: jelelosztó BRIDGE: két azonos típusú hálózat összekapcsolására szolgál ROUTER: forgalomirányító, amely esetén a kapcsolat hálózati szinten jön létre GATEWAY: átjáró, akkor alkalmazzák, ha a hálózat hardver és szoftver elemei is különbözıek

9.

o o o o o o

− − −

Az operációs rendszerek általános feladatai, több felhasználós operációs rendszerek Operációs rendszer, OS (Operating System) Az operációs rendszer a számítógépet mőködtetı szoftver, amely a számítógép indulásakor azonnal betöltıdik a számítógép memóriájába: Nélküle a gép - még ha fizikailag hibátlan is mőködésképtelen. Az operációs rendszer tölti be a számítógép mőködéséhez szükséges programokat, vezérli, összehangolja, ellenırzi a programok mőködését. Az operációs rendszer általában semmilyen, a felhasználó számára közvetlenül hasznos feladatot (szövegszerkesztés, könyvelés stb.) nem végez, hanem lehetıvé teszi az ilyen feladatokat ellátó, felhasználói programok futtatását. Az operációs rendszer feladata az, hogy az ember és számítógép közötti kommunikációt biztosítsa, a számítógép erıforrásait sokoldalúan, gazdaságosan és a lehetı legoptimálisabban kihasználja, illetve a számítógép mőködését ellenırizze és vezérelje; kezeli a gép különbözı perifériáit - monitor, floppy, hard diszk, nyomtató stb. - és végrehajtja a neki szóló parancsokat. A különbözı számítógéptípusokhoz nagyon sokféle operációs rendszer létezik, mivel felépítésük és megvalósításuk nagyban függ attól a hardvertıl, amelyhez készültek; a több ezer felhasználót kiszolgáló nagyszámítógépes hálózati operációs rendszerektıl (Windows NT, Novell, UNIX, VMS) egészen az egyfelhasználós személyi számítógépekéig. Az IBM PC-hez a legelterjedtebbek a DOS és a Microsoft Windows (MS-Windows vagy egyszerően csak Windows) különbözı változatai. Az operációs rendszer képességei és szolgáltatásai alapvetıen meghatározzák egy gép használhatóságát. Ezért a felhasználói programok nemcsak adott géptípushoz, hanem adott operációs rendszerhez is készülnek. Például PC-re, a Windows-hoz készült program nem futtatható ugyanezen a gépen a DOS operációs rendszerbıl. Mivel a Windows kompatibilis a DOS-szal, a DOS programjai elvileg mőködnek a Windows alatt is. Csoportosításuk: a. Kezelõi felület szerint: szöveges (MS DOS, UNIX, LINUX) grafikus (Windows, OS/2 UNIX, LINUX) b. A felhasználók száma szerint: egyfelhasználós (MS DOS) többfelhasználós (NOVELL, UNIX) c. Az egyidõben futtatható programok száma szerint: monoprogramozott (MS DOS) multiprogramozott (Windows, UNIX, LINUX) Operációs rendszer feladatai fájlkezelés erıforrások menedzselése hálózatkezelés Felhasználói felület (User Interface) Annak a módszernek a megadása, hogy egy programtól milyen módon lehet kérni bizonyos szolgáltatásokat. Karakteres felhasználói felület Ha egy operációs rendszerben egy program vagy parancs nevének a karaktereit (betőit) kell beírni ahhoz, hogy az a kért programot elindítsa. Ezért mondható, hogy például a DOS karakteres vagy karakter alapú interfészt biztosít. Grafikus felhasználói felület, GUI (graphical user interface) - A grafikus felhasználói felület az ember-számítógép kapcsolatot egyszerősítı rendszer. Segítségével a felhasználóknak nem kell bonyolult vagy logikátlannak tőnı parancsokat megtanulniuk, a rendszert intuitív módon használhatják. A grafikus felületeken ikonok azonosítják a programokat, a futó programok ablakokban, elkülönített képernyıterületeken jelennek meg, egérrel lehet választani a menük és menüpontok között. A grafikus felületek további nagy elınye, hogy a programok mind

− − −

− −

hasonló külsıvel rendelkeznek, a felhasználónak nem kell minden egyes program használatát különkülön megtanulnia. Fájlkezelés A lemezeken az összetartozó információk, legyenek azok programok vagy adatok - az angol file után "magyarosodott" nevő - fájlokba vagy állományokba szervezıdnek. A fájlok azonosítója (operációs rendszertıl függıen 8 karakteres-DOS 255 karakteres – Windows) névbıl és maximum 3 karakteres kiterjesztésbıl áll. A fájl neve nem tartalmazhat néhány speciális jelet: szóközt, kötıjelet, csillagot, kérdıjelet, pontot stb. A kiterjesztés nem csak betőt, de számot és speciális jeleket is tartalmazhat. A nevet és a kiterjesztést pont választja el egymástól (pl. AUTOEXEC.BAT). Az állománykiterjesztésnek rendkívül fontos a szerepe, mert informál a fájl jellegérıl. Egy .PAS kiterjesztésrıl rögtön tudjuk, hogy egy Pascal fájl, a .DBF-rıl pedig, hogy dBase fájl. Maguk a programok is így ismerik meg "saját" fájljaikat (példánkban a Pascal és a dBase). Vannak azonban olyan fájlok is, amelyek más szoftver "közremőködése" nélkül is képesek futni. Ezek az .EXE, a .COM és a .BAT kiterjesztéső fájlok, amelyeket ezért futtatható fájloknak is nevezünk. Már ebbıl is látszik, hogy a név és a kiterjesztés nem adható szabadon, vannak tiltott (de legalábbis foglalt) nevek és kiterjesztések. Például tiltott név az AUX, COM1, COM2, CON, PRN, LPT1, LPT2, NUL és a USER. A kiterjesztések közül foglalt - a fentieken kívül - például a .BAK, a .DOC, a .HLP, az .OBJ, a .TXT stb. A fájlok neve és a lemezen található helyük bekerül a lemez tartalomjegyzékébe, könyvtári rendszerébe. A tartalomjegyzék fıkönyvtárra és alkönyvtárakra oszlik. Ugyanazon könyvtáron belül nem lehet két olyan fájl, amelynek a neve és kiterjesztése is megegyezik. Mivel az egyes könyvtárak teljesen külön egységet képeznek, a fenti megkötés különbözı alkönyvtárakban elhelyezkedı fájlokra nem vonatkozik. A fıkönyvtár vagy gyökér-konyvtár (root) sajátos helyet foglal el a könyvtárak között. Benne kell lennie a rendszer legfontosabb fájljainak ahhoz, hogy a rendszer betöltése megtörténhessen és a operációs rendszer parancsai végrehajthatók legyenek. A gyökér az alap, ebbıl ágazódnak a könyvtári rendszer "ágai". A könyvtárrendszer a faágak elágazódásához hasonlít leginkább, ezért fa-struktúrának nevezik. Lényege, hogy minden könyvtárból több alkönyvtár alakítható ki, de ezek sem egymással, sem a hierarchiában magasabb szinten lévı könyvtárakkal nincsenek kapcsolatban, csak azzal az eggyel, amelybıl leágaznak. Így biztosítható, hogy az operációs rendszer valamely alkönyvtárban lévı programot biztosan azonosítani tudjon. Mi szükség van alkönyvtárakra? Ha az összetartozó fájlok egy alkönyvtárban vannak, könnyen azonosíthatók, és nem kell külön arra figyelni, hogy a különbözı adatállományok nehogy azonos fájlnevet használjanak. Különbözı könyvtárakban megengedett az azonos fájlnév használat, mivel a fájlok könyvtáruk alapján egyértelmően azonosíthatók. Fájlmőveletek Windowsban Új mappa illetve állomány létre hozása: Fájl Új menüpont kiválasztása után határozzuk meg a létre hozandó állomány típusát, majd adjuk meg annak azonosítóját. Az Új menüpont elérhetı az egér jobb gombjával való klikkelléssel is. Átnevezés: Fájl Átnevezés menüpont kiválasztása után adjuk meg az állomány új elnevezését. Az Átnevezés menüpont elérhetı továbbá a kijelölt állományon való jobb klikkel is vagy egyszerően klikklejünk az állomány elnevezésére és gépeljük át azt. Másolás: Az állományokat elıször a másolás funkcióval másoljuk a vágólapra majd válaszuk ki a célhelyet és a beszúrás funkcióval készítsük el a másolatot. Vagy egyszerően fogjuk az állományokat és az egérrel helyezzük a célmappára és ügyeljünk rá, hogy a kis kereszt ott legyen a jobb sarokban. Ha nincs tartsuk lenyomva a ctrl billentyőt és úgy tegyük meg a másolást. Áthelyezés: Vagy végre hajtjuk a másolást és utána töröljük az eredeti állományt vagy egérrel fogjuk és rádobjuk a célmappára, de ügyeljünk rá, hogy ne legyen kereszt a jobb alsó sarokba. Itt is ctrl billentyővel tüntethetjük el. Törlés: A Fájl menübıl vagy jobb klikkbıl válaszuk a törlés funkciót és helyezzük a lomtárba az adott állományokat, majd ürítsük a lomtárat. Erıforrások menedzselése A korszerő számítógép bonyolult eszközök összekapcsolásából születik. A számítógép tartalmaz processzort, memóriát, órajel generátort, merev- és hajlékony lemezt, optikai tárolókat és olvasókat, hálózati eszközöket, stb. Az operációs rendszer feladata, hogy a számítógépen futó, erıforrásokért versengı programok között igazságosan felossza ezen véges erıforrásokat.

• • • • • • • •

•

a perifériák tesztelése, a gépi erıforrások kezelése programok indítása, mőködtetése feldolgozás ütemezése vagyis a gépi erıforrás-megosztás a futó programok között adatok kezelése programok és adatok biztonságos megırzése a mőködési zavarok jelzése párbeszédes kapcsolattartás a gép kezelıjével memóriakezelés, virtuális memória (az operációs rendszer képes a merevlemez-területet RAM bıvítésként kezelni, azaz a merevlemezen található swap terület felhasználásával az operációs rendszer képes lesz nagyobb programokat futtatani és több adatot kezelni, mint amennyi valójában beleférne a fizikai RAM memóriába). I/O, eszköz és fájlkezelés Hálózatkezelés A Hálózati kapcsolatok lehetıvé teszik, hogy a számítógép csatlakozzon az internethez, a hálózathoz vagy egy másik számítógéphez. A Hálózati kapcsolatok segítségével elérhetık a hálózati erıforrások és szolgáltatások, függetlenül attól, hogy a felhasználó számítógépe fizikailag a hálózattal azonos helyen vagy egy távoli helyen van-e. A korszerő operációs rendszerek alkalmasak telefonos, ISDN, ADSL vagy kábelmodemes internetkapcsolatok létrehozására. A helyi kapcsolatok a hálózati kártya telepítésekor automatikusan jönnek létre. A szolgáltatáskészlet olyan, hogy segítségével összeköttetés létesíthetı a felhasználó számítógépe és egy másik számítógép vagy hálózat között. Mivel az összes szolgáltatás és kommunikációs mód egyetlen kapcsolaton belül beállítható, a kapcsolat beállításainak kezeléséhez nincs szükség külsı eszközre. Például a telefonos hálózat beállításai lefedik a kapcsolat elıtt, közben és után használható szolgáltatásokat. Tartalmazzák a tárcsázáshoz használt modemet, a kapcsolódás során használni kívánt jelszótitkosítás típusát és a kapcsolódás után használni kívánt hálózati protokollokat. A kapcsolat állapotát leíró adatok (idıtartam és átviteli sebesség) magából a kapcsolatból láthatók, külsı eszközök használata nem szükséges. A beépített vagy telepített tőzfal a számítógép biztonságának növelésében segítenek. Korlátozzák a más számítógépekrıl érkezı adatokat, így szabályozhatóvá teszik az adatok elérését, továbbá védelmet nyújtanak azon személyek és programok (például vírusok és férgek) ellen, akik és amelyek jogosulatlanul próbálnak a számítógéphez hozzáférni. A tőzfal felfogható egyfajta határállomásként, amely ellenırzi az internet vagy a hálózat felıl bejövı adatokat (azaz forgalmat), és beállításaitól függıen bizonyos adatokat visszafordít, másokat továbbenged a számítógép felé. Segít megakadályozni azt, hogy vírusok és férgek kerüljenek a számítógépre, a felhasználó engedélyét kéri bizonyos csatlakozási kérések blokkolásához vagy engedélyezéséhez.

10.

• • • • • •

Az operációs rendszer adattárolási szolgáltatásai (könyvtár és állománykezelési mőveletek, gyakorlati példa). Az operációs rendszerek adattárolási szolgáltatásai (könyvtár és állománykezelı mőveletek) Operációs rendszer: olyan programok összessége, amelyek a számítógép irányítását oldja meg. Adott gépkonfigurációk, adott feltételek szerint lehetıvé teszik programok hatékony futtatását, a gép és a felhasználó közötti közvetlen kapcsolatot biztosítva a számítógép erıforrásainak optimális kihasználása mellett. Feladatuk: - gépi erıforrások kezelése - a programok mőködtetése - a feldolgozás ütemezése - az adatok kezelése és átvitele - a kapcsolat megteremtése a felhasználó és a gép között - a programok, adatok biztonságos tárolása - mőködési zavarok jelzése, kezelése Az operációs rendszereknek karakteres (DOS, OS/2 (e.: ó-es-kettı) és LINUX) vagy grafikus (ilyenné egészíti ki a DOS-t a WINDOWS 3.1, vagy a LINUX-ot az X-WINDOW SYSTEM, de ilyen operációs rendszer a WINDOWS 95/98/Me/2000/XP/2003, OS/2 WARP) felületük van. A kezelı felületektıl függ a parancsok kiadásának formája (szöveges, vagy a billentyőzet mellett az egér segítségével). Az operációs rendszer értelmezi a kapott parancsot, és végrehajtja a kívánt mőveletet, vagy hibajelzést ad. Szolgáltatásai: 1 - LEMEZKEZELÉS 2 - KÖNYVTÁRKEZELÉS 3 - FÁJLKEZELÉS 4 – RENDSZERBEÁLLITÁSOK MÓDOSÍTÁSA (RENDSZERKONFIGURÁLÁS) 1. Lemezkezelés: A lemezeket használat elıtt meg kell formázni . Ez a sáv – szektor szerkezet, valamint a rendszer területek (BOOT szektor, FAT, fıkönyvtárterület) létrehozását jelenti. A háttértárolók kezelését minden operációs rendszernek biztosítania kell. A lemezek formázása, teljes másolása, a lemezek megbízhatóságának ellenırzése, nagyobb tárolók hatékonyabb mőködése érdekében végzett töredékmentesítése, vírusoktól való mentesítése napi feladat. A lemezellenırzés és töredékmentesítés élharcosa a Norton Utilities csomagban található ndd és speedisk program volt. Ma már a legtöbb rendszer, így a Windows is tartalmaz ilyen programokat scandisk és defrag néven. Lemezkezelési alapfeladatok : Formázás Visszaállítás Címkézés Lemezellenırzés Töredékmentesítés Lemezmásolás

1. 2. 3. 4.

Könyvtár és állománykezelı mőveletek. Állomány (file) fogalma: A file (e.: fájl) szó angolul aktát jelent. Logikailag összetartozó adtok, vagy utasítások egy csoportja valamilyen háttértárolón ez lehet szöveg, adatállomány, játékprogram, rendszerállomány, stb. Fájlkezelı mőveletek: Futtatás Szövegfájl létrehozása Keresés Törlés

5. 6. 7. 8. 9. 10. 11.

• • • • •

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Visszaállítás Másolás Mozgatás Tartalom szerkesztése Nyomtatás Átnevezés Jellemzı (attribútum) állítás Fájlmővelet

DOS vagy Os/2

Futtatás

név

File/ Futtatás vagy néven állva dupla kattintás

Szövegfájl létrehozása

edit név v. tedit név

Kellékek ablakban a Jegyzettömbbel

Keresés

dir név /s

File/ keresés

Törlés

del név

DEL bill.a néven

Windows Filekezelı

Visszaállítás

undelete

File/ Visszahoz

Másolás

copy honnan/hová

F8 v. Ctrl + bal gomb

Mozgatás

move honnan hová

F7 v. Ctrl bal gomb

Tartalom kiírása

type név

Dupla kattintás

Nyomtatás

print név

File/ Nyomtatás

Átnevezés

ren régi név –újnév

File/ Átnevezés

Jellemzı állítás

attrib név jelzık

File/ Jellemzık

Az állományok neve A teljes fájlazonosító két részbıl áll: NÉV+ KITERJESZTÉS NÉV: a DOS-ban legfeljebb 8 karakter, amely az angol abc betőin kívül számokat és néhány írásjelet tartalmazhat. (Tiltott karakterek: ?, *, +, [, ], /, \) KITERJESZTÉS: 0-3 betős, szerepe, hogy utaljon a fájl tartalmára, típusára. Programáll.: COM, EXE Parancsáll.: BAT Adatáll.: DAT Szöveges áll.: TXT Rendszeráll.: SYS Könyvtár = Mappa (Directory) : A lemezen lévı fájlok rendszerekbe szervezésének eszköze. A könyvtár fájlokat és további alkönyvtárakat tartalmazhat. (Formázáskor csak az ún. fıkönyvtár jön létre automatikusan, minden további könyvtárat a felhasználónak kell létrehoznia.) Leginkább a DOS-ra jellemzı az , hogy különbséget tesz a könyvtárakat és fájlokat kezelı parancsok között. A könyvtárszerkezet hierarchikus szerkezet. A könyvtárstruktúra egy feje tetejére állított terebélyes fához hasonlít, amelyet nekünk kell kialakítanunk. Könyvtár mőveletek: Új könyvtár létrehozása Könyvtár törlése Könyvtár váltás Könyvtárszerkezet kirajzolása A könyvtár átnevezése Könyvtár tartalom jegyzékének listázása Könyvtár másolása Könyvtár mővelet DOS vagy OS/2 Windows Filekezelı Létrehozás md név File/ Könyvtár létrehoz törlés rd név DEL a néven váltás cd név ENTER v. kattintás a néven szerkezet kirajzolása Tree Alapért. Létszik átnevezés Move régi név új név File/ Átnevezés tartalom Dir Alapért. Látszik másolás Xcopy A név áthúzása Rendszerbeállítások:

A rendszerbeállítások módosítását az egyes op.rendszerek jelentıs eltéréssel teszik lehetıvé. A DOS és az OS/2 a CONFIG.SYS állománnyal végezteti el az alapbeállításokat. A többi op. rendszer a konfigurációs állományok közvetlen módosításának elkerülésére külön programot biztosít a testre szabásra, a rendszer beállítására, újrakonfigurálására. Ilyen pl. a Windowsos rendszerek regisztrációs adatbázis-szerkesztı programja, a regedit.

11. • • • • • •

• • • • • • •

A számítógép, az operációs rendszer indulásának és leállításának a folyamata; leállítás szoftveres és más rendellenesség esetén Rendszerindítás (Bootolás): Bekapcsolás A ROM-ban tárolt BIOS hardvertesztet hajt végre: Beállításoktól függıen megvizsgálja az induláshoz szükséges eszközök meglétét és azok mőködıképességét; Hiba esetén sípolással jelez és megjeleníti a monitoron a hiba okát. A BIOS operációs rendszert keres, adott sorrendben a perifériákon, leggyakrabban a winchesteren. Ha nem talál hiba üzenetet küld. A BIOS "átadja" a processzor irányítását a talált operációs rendszernek. Ha a rendszer merevlemezen van, akkor a boot program elıtt a Master Boot Program fut. Ez megengedheti, hogy esetleg több operációs rendszer közül választhassunk, amelyek külön partíciókon helyezkednek el. A kiválasztott partíció boot programja aztán betölti operációs rendszert, elıbb a kernelt, aztán a szükséges eszközkezelıket, majd a shellt. Valójában a kernel gyorsan átveszi a boot programtól a vezérlést, a betöltést már ı fejezi be és átadja a rendszerhéjnak a processzort. A betöltés során adódható hibák: Hardverhibák: még a BIOS kiszőri az elején Új perifériát csatoltunk a géphez: amennyiben Plug-and-Play, akkor könnyő dolgunk lesz, ha nem, akkor be kell szereznünk a szükséges kezelıprogramot Egy régi eszközt eltávolítottunk: A nem kívánatos eszközöket szervizprogramokkal eltávolíthatjuk, mert a felesleges kezelıprogramok hibákat okozhatnak. Szabálytalanul lett legutóbb leállítva: nagy valószínőséggel járt adatvesztéssel; akár rendszer újratelepítést is igényelhet Rendszerleállítás: Az operációs rendszer leállítja önmagát. ATX szabványos alaplapok esetében a számítógép ki is kapcsolja magát. Leállítás rendellenesség esetén: Elıfordulhat, hogy egy program olyan állapotba kerül, hogy a számítógép nem reagál a billentyő leütésekre, egérmozdításokra. Ilyenkor a CTRL+ALT+DELETE billentyőkombinációval megpróbálhatjuk bezárni a programot, de ilyenkor el nem mentett munkáink elvesznek. Amennyiben nem reagál a rendszer a CTRL+ALT+DELETE-re, a RESET gomb segítségével tudjuk újraindítani a rendszert.

12.

• • • •

• • • • •

Adatok tömörített tárolása – elınyök és hátrányok -, tömörítı programok jellemzıi Adatok tömörített tárolása Tömörítés: adataink redundans (felesleges) információinak lehetséges egyszerősítésével létrehozható méretcsökkenés Tömörítı programok: WinZIP: a ZIP fájlok kezelésére készült, de kezel más eljárással tömörített fájlokat is WinRAR: a RAR fájlok kezelésére készült, de kezel más eljárással tömörített fájlokat is WinACE: az ACE fájlok kezelésésre készült, de kezel más eljárással tömörített fájlokat is Vannak tömörítı programok, amelyek nincsenek semmilyen tömörítésre specializálódva, több tömörítési technikát képesek használni Amennyiben nem vagyunk biztosak benne, hogy valakinek van-e megfelelı programja a kicsomagoláshoz, készíthetünk ún. önkicsomagolót, így a létrehozott állomány tartalmazza a kicsomagoláshoz szükséges programot is Elınyei: Kisebb helyet foglal Interneten keresztül gyorsabban továbbítható Lehetséges jelszavas védelem Hátrányai: Az adatok esetleges vesztésének esélyei (ellene van a CRC ellenırzés) Csak kicsomagolás után olvasható, módosítható egy-egy fájl

13.

Vírusok felismerése, védekezés ellenük (fajták, fertızésre utaló jelek, vírusirtó programok és módszerek) Vírusok Vázlat: -Egy kis vírustörténelem -Mi a vírus -Gyakoribb vírusfajták: ~Bootvírus ~Állományvírus ~Makrovírus ~Trójai faló ~Férgek -A vírusok felismerése -Védekezés a vírusok ellen -Víruskeresõk Egy kis vírustörténelem: Az elsõ számítógépvírus több mint 15 éve, 1986-ban jelent meg. A neve Brain volt, és talán kevesen tudják, hogy nem Amerikából vagy Európából származott, még csak nem is a Szovjetunióból, hanem Pakisztánból. 1995-ben, kilenc évvel az elsõ vírus megjelenése után nagyjából 2000 vírust ismertünk. Mára a kép jócskán megváltozott: az összes PC-vírusok száma 2000-rõl csaknem 70 ezerre növekedett, s ezek túlnyomó többsége a microsoftos rendszereket (Office-alkalmazások, Windows, DOS, IIS, Outlook, Internet Explorer stb.) támadja meg. Csupán a Word különbözõ változataihoz több mint 7000 makróvírus készült. Az utóbbi idõben egyre gyakrabban jelennek meg különbözõ fórumokon figyelmeztetések új vírusok megjelenésérõl. Szinte minden hónapban "piacra dobnak" új vírusokat, férgeket, vagy továbbfejlesztik a már meglévõket. Mi a vírus: A vírus olyan számítógépes kód (program), amely egy másik programhoz vagy fájlhoz csatolja magát, és így terjed át egyik számítógéprõl a másikra, közben megfertõzve a másik gépet is. Olyan programok, amelyek képesek önmagukat reprodukálni, miközben rejtõzködnek, és egyre több fájlt fertõz meg. A feltételek bekövetkeztével pedig kárt okoz a számítógépes rendszerben. Legtöbbször használhatatlanná tesz adatokat, állományokat, de a károkozás rendkívül sokféle formát ölthet, néha csak kellemetlenséget okoz. Ha egy vírus ,,elindul” (a memóriába kerül), hatékonyan álcázza magát, és szinte bármilyen ,,feladatot” elvégezhet, a gép használójának tudta nélkül. Egy vírus többféle változatát mutációnak nevezzük. 2000-ben már kb. 20 ezer vírust ismertek, ebbõl szabadon kb. 250 terjedt. A számítógépes vírusok közt is vannak, amelyek csak kissé bosszantó, de van, amelyik mindent képes tönkretenni. Az igazi vírusok nem terjednek emberi közremûködés nélkül. Leggyakrabban e-mailben, és lemezekkel terjednek, adat-és programállományokban rejtõzve. A vírusra jellemzõ egy bináris kód, a vírusaláírás, amely lehetõvé teszi a felismerést. A víruskeresõ programok ezek alapján azonosítják a vírust. A polimorf (polimorf tulajdonság: képesek megváltoztatni saját kódjukat) vírusok vírusaláírása gyakran változik, ezért nehéz õket azonosítani és kiszûrni. A vírusoknak rengeteg fajtáját különböztetjük meg, már létezik vírus katalógus is, melyet Eugene Kaspersky állított össze.

Gyakori vírusfajták: Bootvírus:

A boot (indító) szektor a merevlemezek lényegi eleme, itt tárolódnak alapvetõ információk a lemezrõl, a számítógép indításakor ez a szektor aktiválódik elõször. Végérvényes sérülése az egész lemezt gyakran használhatatlanná teszi. A vírus a rendszer betöltésekor aktivizálódik, hagyományos vírus, ma már ritkán fordul elõ. Nevét is innen kapta, hogy a lemez boot szektorában helyezkedik el – lemezhez kötõdik. Ezek a vírusok képesek megváltoztatni saját kódjukat, vagyis polimorfok. Állományvírus: Programokba íródik, ha a program elindul, a vírus is mûködésbe lép, és további fájlokat fertõz meg – bizonyos feltételek bekövetkeztével pedig elkezdi a rombolást. Makrovírus: A korszerû szövegszerkesztõk és táblázatkezelõk belsõ, rendszerint belsõ programnyelvét, illetve ennek lemezmûveletekre írott rutinjait használják fel a makróvírusok. A makróvírusok terjedéséhez elengedhetetlen, hogy olyan makró-támogató rendszer fusson a gépen, mely automatikusan engedélyezi egyes makrók futását. Veszélyeztetett szoftverek: a Microsoft Word, Excel, Access, AmiPro szoftverek stb. A makróvírusok a fenti szoftverek makróvezérlõ részeit használják önmaguk terjesztésére. Dokumentumokban, különösen a word és excel állományokban lévõ makroprogramokban rejtõznek, ha a makro elindul, a vírus is elindul, és hasonlóan mûködik, mint a fájlvírus. A makrovírusok azokban az operációs rendszerekben fertõzhetnek, amelyekben használható az adott alkalmazás. Irtásuk többnyire könnyû, de némelyikük nagy kárt tud okozni. Legjobb védekezés ellenük a makrók futtatásának a tiltása illetve engedélyhez kötése. Trójai faló: A trójai falovak valamilyen hasznos programban elrejtve kerülnek a gépbe, nem úgy szaporodnak, mint a vírusok, de ezek is kárt okoznak. A trójai falónak becézett programok jól álcázva belopakodnak gépünkre, majd a kellõ pillanatban semlegesítik a számítógép szokásos védõrendszerét, szabad utat engedve ezzel a behatolóknak. Ettõl kezdve adataink és gépünk mások számára hozzáférhetõ válik. Alapvetõen levelek csatolt állományaival szaporodnak, de Internetrõl letölthetõ programok is tartalmazhatják. Régebben elsõsorban az egyszerûbb vírusfajtákat nevezték így, de ebbe a kategóriába tartoznak spyware-ek vagy kémprogramok is. A trójai program jelentése ennyi: az illetõ szoftver nem egészen az, aminek látszik. Rendszerint ingyenesen letölthetõ segédprogramnak álcázzák magukat. A trójai a felhasználó tudta nélkül tesz-vesz a gépen, olyan feladatokat is ellát, amelyekre "nem kapott megbízást". Minden egyes futtatásuk során adatokat törölnek a merevlemezrõl, rombolják a rendszert. Nem annyira elterjedt fajta: sokszor saját magát is törli a felhasználó adataival együtt, másrészt a vírusoknál nagyobb méretûek, akcióik látványosak - így legtöbbször a felhasználók még idõben törlik ezeket. Férgek: A programférgek illetéktelen behatolásra tervezett programok, feladatuk egy védelmi funkció kiiktatása, vagy a jelszó megszerzése. A legtöbb féreg sem képes terjedni, ha a felhasználó nem nyitja meg a fertõzött programot. A férgek számítógép-hálózatokon keresztül terjednek, de nem változtatnak sem az állományok, sem a szektorok adattartalmán. Betöltõdnek a fertõzött gép memóriájába, majd kikeresik onnan a rendszerhez tartozó gépek elérhetõségeit, majd példányaikat továbbküldik. Terjedhetnek e-mailen, IISeken (Internet Information Server), Windows-alapú belsõ hálózatokon, Linux-hálózatokon, Netscape Messenger-hálózatokon és chat-vonalak fájlcsereberélõ rendszerein keresztül. A férgeket (worm) az különbözteti meg a vírusoktól, hogy általában önmagukban terjednek, nem használnak hordozót, és az internet kínálta lehetõségeket kihasználva terjednek. A vírusok felismerése: A vírusfertõzésre gyanakodhatunk, ha ~ egy programban egy megszokott funkció nem mûködik,

~ a program mérete megnõ, ~ logikai hibák jelennek meg a lemezen, ~ a képernyõn furcsa jelenségek mutatkoznak. Védekezés a vírusok ellen: Néhány praktikus, betartandó vírusvédelmi szabály: ~ adatainkról rendszeresen és gyakran készítsünk biztonsági mentést ~ legyen állandó vírusvédelmi program a gépünkön, amely bekapcsoláskor elindul, és rezidensen mûködik (például Norton Antivírus), ellenõrzi a futtatott programokat, megnyitott dokumentumokat, ~lemezeinket és a merevlemezeket rendszeresen vizsgáltassuk friss víruskeresõvel, ~az idegen lemezeket víruskeresõvel vizsgáljuk meg, ~állománycsere esetén doc helyett inkább rtf formátumot használjunk, ~ legyen egy tiszta és írásvédett rendszerlemezünk, fertõzés estén errõl indíthatjuk a gépet. Vírusvédelmi rendszerrel (víruspajzzsal) védjük a hálózatot, illetve a gépünket. A számítógépes vírusok egyre gyorsuló ütemben szaporodnak és egyre nagyobb károkat okoznak. Hetente tucatjával születnek új kór- és károkozók. Sokkal könnyebb megakadályozni a vírusok gépbe jutását, mint kiirtani õket, ha már bejutottak rendszerünkre. Tökéletes védelem nincsen, tehát gondoskodnunk kell arról is, hogy egy esetleges fertõzés bekövetkeztekor kárunk csak a legcsekélyebb legyen. Fertõzés esetén rendszerlemezrõl kell indítani a számítógépet, majd egy vírusjelzõ programmal megkeresni és kiirtani a vírusokat. A telepített víruspajzsot célszerû az interneten idõnként frissíteni, ha ez nem történik automatikusan. Ha lejár a licenc, akkor meg kell hosszabbítani, hogy az újabb vírusok ellen is védve legyünk. • • • • •

Víruskeresõk: Norton Antivírus (www.symantec.com) McAfee Virus Scan (www.mcafee.com), InoculateIT (antivirus.cai.com), F-Prot (www.fsecure.com) Vírus Buster (www.virusbuster.hu)

14.

Elektronikus levelezés, levelek kezelése (gyakorlati példa magyar nyelvő webes felületen) Elektronikus levelezés, levelek kezelése Az elektronikus posta (e-mail) olyan rendszer, amelynek segítségével más felhasználók számára fájlokat vagy üzeneteket küldhetünk. A küldı és a fogadó fél azonos vagy különbözı típusú számítógépeken dolgozhat. Az elektronikus posta hasonlóan mőködik a mindennapi életben már megszokott postai szolgálathoz. A hálózathoz csatlakozó felhasználók mindegyikének saját postaládája van. Amikor ide valamilyen postai küldemény érkezik, az mindaddig ott marad, amíg el nem olvassuk és ki nem töröljük. A hagyományos postához hasonlít az is, hogy a felhasználó számára csak akkor tudunk üzenetet küldeni, ha ismerjük a címét. Ha a postai rendszer valamilyen oknál fogva nem képes az üzenet kézbesítésére, akkor mindent megtesz annak érdekében, hogy azt a küldı félhez visszajuttassa, bár félrecímzett üzenet esetében elıfordulhat, hogy az üzenet útközben valahol "elveszik". Ha az e-mail segítségével üzenetet akarunk küldeni, akkor ismernünk kell a fogadó címét az e-mail felhasználásával különbözı fájlok továbbíthatók Több levelezıprogram is létezik (Eudora, Microsoft Exchange, Pegazus-mail, Microsoft Outlook és Outlook Express, Netscape Mail, stb.) melyeknek a használata ma már rendkívül egyszerő. Nincs más dolgunk mint beírni a címet, esetleg csatolni egy fájlt a levélhez, valamint megírni a levelet, és az máris küldhetı. A személyes beszélgetéskor mondanivalónk megértését és értelmezését segíti a mimikánk és a hanglejtésünk. Az elektronikus levelezésben ez nem jelenik meg, de léteznek áthidaló megoldások. a CSUPA NAGYBETŐS szöveg indulatot, ordítást jelez, ezért csak akkor használjuk, ha ez kifejezett szándékunk. Ha valamit _hangsúlyozni_ kívánunk, az tegyük aláhúzásjelek közé. Gyakran segíthetjük az olvasót az érzelmi állapotunk megfejtésében is, erre szolgálnak az ún. smiley-k, az egyszerő írásjelekbıl álló alakzatok, amelyek 90 fokkal elforgatva emberi arcra hasonlítanak. Ilyenek például: :) vagy :-( esetleg ;-) A felelet közben a vizsgateremben elhelyezett számítógépen a hallgatónak be kell mutatnia amirıl beszél. A választható levelezıprogramok: Outlook Expressz, Microsoft Outlook vagy a hallgató által választott ingyenes levelezırendszer. Az alábbiak a MS Outlook-re vonatkoznak, de megtalálhatók az Outlook Expressz vagy ingyenes levelezırendszerek szolgáltatásai között is. Levelezıprogramok szolgáltatásai Levél küldése Új gomb Levelek törlése Kijelölés – Delete Válasz Válasz gomb. A válasz szövegét ugyan abba a levélbe írjuk, a melyet a feladó küldött. Válasz mindenkinek Abban az esetben, ha a levet több címzettnek küldték, ezzel a funkcióval minden címzett megkapja a választ, függetlenül attól, hogy a címzett vagy a másolatot kap rovatban szerepelt az e-mail címe. Továbbítás A levél továbbküldhetı másik e-mail címre Keresés Címjegyzék

Mappa létrehozása

Nyomtatás Arhiválás

Egy vagy több szót megadva kereshetünk a levelek tárgyában, szövegében illetve rákereshetünk a feladóra is. Eszközök menüpont - Partnereink nevét, e-mail címét, egyéb adatai tárolhatjuk. Levélírásnál innen kiválasztható a címzett, nem kell begépelni az e-mail címét. Fájl mp – Új mappa. A postaláda bármelyik mappájában létrehozhat ó új mappa, így a levelek szelektált tárolása könnyebb. Megfelelıen beállított szabály esetén a szabályban megfogalmazott levelek automatikusan kerülnek a létrehozott mappákba. Fájl mp. – Nyomtatás. A nyomtatás mellett elvégezhetı még oldalbeállítás illetve megtekinthetı a nyomtatási kép is. Fájl mp - Ha azt szeretnénk, hogy a postafiók áttekinthetı maradjon,

Exportálás/Importálás

Mentés, mentés másként Rendezés Betekintı ablak Szabályok

Aláírásbeszúrás Üzenetformátum

Levélszemét A postaláda szerkezete Beérkezett üzenetek Elküldött elemek Piszkozatok Postázandó üzenetek

Törölt elemek

célszerő más helyen tárolni – például archiválni – a fontos, de ritkán használt régi elemeket. Ehhez meg kell oldani az elemeket automatikus áthelyezését az archiválási helyre, és az elévült elemek automatikus törlését. Az Archiválás szolgáltatás ezt végzi el. Fájl mp. – Az adatokat (például neveket és címeket) más programba, például Access, Excel, a Word vagy a PowerPoint programba másolhatjuk. Szükség lehet például arra, hogy a címjegyzéket Excel programba exportáljuk abból a célból, hogy azokat a munkalapon nevek és címek szerint rendezzük. Az importálás lehetıséget biztosít adatok más programból történı másolására, és használatára. Például meglévı információt (neveket és címeket) hozunk át más levelezıprogramból. A levelek elmenthetık levélként illetve közönséges txt formátumban Nézet mp – A levelek rendezhetık feladó, tárgy, dátum stb. szerint, megkönnyítve ezzel a keresést. Nézet mp. – A levelet elég egy kattintással kijelölni, a tartalma a betekintı ablakban elolvasható Eszközök mp. – Segítségével beállítható, hogy adott személytıl vagy adott tárggyal érkezı levél automatikusan egy bizonyos mappába kerüljön, vagy a sz.gép hangjelzést adjon. Eszközök mp. – Beállítások – Levélformátum fül. A megadott aláírásmintát a levelezıprogram minden levél illetve válaszlevélbe beszúrja. Eszközök mp. – Beállítások – Levélformátum fül. Beállítható egyszerő szöveg (a levél kis mérető, de nem tartalmaz formátumbeállításokat), HTML vagy RTF (a levél formázható, de elıfordulhat, hogy bizonyos levelezıprogramok nem tudják megjeleníteni, a szöveg olvashatatlan lesz) formátumot. Az Outlook 2003 szolgáltatása - Mőveletek mp – A spam levelek szőrhetık, automatikusan a levélszemét mappába kerülnek. Ide érkeznek a levelek, illetve ha valamilyen szabály került beállításra, akkor a beállított mappába Az elküldött levelek másolata kerül ide, ha a beállítások menüpontban be van állítva ez a szolgáltatás. A megírt, de még el nem küldött levelek tárolódnak itt. Az elküldött levelek kerülnek ide. Ha az internet-kapcsolat nem él itt várakoznak a kapcsolat felépüléséig. (analóg illetve ISDN kapcsolat esetén a levelek olvasása illetve megválaszolása alatt a kapcsolatot célszerő bontani a telefonszámla csökkentése érdekében.) Bármelyik mappából törlünk, az ide kerül (a törlés tehát nem végleges), szükség esetén a levél innen még visszanyerhetı

A felelet további részében be kell mutatni egy mappa létrehozását, szabály, levélformátum, automatikus aláírás beállítását. A fenti szövegben ezek megtalálhatóak.

15.

Mellékletek használata az elektronikus levelezésben (gyakorlati példa). 1. 2. 3. 4.

• •

•

Melléklet fogalma Mellékletek fajtái Melléklet letöltése imp szolgáltatóról Melléklettel ellátott levél létrehozása

Az elektronikus levelezés szolgáltatás nemcsak szöveg átvitelére képes. Ez nagyban hasonlít az igazi posta szolgáltatásaihoz. A postán lehet képeslapot, csomagot is küldeni. Ez lehetséges az elektronikus levelezésben is, ugyan itt a képeslapot és csomagot átvitt értelemben kell venni. A képeslap például lehet egy a levélbe illesztett kép, a csomag pedig egy hozzáfûzött fájl. Azonban a melléklet használata sok veszélyt rejt és nagyon korlátolt is. Mivel a legtöbb ingyenes szolgáltató (freemail, vipmail, hotmail) általában csak 5Mb tárhelyet biztosítanak a felhasználók számára. Ez melléklettel ellátott levél küldésénél nem jelent túl nagy problémát, viszont ha mi kapunk ilyen e-mail-t akkor gondot jelenhet, ha túl sok levél van a ládában. Általában csak 1Mb-nál nem nagyobb melléklet küldése ajánlott. Ennek feltöltése és fogadása sem tart túl hosszú ideig, persze ez nagyban függ a sávszélességtõl. Mivel a legtöbb vírus ilyen formában terjed, azaz a tárolt e-mail címekre elküldi magát, csak olyan esetben nyissuk meg a mellékletet, ha teljen biztosak vagyunk benne, hogy nem tartalmaz vírust. Mellékletek fajtái: A mellékleteknek sok fajtája ismert. Kezdjük a legelterjedtebbel. Ez a kép. A kép egyszerû hozzáfûzött melléklet, amit a legtöbb levelezõprogram a szöveg alatt magában az e-mail-ben meg is tud jeleníteni. Ez nagyon dekoratív lehet például egy születésnapi üdvözlésben. Fájl melléklet: a fájlmelléklet tulajdonképpen bármilyen állomány lehet, de egyes levelezõszerverek bizonyos kiterjesztésû fájlokat nem engednek át, mivel vírusnak észlelik. Ajánlatos tehát egy tömörített állományt létrehozni, így kisebb helyet foglal, és nagyobb biztonsággal ér célba. Ez a teendõ több fájl küldése esetében is. Ha a fájlokat egy tömörített állományként küldjük, akkor kisebb a veszélye, hogy elveszik a melléklet. Nem kimondottan melléklet, de meg kell emlékeznünk az idézetekrõl is. Ez több mindent jelenthet. Lehet például egy e-mail-ben kapott szöveg, amit válaszlevélben visszaküldünk, és válaszolunk rá. Ezt az outlok express automatikusan meg is teszi, ha válaszlevet küldünk. Lehet még egy szöveges dokumentumból beszúrt anyag is. A legtöbb levelezõrendszer támogatja a mellékletek küldését. Ennek bonyolultsága a rendszer függvényében változik. A legegyszerûbb ha windows rendszeren belül mûködõ levelezõt használunk. Ha új levelünk érkezett, akkor egyszerûen megnyithatjuk, és a melléklet nevére kattintva el is menthetjük a kívánt helyre. De ajánlatos az ismeretlen helyrõl érkezõ mellékletek rögtöni eltávolítása. A fejlettebb programokban az is beállítható, hogy az ismeretlen helyrõl érkezõ e-mail-eket rögtön törölje is. Ha mellékletet akarunk beszúrni, akkor csak a BESZÚRÁS- FÁJLMELLÉKLET menüpontra kell kattintani, és egyszerûen kiválasztható a kívánt állomány. Melléklet letöltése: Ha melléklettel ellátott levelet kapun akkor a következõ jelenik meg az új levelek mappában:

Itt a bekeretezett rész az érdekes. A rész(ek) sorban létható ha van hozzáfûzött fájl az e-mail-ben. Látható még a melléklet neve és kiterjesztése is, valamint fel van tüntetve a mérete. Ha el akarjuk menteni a mellékletet, akkor kattintsunk a mellékletet nevére. (jelen esetben 9 lecke.doc) Ekkor ez a párbeszédpanel jelenik meg:

Itt a számítógép felhívja a figyelmünket a veszélyekre és lehetõségeket kínál. A legegyszerûbb lehetõség a megnyitás. Ekkor egyszerûen megnyitja a melléklet tartalmát. A mentés már sokkal izgalmasabb. Ilyenkor a mellékletet megnyitás nélkül tudjuk menteni a merevlemezünkre.

Ebben az ablakban választhatjuk ki, hogy melyik mappába szeretnénk menteni a fájlt. Melléklet létrehozása: Elõször nyissunk meg egy új levelet. Írjuk meg a szöveget, és válasszuk ki a címzettet, és ez után jöhet a melléklet csatolása. Ez a levélíró ablak alján található kis komonikációs rész segítségével történik.

A melléklet csatolása a tallózás gombra kattintva érhetõ el. Ekkor egy tallózó ablak jelenik meg.

Itt kiválaszthatjuk a csatolni kívánt fájt. Ekkor a fájlnév csak a melléklet sorban látható, ekkor még be is kell csatolni. Ez a MELLÉKLET CSATOLÁSA gombra kattintva történik. Ekkor a fájlnév a képen látható sor alatt egy szürke mezõben látható. Egy levélbe több fájlt is csatolhatunk, ekkor a szürke mezõben egymás alatt láthatók a csatolt mellékletek. Ezután már csak a LEVÉL ELKÜLDÉSE gombra kattintva el kell küldeni a levelet.

16. Állományok le, – és feltöltése.(FTP, jogosultságok, átviteli módok, gyakorlati példa Internetes alapszolgáltatás az ftp = File Trasfer Protocol, amely a távoli gépeken elhelyezett állományok átvitelét biztosítja. Használata a következıképpen történik: Elıször ki kell választani a gépet, majd ha van jogunk hozzá felhasználói névvel és jelszóval, vagy névtelenül is lehet adott esetekben kapcsolatot létesíteni. Ftp-ézı szoftverrel, Total Comanderrel, vagy böngészıvel is lehet ftp-ézni. Általában anonymous néven jelszó nélkül, vagy általunk létrehozott jelszóval lehet ftp-ézni. A böngészın keresztül ftp:// szervernév beírásával lehet az ftp-t használni. Általában böngészın keresztül inkább letöltésre vagyunk képesek. Feltöltés a rendszergazda által adott domain-névvel és jelszóval történhet. Legtöbb internetes szolgáltató tárhelyet is ad szerverén. Ez a tárhely az ahol állományainkat és akár web-oldalunkat is tárolhatjuk. Ennek a könyvtárnak a feltöltése, és az ott lévı fájlokkal és könyvtárakkal történı mőveletek csak ftp-n keresztül valósulhatnak meg

• • • •

17. Internetes keresırendszerek használata (kulcsszavas, tematikus keresés, keresıgépek, gyakorlati példa) Tematikus: A témakör szerinti keresınél az üzemeltetık kategóriákba rendezik a weboldalak címeit. Itt a keresés során egyre szőkülı kategóriákon keresztül haladva találhatjuk meg a nekünk megfelelı információt tartalmazó oldalakat. Hátránya: kevesebb eredményt ad Elınye: keresések eredménye pontosabb Kulcsszavas: A tartalom szerinti keresésnél nagy teljesítményő szervereken lévı ún. keresırobotok nézik át a weblapok tartalmát és kigyőjtik, amelyekben megtalálható a megadott szó/szavak Hátránya: néha több ezer oldal, amelyek közül sok felesleges, mert egyáltalán nem kapcsolódik ahhoz, amit mi keresünk Elıny: gyors és nem kell bejelentkezni rá Néhány keresı kombinálja a két keresési módszert pl.: Index vagy Origo Metakeresık: olyan keresık, amelyek a keresendı dolgot több keresınek küldik el, majd a beérkezı eredményeket rendszerezik és megjelenítik

− − − − −

18. Internetes keresırendszerek használata (összetett keresési feltételek, keresés online adatbázisokban, gyakorlati példa). Internetes keresırendszerek használata (kulcsszavas, tematikus keresés, összetett keresési feltételek, keresés online adatbázisokban Ma már közhely, hogy az Interneten tárolt információ mennyisége robbanásszerően növekszik. A legismertebb információ tárolására, közvetítésére és megjelenítésére alkalmas rendszer a Web (World Wide Web), amelyben a dokumentumokat szolgáltató szerverek száma milliós, a tárolt dokumentumoké pedig százmilliós nagyságrendő, s mindezen számok nagyjából hathavonta duplázódnak. Miközben a könyvtárak a nyomtatott dokumentumok beszerzésének, tárolásának és szolgáltatásának növekvı terheivel birkóznak, az olvasók egyre vonzóbbnak találják az új elektronikus információs termékeket és szolgáltatásokat, és egyre szívesebben fordulnak ezekhez a nyomtatott kútfık helyett. Kezdetben tehát a hálózaton át elérhetı, jól szervezett online adatbázisok voltak, amik zárt rendszerő keresést tettek lehetıvé. On-line adatbázisok Gesta :: adattárak, lexikonok, kézikönyvek (http://www.arcanum.hu/gesta/) Pallas Nagy Lexikona, a Pannon Enciklopédia-sorozat, Engel: Magyar középkori adattár, Nagy Iván: Magyaország családai, Nagy képes világtörténet, Bremh: Állatok világa Cultus :: Irodalmi szövegtár Széchényi Könyvtár (http://www.oszk.hu) Régi Magyarországi Nyomtatványok Antiqua-katalógus Magyar Országos Levéltár (http://www.arcanum.hu/mol) Régi Magyarországi Nyomtatványok Antiqua-katalógus Mohács elıtti oklevelek jegyzéke A Web rendszerekben tárolt dokumentumok többsége szöveges formátumú, melyek egy része "sima" szöveg, a többsége viszont speciális formátumú szöveg, ún hipertext (HTML). Ezeket a dokumentumokat egészíti ki kép, videó, hang és ezernyi más formátumú anyag (Postscript, PDF, VRML, programkód, stb,), melyek letöltésére és megjelenítésére a Web böngészık (Netscape, Internet Explorer, Firefox, stb) használhatóak. A keresés alapvetıen a szöveges állományokra korlátozódik, kevés kisérleti rendszer létezik csak a kép és hang típusú anyagok keresésére. A szöveges állományok közül is csak a standard HTML és a text kereshetı. Az egyéb anyagok általában ezek mentén érhetıek el, tehát például egy kép a hozzá tartozó szöveges leírás alapján található meg. Vannak olyan speciális adatok is, melyek nem Web dokumentumok, de Web keresı rendszerekben szerezhetjük be ıket. Ilyenek pl. a telefonszámok, email címek, stb. Keresırendszerek csoportosítása A katalógus rendszerek hasonlóak a könyvtári katalógusokhoz, kísérletet tesznek a Weben tárolt anyagok katalogizálására. Ilyen rendszerek Yahoo [amerikai] (http://www.yahoo.com), HUDIR [magyar] (www.hudir.hu), Goliat [magyar] (www.goliat.hu) Startlap [részben magyar] (www.lap.hu) Magyar Elektronikus Könyvtár (http://www.mek.iif.hu/) Ezekben a rendszerekben a keresés alapvetıen böngészést jelent, amikor a keresett dokumentumot a katalógus kategóriáival írjuk le, és ezek mentén végighaladva találjuk meg (pl. sport - futball világbajnokság - France'98 - http://www.worldcup98.com). Természetesen a katalógus rendszerekben is kereshetünk, de ez csak a katalógus tartalmára korlátozódik. A katalógus rendszerek legnagyobb problémája a katalogizálás, mely javarészt manuális munka, és a rohamosan növekedı Web tartalom mellett egyre nagyobb feladat. Ezek a rendszerek a gyakorlatban nem vállalkoznak a teljes Web katalogizálására. A manuális katalogizálás ugyanakkor lehetıséget teremt a tartalom szerinti szőrésre, azaz a katalógus rendszerektıl elvárható a relevánsabb tartalom egy adott témához. Magyarországon leginkább a Magyar Elektronikus Könyvtár (http://www.mek.iif.hu/)

áll közel a katalógus rendszerekhez, mely azonban (igazi könyvtárként) nemcsak a katalógust, hanem magukat a válogatott dokumentumokat is tartalmazza. Index típusú keresırendszerek a teljes Web módszeres és rendszeres végigjárására vállalkoznak, így egy sokkal teljesebb képpel rendelkeznek a Weben tárolt dokumentumokról. A keresıkben egy tartalom szerinti, ún. index adatbázis készül el automatikusan, mely a végiglátogatott helyek dokumentumait tartalmazza valamilyen kivonatos formában - ez az ún indexelés. A keresés azután ezen index adatbázisban történik a felhasználó által megadott szavak alapján. A rendszer egy találati listát ad vissza, amely a megadott szavakra illeszkedı dokumentumok címeit és rövid kivonatát (a dokumentum elejét, vagy a leginkább illeszkedı részét) tartalmazza. Ilyen rendszerek − Google [amerikai, nemzeti] (http://www.google.com), − Heuréka (http://www.heureka.hu) A Web keresés lépései Nincs bevált, és mindenki által követendı módszertan. Mindenki saját magának alakítja ki kedvenc stratégiáját. Minden keresés egyedi: még ugyanaz az ember sem biztos, hogy valamit kétszer ugyanúgy talál meg, sıt az sem biztos, hogy másodjára megtalálja, amit elsı alkalommal igen. Fogalmazd meg, hogy mit keresel! A keresés elsı lépése az analízis. Az elképzelt dokumentum alapján a keresési minta (kulcsszavak, kategóriák) elıállítása, melyek a keresés sikere alapvetıen múlik. Rosszul választott kulcsszavak könnyen vezetnek a "nem találok semmit" és a "532,983 találat" két szélsıséges végeredmény valamelyikére. Elsı lépés a kategóra leírása, azaz megpróbáljuk a keresett dokumentumot témája alapján a katalógus rendszerek kategóriáinak valamelyikébe besorolni.. A második lépés a kulcsszavak kiválasztása. Azokat a szavakat és kifejezéseket (idézıjelek közötti szavak) kell megfogalmazni, melyek a lehetı legpontosabban körülhatárolják a keresett dokumentumot, egyrészt pozitív (megerısítés), másrészt negatív (kizárás) alapon (pl. szerepeljen benne a cikk szó, de ne szerepeljen benne a törvénycikk szó). Próbálj ki egy általános keresı rendszert! Ha sikerült jól eltalálni a kulcsszavakat, akkor egy keresı rendszer egybıl visszaadhatja a keresett dokumentumot Itt érdemes inkább pontosabb kifejezésekkel próbálkozni, mint kulcsszavakkal. Ez a lépés az esetek csak kis részében vezet eredményre, de gyorsasága miatt mindenképpen érdemes kipróbálni. Ezen kívül segíthet további kulcsszavak megfogalmazásában is, elsısorban a nem releváns anyagokat kizáró szavakat sorolhatunk fel az elsı eredményeket látva. Jöhetnek a katalógusok! Ha a keresett dokumentum jól katalogizálható, akkor egy általános célú katalógus rendszerben a nyomára lehet bukkanni. A siker itt kevésbé a kulcsszavakon, sokkal inkább a katalógus kategória pontos megállapításán áll vagy bukik, illetve azon, hogy a dokumentum mennyire tartozik az "általános érdeklıdésre számot tartó anyagok" közé. Az "érdemes-e" kérdés hatékony eldöntéséhez rutin szükséges. Ismét vissza a keresı rendszerekhez Ha az elsı "hirtelen" keresés és a katalógusok nem vezettek eredményre, akkor a keresı rendszerek módszeresebb használata következik. Itt már a felsorolt kulcsszavak mindegyikére szükség van: a lehetı legpontosabban kell körülírni a keresett dokumentumot. Ehhez általában az összetett keresést kell igénybe venni, amikor a kulcsszavakat és kifejezéseket egy logikai kifejezésbe foglaljuk az AND, OR, NOT kulcszavakkal A keresés esetenként többször is megismételendı a találattól függıen. A két szélsıséges eset (minden vagy semmi) között kell eltalálni azt, amikor a visszaadott dokumentumok száma ésszerően kicsi; vagy azt az esetet, amikor a találati lista elején van, amit kerestünk. A felelet további részében egy-egy példával kell illusztrálni a fentieket.

19. A könyvtár fogalma, szerepe az információszerzési folyamatban, könyvtártípusok A könyvtár fogalma, szerepe az információszerzés folyamatában; könyvtártípusok (9.1) Vázlat: 1. Könyvtár fogalma 2. Könyvtár szerepe az információszerzés folyamatában 3. Könyvtártípusok Könyvtár: Nagyobb mennyiségû könyvnek rendszerezett (,közhasználatra szánt) gyûjteménye. Ennek a helysége(i) vagy épülete. Manapság ez a fogalom átalakult, mivel az interneten lévõ könyvtárak nem teljesen felelnek meg az elõbbi meghatározásnak. Azonban a világhálón lévõ adatállomány teljes mértékben könyvtárként kezelhetõ. Könyvtár szerepe az információszerzés folyamatában: Könyvtártípusok Nemzeti könyvtár, (Országos Széchényi Könyvtár) Feladata a teljességre törekedve gyûjteni a hungarikumokat: minden Magyarországon megjelent, vagy külföldön magyar nyelven megjelent dokumentumokat a külföldön Magyarországról, vagy híres magyar emberekrõl – emberektõl megjelent dokumentumokat, tekintet nélkül arra, hogy milyen nyelven íródtak. Kötelespéldány jog! (A kiadók kötelesek ingyenesen megküldeni minden dokumentumból meghatározott számú példányt.) Állománya csak helyben, olvasóteremben használható. (Dokumentumainak száma közel 5 millió könyv, folyóirat, zenemû, térkép, kisnyomtatvány, filmdokumentum és egyéb.) Nemzeti könyvtárunk, az Országos Széchényi Könyvtár alapjait 1802-ben Széchényi Ferenc rakta le, amikor jelentõs gyûjteményét a nemzetnek adományozta. A könyvtár gyûjti a Magyarországon megjelent, és a külföldön megjelent magyar vonatkozású dokumentumokat. Ennek alapján tájékoztat a külföldi magyar vonatkozású irodalomról, és a határainkon túl élõ magyar szerzõk munkásságáról. A nemzeti könyvtár adja közre a Magyar Nemzeti Bibliográfia rendszeresen megjelenõ füzeteit, és a Magyar Könyvészetet. A hazai könyvtárak bejelentik külföldi könyv és folyóirat vásárlásaikat. Ezen adatok feldolgozásával készül a központi lelõhelyjegyzék Külföldi könyvek gyarapodási jegyzéke és a Nemzeti Periodika Adatbázis. Az Idõszaki Kiadványok Bibliográfiája a Magyarországon megjelent folyóiratok, hírlapok, évkönyvek adatbázisa. A nemzeti könyvtár koordinálja a hazai könyvtárak külföldre irányuló könyvtárközi kéréseit. Adatbázisai Interneten és CD-ROM-on is elérhetõk. Közmûvelõdési könyvtárak (pl. Fõvárosi Szabó Ervin Könyvtár) megyei, városi és községi könyvtárak – hálózatba szervezõdve (praktikus dokumentum- és munkamegosztással) A lakosság igényeit elégítik ki. A közmûvelõdési könyvtár általános gyûjtõkörû, többnyire önkormányzati könyvtár. Célja a helyi lakosok, vagy azok egy csoportja általános mûveltségének emelése. A megyei könyvtárak szakmai módszertani funkciót látnak el a megyében. A települések könyvtárai jelentõs helytörténeti gyûjtõ és feltáró tevékenységet is végeznek. Pl. Berzsenyi Dániel Megyei és Városi Könyvtár Szakkönyvtárak (pl. Országos Mûszaki Információs Központ és Könyvtár = OMIKK ) Feladatuk egy-egy tudományág szakirodalmi és információs igényeinek a kielégítése. a tudósok, kutatók számára fontos a naprakész friss információ, ezért itt jellemzõ a modern, számítógépes adatbázisok, nemzetközi szakirodalom és szakfolyóiratok használata, gyûjtése. Minden állampolgár használhatja. A szakkönyvtárak egy adott szakterület irodalmát gyûjtik és e szakterület mûvelõit, kutatóit látják el szakirodalmi információval. Az országos szakkönyvtárak nagyobb átfogó szakterület hazai szakirodalmát a teljesség igényével, a külföldi szakirodalmat válogatva gyûjtik. Országos szakkönyvtárakban készülnek a szakterület hazai és külföldi szakirodalmát regisztráló szakbibliográfiák. Egy részük ma már elektronikus dokumentum formájában jelenik meg. Olykor a kettõ párhuzamosan él egymás mellett. Gyakran a külföldi szakirodalomról a bibliográfiai adatokon túl szemléket, referátumokat is készítetnek. Ezek a szolgáltatások legtöbbször elérhetõk a könyvtár honlapjáról. Néhány példa a szakkönyvtárakra: Országos Pedagógiai Múzeum és Könyvtár, Országos

Mezõgazdasági Könyvtár, Országos Mûszaki Információs Központ és Könyvtár, Országos Orvostudományi Könyvtár. Kutatóintézetek, termelõ egységek, cégek is tartanak fenn szakkönyvtárat. Ezek az adott munkahely szakirodalmi igényeit elégítik ki, és általában nem nyilvánosak. Felsõoktatási könyvtárak (pl. Szegedi Tudományegyetem Könyvtára http://www.bibl.u-szeged.hu) A felsõoktatási könyvtárak feladata az intézményben folyó oktató és tudományos kutatómunka szakirodalmi ellátása. Gyûjtõköre alkalmazkodik az egyetemen, vagy fõiskolán oktatott tudományágakhoz, szakterületekhez. Legnagyobb jelentõségû és legnagyobb múlttal rendelkezõ az Egyetemi Könyvtár. Sokszor mûködnek egyúttal szakkönyvtárként is. Iskolai könyvtárak (pl. Áldás Utcai Általános Iskola könyvtára) Feladatuk: az iskolában folyó oktató-nevelõ és tanulmányi munka segítése. Az iskola tanárai, tanulói vehetik igénybe. Az iskolai könyvtár az általános és középiskolák könyvtára. Gyûjtõkörét az ott folyó oktató-nevelõ munka és az iskolai tananyag határozza meg. Feladatuk közé tartozik az alapvetõ könyvtárhasználati ismeretek oktatása. Magánkönyvtárak: A magánkönyvtárak között is volt muzeális értékû gyûjtemény. Egy részük sajnos elkallódott. Széchényi István gyûjteménye a nemzeti könyvtárunk, Teleki József gyûjteménye a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, Festetics Györgyé pedig a Helikon Könyvtár létrejöttét alapozta meg. Egyházi könyvtárak: A történelmi egyházak jelentõs szerepet játszottak tudomány, és oktatás területén a középkor óta. Ezért az egyházi könyvtárak gyûjteményei muzeális értékûek. Pl. A Pannonhalmi Fõapátság Könyvtára. Egyéb: Nem minden könyvtár nyilvános. Az iskolai könyvtárak csak az adott oktatási intézmény dolgozóit és diákjait látják el. Sok muzeális értékû könyvtárat megtekinthetnek a látogatók, de a szolgáltatásait csak külön engedéllyel a kutatók vehetik igénybe. A nem nyilvános könyvtárak dokumentumai indokolt esetben könyvtárközi kölcsönzés vagy másolatszolgáltatás útján érhetõk el. Egyes könyvtárak több típusba is besorolhatók. A Magyar Testnevelési Egyetem felsõoktatási könyvtár és egyben a testnevelés testkultúra sport országos szakkönyvtára is. De ide sorolható a Liszt Ferenc Zenemûvészeti Fõiskola, és a gyógypedagógiai fõiskola könyvtára is. Muzeális értékû gyûjteménnyel rendelkezhet egyház, iskola vagy magánszemély is. Bármely könyvtárba iratkozunk be, közvetett módon igénybe vesszük más könyvtárak szolgáltatásait is. Használjuk a nemzeti és a szakkönyvtárak bibliográfiáit, lelõhely jegyzékeit és egyéb központi szolgáltatásait, a megyei és egyéb települési könyvtárak helytörténeti bibliográfiáit. Könyvtárközi kölcsönzés, vagy másolatkérés útján bármely könyvtárban lévõ dokumentumhoz hozzájuthatunk. A lelõhely felderítése és a kölcsönzés lebonyolítása a könyvtáros feladata, de a költségeket legtöbbször az olvasónak kell vállalni

20. Különbözı típusú dokumentumok felhasználása a tájékozódásban, ismeretszerzésben Dokumentumok Nyomtatott dokumentumok

• •

A dokumentum olyan információhordozó, amely az ismeretet rögzítve tartalmazza. A hordozó alapján megkülönböztetünk írásos és nem írásos dokumentumokat. Az írásos dokumentumok például a kézzel írottak és a nyomtatottak is. A nyomtatott kiadványok két fı kategóriába oszthatók: az idıszakos kiadványokra (periodikákra), melyek többé-kevésbé rendszeres idıközönként jelennek meg, és nem periodikus egyszeri megjelenésőekre. Az újságok és folyóiratok idıszaki kiadványok. Az újságok tartalma aktuális, a folyóiratok tartalma, pedig kevésbé kötıdik a napi eseményekhez. Az idıszakos kiadványokat csoportosíthatjuk: Megjelenési sőrőség szerint (havi, heti, napi stb.), Tematikájuk, jellegük szerint (hírlapok, képes hetilapok, szaklapok, stb.) A könyvek csoportosíthatók tartalmilag: ismeretközlı (tudományos, szakkönyv, ismeretterjesztı) és szépirodalmi. Az ismeretközlı könyvek közé tartoznak a kézikönyvek, (valamilyen témában összefoglaló mővek), monográfiák, (egyetlen témakört dolgoznak fel). A könyvek sajátos csoportja a segédkönyvek, amelyeket nem önmagukban használunk, hanem más könyvek, szövegek tanulmányozása közben. Ilyenek például a lexikonok, enciklopédiák, a szótárak, a zsebkönyvek, az atlaszok, stb. A könyv részei, adatai A könyv fı részei: a könyv gerince, kötéstáblája, és a beleerısített úgynevezett kötéstest. A borítófedelet gyakran védıborítóval látják el, amely a védelem mellett a figyelemfelkeltést is szolgálja. A behajtott fülrészen rövid tartalmi ismertetı, úgynevezett fülszöveg, is található. A kötéstábla és a könyv teste között az elızéklapok vannak. A legfontosabb adatokat a címlap tartalmazza. A címlap homlokoldala, a címoldal a következı adatokat kell, hogy tartalmazza: szerzı(k) neve, a fıcím (magyarázó alcímmel egészíthetı ki), a kiadás száma, a kiadó, a megjelenés helye, ideje. A kiadvány technikai kivitelezésével kapcsolatos adatokat a kolofon = záradék tartalmazza, például: a kiadásért felelısök neve, a mő ívterjedelme, a nyomda, ISBN, ISSN szám. ISBN = International Standard Book Number (Nemzetközi Egységes Könyvazonosító Szám), ami 10 jegybıl áll, melybıl az elsı három az országot jelzi (pl.: Magyarország = 963 ), a kiadót a következı három, a könyvet a következı három számjegy azonosítja, a 10. utolsó jegy az ellenırzıjegy, amelyet az elızı jegyekbıl képeznek egy algoritmussal. Ha egy könyvet többször is kiadnak, akkor azok, akkor a kiadások ISBN száma eltérı. Az ISBN szám alkalmazása Magyarországon kötelezı. Értékét az Országos Széchenyi Könyvtárban adják. ETO = Egyetemes Tizedes Osztályozás Nyelvektıl és írásmódtól független, az egész világon alkalmazzák. Korszerősítésérıl nemzetközi szervezet gondoskodik. Felépítése hierarchikus. Az ismereteket tíz fı osztályba sorolja: 0 = általános mővek, 1 = filozófia, 2 = vallás, 3 = társadalomtudományok, 4 = jelenleg betöltetlen, 5 természettudományok, 6 = alkalmazott tudományok, 7 = mővészetek, sport, 8 = nyelv és irodalom, 9 = történelem, földrajz. A fıosztályok további tíz osztályt, az osztályok további tíz alosztályt tartalmaznak. Pl.: 5 = természettudomány, 51 matematika, 52 csillagászat, asztrofizika, …. 58 botanika, növénytan, … 581 általános növénytan. Betőrendi jel (Cutter szám): A szerzı, vagy a cím kezdıbetőjébıl és egy 10-99 közötti számból képezik. Minden kezdıkarakter-sorozathoz hozárendelnek egy számot, pl.: A - Aba 10, Abb – Ábel 11 stb. A kiemelkedı jelentıségő költık, írók külön számot kapnak.

Nem nyomtatott dokumentumok, illetve adathordozók (kazetta, diakép, film, CD, mágneslemez, DVD) Az információk nagy része nem írásban jut el hozzánk. Ezért sok könyvtárban található multimédiás övezet. A hordozó anyaga alapján megkülönböztetünk írásos, képi, audiovizuális, és elektronikus dokumentumokat.

A képi dokumentumok lehetnek, egyediek és nyomtatásban sokszorosítottak is. Az információs értéküket a kép hordozza, és önmagukban egy egységként kezelhetık. Ide tartoznak a diák, rajzok és fényképek. Audiovizuális (hang+kép) az a dokumentum, amely hangfelvételt vagy mozgóképanyagot tartalmaz. a tárolóeszköz lehet videokazetta, CD, DVD. az elektronikus dokumentum fı jellemzıje az információk digitális tárolása. Ide tartoznak a CD-k, DVD-k és az internetes dokumentumok is. Tájékoztató eszközök Katalógusok A hazai könyvtárak szabadpolcos polcrendszere az ETO szakrendet követi. A dokumentumokat fizikailag csak egy helyre teszik, de egy dokumentumról több katalóguscédula is készülhet. Nem írott formája ennek a számítógépes katalógus. Ebben, mint adatbázisban kereshetünk több szempont szerint is. A számítógépes katalógusok egységei a rekordok. Minden mőrıl készül egy bibliográfiai rekord. Ez tartalmazza a dokumentum formai és tartalmi jegyeit. Minden adatelem egy-egy mezıje a rekordnak. A mezık tartalmából épülnek fel a rendezett keresı listák. Minden példányról készül egy példányrekord is, amely megmutatja a kölcsönzési információkat, illetve azt, hogy az adott példány hol található. A számítógépen tárolt, bárki számára elérhetı katalógust OPAC-nak, azaz Online Public Access Catalogue-nak hívjuk. Lehetıség van adatbázisváltással másik könyvtár katalógusában való keresésre is, vagy akár egyszerre több könyvtárban is kereshetünk. A KÖZELKAT (Közös Elektronikai Katalógus) közel húsz jelentıs hazai könyvtár katalógust köti össze. Elérhetısége: www.kozelkat.hu A külföldi könyvtárak OPAC-jainak címét a www.libdex.com weblap tartalmazza. A számítógépes katalógus elınyei a hagyományossal szemben: - használata sem idıben, sem térben nem korlátozott, bármikor, bárhol használható, - több épületben lévı könyvtárakban az egyedüli jó megoldás, többlet lehetıségeket is tartalmazhat (pl.: tárgyszavas, vagy kiadó szerinti keresési lehetıség)