1 A KÖTELEM FOGALMA, FORRÁSAI; A RELATÍV SZERKEZET ÉS ANNAK ÁTTÖRÉSE

B/1 A KÖTELEM FOGALMA, FORRÁSAI; A RELATÍV SZERKEZET ÉS ANNAK ÁTTÖRÉSE

•

A KÖTELEM FOGALMA

A vagyoni viszonyokat alapvetően és elsődlegesen a tulajdonjog szabályozza. A tulajdonjog feltétele annak, hogy a javakon bármiféle további jogokat lehessen szerezni. Ez a jogszerzés rendszerint a tulajdonjog egyik részjogosítványa, a rendelkezési jog révén megy végbe: a tulajdonos rendelkezési jogával élve a tulajdonjog vagy a birtoklás (használat) átengedésére jogviszonyokat létesít, másoknak jogokat enged vagyontárgyain vagy a tulajdonjog megsértésén alapul. Az így létrejött jogviszonyok zöme kötelmi jogi viszony.

állandó élvezetét, felhasználását és szaporulatának elsajátítását. A kötelmi jog általában a javaknak más személytől való végleges vagy időleges megszerzését szabályozza. A tulajdonjog és a kötelmi jog együtt alkotja a vagyoni viszonyok polgári jogi szabályozásának túlnyomó részét. A kötelmi jog nem mindig alapul a tulajdonjogból folyó rendelkezési jogosultságon vagy a tulajdonjog megsértésén. Az is gyakori eset, hogy nem is vonatkozik közvetlenül valamely dologra: tárgya lehet valamilyen tevékenység kifejtése, valamiért való helytállás, stb. (Eörsi)

A tulajdonjog (és a hozzá hasonló, más abszolút szerkezetű jogviszonyok) a javak többé-kevésbé

A kötelmi jog belső tagolását a magyar polgári jog, mint látni fogjuk, az első alaki jogforráskezdeményektől, tehát a századfordulótól kezdődően sajátosan oldotta meg. A kötelmi jog általános részének először a két legjelentősebb kötelemkeletkeztető tényállás, vagyis a szerződés és a (szerződésen kívüli) jogellenes károkozás szabályait tekintették, amely napjainkra kiegészült a jogalap nélküli gazdagodás tanával. Ezen "általános" részhez képest a kötelmi jog "különös részeként" az egyes szerződéseket jelöli meg még az e tárgyban legutóbb megjelent Eörsi jegyzet is. A Ptk. is ezt a rendszert követi. E rendszer nincs összhangban a kötelemfakasztó tényállások egyenértékűségét elismerő nézetekkel (Novotni). A kötelmi jog általános részét nem képezhetik más normák, mint amelyek az összes kötelemkeletkeztető tényállásból absztrahálhatók, vagyis amelyek minden kötelmet jellemeznek. A különös rész pedig az egyes kötelemkeletkeztető tényállások (tényálláscsoportok) speciális szabályait foglalhatja magában. Ebben a megközelítésben a szerződéstan a kötelmi jog különös része, és a szerződések egyes típusait taglaló, rendkívül nagy jelentőségű és valóban terjedelmes joganyag pedig a szerződéstan különös részének minősíthető.

Mindenfajta kötelmi jogviszony közös jellegzetessége: • Meghatározott személyek között áll fenn • A tárgyát alkotó szolgáltatásnak vagyoni értéke van

A kötelem tehát meghatározott személyek között fennálló olyan polgári jogi viszony, amelynél fogva a jogosult követelheti, hogy a kötelezett valamely vagyoni értékű szolgáltatást véghezvigyen. DOLOGI JOG Főként abszolút szerkezetű jogviszony a jogosulttal szemben álló meghatározatlan jogalanyok

KÖTELMI JOG

1. Relatív szerkezetű 2. mellérendelt jogviszonyban álló meghatározott jogalanyok kölcsönös és egyenértékű 3. követelései és tartozásai egységének negatív tartalmú magatartásának 4. pozitív tartalmú kogens jellegű normákkal 5. diszpozitív jellegű szabályanyaga amely a dologi jogviszonyok szándékolt változtatását, vagy a a javak elsajátításának rendjét, azaz az jogosult által nem kívánt változás reparációját (6. dinamika) a állandóságot (statika) szabályozza. kötelezettet terhelő 7. vagyoni felelősség alapján igényként biztosítja.

1


5:1. § [A kötelem] (1) A kötelem kötelezettség a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás teljesítésének követelésére. (2) A kötelmek közös szabályaitól a felek egyező akarattal eltérhetnek, ha törvény az eltérést nem tiltja. A kötelmekre vonatkozó közös szabályok élén a Javaslat a kötelem lényegét határozza meg, ezzel is kifejezésre juttatva azt, hogy a kötelem tágabb jogi kategória, mint a szerződés: a kötelem az olyan relatív szerkezetű polgári jogi viszonyok gyűjtő elnevezése, amelyekből kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás teljesítésének követelésére. Kötelemnek csak az olyan jogviszonyok tekinthetők, ahol az egyik szereplő egy szolgáltatással tartozik a másiknak, a másik pedig jogosult e szolgáltatás teljesítésének követelésére. Azok a jogviszonyok, amelyekben ezek a feltételek együtt nem teljesülnek, nem tekinthetők kötelmi jogviszonyoknak.



A kötelem relatív szerkezete

A kötelem legfontosabb szerkezeti sajátossága, hogy relatív szerkezetű, vagyis mindig meghatározott személyek között áll fenn. Szerkezetileg ebben különbözik a tulajdonjogtól és a többi abszolút szerkezetű jogviszonytól. Ezekben ugyanis a kötelezett nincs személy szerint megjelölve.

körében a jogsértés következményei szempontjából a jó- és rosszhiszeműség tudati kategóriáinak van elhatároló jelentősége, míg a többi kötelemnél általában a vétkesség, illetőleg a vétlenség akarati kategóriái jelentősek. Kötelmek keletkezésére vezet a tulajdonjog megsértése akkor is, ha a jogsértő a dolgot elpusztította, továbbadta, stb. Ebben az esetben kártérítési kötelem keletkezik a volt tulajdonos javára. Ilyenkor a szolgáltatás már nem a tulajdonjog eredeti tárgyára vonatkozik, hanem a tulajdonos érdeksérelmének kártérítés útján való kiküszöbölésére irányul.

Az abszolút szerkezetű jogviszonyok megsértése esetén relatív szerkezetű jogviszonyok is fakadhatnak. A tulajdonjog megsértése folytán pl. a dolog visszaadására, illetőleg a háborítás megszüntetésére irányuló igény keletkezik. Az így létrejövő jogviszonyban a felek személyükben meghatározottak. A tulajdonjog ugyan megtartja abszolút szerkezetét, de miután a név szerint meg nem határozott kötelezettek egyike kötelezettségét megsértette, ez a kötelezett kilép névtelenségéből, és már korábban is fennállott kötelezettsége új szakaszba lép. Azt a körülményt, hogy ezekben az esetekben a jogviszony nem eleve meghatározott személyek között áll fenn, a jogi nyelv úgy fejezi ki, hogy ezeket a kötelmi igényeket egyszemélyes (dologi alapú) igényeknek nevezi. Ezek tartalmilag abban különböznek a többi kötelmi igényektől, hogy az egyszemélyes (dologi alapú) igények

Nem változnak át abszolút szerkezetű jogviszonyokká azok a kötelmi jogok, amelyek az ingatlan-nyilvántartásba kivételesen bejegyezhetők és ezáltal a szolgáltatás tárgyaként szereplő ingatlan mindenkori tulajdonosát teszik a jogviszony kötelezettjévé (bérlet, haszonbérlet). Ebben az esetben nem eleve áll mindenki kötelezettként szemben a jogosulttal, hanem a relatív szerkezetű jogviszony jogosultja nyert a bejegyzés által az abszolút jogviszonyokhoz hasonló sajátos meghatározást és védelmet. (Eörsi)

2




Mellérendelt jogalanyok

A mellérendeltség elsősorban a szerződések körében realizálódik azáltal, hogy a szerződések alanyai (jogilag) egyenjogúak és többnyire kölcsönös jogokkal bírnak és kölcsönös kötelezettségekkel terheltek egymás irányában, továbbá a kötelmi helyzetet kölcsönös akaratuk hozza létre. A mellérendeltség nem zárja ki, hogy az egyik fél lényegében csak jogosított, a másik pedig csak kötelezett legyen (pl. ingyenes szerződések – ajándékozás), de ugyanez a helyzet az egyszemélyes, dologi alapú igényeknél is. A kártérítési kötelmekben a kártérítésre kötelezett károkozóval szemben a károsult lesz a reparatív igény jogosultja. Jogalap nélküli gazdagodás setén az alaptalan gazdagodót főszabály szerint a visszatérítés kötelezettsége terheli azzal szemben, akinek a vagyonában indokolatlan csökkenés állt be. 

A kötelem követelés és tartozás egysége

A kötelem tárgya az a szolgáltatás, amelyet a jogosult a kötelezettől követelhet, illetve amellyel a kötelezett a jogosulttal szemben tartozik. A kötelem a jogosult oldaláról követelés, a kötelezett oldaláról tartozás. A kötelem tárgya tehát az a szolgáltatás, amelyet a jogosult a kötelezettől követelhet, illetőleg amellyel a kötelezett a jogosultnak tartozik.  Ez a szolgáltatás minden esetben vagyoni értékű és a teljesítést vagyoni szankciók biztosítják.  A szolgáltatás többnyire tevőleges jellegű, ha kapcsolódhatnak is hozzá tűrésre, tartózkodásra irányuló kötelezettségek is: ezért a kötelmet relatív szerkezetű és pozitív tartalmú jogviszonynak szokták nevezni (szemben a tulajdonjogi viszony abszolút szerkezetével és negatív tartalmával).  A szolgáltatással a kötelezett a jogosult jogilag biztosított érdekét elégíti ki. A kötelmet meg kell különböztetni a kötelezettségtől. A kötelem mindig a kötelezettségek bizonyos körülhatárolt összessége. A kötelemből ugyanis különböző kötelezettségek fakadnak. Minden kötelemben van egy vagy több főkötelezettség, amelyben közvetlenül jut kifejezésre a jogosultnak a kötelemmel szolgált érdeke. Ennek teljesítésével a jogosultnak a kötelemhez fűződő érdeke lényegében kielégült. Emellett vannak mellékkötelezettségek is, amelyek vagy arra irányulnak, hogy a jogosultnak a kötelemmel szolgált érdeke minél teljesebben, minél biztosabban kielégüljön, vagy arra, hogy a felek egymást a kötelemmel kapcsolatos károsodás veszélyétől megóvják. A mellékkötelezettségek tehát teljesítési érdeket, társadalmi érdeket vagy a jogosult szerződésen kívüli érdekét védik. A kötelem és a belőle fakadó kötelezettségek nem feltétlenül keletkeznek és szűnnek meg egy időben. Egyegy kötelezettség teljesítése nem feltétlenül szünteti meg a kötelmet, de a kötelem megszűnésével a belőle fakadó kötelezettségek is megszűnnek. Pl. a bérlet kötelméből fakad a bérelt dolog rendelkezésre bocsátása, a bérfizetés kötelezettsége stb., Teljesítésük a kötelem teljesítését jelenti, ugyanakkor egyikük teljesítése sem szüntetni meg a kötelmet.



Pozitív tartalom

dare-adás, facere-tevés, praestare-helytállás és néhány non-facere-tűrés

3




Diszpozitív szabályozási jelleg

Főként a szerződések jogára vonatkozik. Ez nem jellemzi azokat a kötelmi helyzeteket, amelyekben az igényérvényesítő jogosult és a szolgáltatás nyújtására kötelezett érdekhelyzete minden tekintetben ellentétes pl. károsult-károkozó.



Dinamika

A kötelmi jogviszonyok egyrészt ún. árucsereviszonyok (a vagyonmozgást a jogviszony alanyainak kölcsönös akaratlagos magatartása hozza létre), másrészt olyan kötelmi helyzetek, ahol a felborult vagyoni érdekhelyzet helyreállítása (reparáció) történik.



A kötelezettet terhelő vagyoni felelősség

A kötelezett a tartozásáért az általa vállalt (pl. szerződés) vagy a törvény által meghatározott okból (pl. jogellenes károkozás) helytállni tartozik. A helytállás biztosítéka a kötelezett egész vagyona, azaz a kötelezett vagyonával felel a kötelem teljesítéséért. Ismerünk továbbá ún. mögöttes felelősségi helyzeteket (pl. kezes az adós tartozásaiért, bt. beltagja a bt. vagyonát meghaladó tartozásokért). Ez is teljes felelősség, azonban csak akkor áll be, ha az eredeti adós nem teljesít.



A kötelmi igény

A követelés és a tartozás a jogosult javára igényt keletkeztet. A szolgáltatás a polgári jog és a polgári eljárásjog eszközeivel kikényszeríthető. Az igényhelyzet alól is vannak kivételek, mint az ún. "naturális obligációk" (természetes kötelmek), amelyek esetében az önkéntes teljesítés a kötelezett részéről a jogosultnál nem okoz jogalap nélküli gazdagodást, ergo utóbb vissza sem követelhető, de ilyen készség hiányában a kötelezett bíróság által teljesítésre nem kötelezhető, végrehajtás alá nem vonható (Ptk. 204.§). Ugyancsak nem minősül igénynek, csak pusztán kikényszeríthetetlen alanyi jognak az elévült (vagyis korábban igényhelyzetű, de az időmúlás folytán igényként elenyészett) követelés, ha e tényt kifogásként a kötelezett a bíróság elé tárta (Ptk. 325. §).

•

A KÖTELEM FORRÁSAI

A kötelem keletkezhet: 1. szerződésből 2. egyoldalú jogügyletből 3. jogellenes károkozásból 4. jogszerű károkozás 5. jogalap nélküli gazdagodásból 6. közhatalmi aktus

4


7. egyéb, jogszabályban meghatározott módokon (szerződéskötési kötelezettség, megbízás nélküli ügyvitel, utaló magatartás) A legfontosabb és leggyakrabban előforduló kötelemkeletkeztető tény a szerződés és a jogellenes károkozás. Más csoportosítás: 1. Jogügylet a. Szerződés b. Egyoldalú nyilatkozat 2. Károkozás a. Jogellenes b. Jogszerű 3. Jogszabály, közhatalmi aktus a. Jogszabály i. Közvetve (szerződéskötési kötelezettség) ii. Közvetlenül (biztosító törvényi engedménye 558.§) b. Hatósági határozat (kisajátítás) 4. Egyéb i. Jogalap nélküli gazdagodás ii. Megbízás nélküli ügyvitel iii. Utaló magatartás

1. 198. § (1) A szerződésből kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás követelésére. 2. 199. § Egyoldalú nyilatkozatból csak a jogszabályban megállapított esetekben keletkezik jogosultság a szolgáltatás követelésére; az egyoldalú nyilatkozatokra – ha a törvény kivételt nem tesz – a szerződésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. pl. díjkitűzés (592.§), kötelezettségvállalás közérdekű célra (593-596. §) Egyoldalú nyilatkozat nemcsak keletkeztet, de módosíthat és megszüntethet kötelmi helyzetet (pl. beszámítási kifogás és elévülési kifogás eredménye). Ismerünk olyan egyoldalú jognyilatkozatot is, amely módosítás nélkül a bizonyítási teher megfordulását eredményezi (pl. tartozáselismerés). 8 DÍJKITŰZÉS 592. § (1) Ha valaki meghatározott teljesítmény vagy eredmény létrehozójának nyilvánosan díjat ígér, a díjat köteles kiszolgáltatni annak, aki a megszabott követelménynek eleget tett. E kötelezettség akkor is terheli, ha a teljesítményt vagy eredményt a díjkitűzésre tekintet nélkül hozták létre.

5


(2) Ha a megszabott követelménynek többen együttesen tettek eleget, a díjat közöttük közreműködésük arányában, ha pedig ezt nem lehet megállapítani, vagy a követelménynek többen külön-külön tettek eleget, egyenlő arányban kell megosztani. (3) A díjkitűzésre irányuló ígéret visszavonása csak akkor érvényes, ha a díjkitűző a visszavonás jogát kifejezetten fenntartotta, és a visszavonás az eredmény megvalósulása előtt legalább ugyanolyan nyilvánosan történt, mint a díjkitűzés. A díjkitűző nyilatkozatnak a díj mértékét, odaítélésének módját és feltételeit tartalmaznia kell. Ennek hiányában nincs kikényszeríthető kötelezettség (más kérdés, hogy fennállhat a bíztatási károkozó magatartás). A díjkitűzés tartalmazhatja (több jogosult esetén) a sorrendiség meghatározásának jogát, ás tartalmazhat szerencseelemet is. KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁS KÖZÉRDEKŰ CÉLRA 593. § (1) Magánszemély, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság írásban kötelezettséget vállalhat arra, hogy általa meghatározott közérdekű célra ingyenesen vagyoni szolgáltatást teljesít. A szolgáltatás ingyenességét nem érinti az olyan kikötés, amely meghalt személy emlékével kapcsolatos, és amelynek teljesítése vagyoni szolgáltatással is jár. Ingyenes, egyoldalú jogügylet, bár egyes vélemények szerint lehet szerződés is (mert egy felajánlást el is kell fogadni). (2) A kötelezett megállapíthatja azokat a feltételeket, amelyek szerint a szolgáltatást a meghatározott célra kell fordítani; feltételként lehet kikötni azt is, hogy a szolgáltatásnak a meghatározott célra való fordítása a kötelezett nevének feltüntetésével történjék. (3) A kötelezett kijelölheti azt a személyt is, akinek javára a szolgáltatást fordítani kell. 594. § (1) Ha a kötelezett nem jelölte ki azt a szervet, amely a szolgáltatást a meghatározott célra fordítja, annak kijelöléséről az ügyész keresete alapján a bíróság határoz. (2) Ha a kijelölt szerv a szolgáltatást nem fordítja a meghatározott célra, az ebből eredő igények érvényesítésére az ügyész is jogosult. 595. § (1) Az egyszeri szolgáltatásra irányuló kötelezettségvállalást csak a teljesítés előtt és csak akkor lehet visszavonni, ha a kötelezettség elvállalása után a kötelezett körülményeiben olyan lényeges változás állott be, hogy a teljesítés tőle többé el nem várható. (2) A határozatlan időre szóló, rendszeres szolgáltatásra irányuló kötelezettségvállalást a kötelezett bármikor visszavonhatja. (3) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a már teljesített szolgáltatás visszakövetelésének nincs helye. 596. § (1) A kötelezettség megszűnik a kötelezett halálával, továbbá ha az a cél, amelyre a szolgáltatást fordítani kell, megvalósult, vagy megvalósítása többé nem lehetséges. (2) Ha a kötelezettség a cél megvalósulása vagy meghiúsulása miatt szűnt meg, a fel nem használt szolgáltatásokat a kötelezett részére vissza kell szolgáltatni.

6


3. 339. § (1) Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. 5. 361. § (1) Aki másnak rovására jogalap nélkül jut vagyoni előnyhöz, köteles ezt az előnyt visszatéríteni. 8 Az alaptalan gazdagodás fennállhat a gazdagodó felróhatósága hiányában is. Ezzel a jogintézménnyel állítható helyre a megbomlott vagyoni egyensúly. Feltételei: o o o o

vagyoni előny a kötelezettnél (tulajdonjog vagy más dologi jog, követelés szerzése, tehertől való szabadulás) vagyoni hátrány (veszteség) a jogosultnál (lehet tényleges vagyoncsökkenés vagy elmaradt vagyoni előny is) a kettő közötti okozati összefüggés más jogalap hiánya

Az előnynek nem kell azonos mértékűnek lennie a hátránnyal. A jogalap nélküli gazdagodás szubszidiárius tényállás (vagyis csak akkor alkalmazható, ha nincs speciálisabb tényállás). Pl. ha valaki érvénytelen szerződés alapján jut vagyoni előnyhöz, akkor valójában jogalap nélkül gazdagodik (tágabb értelem), azonban visszatérítési igényre a szerződés érvénytelensége jogcímén tarthat igényt. Vannak álláspontok, amelyek a kötelmek egyenjogúságának elve mentén az igényjogosult választására bíznák, hogy melyiket választja. Az egységes bírói gyakorlat alapján a szerződéses kapcsolat kizárja a jogalap nélküli gazdagodás szabályainak alkalmazását.

A Javaslat irreverzibilis szolgáltatások esetében a jogalap nélküli gazdagodás elvére támaszkodva kívánja rendezni az érvénytelen szerződés alanyainak helyzetét, a bekövetkezett vagyonmozgások rendezését. […]A Javaslat ezért lehetővé teszi, hogy a bíróság a jogalap nélküli gazdagodás elve szerint rendezze a felek közötti vagyoneltolódásokat abban az esetben is, ha az eredeti állapot helyreállítása ugyan lehetséges volna, de az eset összes körülményeit figyelembe véve célszerűtlennek mutatkozik. Az ellenszolgáltatás nélkül maradt szolgáltatás ellenértékének pénzbeli megtérítésére vonatkozó igény mint alaptalan gazdagodási igény kötelmi természetű igény, és mint ilyen az általános elévülési időn belül érvényesíthető. […] Amikor a Javaslat az érvénytelen szerződés jogkövetkezményeit irreverzibilis szolgáltatás esetében jogalap nélküli gazdagodásként fogja fel, nem rendeli el egyúttal a jogalap nélküli gazdagodás részletszabályainak alkalmazását is. Ellenkezőleg, önállóan, speciális normában kerültek rendezésre a gazdagodástól történt elesés körében felmerülő, a dologszolgáltatásra vonatkozó veszélyviselési, illetve felelősségi kérdések. Ezek a kérdések ugyanis másként merülnek fel kétoldalú visszterhes (érvénytelen) szerződésnél, mint az alaptalan gazdagodás egyéb eseteiben. A jogalap nélküli gazdagodásnál általában nem köteles visszatéríteni a gazdagodást az a jóhiszemű gazdagodó, aki attól a visszakövetelés előtt elesett. Márpedig az érvénytelen szerződés alapján szerző fél rendszerint jóhiszeműnek minősül. Érvénytelen szerződés esetében azonban két szolgáltatás, ráadásul a visszatéríthetőség szempontjából alapvetően különböző jellegű szolgáltatás áll szemben egymással. A pénzbeli szolgáltatás – mint a legfajlagosabb szolgáltatás –

7

B/1 A KÖTELEM FOGALMA, FORRÁSAI; A RELATÍV SZERKEZET ÉS ANNAK ÁTTÖRÉSE visszatérítése mindig lehetséges, mert a pénzszolgáltatás sosem válik visszafordíthatatlanná. Ezzel szemben dologszolgáltatások gyakran válnak utólag irreverzibilissé. 5:84. § [Járulékos igények érvénytelen szerződés esetén] (1) Az érvénytelen szerződés jogkövetkezményeivel nem orvosolt hasznok és költségek kiegyenlítésére a jogalap nélküli birtoklás, a gazdagodás megtérítésére a jogalap nélküli gazdagodás szabályait kell alkalmazni. A Javaslat a szerződés hatálytalanságának valamennyi esetére egységes jogkövetkezményeként nem az érvénytelenség, hanem közvetlenül a jogalap nélküli gazdagodás, illetve a jogalap nélküli birtoklás szabályait rendeli alkalmazni.

Az alaptalan gazdagodásra vezető főbb esetek: • tartozatlan fizetés (a vagyoneltolódásnak eleve nem volt jogalapja). Azonban szűkebb értelemben nem a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint követelhető vissza a tartozatlan fizetés, ha a konkrét jogcím az érvénytelenség. Ugyanez vonatkozik a lejárat előtti teljesítésre is (van jogalap, csak nincs esedékesség). Nem tartozatlan fizetés a naturalis obligatio önkéntes teljesítése. Ebbe a csoportba tartozik pl. ha valaki véletlenül nem a jogosult kezéhez teljesít. • okafogyott szolgáltatás áll fenn, ha az eredetileg fennálló jogalap megszűnt, vagy ha a felek által kívánt teljesítés meghiúsult (miközben a vagyoneltolódás megtörtént). A jogalap nélküli gazdagodás szabályait kell alkalmazni, ha valaki jogellenesen gazdagodik, de felróhatóság hiányában felelősségre nem vonható. Ide tartozik minden olyan eset, amikor fel nem róható lehetetlenülés következik be és az egyik fél már szolgáltatott. • nem létező szerződés alapján történő teljesítés • törvénybe vagy jó erkölcsbe ütköző szolgáltatások, valaki más dolgával jogellenesen rendelkezik (csak a fent ismertetett „tág” értelemben véve tartoznak ide) A Ptk. alapján: • a birtokos rosszhiszeműsége esetén a birtokos hasznokkal nem fedezett hasznos költségeit a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint követelhet megtérítést [194.§ (2)] • a megbízás nélküli ügyvivő költségeinek megtérítése, ha beavatkozása nem volt helyénvaló [486.§ (3)] • ha valaki idegen ügyet sajátjaként lát el… (487.§) • más hagyatéki hitelező sérelmével kielégített hagyományos a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint felel a hitelezőnek, amennyiben a hitelező az örököstől kielégítést nem szerezhetett [684.§ (1)]

Kivétel, alkivétel: (2) Nem köteles visszatéríteni a gazdagodást az, aki attól a visszakövetelés előtt elesett, kivéve ha a) számolnia kellett a visszatérítési kötelezettséggel, és felelőssége a gazdagodás megszűnéséért megállapítható, vagy b) rosszhiszeműen jutott a gazdagodáshoz. Kivétel az alkivétel alól: 362. § Az életfenntartás céljára adott és arra felhasznált juttatást visszakövetelni nem lehet, kivéve, ha jogszabály másként rendelkezik, vagy a juttatást bűncselekmény útján szerezték meg.

8


361. (3) Ha az, akinek részére a gazdagodást vissza kellene téríteni, azt tilos vagy a jóerkölcsbe ütköző magatartásával maga idézte elő, a bíróság az ügyész indítványára a vagyoni előnyt az állam javára ítélheti meg. A visszatérítés módja és mértéke: 363. § (1) A gazdagodással kapcsolatos vagyoni előnyök visszatérítésére a jogalap nélküli birtoklásra vonatkozó szabályokat (195. §) kell alkalmazni; a visszatérítésre köteles személy a dologra fordított szükséges költségei megtérítését követelheti. (2) Ha a vagyoni előnyt természetben visszaszolgáltatni nem lehet, értékét kell megtéríteni. A surrogatio-elv értelmében elsődlegesen a dolog, a már meg nem lévő dolog helyett annak értéke, vagy a helyébe lépő más dolog szolgál visszatérítésre. A fenti szabályoknak megfelelően: ✗ a birtokos köteles a jogosultnak kiadni a dolog meglévő hasznait, kivéve ha ellenszolgáltatás fejében jutott birtokához és jóhiszemű volt. ✗ a jóhiszemű birtokos az addig terjedő időre, amíg a birtokot tőle a jegyző, illetőleg a bíróság előtt vissza nem követelik, a hasznokért és a károkért nem felelős ✗ a visszakövetelés idejétől kezdve – ha nem válik nyilvánvalóan rosszhiszeművé – felelősségére az általános szabályok, használati és hasznok jogára pedig a felelős őrzés szabályai az irányadóak (a jóhiszemű gazdagodó használatra nem jogosult, ha ezután a dolgot mégis használná, felelőssége a rosszhiszemű gazdagodóval azonos és minden kárért felel, amely a használat során történt, de a jogosultnál nem következett volna be) ✗ a rosszhiszemű birtokos köteles megfizetni azoknak a hasznoknak az értékét, amelyeket elfogyasztott vagy beszedni elmulasztott, továbbá felelős a dologban bekövetkezett mindazokért a károkért, amelyek a jogosultnál nem következtek volna be 364. § A jogalap nélküli gazdagodásra egyébként a kártérítés szabályait kell megfelelően alkalmazni. Az elévülési időn túl a gazdagodás visszatérítése irányti igényt sikerrel érvényesíteni nem lehet.Az elbirtoklás nem kerülhet szóba, mert az elbirtoklás ideje (10 év) hosszabb, mint az elévülési idő (5 év). Ha az elévülés nem következne be, de beáll az elbirtoklás, akkor eredeti jogcím keletkezik a tulajdonszerzésre (és megdől a jogalap nélküli gazdagodási helyzet). 6-7. (3) Szolgáltatásra irányuló kötelezettség és jogosultság jogszabályból vagy hatósági rendelkezésből szerződéskötés nélkül is keletkezhet, ha a jogszabály vagy a törvényes jogkörében eljáró hatóság így rendelkezik, és a kötelezettet, a jogosultat és a szolgáltatást kellő pontossággal meghatározza. Ebben az esetben – jogszabály vagy hatóság eltérő rendelkezése hiányában – a szerződésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

a) jogszabály i. közvetlenül:  biztosító törvényi engedménye 558. § (1) bek.;

9

B/1 A KÖTELEM FOGALMA, FORRÁSAI; A RELATÍV SZERKEZET ÉS ANNAK ÁTTÖRÉSE 

az eredeti kötelezett helyett teljesítő (tartozásátvállaló, kezes) személye, valamint az eredeti kötelezett között közvetlen kötelem jön létre, mert a teljesítő személy a jogosult helyébe lép, s a megtérítési igény erejéig a követelést biztosító zálogjog is reá száll (Bíró György)  az 1991. évi XXXIII. törvény, amely törvény erejénél fogva az önkormányzat tulajdonába adta a korábbi állami tulajdonú, tanácsi kezelésben lévő lakásokat stb. (Bíró György) ii. közvetetten: pl. bizonyos hivatások csak megfelelő felelősségbiztosítással folytathatók (Bíró György)

b) hatósági határozat (pl. kisajátítási határozatból kártalanítási kötelezettség 177. § (1) bek.), c) bírósági határozat (utaló magatartás intézményénél biztosított jogkörök 6.§, nyilatkozattétel ítélettel pótlása 5.§ (3), szerződés létrehozása 206.§, módosítása) A deklaratív hatályú bírósági határozatoknak is van bizonyos kötelemkeletkeztető hatása, amennyiben a jogosult előtt jogerős ítélet birtokában nyílik meg a végrehajtási igény lehetősége.

•

A RELATÍV SZERKEZET ÁTTÖRÉSE

A relatív szerkezet lényege: a kötelem meghatározott személyek között áll fenn, csak meghatározott személyek (szerződés esetén a szerződő felek) között vált ki joghatást. Áttörésről beszélünk akkor, amikor a relatív szerkezetű jogviszony alanyain túlmenően jogok, joghatások keletkeznek harmadik személyek javára (kötelezettségek főszabály szerint nem származhatnak). Áttörését jelentő intézmények: 1. A harmadik személyt feljogosítja a jogszabály, hogy egy olyan relatav szerkezetű jogviszonyra hatást gyakoroljon, amely az ő jogait, érdekeit sérti. a) Egyéni érdekből fedezetelvonó ügylet hatálytalansága 203. § (1) Az a szerződés, amellyel harmadik személy igényének kielégítési alapját részben vagy egészben elvonták, e harmadik személy irányában hatálytalan, ha a másik fél rosszhiszemű volt, vagy reá nézve a szerződésből ingyenes előny származott. (2) Ha valaki hozzátartozójával vagy olyan jogi személlyel, amellyel való viszonyában többségi befolyás áll fenn, továbbá ha a jogi személy a tagjával vagy vezető tisztségviselőjével, illetve annak hozzátartozójával köt ilyen szerződést, a rosszhiszeműséget, illetve az ingyenességet vélelmezni kell. Ugyancsak vélelmezni kell a rosszhiszeműséget, illetve az ingyenességet azonos természetes vagy jogi személy befolyása alatt működő jogi személyek egymás közötti szerződéskötése esetén, akkor is, ha közvetlen vagy közvetett többségi befolyás nem áll fenn. (3) Az a fél, aki a szerződésből származó ingyenes előnytől fel nem róható módon elesett, a harmadik személy irányában nem felel. Ilyen továbbá az elővásárlási jog megsértésével kötött szerződés, amely a harmadik személy irányában hatálytalan (relatív hatálytalanság).

10


b) Közérdekből közérdekű kereset (popularis actio) – fogyasztóvédelem  B/4 209/B. § (1) Az általános szerződési feltételként a fogyasztói szerződés részévé váló tisztességtelen kikötés 209/A. § (2) bekezdése szerinti érvénytelenségének megállapítását a külön jogszabályban meghatározott szervezet is kérheti a bíróságtól. A bíróság a tisztességtelen kikötés érvénytelenségét a kikötés alkalmazójával szerződő valamennyi félre kiterjedő hatállyal megállapítja. (2) A külön jogszabályban meghatározott szervezet kérheti továbbá az olyan általános szerződési feltétel tisztességtelenségének megállapítását, amelyet fogyasztókkal történő szerződéskötések céljából határoztak meg és tettek nyilvánosan megismerhetővé, akkor is, ha az érintett feltétel még nem került alkalmazásra.

c) A jogviszony felei közötti megállapodásból fakad harmadik személy javára szóló szerződés 233. § (1) Ha a felek harmadik személy részére teljesítendő szolgáltatásra kötöttek szerződést, e harmadik személy csak akkor válik közvetlenül jogosulttá, ha a felek ezt kifejezetten kikötötték. (2) A harmadik személy a javára kikötött joggal attól kezdve rendelkezik, hogy a szerződésről őt valamelyik fél értesítette; ha a jogot visszautasítja, azzal a javára szerződött fél rendelkezik. (3) A kötelezett a szerződésből folyó kifogásait a harmadik személlyel szemben is érvényesítheti. 2. Az egyik szerződés kihat a másik szerződésre, amelynek mások az alanyai. Pl. járulékos kötelmek (kezesi szerződés), fogyasztói kölcsön 3. Alanyváltozás a szerződésben (nem teljesen a relatív szerkezet áttörése, de vannak ilyen hatásai) Jogutódlás esetén a jogutód olyan helyzetbe kerül, mint amiben a jogelőd volt. (Új Ptk.: szerződési pozíció átruházása); bérleti szerződésnél a bérbeadó személyében bekövetkező változás esetén a szerződés nem szűnik meg; egy meglévő szerződéses viszonyba belép valaki, pl. társasházi szerződés

Egyes vélemények szerint ide tartoznak még: •

termelői felelősség szabályai

1993. évi X. törvény (1) termék: minden ingó dolog - akkor is, ha utóbb más ingó vagy ingatlan alkotórészévé vált -, valamint a villamos energia; (2) gyártó: a végtermék, a résztermék, az alapanyag előállítója, valamint aki a terméken elhelyezett nevével, védjegyével vagy egyéb megkülönböztető jelzés alkalmazásával önmagát a termék gyártójaként tünteti fel; (3) importáló: a külkereskedő, illetve a külkereskedelmi bizományi szerződés esetén a megbízó; (4) kár: a) valakinek a halála, testi sérülése vagy egészségkárosodása folytán bekövetkezett vagyoni és nem vagyoni kár;

11

B/1 A KÖTELEM FOGALMA, FORRÁSAI; A RELATÍV SZERKEZET ÉS ANNAK ÁTTÖRÉSE b) a hibás termék által más dologban okozott, tízezer forintnál nagyobb összegű kár, ha az a más dolog szokásos rendeltetése szerint magánhasználat vagy magánfogyasztás tárgya, és azt a károsult is rendszerint ilyen célra használta. 2. § (1) A termék akkor hibás, ha nem nyújtja azt a biztonságot, amely általában elvárható, figyelemmel különösen a termék rendeltetésére, ésszerűen várható használatára, a termékkel kapcsolatos tájékoztatásra, a termék forgalomba hozatalának időpontjára, a tudomány és a technika állására. 3. § (1) E törvény szabályai szerint a termék gyártója felel a termék hibája által okozott kárért. (2) Import termék esetén e törvénynek a gyártóra vonatkozó rendelkezéseit az importálóra is megfelelően alkalmazni kell. Ez a szabály nem érinti az importálónak a gyártóval szemben érvényesíthető igényét. 4. § (1) Ha a termék gyártója nem állapítható meg, a termék minden forgalmazóját gyártónak kell tekinteni mindaddig, amíg a forgalmazó a gyártót vagy azt a forgalmazót, akitől a terméket beszerezte, a károsultnak meg nem nevezi. E szabály import termék esetén akkor is megfelelően alkalmazandó, ha a termék gyártója feltüntetésre került, de importálója nem állapítható meg. 30 nap. Ha többen felelnek ugyanazon kárért, felelősségük a károsulttal szemben egyetemleges. A kárt, a termék hibáját és a kettő közötti okozati összefüggést a károsult köteles bizonyítani. 7. § (1) A gyártó csak akkor mentesül az e törvényben meghatározott felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a) a terméket nem hozta forgalomba, vagy b) a terméket nem üzletszerű forgalmazás céljából állította elő, illetve azt nem üzletszerű gazdasági tevékenysége körében gyártotta vagy forgalmazta, vagy c) a termék az általa történő forgalomba hozatal időpontjában hibátlan volt és a hiba oka később keletkezett, vagy d) a termék általa történő forgalomba hozatala időpontjában a hiba a tudomány és a technika állása szerint nem volt felismerhető, vagy e) a termék hibáját jogszabály vagy kötelező hatósági előírás alkalmazása okozta. (2) Az alapanyag vagy a résztermék gyártója mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a) a hibát a végtermék szerkezete, illetőleg összetétele okozta, vagy b) a hiba a végterméket gyártó utasításának a következménye.

•

többalanyú szerződések:

§ fuvarozó - feladó - címzett 488.§ (1) § bizományos - megbízó - harmadik szerződő személy 507.§ § biztosító - biztosított - szerződő fél 536.§ (1) § társasági szerződés 568.§ § factoring (követelés átruházása díj ellenében) § pénzügyi lízing (lízingbeadó megveszi a dolgot, használatát a lízingbevevőnek biztosítja, és szavatossági jogait is a lízingbevevőre engedményezi)

12

1 A KÖTELEM FOGALMA, FORRÁSAI; A RELATÍV SZERKEZET ÉS ANNAK ÁTTÖRÉSE

Recommend Documents