1. A helyzetelemzésből következő stratégiai összefüggések

II. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA

1. A helyzetelemzésből következő stratégiai összefüggések 1.1. A tanyás térségek problématerületei Az elvégzett tanyafelmérés eredményeként a tanyás térségek jövője szempontjából a következő folyamatok a meghatározók: •

Tanyák sorvadása A felmérés legszembetűnőbb adata a megszűnt, összedőlt tanyák nagy száma. Az adattal rendelkező 31901 tanyából 4328 tanya (14 %) már nem vagy csak romos állapotban létezik, helyüket több esetben már művelésbe (gyümölcsös, szántó) vonták. A 6059 lakatlan, tehát létező, de nem lakott és funkció nélküli tanyákat hozzászámítva 10387 elhagyott tanya van a vizsgálati területen, ami az összes létező (adattal rendelkező) tanyának a 33 %-a. Minden harmadik tanya tehát megszűnt vagy elhagyott. A külterületi lakónépességről rendelkezésre álló adatokból ugyanez a trend rajzolódik ki: míg 1970-ben a 104 település összes lakosságának 61 %-a élt tanyán, addig 2001-ben 17 %.1 A külterületi lakosság aránya a célterületen tehát közel egyharmadára esett vissza az elmúlt 30 év viszonylatában. Azt hozzávéve, hogy a felmérés adatai szerint 5477 tanyán, azaz a gazdasági és lakófunkciójú tanyák 25 %-án időskorúak élnek, a tradicionális tanyai lakosság további csökkenése vetíthető előre.

•

Tanyák funkcióváltása Megfigyelhető a hagyományos tanyák visszaszorulása, amelyet egyrészt a mezőgazdaságon kívüli gazdasági tevékenységek térnyerését (falusi turizmus, vendéglátás; kisipari tevékenységek; egyéb gazdasági tevékenységek, telephelyek), másrészt részben a szuburbanizáció keretében, részben egyfajta szociális jelleggel az 1990-es évtizedben megkezdődött kiköltözés. Ez utóbbi során sokan költöztek tanyára, és új tanyák is épültek, azonban ezek már nem a hagyományos gazdálkodó tanyatípust képviselik, hanem lakótanyák. Ennek eredményeként a tanyai népesség az utóbbi időben már nem fogy, hanem növekszik a városokból kiköltözőkkel. A funkcióváltás harmadik tényezője a nyaralótanyává válás, mely külföldi tulajdonosokat is hozott a tanyavilágba. Ez a funkcióváltás más oldalról a tanyák felértékelődését mutatja.

•

Területi és tipológiai differenciálódás A tanyafelmérés adatai területileg és típus szerint is erős differenciáltságot mutatnak a tanyavilágban. Egyrészt egyre élesebben különülnek el a klasszikus tanyás terek és tanyák a városok körüli szuburbán tanyavilágtól. Mindez a tájhasználatban, a tanya funkciójában, a tanya komfortfokozatában és a lakók életstratégiájában, életmódjában is megmutatkozik. További

1

Forrás: KSH népszámlálási adatok 1970, 2001.

1

differenciáló tényező az életkor (gazdálkodó idősek, kiköltöző fiatal családok), valamint a szociális helyzet, különösen a városból szociális problémák miatt tanyára költözők problémái (halmozódó szociális problémák, növekvő szeggregáció), s ennek ellentéte egyes szurburbán tanyákkal és nyaralótanyákkal. Változatos a gazdasági funkció megjelenése: a hagyományos gazdálkodó tanyától a vállalkozások külterületi telephelyeiig és a falusi turizmust folytató tanyákig sokféle tanya előfordul, és sok olyan tanya van, ahol már nem folyik gazdálkodási, gazdasági tevékenység. •

Komplex problémák A tanyás térségek problémái nem szűkíthetők le egyetlen problémára, például a villany nélküli tanyákra, a rossz külterületi utakra vagy a mezőgazdaság jövedelmezőségi problémáira, hanem rendkívül sokfélék környezeti, szociális, kulturális, közösségi és gazdasági aspektusokkal. Ennek megfelelően megoldásuk is átfogó fejlesztési program keretében lehetséges, tekintettel az egyes problémák közötti összefüggésekre.

Ezeken a folyamatokon túl a helyzetelemzés 2.3.9. pontjában felsorolt kritikus problémákat rendszerezve az alábbi problématerületek rajzolódnak ki, melyek egyben a tanyaprogram stratégiai területeit képezhetik: Kritikus problématerületek

• •

• •

•

• • • •

Tanyaprogram stratégiai területei A zártkert, mint építési kategória megszűnése, s Szabályozás, tervezés nyomában újabb „zavarok” a lakott külterületen. Rendezetlen szabályozási viszonyok mind az építésügyi, mind a mezőgazdasági ágazati jogszabályokban Városi szuburbanizáció nyomán átalakuló külterület A tanyaiak szinte „kiestek” az újjáalakuló helyiönkormányzati közösségi társadalomból, képviseletük aránya jelentősen csökkent Nagyméretű és differenciált külterületi Szociális problémák, „népességmozgások” indultak be: „kirajzó” városi egészségügy gazdagok és szegények, elvándorló helyi fiatalok A népesség elöregedése Szociális gondok A tanyán lakó népesség alacsony képzettségi Oktatás, képzés, kultúra színvonala Közbiztonság Rossz közbiztonság

•

Elmaradott, nem fejlesztett infrastruktúra (út, ivóvíz, Infrastruktúra villany, hulladék)

•

Gazdálkodás konfliktusa a környezet- és Táj, környezet természetvédelemmel Gazdálkodásra épülő hagyományos tanyaforma visszaszorulása Homokhátság vízháztartási problémái

• •

2

Kritikus problématerületek • • •

Tanyaprogram stratégiai területei tevékenység Foglalkoztatás

A tanyákon a mezőgazdasági szerepe csökken Alacsony a mezőgazdaság jövedelemtermelő képessége Munkanélküliség

1.2. A stratégiai területek összefüggései a tanyatípusokkal A problématerületek, illetve stratégiai területek olyan problémákat és beavatkozási területeket fognak át, amelyek a teljes tanyavilágot érintik. Ez alól azok a tanyák jelentenek kivételt, amelyek egyáltalán nem (elhagyott lakatlan tanyák) vagy nem állandóan lakottak (hobbitanyák), de még ezeknél is több olyan terület van (pl. táj, környezet), amely értelmezhető esetükben. A stratégiai területek és a tanyatipológia összevetése az alábbi táblázatot eredményezi: A tanyatipológia és a stratégiai területek összevetése

megszűnt (összedőlt) tanya mezőgazdasági kistermelés mezőgazdasági nagytermelés mezőgazdasági önellátás/lakatlan vagy nem nevesített funkcióval egyéb gazdasági tevékenység vendéglátás, -fogadás lakófunkció és mg. önellátás idősek, megélhetési gondokkal küzdők, hajléktalanok hobbitanya lakatlan tanya/ismeretlen funkció

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■

Foglalkoztatás

Táj, környezet

Infrastruktúra

Közbiztonság

■ ■ ■

■ ■ ■

■ ■ ■

■ ■ ■

■ ■ ■ ■

■ ■ ■

■ ■ ■ ■

■ ■ ■ ■

■ ■ ■ ■

■ ■ ■ ■

■

■ ■

Oktatás, képzés, kultúra

Szociális problémák, egészségügy

Stratégiai területek

Szabályozás, tervezés

Tanyák típusa

■ ■

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■

■ ■

Ezen a szinten nehéz tehát a tipológia alapján számszerűsíteni, az alapján pedig területileg lehatárolni, hogy hol és hány tanyát érinthet egy intézkedés; azonban a következők megállapíthatók2: 2

Az adattal rendelkező tanyák adatai alapján. Az összes 53696 tanyát tekintve ezek a számok (becsléssel) kb. 40 %-kal nőhetnek – de további kutatás, felmérés alapján mondhatók pontos számok.

3

•

Az infrastruktúra témakörben a villamos energia ellátás az elektromos árammal ellátatlan gazdasági és lakófunkcióval rendelkező tanyákat érinti: 1184 tanya. Az energiaellátási tanulmányterv alapján további számítások alapján lehet megmondani, hogy melyik tanyánál lehetséges és költséghatékonyság szempontjából indokolt a vezetékes elekromos energia ellátás, illetve melyiknél szükségesek alternatív energia megoldások.

•

A szociális problémák az idősek, megélhetési gondokkal küzdők, hajléktalanok által lakott tanyákat érinti: 5744 tanya. Idősek és megélhetési gondokkal küzdők által lakott tanyák a gazdasági tanyák között is vannak: 1672 tanya. Így összesen 7416 tanya esetében szükséges valamilyen szociális típusú intézkedés.

•

A foglalkoztatás keretében a mezőgazdaság, mezőgazdasági funkciójú tanyákat érinti: 12869 tanya.

•

A foglalkoztatás keretében az alternatív jövedelemszerzés az egyéb gazdasági tevékenységet és a vendéglátást, turizmust folytató tanyákat érinti: 898 tanya.

•

Ezeken a számokon túl tehetők még bizonyos szűkítések, például:

tájgazdálkodás

a

o Az infrastruktúra témakörben az ivóvíz ellátás az ivóvízminőségi problémákban érintett települések tanyáira vonatkoztatható. o A táj, környezet témakörön belül a természetvédelmi jellegű intézkedések a természetvédelmi területeken lévő tanyákat érintik. o Ugyanebben a témakörben a vízháztartás problémái pont a vizsgálati területet érintik, tehát a tanyaprogram további településekre való kiterjesztése esetében azok tanyái esetében nem probléma. o Az oktatás, képzés, kultúra témakör keretében az örökségvédelem a táji, építészeti értéket képviselő tanyákat érinti (ezek tekintetében a tanyafelmérés számai helyett további kutatás szükséges). •

A többi stratégiai terület a teljes vizsgálati terület valamennyi tanyája esetében releváns.

2. A tanyás térségek fejlesztésének stratégiája 2.1. A tanyás térségek fejlesztésének kiindulópontjai és alapelvei3 Az alföldi tanyás térségek – modern, európai típusú, integrált vidékfejlesztési megoldásokat követő – rehabilitációja elengedhetetlen, és egyben gyors, összefogott intézkedéseket igénylő feladat. A tanyás térségek további degradációja alapvetően veszélyezteti az érzékeny alföldi tájak (különösen a súlyos vízhiánnyal küzdő kiskunsági Homokhátság) fenntartható fejlődését, a természetés környezetvédelmét, bizonyos mezőgazdasági területek gyors pusztulása, degradációja következhet be, akár eltűnhetnek egyes hagyományos agrártermékeink, pótolhatatlan tanyai népi építészeti, kulturális, néprajzi értékeink.

3

Egy új tanya-fejlesztési stratégia vázlata. Dr. Csatári Bálint, MTA RKK ATI alapján.

4

A mai tanyák, külterületi szórványok fele támogató beavatkozás nélkül – rövidesen teljesen eltűnhet. A Homokhátságon jelenleg közel 54 000 külterületi tanyában, lakóépületben több mint 100 000 lakos él. Ez alapján indokolt a tanyás térségek fejlesztésére irányuló átfogó rehabilitációs és fejlesztési program indítása, mely a következő alapelveken alapulhat: •

Integrált szemlélet A tanyás térségek szerteágazó problémáit kölcsönhatásaikban és összefüggéseikben kezelni, a végrehajtáshoz szükséges eszköz- és intézményrendszert összehangolni, a környezeti, társadalmi és gazdasági szempontok összhangját biztosítani képes programok, intézkedések szükségesek.

•

Partnerség, ágazati és területi együttműködés A tanyaügy több minisztériumi tárcát, ágazatot, valamint sok települést, több megyét és régiót érint, melyek együttműködése (nemcsak egyeztetési szinten) alapvető.

•

Szubszidiaritás, decentralizáció A tanyák helyzete, problémái településenként is eltérőek. Megoldásuk így nem elsősorban központi programokkal (természetesen központi intézkedések is szükségesek, s a keretfeltételeket is központilag szükséges kialakítani) lehetséges, hanem a szubszidiaritásnak megfelelően a régió vagy a települések szintjén. A tanyaprogram végrehajtása akkor lehet hatékony, ha beépül az érintett régiók operatív programjaiba. Ezen túl fontos, hogy a programnak legyen egy felelős területi szervezete.

•

Érintettek részvétele A tanyai lakosság, illetve vállalkozások, valamint a települési önkormányzatok részvétele elengedhetetlen a célok meghatározásában, valamint a végrehajtásban.

•

Forrásszervezés A tanyaprogramban szereplő fejlesztések költségigénye az Európai Unió támogatásai, a nemzeti hatáskörű források, valamint a régiók és a települési önkormányzatok forrásainak együttes szervezésével lehetséges. Ez a partnerség egyik legfontosabb területe. Rendkívül fontos, hogy a 2007-2013 közötti időszakra szóló uniós támogatási programokban, így a II. Nemzeti Fejlesztési Terv operatív programjaiban és a regionális operatív programokban, valamint a Nemzeti Vidékfejlesztési Tervben helyet kapjon a tanyák és tanyás térségek fejlesztése. Ezen túl azonban további hazai források szükségesek. Az önkormányzatok finanszírozásának javítása a tanyák helyzete szempontjából és kiemelten fontos.

5

2.2. A tanyás térségek jövőképe4 A tanyafelmérés következtetései alapján a tanyás térségek és a tanyák előtt kétféle jövőkép rajzolódik ki: •

Negatív jövőkép Ha a fent vázolt problémákra nem tudunk hatékony válaszokat adni a tanyák fele végérvényesen kényszerpályára kerül: folytatódik az elnéptelenedés, az elöregedés, az elszegényedés, a táj tovább degradálódik. Hagyományos „tanyai” élelem-termékeink egy része eltűnik. Az új funkciók (második otthon, tanya-turizmus) elszigetelt jelenségek maradnak. Tovább növekednek a szélsőséges társadalmi és építészeti-környezeti konfliktusok a külterületen. Tovább romlik a közbiztonság, és a tanyai közösség mentális állapota.

•

Pozitív jövőkép A megfelelő és hatékony beavatkozás eredményképpen a negatív jövőképben ismertetett folyamatok részben elkerülhetők. Ez esetben remény van a tanyák és társadalmuk nagyobb részének megújulására, „eredeti” tanyás kultúrtáji funkcióikat (termelés, „okszerű” tájfenntartás és használat) megőrzik, s az „újakat” is (természetvédelem, második otthon, tanya-turizmus) okosan befogadják.

Feltételezve a tanyaprogram végrehajtását, a programban a pozitív jövőkép célozható meg. Ez azt is jelenti, hogy amennyiben elmaradnak a programban meghatározott fejlesztések, a negatív jövőkép prognosztizálható. 2.3. Stratégiai kérdések és szempontok5 Lehetséges-e egyáltalán a tanyatérség megújítása? És ha igen, hol és hogyan? Melyek azok a reál folyamatok, amelyekre vonatkozóan indokolt lehet az állami beavatkozás, a szabályozás és a speciális támogatás? E kérdéseket szem előtt tartva két alapvető stratégiai irány képzelhető el a tanyai térségek rehabilitációja tekintetében: 1. Hagyományos tanyás térségek megőrzését célzó speciális fejlesztési irány 2. Általános tanyás térség fejlesztési irány Az első fejlesztési irány főbb jellemzői és feltételei: 1. 2. 3. 4.

4 5

célra orientált, pontosan meghatározott vonatkozási területre koncentrál rendelkezésre álló pénzügyi eszközök területi koncentrációja tájmegőrző, hagyományos mezőgazdaság preferálása a természetvédelem és a tájmegőrző mezőgazdaság harmonizációja, és együttműködésének szabályozása

Egy új tanya-fejlesztési stratégia vázlata. Dr. Csatári Bálint, MTA RKK ATI alapján. Egy új tanya-fejlesztési stratégia vázlata. Dr. Csatári Bálint, MTA RKK ATI alapján.

6

5. területileg differenciált, a hagyományos építészeti értékeket előnyben részesítő építésügyi szabályozás A tanyavilág fenntarthatóságának feltételei A tanyasi gazdálkodás, kiemelten a mezőgazdasági tevékenységek pályázati támogatása

Az agrárkörnyezeti program feladatainak megvalósítása

Tájrendezés, a tanyás övezetek természetvédelembe való aktív bevonása

A települések és a tanyás terek közötti összefogás erősítése

A tanyák energiaellátásának biztosítása, villamosítás, alternatív megoldások

A tanyavilág fenntarthatóságán ak feltételei

A szociális ellátás biztosítása, megfelelő szabályozása

A turizmus lehetőségeinek megteremtése és összehangolása más ágazatokkal

A természeti erőforrások optimalizálása, a tanyák vízfelhasználásának korszerűsítése

A tanyás települések iskolarendszerének helyi tudáshoz igazodó modernizálása, felnőttképzési lehetőségek kidolgozása

Hulladékgazdálkodás, szennyvízkezelés alternatív megoldásainak létrehozása, támogatása

A közlekedés korszerűsítése, a tanyák elérhetőségének javítása

A tanyasi lakosság környezeti tudatosságának és aktivitásának növelése

A második fejlesztési irány főbb jellemzői: 1. 2. 3. 4. 5.

pénzeszközök területileg arányos elosztása a Homokhátság teljes területén megengedőbb szabályozási háttér természetvédelem és a mezőgazdaság viszonya kiélezettebb mozaikos mezőgazdaság, intenzív és extenzív gazdálkodás területi szóródása területi védelem helyett egyedi védelem az épített örökség megőrzésében

A tanyavilág fenntarthatósága azt is jelenti, hogy nem a tanyák és az egykori tanyai életmód konzerválására kell törekedni, hanem arra, hogy a tanyák hagyományos érétkeik megtartásával a jelen és a jövő változó körülményeihez igazodva maradjanak fenn. Ez az alábbi stratégiai célokat jelenti:6 6

„Tanyarehabilitációs és fejlesztési kormányzati stratégia” tervezet (Országos Területfejlesztési Hivatal) alapján.

7

•

A MÚLT értékeinek megőrzése, tudatosítása: • A történeti tájszerkezet feltárása, a táj- és földhasználati jellegzetességek feltérképezése az egymást követő történeti korszakok lenyomatainak megőrzésével, • tradicionális tudások feltárása, néprajzi ismeretek aktivizálása, tanyamúzeumok, bemutató helyek, kézműves alkotó táborok, ifjúsági nyári táborok, • tanyasi turizmus szervezése a tradicionális helyi szokások, hagyományok újraélesztésével, helyi termékekhez, életmódhoz kötődő ismeretek, lovas turizmus, ökoturizmus.

•

A JELEN gondjainak, hiányosságainak megoldása: • mezőgazdasági struktúra megújítása, az öko- és biogazdálkodás feltételeinek biztosítása a tanyavilágban, • infrastrukturális hiányosságok (víz, elektromos energia, út, stb.) rendezése, • oktatási, érdekérvényesítési, közéleti, támogatási, önkormányzati finanszírozási ügyek rendezése.

•

A JÖVŐ tanyájának meghatározása: • organikus gazdálkodás (felkészülés a globális felmelegedésre, egészséges élelmiszer ellátásra), • természeti és táji adottságokhoz alkalmazkodó, korszerűen fenntartható – de nem városi jellegű – életmód, lakóhely újraélesztése, • fiatalok letelepedésének, XXI. századi tanyasi életmódjának támogatása, • multifunkcionális, tudásra, emberi közreműködésre alapozott minőségi agrártevékenység, agrárturizmus, tájfenntartás, tájkímélő megoldások a kulturális örökségi értékek megőrzése és a tanyasi turizmus fejlesztése érdekében.

2.4. A tanyás térségek fejlesztésének céljai és hangsúlyai Átfogó célok: •

Az életképes tanyák fennmaradásának biztosítása a funkcionális megújulás elősegítésével, a gazdasági, infrastrukturális feltételek biztosításával.

•

A tanyai lakosság életminőségének javítása az infrastruktúra fejlesztésével, a szolgáltatások elérhetőbbé tételével és a foglalkoztatás elősegítésével.

•

A tanyás térségek tájrehabilitációja a tanyák tájfenntartó funkciójának megerősítésével.

•

A tanyák táji, építészeti és kulturális örökség értékeinek megőrzése.

Specifikus célok: Az 1.1 pontban megjelölt problématerületek alapján a következő specifikus célok fogalmazhatók meg:

8

1. Szabályozás, tervezés rendszerének megújítása sajátosságinak érvényesítése érdekében.

a

tanyás

térségek

2. Szociális problémák kezelése, egészségügyi ellátás fejlesztése, a szociális és egészségügyi szolgáltatások elérhetőségének javítása. 3. Az oktatáshoz, képzéshez, kultúrához való hozzáférés javítása, az oktatás és képzés tanyai lakosság igényeihez igazítása, közösségi, kulturális terek megújítása. 4. Közbiztonság javítása. 5. Infrastruktúra fejlesztése, a tanyák energiaellátásának és elérhetőségének javítása. 6. A táji, környezeti állapot és minőség megőrzése, a tanyák tájfenntartó szerepének biztosítása. 7. A foglalkoztatás, ezáltal megélhetés és jövedelem biztosítása a tanyán élő népesség számára. A specifikus célok között két olyan hangsúlyos terület van, amelynek megvalósítása különösen fontos amiatt, mert a többi cél megvalósulásának is alapfeltételei: •

Az elérhetőség javítása, annak keretében a külterületi utak fejlesztése, ami a tanyákat elérhetővé teszi a lakosság, a szolgáltatások, a gazdálkodás és a nyaralók, a turizmus számára egyaránt,

•

és a közbiztonság, mivel a személyi és a vagyoni biztonság hiányában sem a tanyák, sem az ott lévő eszközök, sem az ott élők nincsenek biztonságban, emellett a tanyavilág a bűnözés egyik „melegágya” lesz.

Emellett a tanyák ellátása szempontjából két további hangsúly jelölhető meg: •

A tanyák energiaellátásának megoldása, beleértve a villamos energia ellátást és az alternatív energia ellátást.

•

A Homokhátság rendezése.

vízpótlásának

megoldása,

vízháztartási

problémáinak

2.5. A célok eléréséhez szükséges teendők: intézkedések7 1. Specifikus cél: Szabályozás, tervezés rendszerének megújítása a tanyás térségek sajátosságinak érvényesítése érdekében 1.1. Intézkedés: Tanya-fogalom, lehatárolás újragondolása Tevékenységek: 1.1.1. A tanya, mint speciális települési formáció fogalmának definiálása specifikus támogatások célcsoportjának lehatárolása érdekében. 7

„Tanyarehabilitációs és fejlesztési kormányzati stratégia” tervezet (Országos Területfejlesztési Hivatal) és a beérkezett tárcavélemények, valamint a Tanyai Tudományos Tanács tagjainak véleménye alapján.

9

1.1.2. A tanyás gazdálkodási formák új agrár-szakmai definíciója (pl. farmtanya, esetleg sajátos hungaricummá nyilvánítása) és tartalmuk pontosítása után kiemelt támogatása. 1.1.4. Új, a kor követelményeinek megfelelő, jogilag is következetes tanya (ill. szórványtelepülés) definíció megalkotása és annak érvényesítése az építési és tervezési szabályozásban. 1.1.5. KSH nyilvántartásban szerepeltetni a tanyát (külterületi lakos, külterületi lakó-, nem lakó épületek külön nyilvántartása) 1.2. Intézkedés: EU-támogatás feltételeinek biztosítása Tevékenységek: 1.2.1. Tanyafejlesztési célrendszer meghatározása, mint EU által támogatandó hungaricum. 1.2.2. A tanyavilág fejlesztését célzó ágazati feladatokat be kell illeszteni a 2007-13. közötti EU támogatási rendszerbe: országos és regionális fejlesztési tervdokumentumok, programok (kiemelten: NFT II. Dinamikus településrendszer Tematikus Munkacsoport által kidolgozandó javaslat; horizontális OP-k, Duna-Tiszaközi Homokhátság TOP, régiós ROP-ok, Nemzeti Agrár-Vidékfejlesztési Terv). 1.2.3. Támogatás elnyeréséhez szükséges saját erő biztosítása, állami átvállalása a tanyasi településforma hátrányos helyzete alapján. 1.2.4. A vidéki térségek lehatárolásának felülvizsgálata, figyelemmel a tanyás térségekre, az EMVA érintett vidékfejlesztési intézkedéseiben a kedvezményezettek körét kiterjeszteni a város környéki tanyán élők körére. 1.2.5. Az agrár-környezetvédelmi programokban a tanyás térségek szempontjainak érvényesítése, beépítése a pályázati rendszerekbe. 1.3. Intézkedés: Önkormányzati feladatok rendezése, tanyai érdekképviselet megoldása Tevékenységek: 1.3.1. Tanyás települések működési, fenntartási normatívájának megemelése az ellátandó feladat jellegének függvényében, beleértve az útfenntartás támogatását. 1.3.2. A tanyás térségekkel kapcsolatos önkormányzati feladatok, építési jogok és kötelezettségek törvényi szabályozása. 1.3.3. Jelentős tanyai lakosszámmal rendelkező településeken a tanyasi érdekképviselet erősítése, részönkormányzat létrehozása. 1.3.4. Önkormányzatok közötti tanya-fejlesztési összefogás ösztönzése. 1.3.5. A tanyavilág felzárkóztatásának kidolgozása, beépítése a településfejlesztési koncepciókba és az önkormányzatok gazdasági programjaiba 1.4. Intézkedés: Tanyás térségekre vonatkozó szabályozási, rendezési, fejlesztési tervek készítése Tevékenységek: 1.4.1. A különböző típusú tanyás térségek szabályozási elveinek és előírásainak elkészítése. 1.4.2. Térségi, kistérségi összevont külterületi szabályozási és fejlesztési tervek készítésének ösztönzése, állami támogatása a tanyás térségekben.

10

1.4.3. A külterületi zsebszerződések feltárása, a külföldi tanyatulajdonosok pontosítása a birtokrendezéssel összefüggő külterületi szabályozási tervezés kapcsán. 1.4.4. A tanyák által érintett Nemzeti Parkok, épített és régészeti örökségi elemek és településeik rendezési terveinek harmonizációja, speciális, a tanyás térségekre érvényes tájvédelmi irányelvek kidolgozása 1.5. Intézkedés: Stratégiai tervezés Tevékenységek: 1.5.1. A tanyás fejlesztési program tárcaközi koordinációja. 1.5.2. A Homokhátsági tanyavilág feltárásának tapasztalatai alapján az ország további tanyás térségeinek feltárása (Szabolcstól-Somogyig). 1.5.3. Az eltérő adottságú tanyás vidékeink integrált szemléletű, komplex tanyásvidékfejlesztési programjainak kidolgozása. 2.1. Intézkedés: Szociális ellátás javítása Tevékenységek: 2.1.1. Jövedelem nélküli tanyasi családok helyzetének részletes feltárása. 2.1.2. Tanyagondnoki szolgálatok működtetése és fejlesztése. 2.1.3. Szociális földprogramok szervezése. 2.1.4. A tanyasi szociális és idős/beteggondozói szolgálat kiemelt támogatása, tanyai gondozási központok létesítése. 2.2. Intézkedés: Egészségügyi ellátás javítása Tevékenységek: 2.2.1. Mobil egészségügyi ellátás megszervezése [szűrés, laborvizsgálatok, gyermekorvosi, védőnői feladatok] 2.2.2. A sürgősségi ellátás és mentés feltételeinek javítása. 3. Specifikus cél: Az oktatáshoz, képzéshez, kultúrához való hozzáférés javítása, az oktatás és képzés tanyai lakosság igényeihez igazítása, közösségi, kulturális terek megújítása. 3.1. Intézkedés: Alapfokú oktatás feltételeinek javítása Tevékenységek: 3.1.1. Tanyasi gyerekek iskolába jutásának megszervezése [Egyeztetés a közszolgáltatóval (Volán), tanyagondnoki szolgálattal, iskolabuszok működtetése]. 3.1.2. Ahol indokolt (és még létezik!) a régi tanyasi iskola rehabilitálása és újraindítása 3.1.3. Tanyasi térségben oktatást vállaló pedagógusok kiemelt bérezése, lakás biztosítása. 3.2. Intézkedés: Tanyasi életmód kultúrájának megőrzése Tevékenységek:

11

3.2.1. Tanyasi, természethez kötődő életmód építési (tanyaépület, melléképületek, gazdasági épületek), környezetalakítási rendszerének feltárása, tudatosítása, oktatása, népszerűsítése. [Kiadvány, rendezvény, helyi tanterv.] 3.2.2. A tanyák értékeinek bemutatása, a sikeres tanya-fejlődési példák marketingje, népszerűsítése. 3.2.3. A hagyományos tanyasi gazdálkodásra és életmódra irányuló tudományos kutatások és a kutatási eredmények színvonalas bemutatásának támogatása. 3.2.4. Tanyasi oktatóközpontokban – de a falusi általános iskolákban is – indokolt bevezetni a gazdálkodási ismeretek és készségek fejlesztését szolgáló gyakorlati tevékenységeket (gyógynövény tankert, gombapince, nyúl tartás, méhészkedés, galambtartás) és játékos formában „életre” nevelni a gyerekeket. 3.2.5. Hagyományos építőanyagok, építési eljárások használatának elősegítése. [Hagyományos építőanyagok, építési eljárások használatára irányadó útmutatók kidolgozása, ezek engedélyezése, oktatása az engedélyezési hatóságok számára. 3.2.6. Hagyományos melléképületek, élelmiszer-feldolgozó építmények megőrzésének, felújításának támogatása. 3.3.. Intézkedés: Kultúra, közösség erősítése Tevékenységek: 3.3.1. Tanyasi többcélú intézményi központok létrehozása (közösségi, oktatási, infokommunikációs, idegenforgalmi szervező bázis). 3.3.2. Tanyasi képző központokban, közösségi házakban információs bázisok kialakítása tanulási és közösségszervezési céllal. 3.3.3. A Klebelsberg-i tanyai iskolák hasznosítása. [Védetté nyilvánítás, új funkciók betelepítése; elsősorban tanyasi kulturális, szolgáltató központok létrehozása.] 3.3.4. A tanyás térségfejlesztők speciális képzésének megszervezése. 4. Specifikus cél: Közbiztonság javítása 4.1.A tanyavilág jellegének feltárását szolgáló térképanyag segítségével a potenciális bűnözési gócok meghatározása és a rendőri jelenlét fokozása ezekben a térségekben. 4.2. A közbiztonság, rendfenntartás a civil részvétel (polgárőrség, szomszédok egymásért mozgalom) növelésének ösztönzése. 4.3. A mobiltelefonos segélyhívó és jelzőrendszer, diszpécser szolgálat, illetve a határban mozgó közszolgálatot végző személyek közötti kapcsolattartás, figyelőszolgálat kiépítése. 5. Specifikus cél: Infrastruktúra fejlesztése, a tanyák energiaellátásának és elérhetőségének javítása. 5.1. Intézkedés: Utak fejlesztése Tevékenységek: 5.1.1. Külterületi utak javítása, karbantartása, hóeltakarítás megoldása, a tanyás térségek számára specifikus források biztosítása. 5.1.2. Külterületi utak fejlesztése. [A földutakat felfűző szilárd burkolatú utak kiépítése, stabilizált földutak építése.]

12

5.1.3. Birtokrendezés illetve birtokátalakulás miatt bizonytalan státuszú utak rendezése. 5.1.4. Tájékoztató, útjelző táblák kihelyezése 5.2. Intézkedés: Ivóvízellátás javítása Tevékenységek: 5.2.1. Tanyás térségekben egészséges és elegendő ivóvíz biztosítása, mint önkormányzati alapfeladat, az ivóvíz-hálózat fejlesztési pályázati rendszerben a szórt tanyavilág jellegzetességeinek figyelembe vétele 5.2.2. Ásott kutak kivizsgálásának támogatása [kutak számának meghatározása, vízminőség-vizsgálati terv összeállítása, vizsgálatok kivitelezése, a felmerülő szennyező források körének meghatározása, intézkedési terv a szennyezések megszűntetésére]. 5.3. Intézkedés: Villanyellátás megoldása Tevékenységek: 5.3.1. Tanyavillamosítási program beindítása a készülő térségi energetikai fejlesztési terv alapján [A kiépített hálózatról fejleszthető területek feltárása, igény szerint a gazdátlanná vált TSZ, ÁG vezetékek közcélú vezetékké nyilvánítása, az alternatív energiával kiszolgálandó területek lehatárolása.] 5.3.2. Kistérségi energetikai ellátást biztosító megvalósíthatósági tanulmánytervek készítése az EU támogatás feltételeként. 5.3.3. Kormányzati támogatás nyújtása az érintettek számára a villamosításhoz rendelkezésre álló EU támogatás elnyeréséhez szükséges saját erő biztosításához 5.3.4. A villany nélküli tanyákon élő, szociálisan rászorulók esetében saját erő állami átvállalása a villanybevezetés EU támogatása érdekében és szükség esetén a fogyasztási díj támogatása. 5.4. Intézkedés: Alternatív energia hasznosítása Tevékenységek: 5.4.1. Alternatív energiaforrások felhasználási lehetőségeinek, célcsoportjainak feltárása. 5.4.2. Lakossági tájékoztatás, ismeretterjesztés szervezése az alternatív energiaforrások hasznosításának lehetőségeiről, mintatanyákon bemutatóberuházások állami támogatása. 5.4.3. Alternatív, közműpótló, megújuló energiát használó infrastruktúra kiépítésének ösztönzése. Alternatív energiaforrások (szél, nap) hasznosítása a fúrt kutakból történő vízszivattyúzáshoz. 5.5. Intézkedés: Hulladék-gazdálkodás fejlesztése Tevékenységek: 5.5.1. A tanyák, tanyás települések és térségek települési szilárd hulladék kezelésének fejlesztése és támogatása. 5.5.2. A tanyák, tanyás települések és térségek házi szennyvizeire vonatkozóan korszerű egyedi szennyvízelhelyezés fejlesztése és támogatása.

13

5.5.3. A tanyák, tanyás települések és térségek állattartásból származó szennyvizeire vonatkozóan a szakszerű egyedi szennyvízkezelés fejlesztése és támogatása. 5.5.4. A tanyák, tanyás települések és térségek természetközeli (alternatív) szennyvíztisztításának fejlesztése és támogatása. 5.5.5. A tanyás térségekben keletkező mezőgazdasági eredetű nem veszélyes hulladékok és melléktermékek kezelésének, hasznosításának program szintű kidolgozása. 6. Specifikus cél: A táji, környezeti állapot és minőség megőrzése, a tanyák tájfenntartó szerepének biztosítása 6.1. Intézkedés: Homokhátsági vízpótlás megoldása Tevékenységek: 6.1.1. A Homokhátsági vízpótlási program tanyás térségi elemeinek külön kezelése, kidolgozása és a tanyás mintaterületeken való sürgős elindítása. 6.1.2. Tanyák vízgazdálkodásának komplex fejlesztése – használt vizek újrahasznosítása, víztakarékos szerelvények beépítése, csapadékvíz visszatartása, egyedi szennyvíztisztítók létesítése. 6.1.3. Komplex vízgazdálkodási modell bemutatása, tájékoztató füzet kidolgozása. 6.1.4. Az állami kezelésű csatornahálózat minőségi állapotának javítása, vízkormányzó műtárgyak fejlesztése, bukóvíz eleresztő rendszerek kiépítése és a meglévők újra hasznosítása. 6.1.5. Az időszakos tavak, állóvizek hasznosítása természetes víztározóként a természetvédelmi elvekkel összhangban. 6.1.6. A csatornák mentén kisebb mesterséges víztározók kialakítása. 6.1.7. A települések csapadék- és belvízelvezető rendszereiből kikerülő víz tározása. 6.1.8. Természetes és mesterséges víztározókon alapuló öntözőfürt létesítése összekapcsolva a meglévő csatornarendszerrel. 6.1.9. Öntöző szövetkezés(ek), öntöző csoportok létrehozása, mintaértékű öntözési rendszer(ek) működtetésére. 6.2. Intézkedés: Tanya-védelem, felújítás előmozdítása Tevékenységek: 6.2.1. Tájjellegű tanyák számbavétele. 6.2.2. A tájjellegű tanyák és tanyás kultúrtájaink nemzeti kulturális örökséggé nyilvánításának kidolgozása 6.2.3. A műemléki védelem alatt álló tanyák népi építészeti értékeinek fokozott sérülékenységük miatti célzott támogatása. 6.2.3. A helyi védettséget élvező tanyák megfelelő színvonalú fenntartásának állami támogatása, táji-építészeti értéket képviselő épületek, építmények állagmegóvó védelmének támogatásos biztosítása 6.2.4. Tanyaépítés, felújítás állami támogatásának megteremtése, banki hitelfolyósítás lehetővé tétele.

14

7. Specifikus cél: A foglalkoztatás, ezáltal megélhetés és jövedelem biztosítása a tanyán élő népesség számára 7.1. Intézkedés: Álláskeresők munkához jutásának elősegítése Tevékenységek: 7.1.1. Az álláskeresők átképzése a potenciális foglalkoztatók igénye szerint. 7.1.2. Tanyasi álláskeresők regisztrációjának szorgalmazása a közmunkába való bekapcsolódás, képzés, munkába állás érdekében. [tanyai infrastrukturális beruházás, mint közmunka lehetőség a munkanélküliek számára.] 7.1.3. Mezőgazdasági és munkaügyi átképző központok figyelmének felhívása a tanyán élő álláskeresők speciális helyzetére. 7.1.4. Önfoglalkoztatóvá válás támogatása, foglalkoztatási kezdeményezések 7.2. Intézkedés: Tanyai gazdálkodás támogatása Tevékenységek: 7.2.1. Agrárlogisztikai központok, agrár-ipari parkok létesítése a szűk belterületek tehermentesítésének érdekében. 7.2.2. A tanyás (szállásos), részben külterjes legeltető állattartás külön támogatása. 7.2.3. A tanyás térségek erdősítési programjainak felülvizsgálata, bizonyos térségekben az ökológiai kiegyenlítő felületek (fasorok, mezővédő erdősávok, erdőfoltok) tanyás településformához való igazítása. 7.2.4. Integrált, organikus tanyai gazdálkodás fejlesztése. 7.2.5. A szerves trágya tervszerű, tudatos felhasználásának elősegítése, különös tekintettel a biogazdálkodás igényeinek összehangolására, a felszíni és a felszín alatti vizek minőségének védelme érdekében szükséges intézkedésekre. 7.2.6. A víztakarékos termelésre való átállás támogatása (csepegtető öntözés, a párolgást csökkentő agrotechnikákra) 7.2.7. Az illegális ásott és fúrt kutak fenntartásának legalizálása a csepegtető öntözésre való átállással, a vízdíj kérdés tisztázása. 7.2.8. Géncentrumok létrehozása, a hagyományos, ellenálló fajták szaporítása és terjesztése. 7.2.9. A Homokhátságon új, szárazságtűrő, homokot kedvelő növények tanyai termelésbe állításának támogatása. 7.2.10. Kistermelői, értékesítési szövetkezések létrejöttének ösztönzése. 7.2.11. Az életképes tanyai gazdaságok méretének meghatározása, számuk külön támogatásokkal való növelése. 7.3. Intézkedés: Helyi termékek előállítása Tevékenységek: 7.3.1. Helyi élelmiszer-termékek kifejlesztésének és előállításának szorgalmazása a tradicionális ismeretek aktivizálásával. 7.3.2. Természetes anyagok felhasználásával nem élelmiszerjellegű termékfejlesztés szorgalmazása. 7.3.3. Hagyományos kézműipari tevékenységek felélesztése.

15

7.4. Intézkedés: Tanyasi turizmus erősítése Tevékenységek: 7.4.1. Tanyasi turizmus feltételeinek fejlesztése: tájjelleg megőrzése, tudatos hasznosítása (tájjellegű építés, gasztronómia, kézműipar, szálláshelyek. 7.4.2. Tanyasi turizmussal kapcsolatos tájékoztatás, ismeretterjesztés, marketing. 7.4.3. Tanyasi turizmus termékek, programok fejlesztése: Helyi jellegzetességek feltárása, programmá szervezése, szervezett természetjárás, túraútvonalak, programajánlatok kialakításának ösztönzése. 7.5. Intézkedés: Speciális foglalkoztatás feltételeinek megteremtése Tevékenységek: 7.5.1. Távmunka végzéshez oktatás és műszaki feltételek elősegítése. 7.5.2. Az elektronikus munkavégzés kultúrájának terjesztése. 7.5.3. Idénymunka körülményeinek rendezése, időszaki munkavállalás elősegítése.

3. A tanyás térségek fejlesztésének javasolt szervezeti és finanszírozási rendszere

16

Beavatkozási terület

Felelős szerv

Javasolt pénzügyi forrás

Finanszírozás jogcíme

Javasolt lépések

1. Specifikus cél: Szabályozás, tervezés rendszerének megújítása a tanyás térségek sajátosságinak érvényesítése érdekében 1.1. Intézkedés: Tanya-fogalom, lehatárolás újragondolása 1.1.1. A tanya, mint speciális települési formáció fogalmának definiálása specifikus támogatások célcsoportjának lehatárolása érdekében.

OTH, NFH

1.1.2. A tanyás gazdálkodási formák új agrár-szakmai definíciója (pl. farmtanya, esetleg sajátos hungaricummá nyilvánítása) és tartalmuk pontosítása után kiemelt támogatása.

FVM

1.1.4. Új, a kor követelményeinek megfelelő, jogilag is következetes tanya (ill. szórványtelepülés) definíció megalkotása és annak érvényesítése az építési és tervezési szabályozásban.

BM, RFF TNM

1.1.5. KSH nyilvántartásban szerepeltetni a tanyát (külterületi lakos, külterületi lakó-, nem lakó épületek külön nyilvántartása)

BM, KSH

1.2. Intézkedés: EU-támogatás feltételeinek biztosítása 1.2.1. Tanyafejlesztési célrendszer meghatározása, mint EU által támogatandó hungaricum.

OTH, NFH

1.2.2. A tanyavilág fejlesztését célzó ágazati feladatokat be kell illeszteni a 2007-13. közötti EU támogatási rendszerbe: országos és regionális fejlesztési tervdokumentumok, programok (kiemelten: NFT II. Dinamikus településrendszer Tematikus Munkacsoport által kidolgozandó javaslat; horizontális OP-k, DunaTisza-közi Homokhátság TOP, régiós ROP-ok, Nemzeti Agrár-Vidékfejlesztési Terv).

OTH, NFH, FVM, Dél-Alföldi és KözépMagyarországi régió

ERFA ESZA EMVA Kohéziós Alap

1.2.3. Támogatás elnyeréséhez szükséges saját erő biztosítása, állami átvállalása a tanyasi településforma hátrányos helyzete alapján.

Támogatástól függően

Nemzeti költségvetés

1.2.4. A vidéki térségek lehatárolásának felülvizsgálata, figyelemmel a tanyás térségekre, az EMVA érintett vidékfejlesztési intézkedéseiben a kedvezményezettek körét kiterjeszteni a város környéki tanyán élők körére.

FVM

EMVA

EMVA rendelet 52. cikkben (3. tengely: a vidéki élet minősége és a vidéki gazdaság diverzifikálása) és 61-65. cikkben (4. tengely: LEADER) rögzített intézkedések

1.2.5. Az agrár-környezetvédelmi programokban a tanyás térségek szempontjainak érvényesítése, beépítése a pályázati rendszerekbe.

FVM

EMVA

EMVA rendelet 39. cikk: agrárkörnyezetvédelmi kifizetések

17

150/2004. (X.12.) FVM rendelet 19.

§ 1.3. Intézkedés: Önkormányzati feladatok rendezése, tanyai érdekképviselet megoldása 1.3.1. Tanyás települések működési, fenntartási normatívájának megemelése az ellátandó feladat jellegének függvényében, beleértve az útfenntartás támogatását.

BM


1990. évi LXV. Tv.

1.3.2. A tanyás térségekkel kapcsolatos önkormányzati feladatok, építési jogok és kötelezettségek törvényi szabályozása.

BM, RFF TNM, OLÉH


1990. évi LXV. Tv.

1.3.3. Jelentős tanyai lakosszámmal rendelkező településeken a tanyasi érdekképviselet erősítése, részönkormányzat létrehozása.

BM, Önkormányzatok


1990. évi LXV. Tv.

1.3.4. Önkormányzatok közötti tanya-fejlesztési összefogás ösztönzése.

BM, OTH

EMVA

1.3.5. A tanyavilág felzárkóztatásának kidolgozása, beépítése a településfejlesztési koncepciókba és az önkormányzatok gazdasági programjaiba

BM, Önkormányzatok

Nemzeti költségvetés: Önkormányzati költségvetések

EMVA rendelet 61-65. cikkben (4. tengely: LEADER) rögzített intézkedések 1990. évi LXV. Tv. 1992. évi XXXVIII. Tv. 2005.évi XCII. Tv. 3.§

1.4. Intézkedés: Tanyás térségekre vonatkozó szabályozási, rendezési, fejlesztési tervek készítése 1.4.1. A különböző típusú tanyás térségek szabályozási elveinek és előírásainak elkészítése.

RFF TNM, OTH

1.4.2. Térségi, kistérségi összevont külterületi szabályozási és fejlesztési tervek készítésének ösztönzése, állami támogatása a tanyás térségekben.

RFF TNM, OTH, Önkormányzatok


1.4.3. A külterületi zsebszerződések feltárása, a külföldi tanyatulajdonosok pontosítása a birtokrendezéssel összefüggő külterületi szabályozási tervezés kapcsán.

BM, FVM

EMVA

1.4.4. A tanyák által érintett Nemzeti Parkok, épített és régészeti örökségi elemek és településeik rendezési terveinek harmonizációja, speciális, a tanyás térségekre érvényes tájvédelmi irányelvek kidolgozása

OTH, KVVM, NKÖM, KÖH

18

EMVA rendelet 30. cikk: a mezőgazdaság és az erdészet fejlesztéséhez és korszerűsítéséhez kapcsolódó infrastruktúra keretében: birtokrendezés

1.5. Intézkedés: Stratégiai tervezés 1.5.1. A tanyás fejlesztési program tárcaközi koordinációja.

OTH

1.5.2. A Homokhátsági tanyavilág feltárásának tapasztalatai alapján az ország további tanyás térségeinek feltárása (Szabolcstól-Somogyig).

OTH


1.5.3. Az eltérő adottságú tanyás vidékeink integrált szemléletű, komplex tanyás- vidékfejlesztési programjainak kidolgozása.

OTH


2.1.1. Jövedelem nélküli tanyasi családok helyzetének részletes feltárása.

ICSSZEM


2.1.2. Tanyagondnoki szolgálatok működtetése és fejlesztése.

ICSSZEM

Nemzeti költségvetés ERFA

ERFA rendelet 4. cikk 11) pont: Egészségügyi beruházások, indokolt esetben szociális infrastruktúra, amelyek hozzájárulnak a regionális és helyi fejlődéshez és az életminőség

2.1.3. Szociális földprogramok szervezése.

ICSSZEM


ERFA rendelet 4. cikk 3) pont: Helyi foglalkoztatási és fejlesztési kezdeményezések

2.1.4. A tanyasi szociális és idős/beteggondozói szolgálat kiemelt támogatása, tanyai gondozási központok létesítése.

ICSSZEM



2.2.1. Mobil egészségügyi ellátás megszervezése [szűrés, laborvizsgálatok, gyermekorvosi, védőnői feladatok]

EÜM



2.2.2. A sürgősségi ellátás és mentés feltételeinek javítása.

EÜM



2.1. Intézkedés: Szociális ellátás javítása

2.2. Intézkedés: Egészségügyi ellátás javítása

19

3. Specifikus cél: Az oktatáshoz, képzéshez, kultúrához való hozzáférés javítása, az oktatás és képzés tanyai lakosság igényeihez igazítása, közösségi, kulturális terek megújítása. 3.1. Intézkedés: Alapfokú oktatás feltételeinek javítása 3.1.1. Tanyasi gyerekek iskolába jutásának megszervezése [Egyeztetés a közszolgáltatóval (Volán), tanyagondnoki szolgálattal, iskolabuszok működtetése].

OM, FVM

Nemzeti költségvetés EMVA

EMVA rendelet 56. cikk: a gazdaság és a vidéki lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások

3.1.2. Ahol indokolt (és még létezik!) a régi tanyasi iskola rehabilitálása és újraindítása

OM


ERFA rendelet 4. cikk 10) pont: Oktatási beruházások, amelyek hozzájárulnak a vonzerőhöz és az életminőséghez

3.1.3. Tanyasi térségben oktatást vállaló pedagógusok kiemelt bérezése, lakás biztosítása.

OM


3.2.1. Tanyasi, természethez kötődő életmód építési (tanyaépület, melléképületek, gazdasági épületek), környezetalakítási rendszerének feltárása, tudatosítása, oktatása, népszerűsítése. [Kiadvány, rendezvény, helyi tanterv.]

NKÖM FVM

EMVA ERFA

3.2.2. A tanyák értékeinek bemutatása, a sikeres tanya-fejlődési példák marketingje, népszerűsítése.

NKÖM

3.2. Intézkedés: Tanyasi életmód kultúrájának megőrzése EMVA rendelet 57. cikk: A vidéki örökség megőrzése és korszerűsítése ERFA rendelet 4. cikk 7) pont: kultúra, benne kulturális örökség védelme és megőrzése FVM

3.2.3. A hagyományos tanyasi gazdálkodásra és életmódra irányuló tudományos kutatások és a kutatási eredmények színvonalas bemutatásának támogatása.

NKÖM

3.2.4. Tanyasi oktatóközpontokban – de a falusi általános iskolákban is –

NKÖM, OM

EMVA ERFA

EMVA rendelet 57. cikk: A vidéki örökség megőrzése és korszerűsítése ERFA rendelet 4. cikk 7) pont: kultúra, benne kulturális örökség védelme és megőrzése

EMVA ERFA


20

Nemzeti

36/2005. (III. 1.) Korm. rendelet 4. §, 1. melléklet 49/2001 (XII.22.) KÖVIM rendelet

indokolt bevezetni a gazdálkodási ismeretek és készségek fejlesztését szolgáló gyakorlati tevékenységeket (gyógynövény tankert, gombapince, nyúl tartás, méhészkedés, galambtartás) és játékos formában „életre” nevelni a gyerekeket.

költségvetés

3.2.5. Hagyományos építőanyagok, építési eljárások használatának elősegítése. [Hagyományos építőanyagok, építési eljárások használatára irányadó útmutatók kidolgozása, ezek engedélyezése, oktatása az engedélyezési hatóságok számára.

NKÖM, RFF TNM

EMVA ERFA

EMVA rendelet 57. cikk: A vidéki örökség megőrzése és korszerűsítése

3.2.6. Hagyományos melléképületek, élelmiszer-feldolgozó építmények megőrzésének, felújításának támogatása.

NKÖM FVM

EMVA


3.3.1. Tanyasi többcélú intézményi központok létrehozása (közösségi, oktatási, info-kommunikációs, idegenforgalmi szervező bázis).

NKÖM, OM, IHM

ERFA

ERFA rendelet 4. cikk 7) pont: kultúra, benne kulturális infrastruktúra fejlesztése, kulturális szolgáltatások fejlesztése

3.3.2. Tanyasi képző központokban, közösségi házakban információs bázisok kialakítása tanulási és közösségszervezési céllal.

NKÖM, IHM

ERFA

ERFA rendelet 4. cikk 7) pont: kultúra, benne kulturális infrastruktúra fejlesztése, kulturális szolgáltatások fejlesztése

3.3.3. A Klebelsberg-i tanyai iskolák hasznosítása. [Védetté nyilvánítás, új funkciók betelepítése; elsősorban tanyasi kulturális, szolgáltató központok létrehozása.]

NKÖM

ERFA

ERFA rendelet 4. cikk 7) pont: kultúra, benne kulturális örökség védelme és megőrzése, kulturális infrastruktúra fejlesztése, kulturális szolgáltatások fejlesztése

3.3.4. A tanyás térségfejlesztők speciális képzésének megszervezése.

NKÖM, OTH, FVM

EMVA

EMVA rendelet 59. cikk: Készségek elsajátítása, ösztönzés és végrehajtás

4.1.A tanyavilág jellegének feltárását szolgáló térképanyag segítségével a potenciális bűnözési gócok meghatározása és a rendőri jelenlét fokozása ezekben a térségekben.

BM


115/2003. (X.28.) OGY határozat

4.2. A közbiztonság, rendfenntartás a civil részvétel (polgárőrség, szomszédok egymásért mozgalom) növelésének ösztönzése.

BM



ERFA rendelet 4. cikk 7) pont: kultúra, benne kulturális örökség védelme és megőrzése

3.3.. Intézkedés: Kultúra, közösség erősítése

4. Specifikus cél: Közbiztonság javítása

21

4.3. A mobiltelefonos segélyhívó és jelzőrendszer, diszpécser szolgálat, illetve a határban mozgó közszolgálatot végző személyek közötti kapcsolattartás, figyelőszolgálat kiépítése.

BM



5.1.1. Külterületi utak javítása, karbantartása, hóeltakarítás megoldása, a tanyás térségek számára specifikus források biztosítása.

BM, GKM, Önkormányzatok


6/1998. (III. 11.) KHVM rendelet

5.1.2. Külterületi utak fejlesztése. [A földutakat felfűző szilárd burkolatú utak kiépítése, stabilizált földutak építése.]

BM, FVM, Önkormányzatok

Nemzeti költségvetés EMVA

EMVA rendelet 30. cikk: a mezőgazdaság és az erdészet fejlesztéséhez és korszerűsítéséhez kapcsolódó infrastruktúra keretében: mezőgazdasági utak

5.1.3. Birtokrendezés illetve birtokátalakulás miatt bizonytalan státuszú utak rendezése.

FVM, Önkormányzatok

EMVA

EMVA rendelet 30. cikk: a mezőgazdaság és az erdészet fejlesztéséhez és korszerűsítéséhez kapcsolódó infrastruktúra keretében: birtokrendezés

5.1.4. Tájékoztató, útjelző táblák kihelyezése

Önkormányzatok


5.2.1. Tanyás térségekben egészséges és elegendő ivóvíz biztosítása, mint önkormányzati alapfeladat, az ivóvíz-hálózat fejlesztési pályázati rendszerben a szórt tanyavilág jellegzetességeinek figyelembe vétele

KVVM, Önkormányzatok


5.2.2. Ásott kutak kivizsgálásának támogatása [kutak számának meghatározása, vízminőség-vizsgálati terv összeállítása, vizsgálatok kivitelezése, a felmerülő szennyező források körének meghatározása, intézkedési terv a szennyezések megszűntetésére].

KVVM


GKM, OTH


5. Specifikus cél: Infrastruktúra fejlesztése, a tanyák energiaellátásának és elérhetőségének javítása. 5.1. Intézkedés: Utak fejlesztése

5.2. Intézkedés: Ivóvízellátás javítása ERFA rendelet 4. cikk 4) pont: környezetvédelem

5.3. Intézkedés: Villanyellátás megoldása 5.3.1. Tanyavillamosítási program beindítása a készülő térségi energetikai fejlesztési terv alapján [A kiépített hálózatról fejleszthető területek feltárása,

22

EMVA rendelet 56. cikk: a gazdaság és a vidéki lakosság számára nyújtott

igény szerint a gazdátlanná vált TSZ, ÁG vezetékek közcélú vezetékké nyilvánítása, az alternatív energiával kiszolgálandó területek lehatárolása.]

EMVA ERFA

alapszolgáltatások (kis méretű infrastruktúra) ERFA rendelet 4. cikk 9) pont: energia, benne: energiahatékonyság

5.3.2. Kistérségi energetikai ellátást biztosító megvalósíthatósági tanulmánytervek készítése az EU támogatás feltételeként.

OTH, GKM


5.3.3. Kormányzati támogatás nyújtása az érintettek számára a villamosításhoz rendelkezésre álló EU támogatás elnyeréséhez szükséges saját erő biztosításához

GKM


5.3.4. A villany nélküli tanyákon élő, szociálisan rászorulók esetében saját erő állami átvállalása a villanybevezetés EU támogatása érdekében és szükség esetén a fogyasztási díj támogatása.

GKM


5.4.1. Alternatív energiaforrások felhasználási lehetőségeinek, célcsoportjainak feltárása.

GKM


5.4.2. Lakossági tájékoztatás, ismeretterjesztés szervezése az alternatív energiaforrások hasznosításának lehetőségeiről, mintatanyákon bemutatóberuházások állami támogatása.

GKM


5.4.3. Alternatív, közműpótló, megújuló energiát használó infrastruktúra kiépítésének ösztönzése. Alternatív energiaforrások (szél, nap) hasznosítása a fúrt kutakból történő vízszivattyúzáshoz.

GKM

Kohéziós Alap ERFA

5.4. Intézkedés: Alternatív energia hasznosítása

Kohéziós Alap rendelet 2. cikk 1/b pont: olyan területek, amelyeket fenntartható alapon lehet fejleszteni, és környezeti hasznot jelent /energiahatékonyság és megújuló energia ERFA rendelet 4. cikk 9) pont: energia, benne: megújuló energiaforrások fejlesztése

5.5. Intézkedés: Hulladék-gazdálkodás fejlesztése 5.5.1. A tanyák, tanyás települések és térségek települési szilárd hulladék kezelésének fejlesztése és támogatása.

KVVM

ERFA

ERFA rendelet 4. cikk 4) pont: környezetvédelem /hulladékkezelés

5.5.2. A tanyák, tanyás települések és térségek házi szennyvizeire vonatkozóan korszerű egyedi szennyvízelhelyezés fejlesztése és támogatása.

KVVM

ERFA

ERFA rendelet 4. cikk 4) pont: környezetvédelem /helyi, községi szennyvízelvezetés

5.5.3. A tanyák, tanyás települések és térségek állattartásból származó szennyvizeire vonatkozóan a szakszerű egyedi szennyvízkezelés fejlesztése és

FVM

EMVA

EMVA rendelet 31. cikk: A közösségi jogszabályokon alapuló előírások

23

támogatása.

betartása: környezetvédelem

5.5.4. A tanyák, tanyás települések és térségek természetközeli (alternatív) szennyvíztisztításának fejlesztése és támogatása.

KVVM

ERFA

ERFA rendelet 4. cikk 4) pont: környezetvédelem /helyi, községi szennyvízelvezetés

5.5.5. A tanyás térségekben keletkező mezőgazdasági eredetű nem veszélyes hulladékok és melléktermékek kezelésének, hasznosításának program szintű kidolgozása.

FVM

EMVA

EMVA rendelet 31. cikk: A közösségi jogszabályokon alapuló előírások betartása: környezetvédelem

KVVM, OTH


Kohéziós Alap rendelet 2. cikk b) pont: környezetvédelem

6. Specifikus cél: A táji, környezeti állapot és minőség megőrzése, a tanyák tájfenntartó szerepének biztosítása 6.1. Intézkedés: Homokhátsági vízpótlás megoldása 6.1.1. A Homokhátsági vízpótlási program tanyás térségi elemeinek külön kezelése, kidolgozása és a tanyás mintaterületeken való sürgős elindítása.

ERFA rendelet 4. cikk 4) pont: környezetvédelem, benne vízgazdálkodás 6.1.2. Tanyák vízgazdálkodásának komplex fejlesztése – használt vizek újrahasznosítása, víztakarékos szerelvények beépítése, csapadékvíz visszatartása, egyedi szennyvíztisztítók létesítése.

KVVM

6.1.3. Komplex vízgazdálkodási modell bemutatása, tájékoztató füzet kidolgozása.

KVVM, OTH


Kohéziós Alap rendelet 2. cikk b) pont: környezetvédelem ERFA rendelet 4. cikk 4) pont: környezetvédelem, benne vízgazdálkodás



6.1.4. Az állami kezelésű csatornahálózat minőségi állapotának javítása, vízkormányzó műtárgyak fejlesztése, bukóvíz eleresztő rendszerek kiépítése és a meglévők újra hasznosítása.

KVVM

6.1.5. Az időszakos tavak, állóvizek hasznosítása természetes víztározóként a természetvédelmi elvekkel összhangban.

KVVM




Kohéziós Alap rendelet 2. cikk b) pont: környezetvédelem ERFA rendelet 4. cikk 4) pont:

24

környezetvédelem, benne vízgazdálkodás 6.1.6. A csatornák mentén kisebb mesterséges víztározók kialakítása.

KVVM



6.1.7. A települések csapadék- és belvízelvezető rendszereiből kikerülő víz tározása.

KVVM



6.1.8. Természetes és mesterséges víztározókon alapuló öntözőfürt létesítése összekapcsolva a meglévő csatornarendszerrel.

KVVM



6.1.9. Öntöző szövetkezés(ek), öntöző csoportok létrehozása, mintaértékű öntözési rendszer(ek) működtetésére.

FVM

EMVA

EMVA rendelet 30. cikk: a mezőgazdaság és az erdészet fejlesztéséhez és korszerűsítéséhez kapcsolódó infrastruktúra keretében: vízgazdálkodás

NKÖM

Nemzeti költségvetés EMVA ERFA


6.2. Intézkedés: Tanya-védelem, felújítás előmozdítása 6.2.1. Tájjellegű tanyák számbavétele.

6.2.2. A tájjellegű tanyák és tanyás kultúrtájaink nemzeti kulturális örökséggé nyilvánításának kidolgozása

NKÖM


6.2.3. A műemléki védelem alatt álló tanyák népi építészeti értékeinek fokozott sérülékenységük miatti célzott támogatása.

NKÖM, KÖH


25



6.2.3. A helyi védettséget élvező tanyák megfelelő színvonalú fenntartásának állami támogatása, táji-építészeti értéket képviselő épületek, építmények állagmegóvó védelmének támogatásos biztosítása

NKÖM



6.2.4. Tanyaépítés, felújítás állami támogatásának megteremtése, banki hitelfolyósítás lehetővé tétele.

OLÉH, PM


7.1.1. Az álláskeresők átképzése a potenciális foglalkoztatók igénye szerint.

FMM

ESZA

ESZA rendelet 3. cikk b) pont: Az álláskeresők és az inaktívak foglalkoztatásának elősegítése /képzés

7.1.2. Tanyasi álláskeresők regisztrációjának szorgalmazása a közmunkába való bekapcsolódás, képzés, munkába állás érdekében. [tanyai infrastrukturális beruházás, mint közmunka lehetőség a munkanélküliek számára.]

FMM

ERFA

ERFA rendelet 4. cikk 3) pont: Helyi foglalkoztatási és fejlesztési kezdeményezések, olyan lakókörnyezeti szolgáltatások, amelyek új munkahelyeket teremtenek

7.1.3. Mezőgazdasági és munkaügyi átképző központok figyelmének felhívása a tanyán élő álláskeresők speciális helyzetére.

FMM

ESZA

FVM

EMVA

ESZA rendelet 3. cikk d) pont: A humán tőke bevonása és fejlesztése: oktatási, képzési rendszerek modernizációja


7. Specifikus cél: A foglalkoztatás, ezáltal megélhetés és jövedelem biztosítása a tanyán élő népesség számára 7.1. Intézkedés: Álláskeresők munkához jutásának elősegítése

EMVA rendelet 21. cikk: szakképzési és tájékoztatási tevékenységek 7.1.4. Önfoglalkoztatóvá válás támogatása

FMM FVM

ESZA EMVA

ESZA rendelet rendelet 3. cikk b) pont: Az álláskeresők és az inaktívak foglalkoztatásának elősegítése /vállalkozásteremtés EMVA rendelet 54. cikk: támogatás vállalkozás létrehozására és fejlesztésére

7.2. Intézkedés: Tanyai gazdálkodás támogatása 7.2.1. Agrárlogisztikai központok, agrár-ipari parkok létesítése a szűk

FVM

26

EMVA

EMVA rendelet 30. cikk: a

belterületek tehermentesítésének érdekében.

mezőgazdaság és az erdészet fejlesztéséhez és korszerűsítéséhez kapcsolódó infrastruktúra

7.2.2. A tanyás (szállásos), részben külterjes legeltető állattartás külön támogatása.

FVM

EMVA


7.2.3. A tanyás térségek erdősítési programjainak felülvizsgálata, bizonyos térségekben az ökológiai kiegyenlítő felületek (fasorok, mezővédő erdősávok, erdőfoltok) tanyás településformához való igazítása.

FVM

EMVA

EMVA rendelet 43-49. cikkek: az erdészeti földterületek fenntartható használatát célzó intézkedések

7.2.4. Integrált, organikus tanyai gazdálkodás fejlesztése.

FVM

EMVA


7.2.5. A szerves trágya tervszerű, tudatos felhasználásának elősegítése, különös tekintettel a biogazdálkodás igényeinek összehangolására, a felszíni és a felszín alatti vizek minőségének védelme érdekében szükséges intézkedésekre.

FVM

EMVA

EMVA rendelet 31. cikk: A közösségi jogszabályokon alapuló előírások betartása: környezetvédelem

7.2.6. A víztakarékos termelésre való átállás támogatása (csepegtető öntözés, a párolgást csökkentő agrotechnikákra)

FVM

7.2.7. Az illegális ásott és fúrt kutak fenntartásának legalizálása a csepegtető öntözésre való átállással, a vízdíj kérdés tisztázása.

KVVM

7.2.8. Géncentrumok létrehozása, a hagyományos, ellenálló fajták szaporítása és terjesztése.

7.2.9. A Homokhátságon új, szárazságtűrő, homokot kedvelő növények tanyai termelésbe állításának támogatása.

EMVA rendelet 39. cikk: agrárkörnyezetvédelmi kifizetések EMVA

EMVA rendelet 30. cikk: a mezőgazdaság és az erdészet fejlesztéséhez és korszerűsítéséhez kapcsolódó infrastruktúra keretében: vízgazdálkodás

FVM

EMVA

EMVA rendelet 39. cikk: agrárkörnyezetvédelmi kifizetések (5. pont): genetikai erőforrások mezőgazdasági megőrzésére irányuló műveletek.

FVM

EMVA

EMVA rendelet 29. cikk: együttműködés új termékek, folyamatok és technológiák fejlesztése céljából a mezőgazdaság, az élelmiszer és az erdészet ágazatban 39. cikk: agrár-környezetvédelmi kifizetések

7.2.10. Kistermelői, értékesítési szövetkezések létrejöttének ösztönzése.

FVM

EMVA

EMVA rendelet 35. cikk: termelői csoportok

7.2.11. Az életképes tanyai gazdaságok méretének meghatározása, számuk külön támogatásokkal való növelése.

FVM

EMVA

EMVA rendelet 34. cikk: félig önellátó gazdálkodás

27

7.3. Intézkedés: Helyi termékek előállítása 7.3.1. Helyi élelmiszer-termékek kifejlesztésének és előállításának szorgalmazása a tradicionális ismeretek aktivizálásával.

FVM

EMVA

EMVA rendelet 29. cikk: együttműködés új termékek, folyamatok és technológiák fejlesztése céljából a mezőgazdaság, az élelmiszer és az erdészet ágazatban

7.3.2. Természetes anyagok felhasználásával nem élelmiszerjellegű termékfejlesztés szorgalmazása.

FVM

EMVA

EMVA rendelet 29. cikk: együttműködés új termékek, folyamatok és technológiák fejlesztése céljából a mezőgazdaság, az élelmiszer és az erdészet ágazatban 53. cikk: nem mezőgazdasági tevékenységgé történő diverzifikálás

7.3.3. Hagyományos kézműipari tevékenységek felélesztése.

FVM

EMVA

EMVA rendelet 53. cikk: nem mezőgazdasági tevékenységgé történő diverzifikálás

7.4.1. Tanyasi turizmus feltételeinek fejlesztése: tájjelleg megőrzése, tudatos hasznosítása (tájjellegű építés, gasztronómia, kézműipar, szálláshelyek).

FVM

EMVA

EMVA rendelet 55. cikk: A turisztikai tevékenységek ösztönzése

7.4.2. Tanyasi turizmussal kapcsolatos tájékoztatás, ismeretterjesztés, marketing.

FVM

EMVA


7.4.3. Tanyasi turizmus termékek, programok fejlesztése: Helyi jellegzetességek feltárása, programmá szervezése, szervezett természetjárás, túraútvonalak, programajánlatok kialakításának ösztönzése.

FVM

EMVA


FMM, IHM

ESZA ERFA

ESZA rendelet 3. cikk a) pont: Vállalatok és munkavállalók alkalmazkodóképességének javítása /sajátos foglalkoztatási rendszerek kialakítása EFA rendelet 4. cikk 2) pont: Információs társadalom

7.4. Intézkedés: Tanyasi turizmus erősítése

7.5. Intézkedés: Speciális foglalkoztatás feltételeinek megteremtése 7.5.1. Távmunka végzéshez oktatás és műszaki feltételek elősegítése.

28

7.5.2. Az elektronikus munkavégzés kultúrájának terjesztése.

FMM, IHM

7.5.3. Idénymunka körülményeinek rendezése, időszaki munkavállalás elősegítése.

FMM

ESZA ERFA

ESZA rendelet 3. cikk a) pont: Vállalatok és munkavállalók alkalmazkodóképességének javítása /sajátos foglalkoztatási rendszerek kialakítása EFA rendelet 4. cikk 2) pont: Információs társadalom

Rövidítések: BM: Belügyminisztérium EÜM: Egészségügyi Minisztérium FMM: Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium FVM: Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium GKM: Gazdasági és Közlekedési Minisztérium ICSSZEM: Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium IHM: Informatikai és Hírközlési Minisztérium KÖH: Kulturális Örökségvédelmi Hivatal KSH: Központi Statisztikai Hivatal KVVM: Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

NFH: Nemzeti Fejlesztési Hivatal NFT: Nemzeti Fejlesztési Terv NKÖM: Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma OLÉH: Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal OM: Oktatási Minisztérium OTH: Országos Területfejlesztési Hivatal RFF TNM: Regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter ROP: Regionális Operatív Program TOP: Területfejlesztési Operatív Program

29

4. A végrehajtáshoz szükséges további lépések és ütemezésük A tanyaprogram végrehajtása a 2-3. fejezetben összegzett intézkedéseken, illetve tevékenységeken keresztül történik. Elindításához a következő lépések szükségesek:

4.1. A tervezés további lépései 4.1.1. II. Nemzeti Fejlesztési Terv és új Nemzeti Agrár-Vidékfejlesztési Terv tervezésével kapcsolatos feladatok 1. A tanyarehabilitációs és fejlesztési program stratégiai részének továbbfejlesztése, részletes kidolgozása az alábbiak szerint: •

NFT II. tervezésbe illesztés: bekapcsolódás az ERFA, ESZA és Kohéziós Alapokra vonatkozó horizontális operatív programok, illetve régiós operatív programok tervezésébe: kormányzati szinten és tervezői munkacsoportok és háttérintézmények szintjén

•

Új Nemzeti Agrár-Vidékfejlesztési Terv tervezésbe illesztés: bekapcsolódás az EMVA-ra vonatkozó horizontális program tervezésébe: kormányzati szinten és tervezői munkacsoportok és háttérintézmények szintjén.

•

Tisztázandó kérdések: o A programok jelenleg folyó tematikus és területi lehatárolásában elhelyezni a tanyaproblematikát. o A tanya szempontjainak meghatározása mint jogosultsági kritérium, kedvezményezett – az egyes programok szerint. o Az önerő átvállalásának megoldási lehetőségei (önkormányzatok, tanyatulajdonosok).

Felelős kormányzati szerv: Országos Területfejlesztési Hivatal kezdeményezésére a Nemzeti Fejlesztési Hivatal és a felelős tárcák Felelős tervező: VÁTI Kht., Dél-Alföldi és Közép-Magyarországi régiók tervezői Ütemezés: 20005. november-2006. 4.1.2. Hazai forrásokból megoldható fejlesztések tervezésével kapcsolatos feladatok 1. A tanyarehabilitációs és fejlesztési program stratégiai részének továbbfejlesztése, részletes kidolgozása az alábbiak szerint: •

Amelyik fejlesztés nem támogatható valamely Európai Uniós támogatásból, azt a tárcaegyeztetések alapján az ágazati-tárca programokban elhelyezni, az erre vonatkozó támogatás, végrehajtás kidolgozása, beépítése a költségvetésbe.

•

Az önkormányzatok tanyafejlesztéssel kapcsolatos feladatai forrásoldalának biztosítása.

30

Felelős kormányzati szerv: Országos Területfejlesztési Hivatal, Felelős tervező: VÁTI Kht. Ütemezés: 20005. november-2006. 4.1.3. A tanyavillamosítás előkészítésével kapcsolatos tervezői feladatok: 1. A villannyal ellátatlan tanyák számszerű beazonosítása (tényadat) 2. Költséghatékonyság alapján számszerűen megállapítani: •

A vezetékes elektromos energiával ellátható tanyákat, azon belül: o közvetlen vezetékes bekötéssel ellátható tanyákat, o transzformátor kiépítésével ellátható tanyákat.

•

A megújuló energiaforrásokból elektromos energiával ellátható tanyákat.

•

Az egyéb módon elektromos energiával ellátható tanyákat (pl. aggregátor).

Felelős kormányzati szerv: Országos Területfejlesztési Hivatal, Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Felelős tervező: VÁTI Kht. Ütemezés: 2005. november 4.1.4. Kistérségi megvalósíthatósági tanulmányokkal kapcsolatos tervezés: 1. A kistérségi megvalósíthatósági tanulmányok tartalmi, formai követelményeinek, tervezési módszertanának kidolgozása Felelős kormányzati szerv: Országos Területfejlesztési Hivatal, Felelős tervező: VÁTI Kht. (alaptérképek átadása) Ütemezés: 2005. november 2. A kistérségi megvalósíthatósági tanulmányok elkészítésére pályázat kiírása Felelős kormányzati szerv: Országos Területfejlesztési Hivatal Ütemezés: 2005. december 3. A kistérségi megvalósíthatósági tanulmányok elkészítése Felelős kormányzati szerv: Országos Területfejlesztési Hivatal, Felelős tervező: kistérségi önkormányzati társulások Ütemezés: 2006. 1. félév

31

4.2. Szabályozási feladatok A stratégia 1.1. intézkedésében felsorolt szabályozási feladatok végrehajtása, elsődlegesen az 1.1.4. (Új, a kor követelményeinek megfelelő, jogilag is következetes tanya (ill. szórványtelepülés) definíció megalkotása és annak érvényesítése az építési és tervezési szabályozásban) és az 1.1.5. (KSH nyilvántartásban szerepeltetni a tanyát (külterületi lakos, külterületi lakó-, nem lakó épületek külön nyilvántartása) intézkedést tekintve, a következők szerint: 1. Tervezői javaslattétel, egyeztetés 2. Szükséges jogszabályi változtatások előkészítése, beépítése Felelős kormányzati szerv: Országos Területfejlesztési Hivatal Felelős tervező: VÁTI Kht. Ütemezés: 2006.

5 Javasolt szervezeti keret A tanyaprogram végrehajtásának szervezeti kérdéseire a következő javaslatok tehetők: 1.) A tanyaprogram végrehajtása a tanyavilág sokszínűségéből következően és a szubszidiaritás elvének megfelelően leghatékonyabban nem állami, hanem területi szinten képzelhető el. Vagyis a tanyaprogramot a végrehajtás szintjén ahol lehet, decentralizálni szükséges. Ezzel kapcsolatban területi szinten: •

A Dél-Alföldi és a Közép-Magyarországi régiók operatív programjaiba való beépítés történjen meg (amennyiben készülnek).

•

A Duna-Tisza-közi Homokhátság Területfejlesztési Operatív Programjába való beépítés történjen meg (amennyiben készülnek).

•

Az önkormányzatok feladatellátásában szereplő feladatok szervezése önkormányzati szinten vagy kistérségi (többcélú kistérségi társulás) keretben.

•

Fontos, hogy a tanyaügyben érintett települések, kistérségek, megyék és régiók összefogása – saját kezdeményezésükre – valósuljon meg.

2) Az állami feladatvállalás ugyanakkor ebben az esetben is szükséges az alábbiak terén: •

Kormányzati (állami) szinten biztosítható a forráskoordináció, azaz a tanyakérdés beillesztése az Európai Uniós forrásokhoz kapcsolódó (pénzügyi alapok, operatív programok) és a hazai támogatáspolitikába.

•

A szükséges források biztosítása az önkormányzati feladatokhoz.

•

A szakhatósági, szakági feladatok szervezése. 32

3) Mivel több éven áthúzódó fejlesztési programról van szó, amely több esetben kifejezetten helyi megoldásokat kíván, fontos, hogy a programnak legyen felelős területi szervezete. Például a tanyás megyék, kistérségek és önkormányzatok szövetségének (társulásának) megalakulása után egy általuk és a kormányzat által közösen létrehozott, – a szubszidiaritás és partnerség elvére építő – közhasznú tanyafejlesztő tervező, szervező társaság, melynek fő feladata a tanyás térségek átfogó, integrált és összehangolt fejlesztése lenne.

33

1. A helyzetelemzésből következő stratégiai összefüggések

Recommend Documents