2010. január 21.
60-1/2010.
1. A helyi önkormányzat és a helyi kisebbségi önkormányzat költségvetésének el készítése és elfogadása 1. Az önkormányzati gazdálkodás általános alapjai 1.1. A költségvetés készítésére alrendszerhez tartozó szervek
kötelezett,
a
helyi
önkormányzati
Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (továbbiakban: Áht.) 2. § (3) bekezdése határozza meg azokat az önkormányzati szerveket, amelyek évi költségvetés alapján gazdálkodnak: a helyi önkormányzatok helyi kisebbségi önkormányzatok önkormányzati költségvetési szervek mindazok a jogi személyek, amelyeket a törvény az önkormányzati alrendszerbe sorol (többcélú kistérségi társulások, jogi személyiségönkormányzati társulások) azon költségvetési szervek, amelyek alapítója az önkormányzati alrendszerbe tartozik. Megjegyzend/, hogy a jogi személyiség- önkormányzati társulások jogállása megváltozott. 2010. január 1. napjától a többcélú kistérségi társulásokhoz hasonlóan nem min/sülnek költségvetési szervnek, de költségvetési szervek módjára gazdálkodnak, és a költségvetési szervekkel azonos beszámolási kötelezettség terheli /ket. 1.2.
A költségvetési gazdálkodás alapelvei
a) Feladatellátás módja (Áht. 9. §) Az államháztartás körébe tartozó feladatot az állam részben vagy egészben költségvetési szervek útján lát el, vagy ellátásuk pénzügyi fedezetét részben vagy egészben, közvetlenül, vagy közvetve biztosítja. Az állami feladatok tartalmát és követelményeit az egyes ágazati törvények határozzák meg. Az állami feladatok ellátásában mind a négy alrendszer részt vesz, a feladatok ellátásához a költségvetésükben meghatározott módon és mértékben járulnak hozzá. A helyi önkormányzat, helyi kisebbségi önkormányzat csak akkor vállalhat új feladatot, ha ennek fedezete rendelkezésre áll. Amennyiben a fedezet már nem áll rendelkezésre, a feladatot meg kell szüntetni. b) A feladat teljesítésének módja (Áht. 12. § ) A költségvetési gazdálkodás legfontosabb szabálya bevételek beszedésének kötelezettsége, és a kiadások teljesíthet/sége. A bevételek elmaradása esetén a kiadások csökkenthet/k, zárolhatók, vagy törölhet/k. A legfontosabb és leggyakrabban alkalmazott eszköz a zárolás, a költségvetési kiadási el/irányzat éven belüli teljesítésének id/leges, feltételhez kötött korlátozása, felfüggesztése.
c) Az elszámolás módja (Áht. 13.§-13/A. §) A bevételeket, kiadásokat, finanszírozási célú pénzügyi m-veleteket, aktív és passzív elszámolásokat pénzforgalmi szemléletben, részletesen és teljes összegükben kell elszámolni. A törvény által biztosított mentességeket, kedvezményeket az elszámolás során figyelembe kell venni. Fontos el/írás, hogy az Európai Unióból származó forrásokat, adományokat, segélyeket elkülönítetten kell elszámolni, és csak arra a célra lehet felhasználni, amelyre az adományozó juttatta. d) A támogatások szabályai (Áht. 13/B. §, 15/A. §, 15/D. §) Az államháztartás alrendszereib/l, és az Európai Unió forrásaival finanszírozott, vagy támogatott szervezetek számára elszámolási kötelezettséget kell el/írni, a részükre céljelleggel, nem szociális ellátásként juttatott összegek rendeltetésszerfelhasználásáról. A támogatások átláthatóságát, a közpénzek felhasználásának ellen/rzését szolgálja, hogy a támogatott szervezetek, személyek nevét, a támogatás célját, összegét, a megvalósítás helyét az önkormányzat honlapján közzé kell tenni, honlap hiányában a helyben szokásos módon ki kell hirdetni. A közzétételi kötelezettség teljesítését a kincstár ellen/rizheti. Az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok támogatásának külön feltétele, a vezet/ állású munkavállalók, FB tagok, vezet/ tisztségvisel/k adatainak és javadalmazásának közzététele. 2.
Az átmeneti gazdálkodás szabályai
2. 1. Az átmeneti gazdálkodásról szóló rendelet (Áht.76. §) A törvény lehet/séget ad arra, hogy az önkormányzat átmeneti gazdálkodásról szóló rendeletet fogadjon el, ha január 1. napjáig nem alkotta meg a tárgyévi költségvetési rendeletét. A rendeletben a képvisel/-testület felhatalmazást adhat a polgármesternek a bevételek folytatólagos beszedésére, és a kiadások teljesítésére, és meghatározhatja, hogy milyen intézkedéseket tehet a polgármester a rendelet keretein belül. A rendelet a költségvetési rendelet hatálybalépésével egyidej-leg hatályát veszti, a teljesített kiadásokat, beszedett bevételeket be kell illeszteni a költségvetési rendeletbe. 2.2.
Az átmeneti gazdálkodás szabályai
Az átmeneti gazdálkodásról szóló rendelet megalkotása csupán jog, de nem kötelesség a képvisel/-testület számára. A rendelet hiányában az átmeneti id/szakban a polgármester jogosult arra, hogy az önkormányzatot a jogszabályok alapján megillet/ bevételeket beszedje, és az el/z/ évi kiadási el/irányzaton belül az id/arányos kiadásokat teljesítse. Az átmeneti gazdálkodásról be kell számolni, a teljesített kiadásokat és beszedett bevételeket ebben az esetben is be kell illeszteni a költségvetési rendeletbe. Az átmeneti gazdálkodásra vonatkozó el/írások értelemszer-en vonatkoznak a kisebbségi önkormányzatokra is.
3. Eljárási szabályok 3.1.
A döntés formája (Áht. 65. § )
A helyi önkormányzat rendeletben állapítja meg költségvetését. A helyi önkormányzat költségvetési rendeletébe változatlan formában kell beépíteni az illetékességi területén m-köd/ kisebbségi önkormányzatok költségvetését, amelyet a kisebbségi önkormányzat képvisel/-testülete határozatban fogad el. A többcélú kistérségi társulások önállóan, költségvetési határozatban állapítják meg költségvetésüket. 3.2.
A döntés el/készítése (Áht. 68. § )
A tervezési munka a költségvetési törvényjavaslat és az önkormányzati pénzügyi szabályozás alapulvételével indul meg, ezek jelentik a költségvetési koncepció alapját. A rendelettervezetet az elfogadott állami költségvetési törvényben megállapított támogatások és szabályozás alapján kell elkészíteni. A rendelettervezet elkészítésekor emellett „Az államháztartás m-ködési rendjér/l” szóló 292/2009.(XII.19.) Korm. rendelet (Ámr.) el/írásait javasolom alkalmazni. Az Ámr. 240.§ (2) bekezdése szerint a rendelet 1-44.§-ai 2010. január 1. napján hatályba léptek, ezzel egyidej-leg a 249.§ (2) bekezdés a) pontja értelmében a régi jogszabály, a 217/1998. (XII.30.) Korm. rendelet hatályát vesztette. Az új Ámr. 241.§ (2) bekezdése szerint a költségvetési tervezésre vonatkozó el/írások közül a 24-40.§-ban foglalt el/írásokat els/ alkalommal a 2011. évi költségvetés tervezésekor kell alkalmazni, az el/bbiek szerint nincs más hatályban lév/ jogszabályi el/írás, amely a tervezés jogi alapját jelenthetné. 3.3.
A kisebbségi önkormányzattal történ/ egyeztetés
A kisebbségi önkormányzattal történ/ egyeztetés szabályait a helyi önkormányzat és helyi kisebbségi önkormányzat között, az Áht. 68. § (3) bekezdésében foglalt szabályok alapján megkötött együttm-ködési megállapodás határozza meg. Maga a törvény rendkívül rövid határid/ket állapít meg. A jegyz/ a költségvetési törvényt a kihirdetését követ/ egy munkanapon belül átadja a kisebbségi önkormányzat elnökének. A kisebbségi önkormányzat elnöke ugyancsak egy munkanapon belül köteles átadni a jegyz/nek az elfogadott költségvetési határozatot. A kisebbségi önkormányzat képvisel/-testülete a megállapodásban rögzített határid/n belül véleményezi a költségvetési koncepciót, és a költségvetési rendelet tervezetét. A képvisel/-testület véleményét tartalmazó határozatot a kisebbségi önkormányzat elnöke egy munkanapon belül köteles megküldeni a jegyz/nek. 3.4 A költségvetési rendelet tervezetének elkészítése Az Áht. 71.§ (1) bekezdése értelmében a költségvetési rendelet tervezetét a jegyz/ készíti el. A tervezet el/készítésében célszer- bevonni az intzéményvzet/ket is. A Kjt-ben meghatározott esetekben a költségvetés tervezetét a szakszervezettel is véleményeztetni kell.
3.5.
A közoktatási intézmények költségvetésére vonatkozó külön el/írások
A közoktatási intézmények költségvetését kizárólag „a közoktatásról” szóló 1993. évi LXXIX. törvény 102.§ (3) bekezdésében foglalt véleményezési eljárás keretében lehet elfogadni. Az intézmény költségvetését véleményeznie kell az alkalmazotti közösségnek, a diákönkormányzatnak, és az iskolaszéknek. Amennyiben a közoktatási intézményben kisebbségi nyelvi oktatás folyik a közoktatási törvény el/írásainak megfelel/en, a közoktatási intézmény költségvetésér/l külön ki kell kérni a kisebbségi önkormányzat egyetértését vagy véleményét. A nyilvánosság megkívánja, hogy az egyeztetések eredményét belefoglalják a költségvetési rendeletr/l szóló el/terjesztésbe, illetve csatolják a képvisel/-testület jegyz/könyvéhez. 3.6.
A könyvvizsgáló véleménye
„A helyi önkormányzatokról” szóló 1990. évi LXV. törvény 92/C: § (2) bekezdése értelmében a megyei önkormányzat és a megyei jogú város önkormányzata esetében a költségvetési rendelettervezethez csatolni kell a könyvvizsgáló írásos véleményét is. 3.7.
A bizottsági vélemények
A polgármester a 3.3.-3.6. pontokban felsorolt szervek véleményével együtt küldi meg a szervezeti és m-ködési szabályzatban meghatározott bizottságoknak a rendelettervezetét. Az eljárás végeztével a rendelettervezetet a felsorolt véleményekkel együtt kell a képvisel/-testület elé terjeszteni. A véleményezési eljárást a jegyz/könyvben megfelel/en dokumentálni kell. Az el/terjesztésnek tartalmaznia kell az egyeztetési eljárás során felmerült véleményeket. A nyilvánosság biztosításának másik módja, ha a keletkezett dokumentumokat csatolják a jegyz/könyvhöz. 3.8.
A rendelet elfogadásával kapcsolatos határid/k
Az Áht. 71. § és 72. § értelmében a polgármester február 15-ig nyújtja be a költségvetési rendelet tervezetét a képvisel/-testületnek, és március 17. napjáig tájékoztatja a Magyar Államkincstárt az elfogadott költségvetésr/l. 4. A költségvetési rendelet tartalmi elemei 4.1.
A címrend (Áht. 67. §)
Az önkormányzati költségvetési szervek címrendet alkotnak, az azonos tevékenységet végz/ költségvetési szervek közül több is alkothat egy címet. A költségvetési szervekhez nem tartozó kiadásokat, bevételeket ugyancsak címekre kell bontani. A képvisel/-testületnek a rendeletben meg kell határoznia a címrendet. Az új szabályok szerint az önállóan m-köd/ és gazdálkodó költségvetési szervek alkothatnak címet. Az Áht. 90.§ értelmében az önállóan m-köd/ és gazdálkodó költségvetési szerv költségvetése tartalmazza a hozzá sorolt önállóan m-köd/ költségvetési szervek költségvetési keretét is.
A költségvetési keret az önállóan m-köd/ költségvetési szerv kiadási keretét, egyes bevételeit és a létszámkeretét foglalja magába. 4.2.
A költségvetési rendelet kötelez/ tartalma
a) Az Áht. 68/A. § értelmében a helyi önkormányzat és a helyi kisebbségi önkormányzat költségvetésében is el kell különíteni egymástól a m-ködési és felhalmozási célú bevételeket. b) A rendelet kötelez/ tartalmi elemeit az Áht. 69.§ (1) bekezdés határozza meg: A rendelet tartalmazza a m-ködési és felhalmozási célú – a finanszírozási célú m-veletek és az el/z/ évi pénzmaradvány nélküli tárgyévi költségvetési bevételeket, kiadásokat, amelyek magukban foglalják a személyi jelleg- el/irányzatokat, és az ezeket terhel/ járulékokat, a dologi költségeket, az ellátottak pénzbeli juttatásait, a speciális célú támogatásokat, és a felhalmozási (felújítás, beruházás, egyéb felhalmozási) kiadásokat, valamint a költségvetési létszám el/irányzatot. d) A rendeletben ki kell mutatni a hiány vagy többlet összegét. Az Áht. 8/A. § értelmében az önkormányzatnak a költségvetési rendelet elfogadásakor jóvá kell hagyni a hiány finanszírozásának módját. Erre szolgálnak a finanszírozási tárgyú pénzügyi m-veletek: a hitel felvétel, és törlesztése, az értékpapír kibocsátása, értékesítése, visszavonása, szabad pénzeszközök betétként való elhelyezése, vagy visszavonása. Nagyon fontos el/írás, hogy a finanszírozási tárgyú pénzügyi m-veletek költségvetési el/irányzatként, illetve annak teljesítéseként nem jeleníthet/k meg. A finanszírozási célú pénzügyi m-veleteket, az aktív és passzív pénzügyi m-veleteket nem lehet a költségvetési hiányt, illetve költségvetési többletet módosító költségvetési bevételként, illetve költségvetési kiadásként elszámolni. A képvisel/-testület ezért akkor jár el helyesen, ha a költségvetési rendeletben kimutatja a költségvetési hiány, vagy többlet összegét. Tervezett hiány esetén rendelkezni kell arról, hogy az önkormányzat milyen finanszírozási célú m-veletekkel fogja fedezni a hiány összegét. A hiány fedezetéül szolgáló hitel, vagy kötvénykibocsátás összegét azonban nem lehet a költségvetési bevételek között számba venni. e) A költségvetési szervek költségvetésének beépítése a rendeletbe Az Áht. 69.§ (2) bekezdése értelmében az önkormányzat rendelete összevontan és külön-külön is tartalmazza az önkormányzati hivatal, valamint az irányítása alá tartozó egyéb költségvetési szervek költségvetését, költségvetési kereteit, változatlan formában beépítve a kisebbségi önkormányzat költségvetési határozatát. A képvisel/testület dönt mindazokról a lakossági és közösségi szolgáltatásokról és támogatásokról, amelyeket nem helyi önkormányzati, helyi kisebbségi önkormányzati szervek útján végeztet. A képvisel/-testület szabadon állapítja meg költségvetését, ezért más el/irányzatokról is dönthet. A költségvetési szervek jogállásáról szóló 2008. évi CV. törvény (státusztörvény) hatálybalépésével kapcsolatos új rendelkezés, ha a helyi önkormányzat, vagy a többcélú kistérségi társulás megállapodást köt más helyi önkormányzattal, vagy többcélú kistérségi társulással költségvetési szerve gazdálkodási, m-szaki feladatainak ellátására, a költségvetési szerv költségvetése az irányítást végz/ önkormányzat költségvetésébe épül be. Azaz annak az
önkormányzatnak a költségvetésében szerepel, amelyik státusztörvény szerinti irányítási jogokat gyakorolja, és nem kerül át annak az önkormányzatnak a költségvetésébe, amelynek költségvetési szerve a gazdálkodási, m-szaki feladatokat ellátja. f) A körjegyz/ség költségvetése Az Áht. 69.§ (4) bekezdésében foglalt el/írásoknak megfelel/en a körjegyz/ség költségvetése a körjegyz/ség székhelye szerinti önkormányzat költségvetésében szerepel. A körjegyz/ségben résztvev/ települések mindegyike önálló költségvetéssel rendelkezik, amely magában foglalja az egyes önkormányzatok irányítása alá tartozó költségvetési szervek költségvetését is. A körjegyz/ség költségvetését a költségvetési rendeletek elfogadása el/tt, együttes ülésen kell elfogadni. (Ötv. 40.§ (1) bek.) g) A társulások költségvetésének elfogadása Az Áht. 69.§ (4) bekezdése szerint a helyi önkormányzatok intézményi társulásban ellátott feladata, a társulás által fenntartott költségvetési szerv költségvetése – a feladatellátást végz/ költségvetési szerv székhelye szerinti önkormányzat költségvetésében szerepel. Az együttm-köd/ önkormányzatok azonban a társulási megállapodásban eltérhetnek ett/l az el/írástól.
h) A pénzeszközátadások elszámolása A helyi önkormányzatok, a többcélú kistérségi társulások, a jogi személyiségtársulások, a helyi és országos kisebbségi önkormányzatok, egymás közti pénzeszköz átadását, illetve az irányításuk alá nem tartozó költségvetési szervek, illetve az államháztartás más alrendszere részére juttatott pénzeszközök tárgyévben az átadónál támogatás érték- kiadásként, az átvev/nél támogatásértékbevételként, tárgyéven túl pénzmaradványként kell kezelni. 4.3.
A költségvetési rendelet szerkezete (Áht. 69.§,71.§ (3) bekezdés, 73.§,)
az önkormányzat és az önállóan m-köd/ és gazdálkodó költségvetési szerveinek, önállóan m-köd/ költségvetési szerveinek bevételei forrásonként (PM tájékoztató szerinti bontásban), az önkormányzat és költségvetési szerveinek m-ködési és fenntartási kiadási el/irányzatai költségvetési szervenként, ezen belül kiemelt el/irányzatonként, a felújítási kiadásokat célonként, a felhalmozási kiadásokat feladatonként, az önkormányzati hivatal költségvetését, ezen belül külön tételben az általános, és céltartalék összegét. Itt kell kimutatni a hiány, vagy többlet tervezett összegét, valamint a költségvetési hiány bels/, küls/ finanszírozására szolgáló finanszírozási m-veletek bevételeit, kiadásait, m-ködési és felhalmozási célú tagolásban, a létszám el/irányzatokat költségvetési szervenként, a köz-foglalkoztatottak számát,
a többéves kihatással járó feladatok el/irányzatait éves bontásban, a m-ködési és felhalmozási célú bevételeket tájékoztató jelleggel, mérlegszer-en, egymástól elkülönítetten, de a finanszírozási m-veleteket is figyelembe véve együttesen is egyensúlyban.,a helyi kisebbségi önkormányzat költségvetése elkülönítetten és a helyi önkormányzat költségvetésével együtt is, el/irányzat-felhasználási ütemterv, EU projektek bevételi, kiadásai, a költségvetési évet követ/ 2 év várható el/irányzatai. 4.4.
A költségvetési rendelettervezetr/l szóló el/terjesztés kötelez/ tartalma
A költségvetési rendelet elfogadásakor a polgármester tájékoztatja a képvisel/ket az önkormányzat gazdálkodását befolyásoló egyéb adatokról. Ezek körébe tartoznak az Áht. 118.§ (1) bekezdésének, 2. c) pontja, és (2) bekezdés e) pontja szerinti közvetett támogatások: ellátottak térítési díjának méltányossági alapon történ/ elengedésének összege a lakosság részére lakásépítés és felújítás céljára adott kölcsönök elengedésének összege a helyi adó és gépjárm-adóból méltányossági alapon adott kedvezmény, mentesség összege, adónemenként helyiségek, eszközök hasznosításából származó bevételb/l nyújtott kedvezmények egyéb nyújtott kedvezmény, kölcsön elengedésének összege Az Áht. 118.§ (1) bekezdés többféle mérleg és kimutatás, a képvisel/-testület rendeletében meghatározott tartalommal történ/ bemutatását írja el/. A helyi önkormányzat összevont költségvetési mérlege, a kisebbségi önkormányzat költségvetési mérlege, a többéves kihatással járó feladatok a rendelet részét képezik. A közvetett támogatásokra vonatkozó adatokat a költségvetési rendeletnek nem kell tartalmaznia, azonban a nyilvánosság biztosítása érdekében bele kell foglalni /ket a rendelet el/terjesztésébe. 4.5. A tartalékkal való rendelkezés, átcsoportosítás jogának átruházása
és
az
el/irányzatok
közötti
Az Áht. 73.§ (3) bekezdése szerint a képvisel/-testület a tartalékokkal való rendelkezés jogát a rendeletben meghatározott keretek között a polgármesterre, vagy a bizottságra átruházhatja. Nagyon fontos, hogy a képvisel/-testületnek az átruházással egyidej-leg meg kell határoznia azokat a feltételeket, amelyek között a polgármester vagy a bizottság a részére átruházott hatáskörben döntést hozhat. Ilyen feltétel lehet a keretösszeg konkrét, vagy százalékos meghatározása, illet/leg a képvisel/-testület tájékoztatásának szabályozása. Az Áht. lehet/vé teszi azt is, hogy képvisel/-testület a jóváhagyott el/irányzatok és létszámkeretek közötti átcsoportosítás jogát ruházza át a polgármesterre vagy a bizottságra. Ebben az esetben is meg kell határoznia a jog gyakorlásának feltételeit.
Az Áht. 98.§ értelmében maga a költségvetési szerv vezet/ is végrehajthat bizonyos átcsoportosításokat. Közszolgáltató költségvetési szervek esetében a költségvetési szerv vezet/je saját hatáskörben hajthat végre átcsoportosítást a m-ködési és felhalmozási célú, illet/leg a kölcsönök el/irányzat között. A közhatalmi költségvetési szerv, azaz a polgármesteri hivatal vezet/jét, a körjegyz/t, a többcélú kistérségi társulás munkaszervezetének vezet/jét nem illeti meg ez a jogkör. Mind a közszolgáltató, mind a közhatalmi költségvetési szervek vezet/it megilleti az a jogkör, hogy a m-ködési és felhalmozási költségvetésen belül, az egyes kiemelt el/irányzatok között átcsoportosítást hajtsanak végre. Fontos, hogy ez az átcsoportosítás nem irányulhat a személyi el/irányzatok növelésére, és a dologi költségek között megtervezett, a szellemi tevékenység szerz/déssel, számla ellenében történ/ elvégzésére irányuló kiadási el/irányzat növelésére. 4.6.
A hitelm-veletek végzése, a szabad pénzeszközök lekötése
A hitel felvétele és az átmenetileg szabad pénzeszközök lekötése az Áht. 8/A.§ értelmében finanszírozási tárgyú pénzügyi m-velet, amelyre a képvisel/-testület jogosult. A költségvetési rendeletben ezért meg kell határozni a hitelm-veletekkel kapcsolatos hatásköröket. (Áht.75.§.) Az Ámr. 176.§ (3) bekezdése értelmében a helyi önkormányzati és helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szervek kizárólag a számlavezet/ pénzintézetnél köthetik le az átmenetileg szabad pénzeszközeiket.
4.7.
Az önkormányzati költségvetési szervek pénzellátása
Az Ámr. kizárólag az államháztartás központi szintjéhez tartozó költségvetési szervek, és az önkormányzatok pénzellátását szabályozza. A helyi önkormányzati és helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szervek pénzellátására azonban jelenleg is az 1991. évi XX. törvény 140. § (1) bekezdés g) pontja vonatkozik, amely szerint a pénzellátást a jegyz/ végzi a költségvetési rendeletnek megfelel/en. A rendeletben ezért meg kell határozni a képvisel/-testület irányítása alá tartozó költségvetési szervek pénzellátására vonatkozó szabályokat is. 4.8.
Önkormányzati biztos
Az Ámr. 167.§ (1) és (2) bekezdése értelmében a helyi önkormányzat képvisel/testülete rendeletében szabályozott módon önkormányzati biztost rendel ki az irányítása alá tartozó költségvetési szervhez, ha annak elismert tartozásállománya eléri a rendeletben, illetve az Áht-ban el/írt id/t és mértéket. Az önkormányzati biztos kirendelésének általános feltételeit az Áht.100/D. § -a állapítja meg. A kirendelés feltétele, hogy a költségvetési szerv 30 napon túli elismert tartozásállománya eléri az eredeti költségvetési f/összeg 10%-át, vagy 150 millió Ft-ot, és a költségvetési szerv egy hónapon belül nem tudja 30 nap alá szorítani a tartozások id/tartamát. A törvény lehet/séget ad arra, hogy a képvisel/-testületek ennél szigorúbb szabályokat állapítsanak meg, mind a tartozásállomány összegét, mind pedig a lejárat id/tartamát alacsonyabb mértékben állapítsák meg.
5. A költségvetési szervek költségvetése 5.1. Alapelvek Az Áht. 87.§-a kimondja, hogy a költségvetési szerv a jóváhagyott költségvetése, vagy költségvetési kerete alapján, és a jogszabályban meghatározott feltételek és követelmények megtartásával köteles gazdálkodni. A költségvetési szervek gazdálkodása során betartandó alapkövetelmények: - Gazdaságosság: A kiadás vagy ráfordítás a jogszabályban el/írt, vagy az általánosan elvárt min/ség mellett a lehet/ legkisebb legyen - Hatékonyság: A nyújtott szolgáltatás és az el/állított termék, ellátott feladat eredményének értéke (v. ebb/l származó bevételnek) és a kiadások, ráfordítások különbsége a lehet/ legnagyobb legyen. - Eredményesség: A kit-zött célok megvalósuljanak, a tevékenység tervezett és tényleges hatása között ne legyen különbség. 5.2. A tervezés folyamata Az Áht. 90.§ értelmében az önállóan m-köd/ és gazdálkodó költségvetési szerv költségvetése tartalmazza a hozzá sorolt önállóan m-köd/ költségvetési szervek költségvetési keretét is. A költségvetési keret az önállóan m-köd/ költségvetési szerv kiadási keretét, egyes bevételeit és a létszámkeretét foglalja magába. Az önállóan m-köd/ és gazdálkodó költségvetési szervnek kell tehát megterveznie a hozzá rendelt önállóan m-köd/ költségvetési szervek költségvetési keretét is. A tervezés során érvényesíteni kell a gazdaságosság, hatékonyság, eredményesség követelményeit. 5.3. A költségvetési szervek költségvetésének tartalma Az Áht. 90.§ (3) bekezdése értelmében a költségvetési szervek költségvetése szakmai, fenntartási, felhalmozási célú kiemelt el/irányzatok formájában tartalmazza a pénzügyi-költségvetési feltételeket. Meghatározza a személyi és tárgyi feltételeket, az ellátandó tevékenység min/ségi, szakmai és mennyiségi jellemz/it, valamint a megvalósítási és teljesítménytervet. Az önállóan m-köd/ és gazdálkodó szervek költségvetése tartalmazza a hozzájuk rendelt önállóan m-köd/ költségvetési szervek költségvetési keretét is, amely a szakmai feladatellátáshoz kapcsolódó pénzügyiköltségvetési feltételeket jelenti, kiemelt el/irányzatokként csoportosított jogcímek szerint, valamint a személyi és tárgyi feltételek meghatározását, az ellátandó tevékenység szakmai, min/ségi, mennyiségi jellemz/it, megvalósítási és teljesítmény tervet. 5.4. A megvalósítási terv Az Áht. 90.§ (4) bekezdés szerint a megvalósítási terv a költségvetési szerv közfeladat ellátása el/feltételeinek, valamint a szakmai megvalósítás folyamatának leírását jelenti. Az el/feltételek közé soroljuk a szakmai, bérpolitikai, költségvetési és finanszírozási jogszabályokat, el/írásokat. A megvalósítási terv meghatározása minden költségvetési szerv esetében kötelez/.
5.5. A teljesítményterv A teljesítményterv megalkotása nem minden esetben kötelez/, akkor kell meghatározni, ha az irányító szerv, vagy az Áht.100/H. §-a ezt el/írta. A költségvetési szerv számára meghatározott mérhet/, és számszer-sített éves követelményeket, közfeladatellátási teljesítményt tartalmazza. A teljesítménytervnek a szerv tevékenységére vonatkozóan – az irányító szerv döntése szerint- az alkalmazott finanszírozási módon, önköltségszámításon, vagy a legjobb gyakorlaton alapuló értékelésen kell alapulnia. A megvalósítási terv és a teljesítményterv ágazatonkénti mintájának kidolgozására a Pénzügyminisztérium közbeszerzési pályázatot hirdetett. Egyes ágazatokban a pályázat 2009. november 30-án eredménnyel zárult. Néhány ágazatban, köztük az önkormányzati igazgatásban új pályázatot írtak ki, amely január 11-én járt le. A nyertes pályázók mindkét esetben 90 napot kaptak a minták kidolgozására, így azok közzététele csupán a tavasszal várható. Az Áht. 125.§ értelmében ezért az irányító szerv ebben az évben eltekinthet a megvalósítási terv elfogadásától. 5.6. A személyi el/irányzatok tartalma Az Áht. 91.§ (1) bekezdés szerint a személyi el/irányzatok magukban foglalják a foglalkoztatottak, és a választott vezet/k törvényen alapuló rendszeres, és nem rendszeres juttatásait, és a bizottságok nem képvisel/ tagjainak juttatásait, a teljesítményösztönzésre szolgáló keretet, és a kereset kiegészítések fedezetét, valamint az egyéb juttatások összegét. 5.7. A közhatalmi költségvetési szervekre vonatkozó külön el/írások Az Áht. 100/G. §-ába foglalt szabályok szerint a közhatalmi költségvetési szervek alaptevékenységének pénzügyi fedezetét a forrásai összegéhez igazodó, a közhatalmi bevételek tekintetében a fizetési kötelezettséget el/író jogszabályban foglaltaknak megfelel/en számított kiadási el/irányzat tartalmazza. A közhatalmi költségvetési szervek nem léphetik túl a számukra engedélyezett költségvetési létszámkeretet. Finanszírozásuk általában id/arányosan történik, a felhalmozási célú el/irányzatok körében lehet/ség van teljesítményarányos finanszírozásra is. A helyi önkormányzatok hivatalai esetében a központi költségvetési szervekkel ellentétben nem kell jutalmazási és céljuttatási el/irányzatot tervezni, a jutalom kifizetésére a képvisel/testület engedélyével kerülhet sor. 5.8. A közszolgáltató költségvetési szervekre vonatkozó külön el/írások A közszolgáltató költségvetési szervek m-ködésének fedezete a forrásaival azonos kiadási el/irányzat. A közintézményekben a megállapított létszámkeret nem léphet/ túl, a közintézetekben, vállalkozó közintézetekben, és a közüzemekben ezek az el/irányzatok saját hatáskörben túlléphet/k.
Folyamatábra az önkormányzati költségvetési rendelet elfogadásához A költségvetési rendelettervezetet a jegyz/: EGYEZTETI A költségvetési szervek vezet/ivel
A kisebbségi önkormányzat elnökével
VÉLEMÉNYEZTETI az egész rendelettervezetre vonatkozóan - könyvvizsgáló a közalkalmazottakra vonatkozóan - a szakszervezet helyi önkormányzati köztisztvisel/kre vonatkozóan - a helyi munkavállalói érdekképviseleti szerv közoktatási intézményre vonatkozóan – o az alkalmazotti közösséget, o iskolaszék, iskolai szül/i szervezetet, o iskolai diákönkormányzatot, o kisebbségi önkormányzat véleménye szükséges, o szakiskola/szakközépiskola esetén a megyei gazdasági kamarát. A mikrotársulásoknál a költségvetést érint/ döntéshez -a társulási megállapodásban foglalt eljárási rend szerint- a képvisel/-testületek mindegyikének egyetért/ véleménye szükséges. A körjegyz/ség költségvetésér/l az érintett önkormányzatok együttes testületi ülésen döntenek. Az egyeztetésr/l, véleményezésr/l írásbeli dokumentumot kell készíteni, ezzel együtt terjeszthet/ a bizottságok elé. Pénzügyi Bizottság –az egész rendelettervezetet, más m-köd/ bizottság- az SZMSZ szerint véleményezi. A polgármester a rendelettervezetet a bizottságok által megtárgyalt, írásbani véleménnyel, írásos könyvvizsgálati jelentéssel együtt terjeszti a képvisel/-testület elé. A költségvetési rendelet ezt követ/en alkotható meg. A költségvetési rendelet elfogadását követ 1 munkanapon belül a jegyz/ a kisebbségi önkormányzat elnökének rendelkezésére bocsátja azt.
