1-2 hrsz-ú ingatlanokra. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK [Véleményezésre]

EGERVÁR KÖZSÉG

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA a 310, 382/2 és 02080/1-2 hrsz-ú ingatlanokra

ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK [Véleményezésre] MEGBÍZÓ: Egervár Község Önkormányzata 8913 Egervár, Vár u. 2. FELELŐS TERVEZŐ: Fercsák Ágnes településmérnök TT-20-0277 2014. október Munkaszám: 7/2014. Készítette:

Közreműködő tervezők: Településtervezés: Fercsák Ágnes településmérnök TT-20-0277

Táj, Zöldfelület, Környezet: Nádai Brigitta okl. táj-és kertépítész mérnök környezetrendezési szakmérnök TT/1T, K/1 01-5049

Közlekedés: Kormosné Bónus Gyöngyi okl. üzemmérnök Tkö 20-0225

Vízi és gáz közmű: Sáfár Árpád okl. építőmérnök TV 20-0025 GO 20-0025

Villamos energia és Hírközlés közmű: Baranyai Péter okl. villamosmérnök TH és TH 19-0762

Tartalomjegyzék 1

BEVEZETÉS, ELŐZMÉNYEK ....................................................................................................... 5 Tervezés közbeni szükséges változtatások .................................................................................... 5 2 HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ ............................................................................................. 5 2.1 Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban, térségi kapcsolatok ...... 5 2.1.1 A változással érintett területek elhelyezkedése ..................................................................... 6 2.2 A területfejlesztési dokumentumokkal (Országos Területfejlesztési Koncepcióval és a területileg releváns megyei, valamint térségi területfejlesztési koncepciókkal és programokkal) való összefüggések vizsgálata 7 2.2.1 Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció 2013. .................................................. 7 2.2.2 Zala Megye Területfejlesztési Koncepciója .......................................................................... 8 2.3 A területrendezési tervekkel való összefüggések vizsgálata .......................................................... 8 2.3.1 A 2003. évi XXVI. tv. az Országos Területrendezési tervről ................................................. 8 2.3.2 Zala Megyei Közgyűlés 22/2010. (XI. 25.) ÖR számú rendelete Zala Megye Területrendezési Terve módosítása ..................................................................................................................................... 9 2.4 A szomszédos települések hatályos településszerkezeti terveinek – az adott település fejlesztését befolyásoló – vonatkozó megállapításai .......................................................................................................10 2.5 Hatályos településfejlesztési döntések bemutatása .......................................................................11 2.5.1 A hatályos fejlesztési koncepció, integrált településfejlesztési stratégia vonatkozó megállapításai .........................................................................................................................................11 2.5.2 Hatályos településfejlesztési és településrendezési szerződések ...........................................11 2.6 A település településrendezési tervi előzményeinek vizsgálata .....................................................11 2.6.1 A hatályban lévő településrendezési eszközök.....................................................................11 2.6.2 A hatályos településszerkezeti terv megállapításai, megvalósult elemek ..............................11 2.7 A település társadalma, A település humán infrastruktúrája .........................................................12 2.8 A település gazdasága .................................................................................................................12 2.8.1 A település gazdasági súlya, szerepköre ..............................................................................12 2.8.2 A település főbb gazdasági ágazatai, jellemzői ....................................................................12 2.8.3 A gazdasági szervezetek jellemzői, fontosabb beruházásai települést érintő fejlesztési elképzelése 12 2.8.4 A gazdasági versenyképességet befolyásoló tényezők (elérhetőség, munkaerő képzettsége, K+F stb.) 12 2.8.5 Ingatlanpiaci viszonyok (kereslet-kínálat) ...........................................................................13 2.9 Az önkormányzat gazdálkodása, a településfejlesztés eszköz- és intézményrendszere, Településüzemeltetési szolgáltatások ...........................................................................................................13 2.10 A táji és természeti adottságok vizsgálata ................................................................................13 2.10.1 Természeti adottságok ........................................................................................................13 2.10.2 Tájhasználat, tájszerkezet ...................................................................................................13 2.10.3 Tájtörténeti vizsgálat ..........................................................................................................13 2.10.4 Védett, védendő táji-, természeti értékek, területek..............................................................14 2.10.5 Tájhasználati konfliktusok és problémák értékelése.............................................................14 2.11 Zöldfelületi rendszer vizsgálata...............................................................................................14 2.11.1 A települési zöldfelületi rendszer elemei .............................................................................14 2.11.2 A zöldfelületi rendszer konfliktusai és problémái ................................................................15 2.12 Az épített környezet vizsgálata................................................................................................15 2.12.1 Területfelhasználás vizsgálata.............................................................................................15 2.12.2 A telekstruktúra vizsgálata..................................................................................................16 2.12.3 Önkormányzati tulajdon kataszter .......................................................................................16 2.12.4 Az épületállomány és a környezet geodéziai felmérése ........................................................16 2.12.5 Az építmények vizsgálata ...................................................................................................16 2.12.6 Az épített környezet értékei ................................................................................................16 2.13 Közlekedés .............................................................................................................................16 2.13.1 Hálózatok és hálózati kapcsolatok.......................................................................................16 2.13.2 Közúti közlekedés ..............................................................................................................17 2.13.3 Közösségi közlekedés .........................................................................................................17 2.13.4 Kerékpáros és gyalogos közlekedés ....................................................................................17 2.13.5 Parkolás .............................................................................................................................17 2.14 Közművesítés .........................................................................................................................17 2.14.1 Víziközművek ....................................................................................................................17 2.15 Energia...................................................................................................................................19 1.1

2.15.1 Energiagazdálkodás és energiaellátás (villamos energia, közvilágítás, gázellátás, távhőellátás és más ellátórendszerek).......................................................................................................................... 19 2.15.2 Megújuló energiaforrások alkalmazása, a környezettudatos energiagazdálkodás lehetőségei 20 2.15.3 Az önkormányzati intézmények energiahatékonysági értékelése ......................................... 20 2.15.4 Elektronikus hírközlés (vezetékes elektronikus hálózat, vezeték nélküli hírközlési építmények) 20 2.16 Környezetvédelem (és településüzemeltetés)........................................................................... 21 2.16.1 Talaj .................................................................................................................................. 21 2.16.2 Felszíni és a felszín alatti vizek .......................................................................................... 21 2.16.3 Levegőtisztaság és védelme................................................................................................ 21 2.16.4 Zaj- és rezgésterhelés ......................................................................................................... 21 2.16.5 Sugárzás védelem .............................................................................................................. 22 2.16.6 Hulladékkezelés ................................................................................................................. 22 2.16.7 Vizuális környezetterhelés .................................................................................................. 22 2.16.8 Árvízvédelem .................................................................................................................... 22 2.16.9 Fennálló környezetvédelmi konfliktusok, problémák .......................................................... 22 2.17 Katasztrófavédelem (területfelhasználást, beépítést, befolyásoló vagy korlátozó tényezők) ...... 22 2.17.1 Építésföldtani korlátok ....................................................................................................... 22 2.17.2 Vízrajzi veszélyeztetettség ................................................................................................. 22 2.17.3 Egyéb ................................................................................................................................ 22 2.18 Ásványi nyersanyag lelőhely .................................................................................................. 23 2.19 Városi klíma .......................................................................................................................... 23 3 HELYZETELEMZŐ MUNKARÉSZ.............................................................................................. 23 3.1 A vizsgált tényezők elemzése, egymásra hatásuk összevetése ...................................................... 23 4 HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ ......................................................................................... 23 4.1 A helyzetelemzés eredményeinek értékelése, szintézis ................................................................ 23 4.1.1 A folyamatok értékelése ..................................................................................................... 23 4.1.2 A település és környezetének fejlesztését befolyásoló külső és belső tényezők összefoglaló értékelése 23 4.1.3 A településfejlesztés és -rendezés kapcsolata ...................................................................... 24 4.2 Problématérkép/értéktérkép ........................................................................................................ 24 4.3 Eltérő jellemzőkkel rendelkező településrészek ........................................................................... 24 5 JAVASLATOK .............................................................................................................................. 24 5.1 Környezetalakítás terve .............................................................................................................. 24 5.1.1 Településrendezési javaslatok............................................................................................. 24 5.1.2 A változással érintet területek összefoglalója és összefüggései ............................................ 24 5.2 Szakági javaslatok ...................................................................................................................... 26 5.2.1 Tájrendezési javaslatok ...................................................................................................... 26 5.2.2 Zöldfelületi rendszer fejlesztése.......................................................................................... 26 5.2.3 Közlekedési javaslatok ....................................................................................................... 26 5.2.4 Közművesítési javaslatok ................................................................................................... 27 5.2.5 Környezeti hatások és feltételek ......................................................................................... 27 5.3 Hatályos településszerkezeti tervvel való összhang bemutatása ................................................... 28 5.4 Szabályozási koncepció .............................................................................................................. 28 5.5 Környezeti értékelés ................................................................................................................... 28 6 Idézett forrásmunkák ...................................................................................................................... 28

1

BEVEZETÉS, ELŐZMÉNYEK

Az Egervárban lévő vár felújítása és funkcióval való megtöltése újabb projekteket generál, emellett a település más részein is vannak újabb elképzelések a település területfelhasználását illetően. Az önkormányzat megvizsgálta a fejlesztési szándékokat és úgy határozott, hogy teret kíván engedni nekik. Tervezett fejlesztési szándékok: 1. 310 hrsz: a tulajdonos lakóterületben nem működtethető gazdasági tevékenységének végzését (tehergépjármű parkoló) tervezi az ingatlanon; 2. 382/2 hrsz: az önkormányzat nem kívánja tovább fenntartani a helyet Zöldterület számára, a korábbi elképzelést az eltelt idő nem igazolta; 3. 02080/1-2 hrsz: az Egervári vár programjaihoz kapcsolódóan, turisztikai céllal állattartó épületek építése tervezett. A fejlesztési szándékok megvalósításához szükség van a településrendezési terv módosítására, amire cégünket kérte fel a 35/2014. (IV. 29.) sz. képviselő-testületi határozatában. A változtatások zöldterületet érintenek, ezért a 314/2012 (XI. 8.) Kormányrendelet (továbbiakban: Kr.) szerint az egyeztetési és elfogadási eljárást teljes eljárás keretében kell lefolytatni. A Kr. 37.§ szerinti előzetes tájékoztatási szakasz lezárult, a beérkezett véleményeket, azokra adott tervezői választ és önkormányzati döntést külön táblázatban összesítettük. 1.1

Tervezés közben keletkezett szükséges változtatások

A megalapozó vizsgálatok elvégzése után körvonalazódott, hogy a 382/2 hrsz-on korábban tervezett Zöldterület lakóterületbe sorolása miatt a település biológiai aktivitás értéke csökkenni fog. A szinten tartás érdekében a 02080/1 hrsz-ú ingatlant Közjóléti erdőbe javaslom sorolni. Indokaim a következők: az ingatlan már fával borított, a földhivatal szerint erdő művelési ágú. Az erdészeti nyilvántartás szerint nem erdő és a hatályos településszerkezeti terv is mezőgazdasági területnek tünteti fel. A megyei tervi övezetek miatt beépítésre szánt területfelhasználást nem lehet ezen a területen kijelölni. A Közjóléti erdő a tervezett turisztikai állattartás funkciót nem zárja ki és 5%-os beépítés megengedhető benne. A 310 hrsz-ú ingatlan átsorolása mellett a telek felosztása kérdése miatt meggondolandó, hogy a hatályos településszerkezeti terven jelölt maradék lakótelek sarok fennmaradjon-e. Véleményem szerint – egyetértve a tervezett telekalakítás megosztási vázrajzával - a 310 hrsz-ú ingatlanból leválasztandó út területe fedje le a teljes leválasztott részt és ne maradjon a telek sarka lakóterületi besorolású. Ezt javaslom kiterjeszteni a 311 hrsz-ú ingatlanra is. A rajzokat eszerint készítettem el.

2 2.1

HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban, térségi kapcsolatok

Egervár község Zala megyében, Zalaegerszegtől északra 11 km-re fekszik a 74. sz főút mentén. Központi szerepköre részleges, intézményei alapfokú ellátást biztosítanak a környező kisebb települések lakosai számára. Gazdasági potenciálja miatt gazdasági szempontból magasabb szerepkört is betölthet a környezetében.

Egervár r

Egervár földrajzi elhelyezkedése Magyarországon (forrás: Google Térkép)

2.1.1

A változással érintett területek elhelyezkedése

3. tervezési terület a 02080/1-2 hrsz-ú ingatlanok 1. tervezési terület a 310 hrsz-ú ingatlan 2. tervezési terület a 382/2 hrsz-ú ingatlan

A változással érintett területek elhelyezkedése Egervárban

1. tervezési terület a tömb közepén lévő zöldsáv feletti szántott terület.

A 2. tervezési terület a 74 sz. főúttól nyugatra, északról a 4., a buszmegálló mögötti telek (fotó: Google Maps, 2012. május)

A 3. tervezési terület a parkoló felülettől északra, a Vár út északi oldalán látható fás terület (jobb oldali képen a Vár út mellett balra látható fás terület). (fotó: Google Maps, 2012. május)

2.2

A területfejlesztési dokumentumokkal (Országos Területfejlesztési Koncepcióval és a területileg releváns megyei, valamint térségi területfejlesztési koncepciókkal és programokkal) való összefüggések vizsgálata

2.2.1

Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció 2013.

Hosszú távú (2014-2030) fejlesztési célkitűzések Értékteremtő, foglalkoztatást biztosító gazdasági fejlődés Népesedési fordulat, egészséges és megújuló társadalom Természeti erőforrásaink fenntartható használata, értékeink megőrzése és környezetünk védelme Térségi potenciálokra alapozott, fenntartható térszerkezet Versenyképes, innovatív gazdaság Gyógyító Magyarország, egészséges társadalom, egészség- és sportgazdaság

Életképes vidék, egészséges élelmiszertermelés és –ellátás Kreatív tudásalapú társadalom, piacképes készségek, K+F+I Értéktudatos és szolidáris, öngondoskodó társadalom Jó állam: szolgáltató állam és biztonság Stratégiai erőforrások megőrzése, fenntartható használata, és környezetünk védelme Az ország makroregionális szerepének erősítése A többközpontú térszerkezetet biztosító városhálózat Vidéki térségek népességeltartó képességének növelése Kiemelkedő táji értékű térségek fejlesztése Területi különbségek csökkentése, térségi felzárkóztatás és gazdaságösztönzés Összekapcsolt terek: az elérhetőség és a mobilitás biztosítása Középtávú (2014–2020) fejlesztési prioritások Innovatív gazdaságfejlesztés, kis- és középvállalkozások, stratégiai ágazatok, versenyképesség Elérhetőség, megújuló közösségi közlekedés és tranzitgazdaság Életképes vidék, bővülő agrár- és élelmiszer-gazdaság, halásza Foglalkoztatás, tudásalapú társadalom Energia-hatékonyság, fenntartható erőforrás-gazdálkodás, klíma- és környezetvédelem Befogadó és gyarapodó társadalom A gyermekvállalás ösztönzése, a népesedési kihívások kezelése Hatékony végrehajtás, jó állam Területi integráció, területfejlesztés, városfejlesztés Vidéki térségek, vidéki gazdaság és közösségek Budapest és térsége fejlesztése Kárpát-medencei, Duna-menti nemzeti és európai területi együttműködés 2.2.2

Zala Megye Területfejlesztési Koncepciója KKV-k és nemzetközi nagyvállalatok aktivitásának élénkítése Jövő centrikus, piacképes gazdasági tevékenységek fejlesztése Hagyományokon alapuló gazdasági ágazatok megerősítése, hozzáadott érték növelése A jövő iparágait és a hagyományos ágazatokat támogató rugalmas képzési rendszer Társadalmi depresszió kezelése felkészítés a munkára Egészséges, vonzó, emberközpontú épített- és természeti környezet Korszerű, elérhető intézményi struktúra és szolgáltatás-rendszer, egyenlőtlenségek csökkentése

2.3

A területrendezési tervekkel való összefüggések vizsgálata

2.3.1

A 2003. évi XXVI. tv. az Országos Területrendezési tervről

Összefüggések, érintettség vizsgálata: Térszerkezeti terv

Érintettség: Vegyes terüeltfelhasználású térség Települési térség Figyelembe veendő előírás: 6.§ (1) c) a vegyes területfelhasználású térséget legalább 75%-ban mezőgazdasági, erdőgazdálkodási vagy vegyes területfelhasználású térség kategóriába kell sorolni; d) a települési térséget legalább 75%-ban települési térség kategóriába kell sorolni;

Térszerkezeti terv részlete

Országos ökológiai hálózat övezete Érintettség: 3. sz. tervezési terület

Az övezet a település területén

Figyelembe veendő előírás: 13. § (1) Az országos ökológiai hálózat övezetben csak olyan kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategória, illetve olyan övezet jelölhető ki, amely az ökológiai hálózat természetes és természetközeli élőhelyeit és azok kapcsolatait nem veszélyezteti. (2) Az övezetben bányászati tevékenységet folytatni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó előí rások alkalmazásával lehet. (3) Az országos ökológiai hálózat övezetét a kiemelt térségi és a megyei területrendezési tervekben magterület, ökológiai folyosó, valamint pufferterület övezetbe kell sorolni.

Országos vízminőség-védelmi terület övezete Érintettség: Mindhárom tervezési terület

Az övezet a település területén 2.3.2

Figyelembe veendő előírás: 15. §41 (1) Az országos vízminőség-védelmi terület övezetében keletkezett szennyvíz övezetből történő kivezetéséről és az övezeten kívül keletkezett szennyvizek övezetbe történő bevezetéséről a kiemelt térség és a megye területrendezési tervében rendelkezni kell. (2) Az övezetbe tartozó települések településrendezési eszközeinek készítése során ki kell jelölni a vízvédelemmel érintett területeket, és a helyi építési szabályzatban az építési övezetre vagy övezetre vonatkozó szabályokat kell megállapítani. (3) Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni.

Zala Megyei Közgyűlés 22/2010. Területrendezési Terve módosítása

(XI.

25.) ÖR

számú

rendelete

Zala Megye

1. és 2. tervezési terület érintettsége a Térségi Szerkezeti Tervben

A megyei terv csak Hagyományosan vidéki települési térségként ábrázolja a tervezési területeket. Figyelembe veendő előírás: ZMTrT 3.§ /2/ e) = OTrT 6.§ (2) d): települési térség bármely települési területfelhasználási egységbe sorolható; 3. tervezési terület érintettsége A Térségi Szerkezeti Terven és a Térségi övezeti tervlapokon összevonva

Figyelembe veendő előírások: ZMTrT 3.§ /2/ b) = OTrT 6.§ (2) b) a mezőgazdasági térséget legalább 85%-ban mezőgazdasági terület, beépítésre szánt különleges honvédelmi terület, beépítésre nem szánt különleges honvédelmi terület vagy természetközeli terület területfelhasználási egységbe kell sorolni, a térségben nagyvárosias lakóterület és vegyes terület területfelhasználási egység nem jelölhető ki; ZMTrT 4.§ /1/ b) = OTrT 18. § (1) Az ökológiai folyosó övezetében új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, kivéve, ha: a) a települési területet az ökológiai folyosó vagy a magterület és az ökológiai folyosó körülzárja, és b) a kijelölést más jogszabály nem tiltja. (2) Az (1) bekezdésben szereplő kivételek együttes fennállása esetén, a beépítésre szánt terület területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. Az eljárás során vizsgálni kell, hogy biztosított-e az ökológiai folyosó természetes és természetközeli élőhelyeinek fennmaradása, valamint az ökológiai kapcsolatok zavartalan működése. (4) Az övezetben a közlekedési és energetikai infrastruktúra-hálózatok elemeinek nyomvonala, az erőművek és kiserőművek az ökológiai folyosó és az érintkező magterület természetes élőhelyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával helyezhető el. (5) Az övezetben új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek nem bővíthető. ZMTrT 4.§ /1/ d) = OTrT 13/A. §32 (1) Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetében beépítésre szánt terület csak kivételesen, egyéb lehetőség hiányában területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. (2) Az övezetben külszíni bányatelket megállapítani és bányászati tevékenységet engedélyezni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet. A közigazgatási terület érintettsége a térségi övezeti tervlapokon:

Felszíni vizek vízminőségvédelmi vízgyűjtő területe

Vízeróziónak kitett terület övezete

Együtt tervezhető térségek övezete

Figyelembe veendő előírások: ZMTrT 4.§ /1/ k) = OTrT nem tartalmaz előírást. ZMTrT 4.§ /1/ q) = OTrT nem tartalmaz előírást. 2.4

A szomszédos települések hatályos településszerkezeti terveinek – az adott település fejlesztését befolyásoló – vonatkozó megállapításai A szomszédos települések rendezési terveinek nincsenek befolyásoló megállapításai.

2.5

Hatályos településfejlesztési döntések bemutatása

2.5.1

A hatályos fejlesztési koncepció, integrált településfejlesztési stratégia vonatkozó megállapításai

ITS Egervárban nem készült. A településfejlesztési koncepció megállapításai a következők: 1. a településszerkezeti tervben kisebb, ipari tevékenységre alkalmas területeket biztosítani célszerű, megtartva a lehetőségét a helyi munkahelyteremtő, helyi sajátosságokra épülő kisebb vállalkozások, beruházások megvalósulásának 2. a településközpont és az iparterületek viszonyát át kell értékelni. 3. a falu népességszámát növelni szeretnénk, építve arra a tényre, hogy az utóbbi időben megnőtt a telekés házvásárlási igény, a városi életformából az összközműves, barátságosabb, de városhoz közeli fekvésű földrajzi helyzet révén – tehát a tervezett lakosságszám az elkövetkező évtizedekben az ideálisnak mondható 1300 fő körüli 4. sajátos gazdasági ágak, a mezőgazdasági és erdészeti feldolgozóipar, könnyűipari kisebb beruházások, állattenyésztés és a főként erre alapuló növénytermesztés, valamint turizmusfejlesztés 5. erdőtelepítés, vad- és vízgazdálkodás támogatását fontos feladatnak tekintjük, a turizmusfejlesztés keretében horgásztó, erdei játszóterek, pihenőerő stb. 6. az infrastrukturális beruházások után azok nyomainak helyreállítása, belterületi árkok, utak, övárkok, külterületi úthálózat, kerékpárutak, informatikai fejlesztés, települési zöldfelületek növelése, véderdő a szélső házsorok mögött, játszóterek kialakítása 7. A térségben kijelölt, majd megvalósított turista-, kerékpár- és lovas túraútvonalak akkor tölthetik be teljesen feladatukat, ha hozzájuk megfelelő tájékoztatási rendszer is kapcsolódik. 2.5.2

Hatályos településfejlesztési és településrendezési szerződések

Nincsenek. 2.6 2.6.1

A település településrendezési tervi előzményeinek vizsgálata A hatályban lévő településrendezési eszközök Településfejlesztési koncepció 14/2008. (II. 15.) sz. Kt. határozattal elfogadott Településszerkezeti terv és leírás 3/2008. (II. 11.) sz. Önk. rendelettel jóváhagyott Helyi Építési Szabályzat és Szabályozási terv

2.6.2

A hatályos településszerkezeti terv megállapításai, megvalósult elemek Az 1. területet a hatályos településszerkezeti terv falusias lakóterületbe sorolta. A telek ekként, részben tehergépkocsik tárolására szolgál.

A 2. területet a hatályos településszerkezeti terv Zöldterületbe sorolta. A zöldterületen közpark és játszótér kialakítása volt az elképzelés, de nem valósult meg. Jelenleg beépítetlen terület.

A 3. területet a hatályos településszerkezeti terv Általános mezőgazdasági területbe sorolta. A telken nem folyik gazdálkodás.

2.7

A település társadalma, A település humán infrastruktúrája A tervezési munka szempontjából nem releváns

2.8 2.8.1

A település gazdasága A település gazdasági súlya, szerepköre

Egervár helyi jelentőségű gazdasági szereplőnek tekinthető. A faluban kereskedelmi, szolgáltatási, mező- és erdőgazdálkodási, valamint fuvarozó és vendéglátó tevékenységet végző vállalkozások vannak jelen. A gazdasági szereplők többnyire helyi vagy környékbeli hatókörűek. A fuvarozást végző cégek országos illetve nemzetközi hatókörűek. 2.8.2

A település főbb gazdasági ágazatai, jellemzői

Legjellemzőbb iparág a településen a szolgáltatás, utána a mezőgazdasági tevékenyég és a fakitermelés, faleldolgozás, valamint a szállítás. Az egyéni vállalkozások elsősorban szolgáltató vagy kereskedelmi tevékenységet végeznek. 2.8.3

A gazdasági szervezetek jellemzői, fontosabb beruházásai települést érintő fejlesztési elképzelése

Az egyéni vállalkozók legjellemzőbben önfoglalkoztatók. Telephelyeik a lakóingatlanokon működnek. A falu középső részén található kettő nagyobb gazdasági terület, ahol több üzem telephelye található. Ők a községben a legnagyobb foglalkoztatók. A cégek faipari és szállítmányozási tevékenységet végeznek. Fejlesztési szándék a szállítmányozást végző cégtől érkezett legutóbb, gépjármű parkoló kialakítása céljából. 2.8.4

A gazdasági versenyképességet befolyásoló tényezők (elérhetőség, munkaerő képzettsége, K+F stb.)

Egervár gazdasági környezete jónak mondható. Zalaegerszeghez közel helyezkedik el, közvetlenül a 74 sz. főút mentén. Nagy kiterjedésű gazdasági övezeteket jelölt ki a rendezési terv a gazdasági szerepkör növelése érdekében. A szükséges munkaerő könnyű ingázással s környező települések lakosaiból és helyi lakosokból is össze tud állni.

2.8.5

Ingatlanpiaci viszonyok (kereslet-kínálat)

Jelenleg az ingatlanpiac alacsony intenzitású. A kereslet elsősorban a gazdasági tevékenységekhez kapcsolódik, lakossági igények ennél alacsonyabbak. A kínálat bővebb a keresletnél. 2.9

Az önkormányzat gazdálkodása, a településfejlesztés eszköz- és intézményrendszere, Településüzemeltetési szolgáltatások A tervezési munka szempontjából nem releváns.

2.10 A táji és természeti adottságok vizsgálata 2.10.1 Természeti adottságok

Domborzati viszonyok (forrás: TeIR)

Vegetációtáj határok (forrás: TeIR)

Egervár tervezési területei a Nyugat-Magyarországi-Peremvidék nagytájhoz, azon belül a Kemeneshát középtájhoz, azon belül a Felső-Kemeneshát földrajzi kistájhoz és a Zalai-dombság vegetációtájhoz tartozik. A település mélypontja a Sárvíz-patak völgye. Innen nyugat felé emelkednek a község domboldalai. Az 1. és 2. tervezési területen a természeti adottság beépített terület. A település beépített területén helyezkednek el. A 3. tervezési terület külterületi ingatlanokból áll: erdő és beerdősült szántó. A helyi adottságok alapján nagyon gyenge minőségű legelő (0,00-3,41 Ak). 2.10.2 Tájhasználat, tájszerkezet Az 1. és a 2. tervezési terület beépített területen helyezkedik el. A tájhasználatuk a környezetükkel együtt értelmezhető, beépített környezet. A 3. tervezési terület beépítésre nem szánt területen helyezkedik el, természeti környezetben. A táj beerdősült rét látványát nyújtja. 2.10.3 Tájtörténeti vizsgálat 2.10.3.1 Tájhasználat értékelése A község belterülete összefüggő települési szerkezet. Az 1. és 2. tervezési terület tájhasználata beépített táj. A 3. tervezési terület legelő, a valóságban beerdősült, ami azt jelenti, hogy nem a művelési ágának megfelelően hasznosított.

Felszínborítottság (forrás: TeIR)

2.10.4 Védett, védendő táji-, természeti értékek, területek 2.10.4.1 Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek Tájképvédelemmel nem érintettek a tervezési területek. 2.10.4.2 Nemzeti és nemzetközi természetvédelmi oltalom alatt álló vagy védelemre tervezett terület, érték, emlék A 02080/1-2 hrsz-ú ingatlanok az ingatlannyilvántartás és az illetékes nemzeti park igazgatóság adatszolgáltatása szerint is a HUBF20052 jelű Sárvíz Natura 2000 területen fekszenek. A jelenlegi művelési ágaknak megfelelő kezelésekkel összhangban kell lennie a fejlesztésnek, az a terület természeti állapotát ne befolyásolja.

Natura 2000 területek (forrás: TeIR)

2.10.4.3 Ökológiai hálózat A 3. tervezési terület ökológiai folyosóban található.

Ökológiai folyosó területek (forrás: TeIR)

2.10.5 Tájhasználati konfliktusok és problémák értékelése Nem ismertek. 2.11 Zöldfelületi rendszer vizsgálata 2.11.1 A települési zöldfelületi rendszer elemei 2.11.1.1 Szerkezeti-, kondicionáló szempontból lényeges valamint a zöldfelületi karaktert meghatározó elemek Egervár összefüggő zöldfelületi rendszerét tulajdonképpen a lakóingatlanok zöldfelülete jelenti. Közcélú zöldfelület elszórtan található: a település központjában és az északi kivezető út mellett kialakított közpark. A 2. tervezési területen tervezett közpark nem emelhető ki a lakóingatlanok zöldfelületéből, hiszen nem valósult meg, nem kialakított, csak karbantartott gyepszintű zöldfelület. Nagyobb összefüggő közpark a vár melletti területen tervezett, még nem megvalósult elem.

2.11.1.2 Zöldfelületi ellátottság értékelése A település zöldfelületi ellátottsága megfelelő, ugyanis a lakóterületeken az ingatlantulajdonosok gondot fordítanak portájuk zöldfelületének kialakítására és gondozására, ezen túl a közterületi zöldfelületek (közparkok) szintén szépen karbantartottak és gondozottak. A helybeli népesség igényeinek megfelelő a kialakult zöldfelületi rendszer. 2.11.2 A zöldfelületi rendszer konfliktusai és problémái A 2. tervezési területen tervezett zöldfelületre nincs szükség, az önkormányzat számára többletkiadásokat jelent a gondozása. 2.12 Az épített környezet vizsgálata Egyik tervezési terület sem beépített. 2.12.1 Területfelhasználás vizsgálata 2.12.1.1 A település szerkezete, a helyi sajátosságok vizsgálata A település szerkezete kialakult. Egy főutcára felfűzött (74 sz. főút) szalagtelkes település több rövid keresztirányú és párhuzamos utcával. A beépített terület a fő utca mentén észak-déli irányban elhúzódó, inkább a domboldalakra felkúszó. 2.12.1.2 Az ingatlan-nyilvántartási adatok alapján, termőföld esetén a művelési ágak és a minőségi osztályok A 3. tervezési terület esetében érintett termőföld a megyei földhivatali nyilvántartás alapján: hrsz 02080/1 02080/2

művelési ág erdő rét

minőségi osztály 6 3

A földhivatal adatszolgáltatásából kiderül, hogy a 3. minőségi osztályú rét a települési legjobb minőségű rétterületek egyike. A TeIR rendszerben nyilvántartott adatok alapján a 3. tervezési terület gyep-legelő. Az OEA alapján – megerősítve az erdészeti igazgatóság adatszolgáltatását - a 02080/1 hrsz-ú ingatlan nem erdő.

Aranykorona érték és erdő területek elhelyezkedése (forrás: TeIR és Országos Erdőállomány Adattár)

2.12.1.3 Beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek Az 1. tervezési terület beépítésre szánt Falusias lakóterületben található.

A 2. és 3. tervezési terület beépítésre nem szántak, a 2. Zöldterület, a 3. Általános mezőgazdasági terület. 2.12.1.4 Funkció vizsgálat Az 1. tervezési terület funkciója beépítetlen lakótelek, a 2. tervezési terület beépítetlen közpark, a 3. tervezési terület beépítetlen fásított terület. 2.12.1.5 Alulhasznosított barnamezős területek Nem releváns. 2.12.1.6 Konfliktussal terhelt (szlömösödött, degradálódott) terület Nem releváns. 2.12.2 A telekstruktúra vizsgálata 2.12.2.1 Telekmorfológia és telekméret vizsgálat A tervezési területek telkei a funkcióknak megfelelő. A beépített területeken lévő lakó- és zöldterület a lakókörnyezetben meglévő többi telekhez illeszkedő téglalap alakú telkek. A beépítésre nem szánt területen lévő mezőgazdasági területfelhasználású telek a termeléshez kicsinek mondható. Mindhárom tervezési terület sík felületűnek mondható. 2.12.2.2 Tulajdonjogi vizsgálat Az 1. és 3. tervezési terület telkei magántulajdonban vannak. 2.12.3 Önkormányzati tulajdon kataszter A 2. tervezési terület önkormányzati tulajdonban van. 2.12.4 Az épületállomány és a környezet geodéziai felmérése Nincs épület egyik tervezési területen sem. 2.12.5 Az építmények vizsgálata Az 1. és 2. tervezési területet körülvevő lakó- és gazdasági funkciójú épületek a helyi hagyományokhoz, épületstruktúrához illeszkedő. A falusias lakókörnyezet legfeljebb 6,0 m épületmagasságú (1 emeletes) magastetős lakóépületekből áll vakolt homlokzatképzéssel, kis elemes tetőcserép fedéssel. Az, 1. tervezési terület szomszédságában található üzemi épületek nem emelkednek ki a lakókörnyezetből, magasságuk szintén nem haladja meg a 6 métert, magastetősek, de vakolat és tetőcserép helyett általában fém csarnok jellegű homlokzatborítással rendelkeznek. A lakóépületek oldalhatáron állóak, az üzemi épületek inkább szabadon állóak. 2.12.6 Az épített környezet értékei A tervezési területeken műemléki és régészeti területek nem találhatóak. 2.12.6.1 Műemlék, műemlékegyüttes A 3. tervezési terület közelében áll a műemlék Egervári vár, azonban a tervezési területre nincs hatása: nem érinti régészeti lelőhely sem műemléki környezet. 2.13 Közlekedés 2.13.1 Hálózatok és hálózati kapcsolatok Egerváron keresztülhalad a 74 sz. főút, ami közvetlen kapcsolatot teremt a 75, 76 és 8 sz. főutakkal. Az M7 autópálya a 76 sz. főúton keresztül, 65 km-re érhető el Egervárból. A 75 sz. főút a szlovén-magyar államhatárral biztosít kapcsolatot 62 km távolságban. A 8 sz. főúton haladva nyugati irányba Körmend felé az osztrák-magyar határ található 60 km-re, keleti irányba Veszprém és Székesfehérvár, majd szintén az M7 autópálya, ahonnan a főváros Budapest, illetve az ország keleti fele érhető el. Budapest 236 km-re fekszik a községtől. Vasúti összeköttetést (Vasboldogasszony területén található megálló) a 17 sz. vasútvonal biztosít. Ezen a vonalon Zalaegerszeg, Nagykanizsa és Szombathely érhetőek el, majd innen az ország többi része.

2.13.2 Közúti közlekedés Egervárt keresztülszeli észak-déli irányban a 74 sz. főút. Ez adja a település gerincét. A 2. tervezési terület közvetlenül a főút mellett fekszik, a Zalaegerszegre irányuló autóbusz megállóhelye mögött. A főúthoz a község központjában csatlakozik a 7427 sz. országos mellékút, ami Vasboldogasszonnyal biztosít összeköttetést. A 3. tervezési terület emellett az út mellet fekszik közvetlenül. Keresztülhalad még Egerváron a Zalaegerszeg – Szombathely normál nyomtávú vasútvonal is, ami megállóhellyel rendelkezik Vasboldogasszony területén, a közigazgatási határ közelében.

2.13.3 Közösségi közlekedés 2.13.3.1 Közúti Közúton autóbusz közlekedéssel megoldott a közösségi közlekedés. Az autóbuszon Zalaegerszegre és onnan az ország bármely részébe, illetve Zalaegerszegről Szombathely irányába biztosítják az utazást. Az egyik buszmegálló éppen a 2. tervezési terület előtt helyezkedik el, elzárva a telek beközlekedési lehetőségét a Széchenyi utca felől. 2.13.3.2 Kötöttpályás Keresztülhalad Egerváron a 17 sz. Nagykanizsa – Zalaszentiván - Szombathely normál nyomtávú vasútvonal is, ami megállóhellyel rendelkezik Vasboldogasszony területén, a közigazgatási határ közelében. 2.13.4 Kerékpáros és gyalogos közlekedés Önálló kerékpárút vagy kerékpársáv nincs Egerváron. A kerékpáros közlekedést a helyi közutak bonyolítják le. Gyalogos közlekedésre a meglévő járdák, illetve a mellékutcák útfelülete használatos. 2.13.5 Parkolás Személygépjárművek parkolása általában a lakótelkeken belül megoldott. Nagyobb létszámú személygépkocsi parkolás az intézmények közelében tapasztalható, önálló parkoló felületeken. Tehergépjármű parkolás az 1. tervezési területtel szomszédos gazdasági rendeltetésű ingatlanokon gyakori. 2.14 Közművesítés 2.14.1 Víziközművek 2.14.1.1 Vízgazdálkodás és vízellátás (ivó-, ipari-, tűzoltó-, öntözővíz, termálvíz hasznosítás) Egervár vízvezeték hálózatát és kapcsolódó létesítményeit a Zalavíz Zrt. üzemelteti. Az elosztó hálózat mintegy 90%-ban D100 és D80 azbesztcement nyomócsőből épült. A KMPVC és acélcső aránya 10%-os. Az ellátottság 100%-osnak mondható.

Ivóvíz hálózattal a meglévő gazdasági területről ellátott. 1. tervezési terület

Ivóvízzel a Vár úton kiépített vezetékről ellátott. Ivóvízzel a Széchenyi utcáról ellátott. 2. tervezési terület

3. tervezési terület

2.14.1.2 Szennyvízelvezetés A szennyvízcsatorna hálózat elválasztott rendszerű, gravitációs üzemű. A gerincvezetékre ellentétes utcákból átemelő segítéségével nyomóvezetéken jut a szennyvíz. Nyomóvezeték épült ki a zalaegerszegi tisztító felé is. A csatorna hálózat NA 200 KGPVC csőből, 150 mm-es keresztmetszetű bekötéssel készült. A tisztítóba menő nyomóvezeték NA 150 KMPVC nyomócsővel épült.

Szennyvíz csatorna hálózat a meglévő gazdasági területen kiépített.

A Széchenyi utcában kiépített hálózat található.



Nincs kiépített szennyvíz csatorna hálózat.


2.14.1.3 Csapadékvíz elvezetés, felszíni vízrendezés A csapadék viszonylag szélsőséges eloszlású, átlag 700 – 800 mm, de előfordul 400 mm alatti és 1000 mm feletti érték is. A település fő befogadója a Sárvíz-patak, mely időszakosan elönti a völgyet. Ez a belterületet nem veszélyezteti. A község további befogadója a Vár árok. Jelentős befogadó a 066 hrsz-ú árok is. A település elhelyezkedése és adottságai vízrendezési szempontból részben kedvezőtlenek, AS külterületről lefolyó vizek a beépített területeken keresztül folynak. Figyelembe kell venni még a domboldali rész művelés miatti hordalék károkozását is. A belterületi ingatlanok csapadékvizeit az utak magasabb oldali útárkai gyűjtik össze és meglévő átereszeken vezetik át a mélyebb oldalra. A feliszapolódás a közúti műtárgyaknál, átereszeknél, zárt szakaszoknál is jelentkezik.

A csapadék elvezetés a közterületeken megoldott. A területtől nyugatra fekvő domboldalról lefolyó csapadékvíz elvezetése nem megoldott, így átfolyik a tervezési területen és a szomszédos lakótelkeken károk keletkeznek. 1. tervezési terület

A csapadékvíz elvezetés nyílt közúti árokkal megoldott. A csapadék elvezetés nyílt közúti árokkal megoldott.



2.15 Energia 2.15.1 Energiagazdálkodás és energiaellátás távhőellátás és más ellátórendszerek)

(villamos

energia,

közvilágítás,

gázellátás,

Egervár villamos energia ellátásának forrása a Zalaegerszegi 120/20 kV-os alállomás, mely a Hévízi és Körmendi 120 kV-os alállomásról kapja üzemszerűen az elektromos alátámasztást. Közvilágítás a 2. tervezési terület esetében van, az ingatlan előtt található autóbusz megállónál. A másik két terület közvilágítással nem ellátott.

Az áramhálózat a nyugatról szomszédos mezőgazdasági területek határán halad.

Elektromos árammal a Széchenyi utcában lévő hálózattal ellátott.

Az áram hálózat a várhoz menő, szomszédos telken húzódik.




Gázellátás 1998-tól üzemel Egerváron. A gázfogadó a szomszédos Vasboldogasszony településen létesült, az elosztóhálózat a Vár utcában éri el a belterületet Ø110 mm-es PE vezetéken. A Széchenyi utcánál Ø90 mm-es keresztmetszettel elágazik, az északi és déli ág 63, 40 és 32 mm-re szűkülve végighalad a településen. Az elosztó hálózat a közterületeken halad.

A meglévő gazdasági területről gázellátás megoldott.

A gázellátás a Széchenyi utcában lévő vezetékről megoldott.



A gázellátás a Vár úton kiépített vezetékről biztosított. 3. tervezési terület

Távhő vagy más ellátó rendszer nem érhető el a településen. 2.15.2 Megújuló energiaforrások lehetőségei

alkalmazása,

a

környezettudatos

energiagazdálkodás

Egyik tervezési területen sem alkalmaznak jelenleg megújuló energiát. 2.15.3 Az önkormányzati intézmények energiahatékonysági értékelése Nem releváns. 2.15.4 Elektronikus hírközlés (vezetékes elektronikus hálózat, vezeték nélküli hírközlési építmények) A község vezetékes telefon hálózata Zalaegerszeg primer területhez tartozik. A község telefonközpontja a Dénesfai utcai posta épületében van. A központ optikai és rézkábelekkel csatlakozik a zalaegerszegi főközponthoz. Egervár hálózata a József Attila és a Széchenyi utcában földkábeles, légkábeles kifejtési pontokkal. A többi utcában légkábeles hálózat üzemel. A hálózat üzemeltetője a Magyar Telekom Nyrt. MSZI, Dél-dunántúli szolgáltatási Központ, Támogató és előkészítő osztály (8900. Zalaegerszeg, Ispotály köz 1. T: 92/505-100). A település modern, csillagpontos, kábel-TV rendszerének üzemeltetője az INFRASAT BT (9800. Zalaegerszeg, Rákóczi u.13. T: 92/598-445). Az egervári rendszer fogadó állomása (erősítője) a József Attila utcai iskola mögött található. A településen belüli hálózat nagyrészt az E.ON ZRT kisfeszültségű szabadvezeték hálózatának oszlopaira függesztett légkábel. Az INFRASAT BT a rendszer előfizetőinek kábel TV-n kívül internet és telefon szolgáltatást is tud biztosítani.

Hír- és távközlési hálózattal nem ellátott.

Vezetékes TV és földkábeles hírközlési hálózattal ellátott.



Földkábeles hírközlési hálózattal ellátott. 3. tervezési terület

A vezeték nélküli rendszerek elérhetősége jó. A mobil szolgáltatók hálózatai elérhető mindhárom tervezési területről.

2.16 Környezetvédelem (és településüzemeltetés) 2.16.1 Talaj Egervár a Zala folyó bal oldali vízgyűjtő területén helyezkedik el. Jellemzően 147-160 m Bf. szintek közötti terepfelszínnel. A patakvölgyekben alacsonyabb, a nyugati dombvidék környékén magasabb talajfelszín is előfordul, a vízgyűjtőn 220 m Bf. szintig. Az altalajt pannon üledékek takarják, ill. erózióra hajlamos fedőréteg, barna erdőtalaj, vályog, agyag képezi. Az 1. és 2. tervezési területen finomszemű, (elsősorban deluviális) lejtőképződmény (agyag, aluerit, homok) található. A 3. tervezési terület talaja folyóvízi agyag, aluerit, homok, kavics. 2.16.2 Felszíni és a felszín alatti vizek Egervár közigazgatási területét a vízbázisok, távlati vízbázisok védőterülete érinti a Zalaegerszeg K-i vízbázis és a Zalaszentiván körzeti vízbázis hidrogelológiai védőterülete révén. A község fokozottan érzékeny és a sajátosságokra tekintettel kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területen helyezkedik el (a 27/2004. XII. 25.) KvVM rendelet besorolása alapján). A módosítás felszín alatti vízbázist nem érint.

Nitrátérzékeny területek (forrás: TEIR) 2.16.3 Levegőtisztaság és védelme Egervár levegőminősége helyi állandó mérőműszerrel nem kerül ellenőrzésre, környezeti levegőminősége a mérőműszerekkel felszerelt települések közül a földrajzilag legközelebb fekvő, hasonló földrajzi fekvésű és a 74-es sz. főút átmenő forgalmával szintén érintett Zalaegerszeg levegőminőségi állapotával jellemezhető. Összességében megállapítható, hogy a település levegőminőségi állapota a kén-dioxid vonatkozásában egyértelműen kedvezőnek tekinthető, ülepedő por esetében megfelelőnek, a nitrogén-dioxid esetében elfogadhatónak, szálló por vonatkozásában jelentősen terheltnek. Ugyanakkor Zalaegerszeg levegőminőségéhez képest Egervár környezeti levegőminősége a nitrogén-dioxid, az ülepedő és szálló por esetében kedvezőbb, tekintettel a település nagyságrendjéből adódóan lényegesen kisebb közlekedési eredetű levegőterhelésre. A település környezeti levegője olyan állapotú, mely a kén-dioxid esetében jelentősebb terhelést is elviselhet, illetve a nitrogén-dioxid, az ülepedő és szálló por vonatkozásában is még további – bár jóval mérsékeltebb terhelések engedhetők meg. A település jellemzően földgáz- és emellett továbbra is vegyestüzeléssel oldja meg fűtését. A közlekedési eredetű légszennyezés a településre bevezető illetve áthaladó közlekedési utak térségében meghatározó. A település vegyes gazdaság-szerkezettel rendelkezik, gigantikus környezethasználók nélkül. Egyaránt meghatározó a kisléptékű ipari és mezőgazdasági termelésből származó légszennyezőanyag-terhelés. A településen jelenleg nem folytatnak jelentős egyéb légszennyező hatású tevékenységeket, mely jelentős határérték túllépést eredményezne. Az ipari eredetű légszennyezőanyag-terhelés zömében szintén hőenergiatermelésből (fűtés és melegvíz) származik, valamint technológiai eredetű. A településen a kereskedés és a kis volumenű ipari tevékenység okoz mérsékelt légszennyezőanyagterhelést. Megállapítható, hogy az elérhető legjobb technika szintjén nem okoznak a létesítmények irritáló, zavaró hatást. Egerváron a Faipari Szövetkezet tevékenysége lehet légszennyezőanyag kibocsátás szempontjából meghatározó, mely bejelentésköteles forrásokat is üzemeltet. Az állattartásból származó bűzterhelés jelenthet időszakosan problémát. 2.16.4 Zaj- és rezgésterhelés A település területét a belterület átszeli a 74. sz. országos másodrendű főút, ahol a közlekedés zajkibocsátása az utak mellett elhelyezkedő lakóterületre idéz elő zajterhelést.

A Nagykanizsa-Zalaszentiván-Szombathely viszonylatú, 17. sz. vasúti fővonal a település belterületének keleti (meglévő és tervezett lakóterület) szélétől 300-450 m-re húzódik, ezért a vasúti közlekedés zajkibocsátása belterületi lakóterületet nem érint. A vasúti pálya közelében azonban egy lakóépület található. Tapasztalataink szerint az IC forgalom nélküli vasúti fővonal 100 m-es környezetében határérték túllépés már nem várható. 2.16.5 Sugárzás védelem Nincs adat meglévő sugárzást eredményező tevékenységről. 2.16.6 Hulladékkezelés A településről vállalkozó szállítja el a kommunális jellegű szilárd hulladékokat a Zala-Depo Kft. által üzemeltetett Zalaegerszeg város térségi hulladéklerakójába. A folyékony szennyvizek a zalaegerszegi szennyvíztisztítóba kerülnek csatornahálózaton, illetve kismértékben szippantott formában beszállítva. A települések a Nyugat-Balaton és Zala Folyó Medence Hulladékgazdálkodási Program keretében tervezik a fejlesztéseik megvalósítását. Regionális hulladéklerakó Zalabéren működik. 2.16.7 Vizuális környezetterhelés Nem tapasztaltunk ilyet. 2.16.8 Árvízvédelem Árvízvédelmi létesítmények nincsenek a településen. 2.16.9 Fennálló környezetvédelmi konfliktusok, problémák A közúti közlekedésből származó zaj okoz kisebb életminőségbeli problémákat a 74 sz. út mentén. 2.17 Katasztrófavédelem (területfelhasználást, beépítést, befolyásoló vagy korlátozó tényezők) 2.17.1 Építésföldtani korlátok 2.17.1.1 Alábányászott területek, barlangok és pincék területei, Csúszás-, süllyedésveszélyes területek, Földrengés veszélyeztetett területei A tervezési területeken nincsenek. A módosítással érintett területek nem szerepelnek a Felszínmozgásos területek kataszterében. 2.17.2 Vízrajzi veszélyeztetettség 2.17.2.1 Árvízveszélyes területek, Mély fekvésű területek Árvízveszélyes terület Egerváron a Sárvíz-patak völgye. A 3. tervezési terület időszakosan veszélyeztetett. 2.17.2.2 Belvízveszélyes területek A tervezési területeket nem érintik. 2.17.2.3 Árvíz és belvízvédelem Kiépített árvízvédelmi műtárgyak nincsenek a településen. 2.17.3 Egyéb 2.17.3.1 Kedvezőtlen morfológiai adottságok (pl. lejtés, falszakadás) A terezési területeken nem találhatóak. 2.17.3.2 Mélységi, magassági korlátozások Nincs.

2.17.3.3 Tevékenységből adódó korlátozások Nem ismertek. 2.18 Ásványi nyersanyag lelőhely A terezési területeken nem található szilárdanyag bányászati bányatelek, szénhidrogén bányászati létesítmény és szénhidrogén szállítóvezeték. Megkutatott és nyilvántartott ásványi nyersanyag-vagyon nem ismeretes. 2.19 Városi klíma Nem releváns.

3

HELYZETELEMZŐ MUNKARÉSZ

3.1

A vizsgált tényezők elemzése, egymásra hatásuk összevetése

Helyi szintű ellátónak nevezhető a település, egy-egy vállalkozás hatóköre mutat túl a település vagy a megye határain. Elsősorban szolgáltató település, de említeni érdemes a mező- és erdőgazdálkodást is Egerváron. Többségében egyéni vállalkozások a gazdasági élet szereplői, csekély helyi munkaerőt foglalkoztatva. A vállalkozói kedvet erősíti a jó közlekedési helyzet és a településen meglévő műemlék vár. Fejlesztési szándékok is leginkább a gazdasági szférából irányulnak. 1. és 2. tervezési terület beépített környezet, bár még nem beépült ingatlanok. A 3. tervezési terület a vár közelsége miatt tervezett hasznosításra, jelenleg beerdősült gyep – bár itt ellentmondás van egyes nyilvántartások között. A 3. terület a Sárviz-patak völgyében van, ezért időszakosan árvízveszéllyel kell számolni. A település zöldfelületi ellátottsága megfelelő, a lakóingatlanok önálló zöldfelülete nagymértékben hozzájárul a közterületek szükségtelenségéhez.

4

HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ

4.1

A helyzetelemzés eredményeinek értékelése, szintézis

A tényleges állapot értékelése, továbbá a szélsőséges, a települési környezettel szemben támasztott általános követelményeknek ellentmondó, problematikus témakörök kiemelése. A település adottságainak, lehetőségeinek és a fejlesztés korlátainak összefoglalása, a település-veszélyeztető hatások alapján készített kockázatértékelés figyelembevételével.

4.1.1

A folyamatok értékelése

A helyi gazdasági élet és a fejlesztést generáló műemléki vár közelmúltban történt felújítása kedvező Egervár életére. A fejlesztési szándékok átgondoltak, racionálisak, a környezet és a táj érdekeit szem előtt tartó. A gazdasági élet szereplőinek támogatása az önkormányzat számára kedvező, ami közvetetten a helyi lakosság számára is előnyökkel jár. 4.1.2

A település és környezetének fejlesztését befolyásoló külső és belső tényezők összefoglaló értékelése

Az 1. tervezési területen tervezett gazdasági célú fejlesztést korlátozza az őt körülvevő lakókörnyezet, ami csak nem zavaró hatású tevékenységek végzésére ad lehetőséget a kialakuló telephelyen. Fontos tényező a telephely megközelítése, ami a meglévő gazdasági területeken keresztül történik, da kialakulhat olyan helyzet, hogy a magántulajdonos lezárja a telkét, ami miatt megszűnik az átjárás lehetősége. A telek nyugati oldalán tervezett közút kiépítése megoldást jelent. A 2. tervezési terület lakó célú beépítése lehetővé válik az átminősítést követően, de a telekre való bejárást akadályozza a telek határvonalán kiépült autóbusz megálló.

A 3. tervezési területen tervezett turisztikai fejlesztési szándékot a község, elsősorban a vár turisztikai attrakciói, idegenforgalmi vonzereje befolyásolja. Véleményem szerint a működőképességének időtartamát nem csupán önálló vonzereje, de a vár programjainak típusa is meghatározza. 4.1.3

A településfejlesztés és -rendezés kapcsolata

A hatályos településfejlesztési koncepció alapul szolgál a településrendezés számára. 4.2

Problématérkép/értéktérkép

A település problémáinak és értékeinek összefoglalója térképi formában, a területi lehetőségek és korlátok térképi ábrázolása

4.3

Eltérő jellemzőkkel rendelkező településrészek Nem releváns.

5

JAVASLATOK

5.1

Környezetalakítás terve

5.1.1

Településrendezési javaslatok

5.1.1.1

Javasolt településszerkezet, területfelhasználási rendszer

5.1.1.1.1 Beépítésre szánt területek Beépítésre szánt terület marad az 1. tervezési terület, csak Falusias lakóterületből Kereskedelmi szolgáltató gazdasági területfelhasználásba soroljuk át. A meglévő telkek összevonását javasoljuk. Új beépítésre szánt területnek minősül a 2. tervezési területen a Zöldterület átminősítése Kertvárosias lakóterületté. 5.1.1.1.2 Beépítésre nem szánt területek A 3. tervezési terület részben Közjóléti erdő, részben továbbra is Általános mezőgazdasági területben marad. 5.1.1.1.3 Szerkezetet meghatározó nyomvonalas és tagoló elemek Nem változnak. 5.1.1.1.4 Védelmi és korlátozó elemek Nem változnak. 5.1.2

A változással érintet területek összefoglalója és összefüggései

5.1.2.1

A településszerkezeti változások bemutatása

ÉRINTETT INGATLAN (hrsz) 310 310, 311 382/2 02080/1

5.1.2.2

TERVEZETT MÓDOSÍTÁS Gazdasági terület bővítése. Közút területének telekhatárhoz igazítása. Közpark megszüntetése. Közjóléti erdő kijelölése.

Lf -> Gksz

0,1939

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLET NÖVEKEDÉSÉNEK MÉRTÉKE (ha) 0

Lf -> KÖu

0,0062

-0,0062

Z -> Lke Má -> Ek

0,0556 0,1556 Összesen:

0,0556 0 0,0494

TERÜLETMÓDOSÍTÁS FELHASZNÁLÁS NAGYSÁGA VÁLTOZÁS (ha)

A településszerkezeti változások területrendezési tervekkel való összefüggéseinek bemutatása

Az 1. és 2. tervezési terület Hagyományosan vidéki települési térségben helyezkedik el a Zala megyei területrendezési tervben, ezért bármilyen települési területfelhasználásba sorolható.

A tervezett Kereskedelmi, szolgáltató; Közúti közlekedési és közmű valamint Kertvárosias lakóterület területfelhasználás megfelel az előírásnak.

A 3. tervezési területre fedő mezőgazdasági térség és az Ökológiai folyosó-, Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete előírásait kell figyelembe venni. Mezőgazdasági térség: A mezőgazdasági térség nagysága 0,1556 ha-ral csökken a Közjóléti erdő kijelölése miatt. A mezőgazdasági térség nagysága a ZMTrT-ben 223,68 ha, a közigazgatási terület 21,72 %-a. Ez csökkent a 2012-es módosításkor a mozgástér 33,55 ha-hoz képest 2,13 ha-ral, ami az előírás szerinti 15%nyi eltérési lehetőséget 6,34%-kal csökkentette. A mostani csökkentés további 0,1556 ha lenne, ami a mozgásteret tovább csökkenti 0,46%-kal. Jelen módosítást követően a mezőgazdasági térség 15%-os mozgásteréből 8,2% maradt. A mezőgazdasági térség 85%-a továbbra is megőrződik, nagyvárosias és vegyes területfelhasználást nem jelöltünk ki benne, ezért megfelel a megyei terv előírásnak. Ökológiai folyosó és Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetek: A Zala megyei tervvel az összhang megtartott, hiszen nem lesz új beépítésre szánt terület kijelölve, bánya nincs és nem is tervezett a tervezési területen.

5.1.2.3

A változások hatályos településfejlesztési koncepcióval való összhangjának bemutatása

A község településfejlesztési koncepciója (1. pontban nevezett) célkitűzése tartalmazza a gazdaságfejlesztési célt, amivel az 1. és 3. tervezési területen létesítendő gazdasági tevékenység összhangban van. A 2. területen történő Zöldterület csökkenésről a koncepció nem tartalmaz célkitűzést, ellenben kitűzte a zöldfelületeket növelését. A közpark átminősítésével a zöldfelület kissé csökken még akkor is, ha helyette kertvárosias lakóterület lesz, ahol a zöldfelület aránya a telek 50%-a kell, hogy legyen. A biológiai aktivitás érték szinten tartása érdekében a 02080/1 hrsz-ú ingatlan átsorolásával meg tudjuk teremteni az összhangot a koncepció zöldfelület-növelési célkitűzésével. 5.2

Szakági javaslatok

5.2.1 5.2.1.1

Tájrendezési javaslatok Tájhasználat, tájszerkezet javaslata

Az 1. és 2. tervezési területen nem lesz változás, továbbra is beépített tájként fogják hasznosítani. A 3. tervezési területen várhatóan részben megmarad a mai tájhasználat: a növényállomány nagy része valószínűleg megmarad, azonban az eddigiektől eltérően turisztikai célú állattartási hasznosítás folyik majd rajta. A tájszerkezet nem fog megváltozni. Javasoljuk, hogy a meglévő faállomány megőrzésével őrizzék meg a terület tájképét és a létesítendő épületeket a népi építészeti hagyományok formájában építsék meg. A Nemzeti Park Igazgatóság véleményét figyelembe véve javasoljuk, hogy a turisztikai fejlesztések tervezése során fordítsanak figyelmet arra, hogy azok a jelenlegi művelési ágnak megfelelő kezelésekkel összhangban legyenek, azok természeti állapotát ne befolyásolják. 5.2.1.2

Természetvédelmi javaslatok, Tájvédelmi és tájképvédelmi javaslatok

Nincsenek. 5.2.1.3

Biológiai aktivitásérték változása

Ahhoz, hogy a településen a biológiai aktivitás érték ne csökkenjen, a 02080/1 hrsz-ú ingatlant közjóléti erdőbe javasoljuk sorolni. A terület már beerdősült, a földhivatali nyilvántartás szerint is erdő, de az erdészet adattárában nem szerepel és a településszerkezeti terv is Általános mezőgazdasági területfelhasználásba sorolta. Az ingatlan Közjóléti erdőbe sorolásával a biológiai aktivitás érték növekedni fog. A tervezett fejlesztést nem fogja korlátozni. ÉRINTETT INGATLAN (hrsz) 310 310, 311 382/2 02080/1

TERÜLETFELHASZNÁLÁS VÁLTOZÁS Lf -> Gksz Lf -> KÖu Z -> Lke Má -> Ek

MÓDOSÍTÁS NAGYSÁGA (ha) 0,1939 0,0062 0,0556 0,1556

Értékmutató

BAÉ

Értékmutató

van 2,4 2,4 6 3,7

lesz 0,46536 0,01488 0,33360 0,57572 1,38956

0,4 0,6 2,7 9 különbözet:

5.2.2

BAÉ 0,07756 0,00372 0,15012 1,40040 1,63180 0,24224

Zöldfelületi rendszer fejlesztése

Az 1. és 2. tervezési területen a zöldfelületi rendszer megmarad, javaslatot nem teszünk. A 3. tervezési területen javasoljuk a faállomány megőrzését, az 5%-os beépítési lehetőséget a növényzet ritkításával oldják meg. Amennyiben a területen lévő növényállományt cserélik, úgy lehetőleg azok őshonos, a helyi adottságoknak megfelelő legyen. 5.2.3

Közlekedési javaslatok

Az 1. tervezési területen a telek jobb megközelíthetősége érdekében javasoljuk a tömb nyugati határán tervezett közút kiépítését akár magánútként. A 2. tervezési terület megközelítése a 382/1-2 telkek összevonásával a Szabadság utcából történhet. A 3. tervezési területre vonatkozóan a meglévő állapot megfelelő, javaslatot nem teszünk.

5.2.3.1

Gépjármű elhelyezés, parkolás

Az 1. és 2. tervezési területen a használathoz szükséges gépjárműveket telken belül javasoljuk elhelyezni. A 3. tervezési területen telken belül és a szemközti közcélú parkolóban is van lehetőség 5.2.4

Közművesítési javaslatok

A 2. tervezési területen minden közmű rendelkezésre áll, javaslat nem szükséges. 5.2.4.1

Víziközművek

1. tervezési terület: Javaslom a tömb nyugati oldalán tervezett lakóutca kiépítésével együtt a közművek kiépítését is, amiről ellátható lesz a terület. Annak kiépítéséig a meglévő gazdasági területről át lehet vezetni a közműveket. A 3. tervezési területen közműre nem lesz feltétlenül szükség. A meglévő ivóvíz hálózatra akkor szükséges csatlakozni, amennyiben a turisztikai hasznosítás nagyobb emberi jelenlétet von maga után. Egyébként saját kútról is biztosítható a vízellátás. Ekkor a szennyvíz egyedi összegyűjtéséről és ártalmatlanításáról is gondolkodni kell. A csapadékvíz-elvezető rendszert úgy kell kiépíteni, hogy a vizek kártétel nélküli elvezetése biztosított legyen. A fejlesztési területek cspadékvíz-elvezető rendszerét a meglévőre csak abban az esetben lehet rákötni, ha a meglévő rendszer a megnövekedett vízmennyiséget kiöntésmentesen vezeti a közcélú fogadóba. Az 1. tervezési területen a burkolt felületeket úgy kell kialakítani, hogy a burkolt felületre jutó csapadékvíz – alapvetően a gépjárművekből elfolyó olajok által – a keletkező szennyeződésektől menetesítve legyen. A felületre jutó csapadékvizek csak ártalommentesítést követően vezethetők tovább a Széchenyi utcai nyílt árokba. Ügyelni kell arra is, hogy a lefolyás mennyisége növekedni fog. Javasoljuk a minél nagyobb mértékű csapadékvíz összegyűjtést a területen. 5.2.4.2

Energiaellátás

Az 1. terület esetében a meglévő gazdasági területen található elektromos hálózathoz csatlakozással vagy nagyobb igény esetén a területtől nyugatra haladó 20 kV-os hálózatra telepítendő transzformátor állomás kiépítésével javaslom az ellátást. A 3. tervezési terület esetében a tőle keletre lévő 20 kV-os szabadvezeték és hozzá csatlakozó transzformátor állomásról biztosítható az elektromos ellátás. Gáz energia ellátás egyedileg, a meglévő hálózatra csatlakozással biztosítható. Várhatóan a 3. terület esetében nem keletkezik ilyen igény. 5.2.4.3

Hírközlés

A meglévő vezetékes és vezeték nélküli hírközlési létesítmények megfelelőek, továbbra is használhatóak a területek ellátására. A mobil hálózat megfelelően működik. 5.2.4.4

Megújuló energiaforrások alkalmazása, környezettudatos energiagazdálkodás, egyedi közműpótlók

Mindhárom tervezési terület esetében javasolt megújuló energiaforrások használata. A villamos energia ellátás biztosítható lenne napelem vagy kis teljesítményű szélerőművel. Melegvíz termeléshez javasoljuk napkollektor alkalmazását. Az épületekben mozgásérzékelős, energiatakarékos égők alkalmazása javasolt. A 3. területen tervezett állattartás során keletkező trágya és zöld hulladék komposztálását javasoljuk. 5.2.5

Környezeti hatások és feltételek

Veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem működése nem tervezett. Zaj- és rezgés terhelés, valamint légszennyezés nem várható. 5.2.5.1

Talaj- és földvédelem

A tervezett fejlesztésekből sem talajszennyezési, sem földvédelmi problémák nem adódhatnak. Az ingatlanokon való építkezés előtt a termőréteget le kell fejteni, erózió- és deflációmentesen kell deponálni és lehetőség szerint a helyszínen kell újra felhasználni a növényzet telepítésekor.

5.2.5.2

Felszíni és felszín alatti vizek védelme

A fejlesztési területek csapadékvíz-elvezető rendszerét a meglévőre csak abban az esetben lehet rákötni, ha a meglévő rendszer a megnövekedett vízmennyiséget kiöntésmentesen vezeti a közcélú befogadóba. Nemcsak a vizek aktív, hanem passzív szennyeződését is meg kell akadályozni úgy, hogy sem a talajon keresztül, sem a felszíni, sem felszín alatti vízfolyásokba szennyezett víz vagy egyéb szennyeződés nem juthat, melyek közvetítésével a felszín alatti vízkészletek szennyeződhetnek. 5.2.5.3

Hulladékgazdálkodás

A megvalósítandó beruházások is gyakorlatilag csak kommunális hulladékot termelnek, melyet a rendszeres szemétgyűjtés keretében el fognak szállítani. Amennyiben az 1. területrész kereskedelmi-szolgáltató tevékenység területének bővítéséből további, kommunálisnak nem tekinthető hulladék keletkezik, annak ideiglenes tárolásáról a telephelyen belül, ártalmatlanítóba vagy lerakóba való elszállításáról pedig bizonylatolt módon az azt előállítónak kell gondoskodnia. 5.3

Hatályos településszerkezeti tervvel való összhang bemutatása A módosítások következtében a hatályos településszerkezeti tervvel a teljes összhang nem teremthető meg.

5.4

Szabályozási koncepció

1. tervezési terület: A szomszédos telephelyeket is lefedő Kereskedelmi, szolgáltató övezetbe javaslom sorolni az ingatlant. Az övezet előírásainak módosítására nincs szükség. 2. tervezési terület: A telket körülvevő Kertvárosias lakóterületbe javaslom sorolni az ingatlant, az övezeti előírások módosítása nem szükséges. 3. tervezési terület: a 02080/1 hrsz-ú ingatlan Közjóléti erdő övezetbe sorolom, önálló övezeti előírásokat alkotva. A HÉSZ-t ki kell egészíteni. A 02080/2 hrsz-ú ingatlan Általános mezőgazdasági övezetben marad, de a 2 jelűbe átsorolva. 5.5

Környezeti értékelés

A Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség a módosítások várható környezeti hatását, az előzetes információk alapján nem ítéli jelentősnek.

6

Idézett forrásmunkák

Tónus Kft.: Egervár Településrendezési terv módosítás 2008. Pestterv Kft.: Egervár új beépítésre szánt területek kivételes kijelölésére vonatkozó kérelem szakmai alátámasztó anyaga és megalapozó területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálata 2012.

1-2 hrsz-ú ingatlanokra. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK [Véleményezésre]

Recommend Documents