HELYZETELEMZÉS 1. Helyzetelemzés A II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola Magyar Bálint Oktatási miniszter által aláírt oklevél szerint partnerközpontú intézmény, mely sikeresen kiépítette a COMENIUS 2000 Közoktatási Minőségfejlesztési Program I. Intézményi modelljét. Kis iskolánk valamennyi alkalmazottja az intézmény minőségpolitikai nyilatkozata szellemében tervezi és végzi feladatait. 1. 1. A II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola minőségpolitikai nyilatkozata Fontosnak tartjuk, hogy a „Jót, s jól!” mottó szellemében folytatott tevékenységünkkel megőrizzük intézményünknek a kerület iskolái között kivívott előkelő helyét, hogy hírnevét öregbítsük, és hogy megszerzett tudásunkat továbbadjuk. Vállaljuk, hogy színvonalas, az európai normáknak megfelelő oktatással szilárd alapműveltséget, biztos alapkészségeket nyújtunk tanulóinknak, akik az itt töltött nyolc év alatt megszerezhetik azt a tudást, mely erőforrása az önálló gondolkodásnak, az értékteremtésnek, az erkölcsi helytállásnak, a magyarság és az emberiség iránti felelősségérzetnek. Iskolai specialitásaink: az angol nyelv emelt szintű oktatása, magas színvonalú anyanyelvi képzés, hangszeres zeneoktatás, sokféle szabadidősés sporttevékenység, különös tekintettel a napközis foglalkozásokra és a klub-tanulószobára, melyek tanítványaink tehetségének felismerését, annak kibontakoztatását szolgálják. Tevékenységünket szolgáltatásnak tekintjük, amelyet a társadalmi és partneri igényeknek megfelelően demokratikus légkörben végzünk. Partnereink körében folyamatosan vizsgáljuk elégedettségük mutatóit. Felelősek vagyunk abban, hogy diákjaink jól felkészült, kiegyensúlyozott, a felnőttek világában is boldogulni tudó emberekké váljanak. Mindezeket magasan képzett, szakmailag igényes, megújulásra képes, a minőség iránt elkötelezett munkatársakkal és a velünk együttműködő szülőkkel valósítjuk meg. Intézményünk kinyilvánítja, hogy nevelőtestületünk minden gyermek számára jó hagyományokra épülő szellemiségével nyújt megfelelő alapismereteket a továbbtanuláshoz, példát az igazi értékek, az egyetemes emberi tulajdonságok, helyes magatartásformák elsajátítására és gyakoroltatására. Minőségpolitikánk lehetővé teszi hogy, a törvényes, szakszerű és hatékony intézményműködtetés biztosítsa a felelősséggel átgondolt, gyermekszereteten alapuló, a gyermeki jogokat tiszteletben tartó pedagógiai programunk megvalósítását minden partnerünk elégedettségére.
1. 2. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai „Félig sem oly fontos az, amit tanítunk gyermekeinknek, mint az, hogy tanítjuk. Amit az iskolában tanultunk, annak legnagyobb részét elfelejtjük, de a hatás, melyet egy jó oktatási rendszer szellemi tehetségeinkre gyakorol, megmarad.” (Eötvös József) Pedagógiai alapelveink Nevelőtestületünk nevelő-oktató munkájának pedagógiai alapelve a gyermekszereteten alapuló, a gyermeki jogokat tiszteletben tartó gyermekközpontú pedagógia. Iskolánkban családias légkörben tartalmas munka folyik a célok elérése érdekében tanuló és tanár részéről egyaránt, ahol a tanuló is aktív részese a tanítás-tanulás folyamatának, ahol a tanuló felfedezheti az alkotás izgalmát és örömét, és ahol hozzásegítik egyéni fejlődéséhez, hogy megtalálja a majdani felnőttkori érvényesüléséhez vezető utat. Minden tevékenységünkkel arra törekszünk, hogy tanulóink a közös családi és iskolai nevelés és oktatás eredményeképpen az alábbi tulajdonságokkal rendelkezzenek. Cselekvéseiben, megnyilvánulásaiban: humánus, erkölcsös, becsületes, fegyelmezett, kötelességtudó, érdeklődő, nyitott, kreatív, alkotó, gyakorlatias, kellő önismerettel rendelkező, érzelmileg töltött egyéniség. Tanulásban, munkában szorgalmas: becsüli a tudást, jó eredmények elérésére törekszik (játékban, tanulásban, munkában), ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit, képes az értő olvasásra, gondolatait helyesen, szabatosan tudja megfogalmazni, továbbfejleszteni, és önállóan tud ismereteket szerezni, a mindennapi életben felhasználható képességekkel, készségekkel rendelkezik. Ismeri, tiszteli, óvja, ápolja: anyanyelvünket, nemzeti kultúránkat, történelmünket, a természetet, a környezet értékeit, érdekeit, szereti hazáját, más népek hagyományait, értékeit, az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit.
Ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges pozitív magatartásformákat: ismeri és betartja a különféle közösségek (család, iskola, társadalom) harmonikus együttélését biztosító szabályokat, ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott formáit és módszereit, viselkedése udvarias, beszéde kulturált, társaival együttműködik, szüleit, nevelőit, társait szereti és tiszteli, képes szeretetet adni és kapni, a sajátjától eltérő nézeteket megérti és tiszteletben tartja. Igénye van az egészséges életmód kialakítására: tiszteli az életet, egészségesen él, szeret sportolni, mozogni, megjelenése, és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott. Van elképzelése a jövőjét illetően: sajátos lelki békével rendelkezik, erkölcsi, szellemi és testi edzettsége életkorának megfelelő mértékű. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljai: „Az ember tudatos élőlény, aki képes saját maga és az őt körülvevő emberi, társadalmi és természeti környezet megismerésére, akinek célja, jövője van, aki akarattal rendelkezik, akinek életét érzelmek jellemzik; aki tudatos lényként kérdez, és válaszokat fogalmaz meg, akit a fizikai lét, a szellemi lét, az élet értelme, problémái és feladatai foglalkoztatnak.”
Az iskola általános céljai: A konstruktív életvezetés megalapozása, a személyiségek felkészítése magasrendű szociális funkciók ellátására, társadalmilag és egyénileg is eredményes magatartásés tevékenységformák kialakítása. Értékteremtés: A biológiai lét értékeinek megismertetése. Az én harmóniájára, autonómiájára vonatkozó értékek közvetítése. Társas kapcsolatok értékeinek megismertetése, gyakoroltatása. Társadalmi eredményességre vonatkozó értékek megalapozása. Humanizált társadalom és világkép értékeinek megismertetése. A tanulók egészséges fejlődésének elősegítése: értelmi, érzelmi-akarati, pszicho-motoros képességeiknek fejlesztésével. A nyolcosztályos képzés során kiemelt célunk az anyanyelvi és idegen nyelvi kultúra és kommunikáció fejlesztése.
Kiemelt célunk továbbá, hogy tanulóink a nyolcadik évfolyam végére egyéni képességeik alapján elvárható legjobb szinten feleljenek meg a helyi tantervben megfogalmazott követelményeknek. Rendelkezzenek olyan jól megalapozott, bővíthető ismeretekkel, készségekkel, képességekkel, jártasságokkal, amelyek képessé teszik őket tudásuk gyarapítására. Ismerjék és gyakorolják a kulturált viselkedéshez, a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat. Alakuljon ki bennük határozott elképzelés saját közelebbi és távolabbi jövőjüket, sorsukat illetően. 1. 3. Működési feltételek Személyi feltételek: Az oktató-nevelőmunkát 22 pedagógus végzi, közülük hárman egyetemi, 19 fő pedig főiskolai végzettséggel rendelkezik. A teljes állásban foglalkoztatottak képesítése: 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő 2 fő 1 fő 8 fő
történelem – pszichológia biológia – kémia - informatika matematika – kémia magyar – történelem fizika – technika – számítástechnika tanító – földrajz – könyvtár - informatika tanító – testnevelés –tánc orosz – magyar – angol tanító – angol pedagógia (napközi) tanító
Részfoglalkozásúak képzettsége: 1 fő 1 fő 1 fő
magyar – népművelő – rajz (50%) biológia – testnevelés + gyermekvédelmi felelős (50 -50 %) ének-zene (Óraadó)
A tantestület évek óta közösen munkálkodik a gyermekek fejlődése és tudása gyarapítása érdekében. A gyermekközpontúság, az igényes munkavégzés, a kreativitás, a megújulás, a jobbítás iránti törekvés jellemzi őket. Munkájuk hatékonyságát fokozza a jó információáramlás, az egységes szemlélet- és követelményrendszer alkalmazása. A pedagógusok és a gyermekek munkáját segítők: 1 fő 0,5 fő 1 fő 0,5 fő 1 fő 1 fő 0,5 fő
pszichológus gazdasági vezető iskolatitkár gazdasági ügyintéző gondnok – kézbesítő fűtő – portás karbantartó
A konyhai dolgozókat az étkeztetést ellátó cég biztosítja. A takarítást MC-Tisztít Bt. és két megbízási szerződéssel alkalmazott takarító végzi. Az oktatás évfolyamonként - a második kivételével - egy tanulócsoportban folyik. Öt napközis és két tanulószobai csoportot indítottunk. A tanulói létszám 2004. szeptember 1-én 203 fő. Az iskola alkalmazottainak összetétele hosszú idő óta állandó. Az átlag életkor viszonylag alacsony. A pedagógusok négy munkaközösségben (alsós, felsős, osztályfőnöki és napközis) végzik munkájukat. A tantestület tagjait az új módszerek, korszerű ismeretek megszerzése iránti nyitottság jellemzi. A legtöbb gyermek családi háttere jó. Magas a többgyermekes családok aránya: hetvenegy gyermek él nagycsaládban. Otthonaik kényelmesek, rendezettek. Gyermekvédelmi nyilvántartásba harminc tanuló került. Legtöbbjük (15 fő) tanulási nehézséggel küzd, van aki (7 fő) magatartási zavar miatt, vagy szociális körülményei (5 fő) vagy a család rossz anyagi helyzete (3 fő) miatt kell fokozottabb figyelemmel kísérni. A létszám alakulását továbbra is nagymértékben befolyásolja a hatosztályos gimnáziumok elszívó ereje. Tanulóink nagy része jó képességű, ezért eredményeik alapján nagy arányban veszik fel őket a középiskolák. A szülők nagyobb része egyetemi, főiskolai végzettségű. Örvendetes tény, hogy nagyon alacsony a munkanélküliek aránya. Tárgyi feltételek: Az épület és udvara is megőrizte a jelentős mértékű változtatások ellenére barátságos jellegét. Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata, a tanulók, a szülők és az iskola dolgozói összefogásának eredménye a folyamatos szépítés, megújulás. A termek, folyosók díszítése állandóan változik. A sok szép gyermekmunka kihangsúlyozza a megújult külsőt. 2000-től kezdődően minden évben jelentős felújítás történt az iskolában a Képviselő-testület döntése jóvoltából. Megújult a konyha –ebédlő, a tornaterem, a sportudvar, a tetőtérben kaptak helyet új szaktantermeink, a folyosók, a régi termek festése is megtörtént, három tanteremben ablakés egy tanteremben ajtócsere is történt. Művészszülők gyönyörű mozaikborítást készítettek az ebédlőben található oszlopokra, és különleges állatfigurákkal díszítették a fehér falat, több tanteremben szülői összefogás következtében kicserélték az egészségkárosító hatású neonégőket, a linóleumot, vagy új lambériát szereltek a falakra. A szülők legnagyobb szabású kezdeményezése a játszóudvar felújítása. Erre több részletben kerül sor. Az alapozás megtörtént, a középső részén kialakítandó gumitéglával borított „focipálya” elkészítésére és a füvesítésre is valószínűleg még ebben az évben sor kerül. A megújulásban az Erdőalja Alapítvány is nagy segítséget nyújtott az iskolának. Az alapítványnak köszönhetően egyetlen költségtérítéses programból sem maradt ki tanulónk anyagi nehézség miatt. Támogatásuk következtében új berendezés került több tanterembe, valamint az ebédlőbe, és jelentősen hozzájárult az audiovizuális eszközök frissítéséhez, és a játszóudvari tervek megvalósításához is. Az épületben 9 tanterem, 4 szaktanterem (technika, számítástechnika, természettudományi és művészeti szaktanterem a könyvtárral), két kis nyelvi szaktanterem,
szertárak, egy tornaterem, mellékhelyiségek, konyha és ebédlő, egy orvosi szoba, egy tanári és irodai egység található. A nevelő-oktató munka hatékonyságának növelése érdekében szemléltető- és audiovizuális eszközeinket folyamatosan bővítettük a költségvetés terhére vagy az Erdőalja Alapítvány segítségével. Pályázatok elnyerésével is tudtunk szemléltetőeszközöket, berendezéseket beszerezni. Számítógépparkunkat szülői támogatással sikerült bővíteni, folyamatosan korszerűsíteni. Jelenleg 9 (Pentium II-es) hálózatba kötött, korlátlan interneteléréssel rendelkező tanulói számítógépen gyarapíthatják tudásukat a gyerekek. A könyvtár a művészeti teremben kapott elhelyezést, felszerelése is majdnem előírásszerű már. Állománya az utóbbi években elsősorban szakmai jellegű könyvekkel, tartós tankönyvekkel és multimédiás eszközökkel bővült. 2000. január 1-től önálló gazdasági egységként működik az intézmény. A gazdasági ügyintézéshez szükséges személyi- és tárgyi feltételek adottak. Az iskola a takarékos működésre, a költségvetési fegyelem megőrzésére törekszik minden területen. 1. 4. Az oktató-nevelő munkánk színterei: A pedagógusközösségek: A pedagógiai-szakmai munka meghatározója a nevelőtestület. Közös gondolkodás következtében megalkotott pedagógiai programunk, és helyi tantervünk, környezeti és egészségnevelési programunk megvalósításáról az alkotóműhelyekként tevékenykedő munkaközösségek gondoskodnak. A különböző partnerek igényeinek összehangolására működik az Iskolaszék. A tanulóközösségek: A pedagógiai célok és feladatok megvalósítása az osztályközösségben, kisebb csoportokban, napközis és tanulószobai csoportokban zajlik az életkori sajátosságok figyelembe vételével. A Diákönkormányzat a tanulói érdekképviselet gyakorlása, a cselekvési önállóság, a demokrácia szabályainak megtanulása érdekében létrehozott, jól működő szervezet. A szülői közösségek Iskolánk nyitott a szülők felé. A nyíltság kölcsönös. Mutatja ezt a jól működő Iskolaszék és a Szülői Munkaközösség tevékenysége. A jó ötletekkel cselekvő módon segítő szülői közösség a fenti szervezeteken keresztül gyakorolja befolyását az iskolai életre. A szülők számára is fontos az iskola és a benne folyó tartalmi munka színvonalának emelése és segítése. Ennek érdekében működtetik az „Erdőalja Alapítványt” azzal a céllal, hogy javítsák a tárgyi feltételeket, illetve támogassák a rászoruló családokat.
1. 5. Oktató-nevelő munkánk megvalósításának színterei a gyakorlatban
Tanítási órák ( kötelező és választható tanítási órák) 2. Tanórán kívüli foglalkozások 1.
Kötött tanórán kívüli foglalkozások: napközis és tanulószobai foglalkozások, iskolai sportköri foglalkozások. A napközis foglalkozások célja és feladatai A tevékenység a délutáni foglalkozásokon minden esetben az intézmény általánosan megfogalmazott cél- és feladatrendszerére és az egyéb nevelőoktató munka területeire meghatározott célok elérésére irányul. Kiemelt területek: a tanulók egyéni képességeinek fejlesztése, önművelés iránti igény felkeltése, kreativitás fejlesztése, szociális hátrányok enyhítése, beilleszkedési, magatartási, tanulási zavarok enyhítése, egészséges életmódra nevelés, közösséggé formálás, közéletiségre nevelés, a szabad idő hasznos és kulturált eltöltése: szabadban végezhető, sok mozgást igénylő csapatjátékok, sorversenyek, ügyességi versenyek, sokféle szabadidős technika tanítása: kézműves tevékenység technikái: papírmunkák, festés, vágás, agyagozás, gyöngyfűzés, batikolás, fonás, hímzés, kulturális tevékenységek: mondókák, mesék, versek olvasása, tanulása, bábozás, dramatizálás, zenehallgatás, múzeum-, színház-, mozi-, , könyvtár-, tárlatlátogatás. Kötetlen tanórán kívüli foglalkozások. A kötetlen foglalkozások formáiról a tantestület dönt a
tanulói, szülői igények figyelembevételével, a rendelkezésre álló szakemberek számbavételével, az anyagi lehetősége figyelembevételével, a tanulói leterheltséget mérlegelve.
Iskolánk a következő tanórán kívüli foglalkozásokat kínálja a változtatás jogát fenntartva: Napközis és tanulószobai foglalkozások, (térítésmentes) Sportkörök: mindennapos testnevelés biztosítása napi (1-1 óra,) (térítésmentes) úszás, (térítéses) Szakkörök: (térítésmentes) (Ezek a foglalkozások a klubtanulószoba keretében valósulnak meg.) tanulásmódszertan, számítástechnika,
rajz, ezermester, túra énekkar. Tanfolyamok: (térítéses) kézműves foglalkozás, „foci-suli,” sakk. Versenyek: tanulmányi: helyi, kistérségi, megyei, országos szintig felmenő (OM Közlöny szerint), kulturális: szavaló, szép kiejtési, éneklő ifjúság, stb. házi versenyek: a tanulmányi és kulturális területen, házi bajnokságok: különböző sportágakban. Diáknap: (A diákok döntése alapján változó.) fordított nap, gyermeknap, DÖK közgyűlés. Jeles napok: Ünnepek: Március 15. Október 23. Tanévnyitó ünnepély, tanévzáró ünnepély. Ballagás. Műsoros rendezvények, megemlékezések, vetélkedők: Föld Napja, Madarak és Fák Napja, Rákóczi Nap, Magyar Kultúra Napja, Költészet napja, Anyák napja, Október 6. Mikulás, Luca napi vásár, Karácsony, Angol Szalon, Kihívás Napja, Kerti parti, stb. Erdei iskola Az erdei iskola hagyományosan 5 napos program az ország különböző területeinek sokoldalú megismerése céljából. Tanulmányi kirándulások: osztály szintű, évfolyam szintű, iskolai szintű, érdeklődési körhöz kötött tanulmányi kirándulások: író, költő, művész, híres ember szülőházának megtekintése, neves évfordulókhoz kapcsolódó értékek, emlékhelyek megtekintése, turisztikai kirándulások,
botanikai kirándulások, nyelvtanulás céljából szervezett csereutazások. Múzeumlátogatások: (Aquincum, Természettudományi Múzeum, Petőfi Irodalmi Múzeum, Hadtörténeti Múzeum, Közlekedési Múzeum, Néprajzi Múzeum, stb.) tantárgyhoz kötődő múzeumlátogatások, időszakos kiállítások megtekintése, rendszeres, minden évfolyamon ismétlődő, egyazon múzeum meglátogatása. SAJÁTOS ARCULATUNK, HAGYOMÁNYAINK Minden tevékenységünk meghatározója az intézmény „kisiskola” jellege és az ebből adódó családias hangulat, a jó légkör. Ez egyaránt jellemző a diák-diák, diák-pedagógus, pedagógus-pedagógus és pedagógus-szülő kapcsolatra. Fontos feladat az iskola névadója, II. Rákóczi Ferenc emlékének ápolása. Ezt szolgálja az évenkénti megemlékezés születésnapján, és a különféle iskolai és fővárosi színtű, Rákóczihoz kapcsolódó rendezvényeken való részvétel. Ünnepélyes keretek között ez alkalommal kaphatják meg azok a tanulóink a legmagasabb iskolai elismerést, a Rákóczi kitűntető jelvényt, akik tanulmányi és közösségi munka terén is kiemelkedő teljesítményt nyújtottak itt töltött éveik alatt. Nagy hangsúlyt fektetünk az anyanyelvi kultúra és kommunikáció megfelelő színtű elsajátítására, valamint az idegen nyelvi képzésre. Ennek érdekében 3. osztályban kezdjük választható tantárgyként oktatni az idegen nyelvet, melyet a felső tagozatban emeltszinten tanulhatnak tovább tanulóink. Nyolcadik osztály végére a legjobbak TELC nyelvvizsgát tehetnek. A sikeres felvételi vizsgák megkönnyítése érdekében tanulóink a 6 – 8. évfolyamon félévkor és év végén is egy-két tantárgyból szóbeli vizsgán tesznek tanúbizonyságot felkészültségükről. Hagyományos rendezvényeinket, ünnepélyeinket mindig közös munka előzi meg. Nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy nemzeti ünnepeink kapcsán méltóan emlékezzünk meg hazánk nagyjairól, és történelmünk dicső napjairól. A közösségi érzés, az összetartozás fokozása érdekében egymás megajándékozásával, és szép műsorral tesszük emlékezetessé Mikulás és Karácsony ünnepét. A kulturált viselkedés és magatartásformák elsajátítása és gyakoroltatása érdekében működik a DÖK, valamint ennek érdekében szervezzük az iskolánk kívüli nagyszámú és változatos szabadidős tevékenységeinket.. Fontos szerepet kap évről-évre az édesanyák és az iskola pedagógusainak köszöntése. Minden évben megrendezésre kerül a hagyományos „tanévnyitó suli-buli”, melyen mindenki részt vesz, akinek valamilyen kapcsolata van az iskolával, gyakran azok is, akiket
már csak szép emlékeik fűzik az iskolához. .A Luca napi vásár, a „farsangi karnevál”, az őszi és tavaszi papírgyűjtési akció is az állandó rendezvényeink közé tartozik. A tanulmányi versenyek házi fordulóján kerülnek kiválasztásra az osztályok legjobbjai, akik a kerületi versenyeken mindig sikeresen szerepelnek. Évente többször - a szokásos tanulmányi kirándulásokon kívül - szervezünk túrákat, táborokat bel- és külföldre egyaránt. Már hagyományos az öt napos erdei iskolai is. Végzős diákjaink beiskolázási aránya hosszú évekre visszamenőleg 100 %-os. Tanulmányaikat legtöbben gimnáziumban, néhányan szakközépiskolában, ritkán egyéb oktatási intézményben folytatják. Sporttevékenységünk is élénk és eredményes. A heti három óra testnevelésen kívül kicsik és nagyok egyaránt részt vehetnek a délutáni tömegsport, vagy más szervezésű foglalkozásokon. Több sportág kerületi szintű versenyein is eredményesen szerepelnek tanulóink. Gyermekeink nyári pihenéséhez többféle táborozási lehetőséget biztosítunk. Évrőlévre egyre többen élvezik a jól megérdemelt pihenést a Balaton partján, vagy az iskolai szervezésű lovas-, vízi vagy vándortáborban. Partnerkapcsolataink ápolása érdekében folyamatos kapcsolatot tartunk fenn az Óbuda Hegyvidékiek Egyesületével. Havonta megjelenő Óhegy-hírek címmel megjelenő lapjuk hasábjain rendszeresen beszámolunk az iskolai eseményekről. 1. 6. Nevelési-oktatási célok és feladatok megvalósítása a gyakorlatban 1. 6. 1. Személyiségfejlesztés
A személyiség egyik legalapvetőbb sajátossága, hogy meghatározott szerkezettel rendelkezik, tehát nem egyszerűen pszichikus folyamatok, állapotok és képződmények összessége, hanem a különböző szintű és funkciójú komponensek strukturált, dinamikus egysége. Ezért célunk elősegíteni: a helyi tantervünkben megfogalmazott ismeretanyag átadását és elsajátíttatását, az egyéni sajátosságok kibontakoztatását, a differenciált képességfejlesztést minden tanulónk számára. A fejlesztés középpontjában a tanulók tudásának, képességeinek, a harmonikus személyiség kibontakoztatása áll. A feladatok elérése érdekében figyelembe vesszük a tanulóink különböző adottságait, a környezeti hatások különbözőségeit, az életkori sajátosságaikat, fejlődésük eltérő mértékű ütemét. A szervezett .ismeretközvetítés és a tananyag feldolgozása során meg kell alapozni és fejleszteni kell a gyermek személyes képességeit: – megismerési vágyát és képességeit, – logikai gondolkodását, az összefüggések feltárásának a képességét,
– emlékezetét, – akarati tulajdonságait, – önismeretét, igényszintjét, önfejlesztő képességét, – kritikai érzékét, objektivitását, – vitakészségét, – kudarctűrő képességét, – toleranciáját, alkalmazkodó képességét, együttműködési készségét, – önállóságát, öntevékenységét, alkotási vágyát, – önkifejező és befogadó képességét, – tanulási módszereit. Minden pedagógusnak hozzá kell járulnia: – az egészséges életmód, – a helyes szokásrendszer, – adekvát motivációs és pozitív célrendszer kialakításához, – az értékek felismeréséhez, azokkal való azonosuláshoz, – a megfelelő példaválasztáshoz, – a helyes társas, illetve közösségi kapcsolatok létrejöttéhez, működéséhez, – a tartalékai felismeréséhez, teljesítményei fokozásához, – a szabályrendszerekhez való alkalmazkodáshoz, – a pozitív világszemlélet kialakulásához A személyiségfejlesztés területén nemcsak a pedagógusok, hanem a tanulókkal kapcsolatba kerülő minden iskolai dolgozó kötelessége, hogy: – megjelenésével, – viselkedésével, – beszédstílusával, – társas kapcsolatával pozitívan hasson a tanulókra. 1. 6. 2. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A tanuló a közösségben, a közösséggel kölcsönhatásban fejlődik, illetve fejleszthető. A közösség autonóm egyének szerveződése, melyet a közös érdek-, cél-, értékrend és a közösségi tudat tart össze. A pedagógiai munkánk célja a közösségek fejlesztése, mert az igazi közösség kibontakoztatja, fejleszti az egyéniséget. Az életre való nevelésnek elengedhetetlen feltétele a közösségben való nevelés A közösségfejlesztés területei Az iskolánkban a közösségfejlesztés fő területei: a tanórák, a tanórán kívüli, szervezett iskolai foglalkozások (napközi, tanulószoba, szakkörök, tanulmányi kirándulások stb.), diák-önkormányzati tevékenységek (DÖK gyűlések, iskolagyűlések), szabadidős tevékenységek (klub rendezvények, színházlátogatások stb.). A közösségfejlesztés feltételei Ennek érdekében fontos feladata az iskolának: a tantestület egységes szemléletének megőrzése,
célmeghatározásának, követelményrendszerének, módszereinek az összehangolása, a családdal való folyamatos kapcsolattatásnak a megvalósítása, közös rendezvények szervezése, ahol a különböző közösségek együtt tevékenykednek, szórakoznak, jó kapcsolat kiépítése az adott közösséggel, korosztállyal. / Az iskolai közösségfejlesztés jellemzői: az összetartozás tudatát erősítő jelképrendszer kialakítása (iskolazászló, jelvény, induló stb.), hagyományok ápolása (névadó megünneplése), közös ünnepélyek, rendezvények megtartása (március 15., október 23., karácsony stb.), közös munkák szervezése (kertrendezés, környezet takarítás, szertárrendezés), iskolai szintű kirándulások, táborozások, erdei iskola, az iskolai értékek közös kialakítása, egységes értelmezése (családias, sikerorientált, demokratikus, nyitott stb.), az eredmények közös megünneplése (jutalmazás), az iskolai közösség előtt álló feladatok együttes megbeszélése (iskolagyűlés keretében), a különböző korosztályok számára együttes feladatok kimunkálása (vetélkedők, rendezvények esetében vegyes csapatok szervezése), osztályok közötti patronálási rendszer kialakítása (pl. elsősök beilleszkedésének segítése), egységes jutalmazási és büntetési rendszer működtetése. A tanórán megvalósítható, az osztály, illetve a csoport fejlesztését biztosító feladatok: a rövid és hosszú távú célok és feladatok közös kialakítása, a megbízatások rendszerének működtetése, a követelményrendszerek egységes értelmezése, a vállalások folyamatos ellenőrzése értékelése a tanár és a közösség részéről egyaránt, változatos munkaformák kialakításán keresztül a kölcsönös segítségnyújtás gyakoroltatása, osztályhagyományok kialakítása, az iskola közösségen belüli megkülönböztető jelek megalkotása, együttes sikerek megünneplése. A diák-önkormányzati tevékenység során megvalósítandó feladataink:
a demokrácia gyakoroltatása, az öntevékenység biztosítása, a felelősségtudat kialakítása, az önálló szervezési és értékelési lehetőség biztosítása, a szabályrendszerek kialakítása és működtetése (házirend, DÖK szabályzat), a különböző szintek közötti társas kapcsolattartás formáinak, módszereinek a megtanítása, a szociális érzékenység, a tolerancia fejlesztése, a gazdálkodás alapjainak a megismertetése, a hivatalos ügyintézés alapvető formáinak a gyakoroltatása. A szabadidős tevékenységek közösségfejlesztő feladatai: a közös érdeklődési területnek megfelelő programok összeállítása a rétegspecifikus jellemzők figyelembevételével, az örömet adó munkaformák együttes kiválasztása,
a programokból következő erős érzelmi hatások együttes átélése, feldolgozása, lehetőség biztosítása az informális vezetők kiválasztódására, az alkotás, illetve befogadás élményét nyújtó tevékenységi formák szervezése, tartós aktivitásra ösztönzés az adott tevékenységi területen, pozitív töltésű életmódminták nyújtása, a csoporton belüli kapcsolatok megfigyelése és alakítása, a kölcsönös segítségnyújtás ösztönzése, a türelem, az alkalmazkodóképesség fejlesztése, a társadalmi együttélés szabályainak az elsajátíttatása.
1. 6. 3. A tehetséggondozás Célunk, hogy tanítványaink ne csak egy-egy tudományág ismereteit sajátítsák el, s azt „gépiesen” visszaadják, hanem legyenek képes önálló, alkotó gondolkodásra is. Motiválnunk kell őket arra, hogy értsék meg a körülöttünk állandóan változó világot. A felszíni jelenségek észrevételén túl legyenek képesek a lényegi dolgok felfedezésére, az összefüggések önálló felismerésére. Döntő fontosságú teendő, hogy tanítsuk meg őket tanulni, s tudatosítsuk, hogy a tanulás, mint folyamat, sohasem lehet befejezett. Rá kell ébreszteni a gyerekeket arra is, hogy a tudás valójában érték, ami nem attól válik azzá, hogy azt a külvilág miként használja, hanem attól, hogy a személyiség részévé, belső lényegi elemévé válik. Ne csak a tankönyvet, illetve a tanárt tekintsék a tudás „egyedüli” forrásának, hanem önállóan is használni tudják a különböző ismerethordozók (könyvtár, informatikai eszközök, INTERNET) által kínált lehetőségeket, a színház, koncert, múzeum és tárlatkiállítások iránti igényük kialakuljon, és folyamatossá váljon. Az első négy évben tanítási folyamat során nagy figyelmet kell fordítani a képesség és készségfejlesztésre, esetlegesen a felzárkóztatásra, figyelembe véve, hogy minden gyermek csak saját szintjéről és a neki megfelelő tempóban fejleszthető tovább. A tanulásra motivált gyerekek nyitottsága, érzékenysége lehetővé teszi - a múlt ismeretére építkező - reális és pozitív jövőkép felvázolását. A tehetséggondozás megvalósításának módjai: 1. gyorsítás, léptetés, 2. differenciált foglalkoztatás, 3. gazdagítás, dúsítás. 1. 6. 4. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység Problematikus vagy nehezen nevelhető gyermekek azok, akiknek a magatartása jelentősen eltér az adott korban elvárható helyes magatartástól, és az általánosan használt pedagógiai módszerekkel nem lehet eredményt elérni náluk. Különleges, egyéni bánásmódot kell velük kapcsolatban alkalmazni. Ezzel a tanuló közösségi viszonyulásait is segítjük rendezni. A pedagógusnak meg kell ismerni őket, és mindegyikkel ennek megfelelően kell bánni. A komolyabb magatartászavarral küszködő tanulószemélyiségét új alapokra kell helyezni. Részben a pozitív tulajdonságaira építve, részben megkönnyítve számára a sikert kell tevékenységét szervezni, segíteni. A legkisebb pozitívumot is azonnal jutalmazni kell. Már meglevő jó tanulóközösség esetén - természetesen előkészítve - hatni kell engedni a közösség jótékony befolyását is.
A beilleszkedési zavarral küszködő gyermekek fejlesztési formái A problematikus gyermekek nevelésénél törekedni kell a személyiségzavar mielőbbi felismerésére és gyógyítására. A legcélszerűbb olyan pedagógiai légkör kialakítása, amely biztosítja a gyermeki személyiség egészséges fejlődését, s így eleve megelőzi a magatartási rendellenességek kialakítását. A magatartási, személyiségfejlődési problémák gyakran társulnak tanulási problémákkal. Ha ezek elsősorban az anyanyelvi képességek területén jelentkeznek, érdemes fejlesztő pedagógus vagy más szakember segítségét igénybe venni. A fejlesztés mindenképpen kiscsoportos foglalkozások keretében érdemes végezni. A fejlesztés lényeges elemei a következők:
készségfejlesztés: téri tájékozódás fejlesztése, irányok szerinti tájékozódás, artikulációs gyakorlatok, szókincs fejlesztése, ritmushoz kapcsolódó készségek fejlesztése (szótagolás, hangok, időtartama) A mondatalkotás fejlesztése is fokozatos, tudatos. Szókincsfejlesztés a fejlesztő óra mindegyik részében folyamatosan történik. Az íráskészség fejlesztése: kézügyesség, differenciált kézmozgás fejlesztése történik először. A fejlesztő órák tananyaga végig fejlesztő olvasó-író részből áll. Az órák mozaikszerűen tevődnek össze. Az óra céljától függ, hogy mikor melyik elem kap nagyobb hangsúlyt benne. 1. 6. 5. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program A gyerekek mintegy 5%-nál fordul elő a POS (Psycho Organic Syndrom) tanulásképtelenség vagy tanulási zavar hátterében húzódó pszichoorganikus tünetegyüttes. Ezek a gyerekek tanulási és magatartási nehézségeik miatt sorozatos kudarcoknak vannak kitéve tanulmányaik során és szociális beilleszkedésük folyamán. A tanulási zavar mellé a finommozgások koordinációjának diszkrét vagy szembeötlő zavara is társulhat. A teljesítménydeficit akkor válik nyilvánvalóvá, ha a gyermek a környezet magasabb szintű kultúrigényeivel kerül szembe. Az ilyen gyermek nem tudja a korának megfelelő teljesítményt nyújtani a figyelem, a percepció (érzékelés, észlelés), tanulás, a szociális magatartás és a finommotorika terén. Az alapzavarokhoz társulnak, részképesség zavarok, mint a dyslexia, dysgráfia, dyscalculia. Tünetek: Motoros készségek fejlődése lemarad, nehéz a mozgások koordinációja, nehezen kapja el a feléje dobott labdát, ügyetlen a nagymozgásokban is, a kirakós és konstrukciós játékokban, gyenge a kéz-szem koordinációja, vizuális percepció fogyatékosságai, távolság felmérése, alaklátás gátolt, iránytévesztés, térbeli összefüggések felfogásának bizonytalansága, hallás és beszédfunkciók gyengék, emlékezete hézagos, tévesen idézi fel az eseményeket,
alacsony a frusztrációtoleranciája, nehezen tűri a követelményeket, gyakran változtatják a helyüket, feszültek, szertelenek, nekimennek az embernek, tárgyaknak, kellemetlenül viselkednek, alvásuk felszínes, kevesebbet alszanak kortársaiknál, rövid ideig képesek koncentrálni, hiperaktívak, a kudarcok miatt szoronganak, érzelmileg labilisak, figyelem összpontosítási képességük szintje alacsony, fáradékonyak, tanulási motiváció hiányzik, ami összefügg csökkenő önértékelésükkel. A fenti nehézségek bármelyikével küzdő gyermek nem képes teljesíteni, ezért többnyire kudarcok sorozata éri, maradék önbizalma is eltűnik. Ezután felad, vagy elutasít mindent. Ezért arra törekszünk, hogy stressz – szegény, félelemmentes környezetet biztosítsunk számukra, az iskola nyugalmat, türelmet, biztatást és bizakodást sugározzon! Minden eszközzel a szorongás csökkentése a cél. Tevékenységünkkel igyekszünk elkerülni, hogy tanulóink féljenek a rossz osztályzattól, fenyegetettség-, feszültség-, félelemérzetet tapasztaljanak, sikertelenség, motivációvesztés érje őket, akadályoztatva legyenek a tanulásban. Ezért: elő kell segíteni a jobb hozzáállást: bátorítással, biztatással, követelményszint módosításával. A félelmet fel kell oldani, mert gátolja a teljesítőképesség kibontakozását. Nem várhatjuk el az általános érvényű normák teljesítését. Nagyobb türelmet kell velük szemben alkalmazni, az állandó figyelmeztetés túlkövetelést jelent. A kitűzött céloknak elérhetőnek, teljesíthetőnek kell lennie, okozzon örömet. Ne követeljünk egyszerre túl sokat. Kerüljük a sikertelenségeket, állítsuk helyre a gyerek önbizalmát. Az első feladat a cselekvési kedv újjáélesztése. A kiegyensúlyozott nevelés, amely egyénileg megállapított megfelelő arányú könnyítésből és terhelésből áll, segít a legjobban. A pszichés félelem következményei visszaesést, magatartászavarokban rosszabbodást eredményezhetnek. A magatartási zavarok okai: ha nem fogadja be az osztályközösség. A többiek eredményesek, őt csak kudarcok érik. A hibájukon kívül elszenvedett kudarcokon alig tudják túl tenni magukat. Saját önállóságukat illegális machinációkkal bizonyítják: bohóckodás, dac, kisebb lopások, indulatosság, oktatás zavarása stb. A magatartászavarok leépítése: A rezignált gyereket motiválni kell. Az agresszív gyereket feszültségeitől kell megszabadítani: pl. játékterápiával. Érdeklődési körén belül feladatot kell adni, olyan nagyokat, hogy megoldása sikerélményt nyújtson és ezzel a munkához közelítsen. Csak nyugodt légkörben lehet valamit megvitatni, mert rossz frusztrációtörésük miatt azonnal saját akaratukat kívánják keresztül vinni.
A gyermek kezdetben dicséretet vagy jutalmat kapjon, ezt azonnal alkalmazni kell, különben hatástalan. Nem szabad túlzásokba esni. Először valami pozitívumot kell találni, csak aztán a „de” kritikát elmondani. A megfelelő hangvétel és hangnem alkalmazása. Fontos a mérlegelő és következetes nevelés. A szabályoknak pontosan, konkrétnak, áttekinthetőnek kell lenni. Következetesen tartsuk - tartassuk be. Saját magatartásáért felelősséget kell vállalnia A pedagógus feladata, hogy az eltérő és más jellegű fejlődést is felismerje, elfogadja, ne gátolja azt, sőt segítse elő differenciált munkával. A gyereknek állandó támogatást kell adni. Az állandó tanulási drukk meglévő adottságaikat sem engedi kibontakozni. Több dimenziós tanítás, tanulás. Egyszerre több érzékleti csatorna használata a (vizuális, hallási, cselekvés megfoghatóság). Csoportbontást alkalmazása. Kompenzációs tevékenységek használata: zene, tánc, sport, barkácsolás, festés, stb. A prevenció A prevenció a tanulási zavarok szűrésén a hiányosságok pontos megállapításán alapul. Kudarcaik orvoslására gyógypedagógiai segítség szükséges. A szülőket tanácsadással kell segíteni. A szülők sok türelemmel, kis léptékkel segítség gyermekük fejlődését. Fontos a nyugalom, a bizakodás, a biztatás. Tanulási nehézséggel küszködő tanuló korrigáló-kompenzáló tevékenységét enyhébb esetben a pedagógus végzi a tanítási órákon differenciált foglalkozás alkalmazásával, és a felzárkóztató foglalkozásokon heti egy-két alkalommal. Súlyosabb esetekben szakember (Nevelési Tanácsadó, gyógypedagógus, pszichológus, fejlesztőpedagógus, stb.) segítségét kell igénybe venni.
1. 6. 6. Az iskola gyermek-és ifjúságvédelmi feladatai: A tanulók veszélyeztetettségének megelőzése, megszüntetésére való törekvés, a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulók nyilvántartása és ellátása, a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók segítése, egyéni képességeinek kibontakoztatása. A gyermekvédelmi feladatok megvalósítása Személy- és közösségfejlesztő programok, tartalmas szabadidős tevékenységek, szakkörök, tehetséggondozó programok szervezése. Önismereti csoportok működtetésével a nehezen beilleszkedő tanulók helyzetének javítása. Külső szakember, a Szülői Munkaközösség és a DÖK bevonása. A programokról való megfelelő tájékoztatás. Kapcsolat felvétel a közelben működő Művelődési Házakkal, sportpályákkal, Ifjúsági Irodákkal is. Prevenciós munka végzése a káros szenvedélyek, a drog-, és bűnmegelőzéssel kapcsolatban.
Adott esetben Szülői fórum szervezése. A szülőket tájékoztatása a legújabb gyermek- és ifjúságvédelmi rendelkezésekről és törvényekről. Szükség esetén családlátogatás alkalmazása. Szoros együttműködés a gyermekvédelmi felelős és az osztályfőnökök és az osztálytanítók között. A gyermekbántalmazás vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető veszélyeztető tényező megléte esetén az illetékes külső intézmények (pl: Gyermekjóléti Szolgálatot) értesítése. Adott esetben a Gyermekjóléti Szolgálat felkérésére esetmegbeszélés. A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítás kezdeményezése a tanuló lakó-, illetve tartózkodási helye szerinti illetékes Önkormányzatnál és szükség esetén javaslattételt a támogatás természetbeni ellátás formájában történő nyújtására. Segítségnyújtás a továbbtanulási és pályaorientációs problémákban. A rászoruló gyermekek motiválása a délutáni napközis, illetve tanulószobai foglalkozásokon való részvételre. Étkezési és tankönyvtámogatás, karácsonyi és táborozási segélyek biztosítása. Pályázatok és ösztöndíjak figyelemmel kísérése, a lehetőségek kihasználása.. Mindezek mellett rendkívül nagy szerepe és fontossága van a programokat és feladatokat ellátó pedagógus személyes, jó kapcsolatának a diákokkal. A négyszemközti, bizalmas de „irányított” beszélgetések a mindennapokban nagyon sokat segíthetnek a problémák megoldásában. Ezt iskolánk kis létszáma és családias jellege lehetővé is teszi. 1. 6.7. A szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenység célja, feladatai: A hátrányos helyzetben élő tanulók felmérése, a hátrány okának és miben létének feltárása, a kiindulási állapot megállapítása, segíteni a tanuló beilleszkedését az iskolai életbe, a hátrányos helyzetű tanuló képességeinek felmérése, kibontakoztatása, egyéni ütemű fejlődésének, fejlesztésének megtervezése, alkalmazható módszerek megállapítása és alkalmazása, a tanuló és a család segítése az iskolai élet, a nevelés-oktatás minden területén, az eredményesség megállapítása. A szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységformák: felzárkóztató és tehetséggondozó programok szervezése, önismereti csoportok létrehozása, működtetése, mentálhigiénés programok, pályaorientációs tevékenység, szakkörök, tanfolyamok indítása, tanulmányi versenyek szervezése, komplex táborozások, kirándulások, erdei iskola, Felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről, motiválás arra, hogy a gyermek napközis vagy tanulószobai ellátásban részesüljön, tankönyvtámogatás mértékének növelése, táborozási hozzájárulások, ösztöndíjak, pályázatok elnyerése.
2. Egészségnevelési program Az egészség megvédése az egyénnek és a társadalomnak is érdeke. Megvédéséhez, edzéséhez, visszaszerzéséhez ismeretekre van szükségünk, amelyeket az egészségnevelés nyújthat. Tartalma az egészségre, szemlélete a nevelésre vonatkozik. Az egészségnevelés a mindennapos nevelőmunka része. A megelőzés és a gyógyítás meghatározó fontosságú az iskolai munkában, a pedagógus és a szülők kapcsolatában, valamint a személyes példamutatásban. Az iskola feladata tehát: az egészség megvédésére, megőrzésére, visszaszerzésére vonatkozó, közérthető, de tudományos ismeretek átadása Megtanítani, hogy alapvető értékünk az egészség. Ennek megóvására magatartási alternatívákat ajánljon. Tanítson megfelelő egészségvédő magatartásra gyakorlással, segítséggel, példamutatással. Motiválja a tanulókat az egészségvédő magatartás szabályainak megtartására. Segítse az egészségvédő öntevékenységet az egészséges életmód kialakítását, a helyes döntések meghozatalát.
3. Környezeti nevelés A környezeti nevelés filozófiája Mottó: Bánjatok jól a földdel. Nem szüleitektől kaptátok, gyermekeitektől vettétek kölcsön. (kenyai közmondás) „Ha az emberiség elfogadja a Földhöz tartozás etikáját, valóban a Földhöz fog tartozni. Része lesz, egészséges lesz, fennmarad. Ha nem fogadja el ezt a kötődést, akkor a sehová sem tartozás válik valóra: a szennyezés, túlnépesedés vagy a robbantás révén kitörli magát a létezők sorából. Kiderül, hogy nem sikerült alkalmazkodnia, megbukik a túlélés próbáján.” (David Oates) A nevelést az a mód teszi környezetivé, hogy a tanuló azt megtapasztalja. Az iskolai környezeti nevelés arra irányul, hogy minden tanulóban alakuljon ki az a gondolkodási folyamat, amely képessé teszi a környezet tevékeny megismerésére, jelzések felfogására, értelmezésére és összefüggő rendszerben való gondolkodásra, a problémák okainak megértésére, megoldások keresésére, egyéni döntések felelősségének megértésére és meghozatalára.
Meggyőződésünk, hogy részesülni kell a tanulóknak a környezettel kapcsolatos tevékenységeknek alapot nyújtó környezeti etika kifejlesztésében és olyan képességek kialakításában, amelyek szükségesek a környezet védelmével és jobbításával kapcsolatos állampolgári kötelezettségek teljesítésében helyi, nemzeti, globális és egyetemes szinten egyaránt. További meggyőződésünk, hogy a nevelésnek minden elemét (természetes, épített, technológiai és társadalmi, gazdasági, politikai, kulturális, történelmi, etikai és esztétikai) szem előtt kell tartani felismerve összefüggéseiket, kiemelve, hogy mai tetteink folyamatként összefüggenek jövőbeli következményeikkel és hangsúlyozva az egyetemes gondolkodás szükségességét. Azt is valljuk, hogy a környezeti nevelésnek folyamatosnak kell lennie, át kell hatnia minden tantárgyat minden évfolyamon. A tanulóknak konkrét és közvetlen tapasztalatok megszerzését kell biztosítani bevonva őket saját közösségük valós környezeti problémáinak tárgyilag megközelítésű vizsgálatába. Hiszünk abban, hogy nevelésünkkel segíteni tudjuk tanulóinkat egy egyetemes környezeti etika – a jövőre vonatkozó felelősségérzet és elkötelezettség – kialakításában, mely képessé teszi őket a környezet védelmére és jobbítására az élőlények jelen és jövő nemzedékeinek fennmaradása érdekében.
A környezeti nevelés célja 1. Célunk képessé tenni a tanulókat egy egyetemes környezeti etika kifejlesztésére, amely képessé teszi majdani felnőtt korukban őket, hogy a környezeti problémák megoldásával, sőt megelőzésével biztosítsák a fenntartható jövőt Földünk lakói számára. 2. Legfőbb célunk, hogy környezeti nevelésünk a tapasztalatszerzésen alapulva segítse a tanulókat megfelelő ismeretekhez, készségekhez jutni, hogy majdan elhivatott állampolgárokká váljanak, akik készek egyénileg és csoportosan a környezet minőségének védelmén, javításán és fenntartásán fáradozni minden élőlény jelenlegi és jövőbeli nemzedékeinek érdekében. A legfőbb cél öt részcélra bonható. 2.1.1. Észlelési tudatosság 2,1,2, Ismeretek 2.1.3. Környezeti etika 2.1.4. Állampolgári cselekvési készségek 2.1.5. Állampolgári cselekvési tapasztalatok A környezeti nevelés minden tanítási órán és tanításon kívüli foglalkozáson folyik. 4. Minőségfejlesztés 4. 1. Szervezeti célok Az intézmény működtetésénél a következő célokat vettük figyelembe. 1. Jól felkészült, az új módszerek alkalmazására kész, de megújulásra is képes, a hagyományokat megőrizve hatékony tevékenységet folytató legyen tantestületünk.
2. Pedagógusaink munkájuk során legyenek a minőség iránt elkötelezettek, segítőkészek és együttműködők a partnereikkel szemben. 3. A pedagógus tevékenysége legyen mély elhivatottságon alapuló, állandóan fejlődő, új ismeretekkel, módszerekkel bővülő. 4. A pedagógusi munka legyen siker forrása a tanulók és a pedagógus számára egyaránt. 5. Az alkalmazottak végezzék feladataikat a minőségi elvárások szerint. 6. Munkatársaink legyenek elégedettek munkakörülményeikkel. 7. Kapcsolatunk közvetlen és közvetett partnereinkkel legyen konstruktív, amely megalapozza elégedettségüket. 8. A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes oktatása érdekében fejlesztő pedagógus alkalmazása. 4. 2. Minőségirányítási rendszere 4. 2. 1. A vezetés felelőssége Cél: Az intézmény vezetése biztosítsa minőség iránti elkötelezettségével a működés rendjét, a szervezeti kultúra és a folyamatos fejlesztéshez szükséges erőforrásokat a partneri elvárásoknak megfelelően, a külső és belső jogrendszer és szabályozók előírásainak betartásával, a minőségpolitikai nyilatkozat, pedagógiai program ötévenkénti felülvizsgálatával, éves munkatervek készítésével, az irányított önértékelés lebonyolításával.
4. 2. 2. A vezetői ellenőrzés folyamatszabályozása Cél: Adat- és tapasztalatgyűjtés az értékeléshez és a folyamatos fejlesztéshez. 1. A vezetői kör a folyamat elején meghatározza az általános vezetői ellenőrzés területeit, szempontjait, gyakoriságát és módszereit. 2. Az iskolavezetés augusztus végén kiválasztja az ellenőrzött területeket. 3. Az iskolavezetés szeptember elején elkészíti az éves ellenőrzési tervet. 4. Az igazgató szeptember elején ismerteti az éves ellenőrzési tervet az alkalmazotti közösséggel, értekezleten. 5. Szeptember elején az ellenőrzésért felelős személyeket megbízza az igazgató. A megbízással egy időben az igazgató meghatározza a beszámolók idejét. 6. Az ellenőrzés időben ütemezett végrehajtása. 7. Az ellenőrzés tapasztalatainak megbeszélése az ellenőrzés után 1 héten belül. 8. Az ellenőrzést végző személy javaslatot tesz a feltárt hiányok pótlására. 9. Az ellenőrzést végző személy beszámol az ellenőrzés tapasztalatairól az igazgatónak. 10. Az ellenőrzés eredményeinek adattárba helyezése az ellenőrzési folyamat végén, amely majd az értékelési folyamat bemenete lesz. 4. 2. 3. A MIP működtetése A II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola Minőségirányítási Programjának működtetéséért az igazgató a felelős.
A munkaközösség - vezetők az iskolavezetés munkájában egyenrangú partnerként vesznek részt. Feladatuk a MIP-ben meghatározott folyamatok koordinálása és felügyelete. A munkaköri leírásában előírtaknak megfelelően végzik a MIP működtetésének feladatát. Munkájukat a folyamatgazdák (felelősök) segítik, akik az adott folyamatok működtetéséért felelnek, s beszámolási kötelezettséggel tartoznak. Feladatukat a munkaköri leírásuk tartalmazza. Az egyes folyamatokhoz rendelt folyamatgazdák területét a felelősségi mátrix segítségével tettük áttekinthetővé. Folyamatainkat a PDCA - ciklusnak megfelelően működtetjük. A mérés, elemzés, javítás követelményeit egyrészt a folyamatok szintjén valósítjuk meg (kis PDCA ), másrészt az intézmény szintjén belső audittal (nagy PDCA). A MIP felülvizsgálatát 5 évenként illetve a törvényi változásoknak megfelelően végezzük. 1. 6. 6. Az iskola gyermek-és ifjúságvédelmi feladatai: A tanulók veszélyeztetettségének megelőzése, megszüntetésére való törekvés, a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulók nyilvántartása és ellátása, a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók segítése, egyéni képességeinek kibontakoztatása. A gyermekvédelmi feladatok megvalósítása Személy- és közösségfejlesztő programok, tartalmas szabadidős tevékenységek, szakkörök, tehetséggondozó programok szervezése. Önismereti csoportok működtetésével a nehezen beilleszkedő tanulók helyzetének javítása. Külső szakember, a Szülői Munkaközösség és a DÖK bevonása. A programokról való megfelelő tájékoztatás. Kapcsolat felvétel a közelben működő Művelődési Házakkal, sportpályákkal, Ifjúsági Irodákkal is. Prevenciós munka végzése a káros szenvedélyek, a drog-, és bűnmegelőzéssel kapcsolatban. Adott esetben Szülői fórum szervezése. A szülőket tájékoztatása a legújabb gyermek- és ifjúságvédelmi rendelkezésekről és törvényekről. Szükség esetén családlátogatás alkalmazása. Szoros együttműködés a gyermekvédelmi felelős és az osztályfőnökök és az osztálytanítók között. A gyermekbántalmazás vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető veszélyeztető tényező megléte esetén az illetékes külső intézmények (pl: Gyermekjóléti Szolgálatot) értesítése. Adott esetben a Gyermekjóléti Szolgálat felkérésére esetmegbeszélés. A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítás kezdeményezése a tanuló lakó-, illetve tartózkodási helye szerinti illetékes Önkormányzatnál és szükség esetén javaslattételt a támogatás természetbeni ellátás formájában történő nyújtására. Segítségnyújtás a továbbtanulási és pályaorientációs problémákban. A rászoruló gyermekek motiválása a délutáni napközis, illetve tanulószobai foglalkozásokon való részvételre. Étkezési és tankönyvtámogatás, karácsonyi és táborozási segélyek biztosítása. Pályázatok és ösztöndíjak figyelemmel kísérése, a lehetőségek kihasználása..
Mindezek mellett rendkívül nagy szerepe és fontossága van a programokat és feladatokat ellátó pedagógus személyes, jó kapcsolatának a diákokkal. A négyszemközti, bizalmas de „irányított” beszélgetések a mindennapokban nagyon sokat segíthetnek a problémák megoldásában. Ezt iskolánk kis létszáma és családias jellege lehetővé is teszi. 1. 6.7. A szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenység célja, feladatai: A hátrányos helyzetben élő tanulók felmérése, a hátrány okának és miben létének feltárása, a kiindulási állapot megállapítása, segíteni a tanuló beilleszkedését az iskolai életbe, a hátrányos helyzetű tanuló képességeinek felmérése, kibontakoztatása, egyéni ütemű fejlődésének, fejlesztésének megtervezése, alkalmazható módszerek megállapítása és alkalmazása, a tanuló és a család segítése az iskolai élet, a nevelés-oktatás minden területén, az eredményesség megállapítása. A szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységformák: felzárkóztató és tehetséggondozó programok szervezése, önismereti csoportok létrehozása, működtetése, mentálhigiénés programok, pályaorientációs tevékenység, szakkörök, tanfolyamok indítása, tanulmányi versenyek szervezése, komplex táborozások, kirándulások, erdei iskola, Felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről, motiválás arra, hogy a gyermek napközis vagy tanulószobai ellátásban részesüljön, tankönyvtámogatás mértékének növelése, táborozási hozzájárulások, ösztöndíjak, pályázatok elnyerése.
2. Egészségnevelési program Az egészség megvédése az egyénnek és a társadalomnak is érdeke. Megvédéséhez, edzéséhez, visszaszerzéséhez ismeretekre van szükségünk, amelyeket az egészségnevelés nyújthat. Tartalma az egészségre, szemlélete a nevelésre vonatkozik. Az egészségnevelés a mindennapos nevelőmunka része. A megelőzés és a gyógyítás meghatározó fontosságú az iskolai munkában, a pedagógus és a szülők kapcsolatában, valamint a személyes példamutatásban. Az iskola feladata tehát: az egészség megvédésére, megőrzésére, visszaszerzésére vonatkozó, közérthető, de tudományos ismeretek átadása Megtanítani, hogy alapvető értékünk az egészség. Ennek megóvására magatartási alternatívákat ajánljon.
Tanítson megfelelő egészségvédő magatartásra gyakorlással, segítséggel, példamutatással. Motiválja a tanulókat az egészségvédő magatartás szabályainak megtartására. Segítse az egészségvédő öntevékenységet az egészséges életmód kialakítását, a helyes döntések meghozatalát.
3. Környezeti nevelés A környezeti nevelés filozófiája Mottó: Bánjatok jól a földdel. Nem szüleitektől kaptátok, gyermekeitektől vettétek kölcsön. (kenyai közmondás) „Ha az emberiség elfogadja a Földhöz tartozás etikáját, valóban a Földhöz fog tartozni. Része lesz, egészséges lesz, fennmarad. Ha nem fogadja el ezt a kötődést, akkor a sehová sem tartozás válik valóra: a szennyezés, túlnépesedés vagy a robbantás révén kitörli magát a létezők sorából. Kiderül, hogy nem sikerült alkalmazkodnia, megbukik a túlélés próbáján.” (David Oates) A nevelést az a mód teszi környezetivé, hogy a tanuló azt megtapasztalja. Az iskolai környezeti nevelés arra irányul, hogy minden tanulóban alakuljon ki az a gondolkodási folyamat, amely képessé teszi a környezet tevékeny megismerésére, jelzések felfogására, értelmezésére és összefüggő rendszerben való gondolkodásra, a problémák okainak megértésére, megoldások keresésére, egyéni döntések felelősségének megértésére és meghozatalára. Meggyőződésünk, hogy részesülni kell a tanulóknak a környezettel kapcsolatos tevékenységeknek alapot nyújtó környezeti etika kifejlesztésében és olyan képességek kialakításában, amelyek szükségesek a környezet védelmével és jobbításával kapcsolatos állampolgári kötelezettségek teljesítésében helyi, nemzeti, globális és egyetemes szinten egyaránt. További meggyőződésünk, hogy a nevelésnek minden elemét (természetes, épített, technológiai és társadalmi, gazdasági, politikai, kulturális, történelmi, etikai és esztétikai) szem előtt kell tartani felismerve összefüggéseiket, kiemelve, hogy mai tetteink folyamatként összefüggenek jövőbeli következményeikkel és hangsúlyozva az egyetemes gondolkodás szükségességét. Azt is valljuk, hogy a környezeti nevelésnek folyamatosnak kell lennie, át kell hatnia minden tantárgyat minden évfolyamon. A tanulóknak konkrét és közvetlen tapasztalatok megszerzését kell biztosítani bevonva őket saját közösségük valós környezeti problémáinak tárgyilag megközelítésű vizsgálatába.
Hiszünk abban, hogy nevelésünkkel segíteni tudjuk tanulóinkat egy egyetemes környezeti etika – a jövőre vonatkozó felelősségérzet és elkötelezettség – kialakításában, mely képessé teszi őket a környezet védelmére és jobbítására az élőlények jelen és jövő nemzedékeinek fennmaradása érdekében.
A környezeti nevelés célja 3. Célunk képessé tenni a tanulókat egy egyetemes környezeti etika kifejlesztésére, amely képessé teszi majdani felnőtt korukban őket, hogy a környezeti problémák megoldásával, sőt megelőzésével biztosítsák a fenntartható jövőt Földünk lakói számára. 4. Legfőbb célunk, hogy környezeti nevelésünk a tapasztalatszerzésen alapulva segítse a tanulókat megfelelő ismeretekhez, készségekhez jutni, hogy majdan elhivatott állampolgárokká váljanak, akik készek egyénileg és csoportosan a környezet minőségének védelmén, javításán és fenntartásán fáradozni minden élőlény jelenlegi és jövőbeli nemzedékeinek érdekében. A legfőbb cél öt részcélra bonható. 2.1.1. Észlelési tudatosság 2,1,2, Ismeretek 2.1.3. Környezeti etika 4.1.4. Állampolgári cselekvési készségek 4.1.5. Állampolgári cselekvési tapasztalatok A környezeti nevelés minden tanítási órán és tanításon kívüli foglalkozáson folyik. 4. Minőségfejlesztés 4. 1. Szervezeti célok Az intézmény működtetésénél a következő célokat vettük figyelembe. 9. Jól felkészült, az új módszerek alkalmazására kész, de megújulásra is képes, a hagyományokat megőrizve hatékony tevékenységet folytató legyen tantestületünk. 10. Pedagógusaink munkájuk során legyenek a minőség iránt elkötelezettek, segítőkészek és együttműködők a partnereikkel szemben. 11. A pedagógus tevékenysége legyen mély elhivatottságon alapuló, állandóan fejlődő, új ismeretekkel, módszerekkel bővülő. 12. A pedagógusi munka legyen siker forrása a tanulók és a pedagógus számára egyaránt. 13. Az alkalmazottak végezzék feladataikat a minőségi elvárások szerint. 14. Munkatársaink legyenek elégedettek munkakörülményeikkel. 15. Kapcsolatunk közvetlen és közvetett partnereinkkel legyen konstruktív, amely megalapozza elégedettségüket. 16. A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes oktatása érdekében fejlesztő pedagógus alkalmazása. 4. 2. Minőségirányítási rendszere 4. 2. 1. A vezetés felelőssége Cél:
Az intézmény vezetése biztosítsa minőség iránti elkötelezettségével a működés rendjét, a szervezeti kultúra és a folyamatos fejlesztéshez szükséges erőforrásokat a partneri elvárásoknak megfelelően, a külső és belső jogrendszer és szabályozók előírásainak betartásával, a minőségpolitikai nyilatkozat, pedagógiai program ötévenkénti felülvizsgálatával, éves munkatervek készítésével, az irányított önértékelés lebonyolításával.
4. 2. 2. A vezetői ellenőrzés folyamatszabályozása Cél: Adat- és tapasztalatgyűjtés az értékeléshez és a folyamatos fejlesztéshez. 11. A vezetői kör a folyamat elején meghatározza az általános vezetői ellenőrzés területeit, szempontjait, gyakoriságát és módszereit. 12. Az iskolavezetés augusztus végén kiválasztja az ellenőrzött területeket. 13. Az iskolavezetés szeptember elején elkészíti az éves ellenőrzési tervet. 14. Az igazgató szeptember elején ismerteti az éves ellenőrzési tervet az alkalmazotti közösséggel, értekezleten. 15. Szeptember elején az ellenőrzésért felelős személyeket megbízza az igazgató. A megbízással egy időben az igazgató meghatározza a beszámolók idejét. 16. Az ellenőrzés időben ütemezett végrehajtása. 17. Az ellenőrzés tapasztalatainak megbeszélése az ellenőrzés után 1 héten belül. 18. Az ellenőrzést végző személy javaslatot tesz a feltárt hiányok pótlására. 19. Az ellenőrzést végző személy beszámol az ellenőrzés tapasztalatairól az igazgatónak. 20. Az ellenőrzés eredményeinek adattárba helyezése az ellenőrzési folyamat végén, amely majd az értékelési folyamat bemenete lesz. 4. 2. 3. A MIP működtetése A II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola Minőségirányítási Programjának működtetéséért az igazgató a felelős. A munkaközösség - vezetők az iskolavezetés munkájában egyenrangú partnerként vesznek részt. Feladatuk a MIP-ben meghatározott folyamatok koordinálása és felügyelete. A munkaköri leírásában előírtaknak megfelelően végzik a MIP működtetésének feladatát. Munkájukat a folyamatgazdák (felelősök) segítik, akik az adott folyamatok működtetéséért felelnek, s beszámolási kötelezettséggel tartoznak. Feladatukat a munkaköri leírásuk tartalmazza. Az egyes folyamatokhoz rendelt folyamatgazdák területét a felelősségi mátrix segítségével tettük áttekinthetővé. Folyamatainkat a PDCA - ciklusnak megfelelően működtetjük. A mérés, elemzés, javítás követelményeit egyrészt a folyamatok szintjén valósítjuk meg (kis PDCA ), másrészt az intézmény szintjén belső audittal (nagy PDCA). A MIP felülvizsgálatát 5 évenként illetve a törvényi változásoknak megfelelően végezzük.
