09)

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ a „Jelentés az iskola-egészségügyi ellátásról” című kérdőívhez (Nyilvántartási szám: 1002/09) Az adatszolgáltatást a 26/1997. (IX.3.) NM rendelet alapján a 76/2004. (VIII.19.) ESzCsM rendelet írja elő. A kérdőív adatszolgáltatói az iskola-egészségügyi feladatot ellátó orvosok és védőnők. Az iskolaorvosok és a védőnők értelemszerűen a saját tevékenységükre vonatkozó adatokat közlik az adatlap kitöltésekor. Az óvodáskorúak védőnői szűrővizsgálatainak eredményeit a területi védőnői jelentés tartalmazza. A jelentést feladatellátási helyenként kell elkészíteni, kivéve az 1. számú táblázatot (Az iskola-egészségügyi ellátás személyi-tárgyi feltételei), amelyet az orvos és a védőnő arra az intézményre vonatkozóan tölt ki, amelyben a feladatot ellátja. Ugyancsak az adott intézményre vonatkozóan kell értelmezni a gyógytestnevelés igénybevételére vonatkozó kérdést is. Feladatellátási helynek nevezzük az intézmény szervezetén belül a székhelyen, illetve a különböző telephelyeken lévő intézményegységeket, valamint a székhelyen, illetve az azonos telephelyen lévő, de eltérő közoktatási feladatot ellátó intézményegységet. Amennyiben az orvos vagy védőnő több típusú feladatellátási helyen is lát el tanulókat, úgy minden feladatellátási helyről külön-külön szolgáltat adatokat. (pl. általános iskola és csak sajátos nevelési igényű gyermekeket oktató, speciális szakiskola). Az intézményről az adatok összesítését a program állítja elő elektronikus formában. A kérdőív előlapjának kitöltése Azonosító adatok Az adatbevitel megkezdésekor a program által felkínált címállományból kell kikeresni az adott oktatási-nevelési intézményt az OM azonosító, vagy a címadatok alapján, illetve a hozzátartozó feladatellátási hely(ek)et. A nevelési-oktatási intézmény adatait – OM azonosító, székhely, feladatellátási hely címadatai, feladatellátási hely típusa, sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésének, oktatásának szervezése – tehát nem kell rögzíteni. Feladatellátási hely típusa: az iskola-egészségügyi ellátásra vonatkozó jelentésen az általános iskola, szakiskola, speciális szakiskola, gimnázium, szakközépiskola feladatellátási hely típusokról kell az adatszolgáltatást teljesíteni. A feladatellátási hely kiválasztásánál ez az ismérv automatikusan megjelenik. A feladatellátási helyeket megkülönböztetjük a sajátos nevelési igényű tanulók nevelése, oktatása szempontjából is, melyet a program a kiválasztott feladatellátási helyre szintén megjelenít: – nem folyik sajátos nevelési igényű tanulók oktatása (0), – csak sajátos nevelési igényű tanulókat nevelő, oktató feladatellátási hely (1),

1

– a sajátos nevelési igényű tanulók gyógypedagógiai tanterv szerint, külön iskolai nevelését és oktatását végző iskolai tagozattal, osztállyal rendelkező feladatellátási hely (2), – integráltan nevel, oktat sajátos nevelési igényű tanulót – a többi tanulóval együtt, azonos iskolai osztályban (3), – ugyanazon feladatellátási helyen lehet önálló osztályban és integrált oktatás keretében oktatott sajátos nevelési igényű tanuló (4) is. Az adatok helyes értékelése, elemzése szempontjából szükséges a sajátos nevelési igényű tanulók szűrési, megbetegedési adatainak külön kezelése, összesítése, mivel esetükben bizonyos megbetegedések előfordulási gyakorisága az átlagtól eltérően alakul. A sajátos nevelési igényű tanulókról, amennyiben önálló osztályban oktatják őket, a következő táblákat külön is ki kell tölteni: 4. sz. táblát (A tanulók növekedése és tápláltsági állapota a védőnői vizsgálatok és értékelés alapján), az 5. sz. táblát (A nevelési-oktatási intézményt ellátó orvos(ok) által megvizsgált tanulóknál észlelt betegségek, elváltozások a megfigyelt évfolyamokon és 16 éves* korban, esetek), és a 6. sz. táblát (Testnevelési csoportbeosztás az iskolai évfolyamokon). Abban az esetben, amikor a feladatellátási hely egészében ilyen igényű gyermekek oktatása folyik, az adatbeviteli program a fedlapon a megfelelő kód beírásával elvégzi az adatok külön kezelését. Adatszolgáltatók adatai: Az adatot szolgáltató orvos azonosítása: az orvosi pecséten lévő azonosító számmal történik. Az adatot szolgáltató védőnő azonosítása: a védőnő saját, az egészségügyi szakdolgozók alapnyilvántartásában szereplő azonosító számával történik. Kikereshető: www.eekh.hu (Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal) honlapján, az „egészségügyi szakképesítést szerzett személyek keresése” menüpont alatt, a név és a szakirány beírásával. Az iskolát ellátó orvos és védőnő azt a postai/elektronikus címet és telefonszámot adja meg, ahol legkönnyebben elérhető. A kérdőív kitöltésére fordított idő: Kérjük, adja meg, hogy a kérdőív kitöltése mennyi időt vett igénybe! (A kitöltési időbe tartozik a kérdőív és a kitöltési útmutató megismerése, a kért adatok összegyűjtése, a kérdőív elektronikus kitöltése, több kitöltő esetén a koordinatív tevékenység ideje, a kitöltött kérdőív ellenőrzése, valamint az esetleges segítségkérés, konzultáció az OSZMK munkatársával.) Megjegyzés: Kérjük, hogy a kérdőívvel, illetve annak kitöltésével kapcsolatos megjegyzéseiket, észrevételeiket, javaslataikat ebben a rovatban tüntessék fel.

2

RÉSZLETES KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ

1. Iskola-egészségügyi ellátás személyi, tárgyi feltételei: amennyiben az adott intézményben az adatszolgáltató orvos/védőnő több típusú feladatellátási helyről is szolgáltat adatokat, ezt a táblát csak az adott intézményre vonatkozóan kell kitölteni (pl. a heti munkaidőt, rendelési időt nem kell feladat ellátási helyre megbontani). 1.1. A nevelési-oktatási intézményt ellátó orvos adatai 1. Szakképesítése: értelemszerűen, több szakképesítés is megjelölhető 2. Státusza: (1) Teljes munkaidős: iskola-egészségügyi tevékenységét főfoglalkozásban ellátó orvos. A főfoglalkozású iskola, ifjúsági orvos akkor is a teljes munkaidőt jelölje meg, ha ezen a munkaidőn belül több intézményt is ellát, és az adatszolgáltatásban szereplő intézményben nem jelenik meg minden nap. (2) Részmunkaidős: akkor jelölje be ezt a választ, ha az iskolaorvosi tevékenységet részmunkaidőben, főfoglalkozása mellett (pl. háziorvosi/ házi gyermekorvosi praxis, vagy egyéb főfoglalkozás) látja el. 3. Tartós helyettesítéssel ellátott nevelési oktatási intézmény: akkor jelölje be ezt a választ, ha az adott iskolaévben több mint 3 hónapig helyettesítőként látta el az adott intézményben az iskolaorvosi teendőket. 4. Az adatszolgáltatásban szereplő nevelési-oktatási intézményben az orvos által ellátott tanulók száma: azoknak a tanulóknak a számát adja meg, akiket az adott intézményben ellát. 5. Alkalmazás: értelemszerűen (közalkalmazott, alkalmazott, vállalkozó) 6. Heti munkaidő hossza (a szolgáltatási szerződés szerint): a szolgáltatási szerződésben foglalt, az adott nevelési-oktatási intézmény iskolaorvosi tevékenységére kötelezően fordítandó heti munkaidőt jelenti. 7. Ebből a heti rendelési idő hossza: a szolgáltatási szerződésben foglalt heti rendelési idő, amelyet az adatszolgáltatásban szereplő intézmény tanulóinak ellátására fordít. 1.2. A nevelési-oktatási intézményt ellátó védőnő adatai 1. Egyéb diplomája, szakosítója: értelemszerűen több is megjelölhető. 2. Státusza: (1) iskolavédőnő: csak iskolát ellátó védőnő (2) védőnői körzetet és iskolát egyaránt ellátó védőnő (3) egyéb: azok a védőnők tartoznak ide, akik részmunkaidőben pl. nyugdíj mellett, vagy félállásban, vagy csak néhány órában látják el az iskola-egészségügyi feladatokat

3

3. Tartós helyettesítéssel ellátott nevelési oktatási intézmény: akkor jelölje be ezt a választ, ha az adott iskolaévben, az adatszolgáltatásban szereplő intézményben több mint 3 hónapig helyettesítőként látta el az iskolavédőnői teendőket. 4. Az adatszolgáltatásban szereplő nevelési-oktatási intézményben a védőnő által ellátandó tanulók száma: azoknak a tanulóknak a számát adja meg, akiket az adott intézményben ellát. 5. Alkalmazás: értelemszerűen (közalkalmazott, alkalmazott, vállalkozó) 6. Heti munkaidő hossza: a szolgáltatási szerződés szerint az adott nevelésioktatási intézményben az iskolavédőnői tevékenységre fordítandó heti munkaidő. Példa: - Amennyiben főállású iskolavédőnőről van szó és csak egy nevelési-oktatási intézményt lát el, akkor 40 óra. - Amennyiben főállású iskolavédőnőről van szó és két vagy több oktatási intézményt lát el, akkor az adott nevelési-oktatási intézményben eltöltött időt kell figyelembe venni. Például hétfőn és csütörtökön van a Kodály általános iskolában akkor a Kodály általános iskola jelentésén 16 órát kell megadni. Például kedden, szerdán és pénteken a Bercsényi Gimnáziumot és Szakközépiskolát látja el akkor 24 órát kell megadni. - Amennyiben védőnői körzetet és iskolát is ellátó védőnőről van szó, akkor ha a szolgáltatási szerződésben az áll, hogy egy napot, például a keddi napot az adott iskolában kell töltenie, akkor 8 órát kell megadni. - Amennyiben részmunkaidőben látja el az iskolát a védőnő, és a szolgáltatási szerződésben rögzítve van, hogy az például keddi napon 8-12 óra között történik, akkor 4 órát kell megadni.

7. Ebből az adott nevelési-oktatási intézményben töltött idő hossza: amelyet a szolgáltatási szerződés szerint az adatszolgáltatásban szereplő nevelésioktatási intézmény tanulóinak ellátására fordít. Példa: Ebben az esetben a ténylegesen az iskolában töltött időt kell megadni, amikor a védőnő az adott nevelési-oktatási intézményben elérhető a tanulók, a szülők és a pedagógusok számára (kontakt óra). Itt a más helyen, intézményben például egészségnevelés órára való felkészülés miatt könyvtárban eltöltött időt nem kell figyelembe venni. A 6.pontban megadott időt kell alapul venni és abból kell levonni azt az időt, amit nem az adott nevelési-oktatási intézményben, helyileg tölt a védőnő. Például az előző példákat továbbgondolva, a Kodály általános iskolában valójában csak hétfőn 8- 13 között és csütörtökön 9-14 óra között található meg a védőnő, mert hétfő délután a városi könyvtárban gyűjt anyagokat a következő hét egészségnevelési óráihoz. Csütörtök reggel és délután pedig szervezési, egyéb feladatainak megvalósítását végzi, jelentések leadása, munkaértekezlet, kapcsolatfenntartás: gyermekjólét, ÁNTSZ stb. Ebben az esetben akkor 5+5=10 órát kell megadni. Amennyiben a Bercsényi Miklós Gimnázium és Szakközépiskolában a főállású iskolavédőnő a fent leírtak miatt a következő tényleges időt tölti: kedden 8-14 óra, szerdán 9-16 óra, pénteken 8-14 óra, akkor a 6+7+6=20 órát kell megadni. Figyelem: a Bercsényi Miklós Gimnázium és Szakközépiskola egy telephelyen van, egy orvosi, védőnői szobával, ezért a gimnázium és szakközépiskola jelentéseit igaz, hogy külön kell elkészíteni, de mindegyiken 20, 20 órát kell megadni. Értelemszerűen a 7.pontban megadott óraszám nem lehet nagyobb a 6.pontban megadott óraszámnál.

4

1.3 Az iskola-egészségügyi ellátás helye 1. Orvosi rendelő/orvosi szoba az intézményen belül Van: amennyiben az adott intézményben (feladatellátási helyen) van a jelentésben szereplő tanulók szűrővizsgálatára igénybe vehető rendelő/orvosi szoba. Nincs: amennyiben az adott intézményben (feladatellátási helyen) nincs igénybe vehető rendelő/orvosi szoba.

2. Az iskolaorvos tevékenysége a tanév folyamán 2.1. Az iskolaorvos tevékenység

által

végzett

vizsgálatok,

beutalások,

prevenciós

1. Az iskolaorvos által végzett vizsgálatok és ellátások eset száma az összes évfolyamon, beleértve a 16 éves életkorú tanulók külön történő vizsgálatát is (védőoltások előtti vizsgálatok, szűrővizsgálatok, alkalmassági vizsgálatok, betegellátás, tanácsadás, krónikus beteg gondozás, elsősegély nyújtás összesített eset számait kell ide sorolni. Lényegében forgalmi jelentés, amely az orvos által végzett munkát összesíti. Egy megjelenés egy esetnek számít (pl. ha a szűrés egyben alkalmassági vizsgálat is). 2. Nem kötelező szűrővizsgálatokon részt vett tanulók száma az összes évfolyamon (Azoknak a tanulóknak a száma, akik a jogszabályban felsorolt szűrővizsgálatokra kötelezett évfolyamokon kívüli évfolyamokra járnak és szűrővizsgálaton vettek részt, illetve azoknak a tanulóknak a száma, akik olyan típusú szűrővizsgálaton vettek részt, amely nem tartozik a jogszabály szerinti kötelező vizsgálatok körébe (Pl. vérszegénység, vércukor, Se koleszterin szűrés stb.). 3. Szakrendelésre (beleértve röntgen, labor) irányítások, beutalások eset száma az összes évfolyamról (akár beutalóval, akár anélkül vehető igénybe az ellátás), a beutalások okának részletezése nélkül: ide sorolandók mindazok az esetek, amikor akár a szűrővizsgálatok, akár betegellátás során beutalóval látták el a gyermeket. Ha egy gyermek több beutalót is kapott, az több esetnek minősül. 4. A szakorvosi/röntgen/labor vizsgálat eredményéről nincs visszajelzés, esetszám: amennyiben egy gyermek több beutalót kapott és azokról nincs visszajelzés, az több esetnek számít. 5. Az iskolaorvos által a tanulók részére tartott egészségnevelési előadások száma, alkalom: ide sorolandók az egész évfolyamoknak tartott előadások (tanóra keretében és azon kívül is) mellett a kisebb csoportoknak tartott csoportos egészségnevelések is. Ide sorolandók a tanfolyam, szakkör (elsősegélynyújtás, ápolás) keretében nyújtott egészségtartalmú ismeret átadás. 6. Az iskolaorvos által a szülőknek és pedagógusoknak tartott előadások, tájékoztatók száma, alkalom: az intézmény tanulóinak egészségi állapotáról, az 5

iskola-egészségügyi szolgálat tevékenységéről tartott tájékoztatók, valamint a pedagógusok, osztályfőnökök felkészítése egészségnevelési témában. 7. Az iskolaorvos által végzett környezetegészségügyi vizsgálatok száma, alkalom (élelmezés, étkeztetés vizsgálata, balesetvédelmi szemlén részvétel stb.).

2.2. Az iskolaorvos által végzett szakmai vizsgálatokon résztvevő tanulók száma

és

diáksport

alkalmassági

1. Szakmai alkalmassági vizsgálatokon részt vett tanulók száma, fő (1=2+3+4+5) Szakmai alkalmassági vizsgálat: a szakma elsajátításának megkezdését megelőző, illetőleg a képzés és az átképzés időszakában az alkalmasság véleményezése érdekében végzett orvosi vizsgálat. Ebből: 2. pályaválasztási (tanácsadási/beiskolázás előtti alkalmassági vizsgálaton részt vett tanulók száma, fő: a szakképző intézménybe jelentkező tanulónál a beiskolázáskor - a pedagógus, a szülő, illetve a tanuló kérésére pályaválasztási tanácsadás céljából végzett iskolaorvosi vizsgálat, melyet a fogadó intézmény iskolaorvosa végez. 3. előzetes szakmai alkalmassági vizsgálaton részt vett tanulók száma, fő: OKJ szerinti szakmai alkalmassági vizsgálat szakképzési évfolyamra való felvétel, átvétel, továbbhaladás előtt (10. évfolyam + újak, és más intézményből a 11. 13. évfolyamra átvett tanulók). Előzetes szakmai alkalmassági vizsgálatot kell végezni a szakképzési évfolyamra történő felvétel, átvétel, illetve továbbhaladás előtt minden olyan esetben, amikor az Országos Képzési Jegyzék szerint a szakképesítés megszerzése szakmai alkalmassági követelményekhez kötött. 4. időszakos, a szakképző évfolyamokra járó (11.,12.,13.,14.,15. évfolyamos) tanulók alkalmassági vizsgálatán részt vett tanulók száma, fő: OKJ szerinti szakmai alkalmassági vizsgálatok. A tanulói jogviszony fennállása alatt időszakos alkalmassági vizsgálatot kell végezni a szakmai alkalmasság újbóli véleményezése céljából a. a szakképzési évfolyamra járó valamennyi tanulónál, amennyiben az Országos Képzési Jegyzékben meghatározottak szerint a szakképesítés megszerzése alkalmassági követelményekhez kötött; b. a tanulóknál, azokban a munkakörökben, amelyekben a munkavállalót egy évnél gyakrabban kell időszakos alkalmassági vizsgálatban részesíteni, az adott munkakörre előírt gyakorisággal. 5. soron kívüli alkalmassági vizsgálatokon részt vett tanulók száma, fő: Soron kívüli szakmai alkalmassági vizsgálatot kell végezni: a. ha a tanuló egészségi állapotában olyan változás következett be, amely feltehetően alkalmatlanná teszi a szakma elsajátítására, illetve gyakorlására; 6

b. ha az „Egészségügyi Nyilatkozat”-on nyilatkozat tételére kötelezett a tanuló az ott felsorolt tüneteket észleli magán, vagy a vele közös háztartásban élőkön; c. heveny foglalkozási megbetegedés, fokozott expozíció, eszméletvesztéssel járó vagy ismétlődő munkabaleset előfordulását követően; d. a c) pont szerinti heveny foglalkozási megbetegedésen kívül a tanuló olyan rosszulléte, betegsége esetén, amely feltehetően munkahelyi okokra vezethető vissza. 6. Pályaválasztás módosítására javasolt tanulók száma, fő: azoknak a tanulóknak a száma, akik a szakmai alkalmassági vizsgálat eredménye szerint a választott szakmára első fokon nem alkalmasak. 7. Másodfokú szakmai alkalmassági vizsgálatra utalt tanulók száma, fő: Amennyiben a tanuló vagy a szakképző intézmény a szakmai alkalmasság első fokú véleményével nem ért egyet, az orvosi vélemény kézhezvételétől számított 15 napon belül kérheti a munkaköri, illetve szakmai alkalmasság másodfokon történő orvosi elbírálását az első fokon eljáró szervnél. A szakmai alkalmasság másodfokú véleményezését, tanulók esetében országosan az OMFI Ifjúsági Szakmai Alkalmasságot Vizsgáló Osztálya1 végzi. 8. Diáksport alkalmassági vizsgálatokon részt vett tanulók száma, fő. Egészségügyi alkalmassági vizsgálathoz kötött diáksport versenyek előtt végzett alkalmassági vizsgálatokon megvizsgáltak száma. ___________________________________________________________________

1

Országos Munkaalkalmassági és Foglalkozás Egészségügyi Intézet.

7

3. A szűrővizsgálatokon résztvettek száma a megfigyelt évfolyamokon és 16 éves korban 1. Iskolaorvos által kitöltendő: 1., 2. sor Beiratottak száma a megfigyelt évfolyamokon (adott tanév október 1-én), és a 16 évesek száma a vizsgálat időpontjában, fő. Az egyes megfigyelt évfolyamok adataiban benne vannak a 16 évesek is, akiket azonban külön is kell szerepeltetni. A 16 évesek számában benne vannak a nem páros évfolyamokon tanuló 16 évesek is! Kitöltés: értelemszerűen 2. Orvosi vizsgálatokon (kötelező orvosi szűrővizsgálatokon) résztvettek száma a megfigyelt évfolyamokon és 16 éves életkorban, fő Kitöltés: értelemszerűen Iskolavédőnő által kitöltendő: 3., 4., 5. sor 3. Védőnői szűrővizsgálatra kötelezettek száma a megfigyelt évfolyamokon és a 16 éves életkorúak száma a vizsgálat időpontjában, fő A hatályos rendelet alapján kell figyelembe venni a védőnői szűrésre kötelezetteket az adott nevelési-oktatási intézmény, adott feladatellátási helyén. Egy tanulót csak egyszer kell megadni.

4. Ebből (3. sorból) a minden előírt védőnői szűrővizsgálaton résztvettek száma, fő Azokat a tanulókat kell itt jelenteni, akik az adott évfolyamon előírt minden típusú szűrővizsgálatban – teljes körűen – részesültek (testsúly, testmagasság, visus, színlátás, hallásvizsgálat, RR mérés, golyvaszűrés, személyi higiéné, mozgásszervek szűrése). Ha a védőnő például a hallásvizsgálatot nem tudta elvégezni az adott évfolyamon, vagy akár csak 10 gyereknél, de az összes többi vizsgálatot igen, akkor sem vehető figyelembe az adott évfolyam tanuló létszáma, illetve a 10 gyermek, azaz csak a teljes körű szűrésben részesültek adatait lehet itt jelenteni.

5. A szűrővizsgálaton résztvettekből (3. sorból) a kiszűrtek száma: Itt azon tanulókat adjuk meg, akik valamilyen okból kiszűrésre kerültek. Egy tanulót több vizsgálat kapcsán is kiszűrhetünk de csak egyszer kell kiszűrtnek tekinteni.

8

4. A tanulók növekedése és tápláltsági állapota a védőnői vizsgálatok és értékelés alapján A táblázatot az iskolavédőnő tölti ki. A növekedés és a tápláltsági állapot minősítése a magyar gyermekek növekedési referencia értékei alapján történik. A tápláltsági állapot minősítése a BMI (Body Mass Index) alapján történik. A kategóriába soroláshoz szükséges segédprogram megtalálható / letölthető a következő honlapokon/ honlapokról: www.ogyei.hu www.mave.hu

Amennyiben nem tudja a segédprogramot használni, úgy számolja ki a BMI-t kalkulátorral, és a kapott értéknek megfelelően sorolja be a tanulót a táblázat megfelelő kategóriájába.

9

5. A nevelési-oktatási intézményt ellátó orvos(ok) által megvizsgált tanulóknál észlelt betegségek, elváltozások a megfigyelt évfolyamokon és 16 éves korban, esetek A táblázatot az iskolaorvos tölti ki a saját szűrővizsgálatainak eredményei és a szakrendelések által megállapított diagnózisok alapján Szakgondozó fogalma: az adott betegség jellegének megfelelő osztály, szakrendelés, gondozó, szakambulancia. A definíciók figyelembevétele az adott kórképek egységes értelmezését, az adatszolgáltatás megbízhatóságát szolgálja. Néhány diagnózis esetében az iskolaorvos felkészültségére és gyakorlatára van bízva, hogy saját, vagy további szakorvos véleménye alapján jelenti az adott kórkép előfordulását. 1.

Anorexia nervosa

F50.0

Bulimia nervosa

F50.2

Önindukálta fogyással, az evéssel szembeni súlyos averzióval, testképzavarral, gyakran primer vagy szekunder amenorrheával jellemezhető betegség. A testsúly kontrollálásával való szüntelen foglalkozás jellemző sémát alakít ki, falási rohamok és ezt követő hánytatás és hashajtózás. Pszichiáter szakorvos által igazolt diagnózisok, amelyeket abban az esetben kell jelenteni, ha abban az iskolaévben is kezelést igényeltek, amelyről a jelentés szól.

2.

3.

Magasvérnyomás

I.10; I.15

Emelkedett vérnyomásérték magasvérnyomás diagnózis nélkül

R03.0

A testtömegre és testmagasságra vonatkoztatott 90 pc-t. meghaladó diasztolés és / vagy szisztolés értékek, függetlenül az eredettől (primer/szekunder), amelyek gyógyszeres antihipertenzív kezelést igényelnek. Szakgondozó által igazolt diagnózis 5 percenként, szabályosan, három alkalommal mérve, a két utolsó mérés átlaga meghaladja a testmagasságra és testtömegre vonatkoztatott 90 pc értéket, akár szisztolés, akár diasztolés vonatkozásban.Gyógyszeres antihipertenzív kezelést nem igényelnek. Iskolaorvos által megállapított diagnózis

10

4.

5.

Insulin dependens cukorbetegség

E10

Abnormis glükóz tolerancia teszt

R73.0

Inzulin függő cukorbetegség, amely miatt a tanuló gondozás alatt áll. (I. típusú) Szakgondozói diagnózis

A 12 órás éhezést követő vércukor érték >7 mmol/l és az orális glucose terhelési teszt 2 órás értéke 7,8-11 mmol/l Iskolaorvosi diagnózis, laboratóriumi vizsgálat alapján A jelentésben való szerepeltetését indokolja, hogy –különösen az elhízott gyermekek körében, és pozitív családi anamnézis mellett-egyre gyakoribb.

6.

7.

Jódhiánnyal összefüggő pajzsmirigy rendellenességek és rokon állapotok

Rendellenes testtartás

E01 Gyógyszeres jód és /vagy pajzsmirigyhormon szubsztitúciót igénylő jódhiányos golyva, amely abban a tanévben is fennáll, amelyre az adatszolgáltatás vonatkozik

R29.3

Szakgondozói diagnózis Fejletlen törzs és hátizomzatú gyermek jellegzetes tartási rendellenességei: lapos, kypholordotikus, nyerges és domború hát. Nem jár rögzült deformitással, a fokozott görbület korrigálható. Iskolaorvosi diagnózis

8.

Scoliosis

M41 Iskolaorvos/ orthopéd és/ vagy rheumatológus szakorvos által igazolt diagnózis (funkcionális és strukturális)

9.

A gerinc juvenilis osteochondrosisa

M 42.0 A gerinc juvenilis osteochondrosisa (M. Scheuermann), amely abban az évben is igényelt, vagy igényelt volna kezelést, amelyre az adatszolgáltatás vonatkozik. A csigolyatestek zárólemezének csontosodási zavara jellemzi, amely Rtg. vizsgálattal mutatható ki. Orthopéd és/ vagy rheumatológus szakorvos által igazolt diagnózis

11

10.

Szerzett/Veleszületett M21.4; lúdtalp Q66.5

A sarok valgus állása és a lábboltozat süllyedése. Iskolaorvos által megállapított diagnózis

11.

Myopia

H52.1

12.

Nem meghatározott látásvesztés

H54.7

13.

Látáshiány okozta tompalátás

H53.0

Mindkét szem rövidlátása, mely abban az iskolaévben is fennállt, melyre az adatszolgáltatás vonatkozik, beleértve a szemüveggel, kontaktlencsével korrigált eseteket is. Szemész szakorvos által igazolt diagnózis. Vak (vízus=0), alig (fényérzéstől-0,1 vizus) és gyengénlátó (vízus 0,1-0,3) gyermek és tanuló. A látásvesztést, mivel sajátos nevelési igénye van, az adott oktatási intézményben is regisztrálják. Szemész szakorvos által igazolt diagnózis Gyengénlátás sajátos esete, amikor a vízus korrekció ellenére sem éri el az 1.0t, vagy az egyik szemen ≤0,5

14.

(Bénulásos/ kancsalság)

Egyéb H49-H50

15.

A színlátás zavarai

16.

Vezetéses típusú és idegi eredetű hallásvesztés

H53.5

H90;

H83.3

Szemész szakorvos által igazolt diagnózis. Kétszemes együttlátás hiánya. A két szem nézővonala nem találkozik a fixált pontban, illetve távolba nézéskor a szem nézővonalai nem párhuzamosak. Szemész szakorvos által igazolt diagnózis. A színek megkülönböztetésének és felismerésének zavara Szemész szakorvos által igazolt diagnózis. Enyhe fokban hallássérült, nagyothalló (beszédtartományban mért hallásszintek= 35-45dB), középsúlyos(45-65dB) és súlyos (súlyos= 65-90dB hallásveszteség) A hallásvesztést az oktatási intézményben is regisztrálják. Zaj okozta hallásvesztés Fül-orr –gége szakorvos által igazolt diagnózisok

12

17.

Asztma

J45

Szakgondozó által nyilvántartott és gondozott, az oktatási intézményben különös figyelmet és életvezetést igénylő gyermek, tanuló (testnevelési csoportbeosztás, szabadidő). Szakgondozói diagnózis

18.

Vasomotor és allergiás rhinitis

J30

19.

Vashiányos anaemia

D50.9

Szakgondozó által nyilvántartott és gondozott, az oktatási intézményben különös figyelmet és életvezetést igénylő gyermek, tanuló (testnevelési csoportbeosztás, szabadidő) Szakgondozói diagnózis Iskolaorvosi diagnózis, laboratóriumi leletek alapján.

20.

Pánikzavar

F41.0

Súlyos szorongással járó rohamok, melyek nem szűkíthetők le egy meghatározott helyzetre, vagy körülményre. A többi szorongásos zavarral megegyezően a meghatározó tünetek a palpitáció, mellkasi fájdalom, fulladás érzés, szédülés, a valóság elvesztésének az érzése. Depresszióval társult esetben nem jelölhető fő diagnózisként. Pszichiáter szakorvos által igazolt diagnózis. Abban az esetben jelölhető, ha a tanuló az adott iskolaévben kezelés alatt állt.

21.

Szomatoform rendellenességek

F45

Legjellemzőbb tulajdonsága az ismételt testi panaszok, melyekkel orvoshoz fordulnak, annak ellenére, hogy a vizsgálatok és az orvos is megerősíti, hogy a panaszok hátterében nem áll szervi megbetegedés. A páciens olyan tüneteket mutat, amelyek döntően vagy teljesen a vegetatív idegrendszer befolyása alatt álló szerv vagy szervrendszer megbetegedésére utalnak. Iskolaorvos és /vagy pszichiáter szakorvos által igazolt diagnózis.

22.

Hiperkinetikus zavar magatartászavarral

F90.1

Figyelem deficit hiperaktivítással magatartászavarral Pszichiáter szakorvos által igazolt diagnózis

13

és

23.

Agyi bénulás és egyéb bénulásos szindrómák

G80-G83

Ide tartoznak: Csecsemőkori agyi bénulás (beleértve Little kór); Hemi. para és tetraplégiák; Neurológus szakorvos által megállapított diagnózis

6. Testnevelési csoportbeosztás az iskolai évfolyamokon A 6.1. és a 6.2. táblázat kitöltése a kategóriába sorolást végző orvos feladata! 1.–4. sorok Az I.-III. kategóriákba sorolt tanulók adatait minden évfolyamra vonatkozóan meg kell adni. 5. Ebből gyógytornán vett részt: a gyógytornán való részvétel általában átmeneti ideig (betanítás) tart, mégis fontos, a gyógytorna szolgáltatás kapacitásra és a hozzáférhetőségre utaló adat. 6. Gyógyúszásra jár: a gyógyúszás kapacitásra és hozzáférhetőségre utaló hasznos adat. 6.3. Gyógytestnevelés szervezése az adott oktatási intézményben Az adott nevelési-oktatási intézmény tanulói számára szervezett gyógytestnevelés: 1. Szervezetten teljes körűen rendelkezésre áll: akkor jelölendő, ha magában az oktatási intézményben, annak bármely telephelyén, vagy az adott településen (város, főváros kerület) központilag szervezetten, illetve a közeli településen, de a tanulók számára hozzáférhetően, könnyen elérhetően rendelkezésre áll. 2. Az igényeket részben kielégítően áll rendelkezésre. 3. Nem áll rendelkezésre: akkor jelölendő, ha a fenti felsorolt feltételek nem adottak.

14

7. A nevelési-oktatási intézményt ellátó védőnő tevékenysége a tanév folyamán 1. Védőnő által végzett alapszűrések száma az összes évfolyamon, eset: mindazokat a szűrővizsgálatokat ide kell sorolni, amelyeket a védőnő végzett, függetlenül attól, hogy ezek a megfigyelt évfolyamokon történtek-e, vagy más évfolyamokon. Egy gyermeknél végzett több vizsgálat több esetnek számít, mégha ugyanazon vizsgálat-típusból történt is. (pl. a 3 ízben végzett vérnyomás, vagy vízus vizsgálat három-három vizsgálatnak számít). Orvosi vizsgálatok a védőnő részvételével: 2. Osztályok száma,db 3. Az orvosi vizsgálatokon részt vett tanulók száma, fő

4. Tanulók számára nyújtott egyéni védőnői tanácsadás, alkalmak: a tanulók számára nyújtott bármilyen (életmód, életvezetés, krízis pl.) egyéni tanácsadás előre meghirdetett formában. 5. Tanulók számára nyújtott egyéni védőnői tanácsadás, résztvevők, fő: az ezeken részt vett összes tanulók száma (egy tanuló többször is jöhetett tanácsadásra) Egészségügyi ellenőrzések száma 6. Helyiségek, környezetegészségügyi értelemszerűen

ellenőrzések

száma,

db

7. Étkeztetés hygiéne céljából végzett ellenőrzések száma, db értelemszerűen 8. Ellenőrzések alkalmával kezdeményezett intézkedések száma: a feltárt és írásban jelzett problémákat tekinthetjük intézkedéseknek. Egy ellenőrzés során több probléma is feltárható és azokat külön kell megadni. 9. Ebből eredményesen megoldódott kezdeményezések száma, db : értelemszerűen

Gyermekvédelmi tevékenység

10. Írásbeli jelzést igényelt gyermekek száma, fő: az írásban történt jelzések sorolandók ide, a jelzést igényelt gyermekszám szerint 11. Jelzésekkel kapcsolatban írásban kezdeményezett védőnői intézkedések száma, eset: amennyiben egy gyermekkel kapcsolatban több intézkedést is kezdeményeztek írásban, az több esetnek számít.

15

12. Ebből eredményesen megoldódott kezdeményezések száma, esetszám 13. Tantestületi értekezleteken való védőnői részvétel, alkalmak száma: ide sorolandók például a tantestület számára nyújtott tájékoztatás a tanulók egészségi állapotáról, életmódjáról; tájékoztatás a környezet egészségügyi, étkeztetést érintő ellenőrzések eredményéről. Kapcsolattartás a szülőkkel 14. Védőnői fogadóórák, alkalmak száma: A védőnői fogadóóra: a szülők számára fenntartott idő, amikor egyéni megbeszélés lehetőségét biztosítja a védőnő a szülő számára. 15. Védőnői fogadóórán megjelent szülők száma, fő

16. Szülői értekezleten való részvétel, alkalmak száma: a szülők tájékoztatása például a tanulók egészségi állapotáról, életmódjáról, szűrővizsgálatok, védőoltások jelentőségéről. Csoportos egészségnevelés 17. Foglalkozás tanítási időben: tanóra egészségnevelés, alkalmak száma

keretében

végzett

csoportos

18. Résztvett gyermekek száma, fő: a megtartott csoportos egészségnevelési alkalmakon résztvett tanulók száma

19. Foglalkozás tanítási időn kívül, alkalmak száma: nem tanóra keretében végzett egészségnevelés (pl. szakköri formában, elsősegélynyújtásra való felkészítés, önismereti tréning, személyiségfejlesztés, szerepjátékok, egészségnevelési napok szervezése és részvétel, stb.) 20. Foglalkozás tanítási időn kívül, résztvett tanulók száma, fő Alkalmak száma témakörök szerint 21-30 Egészségnevelési alkalmak száma témakörök szerint: értelemszerűen Egyéb alatt jelölendő be az olyan téma, amelyet a felsorolás nem tartalmaz és/vagy a komplex, több témát felölelő csoportos egészségnevelés. A foglalkozások száma tanítási időben, valamint a foglalkozások száma tanítási időn kívül összege, egyenlő témakörök szerint megadott alkalmak számával. A jelenlegi sorszámmal: 16+18=20+21+22+23+24+25+26.+27.+28.+29.

16