09

A MAGYARORSZÁGI METODISTA EGYHÁZ PÉCSI GYÜLEKEZETÉNEK HÍRLEVELE

2009. szeptember

XIII.évf./09.

Ahol a ti kincsetek van, ott lesz a ti szívetek is. Lukács 12:34

Tiszta látás Aki a fület alkotta, az ne hallana? Aki a szemet formálta, az ne látna? (Zsolt 94,9) A szédítő magasságban, kiterjesztett szárnyakkal körözött a sas, majd hirtelen zuhanni kezdett a föld felé. Hallottam a tompa becsapódást, és láttam, amint a madár ismét a magasba szárnyal, karmai között az ebédjével. A sasok zsákmányukat már egész nagy távolságból észreveszik. Isten teremtette olyan bonyolult szerkezetűvé a szemüket, ezáltal az egész természetben a legélesebb látással ajándékozta meg őket. Amikor nehézségeken megyünk keresztül, úgy tűnhet, mintha Isten nem látná, mi történik velünk. De vigasztaljon az a tény, hogy aki a szemet alkotta, körülményeinket is látja. Hágár is átélte ezt, amikor Sára rossz bánásmódja miatt szenvedett. (I. Mózes 16:1-15) Elmenekült a pusztába, hogy nyugalmat találjon. Kétségbeesett helyzetében Isten szólt hozzá, és egy fiú ígéretével vigasztalta meg. Hágár így kiáltott fel: "Te vagy a látás Istene!" (1Móz 16,13) Ezután képes volt szembenézni a körülményekkel. És Isten beváltotta ígéretét, Izmael megszületett. Hágárhoz hasonlóan megpróbáltatásaink között mi is bízhatunk Isten ígéreteiben. Tudhatjuk, hogy ő lát minket, és megvigasztal, amikor a "pusztaságban" vagyunk. Köszönjük, Istenünk, hogy látsz minket, és látod körülményeinket is. Hisszük, hogy minden szükségünket betöltöd. Ámen. Isten életem minden történését látja. LISA TRAUGHBER (WISCONSIN, USA) Szememmel tartod járásomat és pihenésemet, gondod van minden utamra. ZSOLTÁR 139:3 Ha nehézségeim vannak, el akarsz kísérni engem, hiszen szemed mindig rajtam van. Nem tudok előled elmenekülni, bármihez is kezdek, minden nap velem vagy. Minden oldalról körülveszel engem, ó, Istenem! Nem érhetünk fel ésszel. Tiéd legyen a dicséret, a tisztelet és a hála. K-H. WILLENBERG

Szeptemberi gyülekezeti programjaink: 1-án, kedden, 1700-kor bibliaórát tartunk Hidason 3-án, csütörtökön, 1700 kor bibliai beszélgetés lesz a Kőszegi családnál 4-én, pénteken, Bicsérden 1800 házi istentisztelet lesz 5-án, szombaton, 1500-kor Konfirmációs óra + kisifi 6-én, vasárnap, 930 imaóra és éneklés, 1000 Úrvacsorai Istentisztelet lesz Pécsett, 1500-kor Hidason Istentisztelet Téma: Kereszt ereje irányítja cselekedeteinket! Mt 25,40.. 8-án, kedden, 1700-kor bibliaórát tartunk Hidason 9-én, szerdán, 1700-kor. Felnőtt Kátét és imaórát tartunk 10-én, csütörtökön, 1700 kor bibliai beszélgetés lesz a Kőszegi családnál 11-én, pénteken, Bicsérden 1800 házi istentisztelet lesz 12-én, szombaton, 1500-kor Konfirmációs óra + kisifi 13-án, vasárnap, 930 imaóra és éneklés, 1000 . istentisztelet lesz Pécsett, Hidason 1500 órakor istentisztelet Téma: Hála a kereszt erejéért! Zsolt 103,2. 00

15-én, kedden, 17 -kor bibliaórát tartunk Hidason 16-án, szerdán, 1700-kor Felnőtt Kátét és imaórát tartunk 17-éán, csütörtökön, 1700 kor bibliai beszélgetés lesz a Kőszegi családnál 18-án, pénteken, Bicsérden 1800 házi istentisztelet lesz 19-én, szombaton, 1500-kor Konfirmációs óra + kisifi 20-án, vasárnap 930-kor imaórát és éneklés, 10 00órakor istentiszteletet tartunk Pécsett. Hidason 15 00órakor lesz istentiszteletünk. 1800órakor Siklós. Téma: Gondjainkkal a kereszt alatt. 1Pt.5,7. 00

22-én, kedden17 -kor bibliaórát tartunk Hidason 23-án, szerdán, 1700-kor. Felnőtt Kátét és imaórát tartunk 24.-e csütörtök délutántól 27-e vasárnap délig Országos Női Találkozó lesz Nyíregyházán. 24-én, csütörtökön, 1700 kor bibliai beszélgetés lesz a Kőszegi családnál 25-én, pénteken, Bicsérden 1800 házi istentisztelet lesz 26-án, szombaton, 1500-kor Konfirmációs óra + kisifi 27-én, vasárnap 930 imaóra és éneklés, 1000 istentisztelet lesz Pécsett Hidason 1500 órakor lesz istentisztelet Téma: Halál kérdésével a kereszt alatt. 2Tim.1,10.

29-én, kedden1700-kor bibliaórát tartunk Hidason 30-án, szerdán, 1700-kor. Felnőtt Kátét és imaórát tartunk Média hírek Szeptember 6-án, 13-án és 20-án ifjúsági műsor lesz az MTV-n. Honlap A pécsi gyülekezet honlapja megújult, a hírlevelek ott is olvashatók egyéb információkkal és képekkel. Címe: http://pecs.metodista.hu

Születésnapjukat ebben a hónapban ünneplik: Kozma Jánosné (Lea) Bódis Józsefné (Ancsa) Kaszásné Becsei Anna Khaled Szajda Dergez Péter dr.Lemle Zoltán Dahn Thomas Dahn Sophie

3-án 4-én 6-án 19-én 20-án 20-án 23-án 26-án

„Kezedből veszem napjaim. Igazságom és örömöm vagy. Szeretettel tekintesz rám, s ebből élek, Teremtőm és üdvösségem. Taníts meg engem ebben a csendben, hogy ezt a titkot jól értsem, hogy élek és vagyok. Általad vagyok, előtted és érted élek.”

R.GUARDINI. A pécsi körzet története… A két világháború közötti időszak A mai pécsi gyülekezet a második világháború utáni években kezdett kialakulni. E háború előtt is találtunk már Pécsett metodista közösséget, de ez nem tekinthető a mostani gyülekezet közvetlen ősének, bár néhány szálon azért kapcsolódnak egymás-

hoz. A pécsi közösség megismeréséhez szükségesnek tartom a történetet ettől az időszaktól ismertetni. (A Baranya megyei Borjádon Schaden János egy kicsiny, felébredt közösséget gondoz saját házában évtizedeken keresztül, imaórákat és bibliaórákat tart. Az alábbi beszámolóban arra nézve találunk példát, hogy miként lesz a felébredtek kis köreinek otthont adó közösséggé a metodista egyház:”Egy kis hívő kör csoportosult öreg testvérünk köré. Mikor érezte Schaden testvér, hogy testi ereje fogy, s az élete alkonya felé közeledik, az Úr ügye iránti felelősséggel vizsgálta kis gyülekezete jövőjét. Mivel a metodista egyházzal már évek óta ismeretségben volt, úgy találta jónak, hogy kis gyülekezetével együtt a metodista egyházhoz csatlakozik.” – dr. Lakatos Judit: „Keskeny utak” című könyvéből) 1923. április 12-én Borjádon Reichert Gyula prédikátor 7 személyt vett fel próbatagnak. A gyülekezet szervezése és szolgálatának vezetése céljából sürgősen egy lelkészt kértek. Itt vetődött fel először, hogy Pécsre vagy Mohácsra kellene helyezni ezt a lelkészt, mert így közlekedés szempontjából középpontban lenne. 1924-ban Pogányban is jelentkezett érdeklődés az egyház és Isten igéje iránt. Már itt megfogalmazódott az a kívánság, hogy egy prédikátor Dél-Baranyába kerüljön, és Pécs, Pogány, valamint Borjád egy körzetet alkosson. (A német anyanyelvű gyülekezetekben felkészült külföldi munkatársak szolgáltak, így Borjádon 1923-tól Marquard Ede.” – dr. Lakatos Judit: „Keskeny utak” című könyvéből) Az 1924-es Évi Konferencia jegyzőkönyvéből: „A borjádi állomáson hiterősítő konferenciákkal februárban az Úr szép ébredést adott. Öreg Schaden atyánk, akinek hívására ott munkába fogtunk, ebben az ébredésben meghívásának isteni jóváhagyását látta. Házában tartjuk összejöveteleinket. Heves ellenakció, gúny, sőt veszélyes fenyegetések dacára szép számmal csatlakoztak a gyülekezethez. A testvérek javarészt saját erejükből szereztek egy harmóniumot. Marquard testvér Pogányban is tett szert tekintélyes számú barátra. Kívánatos volt, hogy a prédikátor Dél-Baranyában lakhatna, s Borjád, Pogány meg Pécs egy kerületet képezne.” Borjádon egy kisebb méretű házat – kedvező áron – felkínáltak az egyháznak eladásra, melyet az 1924. Évi Konferencia döntése alapján meg is vásároltak. A házhoz egy 300 négyszögöl területű föld is tartozott. Így a lelkész lakáskérdése megoldódott. Az 1926-os Missziós Konferencia jegyzőkönyvéből: „Az Isten szép gyülekezettel ajándékozott meg minket, több teljes családot számlálunk. Marquard testvér az elmúlt télen különösen megfelelő munkaerőknek kiképzésén fáradozott. Átán az Úr teremtett nyitott ajtókat, és adott megtéréseket. Tizennégy lelket vettünk itt fel próbatagnak. Többször kínálkozott alkalom Isten igéjét a szomszédos falvakba is vinni: szóval, énekkel és nyomtatott betűvel. Marquard testvérünk segélykészségével és betegápolásban való jártasságával kivívta magának a lakosság megbecsülését és szeretetét. Sajnos, hogy az egészsége a tél folyamán hosszabb időre gátolta tevé-

kenységében. Úgy gondolta, hogy a sík föld klimatikus viszonyai kellemetlen irányba befolyásolják egészségi állapotát, s ezért kérte hazájába való visszahelyezését.” Az 1927. Missziós Konferencia jegyzőkönyvéből: „1923-ban alakult meg Borjádon gyülekezetünk. Borjádnak az elmúlt évben nem volt prédikátora. Schmidt (később Szécsey) János és Hecker Ádám testvérünk is segédkezett néhány héten át, miután Koch Willy testvérünk néhány hónapig hűséggel munkálkodott a gyülekezetben, a nyáron pedig Seltmann (később Szalós) Artúr testvérünk itt töltötte el vakációját. A bevétel és taglétszám csekély apadása a prédikátorhiányra vezethető vissza. A gyülekezet egyébként ez évben is megmutatta életképességét. A testvérek hűségesen tartanak ki az ügy mellett. Az egész kerületben mindenhol kedves családjaink vannak, és reményteljes növekedő ifjúságunk.” Az 1932-ből származó konferenciai jelentés szerint, a borjádi körzetben már négy helyen hirdették az Isten igéjét: Pécsett, Átán, Borjádon, és legújabban Villányban is. A körzetben 17 próbatagot és 41 tagot lehetett összeszámolni. Ebben a jelentésben újra megemlítik azt az igényt, hogy a lelkész lakóhelyét Pécsre, vagy az újonnan felvett munkaterületre, Villányba áthelyezzék, mert Borjád messze van a vasúttól és egyéb közlekedési lehetőségtől, így nagyon nehéz a többi szolgálati helyet elérni. A jelentés említést tesz arról, hogy a gyülekezetben „énekegyesület” (kórus) és fúvószenekar is működik. A gyülekezetet befogadták a faluba, a tagokban megbíztak. Ezt igazolja az a tény is, hogy az elöljárók mind a gyülekezet tagjaiból kerültek ki. Az 1938-as Évi „Missziós Konferencia” jegyzőkönyvében a lelkész lakásának címe már Pécs Újvilág u 12. szám volt. A következő évben megrendezett konferencián a prédikátor, dr. Szalós Artúr a pécsi munka megújulásáról beszélt. Pécsett már évek óta jelen volt egy kis gyülekezeti mag. A rossz közlekedési viszonyok miatt azonban volt úgy, hogy hónapokig nem jutott el hozzájuk a lelkész Borjádról, így ez a kis közösség nem igen tudott fejlődni. A prédikátor Pécsről már könnyebben elérhette szolgálati helyeit. Ebben az időben Pécsett már kialakult rendszer szerint folytak az istentiszteletek, melyeket nagyrészt állandó résztvevők látogattak. A lelkész kijárt Kisbicsérdre (ma Bicsérd) is, ahol egy Döbröközről idetelepült metodista család (Szili család) élt. Sajnos a két háború közötti időszakból, főleg a harmincas-negyvenes évekből a gyülekezetről, a gyülekezeti életről nagyon kevés írásos anyag maradt ránk. A háború forgatagában, és az utána következő évek folyamán a pécsi gyülekezet majdnem teljesen megszűnt. Kitelepítették a borjádi gyülekezet teljes tagságát, mivel az egy német közösség volt. Bicsérdre Dombóvárról és Kaposvárról jártak át időnként a lelkészek (Dobos János, id. Szabó Andor és Zimre Gyula), hogy alkalomszerűen bibliaórát, istentiszteletet tartsanak. A háború utáni években egy idős metodista házaspár Dombóvárról Pécsre költözött

(Berta Mihály és felesége). Az ő otthonukban jött össze egy kis közösség, ahol a régi gyülekezet tagjai közül is néhányan részt vettek a bibliaórákon, amelyet havonta egykét alkalommal dombóvári, majd a hidasi lelkész tartott (Hecker Frigyes 1960-1961-ig és Wladár Antónia 1961-1966-ig, amikor a Pécs Tompa M. u-i ingatlant megvette az egyház, és Wladár Antónia Pécsre költözött, továbbiakban innen látta el Pécsen kívül Hidast és Bicsérdet). Ezeket az alkalmakat más egyházak tagjai is látogatták, így általában 5-15 résztvevő volt jelen.

IFJ. SCHAUERMANN HENRIK OKTV TÖRTÉNELMI PÁLYÁZATÁBÓL 1992. OKTÓBER Elmúlt hónapban… Györköny 2009 – serdülő tábor Tavaly hagyományteremtő szándékkal vágtunk bele, a pesti és a pécsi körzet összefogásával, s a sikert látva idén is megrendeztük július 27–31-ig a serdülő tábort Györkönyben. A tavalyinál nagyobb létszámban jöttünk össze: 28 gyermek és hét felnőtt. A mi körzetünkből 12 gyermek vett részt. Kőszegi gyerekek, pécsi, hidasi gyerekek. A házban és az udvaron sátrakban aludtunk, így mindenki kényelmesen elfért. Az imaházban étkeztünk, itt gyűltünk össze reggel és este, az egyik csoport délelőtti foglalkozásainak is ez volt a helyszíne, illetve a délutáni kreatív foglalkozások egy része is itt történt. A napirendünk úgy alakult, hogy reggelente fél nyolckor mi felnőttek összegyűltünk egy rövid reggeli imaközösségre, ez alatt a gyerekek is készülődtek a napra. Nyolc órakor reggeliztünk, majd a mosogatás, takarítás után, ami a gyerekek feladata volt, kilenc órakor gyülekeztünk az imateremben. Énekléssel kezdődött az együttlét. Volt egy tábori éneklapunk, erről választhattak a gyerekek énekeket. Az éneket Kissné Hanula Edit vezette, férje Gyula és Gál Kriszti gitáron kísérte. Az éneklés ideje egyre hosszabb lett, gyermek és felnőtt számára egyaránt felemelő, szép napkezdés volt ez. Tábori indulónkká, slágerré lett a gyülekezetünkben is ismert ének: „A mélyből hozzád száll szavam” kezdetű dal, amely soha nem maradhatott el a közös éneklésből. A búcsú dalunk is ez volt, amikor pénteken elbúcsúztunk egymástól. A reggeli éneklés lélekemelő voltán túl jó alapja volt a délelőtti foglalkozásoknak. A foglalkozások két csoportban (életkor szerinti bontásban) folytak, Pál apostol életével ismerkedtünk a teljes hét során. A nagyobbaknál izgalmas, mély beszélgetések alakultak ki egy-egy igeszakasz megbeszélése során. A reggeli foglalkozás után „kirándultunk” a távoli játszótérre, ahol ebédig élveztük a friss levegőt, testmozgást. Ebéd, mosogatás és

csendes pihenő után kreatív kézműves foglalkozások következtek Pásztor Zsófi lelkes vezetésével. Pólófestés, ajándékkészítés bőrből, nemezből, fiúknak hajóépítés, olajlámpás formázása agyagból. Ezek mellett maradt idő játékra, beszélgetésekre is estig. Vacsora után, este hétkor istentiszteletet tartottunk, melyen rajtunk kívül helyi nénik, bácsik is jelen voltak. Gyurkó József lelkészünk vezetett minket Pál apostol áldott és izgalmas életének újabb állomásainak megismerésében. Az időtelefon jó formája és eszköze volt az érdeklődés felkeltésének és megtartásának a legkisebbek számára is, miközben az üzenet mindenki számára érthetően és világosan hangzott. Áldott esték voltak ezek. Ezután a fürdés, lefekvés izgalmas szervezése volt már csak hátra. A hét második felében már olajozottan ment ez is. Saját csapatommal mindig maradt idő a napi kérdések megbeszélésére, rövid hálaadásra és közös imádságra. A terv az volt, hogy utána alvás, de… tinik… Végül is nem panaszkodom, nagy éjszakázások nem voltak 11- kor általában már szuszogás hallatszott minden ágyikóból. Hálára ad okot, hogy az Úr mindannyiunkat megőrzött balesetektől, betegségektől. A gyermekek hamar megbarátkoztak egymással. Tinik között természetesen elfordulnak ütközések egymással, felnőttekkel, de ezek mindig megoldódtak és ezért is hálát adhatunk. Összegezve: szép és áldott hetet töltöttünk együtt. Legszebb bizonyítéka ennek, hogy hazafelé zengett az ének az autóban. Hálaadó imádság ez is. A gyermekek hazamentek. Bízzunk benne, hogy a mag megőrződik, és gyökeret ereszthet szívükben, életükben. Ezért imádkozhatunk. Reméljük, hogy jövőre újra találkozhatunk.

KOVÁCSNÉ HORVÁTH CSILLA – A három űrhajós – Az egek hirdetik Isten dicsőségét… (Zsoltár 19:1) A három amerikai űrhajós 1971. július 26-án startolt az Apollo 15 űrhajóval a Holdra. Amikor visszajöttek, két asztronauta életében döntő változás történt. James Irwin és David Scott landolt a Holdon elsőként, Alfred Wordin visszamaradt a parancsnoki űrhajón, amely a Hold körül keringett. Három napig volt egyedül az űrszerkezetben, és elgondolkozott az élete felől. Mi lenne, ha az űrhajó nem térne vissza a Földre, hanem a végtelen távoli világmindenség mélységébe zuhanna? Istennel eddigi életében nem sokat foglalkozott, bár tudatában volt annak, hogy bűnei nincsenek elrendezve, nem nyert Istentől bűnbocsánatot. Félelem fogta el, hogy örökre el fog veszni. Meggyőződéssé vált benne, hogy minél előbb találkoznia kell Istennel, hiszen űrhajósként állandóan a halállal néz szembe. És Alfred Wordin ezen az úton, ott, messze a Földtől, a nagy magasságban elfogadta Jézus Krisztust megváltójának. Szívébe békesség

költözött. Az ember életében ennek meg kell történnie, hiszen ki tudja, hogy holnap nem lesz-e már késő?! James Irwin hasonló élményt élt át a Holdon, David Scott azonban közömbös maradt. Irwin története a következő: Három napon át, míg a Holdon volt, felesége, aki röviddel ezelőtt tért meg, éjjelente nézte a Holdat, és ágya előtt térdelvre könyörgött Istenhez férjéért. James űrhajós öltözetében ott volt a Holdon, elbűvölte őt a vég nélküli csend, a horizonton meglátta a jellegzetes holdtájakat, és megpillantotta a csillagos égen a Földet. Látta a csodaszép „kék bolygót”, látta ezt a páratlan „gyöngyöt” a világmindenség határtalan távlataiban lebegni. Ekkor meghallotta Isten hang nélküli szavait: „A Teremtőnek egyetlen szándéka volt, amikor ezt a bolygót létrehozta, hogy az embernek, akit majd megalkot, aki szeretni fogja Őt, teremtsen egy lakóhelyet.” James Irwin gyermekkorában járt evangéliumi összejövetelekre, sajnos szíve akkor még közömbös maradt Isten iránt. Itt, a Holdon bűnbánatra jutott, és elfogadta Jézus Krisztust megváltójának. Élete ettől a pillanattól kezdve Istenhez tartozott. Elhatározta azt is, hogy ezután az emberek között a békéltetés szolgálatát fogja végezni. Kedves Olvasó, felmerül egy életbe vágó kérdés: te hogyan döntesz? Úgy, mint Alfred Wordin és James Irwin, vagy mint Scott? Azokhoz akarsz tartozni, akik megmenekültek, mert hittek az örömüzenetben, és elfogadták Jézus Krisztust megváltójuknak, vagy azokhoz, akik közömbösek, akik elvesznek? A döntés jogát Isten senkitől sem veszi el, tőled sem! Neked kell döntened, de nem holnap, hanem még ma!

FORDÍTOTTA PINTÉR LAJOS Anna Schlatter „Derék asszonyt kicsoda találhat? Mert ennek ára sokkal felülhaladja az igazgyöngyöket.” (Példabeszédek 31:10) „Csalárd a kedvesség és hiábavaló a szépség: amely asszony féli az Urat, az szerez dicséretet magának!” (Példabeszédek 31:30) Anna Schlatter a svájci St. Gallenben lakó jómódú Berner tanácsos legkisebbik lánya volt. St. Gallenben született 1773. november 5-én. Már hét évesen átadta az életét az Úr Jézus Krisztusnak. Megtérésének valódiságát különösen arról lehetett felismerni, hogy veleszületett haragját és kifejezett akaratosságát állandó imádságban a kereszthez vitte, és Jézus Krisztushoz igyekezett belsőleg hasonlóvá válni. Egy életen át rendszeres és intenzív imaéletet folytatott. Hitéletét Isten a családban bekövetkezett gazdasági

gondok által is formálta, amikor visszás körülmények miatt a jólét megszűnt. Ekkor a gyerekeket ránevelték arra, hogy szorgalmas kötéssel és hímzéssel járuljanak hozzá a család fenntartásához. Ez később nagyon hasznosnak bizonyult, mivel Isten 13 gyermeket bízott rá és férjére, Hektor Schlatterre. Noha gyermekei közül három már gyermekkorában meghalt, nagyon nagy családról kellett gondoskodnia. Így a háztartásában nem volt egyetlen ing, és egyetlen ruha, egyetlen törölköző, és egyetlen főkötő sem, amelyet a sok nehéz év során nem maga varrt volna. Ehhez jött még az a rengeteg harisnya, amelyeket ő kötött, vagy stoppolt. Ezen kívül sok időt szánt arra is, hogy saját maga tanítsa gyermekeit Isten igéjére, mert az volt a benyomása, hogy a konfirmációs oktatás túlságosan racionális a gyermekek számára. A nagy gyermeksereg felöli gondoskodásában Istentől kért sok kegyelmet, erőt, türelmet és bölcsességet a nevelésükhöz. Gyermekeit odaadó szeretettel, de határozott kézzel is nevelte. Erről a következőket írta: „Általában gratulálnak nekem egészséges, értelmes gyermekeimhez, bár nagyon élénknek, gyakran vadnak is ismerik őket. Nekem azonban minden viselt dolguk csak bánatot okozna, ha nem imádkoznék, és nem ajánlhatnám őket Istennek és az Ő befolyásának. Minden nap Isten elé viszem őket, mert én magam olyan keveset tehetek értük. Milyen nehéz is a nevelés művészete! Vannak olyan esetek, amikor alig tudom, hogy mit csináljak, hogyan büntessem meg élénk, értelmes gyermekeimet hibáik miatt anélkül, hogy felmerüljön bennük a gyanú, hogy rosszat akarok nekik. Semmi esetre sem szeretném elveszíteni bizalmukat, de még kevésbé szeretnék hangulataik rabjává válni, ahogyan sok szülő az.” Mivel egy nagy üzlet tulajdonosához ment férjhez, naponta segített a férjének az áruk eladásánál. Ennek ellenére még mindig volt kedve ahhoz, hogy költeményeket írjon, és a konfirmandusoknak tartalmas anyai leveleket fogalmazzon, amelyeket kinyomtattak és széles körben terjesztettek. Amikor a gyermekei felnőttek, akkor is szánt időt mindegyikre, és élénk levelezés révén összeköttetésben maradt velük. Férje szabad kezet adott neki, és házuk minden látogató előtt nyitva állt. Sűrű levélváltást folytatott ismert keresztyén személyiségekkel, akik közül sokan voltak bejáratosak a házukba. A nagy gyerekseregből áldott utódok hada származott, akiknek száma 1934-ben több mint négyszáz főt tett ki. Voltak közöttük kormányképviselők, bírók, orvosok, mérnökök és professzorok. A legismertebb közülük két teológiai professzor, Theodor von Zahn és Adolf Schlatter, akiknek bibliamagyarázatai sok ember számára lettek áldássá. 50 éves korában megbetegedett és három évvel később hazament. 1826. február 25-én Isten hazahívta hűséges imádkozóját és szolgálóleányát az örök dicsőségbe. Szenvedéseinek utolsó hónapjaiban még ezt írta: „Ó, Urunk, előtted van minden utunk és gondolatunk. Egyetlen szükségletünk sem ismeretlen előtted. Te vezérelsz bennünket,

nyomorultakat a helyes úton, és vezetsz minket a legjobb úton. Ámen.” Milyen gazdag kincset hagyott hátra Anna Schlatter a gyermekeiben és írásbeli hagyatékában. Ha tudunk egyet s mást ennek a mély hitű, dolgos életű asszonynak az életéről, sokkal jobban megértjük az általa írt, sokat dolgozó háziasszony reggeli énekét. Isten bizonyára közülünk nem egy olvasót áldott meg hasonlóan nagymértékű munkával és felelősséggel. Ekkor valóban vigasztalássá és gazdag áldássá lehet ennek az Úrban bátor testvérnőnek az élete és hite. Mindannyian elénekelhetjük ennek a háziasszonynak a reggeli énekét! A hívő háziasszony reggeli éneke Jézus Krisztus, a Te nevedben Kelek föl fekhelyemről; És Hozzád, ki mindenütt jelen vagy A szívemet emelem föl.

Igen, erősíts, Uram a harcban Azzal, ami tetszésedre van, És ma ismét győzni fogok, Ha a Te kezed megtart.

Ismét sok munka vár rám, Gondok, fáradtság, ügyletek, Ó, drága Uram, kérlek Téged, Te taníts elvégezni ezeket.

És ha terhet raknak rám az ügyek, Hozzád viszem azokat, Te, aki a vihart elcsitítottad, Csendesítsd bennem is a vihart.

A Te akaratod, gondolatod szerint, A legkisebb és a legnagyobb tettet, Amikor nagy a sürgés-forgás, Szememmel csak Téged figyeljelek!

Taníts mindenben megértenem Téged, Hogy csak a Te intésedre figyeljek. Amikor hullámokon járni hívsz engem, És tarts meg, hogy ha süllyedek.

Te látod, Uram, nincs sok időm Hozzád hosszan imádkozni, És Te érted, ha szemem beszél, Látod, Uram, küzdenem kell.

A süllyedésben ne hagyj el, Uram, Hiszen tudod, hogy a Tiéd vagyok, Kiálts oda nekem: „Az enyém vagy!”. Ha ma elhagyna a bátorságom. ANNA SCHLATTER

Lássátok, ahogyan Isten uralkodik, s kivezet félelemből és szükségből. Segít azzal, hogy rendíthetetlen a hűsége. Aki ismeri, szolgál neki. Dicsőség Istennek.

A hernyó Egy férfi az üzleti életben igen magas fokra jutott, nagy eredményeket ért el, és igen büszke volt erre. Egy napon a kertjében sétált, és virágágyai közt egy hernyót vett észre, amely nagy fáradtsággal igyekezett egy rózsatő melletti botra felmászni. A kis állat megfeszített igyekvése megragadta őt és megállt, hogy megfigyelje, vajon a kis állat valóban feljut-e a csúcsig. Közben ilyen gondolatai támadtak: „Igen, neked is ilyen kínnal kellett igyekeznem, amíg ilyen magasra jutottál. Sokat kellett dolgoznod, küszködnöd, míg üzletedet ilyen jövedelmezővé fejlesztetted. De most végre sikerült és már fent vagy.” Ezekkel a gondolatokkal foglalkozott, s újra a hernyóra tekintett. És valóban, a kis hernyó feljutott egészen a bot tetejére, ott forgolódott a csúcson, aztán megfordult és mászott lefelé, mivel a száraz boton nem talált zöld levelet. Ez az egyszerű megfigyelés megrendítette a férfit. „És te mit értél el tulajdonképpen?” – kérdezte magában. Ő is megfeszített erővel, kemény élettel törekedett fölfelé, azt remélve, hogy talál ott valamit… Hát vele nem ugyanez történt? Mit talált? Nem csalódott-e ő is? Tudotte pénzen megelégedettséget, békét vásárolni a lelkének? Most már túljutott életének a delén, és tudta, gyorsan halad lefelé. Ez a gondolat szíve legmélyét érintette, tudta, hogy valami másra van szüksége. Hogy is van az a régen elfelejtett ige: „Mit használ ugyanis az embernek, ha az egész világot megnyeri, lelkében pedig kárt vall?” (Márk 8:36) Elgondolkozott ezen, s ez a kerti séta fordulópont lett az életében.

VETÉS ÉS ARATÁS 2000/3. SZÁMÁBÓL Vallomás Csak Te teheted a szíven érzékennyé, hogy fölfoghassam dolgaid Uram, mikor ember és sorsa kiúttalan, csak Te lehetsz Út egyedül.

VÉKEY TAMÁS