07-es tanév, ıszi félév Készítette: Úr Balázs urbalazs KUKAC gmail.com

Vállalatgazdaságtan Óravázlat

2006/07-es tanév, ıszi félév Készítette: Úr Balázs urbalazs KUKAC gmail.com Elıadó: Chikán Attila

További jegyzetek: http://www.corvinus.extra.hu/

Vállalatgazdaságtan – óravázlat (2006/07 ıszi félév)

Készítette: Úr Balázs A jegyzet eredeti helye: http://www.corvinus.extra.hu/

Tartalomjegyzék 1. elıadás (2009-09-09)........................................................................................................................3 2. elıadás (2006-09-18)........................................................................................................................3 3. elıadás (2006-09-25) – A vállalat helye a társadalmi rendszerben I.: a piaci környezet.................3 4. elıadás (2006-10-02) – A vállalat helye a társadalmi rendszerben II.: az állam szerepe és a globalizáció...........................................................................................................................................5 5. elıadás (2006-10-09) – A vállalti stratégia alapjai...........................................................................8 A vállalati stratégia...............................................................................................................................8 6. elıadás (2006-10-16) – Marketing.................................................................................................10 Munkaszüneti nap (2006-10-23)........................................................................................................13 7. elıadás (2006-10-30) – Vendégelıadó...........................................................................................14 8. elıadás (2006-11-06) – Innováció..................................................................................................14 9. elıadás (2006-11-13) – Az emberi erıforrás-gazdálkodás.............................................................16 10. elıadás (2006-11-20) – Az információ mint erıforrás.................................................................18 11. elıadás (2006-11-27) – Az értékteremtı folyamatok menedzsmentje.........................................21 12. elıadás (2006-12-04) – A vállalat pénzügyi funkciója.................................................................22 13. elıadás (2006-12-11) – Stratégiai menedzsment és a hazai helyzet.............................................24

2. oldal, összesen 24 oldal



1. elıadás (2009-09-09) Nem jegyzeteltem.

2. elıadás (2006-09-18) Nem jegyzeteltem.

3. elıadás (2006-09-25) – A vállalat helye a társadalmi rendszerben I.: a piaci környezet A vállalat környezete a szervezet a környezettıl függ, alkalmazkodik hozzá stratégia megfelelıség: mennyire alkalmazkodik a környezethez A vállalat nem csak gazdasági egység: a vállalat és a társadalom elemei közötti kapcsolat Pl.: Dél-kelet Ázsiában nagy hagyománya van a családközpontúságnak -> ez néha felülírja az üzleti szabályokat (saját fiát helyezi a pozícióba) Pl.: Közel-keleti országokban az ajándékozás a bizalom megnyerését jelenti -> ez számunkra egyféle megvesztegetés, korrupció. Pl.: Magyarországon lazák vagyunk abban a megítélésben, hogy mit lehet, és mit nem. Pl.: Egy kis boltban a Coca Colás dobozban hőtenek a Colán kívül mindent. -> ezzel megsérti a verseny szabályait. A vállalat csak az üzlettel foglalkozzon, ne legyen pl. vállalati óvoda. Szingli életforma: a vállalat megköveteli, hogy a fiatalok napi 16-18 órát dolgozzanak -> nem marad idı a párkapcsolatra. A vállalatnak nagyon nagy szerepe van a társadalom mőködésére. A környezet elemei: a külsı érintettek: /dia/

Az üzleti világ szerkezete /bal ábra/ Fent a mit kérdésre válaszol, bal oldalt a hol kérdésre, jobbra meg a hogyan kérdésre. Ezt az ábrát lehet bármire konkretizálni (pl.: egészségügy). Az egészet körülveszi a társadalom. /jobb ábra/ Az elızı ábra a vállalatra, az üzleti világra konkretizálva.

Érintettség a piacon A vállalat küldetése: milyen fogyasztók milyen igényeit hogyan akarja kielégíteni.




Ugyanaz a vállalat több kapcsolatban is megjelenhet. (Pl.: a MÁV, a Volán és a BKV nem tudnak megegyezni: partnerek és versenytársak is egyben.) Három kapcsolati forma: adásvétel, verseny, együttmőködés.

A piactípusok jellemzıi Piactípus

Szereplık

A csere tárgya

Szabályozó erık

Árupiac

Termelık Értékesítési csatornák Fogyasztók

áru (jószág vagy szolgáltatás) <-> pénz

ár (ez álla az egész sokféleség gondolkodás középpontjában)

Pénz és tıkepiac

Megtakarítók Pénzügyi intézkedések Befektetık

pénz <-> pénz

kamatláb (árfolyam)

mobilitás (korlátlanul mozgatható)

Munkaerıpiac

Munkavállalók Közvetítık Munkaadók

munkavégzı képesség <-> munkaposzt

bér (jövedelem)

a teljesítmény önszabályozása

érdeklıdés Tartalomszolgáltat információ <-> figyelem ók Átvevık Felhasználók Információ: olyan ismeret, amely bizonytalanságot szüntet meg. Információpiac

Fı sajátosság

az érték és az ár szubjektivitása

Az információ értéke akkor jelentkezik, ha elfogyasztottuk.

A piacra való belépés és kilépés Releváns piac: az a piac, ahol a vállalat mőködni akar. Belépési korlátok: lehessen-e gyógyszert árulni a szupermarketekben? Kilépés és korlátai: kilépni nem csak bukással lehet (pl.: a MOL eladta a gázüzletágát, és sokat keresett vele) A be- és a kilépés közötti kapcsolat: általában ha valahonnan kilépünk, akkor felszabadul a pénz -> be tudunk lépni máshova.

Verseny Cél: a fogyasztó minket válasszon a piacon. A társadalmi fejlıdésnek alaptényezıje, hogy minél több verseny legyen a szereplık között. A versenyben szereplıknek meg kell bízni abban, hogy a többiek is ismerik és betartják a szabályokat (pl.: Forma 1-es pilóták). Kínai piac: ha nem fizet vámot, adót, úgy könnyő olcsónak lenni. A piaci verseny a vevı korlátozott fizetıképes keresletének elosztásáért folyik. 4. oldal, összesen 24 oldal



A vevınek sokféle kereslete van és ez sokféleképpen elégíthetı ki.

Küldetés és verseny A piaci koordináció tulajdonságai ●

dinamizál

●

hatékony átjárás

●

támogatja az egyén önfejlesztését

A piac a leghatékonyabb koordinációs mechanizmus

4. elıadás (2006-10-02) – A vállalat helye a társadalmi rendszerben II.: az állam szerepe és a globalizáció Az állam, mint a vállalati mőködés érintettje Szabályozás: a vállalati mőködést sok minden befolyásolja, sok szabálynak kell megfelelnie (pl.: adó) Fontos az ösztönzés szerepe: az állam a jogszabályok által ösztönözheti a vállalat mőködését. Pl.: az állami pályázatoknál van önrész is: ha befektet a vállalat valamennyit, az állam kiegészíti. Másik pl.: fogyatékkal élık alkalmazásakor adókedvezményt kap a vállalat. Tulajdonos: sokak szerint az állam nem jó tulajdonos, jobb, ha magánkézben vannak a dolgok, mert az emberek jobban bánnak a saját pénzükkel, mint másokéval. Az állami vállalat vezetése nem a saját pénzét költi, hanem a vállalatét. Persze vannak olyan területek, ahol az állam nem tud megszabadulni a tulajdonától, pedig eladná (pl.: MÁV) Az állam, mint tulajdonos a gazdasági szerepét az állami vállalatokon keresztül gyakorolja. Humán és reál infrastruktúra megteremtése: olyan beruházásokat kell eszközölni, amelynek megtérülése sokkal kijjebb van az üzleti nézeten. Pl.: egy híd építésének a megtérülése több évtizedet is igénybe vehet. Ide tartozik az egészségügy is: az egészséges ember hasznosabb a társadalomnak, mint a beteg. Piaci partner: fogyasztó, szállító, versenytárs, stratégiai partner. Az állami vállalatoknak is ugyanazoknak a feltételeknek kell megfelelnie, mint a többi piaci szereplınek. De meghatározó az állam szerepe abban, hogy „nagy fogyasztó”, néha nagyobb a többi szereplınél. Az állam ne a piacon keresztül próbálja befolyásolni a társadalmat, mert ezzel csak a piacot zavarja majd össze. Stratégiai partner: magántıkébıl épített állami intézmények. Késıbb a befektetı is részesedik majd a jövıbeli haszonból. Ez jó az államnak, mert ha nincs elég pénze, így könnyen juthat hozzá, és jó a befektetıknek is, hiszen „garantált” haszonhoz fog jutni. Pl.: egy egyetemi épület felépítésekor biztos lehet benne, hogy az az épület majd 50 év múlva is egyetemként fog üzemelni. 5. oldal, összesen 24 oldal



Az állami szerepvállalás típusainak jellemzıi Az itt leírtak tiszta formában sosem mőködnek. A legdominánsabb forma a liberális állam. Liberális állam: alapvetı tulajdonsága a szabadság. A választás lehetıségét adja meg az állampolgároknak. De van, akinek a biztosságérzet fontosabb: kapjon egészségügyi ellátást, oktatást, stb. Az elsı két oszlopban a piacra van bízva az egyenlıség. A totális államnál az állami gondoskodás a redisztribúcióban valósul meg: az állam gondoskodik a lakásról, egészségügyrıl, stb., cserébe kevesebb fizetést kaptak, mert ezeknek a költségei nem voltak beépítve a fizetésbe. Más országokban ez a fajta gondoskodás nem volt meg, viszont magasabbak voltak a fizetések, mert az embereknek a saját fizetésükbıl kellett ezeket finanszírozni. Ezért van az, hogy külföldön magasabbak a fizetések, mint nálunk. A jóléti állam szabályozó ereje a redisztribúció: a magas fizetésőek több adót fizetnek, és ezekbıl finanszíroznak az alacsony fizetésőeknek néhány dolgot.

A kormányzati kiadások alakulása fejlett piacországokban, 1870-1996 Észrevehetı, hogy nagyon nagy mértékben nı az állami szerepvállalások szerepe. Látható, hogy a 60-as és 80-as években nagy ugrás van: ekkor alakultak meg a jóléti államot, ekkor emelték meg az adókat. Az elemzések szerint az állam szerepvállalása tovább emelkedik.

Az állami szabályozás hatásköre <ábra az elıadás slide-on> Röviden: a helyzet bonyolult. Az alsó kék téglalap a vállalati szféra, benne két vállalat van kiemelve. Ebbıl látszik, hogy vannak olyan szabályozások, amelyek átfogóan szabályozzák az üzleti szférát (pl.: kamatok), vannak olyanok, amelyek a vállalatok egymás közti kapcsolatait szabályozza, vannak olyanok, amelyek a beruházási folyamatokat szabályozzák (pl.: fogyatékkal élık alkalmazása), és végül vannak belsı szabályozások (pl.: munkavédelem).

A piaci és állami koordináció kapcsolata Nincs tökéletes koordinációs mechanizmus, és nem is lehet megmondani, hogy mi lenne a tökéletes mechanizmus. Globalizáció: a koordinációs mechanizmusok túllépik az állami kereteket.

Globalizáció Ma a globalizáció mindenhol megjelenik, mi csak az üzleti világban betöltött szerepét nézzük meg. Definíció: az elıadás slide-ján.




Példa: ha lámpát gyártok, akkor figyelni kell, hogy a szupermarketben mennyi külföldi lámpagyártó van már jelen.

A globalizáció logikája Egyre több ember akar egyre több dolgot venni (pl.: telefon, ruha, stb.) -> bıvültek a szükségletek. A másik ok a technológiai fejlesztés (informatika) -> lerövidül a kommunikáció ideje. Régen csak a posta volt, ezzel egy üzenetváltás több hétbe is kerülhetett. Ma maximum néhány perc. Végül megváltozott a logisztika módja is. A tıketulajdonosok minden akadályt lebontottak, amely a tıke maximális értékesülését akadályozta. A nemzeti határok eltőntek. A globalizáció a piacgazdaság velejárója. Éppen ezért nem tudunk változtatni rajta, csak azon, hogy hogyan tekintünk rá.

Ma: kettısség a globális koordinációban <ábra a slide-on>

A globalizáció intézményrendszere Megkettızıdött a globalizáció intézményrendszere is. A multinacionális vállalatoknak nincsenek ilyen szervezeteik, nekik klubjaik vannak. Ezek informális szervezetek.

A regionalizmus A nemzetiség a globalizáció között van a regionalitás. Eljött az ideje a tudatos régiófejlesztésnek is: a kölcsönös elınyök, stratégiai célok legyenek a fontosak. Pl.: a visegrádi csoportnak legyen külön véleménye az EU-n belül. Ezek a kapcsolatok természetes kapcsolatok legyenek. A régiók között nagy verseny folyik, és nagy közöttük a kulturális különbség. Ugyanakkor feszültségek is vannak a régiók között.

Az Európai Unió A legfejlettebb regionális együttmőködés. A világon majdnem 40 ilyen együttmőködés van. Az EU a legkomplexebb: részletek a slide-on.




5. elıadás (2006-10-09) – A vállalti stratégia alapjai A vállalati stratégia Felülnézetbıl közelítünk a vállalatra, innen fogalmazzuk meg a stratégiát. A lényeg, hogy mit akarunk megfogalmazni célként, és hogyan akarjuk ezt elérni. Normatív (leíró) stratégia: megnézzük, hogy hogy mőködik a vállalat, és leírjuk, hogy mit csinált. Ez egy utólagos stratégia. Ilyen stratégiája minden vállalatnak van. Ez inkább elemzési célokat szolgál. Formális stratégia: a vállalat megfogalmazza, leírja, és a környezet számára kommunikálja. Elvárható, hogy a kapcsolatrendszere konzisztens legyen. A kisvállalatoknak nincs ilyen stratégiája, hiszen a „fejében” van az egész gondolatmenet. Informális stratégia: Miért kell a stratégia? ●

ráirányítja a figyelmet a kulcsproblémára

●

lehetıvé teszi az aktív, proaktív alkalmazkodást (elébe megy a dolgoknak)

●

megadja a belsı erıforrásoknak az elosztási kereteit

●

irányt szab az alsóbb szintő döntéseknek

A stratégia tulajdonságai ●

Környezetfüggı: a vállalati mőködés számára a környezet meghatározó jellegő

●

Fókuszai vannak: nem foglalkozik mindennel, ami a vállalat ügye, hanem kiemeli azokat a dolgokat, amelyekkel foglalkozni akarunk. Pl.: milyen piacra akarunk betörni?

●

Jövıorientált (töréspontokat kezel): megtalálni a fordulópontokat, pl.: technológia-váltás. Ha évrıl-évre ugyanazt kell csinálni, akkor nem kell a jövı stratégiájával foglalkozni.

●

Részstratégiákból áll: pl.: más-más piacokon eltérı stratégia kell.

●

Meghatározása és végrehajtása a felsıvezetés feladata

Az itt leírtak egy folyamatos, visszacsatolásokkal ellátott folyamatként kell felfogni.

A stratégia tartalma <ábra az 5. slide-on> 1. Küldetés: milyen fogyasztók milyen igényeit hogyan akarjuk kielégíteni? Mőködési kör: a stratégia tartalmi kérdése. 2. Versenyhelyzet: Mindig ez a stratégia: mit tudunk jobban megcsinálni, mint a versenytársaink? Ezt kell szembeállítani az erıs és gyenge pontokkal. 3. Szinergia (jelentése: az egész több, mint a részek összege): mindenki úgy tegyen hozzá, hogy a végeredmény több legyen, mint amit egyénileg el tudtak volna érni. 8. oldal, összesen 24 oldal



A vállalati tevékenységrendszer és a stratégia összefüggése <ábra az elıadás anyagában>

A vállalati stratégia szintje 3 szintet szoktunk kezelni: 1. A vállalat egészének stratégiája: a vállalat központi céljai, stratégiája 2. Az üzleti egységek stratégiája: a termékcsoportok, vagy a piacok mentén való felbontás 3. A funkcionális részegységek stratégiája: a vállalat mőködése során végzett tevékenységeket hogyan lehet a stratégiába illeszteni

Az összvállalati stratégia Definíció: a slide-on. ●

meghatározza a mőködési módot

●

kommunikál: megadja az eszköztárat, értelmezi a tevékenységek, stb.

●

koordinál: az egységek tevékenységeket koordinálja

Alapkérdései Mi a központi szerepe, hogyan járul hozzá az értékteremtéshez? 1. Portfóliómenedzserként mőködik, nem szól bele a belsı mőködésbe. 2. Átstrukturáló funkció: itt már aktívan részt vesz. 3. Szinergiamenedzserként mőködik 4. Fejlesztı funkció Mi az üzletági portfólió logikája? ●

Pl.: Accor hotel: a 2 csillagostól az 5 csillagosig mindenféle szálloda a tagja.

Milyen mértékben legyen diverzifikált a vállalat? Megfelel-e a központi irányítás módja és stílusa a stratégiának? ●

Pl.: vállalatok összevonása esetén.

Az üzleti egységek stratégiája Üzleti egység: egymástól jól elkülöníthetı üzleti területek, amelyek ●

jól definiálható termék – piac kombinációkat képviselnek

●

versenyhelyzetük és eredményességük önmagában is értékelhetı

Versenyelınyökre építı stratégiák 9. oldal, összesen 24 oldal



A vállalati tevékenységi rendszer szerkezete Kiinduló pont mindig a pénz. Ebbıl vásárol erıforrásokat, amelyeket felhasznál, hogy termelési, vagy szolgáltatási tevékenységet folytasson, majd az eredményét értékesíti a piacon. A folyamat végén van egy visszacsatolás: a bevétel pénz formájában visszafolyik.

Értéklánc A kettıs értékteremtés van a végén. Az egész tevékenység célirányos és integrálható.

Értéklánc a vállalat-gazdaságtan felfogásában A marketingbıl indulunk ki, amely feltárja és befolyásolja a fogyasztói igényeket. Ezután jön az innováció, majd a termelés. Ehhez erıforrásokra van szükség. Az egész mögött a pénz áll.

6. elıadás (2006-10-16) – Marketing Gondolatmenet 1. Marketing és marketing-stratégia 2. A fogyasztói szükséglet: elsısorban a személyes fogyasztókról lesz szó 3. A marketing mix: módszertani kérdések 4. Legújabb fejlemények

Tevékenységi rendszer és a kontingencia-lánc Ez egy logikai lánc, amely a vállalat mőködését meghatározza <ábra a slide-on> Alapvetı cél -> Küldetés -> Környezet -> Stratégia -> Magatartás -> Teljesítmény A sor elejétıl a végéig a marketing és az innováció segítségével lehet eljutni.

Marketing A vállalat fogyasztó-orientáltságát fejezi ki, tartalma a vállalat piaci kapcsolatát fejlesztı és magvalósító funkciók betöltése. ●

Integráló funkciója van

●

a piac, a marketing fejlıdésének 4 korszak ○

termelési korszak: XX. század eleje: a fogyasztó azt kapta, amit az ipar képes volt legyártani. A Ford tevékenységében csúcsosodott ez ki.

○

értékesítési korszak: a II. világháborúig: azt tudjuk eladni, amit a fogyasztó választ. A fogyasztó elemzése szükséges hozzá.

○

marketing korszak: a II. világháború után: a piacon az jelent meg, amire rá lehetett beszélni. Kellett hozzá a fizetıképes kereslet

○

marketing hadviselés: 70-es évek vége: azt tudjuk a fogyasztónak eladni, amire jobban 10. oldal, összesen 24 oldal



rá tudjuk beszélni, mint a többiek.

Keresletmenedzsment ●

A vállalat termékei felé jelentkezı potenciális kereslet feltárása Azt kell megtalálni, hogy a fogyasztónak mire van szüksége. Pl.: foci-szurkolók: egy klubnak a legtöbb bevétele a jegyeladásból van, aztán a reklámok, ajándéktárgyak, stb. Egy nagy fociklub tızsdei szereplése nem függ a csapat teljesítményétıl (persze hosszútávon igen)

●

A lehetséges vevık befolyásolása Nehéz azt is megtalálni, hogy ki az igazi vevı. Pl.: McDonald”snak a gyerekeket kell befolyásolnia, mert ık „viszik be” a szüleiket az étterembe

●

A várható kereslet elırejelzése

●

A kereslet-kielégítés szintjének maghatározása: aki mindenkinek tetszeni akar, az senkinek sem fog tetszeni. Pl.: fürdı gyerekeknek és idıseknek együtt nem életképes

●

A vevıszolgálat és vevıi kapcsolattartás magvalósítása

A marketing szerepe a társadalomban 1. Az üzleti vállalkozás fı jellemzıje: a marketing költségek folyamatosan nınek (többet költenek marketingre, mint oktatásra). Néha a marketing költsége több, mint magának a terméknek a költsége (pl.: kozmetikumok). Marketingre szükség van, mert a fogyasztónak tudni kell, hogy mi van a piacon. 2. Fogyasztói igény kielégítése: meghatározza fogyasztó szükségleteit, és ezeket rangsorolja 3. Értékteremtés: meg kell határozni, hogy mi számít értéknek a fogyasztó számára, és ezt az értéket közvetítenie kell. 4. Az igénykielégítés módja: a körülmények meghatározása és a lebonyolítás kereteinek magadása. Pl.: kínai piacon nem azt a terméket kapjuk, amilyen márka rá van írva. A marketing szerepe nélkülözhetetlen, de vannak túlzásai. A fogyasztó felléphet ellene a tudatos magatartással: el kell olvasni az apró betőt is.

A fogyasztóról ●

A vevı elégettséget vásárol: bármit vásárol, elégedett szeretne vele lenni

●

Érdeklése szubjektív és relatív

Tényezık ●

Az áru révén elérhetı potenciális haszon (ez lehet pénzbeli, vagy alkalmazásbeli haszon is)

●

A beszerzés és alkalmazás költsége

A fogyasztói igények ●

termékek és szolgáltatások összekapcsolódó hálói 11. oldal, összesen 24 oldal



●

a vállalat dönt arról, hogy ezen igények közül mennyit elégít ki és hogyan. Pl.: a benzinkutas csinál-e motelt a kút mellé.

●

a fogyasztó meg arról dönt, jó-e neki, amit a vállalat ajánl

A hasznosság ●

Használati érték: tudom hordani a cipıt, amit vettem.

●

Idı érték: ha most akarok cipıt venni, akkor kapható legyen

●

Hely érték: más országban lévı cipı nem érdekel

●

Tulajdon érték: diszponálási lehetıség: azt csinálok a termékkel, amit akarok, ha megvettem. Egy Ferrari nem jelent számomra értéket, mert sose lesz annyi pénzem, hogy vegyek egyet.

A lényeg a fogyasztó felfogása: befolyásolható

A fogyasztó döntési folyamata 1. Szükséglet-felismerés 2. Keresés 3. Alternatívák kiértékelése 4. Döntés 5. Vásárlás 6. Utólagos értékelés Minden ponton befolyásolható!

A marketing stratégia tényezıi A környezetbıl és a tényezıkbıl levezetjük a marketing stratégiát, amely 3 részbıl áll: ●

Kielégítendı szükséglet

●

Versenystratégia: hogyan viselkedek a versenytársakkal szemben

●

Marketing mix: az eszköztár

A kielégítendı fogyasztói szükségletek meghatározása Eltérések: ●

a szükségletek jellegében (termék/szolgáltatás típus)

●

az egyéni és szervezeti fogyasztók köre

A kielégítendı fogyasztói szükséglet az alábbiakból áll össze: ●

piacszegmentálás: felbontjuk a piacot valamilyen ismérv szerint. Pl.: Unicum Next: a fiatalokat célozza meg, mert nekik a sima Unicum keserő.

●

célpiac kiválasztása: melyik részt válasszuk ki a szegmentált piacból. 12. oldal, összesen 24 oldal


●


pozicionálás: pozicionálom a saját termékemet

A versenystratégia megválasztása ●

Az általános vállalati stratégia függvénye

●

Piaconként és termékcsoportonként differenciált

●

Helyzetfüggı marketing-eszközök (marketing mix): ○

Vezetık (Coca Cola)

○

Kihívók (Pepsi)

○

Követık (Queen)

○

Meghúzódók (Red Bull)

A marketing mix 1. A célpiaccal összefüggésben a legfontosabb marketing elveket és tevékenységeket foglalja magába. Elemei (4P): ●

termékpolitika (product)

●

árpolitika (price)

●

értékesítési utak politikája (place)

●

kommunikációs politika (promotion)

Tömeges személyre szabás Két innováció kombinációja: ●

marketing: tömeg helyett személyre szabott orientáltság

●

termelés: rugalmas rendszerek (pl.: Computer Aided Design [CAD] / Computer Aided Manufacture [CAM], Just in Time [JIT])

Pl.: autók. Egy adott típusból rengetegféle van felszereltség szerint. Elemei: ●

személyes információk a fogyasztóról

●

moduláris terméktervezés

●

befejezni a slide-ról!!!

E-marketing

Munkaszüneti nap (2006-10-23) Nem volt elıadás.




7. elıadás (2006-10-30) – Vendégelıadó Graphisoft: http://www.graphisoft.hu/

8. elıadás (2006-11-06) – Innováció Fogalma: a fogyasztói igények új, magasabb szinten történı kielégítése. Az innováció az, amely dinamikát ad a fogyasztói igények kielégítésének. Innováció az, amit a fogyasztó annak értékel – nem biztos, hogy technológiailag viszont jobb.

Az innováció természete ●

újdonság

●

fogyasztó-orientált: épüljön be a fogyasztó környezetébe (pl.: videó-telefon még ma sem terjedt el eléggé, pedig nem egy mosta találmány)

●

bizonytalanság: nem minden kezdeményezés jön be

Az újdonság létrejötte ●

Folyamatos: egymással összhangban lévı fejlesztési akciók megtervezett sorozata

●

Ugrásszerő: magas újdonság értékő, többé-kevésbé váratlan fejlemény (pl.: penicillin felfedezése -> Google!)

A fogyasztói igények teljessége kielégíthetetlen A régiek elhagyásával újabb igényeink keletkeznek. Látens igények: még nem explicit formában megjelenı igények: egyszer csak rádöbbenünk, hogy van egy ilyen igényünk. Felszínre kerülı igények: ami megjelenik, ami ténylegesen a fogyasztó igénye.

Az üzleti világ minél több fogyasztói igényt akar kielégíteni Szükséges az innováció, de ezzel nem vagyunk egyedül: versenyben vagyunk másokkal. Vagyis az innováció a túlélés (az alapvetı cél megvalósításának) feltétele. A vállalat küldetése és stratégiája és a fogyasztói igények összekapcsolása a vállalat mőködése. Mindehhez az innováció feltétlenül szükséges.

Az innováció a vállalkozás számára ●

új termék: eddig még nem volt jelen a piacon, amit eddig ı nem forgalmazott (más lehet, hogy már forgalmazta)

●

új technológia: új csomagolás

●

új szervezeti megoldás: éjszakai nyitva tartás




Az innováció a fogyasztó számára: új megoldás – új, nagyobb érték ●

a termék új tulajdonságai: pl.: egy autó figyelmeztet, ha defektet kapott

●

jobb szolgáltatás: több a felhasználóbarát termék (sima répa helyett csomagolt, szeletelt, fagyasztott répa)

●

rövidebb határidı: kiszolgálás a McDonald's-ban

●

alacsonyabb ár

●

stb.

Az új megoldások típusai <ábra az elıadás slide-jain> A négyzetrács bal alsó sarka: új mobiltelefon: kicsit több memória, nagyobb kijelzı, de ugyanarra használja a fogyasztó, mint a régebbi készüléket. A négyzetrács bal felsı sarka: új repülıgép (a fogyasztó számára ugyanaz – repül –, de a pilóta számára óriási elırelépés. A négyzetrács jobb alsó sarka: GPS rendszerek használata; mágneskártyák használata A négyzetrács jobb felsı sarka: ezek az igazi újítások (pl.: gyógyászati elektronika)

Az innováció típusai <ábra a slide-on> 1. Az autógyárak új modelljei 2. AIDS gyógyszer 3. Az őrhajósok ételei: lent a Földön nem szeretünk tubusból enni 4. Se igény, se megoldás :-) Olyan kísérletek eredménye, amelyeknek célja más volt, de a „melléktermék” felhasználható lesz valamire

A technika és az üzlet kapcsolata ●

a technológia üzleti felhasználásának célja nem egyszerően a mőszaki kiválóság, hanem az üzleti siker (az eladhatóság a lényeg, nem az, hogy tökéletes legyen)

●

a technológia és az üzleti struktúrák együtt fejlıdnek

●

az innováció megfelelı környezet nélkül bukásra van ítélve

Kutatás-fejlesztés A fejlesztési ötletek megalapozása és az új termék / új technológia / új szervezeti megoldás létrehozásának, megvalósításának folyamata




9. elıadás (2006-11-13) – Az emberi erıforrás-gazdálkodás A munkahelyi követelmények megfogalmazása és a munkavállalók igényeivel való összehangolása.

Az emberi erıforrás felértékelıdése ●

technikai és technológiai fejlıdés (pl.: a fáraók korában semmit sem ért, rabszolgák csináltak mindent); a XX. század elején kezdtek ezzel foglalkozni (Fordizmus) Minıségi követelmények emelkedése: hatékonyabban, kevesebb hibával

●

a gazdasági rendszer fejlıdése: egyre több ismeretet szereztek az emberrıl, hogy hogyan dolgozik

●

társadalmi változások: az emberek igényesebbek lettek

Az EEG és a vállalati stratégia <ábra az elıadás slide-on>

Az EEG stratégia tényezıi Külsı tényezık: ●

Társadalmi – gazdasági környezet: magyarországi probléma: kevés embernek kellene sokat eltartani.

●

Elérhetı munkaerı: aki munkaképes és nem dolgozik, az azért lehetséges, mert nem tudják foglalkoztatni. Megoldás lehet a határok megnyitása.

Belsı tényezık: ●

Szervezeti kultúra

●

Vállalati stratégia: géppel, vagy kézzel? Melyik olcsóbb hosszú-, illetve rövidtávon?

●

Technológia és munkafeltételek

A funkcionális felsı vezetık relatív jövedelme

Az EEG tevékenységei 1. általános gazdálkodási feladatok 2. munkakapcsolatok kezelése: milyen a viszony a vállalat és az emberek, illetve emberek és emberek között 3. bér és jövedelemgazdálkodás: kettıs jelleg: eredmény és költség 4. munkaszervezés: munkakörök, munkafeltételek, munkaidı megállapítása 5. oktatás




A vállalati kultúra fogalma Az a közeg, amelyben az emberek mőködése megvalósul. A legfıbbnek tartott értékekre épülı: ●

alapmeggyızıdések

●

viselkedési, értékelési normák

●

szokások, szabályok

●

legendák, történetek, rítusok

A vállalati kultúra megnyilvánulásai ●

egyén-közösség viszony

●

hatalmi távolságok: fınök-beosztott viszony

●

véleménynyilvánítás módja: kollektív, vagy személyes

●

minısítés, elıléptetés: mennyire fontos a közösségi viszony

A munkahelyi légkör tényezıi ●

fair díjazás

●

értelmes szintő „nyomás”

●

bevonás, részvétel

●

felelısség

●

alkalom: önmegvalósítás

●

kommunikáció: kétoldalú legyen

●

bizalom: amit csinálunk, az jó

●

ésszerő ellenırzés

●

hasznosságérzet

●

a vezetés minısége: a jó vezetés nagymértékő befolyásolás

Az EEM világtrendjei ●

Karcsúsítás: (lean company), újratervezés (reengeneering), leépítés, kiszerzıdés, alkalmi munka

●

Új foglalkoztatási/munkavégzési feltételek

●

(Ön)képzés

●

Virtuális vállalat: fizikailag nem létezik; alkalmazottjai területileg elosztottan dolgoznak

●

Társadalmi értékek / struktúra változásai




Az EEG Magyarországon ●

Versenyelıny – külföldi tıke vonzása ○

magas képzettség + relatív olcsó

●

Munkaerıpiac megváltozása: eltőnt a munkaerı biztonság

●

Szerkezeti alkalmazkodás: termelésbıl a szolgáltatásba

●

Az intézményi és szabályozási rendszer átalakulása

●

Vállalati magatartás: növekszik a munkaerı kihasználása

10. elıadás (2006-11-20) – Az információ mint erıforrás Az információ definíciója vállalati nézıpontból Az információ a bizonytalanságot csökkentı új ismeret, a vállalatok mőködését integráló folyamatok egyik összetevıje. Más területen máshogy definiálják az információt. Információ = hatalom. Információ paradoxon: értéke csak akkor jelenik meg, ha megismertem, de ekkor már megszőnt információ lenni.

Információs rendszer Adat: nyers tények és számok. Információ: az adatok értelmes és hasznos interpretációja. Kontextusba helyezett adat. Információs rendszer: az adatok transzformálása a vállalati mőködésben felhasználható információvá, ezek rendszerezése, tárolása, továbbítása.

Az információ szerepe a vállalat mőködésében Felhasználási cél: ●

döntéshozatal: információ átalakítása akciókká

●

kommunikáció: kontextusba helyezés

●

folyamatok lebonyolítása: mikor vásárolja / szerezzek be / gyártsak le valamit

Tevékenységek: ●

tervezés: a vállalat szándékai, a döntés elıkészítése

●

mőveletek: végrehajtási folyamat

●

elszámolások

●

elemzések




Az információs rendszer tényezıi ●

Emberek: a betöltött szerepük

●

Technikai apparátus: a számítástechnikai tényezık

●

Rendszer: hardver és szoftver, valamint a köztük lévı kapcsolat

●

Folyamatok

Egy információs rendszerben ezeknek az elemeknek egymással összefüggınek kell lenniük.

Kinek van szüksége információra? Minden érintettnek. ●

Tulajdonos: a vállalat értéke és változásai; a saját vagyon állapota

●

Menedzser: lehetıségek és teendık

●

Munkavállaló: tervek, szabályozás, folyamatok, visszacsatolás

●

Vevı: kínálat

●

Szállító: kereslet

●

Versenytárs: tervek, lehetıségek

●

Stratégiai szövetséges: tervek, lehetıségek

●

Állam, helyi szakszervezetek, környezet: szabálykövetés

A számvitel és az információs rendszer Számvitel: a gazdálkodásra vonatkozó információk azonosításának, mérésének, nyilvántartásának, kezelésének és felhasználás céljából történı rendelkezésre bocsátásnak szervezett rendszere.

A pénzügyi és a vezetıi számvitel Pénzügyi számvitel: a pénzügyi információk szervezeten kívüli (elsısorban a tulajdonosok, a hitelezık és a hatóságok) felhasználására szolgál; törvényi keretek szabályozzák. Vezetıi számvitel: belsı, elsısorban a vezetés céljait, a döntéshozatalt szolgáló információs rendszer.

Kontrolling A vállalat tervezési és ellenırzési tevékenységérıl, valamint az ehhez szükséges információs rendszer kiépítésérıl, karbantartásáról és mőködtetésérıl gondoskodik. A vállalat legfıbb integráló funkciójának egyike – az információs rendszer oldaláról.

Döntési szintek és információs rendszerek <ábra a slide-okon> Fentrıl lefelé csökken a döntések súlya. 19. oldal, összesen 24 oldal



Az információs technológia (IT) fejlıdése ●

Súrlódásmentes gazdagság

●

Folyamatos növekedés (termelékenység)

●

Hálózati gazdaság ○

az információ elıállítás határköltségének csökkenése: az infót nagyon könnyő sokszorosítani

○

gazdagság és elérhetıség

○

értékláncok (hálók), növekvı volumenhozadék: minél többen vannak benne, annál értékesebb a hálózat

○

üzleti standardok jelentısége

○

partnerváltás egyszerősödése: hatékonyabbak lettek a piacok

○

növekvı bonyolultság

○

technikai függés: sok mindent már nem lehet a számítógépek nélkül megcsinálni

Az e-commerce és e-business megjelenése E-commerce (elektronikus kereskedelem): javak, szolgáltatások és információ tranzakciójának (cseréjének) elektronikus eszközökkel történı lebonyolítása. E-business (elektronikus üzleti tevékenység): a vállalati mőködés (csaknem) teljes körének elektronikus eszközökkel történı integrálása.

Tudásmenedzsment ●

●

●

●

A tudás válik a legfıbb erıforrássá: ○

Bıvül a termékek és szolgáltatások tudástartalma

○

A tudástartalom versenykritériummá válik: annak alapján választan az emberek, hogy mennyit tud az adott termék

Tudástípusok a szervezetben: ○

Explicit: a tudás, mint objektum menedzselése (pl.: használati utasítás)

○

Tacit (rejtett): tudáshálózatok létrehozása és menedzselése

A tudásmenedzsment összetevıi: ○

Információ és menedzsment

○

Emberi erıforrás menedzsment

○

Stratégiai szervezetfejlesztés

K-business: tudás-menedzsment + e-business ○

A vállalat fı erıforrása a tudás -> erre építi lényegi képességeit




11. elıadás (2006-11-27) – Az értékteremtı folyamatok menedzsmentje Erıforrások beszerzése, kezelése és felhasználása abból a célból, hogy a fogyasztó számára értéket állítsunk elı. A vállalat alapvetı céljának meghatározása. Javakhoz és/vagy szolgáltatásokhoz azok elıállítása, vagy megvásárlása révén lehet hozzájutni. A hagyományos gazdasági tevékenységek láncolatában ez a termelési / szolgáltatási, logisztikai funkciók révén valósul meg. Az értékteremtı folyamatok három dologból állnak össze: anyag, információ, érték. Az érték növekszik, ahogy az anyag halad elıre a folyamatokban.

Üzleti problémák Erıforrásokhoz való hozzájutás, azaz a beszerzési folyamat: minden, amirıl a vállalat számlát állít ki, így beszerzés a szolgáltatás megvásárlása is. Amíg az erıforrás a vállalat birtokában van, addig készletnek számít. Termelés szervezése és ütemezése: milyen ütemben kövessék egymást a mőveletek. A termék kezelése és eljuttatása a fogyasztóhoz: disztribúció, fizikai elosztás.

Fogyasztó-orientált teljesítménycélok Meg kell tudnia, hogy mit vár tıle a fogyasztó: ●

minıség: ez egyfajta belépési korlát: csak minıségi termékkel lehet belépni a piacra, képes legyen betölteni a szerepét. Csak olyan minıséget kell elıállítani, amennyit a fogyasztó képes megfizetni.

●

átfutási idı: idıalapú verseny: a fogyasztó nagyon gyorsan akar hozzájutni a termékhez. Néhány évtizeddel ezelıtt nagyon sokat kellett várni egy új autóra. Manapság ez nem lenne elfogadható.

●

fogyasztói szolgáltatás: az értékesítés hogyan megy végbe. Milyen bánásmódban részesül a fogyasztó?

●

rugalmasság: hogyan viszonyuljunk a változásokhoz?

●

költség: „értéket a pénzemért” szemléletet kell követni. A költségcsökkentés nem általános cél, a minıséget fenn kell tartani.

●

innováció: a fentieknek a hosszú távú alkalmazása

Termelés Tágabb értelemben: javak és szolgáltatások elıállítása (a szolgáltatás is termelés). Szőkebb értelemben: a rendelkezésre álló erıforrások egy részének felhasználása arra, hogy más erıforrásokon tartós változásokat hajtsunk végre új javakat létrehozva. Új jószágot hozunk létre.




Szolgáltatás Tágabb értelemben: minden olyan cselekvés vagy teljesítmény, amelyet az egyik fél felajánlhat a másiknak (az egyház is szolgáltatás). Szőkebb értelemben: Erıforrások felhasználása fogyasztói igényt kielégítı, önállóan nem tárgyiasuló eredménnyel járó cselekvéshez. Új jószágot nem állítunk elı.

A megoldás A termelési és szolgáltatási tevékenységeknek a kombinálása, az igények kielégítése céljából.

A termelésmenedzsment stratégiai döntései 1. Venni, vagy gyártani? 2. Folyamatválasztás 3. Technológia választás 4. Létesítmények elhelyezése: hol legyen a gyár? Mihez legyen közel: az erıforráshoz, vagy a fogyasztóhoz? 5. Létesítmények berendezése: mi legyen a gyárban? 6. Menedzsment rendszerek: amivel ezt az egészet irányítani fogjuk.

Just-in-time rendszer és elemei Mindennemő veszteséget kiküszöbölését célzó szervezési filozófia. Akkor szolgáljuk ki a fogyasztót, amikor kell. Elemei: ●

teljes körő minıség-ellenırzés

●

egyenletes és rugalmas termelés

●

készlet nélküli termelés: ami készleten van, abban áll a pénz

●

áttekinthetı üzem kialakítás

Logisztika Lényege: helyértéket és idıértéket ad a terméknek: akkor és ott legyen a termék. Az informatika mellett ez a másik húzóágazat.

12. elıadás (2006-12-04) – A vállalat pénzügyi funkciója Minden, amiben megjelenik, hogy a vállalat eredményes-e, vagy sem.

A vállalat pénzügyi funkciójának tartalma A folyamatok elemzése, a befektetési és finanszírozási stratégia kialakítása és megvalósítása. Ennek




magvalósítása a pénzügyi számvitel: a bevételek és kiadások rendszerezett nyilvántartása és elemzése. Vezetıi számvitel: a vezetıi döntésekhez szükséges információk összegyőjtése és elemzése. A marginális változásokra kíváncsi. A döntés megelızi az eseményeket. Pénzügyi jelentések: a számvitelre épülnek; elszámolás a tevékenységünkrıl magunk és a külvilág számára. Mindez együtt a pénzügyi menedzsment.

Pénzügyi kérdések ●

Mennyit ér a vállalat? Erre a vállalat-értékelés c. tárgy ad választ. Mikor? Tegnap nem annyit ért, mint holnap fog.

●

Mire költsünk pénzt? Azaz milyen befektetéseket eszközöljünk?

●

○

Felvásárlás vagy hitelezés

○

A meglévı pénzt hogyan osszuk fel?

Honnan szerezzünk pénzt? Finanszírozási tervet kell készíteni. Ez lehet saját forrásból, vagy idegen forrásból. 4 alapelve van: ○

biztonság: jó-e a befektetés, visszakapom-e a befektetett pénzt

○

jövedelmezıség: többet kapok-e vissza

○

likviditás: hozzáférhetı marad-e a pénz

○

függetlenség: a finanszírozás során önálló marad-e a cég

A pénz Erıforrás, amely a legmobilabb (leggyorsabban változtatható az összes erıforrás között) és a legkonvertálhatóbb (pénzért mindent meg lehet kapni). A vállalat létrehozása úgy történik, hogy a pénztıkét átalakítjuk tıkejavakká. A befektetı a pénztıke jövedelemtermelı tulajdonságát használja ki. A befektetık mások: eltérı céljaik vannak pl. a befektetett tıke nagyságára, az üzleti vállalkozáshoz való viszonyukra, stb.

Definíciók Mérleg: egy adott idıpontban a vállalat addigi bevételei és ráfordításai Eredménykimutatás: a vállalat adott idıszakban elszámolt bevételei és ráfordításai




13. elıadás (2006-12-11) – Stratégiai menedzsment és a hazai helyzet A stratégia megközelítései Ez döntıen a környezettıl függ. 1. Tervezıi megközelítés: a környezet viszonylag állandó, lehet tudni azt is, hogy milyen lesz, és befolyásolható. Általában a nagy monopóliumok ilyenek (pl.: Microsoft Windows). 2. Vállalkozói megközelítés: a környezet változó, de formálható. A vállalat nagy szabadságfokkal rendelkezik, a vállalat új lehetıségekkel kísérletezik. 3. Adaptív megközelítés: a környezet átláthatatlanul bonyolult, nem tudjuk befolyásolni. Nincs célállapot, a vállalat a fennmaradásért küzd.

Fıbb vállalatcsoportok stratégiái 1. Multinacionális cégek: azok, akiknek globális stratégiái vannak 2. Állami nagyvállalatok: Magyarországon szerencsére már kevés van. Olyan funkciókat látnak el, amelyeket nem lehet üzleti alapokra vinni. Függenek a politikától, állapotuk általában rossz. 3. Magyar regionális multik: kapcsolatuk a környezı országokkal fontos (pl.: MOL, OTP, stb.) 4. Gyorsan növekvı középvállalatok: olyan cégek, amelyek nem tartoznak bele az elızıekbe (pl.: Graphisoft, Fotex). Stratégiáik belföldön határozhatók meg. 5. Hagyományos kis- és középvállalatok: ezekbıl van a legtöbb, többnyire szolgáltató cégek. Ezek a legérzékenyebbek a gazdaságpolitika változásaira. 6. Helyi szolgáltatók: közüzemi vállalatok, parkoló cégek, temetkezési vállalatok, stb.

A stratégiai menedzsment A stratégiai tervezés, a stratégia megvalósítás és a visszacsatolás integrált egységére épülı vállalatvezetés.


07-es tanév, ıszi félév Készítette: Úr Balázs urbalazs KUKAC gmail.com

Recommend Documents