07-es tanév, ıszi félév. Készítette: Úr Balázs. urbalazs KUKAC gmail.com. Elıadók:

Mikróökonómia – óravázlat (2006/07 ıszi félév)

Készítette: Úr Balázs A jegyzet eredeti helye: http://www.corvinus.extra.hu/

Tartalomjegyzék

Mikróökonómia

1. elıadás (2006-09-11)........................................................................................................................3 2. elıadás (2006-09-18)........................................................................................................................3 3. elıadás (2006-09-25) – Költségvetési korlát; preferenciák..............................................................3 4. elıadás (2006-10-02) – Preferencia-rendezés és hasznosság...........................................................4 5. elıadás (2006-10-09) – Fogyasztói optimum...................................................................................7 6. elıadás (2006-10-16) – Egyéni és piaci kereslet............................................................................11 7. elıadás (2006-10-23)......................................................................................................................14 8. elıadás (2006-10-30) – A technológia............................................................................................14 9. elıadás (2006-11-06) – Profitmaximalizálás és költségminimalizálás..........................................17 10. elıadás (2006-11-13) – Költségminimalizás – költséggörbék.....................................................20 11. elıadás (2006-11-20) – Vállalati kínálat és tökéletes verseny......................................................22 12. elıadás (2006-11-27)....................................................................................................................24 13. elıadás (2006-12-04)....................................................................................................................24

Óravázlat

2006/07-es tanév, ıszi félév Készítette: Úr Balázs urbalazs KUKAC gmail.com Elıadók:

További jegyzetek: http://www.corvinus.extra.hu/ 2. oldal, összesen 24 oldal





4. elıadás (2006-10-02) – Preferencia-rendezés és hasznosság

1. elıadás (2006-09-11)

Varian 3., 4. fejezet

Ez hiányzik.

Bevezetés

2. elıadás (2006-09-18)

●

Közgazdaságtan – társadalomtudomány – civilizációs és kulturális maghatározottságok (értékrend - kultúra – gazdasági magatartás).

Ez hiányzik. ●

Klasszikus kapitalizmus – gazdaság és kultúra elválasztása

3. elıadás (2006-09-25) – Költségvetési korlát; preferenciák

●

XX. századi gazdasági modell – jogállam és gazdaság egységének keresése – nyugati rendszer

Költségvetési egyenes

●

új világrend – a nyugati modell kiterjesztése – az amerikai kultúra és gazdaság hegemóniája – a kultúrák demokráciája, gazdasági kiegyenlítıdés (EU)

Nominális: pénzben mérhetı Azt feltételezzük, hogy a fogyasztó minden pénzét elkölti. A megtakarítás is egyfajta jószág: megtakarításra is tudja költeni a pénzét. Költségvetési halmaz: a fogyasztó számára elérhetı jószágkombinációk.

Fogyasztás-elmélet ●

Termelés a termelésért elv – fogyasztói társadalom – fogyasztói tudatosság

●

Szükséglet: szükséges – hasznos – kellemes (Malthus)

Termelés és fogyasztás

A magyar társadalom nem élte meg a fogyasztó társadalmat, hanem egymásra tolódik a fogyasztói tudatosság modelljével.

Ármérce és történelmi korszakok

●

Maslow szükséglet-elmélete – fogyasztói kosár – állampolgár fogalma

Kínában az a mérce, hogy kinek jobb a mobiltelefonja.

●

Biztonság – szabadság – jólét hármassága

Big Mac index: adott jövedelembıl mennyi Big Mac-et lehet venni (mindenki eszik, mindenhol ugyanolyan a hamburger, ezért jó összehasonlítási alap).

A fogyasztói kosár

A fogyasztói elmélet alapfogalmai ●

költségvetési korlát – külsı vagy belsı korlát (modell szerepe)

●

fogyasztói kosár – szegénység („Amint az emberek kilépnek a szegénységbıl, tömeges Nestlé-fogyasztókká válnak.”)

Azt jelenti, hogy tudok választani a javak között.

Maslow-féle szükséglethierarchia

A fogyasztói kosár a monopolhelyzetek megszüntetését segíti elı. ●

Preferencia-rendezés szabályai – a fogyasztó a király tétel alkalmazása

piramis Ha a bizonyos szinten lévı javak nincsenek, akkor hiányát érzem, ha vannak, nem érzem.

Közömbösségi görbe <ábra>

A szükséglet fogalma

●

A közömbösségi görbe azon pontok mértani helye a fogyasztói jószágtérben, ahol a jószágkosarak közömbösségi relációban állnak egymással szemben.

●

A közömbösségi görbe – az egyes termékekkel, termelıkel, ágazatokkal szembeni közömbösség, a versenysemlegesség elve – politikai szükséglet.

Háromféle jószág van: szükséges, hasznos és kellemes.

A közömbösségi görbe Azon jószágkosarak halmaza, amelyek ugyanakkora hasznot hoznak a fogyasztónak.

Tökéletes helyettesítés és kiegészítés ●

3. oldal, összesen 24 oldal

Helyettesítés: Olyan jószágkombinációk halmaza, amelyekben csak a termék ára a különbség a javak között. A tökéletes verseny fogyasztói oldala (pl.: értékpapírpiac). 4. oldal, összesen 24 oldal


●


Kiegészítés: Olyan jószágkombinációk halmaza, amelyekben a javak csak együttesen fogyaszthatók. Ágazati együttmőködés rendszere (pl.: autó – olaj).



●

A minıség szerepe (kevés – sok – jóból a sok) – takarékosság

●

A fogyasztói tudatosság: a jogos vágyak elérhetısége, a hosszú távú harmónia fogyasztás és termelés között.

A jól viselkedı közömbösségi görbe technikai feltételei A hasznosság fogalma

●

Minden jószág pozitív hasznosságú – nincs rosszaság (bads), – fogyasztóvédelem

●

Monotonitás – ami több, az jobb

●

A hasznosság: a szükséglet-kielégítés mértéke – a fejlıdési célhoz való hozzájárulás mércéje

●

Konvexitás – az átlagot preferálja a szélsıségekkel szemben – verseny elv

●

A hasznos javak tömegessé válása (háztartási gépek, fogyasztói racionalitás)

●

Gazdaságpolitikai feltételek (egészségügyi modernizáció)

●

Érték – szükséglet – hasznosság közötti összhang (környezetvédelem) Pl.: ha a kínaiak autót vesznek, nagyon sok autó lesz, és nı a globális felmelegedés

A költségvetési térkép (telítettségi pont hiánya) Döntés és tapasztalati hasznosság (Daniel Kahneman)

<ábra> Nincs olyan pont, ami a telítettséget mérné -> a több az jobb

●

A döntési hasznosság: a piaci szereplık választásaival áll kapcsolatban, döntésekbıl következtetünk rá, illetve döntéseket kívánunk megmagyarázni vele.

A helyettesítési ráta

●

A tapasztalati hasznosság: a kimenetelekhez, végeredményekhez kapcsolódó élvezeti értékekre vonatkozik.

●

Érzelmi hatás (éhes vásárló) körülményének hatása (együttes vagy külön-külön érzékelés) múltbeli tapasztalatok, alkalmazkodás idıbelisége.

<ábra> RS A B =

dy dx

Helyettesítési határráta: az egyik jószág fogyasztásának végtelen kis egységgel történı csökkentése esetén hogyan kell változtatni a másikén, ha ugyanazon a közömbösségi görbén maradunk. MRS = dx/dy

Pl.: csoportos szóbeli vizsgánál az egyik vizsgázó beszéde hatással van a többiekre

A kardinális hasznosság-elmélet ●

A hasznosság tıszámokban mérhetı, nem csak viszonyításként – az elosztás szempontja. (Jevons, Gossen, pénz és hasznosság viszonya)

A helyettesíthetıség fogalma ●

A jól viselkedı közömbösségi görbe – állandó helyettesíthetıség.

●

Az örömökkel és bánatokkal való gazdálkodás (Platón)

●

A helyettesíthetıség: a termékek, ágazatok egymásnak állandó és tökéletlen versenytársai

●

●

A helyettesíthetıség alternatívája: kiszolgáltatottság, vagy húzóágazat (Google, Microsoft)

A fogyasztók hasznossági szintjének növelése – a gazdaságpolitikai irányítás szakértelme – intézményi környezet – politikai-közösségi szükséglet.

A helyettesítési határráta és értékelmélet ●

Hogyan értékeli a fogyasztó a két jószágot egymáshoz képest

●

Az értékelmélet: az általános, hosszú távú gazdaságpolitikai elveket hogyan kell alkalmazni az egyéni döntésekben

●

Objektív értékelmélet – munkaérték-elmélet (klasszikus politikai gazdaságtan)

●

Szubjektív értékelmélet – neoklasszikus közgazdaságtan (angolok a teát szeretik, az olasyok a kávét)

Új világrend és értékelmélet ●

Az értékrend objektivitása: a fogyasztó hogyan tudja megvalósítani az értékrendet (vállalati perek, autógyárak visszahívásai gyakorlata) 5. oldal, összesen 24 oldal

Az ordinális hasznosság-elmélet (Hicks, 1937, érték és tıke) ●

A hasznosságot csak relációként, a különbözı fogyasztói jószágkosarak között arányként ismerjük.

●

A gazdaságpolitikai kérdés: a fogyasztó mire költi el a pénzét, és hogyan lehet befolyásolni (Keynes, Általános elmélet, 1936).

Hasznosság-elmélet és etika Hasonlósági posztulátum – a pszichológiai reakciók hasznossága. (Harsányi János) Játékelmélet és hasznosság. ●

Szabályalapú vs. cselekvésalapú utilitarianizmus

●

„Aki racionális módon kívánja szolgálni közös érdekeinket, annak be kell tartania a 6. oldal, összesen 24 oldal



parancsokat.”



●

Az optimumban a fogyasztó fizetési hajlandósága egybeesik a piaci értékítélettel

●

Az optimumban a szubjektív érétkítélet válik objektívvá

Határhaszon a kardinális elméletben Optimális és nem optimális helyzet

<ábra> a hasznosság mértéke: konkáv görbe <ábra> a hasznosság növekedése (csökkenı egyenes) ●

Csökkenı határhaszon elve: Gossen I. törvénye

A határhaszon ●

A határhaszon a jószágfogyasztásból származó élvezet növekedési üteme.

●

A határhaszon az a döntési szempont, ami alapján a fogyasztó választ, keresletet támaszt.

●

A határhaszon-elmélet az a támpont, ami alapján a vállalat és az állam döntéseket hozhat – a termelésben a kiválóságra való törekvés.

●

Klasszikus kapitalizmus: a költségvetési korláthoz igazodik a fogyasztói értékítélet

●

Kemény és puha költségvetési korlát(fogyasztó hiteelek, hitelkártya)

●

XX, század – a fogyasztói értékítélethez igazítják a költségvetési korlátot

●

Új világrend: a költségvetés és a fogyasztó vágyai közötti harmónia

Az optimum feltételei ●

Szükséges feltétel: nem lehet az egyik jószágból fogyasztott mennyiség zérus – szélsı optimum

●

Elégséges feltétel: ha a fogyasztó preferencia-rendezése konvex, akkor az optimum szükségképpen belsı optimum

●

A jól szervezett piac (Tesco)

A hasznossági függvény ●

A jobban preferált kosarak nagyobb, a kevésbé preferáltak kisebb számot kapnak  x 1 , x 2  y1 , y 2 

 u  x 1 , x 2 u y 1 , y 2 

<ábra> Hasznossági függvény szerkesztése a közömbösségi görbékbıl

Az optimum értelmezése ●

Az érintési pont az értékes és az értéktelen közötti határ – hosszú távú tendenciák figyelembevétele (terepjáró – hibrid autó, élelmiszerek)

●

Az optimális fogysz jószágkosár a jólét tartalma, a reáljövedelem konkrét formája, a helyes életmód követése

A hasznossági függvény (Debreu, 1954) Példák a fogyasztói optimumra (szélsı optimum)

5. elıadás (2006-10-09) – Fogyasztói optimum

<ábra>

Varian 5. fejezet

Példák a fogyasztói optimumra (tökéletes helyettesítés) Bevezetés

<ábra>

●

Költségvetési egyenes: a fogyasztó választási lehetıségeinek halmaza, reáljövedelme

●

Hasznosság: a fogyasztó jólétének, boldogoságának mértéke

●

A közgazdaságtan hogyan tudja segíteni a tudatos fogyasztói döntést?

Amelyik az olcsóbb, azt fogom választani.

Példák a fogyasztói optimumra (tökéletes kiegészítés) <ábra>

A fogyasztói optimum

Az x és y terméket mindig együtt fogyasztja. (Pl.: Calgonnal a mosógép is tovább él!”)

Érintési feltétel: egy pontban érintse a közömbösségi görbe a költségvetési egyeneset -> ez lesz az optimális választás.

A hazai fogyasztói kosár 2005-ben

Az optimális választási ●

●

Háztartás-statisztika

●

26% - élelmiszer

Az optimális választás: a fogyasztó számára a megvárásrolható legjobb fogysztó kosár 7. oldal, összesen 24 oldal





●

24% - lakásfenntartás

●

A jóléttel szemben a jól-létre kerül a hangsúly

●

19% - közlekedés és hírközlés

●

„Több az öröm és kevesebb a tárgy”.

●

6-7% - egészségügyi kiadások

●

„Az idınyomortól való elszakadás”.

●

5% - ruha

●

„Ha tudod mennyi az elég, gazdag vagy”

●

+ természetbeni juttatás

Minél nagyobb a jövedelem, annál kevesebb %-ot költünk kajára, és annál nagyobb %-ban költünk közlekedésre és hírközlésre.

Mikroökonometria ●

Döntéshozói szintő adatok elemzése

●

Diszkrét fogyasztói modellek

●

minden fogyasztó döntése a hasznosságtól és egy véletlen hibatagtól függ (a fogyasztó irracionalitásának következménye)

A fogyasztási közgazdasági – szociológiai modellje ●

●

Vasbértörvény, a munkabérnek három eleme van: az egyén fenntartása, családfenntartás, történelmi-erkölcsi elem. (Marx) - „a munkásnak nincs hazája” Thorstein Voblen: a dologtalan osztály elmélete a fogyasztás irányításának tudománya a fogyasztás társadalmi státusz kifejezése

Közösségi és individuális döntés A fogyasztás nem individuális – közösségi javak )áram, telefon, televízió, Internet) 1. Mobil (nem telefon, személyhez kötött tárgy, személyi) 2. gáz

Eszközei ●

Fogyasztóvédelem (használati utasítás)

●

Tisztességes verseny

●

Fogyasztói tudatosság támogatása (autózás és felelısség)

●

A szükségletek és azok kielégítése iránti felelısség (Édentıl keletre)

Az EU és a fogyasztóvédelem Általános célok: 1. a közös európai védelem magas szintje 2. a közösségi védelmi szabályok kikényszerítése 3. a civil fogyasztói érdekvédelmi szervezetek integrálása Speciális célok: a fogyasztók megvédése az egészségügyi fenyegetettségtıl 1. a társadalom elmozdítása az egészségesebb élet felé 2. a betegség esélyének csökkentése 3. egy gazdaságilag hatékonyabb rendszer kialakítása

Keresleti függvény fogalma ●

Az egyéni keresleti függvény az egyéni vásárlást meghatározó tényezık és a vásárolt mennyiségek közötti kapcsolatot mutatja meg.

●

Magyarázó változók:

3. víz 4. villany 5. gyerekre fordított kiadások

Fogyasztás és identitás ●

A fogyasztás: társadalmi normák és szabadság (George Akerlof modellje)

●

A fogyasztás – nyelv (márkák ismerete)

●

Regionális fogyasztói kosár kialakítása (NFT, gazdasági lejtı megszüntetése)

Új világrend és fogyasztói kosár ●

Élelmiszerbiztonság megteremtése

●

A fogyasztói tudatosság erısítése 9. oldal, összesen 24 oldal


○

a, termék ára

○

B, a fogyasztó jövedelme

○

C, környezeti feltételek, amelyekben vásárlást meghatározó egyéb tényezıket sőrítettük

A keresleti függvény minıségi jellemzıi ●

A termék – közgazdasági fogalom, segíti a fogyasztót a helyes életmód kialakításában, célja elérésében.

●

A termék – anyag + hozzá kapcsolódó életmód, kultúra (szolgáltatás – szervíztársadalom)

●

Élelmiszer, ruha, lakásfenntartás, oktatás, egészségügy, lakásberuházás, közlekedés, hírközlés




A keresleti függvény mennyiségi tényezıi



Inverz keresleti függvény

●

Az egyéni keresleti függvény tervezési eszköz

<ábra>

●

Termelı – marketing

●

Állam – fogyasztás-szociológia, az emberi tényezı (orosz nemzeti fejlesztési terv)

Inverz keresleti függvény: ha a keresleti görbét úgy tekintjük, hogy az árat fejezi ki a mennyiség függvényében, az inverz keresleti görbéhez jutunk.

●

Fogyasztók – társadalmi csoporthoz való tartozás

Giffen-jószág: <ábra>

Az ár-ajánlati görbe és a keresleti görbe

A piaci kereslet

<ábra>

A piaci keresleti függvény szellemiséget hordoz, amit az egyes fogyasztó követ vagy elvet, és ezt a keresett mennyiség révén teszi meg.

6. elıadás (2006-10-16) – Egyéni és piaci kereslet

Az egyes rövidebb vagy hosszabb fogyasztói divatok a szellemiséget érzékeltetik (európai átlagfogyasztó)

A javak osztályozása

A piaci keresleti függvény szerkesztése

●

Normál jószág: a jövedelem növekedésének hatására nı a vásárolt mennyiség

<ábra>

●

Alárendelt jószág (inferior jószág): a jövedelem növekedésének hatására csökken a keresett mennyiség

Adott ár mellett az egyik ennyit, a másik annyit vásárol.

●

Luxus jószág: a jövedelem növekedési üteménél jobban nı a keresett mennyiség

X* = X*1 + X*2

További osztályozás: ●

A keresett mennyiség a piacon a P*x ár mellett a két egyéni keresett mennyiség összege:

Szükséges – búza, rizs, kukorica, kenyér, tej, szalonna, hagyma – dohány, alkohol

●

„A bőn a jólét alapja, ha korlátját a törvény kiszabja” - Mandeville

●

A hasznos javak azok, amelyek idıt illetve munkát takarítanak meg.

●

A közösségi magatartás anyagi feltételei (bevásárlóközpont, WiFi, szabadidı, kultúra)

Kísérleti közgazdaságtan ●

Vernon L. Smith – pszichológia és közgazdaságtan

●

Hogyan viselkednek valójában a fogyasztók és ez ellentmond-e a közgazdaságtannak?

●

„Csak a felismerésen alapuló, a piac nyelvének ismerete nélkül racionális döntés fogalma frusztráció illúzió”

A keresleti függvény – a márka fogalma ●

Árváltoztatási hatás

●

Márka – a három szükségleti forma egyszerre

●

Életgörbe – pozicionálás (Coca Cola, Harley Davidson)

Ár-ajánlati görbe és a keresleti görbe <ábra>


●

X*, P*x a piaci kereslet egy pontja

●

A görbe többi pontja hasonló módon szerkeszthetı

Szerkesztése: ●

Az egyéni cselekvés és a társadalmi folyamatok közötti viszony és a mennyiség és minıség közötti kapcsolat.

●

Minden termék hordoz szőkebb vagy tágabb közösségi tartalmat (internet, mobiltelefon, élelmiszerfogyasztás)

A diszkrét javak. extenzív és intenzív határ ●

Diszkrét jószág az, aminek a fogyasztása jól meghatározott egységenként történhet (autó, mosógép, stb.)

●

Extenzív határ: egyre több fogyasztót akarunk bevonni a fogyasztásba (internet elterjedtség)

●

intenzív határ: egy fogyasztót egyre nagyobb fogyasztásra szeretnénk rábírni.

Rugalmasság ●

A rugalmasság a keresleti görbe jellemzésére szolgáló matematikai-statisztikai eszköz (Alfred Marshall)

●

A rugalmasság azt méri, hogy ha az egyik változót 1%-kal változtatjuk, akkor hány százalékkal változik a másik változó.






A kereslet árrugalmassága

jószágból a keresett mennyiség.

A kereslet árrugalmassága azt mutatja meg, hogy a keresett mennyiség hány %-kal változik, ha az árat 1%-kal változtatjuk.

Ey,px = egyik termékbıl vásárolt mennyiség

Egy normális árhatású jószág keresleti görbéjénél az ár és a mennyiség egymással ellentétesen mozog, és így eQ,P negatív lesz.

A keresztárrugalmasság nevezetes értékei

A keresleti árrugalmasság értékei Amikor eQ,P < -1, ez azt jelenti, hogy az ár 1%-os növekedése ennél nagyobb mértékő mennyiségi csökkenést okoz: ekkor a keresleti függvény rugalmas. Amikor eQ,P = 1, ez azt jelenti, hogy az ár 1%-os növekedése ugyanolyan mértékő mennyiségi csökkenést okoz, ekkor a keresleti függvény egységnyi rugalmasságú.

ha az értéke pozitív, akkor helyettesítı javakról van szó. Ha az értéke negatív, akkor kiegészítı javakról van szó. Ha zérus, akkor a két jószág független egymástól.

7. elıadás (2006-10-23) Munkaszüneti nap, de állítólag az „elıadás anyagát” meg kell tanulni.

Amikor eQ,P > 1, akkor rugalmatlan.

8. elıadás (2006-10-30) – A technológia Árrugalmasság és helyettesítési hatás

Varian 18. fejezet

Ha a jószágnak helyettesítıje van, akkor a jószág árrugalmas – luxus javak – verseny.

Eddig arról volt szó, hogy mi a fogyasztás szerepe a közgazdaságtanban, mostantól a termelésrıl lesz szó.

Ha a jószágnak kevés helyettesítıje van, ott a jószág árrugalmatlan – alapvetı javak – monopólium Egységnyi árrugalmasság – hasznos javak

Árrugalmasság és árszint Egy iparág, vagy vállalat teljes árbevétele az adott mennyiség (Q) szorozva a termék árával: TR = P * Q

Árrugalmasság és teljes árbevétel

Alapfogalmak ●

A technológia az emberi kultúra tárgyi alakja – a szükségletek kielégítését lehetıvé tevı szaktudás – és eszközrendszer – mőszaki kultúra.

●

Technológia – munkamegosztás (Adam Smith, tőmanufaktúra, mobiltelefon)

●

Technológia – értékrend – gazdaság (hadiipar, multinacionális cégek és technológia-politika, Európai Technológiai Hivatal)

●

Gazdálkodási és mőszaki kultúra (multik, mobiltelefon)

Ha a jószág árrugalmas, akkor árcsökkenés esetén a teljes árbevétel nı Egységnyi árrugalmasságnál az árváltozás hatására …

A technológiák osztályozása ●

A jövedelemrugalmasság A jövedelemrugalmasság azt méri, hogy hogyan változik százalékosan a keresett mennyiség, ha a jövedelem 1%-kal változik.

Magyar viszonylatban a gyógyszer húzótechnológia lehet. Nem a vegyészmérnökök állománya miatt, hanem a kultúra miatt. Fontos a csomagolás is: a magyarok sokat vesznek, és tárolják, míg pl.: Afrikában csak annyit vesznek, amennyit el is fogyasztanak, mert ott nincs hőtıszekrény.

Normál jószágokra eQ,I pozitív, mert a jövedelem növekedésének hatására nı a vásárolt mennyiség is Inferior vagy alárendelt javaknál eQ,I negatív.

Magtechnológia (gyógyszer) – kiegészítı technológia (patikahálózat) – periférikus technológia (csomagolás)

●

Ha eQ,I > 1, akkor a jószágokból vásárolt mennyiség nagyobb mértékben nı, mint a jövedelem – ezt nevezzük luxusjószágnak.

Alaptechnológia – kulcstechnológia (nanotechnika) – iramdiktáló technológia (információs technika) Az információs technológia leértékelıdött, már mindenhol elérhetı.

●

Keresztárrugalmasság

Terméktechnológia (fogyasztás) Ha fogyasztunk valamit, akkor részeivé válunk a technológiának.

A keresztárrugalmasság azt méri, hogy ha ez egyik jószág ára nı, akkor hogyan változik a másik 13. oldal, összesen 24 oldal

●

Folyamat és gyártástechnológia (termelés) 14. oldal, összesen 24 oldal



Termelési függvény

●

Az output szintjét jelölje y. ●

●


Egy adott technológia termelési függvénye: mekkora a maximális kibocsátás adott inputfelhasználás mellett. X1, X2, X3: termelési tényezık: föld, munka, tıke – innováció, kreativitás


Hosszú táv: minden termelési tényezı változik (robottechnika)

Hosszú táv: több tényezı egyidejő felhasználása Több tényezı mellett a termelési függvény (többváltozós termelési függvény – technológiai korszakok): 1

y= f  x 1 , , x n 

1

y= f  x 1 , x 2 =2 x 12 x 22

Technológiai halmaz

Isoquantok két input esetében

<ábra>

Az isoquant: azon hatékony termelési kombinációk halmaza, amelyek azonos kibocsátást eredményeznek.

Ez egy konkáv halmaz: ha növelem az x értékét, akkor a termelés növekedése egyre kisebb: csökkenı hozadék.

A termelési függvény

<ábra>: K: a tıke, L: a munka

A technikai helyettesítés határrátája (MRTS)

●

A termelési függvény, a technológia négy területe: ipar, mezıgazdaság, közlekedés, kommunikáció – ágazati elemzés

A meredekség mutatja azt az arányt, aminél a két input helyettesíti egymást azonos termelési szint mellett.

●

Technológiai menedzsment: a szervezet érdekében a technológia, kereszt funkcionális irányítás

<ábra>

A gazdaság dinamikája

Termelési függvény <ábra> y' = f(x') a maximális output szint, ami x vesszı inputtal elérhetı (Roemer Schumpeter)

Határtermék, határtermelékenység y= f  x 1 , , x n 

●

Edmund S. Phelps – technológiai fejlıdés – munkanélküliség

●

A munkanélküliség természetes rátája – a munkaerı várakozása

●

A munka mint önmegvalósítás – Európa és USA különbsége

Technológiai korszakok ●

A határtermék azt mutatja meg, hogy egy termelési tényezı mennyiséget változik, hogyan változik a termelés nagysága MP i=

deltay deltax i

Rövid táv és hosszú táv (Marshall) ●

Rövidített (fix) termelési tényezı: aminek a mennyisége rögzített függetlenül az output szintjétıl (kórház)

●

Változó termelési tényezı: az output szintjétıl függ a termelési tényezı nagysága (nıvér és orvos közötti munkamegosztás)

●

Rövid táv: legalább egy termelési tényezı rögzített

Taylorizmus: mozdulattervezés – a vállalat mint értékrend (a magasra értékelt ember) – magas bér (A McDonald's is e szerint mőködik: minden pontosan le van írva, hogy hogyan kell csinálni.) Ez a '10-es évek (ez ZH kérdés)

●

Fordizmus: futószalag – Ford-falu (lakótelep): a munkásoknak egy helyen kell lakniuk; saját szabályokkal (ittas embert kirúgtak, nem házas ember nem dolgozik jól, mert a nıkre gondol). Hasonló volt nálunk a csepei gyárban is.

●

GM-izmus (GM = General Motors): futószalag + hivatali szervezet – az új ipari állam (Galbraith) – technokrácia – szabadság a fogyasztásban – rabság a termelésben

●

Neokonzervatív fordulat: ipartalanítás - számítástechnika – SDI

Ez a '30-es évek (ez ZH kérdés)

Ez a '70-es évek vége (ez ZH kérdés) ●

Toyotizmus – menedzseri forradalom Az informatikát a logisztikára használják. A vezetık látják, hogy mit csinál a munkás.






intézményrendszer).

Új globalizációs korszak ●


Automatizáció kiterjedése – alkotó munka tömegessé válása – K+F (posztmodern vállalat)

●

Magától mőködı gyárak, az ember már csak felügyeli a gépek mőködését. ●

Egészségügy, oktatás, emberi tényezı

●

Őrtechnikai fejlesztések – mezıgazdaság modernizálásának programja

Esélyek a piramis alján (C. K. Prahalad) ●

Az eddig kiszorítottak bevonása a piacra termelési tényezıként („Most végre vagyok valaki!”)

●

Technológia – képesség – fejlıdés (textilipar, autópálya – vasút)

●

Mezıgazdasági modernizáció – biotechnológia

Skálahozadék ●

A skálahozadék azt mutatja meg, hogy több termelési tényezı egyidejő felhasználásával hogyan változik a termelés (hosszú táv, Roemer).

●

Növekvı – állandó – csökkenı

●

A hozadéki szférák viszonyai – csökkenı – állandó – növekvı (mi a növekedés forrása – vezetés feladata)

A vállalat fogalma ●

Smith: Ebédünket nem a mészáros, a pék, vagy a sörfızı jóindulatának köszönhetjük. A mészáros, a pék, a sörfızı mint az alkotó munka intézménye (Lovagregény: hogyan csinálnak vállalatot 4-en) – ricardo-i modell

●

Coase: A vállalat természete (1938) – miért nincs csak egy vállalat – miért van egyáltalán vállalat.

9. elıadás (2006-11-06) – Profitmaximalizálás és költségminimalizálás Varian 19. fejezet

Technológia és munkamegosztás ●

A technológia az értékrend alkalmazása a szőkebben vett termelés területén (árvíz)

●

Smith munkamegosztás-elmélete

●

A szellemi munkán belüli munkamegosztás – outsourcing-jelenség (pl.: egy amerikai callcenter lehet Indiában is)

●

Az eddig kiszorítottak bevonása a piacra termelési tényezıként (Prahalad: Esélyek a piramis alján – katonai technológia): hogyan lehet az alsóbb réteget bevonni a termelési folyamatba?

A demokratikus termelésszervezés: mindenki fejlesztheti saját képességeit (bérbiztosítás, amerikai üzleti modell).

Szküllla és Kharübdisz ●

Coase: A vállalat a hosszú távú, tökéletlen szerzıdések intézménye (technológia és vállalat – Taylorizmus, Fordizmus)

●

Ami jó a General Motorsnak, az jó az Egyesült Államoknak

●

Armen Alchian: (70-es évek) a vállalat az önkéntes együttmőködéshez köthetı – tulajdonjogi közelítés – beruházás és humán tıke (Oliver Hart)

●

A vállalat a társadalmi rend fenntartásának egyik intézménye, az értékrend alkalmazása adott technikai-kulturális környezetben.

Termelési függvény és hozadéki szférák <ábra>: rövid távú termelési függvény

Eredményesség, hatékonyság

A vállalat küldetése ●

A vállalatirányítás céljai: a nyereség, a növekedés és a fennmaradás

●

A vállalat küldetése: a vállalat által képviselt kulturális hagyomány hosszú távú fenntartása (Connecting People, Imagination at work).

●

Hatékonyság: a termelési tényezık együttmőködése mennyire hatékony

●

Eredményesség: a piac hogyan ítéli meg az együttmőködést (költségfüggvények)

●

A klasszikus kapitalista vállalat küldetése a profit.

●

Növekvı hozadék keresése és kollektív hatékonyság

●

Új világrend: a küldetés fogalom kiterjesztése

●

Közgazdaságtan és szervezetelmélet

A vállalati kultúra A kollektív hatékonyság

●

●

A hatékonyság növelésének a forrása a közösségi termelés (termelékenységi vita).

●

A kollektív hatékonyság: kiemelkedı képesség érvényre juttatása (innováció és 17. oldal, összesen 24 oldal

A vállalati kultúra: a vállalathoz tartozók (fogyasztók, alkalmazottak, vezetık) kulturális közösséget is alkotnak, ami lehetıséget ad a piaci teljesítményre (Audi, Suzuki, indiai, kínai vállalatok, stb.).



●



A vállalat célja, hogy az emberek együttmőködése iránti létszükséglet kielégítése (Thomas Chambers, marketing és innováció – robottechnika) – klasszikus kapitalizmus.


minimálbér

Költségminimalizálás A profit fogalma ●

Bevétel – költség = profit

●

Klasszikus kapitalizmus: a profit forrása a munkás kizsákmányolása, a fogyasztó becsapása, átlépés az erkölcsi korlátokon és a közösségi érdeken (reziduális elmélet).

●

A küldetés teljesítésének bizonyítéka a profit nagysága (Smith).

●

A profit a kollektív hatékonyság jutalma.

●

Egy cég akkor költségminimalizáló, ha a termelést a lehetı legkisebb költség mellett végzi el.

●

A c(y) jelöli a cég legkisebb költségét adott termelési szint mellett, függetlenül attól, hogy az …

10. elıadás (2006-11-13) – Költségminimalizás – költséggörbék Varian 20-21. fejezet

Profitmaximalizálás rövid távon – algebrai forma Bevétel  p y = p f  x 1 , x ' 2  és költség w 1 x 1w 2 x ' 2 közötti különbség maximalizálása Matematikailag: max  p f  x 1 , x ' 2 w1 x1 w 2 x ' 2  Egyenlı profit – egyenes PI = p y w1 x 1w 2 x 2

<ábra>

Bevezetés ●

A vállalat a kollektív hatékonyság magvalósításának egyik szervezeti formája

●

A vállalat céljai: fennmaradás, növekedés, profitmaximalizáslás – eszközei: küldetés, kultúra

●

A profit a kollektív hatékonyság jutalma

●

A költség a termelési tényezık újratermelésének biztosítása

Költségminimalizás

A termelékenység ●

A határtermék (határtermelékenység): a termelési tényezı felhasználásának növelése és a termelés növekedése közötti arány.

●

Átlagtermelékenység: a termelés nagysága és a termelési tényezı felhasznált mennyisége közötti arány

●

Fizikai munka termelékenysége – szellemi munka termelékenysége (feladat, minıség, tıke és munka, a szellemi munka mint rendszer)

Költség ●

A költség a termelési tényezık újratermelésének biztosítása.

●

Klasszikus politikai gazdaságtan: objektív költség

●

XX. század alternatív költség-elmélet

●

XXI. század: a termelési tényezı hosszú távú fennmaradásához szükséges erıforrás biztosítása

●

Egy cég akkor költségminimalizáló, ha a termelést a lehetı legkisebb költség mellett végzi el.

●

A c(y) jelöli a cég legkisebb költségét adott termelési szint mellett, függetlenül attól, hogy az milyen termelési tényezıkbıl származik. - ABC-számvitel (Robert Kaplan)

Isocost ●

Az isocost: az összes elérhetı inputkombináció adott pénzösszeg felhasználása mellett.

●

Adott pl. 100 egység pénzfelhasználása és w1 és w2 árak mellett az isocost w 1 x 1w2 x 2=100 .

●

<ábra>

Isoquant Minden inputkombináció y outputot eredményez. Melyik a legolcsóbb? <ábra>

Az új költség-elmélet ●

●

A föld esetében a költségeket a globális fenntarthatóságához való viszony határozza meg (olaj-ár)

A költségminimalizálási probléma <ábra>

A munkaerı költsége: az emberléttel összefüggı költségek – az alapvetı szükségletek egy demokratikus társadalomban. (F. Perroux francia közgazdász) – oktatás, egészségügy, 19. oldal, összesen 24 oldal




A költségminimalizálás közgazdasági vonatkozásai


●


Eredményesség és hatékonyság kapcsolata (Kína, India)

●

A költségminimalizálás kifejezi a racionalitásra való törekvést.

●

A dualitás: a termelési képesség kifejtéséhez szükséges erıforrásokat kell biztosítani.

11. elıadás (2006-11-20) – Vállalati kínálat és tökéletes verseny

●

A költségcsökkentés csak ösztönzı tényezı a technológia jobb használatához.

Varian 22. fejezet Verseny feltételei, vállalati kínálati függvény, fedezeti pont – üzembezárási pont

Költségtakarékosság és érték Bevezetés

●

A pazarlás problémája – a termelés szükségletei (reprezentációs költségek)

●

Költségtakarékosság: a gép függeléke az ember (Ricardo)

●

Piaci magatartás magatartás – kínálat függvény.

●

Költségtakarékosság – alaptechnológia, kollektív hatékonyság és költségek

●

A kínálati függvény: adott áron mennyit lenne hajlandó a vállalat eladni – pozitív meredekség

●

Kiskereskedelem, fogyasztók, termelık és az értékprobléma (Wal-Mart, mezıgazdaság)

A piaci formák – történeti összefüggésben

Költségfüggvények ●

Rövid távú költségfüggvény: c s=w 1 x 1 w 1 , w2 , x ' 2 , yw 2 x ' 2

●

Hosszú távú költségfüggvény: c  y =w 1 x 1 w 1 , w 2 , y w 2 x 2 w 1 , w 2 , y 

●

Állandó és majdnem állandó költségek

●

Elveszett költségek: ha egy innováció megalkotásakor nem a cég az elsı, akkor az arra szánt összeg elveszett költség.

Teljes költség: c  y=c v  yF

●

Átlagos változóköltség-függvény: AVC =

Tökéletes verseny feltételei A verseny elmélete <-> darwinizmus. (Alfred Marshall, világkereskedelmi tárgyalások, az orosz WTO-tagság)

●

Egyesíteni kell az erkölcsöt és a versenyt. (Frank H. Knight, 1921)

●

Homogén termék (EU jogszabályok)

cv

●

Sok eladó, sok vevı (tızsde, bevásárlóközpont, e-kereskedelem)

y

●

Tökéletes informáltság

●

A, Minden vevı azonnal, költségmentesen megismerheti az árakat (nagycsarnok, bevásárlóközpont, e-kereskedelem, jogszabályi környezet)

●

B, Minden eladó azonnal, költségmentesen megismerheti a legjobb vállalati technológiáját (szabadalmi rendszer, ipari kémkedés)

●

Szabad be- és kilépés

F ● Átlagos fixköltség-függvény: AFC = y ●

Klasszikus kapitalizmus – szabad versenyes kapitalizmus – az erkölcsi és politikai korlátok alól való felszabadulás a hatékonyság forrása (Ricardo, privatizáció, globalizáció elsı szakasza).

●

Átlagos és határköltség ●

Feudalizmus – céhrendszer – a monopólium (Kádár-rendszer, kartellesedés).

Határköltség: MC  y =c  y '

Az átlagköltséggörbe megszerkesztése

○

Jogi korlátoktól való megszabadulás (munkavállalás, engedélyek beszerzése, Mo. 24., 114. OECD-listán)

○

Tıkekorláttól való megszabadulás (bankrendszer, tızsde, kockázati tıketársaságok)

Termelékenység és költség ●

●

●

A verseny eredménye: árelfogadás

wL

●

A tökéletes verseny – gazdaságpolitika

MP

●

A piac nem általában közvetíti a szabályokat, hanem az értékrendnek megfelelı szabályokat érvényesíti – ettıl lesz kiszámítható a piac.

A határtermék (határtermelékenység) és a határköltség viszonya a munkabér esetében: MC=

Tökéletes verseny

A minimálbér és a szegénység kérdése: politika és gazdaság viszonya 21. oldal, összesen 24 oldal



●



Demokrácia egyik vetülete – sport és kultúra metaforája

hogy kétféle van. ●

Kínálati magatartás ●

max py-c(y)

●

TR = py

●

MR = dTR/dy = p

●

P = MR = MC – elsırendő feltétel

●

MR' ≤ MC' – másodrendő feltétel

●

MR – a vállalat bevételei, piaci viszonyai – magkompetencia – kultúra és gazdaság

●

MC – a vállalat hatékonysági összefüggései (alaptechnológia és kulcstechnológia)


●

A rossz termék árához fog igazodni a piac, hacsak a jó termelık nem tudnak önálló piacot teremteni. Az elkülönített piac jelzés a fogyasztók számára a minıségrıl – intézmény és piac egysége. Az agrárgazdasági modell – tökéletes verseny (zöldséges, multinacionális vállalatok, modern állami, EU agrárszabályozás) A tökéletes verseny mőködtetésébe be lehet vonni a termelıket és a fogyasztókat.

12. elıadás (2006-11-27) Nem voltam bent.

13. elıadás (2006-12-04)

Rövid távú kínálat

Nem voltam bent.

<ábra>

Profit <ábra>

Fedezeti pont Fedezeti pont: bevétel = költség Normál profit: a szokásos, elérhetı profitnagyság – a kamatlábbal való közelítés

A tökéletes verseny értelmezése ●

A tökéletes versenyben a fedezeti pont a hosszú egyensúly.

●

A létbiztonság megteremthetı a verseny feltételei mellett is (Európai Unió versenypolitikája – szolgáltatások piaca)

●

Verseny és kollektív hatékonyság – versenyzı együttmőködés

A verseny értelmezése ●

Tisztességes verseny – az erkölcsi rend betartásával is lehet versenyezni (Ludwig Erhard) – monopólium-ellenesség és demokrácia.

●

Progresszív realizmus – biztonságpolitika és verseny viszonya

●

USA – Kína – India – verseny és alkalmazkodás együttese (Thomas Friedman)

A tragacs-piac modellje ●

Akerlof modellje – a minıségre való törekvés a piac szegmentálásának módja

●

Két termelı: jó és rossz. A fogyasztók nem tudják a termékrıl, hogy milyen, de azt tudják, 23. oldal, összesen 24 oldal


07-es tanév, ıszi félév. Készítette: Úr Balázs. urbalazs KUKAC gmail.com. Elıadók:

Recommend Documents