07-es tanév, ıszi félév. Készítette: Úr Balázs. urbalazs KUKAC gmail.com. Elıadók:

Gazdaságszociológia – óravázlat (2006/07 ıszi félév)

Készítette: Úr Balázs A jegyzet eredeti helye: http://www.corvinus.extra.hu/

Tartalomjegyzék

Gazdaságszociológia Óravázlat

1. elıadás (2006-09-13)........................................................................................................................3 2. elıadás (2006-09-27) – Társadalmak, gazdasági rendszerek, kapitalizmus.....................................3 Bevezetés: kérdések és gondolatok..................................................................................................3 Gazdasági tevékenység kettıs értelmezése......................................................................................3 Rendszerelmélet, gazdasági rendszer..............................................................................................3 A nagy átalakulás.............................................................................................................................4 Integrációs formák a gazdaságban...................................................................................................4 Mindennek ára van...........................................................................................................................5 Kapitalizmus és „szelleme”, a modern kor kezdete.........................................................................5 „A protestantizmus etika és a kapitalizmus szelleme”.....................................................................6 3. elıadás (2006-10-11) – Az óra címét nem tudom............................................................................6 4. elıadás (2006-10-25) – A társadalmi intézmények és gazdasági szereplık.....................................7 A társadalmi intézmények fogalma..................................................................................................7 A társadalmi intézmények hatásai....................................................................................................7 Intézményi cselekvés és egyéni cselekvés.......................................................................................7 Kivonulás és tiltakozás....................................................................................................................8 Kollektív cselekvés és szelektív ösztönzık.....................................................................................9 5. elıadás (2006-11-08) – Társadalmi tıke az emberi tıke termelésében............................................9 Tıkefajták........................................................................................................................................9 A társadalmi tıke formái (Coleman)...............................................................................................9 A társadalmi tıkét elımozdító társadalmi struktúra......................................................................10 A társadalmi tıke az emberi tıke termelésében.............................................................................10 A társadalmi tıke a közjószág jellege............................................................................................10 A társadalmi tıke mechanizmusai.................................................................................................10 A társadalmi tıke típusai................................................................................................................10 6. elıadás (2006-11-22) – Társadalmi és kulturális erıforrások........................................................11 Fejlıdés és társadalmi jólét............................................................................................................11 Társadalmi jó(l)lét..........................................................................................................................11 7. elıadás (2006-12-06)......................................................................................................................11

2006/07-es tanév, ıszi félév Készítette: Úr Balázs urbalazs KUKAC gmail.com Elıadók:

További jegyzetek: http://www.corvinus.extra.hu/ 2. oldal, összesen 11 oldal





Rendszerelmélet, rendszerparadigma (Parsons, Kornai)

1. elıadás (2006-09-13)

●

Problémák és feladatok a társadalomban

Ez sajnos nincs meg.

●

alrendszerek és megoldások

●

Gazdasági alrendszer

2. elıadás (2006-09-27) – Társadalmak, gazdasági rendszerek, kapitalizmus Bevezetés: kérdések és gondolatok ●

●

●

Hogyan függ össze az anyagi gazdaság és társadalmi jólét? Mikor beszélhetünk gazdasági és társadalmi fejlıdésrıl? ○

Az alapvetı cikkek mellett (víz, villany, gáz, stb.) jólétrıl beszélünk, ha elérhetık a luxuscikkek is (autó, számítógép, stb.)

○

Politikai stabilitás

○

Boldogság (tudás, egészség, pénz)

Hogyan kapcsolódik össze a gazdasági növekedés a gazdasági fejlıdéssel? Mi a gazdság és mi a gazdálkodás?

○

Anyagi javak és szolgáltatások termelésével, elosztásával, felhasználásával foglalkozik

○

Fontos intézményes és koordinációs formája a piac

○

Gazdasági ügyletek monetizáltak, pénz szerepe fontos

A kapitalizmus nem létezik magántulajdon nélkül, ugyanis nem lenne mit eladni és kinek. Minden pénzben mérhetı, fontos motívum a profitszerzés.

A nagy átalakulás ●

Vitathatatlan: társadalmi jólét és gazdaság szorosan összefügg, semmilyen társadalom sem képzelhetı el gazdasági tevékenység nélkül

●

A gazdálkodás nagyon fontos részét képezi életünknek, a gazdaság kiemelten fontos alrendszere a társadalomnak.

●

○

GDP: éves nemzeti jövedelem

A társadalmi fejlıdés során a 17. század végén azonban valami olyasmi történt, ami példa nélküli a történelemben:

○

Gazdaság

○

megszületett a „homo oeconomicus” (ésszerően gondolkodik, számol, kalkulál, haszonmaximalizáló, önérdekkövetı, stb.)

○

uralkodóvá vált egy gazdasági integrációs forma, a piac, valamint létrejött egy új gazdasági-politikai rendszer, a kapitalizmus.

Milyen társadalmi / gazdasági rendszereket ismerünk? Léteznek-e kétezer évvel ezelıtti rendszerek ma? ○

Kapitalizmus, szocialista rendszer

○

Afrikai törzsek, dél-amerikai indiánok szervezetei kétezer éve változatlan formában mőködnek

●

A kapitalizmus kialakulása elıtt is folyt gazdálkodás, sıt hatalmas vagyonok is felhalmozódtak, de a gazdaság egésze mégis önellátáson alapult.

●

Már kétezer évvel ezelıtt Arisztotelész különbséget tett az önellátás és a pénzkeresés között, vagyis a felhasználásra és a nyereségszerzésre való termelés között.

●

A nagy átalakulás lényege: a nyereség avagy pénzszerzés, amely nem csak a gazdasági tevékenység fı motiválóereje, hanem az elmúlt háromszáz évben az emberi és társadalmi fejlıdés motorja.

●

Azonban a nyereségért való termelés – amikor a gazdasági indíték elválik minden más társadalmi indítéktól és kapcsolattól – az ember számára nem volt mindig természetes elv. Egészen a nyugat-európai feudalizmus végéig a reciprocitás, a redisztribúció, az önellátás, vagy autarchia, (ill. ezek kombinációja) voltak a fı gazdasági integrációs formák.

Gazdasági tevékenység kettıs értelmezése Formális (közgazdasági) értelmezés: ●

racionális választás, cselekvés és gazdálkodás feltételezése

●

Korlátozott értelmezés (pl.: tervgazdaság, ember és környezet kapcsolata)

Szubsztantív (Polányi-féle) értelmezés: ●

forrása az empirikus gazdaság

●

a gazdaság, mint ember és környezete közötti kölcsönhatás intézményesített folyamata

●

az emberi gazdaság gazdasági és gazdaságon kívüli intézményekbe – kultúra, vallás, politika – ágyazódik

Rendszerelmélet, gazdasági rendszer Rendszer: objektumok, eszmék, tevékenységek összessége, együttese, melyeket a kölcsönös függıség bizonyos szabályszerő formája fog egységbe. 3. oldal, összesen 11 oldal

Integrációs formák a gazdaságban ●

Reciprocitás elve ○

szimmetria sémája, társadalmi intézménye szükséges „félrészek” és párok kialakulása

○

Trobriand szigetek: anyai ágon való kölcsönösségi viszonyok; bel- és külkereskedelem (kula-kereskedelem) 4. oldal, összesen 11 oldal


●

●

●


Redisztribúció elve


„A protestantizmus etika és a kapitalizmus szelleme”

○

minden emberi csoportban fellelhetı séma, a javak és szolgáltatások összegyőjtésének, raktározásának újraelosztásának lehetıségét biztosítja

●

Max Weber e mővében rávilágított arra, hogyan hatott a kálvini protestantizmus, az e világi boldogulásnak és sikernek vallási igenlése, az azstétikus életmód és …

○

Vadásztörzsek / társadalmak, ókori óriásbirodalmak (Mezopotámia, Egyiptom), feudális gazdaságok

●

Most untam meg végleg !!!

Önellátás elve

3. elıadás (2006-10-11) – Az óra címét nem tudom

○

görög „oeconomia” szó: saját felhasználásra való termelés

Marx: a fejlett országok által bejárt út kijelöli az utat a fejletlen országok számára.

○

Valószínőleg a földmővelés fejlettebb szintjén válik fontos integrációs mechanizmussá a saját család / háztartás – tág értelemben – ellátása, szükségleteinek kielégítése

A kapitalizmus feltétele, hogy legyen elegendı népesség a növekedéshez. A II. világháború után a 3. világ került a középpontba.

○

Zárt formában (adott csoporton belül: család, uradalom, stb.) nemnyereségszerzésre irányuló gazdasági tevékenység

W. Rostow: 1. hagyományos agrártársadalom kora

Árucsere elve ○

oda-vissza mozgás a piaci rendszer személyei között

○

de csak a piac, mint intézmény megléte esetén eredményez egyének csereakciója árumozgásokkal

2. elıfeltételek kora 3. take off idıszaka: hasonlat: take off = amikor a repülı felszáll. 4. út az érettség felé: amikor az ipari termelés súlya megnövekszik 5. magas szintő tömegfogyasztás kora: a modern fogyasztói társadalom kialakulásának idıszaka

Mindennek ára van ●

Pénz, csere, piacok és kereskedelem már évezredek óta léteztek.

●

Azonban a 17. század végéig nem létezett olyan gazdasági rendszer, ahol a szükséges javak termelése és elosztása önszabályozó rendszerben, önszabályozó mechanizmuson keresztül – Adam Smith klasszikus közgazdász felfogásában a „láthatatlan kéz” által vezérelve – un. piacgazdaságban történik.

●

Ennek nagy „ára” volt: elengedhetetlen, hogy mindennek ára legyen és áruba bocsátható legyen, beleértve a termıföldet és az emberi munkaerıt is.

●

Egy önszabályozó piacgazdaságban végül is mindent piaci eladásra termelnek és minden jövedelem ezen eladásokból származik, minden áru, és mindennek ára van.

Polányi Károly gazdaságtörténész és társadalomtudós felfogásában a föld és a munkaerı nem más, mint maguk az emberek, akikbıl minden társadalom áll, illetve a természeti környezet, amiben élnek. Ezek beépítése a piaci mechanizmusokba annyit jelent, hogy maga a társadalom szubsztanciája – lényege – rendelıdik a piac törvényei alá (szennyezı fizet elve).

Kapitalizmus és „szelleme”, a modern kor kezdete ●


A társadalomtudományok különbözı területeinek – történelemtudomány, szociológia, politikatudomány – képviselıi régóta kutatják, miért éppen Anglia volt a klasszikus kapitalizmus bölcsıje?

A. Gerschenkron: nem igaz az, hogy minden ország ugyanazt az utat járja be, hanem attól függ, hogy mennyire van elmaradva az adott ország, más-más fejlıdési utat jár be. Attól függ, hogy mennyire elmaradott egy ország, más a fejlıdés üteme, más lesz a termelési és ipari struktúrája, más lesz a szellemi ideológiája. Pl.: Anglia: az ipari fejlıdés csúcsa. Ehhez erıs tıkekoncentrálódás kell, mert technológiai újításokra van szükség, és ezek igencsak tıkeigényesek. Az angol iparosodás húzóágazata a textilipar volt. Pl.: Németország: angolokhoz képest kicsit elmaradottak. Itt a bankrendszer megerısödése figyelhetı meg. Franciaországban és Németországban kialakultak az univerzális bankok, míg Angliában a kereskedelmi bankok voltak. Az univerzális bankoknak hosszú távú befektetési politikájuk van. Ezek segítségével történt meg az ipar fejlesztése. Oroszország: 1861-ig jobbágyság intézménye volt. Az orosz birodalmat erıszakos terjeszkedési politika jellemezte. Ezért az ipar is erısen a háborúktól függött. Oroszország nagyon elmaradottnak számított: az iparosodáshoz szükséges tıkét nem tudja a bankrendszer összegyőjteni. Ennek ellenére beindul az iparosodás: az állam az aktív iparosító. Az adók segítségével teszi ezt meg: háború esetén magasabbak az adók, míg békeidıben alacsonyabbak. Lassan kialakul itt is a bankrendszer. Anglia

bankok

Oroszország

●

Miért nem a 14. századi Itália (mondjuk Genova), vagy a 16-17. századi Németalföld?

●

Ez nem volt más, mint a protestantizmus.

Húzóágazat

textilipar

nehézipar

nehézipar

Állam szerepe

kicsi

kicsi (nem nagy)

nagy (központi)

5. oldal, összesen 11 oldal

agrár

Kontinentális Európa

Tıke


állam


Anglia


Kontinentális Európa

Ágazatok egymáshoz ipar és a bankszektor való kapcsolat Magyarország még az Osztrák-Magyar Monarchiánál is elmaradottabb.


Oroszország állami befolyásolás, elnyomás

●


○

Diktatórikus intézmény célja, akarata nem más, mint a diktátor célja, akarata.

○

Demokratikus intézmények célja a vezetık többségi döntése.

Az intézmény akarata és érdeke: egyhangú vélemény, többségi szavazás, ciklikus többségi preferenciák

Ez az alapelv a módszertani individualizmus.

4. elıadás (2006-10-25) – A társadalmi intézmények és gazdasági szereplık A társadalmi intézmények fogalma ●

Társadalmi intézmény: szabályfoganatosító mechanizmus – centralizált, formális szankciók

●

Magánintézmények: csoportból való kizárás (pl.: vállalatok, egyetemek, vallási szervezetek)

●

Közintézmények: adók, bírságok, bebörtönözés (pl.: bíróság, adóhivatal, versenyhivatal)

●

Az intézmények szerepe: ○

kényszerítés: költségessé teszi a szabályszegı magatartást (pl.: az adóbevallás elmulasztásakor magasabba a bírság, mintha az adót rendesen befizette volna)

○

ösztönzés: a szabály betartóit külön jutalmazza (pl.: közhasznú alapítvány támogatása után adókedvezmény jár)

○

lehetıségteremtés: alkotmányok

○

alku kontextusának megváltoztatása

A társadalmi intézmények hatásai ●

●

Condorcet-paradoxon: demokratikus intézmények esetén ha három ember három dolgot akar, akkor vagy egyhangú egyetértésben vannak, vagy az alábbi táblázat szerint döntenek: 1. egyén

2. egyén

3. egyén

1. helyre sorolt

A

B

C

2. helyre sorolt

B

C

A

3. helyre sorolt C A B Az így kapott preferencia-sorrendek alapján nem lehet csoportpreferenciát meghatározni. Többségi elv alapján a fenti táblázatból látható, hogy ketten A-t elınyben részesítik B-vel szemben, és csak egy ember részesíti elınyben B-t A-val szemben. Hasonlóan adódik, hogy ●

A>B

●

B>C

●

A
vagyis a többségi preferencia intranzitív, ciklikus lesz. Az intézmény érdeke és az egyén érdeke ellentmondásba fog kerülni (pl.: korrupció) Megoldási lehetıségek:

Az intézmény lehet: ○

tisztán hatékony: mindenkit jobb helyzetbe hoz (pl.: ha egy országban közbiztonság van, az mindenki helyzetét javítja)

○

tisztán újraelosztó: veszteség nélküli jövedelemátcsoportosítás

○

veszteséges újraelosztás: minél magasabb az újraelosztás, annál jobban megy ez a hatékonyság rovására.

○

újraelosztás rovására hatékony: ha csökken az újraelosztott jövedelem mértéke, akkor növekszik a hatékonyság.

○

tisztán pusztító: mindenkinek rontja a helyzetét. Olyan szabályok, amelyek mindenkit kellemetlen helyzetbe hoznak (pl.: intézkedések háborúk esetén)

●

Intézményi tervezés és hatékonyság ellentmondásai: a társadalmi intézmények teljesítményének hanyatlása: kivonulás, tiltakozás, hőség (Hirschman)

Kivonulás és tiltakozás ●

Hogyan reagálnak vállalatok, szervezetek és államok hanyatlására az érintettek?

●

Az intézmény teljesítménye hanyatlani kezd: javak és szolgáltatások minıségromlása

●

Kivonulás:

Szándékolt és nem szándékolt hatások

Intézményi cselekvés és egyéni cselekvés ●

A társadalmi intézményeket egyének hozzák létre és egyénekbıl áll. Szigorúan véve: csak egyének cselekedhetnek és csak egyéneknek lehetnek szándékai

●

Diktatórikus és demokratikus intézmények 7. oldal, összesen 11 oldal

intézményi tervezés: nyereségérdekeltség, korrupció korlátozása, közhivatalnokok véletlen kiválasztása és rotálása, stb.

●

○

piaci mechanizmus (a közgazdászok szerint)

○

egyszerő, személytelen, egyéni cselekvés

○

közvetett (Láthatatlan Kéz)

Tiltakozás: a politikatudomány szerint politikai mechanizmus ○

különféle fokozatai vannak: békés tüntetés, aláírásgyőjtés, erıszakos demonstráció,





forradalom

embereket a fontos információkat személyközi kapcsolatokon keresztül szerzik be.

○

egyéni vélemények nyílt és világos megfogalmazása

○

közvetlen és egyenes

○

kollektív cselekvés

○

Normák és szankciók (pl.: kooperációs normák kisközösségekben): face-to-face kapcsolatok, a szankció lehet a kizárás

A társadalmi tıkét elımozdító társadalmi struktúra

●

Kivonulás és tiltakozás (gazdasági és politikai erık): azonos fontosságú mechanizmus

●

Kivonulás és tiltakozás kapcsolata: a kivonulás jelenléte gátolja a tiltakozás technikájának kialakulását (pl.: kommunista diktatúrák)

●

A kivonulás elımozdíthatja a tiltakozás megjelenését (pl.: az NDK felbomlása 1989 nyarán)

●

Hőség: lehetıvé teszi a korrekciót

Kollektív cselekvés és szelektív ösztönzık ●

Tiltakozás, mint kollektív cselekvés: az intézmény (csoport, vagy szervezet) tagjainak közös érdekét elımozdító együttes erıfeszítés (Olson)

●

Közös érdek: „közjószág” a tagok számára

●

Pl.: 20%-os általános béremelés, demokratikus politikai rendszer, nemzeti függetlenség

●

Megjelenik a potyautas jelenség: a kollektív cselekvés paradoxona

●

A közös érdek elérése esetén senki sem zárható ki az elınyökbıl, még azok sem, akik semmit

5. elıadás (2006-11-08) – Társadalmi tıke az emberi tıke termelésében

●

A társadalmi kapcsolatháló zártsága: hatékony normák kialakulásának feltétele

●

Kisajátítható társadalmi szervezetek: adott célra létrehozott szervezet felhasználása más célokra

A társadalmi tıke az emberi tıke termelésében ●

●

Gazdasági tıke fogalma: beruházás – hozam (Marx: Das Capital), pénzügyi tıke

●

Emberi(humán) tıke fogalma: beruházás az emberi tıkébe (Schultz), tanulás, tapasztalatszerzés munka mellett, diploma: érdemes a taníttatásra költeni, mert 5-10 év múlva megtérül, vagyis ez egy lépés hátra, de kettı elıre. Persze ez a beruházás is kockázatos, mint minden beruházás.

●

Társadalmi tıke fogalma: erıforrásként hasznosítható interperszonális kapcsolatok (hálózati tıke): az egyén képes erıforrásként kihasználni a kapcsolatait

●

Kulturális tıke fogalma: részben átfed az emberi tıke fogalmával, ízlés, habitus

A társadalmi tıke formái (Coleman) A társadalmi tıke formái ○

Kötelezettségek és elvárások (pl.: fınök-beosztott): a társadalmi kapcsolatainkat úgy tartjuk fent, hogy lekötelezünk valakit.

○

Információs csatornák (pl.: munkahelykeresés, Granovetter: a gyenge kötések ereje): az 9. oldal, összesen 11 oldal

Társadalmi tıke a családban: családméret és családnagyság hatása a kimaradási rátákra 1. táblázat (szöveggyőjtemény, 114 oldal körül)

●

Társadalmi tıke a családon kívül: az iskola köré szervezıdı felnıtt közösség hatása a kimaradási rátákra 2. táblázat (szöveggyőjtemény, 114 oldal körül)

A társadalmi tıke a közjószág jellege ●

Társadalmi tıke mint magánjószág: egyéni célok elérésének eszközeke

●

Társadalmi tıke mint közjószág: a közösség számára elérhetı közjó (pl.: bizalom)

●

A társadalmi tıke gazdasági, társadalmi és politikai szerepe

Tıkefajták

●


○

Gazdasági szerep: csökkenti a tranzakciós költségeket. Két intézmény létezik: a piac, és a hierarchia.

○

Társadalmi szerep: növeli a társadalmi integrációt

○

Politikai szerep: civil társadalom

A társadalmi tıke mechanizmusai ●

Információáramlás

●

Kölcsönös segítség (reciprocitás) normája

●

Közösségi fejlıdés és versenyképesség

●

Kollektív cselekvés és társadalmi együttmőködés

●

Közösségi tudat, bizalom, szolidaritás

A társadalmi tıke típusai ●

Összekötı (vagy kizáró) társadalmi tıke: erıs kötések (binding): ezek csak családon belül érvényesülnek.

●

Áthidaló (vagy befogadó) társadalmi tıke: gyenge kötések (bridging)




6. elıadás (2006-11-22) – Társadalmi és kulturális erıforrások Fejlıdés és társadalmi jólét ●

Hogyan függ össze az anyagi gazdaság és jólét azzal, hogy milyen életet élünk, hogyan és meddig élünk általában?

●

Mikor beszélhetünk gazdasági és társadalmi fejlıdésrıl?

●

Hogyan kapcsolódik össze a gazdasági növekedés a gazdasági fejlıdéssel?

●

Mit takar a társadalmi jó(l)lét fogalma? ○

Jóllét: jó életminıség

○

Jólét: anyagi biztonság

A gazdasági fejlıdés: anyagi javakkal és szolgáltatásokkal ellátott fejlettség. Társadalmi fejlıdés: a béke, biztonság, kiegyensúlyozott társadalmi feltételek. A gazdasági növekedés a gazdasági fejlıdés közötti kapcsolat. A fejlıdés a lehetıségek bıvülését jelenti. A gazdasági, politikai és szociális szabadságjogok kiteljesedését. A fejlıdés egyszerre cél és eszköz. A végsı cél a társadalmak jóllétének növekedése. A politikai és szociális szabadságjogok korlátozhatják a fejlıdést. Az emberi tıke nagymértékben befolyásolja a gazdasági fejlıdést. Ha nem valósul meg az esélyek kiegyenlítıdése, akkor ott a szabadságjogok sérülnek.

Társadalmi jó(l)lét Egy emberi közösség akkor halad a társadalmi jó(l)lét felé, ha biztosítani tudja tagjai számára mindazon jogokat és lehetıségeket, melyek felvértezik arra, hogy … Akkor beszélünk fenntartható fejlıdésrıl, ha a fejlıdés hosszútávon szolgálja az adott közösség anyagi, politikai és társadalmi szükségleteinek kielégítését, úgy, hogy a legtágabb természeti környezet és a jövıbeni generációk szempontjait is maximálisan szem elıtt tartja. Az esıerdık irtása kockázatot jelent a jövı generáció számára. A környezetet csak olyan mértékben szabad igénybe venni, hogy a regenerációja meghaladja azt. A társadalmi tıkét egyéni erıforrásként, magánjószágként fogtuk fel. A különbözı tıkefajtákat egymásra át lehet váltani. Intézményesült kulturális tıke: az egyén a megszerzett tudásáról intézményektıl kap diplomát.

7. elıadás (2006-12-06) Nem voltam bent, de ez letölthetı a tanszék honlapjáról.


07-es tanév, ıszi félév. Készítette: Úr Balázs. urbalazs KUKAC gmail.com. Elıadók:

Recommend Documents