Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007 – 2013 keretében támogatott projekt (Projekt regisztrációs szám: HURO/0801/047)
„Kutatási program a Körös medence Bihar-Bihor területén, a határon átnyúló felszín alatti víztest hidrogeológiai viszonyainak, állapotának megismerésére (HURO)”
Kutatási jelentés
2011. január
Jelentés
Szerződés száma:
8608/26.07.2010
Projekt címe:
„Kutatási program a Körös medence Bihar-Bihor területén, a határon átnyúló felszín alatti víztest hidrogeológiai viszonyainak, állapotának megismerésére (HURO)” Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007 – 2013 keretében támogatott projekt
Munkafázis:
Kutatási jelentés
Teljesítés:
2011. január
Megbízó:
Tiszántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság
Megbízott:
KSzI – Geogold Konzorcium
Törvényes képviselő:
Kissné Jáger Erika
Projektvezető:
Ambrus Magdolna
Közreműködtek: Ambrus Magdolna Bagi István Balázs Ilma Barabás Zsuzsanna Dancsné Ilyés Réka Ganszky Márton Jákfalvi Sándor Kissné Jáger Erika Dr. Kovács József Magó Levente Rajka Géza Serfőző Antal
okl. geológus, humánökológus okl. geológus okl. geológus okl. környezetgazdálkodási agrármérnök okl. környezetgazdálkodási agrármérnök okl. építőmérnök, környezetvédelmi szakirány okl. geológus okl. agrármérnök, környezetvédelmi szakmérnök okl. geológus, geomatematikai szakgeológus okl. környezetmérnök barlangtani szakértő (Román Tudományos Akadémia Emil Racoviţă Kolozsvári Barlangtani Kutatóintézete) okl. geológus
2
A Kutatási jelentés alapját az alábbiakban felsorolt, tárgyi projekt keretében elkészített részjelentések képezték. A Kutatási jelentés terjedelmi okok miatt nem tartalmazza teljes egészében a részjelentések tartalmát, készítése során a köztes jelentések megállapításainak összefoglalására, szintézisére törekedtünk.
A teljes vizsgálati területre vonatkozó köztes jelentések: • • • •
Kútvizsgálat a magyarországi és romániai kutatási területeken (Helyszíni és laboratóriumi vizsgálatok Geofizikai vizsgálatok a magyarországi és romániai projektterületen (VES, GP, RMT, VLF-R) Dinamikus faktoranalízis és klaszteranalízis Regionális modell a román-magyar határral osztott felszínalatti víztestek területén
A magyarországi vizsgálati területre vonatkozó köztes jelentések: • • •
Állapotfelmérés, archív információk begyűjtése Szennyezőforrások feltárása A magyarországi mintaterület hidrodinamikai modellje (Alföldi modell)
A romániai vizsgálati területre vonatkozó köztes jelentések: • • • • •
Állapotfelmérés, archív információk begyűjtése Forrásvizsgálat a romániai projektterületen Szennyezőforrás feltárás, víznyelők, dolinák helyszíni vizsgálata Karsztérzékenység vizsgálat a Királyerdő hegység területén A romániai mintaterületek hidrodinamikai modellje (Királyerdő hidrodinamikai modell, Félix-fürdő – Nagyvárad hidrodinamikai modell, Királyerdő transzportmodell)
3
TARTALOMJEGYZÉK
1.
VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ ......................................................................10
2.
ELŐZMÉNYEK ............................................................................................14
3.
VÍZTESTEK ..................................................................................................15 3.1. VÍZTESTEK BEMUTATÁSA – JELENLEGI ISMERETEK (HU-RO) ......................15 3.1.1. Magyarországi víztestek .......................................................................18 3.1.2. Romániai víztestek................................................................................27 3.2. CÉLKITŰZÉSEK ÉS MÓDSZEREK RÖVID ISMERTETÉSE ...................................33 3.2.1. A kutatás célja......................................................................................33 3.2.2. A kutatás menete...................................................................................34 3.3. FORRÁSVIZSGÁLATOK................................................................................38 3.4. KÚTVIZSGÁLATOK .....................................................................................40 3.5. VÍZVIZSGÁLATOK GEOMATEMATIKAI MÓDSZERREL TÖRTÉNŐ FELDOLGOZÁSA, ÉRTÉKELÉSE ..............................................................................................43 3.5.1. A felhasznált matematikai módszerekről ...............................................43 3.5.2. Dinamikus faktor analízis alkalmazása Hajdú-Bihar és Bihor megye talajvíz kútjaira ....................................................................................44 3.5.3. Víztermelő kutak paramétereinek vizsgálata többváltozós adatelemző módszerekkel ........................................................................................46 3.5.4. Források paramétereinek vizsgálata többváltozós adatelemző módszerekkel .............................................................................................................48 3.5.5. Környezetvédelmi céllal vett minták értékelése sokváltozós adatelemző módszerekkel ........................................................................................50 3.6. GEOFIZIKAI VIZSGÁLATOK .........................................................................50 3.6.1. VESZ (Vertikális Elektromos Szondázás) mérések.................................50 3.6.2. GP (Gerjesztett Polarizáció) mérések ...................................................51 3.6.3. RMT (Radió-Magneto-Tellurika) és VLF-R (Very Low Frequency / Resistivity) mérések ..............................................................................51 3.7. KARSZTÉRZÉKENYSÉG ...............................................................................52 3.8. HIDROGEOLÓGIAI MODELLEZÉS ..................................................................56 3.8.1. Lehatárolás ..........................................................................................56 3.8.2. Alkalmazott szoftver .............................................................................57 3.8.3. Magyarország – Alföldi hidrogeológiai részmodell...............................58 3.8.4. Románia – Nagyvárad–Félix-fürdő hidrogeológiai részmodell .............63 3.8.5. Románia – Királyerdő hidrogeológiai részmodell.................................65 3.8.6. Románia – Királyerdő transzport modell ..............................................67 3.8.7. Regionális hidrogeológiai modell .........................................................69 3.9. EREDMÉNYEK ÉRTÉKELÉSE ........................................................................72 3.9.1. Vízföldtani modellezés eredményei .......................................................72 3.9.2. A karsztérzékenységi vizsgálatok eredményei........................................75 3.9.3. Klaszteranalízis ....................................................................................76 3.9.4. Dinamikus faktoranalízis ......................................................................77
4.
A VÍZTESTHEZ TARTOZÓ FELSZÍNI TERÜLETEK BEMUTATÁSA78 4.1. TERMÉSZETI KÖRNYEZET BEMUTATÁSA ......................................................78 4.1.1. Domborzati viszonyok ..........................................................................78 4.1.2. Éghajlati viszonyok...............................................................................79 4
4.1.3. Földtani viszonyok................................................................................79 4.1.4. Talajadottságok....................................................................................80 4.1.5. A terület érzékenysége ..........................................................................81 4.1.6. Ökológiai viszonyok .............................................................................81 4.1.7. Területhasználatok ...............................................................................82 4.2. VÉDETT TERMÉSZETI ÉRTÉKEK ...................................................................84 4.3. A SZENNYEZŐFORRÁS FELTÁRÁS EREDMÉNYEINEK BEMUTATÁSA ...............90 4.3.1. A szennyezőforrás feltárás eredményeinek bemutatása a Királyerdőhegységben...........................................................................................90 4.3.2. A szennyezőforrás feltárás eredményeinek bemutatása az alföldi területen ........................................................................................................... 118 4.3.3. A szennyezőforrás feltárás eredményeinek összefoglalása................... 139 4.4. A VÍZNYELŐK ÉS DOLINÁK FELMÉRÉSÉNEK BEMUTATÁSA ......................... 141 4.4.1. A vizsgálatok menete .......................................................................... 141 4.4.2. Felszínalatti vízgyűjtő karsztrendszerek, víznyelők és dolinák bemutatása ........................................................................................................... 141 4.5. TERMÉSZETI KÖRNYEZET ÉS EMBERI HATÁSOK ......................................... 146 4.5.1. Bányászat ........................................................................................... 147 4.5.2. Lakóterületek...................................................................................... 149 4.5.3. Erdőgazdálkodás................................................................................ 150 4.5.4. Állattartás .......................................................................................... 150 5.
TÉRINFORMATIKAI ADATBÁZIS FELÉPÍTÉSE, ADATSZOLGÁLTATÁS ............................................................................ 152 5.1. 5.2. 5.3.
6.
ADATGYŰJTÉS ......................................................................................... 152 A TÉRINFORMATIKAI ADATBÁZIS FELÉPÍTÉSE............................................ 152 A TÉRINFORMATIKAI ADATBÁZIS FELHASZNÁLÁSA ................................... 153
INTÉZKEDÉSI JAVASLATOK ................................................................ 154 6.1.
INTÉZKEDÉSI JAVASLATOK A FELSZÍN ALATTI VÍZ MENNYISÉGI VÉDELMÉNEK ÉRDEKÉBEN ............................................................................................. 155 6.1.1. Alapintézkedések ................................................................................ 155 6.1.2. Cselekvési program ............................................................................ 156 6.2. INTÉZKEDÉSI JAVASLATOK A FELSZÍN ALATTI VÍZ MINŐSÉGI VÉDELMÉNEK ÉRDEKÉBEN ............................................................................................. 156 6.2.1. Alapintézkedések ................................................................................ 156 6.2.2. Cselekvési program ............................................................................ 158 7.
KUTATÁSI JAVASLATOK....................................................................... 159
8.
IRODALOMJEGYZÉK.............................................................................. 164
5
TÉRKÉPEK 4.3.1-1. térkép 4.3.1-2. térkép 4.3.1-3. térkép 4.3.2-1. térkép 4.4-1. térkép
A vizsgált terület – Királyerdő hegység, Románia Vizsgált pontok és helyszínek – Királyerdő-hegység, Románia Kritikus helyszínek – Királyerdő-hegység, Románia A szennyezőforrások elhelyezkedése az Alföldön részletesen vizsgált területen Víznyelők és dolinák – Királyerdő-hegység, Románia
MELLÉKLETEK 3.6-1. melléklet 3.6-2. melléklet 4.3.1-1. melléklet 4.3.1-2. melléklet 4.3.1-3. melléklet 4.3.1-4. melléklet
4.3.2-1. melléklet 4.3.2-2. melléklet 4.3.2-3. melléklet 4.3.2-4. melléklet 4.3.2-5. melléklet 4.4-1. melléklet 4.4-2. melléklet
A VESZ és GP mérések alapján készült földtani szelvény Magyarország és Románia területén Az RMT és a VLF-R geofizikai mérések helyszínrajza A vizsgált pontok, helyszínek – Királyerdő-hegység, Románia Vízminták kémiai analitikai vizsgálatának eredményei – Királyerdőhegység, Románia Talaj- és üledékminták kémiai analitikai vizsgálatának eredményei – Királyerdő-hegység, Románia Vízminták kémiai analitikai vizsgálatának eredményei, felszín alatti vízgyűjtő karsztrendszerek szerint csoportosítva – Királyerdőhegység, Románia Szennyezőforrások összefoglaló táblázata az Alföldön részletesen vizsgált területen Szennyezőforrás feltárás – talaj- és vízvizsgálatok az Alföldön részletesen vizsgált területen Víz- és talajminták vizsgálati eredményeinek összesítése az Alföldön részletesen vizsgált területen Ivóvíztermelő kutak adatai az Alföldön részletesen vizsgált területen Termelt víz minősége a Hajdú-Bihari Önkormányzatok Vízmű Zrt. adatszolgáltatása alapján Felmért víznyelők és dolinák – Királyerdő-hegység, Románia A felmért víznyelők és dolinák fényképei – Királyerdő-hegység, Románia
TÁBLÁZATOK 3.1-1. táblázat 4.2-1. táblázat 4.3.1-1. táblázat 4.3.2-1. táblázat 4.3.2-2. táblázat 4.3.2-3. táblázat 4.3.2-4. táblázat
Felszín alatti víztestek állapotának összesített minősítése a 2-15. jelű, Berettyó vízgyűjtő Vízgyűjtő-gazdálkodási terve alapján Védett területek listája az Alföldön részletesen vizsgált területen A határértéket átlépő vízminták analitikai eredményeinek összefoglalása – Királyerdő-hegység, Románia Területhasználatok az Alföldön részletesen vizsgált területen Vízvizsgálati eredmény Nagyzomlin közkútjából Bedő diffúz szennyezőhatásának felmérése Kismarja diffúz szennyezőhatásának felmérése
6
4.3.2-5. táblázat 4.3.2-6. táblázat 4.3.2-7. táblázat 4.3.2-8. táblázat 4.3.2-9. táblázat 4.3.2-10. táblázat 4.3.2-11. táblázat 4.3.2-12. táblázat 4.3.2-13. táblázat 4.3.2-14. táblázat 4.3.2-15. táblázat 4.3.2-16. táblázat 4.3.2-17. táblázat 4.3.2-18. táblázat 4.3.2-19. táblázat 4.4-1. táblázat
A KM-7-T talajminta vizsgálati eredményei A KM-3-V vízminta általános vízkémiai laboratóriumi vizsgálati eredményei A KM-3-V vízminta toxikus fémtartalomra vonatkozó laboratóriumi vizsgálati eredményei A KM-4-V vízminta általános vízkémiai laboratóriumi vizsgálati eredményei A KM-4-V vízminta toxikus fémtartalomra vonatkozó laboratóriumi vizsgálati eredményei A KM-4-V vízminta TPH tartalomra vonatkozó laboratóriumi vizsgálati eredményei A sertéstelep kútjának vízvizsgálati eredményei – Mezőpeterd A KM-5-V vízminta általános vízkémiai laboratóriumi vizsgálati eredményei A KM-6-T talajminta vizsgálati eredményei A KM-8-V és KM-9-V vízminták általános vízkémiai laboratóriumi vizsgálati eredményei A KM-8-V vízminta TPH tartalomra vonatkozó laboratóriumi vizsgálati eredményei A KM-10-V vízminta általános vízkémiai laboratóriumi vizsgálatok eredményei A KM-10-V vízminta TPH tartalomra vonatkozó laboratóriumi vizsgálati eredményei A KM-11-V vízminta általános vízkémiai laboratóriumi vizsgálati eredményei A KM-12-V vízminta általános vízkémiai laboratóriumi vizsgálati eredményei A vizsgált felszín alatti vízgyűjtő karsztrendszerek – Királyerdőhegység, Románia
ÁBRÁK 3.1-1. ábra 3.1-2. ábra 3.1-3. ábra 3.3-1. ábra 3.3-2. ábra 3.3-3. ábra 3.3-4. ábra 3.3-5. ábra 3.4-1. ábra 3.4-2. ábra 3.4-3.ábra 3.4-4. ábra 3.5-1. ábra 3.5-2. ábra
Az előzetesen lehatárolt víztestek és a kutatási terület kiterjedése A porózus vízáteresztő rétegek kifejlődése a ROCR01 talajvíztestben A ROCR07 közepes mélységű felszín alatti víztest Forrásból történő vízmintavétel, helyszíni vizsgálatok A Királyerdő-hegység hidrogeológiai térképe A Réz-hegységben vett minták Piper-diagramja A Béli-hegységben vett minták Piper-diagramja A Királyerdő-hegységben vett minták Piper-diagramja Kút vízmintavétel és helyszíni vizsgálatok A magyarországi vízminták Piper-diagramja A romániai vízminták Piper-diagramja A vizsgált kutakban előforduló arzén Adathalmaz ábrázolása négy dimenzióban (Kovács, 2007) A becsült beszivárgás (I. faktor) súlyainak térképe 7
3.5-3. ábra 3.5-4. ábra 3.5-5. ábra 3.7-1. ábra 3.7-2. ábra
3.7-3. ábra
3.8-1. ábra
3.8-2. ábra 3.8-3. ábra 3.8-4. ábra 3.8-5. ábra 3.8-6. ábra 3.8-7. ábra 3.8-8. ábra 3.8-9. ábra 3.8-10. ábra 3.8-11. ábra 3.8-11. ábra 3.8-12. ábra 3.8-13. ábra 3.8-14. ábra 3.8-15. ábra 3.8-16. ábra 3.8-17. ábra 3.8-18. ábra 3.8-19. ábra 4.1-1. ábra 4.1-2. ábra 4.2-1. ábra 4.2-2. ábra 4.2-3. ábra 4.3.1-1. ábra 4.3.1-2. ábra 4.3.1-3. ábra 4.3.1-4. ábra
A lefelé irányuló vízforgalom (II. faktor) súlyainak térképe A mintavételi pontok térbeli elhelyezkedése Az egyes csoportok térbeli elhelyezkedése A karsztérzékenységi kutatási terület elhelyezkedése A Királyerdő-hegység területére készült optimista becslésű karsztérzékenységi COP térkép a potenciális szennyezőforrások feltüntetésével A Királyerdő-hegység területére készült pesszimista becslésű karsztérzékenységi COP térkép a potenciális szennyezőforrások feltüntetésével A projekt keretében modellezett mintaterületek és a regionális modell határai Alföldi modell – A 3. réteg vízszint térképe Alföldi modell – A 4. réteg vízszint térképe Alföldi modell – Az 5. réteg vízszint térképe Alföldi modell – A 6. réteg vízszint térképe A vízműkutak (21 db) által leginkább termelt 7. réteg (-110 és -270 mBf között) vízszint térképe A modellezés alapján készült vízáramlás képe a 7. rétegben Nagyvárad–Félix-fürdő – A modell által számolt hidrosztatikai értékek Nagyvárad–Félix-fürdő – A modell által számolt vízszint értékek az 1-es és 4-es modellrétegben Királyerdő – A modell által számolt hidrosztatikai értékek Királyerdő – A modell által számolt vízszint értékek az 1-es és 4-es modellrétegben Királyerdő – Nitrát-ion koncentrációja az 1-es és 4-es modellrétegben 1 év után Királyerdő – Nitrát-ion koncentrációja az 1-es és 4-es modellrétegben 10 év után Regionális modell – A modell által számolt hidrosztatikai értékek Regionális modell – A modell által számolt vízszint értékek az 1-es modellrétegben Regionális modell – A modell által számolt vízszint értékek az 1-es modellrétegben Területhasználat a részletesen vizsgált alföldi területen Területhasználat a Királyerdő részletesen vizsgált területén A vizsgált területen található Sebes-Körös-szoros – Királyerdő Natura 2000 területek A TIKÖVIZIG területén található védett területek Védett területek a Magyarországon részletesen vizsgált területen Bălnaca Groşi felhagyott hőálló-agyag bánya területe (PC 202) Bălnaca Groşi – állattartás (PC 203)
8
4.3.1-5. ábra 4.3.1-6. ábra 4.3.1-7. ábra 4.3.1-8. ábra 4.3.1-9. ábra 4.3.1-10. ábra 4.3.1-11. ábra 4.3.1-12. ábra 4.3.1-13. ábra 4.3.1-14. ábra 4.3.1-15. ábra 4.3.1-16. ábra 4.3.1-17. ábra 4.3.1-18. ábra 4.3.1-19. ábra 4.3.1-20. ábra 4.3.1-21. ábra 4.3.1-22. ábra 4.3.1-23. ábra 4.3.1-24. ábra 4.3.1-25. ábra 4.3.1-26. ábra 4.3.1-27. ábra 4.3.1-28. ábra 4.3.1-29. ábra 4.3.1-30. ábra 4.3.1-31. ábra 4.3.2-1. ábra 4.3.2-2. ábra 4.3.2-3. ábra 4.3.2-4. ábra 4.3.2-5. ábra 4.3.2-6. ábra 4.3.2-7. ábra 4.3.2-8. ábra 4.4-1. ábra
Bălnaca Groşi – forrás (PC 204) Bălnaca Groşi – bányajárat (PC 205) Cornet – felhagyott bánya (PC 100) Dealul Dumbravii – működő hőálló-agyag bánya (PC 223) Dealul Dumbrăvii – Recea – felhagyott hőálló-agyag bánya (PC 224, 225) Potriva-barlang – hulladék felhalmozódás (PC 106) Trágyatárolás a Gálosházi-barlang bejárata fölött Gálosházi-barlang bejárata (PC 228) Gálosházi-barlang Groapa Motiului karsztforrás (PC 235) Iovului-barlang – illegális hulladék lerakás (PC 112) Cociului-barlang – illegális hulladék lerakás (PC 113) Ponoara – lakóház mellett tárolt trágya (PC 118) Ponoara – dolinában felhalmozott trágya (PC 114) Ponoara – illegális hulladék elhelyezés (PC 120) Tomnatic – illegális hulladéklerakás Ţiganiştei-barlang – illegális hulladéklerakás A vizsgált kukorica tábla Hencida határában A terményszárító és a raktár épületek Biharkeresztesnél A sertés telep bejárata az Uniós pályázatot hirdető táblával Mezőpeterden Az istálló belülről – Hencida Gépműhely – Hencida Kossuth Mgtsz telephelye – Nagykereki Veszélyes anyag tároló – Nagykereki Istálló bejárata – Nagykereki A vizsgált felszín alatti vízgyűjtő karsztrendszerek – Királyerdőhegység, Románia
9
1.
Vezetői összefoglaló
A Tiszántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (TIKÖVIZIG) és a Bihor Megyei Tanács a Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 keretében a „Kutatási program a Körös-medence Bihar-Bihor területén, a határon átnyúló felszínalatti víztest hidrogeológiai viszonyainak, állapotának megismerésére” című, HURO/0801/047 regisztrációs számú, közös román-magyar projekt megvalósítására nyert támogatást. A projekt vezető partnere, és magyar oldali kedvezményezettje a TIKÖVIZIG, míg a román oldalon a kedvezményezett a Bihor Megyei Tanács. A kutatási program végrehajtására kiírt közbeszerzési pályázatot a KSzI – Geogold Konzorcium nyerte el. A kutatás átfogó célja a román-magyar határral metszett, a Körösök, illetve a Berettyó részvízgyűjtő-területén lehatárolt GWBs RO HU felszínalatti víztesthez kapcsolódó alapvető geológiai, hidrogeológiai, hidraulikai, kémiai és környezeti összefüggésekre vonatkozó ismeretek bővítése és pontosítása, melyek a víztestnek a TIKÖVIZIG és a romániai Bihor megye illetékességi területére eső része jó állapotának eléréséhez és fenntartásához szükségesek. Továbbá ezek tükrében olyan intézkedési terv kidolgozása, amely hozzájárul a víztest jó állapotának fenntartásához, vízgazdálkodási tervének bővítéséhez. Ennek elérése érdekében az alábbi részcélokat tűztük ki: -
A vizsgálat tárgyát képező, határon átnyúló holocén, pleisztocén, illetve pannon víztestek hidrogeológiai, hidraulikai viszonyainak pontosítása kijelölt, jellemző modellterületeken hidrodinamikai modellezéssel valamint regionális modell készítéssel;
-
A vizsgált víztesteken az eltérő tulajdonságú területek, hidrológiai tájegységek lehatárolása, valamint az ezeket kialakító háttértényezők meghatározása, pontosítása vízkémiai jellemzők matematikai értékelésével (klaszteranalízis);
-
A terület talajvízjárását befolyásoló háttértényezők feltárása, ezen háttértényezők időbeli alakulásának és a megfigyelési pontokban ezek súlytényezőinek meghatározása (dinamikus faktoranalízis);
-
A karsztterületek kiemelt vizsgálatával a karsztvíztest szerepének a pontosítása a felszín alatti vízkészletek tekintetében; a legérzékenyebb karsztterületek azonosítása;
-
A felszín alatti vizet veszélyeztető felszíni szennyező hatások feltárása a projektterület két jellemző területén, szennyezőforrás-feltárás keretében;
-
A víztestek jelenlegi jó állapotának fenntartásához szükséges legfőbb intézkedések meghatározása.
A projekt megvalósítása keretében az alábbi feladatokat végeztük el: w Állapotfelmérés, archív információk begyűjtése w Forrás- és kútvizsgálatok (helyszíni és laboratóriumi vizsgálatok) w Vízvizsgálatok geomatematikai módszerrel történő feldolgozása, értékelése § Dinamikus faktoranalízis § Klaszteranalízis 10
w w w w w w w
Szennyezőforrás feltárás Víznyelők és dolinák helyszíni vizsgálata Geofizikai vizsgálatok Karsztérzékenységi vizsgálatok Hidrodinamikai modellezés Térinformatikai adatbázis felépítése Kutatási jelentés készítése
A Kutatási jelentés alapját a projekt keretében elkészített részjelentések képezték. A Kutatási jelentés terjedelmi okok miatt nem tartalmazza teljes egészében a részjelentések tartalmát, készítése során a köztes jelentések megállapításainak összefoglalására, szintézisére törekedtünk. A részletes mintaterületi vizsgálatok Magyarországon Hajdú-Bihar megye délkeleti, határmenti részére koncentrálódtak; Romániában elsősorban a Királyerdő-hegység területére, kisebb mértékben a Réz-hegységre és a Béli-hegységre terjedtek ki. A projekt megvalósítása során alapvető célkitűzéseink teljesültek. Sikerült a víztestek közötti áramlási összefüggéseket igazolni, regionális be- és kiáramlási területeket meghatározni, a lokális be- és kiáramlási területek jelentőségét igazolni, regionális és helyi áramlási irányokat kirajzolni. Mindezek az eredmények nem csak a víztestek hidrogeológiai viszonyainak pontosabb meghatározását eredményezték, hanem a víztestek állapotmegőrzése szempontjából alapvetően fontos információkhoz jutottunk. Ezek az ismeretek meghatározzák az egyes területek, térségek felszín alatti vízminőségvédelmi szempontból való érzékenységét. A karsztterületek vizsgálata és modellezése eredményeképpen kirajzolódott a legintenzívebb beáramlási terület, a felszín alatti víztestek kapcsolata. Az eddigi ismereteket megerősítve látható a vizsgált felszín alatti víztestek mennyiségi és minőségi alakulása szempontjából a beáramlási karsztterületek, azon belül is a Királyerdő kiemelkedő szerepe. A karsztérzékenységi vizsgálattal a Királyerdő vizsgált karsztterületein belül a szélsőségesen érzékeny területeket azonosítottuk. Ezek a vizsgálatok jó alapot adnak a védelmi prioritások felállítására, a legsérülékenyebb területek elsőbbségének biztosítására. A szélsőségesen érzékeny területek azonosítása mellett az érzékeny zóna alakulása is kiindulási alapja a további vizsgálatoknak. Az elvégzett vizsgálatok térségi volta miatt a kapott eredmények további pontosításra szorulnak, mégis jó kiindulási alapnak tekinthetők, az eredmények felhasználhatóak jelen formájukban is. A kapott eredmények alapján intézkedési javaslatokat tettünk, melyeket az alábbiakban foglalunk össze: -
Monitor hálózat kiépítése a legfontosabb beáramlási területek (Királyerdő-, Réz- és Bélihegység) vízháztartásban betöltött szerepének meghatározása érdekében. Csapadékviszonyok, hozamok változásainak mérése.
-
A beáramlási területek és a beszivárgási viszonyok további pontosítása.
-
A karsztérzékenységi vizsgálatok pontosítása, a magas érzékenységű területek meghatározása azok célzott védelmének kialakítása érdekében. A beáramlási és az érzékeny területek kijelölése, jogszabályi védelme.
-
Az érzékeny karsztterületeken az eredeti növénytakaró megőrzése vagy visszaállítása.
-
A vízrendszerek összefüggéseinek pontosítására irányuló vizsgálatok végzése a karszttérség vízáramlási viszonyainak pontosabb meghatározása érdekében.
11
-
A magas érzékenységű karsztterületeken elhelyezkedő jelenlegi lakóterületek szennyvíz-, csapadékvíz elvezetésének, kezelésének, hulladék gyűjtésének, elhelyezésének ártalommentes megoldása.
-
Engedély nélküli vízkivételek, vízhasználatok megszüntetése, fennmaradásuk megfelelő műszaki színvonal elérése mellett való engedélyezése.
-
A meglévő szennyezések feltárása ismétlő mérésekkel, szennyezésfeltárás módszereivel, intézkedések kidolgozása, a magas érzékenységű karsztterületeken lévők előnyben részesítésével. A feltárt szennyezések felszámolása.
-
Vizsgálati program indítása a felszíni és felszín alatti víz mennyiségi vagy minőségi viszonyai következtében veszélyeztetett élőhelyek azonosítására.
-
Jogszabályalkotás – az azonosított értékes vizes élőhelyek és az azokat tápláló vízfolyások, források, az ökológiai vízkészlet jogszabályi védelme.
-
A karsztterületeken tervezett fejlesztések esetében az engedélyeztetés kötelezően előírt eleme legyen a felszín alatti vízvédelemre való hatás vizsgálata.
-
Víztermelő kutak kútdokumentáció pótlása, vízszintmérés, vízmintavétel műszaki lehetőségének megteremtése, folyamatos vízszintmérő betelepítése.
-
A karsztterületeken a szántóföldi növénytermesztés jelenlegi arányának megtartása, a gyepek fenntartása, az állattartás jelenlegi rendszerének (legeltetéses állattartás) megtartása.
-
A magas érzékenységű karsztterületeken beruházásainak kiemelt támogatása.
-
Az erdők természetvédelmi, erózió védelmi, vízmegtartó szerepének figyelembe vételével véderdők kijelölése.
-
Forrásfoglalások felülvizsgálata, források kitakarítása, közvetlen védelmük biztosítása.
-
A fenti intézkedések megvalósítása érdekében pályázati lehetőségek megteremtése, az ilyen irányú projektek prioritásának biztosítása.
végzett
állattartás
környezetvédelmi
Az általunk végzett vizsgálatok eredményei alapján kirajzolódtak azok a kérdéskörök, melyek pontosítása a védelem szempontjából igen lényeges, jelentős gyakorlati haszonnal jár. Az általunk legfontosabbnak tartott kutatási programokra, vizsgálatokra az alábbiakban teszünk javaslatokat: •
A forrásvizsgálatok során esetenként jelentkező anomáliák felderítése, hosszabb időintervallumban végzett folyamatos vizsgálatok segítségével.
•
Átlátható vízszint- és vízminőség-monitoring rendszer kialakítása, a jelenleg igen szűk vizsgálati kör kiterjesztése a romániai területen.
•
A magyar oldalon részletesebb dinamikus faktoranalízis vizsgálat elvégzése, a veszélyeztetett területek határvonalának pontosítása érdekében. A számítások elvégzése a román oldalon is feltétlenül szükséges.
•
A geofizikai vizsgálatok folytatása, és kiterjesztése a Királyerdő területén.
•
A Királyerdő karsztérzékenységi vizsgálatainak pontosítása, ennek érdekében: o pontosabb földtani és talajtani térképek előállítása a területről; 12
o az eltemetett potenciális beszivárgási területek (pl. dolinák, repedések, vetők) pontosítása geofizikai módszerek segítségével; o a terület hidrogeológiai ismereteinek pontosítása, ennek érdekében monitoring rendszerek kialakítása a felszínen és a felszín alatt is, a csapadék viszonyok megismerésének céljából, illetve a források, víznyelők hozamának időbeli változásainak regisztrálása; o a területen található potenciális szennyezőanyagok feltérképezése, kivizsgálása, alapot nyújtva a későbbi transzportmodellezések számára. •
A hidrogeológiai modellezés pontosítása érdekében szükséges további kutatások: o a karsztos királyerdei területen a csapadékeloszlással egyidejűleg a nagyobb vízfolyások, források, víznyelők hozamának, valamint a kémiai paraméterek és a vízszint változásának mérése legalább egy hidrológiai cikluson keresztül, a karsztrendszerbe beáramló, illetve onnan kiáramló, valamint a mélykarsztba kerülő víz mennyiségének megállapítása érdekében; o hasonló vizsgálatok végzése Nagyvárad–Félix-fürdő térségében is, kiegészítve a pleisztocén-pannon rétegekre szűrőzött termelőkutak vízszint- és vízhozam-változásainak műszeres mérésével; o a földtani modell pontosítása érdekében további részletesebb és nagyobb számú geofizikai vizsgálatok végzése elsősorban a repedezettség fokának, fő irányának meghatározására, a mezozoós mészkövek és a pannon üledékek pontos határának kimérésére.
13
2.
Előzmények
A Tiszántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (továbbiakban TIKÖVIZIG) (Debrecen) és a Bihar Megyei Tanács 2009. évben a Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 keretében támogatást nyert „Kutatási program a Körösmedence Bihar-Bihor területén, a határon átnyúló felszínalatti víztest hidrogeológiai viszonyainak, állapotának megismerésére” címmel (regisztrációs szám: HU-RO/0801/047). A kutatás célja a magyar-román határ két oldalán elhelyezkedő, a Körös-medencében lehatárolt GWBs RO HU felszínalatti víztestnek a TIKÖVIZIG és a romániai Bihor megye illetékességi területére eső, a Berettyó és a Sebes-Körös vízgyűjtőterületét magába foglaló rész jó állapotának eléréséhez szükséges alapvető geológiai és környezeti összefüggések megismerése, azoknak a módszereknek kidolgozása és demonstrálása, amelyek révén a határokon átnyúló felszín alatti vizek jó állapota hatékonyan elérhető, illetve fenntartható. A TIKÖVIZIG, mint a projekt vezető partnere közbeszerzési pályázatot írt ki a kutatási program végrehajtására, amelyet konzorciumunk, a KSZI – Geogold Konzorcium nyert el. A projekt megvalósítása keretében az alábbi feladatokat végeztük el: w Állapotfelmérés, archív információk begyűjtése w Forrás- és kútvizsgálatok (helyszíni és laboratóriumi vizsgálatok) w Vízvizsgálatok geomatematikai módszerrel történő feldolgozása, értékelése § Dinamikus faktoranalízis § Klaszteranalízis w Szennyezőforrás feltárás w Víznyelők és dolinák helyszíni vizsgálata w Geofizikai vizsgálatok w Karsztérzékenységi vizsgálatok w Hidrodinamikai modellezés w Térinformatikai adatbázis felépítése A feladat részét képezi a projekt lezárásaként egy egységes, a határ két oldalára vonatkozó magyar és román nyelvű kutatási jelentés készítése. Jelen jelentésben összegezzük az elvégzett munkarészeket és az azokhoz kapcsolódó vizsgálati eredményeket, az állapot értékelését, valamint a felszín alatti víz jó állapotban tartásához szükséges intézkedési javaslatokat. A jelentés végén a projektben elért eredmények alapján további kutatási javaslatokat fogalmazunk meg. A projekt megvalósítása során segítséget nyújtottak: Tiszántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Román Nemzeti Vízügyi Igazgatóság (Administraţia Naţională „Apele Române”), Kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvári Amatőr Barlangkutató Klub (CSA Cluj), a nagyváradi barlangkutató egyesület (Clubul de Speologie Cristal), a Bihor Megyei Tanács, a vizsgált területek helyi önkormányzatai és polgármesteri hivatalai, valamint a helyi lakosok. Segítségüket ezúton is köszönjük. 14
3.
Víztestek
3.1. Víztestek bemutatása – jelenlegi ismeretek (HU-RO) A kutatás célját képező magyar-román határral metszett, mindkét országban előzetesen lehatárolt (földtani, vízföldtani, minőségi és mennyiségi paraméterek alapján) pleisztocénpannon korú felszínalatti víztestek a következők: 1
Magyarországon a sekély porózus (sp), illetve porózus (p) kategóriába eső a) Nyírség déli része, Hajdúság sp. 2.6.1, p.2.6.1 b) Hortobágy, Nagykunság, Bihar északi rész sp. 2.6.2, p.2.6.2 c) Körös-vidék, Sárrét sp. 2.12.2, p. 2.12.2
2
Romániában a sekély porózus, porózus, illetve karsztos kategóriába eső a) ROCR01 Oradea - sekélyporózus b) ROCR06, Valea liu Mihai - porózus c) ROCR07, Crişuri - porózus d) ROCR08, Arad-Oradea-Satu Mare – porózus
A vizsgálatok kiegészítése végett, a beáramlási karsztos terület és a porózus víztestek közötti kapcsolat megvilágítására, a projekt érintette még a nem határmenti kiterjedésű: e) ROCR02, Zece Hotare – karsztos, repedezett A kutatási terület a magyarországi TIKÖVIZIG és a romániai Bihor megye illetékességi területeire eső területrészeket foglalja magába (3.1-1. ábra).
15
3.1-1. ábra: Az előzetesen lehatárolt víztestek és a kutatási terület kiterjedése A felszínalatti víztestek lehatárolásának és jellemzésének módszertana a Víz Keretirányelv hatályba lépését követően fokozatosan fejlődött ki. Magyarországon az előzetes lehatárolás 2004. december 22-én készült el, az ezt követő felülvizsgálat során a víztestek végleges kijelölése 2007. december 22-i határidővel történt meg. A magyar módszertan legfontosabb elemeit „a felszín alatti vizek vizsgálatának egyes szabályairól” szóló 30/2004 (XII. 30.) KvVM rendelet határozza meg.
16
Romániában a felszínalatti víztestek jellemzése 2004-ben kezdődött és 2008-ban vált véglegessé. A felszín alatti víztestek fő lehatárolási szempontjai a geológia, hidrodinamika (vízgyűjtőterületek és áramlási rendszerek), valamint a víztestek mennyiségi és minőségi jellemzői. Magyarországon földtani szempontból háromféle vízföldtani főtípus különítettek el: medencebeli, uralkodóan porózus vízadók a törmelékes üledékes kőzetekben; karsztos víztestek, csak a triász korú dolomit és mészkő közé sorolható karbonátos kőzetekben, illetve a hegyvidéki területek vegyes összetételű kőzeteiben (kivéve az előbbi). A felszín közelében kijelölt víztestek felső határa a terepfelszínhez legközelebb található vízfelszín. A felszín alatti víztestek alsó határát pedig a már nem vizet, hanem szénhidrogéneket tároló kőzetek, vagy az úgynevezett „medence aljzat”, illetve alaphegység képezi. Romániában csak a gazdasági jelentőséggel rendelkező víztesteket határolták le (amelyekből naponta több mint 10m3 vizet termelnek ki). A földtani felosztás itt is hasonló, azonban itt a porózus vízadók mellett nem különítik el a karsztos vízadókat, hanem a karsztosrepedezett kőzeteket egy kategóriába sorolják. A porózus víztestek (medencebeli, dombvidéki) és a hegyvidéki víztestek esetében a következő lehatárolási szempont az érzékenység: sekély (hagyományosan ún. „talajvíz”) és nem sekély (réteg és hasadékos vizek). A sekély víztestek érzékenysége hangsúlyosabb, mert erőteljes meteorológiai hatás alatt állnak, közvetlen kapcsolatban vannak a felszíni vizekkel és az emberi hatásoknak közvetlenül ki vannak téve. A Víz Keretirányelv szerint a felszín alatti víztesteket a felszíni vízgyűjtőkhöz kell rendelni. Ennek eredményeképpen a porózus és a hegyvidéki (sekély, réteg és hasadékos) víztesteknél általában a felszíni vizek vízválasztói, míg a karsztos víztesteknél a nagyobb forrásokhoz köthető felszín alatti vízgyűjtő határ jelenti a további felosztást. Az áramlási rendszerek szerinti lehatárolási szempont egyedül a porózus víztesteknél alkalmazható, ezáltal a beáramlási és megcsapolási területek szétválasztása történik meg, mely szerint elkülöníthetőek: leáramlási, feláramlási és vegyes áramlási rendszerű területek. Mindkét ország területén 2010-re a vízügyi igazgatóságok összeállították a Víz Keretirányelv nemzeti „leképezéseként” a vízgyűjtő-gazdálkodási terveket. Ennek keretében határolták le a felszínalatti víztesteket is, külön-külön Romániában és Magyarországon. Jelen fejezetben a vizsgált víztestek földtani és vízföldtani jellemzését, jelenlegi állapotának minősítését az ezekben meghatározottak alapján ismertetjük: Magyarországon 2-15. jelű, Berettyó vízgyűjtőjének, Romániában pedig a Körösök vízgyűjtőterületének vízgyűjtőgazdálkodási terve (Planul de gospodărire integrată a calităţii si cantităţii apei din bazinul hidrografic Crişuri) szerint. A víztestek kijelölése igen alapos és megfontolt munkát igényelt, miközben a vizekkel kapcsolatos ismeretek sok esetben hiányosak, a részlegesen kiépített monitoring hálózatok és az értékelések módszertani hiányosságai miatt. A kutatási területen a fent említett víztestek határon átnyúlóként lettek definiálva. Kivételt képez a ROCR02, Zece Hotare nevű romániai karsztvíztest, aminek bevonását a későbbiekben részletezett kutatási célok indokolják. Ugyancsak nincs határon átnyúlónak nyilvánítva Romániában a ROCR08, Arad-Oradea-Satu Mare elnevezésű, késő pannon korú porózus víztest sem, amit mégis annak tekintünk, mert litosztratigráfiailag azonos képződmények építik fel, a határ mindkét oldalán megtalálható Pannon-medencében felhalmozódott összletek, ezt a későbbiekben a regionális modell segítségével is kimutatjuk. 17
3.1.1. Magyarországi víztestek A porózus víztestek Magyarország legnagyobb kiterjedésű, hidraulikailag összefüggő felszín alatti víztest-csoportjai. Alsó határát a paleozoós, mezozoós alaphegység alkotja, bár vastagságának megállapításakor annak esetleg víznyerésre alkalmas felső néhány 10 m-es repedezett zónáját is figyelembe vették. Peremét (a hegyvidéki víztest-csoporttal közös határát) az alsó- és felső- pannon határ felszíni metszése adja. A talaj- és rétegvíztestek horizontális kiterjedése egybeesik, a talajvíztartók vertikális mérete kb. 30 m átlagosan. A rétegvíztestek a talajvíztartó aljától a 30 Co-os vizet adó rétegekig helyezkednek el. Ez a Berettyó alegységben kb. 400 m körül van. 3.1.1.1.
Nyírség déli része, Hajdúság HU_sp.2.6.1 és p.2.6.1
Földtan Az sp.2.6.1 jelű talajvíztest és a p.2.6.1 rétegvíztest határai egybeesnek. A víztestek Magyarország keleti részén találhatóak, L-alakú, dél felé szélesedő, a Nyírség keleti peremét és a Hajdúságot foglalják magukba. Északról a Tisza, keletről a Nyírség és román-magyar határ, nyugatról és délről a Hortobágy síkja határolja ezeket. Az előzetes lehatárolások alapján a víztestcsoport a határon túl a ROCR01 sekély, illetve ROCR06 rétegvíztestekben folytatódik. A földtani felépítése nem egységes. Debrecen-Karcag vonalában, a vízgyűjtő közepén húzódik a Kárpát-medence kialakulásában meghatározó jelentőségű nagyszerkezeti övek egyike, az alföldi középvonal, amely már a variszkuszi orogén fázis idején is fontos szerepet töltött be, és amely később minden kéregszerkezeti változás idején aktív mozgások színhelye volt. Az alföldi középvonal magas- és mély részmedencékre osztja az Alföldet, így a víztest területén lévő vízgyűjtőkön is több pannon illetve negyedkori részmedence található. A víztestcsoportot alkotó negyedidőszaki képződmények a folyóvízi, összetett homokos meder-, övzátony-, és ártéri fáciesek. A negyedidőszaki képződmények bázisa a felszíntől számítva 65-260 méterre tehető. A negyedidőszak bázisát rendszerint homokos mederfáciesek jelentik, 10-90 méter vastagságban. Kivételt Hajdúböszörmény, Hajdúsámson, Debrecen környéke jelenti. Itt homokos mederüledékek egyáltalán nem fordulnak elő. Ugyanezen típusú képződmények – az előbb említettek kivételével – a rétegsorok középső és felső részén is előfordulhatnak legalább 15-40 méteres vastagságban. A víztestcsomag területén a késő-pannon Nagyalföldi Formációt övzátony- és ártéri fáciesek (homokos-agyagos, agyagos) alkotják. A fedő negyedidőszaki üledékekkel való érintkezés mindenhol diszkordáns. A kifejlődés vastagsága változó, maximum 100 méter, lefutása nem minden esetben párhuzamos a pleisztocén aljzat lefutásával. Debrecentől a hajdúszoboszlói antiklinális irányában (HU_2.6.2 víztest felé), annak szárnyára rálapolódik. A pliocén képződmények alatt – ahol fúrások feltárták (Debrecen, Hajdúböszörmény, Hajdúdorog) – az Újfalui és Zagyvai Formációk adják a pannon képződmények tetejét maximum 280 m vastagságban. Anyagát homokos övzátony és kőzetlisztes, víz alatti delta síkság fáciesek váltakozása adja. A formáció jelentős vastagságú (max. 400 m), elterjedése Hajdúböszörménytől Debrecen, Mikepércs (a Derecskei-árok északi peremének) irányában található, azonban itt a Zagyvai Formációval összefogazódik, üledékeiket nem sikerült elkülöníteni egymástól.
18
Szerkezetileg két elem tűnik ki markánsan a víztest területén: -
A terület középső részén a Hajdúböszörmény és Hajdúböszörmény – Debrecen közötti terület alatt – egy feltehetően ÉK-DNy-i csapású hátság/enyhe antiform jelenik meg, amelynek tetején a negyedidőszaki képződmények kivékonyodnak 130-140 méterre. Ugyanakkor morfológiailag ez a Hajdúsági terület legmagasabb területe (Bodaszőlő térsége), amely fiatal, pleisztocén végi kiemelkedésre utalhat.
-
A terület délkeleti peremén Fülöp - Nyírábrány, Nyíradony – Nyíracsád környékén (a Derecskei-árok délkeleti peremével azonosak) a pleisztocén/pliocén határ meredek, 100 méteres emelkedése tapasztalható. A pleisztocén bázisképződmények a medence belseje (ÉNy) felé kivastagodnak, amely a peremek üledékképződésével egyidejű, relatív kiemelkedésre utal Vízföldtan
A Nyírség területe vízföldtani szempontból jelentős beszivárgási terület, negatív nyomásgradiensű. Nyírlugos környékén a legerősebb a leáramlás, a Nyírség szélén a leggyengébb. Helyi feláramlási zónák szinte mindenhol előfordulnak, felszíni megjelenési formájuk kisebb tavak illetve mocsaras, lápos mezők. A felszínalatti vizek áramlási iránya a Dél-Nyírségben zömében ÉK-DNy. Az országhatár környékén már sok helyen találunk K-i irányú áramlásokat is. A talajvíz átlagos mélysége a nyírségi völgyekben 1-2 m-rel, ugyanakkor a dombok alatt 4-8 m-rel áll a víztükör a felszín alatt. A Nyírség területén a jellemző vízadók az alsó-pleisztocénben találhatók, de sok helyen jó minőségű vízadó homokszintek vannak a felső-pliocénben és a felső-pannonban is. A negyedidőszaki képződmények a pleisztocén folyóvízi üledékek általában jó vízadók, jó vízvezető képességűek, horizontálisan is és vertikálisan is mintegy 50%-ra tehető a gyakorisága a víztesten belül. Ezen képződmények közé települt az övzátony és az ártéri fácies, melyek félig áteresztők a bennük található kőzetlisztes agyag, agyag rétegek miatt, melyek a negyedidőszaki képződmények vertikális vízvezető képességét rontják (20 %). A Nagyalföldi Formáció félig áteresztő, vízvezető képessége horizontálisan a benne található kőzetliszt, homok, agyag, kavicsrétegek, agyagos és agyag-homok rétegek sűrű váltakozásából álló ártéri üledékek miatt gyenge. A vertikális vízvezető képessége szintén gyengének mondható. Gyakorisága 10 %. E képződmények alatt található Zagyvai Formáció félig áteresztő, horizontális vízvezető képessége gyenge, vertikális vízvezető képessége a víztest szempontjából szintén gyenge (10%). A Zagyvai Formáció és az Újfalui Homokkő Formáció együttes megléte félig áteresztő réteget alkot, melyek azonban a víztest vízvezető képességét a fölötte található Zagyvai Formációval együttesen befolyásolják. A víztest 40%-a regionálisan jó és 60%-a regionálisan rossz vízvezető képességű hidrosztratigráfiai egységekből áll.
19
A felszínalatti vizek minősége Az általános sokéves megfigyelések alapján megállapították, hogy a nyírségi talajvíz jellemző sója a kalcium-hidrogénkarbonát, emellett némi magnézium-hidrogénkarbonátot tartalmazhat. A pleisztocén vízadókban a vizek minősége vas, mangán és ammónia tartalom miatt kifogásolható, a mélyebb rétegekben ezekhez a komponensekhez felsorakozik az arzén, bór és szerves anyag is (KOI). 3.1.1.2.
Hortobágy, Nagykunság, Bihar északi rész, HU_sp. 2.6.2 és p.2.6.2
Földtan A víztestcsoport Magyarország keleti részén található, L-alakú, a Hortobágyot foglalja magába. Északról a Tisza, nyugatról a Nagykunság, délről a Nagy-Sárrét és a Berettyó, keletről a mai magyar-román határ határolja. A talajvíztest és rétegvíztest határai egybeesnek. Az előzetes lehatárolások alapján a víztestcsoport a határon túl a ROCR01 sekély, illetve ROCR06 rétegvíztestekben folytatódik. A Hortobágy területének földtani fejlődéstörténetét alapvetően befolyásolta térbeli elhelyezkedése, hogy a nyírségi, az észak-alföldi hordalékkúp és a folyók lefutását meghatározó dél-jászsági, Sajó-torkolati, nyírségi, körös-medencebeli süllyedékterületek között terül el. Sajátos geológiai helyzete miatt a durvább, homokos, kavicsos üledékek a táj peremén halmozódtak fel, míg a belső területeken elsősorban finomszemű agyagos, iszapos üledékek rakódtak le. A víztestet alkotó negyedidőszaki képződmények a folyóvízi, összetett, homokos meder, övzátony-, ártéri fáciesek. A negyedidőszaki képződmények bázisa a felszíntől számítva 115400 méterre tehető. Legsekélyebben a víztest középső részén, Hajdúszoboszló és Balmazújváros térségében és a víztest északi határán Tiszavasváritól északnyugatra, legmélyebben Báránd Sárrétudvardi környékén található. A víztest belső részét zömmel övzátony- és ártéri fáciesek 10-100 méter vastagságú váltakozása adja. Az övzátony fáciesnek kivételesen vastag (200 m) kifejlődése észlelhető Püspökladány térségében. A negyedidőszak bázisát rendszerint homokos meder fáciesek vagy övzátony fáciesek adják, 10-50 méter vastagságban. Általában a kiemeltebb helyzetű területek bázisát előbbiek (pl.: Tiszavasvári, Nádudvar), az árkok alján utóbbiak (pl.: SárrétudvardiBáránd) alkotják. A homokos mederüledékek elszórtan a rétegsorok középső és felső részén is előfordulhatnak 10-50 méteres vastagságban. A víztestcsomag területén a késő-pannon Nagyalföldi Formációt övzátony és ártéri fáciesek (homokos agyagos, agyagos) alkotják. A fedő negyedidőszaki üledékekkel való érintkezésük mindenhol diszkordáns. A kifejlődés vastagsága változó, maximum 110 méter, lefutása nem minden esetben párhuzamos a pleisztocén aljzat morfológiájával. Pl.: Debrecen és Püspökladány felől a közöttük lévő hajdúszoboszlói antiklinális szárnyaira mindkét irányból rálapolódik. A formáció jelentős vastagságú (max. 400 m) elterjedése a Hajdúböszörmény-Debrecen felől (ld. HU-p.2.6.1. víztest) DK-re Sáránd - Konyár felé – a Derecskei-árok belseje felé – haladva található. Azonban itt a Nagyalföldi Formáció a Zagyvai Formációval összefogazódik, üledékeiket nem sikerült elkülöníteni egymástól. Ehhez hasonlóan Tiszavasvári - Hajdúnánás térségében sem sikerült a két képződményt elkülöníteni egymástól. 20
A pliocén képződmények alatt – ahol fúrások feltárták (Tiszavasvári, Hajdúnánás, Püspökladány) – az Újfalui és Zagyvai Formációk adják a pannon képződmények tetejét maximum 200 méter vastagságban. Tiszavasvári – Görbeháza térségében az Újfalui Formációval összefogazódik. Anyagát övzátony, homokos ártéri és kőzetlisztes, víz alatti delta síkság fáciesek váltakozása adja. Szerkezetileg két elem jelenik meg erőteljesen a víztestek területén. -
A terület középső részén a Hajdúszoboszló-Nádudvar közötti terület alatt egy feltehetően KÉK-NyDNy-i irányú markáns antiform jelenik meg, 100-150 méterrel magasabbra kiemelve a pleisztocén/pliocén képződmények határát a környező területek fölé. A HU_2.6.1-es víztest területén (Hajdúböszörmény és Debrecen között) észlelt antiformmal való kapcsolata nem tisztázott. A kiemelt területek fölött a negyedidőszaki képződmények kivékonyodnak 110-160 méterre. Nádudvar térségében a negyedidőszaki bázisképződmények részben kivastagodnak a hátság lábánál, amely fiatal, pleisztocén korabeli kiemelkedésre is utalhat.
-
Másik nagy szerkezeti elem a terület délkeleti peremén észlelhető (szintén a HU_2.6.1-es víztesttel szorosan összekapcsolódva) az ÉK-DNy-i irányú Derecskei-árok. Konyár– Sáránd–Derecske illetve Szerep–Sárrétudvardi–Báránd szelvényeiben a pannon üledékek hirtelen vastagodása az árok pannon korabeli jelentős süllyedésére utal. Bár kisebb mértékben, de a negyedidőszaki üledékekben is észlelhető a vastagodás, ami az árok fiatal, pleisztocén korabeli szerkezeti működésére utal. Vízföldtan
A víztestcsoport területe hidrodinamikai szempontból átmeneti jellegű, egyes vízadó rétegekben negatív, máshol pozitív gradiensű a nyomásállapot. Egy-egy területrész hidrodinamikai viszonyait alapvetően befolyásolja a víztermelés és a nagyrészt Ny-i oldalirányú vízutánpótlás. A terület alatt ősi folyómedrek húzódnak (pl. Ér, Ős Tisza, Ős Szamos, stb.), ezekben a negyedkori képződmények vastagok, másutt alig érik el a 80-100 m-t. A határ közelében a medencealjzat változatos lépcsőzetes megjelenésű. A felszín alatti vizek áramlási iránya a medence belseje felé mutat. A Hortobágy területe hidrodinamikai szempontból megcsapolási területnek tekinthető. Itt a piezometrikus nyomásszintek a mélység felé haladva növekednek, a függőleges hidraulikus gradiens pozitív előjelű, ezért a talaj- és sekély rétegvízadókból a mélyebb helyzetű vízadókba történő vízátszivárgás - a rendszer természetes állapotában - nem lehetséges. A Hajdúhát területe átmeneti nyomásviszonyokkal jellemezhető. Itt a különböző mélységű vízadó szintek közötti függőleges irányú kommunikáció alárendelt jelentőségű a vízadó rétegekben történő vízszintes irányú vízáramláshoz képest. Ebben a zónában domináns a beszivárgási területen a mélyebb helyzetű vízadókba jutott vízkészletnek a megcsapolási terület felé irányuló transzportja. A talajvíztartó átlagos mélysége 33 m. A talajvíztükör mélységi elhelyezkedésében igen jelentős különbségek tapasztalhatók. A talajvíztükör átlagos mélysége a Hortobágyon 2-3 m-rel a felszín alatt van. A Hajdúság sík vidékein azonban (például a Hajdúböszörmény–Nagyhegyes–Debrecen közötti terület jó részén) sok helyütt 8-15 m-rel a felszín alatt található a talajvíztükör. 21
A Hortobágy felszíne vízzárónak mondható, alatta a víztükör nyomás alatt áll. A Hajdúságban már kis területen belül is változatos nyomásviszonyokkal találkozhatunk: az agyagon fekvő lösztakaró alatt a talajvíz mélyen helyezkedik el, míg a vízzáró löszös rétegekre települő vékony homokrétegek alatt a víztükör a felszín közelében található. A Hajdúság mélységi vízben szegény területnek minősül. A vízadó homokszintek általában 100-150 m mélységben húzódnak, de csak néhány kút produkál 50-60 l/p/m fajlagos mennyiséget, az átlagos érték 20-30 l/p/m körül alakul. A Hortobágy térségében 100-150 m mélységből, helyenként már felszín fölé szökő vizet lehet nyerni. A pleisztocén korú vízadó rétegek homok-kavicsos homok összetételek. A vízadókból kitermelhető vízmennyiség 500-1000 l/p. A rétegvíztartó vastagsága átlagosan 380 m. A víztest középső részén, Hajdúszoboszló térségében a terepszint és 620 m között kb. 3 db vízrekesztő képződmény (agyag, iszapos agyag) található, melynek jellemző vastagsága 1-7 m és kb.9 db vízadó (homok), melyek átlagosan 5-10 m vastagságúak. Míg a víztest É-i részén, Hajdúnánás térségében a terepszint és 1200 m között kb. 31 db vízrekesztő képződmény (agyag, iszapos agyag) található, melynek jellemző vastagsága 6-10 m és kb.19 db vízadó (homok), melyek átlagosan 4-25 m vastagságúak. A területen 40-100 m közötti réteg közepes, 100-150 m között közepes, 150-200 m között közepes, 200-350 m között gyenge, 350-470 m között jó vízadó képességű rétegek találhatók a kettős fajlagos hozamok alapján. A vezetőképesség a területen közepes, gyenge, rossz kategóriába esik a szivárgási tényező függvényében. A késő-pannon Nagyalföldi Formáció félig áteresztő, vízvezető képessége horizontálisan a benne található kőzetliszt, homok, agyag, kavicsrétegek, agyagos és agyag-homok rétegek sűrű váltakozásából álló ártéri üledékek miatt gyenge. A vertikális vízvezető képessége szintén gyengének mondható. E képződmények alatt található Zagyvai Formáció félig áteresztő, horizontális vízvezető képessége gyenge, vertikális vízvezető képessége a víztest szempontjából szintén gyenge. Az Újfalui Homokkő Formáció félig áteresztő réteget alkot, melyek azonban a víztest vízvezető képességét a fölötte található Zagyvai Formációval együttesen befolyásolják. A víztest 40%-a regionálisan jó és 60%-a regionálisan rossz vízvezető képességű hidrosztratigráfiai egységekből áll. Az sp 2.6.1, sp 2.6.2, p 2.6.1, p 2.6.2 egységes hidrodinamikai rendszert alkotnak. A felszínalatti vizek minősége A Hajdúság talajvizeire a kalcium viszonylag alacsony mennyisége, míg a löszös anyagok jelenlétére utaló magnézium és a szikesedést jelző nátrium magas aránya a jellemző. Az anionok közül a hidrogénkarbonát és a szulfát mutatja a legmagasabb értékeket, de nem ritka a magas kloridtartalom sem. A Hortobágy talajvizeiben az uralkodó só a nátriumhidrogénkarbonát, emellett a magnézium-hidrogénkarbonát aránya is jelentős. A rétegvizek vízminőségi paraméterei: átlagosan a szulfáttartalom kisebb, mint 10 mg/l, a kloridtartalom 20 mg/l, a kalciumtartalom kisebb mint 100 mg/l, magnéziumtartalom kisebb mint 20 mg/l, vas tartalom 0,3 mg/l, a nátriumtartalom kisebb mint 40 mg/l.
22
3.1.1.3.
Körös-vidék, Sárrét HU_sp. 2.12.2 és p. 2.12.2
Földtani leírás A víztestcsoport területe északon a Hajdúság, a Hortobágy és a Maros hordalékkúpja által övezett, az Erdélyi Középhegység alföldi pereméig átnyúló tökéletes síkság, amely Magyarországon a Nagy- és Kis-Sárrétet a Bihari-síkot és a Kettős Körösök lapályának területét foglalja magába. A Körös medence a pleisztocén és a holocén folyamán folyamatos süllyedésének köszönhetően az Alföld nagy víz- és üledékgyűjtője volt, amely nagyvastagságú finomszemű üledékösszlet lerakódását eredményezte, így – a Makói árok és a Jászsági medence mellett – az Alföld egyik legvastagabb, folyamatos kifejlődésű negyedidőszaki folyóvízi üledékekkel feltöltött részmedencéje. Csak az országhatárnál – Ártándnál – ismert kavicsos homokos üledék (Scmidt E.R et al. 1962, Urbancsek 1960) a felszín közelében. A Körös medence északon a Hortobággyal és a Nagykunsággal határos (HU_p.2.6.2.víztest), délen átmenetet képez a Maros hordalékkúpja felé (HU_p.2.13.2. víztest), míg nyugat felé a közép Tisza völgy területével (HU_p.2.10.2. víztest) érintkezik. Romániai területen a sekély víztest a ROCR01, a mélységi víztest pedig a ROCR07 jelű víztestekben folytatódik. A negyedidőszaki üledékek szempontjából a Körös medence az utóbbi évek egyik legrészletesebben kutatott területe (Nádor et al. 2000, Thamó-Bozsó & Kercsmár 2000 Juhász 2003), itt található a MÁFI végig magvételes 1000 m-es mélységet meghaladó alapfúrásai közül három (Dévaványa, Vésztő, Komádi), amelyek közül a D-1 és V-1 alapfúrásokban végzett paleomágneses vizsgálatok alapján a pliocén-pleisztocén időhatár (2.58 Ma) pontosan kijelölhető. A víztest területén a negyedidőszaki képződmények átlagos vastagsága 350-450 m között változik, vastagságuk nagy általánosságban ÉK-ről DNy felé nő. A legnagyobb vastagságot (450-480 m) a süllyedék központi, ÉK-DNy-i csapású tengelye mentén éri el. A negyedidőszaki képződmények vastagsága keleti irányban, az országhatár felé csökken. A víztest ÉK-i részén Biharkeresztes és Komádi környékén a felszín alatt kb. 300 m mélységben húzódik, dél felé haladva Sarkad környékén már inkább 350 m mélységben található. A Nagykunság irányába ÉNy felé haladva a negyedidőszaki képződmények vastagsága fokozatosan 350-400 m-re csökken, míg DNy- fele Dévaványa-Gyomaendrőd vonalában ismét 400-450 m körüli értékre vastagszik. A víztest legnagyobb részén a képződményeket akár többszáz m vastagságot is elérő agyagos-aleuritos ártéri üledékek alkotják, amelyet 10-30 m vastag felfelé finomodó, alul homokos, majd kőzetlisztes, agyagos övzátony sorozatok tagolnak, így az összefüggő agyagos összletek vastagsága 10-50 m között változik. Az övzátony sorozatok a medencét egykor feltöltő meanderező folyók üledékei, ezek oldalirányban általában csak a nagyobb vastagságot elérő zónákban korrelálhatóak egymással több fúráson (10 km-es nagyságrend) keresztül, az esetek nagy részében a fúrásokban egyedi lencseként kerültek ábrázolásra. A legvastagabb agyagos-kőzetlisztes ártéri kifejlődések a medence központi süllyedékében találhatóak (Vésző, Bélmegyer). Nagyobb összefüggő egykori meder környezetet jelző homoktestek csak a negyedidőszaki képződmények bázisán, illetve alsó harmadában találhatóak, pl. Szeghalom környékén, illetve a 100-120 m-es mélységintervallumban Dévaványa, Körösladány térségében. Sajátos kifejlődést képvisel a kis területen megtalálható disztális hordalékkúp fácies, amelyet nem övzátony kifejlődésű néhány m vastag homokleplek és agyagrétegek váltakozása épít fel. Ez a típus a víztest ÉK-i részén Biharugra és Komádi térségében található és a Sebes 23
Körös egykori hordalékkúpjának tekinthető. A hordalékkúp kb. 15 km-re nyúlik be Komádi felé Ny-i irányba, majd finomszemű ártéri üledékekkel fogazódik össze. Vízföldtani leírás A Berettyó, Körösök völgye egyértelműen feláramlási terület. Vastag üledékek helyezkednek el a folyóvízi öntéstalajok alatt. A román oldalon a Kárpátok hegyeiben beszivárgó vizek hosszú földalatti áramlás után a medence különböző részein érnek a felszín közelébe, vagy egy-egy szerkezeti törésvonalon különböző vízfolyások medrébe. A negyedidőszaki képződmények, a pleisztocén folyóvízi üledékek ezen a területen nagyon jó vízadók, nagyon jó vízvezető képességűek, horizontálisan is és vertikálisan is mintegy 70%-ra tehető a gyakorisága a víztesten belül. Ezen képződmények közé települt az övzátony és az ártéri fácies, melyek félig áteresztők a bennük található kőzetlisztes agyag, agyag rétegek miatt, melyek a negyedidőszaki képződmények vertikális vízvezető képességét rontják (20%). A Nagyalföldi Formáció félig áteresztő, vízvezető képessége horizontálisan a benne található kőzetliszt, homok, agyag, kavicsrétegek, agyagos és agyag-homok rétegek sűrű váltakozásából álló ártéri üledékek miatt gyenge. A vertikális vízvezető képessége szintén gyengének mondható. Gyakorisága 10 %. A víztest 70%-a regionálisan jó és 30%-a regionálisan rossz vízvezető képességű hidrosztratigráfiai egységekből áll. A felszínalatti vizek minősége Vízbeszerzési szempontból jók a képződmények, de a kitermelhető felszín alatti víz minősége kifogásolható arzén, metángáz, ammónia, nitrát és egyéb vízminőségi komponensek szempontjából. 3.1.1.4.
A felszínalatti víztestek minősítése
A felszín alatti vizek minősítése mennyiségi és kémiai (vízminőségi) szempontból történik, és a víztest állapotának minősítését a kettő közül a rosszabbik határozza meg. Az „egy rossz, mind rossz” elv a mennyiségi és a kémiai minősítésen belül is érvényesül: a különböző tesztek közül egyetlenegy nem megfelelő is elegendő az adott szempontból gyenge állapotú minősítéshez. Valamennyi minősítés egyébként kétosztályos: jó és gyenge. A mennyiségi állapotra vonatkozó tesztek lényege a kutakból történő vízkivételek és az egyéb vízhasználatok által okozott vízelvonások (a felszín alatti víz túlzott mértékű megcsapolása mély medrű vízfolyások által, jelentős többletpárolgást igénylő telepített növényzet) hatásának értékelése. Az erre vonatkozó négy vizsgálati módszer (teszt) különböző szempontból vizsgálja a vízkivételek felszín alatti vizekre gyakorolt hatását: • A süllyedési teszt azt ellenőrzi, hogy a vízkivételek környezetében nem süllyed-e tartósan a vízszint, vagyis a vízkivétel nem haladja-e meg az utánpótlódó vízmennyiséget. • A vízmérleg tesztnek nevezett módszer azt ellenőrzi, hogy a közvetlen vízkivételek (kutakkal) és a közvetett vízelvonások (vízfolyások mesterséges megcsapoló hatása, bányatavak párolgása) nem ellentétesek-e a terület tájökológiai céljaival. Ilyen módon 24
azok a víztestek válogathatók ki, ahol a vízkivételek hatására kialakuló vízháztartási viszonyok nem biztosítják a felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigényét. • A FAVÖKO-teszt, a felszín alatti vizektől függő ökoszisztémákra vonatkozó teszt azt ellenőrzi, hogy vannak-e a víztesten belül olyan jelentős, károsodott ökoszisztémák, amelyek károsodását a felszín alatti vízhasználatok (kutak, megcsapolás) okozzák. • Az ún. intruziós teszt pedig azt ellenőrzi, hogy a felszín alatti vízhasználatok nem indítanak-e el káros vízminőségi változásokat. A vízgyűjtő-gazdálkodási tervek szerint a kémiai állapotra vonatkozó minősítést valamennyi víztestre elvégezték, Ennek eredménye a VKI szerinti monitoring kútjain túlmenően a rendelkezésre álló észlelési objektumok (fúrt kutak, források, ivóvíz-termelő kutak, stb.) 2000 után mért adataira, idősor esetén azok mediánjaira épült. A fent részletesen 3.1-1. táblázatban látható.
tárgyalt
víztestek
állapotának
összesített
minősítése
a
25
Víztestek neve és száma
Vízmérleg teszt
Süllyedéses teszt
FAVÖKO teszt
Áramlási viszonyok
Kémiai állapot
Víztest állapota
sp.2.6.1 Nyírség déli rész Hajdúság
gyenge
nem jó
gyenge
jó
gyenge
nem jó
Kutakkal történő vízkivételek és belvízcsatornák folyamatos megcsapoló hatása (60%).
Éghajlati és antropogén
Talajvíz süllyedése, folyószabályozás, rossz mezőgazdasági gyakorlat a környező területeken, az egykori tavaszi áradások elmaradása, a környező területek vizeinek túlzott mértékű lecsapolása
gyenge
nem jó
gyenge
Kutakkal történő vízkivételek (91%) és belvízcsatornák folyamatos megcsapoló hatása.
Éghajlati és antropogén
Talajvíz süllyedése, folyószabályozás, rossz mezőgazdasági gyakorlat a környező területeken, az egykori tavaszi áradások elmaradása, a környező területek vizeinek túlzott mértékű lecsapolása
gyenge
jó
-
jó
-
nem jó
jó
-
jó
-
nem jó
jó
bizonytalan
jó
-
jó
jó
-
jó
A nem jó minősítés okai sp.2.6.2 Hortobágy, Nagykunság, Bihar északi rész A nem jó minősítés okai p.2.6.1 Nyírség déli rész Hajdúság A nem jó minősítés okai p.2.6.2 Hortobágy, Nagykunság, Bihar északi rész A nem jó minősítés okai sp.2.12.2 Körös-vidék, Sárrét
jó
gyenge
nem jó
Diffúz nitrátszennyeződés (>20%)
Kutakkal történő vízkivételek és belvízcsatornák folyamatos megcsapoló hatása (60%).
gyenge Kutakkal történő vízkivételek (91%) és belvízcsatornák folyamatos megcsapoló hatása.
jó
Folyószabályozás, rossz mezőgazdasági gyakorlat a környező területeken, a környező területek vizeinek túlzott mértékű lecsapolása
A nem jó minősítés okai p.2.12.2 Körös-vidék, Sárrét
Triklóretilén szerves szennyeződés, diffúz nitrátszennyeződés (>20%)
jó
jó
-
3.1-1. táblázat: Felszín alatti víztestek állapotának összesített minősítése a 2-15. jelű, Berettyó vízgyűjtő Vízgyűjtő-gazdálkodási terve alapján
26
3.1.2. Romániai víztestek A vizsgált 5 db víztest közül 4 porózusnak minősül, lévén negyedidőszak és felső-pannon korú, egy víztest pedig a repedéses-karsztos típushoz tartozik, a víztárózó képződmények triász–alsó-kréta mészkövek. 3.1.2.1.
ROCR01 Oradea
Földtani és vízföldtani jellemzés A sekély (talaj-) víztest a folyók ártéri zónájában lett lehatárolva, amely holocén hordalékos, proluviális, porózus-permeábilis üledékekben alakult ki (3.1-2. ábra). Az ártér és hordalékkúpok vízadó képződményeit nyugatról keletre finomodó üledékek alkotják: kavics, kavicsos homok a nyugati részeken, kelet felé haladva csökkenő szemcsemérettel a közepesen durva- és finomszemű homokon át az agyagos, kőzetlisztes homokig. A kavicsos üledékek vastagsága 4-5 m között változik, helyenként azonban a 15-20 m-t is eléri (Nagyvárad-Bors magasságában a Sebes-Körös, a Berettyó árterén és teraszain, az Ér vízgyűjtő medencéjének felső szakaszán. A fedőrétegek 1-10 m változó vastagságú agyagos-aleuritos összetételűek, amelyekben a hatékony beszivárgás viszonylag alacsony, 15-60 mm/év, ami a felszíni szennyeződésekkel szemben közepes védelmet jelent. A víztest annak ellenére, hogy több különálló permeábilis rétegből áll pelites közbeágyazódásokkal, hidraulikai szempontból egységes. A felszín alatti vizek áramlási iránya regionális szinten K-Ny irányú, kivéve a határzónában Diószeg és Érmihályfalva települések között, ahol a talajvíz áramlási iránya Ny-K, mert a medence legmélyebb pontján átvágó Ér megcsapolja a felszínalatti talajvízkészletet. A hidraulikus gradiensek a víztest északi részén 0,003-0,0015, a déli részén pedig 0,0003-0,0006 között változik. A kis mélységű felszínalatti vizek utánpótlódása legnagyobb részt a csapadékból, alárendelten pedig magas vízállás esetén a felszíni vizekből történik. A talajvíztükör átlagos mélysége az ártéri területrészeken és a Körösök szubszidens alacsony alföldi részein 1-2 m-rel van a felszín alatt. Ez az érték nyugat fele enyhén növekedik. Mivel a felszínhez közel helyezkedik el, szabad felszínű nyílt tükrű. A víztest legfontosabb hidrogeológiai paraméterei a Sebes és a Fehér Körös között: fajlagos hozam q<1-5 l/s/m; transzmisszivitás T<100-450 m2/nap, a Sebes Körös és a Berettyó között pedig: q<1-20 l/s/m, T<100-2000 m2/nap.
27
3.1-2. ábra: A porózus vízáteresztő rétegek kifejlődése a ROCR01 talajvíztestben
28
Vízminőség A talajvizek kémiai összetétele nagyon változó. A Nemzeti Hidrogeológiai Hálózat (Reteaua Hidrogeologica Nationala) figyelőkútjaiból elemzett vízminták alapján a térségben előfordulnak hidrogénkarbonátos-magnéziumos, szulfátos és kalcium-magnéziumos, kloridos-nátriumos és magnéziumos illetve hidrogénkarbonátos-nátriumos vízfáciesek. A hidrogénkarbonát-klorid-kalcium típusú vizek a víztest keleti és központi részére jellemzőek, a hidrokarbonát-nátrium-kalcium típusú vizek pedig a nyugati és északi részére. A talajvizekre elég magas vastartalom jellemző. Továbbá magas a nitrát-, szulfát- és kloridion tartalom, ami külső szennyeződésre utal. Sok helyen azonban ivóvíz minőségű, Nagyvárad vízellátásának 60 %-át innen biztosítják. 3.1.2.2.
ROCR06 Valea lui Mihai
A középmélységű, porózus víztest a Romániába eső kutatási terület délnyugati részén húzódik, a Nyugati-alföld részeként. Déli határa a Berettyó, északon túlnyúlik a projektterület határán (majdnem a Szamosig terjed), nyugatról a magyar-román határ határolja, és kb. 30120 m mélységközben található, alsó negyedkori (pleisztocén) ártéri-folyóvízi, porózuspermeábilis üledékekben. A víztározó összletet finom- és középszemű homokrétegek és agyag, homokos agyag szemi permeábilis és impermeábilis rétegek váltakozása jellemzi. A víztest fedőjében a ROCR01, Oradea talajvíztest található. Az 5-20 m vastagságú összeletet a folyami hordalékkúpok keletről nyugatra finomodó üledékei alkotják (kavics, homok, agyagos homok, agyag), viszonylag védelmet biztosítva a rétegvizeknek az esetleges felszíni elszennyeződés ellen. A víztestre egységes hidraulika jellemző, a talajvízzel azonos, vagyis K-NY fő áramlási iránnyal, a hegylábtól a határ felé, kivétel az Ér környéke, ahol az áramlási irány NyK irányú. A hidraulikus gradiensek 0,0005-0,005 között változnak, északról dél fele csökkenő értékekkel. A piezometrikus vízszintek átlagos értékei nem térnek el lényegesen a talajvízszintektől: 1 m (az Ér-völgyében) és 7 m mélységközben változik. A víztest legfontosabb hidrogeológiai paraméterei: a hidraulikus vezetőképesség K=115 m/nap, transzmisszivitás T=20-150 m2/nap, fajlagos hozam q=0,2-1,5 l/s/m. Vízminőség A felszínalatti víz vízkémiai elemzéseit a PROSPECTIUNI S.A által létesített fúrások alapján végezték (Ittu, 1967; Mlenajek, 1983), melynek értelmében a víztest vizei egységesen a hidrogénkarbonátos-nátriumos jellegűek. A felszín alatti vizekből történő vízellátás leginkább ezekből a középmélységű víztestekből történik.
29
3.1.2.3.
ROCR07 Crişuri
A középmélységű, porózus víztest a Romániába eső kutatási terület délnyugati részén húzódik, a Nyugati-alföld részeként. Északi határa a Berettyó, délen túlnyúlik a projektterület határán (a Marosig terjed), nyugatról a magyar-román határ határolja, és kb. 30-150 m mélységközben található. A víztárózó összletet homokok, homokos-kavicsok, helyenként görgetegek alkotják. A durvább üledékek a keleti peremen, a hegylábi területeken válnak gyakoribbá. Az üledékösszletben viszonylag hangsúlyos, folytonos rétegződés észlelhető. A permeábilis rétegeket szemi- vagy impermeábilis rétegek váltják, helyenként ez utóbbiak kerülnek túlsúlyban (3.1-3. ábra). A víztest fedőjében a ROCR01, Oradea talajvíztest található. Az 5-20 m vastagságú összletet a hordalékkúpok keletről nyugatra finomodó üledékei alkotják (kavics, homok, agyagos homok, agyag), viszonylag védelmet biztosítva a rétegvizeknek az esetleges felszíni elszennyeződés ellen. A felszínalatti víz fő áramlási iránya, akárcsak a talajvíz esetében K-Ny irányú, a hidraulikus gradiensek értékei is megegyeznek 0,003-0,0006. A víztest hidrogeológiai paraméterei már nem egyeznek meg a talajvíztestével, ennél alacsonyabb középértékűek: a hidraulikus vezetőképesség K=3-30 m/nap, transzmisszivitás T=50-1000 m2/nap. Vízminőség A víztesten a meglévő, a megfelelő mélységközre szűrőzött vízműkutakból és figyelőkutakból vett vízminták alapján állapították meg a felszínalatti víz kémiai összetételét, mely szerint a víztest területén hidrogénkarbonátos-kalciumos és hidrogénkarbonátosnátriumos típusú vizek fordulnak elő. Mivel nem végeztek mikrobiológiai vizsgálatokat, a fémtartalom, szénhidrogének és peszticidek kimutatása sem történt meg, a vizek szennyezettségi foka nincs megállapítva.
30
3.1-3. ábra: A ROCR07 közepes mélységű felszín alatti víztest
31
3.1.2.4.
ROCR08 Arad – Oradea – Satu Mare (Arad – Nagyvárad – Szatmárnémeti)
A nagy mélységű víztest a Romániába eső kutatási terület majdnem teljes egészét lefedi, a Nyugati-alföldtől a domb- és hegyvidéki részekig. Északon és délen is túlnyúlik a projektterület határán, nyugatról a magyar-román határ határolja. A felszínalatti víztest porózus, pannon korú folyami és tavi eredetű üledékekben tárózódik. Fedőszintje általában 150 m mélyen található az alföldi térségben, és egyre fennebb kerül a hegyláb irányában, ahol a képződmények a felszínen is megtalálhatóak. Litológiai szempontból a víztárózó összlet közép- és finomszemű homok, homokkő, aleurit, agyag és agyagmárga rétegek igen sűrű váltakozásából áll. A permeábilis szintek vastagsága tág intervallumban, 10-150 m között változik. A víztest fedőjében a sekély, illetve a középmélységű víztestek találhatóak, amelyek igen jó védelmet nyújtanak a szennyeződésekkel szemben. A felszínalatti víz nyomás alatt áll, de aláhúzandó hogy a víztesten belül a hidraulikus kommunikáció, főleg függőleges irányban nagyon alacsony. A fő áramlási irány a K-Ny, kivéve az Ér völgyét, amelynek drénező hatása még ilyen nagy mélységben is érezhető, habár jőval kisebb intenzitással. A piezometrikus nyomásszint a víztest területén ellaposodik, ami egy jóval kisebb térségi dinamikára utal. Ezt a hidraulikus gradiensek értékei is alátámasztják: 0,003 a Sebes Körös környékén, és mindössze 0,0003 a Szamos környékén. A transzmisszivitás értéke 10-50 m2/nap, a vezetőképesség pedig 0,2-4 m/nap között váltakozik, a víztest kis potenciálértékét hangsúlyozva. Egyébként a vízkitermelés ebből a víztestből a legkisebb. Vízminőség Vízkémiai vizsgálatokat csak egyetlen 300 m talpmélységű kútban végeztek (Reteaua Hidrogeologica Nationala, Arad F6-fúrás). Ebben a víz hidrogénkarbonátos-magnéziumoskalciumos típusú, enyhén klóridos-nátriumos jelleggel. Mivel nem végeztek mikrobiológiai vizsgálatokat, a fémtartalom, szénhidrogének és peszticidek kimutatása sem történt meg, a vizek szennyezettségi foka nincs megállapítva. 3.1.2.5.
ROCR02 Zece Hotare, Munţii Pădurea Craiului
A hegyvidéken a felszínalatti vizek triász, júra és alsó-kréta korú erősen karsztosodott és repedezett mészkövekben és dolomitokban tárózódnak. A karszt teljes kiterjedése hozzávetőleg 452 km2, amelyből 330 km2-nyi nyílt karszt. A legfontosabb vízkészleteket a nagy karsztrendszerekben tárolják. A karsztvizek utánpótlódása a csapadékból és felszíni vizekből történik, ami a sűrű repedés- és töréshálózaton keresztül kerül a rendszerbe. A megcsapolások lineárisok, pontszerűek vagy diffúzak. Nagyon sok forrás van a területen, amelyek hozama 1-1000 l/s között változik.
32
A karbonátos kőzeteket helyenként permo-mezozoós molasz jellegű (homokkő, konglomerátum), eltérő permeabilitású képződmények fedik. A vízkémiai vizsgálatok alapján a karsztvizek típusa hidrogénkarbonát-kálcium, hidrogénkarbonát-kálcium-magnézium, szulfát-kálcium. Mivel nem végeztek mikrobiológiai vizsgálatokat, a fémtartalom, szénhidrogének és peszticidek kimutatása sem történt meg, a vizek szennyezettségi foka nincs megállapítva. A víztest természetes védettsége alacsony, de a területen a szennyezőforrások hiánya mégis jó védettségi feltételeket biztosít.
3.2. Célkitűzések és módszerek rövid ismertetése 3.2.1. A kutatás célja Az államhatárok mentén található felszín alatti víztestek összefüggő rendszereket alkotnak, melyek a szomszédos ország számára is biztosítanak ivóvizet, és hatással vannak a felszíni vizekre és a vizes ökoszisztémákra. A kutatás átfogó célja a román-magyar határral metszett, a Körösök, illetve a Berettyó részvízgyűjtő-területén lehatárolt felszínalatti víztestek jó állapotának eléréséhez és fenntartásához szükséges alapvető geológiai, hidrogeológiai, hidraulikai, kémiai és környezeti összefüggésekre vonatkozó meglévő ismeretek bővítése és pontosítása, továbbá ezek tükrében olyan intézkedési terv kidolgozása, ami hozzájárul a határral osztott felszín alatti víztest jó állapotának fenntartásához, vízgazdálkodási tervének bővítéséhez. Ennek elérésére az alábbi részcélokat tűztük ki: -
-
A vizsgálat tárgyát képező határon átnyúló holocén, pleisztocén, illetve pannon víztestek hidrogeológiai, hidraulikai viszonyainak pontosítása kijelölt, jellemző modellterületeken hidrodinamikai modellezéssel valamint regionális modell készítéssel •
a vizsgálat tárgyát képező víztestek komplex vízáramlási feltételeinek, illetve az ezekkel szomszédos karsztvíztesttel (beáramlási területtel) való kapcsolatuknak alaposabb megismerése
•
az érintett területen kialakult természetes felszín alatti vízáramlási pályák bemutatása
•
szennyezőanyagok terjedés viszonyainak meghatározása, mely alapot ad a vízkészletre ható külső tényezők (emberi és természeti) hatásainak prognosztizálására a hidrodinamikai modellekre épülő transzport modell segítségével
•
A felszíni és felszín alatti vízrendszer kapcsolatának, a rendszerbe történő vízutánpótlódás módjának pontosítása a modellek alapján
A vizsgált víztesteken az eltérő tulajdonságú területek, hidrológiai tájegységek lehatárolása, valamint az ezeket kialakító háttértényezők meghatározása, pontosítása vízkémiai jellemzők matematikai értékelésével (klaszteranalízis)
33
-
A terület talajvízjárását befolyásoló háttértényezők feltárása, ezen háttértényezők időbeli alakulásának és a megfigyelési pontokban ezek súlytényezőinek meghatározása (dinamikus faktoranalízis)
-
A karsztterületek kiemelt vizsgálatával a karsztvíztest szerepének a pontosítása a felszín alatti vízkészletek tekintetében, •
A legérzékenyebb karsztterületek azonosítása
-
A felszín alatti vizet veszélyeztető felszíni szennyező hatások feltárása a projektterület két jellemző területén (a legérzékenyebb karsztterületen és jellemző adottságú átáramlási, feláramlási területen), szennyezőforrás-feltárás keretében
-
A víztestek jelenlegi jó állapotának fenntartásához szükséges legfőbb intézkedések meghatározása
3.2.2. A kutatás menete 3.2.2.1.
A határral metszett víztestek hidrogeológia, hidraulikai és vízkémiai viszonyainak feltárása és pontosítása
Az előző fejezetben felsorolt víztestek átfogó megismerése érdekében a víztestekről rendelkezésre álló adatokat, információkat összegyűjtöttük. A rendelkezésre álló ismeretek és a két ország szakembereinek véleménye alapján meghatároztuk azoknak a vizsgálatoknak a körét, melyek eredményei, adatai feltétlenül szükségesek voltak célkitűzéseink eléréséhez. Az előzetes adatgyűjtés, terepi felmérésék és vizsgálatok alapján olyan adat- és információbázist építettünk fel, aminek segítségével: - lehatárolhattuk a víztest-csoport hidrogeológiai és hidraulikai viszonyait legjobban jellemző modellterületeket (beáramlási, átáramlási mintaterületek, regionális modell), és megépíthettük a víztestek regionális és lokális áramlási viszonyait, illetve az egymás közötti kapcsolataikat vizualizáló hidrodinamikai modelleket; - matematikai módszerekkel – klaszteranalízis, dinamikus faktoranalízis – pontosítottuk az egész kutatási területre a felszínalatti víz kémiai viszonyait és lehatárolhattunk jellegzetes vízkémiai fácieseket, illetve elvégezhettük a magyarországi területrészen a talajvízre ható háttértényezők idősoros vizsgálatát. 1. Archív geológiai, hidrogeológiai, geofizikai, geokémiai, ökológiai, klimatológiai, talajvízjárási információk begyűjtése és feldolgozása, ami magában foglalja a vizsgált terület előzetes felmérését. E munkafázis keretében összegyűjtöttük a határ mindkét oldalán a projekt megvalósításához szükséges archív adatot és szakmai irodalmi információkat, megtörtént a teljes projektterületre fellelhető geológiai, talajtani, hidrogeológiai és topográfiai térképek digitalizálása, légifotók és térképek alapján elemezésre kerültek a területhasználatok, annak érdekében, hogy földrajzilag meghatározhatóak legyenek a geológiai és hidrogeológiai mintavételi és megfigyelési pontok, valamint beazonosíthatóak legyenek a létező források, és vízkitermelő kutak. 2. Forrás- és kútvizsgálat, és a vizsgálati eredmények feldolgozása. Mind a vízkémiai fáciesek matematikai lehatárolásához, mind a hidrodinamikai modellek bemenő paramétereinek megállapításához hozam és vízszintmérésekre, fizikai jellemzők meghatározásokra és vízkémiai vizsgálatok elvégzésére volt szükség a teljes kutatási
34
területen. A viszonylag egyidejű vízmintavétel és vizsgálatok a romániai kutatási területeken a beszivárgási területeken (Királyerdő, Réz-hegység, Béli-hegység) a forrásokból, míg a dombvidéki és alföldi területrészeken vízműkutakból és forrásokból történt. A magyarországi mintaterület forrásokban szegény, itt csak a kutak vizsgálatára került sor. Összességében 130 forrás és 100 db vízműkút vizsgálatára került sor. Az „in situ” (terepi) vizsgálatok során a vízmintavétel mellett a víz mennyiségét (hozamát, vízszintjét) és minőségét (geokémiai paramétereit) is vizsgáltuk. A helyszíni gyorstesztek alkalmával mért paraméterek: a levegő és a víz hőmérséklete, pH, fajlagos vezetőképesség. A források és kutak mennyiségi jellemzőinek meghatározása során vízhozamot mértünk (lehetőség szerint az összes bevizsgált objektum esetében). Minden vizsgált forrás és kút helyzetének GPS-es meghatározása, térképi megjelenítése is megtörtént. A vízminták vizsgálata akkreditált laboratóriumban történt a következő komponensekre: pH, vezetőképesség, hidrogénkarbonát, karbonát, összes-lúgosság, összes keménység, KOI, SO4, NO3, NO2, klorid, foszfát, NH4, Fe, Mn, Na, K, Ca, Mg, és As. Az eredményeket Piper-diagrammokon jelenítettük meg, és különböző matematikai módszerekkel dolgoztuk fel (klaszteranalízis, diszkriminancia analízis, Wilks’ λ statisztika, box-and-whiskers plot). 3. Geofizikai vizsgálatok és vizsgálati eredmények feldolgozása. A területen található víztestek földtani környezetének pontosabb megismerése, a meglévő archív adatok kiegészítése, valamint a hidrodinamikai modellek pontosabb megismerése érdekében a földtani jelleg függvényében több típusú geofizikai vizsgálatot végeztünk. A Vertikális Elektromos Szondázást (VESZ) és Gerjesztett Polarizációs (GP) eljárást a porózus víztestek környezetének és a vízgyűjtő terület földtani felépítésének megismerése érdekében végeztünk a magyarországi és romániai alföldi területrészeken, illetve dombvidéken; elsősorban a vízadó és vízzáró rétegek elkülönítését, azok rétegtani korrelációját követtük. Fontosnak tartottuk a fedőrétegek vízzáróságának vizsgálatát is. A geofizikai mérések eredményeit geofizikai és földtani szelvény formájában jelenítettük meg. 4. Hidrodinamikai modellek felépítése és futtatása. A terepi vizsgálatok (kút- és forrásvizsgálat, geofizikai VESZ, GP-mérések) és archív adatok felhasználásával építettük fel a hidrodinamikai modelleket. Három, jellegzetes áramlási rendszer típus alapján lehatárolt mintaterület hidrodinamikai modellje, illetve a kutatási terület határainak és a víztestek előzetes lehatárolása függvényében kijelölt regionális modell készült el. A területek geológiai felépítésnek és komplexitásának függvényében különböző szoftverekkel dolgoztunk: a beáramlási karsztos Királyerdő-modell, a beáramlás-átáramlási Nagyvárad–Félix-fürdő modell, valamint a regionális modell a komplexebb, jobb számolási és grafikai megoldásokat nyújtó Feflow 6.0, az alföldi modell Processing Modflow programmal készült. A Királyerdő hidrodinamikai modelljének segítségével egy transzport modellt is lefuttattunk egy potenciális nitrát-szennyeződésre. 5. Klaszteranalízis. Alkalmazásával a teljes kutatási térség felszínalatti víztesteinek általános jellemzését végeztük el a víztestek vízkémiai paramétereinek alapján. Az eltérő
35
tulajdonságú területek, hidrológiai tájegységeket lehatároltuk, valamint az ezeket kialakító háttértényezőket meghatároztuk. Az így lehatárolt hidrogeológiai tájegységeket a mintavételi pontok csoportba sorolása alapján, térképen is ábrázoltuk. 6. Dinamikus faktoranalízis. E matematikai módszer segítségével a talajvízszintek alakulására ható háttértényezőket határoztuk meg, adathiány miatt csak a magyarországi, alföldi területrészeken. Ehhez a térségben létesített talajvízszinteket regisztráló megfigyelési pontok tíz-húsz évet felölelő vízszint idősorainak vizsgálata volt szükséges. A vizsgálat eredményeként elkülönítettük a terület talajvízjárását befolyásoló háttértényezőket, feltártuk ezen háttértényezők időbeli alakulását, meghatároztuk a megfigyelési pontokban ezek súlytényezőit és térképeken mutattuk be térbeli eloszlásukat. 3.2.2.2.
A karsztos beáramlási terület érzékenységének megállapítása
A romániai Bihor megye keleti részén, a hegyvidéken (Királyerdő területén) található a határral metszett porózus víztestekkel szomszédos ROCR02 Zece Hotare (Zichy-határ) nevű karsztvíztest, amely feltételezhetően a hidrogeológiai egységmedence beáramlási területén helyezkedik el, így a terület döntő hatással van a határral osztott víztest, víztestek (felsorolás) vízutánpótlódási és vízkémiai viszonyaira. A karsztvíztest fokozottan érzékeny mindennemű antropogén vagy természetes behatásra, amely az utánpótlódási zónát érinti, így érzékenységének becslése, vízföldtani kutatása szükségszerű volt. A karsztérzékenység meghatározását a COP módszer sajátos alkalmazásával végeztük, amely során a mintaterületről elkészített karsztérzékenységi térképek alapján, egy optimista és egy pesszimista becslésű térkép készült a terület érzékenységi viszonyairól. Az érzékenységi vizsgálat során az adathiányok miatt volt szükség a szélsőséges viszonyoknak megfelelő alkalmazására. Az általunk választott metódusban az O faktor (talajtakaró) szerepe nem volt egyértelműen meghatározható, ugyanis korábbi kutatások nem készültek a karsztot fedő talaj vastagsági, és összetételbeli viszonyairól. A P faktor (csapadék rezsim) viszonyai is tisztázatlanok, ugyanis a területről csak átlagos éves csapadék adataink vannak, de a csapadék rezsim meghatározásához a csapadék intenzitásának mértékére lett volna szükségünk. A terület érzékenységi viszonyait legjobban reprezentáló elem a C faktor, amely a beszivárgási viszonyokat ábrázolja. A karsztérzékenység meghatározásához tartozó munkafázisok: 1. Archív geológiai, hidrogeológiai, geofizikai, karszt- és barlangvizsgálati információk, csapadéktérképek begyűjtése és feldolgozása, ami a területen végzett saját vizsgálatokat egészítette ki, és elősegítette a vizsgált terület előzetes felmérését. 2. Geofizikai vizsgálatok és a vizsgálati eredmények feldolgozása. A karsztos beszivárgási területek vizsgálatára RMT (Radio Magneto Tellurika) és VLF (Very Low Frequency) módszert alkalmaztunk, amelyek a felszíni geofizika elektromágneses, azon belül az indukciós módszereinek családjába tartozik. Segítségével képet alkothattunk a területen a repedezettség mértékéről. Az RMT-mérések eredményeit látszólagos ellenállás-szelvény formájában jelenítettük meg. 3. Víznyelők, dolinák helyszíni vizsgálata. A karsztos beáramlási mintaterületen a víznyelők, dolinák állapotának felmérése, aktivitásuk megállapítása, a hozzájuk kapcsolódó felszíni vízfolyások feltárása, a nyelők és források közötti hidraulikai kapcsolatok ismerete, a
36
nyelők vízgyűjtőterületének lehatárolása különösen fontos a felszín alatti vízkészlet alakulására gyakorolt szerepük miatt. A részletes vizsgálatra kijelölt karsztos beáramlási területen felmértük a jelentősebb dolinákat, víznyelőket, azok állapotát, környezetét, esetleges potenciális szennyezőforrásokhoz való viszonyát. 3.2.2.3.
A vízkészletet érő hatótényezők, és azok feltárása
1. Szennyezőforrás feltárás. A beáramlási és átáramlási területeken az antropogén tevékenységek és a területhasználatok befolyásolják a felszín alatti vizek minőségét. A szennyezőforrások feltárásos vizsgálata a területen található szennyezőforrások számbavételére és felülvizsgálatára irányult. A vízkészletet érő hatótényezők feltárására irányuló vizsgálatokat a romániai Királyerdő-hegység (beáramlási terület) és a magyarországi alföldi területeken végeztünk. A szennyezőforrás feltárás során a térképi és az archív információk alapján, valamint a terepen gyűjtött adatok alapján helyszíni bejárással azonosítottuk, és dokumentáltuk a vizsgált területen található potenciális szennyezőforrásokat. A munka alkalmával a pontszerű szennyezőforrásokon kívül a diffúz szennyezőhatásokat is vizsgáltuk. A diffúz/területi szennyezőhatások felmérése során vizsgáltuk a települések, az ipari és a mezőgazdasági tevékenységek hatásait a felszín alatti vízre. A munka során a polgármesteri hivatalok helyismerettel rendelkező szakembereinek, valamint a helyi lakosok segítségével ismertük meg a településeket és a fontosabb problémákat, a tőlük kapott naprakész információkkal pontosítottuk, illetve kiegészítettük a nyilvántartásból származó ismereteinket. Az információkat előre összeállított kérdőívek alapján gyűjtöttük össze. A potenciális szennyezőforrás felmérés adatainak értékelését követően kiválasztottuk azokat a helyszíneket, pontszerű és diffúz szennyezőforrásokat, amelyek esetében talaj- és vízmintavételt, és laboratóriumi vizsgálatok elvégzését láttunk szükségesnek. Mintavételre kiválasztottuk azokat a helyszíneket, ahol a bejárás során esetleges szennyezésre utaló körülményt észleltünk. 2. Víznyelők, dolinák helyszíni vizsgálata. A projekt során egy-egy vízgyűjtő karsztrendszeren belül az egyes felszíni szennyezések karsztvízre gyakorolt hatásának kimutatására vizsgáltuk és összehasonlítottuk a víznyelők és források vízminőségét. 3.2.2.4.
Közös GIS adatbázis létrehozása
Jelen kutatási munka a román-magyar államhatáron átnyúló területet érintette. Annak érdekében, hogy a kutatási eredmények egységes feldolgozása, értékelése megtörténhessen, egy egységes rendszerben kiépített térinformatikai rendszert kellett kialakítani. A térinformatika (GIS) egyetlen rendszerbe integrálja a térbeli és a leíró információkat, így alkalmas keretet biztosít a földrajzi adatok elemzéséhez.
37
3.3. Forrásvizsgálatok A projekt keretein belül forrásvizsgálatokat a romániai projektterületen végeztünk, amely során 130 db forrás vízkémiai paramétereit vizsgáltuk meg, három egymástól földrajzilag elkülönülő területen: a Réz-hegységben, a Királyerdő-hegységben, és a Béli hegységben. A terepen illetve akkreditált laborban mért számos kémiai komponens közül elsőként a források vízkémiai karaktere került meghatározásra Piper-diagramok segítségével, 9 vizsgált kémiai komponensből (ezek; Ca2+, Mg2+, HCO3-, CO32- K+, Na+,Cl-, NO3 -,SO42). A további kémiai komponensek (úgymint; pH; vezetőképesség; p-lúgosság; m-lúgosság; összes keménység; KOI ps; ammóniumion tartalom; vastartalom; mangán tartalom; nátriumion tartalom; káliumion tartalom; kalciumion tartalom; magnéziumion tartalom; kloridion tartalom; nitrátion tartalom; nitrition tartalom; karbonát-ion tartalom; hidrokarbonát-ion tartalom; szulfátion tartalom; foszfátion tartalom; arzén tartalom) vizsgálatával a klaszteranalízis foglalkozott. A klaszteranalízis során az egyes források kémiai kapcsolatának erősségét, a források egymáshoz való hidrogeológiai kapcsolatrendszerét vizsgáltuk, a mért komponensek alapján.
3.3-1. ábra: Forrásból történő vízmintavétel, helyszíni vizsgálatok
38
3.3-2. ábra: A Királyerdő-hegység hidrogeológiai térképe A forrásvizsgálatok során a Piper-diagramok segítségével megállapítható volt a vizsgált forrás-rendszer elhelyezkedése az áramlási rendszerek hierarchiájában. A Piperdiagramok eredményét a legtöbb forrás kémiai karaktere alátámasztja, ezek alapján a vizsgált hegységekben előforduló források a csapadékvíz összetételével mutatnak hasonlóságot (a vizsgált 9 főelem tekintetében). A kiértékelés alapján a kutatási területen előforduló források egy-egy utánpótlódási rendszer részei. A vizsgált források közül néhány esetben kiugró értékek jelennek meg a Piper-diagramokon, amelyek lokális anomáliákat jeleznek. Jelen kutatás célkitűzéseiben nem szerepel ezen anomáliák felderítése, de jövőbeli kutatások számára célszerű ezekkel az anomáliás területekkel is foglalkozni. A forrásvizsgálatok legfőbb hiányosságának a „pontszerűség” mondható, mert a vizsgált kémiai paramétereket nemcsak térben, de időben is pontszerűen vizsgálta. A jövőbeli kutatások számára hasznos információkat jelenthet, amennyiben ezeknek vagy más forrásoknak területen, a megfigyelését egy hosszabb időintervallumban (minimum néhány év) folyamatos hidro-
3.3-3. ábra: A Réz-hegységben vett minták Piperdiagramja
39
meteorológiai monitoring rendszer mellett hajtják végre. Így az egyes lokálisan előforduló, vagy szezonális jelenségek is egyszerűbben kiszűrhetők, továbbá az egyes vízrendszerek pontosabb vízkémiai karakterisztikával jellemezhetőek, és így akár fény derülhet az egyes anomális jelenségek kiváltó okaira is. 3.3-4. ábra: A Béli-hegységben vett minták Piperdiagramja
3.3-5. ábra: A Királyerdő-hegységben vett minták Piper diagramja
3.4. Kútvizsgálatok A projekt keretein belül zajlott kútvizsgálatok során összesen 100 db vízműkút vízkémiai paramétereit vizsgáltuk meg, ezek közül 30 db Magyarország, illetve 70 db Románia területére esett. A terepen illetve akkreditált laborban mért számos kémiai komponens közül elsőként a vízműkutak vízkémiai karaktere került meghatározásra Piper-diagramok segítségével, 9 vizsgált kémiai komponensből (ezek; Ca2+, Mg2+, HCO3-, CO32- K+, Na+,Cl-, NO3-,SO42). A további kémiai komponensek (úgymint; pH; vezetőképesség; p-lúgosság; m-lúgosság; összes keménység; KOI ps; ammóniumion tartalom; vastartalom; mangán tartalom; nátriumion tartalom; káliumion tartalom; kalciumion tartalom; magnéziumion tartalom; kloridion tartalom; nitrátion tartalom; nitrition tartalom; karbonát-ion tartalom; hidrokarbonát-ion tartalom; szulfátion tartalom; foszfátion tartalom; arzén tartalom) vizsgálatával a klaszternalízis foglalkozott. A módszere lehetőséget adott az eredmények korrelárására, a kutak kémiai és hidrogeológiai paramétereinek az összehasnlítására.
40
3.4-1. ábra: Kút vízmintavétel és helyszíni vizsgálatok
A kútvizsgálatok során a Piper-diagramok segítségével megállapítható volt a vizsgált kutak elhelyezkedése az áramlási rendszerek hierarchiájában. A Piper-diagramok eredményei alapján négy egymástól elkülönült fácies-csoportot tudtunk meghatározni. Ezek: a HCO3-CO3+Ca fácies; HCO3-CO3+Nincs uralkodó fácies; HCO3-CO3+Na+K fácies; és a SO4+Ca fácies. A kutak fácieselemzése alapján feltételezhető, hogy a vizsgált kutak vízkémiai karakterének sokszínűsége összefüggésben van a terület áramlási rendszereinek komplexitásával. A kutak esetében megpróbáltuk összevetni a főbb vízkémiai karaktereket, és a nagyszerkezeti egységeket, hogy az egyes áramlási rendszerekhez tartozó kutakat lehatároljuk, de ez nem jelentett megoldást a kérdésben. Ezután több kémiai paramétert kvalitatív módon próbáltunk összehasonlítani, de egyértelmű bizonyítékot nem kaptunk az áramlási rendszerek jellegét illetően. Következtetésképpen elmondható, hogy a vizsgált kutak esetében a kaotikus vízkémiai anomáliákat, az egymásra szuperponált eltérő jellegű áramlási rendszerek okozzák, de összeségében elmondható, hogy ezek a kutak beáramlási és átáramlási területen találhatók.
3.4-2. ábra: A magyarországi vízminták Piperdiagramja
3.4-3. ábra: A romániai vízminták Piperdiagramja
41
Szennyezőanyagok tekintetében végzett vizsgálatok alapján megállapítható, hogy a vizsgált kutakban több esetben magas koncentrációban fordultak elő szerves terheléshez köthető szennyezők, úgymint a foszfát, az ammónia, a nitrát, és a nitrit. Határértéket túllépő mennyiségben előforduló arzén volt megfigyelhető több vízműkút esetében. Az arzén eredete a mai napig vitatott a vizsgált területen. Egy lehetséges magyarázat az arzén feldúsulásának kialakulására az egymásra szuperponált áramlási rendszerek találkozásánál megjelenő geokémiai környezetváltozás. Eme jelenség tanulmányozását azonban számos olyan jellegű kutatásnak kell alátámasztani, amelyek nemcsak az áramlási rendszerek jellegét térképezik fel a területen, de a geokémiai változásokat is modellezni képesek, akár nagy mélységekben is.
A vizsgált kutakban előforduló arzén
Alacsony (<10μg/l) Közepes (10-25μg/l) Magas (>25μ/l)
A magas arzén általában a HCO3CO3+NA+K –os rendszerhez kapcsolódik
3.4-4. ábra: A vizsgált kutakban előforduló arzén A jövőben végzendő kútvizsgálatok adatelemzése, és azok megfelelő interpretálása nyújthatja a legpontosabb és legmeghatározóbb jellegű képet a térség áramlási viszonyairól. A vizsgálatok során a legfontosabb, hogy a kutatási területről hosszú távú, pontos adatsor álljon a kutatók rendelkezésére. A terepi tapasztalataink alapján elmondható, hogy a romániai területen a kutak kiépítettsége, a hidrogeológiai dokumentáció, a pontos termelési adatok sok esetben ismeretlenek voltak (több esetben pontos szűrőközepet csak elmondás alapján tudtunk meghatározni, illetve vízszintmérésre alkalmatlan kiképzésű kutakkal találkoztunk). Tehát az elsődleges feladat egy átlátható monitoring-rendszer kialakítása, mellyel a kutakban bármikor pontosan meghatározhatóakká válnak a vízszint értékek, ezáltal modellezhetővé téve a vízáramlási irányokat. A hidrogeológiai folyamatok modellezéséhez elsődleges fontosságú, hogy a kémiai összetételt, és az egymással összefüggő egyéb más tényezők (földtan, csapadék, szűrőmélység, vízszint stb.) által befolyásolt áramlási rendszert együttesen értelmezzék. A jövőben döntő fontosságúvá válhat a megfelelő mennyiségű és minőségű ivóvíz fenntartása (pl. EU víz keretirányelvek). Ezeknek a felszín alatti, még szennyezetlen vizeknek a gazdaságos felhasználásához elsősorban azok
42
hidraulikai viszonyainak megértése szükséges, amelyeket reprezentatív kútadatok nélkül meghatározni lehetetlen feladat. A kútvizsgálatoknak, akárcsak a forrásvizsgálatoknak a legfőbb hiányossága a „pontszerűség”, mert a vizsgált kémiai paramétereket nemcsak térben, de időben is pontszerűen vizsgálja. A következő kutatási stációkban célszerű minél szélesebb körben (nemcsak térben, hanem időben is) kialakítani egy megfelelő monitoring-rendszert. Így az egyes lokálisan előforduló, vagy szezonális jelenségek is egyszerűbben kiszűrhetők, továbbá az egyes vízrendszerek pontosabb vízkémiai karakterisztikával jellemezhetőek, és így akár fény derülhet a lokális vízáramlási jelenségek kiváltó okaira is.
3.5. Vízvizsgálatok geomatematikai módszerrel történő feldolgozása, értékelése 3.5.1. A felhasznált matematikai módszerekről A földtudományokban rendelkezésre álló és vizsgált adathalmazt egy négydimenziós térben (3.5-1. ábra) lehet elképzelni, ahol a tengelyeket az idő, a kémiai, vizsgált komponensek és a megfigyelési pontok adják. Utóbbit egy ’x’ és egy ’y’ koordináta, vagyis két dimenzió határoz meg, így bővül ki a három dimenzió az absztrakt négy dimenziós térre.(Kovács, 2007; Kovács et al, 2008). Annak függvényében, hogy melyik tengelyt metsszük el egy arra merőleges síkkal, más-más vizsgálati módszert kell alkalmazni. A tengelyeket metsző síkokat nevezzük el S1, S2 és S3 síknak. S1 síkban (ilyen adatok voltak a vízkémiai paraméterek) többváltozós adatelemző módszerek alkalmazására van lehetőség. A mintavételi pontok hasonlóságát klaszteranalízissel vizsgáltuk, a csoportok létezésének ellenőrzésére diszkriminancia analízist is alkalmaztunk. S2 sík esetén az adott paraméter idősorát kaptuk meg mintavételi helyenként. Itt nyilvánvalóan idősoros vizsgálatok elvégzésére van lehetőség, ezek közül említhetőek a trend, periódus és zaj elemzésére vonatkozó módszerek. Ezek a „klasszikus” módszerek azonban céljainknak nem feleltek meg, ezért ebben az esetben egy célorientált és modern eszközt, a dinamikus faktoranalízist alkalmaztuk. Végül S3 síkban egy kiválasztott mintavételi helyen a paraméterek idősorai elemezhetők idősoros vizsgálatokkal. Ilyen irányú vizsgálatokra a kutatás céljainak megvalósításában, nem volt szükség.
43
Kémiai komponensek z CO3
2-
NO3
-
-
Cl
Na
+
Mg2+ 2+ Ca
t4
t3
t2
t1
S2
S3 mf1 mf3 mf2 (x1, y1) (x2, y2) (x3, y3)
mfn (xn, yn)
Megfigyelési pontok
S1 tn Idő t
3.5-1. ábra. Adathalmaz ábrázolása négy dimenzióban (Kovács, 2007) 3.5.2. Dinamikus faktor analízis alkalmazása Hajdú-Bihar és Bihor megye talajvíz kútjaira Számításaink elvégzéséhez, a magyar oldalon, Hajdú-Bihar megyéből, a TIKÖVIZIG területéről több mint 150 talajvízszint megfigyelő kút idősora állt rendelkezésünkre. A dinamikus faktoranalízis elvégzésének feltételeit az 1986 és 2007 közötti időszakban 98 észlelőkút adatsora elégítette ki. Bihor megyéből (Románia) 14 kút adatát kaptuk meg, 2004-2009 közötti időtartamban. Ezek az adatok nem voltak felhasználhatóak. Számításaink eredményeként két dinamikus faktor idősort határoztunk meg, amelyek a függőlegesen zajló vízforgalom tagjai. Az első faktort e vízforgalom felfelé mutató tagjával, az evaporációval, míg a második faktort e vízforgalom lefelé mozgó elemeivel, a beszivárgással és a később bekövetkező mélyebb rétegek felé irányuló átszivárgással azonosítottuk. A 3.5-2. ábrán azt látjuk, hogy hol mekkora az esélye a talajvízbe jutó beszivárgásnak. A faktorsúly-térképen 98, egyenlőtlenül elhelyezkedő mintavételi pont alapján megállapítható, hogy a nagyobb értékek a kiáramlási területeket jelzik, az alacsonyabbak a nagy víztermeléssel jellemezhető települések közelében jelennek meg.
44
TIS ZA
300000
280000
1
260000
0.8
DEBRECEN
240000
0.6
PÜSPÖKLADANY
0.4
220000 BE RE TT YÓ
0.2
200000
0 780000
800000
820000
840000
860000
880000
3.5-2. ábra: A becsült beszivárgás (I. faktor) súlyainak térképe A második faktor súlytényezőinek térképén (3.5-3. ábra) a sűrűbb megfigyelési pontokkal rendelkező területeken elég pontos képet kaptunk a lefelé mutató anyagforgalom intenzitásáról. Így például a hátságokon, amelyek beszivárgási területek, a súlytényezők nagyok, itt a beszivárgó csapadék hatása erősebben mutatkozik meg a vízszint idősorokban, mint az alacsonyabban elhelyezkedő területeken.
3.5-3. ábra: A lefelé irányuló vízforgalom (II. faktor) súlyainak térképe
45
A dinamikus faktoranalízis másik hozadéka, hogy a faktorokhoz faktorsúlyokat is rendel. Ezek az adott látens hatás intenzitásának mérőszámai, hiszen azt a súlytényezőt adják meg, amennyivel az adott faktor a megfigyelést, azaz a hidrográfot előállító lineáris kombinációban szerepel. Esetünkben tehát a faktorsúlyok a függőleges vízforgalom felfelé és lefelé mutató tagjai intenzitásának egy adott megfigyelési helyhez tartozó objektív mérőszámai. Ez utóbbi bemutatja, hogy adott víznyerő helyek sérülékenységének relatív mértéke meghatározható és térképen ábrázolható, aminek segítségével kijelölhetők azok a területek, amelyek erőteljesebb figyelmet követelnek meg az ivóvíz jó állapotának megőrzése miatt. A jövőben érdemes lenne a magyar oldalon egy még részletesebb vizsgálat elvégzése, ami ilyen módon pontosítaná a veszélyeztetett területek határvonalát, így meghozható lenne az a döntés, hogy hol kell jogszabályi és/vagy technikai beavatkozás. Román oldalon, a magyar oldalon levő számítások eredményeit látva, feltétlenül szükséges lenne a számítások elvégzése, a lakosság jó minőségű ivóvíz készletének megőrzése miatt. 3.5.3. Víztermelő kutak paramétereinek vizsgálata többváltozós adatelemző módszerekkel A vizsgált területen Hajdú-Bihar és Bihor megyék területén 100 kútból vett vízmintáknak számos kémiai és fizikai paramétereire történt helyszíni és laboratóriumi vizsgálat. Ezek között voltak olyanok melyek szerves vagy szervetlen komponensekhez kapcsolódnak. Vizsgálataink során a kutak jellemző csoportjait kívántuk meghatározni, azért hogy állapotukat jellemezhessük, illetve ha lehet, próbáljunk meg hidrogeológiai következtetéseket levonni.
46
3.5-4. ábra A mintavételi pontok térbeli elhelyezkedése Általánosságban elmondható, hogy kettő nagyobb mintaszámú csoport van a vizsgált területen (3.5-4. ábra). Ebből az egyik annak K-i részén, míg a másik ettől nyugatabbra foglal leginkább helyet. Ez az elhelyezkedés intermediális jellegű áramlási jellegre utal. Ugyanakkor a jelentős nátrium és hidrogénkarbonát tartalom alapján a mintázott vizek többnyire nátriumhidrogénkarbonát-típusú, sekély gravitációs áramlási rendszerekből származó vizekre utalnak. A helyenként megnövekedett kloridion tartalommal jellemezhető csoportok egyben sekély szűrőközép értékekkel is bírnak, így inkább lokális, esetleg felszíni szennyező eredetet jeleznek. A csoportok térbeli elhelyezkedés mozaikos jellegű, ami szintén lokális áramlási rendszerek jelenlétére utal, melyek a helyi topográfiai viszonyoktól erősen függenek. A jelentős ammónium, nitrit és nitrát valamint foszfor tartalom szintén jelentős felszíni eredetű szennyezettségre, és ugyanakkor szintén a lokális beáramlási területek jelentőségére utal. Ez a megállapítás aláhúzza a dinamikus faktor analízis által kapott eredmények jelentőségét, illetve egybeesik velük. A lefelé irányuló anyagáramlásként azonosított háttértényező konkrét megvalósulásait láthatjuk a szerves anyagokhoz köthető paraméterek ivóvízben történő megjelenésében. Ezek az eredmények aláhúzzák a vizsgált terület, az ivóvíz tároló rétegek felszínről származó szennyeződések iránti érzékenységét.
47
3.5.4. Források paramétereinek módszerekkel
vizsgálata
többváltozós
adatelemző
A Béli-hegység, a Királyerdő-hegység, a Réz-hegység és a Tasádi-dombság 133 forrásából is történt mintavételezés. Számos kémiai és fizikai paraméterre vonatkozóan történt helyszíni és laboratóriumi vizsgálat. Sokváltozós adatelemző módszerekkel meghatároztuk a hasonlóan viselkedő mintavételi pontok csoportjait. „Mozaikos” elhelyezkedésű csoportokat kaptunk, ami aláhúzza a földtani környezetek különbségeit és jelentőségét. A szerves anyagokhoz és a mezőgazdasághoz kötődő paraméterek vizsgálata alapján kijelenthető, hogy a vizsgált mintavételi pontokon a vizek általában jó minőségűek. Azonban néhány ponton emelkedett koncentráció értékek tapasztalhatók. A nagyobb mért értékek azért veszélyesek, mert jelentős a vizsgált területeken a karsztos képződmények elterjedtsége. A karszt öntisztulási képessége – elsősorban a gyors vízáramlás miatt – igen kicsi. Ezért egy-egy szennyező pont nagy területek vízkészletét teheti, illetve teszi tönkre. Ezért mindenképpen erőteljesen javasolt a további kutatás, a szennyező források megtalálása és azok megszüntetése, továbbá – de messze nem utolsósorban – a terület hidrogeológiájának részletesebb megismerése. E célok érdekében lényeges lenne további és az eddigiekhez képest részletesebb feltárás. Egy monitoring rendszer kiépítése és fenntartása hosszú távon szükséges, ami térben és időben tájékoztatást ad a felszínalatti vizek vízminőségének alakulásáról.
48
3.5-5. ábra: Az egyes csoportok térbeli elhelyezkedése
49
3.5.5. Környezetvédelmi céllal vett minták értékelése sokváltozós adatelemző módszerekkel A Királyerdőben 51 darab környezetvédelmi célú mintavételezés történt. Ezeket a mintákat sokváltozós adatelemző módszerekkel is vizsgáltuk annak érdekében, hogy lássuk milyen hasonló tulajdonságú csoportokat lehet meghatározni, amelyek segítségével pontosabban lehet jellemezni a minták tulajdonságait paramétereik alapján. A csoportosító eljárás klaszter analízis volt, melyet diszkriminancia analízissel ellenőriztünk. A környezetvédelmi állapotfelmérés során vett vízminták általában nem rossz állapotú vizet jeleznek. Van azonban néhány minta, ami a terület általános állapotához képest rossz vagy rendkívül rossz állapotot jelez. Ezek a minták felhívják a figyelmet arra, hogy a szükséges a terület figyelemmel követése környezetvédelmi szempontból. Elengedhetetlen azoknak a gócpontoknak a megszüntetése, amelyek súlyosan károsítják a felszínalatti vizek minőségét, gondolunk itt elsősorban a PC 205 jelű mintavételi pont (Bălnaca Groşi felhagyott mélyművelésű hőálló agyagbánya – lásd 4.3. fejezet) környezeti kárelhárításának elvégzésére.
3.6. Geofizikai vizsgálatok A projekt keretein belül zajlott geofizikai vizsgálatok során összesen 10 db VESZ (Vertikális Elektromos Szondázás), 5 db GP(Gerjesztett Polarizáció), illetve 400 db RMT (Radió-Magneto-Tellurika) és VLF-R (Very Low Frequency/Resistivity) mérést végeztünk a projektterületen. A VESZ (Vertikális Elektromos Szondázás) és GP (Gerjesztett Polarizáció) mérések célja volt, hogy az alföldi régió földtani viszonyait pontosítsa a további hidrodinamikai modellezések számára. 3.6.1. VESZ (Vertikális Elektromos Szondázás) mérések A projekt keretén belül 10 db VESZ (Vertikális Elektromos Szondázás) mérést végeztünk, amelyből 3 db magyarországi, és 7 db romániai területen található (3.6-1. melléklet). A mérések során az elektródák közötti távolság 4000 m volt, így az egyes mérések behatoló képessége elérte az 1000 m-t. A VESZ mérési pontokat igyekeztünk a területen úgy elhelyezni, hogy azok egy szelvény mentén ábrázolhatóak legyenek, és mindkét országot érintsék (a víztestek kapcsolatrendszerének megismerése céljából). A VESZ méréseket helyigényük miatt (4 km/mérés, méréspontos távolsága: 2 km) Nagyvárad körzetében nem tudtuk elvégezni, így a romániai VESZ méréseket csak Nagyváradtól keletre tudtuk kivitelezni. A mért ellenállás értékek alapján jól elkülöníthettük egymástól a szelvényben az agyag, az agyagos-homok, a homokos-agyag, és homok frakciókat. A mérések alapján előállított ellenállás-eloszlást, földtani szelvény formájában jelenítettük meg (3.6-1. melléklet), amely jó egyezést mutat a korábban kialakított földtani képpel, továbbá a romániai oldalon pontosítja is azt.
50
3.6.2. GP (Gerjesztett Polarizáció) mérések A mintaterületen 10 db GP (Gerjesztett Polarizáció) mérést végeztünk, amelytől az agyagos illetve homokos rétegek elkülönítésének pontosítását várjuk. A mérések maximális terítési távolsága 1260 méter volt, a mérőpontokat a VESZ mérésekkel együtt végeztük. A VESZ mérésekkel párhuzamosan végzett GP méréseket a teljes VESZ görbe mentén csak szelvényezés jelleggel végeztük, 160, 320, 640, 1260 m-es elektróda távolságnál. A mérési eredményeket a földtani szelvényen megjelenítettük. A VESZ mérések előnye, hogy olcsó és gyorsan elkészíthető, ezáltal könnyen szerezhetünk földtani információkat bármilyen típusú területről. Hátránya, hogy felbontóképessége alulmarad más drágább módszerekkel szemben, viszont a módszer nagy kutatási mélységekben is jól alkalmazható. A VESZ és GP mérések során előállított földtani szelvények döntő fontosságúak lehetnek a jövő vízkészlet-gazdálkodási kérdéseiben, hiszen az alapos földtani ismeret hiánya nélkül nem lehet megbízható hidrodinamikai és/vagy transzport modelleket előállítani. 3.6.3. RMT (Radió-Magneto-Tellurika) és VLF-R (Very Low Frequency / Resistivity) mérések Az RMT (Radió-Magneto-Tellurika) és VLF-R (Very Low Frequency / Resistivity) mérési módszerek kevésbé elterjedtek még, bár annál hatékonyabb módszerek a karsztos területek földtani kutatásában. A módszerek egymást kiegészítve használhatók szelvényezési és szondázásai vizsgálatokra. A módszer segítségével akár olyan helyeken is végezhetünk vizsgálatokat, ahol egyéb geofizikai apparátusok nem képesek megfelelő hatékonysággal működni. A mérési módszerek segítségével Rév falu közelében, illetve a Tízfalusikarsztfennsíkon (3.6-2. melléklet) próbáltuk meghatározni a fedett és a fedetlen karszt ellenállási viszonyait, így például eltemetett töbröket, és egyéb karsztos jelenségeket igyekeztünk feltérképezni. A Királyerdő területén az RMT és VLF-R módszerrel összesen 400 db geofizikai mérést végeztünk, ebből az 1. helyszínen 116 ponton, a 2. helyszínen 85 ponton, a 3. helyszínen 199 ponton mértünk. Valamennyi területről látszólagos ellenállás eloszlás szintvonalas térképet készítettünk, melyhez mindkét műszerrel a 22,1 KHZ frekvencián sugárzó orosz adó rádiójeleit használtuk fel. Valamennyi területet karbonátos kőzetek legjellemzőbb előfordulási környezete alapján választottuk ki, ügyelve arra, hogy a terep alkalmas legyen jelentős számú mérés elvégzésére. A mérési eredményeket ellenállás térképek formájában jelenítettük meg, amelyek alapján jól elkülöníthetőek az agyagos-márgás képződmények és a mészkövek. A három ellenállás térkép alapján kirajzolt töbörsorok DNy-ÉK-i orientációja is leolvasható, amely jó egyezést mutat a területen feltérképezett vetők, és barlangok főbb orientációjával. Ezek a nagyobb szerkezeti elemek jó indikátorai a felszín alatti vízmozgások irányítottságának is. A RMT és VLF-R mérések eredményei alapján sok esetben tapasztalható volt, hogy a töbrök felső részén vastagabb márgák helyezkednek el, míg a töbrök alján mészkövek fordulnak elő. Ez a jelenség azért veszélyes, mert a nagyon konduktív márgás képződményekre hulló
51
csapadék nem tud diffúz módon helyben elszivárogni, hanem a márgáról lefolyva a töbör aljába jut, ahol koncentrált módon kerülhet a felszín alatti karsztvizes rendszerbe. A jelenség akkor válik igazán veszélyessé, ha a márgás képződményeken szennyezőanyag található, amely így egy intenzív eső alkalmával könnyen a karsztrendszerbe mosódhat be. Az RMT és a VLF-R mérések már számos példán keresztül bizonyították hatékonyságukat karsztos rendszerek kutatásában. Annak ellenére, hogy a területen 400 db mérést végeztünk, ez a terület méreteihez viszonyítva elenyésző mennyiségnek számít, ennek a mennyiségnek akár több százszorosa sem biztos, hogy elégnek bizonyulna a teljes Királyerdő-hegység ellenállás-eloszlási / földtani viszonyainak megismeréséhez. Terepi tapasztalataink alapján az RMT és VLF-R mérések hasznossága nem vitatható, ezeknek a méréseknek a folytatását mindenképpen célszerű elvégezni, bármilyen hidrogeológiai kutatás számára, amely a közeljövőben a területet érinti.
3.7. Karsztérzékenység A Királyerdő-hegység területén eddig még hasonló jellegű vizsgálatok nem készültek. A karsztérzékenységi vizsgálatok a karsztos víztartók vízkészlet-stratégiai és magas sérülékenység viszonyai miatt egyre nagyobb szerephez jutnak a jövőben. Az európai COST Action 620-as programban kidolgozásra került számos olyan módszer, amelyekkel ezeknek a karsztos rendszereknek a védettségét modellezni lehet. A módszerek számos olyan paramétert tartalmaznak amelyek segítségével, akár egy komplex, vagy egyedi karsztstruktúrával rendelkező karsztrendszert is értékelni lehet. Az alkalmazható módszerek hátránya, hogy egy komplex karsztrendszer megértéséhez számos olyan ismeretre van szükség, melyet csak több éves terepi kutatómunkával lehet előállítani, egy viszonylag kis kiterjedésű területről. Az általunk vizsgált karsztterület a Királyerdő-hegység ÉK-i felében található, a teljes kutatási terület 235 km2 kiterjedésű. A hegység megismerésében segítséget nyújtott korábbi kutatási anyagok, elkészült földtani térképek, barlangi helyszínrajzok, meteorológiai adatok, légifotók, stb., illetve az általunk végzett terepi vizsgálatok, úgymint, forrásvizsgálatok, RMT, és VLF-R mérések, víznyelők, és potenciális szennyezőforrás feltárások, klaszteranalízis. A megkutatottság mértéke így is csekélynek volt mondható, ennek ellenére az általunk készített karsztérzékenységi térképek az eddigi ismeretanyag alapján elérhető legpontosabb és ismereteink szerint az első ilyen jellegű értékelést jelentik ezen az igen komplex és óriási méretű karsztterületen.
52
3.7-1. ábra: A karsztérzékenységi kutatási terület elhelyezkedése A kutatási területet, annak karsztos sajátosságaihoz legjobban illeszkedő módszer segítségével próbáltuk megvizsgálni, az adott feltételeknek megfelelően módosított COP módszerrel. A COP módszer alkalmazásában a sérülékenység megállapítása és a területre jellemző érzékenységi térképek előállítása három faktor összeszorzásával történik, melyek a következők: a fedőréteg jellege és vastagsága (O, overlying layers), a beszivárgási feltételek (C, concentration of flow), valamint a csapadékeloszlás (P, precipitation regim). A C és P faktorokat az O faktor módosítására alkalmazzák. A közepes és alacsony érzékenység azokra a területrészekre vonatkozik, ahol a potenciális védelem átlagos, azaz a C és a P faktornak nincs meghatározó hatása az érzékenységre. A nagyon alacsony sérülékenység pedig azokra a területekre vonatkozik, ahol a C és P faktorok kevésbé befolyásolják az érzékenységet. A COP faktorok együttes alkalmazása jó közelítést ad a karsztterület érzékenységi viszonyaira vonatkozólag. Mindezeket figyelembe véve, a meglévő kutatási eredmények felhasználásával igyekeztünk a királyerdei karszt speciális karakterisztikáira fókuszálni. Ezért kénytelenek voltunk módosítani az O faktor súlyozását, továbbá az időszakosan megfigyelhető karsztváltozókat is kisebb súlyozással számítottuk bele a végső modellbe, valamelyest módosítanunk kellett a C és P faktorokat is.
53
Munkánk során főként a teoretikus háttérből tudtunk kiindulni, valamint az általunk végzett terepi megfigyelésekből. Az elkészített karsztérzékenységi térképek alapján, egy optimista (3.7-2. ábra) és egy pesszimista (3.7-3. ábra) becslésű térkép készült a terület érzékenységi viszonyairól. Az érzékenységi vizsgálat során azért volt szükség két változat bevezetésére, mert az általunk választott COP metódusban, az O faktor (talajtakaró) szerepe nem volt egyértelműen meghatározható, ugyanis korábbi kutatások nem készültek a karsztot fedő talaj vastagsági, és összetételbeli viszonyairól. A P faktor (csapadék rezsim) viszonyai is tisztázatlanok, ugyanis a területről csak átlagos éves csapadék adataink vannak, de a csapadék rezsim meghatározásához a csapadék intenzitásának mértékére lett volna szükségünk. A területe érzékenységi viszonyait legjobban reprezentáló elem a C faktor, amely a beszivárgási viszonyokat ábrázolja. Az így előállított térképek alapján elmondható, hogy a kijelölt kutatási területen – még az optimista becslés alapján is – több magas érzékenységi kockázatú, nagy kiterjedésű karsztterület található. Az érzékenységi vizsgálat ilyen mérvű ismerete felveti azt a lehetőséget, hogy a karsztvízbázis könnyen elszennyeződhet egy súlyosabb antropogén szennyeződés hatására. Az érzékenységi térképeket összevetve a területen található jelentősebb szennyeződésekkel (3.7-2, 3.7-3. ábra), kimutatható, hogy a magas kockázati besorolású szennyezőanyagok, a magas érzékenységű karsztterületek közelében, ha nem azokon helyezkednek el.
3.7-2. ábra: A Királyerdő-hegység területére készült optimista becslésű karsztérzékenységi COP térkép a potenciális szennyezőforrások feltüntetésével
54
3.7-3. ábra: A Királyerdő-hegység területére készült pesszimista becslésű karsztérzékenységi COP térkép a potenciális szennyezőforrások feltüntetésével Az eddigi ismeretek alapján – az alacsony megkutatottsági viszonyokat figyelembe véve felvetődhet az a stratégiai fontosságú kérdés, hogy ez eddig jól működő rendszer vajon mennyi ideig képes fenntartani természetes állapotát. A kérdésre a választ nem egyszerű megadni. A lehetséges válaszokat azok a kutatómunkák tárhatják fel, amelyek a karsztrendszerről máig felállított ismeretanyagot további hasznos vizsgálatokkal bővíthetik, ezek közül elsősorban számos terepi megfigyelésre van szükség a modern hidrogeológiai szemléletmód alkalmazásával. A területen további kutatómunkák célja, hogy: Ø pontosabb földtani, és talajtani térképeket állítsanak elő a területről (lehetőség szerint 1:10.000-es formátumban a jelenlegi 1:50.000 térképek helyett), Ø az eltemetett potenciális beszivárgási területeket (pl. dolinákat, repedések, vetők) geofizikai módszerek segítségével, pontosítsák (erre kiváló módszer a terepen általunk is használt RMT és VLF-R módszerek alkalmazása), Ø a terület hidrogeológiai ismereteinek pontosítása, például erre alkalmas monitoring rendszerek kialakítása a felszínen és a felszín alatt is. Ennek szükséges felszíni elemei: a csapadék viszonyok megismerésének céljából csapadékmérő állomások telepítése és üzemeltetése, a források, víznyelők hozamának időbeli változásainak regisztrálása. Nagyon fontos feladat, hogy egy ilyen nagy és komplex karsztrendszer esetében az időbeli változókat is számításba tudjuk venni, hiszen ezek nemcsak az érzékenységi faktrorok meghatározásánál, de számos egyéb paraméter tekintetében döntő fontosságúak (pl. vízkészlet számítások, tározási viszonyok meghatározása stb.). elengedhetetlen a felszín alatti áramlási viszonyok további pontosítása, a kapcsolatrendszer kimutatása nagyvízi és kisvízi körülmények között is.
55
Ø a területen található potenciális szennyezőforrások által kibocsátott szennyezőhatásokat feltérképezzék, és kivizsgálják. A pontosabb ismeretek birtokában ezek az adatok jó alapot szolgáltathatnak későbbi transzportmodellezések számára. Végeredményben elmondható, hogy a területről készült vizsgálatok segítségével körvonalazhatóak azok a kutatási prioritások, amelyekre a Királyerdő-hegység egyes területein a legnagyobb szükség lesz a következő évek, évtizedek vízkészlet-stratégiai kérdéseinek megválaszolásához. A karsztrendszerek kutatása, a monitoring rendszerek kiépítése mellett elengedhetetlen, hogy minden egyes potenciális szennyezőforrás, - belterület bővítés, szálláshelyek bővítése, turista komplexumok kiépítése, szennyvíztisztító vagy hulladéklerakó, ipari-szolgáltató telephely létesítése, bányanyitás vagy régi bezárt bányák újbóli termelésbe állítása, úthálózat fejlesztés, stb. – létrehozását megelőzően a fejlesztési terület érzékenységének a meghatározása szükséges. A fejlesztéseket az alacsony érzékenységű területekre kell irányítani.
3.8. Hidrogeológiai modellezés A területen végzett hidrodinamikai modellezések eredményeinek összefoglalóit mutatjuk be ebben a fejezetben. 3.8.1. Lehatárolás A kiválasztott mintaterületek lehatárolása a nagy szerkezeti egységek projektterületen belüli pozíciója, illetve a regionális áramlási rendszerek alapján történt: Romániában a hegyvidéki karsztos beáramlási terület (Királyerdő-modell), a hegylábi és alföldi területrészek közötti átmeneti zóna, részben beáramlási, részben átáramlási terület (Nagyvárad–Félix-fürdő modell), Magyarországon pedig az alföldi medence területén (Alföld-modell). A regionális hidrodinamikai modell pedig egy modellben foglalja össze mindhárom típusterületet a HajdúBihar–Bihor régióban (3.8-1.ábra).
56
3.8-1. ábra: A projekt keretében modellezett mintaterületek és a regionális modell határai 3.8.2. Alkalmazott szoftver A modellezéseket két féle modellező szoftver segítségével készítettük, amelyek között az alapvető különbség a vizsgálandó térrész felosztásában van: az egyik a véges elemes FeFlow 6.0, a másik pedig, a véges differenciás Processing ModFlow 5.1 megoldás. A két módszer között alapvető különbség a tér elemekre bontása után a megoldandó egyenletrendszer megoldási módjában van. A véges elemes módszernél jellemzően a vizsgálandó térrészt háromszög alapú hasábelemekre bontjuk, amely 6 csomópontja mentén érintkezik a szomszédos elemekkel. A megoldás során az érintkezési csomópontokra adjuk meg a számításhoz szükséges bemeneti paramétereket, majd az egyenletrendszer megoldása után ezekre a csomópontokra határozzuk meg a vizsgálni kívánt paramétert. Ezzel a módszerrel a változatos felépítésű vizsgálandó terület rugalmasan követhető.
57
A véges differenciás módszernél a teret négyszög alapú hasábokra bontjuk, és a hasábelem közepére határozzuk meg a vizsgálni kívánt paramétert, vagyis egyetlen modellelem egyetlen értékkel jellemzett. Ez komoly problémát jelent, mivel a kismértékű változások ezzel a módszerrel elsikkadnak, a vizsgálati terület nehézkesen követhető. A kutatási terület vízföldtani felépítése meghatározza a módszert, amellyel a víztesteket modellezni kell. A modellezési munkákhoz felhasznált szoftverek: - FeFlow – Királyerdő-, Nagyvárad–Félix-fürdő-, regionális modell - Processing Modflow – Alföld-modell 3.8.3. Magyarország – Alföldi hidrogeológiai részmodell A modell horizontális és vertikális felosztása, bemenő paraméterek. A Magyarországon elkészült modell a Tetétlen–Darvas–Pocsaj–Ghirişu de Criş téglapban kerület elhelyezésre. A modell-terület a 90%-ban Magyarország területére esik. A kiválasztott terület a határhoz közel eső hidraulikai rendszer elemeit reprezentálja, alföldi viszonyok között. A modell segítségével egy 235 km2 kiterjedésű mintaterület vízáramlási viszonyait vizsgáltuk, -400 mBf mélységig. A vízáramlási irányok és a vízműkutak termelésének hatására módosuló vízmozgások szimulálására alulról zárt, felülről és oldalról nyitott modellt alkalmaztunk. Pontosabb eredmények eléréséért a modellterületen többféle cellaméretet határoztunk meg. A vízföldtani információval rendelkező kutak környezetében, ahol az áramlási sebességváltozások nagyobbak, részletesebb hálófelosztást – 100 x 100 m cellaméret – alkalmaztunk, míg a távolabbi területeken nagyobb méretű hálót vettünk fel 200 x 200 m-es cellákkal. Az általános földtani szerkezetet a területen található vízföldtani kutatófúrások alapján jelöltük ki. A kutatásterület nagysága és a litológiai változatosság függvényében a területen 8 modellréteget tudtunk elkülöníteni. A modellrétegek többnyire egy-egy agyagos illetve homokos, azaz magas illetve alacsony vízvezetőképességű horizontot jelentenek. A modellrétegekben természeten ezek a litológiai paraméterek többnyire változatos vastagságban és kiterjedésben jelennek meg egy-egy rétegen belül. A terület vízföldtani adottságainak megismerésében 143 db kút adatait használtuk fel. Az alkalmazott bemenő paraméterek, terepszint – a topográfiai térkép bedigitalizálásával nyert magassági pontok alapján–, kezdő vízszintek (termelőkutak adatai), csapadékeloszlás, a fontosabb vízfolyások vízszintadatai, hidraulikai paraméterei, hidraulikus szivárgási tényezők (horizontális, vertikális), porozitás. A hidrodinamikai modellezés eredményeként előállított vízszinttérképek (3.8-2.- 6. ábrák), és a pathlin-ok (3.8-7. ábra) alapján megállapítható, hogy a kutatási területen a vízáramlási irányok (az általunk vizsgált mélységekben) dominánsan a gravitációs erők által befolyásoltak. A vízáramlási kép ennek következtében nagyban függ a domborzat helyzetétől, de lokális hatások, illetve regionális hatások ezt az áramlási képet kissé megváltoztathatják. A kezdeti nyomásemelkedési magasságok alapján generált vízáramlási kép, amely leginkább nyugati irányítottságú, a modellszámítások alapján kissé módosulni látszik. Az általunk kiemelt 7. rétegben látható vízáramlási kép alapján, az áramlási pálya kissé ÉNy-ias jellegűvé vált.
58
A modellezett terület keleti részén a vertikális áramlási komponensekkel rendelkező vízmozgási irányok gyakoriak, míg a terület nyugati felében az áramlások horizontális komponense a domináns. Az áramlási útvonalak modellezéséből megállapítható, hogy az sp. 2.6.2-es és az sp. 2.12.2-es számú víztest, horizontális és vertikális irányú hidraulikus kapcsolatban áll egymással. Az áramlási sebesség az egyes víztestek irányába lokálisan változó, de 10 000 éves időintervallumban vizsgálva a kommunikáció él.
3.8-2. ábra: Alföldi modell – A 3. réteg vízszint térképe
59
3.8-3. ábra: Alföldi modell – A 4. réteg vízszint térképe
3.8-4. ábra: Alföldi modell – Az 5. réteg vízszint térképe.
60
3.8-5. ábra: Alföldi modell – A 6. réteg vízszint térképe
Berettyó újfalu
3.8-6. ábra. A vízműkutak (21 db) által leginkább termelt 7. réteg (-110 és -270 mBf között) vízszint térképe 61
3.8-7. ábra. A modellezés alapján készült vízáramlás képe a 7. rétegben.
62
3.8.4. Románia – Nagyvárad–Félix-fürdő hidrogeológiai részmodell A porózus víztestek területén a négy sarokponttal meghatározott, négyszög alakú technikai modellterület Nagyváradtól D-re, Félix és 1 Mai-fürdők környékén lett kijelölve. A tágabb kutatási területen belül, ez a rész jellemzi legjobban az alföld és a hegyvidék közötti átmenetet, azaz hidrogeológiai szempontból itt jól tanulmányozhatók a különböző hidraulikai rezsimek tulajdonságai, beáramlási, átáramlási területek. Magába foglalja a ROCR08, ROCR02 víztestek kontaktövezetét is: a Bihari paraautochtonhoz (Királyerdő) tartozó aljzat Félix-fürdő környékén felszínközelben található, erre települt rá a poszttektonikus fedő, pontosabban a pannon összletek, mivel az idősebb neogén üledékek itt kiékelődnek. A rácshálózat horizontális kialakításába a modellhatár, a felszíni vizek hálózata, a fúrások helye, földtani egységek határai, a források pontjai lettek figyelembe véve, azaz ezen objektumok környezetében a véges elem hálót besűrítettük, így összesen 18464 cella (rétegenként 4616) és 11880 csomópont (rétegenként 2376) alkotja a modellt. A vertikális tagolásnál, a rétegek kijelölésénél lithosztratigráfiai beosztást követtük, ennek alapján a modell összesen 4 „numerikus” réteget tartalmaz. A modell felső határfelületének a terepszintet definiáltuk, alsó határát átlag -450 mBf szinten határoztuk meg. Bemenő paraméterként a rácsháló kiosztásánál szerepet kapó objektumok paraméterei mellett, fontos szerep jutott a csapadékeloszlásnak, illetve a modellrétegeket felépítő litológiai egységek szivárgáshidraulikai paramétereinek térbeni eloszlásának. A hidrogeológiai modell eredményei alapján megállapítható, hogy a területre jellemző fő áramlási irány a DK-ÉNy, vagyis a Tasádi-dombság felől a Sebes-Körös medencéje felé. A kiválasztott modellterület a Királyerdő-hegység nyugati pereme, amelyben a Királyerdő Ny-i pereméről a Pannon-medence felé áramlik a felszínalatti víz. (3.8-8-10. ábrák) . A területre jellemző, amely a modell ábráin is látszik, hogy a legintenzívebb kiáramlási zóna a Sebes-Körös mentén található. A modellezett terület K-i részén a Félix településtől K-re a neogén összletek közé félszigetszerűen benyúlnak a mezozoós karsztos mészkövek, nagyobb szivárgási tényezővel és porozitással. Kiemelt helyzetéből adódóan ezekből a mészkő összletekből áramlik a víz a Sebes-Körös medence fele. A legintenzívebb az áramlás a 4. modellrétegben, ahol a mészkövek közvetlenül érintkeznek a homokos-agyag, agyagos homok, homok pannon rétegekkel. Az adott modellréteg áramlási intenzitását befolyásolja a pannon rétegekre telepített víztermelő kutak nagy vízkivétele is. Mind a román, mind a magyar oldalon a települések vízellátását döntően a pannon vízadó rétegekből oldják meg. A hidrogeológiai modellezés alapján, amely figyelembe vette a kijelölt terület komplex földtani viszonyait, meghatározhatóak a területre jellemző főbb áramlási irányok, a területre jellemző lokális beáramlási és kiáramlási zónák. A kiáramlási területek a Sebes Körös mentén, a beáramlások a Tasádi dombságon találhatóak. A kutatás során végzett terepi vizsgálatok és a meglévő irodalmi adatok alapján felépített véges-elem módszerrel működő Feflow modell rávilágított az adatbázis hiányosságaira, A terület pontosabb modellezéséhez a jövőben szükség van a csapadék 63
eloszlással egyidejűleg mért, a térségben található nagyobb vízfolyások, hozamának mérésére, a termelőkutak vízszint és vízhozam adatainak a mérésére, a kémiai paraméterek változásának a nyomonkövetésére, valamint a vízszintváltozások automata vízszintregisztrálóval történő rögzítésére, legalább egy hidrológiai cikluson keresztül. A mezozoós mészkövek és a pannon üledékek határának pontosításához részletesebb geofizikai vizsgálatok szükségesek.
3.8-8. ábra: Nagyvárad–Félix-fürdő – A modell által számolt hidrosztatikai értékek
3.8-9, 3.8-10. ábra: Nagyvárad–Félix-fürdő – A modell által számolt vízszint értékek az 1-es és 4-es modellrétegben
64
3.8.5. Románia – Királyerdő hidrogeológiai részmodell A modellezett területrész a Királyerdő-hegység É-i részén került kijelölésre a hidrológiai és hidrogeológiai viszonyok ismeretében. Nagy része a felszíni vízgyűjtőterületek határaival esik egybe Északon a Sebes-Körös, nyugaton a Vércsorogi-völgy mentén a Zgleamânu karsztplató pereme határolja, déli határa nagyjából a Fekete-Körös vízválasztójának vonalát követi, de mivel a karsztos területre mélyen benyúló porózus víztestekkel való kapcsolatot is figyelembe vettük, a határt ettől valamivel délebbre jelöltük ki, keleten a Brătcuţa völgye határolja. A teljes modellterület 235 km2-t tesz ki. A vizsgálataink fókuszában elsősorban a karsztos területek áramlási viszonyai állnak, továbbá a fent említett porózus víztest-csoport kapcsolata a karsztos beáramlási zónával. A rácshálózat horizontális kialakításába a modellhatár, a felszíni vizek hálózata, a tektonikai vonalak, a források helye, földtani egységek határai, források pontjai, illetve a töréshálózat és a víznyelők játszanak szerepet, azaz ezen objektumok környezetében a véges elem hálót besűrítettük, így összesen 32380 cella (rétegenként 8077) és 21085 csomópont (rétegenként 4217) alkotja a modellt. A vertikális tagolásnál, a rétegek kijelölésénél lithosztratigráfiai beosztást követtük, ennek alapján a modell összesen 4 „numerikus” réteget tartalmaz. A modell felső határfelületének a terepszintet definiáltuk, alsó határát átlag 300 mBf szinten az alaphegység minimumszintje határozta meg. Bemenő paraméterként a rácsháló kiosztásánál szerepet kapó objektumok paraméterei mellett, fontos szerep jutott a csapadékeloszlásnak, illetve a modellrétegeket felépítő litológiai egységek szivárgáshidraulikai paramétereinek térbeni eloszlásának. A királyerdei hidrodinamikai modell által számolt áramlási vektortérkép (3.8-12-13. ábra) és a 3D vízdomborzat térkép (3.8-11. ábra) alapján elmondható, hogy a területre jellemző fő áramlási irány a DK-ÉN., vagyis a Vigyázó (Vlădeasa) felől a SebesKörös medencéje felé. A kiválasztott modellterület a Királyerdő-hegység egy részvízgyűjtője, amelyben a Tízfalusi-fennsíkról a Báródi medence felé áramlik a felszínalatti karsztvíz. A területre jellemző, és ez a modell ábráin is látszik, hogy a legintenzívebb kiáramlási zóna a Sebes-Körös mentén található. A földtani viszonyokból adódóan megállapítható, hogy a karsztos repedezett mészkövekből a víz túlnyomó része a Körösrévi-szoros környékén, közvetlenül a karsztforrásokon keresztül folyik a Sebes- Körösbe, azonban a víz jelentős része a mélyebb rétegekbe a karsztos kőzetekből közvetlenül a pannon rétegekbe és a kvarter üledékekbe áramlik. A hidrodinamikai modellből két réteget mutatunk be, az 1. és a 4. réteget (3.8-12-13. ábra). A két ábrát összehasonlítva megállapítható, hogy az 1. rétegben a Körösrévi-szoros környezetében, ahol a folyó közvetlenül bevágódik a karsztos mészkövekbe, jóval nagyobb a kiáramlási intenzitás, nagyobb a gradiens, mint tőle ÉNy-ra a Báródimedencében, ahol a kiáramlási zóna az agyagos homok és homokos-kavics szedimentekben történik. A 4. rétegben jóval alacsonyabb a gradiens, az áramlás nem olyan intenzív, de a mészköves területeken jóval nagyobb. A pannon és negyedkori üledékekbe jelentős mennyiségű karsztvíz áramlik közvetve és közvetlenül is. Közvetve, amikor a Körösrévi-szorosban a Sebes-Körös megcsapolja a királyerdői karsztfennsíkot és Ny-ra a Báródi-medencében a folyóból beszivárog az alluviális
65
rétegekbe. Közvetlenül, amikor a karsztos, repedezett mészkő érintkezik a harmadkori és negyedkori rétegekkel a kiáramlási területek környezetében. A jelenlegi ismereteink alapján a pannon víztestbe beáramló víz mennységét nem tudjuk meghatározni,, ugyanis nagyon kevés adat áll rendelkezésünkre (a csapadékból történő pontos beszivárgás a fennsíkon, a források, víznyelők vízhozam adatai, a környező formációkból a mészkövekbe áramló vizek mennyisége, stb.)
3.8-11. ábra: Királyerdő – A modell által számolt hidrosztatikai értékek
3.8-11, 3.8-12. ábra: Királyerdő – A modell által számolt vízszint értékek az 1-es és 4-es modellrétegben
66
3.8.6. Románia – Királyerdő transzport modell A transzportmodellezés közvetlenül a hidrodinamikai modellezés eredményeire épül. A permanens transzport modellt 1 és 10 éves periódusokra futattuk le. A modell segítségével 1 és 10 éves távlatokban prognosztizáljuk a szennyezés terjedését, figyelembe véve, hogy a jelenlegi hidraulikai, szennyezési állapotok nem változnak. Nitrát ion koncentráció változása 1 év távlatában Királyerdői modell területén A terepi vizsgálatok során a forrásokban viszonylag alacsony nitrát-ion koncentráció volt kimutatható. A mért értékek általában 2-4 mg/l közt változnak, néhol viszont megjelenik 8-12 mg/l közötti érték is, amely valamilyen felszíni szennyező hatásra utal. A modellezés során számolt értékek is azt mutatják, hogy 1 év alatt a szennyező csóva kiterjedése egyik rétegben sem haladja meg a 350-400 m-t, ahol csóva határát az 1 mg/l-es értéknek vesszük. Azonban 1 év alatt már a legmélyebb modellrétegbe is, azaz 450 m mélységig lejut a szennyezés a karsztvízben. A jelenlegi számítások alapján a max. koncentráció az 1-es rétegben 1750 mg/l értéket érhet el, míg a legmélyebb 4-es rétegben nem haladhatja meg a 36 mg/l-es értéket. (3.8-13-14. ábrák). Nitrát-ion koncentráció változása 10 év távlatában a Királyerdői modell területén 10 év elteltével 1-es rétegben a nitrát koncentráció még mindig magas a folyamatos szennyező anyag betáplálás miatt. A szennyező csóva jelentősen elmozdul a Sebes-Körös irányába a Tízfalusi-fennsíkról, ahol a talajvízáramlás sebessége nagyobb (3.8-15-16. ábrák). Az ábrákon jól látszik, hogy a csóvák irányát befolyásolja a terület töredezettsége, azaz a vetők mentén intenzívebb az elmozdulás. A modellezés során számolt értékek is azt mutatják, hogy 10 év alatt a szennyeződési csóva jóval nagyobb az 1 éves terjedési csóvánál, mérete a repedezett területeken elérheti a 2-2,5 km-es távolságot is, ahol a koncentráció meghaladja az 1 mg/l-es értéket. A jelenlegi számítások alapján a max. koncentráció az 1-es rétegben 1750 mg/l értéket érhet el, míg a legmélyebb 4-es rétegben meghaladhatja a 734 mg/l-es értéket (3.8-15-16. ábrák). A forrásokban kimutatott nitrát tartalom eredete a transzport modell számítások szerint akár több km-es távolságban is lehet, ezért nagyon nagy területeket képes elszennyezni egyetlen trágyakazal csurgalékvize is. A Királyerdő területén a forrásokat emberi és állati fogyasztásra is használják, ezért kiemelten fontos lenne a minőségük védelme érdekében a szennyező hatások felszámolása. A felszín alatt a karsztvíz táplálja a mélyebb helyzetű homokos vízadó rétegeket is, így a hegység előterében a vízműkutakon keresztül több település ivóvízellátását is veszélyezteti. A forrásokon keresztül a nitrát a felszíni vizek minőségét is rontja, ezért veszélyezteti a Sebes-Körös medencéjében a felszíni vízből történő vízellátást.
67
3.8-13, 3.8-14. ábra: Királyerdő – Nitrát-ion koncentrációja az 1-es és 4-es modellrétegben 1 év után
3.8-15, 3.8-16. ábra Királyerdő – Nitrát-ion koncentrációja az 1-es és 4-es modellrétegben 10 év után
68
3.8.7. Regionális hidrogeológiai modell A regionális modell területe 6546 km2, horizontális lehatárolása természetes felszíni határok figyelembe vételével történt, függőleges felosztásánál pedig az előzetesen definiált határon átnyúló víztestek határait próbáltuk követni. Magába foglalja TIKÖVIZIG illetékességi területének Debrecentől D-re eső alföldi részét, mindhárom vizsgálandó víztestcsoportot érintve, Románia területén úgyszintén az alföldi területeket az Ér és a FeketeKörös között, a Királyerdő-alja és Bihari Hegyköz dombságot, illetve a Királyerdő-hegység teljes területét, érintve az összes vizsgálandó, Romániában lehatárolt víztestet. A rácshálózat horizontális kialakítását a modellhatár, a felszíni vizek hálózata, a források és fúrások helye, földtani egységek határai, illetve a töréshálózat figyelembe vételével készítettük, azaz ezen obkjektumok környezetében a véges elem hálót besűrítettük, így összesen 32344 cella (rétegenként 8086) és 20980 csomópont (rétegenként 5245) alkotja a modellt. A modell legfelső határfelületének a terepszintet definiáltuk, alsó határát átlag 450 mBf szinten az alaphegység minimumszintje határozta meg. A vertikális tagolásnál, a modellrétegek kijelölésénél a lithosztratigráfiai beosztást, illetve az előzetesen lehatárolt víztestek határait követtük, ennek alapján a modell összesen 4 „numerikus” réteget tartalmaz. Az egyes rétegek felépítésében a meglévő vízföldtani térképek alapján határoltuk le a különböző szivárgáshidraulikai paraméterekkel rendelkező litológiai egységeket. Bemenő paraméterként a karsztos területeken az általunk vizsgált források, víznyelők, vetőháló, felszíni vízfolyások paramétereit, a porózus területrészeken a modellterületen lévő, adatbázisban fellelhető és általunk vizsgált termelőkutak, jelentősebb folyók paramétereit adtuk meg. Fontos input adatok a különböző litológiai egységek szivárgáshidraulikai paraméterei voltak, amelyek váltásával biztosítottuk az egyes modellrétegek folytonosságát, továbbá megadtuk a terület különböző részeire leosztott csapadékértékeket is. A hidrogeológiai modellezés alapján megállapítható, hogy a modell területén elkülöníthetőek beáramlási és kiáramlási területek. Intenzív beáramlási területekről beszélhetünk a Királyerdő-hegység és a Réz-hegység magasabb fennsíkjain (3-8.17-19. ábra). A regionális hidrogeológiai modell számításai szerint a kiemelt Királyerdő- és Rézhegységből a vízrészecskék a Sebes-Körös keleti medencéjébe áramlanak (Báródi-, Élesdimedence), majd onnan a folyóval párhuzamosan a Nagyalföld K-i pereme felé. A földtani különbségek következtében a Királyerdő töredezett, repedezett karsztosodott mészköveiből jóval erősebb a beáramlás a Körös medence durvakavicsos homokos összletébe, mint a Rézhegység kristályos kőzeteiből. A víztest jó állapotának megőrzése érdekében nagyon fontos a királyerdői karszt védelme mellett a Sebes –Körös medencéjében a nagy porozitású, nagy tározási kapacitású kavicsteraszok védelme is. A korábbi vizsgálatok azt állapították meg, hogy a Nagyalföld K-i peremén, a Romániai Nyugati-síkságon a felszínalatti rétegvizek áramlása ÉK-DNy-i irányúak. A jelen
69
modellben számolt áramlási pályák azt mutatják, hogy a Királyerdőtől É-ra DK-ÉNy-i az áramlás, míg D-re ÉK-DNy-i irányú. A modellben számolt eredmények alapján elmondható, hogy a nagyobb települések környezetébe, ahol nagy a felszínalatti vízkitermelés, depressziós tölcsérek alakultak ki. A számolt vízdomborzati térképek alapján vízszintsüllyedés tapasztalható Nagyvárad, Debrecen, Berettyóújfalu, Szalárd és Bihardiószeg környékén. Az áramlási pályák alapján elkülöníthető lokális és regionális beáramlási és kiáramlási területek. Lokális kiáramlási területek találhatóak a Sebes-Körös keleti medencéjében a Báródi –medencében valamint a Fekete-Körös felső vízfolyásánál a Hóllód-völgyében a Belényesi-medence É-i peremén. Regionális beáramlási területek találhatóak a Királyerdő a Réz-hegység és a Nyírség magasabb fekvésű területein. Regionális kiáramlási terület található az Érmelléken, Debrecentől Ny-ra a Hortobágy K-i peremén, valamint a Berettyó folyó alsó szakaszán Bakonszeg környékén.
3.8-17. ábra: Regionális modell – A modell által számolt hidrosztatikai értékek
70
3.8-18. ábra: Regionális modell – A modell által számolt vízszint értékek az 1-es modellrétegben
3.8-19. ábra: Regionális modell – A modell által számolt vízszint értékek az 1-es modellrétegben 71
3.9. Eredmények értékelése Összefoglalóan elmondhatjuk, hogy az alapvető célkitűzéseink teljesültek. Sikerült a víztestek közötti áramlási összefüggéseket igazolni, regionális be- és kiáramlási területeket meghatározni, lokális be- és kiáramlási területek jelentőségét igazolni, regionális és helyi áramlási irányokat kirajzolni. Mindezek az eredmények nem csak a víztestek hidrogeológiai viszonyainak a pontosabb meghatározását eredményezte, hanem a víztestek állapotmegőrzése szempontjából alapvetően fontos információkhoz jutottunk. Ezek az ismeretek meghatározzák az egyes területek, térségek felszín alatti vízminőségvédelmi szempontból való érzékenységét. A karsztterületek vizsgálata és modellezése eredményeképpen kirajzolódott a legintenzívebb beáramlási terület, a felszín alatti víztestek kapcsolata. Az eddigi ismereteket megerősítve látható a vizsgált felszín alatti víztestek mennyiségi és minőségi alakulása szempontjából a beáramlási karsztterületek, azon belül is kiemelkedő a Királyerdő szerepe. A karsztérzékenységi vizsgálattal a Királyerdő vizsgált karsztterületein belül a szélsőségesen érzékeny területeket azonosítottuk. Ezek a vizsgálatok jó alapot adnak a védelmi prioritások felállítására, a legsérülékenyebb területek elsőbbségének biztosítására. A szélsőségesen érzékeny területek azonosítása mellett az érzékeny zóna alakulása is kiindulási alapja a további vizsgálatoknak. A függőleges vízforgalmi viszonyok meghatározása szintén az egyes területek felszín alatti vizek szempontjából való sérülékenységére utal. 3.9.1. Vízföldtani modellezés eredményei A projekt keretében felépített hidrodinamikai modellek a különböző mélységben elhelyezkedő víztestek egymás közötti és a szomszédos, beáramlási karsztos területrésszel való kapcsolatára fókuszálnak. Mielőtt rátérnénk a vízföldtani modellek szakmai hozadékának összegzésére, előre kell bocsátanunk, hogy több oknál fogva ezeket inkább első generációs modelleknek, úgynevezett makett vagy alapmodelleknek tekintjük. Ilyen okok: a modellezett területek nagy kiterjedése, földtani és vízföldtani komplexitása, a rendelkezésünkre álló szakmai adatok töredezettsége, hozzáférhetőségük nehézkessége vagy teljes lehetetlensége, az adatrögzítés különbözősége a határ két oldalán, továbbá a projekt rövid időtartama, ami a saját vizsgálatainkat is korlátozta. Ennek ellenére, a maguk nemében ezek az első modellek, amelyek egy ekkora területen a román-magyar határral osztott víztestek földtani, vízföldtani és hidrodinamikai viszonyait szimulálják. A modellek továbbfejlesztése az 5. fejezetben tett javaslatok alapján, a kút- és forrásadatok (hozam, vízszint) pontosítása és aktualizálása után, pontosabban kalibrálhatóak lesznek és igen jól hasznosíthatóak a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés pontosítására, intézkedések, fejlesztések megalapozására.
72
3.9.1.1.
A Királyerdő-modell
A Királyerdő-modell a ROCR02 karsztos víztesten, a Kiráyerdő-hegység É-i részén került kijelölésre, a vizsgálataink fókuszában elsősorban a karsztos területek áramlási viszonyai álltak, továbbá a porózus víztest-csoport kapcsolata a karsztos beáramlási zónával. A modell kimutatta: a területre jellemző fő áramlási irány a DK-Ény; -
érzékeny hidraulikai kapcsolat létezik a Sebes-Körös folyó allúviuma, az idősebb porózus medencekitöltések és a mészkőből felépített hegyvidék között;
-
a karsztos, repedezett mészkövekből a víz túlnyomó részét a Körösrévi-szoros környékén fakadó karsztforrásokon keresztül a Sebes- Körös csapolja meg, másik része a mélyebb rétegekbe közvetlenül a szomszédos porózus pleisztocén–pannon üledékekbe áramlik;
-
a felső rétegben a kiáramlási intenzitás sokkal nagyobb a Körösrévi-szoros mentén, ahol a Sebes-Körös közvetlenül a mészkőbe vágódik, mint az ettől ÉNy-ra fekvő Báródi-medencében, ahol a lokális kiáramlások az agyagoshomok és homokos-kavics üledékekbe történik;
-
a mélyebb rétegekben jóval alacsonyabb a gradiens, az áramlás nem olyan intenzív, de a mészköves területeken jóval hangsúlyosabb.
3.9.1.2.
A Nagyvárad–Félix-fürdő-modell
A Nagyvárad–Félix-fürdő-modell a tágabb kutatási területen belül, az alföld és a hegyvidék közötti átmenetet rendeltetett jellemezni, magába foglalja a ROCR08, ROCR02 víztestek kontaktövezetét is: a Bihari paraautochtonhoz (Királyerdő) tartozó aljzat Félix-fürdő környékén felszínközelben található, erre települt rá a poszttektonikus fedő, pontosabban a pannon összletek, mivel az idősebb neogén üledékek itt kiékelődnek. A modell kimutatta: a területre jellemző fő áramlási irány a DK-ÉNy, kivételt képez a terület É-i pereme Telegd település környéke, ahol az áramlási irány K-Ny irányú -
a legintenzívebb lokális kiáramlási területek a Sebes-Körös mentén, a beáramlási zónák a Tasádi-dombság területén találhatóak.
-
Félix-fürdőtől K-re a neogén összletek közé félszigetszerűen benyúló mezozoós mészkövek intenzív hidraulikai kapcsolatban állnak a Sebes-Körös medencével.
-
az alsóbb rétegekben, ahol a mészkövek közvetlenül érintkeznek a homokosagyag, agyagyagos-homok, pleisztocén–pannon rétegekkel az áramlás a legintenzívebb, amiért elsősorban az ezekre a vízadókra szűrőzött víztermelő kutak a felelősek.
73
3.9.1.3.
Az Alföld-modell
Az Alföld-modell a magyarországi oldalon a HU_p. 2.6.2. és p. 2.12.2.-es határral metszett víztestek területét érinti, beleértve az ezek fölött lehatárolt, azonos jelzésű sekély porózus (talaj-) víztesteket is. A modell kimutatta: -
a vízáramlási irányok (az általunk vizsgált mélységekben) dominánsan a gravitációs erők által befolyásoltak, a vízáramlási kép ennek következtében nagyban függ a domborzat helyzetétől, de lokális hatások ezt az áramlási képet kissé megváltoztathatják. A kezdeti nyomásemelkedési magasságok alapján generált vízáramlási kép, amely leginkább nyugati irányítottságú, a modellszámítások alapján kissé módosulni látszik. Az általunk kiemelt 7. rétegben látható vízáramlási kép alapján, az áramlási pálya kissé ÉNy-ias jellegűvé válik
-
A modellezett terület keleti részén a vertikális áramlási komponensekkel rendelkező vízmozgási irányok gyakoriak, míg a terület nyugati felében az áramlások horizontális komponense a domináns.
-
Az áramlási útvonalak modellezéséből megállapítható, hogy a sekély porózus és a porózus víztestek, horizontális és vertikális irányú hidraulikus kapcsolatban állnak egymással. Az áramlási sebesség az egyes víztestek irányába lokálisan változó, de 10 000 éves időintervallumban vizsgálva a kommunikáció él.
3.9.1.4.
A regionális modell területe
A regionális modell területe 6546 km2, horizontális lehatárolása természetes felszíni határok figyelembe vételével történt, függőleges felosztásánál pedig az előzetesen definiált határon átnyúló víztestek határait próbáltuk követni. Magába foglalja TIKÖVIZIG illetékességi területének Debrecentől D-re eső alföldi részét, mindhárom vizsgálandó víztestcsoportot érintve, Románia területén úgyszintén az alföldi területeket az Ér és a FeketeKörös között, a Királyerdő-alja és Bihari Hegyköz dombságot, illetve a Királyerdő-hegység teljes területét, érintve az összes vizsgálandó, Romániában lehatárolt víztestet. A fő vízadót negyedidőszaki folyóvízi alluviális üledékek képezik, amelyek vastagsága K felé csökken. A romániai oldalon csak a negyedidőszaki vízadó tartozik a határokkal osztott víztestek közé, míg a magyar oldalon a pannóniai vízadóknak a 30oC-nál hidegebb részei (kb. 500 m vastag) is ide kapcsolódnak. A folyóvízi üledékek anyaga a régió keleti részein homokos kavics, nyugat felé egyre finomodó szemcsemérettel, több kőzetliszt és agyaglencsével. A víztestek vizeinek fő utánpótlása a romániai területekről származik. A csapadékvíz a peremi hegységeken (Királyerdő, Réz-hegység, Béli-hegység) szivárog be, majd a mélybe jutva táplálja a medence jobb vízvezető rétegeit. A vízgyűjtők felsőbb szakaszain található felszíni vizek helyenként közvetlenül is táplálják a rendszert. A modell kimutatta: -
intenzív beáramlási területekről beszélhetünk a Királyerdő és a Rézhegység magasabb fennsíkjain.
74
-
a kiemelt helyzetű Királyerdő és Réz-hegység felől a vízrészecskék a SebesKörös keleti medencéjébe áramlanak, majd onnan a folyóval párhuzamosan a Nagyalföld K-i pereme felé. A földtani különbségek következtében a Királyerdő töredezett, karsztosodott mészköveiből jóval erősebb a beáramlás a Körös medence allúviumaiba, mint a zömében kristályos Réz-hegységből.
-
korábbi vizsgálatok szerint az Alföld K-i peremén a felszínalatti rétegvizek áramlása ÉK-DNy irányú, a modellszámítások alapján két áramlási irány rajzolódik ki: a Sebes-Körös környezetében DK-ÉNY, míg a terület D-i részén ÉK-DNY
-
a nagyobb települések környezetében, a felszínalatti vízkitermelés depressziós tölcsérek kialakulásához vezetett. Vízszintsüllyedés Nagyvárad, Debrecen, Berettyóújfalu, Szalárd és Bihardiószeg környékén tapasztalható.
-
lokális kiáramlási területek találhatóak a román oldalon a Sebes-Körös völgyében, valamint a Fekete-Körös felső vízfolyásánál (Hóllód-völgye), a Belényesi-medence É-i peremén
-
regionális beáramlási területek találhatóak a Királyerdő, a Réz-hegység és a Nyírség magasabb fekvésű területein
-
regionális kiáramlási terület található az Érmelléken, Debrecentől Ny-ra a Hortobágy K-i peremén, valamint a Berettyó folyó alsó szakaszán Bakonszeg környékén
3.9.2. A karsztérzékenységi vizsgálatok eredményei A romániai Bihar megye keleti részén, a Királyerdő területén található a határral metszett porózus víztestekkel szomszédos ROCR02 Zece Hotare (Zichy-határ) nevű karsztvíztest, amely feltételezhetően a hidrogeológiai egységmedence beáramlási területén helyezkedik el, így a terület döntő hatással van a határral osztott víztest vízutánpótlódási és vízkémiai viszonyaira. A karsztvíztest fokozottan érzékeny mindennemű antropogén vagy természetes behatásra, amely az utánpótlódási zónát érinti, így érzékenységének becslése, vízföldtani kutatása szükségszerű volt. A Királyerdő-hegység területén eddig még hasonló jellegű vizsgálatok nem készültek. Az általunk vizsgált karsztterület a Királyerdő-hegység ÉNy-i felében található, a teljes kutatási terület 235 km2 kiterjedésű. A hegység megismerésében segítséget nyújtottak a meglévő kutatási anyagok, illetve az általunk végzett terepi vizsgálatok. A megkutatottság mértéke így is csekélynek volt mondható, ennek ellenére az általunk készített karsztérzékenységi térképek az eddigi ismeretanyag alapján a lehető legpontosabb felmérést érték el ezen az igen komplex és nagyméretű karsztterületen. A karsztérzékenység meghatározását a COP módszer sajátos alkalmazásával végeztük, amely során a mintaterületről elkészített karsztérzékenységi térképek alapján, egy optimista és egy pesszimista becslésű térkép készült a terület érzékenységi viszonyairól. Az érzékenységi vizsgálat során azért volt szükség szélső viszonyok meghatározására, mert az általunk választott metódusban, az O faktor (talajtakaró) szerepe nem volt egyértelműen meghatározható, ugyanis korábbi kutatások nem készültek a karsztot fedő talaj vastagsági, és összetételbeli viszonyairól. A P faktor (csapadék rezsim) viszonyai is tisztázatlanok, ugyanis a területről csak átlagos éves csapadék adatok álltak rendelkezésre, de a csapadék rezsim meghatározásához a csapadék intenzitásának mértékére lett volna szükség. 75
A terület érzékenységi viszonyait legjobban reprezentáló elem a C faktor, amely a beszivárgási viszonyokat ábrázolja. Az így előállított térképek alapján elmondható, hogy a kijelölt kutatási területen még az optimista becslés alapján is – több magas érzékenységi kockázatú nagy kiterjedésű karsztterület található. Az érzékenységi vizsgálat ilyen mérvű ismerete felveti azt a lehetőséget, hogy a karsztvízbázis könnyen elszennyeződhet egy súlyosabb antropogén szennyeződés hatására. Az érzékenységi térképeket összevetve a területen található jelentősebb szennyeződésekkel, kimutatható, hogy a magas kockázati besorolású szennyezőanyagok, a magas érzékenységű karsztterületek közelében, ha nem azokon helyezkednek el. 3.9.3. Klaszteranalízis A teljes kutatási területen a víztermelő kutakból és forrásokból vett vízmintáknak számos kémiai és fizikai paramétereire történt viszonylag egyidejű helyszíni és laboratóriumi vizsgálat: Hajdú-Bihar és Bihor megyék területén 100 kútból, Bihor megye területén pedig 133 forrásból (Béli-hegység, Királyerdő, Réz-hegység, Tasádi-dombság). Ezek között voltak olyanok melyek szerves vagy szervetlen komponensekhez kapcsolódnak. Vizsgálataink során a kutak és források jellemző csoportjait kívántuk meghatározni, azért hogy állapotukat jellemezhessük, illetve ha lehet, próbáljunk meg hidrogeológiai következtetéseket levonni. Víztermelő kutak paramétereinek vizsgálata többváltozós adatelemző módszerekkel 8 csoport elkülönítésre került sor. A csoportosítást befolyásoló tényezők közül a nitrition, majd a nátrium-ion, m-lúgosság illetve a nitrát-ion a legfontosabbak, legkevésbé néhány szervetlen paraméter befolyásolja a csoportosítást, ilyen a vas-, kálium- és a szulfátion. Ez azt jelenti, hogy a települések szennyvízkezelésének hiányosságai és a mezőgazdasági tevékenység jelentősen érinti a vízminőséget. Ez figyelemre méltó, különösen akkor, ha figyelembe vesszük, hogy a mintázott vizek többsége több tíz, esetleg száz méterre szűrőzött kutakból származik. Általánosságban elmondható, hogy két nagyobb mintaszámú csoport van a vizsgált területen. Ebből az egyik annak K-i részén, míg a másik ettől nyugatabbra foglal leginkább helyet. Ez az elhelyezkedés intermediális jellegű áramlási jellegre utal. Ugyanakkor a jelentős nátrium és hidrogénkarbonát tartalom alapján a mintázott vizek többnyire nátriumhidrogénkarbonát-típusú, sekély gravitációs áramlási rendszerekből származó vizekre utalnak. A helyenként megnövekedett klorid-ion tartalommal jellemezhető csoportok egyben sekély szűrőközép értékekkel is bírnak, így inkább lokális, esetleg felszíni szennyező eredetet jeleznek. A csoportok térbeli elhelyezkedése mozaikos jellegű, ami szintén lokális áramlási rendszerek jelenlétére utal, melyek a helyi topográfiai viszonyoktól erősen függenek. A jelentős ammónium, nitrit és nitrát valamint foszfor tartalom szintén jelentős felszíni eredetű szennyezettségre, és ugyanakkor szintén a lokális beáramlási területek jelentőségére utal. Ez a megállapítás aláhúzza a dinamikus faktor analízis során kapott eredmények jelentőségét, illetve egybeesik velük. A lefelé irányuló anyagáramlásként azonosított háttértényező konkrét megvalósulásait láthatjuk a szerves anyagokhoz köthető paraméterek ivóvízben történő megjelenésében. Ezek az eredmények aláhúzzák a vizsgált terület, az ivóvíz tároló rétegek felszínről származó szennyeződések iránti érzékenységét.
76
Források paramétereinek vizsgálata többváltozós adatelemző módszerekkel Sokváltozós adatelemző módszerekkel meghatároztuk a hasonlóan viselkedő mintavételi pontok csoportjait, ennek alapján kilenc csoportot különítettünk el. A csoportosítást befolyásoló tényezők közül a vastartalom volt a legjelentősebb, ami valószínű a területen előforduló laterit jelenlétének köszönhető. Továbbá a magnéziumion-, hidrokarbonát-ion, nátrium-ion, mangán-, kalciumion-, szulfátion, kloridion-tartalom, illetve a pH értéke volt meghatározó, legkevésbé a káliumion-tartalom. „Mozaikos” elhelyezkedésű csoportokat kaptunk, ami aláhúzza a földtani környezetek különbségeit és jelentőségét. A szerves anyagokhoz és a mezőgazdasághoz kötődő paraméterek vizsgálata alapján kijelenthető, hogy a vizsgált mintavételi pontokon a vizek általában jó minőségűek. Azonban néhány ponton emelkedett koncentráció értékek tapasztalhatók. A nagyobb mért értékek azért veszélyesek, mert jelentős a vizsgált területeken a karsztos képződmények elterjedtsége. A karszt öntisztulási képessége – elsősorban a gyors vízáramlás miatt – igen kicsi. Ezért egy-egy szennyező pont nagy területek vízkészletét teheti, illetve teszi tönkre. 3.9.4. Dinamikus faktoranalízis Számításaink elvégzéshez, a magyar oldalon, Hajdú-Bihar Megyéből, a Debreceni VIZIG területéről több mint 150 talajvízszint megfigyelő kút idősora állt rendelkezésünkre. A dinamikus faktoranalízis elvégzésének feltételeit az 1986 és 2007 közötti időszakban 98 észlelőkút adatsora elégítette ki. Bihor megyéből (Románia) 14 kút adatát kaptuk meg, 20042009 közötti időtartamban. Ezek az adatok nem voltak felhasználhatóak. Számításaink eredményeként két dinamikus faktor idősort határoztunk meg, amelyek a függőlegesen zajló vízforgalom tagjai. Az első faktor e vízforgalom felfelé mutató tagjával, evaporációval, míg a második faktort e vízforgalom lefelé mozgó elemeivel, a beszivárgással és a később bekövetkező mélyebb rétegek felé irányuló átszivárgással azonosítottuk. A dinamikus faktoranalízis másik hozadéka, hogy a faktorokhoz faktorsúlyokat is rendel, esetünkben ezek a faktorsúlyok a függőleges vízforgalom felfelé és lefelé mutató tagjai intenzitásának egy adott megfigyelési helyhez tartozó objektív mérőszámai. Ez utóbbi bemutatja, hogy adott víznyerő helyek sérülékenységének relatív mértéke meghatározható és térképen ábrázolható, aminek segítségével kijelölhetők azok a területek, amelyek erőteljesebb figyelmet követelnek meg az ivóvíz jó állapotának megőrzése miatt. A faktorsúly-térképek alapján megállapítható, hogy hol mekkora az esélye a talajvízbe jutó beszivárgásnak. A talajvízpárolgás nagyobb értékeket mutat a kiáramlási területeken (Nyírség déli része, Nagy-Sárrét) alacsonyabbakat a nagy víztermeléssel jellemezhető települések közelében (Debrecen és Püspökladány környéke). A rétegek közötti kommunikáció megnövekedése lokális jellegű, míg a csapadékból történő beszivárgást a felszínközeli rétegek regionális változékonysága befolyásolja leginkább. A lefele mutató anyagforgalom intenzitása, azaz a beszivárgó csapadék hatása Hajdú-Bihar megye területén sokkal erősebbnek mutatkozik a hátságokon, amelyek beszivárgási területek, mint az alacsonyabban elhelyezkedő területeken.
77
4.
A víztesthez tartozó felszíni területek bemutatása
4.1. Természeti környezet bemutatása A kutatási terület magyarországi része az Alföld nagytájhoz tartozik. Természeti földrajzi szempontból nem egységes, több tájegység húzódik a területén. Északkeleti részét a homokbuckás Nyírség dél-nyírségi résztája alkotja. Közepén észak-déli irányban húzódik a Hajdúság két kistája: a Hajdúhát és a tulajdonképpeni Hajdúság. Nyugati részét a KözépTisza-vidék egyik tájegysége, a Hortobágy foglalja el. Déli pereme, a Berettyó-Körös-vidék átnyúlik az illetékességi terület határain. (Magyarország Kistájainak Katasztere, MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, 1990 alapján) A romániai Bihor megye az ország ÉNy-részén található, a kutatási terület a magyar oldalhoz hasonlóan több tájegységet ölel fel. A megye nyugati felében a Nyugati-alföld (Câmpia de Vest), az Alföld végső nyúlványai a folyók völgyein mélyen behatolnak a keleti végek hegyvidékeibe. A kettő közötti átmenetet a Nyugati-dombvidék (Dealurile de Vest) képviseli. A keleten húzódó három nagy hegycsoport: északon a Rézhegység (Munţii Plopişului) és a hozzácsatlakozó Érmelléki-Aszfalt-Élesdi hegyek, ettől délre a Királyerdő (Pădurea Craiului), keleten a Bihar-hegység (Munţii Bihor), délen pedig az ezer méter fölé emelkedő Béli-hegység (Codru Moma). 4.1.1. Domborzati viszonyok A vizsgált víztest Magyarországhoz tartozó felszíne jellemzően síkság. A kevéssé tagolt sík terület teljes egészében az Alföldhöz tartozik. A széles rónaság, egy tengeri, folyóvízi és eolikus feltöltésű medence alig néhány méteres szintkülönbségekkel. A terület tengerszint feletti magassága 80-100 méter, csak északkeleten emelkedik e fölé. Legmagasabb pontja (170,5 mBf) a Nyírségben, Fülöptől északra található, míg a legalacsonyabb része a terület délkeleti sarkában, a Hamvas- és Sárrét-csatorna térségében, Szereptől délre éri el a 85 mBfet. A táj morotvákkal, mederroncsokkal sűrűn borított, több részen löszös homokkal fedett hordalékkúp-síkság. A felszíni formák döntően folyóvízi eredetűek. A felszín több mint 3/4-ét holocén ártéri, mocsári iszap, agyag fedi, amelyek között mozaikszerű elhelyezkedésben pleisztocén ártéri infúziós lösszel, iszappal fedett részek találhatók. Bihor-megye domborzata rendkívül sokoldalú: a keleti és délkeleti hegységektől nyugati irányba lépcsőzetesen csökkenő magasságú dombokig és a nyugati részen húzódó mezőségig, a hegyek 24 %-ot, a dombok és medencék 32 %-ot, a síkság pedig 44 %-ot tesz ki. A megye keleti és déli részén húzódó hegyvidék legmagasabb részét a Bihar-Vlegyásza hegység alkotja (a Bihar 1849 m, valamint a Botyáza 1790 m csúcsokkal). Ide tartozik még a Béli-hegység 1000 m-t ritkán meghaladó magaslataival, valamint az átlagosan 600-800 m magas Királyerdő és Réz-hegység, melyek közé öböl formájú medencék ékelődnek. A Királyerdőt karsztos felszíni formák, dolinák, szurdokok, zárt karsztos medencék barlangrendszerei teszik változatossá búvópatakjaival és több száz kisebb-nagyobb barlangjával.
78
A 200-450 méter magas dombvidék átmenetet képez a hegyek és a síkság között: Biharihegyköz, Királyerdőalja, Béli-hegyalja. A síkság magassága 200 és 90 méter között változik. Két egység alkotja: a magas és alacsony alföld (Câmpia Inaltă, Câmpia Joasă). A magas alföld enyhén lejtős felülete, a 200 m magas dombvidék lábától ereszkedik az alföld irányába kb. 110 m magasságig. Az alacsony alföld a hegyvidékről érkező folyók (főképp a Berettyó, a Fekete- és Sebes-Körös) lerakó, illetve eróziós munkájának eredménye. Elkülöníthető egy magasabb, áradásmentes része (az Érmihályfalvi-sík déli része, a Berettyó-sík a Berettyó és a Sebes-Körös között, a Szalontai-sík, a Sebes-Köröstől D-re), illetve egy alacsonyabb, nedvesebb, helyenként mocsaras tagja, a Berettyó és a Körösök jelenlegi árterületein. 4.1.2. Éghajlati viszonyok A terület magyarországi része a kontinentális éghajlati övezetbe tartozik. Jellemző hőmérsékleti adatok: Éves középhőmérséklet 10,4-10,8 ºC. Az éves átlaghőmérsékletek 9,1-13,2 ºC között változnak. Az észlelt havi-átlag szélsőértékek: maximum: 26,8 ºC, minimum: -7,6 ºC. Az uralkodó szélirány: ÉK-i. Az Alföld Magyarország legszárazabb tája. A csapadék évi mennyisége általában 450-650 mm között változik, de a legszárazabb klímájú Közép-Tisza (Nagykunság) vidékére átlagosan csak 475-500 mm jellemző. A legcsapadékosabb hónap a június. Vízmérlegében a lehetséges párolgás jelentősen meghaladja a csapadék mennyiségét. Mért átlagos párolgás az április 15 – október 15 közötti időszakban: 739 mm/év. Bihor megye területén egész évben gyakori a tengeri jellegű légtömegek vízszintes irányú áramlása, amelynek eredményeképpen nő a csapadékmennyiség és a felhősödés, ugyanakkor mérséklődik az éves termikus amplitúdó. A levegőhőmérséklet időben és térben is igen változó. Térbeli eloszlását nagymértékben befolyásolja a domborzat magassága, amelyhez fordítottan viszonyul. Az éves átlaghőmérséklet az alföldi területeken 10,5 ºC körüli, a dombvidéken 8-10 ºC-ra csökken, az alacsonyabb hegyvidéken (Királyerdő, Béli-hegység) 6-8 ºC, a Bihar-hegység magasabb csúcsain pedig 2-4 ºC között váltakozik. A csapadék éves mennyisége ugyanezt a vertikális zonációt követi. Az alföldön és a Körös-völgyben évi 500-700 mm, a dombvidéken 700-800 mm esik, a hegyvidéken pedig eléri az 1400 mm is. 4.1.3. Földtani viszonyok Földtani szempontból a kutatási terület egészén (a két megye területén) két nagy szerkezeti egység különböztethető meg: az Északi Erdélyi-középhegység, valamint a Pannonmedence. Az Erdélyi-középhegység nagy kiterjedésű szigethegység a Pannon-, és az Erdélyimedence között. Két, egymástól nagymértékben különböző hegységrészből áll, amelyekről az alpi üledékburok alapján megállapítható, hogy lemeztektonikai és üledékföldtani szempontból is alapvetően eltérő medencékben keletkeztek.
79
Az Északi Erdélyi-középhegység takaróinak felépítésében a polimetamorf kristályos aljzat mellett csaknem teljes, uralkodóan szárazföldi-sekélytengeri környezetben lerakódott perm-mezozoós üledéksor vesz részt. A takarós rendszer kialakulása után a tektonikai mozgások eredményeképpen poszttektonikus, beszakadásos medencék alakultnak ki, amelyekben a majdnem háborítatlan üledékképződés a krétában kezdődött. Ezek a későbbiekben a Pannon-tenger öbleiként fejlődtek tovább, és neogén üledékek halmozódtak fel bennük. A Pannon medence szerves részét képezi az Alpi–kárpáti orogén zónának. Túlnyomó részét Magyarország foglalja el, Románia területére egy kisebb része esik (Bihor megye alföldi része). Keleti határa az Erdélyi-középhegység nyugati nyúlványai mentén húzódó mély törésvonal, amely Nagykároly–Várad vonalában követhető. A közelmúlt tudományos kutatásai kimutatták, hogy a Pannon medence jelenlegi szerkezetét a neogén földtörténeti korban kezdődött komplex kinematikai és dinamikai folyamatok alakították és alakítják ki. A Keleti-Alpok, a Kárpátok és a Dinaridák által körülölelt Pannon-medence a korai miocéntől kezdődően (mintegy 20 millió éve) jött létre a földkéreg jelentős megnyúlása és süllyedése során. A medencében megfigyelt, több száz kilométeres tágulásért az Alpok és a Kárpátok külső íve mentén ható, a harmadidőszakban aktív szubdukciós folyamat tehető felelőssé. A kristályos medencealjzat Magyarország területén 2500-2800 m körüli mélységben érhető el, legnagyobb részét a Bihari-paraautochton alkotja, paleozoós kristályos kőzetek, és mezozoós üledékes, alárendelten vulkanikus képződmények építik fel. 4.1.4. Talajadottságok A Nyírségre jellemzőek a futóhomok-területek; ezek a képződmények a vizet gyorsan elnyelik, és könnyen kiszáradnak. A futóhomok alapkőzeten kialakult, átlagosan 30 cm vastagságú kovárványos futóhomok talaj is megtalálható a területen. A löszös homok alapkőzeten humuszos (csernozjom jellegű) homoktalajok képződtek, a humuszos réteg vastagsága 30-40 centiméterre tehető. Víztartó képessége jobb, vízáteresztő képessége valamelyest kisebb a futóhomoknál. A kovárványos barna erdőtalaj kémhatása általában gyengén savanyú, szerkezete homokos. A nyírvízfolyásokat gyakran lápos réti talajok szegélyezik. A Hortobágy területén a réti szolonyec talajok különböző változatai fordulnak elő kisebb-nagyobb foltokban. Jellemző a különféle réti talajok megjelenése. A réti talajok vízgazdálkodása kedvező. A Hajdúságban, ahová a vizsgált víztestek nagyobb része tartozik, típusos az alföldi mészlepedékes csernozjom talaj előfordulása. A mészlepedékes csernozjom talaj vízgazdálkodása és tápanyag-ellátottsága igen jó, fizikai talajfélesége a vályog. A víztestek területén előfordulnak az agyagosodott infúziós lösz alapkőzeten kialakult réti csernozjom talajok. Ezek gyengén savanyú, vályog mechanikai összetételű talajok. Bihor megye (Románia) területén, a meredek lejtőkkel szabdalt élénk felszínű hegyvidék döntően mészkőből áll. A talajok változatosak és szerkezet szempontjából összetettek: elsődleges podzolok – az alpesi legelőkön hegyi barna savanyú talajok – 800 m
80
magasság fölött vöröses-barna erdőtalajok, a fennsíkokon vagy a magas dombvidéken. A síkságokra csernozjomos és homokos talajok a jellemzőek. 4.1.5. A terület érzékenysége A felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken lévő települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet értelmében, a víztest területén nagyszámban találhatók vízbázisok és kiemelten érzékeny felszín alatti területek. A települések ár- és belvíz veszélyeztetettségi alapon történő besorolásáról szóló 18/2003 (XII. 9.) KvVM-BM együttes rendelete szerint a p.2.6.1.-es, p2.6.2.-es, illetve a p.2.12.2.-es víztest területén található települések nagyobbrészt a közepesen veszélyeztetett „B”, és kismértékben az erősen veszélyeztetett „A” kategóriába esnek. Egész Románia területe érzékenynek minősül a tápanyagszennyezés (összes nitrogén és összes foszfor) szempontjából, a 91/271/CCE Direktíva 11. mellékletének azonosítási szempontjai alapján, és a Románia és az Európai Unió egyezménnyel összhangban. A kutatási területen (a Körösök vízgyűjtőterületéhez tartozó) három érzékeny terület található: a Nyugat-Körös-síkság (Câmpia de Vest – Crişuri), a Körösök forrásvidéke (Izvoarele râurilor Crişuri) és a Nyugat-Körös-dombság. A talajvíz rétegek a legérzékenyebben reagálnak a felszíni eredetű függőleges beszivárgású szennyezésekre. A Királyerdő területén található beáramlási zónában az érzékenység mértéke (foka) emelkedik a különböző antropogén tevékenységek hatására: antropogén talajerózió, a talajok tájhasználat (erdőirtások, legeltetés) következtében bekövetkező elsavanyodása, ásványkincsek és az építőipari nyersanyagok kitermelése. 4.1.6. Ökológiai viszonyok A víztest területe a projekt által érintett több szakaszon a Nemzeti Ökológiai Hálózat része, valamint a Natura 2000-es területek közé tartozik. Az élőhelyvédelmi és a madárvédelmi irányelveket egyesíti magában a Natura 2000 program, melyet az Európai Unió indított a biológiai sokféleség csökkenésének megakadályozására. Magyarországon az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Kormányrendelet hirdette ki a Natura 2000 hálózatába tartozó területeket. A víztest területe a flóravidéken belül a Tiszántúl (Cirsium), valamint a Nyírség (Nyírségense) flórajárásba tartozik. A terület nagy része mezőgazdaságilag művelt. A Hortobágy keleti peremén, a löszös területeken igazi erdősztyepp-erdők, löszpusztai tatárjuharos-tölgyesek alakultak ki. Jellemző fajai koronaszintben a kocsányos, és molyhos tölgy, cserjeszintben a tatárjuhar, gyepszintben a magyar zergevirág, macskahere, nagy erősfű. A szikesek növénytakarójában megtalálhatók fokozatos átmenettel a vízi és mocsári növényegyüttesektől az időnként teljesen kiszáradó legnagyobb sótartalmú talajokon élő szikfoki növényegyüttesek felé, a nedves laposok hernyópázsitos rétjei.
81
A lassan folyó csatornákban gazdag a hínárvegetáció. A lebegőhínár és az úszóhínár osztályaiba tartozó legtöbb társulás megtalálható. A nádasok szintén jellemzőek. A nád társulásalkotó növénye a vizes területeknek. A Nyírség területei az utolsó eljegesedés után beerdősültek, jelen klímában rajtuk zárótársulásként pusztai és gyöngyvirágos tölgyesek, déli oldalaikon ezüsthársasok alakultak ki. Ennek nagy részében jelenleg akácosok, fekete-, és erdeifenyes-, valamint vöröstölgy ültetvények találhatók. Az erdősítetlen és műveletlen területeken nyílt ezüstperjés mészkerülő homokpusztagyepek alakultak ki. Előforduló ritka fajai a magyar kökörcsin, leánykökörcsin, tátogató kökörcsin. A nagyobb folyók mentén megmaradt ligeterdők inváziós fertőzöttsége igen nagy. A „Natura 2000” hálózat által érintett területek közül Bihor megyére 58 közösségi jelentőségű és 11 nemzeti jelentőségű természetmegőrzési terület esik. A nyugati geobotanikai régióba tartózó Nyugati-alföldön három geomorfológiai középtájegység húzódik, amelyekre balkáni, illetve közép-európai ökoszisztémák jellemzőek. Az alföld növényzetét 40 %-ban mezőgazdasági kultúrák teszik ki, továbbá mezofil pázsitok és kisebb területű maradványerdők képezik. A mocsarak lecsapolásával a területeket felszántották vagy halastavakká szabták, de megjelentek a másodlagos szikesek. Tájértéke szempontjából kincsnek számít a halofil (sókedvelő), vízi és mocsári növényzet (Szalonta környéke), amely a vidéken található láposokat és tavakat övezi. Az intrazonális és azonális növényzetet az ártéri vegetáció képviseli (nyár- és fűzligetek). A Ny-i részen kiterjedt erdőségek borítják, jellemzően tölgy-, bükk-, csertársulások, toboztermők. A 600 m-nél magasabb területeket tölgyerdők borítják, 600-1000 m között a cseres-bükkösök, 1000-1600 m között pedig fenyvesek találhatóak. A karsztos ökoszisztémákat a felszínalatti karsztvizekkel szoros összefüggésben lévő, jellegzetes fauna és flóra alkotja (Királyerdő). A karsztjelenségre jellemző a xerotermikus flóra, amely a fennsíkok napos sziklás lejtőin, szegélyein és a karr-mezőkön jelenik meg. A terület különleges tulajdonságai függvényében változatos életkörülmények keletkeztek az élőlények számára is. Itt olyan állatfajokat találhatunk, amelyek az erdő és az erdősztyeppe állattársulásaira jellemzőek. A növénytársulási zonációk a karszton felcserélődnek: a toboztermők teljesen eltűnnek, helyüket bükkösök, hegyi pázsitok foglalják el. 4.1.7. Területhasználatok A víztest magyarországi területén döntő mértékben a szántóföldi növénytermesztés, erdőgazdálkodás és a vegyes mezőgazdaság illetve nagyszámú réten és legelőn történő állattartás a jellemző. A területeken megtalálható a gyümölcs és szőlőtermelés, illetve kis számban vizenyős területek is találhatók. A tájadottságok összhangban vannak a területhasználattal. A magyar oldalon a részletesen vizsgált (alföldi) területen a területhasználat megoszlását településenként a következő grafikon mutatja be (4.1-1. ábra).
82
Területhasználat a részletesen vizsgált területen 100% 90% kivett
80% 70%
nádas,vízfelület
60% 50%
szőlő,kert, gyümölcsös
40%
erdő
30% legelő
20% 10%
rét
0%
ld To
i ek er yk ag N
ja ar m is K da ci en H
e t zt oj re s B ke ar ih
B
szántó
s
4.1-1. ábra: Területhasználat a részletesen vizsgált alföldi területen Az ipar – fafeldolgozás, fakitermelés, mezőgazdasági feldolgozó ipar, fémfeldolgozó ipar – csak szigetszerűen jellemző a térségben (Vámospércs). Kisebb ipari jellegű feldolgozó üzem a nagyobb városokban (Nyíradony, Hajdúsámson, és Debrecen térségében) található. A Körösök vízgyűjtőmedencéjében a területhasználatokat úgy a földrajzi viszonyok, mint az antopogén tényezők határozzák meg. A szántóföldek 20,2 % arányban jelennek meg, az erdők 33,4 %-ban foglalnak teret, és jellemzően a hegyvidéken és a magasabb dombvidéken találhatók meg. Az évelő növények viszonylag nagy arányban jelennek meg, mintegy 41,6 %-ban, a többi kategória kis területhányadot jelent. A Királyerdőben vizsgált településeken a területbejárás alkalmával azonosított területhasználatokat a következő grafikon mutatja be (4.1-2. ábra). Területhasználat a Királyerdőben vizsgált településeken
100%
80%
vízfelület
60%
kivett erdő rét, legelő, nádas
40%
szántó 20%
0% Esküllő
Rév
Sonkolyos
Barátka
Csarnóháza
4.1-2. ábra: Területhasználat a Királyerdő részletesen vizsgált területén
83
4.2. Védett természeti értékek Bihor megye területén 64 nemzeti jelentőségű védett terület (III. (természeti emlék (érték); és IV. (természeti rezervátum) IUCN kategória) található: egy földtani és geomorfológiai természetvédelmi terület, egy szpeológiai rezervátum (Királyerdő), 3 földtani természeti emlék, 20 db szpeológiai természeti emlék, 13 db botanikai rezervátum, 2 db faunarezervátum, 16 db vegyes természeti rezervátum, 8 db paleontológiai rezervátum, amelyek zömében a Nyugati Nemzeti Parkban (V. IUCN kategória) koncentrálódnak. Bihor megye Romániában a második helyet foglalja el a védett természeti értékek számának tekintetében. A nemzeti jelentőségű védett területek döntő többsége Natura 2000 területre esik. Az összes védett terület közül : § 26 a Nyugati Nemzeti Parkban található, § 20 védnökség alatt van § 18 védnökségi besorolás alatt állA megye területén továbbá 61 db, a nemzeti területrendezési terv elfogadásáról szóló 5/200. számú törvényben meghatározott, nemzeti védett természeti terület, illetve 3 db, a 2.151/2004 sz. Kormányrendeletben jelzett, védelemre előirányzott terület található. A „Natura 2000” hálózat által érintett területek közül Bihor megyére 58 közösségi jelentőségű, és 11 nemzeti jelentőségű természetmegőrzési terület esik. A projekt részletesen vizsgált területén, a Királyerdő-hegységben számos olyan természeti rezervátum és természeti emlék található, amely a növény- és állatvilág különböző elemeit helyezi védelem alá. Ezek mellett számos szpeológiai, paleontológiai és régészeti rezervátum található a területen. Botanikai természeti rezervátum: §
Kárpáti vadorgona rezervátum: a Királyerdő-hegység keleti részében talható, az itt elterjedt Syringa josikaea harmadidőszaki endemikus faj védelme érdekében kialakított rezervátum. Szpeológiai rezervátumok:
§
Tutajos-barlang (Peştera cu apă din Valea Leşului): gazdag fedelesszárnyú (bogár) és kétéltű barlangi fauna.
§
Szelek-barlangja (Peştera Vântului): Románia leghosszabb barlangja (több mint 52 km feltérképezett barlangjárat), amelyben majdnem az összes ismert endokarszt forma megtalálható.
§
Meziád-barlang: összesen több mint 5 km hosszú, többszintű grandiózus barlangjárat, barlangi medve (Ursus spelaeus) nyomok és maradványok, különleges sztalagmit és sztalagtit képződmények.
§
Ciur Izbuc-barlang (Csűr forrásbarlang) – „A” „védettségi osztály
§
Ciur Ponor –barlang – „A” „védettségi osztály
84
§
Oszoly-barlang: összesen 4 km hosszú, cseppkőképződményekben gazdag barlangjárat, gazdag barlangi fauna, kövületekben gazdag üledékek, egy jelentős hosszúságú (több mint 2 km) hengeralakú aktív járat, amelynek állandó szélessége 4-5 m, és magassága kb. 0,5-1 m.
§
Gálosházi-barlang: egy aktív és egy cseppkő képződményekben gazdag fosszilis járat, amelyeknek teljes hossza kb. 3 km.
§
Bőgő-barlang (Peştera Gruieţ): a Steazelor-völgy bal oldalán található, a cseppköves járatai, illetve régészeti felfedezései miatt jelentős.
§
Farcu-barlang: 265 m hosszú, ritka kristályainak köszönhetően jelentős, amelyek nagy részét elpusztították, vagy ellopták.
§
Igriţa-barlang: régészeti és paleontológiai jelentőségű.
§
Tehén-barlang (Peştera Vacii): a Rosia-völgy felső vízgyűjtőjén található; 158 m hosszú és lakott volt.
§
Topliţei de Vida forrásbarlang – „A” „védettségi osztály
§
Esküllői-barlang – „A” „védettségi osztály
§
Nagy Magyar-barlang (Peştera Ungurului): a Sebes-Körös bal partján, Vársonkolyos község területén található. A barlang látogatók számára kiépített és kivilágított.
A 462. sz. (2001. július 18.), a 236/2000 sz. Kormányrendelet jóváhagyására hozott, a védett természeti területek, a természetes élőhelyek, a vadon élő növény- és állatvilág védelmének rendjéről szóló Törvény 20. 32 bekezdése alapján nem írjuk le részletesen az „A” védettségi osztályba sorolt barlangokat. Ezek a barlangok a Védett Területek és a Fenntartható Fejlődés Bihor megyei Központjának a védnöksége alatt (kezelésében) állnak, amely a Sebes-Körös-szoros – Királyerdő Natura 2000 terület kezelője is. Paleontológiai rezervátumok: §
Cornet 204 lencse: ez egy, a Dobresti Bányaüzemhez tartozó bauxit lencsének a neve. Jelentős ősmaradvány lelőhely, ahol mezozóikumi hüllők találhatók.
§
Körös-völgyi hippuriteses mészkő: Barátka (Bratca) községtől északra, a Negruţii völgyben található. Ez tulajdonképpen egy rudista kagylózátony, amely többmillió, összezsúfolt, egymást fedő egyedből álló telep (kolónia), amely egy kb. 15 m vastag tömör falat alkot.
§
Misei dombi paleontológiai lelőhely: Rosia község körzetében található, a szenon korú mészkőben korallzátonyok és hippuriteszek találhatóak.
§
Dinamitieră-i paleontológiai lelőhely: egy mészkőbányában, a Sebes-Körös bal partján, a szorosból való kitörésénél, Körösrévnél (Vadu Crisului) található. A védett értékeket a júra kori lábasfejűek (ammoniteszek) jelentik.
§
Recea-i külszíni fejtés paleontológiai lelőhely: Vársonkolyos (Şuncuiuş) község határában található, alsó liász korú agyag üledékekben található növény fossziliákból (kövületekből) áll.
85
Komplex (vegyes) rezervátumok: §
Sebes-Körös-szoros: a legjelentősebb természeti rezervátum a Királyerdőhegységben, amely szpeológiai, paleontológiai, geológiai, botanikai és régészeti védendő értékekeket egyesít. A szorosban 70 barlang, egy helyszínen ősmaradványos összletek, több, mint 1500 növényfaj (amelyből 757 magasabb rendű növény) található.
§
Misid szoros: a szorosban található barlangok, a barlangi faunák és az ősmaradványos összletek miatt lett vegyes rezervátumnak nyilvánítva. Mindkettő a Sebes-Körös-szoros – Királyerdő Natura 2000 területen található.
A Natura 2000 egy olyan védett területekből álló ökológiai hálózat, amely az alábbiakból áll: -
különleges élőhelyek megőrzése (Special Areas of Conservation, SCI), az Élőhelyvédelmi Irányelvnek megfelelően (a Tanács 92/43/EGK (1992. május 21.) sz. irányelve a természetes élőhelyek, a vadon élő állatok és növények védelméről)
-
madárvédelmi területek (Special Protected Areas, SPA) a Madárvédelmi Irányelvnek megfelelően (a Tanács 79/409/EK (1979. április 2.) sz. irányelve a vadon élő madarak védelméről).
A projekt keretében vizsgált Királyerdő-hegységben a Körös-szoros – Királyerdő Natura 2000 terület található (kódja: ROSCI0062). Területe: 38.813 ha (4.2-1. ábra). Bihor megye területén a következő településeket érinti: Esküllő (Aştileu) (25 %), Barátka (Bratca) (4 %), Budureasa (4 %), Csarnóháza (Bulz) (49 %), Căbeşti (14 %), Ceica (<1 %), Curăţele (<1 %), Dobreşti (44 %), Măgeşti (37 %), Pomezeu (6 %), Jádremete (Remetea) (25 %), Roşia (52 %), Vársonkolyos (Şuncuiuş) (82 %), Körösrév (Vadu Crişului) (70 %), Vércsorog (Vârciorog) (22 %). A terület magában foglalja a Körösrév (Vadu Crisului) Corine területet, melynek kiterjedése 307 ha. Magában foglalja a szomszédos karsztterületeket: Szelekbarlangja, Zichy-barlang, Nagy Magyar-barlang. A Szelek-barlangja Románia leghosszabb barlangja, amely a Sebes-Körös-szoros legfontosabb részét képezi. Vársonkolyos-Körösrév térségében taláható, a feltérképezett barlangjáratok hossza 52 km, melynek növekedése várható, ugyanis a feltárások még folytatódnak. A barlang a tudományos nemzeti vagyon felbecsülhetetlen értékét képviseli. Bioszpeológiai szempontból a Zichy-barlang Románia egyik leggazdagabb barlangja barlangi fauna és endemikus fajok tekintetében. Egy másik jelentős barlang a Devenţuluibarlang, amelyben gazdag pleisztocén faunát és bronzkori neolitikus nyomokat fedeztek fel. A barlangok többségében megtalálhatóak az Élőhelyvédelmi Irányelv listáján szereplő denevérfajok. A Sebes-Körös az egyik legnagyobb olyan folyó Romániában, amely karsztterületeken folyik keresztül.
86
4.2-1. ábra: A vizsgált területen található Sebes-Körös-szoros – Királyerdő Natura 2000 területek A Tiszántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (TIKÖVIZIG) illetékességi területét három nemzeti park igazgatóság területe érinti: legnagyobb részben a Hortobágyi Nemzeti Park (HNP), és igen kis területet érintve a Körös-Maros Nemzeti Park (KMNP), valamint a Bükki Nemzeti Park (BNP) (4.2-2. ábra).
87
4.2-2. ábra: A TIKÖVIZIG területén elhelyezkedő védett területek A TIKÖVIZIG illetékességi területére esik a Hortobágyi NP 36 területe, és a KörösMaros NP egy területe. Emellett négy tájvédelmi körzet (ebből 3 HNP, 1 BNP terület), és hét természetvédelmi terület található a területen. Az illetékességi területen 47 db Natura 2000 terület található. A részletes vizsgálatra kijelölt területen lévő országos, és helyi jelentőségű védett területeket az alábbi táblázatban foglaljuk össze:
88
4.2-1. táblázat: Védett területek listája a magyarországi, részletes vizsgálatra kijelölt területen Név
Bihari-sík TK Bihari-legelő TT Hencidai Csere-erdő TT Hencidai-legelő Templomkerti hársak
Település Bedő, Biharkeresztes, Bojt, Hencida, Kismarja, Mezőpeterd, Nagykereki, Told, Váncsod Váncsod Hencida Hencida Kismarja
Védettségi szint
Védelmi kategória
országos jelentőségű, egyedi
TK
országos jelentőségű, egyedi országos jelentőségű, egyedi helyi jelentőségű helyi jelentőségű
TT TT TT TE
Az részletes vizsgálatra kijelölt területen nyolc Natura 2000 terület található A részletesen vizsgált magyarországi területen található védett- és Natura 2000 területeket a 4.2-3. ábrán mutatjuk be.
4.2-3. ábra: Védett területek a Magyarországon részletesen vizsgált területen 89
4.3. A szennyezőforrás feltárás eredményeinek bemutatása A szennyezőforrások feltárásos vizsgálata a területen található szennyezőforrások számbavételére és felülvizsgálatára irányult, annak érdekében, hogy feltárásra kerüljenek azok felszín alatti vízkészletre gyakorolt esetleges szennyező hatásai. A Királyerdő-hegység (beáramlási terület) és az alföldi területek eltérő jellegéből adódóan a módszerek különbözőek voltak, ezért azokat külön fejezetben ismertetjük. A beáramlási területen a szennyezőforrások feltárásos vizsgálatai a Királyerdőhegység területére koncentrálódtak, annak karsztos jellege miatt. Az ilyen karsztterületek a felszín alatti vizek szennyezése szempontjából rendkívül sérülékenyek. Az itt elszivárgott vizek egy része forrás formájában ismét felszínre kerül, más része a kőzet repedésein keresztül a mélyebb rétegek felé szivárog, a felszín alatti vizeket táplálva. A területbejárás alkalmával a potenciális pontszerű, valamint diffúz szennyezőforrások vizsgálata mellett felmértük a részletes vizsgálatra kijelölt beáramlási területen fellelhető dolinákat, víznyelőket, azok állapotát, környezetét, esetleges potenciális szennyezőforrásokhoz való viszonyát is. Az alföldi területen a vizsgálatok a Hajdúságra, s ezen belül néhány Hajdú-Bihar megyei településre koncentrálódtak. A részletesebb vizsgálatra kijelölt terület (mintaterület) lehatárolása az áramlási viszonyok, a modellezési terület, illetve a rendelkezésre álló felszín alatti vízre vonatkozó adatok (kútadatok, felszín alatti vízminőség, stb.) területi sűrűségének figyelembe vételével történt. Ezen a területen a területbejárás alkalmával elsősorban a szennyvízelvezetés hiányának, a mezőgazdaságnak a szennyezőhatását vizsgáltuk a felszín alatti vizekre. 4.3.1. A szennyezőforrás feltárás eredményeinek bemutatása a Királyerdőhegységben 4.3.1.1.
A vizsgálatok menete
A romániai vizsgálati terület – a Bihor Megyei Tanács által a közbeszerzési eljárás során kiadott Feladatmeghatározásnak megfelelően – a projektterület jellemző beáramlási területén, a Királyerdő-hegységben került kijelölése, a hegység északkeleti felét foglalja magába. A vizsgált terület – karsztos jellege miatt – a felszín alatti vizek szennyezése szempontjából rendkívül sérülékenynek tekinthető. A karszt-területeken az enyhén savas víz, és a benne oldódó kőzet, például mészkő vagy dolomit kölcsönhatásának eredményeképpen jellegzetes karsztformák, például barlangok, dolinák, töbrök, víznyelők alakulnak ki. Ezeken keresztül a felszínen elfolyó vizek – és így a felszíni szennyezések – közvetlenül bejutnak a felszín alatti karszt rendszerekbe, így a karsztok a szennyezések szempontjából igen veszélyeztetettek. Az elszivárgott vizek egy része forrás formájában ismét felszínre kerül, más része a kőzet repedésein keresztül a mélyebb rétegek felé szivárog, a felszín alatti vizeket táplálva.
90
A vizsgálati területet a 4.3.1-1. térképen mutatjuk be. A vizsgált pontok jelét, elhelyezkedését (koordináták, magasság), és megnevezését a 4.3.1-1. mellékletben foglaltuk össze. A szennyezőforrás feltárás során a térképi és az adatgyűjtési információk alapján, valamint a terepen gyűjtött adatok alapján helyszíni bejárással azonosítottuk, és dokumentáltuk a vizsgált területen található potenciális szennyezőforrásokat. A munka alkalmával a pontszerű szennyezőforrásokon kívül a diffúz szennyezőhatásokat is vizsgáltuk. A diffúz/területi szennyezőhatások felmérése során vizsgáltuk a települések, az ipari és a mezőgazdasági tevékenységek hatásait a felszín alatti vízre. A munka során a polgármesteri hivatalok helyismerettel rendelkező szakembereinek, valamint a helyi lakosok segítségével ismertük meg a településeket és a fontosabb problémákat, a tőlük kapott naprakész információkkal pontosítottuk, illetve kiegészítettük a nyilvántartásból származó ismereteinket. Az információkat előre összeállított kérdőívek alapján gyűjtöttük össze. Vizsgálataink az alábbi témakörökre terjedtek ki: -
Területhasználatok; a lakott és művelt területek, az ipari, szolgáltató telephelyek, a gyep és erdő területek azonosítása, jellemzése;
-
Állattartás felmérése
-
A szennyezőforrások számbavétele
-
A legális és illegális, kommunális és egyéb hulladéklerakások, trágyalerakók azonosítása,
-
A veszélyes anyagok és veszélyes hulladék tárolók előfordulásának vizsgálata
-
A települések diffúz szennyezőhatásának felmérése
-
Felszíni és felszín alatti bányák azonosítása
-
Úthálózat, a közlekedés hatásainak felmérése
A potenciális szennyezőforrás felmérés adatainak értékelését követően kiválasztottuk azokat a helyszíneket, pontszerű és diffúz szennyezőforrásokat, amelyek esetében talaj- és vízmintavételt, és laboratóriumi vizsgálatok elvégzését láttunk szükségesnek. Mintavételre kiválasztottuk azokat a helyszíneket, ahol a bejárás során esetleges szennyezésre utaló körülményt észleltünk. A fentiek alapján kiválasztott mintavételi pontokat, illetve a szükségesnek ítélt talaj és vízvizsgálatok eredményeit a 4.3.1-2., 4.3.1-3. és 4.3.1-4 mellékletekben foglaltuk össze; elhelyezkedésüket a 4.3.1-2. térképen szemléltetjük. A következő alfejezetekben ismertetjük a vizsgálati területen elhelyezkedő településeket (az általános jellemzőkön túl bemutatva az egyes települések sajátosságait is), majd a szennyezőforrás felmérési munkát a laboratóriumi vizsgálatok eredményeivel kiegészítve. A mintákból a terület jellemzői, és a potenciális szennyezőforrás függvényében határoztuk meg a vizsgálandó komponenseket. A vízmintákból általános vízkémiai vizsgálatot végeztünk, illetve szükség esetén a toxikus fémek, az összes alifás szénhidrogén (TPH)
91
koncentrációját határoztuk meg. A talaj- és üledékmintákból a nitrit-nitrát-nitrogén, illetve a TPH koncentrációját határoztuk meg. A mintavételeket, valamint a talaj-, víz- és üledékminták vizsgálatát a magyar és román akkreditációval egyaránt rendelkező Biokör Technológiai és Környezetvédelmi Kft. végezte. A laboratórium Magyarországon a NAT által NAT-1-1227/2006. számon, Romániában a RENAR által Nr. 487-L/2007 számon akkreditált. A vízminták mérési eredményeinek kiértékelése során elsősorban a RO Lege nr. 458 din 08/07/2002 román rendeletben meghatározott ivóvízre vonatkozó határértékeket vettük figyelembe. Azokra a komponensekre vonatkozóan, amelyekre a román jogszabály nem határoz meg határértéket, az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) magyar Korm. rendeletben meghatározott határértékeket vettük figyelembe. Fenti két jogszabály elsősorban az ivóvízként is hasznosított források vízminőségének ellenőrzésére alkalmas. Az egyéb, felszín alatti vizek szennyezőanyagtartalmát a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV. 14.) magyar KvVM-EüMFVM együttes rendeletben megadott B szennyezettségi határértékekhez viszonyítottuk, mivel Romániában jelenleg nincsenek ezekre vonatkozóan szennyezettségi határértékek megállapítva. A talaj- és üledékminták szennyezettségét szintén a 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüMFVM együttes rendeletben meghatározott B szennyezettségi határértékek alapján értékeltük. 4.3.1.2.
Az érintett települések vízbázisvédelmi szempontú általános bemutatása
4.3.1.2.1. A települések általános bemutatása Romániában – a magyarországi önkormányzati rendszertől eltérően – a kisebb települések községekbe szerveződnek, és a községközponti település látja el a helyi közigazgatási feladatokat a hozzá tartozó településeken is. A Királyerdő-hegységben, a szennyezőforrás feltárás keretében vizsgált területen ennek megfelelően két különböző településszerkezetet lehet megkülönböztetni, melyet az alábbiakban ismertetünk:
4.3.1.2.1.1.
•
Folyóvölgyi települések;
•
Karsztfennsíkok települései. Folyóvölgyi települések
A községközponti települések a fennsíkokat határoló folyóvölgyekbe (Sebes-Körös, Iad) koncentrálódnak. Ezen települések sűrűbben lakottak, közműellátottságuk viszonylag jó. Az ivóvizet parti szűrésű kutakból, vagy nagyobb karsztforrásokból biztosítják, a vezetékes vízellátás a lakások nagy részében biztosított. A települések jellemzően csatornázottak, a szennyvizet helyi szennyvíztisztítókban tisztítják. A tisztított szennyvíz befogadója a Sebes-Körös. A nem csatornázott településeken, illetve településrészeken a lakosok a szennyvíz elhelyezésére szikkasztó aknákat használnak, melyek ürítése szükség szerint, a lakosok kérésére történik. A szippantott szennyvizet az élesdi, vagy a helyi szennyvíztisztítóra szállítják.
92
A folyóvölgyi településeken a hulladékgyűjtés és -ártalmatlanítás jellemzően megoldott. A hulladékot szervezetten gyűjtik, és az élesdi hulladéklerakóra szállítják. Az ipari tevékenységek a községközpontokba koncentrálódnak, azonban a bányászat visszaszorultával az ipari tevékenység csökkent a területen. A folyóvölgyi településeken a felszín alatti közeget érő szennyezések döntően a Körös völgyébe áramlanak, így az itt folytatott tevékenységek hatása elsősorban nem a karsztterületeken jelentkezik, a vizsgált beáramlási területekre csak kisebb mértékben jelentenek veszélyt. Ugyanakkor a fennsíkot érő szennyezések hatásai a völgyekben is jelentkeznek, mivel a karszt-területeken beszivárgó víz egy része az alsóbb fekvésű területeken forrásként kerül a felszínre, melyek egy részét ivóvízként hasznosítják. A szennyezőforrás feltáró vizsgálat során a községközponti települések polgármesteri hivatalaiban személyes konzultációkat folytattunk, a helyi sajátosságok megismerése érdekében. 4.3.1.2.1.2.
Karsztfennsíkok települései
A Királyerdő karsztfennsíkjain gyéren lakott, laza településszerkezet a jellemző. Ezek a települések közigazgatásilag a völgyekben található községekhez tartoznak. A karszt-területeken a dolinákon, töbrökön, víznyelőkön keresztül a felszínen elfolyó vizek – és így a felszíni szennyezések – közvetlenül bejutnak a felszín alatti karszt rendszerekbe. Az elszivárgott vizek egy része forrás formájában ismét felszínre kerül, más része a kőzet repedésein keresztül a mélyebb rétegek felé szivárog, a felszín alatti vizeket táplálva. Mivel a felszín alatti vizek állapotát elsősorban a karsztos területeken folytatott tevékenységek határozzák meg, így a terepbejárások során elsősorban a fennsíkok vizsgálatára összpontosítottunk. A karszt-területek jelenlegi, és tervezett területhasználatai közvetlenül befolyásolják a felszín alatti vízkészletet a teljes vízgyűjtőn. A fennsíkok településeinek a közműellátottsága – a községközponti településekhez viszonyítva – rossz. A településeken központi ivóvízhálózat nincs kiépítve, azonban a lakóépületek nagy részébe a tulajdonosok – önellátó módon, forrásokból – bevezették a vizet. Jellemző, hogy több család összefog, és közösen hasznosítják egy-egy forrás vizét. Csatornahálózat ezeken a területeken nem került kiépítésre, a keletkező szennyvíz kezelése jellemzően nem megoldott. A szennyvizet aknákban gyűjtik, azonban a nehéz megközelítés miatt azok tartalmát feltételezhetően nem szippantják, a szennyvíz a talajban elszikkad. A hulladék rendszeres elszállítása, és biztonságos ártalmatlanítása a gyéren lakott területeken gyakorlatilag nem biztosított. Az itt élők életmódjából adódóan viszonylag kis mennyiségű hulladék képződik, azonban ennek elszállítása – a nehéz megközelítés miatt – nem megoldott. Ennek megfelelően gyakori, hogy a hulladékot illegális módon, barlangokban, víznyelőkben, töbrökben, felhagyott bányákban helyezik el. A helyszíni bejárás tapasztalatai szerint elsősorban kommunális hulladék elhelyezése történik, de állati tetemek lerakása is előfordul. Szintén problémát okoz, hogy a karszt-területeken elszórt hulladékok a csapadék révén a vízfolyásokba jutnak, majd a víznyelőkben, barlangokban halmozódnak fel. Ezáltal a szennyezőanyagok közvetlenül juthatnak le a felszín alatti vizekbe. 93
A Királyerdő területén nagyüzemi állattartás nem jellemző, a lakosok jellemzően önellátó állattartást folytatnak. A gyepterületek aránya jelentős, azonban az állatlétszám viszonylag alacsony. A háztáji állattartás során keletkező istállótrágyát jellemzően a szabadban, az istállók mellett tárolják, de az is előfordul, hogy a töbrökbe vezetik, mely a felszín alatti vizek szennyeződését okozhatja. A Királyerdő-hegység bauxitban és hőálló agyagban gazdag terület, melynek kiaknázására a területen több bánya létesült. Felszíni és mélyművelésű bányák is működtek a területen. A bányák legnagyobb részét a ’90-es években bezárták, jelenleg ismereteink szerint csak felszíni bányák üzemelnek a területen. A felhagyott bányák egy részét megfelelő módon lezárták, illetve rekultiválták, azonban a helyszíni bejárás során potenciális veszélyt jelentő bányákat is azonosítottunk. A mélyművelésű bányák lezárásakor a mélyben tárolt anyagokat, eszközöket nem minden esetben hozták felszínre, azok továbbra is a bányajáratokban vannak, így azok elöntésével szennyezőanyagok kerülhetnek közvetlenül a felszín alatti víz mélyebb rétegeibe. Szintén problémát okoz, hogy a lakosok hulladékokat helyeznek el a nem megfelelően lezárt bányajáratokba, aknákba. Ezekben az esetekben szintén fennáll a közvetlen szennyezés lehetősége.
4.3.1.2.2. Az érintett területen elhelyezkedő községek bemutatása 4.3.1.2.2.1.
Esküllő (Aştileu)
Általános jellemzők A községet négy település alkotja: Esküllő (Aştileu), a községközpont, mely a SebesKörös bal partján fekszik; a Királyerdő-hegység (Munţii Pădurea Craiului) magasságában, a községközponttól 8 km-re fekvő Kalota (Călăţea); Chistag, amely a Körös partján fekszik, 3 km-re a községközponttól; és a Királyerdő-hegység lábainál elterülő Peştere, amely 0,5 km-re található a községközponttól. A község teljes közigazgatási területe 4 395 ha, amelyből belterület 896 ha és külterület 3 499 ha. A község állandó lakossága 3 799 fő. A lakóingatlanok száma 1 519. Vízellátás A község ivóvízvezeték hálózatának hossza 40 km. A község települései közül jelenleg Esküllőn és Peşteren van vezetékes ivóvízellátás. Esküllőn 450, Peşteren 230 ingatlan csatlakozik a rendszerhez. A vizet két barlang forrásából vezetik a tisztító műbe, és onnan a vízellátó hálózatba. Az egyik barlang Esküllő legdélebbi részén (Esküllői barlang), a másik Peştere legdélebbi részén (Pisnica barlang) található. Kalotán a vízhálózat 90 %-os készültségi fokon van, üzembe helyezése 2010-re várható. A falu egy része a régi bányát ellátó rendszerhez csatlakozik, a másik része önellátó, forrásokból befogott vizet használ. A rendszer hossza 21 km, mellyel 300 lakást látnak el. Chistagon a vízellátó rendszert kiépítették, de nem üzemel a forrásból származó víz magas nitrit-nitrát tartalma miatt. Jelenleg kutakból, forrásokból történik a vízellátás, amely önellátó rendszerben működik. Községszinten havonta az átlagos – ismert – vízfelhasználás 240 m3. A működő rendszer ivóvíz minőségének ellenőrzését a Közegészségügyi Hivatal két alkalommal végzi évente. A víz minősége jó. A polgármesteri hivatal a FEADR (Európai Uniós) program keretében tervezi az ivóvízellátó rendszer felújítását Esküllőn és Pesteren, valamint a chistagi 94
rendszer csatlakoztatását. A projekt eredményeként Chistagon 180 lakás fog csatlakozni a rendszerhez. Szennyvízgyűjtés és -kezelés Jelenleg Esküllőn (Aştileu) egy szennyvíztisztító telep működik, amelyet a Helios S.A, hőálló tégla, hőszigetelő, építkezési tégla gyártó és forgalmazó cég üzemeltet és használ. A rendszerre egy tömbháznegyed csatlakozik, amely 250 lakost szolgál ki. A tisztított szennyvíz befogadója a Sebes-Körös. Kalotán, Pesteren, Chistagon, valamint Esküllő többi részén a lakosok a szennyvíz elhelyezésére szikkasztó aknákat használnak, melyek ürítése szükség szerint, a lakosok kérésére történik. A szippantott szennyvizet az SC Salubrii S.A. szippantja, és szállítja el az élesdi szennyvíztisztítóra. A FEADR (Európai Uniós) program keretében tervezik Esküllő (Astileu), Chistag és Pestere településeken a szennyvíztisztító hálózat kiépítését. A szennyvizet az élesdi szennyvíztisztítóba fogják pumpálni. Hulladékgyűjtés és -elhelyezés A község összes településéről kukás rendszerrel gyűjtik a hulladékot. Kalota (Călăţea) 2009-ben csatlakozott a hulladékgyűjtési rendszerhez. A hulladékot az SC Salubri S.A. szállítja el a településekről az élesdi hulladéklerakóra, heti gyakorisággal. Havonta 280 m3 hulladékot szállítanak el. Szelektív hulladékgyűjtés nincs a településeken. Chistagon található egy azbesztgyűjtő és -lerakó. Egy már bezárt, azbesztből készült termékeket előállító gyárból szállították oda a veszélyes hulladékot. 2009-ig a települési kommunális hulladékot a Pestere területén található volt kőbányába szállították. Ez a hulladéklerakó bezárt, rekultiválták, melynek végrehajtását a környezetvédelmi hatóságok ellenőrizték. A polgármesteri hivatal tájékoztatása szerint a község területén az illegális hulladéklerakás nem okoz problémát. A helyszíni bejárás tapasztalatai szerint a távolabbi, nehezebben megközelíthető, ritkábban lakott területeken előfordul illegális hulladéklerakás. A polgármesteri hivatal tájékoztatása szerint a község közigazgatási területéről az elhullott állatokat az állatorvos szállíttatja el, a községben dögkút nem található. Vállalkozások, munkahelyek alakulása, ipari tevékenység A község területén 124 vállalkozás van. Ezek között jelentősebbek: Chistagon a gázpalackozással és palackok szétosztásával foglalkozó Delta Gaz, cementgyár, vasútállomás karbantartó, Esküllőn a Helios SA., két vízierőmű, faanyag lerakat, szállítási és gépjavítási vállalat. Esküllőn üzemanyagtöltő állomás üzemel. A község területén négy jelentősebb birkatartó található. A településen korábban működtek mélyművelésű bauxitbányák. A bányák bezárását követően az épületek egy részét a Delta Gaz és a helyi tanács átvette. A bauxitmosót beerdősítették. A helyi munkahelyek száma: 662. A munkahelyek száma csökkent, miután a területen a bányák bezártak.
95
A Helios SA. hőálló tégla, hőszigetelő, építkezési tégla gyártó és forgalomba hozó cég esetében levegőszennyezést állapítottak meg. A cég 2011-ig kapott halasztást a szennyezés megszüntetésére. 4.3.1.2.2.2.
Rév (Vadu Crişului)
Általános jellemzők A községet négy település alkotja: -
Rév (Vadu Crişului) – községközpont
-
Bertény (Birtin) a Királyerdő-hegység lábainál, a községközponttól 1 km-re fekszik. A településen áthalad a DJ 108I sz. megyei út, amely összeköti Esküllőt (Astileu) és Révet.
-
Köröstopa (Topa de Criş) a Révi-medencében (Depresiunea Vadului), az E60-as úton, Révtől 2 km-re helyezkedik el. A települést a Baródi-völgy (Valea Borodului) keresztezi.
-
Tomnatic a Királyerdő-hegység magasságában (a Tízfalusi-karsztfennsíkon – Platoul Zece Hotare) helyezkedik el, 7 km-re Révtől.
A község teljes közigazgatási területe 7 470 ha, amelyből 2 241 ha belterület. A települést az E60-as európai út szeli át. A község állandó lakosainak száma 4 300 fő. A lakóingatlanok száma 1 664, amely településenként a következőképpen oszlik meg: Réven 1 180, Bertényben 146, Tomnatecen 169, Köröstopán 166 lakás. Vízellátás A községben a vízvezeték hálózat hossza 12,4 km. Jelenleg Réven van vezetékes ivóvízellátás. A Sebes-Körösből látják el a települést ivóvízzel. Az ivóvízhálózathoz 800 lakás csatlakozott, ami 67 %-os vízellátást jelent. Réven a vízfelhasználás havonta 6 000 m3. A többi településen forrásokból, saját kutakból fogják be a vizet. Bertényben 30-40 család kapja egy forrásból a vizet. Tomnatec kivételével, amely messze van a községközponttól, minden településen kiépítik az ivóvízhálózatot a közeljövőben. Az ivóvizet a Sebes-Körösből fogják nyerni ezeken a településeken is. Csapadékos időben gond van a víz minőségével, mivel a tisztítókapacitás kutakra van kiépítve. Az ivóvíz minőségét háromhavonta ellenőrzi a nagyváradi Közegészségügyi Hivatal. Szennyvízgyűjtés és -kezelés A községben jelenleg nincs kiépített csatornahálózat. A hálózat kiépítését Réven, Bertényben és Köröstopán tervezik. A tisztított szennyvizet a Körös partján épülő szennyvíztisztítóba fogják szállítani. Jelenleg a településeken szikkasztó aknákat használnak. Ezeknek az aknáknak az ürítése szükség szerint, a lakók kérésére történik. A szippantott szennyvizet az SC Salubrii S.A. szippantja és szállítja el az élesdi szennyvíztisztítóba.
96
Hulladékgyűjtés és -elhelyezés A községben – Tomnatec kivételével – 800 lakásban saját kukában, a többi lakás esetében utcai kukában gyűjtik a hulladékot, melyet hetente egyszer az élesdi hulladéklerakóra szállít a polgármesteri hivatallal szerződéses viszonyban álló SC Salubri SA. Az elszállított hulladék mennyisége 1 200 t évente. Az orvosi rendelőknek külön szerződésük van veszélyes hulladék elszállítására. Az elektronikus hulladékot 6 havonta szállítják el központilag. Hulladékokkal kapcsolatos probléma elsősorban a Sebes-Körös partján fordul elő. A folyó csapadékos időben nagy mennyiségű hulladékot – elsősorban PET-palackokat – szállít, amely apadáskor a parton felhalmozódik. A polgármesteri hivatal a problémát szociális munkások segítségével próbálja időről időre megszüntetni, a hulladékot eltávolítani. Illegális hulladéklerakás – a helyszíni bejárás tapasztalatai szerint – a távolabbi, nehezebben megközelíthető, ritkábban lakott területeken fordul elő. A polgármesteri hivatal tájékoztatása szerint Tomnatec közelében található egy nem hivatalosan működő dögkút. Vállalkozások, munkahelyek alakulása, ipari tevékenység A község területén 71 vállalkozás található. Ezek közül jelentősebbek: a cserépkályhagyár (ide az alapanyagot Vársonkolyosról, a bányavállalatból szállítják), homokmosó (porcelánhoz), 2 hotel, naposcsibe keltető, 100 tehenet számláló tehenészet. A helyi munkahelyek száma 350. A munkahelyek száma csökkent, miután a területen a bányák bezártak. A község területén külszíni kőfejtő üzemelt a ’60-as évekig. 4.3.1.2.2.3.
Vársonkolyos (Şuncuiuş)
Általános jellemzők A község négy településből áll: Vársonkolyos (Şuncuiuş), amely egyben a község központja, Körösbánlaka (Bălnaca), Révtízfalu (Zece Hotare) és Bălnaca Groşi. A község teljes közigazgatási területe 7 204 ha, amelyből belterület 1 021 ha, külterület 6 183 ha. A községen két megyei út, és öt községi út halad át 48 km hosszúságban. A község állandó lakosainak száma 3 292 fő. A lakóingatlanok száma 1 720. Vízellátás A község területén a vízvezeték hálózat hossza 18,6 km. A vízhálózat a szennyvízhálózattal együtt a ’60-as években épült ki. A vízhálózatot 2006-ban felújították és kiterjesztették. A vízellátás ásott kutakból kialakított rendszerről történik, amelyek a SebesKörös árterén, a folyó jobb partján helyezkednek el. Vezetékes vízellátással a négy település közül Vársonkolyos és Bánlaka rendelkezik. Összesen 1 300 lakás csatlakozik a rendszerhez. Bánlakán a rácsatlakozás 70 %-os. A rendszer működtetője a Polgármesteri Hivatal. A vízmű napi kapacitása 841 m3. Ezzel szemben az átlagos napi vízfelhasználás 200-240 m3. A víz minőségét negyedévente ellenőrzik, és klórgázzal fertőtlenítik.
97
Révtízfalun és Bălnaca Groşin a vízellátás különböző forrásokból történik, amelyet a lakosok saját maguk vezetnek be lakásaikba. A jövőben tervezik a rendszer kiterjesztését minden településre, összesen 63 km vízvezeték hálózat kiépítésével. Szennyvízgyűjtés és -kezelés Jelenleg a szennyvízgyűjtés Vársonkolyoson 80 %-ban megoldott. A csatornahálózatot a ’60-as években építették ki, hossza 3,5 km. 700 lakás csatlakozik a rendszerhez. A szennyvíztisztító (WGS koordináta: 46’57.067N, 022’31.509E, 295 m), amely a Körös partján található, 2007-ben épült. Teljes kapacitása 240 m3/nap (2,78 l/s), amely megegyezik a napi vízfogyasztás mennyiségével. A szennyvíztisztító telepen mechanikai-biológiai tisztítási technológiát alkalmaznak. A tisztított szennyvíz befogadója a Sebes-Körös. A keletkezett iszapot a szennyvíztisztító udvarán tárolják betonozott tartályban. Az iszapot a mezőgazdasági területeken használják fel. Jövőbeni tervek szerint Vársonkolyos és Bánlaka településeket tervezik teljes mértékben csatornázni, 29 km hosszon. A másik két település földrajzi elhelyezkedése miatt nem csatornázható, nem alakítható ki egy központosított rendszer. A szikkasztó aknák ürítése szükség szerint, a lakók kérésére történik. A szippantott szennyvizet az SC Salubrii S.A. szippantja és szállítja el a helyi szennyvíztisztítóba. Hulladékgyűjtés és -elhelyezés A hulladékgyűjtés Vársonkolyoson és Bánlakán megoldott. Kukás rendszerrel történik a gyűjtés, havonta 400 m3 hulladék keletkezik. Ezt az SC Salubri SA. hetente egyszer elszállítja az élesdi hulladékgyűjtőbe. A másik két településen elégetik a hulladékot, szervezett hulladékgyűjtés nincs. A helyszíni bejárás tapasztalatai szerint ezeken a távolabbi területeken – Révtízfalu és Bălnaca Groşi környezetében – előfordul illegális hulladéklerakás. A PET palackokat és a háztartási hulladékot szelektíven gyűjtik. Veszélyes hulladékot külön nem gyűjtenek. Az állati tetemeket az SC Protan SA szállítja el a községből és megsemmisíti. Vállalkozások, munkahelyek alakulása, ipari tevékenység A községben 55 vállalkozás működik. Ezek közül jelentősebbek a Vársonkolyoson és Révtízfalun található felszíni agyagbánya, ahonnan hőálló agyagot bányásznak. A feldolgozás nem itt történik. A község területén csak háztáji állattartás van. A Révtízfalu területén korábban üzemelő mélyművelésű bauxitbányát 1995-ben felhagyták. Szintén felhagyták a Bălnaca Groşin található mélyművelésű hőálló agyagbányát. 4.3.1.2.2.4.
Barátka (Bratca)
Általános jellemzők A községet hat település alkotja: Barátka (Bratca) – a község központja –, Báródbeznye (Beznea), Erdődámos (Damiş), Remetelórév (Lorău), Nagyfeketepatak (Valea Crişului) és Körösponor (Ponoară). A község teljes közigazgatási területe 13 648 ha. Ebből belterület 2 123 ha, külterület 11 525 ha.
98
A község teljes lakosszáma 5 567 fő, amely településenként a következőképpen oszlik meg: Barátkán 1 712 fő, Báródbeznyén 1 399 fő, Nagyfeketepatakon 530 fő, Remetelóréven 504 fő, Körösponoron 744 fő és Erdődámoson 678 fő. A lakóingatlanok száma 2 213. Vízellátás A községben a vízvezeték hálózat hossza jelenleg 16 km. Csak Barátkán van vezetékes ivóvízhálózat. A hálózatra 245 háztartás és kereskedelmi egység csatlakozik. Az ivóvíznyerő hely a Valea Brătcuţei völgyben eredő Izbucul Brătcanilor forrás. Az éves átlagos vízfelhasználás 4 500 m3. A község többi településén jelenleg ásott kutakból, forrásokból történik az ivóvíznyerés. A jövőbeni tervek között szerepel az ivóvízhálózat felújítása Barátkán, a Báródbeznyei hálózat kiépítése és csatlakozás a barátkai ivóvízhálózathoz. Nagyfeketepatakon egy másik forrásból fogják nyerni a vizet. A másik három településen (Erdődámos, Remetelórév, Körösponor) továbbra is kutakból, forrásokból történik majd a vízellátás. Szennyvízgyűjtés és -kezelés A községben a csatornahálózat a hat település közül Barátkán van kiépítve. Hossza 1,1 km. A hálózatra 85 lakás és 15 kereskedelmi ingatlan csatlakozott. A szennyvíztisztító telep Barátkán, a Körös jobb partján található. A szennyvíztisztítás mechanikai-biológiai módszerrel történik. A szennyvíztisztító 1990-ben épült. A keletkező iszapot betonozott tartályban szárítják, és a mezőgazdasági területeken használják fel. Az ivóvízhálózat felújításával egyidőben tervezik a csatornahálózat felújítását és bővítését. A tervek között szerepel Barátka és Báródbeznye 80-80 %-os csatornázása, és egy új szennyvíztisztító telep építése Barátkán a Morii és a Ţava patak összefolyásánál. A többi településen a szippantott szennyvizet szükség szerinti gyakorisággal szippantják, melyet az SC Salubri SA. Élesdre szállít. Hulladékgyűjtés és -elhelyezés A hulladékgyűjtés a községben található lakások 80 %-ából történik központilag. A polgármesteri hivatal 1 100 kukát osztott ki. A tanyákról a hulladékot traktorral hordják le a községbe. Az SC Salubri SA. szállítja el az összegyűjtött hulladékot az Élesdi átrakóállomásra, és onnan Nagyváradra, az ökológiai hulladéklerakóba. Az SC Salubri SA-val a polgármesteri hivatalnak 2009 óta van szerződése. Évente 600 t hulladék keletkezik. A községben a régi hulladéklerakót 2009-ben zárták be. A község területén veszélyes anyagot vagy veszélyes hulladékot nem gyűjtenek. Tervezik a PET palackok és a papír szelektív gyűjtését. Az elhullott állatokat az SC Protan SA. szállítja el. A helyszíni bejárás tapasztalatai szerint a községközponttól távolabbi településeken előfordul illegális hulladéklerakás. Vállalkozások, munkahelyek alakulása, ipari tevékenység A községben 100 vállalkozás működik. Ezek építőipari és élelmiszeripari tevékenységeket folytatnak. Állattartó telepek nincsenek a község területén, csak háztáji
99
állattartás folyik. Az ’50-es években Nagyfeketepatakon folyt szénbányászat, de mostanra ezek a bányák bezártak. Báródbeznyén található egy üzemanyag töltő állomás. 4.3.1.2.2.5.
Csarnóháza (Bulz)
Általános jellemzők A községet három település alkotja: Csarnóháza (a község központja), Munteni és Jádremete (Remeţi). Csarnóháza (Bulz) település több tanyából tevődik össze. A község teljes közigazgatási területe 9 939 ha. A belterület a teljes terület 30-40 %-a. A községben az állandó lakosok száma 2 397 fő. A lakóingatlanok száma 1 195. Vízellátás A községben Csarnóháza és Jádremete rendelkezik ivóvízvezeték hálózattal összesen 12 km hosszon. A víznyerés 1-1 külön forrásból történik. A két településen a hálózatra való csatlakozási arány 40-40 % (Jádremetén 200 lakás és Csarnóházán 300 lakás). Az éves vízfogyasztás lakásonként 18 m3. Munteni településen és a tanyavilágban a vízellátást a lakosok forrásbefogással oldják meg. Vízminőség vizsgálat évente kétszer, tavasszal és ősszel történik. A vizsgálatot a Bihor-megyei Egészségügyi Hivatal végzi. Szennyvízgyűjtés és -kezelés A község nem rendelkezik csatornahálózattal. A szennyvizet szikkasztó gödrökben tárolják a településeken. 3-6 havonta az SC Salubri SA kiszippantja és elszállítja a szennyvizet az élesdi szennyvíztisztítóba. Hulladékgyűjtés és -elhelyezés A hulladékgyűjtést 450 lakásból és az út menti tanyákról is gyűjtik. A hulladékot kéthetente az SC Salubri SA szállítja el az élesdi hulladéklerakóra. Évente a községben 120 t hulladék keletkezik. Az utaktól távolabb eső, ritkán lakott területeken a hulladékgyűjtés nem megoldott teljes mértékben, a helyszíni bejárás tapasztalatai szerint illegális hulladéklerakás előfordul. Vállalkozások, munkahelyek alakulása, ipari tevékenység A vállalkozások száma a községben 48. Fafeldolgozó, kereskedelmi és szállítási tevékenységet végeznek a vállalkozások. Összesen 280 helyi munkahely van. Háztáji állattartás jellemző a területre. 4.3.1.3.
A vizsgált terület potenciális szennyezőforrásainak bemutatása
A szennyezőforrás feltárás keretében végzett helyszíni bejárás során a karsztfennsíkokon folytatott tevékenységekre koncentráltunk. Elsősorban a karsztfennsíkon, mint beáramlási területen végzett tevékenységek befolyásolják a területen elszivárgó vizek minőségét. A karsztos területen elszivárgó vizek egy része alacsonyabb szinteken, elsősorban a völgyekben források formájában ismét felszínre kerül. A Királyerdőben, a projekt keretében 100
vizsgált területen a települések ivóvíz szükségletét főleg a források biztosítják. Ennek megfelelően a beáramlási terület védelme elengedhetetlen a lakott területek tiszta, jó minőségű ivóvíz szolgáltatásának biztosításához. A beszivárgó vizek másik része a kőzet repedésein keresztül a mélyebb rétegek felé szivárog, a felszín alatti vizeket táplálva. Ezáltal az itt beszivárgó víz a teljes vízgyűjtő felszín alatti vízkészletének minőségét befolyásolja. A szennyezőforrás feltárás során a bányák, a kommunális hulladék- és szennyvízelhelyezés, az állattartás és trágyakezelés, a növénytermesztés, illetve a közlekedés felszín alatti vízre gyakorolt szennyező hatását vizsgáltuk.
4.3.1.3.1. Bányászat Az előző évtizedekben a Királyerdő térségében meghatározó szerep jutott a bányászatnak. Elsősorban bauxitot és hőálló agyagot bányásztak, valamint kőfejtők is üzemeltek. A területen a külszíni és mélyművelésű bányák egyaránt megtalálhatóak. Napjainkra a bányászat jelentősen visszaszorult a térségben, ismereteink szerint már csak a hőálló agyag külszíni bányászata folyik. Az üzemelő külszíni bányaművelés során, a nem megfelelő veszélyes anyag tárolás és a havária események bekövetkezése veszélyeztetheti a felszín alatti vizeket. Az ilyen roncsolt területeken, ahol megbontják a vízzáró réteget, a szennyeződés közvetlenül bejuthat a felszín alatti karszt rendszerekbe. A felhagyott mélyművelésű bányák potenciális veszélyt jelentenek a felszín alatti vizekre. A kitermelés megszűnésével, a felhagyott bányák nem szakszerű lezárása következtében a bányajáratokat elöntő felszín alatti vizek elszennyeződhetnek. A bányaközpontok felhagyott iparterületein jellemző az illegális kommunális hulladék lerakása. Ezeken a területeken – feltételezhetően a környéken lakók – gyakran nagy mennyiségű hulladékot helyeznek el. Ennek egyik példája a bezárt Bălnaca-Groşi bánya területe, ahol egy, a felszín alatti járatokat a felszínnel összekötő, 145 méter mély liftaknába hordják a kommunális hulladékot. Az ismeretlen összetételű hulladék itt már a felszín alatti víz minőségét közvetlenül is veszélyezteti.
4.3.1.3.2. Kommunális hulladék A karsztfennsíkokon található településeken a keletkező kommunális hulladék rendszeres elszállítása, és biztonságos ártalmatlanítása gyakorlatilag nem biztosított. Míg a Körös völgyében elhelyezkedő településeken a keletkező hulladék összegyűjtése és szállítása megoldott, a magasabban elhelyezkedő, nehezen megközelíthető és elszórt településekre már nem jutnak el a hulladékszállítást végző gépjárművek. Ezekre a településekre rossz minőségű, meredek, burkolatlan utak vezetnek. A laza településszerkezetből következik, hogy a településen belül sincs kiépített úthálózat. A karsztfennsíkokon élők a keletkezett kommunális hulladék egy részét gyakran a közelükben található barlangokba, víznyelőkbe hordják. A karszt-területeken elszórt hulladékok a csapadék révén a vízfolyásokba jutnak, majd szintén a víznyelőkben, barlangokban halmozódnak fel. A víznyelő barlangoknál illegálisan lerakott, vagy a víz által ide hordott szemét egy része bekerül a karszt rendszerekbe, ezáltal a szennyezőanyagok
101
közvetlenül juthatnak le a felszín alatti vizekbe. Az Esküllői forrásbarlang bejáratánál jól láthatóan felismerhetőek a felszínről bemosott szilárd hulladékok maradványai. A barlangokban illegálisan lerakott hulladék összetétele a kommunális jellege miatt változatos. A hulladék nagy részét a különböző műanyag hulladékok (műanyag palackok, zacskók), különböző használati tárgyak, ruhák teszik ki, de előfordulnak gyógyszeres fiolák, állati tetemek, és más, veszélyes anyagot tartalmazó hulladékok is.
4.3.1.3.3. Szennyvíz A Királyerdő karsztfennsíkjain az ivóvizet rendszerint forrásfoglalások révén, önellátó módon biztosítják. Az ivóvizet biztosító források vizét (nagyobb fogyasztás esetében több forrás vizét) betonmedencékben gyűjtik össze, és innen vezetik be a házakba. Jellemző, hogy több család összefog, és közösen hasznosítják egy-egy forrás vizét. A wc-k általában a lakóházaktól függetlenül, külön helyezkednek el, és előfordul, hogy egy dolina fölé épülnek. A fennsíkon a keletkező kommunális szennyvíz elvezetésére nincs kiépített csatornahálózat, a keletkező szennyvizet elszikkasztják. A ritka beépítettségnek és a csekély vízfelhasználásnak köszönhetően az elszikkasztott szennyvíz hatása a felszín alatti vizekre nem jelentős, viszont folyamatos terhelést jelent.
4.3.1.3.4. Állattartás, trágyakezelés A területre az önellátást fedező állattartás jellemző. Elsősorban baromfit, juhot, lovat, szarvasmarhát tartanak. Ameddig az időjárás engedi, az állatokat napközben a fennsíkok legelőire hajtják ki. A keletkező trágyát rendszerint a szabadban, a ház, istálló mellett tárolják. A szennyezőforrás feltárás során találkoztunk olyan esettel is, amikor a keletkező trágyát egy dolinába vezették be. Az érett trágyát a mezőgazdasági területekre, házikertekbe hordják ki. Az elhullott állatok elszállítása, biztonságos ártalmatlanítása nem megoldott. Ezeket jellemzően elássák, azonban – a kommunális hulladékhoz hasonlóan – előfordul, hogy barlangokba, zsombolyokba hordják. Az elhullott állatok elszállíttatásának igen magas költsége miatt az állati hulladékok elhelyezését az itt élők inkább helyben oldják meg.
4.3.1.3.5. Növénytermesztés Növénytermesztés elsősorban a házak közelében, kis kertekben folyik. Felszántott, művelt mezőgazdasági táblákkal ritkán találkozhatunk, ezek kis méretű parcellák. A karsztterületeken folytatott növénytermesztés potenciális szennyező hatása elhanyagolható.
4.3.1.3.6. Közlekedés Az utak rossz minősége miatt a karsztos területeken a közlekedés nem jelentős. Az Erdődámos (Damis) karsztfennsíkon aszfaltozott út vezet keresztül (DJ 7640), mely Barátkát és Belényest köti össze kelet-nyugati irányban. Északon Élesdről egy jobb minőségű út vezet dél felé (DJ 764), amely áthalad a karszt fennsíkon. Ez az út Élesdtől Tomnatic-ig egy szakaszon aszfaltozott, majd kockaköves. Tomnatic-tól kőszórással megerősített burkolatlan út halad dél felé.
102
Jelenleg az átmenő és a turizmushoz köthető forgalom minimális a fennsíkon. A Barátka – Belényes út közelmúltban megtörtént leaszfaltozásával, valamint az utak minőségének javulásával, a közlekedéshez köthető terhelés is várhatóan növekedni fog. Az úthálózat javulásának következménye a megnövekedett turizmus. A turizmus növekedésével a kommunális szennyező hatások is jelentősen felerősödnek a területen. A karsztos területek viszonylagos jó állapota a közlekedés fejlődésével veszélybe kerülhet. 4.3.1.4.
A szennyezőhatás felmérés eredményei
A szennyezőforrás feltárást a romániai Királyerdő-hegység ÉK-i felén kijelölt karsztos vizsgálati területen végeztük el. A terület állapotát a helyszíni felmérés mellett víz-, talaj- és üledékmintákon keresztül vizsgáltuk. Vízmintákat vettünk az egyes felszínalatti vízgyűjtő karsztrendszerekhez tartozó víznyelőkből és forrásokból, a rendszerekbe bejutó, és onnan kijutó víz minőségének összehasonlítása érdekében. A felszín alatti víz minőségére veszélyt jelentő tevékenységek közelében, és egyéb szennyezésre utaló körülmények esetén további mintákat vettünk. A szennyezőforrás-feltárás, valamint a víznyelők, dolinák helyszíni vizsgálata keretében vizsgált pontokat, illetve mintákat PC jelöléssel, és sorszámozással láttuk el. Az analitikai vizsgálatok elemzésekor a forrásvizsgálat során vett minták analitikai eredményeit is felhasználtuk. A forrásvizsgálat jelen projekt korábbi munkarészeként került elvégzésre; az ekkor vett mintákat KE jelöléssel, és sorszámozással láttuk el. A karsztrendszer minőségi állapotát általános vízkémiai vizsgálatokon keresztül határoztuk meg. A víz- és talajmintákban – amennyiben ezt szükségesnek ítéltük, – az esetleges szennyezések kimutatására a TPH és a toxikus fémek koncentrációját is vizsgáltuk. 138 vízminta (felszíni víz, illetve forrásvíz) vizsgálata történt meg. Talajmintavétel három helyszínen történt, ahol esetleges talajszennyezést feltételeztünk. Az Esküllői forrásbarlangban lerakódott üledék több szintjéből a kommunális szennyezésre utaló nitrátformákat és szerves anyagot vizsgáltuk. A vízminták kémiai analitikai vizsgálatának eredményeit összefoglalva a 4.3.1-2. mellékletben, felszín alatti vízgyűjtő karsztrendszerek szerint csoportosítva a 4.3.1-4. mellékletben mutatjuk be. A talaj- és üledékminták eredményeit a 4.3.1-3. mellékletben foglaljuk össze. Az alábbiakban a vizsgált karsztrendszerek, illetve a terület általános állapotát ismertetjük az analitikai vizsgálatok eredményeit elemezve, majd részletesen ismertetjük azokat a pontokat, ahol a helyszíni bejárás, vagy az analitikai vizsgálatok eredményei szennyezést igazoltak, illetve amelyek kritikus területeknek tekinthetők (ld. 4.3.1-3. térkép).
103
4.3.1.4.1. A rendszerek, ill. a terület általános állapotának értékelése A vízminták kémiai analitikai vizsgálatának eredményei alapján a vizsgált karsztrendszerek vízminősége – a korábbiakban bemutatott veszélyeztető tényezők ellenére – jónak mondható. A karsztrendszerek vizében egyértelmű kommunális szennyező hatás nem volt kimutatható. A vizsgált felszín alatti vízgyűjtő karsztrendszerek nyelőiből, és forrásaiból vett vízminták kémiai analitikai vizsgálatának eredményeit a 4.3.1-4. mellékletben foglaltuk össze. A táblázatból látható, hogy szennyezésre utaló jel (magas foszfátion-tartalom) egy mintában, a Toplitei de Vida rendszer egyik nyelőjében (Ponorul Marchis, karsztfennsík nyelő, PC 316) volt kimutatható. A rendszerhez tartozó forrásban (Toplita de Vida barlang karsztvize, PC 327) nem haladta meg a foszfát koncentrációja a határértéket. Felhívjuk ugyanakkor a figyelmet, hogy az általunk elvégzett analitikai vizsgálatok a rendszer egy időpontban vizsgált állapotáról adnak tájékoztatást. A lentebb ismertetett potenciális szennyezőforrások folyamatos hatást fejtenek ki a karsztrendszerre, így annak ellenére, hogy szennyező hatásuk jelenleg csak kis mértékben mutatható ki, megfelelő beavatkozás hiányában komolyan veszélyeztetik a karszt jelenlegi jó állapotát. A vizsgálatnak nem volt célja az ivóvízként használt források vizének teljes körű, valamennyi komponensre kiterjedő vizsgálata, így nem jelenthető ki egyértelműen, hogy a források vize ivóvízként – tisztítás nélkül – alkalmazható. Analitikai vizsgálatokat azon pontokon is végeztünk, amelyek nem köthetőek egyértelműen felszín alatti karsztrendszerekhez. Az eredmények összefoglaló, valamennyi vízminta eredményeit feltüntető táblázata a 4.3.1-2. mellékletben található. Az értékelés során figyelembe vett határértékeket a vizsgált 138 vízmintából mindössze 26 minta haladta meg, összesen 11 paraméter tekintetében. Ezen paraméterek az alábbiak: Általános vízkémiai paraméterek pH (savas irányban) összes keménység (túl lágy) oxigén fogyás (KOIps) szulfát-ion foszfát-ion vas (Fe) mangán (Mn)
Toxikus fémek cink (Zn) ólom (Pb) nikkel (Ni) alumínium (Al)
A figyelembe vett határértékeknek meg nem felelő mintákat, és azok vizsgálati eredményeit az alábbi, 4.3.1-1. táblázatban összesítettük:
104
4.3.1-1. táblázat: A határértéket átlépő vízminták analitikai eredményeinek összefoglalása – Királyerdő-hegység, Románia Komponens
pH
Mértékegység Határérték RO Lege nr. 458 din 08/07/2002 ivóvíz
6,5 - 9,5
Határérték HU 201/2001 Korm.rend.
6,5 - 9,5
Határérték HU (6/2009 KvVN-EüM-FVM) felszín alatti vízre "B" szennyezettségi határérték
6,5 - 9
összes oxigén keménység fogy. KOIPS CaO mg/dm3 mg/dm3 min. 50 5 (5nKo) min. 50 5 max. 350
vastartalom
mangán tartalom
szulfátion tart.
foszfátion tart.
mg/dm3
mg/dm3
mg/dm3
µg/dm3
0,2
0,05
250
0,2
0,05
250
Zn
500
<20
81
PC 101 Cornet település, szivattyúház melletti ásott gödör vize
7,5
5,1
PC 204 Balnaca-Grosi, forrás a bezárt agyagbánya bejárata alatt
5,44
2,1
40
73
PC 205 Balnaca-Grosi, bánya kiépített kijáratán kifolyó víz Damis, DK-i oldali lejtőn, erdőben található kiépített forrás PC 213 (ivóvízként haszn.) Révtízfalu, faluközponttól DK-re kiépített, betonozott PC 217 medence, forrásvíz PC 225 Dl. Dumbravii, régi (felhagyott) bányaterület, bányató PC 232 Ponoras felé tartó felszíni vízfolyás PC 237 Cornet-től DK-re a fennsíkon, kiépített forrás az iskola alatt PC 316 Ponorul Marchis, karsztfennsík nyelő PC 324 Jurcanilor völgye, meder nyelő KE-4 Valea Boiului-völgy, Körösponor KE-5 Dl. Frântura Botii / Botomlása domb KE-6 Dl. Frântura Botii / Botomlása domb Valea Crişului / Körös-völgy, Nagymagyar-barlang / Peştera KE-12 Ungurului KE-16 Bertenytől D-re KE-22 Vársonkolyostól ÉNy-ra KE-33 Tízfalusi karsztfennsík, Pokol-barlangtól (P. Bătrânului) Ény KE-34 Tízfalusi karsztfennsík, Pokol-barlangtól (P. Bătrânului) Ny KE-40 Valea Cuţilor-szoros KE-46 Valea Vida-völgy KE-58 Erdődámostól DNy-ra KE-59 Erdődámostól DNy-ra KE-60 Erdődámostól DNy-ra KE-61 Erdődámostól DNy-ra KE-62 Valea Runcşorului-völgy KE-84 Körösbánlaka
1,86
5,1
289
<50
5,98
<0,20
<20
390
5,37
<0,20
<20
150
4,75 6,45 6 7,45 6,25 6,52 6,92 6,62
13 12 12
2,3 17,9 0,45 2,15 0,85 <0,20 <0,20 <0,20
0,05 0,05 <0,05
<0,05 <0,05 <0,05
42 <20 <20 22 <12 <20 <20 <20
89 1035 200 610 99 195 180 180
4,52
63
0,4
0,09
0,57
107
85
6,63 7,56 6,83 7,28 7,51 6,07 5,57 5,88 6,21 6,13 6,33 6,63
28 80 30 33 26 20 28 28 24 24 11 30
7,4 5,6 0,4 2 <0,20 <0,20 1 0,25 <0,20 <0,20 0,45 <0,20
0,81 0,97 0,09 0,06 <0,05 0,17 0,17 <0,05 <0,05 <0,05 <0,05 <0,05
<0,05 <0,05 <0,05 <0,05 <0,05 <0,05 <0,05 <0,05 <0,05 <0,05 <0,05 0,24
35 25 <20 <20 <20 25 <20 <20 <20 <20 <20 <20
295 560 350 100 260 55 105 125 175 115 225 65
Ni
Al
µg/dm3 µg/dm3 µg/dm3 µg/dm3 5000
250
Pb
10
20
200
10
20
200
200
10
20
800
15
275
18600
129
<1
32
192
105
4.3.1.4.1.1.
pH
A Lege nr. 458 din 08/07/2002. számú román jogszabály, valamint a 201/2001. (X. 25.) magyar kormányrendelet is 6,5 - 9,5 közötti pH-t határoz meg az ivóvíz minőségi határértékeként. 15 vizsgált vízminta pH-ja tért el a határértéktől, valamennyi esetben savas (6,5 alatti pH) irányban. 12 esetben a víz pH értéke 5,0 - 6,5 között alakult. Ezen források, illetve felszíni vízfolyások enyhén savas pH-ja feltételezhetően természetes eredetű, a vizek a felszín alatti közeg hatására savanyodnak el. Három minta esetében 5 alatti pH érték volt mérhető. A PC 225 jelű mintát a Dealul Dumbravii-n elhelyezkedő régi (felhagyott) bányaterületen lévő bányatóból vettük. A bányató savas pH-ja a korábban itt végzett bányászati tevékenységre vezethető vissza, feltételezhetően a természetes rétegrend megbontásának következménye. A PC 205 jelű vízminta a BalnacaGrosi területén korábban üzemelt mélyművelésű hőálló agyagbánya kiépített kijáratán kifolyó vízből származik. A minta rendkívül savas, pH-ja mindössze 1,86 volt. A harmadik, 5 alatti pH-t mutató minta a Körös-völgyben, a Nagymagyar-barlangból kifolyó vízből vett KE-12 jelű minta, melynek pH értéke 4,52 volt. A barlang az említett Balnaca-Grosi agyagbánya alatt helyezkedik el, nagy valószínűséggel a forrás elsavasodását az innen származó szennyezés okozza. A szennyezett területeket, illetve az innen származó mintákat a későbbiekben részletesen bemutatjuk. 4.3.1.4.1.2.
Keménység
A Lege nr. 458 din 08/07/2002. számú román jogszabály az ivóvíz minőségi határértékeként a min. 50 CaO mg/dm3 (min. 5 nKo) összes keménység értéket állapítja meg. A 201/2001. (X. 25.) magyar kormányrendelet szerint a minimum érték szintén 50 CaO mg/dm3, a maximális érték 350 CaO mg/dm3. A víz keménységét a forrásokból származó mintákban vizsgáltuk (87 minta). 14 mintában az ivóvíz határértéknek nem megfelelő, 50 CaO mg/dm3 alatti összes keménység volt mérhető, azaz a víz túl lágy. Ezen forrásvizek alacsony keménység-értéke természetes okokra vezethető vissza. A források egy része ugyanis úgy jön létre, hogy a csapadékvíz a felszín alá beszivárogva sekély mélységben, az első vízzáró réteg felett áramlik, majd később forrásként a felszínre bukkan. Ezekben az esetekben tehát az eredendően lágy csapadékvíz nem jut le a karsztrendszerekbe, oldott anyagokkal nem, illetve csak kis mértékben dúsul, mielőtt a felszínre jut. Így ezen, szinte közvetlenül az esővízből táplálkozó források lágy vize természetesnek tekinthető. Megjegyezzük, hogy sem a nagyon lágy, sem a nagyon kemény víz fogyasztása nem okoz egészségügyi problémát. Gyakorlati szempontból az ivóvíz keménysége elsősorban a víz élvezeti értékét (minél keményebb, annál jobb ízű), és a mosáshoz való alkalmasságát (minél lágyabb, annál alkalmasabb a mosásra) határozza meg. 4.3.1.4.1.3.
Kémiai oxigénigény (KOIps)
A kémiai oxigénigény (KOIps), vagy permanganát-index a vízben lévő oxidálható (elősorban szerves) anyagok mennyiségéről nyújt kvantitatív adatot: az anyagok kémiai oxidálásához szükséges oxigénmennyiséget adja meg.
106
Az ivóvíz kémiai oxigénigényére vonatkozóan a román és a magyar jogszabály is 5 mgO2/dm3 értéket határoz meg. A paraméter értékét valamennyi mintában meghatároztuk (138 vízminta), ebből 5 minta KOI-értéke haladta meg a határértéket. Három mintában (PC 101, PC 205 és KE-22) csak minimális mértékű (5,1-5,6 mgO2/dm3) volt a határértéktúllépés. A KE-16 jelű mintában nagyobb mértékű (7,4 mgO2/dm3) volt a határérték-túlépés. Ez a minta a Bertény és Rév között, egy patakmederben elhelyezkedő forrásból származik. Jelentősebb határérték-túllépés a PC 232 jelű mintában volt mérhető, mely egy, a Ponoras felé tartó felszíni vízfolyásból származik. A minta KOI-értéke 17,9 mgO2/dm3 volt. A növényzettel benőtt vízfolyás medrében megjelenő vöröses-kocsonyás kiválás szintén a szerves anyagok feldúsulásának a következménye. 4.3.1.4.1.4.
Vas- és mangán-tartalom
A vizsgált források vas- és mangán tartalma jellemzően kimutatási határ (0,05 mg/dm3) alatt maradt. A román és a magyar jogszabály a vas- és mangántartalomra azonos határértékeket határoz meg: Vastartalom: 0,2 mg/dm3 Mangán-tartalom: 0,05 mg/dm3 A vastartalom két esetben (KE-16: 0,81 mg/dm3, KE-22: 0,97 mg/dm3), a mangántartalom szintén két esetben (KE-12: 0,57 mg/dm3; KE-84: 0,24 mg/dm3) haladta meg a határértéket. A határérték-túllépés feltehetően valamennyi esetben természetes eredetű. 4.3.1.4.1.5.
Szulfát- és foszfát-tartalom
Az ivóvíz szulfátion-tartalmára vonatkozóan a román és a magyar jogszabály is 250 mg/dm3 határértéket állapít meg. A szulfát koncentrációja a vizsgált mintákban a legtöbb esetben kimutatási határ (20 mg/dm3) alatt maradt. Az ivóvíz határértéket egy minta, a Balnaca Grosi bányából kifolyó víz haladta meg (PC 205: 289 mg/dm3). Ezt a szennyezett területet, illetve az innen származó mintát a későbbiekben részletesen bemutatjuk. Az ivóvíz foszfátion-tartalmára vonatkozóan sem a román, sem a magyar jogszabály nem állapít meg határértéket. A földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV. 14.) magyar KvVM-EüM-FVM együttes rendelet „B” szennyezettségi határértéket állapít meg a foszfátra vonatkozóan, mely 500 µg/dm3. A határértéket három minta foszfát-koncentrációja haladta meg: KE-22: 560 µg/dm3; PC 316: 610 µg/dm3; PC 232: 1035 µg/dm3. A felszíni vizek, illetve források megemelkedett foszfát-tartalma feltételezhetően felszíni eredetű szerves anyag szennyezésre vezethető vissza. 4.3.1.4.1.6.
Toxikus fémek
A toxikus fémek vizsgálatát azokon a helyszíneken végeztük el, ahol feltételezhető volt a víz szennyezettsége. Határérték feletti toxikus fém koncentrációt két vízmintában mutattunk ki. A PC 225 jelű minta – mely a Dealul Dumbravii-n elhelyezkedő régi (felhagyott) bányaterületen lévő bányatóból származik – az ivóvíz határértéket, valamint a B
107
szennyezettségi határértéket (20 µg/dm3) meghaladó, 32 µg/dm3 nikkel-koncentrációt mutatott. A bányató szennyezettsége a korábban itt végzett bányászati tevékenységre vezethető vissza. Jelentősebb fém-szennyezettség volt kimutatható a Balnaca-Grosi területén korábban üzemelt mélyművelésű hőálló agyagbánya kiépített kijáratán kifolyó vízből (PC 205). E mintában a cink, az ólom, a nikkel és az alumínium koncentrációja is meghaladta a határértéket.
4.3.1.4.2. Problémás területek, szennyezőforrások 4.3.1.4.2.1.
Bălnaca-Groşi felhagyott bánya területe
Barátka településtől nyugatra, a Garas-hegy (Dealul Grosului) és a Hapatag domb között Bălnaca Groşi településen található egy felhagyott mélyművelésű hőálló-agyag bánya. A helyiek és a volt bányászok elmondása szerint a kitermelést 2004-2005. körül hagyták abba. A felszínen víztorony és romos épületek láthatóak, amelyeket jelenleg nem hasznosítanak, csak az egyik épületben, a szomszédos telken állattartással foglalkozó gazda tárol szénát.
4.3.1-1, 4.3.1-2. ábra: Bălnaca Groşi felhagyott hőálló-agyag bánya területe (PC 202) Innen lehetett lejutni a mélyművelésű bányába egy 145 m mély liftaknán keresztül. (A helyszín jele: PC 202) Innen, két mélységből nyíló járatokból folyt a kitermelés. Jelenleg a felépítmény romos maradványa látható. A liftakna bejáratát kezdetlegesen betongerendákkal fedték le, amelyek között jelentős, akár 20-30 cm-es hézagok is vannak. Ezen keresztül jól látható, hogy jelentős mennyiségű hulladék maradványok akadtak fel az akna falából kiálló rácsokra, gerendákra. A helyiek elmondása szerint a környékről jelentős mennyiségű, ismeretlen összetételű hulladékot hordanak az aknába. A bánya melletti területen egy tanya található, ahol a tulajdonos állattartással foglalkozik (A helyszín jele: PC 203). 11 szarvasmarhája és 5 borjúja van. A felnőtt állatokat nyáron a környéken legelteti. A helyiek elmondása szerint ő a legnagyobb állattartó a környéken. Az állatokat három düledező, romos istállóban tartja, a borjúkat külön. Az istállókban és a környékükön is jelentős mennyiségű felhalmozódott trágya látható. A
108
tulajdonos elmondása szerint a tanya udvarán található kb. 6 m mély kútból a bányászat hatására eltűnt a víz.
4.3.1-3, 4.3.1-4. ábra: Bălnaca Groşi – állattartás (PC 203) A helyi lakosok szerint a bánya megnyitását követően a környékbeli források elsavasodtak. A környékbeli házakban egy kisebb, 3x3 m-es, kővel kirakott medencében öszegyűjtött forrás vizét használják ivóvízként, amelyet időnként mésszel fertőtlenítenek. A forrás ráccsal van lefedve. A vízszint kb 1,5 m-en volt a felszíntől számolva. A forrás vizéből mintát vettünk, jele: PC 204.
4.3.1-5, 4.3.1-6. ábra: Bălnaca Groşi – forrás (PC 204) A bányából különböző mélységekből, így a Misid völgyében, és Bánlakán is bányajáratok vezetnek a felszínre. Ezek egy része már beomlott, de van, amelyiken keresztül a bányában összegyűlt felszín alatti víz jut a felszínre. Egy ilyen bányajáratból (PC-205) kifolyó vízből vettünk vízmintát. A meder iszapos, sárgás színű volt.
109
4.3.1-7, 4.3.1-8. ábra: Bălnaca Groşi – bányajárat (PC 205) A területen az ivóvízként hasznosított forrásból (PC 204), valamint a bányajáratból kifolyó vízből (PC 205) vettünk vízmintát. Az analitikai eredményeket a 4.3.1-2. melléklet tartalmazza. A bányajáratból kifolyó víz (PC 205) az analitikai vizsgálatok eredményei szerint erősen szennyezettnek bizonyult. A víz pH-ja igen erősen savas (1,86), a kémiai oxigén igény magas értéke (5,1 mgO2/dm3) szerves szennyezésre utal. Határérték feletti koncentrációt mutatott a minta szulfátion-tartalma (289 mg/dm3), valamint több toxikus fém is magasan határérték feletti koncentrációban volt jelen: cink: 800 µg/dm3, ólom 15 µg/dm3, nikkel: 275 µg/dm3, alumínium: 18600 µg/dm3. A jelentős szennyezés egyrészt a bánya korábbi tevékenységéből adódó szennyező hatás, másrészt a jelenleg is zajló hulladéklerakás következménye. Mivel a szennyezés közvetlenül veszélyezteti a karsztrendszer állapotát, valamint az ivóvíz hasznosítású források vízminőségét, a bánya területén végzett kárelhárítás feltétlenül szükséges. Az önálló kárelhárítási projekt keretében részletesen fel kell tárni a szennyezés mértékét, a szennyezett víz áramlásának irányát (irányait). Az aknában, és a bányajáratokban elhelyezett hulladékok eltávolítása és megfelelő ártalmatlanítása, valamint a járatok biztonságos lezárása is feltétlenül szükséges a további szennyezés megakadályozására. A bánya közelében elhelyezkedő forrás (PC 204) vizének vizsgálata során annak savas pH-ját lehetett kimutatni (pH = 5,44), mely nagy valószínűséggel a felhagyott bánya hatásaként alakult ki. 4.3.1.4.2.2.
Cornet település, felhagyott bányaterület
Cornet település szélén, egy tanya mellett található egy felhagyott külszíni bánya. A helyszín jele: PC 100. A helyiek elmondása szerint a bánya területén egy föld alatti üzemanyag tartály is üzemelt. A tartályt a bánya felszámolása után eltávolították. A tartály korábbi helyéről talajmintát vettünk, a minta jele: PC 100-T. A vizsgálati eredményeket a 4.3.1-3. melléklet tartalmazza. A laboratóriumi vizsgálat jelentős TPH-szennyezést mutatott ki. A talajmintában mért TPH koncentrációja mintegy 50-szerese a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV. 14.) magyar KvVM-EüM-FVM együttes rendeletben megadott B szennyezettségi határértéknek (B érték:100 mg/kg; PC 100-T: 4847 mg/kg). 110
4.3.1-9. ábra: Cornet – felhagyott bánya (PC 100) A felszín alatti közeg további szennyezésének, valamint a talajban található szennyezőanyagoknak a karsztrendszerekbe történő bejutásának megakadályozása érdekében a volt üzemanyagtartály területén tényfeltáró vizsgálatok elvégzését, valamint – amennyiben szükségesnek bizonyul – műszaki beavatkozás elvégzését tartjuk szükségesnek. 4.3.1.4.2.3.
Vársonkolyos, működő hőálló-agyag bánya
Vársonkolyos külterületén, a Dealul Dumbrăvii-n található a temesvári (Timişoara) központú Bega bányavállalat (Bega Minerale Industriale – BMI) külszíni fejtésű hőálló-agyag bányája. (A helyszín jele: PC 223.) A kitermelést 5-6 éve kezdték el koncesszióban, a termelésre szóló engedélyük még 10 évig érvényes. A kitermelt haszonanyag szállítása teherautókkal történik, részben földúton, részben a már felhagyott külszíni fejtés Vársonkolyosra vezető betonozott útján. A fejtés csak markolókkal, munkagépekkel történik, nem robbantanak. A bánya működése annak környezetében, valamint a szállítási útvonal mentén jelentős zajártalommal, és porszennyezéssel jár. Ez egyrészt a környéken élő lakosságra, másrészt az élővilágra is kedvezőtlen hatással van: a zavarásra érzékeny fajok a környékről eltűnhetnek. Amennyiben a bányászat során a vízzáró réteget megsértik, a bánya működése a felszín alatti vízre is veszélyt jelenthet.
4.3.1-10, 4.3.1-11. ábra: Dealul Dumbravii – működő hőálló-agyag bánya (PC 223) 111
4.3.1.4.2.4.
Vársonkolyos – Recea, felhagyott hőálló-agyag bánya
Szintén Vársonkolyoson, az előző fejezetben ismertetett bánya közelében, attól északra található egy felhagyott hőálló-agyag bánya. (A helyszín jele: PC 224). A kitermelést kb. 5 éve hagyták abba. A bánya becsült területe közel 80 ha, rendezetlen, a munkagödrökben kisebb-nagyobb tavak alakultak ki. Az egyik ilyen tóból, amelynek a szélén már vízinövények is megjelentek, vízmintát vettünk (PC 225).
4.3.1-12, 4.3.1-13. ábra: Dealul Dumbrăvii – Recea – felhagyott hőálló-agyag bánya (PC 224, 225) A bányatóból vett vízminta (PC 225) analitikai vizsgálati eredményei a 4.3.1-2. mellékletben láthatók. A minta két paraméter tekintetében tért el a figyelembe vett határértékektől. A minta savas pH-ja (4,75) feltételezhetően a természetes rétegrend megbontásának következménye. A mintában mért nikkel-koncentráció (32 µg/dm3) az ivóvíz határértéket, valamint a B szennyezettségi határértéket (20 µg/dm3) is meghaladta. A bányató szennyezettsége a korábban itt végzett bányászati tevékenységre vezethető vissza. A bányától északra a kiszolgáló épületek még állnak. Az egyiknek az újrahasznosítása elkezdődött, Európai Uniós támogatással átépítik, és idősek otthonát alakítanak ki benne. 4.3.1.4.2.5.
Esküllői forrásbarlang és a hozzá kapcsolódó víznyelők
Az Esküllői forrásbarlanghoz tartozó víznyelőnél, a Potriva barlang bejáratánál (PC 106) találkoztunk nagy mennyiségű hulladékkal. A szemetet a Poenii patak a lakott területekről szállítja a barlang bejáratához. A hulladék egy része a Potriva barlang bejáratánál a sziklákon, ágakon fennakad. A kisebb méretű szemetet, valamint az abból kioldódó szennyezőanyagokat a patak bemossa a felszín alatti karsztrendszerbe. A bemosott hulladék mennyisége függ a patak vízhozamától: csapadékos időben a megduzzadt patak vize jelentős mennyiségű hulladékot képes szállítani. A Potriva barlangba befolyó vízből vett vízminta (PC 106) szennyezettsége a vizsgálat időpontjában nem volt kimutatható (lásd: 4.3.1-2. melléklet, a vízanalitikai vizsgálatok eredményei), azonban az itt észlelhető hulladékfelhalmozódás folyamatosan veszélyezteti a felszín alatti rendszer állapotát.
112
4.3.1-14, 4.3.1-15. ábra: Potriva-barlang – hulladék felhalmozódás (PC 106) Az Esküllői forrásbarlang vize Esküllő és Peştere vezetékes ivóvízellátásának egy részét biztosítja. A barlang szájánál jól felismerhetőek a rendszeren átmosott szilárd hulladék maradványai. A barlangból kifolyó vízből vett minta (PC 239) vízkémiai eredményei a vizsgálat időpontjában nem mutatták ki a hulladék szennyező hatását (lásd 4.3.1-2. melléklet). A kommunális hulladék folyamatos jelenléte a karsztrendszerben azonban bármikor elszennyezheti az Esküllői forrásbarlang vizét, ezáltal annak ivóvízként való hasznosítása is veszélybe kerül. Az Esküllői barlang bejáratában lévő üledékből több mélységben vettünk mintát. A vizsgálat eredményeit a 4.3.1-3. melléklet tartalmazza. Az üledékminták viszonylag alacsony nitrát- és nitrition-tartalmat, ugyanakkor igen magas ammóniumion tartalmat mutattak, mely a szerves anyagok lebomlásának következménye. 4.3.1.4.2.6.
Gálosházi-barlang
Gálosháza településen, magánterületen található a Gálosházi-barlang bejárata (PC 228), amely egyben víznyelő is. Az itt elnyelt patak vize Josani faluban, a Groapa Motiului karsztforrásban (PC 235) bukkan a felszínre, amelynek vizét a helyi lakosok ivóvízként hasznosítják. A kis, csermely méretű patak a falu területén található forrásból ered, két kisebb időszakos forrás táplálása mellett keresztülfolyik a falun, majd közel 1 km után a barlangban nyelődik el. A fokozottan védett barlang bejárata fölött egy magánház található, amelynek az udvarán rendezetlen körülmények között a talajon nagy mennyiségű trágyát tárolnak. A trágyalé az udvaron csermelyként folyik, és nagy területen átitatja a talajt.
113
4.3.1-16. ábra: Trágyatárolás a Gálosházi- 4.3.1-17. ábra: Gálosházi-barlang bejárata barlang bejárata fölött (PC 228)
4.3.1-18. ábra: Gálosházi-barlang
4.3.1-19. ábra: Groapa Motiului karsztforrás (PC 235)
A ráccsal lezárt barlang kapuja a bejárás alkalmával nyitva volt. Nagy mennyiségű kommunális hulladék halmozódott fel a kapun, azonban a barlang belsejében, az aktív járatban is megjelent a víz által besodort hulladék. A barlangba befolyó patak vizéből (PC 228) valamint a Groapa Motiului karsztforrásból (PC 235) vízmintát vettünk. Az analitikai vizsgálatok (lásd: 4.3.1-2. melléklet) a rendszerben szennyezésre utaló jelet nem mutattak ki, azonban a bemutatott trágyatárolás, illetve hulladék felhalmozódás folyamatosan veszélyezteti a felszín alatti rendszer állapotát. 4.3.1.4.2.7.
Körösponor (Ponoara), kommunális szennyezések
A Csarnóházi forrásbarlanghoz kapcsolódó nyelők egy része Ponoara településen helyezkedik el. A nagyobb víznyelők környékén gyakori jelenség az illegális hulladék lerakás. A Iovolui víznyelő barlangban (PC 112) nagy mennyiségű kommunális hulladék halmozódott fel. A barlang bejáratához egy utat alakítottak ki, így lehetőség adódik arra, hogy gépjárművel nagyobb mennyiségű szemetet tudjanak ideszállítani. A barlanghoz vezető út 114
szélén, a megbontott talajból is különféle hulladékok kerültek elő. Ez arra utalhat, hogy a víznyelő oldalát korábban szeméttel töltötték fel, amit azután talajjal takartak le.
4.3.1-20, 4.3.1-21. ábra: Iovului-barlang – illegális hulladék lerakás (PC 112) A településen található másik nagyobb víznyelő, a Cociului barlang (PC 113) környékén is tapasztalható hulladéklerakás. A barlang bejáratánál elhullott állati tetemet is találtunk. A többi víznyelőhöz hasonlóan itt is kommunális szilárd hulladék halmozódott fel.
4.3.1-22, 4.3.1-23. ábra: Cociului-barlang – illegális hulladék lerakás (PC 113) Ponoara településen a keletkező trágyát rendszerint a házak mellett szabadon tárolják (PC 118). A trágyából elszivárgó oldott szerves anyagok bekerülnek a karsztrendszerbe. Egy helyszínen egy dolinába vezették be a keletkező trágyát (PC 114). A nagymennyiségű trágya tárolása a beáramlási területen potenciálisan veszélyezteti a karsztrendszer állapotát.
115
4.3.1-24. ábra: Ponoara – lakóház mellett tárolt trágya (PC 118)
4.3.1-25. ábra: Ponoara – dolinában felhalmozott trágya (PC 114)
A Körösponor (Ponoara) felé vezető út mellett elhelyezkedő nagyobb víznyelő egyik oldalában nagy mennyiségű hulladékot helyeztek el (PC 120). A fennsíkon korábban táboroztatás történt, melyre a helyszínen felállított mobil mosdó helység is utalt. A jelentős mennyiségű hulladékot feltételezhetően a rendezvény résztvevői hagyták hátra, nagy részét konzerves dobozok, műanyag tányérok és flakonok tették ki. Ennél a víznyelőnél tapasztalt hulladéklerakás valószínűsíthetően egyszeri esemény; nem voltak láthatóak arra utaló jelek, hogy ide rendszeresen hulladékot szállítanának.
4.3.1-26, 4.3.1-27. ábra: Ponoara – illegális hulladék elhelyezés (PC 120) A Körösponor környéki kommunális szennyezések vizsgálata érdekében egy trágyahalom mellett (PC 118), és a bemutatott dolinában felhalmozott trágya mellett (PC 114) talajmintát, a Cociului barlangba befolyó patakból (PC 113) vízmintát vettünk. A vízminta vizsgálati eredményeit a 4.3.1-2. melléklet, a talajminták eredményeit a 4.3.1-3. melléklet tartalmazza.
116
A vízmintából szennyezésre utaló komponens nem volt kimutatható. A talajminták magas összes nitrogén tartalmat mutattak, mely a szerves anyagok lebomlásának következménye. 4.3.1.4.2.8.
Tomnatic, illegális hulladéklerakás
Tomnatic falu határában, a DJ 764 út mentén egy sziklás barlangüregben, amely feltételezhetően időszakos víznyelőként működik, nagy mennyiségű illegálisan lerakott hulladék található (PC 142). A barlangüreg 45o-os lejtésű, agyagos, omladékos, fölötte házak helyezkednek el, amelyek felől bemosódás nyomai láthatóak. A kőzet erősen repedezett, breccsás jellegű, vöröses. A hulladék összetétele kommunális jellegre utal, de állati tetem erős szaga is érezhető volt.
4.3.1-28, 4.3.1-29. ábra: Tomnatic – illegális hulladéklerakás 4.3.1.4.2.9.
Ţiganiştei- barlang, illegális hulladéklerakás
A Ţiganiştei-barlang (PC 154) a Runcşorului völgy jobb oldalán található. A barlang bejárata előtt nagy mennyiségű kommunális hulladék található, többnyire üvegek és műanyag palackok. A szűk bejáratú barlangban is megjelennek a kommunális hulladékok, amelyek között több állati eredetű csont, koponya is megtalálható.
4.3.1-30, 4.3.1-31. ábra: Ţiganiştei-barlang – illegális hulladéklerakás
117
4.3.2. A szennyezőforrás feltárás eredményeinek bemutatása az alföldi területen 4.3.2.1.
A vizsgálatok menete
A szennyezőforrások feltárásos vizsgálata a területen található szennyezőforrások számbavételére és felülvizsgálatára irányult, annak érdekében, hogy feltárásra kerüljenek ezek felszín alatti vízkészletre gyakorolt esetleges szennyező hatásai. A szennyezőforrások számbavétele során a Tiszántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (TIKÖVIZIG) által a közbeszerzési eljárás során kiadott Feladatmeghatározásban közölt szempontokat vettük figyelembe. A részletesebb vizsgálatra kijelölt terület (mintaterület) lehatárolása az áramlási viszonyok, a modellezési terület, illetve a rendelkezésre álló felszín alatti vízre vonatkozó adatok (kútadatok, felszín alatti vízminőség, stb.) területi sűrűségének figyelembe vételével történt. Ennek alapján a következő Hajdú-Bihar megyei települések közigazgatási területén vizsgáltuk a potenciális szennyezőforrásokat: Ártánd, Bedő, Biharkeresztes, Bojt, Gáborján, Hencida, Kismarja, Mezőpeterd, Nagykereki, Szentpéterszeg, Told és Váncsod. A munka alkalmával a térségben található pontszerű szennyezőforrásokon kívül a diffúz szennyezőhatásokat is vizsgáltuk. A diffúz/területi szennyezőhatások felmérése során vizsgáltuk a települések és a mezőgazdasági tevékenységek hatásait a felszín alatti vízre. Ezeket az azonosított, területileg behatárolható, diffúz és pontszerű szennyezőforrásokat a 4.3.2-1. melléklet tartalmazza. A munka során az önkormányzatok helyismerettel rendelkező szakembereinek segítségével ismertük meg a településeket és a fontosabb problémákat, a tőlük kapott naprakész információkkal pontosítottuk, illetve kiegészítettük a nyilvántartásból származó ismereteinket. Az érintett települések közül Bedő és Kismarja vízbázisvédelmi szempontú környezeti állapotát már 2007-ben, egy INTERREG IIIA magyar-román határon átnyúló, „Környezetvédelmi program a Hajdú-Bihar megyei határközeli ivóvízbázisok védelmére” c. projekt keretében (Előzetes megvalósíthatósági tanulmány – Kismarja, Bedő ivóvízbázisok – Megbízó: TIKÖVIZIG) felmértük. E két település esetében egyrészt az akkor tapasztaltakra hagyatkozunk, másrészt a két önkormányzat a 2010. évi terepbejárás során jelezte az elmúlt években bekövetkezett változásokat, melyeket szintén figyelembe vettünk. A potenciális szennyezőforrások jelenlegi állapotát területbejárások alkalmával mértük fel. A területbejárások során az információkat előre összeállított kérdőívek alapján gyűjtöttük össze. A szennyezőforrások feltárása, laboratóriumi vizsgálatok A potenciális szennyezőforrás felmérés adatainak értékelését követően kiválasztottuk azokat a helyszíneket, pontszerű és diffúz szennyezőforrásokat, amelyek esetében talaj- és vízmintavételt, illetve laboratóriumi vizsgálatok elvégzését láttunk szükségesnek. Mintavételre kiválasztottuk azokat a helyszíneket, ahol a bejárás során esetleges szennyezésre utaló körülményt észleltünk és az adott területen a szennyezés a védendő vízkészletet veszélyeztetheti.
118
A fentiek alapján kiválasztott helyszíneket, illetve a környezetükben szükségesnek ítélt talaj és vízvizsgálatokat a 4.3.2-2. mellékletben foglaltuk össze. A 4.3.2-3. mellékletben összefoglaltuk a laborvizsgálati jegyzőkönyvek víz- és talajmintákra vonatkozó eredményeit. A szennyezőforrás felmérési munkát a feltárás és a laboratóriumi vizsgálatok eredményeivel kiegészítve a további fejezetekben ismertetjük. A dokumentációban a potenciális diffúz szennyezőforrások mellett a pontszerű szennyezőforrások esetében a feltételezett felszín alatti víz áramlási irányát figyelembe véve, a vízbázisvédelmi szempontból jelentős, esetlegesen veszélyesnek ítélt szennyezőforrásokat, szennyezőhatásokat mutatjuk be részletesen. A szennyezőforrásokat tárgyaló fejezetekben bemutatjuk a feltárásos vizsgálatok során kapott felszín alatti vízminták, illetve talajminták laboratóriumi vizsgálati eredményeit. A felszín alatti víz esetében a mérési eredmények kiértékelése során, „a földtani közeg és a felszín alatti vízszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről” szóló 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendeletben megadott határértékeket vettük figyelembe. Az ivóvízként használt kutak vizét a 201/2001 (X.25.) Korm. rendelet alapján értékeltük. A talaj esetében szűkített tápanyagvizsgálatot végeztünk. A szennyezőforrások elhelyezkedését a 4.3.2-1. sz. térképen mutatjuk be. 4.3.2.2.
Az érintett települések vízbázisvédelmi szempontú általános bemutatása
Jelen fejezetben általános képet nyújtunk a részletes vizsgálatokkal érintett projektterület településeiről, egyfajta összegzést adva ezen lakott területek állapotáról (ivóvízszennyvíz, csapadékvíz elvezetés szolgáltatásról, hulladék elhelyezésről), a térség vízbázisvédelmi szempontból fontos adottságairól (pl. talajadottságok: szennyezőanyag visszatartásában jelentős szerepet játszanak), a lakosok által végzett tevékenységekről (állattenyésztésről, növénytermesztésről, iparról). Magyarországon a részletes vizsgálatokra kijelölt kutatási terület 12 települést érint. A települések az Észak-alföldi régióban, Hajdú-Bihar megyében, a Berettyóújfalui kistérségben találhatóak. A 12 település a Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, valamint a Tiszántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság illetékességi területéhez tartozik. A településeken összesen közel 14 000 fő él. IVÓVÍZELLÁTÁS A települések vízellátása, a kiépített ivóvízhálózaton keresztül, az önkormányzatok tulajdonában található kutakból történik. A kutak döntően a települések központjában találhatóak. Az ivóvíztermelő kutakat a Hajdú-Bihari Önkormányzatok Vízmű Zrt. üzemelteti. A településeken az ivóvízhálózatra történő rákötés mértéke átlagosan 85 %. Ez alól kivételt képez a Nagykerekihez tartozó Nagyzomlin településrész, ahol nincs kiépített ivóvízhálózat. Itt a lakosság saját kutakból oldja meg az ivóvízellátást. Az ivóvíztermelő kutak műszaki, termelési adatait a 4.3.2-4. melléklet foglalja össze. A táblázatban szereplő adatokat a Hajdú-Bihari Önkormányzatok Vízmű Zrt. bocsátotta a rendelkezésünkre.
119
Az érintett településeken összesen 26 db ivóvíztermelő kút található. A kutak talpmélysége 78-564 m között van. A kitermelt víz típusa: rétegvíz. Az engedélyezett víztermelés a kutakban évente 8 000-230 000 m3 között van. A vízkivétel közműves vízellátás céljából történik. A kutak vízminőségéről a legfrissebb vizsgálati jelentéseket az üzemeltető Vízmű rendelkezésünkre bocsátotta. A vizsgált komponensek értékelésénél a 65/2009. (III.31.) Korm. rendelettel módosított, az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló, 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet határértékei a mérvadóak. A termelt víz minőségéről szóló jelentések összesítését jelen dokumentáció 4.3.2-5. mellékleteként csatoljuk. A vizsgálati jelentések alapján a kutak vízminőségéről általánosságban a következő mondható el: A 14 db kút vízminőségi vizsgálati jelentéséből kitűnik, hogy nyolc kút esetében lépte túl az ammónium-ion a rendelet szerinti határértéket. Ezek közül egy kút esetében történik ammóniamentesítés. Négy kút esetében a mért összes keménység nem esik a Kormányrendelet által megadott határérték intervallumba, tehát a víz túl lágy. A kémiai oxigénigény három kút esetében haladta meg a határértéket. A 220C-os telepszám esetében a mezőpeterdi kút vize mutat szokatlan változást. Vas esetében hat, és mangán esetében tizenkét kútnál tapasztaltunk határérték túllépést. Ezek közül hét kútnál történik vas- és mangántalanítás. Hat ivóvíztermelő kút esetében építettek gáztalanító berendezést. Az ivóvizek minőségi követelményeiről szóló 201/2001-es korm. rendelet 6. mellékletében, mely a kifogásolható minőségű ivóvizet szolgáltató településeket sorolja fel, szerepel Bojt, Gáborján és Nagykereki. Bojt az arzén, vas, mangán, Gáborján az ammónia, míg Nagykereki az ammónia és a mangán magas koncentrációja miatt került fel a kifogásolt minőségű ivóvízzel rendelkező települések listájára. A Vízmű által szolgáltatott adatok alapján Gáborjánban történik ammónia-mentesítés, Nagykerekiben van vas-mangántalanító. Bojton jelenleg nem áll fenn az arzén-probléma a vizsgálati jegyzőkönyvek szerint. Az ivóvízkutak emberi tevékenység által történő szennyezettségének vizsgálatára (pl. kommunális szennyvízterhelés) a Nagykerekihez tartozó Nagyzomlin településrészen található vízműkút fizikai, kémiai, bakteriológiai és mikroszkópos biológiai minőségének értékelését a következő fejezetben mutatjuk be. KOMMUNÁLIS SZENNYVÍZ ELHELYEZÉS A vizsgált települések közül Biharkeresztes és Ártánd csatornázott. A szennyvíztisztító Biharkeresztesen épült meg, kapacitása 500 m3/nap. A két csatornázott településen a csatornahálózat hossza összesen 51 km (Biharkeresztesen 45 km, Ártándon 6 km csatornahálózat épült ki). A csatornahálózat kiépítettsége 92 %-os, a rácsatlakozás mértéke 35 % körül van. A többi település nincs csatornázva. A szennyvíz elhelyezés megoldatlan. A szippantott szennyvizet különböző vállalkozók szállítják el a lakosság kérésére. A települések diffúz szennyezőhatását Bedő, Kismarja és Nagykereki településeken keresztül mutatjuk be. Bedő és Kismarja esetében a 2007-es vizsgálati eredményeket ismertetjük („Környezetvédelmi program a Hajdú-Bihar megyei határközeli ivóvízbázisok védelmére” c. projekt – Előzetes megvalósíthatósági tanulmány Kismarja, Bedő ivóvízbázisok esetében).
120
BELTERÜLETI CSAPADÉKVÍZ ELVEZETÉS A településeken a belterületi csapadékvíz elvezetés nyílt árkos rendszeren keresztül történik. A csapadékvíz elvezető árkok karbantartását az önkormányzatok szolgálatában álló közmunkások és az ingatlanok tulajdonosai végzik. A csapadékvíz befogadói az érintett területen a különböző csatornák, kisvízfolyások. HULLADÉKGYŰJTÉS ÉS -ELHELYEZÉS A településeken szervezett hulladékgyűjtés működik 2007. szeptember 1. óta. A belterületen keletkező kommunális szilárd hulladékot edényzettel és szükség szerint zsákkal gyűjtik. A hulladékot hetente egyszer szállítja el a Bihari Hulladékgazdálkodási Kft. (4100 Berettyóújfalu, Oláh Zs. u. 1-1. sz.) a Berettyóújfalui Regionális Hulladékkezelőbe. A településeken szelektív hulladékgyűjtés is működik. A településeken keletkező veszélyes anyagot/hulladékot engedéllyel rendelkező vállalkozók szállítják el szükség szerint. A településeken található felhagyott hulladéklerakókat 2007. szeptember 1-jével felszámolták, és Európai Uniós támogatások felhasználásával a térség összes felhagyott települési hulladéklerakóját rekultiválják. A rekultivációra vonatkozó határidő: 2012. A településeken sitt lerakó, dögkút nincs. Az állati hullákat az ATEV szállítja el. Illegális hulladéklerakás helyenként az út mentén előfordul, de azt a közmunka program keretén belül felszámolják. A hulladéklerakók felszín alatti vizekre gyakorolt hatásának vizsgálatára Bedőben és Kismarján került sor 2007-ben a „Környezetvédelmi program a Hajdú-Bihar megyei határközeli ivóvízbázisok védelmére” c. projekt keretében. Ezek eredményeit a következőfejezetben ismertetjük. TALAJADOTTSÁGOK, TERÜLETHASZNÁLATOK Az érintett települések a Hajdúság területén helyezkednek el. A Hajdúságban típusos az alföldi mészlepedékes csernozjom talaj előfordulása. A mészlepedékes csernozjom talaj vízgazdálkodása és tápanyag-ellátottsága igen jó, fizikai talajfélesége a vályog. A területen előfordulnak az agyagosodott infúziós lösz alapkőzeten kialakult réti csernozjom talajok. Ezek gyengén savanyú, vályog mechanikai összetételű talajok. A vizsgált területen a települések legnagyobb részén szántóföldi növénytermesztést folytatnak, amelyek a területek több, mint felét teszik ki. Ezt követi a legelő terület, amely a teljes terület 6-30 %-át képviseli. Ezen kívül a kivett területek általában 10 % felett vannak a területen. Jellemző még az erdőgazdálkodás és a vegyes mezőgazdaság. A területeken megtalálható a gyümölcs és szőlőtermelés, illetve kis számban vizenyős területek is előfordulnak. A tájadottságok összhangban vannak a területhasználattal. A területhasználatokról összefoglalást a 12 településre vonatkozóan a 4.3.2-1. táblázat tartalmaz:
121
4.3.2-1. táblázat: Területhasználatok az alföldön részletesen vizsgált területen Művelési ágak (ha) Települések Ártánd Bedő Biharkeresztes Bojt Gáborján Hencida Kismarja Mezőpeterd Nagykereki Szentpéterszeg Told Váncsod
szántó
gyep (rét)
1 419 758 3 358 1 727 1 700 2 195 2 470 1 265 2 556 1 686 1 140 1 873
11 5 34 110 102 126 680 203 120 9 71
szőlő kert gyümölcsös 2 11 4 9 8 26 3 5 5
6 60 37 20 18 29 41 29 48
1 1 0 2 1 -
gyep (legelő) 120 95 503 439 492 509 959 317 444 369 113 1 036
nádas erdő kivett 6 3 1 3 6 9 11 13 44 -
39 19 314 127 81 237 126 65 77 60 68 53
379 139 645 240 236 377 415 176 388 236 160 356
Halastó, vízfelület
Összesen
2 -
1 982 1 019 4 927 2 688 2 646 3 481 4 716 1 823 3 726 2 551 1 490 3 442
ÁLLATTENYÉSZTÉS, NÖVÉNYTERMESZTÉS, IPAR A projekt által érintett települések belterületén a gazdák portánként 10 számosállatnál kevesebb állatot tartanak. A településeken az állatlétszám lecsökkent, töredéke a terület állateltartó képességének. Külterületen nagyobb, 10 számosállatot meghaladó állattartó telepek is előfordulnak. Nagy számban tartanak sertést Mezőpeterden, szarvasmarhát Hencidán, Nagykerekiben és Váncsodon. Felméréseink eredményét a következő fejezetben fejtjük ki. A vizsgált területen a parcellák mérete gazdánként kevesebb, mint 30 ha. A termesztett növények között szerepel az őszi búza, őszi árpa, tavaszi árpa, borsó, zab, lucerna, napraforgó, kukorica. A szántóterületek felén kukoricatermesztés folyik. A szántóföldi növénytermesztés hatásának vizsgálati eredményeit a következő fejezet tartalmazza. Az ipar jellemzően fafeldolgozásra, fakitermelésre, mezőgazdasági feldolgozóiparra korlátozódik, fémfeldolgozó ipar csak szigetszerűen jellemző a térségben. Kisebb ipari jellegű feldolgozó üzem a nagyobb városokban található. Az érintett települések területén az ipari tevékenységek közül vizsgáltuk a géptelepek, a terményszárítók, valamint egy külszíni bányaművelés szennyező hatását a felszín alatti vízkészletre.
4.3.2.3.
A vizsgált terület potenciális szennyezőforrásainak szennyezőhatás felmérés eredményei
bemutatása,
a
4.3.2.3.1. Diffúz szennyezőforrások, a diffúz szennyezőhatás-felmérés eredményei 4.3.2.3.1.1.
Ivóvízellátás, kommunális szennyvíz elhelyezés
A vizsgált települések szennyvízelvezetése és tisztítása nem megoldott. A keletkezett szennyvíz jelentős része a települések belterületén elszikkad. Az elszikkasztott szennyvíz főleg a sekélyebb felszín alatti vizeket szennyezi, melynek következtében azok nitrát, nitrit és az ammónia koncentrációja megemelkedik.
122
A településeken, amelyeket a bejárás során felkerestünk, az ivóvizet több száz méter mély kutakból nyerik. A kitermelt víz a települések több mint felénél vas-, mangán- és gáztalanítás, illetve fertőtlenítés után kerül az ivóvíz hálózatba. Az elszikkadt kommunális szennyvíz jelenleg még nem veszélyezteti ezeket a mélyfúrású kutakat, melyek tiszta, egészséges ivóvízzel látják el a falvakat. A termelő kutak vizét rendszeresen vizsgálják. 4.3.2.3.1.1.1.
Nagykereki (SZF-1)
A kommunális szennyvíz terhelés főleg a belterületen található ásott kutak vizéből mutatható ki. A lakott területek hatását Nagykereki település Nagyzomlin településrészén található fúrt kút vízvizsgálati laboreredményein keresztül mutatjuk be. A kút a 0586/5-ös helyrajzi számú ingatlan területén található. 1970-ben fúrták, talpmélysége 43 m. Nagyzomlin településrészre nincs bevezetve a vezetékes ivóvíz. Az itt élőket ez a kút látná el megfelelő minőségű ivóvízzel. Az önkormányzat tájékoztatása szerint rossz a víz minősége, ivóvíznek alkalmatlan. Jelenleg ez a kút csak papíron látja el a településrészt ivóvízzel, gyakorlatilag senki nem használja. Az önkormányzat a jövőben a kutat vagy fejleszteni akarja, vagy megszüntetni, és palackos vízzel látná el ezt a településrészt. Az önkormányzat rendelkezésünkre bocsátotta a Hajdú-Bihari Önkormányzatok Vízmű Zrt. laboratóriumában, 2010. májusban ebből a kútból végzett vizsgálatok eredményeit. (4.3.2-2. sz. táblázat) Ebben a jegyzőkönyvben a vas és mangán koncentrációk haladták meg az ivóvízminőségi határértékeket. Ezek az eredmények nem erősítik meg az önkormányzattól a kút minőségére vonatkozó információkat. A laboreredmények alapján ennek a kútnak a vize nem nevezhető rossznak. A magas vas és mangán koncentráció a térség ivóvíztermelő kútjaiban is gyakori jelenség, ez valószínűleg réteg eredetű. Ebben a mintában sem az ammónium, sem a nitrit és nitrát tartalom nem utal a kommunális szennyvízterhelésre. Nagyzomlin egy független településrész, ami távol esik Nagykereki központjától. Itt nem keletkezik nagyobb mennyiségű koncentrált kommunális szennyvíz. A kút megszüntetése, vagy fejlesztése előtt további vizsgálatok szükségesek. 4.3.2-2. táblázat: Vízvizsgálati eredmény Nagyzomlin közkútjából Vizsgált kémiai paraméterek
Vízminta a településrész közkútjából
pH Fajl. vezetőképesség (µS/cm) Klorid (mg/l)
7,4 525 24,9
Szulfát (mg/l)
5,93
Nitrit (mg/l)
<0,02
Nitrát (mg/l) Ammónium (mg/l) KOI sMn (mg/l) Vas (mg/l) Mangán (mg/l) * (nitrát)/50+(nitrit)/3 ≤ 1
<0,1 0,21 0,3 5,10 0,24
Felszín alatti vizekre vonatkozó határértékek 6/2009 KvVM-EüMFVM együttes rend. 6,5 – 9 250 mg/l talajvízre: 50 mg/l felszín alatti vízre, talavizen kívül: 25 mg/l 500 µg/l
Ivóvizekre vonatkozó határértékek 201/2001 Korm. rend. 6,5 – 9,5 2500 µS/cm 250 mg/l 250 mg/l 50 mg/l* 0,50 mg/l* 0,50 mg/l 5,0 mg/l O2 200 µg/l 50 µg/l
123
4.3.2.3.1.1.2.
Bedő és Kismarja
Bedő és Kismarja esetében a kommunális szennyvíz hatását a TIKÖVIZIG megbízásából már 2007-ben vizsgáltuk az INTERREG IIIA „Környezetvédelmi program a Hajdú-Bihar megyei határközeli ivóvízbázisok védelmére” c. projekt – Előzetes megvalósíthatósági tanulmány Kismarja, Bedő ivóvízbázisok esetében. Az akkori megállapításaink még mindig aktuálisak, mivel a szennyvízelvezetés jelenleg sem megoldott a településeken. A 2007-es vizsgálatok során Bedőn a diffúz szennyezőhatás felmérésére a belterületen található kútból vett vízminta eredményeit a 4.3.2-3. sz. táblázat tartalmazza. A vízminta vizsgálati eredményei azt mutatták, hogy magas a víz nitrát, klorid és ortofoszfát értéke. 4.3.2-3. táblázat: Bedő diffúz szennyezőhatásának felmérése Minta jele Labor azonosító
A2 10 m talpmélységű H2-es kút 07060292 2007.05.27.
Dátum
Vizsgált komponens Vizsgálati módszer Mért. e. pH DIN 38 404-C 5 7,85 Vezetőképesség DIN EN 27888(8) µS/cm 1.250 Ammónium DIN 38406-E 5-1 mg/l 0,030 Nitrát DIN EN ISO 10304-1 mg/l 79* Nitrit DIN EN ISO 10304-1 mg/l 0,06 Klorid DIN EN ISO 10304-1 mg/l 32 Szulfát DIN EN ISO 10304-1 mg/l 96 ortofoszfát DIN EN 1189 (D11) mg/l 4,7 *Az érték a 10/2000 (VI.2.) KöM-EüM- FVM-KHVM együttes rendelet felszín alatti vizekre megadott „B” szennyezettségi határérték ét meghaladja
Kismarján a diffúz szennyezőhatás felmérésére a településen található kútból 2007ben vett vízminta eredményeit a 4.3.2-4. sz. táblázat mutatja be: 4.3.2-4. táblázat: Kismarja diffúz szennyezőhatásának felmérése Minta jele
C2
Labor azonosító
07060299
Dátum
2007.05.29.
Vizsgált komponens Vizsgálati módszer Mért. e. pH DIN 38 404-C 5 7,28 Vezetőképesség DIN EN 27888(C6) µS/cm 2.530 Ammónium DIN 38406-E5-1 mg/l 0,03 Nitrát DIN EN ISO 10304-1 mg/l 31* Nitrit DIN EN ISO 10304-1 mg/l <0,05 Klorid DIN EN ISO 10304-1 mg/l 120 Szulfát DIN EN ISO 10304-1 mg/l 160 ortofoszfát DIN EN 1189 (D11) mg/l 0,89* *Az érték a 10/2000 (VI.2.) KöM-EüM- FVM-KHVM együttes rendelet felszín alatti vizekre megadott „B” szennyezettségi határértékét meghaladja
124
Kismarján szintén magas volt a vízminta nitrát és ortofoszfát tartalma. Ezek a magas koncentrációk a talajvíz szerves anyaggal történő elszennyeződését mutatják, mely az elszikkasztott kommunális szennyvíz hatására utal. 4.3.2.3.1.2.
Szántóföldi növénytermesztés (SZF-7)
A szántóföldi növénytermesztés hatását Hencida határában egy kukoricatáblán vizsgáltuk (4.3.2-1. ábra). A kukoricaföldön több pontból vettünk talajmintát, amit összekeverve átlagmintaként (KM-7-T) vizsgáltattunk meg a Fejér Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság akkreditált laboratóriumában. A tábla még szántás előtt állt. Így a felső, művelt talajréteg tápanyagtartalma a laborvizsgálatok segítségével meghatározható. A vizsgálati eredményeket az 4.3.2-5.sz. táblázat tartalmazza.
4.3.2-1. ábra A vizsgált kukorica tábla Hencida határában
4.3.2-5. táblázat: A KM-7-T talajminta vizsgálati eredményei Komponens pH (KCl) KA Sótartalom (m/m %) CaCo3 (m/m %) Humusz (m/m %) NO2+NO3-N (mg/kg) P2O5 (mg/kg) K2O (mg/kg) Na (mg/kg) Mg (mg/kg) SO4-S (g/kg)
Laboreredmények 6,77 40 <0,02 0 2,10 2,26 2030 506 121 343 25,7
A mezőgazdasági tábla talaja réti öntés talajtípusba tartozik, agyagos vályog fizikai tulajdonságú. A pH-ja gyengén savanyú. A felső, művelt réteg a humusztartalom alapján közepes szerves anyag tartalmú. A talajban extrém magas foszfor koncentrációt mértek. A vizsgált talajminta 2030 mg/kg koncentrációban tartalmazott foszfort. Egy kötöttebb talaj estében 600-700 mg/kg foszfor koncentráció már magasnak tekinthető. A termőföld felső művelt rétegében magas volt a Na és Mg ionok koncentrációja, annak ellenére, hogy az összes só mennyisége a kimutatási határt nem érte el. 125
4.3.2.3.2. Pontszerű potenciális szennyezőforrások, a pontszerű szennyezőhatásfelmérés eredményei 4.3.2.3.2.1.
Biharkeresztes
Hegyesi tanya (SZF-2) A Hegyesi tanya a Bojtot Biharkeresztessel összekötő út mentén helyezkedik el. A tanyán mezőgazdasági gépeket tárolnak. Egy gépműhely is tartozik a tanyához, ahol a gépek kisebb karbantartási munkáit végzik. Az ingatlanon egy 12 m-nél mélyebb fúrt kút is található, melynek vizét ivóvízként nem használják, azzal a gépeket mossák. A kútból szivattyúzott vízmintát vettünk (KM-3-V), melyből általános vízkémiai vizsgálatokat (ÁVK) végeztünk, valamint a toxikus fémek koncentrációját vizsgáltunk (4.3.2-6 és 4.3.2-7. sz. táblázatok). 4.3.2-6. táblázat: A KM-3-V vízminta általános vízkémiai laboratóriumi vizsgálatok eredményei Komponens pH
Laboreredmények
Felszín alatti vizekre vonatkozó határértékek 6/2009 KvVM-EüM-FVM együttes rend.
Ivóvizekre vonatkozó határértékek 201/2001 Korm. rend.
7,77
6,5 – 9
6,5 – 9,5
0,35
−
2500 µS/cm
3
<4,0
−
5,0 mg/l O2
ammóniumion tart. (µg/dm ) kloridion tart. (mg/dm3)
<2,0 420
500 µg/l − talajvízre: 50 mg/l felszín alatti vízre, talavizen kívül: 25 mg/l − 250 mg/l 500 µg/l
0,50 mg/l 250 mg/l
vezetőképesség (mS/cm) oxigén fogy. KOIPS (mg/dm ) 3
nitrátion tart. (mg/dm3) nitrition tart. (mg/dm3) szulfátion tart. (mg/dm3) foszfátion tart. (µg/dm3) * (nitrát)/50+(nitrit)/3 ≤ 1
<1 <0,05 <12 875
50 mg/l* 0,50 mg/l* 250 mg/l −
A 6/2009-es KvVM-EüM-FVM együttes rendeletben meghatározott határértékeket, melyek a felszín alatti vizek minőségére vonatkoznak, csak a foszfátion tartalom haladta meg. A magas foszfátion mennyiség (875 µg/l), összevetve a többi vizsgált paraméter eredményeivel, nem utal felszíni eredetű szennyezésre. A vízminták laboreredményeit az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet alapján is megvizsgáltuk. A kút vizét ivóvízként nem használják, ezért a Kormányrendelet határértékei csak tájékoztató jellegűek. A vizsgált kút vizében a klorid ion koncentrációja (330 mg/l) haladta meg a határértéket.
126
4.3.2-7. táblázat: A KM-3-V vízminta toxikus fémtartalomra vonatkozó laboratóriumi vizsgálati eredményei Fémtartalom (µg/dm3)
Laboreredmények
Zn Cd Pb Ni Cu Cr ö Hg As Al
41 <0,5 <1 <2 <20 <2 <0,5 <5 <10
Felszín alatti vizekre vonatkozó határértékek 6/2009 KvVM-EüM-FVM együttes rend. 200 µg/l 5 µg/l 10 µg/l 20 µg/l 200 µg/l 50 µg/l 1 µg/l 10 µg/l −
Ivóvizekre vonatkozó határértékek 201/2001 Korm. rend. − 5 µg/l 10 µg/l 20 µg/l 2 mg/l 50 µg/l 1 µg/l 10 µg/l 200 µg/l
A vízminta toxikus fém tartalma alacsony, szennyezés nem mutatható ki. Egyedül a cink tartalom volt a kimutathatósági határ felett, de a koncentrációja (41 µg/l) jelentősen a „B” szennyezettségi határérték alatt maradt. Terményszárító (SZF-3) A Hegyesi tanyával szomszédos ingatlanon egy terményszárító működik (4.3.2-2. ábra). Ez egy új, korszerű, földgázzal üzemelő terményszárító. A telephelyen még raktárépületek találhatóak, ahol a szárítandó terményeket tárolják. A termény szállítására 2-3 munkagépet is üzemeltetnek. Egy régi, félig földbe süllyesztett tartály található a telephelyen, mely földdel borított. Valószínűleg a korábban gázolajjal üzemelő terményszárítóhoz (melyet a jelenlegi váltott fel) tartozott, melyben gázolajat tároltak. Hasonlóan a Hegyesi tanyához itt is egy 12 m-nél mélyebb fúrt kút helyezkedik el. A kútból szivattyúzott vízmintát (KM-4-V) vettünk, melyből általános vízkémiai vizsgálatokat, toxikus fémeket, és TPH-t vizsgáltunk (4.3.2-8-10. sz. táblázatok).
4.3.2-2 ábra A terményszárító és a raktár épületek Biharkeresztesnél
127
4.3.2-8. táblázat: A KM-4-V vízminta általános vízkémiai laboratóriumi vizsgálatok eredményei Felszín alatti vizekre vonatkozó határértékek Komponens Laboreredmények 6/2009 KvVM-EüM-FVM együttes rend. 7,73 6,5 – 9 pH 0,34 vezetőképesség (mS/cm) − <4,0 oxigén fogy. KOIPS (mg/dm3) − <2,0 500 µg/l ammóniumion tart. (µg/dm3) kloridion tart. (mg/dm3) 330 − talajvízre: 50 mg/l <1 nitrátion tart. (mg/dm3) felszín alatti vízre, talajvízen kívül: 25 mg/l <0,05 nitrition tart. (mg/dm3) − 3 <12 250 mg/l szulfátion tart. (mg/dm ) 500 µg/l foszfátion tart. (µg/dm3) 530 * (nitrát)/50+(nitrit)/3 ≤ 1
Ivóvizekre vonatkozó határértékek 201/2001 Korm. rend. 6,5 – 9,5 2500 µS/cm 5,0 mg/l O2 0,50 mg/l 250 mg/l 50 mg/l* 0,50 mg/l* 250 mg/l −
Hasonlóan a Hegyesi tanya kútjából vett mintához, itt is a foszfátion tartalom haladja meg a felszín alatti vizekre vonatkozó „B” szennyezettségi határértéket. A különbség csak annyi, hogy ebben a kútban a koncentráció már csak 30 µg/dm3-mal magasabb, mint a határérték. Az ivóvízre vonatkozó határértékek szempontjából, hasonlóan a szomszédos Hegyesi tanyához, a klorid koncentrációja magas, határértéket meghaladó. 4.3.2-9. táblázat: A KM-4-V vízminta toxikus fémtartalomra vonatkozó laboratóriumi vizsgálati eredményei Fémtartalom (µg/dm3)
Laboreredmények
Zn Cd Pb Ni Cu Cr ö Hg As Al
30 <0,5 <1 <2 <20 <2 <0,5 <5 <10
Felszín alatti vizekre vonatkozó határértékek 6/2009 KvVM-EüM-FVM együttes rend. 200 µg/l 5 µg/l 10 µg/l 20 µg/l 200 µg/l 50 µg/l 1 µg/l 10 µg/l −
Ivóvizekre vonatkozó határértékek 201/2001 Korm. rend. − 5 µg/l 10 µg/l 20 µg/l 2 mg/l 50 µg/l 1 µg/l 10 µg/l 200 µg/l
128
4.3.2-10. táblázat: A KM-4-V vízminta TPH tartalomra vonatkozó laboratóriumi vizsgálati eredményei Komponens (µg/dm3)
C5 alatt 4,0
VPH (C5-C12) 18,8
EPH (C12-C40)
TPH (C5-C40) < 30,0
Felszín alatti vizekre Ivóvizekre vonatkozó vonatkozó határértékek határértékek 6/2009 KvVM-EüM-FVM 201/2001 Korm. rend. együttes rend. TPH (C5-C40) 100 µg/l 50 µg/l
A TPH és toxikus fém vizsgálatok eredményei nem utalnak semmiféle szennyezésre. A toxikus fémek közül itt is a cink tartalom volt a kimutathatósági határ felett. A TPH vizsgálatok csekély mennyiségű szénhidrogén származékot mutattak ki a vízmintában, amely nem közelíti meg a határértékeket. Sertéstelep (SZF-12), terményszárító (SZF-13) A Bojtot Biharkersztessel összekötő alsóbb rendű út mentén, a 42 sz. főútba történő becsatlakozása előtt, egy sertés telep és egy terményszárító üzem található. A két szomszédos telephelyen nem sikerült senkivel sem beszélnünk, így a tevékenységekről pontos jellemzést nem tudunk adni. A telephelyeken végzett tevékenységből adódóan potenciális szennyezőforrásoknak kell ezeket tekinteni. 4.3.2.3.2.2.
Mezőpeterd
Hungaropig Kereskedelmi és Ügynöki Kft. sertéstelep (SZF-4) A sertéstelep a 0809/13 hrsz-ú földrészleten található (4.3.2-3. ábra). A telepen 10 ezer sertést tartanak. Európai Uniós pályázat keretében korszerűsítik a trágyatárolóikat. A trágyakezelés korszerűsítése már a kivitelezés fázisában tart. Az Európai Uniós pályázat keretében vízzáró beton hígtrágya tárolókat alakítanak ki. A beton medencékben biológiai tisztítást végeznek. A tisztított szennyvizet fóliával kibélelt medencékbe vezetik, ahol a tisztított hígtrágyát ideiglenesen tárolják. A betonmedencék 6 m magasak és 30 m átmérőjűek. Az új, szigetelt hígtrágya tárolók üzembehelyezéséig ideiglenesen a szigetelés nélküli trágyatárolóba vezetik a hígtrágyát. A szigeteléssel nem rendelkező trágyatárolók használatára ideiglenes engedéllyel rendelkeznek. Tenyészidőszakon kívül a tisztított hígtrágyát gépekkel a termőföldeken a talajba injektálják. A telepen 2 db mély fúrású kút (150, ill. 300m) található, melyeket negyedévenként mintáznak. A bejáráskor nem tudtunk mintát venni a telep kútjaiból,.. Hivatalos megkeresésünkre a Hungaropig Kereskedelmi és Ügynöki Kft. megküldte számunkra a legfrissebb laboratóriumi vizsgálati eredményeket. Jelen dokumentációban ezeket értékeljük ki (4.3.2-11. sz. táblázat).
129
4.3.2-3. ábra A sertéstelep bejárata az Uniós pályázatot hirdető táblával Mezőpeterden
4.3.2-11. táblázat: A sertéstelep kútjának vízvizsgálati eredményei – Mezőpeterd
7,8
Felszín alatti vizekre vonatkozó határértékek 6/2009 KvVM-EüMFVM együttes rend. 6,5 − 9
Ivóvizekre vonatkozó határértékek 201/2001 Korm. rend. 6,5 − 9,5
512
−
2500 µS/cm
Klorid (mg/l) Szulfát (mg/l)
3,11 10,0
250 mg/l 250 mg/l
Nitrit (mg/l)
<0,02
− 250 mg/l talajvízre: 50 mg/l felszín alatti vízre, talavizen kívül: 25 mg/l
Nitrát (mg/l) Ammónium (mg/l)
− 500 µg/l
0,50 mg/l* 0,50 mg/l
KOI sMn (mg/l)
<0,1 0,65 0,6
−
5,0 mg/l O2
Vas (mg/l)
0,07
−
200 µg/l
Mangán (mg/l)
0,21
−
50 µg/l
Vizsgált kémiai paraméterek pH Fajl. vezetőképesség (µS/cm)
Vízminta a szociális épület mosdójából
50 mg/l*
* (nitrát)/50+(nitrit)/3 ≤ 1
A telepen található kutak vizét ivóvízként is használják ezért a 201/2001.(X. 25.) Kormányrendelet határértékeinek figyelembe vételével értékeljük a laboreredményeket. A vízmintában az ammónium és a mangán koncentrációja haladta meg a jogszabályban meghatározott határértékeket. A magas koncentrációk valószínűleg réteg eredetűek, mivel ilyen mélységbe a szennyezések ritkán jutnak le. Volt DEBUT aszfaltkeverő üzeme (SZF-14) A Debut aszfaltkeverő üzemében napjainkra a tevékenység megszűnt. Jelenleg faanyagot árusítanak a telepen, de a telep nagy része kihasználatlan. A telephelyet a megszűnt aszfalt keverési tevékenység miatt soroltuk a potenciális szennyezőforrások közé. A telepnek nincs saját kútja. A vezetékes ivóvizet Mezőpeterdről kapja.
130
4.3.2.3.2.3.
Hencida
Új Élet Mgtsz tehenészeti telepe (SZF-5) Az állattartó telepen több száz szarvasmarhát tartanak (4.3.2-4. ábra). Az istállók beton padozatúak, rendezettek. A keletkező trágyát az istálló mellett a talaj felszínén tárolják. A trágyát a Tsz tulajdonában levő földeken helyezik el. Az istállókból kikerülő trágyát legfeljebb 9 hónapig tárolják a talajon. Trágyázást a törvényben meghatározott december 1. és február 15. közötti időszakban, illetve a tenyészidőszakon kívül végzik. A telepen fejőház is található. A telepen található terményszárító földgázzal működik. A hozzá tartozó régi dízelolaj tartályt átalakították a keletkező hígtrágya tárolására, amit aztán az istállótrágyára locsolnak. A telepet egy 620 m mély kút látja el ivóvízzel. A kútból vízmintát (KM-5-V) vettünk, melyből általános vízkémiai vizsgálatokat végeztünk (4.3.2-12. sz. táblázat). A talaj felszínén tárolt trágya hatásának vizsgálatára talajmintát (KM-6-T) is vettünk a felső 10-15 cm-es rétegből. A talajmintából szűkített tápanyag vizsgálatot végeztünk. A vizsgálati eredményeket a 4.3.2-13. táblázat tartalmazza..
4.3.2-4. ábra: Az istálló belülről – Hencida
4.3.2-12. táblázat: A KM-5-V vízminta általános vízkémiai laboratóriumi vizsgálatok eredményei
Komponens
Laboreredmények
pH vezetőképesség (mS/cm) oxigén fogy. KOIPS (mg/dm3) ammóniumion tart. (µg/dm3) kloridion tart. (mg/dm3)
8,31 0,69 8,2 2 250
nitrátion tart. (mg/dm3) nitrition tart. (mg/dm3) szulfátion tart. (mg/dm3) foszfátion tart. (µg/dm3) * (nitrát)/50+(nitrit)/3 ≤ 1
<1 <0,05 25 735
Felszín alatti vizekre vonatkozó határértékek 6/2009 KvVM-EüM-FVM együttes rend. >= 6,5 és <= 9 500 µg/l talajvízre: 50 mg/l felszín alatti vízre, talavizen kívül: 25 mg/l 250 mg/l 500 µg/l
Ivóvizekre vonatkozó határértékek 201/2001 Korm. rend. >= 6,5 és <= 9,5 2500 µS/cm 5,0 mg/l O2 0,50 mg/l 250 mg/l 50 mg/l* 0,50 mg/l* 250 mg/l
131
A felszín alatti vizekre vonatkozó 6/2009-es KvVM-EüM-FVM együttes rendeletben megadott szennyezettségi határértékeket csak a foszfátion koncentráció haladta meg. A magas foszfátion tartalom nagy valószínűséggel réteg eredetű. A kút vizében mért magasabb koncentrációk a kút mélységével (620 m) függnek össze. Az ivóvízminőségi határértéket, a kloridion tartalom és a kémiai oxigén igény (KOIps) haladta meg. A kút vizét az állatok itatására használják, szociális helyiség nincs a telepen. 4.3.2-13. táblázat: A KM-6-T talajminta vizsgálati eredményei Komponens pH (KCl) KA Sótartalom m/m % Caco3 m/m % Humusz m/m % NO2+NO3-N mg/kg P2O5 mg/kg K2O mg/kg Na mg/kg Mg mg/kg SO4-S mg/kg
Laboreredmények 6,55 38 <0,02 0 2,16 11,4 351 720 101 267 21,3
A vizsgált minta réti csernozjom talajtípusba tartozik, agyagos vályog fizikai tulajdonságú. pH-ja alapján gyengén savanyúnak mondható. Közepes szerves anyag tartalmú talajról van szó. A talaj felső, 10 cm-es rétegében a vizsgálatok viszonylag magas nitrogén koncentrációt mutattak ki. A magasabb nitrogén tartalom a talaj felszínén tárolt istálló trágya hatására utal. A talaj összes só tartalma alacsony (<0,02), viszont a Na és Mg tartalma magas. A Na és Mg koncentrációk szikesedésre utalnak. A vizsgált területen a talaj kálium tartalma is magas volt. Új Élet Mgtsz üsző telepe (SZF-8) Hencidát Nagykerekivel összekötő út mellett helyezkedik el az Új élet Mgtsz üsző telepe. Itt kb. 30 állatot tartanak. A trágyát itt is a talaj felszínén tárolják. Új Élet Mgtsz géptároló (SZF-6) A Szövetkezet itt tárolja a mezőgazdasági munkákhoz szükséges gépeket, felszereléseket (4.3.2-5. ábra). A műhelyben a gépek karbantartását és a kisebb javításokat végzik. A telephelyen van egy föld alatti, dupla falú, szivárgás figyelővel ellátott, üzemanyag (gázolaj) tároló. A tartály rendelkezik engedéllyel, és üzembe helyezés előtt nyomáspróbát is végeztek. Ezenkívül a telepen található még 2 db 10 m3- es föld alatti tartály. Az egyikben a csapadékvizet, a másikban a keletkező technológiai vizet gyűjtik. A keletkező veszélyes anyagokat egy évben egyszer az ÖKO 2000 Kft. szállítja el. A gépek mosása során keletkező elhasznált mosóvizet 3 tartályon keresztül vezetik át majd a Katonás patakba engedik bele. 132
Erre engedélyük is van a Berettyó Vízgazdálkodási Társulástól. Az első tartályban perlit, a másik kettőben sóder van. A telepen kút nem található, az ivóvizet vezetéken keresztül Hencidáról kapják.
4.3.2-5. ábra: Gépműhely – Hencida
4.3.2.3.2.4.
Nagykereki
Kossuth Mgtsz géptelepe és termény szárítója (SZF-10) A Tsz telephelyén egy terményszárító található és egy üzemanyagtöltő állomás (4.3.2-6. ábra). A mezőgazdasági gépeket is itt tárolják. A telephely szomszédos Szilágyi Gyula tehenészetével. Régen ez egy telephely volt, de a szövetkezet eladta azt a területet, amelyen az istállók állnak. A telephely területén nincs üzemelő kút. Korábban egy mélyfúrású termelőkút látta el ivóvízzel a telepet, azonban a kutat a kihasználatlanság miatt üzemen kívül helyezték és eltömedékelték.
4.3.2-6. ábra Kossuth Mgtsz telephelye-Nagykereki
A telepen keletkezett kommunális hulladékot edényzetben gyűjtik és hetente egyszer elszállítják a térségi hulladéklerakó telepre. A területen keletkezik technológiai hulladék is leválasztott por, szármaradványok, egyéb növényi maradványok formájában. A keletkezett hulladékmennyiség fajtánként 10 000 kg, illetve 17 000 kg.
133
4.3.2-7. ábra Veszélyes anyag tároló - Nagykreki
A területen keletkező veszélyes hulladékot (növényvédőszeres göngyöleg, fáradt olaj, olajos rongy, homok, szűrő, akkumulátor) fedett helyen hordóban, tartályban tárolják. A növényvédőszert, mint veszélyes anyagot, egy autó zárt platóján tárolják. A telephelyen egyszerre 200-250 l veszélyes anyag található (4.3.2-7. ábra). A telephelyen található 3 db 10 m3 –es földalatti tartály, amelyek közül az egyik víztároló, a másik kettő pedig nyomáspróbázott homokkal, töltött gázolaj tároló. A két nyomáspróbázott tartály duplafalú és elfolyás ellenőrzővel látták el. A tárolt anyag mennyisége 25 000 l gázolaj. A tartályok automata szivárgásfigyelővel ellátottak és az üzemeltetésük egy kútfejen keresztül történik. A területen 1 db felhagyott tartály is található, amelyet szakszerűen ártalmatlanított egy erre szakosodott vállalkozás. A telephelyen nem volt lehetőségünk víz, vagy talajmintavételre. Szilágyi Gyula tehenészeti telepe (SZF-9) A tehenészeti telep korábban a Kossuth Mgtsz területéhez tartozott. 20 db állatot tartanak itt (4.3.2-8. ábra). A beton padozatú istállókat rendszeresen takarítják. A keletkező trágyát az istálló mellett, a talaj felszínén tárolják és egy évben egyszer kihordják a szántóföldekre.
4.3.2-8. ábra: Istálló bejárata - Nagykreki
134
A hígtrágya tárolás nem megoldott. A hígtrágya gravitációsan egy beton medencébe folyik. Ha a medence megtelik, a hígtrágyát kilocsolják az istállótrágyára. A tehenészeti telephez két kút tartozik, egy ásott és egy 26 m mély fúrt kút. A sekélyebb ásott kút vizében általános vízkémiai komponenseket és TPH-t vizsgáltunk. A TPH vizsgálat (4.3.2-14. táblázat) a tehenészeti teleppel szomszédos Kossuth Mgtsz területén található üzemanyagkút esetleges szennyezésének a kimutatására szolgál. A mélyebb fúrt kút vizében ÁVK-t vizsgáltunk (4.3.2-15. táblázat). A mintavétel során két kútból vettünk vízmintát, egy ásott kútból (KM-8-V) és egy mélyebb fúrt kútból (KM-9-V). 4.3.2-14. táblázat: A KM-8-V és KM-9-V vízminták általános vízkémiai laboratóriumi vizsgálatok eredményei Komponens
pH vezetőképesség (mS/cm) oxigén fogy. KOIPS (mg/dm3) ammóniumion tart. (µg/dm3) kloridion tart. (mg/dm3) nitrátion tart. (mg/dm3)
Laboreredmények KM-8-V 7,29 2,55
KM-9-V 7,25 0,79
99,8
Felszín alatti vizekre Ivóvizekre vonatkozó vonatkozó határértékek határértékek 6/2009 KvVM-EüM201/2001 Korm. rend. FVM együttes rend. 6,5 – 9 −
6,5 – 9,5 2500 µS/cm
16,1
−
5,0 mg/l O2
397
11
500 µg/l
0,50 mg/l
80
330
250 mg/l
49**
<1
− talajvízre: 50 mg/l felszín alatti vízre, talavizen kívül: 25 mg/l − 250 mg/l 500 µg/l
0,07** nitrition tart. (mg/dm3) 3 szulfátion tart. (mg/dm ) 275 3 65 foszfátion tart. (µg/dm ) * (nitrát)/50+(nitrit)/3 ≤ 1 ** (nitrát)/50+(nitrit)/3 = 1,003
<0,05 25 175
50 mg/l* 0,50 mg/l* 250 mg/l −
A sekélyebb kút vizében a 6/2009-es KvVM-EüM-FVM együttes rendeletben a felszín alatti vízre vonatkozó szennyezettségi határértéket a szulfátion koncentráció meghaladta, míg a nitrátion koncentráció is megközelítette. A mélyebb kút vizében már kisebb koncentrációk voltak kimutathatóak. A vizsgált komponensek itt már a határérték alattiak. A két kút laboreredményeinek összehasonlítása során látható, hogy a sekély kútban kimutatható az állattartás szennyező hatása. A 201/2001. (X. 25.) Kormányrendeletben szereplő ivóvízminőségi határértékeket főleg a sekélyebb kútban vizsgált paraméterek haladják meg. Az ásott kútban a KOI ps, a vezetőképesség, a nitrátion és szulfátion tartalom haladja meg a határértéket. A mélyebb fúrt kút vizében a kloridion koncentráció és a KOI ps magasabb, mint a határérték. A kutakat az állatok itatására, öntözésre és egyéb mezőgazdasághoz kapcsolódó tevékenységhez használják.
135
4.3.2-15. táblázat: A KM-8-V vízminta TPH tartalomra vonatkozó laboratóriumi vizsgálati eredményei Komponens (µg/dm3) C5 alatt
VPH (C5-C12)
<1,0
4,1
EPH (C12-C40)
TPH (C5-C40)
Felszín alatti vizekre Ivóvizekre vonatkozó vonatkozó határértékek határértékek 6/2009 KvVM-EüM-FVM 201/2001 Korm. rend. együttes rend. TPH (C5-C40)
< 30,0
100 µg/l
50 µg/l
A TPH vizsgálatok eredményei nem utalnak semmiféle szennyezésre. A TPH vizsgálatok csekély mennyiségű szénhidrogén származékot mutattak ki a vízmintában, amely nem közelíti meg a határértékeket. Nagykereki I. homokbánya (SZF-11) A bánya területén nincs áramellátás. 10-12 munkagépet használnak a területen. A gépeket egy 4000 literes mobil üzemanyagtartályból töltik fel üzemanyaggal. A homokbányászatra 2015-ig szól az engedély, de tervezik bővíteni a bánya területét. Jelenleg egy 6-7 ha-os bányató található a területen. A bányászat befejezése után a keletkező tavat halastóként tervezik hasznosítani. A bánya területén egy 15 m mély fúrt kút található. Innen vettünk szivattyúzott vízmintát (KM-10-V), amiben általános vízkémiai vizsgálatokat végeztünk és TPH-t vizsgáltunk (4.3.2-16-17. sz. táblázatok). A tó vizéből is mintát (KM-11V) vettünk és általános vízkémiai vizsgálatokat végeztünk belőle (4.3.2-18. sz. táblázat). 4.3.2-16. táblázat: A KM-10-V vízminta általános vízkémiai laboratóriumi vizsgálatok eredményei
7,5
Felszín alatti vizekre vonatkozó határértékek 6/2009 KvVM-EüM-FVM együttes rend. 6,5 – 9
0,82
−
2500 µS/cm
5,4
−
5,0 mg/l O2
2
500 µg/l
0,50 mg/l
kloridion tart. (mg/dm3)
320
−
250 mg/l
nitrátion tart. (mg/dm3)
<1
talajvízre: 50 mg/l felszín alatti vízre, talajvizen kívül: 25 mg/l
50 mg/l*
nitrition tart. (mg/dm3)
Laboreredmények
Komponens pH vezetőképesség (mS/cm) oxigén fogy. KOIPS (mg/dm3) ammóniumion tart. (µg/dm3)
Ivóvizekre vonatkozó határértékek 201/2001 Korm. rend. 6,5 – 9,5
<0,05
−
0,50 mg/l*
3
16
250 mg/l
250 mg/l
3
230
500 µg/l
−
szulfátion tart. (mg/dm ) foszfátion tart. (µg/dm ) * (nitrát)/50+(nitrit)/3 ≤ 1
A fúrt kútból származó mintában egyik paraméter sem haladja meg a 6/2009-es KvVM-EüM-FVM együttes rendeletben a felszín alatti vizekre meghatározott szennyezettségi határértékeket.
136
A KOIps és a kloridion koncentráció magasabb, mint az ivóvízre meghatározott határértékek. A kút vizét ivóvízként nem használják. 4.3.2-17. táblázat A KM-10-V vízminta TPH tartalomra vonatkozó laboratóriumi vizsgálati eredményei Felszín alatti vizekre vonatkozó határértékek 6/2009 KvVM-EüMFVM együttes rend.
Komponens (µg/dm3) C5 alatt
VPH (C5-C12)
3,8
9,1
EPH (C12-C40)
TPH (C5-C40)
Ivóvizekre vonatkozó határértékek 201/2001 Korm. rend.
TPH (C5-C40)
< 30,0
100 µg/l
50 µg/l
A TPH vizsgálatok eredményei nem utalnak semmiféle szennyezésre. A TPH vizsgálatok csekély mennyiségű szénhidrogén származékot mutattak ki a vízmintában, amely nem közelíti meg a határértékeket. 4.3.2-18. táblázat: A KM-11-V vízminta általános vízkémiai laboratóriumi vizsgálatok eredményei Komponens pH vezetőképesség (mS/cm) oxigén fogy. KOIPS (mg/dm3) ammóniumion tart. (µg/dm3) kloridion tart. (mg/dm3) nitrátion tart. (mg/dm3) nitrition tart. (mg/dm3) szulfátion tart. (mg/dm3) foszfátion tart. (µg/dm3) * KOICR-re megadott érték
Laboreredmények 7,97 0,59 25,5 42 150 <1 <0,05 148 57
Felszíni vizekre vonatkozó éves átlag határértékek 10/2010 VM rend. 7,8-9,2 < 1000 µS/cm < 40 mg/l* <0,05 mg/l − <0,06 mg/l − − <0,2 mg/l
A bányatóból vett vízmintában a mért komponensek koncentrációi az éves átlag határértékek alatt vannak. Ezeket a határértékeket a felszíni víz vízszennyezettségi határértékeiről szóló 10/2010. (VIII.18.) Korm. rendelet határozza meg. 4.3.2.3.2.5.
Váncsod
Olasz tanya (SZF-15) Váncsod külterületén az Olasz tanya 6-8 m-es kútjából vettünk vízmintát. A tanya és a hozzá tartozó kiszolgáló épületek rendezett állapotban voltak. A tanyán két istálló található, ahol az állatok (szürke marha és birka) főleg télen tartózkodnak. Az állatokat ameddig az időjárás engedi a tanya körül elterülő füves területeken, a Kis Hortobágyon legeltetik. A vízmintában (KM-12-V) általános vízkémiai vizsgálatokat végeztünk (4.3.2-19. táblázat).
137
4.3.2-19. táblázat: A KM-12-V vízminta általános vízkémiai laboratóriumi vizsgálatok eredményei Komponens
Laboreredmények
pH vezetőképesség (mS/cm) oxigén fogy. KOIPS (mg/dm3) ammóniumion tart. (µg/dm3) kloridion tart. (mg/dm3)
7,5 2,88 78,2 306 60
nitrátion tart. (mg/dm3)
63**
nitrition tart. (mg/dm3) szulfátion tart. (mg/dm3) foszfátion tart. (µg/dm3) * (nitrát)/50+(nitrit)/3 ≤ 1 **(nitrát)/50+(nitrit)/3 = 1,29
0,09** 340 130
Felszín alatti vizekre vonatkozó határértékek 6/2009 KvVM-EüM-FVM együttes rend. 6,5 – 9 − − 500 µg/l − talajvízre: 50 mg/l felszín alatti vízre, talajvízen kívül: 25 mg/l − 250 mg/l 500 µg/l
Ivóvizekre vonatkozó határértékek 201/2001 Korm. rend. 6,5 – 9,5 2500 µS/cm 5,0 mg/l O2 0,50 mg/l 250 mg/l 50 mg/l* 0,50 mg/l* 250 mg/l −
A kútban a felszín alatti vizekre vonatkozó jogszabályban meghatározott szennyezettségi határértékeket a szulfát-és a nitrátion tartalom haladja meg. A magas nitrát koncentráció valószínű, hogy a talajfelszínén tárolt trágya hatását jelzi. A kút vizében a vezetőképesség, KOI ps, nitrátion, szulfátion tartalom haladja meg az ivóvízminőségre vonatkozó határértékeket. A kút vizét ivóvízként nem használják. 4.3.2.3.2.6.
Bedő és Kismarja
Kommunális hulladéklerakó A projekt által érintett településeken található felhagyott kommunális hulladéklerakók felszín alatti vízre gyakorolt szennyezőhatását Bedő és Kismarja településeken keresztül vizsgáljuk. 2007-ben a „Környezetvédelmi program a Hajdú-Bihar megyei határközeli ivóvízbázisok védelmére” c. projekt keretén belül vizsgáltuk a kommunális hulladéklerakók szennyezőhatását. Az akkori megállapításaink még mindig aktuálisak annak ellenére, hogy a kommunális hulladékot a településekről már a Berettyóújfalui Regionális Hulladékkezelőbe szállítják. A hulladéklerakók rekultiválása még nem történt meg, folyamatban van. Bedőben a felhagyott hulladéklerakó hatásának vizsgálatára egy fúrást mélyítettek le. Az 1 m mélységből vett talajmintát és vízmintát vizsgáltak. A talajban két fém magas koncentrációja volt megfigyelhető. A vizsgált paraméterek közül a Cr, Ni és a Pb haladta meg a természetes viszonyoknak megfelelő „A” határértéket, a Cr és a Ni a szennyezettségi határértéket is túllépte. A felszín alatti vízben a Cr tartalom némileg magasabb a természetesnél, de nem éri el a szennyezettségi határértéket. A kismarjai hulladéklerakó felülvizsgálata során 3 fúrást mélyítettek, ahonnan 1 m mélységből talajmintát vettek. A talaj Cr és Ni szempontjából szennyezettnek minősül, a természetes koncentráció szintet a talaj Zn, Cu és Pb tartalma is meghaladja, de a szennyezettségi szintet nem éri el. A felszín alatti vízben csak a Cr ért el a természetesnél némileg magasabb koncentrációt.
138
4.3.3. A szennyezőforrás feltárás eredményeinek összefoglalása 4.3.3.1.
A Királyerdő-hegységben végzett vizsgálatok eredményei
A helyszíni felmérés eredményei alapján a karszt-terület felszín alatti vizeinek minőségét elsősorban a bányászat, valamint a kommunális hulladék elhelyezése veszélyezteti. A karsztos beáramlási terület állapotát a helyszíni felmérés mellett víz-, talaj- és üledékmintákon keresztül vizsgáltuk. Vízmintákat vettünk az egyes felszínalatti vízgyűjtő karsztrendszerekhez tartozó víznyelőkből és forrásokból, a rendszerekbe bejutó, és onnan kijutó víz minőségének összehasonlítása érdekében. A felszín alatti víz minőségére veszélyt jelentő tevékenységek közelében, és egyéb szennyezésre utaló körülmények esetén további mintákat vettünk. A vízminták kémiai analitikai vizsgálatának eredményei alapján a vizsgált karsztrendszerek vízminősége – a veszélyeztető tényezők ellenére – jónak mondható. A karsztrendszerek vizében egyértelmű kommunális szennyező hatás nem volt kimutatható. Felhívjuk ugyanakkor a figyelmet, hogy az általunk elvégzett analitikai vizsgálatok a rendszer egy időpontban vizsgált állapotáról adnak tájékoztatást. A potenciális szennyezőforrások folyamatos hatást fejtenek ki a karsztrendszerre, így annak ellenére, hogy szennyező hatásuk jelenleg csak kis mértékben mutatható ki, megfelelő beavatkozás hiányában komolyan veszélyeztetik a karszt jelenlegi jó állapotát. A vizsgálatnak nem volt célja az ivóvízként használt források vizének teljes körű, valamennyi komponensre kiterjedő vizsgálata, így nem jelenthető ki egyértelműen, hogy a források vize ivóvízként – tisztítás nélkül – alkalmazható. Analitikai vizsgálatokat azon pontokon is végeztünk, amelyek nem köthetőek egyértelműen felszín alatti karsztrendszerekhez. Az értékelés során figyelembe vett határértékeket a vizsgált 138 vízmintából mindössze 26 minta haladta meg, összesen 11 paraméter tekintetében. Ezen paraméterek az alábbiak: Általános vízkémiai paraméterek: pH (savas irányban); összes keménység (túl lágy); oxigén fogyás (KOIps); szulfát-ion; foszfátion; vas (Fe); mangán (Mn). Toxikus fémek: cink (Zn); ólom (Pb); nikkel (Ni); alumínium (Al). Jelentősebb szennyezést a pH és a toxikus fémek tekintetében lehetett kimutatni. Jelentősen savas pH (5 alatt) három minta esetében volt mérhető. A toxikus fémek két mintában mutattak határérték feletti koncentrációt. Az eredmények alapján jelentős szennyezettség két helyszínen volt kimutatható: A Dealul Dumbravii-n elhelyezkedő régi, felhagyott bányaterületen (a bányató vizében) erősen savas pH, és emelkedett nikkel koncentráció volt mérhető. A Balnaca-Grosi területén korábban üzemelt mélyművelésű hőálló agyagbánya környezetében (a bányajáraton kifolyó vízben) az igen erősen savas (1,86) pH mellett a kémiai oxigén igény, a szulfátion, valamint a cink, ólom, nikkel és alumínium koncentrációja haladta meg a vonatkozó határértéket. A jelentős szennyezés egyrészt a bánya korábbi tevékenységéből adódó szennyező hatás, másrészt a jelenleg is zajló hulladéklerakás következménye. Mivel a szennyezés közvetlenül veszélyezteti a karsztrendszer állapotát, valamint az ivóvíz hasznosítású források vízminőségét, a bánya területén végzett kárelhárítás feltétlenül szükséges. Az önálló kárelhárítási projekt keretében részletesen fel kell tárni a szennyezés mértékét, a szennyezett víz áramlásának irányát (irányait). Az aknában, és a bányajáratokban elhelyezett hulladékok
139
eltávolítása és megfelelő ártalmatlanítása, valamint a járatok biztonságos lezárása is feltétlenül szükséges a további szennyezés megakadályozására. A jelentős szennyezettséget mutató területek mellett több olyan kritikus területet tártunk fel, ahol a szennyezettség analitikai vizsgálatokkal még nem mutatható ki, azonban a kommunális szennyező hatás (elsősorban illegális hulladéklerakás) folyamatos terhelést jelent a talajra és a felszín alatti vízre, ezáltal veszélyezteti a felszín alatti rendszer állapotát. A karsztérzékenységi vizsgálatok eredményeivel összevetve megállapítható, hogy a potenciális szennyezések szempontjából kritikusnak ítélt területek jellemzően a magas, vagy extrém érzékenységű területeken helyezkednek el. Ennek megfelelően a feltárt problémák kezelése, a szennyezések megszüntetése, illetve felszámolása kiemelkedő fontosságú. 4.3.3.2.
Az alföldi területen végzett vizsgálatok eredményei
Az alföldi területen három településen vizsgáltuk a települések diffúz szennyezőhatását a szennyvízelvezetés hiányából fakadóan. Vízmintákat vettünk a települések belterületén található ásott és fúrt kutakból. Az általános vízkémiai vizsgálatok eredményei alapján két település esetében volt kimutatható a talajvíz szerves anyaggal történő elszennyeződése, mely az elszikkasztott kommunális szennyvíz hatására utal. A területbejárás során összesen négy állattartó telep szennyező hatását vizsgáltuk. Ezek közül három telepen vízmintát vettünk, melyet az egyik telepen talajminta-vétellel egészítettünk ki. Ezen kívül egy sertéstelepen rendelkezésünkre bocsátották a telep kútjainak laboratóriumi vizsgálati eredményeit. Két állattartó telepen, azokban az esetekben, ahol az egyes vizsgált paraméterek koncentrációi meghaladták a jogszabályok által előírt határértékeket, a magas koncentrációk feltételezhetően réteg eredetűek. Két további állattartó telep sekélyebb kútjaiból vett vízminták esetében az egyes paraméterek határérték túllépései az állattartó telepek szennyező hatására utaltak. Az egyik tehenészeti telepen vett talajmintából kimutatható volt a talaj felszínén tárolt istállótrágya hatása. Az emelkedett nátrium és magnézium koncentrációk szikesedésre utalnak. A szántóföldi növénytermesztés hatásának vizsgálata során a talajban extrém magas foszfor koncentrációt mértünk. A talaj nátrium és magnézium koncentrációja szikesedésre utal. A mezőgazdasági telephelyek hatását a terményszárítók, géptároló műhelyek területén vett vízminták révén vizsgáltuk. A vizsgálatok nem utaltak felszíni eredetű szennyezésre. Szintén nem volt szennyezés kimutatható egy vizsgált homokbánya területén vett felszín alatti vízmintákból. A hulladékelhelyezés hatását két település kommunális hulladéklerakóiban vizsgáltuk. A vizsgálatok alapján megállapítható volt, hogy a talaj krómmal és nikkellel kis mértékben szennyezett. A felszín alatti vizek szennyezettsége nem volt kimutatható. Összességében megállapíthatjuk, hogy a vizsgált alföldi területen jelentősebb szennyezés nem mutatható ki. A felszín alatti vizek állapota jónak mondható, azonban hosszú távon veszélyt jelent a vízminőségre a szennyvízelvezetés hiánya, a szennyvíz elszikkasztása.
140
4.4. A víznyelők és dolinák felmérésének bemutatása 4.4.1. A vizsgálatok menete A romániai vizsgálati terület – a Bihar Megyei Tanács által a közbeszerzési eljárás során kiadott Feladatmeghatározásnak megfelelően – a projektterület jellemző beáramlási területén, a Királyerdő-hegységben került kijelölése, a hegység északkeleti felét foglalja magába. A vizsgált terület – karsztos jellege miatt – a felszín alatti vizek szennyezése szempontjából rendkívül sérülékenynek tekinthető. A vizsgált karsztos beáramlási területen a víznyelők, dolinák állapotának, veszélyeztetettségének felmérése a felszín alatti vízkészlet alakulására gyakorolt szerepük miatt különösen fontos. A területbejárás alkalmával felmértük a vizsgálati területen fellelhető dolinák, víznyelők állapotát, környezetét, esetleges potenciális szennyezőforrásokhoz való viszonyát. Meghatároztuk a méretüket, mélységüket, elrendeződésüket, vizsgáltuk a hordozó kőzet típusát, kitöltöttségüket, morfológiájukat, működésük jellegét. Megtörtént a dolinák és víznyelők (felszíni karsztformák) helyzetének GPS-es meghatározása, térképi megjelenítése. A víznyelők, dolinák elhelyezkedését a 4.4-1. térképen mutatjuk be. 4.4.2. Felszínalatti bemutatása
vízgyűjtő
karsztrendszerek,
víznyelők
és
dolinák
A Királyerdő-hegységben található a ROCR08 jelű pannon víztesttel határos Tízfalusihatár (Zece Hotare) nevű karsztos- és repedezett típusú felszínalatti víztest, amely feltételezhetően a hidrogeológiai egységmedence beáramlási területén helyezkedik el, így a terület döntő hatással van a projekt tárgyát képező, határral osztott felszínalatti víztest vízutánpótlódási és vízkémiai viszonyaira. A karsztvíztest fokozottan érzékeny mindennemű antropogén vagy természetes behatásra, amely az utánpótlódási zónát érinti, így érzékenységének becslése, vízföldtani kutatása szükségszerű. A Királyerdő-hegységben található karszt, illetve a hidrogeológiai viszonyok megismerésében nagy segítséget nyújtott számunkra Teodor Rusu: Carstul din Munţii Pădurea Craiului – Pe urmele apelor subterane (A Királyerdő-hegység karsztja – A felszín alatti vizek útján) (Editura Dacia Cluj-Napoca, 1988) című, valamint Iancu Orăşeanu & Iurkiewicz: Karst Hydrolgeology of Romania (Románia karszt-hidrogeológiája) (Editura Belvedere, Oradea, 2010) című könyve. E két tanulmány információira támaszkodva, és a terepi vizsgálataink alkalmával tapasztaltakat felhasználva, ebben a fejezetben ismertetjük a felszín alatti vizek veszélyeztetése szempontjából, a projekt során vizsgált felszínalatti vízgyűjtő karsztrendszereket. A Királyerdő-hegységnek a projekt keretében vizsgált területe morfológiai szempontból elsősorban karsztos kőzeten kialakult domborzatú, amelyen majdnem az összes felszíni forma megtalálható, amely a mészköves alapkőzetben korrozió és erózió útján kialakulhat. A Királyerdő-hegység domborzata leginkább a holokarszt típushoz közelít, amelyből csak a poljék hiányoznak. A karsztformák közül a legelterjedtebbek a dolinák, karsztvölgyek, és jelentős, kiterjedt karsztüreg-hálózata van, amelyet nagyszámú felszín alatti víznyelőrendszer, számos víznyelő és karsztforrás keresztez.
141
Az ilyen típusú domborzat kialakulásában a kőzettani és szerkezeti tényezők mellett nagyon fontos szerepet játszott a paleoklíma és az erózióbázishoz viszonyított vízszintes és függőleges helyzet (pozíció). A karsztosodó formációk, az összes más kőzettől eltérően nem teszik lehetővé egy tényleges felszín alatti vízréteg kialakulását, amely feltételezi a földtani közeg minden pontjában egyenlően történő telítődését. A mészköves üledékeknek a legmeglepőbb tulajdonsága a repedéshálózat következtében a másodlagos permeabilitása. A karsztos kőzet nagyfokú repedezettsége, a felszín alatt kialakult barlangrendszerek következtében a karsztos területek nagyon sérülékenyek a felszíni szennyezésekkel szemben. A vízutánpótlódási területeken, a nyílt karsztos területeken, a víznyelőkben, dolinákban beszivárgott szennyezések közvetlenül bejutnak a felszín alatti vízbe, és a karsztrendszereken keresztül rövid idő alatt nagy távolságokat képesek megtenni. A behatolási vagy a víznyelési pontok (beszivárgás, örvényeken vagy víznyelőkön keresztül), és a felszínre bukkanás (forrásbarlang, karsztforrás) között a víz a mészkőben a legkülönbözőbb formájú és nagyságú hasadék és üregrendszeren közlekedik, amelyek eredetét és fejlődését számos tényező határozza meg. Ezek közül a legfontosabbak: a kőzet tektonikájának a jellege és a foka, a légköri csapadék természete és mennyisége, és az erózióbázishoz viszonyított helyzet (elhelyezkedés). A beszivárgott vizek egy része a völgyekben forrás formájában ismét felszínre kerül, másik része a kőzet repedésein keresztül mélyebb rétegek felé szivárog, és táplálja a felszín alatti mélyebb vizeket. Egy karsztforráshoz, forrásbarlanghoz nagyobb utánpótlódási terület, több beszivárgási pont, víznyelő tartozhat. Az ilyen felszínalatti karsztrendszereket úgy vízháztartási, mint vízminőségi szempontból is rendszerként kell kezelni. 4.4.2.1.
Felszínalatti vízgyűjtő karsztrendszerek
A közel 50 év alatt végzett helyszíni vizsgálatok és megfigyelések, nyomjelzéses vizsgálatok (elsősorban fluoreszceines festések, de más nyomjelzéses vizsgálatok is történtek: rhodamin B, jód-131, In-EDTA, NaCl) eredményeként jelenleg 43 felszín alatti azonosított vízgyűjtő karsztrendszer ismert a Királyerdőben (Iancu Orăşeanu & Iurkiewicz, 2010), amelyeknek ismert az utánpótlódási területe, víznyelői és a hozzájuk kapcsolódó karsztforrás. Ebben a fejezetben a fentiek közül csak az általunk, a projekt keretében vizsgált rendszereket soroljuk fel és összegezzük. A projekt során összesen 16 db felszínalatti vízgyűjtő karsztrendszer víznyelőit és forrásait vizsgáltuk. A vizsgált rendszereket az alábbi, 4.4-1. táblázatban, és a 4.4-1. ábrán mutatjuk be.
142
4.4-1. táblázat: A vizsgált felszín alatti vízgyűjtő karsztrendszerek – Királyerdő-hegység Rendszer száma
Rendszer elnevezése
Víznyelők
1
Esküllői rendszer
Potriva barlang Valea Poiana (P. Osoi) mederveszteségek Valea Pestis mederveszteségek
2
Gálosházi – Izbucul Groapa Motiului
Gálosházi barlang
3
Moara Jurjii rendszer
4
5
6
7
8
9 10
11
12
Valea Mnierei mederveszteségek Groapa Ghembii víznyelő Valea Pestireului víznyelő Zichy barlang rendszer Pokol barlang Ponorul Tomii Ponorul din Groapa Blidiresti Izbandis rendszer Ponorul Brezului Ponorul Olfului Ponorul de sub Pestera Biraului Pierderile din Valea Luncilor Ponorul din Secatura Bratcanilor Bratcanilor rendszer Pestera Ponoras (pierderile depresiunii Ponoras) Valea Hutii mederveszteségek Toaia víznyelő Damisenilor rendszer Pesteruta víznyelő Munau víznyelő Szentkút víznyelő Valea Ponorului víznyelő Csarnóházi rendszer Valea Bradestilor víznyelő Ses víznyelő Valea Stiopului víznyelő Fata Apei barlang Valea Rea mederveszteségek rendszer Tutajos rendszer Acre víznyelő Paraul Barc víznyelő Stanu Foncii víznyelő Paraul Sohodol mederveszteségek Rosiai rendszer Valea Jurcanilor víznyelő Perje víznyelő Fiului völgyi víznyelő Valea Cutilor / vögy mederveszteségek Tinoasei víznyelő Ciur Izbuc mederveszteségek (Ciur Toplitei de Rosiai Ponor barlang) rendszer Groapa Ciurului víznyelő Albioarei víznyelő (Cantonul Albioarei mellett) Groapa lui Dobos víznyelő
Forrás Pestera Astileu
Groapa Motiului - Josani Moara Jurjii karsztforrás Zichy barlang Izbandiş karsztforrás
Brătcanilor karsztforrás
Dămişenilor karsztforrás
Csarnóházi barlang
Fata Apei barlang Tutajos barlang Rosia karsztforrás
Toplitei de Rosia karsztforrás
143
Rendszer száma
Rendszer elnevezése
Víznyelők
Forrás
13
Toplitei de Vida rendszer
Groapa Nitului víznyelő Poiana Prie víznyelő Marchis víznyelő Preguz barlang Fantana Rece víznyelő Lander barlang
14
Feneketlen tó rendszer
Jád völgye mederveszteségek
Feneketlen tó karsztforrás
15
Davelei rendszer Gruietului rendszer (Bőgő)
Valea Izvorului mederveszteségek
Davele karsztforrás
Hartopul Bonchii víznyelő
Bőgő barlang
16
Toplitei de Vida karsztforrás
144
4.4-1. ábra: A vizsgált felszín alatti vízgyűjtő karsztrendszerek – Királyerdő-hegység, Románia
145
4.4.2.2.
Víznyelők, dolinák helyszíni vizsgálata
A víznyelők, dolinák állapotának, veszélyeztetettségének felmérése különösen fontos a felszín alatti vízkészlet alakulására gyakorolt szerepük miatt. A területbejárás alkalmával felmértük a vizsgált beáramlási területen a legjelentősebb fellelhető dolinákat, víznyelőket, azok állapotát (fénykép, átmérő, mélység, stb.), környezetét, esetleges potenciális szennyezőforrásokhoz való viszonyát. Meghatároztuk a méretüket, mélységüket, elrendeződésüket, vizsgáltuk a hordozó kőzet típusát, kitöltöttségüket, morfológiájukat, működésük jellegét. A dolinák és víznyelők (felszíni karsztformák) helyzetének GPS-es helymeghatározását és térképi megjelenítését is elvégeztük (4.4-1. térkép). A dolina (töbör) lefolyástalan, zárt mélyedés, amely vízelszivárgás során alakul ki, ill. fejlődik. Víznyelőként is működhet, ha belsejében vízelvezetésre alkalmas kürtő képződik. A víznyelős dolinák is különböznek a víznyelőktől: − A hozzájuk vezető medernek nincs elkülöníthető vízgyűjtő területe, − A medrek kisméretűek, nem völgyek, − Csak időszakosan szállítanak vizet. A víznyelő (ponor) olyan lefolyástalan karsztos forma, amelynek kialakulása és főleg továbbfejlődése vízáramlással és nem szivárgással történik. A felszíni (állandó vagy időszakos) vízfolyás itt jut a karszt belsejébe. Főbb jellemzőik: − Vakvölgy végében vagy völgytalpon helyezkednek el, − Alakjuk változatos, többnyire szabálytalan, ritkán tál alakú, − Vízgyűjtőterületük van, − Vízelvezető járatokban folytatódnak, − Átöröklött dolinák is lehetnek. Összesen 54 db víznyelő és dolina felmérését végeztük el. A víznyelők és dolinák koordinátáit, azonosítását, leírását és fényképeit a 4.4-1. és 4.4-2. mellékletekben mutatjuk be.
4.5. Természeti környezet és emberi hatások Jelen kutatás célja vízvédelmi szempontú, az elvégzett vizsgálatok a felszín alatti vizek elsősorban minőségi állapotára vonatkoznak, azonban a vizsgált területen kiemelkedő jelentőségű természeti értékek találhatók. A természetvédelem eszközrendszere sok esetben a vízvédelmet is elősegíti, ezért fontos, hogy bizonyos mértékig összekapcsoljuk a védelmi elemeket. A kutatási területen természetvédelmi szempontból kiemelt jelentőségű a Királyerdőhegység, ezért ebben a fejezetben kiemelten ezzel a területtel foglalkozunk.
Egy terület védelmét a meghatározó funkciói fennmaradásának érdekében kell kialakítani, míg a terület állapotát és veszélyeztetettségét az előforduló területhasználatok befolyásolják. Ez egy nagy kiterjedésű karszt beszivárgási terület, mely karsztvízrendszer feltételezhetően összeköttetésben áll egy mélységi karsztvíz-tárolóval, valamint a környezetben lévő felszín alatti vizeket táplálja. A vizsgált karsztvíz rendszer mennyiségi és minőségi viszonyai kihatnak a vele összeköttetésben álló felszín alatti víztestek mennyiségi, minőségi viszonyaira. Így a karsztrendszer szerepe a térség vízforgalmában és a térség vízminőségében, az ezekre települt ivóvízbázisok, illetve ivóvíz felhasználásra alkalmas rezervoárok szempontjából jelentős. Mindezek következtében meghatározó jelentőségű, hogy a karsztterület beszivárgási viszonyai ne romoljanak és a szennyezettség ne növekedjen. A beszivárgási viszonyok alakulásában a növényborítottság játszik nagy szerepet, jelentős befolyásoló tényező lehet az úthálózat, bányaművelés. Tekintettel a terület kiemelkedő jelentőségére a jó minőségű ivóvíz stratégiai fontossága miatt, a terület elsődleges területhasználati funkciójaként a védelmi feladatokat kell kiemelni, mely a felszíni és felszín alatti vízvédelem, amelyhez szorosan kapcsolható a természetvédelem is. A területen a gazdasági tevékenységeket, lakó és üdülő funkciót a védelmi szempontoknak alá kell rendelni, úgy kell ki- vagy átalakítani, hogy hatása elviselhető legyen vízminőség védelmi szempontból. Tekintettel arra, hogy a gazdasági szempontok érvényesítésének korlátozása helyi érdekeket sért, esetlegesen gazdasági hátrányt okoz, fontos, hogy a valóban érzékeny területek a kevésbé érzékenyektől nagy biztonsággal legyenek elkülönítve, az esetleges korlátozások, szabályozások a legszükségesebb területekre terjedjenek ki. Jelenleg a területre egységes vízvédelmi természetvédelmi szempontú védelem azonban létezik.
szabályok
nincsenek
kialakítva,
A területhasználatokat mind olyan módon szükséges szabályozni és végezni, hogy az elsődleges funkciók ne sérüljenek. A Királyerdő-hegységben az alábbi területhasználatok azonosíthatók, amelyeknek közvetlen hatásuk van a természeti környezet alakulására: w w w w
bányászat lakóterületek erdőgazdálkodás mezőgazdaság
Ebben a fejezetben az emberi hatások vizsgálatát ezekből a területhasználati szempontokból vizsgáljuk.
4.5.1. Bányászat Amint az a szennyezőforrások feltárásának eredményeit ismertető fejezetből (4.3.1. fejezet) kiderül, a legjelentősebb környezeti problémát a térségben a bányászat jelenti. Az előző évtizedekben a Királyerdő térségében meghatározó szerep jutott a bányászatnak. Elsősorban bauxitot és hőálló agyagot bányásztak, valamint kőfejtők is üzemeltek. A területen a külszíni és mélyművelésű bányák egyaránt megtalálhatóak. Napjainkra a bányászat jelentősen visszaszorult a térségben, ismereteink szerint már csak a hőálló agyag külszíni bányászata folyik.
147
4.5.1.1.
Külszíni bányaművelés
Az üzemelő külszíni bányaművelés során, a bánya közvetlen környezetében és a szállítási útvonal mentén elsősorban a zaj és porártalom hatásai érzékelhetőek. A fejtés ideje alatt a külszíni bányaművelés az élővilágra is hat, a zavaró hatások miatt a hatásterületen a zavarásra érzékeny fajok eltűnhetnek. Az ilyen roncsolt területeken, ahol megbontják a vízzáró réteget, a szennyeződés közvetlenül bejuthat a felszín alatti karszt rendszerekbe. A nem megfelelő veszélyes anyag tárolás és a havária események bekövetkezése veszélyeztetheti a felszín alatti vizeket. A felhagyott, rekultiválatlan külszíni bányák esetében fizikailag megsemmisített felszín marad a területen, esetenként sérült vízzáró réteg. A külszíni fejtések esetében a környezetre gyakorolt káros hatások megszüntetése, megelőzése érdekében szükséges a rekultiváció. Ennek keretében az alábbi feladatok megvalósítása szükséges: § tájseb megszüntetése, a tájkép helyreállítása - hulladékok eltávolítása - a sérült felszín újratelepítése növényekkel § a fennmaradt romos kiszolgáló épületek lebontása vagy újrahasznosítása Ez utóbbira jó példát említhetünk, ugyanis Vársonkolyos (Suncuius) területén a Recea dombon található felhagyott hőálló-agyag bánya romos kiszolgáló épületeinek a felhasználása megkezdődött: Európai Uniós támogatással idősek otthonát alakítanak ki az egyik épületből. 4.5.1.2.
Mélyművelésű bányák
Tudomásunk szerint jelenleg nem működnek mélyművelésű bányák a térségben. A felhagyott mélyművelésű bányák közül a Királyerdőben a bauxitbányák döntő többségének szakszerű lezárása, rekultivációja megtörtént. A felhagyott rekultiválatlan mélyművelésű hőálló-agyag bányák potenciális veszélyt jelentenek a felszín alatti vizekre. A kitermelés megszűnésével, a felhagyott bányák nem szakszerű lezárása következtében a bányajáratokat elöntő felszín alatti vizek elszennyeződhetnek. A vizsgálataink alapján jelentős környezeti hatásokat mutattunk ki a Bălnaca Groşi felhagyott mélyművelésű hőálló-agyag bánya esetében. A vizsgálatok eredményeit részletesen a 4.3.1. fejezetben ismertetjük. Összegzésként az itt tapasztalt környezeti hatások a következőek: § § §
A bányajáratból és a környező forrásokból kifolyó vizek jelentős mértékben elsavasodtak; a bányából kifolyó víznek magas a toxikus fém koncentrációja (Al, Zn, Pb, Ni); a 145 m mély liftaknát illegális hulladéklerakóként használják, ismeretlen eredetű, nagy mennyiségű hulladékot halmoztak fel benne. A felszín alatti vizet közvetlenül eléri a szennyezés.
A jelenlegi állapot fokozatosan alakult ki, a vízfolyások mentén kedvezőtlen hatást fejt ki. Az elsavasodott forrásvizek ivóvíznek alkalmatlanokká válnak, a vízfolyások mentén a vízi élettér megszűnik létezni, és a környezetében a parti élővilág is károsodik. 148
A mélyművelésű bánya rekultivációja sürgős és elengedhetetlen feladat, amely egy önálló kárelhárítási projekt keretében valósítható meg. Ennek keretében szükséges: w az illegális hulladék eltávolítása; w a liftakna biztonságos lezárása; w részletes tényfeltárás keretében a savas víz és nehézfém szennyezés eredetének feltárása, a szennyezés lehatárolása, majd ezt követően a szennyezés megszüntetése. 4.5.2. Lakóterületek A Királyerdőben jól elkülönülnek a gyéren és sűrűn lakott területek. Amint azt már a 4.3.1 fejezetben is részletesen ismertettük, a karsztfennsíkokon gyéren lakott, laza településszerkezet a jellemző; a települések a fennsíkokat határoló folyóvölgyekbe koncentrálódnak. A települések községekbe szerveződnek, és a községközpontokban található polgármesteri hivatalok látják el a közigazgatási feladatokat. Közigazgatásilag a fennsíkok elszórtan elhelyezkedő települései a völgyekben található községekhez tartoznak. Vizsgálataink során a karsztrendszerek állapotának feltérképezése volt az elsődleges célunk, ezért a feltárási munkát elsősorban a beszivárgási területekre, a karsztfennsíkokra összpontosítottuk azok kiemelt érzékenysége miatt. A kiemelten védett természeti értékek is döntően itt találhatóak, ezért a lakóterületek környezeti hatásait is erre a területre vonatkozóan értékeljük. Hulladékkezelés A gyéren lakott felszíni területeken gondot jelent a hulladék rendszeres elszállítása. Ezért az illegális hulladéklerakás gyakori a térségben. A barlangokban, nagyobb nyelőkben gyakran előfordul kommunális hulladék lerakás, ugyanitt elhullott állatok maradványai is megtalálhatóak. Ivóvízellátás - szennyvíz-elhelyezés A magasabban fekvő területeken nincs vezetékes ivóvízellátás, rendszerint önellátó rendszerben működő forrásfoglalások biztosítják a helyiek számára az ivóvizet. A fejlesztéseknél, vendéglátó egységeknél is így oldják meg a vízellátást. A projekt keretében az ivóvízként használt forrásoknál különösebb minőségi problémát nem találtunk. A fennsíkon nincs megoldva a szennyvíz kezelése. A vízöblítés nélküli WC-k rendszerint a házak mellett találhatók (gyakran a töbrök tetején). Nincsenek fürdőszobák, ezért a keletkező szennyvíz szürke szennyvíz, és így a szennyező hatásuk össze sem hasonlítható, sokkal alacsonyabb szennyezettségű a vezetékes vízzel, fürdőszobával ellátott háztartásokéval. Az ivóvízellátás és a szennyvízelvezetés jelenlegi gyakorlata szoros összefüggésben van a vizes élőhelyekkel, tekintettel arra, hogy annak a vízkészletét csökkentik, illetve annak minőségét rontják. Közlekedés, útviszonyok Az utak rossz minősége miatt a karsztos területeken a közlekedés nem jelentős. A karsztfennsíkon egy aszfaltozott út vezet keresztül, ezen kívül egy jobb minőségű, részben aszfaltozott, kockaköves út vezet észak-dél irányban, amely áthalad a karszt fennsíkon. A fentieken kívül egy kőszórással megerősített burkolatlan út halad dél felé. 149
Jelenleg az átmenő és a turizmushoz köthető forgalom minimális a fennsíkon. A Barátka – Belényes út közelmúltban megtörtént leaszfaltozásával, valamint az utak minőségének javulásával a közlekedéshez köthető terhelés is várhatóan növekedni fog. Az úthálózat javulásának következménye a megnövekedett turizmus, mely a kommunális szennyező hatások is jelentős felerősödését vonja maga után a területen. A karsztos területek viszonylagos jó állapota a közlekedés fejlődésével veszélybe kerülhet. A turizmus erősödésével előtérbe kerülő speciális hatások: A quad, terepmotor, terepbiciklizés elterjedése igen lényeges hatást gyakorol a taposási kár mellett elsősorban a felszín megbontásával, az élőhelyek degradációjának elindításával és gyors lefolyásának elősegítésével. A felszín megbomlása, a növény állomány gyérülése, kipusztulása, a talaj degradálódása vízvédelmi és természetvédelmi szempontból is rendkívül káros. A fenti technikai sporteszközök a térségben való elterjedését megelőző intézkedések sorozatával kell magakadályozni, illetve azok használatát meg kell tiltani. A tiltásnak érvényt kell szerezni. 4.5.3. Erdőgazdálkodás A Királyerdőben nagy kiterjedésű lombhullató erdők vannak, azonban a terepbejárások során gyakran találkoztunk nagy területeken tarvágásokkal. A fakitermelés gazdasági érdekei esetenként nincsenek összhangban a vízvédelem és a természetvédelem érdekeivel. A nagy területre kiterjedő tarvágások következtében jelentős mértékben megváltozik a csapadék összegyülekezési, beszivárgási, lefolyási ideje, amely befolyásolja a felszín alatti vízkészletek mennyiségi, minőségi viszonyait egyaránt. Nagyobb összefüggő tarvágás következtében jelentősen sérülhetnek az élőhelyek, ezért figyelmet kell fordítani az élőhelyek védelmére, a mozaikos élőhelyek kialakítására. Az erdőletermelések és telepítések során egyaránt figyelembe kell venni, hogy az időjárási szélsőségek miatt egyre kevésbé sikeresek a telepítések, a csemeték megmaradása egyre bizonytalanabb, ezért nagyobb arányú pótlásra, hosszabb idejű ápolásra lehet szükség. A vízvédelem és a természetvédelem közös érdeke az erdőgazdálkodási módszerek illesztése a védelmi szerephez, a megváltozott termőhelyi feltételekhez. Ennek egyik eleme a tarvágások kisebb területre való korlátozása, mely az újulat védettebb környezetben való megerősödését is elősegíti. Fontos elemei még a kiszállító útvonalak vízlevezetés szempontjából megfelelő kialakítása, a telepítési mód, stb. 4.5.4. Állattartás A karsztfennsíkon kis létszámú, önellátást fedező állattartás a jellemző. Elsősorban baromfit, juhot, lovat, szarvasmarhát tartanak. Ameddig az időjárás engedi, az állatokat napközben a fennsíkok legelőire hajtják ki. A legeltetés a természetes környezet szempontjából környezetkímélő, elősegíti a hegyi rétek fajdiverzitásának fenntartását.
150
A trágyaelhelyezés a lakott területekhez kötődik. A keletkező trágyát a házak mellett tárolják, amely különösen ezen a sérülékeny karsztterületen jelentős szennyezőforrásnak minősül, veszélyezteti a védendő objektumokat (barlangokat), a felszín alatti vizeket. A felszín alatti vizek védelme érdekében, a szennyezések megelőzésére különös figyelmet kell fordítani a trágya elhelyezésére. A trágya kihordása a legelőkre, mezőgazdasági területekre tavasztól őszig lehetőség szerint folyamatosan történjen, a téli tárolását ártalommentesen kell megoldani. Amennyiben a legérzékenyebb területeken nem tudják biztosítani a vízzáró elhelyezést, meg kell tiltani a trágya tárolását.
151
5.
Térinformatikai adatbázis felépítése, adatszolgáltatás
A térinformatika (GIS) egyetlen rendszerbe integrálja a térbeli és a leíró információkat, így alkalmas keretet biztosít a földrajzi adatok elemzéséhez. A munka során a térbeli információk átlátható kezelésére egy egységes térinformatikai adatbázist hoztunk létre. A térinformatikai adatbázis kiépítésére az Arc GIS 9.x térinformatikai rendszert használtuk. Jelen kutatási munka a román-magyar államhatáron átnyúló területet érintette. Annak érdekében, hogy a kutatási eredmények egységes feldolgozása, értékelése megtörténhessen, egy egységes rendszerben kiépített térinformatikai rendszert kellett kialakítani.
5.1. Adatgyűjtés Első lépésként a térinformatikai adatbázishoz szükséges alapadatokat és a digitalizált alaptérképeket szereztük be a megbízóinktól. A terepi munka során vizsgált pontok, objektumok helyét GPS segítségével bemértük, így ezek elhelyezkedését a térinformatikai rendszerben is meg tudtuk jeleníteni. A karsztérzékenységgel kapcsolatos vizsgálatok eredményeit is digitalizáltuk, hogy az egyes karsztérzékenységi kategóriák térbeli elhelyezkedését is szemléltetni tudjuk.
5.2. A térinformatikai adatbázis felépítése Az egyes digitalizált, térképi állományokat az Arc View 9.x szoftver shape (.shp) formátumban tárolja. Ezek a shape formátumok több fájlból állnak. A shapeket egységesen az Arc View egyik segédprogramjával, az Arc Catalog-gal lehet kezelni. A térkép elemeket a program, mint fóliákat kezeli, és ezeket egymásra helyezi. Legfelül a pontok helyezkednek el, alattuk a vonalas létesítmények, míg a legalsó szinten a felülettel rendelkező poligonok találhatóak. A térkép elemeket tetszőlegesen ki és be lehet kapcsolni, valamint a sorrendjük és prioritásuk is változtatható. Minden térkép elemhez tartozik egy attribútum tábla, mely a hozzájuk kapcsolódó információkat tárolja. Ezek az attribútum táblák bővíthetők, a bennük tárolt adatok frissíthetők. A térkép elemekkel, amiket fedvényeknek is neveznek, különböző műveletek is végezhetők. Valamilyen logikai összefüggés, vagy területi elhelyezkedés alapján leválogathatók, kezelhetők.
152
A felhasználás során tetszőleges méretű, a felhasználó elképzeléseinek megfelelő papír térképek hozhatók létre. A papír térkép megszerkesztése a program Layout módjában végezhető el. Jelen kutatás során határom átnyúló területet vizsgáltunk. A vizsgálat Magyarország és Románia határ menti területeire terjedtek ki. Olyan térinformatikai adatbázist kellett létrehoznunk, mely egységesen mind a két országban használható. A két ország különböző koordináta rendszert használ a földrajzi pontok térbeli helyzetének meghatározására. Magyarországon az EOV koordináta rendszert, míg Romániában a Stereo-70 koordináta rendszert használják. Napjainkban, világviszonylatban a WGS-84 rendszer terjed el, a GPS eszközök alapértelmezett koordináta rendszere is ez. A három koordináta rendszerben eltérő koordináták tartoznak egy adott ponthoz, ezért a szoftverrel transzformáltuk az EOV, Stereo-70 és a WGS-84 koordináta rendszereket, hogy ha ezek közül a koordináta rendszerek közül bármelyikben használják a térinformatikai rendszert, az egyes térkép elemek a valóságnak megfelelően helyezkedjenek el. Az Arc View 9.x. program képes a különböző koordináta rendszerben lévő térkép elemeket megjeleníteni, de az előre definiált transzformációk nem elég pontosak. A program lehetőséget ad egyéni transzformációk megadására, így egyéni transzformációk segítségével a különböző koordinátarendszerben definiált térkép elemeink pontosabban, egyszerre megjeleníthetők.
5.3. A térinformatikai adatbázis felhasználása Az elkészült térinformatikai rendszer a következő főbb adattípusokat tartalmazza: − − − −
A terület topográfiai térképe, magyar és román oldalon Víznyelők, barlangok Vizsgált kutak Szennyezőforrások
Az elkészült adatbázis a jelenlegi helyzetet mutatja be. Annak érdekében, hogy a gyakorlatban is használható legyen, folyamatosan frissíteni kell, hogy az aktuális adatok alapján megkönnyítse és alátámassza a területhez kapcsolódó döntéseket. A rendszer készítése során figyelembe vettük a magyar oldali légifotókat is. A terület környezeti állapotának megóvásához, és javításához kapcsolódó döntések megalapozásában nagy segítséget nyújthat az adatbázis használata. A feltárt problémák kezeléséhez is segítséget nyújt az elkészült térinformatikai rendszer, mivel különböző elemzések készíthetők a problémás területekről, és ezek tematikus térképen ábrázolva megjeleníthetők. Ha az önkormányzatok a környezeti állapot javítása érdekében pályázati úton kívánnak forrásokhoz jutni, akkor a pályázat indokoltságát lehet igazolni egy naprakész térinformatikai adatbázis segítségével.
153
6.
Intézkedési javaslatok
A vizsgált felszín alatti víztestek vonatkozásában a projekt során számos feltételezés további megerősítést nyert, illetve az ismeretek pontosítása történt meg. A projektnek vannak olyan eredményei is, melyek eddig nem álltak rendelkezésre, ilyenek a regionális áramlási viszonyok hidrodinamikai modellezéssel való meghatározása, a karsztérzékenységi vizsgálatok, s azok eredményeképpen a magas érzékenységű karsztterületek kimutatása. Az elvégzett vizsgálatok térségi volta miatt a kapott eredmények további pontosításra szorulnak az adott területi lehatárolásoknál, mégis jó kiindulási alapnak tekinthetők, az eredmények felhasználhatóak jelen formájukban is. Hangsúlyozzuk, hogy habár nagyon fontos a kapott eredmények további pontosítása, de a gyakorlati lépések megtétele a vizsgálatokkal párhuzamosan futhat, folyamatosan pontosítva a vonatkoztatási alapot – például az érzékeny terület határát. A kapott eredmények alapján intézkedési javaslatokat teszünk, melyek egy része alapintézkedés. Az alapintézkedések körébe soroljuk a jogszabályalkotásra, részletes vizsgálati programokra, feltárásokra, monitoring rendszerek kiépítésére vonatkozó javaslatokat. A cselekvési programok gyűjtőnév alatt szerepeltetjük mindazt az intézkedési kört, melyek konkrét tevékenység végrehajtását célozzák. Az intézkedéseket két alapvető csoportba soroltuk a felszín alatti víz mennyiségi és minőségi védelme szempontjából. Ez a két csoport azonban több esetben nem különíthető el egymástól teljes mértékben, több olyan intézkedés is van, mely mennyiségi és minőségi szempontból is fontos. Ezeket is csak az egyik helyen szerepeltetjük. Kiemelkedő jelentőségű, hogy a víztestek vizeinek fő utánpótlása a romániai peremi hegységeken (Királyerdő-hegység, Réz-hegység, Béli-hegység) történő beszivárgások, amelyek a mélybe jutva táplálják a medence jobb vízvezető rétegeit. A projekt során készített hidrodinamikai modell kimutatta, hogy intenzív beáramlási területekről beszélhetünk a Királyerdő-hegység és a Réz-hegység magasabb fennsíkjain. A Királyerdő karsztos beáramlási területe a legsérülékenyebb a karsztrendszer sajátosságai miatt. Ezen a területen a legfontosabb a további ismeretek pontosítása, valamint a védelmi intézkedések gyors meghozatala. A Királyerdő-hegység vízkészlet-stratégiai szempontból kiemelkedő fontosságú terület. Javasoljuk tehát az erre a területre vonatkozó intézkedések elsődlegességét. A beáramlási területek a karszt képződmények esetén (Királyerdő) magas érzékenységű karsztterületek.
154
6.1. Intézkedési javaslatok a felszín alatti víz mennyiségi védelmének érdekében 6.1.1. Alapintézkedések •
A legfontosabb beáramlási területek – Királyerdő-hegység, Réz-hegység, Béli-hegység – vízháztartásban betöltött szerepének meghatározása érdekében monitor hálózat kiépítése. Legfőbb feladat a csapadékviszonyok megismerése és a források, víznyelők hozamának időbeli változásainak regisztrálása, a terület hidrogeológiai ismereteinek pontosítása érdekében. o Pályázati lehetőség megteremtése ilyen irányú figyelőrendszerek kiépítésére.
•
A beáramlási területek és a beszivárgási viszonyok további pontosítása – annak érdekében, hogy a legfontosabb területek védelmére hatékonyan lehessen beavatkozni, ugyanakkor a kevésbé érzékeny területeken a térségben tervezett fejlesztések a védelem mellett megvalósulhassanak, a kedvezőtlen vízvédelmi hatást elkerülve. o Pályázati ablak nyitása a Réz-hegység és a Béli-hegység területén a legfőbb beáramlási területek pontos lehatárolására. A területek prioritása a felsorolás sorrendje szerinti.
•
A karsztérzékenységi vizsgálatok pontosítása, a magas érzékenységű és az érzékeny területek meghatározása azok célzott védelmének kialakítása érdekében. A karsztérzékenység meghatározását kisebb egységekben, néhány 10 km2-es területeken célszerű végezni. o Pályázati ablak nyitása a Királyerdő területén karsztérzékenységi vizsgálatok elvégzésére, a magas érzékenységű és érzékeny területek pontosabb lehatárolására.
•
A beáramlási területek és a magas érzékenységű, valamint az érzékeny karsztterületek kijelölése, jogszabályi védelme. o A meglévő, esetlegesen a pontosított ismeretek alapján a beáramlási területek és a magas érzékenységű, valamint az érzékeny karsztterületek lehatárolása és védelmének jogszabályi előírása. E területek védelme szempontjából a kedvező beáramlási viszonyok megtartásának érdekében kiemelkedően fontos az eredeti növénytakaró megőrzésének előírása, az ipari, szolgáltató, üdülő létesítmények telepítésének a megtiltása, a lakóterületek növelésének korlátozása, az állattartás szabályozása, az úthálózat fejlesztésének feltételekhez való kötése, szabályozása.
•
A beáramlási területek valamint a magas érzékenységű és az érzékeny karsztterületek – az eddigi vizsgálatok alapján lehatárolt vagy pontosított lehatárolású terület – kedvező adottságainak a védelme érdekében az eredeti növénytakaró megőrzése vagy visszaállítása. o Vízvédelmi pályázati ablak nyitása vagy természetvédelmi pályázatokban (élőhely rekonstrukció, helyreállítás, megőrzés) a beszivárgási területekre vonatkozó ilyen irányú projektek prioritásának biztosítása – plusz pontok biztosításával, stb.
•
Engedély nélküli vízkivételek, vízhasználatok megszüntetése, fennmaradásuk megfelelő műszaki színvonal elérése mellett való engedélyezése.
155
o Vízügyi hatóság, önkormányzatok erre irányuló programot dolgozzanak ki és hajtsanak végre. •
A karszttérség vízáramlási viszonyainak pontosabb meghatározása, a vízrendszerek összefüggéseinek pontosítására irányuló vizsgálatok végzése. o Pályázati ablak nyitása a fenti cél megvalósítására, illetve a jelenlegi pályázati lehetőségeken belül az ilyen irányú vizsgálatok támogatása.
6.1.2. Cselekvési program •
A karsztterületeken tervezett fejlesztések esetében az engedélyeztetés kötelezően előírt eleme legyen a felszín alatti vízvédelemre való hatás vizsgálata. o Jogszabályi előírás, pályázati támogatás elnyerésének alapfeltételként való szerepeltetése.
•
Meglévő vízhasználatok felülvizsgálata, szükséges intézkedések meghatározása mind a vízellátó rendszer biztonságos üzemeltetése, mind a kedvezőtlen környezeti hatások minimalizálása érdekében. o Vízügyi hatóság és önkormányzati jogkörben való intézkedés, a vízügyi hatóság irányításával.
•
Víztermelő kutak kútdokumentáció pótlása, vízszintmérés, vízmintavétel műszaki lehetőségének megteremtése, folyamatos vízszintmérő betelepítése a kút vízadó képességének, leszívási terhelésének közvetlen meghatározásához. Az adatok a térségi vizsgálatok pontosítására alkalmasak. o Önkormányzatok számára a vízellátás biztonságának fokozása érdekében a vízszintmérés, mintavételezés kiépítésére, hiányzó alapadatok pótlására támogatás, pályázati lehetőség biztosítása.
6.2. Intézkedési javaslatok a felszín alatti víz minőségi védelmének érdekében 6.2.1. Alapintézkedések •
A karsztérzékenységi vizsgálatok pontosítása, a magas érzékenységű területek meghatározása annak érdekében, hogy a magas érzékenységű területen a szennyezőhatások visszaszorítása, kialakulásának megelőzése, fennálló szennyezések felszámolása megtörténjen. Pontosabb földtani, és talajtani térképeket állítsanak elő a területről (lehetőség szerint 1:10.000-es formátumban a jelenlegi 1:50.000 térképek helyett). Az eltemetett potenciális beszivárgási területeket (pl. dolinákat, repedések, vetők) geofizikai módszerek segítségével, pontosítsák (erre kiváló módszer a terepen általunk is használt RMT és VLF-R módszerek alkalmazása).
156
o Pályázati ablak nyitása a Királyerdő területén a magas érzékenységű területek pontos lehatárolására, karsztérzékenységi vizsgálatok készítésére – a területek prioritása a felsorolás sorrendje szerinti. •
A magas érzékenységű védendő területek kijelölése, jogszabályi védelme – ebbe a kategóriába a legfőbb beszivárgási területek bele fognak tartozni. o A meglévő, esetlegesen a pontosított ismeretek alapján a magas érzékenységű területek lehatárolása és védelmének jogszabályi előírása, melyben a védőterületeken az eredeti növénytakaró megőrzésének előírása, az ipari, szolgáltató, üdülő létesítmények telepítésének megtiltása, a lakóterületek növelésének korlátozása, az állattartás szabályozása, az úthálózat fejlesztésének feltételekhez való kötése szerepel.
•
A magas érzékenységű karsztterületeken (melynek részei a legfőbb beáramlási területek is) elhelyezkedő jelenlegi lakóterületek szennyvíz-, csapadékvíz elvezetésének, kezelésének, hulladék gyűjtésének, elhelyezésének ártalommentes megoldása. A magas érzékenységű és az érzékeny karsztterületeken lévő települések esetében a fürdőszoba, vízöblítéses WC használat elterjedésével a szennyvíztisztítást is meg kell oldani. Csatornázás, vagy szakszerű egyedi szennyvíztisztítás – elhelyezéssel. A vendéglátó létesítmények esetében az alternatív – száraz WC-k használatának a lehetőségét is figyelembe kell venni. Mind a vízkivételt, mind a keletkező szennyvíz elhelyezését ártalommentesen kell megoldani, a vízhasználat mennyiségi és minőségi szempontjai szerint egyaránt. Burkolt utak, parkolók csapadékvíz elvezetés kiépítésénél egyszerű, mechanikus rendszerű kis olajfogók alkalmazása szükséges. A csapadékvíz talajon való elszikkasztását előnyben kell részesíteni a felszíni vízbe való bevezetéssel szemben. Nyílt karsztterületre, nyelők, dolinák területére csapadékvizet vezetni nem szabad. Felszíni vízbe való csapadékvíz bevezetés közvetlenül nem, csak szűrőmezőn keresztül történhet.
o A szennyvíz-, csapadékvíz-, hulladék elhelyezés megoldását támogató pályázati lehetőségekben a beáramlási területeken tervezettek élvezzenek prioritást többlet pontok biztosításával. •
A meglévő szennyezések feltárása ismétlő mérésekkel, szennyezés feltárás módszereivel, intézkedések kidolgozása, a magas érzékenységű karsztterületeken lévők előnyben részesítésével. Meglévő szennyezések -
A hulladéklerakás barlangba, mederbe, nyelőbe való juttatásának műszaki megoldásokkal történő megakadályozásával – terület, barlang lezárás, körbekerítése. (A barlang lezárás kizárólag a denevérek számára átjárható módon történhet.)
-
A lerakott hulladék felszámolása, felszedése és ártalommentes elhelyezése.
-
Savas vizek ökológiai, környezeti hatásainak felmérése, a savtartalom csökkentési lehetőség kidolgozása, a savas vizek elvezetése a legértékesebb területekről vagy hígítása nem savas vizek segítségével.
o Önkormányzatok számára pályázati lehetőség megteremtése ivóvizeik védelme érdekében, meglévő pályázati lehetőségeknél előny biztosítása a magas érzékenységű karsztterületeken tervezett tevékenység részére. o Természetvédelmi keretekből támogatás biztosítása védett természeti érték (barlang, vízfolyás) megőrzése érdekében, meglévő pályázati lehetőségeknél előny biztosítása a magas érzékenységű karsztterületeken tervezett tevékenység részére.
157
•
Induljon vizsgálati program a felszíni és felszín alatti víz mennyiségi vagy minőségi viszonyai következtében veszélyeztetett élőhelyek azonosítására, illetve a futó vizsgálatokat terjesszék ki ezekre a szempontokra, kiemelve a karsztterületeket. o Természetvédelmi pályázati keretekből támogatás biztosítása, meglévő pályázati lehetőségekbe e tevékenység támogatásának beemelése, prioritásának biztosítása.
•
Jogszabályalkotás – az azonosított értékes vizes élőhelyek és az azokat tápláló vízfolyások, források, az ökológiai vízkészlet jogszabályi védelme. o Az ilyen élőhelyeket vagy azok vízellátását biztosító vízfolyásokat, forrásokat, felszín alatti vizet érintő fejlesztések esetén az engedélyeztetés szempontjai közé kerüljön be a vizes élőhelyre való hatás részletes vizsgálatának előírása. Kedvezőtlen hatás esetén a fejlesztés ne legyen lehetséges.
6.2.2. Cselekvési program •
A feltárt szennyezések felszámolása, a magas érzékenységű karsztterületeken (melynek részei a legfőbb beáramlási területek is) lévők előnyben részesítésével. o Önkormányzatok számára pályázati lehetőség megteremtése ivóvizeik védelme érdekében, meglévő pályázati lehetőségeknél előny biztosítása a magas érzékenységű karsztterületeken tervezett tevékenység részére. o Természetvédelmi keretekből támogatás biztosítása védett természeti érték (barlang, vízfolyás) megőrzése érdekében, meglévő pályázati lehetőségeknél előny biztosítása a magas érzékenységű karsztterületeken tervezett tevékenység részére.
•
A karszt területeken a szántóföldi növénytermesztés jelenlegi arányának megtartása, a gyepek fenntartása, az állattartás jelenlegi rendszerének megtartása – legeltetéses állattartás. o Agrárkörnyezetvédelmi támogatási rendszerben támogatás biztosítása karsztterületeken a jelenlegi hagyományos termesztési módok fennmaradásának
•
a
A magas érzékenységű karsztterületeken (melynek részei a legfőbb beáramlási területek is) végzett állattartás környezetvédelmi beruházásainak kiemelt támogatása. o Belterületi és külterületi állattartás esetén is élvezzen prioritást az a pályázó, aki beáramlási területeken a trágya megfelelő elhelyezésének megoldását tervezi.
•
Az erdők természetvédelmi, erózió védelmi, vízmegtartó szerepének figyelembe vételével véderdők kijelölése, ahol a gazdasági szempontokat a védelmi funkciók alá rendelik, melynek része az egy tömbben letermelésre kerülő maximális területnagyság korlátozása az érzékeny karsztterületeken. o A védelmi szerep érdekében erdőgazdálkodási támogatás biztosítása a magas érzékenységű karsztterületeken. o A természetvédelmi pályázatok esetében az erdőhasználat vízminőségi szempontú szabályozása feltételként kerüljön meghatározásra.
•
Forrásfoglalások felülvizsgálata, források kitakarítása, közvetlen védelmük biztosítása. o Önkormányzatok számára pályázati lehetőség biztosítása vízellátásuk megőrzése érdekében.
158
7.
Kutatási javaslatok
Az általunk végzett vizsgálatok eredményei alapján kirajzolódnak azok a kérdéskörök, melyek pontosítása a védelem szempontjából igen lényeges, jelentős gyakorlati haszonnal jár. Az általunk legfontosabbnak tartott, a védelem kialakítása szempontjából legnagyobb jelentőségű részletes ismeretek megszerzésére irányuló kutatási programokra, vizsgálatokra teszünk javaslatokat. Forrásvizsgálatok során felmerült kutatási javaslatok A vizsgált források közül néhány esetben kiugró értékek jelennek meg a Piperdiagramokon, amelyek lokális anomáliákat jeleznek. Jelen kutatás célkitűzéseiben nem szerepel ezen anomáliák felderítése, de jövőbeli kutatások számára célszerű ezekkel az anomális területekkel is foglalkozni. A forrásvizsgálatok legfőbb hiányosságának a „pontszerűség” mondható, mert a vizsgált kémiai paramétereket nemcsak térben, de időben is pontszerűen vizsgálta. A jövőbeli kutatások számára hasznos információkat jelenthet, amennyiben ezeknek vagy a területen más forrásoknak a megfigyelését egy hosszabb időintervallumban folyamatos hidro-meteorológiai monitoring rendszer mellett hajtják végre. Így az egyes lokálisan előforduló, vagy szezonális jelenségek is egyszerűbben kiszűrhetők, továbbá az egyes vízrendszerek pontosabb vízkémiai karakterisztikával jellemezhetőek, és így akár fény derülhet az egyes anomáliák kiváltó okaira is. Kútvizsgálatok során felmerült kutatási javaslatok A jövőben végzendő kútvizsgálatok adatelemzése, és azok megfelelő interpretálása nyújthatja a legpontosabb és legmeghatározóbb jellegű képet a térség áramlási viszonyairól. A vizsgálatok során a legfontosabb, hogy a kutatási területről hosszú távú, pontos adatsor álljon a kutatók rendelkezésére. A terepi tapasztalataink alapján elmondható, hogy a romániai területen a kutak kiépítettsége sok esetben ismeretlen volt (több esetben pontos szűrőközepet csak elmondás alapján tudtunk meghatározni, illetve vízszintmérésre alkalmatlan kiképzésű kutakkal találkoztunk). Tehát az elsődleges feladat egy átlátható monitoring-rendszer kialakítása, mellyel a kutakban bármikor pontosan meghatározhatóakká válnak a vízszint értékek, ezáltal modellezhetővé téve a vízáramlási irányokat. A hidrogeológiai folyamatok modellezéséhez elsődleges fontosságú, hogy a kémiai összetételt, és az egyéb más tényezők (földtan, csapadék, szűrőmélység, vízszint stb.) által befolyásolt áramlási rendszert együttesen értelmezzék. A jövőben döntő fontosságúvá válhat a megfelelő mennyiségű és minőségű ivóvíz fenntartása (pl. EU víz keretirányelvek). Ezeknek a felszín alatti, még szennyezetlen vizeknek a gazdaságos felhasználásához elsősorban azok hidraulikai viszonyainak megértése szükséges, amelyeket reprezentatív kútadatok nélkül meghatározni lehetetlen feladat. Mint a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekből kiderül, Romániában az előzetesen lehatárolt középmélységű és mélyebb víztestek esetében a felszínalatti víz kémiai jellemzése nagyon kevés kútból vett minta segítségével lett meghatározva (a pannon víztest esetében mindössze egy db). Javasoljuk a mélyebben, 200-300 m-re szűrőzött kutak felülvizsgálatát és megmintázását, egy pontosabb vízkémiai kép kialakításához.
159
A kútvizsgálatoknak, akárcsak a forrásvizsgálatoknak a legfőbb hiányossága a „pontszerűség”, mert a vizsgált kémiai paramétereket nemcsak térben, de időben is pontszerűen vizsgálja. A következő kutatási stációkban célszerű minél szélesebb körben (nemcsak térben, hanem időben is) kialakítani egy megfelelő monitoring-rendszert. Így az egyes lokálisan előforduló, vagy szezonális jelenségek is egyszerűbben kiszűrhetők, továbbá az egyes vízrendszerek pontosabb vízkémiai karakterisztikával jellemezhetőek, és így akár fény derülhet a lokális vízáramlási jelenségek kiváltó okaira is. Klaszteranalízis során felmerült kutatási javaslatok Sokváltozós adatelemző módszerekkel meghatároztuk a hasonlóan viselkedő mintavételi pontok csoportjait. „Mozaikos” elhelyezkedésű csoportokat kaptunk, ami aláhúzza a földtani környezetek különbségeit és jelentőségét. A szerves anyagokhoz és a mezőgazdasághoz kötődő paraméterek vizsgálata alapján kijelenthető, hogy a vizsgált mintavételi pontokon a vizek általában jó minőségűek. Azonban néhány ponton emelkedett koncentráció értékek tapasztalhatók. A nagyobb mért értékek azért veszélyesek, mert jelentős a vizsgált területeken a karsztos képződmények elterjedtsége. A karszt öntisztulási képessége – elsősorban a gyors vízáramlás miatt – igen kicsi. Ezért egy-egy szennyező pont nagy területek vízkészletét teheti, illetve teszi tönkre. Ezért mindenképpen erőteljesen javasolt a további kutatás, a szennyező források megtalálása és azok megszüntetése, továbbá – de messze nem utolsósorban – a terület hidrogeológiájának részletesebb megismerése. E célok érdekében lényeges lenne további és az eddigiekhez képest részletesebb feltárás, egy monitoring rendszer kiépítése és fenntartása hosszú távon szükséges, ami térben és időben tájékoztatást ad a felszínalatti vizek vízminőségének alakulásáról. Dinamikus faktoranalízis során felmerült kutatási javaslatok A jövőben érdemes lenne a magyar oldalon egy még részletesebb vizsgálat elvégzése, ami ilyen módon pontosítaná a veszélyeztetett területek határvonalát, így meghozható lenne az a döntés, hogy hol kell jogszabályi és/vagy technikai beavatkozás. Román oldalon, a magyar oldalon elvégzett számítások eredményeit látva, feltétlenül szükséges lenne a számítások elvégzése, a lakosság jó minőségű ivóvíz készletének megőrzése céljából. Geofizikai vizsgálatok során felmerült kutatási javaslatok A VESZ mérések előnye, hogy olcsó és gyorsan elkészíthető, ezáltal könnyen szerezhetünk földtani információkat bármilyen típusú területről. Hátránya, hogy felbontóképessége alulmarad más drágább módszerekkel szemben, viszont a módszer nagy kutatási mélységekben is jól alkalmazható. A VESZ és GP mérések során előállított földtani szelvények döntő fontosságúak lehetnek a jövő vízkészlet-gazdálkodási kérdéseiben, hiszen az alapos földtani ismeret hiánya nélkül nem lehet megbízható hidrodinamikai és/vagy transzport modelleket előállítani. Az RMT és a VLF-R mérések már számos példán keresztül bizonyították hatékonyságukat karsztos rendszerek kutatásában. Annak ellenére, hogy a területen 400 db mérést végeztünk, ez a terület méreteihez viszonyítva elenyésző mennyiségnek számít, ennek a mennyiségnek akár több százszorosa sem biztos, hogy elégnek bizonyulna a teljes Királyerdőhegység ellenállás-eloszlási / földtani viszonyainak megismeréséhez. Terepi tapasztalataink alapján az RMT és VLF-R mérések hasznossága nem vitatható, ezeknek a méréseknek a folytatását mindenképpen célszerű elvégezni, bármilyen hidrogeológiai kutatás számára, amely a közeljövőben a területet érinti.
160
Karsztérzékenység során felmerült kutatási javaslatok Az eddigi ismeretek alapján – az alacsony megkutatottsági viszonyokat figyelembe véve – felvetődhet az a stratégiai fontosságú kérdés, hogy az eddig jól működő rendszer vajon mennyi ideig képes fenntartani természetes állapotát. A kérdésre a választ nem egyszerű megadni. A lehetséges válaszokat azok a kutatómunkák tárhatják fel, amelyek a karsztrendszerről máig felállított ismeretanyagot további hasznos vizsgálatokkal bővíthetik, ezek közül elsősorban számos terepi megfigyelésre van szükség a modern hidrogeológiai szemléletmód alkalmazásával. A területen további kutatómunkák célja kell legyen, hogy: Ø pontosabb földtani, és talajtani térképeket állítsanak elő a területről (lehetőség szerint 1:10.000-es formátumban a jelenlegi 1:50.000 térképek helyett); Ø az eltemetett potenciális beszivárgási területeket (pl. dolinák, repedések, vetők) geofizikai módszerek segítségével pontosítsák (erre kiváló módszer a terepen általunk is használt RMT és VLF-R módszerek alkalmazása); Ø a terület hidrogeológiai ismereteinek pontosítása, például erre alkalmas monitoring rendszerek kialakítása a felszínen és a felszín alatt is, a csapadék viszonyok megismerésének céljából, illetve a források, víznyelők hozamának időbeli változásainak regisztrálása. Nagyon fontos feladat, hogy egy ilyen nagy és komplex karsztrendszer esetében az időbeli változókat is számításba tudjuk venni, hiszen ezek nemcsak az érzékenységi faktorok meghatározásánál, de számos egyéb paraméter tekintetében döntő fontosságúak (pl. vízkészlet számítások, tározási viszonyok meghatározása, stb.); Ø a területen található potenciális szennyezőanyagokat feltérképezzék, és kivizsgálják. A pontos ismeretanyag birtokában ezek az adatok jó alapot szolgáltathatnak későbbi transzportmodellezések számára. Végeredményben elmondható, hogy a területről készült vizsgálatok segítségével körvonalazódtak azok a kutatási prioritások, amelyekre a Királyerdő-hegység egyes területein a legnagyobb szükség lesz a következő évek, évtizedek vízkészlet-stratégiai kérdéseinek megválaszolásához. Hidrogeológiai modellezés során felmerült kutatási javaslatok A kutatás során végzett terepi vizsgálatok és a meglévő irodalmi adatok alapján felépített hidrodinamikai modellek esetében a véges-elem módszerrel működő Feflow modellező program kimutatta azokat az adathiányosságokat, amelyeket korábban nem tartottak fontosnak, nem mértek, nem gyűjtöttek és így nem volt a modellbe beépíthető. A karsztos királyerdei terület pontosabb modellezéséhez, és különösen a vízmérleg felállításához a további kutatásoknak ki kell terjedniük a csapadékeloszlás mérésével egyidejűleg a területen található nagyobb vízfolyások, források, víznyelők hozamának, kémiai paramétereik változásának, vízszintváltozásának a mérésére. A vízszintet automata vízszintregisztrálóval legalább egy hidrológiai cikluson keresztül kell figyelemmel kísérni. A legelőnyösebb az lenne, ha kifejezetten száraz és kifejezetten csapadékos időszak mérésére is sor kerülne. Így lehetőség lenne pontosítani a karsztrendszerbe beáramló víz mennyiségét (pontos beszivárgás a csapadékból a fennsíkon, a források, víznyelők vízhozam adatai, a környező kristályos formációkból is a mészkövekbe áramló vizek mennyisége, stb.), a forrásokon és felszíni vízfolyásokon át távozó, illetve a mélykarsztba kerülő víz mennyiségét. Ily módon számszerűsíteni lehetne a szomszédos pleisztocén és pannon víztestbe beáramló víz mennységét is. 161
Hasonló hiányosságokba ütköztünk a beáramlási-átáramlási terület modellezésénél is, a Nagyvárad–Félix-fürdő térségében készített modell esetében is. Az előzőekben felsorolt vizsgálatokon kívül, ezen a területrészen a pleisztocén-pannon rétegekre szűrőzött termelőkutakban is szükséges lenne a vízszint- és vízhozamváltozások műszeres követése is. A földtani modell pontosításához további részletesebb és nagyobb számú geofizikai vizsgálatok elvégzése szükséges, a karsztos területeken elsősorban RMT és VLF-mérések szükségesek a repedezettség fokának, fő irányának meghatározására, a mezozoós mészkövek és a pannon üledékek pontos határának kimérésére, illetve rétegtani korellációkra sűrített, több szelvény mentén húzódó, nagy terítésű VESZ-méréseket, vagy szeizmikus méréseket kell végezni. Az így nyert adatokkal a jelenlegi modellek folyamatos kiegészítése egyre megbízhatóbb eredményekhez vezet. A jelen pályázat kapcsán megismert hidrogeológiai környezet további pontosításához javasolt kutatási lehetőségek tevékenység típus szerinti csoportosítása: Ø Geofizikai kutatás: w Litológiai formációk (vízadók) geofizikai jellemzőinek megállapítása: a felszín alatti képződmények geofizikai azonosításának céljából. w Szeizmikus mérések (sekély): az aljzat morfológiai, réteghatárok és földtani szerkezetek térbeli kutatásának céljából. w Karotázs geofizikai vizsgálatok: pontosabb rétegvizsgálatok a mélyebb földtani képződményekről. Meglévő kutak vizsgálata. w Légi geofizikai vizsgálatok: a nagy területek geofizikai megismerésének céljából. Ø Kútvizsgálatok w Nyomás-elevációs profilok: a vízáramlási viszonyok meghatározásának céljából. w Hidraulikus keresztszelvények: a vízáramlási irányok megismerésének céljából. w Nyomás-eloszlás térképek: a vízáramlás pontosítása. w Folyadék potenciál tomográfiai térképek: mélység szerinti nyomásviszonyok megismerése. w Vízadó és vízzáró képződmények hidraulikai vizsgálatai (permeabilitás, porozitás, vízvezetőképesség, tározás): új furatokban végzett vizsgálatok segítségével. w Monitoring-rendszerek kialakítása (vízszintregisztráló, vízkémiai paraméterek, hőmérséklet, hozamok regisztrálása) w Izotóp-vizsgálatok (radioaktív és stabil): folyamatok, és korok meghatározása. Ø Fúrások: w Meglévő fúrások műszeres vizsgálata, az adatok újraértékelése, térinformatikai rendszerbe helyezése. w Kutatófúrások kapcsán hidrogeológiai tesztek (porozitás, vízáramlás mérése stb.) elvégzése, térinformatikai rendszerbe való integrálása. Ø Kartográfiai kutatás: 1:10 000-es földtani térképezés, részletes topográfiai térképek, légifotók, LANSAT felvételek, barlangtérképek, DEM-ek (digitális elevációs modell).
162
Ø Hidrodinamikai modellezés: sekélyszelvény-modellezés, jelen kutatásban szereplő regionális modell kiterjesztése, transzport modellezéssel vizsgált elemek körének bővítése. Ø Egyéb kutatások: w Infiltrométer, evapotranspiráció, vízfestés vizsgálatok. w Jelen kutatás kapcsán előállított térinformatikai rendszer fenntartása és fejlesztése. A víztesten végzendő, azt érintő minden egyéb kutatás a jelenlegi térinformatikai rendszerbe való integrálása. w Interaktív információs site létrehozása: pl. szaktanácsadás, szennyezés bejelentés, fórum funkciókkal.
163
8.
Irodalomjegyzék
ADMINISTRAŢIA NAŢIONALĂ „APELE ROMÂNE” (2010): Planul de management al spaţiului hidrografic Crişuri ALMÁSI, I., TÓTH, J. (2001): Interpretation of observed fluid potential pattern in a deep sedimentary basin under tectonic compression: Hungarian Great Plain, Pannonian Basin. Offsprint off Geofluids. Number 1, Volume 1, Februry, 2001. AMBRÓZY, P. ÁDÁM, L. GALAMBOS, J. JUHÁSZ, Á. KOZMA, F. MAROSI, S. MEZŐSI, G. RAJKAI, K. SOMOGYI, S. SZILÁRD, J. (1990): Magyarország Kistájainak Katasztere I. MTA Földrajztudományi Kutató Intézet, Budapest BACK, W., 1960: Origin of Hydrochemical Facies of Ground Water in the Atlantic Coastal Plain. International Geological Congress, XXI. Session, Norden., 87-95. BOSCH, F., (2002): Shallow depth karst structure imaging with the Very Low Frequency Electromagnetics GRADIENT method (VLF-EM GRAD): A new geophysical contribution to aquifer protection strategies compared with other near surface mapping geophysics Doctoral dissertation, University of Neuchâtel. CAGNIARD, L. (1953a): Basic theory of the magneto-telluric method of geophysical prospecting. Geophysics 18, 605-635. CHEBOTAREV, I. I. 1955. Metamorfism of natural waters int he crust of weathering. Geochim. Cosmochim. Acta, 8. pp. 22-48,137-170,198-212. CICHOCKI G, ZOJER H, ZOJER HT (2001): Karst Wasserschutz und Vulnerabilität: Entwicklung eines Modells in der Karnischen Alpen. Mitteilungen IAG BOKU [Karstwater protection and vulnerability: development of a model in the Carnic Alps. Memorandum IAG BOKU]. Institut für Angewandte Geologie, Universität für Bodekultur, Vienna DALY D, DASSARGUES A, DREW D, DUNNE S, GOLDSCHEIDER N, NEALE S, POPESCU C, ZWAHLEN F (2002): Main concepts of the “European Approach” for (karst) groundwater vulnerability assessment and mapping. Hydrogeol J 10(2):340–345 DÉVÉNYI DEZSŐ ÉS GULYÁS OTTÓ: Matematikai statisztikai módszerek a meteorológiában. Egyetemi tankönyv, Tankönyvkiadó, Budapest, 1988, p.: 443 DOERFLIGER N, ZWAHLEN F (1998): Practical guide: groundwater vulnerability mapping in karstic regions (EPIK). Swiss Agency for the Environment, Forests and Landscape, Bern DOERFLIGER N, JEANNIN PY, ZWAHLEN F (1999): Water vulnerability assessment in karst environments: a new method of defining protection areas using a multi-attribute approach and GIS tools (EPIK method). Environ Geol 39(2):165–176 ERDÉLYI. M., GÁLFI. J. (1988) Subsurface and surface mapping in hydrogeology. John Wiley and Sons, Akadémiai Kiadó, Budapest, 89-116. 164
ERKEL, A., SALÁT, P. ÉS SZABADVÁRY, L. (1970): Geoelektromos módszerek. Geofizikai kutatási módszerek III, Felszíni geofizika, 154-283. FLATHE, H. ÉS LEIBOLD, W. (1976): A Manual for Field Work in Direct Current Resistivity Sounding. Federal Institute for Geoscience and Natural Resources, Hannover/Germany, 54. FREEZE, R. A. ÉS CHERRY, J. A. (1979): Groundwater. Prentice-Hall, Inc., Englewood. Cliffs, New Jersey, 604 p. GOGU RC, DASSARGUES A (2000) Current trends and future challenges in groundwater vulnerability assessment using overlay and index methods. Environ Geol 39(6):549–559 GORAN C. (1982): Catalogul sistematic al peşterilor din România. Inst. Speol. „Emil RacoviŢa”, Bucureşti. HAAS, J. (1994): Magyarország földtana – Mezozóikum. Egyetemi jegyzet, ELTE, Budapest. HAAS, J. (SZERK.) (2004): Magyarország geológiája. Triász. – ELTE Eötvös Kiadó, Budapest HAUSER, J.P. ÉS RHOADS, F.J. (1974): Coverage for the navy’s fixed VLF transmitters, Technische Rapport 2884, NRL Memorandum. HILL, R.A. 1940. Geochemical patterns in Coachella Valley, Calif. Trans Amer. Geophys. Union, 21. IANOVICI V., BORCOŞ M., BLEAHU M., PATRULIUS D., LUPU M., DUMITRESCU R., SAVU H. (1976): Geologia Munţilor Apuseni. Ed. Acad. Române, Bucureşti. IURKIEWICZ A., MITROFAN H. (1984): On karrstic cavities vertical distribution regularities in Southern-Western Pădurea Craiului Mountains. Theoretical and Applied Karstology 1, 77-82, Bucureşti. IURKIEWICZ A., MITROFAN H. (1997): Karstic terraines and major karstic system in Romania. Karst Water Resources (procedings of the Ankara-Antalya Symposium, July, 1995). A. A. Balkema/ Rotterdam/ Broofield, 471-478. JEANNIN PY, CORNATON F, ZWAHLEN F, PERROCHET P (2001): VULK: a tool for intrinsic vulnerability assessment and validation. Paper presented at the 7th Conference on Limestone Hydrology andFissured Media, Besançon, France, 20–22 September 2001 KOVÁCS J., MÁRKUS L., CSEPREGI A., 1997: Grouping of Wells by Groundwater Levels and Chemical Data, Europian Union of Geosciences 9.kongresszusa, Abstract supplement, p.287 KOVÁCS J., SZÉKELY I., 1998: Analysis of short time series; an application to chemical composition data of thermal water sources of Budapest, VII. International Congress of Ecology, Firenze, abstract: p. 236. KOVÁCS J., KONCZ D., 2005: Vízkémiai paraméterek vizsgálata a Dunántúli-középhegységben, Karsztfejlődés X., pp.: 49–60. KOVÁCS J., 2007: Modern geomatematikai módszerek alkalmazása hidrogeológiai feladatok megoldására, Doktori (Ph.D.) értékezés, Szeged, kézirat
165
KOVÁCS J., CZAUNER B., KOVÁCSNÉ SZÉKELY I., BORSODI A., RESKÓNÉ NAGY M., 2008: A Balaton eltérő vízminőséggel rendelkező térségeinek változásai és a mért vízminőségi idősorok mintázatai, 1985-2004 között, Hidrológiai Közlöny, 88 évf. 6. szám, 172-174 MAJOR P., 1993: A Nagy-Alföld talajvízháztartása–Hidrológiai Közlöny, LXXIII. évf. 1. szám 40-43. o MANGIN A. (1975): Contribution a l’ etude hydrodynamique des aquiferes karstiques. These Doct. Sci. Nat. Dijon, in Ann. Speleol., 23, 3, p. 283-332, 29, 4, p. 495-601, 30, 1 p. 21-124. MARIN C. (1981): Chemical composition of carbonate waters in Pădurea Craiului Mountains. Trav. Inst. Speol. „Emile Racovitza” XX, 139-155, Bucureşti. MARTON, L., SZANYI, J., 2000: A talajvíztükör helyzete és a rétegvíztermelés kapcsolata Debrecen térségében. Hidrológiai Közlöny, 80.évf. 1.sz., pp: 2-18. MUSSETT, A. E. ÉS KHAN, M. A. (2000): Looking into the Earth. An Introduction to Geological Geophysics. Cambridge (Cambridge University Press). pp. 181-201. MÜLLER I. (1998): Kísérleti elektromágneses mérések a mecseki karszton. Neuchateli Egyetem Hidrológiai központja/Neuchatel, MTA Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézet/Sopron ORĂŞEANU I., IURKEWICZ A. (1982): Phenomenes de capture karstique dans la partie orientale des Monts Pădurea Craiului. Trav. Inst. Speol. „Emilie Racovitza” XXI, 69-76, Bucureşti. ORĂŞEANU I. (1985): Partial captures and diffluence surfaces. Examples from the northern karst area of Pădurea Craiului Mountains. Theoretical and Applied Karstology 2, 211-216, Bucureşti. ORĂŞEANU I., IURKEWICZ A.(1987): Hydrogeological karst system in Pădurea Craiului Mountains. Theoretical and Applied Karstology 3, 215-222, Bucureşti. ORĂŞEANU I. (1991): Hydrogeological map of the Pădurea Craiului Mountains. Scalel: 1:50.000. (România). Theoretical and Applied Karstology 4, 97-127, Bucureşti. ORĂŞEANU I., IURKIEWICZ A., (2010): Karst hidrogeology of Romania, Oradea: Belvedere 181215. PARASNIS, D.S. (1986): Principles of Aplied Geophysics. Chapman and Hall, negyedik kiadás. PIPER, A.M. (1944): A graphic procedure in the geochemical interpretation of water analyses. Trans. Amer. Geophys. Union, 25, pp. 914-923 RAVBAR N. (2007): The Protection of karst waters – a comprehensive Slovene Approach to vulnerability and Contamination Risk Mapping, Karst Research Institute at ZRC SAZU; Ljubljana, (Carsologica;6), 74-93. RÓNAI A., (1985): Az Alföld negyedidőszaki földtana, Geologica Hungarica, Series geologica, tomus 21., Műszaki Könyvkiadó, Budapest RUSU T. (1988): Carstul din Munţii Pădurea Craiului. Pe urmele apelor subterane. Editura Dacia, Cluj-Napoca, 254 p.
166
REIMANN J., V. NAGY I., 1984: Hidrológiai statisztika, Tankönyvkiadó, Budapest, p.: 519 SAJTOS L., MITEV A., 2007: SPSS kutatási és adatelemzési kézikönyv. Alinea Kiadó, Budapest, p.:402 SMARALD-GSH SRL. (2007): Modelarea hidrogeologică a corpurilor de apă subterană transfrontaliere Ungaria-Slovaci, Raport de cercetare TELFORD, W. M., GELDARD L. P., SHERIFF, R. E. Cambridge University Press, második kiadás.
ÉS
KEYES, D.A. (1990): Applied Geophysics.
ŢENU A. (1981): Zăcămintele de ape hipertermale din nord-vestul României, Editura Academiei Republicii Socialiste România, Bucureşti, 11-75 THIERRIN, J. ÉS MÜLLER, I. (1988): La Méthode VLF-Résistivité multifréquence, un exemple d`exploration hydrogéologique dans un synclinal crétacé à la Brévine (Jura neuchâtelois). – Quatrième colloqie d`hydrologie en pays calcaire. Besançon, 1988, In: Ann. sci. Univ. Besançon, mém. hors série No 6, 17-25. TIKHONOV, A. N. (1950): On determining the electric properties of deep layers of the erth’s crust. Proc. (Doklady) Acad. Sci. USSR 83-2. TIKÖFE (2002): Hajdú-Bihar megyei Határmenti Önkormányzati Társulás Környezeti Állapotának Helyzetértékelése. Debrecen. TÓTH, J. (1984): The Role of Regional Gravity Flow in the Chemical and Thermal Evolution of Ground Water. First Canadian/American Conference on Hydrogeology, Practical Application of Ground Water Geochemistry, 3-39. VĂLENAŞ L., IURKEWICZ A. (1980-1981): Studiul comlex al carstului din zona Suncuiuş-Mişid (Munţii Pădurea Craiului). Nymphaea VIII- IX, 311-378, Oradea. VÍAS JM, ANDREO B, PERLES JM, CARRASCO F, VADILLO I (2006): Proposed method for groundwater vulnerability mapping in carbonate (karstic) aquifers: the COP method: application in two pilot sites in southern Spain. Hydrogeol J 14(6):912–925 VÍZÜGYI ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI KÖZPONTI IGAZGATÓSÁG ÉS TISZÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI I GAZGATÓSÁG (2009): Berettyó vízgyűjtő (2-15. alegység) Vízgyűjtőgazdálkodási Terv VRBA J, ZAPOROZEC A (EDS) (1994): Guidebook on mapping groundwater vulnerability. International association of hydrogeologists. Heise, Hannover ZACHER, G., TEZKAN, B., NEUBAUER, F. M. ÉS ZILKENS, J., (1996b): Application of radiomagnetotellurics to Archeology – Reconstruction of a Monastery in Volkenroda (Thuringia). In: 2nd Meeting on Environmental and Engineering Geophyisics, Nantes, Expanded Abstracts, 212-215. ZWAHLEN F (ED) (2004): Vulnerability and risk mapping for the protection of carbonate (karst) aquifers. Final report of COST Action 620. European Commission, Directorate-General XII Science, Research and Development, Brussels
167
TÉRKÉPEK
4.3.1-1. térkép:
A vizsgált terület – Királyerdő-hegység, Románia
4.3.1-2. térkép:
Vizsgált pontok és helyszínek – Királyerdőhegység, Románia
4.3.1-3. térkép:
Kritikus helyszínek – Királyerdő-hegység, Románia
4.3.2-1. térkép:
A szennyezőforrások elhelyezkedése az Alföldön részletesen vizsgált területen
4.4-1. térkép:
Víznyelők és dolinák – Királyerdő-hegység, Románia
295000
/
300000
305000
310000
315000
320000
325000
330000
Chistag (Keszteg)
4.3.1-1. térkép/Harta nr. 4.3.1-1. Astileu (Esküll ) Vizsgált terület-Királyerd hegység, Románia Pestera (Zichy-barlang) Cacuciu nou (Nagykakucs) Cacuciu vechi (Kiskakucs) Perimetrul studiat-Mun ii P durea Craiului, Romania Butani (Rikosd) Mägesti (Szászfalva)
Gheghie (Körösgégény)
Josani (Krajnikfalva)
Topa de cris (Köröstopa)
Cälätea (Kalota) Gäläseni (Gálosháza)
Fäsca (Várfancsika)
Valea mare de cris (Fels patak) Vadu crisului (Rév)
Cornet
Suncuius (Vársonkolyos) Valea crisului (Nagyfeketepatak) Bälnaca (Körösbánlaka) Surducel (Kisszurdok) Bälnaca-grosi (Körösbánlakai erd )Bratca (Barátka) Loräu (Köröslóró)
Tomnatic (Tomnatek)
Bulz (Csarnóháza) Zece hotare (Révtízfalu) Ponoarä (Körösponor)
Munteni (Munteni)
Damis (Erd dámos)
Jelmagyarázat/Legenda: Remeti (Jádremete)
Vizsgált terület/Perimetrul studiat Vízfolyás/Cursuri de ap Vasút/C i ferate Közút/Drumuri
0
1
2
4
6
Rosia
F út/C i principale
8 km
Országhatár/Frontier Megyehatár/Grani
de jude
Lakott területek/Zone locuite
295000
300000
305000
310000
315000
320000
325000
330000
290000
295000
/
300000
305000
310000
Tinäud (Tinód) Tetchea (Cécke) Chistag (Keszteg)
Cälätea (Kalota)
Josani (Krajnikfalva) PC 235 PC 234 PC 308
Topa de cris (Köröstopa)
Valea mare de cris (Fels patak) KE-14 Vadu crisului (Rév) KE-16 KE-19 KE-18 KE-17
KE-71
KE-69
KE-24
PC 238
KE-22KE-23 Suncuius KE-84 KE-21 (Vársonkolyos) KE-11Bälnaca (Körösbánlaka) KE-32 KE-10 KE-12
KE-33KE-34
Surducel (Kisszurdok)
Tomnatic (Tomnatek)
KE-51KE-52 KE-50 KE-56 KE-54KE-55 KE-53
PC 221
KE-45
PC 318 PC 320 KE-44
PC 324PC 326 PC 322
PC 321KE-35 KE-36KE-37 PC 314 PC 315 KE-40 KE-38KE-39 PC 313
PC 325
PC 110
KE-75
Bulz (Csarnóháza) PC-109
PC 232 PC 307
PC 316 PC 317PC 319
Valea crisului (Nagyfeketepatak)
Bratca (Barátka) PC 225Bälnaca-grosi (Körösbánlakai erd ) PC 204 KE-31KE-1 PC 205 KE-26KE-27 Loräu (Köröslóró) PC 231 KE-2 KE-30 PC 230 KE-29 KE-28
Zece hotare (Révtízfalu) PC 217
KE-46KE-57 PC 327
KE-70
KE-20
Cornet
PC 237
KE-49 KE-47KE-48
R-1
Gheghie (Körösgégény)
Gäläseni (Gálosháza) KE-74 KE-73 KE-72
PC 102 PC 101
330000
R-4
Cacuciu nou (Nagykakucs) Cacuciu vechi (Kiskakucs)
PC 106
KE-82
325000
4.3.1-2. térkép / Harta nr. 4.3.1-2. Vizsgált pontok és helyszínek-Királyerd hegység, Románia Puncte i loca ii studiate-Mun ii P durea Craiului, Romania
PC 239 T-7Butani (Rikosd) PC 239 PC 239 T-1PC 239 T-4Mägesti (Szászfalva)
PC 103KE-83 PC 104PC 105
320000
R-2 R-3
Astileu (Esküll ) Pestera (Zichy-barlang) PC 108KE-25
Fäsca (Várfancsika)
315000
PC 115
Ponoarä KE-3 (Körösponor) KE-4
PC 306
PC 210 PC 323
PC 113
Munteni (Munteni)
Damis (Erd dámos) KE-58KE-60 KE-59 PC 213 KE-61
KE-63 KE-62
KE-76KE-9 KE-77
KE-5 KE-6 KE-7
KE-78KE-79 PC 304 KE-81 PC 303
PC 310 KE-42KE-43 KE-65 KE-41 KE-66 KE-67 KE-68 Rosia
KE-8
Remeti (Jádremete) PC 302KE-80
PC 301
Jelmagyarázat/Legenda:
2 %
Vizsgált források/Izvoare studiate Vízminta/Prob de ap
" /
Talaj minta/Prob de sol
! .
Víznyel k, dolinák/Ponoare i doline
E
Iszap minta/Prob de sediment Vízfolyás/Cursuri de ap
PC 305
Vasút/C i ferate Közút/Drumuri
0
1
2
4
6
F út/C i principale
8 km
Országhatár/Frontier Megyehatár/Grani
de jude
Lakott területek/Zone locuite
290000
295000
300000
305000
310000
315000
320000
325000
330000
295000
300000
/
305000
310000
315000
320000
325000
Chistag (Keszteg)
4.3.1-3. térkép/Harta nr.4.3.1-3.: Kritikus helyszínek-Királyerd hegység, Románia Astileu (Esküll ) Cacuciu nou (Nagykakucs) Pestera (Zichy-barlang) Puncte critice-Mun ii P durea Craiului, Romania Cacuciu vechi (Kiskakucs) Butani (Rikosd) Mägesti (Szászfalva) PC 106
Gheghie (Körösgégény)
Josani (Krajnikfalva)
Topa de cris (Köröstopa)
Cälätea (Kalota)
PC 228 Gäläseni (Gálosháza)
Fäsca (Várfancsika)
Valea mare de cris (Fels patak) Vadu crisului (Rév)
CornetPC 100
Suncuius (Vársonkolyos) Valea crisului (Nagyfeketepatak) Bälnaca (Körösbánlaka) Surducel (Kisszurdok) Bälnaca-grosi (Körösbánlakai erd )Bratca (Barátka) PC 205 PC 223PC 224 Loräu (Köröslóró) Tomnatic (Tomnatek) PC 202 PC 142
PC-120 Bulz (Csarnóháza) PC 112 PC 113PC 114
Zece hotare (Révtízfalu)
Ponoarä (Körösponor)
Munteni (Munteni)
Damis (Erd dámos) PC 154
Jelmagyarázat/Legenda: Remeti (Jádremete)
j k
Kritikus helyek/Puncte critice Vízfolyás/Cursuri de ap Vasút/C i ferate Közút/Drumuri
0
1
2
4
6
8 km
Rosia
F út/C i principale Országhatár/Frontier Megyehatár/Grani
de jude
Lakott területek/Zone locuite
295000
300000
305000
310000
315000
320000
325000
295000
300000
/
305000
310000
315000
320000
325000
Chistag (Keszteg)
4.4-1. térkép / Harta nr. 4.4-1.: Vizsgált víznyel k és dolinák-Királyerd hegység, Románia Astileu (Esküll ) Cacuciu nou (Nagykakucs) Pestera (Zichy-barlang) i doline studiate-Mun ii P durea Craiului, Romania Cacuciu vechi (Kiskakucs) Butani (Rikosd) Ponoare Gheghie (Körösgégény)
Mägesti (Szászfalva) PC 106
Josani (Krajnikfalva)
Topa de cris (Köröstopa)
Cälätea (Kalota) Gäläseni (Gálosháza)
Fäsca (Várfancsika)
Valea mare de cris (Fels patak) Vadu crisului (Rév)
Cornet PC 309
PC 236
PC 214 PC 146 PC 215
Suncuius (Vársonkolyos) Valea crisului (Nagyfeketepatak) Bälnaca (Körösbánlaka)
Surducel (Kisszurdok) Bälnaca-grosi (Körösbánlakai erd )Bratca (Barátka) PC 201
Tomnatic (Tomnatek)
PC 231
PC 142
PC 218 PC 220
Zece hotare (Révtízfalu) PC 316 PC 317PC 319
PC 318 PC 320
PC 119 Bulz (Csarnóháza) PC 232PC 233
PC 147 PC 137 PC 136
PC 210PC 211
Munteni (Munteni)
PC 306
Damis (Erd dámos) PC 209
PC 212
PC 131PC 152 PC 129
PC 315
PC 111 PC 114PC 117
Ponoarä (Körösponor)
PC 324PC 325 PC 326 PC 323 PC 322 PC 134PC 135
PC 321 PC 151
Loräu (Köröslóró)
PC 304Remeti (Jádremete) PC 302
PC 310
Jelmagyarázat/Legenda:
. !
Víznyel k, dolinák/Ponoare i doline Vízfolyás/Cursuri de ap Vasút/C i ferate
0
1
2
4
6
8 km
Rosia
Közút/Drumuri
PC 305
F út/C i principale Országhatár/Frontier Megyehatár/Grani
de jude
Lakott területek/Zone locuite
295000
300000
305000
310000
315000
320000
325000
MELLÉKLETEK
3.6-1. melléklet A VESZ és GP mérések alapján készült földtani szelvény Magyarország és Románia területén
3.6-2. melléklet Az RMT és a VLF-R geofizikai mérések helyszínrajza
4.3.1-1. melléklet A vizsgált pontok, helyszínek – Királyerdő-hegység, Románia
Vizsgált pontok, helyszínek - Királyerdő, Románia / Punctele şi locuri analizate - Munţii Pădurea Craiului, România Pont jele Minta jele / / Semnul Semnul punctului probei
WGS N
WGS E
Magasság / Altitudine (m)
Pont megnevezése (azonosítása)
Denumirea (identificarea) punctului
Cornet település, Localitatea Cornet, locul felhagyott külszíni bánya unui tanc de depozit de egykori combustibil a unei mine de üzemanyagtartályának suprafaţă abandonată helye Cornet település, Localitatea Cornet, apa a szivattyúház melletti ásott unei groape săpate pe gödör vize lângă staţia de pompare
PC 100
PC 100-T
46º57.387 22º24.067
498
PC 101
PC 101-V 46º57.083 22º23.073
473
PC 102
PC 102-V 46º57.150 22º23.051
472
Cornet település, Poienii patak felső folyása
Localitatea Cornet, cursul superior al părâului Poienii
PC 103
PC 103-V 46º57.483 22º19.925
419
Poienii patak alsó folyása, Oszoly barlang mellett
Cursul inferior al pârâului Poieni pe lângă Osoi
PC 104
PC 104-V 46º57.207 22º20.529
PC 105
PC 105-V PC 105-T/1 46º57.288 22º20.550 PC 105-T/2
425
PC 106
PC 106-V 47º00.014 22º22.306
362
PC 108
PC 108-V 47º01.259 22º22.570
268
PC-109
PC 109-V 46º53.991 22º41.536
430
PC 110
PC 110-V 46º54.969 22º39.267
359
PC 111
PC 111-V 46º53.554 22º38.798
616
PC 112
PC 112-T
46º53.598 22º38.878
637
PC 113
PC 113-V 46º53.282 22º39.160
644
PC 114
PC 114-T
46º53.203 22º39.496
659
PC 115
PC 115-V 46º53.327 22º40.297
697
PC 116
PC 116-V 46º53.294 22º39.993
685
PC 117
PC 117-V 46º53.214 22º39.922
692
PC 118
PC 118-T
46º53.226 22º40.426
702
46º54.270 22º38.134
666
PC 119
442
Oszoly barlangtól kb 1 kmre DK-re, a Poineii völgyében haladó patak felső folyása Oszoly barlangtól kb 1 kmre DK-re, a Poineii völgyében haladó patak alsó folyása Potriva barlangba befolyó patak vize
Cursul superior al părâului în valea Poienii la 1 km SE de peşterea Osoi Cursul inferior al pârâului în valea Poienii la 1 km SE de peşterea Osoi
Apa părăului care curge în peşterea Potriva Apa izvorului peşterii Pisnica barlang befogott Pişniţa, utilizat pt. apă forrásvize potabilă Csarnóháza, Bulz, apa din izvorul betonmedencében gyűjtött carstic colectat în bazin din karsztforrás-víz beton Csarnóháza, befogott Bulz, apa de izvor utilizat forrásvíz pt. apă potabilă Ponoara, apa părăului care Ponoara, Fundatura curge în peşterea barlangba befolyó patakvíz Fundatura Ponoara, Iovolui barlang Ponoara, intrarea peşterii bejárata (talaj) Iovolui (sol) Ponoara, Cociului Ponoara, apa părăului care barlangba befolyó patak curge în peşterea Cociului vize Ponoara, dolinában Ponoara, pe lângă baliga felhalmozódott trágya acumulat în dolină mellett Ponoara, Jiguta, apa Ponoara, Jiguta, dolina părâului care curge spre felé haladó patak vize dolină Ponoara, Posistaul Ponoara, apa părâului Manestilor, patak vize Poşiştăul Măneştilor Ponoara, patak vize Ponoara, apa părâului Ponoara, lakóház melletti Ponoară, pe lângă baligă trágyahalom mellett acumulată pe lângă casă Ponoara, karszt fennsík, Ponoara- platou de carst, kezdetleges uvala uvală de fază iniţială 1/5
Pont jele Minta jele / / Semnul Semnul probei punctului
WGS N
WGS E
Magasság / Altitudine (m)
Pont megnevezése (azonosítása)
Denumirea (identificarea) punctului
Ponoara, vízmosásban felhalmozott hulladék Csarnóházi barlang bejárata Ponoara, felhagyott kőbánya Cornet település, szivattyúház Cornet település, szivattyúház melletti 2 betonmedence Cornet település, szivattyúház mellett, valószínűleg a lezárt bányából kivezetett víz
Ponoară, deşeu acumulat în mâncătură de apă
PC-120
46º54.191 22º38.598
640
PC 121
46º54.772 22º40.381
383
PC 122
46º53.493 22º41.075
764
PC 123
46º57.115 22º23.107
471
PC 124
46º57.098 22º23.078
473
PC 125
46º57.225 22º22.894
473
PC 126
46º57.393 22º22.660
461
PC 127 PC 128 PC 129
46º59.998 22º22.253 46º57.487 22º19.924 46º50.713 22º29.594
370 423
PC 130
46º50.932 22º29.401
582
PC 131
46º51.004 22º29.145
582
PC 132
46º51.556 22º28.474
624
PC 133
46º51.508 22º28.270
583
Sohodol völgyben kővel kirakott kör alakú medence
PC 134
46º51.625 22º27.987
568
Sohodol-völgy - időszakos víznyelő az út mentén 1.
PC 135
46º51.611 22º28.001
565
Sohodol-völgy - időszakos víznyelő az út mentén 2.
PC 136 PC 137
46º52.837 22º27.648 46º52.770 22º27.727
673 679
PC 138
46º53.416 22º28.313
695
PC 139
46º53.372 22º27.668
662
PC 140
46º53.332 22º27.613
657
PC 141
46º53.439 22º27.276
657
PC 142
46º54.575 22º26.834
629
PC 143
46º54.586 22º26.739
628
Cornet település, Poienii patak melletti ház mellett hulladék és trágya halom Potriva barlang bejárata Oszoly barlang bejárata Runcsor nyelő Runcsor-völgy kommunális hulladék az út mellett, nyelő fölött Vízzel teli dolina a Sohodol völgyben Felhagyott kőbánya a Sohodol völgyben
Prislop nyelő 1. Prislop nyelő 2. Illegális hulladéklerakás Révtízfalu településen Ciungi környékén száraz nyelő Dolina Ciungi környékén Révtízfalu és Tomnatic között dolina Sziklás barlangüreg (időszakos nyelő?) Tomnatic határában, hulladéklerakás Tó Tomnatic határában, DJ 764 főút mentén
Intrarea peşterii din Bulz Ponoară, carieră abandonată Localitatea Cornet, staţia de pompare Localitatea Cornet, 2 bazine din beton pe lângă staţia de pompare Localitatea Cornet, probabil apa care iese din mina încheiată pe lângă staţia de pompare Localitatea Cornet, depozit de deşeu şi de baligă pe lângă o casă, pe lângă părâul Poienii Intrarea peşterii Potriva Intrarea peşterii Osoi Ponorul Runcşor Valea Runcşor, deşeu comunal pe lângă drum, deasupra ponorului Dolină cu apă în Valea Sohodol Carieră de pietriş în valea Sohodol Bazin de formă de cerc încrustată cu pietre în valea Sohodol Valea Sohodol -Ponor temporar de-a lungul drumului 1. Valea Sohodol -Ponor temporar de-a lungul drumului 2. Ponorul Prislop 1. Ponorul Prislop 2. Depozit de deşeu ilegal în localitatea Zece Hotare Ponor uscat din imprejurimea Ciungi Dolină - din imprejurimea Ciungi Dolină între Zece Hotare şi Tomnatic Depozit de deşeu în cavitate (ponor temporar?) la marginea satului Tomnatic Lac la marginea Tomnatic pe lângă drumul principal DJ 764
2/5
Pont jele Minta jele / / Semnul Semnul probei punctului
WGS N
WGS E
Magasság / Altitudine (m)
Pont megnevezése (azonosítása)
Denumirea (identificarea) punctului Depozit de deşeu, mâncătură de apă temporară la marginea Tomnatic Ponorul peşterii Bătrânului
PC 144
46º54.695 22º26.645
631
Időszakos vízmosás Tomnatic határában, hulladéklerakás
PC 145
46º56.333 22º27.946
583
Pokol-barlang víznyelő
PC 146
46º56.224 22º28.184
617
PC 147
46º53.291 22º26.936
652
PC 148
46º52.113 22º27.042
543
PC 149
46º49.407 22º25.269
278
PC 150 PC 151
46º49.651 22º25.193 46º51.033 22º23.834
292 497
PC 152
46º51.098 22º29.707
626
PC 153 PC 154
46º50.699 22º29.595 46º50.792 22º29.884
547 552
PC 200
46º55.091 22º34.624
479
PC 201
46º55.015 22º34.089
547
PC 202
46º55.142 22º32.973
617
PC 203
46º55.202 22º33.029
615
PC 204
PC 204-V 46º55.145 22º32.895
601
PC 205
PC 205-V 46º55.124 22º32.535
549
PC 206
46º55.112 22º32.588
551
PC 207
46º54.743 22º33.510
587
PC 208
46º54.567 22º33.488
645
PC 209
46º51.857 22º31.757
687
PC 210
PC 210-V 46º52.363 22º32.580 PC 210-T
675
PC 211
46º52.345 22º32.914
678
PC 212
46º51.981 22º33.025
714
PC 213
PC 213-V 46º51.706 22º33.011
798
PC 214
46º56.637 22º28.118
618
Dolina a Pokol-barlang Dolină deasupra Peştera fölött Bătrânului Beszakadás a Tomnaticot Depozit de deşeu, surpare a Sohodol völggyel de-a lungul drumului összekötő út mentén, Tomnatic - Valea Sohodol hulladéklerakás Avenul din Sohodol Avenul din Sohodol Bőgő-barlang (Pestera Peşterea Gruietului Gruietului) Izbucul Rosia Izbucul Rosia Ciur Ponor barlang Peştera Ciur Ponor Dames-i út mentén friss beszakadás-nyelő
Surpare recentă de-a lungul drumului spre Damiş
Intorsurii-barlang Peşterea Intorsurii Tiganiste barlang Peşterea Tiganiste Bratca Secatura Bratca Secatura (grupul de (házcsoport) case) Tanya dolina fölött, Bratca Cătună deasupra dolinei Secatura Bratca Secatura Mină subterană de argilă Felhagyott mélyművelésű refractară abandonată, tűzálló agyagbánya, depozit de deşeu (puţ de hulladéklerakás (145 m mină de o adâncime de mély akna) 145 m) Felhagyott bánya mellett, Creşterea animalelor pe állattartás lângă o mină abandonată Balnaca-Grosi, forrás a Balnaca-Grosi, izvor sub bezárt agyagbánya intrarea minei de argilă bejárata alatt refractară închisă Balnaca-Grosi, bánya Balnaca-Grosi,apa care kiépített kijáratán kifolyó curge la ieşirea construită víz a peşterii Befogott forrás a völgy Izvor la jos în vale (utilizat aljában (ivóvíznek haszn.) pt. apă potabilă) Régi beomlott Intrarea prăbuşită a unei bányabejárat peştere veche Izvor utilizat pt. apă Ivóvíznek használt forrás potabilă Damis, időszakos nyelő a Damis, ponor temporar Toaia-tól Ny-ra (száraz) (uscat) la vest de Toaia Damis, Ponorul de la Toaia Damis, Ponorul de la Toaia nyelő Dolina, Damis határában Dolina în hotarul Damişului Damis, dolina az iskola Damiş, dolina lângă mellett, hulladéklerakás şcoala, depozit de deşeu Damis, DK-i oldali lejtőn, Damiş,din izvorul din erdőben található kiépített pădure aflat la partea SE a forrás (ivóvízként haszn.) văii Pokol barlang bejárata Peştera Bătrânului 3/5
Pont jele Minta jele / / Semnul Semnul probei punctului
WGS N
WGS E
Magasság / Altitudine (m)
Pont megnevezése (azonosítása)
Denumirea (identificarea) punctului Dolina - Imaşul Bătrânului Clădirea minei de bauxit închis Apa din izvoare dintr-un bazin de beton, la Zece Hotare, la SE de la centrul localităţii Ponor temporar la marginea satului Zece Hotare Ponor pe lângă drum între, Zece Hotare şi Valea Cărmăzan Izvor construit la NE de la Zece Hotare, la SE de la Fantana Talharilor (bazin de beton deschis) Puţ de mină Mină de argilă refractară care funcţionează în prezent (BEGA) Mină de argilă refractară abandonată Lac de carieră pe teritoriul unei mine veche (abandonată), Dl. Dumbrăvii Peşterea Vântului, apă carstică Depozit de deşeu (recultivat) la Aştileu
PC 215
46º56.233 22º28.605
601
Dolina Imasul Batranului
PC 216
46º55.107 22º27.198
640
Bezárt bauxit-bánya épület
PC 217
PC 217-V 46º53.352 22º28.487
711
Révtízfalu, faluközponttól DK-re kiépített, betonozott medence, forrásvíz
PC 218
46º53.831 22º28.117
695
Időszakos nyelő Révtízfalu határában
PC 220
46º53.670 22º28.907
691
PC 221
PC 221-V 46º53.631 22º28.924
695
PC 222
46º54.092 22º30.027
797
PC 223
46º54.712 22º30.000
813
Működő tűzálló agyagbánya (BEGA)
PC 224
46º55.046 22º30.530
728
Felhagyott tűzálló agyagbánya
PC 225
PC 225-V 46º55.173 22º30.760
689
Dl. Dumbravii, régi (felhagyott) bányaterület, bányató
PC 226
PC 226-V 46º56.353 22º32.670
333
Szelek barlangja, karsztvíz
PC 227
47º01.337 22º21.077
284
PC 228
PC 228-V 46º59.330 22º26.272
397
PC 229
PC 229-V 46º55.995 22º31.236
291
PC 230
PC 230-V 46º54.320 22º34.644
506
PC 231
PC 231-V 46º54.604 22º34.514
487
PC 233
PC 232-V 46º53.561 22º32.520 PC 232-T 46º53.593 22º32.623
PC 234
PC 234-V 46º59.856 22º27.802
273
PC 235
PC 235-V 46º59.968 22º27.346
289
PC 236
46º56.454 22º26.192
260
PC 237
PC 237-V 46º56.431 22º26.313
654
PC 238
PC 238-V 46º56.792 22º26.169
624
PC 239
PC 239-V 47º00.920 22º23.853 PC 239-T
260
PC 232
605
Nyelő az út mentén, Révtízfalu és Carmazan völgy között Révtízfalutól ÉK-re, Fantana Talharilor-tól DKre kiépített forrás (nyitott beton medence) Bányagödör
Esküllői (rekultivált) hulladéklerakó Galaseni (Gálosháza), Intrarea peşterii Gălăşeni barlang bejárata - nyelőbe apa care curge în ponor befolyó víz Izbandis, karsztvíz Izbandis, apa de carst Izb. din Groapa Bratcanilor Apa de izvor, Izb. din forrásvíz Groapa Bratcanilor Groapa Bratcanilor Groapa Brătcanilor, curs víznyelő felé folyó víz de apă spre ponoară Ponoras felé tartó felszíni Curs de apă spre Ponoraş vízfolyás Ponoras barlang (nyelő) Peştera Ponoraş - ponor Josani, Izvorul Tiganilor, Josani, Izvorul Tiganilor, izvor carstic pt. apa befogott karsztforrás potabilă Josani, Izvorul Groapa Josani, Izvorul Groapa Motiului karsztforrás Motiului izvor carstic Groapa Ghembii nyelő Groapa Ghembii - ponor Cornet-től DK-re a Izvor construit sub şcoală fennsíkon, kiépített forrás la SE de Cornet pe platou az iskola alatt Cornet-től DK-re a Foraj deschis, construit cu fennsíkon nyitott, moloz la SE de Cornet pe terméskővel kiépített kút platou Izvor, mai bine zis Esküllői barlangból kifolyó sediment care curge din forrásvíz ill. üledék Peşterea Aştileu 4/5
Pont jele Minta jele / / Semnul Semnul probei punctului
WGS N
WGS E
Magasság / Altitudine (m)
PC 301
PC 301-V 46º49.615 22º37.401
636
PC 302
PC 302-V 46º50.349 22º38.865
455
PC 303
PC 303-V 46º49.989 22º37.016
487
PC 304
PC 304-V 46º50.632 22º36.938
717
PC 305
PC 305-V 46º48.835 22º32.877
862
PC 306
PC 306-V 46º52.620 22º36.802
731
PC 307
PC 307-V 46º53.214 22º35.124
410
PC 308
PC 308-V 46º59.511 22º26.048
410
PC 309
PC 309-V 46º57.208 22º24.358
499
PC 310
PC 310-V 46º49.807 22º26.127
474
PC 311
Pont megnevezése (azonosítása) Forrás (Izvorului) völgye, meder nyelő Iád völgye, meder veszteségek Davelei karsztforrás
Valea Izvorului, infiltraţie prin albie Valea Iadului, pierdere de albie Izvor de carst Davelei Valea Rea, pierderi de Valea Rea, meder nyelő albie Acrei polia, karsztfennsík Polia Acrei, ponor pe nyelő platoul carstic Ponorul Sâncuta, ponor pe Szentkút (Sancuta), platoul carstic karsztfennsík nyelő Dámisi (Damisenilor) Damisenilor izvoare de karsztforrás carst Groapa Laii, forrás Groapa Laii, la ponorul pe karsztfennsík nyelőnél platoul carstic Mniera völgye, meder Valea Mnierei, pierderi de veszteségek albie Pestera Bonchi, Peştera Bonchi, ponor pe karsztfennsík nyelő platoul carstic Rosia karsztforrás vize
PC 312 PC 313
PC 313-V 46º49.827 22º23.077
312
PC 314
PC 314-V 46º51.041 22º23.834
492
PC 315
PC 315-V 46º50.652 22º23.545
465
PC 316
PC 316-V 46º52.523 22º21.801
515
PC 317
PC 317-V 46º52.234 22º21.920
446
PC 318
PC 318-V 46º51.943 22º22.923
460
PC 319
PC 319-V 46º52.197 22º22.687
460
PC 320
PC 320-V 46º51.610 22º23.270
590
PC 321
PC 321-V 46º51.198 22º23.159
430
PC 322
PC 322-V 46º51.819 22º25.010
480
PC 323
PC 323-V 46º51.987 22º28.343
591
PC 324
PC 324-V 46º52.207 22º25.673
594
PC 325
PC 325-V 46º52.137 22º26.968
534
PC 326
PC 326-V 46º52.117 22º27.058
523
PC 327
PC 327-V 46º52.224 22º20.114
270
Denumirea (identificarea) punctului
Apa izvorului carstic Roşia
Gruietului barlang vize Apa peşterii Gruietului Toplita de Rosia barlang Apa peşterii Toplita de vize Rosia Ciur Ponor barlang, Peşterea Ciur Ponor, ponor karsztfennsík nyelő pe platoul carstic Dobos barlang, Peşterea Dobos, ponor pe karsztfennsík nyelő platoul carstic Ponorul Marchis, Ponorul Marchiş, ponor pe karsztfennsík nyelö platoul carstic Ponorul de la Fântâna Ponorul de la Fantana Rece, ponor pe platoul Rece, karsztfennsík nyelő carstic Ponorul Bichi, Ponorul Bichi, ponor pe karsztfennsík nyelő platoul carstic Ponorul Merisor, Ponorul Merişor, ponor pe karsztfennsík nyelő platoul carstic Ponorul de la Baia Nitului, Ponorul de la Baia Nitului, karsztfennsík nyelő ponor pe platoul carstic Ponorul Albioarei, ponor pe Ponorul Albioarei, platoul carstic karsztfennsík nyelő Ponorul din Poiana Prie, Ponorul din Poiana Prie, karsztfennsík nyelő ponor pe platoul carstic Barc patak völgye, meder Valea Pârâului Barţ, nyelő infiltraţie prin albie Jurcanilor völgye, meder Valea Jurcanilor, infiltraţie nyelő prin albie 100 m la E de la peşterea Sohodol barlangtól kb.100 Sohodul, ponor pe platoul m K-re, karsztfennsík nyelő carstic Sohodol barlang, Peşterea Sohodol, ponor karsztfennsík nyelő pe platoul carstic Toplita de Vida barlang Apa peşterii Toplita de karsztvize Vida
5/5
4.3.1-2. melléklet Vízminták kémiai analitikai vizsgálatának eredményei – Királyerdő-hegység, Románia
Vízminták kémiai analitikai vizsgálatának eredményei - Királyerdő, Románia / Rezultatele analizelor chimice a probelor de ape - Muntii Padurea Craiului, Romania
Komponens
pH
Component
vezetőképesség (mS/cm)
p-lúgosság (mmol/dm3)
conductivitate (mS/cm)
bazicitatea-p (mmol/dm3)
összes karbonát keménység keménység (CaO mg/dm3) (CaO mg/dm3)
állandó keménység (CaO mg/dm3)
duritate bazicitatea-m duritate totală carbonat (CaO 3 3 (mmol/dm ) (CaO mg/dm ) mg/dm3)
duritate permanentă (CaO mg/dm3)
m-lúgosság (mmol/dm3)
oxigén fogy. KOIPS (mgO2/dm3)
ammóniummangán vastartalom ion tart. tartalom 3 (mg/dm ) (µg/dm3) (mg/dm3)
nátriumion tart. (mg/dm3)
káliumion tart. (mg/dm3)
kalciumion magnézium kloridion tart. ion tart. tart. (mg/dm3) (mg/dm3) (mg/dm3)
Conţ. mangan (mg/dm3)
Conţ.sodiu (mg/dm3)
Conţ. potasiu (mg/dm3)
Conţ calciu (mg/dm3)
CCO ps Conţ. amoniu Conţ. fier (mgO2/dm3) (µg/dm3) (mg/dm3)
Conţ. Conţ. clorid magneziu (mg/dm3) (mg/dm3)
Határérték RO Lege nr. 458 din 08/07/2002 ivóvíz / Limita pt. apa potabilă pe baza legii nr. 458 din 08/07/2002 din România
6,5 - 9,5
2,5
min. 50 (5nKo)
5
500
0,2
0,05
200
250
Határérték HU 201/2001 Korm.rend. / Limita pt. Apa potabilă pe baza Ord. Guvernamental nr. 201/2001. din Ungaria
6,5 - 9,5
2,5
min. 50 max. 350
5
500
0,2
0,05
200
250
Határérték (6/2009 KvVN-EüM-FVM) felszín alatti vízre "B" szennyezettségi határérték / Limita de categoria "B" pt. şi ape subterane pe baza legii (6/2009 KvVN-EüM-FVM)
6,5 - 9
PC 101
PC 102
PC 103
PC 104
PC 105
PC 106 PC 108
PC 109 PC 110 PC 113
PC 115 PC 116 PC 117 PC 204
PC 205 PC 210 PC 213
PC 217
Cornet település, szivattyúház melletti ásott gödör vize / Localitatea Cornet, apa a unei groape săpate pe lângă staţia de pompare Cornet település, Poienii patak felső folyása / Localitatea Cornet, cursul superior al părâului Poienii Poienii patak alsó folyása, Oszoly barlang mellett / Cursul inferior al pârâului Poieni pe lângă Osoi Oszoly barlangtól kb 1 km-re DK-re, a Poineii völgyében haladó patak felső folyása / Cursul superior al părâului în valea Poienii la 1 km SE de peşterea Osoi Oszoly barlangtól kb 1 km-re DK-re, a Poineii völgyében haladó patak alsó folyása / Cursul inferior al pârâului în valea Poienii la 1 km SE de peşterea Osoi Potriva barlangba befolyó patak vize / Apa părăului care curge în peşterea Potriva Pisnica barlang befogott forrásvize / Apa izvorului peşterii Pişniţa, utilizat pt. apă potabilă Csarnóháza, betonmedencében gyűjtött karsztforrás-víz / Bulz, apa din izvorul carstic colectat în bazin din beton Csarnóháza, befogott forrásvíz / Bulz, apa de izvor utilizat pt. apă potabilă Ponoara, Cociului barlangba befolyó patak vize / Ponoara, apa părăului care curge în peşterea Cociului Ponoara, Jiguta, dolina felé haladó patak vize / Ponoara, Jiguta, apa părâului care curge spre dolină Ponoara, Posistaul Manestilor, patak vize / Ponoara, apa părâului Poşiştăul Măneştilor Ponoara, patak vize / Ponoara, apa părâului Balnaca-Grosi, forrás a bezárt agyagbánya bejárata alatt / Balnaca-Grosi, izvor sub intrarea minei de argilă refractară închisă Balnaca-Grosi, bánya kiépített kijáratán kifolyó víz / Balnaca-Grosi,apa care curge la ieşirea construită a peşterii Damis, Ponorul de la Toaia nyelő / Damis, Ponorul de la Toaia Damis, DK-i oldali lejtőn, erdőben található kiépített forrás (ivóvízként haszn.) / Damiş,din izvorul din pădure aflat la partea SE a văii Révtízfalu, faluközponttól DK-re kiépített, betonozott medence, forrásvíz / Apa din izvoare dintr-un bazin de beton, la Zece Hotare, la SE de la centrul localităţii
500
7,5
0,49
5,1
58
3
7,62
0,47
0,4
190
5
8
0,35
0,65
<50
4
7,12
0,25
3
60
4
6,5
0,05
3
<50
4
7,67
0,31
0,6
<50
4
8
0,41
1,4
50
4
6,57
0,07
<20
50
2
7,26
0,49
0,6
50
3
7,87
0,41
1,65
<50
7
7,93
0,38
1,9
<50
3
7,43
0,51
2,3
50
3
7,77
0,42
2
50
3
5,44
0,21
2,1
110
30
1,86
1,06
5,1
<50
9
7,42
0,08
2,3
<50
4
5,98
0,04
<0,20
80
1
5,37
0,07
<0,20
80
4
1/10
Vízminták kémiai analitikai vizsgálatának eredményei - Királyerdő, Románia / Rezultatele analizelor chimice a probelor de ape - Muntii Padurea Craiului, Romania
Komponens
pH
Component
vezetőképesség (mS/cm)
p-lúgosság (mmol/dm3)
conductivitate (mS/cm)
bazicitatea-p (mmol/dm3)
összes karbonát keménység keménység (CaO mg/dm3) (CaO mg/dm3)
állandó keménység (CaO mg/dm3)
duritate bazicitatea-m duritate totală carbonat (CaO 3 3 (mmol/dm ) (CaO mg/dm ) mg/dm3)
duritate permanentă (CaO mg/dm3)
m-lúgosság (mmol/dm3)
oxigén fogy. KOIPS (mgO2/dm3)
ammóniummangán vastartalom ion tart. tartalom 3 (mg/dm ) (µg/dm3) (mg/dm3)
nátriumion tart. (mg/dm3)
káliumion tart. (mg/dm3)
kalciumion magnézium kloridion tart. ion tart. tart. (mg/dm3) (mg/dm3) (mg/dm3)
Conţ. mangan (mg/dm3)
Conţ.sodiu (mg/dm3)
Conţ. potasiu (mg/dm3)
Conţ calciu (mg/dm3)
CCO ps Conţ. amoniu Conţ. fier (mgO2/dm3) (µg/dm3) (mg/dm3)
Conţ. Conţ. clorid magneziu (mg/dm3) (mg/dm3)
Határérték RO Lege nr. 458 din 08/07/2002 ivóvíz / Limita pt. apa potabilă pe baza legii nr. 458 din 08/07/2002 din România
6,5 - 9,5
2,5
min. 50 (5nKo)
5
500
0,2
0,05
200
250
Határérték HU 201/2001 Korm.rend. / Limita pt. Apa potabilă pe baza Ord. Guvernamental nr. 201/2001. din Ungaria
6,5 - 9,5
2,5
min. 50 max. 350
5
500
0,2
0,05
200
250
Határérték (6/2009 KvVN-EüM-FVM) felszín alatti vízre "B" szennyezettségi határérték / Limita de categoria "B" pt. şi ape subterane pe baza legii (6/2009 KvVN-EüM-FVM)
6,5 - 9
PC 221
PC 225
PC 228 PC 230 PC 231 PC 232 PC 234 PC 235 PC 237
PC 238 PC 239 PC 301 PC 302 PC 303 PC 304 PC 305 PC 306 PC 307 PC 308 PC 309 PC 310
Révtízfalutól ÉK-re, Fantana Talharilor-tól DK-re kiépített forrás (nyitott beton medence) / Izvor construit la NE de la Zece Hotare, la SE de la Fantana Talharilor (bazin de beton deschis) Dl. Dumbravii, régi (felhagyott) bányaterület, bányató / Lac de carieră pe teritoriul unei mine veche (abandonată), Dl. Dumbrăvii Galaseni (Gálosháza), barlang bejárata - nyelőbe befolyó víz / Intrarea peşterii Gălăşeni - apa care curge în ponor Izb. din Groapa Bratcanilor forrásvíz / Apa de izvor, Izb. din Groapa Bratcanilor Groapa Bratcanilor víznyelő felé folyó víz / Groapa Brătcanilor, curs de apă spre ponoară Ponoras felé tartó felszíni vízfolyás / Curs de apă spre Ponoraş Josani, Izvorul Tiganilor, befogott karsztforrás / Josani, Izvorul Tiganilor, izvor carstic pt. apa potabilă Josani, Izvorul Groapa Motiului karsztforrás / Josani, Izvorul Groapa Motiului izvor carstic Cornet-től DK-re a fennsíkon, kiépített forrás az iskola alatt / Izvor construit sub şcoală la SE de Cornet pe platou Cornet-től DK-re a fennsíkon nyitott, terméskővel kiépített kút / Foraj deschis, construit cu moloz la SE de Cornet pe platou Esküllői barlangból kifolyó forrásvíz / Izvor sediment care curge din Peşterea Aştileu Forrás (Izvorului) völgye, meder nyelő / Valea Izvorului, infiltraţie prin albie Iád völgye, meder veszteségek / valea Iadului, pierdere de albie Davelei karsztforrás / izvor de carst Davelei Valea Rea, meder nyelő / Valea Rea, pierderi de albie Acrei polia, karsztfennsík nyelő / Polia Acrei, ponor pe platoul carstic Szentkút (Sancuta), karsztfennsík nyelő / Ponorul Sâncuta, ponor pe platoul carstic Dámisi (Damisenilor) karsztforrás / Damisenilor izvoare de carst Groapa Laii, forrás karsztfennsík nyelőnél / Groapa Laii, la ponorul pe platoul carstic Mniera völgye, meder veszteségek / Valea Mnierei, pierderi de albie Pestera Bonchi, karsztfennsík nyelő / Peştera Bonchi, ponor pe platoul carstic
500
7,07
0,23
0,55
190
4
4,75
0,12
2,3
102
2
7,73
0,44
0,65
50
11
7,36
0,26
0,25
<50
4
7,56
0,39
2,75
<50
5
6,45
0,13
17,9
150
3
7,31
0,51
<0,1
5,3
151
148
3
<0,20
<50
<0,05
<0,05
6,2
<0,5
96,5
1,4
4
7,46
0,51
<0,1
4,9
153
137
16
<0,20
<50
<0,05
<0,05
7,6
2,27
90,5
2,5
6
6
0,04
0,45
120
1
6,53
0,04
1,3
<50
11
7,5
0,48
<0,20
<50
7,53
0,09
0,55
140
3
7,97
0,14
0,85
110
2
7,89
0,13
0,7
60
2
7,64
0,11
1,1
70
3
7,29
0,04
3,2
<50
2
7,54
0,08
1,15
<50
2
7,68
0,31
0,4
190
2
7,66
0,44
0,25
220
2
8,3
0,39
0,7
70
2
7,49
0,17
3,45
90
<2,0
<0,1
5,5
142
142
szikes
<0,05
<0,05
6
<0,5
80,5
1,5
4
2/10
Vízminták kémiai analitikai vizsgálatának eredményei - Királyerdő, Románia / Rezultatele analizelor chimice a probelor de ape - Muntii Padurea Craiului, Romania
Komponens
pH
Component
vezetőképesség (mS/cm)
p-lúgosság (mmol/dm3)
conductivitate (mS/cm)
bazicitatea-p (mmol/dm3)
összes karbonát keménység keménység (CaO mg/dm3) (CaO mg/dm3)
állandó keménység (CaO mg/dm3)
duritate bazicitatea-m duritate totală carbonat (CaO 3 3 (mmol/dm ) (CaO mg/dm ) mg/dm3)
duritate permanentă (CaO mg/dm3)
m-lúgosság (mmol/dm3)
oxigén fogy. KOIPS (mgO2/dm3)
ammóniummangán vastartalom ion tart. tartalom 3 (mg/dm ) (µg/dm3) (mg/dm3)
nátriumion tart. (mg/dm3)
káliumion tart. (mg/dm3)
kalciumion magnézium kloridion tart. ion tart. tart. (mg/dm3) (mg/dm3) (mg/dm3)
Conţ. mangan (mg/dm3)
Conţ.sodiu (mg/dm3)
Conţ. potasiu (mg/dm3)
Conţ calciu (mg/dm3)
CCO ps Conţ. amoniu Conţ. fier (mgO2/dm3) (µg/dm3) (mg/dm3)
Conţ. Conţ. clorid magneziu (mg/dm3) (mg/dm3)
Határérték RO Lege nr. 458 din 08/07/2002 ivóvíz / Limita pt. apa potabilă pe baza legii nr. 458 din 08/07/2002 din România
6,5 - 9,5
2,5
min. 50 (5nKo)
5
500
0,2
0,05
200
250
Határérték HU 201/2001 Korm.rend. / Limita pt. Apa potabilă pe baza Ord. Guvernamental nr. 201/2001. din Ungaria
6,5 - 9,5
2,5
min. 50 max. 350
5
500
0,2
0,05
200
250
Határérték (6/2009 KvVN-EüM-FVM) felszín alatti vízre "B" szennyezettségi határérték / Limita de categoria "B" pt. şi ape subterane pe baza legii (6/2009 KvVN-EüM-FVM)
6,5 - 9
PC 313 PC 314 PC 315 PC 316 PC 317 PC 318 PC 319
Toplita de Rosia barlang vize / Apa peşterii Toplita de Rosia Ciur Ponor barlang, karsztfennsík nyelő / peşterea Ciur Ponor, ponor pe platoul carstic Dobos barlang, karsztfennsík nyelő / peşterea Dobos, ponor pe platoul carstic Ponorul Marchis, karsztfennsík nyelő / Ponorul Marchiş, ponor pe platoul carstic Ponorul de la Fantana Rece, karsztfennsík nyelő / Ponorul de la Fântâna Rece, ponor pe platoul carstic Ponorul Bichi, karsztfennsík nyelő / Ponorul Bichi, ponor pe platoul carstic Ponorul Merisor, karsztfennsík nyelő / Ponorul Merişor, ponor pe platoul carstic
500
7,44
0,35
1,6
80
2
7,77
0,17
1,55
<50
<2,0
7,85
0,18
1,95
50
<2,0
7,45
0,34
2,15
90
2
7,97
0,27
0,9
70
<2,0
7,59
0,09
0,85
90
<2,0
7,47
0,07
1,15
250
<2,0
PC 320
Ponorul de la Baia Nitului, karsztfennsík nyelő / Ponorul de la Baia Nitului, ponor pe platoul carstic
7,64
0,12
0,8
70
2
PC 321
Ponorul Albioarei, karsztfennsík nyelő / Ponorul Albioarei, ponor pe platoul carstic
7,82
0,24
0,7
70
<2,0
PC 322
Ponorul din Poiana Prie, karsztfennsík nyelő / Ponorul din Poiana Prie, ponor pe platoul carstic
7,77
0,1
1,15
130
2
7,01
0,04
0,85
80
2
6,25
0,03
0,85
60
2
6,61
0,04
1,45
100
<2,0
7,49
0,11
1,43
160
2
0,35
80
2
7,47
0,41
KE-1 KE-2 KE-3 KE-4 KE-5 KE-6
Barc patak völgye, meder nyelő / Valea Părâului Barţ, infiltraţie prin albie Jurcanilor völgye, meder nyelő / Valea Jurcanilor, infiltraţie prin albie Sohodol barlangtól kb.100 m K-re, karsztfennsík nyelő / 100 m la E de la peşterea Sohodul, ponor pe platoul carstic Sohodol barlang, karsztfennsík nyelő / peşterea Sohod, ponor pe platoul carstic Toplita de Vida barlang karsztvize / apa peşterii Toplita de Vida Remetelórév / Lorău Valea Boiului-völgy, Bratca-Poiana Valea Boiului-völgy, Körösponor / Ponoară Valea Boiului-völgy, Körösponor / Ponoară Dl. Frântura Botii / Botomlása domb Dl. Frântura Botii / Botomlása domb
7,77 7,8 8,19 6,52 6,92 6,62
0,45 0,34 0,2 0,04 0,06 0,06
<0,1 0,1 <0,1 <0,1 <0,1 <0,1
4,7 3,5 1,9 0,3 0,4 0,5
142 107 57 13 12 12
0,4 0,45 <0,20 <0,20 <0,20 <0,20
<50 <50 <50 <50 <50 <50
0,07 0,07 0,05 0,05 0,05 <0,05
<0,05 <0,05 <0,05 <0,05 <0,05 <0,05
2,8 1,6 1,7 <1 3,1 2,9
1,05 0,93 1,15 1,53 1,22 1,28
105 80,5 46,5 1,3 1,5 1,7
12,5 2,01 8,23 0,79 0,36 0,64
2 1 1 <1 1 1
KE-7
Remeţi-Poiană-tól É-ra / la N de Remeţi-Poiană
6,91
0,18
<0,1
1,9
50
0,2
91
<0,05
<0,05
3,1
0,8
34,3
1,47
<1
PC 323 PC 324 PC 325 PC 326 PC 327
7,94
0,22
<0,1
2,2
70
0,25
<50
0,06
<0,05
1,6
0,9
49,3
2,32
1
KE-9
Valea Leşului-völgy, Tutajos-barlang / Peştera cu Apă din Valea Lesului Jádremetétől északra / la N de Remeţi
7,89
0,17
<0,1
1,6
50
<0,20
<50
0,06
<0,05
2,9
1,22
15,8
7,55
1
KE-10
Vársonkolyos / Şuncuiuş, Izbândiş-forrás / izvor
7,94
0,36
0,1
3,7
107
0,6
<50
0,15
<0,05
1,9
1,67
79,9
5,51
1
7,97
0,32
<0,1
2,3
89
0,2
<50
0,07
<0,05
3,2
1,44
63,9
5,98
3
4,52
0,25
<0,1
0,6
63
0,4
<50
0,09
0,57
2,1
1,54
22,8
4,53
1
KE-8
KE-11 KE-12
Valea Crişului / Körös-völgy, Szelek-barlang / Peştera Vântului Valea Crişului / Körös-völgy, Nagymagyar-barlang / Peştera Ungurului
3/10
Vízminták kémiai analitikai vizsgálatának eredményei - Királyerdő, Románia / Rezultatele analizelor chimice a probelor de ape - Muntii Padurea Craiului, Romania
Komponens
pH
Component
vezetőképesség (mS/cm)
p-lúgosság (mmol/dm3)
conductivitate (mS/cm)
bazicitatea-p (mmol/dm3)
összes karbonát keménység keménység (CaO mg/dm3) (CaO mg/dm3)
állandó keménység (CaO mg/dm3)
duritate bazicitatea-m duritate totală carbonat (CaO 3 3 (mmol/dm ) (CaO mg/dm ) mg/dm3)
duritate permanentă (CaO mg/dm3)
m-lúgosság (mmol/dm3)
oxigén fogy. KOIPS (mgO2/dm3)
ammóniummangán vastartalom ion tart. tartalom 3 (mg/dm ) (µg/dm3) (mg/dm3)
nátriumion tart. (mg/dm3)
káliumion tart. (mg/dm3)
kalciumion magnézium kloridion tart. ion tart. tart. (mg/dm3) (mg/dm3) (mg/dm3)
Conţ. mangan (mg/dm3)
Conţ.sodiu (mg/dm3)
Conţ. potasiu (mg/dm3)
Conţ calciu (mg/dm3)
CCO ps Conţ. amoniu Conţ. fier (mgO2/dm3) (µg/dm3) (mg/dm3)
Conţ. Conţ. clorid magneziu (mg/dm3) (mg/dm3)
Határérték RO Lege nr. 458 din 08/07/2002 ivóvíz / Limita pt. apa potabilă pe baza legii nr. 458 din 08/07/2002 din România
6,5 - 9,5
2,5
min. 50 (5nKo)
5
500
0,2
0,05
200
250
Határérték HU 201/2001 Korm.rend. / Limita pt. Apa potabilă pe baza Ord. Guvernamental nr. 201/2001. din Ungaria
6,5 - 9,5
2,5
min. 50 max. 350
5
500
0,2
0,05
200
250
Határérték (6/2009 KvVN-EüM-FVM) felszín alatti vízre "B" szennyezettségi határérték / Limita de categoria "B" pt. şi ape subterane pe baza legii (6/2009 KvVN-EüM-FVM)
6,5 - 9
KE-13 KE-14 KE-15 KE-16 KE-17 KE-18 KE-19 KE-20 KE-21 KE-22 KE-23 KE-24 KE-25 KE-26 KE-27 KE-28 KE-29 KE-30 KE-31 KE-32 KE-33
Lângă drumul judeţean DJ1081 megyei út mellett, Farkas-forrás / Fântâna Lupilor Révtől DK-re / La SE de Vadu Crişului Révtől DK-re / La SE de Vadu Crişului Bertenytől D-re / La S de Birtin Valea Crişului / Körös-völgy, Tündérvár-barlang / Peştera Casa Zmeului Valea Crişului / Körös-völgy, Vizes-barlang / Peştera cu Apă Valea Crişului / Körös-völgy, Peştera Podierului Valea Crişului / Körös-völgy, Zichy barlang / Peştera de la Vadu Crişului Vársonkolyostól ÉNy-ra / la NV de Şuncuiuş Vársonkolyostól ÉNy-ra / la NV de Şuncuiuş Vársonkolyostól Ny-ra / la V de Şuncuiuş Vársonkolyos-Rév között / între Şuncuiuş-Vadu Crişului Izbucul Peştera Pişniţa vízkelet Valea Brătcuţei-völgy, Izbucul Brătcanilor-vízkelet kisebbik ága / ramura mică Valea Brătcuţei-völgy, Izbucul Brătcanilor-vízkelet nagyobbik ága / ramura mare Valea Brătcuţei-völgy Valea Brătcuţei-völgy Valea Brătcuţei-völgy Valea Brătcuţei-völgy Vársonkolyostól D-re / La S de Şuncuiuş Tízfalusi karsztfennsík, Pokol-barlangtól ÉNy-ra / Platoul carstic Zece Hotare, NW Peştera Bătrânului
500
7,21
0,59
<0,1
5,8
180
<0,20
<50
0,1
<0,05
3,8
0,5
126
7,84
3
7,37 7,66 6,63
0,51 0,47 0,07
<0,1 <0,1 <0,1
5,5 4,9 0,5
161 137 28
1,05 0,35 7,4
<50 76 <50
<0,05 0,14 0,81
<0,05 <0,05 <0,05
6 3,8 <1
0,89 0,95 1,08
104 74,1 2,9
4,05 2,53 0,76
4 3 1
8,31
0,42
0,1
4,8
135
<0,20
<50
0,05
<0,05
3,3
0,74
76,5
1,66
3
7,5
0,49
<0,1
4,9
143
1,15
<50
0,07
<0,05
2,5
0,74
147
1,17
1
8,14
0,48
<0,1
4,8
139
<0,20
<50
0,06
<0,05
3,3
0,78
120
1,87
4
7,75
0,46
<0,1
4,9
137
<0,20
<50
0,09
<0,05
1,7
0,97
117
1,34
1
7,56 7,56 7,42
0,36 0,31 0,52
<0,1 <0,1 <0,1
3,1 2,9 5,3
115 80 159
0,25 5,6 0,75
<50 99 168
0,08 0,97 <0,05
<0,05 <0,05 <0,05
1,6 4,3 2,8
1,83 8,69 0,77
82,8 55,5 101
2,25 2,52 1,1
2 4 1
7,26
0,43
<0,1
4,5
157
0,3
86
0,05
<0,05
2,4
0,65
64
13,8
1
7,71
0,59
<0,1
6,4
187
<0,20
<50
0,05
<0,05
1,4
0,83
195
1,69
2
7,97
0,31
0,1
3
89
<0,20
<50
0,06
<0,05
1,7
0,75
63,3
4,69
1
7,69
0,31
<0,1
3
91
<0,20
50
0,09
<0,05
2,4
0,71
74,5
4,49
1
7,74 8,08 7,68 7,92 7,99
0,48 0,48 0,53 0,36 0,36
<0,1 <0,1 <0,1 <0,1 <0,1
4,8 5 5,3 2,6 3,9
141 146 161 107 113
<0,20 <0,20 <0,20 <0,20 0,75
<50 <50 <50 <50 <50
0,06 0,08 0,06 <0,05 0,09
<0,05 <0,05 <0,05 <0,05 <0,05
2,8 1,8 2,3 3,2 2,2
0,91 0,77 <0,5 0,83 1,16
106 108 120 84,3 78,3
1,11 1,4 1,12 1,17 6,51
6 2 1 2 1
6,83
0,1
<0,1
0,9
30
0,4
<50
0,09
<0,05
<1
0,62
31,8
0,72
<1
KE-34
Tízfalusi karsztfennsík, Pokol-barlangtól Ny-ra / Platoul carstic Zece Hotare, W Peştera Bătrânului
7,28
0,11
<0,1
1
33
2
<50
0,06
<0,05
<1
<0,5
32,8
0,56
1
KE-35 KE-36 KE-37 KE-38 KE-39 KE-40 KE-41 KE-42 KE-43 KE-44 KE-45 KE-46 KE-47 KE-48 KE-49 KE-50 KE-51
Valea Sohodol-völgy Valea Sohodol-völgy Valea Sohodol-völgy Valea Sohodol-völgy Valea Sohodol-völgy Valea Cuţilor-szoros Valea Cuţilor-szoros Valea Cuţilor-szoros Valea Cuţilor-szoros Valea Vida-völgy, Dl. Răcaş-domb Valea Vida-völgy, Dobreşti Valea Vida-völgy Valea Vida-völgy Valea Vida-völgy Valea Vida-völgy Valea Vida-völgy Valea Vida-völgy
7,56 7,65 7,3 7,14 7,37 7,51 7,37 7,4 7,23 6,99 7,14 6,07 7,42 7,58 7,43 7,93 7,13
0,36 0,45 0,53 0,41 0,41 0,32 0,42 0,36 0,39 0,69 0,48 0,09 0,41 0,4 0,45 0,44 0,48
<0,1 <0,1 <0,1 <0,1 <0,1 <0,1 <0,1 <0,1 <0,1 <0,1 <0,1 <0,1 <0,1 <0,1 <0,1 <0,1 <0,1
4,1 4,7 5,5 4,2 4,1 3,1 4,3 3,7 4 6,3 4,9 0,6 4,2 4,1 4,9 4,8 5,1
115 137 163 122 122 26 124 104 111 220 154 20 122 128 139 139 143
<0,20 0,4 0,45 <0,20 <0,20 <0,20 <0,20 0,35 0,3 0,9 <0,20 <0,20 0,4 <0,20 0,2 1 <0,20
<50 95 <50 <50 <50 <50 <50 <50 58 86 <50 67 50 <50 <50 <50 <50
<0,05 <0,05 0,06 <0,05 <0,05 <0,05 <0,05 0,06 <0,05 <0,05 <0,05 0,17 <0,05 <0,05 0,07 0,08 <0,05
<0,05 <0,05 <0,05 <0,05 <0,05 <0,05 <0,05 <0,05 <0,05 <0,05 <0,05 <0,05 <0,05 <0,05 <0,05 <0,05 <0,05
<1 1,6 2,6 1,6 1,8 1,5 1,8 <1 1,2 3,1 1,8 1,5 2,3 1,6 1,8 1,7 2,2
0,5 0,83 0,72 0,84 0,77 0,74 0,54 0,9 0,99 0,88 0,52 0,57 1,12 1,07 1,15 0,88 1,04
93,3 106 133 96,3 102 64,5 82 84,8 84,5 144 62,3 4,33 93,8 77,8 102 106 104
0,72 1,52 14,9 1,11 1,07 2,45 0,93 1,52 1,48 5,25 8 0,98 2,31 2,35 1,15 1,13 1,58
<1 1 4 4 1 1 4 1 1 5 2 1 <1 2 1 1 1
4/10
Vízminták kémiai analitikai vizsgálatának eredményei - Királyerdő, Románia / Rezultatele analizelor chimice a probelor de ape - Muntii Padurea Craiului, Romania
Komponens
pH
Component
vezetőképesség (mS/cm)
p-lúgosság (mmol/dm3)
conductivitate (mS/cm)
bazicitatea-p (mmol/dm3)
összes karbonát keménység keménység (CaO mg/dm3) (CaO mg/dm3)
állandó keménység (CaO mg/dm3)
duritate bazicitatea-m duritate totală carbonat (CaO 3 3 (mmol/dm ) (CaO mg/dm ) mg/dm3)
duritate permanentă (CaO mg/dm3)
m-lúgosság (mmol/dm3)
oxigén fogy. KOIPS (mgO2/dm3)
ammóniummangán vastartalom ion tart. tartalom 3 (mg/dm ) (µg/dm3) (mg/dm3)
nátriumion tart. (mg/dm3)
káliumion tart. (mg/dm3)
kalciumion magnézium kloridion tart. ion tart. tart. (mg/dm3) (mg/dm3) (mg/dm3)
Conţ. mangan (mg/dm3)
Conţ.sodiu (mg/dm3)
Conţ. potasiu (mg/dm3)
Conţ calciu (mg/dm3)
CCO ps Conţ. amoniu Conţ. fier (mgO2/dm3) (µg/dm3) (mg/dm3)
Conţ. Conţ. clorid magneziu (mg/dm3) (mg/dm3)
Határérték RO Lege nr. 458 din 08/07/2002 ivóvíz / Limita pt. apa potabilă pe baza legii nr. 458 din 08/07/2002 din România
6,5 - 9,5
2,5
min. 50 (5nKo)
5
500
0,2
0,05
200
250
Határérték HU 201/2001 Korm.rend. / Limita pt. Apa potabilă pe baza Ord. Guvernamental nr. 201/2001. din Ungaria
6,5 - 9,5
2,5
min. 50 max. 350
5
500
0,2
0,05
200
250
Határérték (6/2009 KvVN-EüM-FVM) felszín alatti vízre "B" szennyezettségi határérték / Limita de categoria "B" pt. şi ape subterane pe baza legii (6/2009 KvVN-EüM-FVM)
6,5 - 9
KE-52
500
Valea Vida-völgy Valea Vida-völgy, Peştera din Valea Caduluibarlang Valea Vida-völgy, Peştera Mare din Stanu Cerbuluibarlang Valea Vida-völgy, Peştera Mare din Stanu Cerbuluibarlang
7,36
0,41
<0,1
4,5
126
0,35
<50
0,05
<0,05
<1
1,18
105
1,19
<1
7,48
0,29
<0,1
3
85
<0,20
<50
<0,05
<0,05
1,6
0,9
73,5
0,97
<1
7,59
0,36
<0,1
3,8
113
<0,20
<50
<0,05
<0,05
2,4
0,75
81,5
0,95
<1
7,37
0,29
<1
2,8
83
0,2
77
<0,05
<0,05
1,5
0,75
62,5
0,62
<1
KE-56
Valea Vida-völgy, Izbucul de la Canton-vízkelet
7,21
0,38
<1
3,9
113
<0,20
<50
<0,05
<0,05
1,8
0,77
79
2,15
<1
KE-57 KE-58 KE-59 KE-60 KE-61 KE-62 KE-63 KE-64 KE-65 KE-66 KE-67 KE-68
Valea Vida-völgy Erdődámostól DNy-ra / la SV de Damiş Erdődámostól DNy-ra / la SV de Damiş Erdődámostól DNy-ra / la SV de Damiş Erdődámostól DNy-ra / la SV de Damiş Valea Runcşorului-völgy Valea Runcşorului-völgy Izbucul Roşia-vízkelet Valea Roşia-völgy Valea Roşia-völgy, Peştera Gruiet-barlang Valea Roşia-völgy Valea Roşia-völgy Báródbeznye-Nagybárod között / între Beznea şi Borod Báródbeznye-Nagybárod között / între Beznea şi Borod
6,7 5,57 5,88 6,21 6,13 6,33 7,33 7,55 7,47 8,05 7,77 8,24
0,23 0,04 0,05 0,04 0,05 0,07 0,41 0,28 0,35 0,36 0,27 0,3
<1 <1 <1 <1 <0,1 <0,1 <0,1 <0,1 <0,1 <0,1 <0,1 <0,1
2,4 0,7 0,4 0,3 0,6 0,5 4,2 2,8 3,7 3,6 2,4 2,8
63 28 28 24 24 11 130 80 100 102 91 87
<0,20 1 0,25 <0,20 <0,20 0,45 <0,20 <0,20 <0,20 0,6 <0,20 0,35
<50 122 58 <50 145 300 125 50 68 60 100 <50
<0,05 0,17 <0,05 <0,05 <0,05 <0,05 <0,05 0,14 <0,05 0,09 0,05 <0,,05
<0,05 <0,05 <0,05 <0,05 <0,05 <0,05 <0,05 <0,05 <0,05 <0,05 <0,05 <0,05
<1 <1 1,8 <1 1,8 <1 4,5 1,8 2,4 1,3 1,4 2,6
1,08 0,64 1,23 1,41 1,49 0,89 0,53 0,93 0,93 1,17 1,25 1,71
40,5 104 <1 1,1 1,7 1,7 54,8 49,8 71 74,5 43,5 64,5
0,92 0,72 0,53 1,04 0,99 0,68 19,3 5,2 3,12 0,97 7,9 0,9
<1 3 1 2 1 5 1 1 1 2 2 3
7,24
0,45
<0,1
3,8
128
<0,20
34,4
0,06
<0,05
5,7
1,64
91,3
2,95
3
6,92
0,66
<0,1
6,1
191
<0,20
25
<0,,05
<0,05
6
0,75
119
4,2
5
KE-71
Kalota-Gálosháza között / între Călăţea şi Gălăşeni
7,29
0,54
<0,1
5,2
157
0,45
10,2
0,11
<0,05
4,1
1,45
106
0,92
5
KE-72
Kalota-Gálosháza között / între Călăţea şi Gălăşeni
7,5
0,47
<0,1
3,7
133
<0,20
13,5
<0,05
<0,05
2,8
1,04
82,5
2,27
10
KE-73
Kalota-Gálosháza között / între Călăţea şi Gălăşeni
7,27
0,43
<0,1
4,2
128
0,3
2,2
<0,05
<0,05
1,4
0,7
91,5
1,77
1
KE-74
Doborcsány-Gálosháza között / între Dobricioneşti şi Gălăşeni, Izbucul Moara Jurjii-vízkelet
7,16
0,5
<0,1
4,9
146
0,2
6,3
<0,05
<0,05
1,4
1,16
105
0,92
1
KE-75
Csarnóházi-barlang / Peştera cu Apă de la Bulz
7,89
0,43
<0,1
4,3
146
0,65
5,7
<0,05
<0,05
<1
1,67
68,5
15,7
1
8,31
0,49
0,4
4,2
167
0,45
1,7
<0,05
<0,05
2,9
2,14
57,8
24,6
1
8,24
0,38
<0,1
4,1
117
0,4
70
<0,05
<0,05
1
0,95
51,5
13,5
1
7,37
0,31
<0,1
3,3
117
0,45
43
<0,05
<0,05
2,4
1,91
52
8,7
2
7,33
0,32
<0,1
3,2
109
0,35
70
<0,05
<0,05
1,5
1,87
56,8
7,75
2
7,4
0,4
<0,1
4
148
0,35
147
<0,05
<0,05
1,3
1,62
62,8
14,8
4
7,83
0,31
<0,1
3
104
0,5
<50
<0,05
<0,05
<1
0,79
47,3
1,98
3
7,35
0,4
<0,1
3,8
70
<0,20
<50
<0,05
<0,05
5,7
0,56
87,5
0,82
2
7,39
0,44
<0,1
4,2
117
1,15
<50
0,17
<0,05
5,1
1,27
120
1,54
3
6,63
0,16
<0,1
1,3
30
<0,20
<50
<0,05
0,24
4,8
0,8
36
2,87
5
KE-53 KE-54 KE-55
KE-69 KE-70
KE-76 KE-77 KE-78 KE-79 KE-80 KE-81 KE-82 KE-83 KE-84
Munteni-Jádremete között / între Munteni şi Remeţi Munteni-Jádremete között / între Munteni şi Remeţi ÉK Jádremete / Remeţi NE É Jádremete / Remeţi N, Feneketlen tó / Tăul fără fund D Jádremete / Remeţi S D Jádremete / Remeţi S, Peştera de la Faţa Apeibarlang Cornet és Vércsorog között / între Vârciorog şi Cornet, Izvorul Gábor-forrás Cornet és Vércsorog között / între Vârciorog şi Cornet, Peştera Osoi-barlang Körösbánlaka / Bălnaca
5/10
Vízminták kémiai analitikai vizsgálatának eredményei - Királyerdő, Románia / Rezultatele analizelor chimice a probelor de ape - Muntii Padurea Craiului, Romania
Komponens
nitrátion karbonát- hidrokarbonát- szulfátion nitrition tart. tart. ion tart. ion tart. tart. 3 (mg/dm ) (mg/dm3) (mg/dm3) (mg/dm3) (mg/dm3)
Component
Conţ. Conţ. Conţ. azotiţi azotaţi carbonaţi 3 (mg/dm ) (mg/dm3) (mg/dm3)
Conţ. Conţ. sulfat Conţ. fosfat hidrocarbo-nat (mg/dm3) (µg/dm3) (mg/dm3)
Határérték RO Lege nr. 458 din 08/07/2002 ivóvíz / Limita pt. apa potabilă pe baza legii nr. 458 din 08/07/2002 din România
50
0,5
250
Határérték HU 201/2001 Korm.rend. / Limita pt. Apa potabilă pe baza Ord. Guvernamental nr. 201/2001. din Ungaria
50
0,5
250
Határérték (6/2009 KvVN-EüM-FVM) felszín alatti vízre "B" szennyezettségi határérték / Limita de categoria "B" pt. şi ape subterane pe baza legii (6/2009 KvVN-EüM-FVM)
25 / 50
PC 101
PC 102
PC 103
PC 104
PC 105
PC 106 PC 108
PC 109 PC 110 PC 113
PC 115 PC 116 PC 117 PC 204
PC 205 PC 210 PC 213
PC 217
Cornet település, szivattyúház melletti ásott gödör vize / Localitatea Cornet, apa a unei groape săpate pe lângă staţia de pompare Cornet település, Poienii patak felső folyása / Localitatea Cornet, cursul superior al părâului Poienii Poienii patak alsó folyása, Oszoly barlang mellett / Cursul inferior al pârâului Poieni pe lângă Osoi Oszoly barlangtól kb 1 km-re DK-re, a Poineii völgyében haladó patak felső folyása / Cursul superior al părâului în valea Poienii la 1 km SE de peşterea Osoi Oszoly barlangtól kb 1 km-re DK-re, a Poineii völgyében haladó patak alsó folyása / Cursul inferior al pârâului în valea Poienii la 1 km SE de peşterea Osoi Potriva barlangba befolyó patak vize / Apa părăului care curge în peşterea Potriva Pisnica barlang befogott forrásvize / Apa izvorului peşterii Pişniţa, utilizat pt. apă potabilă Csarnóháza, betonmedencében gyűjtött karsztforrás-víz / Bulz, apa din izvorul carstic colectat în bazin din beton Csarnóháza, befogott forrásvíz / Bulz, apa de izvor utilizat pt. apă potabilă Ponoara, Cociului barlangba befolyó patak vize / Ponoara, apa părăului care curge în peşterea Cociului Ponoara, Jiguta, dolina felé haladó patak vize / Ponoara, Jiguta, apa părâului care curge spre dolină Ponoara, Posistaul Manestilor, patak vize / Ponoara, apa părâului Poşiştăul Măneştilor Ponoara, patak vize / Ponoara, apa părâului Balnaca-Grosi, forrás a bezárt agyagbánya bejárata alatt / Balnaca-Grosi, izvor sub intrarea minei de argilă refractară închisă Balnaca-Grosi, bánya kiépített kijáratán kifolyó víz / Balnaca-Grosi,apa care curge la ieşirea construită a peşterii Damis, Ponorul de la Toaia nyelő / Damis, Ponorul de la Toaia Damis, DK-i oldali lejtőn, erdőben található kiépített forrás (ivóvízként haszn.) / Damiş,din izvorul din pădure aflat la partea SE a văii Révtízfalu, faluközponttól DK-re kiépített, betonozott medence, forrásvíz / Apa din izvoare dintr-un bazin de beton, la Zece Hotare, la SE de la centrul localităţii
foszfátion tart. (µg/dm3)
250
500
3,2
0,12
<20
81
4,6
<0,05
<20
80
2,9
<0,05
<20
85
3
<0,05
<20
77
<1
<0,05
<20
92
<1
<0,05
20
99
4,6
<0,05
24
62
3,2
<0,05
<20
175
4,7
<0,05
24
55
4
<0,05
21
155
3,8
<0,05
22
140
1,4
0,24
20
195
3
<0,05
23
180
5,7
<0,05
40
73
1,4
0,1
289
<50
4
<0,05
21
125
<1
<0,05
<20
390
1
<0,05
<20
150
Ni (µg/dm3)
Cu (µg/dm3)
Cr ö (µg/dm3)
Cr(VI) (µg/dm3)
Hg (µg/dm3)
As (µg/dm3)
Összes alifás szénhidrogén (C5Al (µg/dm3) 40) (µg/dm3) TPH
Pb (µg/dm3)
Ni (µg/dm3)
Cu (µg/dm3)
Cr ö (µg/dm3)
Cr(VI) (µg/dm3)
Hg (µg/dm3)
As (µg/dm3)
Al (µg/dm3)
5
10
20
100
50
1
10
200
5
10
20
2000
50
1
10
200
5
10
20
200
50
1
10
Zn (µg/dm3)
Cd (µg/dm3)
Pb (µg/dm3)
Zn (µg/dm3)
Cd (µg/dm3)
5000
200
10
Total hidrocarburi alifatice (C5-40) (µg/dm3) THA
100
<30,0
800
2,9
15
275
53
9
≤9
<0,5
<5
18600
<30,0
6/10
Vízminták kémiai analitikai vizsgálatának eredményei - Királyerdő, Románia / Rezultatele analizelor chimice a probelor de ape - Muntii Padurea Craiului, Romania
Komponens
nitrátion karbonát- hidrokarbonát- szulfátion nitrition tart. tart. ion tart. ion tart. tart. 3 (mg/dm ) (mg/dm3) (mg/dm3) (mg/dm3) (mg/dm3)
Component
Conţ. Conţ. Conţ. azotiţi azotaţi carbonaţi 3 (mg/dm ) (mg/dm3) (mg/dm3)
Conţ. Conţ. sulfat Conţ. fosfat hidrocarbo-nat (mg/dm3) (µg/dm3) (mg/dm3)
Határérték RO Lege nr. 458 din 08/07/2002 ivóvíz / Limita pt. apa potabilă pe baza legii nr. 458 din 08/07/2002 din România
50
0,5
250
Határérték HU 201/2001 Korm.rend. / Limita pt. Apa potabilă pe baza Ord. Guvernamental nr. 201/2001. din Ungaria
50
0,5
250
Határérték (6/2009 KvVN-EüM-FVM) felszín alatti vízre "B" szennyezettségi határérték / Limita de categoria "B" pt. şi ape subterane pe baza legii (6/2009 KvVN-EüM-FVM)
25 / 50
PC 221
PC 225
PC 228 PC 230 PC 231 PC 232 PC 234 PC 235 PC 237
PC 238 PC 239 PC 301 PC 302 PC 303 PC 304 PC 305 PC 306 PC 307 PC 308 PC 309 PC 310
Cornet település, szivattyúház melletti ásott gödör Révtízfalutól ÉK-re, Fantana Talharilor-tól DK-re kiépített forrás (nyitott beton medence) / Izvor construit la NE de la Zece Hotare, la SE de la Fantana Talharilor (bazin de beton deschis) Dl. Dumbravii, régi (felhagyott) bányaterület, bányató / Lac de carieră pe teritoriul unei mine veche (abandonată), Dl. Dumbrăvii Galaseni (Gálosháza), barlang bejárata - nyelőbe befolyó víz / Intrarea peşterii Gălăşeni - apa care curge în ponor Izb. din Groapa Bratcanilor forrásvíz / Apa de izvor, Izb. din Groapa Bratcanilor Groapa Bratcanilor víznyelő felé folyó víz / Groapa Brătcanilor, curs de apă spre ponoară Ponoras felé tartó felszíni vízfolyás / Curs de apă spre Ponoraş Josani, Izvorul Tiganilor, befogott karsztforrás / Josani, Izvorul Tiganilor, izvor carstic pt. apa potabilă Josani, Izvorul Groapa Motiului karsztforrás / Josani, Izvorul Groapa Motiului izvor carstic Cornet-től DK-re a fennsíkon, kiépített forrás az iskola alatt / Izvor construit sub şcoală la SE de Cornet pe platou Cornet-től DK-re a fennsíkon nyitott, terméskővel kiépített kút / Foraj deschis, construit cu moloz la SE de Cornet pe platou Esküllői barlangból kifolyó forrásvíz / Izvor sediment care curge din Peşterea Aştileu Forrás (Izvorului) völgye, meder nyelő / Valea Izvorului, infiltraţie prin albie Iád völgye, meder veszteségek / valea Iadului, pierdere de albie Davelei karsztforrás / izvor de carst Davelei Valea Rea, meder nyelő / Valea Rea, pierderi de albie Acrei polia, karsztfennsík nyelő / Polia Acrei, ponor pe platoul carstic Szentkút (Sancuta), karsztfennsík nyelő / Ponorul Sâncuta, ponor pe platoul carstic Dámisi (Damisenilor) karsztforrás / Damisenilor izvoare de carst Groapa Laii, forrás karsztfennsík nyelőnél / Groapa Laii, la ponorul pe platoul carstic Mniera völgye, meder veszteségek / Valea Mnierei, pierderi de albie Pestera Bonchi, karsztfennsík nyelő / Peştera Bonchi, ponor pe platoul carstic
foszfátion tart. (µg/dm3)
250
500
8,7
0,23
20
105
<1,0
<0,05
42
89
18
<0,05
29
285
7,8
<0,05
21
240
<1
<0,05
19
82
<1
<0,05
<20
1035
3,6
<0,05
322
22
66
13,9
<0,05
298
24
145
9,4
<0,05
<20
200
46
0,2
32
180
6,1
<0,05
<20
76
4,2
<0,05
<12
170
2,1
<0,05
<12
195
2,6
<0,05
<12
165
2,9
<0,05
<12
220
1,4
<0,05
<12
190
1,4
<0,05
<12
56
5,6
<0,05
<12
135
7,6
<0,05
21
320
2,3
<0,05
13
135
4,8
<0,05
14
445
333
Ni (µg/dm3)
Cu (µg/dm3)
Cr ö (µg/dm3)
Cr(VI) (µg/dm3)
Hg (µg/dm3)
As (µg/dm3)
Összes alifás szénhidrogén (C5Al (µg/dm3) 40) (µg/dm3) TPH
Pb (µg/dm3)
Ni (µg/dm3)
Cu (µg/dm3)
Cr ö (µg/dm3)
Cr(VI) (µg/dm3)
Hg (µg/dm3)
As (µg/dm3)
Al (µg/dm3)
5
10
20
100
50
1
10
200
5
10
20
2000
50
1
10
200
200
5
10
20
200
50
10
1
10
129
<0,5
<1
32
27
<2
≤2
<0,5
<5
192
28
<0,5
<1
<2
<20
<2
≤2
<0,5
<5
19
Zn (µg/dm3)
Cd (µg/dm3)
Pb (µg/dm3)
Zn (µg/dm3)
Cd (µg/dm3)
5000
Total hidrocarburi alifatice (C5-40) (µg/dm3) THA
100
7/10
Vízminták kémiai analitikai vizsgálatának eredményei - Királyerdő, Románia / Rezultatele analizelor chimice a probelor de ape - Muntii Padurea Craiului, Romania
Komponens
nitrátion karbonát- hidrokarbonát- szulfátion nitrition tart. tart. ion tart. ion tart. tart. 3 (mg/dm ) (mg/dm3) (mg/dm3) (mg/dm3) (mg/dm3)
Component
Conţ. Conţ. Conţ. azotiţi azotaţi carbonaţi 3 (mg/dm ) (mg/dm3) (mg/dm3)
Conţ. Conţ. sulfat Conţ. fosfat hidrocarbo-nat (mg/dm3) (µg/dm3) (mg/dm3)
Határérték RO Lege nr. 458 din 08/07/2002 ivóvíz / Limita pt. apa potabilă pe baza legii nr. 458 din 08/07/2002 din România
50
0,5
250
Határérték HU 201/2001 Korm.rend. / Limita pt. Apa potabilă pe baza Ord. Guvernamental nr. 201/2001. din Ungaria
50
0,5
250
Határérték (6/2009 KvVN-EüM-FVM) felszín alatti vízre "B" szennyezettségi határérték / Limita de categoria "B" pt. şi ape subterane pe baza legii (6/2009 KvVN-EüM-FVM)
25 / 50
PC 313 PC 314 PC 315 PC 316 PC 317 PC 318 PC 319
Cornet település, szivattyúház melletti ásottToplita gödör Toplita de Rosia barlang vize / Apa peşterii de Rosia Ciur Ponor barlang, karsztfennsík nyelő / peşterea Ciur Ponor, ponor pe platoul carstic Dobos barlang, karsztfennsík nyelő / peşterea Dobos, ponor pe platoul carstic Ponorul Marchis, karsztfennsík nyelő / Ponorul Marchiş, ponor pe platoul carstic Ponorul de la Fantana Rece, karsztfennsík nyelő / Ponorul de la Fântâna Rece, ponor pe platoul carstic Ponorul Bichi, karsztfennsík nyelő / Ponorul Bichi, ponor pe platoul carstic Ponorul Merisor, karsztfennsík nyelő / Ponorul Merişor, ponor pe platoul carstic
foszfátion tart. (µg/dm3)
250
500
2,6
<0,05
13
195
2,3
<0,05
<12
365
2,7
<0,05
18
485
2,6
<0,05
22
610
7,7
<0,05
18
335
3,2
<0,05
12
180
2,6
<0,05
<12
150
PC 320
Ponorul de la Baia Nitului, karsztfennsík nyelő / Ponorul de la Baia Nitului, ponor pe platoul carstic
3,6
<0,05
13
345
PC 321
Ponorul Albioarei, karsztfennsík nyelő / Ponorul Albioarei, ponor pe platoul carstic
1,3
<0,05
17
175
PC 322
Ponorul din Poiana Prie, karsztfennsík nyelő / Ponorul din Poiana Prie, ponor pe platoul carstic
<1
<0,05
<12
190
1
<0,05
<12
115
<1
<0,05
<12
99
2,3
<0,05
14
180
2,4
<0,05
19
155
21
145
Ni (µg/dm3)
Cu (µg/dm3)
Cr ö (µg/dm3)
Cr(VI) (µg/dm3)
Hg (µg/dm3)
As (µg/dm3)
Összes alifás szénhidrogén (C5Al (µg/dm3) 40) (µg/dm3) TPH
Pb (µg/dm3)
Ni (µg/dm3)
Cu (µg/dm3)
Cr ö (µg/dm3)
Cr(VI) (µg/dm3)
Hg (µg/dm3)
As (µg/dm3)
Al (µg/dm3)
5
10
20
100
50
1
10
200
5
10
20
2000
50
1
10
200
5
10
20
200
50
1
10
Zn (µg/dm3)
Cd (µg/dm3)
Pb (µg/dm3)
Zn (µg/dm3)
Cd (µg/dm3)
5000
200
10
4,1
<0,05
KE-1 KE-2 KE-3 KE-4 KE-5 KE-6
Barc patak völgye, meder nyelő / Valea Părâului Barţ, infiltraţie prin albie Jurcanilor völgye, meder nyelő / Valea Jurcanilor, infiltraţie prin albie Sohodol barlangtól kb.100 m K-re, karsztfennsík nyelő / 100 m la E de la peşterea Sohodul, ponor pe platoul carstic Sohodol barlang, karsztfennsík nyelő / peşterea Sohod, ponor pe platoul carstic Toplita de Vida barlang karsztvize / apa peşterii Toplita de Vida Remetelórév / Lorău Valea Boiului-völgy, Bratca-Poiana Valea Boiului-völgy, Körösponor / Ponoară Valea Boiului-völgy, Körösponor / Ponoară Dl. Frântura Botii / Botomlása domb Dl. Frântura Botii / Botomlása domb
2,1 3,2 8,9 1,7 2 1,9
<0,05 <0,05 <0,05 <0,05 <0,05 <0,05
<1 <1 <1 <1 <1 <1
287 214 116 18 24 31
22 <20 <20 <20 <20 <20
95 175 125 195 180 180
<5 <5 <5 <5 <5 <5
KE-7
Remeţi-Poiană-tól É-ra / la N de Remeţi-Poiană
1,4
<0,05
<1
116
<20
140
<5
PC 323 PC 324 PC 325 PC 326 PC 327
2,8
<0,05
<1
134
<20
155
<5
KE-9
Valea Leşului-völgy, Tutajos-barlang / Peştera cu Apă din Valea Lesului Jádremetétől északra / la N de Remeţi
<1,0
<0,05
<1
98
<20
105
<5
KE-10
Vársonkolyos / Şuncuiuş, Izbândiş-forrás / izvor
4,2
<0,05
<1
226
<20
155
<5
1,4
<0,05
<1
140
54
160
<5
1,5
<0,05
<1
37
107
85
<5
KE-8
KE-11 KE-12
Valea Crişului / Körös-völgy, Szelek-barlang / Peştera Vântului Valea Crişului / Körös-völgy, Nagymagyar-barlang / Peştera Ungurului
Total hidrocarburi alifatice (C5-40) (µg/dm3) THA
100
8/10
Vízminták kémiai analitikai vizsgálatának eredményei - Királyerdő, Románia / Rezultatele analizelor chimice a probelor de ape - Muntii Padurea Craiului, Romania
Komponens
nitrátion karbonát- hidrokarbonát- szulfátion nitrition tart. tart. ion tart. ion tart. tart. 3 (mg/dm ) (mg/dm3) (mg/dm3) (mg/dm3) (mg/dm3)
Component
Conţ. Conţ. Conţ. azotiţi azotaţi carbonaţi 3 (mg/dm ) (mg/dm3) (mg/dm3)
Conţ. Conţ. sulfat Conţ. fosfat hidrocarbo-nat (mg/dm3) (µg/dm3) (mg/dm3)
Határérték RO Lege nr. 458 din 08/07/2002 ivóvíz / Limita pt. apa potabilă pe baza legii nr. 458 din 08/07/2002 din România
50
0,5
250
Határérték HU 201/2001 Korm.rend. / Limita pt. Apa potabilă pe baza Ord. Guvernamental nr. 201/2001. din Ungaria
50
0,5
250
Határérték (6/2009 KvVN-EüM-FVM) felszín alatti vízre "B" szennyezettségi határérték / Limita de categoria "B" pt. şi ape subterane pe baza legii (6/2009 KvVN-EüM-FVM)
25 / 50
KE-13 KE-14 KE-15 KE-16 KE-17 KE-18 KE-19 KE-20 KE-21 KE-22 KE-23 KE-24 KE-25 KE-26 KE-27 KE-28 KE-29 KE-30 KE-31 KE-32 KE-33
Cornet település, szivattyúház gödör Lângă drumul judeţean DJ1081melletti megyeiásott út mellett, Farkas-forrás / Fântâna Lupilor Révtől DK-re / La SE de Vadu Crişului Révtől DK-re / La SE de Vadu Crişului Bertenytől D-re / La S de Birtin Valea Crişului / Körös-völgy, Tündérvár-barlang / Peştera Casa Zmeului Valea Crişului / Körös-völgy, Vizes-barlang / Peştera cu Apă Valea Crişului / Körös-völgy, Peştera Podierului Valea Crişului / Körös-völgy, Zichy barlang / Peştera de la Vadu Crişului Vársonkolyostól ÉNy-ra / la NV de Şuncuiuş Vársonkolyostól ÉNy-ra / la NV de Şuncuiuş Vársonkolyostól Ny-ra / la V de Şuncuiuş Vársonkolyos-Rév között / între Şuncuiuş-Vadu Crişului Izbucul Peştera Pişniţa vízkelet Valea Brătcuţei-völgy, Izbucul Brătcanilor-vízkelet kisebbik ága / ramura mică Valea Brătcuţei-völgy, Izbucul Brătcanilor-vízkelet nagyobbik ága / ramura mare Valea Brătcuţei-völgy Valea Brătcuţei-völgy Valea Brătcuţei-völgy Valea Brătcuţei-völgy Vársonkolyostól D-re / La S de Şuncuiuş Tízfalusi karsztfennsík, Pokol-barlangtól ÉNy-ra / Platoul carstic Zece Hotare, NW Peştera Bătrânului
foszfátion tart. (µg/dm3)
250
500
Ni (µg/dm3)
Cu (µg/dm3)
Cr ö (µg/dm3)
Cr(VI) (µg/dm3)
Hg (µg/dm3)
As (µg/dm3)
Összes alifás szénhidrogén (C5Al (µg/dm3) 40) (µg/dm3) TPH
Pb (µg/dm3)
Ni (µg/dm3)
Cu (µg/dm3)
Cr ö (µg/dm3)
Cr(VI) (µg/dm3)
Hg (µg/dm3)
As (µg/dm3)
Al (µg/dm3)
5
10
20
100
50
1
10
200
5
10
20
2000
50
1
10
200
5
10
20
200
50
1
10
Zn (µg/dm3)
Cd (µg/dm3)
Pb (µg/dm3)
Zn (µg/dm3)
Cd (µg/dm3)
5000
200
10
3,9
<0,05
<1
354
48
270
<5
<1,0 2,1 1,5
<0,05 <0,05 0,47
<1 <1 <1
336 299 31
28 25 35
120 325 295
<5 <5 <5
1,9
<0,05
6
293
20
220
<5
2,7
<0,05
<1
299
26
190
<5
5,3
<0,05
<1
293
22
160
<5
4,7
<0,05
<1
299
21
190
<5
12,7 1,5 <1,0
<0,05 0,21 <0,05
<1 <1 <1
189 177 323
22 25 35
285 560 225
<5 <5 <5
1
<0,05
<1
275
23
175
<5
3,3
<0,05
<1
390
25
175
<5
2,7
<0,05
<1
183
<20
260
<5
2,6
<0,05
<1
183
<20
200
<5
5,3 3,5 9,6 2,8 3,8
<0,05 <0,05 <0,05 <0,05 0,2
<1 <1 <1 <1 <1
293 305 323 159 238
<20 20 26 23 23
170 230 140 92 95
<5 <5 <5 <5 <5
1,1
<0,05
<1
55
<20
350
<5
KE-34
Tízfalusi karsztfennsík, Pokol-barlangtól Ny-ra / Platoul carstic Zece Hotare, W Peştera Bătrânului
<1,0
<0,05
<1
61
<20
100
<5
KE-35 KE-36 KE-37 KE-38 KE-39 KE-40 KE-41 KE-42 KE-43 KE-44 KE-45 KE-46 KE-47 KE-48 KE-49 KE-50 KE-51
Valea Sohodol-völgy Valea Sohodol-völgy Valea Sohodol-völgy Valea Sohodol-völgy Valea Sohodol-völgy Valea Cuţilor-szoros Valea Cuţilor-szoros Valea Cuţilor-szoros Valea Cuţilor-szoros Valea Vida-völgy, Dl. Răcaş-domb Valea Vida-völgy, Dobreşti Valea Vida-völgy Valea Vida-völgy Valea Vida-völgy Valea Vida-völgy Valea Vida-völgy Valea Vida-völgy
2,3 3,7 4,1 7 6,3 7,6 4,2 2,9 3,8 <1,0 1,1 1 4,6 4,5 6,3 3,9 5
<0,05 <0,05 <0,05 <0,05 <0,05 <0,05 <0,05 <0,05 <0,05 <0,05 <0,05 <0,05 <0,05 <0,05 <0,05 <0,05 <0,05
<1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1
250 287 336 256 250 189 262 226 244 384 299 37 256 250 299 293 311
<20 <20 <20 <20 <20 <20 <20 20 20 81 26 25 23 22 <20 21 21
125 115 155 85 235 260 90 155 125 105 <50 55 160 110 130 215 <50
<5 <5 <5 <5 <5 <5 <5 <5 <5 <5 <5 <5 <5 <5 <5 <5 <5
Total hidrocarburi alifatice (C5-40) (µg/dm3) THA
100
9/10
Vízminták kémiai analitikai vizsgálatának eredményei - Királyerdő, Románia / Rezultatele analizelor chimice a probelor de ape - Muntii Padurea Craiului, Romania
Komponens
nitrátion karbonát- hidrokarbonát- szulfátion nitrition tart. tart. ion tart. ion tart. tart. 3 (mg/dm ) (mg/dm3) (mg/dm3) (mg/dm3) (mg/dm3)
Component
Conţ. Conţ. Conţ. azotiţi azotaţi carbonaţi 3 (mg/dm ) (mg/dm3) (mg/dm3)
Conţ. Conţ. sulfat Conţ. fosfat hidrocarbo-nat (mg/dm3) (µg/dm3) (mg/dm3)
Határérték RO Lege nr. 458 din 08/07/2002 ivóvíz / Limita pt. apa potabilă pe baza legii nr. 458 din 08/07/2002 din România
50
0,5
250
Határérték HU 201/2001 Korm.rend. / Limita pt. Apa potabilă pe baza Ord. Guvernamental nr. 201/2001. din Ungaria
50
0,5
250
Határérték (6/2009 KvVN-EüM-FVM) felszín alatti vízre "B" szennyezettségi határérték / Limita de categoria "B" pt. şi ape subterane pe baza legii (6/2009 KvVN-EüM-FVM)
25 / 50
KE-52 KE-53 KE-54 KE-55
Cornet település, szivattyúház melletti ásott gödör Valea Vida-völgy Valea Vida-völgy, Peştera din Valea Caduluibarlang Valea Vida-völgy, Peştera Mare din Stanu Cerbuluibarlang Valea Vida-völgy, Peştera Mare din Stanu Cerbuluibarlang
foszfátion tart. (µg/dm3)
250
500
Ni (µg/dm3)
Cu (µg/dm3)
Cr ö (µg/dm3)
Cr(VI) (µg/dm3)
Hg (µg/dm3)
As (µg/dm3)
Összes alifás szénhidrogén (C5Al (µg/dm3) 40) (µg/dm3) TPH
Pb (µg/dm3)
Ni (µg/dm3)
Cu (µg/dm3)
Cr ö (µg/dm3)
Cr(VI) (µg/dm3)
Hg (µg/dm3)
As (µg/dm3)
Al (µg/dm3)
5
10
20
100
50
1
10
200
5
10
20
2000
50
1
10
200
5
10
20
200
50
1
10
Zn (µg/dm3)
Cd (µg/dm3)
Pb (µg/dm3)
Zn (µg/dm3)
Cd (µg/dm3)
5000
200
10
3,9
<0,05
<1
275
<20
135
<5
2,7
<0,05
<1
183
21
120
<5
3,9
<0,05
<1
232
20
145
<5
3,9
<0,05
<1
171
<20
105
<5
KE-56
Valea Vida-völgy, Izbucul de la Canton-vízkelet
2,5
<0,05
<1
238
20
80
<5
KE-57 KE-58 KE-59 KE-60 KE-61 KE-62 KE-63 KE-64 KE-65 KE-66 KE-67 KE-68
Valea Vida-völgy Erdődámostól DNy-ra / la SV de Damiş Erdődámostól DNy-ra / la SV de Damiş Erdődámostól DNy-ra / la SV de Damiş Erdődámostól DNy-ra / la SV de Damiş Valea Runcşorului-völgy Valea Runcşorului-völgy Izbucul Roşia-vízkelet Valea Roşia-völgy Valea Roşia-völgy, Peştera Gruiet-barlang Valea Roşia-völgy Valea Roşia-völgy Báródbeznye-Nagybárod között / între Beznea şi Borod Báródbeznye-Nagybárod között / între Beznea şi Borod
3,1 <1,0 2 1,1 3,4 1,2 <1,0 3,9 4,9 8,4 2,1 6,1
<0,05 <0,05 <0,05 <0,05 <0,05 <0,05 <0,05 <0,05 <0,05 <0,05 <0,05 <0,05
<1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1
146 43 24 18 37 31 256 354 226 220 146 171
<20 <20 <20 <20 <20 <20 29 <20 <20 <20 22 <20
235 105 125 175 115 225 265 150 145 325 260 200
<5 <5 <5 <5 <5 <5 <5 <5 <5 <5 <5 <5
10,2
0,17
<1
232
<20
130
<5
13,5
<0,05
<1
372
29
85
<5
KE-69 KE-70 KE-71
Kalota-Gálosháza között / între Călăţea şi Gălăşeni
2,2
<0,05
<1
317
<20
80
<5
KE-72
Kalota-Gálosháza között / între Călăţea şi Gălăşeni
6,3
0,08
<1
226
29
130
<5
KE-73
Kalota-Gálosháza között / între Călăţea şi Gălăşeni
5,7
<0,05
<1
256
20
150
<5
KE-74
Doborcsány-Gálosháza között / între Dobricioneşti şi Gălăşeni, Izbucul Moara Jurjii-vízkelet
1,7
<0,05
<1
299
<20
120
<5
KE-75
Csarnóházi-barlang / Peştera cu Apă de la Bulz
1,1
<0,05
<1
261
<20
120
<5
5,6
<0,05
8
256
58
65
<5
1,1
<0,05
<1
250
<20
65
<5
5,6
<0,05
<1
201
<20
90
<5
5,8
<0,05
<1
195
<20
100
<5
4,8
<0,05
<1
244
<20
75
<5
3,9
<0,05
<1
183
<20
50
<5
3,5
<0,05
<1
232
<20
<50
<5
3,5
<0,05
<1
256
<20
84
<5
4,2
<0,05
<1
79
<20
65
<5
KE-76 KE-77 KE-78 KE-79 KE-80 KE-81 KE-82 KE-83 KE-84
Munteni-Jádremete között / între Munteni şi Remeţi Munteni-Jádremete között / între Munteni şi Remeţi ÉK Jádremete / Remeţi NE É Jádremete / Remeţi N, Feneketlen tó / Tăul fără fund D Jádremete / Remeţi S D Jádremete / Remeţi S, Peştera de la Faţa Apeibarlang Cornet és Vércsorog között / între Vârciorog şi Cornet, Izvorul Gábor-forrás Cornet és Vércsorog között / între Vârciorog şi Cornet, Peştera Osoi-barlang Körösbánlaka / Bălnaca
Total hidrocarburi alifatice (C5-40) (µg/dm3) THA
100
10/10
4.3.1-3. melléklet Talaj- és üledékminták kémiai analitikai vizsgálatának eredményei – Királyerdő-hegység, Románia
Talaj- és üledékminták kémiai analitikai vizsgálatának eredményei - Királyerdő, Románia
Talajminta
Üledékminta Komponens
PC-239 T-1 0,0-4,4cm 3
nitrátion tart. (mg/dm ) 3
nitrition tart. (mg/ dm ) 3
ammóniumion tart. (mg/dm ) TOC tart. (g/kg sz.a.)
PC-239 T-4
PC-239 T-7 PC100-T
PC114-T
PC118-T
PC210-T
<1
12,7-18,7cm 32,2-40,5cm 1,3
1,9
1,2
1,1
10
1,1
0,07
0,09
0,16
0,14
0,17
2,6
<0,05
6240
12550
7790
18,1
16,1
7,28 5870
4890
5250
2030
összes nitrogén (mg/kg) Az eredmények szárazanyagra vonatkoznak
6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet, B szennyezettségi határérték: 100 mg/kg sz.a.
Összes alifás szénhidrogén (TPH)
C5 alatt
VPH (C5C12)
EPH (C12C40)
Összes alifás szénhidrogén (C5-40) TPH
Minta jele
mg/kg sz. a.
mg/kg sz. a.
mg/kg sz. a.
mg/kg sz. a.
PC100-T
<0,1
4847
4847
Illékony alifás szénhidrogének (mg/kg sz. a.) Minta jele
nC5-ig
nC5-6
nC6-7
nC7-8
nC8-9
nC9-10
nC10-11
nC11-12
PC100-T
<0,1
<0,1
<0,1
<0,1
<0,1
<0,1
<0,1
<0,1
Összes
Extrahálható szénhidrogének (mg/kg sz. a.) Minta jele
nC12-14
nC14-16
nC16-18
nC18-20
nC20-22
nC22-24
nC24-28
nC28-32
nC32-36
nC36-40
Összes
PC100-T
143,2
138,7
420,4
843,5
432,9
766,1
1159
581,6
281,9
79,7
4847
4.3.1-4. melléklet Vízminták kémiai analitikai vizsgálatának eredményei, felszín alatti vízgyűjtő karsztrendszerek szerint csoportosítva – Királyerdő-hegység, Románia
Vízminták kémiai analitikai vizsgálatának eredményei, felszín alatti vízgyűjtő karsztrendszerek szerint csoportosítva - Románia / Rezultatele analizelor chimice a probelor de ape, grupate in functie de sisteme de drenaje carstice - Romania Rendszer száma
Rendszer elnevezése
Komponens
Nr. Sistem ului
Denumirea sistemului
Component
pH
vezetőképes p-lúgosság ség (mS/cm) (mmol/dm3)
m-lúgosság (mmol/dm3)
összes keménység (CaO mg/dm3)
karbonát keménység (CaO mg/dm3)
conductivita- bazicitatea-p bazicitatea-m duritate totală duritate carbonat te (mS/cm) (mmol/dm3) (mmol/dm3) (CaO mg/dm3) (CaO mg/dm3)
Határérték RO Lege nr. 458 din 08/07/2002 ivóvíz / Limita pt. apa potabilă pe 6,5 - 9,5 baza legii nr. 458 din 08/07/2002 din România Határérték HU 201/2001 Korm.rend. / Limita pt. Apa potabilă pe baza Ord. 6,5 - 9,5 Guvernamental nr. 201/2001. din Ungaria Határérték (6/2009 KvVN-EüM-FVM) felszín alatti vízre "B" szennyezettségi határérték / Limita de categoria "B" pt. ape subterane pe baza legii (6/2009 6,5 - 9 KvVN-EüM-FVM)
2,5
min. 50 (5nKo)
2,5
min. 50 max. 350
oxigén fogy. ammóniumi állandó vasKOIPS keménység on tart. tartalom (CaO mg/dm3) (mg/dm3) (µg/dm3) (mg/dm3)
mangán tartalom (mg/dm3)
nátrium-ion tart. (mg/dm3)
káliumion tart. (mg/dm3)
kalciumion magnézium kloridion tart. ion tart. tart. (mg/dm3) (mg/dm3) (mg/dm3)
duritate permanentă (CaO mg/dm3)
Conţ. potasiu (mg/dm3)
Conţ calciu (mg/dm3)
CCO ps (mg/dm3)
5
Conţ. amoniu (µg/dm3)
Conţ. fier (mg/dm3)
Conţ. mangan (mg/dm3)
Conţ.sodiu (mg/dm3)
Conţ. Conţ. clorid magneziu (mg/dm3) (mg/dm3)
500
0,2
0,05
200
250
500
0,2
0,05
200
250
500
Nyelő PC 106
1
Esküllői rendszer / Sistemul Aştileu
Potriva barlangba befolyó patak vize / Apa părăului care curge în peşterea Potriva Poienii patak alsó folyása, Oszoly barlang mellett / Cursul inferior al pârâului Poieni pe lângă Osoi
7,67
0,31
0,6
<50
4
8
0,35
0,65
<50
4
Esküllői barlangból kifolyó forrásvíz / Izvor care curge din Peşterea Aştileu
7,5
0,48
<0,20
<50
Galaseni (Gálosháza), barlang bejárata - nyelőbe befolyó víz / Intrarea peşterii Gălăşeni - apa care curge în ponor
7,73
0,44
0,65
50
Josani, Izvorul Groapa Motiului karsztforrás / Josani, Izvorul Groapa Motiului izvor carstic
7,46
0,51
<0,20
<50
Mniera völgye, meder veszteségek / Valea Mnierei, pierderi de albie
8,3
0,39
0,7
70
Doborcsány-Gálosháza között / între Dobricioneşti şi Gălăşeni, Izbucul Moara Jurjii-vízkelet
7,16
0,5
<0,1
4,9
146
0,2
6,3
<0,05
<0,05
1,4
1,16
105
0,92
1
KE-33
Tízfalusi karsztfennsík, Pokolbarlangtól ÉNy-ra / Platoul carstic Zece Hotare, NW Peştera Bătrânului
6,83
0,1
<0,1
0,9
30
0,4
<50
0,09
<0,05
<1
0,62
31,8
0,72
<1
KE-34
Tízfalusi karsztfennsík, Pokolbarlangtól Ny-ra / Platoul carstic Zece Hotare, W Peştera Bătrânului
7,28
0,11
<0,1
1
33
2
<50
0,06
<0,05
<1
<0,5
32,8
0,56
1
Valea Crişului / Körös-völgy, Zichy barlang / Peştera de la Vadu Crişului
7,75
0,46
<0,1
4,9
137
<0,20
<50
0,09
<0,05
1,7
0,97
117
1,34
1
Révtízfalu, faluközponttól DK-re kiépített, betonozott medence, forrásvíz / Apa din izvoare dintr-un bazin de beton, la Zece Hotare, la SE de la centrul localităţii
5,37
0,07
<0,20
80
Vársonkolyos / Şuncuiuş, Izbândişforrás/izvor
7,94
0,36
0,6
<50
PC 103 Forrás PC 239
<0,1
5,5
142
142
szikes
<0,05
<0,05
6
<0,5
80,5
1,5
4
Nyelő
2
Gálosházi rendszer / Sistemul Gălăşeni
PC 228
11
Forrás PC 235
<0,1
4,9
153
137
16
<0,05
<0,05
7,6
2,27
90,5
2,5
6
Nyelő
3
Moara Jurjii rendszer / Sistemul Moara Jurjii
PC 309
2
Forrás KE-74 Nyelő
4
Zichy barlang rendszer / Sistemul Pestera cu apa de la Vadu Crisului
Forrás KE-20 Nyelő
5
Izbandis rendszer / Sistemul Izbandis
PC 217
4
Forrás KE-10
0,1
3,7
107
0,15
<0,05
1,9
1,67
79,9
5,51
1
1/8
Vízminták kémiai analitikai vizsgálatának eredményei, felszín alatti vízgyűjtő karsztrendszerek szerint csoportosítva - Románia / Rezultatele analizelor chimice a probelor de ape, grupate in functie de sisteme de drenaje carstice - Romania Rendszer száma
Rendszer elnevezése
Komponens
Nr. Sistem ului
Denumirea sistemului
Component
pH
vezetőképes p-lúgosság ség (mS/cm) (mmol/dm3)
m-lúgosság (mmol/dm3)
összes keménység (CaO mg/dm3)
karbonát keménység (CaO mg/dm3)
conductivita- bazicitatea-p bazicitatea-m duritate totală duritate carbonat te (mS/cm) (mmol/dm3) (mmol/dm3) (CaO mg/dm3) (CaO mg/dm3)
Határérték RO Lege nr. 458 din 08/07/2002 ivóvíz / Limita pt. apa potabilă pe 6,5 - 9,5 baza legii nr. 458 din 08/07/2002 din România Határérték HU 201/2001 Korm.rend. / Limita pt. Apa potabilă pe baza Ord. 6,5 - 9,5 Guvernamental nr. 201/2001. din Ungaria Határérték (6/2009 KvVN-EüM-FVM) felszín alatti vízre "B" szennyezettségi határérték / Limita de categoria "B" pt. ape subterane pe baza legii (6/2009 6,5 - 9 KvVN-EüM-FVM)
2,5
min. 50 (5nKo)
2,5
min. 50 max. 350
oxigén fogy. ammóniumi állandó vasKOIPS keménység on tart. tartalom (CaO mg/dm3) (mg/dm3) (µg/dm3) (mg/dm3)
mangán tartalom (mg/dm3)
nátrium-ion tart. (mg/dm3)
káliumion tart. (mg/dm3)
kalciumion magnézium kloridion tart. ion tart. tart. (mg/dm3) (mg/dm3) (mg/dm3)
duritate permanentă (CaO mg/dm3)
Conţ. potasiu (mg/dm3)
Conţ calciu (mg/dm3)
CCO ps (mg/dm3)
5
Conţ. amoniu (µg/dm3)
Conţ. fier (mg/dm3)
Conţ. mangan (mg/dm3)
Conţ.sodiu (mg/dm3)
Conţ. Conţ. clorid magneziu (mg/dm3) (mg/dm3)
500
0,2
0,05
200
250
500
0,2
0,05
200
250
500
Nyelő
6
Bratcanilor rendszer / Sistemul Bratcanilor
Izb. din Groapa Bratcanilor forrásvíz / Apa de izvor, Izb. din Groapa Bratcanilor Groapa Bratcanilor víznyelő felé folyó víz / Groapa Brătcanilor, curs de apă spre ponoară
7,36
0,26
0,25
<50
4
7,56
0,39
2,75
<50
5
7,97
0,31
0,1
3
89
<0,20
<50
0,06
<0,05
1,7
0,75
63,3
4,69
1
7,69
0,31
<0,1
3
91
<0,20
50
0,09
<0,05
2,4
0,71
74,5
4,49
1
Damis, Ponorul de la Toaia nyelő / Damis, Ponorul de la Toaia
7,42
0,08
2,3
<50
4
Dámisi (Damisenilor) karsztforrás / Damisenilor izvoare de carst
7,68
0,31
0,4
190
2
PC 306
Szentkút (Sancuta), karsztfennsík nyelő / Ponorul Sâncuta, ponor pe platoul carstic
7,54
0,08
1,15
<50
2
PC 113
Ponoara, Cociului barlangba befolyó patak vize / Ponoara, apa părăului care curge în peşterea Cociului
7,87
0,41
1,65
<50
7
PC 116
Ponoara, Posistaul Manestilor, patak vize / Ponoara, apa părâului Poşiştăul Măneştilor
7,43
0,51
2,3
50
3
Csarnóházi-barlang / Peştera cu Apă de la Bulz
7,89
0,43
0,65
5,7
Valea Rea, meder nyelő / Valea Rea, pierderi de albie
7,64
0,11
1,1
70
D Jádremete / Remeţi S, Peştera de la Faţa Apei-barlang
7,83
0,31
0,5
<50
Acrei polia, karsztfennsík nyelő / Polia Acrei, ponor pe platoul carstic
7,29
0,04
3,2
<50
Valea Leşului-völgy, Tutajos-barlang / Peştera cu Apă din Valea Lesului
7,94
0,22
0,25
<50
PC 230
PC 231 Forrás KE-26
KE-27
Valea Brătcuţei-völgy, Izbucul Brătcanilor-vízkelet kisebbik ága / ramura mică Valea Brătcuţei-völgy, Izbucul Brătcanilor-vízkelet nagyobbik ága / ramura mare
Nyelő
7
Damisenilor rendszer / Sistemul Dămişenilor
PC 210 Forrás PC 307 Nyelő
8
Csarnóházi rendszer / Sistemul Peştera cu Apa de la Bulz
Forrás KE-75
<0,1
4,3
146
<0,05
<0,05
<1
1,67
68,5
15,7
1
Nyelő 9
Fata Apei barlang rendszer / Sistemul Peştera de la Fata Apei
PC 304
3
Forrás KE-81
<0,1
3
104
<0,05
<0,05
<1
0,79
47,3
1,98
3
Nyelő
10
Tutajos rendszer / Sistemul Pestera cu Apa din Valea Lesului
PC 305
2
Forrás KE-8
<0,1
2,2
70
0,06
<0,05
1,6
0,9
49,3
2,32
1
2/8
Vízminták kémiai analitikai vizsgálatának eredményei, felszín alatti vízgyűjtő karsztrendszerek szerint csoportosítva - Románia / Rezultatele analizelor chimice a probelor de ape, grupate in functie de sisteme de drenaje carstice - Romania Rendszer száma
Rendszer elnevezése
Komponens
Nr. Sistem ului
Denumirea sistemului
Component
pH
vezetőképes p-lúgosság ség (mS/cm) (mmol/dm3)
m-lúgosság (mmol/dm3)
összes keménység (CaO mg/dm3)
karbonát keménység (CaO mg/dm3)
conductivita- bazicitatea-p bazicitatea-m duritate totală duritate carbonat te (mS/cm) (mmol/dm3) (mmol/dm3) (CaO mg/dm3) (CaO mg/dm3)
Határérték RO Lege nr. 458 din 08/07/2002 ivóvíz / Limita pt. apa potabilă pe 6,5 - 9,5 baza legii nr. 458 din 08/07/2002 din România Határérték HU 201/2001 Korm.rend. / Limita pt. Apa potabilă pe baza Ord. 6,5 - 9,5 Guvernamental nr. 201/2001. din Ungaria Határérték (6/2009 KvVN-EüM-FVM) felszín alatti vízre "B" szennyezettségi határérték / Limita de categoria "B" pt. ape subterane pe baza legii (6/2009 6,5 - 9 KvVN-EüM-FVM)
2,5
min. 50 (5nKo)
2,5
min. 50 max. 350
oxigén fogy. ammóniumi állandó vasKOIPS keménység on tart. tartalom (CaO mg/dm3) (mg/dm3) (µg/dm3) (mg/dm3)
mangán tartalom (mg/dm3)
nátrium-ion tart. (mg/dm3)
káliumion tart. (mg/dm3)
kalciumion magnézium kloridion tart. ion tart. tart. (mg/dm3) (mg/dm3) (mg/dm3)
duritate permanentă (CaO mg/dm3)
Conţ. potasiu (mg/dm3)
Conţ calciu (mg/dm3)
CCO ps (mg/dm3)
5
Conţ. amoniu (µg/dm3)
Conţ. fier (mg/dm3)
Conţ. mangan (mg/dm3)
Conţ.sodiu (mg/dm3)
Conţ. Conţ. clorid magneziu (mg/dm3) (mg/dm3)
500
0,2
0,05
200
250
500
0,2
0,05
200
250
500
Nyelő PC 323
11
Rosiai rendszer / Sistemul Roşia
PC 326
12
7,01
0,04
0,85
80
2
7,49
0,11
1,43
160
2
0,85
60
2
<0,20 <0,20
50 68
PC 324
Jurcanilor völgye, meder nyelő / Valea Jurcanilor, infiltraţie prin albie
6,25
0,03
Forrás KE-64 KE-65 Nyelő
Izbucul Roşia-vízkelet Valea Roşia-völgy
7,55 7,47
0,28 0,35
7,77
0,17
1,55
<50
<2,0
7,82
0,24
0,7
70
<2,0
7,85
0,18
1,95
50
<2,0
Toplita de Rosia barlang vize / Apa peşterii Toplita de Rosia
7,44
0,35
1,6
80
2
PC 320
Ponorul de la Baia Nitului, karsztfennsík nyelő / Ponorul de la Baia Nitului, ponor pe platoul carstic
7,64
0,12
0,8
70
2
PC 322
Ponorul din Poiana Prie, karsztfennsík nyelő / Ponorul din Poiana Prie, ponor pe platoul carstic
7,77
0,1
1,15
130
2
7,45
0,34
2,15
90
2
7,97
0,27
0,9
70
<2,0
PC 314 Toplitei de Rosiai rendszer / Sistemul Toplitei de Rosiai
Barc patak völgye, meder nyelő / Valea Părâului Barţ, infiltraţie prin albie Sohodol barlang, karsztfennsík nyelő / peşterea Sohod, ponor pe platoul carstic
PC 321
PC 315
Ciur Ponor barlang, karsztfennsík nyelő / peşterea Ciur Ponor, ponor pe platoul carstic Ponorul Albioarei, karsztfennsík nyelő / Ponorul Albioarei, ponor pe platoul carstic Dobos barlang, karsztfennsík nyelő / peşterea Dobos, ponor pe platoul carstic
<0,1 <0,1
2,8 3,7
80 100
0,14 <0,05
<0,05 <0,05
1,8 2,4
0,93 0,93
49,8 71
5,2 3,12
1 1
Forrás PC 313 Nyelő
13
Toplitei de Vida rendszer / Sistemul Topliţei de Vida
PC 316
PC 317
Ponorul Marchis, karsztfennsík nyelő / Ponorul Marchiş, ponor pe platoul carstic Ponorul de la Fantana Rece, karsztfennsík nyelő / Ponorul de la Fântâna Rece, ponor pe platoul carstic
PC 318
Ponorul Bichi, karsztfennsík nyelő / Ponorul Bichi, ponor pe platoul carstic
7,59
0,09
0,85
90
<2,0
PC 319
Ponorul Merisor, karsztfennsík nyelő / Ponorul Merişor, ponor pe platoul carstic
7,47
0,07
1,15
250
<2,0
Toplita de Vida barlang karsztvize / apa peşterii Toplita de Vida
7,47
0,41
0,35
80
2
Forrás PC 327
3/8
Vízminták kémiai analitikai vizsgálatának eredményei, felszín alatti vízgyűjtő karsztrendszerek szerint csoportosítva - Románia / Rezultatele analizelor chimice a probelor de ape, grupate in functie de sisteme de drenaje carstice - Romania Rendszer száma
Rendszer elnevezése
Komponens
Nr. Sistem ului
Denumirea sistemului
Component
pH
vezetőképes p-lúgosság ség (mS/cm) (mmol/dm3)
m-lúgosság (mmol/dm3)
összes keménység (CaO mg/dm3)
karbonát keménység (CaO mg/dm3)
conductivita- bazicitatea-p bazicitatea-m duritate totală duritate carbonat te (mS/cm) (mmol/dm3) (mmol/dm3) (CaO mg/dm3) (CaO mg/dm3)
Határérték RO Lege nr. 458 din 08/07/2002 ivóvíz / Limita pt. apa potabilă pe 6,5 - 9,5 baza legii nr. 458 din 08/07/2002 din România Határérték HU 201/2001 Korm.rend. / Limita pt. Apa potabilă pe baza Ord. 6,5 - 9,5 Guvernamental nr. 201/2001. din Ungaria Határérték (6/2009 KvVN-EüM-FVM) felszín alatti vízre "B" szennyezettségi határérték / Limita de categoria "B" pt. ape subterane pe baza legii (6/2009 6,5 - 9 KvVN-EüM-FVM)
2,5
min. 50 (5nKo)
2,5
min. 50 max. 350
oxigén fogy. ammóniumi állandó vasKOIPS keménység on tart. tartalom (CaO mg/dm3) (mg/dm3) (µg/dm3) (mg/dm3)
mangán tartalom (mg/dm3)
nátrium-ion tart. (mg/dm3)
káliumion tart. (mg/dm3)
kalciumion magnézium kloridion tart. ion tart. tart. (mg/dm3) (mg/dm3) (mg/dm3)
duritate permanentă (CaO mg/dm3)
Conţ. potasiu (mg/dm3)
Conţ calciu (mg/dm3)
CCO ps (mg/dm3)
5
Conţ. amoniu (µg/dm3)
Conţ. fier (mg/dm3)
Conţ. mangan (mg/dm3)
Conţ.sodiu (mg/dm3)
Conţ. Conţ. clorid magneziu (mg/dm3) (mg/dm3)
500
0,2
0,05
200
250
500
0,2
0,05
200
250
500
Nyelő 14
Feneketlen tó rendszer / Sistemul Tăul Fără Fund
PC 302
Iád völgye, meder veszteségek / valea Iadului, pierdere de albie
7,97
0,14
É Jádremete / Remeţi N, Feneketlen tó / Tăul fără fund
7,33
0,32
Forrás (Izvorului) völgye, meder nyelő / Valea Izvorului, infiltraţie prin albie
7,53
Davelei karsztforrás / izvor de carst Davelei
0,85
110
2
0,35
70
0,09
0,55
140
3
7,89
0,13
0,7
60
2
Pestera Bonchi, karsztfennsík nyelő / Peştera Bonchi, ponor pe platoul carstic
7,49
0,17
3,45
90
<2,0
Valea Roşia-völgy, Peştera Gruietbarlang
8,05
0,36
0,6
60
Forrás KE-79
<0,1
3,2
109
<0,05
<0,05
1,5
1,87
56,8
7,75
2
Nyelő
15
Davelei rendszer / Sistemul Davelei
PC 301 Forrás PC 303 Nyelő
16
Gruietului rendszer (Bőgő) / Sistemul Gruieţului
PC 310 Forrás KE-66
<0,1
3,6
102
0,09
<0,05
1,3
1,17
74,5
0,97
2
4/8
Vízminták kémiai analitikai vizsgálatának eredményei, felszín alatti vízgyűjtő karsztrendszerek szerint csoportosítva - Románia / Rezultatele analizelor chimice a probelor de ape, grupate in functie de sisteme de drenaje carstice - Romania Rendszer száma
Rendszer elnevezése
Komponens
nitrátion karbonát- hidrokarbonát- szulfátion nitrition tart. tart. ion tart. tart. ion tart. 3 (mg/dm ) (mg/dm3) (mg/dm3) (mg/dm3) (mg/dm3)
Nr. Sistem ului
Denumirea sistemului
Component
Conţ. Conţ. Conţ. Zn Cd Pb Ni Cu Cr ö Cr(VI) Hg As Al Conţ. azotiţi Conţ. sulfat Conţ. fosfat carbonaţi azotaţi hidrocarbo-nat 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 (mg/dm ) (mg/dm ) (µg/dm ) (µg/dm ) (µg/dm ) (µg/dm ) (µg/dm ) (µg/dm ) (µg/dm ) (µg/dm ) (µg/dm ) (µg/dm ) (µg/dm3) (mg/dm3) (mg/dm3) (mg/dm3)
Határérték RO Lege nr. 458 din 08/07/2002 ivóvíz / Limita pt. apa potabilă pe baza legii nr. 458 din 08/07/2002 din România Határérték HU 201/2001 Korm.rend. / Limita pt. Apa potabilă pe baza Ord. Guvernamental nr. 201/2001. din Ungaria Határérték (6/2009 KvVN-EüM-FVM) felszín alatti vízre "B" szennyezettségi határérték / Limita de categoria "B" pt. ape subterane pe baza legii (6/2009 KvVN-EüM-FVM)
50
0,5
250
50
0,5
250
25 / 50
foszfátion tart. (µg/dm3)
Összes alifás Zn Cd Pb Ni Cu Cr ö Cr(VI) Hg As Al szénhidrogén (C53 3 3 3 3 3 3 3 3 3 (µg/dm ) (µg/dm ) (µg/dm ) (µg/dm ) (µg/dm ) (µg/dm ) (µg/dm ) (µg/dm ) (µg/dm ) (µg/dm ) 40) (µg/dm3) TPH
5000
250
500
5
10
20
100
50
1
10
200
5
10
20
2000
50
1
10
200
200
5
10
20
200
50
10
1
10
28
<0,5
<1
<2
<20
<2
≤2
<0,5
<5
Total hidrocarburi alifatice (C5-40) (µg/dm3) THA
100
Nyelő PC 106
1
Esküllői rendszer / Sistemul Aştileu
Potriva barlangba befolyó patak vize / Apa părăului care curge în peşterea Potriva Poienii patak alsó folyása, Oszoly barlang mellett / Cursul inferior al pârâului Poieni pe lângă Osoi
<1
<0,05
20
99
2,9
<0,05
<20
85
Esküllői barlangból kifolyó forrásvíz / Izvor care curge din Peşterea Aştileu
6,1
<0,05
<20
76
Galaseni (Gálosháza), barlang bejárata - nyelőbe befolyó víz / Intrarea peşterii Gălăşeni - apa care curge în ponor
18
<0,05
29
285
Josani, Izvorul Groapa Motiului karsztforrás / Josani, Izvorul Groapa Motiului izvor carstic
13,9
<0,05
298
24
145
Mniera völgye, meder veszteségek / Valea Mnierei, pierderi de albie
2,3
<0,05
13
135
Doborcsány-Gálosháza között / între Dobricioneşti şi Gălăşeni, Izbucul Moara Jurjii-vízkelet
1,7
<0,05
<1
299
<20
120
<5
KE-33
Tízfalusi karsztfennsík, Pokolbarlangtól ÉNy-ra / Platoul carstic Zece Hotare, NW Peştera Bătrânului
1,1
<0,05
<1
55
<20
350
<5
KE-34
Tízfalusi karsztfennsík, Pokolbarlangtól Ny-ra / Platoul carstic Zece Hotare, W Peştera Bătrânului
<1,0
<0,05
<1
61
<20
100
<5
Valea Crişului / Körös-völgy, Zichy barlang / Peştera de la Vadu Crişului
4,7
<0,05
<1
299
21
190
<5
Révtízfalu, faluközponttól DK-re kiépített, betonozott medence, forrásvíz / Apa din izvoare dintr-un bazin de beton, la Zece Hotare, la SE de la centrul localităţii
1
<0,05
<20
150
Vársonkolyos / Şuncuiuş, Izbândişforrás/izvor
4,2
<0,05
<20
155
PC 103 Forrás PC 239
333
19
Nyelő
2
Gálosházi rendszer / Sistemul Gălăşeni
PC 228 Forrás PC 235 Nyelő
3
Moara Jurjii rendszer / Sistemul Moara Jurjii
PC 309 Forrás KE-74 Nyelő
4
Zichy barlang rendszer / Sistemul Pestera cu apa de la Vadu Crisului
Forrás KE-20 Nyelő
5
Izbandis rendszer / Sistemul Izbandis
PC 217
Forrás KE-10
<1
226
<5
5/8
Vízminták kémiai analitikai vizsgálatának eredményei, felszín alatti vízgyűjtő karsztrendszerek szerint csoportosítva - Románia / Rezultatele analizelor chimice a probelor de ape, grupate in functie de sisteme de drenaje carstice - Romania Rendszer száma
Rendszer elnevezése
Komponens
nitrátion karbonát- hidrokarbonát- szulfátion nitrition tart. tart. ion tart. tart. ion tart. 3 (mg/dm ) (mg/dm3) (mg/dm3) (mg/dm3) (mg/dm3)
Nr. Sistem ului
Denumirea sistemului
Component
Conţ. Conţ. Conţ. Zn Cd Pb Ni Cu Cr ö Cr(VI) Hg As Al Conţ. azotiţi Conţ. sulfat Conţ. fosfat carbonaţi azotaţi hidrocarbo-nat 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 (mg/dm ) (mg/dm ) (µg/dm ) (µg/dm ) (µg/dm ) (µg/dm ) (µg/dm ) (µg/dm ) (µg/dm ) (µg/dm ) (µg/dm ) (µg/dm ) (µg/dm3) (mg/dm3) (mg/dm3) (mg/dm3)
Határérték RO Lege nr. 458 din 08/07/2002 ivóvíz / Limita pt. apa potabilă pe baza legii nr. 458 din 08/07/2002 din România Határérték HU 201/2001 Korm.rend. / Limita pt. Apa potabilă pe baza Ord. Guvernamental nr. 201/2001. din Ungaria Határérték (6/2009 KvVN-EüM-FVM) felszín alatti vízre "B" szennyezettségi határérték / Limita de categoria "B" pt. ape subterane pe baza legii (6/2009 KvVN-EüM-FVM)
50
0,5
250
50
0,5
250
25 / 50
foszfátion tart. (µg/dm3)
Összes alifás Zn Cd Pb Ni Cu Cr ö Cr(VI) Hg As Al szénhidrogén (C53 3 3 3 3 3 3 3 3 3 (µg/dm ) (µg/dm ) (µg/dm ) (µg/dm ) (µg/dm ) (µg/dm ) (µg/dm ) (µg/dm ) (µg/dm ) (µg/dm ) 40) (µg/dm3) TPH
5000
250
500
200
5
10
20
100
50
1
10
200
5
10
20
2000
50
1
10
200
5
10
20
200
50
1
10
10
Total hidrocarburi alifatice (C5-40) (µg/dm3) THA
100
Nyelő
6
Bratcanilor rendszer / Sistemul Bratcanilor
Izb. din Groapa Bratcanilor forrásvíz / Apa de izvor, Izb. din Groapa Bratcanilor Groapa Bratcanilor víznyelő felé folyó víz / Groapa Brătcanilor, curs de apă spre ponoară
7,8
<0,05
21
240
<1
<0,05
19
82
2,7
<0,05
<1
183
<20
260
<5
2,6
<0,05
<1
183
<20
200
<5
Damis, Ponorul de la Toaia nyelő / Damis, Ponorul de la Toaia
4
<0,05
21
125
Dámisi (Damisenilor) karsztforrás / Damisenilor izvoare de carst
5,6
<0,05
<12
135
PC 306
Szentkút (Sancuta), karsztfennsík nyelő / Ponorul Sâncuta, ponor pe platoul carstic
1,4
<0,05
<12
56
PC 113
Ponoara, Cociului barlangba befolyó patak vize / Ponoara, apa părăului care curge în peşterea Cociului
4
<0,05
21
155
PC 116
Ponoara, Posistaul Manestilor, patak vize / Ponoara, apa părâului Poşiştăul Măneştilor
1,4
0,24
20
195
Csarnóházi-barlang / Peştera cu Apă de la Bulz
1,1
<0,05
<20
120
Valea Rea, meder nyelő / Valea Rea, pierderi de albie
2,9
<0,05
<12
220
D Jádremete / Remeţi S, Peştera de la Faţa Apei-barlang
3,9
<0,05
<20
50
Acrei polia, karsztfennsík nyelő / Polia Acrei, ponor pe platoul carstic
1,4
<0,05
<12
190
Valea Leşului-völgy, Tutajos-barlang / Peştera cu Apă din Valea Lesului
2,8
<0,05
<20
155
PC 230
PC 231 Forrás KE-26
KE-27
Valea Brătcuţei-völgy, Izbucul Brătcanilor-vízkelet kisebbik ága / ramura mică Valea Brătcuţei-völgy, Izbucul Brătcanilor-vízkelet nagyobbik ága / ramura mare
Nyelő
7
Damisenilor rendszer / Sistemul Dămişenilor
PC 210 Forrás PC 307 Nyelő
8
Csarnóházi rendszer / Sistemul Peştera cu Apa de la Bulz
Forrás KE-75
<1
261
<5
Nyelő 9
Fata Apei barlang rendszer / Sistemul Peştera de la Fata Apei
PC 304 Forrás KE-81
<1
183
<5
Nyelő
10
Tutajos rendszer / Sistemul Pestera cu Apa din Valea Lesului
PC 305 Forrás KE-8
<1
134
<5
6/8
Vízminták kémiai analitikai vizsgálatának eredményei, felszín alatti vízgyűjtő karsztrendszerek szerint csoportosítva - Románia / Rezultatele analizelor chimice a probelor de ape, grupate in functie de sisteme de drenaje carstice - Romania Rendszer száma
Rendszer elnevezése
Komponens
nitrátion karbonát- hidrokarbonát- szulfátion nitrition tart. tart. ion tart. tart. ion tart. 3 (mg/dm ) (mg/dm3) (mg/dm3) (mg/dm3) (mg/dm3)
Nr. Sistem ului
Denumirea sistemului
Component
Conţ. Conţ. Conţ. Zn Cd Pb Ni Cu Cr ö Cr(VI) Hg As Al Conţ. azotiţi Conţ. sulfat Conţ. fosfat carbonaţi azotaţi hidrocarbo-nat 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 (mg/dm ) (mg/dm ) (µg/dm ) (µg/dm ) (µg/dm ) (µg/dm ) (µg/dm ) (µg/dm ) (µg/dm ) (µg/dm ) (µg/dm ) (µg/dm ) (µg/dm3) (mg/dm3) (mg/dm3) (mg/dm3)
Határérték RO Lege nr. 458 din 08/07/2002 ivóvíz / Limita pt. apa potabilă pe baza legii nr. 458 din 08/07/2002 din România Határérték HU 201/2001 Korm.rend. / Limita pt. Apa potabilă pe baza Ord. Guvernamental nr. 201/2001. din Ungaria Határérték (6/2009 KvVN-EüM-FVM) felszín alatti vízre "B" szennyezettségi határérték / Limita de categoria "B" pt. ape subterane pe baza legii (6/2009 KvVN-EüM-FVM)
50
0,5
250
50
0,5
250
25 / 50
foszfátion tart. (µg/dm3)
Összes alifás Zn Cd Pb Ni Cu Cr ö Cr(VI) Hg As Al szénhidrogén (C53 3 3 3 3 3 3 3 3 3 (µg/dm ) (µg/dm ) (µg/dm ) (µg/dm ) (µg/dm ) (µg/dm ) (µg/dm ) (µg/dm ) (µg/dm ) (µg/dm ) 40) (µg/dm3) TPH
5000
250
500
200
5
10
20
100
50
1
10
200
5
10
20
2000
50
1
10
200
5
10
20
200
50
1
10
10
Total hidrocarburi alifatice (C5-40) (µg/dm3) THA
100
Nyelő PC 323
11
Rosiai rendszer / Sistemul Roşia
PC 326
12
1
<0,05
<12
115
2,4
<0,05
19
155
<12
99
<20 <20
150 145
PC 324
Jurcanilor völgye, meder nyelő / Valea Jurcanilor, infiltraţie prin albie
<1
<0,05
Forrás KE-64 KE-65 Nyelő
Izbucul Roşia-vízkelet Valea Roşia-völgy
3,9 4,9
<0,05 <0,05
2,3
<0,05
<12
365
1,3
<0,05
17
175
2,7
<0,05
18
485
Toplita de Rosia barlang vize / Apa peşterii Toplita de Rosia
2,6
<0,05
13
195
PC 320
Ponorul de la Baia Nitului, karsztfennsík nyelő / Ponorul de la Baia Nitului, ponor pe platoul carstic
3,6
<0,05
13
345
PC 322
Ponorul din Poiana Prie, karsztfennsík nyelő / Ponorul din Poiana Prie, ponor pe platoul carstic
<1
<0,05
<12
190
2,6
<0,05
22
610
7,7
<0,05
18
335
PC 314 Toplitei de Rosiai rendszer / Sistemul Toplitei de Rosiai
Barc patak völgye, meder nyelő / Valea Părâului Barţ, infiltraţie prin albie Sohodol barlang, karsztfennsík nyelő / peşterea Sohod, ponor pe platoul carstic
PC 321
PC 315
Ciur Ponor barlang, karsztfennsík nyelő / peşterea Ciur Ponor, ponor pe platoul carstic Ponorul Albioarei, karsztfennsík nyelő / Ponorul Albioarei, ponor pe platoul carstic Dobos barlang, karsztfennsík nyelő / peşterea Dobos, ponor pe platoul carstic
<1 <1
354 226
<5 <5
Forrás PC 313 Nyelő
13
Toplitei de Vida rendszer / Sistemul Topliţei de Vida
PC 316
PC 317
Ponorul Marchis, karsztfennsík nyelő / Ponorul Marchiş, ponor pe platoul carstic Ponorul de la Fantana Rece, karsztfennsík nyelő / Ponorul de la Fântâna Rece, ponor pe platoul carstic
PC 318
Ponorul Bichi, karsztfennsík nyelő / Ponorul Bichi, ponor pe platoul carstic
3,2
<0,05
12
180
PC 319
Ponorul Merisor, karsztfennsík nyelő / Ponorul Merişor, ponor pe platoul carstic
2,6
<0,05
<12
150
Toplita de Vida barlang karsztvize / apa peşterii Toplita de Vida
4,1
<0,05
21
145
Forrás PC 327
7/8
Vízminták kémiai analitikai vizsgálatának eredményei, felszín alatti vízgyűjtő karsztrendszerek szerint csoportosítva - Románia / Rezultatele analizelor chimice a probelor de ape, grupate in functie de sisteme de drenaje carstice - Romania Rendszer száma
Rendszer elnevezése
Komponens
nitrátion karbonát- hidrokarbonát- szulfátion nitrition tart. tart. ion tart. tart. ion tart. 3 (mg/dm ) (mg/dm3) (mg/dm3) (mg/dm3) (mg/dm3)
Nr. Sistem ului
Denumirea sistemului
Component
Conţ. Conţ. Conţ. Zn Cd Pb Ni Cu Cr ö Cr(VI) Hg As Al Conţ. azotiţi Conţ. sulfat Conţ. fosfat carbonaţi azotaţi hidrocarbo-nat 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 (mg/dm ) (mg/dm ) (µg/dm ) (µg/dm ) (µg/dm ) (µg/dm ) (µg/dm ) (µg/dm ) (µg/dm ) (µg/dm ) (µg/dm ) (µg/dm ) (µg/dm3) (mg/dm3) (mg/dm3) (mg/dm3)
Határérték RO Lege nr. 458 din 08/07/2002 ivóvíz / Limita pt. apa potabilă pe baza legii nr. 458 din 08/07/2002 din România Határérték HU 201/2001 Korm.rend. / Limita pt. Apa potabilă pe baza Ord. Guvernamental nr. 201/2001. din Ungaria Határérték (6/2009 KvVN-EüM-FVM) felszín alatti vízre "B" szennyezettségi határérték / Limita de categoria "B" pt. ape subterane pe baza legii (6/2009 KvVN-EüM-FVM)
50
0,5
250
50
0,5
250
25 / 50
250
foszfátion tart. (µg/dm3)
Összes alifás Zn Cd Pb Ni Cu Cr ö Cr(VI) Hg As Al szénhidrogén (C53 3 3 3 3 3 3 3 3 3 (µg/dm ) (µg/dm ) (µg/dm ) (µg/dm ) (µg/dm ) (µg/dm ) (µg/dm ) (µg/dm ) (µg/dm ) (µg/dm ) 40) (µg/dm3) TPH
5000
500
200
5
10
20
100
50
1
10
200
5
10
20
2000
50
1
10
200
5
10
20
200
50
1
10
10
Total hidrocarburi alifatice (C5-40) (µg/dm3) THA
100
Nyelő 14
Feneketlen tó rendszer / Sistemul Tăul Fără Fund
PC 302
Iád völgye, meder veszteségek / valea Iadului, pierdere de albie
2,1
<0,05
É Jádremete / Remeţi N, Feneketlen tó / Tăul fără fund
5,8
<0,05
Forrás (Izvorului) völgye, meder nyelő / Valea Izvorului, infiltraţie prin albie
4,2
Davelei karsztforrás / izvor de carst Davelei
<12
195
195
<20
<0,05
<12
170
2,6
<0,05
<12
165
Pestera Bonchi, karsztfennsík nyelő / Peştera Bonchi, ponor pe platoul carstic
4,8
<0,05
14
445
Valea Roşia-völgy, Peştera Gruietbarlang
8,4
<0,05
220
<20
Forrás KE-79
<1
100
<5
325
<5
Nyelő
15
Davelei rendszer / Sistemul Davelei
PC 301 Forrás PC 303 Nyelő
16
Gruietului rendszer (Bőgő) / Sistemul Gruieţului
PC 310 Forrás KE-66
<1
8/8
4.3.2-1. melléklet Szennyezőforrások összefoglaló táblázata az Alföldön részletesen vizsgált területen
4.3.2-1. melléklet Szennyezőforrások összefoglaló táblázata az Alföldön részletesen vizsgált területen
Szennyezőforrás jele
EOV X
EOV Y
Minta jele
Mintavétel helye
Mintavétel típusa
Nagykereki-Nagyzomlin településrész fúrott kút
SZF-1 SZF-2
852799
205364 KM-3-V
Biharkeresztes-Hegyesi tanya
SZF-3
852806
205236 KM-4-V
Biharkeresztes-terményszárító
SZF-4
843768
202858
Mezőpeterd-sertéstelep
SZF-5
849292
214845
KM-5-V
Hencida-Új Élet Mgtsz tehenészeti telepe
KM-6-T
Hencida-Új Élet Mgtsz tehenészeti telepe Hencida-Új élet mgtsz géptároló Hencida-Új Élet Mgtsz kukoricaföld Hencida-Új Élet Mgtsz üsző telepe
SZF-6 SZF-7 SZF-8
849869 851549 853779
215281 214251 KM-7-T 213842
SZF-9
857905
209485
SZF-10
Mintavétel dátuma
857943
KM-8-V
Nagykereki-tehenészet
KM-9-V
Nagykereki-tehenészet
209473
Nagykereki-Tsz géptároló KM-10-V
Nagykereki-homokbánya
KM-11-V
SZF-11
856125
210735
SZF-12 SZF-13 SZF-14
852478 852478 845569
203514 203514 206309
Nagykereki-homokbánya Biharkeresztes-sertéstelep Biharkeresztes-terményszárító Mezőpeterd- volt Debut aszfaltkeverő üzeme
SZF-15
844287
209709 KM-12-V
Váncsod-Olasz tanya
felszín alatti víz2010.11.09 12 m-nél mélyebb kútból felszín alatti víz2010.11.09 12 m-nél mélyebb kútból 2010.11.09 felszín alatti víz2010.11.10 620 m mély kútból 2010.11.10 talajminta 2010.11.10 átlag talajminta 2010.11.10 felszín alatti víz-ásott 2010.11.10 kút felszín alatti víz2010.11.10 25-26 m fúrt kút 2010.11.10 felszín alatti víz2010.11.10 15 m fúrt kút 2010.11.10 felszíni víz 2010.11.10 2010.11.10 2010.11.10 felszín alatti víz2010.11.10 6-8 m mély kút
4.3.2-2. melléklet Szennyezőforrás feltárás – talaj- és vízvizsgálatok az Alföldön részletesen vizsgált területen
4.3.2-2. melléklet Szennyezőforrás feltárás – talaj- és vízvizsgálatok az Alföldön részletesen vizsgált területen SzennyezőMinta jele forrás jele SZF-2
KM-3-V
SZF-3
KM-4-V
KM-5-V SZF-5 KM-6-T SZF-7
KM-7-T
Mintavétel helye
Mintavétel Vizsgálandó Mintavétel típusa dátuma komponensek
felszín alatti víz-12 2010.11.09 m-nél mélyebb kútból felszín alatti víz-12 Biharkeresztes-termény szárító 2010.11.09 m-nél mélyebb kútból
Biharkeresztes-Hegyesi tanya
Hencida-Új Élet Mgtsz tehenészeti telepe Hencida-Új Élet Mgtsz tehenészeti telepe Hencida-Új Élet Mgtsz kukoricaföld
2010.11.10
2010.11.10 talajminta 2010.11.10 átlag talajminta
KM-8-V
Nagykereki-tehenészet
2010.11.10
KM-9-V
Nagykereki-tehenészet
2010.11.10
KM-10-V
Nagykereki-homokbánya
2010.11.10
KM-11-V
Nagykereki-homokbánya
2010.11.10
KM-12-V
Váncsod-Olasz tanya
2010.11.10
SZF-9
SZF-11 SZF-15
felszín alatti víz620 m mély kútból
szűkített ÁVK, szűkített tox fém, TPH szűkített ÁVK, szűkített tox fém, TPH szűkített ÁVK szűkített tápanyagvizsgálat szűkített tápanyagvizsgálat
felszín alatti vízszűkített ÁVK, TPH ásott kút felszín alatti víz-25szűkített ÁVK 26 m fúrt kút felszín alatti víz-15 szűkített ÁVK, TPH m fúrt kút felszíni víz szűkített ÁVK felszín alatti víz-6szűkített ÁVK 8 m mély kút
Szűkített ÁVK: pH, vezetőképesség, ammónium, nitrát, nitrit, klorid, szulfát, ortofoszfát, KOI Szűkített tox.fém: Pb, Cd, Cr, Cu, Ni, Zn, As, Hg, Al Szűkített tápanyagvizsgálat: pH(KCl), KA, sótartalomm/m %, CaCO3 m/m %, humusz m/m %, NO2+NO3-N mg/kg, P2O5 mg/kg, K2o mg/kg, Na mg/kg, Mg mg/kg, SO4-S mg/kg
4.3.2-3. melléklet Víz- és talajminták vizsgálati eredményeinek összesítése az Alföldön részletesen vizsgált területen
4.3.2- 3.sz. melléklet
Vízminták vizsgálati eredményeinek összesítése az Alföldön részletesen vizsgált területen KM-3-V
KM-4-V
KM-5-V
Minta jele KM-8-V KM-9-V
KM-10-V
KM-11-V
KM-12-V
15
n.r.
8
Kút mélysége (m)
201/2001 Korm.rend. szerinti határérték
Komponens
Kémiai vizsgálat pH vezetőképesség (mS/cm) oxigén fogy. KOIPS (mg/dm3) ammóniumion tart. (µg/dm3) kloridion tart. (mg/dm3) nitrátion tart. (mg/dm3) 3
nitrition tart. (mg/dm ) szulfátion tart. (mg/dm3) foszfátion tart. (µg/dm3) Fémtartalom (µg/dm 3 ) Zn Cd
6/2009 KvVNEüM-FVM együttes 10/2010. (VIII.18.) rendelet Korm. rend. szerinti határértéke a felszín alatti felszíni vizkere vízre "B" vonatkozóan szennyezettsé gi határérték
12
12
620
n.a
26
6,5 - 9,5
6,5 - 9
7,8-9,2
7,77
7,73
8,31
7,29
7,25
7,5
7,97
7,5
2,5
-
< 1000
0,35
0,34
0,69
2,55
0,79
0,82
0,59
2,88
5
-
< 40 (KOIPS)
<4,0
<4,0
8,2
99,8
16,1
5,4
25,5
78,2
500
500
50
<2,0
<2,0
2
397
11
2
42
306
250
-
-
420
330
250
80
330
320
150
60
50
25/50
<0,06
<1
<1
<1
49
<1
<1
<1
63
0,5
-
-
<0,05
<0,05
<0,05
0,07
<0,05
<0,05
<0,05
0,09
250
250
-
<12
<12
25
275
25
16
148
340
-
500
200
875
530
735
65
175
230
57
130
-
200
-
41
30
5
5
-
<0,5
<0,5 <1
< 30,0
< 30,0
< 30,0
Pb
10
10
-
<1
Ni
20
20
-
<2
<2
Cu
2 000
200
-
<20
<20
Cr ö
50
50
-
<2
<2
Hg
1
1
-
<0,5
<0,5
As
10
10
-
<5
<5
Al
200
-
-
<10
<10
Összes alifás szénhidrogén (C 5-40 )
50
100
-
< 30,0
(µg/dm 3 ) TPH
Talajminták vizsgálati eredményeinek összesítése az Alföldön részletesen vizsgált területen
Kompone ns
Minta jele KM-6-T KM-7-T
pH (KCl)
6,55
KA
38
40
sótartalom m/m % Caco3 m/m % humusz m/m % NO2+NO3-N mg/kg P2O5 mg/kg
<0,02
<0,02
0
0
351
2030
K2O mg/kg
720
506
Na mg/kg
101
121
Mg mg/kg
267
343
SO4-S mg/kg
21,3
25,7
2,16
11,4
6,77
2,1 2,26
Megjegyzés: A szürke színnel jelölt értékek meghaladták a jogszabályok által előírt határértékeket.
4.3.2-4. melléklet Ivóvíztermelő kutak adatai az Alföldön részletesen vizsgált területen
4.3.2-4. melléklet Ivóvíztermelő kutak adatai az Alföldön részletesen vizsgált területen A Eddigi Engedélyezett Tényleges Termelő Mértékadó Kút Kutak kitermelt legnagyobb Település neve Kutak szűrőzése víztermelés víztermelés kutak vízműkapacitás száma talpmélysége víz víztermelés (m3/év) (m3/év) (m3/nap) száma (m3/év) típusa 216,50-231,00 4. 256,30 rétegvíz Ártánd 239,00-245,40 rétegvíz
2.
58,00-61,00 64,60-70,40 71,80-75,60
80,00
rétegvíz
1.
82,00-88,00
91,00
rétegvíz
183,00
rétegvíz
110,00
rétegvíz
Vízmű Zrt.(apport)
360,00
rétegvíz
Vízmű Zrt.(apport)
Biharkeresztes 2/a. 3. 1.
447-458 462-474
480,00
rétegvíz
2.
63-67 68,30-70 71-73,80
78,00
rétegvíz
1.
83,50-88,50 105,50-108,50
136,00
rétegvíz
259,00
rétegvíz
564,10
rétegvíz
155,00
rétegvíz
2
330
Gáborján 2. 1. Hencida 2.
140-144 162-164 181-187 244-256 471,40-493,90 533,60-543,10 548,80-552 125-129,40 132135,20 145,60149
1.
170-184 187-194
206,00
rétegvíz
2.
135,50-145,30 149,30-156,80
166,50
rétegvíz
1.
276,50-289 297304,90
350,00
rétegvíz
230 000
253 490
253 490
5
2 086
18 000
14 539
16 523
2
330
32 000
33 634
33 634
2
422
50 000
42 857
43 974
2
554
190,00
rétegvíz
154,50
rétegvíz
317,00
rétegvíz
2. 1. 2.
173,50-181,50 183-185 113,50-121,70 127,90-132 138,20-146 300-308
REGINJEKT-50 gáztalanító Q=383/m3/d
Hajdú-Bihari Vízmű Önkormányzatok Zrt.(apport) Vízmű Zrt. Vízmű Zrt.(apport)
Hajdú-Bihari Vízmű Önkormányzatok Zrt.(apport) Vízmű Zrt. Vízmű Zrt.(apport) Hajdú-Bihari Vízmű Önkormányzatok Zrt.(apport) Vízmű Zrt. Vízmű Zrt.(apport) Hajdú-Bihari Vízmű Önkormányzatok Zrt.(apport) Vízmű Zrt.
REGINJEKT-50 gáztalanító Q=2112/m3/d
Vastalanítás 2640 m3/d
Vas-mangantalanító, ammóniamentesítő 250 m3/d
REGINJEKT-50 gáztalanító Q=792/m3/d
Vas-mangantalanító, ammóniamentesítő 550 m3/d
Nincs adat
52 000
42 092
45 537
2
475
Kismarja
Mezőpeterd
Víztisztítás
Vízmű Zrt. (apport)
Bojt
Nagykereki
Hajdú-Bihari Vízmű Önkormányzatok Zrt.(apport) Vízmű Zrt.
390,00
164,50-168,30 173,50-177,70 79,80-82,80 85,00-87,00 101,80-104,80 305-310 324-330 342-354
15 078
Megépített víztisztító Berendezések típusa, kapacitása
Nincs adat
315,00-387,00
2.
15 078
Tulajdonos megnevezése
1. Bedő
16 000
Üzemeltető megnevezése
Hajdú-Bihari Vízmű Önkormányzatok Zrt.(apport) Vízmű Zrt.
gáztalanító kapacitás: 475 m3/nap
Nincs adat 24 000
33 298
33 298
2
374
Hajdú-Bihari Vízmű Önkormányzatok Zrt.(apport) Vízmű Zrt.
vas-mangán, arzénmentesítő 374 m3/d
Nincs adat 46 000
47 169
47 169
2
550
Hajdú-Bihari Vízmű Önkormányzatok Zrt.(apport) Vízmű Zrt. Nincs adat
REGINJEKT-25 gáztalanító Q=660/m3/d
vas-mangántalanító 550 m3/d
A Eddigi Engedélyezett Tényleges Termelő Mértékadó Kút Kutak kitermelt legnagyobb Kutak szűrőzése víztermelés víztermelés Település neve kutak vízműkapacitás száma talpmélysége víz víztermelés (m3/év) (m3/év) (m3/nap) száma (m3/év) típusa
Szentpéterszeg
Üzemeltető megnevezése
Tulajdonos megnevezése
1.
391-405
412,00
rétegvíz
2.
313-335 185,80-190,30 203-207,50 216219,30
345,00
rétegvíz
Hajdú-Bihari Önkormányzatok Nincs adat Vízmű Zrt. Nincs adat
225,00
rétegvíz
Vízmű Zrt.
1.
96-100 107-110
116,00
rétegvíz
2.
73,40-78
85,00
rétegvíz
1.
262,50-270,50 314,50-322,10
340,00
rétegvíz 45 000
2.
89,20-96,20 109,20-115
121,00
rétegvíz
3.
50 000
8000
40 159
6 686
46 563
7 929
3
330
2
211
Told
Váncsod
40 838
44 162
2
330
Hajdú-Bihari Vízmű Önkormányzatok Zrt.(apport) Vízmű Zrt. Vízmű Zrt. (apport) Hajdú-Bihari Önkormányzatok Nincs adat Vízmű Zrt. Vízmű Zrt. (apport)
Megépített víztisztító Berendezések típusa, kapacitása REGINJEKT-25 gáztalanító Q=792/m3/d
Víztisztítás
vas-mangántalanító 550 m3/d
vas-mangántalanító 330 m3/d
4.3.2-5. melléklet Termelt víz minősége a Hajdú-Bihari Önkormányzatok Vízmű Zrt. adatszolgáltatása alapján
4.3.2-5. melléklet
Termelt víz minősége a Hajdú-Bihari Önkormányzatok Vízmű Zrt. adatszolgáltatása alapján Vízmű kút Biharkeresztes, 2. sz. kút Biharkeresztes, 2a sz. kút
Biharkeresztes, 3 sz. kút
Bedő, 1. sz. kút
Bojt, 1. sz. kút
Gáborján, 1.sz. kút
Gáborján, 2. sz. kút Hencida, 2.sz. kút
Kismarja, 2.sz. kút
Mezőpeterd, 1. sz. kút
Nagykereki, 1. sz. kút Szentpéterszeg, 3. sz. kút Told, 1.sz. kút Váncsod, 1.sz. kút
Vízminőség mangán 0,62 mg/l (h.é.0,05mg/l) vas 0,38 mg/l (h.é. 0,2mg/l) mangán 0,69 mg/l (h.é.0,05mg/l) összes keménység 33 CaO mg/l (h.é.min.50-max.350 CaO mg/l) Ammónium 0,61 mg/l (h.é 0,5 mg/l) Mangán 0,10 mg/l (h.é.0,05mg/l) Összes keménység 19 CaO mg/l (h.é.min.50-max.350 CaO mg/l) Ammónium 1,11 mg/l (h.é 0,5 mg/l) Kémiai oxigénigény (sMn) 5,5 mg/l (h.é 5,0 mg/l/O2) Összes keménység 12 CaO mg/l (h.é.min.50-max.350 CaO mg/l) Kémiai oxigénigény (sMn) 6,5 mg/l (h.é 5,0 mg/l/O2) Arzén 13,6 µg/l (h.é 10 µg/l) Ammónium 0,54 mg/l (h.é 0,5 mg/l) Vas 1,30 mg/l (h.é. 0,2mg/l) Mangán 0,37 mg/l (h.é.0,05mg/l) Összes keménység 48 CaO mg/l (h.é.min.50-max.350 CaO mg/l) Ammónium 0,78 mg/l (h.é 0,5 mg/l) Mangán 0,22 mg/l (h.é.0,05mg/l) Mangán 0,27 mg/l (h.é.0,05mg/l) ammónium 0,52 mg/l (h.é 0,5 mg/l) kémiai oxigénigény (sMn) 5,9 mg/l (h.é 5,0 mg/l/O2) vas 0,22 mg/l (h.é. 0,2mg/l) mangán 0,07 mg/l (h.é.0,05mg/l) ammónium 0,58 mg/l (h.é 0,5 mg/l) telepszám 22oC 2110 szám/ml vas 0,29 mg/l (h.é. 0,2mg/l) mangán 0,27 mg/l (h.é. 0,2mg/l) ammónium 0,61 mg/l (h.é 0,5 mg/l) vas 1,50 mg/l (h.é. 0,2mg/l) mangán 0,96 mg/l (h.é. 0,2mg/l) mangán 0,12 mg/l (h.é. 0,2mg/l) Vas 0,51 mg/l (h.é. 0,2mg/l) Mangán 0,4 mg/l (h.é. 0,2mg/l) Ammónium 0,72 mg/l (h.é 0,5 mg/l) Mangán 0,32 mg/l (h.é. 0,2mg/l)
Vízkezelés
vastalanítás
Vas-és mangántalanítás, ammóniamentesítés
Vas-mangantalanító, ammóniamentesítő
vas-mangán, arzénmentesítő
vas-mangántalanító vas-mangántalanító
vas-mangántalanító
4.4-1. melléklet Felmért víznyelők és dolinák – Királyerdő-hegység, Románia
Királyerdő, Románia - felmért víznyelők és dolinák Pont jele
WGS N
WGS E
Magasság m
Pont megnevezése (azonosítása)
PC 201
46º55.015 22º34.089
547
dolina - Bratca Secatura
PC 209
46º51.857 22º31.757
687
Damis, időszakos nyelő a Toaia-tól Ny-ra
PC 210
PC 211
46º52.363 22º32.580
46º52.345 22º32.914
675
678
Damis, P. de la Toaia, víznyelő
dolina Damis határában
PC 212
46º51.981 22º33.025
714
Damis, dolina az iskola mellett
PC 214
46º56.333 22º27.946
583
Pokol barlang bejárata
PC 215
46º56.233 22º28.605
601
dolina- Imaşul Bătrânului
PC 218
46º53.831 22º28.117
695
időszakos víznyelő Zichy Határ falu határában
PC 220
46º53.670 22º28.907
691
víznyelő az út mentén, Zichy Határ falu és Carmazan völgy között
PC 228
46º59.330 22º26.272
397
Galaseni (Gálosháza), barlang bejárata víznyelő
Pont leírása kb 50-70 m átmérőjű, az út szintjéhez viszonyítva 4-5m mély dolina, fölötte rendezett a ház környéke Több nyelési pont, kimosott meder; a nyelő alja vizenyős, kákás, helyenként nyílt vízfelület; az időszakos vízfolyás a lakott területen keresztül folyik
Fénykép száma 1.kép 2.kép
Állandó, aránylag bővizű patak nyelődik el; -a vízgyűjtő a falu felől gyűjti a vizeket; - a víz által bevágott völgy meanderesen kanyarog a területen; összefolyó völgyek, vízmosások; -a völgyek kb 15m mélyen vágódtak be; a vízfolyás medrén kívül 3-4. kép más kisebb-nagyobb nyílt vízfelületek, -a völgy aljában gyékény és más vízkedvelő növényzet (káka, zsurlófélék, nefelejcs, stb.), - a völgy egy mészköves sziklás oldallal zárul. A falu végén az utolsó ház kertjének végében található- száraz, füves dolina; kör alakú, kb 120m átmérőjű, 20m mély, északi oldala görgeteges; a közepén kb. 10m átmérőjű nedvesebb (vizenyősebb) terület, a feltételezett víznyelési felület; oldalában kis mennyiségű háztartási hulladék kb. 20m átmérőjű, 8-10m mély dolina, a környék hulladéklerakója, dögök is, száraznak tűnik, de nagyobb eső esetén a domboldalról nagy mennyiségű víz egy része valószínű ide is bejut A barlang 18x10m-es négyszögletes bejárata egy mészkő sziklafal tövében található, amely elzárja a Peştireului völgyet (tipikus vakvölgy). A patak vize még azelőtt eltűnik a kövek között, mielőtt elérné a barlang bejáratát. karám a dolina mellett, füves, száraz dolina Jelenleg teljesen száraz, a helyiek elmondása szerint aljában kb 0,5-1 m átmérőjű üregen keresztül tűnik el a víz, jelenleg teljesen takarva a növényzettel, A vízfolyás a domb tövében szivárog el, palackok, háztartási hulladék, a csordogáló víz alkalmatlan mintavételre A barlang bejárata egy néhány méter magas sziklafal tövében található, amely elzárja a Deblei patak völgyét, tipikus vakvölggyé alakítva azt. A barlang bejáratánál és a rácsos kapura felakadva nagy mennyiségű szemét, a barlangban a vízfolyáson haladva a víz által besodort kommunális szemét
5. kép
6. kép
7. kép 8. kép 9. kép 10. kép
11. kép
1/4
Pont jele
WGS N
WGS E
Magasság m
Pont megnevezése (azonosítása)
Pont leírása
Fénykép száma
Széles füves völgy oldalában jelenleg mesterségesen kialakított "mederben" vezetik a jelenleg csermely méretű vízfolyást, mely még a nyelő elérése előtt elszivárog. A vakvölgy végének oldalában kisebb szikla tövében lévő üregben van a nyelő, mely jelenleg száraz volt. A növényzeten látszik nagyobb mennyiségű csapadék esetén a víz szintje.
12. kép
PC 231
46º54.604 22º34.514
487
Groapa Bratcanilor
PC 232
46º53.561 22º32.520
605
Ponoras felé tartó felszíni vízfolyás
PC 233
46º53.593 22º32.623
PC 236
46º56.454 22º26.192
260
Ponoras barlang (víznyelő)
jelenleg száraz, alja köves, görgeteges, a barlang bejárata egy sziklafal tövében található, a vízfolyás még előtte elszivárog
14. kép
Groapa Ghembii - víznyelő
száraz fás dolina, nyelő, aljában kommunális hulladék
15. kép
PC 106
47º00.014 22º22.306
362
Potriva barlang
PC 111
46º53.554 22º38.798
616
Ponoara, Fundatura barlang
PC 113
46º53.282 22º39.160
644
Ponoara, Cociului barlang
PC 115
46º53.327 22º40.297
697
Ponoara, Jiguta
PC 114
46º53.203 22º39.496
659
Ponoara -dolina
PC 116
46º53.294 22º39.993
685
Ponoara, Posistaul Manestilor
PC 117
46º53.214 22º39.922
692
Ponoara- víznyelő
PC 119
46º54.270 22º38.134
666
Ponoara-kezdetleges uvala
PC 129
46º50.713 22º29.594
PC 131
46º51.004 22º29.145
582
13. kép
A barlang négyszögletes bejárata (17x5-6m) egy kb 10m magas sziklafal tövében nyílik, amely közel vízszintes kőzetrétegekből áll. A barlangban a Mniera patak vize nyelődik el. Sok szemét a 16-17. kép barlang bejárata körül, ami megjelenik az esküllői barlangban is ahol a víz ismét a felszínre kerül. Helyenként habos a víz. 18. kép Szemetes, dög is volt A patak egy dolinában eltűnik, időszakosan kiszárad. A mintavételkor sem érte el a dolinát. Ponoara, egy dolinában összegyűlt trágyakupac mellől A patak vize itt is egy dolinában nyelődik el, ez mintavételkor el volt tömődva. A víz összegyűlt a dolinában (poshadt volt). Friss beszakadás, ahova a patak befolyik. A helyiek szerint kb. 1 éveslehet a beszakadás. Karszt fennsík, kezdetleges uvala
19. kép 20. kép 21. kép 22. kép 23. kép 24. kép
Runcsor víznyelő
A víznyelő azon részén, ahol a víz elnyelődik, a vízfolyás egyre mélyebben, hurokszerűen mélyed bele a felszínbe. A teraszos sík része a víznylőnek 25-60m széles. A víz több ponton nyelődik el, amelyeknek a helye folyamatosan változik. Nagy esőzések, árvíz idején egy időszakos tó alakul ki. A patak széles apró kavicsos-homokos nagy felületen nyelődik el
25. kép
vízzel teli dolina a Sohodol völgyben
Egy kb. 5x4 m -es füves vízzel teli dolina a Sohodol völyben az út mentén.
26. kép 2/4
Pont jele
WGS N
WGS E
Magasság m
Pont megnevezése (azonosítása)
PC 134
46º51.625 22º27.987
568
Sohodol-völgy - időszakos víznyelő az út mentén 1.
PC 135
46º51.611 22º28.001
565
Sohodol-völgy - időszakos víznyelő az út mentén 2.
PC 136
46º52.837 22º27.648
673
Prislop víznyelő 1
PC 137
46º52.770 22º27.727
679
Prislop víznyelő 2
PC 139
46º53.372 22º27.668
662
Ciungi környékén száraz nyelő
PC 140
46º53.332 22º27.613
657
dolina-Ciungi környékén
PC 141
46º53.439 22º27.276
657
Zichy Határ és Tomnatic között dolina
Pont leírása 50x50m, kb 6m mély időszakos víznyelő , egy szikla tövében nyílt üreg látszik, gumiabroncs, hulladék, a nyelő aljában kavicsos hordalék; 4-5 m-re az üreg fölött aránylag friss, kb 2m mély beszakadás 70-80 m széles a vakvölgy formájú időszakos víznyelőben kavicsos-homokos hordalék, 2 ponton nyelődik el a víz (földes beszakadás), 20 m-es sziklafal tövében nyelődik el a víz, görgeteg aljában. Mindkét vízfolyás fölötti domboldalon páfrányos, vizenyős, mohás terület Egy sziklafal tövében homokos-iszapos talajban több ponton nyelődik el a víz, jelenleg csermely méretű patak alja száraz -füves, sziklás Füves, aljában mélyedés kb 100m átmérőjű, aljábann mélyedés, oldalában kisebb mészkő kibúvások füves dolina , kb 150m átmérőjű, 33m mély, -birkák
Fénykép száma 27. kép
28. kép
29. kép 30. kép 31. kép 32. kép 33. kép
o
sziklás barlangüreg (időszakos víznyelő?) Tomnatic határában
Sziklás barlangüreg, mintegy 45 -os lejtéssel, nagy mennyiségű kommunális szemét, dögszag- fölötte házak vannak, amelyek 34. kép felől bemosódás nyomai láthatóak; erősen repedezett, breccsás jellegű , vöröses kőzet gémeskutas füves dolina, aljában kút 35. kép Oldala erősen repedezett mészkő, vöröses bemosódások, az 36. kép alja kavicsos, sörgeteges, kommunális szemét Aktív nyelő, szigorúan védett barlang, a víz jelenleg még a 37-38. kép barlang bejárata előtt a köves mederben elnyelődik aktív nyelő, pár hetes friss beszakadás, oldala földes, 39. kép helyenként mosott kavics
PC 142
46º54.575 22º26.834
629
PC 146
46º56.224 22º28.184
617
PC 147
46º53.291 22º26.936
652
PC 151
46º51.033 22º23.834
497
Ciur Ponor barlang
PC 152
46º51.098 22º29.707
626
Dames-i út mentén friss beszakadás-nyelő
PC 302
46º50.349 22º38.865
455
Iád völgye, meder veszteségek
aktív
40. kép
PC 304
46º50.632 22º36.938
717
Valea Rea, meder nyelö
aktív
41. kép
PC 305
46º48.835 22º32.877
862
Acrei polia, karszt fennsik nyelö
Acrei barlangban tűnik el a patak vize
42. kép
dolina a Pokol-barlang fölött beszakadás a Tomnaticot a Sohodol völggyel összekötő út mentén
PC 306
46º52.620 22º36.802
731
Szentkut (Sancuta), karszt fennsik nyelö
PC 309
46º57.208 22º24.358
499
Mniera völgye, meder veszteségek
PC 310
46º49.807 22º26.127
474
Pestera Bonchi, karszt fennsik nyelö
Az időszakos víznyelő az Arsuri karsztfennsíkon található, a Szentkút barlang bejáratának közelében. Az időszakos 43. kép vízfolyást egy állandó forrás táplálja. aktív 44. kép A barlang bejárata háromszöhg alakú (5-6m x 10m), és kb. 30mre a Jád-völgy szintje fölött található. A víz a barlang 45. kép bejáratában tűnik el. 3/4
Pont jele
WGS N
WGS E
Magasság m
Pont megnevezése (azonosítása)
Pont leírása
Fénykép száma
Dobos barlang, karszt fennsik nyelö
A barlang bejárata 3x5m, egy meredek mészkő aljában, amely egy nagyméretű (210x250m)eróziós gödör nyugati oldalában helyezkedik el.A víz a barlang bejáratában tűnik el.
46. kép
PC 315
46º50.652 22º23.545
465
PC 316
46º52.523 22º21.801
515
PC 317
46º52.234 22º21.920
446
PC 318
46º51.943 22º22.923
460
PC 319
46º52.197 22º22.687
460
PC 320
46º51.610 22º23.270
590
PC 321
46º51.198 22º23.159
430
PC 322
46º51.819 22º25.010
480
PC 323
46º51.987 22º28.343
591
PC 324
46º52.207 22º25.673
594
Jurcanilor völgye, meder nyelö
aktív
55. kép
PC 325
46º52.137 22º26.968
534
Sohodol barlangtol kb.100m K-re, karszt fennsik nyelö
Időszakos víznyelő kb, 10m-es dolina közepén található
56. kép
Sohodol barlang, karszt fennsik nyelö
Egy kb, 1km-es völgyön összegyűlt víznek az elvezetése történik a barlangbejáraton keresztül. A patak mentén egy pár ház található, ahol állattartás is folyik, majd egy mesterséges tavon keresztül folyik be a barlangba.
57. kép
PC 326
46º52.117 22º27.058
523
A víznyelő egy kisebb dolina aljában található, esős időben egy tó keletkezik A víznyelő egy dolina szélén található, ahol a víz egy 10-15mPonorul de la Fantana Rece, karszt fennsik es szakaszon teljesen eltűnikA dolina alján összegyűlt víz nyelö amikor eléri a víznyelőt kisebb mocsaras területet képez Ponorul Bichi, karszt fennsik nyelö A víznyelő a völgy végében, egy sziklafal aljában található A környéken felhagyott bányászat és fakitermelés hulladékai Ponorul Merisor, karszt fennsik nyelö tudatosan a víznyelőbe voltak bedobálva Ponorul de la Baia Nitului, karszt fennsik A víznyelő egy hoszabb völgy végében helyezkedik el, a víz a nyelö kövek között tűnik el A víz egy sziklafal aljában tűnik el, kommunális hulladékkal fel van töltődve a víznyelő. Az út mentén helyezkedik el, a Ponorul Albioarei, karszt fennsik nyelö környékén házak találhatóak, Valószínű a szemét innen származik. Az időszakos víznyelő egy dolinában van. A dolina alja általában száraz, azonbam a bejárás során a nagy esőzések következtében összegyűlt víz egy tavat képezett. A víz Ponorul din Poiana Prie, karszt fennsik nyelö útánpótlódás hiányában néhány nap alatt elszivárog. A közelben folyó erdőirtások következtében a dolina gyakran megtelik fúrészporral, amit a víz bemos a Toplita de Vida barlang rendszerébe. Barc patak völgye, meder nyelö aktív Ponorul Marchis, karszt fennsik nyelö
47. kép 48. kép 49. kép 50. kép 51. kép
52. kép
53. kép
54. kép
4/4
4.4-2. melléklet A felmért víznyelők és dolinák fényképei – Királyerdő-hegység, Románia