DEKALB HÍRLEVÉL | 2012.03.29. | 2012/04. szám
Vetésidő ajánlás DEKALB hibridekhez Szabó Szilárd- Monsanto Fejlesztési vezető
Hasznos információk Árutőzsdei információk Agrometeorológia Szaktanácsadás www.monsanto.hu
Vetésidő ajánlás a DEKALB kukorica hibridekhez
Mikor kezdhetjük vetni a kukoricát? Mit jelent a korán vethető hibrid, mit nyerek, mit kockáztatok a korai vetéssel?
Ahhoz, hogy megértsük a folyamatot, egy kicsit nézzük meg a csírázás folyamatát, és azokat a környezet tényezőket, amelyek a csírázást befolyásolják. A csírázást a vízfelvétel következtésben létrejövő szem-duzzadás előzi meg. A csírázást elindító hormonok egy része már a nyugalomban lévő magban jelen van, másik, része a duzzadás hatására elinduló enzimek katalizáló hatására termelődik. A vízfelvétel következtében- megfelelő oxigén és hőmérséklet mellett- a nyugvó mag aktív anyagcsere állapotba kerül. A kukorica gyököcskéjében megindul a DNS szintézis a duzzadás kezdetétől számított 45. órán belül, és 74 óra elteltével már megindul a sejtek osztódása, elkezdődik a csíra növekedése. A mag duzzadása azonban nem jelenti egyértelműen a csírázás megindulását. Azok az enzimek, amelyek a sejtosztódás (növekedés, differenciálódást) szabályozzák, csak egy bizonyos hőmérsékleten és nedvességtartalomnál aktivizálódnak. Amennyiben valamely tényező hiánya- vagy többlete- lép fel a vetőmag ugyan megduzzad, de az enzimaktivitás nem éri el a küszöböt, így a csírázás nem indul meg. Az amerikai szakirodalom szerint a kukorica vetéséhez az ideális, ha a reggeli órákban mért talajhőmérséklet 5 cm mélyen eléri a 12oC-ot, 15 cm mélyen pedig a 9-10oC-ot. Fontos, hogy milyen a mélyebb talajréteg hőmérséklete, hiszen könnyen lehűti a felső réteget, különösen egy esős, felhős időjárásban, amikor nem jut közvetlen sugárzás a talajfelszínre. Itthon a 8oC-os talajhőmérsékletnél már ajánlott a kukorica vetése, ezzel szemben az amerikai szakirodalom szerint a fejlődési küszöbérték plusz 3-4oC az ideális ahhoz, hogy az állományok ugrásszerűen és egyöntetűen keljenek. Az előbbiekben az ’ideális’ talajhőmérsékletet említettem, de természetesen a kukorica területeknek csak egy kis része kerül az ’ideális’ időszakban a talajba, hiszen a vetések ütemezése miatt korábban el kell kezdeni, és később befejezni a vetést. Az ideálisnál korábbi vetéseknél bizonyos kockázatokkal számolnunk kell: Kedvezőtlen körülmények között azonban a vetőmag megduzzad- a rendelkezésre álló nedvesség hatására,- utána viszont az enzim-aktivizáció korlátozott, így a csírázás csak később indul meg. Egy másik, és az előbbinél jóval nagyobb kockázatot rejt, ha a mag megduzzad, a csírázás folyamata elindul, majd valamely környezetei tényező limitáló hatására a csíranövekedés folyamata megáll. Ebben az állapotban a legkitettebb a kis csíranövény a külső tényezőkre, ilyenkor a bőrszöveti sejtek még vékonyak, kutikula réteg szinte ki sem alakult, a szállítószövetek, gyökérszövetek, tenyészőcsúcs fiatal és érzékeny.
Korai vetésénél érdemes odafigyelni a következőkre:
a vetőmag értékmérő tulajdonságai döntően befolyásolják a korai fejlődést. A legfontosabb a csírázóképesség- a szabvány 90%-ot határoz meg, ez annyit jelent, hogy 100 szem kukoricából minimum 90 szemnek egészséges csírát és gyököcskét kell produkálnia. A többi- vagy holt, vagy deformált állapotú csíranövény. A Dekalb hibridek vetőmag tételei csak magasabb csírázóképesség után kerülhetnek piacra (92%), ezzel is biztosítva a kiváló képességű vetőmagot. A csírázóképességet az ISTA (International Seed Testing Associaton) szabvány alapján végzik a minősítő laboratóriumok, így ez alapján az értékmérő alapján jól összehasonlíthatóak az egyes tételek.
A másik vizsgálat a hideg-csíra vizsgálat (cold teszt). Erre nem létezik sztenderd, minden vetőmag-előállító, forgalmazó cég a saját eljárása, tesztje alapján minősíti az egyes tételeket. A hideg-csíra vizsgálat a kukorica vetőmagtételek hidegérzékenységét teszteli. A tesztet talajban végzik, általában 7 napig 10oC-on csíráztatják a növényeket, majd 3-5 napig 25oC-on, ezután értékelik a csíranövényeket. Korai vetésnél érdemes figyelembe venni a hideg-csíra eredményeket. Fontos megemlíteni, hogy inszekticides csávázású vetőmagnál ezek a tesztek nem mutatnak megbízható eredményt, mert a csíráztató közegben fitotoxicitás léphet fel a csávázószer hatására.
Milyen következményei vannak a hibridérzékenységnek? El kell mondanunk, hogy a kukorica növény fejlődési küszöbértéke 8-9oC mely genetikailag kódolt. A csírázás folyamata nem hibrid, hanem faj specifikus, azonban a csírázást követő fejlődési stádiumokban már eltérés lehet az egyes hibridek között. A DEKALB hibrideket több éve teszteljük hazai körülmények között úgynevezett vetésidő kísérletekben. A vetésidő teszteknél 5 időpontban, több ismétlésben és helyszínen a portfólió új, és már bevált hibridjei kerülnek tesztelésre. Elsősorban a termésre és vízleadásra koncentrálnak a kísérletek, hogy milyen hatással van azokra a vetésidő. Két kérdés vetődik fel: van-e különbség egy érzékeny és egy nem érzékeny hibrid között termés mennyiségében, a másik, hogy a vetésidőnek milyen hatása van a betakarításkori szemnedvességre? Megvizsgálva a hibridek érzékenysége és a termés mennyisége közötti összefüggést, azt mondhatjuk, hogy a korai fázisban érzékeny hibridek termőképessége nem marad el, sőt sok esetben felülmúlja a konkurens ’nem érzékeny’ hibridek termőképességét. Érésdinamikában sem mutatkozik meg a ’fiatalkori’ érzékenység, a tenyészidő folyamán a hibrid behozza az esetleges lemaradást, sőt egyes érzékeny hibridek vízleadási dinamikája jobb, így betakarításkori szemnedvessége alacsonyabb, mint a ’nem érzékeny’ társaiké.
Hibridspecifikus vetésidő kísérletek tanulságai: Vetésidő és terméshozam viszonylata: öt különböző vetésidőben végzett vizsgálat szerint (március 25-30, április 5-8, április 15-18, április 25-28, május 10-15) ugyanazon hibridek terméshozama eltér a vetésidő viszonyában. Azok a hibridek, amelyek minden évben bizonyítják, hogy nincs semmiféle termésdepresszió korai vetés esetén sem, azok a hibridek a korai vetéssel járó stresszes időszakot könnyebben viselik. Amennyiben döntenünk kell, hogy melyik hibridekkel kezdjük a vetést, ezek közül érdemes választanunk.
Vetésidő kísérletek (az ábrák X tengelyén található római számok)
I.
vetésidő: március 25-30 között (provokatív korai)
II.
vetésidő: április 5-8 között
III.
vetésidő: április 15-18 között
IV.
vetésidő: április 25-28 között
V.
vetésidő május 10-15 között (provokatív késői)
DKC3705- (három év eredményei)
Rugalmasan reagál a vetésidőkre, korán és későn egyaránt vethető, betakarításkori szemnedvesség csak az utolsó vetésidőben mutat növekedést egyes évjáratokban.
DKC4590 (három év eredményei)
Érdemesebb vetését április második felében végezni, mind termésben, mind vízleadásban jobbak az április közepe után vetett állományok
DKC4795 (három év eredményei)
Vetésidőre toleráns hibrid, mind a korai, mind a késői vetésekre jól reagál, igen későn vettet állományok betakarításkori szemnedvessége ugrik csak meg
DKC5007 (2 év eredményei)
Termésben nincs számottevő különbség a vetésidők között, betakarításkori szemnedvesség azonban a késői vetéseknél megugrik. Érdemes április második dekádjában vetni
DKC5190 (2 év eredményei)
A vetésidőnek a termésre nincs, vagy csak minimális a hatása, azonban a betakarításkori szemnedvesség a késői vetésnél emelkedik.
DEKALB meteorológiai szolgáltatás: A www.dekalbmet.hu oldalon nyomon követhetik az időjárás, közte a talajhőmérsékletek alakulását is. A historikus adatok elemzése segítséget nyújthat az optimális vetésidő megválasztásában.
Szabó Szilárd Fejlesztési Vezető- Monsanto Hungária Kft.
Árutőzsdei információk - BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE – ÁRU szekció Határidős napi statisztika – elszámoló árak (Ft/tonna)
