04 Komplex megoldást keres? 102. ÉVFOLYAM

Elektrotechnika otechnika A MAGYAR ELEKTROTECHNIKAI EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA

ALAPÍTVA: 1908

KEY QUESTION FOR THE FUTURE

Komplex megoldást keres?

A villamos energia rendszerek üzembiztonságának néhány kérdése a 21. században II.rész A magyar villamosenergia-rendszer hálózatfejlesztési terve 2008. A Paksi Atomerőmű bővítésének lehetőségei EnergiaKaland a Millenárison MEE a Magyarregula ’2009 kiemelt szakmai támogatója

Az AREVA T&D átfogó mérnöki szolgáltatásokat kínál az igény felmerülésétől a megvalósításig. Kiváló mérnökeink, közép és nagyfeszültségű termékeink, valamint tervezői és támogató szolgáltatásaink lehetővé teszik, hogy az Ön igazi partnerévé váljunk alállomásának tervezése, építése, szerelése és rendszerbe való integrálása során. Kulcsrakész állomás megvalósítása esetén az ön választása AREVA T&D AREVA Hungária Kft. - Értékesítési Iroda H-1113 Budapest, Nagyszőlős u. 11-15. Tel.: (1) 487-72-20 – Fax.: (1) 487-72-24 www.areva.com

Az elektrotechnika területeit érintő, 2008. II. félévben közzétett magyar szabványok LED-ek alkalmazási lehetőségei a közvilágításban

102. ÉVFOLYAM

2 0 0 9 /0 4

www.mee.hu

TBS

Tranziens túlfeszültségek elleni védelem

Az OBO túlfeszültség-védelmi eszközök teljes körű védelmet nyújtanak az alapvédelemtől a finomvédelemig. Alkalmazhatók: erős áramú hálózatok, adatátviteli, illetve telekommunikációs hálózatok, szabályozástechnikai áramkörök védelmére.

Az OBO túlfeszültség-védelmi eszközeire 5 év garanciát vállal!

OBO BETTERMANN Kft. H-2347 Bugyi, Alsóráda 2. Tel.: +36 (29) 34 90 00 • Fax: +36 (29) 34 91 00 • E-mail: [email protected] • www.obo.hu

Magyar Elektrotechnikai Egyesület

VILLÁMVÉDELEM

A villámvédelem új módszerei Új OTSZ – MSZ EN 62305 szabvány Tanfolyamrendszer villamos szakemberek számára Tanfolyam típusok:

• • • • •

Villamos tervezők részére, 5 nap Műszaki ellenőrök részére, 4 nap Villámvédelmi felülvizsgálók részére, 3 nap Felelős műszaki vezetők részére, 2 nap További villamos szakemberek részére, 1 nap

A tanfolyamok után tett sikeres vizsgát az OKF által is elfogadott oklevéllel igazoljuk. A többnapos tanfolyamok különböző oktatási időrenddel kerülnek megrendezésre. A három vagy többnapos tanfolyamok költsége a szakképzési hozzájárulás terhére elszámolható. További részletes információk a www.mee.hu vagy a www.vv62305.hu honlapon találhatók. Kapcsolat: Helter Ferencné: Tel.: 353-0117, Fax.: 353-4069, e-mail: [email protected]

Elektrotechnika

Tartalomjegyzék

CONTENTS

Tóth Péterné: Beköszöntő ............................................. 4

Éva Tóth: Greetings from the Editor-in-Chief

Felelős kiadó: Kovács András Főszerkesztő: Tóth Péterné

ENERGETIKA

ENERGETICS

Szerkesztőbizottság elnöke: Dr. Szentirmai László

Dr. Tombor Antal: A villamos energia rendszerek üzembiztonságának néhány kérdése a 21. században II. rész .................................................... 5

Dr. Antal Tombor: Some questions about the reliability of the electrical energy systems, in the 21st Century 2. part

Kerényi A. Ödön: VERE NFE átvitel ............................ 8

Ödön A. Kerényi: High voltage Direct Current Transmission

Dr. Bürger László – Decsi Tamás – Gölöncsér Péter – Kovács Péter – Olasz Ferenc – Óvári György– Sulyok Zoltán – Várhegyi Gergő: A magyar villamosenergia-rendszer hálózatfejlesztési terve 2008. . ...................................... 9

Dr. László Bürger – Tamás Decsi – Péter Gölöncsér – Péter Kovács – Ferenc Olasz – György Óvári – Zoltán Sulyok – Gergő Várhegyi: Network Development Plan of the Hungarian Power System 2008

Hartmann Bálint: Szélerőmű rendszerintegrálásához szükséges tározókapacitás vizsgálata, különös tekintettel a mélyvölgy időszakra ............................... 12

Bálint Hartmann: Investigation of a storage facility needed for the system integration of a wind generator, in consideration of the off-peak period

Dr. Bencze János: A Paksi Atomerőmű bővítésének lehetőségei .......................................................................... 15

Dr. János Bencze: The possibilities of the enlargement of Paks Nuclear Power Plant

Mayer György: Döntő többséggel támogatja a parlament a paksi bővítést ......................................... 15

György Mayer: The Parliament say “yes” to the enlargement of Paks Nuclear Power Plant

Dr. Bencze János: Energetikai hírek a világból ...... 16

Dr. János Bencze: News from the world of Energetics

AKTUÁLIS

TIMELineSS

Kiss Árpád: Átadták a 2008-as Innovációs Díjakat a Parlamentben . ................................................................ 18

Árpád Kiss: 2008 Innovation awards in the Parliament

Tóth Éva: EnergiaKaland a Millenárison ................... 20

Éva Tóth: “Energy-adventure” in the Millenaris exhibition center

Tóth Éva: MEE a Magyarregula’2009 kiemelt szakmai támogatója . ....................................................... 21

Éva Tóth: The Hungarian Electrotechnical Association is the main professional promoter of “Hungarian-Regula” exhibition

Dr. Gáti József Prof. Dr. Rudas Imre BMF rektor kitüntetése . .......... 22

Dr. József Gáti: The award of Prof. Dr. I Rudas, the President of the Technical College of Budapest

EGYESÜLETI ÉLET

FROM OUR CORRESPONDENTS

Arany László: Előadás Szegeden ................................ 23

László Arany: Presentation in Szeged

SZAKMAI ELŐÍRÁSOK

PROFESSIONAL regulations

Dr. Novothny Ferenc: MSZ HD 60364 Kisfeszültségű villamos berendezések szabványsorozat 2008-ban megjelent szabványai . .................................................... 24

Dr. Ferenc Novothny: Some new standards in the series of Hungarian Standards HD 60364 in the field of low voltage electrical equipments

Kovács Levente: Az elektrotechnika területeit érintő, 2008. II. félévben közzétett magyar szabványok .......................................................................... 27

Levente Kovács: Newly published standards in the second half of 2008, in the field of electrotechnics

Arató Csaba: Tájékoztató a felülvizsgálók szakmai követelményeiről .............................................................. 28

Csaba Arató: Information about the professional requirements of Examiners

VILÁGÍTÁSTECHNIKA

LIGHTING TECHNICS

Szabó Gergely: LED-ek alkalmazási lehetőségei a közvilágításban . ............................................................. 30

Gergely Szabó: The possibility of application of the LED’s in the public lighting

Almási Kristóf: Megbeszélés az UCTE és a WWF között a „Föld órája” kockázatairól . ............................. 32

Kristóf Almási: Discussion between the UCTE and WWF about the risk of the “hour of the globe”

Technikatörténet

HistorY OF TECHNICS

Dr. Antal Ildikó: „Utazó múzeum” ............................. 33

Dr. Ildikó Antal: “Muzeum road show”

Nekrológ

OBITUARY

In memoriam Szenohradszki István ........................... 33

In memoriam István Szenohradszki

Tagok: Dr. Benkó Balázs, Dr. Berta István, Byff Miklós, Gyurkó István, Hatvani Görgy, Dr. Horváth Tibor, Dr. Jeszenszky Sándor, Kovács Ferenc, Dr. Krómer István, Dr. Madarász György, Id. Nagy Géza, Orlay Imre, Schachinger Tamás, Dr.Tersztyánszky Tibor, Tringer Ágoston Dr. Vajk István (MATE képviselő) Hirdetésszervezés: Dr. Friedrich Márta Szerkesztőségi titkár: Szilágyi Zsuzsa Rovatfelelősök: Technikatörténet: Dr. Antal Ildikó Hírek, Lapszemle: Dr. Bencze János Villamos fogyasztóberendezések: Dési Albert Automatizálás és számítástechnika: Farkas András Villamos energia: Horváth Zoltán Villamos gépek: Jakabfalvy Gyula Világítástechnika: Némethné Dr. Vidovszky Ágnes Szabványosítás: Somorjai Lajos Oktatás: Dr. Szandtner Károly Lapszemle: Szepessy Sándor Szakmai jog: Arató Csaba Ifjúsági Bizottság: Turi Gábor Tudósítók: Arany László, Horváth Zoltán, Kovács Gábor, Köles Zoltán, Lieli György, Tringer Ágoston, Úr Zsolt Korrektor: Tóth-Berta Anikó Grafika: Kőszegi Zsolt Nyomda: Innovariant Nyomdaipari Kft. Szeged Szerkesztőség és kiadó: 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 6-8. Telefon: 353-0117 és 353-1108 Telefax: 353-4069 E-mail: [email protected] Honlap: www.mee.hu Kiadja és terjeszti: Magyar Elektrotechnikai Egyesület Adóigazgatási szám: 19815754-2-41 Előfizethető: A Magyar Elektrotechnikai Egyesületnél Előfizetési díj egész évre: 6 000 Ft + ÁFA Kéziratokat nem őrzünk meg, és nem küldünk vissza. A szerkesztőség a hirdetések, és a PR-cikkek tartalmáért felelősséget nem vállal. Index: 25 205 HUISSN: 0367-0708

Hirdetőink / Advertisers

· AREVA Hungária Kft. · Distrelec GmbH · Farnell · Mitsubishi Electric · OBO Bettermann Kft.

Fotó: szelagnes

Kedves Olvasó!

Egy héttel ezelőtt a tél még összeszedte maradék erejét, mintha nem akarná átadni helyét a tavasznak. Aztán egyszerre, mint egy varázsütésre kisütött a nap, az eső áztatta földben elvetett magokból előbújt az élet, rügyezni kezdtek a fák, zsongani kezdett a természet. Az egyesületünkben is ezt a megélénkülést tapasztalhatjuk, hiszen egyre-másra mutatkoznak az elmúlt évben elindított kapcsolatok, programok és tervek eredményei. A különböző médiumokban is egyre többször találkozhatunk a MEE nevével, mint mérvadó szakmai álláspont megfogalmazójával, hiteles véleményformálóval, amely tesz a közjóért. Hogy mire gondolok? Már a tavalyi esztendőben el kellett vetni a magját az energiapolitikáról másként gondolkodásnak, amely a januári nyilvános vitanap után úgy tűnik, meghozta gyümölcsét: már egy héttel a rendezvény után a parlament napirendjére tűzte az egyik legvitatottabb kérdést az atomerőmű bővítését. Az is igaz, hogy a januári gázhelyzet is hozzájárult az események felgyorsításához. A magyarországi energiaszükséglet egy részének fedezéséhez az egyik elérhető megoldás Paks bővítése, amelyet végül döntő többséggel szavaztak meg a képviselők. Az idő sürget, mire a terv megvalósulhat, eltelik 1012 év, de legalább elindult valami! Az egyesület megújulási programjának fontos pontja a fiatalítás, az ifjabb generáció bevonása a szakmai életbe. A 2008 októberében létrejött új kapcsolat éppen egybevágott szervezetünk ezen céljával. A Mitsubishi

A Magyar Elektrotechnikai Egyesület kiemelt támogatói:

Elektrotechnika 2 0 0 8 / 0 9

4

európai cégének magyarországi képviselője megkereste egyesületünket egy közös munka, együttműködés lehetőségével, amelynek eredményét a Magyarregula nyitó sajtótájékoztatóján ismerhették meg a jelenlévők. A kiírt és sikeresen lezajlott pályázat három fiatalnak 2000-2000 eurós jutalmat hozott. A Mitsubishivel a kapcsolat tovább folytatódik. Mindenről mostani számunkban bővebben olvashatnak. Már javában tart a MEE 56. Vándorgyűlés Konferencia és Kiállításának előkészítése, szakmai programjának összeállítása, erről is tájékoztatást adunk lapunk mellékletében. De két másik nagy rendezvénynek, a CIGR és a CIGRE konferenciáknak szervezése is folyamatban van, s a hely szűke miatt a többi „kisebb” szakmai eseményről most nem is szólok részletesen. Május végén lesz Közgyűlés, amelyen az elvégzett feladatokról kell majd beszámolni és elszámolni. A fentiekben említettek néhány tagtársunknak és a titkárságnak hihetetlen kemény munkát jelentenek, ezért köszönettel tartozunk nekik. Ami az Elektrotechnikát illeti, jó egy évvel ezelőtt mi is valami újnak vetettük el a magját, amelyet folyamatosan alakítgattunk, nyesegettünk – hogy természeti hasonlattal éljek – a javaslatok, vélemények alapján. A márciusi számban kiküldött felmérésre már lassan érkeznek a kitöltött kérdőívek, amelyeket továbbra is kíváncsian várunk. Hiszen a lap készítőinek fontos az eredmény, hogy láthassuk, milyen a folyóirat fogadtatása, megfelel-e az elvárásoknak, mit szeretnének és miről olvasnának még szívesen olvasóink? Ugyanilyen jelentőségű, hogy a „külvilág” hogyan ítéli meg a lapot, érdemesnek tartják-e szakmai és hirdetési információk közlésére, hiszen ezek a bevételek az Elektrotechnika létét, jövőjét biztosítják. Mindannyian vágyunk a sikerre, ezzel mi sem vagyunk másként. Szerkesztőségünk örömmel fogadja a legapróbb elismerést is. Az eddig beérkezett vélemények azt igazolják, hogy értékelhető, következetes, koncepciózus és − talán nem tűnik szerénytelenségnek − sikeres munkát végeztünk. Az Elektrotechnikát áprilistól az Observer is szemlézi, s ez egy újabb, külső igazolása annak, hogy az egyesület egy komoly, a szakma és a civilek által egyaránt elfogadott lapot tudhat magáénak, amelynek helye van a magyar sajtóban. Fontos lépés és rang ez számunkra. Igyekszünk megszolgálni a bizalmat!

Tóth Péterné főszerkesztő

ENERGETIKA Energetika energetikA ENERGETIKA A villamosenergiarendszerek üzembiztonságának néhány kérdése a 21. század elején II.rész

2003. augusztus 14 - 2003. augusztus 27. Több mint 10 éve kezdődött el a modellváltás a villamosenergia-iparban. A piaci modell „javítgatása” még mostanában is folyamatban van. A felhasználó számára legfontosabb a villamos energia ára, a szolgáltatás megbízhatósága, valamint a minősége. A piaci körülmények mindezekre hatással vannak. A cikk a villamosenergia-ellátás biztonságának változásával és a változás okaival foglalkozik. The change in the market system of the electrical energy sector has begun more then ten years ago. The “tinkering” of this market system is going on even now. The most important for the consumers are the price of electrical energy, the reliability of supply, and the quality. Market circumstances have an influence on all of these requirements. The report deals with the change of the reliability of the electrical-energy supply and looks for the reason of this change.

4. 2003. augusztus 14. csütörtök északkelet-Amerika [1][5] 4.1. A körülmények és az események rövid ismertetése az elemzést végzők jelentése alapján A rendszerüzemzavar két villamos energia társaság területén, Ohio államban kezdődött: – First Energy Corporation (FE) Ohio állam középső és északi részén – American Elecric Power Corporation (AEP) Ohio állam középső és déli részén. Az észak-amerikai térségben lévő villamos energia társaságok elhelyezkedését a 3. ábra mutatja. Az üzemzavart megelőzően az egyes társaságok közötti villamosenergia-áramlásokat a 4. ábra mutatja. A First Energy teljesítményhelyzete az üzemzavar előtt: – Fogyasztás: 12.635 MW – Termelés: 9940 MW – Vásárlás: 2695 MW ( a fogyasztás kb. 22%-a) A 30-34°C hőmérsékletű kánikulai időjárás miatt a légkondicionáló berendezések áramigénye jelentősen megnövekedett. Az FE 2854 MW teljesítményt importált a Dél-Ohióban lévő AEP erőműveiből, amelyek közül számos blokk kereskedelmi célra épült. Ezek az erőművek szinte csak wattos teljesítményt termeltek, mivel a meddőteljesítmény a liberalizált rendszerben értéktelen. Ennek következtében a teljesítményszállításhoz szükséges meddőteljesítmény nagy részét az AEP rendszer az FE-ből, illetve a szomszédos PJM Interconet rendszerből vételezte.(4. ábra) A szerző megjegyzése: A csak wattos energiát termelő kereskedelmi erőművek villamos stabilitása rendkívül sérülékeny. Ilyen üzemmód mellett nemcsak a saját üzembiztonságukat, hanem a villamosenergia-rendszer biztonságát is veszélyeztetik. Ez azonban a keres-


5

kedőket láthatóan a legkevésbé sem érdekelte. A piac szereplőit érdekeltté kell tenni, hogy tevékenységükkel ne rontsák, hanem javítsák a villamosenergia-rendszer biztonságát. Az FE rendszert a Midwest Independent System Operator (MISO) irányítja. 12:15-kor a MISO állapotbecslő informatikai rendszere a villamosenergia-rendszerben ismeretlen állapotot jelzett, ugyanis üzemben lévőnek mutatott egy kikapcsolt távvezetéket. Ez az állapot becslő rendszer 5 percenként frissülő információkat ad a MISO-nak. A diszpécser az informatikai rendszert kikapcsolta, megjavította, de elfelejtette újra üzembe venni. A szerző megjegyzése: A diszpécser a rendszer javítása után elhagyta a munkahelyét és ebédidőre távozott. Az állapotbecslő rendszer kikapcsolt állapotát csak 14:40kor vették észre. Azonban újabb hiba miatt az állapotbecslő rendszer 16:04-ig nem működött. A szerző megjegyzése: A MISO állapotbecslő rendszere négy órán keresztül nem kapott 5 percenként frissülő adatokat. A rendszer összeomláshoz vezető események előtt a MISO diszpécsere szakértői támogatás nélkül maradt. Az FE diszpécsere felfigyelt arra, hogy a 345 kV-os hálózat feszültsége a nagy terhelés miatt veszélyes mértékben lecsökkent. A diszpécser 13:18 és 13:28 között telefonon utasította az FE erőműveit, hogy növeljék a meddőenergia-termelésüket. Egyidejűleg elrendelte egy kikapcsolt kondenzátortelep visszakapcsolását is. A kondenzátortelep visszakapcsolása sikertelen volt. Miközben a kezelő személyzet a meddőenergia-termelést akarta növelni 13:31-kor az Eastlake erőmű 5.sz. 597 MW-os blokkja, amely 612 MW terheléssel működött, kikapcsolódott. A változatlan wattos energiatermelés mellett a megnövelt meddőenergia-termelés miatt a generátor gerjesztőköre túlterhelődött és ez okozta a blokk kikapcsolódását. A szerző megjegyzése: A liberalizált piacon a kereskedelmi erőművek a stabil üzemhez szükséges meddőenergiát mint „gazdaságtalan” terméket alig termelnek. A feszültség stabilizálására tett diszpécseri intézkedések eredménytelenek voltak, sőt az Eastlake 5. sz. blokkjának kiesése miatt a 345 kV-os hálózat terhelése tovább nőtt és a feszültség aggasztóan kis értéken maradt. 14:15-kor az FE vészjelző és a távkezelést végrehajtó számítógépe meghibásodott, amit a diszpécser nem ismert fel. A szerző megjegyzése: A diszpécser abban a tudatban dolgozott, hogy támaszkodhat a vészjelző rendszer információira. Még csak esélye sem

3. ábra Ohio államban és a szomszéd államokban működő villamos társaságok és regionális üzemirányítók

volt az eseményeket egy esetleges néhány 1000 MW-os fogyasztói korlátozással megakadályozni. 15 óra körül a szél hirtelen 10 km/h-ról 4 km/h-ra csökkent. Ennek következtében három 345 kV-os távvezeték túlmelegedett és olyan mértékben megnőtt a belógásuk, hogy egy nem tisztított nyiladékban lévő fákhoz átíveltek. A három távvezeték egymás után 15:05-kor, 15:32-kor és 15:40-kor kikapcsolódott. A meghibásodott vészjelző funkció miatt az FE diszpécsere nem vette észre a kikapcsolódásokat. A szerző megjegyzése: A távvezetéki nyomvonalakat évente kétszer ellenőrzik a levegőből és ötévenként tisztítják. Vannak tulajdonosok, akik még ezt is túl gyakorinak tartják! 16:06-kor a villamosenergia-rendszerben, a megnövekedett transzfer impedancia és a változatlan wattos teljesítményátvitel miatt, lengések keletkeztek. A környék utolsó 345 kV-os távvezetékét a távolsági védelem kikapcsolta. Az észak-ohiói hálózat összeomlott. 16:06-16:13 között az összeomló észak-amerikai rendszerben mintegy 60.000 MW erőművi kapacitás esett ki. A terület nagy részén teljes áramszünet volt, míg egyes helyeken kiegyensúlyozott spontán szigetüzemek alakultak ki. Az erőművi generátorok lengések, gerjesztőköri túlterhelődések, teherledobás, frekvenciacsökkenés okozta házi üzemi leállás miatt kapcsolódtak ki. A rendszerüzemzavar az USA-ban 8 államot (Connecticat, Massechusetts, Michigan, New York, New Jersey, Ohio, Pennsylvania, Vermont), Kanadában 1 államot (Ontario) érintett. 263 erőmű 531 blokkja esett ki 61800 MW teljesítménnyel. A kiesett villamos energia kb. 350.000 MWh volt és mintegy 50 millió lakos maradt áram nélkül. A helyreállítás során 16 óra múlva, másnap reggel 8:00-kor már kb. 48.800 MW fogyasztót elláttak. A Consolidated Edison fogyasztóit 29 óra múlva, a First Energy fogyasztóinak többségét 36 óra múlva, és a Long Island Power Authority fogyasztóit csak 3 nap múlva látták el. Ontario tartományban 8 nap múlva állt helyre az áramszolgáltatás. Az USA-ban és Kanadában lévő atomerőművek a hálózati zavarok miatt a tervezett módon álltak le, vagy visszaterheltek és a hálózat helyreállításáig biztonságos állapotban vol-

tak. Az USA-ban 9 db Kanadában 11 db blokkot érintett az üzemzavar. A kanadai atomerőművek 3-6 órán keresztül hálózati kapcsolat nélkül tartották fenn a nukleáris biztonságot. Részben azért húzódott el a hálózati kapcsolat helyreállítása, mert a tartalék rendszerirányító központot az áramszünet miatt nem tudták üzembe helyezni.

4.2. Az események okai az elemzést végzők értékelése szerint Kanada és az USA kormánya vizsgálóbizottságot állított fel. A bizottság a jelentést 2004 áprilisában véglegesítette, miután az eseményeket 43000 gyűjtősínből és 57600 távvezetékből álló modellen analizálta. A bizottság az alábbi főbb megállapításokat tette: – A wattos terheléssel jelentősen terhelt átviteli hálózaton nem állt rendelkezésre elegendő meddőenergia, így a hálózati feszültég veszélyesen lecsökkent. Független szakértők szerint a versenypiaci körülmények között az „éhes kereskedői erőművek” („hungry merchant plants”) csak wattos energiát akarnak termelni és meddőenergiát nem. A szerző megjegyzése: Az AEC a zavar előtt közel 6.000 MW-ot exportált, míg kb. 850 MVAr meddőt importált! – Nem voltak meg az átviteli hálózat üzemeltetésének biztonságos feltételei. Különösen hiányoztak a fontos információs rendszerek. A diszpécserek felkészültsége nem volt megfelelő, a tréningek hiányosak voltak. – Az irányító személyzet nem ismerte fel az üzemzavari állapotokat, a partner rendszerirányítókat nem informálták, így ezek segíteni és intézkedni sem tudtak. – A regionális rendszerirányítók nem látták át az egész átviteli hálózatot. – Önmagában a felsoroltak egyike sem vezetett volna rendszerösszeomláshoz, azonban az összes ok együttes hatása ellenőrizhetetlen folyamatokat indított el. A vizsgálóbizottság ajánlásai: A vizsgálóbizottság 46 ajánlása az alábbi pontokba sorolható: 1. Az áramkereskedelem szereplőinek érdekei és a villamosenergia-rendszer megbízhatósága között keletkező konfliktusokat a megbízhatóság javára kell rendezni. Az USA és Kanada kormányainak, a regulátoroknak, valamint a piac szereplőinek a legmagasabb fokú biztonságot kell előtérbe helyezni a kereskedelmi érdekekkel szemben. 2. A regulátoroknak és a fogyasztóknak tudomásul kell venni, hogy a megbízhatóság nincs ingyen. A megbízhatósághoz szükséges beruházási és üzemviteli költségeket a fogyasztóknak kell megfizetni. A regulált társaságok (rendszerirányítók, hálózati társaságok, stb.) csak akkor költenek pénzt a biztonságra, ha azt a regulátorok a fogyasztói árban elismerik. A paci társaságok viszont csak akkor fordítanak pénzt bármely beruházásra, ha ezek a ráfordítások megfelelő profitot hoznak. A szerző megjegyzése: A piaci befektetőknek a villamosenergiarendszer biztonsága érdekében tett intézkedései és beruházásai egyértelműen csökkentik a befektetők jövedelmezőségét (pl. meddőenergia-termelés). Ezért a befektetők maguktól nem fognak költeni a biztonságra. Csak a regulátorok által kidolgozott, minden piaci szereplő számára kötelező szabályok és 4. ábra A First Energy termelése, terhelése és a régiók közötti csere (2003.08.14.)


6

előírások betartatása kényszeríti ki a befektetők biztonságnövelő intézkedéseit. Tapasztalatok szerint a regulátorok rendkívül óvatosak a kötelező biztonsági szabályok előírása kérdésében, mert ez beavatkozást jelent a piaci viszonyokba és növeli a villamos energia árát. 3. Kiemelt figyelmet kell fordítani az üzemeltetés színvonalának ellenőrzésére, az előírások betartásának kikényszerítésére és a társaságok, továbbá a hivatalok felső vezetésének felelősségrevonhatóságára. 4. Az államoknak kritikus gazdasági és társadalmi infrastruktúrája az átviteli hálózat. Az átviteli hálózat megbízhatóságának növelése érdekében törvénymódosítási és szabályozási intézkedéseket kell tenni. A szerző megjegyzése: Az intézkedéscsomag nincs teljes körűen végrehajtva.

sok miatt nem teljesült az (n-1) kritérium. Szlovéniában nagy teljesítménylengések keletkeztek és az olasz villamosenergiarendszer import helyett exportálni kezdett. Szlovénia átviteli hálózatán a jelentős feszültségcsökkenés miatt reális veszélye volt a feszültségomlásnak. A magyar hálózatba Szlovákiából 2650 MW teljesítmény áramlott, amely 144%-a a megengedett értéknek. Egyidejűleg Magyarországról 1260 MW teljesítmény áramlott Ausztriába, amely 140%-kal terhelte a határkeresztező távvezetéket. Az üzemzavar második felében a teljesítményáramlás a szlovák-magyar metszéken 1950 MW-ra csökkent 110%-os terhelést okozva a Győr-Bős 400 kV-os távvezetéken. Szlovákiában a megnövekedett észak-déli teljesítményáramlás súlyosan veszélyeztette a szlovák átviteli hálózatot, bár a szlovák villamosenergia-rendszerben teljesült az (n-1) kritérium.

4.3. Az üzemzavar fő okai a szerző szerint A. Rendkívüli időjárás B. Az átviteli hálózatot a biztonsági kritériumok határáig vették igénybe a kereskedelmi szállítások C. A piac szereplőinek érdekei mellett háttérbe szorultak a villamosenergia-rendszer érdekei és biztonsága D. Műszaki hibák E. Személyi hibák F. Az együttműködő villamosenergia-rendszert irányító TSOok között nem volt megfelelő a koordináció és az információáramlás. G. Elégtelen karbantartás, vagy a berendezések hiányos ellenőrzése H. Bizonytalan diszpécseri tevékenység, a szükséges beavatkozások halogatása, késése 5. 2003. augusztus 27. szerda – Ausztria [1] 5.1. A körülmények és az események rövid ismertetése az elemzést végzők jelentése alapján A szlovéniai Krisko atomerőműben 9:15-kor néhány biztonsági szelep rutinszerű ellenőrzése során egy kapcsoló hibás beállítása miatt a blokk kikapcsolódott. Ezután 0,5 s. múlva működött a Magyarországot Horvátországgal összekötő Hévíz-Tumbri 400 kV-os távvezeték Tumbri végén lévő 900 MW-ra beállított túláramvédelem és egy leégett reléérintkező következtében a megszakító beragadási védelem kikapcsolta a karbantartás miatt egy gyűjtősínes üzemben lévő Tumbri alállomás összes megszakítóját. A megszakító beragadásvédelem távparanccsal kikapcsolta Hévízen a Tumbri mező megszakítóját is. Ezzel megszakadt a magyar-horvát összeköttetés és a teljesítményhiányos déli térség felé a teljesítményáramlás a német és az osztrák átviteli hálózatra terelődött. Az osztrák Wien Südost-Ternitz 220 kV-os kettős távvezeték terhelése a megengedett érték 115%-a fölé nőtt. A terhelés elérte az osztrák átviteli hálózat védelmére telepített rendszerbontó automatika indítási értékét és az automatika kikapcsolta a Bisamberg-Sokolnice 220 kV-os kettős és a Dürnorohr-Slavetice 400 kV-os távvezetékeket. Ezzel megszűnt a kapcsolat Ausztria és Csehország között. Ennek hatására a Wien Südost-Ternitz 220 kV-os összeköttetés túlterhelése 115% alá csökkent, ezért a rendszerbontó automatika visszaesett, miközben már csak 2 s. idő volt hátra, hogy az automatika kikapcsolja az összes Magyarországra menő 400 kV-os és 220 kV-os távvezeték osztrák oldalát. Az üzemzavar alatt a teljesítményáramlás a cseh rendszerből a német rendszer irányába 1100 MW-ról 1500 MW-ra növekedett. A cseh és a szlovák határkeresztező távvezetékeken Szlovákia felé 1260 MW-ról 1600 MW-ra nőtt meg a teljesítményáramlás. A cseh és a német villamosenergia-rendszerek kritikus üzemviteli helyzetbe kerültek, mert a megnövekedett áramszállítá-


7

5. ábra A szlovén, horvát, magyar, osztrák és cseh átvételi hálózat zavarai 5.2. Az események okai az elemzést végzők értékelése szerint – Nagy észak-déli teljesítményáramlás. A tényleges teljesítményáramlások rendszeresen több száz MW-tal eltérnek az egyeztetett menetrendtől, A szerző megjegyzése: Az üzem-előkészítés során jelenleg csak a szomszédos TSO-k egyeztetnek egymással. Ennek során nem veszik figyelembe, hogy a kétoldalúan egyeztetett teljesítményszállítások esetleg más villamosenergia-rendszerekben túlterhelést, esetleg az (n-1) kritérium megsértését okozzák. A problémák a határkeresztező menetrendek regionális, később UCTE szintű koordinációjával oldhatók meg, amikor is figyelembe veszik a már meglévő teljesítményáramlásokat és a szűk keresztmetszeteket. Ez azzal fog járni, hogy a jelenlegi nagy mennyiségű teljesítményszállításokat esetenként korlátozni kell. Ez ellen a kereskedők és a regulátorok egy része is tiltakozik. – Relévédelmi hiba és a távvezetékeken túláramvédelmek alkalmazása, A szerző megjegyzése: A relévédelmek rendszere nem átgondolt, a karbantartás hiányos, hasonlóan a dániai üzemzavarhoz. – A Magyarország és Ausztria közötti 220 kV-os és 400 kV-os távvezetékek kiesése esetleg osztrák, szlovén áramszünetet okozott volna, – Az érintett TSO-k nem voltak informálva az események okairól, csak kétoldalú koordináció volt. Ennek tudható be, hogy az üzemzavar elhárítása elhúzódott. A Hévíz-Tumbri 400 kV-os távvezeték 2 óra 6 perc elteltével, a három osztrák-cseh távvezeték 2 óra 30 perc után került újra üzembe. A szerző megjegyzése: Az ilyen régiós, esetleg európai szintű üzemzavarok elhárítása

és a szakszerű, gyors helyreállítás érdekében szükséges lenne régiós, de még inkább európai szintű koordinációra, amelyet egy független szervezetnek kéne végezni. Ilyen szervezet ma nincs az UCTE-ben. 5.3. Az üzemzavar fő okai a szerző szerint B. Az átviteli hálózatot a biztonsági kritériumok határáig vették igénybe a kereskedelmi szállítások D. Műszaki hibák F. Az együttműködő villamosenergia-rendszert irányító TSOok között nem volt megfelelő a koordináció és az információáramlás

VERE NFE átvitel

Terjed a nagyfeszültségű egyenáramú átvitel Európában is Több tanulmányban, cikkben utaltam arra, hogy a villamosenergiarendszeregyesülések (VERE) méretei nem növelhetők korlátlanul. Az Európában kialakult VER Egyesülésekről a MVM-MVIR Zrt. kiadásában megjelenő éves VER Statisztikák számolnak be. A 2007. évi kiadványból vettem át a közölt térképet, amelyen az egyesülések eltérő színekkel vannak feltűntetve. A szín utal arra, hogy a terület átviteli hálózatai nem szinkron üzemelnek. Ennek különböző okai lehetnek. Eltérő alap frekvencia (50 Hz, 60 Hz), földrajzi elhatárolódás, tenger, kellő erőműi tartalékhiány, stb.. A VER Egyesülések között folyamatos villamosenergia-csere csak nagyfeszültségű egyenáramú (NFEÁ, angol röv. HVDC) összeköttetésekkel lehetséges. Maga a váltóáram-egyenáram-váltóáram átalakítás történhet egy állomásban, amikor a két átviteli hálózat közvetlenül is összeköthető. Ezt nevezzük „egyenáramú betét”nek. Az egyenáramú rész azonban lehet távvezeték, vagy kábel, aszerint, hogy mi választja el a hálózatokat, pl. tenger, vagy a szárazföldön a nagy távolság. (Lásd ábra: Elektrotechnika 2009/03 10. oldal) A legnagyobb VERE Európában az UCTE, amelynek beépített erőműi teljesítőképessége 2007-ben 800 GW volt és 500 GW egyidejű csúcsterhelést elégített ki. Az UCTE tagrendszerei közül a francia EDF épített ki először nemzetközi, nagyfeszültségű egyenáramú tengeralatti kábel kapcsolatot az angol átviteli hálózathoz és évente közel 14 TWh olcsó villanyt szállított atomerőműveiből Angliába. A skandináv országok NORDEL Egyesülése pedig mind tagrendszerei, mind a német és lengyel hálózatokhoz fektetett le tengeralatti kábeleket előnyös villamosenergia-csere céljából. A cserealap itt vízerőművekben termelt olcsó energiaszállítás volt, a főleg hőerőművekből álló rendszerek számára. Ismeretes az is, hogy az UCTE és a KGST VERE óriás hálózatai között is egyenáramú betétekkel történt villamosenergia-csere. Köztük az MVM és az ŐVG közötti szerződés alapján a Wien SüdOst alállomásban létesült 600 megawattos átalakító. A magyar VER-ben korábban volt egy különleges eljárás, a pszeudo-szinkron átkapcsolás, amely sziget üzemben fogyasztókat, irányüzemben pedig erőművet tudott üzemszünet nélkül átkapcsolni két hálózat között. Ezt alkalmaztuk Ausztria felé is, míg a betét meg nem épült. Az átalakítók azonban szükségtelenné váltak, amikor a SZU szétbomlása után KGST VERE hálózatról a CDU tagrendszerek leváltak és CENTREL néven szinkron üzemben csatlakoztak az UCTE hálózatához. Az osztrákok még ma is joggal orrolnak a 120 millió dolláros beruházás feleslegessé válása miatt, amit nem sikerült az ukrán-magyar kapcsolatként sem felhasználni, amint azt először javasoltuk. A fentiek előrebocsátása után számolok be a Modern Power System 2006/11 számában megjelent cikkről, amely egy új norvégholland egyenáramú összekötetésről ad ismertetést. Múlt év májusában helyezték üzembe a holland TEN-T és a norvég STATNET átviteli hálózatirányító vállalatok a világ leghosszabb,


8

Dr. Tombor Antal villamosmérnök a MAVIR Zrt. nyugalmazott elnök-vezérigazgatója [email protected]

Lektor: Reguly Zoltán okl. villamosmérnök

nagyfeszültségű tengeralatti kábelét. A NOR-NED nevű összeköttetetés 580 km hosszú, 450 kV feszültségű, és 700 MW teljesítmény átvitelére képes. A kábelek 450 km hosszban 50 m és 160 km-en át 420 m mélységben fekszenek a tengerfenéken. Azokat a norvég ABB gyártotta és az élettartamukat legalább 40 évre garantálta. Külön érdekesség, hogy a holland partok mellett 270 km hosszban a két kábelt egy köpenyben helyezték el, hogy ne zavarják a hajózás hírközlését. A fektetés során bekövetkezett két kábeltörés javítása némi késedelmet okozott, de hibát sikeresen elhárították. A nagyfeszültségű egyenáramú átalakítókat szintén az ABB szállította. Az állomásokat Norvégiban FEDA, Hollandiában pedig Emmshaven nevű városkában telepítették és itt kapcsolják össze a két ország átviteli hálózatát. A beruházás 600 millió euróba került. Célja, hogy a holland villamosenergia-rendszer csúcsterhelési idejében vízerőművekből importáljon Norvégiából energiát saját fosszilis erőműveinek igénybevétele helyett, és ezáltal csökkentse saját CO2-kibocsátását. Norvégia vízenergiában közismerten a leggazdagabb Európában. A hollandok pedig éjjel hőerőműveikből szállítanak energiát a norvégeknek, hogy tárolós vízerőműveiket tölthessék. Meghökkentő azonban a szeptember hónapban kialakult árarány. A hollandok 39,29 € /MW órás átlagárat fizettek az importért, viszont mindössze 1,42 €/MW volt az export órás átlagára, tehát az arány közel 20-szoros. A koncepció lényegében hasonló az MVM és az osztrák ŐVG között 1978-1990 között megvalósított nyári-téli áramcseréjével, ahol viszont a nyári-éjjeli és a téli-csúcsidei ár arány 1:6 volt. A közös vizsgálat szerint a 220 kV-os távvezeték tíz év alatt kifizetődött. Norvégia további tengeralatti összeköttetést tervez Németország és Dánia hálózata között. A STATNET és az E.ON Netz megvalósíhatósági tanulmányt készítettek változatban 700 ill. 1400 MW teljesítményű összeköttetésre. A becsült beruházási költség 1,1 ill. 2,2 milliárd USD. Ez a terv szerepel az EU árampiac egyesítési programjában is. Egyidejűleg a holland TEN-T és az angol UK’s National Grid megkezdték egy 1000 MW–os 260 km hosszú kábel létesítését Isl of Grain és Maasvlkte (Rotterdam közelében) között. További tervek: Olaszország-Szardínia között 420 km kábel az 1200 mély Tirén tengerben. Finnország-Észtország között 75 km kábel, az Estlink, amelyet az ABB jövőre készít el. A fentiekhez kapcsolódik egy friss UCTE jelentés, amit a következőképpen foglalhatok össze: Ismeretes, hogy az oroszok régi vágya volt, hogy a szovjet átviteli hálózatot -amely Ukrajnától Vlagyivosztokig terjed- szinkron kapcsolják az UCTE hálózatával. Az évtizedek óta folyó vizsgálatok tavaly ősszel zárultak le. A diplomatikus megoldás az volt, hogy az UCTE elfogadja a szinkron üzemet, mint távlati célt, de a közeli megoldás műszakilag az egyenáramú kapcsolatok létesítése. Kerényi A. Ödön Lektor: Dr. Tombor Antal

ENERGETIKA Energetika energetikA ENERGETIKA

gyar Energia Hivatal által jóváhagyatni a magyar villamosenergia-rendszer 120 kV-os és átviteli hálózatának közép- és hosszú távú fejlesztéseit.

A magyar villamosenergiarendszer hálózatfejlesztési terve 2008. A villamosenergia-törvény a Rendszerirányító kötelességévé teszi a rendszerszintű hálózatfejlesztési terv elkészítését. A tervet a Magyar Energia Hivatal hagyja jóvá. A tervben rögzített fejlesztések, mint közcélú beruházások meg kell, hogy valósuljanak. A szerzők ezen tervezés keretében elvégzett munkák eredményeit tárgyalják 2014-ig előretekintve. The Electric Energy Act bounds the Transmission System Operator to prepare network development plan for 120 kV and above. The plan is approved by the Hungarian Energy Office. The approved elements have to be installed as a public benefit network elements. This article presents the results of the planning activity for the time horizon until 2014.

Bevezetés A VET 2003. január 1-jétől a Rendszerirányító kötelességévé teszi a rendszerszintű hálózatfejlesztési tervek elkészítését – az elosztói engedélyesek által készített tervek figyelembevételével –, valamint a villamosenergia-rendszer biztonságos és hatékony működéséhez szükséges hálózatfejlesztések kezdeményezését a villamosenergia-rendszer hosszú távú megbízható üzemfenntartása érdekében. A tervezés során cél az elosztói engedélyesek által készített (elosztói) hálózatfejlesztési tervek összehangolása és a MAVIR saját (átviteli) hálózatfejlesztési elképzelései mellett a villamosenergia-rendszer hosszú távú koncepcionális fejlesztési elképzeléseibe (hálózatfejlesztési stratégiájába) legjobban illeszkedő fejlesztések megvalósításának kezdeményezése. – Nem része a tervnek az elosztói engedélyesek hálózatfejlesztési tevékenységének gazdasági elemzése, a kiadások, bevételek vállalati szintű optimalizációja. – Nem része a tervnek a jövedelmezőség mértékének meghatározása, a beruházások megtérülésének, finanszírozásának vizsgálata, a pénzügyi kockázatok elemzése. – Nem része a tervnek a hálózatfejlesztések tarifális kihatásainak vizsgálata. A mAgYAr villAmosenergiA-rendszer 120 kv-os elosztó- és átviteli hálózAtA kÖzéP- és hosszÚ távÚ feJlesztési strAtégiáJA A közép- és hosszú távú hálózatfejlesztés tervezése keretében 3-10 és 10-20 évre kitekintve kell megvizsgálni és megteremtetni azon hálózati feltételeket, amelyek a folyamatos, megbízható és minőségi villamosenergia-ellátást biztosítják a változó energetikai és piaci körülmények között. Olyan hálózati infrastruktúrát kell kialakítani, mely minden rendszerhasználó, piaci szereplő számára diszkriminációmentes feltételekkel teszi lehetővé a hálózathoz való szabad hozzáférést. A MAVIR ZRt. saját hálózatfejlesztési stratégiájának, tervének, valamint az elosztói engedélyesek hálózatfejlesztési terveinek összehangolásával kell meghatározni, és a Ma-


9

A hálózAtfeJlesztési strAtégiáBAn meghAtározott fŐBB távlAti célok – A hazai 400 kV-os és a 220 kV-os átviteli hálózatnak (csak a 400 kV bővítő fejlesztése mellett) önmagában kell kielégítenie az (n-1) biztonsági elvet. – Az átviteli hálózat az átviteli hálózati (n-1) kritérium teljesítéséhez csak átmeneti ideig és korlátozott feltételekkel támaszkodjon a szomszédos villamosenergia-rendszerek hálózatára és a 120 kV-os elosztóhálózatra. – Az átviteli hálózatot úgy kell kialakítani, hogy az biztosítsa – a hazai erőművek termeléselosztásától függetlenül – a megtermelt és az importált villamos energia eljuttatását az átviteli hálózati táppontokba, az előírt minőségi szint mellett. – A hálózati szűkületek feloldásával, átviteli hálózati táppont sűrítéssel, hurkoltsági fok növeléssel, határkeresztező távvezeték építéssel kell biztosítani, szükség esetén növelni a hálózat átviteli kapacitását a villamosenergia-rendszer biztonsága érdekében (tekintettel a nemzetközi kereskedelmi tevékenység által a piaci mechanizmus sajátosságaiból adódó kockázatokra). – A 120 kV-os elosztóhálózatot úgy kell kialakítani, hogy az biztosítsa – a hazai erőművek termeléselosztásától függetlenül – a megtermelt és az importált villamos energia eljuttatását a fogyasztói körzetekbe, az előírt minőségi szint mellett. – A 120 kV-os elosztóhálózatot úgy kell fejleszteni, kialakítani (szükség esetén lazítani), hogy ezen hálózat elemei nem korlátozhatják a hazai importot/exportot/tranzitot, azaz érdemben ne legyen érintett (és ezáltal üzemzavari esetben veszélyeztetett) az átviteli hálózaton lebonyolított villamosenergia-forgalom által. – Közép- és hosszú távra előretekintve biztosítani kell az UCTE Üzemviteli Kézikönyvben rögzített elvárások, követelmények teljesítéséhez szükséges hálózati feltételrendszert. JAvAsolt hálózAtfeJlesztések 2022-ig előretekintve az alábbi – mint szükséges – hálózatfejlesztések megvalósulásával számolunk. Átviteli hálózat esetén 2014-ig, elosztói hálózat esetén 2012-ig előretekintve az így megvalósuló – és korábban közcélúnak még nem minősített – hálózati elemeket közcélú hálózati elemeknek, a folytatott előkészítő munkálatokat közcélúaknak javasoljuk minősíteni: Átviteli hálózat 2008 – Békéscsaba–Nadab 400kV-os kétrendszerű összeköttetés (üzembe került) 2009 – Szombathely–Hévíz kétrendszerű 400 kV-os összeköttetés 2009-2010 – Gönyű 400 kV erőművi csatlakozóállomás létesítése, Győr–Litér 400 kV-os távvezeték felhasítása Gönyű 400 kV állomásba – Kisvárda – Vásárosnamény Erőmű kétrendszerű 120 kV-os összeköttetés – Pécs–Ernestinovo kétrendszerű 400 kV-os összeköttetés létesítése – Vizsgálni kell Kecskemét térségének átviteli hálózati tápponti alátámasztásának indokoltságát és megvalósításának lehetőségeit

2010 – Bicske MAVIR 400 kV-os alállomás létesítése 400/120 kV-os, 2x250 MVA-es transzformátorral, 2x70 Mvar tercier söntfojtóval. Martonvásár–Bicske kétrendszerű 400 kV-os távvezeték létesítése. Bicske E.ON – Biatorbágy és Bánhida–Hűvösvölgy 120 kV-os távvezetékek felhasítása és beforgatása (2x2 rendszer) Bicske MAVIR 120 kV-os gyűjtősínhez. 2012-ig – Oroszlány–Dunamenti és Oroszlány–Győr 220 kV‑os távvezetékek átépítése Győr és Martonvásár között kétrendszerű 400 kV-osra (melynek egyik rendszerén ezt követően is 220 kV-on üzemel az Oroszlány–Dunamenti és Oroszlány–Győr összeköttetés). Gönyű 400 kV erőművi csatlakozóállomás kikötése a Győr–Litér 400 kV-os vezetékből és bekötése Győr–Bicske MAVIR 400 kV-os vezeték felhasításába. – Albertirsa–Martonvásár 400 kV-os távvezeték II. rendszere hiányzó szakaszainak felszerelése, a vezeték kétrendszerűként való üzembevétele. – Detk 400 kV-os alállomás létesítése 400/120 kV-os, 2x250 MVA-es keresztszabályozós transzformátorral, 2x70 Mvar tercier söntfojtóval, a Sajószöged–Göd 400 kV‑os távvezeték felhasítása Detk 400 kV-os alállomásba. – Meg kell kezdeni Gödöllő 400/120 kV-os állomás tervezési munkálatait (területbiztosítás, engedélyeztetés), hogy a beruházás a Mátrai Erőmű 120 kV-ra tápláló 100 MW-os gépegységei tényleges leállításának időütemezéséhez igazodva valósulhasson meg. – Szolnok 400 kV-os alállomás létesítése 400/120 kV-os, 2x250 MVA-es keresztszabályozós transzformátorral, 2x70 Mvar tercier söntfojtóval, az Albertirsa–Békéscsaba 400 kV‑os távvezeték felhasítása Szolnok 400 kV-os alállomásba. – Dunaújváros Nyugat 400 kV-os alállomás létesítése 400/120 kV-os, 2x250 MVA-es keresztszabályozós transzformátorral, 2x70 Mvar tercier söntfojtóval, a Martonvásár– Paks 400 kV‑os távvezeték felhasítása Dunaújváros Nyugat 400 kV-os alállomásba. 120 kV-os csatlakozás E.ON DÉDÁSZ hálózatára vezetékrendezéssel. – Hévíz–Zerjavinec kétrendszerű 400 kV-os határkeresztező vezeték I. rendszerének áttérítése Cirkovce (SI) irányába szlovén oldali fogadókészség függvényében. – Sajóivánka–Rimaszombat kétrendszerű 400 kV-os összeköttetés előkészítő munkáinak folytatása a minimálisan szükséges szinten a végleges döntés meghozataláig a szlovák oldali fogadókészség függvényében. A határkeresztező vezeték létesítésének ellehetetlenülése esetén meg kell kezdeni Sajóivánka állomás második 400 kV-os távvezetékkapcsolatának a belső átviteli hálózat részeként való tervezését (nyomvonalvizsgálat). 2013-ig – Albertirsa–Zakhidnoukrainska 750 kV-os távvezeték áttérítése 400 kV-os üzemre (az egyeztetés folyik az ukrán féllel) – Debrecen 400 kV-os alállomás létesítése 400/120 kV‑os, 2x250 MVA-es keresztszabályozós transzformátorral, 2x70 Mvar tercier söntfojtóval, Sajószöged–Debrecen 400kV-os összeköttetés létesítése, Albertirsa–Zakhidnoukrainska 400 kV-os távvezeték felhasítása és beforgatása Debrecen 400 kV alállomásba 2014-ig – Székesfehérvár MAVIR 400 kV-os alállomás létesítése 400/120 kV-os, 2x250 MVA-es transzformátorral, 2x70 Mvar söntfojtóval, a Litér–Martonvásár 400 kV-os távvezeték felhasítása Székesfehérvár 400 kV-os alállomásba.


10

Kétrendszerű 120 kV-os kuplungvezetékkel csatlakozás Székesfehérvár Észak 120 kV-os E.ON alállomásba (kétgyűjtősínes kialakítás szükséges). – Vizsgálni kell egy Bicske–Pomáz–Göd 400kV-os összeköttetés (távvezeték, kábel) engedélyeztetési, nyomvonal-, területbiztosítási lehetőségeit. 120 kV-os elosztóhálózat 2012-ig E.ON Dél-dunántúli Áramhálózati ZRt. – Királyegyháza új 120 kV-os alállomás, Kővágószőlős–Szigetvár 120 kV-os vezeték felhasítása és beforgatása Királyegyházára – Adony új 120 kV-os alállomás, Dunaújváros Észak – Adony új 120 kV-os távvezeték, Szabadegyháza–Adony új 120 kVos távvezeték – Pécs Kertváros 120 kV-os alállomás egysínesítése (T-pont megszüntetése), új 120 kV-os távvezeték-alakzat: Kővágószőlős–Újmecsekalja, Újmecsekalja – Pécs Kertváros, Pécs Kertváros – Pécs Erőmű, Újmecsekalja – Pécs Erőmű DÉMÁSZ Hálózati Elosztó Kft. – Kiskunhalas MÁV – Kiskundorozsma 120 kV-os vezeték felhasítása és beforgatása Zsana 120 kV alállomásba – Mórahalom új 120 kV-os alállomás, Zsana–Kiskundorozsma 120 kV-os vezeték felhasítása és beforgatása Mórahalom alállomásba ELMŰ Hálózati Kft. – Kőtér – Katona J. u. 120 kV-os kábel rekonstrukciója, THPE 3*1*630 mm2Cu kábelre (800/800 A) – Népliget–Kőbányahő I-II. 120 kV-os kábel rekonstrukciója, THPE 3*1*300 mm2Al kábelre (440/440 A) – Soroksár–Üllő 120 kV-os távvezeték szabványosítása (570/730 A) – Zugló–Kőbánya I-II. (Rákosfalva T) 120 kV-os vezeték szabványosítása (570/730 A) – Kőbánya - (Kispest -) Népliget 120 kV-os vezetékek bekapcsolása (körzetkialakítás módosítása) E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati ZRt. – Nyergesújfalu Cementgyár új állomás létesítése, Dorog – Nyergesújfalu Cementgyár – Lábatlan: új 120 kV-os távvezetékív létesítése – Inota vezetékrendezés során létrejövő új hálózati alakzat: Litér–Rákhegy, Inota Erőmű – Inota Alukohó (egyrendszerű), Pét–Várpalota, Várpalota – Inota Erőmű, Litér–Szabadbattyán, Inota Alukohó – Székesfehérvár Észak, Inota Alukohó – Siófok 120 kV‑os vezetékek – Baracska - Székesfehérvár Nyugat 120 kV-os vezeték felhasítása és beforgatása Székesfehérvár Észak állomásba – Kerkafalva új egysínes alállomás bekötése a 120 kV-os Lenti– Szentgotthárd távvezeték felhasításával Kerkafalva T-ponttal. – Győr Vagongyár állomás egysínesítése és Győr Kelet T2 – Győr Vagongyár távvezeték létesítése. – Tatabánya Ipari Park új alállomás bekötése a Kisigmánd–Bánhida I. 120 kV-os távvezeték felhasításával és beforgatásával. – Kimle–Mosonmagyaróvár 120 kV vezeték átépítése – Új 120 kV-os távvezeték létesítése: Kisigmánd–Kisbér – Új 120 kV-os távvezeték létesítése: Bicske MAVIR – Dorog ÉMÁSZ Hálózati Kft. – Eger Dél – Füzesabony MÁV 120 kV-os vezeték 250 mm2keresztmetszetű szakaszainak szabványosítása (500/640 A)

– BÉM–DAM 120 kV-os vezeték 250 mm2 keresztmetszetű szakaszainak szabványosítása (500/640 A) – Miskolc Észak új 120 kV-os állomás, BÉM–DAM 120 kV-os távvezeték felhasítása és beforgatása az új alállomásba – BorsodChem GA2 új 120 kV-os állomás, új 120 kV-os kábelek létesítése: Sajóivánka – BorsodChem GA2, Borsodi Erőmű – BorsodChem GA2 – Új 120 kV-os kábel létesítése: Borsodi Erőmű – BorsodChem S2 (BVK) – Felsőzsolca–BVK 120 kV-os vezeték szabványosítása (500/640 A) – Borsodi Erőmű – Felsőzsolca 120 kV-os vezeték szabványosítása (570/730 A) E.ON Tiszántúli Áramhálózati ZRt. – Nyírbogdány új 120 kV-os alállomás, Kisvárda MAVIR – Nyíregyháza Kelet 120 kV-os távvezeték felhasítása és beforgatása Nyírbogdányba – Debrecen Déli Ipartelep új 120 kV-os alállomás, Debrecen Kapcsolóállomás – Debrecen Déli Ipartelep új 120 kV-os kétrendszerű távvezeték létesítése – Debrecen Kapcsolóállomás új 120 kV-os alállomás, vezetékrendezés utáni létrejövő új hálózatkép: Létavértes – Debrecen Kapcsolóállomás 2 rendszerű 120 kV-os távvezeték, Létavértes T1 – Debrecen Kapcsolóállomás 120 kVos távvezeték, Létavértes T2 – Debrecen Kapcsolóállomás 120 kV-os távvezeték6 – Gyomaendrőd: új egysínes állomás, Szarvas–Békéscsaba 120 kV-os távvezeték felhasítása és beforgatása Gyomaendrőd állomásba – Tiszalök–Ibrány új 120 kV-os távvezeték létesítése A felsorolt átviteli hálózati elemeket 2014-ig előretekintve, az elosztói hálózati elemeket 2012-ig előretekintve a 2009.


11

január elsejével induló tervciklusban – mely ciklus az elosztói engedélyesek tervezési ciklusa – mint megvalósult illetve kötelezően megvalósítandó hálózati beruházásokat kell figyelembe venni adott időütemezés szerint. A megvalósulás időütemezésében bekövetkező csúszás olyan lényeges körülményváltozásnak tekinthető, mely a rendszerszintű hálózatfejlesztési tervbe való azonnali beavatkozást, a tervezés ciklikus tevékenységének idő előtti újraindítását jelentheti. Nem kell a tervezési tevékenységet újraindítani, amennyiben a csúszás a korábban prognosztizált, a beavatkozás műszaki indokát képező fogyasztói igénynövekedés – beleértve az egyedi rendszerhasználói igényeket is – késése vagy elmaradása miatt következik be, és a Rendszerirányító megítélése alapján üzembiztonsági kockázatot nem jelent. Jelenleg a magyar villamosenergia-behozatal legjelentősebb (bár korábbi évekhez képest csökkentett mértékű) részét a szlovák import fedezi, 800-1300 MW-tal. Ezt követi az ukrán 100-475 MW import. A román, szerb, és osztrák irányú szállítások +/- tartományban 200-400 MW körüli értékek között változnak. A horvát metszéken a 700-1000 MW export szállítások a jellemzők. A számítások azt mutatják, hogy ezekben az irányokban a későbbi időszakokban sem csökkennek a rendelkezésre álló átviteli kapacitások. A magyar villamosenergia-rendszer nemzetközi összeköttetései, átviteli kapacitásai, összhangban az UCTE előírásokkal kellő mértékű, biztonságú és rugalmasan diverzifikálható kereskedelmi ügyletek lebonyolítását teszi lehetővé összességében mintegy 1500-2000 MW körüli (vagy akár azt is meghaladó) mértékben. A zárlati szilárdság szükségessé váló növelése a zárlati teljesítménynövekedést okozó fejlesztési lépések üzembe helyezésének időpontjáig kötelezően elvégzendő – a szükségességét kiváltó beruházás függvényében közcélú – feladatok, általában új berendezések üzembe helyezésének is

feltétele lehet. Az így szükségessé váló kiegészítő fejlesztések a csatlakozást előkészítő „Csatlakozási Terv” részét kell, hogy képezzék. Más esetben, amikor a zárlati igénybevétel esetleg több fejlesztési lépés következményeként növekedik meg, célszerű az együttműködő felek között a zárlati szilárdság növelésének teendőit, a kötelezettségvállalást, vagy a zárlati szintet korlátozó intézkedések részleteit – csatlakozási szerződésben, üzemviteli megállapodásban – rögzíteni. Összefoglalás A MAVIR ZRt. középtávú hálózatfejlesztési célkitűzése a törvényben, szabályzatokban, szerződésekben meghatározott maximális ellátás-, és üzembiztonság megteremtése a rendszerhasználók számára. Az átviteli és a 120 kV-os hálózat olyan mértékű kiépítése (kiépíttetése), mely lehetővé teszi a villamosenergia-piac egésze számára a legnagyobb közös haszon (hasznosság) érvényre juttatását. Hosszú távra kitekintve a mindenkori középtávú célkitűzések szem előtt tartásával biztosítani kell a magyar villamosenergia-rendszer jogszabályokban, szabályzatokban, szerződésekben rögzített elveknek való megfelelését, és együtt kell működni – arányos módon – az európai villamosenergia-rendszer működőképességének fenntartásában.

Szélerőmű rendszerintegrálásához szükséges tározókapacitás vizsgálata, különös tekintettel a mélyvölgy időszakra A megújuló energiaforrások, a kiserőművekben rejlő lehetőségek felhasználása a jövőben létfontosságú lesz a villamosenergia-rendszer számára. Az erősen időjárásfüggő termelőegységek igazán jól csak megfelelő energiatárolással együtt integrálhatók a hálózatba. A felmerülő megoldások közül azonban nem mindegyik felel meg a technológiai és gazdasági elvárásainknak. Using the potential of renewable energy sources and distributed generation, will be essential for the power system of the future. Heavily weather-dependent units could be integrated well only with proper energy storage. Not all of the possible solutions suit our needs concerning technology and economy.

1. Bevezetés Nap mint nap olvashatunk a szélerőművek egyre nagyobb számú hálózatra csatlakoztatása kapcsán felmerülő kérdésekről; ilyen az energiatárolás is. Hosszú távon cél lehet, hogy a mélyvölgy időszak idején ne kelljen a villamosenergia-rendszerben működő alaperőműveket korlátozni azért, hogy a megújuló energiaforrásokat felhasználó kiserőművek energiájának kötelező átvételét biztosítani tudjuk. Ahhoz azonban, hogy ez ne vezessen például a szélerőművek éjszakai leállításához, szükség van valamilyen fajta energiatárolási lehetőség kiépítésére. Ennek megléte egyben garanciát teremthet arra is, hogy a rendszerirányító a kiserőművi egységeket is bevonja a teljesítményszabályozásba.


12

A terv a MAVIR honlapjáról letölthető: www.mavir.hu MAVIR RTO: Bürger László dr. erősáramú villamosmérnök, főmunkatárs, [email protected] Decsi Tamás erősáramú villamosmérnök, munkatárs, [email protected] Gölöncsér Péter erősáramú villamosmérnök, főmunkatárs, [email protected] Kovács Péter erősáramú villamosmérnök, KTO osztályvezető, [email protected] Óvári György erősáramú villamosmérnök, munkatárs [email protected] Olasz Ferenc erősáramú villamosmérnök, munkatárs, [email protected] Sulyok Zoltán erősáramú villamosmérnök, osztályvezető, [email protected] Várhegyi Gergő erősáramú villamosmérnök, munkatárs, [email protected]

Mivel jelen esetben egyes szélerőművekhez tervezett, lokális energiatárolásról beszélünk, a nagy teljesítmény kevésbé fontos szempont, mint például a viszonylag hosszú tárolási képesség vagy a magas élettartam és a gazdaságos üzemeltetés. Utóbbi kulcsfontosságú szerepet kap, hiszen a jövő technológiái ma még csak igen magas áron elérhetők; egy jól átgondolt beruházás viszont a szabályozási előny mellett anyagi hasznot is hozhat. A vizsgálatok alanyául a Mecsér község külterületén, 2007 tavaszán felállított 810 kW névleges teljesítményű Enercon E-48-as turbina, és az ezen beruházást megalapozó hosszú távú energetikai célú szélmérés szolgált. A mérési regisztrátum statisztikai kiértékelésén alapuló elemzések, valamint egy energiatároló költségeinek felmérése együttesen tették lehetővé az eredmények értékelését. A munka során konzulensem Dr. Dán András egyetemi tanár volt. 2. A mérési adatok kiértékelése A mecséri szélerőmű építését megelőző energetikai célú szélmérést a Horváth Mérnöki Iroda Kft. végezte, ők bocsátották rendelkezésemre ennek az adatsornak a 2006-os évre vonatkozó részét. A mérés egyszerre két magasságban, 30 és 60 méteren történt. Az itt elhelyezett anemométerek mérték a szél sebességét és irányát egyaránt. Ezeket az adatokat át kell számolnunk a vizsgált szélerőmű rotormagasságára, ami 75 métert jelent. A kapott érték segítségével már rendelkezésünkre áll a további vizsgálatokhoz is használható adatsor. Az 1. ábrán látható a 2006-os évre vonatkozó eloszlás mind a szélsebességeket, mind az adott szélsebességek által virtuálisan termelt energiát tekintve. Szembetűnő, hogy az energiatermelésben legnagyobb súllyal részt vevő tartomány a szélsebességet tekintve kevéssé szignifikáns, ezt pedig a technológia kiválasztásánál figyelembe kell vennünk. A mélyvölgy időszakot a munka során egységesen vettük figyelembe, minden nap esetén a 2 és 6 óra közötti időszakot tekintettük mélyvölgynek. Az ebben az időszakban leadott átlagos teljesítmény 139 kW volt, ugyanakkor 1 kW-os és 793 kW-os értékeket is találhatunk a 10 perces átlagok között. A legtöbb energiát márciusban és áprilisban termelte volna az

tapasztalatról. Ezeknél az eszközöknél a töltés és a kisütés a két folyékony elektrolit reverzibilis kémiai reakcióján alapul. Szemben a hagyományos akkumulátorokkal, az elektrolitokat egymástól elkülönített tartályokban tárolják. Üzem közben ezeket keresztüláramoltatják az elektrokémiai reaktor közegen, ahol a kémiai redox – redukciós/oxidációs – reakció lezajlása elektromosság előállítását eredményezi. Az elektrolitok ilyen módon való elhelyezésének köszönhetően az akkumulátor paraméterei rugalmasan módosíthatóak, a rendszer teljesítménye és energiatartalma egymástól függetlenül kezelhető (előbbit a cellarendszer tervezése határozza meg, utóbbit pedig az elektrolitot tároló tartályok mérete). Működés szempontjából három típusát szokták megkü1. ábra A szélsebesség és a termelt energia eloszlása 75 méteres magasságra számolva lönböztetni az áramlásos akkumulátoroknak, ezek a redox, a hibrid és a redox üzemanyagcella. A legelterjedtebb a vanádium redox technológia, és a erőmű, míg a nyári hónapokhoz tartozó értékek valamivel kitűzött tárolási feladathoz is ez illeszkedik a legjobban. alacsonyabbak. A 2. ábra ismerteti az egyes hónapok görbéit, valamint az éves átlagos teljesítményt. 4. Gazdaságossági számítások A tervezett tároló méretének meghatározásakor figyelembe kell vennünk, hogy külön kezelendő annak teljesítménye és energiatárolási képessége. Ezek közül bármelyik helytelen megválasztása vagy a képességeket csökkenti drasztikusan, vagy a beruházási költségek jelentős emelkedéséhez vezet. Már egy 66 kW teljesítményű tároló is az esetek 53%-ában képes a feladat ellátására, egy 191 kW-os egységnél ez a szám pedig már 82%. Nyilvánvaló, hogy ennél nagyobb teljesítményű tároló építése aránytalanul növelné költségeinket. 3. A technológia kiválasztása Az ismertetett adatok alapján várhatóan egy 100-150 kW teljesítményű és – a 4 órás időtartamhoz igazítva – 400-600 kWh energiájú tárolóra lehet szükségünk. Fontos szem előtt tartanunk, hogy lokális tárolásban gondolkodunk, illetve hogy költséghatékony, de mégis újszerű megoldást tűztünk ki célul. Ezeket figyelembe véve három különböző utat választhatunk: a hidrogéntárolást, az akkumulátorokat (beleértve a NaS típusokat is), és az áramlásos akkumulátorokat. Amennyiben eltekintünk a hidrogén alkalmazásától, két hasonló, ám egyes pontokon jelentősen eltérő technológia közül kell választanunk. Az áramlásos akkumulátorok esetén előnyt jelent a hosszú élettartam (12000 ciklus felett), az igen kis reakcióidő, és az a tulajdonság, hogy a teljesítményük és tárolt energiájuk egymástól függetlenül méretezhető. Hátrányként kell azonban szólni a jelenleg még igen magas árról, valamint a kevés üzemeltetési

2. ábra A mélyvölgy időszak átlagos teljesítménye


13

A pénzügyi számításokat egy kérdés köré építettük fel: mekkora tároló felépítése térülhet meg anyagilag, adott beruházási költségek és átvételi árak mellett. A beruházási költségek terén kisebb a mozgásterünk, ugyanakkor itt lehet biztosabb kijelentéseket tenni a jövőre nézve. Jelenleg az áramlásos akkumulátorok fajlagos költségei 400-700 $/kWh nagyságrendben mozognak, azonban egybehangzó vélemények szerint rövid időn belül elérhetik a 150-200 $/kWh tartományt [3]. Hogy képet kapjunk a beruházási költségek hatásáról, három szcenáriót vizsgáltunk, ezeknél a beruházási költséget 700, 400, illetve 150 $/kWh-ban határoztuk meg. A mindenkori átvételi ár adja a modellben a nagyobb mozgásteret. A jelenlegi kötelező átvételi rendszerben egy megújuló energiaforrást hasznosító erőmű üzemeltetőjét legkönnyebben az átvételi ár módosításával tudjuk befolyásolni. Korábban a gázmotorok esetében tapasztalható volt, hogy a mélyvölgy időszak árainak drasztikus lecsökkentésével a termelőket rá lehetett kényszeríteni a hálózatról való lekapcsolódásra. Mivel jelen esetben a tárolás elsődleges célja a mélyvölgy időszakban termelt energia csúcsidőszakban történő felhasználása, egy hasonló árcsökkentés reális kiindulási alap. A számítások során a csúcsidőszak átvételi árát változatlanul hagytuk (29,56 Ft/kWh), míg a mélyvölgy időszak esetén a jelenlegi szintet (10,8 Ft/kWh) 11 lépésben csökkentettük egészen a zérus értékig. Minél alacsonyabb ez az érték, annál inkább megfontolandó egy termelő számára, hogy beruházzon egy tárolóra. Természetesen egy tároló alkalmazása összességében csökkenteni fogja a hálózatra adott energia mennyiségét, hiszen az áramlásos akkumulátorok ciklikus hatásfoka sem 100%-os. Az elérhető legjobb értékeket a gyártók 65-75%-ban határozzák meg, azonban az élettartam szempontjából optimális üzemben az eltárolt és visszanyert energia mennyiségére 1,8:1 arányt javasolnak, mely körülbelül 55%-ot jelent. A tárolási folyamat a következők szerint zajlik: ha a szélerőmű teljesítménye kisebb a tároló névleges teljesítményénél, a teljes energiát eltároljuk. Amennyiben nagyobb a termelés, a két teljesítménynagyság különbségének megfelelő energiát a hálózatra juttatjuk, és eladjuk a mélyvölgy időszakban kapható árért. Az eltá-

rolt energiát minden esetben csúcsidőszakban kívánjuk eladni, hogy maximalizáljuk a bevételeket. Ezeket 30 évre összegezve kaptuk meg a három szcenáriót jellemző görbesereget. A 700 $/kWh-s fajlagos költség esetén a mélyvölgy árait egészen 6 Ft-ig kellene csökkentenünk, hogy egy tároló üzemeltetésével nagyobb profitot érhessünk el, mint anélkül, és még 0 Ft-os ár esetén is csak egy 75 kW teljesítményű egység tűnne józan választásnak. A 3. ábra mutatja a 400 $/kWh-ra vonatkozó eredményeket. Itt már 10 Ft-os átvételi ár is a tároló felé billenti a mérleget, jelentősebb csökkentés esetén pedig egy 100-150 kW-os egység is szóba jöhet.

Üdvözöljük a Distrelec-nél! Eu ró p a l e gj el e n tő s e b b mi n ős égi el e ktro nika i és s z á mí t á s te c h n i ka i a l ka t rés z di s z t r i b úto ra 3. ábra A 30 évre számolt haszon nagysága a tároló teljesítményének és az átvételi árnak a függvényében, 400 $/kWh Amennyiben a beruházási költségek jelentősen csökkenni fognak, még a jelenlegi átvételi árak mellett is racionálisan üzemeltethető lenne egy áramlásos akkumulátor, mely nem csak anyagi hasznot hozna, de a szabályzásban is jelentős szerepet tudna vállalni. 5. ÖsszefoglAlás A diplomaterv célja az volt, hogy egy szélerőműhöz kapcsolódó lokális energiatároló működtetését járja körül. A méretezéshez a szélmérési adatok alapján elvégzett számítások adták az alapot. Az eredmények azt mutatják, hogy a jelenlegi piaci árak mellett a vizsgált szélerőmű esetén nem térül meg egy beruházás. Nyitva marad azonban az ajtó a szigetüzemben működő termelők előtt; jó példa a MEH 49/2008as határozataként a Mizse-Wind Kft-nek kiadott kiserőművi összevont engedély, mely szerint az 1,5 MW-os teljesítményű Medgyesegyháza II szélerőművet vanádium redox akkumulátorokkal együtt kívánják üzemeltetni. felhasznált források [1] Hunyár M., Schmidt I., Veszprémi K., Vincze Gy.: A megújuló és környezetbarát energetika villamos gépei és szabályozásuk”, Műegyetemi Kiadó, Budapest 2001 [2] Cole, S., van Hertem, D., Meeus, L., Belmans, R.: Energy storage on production and transmission level: a SWOT analysis, WSEAS Transactions on Power Systems, Volume 1, Issue 1, 2006 [3] de Boer, P., Raadschelders, J.: Flow batteries – briefing paper, Leonardo Energy, 2007

Hartmann Bálint

Amit a Distrelec Önnek kínál: • Kiszállítás 48 óra alatt Magyarország egész területén • Mindössze 5,- EUR szállítási költség • Rendelés akár 1db-tól • Ingyenes cserelehetőség Terjedelmes minőségi termék programunkból pillanatok alatt rendelhet elektronikai, adattechnikai, számítástechnikai és háztartástechnikai alkatrészeket az interneten keresztül. Katalógusunk elérhető: Tel.: 06 80 015 847 e-mail: [email protected] www.distrelec.com

PhD-hallgató BME Villamos Energetika Tanszék Energetikai Szakkollégium elnöke [email protected]

Lektor: Orlay Imre


w w w. d i st re l e c. c o m 14 Elektrotechnika09-4.indd 1

26.03.2009 9:11:00 Uhr

ENERGETIKA Energetika energetikA ENERGETIKA A Paksi Atomerőmű bővítésének lehetőségei Az MTA Energetikai Bizottsága 2009. március 17-én konferenciát szervezett. Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke megnyitó beszédében elmondta, hogy a szénerőművek várhatóan csökkenő kapacitása, a szén-dioxidkibocsátás visszafogására tett európai szintű vállalás, valamint a januári gázkrízis, mind az atomenergia növekvő szerepének irányába mutat Magyarországon. A megújuló energiaforrások használatának bővítése ugyancsak központi eleme a közeljövő energiapolitikájának, ám ezek a források önmagukban nem képesek kielégíteni a várhatóan növekvő energiaigényt, tette hozzá az MTA Elnöke. A konferencián dr. tombor Antal előadásában elemezte a magyar energetika forrásoldali helyzetét, és igényének várható alakulását több változatban. Ezt követően gönczi Péter - ETVERŐTERV - az atomerőművek hazai hálózatba illeszthetőségének feltételeit taglalta. végh János MTA-KFKI – előadásában a harmadik generációs atomerőművi technológiákat és azok pi-

Döntő többséggel támogatja a parlament a paksi bővítést Az országgyűlés gazdasági bizottsága egyhangú támogatását követőn március 31-én a parlament környezetvédelmi bizottsága 15 igen szavazattal egy ellenszavazat és egy tartózkodás mellett ugyancsak támogatta a paksi atomerőmű telephelyén az új blokk/ok létesítésének előkészítéséhez szükséges elvi hozzájárulás megadásáról szóló határozati javaslatot, majd ezt követően még aznap este elsöprő többséggel, 330 igen 6 nem ellenében, 10 tartózkodás mellett döntött a T. Ház a hozzájárulás megadásáról.

A 2020-as évek energiabiztonságát most kell megalapoznunk, hiszen az elöregedő és rossz hatásfokú erőművek leállítása, valamint az energiaigények várható növekedése miatt mintegy 6 ezer megawatt új erőművi kapacitást kell építenünk, ez pedig elképzelhetetlen a nukleáris energiatermelés fejlesztése nélkül – reagált Molnár Csaba szakminiszter a parlament döntésére, mellyel a paksi atomerőmű bővítésére vonatkozó határozati javaslatot 95 százalékos többséggel támogatta a T. Ház. Mint mondta, természetesen emellett legalább ennyire fontos a megújuló energiaforrások felhasználásának fejlesztése is, hiszen uniós vállalásunk szerint 2020-ra 13 százalékra kell növelnünk ezek részarányát, ám a magyar kormány ennél többet, legalább 15 százalékot szeretne elérni, s ezt segítenék azzal a most készülő kerettörvénnyel, ami az eddigi szerteágazó szabályozásokat fogná össze. ágon az energetikai kihívások terén az atomenergia jövőbeni szerepének meghatározása a legaktuálisabb kér-


15

aci elérhetőségét ismertette. Érdekes előadás keretében hallhatták a résztvevők - hózer zoltán MTA-KFKI – az atomerőművek üzemanyag-ellátásáról és a kiégett üzemanyagok kezelési stratégiájáról szóló előadását. A konferencia záró előadását dr. gerse károly tartotta az atomerőművek építésének finanszírozásáról. A résztvevők számára világos kép alakult ki arról, hogy erőműparkunk kiöregedőfélben van, az idősebb típusok a ’60-as évek elavult, környezetszennyező technológiáival üzemelnek, az energiaigény pedig – ha különböző szcenáriók szerint is – de folyamatosan nő. Sürgősen lépni kell! Látható az is, hogy az atomerőművekkel szembeni elutasító magatartás Európában is megszűnőben van. Az új, harmadik generációs reaktorok biztonságosabbak, jobb hatásfokúak elődeiknél. Jelentős előrelépés várható a hulladékkezelés és újrafeldolgozás területén is. A fentiek ismeretében világosan rajzolódik ki, hogy az energiafüggőség, a környezetvédelem, a fenntarthatóság feltételeinek kielégítése ma szinte csak az atomenergia felhasználásával lehetséges. Az előadásokat rövid vita, illetve „kérdezz- felelet” követte. Dr. Bencze János

dés. Molnár Csaba szerint világszerte nukleáris reneszánszról beszélhetünk, a jelenleg üzemelő 436 atomerőművi blokk mellett 12 országban 41 blokk építése folyik, ami azt is jelzi, hogy gyorsan kell döntenünk, mert a növekvő igények mellett egyre szűkül az építési kapacitás. A döntésnél látni kell, hogy egy új blokk elkészítése az engedélyezéssel együtt 10-12 év, miközben Magyarországon 2020-25-ig a növekvő igényeket és a régi elavult kapacitások leállítását figyelembe véve mintegy 5-6 ezer megawatt új erőművi kapacitás építésére lesz szükség. Az országgyűlés elvi hozzájárulása a paksi bővítéshez az első, de nagyon fontos lépés, ezt követően kezdődhet meg a tényleges előkészítési munka mondta Süli János, a paksi atomerőmű vezérigazgatója a parlamenti döntésre reagálva. Ettől a dátumtól kiindulva 2020 lehet a legkorábbi időpont, amikor az első új blokk a hálózatra csatlakozhat. 2014-2015-ig befejeződhetnek a szükséges előkészítő munkák (tervezés, engedélyezés, finanszírozási kérdések, beruházó kiválasztása, tendereztetések, stb.), s ezt követően történhet meg az első kapavágás, amit 5-6 éves építési fázis követ. Pakson adottak az új blokkokhoz a műszaki, szakmai, telephelyi és minden egyéb kritérium teljesítéséhez szükséges feltételek, melyek lényegesen olcsóbbá teszik azt, hogy az új blokk Pakson épüljön fel, mintha egy másik telephelyen lenne az új atomerőmű.

Mayer György energetikai szakújságíró, kommunikációs szakértő Napi Gazdaság, Atomerőmű újság, MVM kiadványok [email protected]

ENERGETIKA Energetika ENERGETIKA ENERGETIKA Energetikai hírek a világból Vietnam széntüzelésű erőműveket épít Vietnam legnagyobb szénbányászati vállalkozása a Vinacomin két erőmű építését tervei, összesen 2 600 MW teljesítményben. A beruházás költsége meghaladja a 3 milliárd $. Az egyik erőmű teljesítménye 600 MW, ez Hai Phong közelében épül. 2 000 MW-os erőművet építenek továbbá az ország déli részén, a közismerten villamos energia igényes alumínium ipar támogatására. Német energiatársaságok kooperációja a nagyfeszültségű hálózat stabilitásának biztosítására Három jelentős rendszerirányító bejelentette, hogy az eddigieknél szorosabban működnek együtt az egész Németországot átszelő nagyfeszültségű átviteli hálózat kiegyensúlyozott működése biztosítása érdekében. Vattenfall Európa, az EnBW és az E.ON még ez évben megkezdik az együttműködést, amely tíz millió €-s nagyságrendű megtakarítást jelent majd a fogyasztók számára. Amennyiben az RWE is csatlakozik a „hármakhoz”, a megtakarítás ennél jóval több lehet. A megtakarítás abból adódik, hogy a három rendszer együttműködésével jelentősen csökken majd a rendszer – közismerten drága - kiegyenlítő energia igénye. A kínai energetika gépgyártás Afrika felé kacsingat A kínai Datang Corp. energetikai gépgyártó vállalat Laoszba, Kambodzsába és Kazahsztánba szállít erőműveket. A gazdasági válság miatt azonban az energiaéhség is csillapodik, így a cégnek szabad kapacitása marad. Ezt lekötendő szándéknyilatkozatot írt alá egy Kína – Afrika Fejlesztési Alap létrehozására, amelynek keretében az energetikai és csatlakozó iparágak fejlesztése történhet. A CEZ részt vesz a szlovákiai atomerőmű programban A szlovákiai Bohuniceben (Trnava régió) új atomerőmű épül a szlovák állam és a CEZ cseh energetikai óriáscég segítségével. A beruházás becsült költsége 6 milliárd €. A végleges költségeket a részletes tervezés befejezését követően 2010-ben lehet majd látni. Az erőműben a Szlovák állam 51%-al, míg a CEZ 49%-al fog részesülni. Japán 5,9 milliárd $ ért új atomerőművet épít Japán dél-keleti részén fekvő Kyushu szigeten a Kyushu Electric, a helyi energetikai vállalat atomerőmű építését határozta el. Ez lesz a térség harmadik reaktora. A beruházás költsége 5,9 milliárd $. Az 1590 MW-os reaktort 2013ban kezdik építeni, és 2020-ban kerül üzembe. Ezzel az új erőművel a helyi igény 50%-át elégítik majd ki, szemben a mostani 41%-kal. Japán – aki a világ harmadik legnagyobb kőolajfogyasztója, ezzel a beruházással is csökkenteni szeretné energiahordozó-függőségét és növelni energiabiztonságát, egyidejűleg csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását.


16

Japán 55 atomreaktorral rendelkezik, ezzel az USA-t és Franciaországot követve a harmadik a világon nukleáris energia hasznosítása terén. Nukleáris erőmű építését tervezi Dél-Korea A Dél-Koreai Nemzeti Energetikai Társaság csökkentendő a környezetre károsan ható kibocsátásokat, úgy határozott, hogy jelentős atomerőmű-építési programot hajt végre, amelynek eredményeként 2022-re a villamosenergia-termelés felét már a nukleáris erőművek adják. A környezet védelmén túlmenően az ország energiabiztonsága is jelentősen fog javulni. A terv megvalósítása 28,5 milliárd $-ba fog kerülni. Ez az összeg magába foglalja 12 atomerőmű, 7 széntüzelésű erőmű és 11 folyékony gázzal működő erőmű megépítését. A terv 2,1%-os évi igénynövekedéssel számol, illetve 2030-ig jelentős energiahatékonyság-növekedést vesz figyelembe. Dél-Koreában jelenleg 8 atomerőmű építése folyik, melyek üzembe helyezése legkésőbb 2016-ra megtörténik. Megjegyzendő, hogy az ország energiahordozók tekintetében 97%-ig importra szorul. Az Európai Bizottság „negyedik energiacsomagját” készíti Az Európai Bizottság egy új, átfogó energiacsomagot készít, melynek hat prioritása van. A csomag célja – természetesen – az új helyzetben az energiabiztonság megteremtése és az Oroszországtól való függőség jelentős csökkentése, mind a 27 uniós tagállam számára. Jelenleg az EU energiahordozó-felhasználásának 54%-a importból jön. A gázból az import 61%, ennek kétharmada jön Oroszországból. 8 EU ország csak Oroszországból kap földgázt. A mai becslések szerint 2020-ra a gázimport eléri a 73%ot. Az elmúlt esztendőben az import energiahordozók ára átlagosan 15%-kal növekedett. Ezen előzményekre alapozva döntöttek az új „csomag” megalkotásán, jelentette be Manuel Barroso az EU elnöke. Az EU korábbi célja (lásd „harmadik energiacsomag) az ún. „2020-20” ami azt jelenti, hogy 2020-ra 20%-kal kell csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását, 20%-kal kell növelni a megújuló energiákat az energiamixben, és 20%-kal kell javítani az energiahatékonyságot. A negyedik energiacsomag hat újabb prioritást fogalmaz meg, amelyek mind az ellátásbiztonság javítását célozzák: – a balti államok UCTE-vel való kapcsolatának megteremtése, (a balti államok még ma is az oroszországi villamos rendszerhez csatlakoznak) – a déli gázvezeték megépítése – a Mediterrán energiagyűrű létrehozása – az északi gáz- és villamos átviteli hálózat megépítése – az Északi-tengeren tengeralatti kábelhálózat kiépítése az ott lévő szélgenerátor farmok csatlakoztatásához és ugyancsak az Északi-tengeren folyékony gáz szállítására alkalmas csővezeték építése. A déli gázvezeték kiemelt prioritást élvez, mert ezzel, - Oroszország kikerülésével - bekapcsolhatók a Kaszpi-tengeri térség és a Közel-Kelet gázlelőhelyei az európai rendszerbe. Ezen projektek megvalósítása segíthet a gazdasági krízis kapcsán felszabaduló munkaerő foglalkoztatásán, olyan befektetéseket valósít meg, amely felgyorsítja a kilábalást a jelenlegi helyzetből. Az új „csomag” energiahatékonysági fejezete új (elsősorban építési) szabványok kidolgozását írja elő, amelyek megvalósításával minimum 5-6% energia takarítható meg. Ennek kapcsán új alapokra kívánják fektetni a világítástechnikát is, amellyel úgyszintén jelentős energiamegtakarítás érhető el.

Nehezen képzelhető el egy füstmentes Lengyelország A közeljövőben Lengyelországnak lényegesen magasabb energiaszámlája lesz, emellett szembe kell néznie áramkimaradásokkal is, ha az ország nem növeli jelentősen befektetéseit az energiaszektorban. Ugyanis az elmúlt évtizedekben ezt a fontos szektort – pénz hiányában – nem fejlesztették. Lengyelország erőműparkjának több mint 40%-a 35 évnél öregebb, felújításra szorul. Emiatt aztán néhány napos extrém időjárás fölboríthatja a rendszert, az összeomlás szélére sodorhatja. Jelenleg a lengyel fogyasztók 25%-kal kevesebbet fizetnek a villamos energiáért, mint a szomszédjukban, Németországban. Számolni kell viszont azzal, hogy az új erőművek építése jelentősen felhajtja majd az árakat. Lengyelország a világon az egyik leginkább szénfüggő ország, villamos energiájának 94%-át széntüzelésű erőművekben állítja elő. Emiatt az üvegházhatású gázok kibocsátásáért jelentős büntetést kell fizetnie, vagy igen költséges CO2 szűrőket kell beépítsen. A karbon kvóta vétele elképzelhető, hogy 90%-kal drágítja majd a villamos energiát. Az EU komolyan foglalkozik az ún. CCS technológia (Carbon Capture and Storage, magyarul CO2 csapda és tárolás) fejlesztésének támogatásával és e területen mintaprojektek finanszírozásával. Két ilyen mintaprojekt kipróbálására a lengyelek is pályáztak. Jó lehetőséget kínál erre a Belchatowban - a hatalmas lignitvagyonra - épülő 4 400 MW-os erőmű. Függetlenül a CCS technológia sikerétől, azért az világosan látszik, hogy Lengyelország, Kína és India, amely államok hatalmas szénkészletekkel rendelkeznek – büntetés ide, büntetés oda nem fognak felhagyni a széntüzelésű erőművek építésével. Vattenfall többségi tulajdont kíván szerezni az Enea-ban 2009-ben Vattenfall – állami tulajdonú svéd energia csoport – többségi tulajdont kíván szerezni a lengyel Enea-ban. A tervek között 100%-os tulajdonlás szerepel, de mindez függ attól, hogy a lengyel kormány hány %-ot kíván értékesíteni a privatizáció kapcsán. Jelenleg a lengyel állam 76,5%-ot birtokol az Enea-ban. A Vattenfall jelentős kapacitásbővítésére is vállalkozik a Svédországban kifejlesztett környezetkímélő technológia segítségével. A Vattenfall vezérigazgatója kijelentette, hogy ha „birtokon belül lesznek” 3 milliárd €-t fognak erőmű illetve hálózatfejlesztésre/bővítésre fordítani. Skócia 10 milliárd Ł-ot fordít a zöld energia fejlesztésére 2020-ra Skócia villamos energiájának a felét megújuló energiákból fogja termelni, és exportálni Angliába valamint Észak-Írországba. Ez a projekt, becslések szerint durván 10 milliárd Ł befektetést igényel. Mindehhez az szükséges, hogy évente 450 MW kapacitású szélfarmot telepítsenek, a hozzá való hálózattal egyetemben. A jelenleg Skóciában üzemelő két atomerőművet 2020-ban le kell állítani. Az azonban még nem eldöntött kérdés, hogy az alaperőművet milyen technológiával építik meg. Valószínűnek tűnik azonban, hogy a döntés atomerőmű lesz. A Dél-afrikai Köztársaság szélerőműparkot épít A Dél-afrikai Köztársaság állami energetikai cége az Eskom azt tervezi, hogy a villamos energetikai rendszerét szélerőművekkel bővíti.


17

50 db. egyenként 2 MW teljesítményű szélerőművet helyeznek el az ország különböző részein, még ez év (2009) vége előtt. A vállalat szóvivője újságírók kérdésére sem volt hajlandó a bekerülési költségekről beszélni, csak annyit mondott, hogy drágább, mint a hagyományos széntüzelésű erőmű, de hosszabb távon kifizetődő. Megjegyezte, hogy 2010-ben lesz a világbajnokság Dél-Afrikában, erre az időre biztosítani kell az energiát, lehetőség szerint „zöld energiát”. Tajvan energiafelhasználása első alkalommal csökkent A tajvani recesszió jele, hogy történetében először, energiafelhasználása 2007-hez képest 2008-ban 0,8%-ot csökkent. Ez annak köszönhető, hogy a szigetország exportja a világgazdasági válság miatt - elsősorban félvezetőtermékek és háztartási elektronikus berendezések tekintetében - csökkent. A várható gazdasági növekedés 2009-ben 1,87% lesz, amely érték 2001 óta a legalacsonyabb. Sumitomo japán kereskedőház 2,2 milliárd $-t invesztál indonéziai energetikai fejlesztésekbe Sumitomo - Japán harmadik legnagyobb kereskedőháza - 2,2 milliárd $-ért közel megkétszerezi Indonézia széntüzelésű erőműparkját. A kapacitásnövelés mértéke 2 640 MW. Az új kapacitás 2012 márciusában kezd termelni. Szakértők számításai szerint 2016-ig Indonézia villamosáram-igénye évente 7%-kal fog növekedni. Belenergo villamos áramot kíván exportálni a balti államokba Belenergo Fehéroroszország villamos energia társasága megfontolandónak tartja, hogy villamos energiát exportáljon a balti államokba. Jelenleg Lengyelországba exportál - igényektől függően 08-1 milliárd kWh - villamos energiát, a jövőben azonban új üzleti lehetőségeket látnak a balti államokkal kapcsolatban is. 2010-ben ugyanis be kell zárni az ignalinai atomerőművet, amelynek pótlására még nincsenek felkészülve. Fehéroroszország még jelentős szabad kapacitásokkal rendelkezik, exportját képes tovább növelni. Kínában az export visszaesése és számos gyár bezárása miatt a villamosenergia-igény növekedésének üteme csökkent A globális válság hatására az elmúlt évben Kína - aki a világ második legnagyobb energiafogyasztója – energiaigény-növekménye 9,7%-kal csökkent. A gazdasági növekedés a több mint 10%-os értékről 5,5%-ra esett vissza, amelyre az elmúlt 15 évben nem volt példa. Ennek hatására az energiaszektorban a beruházások 11%-kal estek vissza. Az indiai kormány előírta a megújuló energiák használatának minimumát Az indiai kormány szabályozta a megújuló energiák hányadát az energiamixben. Ennek értelmében 2009-ben már minimum 5%-nak kell lenni az értékesített villamos energiában a megújuló energiáknak. Az elkövetkezendő 10 évben évente legalább 1%-kal kell növelni a megújuló hányadot. Az Indiai Energia Szabályozó Hatóság tájékoztatása szerint két államban, nevezetesen Karnatakában és Tamil Naduban már jelenleg is 10% fölött van a megújuló energia az energiamixben. Az Enel 1 milliárd € kölcsönt vesz fel hálózata fejlesztésére Az olasz energetikai társaság az Enel, 1 milliárd € kölcsönt kér az európai Fejlesztési Banktól villamos elosztó hálózata fejlesztéséhez. A kért kölcsön csak egy része a közel 3 milliárd €-s fej-

lesztésnek, amely keretében 3 év alatt az Enel középfeszültségű, és elosztó hálózatát kívánja korszerűsíteni és bővíteni. Lengyelország 2009 első negyedévében tendert ír ki gáztüzelésű erőművek építésére A Lengyel Rendszerirányító észak-lengyelországi telepítésre 600 MW kapacitásra gáztüzelésű erőműre tendert írt ki. A tender hat darab 100 MW-os erőműre vonatkozik, olyan területekre, amelyek a nagy szénvagyontól távol esnek. A tender értéke 685 millió $, és az üzembekerülés ideje 2013. Az új erőművek olyan helyen lesznek telepítve, ahol a korszerűsítésre váró széntüzelésű erőművek miatt kevés a tartalék kapacitás. Vietnam energiatakarékossági program segítségével tervezi csökkenteni energiaárait Vietnam teljes energiafelhasználásának 5%-át kell, hogy megtakarítsa 2010-re, és 8%-át 2015-re, írja elő egy új energiatakarékossági kormányhatározat. Az egy főre jutó éves energiafogyasztás 2000-től napjainkig – jelentősen - 288-ról 540 kWh-ra emelkedett. Ennek oka a korszerűtlen háztartási és ipari berendezésekben keresendő. A vietnami villamosenergia-igény drasztikusan megnőtt az elmúlt években. Vietnam energiahatékonysága messze elmarad a környező országokétól. Például a cementipar 50%-kal több energiát használ fel egységnyi cement előállítására, az acéliparnál ez a szám 20%. A vállalkozások számára a villamos energia ára 1,5-szer akkora, mint Thaiföldön, Malajziában, vagy Kínában. Ez jelentősen rontja az ország versenyképességét. Ausztráliának fontolóvá kell tennie nukleáris erőmű építését Ausztráliának nincs más választása, mint a jövő energiamixében számolni a nukleáris energia hasznosításával is. Még akkor is számolni kell a nukleáris energiával, ha a megújuló energiák hasznosítása a megfelelő ütemben növekszik, és sikerül a CO2

Átadták a 2008-as Innovációs Díjakat a Parlamentben A Magyar Innovációs Alapítvány 17. alkalommal hirdette meg a Magyar Innovációs Nagydíj pályázatot, amelyen azok a Magyarországon bejegyzett társaságok vehettek részt, amelyek a 2008. évben kiemelkedő innovációs teljesítménnyel (új termékek, új eljárások, új szolgáltatások értékesítése) jelentős üzleti hasznot értek el. Az innováció kiindulási alapja kutatás-fejlesztési eredmény, szabadalom, know-how alkalmazása, technológia-transzfer stb. lehet. A díjátadást megelőzően Sólyom László köztársasági elnök többek között a következőket mondta: „Az 1992-ben alapított Innovációs Nagydíj Innovációs Nagydíj évenkénti átadási ünnepsége az az esemény, amikor learatjuk a magyar innovációs eredményeket. Bizonyítéka ez annak, hogy itthon, a hazai körülmények között is lehet szép eredményeket elérni. Ez is része a teljesítménynek. Természetesen nem szabad belenyugodni abba, hogy ehhez itthon plusz erőfeszítések legyenek szükségesek. A Nagydíj a legkiemelkedőbb teljesítménynek jár. Azonban mögötte óriási innovációs hálózat van. Az alapítás


18

leválasztási technológia alkalmazását határidőre megoldani. Jelen feltételrendszerben alaperőműnek csak nukleáris erőmű tud eleget tenni, ha Ausztrália be akarja tartani a károsanyag-kibocsátására vállalt kötelezettségeit. 31 ország használ nukleáris erőművet, ezek az erőművek a teljes, globális villamosenergia-fogyasztás 15%-át adják. A mai ismeretek szerint 2020-ra 50 ország lesz tagja, az ún. „nukleáris klub”-nak. Ausztrália is ezek közé kell, hogy tartozzék. Transelectrica 2020-ig 2 milliárd €-t költ hálózatfejlesztésre Transelectrica Románia energetikai vállalata 2 milliárd € értékbe, jelentős átviteli hálózat fejlesztést határozott el. A fejlesztés célja az átviteli hálózat hatásfokának növelése, az átvitel minőségének javítása, a rendszer jobb kihasználhatósága, a határkeresztező kapacitások jelentős növelése, és a tervezetteken felüli karbantartási munkák lényeges csökkentése. A fejlesztés során súlyt helyeznek a rendszer megnövelt biztonságára, a megújuló energiák zavartalan fogadására és a piaci működés lehetőségének biztosítására. Megvalósíthatósági tanulmány készül továbbá Törökországgal összekötő, nagyfeszültségű egyenáramú, energiaátviteli tengeralatti kábel fektetésére is. Forrás: Internet

Dr. Bencze János szakmai tanácsadó MAVIR Zrt. vezérigazgatóság [email protected]

óta eltelt 17 év alatt ez a hálózat sokat fejlődött. A világban kialakult válság előbb utóbb véget ér. Most arra kell gondolnunk miként érkezzünk meg a végére. Ez minden szempontból kulcskérdés. Szinte jelképes, hogy éppen 2009-re hirdették meg az Európai Unióban „A kreativitás és innováció európai évét”, amely a fejlődő, megújuló világot hirdeti. Most kell fejlesztésekkel válaszolni a gazdasági válságra. Ezért sajnálatos, hogy az idén érkezett be a legkevesebb pályázat, ami a legjobb évnek csak az egyötöde. Semmilyen áldozatot nem szabad sajnálni az oktatásra. Köszönetet mondok mindazoknak, akik támogatják és segítik a kreatív pályázatok létrejöttét, és mindazoknak, akik pályázatukkal segítik a gazdaság felemelkedését”. Závodszky Péter egyetemi tanár, a Magyar Innovációs Alapítvány elnöke beszédében a következők hangzottak el: „A Magyar Innovációs Alapítvány és a Magyar Innovációs Szövetség missziója egy civil szerveződés előmozdítása. Válság idején, és amikor a politika önmagával van elfoglalva, nem állhat meg az élet. Az ország polgárainak legjobb tudásuk szerint folytatniuk kell az ország és önépítő munkájukat. Felemelkedést csak tudás, szorgalom, és a felelősség hozhat az ország számára. Csak ott erős a haza, ahol minden osztály szívesen teljesíti polgári kötelességét. Amely nemzet csak urat cserél, és önnön sorsát nem javítja, soha boldog nem lehet – mondta Kossuth Lajos. Javítsuk tehát önnön sorsunkat kreativitással, szorgalommal, felelősséggel. Kövessük azok példáját, akik alkotásaikkal ma itt díjban részesülnek. Ennek hirdetésére jöttünk ma itt össze, és ezért alapítottuk az Innovációs Nagydíjat.”

Dr. Molnár Károly, kutatás-fejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter, a díjbizottság elnöke, beszámolt a pályázatok értékeléséről. Az idei pályázatra 21 pályamű érkezett, viszont mind megfelelt a pályázati kiírásnak. Örömteli eredménynek említette, hogy a pályázatok mind magas színvonalúak voltak. Tízmilliárd forint többletbevételt hoznak a cégeknek és hatmilliárd forintot az országnak. Az immáron tizenhetedik alkalommal átadott Magyar Innovációs Nagydíjat a Robert Bosch Power Tool Elektromos Szerszámgyártó Kft. „UNEO az első lítium ionos pneumatikus fúrókalapács” c. innováció érdemelte ki, amely kompakt méretével és teljesítményével egyedülálló a szerszámgép piacon. A Bosch UNEO három barkács feladatot – a kalapácsfúrást, a fúrást és a csavarozást – egyesíti egyetlen könnyen kezelhető elektromos kéziszerszámban. A pneumatikus Sólyom László átadja a díjat ütőszerkezet nagy Horváth Attila ügyvezető igazgatónak teljesítményű Bosch motorral kombinálva percenként 4 800, 0,9 joule erősségű ütést eredményez egy különlegesen kis géptestbe zárva. A csupán 1.1 kilogramm súlyú, és A5-ös lap méretű eszköz kiemelkedő munkakényelmet biztosít használóinak. A díjat Horváth Attila a Robert Bosch Power Tool ügyvezető igazgatója Sólyom Lászlótól vehette át. A díjátadás után elmondta: „A Bosch miskolci elektromos kéziszerszám gyára az UNEO gyártására két új gyártósort indít el már idén. A vállalat ezzel 50 új munkahelyet teremtett és egész Európát ellátja a díjazott termékkel.” Az év legjelentősebb innovációját elismerő Nagydíj mellett további kiemelkedő innovációs teljesítmények is kaptak innovációs díjat. A bírálóbizottság döntése által legkiválóbb környezetvédelmi innovációs pályázatot a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 1996 óta támogatja és környezetvédelmi innovációs díjjal jutalmazza. A KvVM által felajánlott környezetvédelmi innovációs díj összege 800 ezer forint. Idén ezt a díjat az Electrolux Lehel Kft. környezetbarát porszívója nyerte el. A termék egy környezetbarát gyártási technológián alapuló, energiatakarékos porzsákos porszívó. A szerkezet egyik legfontosabb

A díjazottak csoportja eleme az energiatakarékosság és a hatékonyság. A porszívóban egy 1250 W-os motor dolgozik, ami egy új fejlesztésnek köszönhetően felér egy 2000 W-nál is nagyobb teljesítményű készülék takarítási képességével. A porszívó 55%-a újrahasznosított műanyagokból, a csomagolóanyagok 56%-a pedig újrahasznosított anyagból készült, a gép élettartama végén legalább 90 %ban újrahasznosítható lesz, egyszerű szétszerelés útján. Alacsony a zajterhelése, a környezetét csak 71 dB(A)-el terheli. Ugyancsak az Elektrolux Lehel Kft. kapta az Iparfejlesztési Közalapítvány 2008. évi Szervezési Innovációs Díját is. A díjakat Vass Attila az Elektrolux Lehel Kft. jászberényi Porszívógyárának igazgatója vette át Dióssy László a KvVM szakállamtitkárától, és Horvai György az IparZávodszky Péter elnök fejlesztési Közalapítvány elnökétől. nyitóbeszéde Még egy érdekesség a díjazott innovációs pályázatok közül. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Innovációs díját az idén Takács Balázs a szombathelyi EPCOS Elektronikai Alkatrész Kft. ügyvezető igazgatója vehette át Gaál József, a MKIK alelnöktől és Molnár Károly tárca nélküli minisztertől. A díjat a Transponder tekercs és rezgésbiztos nedves alumínium kondenzátor fejlesztésükért kapták. A Transzponder tekercs az RFID-rendszerek azon eleme, amely antennaként működve a válaszjelet küldi vissza az olvasó (Reader) egységnek. Újszerűsége a nagy mechanikai szilárdság valamint a magas induktivitás érték és érzékenység. A termék értékesítésével 2008-ban 400 millió forint pótlólagos árbevételt tudtak elérni. A Transponder tekercs a gépjárművek keréknyomását ellenőrző berendezések kulcsfontosságú eleme. Ezért már most hosszú távú vevői megállapodásuk van a Bosch, a Continental, a Hella, a Beru és a DELFI gyártókkal. A fentieken kívül még négy pályázat kapott innovációs díjat, és kettőt a bírálóbizottság kiemelt elismerésben részesített. A képek a szerző felvételei

Kiss Árpád ny. főtanácsos felelős szerkesztő TelePress Hírügynökség, Gazdaság és Közélet [email protected]

Az ülésterem


19

Aktuális AKTUÁLIS AKTUÁLIS AKTUÁLIS

„ EnergiaKaland” a Millenárison A gyerekek és az energia a fókuszban 2009. március 13-án a Millenáris épületeiben került sor az „EnergiaKaland” energiatudatossági diákkonferenciára és az E.ON országos kreatív pályázatának ünnepélyes díjátadójára. A pályázat egy nagyszabású virtuális tanulási program része, amelyet a vállalat az Oktatási és Kulturális Minisztériummal közösen „EnergiaKaland” címen indított 2008-ban, azzal a céllal, hogy segítse a pedagógusokat az energiatudatosság kialakításában, vagyis az energiával kapcsolatos tudás bővítésében. Az oktatási program interaktív feladatok keretében dolgozta fel az energia témaköréhez kapcsolódó fontos kérdéseket: a 6-10 éves diákok számára az „EnergiaOtthon”, a 9-12 éveseknek az „EnergiaVáros”, az „EnergiaOrszág” című a 11-15 éves diákoknak, a 14-18 éveseknek pedig az „EnergiaVilág” című mappákban.

Az E.ON Hungaria Zrt. az „Energiahatékonyság a mindennapokban” címmel hirdetett kreatív pályázatot a 6-18 év közötti diákok számára. Három kategória – dráma, film és makett – közül választhattak a pályázó diákok. A programot támogató Oktató és Kulturális Minisztérium részéről Csák Ferenc államtitkár köszöntötte a résztvevőket, aki üdvözlő beszédében kiemelte az oktatás fontosságát a környezettudatosságra való nevelésben. Örömét fejezte ki, hogy sok szép, kreatív pályamű érkezett ez alkalommal is. Jamniczky Zsolt, az E.ON Hungaria Zrt. központi ügyekért felelős igazgatója elmondta, hogy a vállalat azért indította el az EnergiaKaland programot, hogy felhívja a fiatal generáció figyelmét a felelős gondolkodásra, környezetünk védelmére, az energiatudatosságra, hiszen a jövő energiához


20

való viszonya, az energia hatékony és felelős kezelése az ő kezükben van. Az ünnepélyes díjátadó mellett a pályázó iskolák diákjai a nap folyamán változatos workshopokon, interaktív előadásokon, érdekes kísérleteken és játékos feladatokon keresztül ismerkedhettek meg az energia hasznosításával, tudatos felhasználásával, a környezetvédelemmel és Díjazott pályamunka a fenntartható fejlődéssel. Az I. helyezett diákok nyári táborozást, a II. és III. helyezettek értékes könyvutalványokat kaptak. Az I. helyezett diákcsoportok iskolái energiafogyasztást, az energiafelhasználást online módon követő Energy Direct rendszert kaptak. Tóth Éva A képek a szerző felvételei

Geotermikus energia, díjnyertes pályamunka

A díjazott iskolák csoportjai

Március 15-re emlékezve...

Oktatási programok

Aktuális AKTUÁLIS AKTUÁLIS AKTUÁLIS

A MEE a MAGYARREGULA 2009 kiemelt szakmai támogatója Kihirdették a Mitsubishi és a MEE közös pályázatának eredményét Sikerrel zárult 2009. március 24-27. között a Syma Rendezvényközpontban a 26. Magyarregula Szakkiállítás. A kiállítók száma meghaladta a 100-at. Bár a nettó négyzetméter adatok 10%-os csökkenést mutattak, de ez a jelenlegi gazdasági helyzetben nem jelentős. A látogatók száma viszont meghaladta a tavalyit, mintegy 6000 érdeklődőt regisztráltak a 4 nap alatt.

Stefkóné Vermes Judit a Congress Kft. ügyvezető igazgatója megnyitja a sajtótájékoztatót A Magyar Elektrotechnikai Egyesület első alkalommal volt szakmai támogató partnere a kiállításnak, ahol saját standon mutatkozott be, a kiállított tablók az egyesület tevékenységét valamint az Elektrotechnika szaklapot népszerűsítették. A Magyarregula Szakkiállítás történetében 2009-ben ötödik alkalommal került sor a Nagydíj odaítélésére. 2009. március 24-én a 10.30 órakor rendezett nyitó sajtótájékoztató keretében történt a Nagydíj-pályázat eredményének hivatalos kihirdetése, de az ünnepélyes átadásra március 25-én este, a kiállítás fogadásán került sor. A kitüntettek között három támogató jogi tagunknak is gratulálhattunk. Phoenix Contact Kft. a „4 az 1”-ben motorvezérlő relé terméke a Villamos hajtások kategóriában, a Weidmüller Kereskedelmi Kft. „Wave TTA - Univerzális jelátalakító és határérték-kapcsoló” Dervarics Attila MEE elnök terméke a Mérőátalakítók értékelte a Mitsubishi pályázatban és távadók kategóriákban, vállalt MEE szerepet míg a Mitsubishi Electric Europe B.V. cég „Mitsubishi Electric iQ Platform” terméke az Irányító-rendszerek és elemeik kategóriában nyerte el a Nagydíjat. Ez utóbbiról bővebben olvashatnak lapunk 34. oldalán. A nyitó Sajtótájékoztató kiemelkedő eseménye volt a Mitsubishi Scholarship pályázatának eredményhirdetése. Az elmúlt év novemberében kereste meg az egyesületünket a Meltrade Automatika Kft. a Mitsubishi képviseletében, hogy


21

működjünk közre az ipari automatizálás témakörben főiskolai- és egyetemi hallgatóknak meghirdetett pályázat lebonyolításában. Lengyel- és Csehország után Magyarországon első alkalommal hirdette meg ezt a pályázatot Bognár Attila Meltrade Automatika Kft. a Mitsubishi. A három ügyvezető igazgató és Takashi Kawamura győztes pályázó 2000regionális igazgató 2000 eurót kapott, az I. helyezet ezen felül még két fő részére szóló Interrail bérlettel is gazdagodott. A nyertes tanintézményeknek pedig egy-egy Mitsubishi Electric LCD projektort ajándékoztak. A díjazott diákok: I. Szatmári Zoltán (BME), a II. Boros Tamás (BMF), III. Vajda Milán (BME). Egy következő számunkban bemutatjuk a győzteseket és a bíráló bizottság munkáját. A „Magyarregula 2009” szakmai Takashi Kawamura napok keretében először szerepelt egyesületünk külön előadássorozattal március 26-án. Az öt előadásból álló összefüggő blokk „Informatika a villamos energetikában” címet kapta. Az előadásokat a közvetlenül szervező MEE Automatizálási és Informatikai Szakosztály részéről dr. Kiss László Iván alelnök vezette be. Sztráda Gyula a MAVIR ZRt. folyamatirányítási osztályvezetője a magyar villamosenergia-rendszer Takashi Kawamura és Szatmári alapelemeit, üzemirányításának Zoltán I. helyezett a díjaival informatikai rendszerét foglalta össze. Ez nemcsak műszaki, hanem gazdasági, ügyviteli stb. egymásra ható részrendszerekből áll. Az időkorlát miatt az előadó csak a műszaki rendszert mutathatta be részletesebben, ez több szabályozási és vezérlési feladatot is tartalmaz. Az utóbbiak közül Bencsik Tibor a MAVIR ZRt. üzemviteli igazgatója az átviteli hálózat alállomásainak már részben kiépült, de most központosítandó, folytonosan bővülő távkezelési rendszeréről tartott előadást. Ennek központja az új Szentendrei úti székházban lesz, közvetlen összeköttetésben a már említett üzemirányító rendszerrel. Dr. Kovács Attila az Astron Informatikai Kft. ügyviteli

Díjazók és díjazottak

A MEE standja

Dr. Kiss László Iván levezető elnök

igazgatója ismertette a MAVIR ZRt. hálózati távkezelési rendszerhez szükséges tréning szimulátort. Ugyanis ennek a viszonylag ritkán előforduló kapcsolások begyakorlása és „karbantartása” révén jelentős vagyon-és életbiztonsági szerepe is van. Pálfy Miklósnak, a Solart- System Kft. igazgatójának a fotovillamos energia átalakításának helyzetéről szólt az előadása. A világra és hazánkra kiterjedő statisztikai adatokból következik, hogy különösen a napelemekből összeállított automatizált telepeknek a hasznosítása a megújuló energiaforrások közül is egyre nagyobb mértékű. Peresztegi Sándor a BMF Kandó Villamos Kar mestertanára az energiatakarékos villamos motorokról tartott előadást. Különösen a motorok

Előadás közben nagy többségét kitevő aszinkron motoroknál az informatikai elemek felhasználása jelentős energiamegtakarításokat hoz. Az előadások látogatottsága és a kollégák véleménye szerint egyesületünknek a „Magyarregula 2009” keretében szervezett szakmai napja sikeresen zárult és nem kevésbé volt sikeres a részvételünk ezen a kiállításon. Tóth Éva Fotók: Tóth Éva és Kiss Árpád

Prof. Dr. Rudas Imre BMF rektor kitüntetése Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc ünnepe alkalmából kiemelkedő oktatási, kulturális tevékenységünk elismeréséül az Iparművészeti Múzeum aulájában Dr. Sólyom László a Magyar Köztársaság elnöke megbízásából Dr. Hiller István oktatási és kulturális miniszter kitüntetéseket adott át március 14-én. A Magyar Köztársaság elnöke Dr. Rudas Imre professzornak, a Budapesti Műszaki Főiskola rektorának, a Magyar Rektori Konferencia elnökének több évtizedes oktatói, tudományos kutatói, tudományszervezői, és felsőoktatás vezetői tevékenysége elismeréseként a MAGYAR KÖZTÁRSASÁGI ÉRDEMREND TISZTIKERESZTJE kitüntetést adományozta. Rudas Imre jelentős szerepet vállal a hazai felsőoktatás irányításában is. 2004-2005 között a Műszaki Felsőoktatás Rektori Főigazgatói Kollégiumának, 2005-2006-ban a Főiskolai Főigazgatói Konferencia elnöke volt. 2006-2008-ban a Magyar Rek-

Nemzetközi Szimpózium Wolfgang Ernst Pauli emlékére A Budapesti Műszaki Főiskola a Magyar Mérnökakadémiával és a IEEE Hungary Sectionnel nemzetközi szimpóziumot rendezett Wolfgang Ernst Pauli Nobel-díjas fizikus emlékére 2009. március 27-én. A rendezvény címe „Modern kvantumfizika – matematikai rendszerek és irányításelmélet”.

tori Konferencia társelnöki tisztségét töltötte be, 2008-tól a testület elnöke. E minőségében képviseli a magyar felsőoktatást számos hazai és nemzetközi testületben, így például tagja az European University Association Council-nak, a Felsőoktatási Kerekasztalnak, a Magyar Bologna Bizottságnak, valamint a KUTIT-nak. Kitüntetése egyben az egész hazai felsőoktatás tevékenységének elismerését jelenti. Dr. Gáti József kancellár Pauli osztrák származású svájci fizikus volt. Sok felfedezéssel járult hozzá a fizikához, különösen a kvantummechanikához. A nevéhez fűződik többek között a Pauli-mátrixok bevezetése és a spin-statisztika elméletének bizonyítása. 1925ben alkotta meg legfontosabb elméletét, a Pauli-féle kizárási elvet, amely azt állítja, hogy két elektron nem lehet ugyanabban a kvantumállapotban. E munkájáért 1945-ben fizikai Nobel-díjat kapott. 1958-ban, halála évében pedig Max Planck-medállal jutalmazták. A szimpóziumon köszöntő beszédet mondott Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. Az ingyenes rendezvénynek a BMF Bécsi úti épülete adott otthont. Sajtóközlemény alapján

Tóth Éva Elektrotechnika 2 0 0 9 / 0 4

22

EGYESÜLETI ÉLET

Egyesületi élet EGYESÜLETI ÉLET EGYESÜLETI ÉLET Előadás Szegeden

…ami megmozgatta tagtársaink fantáziáját

2009. február 26-án került sor a MEE Szegedi Szervezet Nyugdíjas Csoportjának I. félévi programjában szereplő újabb előadásra, melynek címe: „A szegedi villamos üzemű tömegközlekedés fejlesztése”. A meghívott előadó dr. Dózsa Gábor a Szegedi Közlekedési Kft. ügyvezető igazgatója tájékoztatást adott a Szeged Elektromos Közösségi Közlekedési Fejlesztési Nagyprojekt megalakulásáról és a szegedi tömegközlekedés fejlesztésének terveiről. Az előadó a projekt beindításával kapcsolatosan elmondta, hogy Szeged város stratégiai céljai között szerepel egy vonzó, színvonalas közösségi közlekedési kínálat, annak érdekében, hogy a mindennapi utazásokat gyorsabbá, kényelmesebbé tegye és az autóhasználattal versenybe szálljon. Ezt a fejlesztést a város az Európai Unió Kohéziós Alapjának finanszírozási támogatásával tervezi megvalósítani. Előadónk dr. Dózsa Gábor Az unió közlekedéspolitikája a fenntartható mobilitás jegyében ösztönzi a környezetbarát, közforgalmú közlekedést. Szeged hatályos Közlekedésfejlesztési Koncepciójában is megerősíti ezt a törekvését, mely szerint: „kiemelten fontos a közösségi közlekedés részarányának fenntartása, lehetőség szerinti növelése. Korszerűsíteni és fejleszteni kell a közforgalmú szolgáltatás minőségét. A közösségi közlekedést még a közúti forgalom rovására is érdemes támogatni”. Szeged Önkormányzata 2005-ben az elektromos közforgalmú közlekedés fejlesztését biztosító projekt megvalósítását határozta el, melynek legfőbb célja: • megőrizni, növelni a közösségi közlekedés vonzerejét a szolgáltatási szint emelésével, járművek korszerűsítésével és a közösségi közlekedés előnyben részesítésével, ezáltal csökkentve a személygépjármű forgalom térhódítását • a közkedvelt villamos hálózat népszerűségének növelése • helyettesíteni a buszokat környezetkímélő trolibuszokkal a belvárosban • csökkenteni a közlekedés káros környezeti hatásait. A célok maradéktalan megvalósulását jelentheti a 4,8 km új villamos pálya építése, 18,3 km villamos pálya rekonstrukciója, troli hálózat hosszabbítása 3,7 km-el, elektromos tápellátó hálózat rekonstrukciója, 9 új, korszerű alacsonypadlós villamos beszerzése, 10 új, korszerű alacsonypadlós trolibusz beszerzése, villamos és trolibusz remízek (kocsiszín, villamoskocsi – szín) rekonstrukciója, 6 csomópont átépítése tömegközlekedés előnyben részesítésével, korszerű utastájékoztató rendszer kiépítése, jegyértékesítési rendszer kiépítése megközelítőleg 15 fő-átszálló helyen és B + R kerékpártárolók építése végállomások közelében.


23

A szegedi 1-es villamos, háttérben a MÁV. Igazgatóság impozáns épülete és a Posta „palota”. A projekt összköltsége várhatóan: 28,7 milliárd Ft. Az előadó a projekt megvalósításának szükségességét erősítve beszélt a város jelenlegi leg- szembetűnőbb közlekedési problémáiról, kritikus pontjairól. Kiemelte a reggeli torlódásokat a Belvárosi hídon, különösen tanítási és munkanapokon. Mindezt súlyosbítja a Stefánia csomópont visszaduzzasztó hatása a híd forgalmára, ezáltal torlódást okozva az újszegedi oldalon is. Jelentősek és a hétköznapi forgalomban nehezen „viselhetők” a Székely sori és a A hallgatóság egy csoportja Népkert sori torlódások. Itt is a buszok és a trolik is csak araszolva képesek haladni (nem haladni) a dugóban. Ennek természetes következményei a buszok és trolik menetidejének jelentős csúszásai. Az előadó beszélt a projekt várható hasznáról és megtérüléséről is. Érintette a közvetlen gazdasági hasznot, vagy költségmegtakarítást hozó eredményeket. Említést tett a beruházó/ üzemeltető számára közvetlenül nem jövedelmező, de semmiképpen el nem hanyagolható társadalmi eredményeiről is. A gazdasági eredmények kapcsán a gazdaságosságot az Európai Unió elvárásainak megfelelően 30 éves futamidőre vizsgálták. Kiemelhető a teljes megvalósulást követően jelentkező beruházási és fenntartási, valamint a fejlesztés – összességében – mérsékelt üzemeltetési költség megtakarítása is. Az előadás végén az előadó a szép számban feltett kérdésekre, szakszerű és minden igényt kielégítő választ adott, majd búcsúzóul kellemes, balesetmentes és élvezetes utazást kívánt valamennyi jelenlévő hallgatónak ezeken a megújított, környezetbarát, környezetkímélő és remélhetőleg minden elvárható igényt és kényelmet biztosító járműveken. Arany László Szeged

szakmai elÔírások Szakmai előírások szakmai előírások

Szakmai elôírások

MSZ HD 60364 Kisfeszültségű villamos berendezések szabványsorozat 2008-ban megjelent szabványai 2008. március elsején az 1. táblázatban felsorolt szabványok magyar nyelvű kiadására került sor. A magyarázatos változatok kidolgozása jelenleg még folyik. A cél az MSZ HD 60364-5-54:2007 szabvány szakterületünket érintő lényeges változásainak ismertetése — a teljességre

MSZ HD 60364-5-54:2007

Kisfeszültségű villamos berendezések. 5-54. rész: A villamos szerkezetek kiválasztása és szerelése. Földelőberendezések, védővezetők és védő egyenpotenciálra hozó vezetők (IEC 60364-5-54:2002, módosítva)

MSZ HD 60364-6:2007

Kisfeszültségű villamos berendezések. 6. rész: Ellenőrzés (IEC 60364-6:2006, módosítva)

MSZ HD 60364-7-704:2007

Kisfeszültségű villamos berendezések. 7-704. rész: Különleges berendezésekre vagy helyekre vonatkozó követelmények. Építési és bontási területek berendezései (IEC 60364-7-704:2005, módosítva)

1. táblázat Az MSZ HD 60364 szabványsorozat angol nyelvű változatainak 2008-ban kiadott magyar nyelvű szabványai

AZ MSZ HD 60364 szabványsorozat változása A szabványazonosító jelzet változásai Az MSZ 2364 jelzet eltűnik, amelyet a nemzetközi (IEC) szabvány 60364 száma vált fel, de miután az Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottság (CENELEC) tagjai vagyunk, ezért a Szabványügyi Testület (MSZT) a jóváhagyott európai változatot (HD) bocsátja ki MSZ HD 60364 jelzettel. További változás, hogy a szabványszámot követő – kezdetben pontokkal elválasztott – rész, kötet, főfejezet (pl. 4. rész; 41. kötet; 411. főfejezet) helyett a szabványszámot követően kötőjellel elválasztva a rész száma, majd újabb kötőjellel elválasztva a kötet száma szerepel: pl. MSZ HD 60364-4-41. Ezt a jelzetet a CENELEC csak az IEC/CENELEC közös kibocsátású szabványokra alkalmazza. Természetesen teljes körű szabványmegadáskor a jelzetet – kettőspontot követően – a kibocsátás éve zárja: pl. MSZ HD 60364-4-41:2007. Címváltozás Az MSZ 2364 szabvány címe: Épületek villamos berendezései. A szabványsorozat kidolgozása során bővült a szabályozott szakterület (pl. lakókocsiparkok, lakóautók, vezetőanyagú szűk helyek, stb.), ezt követte a címváltozás is: MSZ HD 60364 Kisfeszültségű villamos berendezések. Változott az alcím megadásmódja is, a kötet megnevezés eltűnik és a kötőjeles számokat követően csak a „rész” megnevezés lesz feltüntetve, azaz például:


24

törekvés igénye nélkül — de ez csak a szabványsorozat eddig megjelent szabványaival összefüggésben tehető meg. Az MSZ HD 60364-5-54:2007 szabvány 2009. június 1-jétől kizárólagossággal felváltja az MSZ 2364-540:1995 szabványt, de addig mindkettő érvényben van. Az MSZ HD 60364-5-54:2007 szabvány, amely már az MSZ 2364-et felváltó újonnan átszerkesztett „Kisfeszültségű villamos berendezések” szabványsorozat (1.–6. rész) szabványa, a korábbi 5-54 és 4-48 összeszerkesztése. Az átszerkesztés nem csak összeszerkesztés, hanem változtatásokat is tartalmaz. Ennek teljes körű megértéséhez ismerni kell az MSZ EN 61140:2007 „Villamos áramütés elleni védelem. A villamos berendezésekre és szerkezetekre vonatkozó közös szempontok” szabvány szabványmódosítás — az újonnan átszerkesztett szabványsorozatban használt — új fogalmi meghatározásait. A szabványban lévő számos hivatkozás miatt ki kell térni a téma alap szabványát ért változásokra, azaz az újonnan átszerkesztett „Kisfeszültségű villamos berendezések” szabványsorozat első kiadványára, az MSZ HD 60364-4-41:2007 „Kisfeszültségű villamos berendezések. Biztonság. Áramütés elleni védelem” szabványra. Az MSZ HD 60364-4-41:2007 szabvány váltja fel az MSZ 2364-410: 1999-et és 1M:2004 módosítását, valamint az MSZ 2364-470:2002-t, és tartalmazz a az MSZ 2364-460:2002, 461. főfejezetét valamint az IEC 60364-4-481:1993 „Az áramütés elleni védelmi módok kiválasztása a külső hatások figyelembevételével” korszerűsített tartalmi főrészét. A szabványsorozat ezen újonnan átszerkesztett szabványa, amely a kibocsátástól, 2007-től érvényben van, ugyancsak 2009-től váltja fel kizárólagossággal a sorozat addig érvényes előbbiekben felsorolt szabványait!

„4. rész: Biztonságtechnika. 41. kötet: Áramütés elleni védelem” helyett: 4-41. rész; Biztonság. Áramütés elleni védelem 1. rész:

Alapelvek, általános jellemzők elemzése, fogalommeghatározások

4-41. rész:

Védelem. Áramütés elleni védelem

4-42. rész:

Védelem. Hőhatások elleni védelem

4-43. rész:

Védelem. Túláramvédelem

4-44. rész:

Védelem. Elektromágneses zavarok és feszültségzavarok elleni védelem

5-51. rész:

Villamos szerkezetek kiválasztása és szerelése. Általános előírások

5-52. rész: 5-53. rész:

5-54. rész: 5-55. rész: 6. rész:

Villamos szerkezetek kiválasztása és szerelése. Kábel- és vezetékrendszerek Villamos szerkezetek kiválasztása és szerelése. Védelem, leválasztás, kapcsolás, vezérlés és folyamatos ellenőrzés (monitoring) Villamos szerkezetek kiválasztása és szerelése. Földelőberendezések, védővezetők és védő összekötő vezetők Villamos szerkezetek kiválasztása és szerelése. Egyéb szerkezetek Ellenőrzés

2. táblázat IEC 60364 átszerkesztett változata

Szerkezeti változás Az 2001 óta folyó szerkezeti változtatás lényege, hogy a korábbi kiadványban különböző helyeken szerepeltetett összetartozó tématerületeket igyekezett az IEC egy helyre, egy szabványba csoportosítani, így csökkent a részek (2. és 3. rész elmaradt), és lényegesen csökkent a szabványok száma (28-ról 11-re). Ezt a szerkezeti változást a CENELEC és vele az MSZT fokozatosan veszi át és vezeti be. Az IEC 60364 átszerkesztett kiadványainak szerkezetéről a 2. táblázat ad áttekintő képet. Mint minden áttérés, ez az áttérés sem lesz egyszerű, és nem lesz zökkenőmentes. Mondom ezt azért, mert nem egyszerű követni a kiadványokat. Van: – angol nyelven bevezetett szabvány, – angol nyelven kiadott szabvány magyar nyelvű változata, és – angol változat nélkül magyar nyelven kiadott szabvány. Az MSZT 2005-óta bocsát ki MSZ HD 60364 jelzettel szabványt. Az eddig kibocsátott 16 szabványból egy már vissza is van vonva. 10 szabvány a „7. rész: Különleges berendezésekre vagy helyiségekre vonatkozó követelmények” kiadványa, amelyet az átszerkesztés nem érint. Az átszerkesztés által érintett szakterületekre vonatkozóan 2007-ben 5 szabvány jelent meg, és ebből csak egy magyar nyelven. A 2008-ban a szabványok közül három jelent meg magyar nyelven (1. táblázat), és a 3. táblázatban felsorolt szabványok angol nyelvű megjelentetése van tervbe véve.

MSZ HD 60364-4-41:2007 Kisfeszültségű villamos berendezések. Biztonság. Áramütés elleni védelem szabvány változásai.

MSZ HD 60364-5-54

Kisfeszültségű villamos berendezések. 554. rész: A villamos szerkezetek kiválasztása és szerelése. Földelőberendezések, védővezetők és védő összekötő vezetők (IEC 60364-5-54:2002, módosítva)

MSZ HD 60364-6

Kisfeszültségű villamos berendezések. 6. rész: Ellenőrzés (IEC 60364-6:2006, módosítva)

MSZ HD 60364-7-704

Kisfeszültségű villamos berendezések. 7-704. rész: Különleges berendezésekre vagy helyekre vonatkozó követelmények. Felvonulási területek berendezései (IEC 60364-7-704:2005, módosítva)

MSZ HD 60364-7-706

Kisfeszültségű villamos berendezések. 7-706. rész: Különleges berendezésekre vagy helyekre vonatkozó követelmények. Vezetőanyagú szűk helyek (IEC 60364-7-706:2005, módosítva)

3. táblázat Bevezetés előtt álló angol nyelvű szabványok

A korábbi megnevezéseket MSZ HD 60364-4-41 szabványban csak tájékoztatási céllal tartották fenn. MSZ HD 60364-4-41 szabvány új szerkezete Az alapvédelem (a közvetlen érintés elleni védelem) követelményeit és szerkezeti megoldásait e szabvány nem az alapszövegben tárgyalja (a többszöri ismétlés elkerülése érdekében), hanem mellékletekben. Az „A” melléklet adja az általános megoldásokat. A „B” melléklet tér ki a szakképzett vagy kioktatott személyek által felügyelt berendezésekben használható megoldásokra – azaz olyan helyeken alkalmazha-

Az új szabványszerkezet régi szabványokkal összefüggő kapcsolatát áttekinthető módon a 4. táblázat mutatja be. Mint ahogy az korábban említésre került, ez nem változatlan Részek az Az új részekben lévő régi kiadványok formájú összeszerkesztés, haátszerkesztés után nem átszerkesztés, amely során IEC 60364-4-41:1992 + A1:1996, A2:1999 alkalmazott főbb változások: – Átveszi az MSZ EN 61140 IEC 60364-4-46:1981 461. főfejezet Áramütés elleni védelem. A villamos berendezésekre és villaIEC 60364-4-47:1981 + A1:1993 mos szerkezetekre vonatkozó 4-41.rész: Védelem. Áramütés elleni közös szempontok fogalmi védelem meghatározásait; – Módosítja, pontosítja a védővezetős érintésvédelmi móIEC 60364-4-481:1993 dok lekapcsolási előírásait; – Bevezeti a kiegészítő védelem fogalmát, és egyes esetekre 4. táblázat Az áramütés elleni védelem szakterületi átszerkesztése elő is írja alkalmazását. Az MSZ EN 61140-es szabvány e szabványsorozatban először alkalmazott, új illetve megváltozott fogalmak Az érintés elleni védelem pár éve bevezetett, és alig megszokott eddigi fogalma újra megváltozik és a „közvetlen érintés elleni védelem” szakkifejezését az „alapvédelem” új megnevezés váltja fel. Az érintésvédelem szabványos megnevezése is a „közvetett érintés elleni védelem” szakkifejezésről „hiba védelem”-re változik.


25

Az új részekben lévő régi címek 4. rész: Védelem. 41. kötet: Áramütés elleni védelem 4. rész: Védelem. 46. kötet: Leválasztás és kapcsolás 4. rész: Védelem. 47. kötet: A védelmi módok alkalmazása 4. rész: Védelem. 48. kötet: Védelmi módok kiválasztása a külső hatások figyelembevételével. 481. főfejezet: Az áramütés elleni védelmi módok kiválasztása a külső hatások figyelembevételével

tó megoldásokra, ahol a szakképzetlen személyek felügyelet nélküli jelenléte tilos – úm. védőakadályok létesítésére, vagy az elérhető tartományon kívüli elhelyezés alkalmazására. Ugyanígy a hibavédelmi módok közül azokat, amelyek alkalmazása általánosan megengedett – a táplálás önműködő lekapcsolása; kettős, vagy megerősített szigetelés; villamos elválasztás egy fogyasztókészülék táplálása esetén; törpefeszültség (SELV és PELV) – az alapszöveg tárgyalja. Azokat a hibavédelmi módokat azonban, amelyeket csak akkor szabad alkalmazni, ha a berendezés szakképzett vagy kioktatott sze-

5 Földelővezető, vezető, amely a vezetőképes utat vagy annak egy részét biztosítja a rendszer vagy a berendezés, vagy a szerkezet adott pontja és a földelő között MEGJEGYZÉS: a földelővezető az a vezető, amely a földelőt a közös egyenpotenciálú összekötés egy pontjához, általában a fő földelőkapocshoz vagy -sínhez csatlakoztatja. mélyek ellenőrzése alatt áll úgy, hogy felhatalmazás nélkül a berendezéseken nem lehet változtatásokat végezni a „C” melléklet írja elő: (környezet elszigetelése, földeletlen egyenpotenciálú összekötés, villamos elválasztás több fogyasztó táplálására). Megjegyzendő, hogy az egyenpotenciálú összekötés szinonim az egyenpotenciálra hozás EPH fogalmával. A szabvány az „állandósult érintési áram” és a „kisütési energia korlátozásával” kialakított hibavédelmi módok előírásait nem tartalmazza!

1. ábra Jelmagyarázat M Test, a villamos szerkezet megérinthető vezetőképes része, amely normál esetben nem aktív, de aktívvá válhat az alapszigetelés meghibásodása esetén C Idegen vezetőképes rész, az a vezetőképes rész, amely nem része a villamos berendezésnek, alkalmas azonban valamely villamos potenciálnak, általában a helyi föld villamos potenciáljának az odavezetésére.] C1 Kívülről jövő fém vízcső, C2 Kívülről jövő fém szennyvízcső, C3 Kívülről jövő fém gázcső, szigetelő közdarabbal C4 Légkondicionálás C5 Fűtési rendszer C6 Fém vízcső, pl. a fürdőszobában C7 Idegen vezetőképes rész a testektől kézzel elérhető tartományban B Fő földelőkapocs vagy földelősín a villamos berendezés földelőberendezésének részét képező kapocs vagy sín, amely lehetővé teszi több vezető villamos csatlakoztatását földelési célból T Földelő, a földdel villamos érintkezésben lévő vezetőképes rész, amely be lehet ágyazva egy vezetőképes közegbe, pl. betonba vagy kokszba. T1 Alapozásföldelő T2 A villámvédelmi berendezés földelője, ha szükséges LPS Villámvédelmi berendezés PE Rögzítő sín a védővezetők számára 1 Védővezető, a biztonság céljából, pl. áramütés elleni védelemre alkalmazott vezető 2 Védő egyenpotenciálra hozó vezető, védő egyenpotenciálú összekötéshez használt védővezető 3 Védő egyenpotenciálra hozó vezető kiegészítő egyenpotenciálú összekötéshez 4 A villámvédelmi berendezés (LPS) levezetője


26

Kialakítási, méretezési változások Az egyenpotenciálú összekötés Az egyenpotenciálú összekötés e szabvány szerint a táplálás önműködő lekapcsolásával működő áramütés elleni védelmek szerves része, elhagyhatatlan tartozéka. A szabvány pontosan előírja, hogy minden egyes épületben mi legyen bekötve az egyenpotenciálú összekötésbe: A földelővezető, a fő földelőkapocs, valamint a következőkben felsorolt vezetőképes részek: – az épületben lévő közüzemi csővezetékek, pl. gázvezeték, vízvezeték; – a szerkezeti idegen vezetőképes részek, ha azok normál használat esetén hozzáférhetők, a fémes központi fűtési és a légkondicionáló berendezések; – a vasbeton épületszerkezetek fémrészei, ha a fémrészek hozzáférhetők és megbízhatóan össze vannak egymással kötve; – a távközlési kábelek minden fémköpenye, figyelembe véve a kábelek tulajdonosainak vagy üzemeltetőinek követelményeit. Az ilyen, az épületbe kívülről bevezetett vezetőképes részeket az épületen belül, az épületbe való belépési pontjukhoz a lehető legközelebb kell bekötni az egyenpotenciálú összekötésbe. A szabvány ezen előírásainak betartása általában könnyítés, mert a KLÉSZ – a 8/1981(XII.27.) IpM rendelettel hatályba léptetett Kommunális és Lakóépületek Érintésvédelmi Szabályzata – alá nem tartozó berendezéseknél csupán a szabványban felsorolt fémszerkezetek EPH-hálózatba való bekötését követeli meg, így ezekre a KLÉSZ előírásai csupán ajánlásoknak tekinthetők. Újdonság, hogy a védő egyenpotenciálú összekötés kivitelének a HD 60364-5-54 új kiadása szerint kell elkészülnie, miszerint a fém vízcsövek, fém gázcsövek és egyéb éghető folyadékokat szállító csövek, kábellétrák nem alkalmazhatók egyenpotenciálra hozó vezetőként (EPH-vezetőként). Természetesen ez nem azt jelenti, hogy nem kell őket az EPH-ba bekötni. A tiltás oka nyilvánvalóan az ilyen csővezetékes hálózatokban alkalmazott szigetelőanyagú cső. Ezért mostantól a védővezető és az idegen fémszerkezetek közötti egyenpotenciálú összekötéseket az épület minden szintjén meg kell ismételni. Ennek kialakítására mutat példát az 1. ábra. Megengedett azonban a szintek között egyetlen közös védő egyenpotenciálra hozó vezető alkalmazása, amely vezető mind a védővezető, mind az EPH vezető feladatát ellátja. Elvben e helyett megoldás lehetne a földszintről külön EPHgerincvezető felvezetése végig az utolsó szintig.

A védővezető A szabvány szerint minden áramkörnek rendelkeznie kell egy megfelelő földelőkapocshoz csatlakoztatott védővezetővel. Ezek szerint tehát a védővezetőt (TN- és TT-rendszerekben) mindenütt az áramköri vezetők mellett kell vezetni, nem megengedett sem az a megoldás, hogy egy adott áramkörre csatlakozó villamos szerkezethez védővezetőként egy másik áramkör mellett vezetett védővezetőt használjanak fel, sem az, hogy az áramköröktől független„gyűjtő”védővezetőt alkalmazzanak; de nem tiltott az, hogy két együtt (közös csőben, közös kábelben) haladó áramkörnek közös védővezetője legyen. (Ez a korlátozás főként az EMC-követelmények teljesítése miatt szükséges!) Önműködő lekapcsolás hiba esetén TT, ill. TN-rendszerben egy védelmi eszköznek az áramkörben vagy a szerkezetben fellépő testzárlat esetén az előírt lekapcsolási időn belül önműködően meg kell szakítania az áramkör vagy a szerkezet fázisvezetőjének a táplálását. A szabvány pontosítja a fogalmakat és kikapcsolási időket. Nem hordozható vagy üzem közben áthelyezhető készülékek, illetve helyhezkötött berendezésekről rendelkezik, hanem végáramkörökről, illetve elosztóáramkörökről és 32 A-es végáramkörökhöz nem tartozó áramkörökről. A megengedett lekapcsolási idő az elosztóáramkörökre és a 32 A-es végáramkörökhöz nem tartozó áramkörökre: – TT-rendszerekben legfeljebb 1 s, – TN-rendszerekben legfeljebb 5 s. A legfeljebb 32 A-es végáramkörökhöz a szabvány táblázatos formában feszültségszinttől függő leghosszabb lekapcsolási időket ad meg. A hazai kisfeszültségű hálózatra vonatkozóan, azaz: 120 V < Uo ≤ 230 V névleges fázis–föld váltakozó feszültségre: – TT-rendszerekben legfeljebb 0,2 s, – TN-rendszerekben legfeljebb 0,4 s. Új előírás az UPS-eknél (szünetmentes áramforrásoknál) és más hasonló, félvezetős táplálásnál a túlterhelés megakadályozására beépített, külön félvezetős áramkorlátozás érintésvédelmi célú figyelembevétele, miszerint: A váltakozó feszültség esetén 50 V-nál és egyenfeszültség esetén 120 V-nál nagyobb Uo névleges feszültségű rendszerek esetében, ha testzárlat esetén a tápforrás kimeneti feszültsége a vonatkozó táblázatban megadott alkalmazható időn belül, vagy 5 s-on belül (amelyik megfelelő) váltakozó feszültség esetén 50 V-ra és egyenfeszültség esetén 120 V-ra vagy annál kisebb értékre csökken, akkor az önműködő lekapcsolásra előírt idő betartása nem követelmény.

Az elektrotechnika területeit érintő, 2008. II. félévben közzétett magyar szabványok A szabványok megvásárolhatók vagy megrendelhetők az MSZT Szabványboltban (Budapest IX. Üllői út 25., 1091, levélcím: Budapest 9., Pf. 24., 1450, telefon: 456-6893, telefax: 4566884), illetve elektronikus formában beszerezhetők a www. mszt.hu/webaruhaz címen. Az ezentúl megjelenő európai szabványokat az MSZT automatikusan bevezeti, mint jóváhagyó közleményes, angol nyelvű szabványokat. Az így bevezetett nemzeti szabványok itt történő felsorolása e rovat helyhiánya miatt nem lehetsé-


27

Kiegészítő védelem kötelező alkalmazása – A szabvány – váltakozó áramú rendszerekben – legfeljebb 30 mA névleges kioldó hibaáramú áram-védőkapcsoló (RCD) alkalmazásával kiegészítő védelem alkalmazását írja elő a képzetlen személyek által használt és általános használatra szánt legfeljebb 20 A névleges áramú csatlakozóaljzatok számára, és a szabadtéri használatú, legfeljebb 32 A névleges áramú mobil fogyasztókészülékek esetére. (Szerzői megjegyzések: A „névleges kioldó hibaáram” elnevezés a szöveghű fordítás következménye, természetesen „névleges különbözeti kioldóáramot” kell érteni alatta. Magyarország az MSZ HD 2364-4-41:2007 szabvány nemzetközi forrásszabványában, az IEC 60364-4-41:2005 415.1.1. szakaszának megjegyzésében rögzítette, hogy hazánkban a szabadtéri berendezéseket tápláló áramkörökben a 30 mA helyett a 100 mA névleges különbözeti kioldóáramú áram-védőkapcsoló alkalmazása is megengedett.) Ugyanezzel az értelemmel bír az MSZ HD 60364-7-704:2007 Kisfeszültségű villamos berendezések 7-705. rész: Különleges berendezésekre vagy helyekre vonatkozó követelmények. Építési és bontási területek berendezései szabvány speciális nemzeti feltételek ZA melléklet 704.410.3.10. pontja szerinti előírás: Ha a környezeti feltételek miatt szükséges, akkor 100 mA névleges kioldóáramú áram-védőkapcsolót lehet használni. – Ha a szabvány szerinti önműködő lekapcsolást az előírt idő alatt nem lehet teljesíteni, akkor egy kiegészítő védő egyenpotenciálú összekötést kell alkalmazni! A szerző megjegyzése: A cikk megírásához hathatós támogatást Palotai Géza MEE-ben tartott előadásanyaga, valamint személyes tájékoztatása nyújtott.

Dr. Novothny Ferenc (PhD) Főiskolai tanár, igazgatóhelyettes BMF KVK Villamosenergetikai Intézet [email protected]

Lektorálta: Somorjai Lajos

ges. Ezen szabványok mindig a Szabványügyi Közlöny havonta megjelenő számában, szürke alapon találhatók. Az MSZT honlapján a „közérdekű információk” alatt „az európai szabványokat bevezető magyar szabványok”-ra kattintva, megtalálhatók az összes honosított európai szabványok jegyzékei, amelyeket az MSZT rendszeresen frissít. Fordításos bevezetésükre akkor kerül sor, ha annak költségeit az érdekelt felek biztosítják. Angol nyelven bevezetett szabványok magyar nyelvű változata MSZ EN 60598-2-10:2004 Lámpatestek. 2-10. rész: Egyedi követelmények. Hordozható lámpatestek gyermekeknek (IEC 60598-2-10:2003) Az IEC 60598 e része a gyermekeknek szánt, legfeljebb 250V

hálózati feszültségről működő, volfrámszálas izzólámpák vagy egy végükön fejelt fénycsövek működtetésére készült hordozható lámpatestek követelményeit határozza meg. E szabványt együtt kell alkalmazni az 1. rész hivatkozott főfejezeteivel. A szabvány e része nem vonatkozik: – fesztiválok, ünnepségek ideiglenes dekorációs összeállításaiban elhelyezett hordozható lámpatestekre; – csatlakozódugóval szervesen egybeépített, kis háttér-megvilágítást létrehozó lámpatestekre; – teleppel működtetett lámpatestekre vagy nem közvetlen hálózati csatlakoztatásra szánt lámpatestekre;. gyermekjátékokra; – felnőttek általi használatra tervezett lámpatestekre; – azokra a lámpatestekre, amelyek levehető ernyőjén grafikus reprodukció található. MSZ EN 60974-1:2006 Ívhegesztő berendezések 1. rész: Hegesztő-áramforrások (IEC 60974-1:2005) Az IEC 60974 sorozat ezen része azokra az ívhegesztés és rokon eljárásaira érvényes, amelyeket olyan ipari és célú felhasználásra terveztek, amelyek tápfeszültsége nem haladja meg az IEC 60038 1. táblázatában előírt értékeket, vagy külső gépi meghajtásúak. A sorozat ezen része a hegesztő-áramforrások és a plazmavágó rendszerek biztonságára és működésére vonatkozó követelményeket írja elő. Ezen rész nem érvényes a kézi ívhegesztés korlátozott bekapcsolási idejű áramforrásaira, amelyeket elsősorban nem szakképzett személyek számára terveztek, továbbá nem érvényes a hegesztő-áramforrások időszakos karbantartás közbeni és a javítás utáni vizsgálatára. MSZ EN 60974-11:2005 Ívhegesztő berendezések 11. rész: Elektródafogók (IEC 60974-11:2004) Az IEC 60974 szabvány e része a legfeljebb 10 mm átmérőjű elektródás kézi ívhegesztés elektródafogóira vonatkozik.

Tájékoztató a felülvizsgálók szakmai követelményeiről A különböző létesítmények villamos- és villámvédelmi berendezéseinek jogszabályokban előírt felülvizsgálatát kiegészítő szakképzésen részt vett villamos szakemberek végezhetik. A következőkben e szakképzéssel kapcsolatos tudnivalókat foglaltuk össze. A) Jelenleg (2009. március) az első, majd az időszakos, ismétlődő szabványossági felülvizsgálatok kötelező elvégzését a következő jogszabályok írják elő: ➤ ÉRINTÉSVÉDELEM: – 22/2005. (XII.21.) FMM r. a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről szóló 14/2004. (IV. 19.) FMM r. módosításáról. ➤SZABVÁNYOSSÁGI felülvizsgálatok (tűzvédelmi jellegű) és ➤VILLÁMVÉDELEM: – 9/2008. (II. 22.) ÖTM r. az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról (OTSZ), ➤ELSŐ FELÜLVIZSGÁLATOK:


28

Ez a szabvány nem alkalmazható a víz alatti hegesztés elektródafogóira. Ez a rész az elektródafogók biztonsági és teljesítőképességi követelményeit írja elő. MSZ EN 60974-7:2006 Ívhegesztő berendezések 7. rész: Égők (IEC 60974-7:2005) Az IEC 60974 sorozat e része az ívhegesztés és rokon eljárásai égőire vonatkozó biztonsági követelményeket és kialakításukra vonatkozó követelményeket írja elő. A sorozat e részében az égő magában foglalja az égőtestet, a tömlőköteget és további egységeket. A szabványsorozat e része nem alkalmazható a kézi ívhegesztés elektródafogóira, vagy a fúvott levegős ívvágás/ívgyalulás égőire. A következő szabvány(ok)hoz módosítás jelent meg magyar nyelven (vagy magyar nyelvű változatban): MSZ EN 60598-1:2004/A1:2007 Lámpatestek. 1. rész: Általános követelmények és vizsgálatok (IEC 60598-1:2003/A1:2006) A következő szabványokhoz helyesbítés jelent meg magyar nyelven (vagy magyar nyelvű változatban): MSZ HD 60364-5-559:2006 Épületek villamos berendezéseinek létesítése. 5-55. rész: A villamos szerkezetek kiválasztása és szerelése. Egyéb szerkezetek. 559. fejezet: Lámpatestek és világítási berendezések (IEC 60364-5-55:2001 (559. fejezet), módosítva) MSZ HD 60364-7-705:2007 Kisfeszültségű villamos berendezések. 7-705. rész: Különleges berendezésekre vagy helyekre vonatkozó követelmények. Mezőgazdasági és kertészeti építmények (IEC 60364-7-705:2006, módosítva)

Összeállította a Szabványügyi Közlöny számai alapján: Kovács Levente (MSZT)

– 290/2007. (X. 31.) Korm. r. az építőipari kivitelezési tevékenységről, az építési naplóról és a kivitelezési dokumentáció tartalmáról B) A felülvizsgálatokkal, ellenőrzésekkel kapcsolatos szabványok: - MSZ EN 60079-17:2008 Robbanóképes közegek. 17. rész: Villamos berendezések felülvizsgálata és karbantartása - MSZ HD 60364-6:2007 6. rész: Ellenőrzés - MSZ 10900:1970+1M:1986 Az 1000 V-nál nem nagyobb feszültségű erősáramú villamos berendezések időszakos felülvizsgálata C) Az említett jogszabályokban előírt vizsgálatokat azok a vállalkozók – illetve a szabványossági felülvizsgálatokat, ellenőrzéseket végző munkatársaik – végezhetik, akik rendelkeznek az egyes ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítésekről szóló, 50/1999. (IX. 10.) GM rendelettel módosított 5/1997. (III. 5.) IKIM rendelet alább ismertetett mellékletében megjelölt szakirányú képesítéssel. (Lásd a rendelet 1., 2. §-át és a mellékletét!) A szakképzettség megszerzésének előfeltétele: erősáramú alap- (villanyszerelő), közép- vagy felsőfokú szakirányú végzettség és 3 év erősáramú szakmai gyakorlati idő a 15/2008. (VIII. 13.) SZMM rendelet előírása alapján.

Az OTSZ azt is előírja, hogy az a felülvizsgáló személy, aki az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó (robbanásveszélyes) helyiségek és szabadterek (térségek) villamos berendezéseit vizsgálja, annak az előbb meghatározottakon felül a sújtólég- és robbanásbiztos villamosberendezés-kezelő szakképesítés megléte is szükséges. (E képesítés megszerzéséhez csak 1 év szakmai gyakorlat szükséges.) D) Tájékoztatásul: a hivatkozott rendelet mellékletének Bányászat és Villamosenergia-ipar c. fejezetei, – többek között – a következőket tartalmazzák: Az 1/2006.(II. 17.) OM rendelet [módosította: 8/2008.(VI. 13.)SZMM r.] szerinti Országos Képzési Jegyzék (OKJ) száma

33 522 04 0001 33 01

33 522 04 0001 33 02

33 522 04 0001 33 10

33 522 04 0001 33 05

G) Az előbb leírtak alapján, tehát csak azok a vállalkozások végezhetnek ilyen munkát, akiknek a felülvizsgálatokban résztvevő munkatársai: – A részletesen ismertetett szakképzettségi követelményeknek megfelelnek és erről érvényes vizsgabizonyítvánnyal rendelkeznek. Érvényét vesztett vizsgabizonyítvány nem fogadható el! – Ismerik és alkalmazni tudják a korábbi és a jelenleg hatályos vonatkozó jogszabályokat, illetve a korábbi és a jelenleg érvényes vonatkozó létesítési és vizsgálati szabványokat, különösen:

Az 5/1997. (III. 5.) IKIM r. melléklete szerinti tevékenység

szakképesítés megnevezése

Lakó- és kommunális épületek, ipari létesítmények érintés-védelmi vizsgálata

Érintésvédelmi szabványossági felülvizsgáló

Erősáramú berendezések felülvizsgálása, minősítő nyilatkozat megtétele

Erősáramú berendezések időszakos fefelülvizsgálója

Lakó, kommunális és ipari létesítmények villámvédelmi berendezésének felülvizsgálata

Villámvédelem felülvizsgálója

Sújtólég- és robbanás-biztos villamos berendezések szerelése, üzemeltetése, felülvizsgálata, karbantartása, javítása

Sújtólég- és robbanásbiztos villamos berendezés kezelő

A 15/2008.(VIII.13.) SZMM r. szerinti szakmai követelmény modul azonosítója

Alap szakképesítés: villanyszerelő,OKJ szám:33 522 04 1000 00 00

E) Az itt felsorolt szakképesítések megszerzéséhez szükséges szakmai és vizsgakövetelményeket a szociális és munkaügyi miniszter 15/2008. (VIII. 13.) SZMM rendelete tartalmazza, amelynek címe: „A szociális és munkaügyi miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről.” A felsorolt szakképesítések „a szociális és munkaügyi miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések megszerzésére irányuló szakmai vizsga szervezésére feljogosított intézményekről” szóló 9/2008. (VI. 28.) SZMM rendelet mellékleteiben felsorolt intézményekben szerezhetők meg. A rendelet régiónként több oktatási- és tanintézetet sorol fel, így többek között a Magyar Elektrotechnikai Egyesület is szerepel benne, mint vizsgaszervezésre jogosult intézmény. F) Megjegyezzük, hogy a korábbi években az említett szakképesítések megszerzése a 175.007/1975. NIM. számú engedély alapján az Állami Energetikai és Energiabiztonságtechnikai Felügyelet (ÁEEF) által szervezett vizsgákon volt lehetséges. Az ÁEEF által kiadott érintésvédelmi bizonyítványokon nem szerepelt érvényességi határidő, így ezek változatlanul érvényesek! Ugyanakkor a szabványossági felülvizsgálatok („tűzvédelmi szakvizsga”) és a villámvédelmi felülvizsgálatok bizonyítványainak érvényességi határidőt szabtak: az első időszakban 5 év, majd 10 év volt az érvényességi idő. Jelenleg (1993. óta) nem tüntetnek fel érvényességi időt a kiadott vizsgabizonyítványokon, esetleg az szerepelhet rajtuk, hogy „Érvényes a visszavonásig!”


29

0941-06

2711-06

0901-06

1517-06

FEOR szám: 7624

– 1993. évi XCIII. t. a munkavédelemről, – 8/1981. (XII. 27.) IpM r. KLÉSZ, – 8/2001. (III. 30.) GM r. VM-BKSZ, – 3/2002. (II. 8.) SZCSM-EüM e. r. a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről, – 22/2005. (XII.21.) FMM r. a 14/2004. (IV. 19.) FMM r. módosításáról, (ez teszi kötelezővé az ÉV-felülvizsgálatokat) - 9/2008. (II. 22.) ÖTM r. OTSZ, – MSZ 172, MSZ 1600 és MSZ 1610 szabványsorozatok, – MSZ 447, MSZ 1585, MSZ 2040 és MSZ 10900 szabványok, – MSZ 2364/MSZ HD 60364 szabványsorozat, benne: MSZ HD 60364-6, – MSZ EN 50164, MSZ EN 62305, MSZ 274 és MSZ 16040 szabvány sorozatok, – MSZ EN 50015 … 50050, MSZ EN 50281, MSZ EN 60079 és az MSZ EN 61241 szabványsorozatok.

Arató Csaba okl. villamos üzemmérnök, a MEE tagja [email protected]

VILÁGÍTÁSTECHNIKA

Világítástechnika VILÁGÍTÁSTECHNIKA VILÁGÍTÁSTECHNIKA LED-ek alkalmazási lehetőségei a közvilágításban A világító diódák az elmúlt néhány évtized során jelentős fejlődésen mentek keresztül. A legjelentősebb minőségi változás a kék színű LED-ek feltalálásával következett be, mert innen már csak egy rövid út vezetett a fehér fény előállításához. A folyamatos fejlesztés eredményeképpen pedig ma már léteznek olyan nagyteljesítményű és jó fényhasznosítású (nagyobb, mint 50 lm/W) fehér fényű világító diódák, mely a szigorú közvilágítási szabványokban foglaltaknak is eleget tesznek. Ezzel egy új lehetőség adódott a korábbiak mellett, mert bizonyos tekintetben a LED-ek használata egyszerűbb és sokoldalúbb, mint a hagyományos nagynyomású kisülőlámpáké. There have been a big change in the development of the LED’s history in the past 15-20 years. The breakthrough came when the blue LED was created, since there remained no other obstacle to generate white light using these LED’s. Some decades ago nobody could have imagined that LED would be able to replace traditional incandescent or discharge lamps. Nowadays we can say, that the time for this has arrived, because the development of the LED has reached a very good quality. LED can be used not only in the lighting area of signaling but also in general areas. As a result of the continuous development there is now LED with high power and good efficacy (greater than 50 lm/W), which can produce white light and which fulfils the requirements of the very strict public lighting standards. This gives us a new possibility, since the using of the LED’s is much easier compared to discharge lamps. Under existing conditions we can suppose that these LED public lighting systems can be installed not only in pedestrian or bicycle areas, but also in traffic roads.

Életünk egyre sarkalatosabb pontjává kezd válni az energiaigény kérdése. Egyre fokozódó ütemben egyre nagyobb energiamennyiséget használunk fel és ez az előrejelzés szerint tovább fokozódik, miközben a rendelkezésre álló energiahordozók jelentős része rohamos léptékben csökken. Amennyiben szeretnénk elkerülni, hogy - előbb vagy utóbb a saját életterünket végleg kifosztva - egy élhetetlen és tönkretett világot hagyjunk magunk mögött az utókornak, akkor ezen a tendencián változtatni kell, bár a legszerencsésebb lehetőség az lenne, ha képesek lennénk megállítani és viszszafordítani ezt. Mint minden esetben, most is kompromiszszumokat kell kötnünk saját magunkkal valamennyiünk érdekében. Az emberiség történetében folyamatosan nyomon követhető a fejlődés és a mindig korszerűbb és hatékonyabb eszközök megszületése. Ez szükségszerűen eredményezi az életszínvonal növekedését, ami viszont újabb és újabb produktumok megjelenését is jelenti. Ez a körfolyamat mindaddig nem tekinthető kritikusnak, míg el nem érünk egy olyan szintet, amely után a hatások már globálisan is egyre kevésbé visszafordíthatóak. Úgy tűnik, az emberiség történelme során most kezdi megközelíteni ezt a határt, és ezért is vált égetővé ezen probléma megfelelő kezelése (ld. Kiotói Egyezmény). A megnövekedett energiaigények kielégítése


30

során az erőművek részéről a levegőbe juttatott szén-dioxid mennyiségének egyik közvetlen következménye a globális felmelegedés jelensége, amelyet ma már senki nem vitat, éppen ezért a kibocsátott CO2-mennyiség csökkentésére különböző elképzelések és elméletek születtek. Mindezekből az következik, hogy minden területen törekedni kell a felhasznált energiamennyiség csökkentésére. Ha közben még figyelembe vesszük, hogy sok esetben mennyire pazarlóan bánunk az energiával (pl. fényterhelés –„fényszennyezés” esetén), ezt a tényt nem lehet figyelmen kívül hagyni. Az előzőek alapján a közvilágításban is számot kell azzal vetni, hogy milyen módon lehetne csökkenteni ezen terület energiafelhasználását, mely egyáltalán nem hanyagolható el és megfelelő módon való újragondolása mind gazdaságilag, mind pedig a környezetvédelem szempontjából számos előnnyel járhat. Ugyanakkor igaz, hogy pl. a reklám-, üzleti, vagy akár a lakossági világításra felhasznált energia többszöröse a közvilágítás energiaigényének.[1] Azonban amíg a reklámvilágítás területén a végfelhasználó számára az „azt csinál, amit csak akar” elv érvényesül, addig a közvilágítási módok egységesek, kis számú végfelhasználó kezében összpontosulnak (pl. önkormányzatok). Így lehetőséget adnak a jelenlegi gyakorlat hatékonyságának újragondolására és – szerencsés esetben – egy új megvalósítására (aminek mint tudjuk – sajnos – nemcsak műszaki és gazdasági, hanem egyéb akadályai is lehetnek). Nyilvánvalóan a közvilágításban egy fényforrás akkor tekinthető gazdaságosnak, ha egységi villamos teljesítmény esetén a kinyerhető fényáram mennyisége, vagyis a fényhasznosítása minél nagyobb. Ami a fény elosztását illeti, az - jelen közvilágítási rendszerekben - a lámpatest feladata, így a világítás hatékonyságát leginkább az határozza meg, hogy a fényforrások által előállított fényárammennyiséget hogyan osztja el, mennyire csak a kívánt területre irányítja a fényt, ill. mennyit szór szét feleslegesen. Az üzemeltetés szempontjából pedig a legfontosabb, hogy „ott és akkor, ahol és amennyire” szükséges, csak annyira világítsunk. Megfelelő világítási koncepcióval (és műszaki háttérrel) szükség esetén a fényforrások átlagos teljesítményét csökkentve (dimmelve) kisebb lesz a kisugárzott fényáram menynyisége, és az üzemeltetési költség is csökken, ugyanakkor a fényforrások élettartama várhatóan nő. Az egész feltételezés azon áll vagy bukik, hogy egy adott fényforrástípussal ez az ún. „dimmelés” viszonylag egyszerű elven megvalósítható-e. Az önkormányzatok részére kétség kívül a közvilágítási rendszer korszerűsítése jelentheti az egyik legnagyobb megtakarítási lehetőséget, és mint üzemeltetőnek nem is lehet(ne) más érdeke, minthogy hosszútávon energiatakarékos rendszerre térjenek át a közvilágítás területén is. Természetesen, mint minden korszerűsítés esetén a beruházási költség elég jelentős összeget ró a megrendelőre, de elemi számításokkal megadható a megtérülés ideje. Közvilágítási területeken, ezen belül is főként a gépjárműforgalom részére kialakított területeken elsősorban anagynyomású nátriumlámpát használják, melynek fénye kevésbé mondható fehérnek, mégis a nagy fényhasznosítása indokolttá teszi felhasználását. A nagynyomású nátriumlámpa mellett közvilágítási területeken más világító fényforrást is használunk. A higanylámpák száma egyre csökken, elsősorban rossz fényhasznosítása miatt. (Magyarországon az elmúlt években (10-15 év) zajló közvilágítási korszerűsítési programjának egyik alappillére a korábban említett tulajdonságai miatt a higanylámpák (és kevertfényű lámpák) lecserélése elsősorban nagynyomású nátriumlámpákra.) Gyalogos közlekedésre alkalmas (parkok, sétálóutcák, stb.)

területeken találhatóak, pl. kompakt fénycsöves lámpatestek. Az ismert Kruithoff görbék alapján egy kisebb megvilágítási szint esetén a melegebb fehér fényt biztosító fényforrásokat célszerű alkalmazni, ha nem akarunk még véletlenül sem „kriptahangulatot”teremteni. Hagyományos fénycsöves közvilágítási rendszer gyakorlatilag már nem használatos (egészen pontosan nem terjedt el), kisebb településeknél még néha találhatunk ebből, ill. pl. Ausztriában még mindig több is létezik, de Magyarországon már nem érdemes tekintetbe venni a jelenleg használatos közvilágítási fényforrások szempontjából. A nagynyomású fémhalogénlámpák, bár egyes típusaik kiváló színvisszaadással bírnak, elsősorban az áruk, részben az élettartamuk miatt nem terjedtek el általánosan közvilágítási célból. Kisnyomású nátriumlámpát gyakorlatilag Magyarországon egy-két hely (autópálya, autóút) kivételével nem használnak igen gyenge színvisszaadása miatt, bár fényhasznosítása a legjobb (~200 lm/W) valamennyi jelenlegi fényforrás közül. Az utóbbi időben egyre nagyobb szerepet játszik a félvezető alapú világító fényforrás, idegen nyelvű rövidítésében az ún. LED. Bár ilyen fényforrások léteztek már több évtizeddel ezelőtt is, azonban a széleskörű elterjedéséhez lehetőséget biztosító technológiai megoldás csupán az 1990-es években született meg, amikor is első alkalommal sikerült fehér „színű” LED fényforrást előállítani kék LED + fényporréteg felhasználásával. Addig ugyanis kizárólag színes LEDekkel találkozhattunk, mely csupán a világítástechnikai terület egy keskeny szeletében volt felhasználható. (Speciális effektek, jelzőlámpák, dekorációs célok.) A ’90-es években még ugyanakkor nehéz lett volna elképzelni, hogy egyszer majd a technológia olyan szintre és a tömeggyártás következtében az egységára, valamint a fényhasznosítása olyan kedvező értékekre jut, ami lehetővé teszi a széleskörű, jó minőségi igényeket kielégítő felhasználását. 10 lm/W fényhasznosítással a fehér LED-ek a hagyományos fényforrásokkal versenyképessé váltak – eleinte még csak az izzólámpáknak. (Ma már léteznek 100 lm/W-ot is meghaladó , fehér fényű LED-ek is.) A világító diódás fényforrások közel monokromatikus sugárzást hoznak létre, és így például jelzőfényként sokkal jobban hasznosítják az elektromos energiát, mint a hagyományos fényforrások különböző fényszűrő optikákkal. Az eddig elért eredmények arra engedtek következtetni, hogy a világítódiódákat számos helyen lehet majd eredményesen alkalmazni. A fehér LED-ek megszületése lehetővé tette már nemcsak a jelzéstechnika területén történő felhasználását, hanem a világítástechnikai területre történő bevezetését is, mert utóbbi - néhány speciális alkalmazástól eltekintve - fehér fényű világítást igényel. A közvilágítás feladata természetesen nem a nappali világítási környezet megvalósítása, hanem egy, a biztonságos közlekedési és láthatósági feltételeket kielégítő megvilágítás biztosítása. A közvilágítást értelemszerűen nem nappal, hanem az esti, ill. szürkületi órák során üzemeltetik, amiből következik, hogy a szemünk már nem a fotopos láthatósági görbe alapján érzékel, hanem a közepes (mezopos) tartományban, vagyis a láthatósági görbe (V(λ)) maximuma és ezáltal az érzékenysége is eltolódik a nagyobb frekvenciájú, kisebb hullámhosszúságú kékesebb tartomány fele. A közúti közlekedés során az úttestről az esti órákban a szemünkbe jutó fénysűrűség értékek a néhány tized cd/m2es tartományban mozognak, ezért mondjuk, hogy a látásunk nem a szkotopos, hanem a mezopos tartományra (10-2 és 3 cd/m2között) vonatkozik. A közlekedésbiztonság számára az egyik legfontosabb dolog, hogy egy akadály és annak felismerése között eltelt idő, vagyis a reakcióidő nem csupán a fénysűrűség


31

mennyiségétől, hanem a világító fényforrás spektrális összetételétől is függ. A 1. ábrán [2] a fénysűrűség függvényében látható az egyes fényforrások során kialakuló reakcióidők nagysága. Amennyiben csökken a fénysűrűség, növekszik a reakcióidő, de nem azonos mértékben a sárgás ill. fehéres sugárzású fényforrások esetén. 0,1 cd/m2-es fénysűrűség értéknél mért reakcióidőknél a kisnyomású nátriumlámpánál és a fehér fényű fényforrások esetén a különbség kb 300-400 ms, ami egy 50 km/h-s sebességgel haladó gépjármű esetén kb 4-5 méteres fékút növekedést jelent. Az ábra alapjául szolgáló mérésben a LED-eket nem vizsgálták, de feltételezhető, hogy a fehér LED-ek a fehéres fényű (izzó, Hg, fémhalogén) fényforrások görbéjéhez közelít. A különböző fényforrások fényhasznosítása ugyanakkor egymástól eltérő, hisz ugyanakkora megvilágítás (fénysűrűség) érték eléréséhez pl. izzólámpánál jóval nagyobb villamos teljesítményfelvételre van szükség szemben egy nagynyomású nátriumlámpával. Fontos megjegyezni, hogy a közvilágításra vonatkozó jelenleg hatályos szabvány (MSZ-EN 13201) közvilágítási területeken már nem írja elő a minimálisan 50 lm/W fényhasznosítású fényforrásokat használatát, szemben a korábbi, magyar szabványokkal. Ez elvben – sajnos – azt is jelentheti, hogy akár az izzólámpák használatát is lehetne engedélyezni. Nyilvánvaló, hogy az energiaköltségek csökkentése érdekében mégis csak célszerű ezt az 50 lm/W-os fényhasznosítási értéket minimumnak tekinteni. A LED-ek fejlődését tekintve látható, hogy ezt az 50 lm/W-os határértéket csupán az elmúlt néhány évben sikerült elérni, ezért addig a LED-eknek a közvilágításban való szerepe fel sem merülhetett – még a régi (MSZ 09.00.0214 ill a 2000-től bevezetett MSZ 20194) szabványok szerint sem.

1. ábra Reakcióidő a fénysűrűség értékek függvényében A másik nagyon fontos különbség, hogy szemben a nagynyomású kisülőcsövekkel a LED-ek fényáram szabályozása igen egyszerű elven, ún. pulzusszélesség modulációval (PWM) valósítható meg. A LED névleges értéknél kisebb szintre szabályozva a fényforrások élettartama tovább nő, a jelenlegi néhány tízezer órás élettartamot – akár – jelentősen megnövelhetjük ezáltal. Ha még hozzávesszük azt a tényt is, mely szerint a LED-es lámpatestek kialakítása során az optikai irányítás szerepét már elsősorban nem a lámpatest, hanem maga a fényforrás végzi, a lámpatestek kialakításának egyszerűbb volta miatt valószínűleg hosszabb távon olcsóbbá is válhat az ilyen megoldású közvilágítási rendszer. Ugyanakkor a LED-eknél merül fel talán a legjobban a túl-

melegedés ellen történő védekezés gondolata, mert nincs még egy olyan fényforrás, ami ilyen érzékeny lenne a túlzott melegedés következtében fellépő irreverzibilis szerkezetkárosodásra. Ha ez bekövetkezik, a fényforrás fénytechnikai, műszaki paraméterei olyan mértékben romolhatnak, amik a LED-ek azonnali cseréjét teszik szükségessé. A lámpatestgyártókra tehát egy új feladat vár, a fényforrások által keltetett hőt megfelelő módon kell tudni elvezetni úgy, hogy az ne okozzon túlmelegedést a LED-ekben. LED-es lámpatestek közvilágítási területen történő alkalmazására már találhatunk példákat Európa ill. az Egyesült Államok területén is. Európában pl. Horvátországban, Split városában, itt gyalogosvilágítás rendszert telepítettek. Hollaniában, pl. Hágában a Juliana van Stolberglaan városrészben LED-es lámpatesteket alkalmaztak a kerékpárutak és a gyalogos közlekedés megvilágítása céljából. Figyelembe véve a LED-ek dinamikus fejlődését fényhasznosítás, színvisszaadás ill. egységteljesítmény-növekedés szempontjából, optikai irányíthatóságát, a fehér fényű közvilágítás gondolatának a megszületését, az energiagazdálkodás kérdését, valamint a hosszú élettartam miatti – várhatóan – olcsóbb és gazdaságosabb karbantartást, ill. hatékonyabb, a közlekedési forga-

lom nagyságához illesztett megvilágítási szintek könnyebb változtathatóságát a LED-ek létjogosultsága a közvilágítási területen egyre inkább beigazolódik. Irodalom [1] Dr. Kolláth Zoltán – MTA KTM CSKI – MCSE: Fényszennyezés (fényterhelés) című előadásából, elhangzott: Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar, Világítástechnikai szakmérnöki képzés során, 2007.11.08-án. [2] Dr. Schanda János, Dr. Vidovszky Ágnes: A „fehér fény” és a közvilágítás, Elektrotechnika, 2003/03, pp.85-90

Szabó Gergely okl. villamosmérnök világítástechnikai szakmérnök PhD hallgató BME Építészmérnöki Kar Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék [email protected] Lektor: Dr. Majoros András professzor (BME)

Megbeszélés az UCTE és a WWF között a „Föld órája” kockázatairól Az UCTE (a kontinentális Európa villamosenergia-ipari rendszerirányítóinak szervezete) és több villamosenergia-ipari rendszerirányító tárgyalásokat kezdeményezett a WWF-fel. A megbeszéléseken a rendszerirányítók ismertették azokat a kockázatokat, amelyeket a “Föld órája” kezdeményezés jelenthet a villamosenergia-rendszerek biztonságára. (A WWF nemzetközi természetvédelmi szervezet a környezettudatos viselkedés jegyében arra buzdít világszerte, hogy az év egy előre meghatározott órájában figyelemfelkeltés céljából kapcsoljanak ki minél több világítási célú fogyasztást.) A megbeszéléseken az UCTE képviselői javasolták az együttműködést annak érdekében, hogy a tömeges méretű kikapcsolások nehogy a párhuzamosan üzemelő villamosenergia-rendszerek üzemzavarához, esetleg fogyasztói korlátozáshoz vezessenek. A fogyasztói igénynek hirtelen, másodpercre egyszerre történő és bizonytalanul nagy mértékű változása olyan igénybevétel, amely nem minden esetben ellensúlyozható teljes mértékben. A rendszerirányítók mindazonáltal minden tőlük telhetőt megtesznek a biztonságos üzem érdekében.


32

A megbeszélés résztvevői egyetértettek abban, hogy a legfontosabb cél az, hogy a kapcsolások ne pontosan egy időpontban, hanem hosszabb időszak alatt történjenek meg. A WWF ennek értelmében módosította a kampányát (pl. a honlapjáról levette a másodperceket mutató számlálót). A valóságban nem következett be ugrásszerű változás a fogyasztói igényben és a frekvenciában sem. A rendszerterhelés változása 1 %-on belül maradt. A kezdeményezésnek nem is ez a célja, hanem hogy a környezettudatos gondolkodás megjelenjen a mindennapi életben. A résztvevők megállapodtak abban, hogy folytatják az együttműködést az energiahatékonyság növelése és a fenntarthatóság érdekében.

Almási Kristóf osztályvezető MAVIR ZRt. Hálózati Operatív Szolgálat (HOSZ) [email protected]

NEKROLÓG Nekrológ NEKROLÓG

NEKROLÓG

In memorian Szenohradszki István (1929 - 2009) Hosszú ideig tartó, hősiesen viselt betegség után kell örök búcsút vennünk kollégánktól, barátunktól, a villamosgéptervezés és fejlesztés kiemelkedő alakjától Szenohradszki Istvántól, aki 1929. március 22-én Kiskőrösön született, és néhány nappal 80. születésnapja előtt súlyos betegségben hunyt el. A BME Villamosmérnöki Karán végzett tanulmányainak elvégzése után 1951-ben lépett be a Budapesti Villamosgép- és Kábelgyárba (BVK), a hajdani Magyar Siemens Művekhez, amely 1952-ben szovjet érdekeltségből VK néven került a magyar állam tulajdonába. Tagja és kialakítója volt annak a mérnöktechnikus gárdának, amely lerakta alapjait a vállalat tervező-fejlesztő részlegének. Számítómérnökként kezdte a munkáját, majd forgógép konstrukcióval foglalkozott és emellett úttörő munkát végzett a daruvillamossági készülékek területén. 1960-ban a VK Forgógépszerkesztési osztály vezetője lett és fontos szerepe volt a vállalat gyártmánydokumentációs rendszerének kialakításában. Az Egyesült Villamosgépgyár (EVIG) 1963-ban történt megalakítása során az Aszinkrongép Fejlesztési osztály vezetője lett, és az új kis- és nagyfeszültségű motorsorok kialakítását irányította. 1970-től a Gyártmányfejlesztési és Kutatási főosztály vezetőjeként a teljes EVIG gyártmányprofil megújításában és bővítésében folytatott széles körű szakmai és szervezési tevékenységet. Az 1970-es években az együttműködő intézményeknél és vállalatoknál is elismert vezetővé vált. A daru- és bányavillamossági témákban mértékadó szakember, a KOGÉPTERV és a Magyar Hajó- és Darugyár tervzsűrijének külső szakértője volt. Szakismerete és nyelvtudása alapján nagyszámú külföldi tárgyaláson vett részt küldöttségvezetőként, többek között az Interelektro 1. és 3. munkacsoportjának volt magyar szakértője. Munkáját számos díjjal és kitüntetéssel ismerték el. Évtizedekig tanársegédként oktatott a BME Villamosmérnökkari Gépelemek (Sváb) Tanszékén, társszerzője volt a „Darutervezés” és az „Anyagmozgató gépek hajtásai” c. MTI jegyzeteknek. Meghatározó feladatának tekintette a fiatal szakemberek pályára indítását és továbbképzését. Az 1980-as évek közepén megindult szervezeti és gazdasági feltétel változások mellett 1985-től az EVIG igazgatói főmunkatársa, majd 1987-től az Ipari Műszergyár Iklad (IMI) műszaki tanácsadója lett. Ebben az újszerű szakmai körben nemcsak nyugdíjba vonulásáig (1989), hanem utána még egy jó évtizedig sikeresen tovább dolgozott. A MEE-beli tevékenységekbe már az 1950-es évek elején bekapcsolódott. Több munkabizottságban dolgozott, majd 1970-től a Villamos Forgógép Munkabizottság vezetője, míg 1980-tól 1985-ig a Villamos Gépgyártási Szakosztály alelnöke volt. Egyesületi munkáját ekkor 1986-ban Bláthy-díjjal ismerték el. Egész szakmai és egyesületbeli tevékenységéért 2001-ben Életpálya-díj elismerést kapott, amelyre méltán volt büszke. Fájdalommal búcsúzunk Tőle, emlékét megőrizzük. Isten veled Pista! A volt EVIG kollektíva nevében: Pálfi Zoltán és Selmeczi Gyula


33

TECHNIKATÖRTÉNET

Technikatörténet TECHNIKATÖRTÉNET

TECHNIKATÖRTÉNET „Utazó múzeum” Az Elektrotechnikai Múzeum új közművelődési kezdeményezése kiemelten iskolák számára Az MMKM Elektrotechnikai Múzeuma munkájában a közművelődési tevékenységének színvonalának emelését, valamint az intézménynek a köztudatba való beépülésé tartva szem előtt, a múzeum adta lehetőségekkel arra törekszik, hogy a műszaki kultúra közvetítő szerepét betöltse. Az új múzeumpedagógiai foglalkozások, oktatási és szabadidős programtípusok, magas színvonalú tárlatvezetések fejlesztésével célunk az intézmény iskolabarát fejlesztése, valamint hogy további előrelépést tegyünk egy látogatóbarát, interaktív-tudományos, dinamikus múzeum kiépítése felé. Munkatársaink már az 1990-es évek elején felismerték a múzeum fontosságát és kiemelkedő szerepét az oktatásban. Ezért építettük ki a „Rendhagyó fizikaóra” helyszínéül szolgáló, 25-30 fő befogadására alkalmas, egy régi fizikaszertár hangulatát idéző múzeumi-oktató termünket. Itt az állandó kiállításokat interaktív, a gyakorlatban is működő, a fizikai ismeretanyagot jobban érthetővé tevő elemmel egészítettük ki. 2007-ben kísérletképp elindítottunk múzeumpedagógiai foglalkozásainkat, melynek sikerét a nagy érdeklődés, s a visszatérő csoportok növekvő száma is mutatja. A tematikus foglalkozásokat szakképzett szakembereink vezetik, a gyűjtemény részét képező kiállítási és demonstrációs eszközök szolgálnak többnyire a foglalkozások alapjául. Tekintettel arra, hogy múzeumpedagógiai tevékenységeinkkel nem csak a budapesti, hanem a vidéki érdeklődőket is szeretnénk elérni, ezért egy új, a múzeumi gyakorlatban eddig nem szokványos programmal bővítettük kínálatunkat, és útjára indítottuk az „Utazó Múzeum” villamosságtani kísérletekre épülő bemutatót, amely az elektrosztatika és elektrodinamika témaköréből, utazó-dobozos változatként ízelítőt ad állandó kiállításainkból. Célunk, hogy az olyan általános iskolák és gimnáziumok fizikaoktatásának segítségére siessünk, amelyek kísérleti eszközökben hiányt szenvednek. Kihasználva az intézményünk adta lehetőségeket szeretnénk azt kiegészíteni érdekes kísérletekkel, nem pótolva az iskolai fizikaoktatást. Az előadások interaktív és látványos show-elemeket is tartalmaznak, de mindemellett nagy hangsúlyt fektetünk az elektrotechnika népszerűsítésére, a tudomány- és technikatörténet ismertetésére, valamint az elektrotechnika kiemelkedő mérnökeinek, tudósainak bemutatásra. A bemutató keretében működés közben láthatók a gyűjtemény részét képező eredeti eszközök, illetve azok hiteles másolatai (Jedlik Ányos forgonya, Déri-Bláthy-Zipernowsky transzformátorai, régi izzólámpák stb.). Az előadó ezekkel kapcsolatosan több, mai eszközökkel elvégezhető, egyszerű kísérletet is bemutat (Faraday-motor, csavarmotor stb.). Kezdeményezésünket az Nemzeti Kulturális Alapprogram is támogatta, sikeres pályázat keretében tudtuk elindítani a „Fizika a múzeumban” programunk keretében az „Utazó Múzeum”-ot. Részben a pályázati keret összegéből, részben az iskolák támogatásából, az alábbi helyszíneken járt az intézmény: - Székesfehérvár, Lánczos Kornél Reálgimnázium , 2008. 10. 11. - Győr, Pattantyús-ÁbrahámGéza Ipari Szakközépiskolába, 2008. 12. 11. - Békéscsaba, Szent-Györgyi Albert Gimn. Szakközép. és Koll,. 2009. 01. 22. - Fonyód, Mátyás Király Gimnázium beállítása következett, 2009. 03. 05. - Kaposvár, Építőip., Faip. Szakképző Iskola és Kollégium, 2009. 03. 05. - Tab, Zichy Mihály Művelődési Központ, 2009. 03.05. - Tab, Rudnay Gyula Középiskola, 2009. 03. 06. - Pécs, Leőwey Klára Gimnázium díszterme, 2009.03. 09. - Pécs, Dominikánus Ház, 2009. 03.09. - Pécs, Pécsi Idegenforg.és Vendéglátóip. Szakközépi. és Szaki.a, 2009. 03. 10. Az újonnan elindított programunk sikere is bizonyítja, hogy kezdeményezésünk pozitív visszhangra talált. Külön köszönet illeti Jarosievitz Zoltán szakvezető, fizikatanár kollégánkat, a programok kidolgozóját és előadóját, a kísérleti eszközök összeállítóját, és természetesen köszönet illeti a múzeum csapatát. Dr. Antal Ildikó - Szalai Judit

Mitsubishi Electric iQ Platform A Meltrade Kft. a Mitsubishi Electric ipari automatizálási üzletágának hivatalos magyarországi képviselete bemutatja az iQ Platform-ot, amely négy nagyteljesítményű vezérlőt integrál egyetlen közös automatizálási rendszerbe. A gyártási minőséggel, a rövid szállítási határidőkkel szemben támasztott egyre szigorúbb követelmények, a költségcsökkentés iránti folyamatos igény és a rövidebb termékciklusok egyre inkább hatékony és rugalmas gyártás-automatizálási megoldásokat tesznek szükségességé. A Mitsubishi Electric útjára bocsátotta az új iQ platformot, amely kategóriájában világelső, magasan integrált, kifejezetten a gyártás-automatizálás igényeihez illeszkedő vezérlő koncepció. A nagyteljesítményű mikroprocesszoros technológia négy különböző vezérlő típust egyesít – programozható logikai vezérlés, mozgásvezérlés, CNC és robotvezérlés – egyetlen integrált automatizálási platformon, amely lehetővé teszi a gyors és megbízható kommunikációt a gyártórendszerek között. Thomas Droth Közép és Kelet Europa-i régió Ez a mindent összefoglaló értékesítési igazgatója átveszi a díjat Stefkóné megoldás, amely támoVermes Judittól a Congress Kft. ügyvezetőjétől gatja a moduláris MELés Dr. Vajk Istvántól a Bíráló Bizottság elnökétől SEC System Q platformján kiépített technológiákat is, lehetővé teszi a pontosan személyre szabott automatizációs megoldások konfigurálását az önálló rendszerektől a teljes gyártósorokig. A komponensek zökkenőmentes integrációja maximális termelékenységet biztosít. Innovatív rendszerkomponensek Az iQ platform kulcs komponensei az új processzor modulok, amelyek alkalmazhatók a négy különböző „vezérlési elvhez”. Multiprocesszoros módban a vezérlési és kommunikációs feladatok megoszlanak egy PLC CPU és legfeljebb három másik rugalmasan kombinálható központi feldolgozó egység (CPU) moduljai között. Most először lehet kombinálni nemcsak a mozgás vezérlőt, hanem a CNC és a robot vezérlőket is PLC-vel egyetlen platformon. A legújabb generációs, nagyteljesítményű processzorok a megnövekedett adatmennyiséghez gyorsabb kommunikációs csatornákat igényeltek, ezért az iQ rendszerben a CPU modulok új nagysebességű adatbusz segítségével kommunikálnak. A CPU modulok a ciklikus adatcsere során 14 000 szó közös memóriatartományhoz férhetnek hozzá. A hátlap buszrendszerének kommunikációjának alig 0,88 milliszekundumos ciklusideje a processzorok adatfeldolgozási órájának sebességéhez szinkronizált. Az iQ platform további komponensei közé tartozik a kommunikációs interfész modul a nagysebességű CC-Link IE hálózathoz (Control and Communication Link Industrial Ethernet, egy gigabit technológiájú nyílt Ipari Ethernet szabvány), valamint a GOT1000 sorozatú grafikus érintőképernyős operátor terminálok, amelyek a Mitsubishi Electric integrált vezérlő koncepcióját támogató számos új funkciójával rendelkeznek. Lépésenkénti optimalizálás A két új hátlap (az egyik 8, a másik pedig 12 kártyahellyel) egyaránt támogatja az új nagysebességű buszt és az eddig is elterjedt System Q hátlapi buszrendszert. A régebbi busz lehetővé teszi az iQ platform rugalmas bővítését bővítő és speciális funkciójú modulokkal. Közel száz különböző Input/Output, speciális funkciójú és hálózati modul áll rendelkezésre. A jelenlegi PLC, PC és folyamatvezérlő

MELTRADE Automatika Kft. 1107 Budapest, Fertő u. 14. Tel.: (+36 1) 431-9726, Fax: (+36 1) 431-9727 E-mail: [email protected] www.meltrade.hu

CPU modulok – például a redundáns vezérlő architektúrákhoz és a magas szintű nyelven történő programozáshoz – szintén ezt a kommunikációs csatornát alkalmazzák, és továbbra is kompatibilisek az új rendszerrel. Ez lehetővé teszi a gyártók számára, hogy lépésenként optimalizálják gyártási folyamataikat, akár jelenlegi moduláris vezérlő rendszerük részleges megőrzésével. Az új vezérlő rendszer a teljesen megújított GX Developer 2 szoftvercsomag segítségével programozható. E népszerű PLC fejlesztő környezet a Mitsubishi Electric minden kompakt és modulrendszerű vezérlőjét ismeri. Legújabb változata támogatja az IEC 61131-3 programozási szabványt, a Function Block, Ladder Diagram, Instruction List, Structured Text és Sequential Function Chart nyelveket. Számos új funkció, diagnosztikai lehetőség, valamint szimulációs eszköz gyorsabbá és hatékonyabbá teszi a programozást, valamint elősegíti a zökkenőmentes kommunikációt a különböző vezérlő rendszerek között. Vertikális és horizontális integráció A PLC, a mozgásvezérlési, a CNC és a robotvezérlési funkciók integrált hardver és szoftver környezetben való egyesítése kiemelkedő előnyöt biztosít a hagyományos automatizálási megoldásokkal szemben, amelyekben külön vezérlőket kapcsolnak hálózatba. Az új technológia felgyorsítja a tervezést, a telepítést és a konfigurálást, megkönnyíti a diagnosztikát és a karbantartást, csökkenti a betanítási költségeket és támogatja a rugalmas üzemi rendszereket a későbbi változtatások lehetőségével. Ez csökkenti a telepítési és üzemeltetési költségeket, s egyidejűleg javítja a gyártási rendszerek megbízhatóságát és hatékonyságát, nem utolsó sorban a nagyobb adatátviteli sebességnek köszönhetően. E zökkenőmentes kommunikáció azonban nem korlátozódik a gyártás szintjére. Az iQ platform teljesen beépül a Mitsubishi Electric e-F@ ctory koncepciójába, amelynek központi célkitűzése az integrált információáramlás megvalósítása az automatizálási szintű vezérlőrendszerek és a gyártásban és az üzleti tervezésben használt eszközök között. Két egyszerű, költséghatékony technológia áll rendelkezésre a Nagydíjjal kitüntetett iQ Platform gyártási szint és a gyártás irányítási rendszer (MES, Manufacturing Execution System) összekapcsolására: a MES Interfész Modul a modulrendszerű vezérlőkhöz és a MES Interfész bővítő kártya a HMI grafikus operátor terminálok GOT1000 sorozatához. Mindkét megoldás a hagyományos gateway-el ellátott számítógépek és az ezekhez kapcsolódó magas programozási költségek helyébe lép. Ez a teljes horizontális és vertikális integráció kiemelkedő lehetőséget nyújt a termelékenység javítására, különösen a ipari automatizálási megoldások terén. Nagysikerű bemutatkozás a Magyarregula kiállításon A 2009. évi Magyarregula szakkiállítás szakmai bíráló bizottsága az iQ Platform többprocesszoros rendszert Magyarregula 2009 nagydíjjal tüntette ki az Irányítórendszerek és elemeik kategóriában. A Mitsubishi Electric megújult standján a látogatók megtekinthették a vezérléstechnika új termékét. A Mitsubishi Electric termékeiről, valamint versenyképes árairól mérnökeink örömmel adnak tájékoztatást. (X)

Mitsubishi

///

Frekvenciaváltók /// Megoldások /// Frekvenciaváltók /// Megoldások ///

osi Kicsi, de erős

Az új kompakt D700 hajtás. A világot előre hajtó elődök nyomában, a kicsi, de mégis erőteljes D700 temérdek olyan tulajdonsággal rendelkezik, ami egyszerűbbé teszi a kis és közepes teljesítményű alkalmazások vezérlését. A D700-as sorozat egyszerű és gyors telepíthetősége, valamint kompakt kivitele révén időt és helyet takarít meg. A kategóriájában egyedülállóként olyan tulajodonságokkal rendelkezik, mint például a vektor vezérlés, biztonsági leállítás (EN954-1 3. kategória) és az energiatakarékos funkció. Világszerte több mint 11 millió frekvenciaváltó eladása után, a Mitsubishi továbbra is a minőségre és a megbízhatóságra fekteti a hangsúlyt.

www.mitsubishi-automation.hu Azoknak, akik többet szeretnének megtudni.

DK-DEV-3C120N

LSM2 Series

LT346x

FOD617 eCOG1X

Újdonságok a Farnelltől  A legújabb technológia több mint 1200 gyártótól  Több mint 450 000 katalógusban szereplő minőségi termék  Nincsen minimális rendelési mennyiség

 Műszaki élő chat a www.farnell.com/hu weboldalon  Másnapi szállítás égész Magyarország területén  Csak 5 EUR szállítási költség

Kérdés esetén hívjon minket a 06 80 016 413-as zöld számon! www.farnell.com/hu A Premier Farnell Company

04 Komplex megoldást keres? 102. ÉVFOLYAM

Recommend Documents