0206 Jelentés az Országos Örmény Önkormányzat pénzügyi gazdasági tevékenységének vizsgálatáról
TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok II. Részletes megállapítások 1. a feladatellátás szervezettsége, szabályozottsága 2. az önkormányzat működésének, a gazdálkodás rendjének szabályszerűsége 3. a beszámolási kötelezettség teljesítése, a költségvetés készítése és végrehajtása 4. az önkormányzat ellenőrzési rendszere 5. a korábbi számvevőszéki ellenőrzések javaslatainak hasznosulása Mellékletek
Az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény 2. § (5) bekezdése alapján ellenőriztük az országos kisebbségi önkormányzatoknál az állami költségvetésből juttatott támogatások felhasználását. A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény (továbbiakban: Nek tv.) szabályozza az országos kisebbségi önkormányzatok létrehozásának rendjét, azok feladat- és hatásköreit. Az Állami Számvevőszék 1995. és 1997. évben témavizsgálat keretében ellenőrizte az országos kisebbségi önkormányzat pénzügyi, gazdasági tevékenységét. A vizsgálat az országos kisebbségi önkormányzatok 1999. és 2000. évi és 2001. első félévi gazdálkodására terjedt ki, egyes esetekben – a
székházjuttatási folyamat és egyszeri vagyonjuttatás hasznosulása – a korábbi vizsgálat óta eltelt teljes időszakot áttekintettük. Az ellenőrzés célja: annak megállapítása volt, hogy – az országos kisebbségi önkormányzat működési feltételrendszere hogyan változott a vizsgált időszakban, – a gazdálkodás szervezettsége, szabályszerűsége mennyiben felel meg a jogszabályi követelményeknek és az önkormányzati működés sajátosságainak, – biztosított-e a gazdálkodás és a pénzeszközök felhasználásának törvényessége és szabályszerűsége, a számviteli törvény és a vonatkozó kormányrendeletek előírásainak betartása. I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok II. Részletes megállapítások 1. a feladatellátás szervezettsége, szabályozottsága 2. az önkormányzat működésének, a gazdálkodás rendjének szabályszerűsége 3. a beszámolási kötelezettség teljesítése, a költségvetés készítése és végrehajtása 4. az önkormányzat ellenőrzési rendszere 5. a korábbi számvevőszéki ellenőrzések javaslatainak hasznosulása
I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok Az önkormányzat tevékenységének szabályozottsága nem kielégítő, az SzMSz a gazdálkodási hatásköröket nem tartalmazza. Belső szabályzatokkal – a pénzkezelést kivéve - nem rendelkezik. Egyetlen létrehozott bizottságának működési szabályai nincsenek rögzítve. Az egyszeri vagyonjuttatásból származó többletforrások valós nagyságrendjét és felhasználását nem lehetett nyomon követni a rendkívül súlyos pénzügyi és számviteli szabálytalanságok miatt. A rendelkezésre álló információkból nem lehetett megállapítani, hogy az egyszeri vagyonjuttatás felhasználása hogyan szolgálta az önkormányzat működését, az örmény kisebbségi célok megvalósítását.
Az ingyenes használatra véglegesen juttatott székházat közös költség tartozás felhalmozása miatt el kellett hagynia. Könyvvezetési és beszámoló készítési kötelezettségének az előző vizsgálatot követően 1999-ig nem tett eleget. 1999-től a mérleget ugyan elkészítette, de nem terjesztette közgyűlés elé. Pénzkezelése szabálytalan, a pénzügyi bizottság ellenőrzési tevékenysége nem dokumentált. A korábbi számvevőszéki megállapítások ellenére immár a második ciklusban nem történtek meg a szükséges intézkedések az önkormányzat vezetése részéről a hiányosságok kiküszöbölése érdekében. A hibák, hiányosságok megszüntetésére irányuló javaslatokon túlmenően a gazdálkodási fegyelem súlyos megsértése miatt az önkormányzat elnökének felelősségét is felvetettük. A feltárt hiányosságok kiküszöbölése érdekében javasoljuk az elnöknek, hogy a törvényes állapot helyreállítása és a jogszabályi előírások betartása érdekében: 1. Gondoskodjon a 224/2000 (XII.19.) Korm. rendelet 6-8. § előírásai szerinti könyvvezetésről és beszámoló (mérleg és eredmény kimutatás) készítéséről, valamint a 20. § (6) bekezdésben foglaltak betartásáról a beszámoló közgyűlésnek való előterjesztésével. 2. Biztosítsa az önkormányzat éves zárszámadásának elkészítése során az abban szereplő adatok teljes körűségét, a rendelkezésre álló összes forrás és a felhasználások szerepeltetését. 3. Biztosítsa a pénzkezelés szabályszerű – helyi szabályozásának megfelelő – lebonyolítását. 4. Gondoskodjon a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 14. § (5) bekezdésében előírt szabályzatok elkészítéséről és a 164. § (2) bekezdése szerinti zárlati teendők maradéktalan elvégzéséről. A munka színvonalának javítása érdekében javasoljuk az elnöknek, hogy kezdeményezze: 1. A jelenlegi számvevőszéki vizsgálat tapasztalatainak testületi megtárgyalását, a feltárt hiányosságok felszámolása érdekében intézkedési terv készítését és annak – az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény 25. § (1) bekezdésében előírtaknak megfelelően – 30 napon belüli eljuttatását az Állami Számvevőszék címére. 2. A fennálló székházkérdés mielőbbi rendezését annak érdekében, hogy az állam részéről biztosított elhelyezés megvalósulhasson. 3. Az ellenőrzési rendszer megszervezését és a hatékony működtetés biztosítását.
4. A könyvvezetési rendszer oly módon történő átalakítását, hogy az a feladatonkénti költségráfordítás gyűjtését lehetővé tegye.
II. Részletes megállapítások 1. a feladatellátás szervezettsége, szabályozottsága 2. az önkormányzat működésének, a gazdálkodás rendjének szabályszerűsége 3. a beszámolási kötelezettség teljesítése, a költségvetés készítése és végrehajtása 4. az önkormányzat ellenőrzési rendszere 5. a korábbi számvevőszéki ellenőrzések javaslatainak hasznosulása
1. a feladatellátás szervezettsége, szabályozottsága 1.1. Általános ismertek az örmény kisebbségről, az Országos Örmény Önkormányzat kapcsolatrendszere Magyarországon jelenleg az Országos Örmény Önkormányzat (továbbiakban OÖÖ) mellett 24 helyi örmény kisebbségi önkormányzat működik, ebből 16 a főváros kerületeiben, 8 pedig vidéken (Debrecen, Dorog, Nyíregyháza, Székesfehérvár, Szigethalom, Veszprém, Szeged, Siófok) A hazánkban élő örményeknek két, markánsan elkülönülő csoportja van: az 1997-ben alakult Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület magvát képező, Erdélyből áttelepült, nyelvileg asszimilálódott, önmagukat magyar-örménynek vallók, és az 1992-ben alakult Armenia Népe Kulturális Egyesületbe szerveződött ún. keleti örmények, akik 1915. illetve 1978. után érkeztek hazánkba, megőrizték nyelvüket és kulturális hagyományaikat. A fentieken kívül további szervezetek szolgálják működésükkel az országban élő örmény kisebbség identitásának megőrzését: Vallási szervezetük az 1924-ben létesült Örmény Katolikus Egyházközösség. A Budapesten felépült - az országban egyetlen örmény templom és lelkészség nemcsak vallási céllal működik. Falai
közt a helyhez méltó - színvonalas, elsősorban egyházi jellegű kiállításokat és kamara-hangversenyeket rendeznek.1997. okt. 7-én nyílt meg Budapest központjában az Örmény Kulturális és Információs Központ, ahol rendszeresek az örmény előadó-, képző- és iparművészek kiállításai, hangversenyei. az Örmény Kultúráért Alapítvány Veszprémben működik, a vizsgált időszakban pályázati úton szerzett támogatásokból gyermeküdültetést végeztek. az egyik legrégebbi szervezet az Arménia Magyar-Örmény Baráti Társaság. 1986-ban alakult, mára gyakorlatilag beleolvadt az Arménia Népe Kulturális Egyesületbe. A fenti szervezetekkel - az Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesületet kivéve - az OÖÖ az örmény nemzetiség kultúrájának és az örmény identitástudat fenntartásának érdekében szorosan együttműködik, részükre támogatásokat nyújt.
1.2. A szervezeti és működési rend alakulása Az új testület az 1998. évi választások után egy évvel - 1999. okt. 30-i közgyűlésén - 23/1999. (10. 30.) OÖÖ. sz. határozatával alkotta meg Szervezeti és Működési Szabályzatát. Az SzMSz-ben adminisztrációs hiba miatt azonban 7/1999. (10. 30.) sz. OÖÖ-határozat szerepel (a határozatok számozásának nincs konzekvens gyakorlata, nem folyamatosan növekvő sorszámmal történik.) Az SzMSz III. fejezetében szabályozták a közgyűlés és az elnök mint választott tisztségviselő - feladat- és hatáskörét. III. fejezet 2.1. g. pontja kimondja, hogy az önkormányzat munkájának szervezése, a tárgyi és személyi feltételek biztosítása az elnök feladata. Az előző választási ciklusban hatályos SzMSz-hez képest csökkent a bizottságok száma. A Pénzügyi, tulajdonosi és vagyongazdálkodási bizottság új személyi összetételéről döntöttek, egyidejűleg a korábbiakhoz képest a feladatkörét szűkítették. A jelenleg hatályos SzMSz - az előzőtől eltérően - már nem rendelkezett az OÖÖ határozatai közzétételének módjáról. (Az előző 44/1997. /12. 18./ sz. OÖÖ-határozattal jóváhagyott - SzMSz I. fejezetének 2. 6. pontja szerint "az Önkormányzat határozatait hivatalos lapjában hirdetik ki.") A közgyűlés gyakorlatilag nem élt hatáskör átruházási jogával. A III. fejezet 1. 2. pontjában meghatározott feladatai közül átruházott döntési jogkört az SzMSz-ben nem nevesítettek.
1.3. A költségvetés, zárszámadás, vagyonleltár megállapításának szabályozottsága A Szervezeti és Működési Szabályzat a közgyűlés át nem ruházható hatáskörei között rögzítette
az önkormányzat költségvetésének elfogadását és felhasználási rendjének meghatározását, a zárszámadás és vagyonleltár elfogadását, az önkormányzati törzsvagyon meghatározását, az önkormányzat használatába adott vagyon kezelését. Az SzMSz rendelkezésétől eltérően a közgyűlés a törzsvagyoni körről nem döntött.
1.4. A működés szervezeti feltételrendszere Az önkormányzat 23 fővel alakult meg, a választást követő első évben azonban a korábbi pénzügyi bizottság három tagja visszaadta mandátumát. Az ezután elfogadott SZMSZ ennek ellenére 18 főt jelöl meg a testület létszámaként. A melléklet, amelynek a képviselőket név szerint kell tartalmaznia, nincs kitöltve. Az egyetlen létrehozott bizottság (a pénzügyi) név szerinti összetétele szintén nincs rögzítve az SZMSZ mellékletében. Az előző választási ciklusban működő állandó (oktatási, nemzetközi, kulturális) valamint ideiglenes (szervezeti és pályázati) bizottságok létrehozásáról nem döntöttek. Az OÖÖ hivatalt, illetve intézményt nem alapított, gazdasági társaságot nem hozott létre. Az irodavezetőn kívül 2 fő alkalmazottat foglalkoztatnak.
2. az önkormányzat működésének, a gazdálkodás rendjének szabályszerűsége 2.1. A működés tárgyi feltételeinek alakulása A Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) 1997. febr. 24-én vásárolta meg az OÖÖ által kiválasztott irodahelyiséget - végleges elhelyezésre szolgáló székházként - a "Duna-ház” (Bp. IX. ker. Soroksári út 3/a) harmadik emeletén, és adta az önkormányzat ingyenes használatába, ugyanazon a napon megkötött megállapodással. Ennek 5. pontja értelmében az ingatlan használatából eredő fizetési kötelezettség az OÖÖ-t terheli. Miután 1999. év végére az önkormányzat 6 millió Ft közös költséghátralékot halmozott fel, maga kezdeményezte az ingyenes használati jog felfüggesztését. Az erre vonatkozó megállapodás a KVI és az OÖÖ között 1999. dec. 13-án jött létre (3. sz. melléklet), amit a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal a megállapodás 11. pontjára hivatkozva utólag megkifogásolt, a következők szerint:“az Országos Örmény Önkormányzat véglegesen nem mondhat le az ingyenes használatról csak meghatározott időre s azzal a feltétellel, hogy másutt működése biztosított."
A felfüggesztésről szóló megállapodás módosítása ez ideig nem került aláírásra. A KVI 2000. jún. 23-i levelében értesítette az önkormányzatot, hogy, miután a megállapodás-módosítási tervezetükkel kapcsolatban visszajelzést nem kaptak, továbbra is az 1999. dec. 13-i megállapodást tekintik érvényesnek. Az OÖÖ elhelyezése jelenleg az Örmény Kulturális és Információs Központban (Budapest, V. ker. Deák Ferenc u. 17.) ideiglenesen megoldott, a székház ügye azonban a fentiekre tekintettel megnyugtatóan nem rendeződött, a tartozás jelenleg is fennáll a Dunaház üzemeltetőjével szemben.
2.2. Az egyszeri vagyonjuttatásként kapott részvények hasznosítása Az 1993. évi LXXVII. tv. 63. § (4) bekezdése alapján az önkormányzat 15 millió Ft értékben egyszeri vagyonjuttatásban részesült, az ÁPV Rt. Igazgatósága 293/1996. (IV.24.) számú határozatának megfelelően MOL Rt részvények formájában. A részvényvagyon átadásáról szóló megállapodást 1996. november 6-án írták alá. A vizsgált időszak (1999-2000) mérlegadatai részvényt vagy értékpapírt nem tartalmaznak, a főkönyvi számlákon értékpapír eladásra illetve vételre utaló gazdasági eseményt nem rögzítettek. A vizsgált időszakot megelőző években (1996-1998) az önkormányzatnál könyvvezetés nem történt, ezáltal beszámolókészítési kötelezettségének sem tett eleget (az OÖÖ elnökének erre vonatkozó nyilatkozata a 4. sz. melléklet). Eljárása nem felel meg a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. tv. (továbbiakban Szvt.) 4. § (1) bekezdésének, valamint a számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek éves beszámoló készítésének és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 8/1996. (I. 24.) Korm. rendelet 7-8. § előírásainak. A Szvt 79. § (5) bekezdése szerint “a számlarend összeállításáért a folyamatos könyvvezetés helyességéért.… az egyéb szervezetnek a vezetője a felelős”. Emiatt a fentiek alapján az elnök felelős. Az előző (1997. évi) - a jelenlegivel azonos témájú - számvevőszéki vizsgálat jelentése szerint a MOL-részvényeket értékesítették 29.767 ezer Ft-ért és Diszkont Kincstárjegyeket vásároltak, amelynek hasznosításáról az OÖÖ elnökének (mindkét választási ciklusban ugyanazon személy) nyilatkozatát a 5. sz. melléklet tartalmazza. A tételek összege sem a fenti értékkel, sem a nyilatkozatban megjelölt összeggel nem egyezik meg. A nyilatkozat nem megalapozott mert: A juttatott vagyon nem elkülönített számlán került elszámolásra. Ezért nem állapítható meg, hogy ezek a felhasználási tételek valóban a vagyon ellenértékéből, vagy más forrásokból kerültek-e fedezésre. (Pl. a bankszámlán maradt 1997. december végi 3.554.772 Ft nyilvánvalóan más bevételeket is tartalmazhat.)
A felhasználás egyes tételei megállapodásokkal, számlákkal és egyéb bizonylatokkal nincsenek alátámasztva. Hiányzik az egyes kiadások indokainak taglalása. Ezeket az összegeket minimálisan a pénzügyi bizottság előterjesztése, illetve a közgyűlés döntésének kellett volna dokumentáltan megelőznie. (Pl. az örmény templom melletti terület megvásárlása.) Tartalmilag nincs kifejtve a bankkártyára felvett 1 millió Ft, valamint a bankszámla 1997. évi záró állományának a felhasználása. Nincs részletezve, hogy a 6,9 millió Ft összegű képviselői díjazás milyen időszakra vonatkozik, személyenként milyen összegben. Ugyanez vonatkozik az erdélyi örmények ugyancsak 6,9 millió Ft összegű támogatására. A folyamatos könyvvezetés hiánya miatt az önkormányzat bevétele és kiadása, ezen belül a vagyont megtestesítő értékpapír felhasználása az ellenőrzés számára nem volt nyomon követhető. Ez a vagyoni helyzet áttekintését, illetve ellenőrzését részben meghiúsította, illetve megnehezítette. A vagyonvesztés értéke valószínűsíthetően az előző számvevőszéki jelentésben megállapított értéknek (29.767 ezer Ft) felel meg. Amennyiben az OÖÖ a nyilatkozat szerint használta fel az egyszeri vagyonjuttatás összegét, megsértette a kisebbségi önkormányzatok költségvetésének, gazdálkodásának, vagyonjuttatásának egyes kérdéseiről szóló 20/1995. (III.3.) Korm. rendelet 2. § (3) bekezdése, valamint a Nek. törvény 63. § (4) bekezdésében foglaltakat, miszerint az országos önkormányzatok a részükre juttatott vagyon hozadékából és egyéb bevételeikből fedezik működésük költségeit. Kifogásolható továbbá, hogy abban az időszakban a könyvelő havi 33.000 Ft-os megbízási díja teljesítés nélkül került kifizetésre.
2.3. A gazdálkodási tevékenység személyi és tárgyi feltételei Az önkormányzat gazdálkodását saját szervezeti keretein belül bonyolítja. A számviteli tevékenység ellátására a legmagasabb szakmai végzettséggel (okleveles könyvvizsgálói képesítés) rendelkező alkalmazottat foglalkoztat (1999-től). A számítástechnikai háttér a könyveléshez biztosított, az adatok feldolgozása azonban a főkönyvi számlákon (kartonokon) manuálisan történik.
2.4. A gazdálkodási folyamatok szabályozottsága A gazdálkodás folyamata az önkormányzatnál csak részben szabályozott. A Szvt. 14. § (5) bekezdésében előírt szabályzatok közül csak a pénzkezelési szabályzattal rendelkezik az önkormányzat.
A Szvt 79. § (1) bekezdésében foglaltak szerinti számlarendjét nem készítette el, csak számlatükörrel rendelkezik. A főkönyv és az analitikus nyilvántartás kapcsolata nincs szabályozva. Pénzkezelési szabályzata hiányos, a szabályzat nem rögzíti: a pénztáros és a pénztárellenőr nevét, aláírásuk mintáját, a pénztáros helyettesítésének rendjét, a pénztárzárlat gyakoriságát, pénztár zárás után a pénztárban tárolható összeg felső határát.
2.5. A gazdálkodási jogkörök szabályozottsága A gazdálkodási jogköröket az SzMSz mellékletében nem rögzítették. Az utalványozásra vonatkozó szabályozást az előző választási ciklusban - 1996. márc.1-i hatállyal - hagyták jóvá. A kötelezettségvállalásra vonatkozó előírás dátum és aláírás nélküli (6. sz. melléklet).
2.6. Vállalkozási tevékenység Az átadott dokumentumok és az elnök nyilatkozata alapján az önkormányzat társaságot nem alapított, vállalkozásban nem vett részt, vállalkozási tevékenységet nem végzett.
3. a beszámolási kötelezettség teljesítése, a költségvetés készítése és végrehajtása 3.1. A könyvvezetési kötelezettség Az önkormányzat vállalkozási tevékenységet nem végez, a tevékenység célja szerinti éves bevétele 50 millió Ft-ot ez ideig egyetlen évben sem haladta meg. Ennek alapján – a számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek éves beszámoló készítésének és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 219/1998 (XII. 30.) Korm. rendelet 16. § (7) bekezdése értelmében – egyszerűsített beszámolót készíthet az önkormányzat. A beszámolási kötelezettség függvényében könyvvezetése az egyszeres könyvvitel rendszerében történhet. Ennek ellenére az önkormányzat a gazdasági események regisztrálására a kettős könyvvitelt választotta. A költségvetés alapján gazdálkodó szervek beszámolási és könyvvezetési kötelezettségéről szóló 54/1996 (IV. 12.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés b) pontjának helytelen értelmezéséből adódóan az önkormányzat a költségvetési szervekre vonatkozó számlatükör alapján könyvel. A fent hivatkozott kormányrendelet hatálya azonban az országos önkormányzatokra nem terjed ki, csak azok költségvetési szerveire.
3.2. Az éves költségvetések Az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata a költségvetés elkészítésének rendjéről a költségvetés szerkezeti felépítéséről nem rendelkezett. Az éves költségvetés elfogadását az SZMSZ a közgyűlés hatáskörébe utalta. A vizsgált időszakban költségvetéseit az SZMSZ-el összhangban a közgyűlés hagyta jóvá az alábbiak szerint: 1999. évre 17/1999 (július 3.) OÖÖ határozattal 2000. évre 2/2000 (március 4.) OÖÖ határozattal 2001. évre 7/2001 (április 14. OÖÖ határozattal A költségvetések elfogadása szabályosan történt a közgyűléseken a jegyzőkönyvek tanúsága szerint a 18 főből mindössze 7-8 fő jelenlétével. Ezt az tette lehetővé, hogy a 20/1999. OÖÖ határozat szerint határozatképtelenség miatt meghiúsult közgyűlés ugyanezen a napon és helyen, változatlan napirenddel határozatképes. Az SzMSznek ezt a megengedő pontját szintén csak a jelenlévő 7 fő szavazta meg. A költségvetések csak költségnemenkénti részletezést tartalmaztak, az egyes konkrét feladatok (programok) egyedi költségtervezése elmaradt.
3.3. A költségvetések végrehajtása Az önkormányzat összbevétele 1999-ben 31.518 ezer Ft, 2000-ben pedig 28.132 ezer Ft volt. A bevétel alapvetően három forrásból származott: Állami támogatás (Költségvetési törvényben meghatározott összegben) Pályázatok útján szerzett bevételek (pl. Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítványtól) Egyéb támogatások (Oktatási Minisztérium) Saját bevételének tekinti az önkormányzat a világon diaszpórában élő örményektől és az örmény társszervezetektől nemzetközi találkozó és egyéb programok lebonyolítására kapott összegeket. Ilyen forrásból évi 3-4 millió forint bevételre tett szert az OÖÖ 2000-2001 években. A vállalt feladatok pénzügyi fedezete a vizsgált időszakban biztosított volt. A konkrét programok, feladatok bekerülési költsége a könyvvezetés módjából adódóan nincs kimutatva, a konkrét feladatok költségszükségletét elkülönítetten nem határozták meg.
A személyi jellegű kiadások között meghatározó a képviselők belföldi utazásainak költségtérítése, valamint a külföldi kiküldetésekre fordított összegek (2000-ben 700 ezer, illetve 3120 ezer Ft), a vizsgált időszakban a képviselők tiszteletdíjat azonban nem vettek fel. Jelentős összeget fordított az önkormányzat terembérlésre is. Az Arménia Népe Kulturális Egyesületnek ilyen címen kifizetett összeg 1999-ben 1 millió Ft volt. A takarékos költséggazdálkodás érdekében – költségminimalizálás céljából – egyéb szervezetektől árajánlatokat nem kért be az önkormányzat.
3.4. A gazdasági események bizonylati alátámasztottsága A gazdasági eseményeket tartalmazó és azokat alátámasztó bizonylatok ellenőrzése az 1999. január és július 2000. június és december havi pénztárjelentések és bankkivonatok tételes vizsgálatával, valamint mindkét év százezer forint feletti – véletlenszerűen kiválasztott tételeinek a vizsgálatával történt. A vizsgált gazdasági események bizonylatai csak részben felelnek meg az alaki és tartalmi követelményeknek. A kiadások teljesítése általában dokumentált, azonban a pályázati úton nyert bevételek, valamint az önkormányzat által nyújtott támogatások esetében rendszerbeli hiányosságként - a bankkivonatok mögül hiányzott az alapbizonylat. Az ezekhez kapcsolódó szerződéseket a könyvelő a gazdasági esemény főkönyvi számlákon történő rögzítésekor nem ismerte, a megállapodásokat nem az irodában tárolták. Emiatt a támogatási bevételek és a nyújtott támogatások könyvelése a bankkivonat alapján történt, a könyvelés alapbizonylata (számla, megállapodás) hiányzott. A helyszíni vizsgálat során többszöri felkérést követően az ellenőrzés rendelkezésére bocsátott dokumentumokból megállapításra került, hogy az egyes szervezetek részére a pénzeszközátadás “Támogatási adatlap”-on történt, a támogatást fogadó aláírása azokon nem szerepel. Az Arménia Népe Kulturális Egyesületnek nyújtott támogatás mindegyike tartalmát tekintve olyan megállapodás, amely meghatározott feladatok ellátására vonatkozik. A megállapodásokról a szerződő fél aláírása hiányzik, elszámoltatás nem történik (Pl. 7-8. sz. melléklet). Az OÖÖ pénzkezelése nem a vonatkozó szabályzatuknak megfelelően történik, az önkormányzatnak pénztára és pénztárosa nincs. Készpénzfelvételre az elnök jogosult. Pénztár hiányában a banki számláról felvett összegek pénztárba való befizetése nélkül került a bevételezési bizonylat a könyvelő által kiállításra, az elnök által átadott számlákhoz kapcsolódó pénztár kifizetési bizonylatokkal együtt.
Fentiek miatt a havi rendszerességgel elvégzett pénztárzárás csak formális, a pénztárjelentésen kimutatott zárókészlet és a készpénzállomány egyeztetése lehetetlen, emiatt annak ellenőrzése is kizárt. A pénztárjelentésben kimutatott egyenlegek 2000. június 2000. december
Nyitó
2.023. 499 Ft
Záró
2.431.757 Ft
Nyitó
3.609.099 Ft
Záró
3.000.766 Ft
Az 1999. január és júliusi pénztárjelentéseken zárókészlet kimutatásra nem került.
3.5. A vagyongazdálkodás szabályozottsága, vagyonvédelem Vagyongazdálkodásra vonatkozó szabályzattal az önkormányzat nem rendelkezik, annak megalkotása a vizsgált időszakra nem volt indokolt. A 2.2. pontban leírtak szerint az OÖÖ-nál ugyanis teljes vagyonvesztés történt, az 1999-2000. éves mérlegeiben saját tőke már nem szerepelt.
3.6. Éves beszámolási kötelezettség Az önkormányzat éves beszámoló készítési kötelezettségének a vizsgált időszakban is csak részben tett eleget, az éves beszámoló részét képező – a 219/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 6. számú melléklete szerinti eredmény kimutatást nem készítette el. Az egyszerűsített éves beszámolót (mérleget és eredmény kimutatást) a közgyűlés egyik évben sem tárgyalta, a testülettel elfogadtatva nem lett. A OÖÖ eljárása ellentétes a 219/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 6. § (4) bekezdésében foglaltakkal. Az 1999-2000. évek mérlegadatai saját vagyont nem tartalmaznak. A mérleg főösszeg 1999. év végén 4.532 ezer Ft 2000. év végén 4.765 ezer Ft A könyvvezetési kötelezettség 1996-1998 években történő megszegése miatt a számviteli alapelvek között nevesített folytonosság elve sérült, az 1999. évi nyitótétel valódisága nem biztosított. A mérleg eszköz sorai között a tárgyi eszközök értéke (4.399 ezer Ft) a meghatározó, az előző évek könyvvezetési hiányossága miatt leltár
alapján került a mérlegbe beállításra. A leltározással fellelt eszközök után értékcsökkenés, elszámolás nem történt. Kötelezettségei között a “Duna-ház” üzemeltetőjével szembeni tartozás nem szerepel, mivel az ingyenes használati jog felfüggesztéséről kötött megállapodás értelmében annak rendezését a Kincstári Vagyoni Igazgatóság átvállalta az önkormányzattól. (Lásd csatolt 5. számú melléklet) Az önkormányzat az SZT 82. §-ában előírt zárlati kötelezettségnek csak részben tett eleget, főkönyvi kivonatot nem készített.
3.7. Az éves zárszámadások Az éves zárszámadásokat az elfogadott költségvetések szerkezetének megfelelően terjesztették jóváhagyásra a közgyűlés elé. A kiadásokat személyi és dologi költségek szerinti bontásban az egyes költségnemeket részletezve mutatták ki. Hiányosságként állapítható meg, hogy az elszámolás csak a Magyar Köztársaság költségvetésében meghatározott – működési célra átadott – pénzeszköz felhasználására terjedt ki. A pályázati úton és egyéb módon szerzett bevételek felhasználását csak az adományozó felé (Oktatási Minisztérium, Magyar Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány) számolták el, azt a Közgyűlés elé terjesztett zárszámadásban nem szerepeltették. Az 1999. évi zárszámadást az 5/2000 (aug. 10.) OÖÖ, a 2000. évit pedig a 4/2001. (április 14.) OÖÖ határozattal fogadta el a közgyűlés.
4. az önkormányzat ellenőrzési rendszere 4.1. Az ellenőrzés szabályozottsága Az önkormányzat ellenőrzési szabályzattal nem rendelkezik, ellenőrzési tevékenysége nem szabályozott.Pénzügyi bizottság működik ugyan, de ellenőrzési tevékenységet dokumentált módon nem végzett, üléseiről írásos anyag (pl. jegyzőkönyv) nem készült.
4.2. A belső ellenőrzés A belső ellenőrzési rendszer gyakorlatilag nem működik.
4.3. A lefolytatott ellenőrzések tapasztalatai Dokumentált ellenőrzések hiányában nincs hasznosítható ellenőrzési tapasztalat.
5. a korábbi számvevőszéki ellenőrzések javaslatainak hasznosulása Az 1997-ben lefolytatott számvevőszéki vizsgálat a gazdálkodás szabályozására, a bizonylati fegyelemre, a könyvvezetési rendszer módosítására, valamint
az ellenőrzési rendszer megszervezésére, a testületi határozatok megfogalmazásának javítására vonatkozóan tett javaslatokat Megállapítható, hogy azok realizálása alapvetően nem történt meg. A számviteli törvény által megkövetelt szabályzatok - a pénzkezelési szabályzatot kivéve - nem készültek el, a számlarend hiányos, csak számlatükröt tartalmaz. A könyvelési bizonylatok felszereltsége csak részben megfelelő, a pénzkezelést szabálytalanul - nem a vonatkozó szabályzat előírásait figyelembe véve - végezték. Az egyes feladatok költségeinek munkaszámonként, vagy egyéb módon elkülönítve történő nyilvántartása (számviteli rögzítése) jelenleg sincs megoldva. A feladatonkénti ráfordítások számbavétele tehát csak utólagos kigyűjtéssel biztosítható. Az ellenőrzési rendszert az előző vizsgálat felhívására sem szervezték meg. Budapest, 2002. január
Dr. Kovács Árpád elnök
Mellékletek Mellékletek felsorolása: 1. számú melléklet: Kimutatás az 1999-2001. évek bevételeiről 2. számú melléklet: Kimutatás az 1999-2001. évek kiadásairól 3. számú melléklet: 4. számú melléklet: 5. számú melléklet: 6. számú melléklet: 7. számú melléklet: 8. számú melléklet:
