2016 | Évfolyam V |#41
csók már megcsalásnak [02] Aszámít? FiatalOK ....................................
elhíresült koleszterin[03] Az kérdés II. rész
A Te egészséged FiatalOK ....................................
[05]
A középfülgyulladás alattomos fajtája is veszélyes
A Te egészséged ....................................
[06] Mikor ne házasodjunk? A A Te Te családod családod ....................................
táplálás [07] Aegycsecsemőkori életre szól
A A Te Te családod családod ....................................
[08] Az Atya Isten arcai Lelkünk ....................................
[10] Ha félsz is, cselekedj! Lelkünk ....................................
és Gomora [11] Sodoma romjai
Tudomány világában ....................................
[13] Da Vinci kód Történelem ....................................
szegény bölcs [15] Aszerencséje Gyereksarok
Ünneplés – szertartások, formák – miért?
Ünnep-e az ünnep? Mit jelent az ünnep számunkra? Mikor érezzük, hogy ez igazán más volt, mint a többi nap? Mit keresünk igazán az ünnepben? Miért esnek sokan depresszióba az ünnepek alatt/után? Elkerülhető az üresség érzése az ünnepek után? A bibliai ember számára az ünnep és a hétköznap erősen különvált. Igaz volt ez a heti szombatra, de az évente visszatérő 3-5 nagy ünnepre is. Ezekre a napokra radikálisan megváltoztatták az életmódjukat. Félretették a hétköznapi munkát, gondokat, és az életük értelmének az alapvető kérdéseivel foglalkoztak: kik vagyunk, honnan jöttünk, mi az életünk célja, küldetése. Azt is megfigyelhetjük, hogy olyan ételeket ettek, és olyan italokat ittak, amelyek hétköznap nem adattak meg nekik. Az ünneplés tehát az értékeikről szólt, és szigorúan elválasztották az ünnepet a hétköznapoktól. Az ünneplés közép-pontjában Isten hatalmas tette állt, nem pedig az ember teljesítménye. Ugyanakkor az ünnep a kapcsolatokról szólt. Bár a bibliai emberek közelebb álltak egymáshoz, mégis, az ünnepek alatt igyekeztek minőségi kapcsolatot ápolni, mélyíteni egymással. «Akkor Nehémiás királyi helytartó és az írástudó Ezsdrás pap meg a léviták, akik magyaráztak a népnek, így szóltak az egész néphez: Az Úrnak, a ti Isteneteknek szent napja ez. Ne gyászoljatok, és ne sírjatok! Ugyanis az egész nép sírt, amikor hallgatta a törvény szavait. Majd ezt mondták nekik: Menjetek, egyetek jó falatokat, igyatok édes italokat, és juttassatok belőle azoknak is, akiknek nincs, mert a mi Urunknak szent napja ez. Ne bánkódjatok, mert az Úr előtt való öröm erőt ad nektek! A léviták így csitítgatták az egész népet: Csillapodjatok, mert szent ez a nap, és ne bánkódjatok! Ekkor elment az egész nép, hogy egyenek, igyanak és másoknak is juttassanak belőle, és nagy örömünnepet tartsanak, mert megértették mindazt, amire oktatták őket» Neh 8:9-12. Az Újszövetségben a keresztény ember számára három különleges szertartás, ünnep van előírva, a szombat megtartása, az Úrvacsora és a keresztség. Hogyan ünnepeljünk? Hála és köszönet – nem rólunk szól, hanem az ünnepről, ill. Istenről. Értékelés: Tanulnunk kell elődeink hibáiból. Elkötelezés: Csak olyan személyek maradnak méltók az ünneplésre, akik felülmúlták önmagukat, és áldozatokat hoztak a közösségért. Törekedjünk arra, hogy határozottan különüljön el a többi napoktól. Az ünnepélyes szertartások nem idejétmúlt, felesleges formaságok, hanem komolyságot, maradandó élményt adnak egy fontos eseménynek. Hadd térjek vissza végül az ünneplés középpontjára. Az ünneplés középpontjában Isten hatalmas tette áll, nem pedig az ember teljesítménye. Ez a szempont a mi életünket és ünneplésünket is gazdagabbá és értelmesebbé teheti.
A CSÓK MÁR MEGCSALÁSNAK SZÁMÍT? Mi az, ami már megcsalásnak számít egy kapcsolatban? Nemrég erről a kérdésről beszélgettünk az RTL Klub “Dr. Tóth” című délutáni egészségügyi műsorában. A műsorban négy hölgy és három férfi mondta el egymásra licitálva a véleményét. A vélemények igen szerteágazók voltak. Volt olyan, aki szerint a csók még nem megcsalás, odáig el lehet menni különösebb veszély nélkül. Más azt mondta, hogy a csók már túl sok, legfeljebb egy csók nélküli randi még belefér, de annál több nem. Volt olyan is, aki szerint a megcsalás csak konkrétan a szexuális aktus, de az is megbocsátható, ha nem hosszú távú és nem rendszeres. Két-három évente egy-egy félrelépés elfogadható és nem veszélyezteti a kapcsolatot. Aztán valaki azt is mondta, – és ennek különösen megörültem – hogy miért kell annak randiznia, csókolóznia valaki mással, akinek van párja. Ha van neki partnere, akkor randizzon, csókolózzon és szeretkezzen vele! Igaza van! Amikor végre rám került a sor, én is elmondtam, hogy miért tartom olyan problémásnak, ha a megcsalást ilyen konkrétan rögzíteni akarjuk egyegy magatartási formához. Az emberi gondolkodás nagyon csalafinta. Ha van egy kerítés, amelyet nem léphet át, akkor elkezd azon morfondírozni, hogy hogyan közelíthetné meg a kerítés által körülhatárolt valamit anélkül, hogy végső so-ron átmászna a kerítésen. És akkor elkezd töprengni: “Ha randizok, de nem csókolom meg, akkor az rendben van?” “Ha csak csókolózunk, de nem bújunk ágyba egymással, akkor az nem megcsalás?” “Ha csak két-három évente fekszem le valaki mással, de amúgy nagyon szeretem a feleségemet, akkor nincs veszélyben a házasságunk?” Ez az egész egy hibás gondolkodásmód! Nem azzal foglalkozik, hogy mit tehetne annak érdekében, hogy a lehető legjobban élje meg a házasságot, a legtöbbet hozza ki a kettőjük kapcsolatából, a legközelebb kerüljenek ahhoz az ideálhoz, amivé ők ketten lehetnének, hanem azon, hogy meddig mehet el a kapcsolat veszélyeztetésében anélkül, hogy a kapcsolatot visszafordíthatatlan veszélybe sodorná. Ezt a gondolkodást sajnos nagyon sok területen tetten érhetjük ma és ezért egyáltalán nem meglepő, hogy sokan a házasságra is vonatkoztatják. Az élelmiszeriparban például gyakran nem az a cél, hogy tápláló, egészséges, teljes értékű élelmet tegyenek az asztalunkra, hanem gondosan kiszámítják, hogy mennyi adalékot tehetnek bele, amitől még senki sem hal meg, vagy senki sem kap rövid távon olyan betegséget, amely közvetlenül kapcsolatba hozható lenne az adott gyártóval és annak termékével. Az autógyártásban nem az a cél, hogy a lehető 2
Élet és Egészség
2016
| Évfolyam V
legnagyobb védelmet nyújtsák az autóban ülők számára, hanem a haszonoptimalizáció jegyében gondosan kiszámolják és tesztek hosszú sorával igazolják, hogy mennyire vékonyíthatják le a bádogot ahhoz, hogy a benn ülők még ne haljanak meg egy esetleges ütközés során. De folytathatnám a példák sorát az építőiparral és sok más területtel is. Egy a lényeg: Aki megházasodik, az ne azzal foglalkozzon, hogy meddig mehet el valaki mással anélkül, hogy azzal még veszélybe sodorná a házasságát. Inkább tegyen meg mindent annak érdekében, hogy a meglévő kapcsoltból mindazt ki is hozza, meg is élje, ami lehetőségként benne van! Hogy még árnyaltabb képünk legyen a megcsalás mibenlétéről, idézem John Gottman meghatározását az igazán boldog, beteljesült házasságról: “A házasság nem csak a gyereknevelésről, a házi munkák megosztásáról és a szeretkezésről szól. Van egy spirituális dimenziója is, ami annyit jelent, hogy a két ember egy közös belső életet teremt – egy szimbólumokban és rituálékban gazdag kultúrát, amelyben
nagyra becsülik mindkét ember céljait, az őket egymással összekötő szerepeket. Amelyben mindketten tudják, hogy mit jelent abba a családba tartozni, amivé váltak.” Ezt a gazdag belső életet, rituálékkal és szimbólumokkal átszőtt kultúrát, közösen kialakított külső és belső életteret egyetlen szóban összefoglalhatjuk: MI. A házasságban a két egyénből egy új élőlény, egy MI jön létre. Akkor mi a megcsalás? Mindaz, ami a MI ellen szól, ami csak kettőjükre tartozik, ami csak kettőjüknek van fenntartva, de megosztják egy harmadikkal, a MI-n kívül lévővel, az megcsalás. És igen, a megcsalásnak etikai súlya is van, mert vétség, sőt olykor árulás is a MI ellen. Dr. Mihalec Gábor, párterapeuta www.mihalecgabor.hu
FiatalOK
Keveset alszanak a kamaszok, ezért nagyobb lehet náluk a mentális betegségek kockázata Radikális hatásai lehetnek a kialvatlanságnak. Az alvás pozitív és negatív egészségügyi hatásasait már sok vizsgálatban kutatták. Egy új tanulmány, amely a Journal of Youth and Adolescence című szakmai lapban jelent meg, arról számol be, hogy pontosan mennyit is számít minden egyes óra, amit alvás helyett mással töltenek a kamaszok – számolt be az eredményekről a Scientific American. A kutatók egy 27 939 főből álló, etnikai szempontból vegyes, virginiai külvárosokban élő gimnazisták alkotta mintával dolgoztak. Annak ellenére, hogy ez a korosztály átlagosan napi kilenc óra alvást igényelne, azt találták, hogy ennek csupán a vizsgált minta 3 százaléka tesz eleget. A vizsgált diákok 20 százaléka úgy nyilatkozott, hogy öt vagy annál is kevesebb órát alszik. A vizsgált diákok átlagosan mindössze 6,5 órát alszanak egy átlagos hétköznap éjszakán. Miután a kutatók figyelembe vettek más változókat is, mint például a család társadalmi státusza, illetve jövedelme, kiszámolták, hogy milyen hatása van egy-egy órányi elmulasztott alvásnak. Azt találták, hogy egy órányi alváshiány összefüggésbe hozható a szomorúság, illetve a reményvesztettség érzésének 38 százalékos növekedésével, az öngyilkossági gondolatok 42 százalékos emelkedésével, az öngyilkossági kísérletek 58 százalékos emelkedésével, valamint a szerhasználat 23 százalékos emelkedésével. Fontos azonban megjegyezni, hogy az eredmények csupán ezen tényezők összefüggését állítják, azt nem, hogy ok-okozati összefüggés lenne közöttük. Az ugyanis akár fordítva is fennállhat: a depresszió és a szorongás köztudottan álmatlanságot, alvási problémákat okoz. Ugyanakkor a tanulmány egyik szerzője, Adam Winsler szerint az ok-okozati összefüggés inkább a másik irányban állhat fenn: az alváshiány okozza a tüneteket, és nem fordítva. Az alvásmegvonás ugyanis csökkenti az agyi funkciók működését.
Aludni napközben? – Megéri! Szívesen ledőlne ebéd után? Sőt, meg is teszi, ha megteheti? – Jó hírünk van, ez egyáltalán nem lustaság, hanem okos dolog. A napközbeni alvás ugyanis nagyon jót tesz a szervezetünknek. Íme néhány bizonyíték... Az emlős állatok nagy része (egyes felmérések szerint az emlős fajok 85 százaléka) naponta nem egyszer, hanem többször alszik. A tudósok abban azonban bizonytalanok, hogy az ember esetében valóban arról van szó, hogy eleve egy fázisban alszunk, vagy pedig eredendően többfázisú az alvásunk, ami kulturális okokból a modern élet hozadékaként vált egyfázisúvá. A kérdést Roger Ekirch történész vizsgálta behatóbban; egy 2001-ben publikált munkája szerint az ember 3
www.eese.org.ua
Ifjúsági és családi havilap
a történelem folyamán általánosságban naponta kétszer aludt. Tehát az éjszakai alvás mellett egy napközbeni is „belefért” az ember idejébe. Többek között ez az oka annak, hogy a modern ember alváshiányban szenved: a napközbeni alvásaink – legalább is hétköznap – biztosan
hiányoznak. (Hogy most a lerövidített éjszakákról ne is beszéljünk.) Mára számos tanulmány bizonyítja a napközbeni alvás pozitív hatásait. Egy 2008-ban készült vizsgálat például azt találta, hogy az alvás jobban serkenti a verbális memória működését és a tanulást, mint a koffein. A NASA 1995-ben 747 pilótán végzett kutatása pedig azt mutatta, hogy azok a pilóták, akik 40 percet pihenhettek napközben (és átlagosan 25,8 percet aludtak), 16–34 százalékkal jobb reakcióidőt mutattak azoknál, akik nem pihentek napközben. Egy görög vizsgálat pedig azt mutatta ki, hogy azok a férfiak, akik legalább heti három alkalommal aludtak napközben, 37 százalékkal kevésbé voltak hajlamosak a szívproblémákra, mint azok a férfiak, akik soha nem pihentek napközben. Lássuk, mennyit érdemes aludnunk nappal! 10–20 perc: Ez a rövid alvás arra jó, hogy feltöltődjünk energiával, és éberebbek legyünk. Mivel ennyi idő alatt nem jutunk el a mély alvásig, könnyű lesz belőle fölébredni, viszont fel fogunk tőle frissülni. 30 perc: Ettől a mennyiségtől már kissé kótyagosak leszünk, így ébredés után csak körülbelül 30 perccel fogjuk érezni a pihenés jótékony hatásait. 60 perc: Ettől a mennyiségtől is kótyagosak leszünk ébredés után. Viszont ez már határozottan javítja a memóriánkat. 90 perc: Ez már egy egy teljes alvásciklusnyi idő, így az ébredés után nem leszünk kótyagosak. Ebben az időben van már mély alvás is, illetve a REM-fázis, amely alatt álmodunk. Ilyen mennyiségű alvás növeli a kreativitásunkat, illetve az érzelmi és a procedurális memóriánkat is javítja.
FiatalOK
Az elhíresült koleszterinkérdés II. rész Az I. részt a 39 számú kiadásunkban olvashatták. A cikk elérhető online, képekkel és videóval a www.eese.org.ua oldalon az Egészség menüpont alatt. Az érelmeszesedési folyamat sebessége döntően a vérben lévő „rossz” koleszterin mennyiségétől függ. A hazai vizsgálatok szerint akkor indul meg az erek falában az érelmeszesedés első fázisát jelentő fehérje és lipoprotein lerakódás, ha a szérumkoleszterin szinten belül az ún. LDL változat (ezt nevezzük „rossz” koleszterinnek) emelkedett. Ezt nemcsak a koleszterintartalmú élelmiszerek (zsír, sajtok, szalámi, tejföl, tojás, stb), hanem a telített szénláncú zsírsavak és a szénhidrátok bevitele is növelheti. Az előbbiek az állati eredetű zsírokban találhatóak, így például a vaj, a sertészsír érkárosító hatását a koleszterin és telített zsírsavak együttes hatása eredményezi. A szénhidrátok között a nagymérvű cukor-, kenyér- és tésztafogyasztás említhető kockázati tényezőként. Az állati zsírokkal végzett kutatások nem hoztak egyértelmű eredményt, mivel több esetben nem történt koleszterinszint emelkedés. A zsírok és cukrok együttes hatása azonban láthatóan gyorsította az érfalak károsodását. Érdekes megfigyelés, hogy a dél-afrikai lakosságon belül jóval nagyobb a szívinfarktus gyakorisága azoknál, akik az állati zsírok mellé jelentős mennyiségű édességet is fogyasztanak. Szent-Ilona szigetén szintén sok a koszorúér betegek száma, jóllehet állati zsírfogyasztásuk csekély. A válasz talán ez esetben is az évi mintegy 50 kilogrammos fejenkénti cukorfogyasztásban keresendő. (Hazánkban ez a mennyiség 36-40 kg) A nagymértékű kenyér- és tésztabevitel esetében közvetlenül nem sikerült igazolni az érelmeszesedés gyorsulását. A szakemberek egy része mégis igazolva látja, hogy részt vesznek – a cukorral és zsírral együtt fogyasztva – az érkárosodásban. Megemelik a vérben keringő trigliceridek mennyiségét, amelyek növelik a rossz koleszterin szintjét is. Többnyire a krémes sütemények, torták, egyéb desszertek és édességek fogyasztásakor tapasztaltak triglicerid szint emelkedést. A klinikai adatok szerint a triglicerid szint növekedés több esetben okoz keringési zavarokat és érkárosodást, mint a közvetlen koleszterin bevitel. A tulajdonképpeni meszesedési folyamatot az oxidált koleszterin okozza. Az oxidációt az antioxidáns hatású vegyületek gátolják, így a C-, E- és A-vitamin, a cink és a szelén kulcsfontosságú az érfalak védelme szempontjából is. A védő hatású anyagok között a rostok hatása is kiemelkedő. A rostok megkötik a koleszterint hordozó epesavak nagy részét, így a bélből kevesebb koleszterin tud visszaszívódni a keringésbe. Rosthiányos étrend esetén az előbbi visszaszívódási folyamat intenzívebb. Az élelmi rostok között a pektin rendelkezik koleszterin csökkentő hatással. Milyen következtetés vonható le az előbbi eredményekből? Lehet-e választ találni a koleszterinnel kapcsolatos ellentmondásokra? Minden jel szerint a lakosság egy része érzékenyebben reagál a koleszterin bevitelre. A tojásrántotta szalonnával, kolbásszal készítve és kenyérrel elfogyasztva sokkal károsabb, mint önmagában. A vajas süteményekben 4
www.eese.org.ua
Ifjúsági és családi havilap
a vaj és a cukor, a töpörtyűs pogácsában a zsír és keményítő együttesen játszanak szerepet az érkárosodásban. A zsíros ételek hatásait az állati fehérjék aminosavai és az étkezés utáni édességek erősítik. A fehérkenyérben, kifliben, zsemlében alig vannak rostanyagok, ami szintén hátrányos. Az antioxidáns vitaminokat hordozó savanyú káposztából töltött- vagy székelykáposztát készítünk, így a C-vitamin jó része elbomlik. Az elhízás és dohányzás a védőkoleszterin (HDL) szint csökkenése miatt előnytelen a keringési rendszerre. Látható tehát, hogy a tényleges koleszterin bevitel csak a jéghegy csúcsa, hiszen mellette számos egyéb károsító faktor létezik. Valójában ez magyarázza, miért nem egyértelmű e kérdéskör. Egyéni adottságok, étrendi tényezők, egyéb életmódbeli szokások (napfény, testmozgás) és a stressz együttesen alakítják az érelmeszesedést. Az említett faktorok pedig nagy változatosságot mutatnak a társadalmon belül. A koleszterinszint emelkedés és az érelmeszesedés okai általánosságban ismertek, azonban egy-egy ember szervezetében más-más módon hatnak e tényezők. Nem ellentmondásról van tehát szó, hanem az egyéni tűrőképesség és életmódbeli szokások jelentős különbözőségéről. Előnyös hatásúak az érfalakra a nyers zöldségekben és gyümölcsökben lévő fitoszterinek, az olívaolajban lévő egyszeresen telített zsírsavak, és az egyéb növényi olajokban és gabonacsírákban található többszörösen telített zsírsavak. (A túlzott mértékű olaj- és margarinfogyasztás elhízáshoz vezet, amely koleszterinszint növekedést eredményezhet.) A barna kenyér, zabpehely, zabkorpa, lenmag, szilva, meggy, és olajos magvak élelmi rost tartalma csökkenti a kockázatot, hasonlóan az illóolaj tartalmú hagymafélék is hasznosak. Külföldi tapasztalatok szerint a többnyire növényi alapú, nyers élelmekben és ballasztanyagban gazdag étrend képes jelentősen lassítani az artériák meszesedését. Több esetben észlelhetően megindult az érfalak tisztulása, a lerakódások eltávozása. Mindezek hátterén ma már nem tekintik titokzatosnak és visszafordíthatatlannak az érelmeszesedést, egyszerűen csak tudatosan és tervezetten felépített táplálkozás- és mozgáskultúrát javasolnak.
Tóth Gábor, élelmiszeripari mérnök Célértékek a lipidanyagcsere vonatkozásában 1) Koszorúér-betegség (infarktus) • Perifériás érbetegség • Cerebrovascularis szindróma •Diabetes mellitus • Metabolikus szindróma Értékek: Összkoleszterin <3,5 mmol/l LDL-Ch <1,8 mmol/l 2) Tünetmentes, nagy kockázatú állapot (kardiovaszkuláris tünetek nélküli szubklinikus atherosclerosis, testtömegindex (BMI) >40kg/m2, krónikus vesebetegség, stb) Értékek: Összkoleszterin <4,5 mmol/l LDL-Ch <2,5 mmol/l Tudtad- e? Non-HDL-Ch <3, mmol/l Triglicerid <1,7 mmol/l HDL-Ch >1,0 mmol/l (ffi) >1,3 mmol/l (nő) VI. Magyar Kardiovaszkuláris Konszenzus Konferencia (2014)
TOVÁBBI TÁBLÁZATOK, JAVASLATOK, KOCKÁCATBESOROLÁS, CÉLÉRÉTÉKEK A WEBLAPUNKON www.eese.org.ua Egészség menüpont alatt.
A Te egészséged
A középfülgyulladás alattomos fajtája is veszélyes Komoly következményei lehetnek a középfülgyulladásnak, ami a kisgyerekeknél visszatérő probléma a téli és tavaszi időszakban. Legtöbbször nagy fájdalommal és lázzal jár, de létezik olyan fajtája is, melynek nincs tünete, ám ha nem kerül felismerésre, maradandó hallásromláshoz vezethet. Dr. Tamás László, a Semmelweis Egyetem Fül-Orr-Gégészeti és Fejnyaksebészeti Klinikájának igazgatója szerint ez igen gyakori, mert kisgyerekeknél nehéz észrevenni. Alapvető anatómiai és élettani tudnivalók A hallójáratot a középfültől a dobhártya választja el. A középfülben található a hallócsont-láncolat (kalapács, üllő, kengyel), mely a hangátvitelt biztosítja a belsőfül felé. A középfül üregrendszerének egy része a csecsnyúlványban van, a fül mögött. A fülkürt révén a középfül az orrgarattal van összefüggésben. Nyeléskor a fülkürt megnyílik. Ennek a rendszernek a középfül légnyomásának kiegyenlítésében van szerepe (hegyre autózáskor vagy repüléskor érezhetjük a füldugulást, és nyeléskor a dugulás megszűnését). A belsőfület a csiga, a csontos és hártyás labyrinthus, valamint a halló- és egyensúlyozó agyideg végelágazódásai és dúcai alkotják. A labyrinthus az egyensúly fenntartásáért, a csiga a hallásért felelős. A középfülből a hallócsont láncolat vezeti be a hangrezgéseket a belső fülbe. A téli-tavaszi időszak náthás fertőzései sok kisgyereknél rendszeresen visszatérő középfülgyulladáshoz vezethet. Ennek egyik fajtája az akut gennyes középfülgyulladás nagy fájdalommal és magas lázzal jár. Ezt a vírusos nátha bakteriális felülfertőződése okozza. Ilyenkor ha a betegség nincs jól kezelve, egy idő után fel is szakadhat a dobhártya. Ritka esetben súlyos szövődményt okozhat. Amikor például az agy, vagy a belső fül irányába továbbterjed, akár életet veszélyeztető agyhártyagyulladáshoz, agytályoghoz, arcidegbénuláshoz is vezethet. Kevesen tudják, hogy létezik a középfülgyulladásnak egy másik, ugyancsak veszélyes fajtája, amikor sem fájdalom, sem láz nem jelentkezik. A savós középfülgyulladás lassan kialakuló probléma, és a gyermek hallásromlásához vezethet. Leggyakrabban olyan gyerekeknél alakul ki, akiknek a gyakori fertőzések miatt az orrmandulájuk túl gyorsan nő nagyra, a fülkürtöt lezárja, így a középfül nem tud levegőzni. Ha pedig a fülkürt tartósan le van zárva, vákuum alakul ki a középfülben, majd hetekhónapok alatt savós folyadék szaporodik fel. Ezeknél a gyerekeknél lassan romlik a hallás, ami feltűnhet a szülőknek, ha mindkét oldali fület érinti, ha azonban csak az egyiket, nem biztos, hogy észreveszik. 5
Élet és Egészség
2016
| Évfolyam V
Ez a probléma sok óvodás korú gyermeket érint, de ha időben észreveszik, gyógyítható. Amikor viszont a fenti gyulladásos állapot hónapokig fennáll, akkor elindulhat a hegesedés a középfülben és ez tartós hallásromlással járhat, ami már műtéttel is nehezen javítható. Ezért a professzor azt tanácsolja a szülőknek, hogy a legkisebb gyanú esetén is vigyék el fül-orr- gégészetre a gyermeket, ahol indokolt esetben a hallásvizsgálatot is elvégzik.
Kiemelte még, hogy felnőtt korban is nagyon komolyan kell venni a tartós féloldali nagyothallást, mert orrgarati daganat is okozhatja a savós középfülgyulladást. Dr. Tamás László szerint a hideg hónapokban nehéz elkerülni a fertőzéseket, ezért a gyakori kézmosás, a helyes orrfújás és az immunrendszer erősítése a legfontosabb. Azt tanácsolja, hogy ha kisüt a nap, lehetőleg napoztassák a gyereket. Felhívja a figyelmet arra, hogy télen a D vitamin adása mellett a C-vitamin pótlása is fontos. A vashiányos gyerekek immunrendszere gyengébb, rájuk több figyelmet kell fordítani, mert gyakrabban kapják el a fertőzéseket is. Ha az ajánlott elővigyázatosság mellett mégis megbetegszik a gyermek, a helyes orrfújás (nem szabad egyszerre befogni mindkét orrlyukat) és az alapos kikúrálás után lehetőleg egy hetet még tartsák otthon a lábadozó beteget, hogy megelőzzék egy újabb fertőzés kialakulását. Dr. Tamás László szerint tilos a lázas, fülfájós gyerekkel berohanni a kórházba, először a lázát és a fájdalmát kell csillapítani. Azok a szülők, akiknek gyakran szenved fülgyulladástól a gyermekük, már tudják, hogy ha pár nap alatt nem múlik a nátha, el kell menni szakemberhez. Ma már ritkán szúrnak fel fület, a kezelés orrspray-vel (vagy orrcseppel), gyógyszerrel megoldható. A hajlam sajnos örökletes, bizonyos gyerekeknél a nyálkahártya (így az orrmandula is) hajlamosabb a duzzadásra fertőzéskor. Ha valakinek allergiás a gyermeke, számíthat rá, hogy könnyebben kialakul a középfülgyulladás. Az orrmandula azonban fontos immunszerv, ezért csak akkor javasolják kivételét, ha többször ismétlődő, vagy tartós középfül,- vagy arcüreggyulladást okoz.
A Te egészséged
Mikor ne házasodjunk?
A házasságkötésb kilenc leggyakoribb buktatója
„Honnan tudhatom, hogy biztosan ez a legjobb lépés?” „Miként lehetnék biztos abban, hogy ő az igazi, és most van a legjobb időpont?” „Mi a garanciám arra, hogy a mi házasságunk tényleg sikerül és boldogan élünk, míg meg nem halunk?” Ilyen és hasonló kérdéseket tesznek fel fiatal és kevésbé fiatal párok, akik házassági felkészítésre jelentkeznek. A válasz egyáltalán nem egyszerű. Minden pár más, mindenki teljesen eltérő „batyuval” érkezik a kapcsolatba, más tapasztalatokat szerzett az életben, ezért az ilyen mélyreható kérdéseket nem lehet elintézni olcsó konzervválaszokkal. Ehelyett inkább nézzük sorra azokat a kockázati tényezőket, amelyek a házassági és párterápiai kutatások szerint veszélyeztethetik egy pár hosszú távú boldogságát. David H. Olson (a PREPARE/ENRICH tanácsadó módszer kidolgozója) több százezer pár adatainak rögzítése és kiértékelése után a következő kockázati tényezőket sorolja fel: 1. A pár közvetlenül egy súlyos veszteség után találkozik, vagy köt házasságot. Vannak helyzetek, amikor egy férfi és egy nő nem a kölcsönös érzelmi vonzódás miatt kerül közel egymáshoz, hanem azért mert az egyik segíteni akar a másiknak egy nehéz időszakban (például barátokként vigasztalják egymást egy másik partnerrel való szakítás után). A válság miatti instabilitás ilyenkor furcsa érzelmi szálakat mozgathat meg, és a vigasztaló barátból könnyen lehet szerelmi partner. Gyakran azonban a krízis feldolgozásával a kapcsolat is megváltozik: miután a szenvedő fél ismét meg tud állni a saját lábán, újra „csak” barátként kezd nézni a másikra, aki viszont ekkorra már lehet, hogy a házastársa. 2. A házassági szándékban közrejátszik az egyik fél vágya, hogy elhatárolódjon a származási családjától. A családtól való elhatárolódás olykor nagyon valós és elfogadható okokon alapul (alkohol, bántalmazás, stb.). Ez azonban nem indokolja, hogy a szülőktől való függetlenedés csak a házasodás útján valósuljon meg. A legtöbb esetben előnyösebb, ha a fiatal felnőtt elköltözik otthonról, kialakítja a saját életterét, és lehetőség szerint rendezi a kapcsolatát a szüleivel. Ellenkező esetben könnyen megtörténik, hogy egyik katasztrófából belemenekül a másikba. 3. A felek családi háttere erősen különbözik (vallás, neveltetés, társadalmi osztály, etnikai hovatartozás, életkor). Azt mondják, az ellentétek vonzzák egymást, ám a házasságban ez csak korlátozottan igaz. Igaz abban a tekintetben, hogy senki sem tökéletes minden területen, ezért nagyszerűen gazdagítja a házasságot, ha ez egyik ebben ügyesebb, a másik pedig abban. Ugyanakkor vannak dolgok, amelyekben a hasonlóság előnyt jelent. Ilyenek az alapvető erkölcsi értékek, vallásos meggyőződések, és más tényezők, amelyek az identitásunk fontos részét képezik. Ha ezekben különbözik a két fél, az legkésőbb a gyermeknevelésnél fog komoly konfliktusok kiváltójává válni. 6
Élet és Egészség
2016
| Évfolyam V
4. Egyik, vagy mindkét fél túl szorosan, vagy túl lazán kötődik a származási családjához. A házasság két önálló, saját identitással rendelkező ember közössége. Ha a felek túl közel állnak a szüleikhez, akkor azok mindig feljogosítva fogják érezni magukat arra, hogy beleszóljanak a pár életébe. Ha viszont a származási család tagjai túl távol állnak egymástól, akkor az ott felnőtt házasulandók nem tanulták meg az érzelmi biztonság, a gyengédség és intimitás kialakításának módjait. Ahogy az élet más területein, úgy jó ha itt is kerüljük a szélsőségeket. Érezzük hiányát a másiknak, ha nincs mellettünk, de legyünk képesek egy estét nélküle is eltölteni! 5. A pár anyagilag, fizikailag, vagy lelkileg függ az egyik fél származási családjától. Ez a pont szorosan kapcsolódik az előzőhöz. Jó dolog, ha a szülők támogatják a fiatalokat a házasságuk elején. Ezzel a támogatással azonban könnyen vissza is lehet élni. Sok szülő úgy érzi, ha ad valamit, akkor azzal megvásárolja a jogot, hogy részt vegyen a döntésekben és az új élet kialakításában. Ökölszabályként ezért minden házasulandó párnak azt tanácsolom, hogy a szülőktől legalább olyan távol alakítsa ki a saját életterét (úgy testi, mint lelki értelemben), hogy papucsban ne lehessen átcsoszogni. 6. A pár tagjai a házasságkötéskor 20 évnél fiatalabbak. A kutatások azt mutatják, hogy minél később köt valaki házasságot, annál nagyobb esélye van arra, hogy a házasság valóban tartós és boldog lesz. Persze nem kell megvárni a nyugdíjas kort, egyszerűen arról van itt szó, hogy a kamaszkor, amelynek fő lélektani célja az önálló identitás kialakítása, sokaknál kitolódik a húszas évek elejére is, ezért úgy vágnak bele tartós párkapcsolatba, hogy még a saját személyiségüket sem találták meg, ez pedig sok bonyodalom forrásává válik. 7. A pár a házasságkötés előtt 6 hónapnál rövidebb, vagy 3 évnél hosszabb ideig járt együtt. Ahhoz, hogy meghozzuk a házasságkötés egész életünket meghatározó döntését, időre van szükségünk, hogy jól megismerjük a másikat. Ha ez az idő kevesebb mint fél év, akkor nagy az esélye annak, hogy a megismerés felületes és várnak ránk kellemetlen meglepetések. Ha viszont az „udvarlás” három évnél hosszabbra nyúlik, akkor az jelezheti, hogy valami miatt a felek bizonytalanok egymásban. Persze vannak indokolt halogatások is (például egyetem, külföldi munkavállalás, stb.).
A Te családod
8. Az esküvő a család és a barátok nélkül történik. A szerelem néha azt eredményezi, hogy az ember fejjel rohan a falnak. Ha az esküvőn még a szűk család tagjai sem vesznek részt, az több dolgot is jelezhet: A házasulandók nem tudják felvállalni egymást a családjuk előtt, vagy a család nem ért egyet a házassággal és így tiltakozik ellene. Mindkét esetről érdemes elgondolkodni és beszélgetni. 9. Egyik vagy mindkét fél azt vallja magáról, hogy boldogtalan gyerek-, vagy fiatalkora volt. Egy kapcsolat bizonyos ideig el tudja viselni, ha az egyik félnek feldolgozandó sérülései vannak. Ha viszont mindketten sérültek, az szétfeszítheti a kapcsolat kereteit. Mindezek természetesen csak jelzések, amelyeknek nem kell feltétlenül meghatározniuk az életünket, de ha valamelyikük fennáll a kapcsolatunkban, akkor nem árt, ha komolyan vesszük és foglalkozunk vele. Sokszor elég, ha a párunkkal átbeszéljük, esetenként azonban tanácsadó bevonása is indokolt lehet. A házasság életünk egyik legfontosabb döntése, ezért minden eszközt ragadjunk meg ahhoz, hogy a lehető legjobb döntést hozzuk meg! Dr. Mihalec Gábor, párterapeuta www.mihalecgabor.hu
A csecsemőkori táplálás egy életre szól A Magyarországon először megrendezett NNI (Nestlé Nutrition Institute) táplálkozástudományi konferen-cián elhangzott előadások arra mutattak rá, hogy a magzati korban és az első két életévben bevitt táplálék mennyisége és minősége alapvetően befolyásolja a felnőttkori életminőséget. Alábbiakban a konferencia legfontosabb megállapításait foglaljuk össze. Már a 70-es években is ismert volt, hogy az első néhány életév táplálkozása alapvetően határozza meg a fiatal- és felnőttkori életminőséget. Már 1975-ben tudták, hogy a kritikusnak tekinthető első életévekben a hormonok, metabolitok és neurotranszmitterek koncentrációja felnőttkorban betegségeket okozhat. Nem annyira a gének, hanem a környezeti hatásoknak sokkal inkább kitett epigének felelősek az egészségünkért. Az epigenetika a gének olyan öröklődési formáját vizsgálja, amely nem jár a DNS szekvencia megváltozásával. Az epigenetika arra a kérdésre keresi a választ, hogy a környezeti tényezőknek a szülőkre gya-korolt hatása hogyan befolyásolja az utódok «génkifejeződését». Ahogy az egyik előadó némi humorral megfogalmazta: «Az, hogy a gyermekem tőlem származik, a gének bizonyítják. Azt, hogy a szomszédomnak is köze van hozzá, az epigének.» A méh lárvából dolgozó vagy méhkirálynő lesz, attól függ, milyen összetételű táplálékot kap. Az egyik tápanyagmix ugyanis az epigénekre kifejtett hatáson keresztül «elnémít» bizonyos géneket, míg a zsírsavakban gazdag «király dzsem» viszont éppen ezeket aktiválja. Egereknél hasonlóan bizonyos géneket aktiváltak, a korai táplálás megváltoztatásával az egerek elhíztak. 7
www.eese.org.ua
Ifjúsági és családi havilap
A terhesség alatt és az első két életévben bevitt táplálék mennyisége és minősége az embereknél is döntő jelentőségű: kihat a későbbi anyagcsere folyamatokra, hajlamosít betegségekre és allergiára, akár a viselkedési mintákat is befolyásolhatja. Például azoknál a holland férfiaknál és nőknél évtizedekkel később gyorsabb szellemi hanyatlás volt tapasztalható, a magzati korban elszenvedett tartós éhezés miatt, akiknek az édesanyja a II. világháború végén, a náci Németország által blokád alá helyezett, ezért éhínség sújtotta Hollandiában volt várandós. Ezzel szemben az enyhe, korai kalóriamegvonás több faj felnőtt egyedeinél kitolhatja az öregedés jeleit, és meghosszabbíthatja az élettartamot. Bár a múltban nem fordítottak elég figyelmet a csecsemők korai táplálásának felnőttkori hatásaira, ma már ez az egyik legkutatottabb terület. A felnőttkori elhízás az esetek 30 százalékában a túl gyors csecsemőkori súlygyarapodásra vezethető vissza, amely összefüggést mutat a korai magas fehérje bevitellel. Az elhízás szövődményei – a 2-es típusú cukorbetegség, az iszkémiás szívbetegség, egyes rákbetegségek – pedig minden ötödik elhalálozásért tehetők felelőssé a világon. Ma Európában körülbelül 14 millió gyermek túlsúlyos, közülük 3 millió kórosan elhízott. Az OECD közelmúltban publikált 2014-es egészségügyi felmérése szerint a magyarok a legelhízottabbak Európában. A felnőttek 28 százaléka számít túlsúlyosnak, de már a gyermekeket is veszélyezteti az elhízás: 2 és 17 éves kor között már minden ötödik gyerek elhízott vagy túlsúlyos.
Mintegy 9.5-13 millió gyermek szenved atópiás ekcémában. A kutatások szerint nemcsak az elhízás és a bőrallergia, hanem a szív- és érrendszeri megbetegedések, sőt a férfiak nemzőképességének hanyatlása és a mellrák is összefüggésbe hozható a csecsemőkori táplálással. A felnőttkori életesélyeiket tekintve a legkedvezőbb helyzetben azok vannak, akik a kritikus korai időszakban csak anyatejet kaptak. Ezért az orvosoknak arra kell bátorítani a szülőket, hogy az anyatejes táplálást részesítsék előnyben. Mindazonáltal, vannak olyan esetek, amikor elkerülhetetlen a csecsemők tápszeres táplálása, vagy kiegészítő táplálása. Ilyenkor fontos, hogy a csecsemő a lehető legalacsonyabb fehérjetartalmú tápszert kapja. Nestle Nutrition Institute
A Te családod
Az ATYA ISTEN arcai „Az Úr, az Úr irgalmas és kegyelmes Isten, türelme hosszú, a
szeretete, hűsége nagy.” (2Móz 34:6)
az én számomra? Mit jelent számomra, hogy az Atya az, akihez mindig biztonsággal fordulhatok, aki szeretettel irányít? Isten a Sínai hegyen kinyilatkoztatta magát felhőben, tűzben, mennyei szózatban. Szava olyan volt, mint a mennydörgés, a nép nem viselhette el ezt a szót. És akkor Mózes, Isten hívására, elment a hegyre és ott az Úr kinyilatkoztatta neki az ő jellemét, törvényét, az ember erkölcsi tervrajzát, az istentiszteleti szolgálat lényegét. Mózes 40 nap után megérkezik a két törvény táblájával a nép közé. Lent a nép pedig nagy vigalommal imádta az általa készített bálvány szobrot - azt gondolván, hogy az istenséget egy helyhez, tárgyhoz lehet kötni. Nem úgy, mint aki megjelent a Sínai hegyen, mindenütt
Isten végtelen – mi emberek végesek vagyunk. A véges pedig képtelen megérteni a végtelent. Éppen ezért Istenről csak képeink vannak, amiket Isten önmagáról nyilatkoztat ki, melyet értelemmel felfoghatunk, ezért szimbolumokban jön el hozzánk a végtelenről a hír. Ez pedig nem más, mint Isten kinyilatkoztatása, ami azt jelenti, hogy Isten a Végtelen, a mindenható belép a mi téridő világunkba és elkezd velünk beszélgetni. Az istenségnek a Biblia szerint három személyes arca van: Atya-FiúSzentlélek - a szentháromság, és Isten ezen keresztül érthető meg. Ravasz László gondolatai szerint: «Az Atya az, aki kijelenti magát, a Fiú, akiben a kijelentés megtörténik, a Szentlélek, aki által a kijelentés élet működése folyik, megvalósul, és a miénk lesz. Isten az atyaságát tudtul adta a Fiúban, a Szentlélek által.» Ha Jézust megértem, akkor az Atyát is megértem, és őket csak a Szentlélek által lehet megérteni. Ezt a három személyt a latinok prosopon-nak mondták, ami különböző szerepeket jelent. A színházi játékokban minden szereplő több álarcot tartott a kezében, és az álarcokat váltogatva több szereplőt jelenített meg. Ezért az istenség titkát ezzel próbálták szimbolizálni, a jobb megértés érdekében. Isten, az örökkévaló Atya, a Teremtő, a Forrás, a Megtartó és Úr minden teremtmény fölött. Igazságos és Szent, irgalmas és könyörületes, Mózes. (Pluchart 1809-1880) Szent Izsák Katedrális, Szentpétervár késedelmes a haragra, bővelkedik álhatatos szeretetben és hűségben. A Fiúban és a Szentlélekben meglévő tulajdonságok és erők szintén az jelen volt, és Mózes minden sejtjében, porcikájában érezhette Isten jelenlétét, ítélő és kegyelmező valóságát. Atya kinyilatkoztatásai. Az Atya az egy Istennek az a képe, aki az egész Azt mondták az emberek, hogy kibírhatatlan ez az Isten, világegyetem ura. Nem három isten. És Isten nem Apa, ettől néha «szabadságra kell menni», el kell távolodni, és hanem Isten olyan, mint egy atya, és a Fiú az nem fiú, elengedni kicsit magunkat. Csak akkor kell az Istenhez hanem olyan, mint a fiú, és a Szentlélek nem lélek, hanem menni, amikor «jaj, Istenem» helyzet van. És ezzel olyan, mint a lélek, mely bennünk végzi munkáját. Isten olyanná válik, mint egy tökéletes szolgáltató: Nem Isten van valahol, hanem én vagyok az Istenben. addig kell, amíg én megszorult helyzetben vagyok. Ha Ezt tagadni lehet, de furcsa lenne, ha a hal letagadná a ez már nincs, nem is kell – akkor bezárom a templomba. Ó, nagyon tisztelem, körbe táncolom, ünnepeket tartok – tengert, amiben úszik. Istennek ezer arca van. Az Atya Istent még senki csak ne legyen ott a mindennapjaim ezer dolgában. Ez az nem látta, ezért azt gondolhatnánk, hogy nincs is a mi a modern dolog, amit feltaláltak a zsidók. Mózes a hegyen számunkra, hanem csak ő a végső ok, és ezt úgysem lehet egy egészen más Is-tent értett meg, Őt, aki mindenütt megismerni. Mások az isteni szentháromságot szembe jelenvaló, mindenható, akiben élünk, mozgunk és vagyunk állítják egymással és azt gondolják és mondják, hogy – és nem pedig azt, akiből bálványt lehet csinálni. Kálvin Isten, aki büntet és bosszút áll, Jézus az, aki kegyelmez, azt mondja: «Az ember szíve bálványgyár.» Mi mindig mint az újszövetségi isten. «Engedjük Istennek, hogy olyan szeretnénk valamihez hozzákötni az Istent. Isten azonban legyen, amilyen. Ne akarjuk meghatározásokba szorítani ezt nem hagyja. Ezért amikor Mózes látta ezt az óriási értékrombolást, mérgében összetörte a két törvénytáblát, Őt.» (Kálvin). Az Ószövetség nem különbözteti meg Istent, ez a no meg az aranyborjút is. Életükkel fizettek azok, akik a megváltás után vált szükségszerűvé Jézus személyének szobor mellett álltak, és nem álltak Mózes mellé. Mózes valóságos megjelenésével, majd Jézus mennybe menetele pedig ismét felment a hegyre és újra elkérte a törvény. S, után a bennünk dolgozó isteni arc, a Szentlélek jelenik amikor remegve a nép képviseletében állt a hegyen, ekkor meg. Azt vizsgáljuk meg, hogy mit jelent Isten atyasága elvonult előtte az Úr, és így szólt magáról: «Az Úr, az úr 8
www.eese.org.ua
Ifjúsági és családi havilap
Lelkünk
türelme hosszú, a szeretete, hűsége nagy.» Ugyanakkor, ha én szembe állok ezzel a szeretettel, akkor ennek megvan a következménye. Az Atya Isten első arca, a kegyelem arca. Mi a kegyelem? A kegyelem nem a büntetés elengedése. A kegyelem az, hogy Isten új kezdési lehetőségeket ad és elindulhatok újra. Az Atya Isten második jellegzetes tulajdonsága szövetségbe emel. Felemel engem, és ezáltal nem a saját erőmből kell küzdenem és járnom, hanem Isten odaáll mellém, megfogja a kezem és azt ajánlja: Gyere, és járjunk együtt. Gyere, én minden nap gondot viselek rólad. Isten elkötelezi magát mellettem,ha én, mint ember ezt elfogadom és magamévá teszem. Ez a szövetség pedig elvezet a megváltáshoz, melyben az Atya szeretete áltál adta Fiát érettünk áldozatul. Nem lehet szembeállítani az Atyát, mint zord Istent, aki ítéletével lesújt minden bűnösre, és Jézust, mint aki kegyelmes. Az Atya a menedék, ahol én biztonságban lehetek. Az ember mindig valami elől menekül, és Isten a Szentlélek által folyamatosan keres és kérdez: «Hol vagy...?» Az Atya a bűnbocsánat istene is, aki a menekülő embert szembesíti bűneivel: «Te vagy az az ember, Dávid...», és válaszút elé állít. Vagy tagadom a bűnt, vagy megbánom. Önmagammal szembe fordulva el tudom mondani: «Egyedül Te ellened vétkeztem, Uram.» Minden bűnös cselekedetünk az Atya az én Atyám - tagadása. A bűn következményét nem veszi el, hanem a következményeket elviselve megtanulom az Istennel való kapcsolat lényegét, az alap, hogy minden bűnt száműzzek az életemből. A jóság Istene. Amikor az életben nem látok kiutat, akkor a jóság Istene megmutatja a következő lépést. Istennek abban van a csodája, hogy nem tőlem követeli a hűséget, hanem ő a hűség istene. Ő fogadott szövetségébe, és ha én megszegem, ő marad hűséges hozzám. Mindig vissza tudok térni hozzá, az Istenhez mindig van visszaút! Isten mindig tárt karokkal vár, és ezt a hűséget végig megőrzi. És ezért ítél, mert az ítélet szükséges az üdvösségemhez. Ha nem ítélné a bűnt, az már régen tönkretette volna a világot. A bűn magában hordozza a büntetést. Isten következetesen megítéli a bűnt értem, mert ez az egyetlen szabadulási út, hogy szabad legyek. Az Atya arcai Jézusban váltak kézzelfoghatóvá: és ez a SZERETET. Ezt az atyai tulajdonságot értjük meg Jézus szolgálata által. Az én üdvösségem azon fordul meg, hogy rájövök- e arra, hogy Isten nem csak az életem elején állt ott, mint Teremtő, és a végén, mint ítélő – hanem ő az Atyám, akihez Jézus által minden nap, minden órában fordulhatok, a Szentlélek munkája által. Prof. Dr. Szigeti Jenő
A„majdnem” túl kevés Majdnem elértem a vonatot. Még láttam az utolsó kocsit, amikor szaladtam a peronon. Majdnem férjhez mentem. Majdnem elütött egy autó. Majdnem influenzás lettem. Majdnem, majdnem, majdnem... „A majdnem az mindig nem!” – mondja egy régi mondás. A Bibliában ötször fordul elő ez a szó. Ebből két alkalommal sorsok dőltek el ezen az egy szón. Apostolok cselekedetei 26:28-29. verseiben «Agrippa pedig monda Pálnak: Majdnem ráveszel engem, hogy keresztyénné legyek. Pál pedig monda: Kívánnám Istentől, hogy ne csak majdnem, 9
Élet és Egészség
2016
| Évfolyam V
hanem nagyon is, ne csak te, hanem mindazok is, kik ma engem hallgatnak, lennétek olyanok, aminő én is vagyok, e bilincsektől megválva.» Milyen «majdnem» esetekről olvashatunk a Bibliában? Gondolkozz el mindegyiken pár percig! Izsákot majdnem feláldozta édesapja, amikor Isten az utolsó pillanatban megláttatta vele a szarvánál fennakadt kost. Izrael fiai majdnem bementek az Ígéret földjére negyven nap alatt. Orpa majdnem a héber közösség tagja lett Ruthoz hasonlóan. Mózes is majdnem bement Kánaánba. A tíz kém is majdnem elmondta a teljes igazságot. Máté 7:21-23-ban is olvasunk a majdnem keresztényekről. «Nem az megy a mennyországba, aki azt mondja énnekem: Uram! Uram! - hanem aki az én mennyei Atyámnak akaratát teszi. Sokan mondják majd énnekem ama nagy napon: Uram! Uram! - nem a te nevedben prófétáltunk-e, nem a te nevedben űztünk-e ördögöket s nem a te nevedben műveltünk-e sok hatalmas dolgot? És én akkor értésükre adom: sohasem ismertelek titeket! El innét, el színem elől, gonosztevők!» A juhok és kecskék példázatában is láthatunk majdnem jól és jót cselekvő csoportot. Az öt bolond szűz is majdnem bement a menyegzőre. Még nagyon sok ilyen majdnem esetről olvashatunk a Szentírásban. Te vajon hogy állsz ezzel a kérdéssel? Majdnem mindennap olvasod a Szentírást? Majdnem teljesen átadtad, odaszántad magad Isten szolgálatára? Majdnem 100%-os keresztény vagy? Végül, majdnem bejutsz Isten országába? A Hitünk éneke című énekeskönyv 182-es éneke így hangzik:
Már majdnem teljes benned a hit És szíved kész, hogy Jézushoz vidd. Ne csald meg lelkedet, Ne űzd el üdvödet Ne mondd, hogy nem lehet, Ha Jézus hív!
Már majdnem kész vagy, ó jöjj ma még Hisz még ma biztos az üdvösség. Ím Jézus várva vár, halld hív az angyal már Sürgetve szózat száll: Ó, jöjj hamar! Már-már eléred az üdvödet De hogyha késel nem lesz tied. Lelked csak majdnem kész. A majdnem túl kevés Légy kész, hogy el ne késs, ó jöjj ma még!
A „majdnem” túl kevés!Amikor eljön az ítélet, azok sokkal jobban fognak bánkódni, akik már-már ott voltak, hogy elérjék, mint azok, akik távol voltak Jézustól. Jobban fog fájni, ha látod Jézust eljönni az ég felhőiben, és majdnem az Őt követő csapathoz tartozol, mintha egész életedben nem érdekelt volna Megváltónk szeretete. Ma még dönthetsz: integetsz az orrod előtt elmenő vonatnak vagy felkészülten várod a hamarosan érkezőt? Gyűrűs Panni A majdnem keresztyén embernek sajnos a cselekedetei is majdnem- cselekedetek. Az ilyen ember tele van jószándékkal, de ezek sohasem lesznek valósággá az életében. A világ nem a majdnem-keresztyének megjelenésére sóvárog, hanem azokéra, akik valósággal és egészen azok. (Lőrincz István)
Lelkünk
HA FÉLSZ IS, CSELEKEDJ! A Biblia nem mondja, hogy ne érezz félelmet: Ha történt valami, amitől az izraeliták féltek, Isten minden alkalommal azt mondta: «ne félj». Nem tudom, te hogy vagy vele, de ha hallom azt a parancsot, hogy légy bátor azonnal így gondolkozom: «Próbálok, de nem tudok. Nem akarok félni, de ez nem megy.»
Szeretném, ha megértenéd, hogy a Biblia azzal, hogy «ne félj», nem azt mondja hogy «ne érezz félelmet». Emlékezz rá, hogy ahányszor csak megpróbálsz engedelmeskedni Istennek, ahányszor nekilátsz, hogy megtegyél valamit, amit azelőtt még sosem tettél, akárhányszor megpróbálsz kiszabadulni a kötelékekből, azonnal szembetalálod magad a félelemmel, ami megpróbál megállítani. Ne fuss el! A félelem nem más, mint egy érzés, ami fizikai tüneteket okoz. Ilyen például a remegés, izzadás, elvörösödés, rázkódás, térdeink megingása. A Biblia nem mondja, hogy «ne remegj», vagy hogy «ne izzadj», «ne rázkódj», a Biblia azt mondja «ne félj». A félelem szó pedig magában foglalja azt, hogy elfutni valami elől! Isten azt mondta, ha jön a félelem, ne engedjék, hogy az megállítsa őket. A félelem jönni fog, mert az a bizalom ellenfele. A félelem ellenére kellett cselekedniük! Amikor megkaptam ezt a kijelentést, alig tudtam elhinni. Túl szépen hangzott, hogy igaz legyen. Megértettem, hogy semmi baj nem volt velem, mikor egy új helyzetben a térdeim összekoccantak és néha úgy éreztem mindjárt elájulok. De csak mentem előre és tettem amit tennem kellett annak ellenére amit éreztem. 10
Élet és Egészség
2016
| Évfolyam V
Nem voltam gyáva. Csak akkor vagyunk gyávák, ha elfutunk, mivel a félelem szó magában foglalja a menekülést. Amit Isten mondott Józsuénak, Jeremiásnak és Mózesnek ez volt: «Én küldelek téged, hogy cselekedj meg dolgokat, de idő előtt szólok, hogy az ellenség megpróbál téged megfélemlíteni.» Az ellenség jönni fog. Látni és érezni fogsz dolgokat, amik megijesztenek. De «ne félj». És a «ne félj» nem azt jelenti, hogy «ne rázkódj», «ne izzadj»,
«ne remegj». A «ne félj» azt jelenti, hogy ne fuss el! Ne a félelem határozza meg a sorsodat: talán megengedted már, hogy az érzelmeid irányítsanak és határozzák meg a sorsodat. Talán azt gondolod, hogy vannak emberek akik félnek, mások azonban nem. De az igazság az, hogy a félelem mindenkit elér. Az dönti el, hogy győzni fogsz vagy vereséget szenvedni, hogy hogyan kezeled a félelmet. Ha a félelmed ellenére elkezdesz cselekedni, el fogsz érni arra a pontra, hogy már nem is érzed a félelmet. Hasonló körülményeken keresztülmenve elég időd van arra, hogy megtanuld, hogyan viselkedj magabiztosan az adott helyzetben. A dolgok, amelyek korábban megrémisztettek, többé nem fognak, hiszen már van tapasztalatod. Minden alkalommal, mikor nekilátsz, hogy megtegyél valami újat, a félelem megpróbál megállítani. Miért? Mert a sátán folyamatosan próbál visszatartani attól, hogy előrébb juss. Ha van olyan területe az életednek, ami növekedés alatt áll, legvégül el fogja hagyni azt. De amint megvetetted a lábad egy adott területen, békén fog hagyni. Ha azonban ismét tovább akarsz lépni a félelem megint megjelenik. Ne félj!
Lelkünk
Joyce Meyer
Sodoma és Gomora romjai „Az Úr pedig kénköves tüzes esőt bocsátott Sodomára és Gomorára, az Úrtól, az égből. Így pusztította el azokat a városokat és azt az egész környéket, a városok egész lakosságát, sőt a föld növényzetét is.” 1Mózes 19:24-25; Új prot. ford. A városok elhelyezkedése E két város és a síkság többi településének helyét évszázadokon keresztül sokan próbálták megfejteni. Némelyek a Holt-tenger fenekén képzelték el, mások a Holt-tenger jordániai partjainál látható öt régészeti helyszínen vélték felfedezni őket. Azonban az utóbbi 5 helyszín 150 méterrel a síkság felett található, nem a Biblia által említett alföldön, valamint nagyon kicsi területen fekszenek, a legnagyobb is csak 40.000 m2. Ron Wyatt nem tervezte megkeresni ezeket a városokat. Kutatásai folyamán már több tucatszor áthajtott ezen a vidéken, míg az 1980-as évek elején, egyik útja alkalmával hirtelen furcsa alakzatokat vélt felfedezni, amelyek fehér színű városfalaknak és épületeknek látszottak. Évekig nem kezdett vele semmit, míg aztán 1989-ben nekilátott feltárni a települések romjait. Az általános felfogással ellentétben arra a következtetésre jutott, hogy a városok nem egy helyen koncentrálódtak. A Holttenger déli csücske alatt találta meg az első helyszínt, további hármat a tenger mentén, észak felé; majd miután még északabbra utazott, a tenger felett kb. 15 km-rel megtalálta az ötödik város romjait is. Amikor a Bibliában a települések elhelyezkedésére vonatkozó utalásokat keresett, kiderült, hogy azok a kánaániak határvidékét képezték. «A kánaániak határa pedig Szidóntól Gerár felé menve Gázáig, Sodoma, Gomora, Admá és Cebóím felé menve Lesáig terjedt.» 1Mózes 10:19. Nem látszott logikusnak, hogy a Szentírás határvidékként említse e városokat, ha Sodoma, Gomora, Adma és Cebóím mind egy helyen, a Holt-tenger déli csücskénél helyezkedett el. Persze elsőre Ron feltételezése is túl fantasztikusnak tűnt – miszerint a városok egy kb. 80 km hosszú sávban helyezkednek el. Azonban az Írás az ő elméletét igazolta: «Saul és fia, Jónátán és a velük levő nép Benjámin városában, Gebában tartózkodott, a filiszteusok pedig Mikmásznál táboroztak. Akkor kivált a filiszteusok táborából három csapat. Az egyik csapat az Ofrá irányába vivő úton Súál földje felé tartott. A másik csapat a Béthórón felé vivő útra fordult. A harmadik pedig a határ felé vivő útra fordult, mely a Cebóím völgyén át a puszta felé tart.» 1Sámuel 13:16-18. Ha megnézünk egy bibliai térképet, láthatjuk, hogy 11
www.eese.org.ua
Ifjúsági és családi havilap
a Mikmászból kiinduló filiszteusok egyik serege északra, a másik délre, míg a harmadik keletre indult – keletre, Cebóim völgye felé, pontosan arra a helyre, amit Ron utolsóként fedezett fel! Noha a város rég elpusztult, a neve fennmaradt, mint ahogy a Sodoma-hegy is mindmáig a Sodoma nevet viseli. Izrael elfoglalta Kánaán földjét, így Cebóím Saul idejében Izrael határvidéke volt. Az Ábrahám idejéből származó leírás is arra utal, hogy ezek a városok nagyobb területet öleltek fel: «Felemelte azért Lót a szemét, és látta, hogy a Jordán egész melléke bővizű föld. Mert mielőtt elpusztította volna az ÚR Sodomát és Gomorát, egészen Cóarig olyan volt az, mint az ÚR kertje, mint Egyiptom földje. Lót tehát a Jordán egész mellékét választotta magának, és elköltözött kelet felé. Így hát elváltak egymástól. Abrám Kánaán földjén le, Lót pedig
Sodoma és Gomora feltételezett elhelyezkedése Ábrahám és Lót ideje alatt
a Jordán melléki városokban és Sodomáig sátorozott.»1Móz 13:10-12. Lót városról városra vándorolt a Jordán mellett, ami azt mutatja, hogy e települések nem közvetlenül egymás mellett feküdtek – hiszen az Ábrahámtól való elválásnak is az volt a fő oka, hogy nyájának nagy hely kellett. Valószínűleg mindegyik várost nagy legelő és ültetvény vette körül. Felismerhető építménye A legjobb állapotban maradt várost, Gomorát vizsgálva Ron azt találta, hogy ezekben a városokban épületszerű szerkezetek láthatók, melyek most hamuból állnak. Vannak ajtók, ablakok és különféle helységek, amelyekbe ma is beléphetünk – természetesen a hamu omlásveszélyes! Ron Wyatt olyan összekapcsolódó utcákat is talált, amelyeken még ma is végig lehet sétálni. Az utcák szintje sokkal alacsonyabb, hiszen az évezredek során a területen végigzúduló futóárvizek elmosták az utcák eredeti szintjét. Amint Ron az ősi városban sétálgatott, felismert olyan épületszerkezeteket, amelyek egy kánaáni várostól tipikusan elvárhatóak. Zikkuratokra és két – keletre néző – szphinxre is rátalált, melyeket egy „templomhegyre” helyeztek, és amelyek pogány isteneik dicsőítési helyéül
A Tudomány világában
szolgáltak. A kánaániak városaikat dupla fallal vették körül, ami Gomora maradványainál jól megfigyelhető. Millió elégett kéngolyó Több oxidálódott bronz lándzsahegyet, sőt egy teljesen hamuvá vált csontvázat is találtak Sodomában. A csontvelő látható volt minden egyes csont végénél. Molekuláris frekvenciagenerátor segítségével aranysót is találtak, mely a gőzölgő arany mellékterméke. A nyilvánvaló kérdés az lehetne, hogy ha ezek a városok 3900 évvel ezelőtt elpusztultak, hogyan lehetséges, hogy a hamu nem tűnt el teljesen? A kutatások bebizonyították, hogy azok az anyagok, amelyeket kénnel égetnek el, olyan hamut hagynak hátra, melyek nehezebbek, mint az eredeti anyag, így azt a természet erői nem tudják olyan könnyedén elmosni. A Biblia így fogalmaz: «Az ÚR pedig kénköves és tüzes esőt bocsátott az égből Sodomára és Gomorára.»1Mózes 19:24. Ezek a városok valóban páratlanok. Más települések, amelyek tűz vagy vulkánok által pusztultak el – mint amilyen Pompeji is –, egy felső hamuréteggel rendelkeznek, mely alatt azonban az eredeti anyag helyezkedik el. Itt viszont egész városokat láthatunk teljesen hamuvá válva – pontosan úgy, ahogy a Bibliában le van írva. Néhányan úgy gondolják, hogy a hamuban lévő vonalak a természetes üledékképződés eredményei, ez azonban nem lehetséges, hiszen sok helyen függőlegesen futnak. Ez a jelenség valójában a termikus ionizáció, azaz az égés folyamán lejátszódó kémiai reakció eredménye. A hamut később újabb vizsgálatoknak vetették alá, ami kimutatta, hogy valóban 100 %-ban hamu, összetételére nézve pedig kalcium-szulfát és kalcium-karbonát. Ilyen anyagot pedig pontosan akkor kapunk, amikor mészkövet kén jelenlétében égetünk. Ron Wyatték mind az öt városnál elvégezték a vizsgálatokat, és mind az öt helyszínen ugyanazokat a kéngolyókat találták. Fekete arany A romokból is látszik, hogy ezek a városok – Cóar kivételével – hatalmas települések voltak, melyekben sok ezer ember lakott. Noha ma a Jordán folyó az elpusztult városok völgyében található Holt-tengerbe folyik, ez azelőtt nem így történt. A Jordán korábban az Akabai-öbölbe folyt, és egész völgye egy csodálatos, virágzó vidék volt. A terület ráadásul tele volt szurok (bitumen)-forrásokkal (1Mózes 14:10), ez pedig valami másra is rámutat. Sodoma és a környező városok egyik fő bűne közismerten az erkölcsi elhajlás volt, azonban volt valami, ami jelentősen hozzájárult ehhez: «Íme, ez volt húgodnak, Sodomának a bűne: bár fenségben és kenyérbőségben, gondtalan békességben élt ő és leányai, de a szűkölködő és szegény kezét nem fogta meg.» Ezékiel 16:49. Tehát bűnössé válásuk gyökere valójában nagy gazdagságukban és henyélésükben rejlett, illetve abban, hogy a máshol, kevésbé jól élőkre nem gondoltak és azoknak nem segítettek. Miért voltak ilyen gazdagok? A bitumen abban az időben – a korabeli eblai táblák szerint – a legdrágább anyag, amit általánosan használtak. Az itteni embereknek csak ki kellett sétálni a városaikból és kimerni a szurkot a forrásokból. Nem volt szükségük nehéz munkára. Azért is próbálták más királyok hatalmuk alá hajtani őket, hogy részesülhessenek hatalmas gazdagságukból. Ugyanakkor bitumenforrások általában olyan helyen találhatók, ahol 12
www.eese.org.ua
Ifjúsági és családi havilap
Hartmann Schedel, 1493. «A Szodoma és Gomorra motívum a Nürnbergi Krónika szerint». Lót felesége, már átalakult só pillérnek( a központban).
a föld alatt nagy kőolajmezők húzódnak, s tartalmuk felszivárog a felszínre. Bizonyára ez is közrejátszott abban a hatalmas pusztulásban, aminek eredményeképp egy tó formálódott, a folyó elzáródott, és az egész – valaha termékeny – vidék kietlen pusztasággá változott. Az eblai táblákkal kapcsolatosan még egy dolgot érdemes megjegyeznünk: Ebla városa az öt elpusztult településsel egy időben létezett, és az ott talált több ezer éves agyagtáblák nemcsak megemlítik az öt elpusztult várost, hanem pontosan ugyanabban a sorrendben sorolják, mint a Biblia; sőt még Birsának, Gomora királyának a nevét is tartalmazzák (1Mózes 14:2). Intő példa Mindezek csodálatosan igazolják azt, hogy Isten Igéjének minden története a valóságot írja le. A Biblia azonban nemcsak a múltról számol be, hanem a jelenre és a jövőre nézve is tanulságul szolgál. Bemutatja, milyen következményei lesznek, ha valaki azt az életmódot választja, amit ezen városok polgárai választottak: «Amint Sodoma és Gomora és a körülöttük levő városok is, amelyek azokhoz hasonlóan paráználkodtak, és idegen test után jártak, intő példa gyanánt vannak előttünk, örök tűz büntetését szenvedik.» Júdás 1:7. «Sodoma és Gomora városait elhamvasztva pusztulásra ítélte, hogy példát állítson azoknak, akik majd istentelenkedni fognak.» 2Péter 2:6 Isten ítélete nyilvánvalóvá tette, hogy az istentelenség útja előbb-utóbb a teljes és végérvényes megsemmisüléshez vezet, melyről e városok hamvai sok ezer év után is tanúskodnak. E városok azonban nemcsak magukra hoztak pusztulást, hanem befolyásukkal a hívő Lót egész családját is megrontották. Lót a könnyű életet választva nem gondolt bele, hogy ez szerettei elvesztéséhez fog vezetni. Jézus ezért tanácsolja nekünk, akik a világ végnapjaiban élünk: «Emlékezzetek Lót feleségére! Aki meg akarja tartani az életét, elveszti azt, és aki elveszti, megtartja azt.» Lukács 17:32-33 Napjainkban a világ fejlett, gazdag része rohamléptekkel halad ugyanebbe az irányba. Kérjük Istent, hogy óvjon meg minket az akkori városok útjának követésétől, és tegyen minket eszközeivé, hogy figyelmeztetni tudjuk a világot, mely egyre gyorsabban száguld a végső pusztulás felé. G.R. További fényképek a www.eese.org.ua oldalon A Tudomány világában menüpont alatt.
A Tudomány világában
Da Vinci kód Úgy tűnik, hogy a XXI. század – látva a hagyományos kereszténység erőtlenségét és világunk nyers földhözragadtságát – ősi titkok, rejtélyek, különféle összeesküvés- elméletek leleplezésével kívánja betölteni a modern ember vallási fantáziáját és szenzációéhségét. Dan Brown regénye – annak ellenére, hogy filmesített változata megbukott a 2009-es Cannes-i filmfesztiválon, és legalább öt vaskos kötet próbálta bizonyítani súlyos tévedéseit és csúsztatásait –, máig a sikerkönyvek közé tartozik. Rövid cikkünkben a regényben leírt néhány tévedésre szeretnénk rámutatni. A Grál legenda rejtélye A szerző műve elején rögtön kijelenti: a fikciót valóságnak tekinti. Dan Brown szereplői tulajdonképpen történelmi állításokat tesznek Jézusról, Máriáról és az evangéliumokról. A cselekmény olyan történelmi témára épül, amelyet az olvasók kénytelenek tényként kezelni – és nem az írói képzelet termékeként, mivel a szerző műve bevezetőjében a következőt állítja: «A műtárgyakról, épületekről, dokumentumokról és titkos szertartásokról szóló, a regényben szereplő ismertetések megfelelnek a valóságnak.» Ahhoz, hogy tisztában legyünk a könyv mondanivalójával, súlyos állításaival, valamelyest ismernünk kell a cselekmény fő vonulatát is. Röviden összefoglalva a következő: Párizsban rejtélyes körülmények között meggyilkolják a Louvre elismert kurátorát, Jacques Sauniére-t. Robert Langdon harvardi professzor, a vallási szimbolika szakértője és Sophie Neveu – aki egészen véletlenül Sauniére unokája – nyomozásba kezd. Később megtudják, hogy Sauniére egy titkos vallási csoport vezetője volt. A csoportot a történelem során Sion-rend néven ismerték, és a szent Grál mibenlétének és rejtekhelyének titkát őrizte. Langdon és Neveu kalandjaik közben megismerkednek egy bizonyos Sir Leigh Teabinggel, a gazdag arisztokrata Grál-kutatóval, aki feltárja előttük a Grál rejtélyének történeti hátterét. A Grál nem Krisztus kelyhe, hanem az az edény, amely a magját felfogta – azaz Mária Magdolna méhe –, azé a Magdolnáé, aki állítólag Jézus szeretője és felesége volt, gyermeket fogant és lányt szült neki. Jézus keresztre feszítése után Mária Magdolna és a gyermek a mai Franciaország területére menekült, és megalapította Krisztus évszázadokon át fennmaradó dinasztiáját. Jézus és Mária házassága? A regény szerint a Sion-rend élén sok híres ember állt, akik mind ismerni vélték Jézus és Mária házasságának igazságát. Közéjük tartozott Leonardo Da Vinci is, aki világhírű, Az utolsó vacsora című festményén Jézus és tanítványai körében megörökítette Mária Magdolnát. Da Vinci más festményein is elrejtett Jézus és Mária valódi kapcsolatára történő utalásokat, hogy azok, akik ismerik az igazságot, láthassák és felfedhessék azt. Langdon és Neveu Sir Leigh Teabing segítségével fokozatosan feltárja a Grál körüli rejtélyt és a titkos iratokat, melyek felfedik valódi hatalmát. Rejtjeles üzenetek nyomán haladnak egyik helyről a másikra – míg el nem jutnak a Grál igazságáig és rejtekhelyéig. A regény alapvető mondanivalója tehát, hogy a kereszténység – ha minden korabeli dokumentumát figyelembe vesszük – összefüggésbe hozható ama titkos Grál-legendával. Azaz a Krisztus és Mária Magdaléna házasságából született utódok képviselik azt az isteni 13
Élet és Egészség
2016
| Évfolyam V
vérvonalat, amelynek tagjai később a Grál- lovagrendet is alkották, akiknek isteni erőt tulajdonítottak a történelemben. Vajon hogyan jutott Dan Brown ezekre a különös következtetésekre? A Bibliával kapcsolatos állítások Idézzük fel a regényből Sir Leigh Teabing Grálkutató fejtegetéseit: „Jézus Krisztus bámulatos hatású történelmi figura volt, minden idők legrejtélyesebb és legihletettebb vezetője… érthető, hogy hívek ezrei örökítették meg az életét szerte az országban… Az Újtestamentumhoz több mint 80 evangéliumot vettek számításba, de csak nagyon keveset választottak ki közülük: Mátéét, Márkét, Lukácsét és Jánosét.” (337. o.) Teabing kijelentése számos történelmi tévedést tartalmaz. Jézus szavait és tetteit semmiképpen sem örökíthették meg hívők ezrei. Épp ellenkezőleg: semmilyen bizonyíték nem utal arra, hogy bárki is megörökítette volna tetteit még életében. Az sem állja meg a helyét, hogy 80 evangéliumot vettek volna fontolóra az Újszövetség összeállításakor. Pontosan nem tudjuk, hogy összesen hány evangélium létezett, de ma sem ismerünk nyolcvanat, legfeljebb két tucatról tudhatunk. De miért éppen ez a négy evangélium került be a Bibliába, a kánonba? A kánon kifejezés görög eredetű, vesszőt, vonalzót, mérővesszőt jelent. A kánon szó a bibliai iratokra alkalmazva azt jelenti, hogy a hit alapelveit tartalmazó, Istentől ihletett iratok gyűjteménye. Már az i. sz. II. századtól kezdve találkozunk a keresztény irodalomban ezekkel a kifejezésekkel: az egyház kánonja, az igazság kánonja, a hit kánonja. A kanonizáció röviden megfogalmazva azt jelenti, hogy a kora keresztény egyház mikor és miként ismerte fel az egyes iratok kanonikus (Istentől ihletett) voltát, és csatolták folyamatosan ahhoz a többség által elismert iratgyűjteményhez, melyet rendszeresen felolvastak az istentiszteleteiken. Az újszövetségi iratok néhány évtized alatt keletkeztek, mégis hosszabb időt vett igénybe az újszövetségi kánon kialakulása. Ez nem azért történt, mert sokáig vitatkoztak volna egyes iratokról, hanem mivel a keresztény egyház már az I. században az egész Római Birodalomra kiterjedt, időbe telt, míg az összes irat általánosan ismertté vált. Athanasius püspök i. sz. 367-ben kelt, 39. sz. húsvéti levelében felsorolja mind a 27 újszövetségi iratot, mint amelyeket kizárólagosan szabad használni az istentiszteleteken és az egyházi életben. Athanasiusnak ez a levele az újszövetségi kánon kialakulásának és lezárulásának egyik legfontosabb dokumentuma.
Történelem
E rövid összefoglalásból is láthatjuk, hogy Isten nem bízta csupán emberekre, zsinatokra, egyházi tekintélyekre, hogy mi kerüljön a Bibliába. «Van valami – a legszorgalmasabb történeti kutatás által sem felderíthető – titokzatos mozzanat abban, ahogyan a Biblia iratai szent iratokká lettek…» (Karner Károly: Bevezetés a teológiába, Bp., 1954, 91. o.) Isten tehát nem hagyhatta, hogy beszéde bármilyen konspirációnak, összeesküvésnek vagy politikai- vallási érdekeknek, manipulációknak essen áldozatul. «Keressétek meg majd az Úr könyvében, és olvassátok: ezeknek egy híjuk sem lesz, egyik a másiktól el nem marad, mert az Ő szája parancsolta és az Ő Lelke gyűjtötte össze őket» – mondja Ésaiás próféta (34,16). Nagy Constantinus és Jézus természete „– A vallások összeolvasztása során Constantinusnak meg kellett erősítenie az új keresztény hagyományt, így került sor a niceai zsinat néven ismert, híres ökumenikus tanácskozásra… – Ezen a zsinaton – folytatta Theabing – a kereszténység számos kérdését vitatták meg és bocsátották szavazásra. Például a húsvét időpontját, a püspökök szerepét, a szentségek kiszolgáltatását, és természetesen Jézus isteni voltát. – Nem tudom követni. Isteni voltát? – Drágám – mondta Theabing –, eddig a történelmi pillanatig Jézust halandó embernek tekintették a követői. Nagy és hatalmas prófétának, de embernek. Halandónak. – Nem Isten Fiának? – Nem bizony – válaszolta Theabing. – Jézus »istenfiúsága« a niceai zsinaton merült föl, és ott is fogadták el. – Várjon. Azt akarja mondani, hogy Jézus isteni mivolta egy szavazás eredménye volt? – Méghozzá viszonylag szoros szavazásé – tette hozzá Theabing. – Miután hivatalosan Isten Fiává nyilvánították Jézust, Constantinus az emberi világ fölött álló istenséget teremtett Jézusból, akinek a hatalma megkérdőjelezhetetlen.” (340. o.)
Theabing ismét vegyíti a tényeket a tévedésekkel. Valóban Constantinus hívta össze a niceai zsinatot i. sz. 325-ben, és az egyik vitatéma Jézus isteni mivoltával állt kapcsolatban, de az biztos, hogy nem szavaztak Jézus isteni mivoltáról: ez általánosan elfogadott tény volt a keresztények között a niceai zsinat előtt 250 éve. A vitatott kérdés a niceai zsinaton azt jelentette, hogy miként kell érteni Jézus «kettős» természetét, azaz hogyan értsük, hogy Jézus egyszerre isteni személy és ember is volt. Pontosabban arról szólt az úgynevezett «ariánusvita», hogy Krisztus az Atya teremtménye-e, vagy pedig egylényegű Istennel. A niceai zsinat 325-ben az Arius és Athanasius között folyt vitával kapcsolatban végül Athanasius mellé állt, miszerint Jézus az Istennel egyenlő, aki isteni hatalmát letéve, de isteni természetét megőrizve teljesen emberré lett. Ez a nézet egyezik a Biblia tanításával is. A legkorábbi keresztény szerző – akinek 13 levelét örökítette meg az Újszövetség –, Pál apostol húsz-harminc évvel Jézus halála után, azaz 250 évvel a niceai zsinat előtt írta leveleit, amelyek Jézus Krisztust egyértelműen Istenként és emberként mutatják be. A Filippibeliekhez írt levélben ezt olvashatjuk: «Annakokáért az az indulat legyen bennetek, amely volt a Krisztus Jézusban is, aki mikor Istennek formájában volt, nem tekintette zsákmánynak azt, hogy ő az Istennel egyenlő, hanem önmagát megüresítette, szolgai formát vévén föl, emberekhez hasonlóvá lett.» (2:5–7) Hasonló állításokat fogalmaznak meg az evangéliumok is, hiszen Jézus Krisztus szavait többször úgy idézik az evangélisták, mint Isten Fiának vagy emberfiának kijelentéseit. Ezt az állandó jelzőt Jézus Krisztus nemigen kaphatta volna két és fél évszázaddal később a niceai 14
Élet és Egészség
2015
| Évfolyam IV
zsinaton, «szoros szavazás» eredményeként. A legelső evangélium, Márk evangéliuma témájának megjelölésével kezdődik: «A Jézus Krisztus, az Isten Fia evangéliumának kezdete.» A legkésőbb, i. sz. 90–95 között íródott János evangéliuma még egyértelműbben fogalmaz: Jézust nem csupán Isten Fiaként említi, bár az is – (lásd például János 1,18; 3,16. 18) –, hanem bizonyos értelemben úgy mondja: maga az Isten (János 1,1–3. 14. 18). János evangélista már az I. században Istennek tekinti Jézus Krisztust, aki által Isten a világot teremtette, aki megismertette Istent (az Atyát) a világgal, mivel Ő maga is isteni lény volt, és aki önmagáról is a következőt fogalmazta meg egy helyen: «Én és az Atya egy vagyunk.» (János evangéliuma 10,30) Jézus Krisztus és Mária Magdolna A regényben a következőket olvashatjuk: «– Az evangéliumoknak ezen a pontján Jézus már gyanította, hogy rövidesen elfogják és keresztre feszítik. Ezért utasításokat adott Mária Magdolnának, hogyan vezesse tovább az egyházat, ha Ő már nem lesz… A meghamisítatlan evangéliumok szerint nem Péter volt az, akinek Jézus utasításokat adott a keresztény egyház megalapítására, hanem Mária Magdolna…” (359–360. o.) «– A Sion-rend szerint – folytatta Theabing – Mária Magdolna állapotos volt a keresztre feszítés idején. Krisztus meg nem született magzatának biztonsága érdekében Magdolnának nem volt más választása, mint elmenekülni a szent földről. Jézus megbízható nagybátyja, arimatheai József segítségével Mária Magdolna titokban Franciaországba utazott, amelyet akkoriban Galliának neveztek. Itt biztonságos menedékre lelt a zsidó közösségen belül. Itt, francia földön adott életet egy kislánynak, aki a Sára nevet kapta.» (368. o.) A tényekre hagyatkozva, az első három pont tisztázása után ez utóbbi állításokat már nehéz komolyan venni. Pedig Dan Brown eddigi teóriája, történelmi csúsztatásai mind azt a célt szolgálták, hogy alapot találhasson annak a tényektől és valóságtól elrugaszkodott állításnak, miszerint Jézus Krisztus összeházasodott Mária Magdalénával és gyermekük született. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy egyetlen kora keresztény forrásban sem történik utalás Jézus házasságára vagy feleségére. Ez nemcsak Máté, Márk, Lukács és János kanonikus evangéliumaira igaz, hanem az összes ismert evangéliumra és a korabeli apokrif iratokra is. Nem utal Jézus házasságára Pál, Péter, Fülöp, Tamás evangéliuma sem, Mária mennybemenetele sem, a nazarénusok evangéliuma, az egyiptomiak evangéliuma, az eboniták evangéliuma sem – és így tovább. Gondoljunk csak bele, hány alkalommal említhették volna a felsorolt írások Jézus házasságát vagy feleségét. Az újszövetségi evangéliumok szólnak Jézus édesanyjáról, nevelőapjáról, fivéreiről és nővéreiről, miért ne említették volna – ha lett volna – a feleségét is? Név szerint felsorolják a tanítványait, több hívét, köztük nőket is, a feleségét miért nem? Helyenként még a hívei feleségeire is történik utalás. Pál apostol megemlíti az apostolok feleségeit és Jézus földi testvéreinek feleségeit (I. Korinthus 9,5), Jézus feleségét miért nem említik? Nyilván azért, mert nem volt neki. Ha a regény fantáziálása helyett a Biblia álláspontjára vagyunk kíváncsiak Jézus és Mária Magdolna kapcsolatát illetően, ez röviden így foglalható össze:
Befejezés a 16 oldalon...
A szegény bölcs szerencséje A mesés Perzsia szívében egy kicsi városka lakói békében éldegéltek. Bárányaik a szemközti hegyoldalon legelésztek. Az asszonyok gyönyörű szőnyegeket szőttek. Nem volt igazán szegény ez a kis város, de hogy katonát tartson? Nem gondoltak rá. Miért is tartottak volna? Soha, senki nem támadta meg őket. Vagyonukat szépen gyarapították. Bőséges legelők vették körül őket, a nyájaik soha nem éheztek. Bővizű források fakadtak a hegy lábánál, nem is gyötörte őket a szomjúság sem. Egy nap azonban ijesztő sereg közeledett a város felé. A nagyhatalmú szomszéd király már régen kinézte magának a kedves városkát és a gazdag környéket. Igaz, a várost körülvette egy fal, de ennek a falnak a megerősítésén már hosszú idő óta senki nem fáradozott. Erre is ugyanannyit gondoltak, mint a katonaságra: Minek? Úgysem támadja meg őket senki! Hanem az ellenséges király körbevette a város. Felállították a faltörőket, letáboroztatták a nagy hadsereget. Mindenki a jelre várt, hogyan lehet végre lerohanni az áhított várost. Leszállt az éj. A város lakói reszkettek a félelemtől: se katonájuk, se komoly városfaluk. De még csak egy bástyájuk vagy egy erődítményük sem akadt. Már teljes lett a sötétség, de a városatyák - ahogyan akkor nevezték: a vének — még tanácskoztak: „Mit lehet itt tenni?” Ekkor a tanácstermük ajtaján halkan kopogott valaki. Amikor bebocsátották a kopogtatót, akkor látták meg, hogy a városka egyik legszegényebb, legegyszerűbb lakója jött hozzájuk, noha igaz, hogy igen bölcs ember hírében állott. — Mit akarsz itt? — kérdezték a vének. — Tanácsolnék én valamit nektek, nagy uraim, ami a város megmenekülését hozná. — Ugyan, mit? — kérdezték kételkedve a tanács urai. — Csak azt, hogy menjünk el a haranggyártóhoz. Hiszen tudjátok, hogy éppen készen van az ezernyi harangocskával, amelyet a kegyelmes sah rendelt, hogy szépséges és hatalmas nyájának vezérürüi nyakába akasztassa. Kéthárom ember lopakodjon ki éjjel a városból. Köttessétek a hegyen alvó juhaink nyakába a harangocskákat, aztán egyszerre hirtelen zavarják le a nyájat a hegy oldalán egyenesen az ellenség királyának sátra felé, közben minden ember, aki a nyájat kergeti nagy hangon kiabáljon. — Ó! — kiáltottak fel a tanácsbeliek. — Ez igen jó terv! Milyen nagy észt adott neked az Isten! Tanácsodat elfogadni méltóztatjuk.
látott. A város megmenekült. De mi is történt a szegény, bölcs emberrel? Azt hiszitek, kitüntették, megjutalmazták? Dehogy, dehogy! Úgy tettek a nagyurak, mintha az ő érdemük lett volna a város megmenekülése. Nem tisztelték meg még köszönettel sem a szegény, bölcs embert. Így telt el sok év. Az ellenséges királynak azonban a fülébe jutott, hogy milyen egyszerű csellel rémítették meg az ő hadseregét. Kinyomoztatta, hogy kié volt ez a különös terv, ki adta a tanácsot a városatyáknak. Kíváncsi volt, milyen rangra emelték ezt az értelmes emberüket. Amikor megtudta, hogy semmire sem becsülik, továbbra is szegényen éldegél, követeket küldött hozzá, azzal a kéréssel, hogy látni szeretné. Félt egy kicsit a szegény, bölcs ember, hogy majd megbünteti az ellenség királya, amiért ilyen rútul elbánt vele, talán még meg is öleti. Elgondolkodott egy rövid ideig, aztán így szólt magában: „Ha engem meg akart volna öletni, már bármikor megtehette volna, régen küldhetett volna egy orvgyilkost rám. Nem tudom, miért akar engem látni, de rosszabb sorsom nem lehet, mint saját, hálátlan népem között élni.” Elment hát, megjelent az ellenség királyánál. Nála azonban nagy meglepetés érte: a király szívélyesen fogadta, és azt mondta neki: — Nincs az udvaromban bölcs ember egy sem, aki az én tanácsadóm lehetne. Szeretnélek téged megkérni: legyél az én királyi tanácsosom! A szegény, bölcs ember meglepődött: még reggel azon gondolkodott, mit adjon ebédre enni a családjának, most pedig az egyik nagy király főtanácsosnak hívja magához! Ott is maradt a királynál. A király nagy hasznát vette. Sok-sok csatát megnyert, mert hallgatott rá. Sokkal jobban igazgatta az országát is, mert abban is jó tanácsokat kapott tőle. Szebben bánt az alacsony sorsúakkal, mint eddig tette. Főtanácsosa ezt tanácsolta, és nem bánta meg, hogy rá hallgatott, mert a népe nagyon megszerette és ragaszkodott hozzá. Messze földön híres lett, hogy a legjobb király a föld kerekén. Az egykori szegény, de bölcs ember pedig királyi főtanácsosként, így lett híres és tiszteletre méltó egy idegen országban, akit a saját népe sem hálára, sem tiszteletre nem méltatott. Kökényes Zsuzsa gyűjtése
Azonnal el is küldtek vagy tíz szolgát, hogy a harangkészítőtől elvigyék a hegyhez a harangocskákat. Frissen nyírt gyapjúba burkolták valamennyit, és így teljes csendben lopakodtak ki a városból. Átosontak az ellenség állásain, fel a hegyen alvó pásztorokhoz és a nyájhoz. A pásztorok segítségével minden juh nyakába kötöttek egy-egy kis harangot. Aztán botokkal és hatalmas kurjantásokkal megzavarták a juhokat, éppen az ellenség sátrai felé. A katonák felriadtak, s a nagy lármára azt hitték, hogy egy egész hadsereg támadt rájuk. Csak épp a ruhájukat mentve, hanyatt-homlok menekültek, ki merre 15
www.eese.org.ua
Ifjúsági és családi havilap
Gyereksarok
Ha ön is egészségesebben szeretne élni, akkor keresse fel az ÉDENKERT boltot (ЕДЕМСЬКИЙ САД). Itt megtalálhatja az egészségre hasznos, élelmiszereket és az egészséges életmódot bemutató könyvekbe is betekinthet. Szeretettel várjuk önt nálunk, Beregszászban, a Bohdan Hmelnickij (Bocskai) út 17. (a Beregszászi 4. sz. Kossuth Lajos Középiskolával szemben). Az üzlet szombat kivételével naponta nyitva tart: hétfőtől csütörtökig 9:00-tól 16:00-ig, pénteken és vasárnap 9:00-tól 13:00-ig.
Soós Attila
Felelős kiadó: Sevcsuk Valentin Főszerkesztő: Farkas Győző Szerkesztő: Gábor Norbert Grafika: Gábor Norbert Lektorálta: Sebestyén Ilona, Túri Klaudia Munkatársak: Bíró Róbert, Király Ildikó, Székely Edmond, Teremta János Szerkesztőség címe: 90202, Beregszász, Arany János u. 66 p/f 21 Tel. 095 56 92 212, e-mail:
[email protected], web: www.eese.org.ua Серія та номер свідоцтва: ЗТ 576/168Р 2013.
Березень- № 41
A havilap megjelenését támogatja a Hetednapi Adventista Egyház www.adventista.hu
www.adventist.org.ua www.adventist-beregovo.org www.bibliai-kincsestar.hu www.kegyelem.net www.johirmedia.hu
Bibliai Levelező Iskola www.bli.hu ТЕЛЕКАНАЛ
www.edensad.jimdo.com
MESÉLŐ BIBLIA A Mesélő Biblia úgy fogalmazza újra az Ó- és Újszövetség hetvennégy történetét, hogy a hallgatóság számára érdekes legyen. A legérdekesebb bibliai történeteket Rudolf Péter olvassa.
Rendeld meg vagy halgasd online a www.eese.org.ua
https://www.facebook.com/eese.org.ua Ha kérdései vannak a testi-lelki egészséggel kapcsolatban, hívjon minket. Várjuk hívásaikat hétköznaponként 9 és 16 óra között.
Családi és ifjúsági havilap
093 39 97 539 Farkas Győző 099 19 59 498 Székely Edmond 096 65 67 174 Bíró Róbert
www.hope.ua
Цілодобове
супутникове телебачення
ВА ВИ РТ ТИ О СЯ !
Ezek tehát a bibliai tények, majdnem kétezer év távlatából, és még nem szóltunk a regény egyéb rejtelmeiről: a holt-tengeri tekercsekkel, a nag-hammadi kódexekkel, a Sionrenddel, az Opus Deivel és Leonardo da Vinci művészetével kapcsolatos csúsztatásokról. A Grál-legenda nyomán született kegytárgyak és tanok a középkortól kezdve a modern korig sok embert, köztük uralkodókat, hadvezéreket és politikusokat is nagyon vonzottak. Célom nem valamiféle művészetellenes, vallási ellenpropaganda volt, sőt meggyőződésem, hogy a valódi művészet közelebb visz a valóság, az igazság megértéséhez.
Élet és Egészség™
Налаштування супутника: Канал: Nadiya TV Супутник: Astra-4A (Sirius), 5‘ с.д. Частота: 12,284 МГц Швидкість потоку (SR): 27.500 Поляризація: горизонтальна V, FEC: 3/4
И
Ősszegzés – kérdőjelekkel
Dan Brown regénye és filmes feldolgozása távol áll ettől; a vallási krimi kategóriájában is gyenge alkotásnak minősül. De sajnos ide sorolhatunk több vallásos vagy bibliai témájú könyvet illetve filmet is, mint például Martin Scorsese Krisztus utolsó megkísértése című filmje, vagy Mel Gibson Passiója. Mindebben a legszomorúbb mégis az, hogy nagy tömegek számára az igazság, a történelmi tények nem képesek felvenni a versenyt a megfoghatatlan, titokzatos rejtélyekkel, a szenzációhajhász badarságokkal. De ez is csak az ókori latin bölcs megállapítását igazolja, hogy tudniillik a tömegeknek mire van leginkább szükségük: kenyérre és cirkuszra. Pedig kár – hiszen volna más is, lassan kétezer éve: «a Te igéd igazság» – mondta Jézus Krisztus félreérthetetlen egyszerűséggel (János evangéliuma 17,17). De úgy látszik, erre csak kevesen tartanak igényt. Többet is megtudhatunk, mégpedig azt, hogy Isten nem kódolt, rejtjeles, alig kibogozható üzeneteken keresztül kívánja az ember tudomására hozni a Róla szóló ismereteket és boldogságunk útját, hanem Fiában megnyilvánuló szeretetének és áldozatának megismerése által.
Д
A 14 oldal folytatása: «A Da Vinci kód» – Lukács evangéliuma 8,3 szerint Mária Magdolna az a bizonyos parázna asszony, akit az írástudók egy ízben Jézus elé hoztak a megkövezés szándékával, s a büntetés végrehajtásához Jézus támogatását is szerették volna megnyerni (János evangéliuma 8,1–11) – Máriának Márta és Lázár a testvére, s utóbbit Jézus feltámasztotta a halálból (János evangéliuma, 11. fejezet). Mária az, aki megkente Jézus lábát drága nárduskenettel (Lukács 7,38–50; Máté 26,7– 13; János 12,3–8). Mária Magdolna az, aki Jézus feltámadásakor először érkezett a sírhoz és találkozott is Vele (János 20,1–18).
