016. Befogadást az Információs Társadalomba - Most!! Az informatikai szektor, mint munkaadó

IT-mentor Az informatikai szektor, mint munkaadó

EQUAL A/016

Best experiences Befogadást az Információs Társadalomba - Most!! Az életminıség, digitális esélyegyenlıség és a társadalmi megújulás Magyarországa Helyzetkép, legjobb gyakorlatok és akcióterv

A projekt célja Az IT-mentor képzési modell az önálló munkavégzésre, projektszemlélet elsajátítására kívánja megtanítani a résztvevı hátrányos helyzatő csoportot. A partnerség A fejlesztési partnerség Tagjai: Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ), Magyar Tartalomipari Szövetség (MATISZ), Informatikai Érdekegyeztetı Fórum (Inforum), Napra Forgó Rehabilitációs Kereskedelmi és Szolgáltató Közhasznú Társaság (Napra Forgó), valamint Hallássérültek Rehabilitációjáért Küzdök Egyesülete (HARKE) Projekt idıtartama 2005. július 1-tıl 2007. június 30-ig

Befogadást az Információs Társadalomba - Most!! Az életminıség, digitális esélyegyenlıség és a társadalmi megújulás Magyarországa Helyzetkép, legjobb gyakorlatok és akcióterv

Szerkesztette: Balogh István, Dombi Gábor, Dr. Mlinarics József, Kollányi Bence, Molnár Szilárd További szerzık: Csótó Mihály, Gyenes Fruzsina, Holczer Márton, Kurucz Erika, Oszóczki Réka, Rab Árpád, Székely Levente, Takács Johanna A tanulmányt az Inforum, az IVSZ és a MATISZ megbízásából és együttmőködésével a BME-UNESCO ITTK és az ITTK INFÓNIA Alapítvány készítette

2007. június

IT Mentor Best Experiences

2/210

Tartalomjegyzék

Bevezetés ........................................................................................................................................4 I. Befogadó információs társadalom – elmélet és politika.........................................11 Definíció, elméletek...............................................................................................................11 Az EU társadalmi befogadást célzó dokumentumai, tervei ...................................13 A kibontakozás útja – akcióterv .......................................................................................20 II. Digitális törésvonalak Magyarországon – helyzetkép az adatok tükrében ...24 A használat trendjei ..............................................................................................................33 A hozzáférés ára.....................................................................................................................42 Digitális írástudás...................................................................................................................49 Internetes tevékenységek ..................................................................................................53 III. Hátrányos helyzető csoportok az információs társadalomban .........................55 Idısek az információs társadalomban ...........................................................................55 A vidék Magyarországa és az információs társadalom............................................67 Fogyatékkal élık az információs társadalomban.......................................................74 Romák az információs társadalomban...........................................................................82 Alacsony képzettségőek az információs társadalomban ........................................87 Részképesség zavarral, fogyatékossággal és hátrányos helyzettel küzdı gyerekek ....................................................................................................................................90 IV. Állami szerepvállalás a befogadó információs társadalomért............................93 Fizikai infrastruktúra - Közháló, eMagyarország, Sulinet programok ...............93 Hátrányos helyzető csoportokat segítı állami programok ..................................105 V. Foglalkoztatás és hátrányos helyzet ...........................................................................111 Magyarország alapvetı foglalkoztatási trendjei.......................................................111 A magyar társadalom hátrányos helyzető csoportjai a munkavállalási korúak körében .....................................................................................................................114 Munkaerıpiaci kihívások gyermekvállalás után .......................................................120 Hátrányos helyzetőeket foglalkoztató vállalkozások..............................................122 VI. Magyarországi legjobb gyakorlatok ...........................................................................124 Hozzáférés...............................................................................................................................124 Oktatási és képzési programok ......................................................................................126 VII. Az IT-mentor Program bemutatása .........................................................................140 IT-mentorképzés Magyarországon, összhangban az Unió irányelveivel ........141 Eltérı értelmezések a mentor fogalomra ...................................................................143 Három mentor modell ........................................................................................................145 1. IT-mentor OKJ képzés ..................................................................................................149 2. IT-mentor – az informatikai szektor, mint munkaadó .....................................150 3. Információs Társadalmi Tanácsadó Képzés..........................................................154 VIII. Kitekintés: nemzetközi legjobb gyakorlatok.......................................................157 Bibliográfia ..................................................................................................................................180 MELLÉKLET 1. – Magyarországi Teleházak ....................................................................183 MELLÉKLET 2. – További források .....................................................................................194


3/210

Bevezetés Az Európai Unió globális információs gazdaságban betöltendı vezetı szerepének megszerzéséhez elengedhetetlen a teljes foglalkoztatottság, valamint a társadalmi kohézió – és ennek részeként a szociális védelem és a társadalmi befogadás – minél magasabb szinten történı megvalósulása, amit az összes rendelkezésre álló eszközzel támogatni kíván az Unió. Tekintve, hogy a digitális megosztottság egy kumulatív társadalmi hátrány oka és egyben további egyenlıtlenségek okozója is, az eInclusion (digitális eszközvilággal segített társadalmi integráció, beilleszkedés, e-befogadás) kérdésének megoldására külön programok, dokumentumok, elemzések és nyilatkozatok születnek. Az eInclusion a széleskörő, társadalmi befogadást és egységet elısegítı politikai irányelveknek csak az egyik vonatkozása. Az információs társadalomból való kirekesztettség nem feltétlenül vezet társadalmi kirekesztettséghez, de az utóbbi csoportba tartozók jellemzıen az IKT-eszközökhöz is korlátozottan hozzáférnek hozzá. Az e-befogadás bizonyos csoportok számára azt az átjárót képezheti, ami a társadalmi befogadáshoz vezethet. A szociálpolitika új típusú funkcióinak kiterjesztése és egyben koncentrálása mutatja azt a szemléletváltozást, amely már döntı mértékben a társadalmi kirekesztés által fenyegetett csoportokra fókuszál. Ennek joggal tulajdoníthatunk különös jelentıséget, arra gondolva, hogy az informatika terjedése újabb társadalmi töréspontokat, újabb társadalmi különbséget generál, illetve felerısítheti a már meglévıket. A modern információs és kommunikációs technológiai (IKT) eszközök elterjedése (illetve el nem terjedése) fontos társadalompolitikai kérdéseket vet fel. A számítógépek, mobiltelefonok, az internet társadalmi mérető fel(nem)használása az élet olyan fontos területein idéz elı változásokat, mint például az oktatás, a munka, az egészségügy, a kommunikáció, a mindennapi életben adódó ügyintézések világa. Egyre inkább az online alkalmazások válnak uralkodóvá, ezeken keresztül válik lehetıvé a gyors információszerzés, kapcsolatfelvétel ügyintézıkkel, nyomtatványok beszerzése, kitöltése, adóbevallás, banki mőveletek, tanulás, munka, és még hosszan lehetne folytatni. Éppen ezért komoly hátrányba kerül az, aki nem képes, nem tud, vagy nem akar hozzáférni az IKT eszközökhöz, aki nem rendelkezik azzal a digitális írástudással, amely lehetıvé teszi az internet és a mobilkommunikáció rutinszerő használatát. Az IKT eszközök használatának elterjedése természetesen nem egyformán gyors a társadalom minden rétegében. Fontos kérdéssé vált, hogy kik számára biztosított az IKT eszközök elérése és használata, és kik azok, akik egyelıre ki vannak ebbıl zárva. Mindezt a digitális megosztottság fogalmával írják le, amely „annak mértékét fejezi ki, hogy az eltérı társadalmi-gazdasági szintek, adottságok mentén mekkora távolság alakul ki az: egyének, háztartások, piaci szereplık, intézmények, földrajzi területek között, különös tekintettel arra, hogy milyen lehetıségeik vannak az információs és kommunikációs technológiai eszközök elérésére és az internet minél szélesebb körő alkalmazásainak használatára” (OECD 2001).


4/210

A definícióból kitőnik: az új információs és kommunikációs technológiai eszközök birtoklása és használata a társadalmi távolság és megosztottság kifejezésének egyik fontos indikátorává vált napjainkban. Az információs és kommunikációs technológiai (IKT) eszközök társadalom(át)alakító szerepének korai felismerésével párhuzamosan megjelentek a veszélyekre, kockázatokra figyelmeztetı gondolatok is, így a számítógépek és az információ hozzáférési esélyébıl fakadó bizonytalan kérdéseket és duális (információszegények és -gazdagok) társadalomképet a ’90-es végén felváltja a digitális megosztottság árnyaltabb fogalma. A kifejezés alatt általában azt értjük, hogy az IKT eszközökhöz való hozzáférésben és a tényleges használatban jelentıs különbségek figyelhetık meg földrészek, országok, régiók, intézmények, szervezetek, háztartások és egyének között. A fogalom egyik legfıbb érdeme, hogy a jelenség egyre pontosabb leírása mellett szociológiai magyarázatokkal és gyakorlati megoldási javaslatokkal is képes elısegíteni az információs társadalom fejlıdését. Ennek révén állítjuk azt, hogy: 1. A digitális megosztottság egy kumulatív társadalmi hátrány oka és egyben további egyenlıtlenségek okozója is. Azaz a digitális megosztottság kumulatív módon erısíti fel a már meglévı társadalmi egyenlıtlenségeket. Azaz nem egy új, csak az információs társadalomban felbukkanó jelenségrıl van szó (ezt a tényt fedi el a „digitális” jelzı), hanem arról, hogy a gazdasági, képzettségi, életkori, nemi, lakhely szerinti – és bizonyára még folytathatnánk – adottságok miatt nem mindenki egyformán tud hozzáférni a modern infokommunikációs eszközökhöz, illetve a hozzáférık sem egyformán tudják használni/kihasználni ezek elınyeit. 2. A digitális megosztottság egy dinamikusan változó jelenségegyüttes. Az IKT eszközök társadalmi elterjedését egy elfektetett S-görbével lehet leginkább modellezni. Ennek elsı, azaz a korai elterjedés idıszakában inkább a hozzáférés szerinti megosztottságot mérik/mérték, a jelenlegi nekirugaszkodás szakaszában a használók/nem használók közötti különbségeket mutatják be, míg a görbe utolsó, azaz a telítıdés szakaszában már a használók közötti különbségek bemutatására és a kiváltó okok magyarázatára esik majd a hangsúly. Mindez azt vonja maga után, hogy a megosztottságot áthidalni kívánó társadalompolitikának figyelembe kell vennie az elterjedés különbözı szintjein jelentkezı problémák sajátosságait. 3. Ilyen sajátosság például az, hogy a megosztottság csökkentése érdekében szükséges, de messze nem elégséges eszköz a hátrányos helyzetőek IKT eszközökhöz való hozzáférési esélyeinek növelése. Az infrastruktúra, a technika biztosítása elengedhetetlen, de ezek önmagukban nem fogják meggyızni az információs társadalom vívmányai iránt közömbös, vagy elutasító attitődökkel rendelkezıket. Elıször is meg kell gyızni ıket, hogy mindenkinek van helye a digitális világban (motiváció), majd segítséget kell nyújtani (felnıttképzés révén) a belépéshez.


5/210

Számukra vonzó, érdekes online tartalomvilágot, a hétköznapi életben fontos szerepet játszó interaktív szolgáltatásokat kell kialakítani, ezek használatához, eléréséhez segítséget nyújtó ügysegédi szolgáltatásokat kell biztosítani. Létre kell hozni egy olyan digitális világot, amely számukra is haszonnal, értelemmel bír, és meg kell teremteni egy olyan humán infrastruktúrát, amely egyfajta adapterként, összekötıként funkcionál az ı elvárásaik, igényeik, valamint az IKT eszközök segítségével adható válaszok és megoldások között. 4. A digitális megosztottság problémája nem oldódik meg az IKT eszközök társadalmi telítettségének állapotában sem. Azaz sem a hozzáférés biztosítása, sem a használat általánossá válása nem csökkenti kellı mértékben a társadalmi megosztottságot, ugyanis érdekes módon a használók között is éles különbségek tapasztalhatók. Ezek egyik legfıbb kiváltó okát egyelıre abban látjuk, hogy ki milyen régóta használja a világhálót. A régi, vagyis legalább 4-5 éve internetezık (akik persze az ok-okozati láncolat miatt általában fiatalabbak, képzettebbek, és lehet, hogy éppen ezért) nagyobb valószínőséggel használnak nagy sávszélességő hálózatot, keresnek, és használnak olyan online szolgáltatásokat és tartalmakat, amelyek a képességeiket, társadalmi kapcsolatrendszerüket, erıforrásaikat gyarapítják. Úgy tőnik tehát, hogy a digitális írástudás/mőveltség, az online önkifejezı-képesség, a hálózatokban való gondolkodás és problémamegoldási képesség, stb. mind olyan új tudás és készség, melyeknek elsajátítását minél elıbb el kell érni nemtıl, életkortól, iskolai végzettségtıl, anyagi helyzettıl, etnikai hovatartozástól, stb. függetlenül. 5. Éppen ezért az állam, a politikai döntéshozók, a véleményformálók szerepvállalása döntı lehet a digitális megosztottság csökkentésében. Nem arról van szó, hogy a területhez kapcsolódóan mindenben állami beavatkozás kell, hogy csak így érhetı el a megosztottság áthidalása. Az is bıven elég lenne, ha ezek a szereplık proaktív módon cselekedve, példát mutatva bontanák le a digitális kultúra, a hálózat használata elıtt tornyosuló elutasító, értetlen, vagy éppen közömbös attitődöket. A probléma megoldásához alapvetı feltétel, hogy a közigazgatás résztvevıi az e területen dolgozó a civil szervezeteket vonják be a programok kidolgozásába, döntés-elıkészítésbe, a feladatok végrehajtásába. Erre azonban eddig nagyon alacsony (együttmőködési) készség tapasztalható. A digitális megosztottság kutatásának fontosabb nemzetközi mőhelyeinek és szerzıinek munkáit áttekintve kitőnik, hogy az információs egyenlıtlenségek leírását jellemzıen a következı szociológiai dimenziók mentén teszik meg:

jövedelem,

foglalkozás,

iskolázottság,

nem,


6/210

kor,

etnikai hovatartozás,

földrajzi elhelyezkedés,

fogyatékkal élık1.

Jelenleg tehát azt látjuk, hogy a digitális megosztottság nem duális, hiszen ennél jóval több dimenzióban megfigyelhetık tartósnak bizonyuló különbségek, valamint nem digitális, hiszen a „kemény-infrastruktúra”, azaz a számítógépek, a világháló pusztán fizikai hozzáférésnek biztosításával nem csökkennek a társadalmi különbségek.2 Továbbá az is az utóbbi évek egyik fontos tapasztalata, hogy az IKT eszközök nem csak a megosztottság elıidézıi, hanem számos esetben a társadalmi integráció, az esélyegyenlıség növelésének hatékony eszközei is lehetnek. Nem véletlen tehát, hogy a digitális megosztottság statikus képet festı kifejezésének helyét egyre inkább az eInclusion3 fogalom veszi át. Az eInclusion kérdése és megoldása alapvetıen kapcsolódik az EU Foglalkoztatási stratégiájához (Employment Strategy), a Szociális dimenzióhoz (Social Inclusion Strategy), az eEurope programokhoz és a Lisszaboni Stratégiához. Az új kifejezés mögötti koncepció már nem elsısorban az újfajta egyenlıtlenségek bemutatására koncentrál, hanem sokkal inkább az okok feltárásával a megosztottság áthidalását elısegítı megoldások megfogalmazására. Nem arról van szó, hogy az IKT eszközök megoldják a szegénység, a diszkrimináció problémáját, a társadalmi struktúrából eredı egyenlıtlenségeket, hanem arról, hogy az IKT eszközök elérése, tényleges használata, valamint az online tartalmak és szolgáltatások elısegíthetik a társadalmi kizárás csökkentését, megteremthetik az információs társadalomban való részvétel esélyegyenlıségét. A szándékok ellenére azonban számos probléma hátráltatja a megosztottság csökkentését. Az újabb és újabb technológiák megjelenése (például nagy sávszélességő hálózatok, mobiltechnológiák), a régi felhasználók digitális mőveltségben való jártasságának erıteljes növekedése az új belépıkkel szemben, a kulturális, gazdasági különbségek, a társadalom elöregedésének problémái, mind új típusú digitális megosztottsághoz vezetnek. 2004 augusztusában látott napvilágot a Rethinking the European ICT Agen4 da címet viselı dokumentum, amelyben 10 olyan terület került kiemelésre, ahol áttörést kell elérnie az Európai Uniónak annak érdekében, hogy a gazdasági, társadalmi fejlıdés, lépést tudjon tartani más földrészekkel, országokkal, valamint hogy megvalósíthatóak legyenek a lisszaboni célok.

1

Igaz, hogy ezeknek a változóknak a magyarázó ereje folyamatosan változik annak megfelelıen, hogy az IKT eszközök társadalmi elterjedése milyen szinten áll. 2 Vietórisz Tamás hívja fel a figyelmet arra, hogy az információs társadalom fejlesztésének meghatározó eleme nem lehet a „kemény infrastruktúra”, mert az átalakulás sikere elsısorban a „puha infrastruktúrán” múlik, azaz az IKT eszközöket innovatív módon használni képes személyzeten, intézményeken (például teleházakon). Lásd bıvebben: Vietórisz Tamás: Optikai kábel és regionális fejlesztés. Információs Társadalom, 2002/4. 63. old. 3 Igazán frappáns magyar megfelelıje még nincs a kifejezésnek. A fogalom a társadalmi bennfoglaltságot, a társadalmi kohézió elısegítését fejezi ki az elektronikus, digitális eszközvilág segítségével. 4 Rethinking the European ICT Agenda. Ten ICT-breakthroughs for reaching Lisbon goals. PricewaterhouseCoopers, Hága, 2004. augusztus


7/210

A tizedik, áttörést igénylı területet a következıkben határozza meg a dokumentum: „Az eInclusion politikának el kell mozdulnia az ’elérést mindenkinek’ céltól a ’képességet mindenkinek’ cél felé.” Az ajánlás szerint az EU-nak be kell emelnie a stratégiákba az IKT eszközök használatához szükséges készségek (a digitális írástudás skilljeinek) javítását. Ez ugyanolyan fontos, mint a nagy sávszélesség elérésének biztosítása, hiszen enélkül ugyanúgy nem lehetséges az információs társadalomban való részvétel. Az IKT-eszközök használatához szükséges ismeretek hiánya igen gyakran az Internettel szembeni ellenállás attitődjében jelenik meg. Felmérések szerint az EU lakosságának körülbelül egynegyede nincsen tisztában azzal az esetleges elınnyel, amelyet a világháló hozhat az életében. Ezeknek az akadályoknak a leküzdése magától nem oldódik meg, az információs társadalom piac diktálta terjeszkedése önmagában nem elég ahhoz, hogy a polgárok többsége számára vonzóvá váljon az internet használata. Az Európai Unióban új fogalomként jelent meg az „általános hozzáférés” biztosítása, amely magába foglalja az IKT-készségek biztosítását is: az alapmőveltséghez hozzá kell tartozniuk azoknak a számítástechnikai, információs és kritikai készségeknek is, amelyek magasabb szintre emelik az információk közötti célirányos eligazodást, valamint a fellelt információk megfelelı összefüggésbe helyezésének képességét. Tágabb értelemben tehát az információs kultúrához való hozzáférés biztosításáról van szó, amely a megfizethetıség, elérhetıség és használhatóság kritériumain túl további három összetevıre is felhívja a figyelmet: 1. az értelmes módon hasznosítható hozzáférés biztosítására, 2. a felhasználók számára releváns tartalmak nyújtására, 3. az értelmes szolgáltatásokra és a hasznos segítségnyújtásra a rászorulók számára. Európai Bizottság „eInclusion revisited: The Local Dimension of the Information Society”5 2005 februárjában kiadott munkaanyag szerint az Európai Unión belül még mindig nagy különbségek figyelhetıek meg az IKT eszközök használatában. A 2001-2003-as idıszakban erıteljesen csökkent a nemek közötti szakadék, csökkent a munkanélküliek lemaradása, viszont nıtt a háztartásbeliek, idısek, nyugdíjasok és vidéken élık lemaradása. A digitális szakadék az iskolázottság, a jövedelem és az életkor dimenzióiban a legjelentısebbek. Az európai uniós dokumentumok szerint tehát a társadalmi kirekesztettség „súlyos probléma”, amit az információs társadalomban, illetve az ennek fejlıdését elısegíteni kívánó nemzeti stratégiákban messze nem a megfelelı súllyal kezelnek. Az eddigi kutatási tapasztalatokból azt látjuk, hogy a digitális megosztottság problémája nem oldódik meg az IKT eszközök társadalmi telítettségének állapotában sem, így a társadalompolitika számára ez nem nyújthat egy kényelmes, kivárásra támaszkodó pozíciót. Ellenkezıleg, arra hívja fel a figyelmet, hogy sem a hozzáférés biztosítása, sem a használat általánossá válása nem csökkenti kellı mértékben ezt az új típusú társadalmi megosztottságot. Egy olyan ország számára, amelyik tisztában van azzal, hogy az internet elterjedése szempontjából még csak a korai adaptáció korszakában van, elınyei származhatnak a mai és a jövıbeni társadalompolitika alakításában. Ugyanis tudatosan készülhet arra, hogy az elterjedés késıbbi szakaszaiban jellemzıen milyen problémákkal, megosztottsági arányokkal és típusokkal találhatja magát szembe.

5

Lásd bıvebben: http://ec.europa.eu/employment_social/news/2005/feb/eincllocal_en.pdf


8/210

A digitális megosztottság kumulatív módon termeli újra társadalmi egyenlıtlenségeket, így mielıbbi cselekvésre kell sarkallni a társadalompolitikát, illetve az azt alakító szereplıket, ha az információs társadalom nem a bennfoglaltak és a kiszorítottak társadalma akar lenni. Az Unió lakosságának több mint fele részben vagy egészben kimarad az információs társadalom vívmányaiból származó elınyökbıl. Az Európai Bizottság ezért biztosítani kívánja (például az i2010: Európai Információs Társadalom a növekedésért és foglalkoztatásért címet viselı stratégiáján keresztül), hogy az IKT nyújtotta elınyök mindenki számára egyformán elérhetıvé váljanak, hogy az IKT valóban sokak életminıségén tudjon javítani, valamint hogy 2010-ig felére kell csökkenteni a digitális technológiák használatában fennálló társadalmi különbségeket, a digitális megosztottságot (lásd Rigai Nyilatkozat). A mai Magyarország információs társadalmának egyik legnagyobb gondja pontosan ezen a területen keresendı. A felnıtt népesség megközelítıen kétharmada nem tekinthetı a hálózati társadalom tagjának, amin belül ráadásul a többségnek szinte semmi kapcsolata nincs az információs társadalom jellegadó eszközeivel, így a PC-vel és az internettel. E nagyszámú népesség információs társadalommal kapcsolatos elvárásairól, igényeirıl alig tudunk valamit. Az utóbbi két évben alig változott az internethasználók szociológiai összetétele, a háztartások PC- és internet-ellátottsága. A felnıtt magyar lakosság 53 százaléka nem használt számítógépet 2006-ban, valamint 64 százalék nem tekinthetı internetezınek a World Internet Project becslései szerint. Ennél is aggasztóbb az a jelenség, hogy a nem használókon belül túlsúlyban vannak azok, akiknek semmilyen közvetlen, személyes kapcsolata sincsen az információs táradalom jellegadó eszközeivel, továbbá olyan közeli személyekkel, akik például interneteznek, használnak e-közszolgáltatásokat. A magyar lakosság mindössze 32 százaléka vett részt olyan tanfolyamon az elmúlt néhány évben, amelyik számítógépes ismereteket is adott. Ez az arány a skandináv országokban 55-70 százalék között van, de még az uniós átlag is eléri a 40 százalékot. Nem sokkal jobb a helyzet a munkahelyi számítógép-használatban sem, ugyanis a munkavállalóknak mindössze 29 százaléka használ számítógépet a munkája során, amivel az utolsó országok egyike vagyunk az Unióban, miközben ez a mutató 60 százalék felett van 6 európai országban. Az oktatási miniszter 2005-ben nem tudta elfogadtatni a pedagógusokkal, hogy 2009-tıl csak úgy lehessen felvenni oktatási intézménybe tanárt, oktatót, hogy azok rendelkezzenek valamilyen digitális írástudásról szóló papírral. Az Eurostat (európai statisztikai hivatal) egyik 2006-os jelentése megállapítja, hogy Unión belül a digitális írástudást tekintve legjobban a munkanélküliek, illetve a különbözı kisebbségek vannak lemaradva. Sajnos hazánk kitőnik a munkanélküliek digitális írástudatlanságának magas arányában is. Az adatok tehát egyrészt arról tanúskodnak, hogy a digitális törésvonalak lassan két éve egyre mélyülnek a magyar társadalomban, a többség – azaz a felnıtt lakosság közel kétharmada – számára az internet- és a PC használata egyáltalán nem vált elfogadottá, igényelt, mindennapi tevékenységgé, másrészt, hogy a kormányzat infrastrukturális fejlesztései, beruházásai automatikusan nem generáltak kultúraváltást, azaz az ország határozottan megtorpant az információs társadalom kihívása elıtt.


9/210

A magyar munkavállalók jelentıs része olyan munkát végez, amelynél egyszerően nincs szüksége írásra és olvasásra, míg a felnıtt lakosság egyharmada heti rendszerességnél ritkábban vesz kezébe könyvet6. Meglepı tapasztalat, ami nagymértékben alátámasztja a digitális- és tudásszakadék közötti párhuzamot, hogy a könyvet nem olvasók elsöprı többsége (95 százaléka) az internetet sem használja olvasásra. Az oktatásra fordított közkiadások az Európai Unió GDPjének 5,23 százalékát teszik ki, azaz megközelítik az Egyesült Államok 5,35 százalékos arányát, azonban a ráfordítások ellenére sok fiatal nem tudja megszerezni a szükséges alapképességeket. A 15 éves európai fiatalok közel 20 százaléka csak igen szerény képességekkel rendelkezik az írás-olvasás terén, miközben a tanulmányok félbehagyásának jelensége – 2004-ben közel 16 százalék – is komoly aggodalmakat ébreszt. Számos hasonlóan aggasztó adatot lehetne még idézni, de ennyi is elég ahhoz, hogy lássuk, jelentıs azok aránya, akiknél az információs társadalomhoz való kulturális alkalmazkodás túl drasztikus változtatást jelent, folytonos megújulást igényelne részükrıl a tanulás, a munkavégzés, az emberi kapcsolatok terén. Nálunk pontosan azok a kulturális változást elısegítı puha infrastruktúrák, szolgáltatások hiányoznak, amelyek a nem felhasználók meggyızésében döntı szerepet vállalhatnak. A kormányzat eddig döntı mértékben a kemény (fizikai) infrastruktúrára koncentrált – ami persze kell is – csak ez nagyon egyoldalú volt. Jó példa erre a Közháló programon belül az eMagyarország pontok hálózata. Kiépült egy fizikai infrastruktúra, amit jószerivel csak a már felhasználók használnak, és ez mindaddig így is lesz, amíg humánszolgáltatások nincsenek emellé rendelve. Egyszerően kevés az olyan lehetıség, ahol a nem használó közvetlen élményt, tapasztalatot szerezhet a világháló elınyeirıl, kevés az olyan szakember, szolgáltatás, ahonnan közvetlen segítséget kérhet. Ezen próbál segíteni az Inforum Unoka-Nagyszülı Informatikai Versenyek sorozata, ezen próbálnak segíteni az IT-mentorok, mely szakmának a története is elgondolkodtató: hiába szerepel több éve a bevezetésének szükségessége a Magyar Információs Társadalom Stratégiában, mégis civil szervezetek összefogásával indult el a képzés és a foglalkoztatás.

6

Találkozások a kultúrával 5., Olvasási szokások, MTA Szociológiai Kutatóintézet, 2006


10/210

I. Befogadó információs társadalom – elmélet és politika Definíció, elméletek A digitális megosztottság fogalma viszonylag fiatal, maga a kifejezés 1995-ben, a techno-szkeptikus Cliff Stoll „Silicon Snakeoil” címő könyvében fordult elı elıször, majd néhány hónappal késıbb ismét megjelent Dinty Moore „The Emperor’s Virtual Clothes: The Naked Truth About Internet Culture” címő könyvében. Ez után 1997-ig csak újságcikkekben és politikusi beszédekben fordul elı, jellemzıen az Egyesült Államokban. (Molnár 2003) A digitális megosztottság azoknak különbségeknek a győjtıfogalma, amelyek az információs társadalom szempontjából a legfontosabb erıforráshoz való hozzáférés szőkösségét igyekeznek felmérni, illetve társadalmi különbségekké transzformálni. Azok a társadalmi csoportok, amelyek nem képesek vagy nem áll módjukban az új eszközökkel élni, végleg leszakadnak, így jön létre Castells által olyan plasztikusan negyedik világnak nevezett információtól elzárt közeg. Manuel Castells (Castells, 2005), az Az információs és kommunikáinformációs társadalom klasszikus ciós technológiák (IKT) elterjedése, teoretikusa szerint az új gazdaságelsısorban az internet fejlıdése és nak nem mindenki részese, nem széles körő használata, mára alapvemindenki vesz részt a globális termetı változásokat hozott a mindenlési és befektetési rendszerben. napokban. A digitális megosztottságNincs mindenkinek hatása a folyamagal kapcsolatos irodalom a kezdetektıl tokra, a folyamatok azonban minannak veszélyét hangsúlyozza, hogy denkire hatással vannak, azaz nincs mindenki benne a hálózatban, de az információs társadalom kiteljeakit kizártak a hálózatból, annak sedésével a digitálisan leszakadó számára is meghatározó a hálózatcsoportok kimaradnak az újonnan hoz való viszonya. Így emelkedik ki formálódó társadalmi rendbıl, az információs fejlıdés hatására a egyre nagyobb hátrányba kerül„negyedik világ”, ami elsısorban nek. nem a hagyományos térben szegA digitális írástudás alakulámentálódik, hanem a virtuális hálósa több szempontból is összefügg zati tér negatív lenyomataként jön az egyes országok versenyképeslétre, mindazokat megjelenítve, akik ségével. A digitális eszközök hasznánem részesei az értéket termelı cserehálózatoknak, hanem abból kizárlatától elzárt csoportok, (akár a fizikai tak, így például a roma népesség is. hozzáférés hiánya, akár a használathoz szükséges tudás hiánya áll a háttérben), rendszerint életük más területein is hátrányokat szenvednek el. A digitális törésvonal mentén tehát folyamatosan növekedik a meglévı társadalmi feszültség, amely hosszú távon nem tartható fenn.


11/210

A munkaerı képzetlensége ráadásul rövidtávon is negatívan befolyásolhatja az adott ország versenyképességét, a (külföldi) tıkebefektetések alakulásakor egyre nagyobb jelentısége van a munkaerıpiacon jelen lévık számítástechnikai ismereteinek. A digitális megosztottsággal foglalkozó irodalomban jellemzıen három szintet különítenek el, ezek egyben a fogalom fejlıdésének mérföldköveit is kijelölik. A digitális megosztottság vizsgálatának elsı szakászának legfontosabb jellegzetessége, hogy az embereket az információs és kommunikációs technológiákkal rendelkezıkre és az azokkal nem rendelkezıkre osztotta (ezt a felosztást jól írják le az angol „have” és „have not” kifejezések). Az 1990-es évek második felét jellemzı megközelítés már vizsgálta az egyszerően értelmezett digitális megosztottság társadalmi meghatározottságát. A digitális megosztottsággal foglalkozó kutatások az ezredfordulót követıen már nem csak a hozzáférést, hanem az eszközök használatához szükséges tudást is vizsgálják. Hargittai és DiMaggio tanulmánya óta második szintő digitális megosztottságnak nevezik a digitális skillek (a használathoz szükséges tudás és tapasztalat) egyenlıtlen társadalmi eloszlását. Az empirikus adatokon alapuló vizsgálat harmadik szintjét az IKT használata révén elérhetı társadalmi és gazdasági hozadék kihasználásának elemzése adja. A rendelkezésre álló adatok alapján ezért meg kívánjuk vizsgálni, hogy a felhasználók körében milyen csoportok képezhetıek a használat módjában megnyilvánuló különbségek alapján, különös tekintettel az e-kormányzati lehetıségek használatára, az e-kereskedelem és a számítógéppel támogatott tanulás igénybevételére. Az információs társadalommal foglalkozó kutatók, szociológusok és a területtel foglalkozó politikai döntéshozók úgy tőnik, mára túlléptek a digitális megosztottság dichotóm fogalmi keretén. A digitális szakadék elemzésére épülı diskurzust jelentıs részben felváltotta a befogadó információs társadalom megvalósulásának vizsgálata. Az új információs és kommunikációs technológiák az esélyteremtés legfontosabb eszközei. A lehetıségek kihasználásához azonban nem elegendı az infrastruktúra biztosítása, a digitális írástudás elterjesztésére, megfelelı tartalmakra is szükség van. A befogadó információs társadalom valamennyi társadalmi csoport számára egyenlı hozzáférési esélyt kínál az információkhoz, valamint mozgósítja a lehetıségeket az egyéni felemelkedés és az esélyteremtés érdekében. Az új társadalmi integráció megteremtésének eszközrendszere két alappillérre épül. Az információs társadalom szempontjából veszélyeztetett csoportok számára hozzáférést kell biztosítani az informáciA hátrányos helyzetőek száós és kommunikációs technológiákhoz, ennek érmára segítséget nyújtó speciádekében el kell hárítani a használat útjában lis szoftverre jó példa Szuhaj álló akadályokat. A XXI. század legfontosabb Mihály vezetésével fejlesztett IKT csatornáját jelentı internet használatának vakok olvasását segítı egyaránt lehetnek fizikai és mentális gátjai. A szoftver. A maga is látásséhasználathoz szükséges tudás hiánya mellett rült programozó a Recognita a fizikai hozzáférés korlátait is fel kell szánevő cég számra tervezett molni, ennek megfelelıen a képzés mellett a optikai karakterfelismerı (OCR) szoftvert, amelyet az honlapok akadály-mentesítésére és megfelelı Európai Unió is elismert. eszközökre (pl. látásukban korlátozottak internethasználatát segítı hardware) van szükség.


12/210

A befogadó információs társadalom gondolatának része, hogy a hagyományosan hátrányos helyzetben lévı társadalmi csoportok (idısek, kismamák, fogyatékkal élık, munkanélküliek) életminıségét javítsa, leszakadását mérsékelje az információs és kommunikációs technológiák segítségével. A társadalmi kapcsolatok erısítése, a képzéshez való hozzáférés biztosítása, a munkaerı-piaci pozíciók javítása lehet az információs társadalom kiépítésének igazi hozadéka. Ehhez azonban egyes területeken ösztönzı programokra, megfelelı szabályozásra és a társadalom tagjainak elszántságára van szükség.

Az EU társadalmi befogadást célzó dokumentumai, tervei Versenyképes Európától a befogadó információs társadalomig – az Európai Unió stratégiai dokumentumainak változása Elızmények – az információs társadalom évtizede Az Európai Unió információs társadalommal foglalkozó stratégiai dokumentumaiban fokozatosan jelenik meg a társadalmi felelısségvállalás és az esélyteremetés gondolata. Az uniós programokban az információs technológiák elterjesztésének szükségessége kezdetben csupán versenyképességi kontextusban jelent meg, a stratégiai tervezést ebben az idıszakban még kizárólag gazdasági szempontok uralták. Az 1990-es évek közepén jelent meg a „Fehér Könyv a Növekedésrıl, Versenyképességrıl és Foglalkoztatásról”. A dokumentumban az információs technológiák terjedésének elısegítése még elsısorban az uniót érı külsı kihívásokra adott stratégiai válaszként jelenik meg. A versenyképességi szempontok mellett, a környezetvédelem, a kontinens elöregedı társadalma és a munkaerı mobilitásának hiánya is szerepelt a Fehér Könyvben. A technológiai változások társadalomformáló ereje csupán az ezredfordulón jelenik meg hangsúlyosan. Maga az információs társadalom gondolata az úgynevezett eEurope programokkal került a fejlesztéspolitika homlokterébe. Az online Európa célkitőzése azonban még szorosan kapcsolódik a versenyképességi dimenzióhoz. A programokat megelızı Bangemann-jelentés, illetve a késıbbi híres lisszaboni célkitőzések is ebbıl az irányból közelítenek. A Lisszaboni Stratégia tőzte ki azt az (egyébként mára már egyre kevésbé tartható) ambiciózus célt, hogy a kontinens 2010-re legyen a világ legversenyképesebb régiója. Ennek eléréséhez a tudás társadalmának megteremtését kínálta megoldási modellként. Ezzel párhuzamosan 1999 decemberében a Bizottság akkori elnöke, Romano Prodi beterjesztette az eEurope programot. A kezdeményezést alcímében a mindenki számára lehetıségeket nyújtó információs társadalomként határozták meg. A finom hangsúlyeltolódás a versenyképesség növelésének kizárólagos fejlesztési prioritásként való hangsúlyozása mellett nagyobb társadalmi érzékenységet is magával hozott. Az információs társadalommal kapcsolatban az életminıség javítása és a fenntartható fejlesztés szintén az eEurope programokkal jelenik meg az EU fejlesztéspolitikai dokumentumaiban.


13/210

Ezzel összhangban be kell fektetni az emberekbe és az ismeretekbe, annak érdekében, hogy minden európai polgár rendelkezzen azokkal az ismeretekkel, amelyek ahhoz szükségesek, hogy az újonnan formálódó társadalmi környezetben sikeresen érvényesüljenek. A mindenki számára lehetıségeket nyújtó információs társadalom magában foglalja a hátrányos helyzető csoportokat, az unió kiemeli a digitális esélyegyenlıtlenségek csökkentésének szükségességét. 2001-ben ennek jegyében külön dokumentumban foglalkoznak a fogyatékkal élık e-részvételével. Az akkor még csak társult tagországként jelenlévı Közép-Kelet-Európai poszt-szocialista országokra külön programot dolgoztak ki az Európai Unióban. Az eEurope+ program elsısorban a csatlakozásra váró országok felzárkózását, modernizációját támogatta. Az eEurope+ átvette a korabeli tagállamok számára kidolgozott, Lisszabonban elfogadott program célkitőzéseit és azokat lefordította az újonnan csatlakozó országok számára. Az eEurope+ program két szempontból is fontos. Egyrészt rávilágított az Európai Unió és a társult tagállamok közötti különbségekre, amelyek a bıvítést követıen a digitális szakadék egyik meghatározó törésvonalát jelölik. Magyarország számára pedig ez volt az elı összeurópai információs társadalom program, amelynek aktív résztvevıje, alakítója volt. Az eEurope 2005 két területen is változást hozott a korábbi évek információs politikájához képest. Egyrészt a korábbiakhoz viszonyítva még inkább technológia központú: a szélessávú internet elterjesztését, az IPV6 protokoll kidolgozását, illetve a hálózatok és az információ biztonságának fokozását állította központba. Ugyanakkor – némileg ellentmondóan az elıbbi megállapításnak - az információs társadalom ebben az akciótervben már nem elvont fogalom és jóval több, mint puszta technológiai változás. Az eEurope 2005 nevesíti az információs technológiák elterjedésével elérhetı tartalmakat és szolgáltatásokat, beavatkozásokat sürget az e-közigazgatás, az e-egészségügy vagy az e-oktatás elıremozdításának érdekében. A hozzáférésben megjelenı különbségeken alapuló elsı szintő digitális megosztottságon túl lépve az úgynevezett második szintő digitális megosztottságot is figyelembe veszi, tehát a számítógép és az internet használatában jelentkezı különbségekre is érzékeny. Emellett továbbra sem feledkezik el a fizikai hozzáférés különbségeit kiváltó okokról, amelyek közül az életkort, a gazdasági aktivitást, vagy a hátrányos helyzető térségekben jelentkezı infrastrukturális korlátokat érdemes kiemelni. Az Európai Tanács párhuzamosan külön dokumentumban hívja fel a tagállamok figyelmét arra, hogy vegyék figyelembe stratégiáikban és fontosabb dokumentumaikban a hátrányos helyzető csoportok szempontjait. Ebben az idıszakban szükségesnek látták a férfiak és nık internethasználatában megmutatkozó különbségeket is nevesíteni. A befogadó információs társadalom (az eInclusion fogalom köré szervezve) ettıl az idıszaktól kezdve központi célkitőzés az Unióban. A megoldás azonban nem kizárólag az információs társadalom akciótervek hatáskörébe tartozik, a terület már ebben az idıben is szorosan kapcsolódott az EU Foglalkoztatáspolitikai stratégiájához (Employment Strategy) és a szociális programokhoz (Social Inclusion Strategy). Az európai információs társadalom fejlesztési koncepció újragondolására hív a 2004 augusztusában megjelent Rethinking the European ICT Agenda. A dokumentumban a kontinens versenyképességének növelése érdekében, a lisszaboni célok megvalósításáért 10 olyan területet jelöl meg, ahol áttörésre van szükség. Ezek közül utolsóként említi a befogadó információs társadalom elérését.


14/210

„Az eInclusion politikának el kell mozdulnia az ’elérést mindenkinek’ céltól a ’képességet mindenkinek’ cél felé.” Az ajánlás szerint az EU-nak be kell emelnie a stratégiákba az IKT eszközök használatához szükséges készségek (a digitális írástudás) oktatását. Az eEurope programok azonban csak részben váltották be a hozzájuk főzött reményeket. Annak ellenére nem beszélhetünk átütı eredményekrıl, hogy egyes észak-európai országok tartósan a világ információs társadalmait értékelı és rangsoroló e-felkészültségi vizsgálatok szerint jelenleg egyikei a világ három élenjáró régiójának az Egyesült Államok és a fejlett ázsiai államok mellett. Az unión belüli különbségek ugyanakkor gyakorlatilag állandósultak, az újonnan csatlakozó országok egy-két kivételt leszámítva – mint Észtország vagy Szlovénia – nem voltak képesek felzárkóznia a fejlett nyugat-európai országok átlagához. A kontinens versenyképessége az elmúlt tíz év alatt nem változott jelentısen, Európa nem került közelebb az úgynevezett lisszaboni célokhoz, nem vált a világ legfejlettebb tudásalapú régiójává. A Lisszaboni Stratégia teljes kudarcára a Wim Kok, egykori holland miniszterelnök által vezetett magas szintő csoport 2004 novemberében nyilvánosságra hozott jelentése hívta fel az európai közvélemény és az uniós döntéshozók figyelmét. A sokkoló helyzetértékelés mellett a jelentés pozitív üzenetet kívánt közvetíteni. Az ambiciózus célokat nem nevezte eltúlzottnak, csupán a megfelelı lépések megtételének hiányáért korholta az uniót. Sıt a 2010-es határidı elhalasztását sem javasolta, mivel ez a dátum jelzi és hangsúlyozza kellı erıvel a sürgıs cselekvés szükségességét. A jelentés ezzel összhangban öt továbblépési irányt nevezett meg. Ezek olyan elérendı célok, amelyeknek együttes teljesülése a szerzık szerint elvezethet egy versenyképesebb Európához. Ezek a beavatkozási irányok – mint például a kutatás és fejlesztés elıremozdítása, a vállalkozói klíma kedvezıbbé tétele, vagy a belsı piac megerısítése – szorosan kapcsolódnak az információs és kommunikációs technológiák használatának elıremozdításához. Ugyanakkor a társadalmi kohézió legfontosabb eszközét az egységes munkaerıpiac megteremtésében láttatja. A jelentés emellett kiemeli az élethosszig tartó tanulás szükségességét és megemlít azokat a társadalmi problémákat, amelyekre az információs társadalom fejlesztésével foglalkozó stratégiáknak is figyelemmel kell lennie, mint például azok a demográfiai folyamatok, amelyek az öregedı európai társadalmakhoz vezetnek. Az Európai Unió legújabb információs társadalom politikája a lisszaboni célokból és a Wim Kok jelentésbıl levezethetıen a nyitott és versenyképes Európa elérését tőzi ki célul, ugyanakkor meghatározó szerepet tulajdonít az információs és kommunikációs technológiáknak a társadalmi integráció megteremtésében és az életminıség fokozásában. A 2005. június elsején elfogadott i2010 stratégia a gazdasági növekedést és az információs társadalomhoz és a médiához köthetı munkahelyteremtést állította középpontjában. Ennek megfelelıen a stratégiáért felelıs Európai Bizottság három prioritás konzekvens követését tartja szükségesnek: 1. az egységes európai információs tér kialakítását, amely az információs társadalom és a média területén elımozdítja a nyitott és versenyképes belsı piacot; 2. az IKT-kutatásokba történı befektetések és az innováció megerısítését, amely megalapozza a növekedést és a több és jobb munkahely megteremtését;


15/210

3. a befogadó európai információs társadalom elérését, amely oly módon teremt alapot a növekedésnek és a foglalkoztatásnak, hogy közben kielégíti a fenntartható fejlıdés követelményeit, és elınyben részesíti a jobb közszolgáltatást és az életminıséget. Az i2010 programban hangsúlyos szerepet kapott a befogadó információs társadalom, azonban ez jól láthatóan a fenntartható fejlıdés elvont gondolatához, illetve az életminıség javításához kapcsolódóan jelenik meg. Új célkitőzés: a digitális szakadék megfelezése A befogadó információs társadalom annak ellenére új terület az Európai Unióban, hogy a fentiekben számos elızményét megismerhettük. A technológiai fejlıdést, a versenyképességet és a munkaerı-piaci folyamatokat középpontba állító stratégiákban a hátrányos helyzető csoportok felzárkóztatásának gondolata csak elnagyoltan jelent meg. Az „információs társadalmat mindenkinek” célkitőzés ugyanis ügyesen kikerüli az egyes csoportok bevonásához szükséges intézkedések mibenlétét. A területen igazi áttörést csak a 2006-os rigai nemzetközi miniszteri konferencia hozott. Az úgynevezett Rigai Nyilatkozat keretében tavaly 32 európai vezetı foglalt állást a digitális szakadék csökkentésének szükségessége mellett. A 2010-ig elérendı lisszaboni célkitőzések így kiegészültek az esélyegyenlıség dimenziójában további célokkal. Az elsı és legfontosabb célkitőzés szerint (1.) meg kell felezni azt a szakadékot, amely a leszakadással fenyegetett csoportok (idısek, munkanélküliek, fogyatékkal élık) és a többségi társadalom között feszül. A további célok a (2.) szélessávú lefedettség növelése – alapvetı cél a hátrányos helyzető régiókban élı emberek információs társadalommal kapcsolatos esélyegyenlıségének megteremtéséhez – és a (3.) kormányzati weboldalak W3C által elfogadott teljes mértékő akadálymentesítésének elérése – ez elsısorban a leszakadással fenyegetett csoportok számára fontos. A Rigai Nyilatkozat ugyanakkor nem jelöli meg, hogy milyen forrásokból és milyen konkrét cselekvéseket kell a tagállamoknak megvalósítani. (Ez nem is feltétlen tartozik egy miniszteri nyilatkozat hatáskörébe, azonban ha a késıbbiekben nem rendelnek konkrét forrásokat / intézkedéseket a nagyvonalú tervekhez, akkor azok nem valósulnak meg.) Egy közelmúltban rendezett e-befogadással kapcsolatos szakmai mőhelykonferencián elhangzott elıadás szerint az EU eszköztára három alapvetı elembıl áll, más politikai célkitőzésekhez hasonlóan ezek együttesen biztosíthatják a vonatkozó célkitőzések elérését. Az eszköztárban puha, ösztönzı jellegő módszerek és keményebb kényszerítı eszközök egyaránt szerepelnek.


16/210

A Rigai Nyilatkozat

7

Az Európai Parlament és a Tanács 2006. május 17-én úgy határozott, hogy 2007 a mindenki számára biztosítandó esélyegyenlıség európai éve lesz. Az "Esélyegyenlıség mindenki számára" európai év az európai döntéshozók szándéka szerint támogatást és lendületet hivatott adni a tagállamoknak azzal, hogy támogatja az egyenlıség és a megkülönböztetés-mentesség terén hozott közösségi jogszabályok végrehajtását célzó erıfeszítéseket. A kezdeményezés fı célja a hátrányos megkülönböztetést elszenvedık csoportjai társadalmi részvételének megerısítése azáltal, hogy a tagállamok, illetve egyéb érintett országok (csatlakozó országok, EGT/EFTA-államok, nyugat-balkáni országok) segítséget kapnak az egyenlıség és a megkülönböztetés-mentesség terén hozott közösségi jogszabályok végrehajtásában. Ennek érdekében biztosítani kell a többi közösségi cselekvéssel való összeegyeztethetıséget és kölcsönösen kiegészítı jelleget, különösen a következı területeken: megkülönböztetés és a társadalmi kirekesztettség elleni küzdelem, az alapvetı jogok, az oktatás és képzés, a kultúra és interkulturális párbeszéd, az ifjúság, a polgárság, a bevándorlás és menedékjog, valamint a nemek közötti egyenlıség elımozdítása érdekében. Az európai év céljai a következık Jogok - Figyelemfelhívás az egyenlıséghez és a megkülönböztetés-mentességhez való jogra, valamint a többszörös megkülönböztetés problémájára Minden ember egyenlı elbánásra jogosult, függetlenül nemétıl, faji vagy etnikai származásától, vallásától vagy meggyızıdésétıl, fogyatékosságától, korától vagy szexuális irányultságától. A cél, hogy a megkülönböztetés kockázatának kitett csoportok jobban megismerjék jogaikat, és felhívja a figyelmet a megkülönböztetés-mentesség terén meglévı európai jogszabályokra. Képviselet - Vita indítása arról, hogy mily módon lehet a társadalomban a megkülönböztetést elszenvedık csoportjainak részvételét, valamint a férfiak és a nık kiegyensúlyozott részvételét biztosítani. Elismerés - A sokféleség és az egyenlıség megkönnyítése, valamint társadalmi hozzájárulásuk ünneplése. Tiszteletben tartás - Az összetartóbb társadalom támogatása A sztereotípiák, az elıítéletek és az erıszak felszámolására, valamint a társadalom minden tagja - különösen a fiatalok - közötti jó kapcsolatok elımozdításának, valamint a megkülönböztetés elleni harcot megalapozó értékek elımozdításának és terjesztésének fontosságára irányítja a figyelmet. Az uniós országok miniszterei a Rigában 2006. június 12-én aláírt Miniszteri Nyilatkozatban kötelezték el magukat a befogadó és korlátozásoktól mentes információs társadalom mellett. Ebben jóváhagyták a pán-európai kampányt a kirekesztés elleni harcot segítı információs és kommunikációs technológiák (IKT) használatának erısítéséért. A dokumentum megerısíti, hogy az e-befogadás (e-Inclusion) prioritást kap a tagországok politikájában. A Nyilatkozat többek közt az alábbi specifikus célokat tartalmazza: • a kirekesztéssel veszélyeztetett csoportok internet használati hátrányának felére csökkentése 2010-re;

7

Az Európai Parlament és a Tanács 771/2006/EK határozata, 2006. május 17., az "Esélyegyenlıség mindenki számára" európai évérıl (2007) - az igazságos társadalom irányában IT Mentor Best Experiences

17/210

•

• •

a szélessávú lefedettség legkevesebb 90 százalékra növelése Európában 2010-re; a közszféra összes honlapja elérhetıségének biztosítása 2010-re; közös álláspontok kialakítása, ajánlások kidolgozása az elérhetıségi szabványok tekintetében, ami kötelezı lehet a közbeszerzés esetében 2010-re.

A Rigai Nyilatkozat olyan irányú hangsúlyeltolódást tükröz az Unió információs társadalommal kapcsolatos politikájában, ami az i2010 három prioritása közül a befogadó európai információs társadalom létrehozását emeli ki elsıdleges prioritásként.

A politika megvalósulásának keretét az úgynevezett (1.) Nyílt Koordinációs Módszer jelöli ki. Eszerint a tagállamok megállapodnak a közös célokban, ezeket ország szintő programokra bontják le, megosztják a területen megvalósult jó gyakorlatokat, valamint a monitoring és kiértékelés eszközével segítik megvalósítani a célok eléréséhez vezetı utat. A második csoportba tartoznak a (2.) nem kötelezı erejő szabványok, valamint az erıteljesebb kényszert jelentı jogszabályok és az ajánlások. A harmadik lehetséges beavatkozási eszközt az (3.) unió közös pénzügyi forrásainak mozgósítása jelenti. Ez elsısorban a strukturális alapokból történı kifizetéseket jelent. A célkitőzések megvalósulása: középpontban a mérhetıség Az Európai Unió a rigai csúcstalálkozón ambiciózus célokat állított a tagállamok elé, ugyanakkor adós maradt a változások mérhetıségének kidolgozásával. A stratégiai gondolkodás alaptézise, hogy mérés és kiértékelés nélkül nem beszélhetünk változásról. A stratégia ugyan meghatároz kiemelt beavatkozási területeket, mint a széles sávú internettel lefedett területek arányának növelése, vagy a kormányzati honlapok aránya, ugyanakkor jelenleg még ezen dimenziók mérhetısége sem kellıen megalapozott. Ráadásul az eredeti célkitőzéssel, a befogadó információs társadalommal kapcsolatos kiindulási állapot rögzítése elmaradt, így négy évvel késıbb nehéz lesz erıteljes érveket felhozni az uniós célkitőzés beváltása mellett. Igaz, ellene sem lehet majd érvelni. Az Európai Unió nem elıször találkozik azzal, hogy a statisztikai rendszerének tehetetlensége, és a finanszírozás megoldatlansága miatt az információs társadalom vonatkozásában nem képes valamennyi tagállamban kellıen megbízható adatokat elıállítani. Az Eurostat információs társadalomra vonatkozó méréseinek megújítására tett átfogó kísérletet a 2001 januárjától 2003 szeptemberéig zajló SIBIS projekt. Az Empirica által vezetett konzorcium egy teljes indikátorrendszert dolgozott ki. A SIBIS mutatók elıállításához szükséges adatokat az EU akkori tagállamai mellett több között 10 csatlakozásra váró országban is rögzítették egy pilot-felmérés keretében. A munka egyik legfontosabb eredménye a digitális megosztottságot egy érték segítségével kifejezı, komplex mutató kidolgozása volt. A ma már kezdetlegesnek tekintett Digital Divide Index (DIDIX) az internet és a személyi számítógép használatát, valamint az otthoni hozzáférés arányát vizsgálta.


18/210

Az e-befogadás azonban a digitális megosztottság dichotóm felosztásánál (hozzáfér - nem fér hozzá) lényegesen többrıl szól. A rigai nyilatkozat értelmében növelni kell a szélessávú internettel lefedett területeket (esélyegyenlıség) és hozzáférést kell biztosítani a kormányzati honlapokhoz minden internethasználó számára (akadálymenetesítés). Az Empirica még a Rigai Csúcshoz kapcsolódóan bemutatta egy új, a korábbihoz hasonló egyszerően értelmezhetı, komplex indikátor-elképzelését. Az eInclusion Index (eIIx) immár a szimpla hozzáférésen túllépve négy dimenziót vizsgál. Az index figyelembe veszi (1.) a tényleges használatot (internet alapú szolgáltatás igénybevétele legalább hetente egyszer), (2.) a használathoz szükséges tudást (e-késségek), valamint két kiemelt, az esélyegyenlıséggel és az akadálymentesítéssel összefüggı változót, (3.) a szélessávú internettel lefedett területek arányát és (4.) a teljes mértékben akadálymentesített kormányzati honlapok arányát. Az információs társadalom szempontjából veszélyeztetett csoportok egy részével kapcsolatban a SIBIS elindítása óta sem születtek európai szinten mért, megbízható adatok. A kisebbségek vagy a fogyatékkal élık információs és kommunikáció szokásairól ma nagyon keveset tudunk, a mérések teljesen esetlegesek, így az országok összehasonlíthatósága nem biztosított.


19/210

A kibontakozás útja – akcióterv A napjainkig Magyarországon elkészült kutatási anyagokból és az Európai Unió által felvázolt fejlıdési irányokból látható, hogy a digitális társadalmi befogadás (eInclusion) kérdése sürgetı kényszerekkel szembesít mindenkit Európában. A hazai tettek fényében általánosságban elmondható, hogy a hivatalos Magyarország eddig még nem fordított elég figyelmet az eInclusion, a digitális társadalmi befogadás szükségességére, és az EU javasolta irányokra. Napjainkig az eInclusion irányú szervezett akciók túlnyomó többsége civil kezdeményezések eredménye, amelyek vagy támogatásban részesültek a közigazgatás oldaláról (önkormányzatok, minisztériumok), vagy inkább nem. Az is látható, hogy a magyar gazdaság szereplıi még nem ismerték fel, hogy az eInclusion problémáinak elhárítására tett lépések a piac nagyon jelentıs bıvülését hozzák maguk után. A társadalmi felelısségvállalási felbuzdulások inkább csak karitatív jellegőek, de azok általában nincsenek összhangban a piaci-társadalmi igények változásával, s leggyakrabban a szociális és egészségügyi szféra hiátusait foldozzák. A kutatásokból és az elmúlt négy év tanulságaiból világosan és egyértelmően kiderül, hogy a kormányzati hálózatépítés, az ad hoc számítógép-akciók nem tekinthetıek megoldásnak olyan komplex életminıségi feladat esetén, mint a digitális esélyegyenlıség, a digitális (elektronikus) társadalmi befogadás megvalósítása. Olyan gazdaság-, társadalom-, egészség- és szociálpolitikára lenne szükség, amelynek alkotói és végrehajtói túl tudnak lépni a szőken értelmezett jogszabályi, hatásköri kereteken, és sürgıs, összetett életminıségi feladatként kezelik a mintegy 6 millió magyar állampolgár sorsát. Az eInclusion nem értelmezhetı csak foglalkoztatási, csak felnıttképzési, csak mentálhigiénés, csak egészségügyi, csak szociális kérdésként. A modernitás és az információs társadalom igénye meghaladja a tárcakereteket és a hagyományos gondolkodási sablonokat. Természetes, hogy azt tapasztaljuk, hogy a civil kezdeményezések évekkel korábban indulnak el, mintsem a kormányzati döntéshozók egyáltalán a probléma megfogalmazásáig eljutnának. Mégsem triviális Magyarországon az, hogy a tenni vágyó szervezetekre partnerként tekintene kormányzat, általános a kapcsolathiány, a civil szervezetek egyszerő mellızése, támogatásuk megvonása. Ahhoz, hogy Magyarországon a digitális társadalmi befogadás kérdésében érdemi elırelépés történjen, nem csupán azokat kell e kérdés fontosságáról meggyızni, akik kimaradtak az internetvilág fejlıdésébıl és napról-napra távolabb kerülnek attól, hogy az egyre bonyolultabb szolgáltatásokat igénybe vegyék, hanem azokat is, akik a hazai reformokat megvalósítani igyekszenek. Az ezen a területen az Európai Unió által szabott irányok, elvárások nem kerültek át a hazai köz(politikai) gondolkodásba, ezért az unióval párhuzamos fejlıdés útja erısen kétséges. Magyarországon az utóbbi években az információs társadalom lassú fejlıdési üteme mellett tovább mélyült a lakosság digitális megosztottsága. A folyamat az ország kulturális értelemben vett végleges kettészakadásának irányába tart. A felnıtt lakosság 60 százaléka digitálisan írástudatlan.


20/210

A jelentıs mértékő motiváció-hiány legfıbb okait abban látjuk, hogy a lakosság többsége nincs tisztában azzal, milyen elınyökkel is járhat számára a digitális világ illetve, hogy hiányoznak azok a társadalmi közvetítık, akik közvetlen módon mindezt képesek bemutatni. Szükség lenne olyan uniós és magyar, civil és kormányzati együttmőködésre, amely a valós problémára hatékony választ kíván adni. A kooperáció hiánya a magyar társadalom minden szintjére kihat és akadályozza a készülı reformok eredményességét. A civil és tudományos szervezetek összefogásából létrejött szakértıi anyag néhány olyan lépés szükségességre kívánja felhívni a figyelmet, amelyek nélkül a társadalmi modernizáció és a digitális társadalmi befogadás nem mehet végbe. Véleményünk szerint szükséges a döntéshozói, politikai és civil-társadalmi véleményvezérek körének tájékoztatása arról, milyen elvárásokat fogalmaz meg az Unió, milyen irányokat mutat és hol tart Magyarország e kérdésben. 2007 az „Egyenlı Esélyek Mindenki Számára Európai Éve”, ennek során természetes lenne, ha ebbe az eInclusion kérdésköre is beemelésre kerülne, hogy a 2008-as eBefogadás évére Magyarország érdemben készülhessen fel. Szükségesnek látjuk a társadalom motivációjának erısítését, az internettel kapcsolatos ismeretterjesztés erısítését, a hátrányos helyzető csoportok célzott tájékoztatását és felkészítését. Ezzel kapcsolatosan fejlesztésre szorul az informatikai és információs társadalmi felnıttoktatási és -képzési struktúra, támogatásra méltónak látjuk a központi és helyi, civil és privát oktatási kezdeményezéseket. Szükségesnek látszik olyan internetes tartalmak elıállításának fejlesztése és a meglévık támogatása, amelyek az eInclusion problematikájához kínálnak megoldásokat, legjobb gyakorlatokat, és irányokat a hátrányos helyzető csoportok számára. Végezetül megfontolandó, milyen ösztönzıvel lehetne hatni az informatikai szállítókra és az internet-szolgáltatókra, hogy a hátrányos helyzető csoportoknak olcsó és megbízható eszközöket kínáljanak. A fentiekbıl következıen a hazai eInclusion cselekvések körének az alábbiakat javasoljuk. 1. javaslat A eInclusion eszme népszerősítése – elméleti elıkészítés a.) Írásos áttekintés az eInclusion helyzetérıl az EU-ban a hazai döntéshozók, szociális intézmények, társadalmi és politikai szervezetek számára. Az európai uniós és hazai policy-k ismertetése. A kérdés folyamatos kommunikációt igényel a döntéshozók és megvalósítók felé; b.) EU tevékenységeket bemutató módszertanok, legjobb gyakorlatok összeállítása; c.)

A hazai „best practice” összeállítása és angol nyelvő kommunikációja az EU és intézményei felé. A hazai eseményekrıl, eredményekrıl rendszeres hírgyőjtés a témakört érintı EU benchmarking és indikátorok elvárásai szerint;

d.) Rendszeres angol nyelvő, hírlevél publikálása az EU intézményei és a nemzetközi sajtó számára a hazai eInclusion kérdésrıl, amelyben számot lehet adni az információs társadalom tágabb kérdéseirıl is; e.) E kérdéssel foglalkozó website felállítása angol és magyar nyelven (folya-


21/210

matban). Kutatások, szakmai anyagok (oktatáshoz, civil szervezeti, önkormányzati tevékenységhez); f.)

Az információs társadalomból kirekesztett csoportok igényeinek, motivációinak, attitődjeinek jobb megértése érdekében rendszeres hazai kutatási programok indítása;

g.) A hazai társadalmi, közösségi informatikai gondolkodás és gyakorlatok megerısítése, kiterjesztése. 2. Javaslat Motivációs programok a.) Motivációs, igény- és figyelemfelkeltı programok az 50 év feletti és idıs emberek számára: Inforum Unoka-Nagyszülı IT Versenyek, roadshow-k, televíziós kampányok; b.) Az e-egészségügy (telemedicina) fejlesztése az aktív idıskor érdekében; c.)

Fogyatékkal élık (Civil szervezeteik bevonásával célzott DM programok);

d.) Roma kisebbség (Kulturális és jogvédelmi szervezetek bevonásával indított speciális kampányok); e.) Halmozottan hátrányos helyzető, szegény fiatalok csoportjainak elérése; f.)

Helyi motivációs programok, melyek megvalósításában a közösségi hozzáférési helyek és az iskolák kiemelt szerepet játszanak;

3. javaslat Oktatási programok a.) Országos eKépességek program indítása; b.) Könyvtár, teleház, iskola, idısklub bevonása, a létezı non-profit intézmények megerısítése (pl., Kattints rá, Nagyi!); c.)

IT-Mentor képzés beindítása, a mentori hálózat megerısítése;

d.) A szociális gondozói/házi ápolói hálózat felkészítése; e.) Szakmai tananyagok az oktatóknak (kidolgozva); f.)

Speciális, nyomtatott és online tananyagok a célcsoportok tagjainak;

g.) Az iskolák és diákjaik bevonása az idısek oktatásába (pl. Inforum: „csibe tanítja” program, kidolgozva); h.) Oktatási tananyagok, kiemelt online közszolgáltatások, elsısorban eközigazgatás és e-egészségügy terén.


22/210

4. javaslat Tartalomszolgáltatás a.

Információs webhely az idısek IT oktatása céljából (pl. 50Plusz.Net, folyamatban);

b.

A kiemelt célcsoportok számára releváns információszolgáltatások összegyőjtése és támogatása;

c.

Az oktatási, ismeretterjesztési programokhoz szükséges összefogások szervezése, partnerek felkutatása;

5. javaslat Hozzáférés és eszközök a.) Szélessávú internetelérés lehetısége az adott településen, körzetben (partnerségben a mobilcégekkel, wi-max szolgáltatókkal); b.) Olcsó számítógépek; c.)

Speciális eszközök (infraegér, braille billentyőzet, - nyomtató, felolvasó szoftver);

Az Informatikai Érdekegyeztetı Fórum és tagszervezetei, az Információs Társadalom és Trendkutató Központ és munkatársai együttmőködést ajánlanak és kérnek a többi civil társadalmi szervezettıl, az illetékes tárcáktól, hogy a digitális társadalmi befogadás (eInclusion), a digitális írástudás és készségek fejlesztése, az életminıség-politika terén lépjenek fel együtt, közösen -

6 millió honfitársunk leszakadásának megállítása érdekében és

-

3,5 millió, 50 évnél idısebb honfitársunk társadalmi hálózaton belül tartása érdekében.

Az ország lakosságának eme harmadát kevesebb, mint 1 km-nyi autópálya árából már a modern Magyarország polgárává lehetne tenni. Nem tudjuk, hogy ez megéri-e valakinek.


23/210

II. Digitális törésvonalak Magyarországon – helyzetkép az adatok tükrében A hazai IKT formálódásának, internet-penetrációs mutatóink alakulása az ezredfordulótól napjainkig

Lakossági hozzáférési trendek8 Ahogy azt a 2006-os Magyar Információs Társadalom Éves Jelentésben (ITTK 2007) is írtuk a KSH makroadatai9 szerint évek óta folyamatosan csökken a vezetékes elıfizetések száma. A mobiltelefon hazai megjelenése után egy darabig még a vezetékes telefonvonalak száma is növekedett, de a mobil szolgáltatás elterjedésével és árának konszolidálódásával kezdtek visszaszorulni a vezetékes elıfizetések. A vezetékes elıfizetések száma 2000 óta folyamatosan csökken. Az elıfizetések minden bizonnyal tovább szőkülnek majd, illetve az egész piac átalakulására utaló jelek is megfigyelhetık. Az elıfizetések számának további csökkenése a vezetékes telefon + ADSL szétválasztásától várható, amely felveti a hagyományos vezetékes szolgáltatás értékének kérdését. Könnyen elképzelhetı, hogy a nem túl távoli jövıben a vezetékes szolgáltatás csupán kiegészítı „bónusz” szolgáltatásként fog megjelenni a távközléssel foglalkozó cégek kínálatában. A KSH legfrissebb adatai szerint 2006 végén száz lakosra mindössze 33,4 vezetékes telefonvonal jutott. A vezetékes vonalak csökkenése a mobiltelefon további terjedésével jár együtt, 2006 IV. negyedévében száz lakosra számítva 99,1 mobil-elıfizetés volt Magyarországon, a dinamikus növekedés hatására mára a mobilpenetráció átlépte a 100 százalékos határt.

8

Az alábbiakban felhasznált adatok többségének származási helye a World Internet Project. A World Internet Project (WIP) az internet társadalmi hatásainak vizsgálatára szervezıdött széleskörő nemzetközi kutatási program, amelyet 1999-ben a Kaliforniai Egyetem Los Angeles-i kampuszának (UCLA) Kommunikáció-politikai Központja (Center of Communications Policy) és a szingapúri NTU Kommunikációs Kara (School of Communications Studies) kezdeményezett. Az internethasználat terjedése – bár eltérı mértékben – a világ minden tájára jellemzı, hatásai a társadalmi élet különbözı területein (a társas kapcsolatok, a kommunikációs formák, a politikai aktivitás, a szórakozás terén és a munka világában) egyre fontosabbá válnak. A WIP jelentısége számos szempontból egyedülálló. Elıször is, a szokásos internetes kutatások témakörén túlmutató attitőd-, érték- és viselkedés-változók szerepeltetésével mélyebb értelmezéseket tesz lehetıvé. Másodszor, a vizsgálat kiterjed az internetet nem használó személyekre is, feltérképezve a távolmaradás okait. Harmadszor, a vizsgálat longitudinális, azaz a tíz éven keresztül évenként végrehajtott adatfelvétel lehetıvé teszi az akár egy évtizedet átfogó kutatási tervek kidolgozását is. A kutatás emellett panel jellegő, vagyis tíz éven át ugyanazok a kérdezettek, s ezáltal az adatok változásai és a változások okai pontosabban dokumentálhatók. Végül, de nem utolsó sorban a WIP nagy elınye a nemzetközi összehasonlítás lehetısége, ugyanis jó néhány olyan közös blokk szerepel a kérdıívben (az ország-specifikus kérdéseken kívül), amelyek alapján a nagyszámú résztvevı ország adatai összehasonlíthatók, és az évenkénti konferenciákon az eredmények és tapasztalatok kicserélhetık. Magyarország 2001 óta vesz részt a WIP projektben. Az adatfelvételért és a gyorselemzésért felelıs Tárki Rt.-hez a kutatásban társintézetként közremőködı BME-ITTK (Információs Társadalom- és Trendkutató Központ) mellett 2002-ben csatlakoztak az ELTE Szociológiai Intézetében 2002 ısze óta mőködı Információs Társadalom és Hálózat Kutató Központ (ITHAKA) kutatói is. A 2001 óta eltelt idıszakban eddig hat adatfelvételre került sor (jelen pillanatban folyik a hetedik adatfelvétel). 9 A KSH statisztikái az internet elıfizetésekkel dolgoznak, így a lakossági adatokon kívül tartalmazza az üzleti és az intézményi elıfizetéseket is. Az arányokat tekintve az elıfizetések kétharmada üzleti, negyede lakossági, a maradék intézményi.


24/210

Vezetékes és mobiltelefon elıfizetések száma (100 lakosra) 100

99,1

80

60

40

33,4 20

0 2001

2002

2003

Vezetékes f ıvonalak száma

2004

2005

2006 III. negyedév

Mobilelıfizetések száma

Vezetékes és mobiltelefon elıfizetések száma Forrás: KSH2006 A WIP legfrissebb adatai is azt mutatják, hogy a vezetékes telefon visszaszorulóban van, jellemzıen fıként a kevésbé tehetıs területeken. Míg a kedvezı helyzetben lévı régiók háztartásaiban a mobiltelefon mellett még megtalálni a vezetékes telefont, addig az elmaradottabb régiók háztartásait inkább jellemzi a mobiltelefon kizárólagossága, aminek negatív hatása lehet az otthoni internet hozzáférésre is (sok helyen – és fıleg az elmaradottabb régiókban – csak vonalas telefonnal lehetne csatlakozni a világhálóhoz). Az alábbi táblázaton látható, hogy vezetékes és mobiltelefont együtt a kedvezı helyzetben lévı régiókban találni, a legnagyobb arányban, így leginkább a központi, illetve a nyugati régió háztartásaiban.

Régiók KözépMagyarország KözépDunántúl NyugatDunántúl Dél-Dunántúl ÉszakMagyarország Észak-Alföld Dél-Alföld

Vezetékes telefon 2002 2004 83% 79%

Mobiltelefon 2006 73%

2002 66%

2004 69%

2006 74%

75%

71%

71%

68%

65%

78%

82%

73%

72%

66%

64%

82%

73% 76%

62% 67%

63% 58%

57% 54%

69% 51%

80% 72%

68% 62%

57% 53%

60% 55%

62% 64%

60% 65%

70% 80%

Vezetékes és mobiltelefonnal rendelkezı háztartások aránya régiós bontásban Forrás: WIP 2002-2004-2006


25/210

A településtípus szerinti megoszlást vizsgálva arra lehetünk figyelmesek, hogy a községek fejlettsége a mobiltelefon esetében már elérte a fıváros szintjét, a vezetékes telefon esetében azonban az egyenlıtlenségek nem sokat változtak. Mindez annak fényében fontos, hogy a mobiltelefon csak korlátozott mértékben alkalmas az internet hozzáférés biztosítására. Vezetékes Mobiltelefon telefon Településtípus 2002 2004 2006 2002 2004 2006 Budapest 85% 82% 78% 64% 68% 73% Város 75% 66% 63% 65% 67% 79% Falu 68% 61% 60% 58% 57% 73% Vezetékes-, illetve mobiltelefonnal rendelkezı háztartások aránya településtípus szerint Forrás: WIP 2002-2004-2006 Ami az egyéni adatokat illeti, a WIP 2006-os adatai szerint a 14 évnél idısebbek háromnegyede rendelkezik mobiltelefonnal, amelyek többségét (90 százalék) saját maguk tartják fenn – a kérdezettek 10 százalékának céges mobiltelefonja (is) van – az összes mobiltelefon harmada elıfizetéses, kétharmada pedig kártyás. Az otthoni számítógép és internet-penetráció az elmúlt években jelentısen növekedett. A WIP adatai szerint magyar háztartásoknak ma már több mint harmadában (38 százalék) van számítógép és valamivel több, mint ötödében (21 százalék) van internetkapcsolat is. Ez azt jelenti, hogy ma Magyarországon mintegy másfél millió háztartásban található számítógép és mintegy 800 ezer háztartás csatlakozik otthonról a világhálóhoz is. Ha a háztartásokban található PC-k számát vetjük össze az otthoni internet hozzáféréssel, akkor azt láthatjuk, hogy az internet kapcsolatok számaránya az összes háztartáson belül 1998-ban 1 százalék körüli értéken mozgott és 1999-tıl 2001-ig 2 százalékról egyenletesen nıtt 6 százalékra. A 2001-2003-as években 6 százalékról 12 százalékra ugrott, és 2004-ben is 2 százalékos növekedést produkált, a 2005-ös „megtorpanás”10 után a legújabb 2006-os adatok további látványos bıvülésrıl számolnak be. Érdemes megfigyelni, hogy mennyire együtt mozog a két adatsor: miközben nı az internet kapcsolattal rendelkezı háztartások száma, lényegében továbbra is jelentıs, és nem csökken – 10-15 százalék – azon háztartások aránya, ahol ugyan van PC, de valamiért mégsem csatlakoztatják ıket a világhálóra.

10

A 2005-ös adatfelvétel némileg más módszertan szerint készült, mint az addigi gyakorlat. A 2006-os adatfelvétel újra a WIP klasszikus módszertanával dolgozott, ezért ennek a megtorpanásnak feltehetıen módszertani, mérésbeli okai is lehetnek.


26/210

Számítógép és internet a háztartásokban 38%

40% 35% 30% 25%

21%

20% 15% 10% 5% 0% 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006

PC

Internet

Háztartások számítógép- és internet-ellátottsága Forrás: TÁRKI Háztartásvizsgálatok; WIP A hozzáférés esetében nem mindig érvényesülnek hasonlóan erıteljesen a más fejlettségi mutatók mentén felrajzolható „klasszikus” egyenlıtlenségek. Régiós bontásban például, látszik a centrum-periféria, a kelet-nyugat megosztottság, de az észak-dél már sokkal kevésbé meghatározó. A települési lejtı mentén kialakult (digitális) egyenlıtlenségek sem konzerválódtak, a községek kezdik behozni lemaradásukat: ma már minden harmadik községi háztartásban van számítógép, míg két évvel korábban csak minden negyedikben volt. Az internet penetráció növekedésével együtt gyökeresen megváltozott az internet kapcsolat jellege is. A korábbi évekhez képest – a WIP eredményei szerint – 2006-ra már az internettel rendelkezı háztartások háromnegyede szélessávon kapcsolódott az internetre. A WIP alapján összességében a háztartások internetkapcsolatainak nagyjából kéttizede modemes és ISDN, több mint kétötöde (42 százalék) DSL, harmada kábeles, ezen kívül a felhasználók mintegy 5 százaléka mobiltelefon segítségével kapcsolódik az internethez. A 2004-es eredményekhez képest, ahol 43 százalék volt a szélessáv (ADSL és kábeles együttesen) részesedése ez mindenképpen kimagasló eredmény. A sávszélesség összetételének megváltozásához hozzájárult, hogy az utóbbi idıben a szélessávú hozzáférések ára tovább csökkent. A 2005-ös Magyar Információs Társadalom Éves Jelentés már beszámol arról, hogy minıségi ugrás történt az elmúlt években, azaz gyökeresen megváltozott az internethasználat belsı struktúrája.


27/210

Már 2005-ben a magyar háztartások közel kétharmada szélessávon csatlakozott az internethez, ami azóta tovább növekedett.

Az internetkapcsolat típusa

2006

2005

16%

5%

32%

22%

12%

42%

29%

5%

30%

9% Analóg modem ISDN

2004

40%

12%

19%

22%

7%

Kábel ADSL Egyéb(mobil)

2003

50%

55%

2002

0%

14%

20%

15%

22%

40%

60%

14%

16%

80%

7%

3%4%

100%

Az internetkapcsolat típusa Forrás: WIP 2002-2006 A szélessáv térnyerése jól követhetı a fenti ábrán, 2002-ben a DSL és a kábeles hozzáférések aránya összesen nem éri el a kapcsolatok ötödét (19 százalék). Ez négy év alatt az összes kapcsolat háromnegyedére (74 százalék) növekedett. Természetesen az alatt az idı alatt az internetkapcsolattal rendelkezı háztartások aránya is növekedett; a 2002-es állapothoz képest közel megháromszorozódott. A KSH makroadatai is errıl a változásról tanúskodnak, az összes (több mint 1 millió) elıfizetés11 közel fele (46 százalék) valamilyen DSL kapcsolat, háromtizede (29 százalék) kábeltelevízió segítségével kapcsolódik az internetre, ami a kapcsolatok háromnegyedét jelenti, ezen kívül a vezeték nélküli és egyéb kapcsolatok12 szintén jelentıs arányban (18 százalék) szerepelnek.

11

Üzleti és költségvetési elıfizetéseket is beleértve. Az „egyéb” megnevezés a KSH tájékoztatása szerint azokra a kapcsolatokra vonatkozik, ahol technológiák kombinációjával kerül a felhasználóhoz az internet (pl.: kábel+mikrohullám) vagy olyan kapcsolat, amely nem fér bele a többi típusba (pl.: PLC). 12


28/210

Mind a KSH makroadatai, mind a WIP lakossági felmérése szerint a többségbe kerültek szélessávú kapcsolatok. Az idei év során tovább folytatódott a szélessávú kapcsolatok terjedése olyannyira, hogy a KSH 2006-os év végi gyorstájékoztatója szerint az összes elıfizetés kevesebb, mint egytizede (6 százalék!) dialup vagy ISDN. Mindez azt jelenti, hogy meg vannak számlálva a keskenysávú elıfizetés napjai, várhatóan egy-két éven belül egészen eltőnik a statisztikákból. Ez azonban nagy valószínőséggel nem jelenti azt, hogy teljesen megszőnik a betárcsázós internet, hiszen a dial-up kapcsolatot használók jó része az elıfizetéshez nem kötött „nyílt internetet”, vagy az úgynevezett „ingyenes internetet” használja. Jelentıségüket azonban nem lehet pontosan meghatározni, csak becslések léteznek, amelyek számukat nagyjából száz-ötszázezer fıre teszik.

2001

Kapcsolt vonal 265 190

ISDN

xDSL

28 192

2002

327 480

34 549

32 054

Kábeltévé 17 571

Bérelt vonal 3 108

31 190

4 487

Vezeték nélküli

Egyéb

Összesen

7 592

321 674

16 103

445 863

2003

355 874

35 524

114 813

77 189

4 631

24 055

18 023

630 109

2004

284 376

36 118

235 969

135 803

4 384

35 015

10 105

741 771

2005

210 662

30 949

372 523

212 145

4 507

62 514

13 963

907 263

2006

70969

14909

597331

374647

4749

214215

15246

1292066

Internet-elıfizetések száma hozzáférési szolgáltatások szerint Forrás: KSH2006 ISDN

xDSL

Kábeltévé

2001

Kapcsolt vonal 82%

Vezeték nélküli 0%

Egyéb

Összesen

5%

Bérelt vonal 1%

9%

0%

2002

73%

8%

7%

2%

100%

7%

1%

0%

4%

100%

2003

56%

6%

18%

12%

1%

4%

3%

100%

2004

38%

5%

32%

18%

1%

5%

1%

100%

2005 2006

23%

3%

41%

23%

0%

7%

2%

100%

5%

1%

46%

29%

0%

17%

1%

100%

Internet-elıfizetések aránya hozzáférési szolgáltatások szerint Forrás: KSH2006 A hozzáférés összefüggéseit jellemezhetjük a régiós hatás szerint. A számítógéppel rendelkezı háztartások régiós arányszámaira pillantva az elsı, amit észreveszünk, hogy nem minden esetben érvényesülnek hasonlóan erıteljesen a más fejlettségi mutatók mentén felrajzolható „klasszikus” egyenlıtlenségek. A magyarországi háztartásokat vizsgálva, legnagyobb arányban a nyugati régióban találunk számítógéppel felszerelt otthonokat, ahol majd minden második (46 százalék) háztartás rendelkezik számítógéppel.


29/210

Majd a központi régió következik, amely eddig vezetı szerepet játszott, azonban 2002-2004 közötti idıszakban nem hozta az átlagos növekedés ütemét, 2004-2006-ban pedig a leglassabb növekedést produkálta. Ezzel szemben ÉszakMagyarország, hazánk egyik legelmaradottabb régiója, öles léptekkel dolgozza le hátrányát az elmúlt években a többi régióhoz képest számítógép-hozzáférésben.

Számítógéppel rendelkezı háztartások aránya régiónként

Dél-Alföld

19% Észak-Alföld

18%

25%

25%

26% 22%

Észak-Magyarország

Dél-Dunántúl

28% 25%

Nyugat-Dunántúl

27% Közép-Dunántúl

27%

33%

33%

37%

46%

37%

34%

36% 20%

2004 2002

Közép-Magyarország

0%

2006

38%

40%

42% 40%

40%

60%

Háztartások számítógép-ellátottsága régiós bontásban Forrás: WIP 2002-2004-2006 Az internet-hozzáférés összességében a 2002-2004 közötti relatíve lassú emelkedés után mintegy 50 százalékkal (14 százalékról 21 százalékra) növekedett a 2004-2006 közötti idıszakban.


30/210

Internettel rendelkezı háztartások aránya

4% Észak-Alföld

4%

17%

9%

Dél-Alföld

14%

7%

20%

11%

Észak-Magyarország

3% Dél-Dunántúl

10%

7%

2004 2002 21%

15%

Nyugat-Dunántúl

8%

22%

12%

Közép-Dunántúl

6%

25%

Közép-Magyarország

14% 0%

2006

17%

10%

20%

29%

30%

40%

Internetkapcsolattal rendelkezı háztartások aránya regionális bontásban Forrás: WIP 2002-2004-2006 A növekedés a legnagyobb ütemet az észak-alföldi régióban produkálta, ahol megduplázódott (7 százalékról 14 százalékra növekedett) az internetkapcsolattal rendelkezı háztartások száma. További hasonlóan kedvezı növekedés tapasztalható a Dél-Alföldön és Közép-Dunántúlon, azonban a növekedés, összességében is (minden régióban) látványos volt. A háztartások számítógép-ellátottságát a régiós elhelyezkedésen kívül magyarázza a település típusa is. A vizsgált idıszakban egyrészt folyamatos növekedés tapasztalható, másrész megfigyelhetjük, hogy az egyenlıtlenségek nem konzerválódtak, ugyanis a községek kezdik behozni a lemaradásukat: ma már minden harmadik községi háztartásban van számítógép, míg két évvel korábban csak minden negyedikben volt.


31/210

Számítógéppel rendelkezı háztartások aránya településtípusonként

33% 24%

Falu

18%

39%

2006

34%

Város

2004 2002

27%

45% 40%

Budapest

36% 0%

20%

40%

60%

Számítógéppel rendelkezı háztartások településtípus szerint Forrás: WIP 2002-2004-2006 Magyarország településeinek több mint fele (55 százaléka) törpefalu vagy kisközség, azaz 500 fınél kevesebben lakják. A törpefalvak száma 1042 darab, míg a kisközségek (501-1000 lakos között) száma 678 darab. Infrastrukturális szempontból és kiemelten az internet-hozzáférés szempontjából ezek a települések jelentısen kedvezıtlen helyzetben vannak, aminek oka a hálózat kiépítettségének „lukacsossága” mellett a kellı számú szolgáltató hiányának köszönhetı az elégtelen verseny is.


32/210

Internettel rendelkezı háztartások aránya településtípusonként

14% Falu

6% 3%

21% Város

2006

15%

2004 2002

7%

33% Budapest

27% 16%

0%

10%

20%

30%

40%

Internetes kapcsolattal rendelkezı háztartások településtípus szerint Forrás: WIP 2002-2004-2006 A 2004-2006-os fellendülés nem hagyta érintetlenül ezt a területet sem. Az adatok alapján úgy tőnik, hogy a községek komoly fejlıdést mondhatnak magukénak az elmúlt években. A 2002-2004-es idıszakban megduplázódott, a 20042006-os idıszakban pedig ennél is jelentısebben növekedett az internettel ellátott községi háztartások aránya, míg a városokban és a fıvárosban lassult a növekedés az utóbbi két évben.

A használat trendjei A Magyar Információs Társadalom Éves Jelentés (ITTK 2007) szerint az ezredforduló óta bıvült a számítógép-használók köre, elsısorban azokban a társadalmi csoportokban, amelyek az információs társadalom fejlıdése szempontjából hátrányos helyzetőnek tekinthetık. 2006-ban a 14 év feletti korosztály közel fele (47 százalék) használt rendszeresen, vagy alkalmanként számítógépet. A számítógép-használók arányának növekedéséhez hasonlóan az internethasználók száma is jelentısen nıtt a vizsgált évek során. A WIP 2006-os adatfelvétele szerint Magyarországon a 14 év felettiek 36 százaléka használta az internetet valamilyen gyakorisággal.


33/210

A klasszikus egyenlıtlenségek (életkor, iskolai végzettség, településtípus) még ma is éreztetik hatásukat, de az utóbbi években a hátrányos helyzető csoportok helyzete gyorsabb ütemben javult, ezáltal sikerült valamelyest lefaragniuk hátrányukból. Jellemzıen a középkorúak, a kistelepüléseken lakók esetében számolhatunk be jelentıs, az átlagot meghaladó növekedésrıl. Fontos továbbá, hogy az utóbbi években jelentısen megnıtt az otthoni internethasználat, ezzel párhuzamosan az iskolai internethasználat relatív mértéke (aránya a teljes internetezı táborban) visszaesett. Az adatok alapján az otthoni internethasználat nagymértékben együtt jár a gyakori internetezéssel, vagyis az otthonaikban internet-hozzáféréssel rendelkezık jelentıs arányban ki is használják lehetıségeiket. A leggyakoribb internetes tevékenység az e-mailezés, amit a felhasználók túlnyomó többsége (84 százalék) használ rendszeresen. Az internethasználók jelentıs része (70-80 százalék) használja információkeresésre az internetet, valamint közel kétharmadnyian (65 százalék) szórakozás és játék céljából is interneteznek. A kommunikáció újszerőbb formái közül az IP-telefont csak kevesen (15 százalék) használják, ugyanakkor csevegni minden második internetezı szokott.

Internetes tevékenységek 84%

E-mail

80%

Információ - munka v. tanulmány

77%

Termék információ

73%

Információ - személyes

65%

Szórakozás, játék

50%

Chatelés, csevegés, fórum

42%

EÜ-információ

36%

Állást keresni

19%

Bankügyek

15%

IP-telefon 0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

Jellemzı internetes tevékenységek Forrás: WIP2006 „A digitális jövı térképe – Gyorsjelentés a World Internet Project 2006. évi magyarországi kutatásának eredményeirıl” (ITHAKA, 2006) címő jelentésben részletes képet kaphatunk a számítógép- és internethasználat szociodemográfiai jellegzetességeirıl.


34/210

Jellemzıen találunk különbségeket a számítógépés internethasználat jellegzetességeiben a szociodemográfiai jellemzık alapján. Ezeket a jellegzetességeket az alábbiakban lehet összefoglalni: •

A nem hatása: A nem számítógép-használatra gyakorolt hatása nem mondható erısnek, de továbbra is szerepet játszik. A vizsgált években (2002-2004-2006) mindvégig megmarad néhány százaléknyi különbség a férfiak és a nık között, azzal együtt, hogy a számítógéphasználók aránya a társadalom egészét tekintve egyre növekszik. Jellemzıen a férfiak számítógép-használati arányát a nık két év elteltével képesek produkálni. Amennyiben ez a jellegzetesség a jövıben is megmarad, akkor 2008-ra minden második nı is számítógép-használó lesz Magyarországon. A nemek szerinti különbség az internethasználat esetében is hasonló, mint amit a számítógép-használattal kapcsolatban tapasztaltunk, azaz a folyamatos növekedés mellett továbbra is jelen vannak a korábban meglévı különbségek. A vizsgált három év eredményei azt mutatják, hogy a férfiak között továbbra is nagyobb arányban találunk internetezıket, mint a nık között.

•

Az életkor hatása: Az életkor az egyik legfontosabb (ha nem a legfontosabb) mutató, amelyik az infokommunikációs eszközök, így a számítógép használatát is erısen befolyásolja. Ezt a megállapítást igazolhatjuk egy nagyon egyszerő „mutatóval” is, 2006-ban a számítógépezık átlagéletkora 32 év volt, míg a nem használók átlagosan 20 évvel(!) voltak idısebbek. Korcsoportok szerint vizsgálva a számítógéphasználat elterjedtségét egyrészt láthatjuk, hogy a legfiatalabb korcsoport (középiskolások) szinte teljes egészében a használók táborát erısíti, míg az életkor emelkedésével egyre csökken a használat, és a nyugdíjas kort elérve már alig találunk számítógép-használókat. Ezzel együtt igaznak tőnik az a megállapítás is, hogy az utóbbi két évben a használók arányának növekedése elsısorban a középkorúak, valamint a 60 év felettiek csoportját érintette. (A 30-39 évesek, akiknek ma már közel háromnegyede (64 százalék) használ számítógépet, a 40-49 évesek esetében az utóbbi két évben 15 százalékos növekedést regisztrálhatunk, miközben a legidısebb 60 év feletti korcsoport esetében a vizsgált idıszakban megnégyszerezıdött13 a használók aránya.) Mindez azt jelenti, hogy az életkor képezte digitális megosztottság visszaszorulóban van Magyarországon. Az internethasználatot változatlanul az életkor befolyásolja a leginkább, hiszen a számítógéphez hasonlóan az átlagos internethasználó is húsz évvel fiatalabb (32 éves) mint az átlagos internetet nem használó.

13

Persze ennek az is az oka, hogy a kiindulási alap igen alacsony volt (2% internetezı 2002-ben), így volt „honnan” megnégyszerezıdnie ennek a csoportnak.


35/210

Már ebbıl is arra következtethetünk, hogy a kor az internethasználat fontos magyarázója. A tapasztalatok szerint a tizenévesek túlnyomó többsége (89 százalék) internetezik valamilyen gyakorisággal. A huszonévesek körében is többen (65 százalék) vannak az internetezık, azonban a harmincasok esetében már kevesebben (46 százalék), a negyvenesek esetében még kevesebben (38 százalék), míg az ötveneseknek csupán ötöde (21 százalék) internetezik, az ennél idısebbek között pedig már alig (4 százalék) találunk internethasználót. A 2002-2004-2006-os évek eredményeinek összehasonlítása során megfigyelhetjük azonban, hogy a korcsoportok közötti megosztottság valamelyest csökkent, az átlaghoz képest nagyobb volt az internethasználat arányának növekedése a „fiatalok” (14-29 évesek) korcsoportjában a 2002-2004 között, ugyanakkor az elmúlt két évben a középkorúak körében volt nagyobb az internetezık arányának növekedése, mint az átlagos bıvülés, tehát elindult egyfajta kiegyenlítıdés az idısebbek javára.

•

A foglalkozás hatása: A gazdasági aktivitás vizsgálata tovább részletezi a fenti állításokat. Az adatok alapján megfigyelhetjük ugyanis, hogy leginkább a diákok (95 százalék) illetve a keresı tevékenységet folytatók (63-68 százalék) használnak számítógépet, szemben a nyugdíjasokkal, akik közül csak minden tizenegyedik szokott számítógépet használni (9 százalék). Az életkor esetében megfigyelteket erısíti, hogy a nyugdíjasok csoportjában megháromszorozódott a számítógépet használók aránya. (A tanulók esetében láthatjuk, hogy a teljes lefedettséget gyakorlatilag már 2004-ben elértük.) Átlagon felüli növekedést tapasztalhatunk még az önálló vállalkozók csoportjában, és ez a növekedés várhatóan tovább fog erısödni köszönhetıen részben az elektronikus ügyintézés fejlıdésének, amely a vállalkozókat arra kényszeríti, hogy használják a számítógépet adóbevallásuk és egyéb ügyeik intézése során. A gazdasági aktivitás és az internethasználat kapcsolata hasonló a számítógép-használat esetén tapasztalthoz. Az internethasználók aránya szerint három nagy foglalkozási csoportot különböztethetünk meg: a diákokat; az aktívakat; és inaktívakat. A diákok túlnyomó többsége használja az internetet (89 százalék), a keresı tevékenységet folytatók közül az önálló vállalkozók több mint fele (54 százalék) szokott internetezni, az alkalmazottak között már kisebb a használók aránya (46 százalék). Az inaktívak használják legkevésbé az internetet, a nyugdíjasok körében például, 5 százalék alatt van a használók aránya.


36/210

•

Az anyagi helyzet hatása: A „vélt vagy valós”14 anyagi helyzet szerinti egyenlıtlenségek továbbra is meghatározóak a számítógép-használat tekintetében. Az egyéni jövedelmet vizsgálva csupán a legfelsı két jövedelmi ötödbe tartozók többsége számítógép-használó (76, illetve 55 százalék). Az alacsonyabb jövedelmőek között már kevesebb számítógépezıt találunk, kivéve a legalacsonyabb jövedelemmel rendelkezık esetében, ahol többségében fiatalok, foglalkozásukat tekintve tanulók vannak, akik körében az átlagnál magasabb a használók aránya. A szubjektív anyagi helyzet – az „objektív” jövedelemmegoszláshoz hasonlóan – is arról tanúskodik, hogy számítógépet a kedvezıbb helyzetben lévık használják igazán, az anyagi gondokkal küszködök közül legfeljebb, ha négy emberbıl egy használót találunk. Az anyagi helyzet az internethasználat szempontjából is meghatározó. Ha az egyéni jövedelem szerint vizsgáljuk meg az internethasználatot, akkor csupán a legmagasabb jövedelmi ötödben találjuk többségben az internetezıket (64 százalék). A szubjektív anyagi helyzet és az internethasználat összefüggésében markánsabban jelennek meg a számítógép-használatnál tapasztalt egyenlıtlenségek. Az anyagi helyzetüket kifejezetten pozitívnak értékelık többsége (70 százalék), használja az internetet, míg a rendszeres anyagi gondokkal küszködök kevesebb, mint ötöde (19 százalék) netezik, a legkedvezıtlenebb „nélkülözések között élık” között pedig már alig van internethasználó (5 százalék). A trendek tekintetében ugyanaz mondható el, mint a számítógép-használat esetében, azaz a legtehetısebb csoport kivételével a többi csoportban 2006-ban is tovább folytatódott a növekedés, bár ez a legtöbb esetben elmaradt a 20022004 között tapasztalttól.

•

Az iskolai végzettség hatása: A digitális megosztottság másik kiemelkedıen fontos tényezıje az iskolai végzettség. Ezzel kapcsolatban megfigyelhetjük, hogy míg a közép és felsıfokú végzettségőek többsége használ számítógépet (69-82 százalék), addig a szakmunkások csupán 31 százaléka, illetve a legfeljebb általános iskolát végzık mindössze 28 százaléka. A korábbi évek állapotához viszonyítva a kornál tapasztalthoz hasonló következtetést vonhatunk le, egyrészt megfigyelhetjük, hogy minden csoportban növekedett a használók aránya, másrészt a leszakadó csoportok esetében nagyobb mértékő volt a növekedés, ebbıl adódóan az iskolai végzettség hatása is gyengült valamelyest az elmúlt években.

14

Az anyagi helyzetet kétféleképpen vizsgáltuk, egyrészt a jövedelemre kérdeztünk rá, másrészt az észlelt, tehát a szubjektív anyagi helyzetre. A két módszer nagyrészt konzisztens anyagi helyzet meghatározást tesz lehetıvé. Mi most a szubjektív anyagi helyzet szerinti megoszlást mutatjuk be részletesebben, amely kiküszöböli az „objektív” anyagi helyzet adathiányát, ugyanis a jövedelemre vonatkozó kérdést csak a 18 éves vagy idısebb kérdezetteknek tették fel és ott sem mindenki válaszolt a kérdésre.


37/210

Az internethasználók aránya minden iskolai végzettség szerinti csoportban növekedett a vizsgált években, a szakmunkásképzıt végzettek esetében ez az arány megduplázódott 2002 óta (8 százalékról 17 százalékra változott), de nagymértékő növekedést találunk a többi középfokú végzettséggel rendelkezık között is. •

A lakóhely hatása: Településtípus szerint vizsgálódva megállapíthatjuk, hogy a települési lejtı gyengébben bár, de továbbra is érezteti hatását, a fıvárosban és a megyeszékhelyeken a kérdezettek többsége (56 százalék) használ számítógépet, míg a kisebb városok és községek lakóinak csupán 38-44 százaléka. A vizsgált évek (2002, 2004 és 2006) eredményeinek összehasonlítása során megfigyelhetjük, hogy a megyeszékhelyeken lakók felzárkóztak a fıvárosiakhoz, a községek lakói pedig megkezdték a felzárkózást az átlaghoz. Mindez azt jelenti, hogy a települési lejtı meredeksége csökkent a vizsgált idıszakban. Az internethasználók számának bıvülése minden településtípuson egyaránt növekedést hozott, a vizsgált idıszakban. Természetesen a számítógép-használathoz hasonlóan ebben az esetben is érvényesül a települési lejtı hatása, azaz minél „nagyobb” települést vizsgálunk, annál nagyobb arányban találunk internetezıket. Ennek számos oka lehet. Az egyik mindenképpen az a sajátosság, hogy a digitális egyenlıtlenség a hagyományos egyenlıtlenségek mentén szervezıdik (aki szegény, valószínőleg nem lesz pénze internetre sem, aki alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezik, valószínőleg kevésbé találkozott tanulmányai folyamán, vagy igényel a munkájához internetet, stb.). Másik ok a hozzáférhetıségben keresendı, a nagyobb településeken az embereknek több esélyük van internetet használni, ideális esetben válogathatnak az otthoni szolgáltatók közül is, ugyanakkor közel a könyvtár, internet kávézó is, míg a kisebb településeken sokkal kevesebb ilyen lehetıség van.

Az internetezéssel kapcsolatos elmúlt évekre vonatkozó adatokból három egyértelmő tendencia rajzolódik ki. A legfontosabb, hogy az otthoni internetezés aránya jelentısen emelkedett, az internetezés legfontosabb helyévé vált, megelızve a munkahelyi nethasználatot. Négy év alatt 33 százalékról csaknem duplájára, 63 százalékra nıtt az internetezıkön belül azok aránya, akik megnevezték otthonukat a rendszeres internetezés helyszínei között.


38/210

Az internethasználat helyszínei Máshol

2006

Barát

2004 2002

NetCafe Teleház Könyvtár Iskola Munkahely Otthon

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

Otthon

Munkahely

Iskola

Könyvtár

Teleház

NetCafe

Barát

Máshol

2006

63%

37%

24%

9%

4%

7%

23%

2%

2004

51%

34%

29%

10%

5%

10%

24%

3%

2002

33%

37%

32%

11%

4%

8%

21%

4%

Internethasználat helyszínei Forrás: WIP 2002-2004-2006 A fenti trenddel párhuzamosan az iskolai internethasználat aránya csaknem harmadával csökkent, ma már csak minden negyedik internezı használja iskolában (is) a világhálót, míg a 2002-es adatok szerint minden harmadik internetezı vette igénybe az oktatási intézmények géptermeit. Ez a változás részben az internetezı szociodemográfiai tényezıinek változásával magyarázható. Az új csatlakozók jelentıs része a középkorúak közül került ki, illetve az idısebb korosztály is relatív dinamikusan bıvült, ennek primer következménye az internetezık átlagéletkorának emelkedése, illetve a felhasználók között az iskolai tanulmányokat folytatók arányának csökkenése. 2006-ban az internetezık döntı többsége (63,1 százalék) a legfrissebb adatok szerint megjelölte otthonát az internetezés egyik helyszíneként. Mivel a válaszadók több lehetıséget is kiválaszthattak, így a munkahelyi internetezést további 36,8 százalék nevezte meg, míg 24,2 százalék számolt be arról, hogy iskolájában használja rendszeresen a világhálót.


39/210

Utóbbival csaknem azonos arányban (22,7 százalék) barátoknál is interneteznek a felhasználók. Mivel az internetezık több helyszínt is megjelölhettek, az adatokból kiolvasható, hogy hány helyszínen használják a világhálót – döntı többségük vagy 1 vagy 2-3 helyszínen csatlakozik az internetre. 2006-ban a válaszadók közel fele (48,7 százaléka) egy helyszínen internetezik, közel ugyanennyien (további 48,5 százalék) két vagy három helyszínen is rendszeresen használják a világhálót. Az internetezés jellemzı helyszíneinek gyarapodása nagymértékben együtt járt a világháló mindennapi életben jelentkezı fontosságának növekedésével is. Köztudott, hogy Magyarországon az infokommunikációs eszközhasználattól leginkább a kognitív korlátok tartanak távol, amit jól jelez, hogy a lakosság fele – az utóbbi idıben tapasztalható egyértelmő fejlıdés ellenére – még mindig nem használja a számítógépet, kétharmada nem használja az internetet. A World Internet Project kutatássorozat kiterjed a távolmaradók csoportjára is, így alkalmas feltárni az internetet nem használók indokait, az érvek között két nagy csoportot hozhatunk létre: A materiális okokat hangsúlyozók csoportját, akik elsısorban az anyagi természető indokokat említenek. Elképzelhetı, hogy az internetezésre alkalmas modern számítógép beszerzése jelent túl nagy terhet a családnak, vagy a hozzáférést tartják költségesnek, bonyolultnak, esetleg lassúnak. Ez utóbbi szempont nem elhanyagolható, ha figyelembe vesszük, hogy még mindig több száz olyan apró település található az országban, ahol a szélessávú internet nem érhetı el megfizethetı áron, vagy egyáltalán nincs is ilyen szolgáltatás helyben. Megfigyelhetı, hogy amióta a WIP kutatás folyik a kognitív szempontok (nincs rá szüksége, nem érdekli, stb.) szerepe évrıl-évre növekszik, materiális szempontok csökkennek. A materiális szempontok csökkenése több tényezıvel is magyarázható. Az internet költségei az elmúlt négy évben jelentısen csökkentek, valamint meghatározóvá vált az átalánydíjas szélessávú internethozzáférés. A kognitív gátak erısödése elsısorban az érdeklıdés hiányával magyarázható. A legfrissebb adatok szerint a nem használók közül csaknem minden második azért marad távol az internettıl, mert úgy érzi, hogy nincsen rá szüksége. A válaszok gyakorisága alapján a következı indok az érdektelenség, míg a harmadik leggyakoribb ok, a számítógép hiánya.


40/210

A távolmaradás kognitív és materiális indokai

34% 34%

Materialis

47% 2006 2004 2002 77% 72%

Kognitiv

41%

0%

20%

40%

60%

80%

100%

A nem internetezés indokai Forrás: WIP 2002-2004-2006 Nem véletlen, hogy a kormányzat a közelmúltban éppen pont az információs társadalom kiépítésének kognitív korlátaival kezdett foglalkozni. A Hétköznapi Internet Program (HIP) a modern kommunikációs eszközök használatával kapcsolatos motivációs gátak letörését tőzte ki célul. Ahogy a program bemutató dokumentumában fogalmaznak: „A motivációs program célja az infokommunikációs eszközök, alkalmazások és tartalmak iránti társadalmi nyitottság célcsoportonkénti növelése, az internet-ellátottság és -használat bıvítése, az infokommunikációs termékek és szolgáltatások piacának élénkítése a piaci szereplık és a kormányzat összehangolt fellépésével…” Vajon mennyien terveznek egy év múlva internetezni azok közül, akik ma még nem használják a világhálót? Biztosat nem tudhatunk, de a WIP kérdıív rákérdezett a nem használók terveire is. Csaknem egytizedük úgy látja, hogy egy év múlva már rendszeres internethasználó lesz – 2 százaléknyian ebben nagyon bíznak, ık jelölték meg a nagyon valószínő választ, míg 6,8 százalék esetében gyengébb az elhatározás, ık csak a valószínő választ adták a kérdésre. A bizonytalankodók aránya 2,7 százalék volt, de a túlnyomó többség szinte teljesen biztos abban, hogy egy év múlva sem lesz rendszeres internethasználó.


41/210

Mennyire valószínő, hogy egy év múlva internetet használ? Nagyon valószínő Valószínő Nem valószínő Nem tudja Összesen

Korábban már használta rendszeresen

Nem használta korábban rendszeresen

18%

1%

18% 56% 9% 100%

6% 90% 2% 100%

Az internethasználatra vonatkozó tervek a nem használók körében Forrás: WIP

A hozzáférés ára A hozzáférés ára gyorsan változik és, mint az elıbb láthattuk már egyre kevésbé oka a távolmaradásnak. A legfrissebb (2006-os) Magyar Információs Társadalom Éves Jelentés (MITJ) szerint gyakorlatilag pont került a „drága-e az internet” tíz éves vitájának a végére 2006-ban, a hozzáférések átlagos ára jelentısen csökkent. A MITJ megállapítja, hogy a szélessávú internetezés havidíja több lélektani határt is áttört, bár a szolgáltatás sajnos egyelıre nem mindenhol elérhetı az országban. Füzesi Péter, Pintér Róbert és Székely Levente által jegyzett „Internetes ÁRadat: a magyar internet az árak tükrében” címő munka foglalkozik átfogóan az internetezés árával. A 2005-ben készült írás azt állapítja meg, hogy bár folyamatosan csökkenek az árak, azok mégis magasak maradtak a szerényebb anyagi erıforrásokkal rendelkezı társadalmi csoportok számára. A rendszerváltástól napjainkig eltelt idı a gazdaság szempontjából három jól elkülöníthetı periódusra osztható (Tóth 2003). Az elsı 1992-ig tartott, ahol a magyar gazdaság története egyik legnagyobb visszaesését szenvedte el, majd a második periódus 1992 és 1996 közé tehetı, amire leginkább a stagnálás volt jellemzı, 1996 után pedig növekedésrıl beszélhetünk, ami reálkereset növekedéssel és csökkenı munkanélküliséggel járt együtt. A reálkeresetekben a kilencvenes évek közepén bekövetkezı mélypont után lassú, de folyamatos emelkedés volt tapasztalható, ezután évenként 1,5-3 százalékkal nıttek a reálkeresetek. Az infláció is folyamatosan csökkent, az ezredfordulótól már sikerült 10 százalék alá szorítani, az utóbbi néhány évben azonban újra növekedésnek indult. A fogyasztóiárindexek használata a gazdasági befolyásoló tényezık szempontjából azért nagyon praktikus, mert tartalmazza a háztartások által vásárolt termékek és szolgáltatások idıben bekövetkezı (átlagos) árváltozását, valamint jelzi az infláció mértékét. Az alábbi grafikon az elmúlt 15 év fogyasztói árainak változásait jelzi.


42/210

A grafikonra rápillantva látható, hogy az ezredforduló körül mérséklıdés látszik az árak emelkedésében, a tartós fogyasztási cikkek (köztük pl. a számítógép) árai egyenesen csökkentek, nem így azonban a szolgáltatások árai (köztük pl. a telefon, és az internet tarifák).15

Fogyasztóiár - indexek visszatekintı idısorai (1990 = 100,0) 1200

1084 1000

864,8 800

600

320,7

400

200

0 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006

Tartós fogysztási cikkek

Szolgáltatások

Összes kiadás

Fogyasztóiár – indexek változásai Forrás: KSH Fogyasztóiár-index füzetek 2006. október-december és 2006. év Az árindexek, és bennük az internet árai még inkább informatívak, ha a tisztában vagyunk azzal, hogy hogyan változtak a fogyasztók bevételei, azaz a bérek. A reálkeresetekrıl az elıbbiekben megállapítottuk, hogy a kilencvenes évek közepétıl folyamatosan emelkedtek, hasonló a helyzet a bérek esetében is. Az átlagbérek 1995-tıl az ezredfordulóig abszolút értékben szinte egyenletesen emelkedtek, a magyarok minden évben kb. tízezer forinttal kerestek többet az elızı évhez viszonyítva. Ennek ellenére az ezredforduló környékén az otthoni internet-hozzáférés még igencsak fehér hollónak számított, 2000-ig gyakorlatilag 5 százalék alatt maradt. Az ekkoriban technológiájában egyeduralkodónak számító betárcsázós internet-szolgáltatás ára legolcsóbb esetben is 1500 – 3500 Ft körül alakult (nem számítva a rárakódó telefonos percdíjakat).

15

Természetesen a tartós fogyasztási cikkek, illetve a szolgáltatások árai több összetevıbıl állnak, ezért pl. nem biztos, hogy az index emelkedése jól reprezentál minden összetevıt.


43/210

A korlátlan internet-hozzáférésért azonban már 10000 forint körüli összeget kellett fizetni. 1999-ben a bruttó átlagbér 77187 Ft volt, ez mintegy 50000 forintot jelentett készpénzben, amely azonnal érezteti, hogy a korlátlan hozzáférés lehetısége nem volt reális még a két átlagfizetéssel rendelkezı család számára sem. Ha pedig az ekkoriban érvényben lévı 22500 forintos minimálbérhez hasonlítjuk a korlátlan hozzáférést, akkor könnyen belátható, hogy a szegényebb háztartások számára luxus jellegő kiadásról beszélhetünk. Az 1500 Ft-os ár tizenötször kisebb, mint a minimálbér, azonban ebben az árban az említett módon telefonköltség nem szerepel, tehát a tényleges költségek ettıl jóval magasabbak – nem említve, hogy az otthoni netezéshez saját számítógépnek is rendelkezésre kell állnia. Az ezredforduló után két év alatt duplájára emelt minimálbér alaposan megemelte az átlagbér értékét is. A Szonda-Ipsos egy 2002-bıl származó kutatása a kommunikációs szolgáltatástípusokat külön vizsgálta, és megkísérelt egy átfogó költségelemzést bemutatni tarifaátlag szerint. Eredményeik szerint 2002ben a háztartások számára – csak a kommunikációs szolgáltatásokat alapul véve – a legköltségesebb tétel a telefon volt. A mobilra elköltött összeg vezetett havi közel 10000 Ft-tal, a vezetékes telefon havi költsége az internet árához hasonlóan havi 6000 Ft körül mozgott (együttesen tehát 12 ezret adnak ki). Az ekkoriban megszabott minimálbérnek csak a vezetékes telefonköltség majdnem a tizedét kiteszi, az internet pedig további 10 százalék (telefon nélkül ugye nem lehet betárcsázós internetet használni). A bruttó átlagbérnek a kettı együtt pedig az egytizedét adta. 2002-ben egy átlagos 20 órás (napi 40 perc internetezés az egész háztartásra vetítve), modemes hozzáférés nettó 2300 forint körüli áron mozgott, ISDN vonalon ugyanez 2400 Ft, egy 384 kb/s. letöltési sebességgel rendelkezı xDSL átlagosan 10400 Ft, míg egy kábeles kapcsolat 8 600 Ft-ot kóstált (már ahol hozzáférhetı volt). A szélessávú hozzáférés tehát igencsak borsosnak bizonyult, különösen, ha szem elıtt tartjuk, hogy a feltüntetett árak nettó árak. 2002 nemcsak az új technológiák felfuttatásának éve, hanem a fentebb említett módon fontos tarifaátalakulásoknak is a színtere. A Matáv (Magyar Telekom) által ekkor kerül megszüntetésre a Mindenkinek csomag és a 150 Ft-os éjszakai kedvezmény. Az új díjcsomagok, amelyek 15-40 órás hozzáférést biztosítottak 1550 – 4000 Ft-ba kerültek havonta, ez telefonköltséggel együtt 3500-8500 forintot jelentett. Ugyanakkor kitőnı versenytársak is adódtak a FreeNet-es szolgáltatók jóvoltából, ahol hozzáférési díj nélkül internetezhettek a fogyasztók. Tehát, aki képes volt a kedvezményes, délután hat óra utáni idıszakra és a hétvégékre korlátozni az internetezést, az az ingyenes szolgáltatók 2000 végi megjelenésétıl számítva 2002 augusztusig (a Mindenkinek csomag eltörléséig) havi 4000 forintból „megúszhatta” az otthoni internetezést.16 2005-re már mindenképpen a szélessáv számít a legjobb megoldásnak (ha elérhetı) az internetezésre. Egy átlagos ADSL, vagy kábelmodemes kapcsolat egy éves szerzıdés esetén nettó 5600 és 9000 Ft között alakult, de hoszszabb távú elkötelezıdés mellett kedvezıbb havidíjak is lehetségesek voltak. Az egy éves elıfizetésnél maradva, havonta legalább 7000 forintba került egy 512 kb/s-mal „száguldó” kapcsolat.

16

A teljes képhez hozzátartozik azonban, hogy a fogyasztó egyáltalán nem kapott garanciát arra, hogy délután hatkor a zsúfolt ingyenes szolgáltatói vonalakra sikeresen be tud csatlakozni, és nem kell akár órákat is várakoznia a kapcsolat megteremtéséhez.


44/210

Ez az összeg egy négytagú, egyetlen átlagbérbıl (és nem minimálbérbıl vagy munkanélküli segélybıl) megélni kénytelen család esetében továbbra sem lekicsinyelendı. 2006-ban újabb csökkenéséhez vezetett az úgynevezett csupasz hozzáférések, azaz a telefon-elıfizetési díj nélküli kapcsolatok megjelenése. 2006-ban a szélessávú internetezés havidíja több lélektani határt is áttört, a legolcsóbb – korlátozott – hozzáférés ötezer forintról háromezer forint körüli összegre csökkent. (Az ország jelentıs részén azonban továbbra sem érhetıek el ezek a kedvezı elıfizetési formák.) Az „árcsökkenés” abban is tetten érhetı, hogy a szolgáltatók egyre nagyobb sávszélességő csomagokat kínálnak azonos árért, így bár sokan nem fizetnek kevesebbet, mint korábban, jobb minıségő szolgáltatáshoz jutnak azonos árért. Szintén újdonság, hogy a forgalmi korláttal ellátott elıfizetés mellett megjelent az egyes napszakokra, illetve meghatározott idıre csökkentett hozzáférés is. A Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) tanácsa a kedvezı változások megtartása mellett hazai és uniós konzultációk után meghozott ármegállapító határozatával igyekszik élénkíteni a szélessávú internet-hozzáférések piacán a versenyt, és ezzel csökkenteni az ADSLszolgáltatás kiskereskedelmi árát. A határozat segítségével az öt jelentıs piaci erejő szolgáltatót – Emitel, Hungarotel, Invitel, Magyar Telekom (T-Com) és Monortel – kiskereskedelmi árakon alapuló nagykereskedelmi árszabályozásra kötelezi. A fentiekben az otthoni internet havi költségeit vizsgáltuk a gazdasági helyzet tükrében, nem említettünk meg azonban egy nagyon fontos szempontot, ami egyes háztartások esetében jelentıs pluszköltségeket jelent. A személyi számítógéprıl van szó, amely mindeddig a legadekvátabb kapcsolódási lehetıséget biztosítja az internethez. Napjainkban egy komplett modern, multimédiás, internetes kapcsolódási lehetıséggel rendelkezı számítógép minimum bruttó 100 ezer Forintba kerül, amelynek birtoklásához már nem járul hozzá az adóvisszaigénylés sem (Sulinet Expressz), a legrászorultabb rétegeknek továbbra is kevés az esélyük a beszerzésére. Kitekintve a nemzetközi színtérre azt mondhatjuk, hogy a csökkenı árak és az élénkülı verseny ellenére Magyarország továbbra is drágább országok közé sorolható, bár az áresés mértéke biztató. Magyarország jelen állapot szerint elınyös helyzetben van az információs technológiai ráfordítások tekintetében. Az ilyen célú ráfordítások 2001-ben a GDP 2,7 százalékát tették ki, szemben a mai 7,8 százalékkal, amellyel Magyarország nem csupán az európai átlag, hanem a volt szocialista országok – a kelet-közép-európai régió országai a GDP arányos IKT (infokommunikációs technológiák) költése meglehetısen magas – élmezınyébe tartozik. Bár az IKT-ra fordított GDP-arányos összkiadásait tekintve az európai élmezınybe tartozunk, ugyanakkor összegszerően ez nem jelent kiemelkedı teljesítményt. Amennyiben a fontosabb egy fıre jutó IKT kiadásokat tekintjük azok hagyományosan az észak-európai országokban a legmagasabbak. Magyarország 2005-ben egy fıre vetítve 680 eurót fordított információs és kommunikációs technológiákra, mintegy harmadát annak, amit Finnország, vagy a szomszédos Ausztria. Ebben az összevetésben hazánk jócskán elmarad az Unió átlagától, de még így is megelızi – Csehország és Szlovénia kivételével – a 2004-ben csatlakozott országokat. A szektor kiemelt szerepét jelzi, hogy az alacsonyabb jövedelmi helyzet mellett is csaknem annyit költünk IKT-ra, mint Portugália.


45/210

IKT kiadások/fı 2500

1930

2000

1818 1585 1599

1500

1000

630 500

186

268

366

414

439

457

SK

LV

PL

680

715

HU

CZ

810

889

0 RO

BG

LT

EE

SI

PT

EU-15

IE

AT

FI

IKT kiadások/fı Európában Forrás: Eurostat 2005 A kelet-közép-európai országok, és egyben hazánk IKT piaca is az ezredforduló óta eltelt idıszakban végig dinamikusan fejlıdött. Összességében a 2007-es elırejelzések szerint Magyarországon az összes információs technológiára vonatkozó költés 2,2 milliárd euróra tehetı, amibıl a szoftver és ehhez kapcsolódó szolgáltatások aránya teszi ki a nagyobb részt (57 százalék). A becsült éves növekedési ráta 2006-2010 között 7,6 százalékot tesz majd ki. A tartós fogyasztási cikkek és ezen belül az infokommunikációs eszközök fogyasztói ára folyamatosan csökken, hasonlóan a távközlés és internet-szolgáltatás díjaihoz. A GKI 2006-os Versenyképességi Évkönyve az International Telecommunication Union felmérését idézi miszerint a mobilhívások átlagos percdíja Magyarországon legmagasabb a vizsgált országok közül, ehhez képest sok az egy fıre esı mobiltelefon-elıfizetések száma. Tágabb kontextusban megfigyelhetı, hogy a magyar IKT-költés relatív magas, ami mentalitásbeli-kulturális okokra is visszavezethetı. A magyar lakosság kedveli, és presztízst tulajdonít a (szórakoztató)elektronikai eszközöknek, amelyet jól mutat a mobiltelefonok mellett az asztali DVD lejátszók és házimozi berendezések gyors „karrierje” a háztartásokban.


46/210

Telefonköltségek (mobil) a különbözı országokban (USD) 0,99

1,0

0,92

0,93

0,93

GR

SK

PT

0,87 0,8 0,7 0,57

0,6 0,5

0,52

CZ

AT

0,59

0,4

0,2

0,0 BG

IE

EE

FI

HU

Telefonköltségek (mobil) a különbözı országokban Forrás: IMD World Competitiveness Report 2006 Az árak letörésének érdekében folyó küzdelemben jelentıs szerep hárul a 2004-ben megalapított Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) szabályozó tevékenységére. Az utóbbi néhány évben részben az NHH-nak köszönhetıen alakult ki az elıfizetıkért folyó igazi verseny a mobilpiac után az internet-szolgáltatás területén is. Mindezt jól mutatják a felére, harmadára csökkentett szélessávú hozzáférés árai (miközben a sávszélesség többszörösére nıtt). Ez az árszint (internet ára) ugyanakkor a társadalom egy részének még mindig magas, illetve jó részük számára fizikailag nem elérhetı. A Gazdasági Együttmőködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 2000-es jelentése már felemás helyzetet tárt fel. Egyrészt USD-re átszámolva, abszolút értékben a hozzáférési konstrukciótól függıen, de a tagországok átlaga körül mozogtak a magyar árak is, ott is inkább az alacsonyabb szegmensben. De ha az egyes országok vásárlóerejéhez igazított értékekbıl indulunk ki, akkor egyértelmően látszik, hogy Csehország mellett hazánkban fizettek a felhasználók a legtöbbet az internetért. Ha az OECD összehasonlító elemzését nézzük, ami a 2002 szeptemberi, és 2004 novemberi állapotokat veti össze, azt látjuk, hogy 2002-ben Magyarország a szélessávú internet-hozzáférés árában, abszolút összegben 59,39 USD-vel a negyedik helyen áll, amivel azonban reálértékén a harmadik legrosszabb helyen található Törökország és Lengyelország után.


47/210

A 2004-es állapotokat nézve már biztatóbb a helyzet. Ekkorra mi lettünk a hatodikak, ha az abszolút összeget nézzük, hiszen nálunk már 42,58 USD-vel kisebb a szélessávú internet ára, mint Törökországban, Dániában, Norvégiában és Izlandon. A vásárlóerı paritást nézve azonban nálunk a második legmagasabb az ár, csak Lengyelország „elız” meg minket. Magyarországon tehát 16,82 USD-vel csökkent a szélessávú internet ára, ami önmagában szép eredmény – de ha figyelembe vesszük, hogy eközben Írországban 60,06, Mexikóban 21,09 Lengyelországban 28,23 Törökországban pedig 58,82 USD-vel fizettek kevesebbet, akkor már nem örülhetünk maradéktalanul. A már idézett International Telecommunication Union legutóbbi felmérése szerint 100 kbit/s sebességő szélessávú hozzáférés havi díja a vizsgált országok közül (még mindig) Magyarországon a legmagasabb.

ADSL ára a különbözı országokban (USD/100 kbit/s/hó) 25

22,41 20

18,61

13,87

15

12,05 10

7,74

5

4,86

5,89

0 EE

AT

PT

IE

PL

FI

HU

ADSL ára a különbözı országokban Forrás: IMD World Competitiveness Report 2006


48/210

Digitális írástudás Magyarország az unió sereghajtói között Magyarországon – nemzetközi összehasonlításban is – nagyon alacsonynak tekinthetı a digitálisan írástudók száma – egy 2006-os európai felmérés szerint a népesség közel 57 százaléka még sosem használt számítógépet, 66 százalékuk pedig nem él az internet adta lehetıségekkel. Ezzel az eredménnyel a jelenlegi 25-ök Európájának utolsó öt helyezettje közé került be Magyarország, többek között Lengyelország, Olaszország társaságában. Az EU 25 tagországában a számítógépet még sohasem használók aránya 34 százalék, míg a nem rendszeresen internetezık aránya 57 százalék. Az Európai Unió központi statisztikai hivatala, az Eurostat a tagországok teljesítményét értékelve kiemelte a legfejlettebb államokat is. A listavezetı skandináv országokban mindössze a lakosság 8-10 százaléka nem használ számítógépet, és „csak” 19–27 százalék az internetet nem használók aránya.

Digitálisan írástudatlanok aránya az Európai Unióban 2006-ban Forrás: Eurostat A táblázatból az is jól látszik, hogy a fejlett országokban jelentıs különbség van a számítógép és az internet befogadása között. Akik ma még nem interneteznek, jó eséllyel rendelkeznek számítógéppel kapcsolatos tapasztalatokkal, hiszen a top 5 ország mindegyikében a megkérdezettek közel 90 százaléka használt már élete során számítógépet.


49/210

Ezzel szemben a számítógép-használat és az internet mutatóinak tükrében elmaradottnak tekinthetı országok esetében egy masszív, csaknem kétharmados digitálisan írástudatlan csoporttal találkozunk. Magyarország esetében a 2006-os adatok szerint a nem (vagy nem rendszeresen) internetezık aránya eléri a megkérdezettek kétharmadát, míg a digitális analfabéták aránya is jóval meghaladja az 50 százalékot (ebbe a csoportba sorolhatjuk azokat, akik még számítógépet sem használtak).

A digitális írástudatlanok magas aránya régi probléma Az ország elmaradottsága nem új kelető, már az uniós csatlakozást megelızıen napvilágot láttak olyan elemzések, amelyek szerint Magyarország a régió országaihoz viszonyítva is elszomorítóan teljesít a digitális írástudástalanság mutatót tekintve. Európai léptékben, a témában a legátfogóbb és legmélyebb vizsgálat 2001 és 2003 között zajlott. A SIBIS (Statistical Indicators Benchmarking the Information Society) néven ismert projekt az egyik átfogó kísérletet jelentette az Európai Unió információs társadalommal foglalkozó indikátorrendszerének megújítására. A programban a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem (ma Corvinus Egyetetm) is részt vett. A vizsgálat Magyarországon csak kismintás felmérés keretében zajlott, illetve 2003-ban abbamaradt, ennek ellenére izgalmasak az eredmények. A digitális írástudást érintı kutatások közül még a korábban is említett World Internet Project emelhetı ki. A SIBIS digitális írástudás indikátora négy összetevıbıl épül fel. Elsıként az (1.) internetes kommunikációban való jártasságot vizsgálták. Az email és egyéb online eszközök használata mellett a (2.) számítógépes programok letöltését és telepítését, a (3.) webes információk forrásának megkérdıjelezését és a (4.) célzott keresési képességeket vették számba, a négy mutatót nulla és három között értékelve. Az indexet az összetevık angol elnevezéseibıl készített mozaikszóval COQS indexnek nevezték el. Az ábrán láthatjuk, hogy Magyarország az összetett index alapján a tíz új tagországnál is roszszabbul teljesít, a mutató értéke az unió fejlettebb államaiban pedig akár háromszor-négyszer is nagyobb.


50/210

Digitális írástudás: a COQS index értéke a teljes népesség körében Forrás: SIBIS 2002-2003

Tudáskülönbségek a felhasználók körében – második szintő digitális megosztottság A World Internet Projekt a számítógépet és internetet használó megkérdezettek digitális írástudását is vizsgálja. Így az ország kétharmadát kitevı digitálisan írástudatlan népesség mellett a rendszeres használókról is rendelkezünk részletes adatokkal. Az adatok elemzésével képet kaphatunk az úgynevezett második szintő (felhasználók közötti tudáskülönbségen alapuló) digitális szakadékról. A 2006-os WIP felmérés szerint az internetezık túlnyomó többsége, mintegy négyötöde, hetente legalább két alkalommal használja a világhálót. A válaszadók 80,2 százaléka állította, hogy naponta vagy hetente többször internetezik - a szakirodalomban ezt a csoportot gyakori felhasználónak (heavy usereknek) nevezik. Ez az érték nem változott jelentısen a 2004-es felmérés óta, akkor az internetezık 80,8 százaléka tartozott ebbe a csoportba. Az internetezık tudását kérdıíves módszerrel többféleképpen is lehet vizsgálni. Az egyes tevékenységek gyakoriságára vonatkozó adatokból a felhasználók tapasztaltságára, így közvetve a felhasználói tudásukra következtethetünk. Egy másik lehetıség, hogy az internetezıket magukat kérjük meg, hogy értékeljék a felhasználói tudásukat. A WIP 2006-os felmérésében mindkét megközelítésre találunk példát. A válaszadók internetes felhasználói tudásukat négy jelzı segítségével jellemezhették. A megkérdezettek több mint fele, 57 százaléka jónak vagy kiválónak ítélte meg saját tudását. Az internetezık 43 százaléka viszonyult tudásához kritikusabban, azt nem rosszként vagy egyenesen gyengeként minısítve.


51/210

Az internethasználói tudás értékelése 50,0 45,0 40,0 35,0 30,0 25,0 20,0 15,0 10,0 5,0 0,0

38,1 36,1 31,6

45,6 41,0 36,4 2006 2004

18,5 14,4 12,4

gyenge

2002 10,4 8,6

nem rossz

jó

7,1

kiváló

Az internethasználói tudás értékelése Forrás: WIP 2002, 2004, 2006 A három vizsgált év eredményeit nézve egyértelmő javuló tendenciát láthatunk. Az internetezık az elmúlt négy évben magabiztosabbá váltak: a jó és a kiváló válaszok aránya rendre növekedett, miközben a gyenge és nem rossz válaszok aránya hasonló ütemben csökkent.

Internethazsnálói tudás életkorral 60 évesek és idısebbek

nem tudja

50-59 évesek

kiváló

40-49 évesel

jó

30-39 évesek nem rossz 18-29 évesek gyenge 14-17 évesek 0

20

40

60

Internethasználói tudás változása az életkorral Forrás: WIP 2006


52/210

Valamennyi korcsoportban a válaszadók döntı többsége jónak vagy nem rossznak ítéli meg tudását, azonban a fiatalok gyakrabban jelölték meg a jó választ. Kiváló internetes tudással legnagyobb arányban (17,8 százalékban) a 18 - 29 év közötti válaszadók rendelkeznek saját értékelésük szerint. A 40 év feletti internetezık körében rendre 20 százalékot meghaladja a gyenge internhasználói tudással rendelkezık aránya, míg a 30 – 39 év közötti válaszadók 13,2 százaléka értékelte tudását a legrosszabb kategória segítségével, a fiatalabb körében a rossz tudás aránya egyaránt csupán 4,1 százalék. A megkérdezettek 65 százaléka osztja meg figyelmét, tévézik, rádiózik, vagy éppen telefonál internetezés közben. A felkínált tevékenységek közül leggyakrabban a zenehallgatás jelölték meg, a felhasználók 47,4 százaléka hallgat zenét, míg rádiót csak fele annyian 21,7 százalék, tévét nézni pedig csak 15,1 százalék szokott. A válaszadók körülbelül harmada chat-el (32,4 százalék), míg negyedük (25,3) telefonál rendszeresen internetezés közben.

Internetes tevékenységek Egyes tipikus internethez kötıdı tevékenység rendszerességére is kíváncsiak voltak a WIP 2006 kérdıívének készítıi. Az eredményekbıl kiderül, hogy míg az internetezık 77 százaléka keres termékekrıl információkat többkevesebb rendszerességgel, addig IP-alapú telefonhívásokat csupán 15 százalékuk bonyolít. Egészségügyi információt 58 százalék, álláshirdetéseket pedig 36 százalék böngész rendszeresen. Internetes tevékenység

Naponta, naponta többször Majdnem minden nap

IPalapú telefon 2,5

Eüinformáció

Információ termékrıl

Állás

1,1

5,7

2,2

1,7

0,5

4,6

1,5

Hetente többször

3,6

5,5

20,6

5,3

Havonta többször

3,3

10,9

25,3

9,7

Havonta egyszer, vagy ritkábban Soha

3,8

24,4

20,8

17

85,1

57,6

23

64,4

0,1

0,1

0,1

0,1

Nem tudja

Érdemes megfigyelni, hogy az IP-alapú telefonhívások gyakorisága négy hasonló csoportot képez, az új típusú kommunikációs forma így a felhasználók közel felének jelenti a mindennapok részét, addig egészségügyi információt és álláshirdetést elsısorban „szükség estén” keresnek. Az utóbbi két szolgáltatást nem csak kevésbé gyakran veszik igénybe a felhasználók, hanem alacsonyabb számban is számoltak be ilyen rendszeresen végzett tevékenységrıl, mint például termékinformációk iránti tájékozódásról, arra ugyanis a felhasználók harmada használja legalább hetenként az internetet.


53/210

Elektronikus levelezés Az internet egyik legfontosabb alkalmazása az elektronikus levelek küldése. A felhasználók 42 százaléka azonban nem szokott e-maileket küldeni vagy fogadni. Az e-mailezés jellemzıen aszinkron kommunikációs forma, tehát nem kívánja a felelek egyidejő jelenlétét. Ennek ellenére úgy tőnik, rendszeres tevékenységet igényel, a felhasználók döntı többséges legalábbis hetente vagy gyakrabban ellenırzi leveleit. A havonta néhányszor, esetleg ritkábban postaládájukat ellenırizı válaszadók aránya alig haladja meg a 16 százalékot az e-mailezık körében. Míg saját email címmel a felhasználók 90,1 százaléka rendelkezett, addig honlapot vagy internetes napló (blogot) mindössze 5,5 százalékuk üzemeltetett. Az e-mail-lel rendelkezı internetezık 86 százalékának egy vagy két email címe van. A válaszadók 87 százaléka küldött az elmúlt hónapban e-mailt, míg ez idı alatt majdnem minden második e-mailezı (46 százalék) munkaügyben is használta ezt a kommunikációs formát. Mennyire ért egyet az alábbi kijelentésekkel? 70 60 50 40 30 20 10 0

egyáltalán nem 2 Az e-mailekkel való foglalkozás sok idıbe telik

Az e-mail Zavarja Önt, ha Sokkal valószínőbb, lehetıséget valakinek nincs hogy Ön nyújt arra, hogy e-mailje. fenntartja olyan valakivel a emberekkel is kapcsolatot, ha kommunikáljon, az illetınek van akikkel

Manapság a rengeteg kéretlen levél szinte ellehetetleníti az e-mail használatát.

3 4 teljes mértékben

E-mailezéssel kapcsolatos attitődök Forrás: WIP 2006


54/210

III. Hátrányos helyzető csoportok az információs társadalomban Mára a legtöbb európai ország kormányprogramjában prioritásként, kiemelt területként jelenik meg az információs társadalom építése, fejlesztése. Ennek oka, hogy a döntéshozók számára egyre világosabbá válik, hogy az infokommunikációs eszközöknek nagy hatásuk van a társadalom szervezıdésére és mőködésére. Több információs szektorral kapcsolatos felismerés bizonyította, hogy a technológia komoly hatással lehet egyes, hátrányos helyzetben lévı csoportok felemelkedésére, hátrányaik leküzdésére (Falling through the NET, WIP, SIBIS). Az adatok azonban azt mutatják, hogy az új kommunikációs eszközök használata pont azon társadalmi rétegek körében marad el az átlagostól, amelyek a leginkább rászorulnának azok elınyeire. Így fordulhat ez a hatás épp ellenkezıjére: a digitális megosztottság a már egyébként is jellemzı társadalmi megosztottsági dimenziókra épülve tovább növelheti az egyes társadalmi rétegek közti különbségeket17. A következı részfejezetekben speciális társadalmi csoportokat mutatunk be, a kiválasztás során kettıs szempontrendszer vezérelt. Az összeállításban szereplı társadalmi csoportok vannak a leginkább kitéve a leszakadás veszélyének az információs társadalom szempontjából, illetve ezzel összhangban olyan csoportokról beszélünk, amelyeknek tagjai számára az új információs és kommunikációs technológiák korábban nem remélt társadalmi felemelkedést, egyenlı esélyeket, életminıségük tartós javulását hozhatja.

Idısek az információs társadalomban A társadalmi csoport bemutatása Az Európai Unió tagországaiban a csökkenı születési arány és a növekvı várható élettartam drámai változásokat hoz az elkövetkezı években. Egyes országokban a lakosság 40 százalékát a 65 év felettiek fogják alkotni 2020-ban, míg a távolibb elırejelzések szerint 2050-re a dolgozó korú népesség (15–64 év) nagysága várhatóan 18 százalékkal kisebb lesz a jelenleginél, a 65 éven felüliek száma pedig 60 százalékkal fog növekedni. Ennek eredményeképpen a nyugdíjasok és az Európában a jelenlegi dolgozó kornak megfelelı lakosok átlag aránya 2050-re megkétszerezıdik, a jelenlegi 24 százalékról megközelítıleg 50 százalékra nı.18

17

MITS- eErnyı – Társadalmi integráció az információs társadalomban, IHM, 2003

18

Ez a folyamat már megkezdıdött, és 2015-re az EU átlag függıségi aránya 30 százalékra nı majd. Ezek az események mélyreható következményekkel fognak járni az európai gazdaság számára, és kihatnak arra, hogyan tudja Európa anyagilag támogatni jóléti rendszereit. Az elöregedés növelni fogja a nyugdíj és egészségbiztosítás iránti igényt, ugyanakkor csökkenti a dolgozó korban levı emberek számát, akik az ehhez szükséges jólétet elı tudják teremteni. Az Európai Bizottság elırejelzései szerint a népesség elöregedésének elıdleges hatása az lesz, hogy 2040-re az EU potenciális növekedési rátája a jelenlegi 2–2,25 százalékos arányról a megközelítıleg 1,25 százalékra csökken. Egy ilyen csökkenés kumulatív hatása fejenként 20 százalékkal alacsonyabb GDP lesz, mint amennyi különben várható lenne – áll a Wim Kok vezette bizottság 2004 novemberi jelentésében.


55/210

A potenciális gazdasági növekedés már 2015-re megközelítıleg 1,5 százalékra csökkenhet, ha a munkaerı-potenciál jelenlegi felhasználása változatlan marad – hívja fel a figyelmet a Wim Kok jelentés19. Éppen ezért kiemelik az Európai Unió stratégiái, hogy az eInclusion politikának nemzeti, regionális és helyi szinten kell érvényre jutnia. Az Európa egészére érvényes általános öregedési folyamat Magyarországon is jellemzı. A mintegy 10 milliós létszámú népességben folyamatosan, az utóbbi években, pedig gyorsuló ütemben csökkent a 14 éves és ennél fiatalabb korcsoport aránya és emelkedett az idısebb aktív korúaké, de még inkább a 60 éven felülieké. Ezek az arányok a születések és a halálozások trendjeibıl erednek; a külsı vándorlások szerepe Magyarországon nem volt meghatározó. Ötven esztendıre visszatekintve a legfiatalabb és a legidısebb korcsoportok arányai azonban markánsan elmozdultak, az ún. öregedési index (a 65 éves és idısebb, valamint a 14 éves és fiatalabb népesség egymáshoz viszonyított aránya) pedig jelentısen növekedett.

Forrás: Népszámlálás, 2001 A 2001. évi népszámlálás adatai szerint a 60 éves és idısebb korosztály 2/5-e (38,7 százalék) férfi, 3/5-e (61,3 százalék) nı. A férfiak 16,6 százaléka, a nık 23,9 százaléka (a teljes népesség 20,4 százaléka) volt ekkor idıskorú. A nemek arányának mutatója – az 1000 férfira jutó nık száma – ami a népesség egészét tekintve 1102 –, a 15 év alattiaknál 954, a 15–59 éveseknél 1020, a 60 éves és idısebb korúaknál pedig már 1587.

19

Facing the Challenge. The Lisbon strategy for growth and employment jelentés. High Level Group Wim Kok vezetésével, 2004. november


56/210

A Magyarországon élı idısek élethelyzetének megismeréséhez jó kiindulási pontot jelent a KSH gondozásában 2004-ben megjelent „Az idıskorú népesség fıbb jellemzıi és életkörülményei” címő kiadvány. Eszerint a korcsoport életkörülményei kifejezetten rosszak. Az idısek átlagosan nehezebb anyagi körülmények között, romló fizikai állapottal élnek. A Népességtudományi Kutatóintézet 2002-es adataira hivatkozva a tanulmány szerzıje felhívja a figyelmet arra, hogy 60 éves kortól többségbe kerülnek azok, akik rossz egészségi állapotuk miatt mindennapi tevékenységeiket csak nehezebben tudják ellátni. Az is elgondolkodtató, hogy a KSH idımérleg kutatásai alapján a hatvan éven felüliek ugyan szabadidıs tevékenységekre (és médiafogyasztásra) valamivel többet fordítanak mint a fiatalabbak, de a társas szabadidıtöltés aránya csökken. A magyarországi idısek helyzete még elszomorítóbb, ha európai összehasonlításban vizsgáljuk. Az Eurobarometer felmérése (2006) alapján, az unión belül Magyarországon a legmagasabb azon megkérdezettek száma, akik szerint hátrányt jelent a fogyatékosság (89 százalék szemben az EU szinten mért 79 százalékkal), illetve az 50 év feletti életkor (87 százalék szemben a 69 százalékkal). Szintén nehézséget okoz a megkérdezettek szerint a népesség többi részétıl eltérı etnikai csoporthoz tartozás (71 százalék szemben az EU szinten mért 62 százalékkal), különös tekintettel a roma származásra (86 százalék kontra 77 százalék). Az európai polgárok összességével összehasonlítva (33 százalék) 15 százalékponttal többen gondolják a magyarok közül (48 százalék), hogy nınek lenni hátrányt jelent a társadalomban. Csupán 6 százalék gondolja, hogy férfinak lenni hátrányos.


57/210

Forrás: Eurobarometer A kutatás további eredményei alapján a magyarok 63 százaléka érzékeli úgy, hogy a koralapú diszkrimináció elterjedtebb, a nemen alapuló megkülönböztetés erısebb, mint 5 évvel ezelıtt. 45 százalékuk hiszi azt, hogy ez a jelenség elterjedtebb a társadalomban, mint korábban. A magyarok 71 százaléka gondolja úgy, hogy a cégeknek több 50 év feletti dolgozót kellene alkalmazniuk. Ez az eredmény nagyjából megfelel az e téren mért EU átlagnak (72 százalék). Uniós akcióterv az idısek IKT használatáért Az i2010 stratégia részeként önálló kezdeményezés foglalkozik az idısek helyzetével az információs társadalomban. Az Európai Bizottság által jegyzett akcióterv bevezetıjében alapvetı demográfiai összefüggésekre világít rá. Míg 1920ban csupán 55 év volt a várható élettartam, addig napjainkban elérte a 80 évet. Az úgynevezett „baby boom” generáció mostanra vonul nyugdíjba, a 65 és 80 év közötti népesség 40 százalékkal fog nıni 2010 és 2030 között. Ezek a demográfiai változások súlyos társadalmi és gazdasági kihívások elé állítják Európát. Az információs és kommunikációs technológiáknak jelentıs szerepe lehet a helyzet kezelésében.


58/210

Az információs és kommunikációs technológiák (IKT) nem csak abban segítenek, hogy az idısebb emberek aktívabb, függetlenebb és egészségesebb életet éljenek, de számos esetben meghosszabIKT a tartalmas idıskorért: bíthatják a munkaerıpiacon töltött éveket, társadalmi szükségszerőség ezáltal tehermentesítve a nagy ellátó rendszereés gazdasági lehetıség ket. Az idısebb, tapasztaltabb munkaerı tudása ráadásul a gyorsan változó világ ellenére Az információs társadalom az kiemelt jelentıséggel bír a tudástársadalomidıs emberek számára lehetıvé ban. El kell fogadnunk, hogy az idısebb embeteheti, hogy amikor és ahol csak rekre fontos tudás hordozójaként kell, hogy teszeretnék, a társadalom és a gazdaság teljes jogú tagjai lekintsünk. Ez egyszerre jelenthet versenygyenek. Ez a folyamat ugyanakelınyt a kontinens számára, valamint adhat kor elınyökkel szolgál az üzlet, identitást az idısebb nemzedék tagjai számára. a gazdaság egésze és a teljes Hasonlóan jelentıs kihívások elıtt áll az társadalom számára –foglalja egészségügyi ellátórendszer - 2050-re a 80 össze az akcióterv. éven felüliek száma közel kétszeresére nı. Az IKT használatával hatékonyabb szociális ellátást, fenntartható rendszereket hozhatunk létre, a technológia teremti meg az öngondoskodás és a közösségi gondviselés alapjait. A fejlett Európai gondviselésre építve az idısek ellátását, támogatását tehát továbbra is fenn kell tartani, kihasználva az IKT-ben rejlı új lehetıségeket. Nagyon fontos, hogy egyik esetben sem pusztán technológiai kérdésrıl van szó. Az idısekrıl alkotott társadalmi képnek kell alapvetıen megváltozni, az aktív idıskor csak teljes társadalmi támogatással érhetı el. Mindebben nem elhanyagolható a piaci szereplık jelentısége. A vállalatok mára egyre inkább célzott termékkel igyekeznek az idıs embereket kiszolgálni. A tanulmány szerint az IKT piacokon is egyre nagyobb jelentısége van az idısebb korcsoportnak. A Bizottság akcióterve a 2006-ban megrendezett Rigai Konferencia ajánlásainak értelmében megfogalmazott elsı cselekvési program, összhangban a felülvizsgált Lisszaboni Stratégiával. A 2007 júniusában kiadott akcióterv támogatja a fogyatékkal élık helyzetének javítását célzó bizottsági dokumentumot, amit a 2003 és 2010 közötti idıszakra fogadtak el. Az akcióterv az idısek társadalmi helyzetének javítását célzó stratégia, legfıbb célja, hogy összehangolja a stratégiai cselekvéseket, hozzájáruljon a technológiai és szabályozási korlátok megszüntetéséhez, valamint támogassa a célcsoporttal kapcsolatos innovációt. A dokumentum három kiemelt beavatkozási területet jelöl meg. Tartalmas idıskor a munka területén (Ageing well at work): a célkitőzés szerint a hozzáférés, az innovatív gyakorlatok, a rugalmas munkavégzés és az IKT használatához szükséges tudás, valamint az új tudások megszerzése az IKT segítségével (e-learning) együttesen hozzájárulnak az aktívabb, termelékenyebb idıskorhoz, jobb munkakörülményeket biztosítanak, valamint javítják a munkavégzés és a szabadidı közötti egyensúlyt. Tartalmas idıskor a közösség részeként (Ageing well in the community): az IKT hozzájárul az aktív társas élethez, részben szociális hálózatokat biztosít, részben a kereskedelmi és állami szolgáltatásokhoz segíti a hozzáférést. Ezáltal az IKT javítja az élet minıségét, csökkenti az izoláció, az elszigetelıdés veszélyét.


59/210

Tartalmas idıskor az otthonban (Ageing well at home): a mindennapokban az IKT egészséges és tartalmas (minıségi) életet biztosít, miközben támogatja a függetlenséget és önállóságot. A dokumentum is felhívja a figyelmet arra, hogy az európai IKT iparnak jelentıs szerepe lehet az idısek tartalmas életének alakításában. Ez egyaránt megvalósulhat tisztán piaci modellben és egyes állami feladatok esetében Public Private Partnership (PPP), azaz a közszféra és a vállalkozások együttmőködésén alapuló üzleti modellben. Az akcióterv szerint, ha Európa képes megteremteni az aktív öregkor feltételeit, az nagyban elısegítheti új munkahelyek teremetését, illetve közvetve hozzájárulhat a kontinens versenyképességének növeléséhez. A Bizottság 2007 második felében és 2008-ban további lépéseket tervez a piaci korlátok eltörlésének érdekében. Ezzel kapcsolatban kiemeli az RFID technológia elterjesztésének potenciális lehetıségeit. Ezen kívül a Rigai Nyilatkozattal összhangban céldátumot jelöl ki, és ajánlásokat fogalmaz meg a tagországok számára az idısinformatika fejlıdését hátráltató jogi és technológiai akadályok csökkentésének érdekében. További fontos lépés lehet a 2007-ben benyújtott eegészségügyi interoperabilitási ajánlások elfogadása. Számítógép- és internethasználat az idısek körében Magyarországon az idısebb korosztály internet- és számítógép-használata jelentısen elmarad a nyugat-európai átlagtól. A 60 évesnél idısebb emberekrıl a korábban idézett KSH kiadványból azt is megtudhatjuk, hogy míg a tartós fogyasztási cikkek többségével (hőtıszekrény, színes televízió, mosógép) a fiatalabb korcsoporthoz hasonló arányban rendelkeznek a korcsoport tagjai, addig a számítógépekkel való ellátottság az idısebbek körében egyik településtípus esetében nem éri el a fiatalabbak PC-ellátottságának harmadát sem. (Egyes helyeken ez az arány 1:6-hoz.) Az otthoni számítógépek elıfordulásában egyébként hasonlóan a fiatalabbakhoz érvényesül a települési leejtı hatása, azaz a településméret csökkenésével romlanak a mutatók.

Budapest 60 éves és idısebb Fiatalabb

12,2%

Megyei jogú város 7,5%

Város (egyéb) 3,7%

5,2%

43,1%

37,4%

24,1%

21,8%

Számítógéppel való ellátottság korcsoport szerinti bontásban Forrás: KSH, 2004 A számítógép és különösen az internet használatának idıs korban több szempontból is kiemelt jelentısége van. A világháló valamennyi korosztály számára elısegítheti a társadalmi integrációt. Az idısebb korosztály tagjai fizikai állapotukból adódóan jellemzıen sokkal inkább otthonukhoz kötöttek, mint fiatalabb társaik.


Község

Kína, 2004-es tudósítás: Az ázsiai országban felismerték, hogy az idısek számára az IKTnek kiemelt jelentısége lehet, ezért az internet használatának megkönnyítése érdekében a jelentısebb nagyvárosok iskolái hozzáférési lehetıséget és számítástechnikai tanfolyamokat is szerveznek a korcsoport tagjainak.

60/210

Az idısebbek számára ezért különösen nagy jelentısége van az internet használatának, fiatalabb családtagjaikkal, például unokáikkal így könnyebben tarthatják a kapcsolatot. Az internet a szellemi frissesség megırzésében is fontos szerepet tölthet be. Az idısek egy szőkebb csoportja ezt már felismerte – ahogy arra Dombi Gábor és Faragó Judit „Kortalanul” címő írásukban felhívják a figyelmet. Jellemzıen az idısebbeken belül egy fiatalabb korosztályra jellemzı ez az attitőd. İk sok esetben munkahelyükön szokták meg az internet használatát, és errıl késıbb sem akarnak lemondani. Ez az ambíció a számítógép vásárlásokban is megmutatkozik, ez a mutató ugyanis az idısebbek csoportjában növekedett az elmúlt években a legdinamikusabban. Sıt már-már az otthoni internet-hozzáférést tekintve is azt tapasztaljuk, hogy a korosztály igyekszik felzárkózni a fiatalabbakhoz. Dombiék véleményét erısíti meg a World Internet Project legújabb, számos összehasonlító elemzést tartalmazó gyorsjelentése. A jelentésben a számítógéphasználat és az internet használatának korcsoportos bontását három vizsgált évben vetik össze. Az alábbi ábrán jól látható, hogy a 60 évesnél idısebbek számítógép-használati mutatói növekedtek a leggyorsabban. Az igazsághoz azonban az is hozzátartozik, hogy ebben a szegmensben volt a legalacsonyabb a kiindulási érték. Továbbá a legfrissebb 8 százalékos mutató is azt jelenti, hogy nem egészen minden tizedik idıskorú használ több-kevesebb rendszerséggel számítógépet. Az ötvenes éveikben lévıknél pedig mindössze minden harmadik válaszoló használt számítógépet szemben a fiatalabbak, a harminc éven aluliak 76-94 százalékos mutatójával.

Számítógép-használók aránya az egyes korcsoportokban 8% 5% 2%

60 évesek és idısebbek

31% 27% 24%

50-59 évesek

55% 40% 39%

40-49 évesek

2006 2004 64%

2002

53%

30-39 évesek

43% 76% 68%

18-29 évesek

49% 94% 96% 90%

14-17 évesek

0%

20%

40%

60%

80%

100%

120%

Számítógép-használat korcsoport szerinti bontásban Forrás: WIP 2002-2004-2006


61/210

Ugyan hasonlóan rossz mutatókat tapasztalunk az internethasználattal kapcsolatosan, mégis ígéretes, hogy a nyugdíjkorhatárhoz közelítı 50-59 éves korcsoport körében az elmúlt négy évben megkétszerezıdött az internetezık aránya. Igaz, Magyarországon így is csak minden ötödik 50 évesnél idısebb ember használta a világhálót tavaly, ami az Uniós átlagtól jelentısen elmarad.

Internethasználók aránya az egyes korcsoportokban

60 évesek és idısebbek

4% 2% 1% 21% 17% 11%

50-59 évesek

38% 24% 19%

40-49 évesek

2006 2004 46%

2002

33%

30-39 évesek

24% 65% 54%

18-29 évesek

39% 89% 89%

14-17 évesek

75% 0%

20%

40%

60%

80%

100%

Internethasználat korcsoport szerinti bontásban Forrás: WIP 2002-2004-2006

Internethasználati szokások a célcsoportban Az idısebb internetezıkkel kapcsolatos statisztikák több szempontból is hiányosak. A kérdıíves vizsgálatok esetében gyakran szándékosan levágják (kihagyják a mintából, illetve késıbb az elemzésbıl) a legidısebb korosztályt, így jellemzıen nincsenek megbízható adatok a 64 évesnél idısebb korosztálylyal kapcsolatosan. Ebben a korcsoportban ugyanis nagyon alacsony a számítógép- és internethasználat, így a legidısebbek jelentısen torzítanák az eredményeket. További hiányossága az internetes kutatásoknak, hogy nem tartalmaznak az idıs felhasználók különleges igényeinek megfelelı kérdéseket. Az idısebb internetezıkrıl ma nem tudjuk, hogy milyen speciális hardveres illetve szoftveres megoldásokat használnak az internetezés megkönnyítésére, illetve arra vonatkozólag sincsenek megbízható adatok, hogy mennyire elégedettek a célcsoport számára kínált internetes tartalmakkal.


62/210

Az internetet rendszeresen használó idısebb felhasználók között az Inforum 2005-ös „III: Unoka-Nagyszülı Informatikai Verseny” nevő renIzgalmas összehasonlítani a magyar dezvénye kapcsán készítettek elemzést egy szélesebb körő németországi felmérést. A vizsgálat feltérképezkutatás eredményeivel. A D21 kezdeményete a résztvevık információs és zés megvizsgálta az 50 évesnél idısebb inkommunikációs eszközökkel kapternetezık fontosabb jellemzıit. A kérdıíves csolatos attitődjeit, valamint a PCfelmérésbıl kiderült, hogy a nık 50 százalével és az internettel való felszereltka, illetve a férfiak 30 százaléka elvégzett valamilyen számítástechnikai tanfolyamot. Az ségét; további kérdésként szereinternetezés pozitív hatással volt a kutatáspeltek: van-e otthonán kívüli hozban résztvevık kapcsolataira. Az ezüstkorú záférése az infokommunikációs internetezık 79 százaléka naponta interneteeszközökhöz; tervezi-e a jövıben zik, 93 százalékuk egyszerően csak szörföl, eszközök beszerzését vagy korsze91 százalékuk gyakran ír fórumokba, chat-el rősítését, például áttérne-e szélesvagy cserél gondolatot másokkal, 86 százalésávú internetre a modemes hekuk rendszeresen küld és fogad e-maileket, lyett; milyen oldalakat böngésznek, 72 százalékuk pedig gyakran használja a melyek a kedvenc oldalaik; milyen számítógépet és az internetet képek szerszolgáltatásokat vesznek, illetve kesztésére. A szakemberek szerint egyértelmően megfordultak a korábbi folyamatok, és vennének igénybe; mennyire bízma már egyáltalán nem igaz, hogy a nyugdínak az online banki ügyintézésben 20 jasok begubóznak magányukba, vagy viszovagy vásárlásban . lyogva nézik a PC-n játszó, internetezı csaA megkérdezettek 53 százaládtagjukat. A megkérdezett 1120 férfi és nı léka budapesti, 47 százaléka vidétöbbsége szerint bekövetkezett az, amire ki, fıleg városi volt. A válaszadók még évekkel ezelıtt gondolni sem mertek átlagéletkora 64 év (55-84), isvolna: teljesen a mindennapi életük részévé kolai végzettségüket tekintve mavált a böngészés, a chat-elés, az online ingasan felülreprezentáltak a felformációkeresés. sıfokú végezettséggel rendelkezık (62 százalék); középfokú végzettségőek 35 százalékot, és a 8 áltanos végzettek 3 százalékot tettek ki. A versenyen résztvevı 50 év felettiekrıl tudni lehet, hogy Magyarországon a teljes népességbıl 3.538.000 fı haladta meg ezt az életkort. Döntı többségük nem használja ki az internet elınyeit, annak ellenére, hogy az segítené a munkaerıpiacon való megmaradást, a pszichoszomatikus (lelki eredető) betegségek megelızését, az elmagányosodás csökkentését, a társadalmi közéletben való megmaradást, a legolcsóbb informálódási, kulturális és szórakozási módok kihasználását és az életminıség fenntartását, sıt emelését.

20

Inforum, Faragó Judit, 2005.nov-dec. Az idısek infokommunikácós eszközökkel való ellátottsága és az eszközhasználattal kapcsolatos attitődje


63/210

A versenyen részt vett versenyzık – tehát a legaktívabb nagyszülık – közül is csak mintegy kétharmaduk rendelkezik saját internet-hozzáféréssel [36 százalék ADSL, 34 százalék modem, 30 százalék semmi]. Az Egyesült Államokban 2003Látható, hogy az internet terjedése ebben a korban több olyan iskolát nyitotosztályban is hasonlóan megy végbe, mint a fiatalabbak esetében és ez látszik a végzettségek tak, amelyek kifejezetten az arányaiban [62 százalék felsıfokú, 35 százalék idıs korosztály számára középfokú, 3 százalék alapfokú]. nyújtanak számítástechnikai A megkérdezett nagyszülık átlagosan napi 100 percet töltenek el internetezéssel. ismereteket. A legnépszerőbb A szórás nagy, van, aki csak napi 15 percet, de az elektronikus levelezési és mások 6 órát is eltöltenek a világhálón szörfözésmás kommunikációs programok sel. Leggyakrabban a kultúra, a politika és a tudomány témakörében érdeklıdnek, ezután a oktatása. Az idısek oktatásának közérdekő információk szerzése következik a megvalósítása szempontjából népszerőségi listán. Ritkábban tervezik az utazáazért kiemelkedı fontosságú, saikat a világháló segítségével, és még ritkábban gondolnak arra, hogy egészségük megırzésében mert az oktatásuk itt már nem is segítséget kaphatnak onnan. A legtöbbet látoalkalomszerő, hanem szervegatott honlapok között megemlítették a Startlap, az Origo, a Google, a Yahoo és az Index oldalazett, állandó, folytonosságot kat. A rendszeres online újságolvasók aránya 62 biztosít az iskolai keretek százalék volt. A verseny résztvevıinek válaszaiáltal. ból kiderült, hogy 43 százalékuk pénzügyeit és/vagy egyes vásárlásait az interneten keresztül bonyolítja. Mindössze 23 százalékuk teljesen bizalmatlan pénzügyei intézésében az internettel.

Az idıskori internethasználat támogatása Az Eurostat e-társadalomról készült 2005-ös adatai szerint az Európai Unió 25 tagországában a 16-74 év közöttiek 37 százaléka nem rendelkezik alapvetı számítógépes ismeretekkel, s nagy különbségek vannak a korcsoportok között. A lakosság több mint fele nem tud komputert kezelni, például Görögországban 65 százalék, Olaszországban 59 százalék, Magyarországon 56 százalék, Cipruson, Portugáliában 54 és Litvániában 53 százalék ez az arány. Az 5574 év közöttiek körében 65 százalékra, Magyarországon 84 százalékra nı ez a mérték21. Hazánkban a korcsoportok között messze itt a legmagasabb az arány, míg a fiatalok ma már a közoktatásban elsajátíthatják ezeket az ismereteket, az idıseknek sem motivációjuk, sem igazi lehetıségük nincs a szükséges infokommunikációs készségek megszerzésére. Az idıskori PC- és internetoktatás széleskörően még nem megoldott. Az idısek reménytelenül elszakadhatnak a társadalomtól az IKT-eszközök használata nélkül, az internet elınyei viszont nagymértékben segíthetik ezt a csoportot az ismerısökkel való kapcsolattartásban, az egészségügyi szolgáltatások elérésében, a mindennapi ügyintézésben és az elszigeteltség érzésének leküzdésében. 21

Megjelenés: sg.hu, 2006. 09. 21.


64/210

Ugyanakkor az amerikai és Nyugat-Európában élı idısek mára felismerték a világháló jelentette új lehetıségeket, például az egyszerőbb kapcsolattartást és ismerkedést, és igyekeznek ezeket rendszeresen kihasználni. Az internet az idısebb korosztály életét is gazdagíthatja, azonban a honlapok többsége figyelmen kívül hagyva a szerkesztési szabályokat, bonyolulttá teszi részükre a felhasználást. A honlapon való eligazodás egyébként is kétszer annyira nehéz az idısebbek számára, mint a fiatalabb korosztályoknak. A honlapok látogatói közül manapság éppen az idısebb látogatók száma növekszik a leggyorsabban. Valójában minden ipari államban arányaiban nagy számú idıs ember él, akik között ráadásul sokan tehetısek. Habár nyugdíjasok, mégis nagyon aktív életet élnek és nyitottak a modern vívmányokra, az internettel a kommunikáció és információszerzés új módja kínálkozik fel számukra. Az idısebb látogatók elérésére és megszólítására a legeredményesebb módszer az email/hírlevél alkalmazása. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a leggyakoribb felhasználási területek a kutatás, hírek, befektetések nyomon követése, gyógykezelések és orvosiegészségügyi információk, és a legkisebb hányadban online vásárlás és online banking. Mindezek felett áll, azaz a leggyakrabban keresett tartalom a speciális érdeklıdésüket szolgálja ki, amit a különféle hobbik jelentenek – zene, könyv, konyhamővészet, lakberendezés, technika stb. Összességében elmondható az internet felhasználási szokásaikról, hogy az érdeklıdésük középpontjában a hobbi áll, így a speciális tartalmú honlapok legalább annyira fontosak az idısebbek számára, mint általában a többieknek. •

egy információt megtalálni az interneten a fiatalabbaknál 4 emberbıl háromnak, míg idısebbeknél 2-nek sikerül

•

mindez dupla annyi idıbe kerül az idısebbeknek

•

miközben nyolcszor több hibát vétenek a keresgélés közben

A honlapok akadálymentesítéséhez néhány alapvetı szempontot kell végiggondolni, amelyeket alább összesítettünk.22 Olvashatóság és egyszerő menük A legszélesebb körben ismert törvényszerőség a nagyobb betőméretek alkalmazása. Ennek ellenére a sok honlapon nem lehet a betőméret változtatni. Legalább a 12-es betőméret az ajánlott és meg kell hagyni a változtatás további lehetıségét. A legördülı menük és más mozgó aktív elemek szintén problémát okozhatnak az idıseknek, akik nehezebben kezelik az átlagnál az egeret. Jobb statikus eszközöket és felületeket használni, amik nem igényelnek pixelszintő találatot. 22

Mára elkészültek olyan egységes ajánlások, amelyek mindenki számára megkönnyítik a honlapok böngészését, ebben a szabványosítási munkában élenjár az internet kezdeti lépéseiben kiemelt szerephez jutott Tim Barners-Lee vezette World Wide Web Consortium. Az ajánlások magyarul ma még nem olvashatóak, a fordítás azonban a magyar iroda szerint a közeljövıben megjelenik.


65/210

Látogatóbarát megjelenés A honlapok sokszor használnak különbözı színeket arra, hogy megkülönböztessék a látogatott és a nem látogatott linkeket. Ebben az esetben az öreget nehezen tudják követni, hogy hol is jártak eddig, de ezt a többi korosztálynál is felmerülhet. Az idısek sok idıt vesztegetnek a keresımotoroknál is. Gyakran használnak kötıjeleket és zárójeleket. Hiba üzeneteket gyakran nehéz nekik elolvasni, homályos vagy pontatlan megfogalmazása miatt.

A könnyő felhasználhatóság Az idısebbek erısen elınybe részesítik a számukra könnyen használható honlapokat. Intraneteknél szintén figyelembe kell venni ezeket a szempontokat, mivel sok helyen nagy számban dolgoznak idısebbek és nem ritka az sem, hogy a nyugdíjasok is bedolgoznak otthonról a cégüknek. Cégek néha külön oldalt készítenek számukra.

Az információs- és kommunikációs technológia (IKT) szerepe a különbségek felszámolásában Az IKT eszközök terjedése az idısebb korosztály életét is átalakítja, közvetlenül vagy közvetve hatással van a korcsoport tagjaira. Az IKT lehetıvé teszi az idıs emberek számára, hogy minél tovább aktív, integráns részesei lehessenek a társadalomnak. A technológia segítségével csökkenek a távolságok, azonban ez alatt nem csak a térbeli, fizikai távolságokat kell érteni, hanem a generációk közötti szakadék betemetését is. Az új eszközök ismerete és használata ugyanis egy (kommunikációs) hidat teremt a korosztályok között; különösen a nagyszülık és az unokák generációját köti össze hatékonyan. A fentiek eléréséhez azonban szükség van a digitális kultúra megismerésére. Mindennek elıfeltétele, hogy a (1.) megfelelı technikai eszközök és szolgáltatások könnyen és olcsón elérhetıek legyenek ennek a korosztálynak a számára is. Másrészrıl fontos a használathoz szükséges (2.) készségek és képességek fejlesztése – a digitális írástudás elsajátítása. Harmadrészrıl, és talán ez az egyik legfontosabb mindezekhez elengedhetetlen egy (3.) attitődbeli változás mind az idısek, mind az egész társadalom részérıl, ami serkenti, segíti és támogatja ezeket a folyamatokat. A szemléletváltás közvetett hatása, hogy az élethossziglan tartó tanulás paradigmáját kiterjeszthetjük a mai idısebb korosztályra (ennek a csoportnak a tagjai egy másfajta társadalomban szocializálódtak). Ez a változás lehetıvé teszi az idısek szellemi frissességének megırzése mellett azt is, hogy a világuk kitáguljon, vagy jobb esetbe be se szőküljön.


66/210

Ez pedig sok esetben nem csak azt jelenti, hogy kinyílik számukra egy digitális világ, hanem a digitális térbıl könnyebben ki is tudnak lépni egy offline létbe, illetve az offline létük tovább tud élni a digitálisban. Az IKT technológiák használata így az idısebb korosztály számára is esélyt teremt arra, hogy társadalmi pozíciókat, státuszokat szerezzenek, ill. tartsanak meg. Összességében a fentiek jelentısége abban is tetten érhetı, hogy egy megváltozott idıskép kialakulását teszik lehetıvé. Az idıs emberek már nem a társadalom passzív, fölösleges tagjaiként jelennek meg, hanem egyre inkább tevékeny, fontos, szereplıivé vállnak, különösen helyi szinten. Ez pedig az idıs emberek számára az önbecsülésüket, és önértékelésüket erısíti, ami természetesen visszahat a mindennapi tevékenységeik elvégzésére is. Végezetül, bár Magyarországon még ritka, de a digitális eszközök és rendszerek által támogatott egészségügyi szolgáltatások azoknak az idıs embereknek is szabadabb és függetlenebb életet tudnak biztosítani, akik már rászorulnak a szociális szolgáltató rendszerre. Ilyen eszközök lehetnek a speciális videotelefonok, kamerák, amelyek figyelik a rászorulók mozgását, szokásait, így veszély esetén jelezni tudnak.

A vidék Magyarországa és az információs társadalom A társadalmi csoport bemutatása Magyarország jelentıs vidéki térséggel rendelkezik, ezt a 2004-2006 között érvényben lévı Nemzeti Vidékfejlesztési Terv is megállapítja: az Európai Unióban használt kritériumok szerint Magyarország területének 96 százaléka vidéki térségnek minısül, ahol a népesség 74,5 százaléka él. Az alapvetıen vidéki területek részaránya 58,3 százalék, az össznépességbıl való részesedésük 31,3 százalék, mely 3,2-szer magasabb az EU (9,7 százalék) átlagánál. Az összlakosság 35,9 százaléka él községekben. Az összes település 54,3 százalékának lakossága nem éri el az 1000 fıt: az 1000 lakosnál kevesebbel bíró települések száma meghaladja az 1700-at, azonban még ezen belül is kiemelkedı az 500 fınél kisebbek száma: körülbelül 1040 van belılük, azaz Magyarország minden 3. településén 500-nál kevesebben élnek. Ilyen aránytalan településszerkezettel alig találkozni Európában, amit alátámaszt az is, hogy a kistelepüléseken élık aránya nálunk háromszorosa az európai átlagnak.


67/210

Magyarország kistérségeinek beosztása az OECD kritériumai alapján Forrás: NVT, 2004 Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programban a korábbi programokból nyert tapasztalatok alapján némileg másként igyekeznek lehatárolni a „vidékies” térségeket, illetve azt, hogy mely területek esnek a Program hatása alá. Általánosságban a 120 fı/km² népsőrőséget meg nem haladó, vagy 10.000-nél kevesebb állandó lakossal rendelkezı települések alkotják ezeket a területeket. Ez alapján elmondható, hogy az ország 168 kistérségébıl 165 rendelkezik a Vidékfejlesztési Alap támogatására jogosult területtel (településsel). Magyarországon a települési leejtı mentén jelentıs egyenlıtlenségeket figyelhetünk meg. A vidéki térségekben fıleg a kistelepülések (ÉszakMagyarországon és a Dél-Dunántúlon) és a tanyák (az Alföld északi és déli részén) vannak a rossz helyzetben. A közmőellátás, az infrastruktúra és szolgáltatási szint általában rosszabb, mint a nagyobb településeken, a közlekedési lehetıségek, a települések hozzáférhetısége pedig különösen rossz. Ennek következményeképpen a gazdasági fejlıdés lehetıségei korlátozottak. Az ország térségei és települései közötti fejlettségbeli különbség figyelhetı meg, a vidékies térségek lemaradása az elmúlt másfél évtizedben a terület- és vidékfejlesztési politika törekvései ellenére növekedett. A szolgáltató intézményrendszerben is komoly deficitet találunk, a jelenlegi racionalizálási folyamatok pedig fokozzák az egyébként is meglévı nyomást ezekre a szervezetekre.


68/210

A kisközségek alacsony lakosságszáma sokszor nem teszi lehetıvé az alapvetı szolgáltatások és intézmények fenntartását, pedig az iskola, a posta, a közösségi ház mind az innovációk színterei. Mivel a különbözı funkciók, illetve intézmények tárcaszinten sok „illetékest” tudhattak mindig is magukénak, megfelelı koordináció és stratégiai nyomás híján nem alakult ki sem igény, sem elképzelés a gondok integratív kezelésére. Pedig több mint feltőnı, hogy minden esetben az információs- és tudásfolyamatok deficitjérıl van szó, és a strukturális okok minden esetben azonosak: •

mérethatékonysági gondok, üzleti/piaci/költségvetési,

•

fenntarthatatlanság,

•

forráshiány az ingatlanteremtésben és/vagy fenntartásban,

•

közvetlenül mozgósítható emberi erıforrások állandó hiánya,

•

az infrastruktúra (telefon, kábelTV, internet) hiánya,

•

a csatlakozás nehézségei az országos alaprendszerekhez.

A vidéki térségek lakosságának jellemzıi A fentebb leírtakkal már utaltunk rá, hogy a vidéken élık (különösen a kistelepüléseken élık) - akik elsısorban idısebbek, kevésbé iskolázottak, nagyobb valószínőséggel munkanélküliek, inaktívak - lehetıségei jelentısen kisebbek, mint a városban élıké. A vidéki térségekben az átlagos egy fıre jutó jövedelem a nemzeti átlag 71,45 százalék, amely növekvı szakadékot jelez a vidéki és városi térségek között. A munkanélküliek aránya az aktív korú lakosság (15-59 év) körében lényegesen magasabb (9,2 százalék, 2005) az országos átlagnál (6,3 százalék, 2005) és a 2000-es 8,04 százalékhoz képes gyorsabb növekedést mutat, mint országosan. A foglalkoztatottak aránya a vidéki térségekben 49,9 százalék szemben az országos 56,8 százalékkal. A vidéki térségekben a regisztrált munkanélküliek csaknem fele (48,76 százalék) tartós munkanélküli. A szőkös helyi foglalkoztatási lehetıségek következtében a falvakban a foglalkoztatottak mindössze 39 százaléka talál helyben munkát, míg 61 százaléka naponta ingázik. A statisztikai adatok azt mutatják, hogy a munkanélküliek aránya a vidéki térségekben a nık körében nagyobb. Ezeken a területeken a munkalehetıség hiánya kedvezıtlenebbül érinti a nıket, mint a férfiakat. Az iskolai végzettség alapján a képzettségi szint a vidéki térségekben jóval kedvezıtlenebb, mint az országos átlag. A községekben a 8 osztályt vagy azt sem végzett lakosok aránya meghaladja az országos átlagot, ık semmilyen képesítéssel nem rendelkezik. A középiskolai végzettség mutatóiban nincs eltérés (51 százalék), a községekben azonban több az érettségivel nem rendelkezı, szakmunkás képesítéső ember.


69/210

A felsıfokú végzettségőek aránya (5 százalék) a községekben fele az országos (12 százalék) és harmada a városi átlagnak (15 százalék), ami azt mutatja, hogy a szakképzett munkaerı megfelelı munkalehetıségek hiányában elvándorol a falvakból. A vidéki területeken az egyéni vállalkozások dominálnak, arányuk az összes vállalkozás 66 százaléka, szemben az országos átlag 52 százalékkal. A mikrovállalkozások aránya 74 százalék, szemben az országos átlagot jelentı 70 százalékos szinttel. A primer és szekunder ágazatba tartozó vállalkozások aránya is magasabb a vidéki területeken (11 százalék illetve 22 százalék), mint az országos átlag (4 százalék illetve 18 százalék). Ez azt jelenti, hogy a tercier szektor részesedése a vidéki vállalkozásokban jelentısen alacsonyabb (67 százalék), mint az országos hányad (78 százalék) (az adatok 2004-re vonatkoznak). A vidéki vállalkozások innovációs képessége alacsony. Az új vállalkozások létrehozását nehezíti a tıke-, a szaktudás- és a vállalkozási készségek hiánya. Mivel a gazdasági (pénzügyi, vállalkozásfejlesztési, logisztikai, információs) szolgáltatások a városokba koncentrálódnak, a periférikus vagy alacsony népességő vidéki településeken ezek elérhetısége nehezebb. A vidéki térségekre általában a gyengébb jövedelemtermelı képességő tevékenységek, az alacsony gazdasági aktivitás, a kevésbé képzett, fıként fizikai munkát végzık nagyobb hányada a jellemzı. A vidéki lakosság jelentıs hányada, különösen a kistelepülések lakói nem vagy nem kellı mértékben érik el az alapvetı szolgáltatásokat. Hiányoznak a vidéki térségekben a rekreációs és kulturális szolgáltatások, részben ez magyarázza a fiatalabb generáció elvándorlását a vidéki térségekbıl.

Az információs- és kommunikációs technológia (IKT) szerepe a különbségek felszámolásában A modern IKT eszközök és a távközlés fejlıdése a földrajzi távolságok leértékelıdését hozza magával. Használatuk tehát a vidéki térségek egyenlıtlenségének felszámolásában, az ott élı lakosság integrálásában kiemelt fontosságú lehet: kik férnek hozzá, kik mire és hogyan tudják, akarják használni a számítógépet, internetet, mobiltelefont és az ezek által elérhetı szolgáltatásokat, illetve kik azok, akik nem akarnak, vagy tudnak élni ezekkel a lehetıségekkel? A digitális megosztottság/egyenlıtlenség fogalma ezt az új és gyorsan változó jelenséget próbálja bemutatni, miközben a terminológia jelentéstartalma is folyamatosan átalakul, ugyanis ma már nem csak úgy tekintünk ezekre az eszközökre, mint a társadalmi egyenlıtlenségek újabb dimenziójának okozójára, hanem pontosan ellenkezıleg, mint a hátrányos helyzetőek esélyteremtésének lehetséges eszközeire, az Több magyarországi kistelepülésen eInclusion politika megtestesítıire. önerıbıl, vezeték nélküli technolóManapság úgy tőnik, hogy az giák segítségével biztosítanak az ott infokommunikációs eszközök vidéki ellátottsági élıknek nagy sávszélességő Interszintjébıl arra következtethetünk (mint ahogy net-hozzáférést. Országszerte indulazt Everett M. Rogers az innovációk terjedésrıl tak hasonló kezdeményezések, töbszóló munkájában írta), hogy az IKT eszközök bek között Aparhanton, nem feltétlenül jutnak el azokhoz, akik számára Csákberényben és Abán építettek ki egyébként a legtöbb elınyt tudná nyújtani az ilyen hálózatokat. adott innováció. IT Mentor Best Experiences

70/210

Az alábbi ábrán jól látható, hogy a települési lejtı hatása igen jelentıs hazánkban, mind a számítógép, mind az internethasználat terén látványos különbségek vannak a fıváros, a városok és a falvak között (miközben nem árt szem elıtt tartanunk, hogy Magyarország IKT-használati mutatói európai viszonylatban összességében is gyengének mondhatóak). A szélessávú elérést mutató oszlop az összes Internet-hozzáférés között mutatja a szélessávú (ADSL, kábel stb.) kapcsolatok arányát, mely gyakorlatilag az egyetlen olyan mutató, melyben nemzetközi szintő eredményeket mutathatunk fel, bár nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy számos kistelepülésen (ahol a lakosság kb. 5 százaléka él) jelenleg nem elérhetı a megfelelı infrastruktúra.

90%

82% 81%

80%

71% 70% 60% 50% 40%

Fıváros

45%

Városok

39% 33%

32%

30%

Falvak 21%

20%

14% 5% 4% 2%

10% 0% Számítógép

PDA

Internet

Szélessáv

Alapvetı IKT-eszközök ellátottsága, településtípus szerint, a háztartások arányában Forrás: WIP 2006 Az elızıekben már említésre került, hogy a vidéki térségek lakossága idısebb és kevésbé iskolázott, mint a városi lakosság. Ezek a tényezık azért is fontosak, mert ez a két tényezı alakítja leginkább az IKT eszközök használatában lévı különbségeket. Ha tehát vidéken többségben vannak azok a társadalmi csoportok, akik egyébként is kevésbé használják ezeket az eszközöket, akkor a negatív hatás összeadódik. A következı két ábrán az iskolai végzettség és a korcsoportok szerinti megoszlásban láthatók ezek a különbségek, vagyis hogy az idısebbek és az alacsonyabb végzettségőek kevésbé aktív használói ezeknek a technológiáknak. A településtípus szerinti bontás viszont azt is megmutatja, hogy az azonos korcsoportban lévık, illetve azonos iskolai végzettséggel rendelkezık csoportjaiban a falvakban élık jelentıs lemaradásban vannak a városokban és a fıvárosban élıkhöz képest.


71/210

Egyedüli kivételt a tanköteles korúak jelentik, ahol nincs érdemi különbség, vélhetıen azért, mert az iskolákban már mindenki számára biztosított a hozzáférés (3. ábra). 100%

91% 86% 85% 79%

80%

71%

69%

59%

60%

49%

Fıváros

48%

44%

42% 40%

Városok Falvak

30%

24% 19% 13%

20%

12% 4%1%

0% 14-17 év

18-29 év

30-39 év

40-49 év

50-59 év

60+ év

Internethasználók korcsoport és településtípus szerint Forrás: WIP 2006 Az iskolai végzettség alapján képzett kategóriákban nagyjából megegyezı különbségek alakultak ki (4. ábra). 75%

80% 70%

67%

63%

60%

72%

54%

51%

50%

Fıváros

40%

Városok 30%

30% 20%

Falvak

27% 20% 18%

17%

13%

10% 0% Általános iskola

Szakmunkásképzı

Érettségi

Felsıfokú vgzettség

Internethasználók iskolai végzettség és településtípus szerint Forrás: WIP 2006


72/210

Zárásként érdemes megemlíteni, hogy míg országos szinten a World Internet Project 2006 a nem használat okait feltáró kérdései sítás: Egy kis falu lakói egy alapján a kognitív okok tekinthetık a legfontoolyan kísérleti projektben veszsabb visszatartó tényezınek („nincs rá szüksének részt, melynek célja annak gem”), addig egy hasonló települési felbontásból az is kiderül, hogy ezek mellett a tényezık melkiderítése, vajon egy virtuális lett a falvakban továbbra is jelentıs az hálózat képes-e újrakovácsolni anyagi lehetıségek korlátozó ereje. egy elszigetelten élı, javarészt Számos gyakorlati példa és tudományos kutatási eredmény támasztja alá azt a nézetet, idıs emberek lakta falu közöshogy az IKT eszközök esélyteremtı technológiák ségi életét. A projekt keretében tudnak lenni, szerepet játszanak a társadalmi státuszmegszerzés folyamatában, a társadalmi a 279 fıs lélekszámú és a kulturális tıke növelésében. Azonban ehhez Oberhambach csaknem valaszámos feltétel szükséges: napjainkra bebizomennyi lakosának ingyenes nyosodott, nem elégséges feltétel az IKT eszközökhöz való fizikai hozzáférés biztosítása. A keszámítógépet és internetelérést mény infrastruktúrán túl elengedhetetlen az biztosítanak, létrehozva ezzel ezek „értelmes”, gyakorlati használatában Németország elsı Internetsegítséget nyújtani képes humáninfrastruktúra fejlesztése is. Napjaink társadalom- vagy közösségét. A kis települések szociálpolitikájának egyik központi kérdésévé teljes felszerelésére nem csak ennek kell válnia. hazánkban, de szerte a világon Csak így érhetı el jelentısebb eredmény az információs társadalomból való kirekesztettnagyon kevés példa akad, ezért ség csökkentése terén a vidéki lakosságot illetıfigyelemre méltó a kezdeméen is. Kulcsfontosságú, hogy az 1-2 ezer lakosnál nyezés. kisebb települések lakói – akik elsısorban idısebbek, kevésbé iskolázottak, nagyobb valószínőséggel munkanélküliek, inaktívak – miként tudnak bekapcsolódni az információs társadalom által nyújtotta lehetıségek kihasználásába. Németország, 2000-es tudó-


73/210

Fogyatékkal élık az információs társadalomban A társadalmi csoport bemutatása A fogyatékos személyek létszámáról a legújabb adatokat az 1990. évi és a 2001. évi népszámláláskor rögzítették, ez utóbbi szerint 577 ezer fı volt a fogyatékosok száma, másként fogalmazva a népesség 5,7 százalékát tette ki. Az adatfelvétel – a KSH szerint is – alulbecsüli a fogyatékos népesség adatait, így a létszám 600 ezer felettire becsülhetı. A fogyatékkal élık demográfiai összetételére jellemzı, hogy jelentısebb számban fordulnak elı idıskorúak, mivel a fogyatékos személyek nagy része nem születésétıl fogva sérült, hanem életkora elırehaladtával betegség vagy baleset következtében vált azzá. A fogyatékos személyek között a 60 évnél idısebbek aránya 44,8 százalék, több mint kétszerese a népesség egészében képviselt arányhoz viszonyítva. A fogyatékosságot leginkább valamilyen tartós betegség idézi elı (53,8 százalék). A fogyatékos személyek 17 százaléka születése óta szenved fogyatékosságban.

Forrás: KSH, 2001-2003 A 2001. évi népszámlálás adatai szerint a fogyatékos személyek 13,2 százaléka valamilyen speciális általános iskolában végezte tanulmányait. Az általános iskolánál magasabb fokú végzettséggel általában a mozgássérültek rendelkeznek, ennél kisebb arányban a vakok és a hallássérültek, az értelmi fogyatékos tanulók pedig ebbıl szinte teljesen kirekesztıdnek. A tanulásban akadályozott (enyhén értelmi fogyatékos) tanulók a 2004/2005. évi statisztikai adatok szerint 126 speciális szakiskolában tanulhatnak, létszámuk 8369 fı. Ez a létszám duplája az 1991. évinek.


74/210

A fogyatékos személyek iskolai végzettsége összességében alacsonyabb, mint a népesség egészéé. A népszámlálás adatai szerint a fogyatékos személyek 32 százaléka nem fejezte be az általános iskolát, s befejezett alapfokú iskolázottsággal csak 39 százalékuk rendelkezett. Ez ugyan jelentıs, 9 százalékos emelkedés, mégis a nem fogyatékos személyek iskolai végzettségének arányától messze elmarad. Szakképesítéssel, illetve érettségivel 25 százalékuk rendelkezik, míg egyetemi, fıiskolai végzettsége a fogyatékos személyek 5 százalékának van. A 2001. évi népszámlálási adatokat kiegészítették a fogyatékossággal élık foglalkoztatási adataival. A fogyatékos személyek minél teljesebb társadalmi integrációjához elengedhetetlenül szükséges az integrált, illetve védett munkaerıpiacon való növekvı jelenlétük. A 2001. évi népszámlálás szerint a fogyatékos személyek foglalkoztatási mutatója 9 százalékos volt az 1990. évi 16,6 százalékhoz képest. Ezzel párhuzamosan a munkanélküli fogyatékos személyek 0,7 százalékos aránya „csak” 2 százalékra emelkedett. Ez azzal magyarázható, hogy az érintettek inaktív keresıvé (57,5 százalékról 76,7 százalékra) váltak. 2000-ben, 2001-ben, 2002-ben és 2003-ban az érintettek 1/3-át sikerült a munkaerıpiacon elhelyezni. Annak ellenére, hogy az 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlıségük biztosításáról rendelkezik a fogyatékkal élıket megilletı jogokról, (kommunikáció, közlekedés, támogató szolgálat, segédeszköz, foglalkoztatás, lakóhely, kultúra, sport), a fogyatékkal élık jelentıs része számára mindez elérhetetlen; az élet szinte minden területén hátrányos megkülönböztetésben részesülnek. A fogyatékkal élıkrıl a legfrissebb elemzés a Mozgó Világ folyóiratban jelent meg. Csereklei Gábor és File Szabolcs elemzésében felhívja a figyelmet arra, hogy a fogyatékosok aránya a teljes lakosságon belül eléri a 7 százalékot, az elmúlt években ennek ellenére helyzetükben nem történt számottevı változás. A hazánkban élı fogyatékosoknak ma is komoly problémákkal és nehézségekkel kell szembe nézniük. A legjelentısebb problémák: •

A fogyatékosokat elkülönítik, diszkriminálják

•

Hiányoznak a megfelelı, speciális segédeszközök

•

Hiányzik a megfelelıen képzett segítıszemélyzet

•

Nem jutnak hozzá az információkhoz arról, hogy hogyan javíthatnának a helyzetükön

•

Anyagi problémák

A szerzıpáros elsısorban, az állam felelısségét látja a problémákban, mindenekelıtt a pénzbeli gondok megoldatlanságában, ugyanis Magyarországon nem megfelelı a juttatási rendszer: „A pénzbeli juttatások rendszerében a fogyatékosok esetében nem különülnek el a megélhetés alapjául szolgáló jövedelemhelyettesítık ellátások a fogyatékos állapotból eredı többletköltségek fedezésére szolgáló juttatásoktól”. A juttatások, vagyis az állam által biztosított források ráadásul nem is fedezik teljes egészében a fogyatékosságból eredı többletkiadásokat. Tovább nehezíti a családok helyzetét, hogy azokban a családokban, ahol fogyatékos gyerek van, egy családtag kényszerően kiesik a munkaerıpiacról, valamint erıs fizikai és/vagy pszichés megterhelésnek is ki van téve. IT Mentor Best Experiences

75/210

A tanulmány két területen elemzi a problémákat; az egyik az oktatás, a másik a munkavállalás. Nézzük meg elıször az oktatást. Magyarországon az 1993-as LXXXIX törvény szabályozza fogyatékos gyerekek oktatását. Ez elıírta, hogy a fogyatékos gyerekeket speciális nevelésben és oktatásban kell részesíteni. Az integrált oktatás megteremtéséhez azonban hiányoznak a fent már említett tárgyi és személyi feltételek. A törvényi szabályozás ellenére tehát a fogyatékosok 31 százaléknak továbbra sincs semmilyen iskolai végzettsége, 38 százalékuk pedig csak az általános iskolát végzi el. Ebben a területi megoszlás is egy jelentıs befolyásoló tényezı; a fogyatékos emberek magasabb arányban élnek a községekben és kevésbé a nagyvárosokban, mint a nem fogyatékos népesség. Ráadásul az iskolai végzettség és a település típus szoros összefüggésben van egymással; a községekben élık nem annyira iskolázottak, mint a városiak, ill. azok, akik tanulnak, elsısorban szakmát szereznek, és nem felsıoktatásba mennek. Ezek a hátrányok a cigánygyerekeket még jobban sújtják; ık nagyobb arányban vannak a fogyatékosok között, mint a teljes népességben. Összességében tehát megállapítható, hogy hiába van az oktatás törvényileg szabályozva az egészséges és a fogyatékos gyerekek között hatalmas a szakadék. Következıkben vizsgáljuk meg a munkavállalást. A fogyatékos emberek mindig nehezebben találnak munkát – sokoldalúan hátrányos helyzetőek –, mint az egészséges társaik, mivel irántuk a munkaerı piaci kereslet nagyon alacsony. Ennek okai: • Képességeik korlátozottsága, •

Alacsony iskolai végzettségük,

•

Munkaadó és a társadalom elıítéletei,

•

A munkaadók informálatlansága a fogyatékosokkal kapcsolatban – azért félelmeik vannak a munkavégzésükkel kapcsolatban.

Ezek következménye, hogy a fogyatékosok alacsony beosztású, rosszul fizetett, instabil állásokhoz jutnak csak. Többségük fizikai, betanított vagy segédmunkát végez, sokan pedig mindössze háztartási munkát, A fogyatékos foglalkoztatottak száma így mindössze 1,5 százalék, míg arányuk a teljes lakosságon belül 7 százalék. A vállalatok ezen belül is elsısorban a mozgásszervi fogyatékosokat alkalmazzák, az értelmi fogyatékosokat szinte alig. A képet tovább rontja, a nemi egyenlıtlenség, ami területi egyenlıtlenséggel is párosul. Ez természetesen párhuzamos tendencia a kereseti viszonyokkal. A képzettség tekintetében a munkavállalásnál a felsıfokú végzettségőek alulreprezentáltak, a középfokú végzettségőek arány nagyjából azonos, az alapfokú végzettségőek pedig felül reprezentáltak a teljes foglalkoztatott létszámhoz viszonyítva. A vállalatok tulajdonosi szerkezetét megnézve pedig az látszik, hogy bár mindegyik fent felsorolt probléma megfigyelhetı, a külföldi tulajdonú vállalatoknál dolgozó megváltozott munkaképességő munkavállalók helyzete relatív és abszolút értelemben is jobb, mint a magyar tulajdonú vállalatoknál dolgozóké. A relatív hátrány a legkevésbé a külföldi tulajdonú vállalatoknál érzékelhetı. A külföldi cégek emellett nagyobb arányban is foglalkoztatnak szellemi munkát végzı megváltozott munkaképességő embereket.


76/210

Információs- és kommunikációs technológia (IKT) -használat a célcsoportban A fogyatékkal élık képzettségi és foglalkoztatási adatai alapján nyilvánvaló, hogy támogatni kell az infokommunikációs akadálymentesítést, a fogyatékos személyek digitális írástudatlanságának felszámolását, ami az infokommunikációs eszközök, és megoldások alkalmazásával kínált közszolgáltatásokat teszi elérhetıvé. Ehhez biztosítani kell a szükséges személyi és tárgyi feltételeket. A fogyatékkal élık körében az internethasználatról semmilyen adat nem áll rendelkezésünkre, azonban ez a technológia lehetıséget teremtene: - a meglehetısen izoláltan élı, fogyatékos gyermekeket nevelı szülıknek a kapcsolatteremtésre - fórumokba való bekapcsolódásra, a levelezılistákon és chat-csatornákon keresztüli online tapasztalatcserére - Az informatika a fogyatékos emberek komplex rehabilitációjának hasznos eszköze lehetne, hozzájárulhatna az önállóbb élet megteremtéséhez. Szükség van az IKT eszközök alkalmazására az oktatásban, hiszen a segítséggel élık jelentıs része alacsony végzettséggel rendelkezik; a távoktatás lehetıségeinek kibıvülése akadálymentesítené számukra az oktatás bármely fokán való részvételt. Szükség van az IKT eszközök alkalmazására a munka területén, mert a fogyatékossággal élık jóval kisebb hányada tud hagyományos munkát végezni; a látássérültek számára választható szakmák száma például elenyészı. Kis nemzetközi kitekintéssel láthatjuk, hogy a PC-használat és az internet révén ezen problémák jelentıs része kiküszöbölhetı: az Egyesült Államokban a fogyatékkal élık nagy része használ számítógépet és internetet, így nem meglepı, hogy az USA-ban az egyes hátrányos helyzető csoportok foglalkoztatottsági aránya megközelíti az országos átlagot. Szükség van az IKT eszközök alkalmazására az információhoz való hozzáférés tekintetében, hiszen a fogyatékkal élık jelentıs része azért nem rendelkezik megfelelı segédeszközzel, vagy azért nem vesz igénybe fontos szolgáltatásokat, mert nem jut el hozzá a kellı információ.

Az információs- és kommunikációs technológia (IKT) szerepe a különbségek felszámolásában A fogyatékossággal élıket támogató technológiák említésekor a szakirodalomban legtöbbször a következı három csoportot különböztetik meg: Az asszisztív vagy segítı technológiák közé tartozik minden olyan eszköz, amely segít úrrá lenni a fogyatékosságok okozta korlátozott élethelyzeteken. Ebbe a kategóriába számos modern és korábbi fejlesztéső technológiai eszköz tartozik, az elektronikus kerekes széktıl, a vakok számára készített, pontos idıt felolvasó hangos óráig. Egy most zajló belga kutatás esetleges sikere az EU 25 tagállamában élı mintegy 300 ezer vak életében jelenthetne alapvetı változást.


77/210

Az uniós támogatással finanszírozott kutatás célja, hogy a látóideghez csatlakoztassanak egy szemüvegre erısített kamerát, és így újra láthatnának azok, akik szemük optikai rendszerének sérülése miatt szenvednek vakságban. Szintén bíztató lehet a Sony által nemrégiben szabadalmaztatott eljárás is, amelynek segítségével az agyat ultrahangokkal lehet ingerelni, és érzékszervi információkat lehet eljuttatni hozzá. A módszer (mely egyelıre csak elméletben létezik, egyelıre még nem tesztelték azt) segítségével a fejlesztık szerint a vakok láthatnak, a süketek pedig hallhatnak majd. Az adaptív technológia kifejezést abban az esetben használják, amikor azt vizsgálják, hogy a már meglévı technológiákon milyen változtatásokat szükséges alkalmazni ahhoz, hogy azok a fogyatékkal élık számára is felhasználóbarát módon rendelkezésre álljanak. Ebbe a kategóriába sorolják a tanulási rendellenességgel küszködık számára kifejlesztett színes billentyőzetet, vagy éppen a billentyőzetet helyettesítı hangvezérlést, és ide tartoznak a W3 Konzorcium online akadálymentességre vonatkozó irányelvei (Web Accessibility Initiative - WAI) is. A jelenleg zajló kezdeményezések közül példaként egy brit, holland és svéd kutatók által a rosszul vagy egyáltalán nem halló felhasználóknak kifejlesztett, telefonáláshoz szükséges segédeszközt említhetjük. A Synface nevő szoftver beszédfelismerı modulja digitalizálja a telefonbeszélgetés szövegét, majd egy mesterséges, számítógéppel generált arccal valós idıben felolvastatja azt. A harmadik kategóriába az anyagi függetlenséget biztosító eszközöket soroljuk, így például a távmunkához szükséges eszközöket; valamint az ismereteket, tudást nyújtó forrásokat is. Ide magyarországi példát is felhozhatunk az elmúlt idıszakból: az IHM pályázatán például 411 látássérült jutott (akár távmunkához is használható) informatikai eszközökhöz – számítógépekhez, szkennerekhez és szövegdigitalizáló, képernyıolvasó, képernyınagyító szoftverekhez, összesen 131,1 millió forint értékben.

Civil és kormányzati programok a fogyatékkal élık ebeágyazottságának elısegítésére A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) határozatot adott ki a mozgássérültek információs társadalomban való részvételérıl. Az állásfoglalás szerint pozitív diszkriminációra van szükség az internet elérése és az ehhez kapcsolódó távközlési díjak területén. Elıtérbe kell, hogy kerüljenek az elektronikusan is végezhetı munkák ill. támogatást kell nyújtani az ehhez szükséges számítástechnikai eszközök és Internet-hozzáférés igénybevételéhez. A határozat továbbá kimondja, hogy a kormánynak támogatnia kell azokat az oktatási formákat, intézményeket és oktatási eszközöket, melyek a mozgáskorlátozottaknak az információs társadalomban való részvételéhez szükséges felzárkóztatását segítik elı. A fogyatékkal élık képzésének hazánkban szinte az egyetlen, de mindenképp a legkiemelkedıbb színtere a MEOSZ Oktatási, Továbbképzı és Távmunka Intézete (OTTI), mely egyszerre regisztrált felnıttképzési intézet, ECDLvizsgaközpont és CISCO-Akadémia. Az intézet messze túlszárnyalta a kezdeti HAPINET program terveit; jól átgondolt moduláris oktatási rendszert alakított ki, mely 3 alapozó témakörön (számítógépes ismeretek; távmunka, munkavállalás; vállalkozói ismeretek) felül komplett szakmai-, ill. nyelvtanfolyamokat kínál. IT Mentor Best Experiences

78/210

Mindezeken felül tájékoztató távtanfolyamokat is készített, például mozgáskorlátozott gyermekek szülei számára. Az OTTI-nál foglalkoznak távmunkaközvetítéssel, részben interneten keresztül (www.tavmunkas.hu). Az intézet arra törekszik, hogy az alapoktól a konkrét szakmai képzésekig komplett távoktatási palettát kínáljon. Vagyis, hogy elsı lépésként az alapvetı számítástechnikai, nyelvi ismeretekkel, majd ezekre alapozva konkrét szakmai tanfolyamokkal lássa el távhallgatóit. Mőködési lehetıségük rendkívül limitált. Felméréseik szerint hallgatóik átlagos jövedelme 36600 forint; ilyen szerény jövedelembıl viszont nem lehet egy ilyen színvonalú képzést megfizetni. A távoktatási központnak is komoly mőködési költségei vannak: a tananyagok kifejlesztése csak a kezdet, az igazi távoktatás folyamatos költségeihez tartozik az oktatók bére, telefon- és hálózati díjak, a hallgatók utazása, a termek fenntartása, a tananyagok aktualizálása (hiszen az IKT-szektor rendkívül gyorsan fejlıdik). A mőködés finanszírozására azonban igen nehezen kapnak támogatást. Ráadásul természetesen nem lehet minden tudást távoktatás formájában átadni. A CISCO-Akadémián például, az elméleti anyag elsajátítása történhet távoktatásos formában, azonban ahhoz, hogy a résztvevık a kábelezés és a hálózati eszközök fizikai összekapcsolásának módjait megtanulják, megfelelıen felszerelt labor és a hallgatók személyes jelenléte, utazása szükséges. Mozgássérültek esetében mindennek ráadásul akadálymentes környezetben kell rendelkezésre állnia. A MEOSZ-OTTI számára a legnagyobb probléma, hogy az üzemeltetésre és fenntartásra nem lehet támogatást szerezni. Pedig a fogyatékkal élık távoktatása nem rentábilis tevékenység. Hatalmas kereslet lenne iránta, de az oktatás árát a fogyatékkal élık nem tudják megfizetni. Több tanfolyamot is beindíthatnának, s többre is lenne igény, de az üzemeltetésre, mőködtetésre nem tudnak kellı támogatást szerezni. A MEOSZ OTTI együttmőködési megállapodást kötött a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztériummal. A megállapodás legfontosabb elemei: • A távmunkások integrált képzése a MEOSZ OTTI speciális tapasztalatainak felhasználásával •

Távmunkások és munkáltatók támogatása call center létrehozásával (a távmunkában dolgozó mozgássérültek ingyenesen hívható telefonszámon adnak tanácsot a munkát keresıknek és a cégeknek: milyen képzést vehetnek igénybe azok, akik el akarnak helyezkedni távmunkásként; mit kell tudniuk a gyakorlatban azoknak a munkaadóknak, akik munkatársaikat távmunkásként alkalmazzák)

•

Távmunkahelyek megteremtése, kísérleti modellek létrehozása, felkészítı projektek fejlesztése

•

Folyamatos együttmőködés, információcsere.

A Magyar Vakok-és Gyengénlátók Országos Szövetsége (MVGyOSZ), Budapest Fıváros Fıpolgármesteri Hivatalának támogatásával 2003. májusában nyitotta meg közösségi számítógép-hozzáférési központját, ahol számítógéphasználati, szkennelési, síkés Braille-nyomtatási, valamint internethasználati lehetıséget biztosítanak a látássérültek számára.


79/210

A számítógépeken magyar nyelvő professzionális képernyıolvasó program található, a gépekhez kapcsoltak egy-egy lapolvasót is. A székházban mőködı számítógépes laborban számítógépes tanfolyamokat szerveznek a vakok számára, és e mellett az Informatikai Csoport révén informatikai tanácsadó szolgálatot mőködtetnek. Szintén az Informatikai Csoporton keresztül lehet hozzáférni a Vakok Elektronikus Archívumához, amely a Magyar Elektronikus Könyvtár elsı verziójából tartalmaz köteteket egységes .txt formátumban. A Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége (SINOSZ) Európai Unió PHARE-programjának támogatásával jogsegélyszolgálatot mőködtet tagjai számára a www.sinosz.hu oldalain keresztül. A portálon rendelkezésre áll a lehetıség az online társkeresésre, chat-elésre és számos fontos letöltési lehetıség is található a honlapon. A Szövetség SMS- ügyfélszolgálatot mőködtet, melynek révén a tagok internet és számítógép használata nélkül tudnak kommunikálni a SINOSZ-szal. Az Értelmi Fogyatékosok és Segítıik Országos Érdekvédelmi Szövetsége (ÉFOÉSZ) képzést, jogsegélyt nyújt tagjainak, védıotthont, korai fejlesztı, és tanulást segítı központot, személyi segítı és szállító szolgálatot tart fenn. Webhelyén a rászorulók számára egyszerően érthetı oldalakat is mőködtet, a társadalom ép tagjainak pedig online fogalomtár segítségével mutatja be az értelmi akadályozottság témaköréhez tartozó legfontosabb fogalmakat. Korábban az Informatikai és Hírközlési Minisztérium is foglalkozott a hátrányos helyzető csoportok helyzetével. A célcsoport helyzetének javulásáért a minisztérium megalakulásának kezdetétıl fogyatékosügyi referens volt a felelıs. 2005-ben megalakult a Fogyatékosügyi informatikai kollégium. Késıbb a minisztérium kezdeményezte, hogy az Esélyegyenlıségi törvénybe kerüljön be a fogyatékossággal élı emberek információs társadalom nyújtotta lehetıségekhez való hozzáférésének joga. Az Egységes hírközlési törvény szabályozása alapján, a kommunikáció megkönnyítése érdekében a rászorulók (köztük a fogyatékkal élı emberek) telefonköltségeiket csökkentve támogatáshoz juthatnak. A készülı Elektronikus információszabadság törvény külön foglalkozik a fogyatékossággal élı emberek információhoz való hozzáférésének speciális kérdéseivel. A Magyar Információs Társadalom Stratégia (MITS) legfontosabb funkcióját a kormányzati programok összehangolása jelenti. A stratégiához kapcsolódóan egyes kiemelt beavatkozási területeken külön részstratégiák készültek, ennek keretében a célcsoport igényeit, a szükséges beavatkozásokat az Esély részstratégia fogta össze.


80/210

A kormányzat 2007 és 2013 közötti idıszakra alkotott Országos Fogyatékosügyi Programjának kiemelt célja a fogyatékkal élık társadalmi integrációjának elısegítése. Az integráció elve ugyanis azt feltételezi, hogy a fogyatékos emberek a mindennapi folyamatokban (pl. oktatás, szociális és gyermekvédelmi ellátás, foglalkoztatás, sport, kultúra) kapcsolatot létesíthetnek és tarthatnak fenn más emberekkel, valamint a társadalmi és gazdasági intézmények legszélesebb körével. Az érintkezés feltételeinek biztosítása magában foglalja a társadalom tagjainak érzékennyé tételét (társadalmi befogadás), a fizikai helyváltoztatáshoz szükséges sajátos körülmények erısítését (akadálymentes közlekedés, egyenlıen hozzáférhetı fizikai környezet), a megfelelı kommunikációs eszközök és technikák használatát (pl. vak- és gyengénlátó-barát honlapok, jelnyelvi tolmácsolás, könnyen érthetı nyelvezet és piktogramok használata). A kapcsolatok létesítésének és fenntartásának hagyományos, személyes jellegő módszere mellett az integráció elvének megvalósulását korszerő technikai eszközökön keresztül (internet-hozzáférés, elektronikus levelezés, mobiltelefon használata), korszerő módszerekkel (távmunka, távoktatás) is elérhetjük. Különös figyelemmel kísérendı és támogatandó – az egészségügyi, oktatási, szociális és gyermekvédelmi szolgáltatások igénybevételekor – az, hogy a fogyatékos emberek folyamatos kapcsolatot tarthassanak fenn családtagjaikkal. A társadalmi integráció erısítése érdekében fontos, hogy a támogatások igénybevétele szélesebb körő és intenzívebb kapcsolatrendszer kiépítését és ápolását jelentse. Minden, a társadalmi kapcsolatok megszakításához és a kirekesztéshez vezetı lépés elkerülendı és – indokolt esetben – szankcionálandó. Minden indokolatlanul szegregáló intézkedés, szakmai elv felülvizsgálatra szorul. Az idén elfogadott Új Magyarország Fejlesztési Terv prioritásai között szerepel „A társadalom megújulása”, amely a társadalmi befogadás és részvétel tervezett eszközei között említi a hátrányos helyzetőek – köztük különösen a romák és a fogyatékossággal élık – társadalmi integrációját is. A dokumentum kimondja, hogy „Magyarországon esélyegyenlıségi szempontból kiemelt figyelmet kell fordítani a fogyatékossággal élı emberek szempontjainak figyelembe vételére és társadalmi hátrányainak felszámolására”. Továbbá, hogy „segíteni kell aktív társadalmi részvételüket, és biztosítani kell számukra az egyenlı esélyő hozzáférést (fizikai, környezeti és kommunikációs akadálymentesítéssel, valamint a rehabilitáció feltételrendszerének korszerősítésével).” Említés szintjén szerepel az ÚMFT szövegében az információhoz való hozzáférés biztosításának fontossága is: „Fogyatékossággal élı embertársaink társadalmi részvételének egyik alapvetı feltétele a fizikai és infokommunikációs akadálymentesítés.”. A Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program 2007-2013 szintén tartalmaz a fogyatékossággal élı emberek élethelyzetének javításával kapcsolatos pontokat. A dokumentum kiemeli a legfontosabb problémákat: hogy a hátrányos helyzető állampolgárok esélyegyenlıségének biztosítását a társadalom nem az integrációval (fizikai és kommunikációs akadálymentesítéssel és rehabilitációval), hanem passzív eszközökkel (járadékokkal és egyéb pénzbeli juttatásokkal) igyekszik megoldani; hogy a középületek elhanyagolható hányada akadálymentes és lassan halad a közlekedés akadálymentesítése is. Hiányzik egy átfogó, komplex rehabilitációs terv, az ágazati rehabilitációs szolgáltatások közötti koordináció és azok egymáshoz illeszkedése stb., így aztán nem meglepı, hogy az állam ma közel kétszer akkora összeget fordít rokkantsági kiadásokra, mint a fogyatékossággal élı emberek rehabilitációjára.


81/210

Az OP-ban megjelennek olyan kulcsszavak is, mint az e-Esélyegyenlıség: „az infokommunikációs akadálymentesítés (e-Esélyegyenlıség) a fizikai akadálymentesítésnél még szélesebb körően növelheti a fogyatékossággal élı emberek társadalmi és munkaerıpiaci részvételét, és az információs társadalom követelményeit és lehetıségeit is figyelembe vevı fejlesztéseket garantál”. Fontos, hogy a dokumentumban említésre kerül a Design-for-All fogalma is: „az integrációt szem elıtt tartó „egyetemes tervezés” (design-for-all) módszereinek általános elterjedése révén a fogyatékossággal élı emberek mellett a társadalom számos más célcsoportja számára javul a szolgáltatásokhoz való hozzáférés”.

Romák az információs társadalomban A társadalmi csoport bemutatása

Magyarországon a 2001. évi hivatalos népszámlálás szerint 190 046 fı nyilvánította magát romának. Ezzel szemben a társadalomtudósok, szociológusok becslése szerint megközelítıleg 520 000 – 650 000 fıre tehetı a roma népesség létszáma hazánkban (KeményA társadalomtudósok között hosszas vita Janky, 2004). A jelentıs eltérés rámutat folyik arról (ld. Ladányi-Szelényi, 1998, arra, hogy milyen ellenérzés van ma sok Havas-Kemény-Kertesi, 1998), hogy a kutaemberben aziránt, hogy identitásukat tásokban a megkérdezettek etnikai önszabadon kinyilvánítsák. Amióta 1992azonosítását kell-e alapul venni (miszerint a megkérdezett személy romának vallja-e ben Magyarországon jogerıssé vált az 23 magát vagy sem), vagy a kérdezıbiztos, adatvédelmi törvény , az intézmények„külsı szakember” belátására és szubjektív nek tilos nyilvántartaniuk az etnikai hovamegítélésére kell bízni a döntést. Az elsı tartozást, ami tovább nehezíti, hogy típus mellett szól a szabad identitásválasztényleges képet kaphassuk a roma kitás eszménye, a második mellett viszont éppen a korábban említett probléma, miszesebbség helyzetérıl. Társadalomtudományi kutatások szerint (Kemény-Janky, 2004; Kertesi, 2000; Speder, 1997) Magyarországon a rendszerváltás óta elindult társadalmi és gazdasági átalakulások egyik legnagyobb vesztes társadalmi csoportja a roma népesség.

23

rint a romáknak megközelítıleg csak kis százaléka vállalja hovatartozását, így az adatok nem mutatnának reális képet. Ezért a romák IKT használatát tekintve a kutatások az adatfelvételek módszereinek különbözısége (a romának tekintettek eltérı definíciója) miatt gyakran eltérı eredményeket tárnak elénk. Ezért ezeknél a kutatásoknál az alkalmazott módszertan különösen nagy hangsúlyt kell, hogy kapjon és ezt figyelembe kell vennünk az eredmények értelmezésekor is.

1992. évi LXIII. Tv. A személyes adatok védelmérıl és a közérdekő adatok nyilvánosságáról


82/210

A magyarországi romák helyzetére jellemzı, hogy komoly szociális és gazdasági nehézségekkel küzdenek, amelyet a többségi társadalom elıítéletei és diszkriminációja is súlyosbít. A ’90-es évek elején a foglalkoztatási struktúrába már éppen integrálódott, szakképzetlen roma népesség nagy tömege vált egyik napról a másikra munkanélkülivé. Ma a roma népesség felülreprezentált majdnem mindegyik hátrányos helyzetet erısítı kategóriában: az alacsony iskolai végzettséggel és jövedelemmel rendelkezık, a munkanélküliek, a kistelepülésen élık, a nagycsaládosok és a szegregált telepeken élık között. Romák és IKT használat A World Internet Project 2006-os24 felmérésének adataiból valószínősíthetı, hogy a roma társadalom és az információs társadalom között jelenleg igen mély szakadék húzódik. Felzárkózásuk tendenciáját tekintve meglehetısen lassúnak mondható: míg Magyarországon a teljes lakosság körében 2004 és 2006 között 7 százalékkal emelkedett az internet használók aránya, addig a roma népesség esetében csak 1 százalékos emelkedést állapíthatunk meg (MITJ, 2006). Számítógép használat tekintetében is alulreprezentáltak. A hátrányos helyzető csoportokra kiszámított számítógép- és internet-hozzáférést jelzı index szerint az elızı évekhez viszonyítva 2006-ban is meghatározó volt az iskolai végzettség, a település és a származás befolyása, amelyek szerepe halmozottan jelentkezik a roma népesség esetén.

Digitális megosztottság változása Forrás: WIP 2002-2004-2006 24

www.worldinternetproject.net


83/210

A BME-ITTK kutatói (Kollányi-Székely, 2006) által létrehozott IKT használati index az alábbi eszközök, illetve funkciók használatát tükrözi: számítógép, internet, mobiltelefon, WAP, e-mail. A megkérdezettek a fentiek közül átlagosan kevesebb, mint két IKT eszközt használnak. A hozzáférésnél megfigyeltek a használatot tekintve is részben igaznak bizonyultak. A hozzáféréshez hasonlóan a használat tekintetében is elmondható, hogy az általuk vizsgált csoportok kedvezıtlenebb helyzetben vannak. Az adatok tükrében itt is jól látható, hogy a romák erısen alul reprezentáltak az IKT eszközökhöz való hozzáférés tekintetében. A kistelepülésen élık felzárkózása 70 százalékos, a romáké megközelítıleg 50 százalékos, az idısek azonban még csak 20 százalékos szinten van. Hátrányos Hozzáférés Használat helyzető cso- (db) (db) portok Roma 1,3 Idıs 1,8 Kistelepülésen 2 lakó

0,9 0,4 1,3

2,5

1,7

Fıátlag

Forrás: WIP 2004

Az információs- és kommunikációs technológia (IKT) szerepe a különbségek felszámolásában Az Európai Unióban felismerték azt a folyamatot, melyben a szociálisan leszakadt csoportok hátrányos helyzetük következtében „információban szegényekké” válnak. Az információs társadalomból való kirekesztettség pedig egy sor további fontos társadalmi aktivitásból zárja ki ıket, ami pedig tovább növeli a társadalmi egyenlıtlenségüket. Az IKT használat ma már elengedhetetlen az érvényesüléshez, így meg kell találnunk azokat az eszközöket, tudás-közvetítı elemeket, amellyel a roma népességet is be lehet vonni az információs társadalomba. Ferge kiemeli (Ferge, 2000), hogy a kirekesztettség (exclusion) nemcsak anyagi szegénységrıl, hanem más forrásokból, lehetıségekbıl, cselekvésekbıl, jogokból való kirekesztettséget is jelent. A fogalom utal a társadalom felelısségére, az integráció fontosságára, illetve az integráltság ellen ható folyamatra, a kirekesztésre.


84/210

Az oktatáshoz való hozzáférés

Az oktatás az integrációnak az elsıdleges színtere, egyben a felfelé való mobilizációnak is elıfeltétele. Ezért a roma gyerekek iskolai oktatása, annak minısége és eredményessége rendkívül fontos a késıbbi társadalmi integráció szempontjából. Az utóbbi évek nagy szociológia kutatásai (Kertesi-Kézdi, 1996; Havas-Kemény-Liskó 2002; 2004) megállapították, hogy a roma tanulók kevés iskolai sikereit és magas iskolaelhagyásának okait több egymással összefüggı, és egymás hatását felerısítı tényezı okozza. A tanulmányok összegyőjtötték és elemezték az összes ezzel kapcsolatos lényeges faktort: az óvoda kiemelkedı szerepét; a település hatását a minıségi oktatásra; az iskola negatív elvárásait, rejtett tantervét, szelektív, sok esetben szegregáló mechanizmusait; a szülık alacsony iskolai végzettségének hatását; a megfelelı motiváció hiányát; a család és az iskola gyakran feszültségekkel teli viszonyát valamint a minıségi oktatáshoz való egyenlıtlen hozzáférés következményeit. Az Oktatási Minisztérium viszonylag jól reagált a problémára, hiszen az elmúlt években az új integrációs politika jogi és intézményi hátterét is kialakította, és megváltoztatta normatív finanszírozási rendszerét. Ez utóbbit az Országos Oktatási Integrációs Központ és Hálózat biztosítja, mely 2003. évben kezdte meg mőködését. A Hálózat a budapesti koordináló iroda mellett három regionális irodával (Észak-Magyarország, Észak-alföld és Dél-Dunántúl régiójában) és számos bázisintézménnyel mőködik. Az oktatásban résztvevı roma tanulók számát az adatvédelmi törvény következtében hiányzó hiteles adatok hiányában nem lehet pontosan megmondani. Pontos adatok hiányában legfeljebb trendekre lehet következtetni a roma kisebbség részvételét illetıen. Ezek szerint a középiskolát végzettek aránya a roma népesség körében is emelkedett, azonban ez a számarány még mindig rendkívül alacsony. Még mindig túl magas körükben a középiskolát végzettség nélkül elhagyók aránya, és túlságosan alacsony a felsıfokú oktatási rendszerbe bejutó, illetve azt elvégzı fiatalok száma. Ennek következtében arra is csak közelítı adatok szolgálnak, hogy megbecsüljük azoknak a roma diákoknak és felnıtteknek a számát, akiket az információs társadalom tagjainak tekinthetünk, illetve akik kimaradnak az információs társadalom nyújtotta elınyökbıl. Országos kutatások kimutatták (Stigmata, 2004; Havas-kemény-Liskó, 2004), hogy sok teleA roma diákok áldatlan helyzete kapcsán két – inpülésen a lakóhelyi szegregáció következtében hoformatikai eszközökre épülı mogén roma iskolák (spontán, önszándékán kívül program is elindult Északszegregálódott iskolák) alakultak ki. Más iskolákMagyarország elmaradott ban, ahol jelentıs arányban tanultak nem roma térségeiben. diákok egymással párhuzamosan roma és nem roA Sityipe (Nyitott Kapuk) ma osztályok (szegregált osztályok) jönnek létre program általános iskolások különbözı oktatási formákra (pl. nem romákat számára, míg a Digitális megcélzó emeltszintő nyelvoktatás, vagy etnikai, Középiskola a középfokú romákat megcélzó felzárkóztató oktatás) való hioktatásból kiesı roma gyevatkozással. Magyarországon 2004-ben a kutarekek számára nyújt támogatást. tások szerint közel 700 szegregált roma osztály volt. Ráadásul a korszerő számítógépek alacsony száma, az internet és a tanulást segítı szoftverek használatának hiánya is leginkább a vidéken, szegregált iskolákban és osztályokban tanuló roma diákokat érinti. IT Mentor Best Experiences

85/210

Azok a roma diákok, akikkel a normál oktatási rendszer eltérı szocializációjuk vagy másságuk miatt nem tud mit kezdeni, gyakran magántanulói státuszba25 kényszerülnek, amelybıl rendszerint már nincs viszszaút az integrált oktatásba, így végleg kiszorultak az oktatási rendszerbıl, és ezáltal rendszerint a lehetıségbıl is, hogy az információs társadalom tagjává váljanak. Mint az alábbi táblázatból kiderül, különösen a kistelepüléseken élnek ezzel a „megoldással” az iskolák, ennek eredményeképpen a roma diákok erısen felülreprezentáltak a vidéki magántanulók között. Az iskola jellemzıi

Cigány

Nem Cigány/ cigány Nem cigány

%

%

Index

Budapest

4.7

2.5

1.9

Megyeszékhely

2.3

0.6

3.8

Város Község Kisközség

3.3 3.1 2.1

0.2 0.2 0.0

16.5 15.5

Dunántúl

1.0

0.1

10.0

Alföld Észak

4.0 2.4 192

0.3 0.1 187

13.3 14.0

Település

Régió

N

A felmentett tanulók az összes tanuló százalékában régiókat és településeket tekintve Forrás: Havas-Kemény-Liskó, 2002 A vidéki roma diákok családja rendszerint nem rendelkezik számítógéppel, és ha még rendelkezne is, nincsenek ott a szakképzett tanárok, akik ezt a tanulási folyamatot segíteni, stimulálni tudnák. Ez alapján elmondhatjuk, ma Magyarországon a roma magántanulók azok, akik leginkább ki vannak zárva az információs társadalomból. Hasonló problémát jelent a roma tanulók magas száma a speciális igényő diákok számára létrehozott oktatási intézményekben és osztályokban. 25

Habár eredendıen a magántanuló státusz létrehozása egy liberális oktatási törekvés eredménye volt, hogy lehetıséget teremtsen a kiemelkedı képességő diákok számára egy rugalmasabb tanmenet követésére, azonban vidéki iskolák gyakran alkalmazzák ezt a formát a problémásnak vélt roma diák eltávolítására.


86/210

IKT eszközök az oktatásban A magyar oktatási rendszer általános gyengeségét a legújabb PISA 2003 (Programme for International Student Assesment) vizsgálatok is jól mutatják (OECD, 2004)26. A 15 éves korosztályra vonatkozó olvasási, szövegmegértési, matematikai, számítástechnikai és természettudományos képességeket és készségeket tesztelı feladatokban a magyar diákok az OECD átlagánál messze gyengébben teljesítettek. A nemzetközi összehasonlítás szocio-ökonómiai státusz indexe27 szerint a szülıi háttér nagymértékben befolyásolja a tanuló teljesítményét, de nem feltétlenül vezet gyenge eredményhez más országokban. Hazánkban ennek ellenére ez az OECD átlagához képest is kiemelkedıen meghatározó a származásból eredı esélyegyenlıtlenség, amely az iskolai tanulmányok végzésével párhuzamosan nı, és nagymértékben meghatározza a tanuló teljesítményét. Ennek kiküszöbölésében sokat segíthetne az IKT eszközökhöz és internethez való hozzáférés, amelynek az önálló tanulásban is nagy szerepe lehet, valamint a hatékony eInclusion programok. A magyar oktatási rendszerben folyamatosan változó szemléletnek megfelelıen, míg a kilencvenes években az iskolák infrastrukturális ellátottságának a növelését helyezték a középpontba, utána hamar szükségessé vált a tanárok felkészítése, képzése, hogy legalább alapszinten ismereteket szerezzenek az IKT eszközök használatától. Ezt követıen 2000 elején irányelvek szintjén már kívánalom lett az oktatási rendszerben, hogy egyre szélesebb körben építsék be az oktatók az IKT eszközök alkalmazását az oktatásba, ezáltal is modernizálva annak tartalmát és módszereit. 2002-tıl kezdıdıen már központilag is követelménnyé vált az IKT alapú oktatás a különbözı tantárgyak esetén. Azonban a forráshiánnyal küzdı települések vidéki, falusi iskoláiban, ahol különösen magas arányban találunk hátrányos helyzető roma gyerekeket, rendszerint minden szempontból az átlagosnál jóval rosszabbak az oktatás feltételei. Ezekben az alapfokú oktatási intézményekben a tartalmi, módszertani megújulás még mindig komoly akadályokba ütközik (Kárpáti, 2006).

Alacsony képzettségőek az információs társadalomban A lakosság képzettségi színvonala – legalábbis az iskolai végzettség mutatói szerint – javuló tendenciát mutat – állítja az Oktatási Minisztérium (OM) anyaga az egész életen át tartó tanulásról. „A munkaerı-piaci szempontból legfontosabb 25-64 éves népesség körében 1998 és 2002 között 8%-kal csökkent a legfeljebb általános iskolát (8 osztályt) végzettek aránya (37 százalékról 29 százalékra), miközben kb. ugyanilyen mértékben emelkedett a középfokú végzettségőek aránya (50-rıl 57 százalékra). A munkaképes korú lakosság képzettség szerinti összetétele az OECD mutatók szerint a középfokú és annál alacsonyabb iskolai végzettség tekintetében jónak mondható. A középfokúnál alacsonyabb végzettségőek aránya 29%, míg az OECD átlag 32, a középfokú végzettségőek aránya 57 százalék, míg az OECD átlag 44 százalék.”

26 27

Http://www.oki.hu/cikk.php?kod=2005-01-vt-Felvegi-Gyorsjelentes.html OECD (2004), Learning for tomorrow’s world: First results from PISA 2003, Figure 4.8, p.176


87/210

Az, hogy a társadalom egy jelentıs csoportja nem volt képes elsajátítani az informatikai kompetenciákat megmutatkozik a munkaerıpiacról való távollét arányaiban is. Magyarországon alacsonynak tekinthetı más országokhoz képest a legfeljebb általános iskolát végzettek foglalkoztatottsági aránya is. (A 25-64 év közötti legfeljebb általános iskolát végzettek közül csak minden harmadik foglalkoztatott.) A digitális megosztottság szorosan összefügg az iskolai végzettséggel. Ezt nemzetközi és hazai kutatások egyaránt kiemelik. Az Eurostat adatai szerint Magyarország elmaradottabb mind a számítógép, mind az internethasználat számarányaiban az európai átlagtól. A legalacsonyabb végzettségőek, és a munkanélküliek körében hazánk a huszonöt európai ország közül az utolsó helyen van. Míg átlagosan a legalacsonyabb végzettséggel rendelkezık 61 százaléka nem rendelkezik semmilyen informatikai ismerettel, addig Magyarországon ez az arány 83 százalék. A World Internet Project adatai szerint a közép és felsıfokú végzettségőek többsége használ számítógépet (69-82 százalék), addig a szakmunkások csupán 31 százaléka, illetve a legfeljebb általános iskolát végzık mindössze 28 százaléka. A korábbi évek állapotához viszonyítva megállapítható, hogy az iskolai végzettség hatása is gyengült valamelyest az elmúlt években.

Számítógép-használók aránya az iskolai végzettség szerint 81% 79%

Felsıfokú

66% 69% 64%

Középfokú

52%

2006 2004

31%

2002

26%

Szakmunkásképzı

16% 28% 24%

Legfeljebb nyolc általános

20% 0%

20%

40%

60%

80%

100%

Számítógép-használók aránya az iskolai végzettség szerint Forrás: WIP 2002-2004-2006 Az internethasználók aránya minden iskolai végzettség szerinti csoportban növekedett a vizsgált években, a szakmunkásképzıt végzettek esetében ez az arány megduplázódott 2002 óta (8 százalékról 17 százalékra változott), de nagymértékő növekedést találunk a középfokú végzettséggel rendelkezık között is.


88/210

Internethasználók aránya az iskolai végzettség szerint 73% 68%

Felsıfokú

51% 55% 46%

Középfokú

30%

2006 2004

17% Szakmunkásképzı

2002

11% 8% 23% 19%

Legfeljebb nyolc általános

16% 0%

20%

40%

60%

80%

Internethasználók aránya iskolai végzettség szerint Forrás: WIP 2002-2004-2006 Az fenti ábrán az iskolai végzettség mentén szervezıdı egyenlıtlenségek is jól láthatóak, a felsıfokú és a középfokú végzettségőek többségükben (7355 százalék) már használnak internetet, a szakmunkásképzıt végzetteknek ugyanakkor kevesebb, mint ötöde (17 százalék) szokott internetezni. (A legfeljebb általános iskolát végzettek magas internethasználati arányai abból adódnak, hogy vannak tizenévesek is a mintában, akik most járnak középiskolába, de a befejezett legmagasabb végzetségük az általános iskola.)


89/210

Részképesség zavarral, fogyatékossággal és hátrányos helyzettel küzdı gyerekek Az olyan diákok, akik az átlagosnál lassabban tudnak haladni, külön odafigyelést igényelnek egy olyan rendszerben, ahol az egyénre szabott képzés még nem jellemzı. A közoktatás, mint tömegoktatás kényszerően szembesül azzal, hogy a sajátos nevelési igényő tanulók speciális igényeket támasztanak a jelenleg létezı oktatási rendszerrel szemben. Ráadásul az információs társadalom ifjú polgárai az írás, olvasás, számolás alapkészségei mellett a korábbinál is sokrétőbb médiakompetenciát igényelnek. „A sajátos nevelési igényő tanulói csoportok meghatározása a nemzetközi szakirodalomban elsısorban az OECD ún. 3D kategóriarendszere alapján tagozódik. Eszerint sajátos nevelési igényő tanuló az, aki fogyatékos (disability), akinek tanulási nehézségei vannak (difficulty in learning) és/vagy hátrányos helyzető (disadvantaged).”28 A sajátos nevelési igényő tanulói csoportok esetében a magyar definíció laza és könnyen átjárható definíciós alapot biztosít a fogyatékosság, a hátrányos helyzet és a tanulási nehézségek fogalmai között. A hazai kategóriarendszer az OECD kategorizálása szerinti „tanulási nehézségekkel küzdı” és „hátrányos helyzető” tanulókat egy kalap alá veszi29. Magyarországon sajátos nevelési igényő tanulónak számít a testi, mozgásszervi, az érzékszervi, az értelmi fogyatékos, a beszédfogyatékos, az autista, a halmozottan fogyatékos, valamint a tanulásban súlyosan és tartósan akadályozott (diszlexia, diszgráfia, diszkakulia, mutizmus, hiperkinetikus, hiperaktív) tanuló. Az „enyhe fokban értelmi fogyatékos” kategória lehetıséget nyújt az organikus értelmi fogyatékosság és a hátrányos családi, illetve szociális helyzetbıl adódó, tanulási és/vagy beilleszkedési nehézségekkel küzdı gyerekek kategóriájának az összemosására. Az enyhe fokban értelmi fogyatékossá minısítést szakértıi bizottságok végzik, és bár az 1999-ben módosított 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet szigorított szabályokat ír elı a minısítési eljárásra nézve, a szakmai vizsgálati protokoll nem egységes. A szakértıi bizottságokban 86 IQ-pont mellett már fogyatékosnak minısítenek valakit, holott a nemzetközileg elfogadott határérték 70 IQ-pont. Míg Európában az általános iskolások 2,5-3 százaléka regisztrált fogyatékos (testi és szellemi), addig Magyarországon 2003/04-es tanévben az iskolások 5,8 százaléka tanult speciális tantervő intézményekben vagy osztályokban. A teljes általános iskoláskorú népességhez viszonyítva, 3,3 százalékuk enyhe fokban értelmi fogyatékosnak minısítve a populáció számára létrehozott kisegítı/speciális tantervő iskolákban tanult. Az elmúlt évtizedekben ez az arány egészen a legutóbbi évekig folyamatosan nıtt. Míg 1988/89-ben még mintegy 32 500 enyhe értelmi fogyatékosnak minısülı gyereket képeztek a speciális alapfokú iskolák, 1990 és 1999 között a kétszázezerrel csökkenı általános iskolai populációhoz képest a kisegítı tagozatokon tanulók száma 1700-zal nıtt.

28

Keller Judit-Mártonfi György: Oktatási egyenlıtlenségek és speciális igények. In: Halász Gábor (szerk.): Jelentés a magyar közoktatásról 2006. http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=Jelentes2006-19_egyenlotlenseg. A fejezet alapját ez a tanulmány adja. 29 Többlettámogatást rendel az oktatásukhoz és nevelésükhöz.


90/210

Az elmúlt 4 tanév során a teljes általános iskolás népességen belül évrıl évre több fogyatékost regisztráltak: 2001/02-ben a tanulók közel 4,8 százalék, 2002/03-ban 5,3 százalék, 2003/04-ben 5,9 százalék és 2004/05-ben 6,3 százalék rendelkezett valamilyen fokú és formájú fogyatékossággal. Az értelmi fogyatékosnak nyilvánított tanulók számának 4 év alatti 9 százalékos csökkenése mellett ugyanis két kategóriában – diszlexia és egyéb részképesség-zavar, súlyos magatartási, tanulási zavar – ugyanezen idı alatt nagyjából háromszorosára emelkedett a diákok száma. Megnevezés Enyhén értelmi fogyatékos Középsúlyos értelmi fogyatékos Nagyothalló Siket Gyengénlátó Vak Mozgássérült Beszédfogyatékos Enyhén értelmi fogyatékos, gyengénlátó Enyhén értelmi fogyatékos, vak Enyhén értelmi fogyatékos, nagyothalló Enyhén értelmi fogyatékos, siket Enyhén értelmi fogyatékos, mozgássérült Középsúlyos értelmi fogyatékos, vak Középsúlyos értelmi fogyatékos, siket Középsúlyos értelmi fogyatékos, mozgássérült Siket-vak Autista Diszlexia, egyéb részképességzavar Súlyos magatartási, tanulási zavar Összesen

febr.01 31 765 3 834 364 402 308 102 392 1 143 151

márc.02 31 332 3 850 569 386 227 111 387 1 121 130

ápr.03 30 515 3 695 563 359 272 109 504 1 345 188

máj.04 28 450 3 863 597 358 296 104 481 1 291 118

30 167

36 67

32 133

38 133

75 275

67 317

53 263

45 271

51 33 83

35 29 131

37 34 121

34 30 124

5 420 5 319 1 262 46 181

5 514 8 745 1 923 49 982

10 564 12 079 3 181 54 057

13 597 16 550 3 529 56 922

Összes tanuló száma Összes tanulón belül a fogyatékosok aránya (%)

944 244 4,9

930 386 5,4

909 769 5,9

887 785 6,4

A tanulók fogyatékosság szerinti nyitó adatai az általános iskolai feladat ellátási helyeken,* nappali tagozaton, 2001/02–2004/05 Forrás: OM 2001/02, 2002/03, 2003/2004, valamint 2004/2005-ös oktatásstatisztikai adatbázisa alapján Garami Erika számításai

* Mind a gyógypedagógiai tanterv szerint oktatott, mind az integráltan nevelt gyerekeket beleértve.


91/210

A helyi önkormányzatoktól a szülık szociális támogatást igényelhetnek, ha a család fogyatékos gyereket tart el. A fogyatékos gyerekeket nevelı családok támogatása szükséges és fontos feladat, de a támogatási rendszer elszámoltathatóságának hiánya miatt a szülık olykor ragaszkodnak ahhoz, hogy gyerekük a fogyatékosok között tanulhasson, mint enyhén értelmi fogyatékos. Ez ördögi kör, amely kioltja a szakmapolitikai törekvéseket. Sajátosan magyar jelenség a roma kisebbség igen erıteljes szegregációja a közoktatásban. A nyílt elkülönítési módok mellett burkolt eszközökkel szegregálják a cigány tanulók jelentıs hányadát. A roma kisgyerekeket a nem romákhoz képest nagyjából tízszeres arányban iskolázza be speciális tantervő, régi nevén kisegítı általános iskolákba, holott az értelmi fogyatékosság elıfordulási gyakorisága nyilván nem különbözik ilyen mértékben a roma és nem roma lakosság között. A legújabb becslések szerint a tanköteles korúak 15 százaléka roma származású lesz. Ehhez képest a roma gyerekek aránya a speciális tantervő (kisegítı) osztályokban országos szinten 80 százalék fölöttire becsülhetı. A roma gyerekek enyhe fokban értelmi fogyatékosnak bélyegezve reménytelenül indulnak a munkaerıpiacra, és a továbbtanulásuk is csodaszámba megy. Európában a fogyatékosok aránya az oktatási rendszerben 2,5-3 százalék, ezzel szemben Magyarországon az enyhe értelmi fogyatékos kategóriába soroltak aránya is meghaladja a 3 százalékot, a teljes fogyatékos népesség pedig 5-6 százalékot tesz ki. Ez akár százezer olyan embert is kivon a magyar foglalkoztatottak körébıl, aki valójában szellemileg teljesen ép. A hazai közoktatási rendszer több szempontból sem biztosítja a különbözı típusú fogyatékossággal élık képesség- és készségfejlesztési, oktatási méltányosságát. A fogyatékosokat elkülönítve, specializált intézményekben képzik, ahol igen magas színvonalú pedagógiai eszköztárral nevelik ıket. Az elmúlt évtizedekben végzett empirikus kutatások viszont azt mutatták, hogy ez még így sem hatékony: az izolált iskolák hátráltatják a fogyatékos gyerekek késıbbi társadalmi beilleszkedését. A társadalmi mőködés „normál hétköznapjaitól” elkülönítetten nevelt tanulók nehezen igazodnak el a fogyatékos szubkultúra határain kívül. Ez meghatározó hátrányokat eredményez számukra a munkaerıpiacon és a társadalmi interakcióban. A fogyatékosok közoktatása nem terjed ki az összes fogyatékosra. A súlyosan és halmozottan fogyatékos gyerekek számára nem biztosított az iskolarendszerő szolgáltatás egyetlen változata sem. Ez nem pusztán azt jelenti, hogy a súlyosan, halmozottan fogyatékos gyerekek nem kerülnek kortárs közösségbe, hanem a szakszerő felügyelet teljes hiányát. Kutatók és szakértık azt a fajta integrációt, amely csak statisztikailag valósul meg, és nem jelenti a fogyatékos személyek integrált keretek között történı adekvát ellátását, „rideg integrációnak” nevezik. Az ún. integrált intézményekben gyakran hiányoznak az integrált nevelés tárgyi és személyi feltételei. Az integrált nevelés sikerét és megvalósítását tovább nehezíti, hogy az ép tanulók szülei nem támogatják az integrált oktatás folyamatát, és a gyakorló pedagógusok többsége sem szimpatizál az integráció eszméjével. A befogadás csak akkor valósulhat meg, ha az egész intézmény felvállalja az integrált nevelés-oktatást, és ezzel az iskola alkalmassá válik a normáktól eltérı, valamilyen szempontból hátrányos helyzető, sajátos nevelési igényő, illetve a bármilyen területeken tehetséges tanulókkal való bánásmódra is.


92/210

IV. Állami szerepvállalás a befogadó információs társadalomért Fizikai infrastruktúra - Közháló, eMagyarország, Sulinet programok A Közhálót az egykori Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) gondozta, az internetes infrastruktúra kiépítése a Magyar Információs Társadalom Stratégia (MITS) kiemelt programja, mivel olyan célkitőzéseket tartalmaz, amelyek az ország társadalmi, gazdasági és szociális fejlıdéséhez jelentıs mértékben hozzájárulnak. A program megfogalmazói kiemelt szerepet szánnak a kistelepülések és az ott lévı közintézmények modernizációjának, az esélyegyenlıség biztosításának, az aprófalvak lakosságmegtartó képességének, az információs társadalom kiszélesítésének. A feladat megoldása két fı programelemen keresztül valósul meg. Egyrészt a már 1996-ban elindult, de a kistelepüléseket kevésbé elérı (1.) Sulinet integrálása és továbbfejlesztése, másrészt a (2.) nyilvános közösségi hozzáférési pontok hálózatának – Köznet – kialakítása révén. Az utóbbi célkitőzés értelmében az e-Magyarország pontok program keretében Magyarország településein nyilvános közösségi hozzáférési pontoknak kell a felhasználók rendelkezésére állni, amelyek (alap)szolgáltatásaik egy részét tekintve egységesek és innovatívak, ugyanakkor a lehetséges plusz feladatokat és szolgáltatásokat (ezen keresztül fenntarthatóságukat) tekintve sokszínőek. Fontos újításként fogalmazódik meg a hozzáférési pontokon az ITmentorok, a szakképzett segítık biztosítása, akiknek az a feladata, hogy az információkhoz és szolgáltatásokhoz való hozzájutásban, a lehetıségek megismerésében, megértésében és birtokbavételében személyes jelenléttel és segítséggel támogassák az internet használatában kevésbé gyakorlott polgárokat. Közháló program Az informatikai Közháló az információs társadalom kialakításának egyik legfontosabb infrastrukturális alapeleme. A Közháló olyan központilag ellenırzött infokommunikációs hálózat, amely esélyt biztosít arra, hogy az állampolgárok hozzáférhessenek az interneten keresztül elérhetı információkhoz és szolgáltatásokhoz. Az informatikai Közhálóra kapcsolt közösségi elérési pontokon a magánszemélyek is használhatják az internethálózaton elérhetı szolgáltatások által nyújtott elınyöket. A Közháló program elısegíti a szélessávú internetelérés kiterjesztését az ország településeinek túlnyomó többségére; a Közháló révén, a településeken megjelenı elérési többlet kapacitást a szolgáltatók a vállalkozások és az egyéni felhasználók részére is értékesíthetik, ezzel többlet esélyhez juttatva a településeket, és az ott élı polgárokat. Az Informatikai Közháló program célja az 1188/2002. (XI.7.) kormányhatározatban meghatározott közintézmények és szervezetek, úgymint: 1

az Elektronikus Kormányzati Gerinchálózatba be nem vont, a kormányzati informatikába nem tartozó helyi közigazgatási szervek,

2

közintézmények,


93/210

3

közfeladatot ellátó egyéb szervek, civil szervezetek által nyújtott, nem elsısorban a belsı mőködést, sokkal inkább a „köz” felé nyújtott és a „köz” által élvezett informatikai szolgáltatások igényeinek kielégítése.

Felépítését tekintve többszintő, piaci szereplık által versenyalapon nyújtott, minıségi és költséghatékony infokommunikációs hálózatokon biztosított, a kormányzat által létrehozott vagy megbízott szervezetek által felügyelt szolgáltatások összessége. Olyan többszintő hálózatok, amelyek a lehetséges mértékig a piaci szereplık szolgáltatásaira épülnek, a méretgazdaságosság követelményének megfelelıen tudnak mőködni, és beruházás-élénkítı hatással bírnak. Fontos szempont, hogy a Közháló nem állami beruházásként, hanem piaci szereplık szolgáltatásainak igénybevételével valósul meg. A Közháló program célja az Elektronikus Kormányzat Gerinchálózatba be nem kapcsolt helyi közigazgatási szervek, közintézmények, közfeladatot ellátó egyéb szervek, civil szervezetek szélessávú infrastruktúrájának fejlesztése. A Közháló olyan informatikai hálózat, amely egymással összekapcsolt önálló egységekbıl, ún. alhálókból áll, ahol az egyes alhálók egymástól függetlenül valósíthatók meg. 2005 szeptemberéig 7300 végpontot tervezett átadni az IHM. 2006 tavaszáig az átadott, mőködı 6550 végpont

76 százaléka (4981 db) a Sulinet alháló,

24 százaléka (1569 db) a Köznet alháló része.

A 2500 fı alatti településekbıl 1844 településen egy vagy több végpont van, de 678 faluban egyáltalán nem volt internet-csatlakozás. Összességében a szélessáv biztosítása a Közháló program révén az iskolák tekintetében sikeresnek tekinthetı, a hátrányos helyzető illetve kistelepülések felzárkóztatásában, vagy a hátrányos helyzető csoportok által látogatott intézmények esetében - a szociális intézmények részesedése a programból 0,8 százalék – azonban kevésbé sikeres. Az eMagyarország pályázat elıdjének tekinthetı a kifejezetten kistelepülésekre koncentráló, közösségi hozzáférési pontok létrehozását célzó ITP-3 program. A program jóvoltából 5000 fınél kisebb településen mőködı 250 intézmény (könyvtárak, mővelıdési házak, non-profit szervezetek) és 1000 fınél kisebb település 500 intézménye nyert számítógépeket és internet-hozzáférést. eMagyarország program és értékelése Az IHM 2003-ban két pályázatot hirdetett meg eMagyarország pontok létrehozása céljából. Az elsı pályázat az ország egész területén létrehozandó közösségi hozzáférési helyekre vonatkozott, költségvetési kerete 1,6 milliárd forint volt. A második pályázat azokra a kistelepülésekre koncentrált, amelyek a postai szolgáltatással egybekötött internet szolgáltatást kívánták bevezetni, erre 300 milllió forint állt rendelkezésre. A majdnem 2200 sikeres pályázat és egyedi elbírálások alapján összesen 2800 eMagyarország pont jött létre (ezek egy része már korábban is hasonló funkciót töltött be) 2005 végéig, 1,8 milliárd forint támogatással.


94/210

Az eMagyarország pontok egyik gyengesége, hogy a nyertes pályázók kevés (általában kettı) számítógépet kaptak, így tömeges igényeket nem tudtak kielégíteni. Az eMagyarország pontok „tudásközpontként” való mőködése sem minden esetben valósult meg. Egyrészt számos helyen nem engedik az adathordozó eszközök: floppy, cd, pen-drive használatát, azaz hosszabb ideig tartó munkára, információ lementésére nem szolgálnak e helyek, csak gyors kapcsolattartásra vagy játékra. Az álló terminálok és kioszkok pedig elvben sem alkalmasak pár percnél tovább tartó informálódásra, inkább csak az internet fontosságának reklámozására jók, nem tényleges használatra. További probléma, hogy e közösségi hozzáférési helyeket a segítı személyzet hiánya miatt a már használók, elsısorban fiatalok veszik igénybe. Mind a technológiai újítások, mind a hazai információs társadalom elterjesztésében jelentıs elırelépést jelent, hogy az e-Magyarország pontok szélessávú hozzáférést biztosítanak, azaz a közösségi elérés lehetısége mellett az IHM célja volt az is, hogy azokon a területeken is kiépüljön a nagy sávszélességő internet-szolgáltatás, ahol piaci okok miatt eddig nem valósult meg. Ezt a célt több eszköz is szolgálta: a szélessávú fejlesztéseket a 2003. évtıl kezdve adókedvezmény segíti, 2003-ban magyar forrásból, 2004-ben uniós forrásból került kiírásra olyan pályázat, amely résztámogatást biztosított a fejlesztésekhez. Végül fontos hatása van a Közháló Programnak is, melynek keretében 2006-ig többek között minden magyar település önkormányzata szélessávú internetkapcsolathoz jutott. A már meglévı hozzáférési pontok – teleházak, könyvtárak, internetkávézók, telepostaházak, nyitott iskolák, stb. – integrálása, szolgáltatásbıvítése révén, valamint az e-Magyarország pont speciális feltétel- és szolgáltatási rendszerének követelményei szerint létrehozott új teleszolgálati helyek egységes hálózatot alkotnak, amelyeknek közös jellemzıi az alábbiak: 1

szélessávon érik el a hálózatot,

2

nyilvános hozzáférést és számítógép-használatot biztosítanak,

3

a közcélú felhasználást helyi közösségi, ill. állami kontroll garantálja,

4

egységesen nyújtanak egy meghatározott – „szabványosított” – szolgáltatási kört,

5

hálózati szolgáltatási rendszerben mőködnek,

6

szakképzett segítı, szolgáltatás-közvetítı áll rendelkezésre.

A Köznet részét képezı eMagyarország pontok egységes minimális szolgáltatásai: meghatározott idıben rendelkezésre álló, önköltségi áron biztosított internet-hozzáférés, regisztrált látogatók számára freemail címen keresztül történı levelezés lehetıségének biztosítása, az IHM által biztosított anyagokhoz (egységes eMagyarország információs nyitólap, EU információs adatbázis, ECDL tananyag, stb.) történı hozzáférés.


95/210

A Közháló végpontjainak megoszlása településtípusonként A Közháló programot, de szélesebb értelemben véve a magyar információs társadalom erısödésének lehetıségeit erıteljesen befolyásolja a hazai települési struktúra, amit a nagymértékő szétaprózottság, a kistelepülések magas aránya jellemez. A magyarországi települések méret szerinti kategorizálását, illetve a lakosság ezen besorolás szerinti megoszlását az alábbi táblázatok, illetve diagram mutatja. Méretkategória

Települések száma (db)

1.000.000 fölött

1

Települések számaránya 0,00%

Lakosság száma (fı)

Lakosság aránya

1.749.389

17,20%

100.001-1.000.000

8

0,30%

1.175.041

11,50%

50.001-100.000

12

0,40%

768.375

7,50%

25.001-50.000

25

0,80%

830.314

8,20%

20.001-25.000

17

0,50%

380.645

3,70%

15.001-20.000

28

0,90%

487.459

4,80%

10.001-15.000

51

1,60%

618.273

6,10%

7.001-10.000

46

1,50%

397.763

3,90%

5.001-7.500

90

2,90%

549.986

5,40%

2.501-5.000

335

10,70%

1.141.463

11,20%

2.500 és alatta

2.522

80,40%

2.088.870

20,50%

Összesen

3.135

100,00%

10.187.57 8

100,00%

A lakosság megoszlása a méret szerinti településtípusonként Forrás: Szélessáv Magyarországon – Stratégia a szélessávú elektronikus kommunikációról. Informatikai és Hírközlési Minisztérium, 2004. június


96/210

Ha a bontást a 2500 fınél tesszük meg, akkor érdekes példáját kapjuk a Pareto-féle „nyolcvan-huszas” szabálynak. Elmondhatjuk, hogy a települések 20 százalékéban él a lakosság 80 százaléka, és a 80 százalékában él a 20 százaléka. Méretkategória 2.500 fı fölött 2.500 fı alatt

Települések száma (db)

Települések aránya

Lakosság száma (fı)

Lakosság aránya

613

19,6%

8.098.708

79,5%

2.522

80,4%

2.088.870

20,5%

A lakosság megoszlása a méret szerinti, csoportosított településtípusonként Forrás: Szélessáv Magyarországon – Stratégia a szélessávú elektronikus kommunikációról. Informatikai és Hírközlési Minisztérium, 2004. június

A lakosság megoszlása településtípusonként 2,50

Lakosság száma (millió fı)

2,09 2,00

1,75 1,50

1,18

1,14

1,00

0,77

0,83 0,62

0,50

0,38

0,49

0,55 0,40

2500 és alatta

2.501- 5.000

5.001- 7.500

7.501-10.000

10.001-15.000

15.001-20.000

20.001-25.000

25.001-50.000

50.001-100.000

100.001-1.000.000

1.000.000 fölött

0,00

Település méretke te gória (fı)

A lakosság megoszlása méret szerint csoportosított településtípusonként A 2500 fı alatti településeket tovább bonthatjuk. Szociológiai megközelítésben a kistelepülések alatt elsısorban a kisközségeket és törpefalvakat értjük, bár a nemzetközi szakirodalom alapján a hazai városok többsége is a kistelepülések közé tartozna. Az 1000 fı alatti települések száma nagyon magas Magyarországon, arányuk meghaladja az 50 százalékot. A Közháló program elsı fázisának legfontosabb elemeként a távközlési cégek által eddig el nem ért kistelepülések nagy sávszélességő internetes elérésének, behálózásának célja jelölhetı meg.


97/210

Ennek tükrében a Közháló várhatóan valóban fontos társadalmi, gazdasági célkitőzéseket, hatásokat generáló programmá válik/válhat. Ezt mutatják azok az általános adatok is, melyek szerint az internetelérés szolgáltatás fejlıdését az jellemzi, hogy az idén az internetes cégek már a lakosság 80 százalékát érik el potenciálisan, míg tavaly ez az arány csak 58 százalék volt. (Internet Hungary konferencián (2005 október) elhangzott adat). Településtípus

Közháló elemszám

%-os arány

Település száma

%-os arány

Lakos ság arány száma (Bp. nélkül) 10%

484

6%

1.042

33%

1.258

15%

678

22%

3.230

38%

1.279

41%

40%

1.966

23%

127

4%

36%

Nagyváros (100.000 fı felett)

656

8%

8

0%

14%

Fıváros

853

10%

1

0%

0%

8.447

100%

3.135

100%

100%

Törpefalu (0-500 fı) Község (501-1.000 fı) Nagyközség, kisváros (1.001-10.000 fı) Város (10.001-100.000 fı)

Összesen

Elemszám település-típusonként A törpefalvak száma Magyarországon 1042 darab, míg a kisközségek (5011000 lakos között) száma 678 darab. E két típus adja a hazai települések 55 százalékát, míg a Közháló program által támogatott végpontoknak mindössze 21 százaléka jutott ide. Ugyanakkor lakosság szerint a törpefalvak és a községek mindösszesen 10 százalékkal részesednek az összlakosságból. A legnagyobb elemszámú kategória a nagyközség, kisváros kategóriája, ahol a népesség négytizede, a kapcsolatok 38 százaléka található. A 127 városban közel 2000 kapcsolódási pont van jelen, az arány 23 százalék. Magyarország 8 nagyvárosa képviseli a lakosság 14 százalékát, a kapcsolódási pontok százalékos aránya 8 százalék.


98/210

A Közháló végpontok területi megoszlása Az adatbázist régió, megye, településméret és településtípus alapján elemeztük, ezáltal kívántunk egy átfogó képet nyújtani a közháló fajtáiról, a kapcsolat sebességérıl stb. Régió Közép-Magyarország Nyugat-Dunántúl Közép-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Dél-Alföld Észak-Alföld Összesen

Elemszám 1.386 1.141 933 1.301 1.394 1.048 1.443 8.646

Százalékos arány 16% 13% 11% 15% 16% 12% 17% 100%

Elemek regionális megoszlása A mellékelt táblázatban látszik, hogy a legtöbb értékelhetı eset Északalföldrıl, majd fej-fej mellett haladva Közép-Magyarországról és ÉszakMagyarországról érkezett. Megyénként vizsgálódva, egyetlen esetben tőnik fel furcsaság Pest megyében a többit teljesen megelızve, mintegy 16 százalékos szeletet vág ki a kapcsolódási pontok tortájából. Ez a súlyeltolódás egyrészt Budapest szerepébıl adódik, amelyet a továbbiakban részletesebben is bemutatunk. Megye

Elemszám

Bács-Kiskun megye

417

Százalékos arány 5%

Baranya megye

500

6%

Békés megye

306

4%

Borsod-Abaúj-Zemplén megye Csongrád megye

755

9%

325

4%

Fejér megye

294

3%

Gyır-Moson-Sopron megye Hajdú-Bihar megye

412

5%

408

5%

Heves megye

325

4%

Jász-Nagykun-Szolnok megye Komárom-Esztergom megye Nógrád megye

388

4%

238

3%

314

4%

1.386

16%

Somogy megye

553

6%

Szabolcs-SzatmárBereg megye Tolna megye

647

7%

248

3%

Vas megye

329

4%

Pest megye


99/210

Veszprém megye

401

5%

Zala megye

400

5%

8.646

100%

Összesen

Elemek megoszlása megyénk Összes kapcsolat Elemszám

Mőködı kapcsolatok

Köznet

2.711


Sulinet

6.008

69%

4.705

78%

43

0%

0

0%

8.762

100%

5.994

100%

Ideiglenes Összesen

Elemszám 1.289


Az egyes alhálók elemei A táblázat adatai alapján látható, hogy összesen 2711 településre jutott el a Közháló, ami 8762 kapcsolódási pontot jelent. Ebbıl mőködı kapcsolat 5994 van, ezeknek több mint háromnegyede (78 százalék) sulinetes, a maradék köznetes. A 12. táblázatból kiolvasható, hogy a köznetes kapcsolatok közül alulreprezentáltak azok, amelyek jelenleg is mőködnek. A mőködı kapcsolatoknak az összes elemszámhoz viszonyított, viszonylag alacsony számát a törölt kapcsolatok magas száma okozza. A törölt kapcsolatok mögött legtöbb esetben a kisposták megszüntetése állt, amelyeknél a tervbe vett létesítés kivitelezés az intézmények megszüntetése miatt elmaradt.

Az alhálók területi eloszlása Az alábbiakban az alháló típusának megoszlását vizsgáljuk Magyarország 7 régiójában, 19 megyéjében, valamint településeinek méretéhez, és típusához viszonyítva. Régiós bontásban azt találjuk, hogy mindegyik régióban nagyobb arányban található sulinetes alháló, mint köznetes, azonban az eloszlások nem egyformák. A két alháló megoszlása az egyes régiókban a Dél-Dunántúlon a legegyenletesebb, míg máshol jellemzıen inkább jelentıs különbségeket találunk a Sulinet javára. Ez különösen igaz a közép-magyarországi régióra. Magától adódik a kérdés, hogy Budapest milyen szerepet játszik ebben az összefüggésben. Településtípusra lebontva azt találjuk, hogy Budapesten sulinetes alháló van 92 százalékban, 6 százalékban Közháló, a maradék ideiglenes. Összesen KözépMagyarország régióban 1386 kapcsolódási pont van, amelybıl 844 budapesti. Az alháló településtípus szerinti bontása azonban ennél többet is megmutathat.


100/210

Az alhálók típusa régiónként

Régiók KözépMagyarország NyugatDunántúl KözépDunántúl Dél-Dunántúl

Köznet

Sulinet

Ideiglenes

12%

87%

1%

38%

62%

0%

31%

69%

0%

43%

57%

0%

ÉszakMagyarország Dél-Alföld

36%

64%

0%

26%

74%

0%

Észak-Alföld

32%

68%

0%

Az alhálók típusa régiónként Az adatokból jól látszik, hogy a kisebb településeket leginkább a Köznet látja el, míg a városokban egyértelmően a Sulinet az egyeduralkodó, természetesen a több oktatási intézmény miatt. Ezt támasztja alá az is, amikor az átlagos lakosságszámmal vetjük össze a közháló altípusokat: egy átlagos sulinetes pont hatszor nagyobb lakosságszámmal rendelkezı településen található, mit egy átlagos közhálós.


101/210

Alháló típusa Köznet Sulinet

Átlagos lakosságszám 6813 fı 41040 fı Átlagos lakosságszám az alháló típusa szerint

Megyék szerinti bontásban is találunk különbségeket. Nem meglepıen azokban a megyékben, ahol sok kistelepülés található – az elıbbi tanulságok megfontolása után – ott viszonylag nagyobb a Köznet szerepe, mint azokban a megyékben, ahol sok város található, vagy olyan nagyváros, ahol sok befogadó intézmény van. Azokban a megyékben, ahol a törpetelepülések aránya magasabb, mint 70 százalék (Vas, Somogy, Veszprém, Baranya, Zala), illetve azon megyék körében, ahol az 500 fı alatti települések aránya magasabb mint 50 százalék (B.A.Z., Tolna, Nógrád) viszonylag nagy a Köznet szerepe, szemben azokkal a megyékkel, ahol alacsony az 500 alatti települések száma (Heves, Bács-Kiskun, Jász-Nagykun-Szolnok). Ebbe az összefüggésbe, rosszul illeszkedik Gyır-MosonSopron megye, ahol a törpefalvak aránya meghaladja az 50 százalékot ugyanakkor a Köznet szerepe nem magas, illetve Szabolcs-Szatmár-Bereg, ahol viszont alacsony az 500 fı alatti települések száma, mégis a többihez képet jelentıs Köznetet találunk. Az egyes alháló típusok megyénkénti megoszlását vizsgálva kitőnik, hogy a Köznet legtöbb kapcsolati pontját, számszerően 258-at Borsod-Abaúj-Zemplén megyében találjuk. Jelentısebb még szerepe Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, Somogy megyében és Baranya megyében. Kevés köznetes kapcsolódási pont jutott leginkább Komárom-Esztergom megyére, de Csongrád, Fejér, Tolna, Békés sem büszkélkedhet magas számmal. A Sulinet esetében egyértelmően Pest megye a legjelentısebb terület az összes sulinetes kapcsolódási pont 20 százaléka itt található, amibıl tulajdonképp kétharmada Budapesten van. Sulinet hálózat A Sulinet program a “Középiskolai Internet Program” meghirdetésével indult 1996. szeptember 1-én a Mővelıdési és Oktatási Minisztérium támogatásával. A program célja a decentralizált közoktatás támogatása volt, amely akkor Európában egyedülálló módon, központi költségvetésbıl, átfogó technikai-tartalmi fejlesztést valósított meg a közoktatás egészére, azaz körülbelül 980 intézményben mintegy 360 ezer diákra, valamint a közoktatás szereplıire (iskolák, fenntartók, minisztériumok, szülık, önkormányzatok, kutatóintézetek, pedagógiai intézetek) nézve. Két év múlva, 1998. szeptember 1-re valamennyi magyarországi középiskola és kollégium, azaz körülbelül 1.200 intézmény bekapcsolódott az internet hálózatba (egy 64 kbit/sec szélességő kapcsolaton keresztül, korlátozásmentesen). A dinamikus indulás után az általános iskolák behálózását, illetve a már elért intézmények további támogatását tőzte ki célul a minisztérium. A program második része valamennyi középiskola számára biztosított egy olyan, helyi hálózatba kapcsolt számítógépes kabinetet, ami átlagban 8 gépbıl állt (7 munkaállomás és egy nagyteljesítményő szerver), és ami közvetlenül kapcsolódik az internetre. Az újabb támogatás révén nagyjából 12.000 gép került a hazai oktatási rendszerbe, amely az akkori hazai piac mintegy 10 százalékát tette ki.


102/210

Az általános iskolák igen nagy száma miatt csak az internetes hozzáférés biztosítását tudta felvállalni a minisztérium, szerverek és PC-k biztosítását nem. 1999 év elejére a Sulinet program folytatása átmenetileg kétségessé vált (például, a Népszabadság Kiadó felmondta a minisztériummal kötött szerzıdést a 340 ezer példányban megjelenı Sulinet Magazin kiadására), azonban még ebben az évben újraindult a program, Írisz elnevezéssel. Az új név mögött új stratégiai irány is meghúzódott a fejlesztésben: az új minisztérium inkább a tartalom-szolgáltatásra helyezte a fı hangsúlyt. Ez megmutatkozik a Sulinetre fordított összeg felhasználásában is, hiszen az egyik legnagyobb tételt 1999-ben a tartalom-fejlesztésre fordították, mintegy 700 millió Ft-ot. Viszont, mint ahogy a Sulinet történetének elsı szakaszára sem volt igaz, hogy nem folyt tartalomfejlesztés, úgy az OM nevével fémjelzett korszakra sem igaz, hogy nem lett volna technikai fejlesztés. Ugyanis a körzeti feladatokat is ellátó nagyobb általános iskolákat internetes laboratóriumokkal bıvítették ki, valamint közel 1.000 kisebb alsófokú oktatási intézmény kapott egy-egy számítógépet és nyomtatót központi forrásból. A programnak köszönhetıen már 1999 évben elérte a 100 százalékot a behálózott középiskolák aránya, míg a hálózatot elérni képes általános iskolák aránya jelenleg is csak 20 százalék körül mozog. A program elsı mérlegének megvonására 2000 elején került sor. A program alapvetı gondjai az alábbiakban foglalhatók össze: •

A rendszer technikai mőködtetésével kapcsolatos költségek igen magasak.

•

Sok településen (számukat 50 körül jelölik meg) nincs megfelelı telefonvonal az internet használatához, ami érinti az ott lévı iskolákat is. Ezek fejlesztése nem megoldott, hiszen a minisztérium nem finanszírozhat Matáv-fejlesztéseket, ugyanakkor a Sulinet program mögött meghúzódó cél szerint pontosan az ilyen hátrányos településen élı közösségek információhoz való jutásának esélyegyenlıségét kellene elısegíteni.

•

A technikai eszközök, a géppark fejlesztése ellenére is magas az egy számítógépre jutó tanulók száma

•

Nem állnak rendelkezésre a tanárok, oktatók munkáját segítı, illetve a tanulók ismeretszerzését könnyítı, kiegészítı tudás-tartalmak. Mondhatni, hiába van hálózat, ha az nem a célnak, azaz az oktatásnak megfelelıen van kihasználva.

•

Hiányosnak mondható a pedagógusok felkészültsége az IKT eszközök oktatásban való hasznosítása terén.

Sok ezek közül még ma is megoldásra váró feladat, mint az kiderült a 2003 elején történt országos közoktatási informatikai felmérés – amely összesen 4.200 közoktatási (az óvodákon és a pedagógiai szakszolgálatokon kívüli) intézmény érintésével folyt – eredményeibıl.


103/210

Az oktatási intézmények 98 százalékában találhatók asztali számítógépek, amelyeknek döntı többségét (mintegy 58 százalékát) kizárólag tanulók használják. Abszolút számban kifejezve az iskolákban használt munkaállomások száma meghaladja a 123 ezret, vagyis azokban az iskolákban, ahol vannak számítógépek, átlagosan 30 darab található. A kutatás eredményei szerint a magyar oktatási intézmények mintegy 2 százalékában nem található egyetlen asztali számítógép sem. A hozzáférési, ellátottsági mutatók kedvezı aránya mögött azonban az a kép rajzolódik ki, hogy az informatikai eszközök közvetlen megjelenése csak az informatikai tárgyakkal kötıdik össze az oktatásban. Szinte egyáltalán nem jelennek meg sem a különbözı oktató programok, sem az internet használata a humán tárgyaknál. A válaszadó iskolák közel háromnegyedében soha nem használtak még az elmúlt két esztendıben oktatói szoftvereket magyar nyelv és irodalom, kémia, történelem, földrajz, stb. órákon, míg az internet esetében még ennél is magasabb (80 százalékot meghaladó) arányokat találtunk. Elenyészı azoknak a pedagógusoknak a száma, akik rendszeresen használnak az oktatás során olyan anyagokat, információkat, amelyek az internetrıl származnak. Azoknak a száma, akik legalább heti gyakorisággal használják erre a világhálót, körülbelül 25.000 körül van. Vagyis a válaszadó intézményekben dolgozó pedagógusokon belül, becslések szerint körülbelül 19 százalék. A jövıben fı cél az eszközök hatékony felhasználásának elısegítése, és annak a szemléletváltásnak az elısegítése, melynek eredményképpen a tanárok és az oktatás egyéb szereplıi is felismerik ezen eszközök jelentıségét. Míg három évvel ezelıtt az ország 2530 iskolával rendelkezı települése közül mindössze 595 helységben használhattak internetet a tanulók, és a 14 éves korosztály 20 százaléka nem rendelkezett az alapfokú digitális írástudással, mára gyakorlatilag az iskolák teljes köre csatlakozott a Közhálóhoz. Sulinet program értékelése Az EU-ban a középiskolások és egyetemisták 85 százaléka használta az internetet 2004 elsı negyedévében. Ugyanez a munkavállalók körében 60 százalék, a nyugdíjasok között 13 százalék volt. Az EU teljes, 16 és 74 év közötti népességében az internethasználat 47 százalékos volt, áll az Eurostat jelentésében. Hazánkban a 14-17 éves „Sulinet-generáció” 89 százaléka használja az internetet – míg a 60 éves vagy ennél idısebb korosztálynak mindössze 2 százaléka –, így a magyar fiatalok ezzel a használati mutatóval Európa élmezınyébe tartoznak. A fiatalok személyiszámítógép-használatában látványos növekedés történt: 2000-ben a 15–29 évesek 46 százaléka használt személyi számítógépet, 2004-ben pedig már 70 százalékuk. Régiónként azonban itt is nagy eltéréseket találunk. Legnagyobb arányban a közép-magyarországiak használnak számítógépet (78 százalék), de átlagon felüli a Nyugat-Dunántúl számítógép használóinak aránya is (73 százalék). Jóval alacsonyabb ugyanakkor ez az arány Észak-Magyarországon (62 százalék) és Dél-alföldön (63 százalék). A számítógéphasználat terén nem tapasztaltunk olyan nagy mértékő különbségeket az egyes régiók között, mint a számítógéppel való ellátottság terén (Ifjúságkutatás 2000 és 2004).


104/210

Némiképpen kisebbek az eltérések a számítógép-penetráció és -használat között akkor, ha településtípus szerint vizsgálódunk, bár így is hatalmasnak mondható a budapesti és vidéki számítógép-használó fiatalok arányának 20 százalékos eltérése. Budapest felıl a községek felé haladva folyamatosan csökken a számítógép-használók aránya a fiatalok között. Budapesten a fiatalok több mint négyötöde számítógép-használó, a községekben azonban csak a 15–29 évesek háromötöde. A fiatalok 59 százaléka legalább havonta egyszer szokott internetezni. A legmagasabb az internetezı fiatalok aránya Közép-Magyarországon (70 százalék), a legalacsonyabb pedig az észak-keleti országrészben – ÉszakMagyarország (51 százalék) és Észak-alföldön (49 százalék). A településtípust vizsgálva azt tapasztaljuk, hogy a budapesti fiatalok 74 százaléka használ internetet, míg a községekben élı fiataloknak csak a 47 százaléka (Ifjúságkutatás 2000 és 2004). Talán meglepı módon, de a kistelepüléseken élık hátrányait egyelıre még az olyan projektek sem tudták hatékonyan csökkenteni, mint például a Sulinet program. Egy hazai kutatás során a gyermekek által végezhetı néhány tevékenységet (olvasás, moziba járás, számítógép-használat) vizsgáltak, amelyek jelentısen befolyásolhatják a gyermekek életesélyeit. Az eredmények szerint a gyermekek igen jelentıs hányada ki van zárva ezekbıl az esélyteremtı tevékenységekbıl: 45,1 százalékuk soha nem olvas a kötelezı olvasmányokon kívül más könyvet, nem forgat újságokat, folyóiratokat, nem jár moziba, és nem használ számítógépet. Ezzel összefüggésben a tanulmány egyik megállapítása szerint, „ha a gyermekek, illetve az ıket nevelı családok a fogyasztási javak hiányán túl egyfajta civilizációs deficittel is terheltek, az károsan hathat a gyermekek életére is”. Ez azonban már inkább a Sulinet program közvetett hatásának értékelését érinti, magát a Közhálóhoz tartozó infrastrukturális fejlesztés értékelését nem. Utóbbi esetben elmondható, mára gyakorlatilag az iskolák teljes köre csatlakozott a Közhálóhoz.

Hátrányos helyzető csoportokat segítı állami programok A kormányok célja az információs politikával általában kettıs: egyrészt minél szélesebb körő diffúzió (1.) általános versenyképességi és gazdasági célok érdekében, másrészt a (2.) digitális megosztottság csökkentése és az IKT-eszközök használata a hátrányos helyzető csoportok segítése érdekében. A programok komplexitásuk szerint két csoportba oszthatók: vagy egy-két dimenziót megcélozva törekednek a megosztottság egy bizonyos fajtájának csökkentésére (közösségi hozzáférés fejlesztése, tartalomfejlesztések, jellemzı módon a kormányzati szolgáltatások bıvítésével), vagy komplex programok, amelyekben lehetıség szerint az összes fontos dimenzió szerinti hátrány csökkentésére találhatók elemek.


105/210

Külön csoportot alkotnak azok a programok, amelyek speciális, hátrányos helyzetben lévınek tekintett csoport (idısek, fogyatékkal élık, kisebbségek) „felemelését” célozzák meg30. Ezek a hátrányos helyzető csoportok általában nem csak az IKT-használat szempontjából vannak lemaradva a társadalom egészéhez képest, hanem a hagyományos egyenlıtlenségi dimenziókban is. Ha általános helyzetképet akarunk vázolni, elmondható, hogy hazánkban számos jó kezdeményezés történt a területen, ám ezek legtöbbször csak az érintettek igen csekély százalékához jutottak el. A hátrányos helyzető célcsoportok számára még mindig drága a számítógépes és egyéb infrastruktúra. Sokba kerül az internet-hozzáférés, fıként a napi 4-6 órában végzendı távmunkához igen hasznos szélessávú internet. Magyarországon sokakat egyszerően nem vonz az internet, Kulcskompetenciák A TÁMOP (Társadalmi Megújulás Opetehát sokan megengedhetnék maratív Program) "A tudás -- esély" elnevezéső guknak, hogy internetzászlóshajó projektje alapvetıen a felnıtt hozzáférésre költsenek, de nem lakosságnak azt a részét tekinti célcsoportjáérdekli ıket, idegenkednek tıle, nak, amely a kulcskompetenciák terén stb. Sokan nincsenek tisztában, súlyos elmaradásokkal küzd. Ennek szémilyen lehetıségeket kínál a világles a spektruma az írás-olvasás hiányosságaháló, milyen elınyük származhat itól a digitális írástudás alapjainak deficitjéig. az Internet-hozzáférésbıl. A projekt emellett a szakképesítéssel nem A hátrányos helyzető álrendelkezıknek és nagyon alacsony lampolgárokkal tudatni kell, iskolázottságúaknak is figyelmet szentel, valamint elınyben részesíti a gazdaságilag hogy milyen lehetıséget nyújt leszakadó rurális térségek lakóit. nekik a világháló. Egyre égetıbb Ugyan nem tekinthetı kimondottan az szükség van a nemzetközi gyakore-inclusion-t célzó programnak, de kiemellatban egyre elterjedtebb, hazánkten támogatja azokat a (részben digitális ban azonban egyelıre még gyerírástudás) képzéseket, amelyeket a halmekcipıben járó elektronikus ügymozottan hátrányos helyzető, valamint intézési lehetıségek, az állampola fogyatékkal élı személyek speciális gárok és az (ön)kormányzat közti készségfejlesztési igényeihez illeszkeonline kommunikációs csatornák és dıen alakítanak ki. Ebben az esetben a tranzakciók kialakítására. majdani pályázati támogatás intenzitása nagyobb, néhány esetben elérheti a 100%-ot. A TAMOP (kulcskompetencia, A "Lépj egyet elıre!", a "Munkaerıpiaci Lépj egyet elıre) programok az kulcskompetencia-fejlesztés" és a "Munkaheelszámolható költségek között tarlyi képzések" alprogramok a tervek szerint talmazzák a mentorálási költsége2013-ig 737.700 résztvevıt érintenek, és az ket, de konkrét hivatkozást nem ı támogatásukra nyújtott 96.400 millió Ft tesznek az EQUAL program alapján részben az e-befogadás ügyét fogja szolgálOKJ-s szakmaként megjelenı IT ni. Mentor képesítésre. Az infrastruktúra persze mit sem ér, ha az érintettek nem rendelkeznek a technológia használatához szükséges ismeretekkel, így elsırangú feladat lenne a megfelelı ismeretekkel még nem rendelkezı személyek képzése, a szakirányú oktatással foglalkozó szervezetek, cégek állami támogatása.

30

Angelus Róbert, Fábián Zoltán, Tardos Róbert (2004): Digitális egyenlıtlenségek és az infokommunikációs eszközhasználat válfajai, in: Társadalmi riport 2004, Kolosi Tamás, Tóth István György, Vukovich György (szerk.). Budapest, TÁRKI, 309-331.


106/210

Mivel a gyermekek fogékonyabbak a technológia újdonságai iránt, könnyebben elsajátítják a gépekkel való bánásmódot, a hátrányos helyzető családokból származó gyermekeket mindenképpen kiskoruktól be kell vonni a számítástechnika rejtelmeibe, hogy felnıttként ez már ne okozzon számukra gondot. Rendkívül fontos hangsúlyt fektetni az IKT nyújtotta lehetıségek népszerősítésére: az érintetteket a lehetı legtöbb fórumon és csatornán keresztül meg kell ismertetni azzal, hogy, milyen elınyeik származhatnak az egyes technológiai eszközök, alkalmazások használatából; mely ismeretek szerezhetık meg távoktatás formájában, mely munkatípusokat lehet távmunkában végezni stb. A rászorulóknak tisztában kell lennie azzal, hogy melyek azok a szervezetek, alapítványok, klubok, sportegyesületek, amelyekhez fordulhatnak, milyen törvények vonatkoznak rájuk. Fontos, hogy az interneten minden számukra fontos információ meglelhetı legyen: rendelhessenek gyógyszert, gyógyászati eszközt, és itt jelenthessék be, hogy segítıkre, szociális munkásokra van szükségük ("szociális munkásközvetítı hálózat"). Az online tartalom természetesen a háttérintézmények számára is fontos: az orvosoknak, a hátrányos helyzető gyermekek szüleinek, az esetleges szponzoroknak, akik így megtudhatják, hogy pontosan milyen alapítványnak adakoznak és, hogy pénzük hogyan kerül felhasználásra; amely természetesen növelhetné a további „adakozó kedvet”. Magyarországon jelenleg nincs olyan középfokú távoktatás, melyre a mozgáskorlátozottaknak, az alulképzett munkanélkülieknek szüksége lenne. A MEOSZ OTTI-hoz hasonló intézmények létrehozása szükséges, amelyeknek elsıdleges feladata a rászoruló állampolgárok távoktatása (esetleg felkészítése a távmunkára). A kezdeményezések támogatása gyakran koncepció nélküli. Új projektek beindítására léteznek pályázati lehetıségek, de szükség lenne arra is, hogy a már mőködı szervezetek is könnyebben tudjanak támogatást szerezni üzemeltetésre, fenntartásra. Állami szerepvállalás, az üzleti szféra komoly támogatása szükséges ahhoz is, hogy új elképzelések szülessenek és valósulhassanak meg. A nyugaton már bevált projektek magyarországi alkalmazására van szükség; kormányzati és uniós források bevonásával hazánkban is megvalósítható lenne számos példa értékő kezdeményezés. Számos olyan kezdeményezésrıl tudunk, amely jó ötletek alapján, segítı szándékkal születtek, de összességükben mégsem mőködıképesek. A projektek által megcélzott célcsoportok nem voltak beavatva a programba, így a kialakításkor nem is vették figyelembe igényeiket, elképzeléseiket, és végül éppen számukra nem lett használható, mőködı a kezdeményezés. A hátrányos helyzető állampolgárok életminıségén, foglalkoztatottsági helyzetén javító programok minden szakaszában: azok eltervezésekor, megalkotásakor, a projektek tesztelése és elindítása során is az érintettek és az érdekvédelmi szervezetek bevonására van szükség. A számukra készítendı eszközök, alkalmazások elıállításában is támaszkodni kell a segítségükre, hiszen ık tudják a legjobban, hogy milyen eszközökre van szükségük. •

Pályázatok az IHM korszakban

Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) több olyan pályázatot kezdeményezett, amelynek célja a fogyatékkal élık életkörülményeinek és esélyeinek javítása volt. Ezen programok keretében 55 fogyatékkal élı gyermeket oktató és integrált intézmény jutott számítógépekhez, speciális informatikai eszközökhöz és szoftverekhez.


107/210

Közösségi internet-hozzáférési pontok nyíltak fogyatékossággal élık civil szervezeteinél, illetve oktatási intézményeiben. A Minisztérium a terültet képviselı civil szervezetek hatékonyabb mőködése érdekében több, mint 50 szervezet számára digitális írástudás és pályázatmenedzsment tanfolyamot hirdetett a Tempus Közalapítvánnyal együttmőködve. A nem speciálisan e területen indított pályázatok közül ki kell emelni az ún. távmunka pályázatot, ahol a nyertesek jelentıs része fogyatékkal élık számára biztosít új munkalehetıséget. •

Hátrányos helyzető településeken élık és romák

A hátrányos helyzető társadalmi csoportokon belül két további kiemelt célcsoport jelent meg a minisztérium politikájában: a hátrányos helyzető településeken élık és a romák csoportja. Mindkét területen hangsúlyos volt a támogatáspolitikában az informatika és oktatás kapcsolatának erısítése, hiszen mindkét csoport estén kimutathatóan jelentıs a lemaradás iskolai végzettség és iskolai mobilitás lehetıségeinek terén. Az oktatás területén az információs társadalom olyan lehetıségeket tesz elérhetıvé, amelyekhez eddig csak a többségi társadalom szerencsésebb tagjai fértek hozzá. A regionális esélyegyenlıtlenség csökkentése érdekében a minisztérium a szükséges alapfeltételként jelentkezı hozzáférés és a legjelentısebb mobilitási tényezı, a tudás-ismeret és oktatás területén indított további programokat. •

Közösségi internet-hozzáférési programok

Az IHM mőködésének elsı pályázati sorozatából a közösségi hozzáférések létesítését támogatta az eEsély nevő program IHM-ITP-3 jelő pályázata, melynek keretében közösségi internetelérési pontok létrehozására nyerhettek el támogatást az önkormányzatok, könyvtárak, közösségi házak illetve non-profit szervezetek. A pályázat eredményeként 250 nonprofit szervezet, könyvtár, illetve mővelıdési ház - melyek többsége 5000 fınél kisebb településen mőködik - nyert el 3-10 darab számítógépet és internet-hozzáférést, és ezáltal biztosítja a közösségi internet-hozzáférési pontok üzemeltetését. További, több mint 500, jórészt 1000 fınél kisebb település önkormányzata nyert szintén ezen pályázat keretében 1-3 darab asztali számítógépet és internethozzáférést. A pályázat folytatásának tekinthetı az eMagyarország Program. A magyarországi települések infrastrukturális helyzetének javítását szolgálta a Közháló Program, ennek keretében a települési önkormányzatok jutottak szélessávú internetkapcsolathoz. •

Oktatás

A regionális esélyegyenlıtlenségek csökkentésének másik fı eszköze az oktatás. E cél megvalósítása azonban nem választható el a digitális írástudás céljaitól. Azok a programok, amelyek a digitális írástudáshoz hozzájárulnak, egyúttal megalapozzák az informatikai eszközök használatát az oktatásban és a készségfejlesztésben. Ezen a területen a tárca - az Oktatási Minisztériummal szoros együttmőködésben -, a közoktatás valamennyi szintjét érintı programokat indított.


108/210

Óvodák számára indult az ún. Brunszvik Teréz program, melynek keretében elsı lépésben 269 hátrányos helyzető településen mőködı óvoda jutott a nevelést és a készségfejlesztést támogató eszközökhöz. Az általános iskolák számára a minisztérium informatikai eszközparkjuk bıvítése és az oktatásban felhasználható szoftverek beszerzése érdekében írt ki pályázatot, melynek keretében 52 nyertes pályázó jutott összesen 260 számítógéphez, illetve szoftverbeszerzést segítı pénztámogatáshoz. A pályázaton elınyt élveztek a hátrányos helyzető településeken mőködı iskolák. A középiskolák számára több programot hirdetett meg a tárca, melyek szorosan kapcsolódnak az Oktatási Minisztérium Sulinet Digitális Tudásbázis programjához, annak infrastrukturális alapját képezik. A pályázatok keretében több mint 1200 középiskola jutott az oktatást segítı prezentációs eszközökhöz, illetve nagy mennyiségő adattovábbítást biztosító szolgáltatáshoz. •

Roma programok

Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium 2003-2004-ben több mint 450 millió forintot fordított különbözı roma programok támogatására. A tárca célja olyan projektek támogatása volt, amelyekben az információs társadalom lehetıségei segítik a romákat törekvéseik jobb megvalósításában. A társadalmi igény nagyságát jól jelzi, hogy a kisebbségi önkormányzatok informatikai infrastruktúrájának fejlesztése elnevezéső program kiírására 1083 pályázat érkezett be. A program révén 2003-ban és idén 1005 kisebbségi önkormányzat jutott számítógéphez, melyek közül 488 cigány kisebbségi önkormányzat volt. A minisztérium 2003 szeptemberében Északkelet-Magyarországon indította el a Digitális Középiskola program pilot projektjét roma származású, érettségivel nem rendelkezı felnıttek számára. Jelenleg két évfolyamon összesen mintegy 350 roma felnıtt hallgató tanul. A programra elsı lépcsıben roma kisebbségi önkormányzatok képviselıi jelentkezhettek az érintett BorsodAbaúj-Zemplén megyébıl. A képzés a hagyományos levelezı gimnáziumi képzést egészíti ki, és teszi hatékonyabbá az informatika és az eLearning eszközeivel. A roma kultúra digitális megırzését és az interneten való elérhetıségét is szolgálta az IHM által meghirdetett „24. óra - Kulturális kincseink digitalizálása” címő pályázata. A jelentkezık közül négy nyertes pályázat valósít meg a hagyományos roma kultúra megırzésével kapcsolatos feladatot. eMagyarország ifjúsági program A felnövı generációra a tárca jelentıs hangsúlyt fektet. Elsısorban a közép- és felsıfokú oktatásban résztvevı diákok számára indította el a minisztérium az eMagyarország Ifjúsági Programot, amelynek célja, hogy az informatikára leginkább fogékony korban lévı fiatalokat felkészítse a XXI. század egyik nagy kihívására, az információtechnológia mentén szervezıdı társadalom új típusú problémáira. E program fontos részét képezi eMagyarország táborsorozat, amelynek táboraiban a legutóbbi adatok szerint mintegy 180 roma középiskolás térítésmentesen vehetett részt.


109/210

Távmunkapályázati programok 2004 júliusában indult el a távmunkapályázat, amely a következı évben is tovább mőködött. Ezen programok általános célja a távmunka és általában az elektronikus munkavégzés elterjesztése, valamint a korszerő, rugalmas atipikus munkavégzési formák széles körő alkalmazásának elısegítése. A hátrányos helyzetőek foglalkoztatását segítı bértámogatási és képzési támogatási pályázat olyan konzorciumokat támogat, amelyek az alkalmazásra kiválasztott hátrányos helyzető munkavállalók távmunkára való felkészítı képzését és foglalkoztatását vállalja. A rendelkezésre álló keret 258,5 millió forint. Míg a közszolgálati e-munka (távmunka) célprogramok a munkahely megırzését és hagyományos munkahely átszervezését távmunkahellyé szolgáló pályázatra szánt forrás 300 millió forint. Ez a program szorosan kapcsolódik az e-közigazgatás fejlesztési programhoz is. Az e-learning (távoktatás) módszerő felnıttképzés a távmunkaadók és távmunkások számára nyújt támogatást. Az elektronikus tanulás elterjesztését és módszereinek fejlesztését célzó felnıttképzési, távoktatási pályázati program feladata a távmunkások és a munkaadók elearning módszerő felnıttképzéséhez szükséges képzés tananyagainak kidolgozása és az informatikai program fejlesztése.


110/210

V. Foglalkoztatás és hátrányos helyzet Magyarország alapvetı foglalkoztatási trendjei A foglalkoztatás terén az újonnan csatlakozott 10 EU-s tagállam, valamint a frissen belépett Románia és Bulgária nagyon hasonló problémákkal küzdenek. Kellemetlen tény, hogy a munkaerıpiaci mutatóik az elmúlt években romlottak: 1997-ben az aktív korúak 60 százaléka dolgozott, azonban 2002-ben ez az arányszám lecsökkent 56 százalékra. A foglalkoztatási szintre vonatkozóan az európai foglalkoztatási stratégiában meghatározott célkitőzésekhez képest (2005-ig 67 százalékos, 2010-ig 70 százalékos foglalkoztatási szint elérése) Magyarország elmaradása igen jelentıs. Az alacsony foglalkoztatás korlátozza a gazdaság növekedését, alkalmazkodóképességét, növeli az államháztartás terheit (mindenekelıtt a társadalombiztosításra és általában a szociális ellátásokra fordított kiadásokat), korlátozza az adóterhek tartós mérséklésének lehetıségét, fokozza a társadalmi kirekesztés kockázatát. Mint a továbbiakban látni fogjuk, az EU-célok elérése és az állam kényszerően magas szociális kiadásainak mérséklése nehezen képzelhetı el a hátrányos helyzető csoportok körében markánsan növekvı foglalkoztatás, illetve az atipikus munkavégzés terjedése nélkül. Foglalkoztatási ráta

Összesen

EU átlag Tény (2003)

Uniós célkitőzések 2005 2010

EU-15

EU-25

EU-25

Magyarország Tény (2003)

Nemzeti célkitőzések 2006 2010

EU-25

64,3

6290%

67

70

57

59

63

56

5500%

57

60

50,9

53

57

Férfiak

72,5

7080%

-

-

63,4

64

69

55+

41,7

4020%

-

50

29

33

37

Nık

Foglalkoztatási ráta Európában Forrás: Nemzeti akcióprogram a növekedésért és a foglalkoztatásért, 2005-2008 2004-ben a munkaerı-piaci helyzet legfontosabb jellemzıje továbbra is az alacsony munkaerı-piaci részvétel volt. Az alacsony foglalkoztatási szint (56,8 százalék) viszont viszonylag alacsony munkanélküliséggel (6,1 százalék) párosul. Az utóbbi években a gazdasági szerkezet és a foglakoztatás átalakulása volt megfigyelhetı. A foglakoztatás stagnált, majd a legutóbbi idıkben kissé bıvült. Ugyanakkor kismértékben növekedett a munkanélküliek száma és a munkanélküliségi ráta. A legsúlyosabb problémát a munkavállalási korú inaktívak magas aránya jelenti. 2004-ben a munkavállalási korú inaktív népesség mintegy 42 százaléka részesült nyugdíjban vagy valamilyen nyugdíjszerő ellátásban, 27,5 százaléka nappali tagozatos tanuló, 10,5 százalék gyermekgondozási ellátásban, 3,8 százalék pedig munkanélküli ellátásban részesül, 1,2 százalék nem nappali tagozatos tanuló. Az egyéb okból inaktívak aránya 14,4 százalék.


111/210

Az uniós átlaghoz viszonyítva különösen alacsony az idısek és a férfiak foglalkoztatottsága. Noha a nık foglalkoztatottsága alacsonyabb a férfiakénál és a közösségi átlagnál, e téren kisebb az EU-átlagtól való eltérés. Az 55–64 évesek foglalkoztatottsága nemcsak az uniós, de a hazai átlagtól is jelentısen elmarad, bár az utóbbi években – elsısorban az emelkedı nyugdíjkorhatár miatt – az idısek foglalkoztatása növekedni kezdett. A fiatalok munkaerıpiacra való belépése is nehézségekbe ütközik; a 15–24 éves korosztály foglalkoztatási szintje 2004-ben 23,6 százalék volt. E korosztály esetében az alacsony foglalkoztatás részben természetes következménye a növekvı tanulási kedvnek. Ugyanakkor megnıtt az iskola befejezése utáni munkahelykeresés ideje, sıt a munkanélküliként eltöltött idı nagysága is. A demográfiai tendenciák csak nehezítik a helyzetet: a népesség korösszetételét leíró korfa öregedı népességé, ahol a 35 éves korig meglevı férfitöbblet a 35–39 évesek között kiegyenlítıdik, és 40 év felett – az eltérı életesélyekkel öszszefüggésben – növekvı nıtöbbletbe megy át. A nık több mint fele, a férfiak 45 százaléka 40 éves vagy idısebb. A gyermekkorúak népességen belüli arányát (15,4 százalék) 2005-ben elsı ízben haladta meg a 65 éves és idısebbeké (15,6 százalék). A demográfiai prognózisok szerint az 1980 óta tartó természetes fogyás - a lakosság számának évi 30-40 ezer fıs csökkenését elırevetítve - a következı évtizedekben is folytatódik. Az EU tagállamok többségéhez hasonlóan Magyarországnak is szembe kell néznie a népesség, s azon belül az aktív korúak öregedésének problémájával. Egyre kisebb létszámú korosztályok lépnek be a munkaerıpiacra, ezzel egyidejőleg az idısebb, 50-64 éves korcsoport aránya jelentısen nı. Az öregedési folyamat 2010 után várhatóan felgyorsul, a munkavállalási korúak száma jelentısen csökken, és az idıskorúak (a 64 éven felüliek) eltartottsági rátája 2030-ra 31 százalékra nı. A népesség elöregedésének következtében nemcsak a nyugdíjkiadások, hanem az egészségügyi ellátás költségei is gyorsan emelkednek. Mindez egyre nagyobb terhet ró a társadalomra, és egyre nagyobb igényeket támaszt az egészségügyi és szociális szolgáltatásokkal szemben. A természetes fogyást az utóbbi évtizedben némileg ellensúlyozta a nemzetközi vándorlási nyereség. A bevándorlók évi 14-16 ezer fıs száma magasan felülmúlja a kivándorlókét. Az országon belüli migrációban sem járnak élen a magyarok31, amely megnehezíti a növekedési gócpontjainkban történı erıteljesebb foglalkoztatás-bıvülést. Az elkövetkezı években reálisan (vagy inkább optimistán) átlagosan évi fél százalék foglalkoztatás-bıvülésre lehet számítani. Az EU által kitőzött foglalkoztatási arányok elérése a munkaerıpiac olyan átalakulását igényelné, amelyben az atipikus foglalkoztatás tömegesen elterjedtté válik, de egyelıre erre nem látszik affinitás a magyar gazdaságban számos ok, de elsıdlegesen talán a keresetek alacsony, a járulékok magas színvonala miatt.

31

Bár a hivatalos statisztikák vajmi kevéssé képesek felmutatni az idegen városokban, elsısorban Budapesten, albérletben élık vélhetıen széles rétegét, mivel az ehhez tartozó üzletág inkább a fekete gazdasághoz tartozik.


112/210

Foglalkoztatottak száma Munkanélküliségi ráta, % Aktivitási arány, % GDP növekedése

2005

2006

2007

2008

~0 6,5-7 60,5-61 3,5-4

0-1 6,3-6,8 Kb. 61 Kb. 4

0,5-1 6,2-6,4 61-61,5 4-4,5

0,5-1 6,1-6,3 61,5-62 4-4,5

A foglalkoztatás és növekedés várt változása százalékban Forrás: Nemzeti akcióterv a növekedésért és foglalkoztatásért. 2. munkaváltozat A szükséges beavatkozások nehézségét jelzi, hogy a foglalkoztatottak körében is komoly strukturális problémákat fedezhetünk fel a háttérben: •

még ma is (részben-egészben) a mezıgazdaságból él a magyar lakosságból 3,5 millió ember, ugyanakkor ez a szektor csak a GDP 4 százalékát adja.

•

a több mint egymillió vállalkozó többsége nem a húzóágazatokban tevékenykedik, azaz a „kényszervállalkozó” minısítés többnyire indokolt.

A KSH 1999 és 2003 közötti idıszakban áttekintette az egyes gazdasági ágazatok foglalkoztatási mutatóit. Ezek alapján az alábbi trendeket látjuk a szolgáltató szektoron belül: •

A kereskedelemben folyamatosan növekszik a foglalkoztatottak száma.

•

A turizmusban elég nagy hullámzás tapasztalható az egyes évek között, de ha a 4 éves ciklust nézzük, akkor azt láthatjuk, hogy összességében ugyanannyian dolgoznak a szektorban.

•

Érdekesség, hogy a nagy növekedési potenciált magában rejtı logisztika, távközlés szektorban dolgozók száma nem változott.

•

A pénzügyi szektorban 2001-tıl egy határozott foglalkoztatási növekedés figyelhetı meg.

•

A közigazgatás, társadalombiztosítás szektorban 2001-tıl, meglepı módon, növekedést mutatnak az adatok.

•

Az oktatási ágazatban nem tapasztalható jelentıs elmozdulás.

Utóbbi két ágazatban a jelenlegi kormányzati beavatkozások a foglalkoztatás csökkentését célozzák.


113/210

A kereseteket vizsgálva jól látható, hogy egy felemás, nehezen fenntartható szerkezet alakult ki a magyar gazdaságban: •

a nettó és bruttó bérek egyaránt lényegesen magasabbak a leginkább alacsony hozzáadott-értékő bérmunkát használó, fıleg ázsiai (Kína, India) béreknél. Ebben a szektorban egyre kevésbé vagyunk versenyképesek, ráadásul az EU-ba frissen belépı Románia és Bulgária, valamint Ukrajna felé tolódik e munkák végzése Európában.

•

a keresetek adó- és járulékterhei a régión belül is rendkívül magasnak számít, és egyelıre nem látszik a csökkenés jele.

•

a legnagyobb hozzáadott értékő munkák esetében Magyarországon kevesebbet lehet keresni, mint az erısebb nemzetgazdaságú országokban: félı, hogy az agyelszívás fıleg a kevésbé pörgı ágazatokat32 súlyosan érinti.

Magyarország esetében minden jel szerint strukturális munkanélküliségrıl beszélhetünk. Sürgıs feladat lenne a magasabb hozzáadott-értékő termékek és szolgáltatások hazai elıállításának a növekedése, a versenyképesség növelése. Hiányoznak az országos vagy regionális húzóágazatok, a versenyképes aktorok kevéssé tudnak ösztönzı hatással lenni a környezetükre. A strukturális változások irányát eddig nem sikerült befolyásolni társadalom-, foglalkoztatásvagy éppen oktatáspolitikai beavatkozási csomagokkal Magyarországon.

A magyar társadalom hátrányos helyzető csoportjai a munkavállalási korúak körében Az elızı részben az idısek egyre növekvı számáról már szót ejtettünk, most elsıdlegesen a munkavállalási korúakra fókuszálunk. Az ı számuk a magyarországi népességen belül 6,96 millió fı volt a 2001. évi népszámláláskor. Ebbıl több mint 280 ezer fınek nem volt alapfokú végzettsége, 2,3 millió fı rendelkezett csak alapfokú végzettséggel, szakképzettség nélkül. 1,58 millió szakmunkást és közel 2 millió középfokú végzettségő számoltak össze, 829 ezren felsıfokú végzettségőek voltak. Egyes munkaerıpiaci csoportok különösen hátrányos helyzetben vannak, ill. esetükben fokozott a veszélye annak, hogy kiszorulnak a foglalkoztatásból, és ez körükben magas inaktivitási szinthez vezethet. A nık foglalkoztatási rátája 13,7%kal marad el a férfiakétól (2001-ben 49,6 százalék ill. 63,3 százalék), és ez a különbség nagyobb mérvő annál, mint amit a gyermeknevelés és az alacsonyabb nyugdíjkorhatár indokol. Bár a fiatalok körében a munkanélküliség az átlagosnál nagyobb mértékben csökkent, még mindig nagyobb mértékben érinti ıket az átlagnál, ráadásul az elhelyezkedés egyre jelentısebb gondot jelent a friss diplomások számára is. Az utóbbi évtizedben megnövekedtek az idısebbek munkavállalási nehézségei: ezekre a változásokra kevésbé rugalmasan reagáló, nyugdíjaskor elıtt álló személyek nagyon nehezen jutnak munkához. 32

A pénzügyi és informatikai-távközlési szektor és talán a gyógyszergyárak kínálnak a magyarországi megélhetési költségek mellett „versenyképes” jövedelmeket.


114/210

A társadalmi kirekesztés legnagyobb mértékben a fogyatékosokat és a súlyos egészségi problémákkal küzdıket érinti. Mindössze 10 százalékuk talál munkát (az EU-ban ez az arány 40 százalék), átlagos képzettségi szintjük alacsony, gazdasági aktivitásuk pedig csupán hatoda a teljes népességre jellemzı átlagnak. Magyarországon hosszú évtizedek után a 2001-es népszámlálás során készült olyan teljes körő adatfelvétel, amely képet adhat a fogyatékos emberek helyzetérıl is. Ezek szerint 577.005 fogyatékos ember került a népszámlálás során összeírásra. A fogyatékosság típusa Mozgássérült Alsó, felsı végtag hiánya Egyéb testi fogyatékosság Együtt Gyengénlátó Egyik szemére nem lát Vak Együtt Értelmi fogyatékos Nagyothalló Siket, siketnéma, néma Beszédhibás Egyéb ÖSSZESEN

N 209.931 15.051 26.578 251.560 55.115 18.482 9.443 83.040 56.963 44.679 8.886 7.300 124.578 577.005

% 36,4 2,6 4,6 43,6 9,6 3,2 1,6 14,4 9,9 7,7 1,5 1,3 21,6 100

A fogyatékossággal élık a fogyatékosság típusa szerint (%) Nincsenek pontos adataink arról, hogy hány olyan fogyatékkal élı van ma Magyarországon, aki használ számítógépet, internetet. A nemzetközi példák alapján viszont egyértelmő, hogy az ı foglalkoztatásuk szintje radikálisan növelhetı az IKT-eszközök intenzív és szervezett bevonásával. A kommunikáció online formái a felhasználók otthonába hozhatja a közösséget, lehetıvé teheti, hogy számos különbözı minıségő társas kapcsolatot alakítsanak ki. Az internet a szociális készségeikben problémás embereknek egy nyugodtabb, de mégis impulzív közeget jelent, de a közvetlen környezetüknek is segíthet. A meglehetısen izoláltan élı, fogyatékos gyermeket nevelı szülıknek a kapcsolatteremtésre, selfhelp csoportok szervezésére, fórumokba való bekapcsolódásra, a levelezılistákon és chat-csatornákon keresztüli online tapasztalatcserére ad lehetıséget. Hallássérült és beszédfogyatékos emberek számára a másokkal való kommunikáció okoz nehézséget. Jeltolmács szolgáltatásait kell igénybe venniük a munka, az ügyintézés, a vásárlás vagy kulturális szolgáltatások során. Esetükben az e-mail és a web a faxnál és az SMS-nél hatékonyabb eszköz a kommunikációs nehézségek áthidalásában. A hallás és beszédfogyatékos emberek számára az interneten keresztül lehetıvé válik a telefon helyettesítése a „chat” különbözı formái által.


115/210

A mozgássérült emberek számára az internet a távolságot csökkenti, a pánikbeteget mentesíti a tömegközlekedés stresszétıl. Már az elektronikus levelezés egyszerő, bejáratott formái is teljesen használhatóan segítik és dokumentálják a kapcsolattartást, és rengeteg szoftver képes támogatni a vállalatokat abban, hogy a távoli helyszíneken bedolgozó munkatársak teljesítményét „real-time” integrálják a szervezet mőködésébe. A távmunka ma elsıdlegesen „e-munka”, hiszen a feladat kiosztására és elvégzéséra rengeteg online lehetıséget nyújt. A látássérült emberek számára nehézkes az írás. Segítıre van szükségük az ismeretlen környezetben való tájékozódáshoz, ami éppenséggel nem elıny a hagyományos munkavégzési formák esetében. Számukra az informatika és az internet az olvasást teszi lehetıvé a digitalizált szövegek hallhatóvá tételével. Az értelmi fogyatékos emberek esetében fıként fejlesztésükben nyújthat sok segítséget a számítógép. Fıként az enyhe fokban sérült, tanulásban akadályozott emberek szerezhetnek hasznos ismereteket a különbözı programok használata során, illetve ık bizonyos egyszerőbb elektronikus munkafajták elvégzésére (például adatrögzítés) is képessé tehetık. Ebbıl a rövid áttekintésbıl is kitőnik, hogy az informatika a fogyatékos emberek komplex rehabilitációjának hasznos eszköze lehetne, hozzájárulhatna az önállóbb élet megteremtéséhez. Egyszerre segít a mindennapos nehézségek kiküszöbölésében és a munkavégzésben. A több százezer aktív korú fogyatékos közül a 10 százalék helyett viszonylag gyorsan elérhetı lenne egy 20-30 százalékos szint, ami 50-80 ezer új foglalkoztatottat jelenthet, amelynek nemzetgazdasági hatása cseppet sem lenne elenyészı. A cigány lakosság többsége halmozottan hátrányos helyzető. Társadalmi-demográfiai jellemzıiknek a meghatározására négy módszert alkalmaznak. Lehet szólni 1) cigány anyanyelvő népességcsoportról, 2) cigány nemzetiségő résznépességrıl. Ezek az információk általában csak önbevallásból származhatnak. Lehet – de csak szigorúan statisztikai célokra, egyének (hátrányos, pejoratív) megkülönböztetésére nem – valakiket cigánynak minısíteni: 3) statisztikai adatfelvétel során a kérdezıbiztos véleménye alapján, vagy 4) az illetı egyének, háztartások lakókörnyezetének véleménye alapján. Év

Népszámlálás szerint Anyanyelv

Nemzetiség

Minısítés szerint

Forrás

320.000 Reprezentatív adatfelvétel. MTA Szociológiai Kut. Csop

1971

325.000 Megyei Tanácsok becslései Minisztertanács Tanácsi Hivatal

19771978 1980

27.915

6.404

Népszámlálás

1990

48.072

142.683

Népszámlálás 394.000 Reprezentatív adatfelvétel. Központi Statisztikai Hivatal 482.000 Reprezentatív adatfelvétel MTA Szociológiai Kutatóintézet

1993 19931994

A cigányság lélekszáma Magyarországon, 1971–1993


116/210

Mindezek alapján a roma népesség számát kb. félmillióra becsülhetjük a mai Magyarországon. A roma népesség iskolázottságát, munkaerıpiaci helyzetét és más társadalmi jellemzıit tekintve is a magyar társadalom leghátrányosabb helyzető csoportja. Számukra az internethez való hozzáférés és használat igen korlátozott lehetıségei szinte kizárólag csak a nyilvános hozzáférési pontokon, kisebbségi önkormányzati irodákban, iskolákban adottak. Infokommunikációs eszközökkel folytatott távmunka, esetleg munkaerı-toborzás esetén talán a hozzájuk kapcsolódó sztereotípiák hatása mérsékelhetı. Az iskolarendszerő képzésekben való részvétel mellett a felnıttképzésben is igen kevéssé aktívak, ami megnehezíti a foglalkoztatásukat. Az IKT-eszközökhöz való hozzáférési lehetıségük inkább csak a telefonra szorítkozik. A munkaerı-kínálatot jelentısen befolyásolja az egészségi állapot, a megfelelı munkavégzı képesség. A magyar népesség egészségi állapota lényegesen rosszabb, mint azt az ország gazdasági-társadalmi fejlettsége indokolná. A születéskor várható élettartam 6-8 évvel marad el az uniós átlagtól, és rosszak a halálozási mutatók, különösen a 65 év alatti népesség körében. Ezzel is összefügg, hogy magas a betegség miatt kiesı munkanapok száma (2004-ben az összes munkanap 4,2 százalékát tették ki). A fenti értékek az elvesztett munkaerıpiaci potenciálon kívül az államháztartás kiadási oldalát is terhelik. A magyar emberek átlagosan életéveik 13 százalékát betegen élik33. Társadalmi szinten növekszik a krónikus betegek aránya, s minden ötödik ember tartósan beteg vagy fogyatékos. A gazdaság számára is veszteség mindez, hiszen a munkaerıpiacon termeléskiesést, az egészségügyi ellátórendszerben kiadásnövekedést okoz. Jelenleg Magyarországon a lakosság rossz egészségi állapota az egyik fı gátja versenyképesség növekedésének. A rossz egészségi mutatók mögött alapvetıen három tényezı áll: az egészségtelen életmód, az egészségtelen életfeltételek és az egészségügyi ellátás hiányosságai, hibái. Ez magyarázza az alacsony az aktivitási rátát, amelynek következménye, hogy kevés dolgozónak kell eltartani az idıseket és a megromlott egészségi állapotúakat. Az idıs népesség emelkedı aránya az egészségüggyel szemben növekvı mértékben támaszt sajátos ellátási igényt. Mindezek azon egészségügyi fejlesztések szükségességét indokolják, amelyek az életmód elımozdítására, az egészséges életfeltételek biztosítására és az ellátó rendszer javítására irányulnak. Így bıvülhet a foglalkoztathatók körét, csökkenhet a kiesett munkaidı, emelkedik a munkaerı produktivitása és költséghatékonysága. A képzettség és jövedelem mentén a társadalom egyre inkább szétválik folyamatosan javuló és továbbra is romló egészségő csoportokra. A hátrányos helyzetőek (romák, kistelepülésen élık) egészségi állapotát jellemzı mutatók jelentısen rosszabbak, mint az átlag, ami többek között az ellátáshoz való hozzájutás különbségeivel is magyarázható. A lakosság iskolázottsági szintje fokozatosan javul, de a népesség egy jelentıs csoportja még mindig csak az általános iskola 8 osztályát végezte el. Ezzel együtt a 18 éven felüli népességen belül a középiskola 12. évfolyamát elvégzık aránya jelentısen nıtt, míg 1990-ben arányuk nem érte el a 30 százalékot, addig ez 2001-ben 39,5 százalék körül alakult.

33

NFH, EüM, Egészséges társadalom komplex program, 2006. március 16.


117/210

A népesség iskolázottsága 1960-2001

100%

Felsıfok

80%

Érettségi

60%

Szakmai oklevél érettségi nélkül 8 évfolyam

40% 20%

8 évfolyamnál kevesebb

0% 1960

1970

1980

1990

2001

A népesség iskolázottsága Forrás: Népszámlálás 2001. A lakosság képzettségi szintjének számottevı növekedése mellett az elmúlt néhány évben a népesség tudásszintjével, alapkészségeivel, kulcs- és alapkompetenciáival kapcsolatos nemzetközi összehasonlító felmérések bizonyos területeken a hazai teljesítmények stagnálásáról, illetve romlásáról, és az oktatás minıségének az intézmények közötti különbségeirıl tanúskodnak. Az intézmények eltérı teljesítményei mögött pedig egy, különösen a magyar közoktatás számára kínos tényezı húzódik meg: az ottani iskolai teljesítmény elsıdlegesen a diák szocioökonómiai hátterével korrelál. Az iskola Magyarországon határozottan növeli az esélyegyenlıtlenséget. Ez egyrészt újratermel egy reménytelenségben élı réteget, másrészt jelzi, hogy hazánkban a hátrányos helyzető csoportokkal való foglalkozásnak mennyire kevéssé találjuk a jó példáit, hiszen a professzionális pedagógusok sem járnak élen ez ügyben. Az iskolázottság sem jelent garanciát a munkaerıpiaci rátermettségre. A „felnıtt írásbeliség” vizsgálata (IALS) feltárta, hogy az iskolából kikerülık jelentıs része, mivel mindennapi tevékenysége és munkája során nem használja rendszeresen az elsajátított tudást, középszintő vagy magas szintő iskolázottsága ellenére is csak gyenge hatásfokkal képes a hétköznapi életben szükséges információ-feldolgozási mőveleteket elvégezni. Az elsı, kísérleti jellegő hazai adatfelvétel a magyar felnıtt lakosság 60-80 százalékát az alacsony teljesítményszint kategóriájába sorolta.34 A felsıoktatásban tanulók, és a fıiskolán-egyetemen végzettek arányszámának dinamikus bıvülése mellett immár terjed a diplomás munkanélküliség jelensége. A hátrányos helyzetőek foglalkoztatása esetében azonban több lehetıséget rejt magában az egyes kistérségekben jelentkezı szakmunkáshiány.

34

Hasonlóan aggasztó a kép az iskolából kikerülı fiatalokat illetıen: a PISA vizsgálatok adatai szerint a magyar 15 évesek 48 százaléka tartozik abba a csoportba, amelyrıl a jelenté azt prognosztizálja, hogy tagjai az iskolarendszerbıl kikerülve nem lesznek képesek új ismereteket elsajátítani.


118/210

Magyarországon a felnıttkori képzésben való részvétel mértéke – nemzetközi összehasonlításban – alacsony, és számottevı egyenlıtlenségek tapasztalhatók a képzésben való részvételt tekintve is. Minél idısebb és minél alacsonyabban képzett valaki, annál kisebb az esélye arra, hogy bekerüljön a felnıttkori képzésbe. A kötelezı iskolázás szakaszában kialakult képzettségi egyenlıtlenségek hosszú távon és döntıen befolyásolják a munkaerıpiaci esélyeket, és ezt a felnıttkori képzés sem tudja ellensúlyozni. Ez korlátozza a munkavállalók szakmai mobilitását és a változásokhoz való alkalmazkodást. 2002 2003 2004

25-54 3,7 5,7 5,4

55-64 0,2 0,7 0,8

25-64 2,9 4,6 4,4

Képzésben résztvevı népesség aránya korcsoportok szerint Forrás: KSH – Munkaerı-felmérés 2006 Sok tekintetben egy merev, nehézkes embertípust érzékelhetünk Magyarországon, amely nem szívesen vesz részt tovább- és átképzésen, és földrajzilag sem mobilis. Talán nem drámai az eltérés a nyugat-európai helyzethez képest, talán az okok nem valamiféle személyiségtípusban keresendıek, de mindenképpen alaposan átgondolt programoktól várhatunk eredményeket. Mindezt azért fontos hangsúlyoznunk, mert az adatokból az tőnik ki, hogy a foglalkoztatottak sem egy rugalmas munkaerıt jelentenek, ezért egy-egy nagyobb cég telephelyének elköltözése az indokoltnál is súlyosabb következményekkel járhat. Ezen a helyzeten többek között éppen az segíthetne, ha kistérségi szinten egyrészt a meglévı fı munkáltatókat célirányosan, atipikus formában is mozgósítható munkaerıhöz segítjük hozzá. A profitorientált aktor helyi üzleti partnereinek humán erıforrás fejlesztése is kedvezıbb klímát jelent a kiemelt vállalatoknak. Ilyen programok sikere vélhetıen nagyban növelné a bizalmat a képzési programok hasznosságának érzékeltetésével. A kistérségi-regionális szintő stratégiai cselekvésnél jeleznünk kell a Magyarországon igen markáns települési lejtıt, a kistelepülésen élık a nagyobb városokban élıkkel szembeni markáns versenyhátrányát. İket a mindennapos ügyeik intézéstıl kezdve a munkakeresésig és munkavállalásig nagyban segítené, ha az egyéb hátrányok mellett nem járna együtt helyzetük a digitális megosztottság okozta lemaradással. Az IKT-eszközellátottság terén immár többféle közösségi hozzáférési ponttal igyekeznek segíteni a helyzeten (teleház-mozgalom, EMagyarország Pontok). Az otthoni hozzáférés mellett azért is van szükség közösségi pontokra, mert az ott dolgozó emberek bátoríthatják, tájékoztathatják az oda fordulókat. Mivel magyar népesség nem aktív résztvevıje a felnıttképzésnek, az aktív korú népesség esetében képzéssel, tanácsadással, tájékoztatással, ösztönzéssel szükséges segíteni a hátrányos helyzetőeket a foglalkoztatás érdekében. Ez az adott településen magas bizalmat élvezı közösségi pontokban valósulhat meg legszerencsésebben.


119/210

Az Európai Unió döntéshozói körében konszenzus övezi azt a meglátást, mely szerint a digitális megosztottság egy kumulatív társadalmi hátrány oka és egyben további egyenlıtlenségek okozója is, éppen ezért fokozott figyelmet kell rá fordítani. Ugyan a digitális megosztottság egy viszonylag új egyenlıtlenségi dimenzió, mégis hangsúlyoznunk kell, hogy az infokommunikációs eszközök éppenséggel sok hátrányos helyzető személy foglalkoztatását tehetik lehetıvé. Magyarországon is számos példát látunk arra, hogy megfelelı hozzáállással és infrastruktúrával jó eredmények érhetıek el. Számos civil honlap indult fogyatékkal élı embereknek, fiataloknak, az ország számos településén vannak már olyan roma közösségi házak, amelyek képesek IKT-hozzáférést biztosítani, képzéseket nyújtani, a könyvtárakban nagy sikerrel folynak az idıs emberek és a fogyatékosok internetes képzései. A non-profit szférában van affinitás arra, hogy segítsék a hátrányos helyzetőek munkához való jutását.

Munkaerıpiaci kihívások gyermekvállalás után A nık gyermekvállalás utáni gazdasági aktivitásának visszaesése ma már köztudott, a 90-es évek óta zajlanak a munkaerıpiacon azok a folyamatok, amelyeknek fı jellemzıi a következık: • a foglalkoztatottak számának drasztikus visszaesése •

a megnıtt és egyre tartósabbá váló munkanélküliség

•

az inaktívvá válás erısödı tendenciája

•

a visszailleszkedés problémájának erısödése.

A munkavállaló nık szempontjából a fentiekhez társuló, legelterjedtebb hátráltató tényezık az alábbiak: • részmunka, távmunka kultúrájának hiánya •

a cégek kevésbé szeretik alkalmazni a kisgyermekeseket (amibıl gyakorta gyermek-elhelyezési problémák fakadnak)

•

a képzettség, a szaktudás elévülése

•

gyakorlati IT ismeretek hiánya, eszköz hiánya

•

nyelvtudás hiánya

•

megrendült önbizalom, kiszolgáltatottság

A munkaerıpiaci helyzet romlásának egyik eredményeképpen és a vállalati „nyomás” hatására a nık gyermekvállalása ambivalens érzelmekhez vezet. Alapdilemmává válik a „karrier vagy család” kérdése. A munkáltató a törvény adta kényszerbıl a kötelezı egy hónapra visszaveszi a nıi munkaerıt, de a letelt egy hónap után általában megválik régi munkavállalójától.


120/210

A munkakeresés hosszabb és nehézkesebb folyamattá válik, ha nincs megfelelı képzettség, készségek, nincs nyelvtudás, nincsenek számítógépes alkalmazói ismeretek, hiányoznak azok a friss szaktudások, amelyek vonzóvá tennék a szakmai életbıl jó idıre kiesett kismamát. Jelentıs segítséget jelentene, ha lenne egy központ, egy koordináló és segítı szervezet, amely tanácsokkal, képzéssel, foglalkoztatási csomaggal látja el a hozzá fordulókat – de sajnos Magyarországon nem alakultak ki az intézményes keretei a re-integráció effajta segítésének. 1993-ban vezette be a Szociális Törvény a gyermeknevelési támogatást a legalább három kisgyermeket nevelı anyák számára. Ezt 1996 elején 45 ezren vették igénybe. Egyfelıl emiatt, másfelıl a születésszámok visszaesése következtében a gyesen, gyeden lévı nık száma egyidejőleg 7 százalékkal csökkent. Ez a tendencia tükrözıdik a 1999-2001-ben is. A nık elıfordulása sokkal nagyobb a munkaerıpiaci képzésben résztvevık körében, mint a regisztrált munkanélküliek összességén belül. Azok az empirikus kutatások pedig, amelyek azt vizsgálták, hogy a képzés javította-e az abban résztvevık munkaerıpiaci esélyeit azokhoz képest, akiket semmilyen aktív programba nem vontak be, azt mutatták, hogy az átképzés elhelyezkedést segítı hatása a korral arányosan nı és a 40 év feletti nık körében a legeredményesebb. Sok családanya a második-harmadik gyermek kihordása és óvodáskorba jutása után éppen a kritikus korosztályba lép bele. A fenti nehézségek halmozottan jelentkeznek hátrányként, ha • a család keresı férfitagja alacsony jövedelmő •

a család fogyatékos gyermeket gondoz

•

ha nagycsaládos anyáról van szó, több szülés után

•

ha a kismama gyorsan elavuló diplomával vagy végzettséggel rendelkezik

•

ha az otthon távol van azoktól a közösségi színhelyektıl, amelyek kapcsolatokat, esélyt, támogató környezetet jelenthetnek

Ma Magyarországon nincs olyan intézmény, amely egyidejőleg és egy fizikai térben valósítana meg családvédelmi, mentálhigiénés, továbbképzési, foglalkoztatási és gyermekmegırzési feladatokat. A KSH felmérése alapján a korábban alkalmazásban álló kismamák kevesebb, mint felének van lehetısége arra, hogy visszatérjen korábbi munkáltatójához, pedig szülés után a kismamák alig 7 százaléka szeretne háztartásban maradni. A munkavállalást hátráltatja a leépült intézményrendszer, az elmúlt másfél évtizedben megszőntek a vállalati óvodák, bölcsıdék. A megmaradt önkormányzati gyerekintézmények, pedig a nyitva tartás ideje miatt – különösen az ingázók vagy a szolgáltatási szférában dolgozók számára – nem minden esetben nyújtanak megoldást. További problémát jelent, hogy a felsıfokú elméleti képzettség megszerzéséhez nem kapcsolódik szervesen gyakorlati, tapasztalatszerzési idıszak. Ezért a fiatal, pályakezdı kismamák gyakorlatilag nem tudnak munkához jutni a családalapítási idıszakban, illetve a kisgyerek óvodába helyezése után.


121/210

Hátrányos helyzetőeket foglalkoztató vállalkozások A hátrányos helyzetőeket megcélzó ajánlatok alapján a vállalkozások két nagyobb csoportba sorolhatóak. A vállalkozások egy része (1.) kifejezetten a hátrányos helyzetőek megsegítésére jött létre, ilyenkor jellemzıen személyes motivációk is közrejátszanak. Egyre több vállalkozás azonban a (2.) társadalmi felelısségvállalást hirdetve részterületeken elınyben részesíti a hátrányos helyzető csoportokat. Mindkét csoportban gyakori motivációs tényezı, ha a cégek támogatást kapnak (jellemzıen állami támogatás, Európai uniós forrásokból). Sajnos ma még az is általánosnak tekinthetı, hogy a vállalkozások a hátrányos helyzető dolgozókat, általában jóval alacsonyabb bérrel tudják alkalmazni, mert noha sokszor a képesítésük megfelelı, a hátrányos megkülönböztetés miatt sokkal kevesebb munkalehetıséghez jutnak. Ma Magyarországon többek között az alább szervezetek és vállalkozások nyújtanak célzottan hátrányos helyzetőeknek munkalehetıséget: Cég neve

Tevékenység

Betölthetı munkakör

bauMax Magyarország ZRt.

Barkács-szektor

Telefonos ügyfélszolgálati munkatárs

Crown Cool Kft.

hőtıipari és vendéglátó ipari berendezések gyártása

Diszpécseri munkakör

Pénzügyi vezetı

Önkéntes Központ Alapítvány SzondaPhone

Call center

Telefonos ügyfélszolgálat

Alfa Ipari Zrt.

faipar

Betanított munkás

faipar

TB - ügyintézı - bérszámfejtı

Gazdasági és mérnöki tanácsadó

Webgrafikus

Internetes CMS és ügyviteli rendszerek fejlesztésével

Webtemplate-programozó

Traduco Bt.

Internetprogramozó MONTANA Információtechnológiai és Kommunikációs Zrt. Mobil Távközlési cég

Szövegbányászati szakértı Telefonos operátor

INTERWARE INTERNET SZOLGÁLTATÓ ZRT.

Internet szolgáltatók

Mmd Corporate, Public Affairs & Public Relations Consultants Transelektro Csoport

Nemzetközi informatikai vállalat Energetika és környezetvédelem

adminisztrátor

IBM Hungary Ltd.

számítástechnikai ipar

Internet communications specialist

Magyar Telefonkönyvkiadó Kft.


Telefonos kapcsolattartó

Értékesítési munkatárs online termékek

122/210

ERFO Rehabilitációs Foglalkoztató Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kht.

Nyomda és papírkötészet, Textilüzem, Bırdíszmő üzem, Felkészítı mőhelyek, Közétkeztetés, Cirokfeldolgozó és – seprőgyártó üzem, Asztalos üzem.

Megváltozott munkaképességőek foglalkoztatása

További távmunka ajánlatok a MEOSZ honlapján regisztrálók részére: -

Ügyfélszolgálati munkatárs Honlap-monitoring Közönségmérés szervezés Otthonról végezhetı munka Grafikai munka Leading translation and localization services provider Üzleti tervkészítı Telefonos értékesítı Call Center operátor MicroStation és CAD felhasználó Éjszakai telefonügyeletes Online Értékesítı Web fejlesztı programozó Tolmács Távmunka pedagógus Cikkíró Újságíró


123/210

VI. Magyarországi legjobb gyakorlatok Hozzáférés Mennyiben beszélhetünk e-befogadásról, ha nincsen fizikai infrastruktúra, ha nincsen számítógép és nincsen internetkapcsolat? A magyar jövedelmi viszonyok és az infrastruktúra állapota miatt a kilencvenes években bizonyosnak tőnt, hogy a korszerő IKT-eszköztár a háztartásokba viszonylag lassan jut el, ezért a közösségi hozzáférési pontok létrehozásának igénye hamar megfogalmazódott. Az e-befogadást célzó kezdeményezések esetében azt látjuk, hogy többségükben a központi kormányzat vagy a civil szféra kezdeményezései. Kevés példa van arra, hogy az önkormányzatok, netán az egyház támogatásával valósulnának meg programok. A teleházak szerepe a digitális egyenlıtlenségek csökkentésében Magyarországon a digitális szakadék csökkentésének és az e-befogadás növelésének elsı zászlóhordozójaként tekinthetünk a teleház mozgalomra. A számba vehetı projektek jelentıs részében nagy szerepet vállalnak a teleházak. A Magyar Teleház Szövetség révén még az állami beavatkozás elıtt szervezett formát öltött a falusias térségek hozzáférési lehetıségének javítása. A teleházak az e-befogadás alapkövét jelentik, jelenthetik Magyarország kistelepüléseinek egész sorában. Legjobb gyakorlatnak azonban elsısorban azért tekinthetıek, mert sikeresen képesek arra, hogy az új információs technológiák segítségével a társadalom marginalizálódott csoportjainak széles rétegét beintegrálják az információs társadalomba. A vidéken élık, és ezen belül is elsısorban a munkanélküliek, a megváltozott munkaképességőek, a fogyatékkal élık, a romák és az idısek, és minden olyan csoport számára, aki nem engedheti meg magának, hogy otthonában számítógép vagy internet hozzáférése legyen, lehetıvé teszik, hogy közvetlen, akár napi kapcsolatba kerüljenek ezekkel az eszközökkel. Ennek biztosítása mindig közösségi helyszíneken valósul meg, ahol ingyen, vagy alacsony árért lehet használni az eszközöket. Érdemes megemlíteni, hogy ezek a közösségi pontok sok más, technikai szolgáltatást is nyújtanak, mint például fénymásolás, szkennelés, és új jelenségként – bár még csak kevés helyen – a videótelefonálás. Az eszközök megléte azonban magukban nem elegendıek ahhoz, hogy a digitális szakadék kisebb legyen, a valóban sikeres teleházak ennél tovább léptek. Szükség van arra is, hogy tanfolyamok által a fent felsorolt célcsoportok digitális írástudását növelni lehessen. Így tehát elengedhetetlen, hogy az eszközök biztosítása összekapcsolódjon számítógép-, és internethasználói képzésekkel. Több magyar teleház szervez ilyen kurzusokat meghatározott célcsoportoknak, pl. nıknek vagy idıseknek. Gyakoriak továbbá a nyelvi képzések35, de szép számmal akadnak a megváltozott munkaképességőek és a fogyatékkal élık számára indított (Országos Képzési Jegyzékben szereplı) OKJ-s képzések is. Ezáltal a teleházak kilépnek az eredeti kereteik közül, és felvállalnak más, „hagyományos” funkciókat is. 35

Elsısorban természetesen az angol.


124/210

A teleházak hagyományos szerepvállalására hazánkban több példa is található. Különösen érdekesek a kimondottan többfunkciós teleházak. Ezek az intézmények postaként, könyvtárként, klubhelységként, sıt van, hogy turisztikai irodaként, tájházként, emlékházként stb. is funkcionálnak. Ennek alapján megállapítható tehát, nem pusztán minél szélesebb rétegek és csoportok igényeit igyekeznek kielégíteni, hanem törekednek arra is, hogy költséghatékony megoldásokkal fellendítsék vidéki települések életét. Ezt erısíti, hogy sok esetben különbözı programokat is szerveznek, közöttük kiemeltek a fiataloknak szólók. A már ismerıs funkciók ellátására azért van nagy szükség, mert a nyitottság és érdeklıdés kiváltása érdekében szükség van arra, hogy az infokommunikációs technológiák és a hozzájuk kapcsolódó újdonságok kevéssé különálló és idegen objektumként jelenjen meg az emberek kognitív térképén, hanem inkább ismerıs, szükséges dolgok természetes kapcsolatát lássák bennük. A teleházak egy részében ügysegédeket, IT-mentorokat foglalkoztatnak, akik segítséget nyújtanak a betérıknek az e-ügyintézésben – őrlapok le-, és kitöltése, elektronikus adóbevallás elkészítése –, valamint emellett a munkahelykeresésben, mi több, sok esetben még az önéletrajzírásban is. Nagy jelentısége lenne, ha általánossá válna az IT-mentorok jelenléte a teleházakban, ennek azonban ma még nem biztosítottak a feltételei. A teleházak esetenként tartalomszolgáltatást is kínálnak, információkat terjesztenek, települési honlapokat szerkesztenek. A teleházak összességében mindenek elıtt az elmaradott térségek és csoportok technikai felszerelésére irányulnak. Másodlagos szempontként ezen eszközök használatának megtanítása fogalmazódik meg, amelyet sok esetben más készségek elsajátítására irányuló képzések is kiegészítenek. A tartalmak, az információk átadása, valamint az ezekhez való hozzájutás segítése pedig a harmadik fontos része annak, hogy a digitális szakadékot csökkenteni lehessen. Meg kell továbbá említeni, hogy ezek a tendenciák az esetek nagy százalékában összefonódnak a munka világából kikerültek, vagy éppen még be sem kerültek be-, illetve visszaintegrálásával. Érdekes jelenség, hogy akad arra példa, hogy maguk a teleházak teremtenek munkahelyet hátrányos helyzetőek számára.


125/210

Oktatási és képzési programok Az élethosszig tartó tanulás (LLL) ma versenyképességi követelmény mind az egyén mind pedig egy adott ország számára. Az információs társadalomban nem engedhetı meg, hogy bármely állampolgár az önálló tanuláshoz szükséges kompetenciák híján maradjon, és képtelen legyen a folytonosan változó munkaerıpiaci igények esetén változtatni a sorsán. Míg korábban a tömegoktatás diszfunkciói rejtve maradtak, mára több nemzetközi (IALS36, PISA37) és hazai mérés világossá tette számunkra, hogy a helyzet nem éppen rózsás. A magyar közoktatás közismerten nem képes megfelelni esélyteremtı, esélykiegyenlítı feladatának. Akik szociokulturális hátránnyal érkeznek a magyar iskolákba, azok óriási valószínőséggel minden évben egyre nagyobb hátrányt halmoznak fel azokkal a gyerekekkel szemben, akik jobb háttérrel érkeztek a közoktatásba. Elengedhetetlenül szükséges, hogy felnıtt korban segítséget kapjanak azok a rétegek, amelyek a felsıoktatásba és posztgraduális képzésbe nem tudtak bejutni. Az úgynevezett „OKJ-képzések” a tanulási képességek, általános mőveltség, kommunikációs kompetenciák terén nem célozzák meg a felzárkóztatást, holott az oda bekerültek zöménél ez a gátja a szakma elégséges elsajátításának. A közoktatásból funkcionális analfabétaként kikerült széles rétegnek esélyt kell teremteni a hiányosságok pótlására. Szükségük van a formális oktatásba való felnıttkori belépési lehetıségekre, de az egyéni tanulást, önképzést elısegítı lehetıségekre is. A mai magyar általános- és középiskolák nem tanítják meg tanulni a diákokat, sem anyagokat rendszerezni, ok-okozati összefüggéseket, logikai kapcsolatokat megkeresni. Legtöbbször csak ismereteket közöl, amelyeket a hallgatók jó esetben bebifláznak. Nem motiválják a gyerekeket arra, hogy az ismereteket legalább részben aktív kereséssel, önálló felfedezéssel szerezzék meg. Ezzel pedig nem csak a tanulás válna számukra élvezetesebbé, hanem ezáltal az ismeretek is jobban elmélyülnének, sajátjukká válnának, alkalmazható, mélyen rögzült tudáshoz juthatnának. Elsajátítanák továbbá azokat a készségeket, hogy a szükséges információk, adatok begyőjtésével önállóan megismerjenek, feldolgozzanak egyegy témát, problémakört. Önmagában a probléma felismerésének képessége jelzi az adott tudásterületen megszerzett kompetenciát. A diákoknak meg kell találniuk a forrásokat, és kritikus szemmel kell számba venni, értékelni és rendszerezni azokat, illetve a belılük kinyerhetı információkat. Ezzel együtt felvennék azt a szükséges attitőd-rendszert, amely révén az egyén hisz a saját feladatmegoldó képességében, pozitív megerısítéseket kap a kezdeményezı tanulói-felfedezıi magatartása.

36

OECD, Canada Statistics (2000): Literacy in the Information Age. Final Report of the International Adult Literacy Survey. 37

OECD (2004), Learning for tomorrow’s world: First results from PISA 2003


126/210

A felnıttek esetében önmagában az informatikai eszköztár használatának elsajátítása az elsı lépés azon az úton, amellyel egyáltalán esélyt teremthetnek maguknak a megváltozott viszonyok közötti boldogulásra. Informatikai tanfolyam természetesen rengeteg van az országban, olyan azonban, amelyik valamilyen igazán hatékony formában, a hátrányos helyzető célcsoport tényleges szükségleteit figyelembe véve, a kulcskompetenciák elsajátítását lehetıvé téve, nem piaci alapú tanfolyamok keretében próbálja átadni ezeket az ismereteket, rendkívül kevés van. Pedig ezeknek az internethez való fizikai hozzáférésnél sokkal nagyobb szerepük lenne abban, hogy a célcsoport motivációját elısegítsék, megteremtsék, érdeklıdésüket növeljék, és hosszútávon biztosítsák, hogy a jelenleg kimaradók is részt fognak venni az információs társadalomban.

Unoka-Nagyszülı Informatikai Versenyek Az Informatikai Érdekegyeztetı Fórum (Inforum) évek óta küzd azért, hogy az idısebbek is egyenrangú polgárok legyenek az információs társadalomban. A 2003 óta hagyománnyá vált Unoka-Nagyszülı Informatikai Verseny története során már bebizonyosodott, hogy a két generáció együttmőködése hozzájárul az idıseknek az információs társadalomba való bevonódásához. A verseny azt szolgálja, hogy felhívja az idısek figyelmét az internetben rejlı óriási lehetıségre, amellyel fenntarthatják idısebb korban is az aktivitásukat. A szervezık célja, hogy a döntéshozók – megismerve a programot - az idıskérdést ne csupán szociális, hanem életminıségi kérdésként kezeljék. A versenyben 50 év feletti nagyszülık és 4-14 év közötti unokák együtt mérhetik összes különbözı kérdésekben erejüket - az internetet használva segítségül - a többi párossal. A versenyen a gyerekek segítenek abban, hogy a nagyszülık átlépjenek az információs társadalom küszöbén. A verseny egy sikeres propaganda-sorozat, amelynek üzenete: az intergenerációs programok jelenthetik az eInclusion egyik útját Magyarországon, lévén a fiatalok már az iskolában, otthon és másutt megismerkednek az informatikai eszközök használatával, így az idısebbek bevonásának elıször a családokon belül, és a fiatalokon keresztül kell teret biztosítani. Az Inforum által az Unoka–Nagyszülı Informatikai Versenyeken elkészített felmérések szerint az idısebb generáció tagjai évrıl-évre erısebben igénylik, hogy ık is a világháló használóivá válhassanak, egyre gyakrabban emlegetik az „idıs Sulinet” szükségességét, oktatási helyeket, kedvezményes internet- és számítógép-vásárlási lehetıségeket kérve. Az Inforum megkérdezte a versengı idısek véleményét, hogyan lehetne szélesebb körben elterjeszteni az idısebb korosztály körében az internet használatot. A legtöbben (59 százalék) a szolgáltatás árának csökkentésében látták a megoldást, sokan a PC használat oktatását, és az internet népszerősítését említették megoldásként. A felmérés válaszadói szerint ez a verseny a legjobb megoldás az internet, az információs társadalom népszerősítésére.


127/210

Az eddig megrendezett versenyek •

2003. december, Budapest 64 páros

•

2004. október, Budapest 120 páros

•

2005. november, Budapest 125 páros

•

2006. március, Kecskemét 40 páros

•

2006. március, Miskolc 40 páros

•

2006. április, Budapest 120 páros

•

2006. november, Budapest 122 páros

A résztvevık több száz kilométert is hajlandóak megtenni az indulásért. A távolsági versenyben Lenti (246 km) és Levelek (248 km) maga mögé utasította Siklóst (230 km) és Debrecent (226 km). A legifjabb versenyzı 4, a legidısebb 84 éves volt eddig. A versenyen induló nagyszülık között több a bátor nagymama, a gyerekek között több a kisfiú. A versenyzık mintegy fele budapesti, Kelet- és NyugatMagyarország egyenlı számban képviselteti magát. Az internet használatának elterjedését jelzi, hogy a versenyzık harmada az interneten találkozott az Inforum felhívásával, ıket szorosan követik azok, akik a nyomtatott sajtó közleményei között, illetve a televízióban látták a versenyre buzdító információt. Az Informatikai Érdekegyeztetı Fórum Unoka–Nagyszülı Informatikai Versenye már nemcsak egy családi program lett, nemcsak egy érdekesség a rendezvények sorában, hanem egy társadalmi mozgalom elindulásának alapkövévé vált. A versenyek eddig mintegy 1200 családot mozgósítottak, de a társadalom széles köre értesült e kezdeményezésrıl. Idısek számítógép-használatának és életminıségének kérdése nem elhanyagolható mértékben e verseny jóvoltából került reflektorfénybe, ugyanis a versenyeket széles körő médiafigyelem kísérte. A versenyek létrejöttéhez nélkülözhetetlen (nyeremények, díjak formájában) támogatást nyújtottak a hazai informatikai cégek is.

„Kattints rá, Nagyi!” Program Az UPC Magyarország szponzorálásával évek óta tartanak tanfolyamot nyugdíjas, idıs embereknek, ahol megtanulhatják a számítógépek kezelésével kapcsolatos legfontosabb alapismereteket. Az országban jelenleg 12 településen (Budaörs, Budapest, Debrecen, Eger, Gyöngyös, Nagykanizsa, Nyíregyháza, Pécs, Salgótarján, Székesfehérvár, Szombathely, Veszprém), folyik a hathetes, 25 órás „Kattints rá, Nagyi!” alaptanfolyam (http://nagyi.bmknet.hu/). A tanfolyam végeztével a részvevık képessé válnak internetes mősorújságok, receptek, hírek, rendezvény-adatbázisok, térképek, keresık használata mellett az elektronikus levelezés, esetleg a videó-telefonálás alapjainak elsajátítására.


128/210

Az idısek speciális célcsoportot képeznek, hiszen ebben a korban az emberek rendszerint jóval rugalmatlanabbak, nehezebben fogadnak be új ismereteket, nehezebben szánják rá magukat az újdonságok használatára, kevésbé nyitottak, és jelentıs félelmeik vannak a technikai újdonságok iránt. Így ezeknek a programoknak gyakran ezeket a félelmeket és problémákat is le kell gyızniük, ha eredményesen be szeretnék vonni ezt a korosztályt.

Angoltanfolyam az interneten keresztül a kismamáknak A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium információja szerint Magyarországon megközelítıleg 250 ezer kismama van, akik számára komoly problémát jelent, hogy az otthon töltött több év után visszatérjenek a munkaerıpiacra. A Központi Statisztikai Hivatal felmérései szerint a korábban alkalmazásban álló kismamák egy harmadának van lehetısége arra, hogy gyermeke 6 éves koráig visszatérjen korábbi munkáltatójához, pedig szülés után a kismamák alig 7%-a szeretne háztartásban maradni, tehát 93% szeretne valamilyen munkát vállalni vagy képzésen részt venni. Megfigyelhetı, hogy fiatal, pályakezdı kismamák a családalapítási idıszakban, illetve a kisgyerek óvodába helyezése után, sokan (kényszer) vállalkozóvá vállnak. Azonban nincs megfelelı tudásuk vállalkozásuk mőködtetéséhez, fejlesztéséhez, így megrendül önbizalmuk, kiszolgáltatottság érzésük lesz, elszigetelıdnek, elmagányosodnak. A teljes idıs munkába állásig tartó átmeneti szakaszban különösen nagy szerepe lehet az önálló tanulást segítı, mindenki számára hozzáférhetı programoknak. Késıbbi munkaerı-piaci visszatérésüket is nagymértékben segíthetik az egyén tudását, kompetenciáit, nyelvismeretét támogató lehetıségek. Ez különösen fontos, hiszen az Európai Unióhoz csatlakozó országok között hazánkban beszélnek a legkevesebben valamilyen idegen nyelvet. Ennek megoldásaként indult az ingyenes angoltanfolyam kismamáknak az interneten. Ennek segítségével az érdeklıdık számítógép használatával otthonról, kényelmesen tanulhatnak angolul. A valaha eFestival elnevezéső rangos online és multimédia pályázaton harmadik helyezett díjat nyert oldal (http://www.kismamaweb.hu/kismama_index/) ma már egy angol nyelvtanfolyamokat összegyőjtı oldalra (http://www.drapp.hu/angol-nyelvoktatas.php) kalauzol el bennünket, amely bár biztosan nagyon hasznos az angolul tanulni vágyó kismamák számára, azonban az ingyenes kismama nyelvtanfolyam immár nem lelhetı fel rajta.

Szociális Informatika Segítı Foglalkozásúaknak - Képzési Központ Az INFONIA Alapítvány HEFOP támogatással hozta létre a „Szociális Informatika Segítı Foglalkozásúaknak Képzési Központot” ahol, képzett szakemberek segítségével másfél év alatt 100 segítı jut: • napi munkavégzésében, valamint általános segítı, és munkaerıpiaci segítı tevékenységében felhasználható számítógépes, internetes és információs társadalmi ismeretekhez;


129/210

•

a hátrányos helyzetőeket bekapcsoló humán interface funkció sikeres betöltéséhez szükséges ismeretekhez;

•

a hátrányos helyzetőeknek átadható általános informatikai és információs társadalmi, ezen belül távtanulási és távoktatási ismeretekhez;

•

a hátrányos helyzetőek segítésében felhasználható, illetve nekik átadható munkaerıpiaci, Európai uniós és más hasznos ismeretekhez;

•

olyan pedagógiai és pszichológiai készségfejlesztéshez és tudáshoz, mely módszertanilag megalapozza a hátrányos helyzetőek oktatását, a tudás átadását;

•

egyes kiemelt hátrányos helyzető csoportokkal (romák, mozgáskorlátozottak, nık) kapcsolatos ismeretekhez, melyek a kapcsolatteremtést, bizalomépítést támogatják.

A projekt közvetett, rövid távú célja a kiképzett szociális segítıkkel kapcsolatba kerülı hátrányos helyzetőek - ezen belül nagyobb valószínőséggel romák, mozgáskorlátozottak, nık - társadalmi befogadásának növelése, elsısorban információs társadalmi és munkaerı-piaci (re)integrációjukkal. A közvetlen célcsoport a szociális ellátórendszerben s a szociális igazgatásban dolgozó szakemberek és önkéntesek. A program keretében elsısorban olyan romákkal, hátrányos helyzető nıkkel és mozgáskorlátozottakkal közvetlenül foglalkozó segítıket képeznek, akik középiskolát végeztek, s kezdı (minimális szintő) számítógépes- internetes ismeretekkel rendelkeznek; ezen belül az önkéntesek támogató partnerek közremőködésével - részben a hátrányos helyzető célcsoportokból kerülnek ki.

Kismama Reintegrációs Centrum modellintézmény Az informatikai technológia fejlıdésével egyre szélesebb lehetıség nyílik új, nem helyhez kötött munkavégzési formák, illetve az információs társadalomra jellemzı új foglalkozási körök megjelenésére. Ezek elterjedése kedvezı a munkáltatók számára is. Az új foglalkozási körök speciális felkészülést igényelnek. Az INFONIA Alapítvány által vezetett „Kismama Reintegrációs Centrum”-projekt általános célja olyan modellintézmény létrehozása, ahol a gyermekükkel otthon lévı nık eltölthetik szabad idejüket, lelki egészségvédelmükkel, gyermekneveléssel, életvezetéssel és anya-gyermek vagy férj-feleség kapcsolati kérdésekkel szakemberekhez fordulhatnak, ha szükségük van rá terápiás-, illetve fejlesztı foglalkozásokon vehetnek részt, illetve társadalmi reintegrációjuk elısegítése érdekében személyre szabottan választhatnak szakképzéseket. Ez a szolgáltatás együttes sok kismamát mozgósít, közülük sokan választják majd a lehetıségeiket kitágító képzési és foglalkoztatási formákat. A projektet összetettsége okán némileg hosszasabban ismertetjük a továbbiakban.


130/210

A képzési program a hiányzó információs írástudás (a digitális környezetben végzett kommunikáció, szórakozás és munka feltételét jelentı készségegyüttes) felépítését célozza meg. Az internet- és számítógép-használatot magasabb szinten megtanuló, a programba bevont 15 kismamát olyan korszerő, szintén interneten végezhetı tevékenységekre képzi ki, amelyek iránt növekvı kereslet mutatkozik a munkaerıpiacon. A reintegráció tehát ebben az esetben nem „követést”, kényszermegoldásokat jelent, hanem versenyképességet. Ez azt is lehetıvé teszi, hogy a reintegrációs centrum egyúttal munkahely is legyen, hiszen otthonról vagy a megszokott számítógépes laborból távmunkában is végezhetik feladataikat. A program során létrehozott adatbank a foglalkoztathatóság növelését kívánja lehetıvé tenni, mindenki számára, aki abban regisztrálja magát. A program elsı körben a Budapesten és vonzáskörzetében élı, a Gyes és a Gyed idıszakát éppen befejezı, illetve Gyeden lévı, felsıfokú végzettséggel rendelkezı, magasan kvalifikált, a munkaerı piactól tartósan távol levı anyák számára biztosít részmunkaidıs távmunkás foglalkoztatást, úgy, hogy létrehoz egy olyan integrált teret, ahol egyszerre van mód a munkavégzésre, személyre szabott, a foglalkoztatók igényeivel összehangolt képzésre, és ezzel egy idıben, kísérı szolgáltatásként a gyermekek felügyeletére, ellátására. A projekt az esélyegyenlıség további biztosítását a nık foglalkoztathatóságának javítása és a családi élet összeegyeztetése segítségével kívánja elérni. A kismamák bevonásának kulcseleme, a program „kapuja” a játszóház, ahol kedvesen fogadják ıket, személyes kapcsolatot alakítanak ki velük, és amennyiben van igényük többre, mint a gyermekükkel való közös játék, azonnal lehetıségük nyílik a teljes szolgáltatás-kínálattal való megismerkedésre. Amennyiben részt kívánnak venni valamelyik képzési vagy terápiás formában, vagy csak az internetet szeretnék használni, a játszóház azonnal gyermekmegırzıvé is válik, így biztosítva azt, hogy az anyák aggódásmentesen, közlekedési nehézségek nélkül „szakadjanak el” gyermeküktıl, immár saját magukra, majdani vagy éppen újrakezdett munkájukra, társadalmi kapcsolatépítésükre koncentráljanak. Ma Magyarországon szinte teljesen reménytelen részmunkaidıs, illetve otthonról vagy távmunka-központból végezhetı állást vállalni. A programba elıször éppen ezért azok közül a nık közül toboroztak résztvevıket, akik viszonylag képzettek, és akiknek igénye, hogy gyermekükkel egy esztétikus, elvárásoktól mentes közegben tölthessék el szabadidejüket. Felismerik, hogy a munkába való visszatéréshez segítségre szorulnak, jó alapképzettségeik vannak, sok irányba fejleszthetıek tovább. A projekt késıbb a szándékok szerint ugyanúgy képes lesz az alacsonyabb végzettségőeknek is képzéseket, foglalkoztatást és más szolgáltatásokat kínálni (részben szintén az információtechnológia, részben a szociális szféra körüli feladatokkal és munkakörökkel). A családi játszóház a programba való bekerülést biztosító alapszolgáltatás, amely kötetlen szabadidıs játékprogramokkal, irányított, interaktív baba-mama programokkal (baba-mama torna, baba-masszázs, zenei, kézmőves, bábfoglalkozások) vár minden kismamát, és konzultációs lehetıséget biztosít gyermeknevelési, kapcsolati, életvezetési kérdésekben. Mindazokkal, akik jelzik képzési/foglalkoztatási szándékaikat, elkezdıdik a program „második köre”. Létrehozásra kerül egy folyamatosan épülı adatbázist, majd egy integrációt segítı portált, mely tartalmazza a jelentkezık korát, tanulmányait, készségeit, elvárásait, munkavállalási elképzeléseit.


131/210

A mentorok a végzettek elhelyezkedési statisztikáját vezetik, utókövetést, hatékonyságvizsgálatot végeznek, mellyel az oktatási programok fejlesztését is szolgálják. Mivel sok kismama tudja megoldani saját, gyermekfelügyelettel, háztartás-vezetéssel kapcsolatos gondjait úgy, hogy másik kismama-társának nyújt evvel lehetıséget, az adatbázis egyik szolgáltatása a kismamák közti közvetítést és kommunikációt támogatja. A „harmadik kör” az alapképzési programoké. Minden érdeklıdı bevezetést kap a munkaerıpiacon szinte nélkülözhetetlen digitális írástudásba (számítógép-és internethasználat, alkalmazói programok), ami után, ha igénylik, haladó kurzusokig is eljuthatnak. A „negyedik körben” a ráépülı speciális képzési formák már a foglalkoztatást készítik elı, olyan ismereteket átadva, amelyek az új munkába állás feltételét jelentik. A képzésekben részt vevık tudása aktualizálódik, közösségbe kerülnek. A szervezık tanfolyamokat indítanak •

pályázatírás;

•

digitális tartalommenedzsment (online projektmenedzsment, közösségi portálok tartalommenedzsmentje, online hírvadászat, online hirdetésszervezés, online kutatási asszisztencia)

tárgyakban. Az alacsonyabb iskolai végzettségőek számára külön tanfolyamot tervez az INFONIA Alapítvány. Ebben az általuk szintén távmunkában végezhetı tevékenységeket (adatbevitel és digitalizálás) oktatnak. Az „ötödik kör” a foglalkoztatásé: a képzés után a szerzıdött partnerek megkezdik a kismamák foglalkoztatását, akik távmunkahelyként használják a központ infrastruktúráját. Olyan munkaköröket és partnereket választottak a foglalkoztatáshoz, amelyek maximálisan igazodnak a távmunkalehetıséghez: kötetlen idıszervezéssel, kiépített távmunkahelyen, elıjegyzés alapján „lefoglalt” gépekkel és irodai infrastruktúrával végezhetık. A reintegrációs centrum minden mással összehasonlíthatatlan elınye az, hogy a gyermekfelügyelet ugyanúgy biztosított, mint korábban, a kiképzési szakaszban.

Tanfolyam és önképzést segítı könyv a budaörsi nyugdíjasoknak 2005. májusától Budaörsön (http://eselykozosseg.telekucko.hu/) minden rászoruló alanyi jogon kap képzést, személyes IT-mentorálást és ingyenes internethasználati, gyakorlási, lehetıséget az önkormányzat digitális esélyegyenlıségi rendelete alapján38. Lehetıség van egy tanfolyam elvégzésére is, amirıl a résztvevık számítógép- és internet alkalmazói, IT-mentor felhasználói oklevelet kapnak. A hozzáférést segítendı 2006. végéig újabb 7 telekuckó nyílt önkormányzati támogatással, így minden lakókörzetben könnyen elérhetıvé válik a számítógép és internet használat.

38

http://eselykozosseg.telekucko.hu/service.php?act=irattar&did=17&fv=544&)


132/210

Az egyik résztvevı, a 79 éves Markoth Imréné elıszavával jelent meg Fülöp Hajnalka idıseknek szóló könyve, a Lépésrıl lépésre sorozatban a Panem Könyvkiadónál. Felépítése, könnyen érthetı nyelvezete biztosítja, hogy a könyv használatával az idıs emberek is barátságos, könnyen megérthetı eszközként tekintenek az információs társadalom új lehetıségeire, eszközeire.

Ingyenes tanfolyam romáknak és mozgássérülteknek A mozgássérültek fizikailag vannak korlátozva abban, hogy eljussanak a számukra fontos helyekre, szolgáltatásokhoz. A roma kisebbség bizonyos szempontból hasonló problémákkal küzd. E társadalmi csoport tagjai gyakran marginalizált, szegregált helyzetbe kerülnek, az információkhoz való szőkös hozzáférési esélyei miatt nem érik el azokat a lehetıségeket, amelyeket a többségi társadalom tagjai számára magától értetıdık. Ezért a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége és a Mediátor Alapítvány Roma Centrum tanfolyamain a résztvevık számára elméleti és gyakorlati alapismeretek átadásával csinálnak kedvet az internet használatához39. Az oktatás teljesen ingyenes, a négyórás tanfolyamon a résztvevık 10-15 fıs csoportokban ismerkedhetnek meg az internettel, minden jelentkezı külön számítógépen gyakorolhat. A programon a szervezık becslése szerint 650-en vehetnek részt. Felmerül a kérdés, hogy az ilyen típusú tanfolyamoknak mi értelmük van. A négy órás képzés valószínőleg nem elégséges ahhoz, hogy tényleges motivációt jelentsen a résztvevık számára, hogy felhasználói ismereteket sikerüljön átadni, és önálló tanulásra motiváló attitődöt érhessünk el. A képzettek magas száma ebben az esetben semmilyen garanciát nem jelent arra, hogy tényleges változást sikerült létrehozni a célcsoport életében. Szükség lenne ezért olyan programokra, melyek ténylegesen képesek pozitív felhasználó élményt és ezáltal hosszú távú motivációt kialakítani a résztvevıkben, melyek garantálják, hogy késıbb is élni fognak ezekkel a lehetıségekkel.

Oszkói „ráébresztı training” Az oszkói ráébresztı tréning40 elsıdleges célja, hogy teljesen kezdık is megismerjék az internet nyújtotta lehetıségeket. A Nyugat-Dunántúli Regionális Fejlesztési Közhasznú Társaság szervezésében elindult program elsı lépéseként összegyőjtötték azokat a legfontosabb kérdéseket, érdeklıdési köröket, ami a célcsoport számára motivációt jelenthet, hogy ezzel kapcsolatban többet megtudjon. A válaszok alapján ezek az egészség, munka, kapcsolattartás, tanulás, gyermek, család, pénz, barátok, társ, rokonok, tájékozódás címszavak voltak. Összesen megközelítıleg 40 kérdéskör győlt össze. Ezután a résztvevıket IT-mentor segítette abban, hogy a számukra érdekes kérdésekkel kapcsolatban információkat győjtsenek. A ráébresztı tréningnek igen kedvezı fogadtatása volt az érintettek körében.

39 40

http://www.magyarorszag.hu/hirkozpont/hirek/szocialiscivil/netoktatas20031016.html?highlight http://www.telefalu.hu/test/service.php?act=irattar&did=9&fv=1507


133/210

A foglalkoztató for-profit szervezetek legjobb gyakorlatai Magyarországon az esélyegyenlıség, illetve az e-esélyegyenlıség megteremtése sajnos még sok helyen gyerekcipıben jár. Az esélyegyenlıségért lépéseket tett cégek vállalati humánpolitikai értékei, elvei és módszerei segítségként szolgálhatnak más vállalatoknak és talán jó példával is szolgálhatnak arra, hogy más munkáltatók figyelmét ráirányítsa a munkahelyi esélyegyenlıség, a sokszínőség megvalósításának fontosságára. A sokszínőség - így pl. a gondolkodásmódbeli különbségek, az eltérı iskolai végzettség, az egyes korosztályok valamint a nık és férfiak eltérı látásmódja – nélkülözhetetlen egyrészt a kellemes, egészséges munkakörnyezet fenntartásához, másrészt az üzleti életben szükséges újszerő, versenyképes megoldások kialakításához. Magyarországon még mindig kevés az olyan vállalat, cég, ahol szívesen alkalmaznak fogyatékos embereket. Éppen ezért fontos a munkáltatók figyelmét felhívni a fogyatékos emberek nyílt munkaerı-piaci foglalkoztatásának elınyeire, a munkahelyi sokszínőség pozitív oldalaira, az esélyegyenlıség és az egyenlı bánásmód szabályaira. Az esélyegyenlıség területén kiemelhetjük a for-profit szervezetek esélyegyenlıségi törekvéseit jutalmazó „Befogadó Munkahely” pályázatot és díjat, melyet a Fıvárosi Esélyegyenlıségi Módszertani Iroda (FEMI) hirdette meg, 2005-ben elsı ízben. Az elismerésre azok a foglalkoztatók pályázhattak, akik figyelmet fordítanak a munkahelyi esélyegyenlıség elısegítésére, a hátrányos helyzető csoportok védelmére. A kitüntetés célja, hogy a fıváros megbecsülését fejezze ki a munkahelyi esélyegyenlıség megerısítéséért aktívan cselekvı, példamutató munkáltatók számára illetve, hogy felhívja a figyelmet azokra a vállalkozásokra, amelyek humánpolitikájában fontos szempont a munkahelyi esélyegyenlıség. 2005-ben a HP Magyarország nyerte el a Befogadó Munkahely díjat. HP EMEA regionális szinten és országonként is meghirdette a 2005-re vonatkozó Diverzitás Programját, mely elsısorban a nık munkahelyi helyzetére fordítja a hangsúlyt, de kiemelt figyelmet kap a HP-s átlagéletkornál fiatalabb, illetve idısebb kollégák helyzetének segítése is. 2006-ban a Magyar Telekom Nyrt. lett az elsı. A díjat odaítélı zsőri elismerte a cég esélymegerısítı intézkedéseit: a munkatársaknak nyújtott elsıbbséget a munkaerı felvételnél: minden új állás nyilvános meghirdetése elıtt harminc napig csak a belsı céges rendszerben látható. Méltatták a vállalat "Rajtkı gyakornoki program"-ját, mellyel évente 15-20 frissen végzett fiatal munkába állását teszik lehetıvé. A családos munkatársaknak jelentenek könnyebbséget az úgynevezett atipikus foglalkoztatási formák: a rugalmas munkaidı, a távmunka és a részmunkaidı. A vállalat szervezett formában foglalkoztat csökkent munkaképességő embereket is. Példa értékő és sajnos sok helyen aktuális a távozókról való gondoskodás gyakorlata is. A Társaság több olyan megoldást is alkalmaz a „gondoskodó leépítés” során, amelyek csökkentik az egyoldalú elbocsátások számát. A különbözı atipikus foglalkoztatási formák alkalmazása mellett a távozók elhelyezkedésének támogatására képzéseket biztosít, és segíti álláskeresésüket.


134/210

További kiemelt figyelmet érdemelt a for-profit kategóriában pályázó Magyar Posta Zrt. és az SZRT Rt. esélyerısítı, befogadó aktivitása is. A Grafológiai Intézet Kft. a kismamák munkaerı-piacra való visszakerülését segítı Fınix program során egy német mintát adaptált. A program érdekessége, hogy egy for-profit szervezet indította el, a résztvevıknek fizetniük kellett a részvételért. 2000-ben indult a program. Eddig több mint 100 résztvevı volt benne, közöttük a fiatalokon kívül 40 felettiek is. A leggyakoribb kérdés azt firtatta, hogyan lehet az anyaságot és a karriert összehangolni. Gyakran, az otthon töltött évek során a nık elveszítik azt a hitüket, hogy jól tudnak teljesíteni a megváltozott körülmények között. Jól érzékelik a változásokat, és azt is, hogy a nem mőködtetett készségek szintje csökken, így a nyelvtudás és a számítógép kezelés is. A munkaközvetítéssel is próbálkoznak a részmunkaidıben elhelyezkedni kívánók részére. Fél év alatt, a már 200 fıs adatbázisból 15 fı részére nyújtottak eredményes segítséget. Ez azért nehéz, mert a részmunkaidı lehetıségei nálunk még korlátozottak. Az adatbázisba lévı nyilvántartottak közül kb. 150 fı felsıfokú végzettségő, 50 középfokú végzettségő. Az e-esélyegyenlıség növelési területén a for-profit szervezetek részvételi gyakorisága nagyon alacsony. Ugyanakkor a társadalmi felelısség-vállalás webes kommunikációja sem megfelelı, a top100 magyarországi nagyvállalat közül a telekommunikációs szolgáltatók tesznek a legtöbbet, közülük is kiemelkedı a Magyar Telekom tevékenysége, a Terra Idea Kutató Csoport májusi-júniusi felmérése alapján. Az egykori Matáv „Telefonnal a rászorultakért Alapítvány”-a 2006. évben 2.555 darab pályázatot bírált el a vakok és gyengénlátók, a súlyos mozgáskorlátozottak, a siketek és nagyothallók, valamint az egyéb rendkívül súlyos betegek részére a telefonbeszélgetési díj támogatásáért és internet-elıfizetés támogatására. Karitatív szolgáltatásuk keretében mőködteti a „T-Com Jelmondó”-t, mely segítség mindazoknak, akiknek a személyközi kommunikáció testi hibájukból adódóan problémát jelent, azaz a beszédhibásoknak és hallássérülteknek nyújt segítséget ahhoz, hogy a kommunikációs folyamatok teljes értékő szereplıi lehessenek. A szolgáltatáshoz egy speciális szóvivı készülékre vagy egy modemmel rendelkezı számítógépre van szükség. A szolgáltatást igénybe vevık támogatásaként kezelıi díjat nem számítanak fel. A felmérés további eredményei alapján a társadalmi felelısségvállalással kapcsolatos kommunikáció erısítésére mindössze 10 honlapon alkalmaztak különféle video és flash eszközöket és az információátadást-átvételt segítı alkalmazásokat, ugyanakkor egyik sem alkalmas a vélemények kifejtésére, az oldalak nem interaktívak. A Top100 cég közül mindössze két honlap kialakításakor gondoltak a gyengénlátókra, a többi vállalati honlapon nincs lehetıség a betőméret növelésére, vagy a gyengénlátó-verzió alkalmazására. Vannak olyan kiemelkedı kezdeményezések, mint az Elender 2003-as projektje (1000 ingyenes betárcsázós internetelérést biztosított a fogyatékossággal élı személyek információs esélyegyenlıségének megteremtése érdekében), vagy a Matáv és az Axelero szakképzett elıadói által megrendezett ingyenes „internetes ismerkedés”, melynek során a fogyatékkal élık számára kis létszámú kurzusokon az internet nyújtotta lehetıségeket mutatták be, speciálisan összeállított multimédiás tananyag segítségével.


135/210

A Microsoft Magyarország Kft. pedig 50.000 dollárt ajánlott fel a Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány Szakképzı, Speciális Szakképzı Iskolája és Kollégiuma számára. A felajánlás révén az iskola számára lehetıvé vált a számítógéppark korszerősítése, 60 db számítógép lecserélése, és szkennerek és hálózati eszközök is beszerzésre kerültek. Az IBM üzleti tevékenységének ellátása kapcsán számos olyan pozíció – telefonnal, számítógéppel végezhetı munkakörök – nyílik, amelyek jó esélyeket kínálnak mozgássérült emberek számára is. Az IBM megállapodott a Mozgássérültek Egyesületeinek Országos Szövetségével, hogy minden olyan állásajánlatot közvetít számára, amelyet jó eséllyel tölthet be mozgásában korlátozott ember is. Az IBM a MEOSZ oktatási tevékenységét több millió forint értékő hardvereszközzel támogatta. Az utóbbi idıben egyre többen hívják fel a figyelmet a társadalmi felelısségvállalás fontosságára, a szakma részérıl több kezdeményezés is indult. A Magyar Reklámszövetség (MRSZ) és az ARC Kft. idei közös ügynökségi pályázatán a társadalmi felelısségvállalás témakörében nyújthatnak be óriásplakát- és citylight kreatívokat a jelentkezık. A Pannon június 1-ére meghirdette a Társadalmi Felelısségvállalás Napját. A kezdeményezéshez a McCann-Erickson, az Ericsson, a HP, a Nokia, a Richtern, a United Way, a Tesco, az ATV, a Danubius, a Hír TV, a Klub Rádió, a Sláger Rádió és a Tv2 csatlakozott. A vállalatok és a médiumok arra kívánják felhívni a figyelmet: a versenyszféra jelentıs szerepet játszik Magyarországon a társadalom életében, közterhei megfizetésén messze túlmenıen részt vállal a kultúra mőködtetésében, a civil szféra segítésében, a szociális gondok enyhítésében - miközben a médiajog a jelenlegi gyakorlat szerint megnehezíti, vagy akár bünteti is, hogy a cégek ilyen irányú erıfeszítéseirıl hírt kapjon a nyilvánosság.

Speciális szoftver és honlapok a vakok számára

A vakok és látássérültek számára a számítógép használatot és az internetezést ma már a legkülönfélébb szoftverek segítik, viszont ezek elérhetısége a hátrányos helyzető, gyakran csak korlátozott munkavállalásra képes (így szintén szőkös anyagi forrásokkal rendelkezı) emberek számára nem egyszerő. Ezt a problémát próbálja megoldani az Axelero, a Speech Technology Kft. és a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége által kifejlesztett és ingyenesen letölthetı szoftver, amely a letöltött weboldalak tartalmát beszédhanggá alakítja, így olvasási képességre tulajdonképpen nincsen szükség41. A szoftver már a telepítés során is hangosan olvassa fel a képernyın megjelenı utasításokat, így a látássérültek külsı segítség nélkül, billentyőparancsokkal önállóan tölthetik le és használhatják a szolgáltatást az elsı lépésektıl kezdve. A rendszer alapvetıen a portál híreit alakítja át beszédhanggá. A Fájl/Megnyitás opcióval más weboldalak szövegeit is élıszóvá lehet alakítani.

41

http://www.magyarorszag.hu/hirkozpont/hirek/szocialiscivil/netoktatas20031016.html?hi ghlight


136/210

A program lehetıségeit az korlátozza, hogy a legtöbb weboldalon számtalan grafikus információ és szöveg nehezíti a hang alapú böngészést, navigálást. Fontos lenne, hogy több olyan tartalomszolgáltató legyen, amely vállalja, hogy saját oldalukat szöveges, látássérültek számára is egyszerően használható változatban is elkészítik. A fenti lehetıségen kívül Magyarországon már több kezdeményezés is volt a vakok és gyengénlátók internetezésének elısegítésére. A Média az Emberekért Alapítvány vakok számára is olvashatóvá alakított át több közhasznú internetes honlapot 2003. év elején. Jelenleg többek között a vonat- és a budapesti buszmenetrend információi olvashatók a vakok által használt BraiLab rendszerrel. Vak emberek számára Vakinfó címmel indított információs és közéleti honlapot a Látó-tér Alapítvány szeptemberben (http://www.vakinfo.hu). A portál teljesen "akadálymentesített", tehát az oldalakon egy úgynevezett beszélı szoftver segítségével böngészhetnek az érdeklıdık. Azonban sajnos ezek a lehetıségek még mindig nem biztosítják teljes körően, hogy a vakok és látássérültek saját érdeklıdésüknek megfelelıen, illetve az esetleges továbbképzésük szempontjából hasznos információhoz hozzájussanak. Digitális tartalom elıállítás alternatív foglalkoztatással mozgássérültek és megváltozott munkaképességőek számára (www.digitalizator.hu) A pályázat célja a jelentıs hátrányokkal bíró mozgássérültek és a megváltozott munkaképességőek munkaerı-piaci részvételének javítása volt komplex képzési és foglalkoztatási szolgáltatással, tekintettel a célcsoport speciális munkavégzési lehetıségeire. A szakmai képzést távoktatási formában 2005. májusától 2006. júniusáig tartott. Közép-dunántúli és Közép-magyarországi régiókban 2 versenyképes szakmában: számítógép-kezelıi és digitalizálási képzésben. 24 személyt képeztek ki, és közülük 20 fıt tudtak munkába állítani és foglalkoztatásban tartani a program zárása után isPartnerség: -

Magyar Tartalomipari Szövetség (MATISZ) Székesfehérvári Regionális Képzı Központ (SZRMKK) Motiváció Alapítvány MATFUND Alapítvány Profi-Média Kft.

A Digitalizátor program keretében biztosították, hogy a résztvevık re/integrációja érdekében képességeikhez, egészségi állapotukhoz igazodó, elismert szakképesítést, valamint távmunkában végezhetı, a szakképzésnek megfelelı foglalkoztatási lehetıséget kapjanak. A program információs és tudásalapú társadalom megvalósulásához a kulturális örökség digitalizálásával jelentıs mértékben hozzájárul.


137/210

Konkrét célok -

24 fı fogyatékkal élı korlátozott mobilitással rendelkezı, munkanélküli mozgássérülteknek, megváltozott munkaképességő személy számára komplex képzési és foglalkoztatási szolgáltatás biztosítása 2 régióban (Középdunántúli, és a Közép-magyarországi régióban), Budapest és Székesfehérvár központtal. - Pszichoszociális segítségnyújtás, amely képzés elsı szakaszában egyénre szabott tanácsadó, készségfejlesztı, felzárkóztató képzést ad; és a projekt során folyamatosan a hallgatók rendelkezésére áll a képzésben és munkában maradás érdekében. - Szakmai képzés biztosítása távoktatási formában személyes konzultációval, mely versenyképes, keresett szakmába vezeti vissza a résztvevıket: számítógép-kezelıi, adatrögzítıi és digitalizálási képzés, javítva késıbbi munkaerıpiaci elhelyezkedési esélyeiket. - A foglalkoztatást a kulturális örökség digitalizálása, és a helyi kormányzati és vállalati szektorban felmerült digitalizálási igények szerint kívánjuk megoldani, tutorok támogatásával. Elsı alkalommal történı foglalkoztatásukat a Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok digitalizálásában valósították meg távmunkában. - A feldolgozott feladatgyőjtemény anyagait megjelentetjük az interneten, így növelve a mindenki számára elérhetı digitalizált tartalmak, tananyagok számát. - Tovább hasznosítható módszertan és oktatási segédletek kidolgozása. - Információs társadalomhoz szükséges tudás és archiválás támogatása megfelelıen képzett szakemberek segítségével. Értéktermelés a célcsoport munkája által. Komplex informatikai szakképzési szolgáltatás vakok számára – Leonardo projekt (www.ebcul.org) A Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány, a Magyar Tartalomipari Szövetség, a CSCS – Centro Servizi ´´Cultura Sviluppo´´Srl és az Európai Szakmai és Társadalmi Képzımőhely nevő szervezet (Europäische Bildungswerke für Beruf und Gesellschaft e.V.) partnerségi projektje közvetlen célcsoportként a vakokat jelölte meg, akik – koruktól, nemüktıl, nemzetiségüktıl függetlenül – a dolgozó társadalomba beépülni képesek és hajlandóak. A projekt célja: csökkent látóképességő emberek szakmai képességeinek és szaktudásának fejlesztése az információtechológia (IT) területén. Ezt egy vakok számára kifejlesztett komplex szakmai képzési szolgáltatás révén szeretnénk elérni. Alapként szolgál ehhez egy már elkészített CD-ROM. A vakok számára adaptáljuk a Magyar Távoktatási Alapítvány tulajdonában levı PC-oktató CD multimédiás és szöveges részeit. A CD-ROM használatának és továbbfejlesztésének jogát e projekt erejéig az Alapítvány átruházta a Magyar Tartalomipari Szövetségre. Az így elıállt távoktatási csomagon kívül mőködtetünk egy ezzel összefüggı tartalomerısítı weboldalt, amely a képzést segíti. A vak diákokból álló tesztcsoportok kísérleti tanfolyamokon vesznek részt, melyeket párhuzamosan indítunk, a mindenkori partnerek szakiskoláiban, oktatók vezetésével. Az oktatók kiképzését és az ehhez szükséges metodikai anyag kidolgozását is tartalmazta a projekt. A tesztcsoportokban kiképzett tanulókat a számítógéppel támogatott telefonos lekérdezések terén képeztük tovább.


138/210

A számítógéppel támogatott telefonos közvélemény- és piackutatási lekérdezés, követelésbehajtás és a call center minıség ellenırzése egy teljesen új megközelítési módja az új foglalkoztatási lehetıségek teremtésének vakok számára. Az ilyen állások száma világszerte növekszik, mivel egyre több megkérdezéses közvéleménykutatást végeznek. A projekt kidolgozott terjesztési stratégián alapszik. Elıirányoztuk továbbá az oktatási anyagnak és módszertannak, valamint az oktatók kiképzési metodikájának terjesztését. Stratégia: a nagyon szők és speciális piacra való tekintettel koncentrált marketinget (fókuszstratégiát) alkalmazunk. A piac szegmentálása primer piackutatás alapján történik, melynek során a földrajzi és pszichográfiai (motivációk, attitődök) tényezık döntı fontosságúak. A felhasználókat pozícionáljuk, és abból indulunk ki, hogy az elkészített anyagot egy adott csoport fogja hasznosítani.


139/210

VII. Az IT-mentor Program bemutatása A magyarországi IT-mentor program egyedi kezdeményezés. A közelmúltban a MATISZ felkérésére egy Európai uniós pályázat elıkészítéséhez az INFONIA Alapítvány kutatói áttekintettek egy több száz dokumentumból álló győjteményt, azonban a magyar megoldáshoz hasonló gyakorlatban is mőködı példával nem találkoztak. A hazai megoldás sajátossága elsısorban abban áll, hogy az ITmentor személyében az eredeti elképzelés szerint olyan szakembert képeznek, aki az informatikai eszközök használata mellett a célcsoport szociális helyzetét, problémáit is ismeri. A mentor közösségi hozzáférési pontokon segít az IKT eszközök által nyújtott lehetıségek kihasználásában, illetve a felmerülı élethelyzetek kezelésében. Ennek megfelelıen komplex támogatást nyújt, az egyének és a közösségek társadalmi-gazdasági folyamatait segíti, lehetıvé téve a hátrányos helyzető egyének és térségek esélyegyenlıségének fokozását. Az IT-mentor legfontosabb feladatának a digitális írástudás elterjesztését tekinti. İ hidalná át az IKT eszközök és a segítségükkel elérhetı tartalmak, elektronikus szolgáltatások, valamint a (hagyományos és a digitális értelembe vett) hátrányos helyzetőek hozzáférése és használata közötti távolságot. A mentorok feladata elsırendően az, hogy azokat az embereket segítsék, akik önállóan nem képesek igénybe venni az információs társadalom nyújtotta szolgáltatásokat, nem tudják (ki)használni az információs és kommunikációs technológia kínálta lehetıségeket. Jelen tanulmányban is több helyen is foglalkoztunk az internet nem használatának okaival. Az elmúlt években több kutatás is megerısítette, hogy a világháló használatától sokan az érdeklıdés hiánya miatt maradnak távol, ráadásul a nem használók többsége nem is rendelkezik ismeretekkel az internet nyújtotta lehetıségekrıl (szolgáltatások, tartalmak). Így nem is meglepı, hogy a legfrissebb World Internet Project felmérés szerint Magyarországon a nem internetezık közel fele nyilatkozott úgy, hogy aki nem használja a világhálót, azt nem érik az élet különbözı területein hátrányok. Az úgynevezett kognitív gátak42 egy részét motivációs korlátoknak tekinthetjük, az internethasználat iránti igény felkeltésében az IT-mentor szolgáltatnak kiemelt szerephez kell jutnia. Egyes célcsoportok elérésének szinte egyetlen módja a közösség tagjainak képzése, ezáltal az informatikai eszközök használatának formái a közösség igényeihez igazítva, hitelesebben válaszhatóak meg. A példák sokkal kézzelfoghatóbbá válnak, ha a közösség egy másik tagja mutatja azt be. Az IT-mentor szolgáltatás többféle modellben is elképzelhetı. Ahhoz, hogy jól mőködı rendszer legyen a mentorálás, egyszerre számos tényezınek kell teljesülnie. A lehetséges szempontok közül néhányat sorolunk fel a következıkben: -

hivatalosan akkreditált képzés, általánosan elfogadott végzettséggel,

-

magas szintő számítógép-használati tudás,

42

A WIP kutatás során az internetet nem használóktól szabadon megválaszolható, nyílt kérdésben tudakolják döntésük vagy egyszerően távolmaradásuk okát. Az elemzés során elkülönítik az úgynevezett materiális, elsısorban pénzbeli tényezıkre visszavezethetı okokat és a mentális vagy kognitív tényezıket. Elıbbire az internethozzáférés magas költsége, a számítógép hiánya, illetve a rossz minıségő kapcsolat lehet jó példa. Utóbbi esetében az érdeklıdés hiányára mellett megjelenhet az alacsony felhasználó tudás, az internetes tartalmak vélt vagy valós fejletlensége.


140/210

-

a mentor ismerje a célcsoport igényeit – akár a célcsoport tagjaként, akár a közösséget ismerı szociális munkásként,

-

a modell legyen finanszírozható, hosszabb távon önfenntartó,

-

a mentor képes legyen minél több felmerülı élethelyzetben segítséget nyújtani,

-

a mentorálás illeszkedjen a kiépült közösségi hozzáférési pontok mőködési módjához,

-

az IT-mentor ismerje az online elérhetı kormányzati és önkormányzati szolgáltatásokat, legyen az e-kormányzat hírnöke.

Az IT-mentor gondolata ugyan egyedinek tekinthetı, Magyarországon azonban mégis három különbözı megvalósulási formával találkozunk. A fejezet második felében látni fogjuk, hogy a mentorálás hazai gyakorlatai között milyen eltérések vannak. A fentebb említett szempontokat ugyanis mindhárom modell eltérı mértékben veszi figyelembe. Az összehasonlítás elıtt azonban tekintsük át az ITmentor szakma és szolgáltatás kialakulásának hátterét.

IT-mentorképzés Magyarországon, összhangban az Unió irányelveivel Az Európai Unió információs társadalom stratégiáiban (eEurope programok, i2010) a kontinens versenyképességének növelése mellett mindvégig megjelenik az IKT-re alapuló társadalmi integráció (eInclusion) célkitőzése. Mára az európai polgárok jelentıs hányada napi szinten használja az információs és kommunikációs technológiákat. A távolmaradók számára azonban nem csak a fizikai hozzáférés jelent korlátot, hanem sok esetben az eszközök használatához szükséges alapvetı tudás is hiányzik. Ezért a hozzáférésen túl egyre növekvı szerephez jut a digitális írástudatlanság csökkentése, az információs társadalomból önhibájukon kívül maradók támogatása. Az Unió 2010-ig szóló információs társadalom stratégiája az i2010. Három prioritása közül az egyik a Befogadó Információs Társadalom (Inclusive Information Society) címet kapta. Ebben azon közszolgáltatások elérésének fontosságát emelik ki, amelyek az állampolgárok számára az egészségügy, az oktatás területén jelentenek közvetlen elınyöket, vagy tágabb értelemben hozzájárulnak az életminıségük javításához. Az unió döntéshozói hitet tesznek amellett, hogy Európa nem engedheti meg, hogy társadalmait digitális törésvonalak tagolják. Ennek további megerısítéseként 2006-ban az úgynevezett Rigai Nyilatkozat keretében 32 európai vezetı foglalt állást a digitális szakadék csökkentésének szükségessége mellett. A Befogadó Információs Társadalom prioritáshoz kiemelt akcióterv kapcsolódik, amelynek keretében az Európai Bizottság többek között támogatja az idıs és elesett emberekhez szóló különleges szolgáltatásokat, amelyek révén teljes értékő életet élhetnek saját otthonaikban. A programhoz kapcsolódóan 2008-tól új kezdeményezéseket indít az e-hozzáférés és szélessávú elérés terén.


141/210

Magyarországon fokozottan jelentkezik a társadalmi beágyazottság igénye, mind az Unió általános információs társadalom célkitőzéseivel, mind az elektronikus kormányzati szolgáltatások elterjesztésével összefüggésben. A digitális megosztottság ugyanis elsısorban és jellemzıen a meglévı társadalmi törésvonalakra épül rá. Magyarország társadalma több szempontból is tagolt – szegénységgel, elmaradott vidéki térségekkel és jelentıs számú roma kisebbséggel találkozhatunk. Az információs társadalommal kapcsolatban hamar megfogalmazódtak azon elvárások, amelyeknek megfelelıen állami támogatással kell segítséget nyújtani a hátrányos helyzető csoportoknak, hogy képesek legyenek az információs és kommunikációs technológiákban rejlı lehetıségek kihasználására. Ez annál is fontosabb, mert csak így akadályozható meg hosszú távon a társadalom tartós kettészakadása. A kormányzat megrendelésére elkészülı Magyar Információs Társadalom Stratégia (MITS) már 2003-ban foglalkozott a társadalmi integráció kérdésével. Az eErnyı programként meghirdetett önálló cselekvési terv felhívta a figyelmet arra, hogy nem elegendı ingyenes hozzáférési lehetıséget biztosítani a hátrányos helyzető csoportok számára, hanem szakképzett személyeknek kell segítséget nyújtani az úgynevezett közösségi hozzáférési pontokon. Az IT-mentorként bevezetett segítı kiemelt feladata a programfüzet szerint azok támogatása, „akik önállóan nem képesek igénybe venni az információs társadalom nyújtotta szolgáltatásokat, nem tudják (ki)használni az információs és kommunikációs technológia kínálta lehetıségeket. A segítség szükségessé válhat egyszerően ismeret- vagy képességhiány miatt, vagy adódhat fogyatékosságból.” Tehát olyan komplex munkát ellátó, hivatásos segítségnyújtókra van szükség, akik magas szintő felhasználói tudással rendelkeznek, gyakorlati ismereteiket képesek átadni, illetve a rászorulóknak segítséget nyújtanak. A támogatás jellemzıen az elektronikus ügyintézésre, a kommunikációra és az információkeresésre terjed ki. A MITS ajánlást fogalmaz meg az IT-mentor képzés tematikájának kidolgozására, valamint a képzés hivatalos akkreditációját tartja szükségesnek. Az IT-mentor képzések így illeszkedhetnek a felnıttoktatási és továbbképzési rendszerekbe. Az elıkészületek már 2004 decemberében megkezdıdtek. Ezt követıen 2005-ben indult el hivatalosan az IT-mentor szakma kialakítása. Az informatikáért felelıs szakminisztérium ebben az évben hozta létre az IT-mentor Programirodát és közel háromszáz mentor-gyakornok kezdte meg a szolgáltatást. 2006. januárjában fejezıdött be az IT-mentor tevékenység hivatalos elfogadása, így államilag elismert szakmaként került be az Országos Képzési Jegyzékbe (OKJ). A képzés magyarországi akkreditációját a Budapesti Gazdasági Fıiskola végezte el, a képzés még ez évben 20 helyen kezdıdött meg. Az elırejelzések szerint minimálisan 3000 IT-mentorra lesz szükség, de a képzett segítık száma országosan elérheti a 10-15 ezer fıt. A képzéshez kapcsolódóan komplex tananyagot dolgoztak ki, amely elérhetı elektronikus formában, e-learning tananyagként.


142/210

Az IT-mentori foglalkozás szorosan kapcsolódik a Magyarországon korán beindult teleház civil mozgalomhoz. Az évek során a kezdeményezés keretében 440 intézményt jött létre (a gyakorlatban a teljes körően mőködı teleházak száma ennél lényegesen alacsonyabb). Emellett a kormányzati támogatással alakultak, illetve egységes elvárásoknak megfelelıen, a meglévı intézményeket integrálva formálódtak az eMagyarország Pontok is, amelyek ingyenes vagy költségtérítéses hozzáférést nyújtanak. Az IT-mentor mint szakma sajátosan magyar specialitás. Több párhuzam is vonható a teleházakkal: - Mindkét modell kialakulását hasonló okok szülték (alacsony digitális írástudatlanság, melyet leginkább kulturális tényezık – pl. az érdeklıdés hiánya, a motiváció hiánya – tartanak hosszabb távon alacsony szinten). -

A Teleházak terén Magyarország sokáig a világon második volt az Egyesült Államok mögött; több európai és kontinensen kívüli országból (pl. Dél-Afrika) jártak ide tanulmányozni a jelenséget. A modellt átvették, és mőködıképessé tették, ma már mi követünk más országokat a sikeres Teleházak implementálása terén

-

Ugyanez a jelenség (pozitív értelemben is) ismétlıdhet az ITmentorsággal: adott egy sajátos modell, amit ebben a formában Magyarországon fogalmaztak meg elıször. Adott a magyar szakembergárda, akik ezt a modellt más nemzetek körében is elterjeszthetik. Figyelni kell arra, hogy a modellt és elképzelést ne külföldi kutatók saját termékükként vegyék át, és értékesítsék, hanem maradjon a magyar innováció terméke. A disszemináció maradjon a magyar innovátorok „kezében”, így a magyar információs társadalom szakemberei szakmai reputációhoz jutnak, elfogadott, mőködı és használható hálózat részesei lehetnek – és munkájukkal stratégiailag fontos éveket takaríthatnak meg az adaptáló ország számára.

Eltérı értelmezések a mentor fogalomra Gáspár Mátyás, a Magyar Teleház Szövetség elnöke és a Teleház Szövetségek Európai Uniójának elsı embere az IT-mentor fogalmával kapcsolatban az információs társadalom irányába megtett kezdeti lépéseket, a számítógép használatában rejlı lehetıségek bemutatását emeli ki. Ennek megfelelıen az alábbi meghatározást használja: „Az IT-mentor a digitális esélyegyenlıség szociális munkása, egy új hivatás képviselıje. Feladata, hogy személyre szólóan, élethelyzet függıen segítse megtenni az elsı lépéseket az információs társadalomban azoknak is, akik talán nem is sejtik, mire lehet jó számukra a számítógép és az internet, és egyedül nem boldogulnak vele.” Déri Tamás, a témával foglalkozó szaktanácsadó hasonló megközelítéssel él, ugyanakkor a közösségbeágyazottságot és a személyes kapcsolatot emeli ki. Meghatározásában szintén a szociális gondoskodás és a tanítás dominál:


143/210

„Az IT-mentor egy új foglalkozás, a szociális segítı, a népmővelı és az informatika oktató sajátos keveréke. Ismeri a kisközösség és egyes tagjainak helyzetét, igényeit, problémáit, a közösségi és személyes megoldások érdekében összeköti azokat a hálózaton elérhetı szolgáltatásokkal, betanítja, segíti önálló használatukat.” Az EQUAL IT-mentor projekt tapasztalatainak felhasználásával a definíció több célcsoport (mint a fogyatékkal élık és az idıs korúak) megnevezésével egészült ki. A mentor feladatkörébe megjelenik a tágabb értelembe vett oktatás, az ismeretterjesztés és az elektronikus szolgáltatások használatának támogatása. A projekt alapján Információs Társadalom Mentornak, azt a személyt nevezhetjük: „…akit a hátrányos helyzető célcsoportból (45 éven felüliek, fogyatékkal élık, munkanélküliek stb.) választunk ki (és az egész életen át tartó tanulást támogató) képzéssel, hálózati kapcsolattal, az üzleti, civil és kormányzati szféra együttmőködésével alkalmassá tesszük, a munkavállalásra, a digitális írástudás, az információs társadalom új szolgáltatásainak (eKormányzat, eTanulás stb.) terjesztésére, a befogadó információs társadalom (eInclusion) helyi megvalósítására. ” Létezik az információs és kommunikációs technológiákhoz kapcsolódó mentor fogalmának ennél is tágabban értelmezett változata is. Neil Selwyn, a hazai gyakorlattal szemben nem a formális, hanem az informális tudásátadáshoz kapcsolja a mentor, vagy ahogy gyakran nevezi „segítségnyújtó”, illetve „warm expert” fogalmát. A segítı ebben a felállásban a számítógéphasználatot tanulók hálózatszerően felépülı, informális közösségébıl kerül ki. Kutatásai szerint a tanulás ezen formáját választók elsısorban az alsóbb társadalmi osztályokból (szegényebb, iskolázatlan) és az idısebb korcsoport körébıl kerülnek ki. Ugyanakkor Magyarországon az informális segítségnyújtás ezen formájának aránya lényegesen szélesebb körő. A számítógép használat tanulása során az informális csatornák szerepét Loges és Jung is kimutatta.43 Tapasztalataik szerint az IKT sikeres és hatékony használata – a technológiához és a formális tanuláshoz való hozzáférés mellett – jelentıs mértékben függ a technológiához és a segítségével elvégezhetı feladatokhoz kapcsolódó emberi kapcsolatok kiterjedtségétıl és intenzitásától is. Amennyiben a mentorprogramok kihasználják a helyi közösségekben meglévı erıt, az állami programok felülrıl szervezıdı, formalizált megközelítésénél sikeresebben tudják az IKT használatára motiválni a célcsoport tagjait, továbbá az eszközök használathoz szükséges tudást is hatékonyabban tudják átadni.

43

Loges, W., & Jung, J. (2001). Exploring the digital divide. Communication Research, 28(4), 536-562.


144/210

Három mentor modell Hogyan jutottunk el az IT-mentor szükségességéig? A 2007-es friss adatfelvételek tanúsága szerint továbbra sem beszélhetünk dinamikus, jó ütemő fejlıdésrıl a hazai információs társadalom terén, hiszen a felnıtt lakosság 60 százaléka még soha nem internetezett (NRC 2007). Ennél is aggasztóbb az a jelenség, hogy a nem használókon belül túlsúlyban vannak azok, akiknek semmilyen közvetlen, személyes kapcsolatuk sincsen az információs táradalom jellegadó eszközeivel, továbbá olyan közeli személyekkel, akik például interneteznek, használnak e-közszolgáltatásokat. Tíz internetet nem használó közül hatot még soha senki nem akart személyesen meggyızni arról, hogy a világháló használata elınnyel járna a számára. Mindez vissza is tükrözıdik abban, hogy ma már egyértelmően a motivációbeli korlátok (nem érdekli, nincs rá szüksége) játszszák a fıszerepet az anyagi akadályokkal szemben (WIP 2006). Ennek pedig nagyon súlyos társadalmi-gazdasági következményei lehetnek. Már most azt tapasztaljuk, hogy az információs társadalom lassú fejlıdési üteme mellett egyre mélyül a lakosság digitális megosztottsága Magyarországon. Sajnos jó esélyünk van arra, hogy az ország kulturális értelemben véglegesen kettészakadjon: a társadalom körülbelül egyharmada követi az információs társadalom változásainak trendjeit, jellemzı rájuk a folyamatos technológiaváltás – például mobil eszközök, vezeték nélküli szélessávú internet hozzáférés használata, stb. –, valamint az online szolgáltatások kiterjedt használata, míg a felnıtt lakosság körülbelül kétharmada inkább elutasító, közömbös magatartást mutat az információs társadalom jellegadó eszközeivel szemben. A megosztottság fıbb törésvonalai az életkor, az iskolai végzettség és a településtípus mentén rajzolódnak ki. Az életkor elırehaladtával drámaian csökken az internet használat valószínősége: a harminc évnél fiatalabb korosztályhoz képest a 60 év felettiek esélye erre 94, de a 30-39 éveseké is több mint 50 százalékkal alacsonyabb44. Már 2000-ben érzékelhetı volt – még, ha akkor nem is látszott olyan világosan, mint ma –, hogy az ország kulturális értelembe vett megosztottságához fog vezetni az információs társadalom fejlesztése, ha nem fogunk odafigyelni alapvetı társadalmi folyamatokra. Ha magunkon nem is vettük észre, de a fejlett országokban tapasztalható digitális megosztottságnak a vizsgálatakor világossá vált, hogy hosszú távú, az állami beavatkozást nem nélkülözhetı társadalompolitikára van szükség. Az IT-mentor szolgáltatás, szakma csíráit már a 2001-ben elfogadásra kerülı Nemzeti Információs Társadalom Stratégiában is megtalálhatjuk: a társadalompolitikai fejezet kiemelte, hogy „az intézményekbe olyan szakembereknek kellenek, akik képzettségük és attitődjeik révén interfészként képesek közvetíteni” a felhasználók és nem felhasználók között. A 2004 év elején megjelenı eKormányzat 2005 stratégiában már „IT mentornak” nevezik ezt a közvetítı szakembert, akinek a részvétele nélkül elképzelhetetlen az elektronikus közszolgáltatások társadalmasítása.

44

Lásd Albert Fruzsina - Dávid Bea - Molnár Szilárd (2006): Az Internethasználat és a társadalmi tıke idıbeni alakulása Magyarországon. Egy longitudinális vizsgálat eredményei. Innen: Internet.hu 3. A magyar társadalom digitális gyorsfényképe 3., TÁRKI, 2006., 69-110. old.


145/210

A Magyar Információs Társadalom Stratégia programfüzeteinek megfogalmazásakor viszont már világosan látható volt, hogy a magyar társadalom jelentısebb része nem fog segítség nélkül a digitális kultúrának a részévé válni. A Társadalmi integráció (e-inclusion) program kiemelt célcsoportjai: az idısek, a valamilyen fogyatékkal élık, a romák, a digitális megosztottság szempontjából hátrányos helyzetben lévık. A program kiemelt célja volt, hogy a fizikai infrastruktúra (jellemzıen az eMagyarország pontok) mellett a humán infrastruktúra is kiépüljön az IT-mentor hálózaton keresztül: azaz olyan közösségi hozzáférési pontok hálózata, ahol nemcsak az IKT eszközök speciális használatának igényei elégíthetık ki, hanem a kiemelt célcsoportokat és a segítségül hívható infokommunikációs technológiát is jól ismerı IT-mentor („szociális munkásba oltott informatikus”) szakember is elérhetıvé válik. Világossá vált, hogy a technológiai eszközök lehelyezése, elérhetıvé tétele nyilvános helyeken csak akkor ér bármit is, ha az kivált valamilyen kedvezı társadalmi-gazdasági hatást. Az egyik ilyen legfontosabb hatás, hogy a meggyengült, erıtlenné váló kistelepülések közösségeit megerısítse. Ha egy ilyen közösségépítı, erısítı, regeneráló hatást nem tud kiváltani az, hogy egy eMagyarország ponton, könyvtárban, kispostán, vagy teleházban elérhetı a fénymásoló, a számítógép és a szélessávú internet, akkor az kidobott pénz, mert csak azok fogják igénybe venni, akik eddig is (azaz diákok, fiatalok, képzettek). A legnagyobb gond a kistelepüléseken (kb. 2500) van, ahol alig van már olyan humánerıforrás, akire alapozni lehetne, így a közösségek megtartó ereje rohamosan csökken Magyarországon. Szociológiai alapmővek tucatjai szólnak arról, hogy mennyire káros, ha a társadalomnak ezek az alapszövetei rosszul kezdenek mőködni, ha nem töltik be funkcióikat, például normák, viselkedési minták, értékek átadását. Ennek ellenére évekig nem történt semmi érdemi elırelépés az IT-mentori szakma meghonosításával kapcsolatban. Igaz, 2006-ban az OKJ-ben rögzítésre került az IT-mentor középfokú képzés. Becslések szerint néhány éven belül mintegy 3000 IT-mentorra van szükség, különösen a kisebb településeken. Itt a közösségi Internet-hozzáférési pontokon egy felkészült szakember kell, hogy álljon a lakosság szolgálatában, aki: •

segít az elektronikus szolgáltatás igénybevételekor felmerülı technikai nehézségek megoldásában, és oktató és ismeretterjesztı szerepében az internet szépségeit is bemutatja az érdeklıdıknek;

•

segít megtanulni a számítógép és az internet kezelését, a felhasználókat érintı információ megtalálásának módjait;

•

ami még lényeges: a mentor közvetítı szerepet is betölthet a központi, vagy önkormányzati elektronikus közszolgáltatás igénybevételekor.

2006 év végén indult az Információs Társadalmi Tanácsadó (ITT) képzés, melynek célja az volt, hogy az információs társadalmi területen mőködı (vagy a terület iránt érdeklıdı) diplomás szakemberek speciális, tanácsadói szakoktatásban részesüljenek, amelyet mindennapi tevékenységük során hasznosítani tudnak. A képzés a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium támogatásával került elindításra, összesen körülbelül 200 könyvtáros, informatikus képzésével.


146/210

A két koncepció között lényegi különbségek fedezhetık fel. Az ITtanácsadókat arra képezik, hogy egyfajta társadalmi közvetítıként meggyızze az embereket arról, hogy az internet nem az ördögtıl való, vannak olyan szolgáltatásai, amelyek fontosak lehetnek a hétköznapokban. Ezt valóban el tudja látni egy tanácsadó egy könyvtárban, de ez ettıl még nem közösségfejlesztés, ez ettıl még nem szolgálja a társadalmi integrációt. Ez inkább egy reflektív szolgáltatás: ha bejön valaki – jellemzıen az ügyfélszolgálatra –, akkor az ott elhangzott kérdésre keres választ, amiben segítségül hívja az IKT eszközöket. Az IT-mentor ezzel szemben proaktív: az inputokat ı győjti be, ı azonosítja a közösségre jellemzı problémacsoportokat, ezeket pedig egy más eszközvilággal, más megközelítésmóddal próbálja kezelni. IT-mentor mindebbıl adódóan egy közösségi szolgáltatás, egy közösség szintjén gondolkodik, még ha természetesen segítséget nyújt egyéneknek is. Az IT-tanácsadó ezzel szemben csak perszonalizált segítséget nyújt, tanácsadással. Az IT-tanácsadó alkalmas arra, hogy támogassa azokat, akik nyitottak az IKT eszközök használatára, ugyanakkor nem ismerik annak lehetıségeit, mivel senki nem mondta el érthetın számukra, hogy mindez alkalmas például ügyintézésre, kommunikációra, banki szolgáltatások igénybevételére, stb.. Kérdés, hogy mekkora ez a (nyitott attitőddel, de korlátos hozzáféréssel, hozzáértéssel bíró) réteg Magyarországon? Pontos adatok nem állnak rendelkezésre, de egyéb kutatások szegmentációs próbálkozásaiból a felnıtt magyar lakosság 15 százalékára lehet következtetni. Ez jóval kisebb réteg, mint azok, akiknek csak egy IT-mentori szolgáltatás tud hatékony segítséget adni. Az IT-mentor mindezzel szemben elsısorban – ráépülve a tanácsadói szerepkörre – a teljes mértékben távolmaradókat, elutasítókat, kirekesztetteket próbálja elérni, ami elsısorban nem az ”e” betővel összefüggı jelenség, hanem szociális, szociálpolitikai, közösségfejlesztési, oktatási probléma, azaz elsısorban ilyen irányú kompetenciákkal rendelkezı szakembereket igényel. Kiket tekinthetünk a magyar társadalomból ide tartozónak (távolmaradók, kirekesztettek)? A kutatások során a sem hozzáféréssel, sem motivációval, sem hozzáértı tudással nem rendelkezıket soroljuk ide. Egy e-közigazgatási kutatás eredményeire (eUser) hivatkozva a magyar társadalom mintegy 50 százaléka sorolható ide. Jól látható, az IT-mentor és az IT-tanácsadó nem egymást kizáró folyamatokra reflektálnak! Az egyik ezért jó, a másik azért, de azt vegyük észre, ezek merıben különbözı dolgok, és az semmiképp nem állja meg a helyét, hogy csak az IT-tanácsadóban gondolkodjunk.

Három program, három megközelítés, amelyek ki is egészíthetik egymást

Mint látható, az IT-mentor mára győjtıkifejezéssé alakult: három hasonló, mégis számos alapvetı ponton eltérı programot takar. Az elsı változatban a hangsúly az akkreditált (1.) képzésen és hivatásszerő mőködésen van: az IT-mentor olyan közösségi hozzáférési pontokon dolgozó szakember, aki teljes mértékben megfelel az Országos Képzési Jegyzékben szereplı szakmai követelményeknek. Az EQUAL program keretében a (2.) foglalkoztatás került elıtérbe, egy eltérı tananyagra építve a kísérleti program nyomán a képzést hozzáigazították az informatikai iparág igényeihez.


147/210

Eközben a gazdasági minisztérium Információs Társadalmi Tanácsadó néven saját programot indított, amely egy korlátozott tananyag alapján csak továbbképzést nyújt a szociális / könyvtáros szakmából kikerül leendı mentoroknak. Az eltérések ellenére a GKM a program leírásakor szintén az IT-mentor kifejezést használja, a tervek szerint a minisztériumi program fókuszában az (3.) ügyintézés támogatása áll. Ez egyaránt jelentheti egy e-kormányzati szolgáltatás használatát, illetve az információs és kommunikációs technológiák segítségével megoldható élethelyzetet. A három program tehát eltérı tananyagra épít (a fejezet második felében ezeket részletesen bemutatjuk), részben ebbıl következıen az intézményesültség és a fenntarthatóság különbözı szintjeit jelenítik meg. A Felnıttképzési Akkreditációs Tanács 2005. december 15-én jóváhagyta az IT-mentor szakma akkreditációs képzési tananyagát. Ez által beépülhet a képzés a megújult OKJ-be, az akkreditációs folyamat azonban elhúzódott. Több oktatási intézmény is belekezdett az IT-mentor képzés kidolgozásába, többek között a Budapesti Gazdasági Fıiskolán fejlesztettek tananyagot, a képzések azonban sokáig nem indultak el. Az eredeti IT-mentor koncepció értelmében több szintő (közép- és felsıfokú) képzés valósulna meg, a felsıfokú képzés azonban jelenleg még hiányzik. Az EQUAL program szakmai szervezetekbıl (IVSZ, MATISZ), civil érdekvédelmi csoportokból – ezen belül kifejezetten informatikai (Inforum) és a hátrányos helyzető csoportokat képviselı (Napraforgó, HARKE) – álló konzorciuma egy pályázat keretében limitált ideig tevékenykedik. Az Európai Szociális Alap és a Magyar Kormány által támogatott program a hátrányos helyzető csoportok munkaerıpiaci esélyegyenlıségéért küzd, a fenntarthatóság oldaláról közelítve elınyként értelmezhetı, hogy a privát szektort érdekeltté teszi az ITmentor program támogatásában. Így az EQUAL program kettıs funkciót tölt be: egy részt a gyakorlatban bizonyítja, hogy a hátrányos helyzető csoportok foglalkoztatásában óriási jelentısége van az IKT használatának, másrészt a befogadó információs társadalom szempontjából meghatározó IT-mentor foglalkozást igyekszik piacosítani, megteremtve annak lehetıségét, hogy az informatikai iparág a jövıben is részt vegyen az IT-mentor szolgálat finanszírozásában. Az Információs Társadalom Tanácsadó önmagában nézve hasznos kezdeményezés, a kormányzati forrásokból kiépített, támogatott közösségi hozzáférési hálózatra épülve teljes körő támogatást tud nyújtani az állampolgároknak. A fizikai hozzáférés mellett az internetes tartalmak használatához is elérést (támogatást) biztosít, így az IKT nyújtotta lehetıségeket azok is teljes egészében ki tudják használni, akik ma még nem teheti meg, vagy nem akarják otthonukba bevezetni a világhálót. A program további elınye, hogy az e-kormányzati ügyintézés mellett más kormányzati intézményrendszerhez kötıdı kezdeményezéssel összekapcsolható, mint például a falugazdák hálózata. A magyarországi IT-mentor képzés és foglalkoztatás áldatlan helyzetére jellemzı, hogy annak ellenére, hogy a szociális szférához kötıdı információs társadalom mentor gondolata majd tíz éve megjelent, több szakértıi és politikai anyag felhívta a figyelmet a sajátos támogatói rendszer kiépítésének szükségességére, nem indult el a teljes képzés, nem alakult ki országosan mőködı hálózat. Az információs társadalom építéséért leginkább felelıs tárca a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 2007 és 2010 közötti teendıit felvázoló stratégiájában egyáltalán nem szerepel az IT-mentor fogalma. A minisztérium ennek ellenére saját mentorelképzelését több helyen is kommunikálta.


148/210

Jól látszik azonban, hogy valamennyi mentorálási kezdeményezésnek van létjogosultsága, az eltérı elképzeléseknek egyaránt vannak jó oldalai és korlátai. Félı, hogy az egyes kezdeményezések kioltják egymást, illetve lobbiharcok terepévé teszik az IT-mentor képzés ügyét. A kormányzati program esetében különösen veszélyes, hogy egy alacsonyabb követelményekkel párosuló, olcsóbb, de azért jól kommunikálható programmal letudják az ITmentor ügyét. A programok áttekintésének konklúziója tehát a programok erısségeit egyesítı közös kezdeményezés megvalósítása. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az IT-mentor hálózat kiépítésében a civil szereplık mellett a kormányzatnak és az informatikai, illetve a teljes vállalati szférának vannak teendıi. További fontos tanulság, hogy az eredeti koncepcióhoz visszatérve meg kell teremteni a többszintő, teljes vertikumra kiterjedı szakmai képzést, egyaránt szükség van középfokú végzettséggel rendelkezı mentorokra és szakirányú végzettségre épülı felsıfokú képzést kapott tanácsadókra is.

1. IT-mentor OKJ képzés Az IT-mentor a képzéshez kapcsolódó tájékoztatás szerint képes komplex folyamatok követésére, támogatására. „Felismeri és modellezi a problémás élethelyzeteket. Feltárja a kielégítetlen szükségleteket, a kielégítés akadályait. Megállapítja a helyzet kialakulásának objektív és szubjektív okait. Meghatározza a helyzet megoldásához szükséges kompetenciákat. Meghatározza a segítséget kérık hiányzó kompetenciáit. Kidolgozza a segítés tervét. Kommunikál a tanítvánnyal, fenntartja a kapcsolatot. Mentorszerzıdést köt. Adminisztrálja a mentorálási folyamatot. Értékeli a mentorálás eredményét. Meghatározza az általános eszközöket és szolgáltatásokat. Meghatározza a szakterület-specifikus eszközöket és szolgáltatásokat. Megállapítja a szükséges eszközök és szolgáltatások rendelkezésre állását. Felhasználja az IT-mentor támogató rendszereket. Felhasználja az Internet keresı rendszereit.” Valamint: „Elemzi és értékeli a speciális célcsoportok szükségleteit és kielégítésük módját. Alkalmazza a szakterület jogi eszközeit a speciális élethelyzetek kezelésében. Alkalmazza a szakterület-specifikus megoldásokat, módszereket az élethelyzetek kezelésében. Alkalmazza a célcsoport élethelyzeteinek megoldását kínáló hálózati szolgáltatásokat. Elısegíti a célcsoport helyzetének javítását az információs társadalomban, a digitális esélyegyenlıség megteremtésében.”. Az IT-mentor azonban nem önállóan, hanem más képzésekkel együtt került be az Országos Képzési Jegyzékbe. A szakmacsoport az alábbi szakmákból áll: •

IT-mentor

•

Közösségi informatikai szolgáltató

•

Oktatási kommunikációtechnikus


149/210

A fenti szakmák részletes ismertetése: IT kommunikációs szolgáltató (elágazás) Óraszám: 1400 Iskolai elıképzettség: érettségi IT mentor elágazás szakmai követelménymoduljai: Számítógép kezelés, szoftverhasználat, munkaszervezés Projektmenedzsment Helyzetelemzés, felkészülés a szolgáltatásra IT mentor Közösségi informatikai szolgáltató elágazás szakmai követelménymoduljai: Számítógép kezelés, szoftverhasználat, munkaszervezés Projektmenedzsment Helyzetelemzés, felkészülés a szolgáltatásra Közösségi informatikai szolgáltató Oktatási kommunikációtechnikus elágazás szakmai követelménymoduljai: Számítógép kezelés, szoftverhasználat, munkaszervezés Projektmenedzsment Helyzetelemzés, felkészülés a szolgáltatásra Oktatási kommunikációtechnikus

2. IT-mentor – az informatikai szektor, mint munkaadó Az EQUAL IT-mentor céljai szorosan illeszkednek az Európai Foglalkoztatási Stratégiához, a programot az Európai Szociális Alap és a Magyar Kormány egyaránt támogatta. Az IT-mentor program legfontosabb célja, hogy egy olyan megoldást próbáljon ki, amely csökkentheti a munkaerıpiaci esélyegyenlıtlenségeket. Egyúttal a résztvevı informatikai és tartalomipari szervezetek, a programhoz csatlakozó vállalkozások és civil szervezetek segítségével felhívja a figyelmet arra, hogy az informatikai szektor két szempontból is hozzájárulhat a befogadó információs társadalom kiépítéséhez. Közvetlen munkáltatóként hátrányos helyzető csoportokat támogat, valamint a program révén az IT-mentorok mőködésének megfelelıen hozzájárulhat ahhoz, hogy az információs társadalom a hátrányos helyzető csoportok további tagjai számára is elérhetıvé váljon. Mentális képzések: 1. Mentális alapképzések A mentális alapképzések célja a személyiség erısítése, fejlesztése és a jövıbeli foglalkoztatás motivációs megalapozása. A képzések strukturált csoportfoglalkozás formájában valósultak meg. A kettéosztott célcsoport a szakmai tanfolyamokat megelızıen két-két, háromnapos bentlakásos, majd a képzések közé beillesztve több „bejárós” alaptréningen vett részt.


150/210

A személyiségfejlesztı tréningek által fejlesztett területek: ön- és társismeret, motiváció, célkitőzés, érzelmi intelligencia, kommunikáció, önérvényesítés, konfliktuskezelés, kreativitás, viselkedéskultúra. 2. Munka-, pálya- és rehabilitációs tanácsadás A munkatanácsadás célja az azt igénybe vevı személy elhelyezkedését akadályozó körülmények feltárása, valamint azok megszüntetésére, a sikeres elhelyezkedés megvalósítására irányuló terv kidolgozása. A pályatanácsadás célja az azt igénybe vevı személy pályaválasztásának, pályamódosításának elısegítése és számára érdeklıdésének, képességének, személyiségének és munkaerı-piaci igényeknek megfelelı pályaterv kialakítása, értelemszerően pályamódosítási tanácsadásról van szó. A pályamódosítási tanácsadás segítséget nyújt új képzési irány vagy foglalkozás megtalálásához olyan személy számára, akinek a szakmai képzettsége a személyiségének, képességeinek valamint a munkaerı-piaci keresletnek nem felel meg. A rehabilitációs tanácsadás mindezen formákat ötvözi az álláskeresési tanácsadással és pszichológiai tanácsadással kiegészítve. A rehabilitációs tanácsadás célja, hogy a munkatanácsadás, pályatanácsadás, álláskeresési tanácsadás nyújtásával elısegítse a foglalkoztatási rehabilitáció irányának meghatározását, olyan megváltozott munkaképességő személyek számára, akik képzettségi szintjüknek megfelelı munkakörökbe nem közvetíthetık. 3. Kiegészítı speciális képzések A mentális speciális képzések egy része készség és ismeretfejlesztı tréningeket jelent különbözı területeken, melyek a programban való sikeres részvétel valószínőségét növelik. Összesen 3 képzésfajta tartozik ide: Tanulási technikák: a tanulás pszichológiai vonatkozásai: emlékezet, tanulás, gondolkodás, beszéd, észlelés, érzékelés, figyelem; a tanulást segítı külsı feltételek; tanulási motiváció és tanulási stílus; tanulási módszerek, technikák Idıgazdálkodás: tervezés hasznossága, célkitőzés; prioritástechnikák; döntési készségek és technikák; idıgazdálkodási módszerek; halogatás és idırablók Jogi képzés, jogi ismeretek: alapvetı általános jogi ismeretek; alapvetı emberi jogok; esélyegyenlıséggel kapcsolatos jogi szabályozás; egyéb szociális és kapcsolódó jogok; munkajog, munkanélküliek ellátása, vállalkozás; cd jogtár gyakorlati használata; egyéb jogágak átfogó ismertetése További képzések Hallássérült személyek speciális képzése A képzés a hallássérüléssel együtt járó nehezített kommunikációs állapottal való együttélés fejlesztéséhez kapcsolódik. Az elsı képzés megelızte a felvételi vizsgát is. A foglalkozások témája: beszédértés és beszédképzés fejlesztése, kommunikációs önismeret, fül- és hallástechnika ismerete, mozgás- és testbeszéd kultúra fejlesztése, számítástechnikai alapismeretek, jogi ismeret. Beszédértés és beszédképzés fejlesztése A képzést 2 szurdopedagógus - logopédus szakértı vezette egyénekre bontott fejlesztési terv alapján. A tematika tartalma: a hallásállapot és a beszéd sajátosságainak felmérése, hangadás tudatosítása, hangzók képzésének javítása, grammatikai fejlesztés, beszéd- és szövegértés fejlesztése, olvasás és írás fejlesztése, szöveges helyzetgyakorlatok.


151/210

Kommunikációs önismeret A képzés célja tréner vezetésével a kiválasztott résztvevık önismeretének, kommunikációs készségeinek erısítése, fejlesztése önmaguk jobb megismerésével, meglévı – személyes – eszköztár tudatosításával, bıvítésével, a változások lehetıségeinek felismerésével. Az alkalmazott módszerek: ismeretközlések, prezentáció, kérdıívek, tesztek, készségfejlesztı gyakorlatok, önkifejezı, lazító mozgás gyakorlatok, saját élményő esetfeldolgozások. Fül- és hallástechnika ismerete Az elıadás, majd személyes konzultáció témái, melyet szakorvos tartott a füllel és a hallással kapcsolatos fejlıdési rendellenességek, nagyothallás okai, terápiás lehetıségek, hallókészülékek, audiológiai vizsgálatok típusai. Mozgás és testbeszéd kultúra fejlesztése Neves, ismert színész vezetésével a társalgási és elıadás technikák fejlesztése, a beszéd közbeni testkultúra tudatosítása, javítása. A beszélgetések alatti helyzet videóra vétele, ennek a felvételnek közös megtekintése, elemzése. Interjú helyzetek kipróbálása. Számítástechnikai alapismeretek Az informatikai képzés kiegészítéseképpen konzultációs jelleggel a kommunikációs nehézségek miatt meg nem értett fogalmak, felhasználói ismeretek elmélyítése számítástechnikát jól ismerı, hallássérült informatikus segítségével. Jogi ismeret Beszélgetés, fórum 2 csoportban szakjogász vezetésével a teljes csoport jogi képzését kiegészítve. Témája: általános jogi ismeretek, emberi jogok, esélyegyenlıségi- és szociális jogok. Ezekhez kapcsolódó személyes élmények, események és következményei életünkben. Szakmai képzések: Az IT-mentor elnevezés valójában egy új szakma-csoportot takar, hiszen a társadalomban hátrányos helyzetben lévı embereknek sokféle (szak)területen lehet/kell segítséget nyújtani az igényeiknek megfelelıen. (Pl. egyszerő számítógéphasználat, felnıttképzés, szolgáltatás elérés, elektronikus ügyintézés, stb.) Ennek megfelelıen az IT-mentorok többféle szakterületre specifikálódhatnak, s így különbözı IT-(szak)mentorokká válhatnak. A program keretében megvalósuló ITmentor képzés alapvetıen két-szintő: alapképzésbıl és szakképzésbıl áll, mely egymásra épülı, távoktatással megvalósuló moduláris képzést jelent. A szakmai képzések 2006. januártól májusig, öthónapos intenzív tanulással zajlottak le. Informatikai alapképzés A célcsoport tagjai tudásszint felmérés alapján négy csoportra osztva ECDL Start vizsgát tettek le a képzés elsı hónapjában. A képzés egy országosan elismert informatikai oktató központ tartotta. Az alapképzésen minden jelölt – elenyészı számban ismétléssel - sikeres vizsgát tett. Ez volt a feltétele a további szakképzéseken való részvételnek. IT-mentor szakképzés A képzésben résztvevık elıképzettségük, képességük és érdeklıdési körük szerinti differenciáltan vettek részt az IT-mentor szakmák elsajátításában. Az oktatás moduláris formában zajlott le, és minden modul írásbeli és/vagy szóbeli vizsgával zárult. A képzés 2006. május 31-én fejezıdött be, minden célcsoporttag legalább három IT-mentor szakmából szerzett képesítést. IT-mentor képzés eszköztámogatása A projekt megvalósítása során azon résztvevık számára, akik nem rendelkeztek számítógéppel, biztosítottak számítógépet (notebook-ot), mint munkaeszközt, valamint az otthoni szélessávú internet hozzáférést azok számára, akik azzal


152/210

nem rendelkeztek. Közösségi hálózat üzemeltetı Mővelıdési házban, közösségi házban, iskolában, teleházban, a helyi közösség számára fenntartott bármely helyen, ún. közösségi „elérési ponton” meglévı szabad számítógép-kapacitás(ok) hatékonyabb kihasználására alkalmazzák az ITmentort, aki tevékenységével a megfogalmazott gazdasági célt úgy éri el, hogy közben terjeszti, népszerősíti a számítógépes kultúrát, környezetével megismerteti az interneten elérhetı lehetıségeket, az információs társadalom, az eKormányzat szolgáltatásait, így hatva az egyén és a közösség, a környezet fejlıdésére. Felnıttképzési konzulens A „Felnıttképzési konzulens” feladata a mővelıdi házban, közösségi házban, iskolában, teleházban, önkormányzatnál, stb. az internet segítségével a felnıttképzési pályázatok feltérképezése, megismertetése és felhasználása a környezete humánerıforrásainak fejlesztésére, a helyi közösség (és a munkaerıpiac) ismeretében. Kis és közepes vállalkozási (KKV) környezetben is mőködik a modell: ilyenkor több vállalkozás munkatársainak továbbképzési igényét és szükségességét térképezi fel és tesz javaslatot, szervez közös tanfolyamot. A távoktatási képzésekben való részvételt népszerősíti a környezetében az „élethosszig tartó tanulás” szemléletének és lehetıségének terjesztésével. Az ügyfelek (lakosság, munkatársak, stb.) számára egyéni tanácsadást is végez a továbbképzésükre és azok állami és/vagy Európai uniós támogatására vonatkozóan. Távoktatási Tutor A Tutor a felnıttképzések (elsısorban távoktatási lehetıségek) feltérképezése és megismertetése, népszerősítése mellett ügyféltoborzással is foglalkozik a felnıttképzési (távoktatási) tanfolyamokra a helyi közösség (munkatársak, KKV-k, ügyfelek, stb.) körébıl. A Tutor legfontosabb feladata, „fı profilja” a tanfolyam során a hallgatók személyre szabott támogatása, végigkísérése a képzési folyamaton a toborzástól, a kiválasztáson át egészen a vizsgáig. Az „élethosszig tartó tanulás” szemléletét és lehetıségét terjeszti a munkája során. Innovátor Az Innovátor feladata a helyi környezet (munkáltató, kisvállalkozások, település, térség) fejlesztési igényeinek feltérképezése, a pályázati lehetıségek (fejlesztési források) felkutatása, megismertetése és felhasználása a környezet gazdasági-, kulturális-, munkahely-teremtési fejlesztésére, javaslattétel a munkáltató (és/vagy az ügyfelek) számára. Foglakozik pályázatírással és projektmenedzsmenttel, ahogy ezt az adott munkakör szükségessé teszi. Az Innovátor dolgozhat a helyi önkormányzatnál, kis- és közepes vállalkozásnál, civil szervezetnél, a szaktudását mindenütt tudja kamatoztatni a közösség javára. Bármely munkáltatónál rendkívül értékes munkaerı lehet, szakismerete iránt napjainkban egyre nagyobb a kereslet. Honlap karbantartó, képszerkesztı Egyszerő honlap készítése HTML-ben, meglévı honlap karbantartása, aktuális tartalmak felvitele a honlapra, egyszerő tartalmak szerkesztése, felvitele, digitális fényképek számítógépes feldolgozása. Hálózati rendszerüzemeltetı, Office rendszer adminisztrátor Kisvállalati környezetben Microsoft Windows Server hálózati operációs rendszeren alapuló hálózatok konfigurálása, adminisztrálása, üzemeltetése. Hardverüzemeltetés, karbantartás, hiba felderítés, multifunkciós eszközök kezelése.


153/210

A képzés célja az volt, hogy az IT mentorok megtanulják, hogyan lehet kialakítani, konfigurálni és felügyelni olyan informatikai környezetet, ahol a felhasználók az általuk megszokott felületen keresztül, az eddiginél mégis hatékonyabb módon tudnak együttmőködni munkatársaikkal. Vezetıi asszisztens A vezetık támogatása egyrészt az irodai szoftverek által nyújtott lehetıségek felhasználásával, valamint a speciális vezetıi asszisztens feladatok, pl. protokoll ismeretek megszerzése. Az öt hónapos tanfolyam végén a sikeres vizsgát tett mentor-jelöltek az adott szakterületre vonatkozó IT-mentor, és a fenti szakmák valamelyikére szóló szakmentori képesítést kaptak, amelynek megfelelı munkakörben nyernek „kísérleti” elhelyezést, ahol a gyakorlatban 1 év alatt kipróbálják és bizonyíthatják felkészültségüket. (A modell szerint az e program keretében szerzett egyes szakmentori képesítések lehetıséget adnak – valós karrier-utat biztosítva – a szakmai továbbfejlıdésre és további specializálódásra, akkreditált felsıfokú IT-mentor végzettség megszerzésére a Budapesti Gazdasági Fıiskolán, mihelyst ott beindul a képzés.) A programban – a körülményektıl függıen, munkáltatói igény esetén – további munkakörökre történhet képzés: digitalizátor, call-center üzemeltetı, chatfórum üzemeltetı, európai üzleti asszisztens, stb., de minden résztvevı alapvetıen egy - a készségeit és képességeit is figyelembevevı – képzésben részesül. Az IT mentor EQUAL projekt hatása, fenntarthatósága nagyban függ attól, hogy az Új Magyarország Fejlesztési Tervben hány helyen jelenik meg az IT- mentor tevékenység az elszámolható költségek között.

3. Információs Társadalmi Tanácsadó Képzés A 2007 nyarának elején megrendezett „Befogadó információs társadalom” címő konferencián Csókay Ákos, a GKM szakértıje a társadalmi közvetítık egyik formájáról, az Információs Társadalmi Tanácsadóról beszélt, illetve ismertette a kormányzat tervét, amely szerint országos tanácsadó hálózatot építenek ki. A kormányzati elképzelés szerint a már létrehozott infrastruktúra (lényegében az eMagyarország pontokból álló hálózat) és az IT-mentor kezdeményezés házasítása segítheti legnagyobb mértékben a befogadó információs társadalom elérését. Így ugyanis olyan komplex információs pontok jönnének létre, ahol a hozzáférésen túl szakképzett segítséget is kaphatnának a digitális eszközök használatából ma még kimaradó polgárok. Ez a támogatás a koncepció értelmében nem korlátozódna a számítógép használatára, a képzett segítık az IKT használatával a felmerülı élethelyzetek, problémák megoldásához igyekeznének támogatást nyújtani. Ez egyaránt jelenthet interneten pályázott mezıgazdasági forrásokat, kiutat a tartós munkanélküliségbıl vagy akár internetes partnerkeresést is. A képzést több helyszínen (egyetemek, fıiskolák, és megyei könyvtárintézmények részvételével), az eredeti IT-mentor képzéshez képest csökkentett tananyaggal, egy négy hétig tartó kurzus során bonyolítanák. Egy korábbi GKM prezentáció során a képzéssel kapcsolatban a következı tarta-


154/210

lomjegyzéket ismertették: Bevezetés az információs társadalomba, digitális megosztottság, esélyegyenlıség az Európai Unióban és Magyarországon, közösségi informatika: • Az Európai Unió és Magyarország Információs Társadalma •

Mi az információs társadalom?

•

Digitális megosztottság

•

A digitális megosztottság típusai, kialakulásának okai

•

A digitális esélyegyenlıség helyzete Magyarországon és az Európai Unióban

•

Tervek, programok az EU-ban a digitális esélyegyenlıtlenség kezelésére

•

Közösségi informatika, társadalmi tıke

•

Hiányzó láncszem: közösségi informatika

Információs írástudás, információbróker, tudásmenedzsment, motiváció, tartalomkínálat: • Az információs írástudás •

Az információs írástudás modellje, fogalmai, készségei

•

Az internet, mint információforrás a magyar társadalomban

•

Az internet segít a pénzmegtakarításban

•

E-kereskedelem, online vásárlás

•

Az internet, mint a kapcsolattartás legkényelmesebb eszköze

•

Közösségi oldalak, társkeresés

•

Elektronikus levelezés

Szociális és állami alapú szolgáltatások, tartalmak: • Ügyfélkapu és adóbevallás •

Az állam az interneten

•

Az Ügyfélkapu

•

Adó- és járulékbevallás


155/210

•

Egészségügyi és szociális ellátás

•

Távoktatás, nyelvtanulás

•

Álláskeresés

•

E-felvételi, adatbázisok

•

Oktatási adatbázisok, lehetıségek

Az internet, lehetıségek, megoldások, szolgáltatások és az elektronikus banki ügyintézés: • Az internetezés feltételei •

Az internet nyújtotta alapvetı lehetıségek

•

Információ keresés

•

Kiegészítı szoftverek

•

A számítógép biztonsága

•

Az elektronikus bankolás

•

Szolgáltatások bemutatása


156/210

VIII. Kitekintés: nemzetközi legjobb gyakorlatok Áttekintve az e-befogadásra irányuló nemzetközi programokat és törekvéseket, természetesen a hazaitól részben eltérı képet kapunk, aminek egyik oka egyszerően az idıtényezı lehet. A fejlett országokban az IKT eszközök társadalmi telítıdésének szakaszához közelítve már évekkel ezelıtt rájöttek, hogy csak célzott támogató programokkal lehet bizonyos társadalmi csoportokat, rétegeket bevonni az információs társadalomba. A legfejlettebb országokban is küzdenek a digitális egyenlıtlenség problémájával, igaz itt már nem elsısorban az eszközökhöz való fizikai hozzáférés a kérdés, hanem a másodszintő digitális egyenlıtlenségek csökkentésére kell programokat kidolgozniuk. A fejlett országok fı törekvése a teljes lefedettség mellett a digitális írástudás 100 százalékossá tétele. Közvetlenül a határon túli területeken azonban még Magyarországhoz hasonló kép fogad, amelynek elsıdleges oka, hogy hazánk nagyban segíti ezeket a területeket abban, hogy a digitális írástudást minél szélesebb körben meg tudják teremteni, pl. eMagyar pontok létrehozásával. A nemzetközi legjobb gyakorlatokat áttanulmányozva azt tapasztalhatjuk, hogy a számítógéphez való hozzáférés önmagában már nem elégséges. Nyugatabbra már nem pusztán az internet-hozzáférés a cél, hanem a szélessáv, sıt egyre inkább a vezeték nélküli hálózatok kialakítása. A másik fontos különbség, hogy a közösségi hozzáférési pontok sok országban alternatív helyeken találnak otthonra, vagyis nem elsısorban a közösségi házak, a könyvtárak fogadják be a számítógép parkokat, hanem például, iskolák, oktatási központok, vagy éppen különbözı mobil teleházak. Az eszközhozzáférés másik, a hazaitól eltérı gyakorlata, hogy megpróbálják az emberek otthonaiba elvinni a modern technikát, vagyis számítógéphez juttatni a családokat. Ezek a törekvések elsıdlegesen a fogyatékkal élıket célozzák meg, akiket igyekeznek olyan eszközökkel ellátni, amelyet használni tudnak, pl. Lengyelországban végtag hiányban szenvedı személyek számára biztosítanak olyan felszereléseket, amellyel használhatják a számítógépeket, csatlakozhatnak az internetre. A legjobb gyakorlatok áttekintésébıl következik, hogy a programok jó része – nem csak a fejlett országokban – képzések szervezésére irányul, amelyeken a résztvevık elsajátíthatják az IKT eszközök használatát. Ezek a programok két fı célcsoportot céloznak meg: a diákokat, és a tanárokat. Az elıbbieket azért fontosnak, mert a kutatások azt bizonyítják, hogy ezen eszközök minél korábbi elsajátítása több egyéb képesség fejlesztésében is hatékony szerepet játszik. Ezért igyekeznek az iskoláskorú gyerekeket minél korábban, akár már az általános iskolában is megismertetni ezekkel. A tanároknak szervezett képzések pedig azt a célt szolgálják, hogy ez a célcsoport segítség kapjon abban, hogy a multimédiás eszközöket minél hatékonyabban be tudja építeni a mindennapi iskolai oktatásba. Így a képzések információkat, tanítási segédleteket és módszertani segítséget nyújtanak a tanároknak. Természetesen a két csoport mellett a munkaerı piacról kiszorultak és az idısek oktatása is jelentıs a világ különbözı részein. Ez utóbbi szorosan összefonódik az egész életen át tartó tanulás gondolatával is. Az egyes országok programjainak további elengedhetetlen részét alkotja a tartalomszolgáltatás. Ennek két fı gócpontja van: az egyik a szoftverfejlesztés, és az ehhez kapcsolódó digitális tananyagfejlesztés, a másik az egazdaság, az e-kereskedelem, az e-kormányzat, és az e-egészségügy mi-


157/210

nél szélesebb körben való elterjesztése. Az elsı esetben a cél az élethosszig tartó tanulás megvalósítása az e-learning által. A második esetben egyrészrıl lényeges az információkhoz való minél könnyebb és gyorsabb hozzáférés, másrészrıl a minél hatékonyabb ügyintézés. Érdemes megemlíteni, hogy az információhoz való könnyő és egyszerő hozzáférést szolgálják az egyre több országba megjelenı digitális-, és mobilkönyvtárak is. Eltérést jelent hazánktól, hogy a személyes segítés, és a személyes tanácsadás szerepe a programok tanúsága szerint lényegesen kisebb, mint nálunk, elsısorban a hátrányos helyzetőekre, és a munkanélküliekre korlátozódik. Az e-kormányzatra irányuló legjobb gyakorlatoknak van még egy fontos szerepe. Az e-kormányzat különbözı törekvései révén megvalósulhat, hogy az emberek közvetlenebb kapcsolatba kerüljenek az állammal, valamint ez segíti is a kommunikációt az állam és állampolgárai között. Ez pedig egyértelmően az államról való másfajta gondolkodásmódot, és az államhoz való másfajta hozzáállást és eredményez. Ennek természetesen fontos része a bizalom az, hogy az emberek jobban megbíznak ez eszolgáltatásokban. Fontos tehát látni, hogy az e-kormányzati szolgáltatások és a megbízható egyéb e-szolgáltatások kialakítása egy másik életmód, az e-életmód kialakítását ösztönzi. Összességében tehát elmondható, hogy a nemzetközi e-befogadást ösztönzı programok nagy része már túllép az IKT eszközök, valamint az azok által nyújtott elsıdleges tartalmak megismerésén; hosszabb távon gondolkodik. Céljuk már nem elsısorban az, hogy megmutassák az embereknek, hogy a számítógép egyre inkább mindennapjaink részévé válik, hanem hogy az emberek mentalitását, jól-létét, életminıségét magasabb szintre emeljék. Ezekben a programokban ugyanis a társadalmi integráció igénye az állampolgárok életminıségének javulásával párosul, természetesen az infokommunikációs eszközök használata által. Ezen eszközök segítségével mutatnak fel egy alternatív életmódot, egy lehetıséget az általában kilátástalan helyzetekbıl való kilábaláshoz. A fejezet második részében áttekintjük a legismertebb nemzetközi jó gyakorlatokat. Igényfelkeltés, motiváció, érdekeltté tétel „Internet for All”, Németország: Célja azok bevonása, akik kevésbé tájékozottak az internettel és a használati lehetıségekkel kapcsolatban. •

Nagyrészt felvilágosító kampányok és sajtókampányok általában egy-egy speciális célcsoportnak, pl. felvilágosító program 6-12 éves gyerekeknek (Kids to the Maus), fogyatékkal élı embereknek (Internet without barriers) és kisvárosban vagy falun élıknek (Mission Internet).

•

Kiemelten kezelt három csoport felzárkóztatása: nık, idısebbek, hátrányos helyzető fiatalok számára több program is indult. Ezek a kezdeményezések általában már túlléptek az egyszerő figyelemfelhívó, érdeklıdést-keltı kampányokon.


158/210

„Frauen ans Netz”, Németország, (www.faruen-ans-netz.de): A Szövetségi Kormányzat mellett az Országos Munkaügyi Központ valamint a Deutsche Telekom AG. és a Brigitte címő nıi magazin finanszírozott. •

a nık internethasználati tudásának növelése,

•

rövid tanfolyamokon elsajátítsák az internethasználat alapjait,

•

számos kezdeményezés a nık IT-képzését és IT szektorban való munkavállalását promótálta és segítette elı.

Seniors in the Knowledge Society, Németország: Idısek, általában az 50 év felettiek számára. A program 1998-ban egy nagyszabású felvilágosító kampánnyal kezdıdött. A Senior-Info-Mobile, Németország (www.uni-ulm.de/LiLL/senior-infomobil/flyer-english.htm): A projekt keretében egy megfelelı technológiával felszerelt busz járta az országot, ami lehetıséget adott az idısebbek számára, hogy megismerkedjenek az internet technológiájával és használatának lehetıségeivel, elınyeivel. A kormányzat továbbá programot indított az idıs emberek számára létrehozott intézmények és a tartalomfejlesztés támogatására. Seniors on the Net, Németország: A tanfolyamokon diákok segítettek az idısebbeknek megtanulni az internethasználatot. Kiemelt fontosságú a megfelelı tartalom és a tanulási lehetıségek biztosítása. A gazdasági minisztérium és számos piaci cég támogatásával mőködı www.50-plus-ans-netz.de például oktató és szolgáltató site egyszerre, míg a www.elterntalk.de elsısorban kommunikációs lehetıségeket biztosít az idısek számára. Senioren Online, Németország (www.senioren-online.net/): Egyszerre tartalomszolgáltató és oktatóoldal is. Ennek egyik alprogramja a senior@s, ami kifejezetten a 60 év fölötti nıknek kínál tartalmat (www.senioras-online.net). eSzlovákia program: Ennek keretében indultak (indulnak) el azok a programok is, amelyek például, a felnıttek számára hoznak létre „internet-iskolákat”, vagy információs pultokat. Nemzeti Számítástechnikai Írástudás Program (National Computer Literacy Program), Csehország: Megmutassák az embereknek azt, hogy a számítógép egyre inkább mindennapjaink részévé válik. A programot a lehetı legtöbb ember számára elérhetıvé kívánták tenni, ezért elsısorban az olcsóságra és arra törekedtek, hogy az ország számos pontján elérhetı legyen. „Computer for Homer”, Lengyelország: A program legfıbb célja, hogy a vakok és siketek olyan berendezések és eszközök birtokosaivá váljanak, amelyek lehetıvé teszik számukra az otthonukban való munkát. A program keretében 2000-ben 246 ember részesülhetett a speciális eszközök használatát ismertetı oktatásban, akiket 500 ezer PLN összegő felszereléssel is támogattak. További 1551 ember számára számítástechnikai eszközöket és programcsomagokat biztosítottak.


159/210

Teleházak, Észtország: A széleskörő hozzáférést segítik elı. Fıleg kisvárosokban és falusi környezetben központi és helyi kormányzati támogatással létesült, sokrétő szolgáltatásokat nyújtó intézmények elsısorban a vidéken élı, gazdálkodással foglalkozó rétegek számára. Ezek között szerepel a PC-, e-mail- és internethasználat is, elsısorban a gazdasági fejlesztés az érdekelt szereplık egymás közti kommunikációjának elısegítése érdekében. Tiger Leap, Észtország: Támogatta a Teacher’s NetGate portál felállítását, amely a napi munkájuk során számítógépet használó tanárok kommunikációját és kooperációját segíti. Tiger Leap Plusz, Észtország: • A program alkalmas arra, hogy széles körben elterjessze az infokommunikációs technológiák mindennapi használatának és alkalmazásának gondolatát, csökkentse az ezekkel kapcsolatos esetleges félelmeket és megismertesse azok hasznos oldalát. •

Különbözı, észt nyelvő oktatási szoftverek és elektronikus képzési anyagok elkészítése, a tanárok elektronikus kommunikációjának és tapasztalatcseréjének bátorítása és elısegítése, és a virtuális tanulás engedélyeztetése (Virtual Learning).

Tiger Tour, Észtország: Hétvégén megtartott eseményeken mutatták be az infokommunikációs eszközök használatát. A használatban önkéntesek segítették a számítógéppel, internettel ismerkedıket, miközben szakértık tartottak elıadásokat az infokommunikációs eszközök felhasználási lehetıségeirıl. A Tiger Tour program legnagyobb erénye az internettel, számítógéppel kapcsolatos ismeretek terjesztése, a különféle technológiai eszközökhöz főzıdı félelmek eloszlatása. Számítógépet Mindenkinek, Portugália: Adókedvezmények biztosítása személyek PC-, szoftvervásárlása és internet bekötése esetén. ACESSO, Portugália: Fogyatékkal Élık és Idısek internet-hozzáférésének biztosítása, különös tekintettel arra a javulásra, amit ezeknek az állampolgároknak az életminıségében és társadalmi integrációjában az infokommunikációs eszközök hozhatnak. „Medborgarterminalen”, Svédország (Nyilvános Internet Monitor): A „Medborgarterminalen” egy nyilvános terminál, amely az állam és az állampolgár közti kommunikációt segíti elı. A terminálon keresztül az állami hivatalok egyébként interneten is megjelenı oldalait lehet elérni. A rengeteg hasznos információ mellett, on-line szolgáltatások is a felhasználók rendelkezésére állnak. A terminál egyszerően kezelhetı felülettel rendelkezik, így számítógépes ismeretekkel nem rendelkezık is könnyen tudják használni. SeniorNet, Svédország: A kezdeményezés igazi célja az idıskorúak segítése teljesebb és gazdagabb életük megszervezésében, az IT tudás átadása, illetve az információs társadalomba való befogadásuk révén. Az állandóan fejlıdı weboldallal és az ahhoz kapcsolódó virtuális közösséggel párhuzamosan ma már országszerte több mint ötven aktív SeniorNet klub mőködik, ahol az idısek fizikailag is találkoznak, információkat cserélnek.


160/210

Az évente megrendezett SeniorNet nap, amelyet könyvtárakban, nyilvános épületekben, iskolákban rendeznek, hivatott bemutatni az internetet a lehetséges új felhasználók számára. „Információs és Kommunikációs Technológiák az Iskolákban” (ITiS), Svédország: • különleges kezelést igénylı gyermekekre szabott oktatás lehetıségének megteremtése, •

a kiváló pedagógiai teljesítmények díjazása.

„Egy Információs Társadalom Mindenkiért”, Svédország: Az IT használatába vetett bizalom növelése a nagyobb biztonság által. Got to Be Connected, Szingapúr: Folyamatos támogatást ad az új felhasználóknak és elısegíti a bizalom kialakulását az online tranzakciók során. •

Növeli az infokommunikációs írástudást a National Infocomm Technology Literacy Program keretében,

•

E-kormányzati szolgáltatások és megbízható egyéb e-szolgáltatások kialakítása által ösztönzi az e-életmód kialakítását.

Celebrations 2003, Szingapúr: Állandó e-életmód kampány segít felhívni a figyelmet az „e-életmód” elınyeire az élet minden területén, többek között a munkában és a szórakozásban is. A különbözı nemzeti programok segítségével igyekeznek minden szingapúrit felvértezni az infokommunikációval kapcsolatos alapvetı tudással, információt nyújtanak a technológia megfizethetı módjáról, az elérhetı eszközökrıl és szolgáltatásokról illetve a nyilvános kapcsolódási pontokról. Connected Homes, Szingapúr: A program célja egy olyan tesztkörnyezet létrehozása, ahol egyrészt az IT szektor különbözı résztvevıinek (például üzleti, kormányzati) az integrált end-to-end megoldások fejlesztésére és bevetésére nyílik módja a szingapúri otthonokban, másrészt a programban részt vevık közvetlenül is megtapasztalhatják a „csatlakozott életmódot”. A program két fı irányvonala a következı: •

„Connecting the Home”: olyan hálózati megoldásokat fejlesztenek, amelyek az otthoni „intelligens” berendezéseket és kommunikációs eszközöket kapcsolják össze. Ennek eredményeképpen az otthonokban elérhetı e-szolgáltatások sokasága jön létre.

•

„Connecting the Community”: olyan szolgáltatások kifejlesztése, amelyek a különbözı szolgáltatók direkt összekapcsolását célozzák meg egymással és a társadalom többi tagjával, (például az egészségügyi szolgáltatók, az oktatási intézmények és egyéb civil illetve üzleti csoportok).


161/210

CanConnect (http://canconnect.ic.gc.ca), Kanada: A kezdeményezés a webes tartalomra és szolgáltatásokra összpontosít. Célja, hogy a segítségre szorulók (például szegény gyerekek) és a segíteni akarók könnyen egymásra találjanak. Ennek az online eszköztárnak a lényege, hogy az erıforrások (legyen szó pénzrıl, tudásról, szoftverrıl, stb.) hatékony felhasználását a legjobb webes megoldásokkal segítsék. Bhoomi ("föld") projekt, India, 2004-es tudósítás: Karnatakában a gazdálkodók segítése érdekében 20 millió földnyilvántartással kapcsolatos dokumentum került digitálisan elérhetıvé egy adatbázisban, így több millió gazda juthat hozzá hivatalos dokumentumaihoz, amelyek elengedhetetlenül fontosak többek között a bankkölcsönök megszerzéséhez. A projekt keretében több mint 200 faluban hoztak létre olyan e-pontokat, ahol digitális formában váltak hozzáférhetıvé az adatok egy szakértın keresztül, jelentısen javítva a hozzáférhetıséget és az adatok pontosságát - csökkentve a manipulálhatóságot. Ezeken a pontokon másolatok is vásárolhatók a tulajdoni lapokról, amelyek ráadásul jóval olcsóbban hozzáférhetık így, mintha a gazdáknak azokért a városokba kellene utazniuk. Az e-pontokon mindezeken kívül alapvetı számítógépes ismereteket is elsajátíthatnak az érdeklıdık. A vidéki lakosság megismertetés a digitális technológiákkal egy olyan dolgon keresztül, hogy érdekeltek is abban, hogy megismerjék,és használják az új lehetıségeket. Az elterjesztés szempontjából követendı példa.

Oktatás (szervezett, magán)

„IT in education – connection not exlusion”, Németország: Iskolák modernizálása. Schule ans Netz (SaN, http://en.schulen-ans-netz.de/index.php), Németország: •

Minél több iskolát szereljenek fel megfelelı telekommunikációs infrastruktúrával és Internet-hozzáféréssel. A program megvalósításához piaci partnerként nagy segítséget nyújtott a Deutsche Telekom AG. A programon keresztül 2000-ig 13000 iskola jutott számítógépekhez és Internet-hozzáféréshez, így 2001 ıszétıl Németország összes iskolájában van internetelérés.

•

Segítséget nyújtson a tanároknak abban, hogy a multimédiás eszközöket minél hatékonyabban építhessék be a mindennapi iskolai oktatásba.

•

Lehrer-online program: információkat, tanítási segédleteket és módszertani segítséget nyújt a tanároknak.

•

LeaNet program: kifejezetten tanárnıknek szól.

•

WebLotsen: mobil oktatócsoport, amely a németországi iskolákat járva vezeti be a tanárokat a multimédiás tanítási módszerek használatába.


162/210

„New Media in education”, Németország: A kezdeményezésen keresztül elsısorban tanítást és tanulást támogató szoftverek fejlesztését támogatták, külön program indult a szakképzı iskolák és a felsıfokú oktatási intézmények infrastrukturális fejlesztésének érdekében. Infovek (InfoAge) projekt, Szlovákia: Eredeti célkitőzése az „információs társadalomra való felkészülés”, az alap- és középfokú oktatási intézményekben a számítógép- és internethasználat kormányzati támogatása. A cél: • a lehetı legtöbb általános- és középiskola ellátása multimédiás számítógéptermekkel és interneteléréssel, •

a tanárok felkészítése arra, hogy a digitális technológiákat alkalmazni tudják a tanításban. Ennek érdekében például nyári képzéseket szerveztek (InfoAga).

•

Olyan digitális tananyagok kifejlesztése, amelyek letölthetık az Infovek honlapjáról. Ebben támogatják és bátorítják az egyes oktatási intézményeket is arra, hogy „lokális innovációs központokként” mőködjenek, azaz a helyi tapasztalatokra építve fejlesszenek tananyagokat, nem csak a saját intézményük, hanem a teljes hálózat számára. A program egyik elemeként megkezdıdött az együttmőködés a tanárképzı felsıoktatási intézményekkel is. A cél ez esetben az, hogy az innen kikerülı tanárok a „digitális írástudás” olyan fokára jussanak el, ami lehetıvé teszi azt, hogy az informatikát az oktatás szerves részeként vegyék igénybe.

•

Az iskolák helyi információs-internet központokká alakítása, ahol igénybe vehetıek a helyi önkormányzatok információs szolgáltatásai, így az iskolák közösségi internet hozzáférési pontként is funkcionálnak.

eSzlovákia program, Szlovákia: Az iskolák internet-csatlakozással való ellátása. A szlovák kormány és a legnagyobb távközlési vállalat megállapodása nyomán. Nemzeti Számítástechnikai Írástudás Program (National Computer Literacy Program), Csehország: Képzési programok, amelyek alapfokon ismertetik meg a lakosságot a számítógépek és az internet használatával, illetve megtanítják az e-mail és a szövegszerkesztés „alapfogásait”. Intercl@ssroom projekt (www.informatyzacja.gov.pl/), Lengyelország: • Az iskolák mindegyikét legalább dial-up jellegő Internet-hozzáféréssel lássák el 2004-re. A program hosszú távú célja, hogy a számítógépes foglalkozásoknál minden diák saját komputernél önállóan dolgozhasson. Speciális tantermek felszerelésével azt is biztosítani kívánják, hogy a diákok a tanórán kívül (után) is számítógép közelbe kerülhessenek, ha házi feladataik megoldásához erre szükségük lenne.


163/210

•

Tanárok képzése. A minisztérium az Intel és a Microsoft közremőködésével 20 ezer tanárt készít fel az irodai programcsomagok használatára, prezentációk készítésére és publikálására alkalmas szoftverek alkalmazására és arra, hogy hogyan használják ezeket az interneten.

„Computer for Homer”, Lengyelország: A program keretében 2000-ben 246 ember részesülhetett a speciális eszközök használatát ismertetı oktatásban. Tiger Leap, Észtország: • segítségnyújtás a tanároknak a megfelelı számítástechnikai tudás elsajátításában és az információs és kommunikációs technológiák tanításba való felhasználásában, •

172 fejlesztési és képzési programot támogattak,

•

a program eredményeként 17 000 tanár közül csaknem 11 000 vett részt alapvetı ismereteket tanító számítástechnikai képzésben,

•

képzéseket ajánl a szaktanároknak, amelyek az infokommunikációs eszközök különbözı tárgyak oktatásában való felhasználási lehetıségeit mutatják be.

Tiger Leap Plusz, Észtország: Az infokommunikációs technológiák használatához szükséges tudások fejlesztése, mind a tanárok, mind a diákok, mind pedig az iskolai adminisztrációban dolgozók esetében (IKT-kompetenciák). Internet az Iskolákban, Portugália: A program része a képzés biztosítása a tanárok számára 21. Századi NONIUS Program, Portugália: Képességfejlesztı központok létrehozása középiskolákban. SeniorNet, Svédország: Az 55. életévüket betöltöttek számára a SeniorNet szervez IT és internet tanfolyamokat. Eddig körülbelül 35 000 idıskorú vett részt, tett szert internetes böngészési tapasztalatokra. „Információs és Kommunikációs Technológiák az Iskolákban” (ITiS), Svédország: •

Célja a tanárok széleskörő megismertetése és bevonása az informatikai eszközök használatába, és az azok nyújtotta lehetıségek maximális kihasználása az oktatás területén.

•

Iskolai fejlesztı tréningek tanárokból álló csoportoknak.

„Egy Információs Társadalom Mindenkiért”, Svédország: Kompetencia az IT használatában; nagyobb know-how, IT alapképzés biztosítása mindenki számára.


164/210

Got to Be Connected, Szingapúr: •

alapoktatást nyújt.

•

e-kormányzati szolgáltatások és megbízható egyéb e-szolgáltatások kialakítása által ösztönzik az e-életmód kialakítását.

National Infocomm Technology Literacy Program (NITLP), Szingapúr: Nemzeti oktatási keretprogram, amelynek célkitőzése, hogy általános számítástechnikai és internet tudással ruházza fel a részt vevıket, ezzel elısegítve a foglalkoztatás illetve az életminıség növelését. További célja az élethosszig tartó tanulás meghonosítása, a munkaerı fejlesztése. Prioritást kapott, hogy a digitális írástudást csak alacsony szinten mővelıket az infokommunikációs eszközök és alkalmazások használatára egyaránt megtanítsa. Singapore ONE, Szingapúr: • Az újonnan elérhetı ill. kifejlesztett alkalmazásoknak a bemutatásával, tanításával a felhasználókkal vagy a nem használókkal az internet újbóli felfedezését lehet elérni. •

A Singapore ONEhoz kapcsolódó FastTrack@School program keretén belül a tanárok és diákok egyaránt az interaktív multimédiás órákkal, projektekkel ismerkedhetnek meg. A FastTrack@School célja, hogy az iskoláknak mind a tanítás mind a tanulás terén egy kezdılökést adjon a multimédiás tartalmakkal és alkalmazásokkal való kibıvítésére.

Community Technology Centers (CTC) program (www.ctcnet.org/), USA: •

az 1980-asévekben oktatási céllal létrejött központok nagyszerően alkalmasak az internettel kapcsolatos készségek elsajátítására,

•

a hátrányos helyzető családból származó fiatalok minden támogatást megkapnak ahhoz, hogy elsajátítsák a legfontosabb internetes készségeket.

Access Programja (CAP - http://cap.ic.gc.ca), Kanada: • a hatékony internetezéshez szükséges készségeket szeretné könnyen elsajátíthatóvá tenni, •

könnyen elérhetıvé és megtanulhatóvá teszi az internetet.

VolNet. (www.volnet.org), Kanada: A civil társadalom segítésére létrejött program a fizikai hozzáérés mellett különféle képzési lehetıségeket is kínál. Student Connection Program (www.scp-ebb.com), Kanada: A program a kisés középvállalkozások segítésére jött létre. Lényege, hogy egyetemi hallgatók ekereskedelmi tréningeket tartanak a vállalkozóknak. A szolgáltatás országszerte 85 városban érhetı el, az indulás (1996) óta 3500 fiatal vett részt a programban.


165/210

Eszköz - hozzáférés

Az iskolai és Németország esetében a hátrányos helyzetőeket célzó programok zöme mind eszközhozzáférés is. E-schools, Szlovénia (21 darab Szlovénia egész területén egyenletesen elosztva): Mindenkinek szól, aki érdeklıdik az ingyenes internet hozzáférési lehetıségek iránt. Minden osztályteremben segítségre lel az arra rászoruló a „mentor” személyében, akinek a segítségnyújtáson túl feladata az alapvetı számítástechnikai tanítás is. Nem egy esetben polgári szolgálatos illetve tanulók a mentorok, akit a helyi önkormányzat fizet. Az osztálytermek – amelyek fıleg általános iskolákban kaptak helyet- az internet-használaton kívül a különbözı munkacsoportok, elıadások és képzések számára is nyitottak. Tanítási idın kívül teljesen nyilvánosak, bárki használhatja ıket. A programért az Információs Társadalom Minisztériuma, és az Oktatási- Tudományos- és Sport Minisztérium fogott össze. Nemzeti Számítástechnikai Írástudás Program (National Computer Literacy Program), Csehország: 2003 januárjától kezdıdıen 10 regionális központot hoztak létre. Ezek többnyire könyvtárakban és iskolákban jöttek létre. Néhány kisebb településen a helyi önkormányzat, illetve vállalkozások biztosították a helyszínt. Jelenleg közel 156 képzési helyszín üzemel az ország 105 településén. Számuk 2003 végére várhatóan eléri a 230-at. ePoland, Lengyelország (www.kbn.gov.pl/cele/epolska/epoland.doc): • A telekommunikációs infrastruktúra fejlesztése. A területen a piaci verseny élénkítése és a modern telekommunikációs hálózatok fejlesztése a cél, amelynek a program fıként jogi megalapozását helyezi elıtérbe. •

Az akcióterv másik fontos célja az univerzális, gyors, olcsó és biztonságos internet-csatlakozás lehetıségének megteremtése.

•

Egyik legfontosabb fejlesztési területe a vidéki területek IT telecenterek telepítése és a modern telekommunikációs szolgáltatások bemutatása.

Intercl@ssroom projekt (www.informatyzacja.gov.pl/), Lengyelország: • Az iskolák mindegyikét legalább dial-up jellegő internet-hozzáféréssel lássák el 2004-re. A program hosszú távú célja, hogy a számítógépes foglalkozásoknál minden diák saját komputernél önállóan dolgozhasson. Speciális tantermek felszerelésével azt is biztosítani kívánják, hogy a diákok a tanórán kívül (után) is számítógép közelbe kerülhessenek, ha házi feladataik megoldásához erre szükségük lenne.


166/210

„Vidéki területek Komputerizációs Programja”, Lengyelország: •

Gimnáziumi Telecenter a középfokú oktatási intézményekben alapított közösségi hozzáférési pontok, amelyek szolgáltatásai között az internethozzáférés biztosításán túl, számítástechnikai továbbképzések, multimédiás programok, sıt adótanácsadó szolgáltatás is megtalálható, a szolgáltatásformákat a helyi szükségletek szerint határozzák meg. A telecentereket üzemeltetı személyzetet a központ feladataitól függıen képezik ki. Az idelátogatók miközben megtanulhatják az internethasználat alapjait, számos olyan információ birtokába is juthatnak, amely segíthet mindennapi életükben, életszínvonaluk emelésében. Elsısorban a vidéki lakosságot segíti.

•

Olyan internet-hálózat létrehozása, amelyen keresztül a vidéki területek oktatási intézményei a nap 24 órájában csatlakozhatnak a világhálóra.

Community Pointok a postán, Anglia, 2004-es tudósítás: A British Telecom (BT) Leicestershireben egy pilot projekt keretében 50 postahivatalban alakít ki közösségi hozzáférési helyeket, ún. "Community Point"-okat. A Post Office és a BT közös közleménye szerint a cél a posta hagyományos központi funkciójának megırzése. A felhasználók a pontoknál helyi információkhoz juthatnak, többek között az oktatásról és a kormányzati szolgáltatásokról, online vásárolhatnak, valamint számos nyomtatványhoz (pl. jogosítvány-igénylılap) is hozzáférhetnek. Bár a kezdeményezés hazánkban is gyakori, mégis különlegessége, ami átvételre érdemes a helyi információkhoz való hozzájutás, a mindent egy helyen elv megvalósulása (ld. Nyomtatványokhoz lehet hozzáférni), és az online vásárlás lehetısége. e-Trikala, Görögország, 2005-ös tudósítás: Az elsı „digitális város” létrehozása, amely röviden azt jelenti, hogy a hálózatok kiépítésével, új elektronikus szolgáltatások létrehozásával jelentısen könnyebbé válhat a helyi lakosok és vállalkozások számára az ügyintézés, csökkenhetnek a távközlési díjak; az önkormányzatok, közhivatalok munkatársai pedig a település irányításának új formáival ismerkedhetnek meg. Az e-Trikala program hatással lesz: • • • •

az infrastruktúrára (a Digitális Várost érintı IKT fejlesztések: hálózatok kiépítése, hozzáférési pontok kialakítása, stb.); a szolgáltatásokra (a magánszemélyek és a cégek ügyintézési lehetıségeinek számítógépesítése); a végfelhasználókra (különös tekintettel egyes speciális célcsoportokra, pl. diákok, önkormányzati testületek tagjai); a back-office folyamatokra (a végfelhasználóknak információkat és szolgáltatásokat nyújtó hivatalok, vállalkozások munkafolyamataira).


167/210

A program mint például: •

• •

tulajdonképpen

számos

különálló

IKT

projektbıl

áll,

A szélessávú internet használatának népszerősítése: tulajdonképpen ez az alapja az egész programnak, hiszen digitális városról akkor beszélhetünk, ha annak polgárai valóban használják is a technológiát. Az "alprojekt" részeként két hozzáférési kioszkot alakítanak ki egy-egy középületben, ahol a helyi lakosság 10 hónapon át ismerkedhet a szélessávú internet elérés kínálta lehetıségekkel. Emellett speciális rendezvényeken mutatják majd be egyes célcsoportoknak (ügyvédek, diákok, stb.) az ezen a technológián alapuló, számukra hasznos alkalmazásokat. Könyvtár-projekt: a trikalai könyvtárat rákapcsolják a Közkönyvtárak Nemzeti Hálózatára. Digitális könyvek győjteménye: Trikalában írt vagy kiadott könyvek, a helyi történelmet, kultúrát bemutató írások digitalizálása és győjtése.

A projekt sok szempontból kiemelkedı. Számunkra talán a legfontosabbak az új technológiákkal való megismertetés, a rendezvényeken keresztüli elterjesztésének módszere, a szolgáltatások és a back-office folyamatok. Ikonka, Lengyelország (www.informatyzacja.gov.pl/scripts/detail.asp?id=219): A helyi könyvtárakban és közösségi központokban nyilvános hozzáférési pontok jöjjenek létre. Ennek érdekében vezeték nélküli hálózat kialakítását kezdték meg, amit az egyes közösségi helyszínek ingyen vehetnek igénybe. A program indítása óta több ezer könyvtárban létesült hozzáférési pont. A program keretében létrehozott hozzáférési pontokon az ingyenes internethasználat mellett számítástechnikai képzéseken való részvételre is van lehetıség. „Computer for Homer”, Lengyelország: A program legfıbb célja, hogy a vakok és siketek olyan berendezések és eszközök birtokosaivá váljanak, amelyek lehetıvé teszik számukra az otthonukban való munkát. A program keretében 2000-ben 246 ember részesülhetett a speciális eszközök használatát ismertetı oktatásban, akiket 500 ezer PLN összegő felszereléssel is támogattak. További 1551 ember számára számítástechnikai eszközöket és programcsomagokat biztosítottak. „Signpost”, Lengyelország: A fogyatékkal élık segítésére létrehozott program. A program részeként felsı végtag hiányban szenvedı személyek számára biztosítottak olyan felszereléseket, amellyel használhatják a számítógépeket, csatlakozhatnak az internetre. Közösségi hozzáférési pontok, Észtország: Ezekben bárki ingyen használhatja az internetre kötött számítógépeket, így a fizikai hozzáférés széleskörő biztosításában fontos szerepet játszanak. 2002-ig 487 ilyen közösségi hozzáférési pont kialakítására került sor általában könyvtárakban, önkormányzati épületekben és egyéb közintézményekben. Az eddigi hozzáférési pontok nem állami támogatással, hanem nemzetközi szervezetek segítségével jöttek létre.


168/210

JJ's Cybernet, a nyugdíjas internet kávézó, Wales, 2004-es tudósítás: Egy idısek otthonában létrehozott webkamerákkal felszerelt számítógépek nagy sikert arattak Wales-szerte, annyira, hogy a kezdeményezést ki is tőntették. Az internet kávézót azoknak az idıs internethasználóknak a kérésére nyitották meg, akik távol élı családtagjaikkal szerették volna tartani a kapcsolatot. Ez a kezdeményezés két szempontból is kiemelkedı jelentıségő hazánk számára. Egyrészt abból a szempontból, hogy az idısek maguk kérték a kávézó megnyitását, vagyis a társadalom tagjainak hozzáállás, szemléletmódjának a szempontjából. Másrészt, mivel egy nyugdíjas otthonban valósították meg a projektet. Teleházak, Észtország: A széleskörő hozzáférést segítik elı. Fıleg kisvárosokban és falusi környezetben központi és helyi kormányzati támogatással létesült, sokrétő szolgáltatásokat nyújtó intézmények elsısorban a vidéken élı, gazdálkodással foglalkozó rétegek számára. Ezek között szerepel a PC-, e-mail- és internethasználat is, elsısorban a gazdasági fejlesztés az érdekelt szereplık egymás közti kommunikációjának elısegítése érdekében. Tiger Leap, Észtország: Segítségnyújtás a helyi hatóságoknak abban, hogy az iskolák kiépíthessék információs infrastruktúrájukat, különös tekintettel az internetkapcsolatra. Tiger Leap Plus, Észtország: Az iskolai hardware és software anyag folyamatos fejlesztése, jó minıségő internetkapcsolat kiépítése és technikai segítségnyújtás az iskoláknak. STSN (Science Technology and Society Network), Portugália: Hálózat kiépítése egyetemek, politechnikai intézmények, kutató-fejlesztı intézetek összekapcsolására és szélessávú kapcsolattal ellátására. Internet az Iskolákban, Portugália: Az összes általános- és középiskola ellátása multimédiás felszereléssel és internet-hozzáféréssel. Számítógépet Mindenkinek, Portugália: Adókedvezmények biztosítása személyek PC-, szoftvervásárlása és internet bekötése esetén. ACESSO, Portugália: Fogyatékkal Élık és Idısek internet-hozzáférésének biztosítása a cél, különös tekintettel arra a javulásra, amit ezeknek az állampolgároknak az életminıségében és társadalmi integrációjában az infokommunikációs eszközök hozhatnak. „Számítógépet mindenkinek”, Svédország: A számítógépek otthoni használatának elterjedését elısegítendı, a számítógépek magánszemélyek általi megvásárlásához az állam jelentıs anyagi segítséget nyújtott a munkaadókon keresztül. A program lényege, hogy úgy módosították az adótörvényeket, hogy a munkaadók adóteher nélkül juttathattak számítógépet a munkavállalóiknak A körbe az összes munkavállalót bevonták, függetlenül a betöltött pozíciójától, illetve attól, hogy a munkájához szüksége van-e számítógépre vagy nincs. Ezen „juttatást” nem terhelte társadalombiztosítási járulékfizetési-, illetve jövedelemadó fizetési kötelezettség sem a munkaadó, sem a munkavállaló részérıl, ami azt eredményezte, hogy a munkaadók általában meghitelezték munkavállalóiknak a számítógép megvásárlását, hároméves futamidejő részletfizetési megállapodással. A program


169/210

eredményeképpen az akkori 48 százalékos otthoni számítógéppel való ellátottság mutatója egy év alatt 67 százalékosra nıtt. „Medborgarterminalen” (Nyilvános Internet Monitor), Svédország: A „Medborgarterminalen” egy nyilvános terminál, amely az állam és az állampolgár közti kommunikációt segíti elı. A terminálon keresztül állami hivatalok egyébként interneten is megjelenı oldalait lehet elérni. A rengeteg hasznos információ mellett, on-line szolgáltatások is a felhasználók rendelkezésére állnak. A terminál egyszerően kezelhetı felülettel rendelkezik, így számítógépes ismeretekkel nem rendelkezık is könnyen tudják használni. „Információs és Kommunikációs Technológiák az Iskolákban” (ITiS), Svédország: • fejlesztı tréningeken résztvevı tanárok számítógépekkel való ellátása, •

az iskola internet kapcsolatának megteremtése állami támogatással,

•

a svéd „sulinet”, illetve az európai „sulinet” programok fejlesztésének támogatása.

Got to Be Connected, Szingapúr: •

megteremti a PC és internet-hozzáférés lehetıségét az alacsony jövedelmő családok részére,

•

növeli az elérhetıség szintjét kifizethetı kapcsolódási programok keretében és nyilvános internetelérési pontok felállításával,

•

e-kormányzati szolgáltatások és megbízható egyéb e-szolgáltatások kialakítása által ösztönzik az e-életmód kialakítását.

NEU PC Program, Szingapúr: Lehetıséget biztosít alacsony jövedelmő családok számára használt, felújított vagy akár új PC-hez való hozzájutáshoz. Az új PC-hez rendkívül kedvezményes áron, a használt PC-hez pedig ingyenesen lehet hozzájutni. Itt már nem az általános PC-vel való ellátottsági mutató növelése a cél, hanem azoknak a csoportoknak a megsegítése, akik maguktól nem jutottak hozzá otthoni számítógéphez. A program további érdekessége, hogy az alacsony jövedelmő illetve hátrányos helyzető emberekhez megpróbál „házhoz menni”; a PC-k iránti igényt nem csupán egy központi helyen lehet elintézni, hanem pl. a muszlim közösségek vagy a fogyatékkal élık különbözı szerveinél is lehetıség van erre. 100 dolláros laptop, Uruguay, 2006: Villa Cardalban, egy 1300 lakosú faluban 160 kisiskolás már hozzájutott az OLPC programja által kifejlesztett százdolláros laptopok elsı kiszállított példányaihoz. E gyerekeknek ez az elsı találkozása a számítástechnikával, korábban soha nem használtak még számítógépeket. Az eszközök könnyen és egyszerően használhatóak, így kezelésük hamar megtanulható. Talán a legfontosabb – már Magyarországon is alkalmazott módszer – az eszközökhöz való hozzájutásnak az olcsó, de nem ingyenes módja, amely a használók számára is értéket ad a gépeknek, érdekelté teszi ıket. IT Mentor Best Experiences

170/210

Egész városra kiterjedı Wi-Fi hálózat, Philadelphia, 2007: A szolgáltatás ára 22 dollárba kerül majd, illetve a rászorulóknak 10 dollárba, ha támogatásért is folyamodnak. A 2000 leginkább rászoruló lakos számára ingyenes újrahasznosított laptopot és elıfizetést is tervez a városvezetés. Singapore ONE, Szingapúr: Az IDA és több más szervezet közös szélessávú internetelérést biztosító, infrastruktúra-fejlesztı programja. E-rate program (www.sl.universalservice.org/), USA: Az állam támogatta iskolák, könyvtárak és közösségek internetre csatlakoztatott számítógéppel való ellátottságát. Így az iskoláknak több mint 80, a könyvtáraknak több mint 50 százaléka volt már behálózva. Az 1996-os Távközlési Törvény pedig tovább növelte az ingyen hozzáférések számát. Technology Opportunities Program (TOP, www.ntia.doc.gov/otiahome/top/), USA: Célja a rurális és elmaradott térségek és közösségek fejlesztése. A pályázható összeg felsı határa 700 000 dollár, amihez ugyanennyi önrészt kell biztosítania a pályázónak. Sok, különbözı pályázatot támogat a program; pl. online oktatás, foglalkoztatás-ösztönzı programok kiterjesztése. Community Technology Centers (CTC) program (www.ctcnet.org/), USA: A sokáig intenzíven támogatott közösségi technológiai központok iskolákban, mővelıdési házakban, könyvtárakban találhatók. Ma már több mint ezer található belılük országszerte. Access Programja (CAP - http://cap.ic.gc.ca), Kanada: •

olcsó internet hozzáférést kíván biztosítani a kanadaiaknak,

•

fıként iskolákba, könyvtárakba telepít közösségi hozzáférési pontokat,

•

már a 10 000 fınél kevesebb lakosú településeken is telepítenek ilyen központokat.

Schoolnet (www.schoolnet.ca/), Kanada: Szélessávú internet hozzáféréssel látja el az iskolákat – ma már több mint 80 százalékuk érintett a programban. A hozzáférés mellett „help desk” is üzemel az iskolákban. LibraryNet. (http://ln-rb.ic.gc.ca/), Kanada: Hasonló a Schoolnethez; szélessávú internet hozzáféréssel látja el a könyvtárakat. VolNet. (www.volnet.org), Kanada: Célja a kanadai önkéntes egyesületek számítógéppel, internet-hozzáféréssel való felszerelése.


171/210

Tartalomszolgáltatás

„New Media in education” (Németország): Kezdeményezésen keresztül elsısorban tanítást és tanulást támogató szoftverek fejlesztését támogatták. LizzyNet projekt (SaN kooordinálja), Németország: Lányoknak és fiatal nıknek biztosít online kurzusokat és oktatóanyagokat internethasználat, programozás, honlapkészítés stb. területén. WebLotsen, Németország: Egy mobil oktatócsoport, ami a németországi iskolákat járva vezeti be a tanárokat a multimédiás tanítási módszerek használatába. BundOnline 2005, Németország, (www.bund.de/Service/english-.6118.htm): Célja, hogy összes internet-kompatibilis szolgáltatás elérhetıvé váljék a világhálón keresztül. A www.bund.de, vagyis a 2001 tavaszán elindított kormányzati, központi szolgáltatói portál az egyik kulcseleme, mivel hozzáférést biztosít az állampolgároknak és a cégeknek az online elérhetı kormányzati szolgáltatásokhoz; pl. elektronikus adóbevallás. A Szövetségi Kormányzat erıfeszítéseket tesz annak érdekében is, hogy a helyi közigazgatási szervek is kiépíthessék elektronikus közszolgáltatói rendszereiket. A projekt (www.mediakomm.net) keretében három modell-régióban fejlesztik ki a helyi közszolgáltatások online megoldásainak rendszerét. A német 2004-es akcióterv stratégiai pontjai: •

E-gazdaság: Elektronikus gazdaság fejlesztése, egyrészt a versenyképesség javítása, másrészt a munkaerıpiac modernizálása érdekében. A szélessávú technológiák terjesztése, az elektronikus kereskedelem fejlesztése és az ehhez szükséges jogi feltételek megteremtése illetve a kutatás-fejlesztés területeinek fontosságára hívja fel a figyelmet. Szélessávú elérés váljon az általános kapcsolódási formává. Szintén a tervek között szerepel a digitális televíziós és rádiós sugárzás kialakítása 2010-re, illetve 2015-re. A törvényhozói munkában a médiaszabályozás egyszerősítését és a szerzıi jogi törvények modernizációját tőzték ki célul.

•

E-kormányzat és biztonság: Mind a 440 internet-kompatibilis szolgáltatást elérhetıvé kívánják tenni, a Media@Komm-Transfer projekt keretében pedig újabb 20 modell helyi kormányzati kezdeményezést támogatnak. A terv a virtuális munkaerıpiac kialakítása. Fontos kezdeményezés az elektronikus személyi azonosító kártya bevezetése is (digital identity card).


172/210

•

E-egészségügy: A modern technológiák használatának elterjesztése révén az ellátás minıségének javítása; fı kezdeményezés az elektronikus egészségügyi kártya (e-health card), és az elektronikus recept lehetıségének kialakítása.

Infovek (InfoAge) projekt, Szlovákia: •

A tanárok felkészítése arra, hogy a digitális technológiákat alkalmazni tudják a tanításban. Ennek érdekében például nyári képzéseket szerveztek (InfoAga).

•

Olyan digitális tananyagok kifejlesztése, amelyek letölthetık az Infovek honlapjáról. Ebben támogatják és bátorítják az egyes oktatási intézményeket is arra, hogy „lokális innovációs központokként” mőködjenek, azaz a helyi tapasztalatokra építve fejlesszenek tananyagokat, nem csak a saját intézményük, hanem a teljes hálózat számára. A program egyik elemeként megkezdıdött az együttmőködés a tanárképzı felsıoktatási intézményekkel is. A cél ez esetben az, hogy az innen kikerülı tanárok a „digitális írástudás” olyan fokára jussanak el, ami lehetıvé teszi azt, hogy az informatikát az oktatás szerves részeként vegyék igénybe.

MESTO.SK projekt (eSzlovákia egyik legsikeresebb programja), Szlovákia: Olyan internetes tartalmak létrehozása, amelyek valóságos vonzerıvel bírnak a lakosság számára. A mesto.sk összefogja 138 szlovák település elektronikus (ön)kormányzati, elektronikus tartalom és turizmusfejlesztési szolgáltatásait. Ezen kívül hálózati csomópontja ezen települések saját weblapjainak is. A rendszer eredménye az, hogy az összes települési weblap azonos funkciókat, struktúrát és dizájnt követ. Szolgáltatásai közé tartozik egy igen tekintélyes EU hírportál, szabadidıs információk, a 138 település virtuális térképe, 50 szlovák sajtóorgánum rendszeres szemlézése, 1800 helyi önkormányzati rendelet, 35 000 intézmény és vállalat adata, illetve „helyi” chat lehetıség, amelynek jelenleg közel 25 000 regisztrált felhasználója van. E-government, Szlovénia: •

adminisztratív gátak lebontása, ember közelibb ügyintézés,

•

egyes részei már megvalósulni látszanak, elindult például az állami portál (e-uprava.gov.si), ahol az állampolgárok számos problémával közvetlenül fordulhatnak az állami szervek felé. Azok, akiknek nincs otthoni vagy egyéb helyen Internet-hozzáférési lehetıségük, ezt megtehetik a nyilvános hozzáférési pontokon keresztül, ilyen az ún. „e-point”, az „info-kiosk”, „telepoints”, és az „infomats”.

•

Megoldott az elektronikus aláírás hitelesítése, kiadása.


173/210

•

A kormányüléseket elektronikus formában tartják, ami konkrétan azt is jelenti, hogy a háttérben a minisztériumok és az egyéb hivatalok között egy erre a célra létrehozott egységesített elektronikus dokumentum kezelési szabályzat segíti a munkát.

Nemzeti Számítástechnikai Írástudás Program (National Computer Literacy Program), Csehország: A program szervezıi elkezdték fejleszteni az elektronikus, e-learning tananyagot. A Lengyel Oktatási és Sport Minisztérium a National Agency of Youth Programme-al közösen továbbá olyan program fejlesztésébe kezdett, amely egy nyílt információs hálózat létrehozását tőzte ki célul az iskolák számára. A hálózat a tervek szerint nemzetközi programokhoz és leírásukhoz nyújt hozzáférést, ily módon biztosítva információszerzési lehetıséget képzésekrıl, nemzetközi programokról, kulturális eseményekrıl. Lengyel Internetes Könyvtár (Polish Internetet Library, PIL), www.pbi.edu.pl, Lengyelország: Az ingyenesen használható könyvtár több mint 9000 címszót tartalmaz: a közoktatásban szereplı összes könyv valamint a lengyel klasszikus irodalom hozzáférhetı a portálon keresztül. Az újonnan megjelenı publikációk automatikusan bekerülnek a könyvtárba. A PIL katalógus tartalmaz akadémiai publikációkat, vakok számára készített dokumentumokat, zenemőveket, festményeket, fényképeket, tudományos- és oktatófilmeket. A PIL létrehozásának egyik legfıbb célja a lengyel nyelvő tartalomállomány bıvítése mellett, hogy egyenlı hozzáférést biztosítson a tudományos és más publikációkhoz a vidéki kisvárosok, falvak és városok lakóinak egyaránt. Tiger Leap, Észtország: - a nemzeti tantervbe illı észt nyelvő, az észt kultúrával, történelemmel foglalkozó szoftverek elkészítésének bátorítása, - a program 61 különféle oktató szoftverrel látta el az iskolákat, valamint támogatta 39 eredeti, észt nyelvő oktatási szoftvercsomag kifejlesztését. Tiger Leap Plusz, Észtország: • Az infokommunikációs technológiák használatához szükséges tudások fejlesztése, mind a tanárok, mind a diákok, mind pedig az iskolai adminisztrációban dolgozók esetében (ICT-kompetenciák). •

Különbözı, észt nyelvő oktatási szoftverek és elektronikus képzési anyagok elkészítése, a tanárok elektronikus kommunikációjának és tapasztalatcseréjének bátorítása és elısegítése, és a virtuális tanulás engedélyeztetése (Virtual Learning).

E-government portál, Észtország (www.riik.ee/en/): Közösségi elérési pont az állampolgárok és különbözı vállalkozások számára. A portálról közvetlenül elérhetık a különbözı állami, kormányzati szervek, hivatalok, politikai intézmények. A portál egyik legfontosabb szolgáltatása, hogy a polgárok a különbözı hivatalos okmányokat és nyomtatványokat letölthetik az internetrıl.


174/210

A teljessé tételt szolgálja az elektronikus aláírásról szóló jogszabály, illetve az új típusú személyi azonosító kártya bevezetése (ID-card). Az elektronikus aláírás és azonosítás lehetısége hosszú távon lehetıvé teszi az elektronikus állami szolgáltatások bıvítését. X-road, Észtország (www.riso.ee/en/): Az állami mőködés átláthatóságát szolgálja. Célja, hogy a különbözı hivatalok, jogi és természetes személyek az interneten keresztül hozzáférjenek az egyes nemzeti adatbázisokhoz, és abban az ıket érdeklı adatokra kereshessenek a megfelelı jogosultságok szerint. E-Citizen projekt, Észtország (www.riik.ee/ekodanik/ecitizen.rtf): Olyan egységesített szolgáltató portált, amelyet az állampolgárok napi 24 órában elérhetnek PC-n, mobiltelefonon és interaktív televízión keresztül. Azokat a szolgáltatásokat bıvíti és teszi könnyen elérhetıvé, amelyek a tapasztalat szerint igen keresettek, valamint használatuk egyszerő: - Oktatás: a tanárok, diákok és szülık kommunikációjának segítése a portálon keresztül - Tervezés - szervezés: a különbözı engedélyszerzési procedúrák felgyorsítása - Egészségügy: a családorvosok és a kórházak kommunikációjának segítése, valamint az állampolgárok számára az orvosi adataik és kórtörténetük elérhetısége a különbözı egészségügyi adatbázisokból - Demokrácia: olyan információs rendszer kiépítése, amely az egyes állampolgárokat személyes érdeklıdésüknek megfelelıen tájékoztatja a különbözı kormányzati döntésekrıl TOM (Today I Decide) Portál, Észtország: A kormányzati sajtóiroda mőködteti. A portál célja, hogy az állampolgárokat nagyobb részvételre bátorítsa az állami döntéshozatalban. A portálon regisztrált állampolgárok véleményezhetik a kialakítás alatt lévı törvénytervezeteket és felvethetik saját elgondolásaikat a törvénykezéssel kapcsolatban. Ha a különbözı javaslatok a szavazásnál 51 százaléknál nagyobb támogatottságot érnek el, akkor azt hivatalosan benyújtják a kormánynak, ahol az illetékes kormányhivatalhoz kerül. Internet az Iskolákban, Portugália: Tudományos és technológiai tartalomfejlesztés, fórumok létrehozása, iskolák weboldalainak elkészítése. 21. Századi NONIUS Program, Portugália: Oktatási szoftverek kidolgozására, a multimédiás felhasználások elısegítésére. Digital Cities, Portugália: Összehangolt projektek, melyek a digitális szolgáltatások integrált fejlesztésére törekednek a településeken, a közhivatalokhoz való hozzáférés megteremtése, a bürokratikus folyamatok megkönnyítése, a társadalmi kirekesztettség elleni küzdelem a fı céljuk. Digitális gazdaság fejlesztése, Portugália: Elsısorban törvényhozási, szabályozási intézkedéscsoport, mely tartalmazza a digitális aláírás és az elektronikus számlázás hivatalossá tételét, a tranzakciók biztonságát, a személyi adatok, a fogyasztók és a szellemi tulajdon védelmét célzó intézkedéseket (együttmőködésben


175/210

üzleti szervezetekkel). Nyelvi szoftver készítése, Portugália: Kutatási-fejlesztési program létrehozása az írott és beszélt portugál nyelvet kezelni képes szoftver tervezésére és terjesztésére TERRAVISTA Projekt, Portugália: Világszerte élı portugál közösségek összekapcsolása ingyenes webhosting szolgáltatás és egy ’portugálul-beszélık virtuális közössége’ létrehozása által a portugál tartalmak fejlesztésére és az internethasználat fellendítésére. INFOCID, Portugália: Közhasznú szolgáltatásokat online nyújtó kormányzati oldal létrehozása. Minisztériumok információs szolgáltatásainak létrehozása, Portugália: Az Oktatási Minisztérium és az Igazságügyi Minisztériumban pályázatok, ügyintézés menetének elérhetısége az interneten (folyó bírósági ügyekrıl információ). „Egy Információs Társadalom Mindenkiért”, Svédország: Hozzáférés biztosítása az információs társadalom szolgáltatásaihoz. Singapore ONE, Szingapúr: Az újonnan elérhetı illetve kifejlesztett alkalmazásoknak a bemutatásával, tanításával a felhasználókkal vagy az éppen nem használókkal az internet újbóli felfedezését lehet elérni. A Singapore ONEhoz kapcsolódó FastTrack@School program célja, hogy az iskoláknak mind a tanítás mind a tanulás terén egy kezdılökést adjon a multimédiás tartalmakkal és alkalmazásokkal való kibıvítésére. Tudományos és technológiai tartalomfejlesztés, fórumok létrehozása, iskolák weboldalainak elkészítése. Community Technology Centers (CTC) program (www.ctcnet.org/), USA: •

technikai segítségnyújtás,

•

tartalomszolgáltatás,

•

partnerszintő együttmőködés erısítése.

FirstGov.net, USA: Az Egyesült Államok kormányzati portálja a kormányzat és az állampolgárok közötti viszony szorosabbá tételét célozza meg. A 2000-benindult FirstGov.net (http://www.firstgov.net) a szövetségi intézmények és államigazgatási szervek dokumentumaihoz és szolgáltatásaihoz vezetı központi oldal. Rajta keresztül több mint 31 millió weboldal érhetı el! Az e-kormányzati portál gyakorlatilag az e-business modellt követi, azaz úgy tekinti az oldalra látogatókat, mint ügyfeleket. Az igénybe vehetı szolgáltatások –, mint például az online adózás lehetısége – már most komoly költségcsökkenést, növekedı eredményességet jelentenek. LibraryNet. (http://ln-rb.ic.gc.ca/), Kanada: A könyvtárak szolgáltatásaik egy részét felteszik az internetre, ezzel is támogatva az élethosszig tartó tanulást.


176/210

CanConnect (http://canconnect.ic.gc.ca), Kanada: A kezdeményezés a webes tartalomra és szolgáltatásokra összpontosít. Célja, hogy a segítségre szorulók (például szegény gyerekek) és a segíteni akarók könnyen egymásra találjanak. Ennek az online eszköztárnak a lényege, hogy az erıforrások (legyen szó pénzrıl, tudásról, szoftverrıl, stb.) hatékony felhasználását a legjobb webes megoldásokkal segítsék. Student Connection Program (www.scp-ebb.com), Kanada: A program a kisés középvállalkozások segítésére jött létre. Lényege, hogy egyetemi hallgatók ekereskedelmi tréningeket tartanak a vállalkozóknak. A szolgáltatás országszerte 85 városban érhetı el, az indulás (1996) óta 3500 fiatal vett részt a programban. canada.ca, Kanada: A kanadai kormányzat központi oldala, a kormányzati portál a http://canada.gc.ca/. A portál franciául és angolul egyaránt olvasható, de vannak olyan részek (például a külföldi turisták részére), amelyek 5-7 nyelven is elérhetık. A nyitólapon rögtön szembetőnik az adatvédelmi nyilatkozat (privacy policy), valamint a fontosabb kapcsolat-felvételi lehetıségek. „A Canada Site az elsıdleges információs internet portál a kanadai kormányzatról, annak programjairól, szolgáltatásairól, új kezdeményezéseirıl, illetve egész Kanadáról.”


177/210

Önszervezés, csoportok, testületek, kiutak a hátrányos helyzetbıl

Forum Info 2000, Németország elnevezéső testületet. 180 tag, különbözı társadalmi szervezetek képviselıibıl, folyamatos eszmecsere egyes, az információs társadalom fejlıdését illetı kérdésekrıl. Information Society Forum, Németország: A Forum Info 2000 kezdeményezés folytatásának tekinthetı; tanácsadó testület. Inititative D21, Németország: A legnagyobb public-private partnerségi hálózat, egyesület Németországban (www.initiatived21.de/english/index.php). Fı célja, hogy felgyorsítsa Németország információs társadalommá alakulását. Négy területen („e-Kormányzat / Biztonság és bizalom", "IT az Egészségügyben", "Növekedés és versenyképesség" és "Oktatás és egyenlı esélyek”) mőködik. Mind a négy területet az üzleti és politikai életbıl delegált képviselıtestület koordinálja. Az Initiative D21 számos projektet indított el és támogatott a fenti területeken, sok program szponzorálásában is részt vett. Infovek (InfoAge) projekt, Szlovákia: •

Az iskolák helyi információs-internet központokká alakítása, ahol igénybe vehetıek a helyi önkormányzatok információs szolgáltatásai, így az iskolák közösségi internet hozzáférési pontként is funkcionálnak.

•

A program menedzselésére külön szervezetet hoztak létre, különbözı szakterületeken tevékenykedı – így más-más nézıponttal rendelkezı – szakemberek részvételével.

eSzlovákia program, Szlovákia: keretet biztosít olyan projektek megvalósítására, amelyekben a kormányzat, az egyetemek, a magánszektor és a nemkormányzati szervezetek mőködnek együtt. Ennek egyik állomása volt a 2002 júniusában létrejött eSzlovákia Szövetség (eSlovakia Association). Vidéki Komputerizációs Társaság, Lengyelország: A miniszterelnök 2001. áprilisában hívta életre. A társaság feladata volt, hogy felvázolja a „Vidéki területek Komputerizációs Programját”, amit a 2001-2004 idıszakra hoztak létre. Look@World alapítvány, Észtország: Az alapítványt több piaci cég hozta létre, abból a célból, hogy a digitális megosztottság csökkentésének megoldásában segítséget nyújtsanak. Az alapítvány segíti az eddig hozzáférési problémák miatt távolmaradók bekapcsolását, képzéseket és tanfolyamokat szervez, valamint a pozitív attitődök kialakításán dolgozik. Az alapítvány tevékenységéhez a kormányzat nem nyújt anyagi segítséget.


178/210

KOKUDANT, Észtország: 1995-ben alapította meg a vidékfejlesztési szervezet az Észtország Vidéki Teleházainak szövetségét. A non-profit, nem állami szervezet célja, hogy összefogja azokat a társadalmi szereplıket, aki szervezik és finanszírozzák a teleházakat. Tiger Leap Alapítványt (www.tiigrihype.ee/eng/), Észtország: A Tiger Leap program céljainak elérése érdekében a kormányzat 1997-ben hozta létre; a nemzeti költségvetésbıl kapott összegen kívül nagyobb cégek és magánszemélyek adományaiból is gazdálkodhat. IT-Testületet, Svédország: A testület különbözı szakterületeket képviselı tanácsadókból áll. A kormány hozta létre azzal a céllal, hogy mérje fel azokat a információs technológiák adta lehetıségeket, amelyeket kihasználva Svédország vezetı szerepet tölthet be az információs társadalom kialakítása terén, egyszerre növelve az ország nemzetközi versenyképességét, illetve emelve a lakosság életminıségét. SeniorNet, Svédország: A szervezetet állami segítséggel, non-profit formában hozták létre 1997-ben, számítógépes ismeretterjesztés, azon belül is fıleg internet alkalmazások megismertetése céljából minden 55 éves kort betöltött ember számára. Az elsı évben állami támogatással mőködı, ám azóta önfinanszírozóvá vált.


179/210

Bibliográfia -

-

-

-

-

-

1992. évi LXIII. tv. A személyes adatok védelmérıl és a közérdekő adatok nyilvánosságáról A munkaerıpiac jogszabályi és intézményi környezetének változásai http://econ.core.hu/doc/mt/2004/hun/Frey_II.pdf Ageing Well in the Information Society http://ec.europa.eu/information_society/activities/einclusion/policy/ageing/lau nch/index_en.htm Angelus Róbert, Fábián Zoltán, Tardos Róbert (2004): Digitális egyenlıtlenségek és az infokommunikációs eszközhasználat válfajai, in: Társadalmi riport 2004, Kolosi Tamás, Tóth István György, Vukovich György (szerk.). Budapest, TÁRKI, 309-331. Az Európai Parlament és a Tanács 771/2006/EK határozata, 2006. május 17 Benda K. (2007). A digitális középiskola (kézirat). Borovitz Tamás (2005). Egyes hátrányos helyzető csoportok információs társadalmi helyzete, informatikai felkészültsége (publikálatlan tanulmány) Castells, M. (2005). A hálózati társadalom kialakulása. Infonia-Gondolat Kiadó, Budapest. Csereklei Gábor-File Szabolcs (2007) Egyenlı jogok, egyenlıtlen esélyek Gyorsjelentés a magyarországi fogyatékosok helyzetérıl Mozgó Világ, Május DiMaggio, Paul - Hargittai Eszter – Neuman, W. Russel – Robinson, John P. (2001): Social Implications of the Internet Annual Reviews Sociology, 2001 Dombi Gábor: Új értelmet az éveknek!, Népszabadság, 2004. szeptember 30. Dombi Gábor - Faragó Judit: Kortalanul, határtalanul. Új és nagy generációk az interneten. 2006. www.infopoly.info/itc/ittk.htm Egészségügyi Minisztérium - Nemzeti Fejlesztési Hivatal (2006): Egészséges társadalom komplex program. 2.0 verzió. Letöltve: 2006. 05.25. www.nfu.gov.hu/index.nfh?r=&v=5007562360&l=&d=&mf=&p=6938 Esélyegyenlıség mindenki számára" európai évérıl (2007) - az igazságos társadalom irányában Európai Bizottság (2005): eInclusion revisited: The Local Dimension of the Information Society http://ec.europa.eu/employment_social/news/2005/feb/eincllocal_en.pdf Európai Bizottság (2006-2007): The Social Protection And Social Inclusion Process (http://ec.europa.eu/employment_social/social_inclusion/index_en.htm) Eurostat (2006): The e-society in 2005. More than a third of EU25 population have no basic computer skills (Innen: http://epp.eurostat.ec.europa.eu) Facing the Challenge. The Lisbon strategy for growth and employment jelentés. High Level Group Wim Kok vezetésével, 2004. november Ferge Zs. (2000). Elszabaduló egyenlıtlenségek. Hilscher Rezsı Szociálpolitikai Egyesület, Budapest. Halász Gábor (szerk.): Közoktatási Jelentés 2006. Letöltve: 2007. 02.03. www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=hirek-20070300JKA Havas G. & Kemény I. & Kertesi G. (1983). A relatív cigány a klasszifikációs küzdıtéren. Kritika, (3). Havas G. & Kemény I. & Liskó I. (2002). Cigány gyerekek az általános iskolában, Oktatáskutató Intézet, Új Mandátum Kiadó, Budapest. Havas G. & Kemény I. & Liskó I. (2004). Cigány gyerekek az általános iskolában. Oktatáskutató Intézet, Új Mandátum Kiadó, Budapest.


180/210

-

-

-

-

-

-

www.felsziget.ro/mcti/mcti_news.php?id=20 Hüsing, T., Selhofer, H.(2002): The Digital Divide Index – A measure of social inequalities in the adoption of ICT (empirica GmbH, Bonn) i2010 – Stratégiai keret a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés elımozdításáért Inforum, Faragó Judit, 2005.nov-dec. Az idısek infokommunikácós eszközökkel való ellátottsága és az eszközhasználattal kapcsolatos attitődje Kárpáti A.(2006). Travellers is cyberspace: ICT in Hungarian Romani (Gypsy) schools. 2007.05.31.http://edutech.elte.hu/roip/publikaciok.htm. Ladányi J. & Szelényi I. (1988). Ki a cigány? Kritika, (3). Keller Judit-Mártonfi György: Oktatási egyenlıtlenségek és speciális igények. In: Halász Gábor (szerk.): Jelentés a magyar közoktatásról 2006. www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=Jelentes2006-19_egyenlotlenseg. Kemény I. & Janky B. & Lengyel G. (2004). A magyarországi cigányság, 19712003. Gondolat Kiadó - MTA Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézet, Budapest. Kertesi G. & Kézdi G (1996). Cigány tanulók az általános iskolában. Educatio Füzetek, (3). Kertesi G. (2000). A cigány foglalkoztatás leépülése és szerkezeti átalakulása 1984 és 1994 között. Közgazdasági Szemle, XLVII. Kollányi B. & Székely L. (2006). Hátrányos helyzető társadalmi csoportok az információs társadalomban. Információs Társadalom, 2. KSH (2006): A munkaerı-felmérés idısorai 1992-2005. Letöltve: 2007.03.21. http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/idoszaki/merofelm/merofelm05.pdf Magyar Információs Társadalom Éves Jelentés, 2006. 2007.05.31.www.ittk.hu/web/docs/ITTK_MITJ_2006.pdf MITS – eErnyı – ársadalmi integráció az információs társadalomban IHM, 2003 www.portalbin.njszt.hu/miujsag/2004/2004_08/03.pdf Molnár Szilárd – Székely Levente – Z. Karvalics László: Mobilposta Magyarországon – szakmai és stratégiai elemzés Molnár Szilárd (2004): Öt tétel a digitális megosztottságról (Egyenlítı, Társadalomkritikai és kulturális folyóirat, 2004. február) Nemzeti Fejlesztési Hivatal (2005): Nemzeti akcióterv a növekedésért és foglalkoztatásért. Letöltve: 2007.05.23. www.itktb.hu/resource.aspx?ResourceID=nemz_akc_tars Nemzeti Vidékfejlesztési Terv 2004-2006 NFH, EüM, Egészséges társadalom komplex program, 2006. március 16 OECD (2001): Understanding the Digital Divide (OECD Publications, Paris) OECD (2004): A tanulói teljesítményt meghatározó tényezık – PISA 2003. Új Pedagógiai Szemle, 2005/2. Fordította és válogatta: Felvégi Emese. www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=2005-02-vt-felvegi-tanuloi Rethinking the European ICT Agenda. Ten ICT-breakthroughs for reaching Lisbon goals. PricewaterhouseCoopers, Hága, 2004. augusztus Speder Zs. & Habich R. (1998). Vesztesek és nyertesek: a társadalmi változás következményei három országban. In: Kolosi T. & Tóth I. & Vukovics Gy. (szerk.) Társadalmi riport 1998. TÁRKI, Budapest.


181/210

-

-

STIGMATA (2004) Segregated Schooling of Roma in Central and Eastern Europe, a survey of patterns of segregated education of Roma in Bulgaria, the Czech Republic, Hungary, Romania and Slovakia. „Roma gyerekek szegregált oktatása Közép és Kelet Európában, a szegregált oktatás mintái Bulgáriában, Csehországban, Magyarországon, Romániában és Szlovákiában.” ERRC, Budapest. Tóth István György: Jövedelemösszetétel és egyenlıtlenségek 2000-2003 – Társadalmi Riport 2004 Budapest Új Magyarország Vidékfejlesztési Program 2007-2013 World Internet Project, 2001-2006. URL: www.worldinternetproject.net/


182/210

MELLÉKLET 1. – Magyarországi Teleházak Igényfelkeltés, motiváció, érdekeltté tétel Máriapócsi Teleház: Cél a helyi gazdasági, társadalmi és kulturális élet fellendítése volt; roma és gyermekprogramok, sportprogramok, rehabilitáció, szociális segítés, nemzetközi együttmőködés. A Közép-Magyarországi Teleház Régió szolgáltató honlapja: A szolgáltatások: a felhasználó által is beküldhetı hírek, szakmai hírek, hírarchívum, toplista, fórum, naptár, képgaléria, tematikus és kulcsszó szerinti keresés, saját beállítások lehetısége, letöltések, szavazás, linkgyőjtemény, saját napló készítés és megjelenítés lehetısége. Mód van továbbá belsı - személyes – kommunikációra is. Aparhant: Minden harmadik házba bekötötték a szélessávú internetet. Telemanó Álom pályázat: Szerény körülmények teleházas gyerekek jutnak számítógéphez.

között

élı,

tehetséges

Bakonysárkányi Teleház: Szinte minden elintézhetı, távoli vidékre elektronikus levelezés bonyolítható, segítenek nyomtatványok kitöltésében, kérvények, kérelmek írásában, a gyerekek szívesen élnek a számítógépes lehetıséggel. 7határ Teleház: A Teleházban mőködı állásinformációs klub keretében a településen lakó munkanélküliek ingyenesen megtekinthetik az Interneten a Munkaügyi Központ aktuális állásajánlatait. „Tanító teleházak” - az új teleház film: A "Mi teleházunk" nagysikerő, több nyelvre lefordított és tananyagként használt film alkotói készítették az új, 3x25 perces mozit a Nemzeti Felnıttképzési Intézet megbízásából. Sátoraljaújhelyi Teleház: A szociális minisztériumtól elnyert pályázat segítségével mőködtetik azt az ügyfélszolgálatot, amely megváltozott munkaképességő embereknek nyújt segítséget, elsısorban a munkahelykeresésben és a képzésben. Szociális teleház Somogyban: 1 rehabilitációs munkatársat alkalmaznak, aki a megváltozott munkaképességő emberek számára ad tanácsot. Feladatai közé tartozik, hogy feltérképezze azon munkahelyeket, ahol nem csak egészséges munkavállalókat alkalmaznak. Emellett segítséget nyújt késıbbi munkába állásban is. Internet hozzáférés a hajléktalan szállókon: A hajléktalanok egy része számára a számítógép és az Internet kitörési lehetıséget teremthet. "Mi házunk" teleház, Esztergom: Három spanyol szerzetes által létrehozott intézmény; benne tanulószobák, zene- és könyvtárszoba, számítógépes terem, óvodai csoportszoba. Csongrád Megyei Agrár Információs Rendszer: A fıpályázója a Csongrád Megyei Agrárkamara volt. A rendszer célja, hogy számítógépek segítségével tartsák a kapcsolatot tagságukkal, a termelıkkel, interneten juttassák el hozzájuk az információkat, miközben a személyes kontaktus felvételére is lehetıséget biztosítanak.


183/210

Oktatás (szervezett, magán) Teleházas távoktatási honlap és képzési rendszer: PHARE Leonardo Da Vinci program keretében - a Mimóza Kft koordinációjában, a Magyar Teleház Szövetség szakembereinek részvételével, s további angol, spanyol, dán és észt partnerek közremőködésével - jött létre. Más, átfogó távoktatási rendszer még nem létezik. Így e tekintetben egyedülálló szolgáltatás jött most létre Magyarországon. A weboldalról letölthetı a távoktatási tananyag és on-line megnézhetı az angol nyelvő teleház film. Máriapócsi Teleház: Felnıttképzés, munkanélkülieknek foglalkoztatási és kezdı vállalkozókat segítı programok. Szentpéterszegi Teleház: pályázatíró, projektszervezı, felnıttoktatási, idısinformatikai egyéb szakmai képzési, foglalkoztatási programokat, képzéseket szerveznek Kondorosi Teleház: Teleház menedzserképzés (15 fı, 2004-ben). Alsómocsolád teleház: Itt indult be elsıként civil egyetem. Kistérségi teleház hálózati program zárult Hajdú-Biharban: 23 településre kiterjedı kistérségi teleház hálózati program keretében a Bihar Közösségeiért Alapítvány megszervezte a teleházasok akkreditált képzését és szolgáltatási programjait. A programok több területet érintenek, pl. esélyegyenlıség, szociális ügyintézés és szolgáltatás-szervezés, munkaügyi ügyintézés és foglalkoztatási programszervezés, kulturális és oktatási programok, informatikai képzés és szolgáltatások, falugazdászok kiszolgálása és agrárkamarai tanácsadás, rehabilitációs mentorálás, kisebbségi önkormányzatok, civil szervezetek kiszolgálása, távmunka-szervezés. Bakonysárkányi Teleház: A teleházban rendezik meg a családügyi minisztérium nıképviseleti titkárságának támogatásával azt a 30 órás internetes tanfolyamot, amelyen a faluból csak a nık vehetnek részt. Csákberény Teleház: Gyerekek informatikai képzése. Teleház és eMagyarország pont Borjádon: A felnıttképzés mellett az iskolai informatikai oktatást is segíti a teleház. Budai Teleház: Nyelvi és számítástechnikai tanfolyamokat szerveznek. "Kattints rá, Nagyi!": A "Kattints rá, Nagymama!" képzés az elektronikus kommunikáció elsajátítására ad módot a harmadik életkorban lévık számára 25 órás tanfolyam keretében, ahol a résztvevık megismerkedhetnek a számítástechnikai eszközök használatával, az új típusú ismeretszerzés és kommunikáció lehetıségeivel. Idısek oktatása több teleházban pl. Pécsvárad, Magyarkeszi, Budaörs, Szada. Vasutas nyugdíjas teleház, Pécs: Az elmúlt 3 év alatt a Mővelıdési Házban 200-an végeztek el számítástechnikai tanfolyamokat.


184/210

Budaörsi Telekuckó: Nyugdíjasokat és segítséggel élıket képeznek ki számítógép- és Internet alkalmazó, és IT-mentor felhasználóvá, így a megváltozott munkaképességőeket felkészítik a közhasznú távmunkára. Budaörsön minden rászoruló alanyi jogon kap képzést, személyes IT-mentorálást, és ingyenes Internethasználati, gyakorlási, lehetıséget. Györköny Teleház: Falusi vendéglátó képzés megváltozott munkaképességőek számára. Internet hozzáférés a hajléktalan szállókon: A hajléktalanok a létrejövı informatikai pontokon számítástechnikai ismereteket sajátíthatnak el. Teleház Kaposkeresztúron: Szombatonként felügyelik az itt tanuló gyerekeket, akiknek ha kell, korrepetáló tanárt is segít. Roma távmunkások Bátonyterenyén: A dolgozók képzésben is részesülnek. Digitális középiskola Borsodban: 2003 szeptemberétıl kezdıdıen hátrányos helyzető roma közösséghez tartozók számítógéppel támogatott levelezı tagozatos gimnáziumi képzése indult. A 4 éves képzés után érettségi vizsga tehetı. A bizonyítvány megszerzésével lehetısége van tanulóinknak egyetemi, fıiskolai tanulmányok folytatására, valamint érettségihez kötött akár felsıfokú szakmai képzettség megszerzésére is. A tanulók a tanárokkal interneten keresztül tartják a kapcsolatot, és modulonként három alkalommal konzultációs és vizsgaórákon vesznek részt a konzultációs központokban. Roma teleház, Nyíregyháza: Informatikán, használaton túl idegen nyelvi oktatás is folyik.

számítógép-,

és

internet-

Teleház, Sárszentlırinc: Megváltozott munkaképességő környékbeli lakosok szereztek 6 hónapos tanfolyam elvégzése és sikeres vizsga után gyékény-csuhészalmatárgy készítı OKJ-s szakképzettséget. Távmunka a Jászszentlászlói Teleházban: Két kurzusból álló tréning programot szervezett a Dél-alföldi Teleházak Regionális Közhasznú Egyesülete és a SEED Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány a Jászszentlászlói Teleházban. A képzésen 30 fıt tudnak fogadni a szervezık, ezért elınyt élveznek a munkanélküliek közül azok, akik kisgyermeket nevelnek, idıs hozzátartozót gondoznak vagy mozgásukban korlátozottak.


185/210

Eszközhozzáférés Telemanó Álom pályázat: Szerény körülmények ges teleházas gyerekek jutnak számítógéphez.

között

élı,

tehetsé-

"Ne dobd el, másnak még hasznos lehet!": Öntevékeny szervezıdés formálódik az interneten a használt számítógépek sorsának leginkább költség- és környezetkímélı rendezésére, vagyis az újrahasználat segítése érdekében. Civilek kezdték kicsiben, de úgy vélik, a mozgalom országossá is válhat. Az internetes HWSW fórum indította el. A világhálón közösségi életet élı fórumtagok felajánlották, hogy a mások által már használhatatlannak minısített számítógépeket és számítógépalkatrészeket díjmentesen eljuttatják a rászorulókhoz. Az önkéntesek a számítógépeket, -perifériákat és -alkatrészeket összegyőjtik, tesztelik, szükség esetén meg is javítják, és mőködıképes állapotban adják tovább. A véglegesen leállt gépek használható alkatrészeibıl komplett gépeket állítanak össze. A gépek új tulajdonosait elsısorban a családsegítık, illetve az önkormányzatok révén találják meg, a legtöbb használt géprıl pedig internetes felajánlások útján szereznek tudomást. Videokonferenciás tanácsadás a Tolna megyei teleházakban: A teleházakban videokamerás munkahelyeket létesítenek, amelyek a szekszárdi Rehabilitációs Információs Centrummal lesznek összeköttetésben. Meghatározott idıpontokban a segítséggel élık úgy konzultálhatnak szaktanácsadókkal foglalkoztatási ügyekben a teleházakból, hogy nem kell ezért elutazniuk. Wi-fi Internetet szolgáltat a Budaörsi Telekuckó: Felszerelték a wi-fi Internet sugárzáshoz szükséges D-link-es eszközöket a Budaörsi Telekuckó mőemlék épületének tetejére. Ez lehetıvé teszi a Templom tér besugárzását. A téren és a körülötte lévı lakásokban, nyilvános helyeken lesz elérhetı az Internet, így a rászorultak kedvezményesen, vagy ingyenesen juthatnak internethez. Aparhant: Minden harmadik házba bekötötték a szélessávú internetet. A falu saját, mikrohullámú hálózatának köszönhetıen Aparhant lakói havi 3000 Ft-ért használhatják a szélessávú internetet. Aparhant példája azt mutatja, hogy saját erıbıl is lehet világszínvonalú, vagy akár annál még magasabb szintő megoldásokat találni a legkisebb településeken. Bakonysárkányi Teleház: Ifjúsági és Sportminisztériumtól kapott egy 280 ezer forint értékő számítógépet, amelyet ingyen lehet használni. Csákberény Teleház: Ez volt az egyik elsı teleház. Teleház és eMagyarország pont Borjádon: eMagyarország pont-rendszerben mőködik; heti 33 órában, várhatóan szombat-vasárnapi nyitva tartással is. Másfél éven át a helyiek mellett a turisták is ingyen vehetik igénybe a szolgáltatást. Pályázat útján két gépet nyertek internet-lehetıséggel. Bordányi Teleház Információs és Szolgáltató Központ: eMagyarország pontként mőködik. A teleház elıterében egy ingyenes internet böngészést biztosító számítógépet üzemelnek be.


186/210

7határ Teleház: A Teleházban mőködı állásinformációs klub keretében a településen lakó munkanélküliek ingyenesen megtekinthetik az interneten a Munkaügyi Központ aktuális állásajánlatait. Teleházban eMagyarország pont is üzemel. eMagyarország pontok: A projekt célja nyilvános internet hozzáférési pontok létrehozása Magyarország egész területén, hogy mindazok hozzáférjenek az interneten közzétett információkhoz, akiknek nincsen otthoni (vagy munkahelyi, iskolai) hozzáférésük. A pontok jellemzıje, hogy meghatározott idıben rendelkezésre állnak, önköltséges áron biztosítanak internet-hozzáférést, és regisztrált látogatók számára a freemail címen keresztül történı levelezés lehetıségét. Református eMagyarország: Azokon a kistelepüléseken, ahol nincs nyilvános internet-hozzáférés, sem eMagyarország pont, sem teleház nem mőködik, az egyházközség kezdeményezheti eMagyarország pont létrehozását. Ennek nyomán a Verebi Református Egyházközség megállapodott a Baracskai Országos Büntetésvégrehajtási Intézettel, hogy az intézet biztosít helyet a posta helyiségében az eMagyarország pont számára, az együttmőködésnek köszönhetıen jöhetett létre a bv. dolgozók és családtagjaik számára internet-hozzáférést biztosító eMagyarország pont. Vasutas nyugdíjas teleház, Pécs: A NETnagyi pályázat segítségével létrehozott internetes közösségi tér, tíz számítógéppel felszerelve, amely ingyenes internethozzáférést biztosít a város lakóinak. Budaörsi Telekuckó: Célja az ingyenes eszköz és internethasználat, az Óváros és a lakótelep támogatott internet ellátása, városi közösségi hozzáférési pontok (eMagyarország pontok) hálózata, és egy térségi mobil teleház (mobil telekuckó: elviszi az Internet elsı élményét a hátrányos helyzető kistelepülésekre, kisközösségekbe, intézményekbe, itthon és a határon túl. A rendszer ingyenesen hozzáférhetı mindenkinek). Ingyenes internet és számítógép-használat látás- és mozgássérülteknek a Petıfi Csarnokban: 16 korszerő multimédiás számítógép és két vakoknak kialakított munkaállomás nagy sávszélességő internetezésre, irodai, szövegszerkesztési munkák elvégzésére (Microsoft Office), adatok mentésére, másolására, színes és fekete-fehér nyomtatásra, szkennelésre alkalmas. Internet hozzáférés a hajléktalan szállókon: Mobiltelefonok, korszerő számítógéppark és internet hozzáférés teszi lehetıvé a hajléktalanoknak szállást nyújtó intézmények hatékonyabb mőködését. Roma teleház, Nyíregyháza: Tíz számítógéppel, felújított épületben, korszerő berendezéssel átadásra került egy újabb roma teleház. A város más részeibıl érkezıket, és nem csak a romákat fogja kiszolgálni az iskola udvarán lévı épületben kialakított új intézmény. "Mi házunk" teleház, Esztergom: Három spanyol szerzetes által létrehozott intézmény; benne tanulószobák, zene- és könyvtárszoba, számítógépes terem, óvodai csoportszoba.


187/210

Teleház, Sárszentlırinc: Egy magán ember hozta létre az evangélikus egyház támogatásával. A teleház túl a speciális, informatikával közvetlenül támogatott programokon, lehetıvé tette a hatékony tájékozódást, szervezést, kommunikációt és irányítást a számítógéptıl és internettıl független tevékenységekhez is. Ilyen pl. foglalkoztatás, fogyatékosok segítése, képzés, könyvtár mőködtetése, zeneklub és hangszerkölcsönzés, beszélgetı kör, idısek klubja, pályázati tanácsadás és segítségnyújtás, szociális és foglalkoztatási tájékoztatás, lelki gondozás, ruhagyőjtés és osztás, roma programok, hittan táborok szervezése gyermekeknek. Munkaerı-piaci Információs Pont (MIP), Csongrád megye: A megye három kis településén – Ásotthalom, Ambrózfalva, Zákányszék – a teleházakban alakították ki ezeket. Informatikai eszközök telepítésével, illetve a helyszínen található eszközök megfelelı programmal történı ellátásával, és nyilvános, térítésmentes hozzáférés biztosításával valósulnak meg a végponti szolgáltatások. Foglalkoztatási Információs Pont: Az Információs Pontok keretében a településeken mőködı teleházak, eMagyarország pontok internet kapcsolattal rendelkezı számítógépein lehetıséget biztosítanak az álláskereséssel, pályaválasztással illetve a munkaviszonnyal kapcsolatos hasznos információkat tartalmazó oldalak felkeresésére. Az érdeklıdık belepillanthatnak a munkaügyi központ www.nogradmmk.hu honlapján áttekinthetı a megyei munkáltatók aktuális álláskínálatába, illetve az aktuális munkaerıpiaci képzésekbe. Más megyék munkalehetıségeit, valamint az uniós keresletet szintén elérhetik az Foglalkoztatási Információs Pontokon. Az elsı teleházas kistérség, a tanyavilág: A homokháti tanyavilágban széles sávú internet köti össze a tanyákat és településeket. Így a minden településen mőködı teleházak hálózata teszi lehetıvé, hogy az emberek mindenhol élni tudjanak nem csak az elektronikus ügyintézés, hanem a számítógép és az internet minden lehetıségével.


188/210

Tartalomszolgáltatás Jó megoldások győjtemény: A Csurgói Teleház honlapján közzétett egy teleházas jó megoldás dokumentum győjteményt. Máriapócsi Teleház: Teleházas jó megoldások terjesztését segítı módszertani anyagok - multimédiás CD-k, dokumentációs, oktatási segédletek - készítése és terjesztése. A Közép-Magyarországi Teleház Régió szolgáltató honlapja: Szolgáltatások: a felhasználó által is beküldhetı hírek, szakmai hírek, hírarchívum, toplista, fórum, naptár, képgaléria, tematikus és kulcsszó szerinti keresés, saját beállítások lehetısége, letöltések, szavazás, linkgyőjtemény, saját naplókészítés és megjelenítés lehetısége. Mód van továbbá belsı - személyes – kommunikációra is. Teleház TudásPortál: A teleházak munkatársainak tevékenységének eredményeképpen felhalmozódott komoly szellemi értékeket tették közkinccsé, vagyis tágabb körben is elérhetıvé. Jó teleházas megoldások tára: A Teleház Szövetség készítette el. Egy szép kiállítású csatos könyvben, laminált oldalakon olvasható, terjeszthetı mindaz, ami egy-egy teleházban bevált, az esélyegyenlıséget, foglalkoztatást, oktatást, helyi gazdaságfejlesztést, ügyintézést, stb. segíti. A terv szerint egyelıre minden teleházas régióban lesz egy-egy továbbvezethetı, bıvíthetı példány. Gyır Wi-Fi köpenyben: Vezeték nélküli (Wi-Fi) hálózattal fedik le a város egyes részeit. A cél elsısorban, hogy segítsék a közlekedést, és növeljék a közbiztonságot. „A könyvtár a jövı” c. program: A teleházak is betölthetnek könyvtári szolgáltató, szolgáltatás-közvetítı szerepet. Virtuális egészségház: A teleházak jelenleg egészségtérkép készítéssel, ill. annak segítésével, közhasznú tájékoztatással, az egészségügyi hálózati szolgáltatások (tanácsadás) közvetítésével, a körzeti orvosok informatikai kiszolgálásával és szervezımunkával (pl. szőrés) vesznek részt az egészségügyben. Gyermekjóléti szolgálatok és a teleházak kapcsolata (CD ROM): A csurgói teleház állította össze. Kollektív emlékezet a Vaskúti Teleházban: A Vaskúti Teleház munkatársai eldöntötték, hogy településük történetét megırzik az utókor számára, ezért elsıként felkutatták azokat a régen készült fényképeket, amelyek fıként az idıs vaskútiak birtokában voltak és aztán a teleházban – az ott lévı eszközök segítségével – digitalizálták a már-már sárguló fotókat. Így ma már szép és értékes anyag győlt össze a Vaskúti Teleházban. Bakonysárkányi Teleház: Segítenek nyomtatványok kitöltésében, kérvények, kérelmek írásában.


189/210

Csákberény Teleház: A helyi információs társadalom fejlesztése; pl. falu honlapjának létrehozása. 7határ Teleház: A teleház végez médiatevékenységet: weboldalak szerkesztése, frissítése (telehazmagazin.hu, csongrad.index.hu, civilhalo.hu, 7hatar.hu), újság szerkesztés, videofilm készítés valamint üzemelteti a helyi (kisközösségi) rádiót. Továbbá a teleház segítséget nyújt az önéletrajz írásában is. Erdıkertesi Teleház: Számos lehetıséget kínál a község lakóinak, hogy a weboldalon megjelenjenek; anyagokat helyezzenek el, beszélgessenek, naplókat írjanak, véleményt nyilvánítsanak (szavazás), híreket küldjenek be, közösségi naptárt mőködtessenek. Emellett a teleház helyi rádiót (Zöld Rádió) is mőködteti. eMagyarország pontok: Az eMagyarország pontokon elérhetıvé válnak az Európai Unióval, az EU pályázataival kapcsolatos olyan információk, melyek köre bıvebb az interneten általában elérhetı adatok körénél, valamint az IHM által biztosított anyagokhoz (egységes eMagyarország információs nyitólap, EU információs adatbázis, ECDL tananyag, stb.) szabadhozzáférést biztosítanak. Fordítóprogram minden teleházban: Angol-magyar fordítóprogramot telepítettek több mint 500 kistelepülésen mőködı teleházba a Szerencsejáték Rt. és a programot fejlesztı MorphoLogic Kft. támogatásából. Sátoraljaújhelyi Teleház: A szociális minisztériumtól elnyert pályázat segítségével mőködtetik azt az ügyfélszolgálatot, amely megváltozott munkaképességő embereknek nyújt segítséget, elsısorban a munkahelykeresésben és a képzésben. Internet hozzáférés a hajléktalan szállókon Az internetet a hajléktalanok felhasználhatják a hatékony munka, lakhatás és egyéb információkeresésre. Teleház Kaposkeresztúron: Újságot készítenek, kulturális rendezvényeket szerveznek. Információ-szolgáltatási projekt: A projekt megvalósításával egy központi információs adatbázis jön létre a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatalon belül, amelyhez nyolc Roma Közösségi Ház fog közvetlenül kapcsolódni. A projekt célja az állampolgárok folyamatos és naprakész tájékoztatása, valamint a cigány kisebbségi önkormányzatok, roma szervezetek, kormányzati és társadalmi szervezetek közötti folyamatos és kölcsönös információáramlás kialakítása. A projekt a meglévı információk összegyőjtése mellett további célzott információgyőjtésre, rendszerezésre kíván ösztönözni. A projekt nyolc jól mőködı Roma Közösségi Ház kapacitását fejleszti úgy, hogy azok alkalmassá váljanak információs és képzési szolgáltatások nyújtására minél szélesebb felhasználói körben. Munkaerı-piaci Információs Pont (MIP), Csongrád megye: Önkiszolgáló rendszerek elterjesztésével válik lehetıvé számos szolgáltatás elérése, amelyek nem kötıdnek kirendeltségi helyszínekhez, így kevesebb idıráfordítással érhetıek el az ügyfelek számára.


190/210

E-Bolt a Szilasligeti Teleházban: A teleházak, egyéb közösségi hozzáférési helyek egyik legígéretesebb bevételi forrása az e-bolt szolgáltatás. Egyik esetben saját árukat kínálnak a helyi, kistérségi virtuális piacon saját virtuális áruházban, a másik esetben pedig közvetítıként kapcsolódnak be nagy elektronikus áruházakba, ahol közvetítıi jutalékot kapnak a helyi e-bolt üzemeltetık az eladások után automatikusan. Ilyen módon a teleházban egy nagy árukínálat jelenhet meg, olcsóbb áron, házhozszállítással. "Gazdapontok": A Magyar Agrárkamara az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) támogatásával olyan eMagyarország pontokat, azaz közösségi internethozzáférési helyeket mőködtet, ahol a tanácsadók nem csupán az internetezés kezdı lépéseiben segítetik a gazdákat, hanem többek között a támogatási igénylılapok kitöltésében is. Veleméri Teleház: A Teleház honlapja a falu honlapja is egyben. Önkéntes munkában fejleszti a webmester, Bakos György, aki igyekszik a falusiakat ia bevonni a tartalom szerkesztésébe. Igazi közösségi fórumként keresi, várja a cikkírókat, szerkesztıket. Csongrád Megyei Agrár Információs Rendszer: A fıpályázója a Csongrád Megyei Agrárkamara volt. A rendszer célja, hogy számítógépek segítségével tartsák a kapcsolatot tagságukkal, a termelıkkel, interneten juttassák el hozzájuk az információkat, miközben a személyes kontaktus felvételére is lehetıséget biztosítanak. Ezért, hogy az agrárkamara ezeket a feladatokat elláthassa, az agrárinformációs rendszeren belül 17 információs és tanácsadó központot telepített a kistérségi felosztásnak megfelelı struktúrában a kistérségi egyesülésekhez. Ezekben a központokban - a kitelepített számítógép mellett képzett, az agrárkamara alkalmazásában álló szaktanácsadó segít a termelıknek, ügyfélszolgálati idın kívül, pedig a teleház munkatársa. A termelık, amikor a végpontokon csatlakoznak a számukra ingyenes rendszerhez, az aktuális dokumentumokon, híreken, pályázatokon, agrármeteorológiai elırejelzéseken kívül hozzáférhetnek a mezıgazdasági parcellaazonosító rendszerhez is (MEPAR), amely a mezıgazdasági támogatások elérésének alapja. interneten keresztül kérdéseket is fel lehet tenni, ezekre a termelı rövid idın belül választ kap.


191/210

Önszervezés, csoportok, testületek, kiutak a hátrányos helyzetbıl Máriapócsi Teleház: Kovács János vállalkozó az elsık között hozott létre Magyarországon teleházat, egyszerre hármat – Máriapócs, Pócspetri és Kisléta –, amelyhez a Gazdasági Iránytő elnevezéső civil szervezet adta a jogi kereteket. "Ne dobd el, másnak még hasznos lehet!": Öntevékeny szervezıdés formálódik az interneten a használt számítógépek sorsának leginkább költség- és környezetkímélı rendezése, vagyis az újrahasználat segítése érdekében. Civilek kicsiben kezdték, de úgy vélik, a mozgalom országossá is válhat. Az internetes HWSW fórum indította el. A világhálón közösségi életet élı fórumtagok felajánlották, hogy a mások által már használhatatlannak minısített számítógépeket és számítógépalkatrészeket díjmentesen eljuttatják a rászorulókhoz. Bakonysárkányi Teleház: A teleház egyik termében az ÁMK szervezi és bonyolítja a szövıszakkört, amelynek már volt látványos kiállítása, és emellett használati tárgyakat készítenek. Bordányi Teleház Információs és Szolgáltató Központ: Itt mőködik az egyetlen teleházas közösségi önsegítı rendszer (KÖR), más szóval szívességbank, ahol az emberek egymásnak, ill. a közösségnek nyújtott szolgáltatásait virtuális pénzben tartják nyilván. TeleCity virtuális település, Bordány: Jelenleg 10 - a valós térben, földrajzilag egymástól egészen távoli - teleházas község van benne, 304 négyzetkilóméter és közel 25.000 ember él virtuális, hálózati közösségben. Bordány jó példa arra, hogyan lehet az eMagyarország pontokat a helyi társadalomba beágyazott intézményi keretek között, fenntartható módon mőködtetni. Erdıkertesi Teleház: Találkozóhely, a valóságost kiegészítı virtuális közösség, falu egyfajta aurája. Igazi közösségi portált mőködtetnek. Számos lehetıséget kínál a község lakóinak, hogy a weboldalon megjelenjenek; beszélgessenek, naplókat írjanak, véleményt nyilvánítsanak (szavazás), híreket küldjenek be, közösségi naptárt mőködtessenek. A határok nélküli magyarság, Magyarország virtuális kiterjesztése: A határainkon túl mintegy 100 "magyar ajkú" teleházról tudunk a világban. Teleház, Sárszentlırinc: A teleházat mőködtetı "Zsivora György" Népfıiskolai Alapítvány a Pécsi Regionális Munkaerı-fejlesztı és Képzı Központtal együttmőködve szervezett tanfolyamot 19 megváltozott munkaképességő környékbeli lakosnak a teleházban. Csongrád Megyei Agrár Információs Rendszer: A fıpályázója a Csongrád Megyei Agrárkamara volt. A rendszer célja, hogy számítógépek segítségével tartsák a kapcsolatot tagságukkal, a termelıkkel, interneten juttassák el hozzájuk az információkat, miközben a személyes kontaktus felvételére is lehetıséget biztosítanak.


192/210

Más kiemelt funkciók Kisposta-helyettesítı teleház: Több településen – Kereki, Bátaapáti, Sárszentlırinc – a posta bezárása után a teleházak postaként is elkezdtek mőködni. Tököli Teleház: Egy korszerő, modern felfogású, az önkormányzat által támogatott, s mégis civil szellemben mőködtetett többfunkciós intézmény. Így a teleházat önként vállalt feladataként - minimálisan szükséges szinten - az Önkormányzat finanszírozza. A modell példaértékő, különösen, ha meghagyja a megfelelı mozgásteret a teleház önállóságához, civil kontrolljának, jellegének megırzéséhez. Többfunkciós teleházak pl. Kazáron: Teleház, Tájház, Bányász emlékház, Kézmővesház, Kulcsosház és a Tourinform Iroda, Alsómocsoládon polgármesteri hivatal, könyvtár, orvosi rendelı, kultúrház, teleház, falugondnok, idısek napközi otthonát konyhával és étkezıvel. Kelevíz (Tudás Háza): könyvtár, gyermek- és ifjúsági klub, teleház. Hagyományırzés a Felsıegerszegi Teleházban: A hagyományélesztı közösségi élet központja a teleház. Budai Teleház: A Budai Teleház megnyitása felveti a városi teleházak létjogosultságának kérdését. Több – egyelıre sikertelen – kísérlet történt a városi teleházak összefogására. Számuk mintegy 50-60-ra tehetı. Internet 200 nyugdíjas klubban: Eddig 200 nyugdíjas klub kapott támogatást pályázaton. Ez a program áttörést hozhat az idısinformatika magyarországi kibontakozásában. Egy-egy ilyen hely átlag 50-60 embert szolgál ki, így mintegy 10.000 idıs embernek lesz módja az információs társadalom lehetıségeit birtokba venni. Budaörsi telekuckó: A tervek szerint helyi távmunka-szervezı és inkubátor iroda kezdi meg a mőködését a Telekuckóban. Az elképzelés az, hogy közhasznú információkezelési feladatokat hoznak ide közigazgatási szervektıl, a városi önkormányzatot is beleértve. Ez segíti a digitális esélyegyenlıségi program megvalósulását. Roma távmunkások Bátonyterenyén: Bátonyterenyén egy 15 munkahelyes számítógépes adatrögzítı központot hoz létre a FreeSoft Kft, ami cigány, munkanélküli fiatalok foglalkoztatásával távmunkahelyként mőködik. A teleház új munkahelyeket teremt: Számos teleház – pl. Györkönyben, Kajdacson, Sárszentlırincen, Páriban és Magyarkeszin – megváltozott munkaképességőeknek segít az ügyintézésben, az elhelyezkedésben, és egyes esetekben maga is teremt munkahelyeket számukra.


193/210

MELLÉKLET 2. – További források Idısek Honlapok: www.50plusz.net/ http://szeniorok.hu/ - linktára http://nyugdijas.lap.hu/ http://idosbarat.hu/ www.orvosnet.hu/index.php?c=select&which=age&id=16 www.patikamagazin.hu/index.php?rovat=3_12_0 www.szmm.gov.hu/main.php?folderID=13706 Kiadványok, könyvek, dokumentumok: E-világ folyóirat 2006 áprilisi tematikus száma Adler Judit-Butt László-Gyenes Edina-Timár Szabolcs: Kutatás az idısödı munkavállalók helyzetével kapcsolatban Magyarországon. GKIeNET Internetkutató és Tanácsadó Kft. Felmérése. Budapest, 2005. november Reformok után: Kelet-Európai nyugdíjaskörkép 2007. április 16 HVG.hu S. Molnár Edit: Az idıskorú népesség fıbb jellemzıi és életkörülményei, Budapest, 2004. Tv mősorok: Ablak benne: Évgyőrők, Közéleti szolgáltató mősor. Péntek délutánonként, m1 Teázzon a Kor Kontrollal. Szerda reggelente, DUNA Televízió A célcsoporttal foglalkozó civil szervezetek: Szenior Foglalkoztatási Szövetség www.szeniorfoglalkoztatas.hu Alapító szervezetek: Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) www.mgyosz.hu Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) www.iposz.hu Mezıgazdasági Szövetkezık www.mosz.agrar.hu

és

Termelık

Országos

Szövetsége

(MOSZ)

Autonóm Szakszervezetek Szövetsége (ASZSZ) www.autonom.hu Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) www.mszosz.hu Szakszervezetek Együttmőködési Fóruma (SZEF) www.szef.hu MSZOSZ Nyugdíjas Választmánya www.mszosz.hu


194/210

Megállapodás: Egészséges Öregedésért Tudományos Egyesület (EÖTE) Foglalkoztatási és Szociális Hivatal www.szeniorfoglalkoztatas.hu/

Fogyatékkal élık Honlapok: www.drahu.org.hu/ - jogi segítség http://eplelek.freeweb.hu/ www.latoter.hu/ - segíti a látássérült embereket mind az informatika, mind a sport, mind a mővelıdés terén. www.vizus.hu/vizus.html - látássérültek http://serultek.hu/ www.meosz.hu/ www.orvosnet.hu/index.php?c=select&which=articles&id=43 http://hwi.osha.europa.eu/topic_integration_disabilities/hungary/national_provide rs_html http://segit.itmentor.hu/ www.segiteni.hu/ www.te-is.hu/ http://www.szmm.gov.hu/main.php?folderID=13706 http://www.ofa.hu/ http://www.amarodrom.hu/ - Amaro Drom c. újság online változat Kiadványok, könyvek, dokumentumok: Az elfogadott Országos Fogyatékosügyi Program 176/2005. (IX. 2.) Korm. rendelet a megváltozott munkaképességő munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjának, továbbá az akkreditált munkáltatók ellenırzésének szabályairól 15/2005. (IX. 2.) FMM rendelet a megváltozott munkaképességő személyek foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatás megállapításának részletes szabályairól Dr. Chikán Csaba: Esélyegyenlıség, fogyatékosság www.fogyatekosugy.hu/main.php?folderID=1447 „Megkülönböztetés Európában — Eurobarometer 57.0 — összefoglaló” (2003) http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri= COM:2005:0604:FIN:HU:HTML – dokumentum: A fogyatékkal élık helyzete a kibıvült Európai Unióban : az Európai Akcióterv 2006-2007 www.mtv.hu/magazin/cikk.php?id=78292


195/210

http://en.afsz.hu/sysres/ofa/hungary/eloadasok-index.htm www.fn.hu/cikk/00120000/127805/meg_illuzio_fogyatekkal_elok.php www.epp-ed.eu/Policies/pkeynotes/18disabilities_hu.asp www.hrportal.hu/index.phtml?page=article&id=48304 European Agency for Safety and Health at Work: Fogyatékos munkavállalók- Magyarország “State of Play”. 2006 http://hwi.osha.europa.eu/topic_integration_disabilities/hungary/state_of_play.pd f 10/2006. (ii. 16.) ogy határozat az új országos fogyatékosügyi programról www.szmm.gov.hu/download.php?ctag=download&docID=1540 http://oktatas.mcorp.hu/cikk.php?article=472&pat=3 A célcsoporttal foglalkozó civil szervezetek: Mozgássérültek Budapesti Egyesülete A szervezet céljai közé tartoznak az egészség megırzési, betegség-megelızési, gyógyító-, egészségügyi rehabilitációs tevékenyég szervezése, ilyen ellátásokhoz való hozzájutás támogatása, segítése, illetve ilyen tevékenységek végzése. Valamint a rászoruló emberek körében szociális tevékenység végzése, ellátásokhoz való hozzájutás segítése, kulturális tevékenység végzése és elısegítése, programszervezés, programok mőködtetése, gyermek és ifjúsági érdekképviselet fogyatékossággal élı emberek számára, sport és szabadidıs tevékenységek szervezése, a mozgásfogyatékos emberek társadalmi esélyegyenlıségének elısegítése. Védi a fogyatékosok emberi és állampolgári jogait. Ismeretterjesztı, ismeretbıvítı képzéseket, elıadásokat, programokat, oktatási tevékenységeket szervez fogyatékossággal élı emberek, családtagjaik és a velük együttmőködı személyek számára. Ezen célok elérése érdekében, vállalkozási tevékenységet folytat. Hogy a célok megvalósuljanak, ösztönzi és támogatja az önaktivitást, az önálló életre nevelést. Figyelemmel kíséri a mozgássérült emberek egészségügyi, közlekedési, építészeti, mőszaki, oktatási, foglalkoztatási, szemléletbeli, kulturális, sport, anyagipénzügyi, intézményi, jogi és egyéb életfeltételeit, a társadalmi részvételükre és esélyegyenlıségükre vonatkozó állami és önkormányzati tevékenységet, és ezek kialakításában segítséget nyújt a MEOSZ tevékenységéhez. Együttmőködik helyi önkormányzatokkal, és civil szervezetekkel, országos szinten pedig a MEOSZ-on keresztül érvényesíti érdekeit. Együttmőködik a mozgáskorlátozott és más egészségkárosodott, fogyatékos emberek hazai és egyes külföldi szervezeteivel. A tömegkommunikáció, a kultúra és a mővészetek képviselıivel együttmőködve és eszközeiket felhasználva részt vesz a rokkantakat befogadó, számukra kedvezı társadalmi tudat formálásában. Sajtótermékeket, egyéb kiadványokat jelentet meg és terjeszt.


196/210

Saját eszközeit és lehetıségeit felhasználva elısegíti a munkaképesség fejlesztését, lehetıségeket keres és teremt a fogyatékos emberek újbóli munkába állítására. Elnök: Szöllısiné Földesi Erzsébet [email protected] 1136 Budapest, Hegedős Gyula u. 43. Tel:(1)329-5299 (1) 349-8172 [email protected] 1116 Budapest, Keveháza u. 19-21. Tel: (1)205-3174 (1)205-3175 [email protected] Forrás: Az egyesület alapszabályai: II. AZ MBE célja és feladatai www.mbe2003.hu/

Hallássérültek Tanintézete A szervezet 1991-ben alakult, még az integrációs társadalmi törekvések elején. Egyik alapvetı célkitőzése azóta is ez maradt. A beszéd megtanulásához elengedhetetlen szempont az ép hallás. Az alapítvány szülıi önsegítı szervezetként mőködik. Eddig a szülıkkel hírlevelek és az Együtt mőködés újság, szakmai napok és nyári táborok útján tartották fenn a kapcsolatot. Most, az internet korában már szükségét érezték egy honlap megnyitásának is, melynek segítségével az általában egyoldalú információáramlást, felváltja egy interaktívabb kapcsolattartás. Tapasztalatokat, véleményeket kívánnak cserélni közös okulás érdekében. Idıvel minden szülı autodidakta szurdopedagógussá válik, sok tapasztalata halmozódik fel, s most ezt a tapasztalatot a honlapon megoszthatják egymással. Az alapítvány céljai közé tartozik: a hallássérült gyermekek és fiatalok, továbbá családjuk érdekképviselete, különös tekintettel az esélyegyenlıség megteremtésére, a lehetı legkorábbi idıpontban elkezdett hallás-, beszédnevelés, ennek segítségével pedig az integrált óvodai, iskolai nevelésben, oktatásban való részvétel elımozdítása. Elısegíteni a legkorszerőbb, és leghatékonyabb speciális neveltetést. Támogatják az olyan kezdeményezést, kutatást, oktatást, amelyek a hallássérült gyermekek fejlıdése, fejlesztése számára optimális lehetıségeket biztosítanak. Aktív szülıközösségeket kívánnak létrehozni, valamint felhívják a társadalom figyelmét a hallássérülés korai felfedezésének és szakszerő kezelésének fontosságára.


197/210

Alapítvány elérhetıségei: Postai cím: 1094 Budapest, Mihálkovics utca 16. lll/24.Telefon:06-1-219-52-76 (18 órától)Fax: 06-1-219-52-77 (0-24h)E-mail cím: [email protected] Az Egyesület elérhetıségei:Postai cím: 1221 Budapest, Gerinc utca 116 Telefon: 06-1-226-23-52Fax: 06-1-226-23-52 www.hallokasok.hu/home.html

SINOSZ Siketek és nagyothallók foglalkoztatási lehetıségei A világ népességének 10 százaléka mentálisan, vagy fizikálisan fogyatékos és ez a szám egyre nı. Ez az arány elmondható a siketekre és nagyothallókra, együttesen hallássérültekre is, azaz a népesség megközelítıen 10 százaléka valamilyen mértékben károsodott hallásának tekintetében. Azonban a hallássérültek elınyösebb helyzetben vannak a munkavégzés tekintetében: szellemi és testi képességeik azonosak az átlagos népességével, kommunikációs készségeik azonban korlátozottak. Tehát alkalmasak bármely olyan munkakör betöltésére, amely nem személyes kommunikáción alapul. Munkavállalás szempontjából több problémára is felhívják figyelmünket. Egyrészt több hallássérülteket foglalkoztató vállalat nem tudja megırizni piaci versenyképességét, így a hallássérültek utcára kerültek. Másrészt többször elıfordul, hogy orvosi alkalmassági vizsgálaton indokolatlan korlátozásokat állítanak eléjük, amivel megnehezítik az amúgy korlátozott mennyiségő munkahelyen való elhelyezkedést. Sokszor elıfordul, hogy a hallássérült munkavállalóra esik egy cég leépítésénél a választás, mondván, hogy ı úgyis kap segélyt. Az is probléma, hogy a nagy többségben magánvállalkozó fél siket munkaerıt alkalmazni, hiába a szakképzettség. A fı gond, hogy nem tudnának velük kommunikálni. Nem jobb a helyzet a számítógép kezelı és szoftverüzemeltetı munkakör területén sem, pedig ezek a munkakörök ideálisak lennének a siketeknek és a nagyothallóknak is. A probléma ismét a kommunikációs nehézségeken van. Pedig ezen a területen igazán ott lennének az internetes kommunikáció lehetıségei. Korra, nemre, szakképzettségre tekintet nélkül csak a szociális foglalkoztatókba vesznek fel siketeket és nagyothallókat, elég alacsony fizetéssel. Ezen kívül probléma még ezen a területen, hogy a munkahelyek telítettek, és sokan csıdbe mennek a cégek közül. Nem mindenki mehet rokkant nyugdíjba, hiszen csak kis részük éri el a 67 százalékos munkaképesség csökkenését. A többiek azonban nem dolgozhatnak zajos munkahelyeken, hiszen az tovább rontaná halláskárosodásukat. Állandó kapcsolata van a SINOSZ Nagyothallók Fıvárosi Szervezetének a fıvárosi és kerületi munkaügyi központokkal, a MOTIVÁCIÓ Alapítvánnyal és tılük kapnak néha segítséget egy-egy nagyothalló munkába helyezésénél. A munkaügyi központokkal az a probléma, hogy nem naprakészek, nem törlik a már betöltött állásokat, és keresnek helyükbe újakat. A szakképesítést, és a megszerzett tudást kellene figyelembe venni, nem pedig azt, hogy valaki hallássérült.


198/210

A helyzet javítása érdekében felül kell vizsgálni a foglalkozás egészségügyben a tiltási szempontokat, egyértelmően meg kéne határozni, melyek azok a munkahelyek, amelyekben tilos a siketeket és nagyothallókat alkalmazni. Szorosabb, és hatékonyabb kapcsolatot kell kiépíteni a Munkaügyi Központokkal. Ezen a téren már megvalósult elırelépés, hogy igyekeznek elgördíteni az akadályokat a hallássérültek ügyintézésének útjából, sıt, olyan munkatársakat is alkalmaznak helyenként, akik jelnyelvvel tudnak kommunikálni. Valamint az egyik legfontosabb munkahelyteremtı eszköz lenne, ha sikerülne érdekeltté tenni a gazdálkodó szervezeteket abban, hogy hallássérülteket is foglalkoztassanak. Cím (központ): 1068 Budapest, Benczúr u. 21. Postacím: 1388 Budapest, Postafiók 80 Telefon: 06 1 351-0434 Fax/SMS: 06 1 342-1989 www.sinosz.hu/index.wcs?data=allap&id=2691

Hallássérültek Rehabilitációjáért Küzdık Egyesülete A hallók és a hallásukban sérült emberek közti szakadékot kívánja a szervezet megszüntetni, valamint arra törekszenek, hogy sorstársaik beilleszkedését segítsék a társadalomba. Az egyesület úgy véli, hogy a hallássérültek szellemileg teljes értékő emberek, esetenként több diplomával rendelkeznek. Saját szakmájukban kiemelkedı teljesítményekre lennének képesek, de hallásuk hiányában képtelenek akaratuk ellenére beilleszkedni a társadalom általános menetébe. Komoly falakba ütköznek a munkavállalás színterein is. Nem tudnak versenybe szállni a hallókkal, hogy bebizonyítsák képességeiket, ha esélyt sem kapnak rá. Szolgáltatásaik:

kommunikációs tanfolyamok;

beszédszoftverek kipróbálása, használata;

személyes segítı háló kiépítése a jelentkezık személyes igényeinek megfelelıen;

rendezvényeinken írótolmács használata;

jogsegélyszolgálat;

hallókészülék ellátáshoz ajánlások teljes körő orvosi ellátással.


199/210

Elérhetıségük: Levélcím: 1078 Budapest, Hernád u.5 Telefon/Fax: (1) 351-3167 Mobil SMS: (20) 524-6269 E-mail: onrendelkezé[email protected] (az email cím védve van a spam botoktól, a megtekintéséhez JavaScript bekapcsolása szükséges) Iroda: 1078 Budapest, Baross tér 19. II.em.9. www.harke.hu/

Egalitás Alapítvány ”Az 1980-as éveket az ENSZ a fogyatékosok évtizedének nyilvánította. Ebbıl az alkalomból, egy friss diplomás fiatalember kezdeményezésére, indult el a Magyarországon addig páratlan projekt. Lakások építésével az önálló élet lehetıségéhez juttattak olyan súlyosan mozgássérült, kerekesszékes fiatalokat, akik megfelelı otthon hiányában, intézetben, minden perspektíva nélkül éltek addig. A 80-as évek elején úttörı vállalkozás volt ez a külföldi mintára épített, 54 lakásos mini lakótelep. Németországban, Münchenben és Ausztriában Altenhof-ban találhatunk ehhez hasonló megoldásokat, hogy a lakások és a munkahelyek egy adott helyre vannak koncentrálva.” A projekt megvalósításához, egy lakótelep felépítéséhez Pesthidegkúton, szükség volt nagyfokú politikai, állami, társadalmi és magánerıs támogatásra is. Az 54 lakás finanszírozása így több forrásból jött létre. Az Egalitás Mozgássérültek Létbiztonságát Elısegítı Alapítványt 1992-ben jegyezte be a Bíróság, 1998.évben az alapítvány tevékenységét közhasznúnak ítélte meg. A legfontosabb alapítói cél a mozgássérült emberek foglalkoztatásának, és ez által megélhetésüknek elısegítése. Ennek a célnak a megvalósítása évekig két olyan Kft-ben történt, amelyeknek az Alapítvány többségi tulajdonosa. Ezek a Kftk, amiért adott létszámú fogyatékost foglalkoztatnak, kedvezményekben részesülnek. Az egyik Kft, LAVORANDO Kft, melynek profiljába bármilyen munka beletartozik, amelyet kerekesszékben ülve el lehet végezni. A másik a SÁRGA VONAL SZAKTUDAKOZÓ, amely egy telefonos információ szolgálat. Az alapítvány ezen kívül még több olyan feladatot is felvállal, amellyel a lakótelepen illetve a tágabb környezetében élı rászorulók problémáin tud segíteni Ezek a szolgáltatások a személyi segítı alkalmazása, segédeszköz kölcsönzı létesítése, akadálymentesítési törekvések, Önálló Élet tréningek, szállító szolgálat, támogató szolgálat.


200/210

Cím: 1028, Budapest, Len u. 17/A. Telefonszám: +36 (30) 225-20-73 www.egalitas.hu/egalitas_alapitvany_1.shtml

Nagyothallók Iskolája www.nagyothallo.info.hu/ www.hallasserult.lap.hu/

Romák

Honlapok: www.romamagazin.hu/ http://romaweb.hu/ www.romnet.hu/ www.romapage.hu/ http://civilhalo.hu/ - roma rovata www.te-is.hu/ www.szmm.gov.hu/main.php?folderID=13706 www.ofa.hu/ Kiadványok, könyvek, dokumentumok: http://telehazmagazin.hu/cikk.php?cid=1010 www.romnet.hu/hirek/hir07051007.html http://oktatas.mcorp.hu/cikk.php?article=472&pat=3 CEMI tanulmány: Makro egyensúly és gazdasági növekedés. A romák helyzete. www.romaweb.hu/doc/foglalkoztatas/fmi/cemijelentes_2006_romak.pdf Kovai Melinda – Zombory Máté: a magyarországi roma népesség foglalkoztatottsága. www.delphoi.hu/download-pdf/roma-fogl-monogr.pdf Babusik Ferenc: Roma vállalkozások Magyarországon, 2004 www.delphoi.hu/download-pdf/roma-vallalk-2.pdf Babusik Ferenc (szerk.): A romák esélyei Magyarországon. Kávé Kiadó, Bp. 2002.


201/210

Babusik Ferenc: Az esélyegyenlıség korlátai Magyarországon. L'Harmattan, Bp. 2005. Dr. Adler Judit, Babusik Ferenc: Romákat foglalkoztató vállalkozások kutatása. 2001 www.delphoi.hu/download-pdf/roma-vallalk-1.pdf Lux Judit: "Hátrányos helyzető csoportok és egyének munkaerı-piaci integrációjának támogatása" c. - összefoglaló Zádori Zsolt: Szociális földprogram Zsadányban www.romaweb.hu/doc/konyvtar/zsadany.pdf Zádori Zsolt: Roma foglalkoztatási programok Nagykanizsán. www.romaweb.hu/doc/konyvtar/nagykanizsa.pdf Zolnay János: Közhasznú foglalkoztatás, munkapiaci és lakáspiaci reintegráció Pécsett www.romaweb.hu/doc/konyvtar/pecs.pdf Forray R. Katalin: Pályakezdı cigány fiatalok. A munkavállalás lehetıségei Baranya Megyében. In: Iskolakultúra 2000/12 http://epa.oszk.hu/00000/00011/00044/pdf/t200012.pdf Blaha Márta: Farmgazdálkodási program Gyomaendrıdön. www.romaweb.hu/dok/cikk/vilagunk/2001/06/farmgazdalkodasi_program_gyoma endrod.pdf Kertesi gábor: A cigány foglalkoztatás leépülése és szerkezeti átalakulása 1984 és 1994 között. In: Közgazdasági Szemle, XLVII. évf., 2000. május (406–443. o.) Kertesi G.: A társadalom peremén : Romák a munkaerıpiacon és az iskolában. Budapest, 2005, Osiris Kiadó. Kertesi G.: Roma foglalkozatatás az ezredfordulón : A rendszerváltás maradandó sokkja. Szociológiai Szemle, 15. 2005. 2. sz. pp. 57-87. Kertesi G - Varga J.: Foglalkoztatás és iskolázottság Magyarországon. Közgazdasági Szemle, 52. 2005. 7-8.sz. pp. 633-662. Tv mősorok: Roma magazin, m1, hétfınként délben Roma magazin, m2, kedden délelıttönként Cigányzene (ismeretterjesztı filmsorozat), szombat délelıttönként Rádió C rádióadó - www.radioc.hu/

A célcsoporttal foglalkozó civil szervezetek:


202/210

Magyarországi Roma Parlament A Magyarországi Roma Parlamentet 1990-ben alapították civil cigány szervezetek. Ez az az elsı nem állami szervezet, mely összefogja a legtöbb, nagyobb roma kezdeményezést, melyek közül alább megemlítek néhányat. A Roma Parlament 1991-ben alapította az Amaro Drom - Ember az Emberért Roma Alapítványt azzal a céllal, hogy a cigányság emberi, politikai és kisebbségi jogainak megteremtésében és megvédésében szakmai programjain keresztül közremőködjön, s hogy kiadja a cigányság informálásáért alapított Amaro Drom roma lapot, mely a legjelentısebb hazai roma lap. A Roma Parlament Konfliktusmegelızı és Jogvédı Irodájában évente több százan kapnak az állandó jogi tanácsadástól a peres képviseltig jogsegélyt. A jogászok és szociális munkatársak tanácsadással, ügyintézéssel, közhasznú és konfliktusmegelızı programokhoz kapcsolódó információkkal szolgálnak. 1996-ban, a VIII. kerületben átadták a mintegy 200 fıt befogadó Roma Civil Központot, mely színház- és tanácskozóteremként is funkcionál. A Roma Akadémia az ott lebonyolított közéleti képzéssorozat mellett fontos vitafórumként is szolgál. Mőködik egy könyvtár részleg is, mely folyamatosan győjti a cigány szépirodalmi kiadványokat, és egyéb dokumentumokat. A 2000ben megnyílt Fiatal Mővészek Háza irodalmi, zenei és színházi rendezvényeknek ad otthont. 1084 Budapest, Tavaszmezı utca 6.Tel/fax: 210 4798 E-mail: [email protected] Faág Baráti Kör Egyesület A Faág Baráti Kör Egyesület megalakulásához egy 1998-ban Pécs egyik gyermekotthonában elindított kezdeményezés vezetett, Amrita Egyesület klubprogramjain és egyéb rendezvényein. Jelenleg az egyesület tagjai között elsısorban cigány és nem cigány származású állami gondoskodásban lévı fiatalok vannak, és más, az állami gondozásból már kikerült fiatalok, akiknek azonban ugyanolyan szükségük van egy szilárd érzelmi és szociális háttérrel bíró közösségre. Az egyesület céljai az állami gondoskodásban élık, és az onnan kilépett fiatalok, beilleszkedésének elısegítése, hátrányos helyzetük megszüntetése, valamint az önálló, felnıtt életre való felkészítésük. Klubot, alkotómőhelyt mőködtetnek, segítenek hasznos szabadidıs tevékenységek találásában. A továbbtanulás és a munkahelyhez való jutás elısegítésére képzéseket, konferenciákat, táborokat szerveznek.


203/210

Az egyesületnek több programja közé tartozik a Tanoda megalapítása, melyben idegennyelv oktatás, személyre szabott tantárgyi fejlesztés, felsı fokú felvételi elıkészítı, és számítástechnikai képzés is zajlik. Az informatika tagozatos középiskolákba számítástechnikai órákat szerveznek, illetve kis csoportos szakköröket tartanak. Ezek szervezését és lebonyolítását külsı helyszíneken is vállalják adott technikai feltételek mellett. A képzésben részt vevık "ECDL Start" vizsgaanyagát sajátítják el, intenzív, 100 órás kurzus keretein belül. Egy e-learning program kidolgozása is folyamatban van, melynek keretein belül az érettségihez jutást kívánják elısegíteni, akár távoktatási formában. Elsı lépésként beindítottak egy interaktív honlapot és egy levelezılistát. Fontos hálózati pont a Fagyöngy Közösségi Ház, melyben 6 számítógépen korlátlan internethozzáférés érhetı el. Következı programjuk a Közösségi Tér, melyben könyvtárszoba, beszélgetésre, teázásra alkalmas helység és számítógépek internet-hozzáféréssel találhatók. Ez utóbbi szolgáltatásra egy külön helység áll rendelkezésre, ahol jelenleg 6 korszerő számítógép található. A számítógép használathoz egyéb segítségeket is adnak, valamint segítik az ezzel kapcsolatos ismeretek bıvítését: internetes tanfolyamok, ECDL képzések rendszeres szervezésével A szabadidıs programok keretein belül szakköröket, klubfoglalkozásokat, kirándulásokat, nyári táborokat szerveznek. Az Életsegítési Projektekben otthonteremtési segítség, foglalkoztatási program, jogsegélyszolgálat és szociális ügyintézés mőködik. Faodú Hálózat Pécsett indult 1998-ban, azóta kiterjesztették mőködésüket Baranya megyére, Dél-Dunántúli Régióra: Tolna- és Somogy megyére. A Faodú Hálózat hasonlóan mőködik, mint a Faág Baráti Kör. A különbözı tevékenységekbe kapcsolódnak be más szervezetek intézmények is, úgymint: gyermekvédelmi és más szociális ellátó intézmények, oktatási intézmények, egészségügyi intézmények, hátrányos helyzető fiatalokkal foglalkozó civil szervezetek, települési önkormányzatok, munkaügyi kirendeltségek, cigány kisebbségi önkormányzatok, roma kulturális egyesületek, hagyományırzı közösségek. Nyilvánosságot a szakmai kiadványok, fórumok és írott sajtón keresztül érnek el. Valamint folyamatosan törekednek a szakmai anyagok publikálására, hogy azok szélesebb szakmai réteg számára is elérhetıek legyenek 7625 Pécs, Hunyadi út 54. Tel: 72/534-506; 72/534-507 Web: www.faagbk.hu, www.romnet.hu/bemutat/faag.html


204/210

Újpesti Értelmiségi Romák Egyesülete Az egyesület hivatalosan 2003-ban alakult, Újpesten roma értelmiségi aktivisták által. Céljaik közé sorolják az élethosszig tartó tanulás elısegítését és az idıskorral kapcsolatos speciális ismeretek átadását. Fı programjukként az idısek informatikai képzését jelölték meg. Valamint az idıskori munkakultúra szakmai feltételrendszerének fejlesztése, illetve a nonformális képzésekbe való bekapcsolódás elısegítése, támogató, új információs és kommunikációs technológiák elsajátítására irányuló felnıttképzési program kidolgozásával. Ezen kívül tartanak pályaorientációs tréningeket. A cél a foglalkoztathatóság, illetve a foglalkoztatottság, továbbá a versenyképesség növelése. Szeretnék az állami szervezetek által el nem érhetı társadalmi rétegeket mozgósítani, képzésbe bekapcsolni, elısegíteni társadalmi integrációt, olyan programokkal, amelyek a civil szféra sajátosságainak megfelelıen speciális csoportokat érnek el illetve a felnıttképzésbe való mielıbbi bekapcsolást segítik elı. Állandó programjaik közé sorolható az évente többször megrendezett ingyenes játszóház; tanfolyamok, elıadások, táborok szervezése; tanulási nehézségekkel, részképesség zavarral küszködı, ép értelmő gyermekek megsegítése, érdekvédelem tanácsadás biztosítása szülık, nevelık, pedagógusok, gyógypedagógusok munkájának összefogása, valamint közérdekő konferenciák szervezése a különbözı korosztályok életmódjáról, közéleti szerepérıl. E-mail: [email protected] Vezetı: Balogh István elnök (szociálpolitikus, szociálpedagógus)


205/210

ROMNET A Romnet politikai és közéleti internetes lapot roma fiatalok alapították 2002-ben. A honlap fı céljaként az információátadáson kívül, a magyarországi romák és szegény emberek élethelyzetének bemutatása, és ezzel a közvélemény figyelmének felhívása erre a tarthatatlan helyzetre. Szeretnék megtalálni az ország különbözı területein azokat az aktivistákat, akik eljuttatják ezen hátrányos helyzető csoportok üzenetét és segítségkérését a társadalom felé. Fontosnak tartják továbbá a célok elérése érdekében az anyagi-, ideológiai- és politikai függetlenségük megırzését. A szerkesztık segítik továbbá a különbözı szervezetek egymás közti kommunikációját és együttmőködését. www.romnet.hu/bemutat/romnet.html

Közéleti Roma Nık Egyesülete Az 1995-ben alakult egyesület fı céljaként a roma nık jogainak és társadalmi érdekeinek képviseletét látja el. Fontosnak tartja még a nık közéleti szerepvállalásának elısegítését, a roma önkormányzatokon dolgozó nık összefogását. AZ egyesület tagjai szeretnék a cigányság társadalmi felemelkedését elısegíteni, valamint roma gyermek- és ifjúságvédelmi jogvédı irodák létrehozni (Budapest, Erdély). Képzéseket, tanfolyamokat, találkozókat szerveznek olyan politikusokkal, parlamenti és helyhatósági képviselıkkel, akik védelmezıi és támogatói a nıügyeknek és kisebbségi ügyeknek. Ezen kívül segítenek az állami gondozott gyerekeknek, jogi tanácsadást, és ügyvédi képviseletet biztosítanak, a kiskorúaknak, a nıknek és a többi rászorulónak, a roma ügyet támogató szakemberek bevonásával. Az egyesület külföldi alapítványok, egyesületek támogatásából él. A szervezet szolgáltatásai nyilvánosak, azokat bárki igénybe veheti. Cím: 1053. Budapest, Magyar u. 3. Tel/fax: 2665615, 2669779. Web: www.romnet.hu/bemutat/romanok.html


206/210

Vidéken élık Honlapok: www.fvm.hu/ http://7hatar.hu/ http://7hatar.7hatar.hu http://telehazmagazin.hu/ www.telefalu.hu/ www.ofa.hu/

Kiadványok, könyvek, dokumentumok: Zádori Zsolt: Szociális földprogram Zsadányban. www.romaweb.hu/doc/konyvtar/zsadany.pdf Kertesi Gábor: Ingázás a falusi Magyarországon. Közgazdasági Szemle, XLVII. évf., 2000. október (775–798. o.) www.fvm.hu/main.php?folderID=962&articleID=6761&ctag=articlelist&iid=1 www.forrasertesito.hu/gss_feweb/alpha?do=2&st=1&pg=1&m1_doc=132&m62_c urr=1 www.onga.hu/rendeletek/pdf/gazdprogram.pdf

TV mősorok: Gazdakör: magazinmősor gazdálkodóknak. A mezıgazdasághoz szorosan kapcsolódó tevékenységek idıszerő kérdéseivel, technikai és technológiai újdonságaival, az árutızsdei helyzettel foglalkozó magazin elsısorban a gazdálkodókhoz, a vidéken élıkhöz szól. Minden hétköznap kora reggel, Duna TV Híróra, benne Váltó. Gazdasági magazin. Minden hétköznap este, Duna TV


207/210

Alacsony képzettségőek Honlapok: www.afsz.hu/Engine.aspx www.ofa.hu www.szmm.gov.hu www.szmm.gov.hu/main.php?folderID=10009

Kiadványok, könyvek, dokumentumok: www.bp18.hu/kerulet/hirek/?newswf2_id=4508&newswf2_action= www.radio.hu/index.php?cikk_id=155481

TV mősorok: Segítünk - Munkaügyi körkép. Mit tehetünk ha elvesztettük állásunkat? Hogyan lehetünk sikeres munkavállalók? Mősorunk egyedi esetek bemutatásával, információkkal, praktikus tanácsokkal ad segítséget. Csütörtök délutánonként, m2 Mentés másként. Szórakoztató kalandozás a tudás világában. Ma már mindenki által elfogadott tény, hogy az iskola befejezésével egyáltalán nem ér véget az új ismeretek megszerzésének folyamata. Bele kell törıdünk, hogy életünk végéig tanulnunk kell. Viszonylag új fogalommal, az "élethosszig tartó tanulással" kezdünk meg barátkozni. Hogyan tudja a közszolgálati televízió az embereket ebben segíteni? Új, hetente négyszer jelentkezı mősorunk részben bizonyos alapkészségek elsajátítását segíti, nyelvet oktat, bevezet az informatika különbözı szintjeibe, eligazít az európai uniós csatlakozás során felmerülı kérdések megválaszolásában. Hétköznap és szombat délutánonként, m2 Munka-TÁRS, Magazin. Hétvégén kora délutánonként, m1


208/210

Nık TV mősorok: EVA: Közép-kelet-európai nıi magazin. Nıknek, nıkrıl - négy ország közremőködésével. Hétfınként kora délután, m2

A célcsoporttal foglalkozó civil szervezetek:

NANE A Nık a Nıkért Együtt az Erıszak Ellen (NANE) Egyesület 1994 januárjában alakult azzal a céllal, hogy képzett nıi önkéntesek munkájával segélyvonalat indítson bántalmazott nık részére. A családon belüli erıszak nem magánügy. Számos nemzetközi egyezmény és javaslat kimondja, hogy a családon belüli nık és gyerekek elleni erıszak a nıkkel szembeni diszkrimináció egyik formája, és ezért ennek megszőntetése állami feladat. A szervezet azzal segít, hogy meghallgatja a rászorulókat, valamint publikációk, képzések és kampányok formájában felhívja ezekre a problémákra a társadalom figyelmét. Az elmúlt évek során tevékenysége jelentısen kibıvült www.nane.hu

MINİK A MINıK 2001-ben alakult civil nıszervezet, ma mintegy 30 fõs tagsággal rendelkezik, akiknek fele nagyon aktív, és jelentıs önkéntes munkát végez. Tevékenységünk a nık körében a hatékony internethasználat elterjesztése, illetve a civil nıszervezetek, esélyegyenlıséggel foglalkozó szervezetek közti információcserét és kapcsolatépítést elısegítése. Eddig elért legfontosabb eredményeink a MINık-webhely, mintegy 15 rovattal a nık netes megjelenésével kapcsolatban; a MINık-pályázat "Nık és a net - internetezı nık történetei" címmel 2002-ben; a MINık-klub, ahol a nıtársakkal való beszélgetésen kívül az internethasználattal is megismerkedhetnek az oda látogatók.


209/210

Eredményként könyvelik még el a MINık/NıTárs heti hírlevelet, mely 2001 szeptembere óta mőködik, jelenleg közel 1300 megrendelıvel, NıTárs- levelezılistát, mely 2002 óta biztosít kapcsolatot a nıi civil szervezetek számára, jelenleg 120 tagja van, akik mintegy 90 szervezetet képviselnek. Foglalkozik még a következı honlapok: http://gender.bkae.hu internetes menedzselésével; http://nokellenieroszak.minok.hu médiakampányához kapcsolódó tematikus honlap elkészítésével, tartalmi szerkesztésével és internetes menedzselésével, http://noimedialobby.minok.hu honlapjának arculattervezésével, internetes menedzselésével és online szerkesztésével. Az évek során több fontos, profiljukba vágó konferencián vettek részt, a többi nıszervezettel kapcsolatépítı tevékenységet folytattak országos címlista-, nıszervezeti adatbázis létrehozásával, valamint különbözı szervezetekben való részvétellel. Oktatási és publikálási tevékenységet folytatnak tagjainkon keresztül. Céljaik a nık segítése a számítógép és más infokommunikációs eszköz használatában. Biztosítani szeretnék a nık esélyegyenlıségét a legkorszerőbb infokommunikációs eszközök használata révén. Szeretnék, ha képesek lennének a hálózatépítésre, a hálózatokban való hatékony részvételre. Céljaik elérése érdekében tekintettel vannak a tudásalapú társadalomra, az EU-tagságra és az élethoszsziglan tartó tanulásra. A MiNık, nıknek szervezett internetes tanfolyamain alkalmazzák az IT-mentor rendszert. Ennek során a kezdı internetezı nık képesek szinte azonnal, a személyes élethelyzetüknek megfelelı legjobb alkalmazási lehetıségeket megtalálni, megismerni, kipróbálni. www.minok.hu


210/210

016. Befogadást az Információs Társadalomba - Most!! Az informatikai szektor, mint munkaadó

Recommend Documents