Az informatikai eszközök használata
Informatikai alapfogalmak Információ: olyan jel, amelyet érzékelünk, megértünk és
számunkra új ismeretet nyújt ● Az információ jelek (fény, hang, illat, íz vagy hő) formájában jut el hozzánk. ● Az információt hordozó jeleket érzékszerveinkkel észleljük.
Informatika (információtechnológia, IT): Az a tudományág, amely az információ ● létrehozásával, ● továbbításával, ● megszerzésével, ● feldolgozásával, ● rögzítésével, ● tárolásával, ● hasznosításával és az ezekhez szükséges eszközökkel és módszerekkel foglalkozik.
Számítástechnika: az informatikának az a része, amelyik a számítógépekkel és a számítógépes adatfeldolgozással foglalkozik
Jel: a környezetünkből érkező olyan, érzékszerveinkkel felfogható (látható, tapintható, hallható stb.) jelenség, amely valamilyen más dologra vagy jelenségre utal.
Jelrendszer: valamilyen szempontból összetartozó jelek együttese ● a legfontosabb jelrendszer az emberi nyelv ● bináris jelrendszer: olyan jelrendszer, amelyik két jelből áll ● analóg jel: folyamatosan változó jel, amely egy tartományon belül bármilyen értéket felvehet ● diszkrét jel: olyan jel, amelyik csak meghatározott értékeket vehet fel ● digitális jel: számjegyekkel leírható diszkrét jel
Adat: olyan jelsorozat, amelyik valamilyen információt hordoz ●egy információt tárolni és továbbítani csak úgy tudunk, ha először átalakítjuk jelsorozattá ●ugyanazt az információt többféle jelrendszerben is le lehet írni
Kódolás: valamilyen jelrendszerben leírt jelsorozat átalakítása egy másik jelrendszerben leírt jelsorozattá úgy, hogy a jelsorozat információtartalma mindkét jelrendszerben ugyanaz legyen ● Kódolásnak nevezzük azt is, amikor egy információt először alakítunk át jelsorozattá
Dekódolás: a kódolt jelek visszaalakítása az eredeti jelekké ● Az, hogy egy jelsorozat-átalakítás kódolás vagy dekódolás, gyakran csak nézőpont kérdése, de: ● Azt mindig dekódolásnak nevezzük, amikor az adatból megismerjük az információt.
Példák kódolásra ●
titkosítás
●
fordítás egyik nyelvről egy másikra
●
hallott szöveg leírása (tollbamondás)
●
leírt szöveg felolvasása
●
egy szám átváltása az egyik számrendszerből a másikba
●
hang, kép, mozgókép kódolása
●
szöveg kódolása stb.
Titkosírás olyan jelrendszer, amelyben leírt információt (vagyis az adott jelrendszerben leírt jelsorozat jelentését) csak néhány személy ismeri, mások nem ● titkosítás: egy információ leírása a titkosírás jeleivel ● egy titkosírásnak egyértelműnek kell lenni: a titkosított szöveget csak egyféleképpen lehessen visszafejteni (jelentését megismerni) ●
A tízes számrendszer fő jellemzői ●
●
●
tízféle számjegy van (egy számjegy alaki értéke tízféle lehet): 0, 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8 és 9 a helyi értékek 10 hatványai: 100 = 1 (egyes), 101 = 10 (tízes), 102 = 100 (százas) stb. a hétköznapi életben ez van elterjedve
A kettes számrendszer fő jellemzői ●
●
●
●
●
kétféle számjegy van: 0 és 1 a helyi értékek 2 hatványai: 20 = 1, 21 = 2, 22 = 4, 23 = 8, 24 = 16 stb. előnyei: csak kétféle számjegyet kell használni, egyszerűek az alapműveletek hátrányai: a nagy számok sok számjegyből állnak, könnyen össze lehet keverni a 0-t és az 1-est a számítógépek közvetlenül csak ezt ismerik
Szám átváltása kettes számrendszerből tízesbe ●
●
a számjegyeket megszorozzuk a helyi értékükkel a kapott szorzatokat összeadjuk
Szám átváltása tízes számrendszerből kettesbe ●
●
●
●
a számot maradékosan elosztjuk kettővel a hányadost maradékosan elosztjuk kettővel mindezt addig folytatjuk, amíg a hányados 0 nem lesz a maradékokat fordított sorrendben leírjuk (legelőre a legutolsót, utána az utolsó előttit stb.)
Kép kódolása: képpontonként 1. Fekete-fehér kép kódolása: a fekete képpontokat 1-essel, a fehér képpontokat 0-val kódoljuk 2. Színes kép kódolása: az egyes képpontokat nem egy számjeggyel, hanem egy többjegyű (kettes számrendszerbeli) számmal kódoljuk ●
16 = 24 színű: 4 számjeggyel
●
256 = 28 színű: 8 számjeggyel
●
65536 = 216 színű (High Color): 16 számjeggyel
●
16777216 = 224 színű vagy 4294967296 = 232 színű (True Color): 24 vagy 32 számjeggyel
Szöveg kódolása: karakterenként
1. ASCII kódrendszerben:
1 karaktert 8 db bináris (kettes számrendszerbeli) számjeggyel kódolunk 2. Unicode: különböző írásrendszerek karaktereinek egységes kódolását, osztályozását, megjelenítését és használatát leíró nemzetközi szabvány ●
Unicode kódolású karakterek bevitele egy dokumentumba vagy a speciális karakterek beszúrásával vagy a hexa (hexadecimális, tizenhatos számrendszerbeli) kóddal lehetséges:
a Windowsban, bizonyos programokban (pl.: Word): kód, utána Alt-X (vagy 256-nál kisebb decimális kód esetén: Alt – 0 + decimális kód a numerikus billentyűzeten) Linuxban: Ctrl-Shift-U, utána a kód, utána Enter ●
utf-8 (8-bit Unicode Transformation Format) kódolás: változó hosszúságú (1-4 B) Unicode karakterkódolási eljárás, az internetes karakterkódolás szabványa 1 bájtos utf-8 kód = ASCII kód → a latin betűs, utf-8 kódolású szövegek az ASCII kódolással is olvashatók maradnak (csak az ékezetes magyar magánhangzók, a gondolatjel és néhány írásjel jelenik meg rosszul) Összesen 221 = 2 097 152-féle karakter kódolható. A jelenlegi szabvány 17 db, egyenként 216 = 65 536 kódot tartalmazó „lap”-ból áll, így 17 * 216 = 1 114 112 kódot tartalmaz. A 0. lap, az Alap többnyelvű lap (Basic Multilingual Plane, BMP), amely a legtöbb ma élő nyelv karaktereit tartalmazza, egyenként 16 biten.
Adatmennyiség 1.Adatmennyiség: az a mennyiség, amely egy adathalmaz méretét jellemzi (a benne lévő bináris jelek számát adja meg) ●
Az adatmennyiség mértékegységei: – –
●
Egy képpont adatmennyisége: – – – – – –
●
1 bit (b) = egy bináris jel adatmennyisége 1 bájt (byte, B) = 8 b (= 23 b) Fekete-fehér (2 = 21 színű) képnél: 1 b (1 bites színmélység) 16 = 24 színű képnél: 4 b (4 bites színmélység) 256 = 28 színű képnél: 8 b = 1 B (8 bites színmélység) 65536 = 216 színű (high color) képnél: 16 b = 2 B (16 bites színmélység) 16777216 = 224 színű (true color) képnél: 24 b = 3 B (24 bites színmélység) 4294967296 = 232 színű (true color) képnél: 32 b = 4 B (32 bites színmélység)
Egy karakter adatmennyisége: – –
ASCII kódolásnál: 1 B Unicode kódolásnál: 1B - 4 B ● utf-8 kódolásnál (alapesetben): 2 B
A bájt többszörösei Decimális prefixumok (előtagok): 1 kilobájt (kB) = 103 B =10001 B 1 megabájt (MB) = 106 B =10002 B 1 gigabájt (GB) = 109 B =10003 B 1 terabájt (TB) = 1012 B =10004 B 1 petabájt (PB) = 1015 B =10005 B 1 exabájt (EB) = 1018 B =10006 B 1 zettabájt (ZB) = 1021 B =10007 B 1 yottabájt (YB) = 1024 B =10008 B
A bájt többszörösei Bináris prefixumok (előtagok): 1 kibibájt (kiB) = 210 B =10241 B 1 mebibájt (MiB) = 220 B =10242 B 1 gibibájt (GiB) = 230 B =10243 B 1 tebibájt (TiB) = 240 B =10244 B 1 pebibájt (PiB) = 250 B =10245 B 1 exbibájt (EiB) = 260 B =10246 B 1 zebibájt (ZiB) = 270 B =10247 B 1 yobibájt (YiB) = 280 B =10248 B
A számítógép felhasználási területei: számlák készítése ● adatok nyilvántartása ● mérnöki tervezés ● eszközök, gépek vezérlése ● rajzolás, képfeldolgozás ● hangfeldolgozás ● mozgóképek feldolgozása ● üzenetek továbbítása ● tanulás ● játék stb. ●
Neumann-elvek Neumann János „First Draft of a Report on the Edvac” címmel 1945-ben megjelentett egy művet, melyben leírta azokat az alapelveket, melyeket ma a tudományos világ „Neumann-elvek”-ként tart számon. Ezek szerint a számítógépnek a következőknek kell megfelelnie: 1. Legyen soros működésű, teljesen elektronikus. A gép egyszerre csak egy műveletet vesz figyelembe és hajt végre, és mindezt igen gyorsan. 2. Használjon kettes számrendszert. Elektronikusan ezt sokkal könnyebb megvalósítani: van áram (1), nincs áram (0). Ez a számolási műveleteket jelentősen leegyszerűsítette a számítógép számára. 3. Használjon belső memóriát. A számítógép gyors működése következtében nincs értelme annak, hogy minden egyes lépés után emberi beavatkozás történjen a számítás menetében. A belső memóriában a részeredmények tárolhatók, és így a gép egy bizonyos műveletsorozatot automatikusan el tud végezni. 4. Tárolt program elve: A számítások menetére vonatkozó utasítások kifejezhetők számmal, azaz adatként kezelhetők. Így ezek éppúgy a belső memóriában tárolhatók, mint bármilyen más adat. Azáltal, hogy a számítógép belső memóriájában utasításokat tárolhat, a számítógép önállóan képes dolgozni, mivel mindegyik lépés után memóriája utasítja a további teendőkre anélkül, hogy emberi beavatkozásra kellene várnia. Az ilyen utasításrendszert ma programnak hívjuk. 5. Legyen univerzális a gép. A számítógép különféle feladatainak elvégzésére nem kell speciális gépeket készíteni.
Hardver: a számítógép fizikailag létező és érzékelhető (látható, esetleg megfogható) részeinek összessége
A hardver egységek fő csoportjai és azok kapcsolata egymással: Háttértárolók
Beviteli eszközök
Központi egység processzor
memória
Kiviteli eszközök
Hálózati eszközök Processzor: központi feldolgozó egység (Central Processing Unit, CPU)
Számítógépház Az a doboz, amelyben a gépbe bevitt adatok feldolgozásához szükséges egységek vannak (többek között a gép központi egysége: a processzor és a memória).
Alaplap A gépházban a ház aljához vagy oldalához van rögzítve és hozzá csatlakozik az összes eszköz (közvetlenül vagy közvetve).
Processzor („a számítógép agya”)
feladatai - vezérli a számítógép egységeit - számolási és logikai műveleteket végez egyéb nevei: - mikroprocesszor, - központi feldolgozó egység (Central Processing Unit, CPU)
Memória (központi tár) feladata: programok és adatok ideiglenes tárolása működése: - a programok az elindításuk után a memóriába kerülnek és a programfutás befejezése után általában törlődnek onnan - a processzor a műveletek végzéséhez szükséges adatokat a memóriából veszi és a feldolgozás végén keletkezett adatokat ide teszi vissza - ha a gépet kikapcsoljuk, a memória tartalma törlődik
Beviteli (input) eszközök feladatuk: adatok továbbítása a külvilág felől a központi egység felé konkrét beviteli eszközök: billentyűzet (klaviatúra, keyboard), egér (mouse), szkenner (scanner), mikrofon, digitális fényképezőgép és kamera, webkamera, játékvezérlő, érintőpad (touchpad), érintőképernyő (touchscreen) stb.
Billentyűzet A billentyűzet fő billentyűcsoportjai: ● írógép (alfanumerikus) billentyűzet ● számológép (numerikus) billentyűzet ● funkcióbillentyűk (F1, … F12) ● kurzormozgató billentyűk (nyilak, Home, End, Page Up, Page Down) ● egyéb billentyűk A legfontosabb speciális billentyűk: ● Shift: nagybetűk vagy felső jelek begépelése ● Caps Lock: nagybetűváltó-rögzítő ● Alt Gr: a jobb oldali jelek begépelése ● Backspace: törlés a szövegkurzortól balra ● Delete: törlés a szövegkurzortól jobbra ● Enter: parancsok elfogadása, új bekezdés kezdése
Karakter ●
●
betűk, számjegyek, írásjelek és egyéb jelek összefoglaló elnevezése a billentyűzet gombjaival (billentyűivel) lehet a karaktereket begépelni
Egér (mouse) Fő típusai: ● optomechanikus (golyós) ● optikai Az egérrel végezhető alapműveletek: ● az egér mozgatása (csúsztatása) ● kattintás az egér bal gombjával: ikon kijelölése ● dupla kattintás az egér bal gombjával: ikon aktivizálása ● kattintás az egér jobb gombjával: helyi menü megjelenítése ● vonszolás: az egér mozgatása lenyomott egérgombbal
Kiviteli eszközök: monitor A kiviteli eszközök feladata: adatok továbbítása a központi egység felől a külvilág felé Monitor: alapértelmezés szerinti kiviteli eszköz A monitort jellemző néhány adat: ●Képátló: a képernyő átlójának a hossza ● mértékegység: 1 coll = 1 inch = 1 hüvelyk = 1” = 2,54 cm ● a leggyakoribb képátlók: 10”, 12”, 14”, 15”, 15,6”, 17”, 19”, 21”, 24”, ... ●Felbontás: a képpontoszlopok száma * a képpontsorok száma (képpontok száma vízszintesen * képpontok száma függőlegesen) ● a leggyakoribb felbontások: 640 * 480, 800 * 600, 1024 * 768, 1280 * 1024, 1366 * 768 (HD-Ready), 1920 * 1080 (Full HD, 1080p), ...
Kiviteli eszközök: nyomtatók A nyomtatók feladata: adatok (szövegek, rajzok, képek stb.) nyomtatása papírra A nyomtatók legelterjedtebb típusai: Tűs (mátrix) nyomtató: egy festékszalag előtt mozgó, tűket tartalmazó nyomtatófejjel nyomtat a festékszalag mögötti papírra ●Előnye: fenntartása olcsó, egyszerre több példány is nyomtatható vele ●Hátránya: hangos, lassú, gyenge minőségű Tintasugaras nyomtató: egy tintapatronból apró lyukakon keresztül kipréselt tintacseppek kerülnek a papírra ●Előnye: jó minőségben, gyorsan és színesben tud nyomtatni, fényképeket is ●Hátránya: viszonylag magas az egy lapra jutó átlagos nyomtatási költség ●Sebességére jellemző adat mértékegysége: lap / perc
Kiviteli eszközök: nyomtatók Lézernyomtató: egy lézersugár egy fényérzékeny hengerre rajzolja a nyomtatandó adatokat, annak a megváltozott elektrosztatikus állapotát viszik a papírra, amelyre a festéktonerből a megfelelő helyekre tapadnak a festékpor szemcséi, és ezeket forró préselőhengerek égetik bele a papírba ●Előnye: jó minőségű nyomtatás ●Hátránya: viszonylag drága, különösen a színes lézernyomtató ●Sebességének a mértékegysége: lap / perc ●A nyomtatási minőségét megadó adat mértékegysége: dpi (nyomdai pontok száma egy inch szakaszon) leggyakoribb értékek: 300 dpi, 600 dpi stb.
Háttértárolók Háttértároló: olyan tárolóeszköz, amelyik a gép kikapcsolása után is megőrzi az adatokat A háttértárolók fő típusai: 1. mágneses háttértárolók: mágnesszalag, hajlékonylemez (floppy disk), merevlemez (hard disk, winchester) 2. optikai háttértárolók: CD (compact disc, 'kompakt lemez'), DVD (digital versatile disc, 'sokoldalú digitális lemez'), BR (blu-ray disc, 'kék sugarú lemez') 3. egyéb háttértárolók: pendrive, memóriakártya, SSD (solid state disk, 'mozgó alkatrészeket nem tartalmazó háttértároló') stb.
CD (compact disc) Eredeti célja: zene tárolása Írás-olvasás: lézersugárral Kapacitása: 700 MB
A CD lemezek fő típusai: CD-ROM (read only memory, 'csak olvasható memória'): csak olvasható CD CD-R (record, 'felvétel'): egyszer írható CD CD-RW (rewritable, 'újraírható'): többször írható CD
DVD (digital versatile disc) Eredeti célja: filmek tárolása Írás-olvasás: lézersugárral Kapacitása: 4,7 GB, 8,5 GB A DVD fő típusai: DVD-ROM: csak olvasható DVD DVD-R, DVD+R: egyszer írható DVD DVD-RW, DVD+RW: többször írható DVD DVD-RAM (random access memory): tetszőlegesen írható-olvasható DVD DL (double layer, 'dupla rétegű'): olyan DVD, amelyiken két réteg van
Hálózati eszközök A hálózati eszközök célja: a hálózat létrehozása hardveres szempontból (a számítógépek összekapcsolása) A legfontosabb hálózati eszközök:
hálózati kártya: a számítógép hálózatra történő csatlakoztatását lehetővé tevő eszköz ●modem (modulátor – demodulátor): a számítógép telefonhálózatra történő csatlakoztatását lehetővé tevő eszköz ●switch ('kapcsoló'): intelligens elosztó, amely egy jelet csak abba az irányba továbbít a helyi hálózatban, amerre a célja található ●router ('útválasztó'): különböző típusú hálózatok összekapcsolásánál a jeleket a megfelelő hálózat felé továbbítja ●
Eszközhasználat ●
●
Alapelv: nem az ember van a gépért és az internetért, hanem a gép és az internet van az emberért A túlzott mértékű számítógép-használat és internetezés súlyos szenvedélybetegséghez vezethet
●
Idejében kell megállni!
●
Ne engedjük, hogy eszközök rabjaivá váljunk!
A számítógép indítása (rendszerindítás, boot) 1. Bekapcsolás 2. Memória- és perifériateszt 3. A háttértárolók megnézése a beállított sorrendben ●
Ha nincs sehol sem háttértároló → hibaüzenet
4. Valamelyik háttértárolóról az operációs rendszer magjának (központi részének) betöltése a memóriába ●
Ha nincs sehol sem operációs rendszer → hibaüzenet
5. Az operációs rendszer kezdőképernyőjének megjelenése 6. Ha szükséges: bejelentkezés a hálózatba
Szoftver ●
Szoftver fogalma: ●
●
a gépet működtető programok, adatok és dokumentációk összefoglaló elnevezése
A programok fő csoportjai: ●
Operációs rendszerek
●
Rendszerközeli programok
●
Fejlesztői rendszerek
●
Felhasználói programok
Operációs rendszer Olyan programok csoportja, amelyek ●
● ●
megteremtik a kapcsolatot a felhasználó és a gép között vezérlik a hardver eszközöket a programok működéséhez (futásához) biztosítják a megfelelő környezetet
Néhány konkrét operációs rendszer: Windows (95, 98, ME; NT, 2000, XP, Vista, 7), Linux, MacOS, Android stb.
Rendszerközeli (segéd) programok 1. Olyan programok, amelyek segítenek az operációs rendszernek 2. A segédprogramok legfontosabb csoportjai: fájlkezelők (pl.: Windows Intéző, Total Commander) tömörítőprogramok (pl.: 7Zip, WinZip) vírusellenes programok (pl.: Panda Antivirus, Nod32)
Fejlesztői rendszerek 1. Olyan programok, amelyek lehetővé teszik programok készítését (fejlesztését) 2. Néhány konkrét fejlesztő rendszer: Comenius Logo, Imagine, Scratch stb.
Felhasználói programok 1. Olyan programok, amelyek valamilyen speciális célra készültek 2. A felhasználói programok legismertebb csoportjai: szövegszerkesztők (pl.: Word, Writer) táblázatkezelők (pl.: Excel, Calc) rajzolóprogramok (pl.: Paint, Gimp) böngészők (pl.: Firefox, Opera) hang- és videolejátszók (pl: Windows Media Player, Vlc) játékok (pl.: Pasziánsz, Aknakereső)
Grafikus felhasználói felület (Graphical User Interface, GUI) A Windows XP kezdőképernyőjén megjelenő elemek: ●
Asztal (Desktop), rajta az ikonokkal
●
Tálca (Taskbar), rajta a gombokkal –
Általában a képernyő alján lévő sáv.
–
Bal szélén van a Start gomb.
–
Jobb szélén vannak a kijelzők
–
Középen az elindított programok vagy megnyitott mappák gombjai vannak.
Programok használata Programok indítása: ●
Az Asztalon lévő ikonra dupla kattintás
●
A Tálcán lévő gombra egy kattintás.
●
A Start menüből stb.
Váltás az elindított programok között: ●
Kattintás a Tálcán lévő gombra
●
Alt – Tab
Kilépés a programból: ●
A programablak Kilépés gombjára kattintva
●
Alt - F4
Programablak ●
Az az ablak, amelyikben egy elindított program fut. ●
●
Van olyan program is, amelyik egyszerre több ablakban fut (pl.: GIMP)
Egy programablak fő részei ●
Címsor
●
Menüsor
●
Eszköztárak
●
Munkaterület
●
Állapotsor
Egy programablak fő részei ●
Címsor: az ablak felső szélén levő sáv ●
bal szélén a vezérlő menü gombja,
●
középen a megnyitott dokumentum és az elindított program neve
●
●
jobb szélén a méretező gombok (kis méret, teljes méret vagy előző méret) és a bezárás gomb
Menüsor, rajta a legördíthető főmenüpontok ●
●
Menü legördítése: –
Egérrel rákattintunk
–
Alt – a főmenüpont nevében az aláhúzott betű
Speciális menüpontok: –
Halvány: éppen nem használható
–
Előtte kis kör: több egymás alatti menüpont közül pontosan egy választható ki
–
Előtte kis négyzet: tetszőlegesen be- vagy kikapcsolható
–
Utána egy háromszög: egy almenüt gördít le
–
Utána egy vagy több billentyű neve: a menüparancsot közvetlenül (a menü legördítése nélkül) végrehajtó billentyűparancsok
–
Utána három pont: egy párbeszédablakot nyit meg
Egy programablak fő részei ●
Eszköztárak ●
●
●
●
A leggyakrabban használt parancsokat végrehajtó gombokat tartalmazzák, tematikus csoportosításban Általában a menüsor alatt vannak, de áthelyezhetők (van, amelyik az ablakon belül bárhová, van, amelyik csak az ablak négy oldala mellé szorosan) Megjelenítésük, elrejtésük: Nézet / Eszköztárak menüpont Nem minden programablakban vannak
Egy programablak fő részei ●
Munkaterület ●
●
●
●
Az ablaknak az (a legnagyobb) része, amelyben a program lényeges része látható A munkaterület jobb szélén és alján lehetnek görgetősávok (bennük a görgetőnyilakkal és a görgetőcsúszkákkal), amelyek segítségével az ablak tartalmának nem látható részét is megjeleníthetjük Bizonyos fajta programoknál (pl. szövegszerkesztőknél) a munkaterület felső és bal szélénél megjeleníthető egy vonalzó is
Állapotsor ●
●
A futó programmal kapcsolatos adatokat, beállításokat tartalmazza (néhányat esetleg meg is lehet változtatni) Nem minden programablakban van
Programablakok átméretezése ●
●
Az ablak méretének vagy alakjának a megváltoztatása Végrehajtási lehetőségek: ●
egérrel rákattintunk az egyik méretező gombra –
●
●
a teljes méretű ablak csak az eredeti méretre kicsinyíthető
az egérrel vonszoljuk az ablak szegélyének valamelyik csúcsát vagy oldalfelező pontját a vezérlő menü Méret menüpontjával
Ablakok áthelyezése (mozgatása) ●
●
●
●
Az ablak helyének megváltoztatása Csak nem teljes méretű ablak helyezhető át Nemcsak programablakok, hanem párbeszédablakok is áthelyezhetők Végrehajtási lehetőségek: ●
egérrel az ablak címsorát vonszoljuk
●
a vezérlő menü Mozgatás menüpontjával
Párbeszédablak ●
Olyan ablak, amely lehetőséget ad ●
●
●
annak megadására, hogy milyen adatokkal, beállításokkal hajtson végre a program egy műveletet, az ember és a gép közötti párbeszédre
Egy párbeszédablak fő részei: ●
címsor
●
munkaterület
Egy párbeszédablak elemei ●
Szövegdoboz ●
●
●
egysoros adatok gépelhetők be csak számok bevitelére alkalmas szövegdobozokba az adat a szövegdoboz jobb szélén található léptetőnyilacskákkal is bevihető
Listadoboz ●
●
●
az egymás alatti listaelemekből lehet választani Ctrl lenyomása mellett több, tetszőleges elhelyezkedésű elemet is ki lehet választani Shift lenyomása mellett több, egymás alatti elem is kiválasztható
Egy párbeszédablak elemei ●
Legördülő lista ●
●
●
olyan mint egy szövegdoboz, csak –
nem lehet bele írni
–
jobb szélén van egy kis háromszög alakú nyíl
a nyílra kattintva megjelenik a lista, amelyből úgy lehet kiválasztani egy elemet, mint egy listadobozból
Kombinált lista ●
●
egy szövegdoboz és alatta egy listadoboz vagy egy legördülő lista a szövegdobozba gépeléssel vagy a listából történő választással lehet elemet bevinni
Egy párbeszédablak elemei ●
Rádiógomb ●
●
több elem közül pontosan egyet lehet kiválasztani → az elem előtti körbe egy pont kerül
Kiválasztógomb (kiválasztó négyzet) ●
több elem közül tetszőleges számú kiválasztható → az elem előtti négyzetbe egy pipa kerül
Egy párbeszédablak elemei ●
Regiszterfülecskék ●
●
●
az ablak felső szélén, címsor alatt egy vagy több sorban találhatók a beállítási lehetőségeket csoportosítják → mindegyik különböző tartalmú ablakot jelenít meg használatukkal több elemet lehet egy párbeszédablakban használni, mint amennyit áttekinthetően egyszerre el lehet rajta helyezni
Egy párbeszédablak elemei ●
Nyomógombok (parancsgombok) ●
●
OK: bezárja az ablakot és a beállított értékeknek megfelelően hajtja végre a parancsot (hatása ugyanaz, mint az Enter billentyűnek) Mégse: bezárja az ablakot és nem hajtja végre a parancsot, minden beállítás visszaáll az eredeti értékre (hatása ugyanaz, mint az Esc billentyűnek vagy az ablak bezárás gombjának)
●
Súgó: megjeleníti az ablakhoz tartozó Súgót
●
Alapállapot: a beállított értékekkel fog ezután megnyílni a párbeszédablak
●
●
●
Alkalmaz: az ablak bezárása nélkül, a beállított értékeknek megfelelően hajtja végre a parancsot Ha a gomb jobb szélén egy nyíl van, olyan, mintha egy legördülő lista lenne és nem egy nyomógomb Ha a gomb felirata után három pont van, egy újabb párbeszédablak jelenik meg
Egy párbeszédablak használata ●
Az aktív elem megváltoztatása (közlekedés az egyes elemek között) ●
●
●
●
●
rákattintunk az egérrel Tab: a beállított körüljárási iránynak megfelelő sorrendben járja be az elemeket Shift – Tab: a beállított iránnyal ellentétes irányba lép szóköz: lépegetés az egy csoportba tartozó elemek között
Lépegetés a listaelemek között: le – föl nyíl
Egy párbeszédablak használata ●
●
Az aktív kiválasztó gomb (négyzet) kivagy bekapcsolása: szóköz Az aktív nyomógomb használata: Enter
Fájl (file, állomány) 1. Fájl: logikailag összetartozó adatok egységként kezelt és azonosítóval ellátott halmaza 2. Fájl azonosítója: név.kiterjesztés ●
a fájl neve – utalhat a tartalmára, – legfeljebb 255 karakter hosszúságú lehet, – speciális karaktereket (pl. \ / : ? * < > | stb.) nem tartalmazhat
●
a fájl kiterjesztése – ugyanolyan karaktereket tartalmazhat, mint a neve, – utalhat a fájl típusára – általában 1, 2, 3 vagy 4 karakter hosszúságú (pl.: c, py, com, exe, doc, odt, xls, ods, jpg, png, mp3, html stb.)
3. Egy fájl tartalmazhat: tetszőleges típusú adatot (szöveget, számot, képet, hangot, mozgóképet, programot stb.)
Mappa (folder; directory, könyvtár) 1. Mappa (könyvtár): fájlok rendszerezésére és csoportosítására használjuk 2. Mappa azonosítója: név.kiterjesztés ●
egy mappának általában nincs kiterjesztése (ha van, annak sincs semmilyen különleges szerepe)
●
a mappa azonosítója – utalhat a tartalmára, – legfeljebb 255 karakter hosszúságú lehet, – speciális karaktereket (pl. \ / : ? * < > | stb.) nem tartalmazhat
3. Ugyanolyan azonosítójú két fájl ●
nem lehet ugyanabban a mappában
●
lehet két különböző mappában
4. Egy mappa tartalmazhat: fájlt vagy mappát 5. Egy mappa szülőmappája: az a mappa, amelyik az adott mappát közvetlenül tartalmazza ●
a szülőmappa azonosítója: .. (két pont)
6. Az aktuális mappa azonosítója: . (egy pont)
Háttértárolók, meghajtók 1.Meghajtó (driver): hajlékonylemezes vagy optikai lemezes meghajtók vagy merevlemezes, pendrive stb. logikai lemezrészek (partíciók) azonosítására szolgáló jelölés ●
●
Egy háttértároló meghajtója jelenti azt az eszközt is, amelyik működteti az adattárolót (forgatja a lemezt, írásiolvasási műveleteket végez) A „meghajtó” másik jelentése a számítástechnikában: hardvereszközöket közvetlenül működtető program
2.A meghajtók jelölése a Windows operációs rendszerben: az angol abc nagybetűivel, utána kettőspont ●
A:, B: hajlékonylemezes meghajtók
●
C., …, Z: merevlemezes vagy pendrive partíciók, optikai lemezek meghajtói, hálózati meghajtók stb.
3.Mentés: a memóriában lévő adatok átmásolása egy háttértárolóra ●
a mentés során meg kell adni a meghajtót, a mappát, a fájl nevét és típusát
4.Megnyitás (betöltés): egy háttértárolón lévő adatok átmásolása a memóriába
