Széchenyi István Egyetem „Új oktatási épület és Könyvtár” tervpályázat FÉNYJEL Stúdió Kft. pályamûve Mûszaki leírás 01. Bevezetés, elõzmények A Széchenyi István Egyetem az ország egyik legkedvezõbb telepítési adottságokkal rendelkezõ felsõoktatási intézménye. Gyõr, az ország ötödik legnagyobb városa biztosít méltó hátteret az Egyetemnek, kellõ szellemi, kulturális és gazdasági erõvel, a történelmi folyamatosság magabiztosságával. A város és az oktatási intézmény egymásrautaltsága az egyetemmé válás folyamatában is megmutatkozott. Az Egyetem fekvése is egyedülálló. Néhány percnyi kényelmes sétával elérhetõ Gyõr történelmi belvárosa, sétálózónája, a vasútállomás és a távolsági autóbusz pályaudvar. Másrészrõl az Egyetem összeér a természettel, a Duna, a Püspökerdõ, a szabadstrand adja a másik pólust. Az intézmény, a pályázati kiírásban is megfogalmazott legnagyobb problémáját saját térbeli korlátjai jelentik. Épületállománya már csak nehézkesen, kompromisszumokkal terhelve tudja kielégíteni a jelentkezõ igényeket. S bár az elmúlt években jelentõs lépések, épületvásárlások történtek, mind az igazgatást, mond az oktatást szolgáló épületstruktúra átgondolása, fejlesztése szükséges. A könyvtár helyzete pedig egészen speciális, jelenleg funkciójához, az Egyetemhez, s az ott dolgozók elhivatottságához képest is meglepõen méltatlan körülmények között mûködik. A kiírás által megfogalmazott program megvalósítása az intézmény rangjához méltó továbbélésének nélkülözhetetlen feltétele. 02. Környezeti összefüggések Amennyire nyilvánvaló az, hogy az Egyetem területén új épületeket kell a következõ években építeni (s ennek a fejlesztésnek a pályázat tárgyát képezõ igazgatásikönyvtár épület csak egy része), annyira világos az is, hogy a Campus terület véges, a környezõ beépített területek az építéseket behatárolják. Olyan megoldást kellett tehát találni, amely mindamellett, hogy a lehetõ legoptimálisabban oldja meg a jelenlegi feladatot, mozgásteret hagy a késõbbi fejlesztések szervezõi, tervezõi számára is. Az Egyetem gyalogos megközelítése alapvetõen három fõ irányból történik. A belváros, a város szíve felõl a Kálóczy téren áramlik a forgalom. E megközelítési irány enyhe ívben vezet rá a jelenlegi bejáratra, s mivel az útvonal az együttes súlypontja, a kollégiumok elõtti tér felé mutat, a feltárulás kimondottan szép. Sziget, Újváros felõl a Mosoni Dunán átívelõ gyalogos hídon lehet elérni a területet. A túlparton található buszmegállókban leszállók is ezt a megközelítést használják. A hídon átkelve, a Káldy villa mellett elhaladva szintén az épülettel szemben találjuk magunkat. Ami e két megközelítés minõségét erõsen rontja, az a parkolón való áthaladás kényszere, illetve annak megoldatlansága. A harmadik fontos érkezési irány a Rónay Jácint utca, a Szövetség utca és Hédervári út csomópontja, a tervezett körforgalom felõl vezet oldalirányból, a tanulmányi épület elõtt elhaladva. Ez a legkevésbé elegáns megközelítés, ám az elõzõ kettõhöz hasonlóan fontos.
A tervezett új fõbejárati épületnek képesnek kellett lennie e három megközelítési irány fogadására, kezelésére. A gépjármûvel való megközelítés jellemzõen két irányból történik. Ez a gyalogos közlekedéssel egyezõen a Kálóczy tér felõli, és az épülõ körforgalom felõli irányt jelenti. A gépkocsikat az épület elõtti parkolóban hagyják az érkezõk. A parkolók egy-két kiemelt eseménytõl, rendezvénytõl eltekintve jelen formájukban is ki tudják elégíteni az igényeket, a bejárat elõtti zsúfoltság, mezõközépen történõ parkolás az autósok közlekedési kultúrájának a hiányára és lustaságára vezethetõ vissza. A sportcsarnok mögötti parkolók kihasználtsága csekély, az Egyetem mindennapi életét egyelõre nem szolgálják ki. Fontos kérdés a távlatilag építendõ, Szigetet és Révfalut összekötõ híd létesítése. A tervezett közlekedési kapcsolatra a városnak égetõen szüksége van. Elfogadjuk azt, hogy nem nagyon lehet jobb nyomvonalat találni – a belváros felé nincs hely, kifele tolva hidat és annak kiszolgáló útjait az Aranypart és a Püspökerdõ sérülne helyrehozhatatlanul, - ám mégis számos fenntartásunk van a tervezett híddal kapcsolatban. A Sziget felõli oldalon a tervezett híd látványa, zajterhelése, levegõszennyezése a Strand nyugalmát teszi tönkre, elvágja a folyóparti részt, a csónakházak felé vezetõ gyalogos és gépjármú közlekedést. Gátja lehet az épülõ Termálfürdõvel kapcsolatos további fejlesztések megvalósításának. Az Egyetem felõli oldalon hasonló problémákkal találkozunk. Az Aranypart, és a Püspökerdõ felé vezetõ gyalogos közlekedés, az élõ és mûködõ, a folyó folyamatos látványára, és nem utolsósorban a nyugalomra épülõ sétány csak megerõszakolva tud tovább élni. Az Egyetem gyalogos megközelítésének nagyvonalúsága is kérdéssé válik. A híd lábai közötti, kis belmagasságú részen való áthaladás sem nevezhetõ elegánsnak. Mindemellett bármennyire is esztétikus híd fog épülni, az a város felõl érkezve takarni fogja magát a Campust. Fontos elem a hídon zajló forgalom zajhatása is, mely erõsen zavaró lesz mind az Egyetem, mind például a Hédervári úton található óvoda számára. Ez persze zajvédõ falak alkalmazásával valamelyest csökkenthetõ, de teljesen meg nem szüntethetõ. Bizonytalan a meglévõ gyalogos híd, és a tervezett új közúti híd egymáshoz való viszonyának kialakíthatósága is. Ez formai, esztétikai kérdés elsõsorban, de a városképben betöltött szerepe miatt nem elhanyagolható. A tervezett híd helye, nyomvonala mindezek mellett a lakosság egyre erõsebb tiltakozását is kiváltja. Javaslatunk szerint a fenti problémák orvosolhatóak a híd nyomvonalának függõleges irányú módosításával. A folyó felett tervezett kapcsolat kialakítható a föld, illetve a Mosoni Duna alatt is, egy a forgalmat lebonyolítani képes alagút építésével is. A tervezett megoldás elõnyei a következõk: - A létesítendõ út viszonylag rövid úton a föld alá kerül, a révfalusi oldalon a Kálóczy tér felõli érkezés elõtt, a szigeti parton pedig a Stromfeld Aurél utcában. - A Kálóczy tér, annak zöldfelülete folytatódhat, kiterjedhet az Egyetem, a régi igazgatási épület, a kollégiumok felé. - A két fõ gyalogos útvonal zavartalanul, gépjármû közlekedéssel való keresztezõdés nélkül vezet az Egyetemhez. - Nem sérül az Aranypart és a Püspökerdõ felé vezetõ sétány, gyalogos közlekedés.
- Megmaradnak a Sziget felõli oldal gyalogos és gépjármû kapcsolatai, megmarad a fürdõfejlesztés lehetõségének zavartalansága, a strand mûködését negatívan befolyásoló vizuális, zaj és levegõszennyezési hatások nem jönnek létre. - A jelenlegi gyalogos híd változatlan formában a helyén tud maradni, mind funkcionális, mind esztétikai szempontból. - Az Egyetem épülete, új bejárata szabadon tárul fel minden irányból. - Nem jön létre az intézmény életét, mûködését zavaró zajhatás. A javasolt megoldás hátránya a következõ: A víz alatti összeköttetés megépítése biztos, hogy költségesebb, mint a hidat megépíteni. Véleményünk szerint azonban csupán a két bekerülési összeget összehasonlítani nem elegendõ. A két megoldás közötti választás csak komoly értékelemzés lefolytatása után, annak eredményének figyelembevételével lehetséges. Ennek során figyelembe kell venni többek között a környezetre gyakorolt hatást, a környezõ területek értékvesztésének, illetve felértékelõdésének kérdését is. Az elõzetes egyeztetések alapján a folyó alatti átvezetés megvalósítható. Mûszakilag, technikailag kivitelezhetõ, és a gondolat jelenlegi szintjén vízügyi szempontból sincs elõzetes akadálya. A vízügyi egyeztetés tanulságai az árvízvédelmi munkarészben olvashatóak. Egy esetleges döntés meghozatalához azonban további komolyabb elõkészítõ tanulmányok szükségesek. Bár a fent leírt javaslat kidolgozása, a híd megépítésének kérdése nem része a konkrét pályázati feladatnak, hatása oly mértékû, hogy úgy éreztük komolyabban érdemes foglalkozni vele. A tervezett épület kialakítása mindemellett olyan, hogy az mûködõképes a jelenlegi állapotban, és egy esetleg megépülõ híd esetén is. A helyszínrajzon az általunk ideálisnak tartott alagutas megoldást ábrázoltuk, a jelenleg aktuális híd nyomvonaltól kicsit módosított vonalvezetéssel. Ugyanezen okból a látványterveken sem szerepeltettük a hidat, azok az általunk legjobbnak tartott állapotra épülnek. Amennyiben mégis a híd verzió valósul meg, úgy egyedül az épület Kálóczy tér felõli feltárulása sérül. A híd eléréséig az új épületrészek csak sejtelmesen, részleteikben tárulnának fel, de a híd alatt áthaladva ugyanaz a hatás élne, mint az alagutas megoldásnál. A Hédervári út felõli feltárulást a híd megépítése nem befolyásolja, a hatás ugyanolyan erõs mint a másik esetben. Az Egyetem tér ez esetben is betölti központi szervezõ szerepét. 04 Telepítés Olyan helyet kerestünk, és olyan épületet kívántunk kialakítani amely: - Reagál minden megközelítési irányra, az Egyetem minden esetben „szép” arcát mutatja az érkezõk felé, elegáns feltárulást biztosít. - Elegendõ teret biztosít az érkezéshez, magától értetõdõen jelöli a fõbejáratot, lehetõséget biztosít egy Campus-fõtér kialakulására. - Nem gátolja a késõbbi fejlesztések lehetõségét, hagy teret a késõbbi építéseknek. Illeszkedik az Egyetem jelenlegi életébe, reagál a létezõ kapcsolatokra, közlekedési irányokra, azokat segíti, erõsíti. - Az épületegyüttes tényleges fõbejárata tud lenni, felvállalva ennek minden funkcionális összefonódását, biztosítva a szükséges kapcsolatokat. - Kihasználja a tervezési terület adottságait, értékeit, bevonja az épületbe a folyóparti fekvés látványértékét.
- Nem akar uralkodni a meglévõ épületeken, tiszteletben tartja azt, hogy a mára megmutatkozó hibák ellenére is korának egyik elõremutató, s ami még fontosabb arculattal rendelkezõ alkotása. A fentieket figyelembe véve alakult ki a tervezett igazgatási-könyvtár épület végleges helye, mely észak-déli hossztengellyel a meglévõ oktatási és a jelenlegi könyvtár-igazgatási épület közé feszül be. Ez a „befeszülés” csak idézõjelben értendõ. A fõ tömeget a könyvtár és az aulablokk tömbje jelenti, ez kapcsolja össze a két meglévõ épületet. Erre harap rá, az oktatási épület nyugati tornyára simuló irodaszárny, mely az igazgatási funkciókat foglalja magába. A könyvtár-aula blokk tömege tulajdonképpen három, közelítõleg hasonló egységbõl áll. A jelenlegi aula délnyugati sarkához kapcsolódik az új aulát, az elõadókat magába foglaló tömb, mely egyben az Egyetem új fõbejáratát jelenti. A jelenlegi igazgatási épület elé kerül a könyvtár tömbje, mely tisztán ezt a funkciót szolgálja ki. A két egység között található a harmadik, mely nem tömb, hanem annak a hiánya, egy befoglaló tömegében hasonló formájú és nagyságrendû fedett tér, ahonnan az Egyetem fõbejárata és a könyvtár bejárata nyílik. Ez a tér az épület szerves része, gyülekezõ és rendezvényhely, találkozási pont, egy messzirõl látható, a bejárat helyét evidenssé tevõ elem. Elhelyezkedése olyan, hogy összefogja a város és a kollégium felõli megközelítési irányokat, s emellett megmarad a kollégiumok elõtti tér nyitottsága is. Az Egyetem tér kelet-nyugati tengellyel átfut az épület alatt, elvezet az érkezések felé, pados, leülõs, beszélgetõs helyként szervezi a Campus életét, lehetõséget ad szabadtéri rendezvények tartására. Mivel a könyvtár a jelenlegi igazgatási épület mai fõbejárata elé épül, a kollégium elõtti térrõl egy új fõbejárat kialakítása szükséges. A jelenlegi bejárat amúgy is méltánytalanul alulformált, a Közgazdasági és Jogi Kar kialakítása önmagában is jelentõs átalakításokat igényel. Az épület Balti szerinti 114,80 méter magasságra került, mely a kollégiumi és a jelenlegi igazgatási épület elõtti tér szintje. 05 Alaprajzi kialakítás, konkrét megoldások A tervezett épület két fõ funkcionális egységre bontható, melyek a nyílvánvaló kapcsolódási pontokon túl teljesen önálló életet élnek, s ez az építészeti formálásban is megjelenik. Fõbejárati-igazgatási épület Itt kapott helyet az Egyetem új fõbejárata, az aula, az elõadótermek, és a teljes igazgatási blokk. A bejáraton áthaladva az aulába, annak szélére, a karzat alatti részbe érkezünk, ez a vonal egyenesen rávezet az igazgatási rész bejáratára, az aulán keresztül pedig a jelenlegi aula, az oktatási épület érhetõ el. Az aula kialakításánál az a cél vezetett minket, hogy egy élõ, mozgással, emberekkel teli tér-, és vizuális élményt nyújtó hely alakuljon ki. Ez olyan kapcsolódó funkciókkal érhetõ el, mely a hallgatókat is szolgálja, jelenlétüket eredményezi. Ennek megfelelõen a négy szint belmagasságú térbe három karzat-galéria nyílik, elõadókkal, oktatási termekkel, a hallgatók órákon kívüli tartózkodását, tanulását, pihenését szolgáló ücsörgõkkel, leûlõhelyekkel. Az aula térbe úszik bele az oktatói klub tömege újabb rálátásokat, vizuális kapcsolatokat teremtve. Ez a tömeg íves, energikus formálásával, látvány-értékével az aula tér egyik meghatározó eleme. Formája határozatlan kirajzolódik kívülrõl is, a
könyvtárrészbõl is, de mindez fordítva is igaz, az oktatói klubból is izgalmas kilátások, átlátások nyílnak. Az aula és az oktatási épület kapcsolatát megadó széles lépcsõ, az aula megfelelõ berendezése esetén újabb lehetõséget teremt arra, hogy rendezvény esetén a közönség jó rálátást biztosító helyet foglalhasson el. Az aula teréhez a földszinten egy büfé csatlakozik, mely minden hasonló intézményben az egyik legjelentõsebb hallgatói közösségi tér. E büfé pótolja a bõvítés során megszûnõ talponálló jellegû, amúgy igen nagy forgalmú büfét is. ( Az aula, igazgatási rész és tanulmányi épület találkozásánál található vasbeton mag terveink szerint bontásra kerül, az egyetlen megmaradó, és megerõsítendõ rész a lefedést alátámasztó, a paneloknak felfekvést biztosító vasbeton fal. ) A büféhez egy külsõ fedett fogyasztótér is tartozik, mely a kollégiumi udvarra nyílik meg. Ez a büfé szolgál, egy kis étellift segítségével hátországul az elsõ emeleti elõadóterem/díszterem kiszolgáló büféjéhez is. Innen a büfé fogyasztóterébõl nyílhat a HÖK szoba, ténylegesen is együtt élve a diákokkal. Az aula és a büfé peremén található egyenes karú lépcsõ vezet fel a galéria szintekre, folyamatos átlátást biztosítva az aula felé. Az elsõ emeleten található a kért nagy elõadó, a másodikon a két kisebbik valamint az oktatói klub belógatott tömege. A harmadik emeleten három oktatási helyiség kapott helyet. Ezek betervezése az igazgatási blokk lépcsõházának kialakítása miatt vált szükségessé. Az oktatási épület nyugati tornyát, a mellé épített igazgatási blokk magasságáig ugyanis eredetileg tervezett funkciójába kívánjuk visszaállítani, így lépcsõ és vizes blokk kap helyet benne. Az így megszûnõ, rossz alaprajzi kialakítású helyiségek helyett terveztünk három sokkal jobban hasznosítható oktatási termet. Az igazgatási épület kialakítása egyszerû, a kért irodafunkciók öt szinten helyezkednek el. A földszinti bejárat a régi és az új aula felõl nyílik, a rektori hivatal helyiségei a ötödik, legfelsõ szinten helyezkednek el. Könyvtár A könyvtár funkció önálló blokkban kapott helyet. A cél az volt, hogy az Egyetem szellemi központja az épületegyüttes legnyugodtabb, természetbe ágyazott, legszebb kilátással rendelkezõ részére kerüljön. Fontos szempont volt az is, hogy a külsõ megközelítés, illetve az oktatási, igazgatási és a közgazdasági és jogi karnak otthont adó épület felõl, belsõ úton közelítõknek egyforma érkezési élményt, ugyanolyan fogadtatást nyújtson. Ugyanúgy fontos számunkra, hogy a könyvtár ne csak könyvtártechnológiailag legyen mûködõképes, hanem az olvasók számára is esztétikus, térben gazdag, méltó környezetet teremtsen, illetve a leüléshez, olvasáshoz, tanuláshoz nyugodt, elmélkedésre, elmélyülésre alkalmas hátteret adjon. A földszinten a könyvtári adminisztráció helyiségi, valamint a könyvraktár foglalja el a legnagyobb helyet. A könyvtár gazdasági bejárata, illetve gazdasági megközelítése a régi igazgatási épület mellett található. A földszinten kapott helyet a bejárati elõtér, valamint a hozzá tartozó ruhatár is. Innen nyílik, egy a könyvtártól külön is üzemeltethetõ, akár vállalkozóknak ki is adható kis üzlet, mely például könyv, papír, írószer, vagy éppen grafikai, másolási profillal szolgálhatja ki a látogatókat. Az elõtérbõl lépcsõn, illetve liften érhetõ el az elsõ emeleten található tulajdonképpeni könyvtárbejárat. Ugyancsak egy szint lefele történõ megtételével juthatunk le ide az aula, oktatási épület felõl érkezõ hídról, illetve a közgazdasági, jogi épület felõl. A könyvtári közönségforgalmi részt egy lift szolgálja ki. Ennek kialakítása kétoldali használatot tesz lehetõvé, ám olyan vezérléssel, mely csak
azon az oldalon teszi lehetõvé a kiszállást, amelyen a beszállás is történt. Így az ellenõrzött zónában, és az elõtérben, lépcsõtérben zajló közlekedés nem tud keveredni egymással. Az olvasókat, kölcsönzõket kiszolgáló zóna három szinten helyezkedik el. Az alsó szinten, a bejárat közelében található a hírlap és folyóirat olvasó, a multimédiás nyelvi labor, valamint a hagyományos és online katalógusok. Itt és a középsõ szinten kap helyet az általános szabadpolcos könyvkiválasztó tér. A felsõ szinten a speciálisabb részek a szakirodalmi rész, a szabvány és jogszabály olvasó, a CD és elektronikus olvasó és a kutatószobák kerülnek elhelyezésre. Ez a szint biztosítja a legszebb kilátást a Mosoni Duna felé is. A kölcsönzési, tájékoztatási, ellenõrzési pontok mindhárom szinten központi helyen, jó áttekintést nyújtó helyen találhatók. A könyvraktár és e pontok között egy kis könyvlift biztosítja a kapcsolatot. A lift mellett egy kis raktárhelyiség biztosítja az átmeneti könyvtárolást. A földszinti irodablokkból egy külön közlekedési mag biztosítja a feljárást, lépcsõvel és lifttel. Ez egyben a könyvtár menekülõlépcsõje is. Itt lehet megoldani a könyvtári kézikocsis szállításokat is. Minden könyvtári szinten található kártyás másoló, illetve internetezésre alkalmas számítógépes munkaállomás. A könyvtár berendezési vázlata egy a programban megfogalmazott igényekre elképzelt, az épület adottságaihoz alkalmazkodó megoldás. Ezzel az elrendezéssel biztosítható a pályázati kiírásban megfogalmazott igény, elhelyezhetõ a kért 90.000 kötet, és emellett 245 olvasóhely is található. A könyvtár berendezése természetesen az üzemeltetõk igényeinek a függvénye, a fenti bútorozás csak a megvalósíthatóságot kívánja bizonyítani. Az ábrázoltnál sûrûbb bútorozással is elképzelhetõ épület alaprajzi kialakítása, a pillérváz és a kevés szerkezeti elem mind a flexibilitást szolgálja. A könyvtár és az Egyetem többi részének elkülönült mûködtetése megoldott. A pályázati kiírás megfogalmazása szerint a könyvtár közelében kell megadni egy elõadót. Mivel az elõadók használata az egyetem számára az oktatásban a legfontosabb az elõadókat az aula karzatokról nyílóan helyeztük el. Ezek közül a második emeleti kettõ a könyvtárból az összekötõ hídon keresztül elérhetõ. E szint az igazgatási résztõl ajtóval leválasztható, a lépcsõk lezárásával (pl. álmennyezetbe rejtett leereszthetõ ráccsal megoldható. Így egy vagy két elõadó a könyvtárból is elérhetõ akkor is ha az aula zárva van, vagy attól csak külön szeretnék használni. Összességében úgy érezzük, hogy a kiírás közösségi terek tekintetében alulméretezte a tervezési programot. Ezen elsõsorban a nagyobb termek, tárgyalók elõtti tereket, közösségformáló zónákat, büfét, az aulát élettel megtöltõ üldögélõ tereket értjük. A mellékelt helységkönyvben is rögzített módon, a kért négyzetmétereket ezeknek a tereknek köszönhetõen léptük át, ám ezt tudatosan felvállaltuk, ezeket a tereket biztosítani kellett. 06 Kapcsolatok, belsõ közlekedés A tervezett épület biztosítja az új és a meglévõ épületek teljes átjárhatóságát, anélkül, hogy a funkció bárhol sérülne. A különválasztott aula-igazgatási rész, és a könyvtár önálló bejárattal rendelkezik, önállóan is mûködõ egységek. A két földszint között az Egyetem téren keresztül fedett, csapadéktól védett átjárás biztosított. Az új aula szervesen kapcsolódik a régihez, az új épület mûködõ bejárata tud lenni a meglévõ oktatási résznek. A karzatokon található funkciók egy az aula terében található látványos lépcsõvel, és egy lifttel közelíthetõek meg. A karzatszintek tûzgátló ajtókkal szintben kapcsolódnak az önálló tûzszakaszt, és dilatációs
egységet alkotó irodarészhez. Ez utóbbi függõleges közlekedési vonalait a két lift, valamint a meglévõ épület nyugati tornyába tervezett lépcsõház biztosítja. Az új épület és a tanulmányi épület közötti átjárás a földszinten az aulán keresztül, valamint a 2. és a 4. emeleten a lépcsõházban biztosított, tehát minden második szinten. Kiemelt szerepet tölt be az épület 2. emelete. Ezen a szinten az egész épületegyüttes bejárható. A tanulmányi épületbõl az igazgatási rész lépcsõháza érhetõ el, majd ezen keresztül az aula második emeleti karzata a két kisebb elõadó szintje. Innen a karzatról indul egy híd, mely egyfajta utalás a laborépületeknél található vasúti kocsira, ám mai, az épülethez igazodó kialakítással. A hídról kilátás nyílik az Egyetem térre, kelet felé Révfalu felé, nyugatra a kollégiumok felé, s nem utolsósorban a könyvtárba és az aulába. A híd a könyvtár épület második emeletére érkezik, egy függõkerthez. Innen egy viszonylag rövid közlekedõn keresztül átjuthatunk a Közgazdasági és Jogi Kar majdani épületének második szintjének lépcsõházába. A függõkert mellõl egy zárható, igény szerint önálló mûködést biztosító ajtón keresztül a könyvtár lépcsõházába juthatunk. Így a könyvtár az oktatási, igazgatási épületek bármelyikébõl fedett-zárt, fûtött útvonalon elérhetõ. A tervezett épület mozgáskorlátozottak számára teljesen bejárható, részükre illemhely is minden szinten biztosított. A hídon keresztül a belsõ zárt átközlekedés is megoldott. Az új és a meglévõ aularész közötti szint áthidalását egy kétoldalas megközelítést lehetõvé tevõ lift biztosítja. A könyvtárrészben szintén egy lift teszi lehetõvé a kényelmes függõleges közlekedést. 07 Tömegformálás, anyagok Az épület egyszerû tömegformálással, geometrikus elemekbõl építkezik. A tömeg meghatározó motívuma a könyvtárat és az aula-fõbejárati részt magába foglaló, középen áttört, átlyukasztott hasáb. Erre harap rá az irodarész tiszta téglatestje. E rendszerbõl csak az elõadók, és a rektori tanácsterem tömege mozdul ki. Az egyetlen erõs, határozott forma az aula térbe befüggesztett oktatói klub tömege, íves formája. Az épület megjelenését az áttört, transzparens felületek, a beton felületek, illetve az egye részeket kiemelõ idõjárásálló nemes fa burkolat (alternatívaként esetleg igényes fémlemez burkolat jöhet még szóba), a perforációk, nyílások aránya adja. A cél egy elegáns, tiszta, mai épület létrehozása volt. 08 Ütemezhetõség Az épület megvalósíthatóság szempontjából három fõ egységre bontható. Az elsõ a könyvtár tömbje, mely az összekötõ tetõn és a hídon keresztül kapcsolódik a többi épületrészhez, ám attól teljesen függetlenül építhetõ. A második az aula, és a hozzá kapcsolódó részek, az igazgatási épülettõl elválasztó dilatációs vonalig. E rész szintén teljesen különálló megvalósíthatóságot tesz lehetõvé. A harmadik az igazgatási rész, mely szintén önállóan építhetõ, s megközelítése a jelenlegi aulából történhet. Az egységek építési, megvalósítási sorrendje természetesen változhat. Ami biztos, hogy az épület a teljes kiépítéssel nyeri el teljes egységét. 09 További fejlesztések A megépülõ épület a jelenlegi környezettel is jól képes ellátni a feladatát. Ezt az állapotot ábrázolja az 1:500 léptékû helyszínrajz. A következõ lépés a javasolt alagút megépítése. Ez esetben a tereprendezésekkel együtt megvalósulhat szándékunk, a terület jellemzõen gyalogos, és gépjármûvekkel is bejárható részekre bontása. Ezt az állapotot ábrázolja az 1:1000 léptékû
helyszínrajz. Természetesen az épület teljes mértékben mûködõképes a hidas változat megépítése esetén is. A tervezett épület helyszínrajzi elhelyezése olyan, hogy nem gátolja a késõbbi fejlesztéseket. A könyvtár a Duna felé bõvíthetõ, az igazgatási épület kelet felé, a kollégiumi rész észak fele kaphat új épületszárnyat. A parkolóterületek a tömbbelsõben szintén bõvíthetõek, akár többszintes parkolók, parkolólemezek kialakításával is. Katona István, Pozsgai Zoltán, Takács Attila Fényjel Stúdió Kft. 9022 Gyõr Kiss J. u. 7/a Tel: 96/528-242 E-mail:
[email protected]
