0036 Jelentés a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, a Károli Gáspár Református Egyetem és a Budapesti Evangélikus Gimnázium (Fasor) ellenőrzéséről
TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok Mellékletek Az ellenőrzés jogalapját az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. - tv. 2. § (5) bekezdése képezi, amely szerint az ÁSZ ellenőrzi az állami költségvetésből juttatott támogatás felhasználását a társadalmi és egyéb szervezeteknél, így az egyházaknál is, valamint a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. tv. 9/H. § (7) bekezdése, amely szerint a nem állami létesítésű felsőoktatási intézményeknek juttatott állami támogatás felhasználásának ellenőrzésére az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. tv. 121. §-ában foglaltak szerint az ÁSZ jogosult. Az egyházak, illetve az általuk fenntartott intézmények és az állam viszonyát a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény, az állam és egyházi felsőoktatási intézmények együttműködését, kapcsolatát a felsőoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXX törvény, a középfokú oktatás feladatait a többször módosított, közoktatásról szóló 1993. LXXIX. törvény, az egyházak gazdálkodásának egyes kérdéseit szabályozó 76/1990. (IV. 25.) MT rendelet, az egyházi jogi személyek és az általuk alapított intézmények éves beszámoló készítésének és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságáról szóló 50/1992. (III. 13.) Korm. rendelet , a felsőoktatásban bevezetett képzési normatívákról szóló 154/1996. (X. 16.) Korm. rendelet, illetve a helyébe lépett, a felsőoktatás-képzési és fenntartási normatívák alapján történő finanszírozásról szóló 72/1998. (IV. 10.) Korm. rendelet szabályozzák. A nem önkormányzati, - így az egyházi fenntartású - közoktatási intézmények állami támogatásának konkrét előírásait az évenkénti költségvetési törvények rögzítik. A jogszabályi előírások teljesülését - az illetékes egyházi vezetők egyetértésével - a Pázmány Péter Katolikus Egyetemnél, a Károli Gáspár Református Egyetemnél és a Budapesti Evangélikus Gimnáziumnál (Fasor) ellenőriztük.
A Budapesti Evangélikus Gimnáziumot (Fasor) 1989-ben indították újra, 4 évfolyamos képzéssel. A gimnázium alapítója a Magyarországi Evangélikus Egyház. A Pázmány Péter Katolikus Egyetemet a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) 1992. januárjában alapította. Az egyetem az évek során különböző karokkal és intézetekkel bővült. Kormányzatának élén a MKPK elnöke áll, aki hivatalánál fogva az Egyetem nagykancellárja. A Károli Gáspár Református Egyetem alapító okiratát - mint alapító - a Magyarországi Református Egyház Zsinata 1997. novemberében fogadta el. Az intézmény alapító okiratát 1999. májusában módosították, amikor az alapítói és fenntartói felelősségi rendszert kettéválasztották. Az ellenőrzés az állami támogatások felhasználása mellett - az illetékes egyházi vezetők hozzájárulásával - az intézmények teljesítményére is kiterjedt. Az ellenőrzés célja tehát annak értékelése volt, hogy a három intézménynél az éves központi költségvetési-, a felsőoktatási- és a közoktatási törvényekben előírt állami támogatásokat megkapták-e, a kapott támogatásokat törvényesen, a külső- és belső szabályokat betartva célszerűen és eredményesen használták-e fel. Az ellenőrzés az 1998. és 1999. évek gazdálkodási tevékenységének megítélésére irányult, a korábbi évek történéseire csak kivételesen indokolt esetben térünk ki és a 2000. gazdasági év eddigi tényeire szorítkoznak megállapításaink. Az ellenőrzés a vizsgált intézményektől bekért tanúsítványokra, a helyszíni ellenőrzés során átvizsgált dokumentumokra, bizonylatokra és a személyes tapasztalatokra alapozva tette meg a megállapításait és javaslatait.
I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok A közoktatási és a felsőoktatási törvények többszöri módosítása eredményeként lényegében az állami alapítású tanintézetekkel azonos jogok és kötelezettségek illetik meg az egyházak által alapított oktatási intézményeket. Működésük során azonban be kell tartaniuk a fenntartó egyházaknak a gazdálkodás rendjét szabályozó előírásait is. Az ellenőrzött időszakban az állami és az egyházi szabályozások - a könyvvezetési szabályozás kivételével - nem sérültek, megfeleltek az állami törvényesség követelményeinek.
A működés törvényességének értékelése során megállapítható volt, hogy az ellenőrzésben érintett egyházak törvényei olyan alapelveket tükröznek és annyira rugalmasak, hogy előírásaik illeszkednek az állami törvények követelményeihez. Problémát okozott, hogy számvitelükben mindhárom intézmény a kettős könyvvitelt alkalmazza, a fenntartó egyházak - a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia kivételével - viszont egyszeres, pénzforgalmi szemléletű beszámolót kérnek intézményeiktől, amely nem feleltethető meg az állami támogatás elkülönített nyilvántartását, ennek felhasználását, maradványának elszámolását előíró, az egyházak gazdálkodásának egyes kérdéseiről szóló hatályos MT rendelet előírásainak. A kettős könyvvitel rendszerében készült mérlegadatok “átfordítása” az egyszeres könyvvitel beszámolórendszerébe nehezen megoldható feladata volt az intézményeknek. A három intézménynél a bevételek 70-80%-át a központi költségvetés normatív és nem normatív alapú támogatásai teszik ki, a saját bevételek a gazdálkodásban kiegészítő jellegűek. A bevételek között kimutatott átvett pénzeszközök tulajdonképpen szintén állami pénzforrások. A hatályos állami törvények rendelkezései szerint az oktatási intézmények fejlesztése, felújítása és karbantartása a fenntartó szervezetek kötelezettsége. Az érintett egyházak - a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) beruházásait kivéve - nem tudtak intézményeiknek e téren számottevő segítséget nyújtani. Meg kell jegyeznünk, hogy a PPKE-beruházásaihoz a központi költségvetés is több, mint 1 Mrd Ft-tal járult hozzá, több finanszírozási forrás igénybevételével. Amennyiben a fenntartók továbbra sem tudnak intézményeik fejlesztéséhez, rekonstrukciójához, vagy felújításához hozzájárulni, komoly veszélybe kerülnek azok az oktatás-fejlesztési tervek, amelyeket az egyetemek és a gimnázium kialakítottak, illetve a már meglévő intézményi infrastruktúra zavartalan működése sem biztosítható, mivel az intézmények saját erőből megoldani nem tudják ezeket a feladatokat. Célszerű lenne, ha az államtól visszakapott oktatási intézmények támogatása a tanintézetek felújítására, karbantartására legalább részleges fedezet nyújtana. A két egyházi fenntartású felsőoktatási intézmény egyetemi státuszúvá válása nagy fejlődést indított el, fenntartásukhoz a központi költségvetés több, mint 3,6 Mrd Ft-tal járult hozzá, a hallgatók létszáma 1999-ben meghaladta 8300 főt, az alkalmazottaké a 750 főt. Az egyetemek az akkreditációs eljárás felhatalmazásával az állami
egyetemekkel mindenben egyenértékű diploma kibocsátására jogosultak. A két egyházi egyetem létrejötte és fejlődése külső- és belső vonatkozásban új irányítási és gazdálkodási helyzetet eredményezett. A fenntartó és felügyeleti jogokat gyakorló egyházak felkészültsége még elmaradt a követelményektől. A felügyeleti szerveiktől ezért az egyetemek kevés útmutatást kaptak, tevékenységük, gazdálkodásuk rendszeres felügyeleti ellenőrzése megoldatlan volt. Az MKPK tervezi a PPKE három karának, valamint az 1998-tól átalakított rektori hivatal teljes kiépülését követő átfogó ellenőrzését, amikor az új szervezeti felállás tapasztalatai már értékelhetőek. Az alapító szervek részéről a Károli Gáspár Református Egyetemen (KRE) és a Budapesti Evangélikus Gimnáziumban átfogó ellenőrzésre még a korábban észlelt gazdasági problémák ellenére sem került sor. Az egyetemek zavartalan gazdálkodását hátrányosan befolyásolja az a bizonytalanság, amely minden évben hónapokig “lebegteti” az állami támogatások összegét, a finanszírozási szerződések megkötését. A helyzetet csak enyhíti, de nem oldja meg a szerződéskötés időpontjáig előlegként folyósított ellátmány.A finanszírozási szerződés tartalmazza a költségvetési törvényben rögzített jogcímenkénti támogatás, valamint a képzési- és fenntartói normatívák által meghatározott támogatásokat is, amelyek év közben kormányrendeletben kerülnek módosításra. Mindaddig előleget folyósít a tárca, amíg a kormányrendeletben meghatározott normatívák szerinti számítások az adott intézményre vonatkozóan el nem készülnek. Eddigi tapasztalatok szerint a finanszírozási szerződések megkötésére a tárgyévi költségvetési év III.IV. negyedé-vében került sor. Megítélésünk szerint annak érdekében, hogy az egyházi alapítású felsőoktatási intézmények az őket megillető normatív és egyéb állami pénzforrásokhoz kellő időben hozzájuthassanak, a finanszírozási szerződéseket az OM részéről olyan időpontban kell megkötni, amikor még azok ismeretében a gazdálkodás eredményesen befolyásolható. Hasonlóképpen nehezíti az átgondolt, tervszerű munkát a nem normatív alapú támogatások, (pályázatok) késői elbírálása és folyósítása. További bizonytalanságot okoz, hogy a megvalósított programok eredményességének szakmai és pénzügyi ellenőrzése az OM részéről megoldatlan és az “önbevallások” értékelése és visszaigazolása elmarad. A pályázók - mint az általunk ellenőrzött felsőoktatási intézmények esetében is - más minisztériumoktól is kérhetnek, kaphatnak támogatást, anélkül, hogy az adományozók egymás döntéseit ismernék. Az egyetemek nem képeznek még valódi önálló gazdálkodási egységet, belső szabályozásuk a karok szuverénitásának elsődlegességére épül, a pénzfolyamatok legfeljebb adminisztratív úton mennek át a központi gazdasági vezetésen, sok esetben azokat meg is kerülik. A kellő
szabályozás, valamint az egyetemi belső ellenőrzés hiányának is következménye volt a KRE-n 1999-ben bekövetkezett pénzügyi egyensúly zavara, amelyet a Bölcsészettudományi Kar mértéktelen, engedély nélküli túlköltekezése, létszámtúllépése és más szabálytalanságai okoztak. A Karok könyvelése, nyilvántartási rendszere, bérezési és jutalmazási elvei és gyakorlata eltért egymástól, aminek következtében az egyetemi szintű tényadatok csak nagy nehézségekkel voltak megállapíthatóak. Mindkét egyetem központi vezetése törekszik az egyetem gazdasági egységének kialakítására, a pénzügyi egyensúly és a harmonikus fejlődés érdekében, de a rektorok mellett működő gazdasági szervezet szabályozása, irányítása, létszáma még további fejlesztést igényel. A gazdasági folyamatok ellenőrzése még számos ponton megoldatlan. A belső ellenőrzés rendszere (vezetői ellenőrzés, a munkafolyamatokba épített ellenőrzés, függetlenített belső ellenőrzés) az ellenőrzött két felsőoktatási intézményben sem a szabályozások szintjén, sem a gyakorlatban nem épült még kellően ki. A világi szakokon az oktatás eredményessége, színvonala, a végzett hallgatók helytállása a gyakorlatban még nem mérhető, de a két egyetem oktatói kara és infrastruktúrájának fejlettsége megfelelő garanciája a magas szintű képzésnek, aminek a fenntarthatósága, fejleszthetősége még nagymértékben függ a külső- belső tényezőktől. A Budapesti Evangélikus Gimnázium a vizsgált időszakban az éves költségvetési törvényekben részére előirányzott állami támogatást a biztosított jogcímeknek megfelelően (normatív támogatás, kiegészítő támogatás és központosított közoktatási célú, ill. kötött felhasználású támogatások), teljes összegében megkapta és azokkal szabályszerűen elszámolt. A gimnázium korábbi vezetésének hibás döntései következtében 1997. év végére, 1998. év elejére megbomlott az intézmény pénzügyigazdasági egyensúlya. A nehéz pénzügyi helyzetben a fenntartó 2 M Ft-os kölcsönt biztosított. Majd többszöri személycsere után a fenntartó által megbízott, majd az újonnan kinevezett igazgató következetes intézkedéseivel sikerült a pénzügyi konszolidáció alapjait megteremteni. A minőségi oktatás érdekében a gimnáziumi vezetés az 1997-1998. tanévben heti 962 órás, az 1998-1999. tanévben heti 846 órás, az 19992000. tanévben 861 órás tanítási időkerettel oktatott. Az intézmény új vezetése az 1998-1999. tanévtől kezdve belső intézkedésekkel kigazdálkodta a magas óraszámból eredő költségeket. Ezzel egyidejűleg megállapítható, hogy a pedagógusi és alkalmazotti illetmények kategóriájuk minimumszintjén állnak, jutalmazás gyakorlatilag nincsen, a dologi kiadások is csak a legszűkségesebb kiadásokat fedezik.
A Gimnázium a működési célra kapott állami támogatást teljes egészében a rendeltetésének megfelelően oktatás-szakmai feladataira használta fel. Pénzfelhasználását a törvényi előírások betartása, a rangsorolt szükségletek és összességében a szűkös pénzügyi lehetőségek jellemezték. Az intézménynél szabályozták a belső ellenőrzési rendszert és ez megfelelően működik. Az oktatás-szakmai teljesítmények a Gimnázium minőségi oktatási eredményeit tükrözik. A lemorzsolódási szint az országos gimnáziumi 9%-kal szemben 1% alatti az alapképzésben. Az OKI 1999. évi felmérés során a 8. osztályos gimnáziumi tanulók teljesítményét szakterületenként jó és kiváló teljesítményűnek minősítette A felsőoktatásba felvettek aránya 1998-ban 81%-os, 1999-ben 72%-os volt. Az OKI felvételi rangsorában az ország gimnáziumai között az intézmény a 31. helyet foglalja el. Az értékelés szerint az 1-35. helyezett kiváló minősítésű. A vizsgált években a vezetésnek sikerült a gazdasági-pénzügyi stabilizációt biztosítani, a korábbi (1997-1988. évi) likviditási zavarokat, nehézségeket kiküszöbölni. Jelenleg ellentmondásos helyzet adódik az oktatás-szakmai célok minőségének további biztosítása (magas tanítási óraszám, s az ezzel összefüggő pedagóguslétszám) és az intézmény pénzügyi-gazdasági egyensúlyának további javítása között, a rendelkezésre álló finanszírozási források lényegi változatlansága miatt. A Gimnázium vezetése által elkészített - a fenntartó által igényelt és elfogadott négyosztályos gimnáziumi képzés bevezetése miatti iskolabővítési, valamint épületfelújítási elképzelések reális igényeket tükröznek, amelyeket az igazgatótanács is elfogadott. Ugyanakkor a beruházási, felújítási szükségletek finanszírozása jelenleg megoldatlan. Az ellenőrzés részletes megállapításainak hasznosítása mellett javasoljuk Az intézményeket fenntartó Magyar Katolikus Püspöki Konferencia, a Magyarországi Református Egyház és a Magyarországi Evangélikus Egyház részére: 1. Oly módon határozzák meg az általuk alapított felső oktatási intézményeik könyvvezetésének és éves beszámolóiknak tartalmát, hogy a szabályozás összhangban legyen a számviteli törvény, a 76/1990. (IV. 25.) MT rendelet, valamint az 50/1992. (III. 13.) Korm. rendelet előírásaival (tegye lehetővé az állami támogatások és azok felhasználásának elkülönített nyilvántartását.; a beszámolókban jelenjenek meg azok az információk, amelyekből a nevelési, oktatási,
hitéleti, sport és más tevékenységekre fordított költségek (kiadások) megállapíthatók). 2. Gondoskodjanak arról, hogy a fenntartó jogán bizonyos rendszerességgel szakszerű felügyeleti ellenőrzésre kerüljön sor az oktatási intézményeiknél. 3. Fogalmazzák meg igényként, hogy oktatási intézményeik dolgozzanak ki több évre szóló stratégiai tervet, amit a reálisan figyelembe vehető pénzügyi feltételekkel kell alátámasztani. A stratégiai célok meghatározását és azok megalapozását információkkal, útmutatásokkal segítsék elő. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektorának, továbbá a Károli Gáspár Református Egyetem rektorának: 1. Gondoskodjanak arról, hogy a Karok Szervezeti és Működési Szabályzatai, ügyrendjei és gazdálkodási szabályzatai összhangban legyenek az egyetem megfelelő szabályzataival és azokat megfelelő testület hagyja jóvá. 2. Rendeljék el, hogy azoknál a szervezeti egységeknél (karok, intézetek), ahol hiányzik, vagy hiányos a számviteli törvényben előírt számviteli szabályozás (számviteli politika, számlarend, számlatükör, értékelési szabályozás, leltározási szabályzat stb.), azokat záros határidőn belül pótólják. 3. Szervezzék meg, hogy az egyetemi szintű nyilvántartási rendszerek és az alsóbb szervezeti egységek (karok, intézetek) nyilvántartásai tartalmilag legyenek egységesek, vagy egymásnak megfeleltethetők. 4. Biztosítsák az állami források jogcímenként elkülönített kimutatását, a felhasználás részletezésével együtt. Vizsgálják felül, és ha indokolt, módosítsák a kötelezettségvállalásra jogosultak körét. 5. Intézkedjenek a gazdálkodás szempontjából kiemelt jelentőségűnek tartott tevékenységek szakszerű belső ellenőrzése érdekében, erősítsék a munkafolyamatokba illesztett és a vezetői ellenőrzések rendszerét. A fenntartói felügyeletet ellátó Budapesti Evangélikus Gimnázium (Fasor) Igazgatótanácsnak és a Gimnázium igazgatójának: Vizsgálják felül a Gimnázium által alkalmazott tanítási időkeretet, szem előtt tartva az oktatás színvonalában eddig elért eredményességet és a pénzügyi stabilitás követelményét. Az átvilágítás vegye figyelembe a közoktatási törvényben meghatározott követelményeket és a fenntartó által előírt négyévfolyamos gimnáziumi képzés bevezetésének oktatási követelményeit.
A Budapesti Evangélikus Gimnázium igazgatójának: Készítesse el a létszám- és személyi juttatási szabályzatot (különös tekintettel a gazdasági, technikai és egyéb kisegítő alkalmazotti létszámra) pontosan határozza meg a feladatokat, az azokhoz kapcsolódó munkaköröket és a juttatási feltételeket.
Mellékletek 1.sz. függelék 2.sz. függelék 3.sz. függelék
