*
.•
1 .
-
,jy@'^y^
0^v*wLvC i t ^ v * * ^ : \, "1 vj i f ^ l - <M
\\%t* \2.x\
(.,imiBM^
fajain**
MA-©kAAA^aA/I (
0 A I J 0 G 1
D O K I C 3 1 a _o
E l T f
#
ILözöSBég a dologi és az ö r ö k l é s i jogban*
T
V
r
P- A
0
fáót**~lGL-~%~%*'
-T-A
s
1. Á közösségről á l t a l á b a n .
leikor célomnak tüztevi ki a közösségnek a t á r g y a l á s á t ,az az el3oriáolás 'Vezet 9íiogy ezt a kérdé'St minden,de főleg magyar magánjogi vonatkozás ban kifejtsem•Két nagy jogágat választottam ki a t á r g y a l á s s z i n t e r é ü l f a dologi de az öröklési jogot; mondhatnám úgyis:két abszolút jogágat•Tettem ezt azért ,mert : a közösség az abszolút jogok világában jön legkönnyebben l é t r e és bizonyos fokig más t e r Tiészetü.Tiint a r e l a t í v kötelní jogok világában j e lentkező közösség .Slsősorban- a dologi j e l l e g ű kö zösséget szándékozom i t t t á r g y a l n i f a z t á n az örök jogi közösséget,mely az előbbihez t a l á n legközelebb á l l , a t ő l e jobban e l t é r ő kötelmi / r e l a t i v / közösBéget pedig csak érinteni* Ha végig t e k i n t j ü k az öt nagy jogágat: dologi t kötelmi,személyi,családi és örökjogot,azt
látjuk,
hogy a közösség mindegyiken végigvonul,-talán l e g - .
-' 4 A? kevősb© a személyi ée csalác1 jogon,melyeknek jogviszonyai természetük szerint kevésbe tűrik a kö- ; zösséget /gondolck itt pl,az élet jogára,a házas ság jogára stb,/ és inkább kizárólagos jogviszo nyokat* foglalnak magukban - tekinthetjük tehát a közösséget a magánjog általános jellegű jelenségénekfamely alól csak egyes esetekben vasnak kivételek. Kevés kivétellel a jogviszonyok,amelyek kizáróla gos / egyedi/ formában és egyetlen személyhez kap csoltan /külön az adósi,külön a hitelezői-jogosul ti ol&alpn/keletkeznek^keletkezlietnek közoss'ég' for májában is.Természetesen ebben az esetben a két jogviszonytpl.a tulajdonra vonatkoztatva ,nea lesz egészen raegegyezőfbár kétségtelenül hasonlóak is. Más az egyéni és más a közös tulajdon,egyiástcl eltérőek,de hasonlóak is#á bennük rejlő jogosítvá nyok és kötelezettségek általában megegyeznek,csak kis részük tér el,és ez" sz eltérés elhatároló.- jellegü.Kérdés lehet már most az,hogy melyiket tekint hetjük elsődlegesnek:az egyedi.kizárólagos jogvi szonyt-e, vagy a közösség formájában keletkezettet?
. - 5 - . Helyik folt előbb?ldelyik a prius?Allanak-e ezek prius-posterius viszonyban9 Imi az első kérdést illeti,históríailag nem igen lehetne eldönteni^.ég az sincsen tisztázva, és általánosan elfogadva,hogy közös tulajdon volt-e" előbb,vagy magántulajdon.Az ősember élhetett kez detben^ szokásjog! időben csoportosan,de élhetett egyénenként f családonként is.LehetfIiogy egyszerre létezett mind a kettő.Teljes közösséget még ott sem lehet elképzelni,ahol különben mint alapelv, mist a társadalmi szervezkedés alapelve el van ismér veimért ott is az egyén legszorosabb szükségleti tárgyai /pl#ruházat/ tulajdonát képezik#Lehet ezt fictlóval a közösségének tekinteni,lehet birtoknak mondani , amelyhe z nem kapcsold őliat tulajdonjog, mert a jog ilyennek nem ismeri el,de egy olyan tárgynál, mely ^gész élettartamában,tökéletes felhasználásáig és megsemmisüléséig egy emberhez volt kapcsolva / /tulajdonában volt/ nem lehet egyszerűen kitörölni az általánosabb kizárólagos jogviszonyt ás helyébe ten
-
6
-
•
.
ni,mint általánosat, az eddigi specifikus,esetleges, ritkább közösségadta jogviszonyt. Azt látjuk,hogy egyes jogviszonyok már lét re jött ükbe-n is,mint közösségek szerepelnek /pl^örökléanél az örökhagyó halálakor keletkezhet, és kelet kezik is a közösség,amely a várományos! -állapot meg szilárdulásával állandósul és jogviszony! jelleget . riyer/.Hagyobb számmal vannak természetesen a kizá rólagos jogviszonyok,ezek már igy is jönnek létre, de ezek is'alakulhatnak később közösséggé#A közös ség az osztállyal megszűnik és helyébe lép a kizá rólagosság ./kizárólagos jogviszony./ Ha az előbbit tárgyi összeütközésnek fogjuk fel /egy tárgy,több alany/,hol az eddigi kizárólagos jogviszonyt jellem ző egy alany helyébe több, lép,ugy ©2 utóbbit tárgyi e 1 kiilönüléanek ke 11 felfognunk,ahol az-eddigi közös tárgy helyébe alanyonként- szétválva- mostmár egymástól független magán-jogviszony lép.Mindegyik megelőzhe ti tehát m másikat- és lehet prius a közösség éppúgy / ez a gyakoribb eset/,mint a magán /kizárólagos/ jogviszony! állapot és természetesen lehet követ ke zmeny,posterius,másodlagos jelenság -is mindegyik*
.
- 7-
Itt tehát határozott elvi álláspont esak ez lehet és nem lehet egyik jeleneéget sem ugy tekin teni, hogy az kizárólagosan elnyomja, a másikat.Lehet priua ugy a
kizárólagos,mint a közös tulajdon.
A gyakoribb eeet természetesen azfhogya közös tu lajdon szerepel a kizárólagos előképeként .Nem azért, mert az emberek,az egyes tulajdonosok /társak/ akarnak a közösséget előállítanifhanem mert igy keletkezik.A tulaj donnák,akár dologi jellegű jog viszonyon, jogon,vagy dolgon áll fenn,akár pedig örökjogi keletkezésű / szándékosan mondom,hogy ke letkezésűimért egyebekben jogi természete a tulaj donnak itt is dologi.a tulajdon dologi jog/min dig egyik fő jellegzetessége a kizárólagosságba feltétlenség.-likőr tulajdonról beszélünk,elsősor-' bari e-z a generális vonás' tűnik a szemünkbe .Szeretik ugy meghatározni a tulajdont,hogy az a legteljesebb magánjogi uralom,rendelkezési hatalom a dolgok fe lett #5z a legszorosabb jogi kapcsolat,amely ember és dolog közt fennállhat.Jogi kapcsolat és nem
_ 8 jogviszony,ez utcbbi csak személyek közt lehetséges• Ha másik oldalról,az ember lelki alkat át, öszszetételét nézzük,amely lelki alkat önkéntelenül is megn ^ilvánul az ember minden vonatkozású, igy jogi cselekedetén istazt kell látnunk,hogy egoista lelki alkatú ember van és aránytalánul kevés az al truista lelkületű egyéneknek a száma#3bbol követ kezik, hogy ha igaz azfhogy as ember cselekedeteiben" saját egyéniségét juttatja kifejezésrefakkor az em ber lelki alkatának általában sokkal inkább megfelel a kizárólagos tulajdoni viszonyai köznyelvben ugy mondják ezt:szereti a magáénak tudni,nagáévá tenni. És igy a közös tulajdont ug^ tekinthet jük,mint az
\
ember természetével meg nem egyezőt.amelyet gyakor ist! szempontok indokolttá tehetnek,de amihez az egyén sohasem ragaszkodik túlságosan,sőt igyek szik mielőbb megszüntetni.Gondolnunk kell itt arra, hogy a történelem folyamán például nálunk az eredeti leg törzsi és nemzetségi közös birtokok - akkor még szent Korona tanáról nem lehet beszélni - ínilyen ,
- 9 hamar családi bírtoldcá,majd egyéni "birtokká / t u l a j donná/ v á l t a k . I t t a. birtokot csak a történelmi sza bás ználat kedvéért alkalmasom,a történetírók igy nevezik,de persze jogilag ez nem helyes. 1
.maga a tulajdon jogi természete is a kizáró
lagost mutatja éa helyezi e l ő t é r b e f a közösséget pedig csak elkerülhetetlen, vagy mint mondtam g y a korlati szea,pcütok miatt ismeri.Sokan a közösséget nem i s t e k i n t i k a magánjog .általános jelenségének ée a legtöbb jogi tankönyv az á l t a l á n o s részbe© nen is foglalkozik vele,csak a dologi,kötelmi és örökjogi részben,,T1.int az egyes jogviszonyok sajá t o s megjelenési formájával. ~edig közönséget e l l e het képzelni minden olyan jogviszonynál,ahol az magával a jogviszony természetével nem ellenkezik* / Ilyen p l . a házasság # A noközösség ellenkezik a mai társadalmi rend a l a p t é t e l é v e l ós a keresztény e r k ö l c s i morállal elsősorban.Ujabban - mormonok ős persze a nem keresztién termieteken ~»ár régen Is ezen a téren az enber polígárf t^rmésneténeL megfelelő jelenségekkel találkozunk^re a keresztyén e r k ö l c s i világ i l y e t nem istner./ Bstetleg a mindennapi, élet
- 10 sok t o r s a még ne ivib érlelte- Iri. -vagy nár elvetett© és a z é r t minden jogviszonyra nézve ne a ie t a r t o z hat a közösség a .jelenségek vHágába,hanea csak & lehetőségekébe. De csupán eg^es jogviszonyokra, mint d o l o g i , s t b . k o r l á t o z n i neoi l e h e t . t i t k á n j e l e n t - . késik,éppen mert leggyakoribb t e r ü l e t é n , d o l o g i / t u l a j d o n i / t é r e n ynint kife j t e t t e m , j o g t e r d é s z e t i , i l l e t v e p s z i h i k a i g á t l á s a i vannak,de a z é r t e s e t l e gesnek eeiu l e h e t rúinősiteni # /l" jogi t e r m é s z e t t e l való összeütközését inajd a dologi és örökjogi résznél fejtem ki r é s z l e t e s e n , / Pontos meghatározását a közösségnek á l t a l á ban Tóth Lajos Magyar Uagái jogágak 11 . köt etében • t a l á l j u k . S z e r i n t e : "Közösség az az. állapot,araikor egy és ugyanazon jogtárgy-on többet i l l e t
jogosultság,többe
ket t e r h e l k ö t e l e z e t t s é g olyképpen,hogy a -ninden egyest i l l e t ő részjogosultságok,a minden e g y e s t . t e r helő r é s z k ö t e l e z e t t s é g e k összességükben a 'közös ségadta csszviszonvt t e s z i k ki. T? Boncolgassuk ezt a meghatározást.
•
'.
:
.
- 11 -
Beszél az r é s z v i s z o n y o k r ő l ^ s s z v i s z o n y r d l , egy és ugyanazon jogtárgyrolT^lőttünk á l l t e h á t ^gy e&ygéges jogviszony, arait ő összviszonynak nevez el«"3zt-a jogviszonyt k i f e l é f a jogviszonyon kívül állókkal szemben egységesnek k e l l t e k i n t e Bünkéiért különben a.közösség osztottsággá v á l nék.A részviszonyok k i f e l é egységes sikot mutat nak^ Kifelé mindenki egységesen,me-gfelelőleg egy olyan jogviszonynak,amelyben csupán egy a j o g o s í t o t t , i l l e t v e k ö t e l e z e t t személy,van
jogosítva,illetve
kötelezve éefa jogviszonyon kivül á l l ó k i s egyforma magatartásra vannak kötelezve # ?z utóbbi csak abszo l ú t jogviszonynál szembetűnő,ott mindenki aág ne g a t í v magatartásra k ö t e l e z e t t , d e neg van ez a r e l a t í v jogviszonyoknál is.!?z igy kissé furcsán hang zik,mert i t t mindig arra gondolunk,hogy a r e l a t í v jogviszony két meghatározott személy,adós és h i t e l e z ő között jön l é t r e . V á j j o n ezeknek vantesupán k ö t e l e z e t t ségük?! többi ember egyszerűen nem létezőnek t e k i n -
- 12 tet.ik?Ha BZ i g y M n n e f a r e l a t í v jogviszonyok csak a levegőben -lebegnének, nem lennének "beillesztve- a jogrendszert)e f nem lennének annak szerves részeid Tartalmilag igaz f hogy csupán adós és h i t e l e z ő / i l l e t v e adósok és h i t e l e z ő k / szerepelnek a r e l a t í v jogviszonyban és azon belül a s z o l g á l t a t á s i s h a t á rozottadé nem csupán ez a fontos egy jogviszonynál, bár csak ezt szoktuk benne látni•Kérdezhetjük a z t , hogy vájjon a jogviszonyok l é t e t á l t a l á b a n / i g y a r e l a t í v jogokat i s / mi b i z t o s i t j a , m l t e s z i lehetővé? 1 jogviszonyon kivül lévő emberek a a g a t a r t á s a közöm bös-e a jogviszony l é t é r e ? A háborithatőság és a. jogi védettség mutat ja,hogy nem#A kivül"levők,éppen mert ilyenek, t a r t a l m i l a g nem kapnak szerepet a jog viszonyban, de a l é t é t magatartásukkal ők b i z t o s í t ják.Kötelezi őket a jog,liogy ne zavarják a jogviszony / r e l a t i v jogviszony/ keletkezését és t a r t a l m i kiképző&ését.Mondhatjuk azt,hogy ez nem j e l l e g z e t e s , hiszen ennek minden jogviszonynál igy k e l l lenni*
Természetes , de ez nem bizonyíték amellett fhogy
ez nincs meg. Ha az abszolút jogviszonyokat
tekintjük,azt
k e l l látnunk,hogy o t t a többiek,akik nem j o g o s i t o t - . tak,nem esnek ki a jogviszonyból,hanem sünt negativ n magatartásra kötelezettek,mintegy az adcsl o l d a l t alkotják.Az abszolút jogviszony h a t á r o z a t l a n adosi oldalú r e l a t í v jogviszonyaim igy szerabeálllt juk. ' IJindenki adós és e-gy a j o g o s í t o t t . A k ö t e l e z e t t e k i t t ie t a r t o z n a k ' a jogviszony l é t é t i s t i s z t e l e t b e n t a r t a n i , de ezen
felül,éppen
mert abszolut,mindenkire.
k i t e r j e d ő a jogviszony / ha csak k ö t e l e z e t t ! oldalon i s / , maguk i s benne vannakfA r e l a t i v jogviszonynál azt látjuk,hogy csupán egyetlen k ö t e l e z e t t s é g marad meg az á l t a l á n o s s á g n á l : t i s z t e l e t b e n t a r t a n i a jog viszonyt, de amelyben mostmár nincs benne mindenki, hanem a köre annyira szűkült,hogy adósra és h i t e l e z ő r e korlátozódott•Kiemelt jogai és k ö t e l e z e t t s é g e i ezek nek vannak,de a l é t e t b i z t o s i t c á l t a l á n o s k ö t e l e z e t t -
- 14 ség hallgatólagosan o t t Tan ée megsértés esetén e l ő térbe lép.Snélkül jogviszony éppngy nem élhet,mint ember lebegő nélkül.De igy különcáltan csak a r e l a t í v jogviszonynál szemlélhet jilk s mig abszolut jogviszonyesetén h á t t é r b e s z o r í t j a a mindenki más k ö t e l e z e t t s é ge f anely o t t a jogviszony alkotc•elemét képezi. Több k ö t e l e z e t t e t látunk tehát már a jogviszony természeteséi fogva i s az abszolút jogviszonyban.• közösségről o t t akkor beszélünk f ha a- j o g o s í t o t t a k vannak többen,és nem csak egyetlen személy / p e r s z e a többi most ia k ö t e l e z e t t marad/.Kérdés l e h e t a z / hogy ezzel a jogviszony'nem v e s z t i - e e l abszolút j e l legét .Hiszen abszolút az a jogviszony,amikor egy a j o g o s í t o t t alany és mindönki más kötelezett.íTesn v e s z t i k e l igy sara az abszolút természetet .Helytelen az a k i f e j e z é s , hogy több a j o g o s í t o t t f mert ez nera" fejez-" né ki a közösség lényegét/Tera az a .fontos f hogy több a j og o s i t o11 f m© r t i gy n ás jogon, kül ön - leülö n ó'n ál 1 ómn j o g o s í t o t t a k r a is gondolhatunkjianea ugy k e l l ezt'
kifejeznünk,hogy több az egy jogon .ugyanaz on jogos jogosított,illetve kötelezett/-zek olyan arányban van nak jogosítva,illetve kötelezve fhogy esek a jogo sultsági, illetve kötelezettségi részek együttesen kiteszik a közösségi összviszonyt ^ariely azonban csu pán ebből a' szempont bel összviszony,hogy a társakat részei illetik,de egyébként éppen ugy pl.tulajdon esetén a jogviszony kifelé egységes»aint kizárólagos tulajdon ©setén.£ifelé egység,befelé összetettség, ez a közösség legjellemzőbbje kifelé az osztottság annyiban jelentkezik,hogy más és más gyakorolja eset ről esetre a részjogosítványokat a közösség mértéke szerint,ezek azonban mindig ugyanazon egységéé jog viszony jogosítványi vagy kötelezettségi alkatrészei.. Ujabb kérdés lehet,hogy a társak más és más részviszonyokat gyakorolnak,vagy Jakorolhatjak agyanazt is felváltva vagy nérték szerint? •Srre vonatkozólag azt mondhat juk,hogy a társak
-
1 6
•-
helyzetiének hasonlónak k e l l l e n n i a kizárólagos tu lajdonos helyzetéhez és csupán abban t é r el,hogy a jogosítványokat,illetve kötelezettségeket többen g y a k o r o l j á k , i l l e t v e többeket t e r h e l , l e - nem lehetne tulajdonosoknak nevezni őket,ha csupán -a t u l a j d o n i jogosítvány egyetlen részjogosítvá;nya f raoBdjiik
pl.
a íus u t e n d i - í r u e n d i i l l e t n é meg a^ egyik t á r s a t ,a másikat pedig ismét más jogosítvány*A valóság az, ' hogy minden egyes,a tulajdoni jogviszonyban benn fekvő jogosítvány m e g i l l e t i minden t u l a j d o n o s t á r s a t , de egyet énükbe ií és összesen 291 gyakorolhatja azokat* nem gyakorolhat egyetlen jogosítványt sem k i z á r ó l a gosan „mert ezzel k i s z o r í t a n á a többi t á r s a t «A t á r s a k jogának j e l e n l é t e Mindegyik jógáit k o r l á t o s s á a hányat s z e r i n t , d e ugy,hogy ezen hányad mértékében i l ü e t í meg minden egyes jogosítvány/:'©! lehetne ugyflLs fogni, hogy az egyik jogosítvány az egyik t á r s a t
illetné,
a másik a másikat.,a harmadik a harmadikat # n e ez bár e l s ő p i l l a n a t ra, a legkézenfekvőbbnek l á t s z a n a , d e
• .. azonnal
. - 17 i s kitünik,'hogy nem helyes ."íem helyes pedig
azért,mert nem hat áro3h*:.t c megrogy, ac * egéa^ t u l a j doni jogosítványnak minő hányadait t e s z i ki a kér déses részjogosítvány.A t á r s a k ugvanis aegh&tározctt, vagy eA'^enlc hányadokban rémesednek a jo^oa;:': y Aü^okb-;,.i;#aég nagyobb akadálya és hibája ennek aa elgondo lásnak s hogy a jogosítványok nem egyenlő értékűek, í g y í k többet foglal magában,mint & r.ásík f sőt egye sek e l ő f e l t é t e l e i lehetnek a többi gykorlásának. Így a íus possidendi a gazdasági jellegi! jogosítvá nyok gyakorlásának az e l ő f e l t é t e l e t a íus disponendi de suhstancia pedig as egées kizárólagos / t u l a j d o n i / jogositványosoport gyakorlásának. JFerri lehet -tehát a t á r s a k egyikét sera k i r e k e s z t e n i ezeknek a részgya- k o r l a t á b ő l sem*0őt éppen esek adják az ő részjogo sítványaikat • Tehát még az ő részjogosítványuk sea egységes.Annyi jogosítványból - ius p o s s i d e n f i f - u t e n d i fruendi,-disponendl de substancía st"b # -tevő dik össze,ahány jogősitván?/bol .áll a tulajdoni
jog-
I P -
viszony.L'inden jogosítvány annyi .-részre szakad,és olyas nagyokra,ahányan a t á r s a k v a n n a k , i l l e t ő l e g amilyen nagy a részesedési hánya&nérték.És ezekből a jogosltvány-darabkákbcl tevődik össze minden eg^es t á r s n a k a részjogosítványa.Csak a s é r t
részjogosítvány,
mert nem t e l j e s és kizárólagos,de különben éppen anynyi részből á l l , m i n t az egész,egységes tulajdoni viszony.Természetes,hogy a részjogosítvány darabkái összetéve ismét az e r e d e t i egységes jogosítványokat e igy t u l a j d o n i jogot adják s a s z é t o s z t o t t s á g tehát a jogviszonyokon nem változtat.Hogy azután egy jogo s í t v á n y csupán együttesen gyakorolhatc ¥ tehát ha az egész jogosítványt gyakorolják az összes t á r s a k egybehangzóan, vagy pedig meg van a többség i r á n y í t á s a és az ő akarata magához vonja a kisebbség e l t é r ő h a s z n á l á s ! f g y a k o r l á s i a k a r a t á t , a z a t t ó l függ,hogy a közösség s z e r v e z e t t - e vagy sem .Vonatkozik e-z a közös t á r g y r a és minden olyan rendezésre,amely s többiek jogát i s é r i n t i . L maga részjogosítványát
illetőleg
természetesen minden t á r s maga rendelkezik k i z á r ó l a g ,
• . .
•-
1
9
-
amennyiben a társait .ez a rendelkezés nem érinti, éppen azért,mert tulajdonos.lebben korlátozva nincs, csupán társainak hasonló joga szorítja ezt ugy meg, hogy a hogy a többi jogosítvány
között e-z- is sére
lem nélkül szerepeljen,mint összetevő,komponens* A másik alapsajátsága a közösségnek,hogy éppen:. azért,mert részviszonyokra szakadt.többeket illet' • és egy és ugyanazon jogtárgyra vonatkozik.A jogtárgy egységes,de több a jogpsitott alany.3z pedig nem más, mint a jcgok és kötelezettségek összeütközésének egyik esete.Jogok és kötelezettségek összeütközéséről akkor beszélhetünk,ha több azonos tartalmú jogviszony nak ugyanaz ugy a közelebbifmint a távolabbi tárgya. Közelebbi tárgya az adőei és hitelezői magatartás, távolabbi tárgya,amire ez vonatkozik.Ha ez a kettő megegyezik,ha tehát a tárgj azonos,a jogosítvány tartalma pedig ugyanaz,pl.két egyenlő erejű kizá-. rőlagos tulajdon vonatkozik ugyanarra a tárgyra^
- 20 hl ás eset,ha a jogosítvány "tartama nem azonos, ha az egyik nagyobbfmint a másik,vagy egymástól eltérő területüeksmint pl.szolgalom és zálog összeütközése ugyanazon a tárgyán,vagy tulajdon ős szolgalom.:3z . még nem hoz létre közösséget.De két tulajdon már hozhat létre.Nevezetesen akkor,ha az összeütközés az ennek megoldására fennálló egyébb szabályok által nem oldhatő meg•Ilyen szabályok:Qui prior tempore, potior iure;és a kiváltságos jog megelőzi a nem ki váltságosat •Ilyenkor tehát mináig az egyik jogosít ványfmégpeáig az erősebb érvényesül a gyengébbel szemben.De ha egyenlő erejűek,jön az aránylagos ki elégítés elve,ami már közösséget eredményez.Itt mármár a jogosítottak egymást korlátozzák a részesedési hányad szerint•Megjegyzendő,hogy az összeütközés csakis a tárgyra vonatkozhat#Személyí konkurrencia nem hozhat létre sohasem- összeütközést,igy közössé get sem,hiszen az ember nem csupán egy jogviszonyt
- 21 •- . s z e r e z é l e t é b e n , h a n e m több h a s o n l ő t megegyezőt
ísf
ami komplikációt sohasem eredényez # :íég akkor s@mflia az e l t é r ő j o g o s í t v á n y o k egy t á r g y r a v o n a t k o z n a k f t e h á t ha meg van ugy a s z e m é l y i , m i n t a t á r g y i konkurr e n e i a . l g a ^ i ö s s z e ü t k ö z é s csak akkor van f ha csupán t á r g y i a k o n k u r r e n c i a ée személyi n i n c s # .a j o g t á r g y t e h á t közösségnél ugyanaz t u l a j d o n k ö z ö s s é g n é l ugyanaz a dolog.Közösség csak akkor van f ha az egész t á r g y é s nem csak annak e g y e t l e n r é s z e közös..2z a condominium pro p a r t i b u s i n d i v i s i s . í i e r n a oondominium i n solidum,sem a condominium pro p a r t i bus d i v i s i s nem közösség.Hzt m e g é r t h e t j ü k a következő kis ábrából: (Jogtárgy, I Jogosultság /jog/. Qondominium i n solidum _ 'Gemeinisch. zur g e közös ""'^ a/nmt. " a n d . / Condominium pro partibus megosztott közös -indivisis #+ megosztott
Oondominium pro partibus ~divisis.
-
áá"
3em a condominium in solidara,ahol ugy
jogtárgy kö
zös f mlnt a jogosultságok.egyik seri v á l t niég szét a l a - • nyok szer i n t , sera a con domínium pro partlbus d i v i s i s , ahol már roind a k e t t ő s z é t v á l t f közösségnek ne*n t e k i n t h e t ő . ^ e l s ő azért nem,iaert ez még, egy egységes t u l a j d o n , a h o l semmi sem mutat a r r a magában a jog- viszonyba n,h.ogv ít': több a j o g o s í t o t t , e z e k a még o s z t a t l a n jogokat együtt gyakorol jak 9n int lia egy sze mély gyakorolná f semmi j e l e nincs tehát a közösségnek, nincs alanyonkánti tagoltsággá másik m á s z é r t nem, mert i t t a jogtárgy is rnegosz.tott alanyonként,ügy hogy nincs ami összefűzné a . j o g o s í t o t t a k a t közösségbe•Mindegyik részjogosiványa.önállóvá l e t t s csupán a-közös e r e d e t , d e nem a tényleges helyzet- • miatt foglaljuk öeaze őket egy olyan névvé1,amely már maga i s a t e l j e s s z é t v á l á s r a mutat: condominínra . pro partíbus divisis.Az .első még nem közös t u l a j don, az utóbbi már nem azP?zek k i z á r ó l a g o s - t u l a j d o nok.Az utóbbi esetben kétséget k i z á r ó l a g , a z előbbi
- 25 -•.
'
. es&tben pedig csak az s z í n e z i a d o l g o t , h o g y több j o g o s í t o t t g y a k o r o l j a ugyanazt a j o g v i s z o n y t , d s ugy f mintha csak e g y e t i l l e t ne ./Géme i n s c h a f t
zur
gesammten H a n d . / egyedül a második a + a l j e l z e t t r é s z a z , a melyík közösségnek nevezhető.A k e t t ő k ö z ö t t mondhatjuk ú g y i s , h o g y a két e l l e n t é t a t n e n e t e t képezve .Talán f e d i i s a
fekszik,
között,aintegy fejlődési
fokoza
t o t .amelyet egy z á r t körben á l l a p i t h a t u n k -102 . K i i n dul a k i z á r ó l a g o s t u l a j d o n b ó l , é s v i s s z a t é r oda. 216's/o a j o g o s í t v á n y o k osztódnak s z é t / e s z m e i liánjadók s z e r i n t / azután s z é t v á l i k a j o g t á r g y i s : ú j r a z á r ó l a g o s t u l a j d o n n á , h e l y e s e b b e n tulajdonokká
ki
lesz#
e n n y i b e n e l t é r a k ö r t ő l , a z e r e d e t i l e g egy nagy t u l a j d o n helyébe több k i s e b b t á r g y ú t u l a j d o n
lép*Per-
sze a j o g o s í t v á n y o k mindig ugyanazok.bizonyos
tör
vényszerűség l á t s z i k r a j t a f olyanffiint a természet.tudományok v i l á g á b a n a se j t o s z t c d á s i a z h a s o n l ó , v e l ü k megegyező k i s s e j t e k
eredetihez
keletkeznek.
.
.
- 25 -
feldarabolódik alanyonként ,/ez as o s z t á l ; ; / akkor zrsegssünlk 3 kösössés is-ÜJzzel szenten a r e l a t í v j o gok világában nem oie^y il'ven könnyen a dolog#Cfet rendszerint nincsenek szerves-'összetartozó
jogosít
ványok.Ott a legtöbb esetben a t á r g y aladen nehézség nélkül osztliato f sőt osztódik, így több alany esetén egy kötelem magától s z é t v á l i k önálló kötelmekké, jogviszonyokká,Iia a jogtárgy egyáltalán o s z t h a t ó . Az abszolút jogsai osztály,külön jogi aktus szüksé ges a s z é t v á l a s z t á s h o z , i t t aagátől s z é t e s i k alanyon ként Jlözösség az,mikor az alanyok többen vannak és a jogtárgy egységes ,közös.Kérdéss,a r e l a t í v jogok világában tálkor következik ez be?Akícorflia a jogtárgy valami okből oszt hatatlan f f s a szétválás nagátcl nem követftezik be .Ilyenkor a negjelenééi foroa: kényszert! szükségképpeni közösség.Mondottam,hosy valami okből osztlxatalan/uZ az ok lehet Jiogy ^ár magában a jogtárgyban benne van,természete s z e r i n t nem osztható, ez annak belső sajátossága /aránytalan értékcsök kenés,rriegse&nisülés, átalakulás akadályozza a belősz-
.
.
- 25 -
feldarabolódik alanyonként ,/ez as osztál;;/ akkor oegssünlk .?. kösössés ía*.2zzel szeriben a r e l a t í v j o gok világában nem ae^y il*ven könnyen a dolog#Cfet rendszerint nincsenek szerves-'összetartozó
jogosít
ványok.Ott a legtöbb esetben a t á r g y alndan neiiázsés nélkül oaztliato f sőt osztódik,Így több alany esetén egy kötelem magától s z é t v á l i k önálló kötelmekké, jogviszonyokká,Iia a jogtárgy egyáltalán o s z t h a t ó . Az abszolút jogsai osztály,külön jogi aktus szüksé ges a s z é t v á l a s z t á s h o z , i t t aagátől s z é t e s i k alanyon ként •Ilözösség az,mikor az alanyok többen vannak és a jogtárgy egységes t közös.Kérdés f a r e l a t i v jogok világában raikor következik ez be?Akkor f lia a jogtárgy valami okból oszt hatatlan f f s a szétválás nagátcl nem követftezik be .Ilyenkor a negjelenééi forua: kényszert! szükségképpeni közösség•Mondottam^hosy valami okból oszthat alán «í?z az ok lehet Jiogy ^ár magában a jogtárgyban benne van.természete s z e r i n t nem osztható, ez annak belső sajátossága /aránytalan értékcsökkenés ,megsemmisülés f átalakulás akadályozza a x'elosz-
-
" -
26 -
t á s t / f d e lehet,hogy csak -más. okok t e s z i k az egyéb ként osztható tárgyat o s z t h a t a t l a n n á . Ilyen e s e t , h a törvény,vagy nagánvégrendelkesés akadályozza :.^~ a s z é t v á l á s t és igy 'kényszeríti a közösség l é t r e j ö t t é t . Láthatjuk tehát,hogy az abszolút jogviszony természe tének inkább megfelelő a k ö z ö l d : ; , a z jobban t ű r i és o t t gyakrabban le előfordul,mig a r e l a t í v jogviszony kevésbé,annak inkább a kizárólagosság f e l e l 5YiaSfaz egyénhez kötöttség és o t t csak mint esetleges? k i v é t e l e s jelenség s z e r e p e l . Dr.Sóth Lajos Magyar "Jagánjogában öt e s e t e t sor o l fel f amelyek l á t s z ó l a g hasonlítanak a közösség hez, d@ tulajdonképpen nem azok.Ilyenek:
l./ldó'belileg
megosztott jogok j e l e n s é g e . I t t nem egyszerre és nem ie kizárólagosan érvényesülnek a jogok,hanem mindegyií külön-külön ós a maga létében a i n t kizárólagosan érvényesülő egyedi jog. 2 . / Tulajdon,zálog és s z o l galom együttesen nem eredményeznek közösséget.Kö zösség csak azonos terjedelmű jogok t a l á l k o z á s a ,leh@% az pedig,hogy valakinek az ón dolgomon zálogjoga,
- 27 -• vagy szolgalma áll fenn,engem a tulajdoni jogom gya korlásában csupán egy irányban,egy részjogosítvány Irányában korlátol,de nen ütközik össze hányad szeT rlntí teljes korlátozásként az én tulajdonommal. 5./ Ügy jogtárgyon több zálog.'íz sem iioz létre kö zösséget .Tudjuk a telekkönyvi bejegyzésre vonatkozó és az egyébb általános szabályokbcl,hogy az eró'sebb /koraibb és bejegyezett/ zálog megelőzi a többit, tehát közösség nem jöhet létrfr.IIa egyenlő erejűek a zálogjogok és a fedezeti alap elégséges,mindegyik záloghitelező újra ki lesz elégítve.Egyenlő erejű zálogjogok és elégtelen fedezeti alap esetén kelet keztetve csupán közösség,de itt sem keletkezik, hanem az egyes záloghitelezők arányosan kielégíttet nek, közösség tehát itt sem keletkezik „Azért mert a zálogjogok
teljes érvényesítésének akadálya van,'
ez nem hoz létre közösséget,hiszen közösségben a részjogosultságok gyakorlásának ilyen akadálya nincs. Oka annak,hogy a zálogjogi összeütközés nem hoz létre közösségetfszerintem' az,hogy ez a zálogjog ter-
.- 28 - -. mészetével és céljával ellenkednék.a zálogjog célja ugyanis egy követelés biztosítása ás ne:n teljesítés esetén a hitelező kielégítése/Tinöenki a maga köve telését akarja teljességében biztosítani ás abbön osztozni fással n^r:i. hajlandóvá zálogjog másik colja a kielégítés.Kielégítés,tehát kivétele a tárgyból,. annak értékéből ,'ami engem illet,tehát osztály.Á cél tehát vág:;:5* teljo.sités vag~- osztály.Csztál~r és közösBég pedig teljesen ellentétesseg~;nást kizáró és szüntető jelenségek.Közösség igT $1 se-~i képzelhető. '";?zért nincs ás nem is lehet itt közösség, 4./ öíöbb szolgalom egy tárgyon../! szolgalmi jog tág fogalom és sok mindenre vonatkozhat•Tlznerés és át járás természetesen nem hoz létre közösséget,hiszen • a jogtárgy nem közösekét átjárási szolgaion egymástc51 függetlenül gyakorolható,sőt több isfez tárgyi összeütközést olyan formában,hogy a jogosítottak joga.egy mást eszmeileg korlátozná,nem hoz létre#Atjárhatnak e egy időben iafezzel mindegyik a saját külön,egymástői független jogát gyakorolja egymást nem korlátozzák,
' — pp —
csupán a tulajdonost ,de ez megint nemtárgyi kookurrencia,ez nem közösség .ITa mégis olyanok lennének a szolgainak,hogy egymást akadályoznák,együtt egészük ben nem gyakorolhatok,akkor is vagy megelőzik ©gT.raást, vagy korlátolják,de mindegyik önálló és létében a másiktól 'független űiarad ,ugyfhogy .lég akkor sem áll• hat elő közösség# 5./Dologi és kötelei jog találko zása természetesen nem közösségiért a tárgy,külö nösen a közelebbi,az adcsi és hitelezői magatartás más.Lleg kell említeni mégfhogy a jogi ezeriély sem kö zösség ,ez ügy tekintet ik,nint egy személy jogviszo nya. foglalkoznunk kell Tiég a közösség természeté vel/-'rogy ezt pontosan megállapíthassuk,szebbe kell ál lítani a kizárólagos jogviszonnyal.Eizárclagos jog viszonynál is különbséget kell tenni abszolút és rela tív jogviszonyok közt. abszolút jogviszonyban van egy mindenkit ma gában foglaló sikfanielyben az eltiltottságok felráz- -
•-
30
-
ne.k.::?bből a síkből kizárólagos jogviszony esetén kiemelkedik egyetlen-egy személy, aki re ezek a t i l a l mak aern vonatkoznak,sőt- éppen "bemae testesül* "seg az antipolus f egyedül c a j o g o s í t o t t , -gyedül ő a z é r t , mert Tiindenki más kötelezett^Éppea ezért övé a- kizá rólagos rendelkezés hataTsa.'-'z a kizárólagos r e n d e l kezés pedig vonatkozik ugy az eszmeileg o s z t a t l a n jogviszonyra t a^ely ép és t e l j e s , m i n t a e s i n t é a egysé ges jogtárgyra.Rendelkezik a dologgal, joga van ön magát k o r l á t o z n i , p l . s z o l g a l m i jogot enged valakinek a dolgán.Csupán a jogi és e r k ö l c s i rend k o r l á t o z z a , amelybe a.z o jogosultsága is "beleilleszkedik. közösség esetén más l e s z az á l t a l á n o s sík,más a kiemeltek helyzete és oás a jogviszoiiyeezmei termé szete .Közösségnél az eddigi -•mindenkit t e r h e l ő e l t i l t o t t s á g az egyetlen j o g o s í t o t t a l szénben "bizonyos fokig megváltozik.Az á l t a l á n o s sikbol kievnelkadik még legalább egy személy és a j o g o s í t o t t o l d a l r a lép á t , Közösség tehát az abszolút jogok világában akkor á l l
•
•
«
51.
-
e l ő , h a az á l t a l á n o s e l t i l t o t t a 1 ! szá r ia legalább err/-. gyei csökken, de természetesen csökkenhet többel ie és ugyanakkor a j o g o s í t o t t a k szdua legalább eggyel emelte &ik#i£a ez a .kettő ne a követi szükségképen eg?/-* mást,közösség nem keletkéz ik.Ha csupán csökken az á l talános, s í k e l t i l t o t t j a i n a k a szkaafüB
ezt neo követi
a j o g o s í t o t t a k számának növekedése,a kizárólagos ab szolút jogviszony néni változik.A passzív oldalon lialál
/ k i e s é s / vasy születés / b e l é p é s / nen v á l t o z t a t
a jogviszonyon,o.e aki újonnan születésével belép, .bár akarata ezen "belépéshez nem szükséges t az á l t a l á nos t i l a l o m azon pillanatban reá i s vonatkozik,sü l i k o r jo^ala^nyá le u n # :,z e l t i l t o t t a k közül kilépő,vagy kilépők hely- • zete megváltozik,megszűnik rájuk nézve az á l t a l á n o s e l t i l t o t t s á ^ 3- h l y é b e lép a jogosultság*Az e l t i l t o t t s á g az.onban nan t e l j e s e n szűnik ue.3 ás nem ie s z e r z i k raeg a k i z á r ó l a g o s , o s z t a t l a n jogosultságot sera.ne nemcsak ők nem s z e r z i k magfliánom megváltoztatják az eddigi kizárólagosan j o g o s í t o t t és :iem k ö t e l e -
- 32 z e t t heljzetét
ís.lloQt
sár. az sej. l e s z o s z t a t l a n u l
jogosult 9é& az ^eiü l e s z e l t i l t o t t s á g t c l mentes,tehát a a s^iíi marad meg abban a pozícióban f :iint eddig.ha nem közeledik az á l t a l á n o s e l t i l t o t t ! aiKLios : k ö t s - • l e z e t t s é s e i tárnáénak f jogai korlátozódnak.Az ejjséz jogtárgyat és az egeez jogviszonyt i l l e t ő e n ezes közbeeső
feelyzotben'vari
ni a de n kiemelt,a t u l c j í o n -
• kép-oeni j o g o s í t o t t pozícióba csak a r é s z j o g o s í t v á nyok nyalnak át.Ilyesféleképpen:
_ -jogosultsági ,A7 Sík
i>lt alános eltiltót ti s ik
^D--__J_-^A
.^-kizárólagos jogosult
Jd emelkedő t á r s é i t H t o t t i s ne
•
A
/ 4
r* az egész jogosultság
\=*részjo^osur?;ságck. £>
- -35 -
Látjuk tehát flaogy ss abszolút jogviszony egé szen átalakul "belsőleg .Ilostraár a jogosultak i s két síkban íeküsznek/íiadegyik benne fekszik" abban a s í k ban, amelyben t i l o a a t á r s a k részjogosítvágyait bántalmazni @l?s természetesen nem ugyanaz az á l t a lános e l t i l t o t t ! s í k k a l , n e r t ez nem az egész jog viszonyra vonatkozikJianen l e k e l l vonni abből a j o gosultság eszmei hányadrészét .f?z az őt megillető eszmei hányadrész most'nár minden j o g o s í t o t t száraára a j o g o s í t o t t ! síkban fekszik ée ezek eg^fttesen k i t e s z i k az eddig egységes jogviszonyt •Lláskép, • mint a-.inak részekre szakadásával ez az átalakulás e l sem képzelhető.Ilyenné l e s z a jogviszony s z e r kezete közösség esetén nár akkor,lm estipán egy alany •emelkedik ki az á l t a l á n o s síkból és i£y két j o g o s í t o t t lesz.Többek kienelésével csak a r é s z j o g o s í t ványok száma emelkedik,de a képlet ugyanaz narad. Á részjogosítványok érvényesítését tekintve
lehetnek; egyszerű' közösség.ahol a részfiszonyok f e l e t t i tényleges rendelkezéshez egyhangúság szük s é g e s , l e h e t s z e r v e z e t t közösség , ahol elegendő aszavazattöbbség.Lehet olyaű,hogy a rendelkezés forma nélkül csupán a t á r s a k beleegyezésétől függ,tehát" i t t szavazás -nincs*Lehetséges az is,hogy a r é s z j o g o s i t lányokat külön-külön nem l e h e t érvényesíteni,hanem' csupán'együttesén az egész jogviszonyt#3z már na gyon hasonlít a kizárólagos' jogviszonyhoz,mert itt nincs részekre darabolva a jogviszony /a jogtárgy természetesen hogy nincs/,csupán a különb ség az',hogy raig ott egyet..addig itt többeket.- illet meg a-rendelkezési jog az osztatlan jogviszony felett, Íz a condominlum plurium in solidu:iu?Jem kizárólagos tulajdonfde nem is közös tulajdon,hanem átmeneti jelenség,mert a közösségre annyira jellemző részviszonyok hiányoznak* lielativ jogviszonynál bizonyos fokig v?ás a hely zet .Ott már kizárólagos formájában ,is határozott a
.
-
•
•
•
-
35
-
jogviszony ugy ár?c;sifmlnt hitelezői- oldalon.Mindkét oldalon eg7-eg7.s2e.uel7 á l l szebben.L.s i t t mindkét oldalon bekövetkezhet a közösség és nem is eredmé nyez olyan' komplikációkat f::aint abszolút jogviszony e s e t é n . O t t az adcei oldal kipsik a változás a l ó l , áe i t t nea^i közösség l e h e t vagy t i s z t á n h i t e l e z ő i , vagy t i s z t á n adősi s de előfordulhat f hogy :nindkét oldalon többen állanak.Az adősi oldal közössége** .. egyetemlegesség.Bármelyik h i t e l e z ő k ö v e t e l h e t i az egész s z o l g á l t a t á s t ' a h i t e l e z ő i oldal közössége ese t é n , de mindegyik csak az őt megillető részt kapja, Az adósi oldalon ie bármelyik aclős t e l j e s í t h e t , d e a többinek részkötelessége arányában kell,illetve a teljesítőt
est v á l l a l n i a
kártalanítani.Kizárólagos
jogviszony esetén az adós t e l j e s í t és ezzel l e i s 'zárul mindkét oldal,közösség esetén aég nem mindig •/ ha több a h i t e l e z ő pl .ezután tűnik ki az o s z t á l y nál a jogviszony igazi -eddigi - közössége f de már előbb ie a követelés módjában/.Más tehát a k i z á r ó lagos r e l a t í v jogviszony és más a közösség-adta,
-
36 -
köisös formájában jelentkező r e l a t í v . jogviszony.
II.Közösség a dologi jogban..
Mint már az általános részben i s említettem f a dologi jogok közül a szolgalmak áe zálogjogok összeütközése nem hoz l é t r e közösséget .Eözösség a clo.~ logi jogban csak a tulajdonok összeütközésénél k e l e t kezik.Közösség a dologi jogban tehát nem aás f roiat a közös tulajdon
ismertetése.
f?
Ha valamely dolog egyszerre- több személyé,
közös tulajdon k e l e t k e z i k . / Br.Zachár Gyula:A m.ma gán jog a l a p t a n a i 1928, 1 1 8 . l a p . / Lényeges i t t az f hogy egy és ugyanazon dologra vonatkozzék a több t u l a j d o n , t e h á t a jogtárgy egységes legyen és hogy több alany legyen.3z a" condo^inium pro partibus i n d i v i s i s , a m i tehát a tulajdoni jogviszonyok ösz- . szeütközésének az eredménye.
-
37 -
Hogy a történelem e l ő t t i időben,a szokásjogi korszakban milyea tulajdon v o l t , a z t pontosan nera tudhat*juk.A t ö r t é n r l m i időkben azt
látjuk f hogy
majdnem minden népnél a közoa tulajdon v o l t először á l a t l á n o e és ebből osak az individuálzaus e l ő r e t ö r é s é v e l , a gazdasági é l e t követelménye i v e i á l l o t t e l ő - é s nyomult előtérbe a kizárólagos
tulajdon f any-
nyira ,hogy ma s z i n t e ez az általánosai! uralkodó # i'íbből a szempontból a kommunizmus érdekes v i s s z a f e j lődés a közöe tulajdon felé ée ez bizonyára nem í& , f e l e l ugy rseg egy jobban i n d i v i d u a l i z á l t t á r s a d a lomnak, mint a .kizárólagos t u l a j d o n l á s orosz nép egy r é s z t nagyon hátramaradott f ugy,hogy ott ennek a meg váló s i t á s a nerü olyan nagy visszaesés t mint lenne pl # nálunk f másrészt nem szabad e l f e l e j t e n i f h o g y ez a • berendezés o t t az eddigi állapotok visszahatásaként jelentkezik,erőszakos visszahatásaként fugy hogy ezt a legújabban k e l e t k e z e t t gazdasági ée jogi renuszert
-
58 -
/ami nagyon r é g i egyszerűbb és békésebb formájában, és Tiiűt aemzeti i r á n y / semmiképpen aen lehet a f e j lődés egy előrehaladottabb stádiumaként
feltüntetni,
mint azt ők szeretnék.-"-; f ö l ö t t majd az idő és a mü ve lődós magasabb fokával o t t is szükségképpen be következő nagyobb i n d i v i d u a l i z á l ó d á s megadja a v i - . lágoe választ .^ praktikusság meg fogja t a r t a n i a közös t u l a j d o n i formát,de hogy ez legyen a k i z á r ó lagos á s - á l t a l á n o s forma,amire az egész gazdasági rendszer felépül,nem l e h e t e l sem gondolni* 1 jogt-árgy egysége és az alanyok több sége m e l l e t t jellemző a közös tulajdonra az -egyeseket megillető részvisz ony..'z az u.n.eszmei hányad,amely ' f e l e t t a rendelkezési jog m e g i l l e t i a t á r s a k a t . Innék a hányadnak határozottnak k e l l lenni:vagy külön ki van f e j e z v e : p l . l / 2 - l / 4 - l/4,-vagy ha ez n i n c s , a vélelem az,hogy a t á r s a k egyenlően,egyenlő arány ban j o g o s í t o t t a k és k ö t e l e z e t t e k , p l . l / 3 ' - l / s - l / s -
- 39 - • . . arányban.Lehot,ha£y e^ a részesedési mérték szárnezáraszerüleg i s kifejezhető p l . 5 hold föld kosos 3 tulajdonos közt ^mindegyiket 1 liold föld hozadéka i l l e t i neg.osak az a fontos,hogy ne legyen a 5 hold a három tulajdonos
közt holdanként s z é t v á l a s z t v a ,
mert az már o s z t á l y , az már egyéni .kizárólagos t u lajdonhoz vezetne. J/ÓZÖB
tulajdon esetén
tehát nem a dolgot oszt-
jnk f e l , a z továbbra i s egységes
,v
iaradfh&nem f e l o s z t
juk 3ohv?arz s z e r i n t nagát a tulajdont, .í-.rti ez a l a t t a dologra vonatkozó jogviszonyt .Juth Lajos a követ kezőképpen f e j e z i ezt. ki és éppen ezt t e k i n t i a kö zösség lényegének és legjellegzetesebb nek.
.
ismertetőjé
'
iuíg kizárólagos tulajdonnal /abszolút j o g i / mindenki e l van t i l t v a a dologtői ós csupán efiz a j o g o s í t o t t / a z 6 szóhasználata s z e r i n t exemplua, olyan, B z e n é l j , aki re az e l t í l t o t t s á s n*ni vonatkozik,
2,1:1 az a l ó l ki van v é v e . /
9lr:őzö$.$6z
zseton
tc^b a '
jorpsulí; .r-~-ioszl1k ,r,. tulajdon / j o g és nem a dolog/ annyi felé ^iliányan a tulajdonostársak vannak •illá dén részvlszon7ban van e g j j o g o s í t o t t b a t á r s a k egyi ke ,akit éppen e min ős és*? miatt 'a részviszon7 k i z á r ó lagosan i l l e t és vannak e l t i l t o t t a k h o z
eltiltottakat,
a kivül á l l ó k a t ismét két csoporttá osztja.A nagyob bik az f amelyben a benntlévők neccsak a részviszony- .• t o l , de egyszersmind az egész dologtól f a többi r é s z viszoirjoktői i s éppusT" e l vannak t l l t v a f : i i n t az egyetlen t á r s a t /monc!jnk engemet/ megillető r é s z v i asonybcl.iláe a. Iiel7zete a társaknak.5k mn az e^óez dologtői vannak e l t i l t v a f l i i s z e n az köztük fekszik és osztatlan,hanern e l vannak t i l t v a az eszmei kányaclrészektől,amelyek más, jogosítottakhoz kapcsolódnak. Elvéve egyet len egye t f amely hozzájuk kapcsolódik mint az őket megillető eszmei hányad .JIa végig követ jük ezt a gondolatmenetet,azt k e l l látnunk f Iiogy a-z csakugyan Így i s van.Idert akol nincsenek másodsorban,
- 41 az eszmei hányadtól e l t i l t o t t a k , o t t osakia kizárólag tulajdon lehet.Ahol vannak f legyon azok a zárna éppen 2 f vagy több is,közös t u l a j o n vaa.A különbség Bem magánjogi ,hanem ninó'ségi.ITem több kizárólagos t u l a j don fékezik egymás :;ie 1 l e t t fhanem részviszonyok, amelyek Ssszetéve egyetlen tulajdont adnak f azt f amely a t á r s a k között közöseién számbeli a különbség,mert i t t i s egy tulajdoni vlazony van,raint akizárólagos tulajdonnál,hanem nilnőségi f ez eiás természetű,mint as#A benntfekvő és egyeseket i l l e t ő jogosítványok nem ugyanazok* Az irók általában két csoportját
különböztetik
raeg a közös tulajdonnak:'fan szervezetlen éa szerve z e t t közösség • Ritkább és kevésbé praktikus formája a közös ségnek a szervezetlen közösségibben a t á r s a k e~ gyüttes határozásának csupán egyetlen módja van;az egyhangúság bilivel azonban éppen ez az euberek közt a l i g e l é r h e t ő , a z egyhangúság követelménye sokszor l e h e t e t l e n n é t e s z i a dologról valc; minden rendel-
•* 42 leesést #3zsvazáe nincpfaz akadékosko&cjk íniűden nekik nem tetsző intézkedésnek útját' állhat ják/?z persze a közösséget életképtelenné teheti a társak meg nem. értése folyt áiuilint látjuksez merev,kevésbé mozgé kony fonna, márpedig a- tulajdon elsősorban gazdasági jelentőségű jogosultság,a gazdasági életben pedig szabály a viszonyokhoz valő gyors alkalmazkodás és ilyen módon a nagyobb gazdasági kihasználhatás,a mozgékonyság fainít természetesen egy egyhangú határo zathoz kötött intézkedés nem is biztosithatb#Vannak kivételes,állandó és mindig egyforma használattal járó dolgok,pl-közös legelő,ahol a közösség még ilyen formájában, is megfelelő lehet és az igényeket . kielégíti,hiszen ott a használat ás a gazdasági ki használás ez inte örökösen állandó szükségletre tá-* Liaszkodik.
.
• •.
A máaik megjelenési for;:ia a szervezett közös ség. Szervezett azért ^ert ugy van megalkotva,hogy egyhangúság nélkül-is /egyhangúlag ugyanis minden embercsoportfpl«egy alkalmi gyűlés is határozhat,.
-
43
-
•
amely pedig jogilag se;::ni szervezetet ,nem mutat/ k i f e j e z é s r e hozhatja a naga akaratát . t e r v e z e t t kö-' zcsség esetén a t á r s a k az egész dologról szavazat többséggel f közös elhatározás utján intézkednek Jía van pl # négy tulajdonostárs és a zeknek a részesedési arányszáma p l . l / 2 f l / 4 f l / 8 , l / 8
; akkor szavaz&ttöbb-
ség osak a következő részjogosultak szavazatainak egybahangzása esetén á l l e l ő : l / 2 + l / 4 ; l / s + l / 8
f
de "már pl # l / 4 + l / 8 4 l / 8 né3 nem s z ó t ö b b s é g é é r t ez üiég csak a dolog f e l e t t fekvő fél esz r nei r é s z r ő l h a t á r o z o t t , j ó l l e h e t 3 t á r s t u l a j d o n o s akaratának egybehangzása á l t a l , d e a fennmaradd l / 2 arányban jogo s í t o t t negyedik t á r a joga- éppen olyan erős f mínt a másik,összesen l / g arányban j o g o s í t o t t 3 tárának a jogáéi számszerű többség tehát üióg nem h a t á r o z á s . előfordulhatna agy az az estet, hogy a legkisebb arány ban j o g o s í t o t t számszerű többség rendelkezne a sok kal nagyobb hányad f e l e t t reM3lkező f de számszerűleg kisebbségben levők érdekei e l l e n é r e . : : szavazati jog
~ 44 -
teli át Q0üi számszer int i l l e t i meg a t á r s a k a t ,hanem olyan arányban,amilyeír arányban- jogosítottak••"zava- . .zati jogukat a hányadrészek arányában gyakorolják T Olyasféle ez,:iint a p l u r á l i s válsztü jog,;~dnél'több kelléke van, meg valakinek,annál több egységet ér a szavazata.Kö'Zösségnél akkor van szavazattöbbség, ha az egybehangzóan határozókat "megillető eszmei hányadrészek összegezve az egész dolog f e l e t t
íék-
vő egész Jogosítvány felénél nagyobb r é s z é t t e s z i k ki./LIinó'sitett többség esetén s / o - á t , s / 4 - é t f ami lyen arányban ez e s e t l e g -Tieg van állapitva»/ldajdüea azt lehetne mondani ,hogy a hányadrészek szavaznak, ami persze paradoxon ós l e h e t e t l e n s é g é é r t a szava z a t i jog csak személyeket i l l e t , d e a- szavazatok é r t é két ez fejezné ki legjóbban.gzavaznak a t á r s a k r é s z e i k arányában,! többség' t e h á t ilyen mcdon ke letkezik.Szükséges ezt hangsúlyozni,mert anélkül csakis a számszerű többségre condolhatunk.^Iég csu-
- 45 pán'annyit e r r ő l , h o g y szavazati arány h e l y e t t meg f e l e l ó'hb a szavazási arány és így az egész j e l e n ségnek magánjogi j e l l e g é t a közjogi szavazati arány szavaz.it s t b . kifejezésektől eltérően f e l t ü n t e t n i . /A részek s z e r i n t i szavasást fogadja e l az Cptk. 835.§. és a kúria 5589/905; 4585/886./ Vonatkozik ez az eddig f e j t e g e t e t t
rendelkezési
mód a rendes kezelésre.Az e t t ő l e l t é r ő kezelés és h a s z n o s í t á s , é s általában'minden olyan rendelkezés, amely a rendes kezelés alá nem vonható,csak vala mennyi tulajdonos beleegyezésével '
/llurla 5418/889
f
•'
1
foganatosítható
.
10298/901 / . "?z neg .éppen az egy
hangús ágnak a kimondása./valamennyi t u l a j d o n o s / . Tehát íQég s z e r v e z e t t közösség esetén i s s z e r e p e l het az egyhangúság,mint rendelkezési foivia és kellék, áz azonban i t t neoi olyan önkényes j e l e n s é g e i é r t egyes határosatokhoz / a dolog fenntartása,értékcsökkenés l./v.ö#Dr.Sachár 'lyula:uagyar :Tiagánjo,c 4.kiad.1928,
-
46 -
megakadályozása s t b . / kötelesek a t á r s a k hozzájarulni f tehát ez már nem olyan önkényes jogosultság^ mint a szervezetlen közösség esetén,ahol 02 a forma sokszor lehetetlenné t e s z i a közösség fennmaradását és osztályt provokálhat. fannak a közös tulajdonnak .különös megjelenési alakjai.amelyek inkább a szervezett közösség cso portjába sorozhatok,de acelyek négis e l t é r ő j e l l e get autatnak akár történeti fejlődésük f akár s a j á t o s vonásaik miatt • Ilyen a magyar -nagán jogban s a j á t - • ságos nemes i közb irt okos aá*. , vagy eonpos^esorátus. Hint a neve i s mutatja,több egy község hatá:.'áM a levő nemes földesúr bizonyos ingatlanokat és kisebb k i r á l y i haszonélvezeteket közös sr. t a r t o t t , i l l e t ő l e g gyakorolt .^z ingatlanok lehettek legelők 6B erclők,a haszonélvezet x:ed5g h a l á s z a t , italmérés Ftb # "izén ingatlanok és jo^ok közössége a közbirtokosság /3zlad3ts:jl m&sy&r ^asánjo^ vázlata III#Ic? adás 992 .1 .j
-
•
- .47 -
A réssviszonyokat ,as esznei hányadot / a a i t i t t részes* désí mérteknek neveznek / a r á a j o e í t á s í
eljárással
á l l a p í t j á k nes.ZLjárasí szabályait a £C/l909 és a 50/1009 íjai .rendelet tartalmazza az 10ö0s f : '4 # te.alakján.Iía az aranyosit ás ne a oeux;á:3 n réezeeedósí ~ é r téked natározsa ueg^aneni aa egyaaeket i l l e t ő i n gat lanokat -ás jo^oknt is f akkor ez J:iár osztály és k i - zárőlagos t u l a jdonlioz vezet ..Azonban a közbirtokosság nak, ilyen utón való taessztlntetése, i l l e t v e tagok k i válása korlátoknak van alávetve / e r d ő k j e g e l ő k pl # engedély s t b . / . e z e n k í v ü l is vannak korlátok / l 6 5 5 : 5 1 f 1715:59 , / p l . e l ő v á s á r l á s i jog, m e l y e k a t á r s a k a t i l letik. Keletekéz é s i formája lehet a tulajdonközös ségnek a törvény,szerződés^végrendelet f vagy v é l e t l e n esemény.*! végrendelet utján előálló-közösség az
:
örökjosi közössós f amivel külön cint a l a t t foglalkozom.
:
iiegszünliet a tulajdonközösség közös e g y e t é r t é s -
:
s e l o s z t á l y u t j á n f a törvény rendelkezése folytán
^48/feloszlat ás/flia igj aen sillerül raegszüatetní & kö zössécet,a megszüntetést ckaitó tag ..ért indít az össtzes többi tagok ellen a ^egszüntetőe végett.3 perben ő a felperes,a többiek az alperesek.kasát a dolgot osztják fel természetben,ka azonban ez oszthatatlan,a dolgot eladják ás a vételárban a tár sak a hányadok ar árijában részesednek*A feloszt ásnak itt is vannak korlátai,így alkalmatlan időben,ha oagát nár a közösség fenntartására előzőleg kötelezte, Hziezjí
jói léte,ha a "telt ánjoss ággal ellenkezik stb#
a keresetet el kell ut ásítani.^igjebekhen esek Je per jogi /esetleg itt különös/ szaháljok alá esnek és ezzel itt a nagánjogban részletesen nem foglalkozhat senki csak futólag•főcél a nagánjósban az iütésfények pontos rögzítése raellett az elméleti alap és állás foglalás,a jelenségek természetének ás. jellegének a meghatározása és beillesztése a nagy általános rend szerbe ,ezenkívül az egrss jelentések egyuásra "hatá sának kíelerszése /dinamikai jellemzés/ még a fontos feladatoké
'
.;
_ 49 Tannak még a közös tulajdonnak e s e t ü l i l y e neknek t e k i n t i k a v o l t úrbéresek közösségeit f a ha t á r őrvidéki házközöss'égeket és a t á r s a s h á z t u l a j dont.^z utóbbi csupán annyiban uj jellegű f hogy a t á r s a k a rájuk eső é p ü l e t r é s z t önállóan használ ják, bár a közös t e l k e t éa a közös berendezéseket i t t is o s z t a t l a n u l birtokolják # A közös t e l e k egy séges telekkönyvi j o s z á g t e s t , c s a k a t ö r z s b e t é t b e n a közös t u l a j d o n i ainőség fel van t ü n t e t v e # I t t i e vannak s p e c i á l i s intézkeftések,aL™elyek azonban a tulajdonközösség alapvonásait nem é r i n t i k , s ő t éjjen kifejezik# Közösség eestén szc lehet ;nóg a növedékjog r ó l is.Ha .ugyanis valaki k i e s i k a közösségből,ugy, hogy utána nincsen utódlás,hogy az őt megillető ész tnél hányad nem s z á l l másra,akkor a t á r s a k j o g o s í t ványa r é s z e i k arányában magához vonja a '-kiesett hányadát.íl.három tulajdonos van f egy k i e s i k , a má s i k k e t t ő jogosítványa,eszmei hányada
fele-fele
- 50 részbea k i t e r j e d az üresen maradt hányadra.
rzi^—KTi"~»rz]
•"
• •
Hint látjuk tehát tulajdonközöeség i s akkor á l l elő,ha a jogtárgy,mégpedig ugy a közelebbi, mint a távolabbi jogtárgy éa a j o g o s í t o t t a k egy szerre többen vannak •Ha egy
?T
dologra
T?
vonatkozó
lag ugyanazon időbe n többeket i l l a t a tulajdon, .Hint l á t j u k , a jog i t t egy s a j á t o s h e l y z e t e t teremt, a t á r s a k ugy tekintetnek,mintha e&y szernél:/ volaának#Különösen j e l e n t k e z i k ez harmadikkal azem-» ben az *gész dolgott i l l e t ő l e g # D e az
{
i s igaz,
hogy örökké é l ő közösségek a tulajdonra vonatko- • zolag sincsenek,pedig általában a dologi jogok a legállandobbak,a leghosszabb l é t üek.TLobb--utóbb szétesnek a kö-zösségek és v i s s z a t é r a jogviszony, a jelenség abba az állapotába,amely természetének meg f e l e l : a kizárólagos tulajdon-állapotába/fekint-. hetjük épps-22 ezért a mai jogrendszerünkben a kö-"
%
- 51 -
-
••
zösséget kényszerhelyzetnek,amelyet a jogfvagy az élet Igyekszik megszüntetnie tulajdonközösségnek azck a jellegzetes fajai.amelyek a történelem folya mán szerepeltek,ma már legnagyobbrészt csak a múlt emlékei.
IXIJíözösség az öröklési jogban.
-i közösség általános tárgyalásánál azt mon dottuk, hogy közösség keletkezik akkor,ha a jog tárgy egységes és osztatlan és az alanyok többen vannak,ugyanazon jogtárgyra többeket, illet meg a jogosultság,illetőleg terhel a kötelezettség. Kérdés,hogy esek a főismárvei a közösségnek feltalálhatók-e örkösödés esetén /az örökjogban is/ és egyáltalán lehetséges-e ott erről beszélni,s ha
igenf;nil:/en eltérő, sajátosságai vannak.-' 11ŐBZÖT is Is kell szögezníkakfhog7 közös ségről igazán lehet beszélni az örökjogban is,' sőt annak egyik gyakori megjelenési .formája és az örökösödés a közösság keletkezésének egyik ti pikus 0 sete /Tekintetbe kell vennünk azonban azt, hogy egyrészt kétféle örökösödés van,másrészt itt bizonyos fokig eltérő a jelenségéért egyszerre kell vizsgálnunk magát az alapviszonyt fa"2ire a köz ség vonatkozik - ez lehet az összes jogviszonyokat raagábanf oglalő hagyaték. va^y^ lehetnek dologi f kötelüd stb .jogviszonyok, Tudjuk aztfhogy kétféle örökösödés van:univeraalis és singalaris.Univers&lis suceessio az,' mikor az örökös örökli a hagyatékot ,amely egy fo gmimi, képzelet béli egység,de persze ne::i örököl mindentfami a hagyatékban benne van Jlagyonányok stb.terhelhetik a hagyatékotfmint egészet is#
- 53 üoHáti i t t az a l é n y e g e s t hogy a hagyatákot f mint e g ó . s z e t f m i n t az ö s s z e s j o g o s í t v á n y o k a t magéban f o g l a l ó k o n s t r u k c i ó t ö r ö k l i az örökös.amelyből egyeseket az örökhagyó máénak r e n d e l h e t és másnak j u t t a t h a t . De mint egység,mint e g é s z , a z ö r ö k ö s t i l l e t i meg# o i n g u l a r i s s u c c e s p i o e s e t é n oeupán e g y e t l e n f vagy egyes jogví.0zonyokat kap meg az örökös / t e r mészetesen i l y e n k o r több a i n g u l a r l s a n
részeltetett
van,a:2i még nem k ö z ö s s é g / nesi i s örökös t u l a j d o n képp© a f osak hagyományos , í i d e i cornrnissarlus s t b . I z e k az egyes j o g o s í t v á n y o k l e h e t n e k akár
dologiakfakár
köt'elmi8kfes3tleg családjogiak.Lehet
minden olyan
jogvlBZoxiy f arnely a hagyatékban
feltalálható.
Kérdés mármost,éhben a k é t f a j t a
örökösödésben
mikor á l l e l ő közösség? . Áz u n i v e j r s a l i s s u c c e s s i o t v i z s g á l v a nem kö zösség a z , h a bár t ö b b , e s e t l e g egyenlő arányban r é s z e s e d ő fan i s f t e h á t mindenik több j o g o s í t v á n y t kap Lüeg,"de ezek a j o g o s í t v á n y o k kiások és náso:;.
- 54 -
Ha mindegyik a2 egységes hagyatéknak más ás más t e r rénumát kapja f 3z nem közösség és dacára annak,hogy ilyenkor a több egyenlően jogosít ott örököst árának l á t s z i k , nem -közösségtdrsak és ilyenkor vagy maga az örökhagyó közülük egyet k i f e j e z e t t e n örökösnek nevez meg,ebben az .esetben a többiek csak hagyomá n y o s o k , r é s z e l t e t e t t e k , vagy éppen a r é s z e l t e t e t t e k helyzetét vizsgálva egyet helyzeténél fogva egystezioB örökösnek .kell tekintenünk,ebben az esetbe^ a többiek már csak s i n g u l á r i s részeltetettek.Mondot tuk,nogy az universalis* Ducee^sort H e g i l l e t i a ha gyat ék, a int egéez,márpedig a hagyaték magában fog l a l j a az örökhagyó öeszes á t s z á l l ó /vagyoni és ^~ gyébh jellegű f dQ #?ui személyes /jogait,.Hogy l e h e t mégis,hogy. egy másiknak-a r é s z e l t e t é e e é l e t é r i;ei;.. k&letkezik,legalább i s a neki j u t t a t o t t si:i£ul
'•
-
55
-
.•
• •
n^l^kbí t á r g y l e csapán & s í n ^ u l á r i s
Jo;o:,'3to-ttra
íiézTe l : e l @ t k e s í k : a s . örö.kö^ c^upá:: arica va^á jo;ioe?t7.ee k o t e l ° 3 ^ t k : ^ / kk^dja 13 GrÖklásd
. hu ^
jk^ol
J
kr^pf :>iilz rt f
JOJVUSO.J/
^j " r J ^ ; : j l ; r í i i ' j i a : 3 l ^ i k •_. k W - ^:.
-- ; : . r é s a s l -
t e t e t t ezeraélyékez k a p c s o l t an k e l a t k e s í k az ö r ö k l é s p i l l a n a t á t ó l te.ezd.ve .Hogy -ez ' n o s í a ^ u l a r í s jo£VÍ8aoii?:; " b e l e t a r t o z o t t egy forgalmi s^ászb^ /iiiaf'ystdkT)c/,ass ná,2 ne-i v á l t o z t a t j e l l e g e i ! Eternit őo £•*•'••
.• c:^
l í k ^ ,
-
o^^ütkcEítk
:
hL\""s- ekj r ^ r ^ á 1 í-ki'^u *•£ ^ r c t k r \ : 1 ^ 1 ^ \--; .'k, .,
• : .— -'^k
- 1
-f
v l/k^ekct
r.lrt.-PloVrLcV;!
F;:.y
ren-delke^ik: örököseiül legyenek A?B fC . I l y e n k o r ninc^ s r a ő t h a s l t v s alanyonként e.s öröklő?* jocy^iioii;- f ö3^et l e n j o e v i s z o n y k e l e t k e z i k f a , v i e l y b e n a' hároia ö r ö k ö s t á r s es;/ szeraélynek t e k í a t e t i k . L i i l ö r i á l l ő
jogviszo
nyok s e n k i s e k a személyében nem k e l e t k e z n e k * e a a k r é s z j o g o s í t v á n y o k i l l a t í k raa-g Tiindo^yiket olyan a r á n y b a fi:i i n t amilye* n arányban r é s s ^ a c i í k * ?z :aár
- 56 -
ugyanaz a Jelenség/iiint a dologi jogi kozöe^ég, csupán a tulajdon helyébe i t t a" Iiagyatékot k e l l teársi.Ott különbségei t e t t ü n k jogosítvány ás? jog t á r g y / a dolog/ között, i t t égpenugy különbséget teesünk a kagyatek./riint egész és a hagyatékban bentfekvő BgjBB vagyondarabpk,vagyoni jogok k ö z ö t t .
donnái„nevezetesen:
eondoüiinium plürium pro p a r t i b u s ÍTdiviaioLroiűai jog condonlnium pluriua
bro partibus i n d i - • kis is lágyaték.
ge sanrit e n TIsn d.
^gerr-an jo^
7agyont árgy!
feliát i t t i s meg vannak a fokozatok,csupán ,a condominium ín eolidum /Gem.zur ses.iland,/ nem, érvéi? nyesülhet a hagyatékra vonatkozólag •L&ntegy minden egyes vagyontárgyra nézve külön közösséget t e r e n t . Az azok f e l e t t levő jogviszonyok i s eezraei
hányadok
s z e r i n t oszlanak neg a t á r s a k között és tv zok f e l e t t
. . 57 I s rendelkezi:-: :nin<3l£n egyes társ,éppúgy,mint a hagyaték eszmei hányada f e l e t t . Sőt a római jogban e-
t
.
gyes vagyontárgyakról dologllag í s rendelkezhetett az örökös,tehát ezek már mintegy pro parte diviso "sz állanak át .Ilyen formában persze? a hagyaték mindjárt s z é t e s i k , n i n c s együtt,ami a h i t e l e s e k helyzetét gyen g í t i , m e r t mindenik e l l e n raostmár. külön k e l l fordulni és a biztonság így kevesebbéi.geraán jogok csupán a hagyatékra nézve alkalmazták est / n e r t o t t a közös*- ség elve megköveteli/ de az egyes vagyontárgyakra nézve csak együtt rendelkeznek.Ott Bea i l l e t i '^eg egyiket seri az, eszmei hányadok s z e r i n t i rendelkezési jog•Természetesen ez neg a gazdasági kihasználást és- az o s z t á l y t n e h e z í t i ineg.De a tulajdonképpeni közösség ez # -A hitelezőkkel- szemben egyetemlegesen f e l e l ő sek az örököstársak,ezt követeli azoknak a nagyobb biztonsága.Pe egymásközt már csupán a hagyat ékből való réezesedée arányában felelnek az adósságokért, ha egy örökös f i z e t e t t . v i s s z k e r e s e t e van nem f i z e t ő
- 58 -
.'
t á r s a i e l l e n az- aránylagos részesedésre.Kérdés lehet az is,hogy az örökösök felelnek-e az örök hagyó minden Edosságáért ?;nég akkor i s f h a a hagyaték passzív,vagy csupán a hagyaték értékének e r e j é i g . Íz függ az öröklés elfogadásának kádjától,hogy az örökös akaratának nyilvánítása, szükséges-e az örökség e ^fogadásához f va^; r nern # :T álunk az i*oso íure renf*. szer Tan életben,nálunk ahhoz.hogy valaki örökös l e 57033 . k i f e j e z e t t a k a r a t n y i l v á n í t á s , n y i l a t koza ne^n k e l l . Ha v i s s z a nem u t a s í t ja,a'inyí ,mintha elfogadta volna. Lppen ezért osupán a hagyatok értékéig f e l e l , a z o n t ú l a saját vagyonával nem./Azontúl csak egy esetben f e l e l het a cső"a e r e j é i g , h a Bem t a r t j a be a k i e l é g í t é s i sorrendet/»Az osztrák öröklési jogban azon ban az örökös r^g fontolhat ja jobban a n y i l a t k o z a t o t , ha megtette ,őt az k ö t i és ebben az esetben- az összes adósa ág okért f e l e l /kivéve ha a l e l t á r kedvezmé nyét igénybe ves.zl./SrZ az a d d i t i o n á l i s öröklési rend-. Bzér .-'falánk t e h á t csupán a hagyaték é r t é k é i g " f e l e l -
.
- 59. -
ne.k az. örökösök, i l l e t v e mindegyik csak az őt- meg i l l e t ő hányadrész' e r e j é i g v "Líig tulajdonközösség több okbcl keletkezhet és- a kizárólagos tulajdon i s átmehet közöstulajdonba, addig az örökjogi közösség a legtöbbször végrende letben / e s e t l e g s-zerződésben •'' nyugszik/Jyugodhat még törvényen i s , d e az rövidebb életü.Az örökjogban a jogviszony aindjárt közösség formájában jön l é t r a , ha egyszer eg3r örökös van,061 r.ár közösség nesi k e l e t k e z h e t ő közösség viszont rövidebb öleti! ,mint a do-, l o g i jósban,mert i t t az örökösök érdeke az o s z t á l y és azzal fojezó'dík be az öröklés,ha •'.indeaki megkapja •ami a hagyatékbcl m e g i l l e t i ..*z osztályig a ni jogunk s z e r i n t i s a" hagyatéki jo.vak tekintetében a condominiUin pluriura in.solidim á l l fenn. S i n g u l a r i s suceessio esetén r.iás a helyzet . ...lg u n i v e r s a l i s successorok csak a hagyatékra /mint eszmei e g é s z r e / nézve lehetnek közösségben,de iien annak tényleges r é s z e i r e , s ő t több u n i v e r z á l i s eue-
-
60 -
cessor csupán a hagyatékra vonatkozólag l*Iiet,ha a hagyaték tényleges részenként van aegosztva a különböző j o g o s í t o t t a k közt,akkor csapás egy az univbrs a l i s successor,addig . s i n g a l a r i s succossorork lehetnek többen i s . e l m é l e t i l e g lehetnek annyian,ahány 3030sit.vány fekszik a hagyatékban # 3a csupán elméletileg,mert g y a k o r l a t i l a g az u n i v e r s a l i s siieeessói^ak i s részesednie k e l l , s ő t általában legnagyobb arányban k e l l részesednie a hagyatékban 9 níáltal az ő univ e r s a l i s j e l l e g e jobban ki&omhoro&ik/'ermész^ces, hogy az egy és ugyanazon hagyatékból részesedő több e i n g u l a r i s suecessor között nég nincsen közösség •kincsen pedig közösség a z é r t / n e r t náluk sem a közelebbi f sem a távolabbi jogtárgy nera azonos, Ugy lakét t e k i n t e n i az ilyen s l n ^ u l a r i s suecessorokat, mint akik a hagyaték erűre a jogosítványainak negfeleMleg^feküegBgk ..egy^áe^aelle,M , egymás t o l
függet-
lenüLi-Iégpedig minden singularisan jtittatot.t jog
f e l e t t e^.'.egtörtáiiíhet azonban ? kos/ e;jj singular i s a n j u t t a t o t t jogosítvány fölé többen kerülnek. Bekövetkezhet ez as örökhagyó akarót áből f tör¥ényl)ől f örökösödése ezerzőrlánből kifolyólag . I g e n k o r k e l e t leesik közösság.Tehát nig u n i v e r z á l i s saxeeessío ece tén a banyáték f ö l ö t t állanak többen f akik é k s z e r r e vannak jo^ositva f addig s i n n u l a r i ^ suecesaio esetén e^jetlen jogosítván;/ /vagyontárgy/ f ö l ö t t állannk tö"b ben eryszerre j 030 evt vajig"7- a közelebbi f nint a távo l a b b i jostár.37 u^yenaz.Ilyenkor a közösséget ugyannj1'7" konstruáljuk ;ü&s,nliit -.rás ecetben-kasa a vagyontárgy, a dolog .anire a jo,:;oaii;vá,;rr v o ^ t k o s i k , o s z t a t l a n . •jsu^áű a jogosítvány van vnegoezuVci 112. eszmei hánya dok ezerint f u£7/anii£y,^int u n i v e r z á l i s aueeeesio eee16
J
.
'iir&ekes v i s s z a t é r n i i t t a rónai jog felxogáaára f szemben a naí i o ^ a l , a x i e l y a fennt mondottakon épül f@l@kJnt látjuk,.*^ ?_* —T\--1?« ^
^ín^ularíB
succesaio közössége egyr-iástől t e l j e a e n
fiíj^tlen.
- 62 -
..
Mág szegélyekben következik "be az egyr'k.-ríás szabályék~ 1)0x1 a Hiásik*ielict ngy^ii.hosy ^ki s i n s u l s r í a a n i s j o gc^ítva v&r, fö£7SZ3r?::3iA-i£ u n i v e r z á l i s 2uceeapior f és r:int s i n s u l a r i a snccsasor,leket ^áeokkal közöasdsben f de
pro partibus in&iviais elmének
.....IkeXiazá^a követ ke htokén közösségbe kerültek szűk- ".' sé^képpsü egymással qnaei ^ín&en ej-yee io^ositváiiyb i l l e t ő l e g 1.8.Ok nemcsak a hagyaték epztiei hányada f e l e t t rendelkeztek ,53 rendelkeztek az -osztatlan t árg -m j 030aí t v ány eezre í nányada f ele1.1 i a • 3őt egyes esetekben d o l o s í l a g , d o l o g i h a t á l l y a l i s .Az Uüiversalis succesaorck e s z n e l
hányadai éppen
,•
ezekből az apró josositvány-kéir^drőszekbol l;e ' ^ . e k össze«A Jiérták .ugyanis mindkettőnél azonos, i t t teli át a romai 303 tovább elemez / g y a k o r l a t i h a t á l l y a l / ó s a.2 a n l v e r a a l i a kc:iopaé.Ket „szükségképpen követi a a í n n u l a r i s kSzösaórr+Jlnint az. egyik meGszületik,
•
-
6-2
-
megszületik a ^.ásik ^BJX rmi jósokban .ez nincsen i s y . Aa nemcsak mm követi szükségképpen az imíversaiig
hagyatéki közösseget a s i n g u l a r i s - joyoaítványi közös ség, de tie:n i s követheti.A :nai jog I t t ^ e ^ á l l 0 e l m é l e t í lég t e l j e s e b b es helyesebb a ró^ai jog á l l á s p o n t j a , 7?.ert nemcsak E hagyatékra ^jry észnél konstrukcióra vo natkoztatva lehet megkülönböztetni jfo^ositványt és annak a tárgyát ,hane;*a nes lehet különböztetni a r r a vonatkoztatva i s , a k i k b ő l es a jogosítván;/:: - és •tárgy - summa /hagyaték/ összetevc
kizárja,
- 64- bekövetkezik a j u s t i csőrei .így vágjunk i t t is.A gyekorlat mm engedi,hogy az elmélet t ö r e t l e n ü l ^.egv s l c s a l j o n ^ e r t az méltánytalanság lenne ./Adott esetben a hagyatéki h i t e l e z ő k k e l szeribe21 s a k i k e t a h i t e l é l e t megóvása céljából
fokozottan védeni
k e l l . K i lenne az egész gazdasági f e l é p í t á s s e l , h a a h a l á l szüntetné a k ö t e l e z e t t s é g e t f v a g y éppen a jog segítené e l ő az az a l u l valc kibújást?Ilyen abszurd helyzet nem állhat - e l ő . / A közösség- nem hosszú é l e t ű az öröklési jogban sem.Adott esetben már naga az örökhagyó raegazabja a közösség é l e t t a r t a m á t f d e lehet,hogy a t á r s a k naguk s z ü n t e t i k nes,vagy békés utón f vagy peres e l j á r á s s a l . u. közösség a súrlódások szüleje,éppen ezért az osz t á l y előbb-utóbb bekövetkezik s megszűnik az.örök jogi közösség.Ha azután a t á r s a k az egyes dolgokra /vagyontárgyakra/ vonatkozólag a nagyobb -gaz,dasági kihasználhatas szempontjából továbbra i s fenn t a r t j á k a közösséget,az ^ár zieca ^ örök jogi l e s z , hanem a közösségben hagyott dolog természete s s e -
" •
-
65
-
•
r i n t d o l o g i , k ö t e l m i , n e o s z t á l y csak a ' p a s a z i v á k
ren-
r^eséea után „levetkezhet . v, lóVo j ^ v a e r t ac a h i t e l e z c ket k á r o s í t a n á . . - i n t l á t j u k , a z e s z ^ i hányadok ö s z s z e s s é :vkhen ű^n ter*ik ^2 e^é^z sok siz*.e J j o g o s í t v a )7 f r.i_it
h a g y a t é k o t , a b h ' 1 ::iáT
x ^88?
v - f -viezöt
kiesik,
T.íg az o s z t á l v bekövetkezhet os ~nínc?evi c r c k c s - ^ j lr ^ , a. ,
-
^ ^ ,5
^
->
,..'
-—•
- ^ D -^ „* -t^-t.
_s
y» o X
^
Q O
r,- o -f' -í~s
->•
C
•
Ha a vag^Orit \r'r v ak oszthatók»o..: osztál" 7 * ^ T ^ s z ö t o p ^ í ,11a n ö i és megegyez *ti s°-
turhiak.a "birői
árverés v é t e l á r á t osztjuk fel.De az"egész
osztály
- á r csujáii megszüntet ése a k ö z ö s s é g e k ág az i t t f e l d e r ü l ő kérőének kflön t á r g y a l á s a a ^ a ^ á t
képezhet-
D;á k, a z é :i c é 1 o ra p e cl i g e s n "p á "i a V: ö z ö s s e g 1 é 1i ye 2 á a o és ;:i1 b e n l é t é n e k l e h t e t ő l e ' * a^e.Tnyire l e h e t jorjtó t á r g ^ l á s a
volt.-
azét-
- .66 -
végig vezettük a kcrsössé^t a két lag-r ^ős v i l á g t - r ü l e t s ^ # ioic e l t é r é s , s o k s-játossáa kőzett mzir^nütt,amelyek nás szint
Í^IMS.
adtak az 03793
jaleiaégeknek fde az általános összefogó* forrna s i n denütt usyanass maradt:a jogtárrj: r é h s é g e t a s alán70k több sose a germán jogi felfogás értelmében/fejicsak örök j o g i l a g , de d o l c s i jogilag i s ezt k e l l látnunk, '/annak hozza rokon j e l e n s é ^ k / t á r s a s á g , j o g i személy s t h f / raeiyak nár a fajlőíéa
aagasabb fokáa állanak
és állandóbb létüek,cle .az e l i n d í t ó jelenség ez.3aj á t o s szerkezete vao f amel7 a magánjog többi j e l e n s é g e i t ő l lényegesen e l t é r , d e a r iely végighúzódik a magánjog vag70 a i j e l l é &fl rászán / d o l o g i , k ö t e l e i , öröklési ós e s e t l e g családi j o g . / Általános j e l e n ség,bár régebbi szerepéhez képest erősen h á t t é r b e szorult éa sokat v e s z t e t t
jelentőségéből,uralkodó
j e l l e g é b ő l /magyar t ö r z s s z e r v e z e t i / , d e e l t ű n n i nem"-
67 -
fo3,"-srt sokszor szükségképpen kel étkezik,habár e?ak á t ^ n e t l l ^ s ís.Eog-r rá,2i szerepét és ielsntó'aé.sét vis?zakapja-e valaha., nrra nehéz f e l e l e t e t arlní, i^ert aa individualizálódás mellett ^inflig o t t ?a..} • a kollektivizálo&áa iránya i s , ^ i n t fény mellett az árnyékol kero.ee a t t c l fuss j h o ^ ^ e l ^ l k kerül az uraloiüra.LIa az individualizáló cl áe,éppen e^ért a közösség h á t t é r b e s z o r u l t . -
+
1 . / K o l o z s v á r t Bálint :Kagániogf I I I # k i a d á a B u d a p e s t • -/•
\
19cO f S t á d í t r a
2 . / I)r # Karboa Géa.a:
A
TŐÜÍEÍ
kiadása.
magánjog
elegeinek
tankönyve.üebrec^nf1928• rí
léliii0sf?-kiadáa.
S . / Er.I2eayhárt Gáapár:áa o e s t r á k á l t a l á n o s
polgári
t ö r v á n ^ k ö ^ f v ."?.a&ap*st ,1914* Grill károly
kiadása.
4 . / J ) r # R a £ f a y J e r e n c : 1 mag;/ar " l a s á n j o g ' k á z í k o x r r r e . /
B u d a p e s t , 1909 . 39nko ű y a l a kiadása,
5 . / Br.Sialadita L á r o l j : £ rsa^jar nagánjos 3udapestf1917.Grill
vázlata. Károly
'
kiadása. 6 . / Dr#T<5th L a j o s :
Magyar magánjog . Á l t a l á n o s
ta-
n o k . I # k ö t e t . I I ; k i a d á s . "Debrecen, 1922.Uesedüs és oándor kiadása.
- 69 7\/l)TmTóth
Lajos :iáag Tar magája j o g . Alt a l á n o s t a n o k . 1 # kötet.II # k i a d á s , r e b r e c e n , 1 9 2 5 . Hegedős é s 3ándor k i a d á s a .
S./Dr.Tdtli Lajoa:Magyar aagánjog*Dologi
J03.Debrecen,
1930.Debrecen s z » k i r „ v á r o s és a T i s z á n t ú l i református
egyházkerületi
kö nyvnyo máa ki a d á s a . , 9 , / B r . I ő t l i I&jos:3Sagyar magánjog . Ö r ö k l é s i jog .Debrecen, 19.32.Debrecen S2 . k i r . v á r o s és a T í a s á n t n l í r e f o r m á t u s e g y h á z k e r ü l e t i könyv nyomda, k i a d á s a . • IC./Dr^lkvihár Gyula:Á
^arjyar Magánjog a l a p t a n a i •Buda
pest , 1 9 2 8 . G r i l l -Károly k i a d á s a . l l # / D r # Z l í a s 2 k i I ^ r e : l -aag^ar ja«;ánjog.Budapest f 188C # Franklin t á r s u l a t
kiadása.
1 2 . / S z e n t m i k l ó s i l á á r t o n : ! r e mai jog i n s t i t ú c i ó i . 12 . kiad á s . Budape s t . dthe nae i n k i a d á s a .
@~oQo-»
