s Q t r W k VI. évfolyam 9. szám
KÜRTÖS Közéleti havilap
2 0 0 8 . szeptember
Ára 10,- korona 0,33 EUR
Megkezdődött a 2008/2009-es tanév
Új tanév - új pedagógiai programok A tanév első napját leginkább az elsősök várják. Ők a Nagykürtösi járás 9 iskolájában 50-en vannak. Ám rajtuk kívül is vannak olyak, akik már nagyon várták az osztálytársakkal való találkozást, így természetszerűleg az első tanítási napot is. Ám a legnagyobb még mindig azok csoportja, akik úgy gondolják, meglennének iskola nélkül. E két csoport képviselői 445-en vannak ebben a régióban. Nem szokványos tanév vár rájuk. Az oktatási törvény módosítása új feladatok, kihívások elé állította a tantestületeket és az igazgatókat is. Röviden arról, hogy a régióban ki hogyan élt a törvény adta lehetőségekkel: A három egyházi kisiskola (Kelenye, Hidvég, Óvár) a magyar nyelven kívül természetesen a hitoktatást erősítette, fél-fél órában pedig a rajzot és a környezetismeretet. E három intézménynek összesen 18 diákja van. A járás negyedik kisiskolája Inámban van, ahol a diákok létszáma 10, és elsősorban (ugyancsak) a magyar nyelv oktatását erősítették. Csábon a közös igazgatású alapiskolában a magyarul tanuló diákok száma 28-ra sorvadt. Itt szintén a magyart és hittant erősítették a kicsiknél, míg az 5. osztályban a matematikát és az idegen nyelvet. Lukanényében 60 a magyar részleg diákjainak a száma. Itt új tantárgy bevezetésére szintén nem került sor, a már meglévőket bővítették. Az ipolynyéki alapiskola szintén azon iskolák közé tartozik, ahol a törvény adta lehetőségekkel óvatosan bántak. Míg az 1. osztályban az anyanyelv oktatásán kívül a hittan és a természetismeret óráinak számát növelték, addig az 5. évfolyamban a matematikáét, az informatikáét, a természetrajzét és a
A
földrajzét. Az itt tanuló diákok száma 163. Csupán a régió két iskolájában, Ipolyvarbón és Ipolybalogon hasznosítják merészen az új iskolatörAz ipolynyéki iskola elsősei vény adta szabadságot. Mindkét iskolában az identitástudat fejlesztését elősegítő új tantárgyat vezettek be az órarendbe. Ipolyvarbón regionális nevelés keretén belül népi hagyományokkal, mesterségekkel fognak foglalkozni, míg Ipolybalogon ugyanezen tantárgy keretében a hagyományőrzést, a régi falusi életmód megismerését, feltárását, értékeinek felfedezését tartják szem előtt. Ezenkívül az első és ötödik osztályban bővítették a tornaórák számát, hisz az egészséges életmódhoz hozzátartozik a rendszeres testmozgás is. Természetesen az elsősök a kötelezőhöz képest itt is emelt óraszámban fognak a magyar nyelvvel foglalkozni. A diákok száma Ipolyvarbón 60, míg a régió ezen iskolaévtől legnépesebb iskolájában, Ipolybalogon 173.
KÖZÖS AKARAT - A MAGYAR ISKOLÁK JÖVŐJÉNEK - MEGERŐSÍTÉSE
A Rákóczi Szövetség és annak elnökének, Halzl Józsefnek a jóvoltából ebben az évben is az iskolaév kezdetekor került sor a régió magyar iskoláiban arra az ösztöndíjátadásra, mellyel a szövetség a peremvidéken élő, mindenkori első osztályosokat kívánja támogatni egy jelképes tízezer forintos összeggel. Az ösztöndíjak átadására idén három különböző helyszínen, Ipolybalogon, Csábon és Lukanényén került sor. A Rákóczi Szövetség elnöke mellett jelen volt az eseményen Hrubík Béla, a Csemadok országos elnöke, Urbán Aladár, a Nagykürtös és Vidéke Célalap vezetője, valamint Csáky Csongor, a szövetség munkatársa. Az első és az utolsó helyszínen a helyi polgármesterek, Cseri Lajos és Kuzma Zoltán is fontosnak tartotta jelenlétét ezen a rendezvényen, ahol kedves kis műsorokkal lepték meg a jelenlévőket az iskolák tanulói. Halzl József bevezetőjében rámutatott arra, hogy a szövetség saját kezdeményezésére magyarországi önkormányzatokat, civil szervezeteket és magánszemélyeket szólít meg minden évben azért, hogy összegyűjtse az ösztöndíjra való nem csekély, több tízmilliós összeget, melyet a Közép- és Kelet-Szlovákiában hátrányos helyzetben lévő régiók elsős tanulóinak ajánl fel. (Folytatás a 10. oldalon)
Hamerlik Mária
ŐSZIRÓZSA A Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya 2008. október 5-én kilencedik alkalommal rendezi meg az amatőr magyarnóta-énekesek országos versenyét. A verseny 14.00 órakor kezdődik az ipolynyéki művelődési központban. A gálában a győzteseken kívül fellépnek a zsűri tagjai: Tarnai Kiss László énekművész, a Magyar Rádió főmunkatársa, vezetőszerkesztő-műsorvezető, Budai Beatrix, a Nefelejcs nótaverseny győztese, valamint Magyar Nándor az I. Őszirózsa győztese, állandó zsűritag. Zenei kíséret: Balogh Béla és cigányzenekara Kürtről. Minden nótakedvelőt szeretettel várunk!
Közélet
2 Kürtös
ISMERJÜK Célunk az európai oktatás szellemében egyértelműen a minőségi és effektív oktatás feltételeinek megteremtése, a diákok tudásszintjének emelése a modern kor követelményei alapján, valamint a diákok társadalomba való integrálódásának elősegítése. Azért is kell az iskolák támogatási rendszerét szilárd alapokra helyezni, mivel a gazdaság globalizálódása új feladatok elé állítja iskoláinkat. A fenntartható fejlődés feltételeinek megteremtéséhez az oktatás támogatása abszolút prioritás kell hogy legyen. A működőképes iskolák, modern formák és metódusok bevezetése, az informatizáció és az iskolahálózat ésszerűsítése mindennapos kérdéssé váltak az utolsó tíz évben, amelyhez még a kerületben nagy lehetőségként mutatkozó idegenforgalom és az EU-tagságunk által is megkövetelt nyelvtudás társult. Az iskolaügy fejlesztésének víziója az, hogy az alapiskolák, középiskolák és felsőoktatási intézmények minőségi oktatási rendszerével a kerület rugalmasan tudjon reagálni a munkaerőpiac igényeire és saját fejlesztési aktivitásainak elősegítésére.Egy ilyen vízió egyértelművé teszi, hogy az iskoláink, az oktatás színvonalának emelése elsőrangú feladat. A modernizálás, az iskolák technikai, informatikai feltételeinek javítása mellett a munkaerőpiac /a betelepülő tőke/ igényeivel való összehangolás naprakész terveket követel a regionális szakemberektől és politikusoktól.
Az alapiskolák helyzete Az iskolák /alap- és középiskolák/ finanszírozása jelenleg úgy működik, hogy minden iskola annyi pénzt kap, ahány diákja van. A kerületben 298 alapiskola található, amelyből 3 magániskola, 11 pedig egyházi alapiskola. A diákok számának állandó csökkenése miatt az osztályok száma évről évre csökken: míg 2002-ben az osztályok száma 3267 volt, addig 2005-ben 9 %kal kevesebb, csak 2974 volt. Ez okozza, hogy évről évre kevesebb pedagógusra van szükség. Ugyanebben az időszakban 10.000-rel csökkent a diákok száma /2005-ben már csak 62010 alapiskolás diák volt a kerületben/. A déli járásokbn 155 alapiskola /ebből 5 egyházi és 1 magán/ működik 1278 osztállyal és 26 ezer diákkal. Míg az iskolák tekintetében
2008. szeptember
MEG MEGYÉNKET
ez 52 %, addig az osztályok és diákok számát tekintve 42 %. Ez egyértelműen azt jelenti, hogy a déli járásokban nagyon sok az ún. kisiskola, amelynek fenntartása sokba kerül, vagyis kevés pénz jut fejlesztésre. Az alapiskolák hálózatának optimalizálása nem könnyű feladat, mivel az alapiskolák a helyi önkormányzatok hatáskörébe tartoznak, s szinte minden polgármester ragaszkodik iskolájának fenntartásához. Mikrorégiós szinten kezelve a kérdést az lehet a megoldás, hogy a normatív rendszeren kívül - amely állami pénzforrás - a többi önkormányzat, ahonnan az iskola diákjai származnak, támogatni fogja a közös iskolát. Ennek a gondolatnak természetesen nincs törvényi támasza, de a közös gondolkodás kialakítása sem könnyű feladat!
Középiskoláink A megye jelenleg kereken 74 középiskola és 13 iskolai intézmény /erdei iskolák, nyelviskolák, szabadidőközpontok, művészeti alapiskolák, diákotthonok/ fenntartója. Ez a szám hatéves tevékenység után lett ilyen, mivel 2002ben az államtól jóval többet, 136-ot vett át. Mivel a dikákok létszáma állandóan csökken, és az iskolák nincsenek kellőképpen kihasználva, a megye kénytelen volt néhány iskolát összevonni, bezárni. A képviselők egy csoportja megértette, hogy ésszerűsíteni kell az iskolahálózatot, mivel ennyi intézmény fenntartása nem lehetséges a jelenlegi fejkvótarendszerben. Nem mindegy tehát, hogy a megközelítőleg 32 000 diák 136 iskolában van-e elhelyezve, vagy 74-ben. Az osztályok száma középiskoláinkban 1174. A megyében található gimnáziumok száma 21, mégpedig 284 osztállyal és 8217 diákkal. A szakközépiskolák száma 20, ebből építészeti 2, ipari 5, közgazdasági 5, idegenforgalmi 1, erdészeti 1, pedagógiai 1, egészségügyi 3, művészeti 1, konzervatórium 1. Az összevont iskolák /ZSŠ/ száma 15, az egyesített iskolák /SSŠ/ száma 6, a szakmunkásképzők száma 12. Még mindig van min gondolkodni, hogyan lehet a kevés pénzből jól gazdálkodni. Nincs szükség annyi szakmunkásképzőre, szakközépiskolára, amikor mindegyikben ugyanazokat a szakokat oktatják. Alaposan meg kell gondolni, hogy melyik városban marad melyik iskola. Sok iskolaigazgató és megyei képviselő nem akar határozottan állást foglalni egy-két iskola összevonásában, esetleges megszüntetésében, mivel ezek
nem népszerű döntések, de egy biztos, nem szabad megengedni, hogy pazarolják a pénzt, az adófizetők pénzét.
Milyen a középiskolák eloszlása a járások szerint? A középfokú oktatás valamilyen formája minden járási székhelyen előfordul, de Nógrád esetében Losonc, Gömör esetében pedig Rimaszombat tekinthető a déli járások közül a középfokú oktatás központjának. A középiskolák eloszlása járások szerint: 1. Besztercebányai járás 13 2. Breznói 5 3. Garamszentkereszti 4 4. Gyetvai 2 5. Korponai 4 6. Losonci 10 7. Nagykürtösi 4 8. Nagyrőcei 5 9. Poltári 5 10. Rimaszombati 8 11. Selmecbányai 6 12. Zólyomi 8 13. Zsarnócai 3
A felsőfokú oktatás a kerületben Három felsőfokú intézmény van a kerületben: a Bél Mátyás Egyetem Besztercebányán /több mint 15 ezer tanuló/, a Technikai Egyetem Zólyomban /4 ezer hallgatóval/, a Művészeti Akadémia Besztercebányán /400 művészhallgató zene, dramaturgia és képzőművészet szakon/. A déli járásokban csak kihelyezett felsőfokú oktatás van, az is csak Losoncon. Négy szlovákiai egyetemnek van kihelyezett kara a városban: - a nyitrai Mezőgazdasági Egyetem Menedzserképző Kara - a Komenský Egyetem Pedagógiai Kara - a Bél Mátyás Egyetem Közgazdasági Kara - a Selye János Egyetem Tanárképző Kara - óvónőképző /magyar nyelven/. /Kapacitásnövelés Besztercebánya megye déli járásaiban c. kiadvány alapján/ /Folytatjuk/ Bodzsár Gyula
Közélet
2008. szeptember
M E GT Ö RT Érdeklődéssel olvastam a Besztercebányai Megyei Önkormányzat kéthavonta /természetesen csak szlovák nyelven /megjelenő Megyei Hírvivőjének augusztusi számában, hogy ebben az évben a mi megyénkbe érkezett a legtöbb külföldi pénzügyi támogatás. A SARIO, a Szlovák Beruházási és Kereskedelmi Fejlesztési Ügynökség első félévi működésének eredményei azt mutatják, hogy végre megtört a jég, és a korábbi évekhez viszonyítva nagyobb külföldi pénzügyi támogatásban részesül a megye. A Milan Murgaš megyefőnökkel készült beszélgetésből kiderült, hogy az elmúlt hat hónap alatt a kiválasztott öt pályázatra 102 millió euró érkezett, ami azt is jelenti, hogy ez majdnem a fele a Szlovákia részére ezekre a célokra elkülönített külföldi invesztíciónak. Ez egy jelentős fordulat, hiszen a múltban Besztercebánya megye mindig alacsonyabb támogatásokban részesült. Milan Murgaš arról is szólt, hogy a támogatások jelentős része a termelési ágazatba irányul. Megjegyezte, hogy ez egy hosszantartó céltudatos munka
F E L Á L LT
Kürtös 3
A JÉG
eredménye, és nem utolsósorban a jelenlegi kormány programnyilatkozatában is szerepel a régiók közötti különbségek mérséklése. Arra a kérdésre, mely térségekbe irányul a külföldi tőke, a megyefőnök elmondta, a közeljövőben nagyobb beruházások várhatók Véglesen /Vígľaš/, valamint a Zsarnóci és a Garamszetkereszti járásban, továbbá Hnústyán, Nagyrőcén és Losoncon. A beszélgetés további részében arról esett szó, hogy a külföldi támogatások egy része immár az idegenforgalomba irányul, mivel Besztercebánya megye sajátos helyet foglal el országos viszonylatban, ugyanis a megye negyven százaléka védett terület. Ennek természetesen vannak hátrányai, de előnyei is. A térség természeti szépségei és műemléki látnivalói az idegenforgalom fellendítését is szolgálják, amelyhez el kell készíteni a megfelelő pályázatokat. Bodzsár Gyula
A K Ö R N Y E Z E T Ü G Y I TA N Á C S
A Miskolci Egyetemen megalakult az Észak-magyarországi Regionális Környezetügyi Tanács, amelynek elnökévé dr. Bőhm Józsefet, az egyetem műszaki
földtudományi karának dékánját választotta meg soraiból az elnökség, társelnöke pedig Koncz Ferenc, a BAZ megyei közgyűlés alelnöke lett. Az oparatív szervezetet dr. Kecskeméti Sándor irányítja, a tanács székhelye pedig Salgótarjánban lesz, a regionális környezetügyi központban.
A régiós környezetügyi tanácsot 29 szervezet hozta létre, köztük a három megye önkormányzata, a házigazda intézmény, az egri Eszterházy Károly Főiskola, a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola valamint számos civil szervezet, s egy losonci kutatóintézet. A munkát a salgótarjáni székhelyű Északmagyarországi Regionális Környezetügyi Központ kezdte el még májusban, s ez a munka érett be a héten, így a tanács megkezdheti tevékenységét. Megnyitójában dr. Kecskeméti Sándor utalt rá, hogy a régión belül ugyan megvannak azok a szakmai szervezetek, amelyek a környezet és természetvédelem ügyével foglalkoznak, ám azok régiós szintű összehangolása uniós követelmény. Hazánkban ez az első alkalom, hogy régiós szintű grémium alakul a környezetvédelem feladatainak koordinálására. A tanács a céljai között jelölte meg a régió környezeti állapotának javítását, versenyképességének növelését, a fenntartható fejlődés elérését, illetve a környezettudatos nevelés elősegítését. Támaszkodik a három megye gazdasági és civil szektorára, illetve kapcsolatot épít a szaktárcával, valamint a határon átnyúló területeken működő hasonló szervezetekkel. Ugyancsak részt vesz a pályázati munkában, elsősorban információkkal segítve az uniós vagy állami pénzeket elnyerni szándékozó cégeket, önkormányzatokat, civil szervezeteket.
A héttagú elnökség (megyei alelnökök, felsőfokú intézmények képviselői és az operatív szervezet vezetője) két héten belül teszi le a küldöttek asztalára a munkaprogramot, s tesz javaslatot az első közgyűlésre, ahol a szakbizottságok állnak majd fel, s megfogalmazzák a konkrét munkát. Mivel a tanács ad hoc jellegű tudományos társulásként működik, egyelőre költségvetése sincs, a benne dolgozók önként vállalták ezt a feladatot. Üdvözölte a tanács létrejöttét Szabó Imre közlekedési és vízügyi miniszter, akinek levelét Gether Dániel, a tárca stratégiai főosztályának munkatársa olvasta fel a jelenlévők számára. TNL Képek: 1. A résztvevők 2. Gether Dániel tolmácsolja a szakminiszter üdvözletét 3. Szavazás
Közélet
4 Kürtös
2008. szeptember
Most kell a szív, most kell a hit és a lélek. Mi nem lehetünk egy önmagunkat feladó nép
Interjú Csáky Pállal - Az apátújfalui Szent István szobrot még 2000 augusztusában avatta fel Csáky Pál, aki akkor a szlovák kormány miniszterelnök-helyetteseként szolgált. Milyen lábon áll most ez a szobor? - A szobor, hála istennek, jó lábon áll, mert az emberek szeretete hozta létre, hozta ide és élteti ezt a szobrot. Föltételeztem és reménykedtem abban, hogy igen, mint ahogy abban is reménykedem, hogy száz év múlva is itt lesz ez a szobor. Abban reménykedem, hogy az utánunk jövő generációk is tudják majd a saját kötelességüket, és ragaszkodni fognak a szülőföldjükhöz, és ott, a szülőföldön Szent István szobrához is. - Történelmi döntést hoztak a Szlovákiában élő magyarok, mikor tíz évvel ezelőtt létrehozták a Magyar Koalíció Pártját, és pártállástól függetlenül összefogtak annak érdekében, hogy a magyarságnak erős képviselete legyen a szlovák parlamentben. Hogy áll most az MKP? - Örülök neki, hogy ezt a tíz évet becsülettel sikerült végigszolgálnom. Az emberek szeretete és támogatása megmaradt a párt mögött. Ha körülnézek Szlovákia magyar lakta vidékein, azt látom, hogy ez máig a legerőteljesebb szervezet hála istennek, és jó lenne, ha ez továbbra is így maradna. A félmilliót számláló szlovákiai magyar közösségben különböző nézetek vannak, és ezek összehangolására néha szinte művészi munka szükséges. Ugyanakkor el kell hogy mondjam, nyáron Erdélyben, a Vajdaságban és Kárpátalján módom volt találkozni ottani magyar politikusokkal, és az eszmecserék megerősítettek abban, hogy itt, Szlovákiában egységesebb a magyarság, nincs több politikai szervezetünk. A vetélkedést egymás között igyekszünk a minimálisra szorítani, és szolgálni akarjuk a népünket és a szülőföldünket. - Két ciklusban is jelen voltak a magyarok képviselői a szlovák kormányban, és munkálkodásuk eredménye benne van az Európai Unióba került Szlovákia jó gazdasági mutatóiban. - Ne feledjük el, hogy 1998-ban egy nagyon rossz irányba haladó Szlovákiában sikerült változásokat eszközölni. Ennek köszönhetően nem csak az tör-
tént, hogy Szlovákia az Európai Unió tagja lett, hanem az, hogy Magyarországgal együtt tudtunk belépni az unióba és már lényegében nincs határ magyar és magyar között Szlovákia és Magyarország vonatkozásában. Én arra buzdítok mindenkit, hogy ennek az előnyeit próbáljuk meg kihasználni gazdaságban, régiófejlesztésben, kultúrában, emberek közötti kapcsolatban mindenütt, ahol csak lehetséges. Próbáljuk meg újra varrni azokat a szálakat, amelyeket ezelőtt közel száz évvel mesterségesen megbontottak. Ezt tartom talán a legfontosabb eredménynek, hogy ezt sikerült elérni. Persze a közösség, a választóink felé is el kell számolni. Áll és gyönyörű a Párkány és Esztergom közötti híd, megvan az egyetemünk Komáromban, számos intézmény jött létre, múzeumok, könyvtárak, iskolák, oktatási intézmények. Megújultak a kulturális emlékhelyek, az Ipoly mentén a Madách- és a Mikszáth-ház. Sikerült számos olyan infrastrukturális beruházást eszközölni, amelyekkel az útjaink javultak, a vízellátás javult, a környezetünkért is tettünk valamit. Mégiscsak jöttek ide beruházók, elsősorban a nyugat-szlovákiai magyar lakta vidéken már arra kérnek bennünket az ott lakó magyarok, hogy oda már több beruházást ne vigyünk, mert már attól félnek, hogy megváltozik a szülőfalujuk etnikai összetétele, mert már ott nincs munkanélküliség. Ezért mi most az Ipoly mentére, a Garam mentére, Gömörre, a Bodrogközre, illetőleg a vidékre próbálunk koncentrálni ipartelepítés, vállalkozásserkentés céljából. Ott vagyunk az önkormányzatokban, ahol a képviselőink jó munkát végeznek a közel hatszáz helyi önkormányzatban. Tehát polgármestereink vannak, önkormányzati képviselőink vannak, visszük tovább az életet is, a felelősséget viseljük a régiókért, a megyékért, illetőleg a községekért is. Ezt akarjuk hatékonyabban és még jobban továbbvinni. - Kóvár szülötteként szorgalmazza az Ipoly-hidak újjáépítését. A tervek elkészültek, a megvalósulás hogy áll? - Miután nem vagyunk kormányban, és nem tudjuk közvetlen módon befolyásolni a történéseket, mindenki nagy deklarációkat mond, szándéknyilatkoza-
tokat ír alá, de a hidak még nincsenek. Most már azt mondom, nem beszélni kell róla, hanem meg kell csinálni a hidakat. Örömmel számolhatok be róla, hogy épp egy Szent István-ünnepségen találkoztam Kiss Péter kancelláriaminiszter úrral, illetőleg Dušan Čaplovič szlovák miniszterelnök-helyettessel, akik abban egyeztek meg, hogy a miniszterelnöki találkozóig, tehát szeptemberig a közlekedésért felelős miniszterek tárgyalni fognak, és megkezdik majd a hidak építését. Nagyon remélem, hogy ez a sokadik ígéret végre valósággá válik. Európai uniós pénzeket is lehet ebbe beforgatni. Ez is azt a célt szolgálja, hogy minél több kapcsolódási lehetőséget teremtsünk a magyarországi, illetőleg a szlovákiai magyar lakta régiók között, mert így tudunk hatékonyabban együttműködni. - Milyen a kapcsolata Nógrád megyével, azon belül Balassagyarmattal? - Kitűnő! Számos rendezvényt próbálunk meg közösen megvalósítani. Sőt megegyeztünk az idén tavasszal Losoncon, hogy amennyiben a határon átnyúló együttműködést menedzselő magyar kormány ki fogja írni ősszel a pályázatokat, akkor Balassagyarmaton hoznánk létre egy közös projektirodát, amely menedzselné az egész szlovákmagyar határrész hasonló típusú tervezeteit. Én úgy gondolom, hogy ezt az ősszel meg fogjuk csinálni a városi és a megyei vezetéssel. Talán nem túlzok, hogy barátaim működnek Balassagyarmaton, a környékén és a megyében is. A megyei elnök úrral a nemrégiben találkoztunk a palóc ünnepségen, ahol közösen mondtunk beszédet. Úgy gondolom, hogy ezt kell továbbvinni. Az a szerencsétlen dolog, ami 1920-ban ideiglenesen bemerevedett közöttünk, és amit néhányan határnak mondtak, azt már el kell felejteni, és főleg a szívekből és az agyakból is ki kell vonni a piros vonalat. - Hogy látja a média szerepét a mai világban, amikor akár itt, a környéken is a megyei és térségi újságok, a helyi televíziók jobban szolgálhatnák egymás megismerését. Befejezés a következő oldalon
Közélet
2008. szeptember
Kürtös 5
Most kell a szív, most kell a hit és a lélek. Mi nem lehetünk egy önmagunkat feladó nép
Interjú Csáky Pállal - A média vezető erő lehet az együttműködési formák ösztönzésében, megvalósításában, azzal, hogy információt ad, gerjeszti, serkeni az együttműködést, azzal, hogy megpróbál szolgálni. Vannak olyan megnyilvánulások is, amelyek nem ebbe az irányba hatnak, de én nagyon remélem, hogy a közösség szolgálata, a hatékonyság fog győzedelmeskedni. Úgy gondolom, hogy a médiát szerves részeként kellene bevonni az ilyen projektumba. Kérdése most engem arra sarkall, hogy megbeszéljem a tanácsadóimmal azt, hogy egy ilyen határon átnyúló projektumba, európai uniós projektumba hogy lehet olyan részt is beleírni, ahol a média szerepét tudnánk finanszírozni, és a projekt szerves részévé tenni azzal a céllal, hogy az emberekhez minél több információ eljusson ezekről a kezdeményezésekről. - Legközelebb milyen jelentős feladat előtt áll a Magyar Koalíció Pártja?
- A Szent István-i ünnepségsorozatokat követően az országos tanévnyitó idején egy országos konferenciát szervezünk a pedagógusok számára. Szeptember 19-én a 350 polgármesterünknek szervezünk nemzetközi konferenciát a komáromi egyetemen európai szakértők bevonásával. Az ősszel pedig elkezdünk gondolkodni azon a legnagyobb kihíváson, ami a legfontosabb, mert jövőre két fontos választás vár bennünket Szlovákiában. Egyik az európai parlamenti, másik a megyei választás, és mind a kettőn meg akarjuk állni a helyünket. Ezért decemberig ki kell dolgoznunk a stratégiát, hogy fogjuk az embereket megszólítani, ki kell dolgoznunk a regionális szintű tervezeteket, és meg kell keresnünk azokat a hiteles embereket, akik tudnak bennünket képviselni az elkövetkezendő négy-ötéves időszakban. - A tét az ország megerősödése, a magyarság megmaradása?
- Igen! Én soha nem gondoltam volna, hogy egy ilyen beszélgetésben egy sportriportert fogok idézni. Az olimpián, az első magyar aranyérem megszületésekor a kajak ezres utolsó tíz métereinél azt hallom a riportertől: „Most kell a szív, most kell a lélek, most kell a hit, most kell a belső erő!“ Ez van! E nélkül nem megy! Mi nem lehetünk egy önmagunkat feladó nép! Nekünk a belső erőinkre is támaszkodnunk kell, és segítenünk kell egymást. Az Európai Unió keretet kínál, de ne várjuk azt, hogy bárki megoldja a mi problémáinkat, nekünk kell megoldani őket. Mi ezen az úton szeretnénk továbbmenni, és amíg én ennek a pártnak bármiféle funkcionáriusa leszek, ebbe az irányba szeretném nemcsak a pártot, hanem a közösséget is vezetni. Szabó Endre
Beszélgetés Hamerlik Richárddal, a Magyar Koalíció Pártja Országos Elnökségének tagjával és járási elnökével
C S A K M AG U N K R A S Z Á M Í T H AT U N K Lapunk előző számában Hamerlik Richárddal, az MKP járási elnökével a 2009-ben esedékes köztársaságielnökválasztásról és a hazai magyarság szempontjából jóval fontosabb európai parlamenti választásokról beszélgettünk. Helyszűke miatt csak érintőlegesen szólt a jó egy év múlva várható megyei választásokról, amelyek legalább lassan olyan jelentőségűek, mint a helyi önkormányzati vagy a parlamenti választások. - Elnök Úr! Miért is fontos a megyei választásokról már most szót ejteni? - Elsősorban azért, hogy az emberek, a választópolgárok időben tudatosítsák, hogy az egyre nagyobb hatáskörrel bíró megyei önkormányzatok a mindennapi életünket befolyásoló kérdésekről is döntenek, éppen azért nekünk, ebben a járásban élő magyaroknak nem lehet közömbös, hogy mások döntsenek rólunk, nélkülünk. Talán eddig kevesen vették észre, hogy nagyrészt a megyei önkormányzatokon múlik középiskoláink jövője, a szociális és egészségügyi intézmények sorsa, a másod- és harmadrendű megyei utak karbantartása, javítása. Vagy, hogy létesülnek-e új munkahelyek, hogy jönnek-e új beruházások a megyébe, esetünkben a déli járásokba. Ezért egyáltalán nem mindegy, kik lesznek a jövőben az új megyei képviselők. S ez nem kis mértékben múlik rajtunk, magyar választókon, és ezen a téren csak magunkra számíthatunk. Az első megyei választásokon, tehát a 2001-2005-ös cik-
lusban a járást 3 MKP-s képviselő képviselte a Besztercebányai Megyei Önkormányzatban. Négy évvel később meglehetősen gyengén szerepeltünk, s ennek köszönhetően a jelenlegi választási időszakban már csak egy MKP-s képviselőnk van. Ezen a helyzeten kell és lehet is változtatni. Annál is inkább, mert emlékszem, hogy az előző ciklusban a járás sokkal jobban meg volt becsülve, sokkal többet tudtunk tenni térségünkért anyagiakban és erkölcsiekben is. Holott akkor jóval kisebb költségvetéssel dolgoztunk a megyei önkormányzatban, és a mostaninál lényegesen kevesebb jogköre volt a megyének. Ha belegondolok, annak idején a megyei költségvetés egészéből több mint 10 százalékot, mintegy 56 millió koronát hoztunk a járásba, most viszont ennek csak egy kis része érkezik térségünkbe. A megyei önkormányzat jelenlegi összetétele, és itt nem akarom megsérteni egyetlen párt képviselőit sem, eléggé tagolt, teljesen heterogén a megyei parlament, és azt látni, hogy csak nehezen tudnak boldogulni. Ennek a járásnak akkor van egyáltalán legalább elméleti esélye labdába rúgni, hogy ha itt mind a három képviselő MKPjelöltként fog bejutni Besztercebánya Megye Önkormányzatába. Feltéve, ha időben és rugalmasan mozgósítjuk a párt potenciális választóit. Tehát visszakanyarodva a beszélgetés első kérdéséhez, ezért is kell egyre többször szóba hozni minden lehetséges fórumon a jövő évi választások, beleértve az európai parlamenti voksolások tétjét is. /-/
Kitekintõ
6 Kürtös
2008. szeptember
Barangolás a Tündérkertben A Palóc Társaság Bethlen Gábor egykori Tündérországába vezette a felvidéki palócokat ez év júliusában. Igen, Tündérországba, ahol még fennmaradt az érintetlen természet, ahol a mai napig őrzik az évszázados hagyományokat, ahol a magyar történelem számos eseménye zajlott, ahol a magyar kultúra egykoron virágkorát élte, és átélte a magyar múlt viharos évszázadait. Egy busznyi felvidéki magyar barangolt Erdély és Székelyföld területén július utolsó hetében. Teher alatt nő a pálma, szól az ókori mondás. Az Erdélyi Fejedelemség történelme alátámasztja e mondás igazságtartalmát. Az Erdélyi Fejedelemség, mint új állam, a Magyar Királyság három részre szakadása után keletkezett a 16. században. A furfangos erdélyi magyar fejedelmek a török szultáni fennhatóság alatt is független, önálló
„Egy az Isten“ rovásírás az énlakai templomkazettán politikát folytattak. A fejedelemség területén különböző etnikumok, népcsoportok éltek saját szabályaik szerint. A korabeli Európában egyedülálló módon Erdély népei számára négy vallás szabad gyakorlását biztosította a törvény /Torda, 1568/: a katolikus, az evangélikus, a református és az unitárius vallás szabadságát. Ez a szabadság teremtette meg az egymás mellett élő népek kultúrájának mai napig fennmaradó gazdagságát. Az emberek közti tolerancia méltó példája volt e kis ország. Talán e múltnak köszönhetően nevezte el Móricz Zsigmond Tündérkertnek. A viharos évtizedekben /a török hódoltság korszaka/ a magyar kultúra, a magyar szellemiség központjává vált. Mindenekelőtt Bethlen Gábor fejedelemsége /1613-1657/ alatt virágzott az ország, amely korszakot Erdély aranykorának is nevezünk.
Csoportkép a brassói Cenk-hegy ledöntött Árpád-emlékművénél Barangolásunk célját Batsányi János szavaival tudom legegyszerűbben kifejezni: „Emlékezz a múlt időre,/Ismerjed a jelenvalót,/S értvén az újat és az ót,/Vigyázz, figyelmezz a jövőre.“ Valószínű, hogy Z. Urbán Aladár, a tanulmányi kirándulás főszervezője is egyetért Batsányival, amit a tanulmányút egyes állomásai is alátámasztanak. A szervezők által összeállított s igen hasznos tájékoztató füzetből ismerkedtünk az előttünk álló napok útitervével. Külön köszönet a mellékelt térképekért, amelyek segítségével megpróbáltuk kiszámolni a távolságokat a helyszínek között. Az első nap monoton utazását a kukoricaföldek mellett Bánffyhunyad /Kalotaszeg - a Király-hágótól Kolozsvárig terjedő történelmi táj központja/ református templomának megtekintése szakította meg. A templom belső terét kazettás famennyezet díszíti a 18. század második feléből. A templom és a táj múltját Kusztos Tibor tiszteletes ismertette. Első napunk végállomása Hunyadi Mátyás szülővárosa, kincses Kolozsvár volt. Fadrusz János Mátyás király lovasszobra éppen farácsos börtönben állt, restaurálása zajlik. A Szent Kamil Szociális Otthonban szálltunk meg. Alapítója és fenntartója egy magyar hölgy, Tokay Rozália. Miután egy órával előrehajtottuk óránkat, a napkelte, majd a reggeli után várt bennünket a tordai hasadék, ami a
néphit szerint Szent László király mögött nyílt meg. Dicséret illeti a társaság minden tagját, akik jókedvvel, lendülettel átsétáltak a szemet gyönyörködtető
Csoportkép Szent István kápolnával a kézdiszentléleki Perkőn Hesdát-patak által vésett hasadékon. Következő állomásunk Torockó volt. A Székelykő lábánál külön világ, építészetét tekintve: fehérre meszelt, piros cseréptetős házaival. A társaság nagy örömére a nagyenyedi római katolikus plébánián fejedelmi ebéddel vártak bennünket. Sajnos a Bethlen Kollégium virágkorszaka már a múlté. A második nap végén érkeztünk meg Székelyudvarhelyre, a volt Udvarszék, a székely nép központjába. Négy éjszakát töltöttünk a városban, vissza-visszatérve a napi barangolások után. A legmeglepőbb úti élmény ekkor ért bennünket. Tessék elképzelni, hogy az út mentén, az autók közt tehenek ballagnak hazafelé! Bacsa Beáta /Befejezés a következő számban/
2008. szeptember
Közélet
Kürtös 7
A „TERÜLETENKÍVÜLISÉG“ MINT LÉTFORMA Ezzel a találó címmel és az anyanemzet határain kívül élő magyarok életének jellemzésével, létformájának találó meghatározásával tartotta meg bevezető előadását Deák Ernő történész, a Bécsi Napló főszerkesztője, a Nyugateurópai Országos Magyar Szervezetek Szövetségének elnöke. Házigazdaként üdvözölte a felsőpulyai (Burgenland) tanácskozáson résztvevő szórványmagyarság képviselőit. A konferencián 25 ország mintegy 300 képviselője vett részt, melynek programja „A felszívódás veszélye - a fennmaradás esélyei“ volt. A találkozó a X. volt a sorrendben, az első Kufsteinben valósult meg 1990 őszén, azóta kétévente kerülnek megrendezésre a találkozók.
Deák Ernő Értekezésében többek között a következőkre is kitért: „...mit is jelenthet a „területenkívüliség“, hogyan jön létre és milyen fajtái vannak. Jelen tanácskozásunk címében szerepel a szórvány megjelölés. Passzív módon jönnek létre azok a szórványok, amelyek körül hozzájárulásuk nélkül elfogy az ország, településterületük mintegy feltöredezik, és nyelvszigetenként tartják nyilván őket. Netán a saját lakóhelyükön is kisebbségbe kerülnek. Ez gyakorlatilag annyit jelent, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia utódállamai által „megörökölt“ kisebbségek kezdetben többé-kevésbé zárt vagy legalábbis összefüggő nyelvterületet képeztek, amiken belül az új, többségi hatalom mindenekelőtt a városokon belül igyekezett megvetni lábát, egyebek között betelepítésekkel mintegy biológialig is kifejezésre juttatva növekvő jelenvalóságát. Különösen azoknak a településeknek, amelyek a nyelvterület peremén helyezkedtek el, eleve hátrányos megkülönböztetésben volt részük. Napjainkban nyilvánvalóvá vált, hogy partszakadásként éppenséggel a peremeken éri a legnagyobb veszteség a kisebbségeket, köztük a magyarokat. Ők
valamennyien a monarchia, közelebbről a történelmi Magyarország önkényes feldarabolása következtében lettek az új körülmények szenvedő alanyai anélkül, hogy legkisebb esélyt kaptak volna arra, melyik állam polgáraiként kívánják élni életüket. Róluk, nélkülük határozott az önkény.“ Az Amerikából, Ausztráliából és Európából érkezett előadók főleg a diaszpórában élő magyarság esélyeit latolgatták, és az asszimiláció veszélyére figyelmeztettek. Mindezen veszélyek itt, Európában is fennállnak, ha nem is ilyen hatványozottan. A Kárpát-medence „területenkívüli“ magyarjai ugyan „szórványhelyzetben“ jobban állnak. De rájuk fokozottabb nyomás nehezedik az egyes államok részéről, míg a világ többi részén a legnagyobb veszély az önfeladás veszélye. Ezért szükséges a szórványok iránti felelőségvállalás megerősítése, ennek érdekében javaslatok megfogalmazása és ezek széleskörű támogatása. Mindezek az elfogadott nyilatkozatban kerültek megfogalmazásra. A problémák feltárására és kezelésére szórványtanácsokat kell létrehozni, és anyaországi segítséggel csökkenteni a negatív hatásokat, és ahol csak lehet, segíteni bekapcsolásukat a szerves magyar szellemi életbe és társadalmi kapcsolatokba. Küldöttségünk tagjai is nagyon pozitívan értékelték a tanácskozáson elhangzott előadásokat, a levont tanulságokat és a megfogalmazott cselekvési lehetőségeket. Csakis az adott országban élő magyarság összefogásának mértéke lehet az az erő, amely a minket érő természetes vagy éppen természetellenes befolyásokat és hatásokat kiküszöböli, mérsékeli vagy visszájára fordítja. Mindennapi életünk eseményei mindezeket csak alátámasztják. Struccpolitikánk vagy patópálos viselkedésünk helyrehozhatatlan „helyzetet“ szül számunkra, ahonnan egyre kevésbé lesz visszatérés. Balogh Gábor A konferencia zárónyilatkozata: Az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetsége szervezésében a Nyugat-európai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége (NYEOMSZSZ), Felsőpulya városa, Közép-burgerlandi Magyar Kultúregyesület (Felsőpulya) közreműködésével 2008. szeptember 6-7-én 10. alkalommal rendezték meg a „Kufsteini tanácskozást“ Felsőpulya városában „A fel-
szívódás veszélye - a fennmaradás esélyei“ (Magyar szórványok Európában, Amerikában, Ausztráliában) címmel.
A tanácskozáson 25 országból több mint 300 résztvevő jelent meg. Az elhangzott előadásokban és az ahhoz kapcsolódó vitákban megfogalmazódott a Kárpát-medencében és azon kívül elsősorban a nyugati világban - élő magyar szórványok iránti felelősségvállalás igénye és szükségessége. A szórványok számos területen a magyarság utolsó bástyáit jelentik. Fennmaradásuk, megerősítésük összmagyar érdek, melyre vonatkozóan konkrét javaslatok hangzottak el. Ehhez elengedhetetlenül szükséges: - a magyar állami és kormányzati felelősségvállalás, - a magyar Országgyűlés égisze alatt létrehozandó intézményesült kapcsolat, melyhez elengedhetetlen a kárpátmedencei és a nyugati magyar szórványok szükségleteinek feltérképezése, további fogyásuk mérséklése, illetve megállítása céljából, valamint integrációjuk a szerves magyar szellemi életbe és társadalmi kapcsolatokba. A tanácskozás résztvevői egyetértésüket fejezik ki az Alsóbodokon 2008. május 17-én elfogadott nyilatkozat tartalmával. Felkérik a magyar Országgyűlést, a magyar kormányt, a magyar politikai pártok, a határon túli magyar politikai és társadalmi szervezetek vezetőit és tagjait a jelen nyilatkozatban megfogalmazott, az összmagyarság számára elengedhetetlen nemzetpolitikai célkitűzések támogatására. A Felsőpulyán megrendezett X. „Kufsteini tanácskozáson“ jelenlévők felkérik az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetségét a következő tanácskozás előkészítésére és megrendezésére. Oberpullendorf/Felsőpulya, 2008. 9. 7.
Közélet
8 Kürtös
2008. szeptember
Fa l u n a p r ó l f a l u n a p r a CSALÁR Annak ellenére, hogy a helyi önkormányzatnak még nincs nagy gyakorlata falunapi ünnepségek szervezésében, hiszen idén, augusztus 23-án, szombaton még csak második alkalommal vállalkozott ilyen jellegű rendezvény összeállítására, elmondható, hogy hozzáértően szervezték meg az egyébként a „Vetéstől aratásig“ címmel illetett népművészeti napot. A rendezvény délelőtt 10 órakor kezdődött a vendégek fogadásával a kultúrházban. A vendégek, köztük a községből egykor elszármazottak és a helybeliek közösen vettek részt a Diós László bussai plébános által celebrált ünnepi szentmisén. Már fél egykor indult a kultúrház udvarán felállított fedett szabadtéri színpadon a szórakoztató műsor. Ádám Béla polgármester megnyitójában köszöntötte a közönséget, köztük a vendégek sorában Jozef Mikušt, az SDKÚ-DS parlamenti és megyei képviselőjét, Hamerlik Richárdot, az MKP járási elnökét és nem utolsósorban a környékbeli települések polgármestereit. Mindkét jeles politikus külön-külön egyegy műsorszám között a színpadról is üdvözölte a rendezvény résztvevőit. Túlzás nélkül állíthatom, hogy a színvonalas műsor egyre több embert ültetett a kezdetben még foghíjas nézőtérre. Miként a szűgyi asszonykórus, úgy a Slovenská Ľupča-i Partizán Néptáncegyüttes három önálló műsorblokkal lépett színpadra, de a kürti /Csalárhoz tartozó település/ ifjúsági egyházi énekkar is két részben adta elő a mai kor igényeinek megfelelő és szépen komponált egyházi énekeket Václavík Vladimír helybeli teológushallgató vezetésével. Érthető módon a csalári és kürti óvodások és kisiskolások szavalatai, énekei, táncai és mesejelenetei váltották ki a közönség legnagyobb tapsát, de azért kijutott belőle a bussai női énekkarnak és a magyarországi testvérközség, Ludányhalászi vegyesénekkarának is. Természetesen sztárvendégei is voltak a rendezvénynek. Előbb a magyarországi Zsuzsi & Orsi énekpáros bűvölte el a nézőket, de osztatlan sikert aratott műsorával az ismert magyarországi énekes, Postás Józsi is. Estébe nyúlt már az idő, amikor gazdára találtak a tomboladíjak. A tombolasorsolás ideje alatt hangolt már a színpadon a FENIX zenekar az esti táncmulatsághoz. Nem hagyhatom említés nélkül, hogy a szűgyi íjászklub tagjai is színre léptek, a színpad mögötti alkalmi „lőtéren“. A rendezvény ideje alatt a kultúrházban falutörténeti kiállítás volt megtekinthető, míg a kultúrházzal szomszédos
telken az erre az alkalomra hagyott néhány árnyi búzatáblán a nyugdíjas Králik Juraj és felesége, Borbála mutatták be az érdeklődőknek a kézi aratást, a marokszedést, a kalászok nyalábba kötését és a gabonakévék félkeresztbe rakását. A búzatábla mellett álló szántáson pedig a kézi vetést elevenítették fel, a kosárkészítés csínját-bínját pedig Zólyomi Béla mutatta be.
GYÜRKI Lélekszámát tekintve a járás legkisebb, s tegyük hozzá, legelöregedettebb falvai közé tartozik. Ennél fogva eleve nem engedheti meg magának a község vezetése, hogy évente ismétlődő falunapot tartsanak. Ebben az évben augusztus 16-án, szombaton a település első írásos említése 764. évfordulója jegyében rendeztek egy nagyon jól sikerült, családias hangulatú falunapot, amely szabadtéri szentmisével vette kezdetét. A kultúrház udvarán felállított pódiumon Számel Szabolcs alapiskolai tanuló tolmácsolt egy verset, majd Egry Éva polgármester asszony köszöntötte az ünnepség résztvevőit, akik között szép számban foglaltak helyet családtagjaikkal a gyürki elszármazottak. Az ő nevükben Dánai Irén nyugalmazott tanítónő tolmácsolta a kedves fogadtatást. Ami magát a rendezvény szórakoztató műsorát illeti, elmondható, hogy ismert vagy felkapott magyarországi sztárvendégek nélkül is lehet érdekes és élvezetes programot készíteni. A műsor nyitányaként magyar nyelven Vaculcsiak Tamás, szlovák nyelven Rimóci Katalin tolmácsolásában hangzott el egy-egy vers. A továbbiakban a gyürki monderntánccsoport, a kőkeszi székhelyű Hegyaljai Vegyeskar mutatkozott be a közönségnek, majd Ipolynyékről a Gömöry házaspár régi táncdalokkal fokozta a hangulatot. Erre még, ahogy mondani szokás, rátett egy lapáttal a Kovácsik Marián által villanyzongorán kísért és egyre több meghívásnak örvendő Básti János nótaénekes előadása, míg a MEL &KOM együttes zenés-szórakoztató egyveleggel kedveskedett a nézőknek. Kétségtelenül a szlovák közszolgálti tévéből ismert Susedia sorozat paródiája aratta a legnagyobb közönségsikert, s ebben nagyon jó alakítást nyújtott a színészi talentumokkal megáldott Vaculcsiak Tomi, de dicséret illeti a többi szereplőt is. Név szerint Dudás Dominikát, Rimóci Bernadettet, Rimóci Katit és Számel Szabolcsot. A műsor tombolasorsolással ért véget. Az esti utcabálon Bencze Frédi szolgáltatta a zenét. A falunap krónikájához tartozik még
a kultúrház előcsarnokában rendezett falutörténeti kiállítás is.
IPOLYVARBÓ A község első írásos említésének 681. évfordulója alkalmából augusztus 23-án, szombaton tartott falunapi ünnepség délelőtti programjában ünnepi szentmise és a háborúban elesett hősök emlékművének megkoszorúzása szerepelt, ahol rövid ünnepi műsor keretében Zólyomi Károly polgármester mondott emlékbeszédet. Kora délután bonyolították le a helyi futballpályán az Ipolyvarbó-Őrhalom öregfiúk barátságos focimeccset, amely döntetlenül végződőtt. Nagy érdeklődés kísérte a délutáni szabadtéri kultúrműsort, amelyen Zólyomi Károly köszöntötte a falu lakosságát. Külön a megjelent vendégeket: Hamerlik Richárdot, a Magyar Koalíció Pártja Országos Elnökségének tagját és járási elnökét, továbbá Molnár Katalint, az Ipoly-hidak Újjáépítéséért Polgári Társulás elnökét, Lőrincz Máriát, a Középső-Ipoly Mente Régiófejlesztési Ügynökség igazgatóját, a testvérközség, Őrhalom első emberét, Kanyó Jánost és a környékbeli községek polgármestreit. A kultúrműsorban közreműködött, és kiváltotta a nézők tetszését az ipolyvarbói Hagyományőrző Kör Gyermekcsoportja, az ipolyvarbói és őrhalmi vegyes asszonykórus, az ipolyvarbói moderntánccsoport, az ipolyhidvégi Napraforgó citeraegyüttes. A műsor további részében nagy közönségsikert aratott az őrhalmi Hagyományőrző Kör tollfosztással induló és kánkánnal végződő szórakoztató összeállítása, de jutott a tapsból a Harmony együttesnek, Básti János nótaénekesnek, a bussai női énekkarnak, a lukanényei monderntánccsoportnak, a Triász Varietasnak és természetesen Szabó Erzsi táncdalénekesnek és Klátik Szörény operaénekesnek is. A Zsuzsi és Orsi duó mellett a mulatós zenét művelő zalaegerszegi Piás Nővérkék személyében egy másik magyarországi sztárvendége is volt a mindvégig jó hangulatú falunapi ünnepség szórakoztató műsorának. A tombolahúzás után az OKÉ zenekar húzta a talpalávalót a kultúrházban hajnalig tartó bálon. A rendezvény ideje alatt bemutatkoztak a szűgyi íjászklub tagjai, de sokan megálltak a kézművessátornál is, ahol a helyi iskola ügyes kezű pedagógusai sok hasznos dologgal ismertették meg az érdeklődőket, például a gyöngyfűzéssel is. Az oldal anyagát írta Bodzsár Gyula
Közélet
2008. szeptember
Kürtös 9
Fa l u n a p r ó l f a l u n a p r a KÓVÁR Idén ötödik alkalommal tartottak falunapi ünnepséget a községben. Mivel Szent István államalapító királyunkról nevezett a település temploma, az ünnephez közel eső vasárnapon, ezúttal augusztus 17-én került sor a rendezvényre, amelyen jelen volt a falu jeles szülötte, Csáky Pál, a Magyar Koalíció Pártja elnöke, továbbá Hamerlik Richárd, az MKP Országos Elnökségének tagja és járási elnöke, Jámbor László, az MKP megyei képviselője, de ott voltak a környező falvak polgármesterei is. A nap délelőttjén a helyi sportpályán, immár hagyományosan futballtornát rendeztek a Babcsán Művek serlegéért. A délutáni szabadtéri kultúrműsort Gresina Erzsébet polgármester asszony nyitotta meg, utána Becske testvérközség polgármesternője, Szalatnyainé Zsigmond Éva és Csáky Pál is köszöntötte a nagyszámú közönséget. A színes és változatos APÁTÚJFALU Ünnepi szentmisével vette kezdetét a nyolcadik apátújfalui falunap. Telt ház volt a templomban, ahol Dr. Szilárdffy Zoltán művészettörténész paptanár celebrálta a misét, amely után a sokaság a rimóci rezesbanda kíséretében a falu főterén 2000. augusztus 20-án felállított Szent Istvánszoborhoz vonult. A magyar tannyelvű iskolások szavalatai után Jámbor László polgármester köszöntőjében kiemelte: Boldog az a nép, amely tud ünnepelni. A vendégek sorában volt a testvértelepülés, Terény népviseletes ruhában érkezett Kalácska hagyományőrző csoportja Fáy Dániel polgármesterrel az élen. Megjelentek a környező települések polgármesterei, Hamerlik Richard, az MKP járási elnöke, akit elkísért édesapja, Hamerlik Rudolf, az apátújfalui templom orgonájának készítője. Az ünnepi szónok Csáky Pál, az MKP elnöke beszédében hangsúlyozta: Szent István király volt az az egyedüli ember a magyarság történetében, akinek megadatott az a lehetőség és az a felelősség, hogy ennek a népnek államot alkosson, egy olyan szerkezetet hozzon létre, amely hozzájárult ahhoz, hogy ma itt mi magyarként ünnepelhetünk. Ez a nép túlélte a vérzivataros évszázadokat, olyan kulturális örökséget hagyott ránk, amire felnéz az egész világ, amire méltán lehetünk büszkék, és szeretnénk ezt mi továbbhagyományozni a gyermekeinkre. Államot alkotni és népet, közösséget megformálni nem lehet csak egyszer, és nem elég csak egyszer a történelemben. A mögöttünk lévő ezer év is arra tanít bennünket, hogy minden generáció előtt ott állnak annak a generációnak a saját problémái. Az élet, a történelem kiprodukálja mindenki számára, a mi számunkra is, apáink, anyáink, a nagyszüleink generációja számára is azokat a kérdéseket, amelyeket meg kell válaszol-
szórakoztató műsorban színpadra lépett az ipolykeszi Aranyeső vegyes és az inámi Kéknefelejcs női éneklőcsoport. Aratási szokásokat elevenített fel a bátorfalui Agačinka folklórcsoport. Nagy sikert aratott a lukanényei moderntánccsoport, a balassagyarmati hastáncosnők és a Vitalitas sportklub látványtáncosai. Hangszereiken ismert melódiákat szólaltatott meg a nagykürtösi zeneiskola „hármasfogata“, és ezúttal sem hiányzott a színpadról a tehetséges balassagyarmati énekesnő, Doris. A műsor további részében Szabó Erzsi táncdalénkesnő, a kóvári és százdi fiatalokból verbuválódott Bukott Angyal zenekar és Páldi József táncdalénekes szórakoztatta a falunapi ünnepség közönségét. Végezetül azt is el kell mondani, hogy nemcsak a műsor volt jó és változatos, hanem a Nagy László, Kremnicsan Vince, Reznicsek Tibor és Krakovsky Róbert szakácsok közreműködésével készített sertés-, őz- és báránygulyás is. Az utcabál pedig hajnalig tartott. -PB-
nunk, ha meg akarunk állni önmagunk és a történelem előtt, ha tovább akarjuk vinni azt a fonalat, amelyet őseinktől kaptunk, és amelyet kötelességünk az elkövetkezendő generációk számára továbbadni. ... Lehet, hogy a világnak vannak számos szép helyei, de nekünk a szülőföldünk, az Ipoly mente, az itthon a legszebb. Elkerülhetünk bárhová, a küldetés, amelyet szüleinktől, elődeinktől kaptunk, az anyai szó, az álmok, a szép emlékek csak ide hoznak vissza. Ez a mi otthonunk, ezt kell megbecsülnünk egymásban is és önmagunkban is, ezt kell továbbvinnünk, és minél szebbé és teljesebbé tennünk. Ez Szent István király üzenete mindannyiunk számára hangsúlyozta a Magyar Koalíció Pártjának elnöke. Az ünnepi megnyitót követően a kultúrházban tartott vendégfogadáson a nagykürtösi Jónás Vladislav prímás és zenekara teremtett jó hangulatot. A sportpálya térségében zajló programok sorában látogatott volt a kirakodóvásár. A konyhasátorban hat katlanban főtt a gulyás. A főszakács Zöllei József fociedző volt. A falunap sikere érdekében sokan tevékenykedtek. Többek között segített a zsélyi téesz, Szlávik János vendéglős, a vadászok segédletével bográcsba került remek őzgulyást Kakas Sándor, az önkormányzat mindenes mesterembere készítette. A szabadtéri színpadon éjfélig tartó színes műsorban többek között fellépett a testvérfalu, Terény Kalácska hagyományőrző csoportja. Básti János kántor, aranykoszorús nótaénekes szívhez szóló nótái hallatán még az idős Péter József, a helyi Csemadok- szervezet alapítója is dalra fakadt. Sikere volt az ipolykeszi hagyományőrző csoportnak, a két tűzről pattant balassagyarmati lány dalainak és Madarász Kati nótaénekesnek, aki megénekeltette a közönséget. Szabó Endre
Fraňo Kráľra emlékeztek Petőn A szlovák irodalom egyik legismertebb gyermekregénye kétségtelenül a Csenkóné gyermekei. Szerzőjének, Fraňo Kráľnak nevét emléktábla őrzi Petőn, ahová 1928-ban került tanítónak, ahol a könyv szereplőinek egyik-másik alakját az ott élő emberekről mintázta. A közigazgatásilag Szécsénykovácsihoz tartozó településen augusztus 16-án kulturális program keretében emlékeztek a jeles szlovák íróra. Emléktáblájánál Filip József polgármester méltatta Fraňo Kráľ életútját és irodalmi munkásságát, és elhelyezte az emlékezés koszorúját. Ezt követően a Kürti Szociális Intézet lakóinak jóvoltából a kultúrház melletti réten igazi „vadnyugati“ hangulat alakult ki. Indiánok és kovbojok valódi lovakon és pónilovakon üldözték egymást. Produkciójuk méltán váltotta ki a közönség elismerő tapsát. A továbbiakban a nagykürtösi karateklub ifjú karatésai adtak ízelítőt ügyességükből. A műsorokkal egyidőben „munkálkodtak“ a gulyásfőzők. Nyolc csapat nevezett be a versenybe, és köztük volt Filip József polgármester is. /P/
Oktatás
10 Kürtös
A
KÖZÖS AKARAT
-
2008. szeptember
A MAGYAR ISKOLÁK JÖVŐJÉNEK
(Befejezés az 1. oldalról)
Évek óta sikertelenül próbál a szövetség utat találni olyan, elsősorban magyarországi állami források felé, melyek ugyan a Pázmány Péter Alapítványon keresztül eljutnak a szlovákiai magyar iskolákhoz, részben az iskolásokhoz is, de sajnos nincsenek összhangban a kedvezménytörvény eredeti célkitűzésével, hogy ezt a támogatást egye-
nesen a családok kaphassák meg. Hrubík Béla, a Csemadok elnöke elsősorban arra hívta fel a figyelmet, hogy a szlovákiai civil szervezeteknek és a politikai érdekképviseletünknek minél előbb asztalhoz kellene ülnie, hogy ezt a problémát, a támogatási rendszer megváltoz-
tatását megbeszéljék, mert ha a szlovák kormány sem tartja be az itteni magyar kisebbség felé tett ígéreteit, sőt nap mint nap megalázza és megfélemlíti őket, akkor innentől kezdve a magyar kormánynak és ezen keresztül a felvidéki magyar szervezeteknek sem kell ragaszkodniuk az eddigi álláspontjaikhoz. Az elnök beszédében kiemelte, hogy „magyar iskola addig lesz, amíg a magyar szülők ezt akarják. Mi ezt az akaratot jöttünk ide megerősíteni lélekben és szóban mindnyájan.“ Urbán Aladár, a célalap vezetője szintén megköszönte a szülőknek, hogy ezt a helyes és a nemzet megmaradása szempontjából fontos lépést meghozták, és ígéretet tett arra, hogy a célalap és a vele együttműködő civil szervezetek mindent megtesznek azért, hogy az ösztöndíjprogram folytatódjon a jövőben is. Mindhárom helyszínen azt tapasztaltuk, hogy a szülők értik és megértik ennek a programnak a fontosságát, a nyelv megtartásának szükségét, az iskola megmaradásának jelentőségét. Akik ott voltunk, erről tettünk mindnyájan hitet, könnyeket csalva egymás szemébe. Külön örömteli esemény az a tény, hogy Csábon ebben az esz-
SZEPTEMBERI A „Kürtös“ újság főszerkesztőjének kérésére ragadtam tollat, hogy néhány gondolatomat megosszam pedagógustársaimmal a szeptemberi évnyitó kapcsán. Hosszú pályafutásom alatt megtanultam, megtapasztaltam, hogy a mi hivatásunkban a legfontosabb dolog a szeretet. Minden más csak másodrendű... Új oktatási törvények, modern módszerek, a legjobb segédeszközökkel felszerelt szaktantermek, tantárgybizottságok sem érnek semmit, ha nincs bennünk szeretet. Szeretet nélkül sem jutalmazni, sem büntetni nem szabad. Tanítani meg nem is lehet... Ha tudunk szeretetet adni, és szeretve is vagyunk, akkor van értelmük az alábbi gondolatoknak is. Ránk, pedagógusokra ebben az iskolai évben is nagy feladat vár. Diákjaink életük minden napját olyan időkben élik le, amely a legmagasabb formában hivatott megvalósítani a tudás társadalmát, a tudáson alapuló gazdaságot, és az ezzel járó feladatoknak csak úgy tudnak megfelelni, ha a legjobb képzésben és nevelésben részesülnek. Meg kellene szívlelnünk Exupéry gondolatát, miszerint „...ha hajót akarsz építeni, ne azzal kezd, hogy a munkásokkal fát gyűjtetsz, szó nélkül kiosztod közöttük a szerszámokat, és rámutatsz a tervrajzokra.“. E gondolat szövi át majd nevelő-oktató munkánk minden területét, és sikereinket alapvetően meghatározza majd, hogy hogyan tudunk együttműködni diákkal, szülővel, pedagógustársunkkal. Meggyőződésem, hogy nevelő-oktató munkákban sikerek és eredmények csak akkor érhetőek el, ha diák, tanár és szülő együtt gondolkodik, együtt munkálkodik. Nagyon fontos az összefogás, és nem kevésbé fontos a magyar tanítási nyelvű iskolák közötti szoros kapcsolattartás és összefogás. Kevesen vagyunk ugyan, lehet, hogy néha eszközeink is eltérőek, de célunk ugyanaz kell hogy legyen: az alapkövetelmények elsajátítása, egyéni készségek és képességek
-
MEGERŐSÍTÉSE
tendőben négy elsőst írattak a magyar iskolába, míg Lukanényén az előző évekhez viszonyítva is kiemelkedően
nagy számú elsős, tíz kis nebuló kezdte meg a tanulmányait a szépen felújított, tágas és most már hamarosan tornataremmel is kibővülő iskolában. Szívünk teljes szeretetével kívánunk minden egyes elsősnek sikeres kezdést az iskolapadokban, a régió nevében pedig csak hálánkat tudjuk kifejezni a Rákóczi Szövetségnek, annak lélekben mindig fiatal elnökének, Halz Józsefnek, aki példát mutat az itt élőknek emberségből, elszántságból és hitből. Köszönjük! Palócz
G O N D O L AT O K . . . fejlesztése, a tehetséggondozás és nem utolsósorban a legnemesebb emberi értékek közvetítése. Gyermekeinket arra kell ösztönöznünk, hogy igyekezzenek a legjobbak lenni, hogy teljesítsenek tudásuk és képességük szerint a legjobban, és közben ne veszítsék el nemzeti identitásukat sem. Ehhez pedig az szükségeltetik, hogy gyermekeink az óvodától (akár) az egyetemig anyanyelvű oktatásban részesüljenek. Tudatosítanunk kell, hogy a magyarság jövője, gyermekeink biztos jövője az iskolapadok között formálódik, és azért arra kell törekednünk, megragadva minden eszközt, hogy minden magyar gyermek magyar iskolába járjon. Tudom, nem könnyű a pedagógusok élete, a kisebbséghez tartozó pedagógusoké meg még inkább nem csupa öröm és gyöngyfűzés. Nem hatnak ösztönzőleg az alacsony bérek, a megélhetési nehézségek sem, de mégis munkálkodnunk kell. Küldetésünk, hogy keresztény és magukat büszkén magyarnak valló gyermekeket neveljünk. Nemes értékeket kell képviselnünk mintegy a jövőbe mutató dokumentumként. Legyünk elkötelezettek az értékes nevelésben, a tehetséggondozásban, erősödjön meg bennünk a hit, hogy erre képesek vagyunk. Legyen erőnk, bölcsességünk, kitartásunk a 2008/2009-es tanév becses harcát is megharcolni, a szülők által belénk vetett bizalmat pedig megszolgálni. Kívánok minden magyar iskolának olyan fenntartót polgármesterük személyében, mint e sorok írójának megadatott, mert ezeket a gondolatokat papírra vetve pillanatnyi kétségem se volt, hogy ezt a harcot a Lukanényei Alapiskola tantestülete polgármesterük segítségével és erkölcsi támogatásával ez évben is becsülettel és tisztességgel megharcolja. Balázs Éva
Oktatás
2008. szeptember
Kürtös 11
KÉPES ÖSSZEÁLLÍTÁS ISKOLÁRÓL ISKOLÁRA A járás magyar tanítási nyelvű alapiskoláinak idei tanévnyitójáról lapunk 1. és 10. oldalán olvashatnak összefoglalót. Ezen az oldalon pedig egy rendhagyó képes összeállítással találkozhatnak azokról az iskolákról, egészen pontosan azon településeken található iskolaépületekről, ahol a lakosság nemzetiségi számarányát tekintve, éppenséggel lehetne, vagy valaha volt magyar nyelvű oktatás. Ez alól kivételt képez Csáb és Lukanénye, amelyek nagyon is célzatosan kerültek az összeállításba. A felvételek szeptember 2-án, a tanévkezdés napján készültek. Bussán nem is olyan régen, 1996ban szűnt meg 23 tanulóval az alapiskola magyar tagozata. A községben a 2001es népszámlálás adatai szerint a lakosság 40,2 százaléka magyar. Az iskola vonzáskörzetéhez tartozik Rárósmúlyad /29,7 %-a magyar/, Csalár /35,5 %/, Galábocs /52,3 %/, Felsőzellő /24,1 %/ és részben Óvár is /74,6 %/.
pap járt misézni ide, aminek az lett az eredménye, hogy szép lassan megszűntek a magyar nyelvű szentmisék. Reményik Sándor máig időszerű verssorai jutnak akaratlanul is eszembe: „Ne hagyjátok a templomot,/A templomot s az iskolát!“
Felsőzellőn egészen a múlt század 70-es éveinek végéig a magyar kisiskola is fogadott tanulókat. Ma már csak államnyelven folyik az oktatás a képen látható tanintézményben. Az iskola tőszomszédságában áll a műemléki katolikus templom, amelynek még a múlt
Apátújfaluban a múlt század hetvenes éveiben az erőszakos körzetesítés áldozta lett a helyi magyar tannyelvű kisiskola. Bár a rendszerváltást követően többször is napirenden szerepelt a magyar nyelvű oktatás újraindítása, de a 70 százalékban magyar faluban nem akadt elegendő szülő, aki kérte, kérelmezte volna gyermekének magyar nyelven történő oktatását a helyi iskola épületében, ahol évek óta szlovák nyelven folyik a tanítás.
század 90-es éveinek elején is megvolt, igaz lakatlanul, a plébániaépülete. Azóta lebontották a megroggyant létesítményt, de már ezt megelőzően is szlovák ajkú
Zsélyben több mint 40 éve szűnt meg a magyar nyelvű iskolai oktatás. Minden bizonnyal ez is közrejátszott abban, hogy a községben évről évre csökkent a magukat magyarnak vallók száma. Jelenleg 22 százalék körül mozog a számarányuk.
Lukanényén, ahol a lakosság közel 80 százaléka magyar, úgy tűnik, alaposan megszívlelték a költő fent idézett sorait, mert az utóbbi évek jelentős változásai közé sorolható, hogy az elmúlt tanévtől teljes szervezettségű az iskola magyar és szlovák tagozattal. A tanévnyitó napján szülők, gyerekek és pedagógusok közösen vettek részt szentmisén az iskola közelében álló templomban.
Csábon alig harminc gyerek, és mindössze 4 elsős található még az iskola magyar tagozatán. Csak mellesleg jegyzem meg, a szlovák tagozatra járók száma meghaladja a 280-at. Ami kétségtelenül a tanintézmény vonzáskörzetéhez tartozó szlovák falvak /Opava, Príbelce/ „érdeme“, ugyanakkor Csáb a maga 72 és Dacsókeszi a maga 35 százalékos magyarságával mindezt jócskán ellensúlyozhatná.
Sirákon, ahol a lakosság 76 százaléka vallotta magát magyarnak 2001-ben, hosszú évtizedek, lényegében a II. világháború befejezése óta háborítatlanul működik a szlovák nyelvű kisiskola. Persze nem teljesen eredménytelenül, mert az 1991-es népszámlálást követő tíz év alatt 12 százalékkal csökkent a faluban a magyar nemzetiségűk száma. Az összeállítás természetesen nem teljes, de mindenképpen elgondolkodtató. Az oldal anyagát írta és fényképezte: Bodzsár Gyula
12 Kürtös
Közélet
2008. szeptember
Pincefesztivál, holdfény és nótaszó − példamutatással Az a tény, hogy szeptember első hétvégéjén immár 12. alkalommal rendezték meg Ipolynyéken a szüreti ünnepséget a Csemadok-alapszervezet és a község összefogásával, akár a hagyományok megerősítéséről is szólhatna, mégis többről is volt szó ebben a néhány napban mint zenéről, vigadalomról, ünnepségről, nem mellesleg szaharai melegben.
emlékére írt. A megemlékezések után a kultúrház előtti parkban került sor Szüllő Géza, egykori felvidéki magyar politikus, az Országos Keresztényszocialista Párt egykori elnöke mellszobrának felavatására, aki a két világháború közötti csehszlovákiai magyar politikai élet meghatározó alakja volt. A szobrot, mely Darázs Rozália, ógyallai szobrászművész alkotása, a Szüllő Géza Polgári
Szombaton, az elmúlt évekhez hasonlóan, a helyi önkormányzat képviselői és a meghívott vendégek, akik közül minden bizonnyal Csáky Pál, az MKP elnöke volt a legnevezetesebb, a Balassi
Társulás nevében Sárközi János, Nyitra megyei képviselő és Fehér Csaba, ipolynyéki gyökerű történész, a komáromi múzeum volt igazgatója adományozta a falunak. Szüllő Gézáról a szlovákiai magyar társadalom igen keveset tud, ami talán jelzésértékű is, hogy miként becsüljük meg a magunkét, a Trianon utáni történelmünket, az elszakítottságban megszenvedett mindennapjainkat. A megemlékezés Hrubík Béla, a Csemadok országos elnöke gondolataival indult, aki kiemelte, hogy „bár Szüllő Géza nem ipolynyéki születésű, mégis ugyanolyan jogon lesz jelen Ipolynyék életében és közterületén, mint ahogyan jelen lehetne Kossuth vagy Széchenyi, vagy ahogyan éppen jelen van Szent István királyunk. A nemzet személyiségei ők, akiket a nemzet magáénak tart. Fontos és üzenetértékű ez ma, a Dél-Szlovákiában megjelenő kettős keresztek árnyékában, hogy Ipolynyék polgárai megismerjék és befogadják történelmünk alakjait, idén éppen Szüllő Gézát, vagy talán a következőben kortársát, Esterházy Jánost“. Ezt követően Fehér Csaba, Ipolynyék szülötte szólt a
Bálint Alapiskola tanulói rövid műsorának kíséretében elhelyezték a megemlékezés koszorúit az I. és II. világháborúban elesett ipolynyéki hősök emlékműveinél. Megható pillanata volt a megemlékezésnek, amikor Csinger Károly, helyi lakos saját versét szavalta el, amit a háborúban elesett édesapja
jelenlévőkhöz, kifejtve, fontos, hogy betöltsük azokat az üresen álló tereket, ahonnan már szó szerint próbálnak kiszorítani minket, azért, hogy ne csak a szobrok, de a szellemük is itt legyen velünk. Ha mi nem töltjük be a tereinket szobrokkal, a saját történelmünk nagyjaival, megteszik ezt majd helyettünk mások. Csak így építhető fel egy szellemi otthon, ahol mindnyájan biztonságban leszünk. Szüllő Géza, aki haláláig azt tartotta, hogy „a felvidéki magyarság nem kisebbség, de elrabolt többség“, egyik írásában így fogalmaz: „Bejártam Európát, Ázsiát, Afrikát, voltam udvari bálokon és kardinálisoknál. Éppúgy ismertem Párizst, mint az indiai királysírok csodáit, vagy Ceylon rejtelmeit. Láttam a világ legszebb képeit, barátaim voltak a magyar irodalom olyan nagyjai, mint Mikszáth Kálmán, beszéltem Anatol France-szal, s mégis, ahol befordul az út Szencről Borsa felé, s meglátom a fákat, régi kertünk emlékeit, kertünkét, amely már nem is a miénk, tudom, hogy nekem a világnak ez a pontja a legszebb és legnagyobb. Minden igazi kultúrának az alapja: érzem, hogy van gyökerem.“ A felemelően szép gondolatok után a jelen lévő szervezetek képviselői meg-
koszorúzták a mellszobrot, majd az ünnepség a Zsobrákon, a Szent Orbánszobor tövében folytatódott szabadtéri szentmisével, melyet Parák József, helyi plébános celebrált. A szentmise végén, Csáky Pál, az MKP elnöke köszöntötte a jelenlévőket, kiemelve, Ipolynyék példát mutat a felvidéki társadalom előtt, hogy helyet ad hazai magyar politikusoknak a közterein, és ezzel erősíti a szülőföld megtartó erejét, közösségét, szellemiségét. Folytatás a következő oldalon
2008. szeptember
Közélet
Kürtös 13
Pincefesztivál, holdfény és nótaszó − példamutatással A beszédet követően vette kezdetét a Pincefesztivál, mely a szőlőhegy szinte mindegyik dűlőjében és pincéjében jókedvet, mulatságot, vígságot hozott. A Zsobrákon és a Pacsoban Lakatos Róbert zenészei, valamint ipolynyéki muzsikusok gondoskodtak a jó hangulatról, a Vágányban kezdetben a csatai roma hagyományőrzők adtak ízelítőt a cigányfolklórból, majd szürkületkor Bodonyi Bandi húzta a talpalávalót hajnalig. A hagyományos folklórt kedvelők sem maradtak műsor nélkül, hiszen a helyi kultúrházban este héttől a morvaországi Meziříčan folklórcsoport, majd Lakatos Robi és a RÉV szolgáltatott egy-egy órás bemutatót, ez utóbbi Korpás Évi csodálatos hangjával kísérve. A est leszálltával a pincék fényei betöltötték a hegyoldalt, vidám énekszó hallatszott a szőlősorok között, igazolva a mondást: minden pohár jó ipolynyéki bor fenekén nóta van.
Másnap a szüreti ünnepségek a délután folyamán folytatódtak a hagyományos szüreti felvonulással, majd a
című kuruc nóta dallamaival kezdetét vette a közel ötórás kultúrműsor, melyben fellépett az Ifjú Szivek néptáncegyüttes Pozsonyból - óriási sikerrel, a Balassi Bálint Alapiskola tanulói, a helyi nyugdíjas énekkar, a Napocska moderntánccsoport, az alsópetényi Macskák, valamint a nemrégiben újjáalakult helyi Hont néptánccsoport, akik gömöri táncaikkal fergeteges hangulatot teremtettek a nézők körében. Szükségesnek tartom kiemelni a két csoportvezető Gömöry Lóránt és Szabó Judit kitartással és türelemmel párosuló munkáját, akik maguk is kivették részüket a táncból, példát mutatva a tanítványaik előtt, valamint az őket kísérő Gereben zenekart, akik a zselízi Kincső néptáncegyüttes zenekaraként ismertek, és vendégkoreográfusaink, a zselízi Juhász
szabadtéri színpadon a Vesztergám Miklós, kalocsai tárogatóművész által eljátszott Krasznahorka büszke vára
házaspár jóvoltából kerültek Ipolynyékre. Az őket követő helyi énekesek Szabó Erzsébet, Kelemen Dávid, Kelemen Ferenc, Balázs Anasztázia és a Gömöry
házaspár már csak fokozták az amúgy is jó hangulatot, melyet az est beköszöntével Gergely Róbert koncertje koroná-
zott meg. Az egész délután a gasztronómiai élvezetek egész tárházát kínálta a fesztiválra kilátogatóknak, így a hazai rétesek mellett finom gulyás, valamint az alsópetényiek jóvoltából halászlé is került az asztalra, de volt Palóc Hétpróba ügyességi verseny, lufiposta a nagyvilágba, valamint kézműves-foglalkozások a Csemadok-nagysátorban. Összegezve a két napot elmondhatjuk, Ipolynyéken a hagyományokat követő, de az új utakat is kipróbáló kultúra van meghonosodóban, melynek letéteményese a Csemadok alapszervezete, mellyel a helyiek példát mutatnak a jövőbe vetett hitükből, elkötelezettségükből, hűségükből a szülőföldhöz és az egész nemzethez. Ha ezt az utat követjük, akkor a tereink képletesen és a maguk fizikai valóságában sem fognak üresen állni, mert betölti őket a nemzet és az anyanyelv iránti szeretet, az ősök szelleme, a múlt tisztelete. És ez a mai időkben nem is olyan kevés! Lehet, hogy minden. Palócz
Hitélet
14 Kürtös
2008. szeptember
II. Magyar Katolikus Nap Ipolynyéken Augusztus 29-én és 30-án került sor a II. Magyar Katolikus Napra, amelynek helyszíne Ipolynyék volt. A Magyar Katolikus Nap egy évvel ezelőtt indult útjára mint hagyományteremtőnek szánt kezdeményezés, mely reménnyel szólított minden magyar katolikust, hogy Jézus Krisztust a kor nyelvezetéhez, gondolkodásához alkalmazkodva szólaltassa meg. A Magyar Katolikus Nap szervezője a Remény ka-
tolikus hetilap szerkesztősége egy évvel ezelőtt Nádszegen szervezte meg ezt a napot, az idén pedig helyszínéül Ipolynyéket választotta. Lehetőséget teremtett a katolikus közösségeknek a találkozásra, a hitben való elmélyülésre. Reménynyel tekintenek a jövőbe, és vallják: ezen nemes cél érdekében érdemes vállalni a szervezéssel járó gondokat is, érdemes
áldozatot hozni. A rendezvény szólni kívánt arról is, hogy a nemzetet és a vallást egymástól szétválasztani nem lehet, mert e kettő a legmélyebb és legnagyobb támogatást adják meg egymásnak, tehát keresztény öntudatunkban és magyarságtudatunkban megerősödjünk. Az ipolynyéki II. Magyar Katolikus Nap középpontjában az évforduló, illetve a családok, a nevelés témája volt. A program már előző este szentmisével kezdődött, melynek főcelebránsa és szónoka Mahulányi József püspöki helynök volt. Tolmácsolta Rudolf Baláž besztercebányai püspök üdvözletét. Ezt
követően a 70 éve megtartott budapesti Eukarisztikus Világkongresszusról szóló előadásokat hallgathatták meg a résztvevők. Szakál László, galántai esperesplébános „Az Eucharisztikus Kongresszus emlékezete“ címmel tartott előadást, majd Bozay Krisztián, balonyi plébános előadása következett: „1938 ahogy az élő szellemek látták“ címmel. Az est programját szentségimádás és gyertyás körmenet zárta Nagy András, bényi esperes-plébános vezetésével. Másnap a templom melletti lourdes-i barlangnál kezdték a napot, Máriát köszöntötték imákkal és énekekkel. A délelőtt és délután folyamán is párhuzamosan zajlottak az előadások a helyi iskola épületében. A Biblia éve lévén, „Élő Ige“ címmel Elek László, gútai esperes-plébános tartott előadást a Szentírásról. Azok, akik inkább családi témát választottak Kály-Kullai Károly, a budapesti Sziget Droginformációs Alapítvány vezetőjének előadását hallgathatták meg a kapcsolatokról, a családokban felmerülő gondokról. A nap folyamán az érdeklődők megtekinthették Simon M. Veronika festőművész különböző tematikájú képeiből összeállított kiállítását. Lelkipásztorok várták a híveket lelki tanácsadásra, és lehetőség volt gyónásra is. Délután szintén párhuzamosan folytak az előadások. Hlédik László, drégelypalánki plébános „Lourdes - csodák egykor és ma“ címmel tartott előadást. Stredl Terézia, a komáromi Selye János Egyetem tanára „Kapcsolatépítés - ápolás“ című előadásában a családok közti viszonyokról, az emberi kapcsolatok építéséről szólt érdekesen, sok példával. A II. Magyar Katolikus Nap vendége volt Bábel Balázs, kalocsa-kecskeméti érsek, az
MKPK Szentírás évével megbízott püspöke, aki közvetlenül is szólt a jelenlévőkhöz. Az ünnepi szentmisében Herdics György c. apát, főszerkesztő köszöntötte az érsek urat. Az érsek szentbeszédében a Biblia évéhez kötődően többek között a Szentírás magyar fordításairól beszélt és arról, hogy számunkra Jézus Krisztuson keresztül lesz értékes a Biblia. Buzdította a híveket, hogy merítsenek a Szentírásból hitük mélyítéséhez. A szentmisén jelen volt Bugár Béla, a rendezvény védnöke is. A helyi plébános Parák József a rendezvény fontosságáról szólva kiemelte a keresztény családok tanúságtételét ezen a napon, és kéri őket, hogy hasonló ren-
dezvény legyen a családok közös találkozásának elindítója. Kifejezte azon reményét, hogy a szépen megrendezett II. Magyar Katolikus Nap nemcsak külsőségeivel fog hatni, hanem belsőleg az emberi szív megújítója lesz. A szervezők remélik, hogy valóban lesz lelki gyümölcse a II. Magyar Katolikus Napnak, és Isten segítségével jövőre egy más helyszínen ismét találkozhatunk a III. Magyar Katolikus Napon. Medve Erika
2008. szeptember
Szabadidõ - Hitélet
K E RT É S Z E T
Kürtös 15
Megújult a Szent Ilona-kereszt az Őrhegyen
Megérkezett az ősz, eljött a szüret, betakarítások ideje, ami igazán sok tennivalót ad a kertekben. Ilyenkor készítjük elő a talajt a jövő évi terméshez, ültetjük az évelőket, virághagymákat. A gondos kertész virágzás után fölszedte a tulipán, a jácint, a nárcisz, a krókusz hagymáit, amelyek már túl sűrűn voltak a földben, és egymás fejlődését a következő években gátolták volna. Ezek a hagymák nyáron száraz, szellős helyen pihentek. Most gondosan előkészítjük a tavaszi hagymás virágok helyét. A földet felássuk, megtrágyázzuk, majd elegyengetjük. Ezután a megtisztított, egészséges hagymákat elültetjük. Igen fontos, hogy a hagymák elég mélyre kerüljenek. Az általános szabály az, hogy a hagyma fölött kétszer olyan vastag földréteg legyen, mint a hagyma magassága, vagyis a tulipánt legalább 10-12 cm mélyre kell ültetni. Ha önálló virágágyat kívánunk létesíteni, akkor a hagymákat egymástól 15 cm távolságra tegyük. Ha az a tervünk, hogy tavasszal a hagymások közé egynyári virágpalántákat ültetünk, amelyek a hagymások visszahúzódása után uralják majd az ágyást, akkor kissé nagyobb távolságra kell a hagymákat a földbe süllyeszteni. Ősszel kell ültetni: a tulipán, a krókusz, a nárcisz, a jácint, a gyöngyike, a téltemető, a hóvirág, a tőzike, az írisz stb. hagymáit, gumóit.
A harmadik lehetőség az, ha a gyakorlottabb kertész a rózsabokrok vagy az évelőágy növényei közé kíván hagymásokat ültetni. Ebben az esetben laza rendszerben - a hely adottságait kihasználva ültethetjük a hagymákat. A szeptember-októberben elültetett virághagymáknak még van idejük arra, hogy gyökeret eresszenek, és az őszi fagyokig megerősödve felkészüljenek a kora tavaszi gyors virágzásra. Ha az ültetést novemberre halasztjuk, akkor kemény tél esetén számolnunk kell a hagymák felfagyásának veszélyével. Bodzsár Eszter
Ha valaki szereti a természetet, a természetjárást, akkor bizonyosan örömére szolgál, ha olyan turisztikai célt mutatnak be neki, ami nemcsak a természettel való emberi harmóniát, hanem egyfajta kultikus, szakrális helyet is rejt magába. Minden bizonnyal ilyen hely Ipolynyéken az Őrhegy, mely már a megnevezéséből is sugallja, hogy valami fölött őrködik, és valószínűleg a honfoglaló magyarok, a Nyék törzs első szálláshelye volt. Őrködik a térség legnagyobb községe, Ipolynyék felett, de nemcsak geográfiai szempontból, mint a környező dombok, hegyek legnagyobbika, hanem szakrális szempontból is, hiszen az Őrhegy tetején lévő tisztáson 1958. augusztus 15-én, tehát ötven évvel ezelőtt emeltek egy mintegy tíz méter magas keresztet az ipolynyéki hívek. A hely egyfajta turistacélpontja a természetjáróknak és azoknak, akik szeretnének elmélyedni a csendben, a táj gyönyörűségében, a kilátásban, de úticélja azoknak is, akik imáikba mélyedve, itt a domb vagy hegy tetején közelebb akarnak kerülni Istenhez, lélekben és fizikailag is. A kereszt idén ötvenéves, ezért célszerű volt az ipolynyéki hívek gondolata, hogy újítsák fel a keresztet, és egy délutáni litánia keretén belül kapjon új erőt a hely szentsége. A gondolat a 2006-os választási programban is megfogalmazódott már az MKP fiataljaiban, és ezt a gondolatot erősítette meg Rados Gábor, akinek ösztönzésére és munkáján keresztül a kereszt megújult, a helyi plébános Parák József jóvoltából pedig méltó módon, augusztus 17-én újra megerősítette bennünk a hitet, a Szent Ilona-kereszt tovább őrködik Ipolynyék felett, és hirdeti Isten dicsőségét. A keresztre egy táblán jelet hagytak az ipolynyékiek a következő felirattal: 1958. VIII. 15. 2008. VIII. 17. CUM DEO PRO PATRIA. Magyarra fordítva a latin szöveget: Istennel a hazáért. Ez az a mondat, amikor nincs szükség a szöveg értelmezésére. Palócz
Hirdetés - Felhívás
16 Kürtös
FELHÍVÁS
Boldog születésnapot!
Kedves Barátaink!
Ipolybalogon
Nedela William 2008. szeptember 19-én tölti be életének elsõ évét.
Szeptember 21 - én ünnepli 12. születésnapját
Lenický Erik Ipolybalogon.
2008. szeptember
Szülinapod alkalmából gratulálnak: szüleid és nõvéred, valamint nagyszüleid, keresztszüleid és a rokonság.
Az Ipoly-hidak Újjáépítéséért Polgári Társulás gyűjtést szervez immár negyedik alkalommal a dévai /Románia/ Szent Ferenc Alapítvány 20 árvaházának lakói részére. A Böjte Csaba által vezetett alapítvány közel 1000 gyermeknek ad otthont, és további 700 gyerek étkeztetését biztosítja. Egy gyermek napi ellátása kb. 1 euróba kerül. A gyűjtést leginkább pénzadományokra korlátoznánk, de tisztítószereket és tartós élelmiszereket is eljuttatunk. Az összegyűjtött pénzösszeget és az adományokat december elején szeretnénk átadni Böjte Csabának. Amennyiben a gyűjtésben és az adományok átadásán részt kívánnak venni, nagy szeretettel fogadjuk. Részletes tájékoztatással Molnár Katalin szolgál a 0915-808056-os telefonszámon.
Köszönetnyilvánítás VESZEM A LAPOT Minden bizonnyal az egyik leghűségesebb olvasónk az ipolynyéki Kiss János, aki kezdettől fogva bekapcsolódott olvasói játékunkba, és a 9. szelvényhez, amelyet egy üres lapra ragasztva küldött el szerkesztőségünk címére, a következőket írta: „Veszem a lapot /és fogom is, amíg él, és ezt kívánom!/ Tisztelettel állandó olvasójuk: Kiss János, Ipolynyék.“ Szívből köszönjük a jókívánságot, és adja Isten, hogy sokáig szolgálhassa még jobbnál jobb írásokkal a KÜRTÖS c. közéleti havilap az olvasókat! A 10. számú szelvényt kérjük szerkesztőségünk címére beküldeni legkésőbb 2008. október 3-ig. /A nagykürtösi Kvety Eva virágbolt tulajdonosának, Jámbor Évának köszönhetően további korábbi nyerteseinknek postáztuk a vásárlási utalványokat. Ezeket a Kórház utca 20. szám alatt található virágboltban válthatják be./
VESZEM A LAPOT NÉV:
10. LAKHELY:
Szívünkben fájdalommal, de Isten akaratában megnyugodva mondunk köszönetet mindazoknak, akik 2008. szeptember 6-án elkísérték utolsó útjára a szelényi temetőbe drága halottunkat,
Dola Jánost, aki 65 éves korában hunyt el. Köszönjük a Magyar Koalíció Pártja Nagykürtösi Járási Elnökségének a búcsúztatót, amellyel igyekezett enyhíteni fájdalmunkat. Köszönetet mondunk a helyi lelkipásztornak a temetésért és a bemutatott szentmiséért, a rokonoknak és ismerősöknek a koszorúkért, virágokért és minden imáért. A gyászoló család
Apróhirdetés * Eladók amerikai cockerspániel kutyakölykök: 3 hónapos fekete kan, 4 hónapos fekete szuka, valamint 2 éves fekete szukát ajándékozunk, csak jó kezekbe. Gyönyörűek, látni kell! Telefon: 0915-709537 /esti órákban/. * Eladó 3+2+1 mézsárga ülőgarnitúra kitűnő állapotban, plusz rózsaszínű mintás szőnyeg 7.000,- Sk. Telefon: 0915709537 /esti órákban/. * Eladó ülőgarnitúra zöldeskék árnyalatú, plusz hozzá illő szőnyeg kitűnő állapotban. Ár: 7.000,- Sk. Elérhetőség: 0915-709537 /esti órákban/.
E lapszám megjelenését a Szülőföld Alap támogatta. havilap. Kiadja a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya. A kiadásért felel Balogh K Ü R T Ö S Közéleti Gábor, a CSNTV elnöke, telefon: 0907/84 22 67. Fõszerkesztõ Bodzsár Gyula. Szerkesztõk: Hrubík Béla, Urbán Aladár. Mûszaki szerkesztõ: Kliment Éva. Korrektúra: Németh Ágota. Levélcím: 991 28 Vinica, Cesta slobody 457. E-mail:
[email protected]: 0905/71 77 76. Nyilvántartási szám: OÚ 2003/05297. ISSN 1336-3972. Nyomda: NOVAPRESS Ve¾ký Krtíš. Terjeszti: a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya. Ára 10.korona. Megjelenik 1000 példányszámban. A szerkesztõség álláspontja nem minden esetben azonos az újságban közöltekkel. A kéziratok szerkesztésének, esetleges rövidítésének jogát fenntartjuk. A hirdetések tartalmáért és nyelvhelyességéért felelõsséget nem vállalunk.
