Срлска црквеноум етничга эбирса Szerb Egyházm űvészeti G yűjtemény The Serbian E cclesiastical Collection Sam m lung d er Serbischen S akralku nst

Срлска црквеноум етничга эбирса Szerb Egyházm űvészeti G yűjtem ény The Serbian E cclesiastical Collection Sam m lung d er Serbischen Sakralkunst СенTандреуа / Szentendre

Срлскя црквеиоум етничка збирка S zerb E gyházm űvészeti G yűjtem ény The S erbian E cc lesia stical C o llection S am m lung d e r S erbisch en S akralkun st СенTандреуа / Szentendre

Иэдааач / Kiadó /Publisher / H erausgeber Српска православна еп*рхи|а буд мыска Budai Szerb Ortodox Egyházmegye Срлсни црквенм музе / Szerb Egyházi Múzeum

За иэдавача/ Felelős kiadó / Publish er responsible / Verantwortlicher Воjиспав ramali /Gálity Vojiszláv

Текст / Szöveg Коста Вукоамh/

/Written by / Text Vukovits Koszta

Фотографоa/ Fotó /Photos by/ Атнла Мудрая/ Mudrák Attila

Правое

Herausgeber

Fordítás / /

Fotos

Translated by / Übersetzung von

U rb á n y i Á g n e s é s U lrik e M u d rá k

Уредннк/

Szerkesztő / Еditor / Redigiert von

Воислав
/ G álity V ojiszláv

Технички уредмп

/ Képszerkesztő / Technical Designer /

IWtae Г B P a é rtá e / k Припрем* аа штампу / Nyomdai előkészítés Preparation tor prin ti ng / Druckungsvorbereitung A ctivu m K o m u n iká ció sT e rve ző iro d a

Ш « « и / Nyomda/ Kapitá lis Nyomda

Printed by /

D ru c k

A Szerb Köztársaság Igazságügyi M inisztérium ának

EgyháziKapcsolatokértFelelősHivatala

VukovitsKoszta,MudrákAttila

B ild re d a k te u r

Bevezetés A szentendrei Szerb O rtodox Egyházművészeti Gyűjtemény, anyagának jellegét és sokrétűségét tekintve, egyedülálló helyet foglal el Magyarország múzeumai és m űvészeti gyűjteményei között. A Budai Szerb Ortodox Egyházm egye múzeumi intézményeként létesült 1964-ben. Alapját a szent­ endrei püspöki kincstár képezte, majd olyan további jelentős műalkotásokkal gyarapodott, am elyek évszázadokon á l az Egyházmegye templomainak használatában álltak A szentendrei gyűjtemény főként ikonok és különféle is­ tentiszteleti tárgyak egybegyűjtésével fokozatosan a magyarországi ortodox egyházm űvészeti em lékek becses, es a tárgyak sokféleségét és számát tekintve legnagyobb tárházává növekedett A gyűjtemény túlnyomórészt XVIII. századi m űalkotásokat felölelő anyaga széleskörű betekintést ad a szerb művészét átfor­ m álódásának és felvirágzásának összetett folyamatába. Ennek a korszaknak a megismerését, am ely a Püspökség szám ára kiem elkedő jelentőségű vo lt segíti Szentendrén a Gyűjteményhez szorosan kapcsolódó Egyházmegyei Könyvtár és a Levélt ár nélkülözhetetlen anyaga is, bővítve ism ereteinket a M agyarországon évszázadok óta élő szerb kultúráról es művészetről Az 1389-es rigóm ezei c satavesztés és a középkon szerb állam összeomlása után egyre növekedett annak a veszélye, hogy a törökök továbbhatolnak a Duna menti területekre is. Ez arra ösztönözte a m agyar uralkodókat, elsősorban Z s igmondot es Corvin Mátyást, hogy a szerb despotákkal szövetségre lépve és a szerb nemesség jelentős részének segítségével erős védelm et szervezzenek. Ennek a törekvesnek a megvalósításában a XV. és a XVI. szá zad folyam án döntő szerepük vo lt azoknak a Felső Duna menti városoknak, amelyeknek számotte­ vő, részben a kirá lyi dunai flo tta szolgálatában álló szerb lakossága is volt. Buda, Esztergom, Komárom és G yőr m ellett különösképpen kiemelkedett a Csepel-szigeten fekvő Ráckeve. Ez a Város a m agyarországi szerbek é t m ás or todox hitű lakosok jelentős egyházi es gazdasági központjává fejlőd ött. A szerbek legnagyobb része 1440-ben települt ide, amikor I. Ulászló m agyar kirá lytó l kiváltságjogokat is kaptak Felújítottak a városban egy későgotikus templomot. am it később. 1514-ben. freskókkal is d íszítettek. Ezek a falképek. am elyek az úja b b . XVIII. századi réteg a la tt rejtőznek, valamint néhány fennmaradt istentiszteleti tárgy arra utalnak, hogy Ráckevén és a töb bi Duna menti településen termékeny ortodox műveszeti tevékenysé g flolyt a XV. és a XVI. században. A törökök betörése M agyarország központi területeire majd Buda eleste 1541-ben sok helyen a korábbi tevékenység je le n tő s visszaeséséhez vezetett Ezt Ráckeve példája is m utatja, ugyanis lakosságának nagy része átköltözött az észak-magyarországi Komárom es Győr városába. Ez a két határm enti település lett a szerbek menedéke a Magyar Királyság megm aradt részén, míg a török uralom a la tt áll ó területek legfontosabb ortodox szellemi köz­ pontja az 1585-ben alapított grábóci kolostor lett. Gráboc XVII. sza zad jelentőségéről tanús­ kodnak a szentendrei Gyűjteményben lévő fennm aradt kincsei is. A XVII. század végén a keresztény hadak kiszorították a törököket M agyarosz ágról, majd Szerbia nagy részét is felszabadították. 1690-ben azonban a törökök megállították elő­ retörésüket és újra elfoglalták Belgrádot. aminek következményekent a szerbek tömegegesen menekültek a Szávától és a Dunától északra eső területekre. Az áttelepülők egy nagyobb

csoportja III. A rsenije C arnoje vic pátriárka vezetésével 1690-ben e ljutott a Buda közelében fekvő Szentendréig is, ahol ham arosan felá llították a Budai Egyházmegye új székhelyété s felé pítette k hét ortodox tem plom ot A z áttelepülés utáni években az ikonok, szertartáskönyvek és a litu rg iku s felszerelési tárgyak terén mutatkozó szükséglet következtében Szentendre je len tős m űvészeti és irodalm i központtá fejlőd ött. A racai iskolát követő kéziratos könyveken kívül kiem elkedő volt az ikonfestők tevékenysége is, akik következetesen a leegyszerűsített késő bizánci m űvészeti m egoldásokra tám aszkodtak. A XV III. század első felében az autodidakta népi ikonfestők, akik többnyire kisebb falusi tem plom okban dolgoztak, szintén a hagyományos m űvészeti szem lélethez kötődtek. Azonban festészetükben, szabadabb és találékonyabb hozzáállá suk m iatt, felsejlenek a változás első je le i, a korábbi stílusfelfogástól való eltérések E képzeletgazdagságukkal és dekorativitásuk­ kal kitű n ő ikonok m ellett a szentendrei Egyházm űvészeti G yűjtem ényben m egtalálhatók a kép­ zetteb b és ta n u lt festők alkotásai Is, akik ugyancsak a posztbizánci form anyelvet követték. Ezek között a m agas stílusfokon á lló m esterek között kiem elked ik Ostoja M rkojevic, Mitrofan zográf, valam int a bánáti ikonfestők, Nedeljko Popovic és G eorgije Ranite A m agyarországi szerb tem plom okat a XVIII században gazdagon ellátták nemcsak iko­ nokkal, hanem különböző istentiszteleti tárgyakkal, liturgikus textíliákkal és egyéb egyházi kel­ lékekke l is. Ezeken a stílusjegyek változása a festésze t a grafi ka és a képzőm űvészet egyéb ágazatainak fejlődéséhez kötődött. Mégis, az ikonfestészettől eltérően, ahol a hagyományos ké ső bizánci m egoldások a legtovább m aradtak lenn. az iparm űvészeti tárgyak m ar meglehe­ tőse n korán barokk, m ajd rokokó stíluselem eket m utattak. A XVIII. század közepétől a helybeli szerb ötvö s és m ás m űhelyek m e lle tt m ind gyakrabban rendelnek istentiszteleti tárgyakat ism e rt m agyar és osztrák m esterektől is, sőt távolabbi európai m űhelyekből is érkeznek értékes alkotáso k. E zért a szentendrei Egyházm űvészeti Gyűjteményben található liturgikus felszere­ lé s i tá rg ya k különleges gazdagságot és változatosságot m utatnak, és gyakran előrevetítik az ú jk o ri sze rb m űvészet fejlődésének főbb vonulatait is. A X V III. század közepén, többek között a Habsburg Birodalom megváltozo tt viszonyai kö­ vetkeztében, IV. A rsen ije Jovanovic Sakabenta pátriárka messze ható reform okat indított el. R eform jai az egyházi festészetet is érintették, és a m ár barokk jelle g e t öltő orosz és ukrán egyházi m űvészet erő te lje s hatása a la tt álltak. Az új képzőművészeti irányvonal elfogadásra ta lá lt a m egerősödő polgárság soraiban is, am itjó l példáz a szentendrei Preobrazenska-templom 1746-ban festett jk onosztázionja, am ely a szerb művészetben az első magas barokk képfal. E lké szü lte utá n a b izá n ci és a nyugati stíluselem ek együttélésén alapuló új festészeti szem lé­ le te t D iono s ije N ovakovic budai püspök is tám ogatta. Az ő közreműködésével a X V lll. század m ásodik felé be n ennek a m űvészeti irányzatnak a legjobb m esterei festettek ikonosztázionokat a z Egyházm egye templomaiban, köztük Jovan Popovic. Stefan Tenecki és az újvidéki Vasa Ostojic. A z ukrán barokk művészet hatása m egjelent Jovan C etrevic Grabovan festészeté­ ben Is, a k i 1776 -ban a székesfehérvári szerb tem plom ikonosztázio n ját készítette. Azonban az ő festészetében túlsúlyban m aradtak az italo-krétai körhöz kötődő posztbizánci stíluselem ek, m ely irányzatnak a legfőbb m űvelői a Duna m enti térségben is dolgozó görög I k nfestők voltak. A nagym éretű barakk ikonosztázionok készítésének korszakában 1 76 kö rü la d é l-b a lká n

Moschopolis zbó l M agyarországra érke zett festőm űhelyével Teodor Sim eonov, aki társaival a hagyom ányokhoz kötődő posztbizánc i szellem ben m egfestette a ráckevei és a székesfehér­ vári tem plom ok falképe it. A z Egyházm egye tem plom ai szám ára ig en sok ikont is festettek, fel­ m utatva a konzervatív stilá ris m egoldások értéke it. A lkotásaik a X V III. század m ásodik felében dolgozó m ás festők m unkái m ellett igen jelentősek a szentendrei G yűjtem ényben. A XVIII. század vége é s a XIX. század e lső évtize de i az Egyházm egye szám ára a fénykor utolsó fontos időszakát je len tetté k Pest. Buda és S zentendre ekkor m ég a szerb kultúra és m űveltség jelentős központjai voltak. 1812-ben nyitották m eg az első szerb tanárképzőt Szentendrén, és 1826-ban alapították a Szerb M atica irodalm i és tudós társaságot Pesten. Ebben az időben egyes városokban különösen kiem elkedő v o lt a gazdaságilag m egerősödött görög közösségek tevékenysége is. Az Egyházm egyében ekkor a legjelentősebb későbarokk és klasszicista s tílu st követő, többnyire a bécsi Képzőm űvészeti Akadém ián tan ult szerb festők dolgoztak, akik ikonosztázionokon kívűl nagy szám ban festettek önálló ikonokat és po rtré kat is. Ezek között a m esterek között különösképpen kiem elkedett a bajai születésű Pavel D urkovic. a budai M ihailo Zivkovic. aki a szentendrei Blagovestenska-tem plom ikonosztázionját is festette, valam int a nagyhatású újvidéki m ester A rsenije Teodorovic, a szerb kla sszicista festészet le g ­ jelentősebb képviselője. A szentendrei Szerb Egyházművészeti G yűjtem ény az Egyházm egye m űvészeti kincseinek csupán egy részét ö le li fe l, m íg az em lékanyag nagyobb része je len le g is a m integy negyven m agyarországi szerb tem plom ban található. U gyanakkor a G yűjtem ény te lje s á tte kin té st ad az Egyházm egye gazdag m űvészeti örökségéről és elén k tá rja a Duna m enti térség ortodox egyházm űvészetének alapvető fejlődési folyam atait, bem utatva a X V III. századi szerb kultúra m egújhodását és az európai áram latokba való ú jb ó li bekapcsolódását. Ebben a korszakban a nyugat-európai hatások a la tt a szerb m űvészet elhagyta középkori és késő bizánci jelle m ­ vonásait, de m egőrizve szellem iségét és m űvészeti id e n titá sá t kivételes értékű és kvalitású m űalkotásokat hozott létre. Album unk, egy szélesebb időközt felö le lve, ezeknek a m űvészeti értékeknek egy részét tárja elénk.