2014
, Szabadság tér 1.)
Pedagógiai program
Terplán Zénó Ferences Szakképző Iskola és Gimnázium 5100 Jászberény, Szabadság tér 1.
Hatályos: 2014. 09.01.1
Tartalom 1.
Az iskola nevelési programja...........................................................................................7
1.1.
A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai....8
1.2.
A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok..................................10
1.3.
A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok.......................................11
1.4.
A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai........................................12
1.5.
A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység.........15
1.6.
Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje...........................21
1.7.
Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel................................24
1.8.
A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai, valamint a
szóbeli felvételi vizsga követelményei.....................................................................................26 1.9.
A tanulók felvételének és átvételének szabályai.......................................................29
1.10.
Az intézmény fejlesztő tevékenységének legfontosabb elemei................................29
1.10.1. A kulcskompetenciák fejlesztése......................................................................29 1.10.1.1. Anyanyelvi kommunikáció.....................................................................30 1.10.1.2. Idegen nyelvi kommunikáció.................................................................31 1.10.1.3. A matematika kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége.............................................................31 1.10.1.4. A természettudományos kompetencia a természettudományos gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége......................................32 1.10.1.5. A digitális kompetencia az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatának képességét jelenti........................................33 1.10.1.6. A hatékony önálló tanulás......................................................................34 1.10.1.7. Szociális és állampolgári kompetencia..................................................34 1.10.1.8. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia...........................34 1.10.1.9. Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség kompetenciája 35 1.10.2. Sajátos tevékenységi formák az iskolában – a tanórán kívüli foglalkozások...35 1.10.2.1. Színjátszókör...........................................................................................36 1.10.2.2. Az iskolai énekkar...................................................................................36 1.10.2.3. Diáksportkör, táborok............................................................................37 1.10.2.4. A mindennapi tanulást kiegészítő képzési formák, korrepetálások, tanfolyamok.................................................................................................................37 1.10.2.5. A tanítási órák keretében meg nem valósítható egyéb foglalkozások38 1.11. Az iskola környezeti nevelési programja..................................................................38 1.12. 2. 2.1.
Az iskola egészségnevelési programja, elsősegély -nyújtási alapismeretek.............38 Az intézmény helyi tanterve...........................................................................................39 A választott kerettanterv megnevezése.....................................................................39
2
2.2.
Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai
foglalkozások és azok óraszámai..............................................................................................39 2.3.
Tantárgyi struktúra és óraszámok.............................................................................40
2.3.1. Nyelvi előkészítő évfolyamra épülő szakközépiskolai képzés óraterve...........40 2.3.2. Szakközépiskola 9-12. évfolyamainak kötelező és szabadon felhasználható óraterve 42 2.3.3. Szakiskola 9-11. évfolyam közismereti tárgyak óraszámai..............................44 2.3.4. Gimnázium 9-12. évfolyam, óraterv.................................................................45 2.4. A felnőttoktatás céljai és feladatai............................................................................46 Kerettanterv a szakiskolát végzettek középiskolája számára:..........................................46 2.5. Felnőttek gimnáziuma...............................................................................................48 2.6.
Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök
kiválasztásának elvei.................................................................................................................50 2.7.
A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása 50
2.8.
A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai...........53
2.9.
Az érettségi vizsga témakörei...................................................................................54
2.10.
A tanítási folyamat ellenőrzési és értékelési rendszere iskolánkban........................54
2.11.
A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei................................62
2.12.
A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek.......62
2.13.
A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések.................................................63
2.14.
A tanulók jutalmazásának elvei................................................................................63
3. 3.1.
Szakmai program............................................................................................................64 Szakközépiskola........................................................................................................65 3.1.1. Gépészet............................................................................................................65 3.1.1.1. Gépgyártástechnológiai technikus 54 521 03........................................65 3.1.1.2. Épületgépész technikus 54 582 01..........................................................67 3.1.2. Elektrotechnika-elektronika..............................................................................70 3.1.2.1. Automatikai technikus 54 523 01...........................................................70 3.1.2.2. Elektronikai technikus 54 523 02...........................................................72 3.1.3. Informatika........................................................................................................74 3.1.3.1. Gazdasági informatikus 54 481 02.........................................................74 3.1.3.2. Informatikai rendszergazda 54 481 04..................................................77 3.1.4. Vegyipar............................................................................................................79 3.1.4.1. Műanyagfeldolgozó technikus 54 521 06...............................................79 3.1.5. Közlekedés........................................................................................................81 3.1.5.1. Szállítmányozási ügyintéző 54 841 04...................................................81 3.1.5.2. Autószerelő 54 525 02.............................................................................83 3.1.5.3. Autóelektronikai műszerész 54 525 01..................................................85 3
3.1.6. Közgazdaság.....................................................................................................87 3.1.6.1. Pénzügyi-számviteli ügyintéző 54 344 01..............................................87 3.1.6.2. Vállalkozási és bérügyintéző 54 344 02................................................90 3.1.7. Ügyvitel.............................................................................................................93 3.1.7.1. Ügyviteli titkár 54 346 02........................................................................93 3.1.8. Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció...............................................95 3.1.8.1. Kereskedő 54 341 01...............................................................................95 3.1.8.2. Logisztikai ügyintéző 54 345 01.............................................................97 3.1.9. Vendéglátás-turisztika.......................................................................................99 3.1.9.1. Idegenvezető............................................................................................99 3.1.9.2. Turisztikai szervező, értékesítő 54 812 03...........................................102 3.1.10. Mezőgazdaság.................................................................................................104 3.1.10.1. Mezőgazdasági technikus 54 621 02....................................................104 3.1.10.2. Vidékfejlesztési szaktechnikus 55 581 02............................................107 3.2. Szakiskola...............................................................................................................108
4.
3.2.1. Gépészet..........................................................................................................108 3.2.1.1. Hegesztő 34 521 06................................................................................108 3.2.1.2. Gépi forgácsoló 34 521 03.....................................................................110 3.2.1.3. Hűtő- és légtechnikai rendszerszerelő 34 582 05................................112 3.2.1.4. Szerszámkészítő 34 521 10....................................................................114 3.2.1.5. CNC gépkezelő 35 521 01.....................................................................116 3.2.1.6. Hűtő-, klíma- és hőszivattyú berendezés - szerelő 35 582 03.............117 3.2.2. Elektrotechnika-elektronika............................................................................118 3.2.2.1. Elektonikai műszerész 34 522 03.........................................................118 3.2.2.2. Elektromechanikai műszerész 34 522 01............................................120 3.2.3. Vegyipar..........................................................................................................122 3.2.3.1. Műanyagfeldolgozó 34 521 09..............................................................122 3.2.4. Közlekedés......................................................................................................124 3.2.4.1. Gépjármű –építési, szerelési logisztikus 34 525 02.............................124 3.2.4.2. Gépjárműépítő, szerelő 34 525 01........................................................126 3.2.4.3. Gépjármű mechatronikus 34 525 02..................................................128 3.2.5. Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció.............................................130 3.2.5.1. Eladó 34 341 01......................................................................................130 3.2.6. Vendéglátás-turisztika.....................................................................................132 3.2.6.1. Vendéglátó eladó 34 811 05...................................................................132 3.2.6.2. Vendéglátó-üzletvezető 35 811 02.........................................................134 Mellékletek.....................................................................................................................134
4.1.
Egészségnevelési program- elsősegély-nyújtási alapismeretek..............................134
4.2.
Környezeti nevelés program...................................................................................134
4.3.
Érettségi követelmények.........................................................................................134
4.4.
Szakközépiskola helyi tanterve...............................................................................134
4.5.
Szakiskola helyi tanterve........................................................................................134
4.6.
Gimnázium helyi tanterve – nappali képzés...........................................................134
4.7.
Felnőttoktatás helyi tanterve...................................................................................134 4
4.8.
Szakmai program....................................................................................................134
4.9.
Eszköz és felszerelés jegyzék- szakmai programokhoz..........................................134
4.10.
Eszköz és felszerelés jegyzék- nevelési oktatási intézmények eszközjegyzéke.....134
5.
Legitimációs záradékok................................................................................................135
5
BEVEZETŐ
A pedagógiai program jogszabályi háttere: Az intézmény működését alapvetően a 2011. évi CXC. törvény- a nemzeti köznevelésről, a 20/2012. (VII.31.) EMMI rendelet – a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról határozzák meg. Szakmai programok a hatályos kerettantervek alapján készültek, a jogszabályi hivatkozások az egyes programoknál megjelölésre kerültek. Az intézmény neve: Terplán Zénó Ferences Szakképző Iskola és Gimnázium
Iskola székhelye: 5100 Jászberény, Szabadság tér 1. Iskola telephelyei: 5100, Jászberény, Szabadság tér 3. 5100, Jászberény, Monostori út 4. 5100 Jászberény, Ferencesek tere 1. Az intézmény fenntartója: Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány Fenntartó székhelye: 1024 Budapest, Margit krt. 23. Módosított alapító okirat kelte: 2014. május 15. Az iskola rövid bemutatása, Az iskolát 1999-ben Molnárné Somogyi Margit alapította, azzal a szándékkal, hogy lehetséges alternatívát kínáljon Jászberényben és a Jászságban tanulni vágyó diákoknak a gazdasági- szolgáltatás, informatika szakirányokban. Az iskola alapítása óta, fokozott figyelmet fordít, tanulásban segíti a szociokulturális vagy egyéb hátránnyal küzdő tanulók középiskolai előrehaladását, lemorzsolódásuk megakadályozását. Az induló évben mintegy 82 fő tanuló kezdhette meg OKJ szerinti szakképzését. Tárgyi feltételeink bővülésével fejleszthettük iskolánk képzési struktúráját- szakközépiskolai alapképzés bevezetése 9-12. osztályban. 2005/2006. tanévben indítottunk először nyelvi előkészítővel induló szakközépiskolai képzést, tanulóink idegen nyelv tudásának fejlesztése fontos pedagógiai-szakmai cél egyaránt. Lehetőséget kínálunk az állami nyelvvizsga letételére, Budapesti Műszaki Egyetem akkreditált nyelvvizsgahelyeként működünk 2004 óta. Szakközépiskolai képzési kínálatunk eredményes pályázatunknak köszönhetően kibővülhetett a gazdasági-szolgáltatás szakirányok mellett a műszaki szakmacsoportos alapozó képzésekkel. Az érettségire felkészítő szakközépiskolai osztályok mellet minden évben indítunk a szakirányainknak megfelelő OKJ szerinti szakképzést (nappali, esti)- felnőttoktatás keretei között, valamint felnőttképzést szakmai, nyelvi, informatikai területeken (vállalati igények, iskolánkhoz beérkező egyéni igények kielégítésére, különböző nyelvi, informatikai- ECDL tanfolyamok). Szakképzési kínálatunk megtervezése egyrészt függ a hozzánk beérkező igényektől, munkaerőpiaci helyzettől, valamint a szakmai tanáraink erőforrásitól. 6
Iskolánk tanuló létszáma mintegy megtízszereződött, intézményünk alapítása óta dinamikusan fejlődött, mind képzési kínálatunk, mind pedig képzési struktúránk bővült. Az iskola stabil, kiszámítható működésének folyamatos fenntartása érdekében a fenntartó Szakképző Oktatási és Szolgáltató Nonprofit Kft. képviselői segítséget kértek a Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartománytól az intézmény további működtetésre, fenntartói jog átadásával. Igy 2014/2015. tanévtől (2014. szeptember 01.) az iskola fenntartása a Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartományhoz tartozik. Pedagógiai- szakmai tevékenységünk középpontjában a minőségi nevelő - oktatómunka áll, amely biztosítja tanulóink továbbhaladását a szülők elvárásainak és a tanulók képességeinek megfelelően.
Arra törekszünk, hogy a diákok biztos alapkészségek birtokában korszerű,használható, alkalmazható tudásra tegyenek szert, és legyenek képesek boldogulni a szűkebb és tágabb környezetükben. Fontos pedagógiai feladatunknak tekintjük, hogy a tantárgyi ismeretek bővítésén túl, szakmai tudás mellett szilárduljon meg tanulóinkban a katolikus erkölcs és hit. Pedagógiai programunk megvalósításában kiemelten fontosnak tartjuk, hogy tanulóinkat a másik ember tiszteletére, szeretetére neveljük. Legyenek érzékenyek és készségesek a szociokulturális vagy egyéb hátránnyal küzdő társaik segítésére, törekedjenek az egyszerűségre, természeti és épített környezetünk megóvására, szeretetére. Szakmai céljainkat katolikus-keresztény értékrenden alapuló, nemzeti hagyományainkat tiszteletben tartó neveléssel tudjuk megvalósítani. 1. Az iskola nevelési programja Nevelési programunkat a meglévő feltételrendszer, a helyi aktualitások, társadalmi elvárások tükrében az iskola partnerei igényeihez alakítva készítettük el, abban a reményben, hogy a célok, értékek, tartalmak - tudatosulva mindennapi munkánkban-, alapvetően befolyásolják, motiválják nevelői tevékenységünket. A nevelőmunka spontán színtere minden tanóra. A szakmai munkaközösségek a nevelési tartalmak egyes témáit saját szakmai munkájukba beépítve részt vállalnak azok megvalósításában. A kiemelt szerepű nevelési tartalmak megvalósításában az osztályfőnöki munkaközösség a legkompetensebb közösség, amely koordinálja a nevelőmunka megvalósításának lehetőségét. Összehangolja az oktatásban közreműködő kollégák tevékenységét a nevelési feladatok megvalósítása érdekében. Részt vállal a feltételek megteremtésében, gondozásában. Mindannyian egyetértünk azzal, hogy az iskolai nevelőmunka eredményessége abban fog megmutatkozni, hogy növendékeink milyen emberré válnak.
7
1.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai
Az emberi magatartás általános értékei Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és fejlesztése a legfontosabb pedagógiai feladat. Tanáraink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a ránk bízott gyermekekből. –
A nevelési és oktatási folyamatban, tanórán kívüli foglalkozásokon, mindennemű együttműködésben alapvető értéknek tartjuk a humanizmust, egymás kölcsönös tiszteletét, megértését a másság elfogadását a személyiségi jogokat az eltérő vélemények és nézetek toleranciáját.
Iskolánk értékként preferálja az aktivitást, kezdeményezőkészséget, döntési képességet, az innovativitást, mert ezek olyan tulajdonságok, amelyek birtokában a tanulók irányítani képesek majd későbbi életüket. Célunk, hogy tanulóink a sokoldalú személyiségfejlesztés eredményeképp maguk is aktív részesei legyenek egy derűs, harmonikus iskolai közösségnek. A helyi értékek meghatározása Fontos, hogy intézményünk folyamatosan fejlessze oktató–nevelő munkáját, melynek középpontjában a tanulók állnak. Célunk olyan széleskörű általános műveltség biztosítása, amely jó alapot ad a középiskolákban történő helytálláshoz. Tanulóink számára biztosítani kívánjuk mindazon ismeretek átadását, azoknak az alapkészségeknek és képességeknek kialakítását és fejlesztését, melyek életkori adottságaiknak megfelelnek, és szükségesek ahhoz, hogy fejlődésük töretlen legyen, megalapozva a felnőtt életben való boldogulásukat. Olyan intézményért dolgozunk nap, mint nap, amit alapvetően a gyerekek érdeke határoz meg, törekszünk a partnerközpontú gondolkodás és tevékenységrendszer megvalósítására a keresztényi értékrend alapján. Szeretnénk elérni, hogy iskolánkban jól érezzék magukat a partnereink, kiváltképpen a tanulók, pedagógusok a gyerekek szülei. Legyen iskolánk és környezete esztétikus, vonzó, ahol a munka végzése megfelel a XXI. században jogosan elvárhatónak. Törekszünk arra, hogy intézményünk hírnevét folyamatosan növeljük, nevünket minél szélesebb körben tegyük ismertté a városi és megyei oktatásügyben és a közéletben. A nevelés-oktatás során arra kell törekedni, hogy a tanulókban kialakítsuk a fogékonyságot az alábbi értékekkel kapcsolatban: - nemzeti, lelki, érzelmi, tradicionális és konzervatív értékrendünk - az emberiség közös értékei - a demokrácia értékei - európai, humán, illetve transzcendentális értékek 8
A nevelés keretében kívánatosnak tartjuk a tanulók személyes szociálisan értékes, tehát közösségfejlesztő és ún. önfejlesztő magatartásának alakítását, az ennek megfelelő tevékenységi formák gyakoroltatását. Törekszünk a nemkívánatos tanulói megnyilvánulások leépítésére. Társadalmi elvárás, hogy felkészítsük tanulóinkat a magasrendű és közjót szolgáló aktivitásra. A személyiség fejlesztésben meghatározó szerepet töltenek be a jó szokások, példaképek, eszményképek és meggyőződések. Ehhez partnernek kérjük a szülői házat, a családot (szülői munkaközösséggel kooperatív kapcsolat, szülők iskolája előadás sorozat stb.). A nevelő- oktató munka céljai, feladati, eszközei, eljárásai – – – –
– –
Alapvetõen kreatív, értelmes, előítéletektől mentes, fegyelmezett magatartású, szavahihető, harmonikus személyiségű tanulók nevelésére vállalkozunk. Meghatározó célunk, hogy a személyiségfejlõdés szempontjából kiemelt fontosságú értékeket elsajátítsák, ezek képviselete váljék bennük meggyőződéssé, határozza meg viselkedésüket, magatartásukat. További feladatunk és célunk, hogy tanulóink a korszerű általános műveltség- és szakmai ismeretek birtokában a munkaerőpiacon, illetve a továbbtanulás területén sikeresen érvényesülhessenek, konvertálható tudással rendelkezzenek. Iskolánkban sokszínű választási lehetõséget biztosítunk, felkészítünk érettségi vizsgára, egyetemi-, főiskolai továbbtanulásra, szakmai vizsgákra. A szociális hátránnyal magatartási zavarokkal küszködő problémás tanulóknak is rövidebbhosszabb távon tudjuk biztosítani a megfelelõ képzési cél elérését. A 9. osztálytól kezdõdõen kiemelt feladatunk az önálló tanulás megtanítása, az eredményes tanulási módszerek és technikák elsajátíttatása. Minden helyzetben igyekszünk a problémák nyílt, őszinte feltárására, megbeszélésére, a konszenzuson alapuló megoldásra.
Tudatosan vállaljuk és ápoljuk az iskola értékes hagyományait és újak kialakítására törekszünk. Az iskolai élet, tanórai, tanárón kívüli foglalkozások meghatározó szereplője, aktív alakítója az iskolai diákönkormányzat. A közös együttműködés, az egymás iránt érzett megbecsülés, a közös feladatok felelőssége előkészíti diákjaink beilleszkedését a felnőtt társadalomba, a közösség iránti elkötelezettség érzésének kialakítására, felkészíti a közösségi (társadalmi) munkamegosztásra. Céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások nevelési módszerek. Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatóak: Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül. Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások: 9
1. Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek
Közvetlen módszerek - követelés - gyakoroltatás - segítségadás - ellenőrzés - ösztönzés .
2. Magatartási modellek bemutatása, közvetítése
- elbeszélés. - tények és jelenségek bemutatása, - műalkotások bemutatása - a nevelő személyes példamutatása, - hittan/etika órák helyi tantervei adta lehetőségek felhasználása,
3. Tudatosítás (meggyőződés kialakítása)
- magyarázat, beszélgetés - a tanulók önálló elemző munkája
Közvetett módszerek - a tanulói közösség tevékenységének megszervezése - közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása - hagyományok kialakítása. - követelés - ellenőrzés - ösztönzés - a nevelő részvétele a tanuló közösség tevékenységében, - a követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből
- felvilágosítás a betartandó magatartási normákról - vita
Nevelési céljaink megvalósítását illetően, akkor tartjuk nevelő – oktató munkánkat sikeresnek, ha végzős diákjaink a 12. évfolyam ill. a szakképzési évfolyam végére minden tárgyból megfelelnek a minimum követelmények, és legalább 85 %-uk az egyéni képességeik alapján elvárható legjobb szinten megfelel a helyi tanterv követelményeinek. – – –
Rendelkeznek olyan ismeretekkel, amelyek képessé teszik őket a továbbtanulásra, az elhelyezkedésre. Ismerik a kulturált viselkedést, az emberek közötti kapcsolatokat, valamint az élethez szükséges viselkedés – és magatartásformákat. Határozott elképzelésük van saját további életükről.
1.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok
Iskolánk nevelőtestülete a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos célrendszerét az alábbiakban rögzíti: – – –
a minden emberben meglévő fejlődési lehetőségek minél teljesebb megvalósulását, a tanulói személyiség teljes kibontakozásának segítését, az esélyegyenlőség, és az egyes tanulók fejlettségét, lehetőségeit, érdeklődését figyelembevevő nevelés, oktatás, biztosítását, olyan iskolai életmód megszervezését és működtetését, amelyben a tanuló a nevelési folyamatnak nem tárgya, hanem alanya, vagyis amelyben szükségletei megvalósulnak; 10
– –
egyértelmű elvárások és feladatok megfogalmazását, diákjaink személyiségének, méltóságának és önállóságának tiszteletben tartásával, diákok testi, értelmi, erkölcsi, érzelmi, gyakorlati képességeinek fejlesztését.
Ennek érdekében kiemelt feladatnak tekintjük: –
az értelem kiművelését, a tanulási motívumok fejlesztését, a kognitív képességek fejlesztését,
–
embertársaink segítésére való fogékonyság fejlesztése,- a szociális kompetencia, egyéni szociális értékrend, szociális képességrendszer fejlesztését,
–
egészséges és kulturált életmódra nevelést, személyes kompetencia, személyes képességek, személyes motívumok, az egyéni tudat segítését,
–
szakmai képzés alapozását, alkotóképesség fejlesztését, tehetséggondozást;
–
Mindezek áthatják a nevelési-oktatási folyamat egészét, ezen belül az egyes tanítási órákat. Minden pedagógusunk törekszik arra, hogy e hosszú folyamatban hangsúlyozhatóvá váljon az értékek egyensúlya, ill. hierarchiája, kiemelten az alábbiak: biológiai lét értékei (élet tisztelete, egészség érték stb.) az ÉN harmóniájára vonatkozó értékek (önismeret, önbizalom, önművelés, stb.) a társas kapcsolatokra vonatkozó értékek (tisztelet, szolidaritás, szeretet, tolerancia) a társadalmi eredményességre vonatkozó értékek (folyamatos tanulás, problémaérzékenység, kreativitás, szellemi igényesség stb.) a humanizált társadalom és világkép értékei (hazaszeretet, az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása, a hazai és az egyetemes kultúra értékei stb.)
– – – – –
1.3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A tanulói személyiség ill. közösség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munkánk iskolánkban egyrészt a tanárok és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető kiemelt feladata. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink a következők: -
különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése tanári irányítása, Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. az önkormányzás képességének kialakítása, A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítanunk a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. 11
-
-
-
Az osztály diákbizottságok megválasztásával, a demokratikusan működő diákönkormányzat „sejtjeit” alakítjuk ki, megteremtve az önálló kezdeményezés, önálló programok, önálló érdekvédelem szervezeti és tartalmi feltételeit. a tanulói közösségek tevékenységének megszervezése, A tanulói közösségeket irányító pedagógusaink legfontosabb feladatának tekintjük a közösségek tevékenységének tudatos tervezését, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjtenek. a közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása, A tanulói közösségekre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása. Éves szintű osztályprogramok ill. iskolai programok szervezésével biztosítjuk a feladat végrehajtását.
1.4. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai Az iskola pedagógiai programja meghatározza az iskola nevelési programját, ennek keretén belül a pedagógusok helyi intézményi feladatait, az osztályfőnöki munka tartalmát, az osztályfőnök feladatait. A pedagógusok helyi intézményi feladatai a nevelés-oktatás folyamatában Az intézményben dolgozó pedagógusok felelősséggel és önállóan, a tanulók tudásának, képességeinek és személyiségének fejlesztése érdekében végzik szakmai munkájukat a munkaköri leírásban foglaltak keretein belül az iskolai tantárgyfelosztáson meghatározott munkarend alapján. A pedagógus: -
napi rendszerességgel megbeszéli és kialakítja a legfontosabb napi feladatokat a tanulócsoportjában tanító nevelőkkel, és szükség esetén egyeztet velük; tanóráira és tanórán kívüli foglalkozásaira rendszeresen felkészül, nagy gondot fordít a gyermekek életkori sajátosságainak megfelelő fejlesztő foglalkoztatásra, a módszertani innovációra, a rendelkezésre álló idő optimális kihasználására; tanórai munkáját a gyermekek adottságainak, haladási tempójának megfelelően differenciáltan szervezi; a lemaradó tanulók számára felzárkóztató foglalkozásokat szervez, egyéni segítségnyújtással biztosítja továbbhaladásukat; gondot fordít a tehetséges tanulók megfelelő foglalkoztatására, amit a tanórai differenciáláson kívül egyéni tehetséggondozó foglalkozás illetve tanulmányi versenyekre való felkészítés formájában is megtehet; a gyermekek tanulmányi fejlődését egyéni foglalkoztatással, sokoldalú szemléltetéssel szolgálja, s maga gondoskodik az általa használt szemléltető és technikai eszközök helyes tárolásáról, épségének megőrzéséről;
12
-
-
rendszeresen ellenőrzi és értékeli a gyermekek tanulmányi munkáját annak figyelembe vételével, hogy az értékelés az életkori sajátosságoknak megfelelő, motiváló hatású legyen; az értékelésben törekszik az írásbeli és szóbeli formák egyensúlyának megtartására gondot fordít arra, hogy az írásbeli és szóbeli számonkérés egyensúlyban legyen; a kötelező írásbeli feladatokat ellenőrzi, javítja vagy a tanulókkal együtt értékeli; az írásbeli számonkérések anyagait a következő tanórára, de legkésőbb 10 munkanapon belül köteles kijavítani; a tanulók személyiségfejlesztését a tanítás-tanulás folyamatában tervszerűen végzi, s ennek keretében feladata a gyermekek minél alaposabb megismerése, amit a tanulók állandó, tudatos megfigyelésével, változatos közös tevékenységek szervezésével, szükség szerinti családlátogatások segítségével érhet el; fokozatosan szoktatja tanulóit az iskolai élet szabályainak betartására, megismerteti és betartatja velük az iskola házirendjét; biztosítja tanulói számára, hogy nyugodt légkörben, türelmes, elfogadó környezetben fejlődjenek; feladata a tanulás megszerettetése, a szellemi erőfeszítésekben rejlő örömforrások felfedeztetése, a gyermekek spontán érdeklődésének fenntartása, fejlesztése; tanórán kívüli szabadidős foglalkozásokat szervez a tanulók életkorának, igényeinek megfelelően; különös figyelmet fordít a mindennapos testmozgás megvalósítására a tanórai és a szabadidős foglalkozások megtartása során; a tanítási órákon és tanórákon kívüli foglalkozásokon különös gondot fordít a tanulók együttműködési készségeinek, önállóságának és öntevékenységének kialakítására; a közös iskolai tevékenység minden mozzanatában gyakoroltatja a kulturált emberi viselkedés szabályait; a félévi és az év végi zárás előtti utolsó témazáró, illetve iskolai dolgozatot legkésőbb egy héttel a jegyek lezárása előtt megíratja; a kötelező házi feladatokat ellenőrzi, javítja, vagy a tanulókkal javíttatja, és velük együtt értékeli; megismeri az általa foglalkoztatott tanulókról szóló szakvéleményeket és szakértői véleményeket, annak ajánlásait figyelembe veszi és mérlegeli az érintett gyermekek tanításkor és osztályzásakor; az iskolavezetés jóváhagyásával, a tantárgyfelosztás alapján a lassúbb tempóban haladó gyerekek számára felzárkóztató foglalkozásokat szervezhet lehetőséget biztosítva a javításra; foglakozásain optimálisan felhasználja a rendelkezésére álló szemléltető eszközöket; állandó jelleggel gyarapítja szakmai és pedagógiai tudását, a szaktárgya körébe tartozó új tudományos eredmények megismerésére törekszik és a módszertani fejlesztések körében tájékozódik;
Az osztályfőnöki munka nevelési tartalmai Az osztályfőnök céltudatosan irányítja az osztályban folyó nevelő-oktató munkát, összehangolja az iskolai és iskolán kívüli nevelési tényezőket, pedagógiai törekvéseket. A tanulókkal közösen tervezi, elemzi, és alakítja az osztály életét, biztosítja annak bekapcsolódását az iskola egészének nevelési rendszerébe. A tanulók közvetlen megismerése 13
és az osztályközösség arculatának formálása kiváló lehetőségeket kínálnak az iskolai és iskolán kívüli programok: szakkörök, klubdélutánok, sportfoglalkozások, rendezvények, diákgyűlések, utazások, kirándulások, színház-, és múzeumlátogatások stb. Az osztályfőnöki munka eredményessége érdekében a pedagógus kapcsolatot tart tanítványai szüleivel, erősíti a családból származó pozitív nevelési hatásokat, megismeri a család viszonyulását az iskolához, a gyermekhez. Az osztályfőnöki munka kritikus pontja a torz családi nevelési minták és szokások ellensúlyozása, a negatív társadalmi hatások kivédése. Az osztályfőnök nevelő munkájának szerves része a közvetlen nevelőmunka. Az osztályfőnöki órákon sajátos rendszerező, szintetizáló módszerrel kerül sor a tanulók nevelésében szerepet játszó nevelési tartalmak, témakörök feldolgozására. Az osztályfőnöki óra a helyes vitakultúra kialakításának nélkülözhetetlen gyakorlóterepe. Célunk, hogy a tanulók fejében megfogalmazódott kérdések ne haljanak el. Gondolkodjanak, kérdezzenek, vitatkozzanak ők és az osztályfőnök is. A válaszokat ne a tanár fogalmazza meg, ő csak a saját véleményét mondja el, de társ legyen a megoldáskeresésben. Sokszor egy-egy problémát alternatív módon lehet csak kezelni és megoldani, ebben segíthet a szülő is. Lényeges, hogy az osztályfőnök - akinek célja a diákok sokoldalú megismerése és fejlesztése - élvezze ezt a szabadságot adó együttlétet. Serkentő környezetet teremtsen, bátorítsa a gyermekek autonóm törekvéseit, fogadja el fantáziavilágukat. Biztonságos hátteret adjon a gyermekeknek, a fejlesztő szándék mellett is elfogadva őket olyannak amilyenek, hiszen élettapasztalatukat, társadalmi - emberi mintáikat és személyes élményeiket saját környezetükből, életterükből hozzák. Az osztályfőnök közvetlen pedagógiai tevékenységének jellemzői -
-
-
Az osztályfőnöki óra egyszerre szolgálja az általános műveltség gyarapítását, a világszemlélet és az erkölcsi értékrend alakulását. Fejleszti az önismeretet, felkészíti a tanulókat a kulturált társas kapcsolatok építésére és fenntartására. Hozzájárul a differenciált emberkép és identitástudat alakulásához. A tanulókat tudományosan megalapozott ismeretekhez juttatja a természeti- és társadalmi környezetről, az emberről, és megismerteti őket a magatartási szabályokkal és etikai normákkal. osztályfőnöki program koncentrikusan bővülő ismeretrendszere járuljon hozzá a fiatalok önismeretének, önfejlesztő stratégiájának és erkölcsiségének alakításához (egészséges életmód, konstruktív életvezetés, magatartás kultúra, erkölcsismeret, vallásismeret). Az életkornak megfelelő ember-, és társadalomismeretek nyújtásával segítse elő a tanuló szocializálódási folyamatát, természeti és társadalmi környezetébe való beilleszkedését. Segítse a tanulót kapcsolat-, és viszonyrendszereinek felismerésében, nevelje értékes és hasznos kapcsolatok kialakítására és ápolására. Fejlessze a tanuló szociális érzékenységét, toleranciáját, valamint empatikus képességét az életkornak megfelelő társadalmi problémák iránt.
14
1.5. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek A tehetség- és a képességek kibontakoztatása szempontjából elsődleges, hogy tanulóink versenyképes, használható, gyakorlatias tudásra tegyenek szert. Mindehhez szükséges az egyéniség, személyiség erőteljesebb fejlesztése. A magasabb szintű gondolkodási képességek erősítése, a természeti és gazdasági jelenségek értelmezése, a probléma megoldási technikák megismertetése, igazi műveltségélményhez juttatás. Tehetségen azt a velünk született, adottságokra épülő, majd gyakorlás, céltudatos fejlesztés által kibontakoztatott képességeket értjük, amely az emberi tevékenység egy bizonyos, vagy több területén az átlagosat túlhaladó teljesítményt tud létrehozni. A tehetség jellemzői: átlagosnál magasabb intelligencia, magas fokú kreativitás, a következtetés képessége, önálló útkeresés, szorgalom és kitartás, előítéletektől való mentesség, bizonytalanság tolerálása, becsvágy, kockázatvállalás, divergens gondolkodás, folyamatos kommunikáció. A tehetség kibontakoztatását serkenti: - a megfelelő légkör megteremtése, - a motiváció, a pedagógus ösztönző attitűdje, - a bizalom, - a megfelelő szervezeti strukturáltság, - a játékosság. A tehetséggondozás az iskolai oktatás egyik lényegi kérdése. Erre kötelez minket a világban elszórtan élő magyar származású tudósok öröksége is. Legfontosabb feladatunk idejében felfedezni a gyermekek speciális képességeit, s készségeiket az adott iskolatípus adta maximális szintig fejleszteni. Ehhez pedagógusaink rendelkezzenek megfelelő pedagógiai-pszichológiai ismeretekkel Forrásaink: – pedagógusok megfigyelései – szülők, környezet véleménye – egyéb jelzések (zene, sport stb.) Módszerek: – iskolán kívüli elfoglaltságok megismerése – kötetlen beszélgetések (szülők, edzők stb.) – pedagógus (osztályfőnök, szaktanár) céltudatos munkája – adatgyűjtés A tehetséget fel kell fedezni, alakítani, fejleszteni, ösztönözni kell. Ez a környezet, s ezen belül ez az iskola feladata. Ehhez azonban ismernünk kell a tehetség megnyilvánulási formáit: 1. tudományos tehetség 2. vezetői tehetség 3. pszichomotoros tehetség 15
4. művészi tehetség Tudjuk, hogy idejekorán, a szükséges valószínűsséggel bármely társadalmi rétegben született gyermekről megállapíthatjuk a vele született vagy tanult tehetséget. Az esélyegyenlőség csak abban az esetben valósulhat meg, ha a kedvezőtlen helyzetben élő, jó adottságokkal rendelkező gyermekek minél hamarabb hozzájuthatnak adottságaik, képességeik kifejlesztésének a lehetőségeihez. A speciálisan szervezett, céltudatos munkával, speciális gondozással és feltételekkel a kiemelkedő képességek fejleszthetők. Ahányféle emberi adottság és képesség van, annyi fejleszthető tehetséggé, s szinte ahány ember, annyi tehetséges ember is van. A felismert tehetség neveléséhez világosan megfogalmazott célra, mindenre kiterjedő nevelési koncepcióra és következetes, szorgalmas munkára van szükség. A tehetséggondozás szervezeti formái –
– – – – – – – – –
A tanítási órán differenciált feladatok biztosítása. Csoportbontásnál fontos a viszonylagos homogenitás, hogy a tehetséges gyermekek a velük versenyképes kortárstanulókkal ismételten összemérhessék képességeiket, erejüket. Megvalósulhat a tantervdúsítás, tananyag gazdagítás. Egyes anyagrészekkel elmélyültebben foglalkozhatnak, gazdagíthatják a követelményrendszert, projektet készíthetnek, gyűjtő- és kutatómunkát végezhetnek. Emelt óraszámú tantárgyak tanítása Szakkörök, klubok Második idegen nyelv Pályázatok Képzőművészeti kiállítások Versenyekre felkészítés (iskolai, városi, megyei, országos) Vetélkedők Középiskolai előkészítők Szaktáborok, sporttáborok, vándortáborok, nyelvi táborok, erdei iskolák
Célok Iskolánk célja a tehetséges tanulók korai felismerése, hogy minél hamarabb elkezdhessük fejlesztésüket.
Célunk a felismert tehetség fejlesztése, ösztönzése, kibontakoztatása az önmegvalósítás jegyében.
Feladatok Osztályfőnökök, szaktanárok megfigyelései, céltudatos adatgyűjtés. Iskolán kívüli elfoglaltságok megismerése beszélgetés a szülőkkel, edzőkkel, tanárokkal. A szükséges szakmai támogatás biztosítása, melynek eszközei: tanórai csoportbontás, differenciálás; érdeklődés alapján szerveződő szakkörök, klubok; tagozatos, speciális tantervű osztályok létrehozása; tantervdúsítás; tanulmányi versenyekre való felkészítés;
Kritériumok A partnerekkel való permanens kapcsolattartás.
A szakkörök és klubok sikeres működése. Tanulmányi versenyeken való sikeres részvétel. Sikeres felvételi vizsgák (továbbtanulás). Közösségi produkciókban való sikeres szereplés. 16
Célok
Feladatok középiskolai előkészítő tanfolyamok; táborok, erdei iskola.
Kritériumok Egyéni produktumok, publikációk, műalkotások létrehozása.
Kiegyensúlyozott, elégedett, sikeres gyerekek Célunk az esélyegyenlőség Meg kell próbálnunk Táborozási hozzájárulások biztosítása valamennyi kompenzálni a családi és elnyerése, a kerületi tehetséges gyermek számára anyagi háttér hiányosságait. önkormányzati stb. társadalmi hovatartozástól Pályázatok útján biztosítanunk pályázatok felhasználásával. függetlenül. kell a szükséges anyagi, tárgyi feltételeket azon tehetséges tanulók részére, akik rossz anyagi körülmények között élnek. Hozzáférhetővé kell tennünk számukra a különböző szakkönyveket, folyóiratokat, feladatgyűjteményeket. Célunk, hogy a tanulók Feladatunk a lehetséges A tanulók találják meg a vállalják tehetségüket és helyes utak, lehetőségek minél tehetség használják fel az tágabb körét bemutatni. gyümölcsöztetésének érvényesülésükhöz. módját. Tudjuk, hogy a A családnak tudtára kell adni A család lehetőségeihez tehetséggondozás csak a család a felismert tehetséget, a mérten támogassa mind támogatása mellett lehetséges, fejlesztés lehetőségét, anyagilag, mind erkölcsileg ezért célunk a családdal való formáját, helyét. a gyermek fejlesztését. együttműködés. Folyamatosan informálni kell az aktuális helyzetről, az elért (rész) eredményekről, sikerekről, kudarcokról. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program Amikor a tanuló megkezdi tanulmányait iskolánkban az osztályfőnök és a szaktanárok felmérik, hogy milyen mértékben rendelkeznek az iskola elvégzéséhez szükséges kulcskompetenciákkal. (olvasás-szövegértés, számolási és probléma-megoldási készség, kommunikációs készség magyar és idegen nyelven, informatikai eszközök használata). A felmérés alapján a tanulási kudarcok csökkentése érdekében egyénre szabottan meghatározzák a szükséges korrekciós lépéseket. Az osztályfőnökök és a szaktanárok rendszeresen foglalkoznak tanulásmódszertannal a helyi tantervben meghatározott módon, az egyes tantárgyakba beépítve. A pedagógiai tanácsadás során egyénre szabott segítséget kaphatnak a tanulók. A szaktanárok rendszeres korrepetálást tartanak a rászorulóknak. A felzárkóztatást kezdeményezheti a szaktanár, a tanulók, az osztályfőnök, az illetékes vezető. A tanulási esélyegyenlőség biztosításának elvei 17
Minden tanköteles tanulónak törvényben biztosított joga, hogy számára megfelelő oktatásban részesüljön. Ennek érvényesítéséhez iskolánknak (a fenntartóval, a családdal, szakmai és civil szervezetekkel együttműködve) a következő elvek szerint kell biztosítania a nevelő-oktató munka feltételeit: a tanulók tanulási nehézségeinek feltárása, problémái megoldásának segítése az iskolai nevelés-oktatás egész folyamatában és valamennyi területén; a tanulási esélyegyenlőség eredményes segítésének egyik alapvető feltétele a tanulók személyiségének megismerése, az ahhoz illeszkedő pedagógiai módszerek alkalmazása; a tanulók önmagukhoz és másokhoz viszonyított kiemelkedő teljesítményeinek, tehetségjegyeinek feltárása, fejlesztése a tanórákon, más iskolai foglalkozásokon és e tevékenység támogatása az iskolán kívül; adaptív tanulásszervezési eljárások alkalmazása; egységes, differenciált és egyénre szabott tanulási követelmények, ellenőrzésiértékelési eljárások alkalmazása.
A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése A beilleszkedési ill. magatartási nehézségek elsősorban a 9. évfolyamra bekerülő tanulók esetében merülnek fel. Minden tanév elején a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős irányításával és vezetésével helyzetfelmérést készítünk, amely tanulóink veszélyeztetettségi tényezőire, (szociális - egészségügyi-családi) utaló – név nélküli – általános információkat tartalmaz. Mindezek alapján tervezhető trendeket, fogalmazhatunk, meg és ez alapján határozhatjuk meg a fő feladatainkat, a prevenciós foglalkozásokat, előre jelezhetjük a külső szakemberek (pl. pszichológus stb.) bevonásának igényét. Mindemellett a beilleszkedés fontos feltételének tartjuk, hogy a tanuló megismerje és elfogadja iskolánk céljait, azonosulni tudjon az oktatási, képzési célokkal, követelményekkel, elfogadja tanárait és az új osztályát, amelynek tagjaival együtt kell működnie. Ennek érdekében: – beiratkozáskor, ill. év elején megismertetjük a tanulókkal az iskolai hagyományokat, a viselkedési normákat, a tanári és tantárgyi követelményeket – a szakképzésben a választott szakma részletesebb megismertetésével a szakmai identitás meglapozását segítjük elő, – az osztályfőnök szervezésével személyes beszélgetések útján, az osztályban tanító tanárok részvételével történt megbeszélésen feltárjuk és elemezzük a problémás tanulók helyzetét, kialakítjuk a velük szemben alkotott pedagógiai eljárásokat, szükség esetén a szülők, gyermekvédelmi felelős, gyermekjóléti szolgálat, külső szakemberek segítségét kérjük – az iskola az osztályfőnököknek és szaktanároknak biztosítja az egyéni foglalkozás lehetőségét a törvényi órakeret terhére, ezzel is elősegítve a személyre szabott egyéni tanulói foglalkoztatást. – az érintett tanulókra vonatkozóan kikérjük a szakértői bizottság véleményét, – gondoskodunk a fejlesztés iskolai szintű megvalósításáról, SNI tanulók ellátása: 18
– – – –
szakképzésben és a gimnáziumi képzésben tanulni vágyó tanulók esetén az alkalmassági vizsgálatok eredményeinek figyelembe vételével döntünk a tanulók felvételéről, adott szakmában folytatható tanulmányokról, az érintett tanulókra vonatkozó szakértői vélemények alapján fejlesztési tervet készítünk; fokozott figyelmet fordítunk az SNI tanulók szüleivel való kapcsolattartásra, szakközépiskolai és gimnáziumi képzésben legkésőbb 11. osztály év elejére meghatározzuk a szakértői vélemények segítségével az érettségi tantárgyakat.
Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása A gyermek és ifjúságvédelmi tevékenységünk három területre terjed ki: – a tanulók fejlődését veszélyeztető okok feltárására, – megelőzésére, – megszüntetésére. Iskolánkban a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok segítésére gyermek- és ifjúságvédelmi felelős működik. A gyermekvédelmi felelős feladata különösen A tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak. Családlátogatásokon vesz részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében. A veszélyeztető okok megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot, segíti a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét. A tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi. Tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról. A gyermek és ifjúságvédelmi felelős szükség estén kapcsolatot tart: – nevelési tanácsadóval, – gyermekjóléti szolgálattal, – családsegítő szolgálattal, – polgármesteri hivatallal, – gyermekorvossal, – továbbá a gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, alapítványokkal A gyermek-és ifjúságvédelmi felelős az épületben jól látható helyen elhelyezi az iskolán kívüli segítő szervezetek nevét, címét, telefonszámát, valamint saját fogadó órájának idejét és annak helyét. A pedagógus kollégákat folyamatosan tájékoztatja a szakirodalmakról és eljuttatja hozzájuk a beérkezett szórólapokat. Felhívja figyelmüket a továbbképzésekre. A tankönyv-támogatási bizottság aktív tagja, javaslatával segíti a differenciált elosztást; A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős figyelemmel kíséri a pályázható ösztöndíjakat és erre felhívja az osztályfőnökök, tanulók figyelmét; A szenvedélybetegségek megelőzésének érdekében rendszeresen előadásokat, kis csoportos foglalkozásokat szervez. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységet végez.
19
E tevékenységet elsősorban az iskola gyermek és ifjúságvédelmi felelőse koordinálja, aki a veszélyeztető okok, hátrányos helyzet megszüntetése, a tanulók problémáinak megoldása érdekében kapcsolatot tart. Iskolán belül:
- az intézmény igazgatójával - az illetékes igazgatóhelyettessel - osztályfőnökkel - szaktanárokkal - ODB vezetőivel - szülői szervezet tagjaival
Iskolán kívül:
- szakellátó intézményekkel - pszichológussal - Nevelési Tanácsadóval - Gyermekjóléti Szolgálattal - Családsegítő Központtal - Pályaválasztási Tanácsadóval
Szociális hátrányok csökkentése érdekében –
az osztályfőnökök segítségével feltérképezi a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű tanulókat, és saját használatára erről feljegyzést készít, együttműködik a szaktanárokkal és segíti munkájukat;
–
a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulókat felkeresi, egyéni beszélgetés formájában meghallgatja, és tanáccsal segíti őket, figyelemmel kíséri tanulmányi előmenetelüket, hiányzásaikat;
–
ha a veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem lehet megszüntetni, akkor segítséget kér a Gyermekjóléti Szolgálattól;
–
együttműködik a Gyermekjóléti Szolgálattal;
–
a gyermek, otthoni bántalmazásának vélelme esetén a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős a szülőt meghallgatja, beszélget vele, tanácsot ad és figyelmezteti az esetleges következményekre újabb bántalmazás estén. Ha nem szűnik meg a veszélyeztető tényező, akkor a Gyermekjóléti Szolgálatot értesíti;
–
ha a tanuló anyagilag veszélyeztetett, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős javasolja a lakóhely szerinti illetékes önkormányzat szociális osztályának, hogy a gyermek kapjon rendszeres vagy rendkívüli nevelési támogatást, esetleg ingyenes étkeztetést;problémát jelzi az iskola fenntartójától, iskola alapítványának kuratóriumától;
–
figyelemmel kíséri a hátrányos helyzetű és a veszélyeztetett helyzetű gyerekek szabadidős tevékenységét;
Iskolánk befogadó intézmény, mert pedagógiai programunkban megjelennek a differenciált és az egyéni fejlődést biztosító módszertani eljárások. Iskolánk vezetése és tantestülete felvállalja a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók, valamint a sajátos nevelési igényű tanulók nevelését és oktatását, számunkra személyre 20
szabott értékelési és követési rendszert biztosítunk. Felvételi eljárásunk során a jogszabály által lehetővé tett maximális kedvezményeket biztosítunk a sajátos nevelési igényű felvételizők számára. A felvételi döntés során – azonos pontszám esetén – előnyben részesítjük a hátrányos helyzetű tanulókat. 1.6. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje Elvárásaink a hatékony nevelés és oktatás érdekében – – – – – – –
tanulóink kapjanak az iskolától értékálló tudást az anyanyelv, az idegen nyelv, a művészet, a sport és az informatika területén; ismerjék meg és érvényesítsék jogaikat: vegyenek részt az iskola színes, sokoldalú életében (működő diákönkormányzat); értékeljék saját és mások tudását, a tanulásnak legyen tekintélye; fejlődjön önismeretük; saját képességeiknek megfelelő maximális tudást (jártasság, készség) szerezzenek, olyan humán értékeket sajátítsanak el, mint becsület, tisztesség, egymás tisztelete, hazaszeretet, magyarságtudat; kapjanak személyiségfejlődésüknek és képességeiknek megfelelő egyéni bánásmódot.
Célkitűzések Alakuljanak ki a személyiség olyan értékes tulajdonságai, mint a szervezőkészség, aktivitás, önállóság, kitartás, érdeklődés, kollektivitás, egymásért vállalt felelősségtudat.
Feladatok Az osztályközösség az iskola és a diákönkormányzat legkisebb működő egysége, amelynek alapértékei: tanulói joggyakorlás, célok demokratikus meghatározása, közösségen belüli vita, kritika, választott tisztségviselők tevékenysége,
Kritériumok A tanulók tudjanak: - együttműködni társaikkal, - mások szempontjait is figyelembe véve cselekedni, - felmerülő akadályok esetén dönteni az életkoruknak megfelelő szinten, - tetteikért felelősséget vállalni.
Az osztályközösség választja meg az osztály tisztségviselőit, s delegál képviselőket az iskola diákönkormányzatába. Az osztályközösség élén az osztályfőnök áll. Feladata sokrétű. Az ezzel kapcsolatos legfőbb elvárások: szabad 21
Célkitűzések
Feladatok véleménynyilvánítás lehetőségének és a demokratikus döntés létrejöttének biztosítása. irányítsa úgy a tanulókat, hogy minél többen jussanak érdemi munkával járó megbízáshoz , az iskolai és osztály önkormányzattól kapott információkat építse be nevelő munkájába. A tanulók megismerhessék és Diákönkormányzat (DÖK) gyakorolhassák a demokrácia működtetése: elemeit, jogaikat és Az iskolai diákmozgalmat kötelességeiket. a DÖK-segítő pedagógusok támogatják és fogják össze. A DÖK-nek legyen a tanulók által elfogadott szervezeti és működési szabályzata. Tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. Véleményt nyilváníthat: *a tanulók nagyobb közösségét érintő kérdések tárgyalásakor, *a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetésekor, szervezésekor, *a tanórán kívüli tevékenységek formáinak meghatározásakor, *a könyvtár és az iskolai sportkör működési rendjének megállapításakor, * más jogszabályban meghatározott kérdésekben. A tanulóifjúságot az iskola vezetősége és a nevelőtestület előtt az iskolai diákönkormányzat képviseli.
Kritériumok
A tanulók: tudják érdekeiket felmérni, megfogalmazni, képviselni, tudjanak érvelni, vitázni mások nézeteinek tiszteletben tartásával, legyenek képesek kompromisszumra jutni, az elfogadott döntéseket hajtsák végre, tartsák be, tudjanak és merjenek véleményt mondani.
22
Célkitűzések
Feladatok A DÖK képviseli tanulótársait az iskola vezetősége, a nevelőtestület, az SZMK értekezleteinek vonatkozó napirendi pontjánál. A diákönkormányzat a tanulókat faliújságon, iskolarádión keresztül, valamint az iskolagyűlésen tájékoztatja. Gyakorolják a demokratikus Az Iskolagyűlés a munkakultúrát, a hatalommal legmagasabb fórum, amelyet való élést, a közösség évente legalább egy szolgálatát, az alkalmazkodást alkalommal össze kell hívni. az eltérő nézetekhez. Az iskolagyűlésen a DÖK és az iskolavezetés beszámolhat az előző iskolagyűlés óta eltelt időszak: - munkájáról, és minősítheti azt, - a tanulói jogok helyzetéről, érvényesüléséről, - tanulmányi versenyekről, - ügyeletesi munkáról. Az iskolagyűlésen: bárki felszólalhat, közérdekű észrevételt, javaslatot tehet, kérdezhet, döntést csak a megtárgyalt ügyekben születhet. A tanuló egyéni (akár magán- Az osztályfőnök, vagy jellegű) problémáival keresse bármelyik pedagógus meg tanárát. keressen megoldást a felmerülő problémára. Szükség esetén álljon rendelkezésre a pszichológus is. Kívánság-láda.
Kritériumok
Az alá- és fölérendeltségi viszony tanítsa meg a tanulókat a vezetésre és az alkalmazkodásra egyaránt.
A tanuló teljes biztonsággal és bizalommal fordulhasson segítségért a pedagógushoz.
23
1.7. Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel Az iskola pedagógiai programja meghatározza az iskola nevelési programját, ennek keretén belül a szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formáit. A diákokkal való kapcsolattartás formái: A diákokkal való kapcsolattartás formái: A diákokkal való kapcsolattartás elsődlegesen a mindennapi érintkezés során történik a tanítási órákon, az órák közti szünetekben, a tanítás előtt és után. A diákok bármely tanárukat megkereshetik javaslataikkal és egyéni gondjaikkal, személyükről és az osztályközösségről információkat kérhetnek tőlük és az iskola vezetőitől. A diákok személyét érintő problémákkal elsődlegesen az osztályfőnök és a szaktanárok foglalkoznak. A diákok többségét, vagy jelentős részét érintő információk közlésére illetve cséréjére a következő fórumokat működteti az iskola illetve a diákönkormányzat: Iskolagyűlés A diákokat az intézmény vezetői és tantestülete rendszeresen tájékoztatják az iskolával kapcsolatos eseményekről, eredményekről, tervekről. A tájékoztatás elsődleges formája az iskolagyűlés. Diákközgyűlés A diákönkormányzat kezdeményezésére évente kötelezően összehívandó fórum, ahol a diákönkormányzat a tanulók jelentős részét vagy egészét érintő problémákat, panaszokat vethet fel, azokra választ kérhet. A diákközgyűlés az a legmagasabb fórum, amelyen az intézmény tanulói és diákönkormányzata minden olyan problémát fölvethetnek, amely a tanulói jogok érvényesülésével akár az intézményen belül, akár a jogi szabályozásban sérelmet, feszültséget, méltánytalanságot okoz. A szülő – ismerje saját és gyermeke jogait, kötelességeit; – mindenkor bizalommal fordulhasson véleményével, javaslatával vagy problémáival a pedagógusokhoz; – kapjon támogatást az iskolától problémáinak megoldásához; – együttműködhessen a pedagógusokkal gyermeke nevelésében. A szülőkkel való kapcsolattartás fórumai iskolánkban a következők Szülői értekezlet Az iskola éves munkatervébe beütemezett szülői értekezletek feladata, hogy tájékoztassa a szülőket gyermekük előmeneteléről, az osztály aktuális problémáiról, az osztályban és az iskolában jelentkező feladatokról. A szülői értekezleten minden alkalommal nevelési kérdések is előkerülnek, valamint áttekintő képet ad az osztályfőnök osztálya neveltségi szintjének alakulásáról. Szülői értekezletet évente legalább két alkalommal tartunk
24
Ha az osztály helyzete, problémái, a csoport előtt álló feladatok azt indokolják, az iskola igazgatója rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze a szülők tájékoztatására, a problémák közös megoldási lehetőségének megtalálására. Fogadóóra Célja, hogy a szülők egyénileg információt kapjanak gyermekük előmeneteléről, magatartásáról, a szaktanár róla alkotott véleményéről, valamint a pedagógus tanácsokat adhasson a tanuló nevelésével kapcsolatosan. Az iskola biztosítja, hogy a fogadóórán a szülő négyszemközt beszélhessen gyermeke tanárával személyes problémáiról. A fogadóórákat évente legalább három alkalommal, minden pedagógus számára egységes késő délutáni időben tartjuk. A szülők írásos tájékoztatása A szülőket folyamatosan értesítjük tanítványunk előrehaladásáról, hiányzásáról, késéseiről, valamint a személyét érintő dicsérő és elmarasztaló intézkedésekről a digitális napló révén. A tanuló félévi és év végi eredményeiről a szülő tájékoztatást kap a félévi értesítő és az év végi bizonyítvány révén. Az iskola minden jelentős intézkedését írásban közli a szülőkkel a digitális napló révén, vagy egyéb szokásos írásos formában. Az osztályfőnök folyamatosan figyelemmel kíséri a diákoknak beírt osztályzatokat, a tanulói hiányzásokat és késéseket. A Közoktatási törvény hatályos előírása szerint a szülőket a megelőző tanév végén tájékoztatjuk azokról a tankönyvekről, tanulmányi segédletekről, taneszközökről, ruházati és más felszerelésekről, amelyekre a következő tanévben a nevelő és oktató munkához szükség lesz. Tájékoztatjuk őket továbbá az iskolától kölcsönözhető tankönyvekről, taneszközökről és más felszerelésekről, valamint arról is, hogy az iskola milyen segítséget tud nyújtani a szülői kiadások csökkentéséhez. Nyílt nap Minden tanévben megszervezésre kerül a 8. osztályos tanulók és szüleik részére, pedagógusok, felsőbb éves tanulók, igazgatóság szervezésében. Tájékoztatást adni az iskola képzési kínálatáról, az egyes szakirányok tartalmi jellemzőiről, felvételi feltételekről, iskolai életről, iskolán kívüli tevékenységekről. A nyílt napon pedagógusok is részt vehetnek. A szülői munkaközösség A szülői munkaközösség célja a legaktívabb szülőkből álló közösség megalkotása, amely átfogja az iskola működésének egészét. A szülői munkaközösséget annak szervezeti és működési szabályzatában foglaltak szerint épül föl és működik. Vezetőjét a szülői munkaközösség maga választja az intézménybe járó diákok szülői közül. A munka koordinálását a tantestület javaslatára az igazgató által megbízott pedagógus végzi. A szülői munkaközösség véleményt nyilváníthat, információt kérhet az intézményt érintő bármely kérdésben. Feladata az iskola hagyományrendszerében szereplő események lebonyolításában való közreműködés is. A partnerszervezetekkel és a diákokkal való együttműködés fejlesztése érdekében az együttműködés során kiemelt figyelmet kell fordítani a közös munka eredményességének értékelésére, a partnerszervezetek és a diákság jogainak gyakorlására. Amennyiben akár 25
egyetlen területen a rendellenes működés, a kapcsolatok lazulásának jelei mutatkoznak, tárgyalásokat kell kezdeményezni az érintett partnerszervezettel az együttműködésben mutatkozó gondok feltárására, a szabályozórendszer módosítására. 1.8. A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai, valamint a szóbeli felvételi vizsga követelményei A tanulmányok alatti vizsgák (a továbbiakban: vizsga) a következők: – javítóvizsga – osztályozó vizsga – különbözeti vizsga – pótló vizsga A tanulmányok alatti vizsgákkal kapcsolatos intézményi eljárásrend
A vizsgát a tanév munkatervében meghatározott időszakban (vizsgaidőszak) lehet tenni, azzal, hogy az igazgató ettől eltérő időpontot is kijelölhet. A vizsga időpontjait az igazgató jelöli ki, melyet a helyben szokásos módon közzétesz. Egy vizsgaidőszakban legfeljebb két évfolyam tananyagából tehető vizsga. Három évfolyam anyagából csak rendkívül indokolt esetben igazgatói engedéllyel lehet vizsgázni. Az osztályozó vizsga kérelemre történő letételét az igazgató engedélyezi. Az osztályozó vizsgára való jelentkezés az iskola titkárságán elérhető formanyomtatványon történik, az igazgató által meghatározottak és kihirdetettek szerint. A jelentkezési lapot a tanuló, valamint kiskorú tanuló esetében a gondviselő is aláírja). Az osztályozó vizsga napján a tanuló mentesül a tanórák látogatásának kötelezettsége alól. A vizsga követelményeit az iskola helyi tantárgyi tantervében foglaltak határozzák meg. A vizsga részletes követelményeiről a tanuló a vizsga előtt legalább 6 héttel írásbeli tájékoztatást kap. A tantervi követelmények az iskola honlapján folyamatosan megtekinthetők A vizsgakötelezettség a tanulónak az évfolyam követelményeiben megállapított valamennyi tantárgyra vonatkozhat. Ez alól felmentést csak a szakértői bizottság szakvéleményében foglaltak alapján, az igazgató adhat engedélyt.
Vizsgaforma, vizsgarészek -
szóbeli vizsga írásbeli vizsga
A tanulmányok alatti vizsgák különös – eljárási - szabályai -
Az írásbeli vizsga időtartama – a szakvélemény alapján ettől eltérést lehetővé tevő esetek kivételével – tantárgyanként és évfolyamonként 45 perc, magyar nyelv és irodalom tantárgyból 60 perc. Egy napon legfeljebb két írásbeli vizsgát lehet tenni. A szóbeli vizsgát az iskola szakos tanáraiból az igazgató által kijelölt vizsgabizottság előtt kell megtartani. A vizsgabizottság kérdező tanára lehetőleg az a tanár legyen, aki a tanulót előzőleg tanította. 26
-
-
-
-
Az elnöki teendőket az igazgató vagy a megbízottja látja el. A vizsgán az elnökön és a kérdező tanáron kívül még egy vizsgabizottsági tagnak jelen kell lennie. A tanulónak az írásbeli vizsgán kihúzott tétel (ami több feladatból állhat) kidolgozására legalább 20 percet kell biztosítani, kivéve a 1. pontban tett kivételt. A szóbeli feleletek maximális időtartama 15 perc. Ha a tanuló a feladatát nem tudja megoldani, teljes tájékozatlanságot, árul el az elnök egy alkalommal póttételt húzathat vele. Erre is 20 perc a felkészülési idő, valamint 15 perc a felelet időtartama. A vizsgázó osztályzatát a két felelet százalékos átlaga alapján kell megállapítani. Azt a vizsgázót, aki akár az írásbeli, akár a szóbeli vizsgán figyelmeztetés ellenére meg nem megengedett eszközt használ, az igazgató a vizsga folytatásától eltilthatja, a vizsgaeredménye: elégtelen. Az indokolatlanul félbehagyott vizsgát úgy kell tekinteni, mint ami nem sikerült. Az önhibán kívüli; indokolt vizsgamegszakítás esetén módot kell adni, annak megismétlésére. A vizsga a vizsgázó számára díjtalan A szabályosan megtartott vizsga nem ismételhető meg. A vizsgáról jegyzőkönyv készül az elnök és a tagok aláírásával, melyet az iskola irattárában a jogszabályban meghatározott ideig kell őrizni. A jegyzőkönyv vezetéséért és hitelességéért a vizsgabizottság elnöke felel. A jegyzőkönyvben minden vizsgázót külön jegyzőkönyv nyomtatványon kell jegyezni. A jegyzőkönyv melléklete a vizsgázó írásbeli dolgozata és feladatlapja, valamint a diák szóbeli felkészülés alatti jegyzetei. Az írásbeli feladatlapot és jegyzetelés (vázlatkészítés) céljára kapott papírlapot az iskola körbélyegzőjével el kell látni. A tanuló és a szülő kérésre, egyeztetett időpontban a vizsgaelnök jelenlétében a vizsgadokumentumokba betekinthet, írásos megjegyzést fűzhet az értékeléshez, melyet jegyzőkönyvbe kell venni. Az írásbeli dolgozatot a szaktanár piros tollal javítja, a hibák megjelölésével értékeli és aláírásával látja el. A javítás téves bejegyzéseit látható módon szignálva kell eszközölni. A vizsga eredményét a törzslapba és a bizonyítványba a jogszabályban meghatározott záradékokkal be kell vezetni. Az vizsgaeredmény kihirdetésének legkésőbb a vizsgát, több vizsga esetén a legutóbb teljesített vizsgát követő második munkanapon meg kell történnie.
27
A vizsgaszabályzat hatálya Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára: aki osztályozó vizsgára jelentkezik, akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít, akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít. Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő. Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira. Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz: osztályozó vizsgákra, különbözeti vizsgákra, javítóvizsgákra vonatkozik. Szóbeli felvételi vizsga követelményeinek meghatározásáról Az intézmény szakközépiskolai és gimnáziumi képzésre a központi felvételi vizsga részeként, az írásbeli mellett szóbeli felvételi vizsgát szervez a választott szakirányok mindegyikében a hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelően. „20/2012. (VIII.31.) EMMI r. 39. § (1) Ha a középfokú iskola szóbeli vizsgát szervez, a vizsga kérdései a Nat általános iskolai követelményrendszerére és a középfokú iskola pedagógiai programjában meghatározott a felvételi tájékoztatóban nyilvánosságra hozott követelményekre épülnek. „ E rendeletnek megfelelően a szóbeli felvételi vizsga témaköreit iskolánk nyilvánosságra hozza a felvételi eljárás kezdő időpontjára (tanév rendjében szereplő aktuális időpont). A témakörök elsősorban kommunikáció, szövegértés, olvasási, logikai készségek területéről kerülnek meghatározásra, felhasználva a Nat általános iskolákra vonatkozó irányelveit. Az iskola ellenőrzési és értékelési rendszere Az ellenőrzés és értékelés alapelvei –
Az ellenőrzés célja megbízható információk szerzése a pedagógiai folyamatról. Az értékelés során ezeket az információkat elemezzük, viszonyítjuk a célokhoz, a követelményekhez. Az ellenőrzés az értékelés nyersanyaga, de értékelés nélkül az ellenőrzés öncélú.
–
Alapelv a személyesség, folyamatosság, kiszámíthatóság biztosítása.
28
Törekszünk arra, hogy a gyerekekről minél többet tudjunk, ami nevelésüket, oktatásukat segíti. Ez természetesen nem jelenthet tolakodást, személyes és családi szférájukba való illetlen és illetéktelen behatolást. „Gyermekkövető” pedagógiai stratégiánk (és taktikánk) szolgálatot jelent, meggyőződésünk szerint. A tanulók érdekeit szem előtt tartó pedagógiai munkát. Törekvésünk, hogy lássuk a személyiséget, s tekintettel is legyünk rá. Az egyéniség tiszteletben tartásával, a másságok megőrzésével kívánjuk a közösségi és egyéni nevelődést szolgálni. Ahogyan a nevelői-oktatói munka folyamatos, ugyanúgy törekednünk kell arra, hogy az értékelés is az legyen. Jó, ha a diák teljesítményének értékével tisztában van. Fontos a diagnosztizálás, annak érdekében is, hogy a kiemelt mérőpontokon a diákok munkája eredményes legyen. A folyamatos értékelés motivációs erejében is bízunk. Saját eddigi teljesítményük meghaladása lehet a diákok számára az egyik legfontosabb kihívás és dicsőség. – – A diákok tisztában vannak azzal, hogy a napi munkamenet részeként mikor s milyen módon kell számot adni képességeik, készségeik s tudásuk fejlődéséről. Felkészülésüket tudják tervezni, életük jobban beoszthatóvá válik. A pedagógiai folyamat időt ad a tanulóknak az alapos felkészülésre, a tanáraiknak pedig lehetőséget a differenciált értékelési formák (eszközök) megteremtésére és alkalmazására. 1.9. A tanulók felvételének és átvételének szabályai Meghatározó jogforrások: - a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, - a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény Adott kérelem beérkezése esetén a hatályos jogszabályok figyelembe vételével történhet a tanuló felvétele, átvétele. 1.10. Az intézmény fejlesztő tevékenységének legfontosabb elemei 1.10.1. A kulcskompetenciák fejlesztése Az iskolai műveltég tartalmát a társadalmi műveltségről alkotott közfelfogás, a gazdaság, a versenyképesség és a globalizáció kihívásai is alakítják. A Európai Unió országaiban a kulcskompetenciák fogalmi hálójába rendezték be azokat a tudásokat és képességeket, amelyek birtoklása alkalmassá teheti az unió valamennyi polgárát egyrészt a gyors és hatékony alkalmazkodásra a változásokkal átszőtt, modern világhoz, másrészt aktív szerepvállalásra e változások irányának és a tartalmának a befolyásolásához. Ezért lett az iskolai műveltség tartalmának irányadó kánonja a kulcskompetenciák meghatározott rendszere. Az oktatásnak – mind társadalmi, mind gazdasági funkciója miatt – alapvető szerepe van abban, hogy az európai polgárok megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat, amelyek elengedhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, a változások befolyásolásához, saját sorsuk alakításához. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége 29
van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Mindegyik egyformán fontos, mivel mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez egy tudás alapú társadalomban. Felértékelődik az egyén tanulási kompetenciájának fejlesztése, mert az emberi cselekvőképesség az egész életen át tartó tanulás folyamatában formálódik. Sok kompetencia részben fedi egymást, és egymásba fonódik: az egyikhez szükséges elemek támogatják a másik terület kompetenciáit. Hasonló egymásra építettség jellemzi a kulcskompetenciák és a kiemelt fejlesztési feladatok viszonyát. A műveltségterületek fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákat összetett rendszerben jelenítik meg. Számos olyan fejlesztési terület van, amely mindegyik kompetencia részét képzi: például a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményezőképesség, a problémamegoldás, a kockázatértékelés, a döntéshozatal, az érzelmek kezelése. A NAT-ban szereplő kulcskompetenciák az alábbiak: Anyanyelvi kommunikáció Idegen nyelvi kommunikáció Matematikai kompetencia Természettudományos kompetencia Digitális kompetencia A hatékony, önálló tanulás Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség kompetenciája 1.10.1.1. Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, vélemények, érzések kifejezését szóban és írásban egyaránt, valamint a kreatív nyelvhasználatot az élet minden területén. A kommunikáció feltétele a megfelelő szókincs, valamint a nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók ismerete. Célunk, hogy tanulóink rendelkezzenek azzal a képességgel, hogy különféle kommunikációs helyzetekben szóban és írásban kommunikálni tudjanak, képesek legyenek érveiket a helyzetnek megfelelő módon meggyőzően megfogalmazni és kifejezni. Törekednünk kell arra, hogy képesek legyenek a kritikus és építő jellegű párbeszédre, tiszteljék az esztétikai minőséget és igényeljék mások megismerését. Ezen képességek fejlesztése elsősorban a magyar nyelv és irodalom tanmenetbe épül be, de egyetlen tantervből sem maradhat ki az anyanyelvi kommunikációs készség fejlesztése. A szakszókincs fejlesztésén túl törekszünk arra, hogy képesek legyenek különböző szövegeket és információkat feldolgozni, segédeszközöket használni. 30
1.10.1.2. Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, vélemények, érzések megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban. Ez a terület olyan képességeket igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. Az idegen nyelvi tanterveink (angol, német, francia, orosz, latin) felölelik a kommunikációhoz szükséges képességek fejlesztését, így a szóbeli üzenetek megértését, beszélgetések kezdeményezését, folytatását és lezárását, valamint a szövegolvasást, -értést és–alkotást. A nyelvtanulás során megtanítjuk tanulóinkat arra, hogy képesek legyenek a segédeszközök megfelelő használatára és az egész életen át tartó tanulás részeként a nyelv nem formális keretekben történő elsajátítására. A történelem, földrajz tantervek keretein belül is igyekszünk kialakítani azt a pozitív attitűdöt, mely magában foglalja a kulturális sokféleség tiszteletben tartását és a nyelvek, kultúrák iránti érdeklődést és kíváncsiságot. 1.10.1.3. A matematika kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége Szükséges ismeretek: a számok, mértékek és struktúrák, az alapműveletek és alapvető matematikai reprezentációk ismerete a matematikai fogalmak, összefüggések és koncepciók megértése Szükséges képességek: rendszerezett, tudatos, és minél eredményesebb problémamegoldó gondolkodás és a döntési képességek fejlesztése az ismeretszerzési folyamatban való aktív részvétel a megértett és megismert ismeretek használata matematikai modellek keresése és alkalmazása a mindennapi helyzetekben (képletek,modellek, struktúrák, grafikonok/táblázatok) a hétköznapi gondolkodás segítése (cselekvési stratégiák, folyamatok tervezése, állítások érvényességének és jelenségek valószínűségének mérlegelése, becslési képességek kialakítása) a matematikai szimbólumok használata, gondolatok tömör megfogalmazása a matematika nyelvén történő kommunikáció fejlesztése a megfelelő segédeszközök használata (pl. számológépek, függvénytáblázatok, könyvek) mások szóban és írásban közölt gondolatmenetének meghallgatása, megértése, saját gondolatok közlése, érveken alapuló vitakészség fejlesztése 31
Szükséges attitűdök: az igazság tisztelete, a dolgok logikus okának és érvényességének keresése A matematika kompetencia kialakítása elsősorban a matematika tantárgy tanításának a feladata. Minden oktatott tantárgy segíti a matematika kompetencia kialakítását és felhasználja a tantárgy tanítása során.
1.10.1.4. A természettudományos kompetencia a természettudományos gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége Szükséges ismeretek: a természet alapelveinek, az alapvető tudományos fogalmaknak, módszereknek, technológiai folyamatoknak az ismerete a tudományos elméletek szerepének ismerete a társadalmi folyamatok formálódásában az alkalmazások és a technológiák előnyeinek, korlátainak és kockázatainak ismerete Szükséges képességek: a fenti ismeretek felhasználása a hétköznapi életben felmerülő problémák megoldására a tudás gyakorlatias módon történő alkalmazása új technológiák, berendezések megismerésében, működtetésében, problémamegoldásaiban az alkalmazott tudás felhasználása a természeti világ megmagyarázására, problémák felismerésére és következtetések levonására a digitális kommunikációs-információs technikák alkalmazásának ismerete az áltudományos megnyilvánulásokkal szembeni, érveléseken alapuló vitakészség fejlesztése az emberi tevékenység által a természetben bekövetkezett változások megértése, az egyén felelőssége Szükséges attitűdök: a tudományos fejlődésnek saját magunkra, családunkra, közösségünkre és az egész Földre gyakorolt hatása iránti kritikus érdeklődés A természettudományos kompetencia kialakítása elsősorban a természettudományos tantárgyak feladata. Diákjainkat globális szemléletű, kreatív, kritikai gondolkodásra kell képessé tennünk. Ezt csak az oktatott tantárgyak 32
követelményeinek összehangolt tervezése alapján lehet elérni. Ez iskolánkban kialakult gyakorlat alapján történik.
1.10.1.5. A digitális kompetencia az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatának képességét jelenti Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök: a főbb számítógépes alkalmazások (szövegszerkesztés, adattáblázatok, adatbázisok, információtárolás) az internet által kínált lehetőségek és az elektronikus média útján történő kommunikáció (e-mail, hálózati egységek) az információ-megosztás, az együttműködő hálózatépítés, a tanulás és a kutatás terén az elérhető információ hitelessége és megbízhatósága körüli problémák ismerete Szükséges képességek: az információ megkeresése, összegyűjtése és feldolgozása, a valós és a virtuális kapcsolatok megkülönböztetése az eszközök használata, az internet alapú szolgáltatások elérése, a velük való kutatás Szükséges attitűdök: a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai célokat szolgáló közösségekben és hálózatokban való részvétel A digitális kompetencia kialakítása elsősorban az informatika tantárgy és a mindennapi iskolai kommunikációs eljárás feladata. Széleskörű felhasználása az oktatásban szükségszerű követelmény. Használata a munkaerőpiac csaknem minden területén alapvető követelmény, más területein pedig esélynövelő tényező. A digitális kompetencia fejlesztésének motorja iskolánkban az a digitális kommunikációs eljárás, amelyet jó gyakorlati portfoliónk egyik legkeresettebb elemeként teszünk közzé a közoktatási intézmények számára. Ennek magva a vezetők és pedagógusok, valamint a pedagógusok és diákok közötti multilaterális kommunikációs rendszer, amelynek legfontosabb pilléreit a GroupWise csoportmunka szoftver, valamint az aktív és passzív tanári honlapok alkalmazása jelenti.
33
1.10.1.6. A hatékony önálló tanulás A hatékony önálló tanulás azt jelenti, hogy tanulóink képesek legyenek kitartóan tanulni saját tanulásukat megszervezni, az idővel és az információval hatékonyan gazdálkodni. A hatékony és önálló tanulás feltétele, hogy a tanuló ismerje és értse saját tanulási stratégiáit, készségeinek és szaktudásának erős és gyenge pontjait, valamint képes legyen megtalálni a számára elérhető oktatási és képzési lehetőségeket,támogatást. Az osztályfőnöki tanterveinkben szerepel, hogy már a tanulási folyamat elején megismertetjük tanulóinkat a hatékony tanulási módszerekkel, segítünk abban, hogy kialakítsák a saját tanulási stratégiájukat. Ezen kívül az egyes tantárgyi ismeretek elsajátításának speciális módszereire az egyes tanórákon kell, hogy sor kerüljön. Folyamatosan igyekszünk a tanulás iránti motivációt fenntartani és képessé tenni tanulóinkat arra, hogy korábbi tanulási és élettapasztalataikat felhasználják, új tanulási lehetőségeket kutassanak fel és a tanultakat az élet minden területén széles körben alkalmazzák.
1.10.1.7. Szociális és állampolgári kompetencia A szociális és állampolgári kompetencia a harmonikus életvitel és közösségi beilleszkedés feltétele, felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén a tanulók építő módon vehetnek rész a társadalmi életben. Képesek legyenek konfliktusokat megoldani, és a demokráciáról kialakult tudásukat felhasználva aktívan vegyenek rész a közügyekben. A személyes és szociális jóléthez szükséges fizikai és mentális egészségre vonatkozó ismereteket a tanulók a biológia és testnevelés tantárgyak keretében sajátítják el. E kompetencia alapja az a képesség, hogy különféle területeken jól tudjanak kommunikálni, megértsék a különböző nézőpontokat, empatikusak és a változások iránt fogékonyak legyenek. Ennek a területnek a fejlesztése elsősorban az osztályfőnöki órákon és a történelem tantervbe beépített etikafoglalkozásokon történik. Az állampolgári kompetencia a demokrácia és az állampolgárság fogalmának és az állampolgári jogoknak az ismeretén alapul. Ide tartozik még az Európai Unió struktúráinak, célkitűzéseinek, értékeinek az ismerete is. Ezen ismeretek megszerzésére a történelem tantervbe beépített állampolgári ismeretek valamint a földrajz tantárgyak keretében van lehetőség. 1.10.1.8. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia úgy a tanulási időszakban, 34
mint a munkavállalás idején segíti tanítványainkat abban, hogy megismerjék tágabb környezetüket, képesek legyenek a kínálkozó lehetőségek felismerésére és megragadására. A kompetencia lényege az, hogy az ember képes legyen az őt körülvevő események, lehetőségek jellemzően objektív, szélsőségeket kerülő értékelésére, a számára szükséges információk kiszűrésére és konstruktív alkalmazására. A kezdeményezőképességre és vállalkozókészségre szükség van az iskolai tanulmányok során, hiszen a felkészülési stratégia kialakítása, tanulási metódus kifejlesztése, tantárgyválasztási lehetőségek áttekintése, érettségi vizsgatárgyak kiválasztása, stb.) igénylik ezt. Szükség van rá azonban az aktív munkavégzés idején is az álláslehetőségek megkeresése, a végzettséggel adekvát munkahely megtalálása, a felvételi interjúkra való optimális felkészülés, a munkahelyen kialakítandó kapcsolatok felmérése és működtetése, a munkahelyi vezetővel való kapcsolat stratégiai kialakítása, stb. alkalmával. Nem nélkülözhető a kezdeményezőképesség és a vállalkozói kompetencia a családi életvitel kialakításakor, a családi gazdálkodás megteremtésekor sem. A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia kialakítása az iskolánkban oktatott minden tantárgy tanításakor követelmény. Különös figyelmet kell kialakítására, a kialakulás ellenőrzésére fordítanunk az osztályfőnöki órák keretében, ahol az ezzel kapcsolatos témákat minden évfolyam számára osztályfőnöki tantervünk, munkatervünk és tanmeneteink tartalmazzák. 1.10.1.9. Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség kompetenciája Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség kompetenciája magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának megismerését és befogadását. A szóban forgó kompetencia-terület fejlesztését az iskolában folyó művészeti képzés ugyanúgy fejlesztheti, mint ahogyan az fejlődhet a média segítségével. Fejlesztésében különösen nagy szerepe van iskolánkban az irodalomnak, a zenei képzésnek, a vizuális művészeteknek, a mozgóképnek. Tanítványainknak a középiskolai évek alatt meg kell ismerkedniük Európa sokszínűségének tényével, az európai országok, nemzetek kulturális és nyelvi sokféleségével, az egyediség megőrzésének igényével. E kompetencia-terület fejlesztését ezért az iskolában folyó irodalmi, ének-zene, és vizuális művészeti órákon túl az idegen nyelvi oktatás során is szem előtt kell tartanunk, ahogyan sort kell rá keríteni az osztályfőnöki órák tematikájában is. Tanítványainknak meg kell ismerkedniük a műalkotások elemzésének eszközrendszerével, véleményt kell tudniuk alkotni művekről, képessé kell válniuk az önkifejezésre, saját nézőpontjuknak mások elképzeléseivel való összevetésére. Nyitott, érdeklődő, mások és saját környezetük és kultúrájuk által fogékony fiatalokat kell nevelnünk, akik képesek a művészi önkifejezés megértésére és a mindennapi emberek által küldött „üzenetek” kódolására és dekódolására. 1.10.2. Sajátos tevékenységi formák az iskolában – a tanórán kívüli foglalkozások
35
A tanórán kívüli foglalkozások jelentős szerepet töltenek be a tanulók és az iskola életében. Folyamatosan alakultak ki, és szerepük az évek folyamán vált egyre fontosabbá. Feladatuk az iskola életének színesebbé tétele, a diákok személyiségének, kreativitásának fejlesztése mellett, a sokoldalú, nyitott, friss levegővel átjárt iskola működtetése. A tehetséges diákok képességeinek kibontakoztatására, versenyekre való felkészítésére a tanárok egyéni konzultáció keretein belül lehetőséget, támogatást nyújtanak. Nagy hangsúlyt fektetünk a tehetséges diákok emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítésére, különböző szaktárgyi és szakmai versenyeken való részvételük támogatására, felkészítésére. Sajátos, hagyományos tevékenységi formáink közé tartoznak a következők: – – – – – –
színjátszókör az énekkar a diáksportkör az iskolai táborok tanfolyamok, korrepetálások, egyéb kurzusok a tanítási órák keretében meg nem valósítható egyéb foglalkozások. 1.10.2.1. Színjátszókör
Céljai: * * * * *
a tanulók önkifejezési képességének formálása tehetséges diákjaink kibontakozási lehetőségeinek biztosítása az iskolai események, megemlékezések számára műsor biztosítása az iskola kulturális programkínálatának bővítése a tanulók alapképességeinek fejlesztése
Feladatai: * * * *
fellépések vállalása az iskola és más intézmények kulturális rendezvényein részvétel városi ünnepi műsorok programjában a városi művelődési intézmények rendezvényeinek látogatása színházi előadások látogatása. 1.10.2.2. Az iskolai énekkar
Az iskola kulturális és művészeti nevelésének speciális csoportja. A rendszeres tevékenységével sokrétű oktatási és nevelési célokat valósít meg. Céljai: * az iskolai és iskolán kívüli rendezvények, ünnepségek méltó megünneplése, azok színvonalának emelése 36
* az ifjúság zenei műveltségének elmélyítése * lehetőséget biztosítani az aktív zenélésre. * szereplési lehetőségek kihasználása (pl. ünnepi koncertek, koszorúzások). Feladatai: * megyei területi minősítő versenyeken való részvétel * kapcsolattartás más középfokú intézmények kórusaival * hagyományos kórustábor megszervezése. 1.10.2.3. Diáksportkör, táborok Célkitűzései: * az egészséges életmódra nevelés * sportolási lehetőséget biztosítani a mozogni vágyó diákoknak * szervezett, egészséges programot biztosítani a téli és nyári szünidőre * diákolimpiákon való állandó részvétel * felvételiző diákok felkészítése * minél több diákot bevonni a sportmozgalmakba. Feladatai: * eredményes szereplés a különböző versenyeken * téli sí táborok, nyári vízi- és egyéb táborok szervezése * nyári közös nyaralási lehetőség biztosítása * kiemelkedő sportolók menedzselése * az iskola feltételrendszerének, eszközállományának javítása * kapcsolattartás a város többi intézményével. 1.10.2.4. A mindennapi tanulást kiegészítő képzési formák, korrepetálások, tanfolyamok Az iskola szolgáltatásait igénybe vevő diákok és szüleik igénylik a mindennapi iskolai elfoglaltságot kiegészítő, a többlet-ismereteket vagy képzettséget nyújtó, időnként hiányokat pótló tevékenységi formákat. Amennyiben ezek megszervezésére, lebonyolítására az intézmény nem vállalkozik, úgy a diák és a szülő ezt a szolgáltatást az iskola falain kívül keresi meg és veszi igénybe - általában sokkal drágábban és lényegesen kevésbé igazodva az iskola követelmény-rendszeréhez. Célszerű ezért ezeket a kiegészítő képzési formákat az iskola falain belül nyújtani, természetesen a mindennapi oktatástól szervesen elválasztva, ahhoz kapcsolódóan, de tőle független formában. Célkitűzések: * diákjaink számára tanórán kívüli sokoldalú képzési lehetőséget biztosítani 37
* érdeklődő tanulóink számára szakképesítés biztosítása * a tanfolyamok bevételével az iskola fejlesztése * a pedagógusoknak intézményen belül biztosítani a többletmunka lehetőségét. Feladatok: * önköltséges szakmai tanfolyamok indítása a diákok igényei szerint * felvételi előkészítő tanfolyamok szervezése az érdeklődőknek * előkészítő foglalkozások indítása a leendő tanulóink számára * nyelvvizsga-előkészítő tanfolyamok szervezése * nyelvi kurzusok indítása * iskolarendszeren kívüli képzési formák (felnőttképzés) biztosítása. 1.10.2.5. A tanítási órák keretében meg nem valósítható egyéb foglalkozások Céljai: A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, a tanítási órák keretében meg nem valósítható foglalkozások a tanítási órák és az iskolai nevelés szerves kiegészítése, a nélkülözhetetlen nevelési elemek biztosítása. Feladatai: környezeti nevelést célzó gyakorlati jellegű foglalkozások sportrendezvények nevelő jellegű lebonyolítása projektoktatási programok a pedagógiai program előírásainak megvalósítására állampolgári ismeretek elsajátítását és gyakoroltatását célzó tevékenység. A tanulmányi kirándulás megszervezése iskolánk hagyományrendszerének lényeges eleme. Erre szervezett módon évfolyamonként a továbbiakban is lehetőséget biztosítunk, de a tanulmányi kirándulás nem része pedagógiai programunknak, mert az ehhez szükséges finanszírozási feltételeket költségvetési forrásból nem tudjuk biztosítani. Amennyiben a tanulmányi kirándulást tanítási napokon bonyolítjuk le, az azon részt nem vevő tanulók számára biztosítjuk a szervezett iskolai foglalkozásokat.
1.11. Az iskola környezeti nevelési programja Az iskolánk környezeti nevelési programja pedagógiai programunk 4. sz. mellékletét képezi. 1.12. Az iskola egészségnevelési programja, elsősegély -nyújtási alapismeretek Az iskolánk egészségnevelési valamint az elsősegély-nyújtási alapismeretek a pedagógiai programunk 5. sz. mellékletét képezi.
38
2. Az intézmény helyi tanterve
2.1. A választott kerettanterv megnevezése
A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet (hatályos módosításokkal)- a szakközépiskolák 9-12. - nyelvi előkészítő évfolyam kerettanterve - szakképzési kerettantervek a 14/2013 (IV.05) NGM rendelet - kerettanterv, középfokú nevelés-oktatás szakasza, szakiskola 9-11. évfolyam közismereti képzés; (http://szaki.ofi.hu/3-eves-szakiskolai-kozismereti-program-kerettanterv/) - gimnáziumi képzés 9-12. (nappali, esti, levelező) 51/2012.(XII.21.) EMMI rendelet 3. melléklet- módosítva: (34/2014. IV. 29.) EMMI rendelet 4. számú mellékletben foglaltakkal 2.2. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai foglalkozások és azok óraszámai Szakközépiskolai képzés 9-12, 9-13. évfolyamokon az alábbi táblázatban foglaltaknak megfelelően használjuk fel a kerettantervben meghatározott óraszámot. A kerettantervi szabadon tervezhető óraszámokat az alábbi táblázatokban jelöltük, célunk az órák szétosztásánál az volt, hogy az érettségi tantárgyak kötelező óraszámait növeljük meg a szabadon felhasználható órakeretből, a tanulók középszintű érettségi vizsgára történő felkészítését segítve. A szakmai tantárgyak kötelező órakerete évfolyamonként 1 óra szabadon tervezhető órával kiegészült- szakmai programban részletesen kidolgozásra került- az 1-1 órák felhasználásánál fő cél a szakmai érettségi vizsgára való felkészítés segítése.
39
2.3. Tantárgyi struktúra és óraszámok 2.3.1. Nyelvi előkészítő évfolyamra épülő szakközépiskolai képzés óraterve
9/NY Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Művészetek* Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Képességfejlesztés Szakmai tárgyak órakerete, amelyből 1óra (szakmai irányú képzésre) szabadon tervezhető Szabadon tervezhető órakeret (közismeret) Hittan/Etika Rendelkezésre álló órakeret
18
Szakközépiskolai képzés 9.A 10.A 11.A 4 4 4+1 5 5 3+1 3+1 3+1 3+1
12.A 4+1 3+1 3+1
2+1
3+1
3+1
1 2 1
1
2 2 2
2+1 2 2 1 1 1
3 5 1 4
1 5 1
5 1
5 1
5 1
0
6
7
8
11
1 31
2(2) 1 36
2(2) 1 37
4(4) 1 36
4(4) 1 36
40
A nyelvi előkészítővel induló szakközépiskolai képzés 9.ny osztály tantárgyaira vonatkozó helyi tantervek csatolt adathordozón találhatók. A táblázat szerint látható, hogy a (9.A-12.A ) óraterve az 2014. szeptember 01-től bevezetésre kerül a Hittan/Etika tantárgy, a bent lévő osztályok választási lehetőséggel bírnak, 2015. szeptember 01-től a beiskolázott 9. osztályok számára hittan órákat szervezünk. Fájlnevek: Kepessegfejlesztes/magyar_nyelv_es_irodalom Kepessegfejlesztes/mat_9_ny
41
2.3.2. Szakközépiskola 9-12. évfolyamainak kötelező és szabadon felhasználható óraterve
Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Művészetek* Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Hittan/Etika Szakmai tárgyak órakerete, amelyből 1óra (szakmai irányú képzésre) szabadon tervezhető Közismereti tárgyak összesen Összes kötelező óraszám
Szakközépiskolai képzés 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. 4 4 4+1 4+1 3 3+1 3+1 3+1 3+1 3+1 3+1 3+1 2+1
2+1
3+1
3+1
1 2 1
1
5 1 1
5 1 1
2 2 2 +2 1 5 1 1
2 2 1 1 1 +1 5 1 1
6
7
8
11
29 35
29 36
27 35
24 35
42
Művészetek: 9. osztály: Ének-zene: 1 óra/hét Vizuális kultúra: 1 óra/hét A kötelező tantárgyak mellett eltérő színnel jelzett óraszámoknak megfelelően készültek el a helyi tantervek. Az emelt óraszámok nem jelentenek új tartalmak feldolgozását, valójában magasabb óraszámban, de a kerettantervi tartalmak kerülnek feldolgozásra. A tantárgyi helyi tantervek CD mellékletben csatolva 2014. szeptember 01-től bevezetésre kerül a Hittan/Etika tantárgy, a bent lévő osztályok választási lehetőséggel bírnak, 2015. szeptember 01-től a beiskolázott 9. osztályok számára hittan órákat szervezünk.
43
2.3.3. Szakiskola 9-11. évfolyam közismereti tárgyak óraszámai
A közismereti képzés heti óraszámai A közismereti és szakmai órák aránya Területek Közismeret Kötött órák Szabadon felhasználható órakeret Összesen Szakmai Kötött órák elmélet és Szabadon gyakorlat felhasználható órakeret Összesen Heti összes óraszám
9. évfolyam 15 óra
10. évfolyam 9 óra
11. évfolyam 6 óra
3 óra
2 óra
3,5 óra
18 óra 14,5 óra
11 óra 23 óra
9,5 óra 23 óra
2,5 óra
2 óra
2,5 óra
17 óra 35 óra
25 óra 36 óra
25,5 óra 35 óra
A közismereti órák eloszlása Tantárgyak Magyar – Kommunikáció Idegen nyelv Matematika Társadalomismeret Természetismeret Testnevelés* Osztályközösségépítő Program Informatika Szabad órakeret** Hittan/Etika Összesen:
9. évfolyam
10. évfolyam
11. évfolyam
2 óra
1 óra
–
2 óra 2 óra 2 óra 3 óra 5 óra
2 óra 1 óra 1 óra – 5 óra
2 óra – – – 3 óra
1 óra
1 óra
1 óra 2,5
1 óra
1
1
18 óra
11 +1 óra
9,5 óra
*
A nemzeti köznevelési törvény értelmében az iskoláknak az adott osztályokban csak azokon a tanítási napokon kell megszervezniük a mindennapos oktatást (legalább napi egy testnevelés óra keretében), amelyeken közismereti vagy szakmai elméleti oktatás is folyik. Ha ennek eredményeként a heti öt testnevelés óra nem teljesíthető, a fennmaradó órák a szabad órakeret részévé válnak, így annak felhasználásáról az intézmények dönthetnek.
**
Szabad órakeret felhasználásáról az iskola dönt, így például az informatika oktatását is beemelheti a helyi tantervébe (ehhez a kerettanterv külön informatika tantárgyi kerettantervet is ajánl.)
*** A szakiskola 11. évfolyamán a középfok számára készült testnevelés és sport kerettanterv 11-12. évfolyamának tartalmából lehet választani, a rendelkezésre álló óraszámoknak megfelelően. (Ez nem érvényes a három órásra tervezett testnevelés és sport kerettantervre, amely már csak három évfolyamra [9–11.] készült.)
44
2.3.4. Gimnázium 9-12. évfolyam, óraterv Magyar nyelv és irodalom I. idegen nyelv II. idegen nyelv Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc/Mozgóképkultúra és médiaismeret* Művészetek** Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Közép-emelt szintű érettségire felkészítés Biológia - egészségtan Fizika Kémia Földrajz Informatika Ábrázoló geometria Magyar nyelv és irodalom Matematika Idegen nyelv (angol/német) Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Szabadon tervezhető órakeret Hit- és erkölcstan Rendelkezésre álló órakeret
4 3 +1 3 3 +2 2 +1
2 2 2 1 1 1 1
4 3 +1 3 3 +2 2 +1 2 2 2 2 1 1
4 +1 3 +1 3 3 +1 3 +1
4 +1 3 +1 3 3 +1 3 +1
1 2 2
2
2
2
1
5 1
5 1
5 1 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2
1 5 1 4 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2
4 1 36
4 1 37
6 1 36
8 1 36
* A két tantárgy valamelyikének választása kötelező. **11–12. évfolyamon a négy művészeti tárgy (Ének-zene, Vizuális kultúra, Dráma és tánc, Mozgóképkultúra és médiaismeret) kerettanterveiből szabadon választhatóan tölthető fel a Művészetek órakerete. A közép-emelt szintű érettségire felkészítés tárgyakból a 11. évfolyamon egy tantárgy választása kötelező, a 12. évfolyamon 2 tantárgy választása kötelező.
45
2015. szeptember 1-jétől a felvett tanulók számára a hit- és erkölcstan tanulása felmenő rendszerben kötelezővé válik. 2.4. A felnőttoktatás céljai és feladatai Alkalmazott jogszabályi háttér: Köznevelésről szóló törvény 60 §-ának (1)-(10), 20/2012.(VIII.31.) EMMI Alkalmazott kerettantervek: Kerettantervek a felnőttoktatás számára: 23/2013. (III. 29.) EMMI rendelet 5. mellékleteként, (javítva: a 6/2014. (I. 29.) EMMI rendelet 3., illetve a 34/2014. (IV. 29.) EMMI rendelet 10. melléklete szerint) Kerettanterv a szakiskolát végzettek középiskolája számára: 34/2014. (IV. 29.) EMMI rendelet 11. mellékleteként A felnőttoktatás munkarendje iskolánkban a hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelően történhet nappali, esti , levelező tagozaton. Településünk és vonzáskörzete az ország hátrányos helyzetű régiójában, a munkanélküliségtől fokozottan sújtott körzetben van, ezért kiemelkedő fontosságot tulajdonítunk a középiskolai tanulmányaikat megkezdett, de azt megszakító rétegek, valamint a szakmai végzettséget szerzett felnőttek további középiskolai képzésének biztosítására, az érettségi vizsgához való eljuttatásuk segítésére.
A felnőttoktatásban részt vehet az a felnőtt, aki megfelel Köznevelésről szóló törvény 60 §(3)-(4) bekezdésében foglaltaknak, valamint szakiskolai vagy szakmunkás tanulmányaikat sikeres szakmai vizsgával vagy szakmunkásvizsgával lezárták, bemutatják az erről szóló bizonyítványukat, vagy akik elvégezték a középiskola 9-10. évfolyamát, és az erről szóló bizonyítványt bemutatják akik szakmunkás éveik vagy középiskolai éveik alatt teljesítették a 9-10. évfolyam tantervi követelményeit az alábbi tantárgyakból: magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv, földrajz, kémia, biológia, fizika és informatika. o amennyiben a tanuló a földrajz, kémia, biológia, fizika, informatika tantárgyakat a 9. és 10. évfolyamon önálló tantárgyként nem tanulta, és a 11. 12. évfolyamon tanórai keretek között sem tanulja, legkésőbb a 12. évfolyam befejezéséig osztályozó vizsgát kell tennie. Családi körülményei indokolttá teszik felnőttoktatásban való részvételét A felnőttek számára szervezett oktatás feladata a tanulók általános műveltségének bővítése és elmélyítése, a magasabb szintű műveltség megszerzésének megalapozása, az érettségi vizsgára és a munkába állásra, illetve a felsőfokú tanulmányok megkezdésére, illetve a szakmai vizsgákra való felkészítés érdekében. 46
A felnőttoktatás keretében kétéves(szakiskolát végezettek középiskolája, olyan ismereteket és képességeket nyújt az ott tanulók számára, amelyek átfogják az általános műveltség körét, tekintetbe veszik a tanulók élettapasztalatait és korábbi tanulmányait, rendezve és kiegészítve ezek részeredményeit. Felnőttoktatásunk megteremti az érettségi vizsgára történő felkészülés, a középfokú oktatásra alapozott szakmai képzés és a felsőfokú továbbtanulás feltételeit. Végzett felnőtt diákjaink számára a képzésben való eredményes részvétel lehetőséget kínál a munkaerő-piacon történő előnyösebb elhelyezkedésre, illetve tágítja a szakmai végzettség megszerzésének lehetőségeit. A tananyag tantárgyi és tantárgyközi tartalmai, tevékenységformái közvetítik és továbbfejlesztik a kommunikációs és a tanulási képességeket, az élethosszig tartó tanulás igényének és az erre való képességek kifejlődésének érdekében. Alkalmat adnak a tanulók életvitelének, társadalmi létformáiknak és a világban való tájékozottságuknak továbbfejlesztésére. Rehabilitációs lehetőségetbiztosítanak korábbi iskolai kudarcaik kompenzálására. Módot nyújtanak a tanulók személyiségének átfogó fejlesztésére, szocializálására. A helyi tantervek hangsúlyt helyeznek arra, hogy a középiskolai tananyag nem pusztán ismeretek rendszere, hanem ezzel együtt bevált megismerési-tanulási és cselekvési módszerek elsajátítási eszköze is, az ismeretek elsajátítástól elválaszthatatlan gondolkodási és cselekvési műveletek kifejlesztője. Ily módon törekszenek a műveltség elvontabb elméleti és konkrétabb gyakorlati szintjeinek egyensúlyára, az elméleti és a gyakorlati gondolkodás közti átmenetek létrehozására. Különös tekintettel az érettségire, illetve a felsőfokú továbbtanulás lehetőségeinek biztosítására. Hangsúly került a reproduktív gondolkodás továbbfejlesztési lehetőségeinek biztosítására, a problémamegoldó és a kreatív működés irányába.
47
2.5. Felnőttek gimnáziuma 1. a nappali (ifjúsági) tagozat minden évfolyamon 32 óra – specialitásokkal 2. az esti képzés óraszáma mindenütt minimum 50%-a a nappalinak 3. a levelező képzés óraszáma pedig kevesebb mint 1/3-a a nappalinak (10–10,5 óra) Évfolyam/ Tantárgyak Anyanyelv/kommunikáció Magyar irodalom Matematika Idegen nyelv (angol/német) Történelem, állampolgári ismeretek Fizika Biológia Kémia Földrajz Informatika Etika Művészetek Osztályfőnöki Testnevelés Szabadon tervezhető Összesen:
9. évfolyam
10. évfolyam
nappali (ifjúsági) 2 3+1 4+2
esti
levelező
1 2+1 3
5
11. évfolyam
esti
levelező
0,5 2 2
nappali (ifjúsági) 2 3+1 4+2
1 2+1 3
3
2
5
2+1
1+1
1
2 2 2 2 1 3 4 32
1 1 1 1 1 2 17
0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 10
12. évfolyam
esti
levelező
0,5 2 2
nappali (ifjúsági) 2 3+1 4+1
esti
levelező
0,5 2 2
nappali (ifjúsági) 2 4 5+1
1 2 3+1
0,5+0,5 2 2+1
0,5+0,5 1 2+0,5
3
2
5+1
3
2
6
3
2+0,5
2+1
1+1
1
3+1
1+1
1
3+2
2+1
1
2 2 2 2 1 3 4 32
1 1 1 1 1 2 17
0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 10
2 2 1 1 1 1 3 4 32
1 1 1 0,5 0,5 1 2 17
0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 10,5
2 1+1 1 1 3 4 32
1 +1 1 1 1 3,5 17
0,5 0,5 0,5 0,5 1,5 10
48
Kerettanterv a szakiskolát végzettek középiskolája számára
I. (11.) Nappali tagozat
II. (12.) Nappali tagozat
Magyar nyelv és irodalom
6
6
3
3
Idegen nyelv
6
6
3
3
Matematika
6
6
3
3
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek
4
5
3
3
Természetismeret
2
Informatika
2
2
1
1
Testnevelés és sport
5
5
–
–
Osztályközösség-építő program
1
1
Szabadon tervezhető órakeret
3
5
4
5
Összesen (közműveltségi óraszámok)
35
36
18
18
Évfolyam/ Tantárgyak
I. (11.) II. (12.) Esti tagozat Esti tagozat
1
A magasabb évfolyamra lépés feltételei az alábbiak: aki legalább elégséges osztályzattal teljesítette az adott évfolyam összes tantárgyának helyi tantervben szereplő követelményeit aki osztályzatát osztályozó vizsgán vagy különbözeti vizsgán szerezte A felnőttoktatásban a beszámoltatás és az ismeretek számonkérésének speciális követelményrendszerét alkalmazzuk az alábbiak szerint: a tanév órái során tartott szóbeli feleletek alkalmával szerzett osztályzatok a foglalkozások során megíratott dolgozatok a negyedéves, féléves beszámolók rendszere a pedagógusok által meghatározott beadandó dolgozatok, önálló munkák, kiselőadások, házi feladatok A negyedéves, féléves beszámolókra kapott osztályzatok és a dolgozatok a féléves vagy év végi osztályzatok meghatározása alkalmával kétszeres súllyal számítanak az átlag kiszámításában, minden további osztályzat egyszeres súllyal számít.
49
2.6. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei A képzés eszközei A tankönyvek kiválasztásának elvei o hatályos törvényben, rendeletben megjelenő, tankönyvjegyzéken szereplő tankönyvek kerülhetnek kiválasztásra;- tankönyv térítésmentes igénybevételének biztosítása, amennyiben erre jogszabályi előírás van; o törekszünk egy kiadótól történő tankönyv választására, - kedvező ár kialakítása; o helyi tantervet leginkább lefedő tankönyvek kerülnek kiválasztásra a fentiek figyelembe vételével; o idegen nyelv tanításánál fontosnak tarjuk egy tankönyv család kiválasztását iskolán belül; o új tankönyvcsalád bevezetésére csak felmenő rendszerben kerülhet sor; o a szakképző évfolyamon, ha nem áll rendelkezésre a tankönyvjegyzékben tankönyv a szakmai munkaközösség döntése alapján, a szülői munkaközösség jóváhagyásával választjuk ki az oktatáshoz alkalmas szakkönyvet; o tanulmányi segédlet alkalmazása elsősorban szakmai képzésekben fordulhat elő, ezt az iskola az érintett felekkel egyeztetve belső jegyzet formájában bocsátja a tanulók számára; A tankönyvek megrendelését és kiosztását a tankönyvfelelős irányítja. Egyéb taneszközök kiválasztásának elvei o kerettantervekben előírt kötelező eszközjegyzékek beszerzése a lehető legoptimálisabb beszerzési áron; o aktuálisan megjelenő pályázatokon való részvétel, igények és lehetőségek optimális összevetése, o informatikai, műszaki eszközök beszerzésénél törekszünk a lehető legkorszerűbb, energiatakarékos megoldások keresésére; 2.7. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása Az erkölcsi nevelés Tanulóink körében, különösen 9. osztályba hozzánk érkező tanulóknál, nagyon fontosnak tartjuk nevelőtestületünk által egységesen vallott etikai, erkölcsi normák elfogadására való nevelést, együttműködve a szülői házzal. Iskolánk által szervezett szóbeli felvételi elbeszélgetések egyik fő kérdésköre is annak felmérése, hogy a tanulók és szüleik vajon elfogadják-e ezeket az etikai, erkölcsi normákat.
50
Középiskolás évek alatt fontos, hogy tanulóink értsék az etikai elveket, a normákat és ezek törvényi kapcsolódásait. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Tanulóink minden évfolyamon az egyes tárgyak helyi tantervein belül, megismernek magyar történelmi személyiségeket, feltalálókat, tudósokat, művészeket, sportolókat, tudatosítjuk tanulóinkban e jeles személyiségek munkásságát (egyetemes) jelentőségét. Fontosnak tartjuk, hogy tanulóink tisztában legyenek nemzeti ünnepeink jelentőségével, kontextusával, hagyományaival. Fontosnak tartjuk, hogy tanulóink főleg 9,10. osztályokban részt vegyenek a nemzettel, a hazával, szűkebb lakóhelyével való érzelmi azonosulást erősítő tevékenységekben (rendszeren részt vesznek tanulóink városi, megyei, országos rendezvényeken, szavalóverseny, vetélkedők, stb.) Jászság gazdag népi hagyományainak megőrzése, tovább örökítése fontos nevelési, pedagógiai szempont az iskolánk tanulói körében (hagyományőrző szakkör működetése). Keresztény kultúránk és ehhez tartozó ünnepeink megtartása fontos nevelési szempont iskolánk számára (színjátszókör, énekkar működtetése, részben ezt a célt is szolgálják) Jászság tájvédelmi körzetének, védett növényeinek, állatainak megismertetése védelme 9-10. osztályos tanulóink körében. Olyan fiatalokat nevelünk, akik ismerik és szeretik nemzeti kultúránkat, tisztelik a különböző népek és kultúrák hagyományait. – tanulmányi kirándulások, szakkörök, tanórai vonatkozások, Állampolgárságra, demokráciára nevelés Olyan tanulókat nevelünk, akik értik az egyén felelősségét a közösség fenntartásában és a normakövetésben. Ismerik alapvető állampolgári jogaikat és kötelességeiket. Ismerik a normaszegések társadalmi jelentőségét, képes az antidemokratikus eljárások, a korrupció és a hatalmi visszaélések veszélyével kapcsolatban érvelni. Ismer a demokratikus jogok fenntartásáért küzdő szervezeteket, és tud példát hozni az ENSZ és az Európai Unió ezzel kapcsolatos tevékenységére. Gyakorolja jogait és kötelességeit szűkebb környezetében, ismeri és tiszteli szűkebb közösségei tagjait, törekszik a jó együttműködésre az együttélésben. Képes a helyi közösségekkel való együttműködésre, ismeri a civil szervezetek működési formáit és lehetőségeit. Önismeret és a társas kapcsolati kultúra fejlesztése A tanulóban tudatosul, hogy számos olyan mindennapi élethelyzet van, ahol az ember személyisége alapvető befolyással bír céljai elérésére, a társas kapcsolatai alakítására, feladatai elvégzésére. Tisztában van a társas kapcsolatok építésének lényegével, és az emberi együttműködés lehetőségeivel. 51
Rendelkezik a harmonikus (társas) kapcsolatok kialakításához megfelelő ismeretekkel, készségekkel, empátiával; ez jellemzi a tőle különböző embertársaival való kapcsolatát is. Tud különbséget tenni az ideális és a reális énkép között és tisztában van azzal, hogyan befolyásolhatja a társas környezet az önmagáról alkotott képet. Felismeri a normakövetés szerepét, fontosságát. A családi életre nevelés A tanuló tudatosan készül az örömteli, felelősségteljes párkapcsolatra, a családi életre. Jártas a munkaeszközök célszerű, gazdaságos használatában, kialakítja egyéni, eredményes munkamódszereit. Megismeri a háztartásban, közvetlen környezetében alkalmazott, felhasznált anyagokat (különös tekintettel az egészségkárosító anyagokra). Képes önálló életvitelét, önmaga ellátását megszervezni. Képes szükségletei tudatos rendszerezésére, rangsorolására, megismeri a takarékosság-takarékoskodás alapvető technikáit. Ismeri a családtervezési módszerek alkalmazásának módját, ezek előnyeit és kockázatait, tud ezzel kapcsolatban információkat keresni és azokat döntéseiben felhasználni. Tud információkat szerezni a szexuális problémákkal kapcsolatban, ugyanakkor képes felismerni egyes információforrások veszélyeit. Tudja, hová fordulhat krízishelyzetekben. Képes tájékozódni a gyermekszülést és az örökbefogadást érintő kérdésekről. Érti a családnak a társadalomban betöltött szerepét. Érti a családtagok felelősségét a család egységének megtartásában, belátja a szerepek és feladatok megosztásának módjait, jelentőségét. Értelmezi a szülői és gyermeki felelősség fogalmát, tiszteli a különböző generációk tagjait. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Törekszünk, hogy tanulóink ismerjék fel, hogy szűkebb vagy tágabb környezetükben egyes emberek vagy csoportok segítségre szorulnak. Az adott helyzethez és lehetőségeikhez mérten érezzék kötelességüknek a segítségnyújtást és próbálják ebbe társaikat is bevonni. Egyes helyzetekben képesek legyenek felelősséget vállalni másokért (társaiért, a környezetében élő rászorultakért). Pályaorientáció Tudatosítjuk tanulóinkban, hogy életük során többször pályamódosításra kerülhet sor, ezért is van jelentősége a folyamatos tanulásnak, önképzésnek. Megfelelő ismeretekkel kell rendelkezniük tervezett szakmájukkal, hivatásukkal kapcsolatban, munkaerő-piaci lehetőségekről, munkavállalói szerepükről. Felkészítjük tanulóinkat az álláskeresésre. Gazdasági és pénzügyi nevelés Az iskola képzési irányainak megfelelően is kiemelt szerepet kap a tanulóink gazdaságipénzügyi ismereteinek fejlesztése. Szakmai órákon, gazdaság történelem és földrajz kiemelt szerepet kapnak a szakmai-pedagógiai munka során. Fontos hangsúlyt kap az üzleti etika tanítása szakmai-pedagógiai munkánkban. Médiatudatosságra nevelés
52
Fontosnak tartjuk, hogy tanulóink tudatos médiahasználók legyenek. Osztályfőnöki órákon és kerettanterv adta lehetőségek kihasználásával igyekszünk ennek tudatosítására. A tanulás tanítása Pedagógiai-nevelési céljaink: Kifejleszteni tanulóinkban az önálló tanulásra való készséget, képességet. - jegyzetelni, kiemelni a lényeget a hallott vagy az olvasott szövegből; Saját tanulási stílus, megfelelő tanulási stratégiák kialakításának segítése. Az egyes tantárgyakon belül képesek legyenek nagyobb logikai egységek összefüggéseit felismerni. A tanulás folyamatában gyakoroltatni a szóbeli, az írásbeli és a képi kifejezés különböző formáit. Tudjanak különböző természeti és társadalmi jelenségeket megkülönböztetni, összehasonlítani; Természeti és társadalmi folyamatok értelmezéséhez képesek legyenek a tantárgyi ismereteket felhasználni. Mindennapos testnevelés A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a köznevelési törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg a következő módon: heti három óra testnevelési óra szerepel a helyi tantervünkben, 2 óra/hét testnevelés órát mindennapos testmozgással váltunk ki; - diákok délutáni sportköri foglalkozásokon vehetnek részt; 2.8. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai Tanulóink a középiskola nappali tagozatán egyaránt választhatnak közép vagy emelet szintű érettségi vizsgára való felkészítést az alábbi tantárgyak közül, bármelyik tantárgy esetében azonban a csoportlétszám minimum 10 fő. Az emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészítésre jelentkezők csoportlétszáma amennyiben nem éri el a minimális 10 főt, úgy a tanulók költségtérítést fizetnek, melynek mértékét és befizetésének módját a hatályos jogforrás betartásával a fenntartó nyilvánosságra hozza.
53
Középszintű és emeltszintű vizsgára való felkészítés: Magyar nyelv és irodalom – emelt szintű Történelem - emelt szintű Idegen nyelv(angol, német) - emelt szintű Matematika - emelt szintű Fizika - közép szintű, emelt szintű Kémia - közép szintű Ábrázoló geometria közép szintű Földrajz - közép szintű Testnevelés - közép szintű Ének–zene - közép szintű Informatika - közép és emelt szintű Vizuális kultúra- közép szintű Ágazatnak megfelelő szakmai érettségi tárgyak emelt szintű felkészítői Jelen pedagógiai programban irányelvként határozzuk meg, hogy a tanulók által választott érettségi vizsgatárgy közép vagy emeltszintű felkészítésénél a tantárgyra előírt követelményeket vesszük alapul a helyi tanterv összeállításánál. A felkészítésre jelentkezett tanulók teljesítményeit osztályzattal értékeljük. A felkészítésre jelentkezők részvétele a tanórákon kötelező, értékelés és egyéb tanügyi vonatkozás tekintetében ugyanolyan elbírálást kap, mint bármely más tantárgyi óra. A tantárgyat tanító pedagógus választásánál a hatályos törvényi előírásoknak megfelelően járunk el, - szakirányú egyetemi végzettség, pedagógiai képesítéssel rendelkező szaktanárok közül. 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet 15§(1). 2.9. Az érettségi vizsga témakörei 3. számú melléklet 2.10. A tanítási folyamat ellenőrzési és értékelési rendszere iskolánkban Évközi értékelés A tanuló teljesítményét minden tantárgyból 1-5-ig terjedő érdemjeggyel értékeljük. (Kivételt képez az osztályfőnöki óra, valamint a szakképzési évfolyamokon a testnevelés, ezeken a tanulók teljesítményét külön nem értékeljük érdemjeggyel, s a félév- illetve tanév végén sem kap a tanuló e tantárgyból osztályzatot.) A rendszeres értékelés érdekében félévenként tantárgyanként legalább három érdemjeggyel kell értékelni a tanulók haladását. Az első érdemjegyet az első félévben legkésőbb október 30-ig, a második félévben március 15-ig biztosítani kell.
54
A szakmai követelményekből adódóan különösen nagy gondot fordítunk a szóbeli számonkérésre a kommunikációs készség fejlesztése érdekében. A tananyag számonkérésének formái: szóbeli feleltetés írásbeli feleltetés témazáró dolgozat házidolgozat kiselőadás projektmunka “kis vizsga” Az egységes követelmények érdekében tantárgyanként évente legalább két témazáró dolgozatot íratunk. Témazáró dolgozatnak minősül az a dolgozat, amely egy-egy nagyobb témakör feldolgozását zárja le. A témazárók témáját a tanmenetekben rögzítjük. A témazárók megíratását a munkaközösség-vezetők koordinálják. Azoknál a tantárgyaknál, ahol szóbeli érettségi vagy szakmai vizsga van, lehetőség van szóbeli témazáró beszámolóra is. Az írásbeli témazáró dolgozatok időpontját a tanulókkal legalább 1 héttel előtte közölni kell. Alapelv, hogy egy tanítási nap egy témazáró dolgozatot írjanak a tanulók. Amennyiben a tanuló lehetőséget kapott a rosszul sikerült témazáró dolgozat javítására, az osztályozási naplóba mindkét írásbeli dolgozat érdemjegye bekerül. Az évközi érdemjegyek ellenőrzőbe való beírásával a szülők tájékoztatása minden tanárnak kötelessége. Az osztályfőnök december 20-ig illetve április 30-ig (végzősöknél március 31-ig) írásban értesíti a szülőt, ha a tanuló bukásra áll. A szakképzés gyakorlati tevékenységének értékelése havonta történik a képzőhely javaslata és a szakoktató által megítélt érdemjegyek alapján. A munkaközösség egységesen határozza meg az írásbelikre adott érdemjegyek kialakításához szükséges követelményszinteket, ha eltérnek az alábbi iskolai szintű értékeléstől (erről az éves munkaközösségi munkatervben kell határozni): 0 - 35 % 36 - 50 % 51 - 70 % 71 - 85 % 86 – 100 %
1 2 3 4 5
Félévi és év végi osztályozás Osztályzatokat az évközi érdemjegyek alapján, vagy osztályozó vizsgán, javítóvizsgán nyújtott teljesítmény alapján kell megállapítani. Minden tantárgyat félévkor és év végén osztályzattal értékelünk. A félévi és év végi osztályozóértekezletet megelőzően az osztályfőnök megvizsgálja, hogy
55
– –
a tanuló osztályozható-e, hiányzásai nem haladják-e meg a rendeletben meghatározott mértéket, a tanárok által javasolt osztályzatok megalapozottak-e (a tanuló kellő számú érdemjeggyel rendelkezik-e, az évközi érdemjegyek és az osztályzat között nincs-e lényeges eltérés, stb.), probléma esetén a nevelőtestület dönt.
Tanév végén az éves munkát értékeljük és figyelembe vesszük a teljesítmény tendenciájának alakulását is. A tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha - felmentést kapott a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól - engedélyezték, hogy a tanulmányi követelményeknek az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget - mulasztása miatt nem osztályozható, de a nevelőtestület engedélyezte a vizsga letételét - más tagozatról, illetve más, lényegesen különböző oktatási tartalmú iskolából átvétellel kerül az iskolába. - Felnőttképzési tagozaton tanul (iskolarendszerű felnőttképzés szakközépiskola, OKJ szerinti szakképzés)- rendjéről az éves munkaterv rendelkezik, figyelembe véve a tanév rendjét; A tanuló javítóvizsgát tehet (tanköteles koráig köteles tenni) - ha legfeljebb 3 tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott - szakmai gyakorlatból csak akkor, ha a gyakorlati képzést szervező azzal egyetért és a nevelőtestület engedélyezi. Javítóvizsga augusztus 15. – augusztus 31-ig szervezhető. A magántanulóvá válás szabályai - a tanuló írásbeli kérvényében indokolni köteles kérését. - a kérvény elfogadásáról az indokok figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. - magántanuló a gyakorlati foglalkozásokon köteles részt venni, ez alól felmentés nem adható. - A magántanuló (a gyakorlati tantárgyak kivételével) osztályozó vizsgát köteles tenni, amire önállóan készül fel. - A magántanuló jogosult a tanórákat látogatni. A magántanulót a nappali tagozatos osztályba be kell sorolni, az osztályfőnök feladata a tanulóval való kapcsolattartás. Az értékelés speciális szabályai Az érdemjegyek és osztályzatok adása I. Alapelvek A tanuló számára a tanítási év közben adott értékelés formája az érdemjegy. Az értékelésnél jeles (5); jó (4); közepes (3); elégséges (2), elégtelen (1) érdemjegyeket lehet adni. Törtszámjegyet nem lehet a tanuló számára adni. A tanuló munkáját félévkor és év végén osztályzattal kell minősíteni, az osztályzatok a következők: a) A tantárgyi tudás értékelésénél és minősítésénél jeles (5); jó (4), közepes (3), elégséges (2); elégtelen (1). A tanuló magatartásának értékelésénél és minősítésénél példás (5); jó (4); változó (3); rossz (2). A tanuló szorgalmának értékelésénél és minősítésénél példás (5), jó (4); változó (3);hanyag (2). 56
II. Érdemjegyek A tanuló munkáját a tanítási év közben rendszeresen, időarányosan értékelni kell. Az időarányos azt jelenti, hogy a tanuló munkáját havonta legalább egy érdemjeggyel értékelni kell. Ettől eltérést jelenthet, amennyiben az adott tantárgy óraszáma nem teszi lehetővé a havonta történő számonkérést, ez esetben a tantárgy heti óraszáma +1db számonkérés és értékelés szükséges. A tanulók munkájának értékelésénél a pedagógiai változatosságra kell törekedni. Ajánlott az értékelésnél írásbeli, szóbeli, szorgalmi, stb. munkák alapján érdemjegyeket adni. Minden tanuló munkáját szükséges írásbeli munka alapján is értékelni, a műhelyben folytatott gyakorlati és a készségtárgyak kivételével. Az egy félév során adott érdemjegyek száma a - tantárgy heti óraszáma+1 db érdemjegy félévente,- kell meghatározni. Írásbeli munkára kell adni a jegyek minimum 1/3-át. A tanmenetben meghatározottak szerint, az egyes témakörök végén témazáró dolgozatot kell íratni, amit érdemjeggyel kell értékelni. A félévi és év végi tudásszintmérő dolgozatokat az értékelési rendszerhez kapcsolódó szempontok szerint kell értékelni, amikor szükséges érdemjegyet kell adni. Érdemjegyet az osztályozó naplóban a szaktanár javíthat. A hibásan beírt jegyet áthúzza, és szignójával a javítást hitelesíti. Szigorúan tilos érdemjegyet hibajavítóval javítani, radírozni vagy átírni. III. Osztályzatok 1) A félévi és év végi osztályzatokat az összes, az osztályozó naplóba, a tantárgyhoz beírt érdemjegyek számtani átlaga alapján kell meghatározni: a) 75 századra végződő vagy a feletti átlag esetén felfelé kell kerekíteni, b) 5 tized és 749 ezred között a szaktanár mérlegel és dönt a félévi vagy év végi osztályzatról, c) 499 ezredtől lefelé kell kerekíteni az osztályzatot. 2) A szaktanár által hozott döntést csak az osztályozóértekezlet döntése bírálhatja felül. 3) Osztályzatot az osztályozó naplóban az osztályfőnök javíthat. A hibásan beírt jegyet áthúzza, és szignójával a javítást hitelesíti. Szigorúan tilos osztályzatot hibajavítóval javítani, radírozni vagy átírni. IV. Írásbeli, gyakorlati dolgozatok pótlása 1) A szaktanár feladata és kötelessége, hogy a tanuló munkáját folyamatosan értékelje. 2) A tanuló kötelessége, hogy részt vegyen a tanítási órákon és ott rendszeresen számot adjon tudásáról. 3) A tanuló hiányzása esetén az 1., és 2., pontokban foglaltakat nem vagy nagyon nehezen lehet teljesíteni. 4) Annak érdekében, hogy a tanuló folyamatos és rendszeres értékelése ezen a területen ne szenvedjen csorbát, a következő intézkedéseket kell megvalósítani: a) A tanuló hiányzását az osztályfőnök az osztálynaplóban folyamatosan vezeti. b) Dolgozat, röpdolgozat esetén a szaktanár jelzi az osztályfőnök számára, hogy ki, kik nem vettek részt a számonkérésen. Átadja a tanulók névsorát, amelyen rögzíti a dolgozatírás időpontját, témáját. A listát aláírásával hitelesíti. Az osztályfőnök a tanuló iskolába való megérkezése után jelzi a szaktanár számára, hogy diákja számára biztosítsa a dolgozat pótlásának lehetőségét. c) A tanuló iskolában való megjelenését követően kerül sor a dolgozat pótlására. d) A tanuló figyelmét a dolgozat pótlására a szaktanár és/vagy az osztályfőnök külön is felhívja. e) A tanuló iskolában való megjelenése és a dolgozat pótlása között minimum 24 órának (1 57
napnak) el kell telnie. f) Egy-egy számonkérés 135 percnél nem lehet több. Egy tanulót egy napon maximum két tárgyból lehet így írásban feleltetni. h) A dolgozatokat a szaktanár értékeli, és az érdemjegyeket bevezeti a naplóba. i) A tanuló nem jelenik meg az írásbeli dolgozat pótlásán: - ha indokolt távol maradása, akkor újabb lehetőséget kell biztosítani számára a pótlásra, - indokolatlan távol maradás esetén elégtelen érdemjeggyel kell értékelni a tanulót. A tantárgyak értékelésének rendszere a középfokú szakképzésben: Az értékelés rendszerét szakmánként minden tanítási évben a munkaközösség határozza meg és fogadja el, amely tartalmazza az oktatott tantárgyakat és az értékelés módját. Az értékelés módja lehet: folyamatos értékelés és vizsgáztatás, az utóbbi szóban és/vagy írásban. Folyamatos értékelés esetén a jegyek száma minimum három, vizsgáztatás esetén a jegyek száma minimum kettő legyen. Az elégtelen vizsgajegyet a tanuló egyszer javíthatja a szaktanár által meghatározott időpontban. A két vizsgajegynek időarányosan kell meglennie, a két vizsga között legalább három hétnek el kell telnie. A vizsga időpontját a tanulókkal a vizsga előtt legalább egy héttel közölni kell. Ha a tanuló a vizsgán hiányzik, annak pótlását írásban, indoklással kérheti az iskola igazgatójától. Indokolatlan hiányzás esetén egyszeri pótlásra van lehetőség, ez esetben azonban az elégtelen érdemjegy javítására nincs lehetőség. Felmentés az egyes tantárgyak alól: A tanuló írásos kérelmet nyújt be az iskola igazgatójához címezve, mellékelve azt az igazolást, ami alapján felmenthető. A kérelem benyújtására a félév megkezdésétől számítva két hétig van lehetőség. Felmentés (az előző tanulmány beszámításának) feltétele: - a tananyag megegyezése, - legalább közepes osztályzat. A munkaközösség javaslata alapján az igazgató határozatot hoz, amely lehet: - részbeni felmentés, teljes felmentés, felmentés az óralátogatások alól vizsgakötelezettség mellett Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok (a továbbiakban házi feladatok) formái: - házi feladat 58
-
szóbeli házi feladat -házidolgozat készítése -kiselőadásra való felkészülés -projektmunkában való részvétel -gyűjtő- és kutatómunka.
Az írásbeli és szóbeli házi feladatok az előző órá(k) tananyagához kapcsolódnak, az ismeretek elsajátítását illetve elmélyítését, gyakorlását célozzák. A feladatok kapcsolódhatnak a következő óra előkészítéséhez is. Az egyes tantárgyakhoz kapcsolódó írásbeli és szóbeli házi feladatok meghatározásánál fontos szempont, hogy azok biztosítsák a tanulók felkészülését, rendszeres tanulásra szoktassák a tanulókat, ugyanakkor ne terheljék túl a tanulókat. Az írásbeli és szóbeli házi feladatokat a tanulónak a következő tanórára kell elkészítenie. Ha a tanulónak nem sikerül elkészítenie a házi feladatot, azt a tanóra elején jelentenie kell a szaktanárnak. Az írásbeli feladatok esetében a feladat megoldására vonatkozó kísérleteit, próbálkozásait be kell mutatnia. Ha a tanuló nem készítette el házi feladatát – és a megoldásra vonatkozó kísérleteit sem tudja bemutatni -, akkor a szaktanár elégtelen érdemjeggyel minősítheti a tanuló felkészültségét az adott tantárgyból. A házidolgozatok készítése a tanuló önálló információszerzési készségeinek fejlesztését, az elmélyültebb szakmai ismeretek megszerzését, szintetizálását célozza. A tanuló egy tantárgyból évente maximum egy házidolgozat elkészítésére kötelezhető. A kiselőadásokra való felkészülés a tanulók előadó készségének fejlesztését segíti, ugyanakkor lehetőséget teremt a tanulókkal való differenciált foglalkozásra is. A projektmunka az önálló, komplex tanulás, a problémamegoldás eszköze, a csoportban végzett tevékenység által fejleszti az együttműködést, a felelősségtudatot és lehetőséget teremt a különböző szerepek kipróbálására is. A gyűjtő- és kutatómunka segíti a tanulók információszerzési készségeinek fejlesztését, az önálló tanulás elsajátítását. A szaktanárnak törekednie kell arra, hogy az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok különböző formáit változatosan alkalmazza. A formák kiválasztásakor legyen tekintettel a tanulók egyéni képességeire, a fejlesztési célokra és minden esetben vegye figyelembe a feladatok megoldásának időigényét a tanulók túlterheltségének elkerülése érdekében. A szaktanár az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok különböző formáit érdemjeggyel is minősítheti. A félévi osztályzatok megállapításánál azonban tekintettel kell lenni arra is, hogy az otthoni felkészüléshez kapcsolódó érdemjegyek nem haladhatják meg az adott tantárgyból a félév során megállapított érdemjegyek 1/3-át.
59
A szakképzési évfolyamon az egyes tantárgyakból a fentiektől eltérő szabályok is megállapíthatók. E speciális tantárgyi követelményeket minden félév elején a szaktanár köteles részletesen ismertetni a tanulókkal.
60
A magatartás és szorgalom értékelése A tanulók magatartását és szorgalmát csak a nappali munkarend szerint tanulók esetében értékeljük. A magatartás és szorgalom jegyek elbírálása az osztályfőnök feladata és felelőssége, figyelembe véve az osztályban tanító tanárok és a tanulók javaslatait. Év végén az egész tanévre vonatkozóan kell az értékelést elvégezni. A magatartás és a szorgalom értékelésének szempontjai: MAGATARTÁS
SZORGALOM
Példás: az a tanuló, akinek magatartása példamutató az iskolában és az iskolán kívül, a rend és fegyelem megtartásában és megtartatásában kitűnik társai közül, segítőkész, viselkedése, hangneme követésre méltó, kulturált, udvarias.
Példás: az a tanuló, akinek tanulmányi munkája - az életkorát és egyéni adottságait figyelembe véve - céltudatos, pontos, megbízható, képességei és teljesítménye összhangban állnak, munkáját önállóan végzi, önellenőrzésre törekszik, az órákon aktívan dolgozik.
Jó: az a tanuló, akinek magatartása általában jó mind az iskolában, mind azon kívül, támogatja azokat, akik az elfogadott normák megtartásának irányába befolyásolják az azokat be nem tartókat.
Jó: az a tanuló, aki munkáját igyekszik pontosan végezni, önellenőrzésre törekszik, rendszeresen, megbízhatóan dolgozik, képességei és teljesítménye nem állnak összhangban
Változó: az a tanuló, akinek viselkedése ingadozó az iskolában, ill. azon kívül, a házirend előírásait néha, nem súlyosan megszegi, viselkedése hangneme esetenként udvariatlan, kifogásolható.
Változó: az a tanuló, aki tanulmányi munkájában ingadozó eredményességű,munkavégzése egyenetlen, pontatlan, rendszertelen, önmagát nem ellenőrzi, csak külön ösztönzésre dolgozik, teljesítménye erősen képességei alatt marad
Rossz: az a tanuló, aki a közösségnek szándékosan árt, megnyilvánulásai rendszerint romboló hatásúak, az iskolai élet szabályait sorozatosan megszegi, társait rendszeresen rossz irányba próbálja befolyásolni, viselkedése, hangneme tiszteletlen, durva, goromba
Hanyag: az a tanuló, aki tanulmányi munkájában megbízhatatlan, munkáját közöny jellemzi, az órai munka rendjét rendszeresen zavarja, alig dolgozik, bukásra áll vagy bukik.
61
A magasabb évfolyamba lépés feltételei iskolánkban Magasabb évfolyamba az léphet, aki a tanévet sikeresen (minden osztályozott tantárgyból legalább elégséges szinten) befejezte és eleget tett az előírt gyakorlatoknak. Ha a tanuló a tanév végén – maximum 3 tantárgyból- elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet. A félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tenni, - ha felmentették a tanórai foglalkozások látogatása alól, - engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben, ill. az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, - a köznevelési törvényben meghatározott időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet. Nem léphet magasabb évfolyamba a tanuló, ha: - nem tett eleget tanulmányi kötelezettségének, - fegyelmi határozattal a tanév folytatásától eltiltották.
2.11. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei Iskolánkban csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelvet, az informatikát, szakmai tantárgyakat. Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és tanulók tudásának megalapozására. A választható tantárgyak esetében diákjainknak lehetőséget adunk, hogy megjelöljék, melyik pedagógusnál szeretnék tanulmányaikat folytatni. Amennyiben a tantárgyfelosztás ezt lehetővé teszi, biztosítjuk a többség által megjelölt pedagógust a kurzus vezetésére. A választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik és tudomásul veszik, hogy az értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne. 2.12. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek részben a testnevelés tantárgy helyi tantervében szerepel. Az iskolai munkaterv kidolgozáskor a mérésre vonatkozó hatályos jogszabályoknak megfelelően járunk el. A tanulók fizikai állapotának mérésére az iskolai szűrés, - védőnő, iskolaorvos által összeállított kimutatások is rendelkezésre állnak. Az iskola egészségfejlesztési programjának megvalósításakor a mért eredményeket súlyozva dolgozzuk ki a tanévre szóló programunkat. Néhány módszer: - a kondicionális képességek vizsgálata motorikus próbákkal történik. - a tanulók motoros fittségének mérésére évente kétszer kerül sor. - meg kell tanítanunk a gyerekeket saját fizikai állapotuknak a mérésére, értékelésére, számukra tükröt kell tartanunk a méréseink segítségével, - a fejlődésüket vizsgálva és visszaigazolva motivációt nyújthatunk az edzések, a testnevelési órák és a sportfoglalkozások rendszeres végzéséhez. 62
2.13. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések „Alapvető célunk, hogy biztosítsuk az intézményen belül a szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. Az intézmény szolgáltatásaihoz való hozzáférés egyenlőségének biztosításán túl célunk az esélyteremtést támogató lépések, szolgáltatások megvalósítása. A hátrányos helyzetű tanulók hátrányainak kompenzálása az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében, az intézmény minden tevékenysége során: a beiratkozásnál, felvételinél adminisztratív ellenőrzéssel, diagnosztikai méréssel tanításban, ismeretközvetítésben felzárkóztató órák szervezésével a gyerekek / tanulók egyéni fejlesztésében, egyéni fejlesztési terv kidolgozásával az értékelés gyakorlatában, tanulói előmenetelben egyénre szabott számonkéréssel, előmenetel követéssel a fegyelmezés, büntetés gyakorlatában a szülőkkel való szoros együttműködéssel a tananyag kiválasztásában, alkalmazásában és fejlesztésében speciális tantervvel az SNI tanulók számára, tanulásmódszertani foglalkozásokkal a továbbtanulásban, pályaorientációban mentortanárok segítségével a humánerőforrás-fejlesztésben, pedagógusok szakmai továbbképzésében módszertani továbbképzésekkel a partnerség-építésben és kapcsolattartásban a szülőkkel, segítőkkel, a szakmai és társadalmi környezettel „ (Terplán Zénó Ferences Szakképző Iskola és Gimnázium esélyegyenlőségi terve) 2.14. A tanulók jutalmazásának elvei -
a tanulók éves teljesítményét – tanulmányi, közösségi munka- értékeljük nevelőtestületi értekezleten; nevelőtestület közös döntése alapján születik meg a jutalmazott tanulók köre; végzős osztályok tanulóinak értékelés- Terplán díj adományozása; szaktárgyi versenyeken részt vett tanulók külön jutalmazása- szaktanárok, felkészítő tanárok javaslatai alapján; iskolai szakkörökön eredményesen teljesítő tanulók jutalmazása ( énekkari, sportköri tevékenységek)
A fenti szempontok természetesen a tanulók magatartásának, szorgalmának értékelésénél is fontos faktorokat jelentenek.
63
3. Szakmai program
64
3.1. Szakközépiskola 3.1.1. Gépészet 3.1.1.1.
Gépgyártástechnológiai technikus 54 521 03 A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként
Szakmai követelménymodulo k
Ágazati szakképzés
Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Tantárgyak
9. heti óraszám e gy
ögy
10. heti óraszám e gy
ögy
11. heti óraszám e gy
ögy
közismeret nélkül
12. heti óraszám e gy
1/13 heti óraszám e gy
ögy
Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14. heti óraszám e gy
1150012 Munkahelyi egészség és biztonság
Munkahelyi egészség és biztonság
1149912 Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás II.
0,5+1, 5
1149812 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)
Foglalkoztatás I.
2
0,5+05
1016312 Gépészeti munkabiztonság és környezetvédelem
Munkavédelem
1016212 Gépészeti alapozó feladatok
2,5+05 Gépészeti alapozó feladatok
0,5+0,5
1 Elsősegélynyújtás gyakorlat
1
1 3+1
4+1
4+1
1 13,5+1,5
65
Gépészeti alapozó feladatok gyakorlat
70
105
2
140
3
3
11
Műszaki mérés 1017212 Mérőtermi feladatok Műszaki mérés gyakorlat 1016912 Forgácsoló technológia hagyományos és CNC szerszámgépeken
1017012 Gyártástervezés és gyártásirányítás
1017112 Karbantartás és üzemvitel összes óra összes óra
160
2
2+2 2
2
Forgácsolási alapismeretek 4 Forgácsolási alapismeretek gyakorlat
8
Gyártástervezés és gyártásirányítás Gyártástervezés és gyártásirányítás gyakorlat Szerszámgépek karbantartása Szerszámgépek karbantartása gyakorlat
6,5+2,5
2 4
3+1
2 5+1
70
3+1
3 6+1
105
4+1
3 7+1
140
7+1
3 10+1
17+4 14 31+4
160
4 17+4 14 31+4
66
3.1.1.2.
Épületgépész technikus 54 582 01
A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Szakmai követelménymodulo k
Ágazati szakképzés közismeret nélkül
Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Tantárgyak
1150012 Munkahelyi egészség Tantárgy és biztonság
9. heti óraszám e gy
ögy
10. heti óraszám e gy
ögy
11. heti óraszám e gy
ögy
12. heti óraszám e gy
0,5+0, 5
1/13 heti óraszám e gy
ögy
Szakképesítés specifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14. heti óraszám e gy
0,5+0, 5
1149912 Foglalkoztatás II.
Tantárgy
0,5+0,5
1149812 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzés esetén)
Tantárgy
2
1020912 Épületgépészeti csővezetékszerelés
1021112 Épületgépészeti rendszerismeret 1021412
Épületgépészeti csővezetékek Épületgépészeti csővezetékek gyakorlata Épületgépészeti rendszerek Épületgépészeti rendszerek gyakorlata Munkavédelem
1,5+0, 5 2 1
2,5+0, 5
1 70
1
35
1+1
4 1+1
1
35
2 1
1
80
5+3 2
5
80
1
67
Épületgépészeti munkabiztonsági és környezetvédelemi feladatok
Elsősegélynyújtás gyakorlata Elektrotechnikai
Elektrotechnikai 1020612 gyakorlat Épületgépészeti elektromos szerelések Irányítástechnika és irányítástechnika Irányítástechnika gyakorlat Épületgépészeti munkák irányítása 1020812 Műszaki tervek, Vezetési és szervezési dokumentációk ismeretek gyakorlat Vállalkozási ismeretek Komfort rendszerek 1020712 Épületgépészeti Komfort komfort rendszerek rendszerek gyakorlat 1020512 Vízellátás Épületgépész ellátó csatornázás és rendszerek vízgépészeti ismeretek Fűtés és megújuló energiák Gázellátás, gázkészülék ismeretek
1 1
1
1 1
35
2 2
4
60
4 2
80
2 2
2 1,5+0,5
2 1+1 2 5
1,5+1
3+1 1,5
68
Víz, gáz, fűtéshálózat gyakorlat Gázkészülék szerelési gyakorlat összes óra összes óra
7
4 3+1
2 5+1
70
3 +1
3 6+1
105
3+1
4 7+1
140
6 +1 4 10+1
15+4 16 31+4
160
13 +4 18 31+4
69
3.1.2. Elektrotechnika-elektronika 3.1.2.1.
Automatikai technikus 54 523 01 A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan
Szakmai követelménymodulok
1150012 Munkahelyi egészség és biztonság 1149912 Foglalkoztatás II. 1149812 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)
1000712 Informatikai és műszaki alapok
Tantárgyak
Munkahelyi egészség és biztonság
ögy
10. heti óraszám e gy
ögy
11. heti óraszám e gy
ögy
12. 1/13 heti óraszám heti óraszám e gy e gy
0,5+0, 5
ögy
Szakképesítés specifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14. heti óraszám e gy
0,5
Foglalkoztatás II.
0,5+0,5
Foglalkoztatás I.
2
Műszaki informatika gyakorlat Műszaki ismeretek Műszaki gyakorlatok
1000512 Villamosipari alaptevékenységek
9. heti óraszám e gy
Ágazati szakképzés közismeret nélkül
Műszaki rajz Elektrotechnika Elektrotechnika gyakorlat Elektronika
2 1,5+0, 5
2
1 3
2,5+2
70
4 1+1
1+1
1
2+1 1
3
105
2 2
4
5
70
Elektronika gyakorlat 1000312 Irányítástechnikai alapok 1000412 Pneumatikus és hidraulikus rendszerek
Irányítástechnika Irányítástechnika gyakorlat Pneumatika és hidraulika Pneumatika és hidraulika gyakorlat
1000212 Ipari gyártórendszerek
Gyártórendszerek
1000112 Ipari folyamatok irányítása PLCvel
PLC ismeretek
összes óra összes óra
Gyártórendszerek gyakorlat
3
140
2 2+1
6
160
2+1 2
3 4,5+1,5 6
3+1 2 3+1
PLC programozási gyakorlat
10 2+1
3 5+1
70
3+1
3 6+1
105
4+1
3 7+1
140
6+1 4 10+1
14 +4 17 31+4
160
13+4 18 31+4
71
3.1.2.2.
Elektronikai technikus 54 523 02
Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodul ok
1150012 Munkahelyi egészség és biztonság 1149912 Foglalkoztatás II. 1149812 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) 1000712 Informatikai és műszaki alapok
Tantárgyak
Munkahelyi egészség és biztonság
ögy
10. heti óraszám e gy
ögy
11. heti óraszám e gy
ögy
12. heti óraszám e gy
0,5+0, 5
0,5
Foglalkoztatás II.
0,5
Foglalkoztatás I.
2
Műszaki informatika gyakorlat Műszaki ismeretek Műszaki gyakorlatok
1000512 Villamosipari alaptevékenységek
9. heti óraszám e gy
Ágazati Szakképesítés szakképzés specifikus közismeret utolsó évf. nélkül 1/13 5/13 és 2/14. heti óraszám ögy heti óraszám e gy e gy
2 1,5+0, 5 3
70
4 1
Elektrotechnika
1
Elektronika
2,5+ 2
1+1
Műszaki rajz
Elektrotechnika gyakorlat
2
1+2 2+1 1
3
105
2 2
4
5
72
Elektronika gyakorlat 1000312 Irányítástechnikai alapok
Irányítástechnika
1001312 Áramkör építése, üzemeltetése
Elektronikai áramkörök
1001412 Mechatronikai rendszerek
Mechatronika
1001512 Számítógép alkalmazása az elektronikában összes óra összes óra
3
140
2 2+1
Irányítástechnika gyakorlat
6
160
2 2
3 4,5+2
Elektronikai áramkörök gyakorlat
6 3+2
Mechatronika gyakorlat
3
Számítógép alkalmazása
3
Szimuláció és PLC gyakorlat
6
Mikrovezérlők gyakorlat
3 2+1 3 5+1
70
3+1 3 6+1
105
4+1 3 7+1
140
6+1 4 10+1
14+4 17 31+4
160
13+4 18 31+4
73
3.1.3. Informatika 3.1.3.1.
Gazdasági informatikus 54 481 02
Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok
Tantárgyak
9.
10.
11.
heti heti heti óraszám ögy óraszám ögy óraszám e gy e gy e gy 1150012 Munkahelyi egészség és biztonság
Munkahelyi egészség és biztonság
1149912 Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás II.
1149812 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések Foglalkoztatás I. esetén)
0,5
Ágazati szakképzés közismeret nélkül
Szakképesítés specifikus utolsó évf.
1/13
5/13 és 2/14.
12. ögy
heti óraszám e gy
heti óraszám e gy
ögy
heti óraszám e gy
0,5 0,5 2
74
Ágazati szakképzés
Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok
1081512
közismeret nélkül
9.
Tantárgyak
heti óraszám e gy
ögy
10. heti óraszám e gy
ögy
11. heti óraszám e gy
ögy
12. heti óraszám e gy
1/13 heti óraszám e gy
ögy
Szakképesítés specifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14. heti óraszám e
gy
Információtechnológiai alapok
1
1,5
Információtechnológiai Információtechnológiai alapok gyakorlat
2
2
1082612
Munkaszervezési ismeretek
1
1
Szakmai életpálya építés, munkaszervezés, munkahelyi kommunikáció
Munkaszervezési gyakorlat
2
2
Adatbázis és szoftverfejlesztés
0,5+ 1
1+1
2
1 +1
4+3
Adatbázis és szoftverfejlesztés gyakorlat
1
2
2
2
8
Hálózati ismeretek I.
1
1+1
2
4+1
Hálózati ismeretek I. gyakorlat
2
2
2
8
1082112
Gazdasági ismeretek
6+2
Gazdasági alapok és rendszerszervezés
Gazdasági ismeretek gyakorlat
5
1081712 Hálózatok, programozás és adatbáziskezelés
75
Vállalati információs rendszerek
4
Projektmenedzsment
2
Szakmai idegen nyelv
1,5
1082212
Projektmenedzsment gyakorlat
2
Informatika alkalmazása
Vállalati információs rendszerek gyakorlat
2
Informatikai alkalmazási gyakorlat
4+2
Számviteli információs rendszerek gyakorlat
2
2+1
3
2+1
4
3+1
4
4+1
6
16+2
15+2
összes óra összes óra
5+1
70
6+1
105
7+1
140
10+1
11 + 20 4 31+4
160
31
76
3.1.3.2.
Informatikai rendszergazda 54 481 04
Ágazati szakképzés
Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok
Tantárgyak
1/13 heti óraszám e gy
0,5
0,5
Foglalkoztatás I.
Információtechnológiai alapok
1
1,5
2
2
1
1
Munkahelyi egészség és biztonság
1149912 Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás II.
1081512 Információtechnológiai alapok
1082612 Szakmai életpályaépítés, munkaszervezés, munkahelyi kommunikáció
közismeret nélkül
9. 10. 11. 12. heti heti heti heti óraszám ögy óraszám ögy óraszám ögy óraszám e gy e gy e gy e gy
1150012 Munkahelyi egészség és biztonság
1149812 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)
Szakképesítés specifikus utolsó évf.
Információtechnológiai gyakorlat Munkaszervezési ismeretek
5/13 és 2/14. ögy
heti óraszám e
gy
0,5
2
77
1081712 Hálózatok, programozás és adatbáziskezelés
Munkaszervezés gyakorlat
2
2
Adatbázis és szoftverfejlesztés
0,5 + 1
1+ 1
2
1+ 1
4+3
1
2
2
2
8
Adatbázis és szoftverfejlesztés gyakorlat Hálózati ismeretek I.
1
1+1
Hálózati ismeretek I. gyakorlat 10827 12 Hálózati operációs rendszerek és szolgáltatások
2
2 2
4+1 2
8
Hálózati operációs rendszerek
5,5+1
Hálózati operációs rendszerek gyakorlat
7+1
Hálózati ismeretek II.
6
Hálózati ismeretek II. gyakorlat
6+1
IT hálózat biztonság
2+1
IT hálózat biztonság gyakorlat összes óra összes óra
2 2+1 5+1
3
70
2+1 6+1
78
4
105
3+1 7+1
4
140
4+1
6
10+1
11+4 20 31+4
160
16+2
15+2
31+4
3.1.4. Vegyipar 3.1.4.1.
Műanyagfeldolgozó technikus 54 521 06
A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Ágazati szakképzés
Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok
Tantárgyak
1150012 Munkahelyi egészség és biztonság
Munkavédelemi alapismeretek
1149912 Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás II.
1149812 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)
Foglalkoztatás I.
9. heti óraszám e gy
ögy
10. heti óraszám e gy
11. heti óraszám e gy
ögy
ögy
közismeret nélkül
12. heti óraszám e gy
0,5+0,5
1/13 heti óraszám e gy
ögy
Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14. heti óraszám e gy
0,5+0,5 0,5+0,5
2+1 1008212 Fizikai, mechanikai és reológiai vizsgálatok 1008312 Műanyagipari és gumiipari gépek
Méréstechnika Anyagvizsgálatok gyakorlat I. Anyagvizsgálatok gyakorlat II. Gépészeti alapismeretek Gyártás előkészítés
2
1 1
1
70 1
1,5+0,5
105
1
2+1 0,5
35
1,5
32
0,5
35
1,5
32
0,5
35
1
32
1+1
79
6+1
2
6+1,5
berendezései gyakorlat Gyártó berendezések gyakorlat 1008412 Műanyagok előállításának és feldolgozásának alapjai
1009212 Műanyagok feldolgozása
0,5
Makromolekulák Reológia
35
0,5
2 +1
2
3
7+1
1
1
2
4
Anyag és gyártmányismeret gyakorlat Műanyag feldolgozás technológiája I. Műanyag feldolgozás technológiája II.
0,5
2
32
1,5
32
7+2,5
7
Üzemi gyakorlat összes óra összes óra
4+1
1 5+1
70
5+1
1 6+1
5+1
105
3.1.5. Közlekedés 3.1.5.1.
2 7+1
Szállítmányozási ügyintéző 54 841 04
80
140
9+1 1 10+1
23,5+4 7,5 31+4
160
14,5 16,5+4 14,5 31+4
Szakmai követelménymodulo k 1150012 Munkahelyi egészség és biztonság 1149912 Foglalkoztatás II. 1149812 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) 1049612 Közlekedésszállítási alapok
Ágazati szakképzés
Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Tantárgyak
Munkahelyi egészség és biztonság
9. heti óraszám e gy
ögy
10. heti óraszám e gy
ögy
11. heti óraszám e gy
ögy
közismeret nélkül
12. heti óraszám e gy
0,5
1/13 heti óraszám e gy
ögy
Szakképesítés specifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14. heti óraszám e gy
0,5
Foglalkoztatás II.
0,5
Foglalkoztatás I.
2+2
Közlekedési alapismeretek Közlekedési alapismeretek gyakorlat
2+1
1 30
Közlekedési földrajz Közlekedésbiztonság és védelem Közlekedés üzemvitel Közlekedés üzemvitel gyakorlat Közlekedés gazdasági és jogi ismeretek
1 1
45 1
0,5
1
1
2
1+1
1+1 1
60
2
3
50
3
80
4 2,5+2
2 1
2
81
5
40
1
40
2
6
70 3+1
5+2
Közlekedés gazdasági és jogi ismeretek gyakorlat Szállítmányozási ismeretek Külkereskedelmi és vámismeretek Szállítmányozási földrajz 1050112 A szállítmányozási ügyintéző feladatai
összes óra összes óra
30
1
2
30 6,5 5 3
Logisztikai ismeretek
5+2
Szállítmányozási informatika Szállítmányozási szakmai idegen nyelv Szállítmányozási gyakorlat
1 2 6 5+1
0 5+1
70
4+1
2 6+1
105
82
6+1
1 7+1
140
9+1 1 10+1
23+4 8 31+4
160
22+2 9 31+4
3.1.5.2.
Szakmai követelménymodulo k 1150012 Munkahelyi egészség és biztonság 1149912 Foglalkoztatás II. 1149812 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)
1041612 Közlekedéstechnikai alapok
1041712 Közlekedéstechnikai gyakorlatok
Autószerelő 54 525 02 Ágazati szakképzés közismeret nélkül
Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Tantárgyak
Munkahelyi egészség és biztonság
9. heti óraszám e gy
ögy
10. heti óraszám e gy
ögy
11. heti óraszám e gy
ögy
12. heti óraszám e gy
0,5+0, 5
1/13 heti óraszám e gy
ögy
Szakképesítés specifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14. heti óraszám e gy
0,5+0, 5
Foglalkoztatás II.
0,5+0, 5
Foglalkoztatás I.
2
Közlekedési ismeretek
1
Műszaki rajz
1,5+0, 5
1
Mechanika
1
2,5+0, 5
2
2
Gépelemekgéptan Technológiai alapismeretek Elektrotechnika elektronika Karbantartási gyakorlatok Mérési gyakorlatok
1+1
2
2
2
1+1
3+1
1+1
2
4+2
2
2
4
2
2
10
3
4
83
Járműkarbantartás 1041812 Járműkarbantartás
1042112 Autószerelő feladatai
1
Gazdasági ismeretek Járműkarbantartás gyakorlata Gépjármű szerkezettan Gépjármű villamosságtan
0,5+1 4 6 4
Szerelési gyakorlat 1042212 Járműdiagnosztika összes óra összes óra
5
Járműdiagnosztika
3+2,5
Járműdiagnosztika gyakorlata
5 3+1
2 5+1
70
4+1
2 6+1
105
84
5+1
2 7+1
140
5+1
5 10+1
17+4 14 31+4
160
17+4 14 31+4
3.1.5.3.
Szakmai követelménymodulo k
1150012 Munkahelyi egészség és biztonság 1149912 Foglalkoztatás II. 1149812 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)
1041612 Közlekedéstechnikai alapok
Autóelektronikai műszerész 54 525 01
Tantárgyak
Munkahelyi egészség és biztonság
9. heti óraszám e gy
ögy
10. heti óraszám e gy
ögy
11. heti óraszám e gy
ögy
közismeret nélkül
12. heti óraszám e gy
0,5
1/13 heti óraszám e gy
ögy
Szakképesítés specifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14. heti óraszám e gy
0,5
Foglalkoztatás II.
0,5
Foglalkoztatás I.
2+2
Közlekedési ismeretek
1
Műszaki rajz
1,5+1
1
Mechanika
1+1
2,5+2
2
2
Gépelemekgéptan Technológiai alapismeretek
1
Elektrotechnika elektronika 1041712 Közlekedéstechnikai gyakorlatok
Ágazati szakképzés
Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan
Karbantartási gyakorlatok
2
70
2
105
2+1
1
3+1
1
2+1
4+1
2
2
4
2
85
140
2
10
80
Mérési gyakorlatok
3
4
80
Járműkarbantartás 1041812 Járműkarbantartás
1041912 Járműszerkezetek javítása
1042012 Autóelektronikai műszerész feladatai
1
Gazdasági ismeretek Járműkarbantartás gyakorlata Gépjármű szerkezettan Járműszerkezetek javítása gyakorlat Jármű diagnosztika és javítás Járműdiagnosztika gyakorlata Autóelektronika elmélete Autóelektronika gyakorlata Autóelektronikai diagnosztika Autóelektronika diagnosztikai gyakorlat
összes óra összes óra
0,5 4 3 4 1+2 2 5 4 2 2 3+1
2 5+1
70
4+1
2 6+1
5+1
105
3.1.6. Közgazdaság 3.1.6.1.
2 7+1
Pénzügyi-számviteli ügyintéző 54 344 01
86
140
5+1
5 10+1
17+4 14 31+4
160
15+4 16 31+4
Ágazati szakképzés közismeret nélkül
Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok
Tantárgyak
1150012 Munkahelyi egészség és biztonság
Munkahelyi egészség és biztonság
1149912 Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás II.
1149812 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)
Szakmai idegen nyelv
1150412 Gazdálkodási alaptevékenység ellátása
Gazdasági és jogi alapismeretek Ügyviteli gyakorlatok Általános statisztika Statisztika gyakorlat
9. heti óraszám e gy
ögy
10. heti óraszám e gy
ögy
11. heti óraszám e gy
ögy
12. heti óraszám e gy
0,5
1/13 heti óraszám e gy
ögy
Szakképesítés specifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14. heti óraszám e gy
0,5 0,5 2
Foglalkoztatás I.
2 3,5+0, 5
2+1 2,5
5,5+1,5 2,5+0, 5
1 1
6+1 1
1
Pénzügyi alapismeretek
2+1
2 1
2
Pénzügy gyakorlat
2 4+1
1
Adózási alapismeretek Adózás gyakorlat
1
1,5 1
87
1
1
Számviteli alapismeretek
2
Számvitel gyakorlat 1014712 Gazdálkodási feladatok ellátása 1150512 Könyvelés számítógépen 1014912 Könyvvezetés és beszámolókészítés
4,5+0,5 1+1
Gazdálkodási ismeretek
1 3,5
Könyvelés számítógépen
4+1
Számvitel
6+1
Vállalkozás finanszírozás 1150612 Vállalkozásfinanszíroz ási és adózási feladatok
2
2
Vállalkozás finanszírozás gyakorlat
1+1
Adózás
3+1
Elektronikus adóbevallás gyakorlata
2
Projekt finanszírozás 1150112 Projektfinanszírozás
1150212 Projektfolyamatok
2
Projekt finanszírozás gyakorlata
2
Projektfolyamatok követése
2
88
követése
Projekttervezés gyakorlata
összes óra összes óra Heti óraszám szabadsávval
1
5+1
3,5+0, 2,5+0, 5 5 6+1
6
7
2,5+1
2,5
5+1
89
2
6
4+1
20+4
11
21+2
10+2
7+1
10+1
31+4
31+4
8
10+1
35
35
3.1.6.2.
Vállalkozási és bérügyintéző 54 344 02
Ágazati szakképzés közismeret nélkül
Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodul ok
Tantárgyak
9. heti óraszám e
1150012 Munkahelyi egészség és biztonság
Munkahelyi egészség és biztonság
1149912 Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás II.
1149812 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)
Szakmai idegen nyelv
1150412 Gazdálkodási alaptevékenység ellátása
Gazdasági és jogi alapismeretek Ügyviteli gyakorlatok
gy
10. ögy
heti óraszám e gy
11. ögy
heti óraszám e
gy
ögy
12. heti óraszám e gy
0,5
1/13 heti óraszám e
gy
ögy
Szakképesí tés specifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14. heti óraszám e gy
0,5
0,5 2
Foglalkoztatás I.
2 3,5+ 0,5
2+1 2,5
5,5+1, 5 2,5+0, 5
1
Általános statisztika
1
Statisztika gyakorlat
6+1 1
1
Pénzügyi alapismeretek
2+1
90
2 1
2
2 4+1
Pénzügy gyakorlat
1
Adózási alapismeretek
1
Adózás gyakorlat 2
Számvitel gyakorlat
1015312 Könyvvezetési feladatok
Kis és középvállalkozások gazdálkodása
1 4,5+0, 5
2 1+1
1
2,5
Üzleti terv készítés gyakorlata
2
Könyvvezetés
4
Pénzforgalmi könyvvitel gyakorlat
2
Vállalkozás finanszírozás 1150612 Vállalkozásfinanszír ozási és adózási feladatok
1,5 1
Számviteli alapismeretek
1015212 Kis és középvállalkozások gazdálkodási feladatai
1
2
Vállalkozás finanszírozás gyakorlat
1+1
Adózás
3+1
Elektronikus adóbevallás gyakorlata 1015412 Munkaerő
1+1
Munkaerő gazdálkodás
3
91
Bérszámfejtési gyakorlat
gazdálkodás 1015112 Bérügyi szakfeladatok ellátása
2
Bérügyi feladatok
2
Bérügyi gyakorlat
1+1
1015512 Társadalombiztosítás Társadalombiztosítás i szakfeladatok ellátása TB gyakorlat
2 1
összes óra
5+1
3,5+ 2,5+0, 0,5 5 6+1
Szabad sáv
1
Heti óraszám szabadsávval
6
összes óra
2,5+1
2,5
7+1
10+1
31+4
21+ 10+3 1 31+4
1
1
1
4
4
7
8
11
35
35
3.1.7. Ügyvitel 3.1.7.1.
Ügyviteli titkár 54 346 02
92
5+1
2
6
4+1
20+3
11+1
Ágazati szakképzés közismeret nélkül
Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok
Tantárgyak
9. heti óraszám e gy
10. ögy
heti óraszám e gy
11. heti óraszám e gy
ögy
12. ögy
heti óraszám e gy
1/13 heti óraszám e gy
ögy
Szakképesítés specifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14. heti óraszám e gy
1150012 Munkahelyi egészség és biztonság
Munkahelyi egészség és biztonság
1149912 Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás II.
0,5
1149812 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)
Foglalkoztatás I.
2+4
Gépírás és iratkezelés 1006712 gyakorlat Gépírás és Levelezési dokumentumkészítés, ismeretek iratkezelés Levelezési gyakorlat
0,5
0,5
2
70
2
40
1
60
1+1
7
60
5,5
85
1+2 2
65
2
93
80
1007012 Munkahelyi kommunikáció
1006612 Gazdálkodási alapfeladatok
1007312 Titkári ügyintézés
Kommunikáció alapjai Üzleti kommunikáció gyakorlat Gazdasági alapismeretek Jogi ismeretek
1+1
3,5+1, 5
3+1 4
4
1
1+1
2
4
0,5
1
1
2,5+0, 5
Vállalkozási ismeretek Üzleti adminisztráció gyakorlat
3
15
3 6
Ügyviteli ismeretek
1007212 Rendezvény és programszervezés
1007112 Hivatali kommunikáció magyar és idegen nyelven összes óra összes óra
4
Rendezvény és program dokumentáció alapjai Rendezvény és program dokumentáció a gyakorlatban Hivatali protokoll ismeretek
3
6
2,5
Szakmai idegen nyelv gyakorlat
7 3 +1 2 5+1
70
2+1
4 6+1
4 +1
105
3 7+1
94
140
6+1
4 10+1
14,5
16,5 31
160
12+4 19 31+4
3.1.8. Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció 3.1.8.1.
Kereskedő 54 341 01 Ágazati szakképzés közismeret nélkül
Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok
9.
Tantárgyak
heti óraszám e 1150012 Munkahelyi egészség és biztonság 1149912 Foglalkoztatás II. 1149812 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) 1003212 Marketing 1150812 Az áruforgalom tervezése, irányítása, elemzése 1150712 Az áruforgalom lebonyolítása
Munkahelyi egészség és biztonság
ögy
gy
10. heti óraszám e gy
11. ögy
heti óraszám e
ögy
gy
12. heti óraszám e gy
0,5
1/13. heti óraszám e
ögy
gy
Szakképesítés specifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14. heti óraszám e
0,5
Foglalkoztatás II.
0,5
Foglalkoztatás I.
2+2
A marketing alapjai Marketing a gyakorlatban Az üzleti tevékenység tervezése, elemzése
1
2 20
2+1
3+1
3
Vezetési ismeretek Üzleti tevékenység a gyakorlatban Áruforgalom Áruforgalom gyakorlata
1
1
1,5
1
2 70
105
95
1 3
11
1
1+1
60
1+1
3+0,5
1
60
20
5
80
4
60
5,5+2, 5
1+1 1
1
1
gy
1003312 A vállalkozások működtetése
Vállalkozási ismeretek
1002512 A kereskedelmi egység működtetése
A működtetés szabályai
1003112 A főbb árucsoportok forgalmazása összes óra összes óra
4
Vállalkozási ismeretek gyakorlat
2 4
A működtetés szabályai gyakorlat
2+2
Áruismeret és forgalmazás
7,5
Értékesítési gyakorlat
7
Értékesítés idegen nyelven
2 4+1
1 5+1
70
5+1
1
105
6+1
96
5+1
2 7+1
140
7+1 10+1
3
21+4 31+4
10
160
20+2
11+2
31+4
3.1.8.2.
Logisztikai ügyintéző 54 345 01
Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulo k
Tantárgyak
9. heti óraszám e gy
ögy
10. heti óraszám e gy
ögy
11. heti óraszám e gy
ögy
12. heti óraszám e gy
Ágazati szakképzés közismeret nélkül 1/13. heti ögy óraszám e gy
Szakképesítés specifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14. heti óraszám e
1150012 Munkahelyi egészség és biztonság
Munkahelyi egészség és biztonság
1149912 Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás II.
0,5
1149812 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)
Foglalkoztatás I.
2+2
1003212 Marketing
1150812 Az áruforgalom tervezése, irányítása, elemzése 1150712
0,5
0,5
A marketing alapjai
1
2
Marketing a gyakorlatban Az üzleti tevékenység tervezése, elemzése
20 2+1
3+1
3+1
Vezetési ismeretek Üzleti tevékenység a gyakorlatban Áruforgalom
1 1,5
1
1
2
1
97
3+2 1
3+1
11
1
1
60
1 1
5,5+2
1
20
5
80
gy
Az áruforgalom lebonyolítása 1003412 A logisztikai ügyintéző feladatai 1003512 Szállítás, fuvarozás, szállítmányozás 1003612 Termelési és nagykereskedelmi raktározás összes óra összes óra
Áruforgalom gyakorlata
70
105
1
60
1
4
60
Logisztika
4+2
Készletgazdálkodás gyakorlat
4
Szállítmányozási és fuvarozási feladatok gyakorlat Nemzetközi szállítmányozás, fuvarozás Közlekedés és gazdaságföldrajz
5 7,5 1,5
Raktározás
3
Raktározás gyakorlata
3,5 4+1 5+1
1
70
5+1
1
105
6+1
98
5+1 7+1
2
140
7+1 10+1
3
21+4 31+4
10
160
18,5+4
12,5
31+4
3.1.9. Vendéglátás-turisztika 3.1.9.1.
Idegenvezető Ágazati szakképzés közismeret nélkül
Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulo k
Tantárgyak
9. heti óraszám e gy
10. ögy
heti óraszám e gy
11. ögy
heti óraszám e gy
12. ögy
heti óraszám e gy
1/13 heti óraszám e gy
ögy
Szakképesítés specifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14. heti óraszám e gy
1150012 Munkahelyi egészség és biztonság
Munkahelyi egészség és biztonság
1149912 Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás II.
0,5
1149812 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)
Foglalkoztatás I.
2+4
Turizmus alapjai 1006112 Turisztikai erőforrások bemutatása 1006212 Turisztikai kommunikáció
Kultúr és vallástörténet Vendéglátás és szálláshely ismeretek Üzleti kommunikáció gyakorlata Marketing alapjai
0,5
0,5
2+ 1
1+1
1,5
1,5
1
1
1+1
1
3+2 4 1
3+1
1
2
0,5
1
99
1
3
Szakmai idegen nyelv gyakorlat 1150312 Turisztikai latin
1006312 Ügyviteli folyamatok alkalmazása
1005812 Idegenvezetés
1005912 Idegenvezetés módszertana
1006012 Idegenvezetői adminisztráció összes óra
2
4,5
8
Antik örökségünk
1
Latin nyelvtan és fordítási gyakorlatok Ügyviteli ismeretek Informatika a turizmusban gyakorlat Levelezési ismeretek Gyakorlat
1 2+1 1
1
2+1 1,5
3
1
2,5
Országismeret I.
2
Országismeret II.
2
Idegenvezetés gyakorlat Kommunikáció alapjai Idegenvezető munkamódszerei Kapcsolat technikai ismeretek gyakorlat Adminisztrációs ismeretek Adminisztráció a gyakorlatban
8,5 1 1,5
7,5
1 3 4+ 1
1
70
4+1
2
105
3+1
100
4
140
4+1
6
15,5+4
15,5
160
12+4
19
összes óra
5+1
6+1
7+1
101
10+1
31+4
31+4
3.1.9.2.
Turisztikai szervező, értékesítő 54 812 03
Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelmény modulok
9.
10.
11.
heti óraszám e gy
heti óraszám e gy
heti óraszám e gy
Tantárgyak
ögy
ögy
ögy
12. heti óraszám e gy
Ágazati Szakképesítés szakképzés specifikus közismeret nélkül utolsó évf. 1/13 5/13 és 2/14. heti óraszám heti óraszám ögy e gy e gy
1150012 Munkahelyi egészség és biztonság
Munkahelyi egészség és biztonság
1149912 Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás II.
0,5+1,5
1149812 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)
Foglalkoztatás I.
2
1006112 Turisztikai erőforrások bemutatása 1006212 Turisztikai
0,5+0, 5
0,5+0, 5
Turizmus alapjai
2 1,5+0, Kultúr és vallástörténet 5
1+1 1,5
Vendéglátás és szálláshely ismeretek Üzleti kommunikáció gyakorlata
3+1 1
1 1
1 1
4+0,5 1
3
2
102
Marketing alapjai kommunikáció
1150312 Turisztikai latin
1+1
1+1
2
3+2
4,5
8
Antik örökségünk
1+1 2
1 1
2 1,5
3
1
2,5
Utazásszervezés Utazási szolgáltatások értékesítése gyakorlat Vállalkozási alapismeretek Turisztikai üzletágak működtetése gyakorlat
1
Latin nyelvtan és fordítási gyakorlatok
Ügyviteli ismeretek 1006312 Informatika a Ügyviteli folyamatok turizmusban gyakorlat alkalmazása Levelezési gyakorlat 1006412 Turisztikai termékkínálat értékesítése 1006512 Turisztikai vállalkozások működtetése összes óra összes óra
0,5
Szakmai idegen nyelv gyakorlat
5
9,5 2,5+1,5
4 +1
1 5+1
70
4+1
2 6+1
105
103
3+1
4 7+1
140
4+1
6 10+1
15,5+4 15,5 31+4
160
9,5 19
12+4 31+4
3.1.10. Mezőgazdaság 3.1.10.1. Mezőgazdasági technikus 54 621 02
Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok
Tantárgyak
9.
10.
11.
heti heti heti óraszám ögy óraszám ögy óraszám ögy e gy e gy e gy
Ágazati szakképzés közismeret nélkül
Szakképesítés specifikus utolsó évf.
1/13
5/13 és 2/14.
12. heti óraszám e gy
heti óraszám e gy
ögy
heti óraszám e gy
1150012 Munkahelyi egészség és biztonság
Munkahelyi egészség és 0,5+0, biztonság 5
0,5+ 1
1149912 Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás II.
0,5
1149812 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)
Foglalkoztatás I.
2
104
Ágazati szakképzés
Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok
Tantárgyak
Állattenyésztés I. Anatómia és élettan I. 11495 Takarmányozástan és általános állattenyésztés
9. heti óraszám e gy
10. ögy heti óraszám ögy e gy
0,5
1105412
1/13 heti óraszám e gy
5/13 és 2/14. ögy
heti óraszám e gy
2+1
1+0,5
3+1
Takarmánynövény termesztés
1
1,5
0,5
0,5 1
3
70
4
1096012 Gazdálkodási alapismeretek Vállalkozási, kereskedelmi alapok Gazdálkodásialapgyakorlatok
1105312 Szántóföldi növénytermesztés
12. heti óraszám e gy 1+1
Állatok egészségvédelme I.
1105212 Gépüzemeltetés és karbantartás
ögy
0,5+1
Takarmányozástan
Mezőgazdasági alapgyakorlatok
11. heti óraszám e gy
közismeret nélkül
Szakképesítésspecifikus utolsó évf.
105
1,5 2
70
1+1
2 3
Géptan
3
70
13
118
7,5
42
3,5+1 4
2+2
Géptan gyakorlat
3
Növénytermesztés
6,5
Növénytermesztés adminisztrációja
1
Növénytermesztés gyakorlat
3,5
Állattenyésztés II.
6
105
Állattenyésztés és tartás 1108212 Kertészeti növénytermesztés összes óra összes óra
Állattenyésztés adminisztrációja
1+2
Állattenyésztés gyakorlat
3,5
Kertészeti gyakorlat 2 +1 3 5+1
70
2+1 4 6+1
106
2 +1 5 105 7+1
140
3 +1 7 10+1
10,5+4 20,5 31+4
160
2 19+4 12 31+4
3.1.10.2. Vidékfejlesztési szaktechnikus 55 581 02
Szakmai követelmény modulok
Tantárgyak Vidékfejlesztési alapismeretek
1106512 Fenntartható vidékfejlesztés
1106612 Településfejleszté s 1106712 Alternatív jövedelemszerzés
1106812 Támogatások, pályázatok Összes óra: Összes óra:
Környezettudatos gazdálkodás Ökológiai gazdálkodás gyakorlata
Elméleti Gyakorlati heti óraszám heti óraszám
2
3 +1
6
Településfejlesztés 1,5 Alternatív jövedelemszerzés
4
Alternatív jövedelemszerzés gyakorlata Támogatások, pályázatok Támogatások, pályázatok gyakorlat
7 2 +1,5
6 12,5 +3,5 19 31,5 +3,5
107
3.2. Szakiskola 3.2.1. Gépészet 3.2.1.1.
Hegesztő 34 521 06
Szakiskolai képzés közismereti oktatással Szakmai követelmény modulok
Tantárgyak
Gépészeti alapozó feladatok
1016212 Gépészeti alapozó Gépészeti feladatok alapozó feladatok gyakorlata 1016312 Munkavédelem Gépészeti munkabiztonság és Elsősegélynyújtás környezetvédelem gyakorlat 1018012 A hegesztés előkészítő és befejező műveletei 1149712 Foglalkoztatás I. 1149912 Foglalkoztatás II.
Hegesztési alapismeretek Hegesztési alap gyakorlatok
1/9. évfolyam elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám
ögy
2/10. évfolyam elméleti gyakorlati heti heti ögy óraszám óraszám
Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül
3/11. évfolyam 1. évfolyam elméleti gyakorlati elméleti gyakorlati heti heti heti heti óraszám óraszám óraszám óraszám
2+1
ögy
2. évfolyam elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám
2
4
4
1
1
1 1+1
1 2+2
2
2+2 3
1,5
1+1 3
3
Foglalkoztatás I.
2+1
2+1
Foglalkoztatás II.
0,5+1,5
0,5+1,5
108
1150012 Munkahelyi egészség és biztonság
Munkahelyi egészség és biztonság
1145312 Bevontelektródás kézi ívhegesztő feladatok
Hegesztési ismeretek I.
1145512 Fogyóelektródás védőgázas ívhegesztő feladatok
Hegesztési ismeretek II.
1145612 Gázhegesztő feladatok 1145712 Volfrámelektródás védőgázas ívhegesztő feladatok Összes óra Összes óra
Hegesztési gyakorlatok I.
0,5+0,5
0,5+0,5
4
3,5+1
3
4 3
6
2
5,5
2
3
Hegesztési gyakorlatok II.
7
Hegesztési ismeretek III.
3
Hegesztési gyakorlatok III.
3 7
Hegesztési ismeretek IV.
8
2
Hegesztési gyakorlatok IV.
2 7
4,5+2,5 10 14,5+2,5
9+2 140
14 23+2
140
109
7,5+2,5 15,5 23+2,5
8 12+3,5 19,5 31,5+3,5
160
8,5+3,5 23 31,5+3,5
3.2.1.2.
Gépi forgácsoló 34 521 03 Szakiskolai képzés közismereti oktatással
Szakmai követelmény modulok
Tantárgyak
1/9. évfolyam elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám
ögy
2/10. évfolyam elméleti gyakorlati heti heti ögy óraszám óraszám
Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül
3/11. évfolyam 1. évfolyam elméleti gyakorlati elméleti gyakorlati heti heti heti heti óraszám óraszám óraszám óraszám
ögy
2. évfolyam elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám
1150012 Munkahelyi egészség és biztonság
Munkahelyi egészség és biztonság
1149912 Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás II.
0,5+0,5
0,5+0,5
1149712 Foglalkoztatás I.
Foglalkoztatás I.
2
2+1
1016312 Gépészeti munkabiztonság és környezet védelem
Munkavédelem
0,5+0,5
1
Elsősegélynyújtás gyakorlata Gépészeti alapozó feladatok
1016212 Gépészeti alapozó Gépészeti feladatok alapozó feladatok gyakorlata
0,5+0,5
1 1
2+2
1 2+2
4
4
110
Szakmai anyagismeret és 1017312 anyagvizsgálat Anyagvizsgálatok Anyagvizsgálat és geometriai és gépészeti mérések mérések gyakorlata 1017412 Esztergályos feladatok
1017612 Marós feladatok
1017512 Köszörűs feladatok Összes óra Összes óra
1
2+2
3
5
6
Esztergálás
2
3+1,5
Esztergálás gyakorlata
3+1
7
Marás
4
2 8
4
3
3+1
Marás gyakorlata
5
Köszörülés
5
2
2,5+0,5
Köszörülés gyakorlata
2 4,5+2,5 10 14,5+2,5
9+2 140
11 3
1+1
6
14
8+2,5
23+2
140
111
15 23+2,5
8 12,5 +3, 5 19 31,5+3,5
160
8,5 +3,5 23 31,5+3,5
3.2.1.3.
Hűtő- és légtechnikai rendszerszerelő 34 582 05
Szakiskolai képzés közismereti oktatással Szakmai követelmény modulok
Tantárgyak
1/9. évfolyam elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám
140
2/10. évfolyam elméleti gyakorlati 140 heti heti óraszám óraszám
Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül
3/11. évfolyam 1. évfolyam elméleti Gyakorlati elméleti gyakorlati heti heti heti heti óraszám óraszám óraszám óraszám
160
2. évfolyam elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám
1150012 Munkahelyi egészség és biztonság
Munkahelyi egészség és biztonság
1149912 Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás II.
0,5
0,5
1149712 Foglalkoztatás I.
Foglalkoztatás I.
2
2
1020912 Épületgépészeti csővezeték szerelés
Épületgépészeti csővezetékek Épületgépészeti csővezetékek gyakorlata
0,5+0,5
0,5+0,5
2
4+1 4
10
112
1021112 Épületgépészeti rendszerismeret
Épületgépészeti rendszerek Épületgépészeti rendszerek gyakorlata
1021412 Munkavédelem Épületgépészeti munkabiztonsági Elsősegélynyújtás és környezet gyakorlata védelmi feladatok Hűtőtechnikai 1021212 rendszerek Hűtőtechnikai Hűtőtechnikai rendszerszerelő rendszerek feladatok gyakorlata Légtechnikai 1021312 rendszerek Légtechnikai Légtechnikai rendszerszerelő rendszerek feladatok gyakorlata Összes óra Összes óra
2+2
1+2
4+2
4
2
11
1
1 1
1 4
2,5+1,5 6 2+1
4+2
7
14,5+2,5
9
8+2 140
10
8
3
5,5+2,5
5+1,5
8
15
7+2,5
23+2
140
113
16 23+2,5
10 9,5+3,5
22
31,5+3,5
11,5+3,5 160
20
31,5+3,5
3.2.1.4.
Szerszámkészítő 34 521 10 Szakiskolai képzés közismereti oktatással
Szakmai követelmény modulok 1150012 Munkahelyi egészség és biztonság 1149912 Foglalkoztatás II. 1149712 Foglalkoztatás I. 1016312 Gépészeti munkabiztonság és környezet védelem
Tantárgyak
Munkahelyi egészség és biztonság
1/9. évfolyam elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám
ögy
2/10. évfolyam elméleti gyakorlati heti heti ögy óraszám óraszám
Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül
3/11. évfolyam 1. évfolyam elméleti gyakorlati elméleti gyakorlati heti heti heti heti óraszám óraszám óraszám óraszám
0,5+0,5
ögy
2. évfolyam elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám
0,5+0,5
Foglalkoztatás II.
0,5+0,5
0,5+0,5
Foglalkoztatás I.
2
2
Munkavédelem
1
Elsősegélynyújtás gyakorlata
Gépészeti alapozó feladatok 1016212 Gépészeti alapozó Gépészeti feladatok alapozó feladatok gyakorlata Szakmai anyagismeret és 1017312 anyagvizsgálat Anyagvizsgálatok Anyagvizsgálat és geometriai és gépészeti mérések mérések gyakorlata
1 1
140
1
140
2+2
160
2+1 4
4
3+2
3+2
3
1+1
2
3
114
1019212 Szerszám és készülékgyártás
1019312 Szerszámok és készülékek üzemeltetése, karbantartása
Összes óra Összes óra
Szerszám és készülékgyártás Szerszám és készülékgyártás gyakorlata
1
4
3,5+2
5
4+1
11
Üzemeltetés és karbantartás
7
2
2
3 12
12+1
2
Üzemeltetés és karbantartás gyakorlata
2+1
8
4,5 +2,5 10 14,5+2,5
9+2 140
14
8+2,5
23+2
140
115
15 23+2,5
8
12,5 +3, 19 5 31,5+3,5
8,5+2,5 160
23+1
31,5+3,5
3.2.1.5.
CNC gépkezelő 35 521 01
Szakmai követelmény modulok
Tantárgyak Gyártáselőkészítés CNC programozás
1139912 CNCforgácsolás
2 4+1,5
CNC programozási gyakorlat CNC szerszámgépek CNC forgácsolási gyakorlat
Összes óra Összes óra
Elméleti Gyakorlati heti óraszám heti óraszám
5
5+2
15,5 11+3,5 20,5 31,5 +3,5
116
3.2.1.6.
Hűtő-, klíma- és hőszivattyú berendezés - szerelő 35 582 03
Szakmai követelménymodulok
10206-12 Épületgépészeti elektromos szerelések és irányítástechnika
Tantárgyak
Elméleti heti óraszám
Elektrotechnika
2
Elektrotechnika gyakorlata Irányítástechnika
2 1
Irányítástechnika gyakorlata 11413-12 Hűtő- és hőszivattyúberendezésszerelés 11414-12 Légtechnikai berendezés-szerelés Összes óra Összes óra
Hűtéstechnika
2 3,5+3,5
Hűtéstechnika gyakorlata Légtechnika Légtechnika gyakorlata
Gyakorlati heti óraszám
9 3 9 9,5+3,5 22 31,5 +3,5
117
3.2.2. Elektrotechnika-elektronika 3.2.2.1.
Elektonikai műszerész 34 522 03 Szakiskolai képzés közismereti oktatással
Szakmai követelmény modulok
Tantárgyak
1/9. évfolyam elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám
ögy
2/10. évfolyam elméleti gyakorlati heti heti ögy óraszám óraszám
Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül
3/11. évfolyam 1. évfolyam elméleti gyakorlati elméleti gyakorlati heti heti heti heti óraszám óraszám óraszám óraszám
ögy
2. évfolyam elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám
1150012 Munkahelyi egészség és biztonság
Munkahelyi egészség és biztonság
1149912 Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás II.
0,5
0,5
1149712 Foglalkoztatás I.
Foglalkoztatás I.
2
2
1000712 Informatikai és műszaki alapok
0,5+0,5
Műszaki informatika gyakorlat Műszaki ismeretek
2
1032112 Áramkörök ipari
Elektronika Elektronika gyakorlat Elektronikus áramkörök
2
2,5+2
Műszaki gyakorlatok 1032012 Elektronikai berendezések
0,5+1
2,5+2,5 3
60
3
3 3+2
3,5
80
2,5 8
3
60
80
4 4,5
3
2,5
50
9 3
118
Ipari alkalmazástechnika alkalmazása
Összes óra Összes óra
3+2,5
Ipari alkalmazástechnika gyakorlat
9 6+2,5 8,5 14,5+2,5
6+2 140
60
14,5
140
8,5+2,5 14,5 23+2,5
17 23+2
119
3+3,5 14 8+3,5 23.5 31,5+3,5
50
10
160
12,5+3,5 19 31,5+3,5
3.2.2.2.
Elektromechanikai műszerész 34 522 01 Szakiskolai képzés közismereti oktatással
Szakmai követelmény modulok
Tantárgyak
1/9. évfolyam elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám
ögy
2/10. évfolyam elméleti gyakorlati heti heti ögy óraszám óraszám
Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül
3/11. évfolyam 1. évfolyam elméleti gyakorlati elméleti gyakorlati heti heti heti heti óraszám óraszám óraszám óraszám
ögy
2. évfolyam elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám
1150012 Munkahelyi egészség és biztonság
Munkahelyi egészség és biztonság
1149912 Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás II.
0,5+0,5
0,5+2
1149712 Foglalkoztatás I.
Foglalkoztatás I.
2
2+1,5
1000712 Informatikai és műszaki alapok
0,5+0,5
Műszaki informatika
2
Műszaki ismeretek
2
2,5+2
Műszaki gyakorlatok Ügyfél kommunikáció
0,5
2,5+2
3 1
3 1
1
1
120
Ügyfél kommunikáció gyakorlata
2
2
Elektromechanika 3,5
6+2
3,5+2
Elektromechanika gyakorlata
Összes óra Összes óra
2
7+2 140
16
6+2,5
23+2
140
121
5
6+1,5
14
7,5+2,5 7 14,5+2,5
2
23+2,5
6
15
14
17
17
10,5+3, 5 21 31,5+3,5
9,5+3,5 22 31,5+3,5
160
3.2.3. Vegyipar 3.2.3.1.
Műanyagfeldolgozó 34 521 09
Szakiskolai képzés közismereti oktatással Szakmai követelmény modulok
Tantárgyak
1/9. évfolyam elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám
ögy
2/10. évfolyam elméleti gyakorlati heti heti ögy óraszám óraszám
Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül
3/11. évfolyam 1. évfolyam elméleti gyakorlati elméleti gyakorlati heti heti heti heti óraszám óraszám óraszám óraszám
ögy
2. évfolyam elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám
1150012 Munkahelyi egészség és biztonság
Munkahelyi egészség és biztonság
1149712 Foglalkoztatás I.
Foglalkoztatás I.
2+1
2+1,5
1149912 Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás II.
0,5
0,5
1008612 Hőre keményedő műanyagok gyártása
0,5+0,5
0,5+0,5
Hőre keményedő műanyagok
4
Hőre keményedő műanyagok gyakorlat
1008712 Műanyag Műanyag feldolgozás alapjai feldolgozás alapjai Gyártástechnológiai alapismeretek gyakorlat
4
4
2+2
1
4
1
2+2 4,5
6
122
1008812 Műanyag fröccsöntés
1008912 Műanyag hegesztés
Fröccsöntési technológiák
2
Fröccsöntési technológiák gyakorlat
3
1009112 Műanyagok extrudálása Összes óra Összes óra
3,5
3
3,5+0,5
Hegesztési technológiák gyakorlat
4
4
1,5
5
Mérés és irányítástechnika
2+2
4
5
2
Minőségbiztosítás Munkabiztonság
2+1
2
Hegesztési technológiák
Gépek üzemeltetése gyakorlat 1009012 Műanyagipari üzemismeretek
0,5+1,5
4
4+1
1
1
Extrudálási technológiák Extrudálási technológiák gyakorlat
2
4 4
5,5+2,5 9 14,5+2,5
11+2 140
2,5
3,5+05
4
12 23+2
140
123
11+2,5 12 23+2,5
8 14+3,5 17,5 31,5+3,5
160
13,5+3,5 18 31,5+3,5
3.2.4.
Közlekedés
3.2.4.1.
Szakmai követelmény modulok
Gépjármű –építési, szerelési logisztikus 34 525 02
Tantárgyak
1150012 Munkahelyi egészség és biztonság
Munkahelyi egészség és biztonság
1149912 Foglalkoztatás II. 1149712 Foglalkoztatás I.
1/9. évfolyam elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám
ögy
2/10. évfolyam elméleti gyakorlati heti heti ögy óraszám óraszám
3/11. évfolyam 1. évfolyam elméleti Gyakorlati elméleti gyakorlati heti heti heti heti óraszám óraszám óraszám óraszám
ögy
2. évfolyam elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám
0,5
0,5
Foglalkoztatás II.
0,5
0,5
Foglalkoztatás I.
2
2
0,5
0,5
1
0,5
1016312 Munkavédelem Gépészeti munkabiztonság Elsősegélynyújtás és környezetvédelem gyakorlata Gépészeti alapismeretek 1016212 Gépészeti alapozó Gépészeti alapozó feladatok gyakorlat 1016612 Gépészeti kötési feladatok
Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül
Szakiskolai képzés közismereti oktatással
Gépészeti kötésismeret Kötéskészítési gyakorlat
2
2 7
3 3
7
1
1 3
124
1
4
3
1046012 Gépjárműépítő, szerelő feladatai 1046112 Gépjárművek felépítése, szerkezete, szerelése, ellenőrzése Összes óra Összes óra
Gépjárműépítő szerelő feladatok Gépjárműépítés, szerelés gyakorlata Gépjárműszerkezetek Gépjárműszerelés, ellenőrzés gyakorlata
1
2
3
3
5 +1
7
4
2 +1
2 +1
2
3
3
11
3
1 +1
5
8
5
6
8,5
7 +1
16+1
7 +1,5
16+1
11
20,5
17
140
25
140
125
25,5
31,5
160
9 8,5
23 31,5
3.2.4.2.
Szakmai követelmény modulok
Gépjárműépítő, szerelő 34 525 01
Tantárgyak
1150012 Munkahelyi egészség és biztonság
Munkahelyi egészség és biztonság
1149912 Foglalkoztatás II. 1149712 Foglalkoztatás I.
1/9. évfolyam elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám
ögy
2/10. évfolyam elméleti gyakorlati heti heti ögy óraszám óraszám
3/11. évfolyam 1. évfolyam elméleti Gyakorlati elméleti gyakorlati heti heti heti heti óraszám óraszám óraszám óraszám
ögy
2. évfolyam elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám
0,5+0,5
0,5+0,5
Foglalkoztatás II.
0,5
0,5
Foglalkoztatás I.
2
2
0,5
0,5
0,5
0,5
1016312 Munkavédelem Gépészeti munkabiztonság Elsősegélynyújtás és környezetvédelem gyakorlata Gépészeti alapismeretek 1016212 Gépészeti alapozó Gépészeti alapozó feladatok gyakorlat 1016612 Gépészeti kötési feladatok
Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül
Szakiskolai képzés közismereti oktatással
Gépészeti kötésismeret Kötéskészítési gyakorlat
2
2 7
3 3
7
1
3
1 3
1
4
126
1046012 Gépjárműépítő, szerelő feladatai 1046112 Gépjárművek felépítése, szerkezete, szerelése, ellenőrzése Összes óra Összes óra
Gépjárműépítő szerelő feladatok Gépjárműépítés, szerelés gyakorlata Gépjárműszerkezetek Gépjárműszerelés, ellenőrzés gyakorlata
1+1
2+1
5
2 +1
2 +1
3 +1 1,5 +1, 5
3 +2
7
4
3 +1
3+2
3+1,5
11
1
6 +2,5 8,5 14,5+2,5
140
5
8
7 +2
16
7 +2,5
16
23+2
140
127
23+2,5
5
11 +3,5 20,5 31,5+3,5
160
9 8,5 +3,5 23 31,5+3,5
3.2.4.3.
Szakmai követelmény modulok
Gépjármű mechatronikus 34 525 02
Tantárgyak
1150012 Munkahelyi egészség és biztonság
Munkahelyi egészség és biztonság
1149912 Foglalkoztatás II. 1149712 Foglalkoztatás I. 1016312 Gépészeti munkabiztonság és környezetvédele m
Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül
Szakiskolai képzés közismereti oktatással 1/9. évfolyam elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám
2/10. évfolyam ögy
elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám
3/11. évfolyam ögy
elméleti heti óraszám
Gyakorlati heti óraszám
1. évfolyam elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám
2. évfolyam ögy
elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám
0,5
0,5
Foglalkoztatás II.
0,5
0,5
Foglalkoztatás I.
2
2
Munkavédelem
0,5
Elsősegélynyújtás gyakorlata
Gépészeti 1016212 alapismeretek Gépészeti alapozó Gépészeti alapozó feladatok gyakorlat 1045612 Gépjárműipari Gépjárműipari munkajog
140
140
0,5
2
0,5
2 7
0,5
140
0,5
3 3
0.5
7
3
1
128
munkajog és kommunikáció
Kommunikáció gyakorlata
1045312 Gépjárművek mechanikai részegységei, diagnosztika
Gépjármű szerkezettan Gépjárműszerkezetek diagnosztikai gyakorlata Gépjárművek villamos rendszerei Villamos rendszerek diagnosztikai gyakorlata Gépjármű karbantartás, ellenőrzés Gépjármű karbantartás ellenőrzés gyakorlata
1045412 Gépjárművek villamos részegységei, diagnosztika 1045512 Gépjárművek karbantartása, javítás és gyártás utáni ellenőrzése Összes óra Összes óra
0.5 2
0,5
2
2
2
4,5 1.5
6
1.5
2
1
14,5
140
4,5
1
4
16
7.5
23
140
129
6
2
4 7
6 3
5.5
1
7.5
4 2
4
7
4
15.5 23
4 11
6
20.5 31,5
10.5 160
21 31,5
3.2.5. Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció 3.2.5.1.
Eladó 34 341 01
Szakiskolai képzés közismereti oktatással Szakmai követelmény modulok
Tantárgyak
1/9. évfolyam elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám
ögy
2/10. évfolyam elméleti gyakorlati heti heti ögy óraszám óraszám
Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül
3/11. évfolyam 1. évfolyam elméleti gyakorlati elméleti gyakorlati heti heti heti heti óraszám óraszám óraszám óraszám
ögy
2. évfolyam elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám
1150012 Munkahelyi egészség és biztonság
Munkahelyi egészség és biztonság
1149912 Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás II.
0,5
0,5
1149712 Foglalkoztatás I.
Foglalkoztatás I.
2+1,5
2
2+1
2
1002512 A kereskedelmi egység működtetése 1150712 Az áruforgalom lebonyolítása
0,5
0,5
A működtetés szabályai A működtetés szabályai gyakorlat Áruforgalom Áruforgalom gyakorlata
2,5 2+1
1
1 4
2,5 2+1
2 5
130
1002712 A ruházati cikkek és a vegyes iparcikkek forgalmazása 1002812 Az élelmiszerek, vegyi áruk és gyógynövények forgalmazása
Áruforgalmazás Áruforgalmazás gyakorlata I. Áruforgalmazás II.
Összes óra Összes óra
1 4
2+0,5
5
1
1
2,5
6
Értékesítés idegen nyelven I.
Áruforgalmazás gyakorlata III.
1+1
2
Áruforgalmazás gyakorlata II.
Áruforgalmazás III. 1002912 A műszaki cikkek forgalmazása
1+1
2
1 3
Értékesítés idegen nyelven II. 7,5 +2,5 7 14,5+2,5
1
6 +2 140
17 23+2
140
131
8,5 +2,5 14,5 23+2,5
1 6
6,5
1+1
1+3,5
2
1
3
1
5
2+0,5
1
2,5
6
4
1+2
1
5
6
1 9,5+3.5 22 31,5+3,5
1 160
11,5+3,5 20 31,5+3,5
3.2.6. Vendéglátás-turisztika 3.2.6.1.
Vendéglátó eladó 34 811 05 Szakiskolai képzés közismereti oktatással 1/9. évfolyam
Szakmai követelmény modulok
Tantárgyak
elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám
2/10. évfolyam
ögy
elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám
Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül 3/11. évfolyam
ögy
1. évfolyam
elméleti gyakorlati elméleti gyakorlati heti heti heti heti óraszám óraszám óraszám óraszám
2. évfolyam
ögy
elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám
1150012 Munkahelyi egészség és biztonság
Munkahelyi egészség és biztonság
1149912 Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás II.
0,5+1
0,5+1
1149712 Foglalkoztatás I.
Foglalkoztatás I.
2
2
1004512 Gazdálkodás
1004412 Élelmiszer, fogyasztóvédelem 1004612 Szakmai idegen nyelv
Vendéglátó gazdálkodás Szakmai számítások Általános élelmiszer ismeretek, fogyasztóvédelem Élelmiszerek csoportjai Szakmai idegen nyelv
0,5+0,5
0,5+0,5
1+1
0,5+1
0,5+1
1+1
1+1
1+1
1
0,5+0,5
1+1
1,5+1,5
1
1
1
1
1
1+1
1
132
1
2
2+1
1
Ételismeret
1005612 Gyorsétkeztetés, ételeladás
1005712 Vendéglátó eladói értékesítés
Italismeret, kiszolgálás Termelési és eladói gyakorlatok Termelési és eladói üzemi gyakorlatok Vendéglátó eladó tevékenység Értékesítés gyakorlata
1
1
0,5
1
1
1
0,5
0,5
0,5
3
4,5
17,5 2
17,5
0,5
0,5
1,5
2
3
Értékesítés üzemi gyakorlata Összes óra Összes óra
1,5
17,5 9,5 +2,5 5 14,5+2,5
5,5+2 140
17,5 23+2
140
133
5,5+2,5 17,5 23+2,5
17,5 9,5+3,5 22 31,5+3,5
160
11+3,5 20,5 31,5+3,5
3.2.6.2.
Vendéglátó-üzletvezető 35 811 02
Szakmai követelmény modulok
Tantárgyak
Elméleti Gyakorlati heti óraszám heti óraszám
Kisvállalkozások gazdálkodása Gazdasági jogi 1130312 ismeretek Üzleti gazdálkodás Marketing és marketing kommunikáció Üzleti gazdálkodás és marketing gyakorlata Üzletvezetési ismeretek 1005512 Termelési és Vendéglátó értékesítési ismeretek üzletvezetés Üzletvezetési gyakorlatok Összes óra Összes óra
128 64 64 216 160 88
504
288 504 1008
4. Mellékletek 4.1. Egészségnevelési program- elsősegély-nyújtási alapismeretek 4.2. Környezeti nevelés program 4.3. Érettségi követelmények 4.4. Szakközépiskola helyi tanterve 4.5. Szakiskola helyi tanterve 4.6. Gimnázium helyi tanterve – nappali képzés 4.7. Felnőttoktatás helyi tanterve 4.8. Szakmai program 4.9. Eszköz és felszerelés jegyzék- szakmai programokhoz 4.10. Eszköz és felszerelés jegyzék- nevelési oktatási intézmények eszközjegyzéke
134
5. Legitimációs záradékok
135
Nyilatkozat (fenntartó)
A fenntartó képviseletében a Terplán Zénó Ferences Szakképző Iskola Pedagógiai programját az Nkt. 32. § (1) bek. i.) pontja alapján jóváhagyom.
P.H. ……………………………… Fenntartó képviseletében
136
137
