^ S Z E R K E S Z T I : U j r A A N D Q p 3 * I. ÉVFOLYAM = 8. SZÁM. = DEC. 1. CSERÉPY ARZÉN az Attila-film főrendezője ÁRA 1 PENG(5

-------- ------------------------

^ S Z E R K E S Z T I: U jr A

A N D Q p 3

I. ÉVFOLYAM = 8. SZÁM. = 1928. DEC. 1.

CSERÉPY ARZÉN az Attila-film fő ­ rendezője

ÁRA 1

PENG(5

*

r% i

Z 41 w

c.

NYERSFILM p o z it ív

,

n e g a t ív e r e d e t i g y á r i á r o n

K IN E C H R O M , P A N K IN E , S U P E R P A N (é jje li lel vételek re). S Z ÍN E S P O Z IT ÍV ,

% % b & | & fc

& %

A N IL IN F E S T É K E K .

V e z é r k é p v is e lő

M a gyarország

LAJTA

részére:

ANDOR

B u d a p e s t, V I I., E r z s é b e (= k 6 r u í 3 0 . T e l e f o n : J. 363= 7 6 .

l %

T (avetrogoldw 62®

1 €2® ©23

©5?)

©23

©23

yn

)

PICTURES

F

F

_____

Él

_____

DIAKELET fM ^^F

A

JL

Jk . JKL Jk a JtmmrnM

JLmtM

§f§

A v ilá g h írű színm ű filmen. R en d ezte: L u b lf s c h E r n ő .

©$®

A főszerepekben: Ramon Novarro és Norma Shearer.

<m

é ?3

A legszebb romantikus film: m m

■Mm

§! A legjobb film — a legnagyobb siker. ül

©23

Bem utatja k iz á r ó la g o s jo g g a l a

©í® ©23

ROYAL APO LLO .

©í® ©23

©23

g|

Ú

81

©23

F IL M M Ű V É SZ E T I- É S T U D O M Á N Y O S F O L Y Ó IR A T I. É V F O L Y A M .

=

8. S Z Á M .

=

1928. D E C E M B E R 1.

CSERÉ PY AR ZÉ N film producer:

NEMZETI FILMGYÁRTÁS VAGY FILMGYÁRTÁS MAGYARORSZÁGON? a m ely M a g y a r o r s z á g o n a film g yá rtá s m egind ítá sát leh ető vé fo g ja tenni.

a g y a r o r s z á g o n tá rh á zá t és fu n d am en tu m át látom e g y re n d k ív ü l érdekes M f i lm g y ár tási an v á g n á k és b á tra n m ondhatom , l l l i l ill h o g y itt M a g y a r o r s z á ­ g o n évente legaláb b is 50 film et l e ­ h etne k észíten i, a n n yira g a z d a g itt ez az o r s z á g íróban , színészben, m o tív u ­ m okban és m in d azokb an a k ellék ek ­ ben, a m e ly ek re a film g y á r tá s n a k sz ü k ­ sé ge van . B u d ap esten a n n yi so k szép n őt lehet látni, m int a m en n yit rela tív n é g y ze tm é te rre szá m ítv a , sehol a v ilá ­ g o n nem lehet találni. A m od ern m a ­ g y a r race és nő teljesen elü tő a régi g e n erá ció típ u sá tó l és íg y ren d k ívü l a lk a lm a s és érdekes alap a film szem ­ pontjából. C s a k S p a n y o lo r s z á g az, ahol hason ló típ u so k at és ilyen érd e­ kes sp eciálisan k ü lö n b öző em b ertíp u ­ so k a t lehet látni, m in t M a g y a r o r s z á ­ go n . N e k em az az érzésem , h o g y ú g y M a gya rország , m int B u d apest teljes eg észében a film szám ára szü lettek . M in d en esetre a k ü lfö ld i film v á lla lk o ­ z ó k fig y e lm é t fel kellene h ív n i a rra , h o g y ezt a hihetetlen g a z d a g tá rh á za t a film p ro d u k ció a n y a g á n a k teljesen k ih a szn á ljá k . E g é s z e n b izto s v a g y o k abban, h o g y talá ln i fo g n a k itt rö v id e ­ sen olyan p ra k tik u s m eg o ld á si m ódot,

N e m kell n a g y fa n tá z ia ahhoz, h o g y elkép zeljem a m a g y a r film g y á r tá s fe l­ élesztését és ú jjá szü letését. M in d a m e l­ lett a zt h iszem , h o g y a m a g y a r film ­ g y á r tá s jö v ő je igen nehezen sta b ilizá l­ h ató o ly k o m b in á ció k m eg o ld á sá v a l, a m elyek a rr a irá n yu ln a k , h o g y a k ü l­ fö ld se g ítsé g é v e l, teh át tőkével, v a g y m ás a n y a g i h o zzá já ru lá s sa l itthon a film g y á r tá s t újb ól m eg lehessen in d í­ tani. E z ann ál k evésb é kép zelh ető el ily e n fo rm á n , m ert a k ü lfö ld n ek sem m i érdeke sin cs abban, h ogy akár M a ­ gyarországon, akár m ásutt film g y á r­ tás m eg in d u ljo n , ínért hiszen a tú lter­ m eléssel d o lg o zó k ü lfö ld i film p ro d u k ­ ciónak nem áll érdekében ú j versen y­ társak k eletkezése. U e v a n a d o lo g n a k e g y m ásik o l­ d ala is. A m a g y a r film g y á r tá s t itt po­ litiku sá n so v in ista beállításban látják, am ih ez azonban v is z o n t sem m iféle k ü lfö ld i p én zcsop ort a n y a g i tá m o g a ­ tássa l h o zzá nem já ru lh a t. A film g y á r ­ tás egye tlen d e v iz á ja az, h o g y a film ­ p ro d u k ció leg y e n internacionális, m ert csak az in tern acion ális fe ld o lg o zá sú film eket lehet a v ilá g o n m in d en ü tt ü z­ le tileg elh elyezn i és k ih aszn áln i. í g y teh át felm erü l az a helyesebb ik m e g ­

1

oldás, a m ely a zt m on dja, h o g y ne le­ gyen itt pár excellen ce magyar n em ­ ze ti film g y á rtá s, hanem legyen film ­ gyártás M a g y a ro rszá g o n . A film n ek itten feltalá lh a tó előfeltételei m ód ot n y ú jta n a k M agyarországn ak a rra, h o g y itt film g yá rtá st in a u g u ráljo n , de nem n y ú jt a lkalm at a rra, h o g y nem ­ zeti film g y á r tá s t k reáljon . U g y a n is : N é m e to rs z á g és A m e rik a kivételév el e g y e tle n e g y állam sem tu d ­ ja a film elő á llítá si k ö ltsé g eit a belföl­ dön v issza h o zn i. N é m e to rszá g b a n a film á tla g o s e lő á llítá si k ö ltsé g ei 7 0 % ban a belföldön ju t v is sz a a g y á r tó ­ h oz, A m e rik á b a n m á r teljesen 100 % ban a m o rtiz á lja m a g á t a film . D e nem íg y M a g y a r o r s z á g o n , ahol m ég e g y szerén yebb k eretű film term elési k ö lt­ ségein ek az 5 % - ó í sem lehet a b elfö l­ d ön vissza szerezn i, am iből n y ilv á n ­ való, h o g y n álu n k k im on d o ttan nem ­ zeti film g y á r tá s t létreh o zn i nem le­ het és csak is o ly film eket csin álh atu n k,

a m elyek a k ü lfö ld ö n is elh elyezh etők. A M a g y a r R a p szó d iá n a k va n e g y érdem e — m agyar érdem e: a sta tisztéria , a m agyar nép, kitü nően letette a vizsg á t. E b b ő l azt látom , h o g y ez az a n y a g ren d k ívü l a lkalm as a film ­ g y á r tá s k o m o ly m eg a la p o zá sá h o z és ha az itt fellelh ető igen értékes és m e g ­ becsülhetetlen a n y a g o t ö sszek ö ttetésb e tu d ju k h ozn i a zzal a tőké vel, a m ely a n a g y v ilá g o n a film k ia k n á zá sá t b izto ­ sítan i tu d ja, a k k o r itt a k o m o ly m u n ­ ka m eg in d u lásá va l lehetne szám o ln i. H a szab ad ezt a ro ssz m a g y a r szót „k ié rté k e síté st“ h asználn om , a k k o r e z t ann ak a felb ecsü lh etetlen a n y a g n a k a fe lh a szn á lá sá ra értem , a m ely itt a g y á r tá s so rán elénk táru l. H a az eb­ ből az a n y ag b ó l k észü lt m a g y a r film e­ k et k ira k ju k m ajd a v ilá g n a g y kira­ katába, a k k o r a v ilá g n a g y film p ro ­ d ukciós v á lla la ta i is öröm m el fo g n a k ezu tán az a n y a g után kapni.

S Z I R O N T A I L IIO T K A tanár:

SCBNIKAI BEÁLLÍTÁS A TÖRTÉNELMI FILMEKNÉL m ai nap m illieujében lejá tsz ó d ó film háttere, am e ly szinte készen áll e lő ttü n k a d o ttsá g a iv a l: a te rv e ző ép ítészn ek csak a m ű term i g y a k o r lo tts á ­ g á t k ív á n ja , am e ly az a rá n y o ss á g m e g ­ látásában rejlik , h o g y tetszető ssé v á l­ jo n az a kép, am e ly szem ein k elé kerü l. A z in terieu r, v a g y e x te r ie u r stílusb eá llítása e g y é n i izlés v á lo g a tá sá n m úlik, v a g y m agáb an a scenáriókön yvb en pontosan fel van tün tetve. B á r nem e g y esetben a „b em o n d o tt" b a ro k k v a g y em pir talán nem felel m eg a szereplő sta r film b eli e g y é n i­ ségének, a m ely nem e g y s z e r v ita tá r ­ g y á t képezheti a m od ern film ekn él és

A

ezért, ha a lep erge tett kép egyes, „h a n ­ g u la ti" b e á llítá sa i ízlésü n k et nem elé­ g íti ki, ez nem a ren d ező v a g y operateu r h ibája, hanem a sceniku sé. M ert b ár a scen iku s a ren d ező v el karöltve b eszéli m eg a „ m o d e rn " film h ely ­ szín i té re lo sz tá sa it s ha n etalán a scen iku s p a p írra v e tő ra jzk é sz sé g e el­ ső ran g ú , m é g is a m ár k ész „ d ís z le t" , a gép szem én (o b jek tive n ) át nem azt ad ja v issz a , am it a p a p írte r v m u ta ­ tott. H a ez a rá n y ta la n s á g a fo rm ákb an , v a g y a té rk itö ltés n e g a tív v a g y positiv u m o t m u tató m éretei, v a g y „tú lk ia b á lá sa " a h á ttérn ek szem ein k elé k erü l, b á tra n k ö vetk ezte th e tü n k m in d ­ ezekből, h o g y nem g y a k o rla ti scenikus

fiira m u n katársa, hanem a m ai ,,m o ­ d ern " a k a rá so k p rób álko zó i ezek, a k ik n e k m é g isko lai s tílu s g y a k o r la ­ t o k r a vo ln a szü k ség ü k . M ert a m in ­ den k o ro k stílu sa in a k leszű rt fo rm á i­ ból és a rá n y o ssá g a ib ó l lehet a „m o ­ d e rn " fo rm á k h á ttérk itö lté seit is m e g ­ tanulni, a m ely érzék a rég i stílu sok ism erete a la p ján csak fin om u l és a k ö z íz lé s t nevelheti. M á sk én t áll a h elyzet, a tisztá n s tí­ lusos k o ro k (k o sztü m ) film h á tte re i­ nek b eállításán ál. Itt a ren d elkezésre álló e szk ö zö k a m ár m egérett, leszű rt fo rm á k , am e­ ly e k szá za d o k o n k e re sztü l fin om u ltak s m in d ezek k ö n yvekb en , m eg lév ő és felép ített a rch itek tú rá k b a n felta lá lh a ­ tok. Ig a z u g y a n , h o g y ezekn ek szo lg alelkű lem ásolása a film e k h áttereih ez m ég nem film scen ik ai „m ű v é sz e t", m ert a k o sz tü m -film a rc h ite k tú rá já ­ ban m ást k ív á n , m int a h o g y azt a v a ­ ló ság b a n látju k . M ik én t az ela p ró zo tt­ sá g , #az a rá n y o k fin o m m éretei s az e g y ö n te tű k o m p o zíció a térben adja a z em ber szem ének a ré g i m esterek m ű v é s z i értékelését a rc h itek tu ra ila g , ú g y az ellen k ező jét k ív á n ja a film ben, ahol csupán érzék eltetn i en ged i a s tí­ lust, nem p ed ig részleteztetn i. E z é rt ke llem e tlen nem e g y s z e r a pontosan ■és precízen lem ásolt stílusbeli h áttér, k o l a scenikai m eg lá tá s nem a képsz e rű sé g m eg k o m p o n á lá sára vall, de a kön yvb en láto tt fo rm á k tó l va ló m eg nem szab ad u lásra. E z é r t n y u g ta la n az a stílu sbeli h áttér a film en , a m ely nem é rzé k e lte t, h anem csak m ásol. V is z o n t e z t m eg érezn i, m ajd a k o rt é rzék el­ tetni scen ik a ila g olyan sp eciális látást k ív á n , a m ely h o sszú évek g y a k o rla tá ­

ban g y ö k e r e d z ik és ebből k ö v e tk e z te t­ hető, h o g y film szem m el látó sceniku s csakis film a rch ite k tu rá ra képes, am ely a n a g y v o n a lú sá g a rá n y a ib an lát, az ap ró részletek et a k o sztü m n ek , a sze­ replőnek, a ren d ezőn ek a d ja át.

íi

* M ik é n t a k o ro k tá v o lo d n a k tőlünk és ezek m e g m a ra d t m ű em lékeit az idő p atin ássá, v a g y n ekün k a m odern szem n ek „ d a ra b o s sá " teszi, ú g y le s z ­ nek e *, ro m o k " film scen ikai lag a lk a l­ m asabbakká ezeknél a film eknél, am e­ lyek n él a felépíten dő a n y a g m ár k u ta ­ tások at, k ö vetk eztetések et k ív á n . Itt m ár nem lem áso lá sra kész az a n y ag , itt m ár nem a m eg lév ő „ r o m " e le v e n í­ tendő m eg, h anem eh h ez m ár az ala­ pos előtanulm ány, a h ó n a p o k ig tartó ku tatá s, m ú zeu m ok, k ö n y v tá ra k , r é g i­ ségek, ásatási m a ra d v á n y o k a kiin d u ló pont és nem e g y s z e r e g y ü v e g sz e k ­ rén yalatti féltve ő rz ö tt n épván d o rláskorabeli b ro n zfib u la o rn a m en tik á ja a k ezd et e g y felép íten d ő k a p u za t v a g y fa p a lo ta első g o n d o latá h o z. E h ón a­ p o k ig ta rtó „ b ú v á rk o d á s " , adath alm az g y ű jté se , a m in d távo lab b i ko rb a va ló beleélés a scen iku sb an m e g in d ítja az elképzelésn ek azt a vé gtele n k é p s o ro z a ­ tát, am elyet, ha p a p írra r ö g z ít, fe ltá ­ m aszth at vele a k o sztü m ö k tő l k ezd v e k ü lső és belső felép ítéseket o ly a n a rá ­ n yokban , m ikén t a zt az Isten a d ta fa n ­ tá zia m egen ged h eti. E z e k a film e k leszn ek az u tókor legértékesebb darabjai, a m elyekh ez a ren d ezői fa n tá zia olyan m ű vészi m e g ­ látást ad, am i értékben felü lm ú l m in ­ den „m o d e rn " a k a rá st és „ú js z e r ű be­ á llítá s t."

MAGYAR MOZGÓFÉKYKÉPKEZELŐK ORSZ. SZÖVETSÉGE

KURCZ ÉS LAJTA

MIÉNK KÁVÉHÁZ BUDAPEST, VIII., JÓZSEF KÖRÚT 29. SZÁM. Telelőn J. 311— 3s

PHOTOCINKOGRflFIAI MŰINTÉZET

BUDAPEST, VIII., VÍG U. 3. TELEFON:

JÓZSEF

M u n k a k ö z v e títő : B O G N E R G YU LA, a m u n kaközvetítés d í j t a l a n .

3 5 3 -1 8 .

3

VÁCZI D EZSŐ . a First National Pictures Inc. magyarországi képviselete rt. dramaturgja:

KRITIKA A FILMKRITIKÁRÓL éh án y évvel ezelő tt m ég iro d alm i b la szfé m iá n a k tek in tették a film k riti­ kát, m elyet a zó ta illeté­ kesek, illetéktelenek, író k és nem író k, k o m o ly k r i­ tik u so k és k ritik á h o z, kü lö n ösen pe­ d ig film k ritik á h o z nem értők nap-nap u tán g y a k o ro ln a k . A napilapokban állandó r o v a t h e­ lyét tölti be a film k ritik a s a film b í­ ráló i cézári k e g y e tle n sé g g e l v é g z ik ki legtöbb esetben a b em u tatásra kerü lő film u jd o n sá g o k a t. R itk á n történ ik m eg, h o g y e g y -e g y film k ritik u s az e l­ ism erés m eg g y ő z ő d é se s * h a n g já n m on d ja el vélem én yét a film rő l, am e­ lyek kö zö tt m a m ár m é g is csa k több jó akad, m int rossz. A film k ritik a fellépése éppen ann ak a b izo n ysá g a , h o g y a film k u ltú ra az utóbbi eszten d ő k a la tt iro d alm i és m ű ­ vé szi értékeket p rod u kál. E n n e k elle ­ nére a film k ritik u sa i o lya n fö lén n yel és b izo n y o sfo k ú lek icsin yléssel törn ek p álcát a film e k fö lött, m in th a a kinem a to g r á fia m ég m in d ig v á s á ri, c ir k u ­ szi szó ra k o zá s volna.

n yesked és á llásp o n tjára. F ilm k r itik u sn a k lenni nehéz. A film. az irod alom , m ű vészet és technika m inden ágát felöleli. É p p en e z é rt a film k r itik u sa in a k já ra to sn a k kell len­ niük a film tech n ik a szö v e v é n y e s labi­ rin tusaiban , a zo n k ív ü l iro d alm i és m ű vészi fe lk é s zü lts é g g e l is kell ren ­ delkezn iük. A film k ritik u s n a k ism er­ nie kell a film történeti fe jlő d é s é t, m ert csak íg y tu d ja értékeln i a zo k a t az ered m ényeket, am e lyek et a film a h ú szm éteres b o h óza ttó l a so kezerm éteres történ elm i film e k ig p ro d u k á lt. A film m ai n ív ó ja nem fél a k r iti­ kától, ha ő szirte , jó a k a rtú és h o z z á ­ értő. A film k ritik a k ü lfö ld ö n tek in té­ lyes és n a g y sú llya l esik latba, film e ­ ket v é g e z ki és em el sik e rre. A k ü l­ fö ld i film k ritik a azonban k o m o lya n és sz a k a v a to tts á g g a l b ír á lja a film e ket. A m a g y a r film k ritik a , e g y -k é t eset kivételével, m ég nem ért el a rra a m a­ g a sla tra , am elyet a film jo g g a l m e g ­ kö vetel és a m e ly hitelt és k o m o ly s á g o t kö lcsö n ö z k ritik u sá n a k . A fö lén y es hang m ég nem kritika.. Á lebecsülés m ég nem jelen t sz a k sz e ­ rű ség et. A z ellen zék iesked és m ég nem k ritik a . E g y - e g y h o zzá értő m e g je g y ­ zés több k r itik a i tu d ást á ru l el, m in t a cin ik u s h an g, a m ely n élkü lözi a k o n ­ k ré t m eg je g y zé se k e t. A film k ritik á k m ai k h áoszáb an itto tt m e g szó la l e g y h a n g , am elyn e k el­ m élyülésében, a n a lizálásáb an több k v a ­ litás ü tk ö z ik ki, m int a többi film k r i­ tik u so k zö m én ek d ad o gásáb ó l és fo g h e g v rő l va ló lesajn álko zásáb ó l. E z e k a néh an ap ján jelen tkező essa yé rték ü film k ritik á k a film ig a z i tám aszai, jó ­ b arátai, a k ik va ló b an előbbre v is z ik a film k u ltú rá t és k o m o ly részesei a zo k ­ n ak az ered m én yekn ek, am elyeket a film p rod u kál.

N

>1111

A k ritik a célja a h ib á k fe ls o ra k o z­ tatása m ellett az o ktatás, a nevelés. S em m i k étsé g : a film m ai fo r o n g ó állapotában n a g y o n is r á s zo ru l a k r i­ tik ára , e z azonban legyen jó a k a r a té . A film k ritik a m u tasson rá a film gyö n g eség eire, de u g y a n a k k o r fejtse ki, h o g y ezek az erőtlen m om en tu m ok m i m ódon lehetnének elkerü lh ető k. A film k ritik a , m in t m inden k ritik a , le­ gyen szig o rú , de tárgyilagos és v é g ső céljáu l a k o rre k ció t tű zze ki. A film új m ű fa j és m in t ilyen, tá ­ m a szra va n szü k ség e. A film legjo b b tám a sza lehetne a film k ritik a , ha g y a ­ k o rló i k ö zü l a legtöbben nem h e ly e z­ ked nén ek a lenézés és o ktalan fö lé ­

4

S IK L Ó S FER ENC (Berlin):

MAURITZ STILLER f séhez, b izto s k é zze l v e ze tte a nézőt és a hatást, a h álás fo g a d ta tá s t m in d ig elérte ezzel. M ű v é sz i ka ra k teréb en ro ­ m an tiku s vo lt, a ro m a n tik a szép ségeit és h a tá sá t kereste. K e v é ss zá m ú m üv é sz tá rsá tó l ebhen n a g yo n kü lön bö­ zö tt. N e m a m isztik u m o t és az „e m ­ b e r " já té k á t kereste, m int M urnau , nem a d etailok fin o m sá g á t, m int L u bitsch, nem a képet és m in d ig képet, m in t W o lk o ff és nem va llo tta a „ m ontage“ sz á zsz á za lé k o s ig a z sá g á t, m int o ro sz k o llég á i. C su p án e g y e tle n film ­ jében k ö vette a Lubitschtéd eltan ult stilust, az ,,E r o tik o n “ -ban és ezt nem is tag a d ta . H o zz á n k , m agyarokhoz különösen közelálló, ö terem tette m eg a legn a ­ g y o b b film et, az ig a z i m a g y a r rap szó ­ diát, a ,,H o tc l Im p eria l“ -t. E bben a film b en h a zá n k irán ti ra jo n g ó szeretetének a legékeseb b b iz o n y s á g á t n y ú j­ totta. G o n d o lju n k csak az u to lsó .n a g y képre, a felem elő, n a g y s z e r ű isten tisz­ teletre, a m ik o r L e m b e rg b e b ev o n u l­ nak a fe lsza b a d ító m a g y a r katonák. E z a film tiszta m ű vé szet v o lt és h a­ talm as v ilá g s ik e r : ed d ig e lé a legn a ­ g yo b b m a g y a r p rop ag an d a . H á lá n k ­ nak, sírjá b a is, k ö vetn i kell őt. S tille r ren d ezte H e r c z e g F ere n c „ K é k ró ká "- ját, a m ely „ E r ő tikon 1‘ cím m el, n a g y sik e rre l szerep elt h ón a­ p o k ig a v ilá g m o zg ó k ép szín h á za in a k m ű so rán . '.C sip k e fin o m sá g ú k ép szö ­ vése a film m ű vé szet e g y ik rem eke vo lt. É s ő v itte film re A m erik á b a n V a jd a E rn ő d a ra b já t „ A szerelem v á ­ sá rát". É s z a k i ro m a n tik ája , a L a g e r lö f S e l­ m ák v ilá g a , legékesebben „ A z iram ­ szarvas c s o d á ja 1-bán és a „G ö s ta B erlin g “ -ben n y ila tk o zo tt m eg. B iz to s szem m el fed ezte fel a s z í­

N e m v o lt fo g la lk o z á s a a film ren de:zés, m in t an n yi szá zn a k . A z o k kö zé •tartozott, a k ik n ek m inden h itü k a film é, a k ik n ek h iv a tá su k a film m ű v é ­ s z e t m egterem tése, előb brevitele. A X X . szá za d e g y ig a z i m ű vésze ve szett >el benne. S v é d o rsz á g b a n szü letett, o tt n e ve­ lődött, o tt v o lt szín h á z rend ező és ott csin á lta első film jét. A m a m ár csak

M awitz Stiller svéd filmrendező.

:a film tö rtén elem lapjain szerep lő le­ g e n d á sh írű svéd film és S tille r neve tökéletesen ö ssze fo rro tt. M ű v é sz i •oeuvre-jének e g y ik jelleg zetes vo n ása, h o g y íz ig - v é r ig észa k i vo lt és m aradt. E u ró p a i m üveiben a svéd tá ji szépsé­ g e k e t v itte a néző elé és történ etét a z északi ro m a n tik a sejtelm es, ködös a tm o s z fé r á já b a bu rk o lta. N agysze­ r ű e n értett a h a n g u la to k m eg terem té­

5

n ész-tehetségeket. N e k i k ö szö n h etik létüket és sik erü k et, többek k ö zt M ary Joh n son és G östa E ck m a n . A le g n a ­ g yo b b m ai sz tá rt: Greta G arbót az is­ kolapadb ól v itte a lencse elé, m in d já rt e g y fő szerep b en : a „ G ö s ta B e r lin g " ben. P á ly á já t S v é d o rsz á g b a n k ezd te és első film jét m ár, m int a stockh olm i N e m zeti S z ín h á z ren d ezője, k é s zíte t­ te. A sv éd film , am iben ő ta rto tta a lelket, sajnos, h am arosan k isz e n v e ­ dett. S tille r a k k o r N é m e to rszá g b a m en t és o tt d o lg o z o tt tovább. E g y ke­ leti exp ed íció b an , am elyben résztv ett S sir o n ta i IJ io tk a tan ár is, szeren csét­ lenül já r t és ez h o sszú pihenésre k á r ­ h o ztatta. E z is h o zzá já ru lt ahhoz, h o g y a rá n y la g szám ban keveset p ro ­ d u káljo n . M e g aztán , nem v o lt m e g ­ a lk u v ó em ber. A m e rik a i szerző d ését is ú g y kö tö tte m eg, h o g y csak is igen jé> szcen áriu m o t d o lg o z fel. F ize té sé t film en kén t kap ta, íg y m inden neki k io szto tt, de v is sz a u ta s íto tt film m el

h u szo n ö teze r d o llárró l m on dott le. U to ljá r a B erlin b en beszéltem vele,, több, m int h á ro m év vel ezelőtt. A k k o r k észíilt ki A m erik á b a . „ K ic s á b ít a fa n ta sztik u s pénz, a m it felk ín á lta k . D e ú g y érzem , nem fo ­ g o k k in t so k á ig d o lg o z n i" — m on ­ dotta. I g a z a vo lt. N e m d o lg o z ik m ár töb ­ bet A m e rik á b a n , de sajn o s, E u ró p á ­ ban sem. U to lsó film je ,,T h e K in g o f S o h o ‘ ( vo lt Jan nin gs-szal a fő sz e re p ­ ben. ( E z m é g nem k e rü lt el h o z z á n k .) E z u tá n h azam en t S v é d o rsz á g b a , h o g y tü d ő b a já t g y ó g y ítta s s a . K é t hónapig: fek ü d t e g y sto ck h o lm i k ó rh á zb an , többizben sikertelen ü l o p erálták. 1928 n ovem ber 8-án m egh alt. N e g y v e n ö té v e s vo lt. A m ű vész le g ­ érettebb, leg p ro d u k tiva b b életkoráb an h a g y o tt itt m inket, a film m ű vé szet h ív ő it. M a g y a r o r s z á g ezúton k ü ld i k o sz o ­ r ú j á t a „ H o te l Im p e ria l" m egalko té)já n a k sírjá ra .

A Villa Faleonieri, amelyben november 6-án a Nemzetközi Oktatófilm-Intézetet megnyitották.

G E S Z T E S I B A L O G H G Á B O K D r.:

FILM ÉS SZÍNPAD is sú ly o san terh elt film sza k m a já r u l­ jo n h o zzá a (v id é k i) szín észet se g íté ­ séhez továb b i adó k és illeték ek fo rm á ­ jában , a legu tóbbi napokban p ed ig azt a tervet reb esgetik , m ely a v id é k i m o ­ zik id eiglen es előad ási tilalm át rejten é m agában. E z e k után felteszem a k érd ést: E lő sz ö r : jo g o su lt-e , in d okolt-e ez az alsóbbren düvé k la ssz ifik á lá sf M á s o d s z o r : helyes-e ez a m estersé­ g es ellentét s z ítá s ? I I a a lehető legkissebb tá r g y ila g o s s á g g a l v iz s g á lju k m in d két kérd é st: határozott kettős nem m el k ell reá feleln ü n k. A m o z g ó k é p nem szim p la m u tat­ v á n y többé. A z a va to tt, n a g y v o n a lú rendezés, a tökéletes em beri léle k ra jzon alapuló, lo g ik u s és g ö rd ü lé k en y sziizsé,' ru tin o s scen áriu m , pom pás s z í­ nészi in terp raetáció, m ű vészi fo to g r á ­ fiá k , h atáso s e ffe k tu s o k , szín d ú s tö ­ m egjelen etek , k o rh ű jelm ezek, d íszle ­ tek és m o tívu m o k , a le gú jab b v ív m á ­ n y o k at m ag á b a n fo g la ló tech nikai k észség, szép v ilá g ítá s i h atáso k , tö k é­ letes la b o rató riu m i m u nka, iro d alm i n ív ó n álló fe lira to k és gon d o s, p recí­ zen m e g v á la sz to tt és h a n g sze re lt k í ­ sérőzen e e g y ü tth a tá sa — h a m in d ezek a h a tó té n y ező k sza k szerű en v a n n a k k id o lg o z v a és ö sszh a n g zá sb a h o zv a — a film e t m egérd em elten „ film m ű v észetté“ tö k életesítik . A z o n a kérdésen , h o g y a „m ű v é ­ szet" h ol k ezd ő d ik és hol v é g z ő d ik m eddő és céltalan v o ln a v ita tk o zn i. G o n d o lju n k csak v is s z a e g y pillan atra a 100 év előtti id ő k szín já té k a in a k n í­ v ó já r a : a szín észi p álya a k k o r u g y a n ­ csak fö lén yesk ed ő k r itik á t vo n t so k íz ­ ben m a g a után, m int m a a film s z í­ nészé, p ed ig a 100 eszten d ő az em b eri­ sé g m ű vészettörtén etében e g y elsu ­ hanó, röpke p illan at csupán. A z z a l is a rg u m e n tá ln a k a film m ű vészied en v o lta m ellett, h o g y tú lte n g benne az

film , a kinem atográfia rövid , alig 25— j o esz­ tendős pályafutása alatt a tök életességn ek szin te elkép zeli1e tetlen fo kára em elked ett és további fe jlő d é s e is beláthatatlan p erspektívá­ kat re jt magában. T erm észetesen , m in t m inden hirtelen fejlő d ésn ek in­ d u lt ú jsze rű sé g , nem n élkü lözh eti az id egen ked ő szem m el néző ellen ségek és a lek icsin ylő fö lén y esek cso p o rtjá t sem . A „ F ilm " m ellett véd ő beszéd et m on dan i pleon azm u s lenne. E z z e l a k érd éssel va ló fo g la lk o z á s túlh alad n á e g y cik k kereteit, fő leg , ha többé-kevésb é sza k szerű en ó h ajtan ék b eszá ­ m olni róla. E z é r t ezú ttal a két m ű vé­ szetn ek csupán n a g y k o n tú ro k a t fe l­ ö lelő ö sszeh a so n lítá sá v a l k ív á n o k fo g ­ lalk o zn i. S o k s zo r, m ég a legu tóbbi időkben is, k ü lö n ös éleshan gú tám ad ás h a lla t­ s z ik innen-onnan, néha éppen a d rá ­ m ai szín p ad érd ek eltjei részérő l a m o z g ó k é p s zín h á z a k fe n y e g e tő „ k o n ­ k u r e n c i á ja " ellen. Ily e n k o r nem e g y ­ szer szem ére v e tik a film n ek, h o g y k á rté k o n y v a g y legaláb b is v e sz e d e l­ m es, fe ls z in e n já ró v selejtes „v a la m i*. K it a lá ljá k a zt is, h o g y g y a k r a n rossz h a tá ssa l va n n a g y su g g e s z tiv erején él fo g v a a serd ü letlen fia ta lsá g r a és a félm ü v e it n ép rétegekre. A film ü g y e k felett m ég m in d ig v a ­ lam i m u ta tv á n y o ssz e rü m ellék íz ala p ­ ján a rend észeti h a tó sá g o k illetékesek d önteni. M é g kü lső ség ek b en is m e g ­ b é ly e g e zv e áll a „ m o z is ", hiszen a film s zín h á z eln evezés h aszn álatátó l ú jabb fig ye lm eztetéssel ú jeszten d ei a já n d é k g y a n á n t tilto ttá k el a sz a k ­ m át. A leg szo m o rú b b azonban, h o g y n em régiben (éppen a K u ltu s z m in is z ­ tériu m b an ) talá lt az a g ro te sz k ü l ható ja v a s la t v is sz h a n g ra , h o g y az a m ú g y

A

7

e g yé b k én t e rő sza k o lá sa céltalan és k é ­ tes ered m é n yeket h o zn a létre, h iszen korlátok k özé zárná a m o zg ók ép leg­ nagyszerűbb tulajdonságát a n em ze­ tek felettiség et. A d om in áló elem is abszolú tabb érv én y ű a film n él. A kép ­ szerű elem et csak id ő n k én t s z a k ítjá k m eg a fe lira to k (és ez a rész h o v a ­ továb b m in d ig csökken i fo g ) m íg a szín p ad beszéd ét s z ü k sé g sz e r ü le g á l­ lan dóan k isé ri a v iz u á lis elem . A film ­ zene is — b á rm ilye n fo n to s — csak a lá festés fo rm á já b a n á llja m eg h e­ lyét. N e m szab ad sem tú lh a n g o sn a k , sem tú la lk a lm a zk o d ó n a k lennie. A m o tív u m elem ekn ek és a h a n g u la tfe stésn ek m elo d rá m a tik u s szín ezettel kell á tv o n u ln iu k a k ísé rő ze n e egym ás­ után jában . A J ú l j ó u és tú lp reg n a n s zene r o n tja és z a v a r ja a film élvezé­ sének leh etőségét: szü k ség k ép e n elte­ reli a m a rró l a fig y e lm e t. M o n d h a t­ nám épp oly za v a ró , m int a k ísé rő zen e ♦nélküli k ísé rlete zések a film n él a v a g y tán cnál, ennél a k ét tip ik u s m o zg á sm ű vészetnél. A film az e g é sz m ü veit em b eriség kö zk in cse. E b b e n áll rop p an t ö ssze­ hozó, ö s s ze fo rra s ztó ereje. H e r r io t v o lt fra n cia k u ltu szm in iszte r fején ta ­ lálta a szö g e t, m időn „a ku ltu rn em zetek jö v ő eg yü ttm ű k öd ésén ek ig a zi v i­ lá g n y elv é"-n ek n evezte el. A n é lk ü l, h o g y u n ifo rm iz á ln i kellene a film et, m áris kia la k u ló b a n van az ig a z i m ű ­ v é szi já té k film e k jö v ő típusa, a m ely az am erikai, a ném et és a fra n cia ir á ­ n y o k eg yü ttesébő l fo g b izo n y o s o ro ­ szos beh atás a la tt k ia la k u ln i. A reá ­ lis és a hap p y-en des m ű fa jo k k ö zele­ dése is m u ta tja e zt a fejlő d ési v o n a ­ lat. E bbő l az e g é sz m ü veit v ilá g k é ­ pét alk o tó h atalm as m o zaikb ól a ma­ gyar zsen i és inven ció k öv ein ek sem szabad hiányoznia és állíto m , h o g y e g y ilyen ig a z i sz ín tisz ta m ű vészetet pro d u k á ló m a g y a r film m a több ered ­ m én yt p ro d u k á ln a szá z d ip lom ata sz o rg o s m u n k á já n á l és m eg an n y i e l­ h a n g zo tt th eo retik u s szóbeszédnél.

ip ari és tech n ikai elem . D e nem fe jlő ­ dött-e h allatlan m értékben a m od ern tech n ikai in ven ciókban bő velked ő fo rg ó -s z ín e s szín p ad tech n ikai elem e is a Sh a kesp ea re-i v a g y éppen az óg ö r ö g já té k s zín e k óta? N e m az anyag m in em ű ség e, hanem az alkotó erő m ű­ v é szi lendülete és az életreh ívó ih let adja m eg valam inek m ű v észi kritérnmát. A d u rv a agyag e g y fo rm á n a n y a g a lehet a z e g y s z e rű fa ze k asm es­ tern ek ép p ú g y, m in t a legkitü n ő b b tökéletesebb szo b rá szn a k . É s a fe s té ­ szet h alh a tatlan ja in á l nem a m ű vészi á té rzés fo rm á lja -e m ássá az a n y a g o t, m int a cég táb lá k d erék m esterem be­ reinél? A film n e k és a színpadnak m ások és m á sok az eszk özei. A z u tób­ binál a szó, az em beri h an g, a beszéd áll a történ és előterében, am it a s z í­ nes szín p ad i kép ek h a rm ó n iá ja e g é sz ít ki. A film n él, ennél a sp eciálisan vizu ­ ális történésnél a k ép szerü sé g , a m o z­ g á s áll a fó k u szb a n — m eg felelő k i­ eg észü lést n y e rv e a fe lira to k többékevésb é szü k ség es beszédében. A m im o d rám a k ivételes és s z ó rv á n y o s k í­ sérlet csupán, m íg a feliratn é lk ü li film m ár m e g v a ló síto tt problém a. A film lelke a p la sztik a , a ritm us. A film m ű v észet: m o zg á sm ű v észet és ilyen' szem p o n tb ó l abszolútabb, m in t a beszéd. M o z g á ssa l, p la s ztik á v a l és r it­ m u ssal többé-kevésbé m inden történés és em b eri m eg érzés jobban szim b o li­ zá lh ató és k ifejezh ető , m int h a n g g a l, beszéddel. Id e m u tat az ő sem berek és a nóm ád n épek p rim itív jelbeszéd e is. P om p ásan talál Á b e l G ance m e g á lla ­ p ítása, a ki az ö sszes e d d ig i m ű v é sze ­ tek k ö zü l csak a m u zsik á h o z m eri h a ­ so n lítan i az ig a z i film et, a n n y ira k ü ­ lön b ö zik m inden ed d igitő l. A b szo lú ta b b a film azért is, m ert nincsen kötve a nyelv k orlá tú ih o z, ha­ nem jó form á n az eg ész m ü v eit em be­ riség közkin cse. S zerin tem a beszélőfilm n e k csak e g y e s történelm i esem é­ n yek, h íre s sz em élyiség e k m e g ö r ö k í­ tésénél va n k o rsza k o s jelen tősége,

8

A film roppant propaganda ereje csen kív ü l hallatlan szw ggesztivitáSá­ bán rejlik . E z em beri a rc és m o zg á s m ég az em beri h an g n ál is tökélete­ sebi) interpretáló!)!) és kü lön ösen n a­ g y ítá sb a n , prem ier-plan okb an az elsö ­ tétített n éző tér előteréből kiem elve szinte döbbenetén hat. S o h a sem m i­ lyen d rám a, sz ín já té k v a g y zenei al­ k o tá s nem g y a k o ro lh a tja a v ilá g öszszes m ü veit eg ye d ére u g y a n a z t a fascináló, le n y ű g ö ző hatást, am it teszem a „ H e te d ik m en y o r s z á g " , a „ N o r m a " v a g y a „ H o te l Im p e ria l" n a g y jele­ netei g y a k o ro ln a k . A film révén jo b ­ ban m eg fo g já k becsülni e g y m á s t az em b eriség n a g y csalá d já h o z ta rto zó k , m ert itt az á b rázo lá sn a k szin te k o r ­ látlan leh etőségei állnak ren d elkezés­ re. A z a m erik a iak , ném etek, fra n ciá k és o la szo k ( H o n fo g la lá s, S ie g fr id , N agy F rig y e s, N apokon, Jeanne d ’A r c , G aribaldi stb.) eg ym á su tán tá r ­ ták fel n a g y nem zeti ép o szaikat. M e g ­ jelentek előttü n k az utolsó 15 év fo ­ lyam án a v ilá g n a k jó fo rm á n összes n a g y esem ényei a Q u o Vadastól k e z d ­ ve a Cabiria, az In tolera n ce, Fáraó hitvese, Jocelin, L u k récia fíorg ia. L a d y H a m ilto n , B oley n Anna, M a ­ dam e D u ba rry, T h eod ora , Saba ki­ rá lyn ője és ezer m ás. É le tre keltek a fá ra ó k tó l és a róm ai csá szá ro k tó l kezd ve az összes v ilá g n a g y s á g o k G a r i­ b a ld iig és F e re n c J ó z s e fig és b á rm i­ lyen felü letes néző v a g y bárdolatlan em ber is kénytelen vo lt tanulni és o k u l­ ni a látottakból. K é tszeresen m eg kap ó ak az utazási, ex p ed ició s és tanul­ m ányi film e k , ezekben látom a fe jlő ­ dés továb bi irá n yá t, hiszen itt m ég a lehetetlent is m eg lehet va ló síta n u n k . A régi p ia ristá k épületében lévő pa­ norám ában va la m ik o r a b o ld o g béké­ ben szín es fo to g r á fiá k k a le id o szk ó p ja v a rá z so lta elénk az „ u ta z á s " illú zió já t. A zu tá n az U rá n ia T u d o m á n y o s S z ín ­ h áz eg ész estét betöltő — néhány pár m éteres m o zgó k ép p el ta rk íto tt — elő ­ adásai v a rá z so ltá k az ism eretlen o r ­

sz á g o k képét a néző elé. M a a le g k i­ sebb v id ék i m o zg ószín h á z látogatói­ nak is k ö zk in csév é válhatnak az ism e­ retlen v ilá g részek csodái. A fr ik a , A u s z tr á lia legsö tétebb siv a ta g ja i, az A m a z o n fo rrá sa in a k tro p ik u s őserdei, cs a k ú g y , m in t a S a r k v id é k jégm ezői. F o k fö ld ig k ö ve th e tjü k v á n d o rm a d a ­ rain k útját,, e lk ísérh etjü k a M ou n t E v e r e s t e x p e d íció t a 8000 m éteres h e g y ó riá s o k v ilá g á b a , v é g ig s z á g u ld ­ hatunk G rö n lan d h ó b o ríto tta ko p ár sík ság á n R a sm u ssen ék társaságáb an . B erlin ben ta v a ly több ren d k ívü l érd e­ kes film et láttam , m elyeke t a zo k k é ­ sz ítő jü k szabad előad ás keretében is­ m ertetett. A z e g y ik e t nálu nk is bem u ­ tattak. (B á li, a csod ák szig ete cím ­ m el). A z ,,A b u M arku b, a p ap u cscső rű ő sm arabú után k u tató svéd tudós B en g t B er g előad ása valób an felejth e­ tetlen élm ény v o lt. N éh a érdekes m ese kereteibe illesztik az e x p e d ició s képet. ( C h a n g ) az U fa ex p ed ició s film jei éppoly pom pás tan ító -film ek , m int a term észe ttu d o m án yo k kö réből ve tt m ik ro szk o p ik u s képek. E z e k k ö zü l a n ö vé n y ek élettanából és a vízb en lévő élőlén yekrő l, va lam in t a b a k té riu m o k ­ ról szó ló k a laik u so k körében is rop ­ pant sik e rt értek el. H ágábctn m áju s i-tő l 5 -ig ta rto ttá k a m áso d ik n em zetközi o k ta tó film k o n ­ g re s sz u st és k iá llítá st. M a m ár n álunk is évente körü lbelü l 80,000 tan u ló vesz részt pedagógiai film elő a d á so k o n . N é p eg észség ü g y i szem p ontból is pom ­ pásan bevált e szk ö z a m o zgó kép . A z ­ után itt va n n a k az orvos, m érn ö ki f il­ m ek, az ipar, ősterm elés egyes ágaza­ tait ism ertető m o zg ók ép ek , am elyek m indennél erősebben b izo n y ítjá k a film nagyrahw atottságát. A ném etek m ég a háború elvesztésén ek o k ait is tu d o m án yo san tették szem léltetővé. ( „ W e lt k r ie g " so ro za t). A z „ Ü j O la sz­ o r s z á g ' cím ű film ped ig e g y hatalm as b irod alo m életének m inden fá zisát tá rja elénk. N a g y ta n ító é rték ü k va n a pom pás

9

F o x , U fa , G aum ont, P a th é és egyéb h írad óknak, a m elyek szin te a v ilá g la ­ p ok szen zá ció it eleve n ítik m eg és jó ­ fo rm án p ó to ljá k az ú jsá g o lv a sá st. E zek n ek a film e k n ek is a v ég re fe l­ állítandó (elvben 'm á r le szö g ezett) film m ú zeu m ban a helyük. A m i a tu lajd o n kép en i já ték film ek et illeti, itt sem szo ru l háttérbe a film . T r o p ik u s v id ék ek re ép p ú g y elva rázso l, m int a h o g y m e g rö g z íti a ten g er v é g ­ telen tü k rén történ ő esem ényeket. N em problém a ropp an t sta tiszta tö ­ m egek, e x o tik u s n é p fa jo k , n a g y ó k o r ­ beli se reg ek felv o n u ltatá sa sem. A tiszta iro d alm at és m ű vészetet itt épp­ o ly tá v o ls á g v á la s zth a tja el, m int e g y táncos operettet a S h akesp earétő l, Ib ­ sentől v a g y M ad ách tó l. A vilá g iro d a ­ lom nak jó form á n m inden n evezetes regénye, drám ája m egelevened ett már a vá sznon, n ém elyik többféle v á lto z a t­ ban is. film hallatlan p ro p ag an d a erejét m u ta tja a „ C a v e llce film bem u ­ tatá sa kö rü li so k v ita és péld áu l a „ H o t e l Im p er iá l" v ilá g k ö rü li sikere és ered m énye. A z am erikai bu rleszkek p a tto gó ütem e és nevettető h atása pe­ d ig v e rsen y ez a legsikerü lteb b fra n cia b o h ózato kéval. A lk o tó i valób an jól te­ vői az em beriségnek.

E g é s z kü lön ös h atás — am it a sz ín ­ pad képtelen u tá n o zn i — a trü k k film eké ( „ T in t a M a ty i", „ S i c c " stb ó rajzoké, árnyékképeké ( „ P r in c e A c h m ed “ ) és m achém odellkép eké. A la ssított film n em csak tu d o m á ­ nyos, o rv o si, k ö z e g é s z sé g ü g y i, de testn evelési szem p ontból is p ótolh atatlan. A z u tá n itt va n n a k a szín es film , be­ szélő film , szin kro n izá lt film , kubista film és felira tn élk ü li film e g y e s tö k é ­ letesedő irán yai. H ir d e tések fe lh a szn á lá sára is n a g y ­ szerű en a lk a lm a sa k a m ozgó k ép ek. A h á g a i k o n fe ren cit e g y ik ered m é­ nyekén t m áris leszö g ezték m o zgó k ép szín h á za in k ve zető i, h o g y ebben a sz e ­ zonban ú jb ó l több és több ism eretter­ je sztő film e t veszn ek fe l m űsoraik ke­ retébe. E z a fejlő d és is m eg fo g ja g y ő zn i az e d d ig tam ásko d ókat, h o g y a film nem alsóbbrend ű felszínes, se­ lejtes m ű faj, hanem ig a zi m űvészet, n ép szerű sítője a tudom ányoknak és elő seg ítő je az általános m ű v eltség f e l ­ törekvő em beriségnek. H o g y a m esterséges ellen tétszítá s m iért helytelen és céltalan, a rr a m ás alkalom m al fo g o k kitérn i.

A Palace-'Fihnszinhdz Magyar Rap szó dia-portálja

10

BE N CZEL BÉLA „a Filmkultúra" bécsi munkatársa:

HOLLYWOOD ÉS AZ EURÓPAI FILM — B E S Z É L G E T É S D r. L U D W IG B E R G E R H O L L Y W O O D I F IL M R E N D E Z Ő ­ V E L , A Z A M E R IK A I F IL M G Y Á R T Á S R Ó L É S A B E S Z É L Ő F IL M R Ő L Dr. Ludw ig Berger, az Ufa volt ki­ váló rendezője H ollyw oodban, most hat hónapi szabadságot kapott gyától és áthajózott Európába, ahol először Bécsben szállt ki. Itt Hans Müllerrel, a kiváló osztrák drám a­ íróval tárgyalta meg új film scenáriumának, az „É gő szív“ -nek az utolsó részleteit, am elyet Berlin­ ben fog dr. Berger M ady Christianssal m egrendezni. Dr. Ludwig B erger, aki h ollyw oodi tartózko­ dása alatt kellően tanulmányozta az amerikai filmgyártás műhelytit­ kait, a következőképen magyarázta meg a „Film kultúra11 bécsi szer­ k esztőjén ek az amerikai film internacionális sikerének okát:

nem történ h etik m eg, h o g y a film be* íe je z é s é t a b ev ezető felv ételek k el eg yü tt k u rb lizzák . — A film cselek* m énye logikusan b o n ta k o zik ki és a je le n e ttel is ebben a sorrend ben ké* szü ln ek el. E z term észetesen nagy kö n n yeb b ség et jele n t a színészekn ek. A já té k u k in ten ziven k o n cen trálód ik és karaterbeli élethű fejlő d é sü k is vilá ­ gosabban észreveh e tő lesz a filmen. A beszélőfilm m ejelenése világszen* záció t k e lte tt nem csak A m eriká b a n , hanem E urópában is. E rről kérdem D r. L ud w ig B ergert. — A film érdekes aktu ális prob lém ája — a beszélőfilm . M in t ah og y az általá* bán A m e rik á b a n történ n i szo kott, a b eszélő film et is előbb sz e rv e z té k meg, — m ég szü letése előtt. E z a reklám term észetesen á rto tt a. beszélőfilm nek, am ely azonban ig y is igen n a g y érdek* lőlést k eltett. A z élő szó eg y film ke* rétében so k szo r bám ulatos hatást ér el. Szerintem az élő szó t épen fo rd ítva kell alkalm azni a filmnél, m int a be* szélő színpadon. A z a hatás, ami a szín p ad on — eg y kis szünet v a g y halk beszéd által k e le tk e zik , lesz a beszélő* film ben e g y hirtelen és nem v á rt élő szó eredm énye. E zért kell a beszélő* film en a b eszéd et csak ritkán és cél* szerűen használni. E n nek az elvn ek a la p ján rendezem m eg én is berlini tartózk od áso m alatt az első európai beszélőfilm et. A beszélőfilm azonban szerintem csak a k k o r lesz internacio* nális, ha a film n y elve általánosságban az „esp era n tó 44 lesz. Dr. L ud w ig Berger érd ek es nyilatko* za tá t eg y pincér sz a k ítja félbe, aki a kivá ló ren d ezőn ek eg y tá v ira to t kéz* besít. A z am erikai film gyár gratulál szabadságon levő ren d ező jén e k a si* kerért, a m e lyet az új Jannings*film a sa jtó b em u tató n aratott.

— A z am erikai film fö lén y e — az európai film produktum fö lött, legelsői sorban a z előállítási m ód szerben rejlik. A z am erikai film gyárak nem kím éln ek sem m i á ld o za to t eg y film előállítása* nál és ezért a m éregdrága szerep lőkö n kívül, a technikai eszk ö zö k e t is tekin* tét nélkül az árakra, v á lo g a tjá k ki. A z am erikai film n y ersa n y a ga a legjobb és a sta ro k is a rend ező utasítása sze* rint so rako zn ak fel a film sikere érdes kében. A z ú. n. „am erikai tem p ó “ tu* lajd o n k ép en berlini találm ány. Holíy* w oodban a rend ező n yu god tan és meg* gondoltán d olgozik. A n n a k ellenére, h ogy az európai m entalitású filmrendez ző n ek nehéz az am erikai publikum iz* léséhez asszim ilálódni — m égis arány* lag ham ar érvén yesü l és ezt a holly* w oodi film stúdiókban u ralkod ó „nvi* to tt a jtó k ren d szerén ek44 köszön h eti. A h o llyw o od i film atelierekbe m in­ d en kin ek szabad bem en etele van. M inden p ro tek ció nélkül láth a tja a lég* n agyobb ren d ezőket d olgozni és tanul* m án y o zh atja rendezési m ód szerü ket. A z am erikai film fő erőssége a film esem én yein ek ch ron o lo giku s sorrend* ben va ló feld olgozásáb an rejlik. Itt

11

P R E S Z B U R G E R IM R E a „Filmkultúra" berlini munkatársa:

A NÉMET KORMÁNY BEAVATKOZÁSA A FILMIPARBA M ikö zb en a beszélő film aktualitása, — n eh án y hónappal ezelő tt m ég m int am erikai veszed elm et em legették, — m inden különösebb h ő stett vé gh czvL vése nélkül elszenderülni látszik, alkal? ma n yílik az Ó világnak e kis ijedele* m ért eg y hasonló kicsi, de so k k a l kellem ctlen ebb k ö v etk ezm é n y ű sta tiszta k ával szolgálnia.

ségtelenül job b sorsra érdem es film* válla lato t állm pénzen akart talp ra áh litani. E z a k eg ye n c a Phöbus nevű film társaság volt. A z állam belen yú lt a zsebébe, k ih ú zo tt eg y b an k ó kö te get és a ban k ó k h e ly e tt egy köteg Phöbus* ré szv é n y t d ugott vissza. A knock* autolt P höbus fe ltáp ászk o d o tt, tám oly* gott egy ideig és azu tán b elero g y o tt az E m elka*koncern karjaiba. A z ó t a vá lto z ta k az idők. M a az áh lám k o rm án yát baloldalról igazgatják. És m égis, csod ák csod ája, ennek a k o rm á n yn a k eg yszerre eszébe ju t az a bizo n yo s ré'szvényköteg és elh atá­ rozza, — nem, hogyr túlad rajta, ha* nem, — h o gy hozzá vásárol m ég egy kö te get. E lh atározza, h o g y m eg kell szerezn i a m ajo ritást, hogy’ az állam beleszólhasson ezután a ném et film* m agánü gyeibe is. A szü kséges logikai alap ot jó l ism ert frázis n y ú jtja : meg kell a k ad á ly o zn i az idegen tőke tér* foglalását, em elni kell a ném et film ni* v ó já t! stb. E m elni kell a ném et film n iv ó já tá

A ném et film cenzura*hívatal most teszi k ö zé m últ havi, o k tó b eri mér? legét és mi m egtu d ju k belőle, hogy 1928 o któ b eréb en erre, „az európai film piac em e legfon to sabb területére, a cenzúrán k eresztü l 219.451 m éter film gördült. A nagy, sz ó ra k o zta tó film ek közül 22 ném et és 27 kü lföld i film. Szeptem* berben 18 : 14, augusztusban pedig 15:16 vo lt az arány. A legfu rcsáb b azon ban az, h ogy nem az am erikai, hanem az európai film behozatal szám a em elkedett. Európa tehát m egm ozdult. E z a kis sta tisztik a az európai film összefogás sán ak első sikerét jelenti.

Itt m eghökken iin k. H isz ez nem újdonság! H isz ezt száz év előtt már átéltü k egyszer)! P ersze nem a filmmel, hanem a színházzal.

N o v e m b e r legn agyob b súlyú ese* m énye, — nem csak N ém eto rszá g , ha* nem az egész világp ro d u kció szám ára — a ném et k o rm án y egy igen k é té rte l­ mű gesztusa, am ellyel, látszó lag kimé* letleniil, b eleko tor a ném et film bem sőjébe. L én yeg ileg nem k eveseb b ről van szó, m int a ném et film m onopolizálá* sának a ve szély érő l és, ha a korm ány részéről elh an gzo tt felszó la láso k sz e ­ rint az egész csak m esebeszéd is, az bizo n yo s, h o g y a k o rm á n y m ódot ke rés arra, h o gy a ném et film iparban szereph ez jusson. A lig k ét e szten d eje annak, h o gy a baloldal, a k k o r m ég ellenzék, rámuta* tott eg y korru p cióra, am ely egy’ két*

M in th o g y m agas n ivóju állam i szín* h á za k van nak, m iért ne lehetnének u gyan ilyen állam i m ozik is? A m in th o g y a szu bven cio n ált állam i szính áz véres kon ku rren ciára k é n y szeritette a pri* vá tszin h á za k at, — és ettől a vértő l erősö d ö tt m eg a színm ű vészet, — mi* ért ne kény-szeríthetné az állam i m ozi a p rivá tm o zik a t u gyan erre?! H isz ez nem a m agán vállalkozás h a­ lálát, hanem a film m űvészet ú jjáéledés sét jelen th eti! M egállju n k csak, — a ném et állam* nak talán igaza van!

12

,

_ C. C. S C H U L T E

a „Dér Film" római levelezője:

A RÓMAI NEMZETKÖZI OKTATÓFILM INTÉZET FELAVATÁSA ovem ber hó 6-án délután 4 ó ra k o r ünn epélyes k e re ­ tek k ö zö tt a v a ttá k fel a R ó m a m elletti F ra s c a tiban levő V illa F alco n ieriben elh elyezett nem ­ ze tkö zi o k ta tó film intézetet. A fe la v a ­ tási ünnepélyen ré sztv e tt V ik t o r E m án u el o la sz k irá ly , B en ito M u s so ­ lini m in isztereln ö k, V ille g a s n ép szö ­ ve tség i m egb ízo tt, P a u lu cci de C al-

]N ÜÜI

— A so k ezer találm án y k ö zö tt h á­ rom olyan talá lm á n y van , am ely az em b eriség történetében k o rsza k a lk o tó : az e g y ik a betü n yo m tatás, am elyet a X V - ik szá za d felében ta lá ltá k fel, a C arn era O b scu ra, am it e g y század d al később ta lá lta k fel és v é g ü l a kinematográfia. H á ro m ó riá si eszk ö z a k u l­ tú ra m eg h ó d ítá sá ra és terjesztésére. A film n ek m ég a lap o kk a l és k ö n y ­ ve k k el szem ben is n a g y előn yei v a n ­ n ak: a szem n ek beszél, a za z olyan nyelven , am it a vilá g összes népei ér­ tenek és ezért korlátlan lehetőség ei vannak a n em ze tk ö zi kultúréletben. M u sso lin i ezután az o la sz k o rm á n y nevében á tv ette az in tézetet és k ije ­ lentette, h o g y az o la sz k o rm á n y m in ­ d en kor n a g y r a fo g ja becsülni és m in ­ den eszk ö zze l az intézet fejlesztése érdekében fo g d o lg o zn i. A z olasz k o r ­ m án y g o n d o sk o d n i fo g kellő a n y a g i b á zisró l és örü l, h o g y sik e rü lt az in­ tézetet a V illa F a lco n ie rib e n elhe­ lyezni, abban a villáb an , a m ely az olasz a rc h ite k tú ra e g y ik legértékesebb alk o tása a X V - ik században . A népszö v etsé g nevében V ille g a s csilléi k ö ­ vet ü d v ö zö lte az intézetet és az olasz ko rm án yt. T ö b b szó n o k után P r o f. A lfr e d o R o cco o lasz m in iszte r szólalt fe l és a k irá ly h o z in tézett sza va iv a l m a g a szta lta a nap jelen tőségét. A be­ széd elh a n g zá sa után a k ir á ly M u s so ­ lini és R o cco kíséretében m e g te k in ­ tette az új in tézet h elyisége it.

Viktor Emánuel olasz király a megnyitó ünnepélyen (A „Dér Film” engedélyével.)

boli m árk i, a róm ai n em zetközi m ezőg a z d a sá g i intézet elnöke, S a rd i kép­ viselő, a L . U . C . E . elnöke, L u c ia n o de F eo , a n em zetközi o k ta tó film -in té­ zet v e z é r ig a z g a tó ja , az összes róm ai n a g y k ö v e te k és ren g eteg kép viselő . R ö g tö n , a k ir á ly m egérkezése után szó lá sra em elked ett M u sso lin i m in isz­ tereln ök, aki lendületes és m a g a sszá rnyu beszédben n y ito tta m eg a nem ­ ze tk ö zi o k ta tó film -in tézetet. B eszéd é­ ben a k ö vetk ező k e t m on d o tta:

A z ünnepély után az intézet R o cco m in iszter eln öklete alatt m e g ta rto tta az első in téz ő b iz o ttsá g i ülését. E zen az ülésen 15 b izo tts á g i ta g k ö zü l 10-en jelentek m eg és azon m egb eszélték a belső sze rv eze te t és m eg erő sítetté k L u c ia n o de F e o v e é rig a z g a tó i k i­ nevezését és b eik ta ttá k állásába.

13

Az Emelka Ázsia-fihnje. N ovem ber 25-én mutatták be Münchenben a Phöbus-Palatban az Em elka uj n agy kulturfilmjét, am elynek eredeti cime „ Zw ischen zw ei M eeren“ (két tenger között). Az Em elka ugyanis hónapokkal ezelőtt ázsiai filmexpediciót szervezett, am ely bejárta elő- és Hátsó-Indiát és Ázsia ismeretlen vidékei­ ről a legszenzációsabb felvételeket sike­ rült készíteni. A filmet W irsching József ooperatőr forgatta és tudom ányos szem­ pontból Egon von W ern er dolgozta fel. Az előadáson dr. Aufhauser müncheni eg ye­ temi tanár, eg y igen ismert nevű indiológus tartott a filmhez tudom ányos bevezető előadást. A filmen két teljesen ismeretlen m ongol néptörzs, am ely a Himalja eddig megközelíthetetlen vidékein élt. vonul fel. Ennek a néptörzsnek az erkölcseit és sa­ játságos népszokásait eddig sem fén yk é­ pész, sem pedig filmoperatőr nem örök í­ tette még meg. Igen érdekese mozzanata volt az előadásnak dr. Ammann egyetem i

tanár előadása, aki ez alkalom mal ismer­ tette meg nyilvános előadáson elsőizben a Münchenben létesített A rchív fik Kultur und Lehrfilmé intézmény, céljait és h iva­ tását. Olasz

filmbizottság

tanulmányútja

Ber­

linben. Mint ismeretes az Ufa és az olasz L. U. C. E. között igen szoros érdekk özös­ ség jö tt létre, am elynek egyik első mozzazanata az, h ogy Fiore, az olasz L. U. C. E. műszaki igazgatójának a vezetésével 11a gyobb tanulmányi bizottság érkezett Ber­ linbe, am ely az összes berlini film-műterme­ ket és m ozgóképszínházakat fo g ja tanul­ mányozni. A bizottságnak az Ufa központi épületében lendezték be az irodát és máris megkezdte a működését, am ennyiben eddig az Ufa babelsbergi és -tempelhofi műtermeit vették behatóbb tanulmányozás alá. Az olaszok e tanulmány alapján fogják a E. U. ('. E. új műtermét felépíteni és beren­ dezni.

Mussolini mitiissterelnök'^megérkezik_a_Villa*Faleioneri elé (A „Dér Film“ engedélyével)

14

Katholikus filmkongresszus Párisban. N o­ vember 6— 8-ig- a párisi Com ité Catholique du Cinema (C. C. C.) kezdem ényezésére és Dubois párisi érsek védnöksége alatt kato­ likus mozi- és filmkongresszust tartottakAz a körülm ény, h ogy a francia katolikus egyház feje vállalta a fővédnökséget, kü­ lönös jelentőséget adott ennek a kongreszszusnak, am elyre Franciaország minden ré­ széről sok százan jelentek meg. Az, h ogy a francia klérus oly nagy szeretettel vette pártfogásába a filmet, új irányt jelen t a francia kinem atografia történetében, mert a filmet és a m ozgóképszínházat az egyház a legteljesebb mértékben rehabilitálta, A kongresszus rendkívül gazdag an yagot tár­ gyalt. le. azonban a legkim agaslóbb esemé­ nye m égis az a mise volt, amit novem ber 7-én tartottak a M adeleine-tem plom ban. A kongresszus résztvevői délelőtt 11 óra­ kor gyülekeztek Dubois érsek vezetésével a templomban, h ogy megtartsák a „film­ m is é t1. A misére csak a filmipar tagjait engedték be és ez az óriási tem plom az utolsó helyi megtelt. Az első sorokban a francia film- és moziipar képviselői kaptak helyet, de nagyrészt a francia film szellem i munkásainak a képviselői jelentek meg. Volt ott rengeteg színész, színésznő, film­ író és természetesen erről az igen érdekes esem ényről a templomban is filmfelvételt készítettek. A misét Dubois érsek celebrálta fényes segédlettel. Utána M onsignore Julién, Arras püspöke lépe'.t a szó­ székre és m egtartotta a világ legelső filmprédikációját. A zok a szavak, am elyek a püspök szájából elhangzottak, a, film apoiheozisát jelentették. A püspök többek k ö ­ zött a következőket m ondotta: .,E gv k özös n y elv hiányában a film az, am ely az élet általános n yelv e, amely valamennyi kon ti­ nens minden népét és nemzetét közel hozza egym áshoz. Minden nézőnek ugyanazt mu­ latja és íg y a film legalkalmasabb arra h ogy a népek és fajok közötti ellentéteket áthidalja és az érzelem közösség bizonyos fokához vezesse azt, ami emberi és ami ne­ mes. A katholikus egyház bizalmai ajándé­ koz az új művészetnek, amennyiben annak támogatást nyújt, de onnan támogatási is vár.“ Julién püspök p rédikációja óriási hatást keltett a jelenvoltakra, akik érezték, hogy a film történ etében a n ovem ber 7-ike fontos históriai dátum. T én y az. h ogy a katholikus filmkongresszus a francia m ozgóképszínhá­ zak számára új publikumot adott, amely eddig távol tartotta magát épen azért, mert a klérus részéről óvták és intették a népet a m ozgóképszínházak látogatásától. A kongresszuson egyébként. 673 katolikus vailásu francia mozgóképszínházi ula jdonos

vett részt;. K ülönös, h ogy a megjelentek legnagyobb része aktiv pap volt, A francia egyház vezetőin kívül a kongresszuson m egjelent Castelnau tábornok. Páris kato­ nai parancsnoka is. K épviseltette magát a kongresszuson ú gyszólván valam ennyi fran­ cia katolikus egyesület és szövetség. A kongresszuson páter Jqlabert arról tartott előadást, h ogy az oktatófilmnek m ilyen le­ hetőségei kínálkoznak a modern oktatás te­ rén általában és természetesen a katolikus oktatófilm kérdésére is kitért. Beszédjének az volt a lényege, h ogy amit eddig csinál­ tak. jó volt, de kevés és azért fok ozn i kell az oktató-, főleg azonban a katolikus ok ta tó­ film gyártását. Indítványára a C. C. 0. kü­ lön albizottságot választott, amely, az o k ­ tatófilm kérdését tűzte ki program jául N ovem ber 6-án délután az egyik előadó is­ mertette a francia m oziviszonyokat. Esze­ rint Franciaországban 673 katolikus m oz­ góképszínház van, vagyis 673 katholikus m ozitulajdonos, akik minden pillanatban készek arra, h ogy katolikus filmeket já t­ szanak. E 673 mozin kívül még kb. 1000 teljesen beren dezett iskolai és községi m ozgóképszínház áll a katholikus film ren­ delkezésére. Az előadó odakonkludált, hogy a katolikus m ozgóképszínháztulajdousokból ligát kellene létesíteni, a tagokat, kellene szaporítani és íg y a francia iskolai m ozik előadására is nagyobb befolyást kell g y a ­ korolni. Angol filmgyártás Bécshen. Ebben a hó­ napban igen nagyjelentőségű tranzakciót bonyolítottak le Bécsben. amennyiben az Ast'ra National Pictures Ltd. londoni cég egy angol pénzcsoporttal karöltve m egvá­ sárolta a Vita-filmgyár műtermét és hatal­ mas területét. A vételár 330.000 márkát tett ki. amit természetesen a pénzcsoport készpénzben fizetett ki. Az angol gyár tel­ jesen átalakítja és adaptálja a Vita.-míítermet és ezek az átalakítási munkálatok fél évig fognak tartani. K özel félmillió márkát invesztálnak ezekbe az átalakítási munkálatokra, úgy h ogy a V ita .megszer­ zése valójában 800.000 márkába került. Az angol filmgyár Bécsben nagy nemzetközi filmeket fog készíteni. A német kulturfim-gyártók

eladási

köz-

pontja. A Berlinben levő Verband D eutscher Lehr- und Kulturfilm hehrsteller (a német oktató- és kulturfilm gyártás szövetsége) el­ határozta, h ogy filmjei értékesítése, érdeké­ ben eladási közp on tot létesít, h ogy a szö­ vetség valamennyi tagja a jöv őben az ú jon ­ nan létesített eladási iroda útján kapja a műsorokat. Az új iroda létesítése a német oktató- és ism erd terjesztő filmgyártás meg­ erősítését jelenti

15

A

z

-O K T A T Ó F IL M

M O S D Ó S S Y IM R E min. tanácsos, ny. kir. tanfelügyelő:

A PEDAGÓGIAI FILM ÉS AZ ISKOLAI MÓDSZER H a tá ro zo tta n ennek a k u ltú rp o liti­ k ai alap n ak kell a kiin d u ló p ontnak lenni és p ed ig — szo ro sa n a lk a lm a z­ k o d v a az első bekezdésün kben jelzett m egold an d ó kérd ésekh ez, — azért, m ert a film e k tárgyának és tárgykörei m egválasztásának eldöntésénél a film k u ltú rp o litik a i céljai a d já k m eg az alapot. V a g y is m ás tá r g y k ö r e i v a n ­ nak a népm űvelő, m ás az ú. n. k u ltú rfilm n ek, m ás a tu d o m á n yo s és m egin t m ás az isk o la i film n ek. A k u ltú rp o litik a i fela d a to k h o z k é ­ pest teh át a pedagógiai értékű film n él a film g y á rtá s á n á l m ás és m ás cso p o r­ tokat kell beállítan i, m ás tá rg y k ö rö k e t kell a film szem p o n tjábó l k u ltivá ln i. V á jjo n m it jelen t ez a tétel a film ­ g y á r tá s terén : Jelenti azt, h o g y nem elég e g y s ze rű e n csak g y á r ta n i olyan film et, am elyben ism eretanyag van, — és aztán annak a film n ek keresni publikum ot, am ely azt szeresse, k e­ resni szín há zat, am elyik azt m űso­ rába felv eszi. E z a fo rd íto tt sorrend pedig h atalm asan d o m in á l. . . s az is­ m eretterjesztő film e k szö rn yű k á lv á ­ riát já rn a k szín h á zró l-szín h á zra , k e­ resvén és nem talá lv án a pu blikum ot, am elyn ek m ajd ko m o lya n tetszeni f o g ­ nak. T a lá n ez lehet az o k a an n ak is, h o g y k o rm á n y o k elrend elnek b izo n yo s kötelező, ú. n. k u ltú rfilm e k e t és a z o ­ kat tessék-lássék a d já k is, nem is. M e g kell fo rd íta n i a tételt: keresni kell a pu bliku m n ak való film e t, film ­

p e d a g ó g ia i film rő l m ár só k a t o lvastu n k. E z a so k azonban az én m e g ­ g yő ző d ésem szerin t m ég m in d ig igen kevés. Ig en k evés azért, m ert ezek az írá s o k ren d szerin t inkább csak a fö lö tt sopán kod n ak, h o g y a p ed a g ó ­ g ia i film íg y - ú g y m ég a kezd et k e z ­ detén van . N in cs k ia la k ítv a sem a tá r g y k ö r , sem a szem léltető m ódszer, sem a d id a k tik u s b eá llítása az iskolai m unka keretébe. N in cs k ia la k ítv a az az e lvi szab ály, am e ly a p ed a g ó g ia i film ek rendezésének, felvételezésének irá n y t szab és v ilá g o s u tat m utat.

Á

H á t az teljesen iga z. Á lta lá n o s s á g ­ ban í g y van . A fra n ciá k , a kikn él pe­ d ig a k u ltu szm in iszter csak 1916-ban k érd e zte m eg az A k a d é m iá t az iránt, h o g y m it tart a m o zgó k ép n ek az isk o ­ lai o k ta tás és nevelés szo lg á la tá b a le­ endő b eá llításá ró l — m ár va lam ive l tovább ju to tta k . E lő s z ö r azért, m ert ren d k ívü li so k pedagógiai term észetű , v a g y is ism eretn y ú jtó film et csin áltak ed d ig, m áso d szo r, m ert olyan v ilá g o s és h a tá ro zo tt d istin k ció k at tettek, a m elyek a film k u ltú rp o litik a i jele n tő ­ ségét m eg á lla p ítjá k . í g y m e g á lla p ít­ já k azt, h o g y az ig a z i film a népm ű­ velési film , a m ely a nép széles ré te g e i­ nek o k ta tás ü g y é t szo lg á lja , m ás az iskolai film , a m elyn ek az iskolai m unka keretébe kell bele illeszkednie, és m ás a tu d o m án yo s film .

16

+

■4tém át, film en bem u tath ató ism ereta n y a g o t és k u ltú rá i a n y a g o t — a m i­ ko r a p u blikum n ak m ű veltsége, szel­ leme, erk ö lcsi habitusa, nem zeti és va llá si érzülete, g a z d a s á g i m ű veltsé­ gében m u ta tk o zó n a g y , k iá ltó h iá ­ n y o ssá g o k , fo g y a té k o s sá g o k , g a z d a ­ sá g i szü k ség letein ek e g é sz g o n d o lk o ­ d ására döntő sú lyú n yo m á sa egészen vilá g o sa n u tat m u tatn ak a rra , h o gy m ilyen tá r g y ú és m ilyen tá r g y k ö r ű k u ltú rfilm ek kellenek neki, m ilyenek fo g n a k húsába, vérébe, leikébe v á g ó erős érd eklő d ést és ez alapon az ilyen film után va ló epekedést k iv á lta n i! H o l v a n n a k a zo k a n a g y film g y á ­ rak, am elyekn ek vezető ség éb en ott van ez a sza k tu d ó so k b ó l álló b izo tt­ ság, am ely e kérd éseket behatóan m e g tá rg y a lja és e tá r g y a lá s o k alap ­ ján jelöli m eg a m eg alk o ta n d ó k u l­ tú rfilm e k tá r g y k ö r é t, — sü rg ő s sé g i so rre n d jét és felvételezésén ek ! m ód ­ jait, terjed elm ét és fo k á t. Ilyen szakb izo ttsá g g a l talán az eg ész vilá g o n leg e lő szö r a sz é k e s fő v á ro s i P e d a g ó ­ g iai film g y á r dicseked h etett, am ely szü letése pillan atátó l k ezd v e 1913 óta é g y p e d a g ó g ia i b izo tts á g tervei alap­ ján d o lg o zo tt és d o lg o z ik m a is. E sz a k b izo ttsá g hián yában ellenben a g y á r tá s a fen térin tett in g a d o zá st m u­ ta tja : m ert a zt a te rv sz e rű sé g e t sem ­ m iféle sza k szerű ség , am ellyel e g ye s tu d o m án yo s kérdéseket film szerű en felvettek, nem pótolhatja. D e m ég a tá r g y k ö r jó m e g v á la sz­ tása sem elegendő. N em elég jól m eg ­ választan i b izo n yo s társa d alm i v a g y k u ltú rm u n k a szá m á ra a film e t. . . m ert u g y a n a zt a tá r g y k ö r t, pl. az észa k am erik a i E g y e s ü lt Á lla m o k fö ld ra jz á t fel lehet d o lg o zn i egyetem i szín v o n alú em ber és p o lg á ri iskolás g y e rm e k sz á m á ra ; a kö zlek ed ésrő l lehet jó ta n u lsá g o s film et csin áln i m indenki szá m á ra és lehet az elemi iskolás g y erm ek ek n ek a beszéd és é r ­ te lem g y a k o rla t céljaira. M i az tehát, am i ezt a k ét film et

17

két eg észen kü lö n böző film m é teszi? S em m i egyéb, m int a tá rg y ré s zle te k kü lö n b öző fo k ú m e g v á la sztá sa , aztán a m eg felelő d id a k tik u s és v é g ü l a m egfelelő m ód szeres feld o lg o zás. A film g y á r tá s o ktató célzatú öszszes term ékein él tehát, am elyek b izo ­ nyos k u ltú rp o litik a i m u n k a fá zisb a b eleilleszkedn ek, illető leg bele k ív á n ­ n ak illeszked n i, nem lehet elkerüln i sem a terv sze rű , tu d o m á n yo s alapon va ló tá r g y k ö r és tá r g y k iv á la s z tá st sem a k u ltú rp o litik a i célzatn ak m eg ­ felelő m ód szeres és d id a k tik u s b e á llí­ tást és felép ítést. H o l van ez? H o l kell en nek tö r ­ ténnie. H a b izo n yo s az, h o g y a film ­ m el m indenütt és m inden k ö rü lm é­ n yek k ö zt tan ítan i kell ahol oktató, népnevelő, népm ű velő és tud o m án yo s m unka fo ly ik : a k k o r v ilá g o s, h o g y ezt a film te rv sze rü sé g e t. en nek tö r ­ vén yeit, sőt m a g á t a film a n y a g k iv á ­ lasztá st és a film n e k m ó d szeré t és d id a k tik á já t is, u g v a íio tt kell tu la j­ donképen m eg álla p ítan i és k id o lg o z ­ ni, ahol a tan te rv ek , ahol a népm ű ­ velő és tu d o m á n yo s m u n k á ssá g alap­ elvei, d id a k tik á ja k id o lg o zta tn a k , m eg álla p ítta tn a k és ahon nét ezek a m u n kák ren d eztetn ek és irá n y ítta tnak. A film e k ilyen irá n yú tervezésén ek van azonban e g y tu d o m á n yo s elő fel­ tétele: az, h o g y a k u ltú rfilm , a kultú r film tervezése, m ód szere, a film ­ mel va ló o k ta tás m ód szere és a film k u ltú rp o litik a i jele n tőség e és céljai az egyetem en m ielőbb tanszéket kapja­ nak. E z a tan szék aztán tud o m án yo s ered m én yeket p rod u kálh at, tu d o m á ­ nyos m e g álla p ításo k at tehet, am e­ lyek n ek m ajd ó riá si h o rd ereje leszen, a m elyek a m ost fen fo r g ó sze rte ág a zó fe lfo g á s o k a t m ajd e g y sé g e síte n i is al­ k a lm asak lesznek. . A m ik o r azonban a k u ltú rfilm n ek m ód szeréről beszélünk, a k k o r nem szabad ezt a fo g a lm a t az isko lai m ód­ szerek kérdésével e g y p ercre sem ösz-

szetéveszten i. H o g y e k ü lö n b ség et tisztán lássu k : m eg kell á llap ítan i azt, h o g y m i tuIajdonképen az a film , am elyet b á r­ hol, b á rm ily fo k o za tú isko láb a és b á r­ m elyik ta n tá r g y keretébe o ktatási vagy nevelői célza ttal b ev iszü n k szem ben az isko lai o ktatás és nevelés m ód szerével. E kérd és eldöntésénél figyelem be kell ven n ü n k m in d azo k a t a fa jtá it a film ekn ek, am elyek et e d d ig h a szn á l­ tun k és h aszn álu n k . E z e k : az ö ssze­ fog la ló term észetű film e k , azu tán az isko lai szem léltetést e g y e s tan ítási eg ység ek n él tá m o g a tó film e k és a ma m ég ig en ritka tanító film , am ely e g y eg y tan ítá si e g y s é g e t fe ld o lg o z v a ád. M in dezekn él a film ekn él k étsé g tele­ nül m eg lehet állapítani, h o g y a film ed d ig volta képen szem léltető eszk ö z volt, v a g y is n y ú jto tt szem léltetést ott, ahol a szem léltetést a m ai és m e g szo ­ kott szem léltető eszk ö zö k k el és m ó ­ d okkal n y ú jta n i nem lehetett és nem lehet. A film tehát ed d ig nem jelent az iskolai oktatásban valam i ú j m ó d ­ szert, hanem egy hatalm as k iseg ítő eszk özt. N em jelen t ú jítá st és új sz a ­ bályt, m ódot az apperceptio és az is ­

m eretszerzést n y ú jtó m ód szerek te rü ­ letén. V a g y is e d d ig a film nem jelent ú j isk ola i m ód szert. É s m égis, m ár az e d d ig i ta p a szta ­ latok is azt m u ta tjá k , h o g y az iskolai film fo k o za to san érinteni fo g ja az o k ta tás m ód szerét, m ert m ár m a is m eg álla p íth ató , h o g y a jól m e g v á ­ laszto tt és p e d a g ó g ia i te r v sz e r ű s é g ­ g el és az isk o lák sz ig o rú k ö vetelm é­ nyei szerin t m eg alk o to tt p e d a g ó g ia i film e k so k esetben épen a zo k a t a ta ­ n ítási részle tek et teszik tá rg y ta la n n á , a m ó d szerta n n a k a zo k a t a tételeit in ­ tézik el könn yed én , já tszv a , eg észen m ás lélektani u takon, am elyek szinte csak a zért a lk o tta tta k , h o g y az apperceptióh oz v ezető belső szem léletek nehéz ú tjá t m eg k ö n n y ítsék . E rő sen rem élem , h o g y a szerk esztő úr sz ív e ssé g e m ódot fo g nekem adni a rra , h o g y e n a g y fo n to s sá g ú kérd é sre m ég v is sz a té rje k és azt részletesen kifejth essem , am ire annál nagyo bb szü k sé g van , m ert az isko lai p ed a gó ­ g ia i film fejlő d ésén ek ú tjá t épen .ez a m ost érin tett kö rü lm é n y jelöli m eg, h o g y a film ne csak p u szta szem lél­ tető eszk ö z, de h atalm as m ód szertan i és d id a k tik a i fe g y v e r is legyen az o ktató részben.

A Simplon-filmszínház ,,Magyar Rapszódia" portálja.

18

4A fllmszaksajtó világringje. Igen neveze­ tes és a film szaksajtó történetében párat­ lan jelentőségű az az érdekközösség, am ely Am erika, Anglia, Franciaország és N é ­ m etország n agy szaklapjai között Cinema Trade Papers International név alatt létre­ jött. Ebben a* trösztben résztvesznek a The D aily Film Renter londoni, a The Film D aily n ew yorki, a La Cinematographie Frangaise párisi és a Lichtbildbülm e ber­ lini szaklapok. N agyon természetes, h ogy egyik lap sem áldozza fel szerkesztőségi önállóságát, csak a gyors hírszolgálat el­ érése és az anyag gyors kicserélése érde­ kében történt ez a nagyjelentőségű m eg­ állapodás. Tekintettel arra, h ogy lapunk szerk esztőié a Lichtbildbühne m agyaror­ szági munkatársa, a fontosabb jelentőségű m agyar szakhirek majdnem egyidőben fo g ­ nak m egjelenni a fentemlitett n agy kül­ földi orgánumokban, ami a m agyar kinematografiának is n agy előnyére fo g válni. Érdekes, h ogy hasonló megállapodást ké­ szített a; berlini Film-Journal cimíí előkelő szaklap is a londoni K inem atographW eekly-vel. München

hódol

a

kulturfilmnek,

A

B ayerische Landesftlmbükne nevű mün­ cheni egyesület most adta ki az új szezon program mját, am ely rendkívül érdekes és gazdag1 munkakört tartalmaz. Magában a novem ber-decem beri program m is rendkí­ vül értékes és megbecsülhetetlen munka és kulturfílm szem pontjából. A Landesfilmbühne München minden városrészének v a ­ lamennyi n agy és kis m ozgóképszínházá­ ban hetenként háromszor tart előadást, amelyen ismeretterjesztő és felvilágosító filmeket adnak elő népszerűén tartott tu­ dom ányos előadások keretében N ovem ber 20-án, 21-én és 22-én Selma Lagerlöf-em lékü nn ep ély v olt a Regina-szinházban, am e­ lyen a Gösta Bori inget adtak elő. azonkí­ vül Thomas Mann előadást tartott a nagy svéd Írónőről. Az Ufa-szinházakban Kircheiss tengerészkapitány előadást fo g tartani és ennek keretében vetítésre kerül „Meine VYeltumsegelung mit dem Fischkutter Ham­ burg" című filmje. Előadást tartanak a, film gyerm ekkorából is és ennek során a legrégibb filmeket fog ják lejátszani. A többi téli hónap folyam án megtartandó kulturfilm-előadások hasonló gazdag prog­ rammal szerepelnek. Néhány adat a Fox történetéből. Tizen­ három évvel ezelőtt alakult m eg NewYorkban a Fox-Film Corp. és ezalatt az idő alatt a Fox-hiradókat. nem számítva, 1300 filmet gyártott ez a hatalmas vállalat, ötven ezer filmszínház van ma a világon és a F ox fiókjai közel ennek a felét látja el

19

filmmel. A Fox-organ izáció kiépítése az egész v ilágon 5 m illió dollárba került és ezt az óriási összeget mindössze egy d ol­ lárra irták le a könyvekben. A Fox-üzletek 3 0 % -át az Egyesült Álamok területén kivül bon yolítják le. Az átlagos évi tiszta jövedelem , valam ennyi adók, terhek és le­ írások levonása után 2,700.000 dollárt tett ki. Hetven államban mutatják bea Foxfilmeket, am elyeknek a feliratait 37 külön­ böző nyelven írják meg. Ezer mezőgazdasági kulturfílm Franciaországban. A Pathé-gyár mostanában ké­

szítette el az ezredik Pathé-Bural filmjét, ah ogy Franciaországban a m ezőgazdaság­ gal foglalk ozó oktatófilm eket nevezik. A Pathé Ruralnak közel 1000 előfizetője van Franciaországban és ennek keretében tel­ jes belföldi és kü lföldi ismeretterjesztő film programot nyújt. Ezeket a filmeket a Pathé igen olcsó k ölcsön díjak mellett b o ­ csátja rendelkezésre. E ddig 20 m illió fran­ kot invesztáltak ezeknek a filmeknek az elkészítésébe, de a cél sokkal magaszto sabb, mert a vidéki lakosság felvilágosítá­ sára ezek a filmek nagy szolgálatot tettek. Miután Franciaországban a m ozgóképszín­ házak látogatottsági százalékaránya ú gy­ szólván a legkisebb a világon (a lakosság 5— 7 % -a látogatja a m ozgóképszínháza­ kat). igen n agy jelentősége van a Pathé Rural terjesztésének, mert ezzel a lakosság érdeklődését a film és mozgóképszínházak iránt felfokozzák. Az oktatófilm Amerikában. Az Egyesült Állam ok kultuszminisztériumának a jelen ­ tése szerint az oktatófilmet ezidőszerint 15.000 iskolában, kezdve az óvodától az egyetem ig, vezették be. Igen' sok egyete­ men külön film szakkönyvtárt is rendeztek be, am elyek a többi tanintézetnek is ad­ nak szakkönyveket kölcsön. Érdekes h ogy egvik-m ásik egyetem résztvesz a film gyár­ tásban is. íg y pld. a Y ale egyetem egy amerikai történeti filmnek az előállítását irányítja, míg a Ilavard-egyetem természet­ tudom ányi filmek gyártását vállalta, ma­ gára. Majdnem minden iskolában külön vetítőhelyiség szolgál a film ek leadására. A nnak ellenére, h ogy 15.000 iskolában ú gy ­ szólván kötelező a filmoktatás, az oktatófilmgyártás Amerikában visszafejlődött és igen sok gyár az oktatófilmek készítését beszüntette. A Columbia egyetemen speciá­ lis tudom ányos kutatásokat végeztek arról, h ogy a filmoktatásnak milyen hatásai mu­ tatkoznak a tanulókra. Ezeket a kutatáso­ kat ú gy állapították meg, h ogy 11.000 tanulónak 10 héten keresztül részben film­ mel, részben pedig film nélkül előadásokat tartottak különböző tantárgyakból. Az ered-

mények azt igazolják, h ogy azok a tanulók, akik a földrajzot filmvetítéssel tanulták. 33 százalékkal többet tudtak, mint azok. akik csak szóval hallgatták a fö ld ra jz­ oktatást. A term észettudom ányok terén az előny 15 százalék volt azok javára, akik film előadások kíséretében hallgatták az elő­ adásokat. V * Magyar igazgató a müncheni filmiskolán. A müncheni Deutsche Filmschule január 1-től kezdve 5 hónapos filmzene- és karmes­ teri tanfo'yam ot rendez íilmszinházi zené­ szek és karmesterek kiképeztetésére. A tanfolyam elméleti és gyakorlati részből áll és hivatva lesz a zenészképzés 1erén valóban hézagpótló intézm ényt betölteni. Deutsche Filmschule igazgatósága ennek a tanfolyam nak az ' élére László Sándor ta­ nárt, a müncheni Phöbus-filmszinház zeneigazgatóját hivta meg. aki a. tanfolyam szervezését már m eg is kezdte. A német oktatófilm terjeszkedése a kül­ földön. A Bnnd Deutscher Lehr- und Kulturfilmhersteller (a német oktató- és kültér­ ii! m gyártók szövetsége) a német kü lügy­ minisztériummal együtt ankétet rendezett, amelyen m egtárgyalták a német oktatófilm külföldi elhelyezési lehetőségeit. A tárgya­ lás anyagául az 1926/27. évi eredmény szol­ gált, am ely szerint 23 államhoz intéztek annakidején kérdést, am elyek közül tízben egyáltalában nem gyártóiak oktató- és kulturfilmeket, 2 államban úgyszólván telje­ sen jelentéktelen gyártás volt tapasztal­ ható. Általában az a felfogás ju tott ér­ vényre a tárgyalások során, h ogy a kulturés oktatófilm m ozgalom még teljesen kez­ detleges stádiumban van, azonban minden­ képen alkalmas arra, h ogy vele fog la lk oz­ zanak. Ném etországon kívül, állapította meg az ankét, Franciaországban és Olasz­ országban fejlődöd, ki a külturfilm gyártás és mindkét államban kormánytámogatásban is résézesül. Angliában a jelentés szerint a publikum nem viseltetik egyelőre rokonszenvvel a kulturfilm iránt. A jelentés sze­ rint, amit ez az ankét tárgyalt, Am eriká­ ban és Angliában egyáltalában nincs ér­ deklődés a német oktatófilmek iránt, míg Belgium, India, Olaszország. Japán, J u g o­ szlávia. Lengyelország. S vájc, Sp an yolor­ szág és T örökország igen sok esetben ér­ deklődtek a német oktatófilm iránt, sőt v á ­ sároltak is. (M agyarországról a jelentés nem tesz említést, jóllehet mi rengeteg n é ­ met oktatófilmet vettünk már meg.) Ez volt az ankét eredménye, amit nem sokára meg fognak ismételni, h ogy m egbeszéljék azo­ kat a teendőket, hogy* hogyan lehetne a német oktatófilmnek intenzivebb módon piacot szerelni.

20

n a Filmművészeti Évkönyv

évfolyama Ví Szerkeszti: LA JT A A N D O R

Ví D ecem ber 10-én jelenik meg!

|

Á ra 5 #— pengő g|

GAZDAG

TARTALOM !

D IS Z L S

K IÁ L L ÍT Á S 2

—H

Szerkesztőség és kiadóhivatal: jg —

B U D A P E S T , VII., E rzsébet -krí. 3 0 . T elefon : József 363—76. szám.

R üE

IIMTECHNIKA RO H RM AN N JÁ N O S A halál kaszása ism ét elragad o tt tőp lü n k va la k it, aki érték, m egbecsülheí tetlen é rték e vo lt a m agyar film szakm ái nak. Rohrm ann János n o vem b er 23 íán h u n yt el váratlan ul, 32 éves korában, itt h a g y v a ö zv e g y é t és k é t á rváját, •egy generációt, am e ly et az ő n a g y tu. dása n e v elt föl- Rohrm ann János kezt d ettő l fo g v a szorgalm as, becsü letes és n a g yteh ctségü m unkása v o lt a m agyar kin em atografián ak. A század eleje óta ism erjü k a n evét, o tt v o lt a sza k m a b ö lcső jén él. A z első g é p ja v ító és gépi k on stru áló m ű helyt ő létesítette Buda# pesten és a zó ta e g y re fo k o zó d ó tekin* téliv el a legelső szakem b erré n ő tte ki m agát. D e m egbecsü lték nem es gom d olko d ását és abszolú t szakértelm ét, n em csak sa já t kartársai a film szakm ái b án és az elek tro tech n ik a i iparban, hanem m agasabb ko rm á n yza ti k ö rö k í ben is, ahol m in d en ko r m int állami sza k értő , m int o k ta tó tanár állott m im den időben ren d elkezésre. N a g y tudás sát m indenütt elism erték és az eg yes m in isztériu m ok szám talan esetben R ohrm ann sza k értelm ét k érték ki e g y e s ve rsen y tárg ya láso k n ál, épitkezé# seknél, szerelésekn él. A z uj lóverseny* p á lya elek tro tech n ik a i fö lszerelése is R ohrm ann n a g y m unkája. A film szakí m ában szám talan esetben fo rd u lta k R ohrm annhoz, a ki n y u g o d t modorán val, finom, úrias gon d o lkod ásával, fő í lég azonban igazán k o m o ly, nem teg; napról szerzett tudásával frappirozott m in d e n k it■Ü zleti p o litik á já t a k o m o ly

ü zleti szolidság, az igazi patriarkális, puritanizm us je llem ezte és teljesen tá* v o lta rto tta m agát az olyan ü zletek től, a m e ly e k tő l fé lte tte tisztesség én ek jó hírnevét. É vek ó ta előad ó tan ára vo lt az álla* mi m ozgó k ép k ezelő tan fo lya m n a k és m int ilyen általános roko n szen vet és elism erést v ív o tt ki. A la tta egész ge* neráció n ő tt föl, a m elv hálával és

k ö n n yes szem m el gon dol korán eh hú n yt M esterére. T em etésén igen n agy és elők elő kös zönség v e tt részt. A m eg jelen tek kös

pészm érnök, tű z o ltó fő tiszte t, G y á rfá s G y u la a M M O E ügyv. aleln ökét, V ig h B ertalan, a T ech n o ló gia ig a z g a tó já t, Oláh G y ö r g y m érn ököt, JVfleltfner M órt, L ied l G y u lá t, Z o m b o ry L ászló tan árt, és m echanikust.

zönség v e tt részt. A m eg jelen tek kö* z ö tt láttu k Isseku tz A u r é l belü gyi állam titkárt, dr. Bingert János min. titk á rt, akik k ö n n yes szem ek k el bú* csú ztak a kin em atografia n a g y halott* játó l, továb b á D itir ic h József oki- gé*

JEAN EPSTE1N LASSÍTOTT FELVÉTELEI jében „A z Ushed-ház összeomlása"-ban ren­ des használatba vette ezeket a lassító g é ­ peket. M ély psychologiai meggondolással a las­ sító gépre bízza azoknak az elrejtett, má­ sodpercek ioo-ad részei alatt lefolyó apró mimikái és gesztus-mozzanatok fotografálását, amik egy-egy érzelem legkifejezőbb érzékeltetői és amikről a rendes felvevő-gépnem számol be. Szóval nem találkozunk film jében „lassí­ tott felvételekkel", nem is tudja a közönség soha, m ikor fotografált a lassító-gép, de a z érzelemkifejezések rendkívül megkapó ter­ mészetességgel jelennek meg. Eddig eg yegy belső érzés kifejezését lassú, tagolt „m egjátszással" kellett érzékeltetni a szerep­ lőnek. Jean Epstein ezt küszöböli ki.

A közönség előtt ismeretes az úgyneve­ zett lassított eljárás (Zeitlupe), ami lénye­ gében abból áll, hogy bizonyos sokkal gyor­ sabban forgó felvevő géppel másodpercen­ ként sokkal több film kockát fotografálunk, mint a rendes tempónál és ami normális gyorsasággal vetítve természetesen lassítva, de gyönyörűen tagolt ritmusban mutatja be a mozgásokat. És ezzel az eljárással készült felvételeket oktató és tudományos filmeken, főleg azon­ ban híradókban és ismeretterjesztő film ek­ ben volt alkalmunk látni. Jean Epstein, a kiváló fiatal francia ren­ dező egy nagyszerű újítással lepte meg most a szakközönséget. Nem rég befejezett film ■ E = ]Q [= ][= J [= ]Q [= ]lr = J [= l[= ]Q [= ][= ]B

i

A. E. G.

0

T B IP W P H A T O B

1 !Ű I

színházi vetítőgép,

01

PEDAGÓGIA

|

01

H U N N IA II. J iskolai és házi vetítőgép

01

10 i

01 a legjobbak és legolcsóbbak. Q

01 ffi

01

Q S Z E K E L l

G Y O R fiY

i

[j]

ok i gép észm érn ök

m B u d a p e s t , V ., I S á t h o r y - u c c a 5 . rn T e le fo n : A u t. 121—5 0 .

^

Föltétlenül nagy szerepet várunk ettől a metódustól, bizonyos területeken egész ú j utakra fog terelődni a rendezés és forgatás* problémá j a. Talán eg y példával jobban m egvilágíthat­ juk ezt a jóslásunkat. Legyen a feladat: A színész gyanútlanul egy levelet bont föl, olvasni kezdi és lassan változik az arc­ kifejezése, mert m ondjuk egy borzalmas hírt tud meg belőle. Ezt meg kell „ j á t ­ szani" lassan, egymásután tagolva az érzés­ fázisokat. A z eredmény lehet elsőrangú, de sohasem teljesen kielégítő m ódon naturális. Fáradságos nagy munkát kivánó teljesít­ mény, ami a legnagyobb művészek játéká­ ban is fátyolozva van némi merevséggel. A lassító-gép előtt ez mind elmarad. A szí­ nésznek nem kell „alakítani", lassú folya­ matossággal kihozni az egymásutáni em ó­ ció-változásokat; fölkapja a lapot és a legösztönösebb gesztussal szabadon felkiált elm osolyodik, ha tegyük fel jó hírt kclT megtudnia, mindezt gyorsan, spontánul, úgy ahogy éppen diktálja az érzése. . A lassító-gép azonban közben métereket perget le és sohasem látott természetesség­ gel jelenik m ajd m eg előttünk a vásznon a jelenet szétbontva, a m osolyt legapróbb részleteire könyörtelen őszinteséggel f e j­ lesztve ki előttünk egy lassú érzelemválto­ zás lefolvását.

22

FILMZENE L O B S T E IN R U D O L F a Filmkultúra olasz munkatársa MODENA (Italia):

A ZENE ÉS A FILMFELVÉTEL — IN T E R J Ú M A R IO B A F F IC O V A L , A T O R IN Ó I P U T T A L U G A R . T. IG A Z G A T Ó J Á V A L , A K I M O S T T É R T V IS S Z A A M E R IK Á B Ó L —

ario B a ffico iga zga tó bo* lognai ta rtó zk o d á sá t fel használtam arra, h ogy kik érd ezzem Am erikád bán sz e rze tt tapasztala* tairól. K érd ésem et a film m el szo ro s össze* k ö tte té sb e n levő zen érő l teszem fel, m ert azt hiszem , m in d n yájan tapasz* taltu k m ár m en n yire elvá laszth ata tla n ez a k e ttő egym ástól. K ö zv e tle n sz a v a k k a l m ag y ará zza M ario B a ffico : — A zene anélkül, h o g y definiálni akarnám , az em beri lélek legfinom abb á rn ya la ta it is érzék eltetn i tu d ja ve* lünk. A zene nagyszerű tulajdonságé* nál fo g v a valóságo s életszü k ség letév é v á lt a film nek. Z e n e és film ma már elválaszthatatlan k ellék ei a filmművé* szetn ek. M a m ár m indenki tud ja, h o gy film m egbecsüléséhez és értékeléséh ez legalább olyan m értékb en h o zzá járu l a zene, m int a m ű vészek já té k a , azt azon ban kevesen tu d ják , h o g y m agá­ ban a film kialakulásában és elkészité* sén él is m ily n a g y szerep et já tsz ik a. zene. E zt vo lt alkalm am tap asztaln i a P aram o u n tígyárb an te tt rövid látoga* tásom kor. — A Param ount iga zgató ságátó l ka = p o tt sza b ály szérű „ú tlevé llel" fölsze* relv e ú tn ak indultam a lab irin tu sok vé gtelen jéb e . A legtitk o sab b a jtó k is m eg n y ilo tta k előttem , az ú tlevél, m int e g y va rázsv essző m indent láthatóvá tett szám omra. A z ú tv e sztő k tömke* legében eg y éd es fü lb efá szó m elódia lesz az irán yad óm és íg y b eju to k egy

]M ü !ü!ü

kis terem be, ahol erre a célra sz e r­ v e ze tt házi zen ekar m ű köd ik A z. első pillanatban el sem tudom kép* zelni mi összefüggés lehet a z;ene és a hangtalan: m ű vészek k ö zö tt, de talán m ég u gyanabban a p illanatban meg=* g'yőződést szereztem a k ettő egységé* ről. A zen ekar dirigense 'Mr. Berngar* tér, ig y e k e z e tt azt szám om ra m ég n y ilvá n v aló b b á tenni. — A P aram ou n tn ak — m on dja Berngarter Liana, a dirigens — sa já t ze n ek a ra van és ezzel v á ltja ki a mű* v é sze k b ő l a m eg kíván t lelki hangula* to k á t a film fö lvétele közben. — H osszabb id e je m ár, h o g y a fii* m eket zen ek iséret m ellett v e sz ik fe l? — k érd eztem signor B a fficó tó l. — Igen! A z o n b a n hat hónappal ez* előtt m ég a P aram ou ntnak nem v o lt saját zenekara, m a azonban már saját zenekara szo lg álja a n a g yszerű célt. — G o n d o lja ö n , h o g y a m ű vészek jobban d olgozn ak zen ekiséret m ellett? — k o ck á ztato m m eg a kérdést. — « K étsé g k ív ü l! K ü lö n b en ezt a kér* dést én is feltettem M r. Berngarter d irigensnek, aki a k ö v e tk e z ő k e t felelte nekem : — Szám os k isé rletet csin áltu nk és vo lt alkalm unk tapasztaln i, h o gy m ég a zo k a m ű vészek is, akik n ek igen ke* vé s érzék ü k van, a zenéhez, határozod; tan a zene b efo lyása a la tt állottak. Sőt m ég a film en szerep lő állatok is igen érzék e n y ek a zene iránt. kutyákat például a hegedű húrjai h a tjá k m eg a legjo b b an , a m acsk á k a t viszo n t a zon* gora izg a tja legin kább. M ég az e le ­

23

fá n to k is n a g y m egértést tan ú sítan ak a ze n év el szem ben. — U g y a n a k k o r figyeln i k ezd tem a zen ét és észrevettem , h o g y a zenekara b án bús m elódia h an gzik fel. Bern* garterh e z fordu ltam azzal a kérdéssel, m iér t játszanak m ost szom orú z e n é t? — M egrík a tn i és elérzék e n y íten i a m ű vészek et! izm ik o r a film m eséje m eg k ív án ja a sírást, a zen ekar szó* m orú és m egható m elódiát intonál, ez felk elti a m űvésznőkben; a fájd a lo m érzetét és a szem pilláikra hullanak a k ö n n yek . M ég nem régen e célra iz* g a tó szerek et h asználtak, de ez n\tm v o lt term észetes sírás. A zen e ezzel szem b en az id e g ek re hat és az é rze k m e k legszéleseb b sk álájá t tu d ja k iv á k tani, aszerint- h o gy az e g ye s jele n ei tek b en m elyik re van szükség. E záltal a m ű vészek já té k a eg ész term észet te ss é válik. A zene — te tte h ozzá szim p atik u s in form átorom — az em? b e re k sorsát is kép es eldönteni. Be* szélik , h o g y A d o lp h e M enjouban a ,S z e re n á d “ film felv éte lei kö zben fo* g a m zo tt m eg az a gon dolat, h o g y bá* jó s p a rtn ern ő jét — K a th e rin a C arvert feleségű i ve g y e, a n n yira h a to tt reá a fe le m e lő szerelem zen éje. F igyelm em et an n yira felcsig á zta m ár e k k o r Berngarter karm ester beszédeh o g y a zzal a k érd éssel fordu ltam hoz* zá, m egm on d hatn áíe nekem , m ely zet n é i hangok hatnak legjobban a m üvét szék le lk i életére? — E rre n é zv e egész tan u lm ányt fo ly ta tta m m ialatt v e zén ye ltem a ze* n e k a rt és íg y az ö sszes zenei h an gokat a k ö v e tk e z ő m ódon csop o rto síth ato m : Sol— erős indulatok, gyűlölet- féle* lem , rem énytelenség, kiábrándulás, harag. R E — gyöngédség- szerelem . L A — eg yesü lt érzés, m egértés. M I— b old ogság, vidám ság. — A zenének, h o g y valób an elvá* laszth a ta tla n legyen a film től, ö ssze k ell olvad ni a je le n e te k k ö rn y e ze té i v e i. Itt n y ílik n a g y tere a hangfilm nek

24

és beszélő film nek. A zen észn ek is bele k ell élni m agát a m ű vészek lelk i hangulatába- a kisérő m elód ia m egváb to zta tásá n á l nem okvetlen, szü kséges, h o g y u gy a n a zt a m elód iát já tsza eg y lelk i h angulat kiváltásán ál, k ísé rle te zi hét töb b el is és k ö zben rá fo g jön n i, h o g y m e lyik a legm egfelelőbb. — P éld áu l az e g yik P ola N e g ri film, fe lv éte lei kö zben hatvan k ü lön féle ze n ed arab o t játsza ttu n k , h o g y m eg fei lelően k isérh essü k az eg ye s jele n ei teket. — M e ly e k az eg ye s csillag o k k ed i v e n c d a ra b ja i? teszem fel a k érd é st M . B aficcco igazgató ú rn ak, de rögtön m egbántam a kérd é st, m ert honnan is tud h atn á a z t? A n n á l n ag yo b b v o lt a m eglepetésem , m időn kérd éseim re íg y vá laszo lt: — K ívá n csisá g á t ezen a téren szín i tón ki tudom elégíteni, de e zt is a m indent tudói dirigens szeretetrem éltó felvilá go sításá n a k k ö szö n je , ne neí kém . T e h á t így m egin t B ern g arter úri nak adom át a szó t: — B eb e D an iels sa já t n y ila tk o za ta szerint, nem é rd e k lő d ik h a tá ro zo ttan sem m iféle zenem ű faj iránt. C la ra Bow nak a ja z zíze n c k a r hangi ja i im pon álnak a legjobban. E z t taí p a szta lh a ttu k tö b b film jén ek fe lv éte le közben. E sth er R alston „R en d ő rö k tartóztass sótok le“ c. film jén ek in terp retálása közben , az érzelgős és rom antikus je le i n e tek alatt „Si j ‘etais roi“ m elód iáját k b vá n ta hallani, m íg a drám ai pillanai to k b an egy ten o rista a C s a jk o v s z k y „ P iq u e D a m e“ op erából a „F o g o ly d alát“ énekelte. E zek b ő l láth atju k, h o g y a zen én ek m ilyen n a g y je le n tő ség e van a film feli v é te l k ö zben . N ém eto rszá g b a n egyéb* kén t m ajd nem m inden fe lv é te lt zene m ellett fo rgatn ak, ső t B udapesten, a C o rvin ífilm gyárbam m ár é v e k k e l ezi elő tt szalo n zen ekar kísé rte a fölvéte* leket.

—

K EN E SSEY SÁ N D O R :

AKTUÁLIS PROBLÉMÁK II. Ö S S Z E F Ü G G É S A F IL M ZE N E és

a

k ís é r ő z e n e

k ö zö tt

k ellő érzék k el biró és a film zen e igazi jelentősé? g é t m egértő film recen’? zen s alaposan fenné a tol? lát, a néha h a jm eresztő film zenéi visszássá go k hallatára, ha a film zene m ár régebben b evon u lt vo ln a a n a p isa jtó köziem é? nyei közé. É rdekes jelen ség, h o g y m ost m ár m aga a n a g y m ozilátogatói töm eg is k e z d i érezn i, ha főbb vo n ásokb an m egfelel a film m uzsika a szem e előtt le já tsz ó d ó esem én yek hangulatának, k a ra k terén ek , v a g y ha a zen e nem si? múl teljesen a képh ez. Érzi, de nem tud m agának szám o t adni róla, nem tud ja m agát ebben az értelem ben k ifejezn i. E rrő l szám talan esetben v o lt m ár all? kalm am m eggyőződ n i. A k ritik a ha? tása itt igazi n evelő m unkát végezn e és olyan film zenem ent alifást támasz? tana, m ely a mi mai film kultúránkkal n em csak, h o gy arányban volna, hanem az eg yes k a rm esterek és e g ye s film? ze n ekarok eg y m á sk ö zti nem es vetél? ked ése révén egy?egv ilyen filmzene? kísé ret m ég kü lön attrakció szám ba is m enne, — term észetesen nem a film? je le n e te k rovására.

A

E zt a zért jeg y zem m eg, m ert ez a m egállapítás e g y tan u lságo s esetn ek a fo lyo m án ya . A film ;m űsor e g y rizspo? ros, p a ró k á s k ed ves ro k o k ó kép, Ru? d olf V a le n tin o fihnjc, a .,M onsieur Beaucaire“ . A fra n ciá k valam i sovi? n iszta n em zeti alapon k a ro ltá k fel ezt a fran cia film et, d e a zen ekíséretben sűrűn szerep eln ek B eeth o ven , M ozart, H ay d n ö rö k szép alko tásai is, külön? b ö ző m ás szerző k m űvei m ellett. Mi? után a film fran cia előadása ezzel a

25

k ísé rő zen éve l m eglehetős hazai s ik e rt aratott, a budapesti előad ást is ugyan* ebben a fran cia szervirozásban, a k a r ta létreh ozn i a film kölcsön ző. M ilo t ur, aki a k ísé rő ze n é t ö sszeállította, na? g yó n ö tletes ak art lenni és h elyen kén t nem a szitu ációh o z, v a g y cselekményh an gulatáh oz m érte a zenét, hanem egészen ú jszerű m ódon a film fe lira ta it feste tte alá m u zsikával, am inek aztán az v o lt a k ö vetk ezm é n y e , h o gy pl. az eg y ik jelen etn él, am ikor a felirat sze? rin t B eau caire a b o ro tvá t feni, a zen,e? k a r a „S zevilla i b o rb é ly " n y itá n yá t játssza , h o lo tt a film szitu áció egészen m ásfa jta zen ét k ívá n t voln a; m ásutt m eg, egy- udvarlási je le n e tn é l m inden különösebb o k nélkül a „D o n Juan" n y itá n y a h an gzo tt fel a zenekarból. A töb bi zen ed arab is c g y tő b e g y ig pár e x = cellen ce hangversen\-?m űsor vo lt, valón ságos zen ei attrakció. A párisi zenei dram aturg ú g y lá tszik figy-elmcn k ívü l hagyta, h o gy a rokoko v a g y barokk?korszak em berén ek sor? sát, in trik áit, cselszö v é n y eit és m ás kü lö n féle p ra k tik á it általános em beri érvényű ind u latok, v á g y a k irányítják,, szö vik ?fo n já k és ez a brillián s hang? versen y zen e a k ép zelh ető lcgalkalm at* lanabb zen ek ísére t e g y kom iku s szi? tu á ció k k a l ta rk íto tt drám ai feszültség gekbem b ő velk ed ő film aláfestésére. A h atás egészen figyelem rem éltó vo lt. T . i. a k ö zö n sé g érdeklőd ése, figyelm e m egoszlott a film és a koncertpódium ? ra va ló ze n ek íséret k ö z ö tt annyira, h o gy a zen eértő közönség számára a film egyes je le n e te i teljesen veszen d ő -be m entek, m ert figyelm ét te lje s mér? tékbeni B eeth oven , v a g y M o zart kö? tö tte le. L átni va ló ebből, h o g y a film és az „a lá fe s tő " zen ek íséret teljesen ellen tétes v á g á n y o k o n halad tak. A rra a b izo n yo s k r t ik a i bonckésre itt na? gyó n n ag y szü kség lett volna.

SZAKSAJTÓ Lajta Andor: Filmművészeti 1929. Ára kötve P 5.—

Évkönyv,

Immár X -ik évfolyamában jelenik meg a magyar filmszakmának ez az egyetlen kézi könyve, sematizmusa és egész éven át hű­ séges barátja. A z ezidei évkönyvet a szerző eltérően az eddigi kötetektől, teljesen átdol­ gozta. A könyv tartalmát nyolc részre osz­ totta föl és mindegyik rész magában fo g ­ lalja az egy-egy fogalom alá tartozó összes tudnivalókat, adatokat, címeket stb. A be­ vezetőrészben a szerző közli a postai és légiforgalmi adatokat, amelyek úgylátszik sta­ bil adatok, továbbá a Budapesten székelő külföldi követségek és konzulátusok címeit, a vizumdíjakat, a M áv vasúti bérletjegyek árait és az idegen penzegységek átlagos és állandó átszámítási kurzusát, amire a min­ dennapi életben olyan gyakran szüksége van az embernek. E gy teljesen különálló rész­ ben egységesíti a szerző az összes állami in­ téseteket, amelyek a filmmel kapcsolatban a szakmával összeköttetésben állanak. T e lje ­ sen különálló rész a hazai színész-címtár. Ú jítás a könyvben, hogy a szerző megszün­ tette a vidéki és környékbeli mozgóképszínTiázak közötti disztingválást, mert a gyakor­ lati életben ez igen sokszor nem felelt meg. A könyv eddigi kiadásaiban ilyen hibák v o l­ tak: N agym aros környék, V ác vidék, jó l­ lehet Vác Nagymaroson innen van, de a köztudat szerint Nagymaros mégis környék volt és Vác vidék. Annak az elbírálására, hogy melyik város és község vidék és me­ lyik környék, a szerző nincs hivatva, ennél­ fogva Budapest tíz közigazgatási kerületén kívül minden egyes helyiséget, Csillaghegy­ től vagy K elenvölgytől M akóig, valamennyit a vidéki m ozik közé sorolta. A z egyes ré­ szeket különböző színű kartonlapok választ­ ják cl egymástól, úgy hogy az egyes részek gyors fellapozása valóban könnyen megy. E ajta A n dor nélkülözhetetlen kézikönyve a kérdőívek késedelmes beküldése folytán csak december io-én fog megjelenni, úgy h ogy a vidéki m ozik december hó io-re feltétlenül m egkapják a könyvet.

Váró

Andor:

Lia.

(a Színházi Élett k i­

adása. Ára P 3.— Váró Andor néhány évvel ezelőtt tűnt fel a magyar szakirodalomban és ragyogó írá­ sával, nagy tehetségével, szimpatikus m eg­ jelenésével gyorsan a legelsők közé küzdötte fel magát. A magyar filmszakmában nem­ csak a Színházi Élet révén, hanem a napi­ lapokban megjelent cikkei révén is ismerik, de ismerik igen jól, mint váci mozivezetőt is. Váró A ndor most egy igen szép könyv­ vel lépett a nyilvánosság elé, amelynek elő­ szavát Harsányi Zsolt írta. Váró A ndor könyve Putty Lia, a kolozsvári származású magyar filmszínésznő életét, karrierjét tárja az olvasó elé. A stílusa lebilincselő, könynved és mindvégig élvezetes, annyira, hogy a könyv elolvasása valóban nagy öröm et szerez annak, aki m eg akarja ismerni en­ nek a rendkívül érdekes, világot járt magyar filmszínésznő életét. Száz oldalra terjed Váró A ndor könyve és ebben a száz oldal­ ban. filmszerűen pereg le előttünk egy ma­ gyar művésznő élete, aki a „Császár kato­ nái" című filmen kezdte karrierjét és ma H ollyw ood ünnepelt nagy starja. A könyv­ höz Szigethy Vilm os rajzolt igen szép és stílusos címlapot. Jo Engel: Dér tönende Film, V erla g: Friedr. V iew eg & Solm Akt. Ges. Braunschweig. Ára füzev M. 6.5Ú. A beszélőfilm is megteremti a maga szakirodalmát és azokhoz a könyvekhez, ame­ lyekről már eddig is említést tettünk, m éltó­ képen sorakozik Jo Engel most megjelent hétíves, szé{) papíron nyomtatott és renge­ teg képpel ellátott könyve. Ez a könyv nem az összes beszélő- és hangfii in rendszerekről értekezik, hanem egyedül és kizáróan a Triergon-rendszer keletkezését és gyakorlati alkalmazását írja le. Tizennégy- szakaszban, teljes szakavatottsággal, abszolút hozzáér­ téssel tárgyalja ezt a témát és élénk bepil­ lantást enged az olvasónak a beszélőfilm technikai világába és hasznos útmutatóul szolgál annak, akit ez a kérdés érdekel.

OLVASSUNK SZAK K Ö N YVEK ET! A „F ilm k ultúra44 elism erve annak szü k ségesség ét, h o g y a szakm ában d o lg o z ó k m e g is m e r jé k elm életileg saját szakm ájukat, m a gy ar és k ü lföld i szak k ön y v ek k özv e­ títését vállalta el. A k ü ifö ld g a zd a g szak irodalm a áll ren delkezésére, de e g y e lő re a k övetk ező m a gy ar- és ném etnyelvű m ű veket szerezhetik be olv a sóin k a „Film kultúra*4 kiadóhivatala utján, a pénz előzetes bekü ldése mellett. M eg jeg y ezn i kíván ju k, h o g y ezek az árak ered eti árak, am elyekhez csak a p o r tó t és a forg a lm i a d ót szám ítjuk h ozzá . (A m árka átszám ítási k u lcsa : 1’37). 1.

Általán os szakkönyvek, életrajzok és szórak ozta tó m ü vek:

RICHARD OTT: W ie fiihre icli mein Kinő ------ — — M Die Organisation im Film - und TheaM terbetrieb Reichs-Kino-Adressbueh 1928 — — --M mit Monopolkarten M Jahrbueii dér Film-Industrie 1927, 1928 M L. B. B. Kalender. 1928 — — — .— M Dér kleine Aufnahmeleiter, 1928 — M — Das Filmmanuskript — — — -- M FÁNCZÉL LAJOS: Az én mozim — — P E . M. MUNGENAST: Ásta Nielsen. ihr Leben, ihre Kunst. ibre Bedeutung, kötve — — — M félvászonkötésbcn M egész vászonkötésben M FRED . HILDENBRANDT: Die Tánzerin Valeska Gert. kötve — M félvászonkötésbcn M egész vászonkötésben M W OLFGA N G PFLE ID E R E R : Lichtbild und Filmfiilirer 1928 GUIDO BAGIER: Dér kommende Film — M Dr. RUDOLF HARMS: Kulturbcdeutung und Kulturgefahren des Filmes — M RASCHAUER és TUCHTIG: Dér Film als Lehrmittel — — — P Praklischer W egw eiser für Film regisseure, Arcliitckton und Requlsiteure — — — _ — — — M Rudolf Kurtz: Expressionismus und Film M Dr. K. Mühsam u. E. Jacobson: Lexikon des Film s: W ie ich zum Film k a m _ M Max Öten: Dér W e g zum F ilm — __ — M — Ásta Xielsen, Biographie —. M — Henny Portén, BiogTapliíe — M — K ino-N ovellen __ — — __ M Colin Ross: Mit dem Kurbelkasten urn die W elt — — __ — _ __ _, _ M Béla Balázs: Dér sichtbarc Menseh __ — M kötve M

Hébel

2.5C 3. 30 — 50— 20— 2— 3— 5— 2__

Ernst Lubitsch u. E. A. Dupont: H olly­ wood, das F ilm p arad ies— — — — Lajta Andor: Filmművészeti Évkönyv — — Prüf-Vorschriften für Lichtspielvorfiihrer — — — — — — — 133 filmstars (film képek, cim ck) —

2.

M P

1— 3.20

M 2.50 M 2.50

Film tech n ika:

4.— 2.50 1— 1— 1_

Dr. MENDEL u. F. F É L IX : Dér praktische Vorfülirer — '.— — — — M 5.— GUIDO SEEBER: D ér praktische Kameramann — —. M 5— Dér Trickfilm — — — — — — M 5- Dr. W A LTE R FR IED EL: Elcktr. Fernsehen und Bildübertragung, Fernkinematographie — — — — — — M 5— Taschenbuch des Kameramannes — M 5— F. P. LIESEGANG und G. SEEBÉR: Handbuch dér praktischen Kinematographie — — — — — — — M -------BÁND I.: Die Gescbiehte des Films — M -----— II.: Die Herstellung des Films M ------1. T eil: Rohfilm fabrikation. 2. T eil: Filmaufnahme 3. T eil: Entwiekcln und Kopieren III. Die Vorfiihrung des Films — M _ Die Projektion von Dr. Joachim M 12.a0 — IV . Sondergebiete des Films 1. T eil: W issenschaftliche Kinematographie MIHÁLY DÉNES: Dér sprechende Film M 10. Kötve M 12.— A. P LA N K L: Dér Ratgeber des Lichtspielvorführers — — — — — — M 4.80 Dr. R. RICHTER: Ililfsbueh für dcn Kameramann — — — — — — M 1.50 E. G. Lulz und Dr. K. W olter: Dér gezeiclmetc Film — — — — — — M 12— kötve M 13.80 Ing. A. Lassally: Betriebskinematographie M 6 __ kötve M G.70 Zom bory László: A m ozgófénykép és üzeme — — — — — — — — — P 12 _

1_ 3.50 4.80

Dr. Dr.

3.80 i4.ÍO Í.30 4 30 5.80 6.30 2J — 1.80 o— 2__ 16—

3.

F ilm jo g :

E. Seeger: Das Reichslichtspielgestez M___2_ E ckslein: Film - und Kinoreckt — M__15_

nemzetközi szállítmányozó és elvámolás! vállalata

V I ., V á c i= u f 1. (W e s fe n c U p a lo fa )

27

—

T e l e f o n : A u h 159=47.

^

TARTALOMJEGYZÉK: Cserépy Arzén: N e m z e ti film gyártás v a g y film gyártás M ag yaro rszá go n . Szirontai Lhotka: Scenikai beállítás a történelm i film eknél. V áczi Dezső: Kritika a filmkritikáról. Siklós Ferenc: M au ritz Stiller f G esztesi Balogh Gábor dr.: Film és szinpad. Benczel Béla: H o lly w o o d és az európai film. Preszburger Imre: A ném et k o rm á n y b ea va tk o zá sa a film iparba. C. C. Schulte: A róm ai n em zetk ö zi o ktatófilm in tézet felavatása. A z oktatófilm: M osdóssy Imre: A ped agógiai film és az iskolai m ód szer. Filmtechnika: Rohrm ann János f —- Jean E p stein lassított felvételei. Filmzene: Lobstein Rudolf: A zene és film felvétel. — Kenessey Sándor:

A k tu á lis problém ák. Filmirodalom, szaksajtó. lilw Á fn lr J L lw A o li}

O A illU d l d U U si

óc va

T P n p t n ííV A lr C U v IIIU V C I i

a

Uj á r je g y z é k most van sajtó alatt.

nag y választékban kaphatók a „SZINHHÁZI ÉLET" színdarab-osztályánál, Budapest, VÚ., Erzsébet-körút 29,.

M egjelen és után k ív á n sá g r a in gy en küldün k je g y z é k e t.

H IS K A B A R E T R E F A K E S K O M É D IÁ K :

I

I

Inspekció Xóti K. 4 férfi, 1 nő — — P Iphigéni Siófokuszban Karinthy F. 4 férfi, 2 nő — — — — — — — P János vitéz Abonyban Bús Fekete L. 3 férfi, 7 nő —— _ _ _ — — P A kalap Pajzs E. 2 férfi, 2 nő — — .— Katalin Fodor L. 3 férfi 1 nő — — — Katicabogár Nóti K. 6 férfi, 2 nő — — Kelem en Palika Szőke Sz. 11 férfi, 1 nő A kék kalap Lakatos L. 1 férfi, 2 nő — Két tűz közt K őváry (iy. 4 férfi, 4 nő — Kirepült a madár Guthi S. 6 férfi, 3 nő Kom édiások Pakots J. 1 férfi, 3 nő — A kölyök Liptai I. 2 férfi, 1 nő — —

A LE VE N TE-FIU K , 3 felv. színmű, sajtó alatt, E .őjegyzést 1928. decem ber hó 1-ig eifogad a Színházi Élet szindarabosztálya.

Háztüznéző Liptai I. 3 férfi, 2 nő — — Hisztéria Zagon I. 3 férfi, 2 nő — — A hittantanár Szenes B. 3 férfi, 4 nő — H ogy kell udvarolni Guthi S. 2 férfi, 1 nő Homokzsák Szőke Sz. 7 férfi, 3 nő — Az ibolya Molnár F . 3 férfi, 6 nő — — Az idegen lakás Forró P. 2 férfi, 1 nő — Az ismeretien tettes Vadnai L. 3 férfi, 1 nő Igazgató úr Szép E. 2 férfi, 1 nő — —

p 1— p 1__ p 1__ p 1— p 1__ p 1__ p 1— p 1__ p 1__

S zerk esztőség és k ia d ó h iv a ta l: B U D A P E S T , VII., E R ZS É B E T = K Ö R U T 30. — T E L E F O N : J. 363— 76.

M e g je le n ik h a v o n ta . — M in d e n c ik k é r f a s z e r z ő fe le l. A F IL M K U L T Ú R A JA N U Á R E LSE JEI S Z Á M A K A R Á C S O N Y K O R JELEN IK M E G . E lőfizetési á r : E gész évre

P . 10*---28

félévre

P , 5*

1 1 1

Zeiss-lkon A . G. Dresden m o z ig é p e i az eg ész világod u r a ljá k ! K iszolg á lá s

a régi árakon. K e d v e z ő f iz e t é s i fe lle v e le k .

Hahn—Goerz I. 600 m, tüzvédődobokkal, a leg­ n agyobb igényt kielégít.

Ernemann PH. 900 m. tüzvédődobokkal, a korunk legn agyobb telje­ sítménye.

Iskolai és biztonság

házi m ozigépeink a tűz­ szem pontjából egyedül állnak.

M agyarországi vezérk ép v iselő :

OLÁH K IN O T E C IiN IK A I V Á L L A L A T VII., E rzsébef=köruf 13. sz. T e le fo n t J ózsef 334 —40

A szerkesztésért és kiadásért felelős: Lajta Andor — Otthon-nyomda (Kis Iván) Budapest, V III., Mária-tt. 42.

P

M

Ú

L

T

s z e r k e s z t i: l a j t a

Ú

R

An

A

d o r t

L ÉVFOLYAM = 8. SZÁM= 1928. DEC. 1.

S2IRONTAI LHOTKA ISTVÁN tanár, az Attila-film szcenikusa

f

A r a I pengő