-~- - -~ r-"""""~~~ LELKI KÖZÖSSÉG A SZABADEGYHÁZAK TANÁCSA TAGEGYHÁZAINAK NAPTÁRA

-~- -

- ~ ------------r-"""""~~~

LELKI KÖZÖSSÉG 1983 A SZABADEGYHÁZAK TANÁCSA TAGEGYHÁZAINAK NAPTÁRA

. iCdIII(I~. . -

.

l

LELKI KÖZÖSSÉG 1983

, I

,• t

I

Kiadja: A MAGY ARORSZÁGI SZABADEGYHÁZAK TANÁCSA

Felelős szerkesztő:

SZAKÁCS JÓZSEF, a Szabadegyházak Tanácsa elnöke Szerkesztő:

PÓCSIKBÉLA

A borítón a boglárlellei "Advent"

üdülő

HU ISSN 0133-1930 Felelős kiadó:

VICZIÁN JÁNOS, a Szabadegyházak Tanácsa főtitkára Engedélyszám: ÁEH 35 OOO/82. - Terjedelem: 13 (A/5) ív. Megjelent: 6500 példányban Széchenyi Nyomda, Győr 82. K-1221 Iván igazgató

Felelős nyomdavezető: Nagy

A jópásztor "Az Úr az én pásztorom, nem szenvedek hiányt, Zöldellő réteken tanyázhatok. A nyugalom vizéhez terel és felüdíti lelkemet. Az igaz úton vezérel, nevéhez híven, Ha sötét völgyben járok is, nem félek a baitol, hisz te velem vagy. Botod s pásztorbotod biztonságot ad. Számomra asztalt terítettél, ellenségeimnek szeme láttára. Fejemet megkented olajjal, s a poharam színültig töltötted. Kegyelmed és jóságod vezet életemnek minden napján, s az Úr házában lakhatom örök időkön át. " (23. zsoltár)

A mediterrán vidékek jellemző növénye, az örökzöld ciprus hatalmasra fejlődött fái a Fekete tenger partján, a Szeesi Dendráriumban (élőfagyűjteményben) Ifj. Rácz István fotója

4

JANUAR Feljegyzések

l Szombat 2 Vasárnap

Genovéva, Benjámin Titusz Simon Boldizsár Attila Gyöngyvér Marcell

3 4 5 6 7 8 9

Kedd Szerda Csütörtök Péntek Szombat Vasárnap

Veronika Vidor, Bódog Lóránt Gusztáv

10 11 12 13 14 15 16


Antal, Antónia Piroska Sarolta Fábián, Sebestyén Ágnes Vince, Artúr Emerencia, Zelma

17 18 19 20 21 22 23


Timót Pál Vanda Angelika Károly, Karola Adél Martina

24 25 26 27 28 29 30


Marcella, Petúr

31

Hétfő

Ernő

,

Napok

Újév Abel

Melánia Ágota

t

.

Névnapok

Hétfő

Hétfő

Hétfő

Hétfő

5

FEBRUAR

6

Napok

Névnapok

l 2 3 4 5 6


Ignác Karolina, Aida Balázs Janka, Ráhel Ágota Dorottya

7 8 9 10 II 12 13

Hétfő


Tódor Aranka Abigél Elvira Bertold Lídia Ella, Linda

14 15 16 17 18 19 20


21 22 23 24 25 26 27


Eleonóra Gerzson Alfréd Mátyás Géza Edina, Sándor Ákos

28

Hétfő

Elemér

Hétfő

Hétfő

Bálint Kolos Julianna Donát Bernadett, Konrád Zsuzsanna Aladár, Álmos

Feljegyzések

MARCIUS ",

Feljegyzések

:

Névnapok Albin Lujza Kornélia Kázmér Adorján Inez, Leonóra

Napok 1 2 3 4 5 6


Tamás Zoltán Franciska Ildikó Szilárd Gergely Krisztián

7 8 9 10 11 12 13

Kedd Szerda Csütörtök Péntek Szembát Vasárnap

Matild Nemzeti ünnep Henrietta Gertrúd Sándor, Ede József Hubert

14 15 16 17 18 19 20


Benedek Beáta, Izolda Emó'ke Gábor Kristóf, Irén Emánuel Hajnalka

21 22 23 24 25 26 27


Gedeon Auguszta Zalán, Izidor" Árpád

28 Hétfő 29 Kedd 30 Szerda 31 Csütörtök

Hétfő

Hétfő

Hétfő

7

APRILIS Napok

8

Névnapok

1 Péntek 2 Szombat 3 Vasárnap

Hugó Ferenc, Áron Húsvét

Hétfő

Felszab. ÜDD. Vince Vilmos Hermann Dénes Erhard Zsolt

4 5 6 7 8 9 10

Kedd Szerda Csütörtök Péntek Szombat Vasánblp

11 12 13 14 15 16 17


18 19 20 21 22 23 24


25 26 27 28 29 30

Kedd Szerda Csütörtök Péntek Szombat

Hétfő

Hétfő

Hétfő

Leó Gyula Ida Tibor Tas Csongor Rudolf Aladár, Andrea Emma Tivadar Konrád Csilla, Noémi Béla György Márk Ervin Zita Valéria Péter Katalin

Feljegyzések

Feljegyzések

Napok

Névnapok Munka ünnepe

1 Vasárnap

Zsigmond Irma, Tímea Flórián, Mónika Györgyi Frida, Ivett Gizella Mihály

2 3 4 5 6 7 8


Gergely Ármin Ferenc Pongrác Szervác Bonifác Zsófia

9 10 11 12 13 14 15


Mózes Paszkál Erik Ivó, Milán Bernát Konstantin Pünkösd

16 17 18 19 20 21 22


Dezső

Eszter Márk Evelin, Fülöp Hella Emil Magdolna

23 24 25 26 27 28 29


Zsanett Angéla

30 Hétfő 31 Kedd

Hétfő

Hétfő

Hétfő

Hétfő

9

JÚNIUS Napok 1 2 3 4 S

Szerda Csütörtök Péntek Szombat Vasárnap

Tünde Anna Klotild Bulcsú Fatima

6 7 8 9 10 11 12

Hétfő


Norbert Róbert Medárd Félix Margit Barnabás

13 14 15 16 17 18 19


20 21 22 23 24 25 26


Hétfő

Hétfő

27 Hétfő 28 Kedd 29 Szerda 30 Csütörtök

10

Névnapok

Villő

Antal Vazul Vid, Jolán Jusztin Laura, Alida Arnold Gyárfás Rafael Alajos Paulina Zoltán Iván Vilmos János, Pál László Irén, Levente Péter, Pál Pál

Feljegyzések

JÚLIUS Feljegyzések

Névnapok Tihamér Ottó Kornél

Napok 1 Péntek 2 Szombat 3 Vasárnap Hétfő

Ulrik Emese Csaba Apollónia, Cirill Edgár, Teréz Lukrécia Amália

4 5 6 7 8 9 10


Lili, Nóra Izabella örs Henrik Valter Elek, Endre

11 12 13 14 15 16 17


Frigyes Emília Illés Dániel Magdolna Lenke Kinga

18 19 20 21 22 23 24


Jakab, Kristóf Anna Olga Szabolcs Márta, Flóra Judit Oszkár

25 26 27 28 29 30 31


Jenő

Hétfő

Hétfő

Hétfő

II

AUGUSZTUS Napok Hétfő

l 2 3 4 5 6 7


Boglárka Lehel Hermina Domonkos Krisztina Berta Ibolya

8 9 10 II 12 13 14

Hétfő

László,Oszvald


Emőd

Hétfő

15 16 17 18 19 20 21


22 23 24 25 26 27 28


Hétfő

29 Hétfő 30 Kedd 31 Szerda

12

Névnapok

Lőrinc

Tiborc, Zsuzsa Klára Ipoly Özséb, Marcell Mária, Marina Ábris, Ábrahám Jácint Ilona Huba Alkotmány ünn. Sámuel Menyhért Fülöp Bertalan Lajos Izsó Gáspár, Zoárd Ágoston Erna, Beatrix Rózsa Erika

Feljegyzések

SZEPTEMBER Feljegyzések

Napok

Névnapok Egyed, Egon István, Rebeka Hilda Rozália

1 2 3 4

Viktor Zakariás Regina Mária, Adrien Ádám Erik, Honória Igor, Teodóra

5 6 7 8 9 10

Csütörtök Péntek Szombat Vasárnap Hétfő

Kedd Szerda Csütörtök Péntek Szombat 11 Vasárnap Hétfő

Edit Zsófia, Hajnalka Diána

12 13 14 15 16 17 18


Vilma, Vilhelmina Friderika Máté Móric Tekla Gellért Kleofás, Eufrozina

19 20 21 22 23 24 25


Jusztina Adalbert Vencel Mihály Jeromos

26 27 28 29 30

Kedd Szerda Csütörtök Péntek

Mária Ludovika, Kornél Szeréna Enikő

Hétfő

Hétfő

13

r

OKTÓBER Napok 1 Szombat 2 Vasárnap

Kedd Szerda Csütörtök Péntek Szornbat Vasárnap

10 11 12 13 14 15 16

Kedd Szerda Csütörtök Péntek Szornbat Vasárnap

17 18 19 20 21 22 23

14

Hétfő

3 4 5 6 7 8 9

Hétfő

Hétfő

Kedd Szerda Csütörtök Péntek Szombat Vasárnap Hétfő

Névnapok Maivin Petra Helga Ferenc Aurél Brúnó Amália Koppány, Etelka Dénes Gedeon Brigitta Miksa Kálmán,Ede Helén Teréz Gál Hedvig Lukács Nándor Vendel Orsolya Előd

Gyöngyi

24 25 26 27 28 29 30


Salamon Blanka Dömötör Szabina Simon Nárcisz Alfonz

31

Hétfő

Farkas

Feljegyzések

NOVEMBER Feljegyzések

Névnapok Marianna Achilles

Napok

Károly, Karolina Imre Lénárd

1 2 3 4 5 6


Okt. Szoc. Forr. Gotfrid Tivadar Réka Márton Jónás Szilvía, Szaniszló

7 8 9 10 11 12 13


Aliz, Klementina Lipót, Albert Ödön Hortenzia Erzsébet Jolán, Félix

14 15 16 17 18 19 20


Olivér Cecília Kelemen Flóra, Emma Katalin Virág Virgil

21 22 23 24 25 26 27


Stefánia Taksony András

28 Hétfő 29 Kedd 30 Szerda

Győző

Jenő

Hétfő

Hétfő

Hétfő

15

DECEMBER l 2 3 4

Napok

Névnapok

Csütörtök Péntek Szombat Vasárnap

Elza Melinda, Aurélia Ferenc Borbála

5 Hétfő 6 Kedd 7 Szerda 8 Csütörtök 9 Péntek 10 Szombat 11 Vasárnap Hétfő

12 13 14 15 16 17 18


19 20 21 22 23 24 25


26 27 28 29 30 31

Kedd Szerda Csütörtök Péntek Szombat

16

Hétfő

Hétfő

Vilma Miklós Ambrus Mária Natália Judit Árpád Gabriella Luca Szilárda Valér, Johanna Etelka Lázár Auguszta Viola Teofil Tamás, Izidor Anikó, Zénó Viktória Ádám, Éva Karácsony Karácsony János Kamilla Tamás Dávid Szilveszter

Feljegyzések

A SZABADEGYHÁZAK TANÁCSÁNAK HÍREI

NŐI DELEGÁCIÓ ANGLIÁBAN A korábban Magyarországon járt Angliai Nemzeti Szabadegyházak Női Bizottsága meghívására 1981. július 20-án magyar delegáció utazott Angliába. Tagjai: Simén Albertné a Magyar Nők Országos Tanácsa képviseletében, Szakács Józse/né és dr. Mészáros Kálmánné a Szabadegyházak Tanácsa képviseletében, dr. Pásztor Jánosné és Karsai Eszter a református egyház képviseletében. A kölcsönös látogatás fő célja volt, hogy tanulmányozzák; Keleten és, Nyugaton a nők hogyan járulhatnak hozzá az enyhülés, a béke elősegítéséhez. Útjuk során jártak Londonban, itt meglátogatták az első keresztyén kórházat, az Anyák Szövetségének székházát és megtekintették a Westminsteri apátságot. Cardiff-ben a Wels h Centre For In-

ternational Affaris igazgatója volt a vendéglátó, kíséretében tettek látogatást a város polgármesterénél, aki feleségével együtt fogadta a küldöttséget. . Swansea-ban az idősek otthonát tekintették meg, majd Mrs. MorgannaI, az éhség elleni mozgalom egyik vezetőjével beszélgettek a küldöttek. Útjuk utolsó állomásaként Oxfordban, a világhírű Egyetemi Városban jártak, ahol az egyik református templomban "ISTEN HOZOTT" magyar felirat fogadta a delegációt. Az istentisztelet keretében dr. Mészáros Kálmánné magyarul, Karsai Eszter pedig angolul olvasta Lk 12: 13-21-ig terjedő igéket. Dr. Pásztor Jánosné mondott köszőntőt, Szakács Józsefné pedig beszámolt a magyarországi szabadegyházak életéről.

A SZET ELNÖKSÉGI TANÁCSÜLÉSE A SZET Elnökségi Tanácsának 1981. augusztus 5-i ülésén az elnökségen és a titkárságon kívül

résztvettek a tagegyházak elnökei is. Szakács Józse! elnök részletes ismertetést adott a tagegyházak 17

I. . . .

i!Wr

Sajtótájékoztató a Hazafias Népfront székházában 1982. május 25-én - a Világvallások Moszkvai Békekonferenciája után Dr. Almási Tibort, a Kanadából visszatért lelkipásztort köszönti Laczkovszki János egyházelnök 1982 januárjában

18

külügyi programjáról, az építkezéaz Afrika vasárnap eredményes gyűjtéséról. a Rokkantak }~vé vel kapcsolatos rendezvényekről és a további tervekről. Ismertette a külőnböző egyházi seb-ől,

, l

rendezvényeket. amelyeken a SZET képviselteti magát. Többen elismerésüket fejezték ki a SZET eddigi munkájáról. és további támogatásukról biztosították a SZET vezetőjét.

DR. PALOTAI SÁNDOR SÍRKŐAVATJiSA

I

l

I

Dr. Palotai Sándor volt SZET elnök ünnepélyes sírkőavatása 1981. augusztus 5-én volt a Farkasréti temetőben.

A SZET Elnökségének tagjain kivül jelen voltak az elhunyt hozzátartozói, volt munkatársai, a tagegyházak képviselői, valamint az Allami Egyházügyi Hivatalból dr.

Bai László főosztályvezető és dr. Nagy Ferenc főelőadó. Az avató szertartáson Szakács József SZET elnök, Laczkovszki János alelnök és Viczián János fő titkár hirdettek igét és mondtak imádságot. Az avató emlékbeszédet dr. Nagy Józsejfőmunkatársmondotta.

KÜLFÖLDI PÜNKÖSDI VEZE1Ó A SZET-NÉL 1981. augusztus 6-án Szakács a SZET elnöke hivatalában fogadta Rabert Mekish-t, a Pünkösdi Világszövetség kelet-európai képviselőjét. Részt vett a fogadáson Viczián János főtitkár és Deák Józset, a pünkösdi közösség elnöke. A megbeszélésen a pünkösdi kőzősség életéról és missz iójáról volt szó, valamint arról a kölcsönös együttmunkálkodasról, amely több év óta fönnáll Szakács és Mekish testvérek között. A külföldi vendégeket fogadta dr. Bai Lászlo, az Állami Egyházügyi

Jozse],

Hivatal főosztályvezetője is. A fogadáson jelen volt dr. Nagy Ferenc főelőadó, valamint Szakács József elnök, Viczián János főtitkár és Deák József egyházelnök is. 1982. március ll-én ismételt találkozásra került sor Mekish és Szakács testvér között. Az újabb látagatásnak egyik célja volt, hogy Mekish testvér bemútatta új munkatársát Szakács testvérnek. A szivélyes baráti beszélgetésen részt vett Viczián János főtitkár és Deák József egyházelnök.

19

SZOVJET VENDÉGEK BUDAPESTEN Kéthetes látogatásra 1981. augusztus l-én hazánkba érkezett Orlov testvér, a Szovjetunióbeli Baptista Szövetség Külügyi Osztályának helyettes vezetője. Fogadta Orlov testvért Szakács Jozsef« SZET elnöke. A beszélgetésen részt vett Viczián János főtitkár és Laczkovszki János a Baptista Egyház elnöke is. A testvéri beszélgetés során megallapitották. hogya már mintegy tíz éve tartó kapcsolat a Szovjetunióbeli testvérekkel, ezenbelül az évenkénti delegáció-cserék, látogatások igen gyümö!csözőek. A tapasztalatcserék elősegítették mindkét egyház életét, ennek folytatása a jövőben is kívánatos.

* A kölcsönös szabadegyházi látogatás keretében 1981. augusztus IS-től szeptember 2-ig szovjet delegáció tartózkodott hazánkban. A vendégeket Szakács József a Szabadegyházak Tanácsa elnöke és Laczkovszki János a Baptista Egyház elnöke fogadta. Az egyházi delegációt Andrej Andrikevics baptista lelkész, a himmelnyicki egyházkerület főpresbi tere vezette. A delegáció a Balaton mellé is ellátogatott. A vendéglátók egy csoportjának kíséretében augusztus 27-én Siófokra utaztak, hogy ott tisztelegjenek a szovjet hősi emlékműnél. ahol a delegáció egyik tagja az itt eltemetett

20

édesapjára emlékezett kegyelettel. Grigorij l vanovics Szavcsuk baptista prédikátor 39 éves korában itt halt hősi halált. Lánya - Andrej Andrikevics főpresbiter feleségének vágya volt. hogy meglássa édesapja sírját. Az emlékműnél Szakács Józse!" elnök testvér mondott megemlékezést. Egyebekközt elmondotta: "Több mint 600 hős szovjet katona holtteste van az előttünk levő emlékmű alatt. Köztük. amint arról hivatalosan is értesültünk, Grigorij Ivanovics Szavcsuk testvérünk fől di maradványai, aki 1944. november 5-én a Siófok környéki harcokban vesztette életét. Kegyelettel állunk ezen a helyen és lsten igéjével együtt valljuk, hogya hely amelyen állunk szent, mert drága életekre emlékeztet bennünket, akik értünk, - szabadságunkért - áldozták életüket. " Mély megrendülést váltott ki az a kegyelet, amellyel a Szovjetunióbeli testvérek adóztak a hősöknek. Koszorúikat. virágaikat a legnagyobb tisztelet átélésével helyezték az emlékműre. A Szabadegyházak Tanácsa és a Baptista Egyház nevében is elhelyezték a kegyelet koszortlit az emlékműnél.

* Laczkovszki János egyházelnök baráti meghivására - pihenésre hazánkba érkezett Alexej Bicskov,

Dr. Almási Mihály testvéré k búcsúztatása Kanadába indulásuk előtt

21

a SzovjetunióbeJi baptisták főtitká ra és Alexej Sztoján, a Szovjetunióbeli Baptista Szövetség külügyi vezetője. Az l °S2. január 8-12-ig tartó látogatásuk pihenés célját szolgálta, a vendégek mégis találtak alkalmat arra, hogy a SZET elnőké-

vel, Szakács József testvérrel is találkozzanak. A találkozáson az egyházak vezetőinek 1982 májusi moszkvai konferenciajáról folytattak megbeszélést.

JAPÁN EGYHÁZI VEZETőK A SZET-NÉL Japánból 13 tagú, protestáns egyházi képviselőkből álló csoport háromhetes kelet-európai látogatása során hazánkba is ellátogatott. A képviselők tiszteletére 1981. október 13-án Szakács Jozsef. a SZET elnöke fogadást adott, ismertette a vendégekkel a SZET alapítását, munkáját és célját. A figyelmesen hallgatott ismertetés után a képviselők igen sok kérdést tettek fel, mi-

vel maguk is szeretnék országukban megvalósitani a protestáns egyszövetségét. házak szorosabb Ámulva hallgatták, hogy államunk mennyi területen tart igényt a vallásos emberek munkájára és békeszolgálataira, az ő országukban ez elképzelhetetlen. A szívélyes légkörű fogadásen részt vett Laczkovszki János alelnök és Viczián János főtitkár is.

FIATAL LELKÉSZEK TALÁLKOZÓJA 198 I. december 3-án teológíai találkozót szervezett dr. Nagy József a Baptista Teológia dékánja és dr. Szigeti Jenő, a SZET Lelkészképző Szeminárium dékánja, a tagegyházak fiatalabb lelkészeí számára. Szakács József testvér, a SZET elnöke üdvözlő szavaiban elmondta, hogy ezen a találkozón: "Nem a teológiai tanítások összefolyásáról van szó, nem a felekezeti színek elhalványitásáról. hanem olyan testvéri együttmunkálkodásról, amely

22

egymás hitbeli meggyőződésének tiszteletben tartása mellett nagyon meggazdagítja a tagegyházak teológiai, tudományos munkáját" Az Állami Egyházügyi Hivatal képviseletében részt vett a találkozón dr. Nagy Ferenc főelőadó. Hetényi Attila baptista teológiai tanár "A bibliai teológia mai kérdései" címen, dr. Szigeti Jenő adventista teológiai tanár "A közös teológiai munka távlatai" elmen tartottak előadást.

Szakács József testvér, a SZET elnöke Tatabányán az új baptista kápolnában 1982. június 6-án

23

SZET ELNÖKSÉGI TANÁCSÜLÉS A SZET gyakorlatának megfele1981. év végén is elnökségi tanácsülésen összegezte az elmúlt év munkáját. Az elnökségi tanácsülésen jelen voltak a tagegyházak elnökei és a szaktitkárok. Az Állami Egyházügyi hivatalt dr. Nagy Ferenc főelőadó képviselte. Szakács József elnök részletes áttekintést adott az elmúlt évről. Megállapította, hogy nagyon jó együttmunkálkodás van kialakulóban a tagegyházak és a SZET vezetői között, aminek sok bizonyítékát lehetett tapasztalni már az első évben. Nagyra értékelte azokat a kapcsolatokat, amelyek a kűlönböző társadalmi szervezetekkel kialakullően

tak, és azt, hogy ezeken a helyeken számítanak is a munkánkra. Viczián János főtitkár a külűgyi programot ismertette. Elmondta, hogy több egyházi és békedelegációt fogadhatott a SZET vezetősége, szinte a föld minden részéről érkeztek látogatók. Hangsúlyozta, hogy tovább akarjuk szélesíteni ezeket a külföldi kapcsolatokat. Az Állami Egyházügyi Hivatal köszöntését dr. Nagy Ferenc főelő adó adta át. Felszólalásában nagyra értékelte a SZET vezetőinek munkáját, valamint azt a kapcsolatot, amelyet kialakítottak a tagegyházakkal. További jó gyümölcsöző együttmunkálkodást kívánt az új esztendőben is.

LÁTOGATÁS 1982. év kezdetén a SZET elnökét, Szakács József testvért hivatalában látogatta meg dr. Bai László. az Állami Egyházügyi Hivatal fő osztályvezetője és Cseke Béla. Haj-

dú-Bihar megye egyházügyi titkára. A szívélyes légkörű beszélgetésen az egymást kölcsönösen érintő kérdésekről volt szó,

EGYHÁZI VEZETőK A HNF FŐTITKÁRÁNÁL Hagyománnyá vált már, hogy az egyházak vezetői - akik kőzül többen választott tisztségeket viselnek a Hazafias Népfrontban - megbeszélést folytatnak a HNF székházában. Ilyen találkozó volt 1982. ja24

nuár 28-án is, amelyen részt vett Miklos Imre, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke és Straub István elnökhelyettes is. A résztvevőket Sarlós István az MSZMP Politikai Bizottságának

tagja, a HNF főtitkára tájékoztatta a nemzetközi élet, a belpolitika fontos kérdéseiről, a magyar társadalom előtt álló gazdasági feladatokról. A Szabadegyházak Tanácsát a megbeszélésen Szakács Jozsef elnök képviselte. Felszólalásában el-

mondotta gondolatait a hallottakkal kapcsolatosan. A felszólalók elismeréssel szóltak arról a nagyon átgondolt. az állam és az egyházak együttműködésére is építő elvi politikáról, amely kivívta az állampolgárok bizaImát.

A SZET ELNÖKÉNEK LÁTOGATÁSA Többszázan vettek részt azokon az alkalmakon. amelyeken 1982. január végén, illetve február elején elején Szakács Jozsef testvér, a SZET elnöke tartott előadást. illetve hirdetett igét. Tunyogmatolcson, Nyírmeggyesen és a dunántúli Hidason tett látogatást a SZET elnö-

ke, találkozva ott a SZET-hez tartozó tagegyházak gyülekezeteivel. Az előadásokon az emberiség égető problémáiról, a béke ügyéről beszélt. majd a SZET munkájáról és a tagegyházak életéről adott tájékoztatást.

NSZK-BELI EGYHÁZI VEZETŐK A SZET ELNÖKÉNÉL Az Ökumenikus Tanács meghívására hazánkban tartózkodó dr. Heinz Joachim Held-et, az NSZK-beli Evangéliumi Egyházak Szövetsége Külügyi elnökét és munkatársát, Uwe-Peter Heidingsjéld-et 1982. március 3-án hivatalában fogadta a SZET elnöke.

Szakács JÓzseltestvér. A beszélgetésen jelen volt Hecker Frigyes metodista szuperintendens. A Szabadegyházak Tanácsa életéről és a SZET Lelkészképző Szeminárium munkájáról adott tájékoztatást a vendégek részére Szakács testvér.

SZET DELEGÁCIÓ MOSZKVÁBAN A Szovjetunióbeli Evangéliumi Keresztyén Baptisták Öszszővetsé gének meghívására Szakács Jozsej.

a SZET elnökének vezetésével 1982. március 18-26-ig SZET delegáció tett látogatást Moszkvában. 25

Az Egyházzenei Tanfolyam Ifjúsági Kórnsa szolgál a rákospalotai baptista gyülekezetben 1982. március 27-én

26

A delegáció tagjai voltak: Laczkovszki János, a Baptista Egyház elnöke, és Viczián János, a SZET főtitkára,

Testvéreink több alkalommal szolgáltak igével, egy alkalommal pedig bemerítésen is részt vettek. Moszkvában való tartózkodásuk alatt adták át Filaret metropolitának azt a tanulmányt, amelyet a SZET Tanulmányi Bizottság készített a Világvallások Vezetőinek kongresszusára. A tanulmány címe: "Mentsd meg az életet!"

Vasziljev Ficev, az Állami Egyházügyi Hivatal első elnökhelyettese hivatalában találkozott a delegáció tagjaival és szívélyes beszélgetést folytatott velük. Fogadta a delegációt Pimen pátriárka is, köszönetét fejezte ki azért a tanulmányért, amelyet az általa összehívott egyházvezetők konferenciájára készítettek. Elmondta, hogy a tanulmányok elkészítésére felkért személyek és bizottságok kőzött ez az első tanulmány amely hozzájuk eljutott.

FOGADÁS A PARLAMENTBEN Hazánk felszabadulásának 37. évfordulóján, 1982. április 4-én Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke fogadást adott a Parlamentben egyházi vezetők és közéleti személyiségek részére. A szívélyes beszélgetés során az

állam és egyház kőzős munkájáról. a társadalmi életben kifejtett tevékenységről volt szó. A Szabadegyházak Tanácsát a fogadáson Szakács József elnök képviselte.

A SZET ELNÖKE A FŐVÁROSI TANÁCSNÁL Szakács József testvért, a SZET elnökét 1982. május 3-án fogadta hivatalában Kelemen Lajos, a Fő városi Tanács elnökhelyettese. A fogadásen Fűzfa Imre, a Fővá rosi Tanács egyházügyi titkára is jelen volt.

Az igen hasznos megbeszélésen a moszkvai konferencia, a SZET tagegyházainak élete, valamint több egymást kölcsönösen érintő kérdés szerepelt.

27

TÁJÉKOZTATÓ A MOSZKVAI KONFERENCI ÁRÓL A HNF székházában 1982. május 25-én adott tájékoztatást a Moszkvai Világvallások Konferenciáján részt vett magyar delegáció. A tájékoztatón jelen volt többek közőtt Szakács József SZET elnök. Laczkovszki János egyházelnök és Viczián János főtitkár. A résztvevőket Sebestyén N ándorné. az Országos Béketanács elnöke köszöntötte. Majd dr. Barta Tihor református püspök adott rövid tájékoztatót. A sajtótájékoztatón felszólalt Szakács József elnök és Laczkovszki János egyházelnök is.

* Május 26-án Pécsett a Tudo-

mány és Technika Házában került sor élménybeszámolóra. ahol Szakács JózsdSZET elnök a Baranya megyei lelkészek számára tartott előadást. A több személyes élménnyel sZÍnesített előadás igen nagy tetszést aratott, amint azt Cserháti Jozsef pécsi római katolikus püspök és Komlosi Ernő református esperes hozzászólása is tükrözte. A papi gyűlésen részt vett Kutasi A ntal, a Baran ya megyei tanács egyházügyi titkára is. A SZET részéről jelen volt Vieztán János főtitkár és dr. Suránvi József SZET jogtanácsos. A beszámolót követően Szakács József SZET elnök interjút adott a Pécsi Rádiónak.

ÉRTELl\lISÉGI TALÁLKOZÓ Az Országos Béketanács a Magyar Tudományos Akadémiával közösen értelmiségi találkozót rendezett 1982. május 27-én az akadémia dísztermében. A találkozón részt vett Szakács József SZET elnök, Laczkovszki János egyházelnők. dr. Nagy Józse/teológiai dékán, Zarka Dénes egyházelnök és Viczián János SZET főtitkár is. A találkozó összehívásának célja az volt, hogya magyar értelmiség is

28

kövessen el mindent, és támogasson mindenkit, aki a békéért, az emberiség megmentéséért fáradozik. A találkozó résztvevői levelet intéztek az ENSZ. II. rendkívüli értekezletéhez. hangsúlyozva abban, hogy az úgynevezett korlátozott nukleáris háború gondolata önmagunk becsapása. A konfliktusok megoldása csak békés tárgyalások útján lehetséges.

'>emeshcgyi Zoltán tiszaluci baptista lelkipásztor a III. Európai ifjúsági konferencián (a kép bal szélén) A Rokkantak Nemzetközi Éve alkalmából rendezett SZET gyűjtési akció. A Budapest, Gizella úti Evangéliumi Pünkösdi Közösség imatermében szolgál a baptista egyház öszszevont fúvószenekara 1981. november 29-én

29

TATABÁNYAI LÁTOGATÁS Szakács Józse! testvér, a Szabadegyházak Tanácsa elnöke 1982. június 6-án, vasárnap délelőtt látogatást tett az újonnan épült baptista imaházban. A tagegyházakjelen lévő Jelkipásztoraival megbeszélést folytatott a gyülekezetek örömeiről és gondjairól, s tanácsot adott a jelen aktuális kérdéseiben. A szű kebb körű együttlét után Szakács testvér szolgált az egybegyült testvériség előtt, akik között számos pünkösdi és adventista testvér jelen volt. Az elnök testvér a 46. zsoltárt olvasta fel, majd sok élménnyel gazdagítva feltárta annak üzenetét. Beszédében szólt arról, milyen sokrétű jelentőséggel bírt a Világvallások Konferenciája, amelyről közvetlenül e látogatása előtt tért vissza. Örömmel szólt arról IS a

SZET elnöke. hogy Tatabányán az elmúlt időszakban két tagegyház imaházgondja is megoldódott, híszen a baptista és az evangéliumi pünkösdi testvérek új objektumnak örvendezhetnek. Rigó Pál megyei egyházügyi titkár üzenetben fejezte ki jókívánságait a SZET elnökének itt Tatabányán tett látogatása alkalmából, sajnálva, hogy más fontos teendői miatt nem lehetett személyesen jelen. Kovács Béla, az Evangéliumi Pünkösdi Gyülekezet, majd Gáspár Ferenc, a H. N. Adventista Gyülekezet pásztora hozzászólásában méltatta a látogatás jelentősé gét. . Osszeállitoua: Both Ferenc

"Mentsd meg az életet!" BESZÉLGETÉS A VILÁGVALLÁSOK VEZETŐINEK MOSZKVAI KONFERENCIÁJÁRÓL A SZET DELEGÁCIÓ VEZETőJÉVEL ÉS TAGJAIVAL Pimen pátriárka, az Orosz Orthodox Egyház feje 1982. május 10-1 4-re egy Világvallás Konferenciát hirdetett meg Moszkvába. Erre akonferenciára meghívták a világvallások vezetői közül mindazokat, akik felelősséget éreznek az "éJet szent ajándékának megvédésére egy nukleáris katasztrófa ellen".

A konferencián a magyar egyházakat egy 19 tagú delegáció képviselte. A Magyarországi Szabadegyházak Tanácsa képviseletében Szakács József elnök. Laczkovszki János alelnök. és Viczián János főtitkár vett részt a világkonferencián. - Megtudhatnánk-e néhány számszerű adatot a konferencia méreteiréí? V. J.: Akonferenciára 90 országból 588 küldött érkezett. 25-30 újságírót vártak, de a résztvevő újságírók száma elérte a 250-et. 22 előadás hangzott el, és 45 üdvözletet adtak át. - Hogyan járult hozzá a Magyarországi Szabadegyházak Tanácsa a konferencia munkájához? Sz. J.: A Magyarországi Szabadegyházak Tanácsa Tanulmányi Bizottsága Filaret metropolita kérésére egy tanulmányi anyagot készített .Mentsd meg az életet" címmel. Ezt a tanulmányi anyagot 1982. márciusában átadtuk Filaret metropolitának, aki a tanulmányi anyag elolvasása után megköszönte munkánkat, és nagyrabecsülését fejezte ki az anyaggal kapcsolatban. Néhány nappal később Pimen pátriárka is fogadott bennünket, és ő is kifejezte kőszö netét. A konferencián az anyagot négy - orosz, angol, német, magyar - nyelven osztottuk szét a meghívottak kőzött, Olyan érdeklődés mutatkozott a tanulmány iránt. hogy néhány órán belül elfogyott, és a delegátusok közül többen is főlkerestek bennünket, hogy küldjünk még további példányokat. Mindenesetre a Tanulmányi Bizottság által készített tanulmányanyag igen hasznos \ olt és nagy megbecsülést kapott. - Milyen visszhangja volt Billy Graham látogatásának? Kik vetlek még részt a Baptista Egyház részéről a Világkonferencián? L. J.: Billy Graham látogatásának visszhangja két irányú volt. A Világkonferencián jelenlévő delegátusok nagyra értékelték előadását. Ismert volt ugyanis a szocialista országokkal szembeni korábbi negatív magatartása. Reinhold Kerstan a BVSZ kommunikációs osztálytitkára úgy nyilatkozott, hogy Graham a korábbi magatartását 1977. szeptemberében Magyarországon tett látogatása alkalmával változtatta meg. A másik visszhang a nyugat-európai országokból volt, ahol támadták Billy Grahamot azért, hogy nem lépett fel "politikai követelésekkel". Határozottan állíthatjuk, hogy Billy Graham előadása nagymértékben hozzájárult a világbéke iránti összefogás megerősítéséhez. Nagy jelentőséget tulajdonítunk annak, hogy a Baptista Világszövetség, és az Európai Baptista Szövetség is a legfelsőbb szinten képviseltette magát. Ez annak a jele, hogya nemzetközi baptista szervezetek vezetői felismerték, hogy felelősséget hordoznak a világért. Ebben a felismerésben és kőzösségvál lalásban nagy jelentősége van a Szovjetunióban élő Evangéliumi Baptisták Összszövetsége vezetőinek. akik nagy szeretettel fogadják a külföldről hozzájuk látogató testvéreket. 31

1.,.-

- Voltak-e a világkonferencián a baptista egyházon kivűl más kisebb keresztyén közösségek képviselve? V. J.: Igen! A H. N. Adventista Egyházat a Világszervezetek Távolkeleti' Divízió elnöke képviselte, a Lengyel Unió titkára is jelen volt, és két vezető a Szovjetunióbeli adventisták részéről. Bulgáriából a pünkösdi közösség főtitká ra, Lengyelországból a metodista szuperintendens volt jelen, és a Szovjetunióból is volt két pünkösdi vezető. Ezenkívül mint vendég még számos egyházi személyiség volt jelen a különböző evangéliumi közösségekből. - Milven dokumentumokaifogadon el a világkonferencia? Sz. J.: A konferencia három jelentős dokumentumot fogadott el. Az elsőt ezt a dokumentumot más helyen közöljük - valamennyi vallás vezetőjéhez és hivéhez elküldték. A második dokumentum a kormányokhoz intézett üzenet. Ebben a konferencia követeli a nukleáris fegyverek azonnali befagyasztását, és azt, hogy az államok vezetői az erő politikája helyett tárgyalások útján oldják meg a felmerült nemzetközi problémákat. Őszinte örömmel üdvözölte a konferencia azokat a lépéseket. amelyeket a két nagyhatalom tett a tárgyalások felé. Kűlő nös megbecsülését fejezte ki azokkal a lépésekkel kapcsolatban, amelyeket a Szovjetunió tett a feszültség csökkentése érdekében. A harmadik dokumentumot a konferencia az ENSZ 1982. június 7-i Második Leszerelési Értekezletének küldte el. Milliók nevében kérték, hogy azonnal állítsák meg nemcsak a nukleáris fegyverkezést, hanem minden fegyver gyártását. Tisztítsák meg földünket a nukleáris fegyverektől. és egy olyan világ felépítésében tevékenykedjen minden nemzet. amely mentes a háborútól. Minden emberi élet értékét és szentségét a béke és az igazság adja meg. "Az emberiség ma történelmi válaszút elé került. Ha most félnek olyan lépéseket tenni, amelyek megállítják a nukleáris katasztrófát, akkor a következménya megsemmisülés, és a halál lesz mindnyájunk része. Hacsak késlekedni fognak, akkor is e szomorú tragédia lesz részünkké. Nagy felelősséget hordoznak éppen ezért az emberiség érdekében. Ezért döntsenek úgy, hogy teljes reménység és bizalom töltsön el mindenkit a jövőbe tekintve. Ha jól döntenek, akkor a történelem mindig emlékezni fog az ENSZ e rendkívüli ülésére, és hálás lesz Önöknek" - fejeződik be a memorandum. - Mit tellek a delegáció tagjai annak érdekében, hogya konferencia eredményei közkinccsé váljanak? Sz. J.: A magunk részéről igyekeztünk közkinccsé tenni a konferencia eredményeit. és széles körben ismertettük a tanulmányokat és a konferencia állásfoglalásait. A SZET Tanulmányi Bizottsága által készített tanulmányi anyagot a Békehírnök Mellékleteként közreadtuk. Az egyes tagegyházak országos lelkészértekezletei és vezetőségi tanácskozásai foglalkoztak a konferencia dokumentumaival. Ezeken a fórumokon a delegáció tagjai rendszeresen beszámoltak a Világvallás Vezetők Moszkvai Konferenciájaról. Személy sze-

rint nekem abban a megtiszteltetésben is részem volt, hogya Baranya rnegyei és a Pest megyei papi békegyűléseken beszámolóban mondhattam el tapasztalatairnat, a konferencia hangulatát. mely felejthetetlen emléket jelentett mindnyájunk számára. - KÖ.I:::önöm a

beszélgetést. Szilvási József

Felhívás valamennyi vallás vezetőihez és híveihez - VALLÁSOK KÉPVISELŐINEK VILÁGKONFERENCIÁJA AZ ÉLET SZENT__ AJÁNDÉKÁNAK A NUKLEÁRIS .

KATASZTRÓFÁTÓL VALÓ MEGMENTÉSÉÉRT MOSZKVA, 1982. MÁJUS 10-14.Kedves Testvérek! I. Mi a történelem döntő órájában fordulunk hozzátok felhívásunkkal. Vészterhesek a jövő jelei, A nukleáris katasztrófa, amely képes elpusztítani az emberiséget és magát az életet is, majobban fenyeget rninket, mint valaha. 2. Mi, akik ezzel a felhívással fordulunk hozzátok - a buddhizmus, hinduizmus, iszlám, kereszténység, sintoizmus, szikhizmus, zoroasztrizmus és zsidóság képviselői, a világ mind a hat fóldrészének 90 országából- egybegyülekeztünk Moszkvában 1982. május 10-14-iga "Vallások képviselőinek konferenciájára az élet szent ajándékának a nukleáris katasztrófától való megmentéséért". 3. Mi azért fordulunk most ezzel a felhívással hozzátok, kedves testvérek, a világ valamennyi országának minden vallásos emberéhez, mert együttesen a Föld lakosságának többségét képvíseljük, és ha vállalj uk az együttműködés erkölcsi kötelességét, megváltoztathatjuk a történelem folyását azzal, hogy apellálhatunk az emberiség és az állami döntést hozók lelkiismeretére az emberiség iránti közös szeretetünk alapján.

.B

I. rész 4. Mi eltérő vallásos meggyőződéseket vallunk. Elismerjük, hogy magunk sem törekedtünk mindig a békére. Vitáztunk egymással meggyőződéseink miatt, sőt háborúkat is folytattunk a vallás nevében. Ma együtt lépünk fel, mivel a nukleáris katasztrófa mindannyiunkat egyformán fenyeget, függetlenül attól, hogy vallásosak vagyunk-e, vagy sem. Nem azért gyülekeztünk össze, hogya minket elválasztó különbségekről beszéljünk, és azért sem, hogy egy új, közös, szinkretista vallást alapítsunk. Azért vagyunk itt, mert az egész emberiséget, sőt magát az életet fenyegető általános veszélyt érzünk. Ezzel az általános felhívással fordulunk hozzátok, kedves testvérek, a világ valamennyi vallásának híveihez, és a ti nevetekben az egész emberiség lelkiismeretéhez. 5. Mi sokféle kultúrát, ideológiát és politikai rendszert képvisel ünk. Vannak köztünk mindenfajta foglalkozású férfiak és asszonyok: gyári munkások, kormányképviselők, állami férfiak és politikusok, orvosok, professzorok és kutatók, tudósok, társadalmi munkások és vallási vezetők. De mindannyian mint vallásos emberek gyülekeztünk egybe, akiket összeköt a közös harc, az élet szent ajándékának a nukleáris katasztrófától való megmentéséért. 6. Mi nem teszünk kísérletet arra, hogy világnézeteinket egyeztessük. Valóságlátásunk különböző marad. Kitartunk eltérő vallásos meggyőződéseink mellett mindennemű kompromisszum nélkül. E különbözőségek ellenére együtt jelenthetjük ki azt, ami értékes mindannyiunk számára, azt, hogy az élet szent ajándék, amelyet védeni és kibontakoztatni kell. A béke lényeges eleme az életnek. A háború életellenes. A szeretet, az együttérzés és a másokért való aggódás békét teremt mindenkinek, és értékessé teszi az életet. Egyedül az igazságra kell törekedni, és aszerint élni. A hamisság rossz, és menekülnünk kell tőle. A gyűlölet, az aggresszió és a mohóság háborúhoz vezet, és tönkreteszi az életet. Küzdeni kell az igazságtalanság és a másokra kényszerített szegénység ellen, és ezeket el kell tüntetni a föld színéről. Az önérdek érvényesítése mások kárára szemben áll minden vallással. 7. Mint vallásos embereknek eddig egymástól eltérő véleményünk volt a háború és az erőszak megítélésében. Új tényező a mai világban az, hogy az életet nukleáris katasztrófa fenyegeti, és a nukleáris háború csak totális pusztulással végződhet. Vallásaink ezért egyeznek abban az egy világos pontban, hogy a nukleáris háborút semmilyen körülmények között és soha nem lehet igazolni, és hogy ez a legnagyobb veszély. 8. Ezen a konferencián sokféle hangra figyeltünk. Könnyekig meghatottak japán testvérünk, Michiyo Kurokawa asszony szavai, aki egyike aHirosimát túlélt áldozatoknak. Elmondta, mit élt át 16 éves kislányként azon a bizonyos végzetes 1945. augusztus 6-i reggelen: először tűzvihar, azután halálos csend, emberek százezrei égtek hamuvá; a halálos sugárzás továbbterjedt. és szedte 34

újabb százezernyi áldozatát; tízezer égési sérült és sebesült töltötte meg a mindössze 600 ágyas helyi kórházat; égő testek szaga; élők testéről foszlott le a hús; kis lánykák hámló bőrüket rongyként vonszolták. Mi, akik ezt a beszámolót hallgattuk, hangtalanul, tehetetlenül és kétségbeesetten sírtunk. 9. Mi sokféle hangra figyeltünk - kis és nagy népek fiaira. Átéreztük azoknak a bizonytalanságát és szorongását, akik olyan kis nemzetekhez tartoznak, mint Ciprus, amely még mindig meg van osztva és állandóan szenved, mint Angola, Namíbia, vagy Zambia, amelyek olyan hatalmas és erős nemzetek szomszédságában élnek, akik nem riadnak vissza határsértéstől, bombázástól, ártatlan emberek legyilkolásáról. Megborzadtunk arra a gondolatra, hogy ez a bizonytalanság mekkora méreteket öltene, ha ezek az országok, amelyek nem tartják tiszteletben a nemzetközi jogot, atomfegyver birtokába jutnának. 10. Közel-Keletről jött testvéreink arról számoltak be, hogya Közel-Kelet most valóságos tüzes katlanná lett. Libanon vérzik, egysége és önállósága veszélyben forog, kívülről fegyverek áramlanak különböző csoportokhoz. Ezt azonnal meg kell szüntetni, A palesztinok még mindig szenvednek, nincs otthonuk, és megtagadták tőlük az önrendelkezési jogot és az államiságot. Az emberi jogok sérelme és az elnyomás fokozódik az elfoglalt térségekben. Veszélyben van Jeruzsálem különleges státusa, amely szent városa három vallásnak. A város megszállott részének felszabadítása feltétele a békének ebben a térségben. II. Mi figyeltünk európai testvéreink hangjára is, akik a modern civilizáció bölcsőjéből. századunk két világháborújának színteréről jöttek. Földje tele van nukleárís fegyverekkel. A felajzott kedélyek, vagy valamilyen elháríthatatlan véletlen folytán Európában egy kis szikra is olyan lángra gyúlhat, amely hamarosan világégéshez vezetne. Nem csoda, hogy az európaiak példátlan méretű tömegdemonstrációkkal juttatják kifejezésre tiltakozásukat. 12. Mi figyeltünk Közép- és Dél-Amerikából, valamint a világ minden sarkából érkező testvéreinkre is, akik egyhangúan követelték az atomfegyverek megsemmisítését, az igazságosság érvényesítését, tárgyalások folytatását, a belügyekbe való be nem avatkozást, a háború elutasítását és a béke megszilárdítását.

II. rész l. Az élet megmentése érdekében gondolkodásmódunknak meg kell szabadulnia a nemzeti biztonságról és a szűk nemzeti érdekekről alkotott hamis elképzelésektől és el kell jutnia annak a veszélynek a felismerésére, amelynek ma az egész emberiség és maga az élet is ki van téve. Az emberiségnek fel kell ismernie közös ellenségeit, és fel kell vennie a harcot megtévesztő nézeteik ellen. Ilyenek: a) a szűk nemzeti érdekek és a nemzeti biztonság helytelen előnyben részesítése az egész emberiség érdekeivel és biztonságával szemben;

35

b) a biztonságnak az a téves elmélete, amely a nukleáris vagy hagyományos fegyverek erejére támaszkodik, és a saját biztonságot másoké megsemmisítésévei próbálja elérni; valamint az a hamis elképzelés, hogy több fegyverrel nagyobb biztonságot lehet teremteni; c) a profit-szérzés a fegyverkezés fokozása és helyi konfliktusok szítása révén, a fegyverpiac kiszélesítése céljából; d) a tehetetlenség az igazságtalanság elleni harcban, országon belül és országok között: a kizsákmányolás és elnyomás, az analfabétizmus és a szegénység, az éhezés és a rosszul tápláltság, a gyűlölködés és a rasszizmus leküzdésében; e) a domináns férfiuralom minden társadalomban, amely miatt az emberiség női fele nem veheti ki részét megfelelő arányban a határozathozatalban és a vezetésben; f) a félrevezetés a nemzetközi kapcsolatokban. az önigazolás, az igazság elnyomása, az önmagunkról és állítólagos ellenségeinkről alkotott hamis elképzelések; g) az uralkodási vágy, amellyel az egyik ország fölényre törekszik a másikkal szemben. 2. Az élet megmentése érdekében - a békét nem szabad elválasztani a mindenkit megillető igazságosságtól : csak az igazságos béke tartós. Békére és igazságosságra kell törekednie mindenkinek: gazdagnak és szegénynek, kevésbé és jobban fejlettnek egyaránt. Nem maradhatunk tétlenek akkor, amikor társadalmi és gazdasági tényezők nyomása alatt sok ember elveszti az élet értelmébe vetett hitét és kőzönyössé válik a halállal szemben. 3. Az élet megmentése érdekében - a tudományt és a technikát, a leghatékonyabb eszközöket az ember kezében, fel kell szabadítanunk a háború és profit jelen rabságából, hogy az egész emberiség igazi érdekeit szolgálják: a betegség és az analfabetizmus, az éhezés és a rosszul tápláltság, a szegénység és szenvedés megszüntetését. 4. Az élet megmentése érdekében - egyesülnie kell az emberiségnek. Minden vallásos és nem vallásos embernek együttműködve kell nyomást gyakorolniuk a döntéshozókra és a kormányokra abból a célból, hogy a) mondjanak le a konfrontációs magatartásról, üljenek tárgyalóasztalhoz és fogadják el egymást olyannak, amilyenek, ideológiai és politikai pártállásuk különbségeivel együtt, és ne akarják megváltoztatni a másikat, mielőtt beszélnének vele; b) állapítsanak meg szabott időkeretet. a végrehajtás egyes lépéseit meghatározó szoros határidőkkel, hogy az ENSZ Közgyűlés leszereléssel foglalkozó első rendkívüli ülésén jóváhagyott akcióprogram alapján egy új, átfogó leszerelési programot fogadhasson el a június-júliusi második rendkívüli ülés; c) haladéktalanul hajtsák végre az új vagy "tökéletesített" nukleáris fegyverek gyártásának. kipróbálásának és kifejlesztésének teljes befagyasztását ;

a

31)

I ~

d) kezdjék el a meglévő atomfegyverkészlet jelentős részének megsemmisí• tcsct. ezzel demonstrálják a leszerelési egyezmények iránti jószándékot és adjanak új reménységet az emberiségnek. Ez történhet egyoldalúan bármelyik atomhatalom részéről, vagy akár bilaterálisan vagy multilaterálisan, a mindenki számára egyenlő biztonság elve alapján; f) állapítsanak meg és valósítsana k meg atomfegyvermentes övezeteket Dél-Afrikában, a Közel-Keleten, Európában, az Indiai Óceánon. Ázsiában és mindenütt, ahol ez lehetséges és szükséges, amilyen például már létezik Latin-Amerikában; e) kössenek, ratifikáljanak és hajtsanak végre egy kötelező erejű nemzetközi egyezményt mindennemű kémiai és klimatológiai fegyver betiltására; g) indítsanak egy anyagílag megalapozott, tömegméretű és hatékony mozgalmat az ENSZ támogatásával abból a célból, hogy tájékoztassák a gyermekeket és felnőtteket mindenütt a nukleárís háború félelmetes következményeiről, amely nemcsak a ma élő embereket, hanem a jövendő nemzedékeket és magát a földi életet ís veszélyezteti; ennek érdekében használjanak fel minden tömegtájékoztatási eszközt, istentíszteleti helyet, szakszervezetet, taníntézetet és vezetőképző programot; tartsanak tájékoztatókat. vetítsenek filmeket Hirosi máról és Nagaszakiról. használják fel békekutató intézetek, nemzetközi orvosi szervezetek és hasonló testületek szakismereteit és kutatási eredményeit. 5. Az élet megmentése érdekében - a vallásos szervezeteknek és embereknek az egész világon másokkal együtt kell kezdeni ük azért, hogy leleplezzék sok ma uralkodó doktrina hazugságait, amelyek veszedelmesen megtévesztők; ilyenek: a) az a szernlélet, hogy az emberek privát védőkamrákat vásárolhatnak. amelyek megvédik őket a nukleáris támadástól; b) az a szemlélet, hogy az atom háború kivédhető és megnyerhető; hogy létezik valamiféle korlátozott nukleáris háború, és azt meg lehet vívni fokozott sugárhajtású fegyverekkel, amelyek csak az embereket semmisítik meg, nem az ingatlanokat; c) hogy a biztonságot garantálni lehet a megelőző első csapás lehetőségé vel; d) hogy több fegyverrel nagyobb a biztonság; e) hogy egy ország a maga biztonságát más országok bizonytalanságban tartásával szerezheti meg; . f) az a szemlélet, hogy emberséges és civilizált világ lehetséges egy atom há.ború után is. 6. Az élet megmentése érdekében - a vallásos emberek és szervezetek kötelessége, hogy: a) tevékenyen és lelkesen támogassak az igazi békemozgalmakat és háborúellenes tüntetéseket;

37

b) időt és helyet szerezzenek tömegtájékoztatási eszközöknél a leszerelésre vonatkozó ismeretterjesztő programok számára; gyakoroljanak nyomást a tömegtájékoztatási eszközökre. hogy lehetőségeiket és befolyásukat jobban kihasználják a békére nevelés és a béke követése érdekében; c) használjanak fel minden rendelkezésre álló eszközt, beleértve a szószéket, a kiadványokat, a rendezvényeket és az istentiszteleti alkalmakat az igazságos békéért és a leszerelésért folytatott küzdelem támogatására; d) kezdeményezzenek és támogassanak tárgyalási kampányokat az egész világon. 7. Főként pedig: a vallásos emberek az egész világon ítéljék el egyhangúlag mint erkölcsi bűnt mindennemű atomfegyver fejlesztését, gyártását, kipróbálását és bevetését, bárki tegye is azt. Ez nem politikai, hanem elsőrenden etikai kérdés. A vallásoknak alázatosan kell beszélniük, tudván, hogya múltban maguk is bűnrészesek voltak a háborúkban és erőszak alkalmazásában. De világosan, hallhatóan és egyértelműen kell beszélniük, mert az élet szent • ajándékának megmentéséről van szó. 8. Mi felhívjuk a különböző vallású testvéreinket, hogy ne mondjanak és ne tegyenek semmit, ami más vallások követőinek vallásos érzéseit, vagy igazságos és törvényes jogait sérthetné. Békés egymás mellett élésre és párbeszédre van szükség a vallások között ugyanúgy, mint a népek között. 9. Most tehát felhívunk titeket, hívő testvéreink az egész világon, hogy ha még nem tettétek volna, kezdjetek szólni és cselekedni, főként pedig imádkozni, kitartóan imádkozni reménységgel és bizalommal. Milliók imája boruljon védőtakaróként a Föld félé, hogy megóvja a nukleáris katasztrófa végveszélyétől. Az, aki Forrása és Alapja minden létezőnek és életnek, nem hagyja meghallgatás nélkül imádságainkat.

A megértés hídján - INTERJÚ DR. BILLY GRAHAMMEL1982 májusában Moszkvában megtartott "Világvallások Vezetőinek Konferenciáján" résztvett Billy Graham amerikai baptista evangélista is. Ebből az alkalomból sok újságíró kérte interjúra. Mivel ezek a beszélgetések számunkra is érdekes gondolatokat tartalmaznak, közöljük az NSZK-beli Deutsches Allgemeines Sonntagsblatt írását, amelyet Jim Wallace, az amerikai evangelikális (konzervatív evangéliumi) hetilap kiadója készített. 38

1

Ez az interjú ez évben megjelent egy gyűjteményes kötetben a Dreisam Kiadó gondozásában Freiburgban: "Keresztyének a békéért való harcban" címmel. (A kötetben Kurt Scharf, Helmut Gollwitzer, Hans-Dieter Bastian, Walter Künneth és Ernst Kasernann írásai is megtalálhatók.)

* Kérdés: - Amikor múlt évben Lengyelországban és A usschwitzben járt, azt mondta, hogyavilágszintű fegyverkezési verseny jelenlegi őrülete - ha folytatják - olyan veszedelemhez vezet, amely mellett Ausschwitz kisebb főpró bának tűnik. Jelenlegi nézetét tudná-e kimerítőbben ábrázolni? Billy Graham: A jelenlegi fegyverkezési versenynek szinte lehetetlen túlértékelni katasztrófa-potenciaját. Vajon kikerülhetetlen-e az atomtőmeghalál, ha a fegyverkezési versenyt nem állítják meg? A válasz csak a "nem" lehet. Tudom azonban, hogy sokan azt gondolják, hogy az emberek annyira félnek egyatomháborútól, hogy senki sem merné elkezdeni, csakhogy sem a történelem, sem a Biblia nem ad okot az optimizmusra. Ki tudja, hogy a világ nem szül-e megint egy őrült diktátort? Képesek vagyunk kimondhatatlan félelmet terjeszteni, akármilyen jólneveltek vagyunk is, Ausschwitz cáfolhatatlan igazolása ennek. Bár sohasem fejlesztettünk volna ki atomfegyvereket! De sajnos, ijesztően nagy mennyiségben vannak. Kérdés: - Erre a válaszra mennyire nyomja rá bélyegét az Ön Krisztus uralmához való kötöttsége? B. Graham: - Őszintének kell lennem: nem tudom, e tényre való tekintettel jól átgondoltam-e Krisztus uralmának minden velejáróját. De a keresztyén ember számára legalább egy kérdés fennáll: Mi Isten akarata erre a világra és - énrám vonatkoztatva? Bűnös világban élünk. Mint egy csepp tinta egy pohár vízben: a bűn mindent áthatott, az egyént, a társadalmat, a természetet. Ezért az atomfegyver ügye amennyire politikai, annyira erkölcsi és szellemi ügy is.. ezért -kell nagyon komolyan vennünk, mert az emberi szív szörnyű erőszakra képes. Isten szuverén hatalom, és néha enged gonosz dolgokat is megtörténni, de nem látom annak lehetőségét, hogy egy atomháborút Isten akaratának pecsétjévellássanak el. Ha ilyen háború törne ki, az az emberi hatalomvágy, büszkeség és zsugoriság következménye lesz. Isten akarata olyan királyságot akar létrehozni, amelyben Krisztus az Úr. Krisztus szeretetre szólít fel bennünket. A szeretet nem bizonytalan érzés, hanem akarat, hogy akit szeretek, annak a legjobbat keressem. Ha Krisztus szeretetét komolyan veszem, szomszédom számára is a legjobbat munkálom. Megkísérlem, hogy sebeket kötözzek be, gyógyulást hozzak, mindegy, milyen

39

1

áron. Ezért hiszem, hogy kiilünösen a keresztyén ember kiitelessége. hogy il világban a békéért munkálkodjék ! A béke ügyében keresztyének és nemkeresztyének egyetértésben lehetnek. talán indokaink nem azonosak. Mindig ki vagyunk téve a kísértésnek, hogy valamilyen program után nyúljunk, amely egyszerű válaszokat ad, pedig a dolgok nem lehetnek sem túl egyszerűek, sem túl bonyolultak ahhoz, hogy ne tegyük meg, ami a kötelességünk. Kérdés: - Sor került-e beállitottsága változtatására az atomfegyverkezés lekintetében ? B. Graham: - Viszonylag rövid idő óta szentelek e témának olyan sok figyelmet, amennyit megérdemel. Utazásaim során az elmúlt években több vezető személyiséggel beszéltem különböző országokban. Szinte mind aggodalmas és borúlátó volt az atomfegyverkezési verseny tekintetében. Minél idő sebb leszek, annál inkább aggódom azért, hogy mit tehetek a jövő nemzedék érdekében. Tizennégy unokám van, hát felteszem magamnak is a kérdést: milyen világgal találják szembe magukat? Foglalkozom azzal is, hogya megértés hídját segítsem építeni a nemzetek kőzött, és mindent szeretnék támogatni, amí ezt segíti. Kérdés: - Befolyásolták-e az Ön kelet-európai tapasztalatai gondolkozását afegyverkezési versenyrál? B. Graham: - Megvallom, előítélettel utaztam Jugoszláviába, Magyarországra, Lengyelországba és a Szovjetunióba, de új képpel tértem vissza. Ahogy ott az egyház létezik, sőt növekszik és új tudattal áll a békével szemben, az különös benyomást tett rám. Nem gondolom, hogy jelenleg akkora külőnbségek lennének Kelet és Nyugat között, amelyek indokolnának egy atom háborút. Nem tagadom, hogy vannak különbségek, de van sok olyan dolog is, ami közös bennünk, különösen egyszerű emberi szinten! Én nem vagyok pacifista, de remélem és buzgón imádkozom azért, hogya közöttünk lévő különbségek soha ne váljanak egy atom háború igazolásává! Ez azonban nem mond ellent annak a nézetemnek, hogy egyes háborúkat viselni kellett a történelemben, - például a nácizmus ellen! Kérdés: - Egy évvel ezelc'ja egyes evangelikális vezetök találkoztak és a "Kötelesség iránti hűség felhivásá "-t irták alá, nyilatkozatot, amelyben mint keresztyének - tellek hitet az atomfegyverekkel szemben. Nemrégen a "Déli Baptisták " nagy megbeszélést tartollak az atom válság témájáról, mások - beleértve az Evangelikalisok Nemzeti Sziivetséget is - nyilatkozatokat dolgoztak ki afegyverkezési verseny el/en. Milyen jelentűségét látja ennek.') B. Graham: - Az ilyen nyilatkozatokat támogattam, de azon túlmenően bátorítottam az evangelikálisokat, ne csak nyilatkozatokat tegyenek, hanem különböző módon avatkozzanak be. Volt idő, amikor az evangelikálisok egyes nagy társadalmi megmozdulások élén álltak, mint pl. a rabszolgakereskedelem elleni harcban. Lehet, hogy sok területen szem elől vesztett ük fele40

lősségűnket, hogy harcoljunk a társadalmi visszásságok ellen. - Tudom, az emberiség nem fogja hirtelen letenni a fegyvereit, de ez nem tart bennünket vissza attól, hogy minden tőlünk telhetőt megtegyünk a béke érdekében, mielőtt késő lenne! Egyet tudok: a világ végső reménye a Béke Fejedelmének eljövetele, - amikor már nem lesz többé háború!

••

Okumenikus ifjúsági konferencia 1982. április 6-13-ig tartotta meg III. konferenciáját az Európai Ökumenikus Ifjúsági Tanács az N DK-beli Burgscheidungenben, 18 európai ország küldöttei - mintegy 200 fiatal - találkoztak, hogy a "Hit és igazságosság" nagy kérdéseivel foglalkozzanak különböző alcsoportokban. Magyarországról hat fiatal vett részt ezen a talál kozón. A református egyház két lelkésze: Turoczi István és Derencsényi Istrán, az evangélikus egyház részéről Vagr Lászlo segédlelkész, Csepregi Eresehet teológiai hallgató, a pünkösdi közösséget Simonfalvi Lajos nyelvtanár. a baptista egyházat Nemeshegyi Zoltán lelkipásztor képviselte. Négyalcsoportban folyt a kon ferenciai munka. Ezek a következők voltak:

- Béke és leszerelés. - Munka és munkanélkiiliség. - Körn.re::etrédelel11. - Ifjúság és társadalom. Az első szemináriumi csoport megállapitották. hogy az atomfegyverek felhalmozása, a résztvevői

mindig újabb és félelmetesebb fegyverek gyártásának erőltetése és a felelőtlen kísérletek aggasztó állapotot munkálnak a fiatalok között is. Azonban Jézus Krisztus végérvényes győzelme a halál felett hitet ad nekünk ahhoz a reménységhez. hogy nem marad távoli álom a világ békessége. Ez a rnunkacsoport levelet fogalmazott az ENSZ közgyűlés leszerelési bizottsága II. üléséhez. rnelyben reményét fejezte ki a politikai tárgyalások eredményességében. Egyben felhívták a konferencia tagjait a békernozgalrnakkal való együtrnunkálkodásra, s arra, hogy saját lehetőségeik körében mindent tegyenek meg az ifjúságnak a béke és megértés szellemében való neveléséért. A békevágynak és akaratnak volt a kifejezése az a részvétmenet is, amelyet a konferencia résztvevői tettek az egykori buchenwaldi koncentrációstáborba. A második szernináriumi csoportban a munka fogalmát úgy határoztuk meg, hogy az részvétel Isten teremtő, alkotó tevékenységé-II

ben. Fontos, hogy az ember ura legyen munkájának, hogy ezzel az alkotó, ne pedig romboló tevékenység legyen. Mivel a résztvevők különböző kulturális és politikai háttérből jöttek, nem egyszerű a problémákat közös nevezőre hozni. Világossá vált előttünk, hogy alaposan kell tanulmányoznunk a nemzetközi munkamegosztás, a munkanélküliség és a munkában való kiteljesedés hiányának okait. Ennek az elemzésnek helyinek, nemzetinek és világtávlatúnak kell lennie. Az egyház, Krisztus életének fényében mutassa meg a fiataloknak a munka jelentőségét, más oldalról pedig gyakorlati programokkal járuljon hozzá a helyi problémák megoldásához. Korunk egyik égető problémájával foglalkozott a harmadik csoport is. A teremtett világ felelőtlen használata, valamint az ember és a természeti világ közötti partnerség elvesztése volt az alapja vitáinknak. Tennivalónk: az egész teremtett világgal való szolidaritás. Fölidéző dött Gandinak az a gondolata, hogy "a civilizáció nem az igényeink megsokszorozódásában, hanem a kívánt mértékű önkéntes lemondásban áll." A résztvevők meggyő ződése, hogy ez csak világméretű politikai megoldás által érhető el. A közvetlen lépés, amit meg kell tennünk egy "túlélőképes" társada-

42

lom irányába: életstílusunk megváltoztatása. A negyedik csoport, amely az ifjúság szerepét vizsgálta a társadalomban, különösen arra a veszélyre mutatott rá, hogy sok fiatal visszahúzódik a társadalomtól és az alkoholizmusba, kábítószerekbe és álvallásos mozgalmakba menekül a valóság elől. Összetevők egész sorát nevezték meg, amelyek ilyen menekülést okoznak. Az okok közt szerepelnek a generációs összeütközések, amelyek mind az egyházban, mind a társadalomban visszatükröződnek. A résztvevők úgy látták, hogy az egyházi ifjúsági csoportoknak nagy felelősségük van ennek a veszélynek elhárításában. A konferencia küldöttei kifejezték azt a reményüket, hogy az Európai Ökumenikus Ifjúsági Tanácsa a jövőben is mindent megtesz azért, hogy az európai fiatalok ilyen találkozását megszervezze és ezzel az ökumenikus mozgalom erősödésé hez hozzájáruljon. Az ökumenikus együtmunkálkodás fontos, mert azokra a kihívásokra, amelyekkel Jézus Krisztus gyülekezete ma találkozik, csak ilyen közösségben lehet válaszolni, amely a felekezeti és népi határokat átíveli. Ilyen kőzős ség lehetséges, mert Krisztus feltámadásával az egész közösség urává lett. Nemeshegyi Zoltán

A Baptista Egyház hírei BEIKTATÁS-AVATÁS - NYUGALOMBA VONULÁS A Dunántúli Egyházkerület legnagyobb kiterjedésű missziói egységében, a győri körzetben 1981. július 7-én öröm ünnepre gyűlt össze a testvériség a csetényi imaházban, hogy résztvegyen ifj. Mészáros Kálmán lelkipásztorra avatásának ünnepén. Ritka alkalom, hogy mind a felavatott lelkipásztornak, mind feleségének Tóka Gyöngyvérnek az édesapja, illetve a szülők is lelkipásztori szolgálatban állnak. - " ... A sáfároktól elsősorban azt követelik, hogy mindegyikük hűségesnek bizonyuljon" ... (l Kor 4: 2).

* A komlói gyülekezetnek is kirendelte új munkását az Úr Egri Béla testvérben. Közel egy esztendeig Szilágyi Sándor lelkipásztor távozása után Gerzsenyi Sándor pécsi lelkipásztor végezte az ügyintéző lelkipásztori szolgálatot, 1981. július 18-ig. Ezen a napon fogadta és iktatta be a gyülekezetben az új lelkipásztort Gerzsenyi Sándor egyházkerületi elnök. Kisérje Isten áldása Egri Bélának és feleségének dr. Meláth Violának munkáját.

Harminc éves lelkipásztori szolgálat után 1981. június 14-én, élve a törvény adta lehetőséggel hivatalosan befejezte szolgálatát Rácz István testvér a bagaméri körzet volt lelkipásztora. Mint végzős teológus 1951-ben a vésztői körzetben kezdte el lelkipásztori munkáját. Szolgálatának további állomásai Békéscsaba, Törökszentmiklós és Bagamér. A törökszentmiklósi körzetben úgy kellett munkáját végeznie, hogya hónap 30 napjából 18 napot töltött távol - otthonától- a körzet állomásain. Nyugalomba vonult testvérünknek, jó pihenést kívánunk és ha az Úr akarja, további hűséges jó munkát is.

* A Budapest-AngyaljOldi gyülekezet 1981. szeptember 6-án bensősé ges ünnepi istentiszteleten búcsúzott el Nagy János nyugalomba vonuló lelkipásztortól. aki 24-éven át hirdette itt Isten üzenetét és végezte a lelkipásztori munkát. A búcsúistentisztelet hálaadás volt a közel negyedszázados közös útért, amelyen most már az új lelkipásztorral együtt imádkozva és szolgálva megy tovább a célig a nyugalomba vonult lelkipásztor és felesége.

43

,.

Molnár Géza testvér lelkipásztorrá avatása Bagamérban

Ifjú Vlészáros Kálmán lelkipásztor fölszentelése Csetényben 1981. július l2-én. Beköszöntő igehirdetés :"agy Béla testvért presbiterre, Serestyén Sándor és Kiss Tibor testvért diakónussa avatják Derecskén 1982. március 14-én

45

"Az Ú r gondot visel" - ezt tapasztalta újból a törökszentmiklósi körzet testvérisége 1981. szeptember 13-án. Ezen a szép őszeleji vasárnapon fogadta több mint másfél éves várakozás után a körzet új lelkipásztorát, Veres Imre végzett teológus testvért és családját. A lelkipásztor-fogadó körzet testvéri közösségének biblikus kifejezése volt az úrvacsorában való együttes részvétel. Isten tegye eredményessé az . új pásztor missziói és gyülekezetépítő szolgálatát.

* A szolgálatban kipróbált hűségű prédikátort, Kulcsár Albert testvért 1981. szeptember 19-én nagy kiterjedésű körzetből hívta meg és iktatta be új lelkipásztori szolgálatába a Budapest-Angyalföldi gyülekezet. Több mint egy éve vonult nyugalomba előző lelkipásztora Nagy János testvér. Az új lelkipásztor meggyőző erővel tett bizonyságot az evangélium hatalmáról.

* A debreceni Református Kollégium dísztermében került sor 1981. október 21-én Almási Mihály szigetszentmiklósi lelkipásztornak a teológiai tudományok doktorává avatására. Doktori disszertációjának témája: Az úrvacsora, mint diakonia.

* Hármas ünnep volt Bagamérban 1981. augusztus 30-án. Együtt tar46

totta a gyülekezet a szokásos őszi hálaadónapot, visszatekintett az elmúlt 70 esztendőre is, mert azóta áll nyitva az imaház ajtaja minden istenkereső ember előtt, és végül e napon fogadta a gyülekezet Molnár Géza ötödéves teológus testvért, aki a nyugalomba vonult, Rácz István lelkipásztor szolgálatát vette át.

* A nagy múltú hajdúböszörményi gyülekezetnek ünnepnapja volt 198 I. november 14-én. Ekkor iktatták be Hajnal Józse! volt nyíregyházi körzeti lelkipásztort új tisztébe. Az ünnepi istentiszteleten az új pásztor a szeretet szolgálatának fontosságáról szólt igehirdetésében az IKor 13: I-3. versek alapján. A beiktatást Laczkovszki János egyházelnök testvér végezte.

* Komlón 1981. november IS-én avatták lelkipásztorrá Egri Béla végzett teológus testvért, Az avatást Gerzsenyi Sándor lelkipásztor, a Dunántúli Egyházkerület elnöke végezte.

* Nemeshegyi Gyula testvér nyugállományba vonulásával megüresedett a galgagutai körzet. Több mint egy éves imádkozó várás után nagy szeretettel fogadta és iktatta be 1982. április 18-án új lelkipásztorát, Vas Ferenc testvért az ünnep-

Laczkovszki János egyházelnök beiktatja Hajdúböszörményben az új lelkipásztort, Hajnal József egyházkerületi elnököt Vendégek a hajdúböszörményi lelkipásztor beiktatáson

47

lő

gyülekezetben Révész missziói alelnök.

Lászlo

* A Tiszántúli kerület egyik legrégibb baptista gyülekezetéből, Hajdúböszörményből indult el Molnár Gé:a testvér a lelkipásztori szolgálatra. Bagamérhan 1982. május 23-án a népes körzet kérésére avatták lelkipásztorrá. Biblikus hitelveink szerint a lelkészjelöltben meg voltak "a lelkipásztorrá avatás feltételei; megtérés. berneritkezés, a belső elhívás. több évi tanulmánya

Baptista Teológiai Szemináriumban. egy gyülekezet (körzet) legalább 75%-os meghívása. egy gyakorló év. a szakdolgozat megvédese. a lelkész oklevél megszerzése, s mindezekhez a gyakorló évben a pásztorolt gyülekezetnek az a kinyilvánított meggyőződése. hogya teológusban felismerték az elhívást." E néhány felsorolt kívánalomnak és elvárásnak megfelelt Molnár Géza testvér és átvette az egy esztendővel ezelőtt nyugdíjba ment lelkipásztor elődtől, Rácz István testvértől, most már mint szolgálatra kirendelt lelkipásztor a munkát.

BEMERÍTÉS Kőzösségi életünk örömünnepei közül is kiemelkedő abemerítési istentisztelet. Isten iránti hálával örvendezünk - hiszen az ég angyalai is örülnek egy bűnös ember megtérésén. A pécsi gyülekezetben 1981. június 19-én megsokszorozódott az öröm és magasra csapott a hálaoltár lángja. hiszen 19 fiatal bemerítésére került sor. akik közül 12 leány és 7 fiú, A zsúfolásig megtelt irnaházban, Isten és az ünnepre sereglett gyülekezet előtt tettek vallást az ifjak arról, hogy hisznek az Úr Jézus Krisztusban, mint személyes Megváltójukban. Az igehirdetést Békefi Pál ny. lelkész. a bemerítést Gerzsenyi Sándor helyi lelkipásztor végezte.

48

A paksi körzet testvériségének ünnepe volt 1981. június 21-én. amikor a györkönyi imaházban Imre Alhert lelkipásztor alámeríthetett egy idős nőtestvért. aki hitvallása szerint meghalt a világ bűnös kívánságainak és új életre támadt fel a Krísztus Jézus szabadítása által. ..Öröm van a mennyben egy bű nös felett, ha megtérve hazaérkezett" - de ez a körzet öröme is. bensőséges

* Az aszodi és salgotarjáni körzetnek közös örömünnepe volt 1981. július 12-én a selypi imaházban. A két körzetből nyolc fiatal vallotta

, I t'

r ,~

meg az Úr Jézus váltságába vetett hitét és merítkezett be a Jézus Krisztus nevére, a bűnök bocsánatára. Az igét Papp János salgótarjáni lelkipásztor hirdette. A bernerítést Katona László aszódi lelkipásztor végezte.

hogy tanúi legyenek két ember bemeritésének, akik megtérésüket megpecsételték azzal, hogy az Úr Jézus példája nyomán "eltemettettek a bemerítés által a halálba".

*

A fóti gyülekezet bemerítő medencéjében 1981. október 4-én hat fehérruhás pecsételte meg hitvallását alámerítkezéssel. Valamennyien a fóti gyülekezet tagjai lettek. Kőziilűk öten még nem, vagy alig töltötték be 20. életévüket. Egy nő testvér pedig élete delén túl engedelmeskedett a Megváltó parancsának.

Meleg nyári nap volt 1981. augusztus 2-ka. Ragyogva tűzött a napsugár a felhőtlen égen. Érlelő meleg nyár volt az ünnepre egybegyűlt emberszívekben is, hiszen az albertirsai kápolnában bemerítési istentiszteleti alkalom volt. Négy ízben hangzott el a magasztos ige: Bemerítelek téged az Atyának, Fiúnak és a Szentléleknek nevében Amen.

* A kiskőrösi templomban lelkesült örömmel énekelte a nagy gyülekezet 1981. július 5-én a közkedvelt bemerítési éneket: "Megmozdul a parton a víz ..." Heten meritkeztek be ezen a napon az Úr Jézus nevére, a bűnöknek bocsánatára. Öten a kiskőrösi, ketten pedig az érsekcsanádi gyülekezet tagjai lettek.

* A hálaadónap délutánján - amelyet 1981. szeptember 6-án tartottak a gyulai gyülekezetben - zsúfolásig megtelt az imaház. A hálaadás mellett sokan azért jöttek el,

*

* A rákospalotai gyülekezetben már az év elején az első imaórán azt kérte a gyülekezet buzgó könyörgésben, hogy legalább egy fehérruhással ajándékozza meg az Ú r a gyülekezetet. 1981. november 29-én öt fiatal pecsételte meg Krísztusba vetett hitét bemerítéssel.

* Három szomszédos körzet közős ünnepe volt 1981. szepternber 6-án a kazincbarcikai új imaházban tartott bemerítési istentisztelet. Kilencen álltak fehér ruhában Isten és a gyülekezet színe elé, hogy vallást tegyenek az Úr Jézus megváltó szeretetéről. - Három hónappal később december 6-án a sajászentpé49

Bemerítési igehirdetést végez dr. Szakács Imre lelkipásztor 1982. június lJ-án a budai kápolnában Bemerítés Soltvadkerten 1982 pünkösdjén. Fóris Istvánné, a gyülekezet lelkipásztorának felesége még bevezette a fehérruhásokat az imaház ba, de két héttel később már mennyei Ura elé állt a megszentelt élet fehérruhájában

50

1

gow-ban szerezte meg lelkészi diplomáját. Egy terminusban már a szövetség elnöke is volt.

'* KOPPENHÁGA - 1979. oktöb.er 28-án ünnepelte az itteni baptísta gyülekezet fönnállásának 140 éves jubileumát. 140 évvel ezelőtt csak vasarnapíískola-szerűen tudták tanulmányozni az igét az összegyülekező emberek, és egy csoport fogadta el először az Urat. Az ő bemerítésük a Lersoparken-tóban tört~nt. A bemerítés után tíz évvel kaptak meg csak a baptisták a vallásszabadságot, és azután a törvényben nyújtott lehetőség szerint gyakorolták hitüket.

* STUTTGART - Németország A Biblia Társulat legújabb kimutatása szerint eddig a Biblia 1685 különböző nyelven jelent meg. A teljes Biblia szövege 273 különböző nyelven, a teljes Újszövetség 412 különbözö nyelven olvasható. A Biblia egyes könyvei mint pl. a Zsoltárok vagy az Evangéliumok 940 különbözö nyelven kaphatók. A Biblia éve alatt 5 új nyelven jelent meg a Biblia. Ezek a kövétkez?k: Szudánban a bari nyelv, Elefantcsontparton a gouro nyelv, Zimbabwe-Rhodesiában a mdebele nyelv, Ugandában a lango nyelv és Zaire-ban a zande nyelv. Az Újtestamentumot a Nigériában levő bokyí nyelvre fordították le, valamint moldaviai (SZU) nyelvre.

RüSCHLIKON - Az angliai szüC. Ronaki Gouldingot választották meg a Rüschlikoni Nemzetközi Baptista Teológiai Szeminárium ideiglenes elnökének. Szolgálatát 1980. szeptember l-én kezdte el. Dr. Goulding már volt az Európai Baptista Szövetség elnöke. Ugyancsak volt már az EBSZ főtitkára is 1965-76-ig, most pedig 1976-tól egyik titkára a Baptista Világszövetség Washingtonban levő irodájának. 1980. július 4-én volt 65 éves. Gerhard Claas, az EBSZ főtitká ra és egyben a Rüschlikoni Teológiai Szeminárium Végrehajtó Bizottságának elnöke jelentette be ezt a hírt, hogy Gouldingat választották meg az elnöki tisztségre. Szolgálata legfeljebb három évig fog tartani. Dr. Goulding ebben a minöségében dr. Isam E. Bal/enger utóda lesz. Dr. Goulding lesz az első európai személy, aki mint elnök szolgál a teológia élén. A Rüschlikoni Nemzetközi Teológiai Szemináriumot 1949- ben alapította a Déli Baptista Szövetség Külmissziói Osztálya. A Külmissziói Osztály még 1978 októberében bizonyos mértékíg átadta már a vezetést az európaiaknak azzal, hogy létrehozott végrehajtó bizottságot, amelyben mind a Kül~issziós Társaság, mind Európa kép. viselve van. Az ügyek vezetését azóta ez a bizottság végezte. A Nemzetközi Teológiai Szeminárium eddigi vezetői a következő személyek voltak:

letésű

1949-1950-ig George W. Sadler, 1950-1960-ig Josef Nordenhaug, 1960-1963-ig John D. Hughey , 51

l 964-1 970-ig John D. W. Watts, 1970-l97l-ig John Allen Moore, l 972-1 977-ig Penrose St. Amant, 1977-től dr. Ballenger. Ezek a személyek kivétel nélkül mind amerikai háttérrel rendelkező személyek voltak, és Külmissziós Osztályon dolgoztak és annak megbízásából végezték e szolgálatot. Az, hogy az európai baptisták felelőssé ge nagyobb lett e szeminárium élén, abból adódik, hogy mindenütt a világon a helyi misszióknak akarnak nagyobb felelősséget adni a misszió vezetésében. Természetesen, hogy a nagyobb beleszólás felelősséget és nagyobb pénzügyi áldozatot ró az európai baptistákra.

* HAMBURG NémetországI980. február l8-29-ig volt a bap'tista lelkipásztorok szokásos teológiai továbbképző konferenciája. Ez alkalommal összesen 72 lelkipásztor volt jelen. A konferencia témája ez volt: "A házastársak és a család lelkigondozása". '

* BOSCH EN DUIN - Hollandia 1979. december 31-én kiadott statisztikai adatok szerint a Hollandiai Baptista Szövetség tagjainak létszáma II 951. E szám a gyülekezeti tagokat foglalja magába. Ezenkívül bevételük az elmúlt évben több mint egymillió holland korona volt, mondta jelentésében J. A. Brandsma főtitkár.

Ezek az adatok határozottan arról tanúskodnak, hogy növekedés volt az elmúlt öt évben. 1976-baJY Romke Reillinget a szövetség kinevezte függetlenített evangelizátornak. Az évi közgyűlésük alkalmával, amelyet Dafsenben tartottak meg, több új gyülekezet alakulásáról számoltak be a küldöttek, A Holland Baptista Szövetség több éve külmissziói szolgálatot is végez. Az Európai Baptista Missziói Szövetségen keresztül végzik e munkájukat főképpen Kamerunban és Sierra Leonéban. Országukban pedig nagyon aktív szociális munkát is végeznek idősek, elhagyatottak között.

* VARSÓ - A Lengyel Baptista Szövetség 24. konferenciáján új elnököt választott Piotr Dajludzionek lelkipásztor személyében. Malborkban, a Lengyel Baptista Szemináriumban tanult, majd Rüschlikonban is diplomát szerzett. Bialystokban volt lelkipásztor, és szolgálata ideje alatt gyülekezetének taglétszáma 80ról 300-ra emelkedett, ugyancsak az ő szolgálata alatt építettek föl egy nagyon szép új imaházat is Bialystokban. Az új főtitkár Stankievicz testvér lett, és az új alelnök Adam Piasecki. Stankievicz testvér elnöki jelentésében elmondta, hogy 1968-1979 között 13,8 százalékkal emelkedett a lengyel baptisták száma, és most a taglétszám 2539, és a látogatók száma eléri a 7500-at.Ígykb. 10 OOO a lengyel baptisták száma. 55 gyüle-

52

,

,.

,JI

, kezetük van, és 88 szórványgyülekezet. 27 fölavatott lelkipásztor és 23 fölavatott presbiter végzi az igehirdetés szolgálatát. Az ő szolgálatukat ezenkívül még segíti különbözö területeken 204 testvér, akik vagy a gyerekek, vagy a fiatalok, vagy az énekkarok élén munkálkodnak. Az országban 16 énekkara, 47 imaháza, 32 kápolnája, 16 kisebb helyisége van a baptistáknak. Két évvel ezelőtt Billy Graham evangelizációt tartott több városban, és utána megszaporodtak az ökumenikus találkozók az országban. A Lengyel Biblia Társulat kiadta az új fordítású lengyel Bibliát.

* WASHINGTON - A Baptista Világszövetségnekjelenleg 115 nemzeti baptista szövetség a tagja, és ezek taglétszáma 1980 elejére elérte a 29717206 bemerített tagot. Összesen 116678 gyülekezet van. 1979ben a taglétszám növekedése több év óta a legalacsonyabb: 120677. A gyülekezetek száma 1115-tel növekedett at elmúlt évben. A legnagyobb növekedés az ún. fejlődő országokban volt. A Burmai Baptista Szövetség az elmúlt évben 13756 taggal növekedett. A Kenyai Baptista Szövetség 14005-tel, a Fülöp-szigeteki Baptista Szövetség 12920 taggal és az Indiai Baptista Szövetség 49 040 taggal. A legnagyobb baptista szövetségben, a Déli Baptista Szövetségben a növekedés 182094 volt, és most jelenleg a taglétszám ebben a szövetségben 13279073. A legkisebb

szövetségek közül az Izráeli Baptista Szövetség 225-ről 402tagra, a Sierra Leone-i Baptista Szövetség 532-ről 743-ra növekedett. A különböző országokban levő baptisták számát tekintve a sorrend nem változott az elmúlt évihez viszonyítva, mert az első öt helyen a következő a sorrend: USA 25 378 187 814352 India Szovjetunió 545 OOO Brazília 464 OOO Burma 357891

* HELSINKI - A Finn Szabadegyházak Tanácsa - baptisták, metodisták, pünkösdiek és szabad keresztyének - elhatározták, hogy egy közös információs irodát hoznak létre. Céljuk az, hogy a különböző egyházi eseményekről tájékoztassák az újságokat. Vezetői:Jorma Juusinen, a Szabadegyházak Tanácsa titkára, Antti Marjanen, a Helsinki Baptista Gyülekezet lelkipásztora és Valtter Luoto pünkösdi lelkipásztor mint főszerkesztő.

* KANSAS CITY, USA - Sven Ohm, a Svéd Baptista Szövetség külmisszióí titkára és egyben a Baptista Világszövetség nemzetközi titkárok elnöke is május 23-án Kansas Cityben levő baptista Teológiai Szemináriumban tiszteletbeli teológiai doktorátust kapott. Mint külmissziói titkár a Svéd Baptista Szövetségben már 1964 óta tölti be a szolgálatát, és a Toron53

tóban tartandó Baptista Világszövetség kongresszusának egyik ülésén az elnöki tisztséget is be fogja tölteni. Eddigi munkájának és szolgálatának elismeréseként kapta a kitüntetést.

SANTA SEVERA - Paolo Spanu elnökölt az Olasz Baptista Szövetgéskétévenként szokásos közgyűlése alkalmával. Jelentésében elmondta, hogy jelenleg 80 itáliai baptista gyü.Iekezet van, 5000 taggal. A közgyű lésen 120 küldött vett részt, amelyet június elején tartottak meg. A közgyűlés elfogadta, hogy Rivoliba, a Filadelfia Központba egyesül a szövetség minden munkája. A közgyűlés küldöttei megszavazták azt, hogy erősítsék és folytassák az együtt munkálkodást a metodista és valdens testvérekkel. Ez a lépés határozottan azt jelenti, hogy a baptisták semmiféle ellenmunkát nem akarnak kifejteni a többi olasz keresztyén szövetség ellen. I

.BELF AST - Az Írországi Baptista Szövetség június elején tartotta meg közgyűlését, amelyen 300 delegátus vett részt 91 gyülekezet képviseletében. A jelentésben elhangzott az, hogy két új gyülekezettel szaporodott a gyülekezetek száma, a szolgálattevő ké pedig öt új lelkipásztorral és négy diakónussal növekedett. 1979-ben 513 bemerítkező volt. A taglétszám emelkedett, most összesen 7800 a tagok száma. A közgyűlés elhatározta azt is, hogy 1981 végére fölmérik a kisebb gyülekeze-

tek helyzetét, és egy alapot hoznak . létre azok támogatására. A küldöttek megszavazták: 1. Az idősek részére alapított otthon bő vítését. 2. A lelkipásztorok fizetésének 15 %- kal való fölemelését.

* ST. LUIS - A Déli Baptista Szövetség június közepén itt tartotta meg évi közgyűlését. 14 OOO volt a küldöttek száma. Ez egyébként elmaradt az 1978-as rekordérdeklő déstől, amikor 23 OOO volt a delegáltak száma. A háromnapos értekezleten egy fontos költségvetést fogadtak el, 90 millió dollárban allapították meg a missziói és nevelési osztály költségvetését. Ez alkalommal történt az új tisztviselők megválasztása is. Elnök: Bailey Smith, 41 éves. Del Cityben lelkipásztora az Első Baptista Gyülekezetnek, amelynek taglétszáma 14300. Alelnök lett: Jack Taylor és dr. C. Wade Freeman. Dr.R. Keith Parks, a Déli Baptista Szövetség külmísszíöielnöke elmondta, hogy 1985-reszeretnének beállítani a szolgálatba 1200 olyan házaspárt, akik mindketten végzik a mísszíömun. kát, tehát elvégezték a külmissziói iskolát. Megkezdődöttatoborzás,hogy a jelzett időre meg istudjákvalósítani ezt. A tapasztalatok azt bizonyították,hogyeredményesebb munkát tud kifejteni egy házaspár a külmissziói területen, mint ha egyedül végzik ezt a szolgálatot akár férfi,akárnő. Ugyanakkor fölszólított más testvéreket is hogy vállalkozzanak a külmissziói szolgálatra. . Győri

Kornél

54

_ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _nl

IDOS KÁLEBEK AZ fGeRET FÖLDJE ELÖTT

színeiben , olyan volt az

ő s z i

10 m b t ö m' e g, mint nálunk a má-

jusi rét. És erről a színpompáról a Kertészre: a teremtő Istenre kellett Azt a megbízást kaptam, hogy a gondolnom, hiszen erre maga az Úr nyugdíjas lelkipásztorok találkozóján, Békéscsabán gyújtsam meg a Jézus figyelmeztette tanítványait: tüzet a hálaáldozat oltárán. Nem "Ha a liliomot így ruházza az Isten, nehéz ez a feladat. Úgy vagyok, mint mennyivel inkább titeket, kicsinyhegycsúcson az ember: ha széttehitűek ..." - Mert az az erdőség kint, végtelen a láthatár, zsonganak "öreg korára", a téli elmúlás előtt lelkemben az átélt kedves emlékek. lett ilyen szép! - Az öregkort is leAlig tudok választani közülük, mehet szépen élni. lyikkel fejezhetném ki legjobban, Bódás János verse jut eszembe: legszebben a hálát, ami szívemben ég "A hit unszol, hogy meggyújtsam / Ha 1930- ban, felavatásomkor a hűség, hogy el ne oltsam:" - EnTatabányán azt mondta volna nenél az oltárgyújtásnál fokozni szeretkem Isten, amit Salamonnak monném a hálánkat azzal is, hogy megdott: "Kérj, amit akarsz, és megemlítem hitvestársainkat. Nekünk adom néked" - nem kértem volna és családunknak "ingyenes szolén sem - mint Salamon sem kérte azokat az anyagi javakat, amiket . gálói" voltak ők, akiknek sohasem volt "elseje", nem voltak SZTK-ba mégis megadott ő nekem és nyugdíbejelentve, illetményt sem kaptak, jas lelkipásztortársaimnak. Ma minmégsem mondták föl az állásukat den lelkipásztor számíthat nyugdíjsoha. Ha olykor kaptak valami ajánra, és ők is, mint minden magyar dékot, azt könnyes szemmel emleállampolgár, biztosítottak egészséggették. Sokszor megszaporodott ügyi és öregségi szempontból. imára kulcsolt kezük között a kevés! Mi, akik összegyűltünk BékéscsaHarmincnyolc lelkipásztorné köbán a nyugdíjasok találkozójára, fölzött csak néhánynak van saját nyugdi életünk utolsó stációját futjuk, díja. illetve talán nem is mi futunk, hanem az idő rohan velünk. De Isten Istentől kapott küldetésünk koezeket is elviselhetővé teszi száronatanúja a missziómezőn eltöltött munkra'. A hosszú élet Isten ajándé30, 40, sőt 50 esztendő. .Amínt ka. fgéretaz ötödik parancsolat mondtam, mi idősek sokszor anyamegtartásához (2Móz 20:12). gilag sivatagban éltünk, de a magyar baptizmus abban az időben élte Az, idős kornak is megvan a mamégis aranykorát. Most pedig úgy ga feladata, de a szépsége is. Akkor állunk itt, ahogyan az öreg Káleb gondoltam erre, amikor egyszer állhatott a Jordán partján: várjuk az Olaszország felé utaz tam a szlovéniai erdőkön át. Kanyargott velünk átvonulás lehetőségét az "ígéret földjére". a vonat, gyönyörködtem az erdők 55

,1

Pásztori küldetésünkre olyan idő ben került sor, amikor mind politikai, mind gazdasági szempontból átalakult a világ. Nehéz volt a lelkipásztornak az eligazodás is, nemhogy az eligazítás. De Urunk beváltotta, amit ígért: "Íme, én veletek vagyok minden napon ..." Ezen a lelkipásztori nyugdíjas-találkozón is, mint a többi lelkipásztor- találkozókon, szinte ízelítő t adott nekünk Isten a mennyből. Úgy éreztük sokszor: Élim pálmái alatt pihenünk, hogy nemcsak munkatársai vagyunk egymásnak, hanem drága véren megváltott testvé(ek is vagyunk.

*

Magasztaltuk Istent az anyagi goíidvíselésért, de magasztalnunk kell az ébredésekért , a lelki színvonaIért, dicsőítenünk kell őt hitveseinkért, gyermekeinkért, megértő munkatársainkért és azokért is, akiket el kell hordoznunk. Olyanok ők számunkra, mint a csiszolóvászon. Áhítatunkra úgy illik az énekünk szövege, mint ,,király fejére a korona": "Vedd számon az áldást, nézd meg egyenként, lásd, az Úr kezéből mennyi jó is ért!" Vass Ferenc

*

Laczkovszki János egyházelnök felszólal a József utcában tartott kerületi értekezleten

S6

Doktori fokozat a gyülekezet múltj áért - Interjú dr. Mészáros Kálmán alelnökkel és teológiai tanárral- Személyedet és szolgálatodat ismerik testvéreink szerte az országban, hiszen már a harmadik választási ciklusban töltöd be az országos alelnöki tisztet. Mégis engedd meg, hogy bemutatkozással kezdjük. Honnan indultál el, hogyan tapasztaltad meg Urunk elhivá szeretetet, s miben látodajelenben a küldetésed lenyegét? Köszönöm a megtisztelő érdeklődést. A feltett kérdésre válaszolva azt mondhatom, hogy nagyon messziről jöttem. Nemcsak a kilométereket illetően, hanem a társadalmi hátteret és az ebből fakadó hátrányos helyzetemet tekintve. A Duna-Tisza közi homokbuckákra épített kis faluban, Szankon születtem. Hála érte Istennek, az újjászületésem bölcsője is itt ringott, ahol a baptista gyülekezet első tagja az édesanyám volt. Az újonnan épített kápolnában ő volt az első menyasszony, én az első bemutatott gyermek, majd ifjúsági munkás és végül lelkipásztor. Nem ment az olyan egyszerüen, mint ahogy elmondom. Kilencen vagyunk 'élő testvérek - hála érte, azóta lelkileg is -, akiknek a neveléséhez, mint a legidősebb gyermeknek az én otthoni munkámra is szüksége lett volna a családnak, a szolgálatomra a gyülekezetnek. Én pedig szellemiek után éheztem. S mert az éhséget csak táplálkozássallehet csillapítani, vasszorgalommal fogtam hozzá az ismeretek gyűjtéséhez. Az osztálytársaim tól korban előreha ladva is végigjártam a középiskolát, majd tanári diplomát szereztem Szegeden, ahol tanítottam egy évtizeden át, közben teológiai ísmeretelo utan is kutattam, a szegedi gyülekezetben pedig aktívan dolgoztam. Már 18 éves koromban éreztem az lJr hívását a lelkipásztori szolgálatra. Nyilván szükségem volt egy sereg élettapasztalatra, így csak másfél évtizeddel később, 1958ban léptem aktív lelkipásztori szolgálatba. Ekkor a szokolyai gyülekezet hívott meg pásztorának. Azóta úgy érzem, a helyemen vagyok, szolgálok a nékem adatott tálentumok szerint. Továbbra is állandóan tanulok, hogy taníthassam a rám bízottakat. - A disszertációd - bennünket is örvendeztető - "Cum laude" értékelést kapta. Hallhatnánk néhány összefoglaló gondolatot ebből a tartalmas és terjedelmes dolgozatból? A magyar protestáns egyháztörténet tárgyköréhez tartozik a Magyarországi Baptista Egyház története is. Az első gyülekezetek közé tartozik a 57

Pécsi Baptista Gyülekezet. Amikor e gyülekezet múltját kutattam, akkor tulajdonképpen az egyetemes keresztyén egyház történetírásának egy eddig még "fehér foltját" térképeztem f e l . " Bár a disszertáció valójában egy gyülekezet története, de a szóban levő gyülekezet egy időben a hazai baptista gyülekezetek körében jelentős szerepet töltött be. A Pécsi Baptista Gyülekezet alapítója ennek a városnak a fia, Vojka János, aki 1846-ban tért haza Hamburgból Rottmayer Jánossal és MarsalJózseffel együtt. A gyülekezet első prédikátora Mayer Henrik, az újabb kori szervezett baptista misszió első magyarországi munkása. {gy a pécsi gyülekezet története az egész hazai baptista egyház kezdetével áll szoros kapcsolatban. A pécsi gyülekezet azóta már több mint ötnegyed százados küzdelmes utat tett meg, és hatása van a hazai baptisták életére. A gyülekezet történelmének leírását missziós értékein túl, még kiegészítettem azzal, hogy ismertetem, miként szolgálja ez a baptista gyülekezet hazánk társadalmi fejlődését, hogyan kapcsolódnak össze tagjai a vallásos világnézetük jegyében azokkal a haladó törekvésekkel, amelyeket a magyar munkásosztály hősi törekvéseiként ismerünk. Hiszem, hogy egyházam felkentjei, minden egyes igeszólója hatással van a környezetére. Egyházam nevében nem akarok büszkélkedni nagy tettekkel, de az ebből a munkából is kitűnik, hogy erőnkhöz képest vállaltuk a hősi küzdelmet a viszontagságos vagy a boldog években egyaránt a magyar társadalmi és gazdasági élet fejlesztéséért. Ez nálunk így természetes, mert sorsunk szervesen összekapcsolódott a magyar társadalommal, az egész nép és Baranya megye más nemzetiségeinek sorsával is. Egyházunk ebben az élő kapcsolatban tevékenykedik és szolgál, mint Krisztus Jézus követője. Az értekezés kimutatja, hogy egy-egy történelmi korszak változásainak kritikus pontjain hogyan tett eleget a gyülekezet ennek a hivatásának, milyen mértékben ismerte fel, illetve ismerte félre - sajnos néhány tagja - a krisztusi szolgálatot. . - Már kezdő lelkipásztor korodban megírtad az első szolgálati helyed, a szokolyai gyülekezet történetét. Annak idején, mint teológus társaid, örömmel olvastuk a sok fényképpel illusztrált - s tudtommal csak kéziratban levő - írásodat. Pécsett is folytattad ezt. Nyilván a lelkipásztori munka és a közegyházi tevékenység mellett felüdülést és személyes megerősödést jelentett a pécsi gyülekezet történetének a kutatása. Mégis most érdeklődve kérdezzük tőled azt, hogy miként lett ebből doktori disszertáció. Mi adta az indítást, hogy ez a kutatds, amely egy sajátos gyülekezetnek a történetét ai egész magyar baptista misszió összefüggéseiben vizsgálja, egy tudományos műben is napvilágot lásson? A kutatás és az anyag rendezése során kérdéseim is akadtak, amelyek még az értekezés befejezése utáni időszakbanis programot adnak nekem. A gyülekezet születésének és életének belső összetevőin túl, az alapítás körülményein és az alapítók személyének ismertetésén kívül, lényeges volt előttem az,

58

Az Evangélikus Teológiai Akadémián 1980. április 8-án ünnepi közgyűlés keretében doktorrá avatták Mészáros Kálmánt, a Magyarországi Baptista Egyház alelnökét. Mészárostestvér doktori értekezését ismerteti

Onnepélyes kézfogás: ..Doktorrá fogadom ..

59

"

hogy milyen indítékok hozták létre Pécsett és környékén a többi gyülekezetet. Vonzó volt számomra az a kérdés, hogy a szabadegyházi jellegű közösségek kialakulásának mi volt az oka. 'Iudvalevő, hogy a közel másfél évszázados baptista misszió Magyarországon elsősorban protestáns területen talált talajra. Ott is a racionalista .teológiai gondolkodás ellenhatásaként, a templomon kívüli bibliázgatók kegyes köreiben. Elmondható legtöbbről az is, hogy nem a falu vagy a város előkelő polgárai, hanem az egyszeru, zsellérsorban élők, a szegény földművelők vagy az ipari munkások körében talált követőkre az úttörő igehirdető. Ez azután mindenkor meghatározta a gyülekezet társadalmi helyzetét, lelki igényeit és fejlődésének irányát. Kerestem a korabeli, úgynevezett .szektazö" ~ikkeknek is az igazát. Igaz volt-e az a megállapítás, amely szerint "a szekta református betegség", s "az evangélikus gyülekezeteket tize deli" . Való igaz, protestáns vidéken is alakultak erősebb szabadegyházi közösségek, ám a pécsi gyülekezet esetében az általánosítás alól kivételt kell tenni, mivel itt a lakosság többsége 90%-ban római katolikus vallású, és közülük kerültek ki a baptista vagy más szabadegyházi hivők. Ugyanezt a tényt igazolja dr. Szigeti Jenő kutatásának eredménye is, amely statisztikailag bizonyítja, hogy például a nazarénusok 25%-a, a hetedik napot ünneplő adventisták 50%·a római katolikus volt, mielőtt szabadegyházi gyülekezethez csatlakozott volna. Magyarországon 1839 nyarán alakult meg az első szabadegyházi jellegű közösség, "a Krisztusban Hivő Nazarénusok Gyülekezete". Történelmzleg másodikként követte őket az l 846-ban kezdődő baptista misszió. A századforduló után váltak ismertté a metodisták és a hetedik napot ünneplő adventisták, ezután a XX. század első felében még több kisebb felekezeti csoport következett. - A feldolgozás során mi volt a legkedvesebb élményed? Mit láttál meg a mai gyülekezeti életünk számára a legfontosabb tanulságnak? Két dolog formálta bennem a hálaérzést adósággá, amit törleszteni is kívánok. Ma is valljuk, hogy a gyülekezeteket az Isten igéje hozza létre. Az újszövetségi gyülekezetekben mindenütt nyilvánvalóvá lett a Lélek munkája. A hirdetett igében ott volt a Szentlélek gyújtószikrája. S a pécsi gyülekezet történetének megismerése során éreztem, hogy ez azóta is ismétlődik. Örömöt jelentett, hogy az első keresztyének által tapasztalt csodából egy szépen fejlődő gyülekezet életén keresztül valamit a nyilvánosság elé tárhatok. A másik dolog pedig az, hogy míg az adatokat gyűjtöttem, s munkám elkészült, magam is erősödtem hitemben. Láthattam elődeink küzdelmes életében a töretlen hitet, az odaszánt áldozatos életet, amit az Isten áldása 60

1

mindig követett. S amíg ez kimondhatatlan örömöt adott, ugyanakkor nyomukban járásra kényszerített. . - Ismeretes, hogy a Debreceni Református Teológiai Akadémia már a korábbi években testvéri segítséget adott a Szabadegyházak Tanácsa Lelkészképző Intézetének és a Baptista Teológiának teológiai képzésben és a tudományos fokozat megszerzésében. Miért az Evangélikus Teologiai Akadémiára adtad be értekezésedet? Ökumenikus és szabadegyházi szempontból milyen jelentősége van ennek és mik a további kilátások? A kérdést nagyon természetesnek találom, és szívesen válaszolok rá. Csak hálás szívvel gondolhatunk arra a testvéri segítőkészségre. amit D. dr. Bartha Tibor püspök, a zsinat lelkészi elnöke közrernűködésével a Debreceni Református Teológiai Akadémiától már eddig is kaptunk, s a jövőben is remélhetünk. Úgy gondolom viszont, hogy az ökumenikus kapcsolatunk ezen a téren is úgy lesz teljesebb, ha nemcsak a Református, hanem az Evangélikus Teológiai Akadémia segítségét is ugyanúgy igénybe vesszük. Erre nyitott szívvel kész D. dr. Káldi Zoltán püspök-elnök és a Teológiai Akadémia professzori kara, ami az aláírt és nyilvánosságra hozott megállapodásból is kitűnik. (BH 1980. május ll. 87. oldal; Lelkipásztor LV. évfolyam 6. szám, 1980.június, 332-333. oldal.) Mivel egy kis késésben voltunk, feladatomnak tekintettem munkámrnal ezt a kapcsolatot megerősíteni és hivatalossá tenni. Az a reménységem, hogy én voltam az Evangélikus Teológiai Akadémián a megállapodás gyümölcsének első élvezője, de lesznek követőim is, elsősorban a tanár kollégáim közül. - Ezt a tudományos mindsitést hogyan tudod kamatoztatni a közösségünkben?

Tudom, hogy e minősítéssel még nem fejeződött be a programom. Ez anynyit ér, amennyit ebből a közösség asztalára tudok tenni. Elsősorban teoIógiánkon tudok belőle legtöbbet kamatoztatni. Bizonyára közegyházi teendőim során is segítségemre lesz az általa nyert ismeret. De gyülekezetemben is szeretnék abból minél többet adni. . - A pécsi gyülekezet missziós múltja - s a jelene is - a disszertációd lényege. Hogyan reagálnak erre a mai pécsi testvérek? Gyűjtögető-kutató munkámról ők is tudnak. Közöttük végzett szolgálati időm alatt elég sok jubileumi ünnepet rendeztünk. A gyülekezet alakulása, az első bemerítés, az első prédikátor születése, illetve ottani működése, énekés zenekarok bizonyos évfordulói, az imaházvásárlásra, az alakításokra, bőví tésekre emlékezve, alkalmam volt kutatómunkám egy-egy részletének bemutatására. Mielőtt elköszöntem volna l 976-ban, egy 500 oldalas monográfiával ajándékoztam meg a gyülekezetet. Doktori disszertációmról jóformán csak az avatás hetében tudtak konkrétan. Egy kis küldöttség képviselte a gyülekezetet, de ez nekem legalább olyan 61

örömöt jelentett, mint nekik. Jelenleg sokszorosítás alatt van a disszertációm, s ha kezükbe vehetik, talán még nagyobb lesz az örömük,

- Van-e már jele az íróasztalodon annak, hogy a gyülekezeti múlt kutatásában - szakterűleted szerint is - a rákoscsabai gyülekezet következik? Négy évvel ezelőtt, 1976 nyarán, alig hogy Rákoscsabára érkeztem, ősz szel ünnepeltük az imaházavatás 75. évfordulóját. Természetesen összegyűj töttem egy vaskos dossziéra való anyagot, ami azóta csak duzzad. A közeljövőben, gyülekezetünk centenáriumi (100 év) ünnepére reménységem szerint elkészül az újabb monográfiám.

- Mit tanácsolsz a gyülekezetük múltja iránt roknak?

érdeklődő

lelkipászto-

Nemcsak tanácsolom, hanem kérem is őket arra, hogy a gyülekezetek, körzetek életéről vezessenek 19:ónikát.GYŰjtsék össze a régi jegyzőkönyve ket, fényképeket, relikviákat. lrják le a fontosabb eseményeket, s ha van rá alkalmas segítség, vonják be a gyülekezetek rövid történetének a megírásába, hogy ezek segítségével az országos misszió történetét is minél hitelesebben állithassuk össze. Pócsik Béla

,

Uj imaházban a Pestlőrinci Gyülekezet - Beszélgetés Révész László alelnökkel, a gyülekezet lelkipásztorával -

- Mi tette indokolttá az építkezést? Először

is a korábbi, Reviczky Gy. u. 34. sz. alatt levő imaházunk eredetileg lakóháznak épült. Féiig felépülten vette a gyülekezet, és 1951- ben adták át rendeltetésének. Nagy áldozattal és szorgos munkával nem sokkal a II. világháború után volt az építkezés, amikor az anyagi lehetőségek igen korlátozottak voltak. A főleg használt anyagból készült födém és tetőszerkezet felújítása ezért már nem tűrt volna sokáig halasztást. Az amúgy is alacsony imaterem a létszámban is megnövekedett gyülekezetnek szűknek bizonyult. Egy korszeru imaház felépítésére azonban ez a telek nem nyújtott lehetőséget.

62

A másik szempont, ami indokolttá tette a helyváltoztatást, az volt, hogy az ingatlan Pestlőrincnek teljesen a szélén volt. A gyülekezeti tagok pedig a kerület közepén vagy az ellenkező irányban laktak. \ Harmadszor pedig az építkezést indokolttá tette az is, hogy az imaház és a lelkipásztorlakás távol volt egymástól, a mostani építéssel a két ingatlan összevonására is törekedtünk. A gyülekezet és elődeim korábban tervezték már ezt az építkezést. Úgy tűnik, Isten meghallgatta közös imádságunkat és most elkészülhetett e szép objektum. - Hányadik lelki otthona ez a gyülekezetnek? Hágy tagja van a gyülekezetnek? A pontosabb felmérés rendezés alatt van, ez irányú feljegyzéseink elég hiányosak. Néhányról azonban szóbeli és írásos adatunk van. Amint a legtöbb baptista gyülekezetre jellemző volt eddig, kezdetben Pestlőrincen is az egyik gyülekezeti tag, Nagy Andrásné lakásán, a Vasút u. 6 -ban, később bérelt helyiségekben, Dobozi u-ban, Üllői út 240. sz. alatt, majd ismét gyülekezeti tag, Haunold Sebestyén, a Batthyány u. 156. sz. alatti lakásán tartották az istentiszteleteket. A Reviczky Gyula u. 34. sz. alatt levő imaházban 1951-tőI1976-ig, vagyis negyedszázadig volt a gyülekezetünk. Eddigi ismereteim szerint a most felépült új imaház, a Sallai u. 132. szám alatt, a gyülekezet 55 éves történetében tehát a hatodik lelki otthon. Jelenleg 81 úrvacsorázó tagja van a pestlőrinci gyülekezetnek, a további lelkigondozottakkal együtt lIS-en vagyunk. - Isten után kiktől kaptatok segítséget ennek az impozáns imaháznak és lelkipásztorlakásnak az elkészítéséhez ? A legfontosabbnak azt az áldozatot tartom, amit a gyülekezeti tagok hoztak össze az építés céljára. És - ismerve a gyülekezet összetételét - ez nem kevés. Minden imaházépítésnek ez jelenti a fontosabb részét, összegszerűen, de még az összegtől függetlenül is. Alig lehet szavakat találni, ha azokra az esetekre gondolok, amikor a testvérek, keresők és nyugdíjasok vagy éppen fiatalok szívet megindító önkéntességgel jelentős összegeket ajánlottak fel kétkezi szak- és segédmunkájuk mellé, csak felépülhessen a régen megálmodott - több ennél -, Istentől elkért imaház és lelkészlakás. Valamennyi korcsoport képviseltette magát ebben a nemes munkában. Kétségtelen tény az is, hogy az Amerikai Déli Baptista Szövetség jelentős segélye nélkül nem lettünk volna képesek felépíteni ezt az objektumot. Közben két alkalommal is történt nagyobb árrendezés, ami:növelte költségeinket. A gyülekezeti tagok újabb felajánlását kiegészítette a tempei gyülekezetből (USA), valamint az NSZK-ból, Frankfurtból küldött, előre nem tudot! segély. Az imaház belső berendezése, illetve az elektronikus orgona az ő áldozatkészségükről beszél. Isten ígért gondviselését láttuk ezekben megvalósulni, amiért szeretnénk hálásak lenni.

63

- Az átmeneti időben hol tartotta istentiszteleteit a gyülekezet? Az építkezés 2 év és 10 hónapig tartott, de istentiszteleteinket már 1976

májusától a Budapest XVIII.,Szemere-telepi református templomban tartottuk. A két gyülekezet jó kapcsolata a korábbi időre nyúlik vissza. Az ökumenikus istentiszteleten és imaórákon egyre közelebb került egymáshoz a két közösség, Pándi János református lelkész testvérem, aki egy beszélgetés alkalmával megismerte pillanatnyi nehézségünket. nyomban felajánlotta segítségüket arra az időre, amíg felépül az új imaház. A püspöki hozzájárulás után, egyeztetve az időpontokat, kedvező anyagi feltételek mellett, az építkezés befejezéséig zavartalanul tarthattuk istentiszteleteinket ebben a kedves templomban. Úgy gondolom, élményt jelentett mindkét gyülekezet számára a hónap első vasárnapján a délelőtti istentisztelet, amikor havonta együtt volt a két gyülekezet oly módon, hogy felváltva végeztük az igehirdetést. Hálásak vagyunk Istennek ezért a négy évért is. Köszönettel tartozunk a gyülekezet lelkipásztorának, Pándi Jánosnak és a református gyülekezetnek krisztusi cselekedetükért. - A gyülekezeti tagok miként formálodtak az építkezés idején? Röviden így válaszolhatok: nem egyformán. Ez először is a lelkiállapot kérdése, de alkati kérdés is. Azonos dolgokra különböző módon reagálnak az emberek, a hivő testvérek is. Egy ilyen nagy vállalkozás mindenképpen megpróbálja a gyülekezetet, az egyesembereket, a lelkipásztort is. Úgyvélem, még korai lenne erre pontosan, helytálló an válaszolni. Van viszont olyan, ami már ma is felismerhető ebben a kérdésben. Örvendetes tény, hogy az erőnket meghaladó építkezés, az ezzel járó feszültségek és a mégiscsak rendhagyó gyülekezeti élet ellenére, nem fogyott meg a gyülekezet létszáma. Hála az úrnak, néhány taggal még gyarapodott az építkezés ideje alatt. A gyülekezet legnagyobb része láthatóan érzékeli, milyen kincs került Isten ajándékaként birtokunkba. És ezek a testvérek buzgó imádságba kezdtek a még egységesebb gyülekezetért, annak továbbfejlődéséért, számbeli gyarapodásáért. - Milyen kedves élményre emlékszel vissza?

. Igen nehéz az elmúlt évek emlékei közül kiválasztani egyet vagy néhányat is. Az első élményt az az egységes gyülekezeti határozat jelentette, amikor kis gyülekezetünk a régi imaháztól való megválást is vállalvaa jövőt illetően bizonyságot tett az Istenbe vetett hitéről. A még nem látott jövő felé egységesen indult el, mint Ábrahám, tudva, hogy Istenben nem csalódhat. A legnagyobb személyesélményt számomra azjelentette, hogy családommal együtt én is részt kaptam ebből a nemes munkából. A házilagos kivitelezés során 64

Az új imaház és lelkipásztorlakás Pestlörincen

Laczkovszki János egyházunk elnöke 1980. május 31-én imaházavató igehirdetést tart a pestlőrinci új imaházban.

65

,1

kisebb sérülésektől eltekintve senkit sem ért baleset. Ez is olyan megtapasztalás, amely ok a hálaadásra. Élmény volt megtapasztalni az építkezés során, hogyan gondoskodott Isten mindig segíteni kész testvérekről, felebarátokról a különböző gyülekezetekből. A helyi testvéreknek hogyan újította meg erejét a szükséghez képest. - Most, hogy véget ért ez az embert probdlo munka, miben látod a gyülekezet konkrét feladatát? Befejezni a még el nem végzett munkákat. És ez több mint 2 éves folyamatos munka után nem kis feladat. De ennél fontosabb a gyülekezet építése. Lelkipásztor és gyülekezeti tagok a zsoltárossal kérjük Istent az új helyen, az új feladatok érdekében: "Állíts helyre minket!" Kinek-kinek meg kell keresnie, szükség szerint meg kell találnia szolgálati helyét. Célunk elmélyíteni a gyülekezeti tagokban az egymás iránti szeretetet, a gyülekezeti közösséget. Tudatosítani mindnyájunkban az emberek iránti felelősséget. Egyszóval olyan légkört teremteni a gyülekezetben, hogy Isten igéje mellett megpjhenjünk, erőhöz jussunk és szolgálatra készek és képesek legyünk. Ezt Isten Lelke végezheti el bennünk, közöttünk, attól függően, mennyire tudjuk magunkat átadni Istennek, hogy rendelkezzék velünk. - Az építkezés ideje alatt csak a magatok terhét hordoztátok, vagy részt tudtatok venni az országos gondok megoldásában is? Tudott dolog, hogy az Amerikai Dél( Baptista Szövetség az építkezési segélyeket is a karácsonyi gyűjtésből fmanszírozza. Ebből kaptunk mi segélyt tervünk megvalósításához. Gyülekezetünk ezt a gyakorlatot éppen az építkezés ideje alatt tette magáévá. Amellett, hogy a havonkénti közteherviselést továbbra is vállalta gyülekezetünk, rendszeresen beküldtük azt központunkba, karácsonyi gyűjtést tartottunk az építkezések céljára. Ezeket az öszszegeket nem használtuk fel saját építkezésünknél. hanem a központilag megjelölt gyülekezetek valamelyikéhez továbbítottuk. Három gyülekezet építkezését, illetve a Teológiai Szeminárium felújítását támogattuk ilyen módon. - Már benne vagytok ebben a szép imaházban. Hogy szokják a testvérek ezt az új helyet? Egyik testvérem kérdésével válaszolok, aki örömmel kérdezte tőlem: .Révész testvér! Igazán a mi imaházunk ez? Nem vendégek vagyunk valamelyik gyülekezet szép imaházában?" A megnyitás megtörtént. És boldogok vagyunk az új imaházban. A fáradság még érezteti hatását. Lelkileg is megpróbáltak vagyunk. A szolgálatokból, az imádságokból azonban kicsendül minden alkalommal a hála. Ez jó reménységre jogosít. Bizodalmunkat a jövőre nézve is az Úrba vetjük, aki kegyelmesen cselekedett velünk, és akinek szeretete, hűsége változatlan. Mi pedig oda akarjuk magunkat szánni, hogy cselekedjék velünk az ő tetszése szerint. Boldogok azok az idősek, akik mégis megérték a megnyitás felemelő pillanatát. Remény-

66

,1

kedök a fiatalok, akik ugyancsak részesei voltak a nagy munkának. Vannak gyermekeink, akik hisszük, az Or lábainál nőhetnek fel sokak örömére. De az evangélium új ugart is törhet ma még ismeretlen felebarátaink szívében is. - Mit tanácsolsz - mint missziás alelnök is - tapasztalataid alapján a jövőben építkező gyülekezeteknek? Tanácsolásra nem könnyen vállalkozom, hisz a tapasztalatok még elég frissek, az örömök még kicsit alkalmíak. Kétségtelen tény, hogy ha a felhő felszáll, valahol jele van annak, hogy lépní kell és lehetséges, akkor szabad és szükséges a gyülekezetnek nagy munkára vállalkozni az úrért. így tették ezt elődeink is. Munka közben legalább ennyire vegyük figyelembe az Urat, tanácsait, a Lélek munkára is megújító erejét. Sokkal inkább kérjük a Szentlélek ura1mát, vezetését az építkezés befejezése után, hogy Övé maradjon a dicsőség és mi magunk is. P.B.

A HÁRMAS

szöae

Valaki egyszer Szókratészhez, a nagy görög bölcshöz fordult: - Szeretnék elmesélni neked valami fontosat egyik barátodról! - Várj egy csöppet! - vágott közbe a bölcs. - Átszürted-e mondanivalódat a hármas szűrőn? - Milyen hármas 'szűrőn? - lepődött meg az illető. - Nos, jól figyelj! Az első az igazság szürője. Meggy6ződtél-e már arról, hogy amit mondani akarsz, az hiteles? - Nem! De megbízható embertől hallottam ... - Akkor bizonyosan atszűrted azt a második szürőn. Ez a szűrő a jóság! A jóság lelkülete árad belőled, amikor ezeket mondod. - Enyhe pírba borult a partner arca. - Be kell vallanom, nem szűrtem meg ezen a szűrőn sem ... - Akkor bizonyosan gondoltál a harmadik szűrőre , arra, hogy nekem hasz, nos lesz-e az, amit barátomról mondani akarsz. - Hogy hasznos-e, azt éppen nem lehet mondani ... - Akkor - fejezte be a bölcs -, ha nem is igaz, nem is jó és nem is hasznos, amit mondani akarsz, tartsd meg magadnak! Közli: Pócsy Ferenc

67

I

"

A H. N. Adventista Egyház hírei LENGYELORSZÁGI VENDÉGEK LÁTOGATÁSA Dr. S. Dabrovsky, a lengyelországi H. N. Adventista Egyház elnöke és dr. Z. Lyko titkár az egyház elnökségének meghívására látogatást tettek hazánkban. A vendégek 1979. július 20-án érkeztek és néhány napos látogatásuk során szolgálatot végeztek a miskolci gyülekezetben, találkoztak az egyház vezetőségével és tárgyalásokat folytattak a lengyel-magyar adventista kapcsolatokról. Látogatást tettek a balatonlellei üdülő ben is. Mindkét részről egységes volt a látás abban, hogy a két országban élő testvéreink kapcsolatát szorosabbá kell tenni. Ennek érdekében az egyházi vezetők a közeljövőben kölcsönös látogatásokat tesznek.

AZ AGAS VEZETÖINEK LÁTOGATÁSA lJALATONLELLÉN Az NDK-beli AGAS (káros szenvedélyek ellen küzdő szervezet) Magyarországon járt vezetőit fogadtaa Mértékletességi Osztály. A találkozásra Balatonlellén került sor, ahol a vendégek beszámolót tartottak az NDK-ban végzett eredményes munkájukról. Felvilágosító munkájuk nyomán sokan szabadultak meg káros szenvedélyeiktől ,

68

főképpen

az alkoholtól és a dohányzástól. Mátis András evangélikus lelkész is részt vett az együttléten. A találkozón német részről Rüdiger Borchardt és Reinhald Manfred, a szervezet munkatársai, egyházunk részéről Erdélyi László titkár és Fazekas Károly. a Mértékletességi Osztály titkára voltak jelen.

MAGYAR ÖSZTÖNDÍJAS LELKÉSZEK KűLFÖLDON Az Egyháztanács és az Euro-afrikai Divízió között létrejött megegyezés alapján az 1979/1980-as tanévre két lelkészünket küldtük ki külföldi adventista intézetekbe. Dr. Szigeti Jenő testvér, a Szabadegyházak Tanácsa Lelkészképző Intézet dékánja az USA-beli Andrews Universityre utazott, ahol tanulmányai mellett egyháztörténeti kutatásokat is végez. Sztán János testvér az ausztriai bogenhofeni Lelkészképző Szemináriumban kapott lehetőségetegy évigtanulmányútra.

JUBILEUMI üNNEPÉLY HAJDúBÖSZÖRMÉNYBEN A hajdúböszörményi gyülekezet 1979. november 24·én ünnepelte szervezésének 40. évfordulóját. Erre az alkalomra eljöttek a gyülekezetbe azok a testvérek is, akik az idők fo-

,1

lyamán távolabbra költöztek. Az ünnepélyen az Egyháztanács tagjai közül ott volt Szakács Józse! egyházelnök, Erdélyi László titkár, Oláh Károly főpénztáros, Oláh István nyugalmazott egyházterületi elnök és Szőllősi Árpád egyházterületi elnök. A 40 évfolyamán itt munkálkodó lelkészeket Pintye Endre és Liebhardt László testvérek képviselték. Az Egyháztanács tagjainak igeszolgálata, a gyülekezet lelkésze - Ócsai Sándor testvér - által felolvasott krónika, a gyülekezet halljában kiállított tablók hűen idézték fel a 40 év egy-egy mozzanatát, az Istennel szerzett tapasztalatok élő valóságát. A tabló elkészítése és 40 év adatainak összegyűjtése Molndr Antal testvérnek, a gyülekezet jegyzőjének szorgalmas munkáját dicséri. Az Egyháztanács ajándékát idős Silye Gábor testvér vette át Oláh Károly testvértől.

ket Németh Bálintné adta át az önkéntes véradóknak, akik egyházunk szervezésében 1977 óta térítésmentesen adnak vért. Szakács Józse! egyházelnök és Erdélyi László titkár - a véradókat és a vendégeket köszöntve - ismertették az adventista egyház szelgálatát az egészségügy különbözö területein, az alkoholizmus és a dohányzás elleni felvilágosító munkát, valamint az egyéb szociális és egészségügyi szolgálatokat, amelyek közül az öregekről való gondoskodás külön is kiemelkedik. Értékes elő adást tartott az ünnepségen dr. Makkos Gyula, a csákvári körzet főorvosa, aki a már ismert "Csákvári Napok" alkalmával rendszeres egészségügyi felvilágosító szolgálatot végez körzetében. Külön dicséretet kapott Farkas Dániel lelkész a véradó mozgalomban vállalt áldozatos szervező szolgálatáért és ötvenszeres véradásáért.

VÉRADÓK A VÉRONTÁS ELLEN

LELKÉSZAVATÁSOK

Az adventista egyház országos elnöksége 1979. december 19-én találkozót rendezett azok számára, akik Budapesten rendszeresen vért adnak. Az ünnepségen 9 oklevelet, 3 ezüst- és egy bronzérmet adtak át a többszörös véradóknak. A Vöröskereszt részéről megjelent Németh Bálintné kerületi vöröskeresztes titkár, dr. Csizik Éva adjunktus, a véradóállomás orvosa és Kriszt Mária vöröskeresztes szervező. Az emléklapokat és kitüntetése-

1979-ben Pécsett és Budapesten avattunk lelkészeket az evangéliumi szolgálatra. A lelkészek felszentelését mindkét helyen Szakács Józse! egyházelnök végezte, az egyház elnökségének, illetve az egyházterületek vezetőinek közreműködésével. Az avató istentiszteletek után az új lelkészek tettek bizonyságot a népes gyülekezetek előtt hivatástudatukról és az Istennel szerzett eddigi tapasztalatukról. Ezúton újból köszöntjük őket és kivánjuk további

69

,1

Lelkészavatás Budapesten 1979. december IS-én

Fiatal felszentelt lelkészek bizonyságtétele Budapesten

70

szolgálataikra Isten Szentlelkének vezetését. Legyenek jó eszközök Isten kezében minden ember áldására. A felavatott lelkészek a következők voltak: Murdnyi József, a medgyesegyházi körzetből, Pethő Imre Pécsről. tJmböli Gyula, a pécsi körzetből, Fekete István és Nagy

András

Budapestről.

SZAKÁCS JÓZSEF EGYHÁZELNOK 50 l!VES Az Egyháztanács 1980. február 19·én az elnökség alkalmazottaival együtt köszöntötte az egyház elnökét, Szakács József testvért 50. születésnapján. A meghitt, családias hangulatú házi ünnepségen Erdélyi László titkár olvasott igét és mondott köszöntőt, majd születésnapi ajándékként azt az ígéretet adta, hogy, az Egyháztanács és az elnökség dolgozói Áron és Hur példája nyomán kívánják tartani az imára felemelt kezét. Oláh Károly főpénztáros az egyház ajándékát nyújtotta át Szakács testvérnek és feleségének, majd az egyházterületek nevében Árvai Henrik, Szőllősi Árpád és Halász István testvérek fejézték ki jókívánságukat. A tassi szeretetotthonból Bakos Józse! és felesége hozták köszöntésüket és ajándékukat. Kalasa Eszter testvérnő köszöntéssel és dr. Szigeti Jenőné virággal fejezte ki tiszteletét. Szakács József testvér felesége nevében is megköszönte a figyelmességet, a testvéri szeretet megnyi-

latkozását. A Szabadegyházak Tanácsa Elnöksége is február 19-én adott fogadást Szakács József testvér részére, amelyen ott volt felesége is, valamint Oláh Károly és Erdélyi László testvérek. Dr. Nagy József - a Szabadegyházak Tanácsa ügyvezető elnöke - kedves szavakkal köszöntötte az ünnepeltet, ezúttal is kiteJ.jesztve a jókívénságot és az elismerő szavakat Szakács Józsefné testvérnőre is, mint .házastársra és munkatársra, akinek arányosan része van kettőjük közös eredményeiben. Az Euro-afrikai Divízió vezető sége dísztáviratban köszöntötte Szakács Józse! testvért. Az Állami Egyházügyi Hivatalban Miklós Imre államtitkár fogadta és köszöntötte Szakács József egyházelnököt. A fogadáson dr. Nagy József ügyvezető elnök vezetésével jelen volt a Szabadegyházak Tanácsa Elnöksége is.

Szakács Józse! testvér Nyírpazonyban született 1930. február 20án. Elemi iskolai tanulmányait Nyírpazonyban végezte. Tanulmányi verseny megyei első díjasaként Kisvárdán 1942·ben kezdte gimnáziumi tanulmányait, amelyet Budapesten fejezett be. 1947 óta az adventista egyház tagja ,és alkalmazottja. Először könyvevangélista munkában dolgozik, majd segédlelkész, 1957-től pedig felszentelt lelkész. Az adventista egyháznál lelkészképző szemináriumi tanulmányokat folytatott. 71

1954-ben házasságot kötött Pechtol Máriával, aki hűséges segítő társa. 1970-ben a Magyar Újságírók Országos Szövetsége Oktatási Központjában újságíró-oklevelet szerez, ezzel egyidőben társadalmi, politikai, munkaszociológiai speciális kollégiumot zár eredményesen az esti egyetemen. 1964 óta az egyház vezetőségének tagja, 1971- ben választották az egyház elnökévé.

KISS JÁNos KIÁLLÍTÁSA Kiss János nyugalmazott lelkipásztor az elmúlt évi sikeres kiállítását megismételve, 1980. február 19-24-ig újból gyűjteményes kiállítást rendezett a sashalmi Mosolygó Antal Kultúrházban. A kiállítás része volt annak a kulturális programnak, amely a XVI. kerületi Tanács tervében szerepel. A XVI. kerületi Zeneiskola növendékei kedves zenei bevezetést adtak akiállításhoz. Dr. Domonkos Imre művészet történész megnyitó beszédében méltatta Kiss János munkásságát. ,,Nagy művészt szeretnék önökkel megismertetni ... " - mondta bevezetésében, majd eddigi pályafutását ismertetve kiemelte, hogy a kettős hivatás - festő és lelkész - rányomja bélyegét /nűveire. Művészetében kiforrottan ábrázolja a magyar föld és a természet szépségeit. A magyar föld és a magyar ember szeretete tükröződik alkotásaiban. Olaj- és akvarellképein emberközelbe hozza 72

a tájat, és ebben eltér a sokszor felkozmopolita irányzattól. Kiss János művészetében a föld sokszínűsége, a természeti változások tökéletes érzékeltetése mély átélésről tanúskodik. Átérzi a napszakokat és évszakokat, a vihart és a napsütést; gazdag színskálájával teljesen egyéni utat jár, amelynek nyomán új felfogású művek is születtek. Csodálatos természetmegfigyelésen alapuló atmoszféra jellemzi festészetét. Felfedezi a fák egyéniségét, bemutatja saját karakterüket. Bámulatos, hogyan tudja tollal, tussal (fekete. fehér lavírozott tusrajzzal) odavarázsolni képeire a napsütést. Emberábrázolásával betekintéshez segíti a nézőt a lélek mélységébe, karakterébe; művészetében a humanista embert vetíti ki. "Kiss János ma is olyan intenzív művész, mint volt 30 évvel ezelőtt" - mondta dr. Domonkos Imre -, majd azzal a megállapítással zárta megnyitóját, hogy művészete sokkal nagyobb megbecsülésre volna érdemes a társadalom részéről, mint amit szerénységével eddig elért. Az egy-két színnel éppúgy , mint a palettával sokszínűen ábrázolni tudó művészt szélesebb körben kellene ismertté tenni, ezek a képek nagyobb közönséget is igényelnek. lelhető

Kiss János testvérnek is meg kellett küzdenie azzal az előítélettel, amely a 30-as években még festményei megsemmisítését kívánta a megtért művésztől. Ma már az adventista egyházban lelkészi szolgálata mellett kulturális értéket jelentő

l

I

művészete is elismertté vált. Bizonyára szerénységének tudható be, hogy művészetének ku1turá1is hatása csak kisebb mértékben léphette át az egyház kereteit. Talán - mint sok alkotó esetében - az utolsó szakaszban mégis felfedezik?

LÁTOGATÓK ROMÁNIÁBÓL A Romániai H. N. Adventista Egyház több vezetőjét köszönthettük 1980. május 17·én Budapesten. A vendégek a Generál Konferenciáról hazatérve látogattak hazánkba. Közöttük volt Marvin Pirvan titkár, Nelu Dumitrescu főkönyvelő, Alexandru Ttmis egyházterületi elnök, Gligor Deac és Nicolae Popescu egyházterületi elnök. A vendégek látogatást tettek az egyház központjában, ahol az elnökség fogadta őket Szakács Józse! egyházelnök vezetésével. Szombaton a budapesti és a szegedi gyülekezetben végeztek szolgálatot és átadták a romániai egyház üdvözletét. Hosszú idők óta ez volt az első olyan alkalom, amikor a két egyház kapcsolata ilyen hivatalos látogatásban prezentálódott. Reméljük, hogy a jövőben ez a kapcsolat tovább fog bővülni.

LÁTOGATÓK AZ EURO-AfRIKAI DlvfzIÓTÓL Az Egyháztanács meghívására hivatalos látogatást tettek hazánkban Edwin Ludescher, az EAD elnöke és dr. Jean Zűrcher titkár. A láto-

gatásra 1979. november 15-19. között került sor. A vendégeket fogadta Miklás Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke is. Az Egyháztanács úgy állította össze a programot, hogy a hivatalos vendégeknek lehetőségük legyen találkozni az Egyháztanács plenáris bizottságával, valamint több gyülekezettel. Szolgáltak a Budapesti Központi Kápolnában és Miskolcon, valamint megtekintették az épülő farmosi gyülekezetet. Az Egyháztanáccsal folytatott tárgyalások során szó volt a Dallasban megtartásra kerülő 53. Generál Konferenciáról és a magyar egyház részvételéről. Kölcsönös beszámolók hangzottak el az egyház missziójával és diakóniai szolgálatával kapcsolatban. Egységes volt az álláspont abban, hogy a magyar egyház és a Divízió kapcsolatát továbbra is az Ige szellemében kívánja fenntartani egyházunk vezetősége minden fórumon, úgy amint azt a IX. Unió Konferencia határozatai is kifejezésre juttatták.

LÁTOGATÁS A SZOVJETUNIÓBAN A Szabadegyházak Tanácsa delegációjának tagjaként volt a Szovjetunióban 1979 augusztusában Erdélyi László titkár. Ismét lehetőség volt arra, hogy a Szovjétunióban élő adventista testvérekkel is találkozzon a delegáció. A tallinni gyülekezetben és az egyház központjában Aarne Kriisk, az Esztóniai H. N. Adventis73

ta Egyház szuperintendense fogadta a vendégeket. Jelen volt a fogadáson Viktor Kármas testvér, nyugalo mazott elnök, valamint Mainu Váli titkárnő.

A vendégfogadók a VIRU Szállóban fogadást rendeztek, amelyen megjelent Martynovich Kalju Dia, az Észt SZSZK Állami Egyházügyi Hivatalának vezetője, akivel a delegáció közvetlen beszélgetést folytatott az észtországi egyház életéről, valamint egyházi és nemzetközi kapcsolatokról. Erdélyi László testvér megismerkedhetett a mintegy 450 tagú tallinni gyülekezettel, ahol szombaton és vasárnap három alkalommal hirdethette Isten igéjét. Hasonló lehető ség volt Moszkvában is az igehirdetésre az adventista testvérek között. Ez a látogatás is - mint a korábbiak - erősítette azt a felismerést, hogy Isten különböző utakat nyit meg gyermekei számára, amelyeken közösen vizsgálhatják Isten országára való felkészülésük módját, és ugyanakkor az emberiség érdekében az evangélium által is meghatározott feladatukat.

EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM

A H. N. Adventista Egyház bibliai meggyőződése alapján vallja azt, hogy Isten előtt számadással tartozunk azokért a tálentumokért és javakért, amelyeket a Teremtőtől kaptunk. Ide tartozik időnk, pénzünk, képességünk, lehetőségeink. De ide tartozik egészségünk, testi

74

és lelki erőnk is. "A ti testetek az Istennek temploma" - mondja Pál apostol. A felebaráti szerétet mellett ez az a másik bibliai elv, amely arra késztetett. hogy az egészségnevelési munkánkat tovább szélésítsük. Farkas Dániellelkésszel és dr. Makkos Gyula főorvossal, valamint Fazekas Károly lelkésszel, a Mértékletességi Osztály vezetőjével az elmúlt évben több egészségügyi rendezvényen vettünk részt. A Budapest VI. kerületi Vöröskereszt kérésére megszerveztük a térítésrnentes véradó csoportot, amelynek mintegy 50 tagja van. Közöttük Farkas Dániel 50-szeres véradó. A Vöröskereszt meghívása alapján részt vettünk a Vöröskeresztes Világnap alkalmából rendezett ünnepségen, amelyen több véradónk jutalmat kapott többszörös véradásért. Balatonlellén, az egyház üdülőjé ben dr. Buga László főorvos tartott előadást "Az egészséges élet három pillére" címmel. Az értékes előadás után kérdésekre válaszolt a neves orvos-író. Az együtt munkálkodás szép eredménye volt az az elsősegélynyúj tó- tanfolyam, amelyet a MÁV-kórház fő orvosai tartottak a Magyar Vöröskereszt szervezésében, a H. N. Adventista Egyház központjában. A tanfolyamon 42 hallgató vizsgázott sikeresen, és megkapta a Magyar Vöröskereszt igazolását az első segélynyújtó- tanfolyam elvégzéséről. ~z egyház diakóniai szolgálatában ez az egyik olyan terület, ameélő

,t

lyen az önzetlen, a mások javát kereső ember megtalálhatja az irgalo mas samaritánusi cselekvés módját.

53. GENERÁL KONFERENCIA DALLASBAN A H. N. Adventista Egyház ötévenként tartja világszervezeti ülését, amelyen megválasztják a Generál Konferencia és a divíziók vezető tisztségviselőit és meghatározzák az egyház további szolgálatának útját. Az 53. Generál Konferencia megtartására 1980. április "l7-26-ig került sor az USA-beli Dallasban (Texas). A magyarországi egyházat Szakács József egyházelnök,Erdélyi László titkár, Oláh Károly főpénz táros és Zarka Dénes, a Lelkészi Osztály vezetője képviselték az ülésen. A magyar nemzeti színekben Halász István és Halász Istvánné képviselték hazánkat a nemzetek hagyományos felvonulásán. A delegációval utazott Szakács Józsefné és Oláh Karolyné, valamint tolmácskéntMurányi Róbert. Delegációnk magával vitte a magyar egyház üdvözletét és határozati javaslattervezetét, amelyben kifejti állásfoglalását azokban a döntő kérdésekben, amelyek mint hivő embereket elkötelezettekké tesznek bennünket egyházunk és az egész emberiség iránt. Ez a tanulmány foglalkozik az egyház szolgáló életével, amelynek különös tartalmat ad a második adventi reménység. "Az Isten országának várása közben nem

kerülhetünk szembe az ember szükségszerű földi, etikai céljaival; sem olyan formában, hogy nem törő dünk ennek a világnak sorsával, kulturális, szellemi és materiális értékeivel, sem pedig úgy, hogy a világ érdekében való munkálkodást üdvösségszerző eszköznek tekintsük, elveszítve ezzel a jó cselekedetek igazi értékét. " A tanulmány kiemeli Krisztus golgotai áldozatának jelentőségét a hivő ember számára, de ugyanakkor rámutat az ebből fakadó nagy elkötelezettségére is. Krisztus önmagát adta miérettünk, s az igazi szeretet a Krisztus áldozatát elfogadó embert másokért való odaáldozásra készteti. Az Isten-szeretetünk egyik legcsalhatatlanabb mutatőja a felebarát szeretete. A mai - nagy átalakulásokat megélő - világunk sok problémája között nem járhatunk bezárt szemmel. A harmadik világ kiáltó nyomora, a faji, vallási, kulturális, gazdasági és társadalmi megosztottság az emberek millióit sújtja. Ezek az emberek joggal tekintenek szemrehányással a szavukat meg nem halló keresztyének felé. ,,Az egyház feladata az is, hogy hozzásegítse a harmadik világ népeit ahhoz, hogy élni tudjanak jogaikkal" "Az egyház szolgálata nem áll meg az egyének lelkigondozásánál. Világunkat át- meg átszövi a bizalmatlanság, a féltékenység lelkülete. Miközben azon fáradozunk, hogy helyreállítsuk az embernek Istenbe vetett bizalmát, nem feledkezhetünk el arról sem, hogy fáradoz75

zunk az ember és ember közötti bizalom építésében. Bizalom csak ott lehet, ahol békesség uralkodik:. Ezért feladatunknak érezzük, hogy minden élethelyzetben a békességet munkáljuk. Csak a lelkek ellensége gyönyörködik a háborúban, amely alélek legszörnyűbb indulatait és szenvedélyeit ébreszti fel." Az 53. Generál Konferencia egyöntetű határozattal választotta az egyház elnökévé Neal C. Wilson testvért, aki már az előző ciklusban megbízott elnökként vezette a világszervezetet. Az Euro-afrikai Divízió elnöke továbbra is E. Ludescher testvér maradt. A 190 nemzet képviseletében megjelent mintegy kétezer hivatalos delegátus és húszezer vendég felvonulása színpompás látványt nyújott az amerikai Dallasban. A konferenciának üdvözletét küldte J. Carter, 3.2

Dr. Jean Zürcher, az Euro-afrikai Divizió titkára igét hirdet a Székely Bertalan utcai kápolnában 1979. november 17-én. Tolmácsol Szilvási József.

76

Egyesült Államok elnöke,egyházaik üdvözletével keresték fela konferenciát az Amerikai Metodista Egyház és az Anglikán Egyház püspöke. A Generál Konferenciát követő en a magyar delegáció részt vett a világszervezet által rendezett tanulmányi úton, amelynek során megtekintettük a H. N. Adventista Egyház történelmi nevezetességű helyeit. Ezen az úton 42 ország 240 képviselőjével voltunk együtt és mintegy 3800 km utat tettünk meg. A Generál Konferencián és a tanulmányi úton való részvétel nemcsak arra adott lehetőséget, hogy részt vegyünk az egyház világszervezetének közös munkájában, hanem a kapcsolatok további bővíté séhez is a világ adventistáival, s rajtuk keresztül a világ népeivel. Erdélyi László

Halász István és felesége magyar színekben a Generál Konferencián.

Események az Evangéliumi Pünkösdi Közösség életéből HAZAI ESEMÉNYEK KlBOvfTETf LELKIPÁSZTORl ÉRTEKEZLETEK Most már hagyományosnak teközösségünk életében az a gyakorlat, hogy .mínden esztendő ben, tavasszal és ősszel kibővített lelkipásztori értekezletet tartunk. Aktív lelkipásztoraink és gyülekezeti helyi megbízottaink mellett, rendszeresen meghívást kapnak ezekre az alkalmakra közösségünk nyugalmazott lelkipásztorai és a szakbizottságok tagjai is. Az értekezletek - a körülményektől függöerr - 2-3 naposak és az első napon a lelkipásztor-feleségek is találkoznak egymással. 1979 őszén, november l-től 3-ig, 1980-ban pedig március 21-22-én került sor a kibővített lelkipásztori értekezletek megtartására. A résztvevők egyöntetű véleménye szerint is az egymással való őszinte közösségvállalás, a közösségi szolgálatban való előbbrejutás. a békesség társadalmi méretű munkálásának megerősítése, az igei tisztánlátás növekedése rejlik ezekben az alkalmakban és ez áldására szolgál minden kinthető

résztvevőnek.

Külföldi vendégeink is felejthetetlen élményekkel gazdagodtak

együttléteinken. Ennek visszhangját már sokféleképpen tapasztaltuk. Szívesenlátott vendégeink voltak az őszi értekezlet alkalmával: Svante Smedman és Alvar Henningsson lelkipásztorok (Svédország), Robert Mackish (USA, Assembleis of God), J. P. Wildrianne és közvetlen munkatársai (Anglia). 1980 tavaszán voltak itt: K. E. Hein~org, Martin Tomell, Gunnar Ohlovsson, Sven O. Svensson, Norris Leffler, John Hall, Linda Hutchens (Svédország) és ugyancsak Robert Mackish (USA, Assemblies of God).

BESZÁMOLÓ ÉS VÁLASZTÓ KÖZGYŰLÉS

Közösségünk - évenként esedékes - beszámoló közgyűlését 1980. február 22-23-án tartottuk. Ez a közgyűlés egyben választó közgyű lés is volt, mivel az érvényben levő Szervezeti Szabályzat szerint közösségünk választott vezetőségének megbízatása négy évre szól. A legutóbbi, 1975. évi választás óta ez az idő eltelt. Közgyűlésünkön kedves vendégeket is köszönthettünk. Az Állami Egyházügyi Hivatal részéről dr. Pozsonyi László főosztályvezető, a Szabadegyházak Tanácsa részéről pedig dr. Nagy József ügyvezető elnök volt jelen. 77

A közgyűlésre meghívást kaptale a gyülekezeti küldöttek, á közösség aktív és nyugalmazott lelkipásztorai és a szakbizottságok tagjai. A közgyűlés munkája minden tekintetben rendkivülinek mondható. Már előre jelezte ezt az a tény is, hogy minden eddiginél nagyobb arányú volt a meghívottak részvétele. Mind a beszámoló, mind a választó közgyűlés légköre és munkája magán hordozta a legteljesebb békességjegyét és Isten áldását. Deák Józse! elnök, Tóth László alelnök és Makovei János titkár beszámolt az 1979. év és a legutóbbi választás óta eltelt négy év eseményeiről. Deák Józse! beszámolója után felszólalt dr. Pozsonyi László főosztályvezető és dr. Nagy .[ózsef, a Szabadegyházak Tanácsa. ügyvezető elnöke is. A választó közgyűlés Buth Ottó testvér (a Budapest, Dózsa György úti gyülekezet presbitere) elnökletével végezte munkáját. A választás minden tekintetben a Választási Szabályzatban előírtak és a Szentírás' idevonatkozó alapelvei szerint folyt le testvéri egyetértésben. Az egyöntetű vélemény a szavazatokban is megmutatkozott. A közösség elnöke ismét Deák József, alelnöke Tóth László, titkara pedig Makovei János testvér lett. A Központi Tanács tagjai, akik egyben egy-egy kerület előljárói is: Gydná László, a mező csokonyai gyülekezet lelkipásztora, Kovács Béla, a tatabányai gyülekezet lelkipásztora, Nagy Ferenc, a Budapest, Gizella úti gyülekezet lelkipásztora, 78

Szomor Ferenc, a kiskörösi gyülekezet lelkipásztora. Póttag: Kecser István, a békési gyülekezet ideiglenesen megbízott lelkipásztora. ONNEP~LYES

BEIKTATÁS

Közösségünk újonnan megválasztott vezetőségénekünnepélyes beiktatására 1980. március 22-én került sor. Az ünnepi istentiszteletet Fábián Józse! nyugalmazott lelkipásztor vezette. Isten Igéjét ez alkalommal Karl Erik Heineborg, a stockholmi Filadelfia Gyülekezet első pásztora hirdette. Jelen volt az ünnepi istentiszteleten dr. Nagy József, a Szabadegyházak Tanácsa ügyvezető elnöke, aki nagy szeretettel köszöntötte az újonnan beiktatott vezetőséget. Ugyancsak köszöntés hangzott el Martin Tornell lelkipásztor, a svéd misszió titkára és Robert Mackish, az Amerikai Assemblies of God kelet-európai titkára részéről. A beiktató istentisztelet kiemelkedő eseménye volt a közös úrvacsorai alkalom. Isten áldása rendkívüli módon megnyugodott a jelenlevőkön, és hisszük, így lesz ez az új vezetőség munkaiaban is.

IMAHÁZMEGNYITÁS TATABÁNYÁN Több mint 30 esztendeig egy pincehelyiségben tartotta összejöveteleit a tatabányai gyülekezet. Isten megáldotta a gyülekezet áldozatkészségét, meghallgatta testvéreink imáját és adott jóindulatú ernbere-

Az ú,Üáválasztott Központi Tanács a beiktatási istentiszteleten Az országos lelkipásztor-értekezlet istentisztelete a Budapest, Gizena úti imaházban

79

1

'.

Magyar és svéd vendégek a miskolci imaház megnyitásán

A gyülekezet a megnyitó istentiszteleten

80

ket, akik lehetövé tették, hogy egy ingatlanvétel útján, majd a szükséges átépítés elvégzésével a pincét felcserélhettük egy szép imaházzal. Az imaházépítés fáradhatatlan intézője volt Bérces Lajos lelkipásztor. Az átalakítás munkáiban pedig Windisch Józse! és Keresztyén Vendel testvérek bizonyultak fáradhatatlannak a gyülekezet tagjaival együtt. Az anyagi terhek hordozásában testvéri segítséget nyújtott Robert Mackish testvér is, az Assemblies of God kelet-európai titkára. Az imaház megnyitására hálaadó ünnepély keretében 1979. október 7-én került sor. Bérces Lajos testvér betegsége miatt Makovei János testvér látta el a megnyitással és a szolgálattal kapcsolatos teendő ket, sok kedves vendég, és a Budapest, Dózsa György úti gyülekezet énekkaranak szolgálatával együtt.

rosan beáll. véglegesen is az Úr "sző- • közé. A dudari gyülekezet régi meghívása teljesült, arnikor Telegdi Józse! testvérünk elfogadta It megbízatást és elfoglalta ezt a szelgálati helyet, s kedves feleségével együtt Dudarra költőzve szolgálnak az Úrnak. . A tatabányai· gyülekezet lelkipásztora, id. Bérces Lajos testvérünk 1979. december 31-én nyugállományba vonult, és egészségi állapota miatt nyugdíjasként 'semvállalhatja a szolgálatot. így a gyülekezet Kovács Béla testvért hívta meg, aki 1980. április 1· től vállalta itt a lelkipásztori szolgálatot. A kiszombori gyülekezetben és a hozzá tartozó körzetben közösségünk Központi Tanácsa Nyári István testvért - eddigi szolgálati területének változatlanul hagyásával - 1980. május 1· től teljes munkaidővel állította szolgálatba.

lőmunkásai"

Új GYOLEKEZETI SZOLGÁLATIEVOK

HATÁRKöNI!L 1979 második felében több gyü1ekezetünkben, illetve körzetben új lelkipászor kezdte meg a szolgálatot. A mezőberényi gyülekezetben és a hozzá tartozó körzetben ifi. Weigert József testvérünk lépett szolgálatba, nagy áldozatkészséggel vállalva a lelkipásztori teendő kkel járó feladatokat. Az újkenézi gyülekezet és körzete Dicső Gusztáv testvér személyében kapott új gyülekezeti vezetőt, egyelőre ideiglenes jelleggel. De minden jel arra vall, hogy testvérünk hama-

Deák Jozsef, közösségünk elnöke 1980. február 8-án töltötte be 70. életévét, ami önmagában is örömteljes esemény. De örömünk még nagyobb, mivel testvérünk élete hetedik évtizedében is aktívan részt vesz a közösségi és gyülekezeti szolgálatban, mint a közösség elnöke és a kókai gyülekezet lelkipásztora. Bensőséges ünnepségre került sor a Központi Tanács 1980. februári ülésen, ahol együtt adtunk hálát Is81

1

ten megtartó kegyelméért. Ugyancsak nagyon kedves ünnepséget rendezett Deák testvér tiszteletére a Szabadegyházak Fanácsa elnöksége is, ahol az Állami Egyházügyi Hivatal is képviseltette magát. Miklós Imre államtitkár, az ÁEH elnöke levélben fejezte ki jókívánságait. Őszinte szívvel kívánjuk, jó Atyánk hosszú ideig tartsa még meg testvérünket, áldja meg őt sok lelki, testi erővel és jó egészséggel!

KOLFÖlDI KAPCSOLATAINK LÁTOGATÁS A SZOVJETUNIÓBAN Makovei János titkár 1979. augusztus 28-tól szeptember 8-ig a Szabadegyházak Tanácsa delegációjának tagjaként látogatást tett a Szovjetunióban. A moszkvai, tallinni, kisinyovi és más gyülekezetben tett látogatásunk igazán felejthetetlen élmény. Vendéglátó testvéreink utolérhetetlen szeretete mellett egész életre szóló emlék marad az az őszinte testvéri közösség, amelyben a küldöttség tagjai ezt az utazást megtették.

A 12. PüNKÖSDI VILÁGKONFERENCIA A. háromévénként megtartott világkonferencia - amely a 12. volt a pünkösdi mozgalom történetében - 1979. október 2-7. között a kanadai Vancouverben került megren82

dezésre, minden eddiginél nagyobb méretekben és külsőségeiben is felemelően.

A konferencia légköre, az elhangzó igei és egyéb szolgálatok hatása is nagyon sokáig emlékezetes marad Deák Józse! elnök és Tóth László alelnök számára, akik a springfieldi pünkösdi gyülekezet első pásztora, Philip Wannemacher testvér meghívása alapján képviselték közösségünket ezen a világméretű összejövetelen. A konferencia alapgondolata: "A Szentlélek az utolsó napokban". E gondolat jegyében hangzottak el a különféle szolgálatok is. Testvéreink konferenciai részvételük mellett több gyülekezetet is meglátogattak a távol élő magyar hittestvéreink legnagyobb örömére. A következő Pünkösdi Világkonferencia megrendezésére 1982ben, Afrikában kerül sor.

SV~DORSZÁGILÁTOGATÁS

A jönköpingi Filadelfia Gyülekezet első pásztora, Bo Hörnberg testvér meghívásaalapján 1980. február 27-től március 18-ig hivatalos látogatást tett Svédországban Tóth László alelnök és Makovei János titkár. Ez idő alatt két konferencián vettek részt és tizenhárom gyülekezetben tettek látogatást. Az egyik konferencia február 28-tól március 2-ig tartott és Európa minden országából hívtak résztvevőket svéd testvéreink. Külön említésre méltó, hogy ez az alkalom tekinthető az első olyan konferenci-

,

\

,

Svéd vendégek a Budapest, Dózsa György úti gyülekezetben: Alvar Henningsson és Svante Smedmann, tolmács Chernel Gyula

83

1

I"

Svéd vendégek az újjává1asztott Központi Tanács beiktatásán: K. E. Heineborg és M. Tomell, tolmács Chemel Gyula

84

, /

ának, amelyen a szecialista országok pünkösdi közösségeinek küldötteit nemcsak a "puszta jelenlét" erejéig látták szívesen, hanem valamennyi delegációból előadókat is kértek. E nemzetközi jellegű konferencia után március 4- től 8-ig tartott a svéd lelkipásztorok - immár 50 éve minden esztendőben megtartott ún. "Jönköpingi Konferenciája". Nagy élményt adott ez a néhány nap is. Több száz lelkipásztorral, evangélistával és gyülekezeti szolgálattevővel együtt hallgattuk a svédországi pünkösdi munkával kapcsolatos

beszámolókat, olyankor problémákat és gondokat is. A konferenciai események után látogatási programunk tizennégy napja alatt 13 gyülekezetet látogattunk meg, míközben személygépkocsival közel 3000 km-t utaztunk. Testvéreink mindenütt nagy szeretettel fogadtak bennünket. Meggyőződésünk, hogy ez a megerő södött testvéri kapcsolat a magyar pünkösdi közösség javát is szolgálja missziói munkánk minden területén. MakoveiJános

A közösség új vezetői: Deák József elnök, Tóth László alelnök, Makovei János titkár

85

~

, Új IMAHÁZ MISKOLCON Hazánk legnagyobb vidéki városában, Miskolcon, 1973-ban városrendezés során lebontásra került a Kóris Kálmán u. 7. szám alatti pünkösdi imaház is a környező épületekkel együtt. Közösségünk a Kun Béla u. 39. szám alatt vásárolt másik ingatlant, s a gyülekezet ideiglenesen ebben az épületben tartotta összejöveteleit. Majd a szükséges engedélyek birtokában emeletráépítéssel szolgálati lakást, toldaléképítéssel pedig imaterem kialakítására kerül t sor. A gyülekezet tagsága - Kovács Béla lelkipásztor vezetésével l ~75-ben nagy lendülettel fogott a kivitelezési munkához. A nagyobb szakmai ismereteket igénylő munkákon kívül szinte mindent "társadalmi munkában" végeztek el az önkéntesen jelentkezők. A helyi gyülekezet önkéntes munkásai mellett gyakran serénykedtek más gyülekezetből érkezett brigádok is ezen az építkezésen. Kovács Béla testvért - aki a fizikai munkából is oroszlánrészt vállalt - olyan súlyos betegség döntötte le lábáról, hogy életben maradása is kétséges volt. Istené a hála, hogy hosszan tartó betegsége után most már újból szolgálatba állhat a tatabányai gyülekezetben. 1979- ben . a miskolci testvérek meghívására Tulipán Miklás lelkipásztor került a gyülekezet élére, aki eredeti szakmáját tekintve kő műves volt. Ez új lendületet adott az építkezésnek.

86

Az építési terhek hordozásában - a miskolci gyülekezet mellett részt vállaltak gyülekezeteink szerte az országban. Igen jelentős anyagi segítséget kapott a gyülekezet több svédországí pünkösdi gyülekezettől is. A szolgálati lakás már 1979 nyarán elkészült, otthont adva az új lelkipásztor kedves és népes családjának. Az imaterem befejezési munkálataira - a Svédországból ajándékképpen érkezett szép és kényelmes székek elhelyezésére - 1980 januárjában és február elején került sor, majd ezt követően az ünnepélyes felavatásra 1980. március 23-án. Az imaház avató ünnepségén közeli és távoli gyülekezetek képviseltették magukat oly szép számmal, hogy az új és nagy imaház ez alkalommal szűknek bizonyult. A népes gyülekezetet az imaórán id. Chernel Gyula nyugalmazott miskolci Ielkípásztor buzdította hálaadásra. Ezt követően Tulipán Miklós lelkipásztor köszöntötte a megjelenteket, majd röviden beszámolt az építkezé sről.

Közösségünk elnökséget Tóth László alelnök képviselte, aki köszöntötte az ünneplő gyülekezetet és átadta az elnökség igei jókívánságait, majd bemutatta az ünnepi alkalomra érkezett svéd vendégeket: Karl Erik Heineborgot, a Stockholmi Filadelfia Gyülekezet első pásztorát, Martin Tornel/ lelkipásztort, a svéd pünkösdi misszió titkárát John Hal/t, az ún. .Farbor Eriks'; képviselőjét. Norris mozgalom

l

I

I

Lefflert, aVarnamoi Pünkösdi Gyülekezet első pásztorát, Gunnar Ohlovssont, az Uppsalai Pünkösdi Gyülekezet első pásztorát, feleségét és egy gyülekezeti diakonisszát, Linda Hutchenst énekes-evangélistát, mint a Linköpingi Pünkösdi Gyülekezet képviselöjét. Sven O. Svensson első pásztort és Elis Larsson misszió pénztárost, az Örebrói Pünkösdi Gyülekezet képviselőit. A tolmács ez alkalommal is ifi. Chernel Gyula testvér, az örebrói gyülekezet tagja volt. Meglúvott kedves vendége volt az ünnepi alkalomnak, s örömünkre megtisztelt bennünket jelenlétével dr. Nagy József, a Szabadegyházak Tanácsa ügyvezető elnöke. A testvéregyházak lelkipásztorai, képviselői ugyancsak jelen voltak: Balog Miklós a baptista gyülekezet részéről, Szuhánszky János a metodista gyülekezet részéről, László Sándor a szabadkeresztyén gyülekezet részéről, Madarász Lajos a keresztyén testvérgyülekezet részéről. A nap folyamán további kedves vendégek érkeztek. A svéd gyülekezetek küldöttei köszöntéseket adtak át, úrvacsorai kelyheket, perselyeket és hétkarú gyertyatartót ajándékoztak a gyülekezetnek. Az alkalmi igehirdetés szolgála-

tát Karl Erik Heineborz látta el, hangsúlyozva, hogy a lelkiház felépítésénél is mennyire fontos követelmény a "tervrajzhoz", a Szentíráshoz való ragaszkodás. Ehhez a lelki "építkezéshez" kívánt nagyon sok erőt és áldást Istentől gyülekezete nevében is. Avató imát Martin Tornell mondott, átadva ezután rendeltetésének az impozáns termet. Svéd vendégeink egy részének ezután el kellett utaznia, de az ünnepség nem ért véget. Dr. Nagy József, a Szabadegyházak Tanácsa ügyvezető elnöke szólt ezután az ünneplő gyülekezethez. Ezután a testvéregyházak vezetői, képviselői fejezték ki testvéri jókívánságaikat versben, prózában vagy bibliai idézettel. Linda Hutches énekszárnai emelték az ünnepély színvonalát. A program gazdagításához hozzájárult a miskolci és az ózdi gyülekezet összevont énekkarának szolgálata, valamint néhány további énekszóIó és költemény elhangzása. Az egésznapos ünnepség felejthetetlen élménye marad a miskolci gyülekezetnek és a résztvevőknek. Ezúton is kívánjuk, hogy legyen nagyobb "a második ház dicsősége az első nél" (Ag 2:9). Tóth László

JÓVÁTÉTEL

Rendszeresen jóval korábban jött egy testvér az imaórára. Mikor a másik testvér ennek oka felől érdeklődött, akkor így válaszolt: - Tudod, testvér, én éveken keresztül mindig elkéstem, az Úr ezt bűnné tette nekem, megbántam, bocsánatot kaptam és most így próbálom a lemaradást ~ehozni.

87

.,

,1

DEÁKJÓZSEF

1910. február 8-án született baptista hivő 'szülök gyermekeként a Pest megyei Bócsa községben. Édesanyja buzgó imáját 1928 februárjában hallgatta meg Isten, amikor a kemény és konok szívű fiatalember a Budapest, Alsóhegy utcai baptista imáházban egyetlen prédikáció hatására megtért és újjászületése után tagja lett a gyülekezetnek. 1931- től a szőkepusztai pünkösdi gyülekezetben találja, meg további lelki otthonát, ahol 1932-ben felavatják az elöljárói szolgálatra. Az 1933. évi kispesti országos konferencián a pünkösdi közösség prédikátorává avatják azzal az igénynyel, hogy a fővárosban, Siroki István országos elöljáró testvér mellett töltse be az evangélista szolgálatát. Ezt követően országos evangé88

listaként végzi munkáját többek között Sarkadon, Hajdúhadházon, Hajdúsámsonban és más gyülekezetekben is. 1935-ben meghívja lelkipásztori szolgálatra a tápiósülyi pünkösdi gyülekezet,' ezt a hívást testvérünk elfogadta és még ebben az évben elfoglalja új szolgálati helyét, miután hazassagot kötött Lehotzki Margittal. Ezt a házasságot Isten két fiúgyermekkel áldotta meg. 1938-tól igen nehéz idők következtek a gyülekezeti és a közösségi szolgálatban, mivel a közösséget belügyminiszteri rendelettel betiltották. 1945-től kezdődően Deák testvér a gyülekezeti lelkimunka mellett részt vett az országos közösségi munkában, különböző szolgálati területeken. Nem volt könnyű ez a szolgálat, hiszen a több részre szakadt pünkösdi mozgalomban sokan nem az egység keresésének szellemében munkálkodtak, Ennek ellenére 1962-ben megtörtént az egyesülés, melyet mind a mai napig Isten áldása kísér és ezekből az erő. feszítésekből testvérünk is becsülettel kivette a részét. További kilenc éven át mint az országos vezetőség tagja szolgálta a közösség javát. 1971·ben az Országos Választó Közgyűlés, miután Fábián Józse! testvér megromlott egészségi állapotára való hivatkozással 1969-ben lemondott elnökí tisztéről, Deák testvért választotta meg a közösség elnökévé. Ez a bizalom azóta kétszer is megismétlődött 1975-ben, majd

I l

, t t ~

~

•

I

a legutóbbi, az 1980. évi Országos Választó Közgyűlésen ismét Deák testvér lett a közösség elnöke. Testvérünk 70 évesen is vállalta az Úr akarata szerint ezt a szolgálati megbízatást. Isten áldása nyugodjék meg munkáján!

TOTH LÁSZLO

1946. január 8-án született a Szolnok megyei Csépán. Édesapja - akkor - földműves, édesanyja Durkó Zsuzsanna háztartásbeli. A kilencgyermekes hivő család második gyermekeként testvérünk általános iskolai tanulmányait szülöfalujában végezte el, majd asztalosszakmát tanult Békésen, néhai Józsa Ferenc asztalos kisiparosnál, aki a helyi baptista gyülekezet diakónusa volt.

A békési gyülekezetben született újjá és merítkezett be 1961- ben. Fábián József lelkipásztor testvér merítette őt be, miután a Körös partján is bizonyságot tett Jézus Krisztusról, mint személyes Megváltójáról. Testvérünket munkája Győrbe szólította, ahol munka mellett középiskolai tanulmányokat folytatott. Mivel a városban nem volt pünkösdi gyülekezet, egy évig a baptista gyülekezet aktív tagja volt és itt - alkalomszerűen ugyan, de már igehirdetésre is kapott megbízást. 1964-ben szülei Pécelre költöztek, ekkor ő is hazakerült és itt folytatta gimnáziumi tanulmányait, s 1966-ban érettségizett. Középiskolai tanulmányai után beiratkozott a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Gépészmérnöki Karának nappali tagozatára, ahol 1971ben szerzett kitüntetéses oklevelet. Már 1967-től hallgatója volt a Szabadegyházak Tanácsa Lelkészképző Intézetének is. Más négy pünkösdi hallgatóval együtt a Debreceni Református Teológiai Akadémián 1973·ban tett záróvizsgát, az itt végző lelkészek első csoportjával. 1970-ben - ötödéves egyetemista és negyedéves teológus volt ekkor - meghívta lelkipásztorának a pécsi pünkösdi gyülekezet. 1971-be, egyetemi tanulmányainak bejezése után kötött házasságot Simonfalvi Ibolydval, s Pécsett együtt indultak a gyülekezeti szolgálat útján. Házasságukat Isten három fiú- és egy leánygyermekkel áldotta meg.

89

I

, Testvérünk 1974-ig mint gépészmérnök dolgozott és munkája mellett látta el a lelkipásztori szolgálatot. A pécsi gyülekezet és a szélesebb körű missziómunka igényelte a teljes idejű szolgálatot, így Tóth testvér 1974-től a közösség rendelkezésére áll és főállásban végzi munkáját. 1975 októberében az Országos Választó Közgyűlés a közösség alelnökévé választotta. 1976-ban a péceli gyülekezet hívta meg lelkipásztorának, s ez a hívás egybeesett az alelnöki teendők ellátásával felmerülő igénnyel .is, mindenképpen Budapesthez közelebb kellett gyülekezeti szolgálatot vállalnia. Jelenleg is e gyülekezet lelkipásztora. Az 1980. február 23-i Országos Választó Közgyűlés újabb 4 éves időszakra ismét ale1nökké választotta.

MAKOVEI JÁNOS 1939. április 6-án született a Békés megyei Kétegyházán, egyszerű, falusi család első gyermekeként. Édesapja fodrászmester , édesanyja (Lupás Flóra) háztartásbeli. Általános iskolai tanulmányait 1953-ban fejezte be, s ezzel egyidőben édesanyjával - aki a helyi pünkösdi gyülekezet tagja - rendszeres latogatója a gyülekezeti összejövetelnek. Ennek eredményeképpen már nagyon korán, 14 évesen az újjászületés élményével indul tovább a lelki élet útján. Bemerítésére 1957-ben 90

• t

•

!,

,

került sor. Ezt a szolgálatot Fábián József lelkipásztor végezte Köröstarcsán, a Körös folyóban. Az 1957-ben - Békéscsabán a közgazdasági technikumban - befejezett középiskolai tanulmányok után és a helyi gyülekezetben végzett ifjúsági és egyéb alkalmi szolgálatok után, a lelki élet és szolgálat, valamint a felsőbb tanulmányok útja a fővárosban, Budapesten folytatódott. Testvérünk 1960-tól a Budapest, Dózsa György úti gyülekezet presbitereként végezte a gyülekezeti munkát, a közgazdasági pályán folytatott mindennapi tevékenysége mellett. 1961- ben kötött házasságot Simonfalvi Máriával. E házasságot Isten három gyermekkel áldotta meg. A lelki szolgálatban elég korán ismertté vált a közösség más gyüle-

, kezeteiben is, de lelkipásztori szolgálatot csak 1974-ben vállalt, ellátva munkája mellett a tápiószentmártoni gyülekezet és körzete lelkigondozását. Az 1975. évi Országos Választó Közgyűlésen a közösség titkárává választották, rniután a közösségi és a gyülekezeti munka egyre inkább igényelte a lelki munka szélesebb körű végzése mellett a hozzáértő gazdasági irányítást is.

A választás után testvérünk a fő felcserélte a teljes szolgálattal, ahol gazdasági téren is nagy feladatok vártak megoldásra. 1979 májusától - gyülekezeti érdekből - a közösség központi tanácsa Bakonycsernyére helyezte szolgálattételre. Az 1980. február hóban megtartott Választó Közgyűlés ismét a közösség titkárává választotta. könyvelői állását idejű közösségi

A Metodista Egyház 1979. november 12-15. között Budapesten tartotta szokásos évi munkaülését a Közép- és Dél-európai Centrálkonferencia Teológiai Bizottsága. A Bizottság elnöke Helmut Nausner linzi metodista lelkész, körzeti felügyelő. Magyar részről Hecker Frigyes szuperintendens és Wladár Antónia szolnoki lelkész vett reszt az üléseken. A bizottság részletesen foglalkozott a diakónusi szolgálatnak az egyházban kijelölt helyével, jelentőségével. Ezen kívül az úrvacsora értelmezéséhez készített tanulmányi anyagot.

* 1980. február 19-22. között tartottuk szokásos évi elöljáró csendesnapjainkat Budapesten, központi épületünk tanácstermében. Ezeken a csendesnapokon egyházunk lelkészei és vezető elöljárói vesznek részt,

életéből

hogy közösségeínk kérdéseit megvitassák, útmutatást keressenek. Bevezetőben az egyház szuperintendense adott tájékoztatást az egyház jelenlegi helyzetéről. Ezt követően egy előadásban a gyülekezeti elöljárók szolgálatáról, felelősségé ről volt szó. Egy külön előadásban a hivő ember imaéletéről hallottunk, majd a lelki megkötözöttek között való szolgálatunkról. A csendesnapok egyik kiemelkedő eseménye volt, hogy dr. Nagy Józseffel, a Szabadegyházak Tanácsa ügyvezető elnökével találkozhattak vezető testvéreink.

1980. március 9-13-ig tartotta a

Közép- és Dél-európai Centralkonferencia Végrehajtó Bizottsága a soron következő ülésszakát. A bizottság tagjaiként Hecker Frigyes 91

l

szuperintendens és' Wladár Antónia szolnoki lelkész vettek részt a munkában .. Az ülés színhelye ezúttal az ausztriai Stein bach volt, az osztrák Metodista Egyház frissen renovált üdülője. A következő napokon az Osztrák Metodista egyház évi konferenciáját tartotta, amelyre Hecker Frigyes szuperintendenst és feleségét meghívták. Heckerné a konferencián előadást tartott "A szabadság lehetőségeí" címmel.

* 1980. június 3-8-ig tartott az NDK Metodista Egyházának Cent. rál -és évi konferenciája, amelynek meghívott vendége volt Hecker Frigyes szuperintendens és felesége. A konferencia színhelye a Zwickau, planitzi nagy, 1200 férőhelyes templom volt, amely azonban az esti nyilvános istentiszteleteken kicsinek bizonyult. Különösen a szombat esti ifjúsági istentiszteleten töltötték meg zsúfolásig a templomot a fiatalok.

* 1980. június 6-12. között tartotta az Európai Ökumenikus Ifjúsági Tanácsifjúságvezető konferenciáját az NDK evangélikus egyház hirschluchi ifjúsági táborában. Ezen a konferencián Lakatos Tibor teológus képviselte a Magyar Metodista Egyházat és egyben a Szabadegyházak Tanácsa tagegyházait is. A konferencia témája volt: "Jöjjön el a te országod!" Európa 17 országából .közel 70 résztvevő jött el ezekre a napokra a hirschluchi táborba. 92

Wladát Antónia szolnoki lelkész volt vendége a délnémet évi konferencia 1980. évi ülésszakának, június ll-IS-ig. Évtizedek óta első ízben léptek a magyar metodisták hivatalos szintű kapcsolatra a Nyugatnémet Metodista Egyházzal. Wladár Antónia előadást tartott egy női összejövetelen kb. 600 résztvevő előtt "Meghívás az örömre" címmel.

* Dr. Alan Walker (Sidney), a Metodista Világtanács missziós prog-' ramjának igazgatója Magyarországra látogatott 1980. június 19-23. között. Ittléte alatt az egyház lelkészei és gyülekezeti munkásai számára evangelizációs .szemináriurnot tartott, esténként pedig evangelizációs istentiszteleteken igét hirdetett a Wesselényi utcai baptista gyülekezet imatermében. Ittléte alatt a Szabadegyházak Tanácsának elnöksége is fogadta dr. Walkert. Ausztráliai vendégünk széles körű tevékenységéről számolt itt be, hogy hogyan próbálják az evangéliumot szerte a világban eljuttatni az emberekhez. "Ha valaki megtérésekor azt hiszi, hogy most megnyílt számára az ég és nem ébred fel érdeklődése embertársai és társadalma problémái iránt, akkor túl keveset értett meg az evangéliumból. Mi az egész evangéliumot szeretnénk eljuttatni minden embernek az egész világon" mondotta dr. Walker a Szabadegyháza Tanácsa fogadásán.

Hecker Frigyes

Az Élő Isten Gyülekezetéről A szombatot ünneplő, pünkösdi irányzatú közösség hazánkban fél évszázados múltra tekint vissza. Központja Budapest VIII., Somogyi B. út 31. szám alatt van. A közel félezer tag Budapesten, valamint Bicskén, Fehérvárcsurgón, Jakabszálláson, Ösküben, Taksonyban, Tatabányán, Törtelen, Úriban és Várpalotán éli hitéletét. Bícskén és Tatabanyén saját imaháza van a kö- . zösségnek. Budapesten központi ének- és -zenekar szolgál. Az énekkart Hegedüs Irén ésA dam ik László, a zenekart pedig Körmöci Karotyne és Adamik Lászlóné vezeti. A közösség élén héttagú vezetőség áll. Tagjai: Csizmadia Dániel, Bacsó Jozsef, Meszaros Mihály, Su hajda Ferenc, Majzik Illés, Kom Józse! és Csólig István.

* A Budapest, Somogyi Béla úti központi gyülekezetben 1980. február 9·én, istentiszteletünkön meghivott vendégként részt vett dr. Nagy Jázsef, a Szabadegyházak Tanácsának ügyvezető elnöke. A kedves vendéget.Mészóros Mihály fogadta,

vezetőség részéről

Adamik pedig Körmöci Richárd köszöntötte. A gyülekezet szólistáinak, valaminti ének- és zenekarának szolgálatai után Csizmadia Dániel, a közösség vezetője ismertette dr. Nagy József testvér pályafutását, majd felkérte őt az igehirdetés szolgálatára.. Az ügyvezető elnök köszöntötte a gyülekezetet, szólt arról a jó kapcsolatról, amely a gyülekezet vezetői és a Szabadegyházak Tanácsa között áll fenn, és nyomatékosan emlékeztetett arra a szolgálatra, amely népünk ügyében és a béke érdekében reánk, hivő emberekre hárul. Igehirdetését a Zsid. 1 I :I -6 versei alapján tartotta meg a hitről. Gazdag igei tanitást adott a hit fogalmáról,lényegéről, tartalmáról, ismerte· töjeleiröl, eredményeiről és akadalyairól is. Világossá tette, hogy a hitet nem elméleti téren, hanem a gyakorlatban, a mindennapi élet cselekvéseiben kell bizonyítanunk. Az áldásos igeszolgálat emlékezetes marad a gyülekezet életében. Az istentisztelet Bacsó Józse! imájával fejeződött be. Csizmadia Dániel majd a

Lászlo, a gyülekezet

részéről

93

I

i•

i

E. Enke és felesége a budapesti őskeresztyén gyülekezetben Emanuel Enke, a Német Szövetségi Köztársaság Öskeresztyén Felekezetének vezetője látogatást tett a Szabadegyházak Tanácsánál Sárkány Mihály testvérrel

\

94

l l

I,

Az Őskeresztyén Felekezet hírei A budapesti gyülekezet megemlékezett pásztorának, Sárkány Mihdly testvérnek, felekezetünk elnökének születésnapjáról. Sárkány Mihály elnök 1979. december 29· én töltötte be 75. évét. 36. éve lelkipásztora a gyülekezetnek. A prédikátori kar nevében Gulyás István, a pilisi gyülekezet prédikátora mondott köszöntést. Az NSZK-ból Emanuel Enke felekezeti elnök, Svájcból Ernst Gerber ügyvezető titkár, Dániából Jens Erik Frieberg testvér küldött köszöntést.

.. 1979. október végén tartottuk meg a bemerítési ünnepélyt a budapesti gyülekezetünkben. Mintegy négyszázötvenen ünnepeltünk és örültünk együtt azzal a huszonhárom fehér ruhás testvérünkkel, akik átadták szívüket az ctrnak, és hitük megvallása után bemerítkeztek. A bemerítést megelőző tanítást és a bemerítést Sárkány Mihály lelkipásztor végezte.

* Svájci vendégek, Ernst Gerber és felesége, valamint Gaffiot Michelné (Sárkány Emese) Sárkány Mihály elnök vezetésével meglátogatták a miskolci gyülekezetet. Részt vettek

és szolgáltak egy benieritési istentiszteleten. A bemerítkezök között cigány testvérek is voltak. ÉszakMagyarországon két cigány gyülekezete is van az őskeresztyén közösségnek. Ezek a cigány testvérek szorgalmas, tiszta és megváltozott életükkel igazolják hitüket.

.. Az őskeresztyén lelkimunka eredményeként Kanadában, Torontóban is megalakult egy magyar gyülekezet. Testvéreink kitartóan munkálkodnak és újabban bemerítettek tíz testvért. Telefonszolgálaton keresztül kapcsolatba jutnak idős, beteg, egyedül élő magyar testvérekkel, majd otthonukban vagy a kórházban meglátogatják őket. Urbán Károly lelkipásztor és felesége létesítettek egy idős személyeket gondozó szeretetotthont, ahol a szeretet légkörében magyarul társaloghatnak a gondozottak.

.

Sárkány Mihály elnök és felesége 1979-ben Svájcban, Gutenben egyhetes teológiai értekezleten vettek részt. Ezután több nagyobb gyülekezetben tettek látogatást és szolgáltak Isten igéjével.

Sárkány Mihály

95

,

Nagy János testvér, egyházunk számviteli adminisztrátora és népes családja Papp Sándor testvér, a Budapest, Váci úti gyülekezet presbitere köszönti Nagy János lelkipásztort 60. születésnapján 1980. július 13-án

\

\•

l,

I

J

_ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _1

-HIMNUSZ KRISZTUSRÓL Az alaphang: Krisztus lelkülete Filippi 2:1-5 A Filippibeliekhez írt levélben található Krísztus-hímnusz Isten világosságába viszi az embert (2: l-ll). Jézus Krisztusban a látható Istent mutatja meg. KRISZTUS Új ÉLET SZERINT VEZET MINKET. Példaadó életével előttünk jár és a menny felé mutat, Isten tiszta és szent világára. Jó pásztorként vezeti azokat, akik hallgatnak szavára, a szeretet lelkével jár népe között. A mennyből jött, de nem magasból nézi az elveszetteket, szelíden hajol a mélybe jutott emberhez. Isten egyszülött Fia, akit szeretetből küldött el az Atya, hogy segítsen a tehetetlen emberen. Nyitott szemmel járt az emberek között, minden helyzetben kész volt segíteni az embereknek. Mégsem úgy, ahogyan a korabeli emberek elvárták. Gondolkodása, életvitele túlmutatott az emberi törvények értékrendjén. Az evangéliumokban tükröződő lelkület mennyei eredetű. Ezért csodái, tettei túlívelnek minden emberi logikán, mert Ö mindenben az Atya tetszését kereste. AZ IRGALMAS KRISZTUS - AZ EVANGÉLIUMBAN. Szánakozik az ember elveszett állapotán. Ahol az ember általában tehetetlenül állt vagy áll, Ofelemel, gyógyít, vigasztal. Krisztus szolgálatát a segítés, a problémák megoldása motiválja. Ö nemcsak a bűnöst, a bűn mélységét látja, hanem magát a bűn okát, és isteni erejével elnémítja a romboló sátáni erőket. Igazolta az ézsaiási próféciát: Ö azért küldetett, hogy a vakok lássanak, a betegek gyógyuljanak, a foglyok szabaduljanak és a szegényeknek hirdettessék az örömhír. KRISZTUS SZERETETE - CSODÁIBAN. Az embereket természetük szerint vonzza a csoda, szeretík az élményeket. Az evangéliumban mégsem csak a csodákért, és nemcsak a gyógyulásért mentek az emberek Jézushoz, IZ Ö tiszta személyisége vonzotta az embereket. Eredetisége, indulatmentes magatartása lenyűgözte, csodálattal töltötte el hallgatóit. Amikor tanítványai tüzet kértek. volna egy falura az elutasító magatartás miatt, megrótta őket. Amikor a jeruzsálemi templomot megtisztította a kalmárkodó tisztátalanságtól, korbácsot vett kezébe; Lázár sírjánál könnyezett; tanítványaival

97

,

l

, együtt örült. Tetteit, szavait a szeretet formálta, Ö mindent az Atya néző pontjából látott, 'figyelt és tett. Az Ö szeretete együttérzés és ugyanakkor fölemelő erő. Ö ügy-szeret, hogy megfedd, úgy alázatos, hogy rámutat tévedéseinkre, és kezébe a korbáccsal is szelíd marad. A kereszt útján is békesség áradt belőle. Gyilkos szándékú emberek vették körül, ő mégis királyi méltósággal viselte a gúnyt, az ütéseket, a hamis tanúk vádjait. Nemcsak beszélt a szelidlelkűségről. hanem megmutatta legnehezebb óráiban, a haláltusában. Tudatosan vállalta a keresztet, a rabszolgahalálnemet, - az emberekért. Amikor a kereszten sebeiből folyt a vér, sokan csak a halálát várták, pedig ismerniük kellett volna az írást, "vérontás nélkül nincs bűnbocsánat"! . Jézus Krisztus nem azért jött és nem azért halt meg, hogy csodálják Öt. az emberek, és történelmi korokon át az emberiség, hanem azért, hogy életével példát mutasson, halálával pedig megszabadítsa az embereket a bűn erejétől. Krisztus halála Isten győzelme volt. A kereszten, iszonyú kinjai között azokért imádkozott, akik keresztre feszítették. ,,Atyám, bocsáss meg nékik, mert nem tudják, mit cselekszenek!" - mi sem tudjuk, mit cselekszünk. Lelkét, szelídségét, alázatát itt hagyta nekünk örökségül, szétosztva a megváltottak között, hogy a Szentlélek által mi is hasonlók lehessünk Öhozzá, krisztusiak legyünk. HOGYAN ÉLHETüNK KRISZTUSHOZ MÉLTÓ ÉLETET? A hivő ember legnagyobb harcát a külső és belső ember egymással ellenkező érzése, gondolata jelenti. "Járjatok méltóan az Úrhoz!" - int bennünket az apostol, de tetteinkben és gondolatainkban nem tudjuk Öt követni, mégis az O tetteinek ismerete is óv bennünket a bűnös gondolkodástól, és Isten felé visz. Nem az akaraterő, hanem a Szentlélek ereje segít győzelemre bennünket. A gyülekezetben, ahol Isten kijelenti magát, a hitben erős testvérek segítsége által életek újulnak meg imameghallgatásra. Még sincs életünkben győzel mek sorozata, lelki süllyedés nélkül nem tudnánk azt elhordozni, elbíznánk magunkat. ISTEN ALÁZATOS ÉLETRE TANÍT, az alázat útja pedig mindig Krisztushoz vezet. Az Ö közelében áldott megtapasztalásokat élhetünk át, csak az Ö közelében élhetjük azt az életformát, amelyre igéje tanít. A bűn úgy él bennünk, mint ellenkező erő, ellenünk dolgozik, testünket és vérünket használja eszközül, kísért, bűnbe visz, kétségbe ejt. Torzít és lelki halálunkat sietteti. De Krisztus az életet kinálja, tehát a közelében kell maradnunk! Aki előtt egy példa áll: a krisztusi lelkület elnyerése, az szereti testvéreit. Csak így élhetünk az Úrhoz méltóan. Krisztus az ellenségeit is szerette. Nekünk már azt a testvért is nehéz szeretnünk, akinek ismerjük néhány rossz szokását, kellemetlen természetét és lelki ingatagságát. Pedig bennünket is szeret Isten, bűnös mivoltunkban, és nem sajnálta értünk áldozni egyszülött Fiát.

98

Nem úgy van-e, hogy erényeinket felnagyítva hordozzuk magunk előtt gyarlóságainkat, bűneinket a hátunkon, hogy ne legyen szem előtt? Azt viszont a testvérünk látja jobban! Vigyáznunk kell, meg ne csaljuk magunkat. János apostol szerint: aki nem szeréti embertársát, akit lát, hogyan szerethetné az Istent, akit nem lát. KRISZTUSI LELKÜLETTEL KÖNNYű A MEGBOCSÁTÁS. Honnan kapjuk a megbocsátás erejét? Magunktól ilyen nem telik! Egyedül Jézus adhatja azt az erőt, amellyel készen lehetek megbocsátani. Az élő lelkiismeret a legjobb önkontroll. Egy pillanatig sem engedhetem meg magamnak a haragot, az irigykedést, mert megfertőzi lelki életemet. Már az első percben tiltakoznom kell ellene, nehogy elveszítsem az Úrtól kapott drága kincsemet. Mire biztat az Ur: "Vigyázzatok és imádkozzatok, hogy kísértésbe ne essetek!" A KRISZTUSI LELKÜLET A HITÉLET ALAPHANGJA. Az Ű szelídségével és alázatával kell küzdenünk a kísértés ellen, de a győzelemért érdemes mindent föladni. A krisztusi lelkülettel végigharcolt életforma roppant erőt kivánó, egyre megújuló küzdelern, de az erőt Ű maga, Krísztus adja. Hogyha Övé az első szó életünkben, ha Neki engedjük át a döntést problémáinkban, akkor nem az Ö segítségét kérjük a mi akaratunkhoz, hanem azt kérdezzük, hogy Ö mit akar életünkben. Ha pedig engedjük, hogy megmutassa akaratát, engedjük magunkat vezetni, akkor kicsendül életünkből az Ö lelkületének alaphangja, zavaró mellékzöngék nélkül. Szűcs

József

Isteni létformában " ... mert ő Isten formájában lévén, nem tekintette zsákmánynak, hogy egyenlő Istennel" (Fil 2:6) A mindnyajunk számára oly csodálatos .Krisztus-himnusz" első nagy titkát találjuk a versben, mindjárt a nagyszerű bevezetés után, amely a krisztusi lelkület elfogadását ajánlja minden hivőnek. Igaz, hogy ez a magasrendű , célkitűzés rögtön az elején elérhetetlennek látszik, de a himnusz végéhez érve, megértjük, hogy nem a magunk erejéből közelíthetjük meg a magas célt, hanem szabadító Megváltó Urunk által. Ö maga mondta: ,,Megismeritek az igazságot és az igazság megszabadít titeket ... Ha tehát a Fiú megszabadít titeket, valóban szabadok lesztek."(Jn 8:32, 36) Ezt azért mondhatta és tehette is, mert Istennel egyenlő volt. Közelítsükmeg alázattal e nagy titkot!

99

, ." .. . mert Ö Isten formájában lévén . . ." E csodás kinyilatkoztatás elsősorban azt a titkot fedi fel, amelyet az emberré lett Jézus így fejezett ki: "Én és az Atya egy vagyunk" (Jn 10:30). FöldiIétformájíban, kortársai előtt is világossá vált Jézus szándéka,hogy őt, az Embernek Fiát Isten Fiának ismerjék meg. Isteni hatalmát kifejező csodái mellett emlékezhetünk Jézus szavaira is. Csak néhányat ezek közül: "Bizony, bizony, mondom néktek: aki hisz énbennem, annak örök élete van" (Jn 6:47). " ... mert nálam nélkül semmit sem cselekedhettek" (Jn 15:5b), és " ... senki sem mehet az Atyához, hanemha énáltalam" (Jn 14:6b). Még határozottabb hatalmának kifejezése a következő igében: ,,Mert amint az Atya feltámasztja a halottakat és megeleveníti, úgy a Fiú is, akiket akar, megelevenít" (Jn 5 :21). Ez az isteni hatalom teljessé válik azokban, akik hisznek benne, és követik őt. Jézus Krisztus ezt ígéri nekik: "És én örök életet adok nekik és soha örökké el nem vesznek, és senki ki nem ragadja őket az én kezemből" (Jn 10:28). Az Úr Jézus ellenségei sejtették, de nem akarták megérteni ezt a titkot. így szóltak: "az Istent is saját atyjának mondotta, egyenlővé tévén magát az Istennel" (Jn 5: 18b). Amikor gyűlöletükben meg akarták kövezni, ezzel akarták igazolni: " ... te ember létedre Istenné teszed magadat" (Jn 10:33b). De Jézus válasza nem tiltakozás volt erre, hanem határozott felszólítás: " ... higgyetek a cselekedetnek, hogy az Atya én bennem van és én őbenne vagyok" (Jn 10:38b). Más válasza is volt "Jézusnak az elutasítók felé, amelyben önmagáról, mint az örök élet ajándékozójáról szólt: "Tudakozzátok az írásokat, mert azt hiszitek, hogy azokban van a ti örök életetek; és ezek azok, amelyek bizonyságot tesznek rólam; És nem akartok hozzám jönni, hogy életetek legyen!" (Jn 5:39-40) Boldog, aki megérti, hogy Jézus az Isten Fia, és azt is megérti, hogy miért jött e világra. Ö maga mondta: "én azértjöttem, hogy életük legyen és bővöl ködjenek" (Jn 10: lOb). Ezért a mi számunkra is valóban életkérdés, amit Jézus a meggyógyított vaktól kérdezett: "Hiszel-é te az Isten Fiában?" (Jn 9:35b).

" ... hogy

egyenlő Istennel

. . ."

A Krisztus-himnusz e mondata még mélyebbre visz minket a nagy csoda . titkaiban. Nemcsak a földi létformájában mutatkozott meg Jézus Krisztus teljes isteni hatalma, nem földre születésekor kezdődött egzisztenciája - mint valamennyi más embernek -, hanem öröktől fogva isteni létformában volt. Hogy milyen lehetett ez az állapöt, arra maga Jézus utalt, amikor 100

főpapi imájában így imádkozott: "És most te dicsőíts meg engem Atyám, te magadnál azzal a dicsőséggel, amellyel bírtam tenálad a vilig létele előtt" (Jn 117:5). Ezt fejezi ki az apostol a Kol 1:l5-17-ben is, de erről ír Ef3:9ben és ezt olvassuk a Zsid 1:2-3,8. versben is. /~tuf.{./k.") Ez a dicsőség a múlt nagy embereit is megragadta, közülük különösen két kiemelkedő személyiséget külön is említ az Úr: "Bizony, bizony mondom néktek: mielőtt Ábrahám lett, én vagyok" (Jn 8 :58), "Mert ha hinnétek Mózesnek, nekem is hinnétek, mert énrólam írt ő" (Jn 6:46). Idők és korok felett áll tehát az Úr Jézus Krisztus léte. A teológiai nyelv a Jézus születése előtti isteni létét preegzisztenciának (lételőttiségnek) nevezi. Jézus Krisztus örök isteni léte még gazdagabban áll előttünk, ha ezt a kijelentését halljuk: "És senki sem mehet fel a mennybe, hanemha az, aki a mennyből szállott alá, az embernek Fia, aki a mennyben van". (Jn 3:13) Hogy önként vállalta az isteni-emberi 'Iétformavéltozast, azt kifejezi a következőkben: "van hatalmam letenni azt, és van hatalmam ismét felvenni azt" (Jn 10: 18). Kifejezésre juttatta továbbá, hogy az emberi létforma csak átmeneti. Így szólt hallgatóihoz: "Hát ha meglátjátok az Embernek Fiát felszállni oda, ahol előbb volt?" (Jn 6:62)

" ... nem tekintette zsákmánynak . . ." Jézus nem félisten volt, mint valami görög mitológiai alak, hanem földi létében is valóságos és teljes lsten volt. Itt érkezünk a mély titok oly megható és minket érintő részéhez, hogy - a mi érdekünkben - nem tekintette zsákmánynak Istennel való egyenlöségét. Emberré lételét, földi létformáját az Atya iránti engedelmességből vállalta. Hadd soroljak fel néhány igét az Úr Jézus szavaiból erre vonatkozólag: ,,Mert azért szállottam le a mennyből, hogy ne a magam akaratát cselekedjem, hanem annak akaratát, aki elküldött engem". (Jn 6:38) "Én semmit sem cselekedhetem magamtól; amint hallok úgy ítélek, és az én ítéletem igazságos; mert nem a magam akaratát keresem, hanem annak akaratát, aki elküldött engem, az Atyáét". (Jn 5:30) "Aki elküldött engem, maga az Atya is bizonyságot tett rólam" (Jn 5:37a). "Felele Jézus és monda nékik: Az az Isten dolga, hogy higgyetek abban, aki elküldött engem, hogy mindaz, aki látja a Fiút és hisz őbenne, örök élete legyen; és én feltámasszam azt az utolsó napon". (Jn 6:40) . Jézus ismerte az Atyát, akit egyedül ő nyilatkoztatott ki igazán az emberiség számára. Hiteles volt ez a kinyilatkoztatás, hiszen így szól: "Én azonban ismerem Öt, mert Ötöle vagyok, és Ö küldött engem" (Jn 7:29). Az Úr Jézus földi élete, amint az evangéliumokban előttünk áll, bizonyítéka annak, hogy nem tekintette zsákmánynak Istennel való azonosságát. Születésének és nevelte tésének egyszerű körülményei, majd az a tény, hogy

101

, nem volt saját hajléka, ahol fejét lehajthatta volna, mínd ezt igazolja. Még elfogatásakor is csak bejelenti, hogy volna hatalma tizenkét sereg angyalt kémi az Atyától, de nem él ezzel a lehetőséggel. Lehet, hogy azok a tévtanítások, amelyek elsősorban Jézus emberségét emelték ki - istensége ellenében -, éppen az Ö alázatos és szelíd magatartását vették alapul, hogy soha nem élt önmaga érdekében isteni hatalmával. Valóban, egyes esetekben szinte eltűnni látszik az isteni hatalom és dicsőség, amikor például a galileai út poros vándoraként látjuk őt, vagy amikor szomjasan leül Jákób kútjánál, és vizet kér egy gyarló bűnös asszonytól . . . De csak rövid idő telik el, és felragyog az isteni Krisztus dicsősége és győzelme. "Jertek, lássatok egy embert, aki megmonda nékem mindent, amit cselekedtem. Nem ez-é a Krisztus?" (Jn 4:29) A mi Urunk Jézus a mi üdvösségünk érdekében vállalta ezt a "rangrejtett" isteni létformát. Mert ez volt Isten akarata. A nagy titkot igazán a Jn 3:16 magyarázza meg nekünk. Más magyarázat nincs, csak Isten végtelen szeretete. Igy értjük meg azt is, hogy a nagyon is emberinek látszó szörnyű halálesemény után a feltámadás dicső ténye állította helyre az úr Jézus igaz istenségében való hitet az első keresztyénekben és azóta mindenkiben, aki hisz Jézus Krisztusban, az Isten Fiában. "Aki megbizonyíttatott hatalmasan Isten Fiának a szentség Lelke szerint, a halálból való feltámadás által, a mi Urunk Jézus Krisztus felől" . (Róm 1:4) Hadd fejezzem be János apostol szavaival: "Ezeket írtam néktek, akik hisztek az Isten Fiának nevében, hogy tudjátok meg, hogy örök életetek van, és hogy higgyetek az Isten Fiának nevében". (Un 5: 13)

Dr. Nagy József

Önmagát megüresítette Filippi 2:7 A címben foglalt témát idegen szóval így szokták jelölni: inkarnáció. Ez a szakkifejezés azt jelenti, hogy megtestesülés. Ez a kifejezés nagyon szeren- . csés, mert elkerülhetövé tesz egy olyan kérdésfölvetést, ami a "testté létel" vagy "emberré létel" szóhasználat esetén elkerülhetetlen, azt tudniillik, hogy hl! valami mássá lesz, akkor megszűník az lenni, ami korábban volt. Ha pedig ez igaz, akkor egy ilyen kifejezés, hogy az "Isten emberré lett" - erősen félreérthető. A megtestesülés viszont látszatra sem igényeli ezt a 102

, logikusnak tűnő következményt. János apostol szerint az Ige materializélő dott, hozzánk hasonló testet vett magára, és közénk költözött. Pál apostol a Krisztus-himnuszban a Fiú-Isten megalázkodását két szakkifejezéssel jelöli. Ezek közül az első (KENOSZI~Z) az önkiüresítést jelenti, a második (TAPEINOSZISZ) az emberek közötti megalázkodást. Az első arra az útra vonatkozik, amit az Atyánál levő Fiú megtett a megtestesülésig, a második arra, amit az Istenember megtett a kereszt gyalázatáig. Az inkarnációt tehát az első jelöli (KENOSZISZ). A szó fordítása nem egyszerű. Jelent kiüresítést, jogfosztottságot, semmivé lételt, bizonyos feladatkör (hatalom) gyakorlási jogának megszűnését. Krisztussal kapcsolatban az isteni hatalom, fennhatóság (EKSZUSZlA) gyakorlásáról való lemondást. Szeretném hangsúlyozni, hogy nem a hatalomról, az uralkodás képességéről, hanem annak gyakorlásáról mondott le az egyszülött Fiú akkor, amikor megtestesült. Az inkarnáció a maga nemében titok A Fiú megtestesülés előtti preegzisztens állapotáról is keveset beszél a _Szentírás. A megtestesülésnek is inkább az emberi oldalát taglalja. Mint más, teológiailag és lényegileg is fontosnak tűnő témával kapcsolatosan, itt sem a HOGYANRA igyekszik válaszolni az Ige. A hogyanról végső soron fogalmunk sincs. Azonban egyértelmű választ kapunk a MIÉRT, mi célból kérdésre. Miért öltött magára a miénkhez hasonló testi "ruhát" a Fiú? SZERETETBÖL! A "Kit küldjek el?" kérdésre Ö válaszolt így: "Itt vagyok én, küldj engem!" - s vállalta az önkiüresítés gyötrelmes útját. SZERETTE Isten a világot (Jn 2:16), s ezért küldte el a szeretetből vállalkozó Fiút. S az Istenember "bűnné lett értünk". Öt kínozták, ostorozták, csúfolták, Ot feszítették keresztre, Ö halt meg miattunk. Kimondhatatlan szeretet! Kíséreljük meg most összefoglalni az inkarnáció áldásait! Lehetőséget kaptunk arra, hogy a közénk költözött Istent megismerjük, befogadjuk, s ennek nyomán jogot arra, hogy Isten fiaivá legyünk (Jn 1:12). Óriási lehetőség! Mi bűnös emberek a teremtő, szent Isten fiaivá, Krisztus testvéreivé lehetünk? Igen. úgy hangzik ez, mint egy tündérmese, de igaz. Jézus maga erősíti meg, hogy aki cselekszi mennyi Atyja akaratát, az néki mind testvére. A láthatatlan Isten Benne láthatóvá lett (Jn 14:9). Tudjuk már, hogyan kell élnünk igazán, hisz Jézus bemutatta az eszményi, a bűn nélküli, a küzdő és győző életformát. -

103

, Szabadok lehetünk. Krisztus helyettes áldozata, győzelme a Sátán, a halál fölött garantálja ezt a szabadságot - egészen addig, amíg igénybe vesszük segítségét, amíg nem tekintjük kínos rabságnak hozzátartozásunkat s elviselhetetlen kötelé knek a hűséget. Mire tanít az inkarnáció? Krisztus mindenben példaképünk. Igényli is tőlünk, hogy példáját kövessük. ,,Példát adtam néktek, hogy amint én tettem veletek, ti is úgy tegyetek." Számos esetben buzdít alázatos, szolgáló életre. Az inkarnációban a Fiú-Isten a lehető legnagyobb megalázkodást mutatja be. Az önként vállalt szenvedés áldásait. Az önfeláldozás értékét. Vajon mennyiben követjük Jézust ebben? Nincs más út az üdvösség felé! Az inkarnáció csak egy állomás Jézus életében is. A mérhetetlen megüresítést, megalázkodást Isten törbeavatkozása követi: a fölmagasztalás. Hű és igaz az Isten! Ez a fölmagasztalá s sohasem marad el! Az igazi alázat gyümölcse az igazi dicső ség. Jézusnál is, nálunk is. Ez a következő állomás. S aztán? Aztán a többi, vég nélkül dicsőségről dicsőségre! Ez a mi - pillanatnyinak minősíthető földi szenvedésünk, amely természetes velejárója a világ bűn alá rekesztettségének és a hivők megüresített életformáinak, örökkévaló, vég nélküli, folyamatos és egyre növekvő dicsőség, öröm és boldogság forrása lehet. Vajon megéri? Az egyszülött Fiúnak megérte. így tehát nekünk is. Egyébként is: a kér"dést, hogy vállaljuk-e a megalázkodás útját, nem is ez dönti el, hanem a SZERETET. A SZERETET Isten és ember iránt. Ifj. Almási Mihály vényszerű

Szolgai forma - isteni lényeg Jézus Krisztus valóságos Isten, akia teremtett világ megváltásáért "az idő nek teljességében" (Gal 4:4) hozzánk hasonló emberi testet öltött magára. "Istenségére nézve öröktől fogva az Atyától való, emberi létére nézve pedig Szentlélektől fogantatva, szűz Máriától született." (Baptista Hitvallás) Amikor "szolgai formájáról" beszélünk, az ő testben megjelént állapotára gondo-

104

lunk. Úgy látjuk magunk előtt, ahogyan a próféciának, az evangéliumoknak róla szóló elbeszélései és az apostoli levelek testi állapotára vonatkozó kijelentései megelevenítik. Jézus Krisztus személyének titka és szent csodája az ő megtestesülésében, szolgai formájában rejlik. Személyének misztériurnát az .Jstenember" egyedül Őreá vonatkozó kifejezéssel összegezzük. Hiszünk Őbenne mint hozzánk hasonlóvá lett valóságos, igaz emberben, aki az Atyaistennel való viszonyában, ebben az állapotában alázatos, hűséges és mindenben tökéletesen engedelmes volt. Hiszünk Őbenne, mint örökké áldandó Istenben, aki egylényegű az Örökkévaló Atyával. - Jézus Krisztus Isten és ember egy személyben, ezért "senki sem jut 'el Krisztus istenségére, aki az ő emberségét figyelmen kívül hagyja". (Kálvin) Ha tehát Krisztussal közösségre akarunk jutni, óvakodnunk kell mindenekelőtt az ő testének lebecsülésétől. Az, hogy a bűn testének hasonlatosságában, szolgai formában megjelent e földön, hogy magára vette mindazokat az ellentmondásokat, amelyek az embert terhelik, Istenhez, hozzánk emberekhez és önmagához való viszonyában, jelenti halálos szeretetét a váltságra utalt teremtett világért, jelenti a küldetéstudatot, amelyet ő maga így fejez ki: "ezért az óráért jöttem" (Jn 12:27), rnert "ha a gabonamag el nem hal, csak egymaga marad, ha pedig elhal, sok gyümölcsöt terem". A szolgai formát magára vett Krisztus, mint a .Szentháromség második isteni személye, mint cselekvő személy veszi fel emberségét, tehát az embersége nem vesz részt az isteni tulajdonságokban, hanem Krisztus, mint Isten emberségét érzékszerül használja fel a kijelentés véghezvitelében". (Tavaszy: Dogmatika) .. Krisztus' isteni természete egyenlő 1ényegű az Atyával, emberi természete azonos lényegű velünk, emberekkel. Ebből következően emberi természete szerint nem lehet lényegazonosságban az Atyával, aminthogy isteni természete szerint nem lehet lényegazonosságban velünk, emberekkel. Mi azonban mégis Krisztusban az Istenembert: a Krisztus isteni személyét imádjuk. Személyének istenemberi meghatározására, kifejezésére és megértésére hiába keresünk új és új fogalmakat azért, hogy valamiképpen rámutassanak kettős természetében arra a lényegre, amely személyében megnyilvánul. Szembetaláljuk magunkat a ráutaló Szentírás "ellentmondásos" kijelentéseivel: "Bizony mondom néktek, már voltam, mielőtt Ábrahám, lett volna" (Jn 8:58), vagy Dávid király leszármazottja, tehát fia Dávidnak, de Dávid Őt urának nevezi, rnint aki előtte volt (Mk 12:35-37). Krisztus istensége öröktől fogva való, természetes tehát, hogy megelőzte emberi létét, mert istenségének elsőbbsége örökkévalóságában van. Krisztusban a cselekvő lény istensége az, aki szolgai formájában lett Megváltóvá, Isten Bárányává, aki elveszi a világ bűneit. Krisztus Megváltó, mert Isten. Krisztus Közbenjáró, mert lsten. Krisztus üdvözítő, főpap, Király és Próféta, mert Isten. A mi Urunk 105

, Jézus Krisztus megváltó művének véghezvitele embérségéhez, szolgai formájáhozvan kötve, alapja azonban istenségében rejlik. A testben megjelent Isten küldetésének betöltése során, eme szolgai formájában tanított, gyógyított és csodákat tett. Tanításairól kortársai mondják, hogy úgy tanította őket, mint akinek hatalma van, és nem úgy, mint az írástudók (Mt 7:29). Máskor pedig "álmélkodnak tanításán, mert szavának hatalma volt" (Lk 4:32). A főpapok által Jézus beszédének és magatartásának kifürkészésére kiküldött szolgák pedig így adtak számot megbízóiknak Jézus tanításáról: "Ember még sohasem beszélt \Így, mint ahogy ez az ember beszél" (Jn 7:45~46). A zsidók pedig azon csodálkoztak, "hogyan ismerheti ez az írást, hiszen nem is tanulta". (Jn 7:15) Tanításának dolgában számunkra megnyugtató útmutatást maga Jézus ad a következőképpen: "Az én tanításom nem az enyém, hanem azé, aki küldött engem. Ha valaki kész cselekedni az ő akaratát, az felismeri, hogy az a tanítás Istentől való-e, vagy én magamtól szólok. Aki magától szól, az a maga dicsőségét keresi, aki pedig annak dicsőségét keresi, aki elküldte őt, az igaz, abban nincs hamisság" (Jn 7:17-18). Szoígai formát azért vett magára, hogy a teremtett világot önfeláldozásával megszabadítsa a rothadandóság rabságából. Azért, hogy a váltságában hivőket átvigye az Isten fiainak szabadságára. Megváltó halála és a halálból való dicsőséges feltámadása szolgai formában elvégzett küldetésének értelme és csúcspontja. Testének napjaiból azonban tudunk hároméves különleges szolgálatáról, amelyet a tanítványai által leírt evangéliumok rögzítenek. Ennek a hároméves munkának kiemelkedő része igehirdetései. Nem kevésbé foglalkoztatnak bennünket csodái, ezeken belül csodálatos gyógyításai. Keresztyén hitünk szerint a világ Isten szabad elhatározásának, teremtő hatalmának köszönheti létét; az Alkotó teremtő erejének, bölcsességének hirdetője. A világ megteremtésével és fenntartásával azonban korántsem merült ki Isten teremtő ereje. Olyan hatalmas Ö, hogyha akarja, új világot hívhat életre. Általunk nem ismert, magasabb indítóokból, alkalmanként ismét új léphet működésbe vagy a meglevőket eltérő módon kormányozhatja, azaz hatalma van arra, hogy bizonyos esetekben megfelelő célért, a saját maga alkotta rend törvényeit is felfüggesztheti. Ezzel nem rontja az általa megszabott természeti törvényeket, mert az azalól való kivétel is alkotó akaratának teljesülése. - "A csoda olyan érzéki történés, amelyet Isten ereje hoz.létre, amelyet a természet erői nem hozhatnak létre." (Tollmann: Jézus Krisztus csodái) Isten tehát, mint a természet rendjének alkotója, bizonyos . cél érdekében, adott esetben - amikor azt végtelen bölcsessége jónak látja - attól el is térhet. A csoda nem az isteni akarat megváltoztatása. Nem azért adta meg a természetnek a maga törvényeit, hogy azután később azt lerontsa. Amint Isten öröktől fogva akarta a természet törvényeit, éppúgy öröktől fogva elhatározta a bekövetkezendő csodákat, valamint azok történési idejét 106

, is, mert előre látta az események bekövetkezését és ennek megfelelően a csodáknak a történésbe való belépését is. Acsoda ugyan kívül van a természet szokott rendjén, de nincs kívül az isteni gondviselés keretein. Benne él a csoda Isten örök elhatározásában. A bűn testének hasonlatosságában megjelent Fiú, az örökké áldandó Istennek az ,,időnek tejességében" való megjelenése a három-egy Isten megváltó szeretetének csodája. Nem értjük, hogy a "Bárány megöletett a világ fundamentomának felvettetése előtt", sok mindent "tükör által homályosan látunk", ezt felesleges titkolnunk. De hiszünk Istenben, az örök Szépségben, Jóságban és Szeretetben. Az Úr Jézus által véghezvitt csodák benne voltak az Isten örök végzésében. Meg kellett történniük. A tengert lecsendesítette, mert ,,néki adatott minden hatalom mennyen és földön". A vakok szemeit megnyitotta, halottakat támasztott fel és hirdette szolgai formában "az Úr kedves esztendejét", amely még ma is egyre tart ... Dobner Béla

Emberekhez lett hasonlóvá Filippi 2:7-8 Pál apostol ezzel az ősi keresztyén himnusszal mélyíti el a levélben adott gyakorlati tanácsait. Azért mutatja be Jézus megaláztatásának és fölmagasztaltatásának útját, hogy ezzel bemutassa az igazi keresztyén lelkület titkát. Krisztus lelkülete nemcsak abban jut kifejezésre, hogy lemondott isteni hatalmáról és dicsőségéről, hanem abban is, hogy magára öltötte az emberi ábrázatot, és a szolgálat útján "egész magatartásában embernek bizonyult". "Önként öltözte magára az emberi természetet. Saját lépése volt ez, saját beleegyezésével történt. Istenségét emberi természetbe öltöztette. Levetette isteni formáját, mely tiszteletet parancsolt és a világegyetem csodálatát váltotta ki. Szüntelenül Isten maradt, de nem nyilatkozott meg, mint Isten. Mint ember járt a földön. Érettünk szegénnyé lett, hogy mi az ő hatalma által gazdagokká lehessünk. Félretette dicsőségét és méltóságát. Isten volt, de egy időre lemondott az isteni forma dicsőségéről ... A világ bűneit hordozta, s viselte a büntetést, mely hegynek súlyával nehezedett isteni lelkére. Áldozatul adta életét, hogy el ne vesszen az ember örökre. Meghalt, nem mintha kényszerítették volna rá, hanem szabad akaratának elhatározásából." (E. G. White)

107

Pál apostol Jézus önmegüresítésének nagyságát azzal is kiemeli, hogy az ,,isteni formával" nem általában az "emberi formát" állítja szembe, hanem .szolgaí formáról " beszél. A kettő között az a nagy különbség, hogy míg az egyik oldalon lsten mindenek Ura, minden korlátozottság fölött áll, törvényadó, de senki törvényének nincs alávetve, addig a másik oldalon az ember függő és alárendeltségben álló, korlátok és kötelességek alá vetett lény. Jézus Krisztusnak ezt az emberi életet élni áldozat volt. Nem nyerni akart vele, hanem adni. "Jézus egész magatartásában embernek bizonyult." Rendkivül mély értelműek Pál apostolnak ezek a szavai. Bennünket, akik hiszünk Jézus . isteni természetében, az a veszély fenyeget, hogy Jézus istensége elhomályosítja előttünk emberségét. Amikor látjuk az emberi vonásokat Jézus arcán, szemléljük nemes életét s ezzel szemben mérhetetlen szenvedéseit, föltesszük a kérdést: csakugyan idáig akart elmenni lsten? De gyakran nem merünk szembenézni ezekkel a mélységekkel. Ezért szívesen elképzeljük, hogy Jézusnak volt menekvése fölfelé is, mivel ő lsten is, bizonyára volt lehetősége a fájdalmak enyhítésére. Ahogy Guillet kicsit profanizálva mondja: "kétemeletes Jézust" szerkesztünk magunknak, aki ha az elsőn túlságosan rossz dolga van, fölmegy, s bezárkózik a másodikon. Jézus nem menekült el isteni természetébe az emberi fájdalmak és nehézségek elől. Egész magatartásában embernek bizonyult. Pál apostol ezzel a kifejezéssel nemcsak azt az igazságot akarta hangsúlyozni, hogy Jézus Krisztus valóságos ember, hanem Jézus Krisztust az emberiesség, a humanitás túlszárnyalhatatlan példaképe gyanánt állította elénk. Egykor rámutatott Pilátus Jézusra és az mondotta, "Ímé az ember!" Így állítja Pál Jézus Krisztust elénk, mint az ember prototípusát, az igaz emberség megtestesítőjét. Jézus embersége engedelmességében jutott kifejezésre. Emberré lenni mindenképpen azt jelentette számára, hogy engedelmeskednie kell. Ez hozzátartozik minden ember életéhez. Jézus engedelmességének útja a keresztre vezetett. A kereszt fényénél válik világossá, hogy ő nem az emberi élet "verőfényes tájainak bejárására kapott megbízást, hanem a fájdalmak sötét útját kellett végigjárnia". Még az emberi élet korlátain belül is egyre jobban összeszorult körülötte a szenvedések gyűrűje, amíg végül már csak a halál lehetősége maradt nyitva. De. még itt sem áll meg a megaláztatás és önmegüresítés fokozása, mert a halálnak még az erőszakos, idő előtti halálnak is vannak különböző fajtái, amelyek nem egyformán súlyosak. Neki az elgondolható legkeserűbb poha/ rat kellett kiürítenie. Vállalnia kellett azt a halálnemet, amely nemcsak testileg volt a legkinosabb, hanem ennél is gyötrelmesebbé vált azáltal, hogy gyalázatot, kitaszítottságot és közmegvetést jelentett. Ö azonban az engedelmesség útján nem állt meg, nem fordult vissza, hanem végigjárta. Mi adja 108

, az újtestamentumi etikának éppen ezt az irányt, amely a magasból a.rnélybe, a gazdagságból a szegénységbe, a dicsőségből a szenvedésbe vezet? Az újtestamentumi etikának az adja meg a súlyát, hogy Isten nem mint külső szemlélő áll e mögött az etika 'mögött, hanem maga is gyakorolja Jézus Krisztusban. Az igazi keresztyén lelkület titka, s egyben az igazi emberség titka, az alázatosság útja. Ezt tárja az apostol e Krisztus-himnuszban olvasói elé. Szakács József

Megalázta magát Filippi 2:8

Jézus Krisztus az Isten Fia elhagyta a menny dicsőségét, lejött a földre és emberré lett. Nem tudjuk elképzelni a menny bűn nélküli tisztaságát, a szeretet mindent betöltő ragyogását, az Atya és a Fiú tökéletes harmóniáját. Az ember képtelen arra, hogy teljesen elszakadjon a földtől és olyan szellemi magasságokba emelkedjen, ahol Isten dicsősége, szentsége és hatalma nem tűri meg a bűnnek még a gondolatát sem. Az Úr Jézus pedig ilyen tökéletes, kibeszélhetetlenül szép, Isten bölcsessége által kormányozott országból jött el erre a földre. De miért lett emberré az Isten Fia? Miért vállalta 33 év rengeteg szenvedését, gyötrelmét és végül a kínos kereszthalált, hiszen minden hatalom az övé volt (Mt 28:18)? Az Úr Jézus minden cselekedetét a szeretet hatotta át. Szerette Istent és az embert. Emberré lett az Isten Fia, hogy az embert Isten gyermekévé tehesse. Az egész üdvtörténet arról beszél, hogyan harcol Isten az elbukott világért. Az isteni rendet megbontotta a gonosz cselekvés, a helyreállítás csak az Úrhoz méltóan történhetett. Az Úr Jézus tudta: ember által jött be a bűn erre a világra. Ezért eljött, hogy teljesítse az Úr akaratát. Letette hatalmát, és önként olyanná lett, mint bármely más ember. Senki sem kényszerítette erre a szolgálatra. S éppen ez . a csodálatos Jézus Krisztus életében: megvetve a gyalázatot, keresztet szenvedett - önként, saját akaratából. Ö, aki Istennel egyenlő, végigélte az emberi élet legszörnyűbb szenvedéseit - önként. Ilyen áldozatra csak Isten Fia képes! S egyetlenegy áldozatával örökre tökéletesekké tette a megszentelteket (Zsid 10: 14). Hányszor szenvedünk, hozunk kisebb-nagyobb áldozatot úgy, hogy nem Isten indított minket arra. Az ilyen áldozatokat aztán végigkiséri a zsörtölődés, a zúgolódás, megterhelődünk, és akiért hoztuk az áldozatot, az sem 109

nyer áldást. Áldozathozatalunk értéke a mások életét előbbre mozdító áldásban van. Az Úrban nincs hiábavaló áldozat! . Jézus Krisztus gazdag volt, és szegénnyé lett érettünk. A mennyben minden az övé volt, itt a földön nem volt hová lehajtania fejét. Rabszolga alakját öltötte fel, így megalázta magát. Az emberi értelem számára felfoghatatlan: a világmindenség ura, az ég és föld királya, mint megvetett szolga jött el a földre. De sokan akarják ma is megérteni ezt a titkot. Pedig ezt a titkot elsősorban hinni és megélni kell! Járnunk kell a Bárány nyomdokain: az uralkodás helyett a szolgálat a mi feladatunk! Jézus Krisztus példát mutatott. Amikor először jött a földre, akkor ő szolgált mindenkinek. Másodszori eljövetelekor úgy érkezik meg, mint király, és akkor neki fog szolgálni mindenki, s meghajol előtte minden térd. Miért kellett Jézus Krisztusnak ilyen módon kiengesztelnie az Atyát? Más mód nem lett volna erre? Miért volt arra szükség, hogy megalázottan, agyongyötörten, mint ember haljon meg? A Biblia válasza: Isten az ítéletet egészen a Fiúnak adta (Jn 5 :22) és nekünk mindnyájunknak meg kell jelennünk a Krisztus ítélőszéke előtt (2Kor 5:10). ,,Nem olyan főpapunk van, aki nem tudna megindulni gyarlóságainkon, hanem aki megkisértetett mindenekben, hozzánk hasonlóan, kivéve a bűnt. Járuljunk azért bizalom" mal a kegyelem királyi székéhez" (Zsid 4:5-16). Jézus tehát emberré lett, hogy megértse és megmentse az embert. Minden nyomorúságot megismert, amelyben az embernek itt a földön része lehet, de ő nem elkövette, hanem hordozta és legyőzte a bűnt. Ne mondd hl\t: én már olyan mélyen vagyok, olyan nyomorult vagyok, hogy az Úr Jézus sem tud rajtam segíteni! De tud, csak ő tud! Hiszen ismeri helyzetedet, átélte ő is. Jöjj hát bizalommal a kegyelem királyi székéhez! Jézus Krisztus önmagát alázta meg, s nem pedig másokat. Mi fordítva szoktunk cselekedni. Pedig amikor másvalakit megalázunk, legtöbbször saját hibánkra, saját bűnünkre keresünk mentséget. Úgy gondoljuk, hogy ha eltereljük magunkról a figyelmet, akkor bűnünk rejtve marad. A bűnt pedig nem az teszi bűnné, hogy kitudódik vagy nem, hanem az, hogy elválaszt minket az Atyától. Az Úr azt várja tőlem, hogy magamat alázzam meg, és így járjak az én Istenemmel (Mik 6:8), hogy öltözzem fel az alázatosságot (Kol 3 :12) és tanuljam meg tőle, hogy ő szelíd és alázatos szívű (Mt 11 :29). Jézus Krisztus egész földi élete bizonyítja, hogy csak az alázatos szívvel végzett szolgálat ad erőt a szenvedések elhordozásához. Nehezen tudjuk ezt megtanulni. Ne öntelt, gőgös büszkeség jellemezzen minket - egy-egy sikerült szolgálat után sem! -, hanem az engedelmességben, a szenvedésekben, az egymásnak végzett szolgálatokban öltsük fel az alázatosságot (IPt 5: 5). Csak így, Jézust követve lehet betölteni a személyes elhívásban kapott szent szolgálatot az Úr örömére. Járjunk mindnyájan az alázat útján, semmit sem cselekedvén saját akaratunkból, hanem alázzuk meg magunkat Istennek 110

,1

hatalmas keze alatt, hogy felmagasztaIjonminket majd annakidején (IPt 5:6). Ha elfáradunk, meglankadunk a jézusi úton, akkor énekeljük el e kedves éneket: "Ha magam a porig megalázom, Az az Ur, aki ver, szomorit, Csuda fényre deriti a gydszom, örömá"al elönt, beboritl" Mézes László

Engedelmes volt Filippi 2:8 Napjainkban igen gyakori a pedagógiai kudarc abban az esetben, ha tekin- _ télyelv alapján követelünk engedelmességet gyermekeinktől, tanítványainktól. Éppen ezért igen hasznos lehet számunkra megvizsgálni, hogy milyen sajátosságai vannak Jézus engedelmességének. Ne intézzük el ezt egyszeruen azzal, hogy Ű más, hiszen Isten Fia, hanem keressük meg engedelmességének titkát. Engedelmeskedni azt jelenti, hogy nem saját akaratunkat visszük véghez, hanem alávetjük magunkat másvalaki akaratának, és aszerint cselekszünk. Jézus ezt tökéletesen megvalósította földi életében. Tudatosan vállalja - és úgy tekinti ezt, mint küldetésének legfontosabb summázását -/hogy az Atya akaratát teljesítse. ,,Ime, itt vagyok ... hogy teljesítsem a te akaratodat, Istenem" (Zsid 10:7, Zsolt 40:7-9). Már a gyennek Jézus 12 éves korában azt vallja meg szülei és h'allgatói előtt, hogy' feladata az Atya dolgaiban való f2glalatosság. Az a tény, hogy ragaszkodik mennyei Atyja akaratához, nem gátolja őt abban, hogy földi szüleinek engedelmeskedve, hazatérjen velük Názáretbe (Luk 2:49-51). Cselekedeteinek mozgató rugójául szolgálatának későbbi idejében is az Atya akaratát jelöli meg. " ... mert nem a magam akaratát keresem, hanem annak az akaratát, aki elküldött engem" (Jn 5:30). Olyan erős volt benne ez a küldetéstudat, hogy legyőzte fáradtságát, éhségét. Kenyerének, eledelének tekintette az Atya iránti engedelmességet. ,,Az én eledelem az, hogy teljesítsem annak akaratát, aki elküldött engem, és bevégezzem az Ű munkáját" (Jn 4:34). Mi volt Isten akarata, célja Jézussal? Az Úr szenvedő Szolgájáról szólő csodálatos próféciában ezt taIáljuk: "Az Úr akarata volt az, hogy betegség

III

,1

törje Össze. De ha fel is áldozta magát jóvátételül, mégis méglátja utódait, sokáig él. Az Úr akarata célhoz jut vele" (És 53:10). . , Isten minden embert az igazság megismerésére, az üdvösségre akar eljuttatni (l Tim 2:4). Ennek az akaratnak a megvalósulása egyedül Jézus által, az Ű engedelmessége folytán történhetett meg. Vele célba jutott Isten akarata mindazok életében, akik hit által elfogadják. Jézus istenfiúsága azt is jelenti, hogy Ö egylényegű az Atyával. Akarata tökéletes összhangban állt a testet öltés előtt és a mennybemenetel után is az Atyáéval. Nagyon különös azonban megfigyelnünk, hogy amíg itt élt a földön, szüksége volt arra, hogy imádságban tökéletesen ráhangolódjon az Atya akaratára. Tévedés lenne azt gondolnunk, hogy Ö saját akarattal nem rendelkezett, és úgy élt itt, mint egy "távirányítású robotember". Nem hasonlíthatjuk Űt a földi irányítóközponttól függő ürhajóhoz sem. Mint tökéletes ember járt-kelt Palesztina poros útjain, és megvalósította Atyja akaratát. Ez azonban nem ment önmegtagadás, harc nélkül. Ezt olvassuk felőle: "Ű testi élete idején könyörgésekkel és esedezésekkel, erős kiáltással és könnyek között járult az elé, akinek hatalma van arra, hogy kiszabadítsa Űt a halálból. . '.' jól lehet Ű a Fiú, szenvedéseiből megtanuita az engedelmességet" (Zsid 5:7-8). Az evangelisták is följegyezték a Getsemáné-kertben vívott gigászi küzdelmét. Angyal jött erősíteni Öt, amikor tusája olyan nagy volt, hogy verejtéke nagy vércseppekhez hasonlóan hullott a földre (Luk 22:43-44). Ebben a vívódásban született meg Jézus ajkán minden idők legcsodálatosabb nyilatkozata az engedelmességről: ,,Atyám! ... ne az én akaratom legyen meg, hanem a tiéd!" (Lk 22:42) Ne gondoljuk azt, hogy az akarat nélküli vagy akaratgyenge, pipogya emberek erénye az engedelmesség. Minél erősebb akaratú valaki, annál nagyobb győzelem, ha le tud mondani saját akaratáról és képes engedelmeskedni Istennek és embertársainak, Krisztus iránti tiszteletből. Jézus amikor engedelmességérőlbeszél, annak hátteréül nem az Atya hatalmától való félelmét jelöli meg, hanem az Atya iránt érzett szeretetét. Nem igazi engedelmesség az, amelyet a megtorlástól,a büntetéstől való félelem kényszerit ki. Az a valódi engedelmesség, melynek indítékául semmi más nem nevezhető meg a szereteten kívül. Jézus ezt a tökéletes engedelmességet mutatta be példaként számunkra. Ezt várja tőlünk is, mint az iránta és az Atya iránt érzett szeretetünk megnyilvánulását. "Ha valaki szeret engem, az megtartja az én Igémet" (Jn 14:23). A parancsolatokat ismerjük, a halálig engedelmes Jézus példája előttünk van, kövessük Öt! Tóth László 112

1

Krisztus

I

mindenűtt

A nagypénteki csalódásból a húsvéti hit által fölemelt tizenegy tanítvány Várakozó szemmel tekint az árulás, a tagadás és a halál kínjai fölött diadalmaskodó Úr Jézusra. Az, akit az Atya mindhalálig tartó engedelmességéért méltán magasztalt föl mindenek fölé, most fenségét övéi előtt is föltárva szól: .Nékem adatott minden hatalom mennyen és földön .. . . és ime én veletek vagyok minden napon a világ végezetéig" (Mt 28: 18,20). Két évezred múlt el azóta, és a mai tanítvány szertenézve a világban, csüggedten kérdezi: - Nem kétlem hatalmad, sem jelenléted a mennyben, bűntől és szennytől érintetlen otthonodban, szolgáló angyalaid körében, de Uram, hol érvényesül hatalmad itt a földön? Egyáltalán, látható vagy-e, velünk vagy-e, mint ígérted egykor: örökké? Sok kicsiny imaházban jártam, ahol néhány szolgálatban elaggott Anna és Simeon képviselt Téged! Helyettük ki beszél majd Rólad, ha az élettel betelve maholnap elhallgatnak ők is? A nagyvárosok forgatagában, tülekedő emberek tömegében is hasztalan kerestelek, Neved sem említették. Ennyire elhagytál minket? Sok mai tanítvány tépelődik, emésztődik így a világon. Nem egy, hanem milliónyi nekibúsult illés kesereg az Úr ügyén bánkódva, Krisztus vesztét fájlalva: .Elhagytdk szövetségedet . . . egyedül én maradtam . . . :':.(IKir 19:14). \ Mielőtt mi is belesodródnánk a világfájdalmas kesergők sorába, álljunk meg egy szóra! Már a hajdankor napjaiban is hamis volt az Úr ügyét sirató panasz, hiszen az "egyetlen" illésen kívül még hétezer hivő szívében volt igazán úr az Úr, és ma is naponta száz- és százmillió tanú vallja meg szóban és tettel, hogy "Jézus Krisztus Úr" (Fil 2:11). Könyveket tölthetnénk meg bizonyságtételükkel, most azonban mégse róluk essék szó, azt kutassuk inkább, tanúskodhatna-e valami Megváltó Urunkról, ha egyszer kiragadtatnának ebből a világból mind a Benne hivők, s velük együtt eltűnnének a kifejezetten vallásos rendeltetésű, némán is Róla beszélő intézmények, imaházak, templomok? Vegyük talán először szemügyre a könyvtárakat! Lapozzuk föl a világírodalom remekeit! Nemcsak a régi, de sok mai keletű írásban is ott találjuk Jézus Krisztus nevét, evangéliumának, golgotai áldozatára épült egyházának tetteit. Dante Isteni szinjáték-ában, Balassi, Ady verseiben, Dosztojevszkij, Gárdonyi, Capek műveiben és a polcokon gIédábaállított sok-sok más könyvben is ott van Krisztus mindenütt. 113

"

Ott van a képzőművészeti alkotásokban, Michelangelo döbbenetes erejű képeiben, szobraiban; Dürer rézkarcaival, Barlach fafaragásaival, Kovács Margit kerámiáival és ezernyi más művész alkotásával a jelenlevő és hatalommal teljes Krisztus prédikál rácsodálkozó szemünknek. Ott van a zenében is. ~vszáZadokon át hömpölyög ezernyi változatban Krisztust hirdető, magasztaló dallam, angyali kórusok szavát idézve a földre. Palestrina, Bach, Handel, liszt, Kodály és mestertársaik a muzsikában a Megváltó szépségét és dicsőségét hirdetik. De Úrként van jelen az emberi társadalom fejlődésében is. Igaz, nem bocsátott bosszúálló fegyvert a rabszolgamilliókon elősködő római birodalomra, de kimondatta szolgájával: .Krisztusban . . . nincs sem szolga, sem szabad . . . mindnyájan egyek vagytok a Krisztus Jézusban" (Gal 3:28). Ez lett az a kovász, amelynek hatására végül is megérett a gondolat és megdöntötte az Isten képére és hasonlatosságára teremtett ember méltóságát meggyalázó rabszolgaságot, és kétségessé, majd napjainkban tarthatatlanná tett minden szolgaságot, elnyomást. És ha bárhol kimondják a szót: béke, a Benne megjelent isteni akaratot idézik, amely a betlehemi mezők fölött mennyei szózatként hallatszott: " ... a földön békesség és az emberekhez' jóakarat' (Lk 2:14). A gyermekekhez lehajló szeretete él a gyermekintézményekben. A kórházak is az Ö nyomorultakat mentő szánalommal közelítő útját idézik. A jog paragrafusaiban is föllelhetjük nyomát, az irgalmat kifejező, a bűnösökjavu lását remélő megfogalmazásokban. KRISZTUS MINDENüTT. Még a nagyvilág térképén is' ott a neve. Nemcsak azokkal az elnevezésekkel, amelyek Rá utalnak közvetlenül, de pl. a mostanában nyugtalanító hirekkel jelentkező Salvador (jelentése: Megváltó), hanem úgy is, hogy létezik egy olyan földrésznyi nagy ország, amely !l Hegyi Beszédben megfogalmazott igének köszönheti nemzeti függetlensé. gét. Az angol gyarmatként elnyomott India úgy vívta ki szabadságát, hogy akadt egy ember, Gandhi, aki bár nem volt keresztyén, de a keresztyéneket megszégyenítő következetességgel ragaszkodott Krisztus szavához: ,,Ne szálljatok szembe a gonosszal!" (Mt 5:39) Hitt e szönak, és megtanította népét is arra, hogy miként csorbíthatja ki a kegyetlen elnyomás minden fegyverét az ellent nem állás krisztusi eszméjével. A fegyvertelen milliók elől végleg meghatraltak az állig fegyverzett bitorlók. És a volt koronagyarmat a szabad népek nagy családjába léphetett.

*

KRISZTUS MINDENüTT. Ha eltávozna mindabból, amiben e vázlatos szemle során is fölismerhettük Öt, egyik pillanatról a másikra megszegényedne a világ. Kifosztottan ásítanának a könyvállványok. Zeneművek színejavát nem élvezhetné soha többé szépre szomjas lelkünk. Szobrok, képek

114

r hiánya kopárrá tenné a világot, de hová lehetnénk, ha eltűnnének at intézmények, ernber- farkas vadságunkat szelídítő törvényeink? - De ezt a rémlátást elűzi szava, ígérete, világunkból semmi sem távolíthatja el! KRISZTUS MINDENOTT! Nemcsak tegnap és ma, de .minden napon a világ végezetéig!" Körülöttünk mindenütt Krisztus visszatükröződése lelhető fel. Ez a bűn alá rekesztett világ történelmének hédolásra késztető, megmagyarázhatatlan csodája. Lehet-e ennél valami több, fokozhatnánk-e még ezt tovább? Krisztus bennem, benned és bennünk! Ez a többlet! Más rnínöség, az igazi, amiért valójában eljött az idők teljességében e világra; visszatükröző dés helyett élő,. isteni jelenlétének megvalósuIása: bennem, benned,bennünk ... Az egyszülött Fiú dicsőségénekteljessége, régen áhított boldogságunk kivirágzása! Gy6ri l.QInéI

Így látták Jézust Jézus az Alfa és az Omega. Benne találkoznak legellentmondóbb gondolataink. A néger feketének látja öt, a gyermek a legjobb barátját ismerifel. Benne, a bölcs Benne látja mea alegbölcsebbet, de aki igazán találkozik Vele, megtanulja maradéktalanul rábízni életét. Ö nemcsak a tudatlanoké, hanem a legbölcsebb ember is Benne találja meg minden ismeretének forrását. J. W. Goethe (1749-1832),8 világirodalom egyik óriása így ismerteJneg öt: "Az életben úgy jelenik meg Jézus, mínt valódi filozófus - ne botránkozzatok meg ezen a kifeje~sen! -, mint egy bölcs, a szö legmélyebb értelmében: megáll a maga pontján; megjálja az útját; és míközben az alanH~t magához felemeli, míközben a tudatlanokat, szegényeket, a betegeket r6szeseivé teszi bölcsességének, gazdagságának, erejének, és ezért már-már úgy tű nik, hogy egy szinten van velünk, aközben más oldalról nem tagadja meg a maga isteni eredetét: Istennel egyenlővé meri magát tenni, igen: mert . merte magáról kijelenti, hogy ő lsten. igy ifjúságától fogva csodálatba ejtette környezetét, ennek egy részét megnyerte a maga számára, a másikat pedig maga ellen ingerelte." Ebből az 1770. április 12-én kelt naplójegyzetből megtudjuk ennek az érdekes gondolatnak a forrását is. Krisztus fényében így vall önmagáról Goethe: ,,Az vagyok, aki voltam, csakhogy Urammal, istenemmel és az ő szeretett Fiával, Jézus Krisztussal valamivel jobban állok. Ebből következik, hogy valamivel bölcsebb vagyok, és megtapasztaltam, hogy mit jelent ez:.A bölcsesség kezdete az Úrnak félelmee ."

us

R. Wagner (1813-1883) éppen az ellenkezőjét látta Krisztusban. ,,A keresztyén vallás megalapítója nem volt bölcselő, hanem isteni személy; tanítása az önkéntes szenvedés vállalása volt; benne hinni annyi volt, mint Űt követni; és ji megváltásban reménykedni annyi volt, mint a vele való egyesülést keresni. A legszegényebbek, a világ általlegmegvetettebbek között jelent meg az Üdvözítő, hogy a megváltás útját immár nemcsak tanítások által, hanem a saját példája által mutassa meg: vérét és testét adta, mint végső és legmagasabb értékű engesztelő áldozatot, minden bűnös módon kiontott vérért és megtört testért. Ezért nyújtotta tanítványainak a bort és a kenyeret ~Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre.a Ez a keresztyén hit legfőbb segítő eszköze : ennek gyakorlásával a Megváltó minden tanítása megvalósul." Aki viszont igazán találkozott vele, Pascal/al együtt így fohászkodik: ,,Mennyei Atyám! Nem kérek Tőled egészséget vagy betegséget, életet vagy halált, hanem azt kérem, hogy egészségemis, betegségem is, életem is, halálom is szolgáljon a te dicsőségedre és az én üdvösségemre, mert egyedül Te tudod, mi szolgál javamra. Te vagy Úr egyedül, add meg vagy vedd el, amit akarsz, de cselekedd, hogy a Te akaratod az én akaratom is legyen. Ámen."

* Zsidó szemmel Jézusról. Dr. Henry Brandt genfi zsidó rabbi előadást tartott a zsidók Jézusról alkotott képéről. A neves rabbi szerint a XIX. század elejéig Jézus - a keresztyének magatartása alapján - a győzelmes, de ugyanakkor az irgalmatlan egyház jelképe volt. Ennek történeti alapja az, hogy a keresztyének megfordították a keresztet és kardként szegezték a zsidók ellen. A zsidók egyenjogúsítása mintegy kétszáz éve nyert polgárjogot NyugatEurópában. Ez lassan megváltoztatta a helyzetet és ma a legszabadelvűbb zsidó réteg még ha nem is ért egyet Jézus messiási igényével, Jézust "Izráel népe kiemelkedő, ha nem is páratlan alakjának ismeri el". H. Brandt rabbi megállapításaival tartalmilag nincs mit vitatkoznunk, hiszen a keresztről való beszéd ma sem mindenkinek erő, lehet bolondság is (IKor 1:18). De van ennek a hírnek egy elgondolkodtató vonása is. Jézust karddal és erőszakkal senkivel sem lehet elfogadtatni, még akkor sem. ha a kardot a keresztből formáltuk. Ha megtéretlen énünk bosszúját Jézussal akarjuk igazolni, belőle csinálunk bálványistent és szent nevét gyalázzuk.

Szigeti Jenő

116

,A mélypont: csúfos kereszthalál Filippi 2:8 Jézus egész életútja szenvedés és megaláztatás vol. Olyan mértékű, hogy mi azt át sem tudjuk érezni. Aki egész életét szegényes, piszkos putriban töltötte, nem tudja mit jelent ebben a putriban lakni annak, aki tiszta, kényelmes és komfortos lakásban élt korábban. Így mi sem tudjuk megérteni soha, hogy mit jelentett Jézusnak, aki otthonos volt az lsten dicsőségében, akinek életeleme az Isten szentsége és tisztasága volt, magára venni embervoltunkat, beköltözni emberi problémáink közé, hogy azokban társunk:legyen. Az Ige azt mondja, hogy ennek az egész útnak az indítéka a szeretet volt. Jézus azért jelent meg közöttünk. hogy képe legyen az Isten utánunk: vágyódó szeretetének. Ez volt megaláztatásának titka. Ennek a megaléztajasnak legmélyebb pontja a kereszt volt. De egyben ez Isten szeretetének legnagyobb bizonyítéka is. Egy hivő édesapa feleségehirtelen halála után magára maradt serdülőkorú fiával. Nem volt köztük jó viszony. Az apa gyakori türelmetlenségével, kemény büntetéseivel elhidegítette magától fiát a korábbi évek alatt. Amíg az édesanya közöttük volt, nem ütközött ki különösebben az ellentét. Az anya jelenléte összetartotta a kis családi háromszöget. De most, az édesanya halála után, az édesapa hirtelen rádöbbent, hogy tulajdonképpen semmiféle kapcsolata sincs fiával. Alig tudtak egymással szót érteni, a fiú sokszor félrehúzódva, szótlanul rendezgette bélyeggyűjteményét, vacsorához is alig akart leülni apja mellé. Az édesapa imádkozni kezdett viszonyuk javuIásáért, és egyszerre megvilágosodott előtte, hogy az ő mulasztása az oka minden bajnak. Magára vállalta ennek terhét az Úr előtt, és olyan szeretetet kapott Istentől fia iránt, amilyet azelőtt 'Soha nem ismert. Ettől kezdve fiának nemcsak apja, hanem anyja is igyekezett lenni: esténként, nehéz munkája után, meíeg vacsorával várta, rendszeresen elkészítette a tiszta fehérneműt, a szeretetnek sokféle jelével vette körül. A gye. rek eleinte csodálkozott, azután kezdte kipróbálni ennek az új helyzetnek, a szeretetnek valódiságát. Sokszor egészen különös formát öltött a magatartása. Az apa - ő maga mondta el az esetet - Istentől kapta ezt a szeretetet, és állta- a próbát. A fiú lassan felengedett. Két év múlva, egy beszélgetés után az apa együtt imádkozott fiával, és a gyerekből szinte fuldokolva, zokogva tört fel először a kiáltás: "Jézus!" Egy nagy változásnak első hangja volt ez. A csata eldőlt. . A fiú zabolátlan kitöréseit, provokatív magatartását nem volt könnyű elviselni. Sok imádság, az Úr előtti ismételt megalázkodás kísérte. ennek a 117

, két esztendőnek váltakozó eseményeit. De a legnehezebb órák voltak az IstJn megújult szeretetének legékesebb, leameggy5zőbb bizonyítékai is. Ezeka hétköznapi eseményekből kirfvó esetek emlékeztettek mindig arra, hogy a SZeretet valódi, építeni lehet. rá, és, ezek az élmények lassan elolvasz. tották II jeget a csalódott, megkeseredett fiú körül. A golgotaí kereszt az emberiség történetinek ilyen kirívó eseménye. Nem azért, mert ártatlan embert végeztek ki rajta. Nem Jézus volt az első és nem is az utolsó, akit hamis vádak alapján megkinoztak és kivégeztek. Jézus azonban teljesen bűn nélküli volt, ezt méB legmegátalkodottabb ellenségeinek is el kellett ismerniük. Amikor arról volt szó : "Ki vádol engem bűnnel kötületek?" Nem volt, aki válaszolni tudott volna, nem tudtak bűnt mon-

daRi felőle. Az egyedülálló Jézus kínhalálában az, hogy Isten képét feszítettük meg Benne! Nemcsak ártatlan vagy igaz embert, hanem azt, akiben az Isten önmagát mutatta meg, a saját képmását jelentette meg közöttünk. bemutatva benne tisztaságát, szentségét, igazságát, az emberek iránt való szeretetét és megtartó erejét! Az Isten volt Benne látható, és ezt vetettük ki magunk köZül. Istennel szemben belénk gyökerezett teljes ellenségeskedésünk fellázadt ellene, nem bírtuk elviselnijelenlétét; a farizeusok és főpapok az egyetemes emberiség képviselői voltak, kifejezve azt, amit minden ember az ő hetyükben hasonlóképpen tett volna. De a szeretet, szerétet maradt! A szenvédéstörténet fölött rilindvégig ott állt Jézus komoly szava: "E pohár amaz új ~ővetség vére, amely kiontatik sokakért a biinöknek bocsánatára." Azokért, akiknek dühe megöli őt néhány órával később, közvetlen kínzóiért is így imádkozik: ,,Atyám bocsásd meg nékik, mert nem tudják mit cselekszenek." Ez a szeretet bizonyítéka. Jézust nem az erőszak tartotta a kereszten, hanem az emberhez való szeretete. Valahányszor erre a ,,mélypontra" nézek, mindig újra meggyőződöm róla, mit jelent Istennek irántunk való szeretete. Erre bizonyosan fel lehet építeni életsorsomat s a tiédet is. Ez a kereszt mélypontjával megpecsételt, rendíthetetlen szeretet. A kereszthalál másik, újra és újra olvasható kijelentése, hogy az "a mi bű neinkért" történt. Meglepő szó, éppen ennek a halálnak borzalmassága, a ,,mélypont" mélysége miatt: mit vétettem én, hogy ilyen rettenetes áldozatotk6VCltelt? Grünewald (Luther korai kortátsa) megrázó, megdöbbentő módon festi meg oltárképén ezt a mesfesútett Krisztust: a kíntól eltorzult, töviSekkel eléktelenített test függ a .bresZten, fején hatalmas töviskorona, am.iaek tövisei még holtában ,is a Megfestitett húsába mélyednek, kezei gótesbe rádulva, az ég felé fordulva tnereve4tek meg a hatalmas szögek okozta kínban. Valóban megrázó kép. Micsoda bűn az, amiért ilyen rettenetes m4Sdon kellett bűnhődnie? Hisz nem Idptam,llem csaltam soha: mindig rendesélctet éltem! Ez a ,,rendes élet" került a kereszten ítélet alá. Nem azok-

118

, ról a vétkekről van itt szó, amelyeket az emberi igazságérzet is méltán elítél vagy az igazságszolgáltatás eszközeivel üldöz. Ezek a cselekmények az Ige szerint csak gyümölcsei annak a mélyen gyökerező, ősi bűnnek, amelyikről a Biblia beszél: elfordultunk mennyei Atyánktól, ,,mindnyájan mint juhok eltévelyedtünk, kiki a maga utára tértünk". Istentől elfordult, az isteni élettől elidegenedett (Ef 4:18) életünk, ahogyan a magunk feje után a magunk életét keressük - maga ez az, amit az Ige bűnnek nevez és amiért az Isten Fiának a mélypontra kellett jutnia. Nem a tételes bűn maga, hanem az lsten nélküli voltunk a bűn! Ha a keresztre nézek, azt mondom: iszonyatosság az, _amiért így kellett bűnhődnie! És ez az iszonyatosság: én magam vagyok. A kereszt ,,mélypontján" ismerem fel magam. Hadd említsek egy példát a magam életéből: a zöld lámpára meglódult kocsisort már-már beérve igyekeztem felzárkózni a többi autó után, hogy a ,,zöld hullám"-ba még beleférjek, és így mehessek át folyamatosan a Belvároson. Pécs fő közlekedési útvonalán történt ez, még évekkel ezelőtt. A kocsisor - két-két sávra osztott széles útvonalról lévén szó - a belső sávban haladt, s én a nyomukban. Jól láttam, hogy előttem kb. 150-200 m-re egy gépkocsi áll a külső sávban, közvetlenül az utcasarok előtt (ahol egyébként ,,zebra" is volt), de nem sok ügyet vetettem rá: nyilván vár valakire - gondoltam. Csak akkor hűlt el bennem a vér, amikor az álló kocsival már szinte egy vonalba érve láttam, hogy egy idős nénike iramodna ki a kocsi mögül (a védelmet nyújtó ,,zebrán"!) az úttestre, engem meglátva ijedten visszahőköl - és ez a mozdulat elég volt arra, hogy ne váljak gyilkosává. Kb. 2 km után utolért az álló autó vezetője - civilben levő rendőr volt -, és akkor derült ki, hogy ő már eleve azért állt meg ott, hogy a néninek utat adjon az úttesten át. Mikor a kocsisor egy pillanatra megszakadt, a néni nekilódult - és majdnem beleszaladt az én autómba. Emberileg érthető a helyzet (a rendőr meg se büntetett), csak egy csekélyke vétség - és soha életemben nem tudtam volna felmenteni magamat az alól, hogy gondatlanságból emberi életet oltottam ki. Emberileg magyarázható, csekélyke dolog, de az emberi jog sem mentett volna fel vétkességem alól. Még ma is elborzadok ha arra az esetre gondolok. Amikor az Isten Lelke rám nehezíti Istentől elszakadt, elidegenedett életem terhét, amikor az "emberileg érthető" kibírhatatlan iszonyattá lesz, akkor megértem ennek a ,,mélypontnak" okát és súlyát. És akkor nyugodtan megállhatok: ezért a ,,mélypont"-ért ment fel engem az Isten! Ezért a keresztért vagyok szabad! Hecker Frigyes

119

t

Isten felmagasztalta őt Filippi2:9 Jézus Krisztus felmagasztaltatása már a kereszten megkezdődött, attól a pillanattól fogva, amikor megtette "zárójelentését" az Atyának: "Elvégeztetett" (Jn 19:30). Keresztje ugyanis nem csupán megaláztatás volt. Ű maga mondta korábban, hogy "amikor felemeltetem - tudniillik a keresztre mindeneket magamhoz vonzok" (Jn 3:14; 8:28; 12:32-33). S valóban megkezdődött e csodálatos vonzás, mert ez hódoltatta meg előtte az egyik latrot, a római századost, és sokakat (Lk 23:40-48; Mt 27:54), mert ,,ki Jézust keresztjén hittel szemléli, üdvhöz jő azon órában". Sőt hódolni kezdenek az így "felmagasztalt" Megváltó előtt az ellenséges tábor kellős közepéből, az Űt halálra ítélő nagytanácsból is: Nikodémus és Arimáthiai József (Jn 19:39; Lk 23:50-53). Akik életében nemigen vagy egyáltalán nem mertek mellette kiállni, azok megsejtik az Ű váltsághalála magasztos áldozatát, és tettekkel tesznek bizonyságot róla. Az ókori kelet legnagyobb királyait megillető temetésben részesítik, amikor Nikodémus 100 fontnyi kenetével balzsamozzák be testét, úgy akarván emberi módon maradandóvá tenni emlékét, mint az egyiptomi fáraókét. Olyan királyi, tiszta fehér gyolcsba takarják, amilyen életében soha nem takarta testét. Mintha ezzel is Isten szándékát valósítanák meg, aki még így sem engedi, hogy az ő Szentjének teste "rothadást lásson" (ApCsel 2:27). Ezért kéri el a keresztről a holttestet Arimáthiai József tudván, hogy a keresztről lekérülő hullák a főváros szeméttelepére, a Gyehennára kerülnek a dögmadarak és férgek martalékául. Arimáthiai József által is felmagasztalta őt Isten, hiszen azt adja át neki; ami az ember számára halála után is érték, amelyemlékét hivatott megőrizni: családi kriptáját. . Felrnagasztaltatásának következő állomása dicsőséges feltámasztása. Az ember legfélelmetesebb, mindenkit legyőző ellenségétől nem félnek az Ur lepecsételt sírját őrző katonák, hisz birodalmat szerző és fenntartó hadjárataik során százszor is szembenéztek vele. De azzal szembenézni, akinek sírból kiszálló lépteit földrengés robaja visszhangozza; aki utolsó ellenségünket, a halált is legyőzö erejében ragyog fel a halhatatlan szellemi test emberszem nem látta káprázatos öltönyében, az előtt összeomlik minden korhadt emberi erőlködés, a fegyverek hatalmának évmilliós véres bálványa, s még jó, ha megvert kutyákként nyüszítve elmenekülhetnek a Krisztus fényében letűnt hatalom képviselői. Pedig az őrhelyelhagyásáért halálbüntetés, keresztre feszítés jár. De aki abszolút győztesen kilépett a húsvéti sírból, az még a halálnál is félelmetesebb: az előtt nem állhat meg, aki ellensége, hiszen Isten már most megkezdi az ő ellenségeit lába elé vetni (IKor 15:25), mint azt is, aki később a damaszkuszi úton próbálta felemelni kezét ellene

120

t

(ApCsel 9:3-6). Bizony felmagasztalta őtaz Isten, s erről ő maga is bizonyságot tesz húsvéti győzelme után: ,,Nékem adatott minden hatalom menynyen és földön!" (Mt 28 :18) Meghordozza itt múló világunkban ezt a megdicsőül t testet, hogy lássák, tapintsák tanítványai: milyen lesz örökkévaló létformájuk. Felmagasztalja őt lsten tanítványai előtt, akik közt volt hitetlenebb a legmodernebb embernél is, mert míg ez így beszél: "Hiszem, ha látom"; addig az így: "Akkor sem hiszem, ha látom, még a saját szememnek sem hiszek!" De amikor meglátja a megdicsőült krisztusi testen is örökre látható gyógyító sebeket (És 53:3; Jn 2~8), olyan nevet mond ki Tamás, mely egyedül az Úristent illeti meg, s mely megrendült örömmel magasztalja magáénak ezt az örök Jézust: "Én Uram és én Istenem"! Kell a tanítványoknak ez a feltétlen bizonyosság, ez az átütő erejű hit a kezdődő világmisszióhoz, hogy tudják: nem akárkinek szolgáltak eddig és nem akárkinek a parancsát teljesítik ezután (Mt 28:18-20), hogy hitük tudássá érlelődjék és életformává alakuljon a nagy jövő senkit meg nem szégyenítő reménységében: "Tudom, kinek hittem, és bizonyos vagyok benne, hogy ő az én őnála letett kincsemet meg fogja órizni ama napra" (2Tim t12), az én feltámadásom várva várt napjára. De még a feltámadás sem végső állomása az Ö felmagasztaltatásának. A tanítványok szeme láttára felvitetik a mennybe. (Lk 24:51,ApCsell:9). Ugyanezt az igazságot Pál még egyetemesebben fogalmazza meg a Szentlélek kijelentése nyomán: " ... fel is ment minden égnél feljebb, hogy a míndenséget (kozmoszt) betöltse" (Ef 4:10). Megdicsőült szellemi testében (IKor 15:44) felmagasztaltatásának olyan távlatai vannak, melyeket felfogni alig képes az emberi elme, hiszen egy ilyen "test" képes betölteni a kozmoszt, és ezzel egyszerre jelen lenni mindig mindenütt "testileg", azaz valóságosan. Már a mennybemenetel pillanata elárulja, hogy valami csodálatos isteni felmagasztalásban van része Urunknak, hiszen a "felhő", amely eltakarja őt a tanítványok csodálkozó szeme elől, már az Ószövetségben Isten dicsőségé nek a megjelenésével kapcsolatos. Krisztus ilyen felmagasztaltatása a feltámadás és mennybemenetel tényeivel és ezeknek következményeivel, az anyagnak és a testnek világhódító megdicsőülését jelenti az isteni Szellem uralma alatt. Felelet ez a krisztusi felmagasztaltatás néhany mai gúnyolódó vádjára, mely szerint a menny "sűrített uralom". Ilyen test birtokában éppen az ellenkezője: lélektágító szabadság, csodálatos változatosság és örökös öröm. Igaz, hogy a szellemi világ más dimenziókkal rendelkezik, mint ez az anyagi, mégis kénytelenek vagyunk a meglevő, a viszonylag ismerős fogalmakkal kifejezni az ismeretleneket, s legalább ködös hasonlatokként fölhasználni őket. Ilyen értelmű az alábbi gondolatsor. Bármennyire csodáljuk az emberi elme és a technika előretörését, az űrhajók útja legfeljebb millimétereket jelent a viszonylagosságvilágában a végtelen világűrben. A hozzánk leg121

közelebb levő állócsillag a Proxina Centauri 4,27 fényévrevan. Hány fényévre van akkor a legtávolabbi? És melyik csillagász tudja, hogy melyik a legtávolabbi? Az idézett Ef 4:10 azonban azt állítja, hogy ezt a mérhetetlen viiágmindenséget Jézus dicsősége betölti. Mi a sok ezer és sok millió fényévnyire levő csillagrendszerek kozmoszában élünk. És ez míndössze csak a tér! A szellemi testtel rendelkező halhatatlan Úr azonban minden .űrhajó nélkül, úgy amint van, közvetlenül behatolt ezekbe a világokba is, mert Isten felmagasztalta Űt azáltal is, hogy Úrrá tette a gravitáció, a súly, a súlytalanság, bolygók, csillagok, csillagrendszerek, tér és idő ismert és ismeretlen törvényei felett. Krisztus felmagasztaltatásához tartozik az is, hogy az Isten "ajándékozott neki olyan nevet, mely minden név felett való". Örök időkre nézve is teljesítette tehát az ésaiási prófécia ígéretét, mely szerint ,,hívják az Ű nevét csodálatosnak, tanácsosnak, erős Istennek, örökkévalóság Atyjának, békesség fejedelmének! Uralma növekedésének és békéjének nem lesz vége ..." (És Q:6-7). A név minden időben annak a személyiségét is jelenti, akit jelöl. Senkinek olyan gazdag és sokoldalú áldott személyiségenem volt a földön, mint Jézusnak. Erről tesznek bizonyságot a különböző bibliai szókönyvek, melyek hosszú listákat sorolnak fel Krisztus neveiről. De ha csak az evangéliumokban említett neveknél maradunk, azok is bőséges gazdagsággal szolgálnak. Méltán ujjongunk fel az énekíróval: "Ú, mily kedves név ez, Jézus!" Legtömörebben azonban, minden más nevet magában foglalóan jelzi az idézett fejezet ll. verse ezt a nevet: ,)ézus Krisztus OR!" Mivel nem tekintette zsákmánynak, hogy Ű preegzisztenciájában (földre születése előtti életében) Istennel egyenlő, miután elvégezte földi küldetését, újra egyenlővé tétetett az Istennel, hiszen az "ÚR" név eddig. csak az Atya-ÜR-Istent illette meg. Ennek az úRnak felénk forduló arca a megváltó szeretet. Nem véletlenül vallja róla az apostol, hogy nincsen az ég alatt és a föld felett más név, aki által üdvözülhetnénk, csak az ÚR Jézus neve (Vö. ApCsel 2:36; 4:12). További felmagasztaltatásához tartozik még az Atya jobbján való uralkodása, dicsőséges eljövetele, utolsó ítélete és örökkön-örökké való uralkodása. De mindez a felmagasztaltatás nem önmagáért van, mint ahogy megaláztatása sem önmagáért volt, hanem értünk. Feltámadása is értünk volt, hogy első zsengéje legyen azoknak, akik az Úrban haltak meg (Jel 14:13), hogy az utolsó trombitaszóra mi is feltámadjunk. Mennybemenetele is a mi elragadtatásunk előképe (l Thes 4: 16-1 7). Dicsőséges eljövetele is értünk történik, hogy vele együtt uralkodjunk, s nekünk is részünk legyen még szellemi lények (angyalok) megítélésében is (IKor 6:3). Uralkodásából nekünk is részt ad, mert "aki győz - mondja a felmagasztalt Úr -, megadom annak, hogy az én királyi székembe üljön velem, amint én is győztem és ültem az én Atyámmal az Ű királyi székében" (Jel 3:21). Balog Miklós

122

Nevére minden térd meghajoljon Filippi 2:10 Azok a fizikusok, aki eddig a legjobban beleláttak a világ szerkezetébe, mint pl. Einstein vagy Heisenberg, kijelentik, hogy csak egy kis bepillantást kaptak a csodálatosan felépített, de soha meg nem ismerhető viIágegyetembe. Meghajoltak az ismeretlen, de valóságos és csodálatos Teremtő előtt. A világ a láthatatlanból állott elő. Ebből a felettünk álló, érzékelhetetlen világmindenségből jött e földre az ,,idők teljességében'; az a ,,názáreti Jézus", aki .felkent" volt az idők kezdete óta, amint a Zsidókhoz írt levél l :9 verse mondja: "Felkent téged a te Istened örömnek olajával a te társaid felett." Közel kétezer éve jött közénk és azóta velünk van. Csodálatos életpályája volt. A mennyben örökölte a Fiú nevet. ,,Annyival kiválóbb lévén az angyaloknál, amennyivel különb nevet örökölt azoknál." (Zsid l :4) Amikor a Bibliában azt olvassuk, hogy az ő neve ,,minden név fölött való" - vagyis olyan rendkívüli hatalommal, hatással bíró, amely mindenkit előbb vagy utóbb meghajlásra, elismerésre, meghódolásra, leborulásra kényszerít, akkor előbb meg kell értenünk, mit jelent az, hogy egy név adatik valakinek. A név attól függ, hogy milyen az élet. A név ma már nem mond szinte semmit. Kezdetben nem így volt. Minden név megfelelt a viselő jének. Ma már legfeljebb megmosolyogjuk, ha egy magas termetű embert Kisnek hívnak, de nem ütközünk meg rajta. A Biblia emberei kezdetben jellemző neveket kaptak. Később megváltozott ez a gyakorlat. Isten Fiának kezdetben volt neve. "Én leszek néki Atyja és ő lesz nékem Fiam." (Zsid l :5) Az angyal név annyit jelent: küldött. De jött valaki, aki az Atyától örökölte a nevet, ez lett a neve: Fiú. Csak sejtjük, micsoda hatalma volt a Fiúnak, az úrnak, akinek királyi széke mindörökre megáll. Ki volt tehát, Aki jött? Isten Fia volt és Isten volt. Amikor eljött erre a földre, erre a világra, megváltozott. Egy másik név várta, amelyet az angyal közvetített az ő anyjának. Ez a név: Jézus. Jelentése: az Úr a megtartó, a szabadító. Mózes főemberei között volt egy, akit Hóseásnak hívtak. Ö harcolt először az amelekitákkal és győzött. Mózes ezt a Hóseát, a Nun fiát nevezte Józsuénak (4Móz 13:17). Mindkét név,aJózsué is, a Jézus is elterjedt a zsidók között. Az Ószövetségben utoljára Zakariás könyvében olvasunk egy főpapról, akit Józsuának vagy Jehósuának hívtak. A Názáreti Jézus, aki Máriától született Betlehemben, ezt a nevet kapta, hogy ő szabadítsa meg a népét bűnéből, mint Isten Szabadítója, a Megtartó. O teljesen megfelelt ennek a névnek. . . Először odaadta a mennyei életét, leszállt a földre. Az Isten Fiából Ember Fia lett. Kisebbé tétetett az angyaloknál - olvassuk a Zsid 2:7·ben. Be123

állott a Jordánba, hogy emberséget is halálba adja. "Amikor olyan állapotban találtatott, mint ember, megüresítette magát, rabszolgaformát vett fel ... " (Fil 2:8) Megalázta, lealacsonyította magát egészen a halálig. A keresztfán, a római bitófán lelte halálát. Ez a szégyenletes vég a lehetséges legalsó pontja egy életpályának ezen a földön. Ez lett az Isten Fiából. De ezáltal az igaz Jézus megmentette, megtartotta a világot. Betöltötte, amit a neve jelent: Megtartó, Szabadító. A zsidók várták a Megtartót, a Felkentet, a Messiást. A Messiás szó görög megfelelője Krisztus. Ez volt az Ű új neve. Felkente Űt az Atya, ő már Krisztus volt, amikor a földre jött, így adta hírül a pásztoroknak az angyali szózat. .Született néktek ma a Megtartó (vagyis az igazi Jézus), ki az Úr Krisztus, a Dávid városában." (Lk 2:11) Péter is azt mondja róla: "Úrrá és Kisztussá tette Isten, azt a Jézust, akit ti megfeszítettetek." (ApCsel 2:36) Krisztus volt az új neve, de uralma még rejtve volt. Ezért dorgálta meg a démonokat, akik kiáltozták: "Te vagy a Krisztus!" Még nem volt itt az ideje. A Szent Szellem még csak egyeseknek jelentette meg, hogy Ű a Krisztus, az Isten Fia. Péter és Márta tudták róla. Vallomást is tettek erről. De a sokaság Pilátus előtt még vádolja: " ... hogy a király Krisztusnak mondja magát". (Lk 23:2) Az egyik lator is hallott erről, mert így szól hozzá: " ... ha te vagy a Krisztus ..." Ez azt jelenti, hogy Ű uralkodik. Eljött a győzelem órája a kereszten. A felemeltetés a mélypontról indult el. A felmagasztalás a halálból az új, győzedelmes életre. Előbb a hegyre, azután a mennybe, azután a trónra. Nem Jézus többé csupán, pünkösd óta Isten Szent Szelleme így jelenti ki nekünk: Úr Jézus Krisztus. Ez lett a neve. Az evangéliumokban még Jézus, a názáreti. Azok, akik vele voltak testi életében, így nevezik: Jézus Krisztus. Először mint Jézust ismerték meg. Hogy Ű Messiás, Krisztus, azt a feltámadásában tanulták meg. Pál apostol először a mennyei dicsőségben ismerte meg az Urat. Az ő tapasztalata "fordított" volt, mint a többi apostolé. Gyakran így ír Róla: Krisztus Jézus, a Felmagasztalt. Ez a Jézus tehát, aki Máriától született, .Krísztusnak neveztetett". A Krísztus nevet Ű, mint győztes kapta. Aki a Krisztus névben él, az Ű hatalmában is él. Jellemét és hozzánk való viszonyát is mutatja ez a név. Pál ezt a Krisztust hirdeti. A Kolosséi levélben arra figyelmeztet, hogy a mi életünk a Krisztusban van elrejtve. Mi Űbenne, Ű mibennünk. Ez az eggyélétel rányomja a bélyegét a mi életünkre. Amikor szerinte járunk, Űt magát látjuk magunk előtt, nyomdokaiban kívánunk járni, jelleme szerint élni. Ezért nevezték Jézus követőit először krisztusiaknak, keresztyéneknek. A keresztyén Krisztushoz hasonló ember, Krisztus követője. Sokakkal együtt meg vagyok győződve, hogy a Filippi levélnek az Ű nevére vonatkozó kijelentését akkor értjük helyesen, ha a Krisztus névre gondolunk. Amikor Ű megalázta magát, Isten felmagasztalta. Fölemelte és 124

ajándékozott Neki egy olyan nevet, amely minden név felett való, hogy Jézusnak erre a nevére, a Krísztus névre minden térd meghajoljon, mennyeieké, földieké és föld alatt valóké. A mennyei angyalok, a földön élők és azok, akik elaludtak. Minden nyelv vallani fogja, hogy ez a Jézus - Krisztus lett, űr, az Atya Isten dicsőségére. Akik Krisztus követői, azokra jellemző az Ö uralma. De az ellenség sem marad tétlen. Az Úr Jézus figyelmeztet, hogy sokan jönnek majd az Önéki adott Krisztus névben - akik ámítók. Azt is mondja, hogy sokan fogják Öt Úrnak hívni, de nem cselekszik az Ö akaratát, nem fogadják el az Ö uralmát az életükben. Az Úr Jézus sem fogadja el a látszat .uram-uramozést". János apostol figyelmeztet, hogy az űr most is ítélő bírája életünknek, nem lehet tisztelet és félelem nélkül, pajtáskodó hangon szólítani, Krisztussá lett, megdicsöült, hatalmát gyakoroló Úr. Mint az ő szeretetének legyőzöttjei, önkéntes fogságot vállaltunk - ezért vagyunk csodálatosan szabadok. Önként valljuk Öt Urunknak, Krisztusunknak. Egyéni és közösségi életünkben, belső fejlődésünkben és külső, gyakorlati megmozdulásainkban az Ö szava, gondolata, lénye az irányítónk. Először a mi szívünkben akarja véghezvinni az Ö tervét, Lelke vezetésével. De ennek a világnak is csodálatos helyreállitást tervezett és azt véghez is fogja vinni. A mi legmagasabb elhívatásunk, hogy Övele és Öbenne Istent magasztaljuk, a szívünk imádattal, meghajlással legyen telve a mi 'Urunk Jézus Krisztus csodálatos neve iránt. Pócsy Ferenc

Minden nyelv vallja Filippi 2: 11 A Szentlélek ihletéséből eredő, gyönyörű ősi Krisztus-himnusz záróakkordja ez a kijelentés és felszólítás: ,,MINDEN NYELV VALUA, HOGY JÉZUS KRISZTUS úR, az Atya Isten dicsőségére." Isten kegyelmének munkája nyomán az ember eljuthat arra a felismerésre, hogy Jézus Krisztus Úr. De a Szentlélek munkája az is, hogy a kegyelembe fogadott ember csatlakozhat azoknak seregéhez, akik megvallották és a jelenben is megvallják, hódolattal és hálaadással: Jézus Krisztus Úr. Krisztus egyházának és minden egyháztagnak komoly kérdése, hogy miként tegyen vallást hitéről és az ebből fakadó örök reménységéről e világban, abban a környezetben, amelyben él. A hit megvallása még Jézus tanítványai számára sem volt körtnyű feladat.

125

Az Ur Jézus jól tudta, miként vélekednek róla kortársai, mégis megkérdezte tanítványaitól: "Kinek mondják az emberek az EmberfIát?" Az őszin te válasz után így folytatja a kérdést: ,,Hát ti kinek mondotok engem?" (Mt 16:13-1 S) Majd egy másik alkalommal, amikor a tágabb tanítványi körből is sokan visszavonultak, mert kemény beszédnekminősitették tanításait, ezt kérdezte a még maradóktól: "Ti is el akartok menni?~: Simon Péter tanítványtársai nevében is válaszolt: "Uram, kihez mehetnénk. Örök élet beszéde van nálad. És mi hisszük és tudjuk, hogy te vagy a Krisztus, az élő Isten Fia." (Jn 6:66-69) Péter bátor bizonyságtételét Szentlélektől ihletettsége tette hitelessé, igazán értékessé. Hiszen senki sem mondhatja úrnak Jézust, hanem csak a Szentlélek által. Az Ör Jézus tanítványai a nagy misszióparancs alapján apostoli küldetésükben hűségesen hirdették az evangéliumot. E küldetés azonban az egész világra és a világ végezetéig érvényes. Ez az alapja a ma élő hivők vallástételénekis. A KRISZTUSROL SZOLO IDTVALLÁS MODJA

Sok esetben volt már kérdés az egyház számára, hogy miként történjék az evangélium hirdetése az egymást követő, változó korszakokban. Az természetes, hogy bizonyságtételünknek a ma emberéhez kell szólni. Ez magával hozhatja a bizon~ságtétel formai változásait. Tévednénk, ha csupán az igék idézgetésében vélnénk a bizonyságtétellényegét. Nem szabad idegenkednünk attól a gondolattól sem, hogy a bizonyságtételt minden kor hivőinek szinte újra kell fogalmaznia ahhoz, hogy elérjék az emberek szivét és értelmét. Az Ige örök érvényű értéke nem csupán annak megmaradásában, hanem időszerüségeben is látható, ami azt jelenti, hogy minden nemzedék emberéhez szól és ugyanazt az értéket jelenti, mint abban az időben, amikor először elhangzott. A bizonyságtétel lényege ezért nem változhat. Ez az egyetemes felszólitás - minden nyelv vallja - arra figyelmeztet, hogy az egyház vallástételében minden gyülekezeti tagnak részt kell vennie. Ez nem abban . áll elsősorban, hogy megvalljuk, melyik egyházhoz tartozunk és ismertetjük irásban foglalt hitvallásunkat, hanem, hogy vallást teszünk Krísztusról és a vele való közösségünkről. Erről természetesen vallást kell tennünk szóval, amire az ige is figyelmeztet: "Ha tehát száddal Úrnak vallod Jézust, és sziveddel hiszed, hogy Isten feltámasztotta őt a halálból, akkor üdvözülsz, mert szivvel hiszünk, hogy megigazulunk és szá.üal teszünk vallást, hogy üdvözüljünk." (Róm 10:9-10) A szóval való vallástételnek hitből, igeismeretből és személyes megtapasztalásokból kell erednie. Már ez is mutat, hogy milyen gazdag és sokszínű lehet a személyes bizonyságtétel. A szóban való vallástételre nem csupán embertársaink üdvének munkálása végett van szükség. Mivel a hit hallásból van, a hallás pedig Isten beszé-

arra

126

dének hirdetése által, a vallástétel a vallásttevő egyén hitét, Ura iránti húségét és a felebarátért való felelősségérzés tudatát is erősíti. , A szóban való vallástételünknek a cselekedeteinkben is láthatóvá kell Yálni. A KrisziUSTioz való tartozásunk tényéről cselekedeteink szólnak leghatásosabban. Ezek kb'Zn( az Istenhez v~megtérést és újjászületést kiábrázoló bemerítkezést, az úrvacsorai közösség ápolását és a világ felé irányuló dia.kóniát említem meg. Bemerítkezésünkben vallást teszünk személyes döntésünkről Krisztus követésére. A hitvallókoriv~gr~~t~bemerítkezés nem szertartás csupán, hanem nyilt vallástétel bűnös voffiullérOl. Jelképes bizonyságtétele annak, hogy öemberünket Krisztussal együtt a halálba adjuk, hogy vele együtt új életre támadhassunk fel. Ennek a Krisztusban élő új embemek nélkülözhetetlen igénye a Krisztussal és a testvérekkel való lelki közösség, amelyről az emlékjegyekkel való élésselteszünk bizonyságot. Ennek a cselektéssel megvallott Wtvallásunléíl3.k folytatódni kell a gyakorlati élet területén, IZ Úr Jézust követő szeretetszolgálatban. Elsősorban arra gondolok, hogy nyilvánvalóvá kell tennünk a Krisztusról való bizonyságtételünkben, hogy úgy szerétjük az embert, ahogy O szeret níWret. Ennek a szeretetnek a megélése a leghatásosabb bizonyságtétel a világban arra, hogy közösségünk van Jézus Krisztussal. Eszközeivé kívánunk lenni abban, hogy általunk tovább áradjon az a segítőkész szeretet, amellyel a világ Megváltója hajolt le a bűnö sök, a nélkülöző és a beteg emberekhez. O sohasem siklott el közömbösen IZ emberi élet nyomorúságai felett. Nem tört pálcát senki felett. letelepedett a bűnösök asztala mellé, hogy bűnbocsátó kegyelmében részesíthesse öket. A Krisztusról ~ vallástételünkben mindig összhangban kell lennie a szónak: a tettel. EnnéKil küldetésnek a betöltésére csupán a minden igazságra elvezérlő Szentlélek teheti alkalmassá az embert és az egyházat. Urunk ígérete a ma élő hivőknek is szól: "Erőt kaptok, amikor eljön hozzátok a Szentlélek.;' (ApCsel l :8) A VALLÁST~TEL L~NYEGE ,Jézus Krisztus Úr." Valóságos ember és valóságos Isten, ahogyan Tamás is vallott: ,,~n Uram és én Istenem." Az üdvtörténet csodája és titka tárul fel előttünk Jézus úrvoltában. Öt az Atya tette Úrrá és nem alattvalói. O nem egy Úr a sok közül, hanem az egyetlen, akinek az Atya adott hatalmat mennyen és földön (Mt 28:18). Abban a névben, KűRIOSZ, benne ,van az a tény is, hogy O isteni méltó ság viselője , hiszen jobbjára ültette őt az Atya, és ellenségeit lába alá vetette (Zsid l: 13). Ez a hatalma a Sátán és a halál feletti győzelemben lett nyilvánvalóvá. Erről szól az első pünkösd napján Péter apostol is: "Bizonnyal tudja meg azért Izráel egész háza, hogy Úrrá és Krísztussá tette őt az Isten, azt a Jézust, akit ti megfeszítettetek." (ApCsel 2:36) Péter a Szentlélektől ihletett bizonyságtételében arról a Jézusról szél, akit 127

az övéi nem fogadtak be. Nem ismerték fel benne a Messiást, az Isten küldöttét, aki megüresítve önmagát, nemcsak hozzánk hasonló emberként, hanem szolgaként élt az emberek között. A hivők előtt Urunk szolga voltában tündöklik uralmának nagysága, úrvoltában ereje és dicsősége. Mihez kell nagyobb erő és hatalom, ahhoz, hogy az ember asztalhoz üljön és kiszolgáltassa magát alattvalóival, vagy pedig ahhoz, hogy szolgáljon? "Az embernek fia nem azért jött, hogy neki szolgáljanak, hanem, hogy ő szolgáljon és adja az ő életét váltságul sokakért." (Mt 20:28) i A bizonyságtétel lényege Isten üdvözítő kegyelmének hirdetése. Jézus Krisztus bűneinkért adatott halálára és megigazulásukért támadt fel. Csodálatosan tündöklik Jézus Krisztus úrvolta abban az irgalmas és könyörületes szeretetben, amellyel odafordult az emberekhez, de jövetelének végső célja az ember megváltása golgotai áldozata által. Ebből sarjad a halál felett aratott győzelme, a dicsőséges feltámadás, a mennybemenetel és az Igéret Lelkének elküldése. Jézus Krisztus főpapi imádságában így summázza kűldetésé nek lényegét: "Én megdicsőítettelektéged a földön azzal, hogy elvégeztem a munkát, melyet rám bíztál, hogy elvégezzemés most te dicsőíts meg Atyám önmagadnál azzal a dicsőséggel, amely már akkor enyém volt tenálad, mielőtt még a világlett." (Jn 17:4-5) Az Úr Jézus küldetésének lényege, hogy kijelentse az egy örök Isten hatalmát, irgalmát és üdvözítő kegyelmét a tőle elszakadt embervilág iránt. A megváltás művének lényege, üdvösségünk megszerzése, amely által visszakaphatja az ember a bűn miatt elvesztett istenfiúságát. A megváltottak vallástételének lényege annak láthatóvá tétele, hogy Krisztus bennünk él. Szentlelkének ereje és hatalma győzedelmessé, élővé és hatóvá teheti az egyház és tagjainak személyes bizonyságtételét, az Isten szerétetéről ~allás. tételt. Nem tantételeket kell tehát hirdetnünk, hanem arról kell bizonyságot tennünk, hogy kicsoda számunkra Jézus Krisztus, akinek követői kívánunk lenni hitünk megyallásában, az evangélium hirdetésében és az áldozatos szolgálatbmis. Tudatában kell lennünk annak, hogy csak azoknak jelenthet örök örömet és boldogságot Jézus Krisztus úrvolta, akik ezt ebben az életben felismerik, Űt uruknak elfogadják és hitvallásukban szóban és tettel bátran megvallják, még abban az esetben is, ha a Krisztushoz való tartozásuk megvallása nem jelent előnyt a gyakorlati élet egyes területein. De ismerjük Urunk figyelmeztetését: "Aki vallást tesz rólam az emberek előtt, arról én is vallást teszek mennyei Atyám előtt, aki pedig megtagad engem az embérek előtt, azt én is megtagadom mennyei Atyám előtt" (Mt 10:32-33). Szítsa fel a Szentlélek szívünkben a hálát Isten szeretetéért, és az evangéliumért, amely üdvözítő hatalom, s tegyen hűségessé az Istent dicsőítő és embertársainkért felelősségét vállaló vallástételre! I"J Laezkovszki János

128

Nyugalmazott lelkipántorok ta1á1kozója I 980-ban a békéscsabai imaház előtt

PappJózsef kerületi elnök Biharugrán 1979. július I S-én beiktatja Szán Ferenc testvért, akit ezen a napon avattak lelkinásztorrá, Közéoen dr. Mészáros Kálmán alelnök

129

1

Vasadi Lajos volt paksi lelkipásztor átveszi a szolgálatot Dömsödön a távozó Almási Mihály testvértől Lukács Tamás 1980-ban végzett teológiai hallgató megkezdi szolgálatát Szebeni Olivér testvér után a sajószentpéteri körzetben

130

l I

ÉVFORDULÓK Százéves a Magyar Vöröskereszt "Én csak eszköz voltam Isten kezében" - mondta Henry Dunant, a Vöröskereszt-mozgalom megalapítója. A harctéri sebesültellátás, segélynyújtás megszervezője és nemzetközi elismertetője azonban nemcsak a háború Vöröskeresztjét, hanem a békéét is működtetni kívánta. Küzdelmeiben bár voltak fényes sikerei - sokszor magára maradt, és elfeledve élte egy szegényházban utolsó évtizedeit. Mikor a Nobel-békedíjat megkapta, azt jótékony célú alapítványoknak maradék nélkül szétosztogatta. A nagy humanista, bár a tételes vallásokat mind elutasította, végrendeletében Krisztus tanítványának vallotta magát, olyannak, mint akik az I. században éltek. Egyik ország a másik után csatlakozott a Vöröskereszt szabályzataihoz, belátva annak óriási jelentőségét. A nemzeti Vöröskereszt-egyesületek sorában száz esztendeje alakult meg a magyarországi. Emberbaráti, segélynyújtó feladatának évszázados teljesítése közben hőstetteket hajtott végre, a szolgálatkészségben önfeláldozásig elmenő tagjaival. A vörkeresztes karszalaggal ellátott önkéntesek háborúban és békében egyaránt a remény és az élet küldöttei voltak. A Magyar Vöröskereszt társadalmi szervezet, mely önkéntes tagokból áll, akik tagsági díjat fizetnek. A szervezet segítő kézzel fordul a természeti csapások által sújtott területek lakosságához, itthon és külföldön egyaránt. Árvizek, földrengések, tűzvészek után azonnal jelentkezik a Vöröskereszt. Drámai katonai események is ezreket kényszeríthetnek otthonuk vagy hazájuk elhagyására. Ilyenkor az éhezőnek eledelt, a kisgyermeknek tejet, az idő járás elviselésére takarót és sátrat ad az együttérző szívek egyesülése: a Vöröskereszt. Sok példa bizonyítja, hogy ez a leggyorsabb segítség, vatósággal szárnyakon jár. A Magyar Vöröskereszt egészségügyi felvilágosító, tájékoztató munkát is végez. Jelmondatai közül, melyeket az elmúlt években hangsúlyozott, idézünk kettőt: "Tanulj védekezni a vegyi ártalmak ellen!" "Szeretettel, felelősséggel a családért!" Elsősegélynyújtó tanfolyamain több százan nyertek kiképzést. A gyermeket higiéniára és szolgálatkészségre neveli. 1981-ben, a nemzetközi program szerint különös gondot fordít a Vöröskereszt a fogyatékos gyermekek és szüleik megsegítésére. A szocialista álla-

131

mokban szervezett állami gondoskodás fejlődött ki. Az értelmi fogyatékos gyermekek hazai gondozásának történetében úttörő egyházi kezdeményezések voltak és különleges szolgálatok léteznek ma is. Egy szóra meg kell állnunk a "magyar Bodelschwing apó"; wallrabenstein Jakab lelkész emlékénél is. De a segítő szeretettel odaforduló, időt és fáradságot "pazarló" önkéntesekre is mindig nagy szükség van. Az önkéntes véradók toborzásában elismert tevékenységet folytat a Vöröskereszt. Pótolhatatlan "gyógyszer" a vér, amit nemcsak vérveszteség vagy vérszegénység esetén, hanem sok más esetben is alkalmazni kell a betegeknél. Vannak olyanok, akiknek rendeszeresen kell vért kapniuk, hogy életben maradjanak. Ismét másoknál "vércserét" kell alkalmazni. Forintban nem lehet kifejezni azt az értéket, amit a vér nyújt a betegeknek. Az önkéntes véradó térítés nélkül adja a vérét, s ennél értékesebbet aligha adhat embertársainak. Amikor a Francia Véradók Szövetségének alelnöke Magyarországon járt, vért adott az Országos Vértranszfúziós Intézetben. "Ezt azért teszem -- mondotta -, mert meggyőződésem, hogy a véradás nem ismer országhatárokat és nem ismer faji vagy vallási különbséget." Ö már S-6 különböző országban adott vért, így nemzetközi véradónak tartja magát. Az Európai Vöröskereszt és Vörös Félhold Társaságok 1981-ben Budapesten rendezik meg III. regionális konferenciajukat. Budapestre abból az alkalomból esett a választás, hogy ebben az évben ünnepli a Magyar Vöröskereszt fennállásának századik évfordulóját. Együtt lesznek a humánus gondolkodású emberek képviselői számos országból, hogy a közeli és távoli tennivalókat összhangba hozzák. A hiányt észrevenni, hogy adhassunk, a veszélyre felfigyelni, hogy elháríthassuk, az elrejtett sebeket is felfedni, hogy orvosolhassuk - nemes szívek munkája. De ezt követnie kell a tetteknek, hogy egyéni és közösségi életünk egészségesebb,szebb és boldogabb legyen. Sorainkban ne találjon süket fülekre a Magyar Vöröskereszt felhívása sohasem. Erejétől telhetően vállaljon részt a segítésben mindenki. A jó cselekedetek gyakorlásában könnyen meg tudjuk találni a helyünket. A Vöröskereszt célkitűzését tömören foglalja össze a tagsági könyvecske jeligéje: "Családunk, népünk egészségéért, jólétünkért, a békéért!" Dr. Somogyi Barnabás

OSZINTE VÁLASZ Egyben-másban elütött a többiektől az egyik testvér viselkedése a munkahelyén, megkérdezték tőle: - Te talán hivő vagy? Ö így válaszolt: - Ha ezt kérdezni kell, ha nem látszik rajtam, akkor még nem. De nagyon szeretnék az lenni ... 132

"Az igazság halhatatlan" Hubmaier Baltazár egy igazán biblicista, rajongásoktól és szélsőségektől mentes, a realitások jó érzékelésével megáldott ember volt. Rövid munkálkodása óriási jelentőségű a reformáció ,,harmadik ágának" történetében. A magyarországi habánok történetének kutatásakor is föltétlenül hozzá érkezünk, mert az ő köréből került ki Hutter Jakab, a világhírű kézműves anabaptista közösség megalapítója. Valószínű, hogy ötszáz éve, 1481-ben született Freiburgban. Születési helyéről melléknevei a következők: ..Friedbergi" vagy ..Pacimontanus" (az utolsó császári elfogatási parancsban is így nevezik) és "Augsburgi" vagy .Augustanus". Középiskólát Augsburgban végzett, majd 1503·tól a freiburgi egyetemre került. Itt Eck János professzor (Luther későbbi vítapartnere) tanítványa, aki nagy hatást gyakorolt rá. Tanulmányainak befejezése után Schaffhausenben egy iskolában tanít, majd visszamegy az egyetemre, ahol tudományos fokozatokat szerez. 1512-ben doktorált az addig is kiváló eredménnyel dolgozó ifjú, ugyanabban az évben, mint Luther Márton. Azután az egyetem protektora. A regensburgi székesegyház lelkészi állását 1515-ben nyerte el. Sokan hallgatták, mivel kiváló szónok volt. 1521-ben Waldshutban vállalja el a lelkészi szolgálatot, ahol a hívek megszeretik egyenes, őszinte beszédeiért és magatartásáért. Ű ekkor még katolikus, bár a német fejedelemségek többségében diadalmaskodott a lutheri reformáció. Waldshuti működése alatt rohamosan közeledett Zwinglihez látásában, majd egészen az anabaptizmusig vitt útja. Waldshutból a katolikus felsőbbség miatt mennie kellett, és Schaffhausenben -- már nős emberként - folytatta szolgálatát. Innen hamarosan visszahívták a waldshutiak (1524. október 28.), és olyan örömmel fogadták, "mintha maga Isten szállt volna le hozzájuk az égből ... A templomba mentek, kihordtak belőle minden képet, széttörték a mécseseket, összeszaggatták az oltárterítőket és zászlókat" - írta a korabeli krónika. Ez eddig még zwingliánus reformáció volt. Közben Zürichben Grebel Konrád, Blaurock György, Mantz Félix és többen túlmentek Zwingli reformációján. Megtisztított, hitvallókból álló egyhá. zat és felnőttkeresztséget hirdettek. Hubmaier részt vett a hitvitákon, s maga is az anabaptisták oldalára állt. 1525-ben vette fel a hitvalló keresztséget Blaurock György által. Ettől kezdve a humanista műveltséggel és mély hittel megáldott férfiú három esztendőn át állt a megértett és elfogadott Ige szolgálatában. Ez a három év igen gazdag volt eseményekben és munkában. Röpiratok, teológiai tanulmányok jelentek meg tollából, főként a felvető dő teológiai kérdésekre választ adva. Írásai végén található jelmondata: "Az igazság halhatatlan." Munkáinak magas színvonalát igazolja az a tény is,

133

,1

hogy a római katolikus egyház indexe (Index expurgatorius) Luther, Kálvin és Zwingli mellett mint "egyik vezérét és fejét az eretnekeknek" említette meg Hubmaiert, és ezért tiltotta műveinek olvasását. Elméleti munkássága mellett gazdag eredmények kísérték lelkipásztori munkáját is. Nikolsburgi működése alatt több ezer embert baptizáltak, köztük Lichtenstein Lénárd grófot is. A Lichtenstein grófok nyújtottak neki jogvédelmet addig, míg nem kényszerültek a császár elfogatási parancsának engedve kiadni. Bécsben viselt fogsága idején hitének megtagadására akarták kényszeríteni, de hűséges maradt. 1528. március l O-én lobbant fel a vallási türelmetlenség következményeként a máglya. Az áldozat az egyik legnagyobb anabaptista mártir: Hubmaier Baltazár volt. Mikor akivégzőhelyre kísérték, bocsánatot kért a tömegtől, ha valakit megbántott volna, és biztosított mindenkit afelől, hogy benne nincs gyűlölet vagy harag még kivégzőivel szemben sem. Majd odakötözték a felállított póznához, és így kiáltott: "Ó kegyelmes Istenem, adj békességet nékem az én nagy kínjaimban! " Amikor lángra gyúlt a máglya, így fohászkodott: "Ó mennyei Atyám! Ó kegyelmes Istenem!" Amikor már haja és szakálla is égett, utolsó szava ez volt: "Ó Jézus!" Ezután a füst megfojtotta. Hamvait a Dunába szórták, hogy emlékét is eltöröljék. Felesége három nappal később követte férjét a mártíriumnak ezen az útján, halálával is bizonyságot téve a halhatatlan igazságról. Hűségük, kitartásuk ma is biztató, erősítő bizonyságtétel minden megpróbáltatásban levő vagy éppen közönyösségben tespedő hivő számára.

KissEmll

Isten nem mondott le róla - Emlékezés Somogyi János lelkipásztor életére és munkásságán 1980. május 18·án hagyta itt porsátorát egy Isten szolgálatáért égő lélek, Somogyi János nyugalmazott baptista lelkipásztor, akit egyik őrhelyén követő fiatallelkészutóda, Gerzsenyi Sándor "a békesség és szeretet apostolá"nak nevezett. Valóban, nemcsak szavaiból, de egész egyéniségéből kiáradt a mindenkit lefegyverző, bárkinek a szolgálatára álló szeretet. Lelkész kortársai között ő igazán nem volt "tipikus", rnert 46 éves korában tért meg, teológiai iskolát nem végzett és felesége, bár több kérdésben egyetért? vagy megértő magatartást tanúsított, a bemerítkezésig nem tudott eljutni. Igy, ha -az egyházi életben valaki személyével kapcsolatban "nemet" akart mondani, 134

r ezekből a tényekből érvet formálhatott. Mégis, erre alig került sor, mert Somogyi János mélyen gyökerező hite alázatossággal párosult és nyilvánvaló gyümölcsöket hozott. Buzdító szószéki szolgálataira vágyakoztak a lelkek, szépen szóló cikkeiben, elbeszéléseiben és verseiben a szívek ablakába rakta az evangélium örök igazságait. Nem hallgatható el, hogy bátyjának, dr. Somogyi Imrének az igemagyarázataijelentették számára a teológiai alapképzést, ugyancsak ő cizellálta, mint szerkesztő, a kezdeti évek irodalmi termékeit. Egyébként Somogyi János külső megjelenésében, hangjában és hanghordozásában felismerhető volt a korán elhunyt, sok tálentumú testvérbátyjához való hasonlóság. Magábaötvözte a határozottságot és a szelídlelkűséget. 1900-ban született Simontornyán, buzgó római katolikus, sokgyermekes családban. Gyulán laktak, amikor az első világháború végén, mint az utolsó korosztályba tartozót, besorozták. Frontra már,nem ment, a kitört Karolyi-forradalom nemzetőrségébe került. Imre bátyját ekkor választották meg Gyula rendőrfőkapitányának, majd a Tanácsköztársaság kikiáltásakor Békés vármegye direktóriuma tagjának. Somogyi János a megalakult Vörös Hadseregben harcolt, a felvidéki és a Tisza menti vonalakban. Összeomlás után a Prönay-különítmény letartóztatta, a halál torkából szabadult meg, mikor a gyulai ügyészség kikérte. Innen több hónapos vizsgálatifogságután végleg kiszabadult. Imre bátyja ekkor már Szegeden töltötte a politikai szereplésért elszenvedett börtönbüntetését. A baptista közösséggel úgy került kapcsolatba, hogy Imre bátyja a börtönben megtért. és első bizonyságtételeit, cikkeit ("Vissza a Krisztushoz!"sorozatot) és verseit az ő címére küldte Pestre azzal, hogy személyesen vigye el a Békehírnök szerkesztőségébe, a Hársfa utca 33-ba. Ez 1920-ban történt először, majd rendszeres lett látogatása Steiner István szerkesztő nél. Egy év mülva a Nap utcai gyülekezetbe is kezdett járni, ahol jól érezte magát és az ifjúsági szolgálatokba is bekapcsolódott. Mégis, erős külsö hatások miatt fokozatosan elmaradt a gyülekezetből. Igy emlékezett erre: "Nem ment könnyen, mivel a kedves emlékek sokszor elvonultak lelki szemeim előtt. Bibliámat félretettem. Hátat fordítottam Krisztusnak, elhagytam őt és elindultam az engem befogadó atyai házból a tékozlás útjára. De Isten nem mondott le rólam!" Az irodalomban biztató indulása \lllIt. A parasztéletből vett novelIái folyamatosan megjelentek a lapokban. 1930·ban és l 936-ban jelentek meg movelIáskötetei. A Gyóni Géza és a Gárdonyi Irodalmi Társaság tagjává választotta. Somogyi Jánost l 945-ben bátyja, dr. Somogyi Imre lelkipásztor élelemért Cseténybe küldte. Ott Sáhó Miklós baptista lelkipásztor fogadta, aki vele lelki kérdésekről komoly beszélgetést folytatott, és akinek a vasárnapi igehirdetései mély hatást tettek rá. Néhány nap múlva, mikor irodalmi sikereinek örvendve, újabb terveiről számolt be bátyjának, ezt a tanácsot kapta

135

1

tőle: "Örök érvényű dolgok után fuss édes Jánoskám, nem tűnő délibáb után!" Háromhónapos lelki küzdelem következett, de megszületett az új ember. 1946 októberében hitvallását követően bemerítkezett a Nap utcai kápolnában. A következő év tavaszán a gyülekezet missziós szellemű diakő nusa, okányi Nagy Sándor a körzet kis gyülekezeteinek, szórványainak felkarolására hívta. Somogyi János be is kapcsolódott Tordas, Gyúró és Vecsés látogatásába, hozzájuk csatlakozott a hadifogságból visszatért Török István. A háborús események során széthullott vecsési gyülekezet újraéledt, imaházat épített, amit 1948-ban nyitottak meg. 1949-ben az Érden újrakezdett misszió már imatermet vett használatba. Közben Somogyi Jánost és Török Istvánt a Nap utcai gyülekezetben dr. Somogyi Imre ordinálta a szolgálatba (1948). Az avató elnök-lelkipásztor 1951-ben bekövetkezett halála után, 1953-tól, Somogyi János a rákospalotai gyülekezet tagja lett. Újszászi (Benyó) Illés lelkipásztorral, mint írótárssal, örömmel dolgozott együtt. Felkaroló és átölelő testvéri szeretet tapasztalt dr. Tresdnszky Vilmos és utóbb Udvarnoki András lelkipásztoroktól, akiknek a barátsága sokat jelentett számára. Kispesti és pestlőrinci helyettesítő szolgálatok után Udvarnoki András missziókerületi elnök a galgagutai körzet prédikátori szolgálatába állította, amit polgári foglalkozása mellett 1958-1963 végéig ellátott. Ebben az időszakban építették a galgagyörki imaházat. Majd a rákospalotai gyülekezet ügyintéző lelkipásztora lett, 1968-1970-ig a komáromi körzetet pásztorolta, miközben fölépült a neszmélyi imaház. Clevelandi és torontói vendégszolgalataí után 1971-től egy évig Fóton volt ügyintéző lelkipásztor, ezt tartotta legnehezebb munkahelyének, az ott kialakult válságos helyzet miatt. 1964-ben választották az Ellenőrző Bizottságba, melynek 1967-ben elnöke lett. 1970-ben ettől megválva, a lelkipásztorok SZTK-ügyeinek központi kezelését végezte 'és elkészítette a Szabadegyházak Nyugdíjpénztári Alapszabályát. Ellátta emellett a székház gondnoki teendőit is. 1975-ben ment nyugdíjba. Meg kell emliteni, hogy 1951-ben hitbeli meggyőződésé ért .Jcényszernyugdíjazték" az SZTK· ban, a legalacsonyabb nyugdíjjal. Ezzel kapcsolatban 1973·ban az Állami Egyházügyi Hivatalban rehabilitálták. Balló István miniszterhelyettes kijelentette, hogy Somogyi János áldozatul esett a személyi kultusz idején a túlzott hatalmaskodásnak. Az 1919·es forradalom utáni üldöztetéséért pedig a munkásmozgalmí veteránok iktatták be tagjaik közé, az igazoló eljárások után. 1974-ben visszatért a Nap utcai gyülekezetbe, ahol míg ereje engedte, Nagy Ferenc lelkipásztor segítségére állt. Legnagyobb örömét FischerAndrás anabaptista vértanú lelkész életregényének megírásában találta, de legnagyobb bánatát is, mert könyve nem jelent meg. Súlyos betegségét teljes megadással viselte. Úgy tűnt, hogy az emberi értetlenség vagy szívtelenség mélyebb sebe-

136

ket okozott neki a testi kór hasogatásánál is. Fokozatosan, szálanként oldódott el a testi kötelékektől. Hatvan évvel ezelőtt a Békehírnök röviden, de veretes szavakkal Lisztes András halálát így jelentette be: "Az Úr földi fáradalmai, terhei nehéz viselésétől felmentette és mint szolgáját hazahívta." Ez történt Somogyi Jánossal is. Dr. Somogyi Barnabás

KERESTELEK (Egy édesanyalevele fölserdült gyermekéhez) Kerestelek. Hosszas hallgatás, várakozás után, a vonal másik végén egy alig hallható hang ezt mondta: "Keressük, nincs meg ..." Nincs meg! - mentem búsan tovább, és elém jöttél, mint valamikor. Hogyan is volt? Vártalak, mint boldog anya várja örömmel és rettegő imádsággal első gyermekét. Majdnem karácsonykor születtél. A 'család szeme fénye, kedvence lettél. Most is hálásan gondolok első lépteidre , imádságaidra, melyek a gyermekszív és gyermekszáj őszinte megnyilvánulásai voltak. ÓVodába mentél. Örömmel és határozottan, mint aki tudja: feladata van. Hányszor néztem a kapuból utánad! Jöttek az iskolás évek. Ragyogó, szép teljesítmények. Kifogástalan bizonyítványok, dicséretek és elismerések. Ú, mennyí közös öröm volt mindebben! Pályaválasztás. Távoli célok. Merre? Hova? Eltelt újabb négy év. Érett felnőtt vagy ... és most kereslek! Kereslek, mert bennem feszül a vágy, hogy lássam arcodat, mosolyodat, beszéljek veled. Szeretném hallani a hangodat. És mindez lehetetlen. Nincs meg! mondja a hang, az idegen. Ne haragudj, Rád gondoltam, és sokszor Rád gondolok, hiszen itt hordoztalak fájón a 'szívemen, s visszacseng a régi vers néhány szava: "Olyan szép, kedves mind a délután, Mikor hazaér az a kicsi lány" Szeretettel, Édesanyéd

137

Kétszáz éves a türelmi rendelet A XVIII. században a felvilágosodás szelleme behatolt az Osztrak-Magyar Monarchia uralkodói köreibe is annyiban, hogy az általános szabadságért küzdő, kérvényező protestantizmus fellélegezhetett a század utolsó harmadában. ll. József trónra lépte (1780) után egy évvel kiadta a vallási békességet szolgáló türelmi rendeletet. (1781. október 25). Ez ideig 1715-től 23 bibliakiadás jelent meg, de ebből l ? külföldön, mivel nem engedték a Biblia terjesztését a római katolikusok. Az egész protestantizmust sújtották a hátrányos megkülönböztetések: hivatalt nem viselhettek, templomot nem építhettek, aki protestáns hitre tért, azt megbüntették (de jutalmazták a katolikus hitre térőket), nem mehettek magyar ifjak külföldi protestáns egyetemekre. Nézzük, mit tartalmazott a rendelet: Mindenütt építhetnek a protestánsok templomot, ahol száz család él együtt és elegendő anyagi erővel rendelkeznek az egyházi élet gyakorlására. A templomnak nem lehet tornya, harangja s az ajtó nem nyílhat az utcára. A protestánsok is viselhetnek hivatalt, nem kell letenniük vallásukkal ellenkező esküt, s nem kötelezhetők hitüktől idegen szertartásokon való részvételre. A vegyes házasságoknál nincs reverzális. A lelkészek csak saját vallásuk híveit látogathatják, a börtönlelkészek is. A tulajdonukban levő templomaikat megtarthatják, de újat csak a helytartótanács engedélyével építhetnek. A leányegyházak saját lelkészük gondozása alatt állnak, de a stólát a plébánosnak is fizetniük kell. A nemesek és földesurak imaházaiban mindenki részt vehet az istentiszteleten. Tilos a katolikus püspököknek a protestáns gyülekezeteket látogatni, a protestáns szuperintendensek szabadon végezhetik az egyházlátogatást. Mint látjuk, ez a rendelet a nagy könnyítések mellett sem adott teljes szabadságot a protestánsoknak. Ráadásul a kihirdetések is nagyon késedelmesen történtek meg. Volt olyan város, ahol egy év (!) után hirdették ki a türelmi rendeletet. A római katolikusok annyira ellenezték, hogy VI. Pius pápát rávették egy bécsi látogatásra annak érdekében, hogy II. József vonja vissza rendeletét. Ö nem tette meg. Kiterjesztette Erdélyre is változtatott szöveggel, az ottani viszonyoknak megfelelően. Mi volt a rendelet kiadásának indítéka II. József szerint? Ö így mondja annak szövegében: "Miután meggyőződtünk, hogy minden kényszer, amely 138

.-Iszakot tesz az emberek lelkiismeretén, a lehető legnagyobb mértékben idIImas, ezzel szemben igen sok haszon árad ki a vallásra és az államra • ipzi, a keresztyén szeretettől javallt türelemből, elhatároztuk, hogy ezt • összes örökös tartományainkban szilárd törvényekkel megerősítjük." E mondatok ellenére a rendelet indítéka a központosított állam megalapí_ volt, de fogyatékosságai ellenére is nagy örömujjongással fogadták a )lDtestánsok. Rövid három év alatt, 1784 végéig. 141 evangélikus, 92 reforIlÍtus templom épült fel, és több mint ezer protestáns gyülekezet éledt ijra. Ebből az örömből kimaradtak az anabaptisták, a .martír egyház", -.lynek kegyességi és társadalmi progresszivitását még a felvilágosult *zolutizmus sem ismerte fel. Mi lett a türelmi rendelet sorsa II. József uralma végén? A közhitben úgy hogy minden rendeletét eltörölte, visszavonta. Bizonyított tény, hogy a liirelmi rendelete érvényben maradt. Mégis felvetődött a vallási kérdés wála után, s az országgyűlés l79l-ben törvénybe iktatta a XXVI. törvényGket, mely visszatérés volt a bécsi és a linzi békében foglaltakhoz. A római btolikus egyház uralkodó jellegét szolgálta ez a törvénycikk. Megnehezítet_ a protestáns hitre térést, a vegyes házasságokat római katolikus pap előtt bD megkötni, a gyermekek az apa után mindnyájan katolikusok. Újabb fél évszázad telt el addig, míg az utolsó rendi országgyűlés 1848-ban törftnybe iktatta a XX. törvénycikket, melynek végrehajtására azonban nem terült sor. Az egyházak kérdése nem oldódhatott meg addig, míg bármilyen felekezet összefonódott volt az állammal. A teljes megoldáshoz szükséges volt a Roger Williams-i elv: "szabad államban szabadegyház", azaz az egyházat el kell választani az államtól. Kiss Emil

a.

.A holtak házában született Száz éve, 1881. február 9-én halt meg Fjodor Mihajlovics DOSZTOJEVSZKlI, a világirodalom egyik legnagyobb írója. Negyvenezer gyászoló kísérte koporsóját. Értéke, fénye az évek múlásával sem fakul, sőt egyre nő. Ma jobban értik műveit az olvasók, mint kortársai. Legfőbb értéke abban rejlik, hogy a bűnösök, a kisemmizettek szívét, sorsát kevesen ismerték és írták le úgy, mint Ő. 1821. november ll-én született. Életének első huszonhét éve testi-lelki viszontagságaival és szerényeredményeivel együtt sem ér annyit, hogy kiemelné őt a középszerűségböl. Hiszen sok más ifjút is gyötört már betegség - ha nem is éppen epilepszia, mint őt -, és nem ő volt az egyetlen, aki 139

,1

rövid idő alatt elfecsérelte szerény atyai örökségét. Korai írásai szinte említést sem érdemelnek, bár igaz, hogy huszonhárom éves korában írt első regénye egy csapásra ismertté tette nevét, de a következő munkáival már olyan irányba haladt, hogy Bjelinszkij kénytelen volt megállapítani: "Dosztojevszkij minden újabb rnűve csak újabb hanyatlást jelez." És ki tudja, mire végzi,ha nem következik be életének meghatározó, nagy fordulata. l 848-ban a Petrasevszkij-összeesküvésben való részvétel miatt 33 társával együtt halálra ítélték. Elvégezték fölöttük a haldoklók szertartását. Fölsorakozott velük szemben a kivégzőosztag, s rémülettől tágult szemmelláthatták a tetemeik befogadására már odakészített olcsó koporsókat. Végigszenvedték a halálraszántak minden kínját, és csak az utolsó pillanatban hirdették ki a cár "kegyelmi" döntését, amellyel tízévi szibériai kényszermunkára . változtatta a halálos ítéletet. A vesztőhelyről azonnal útnak indították őket Szibériába, a világvégén is túl levőnek tűnő "holtak házába". A száműzetésben, szinte elevenen eltemetve, joggal juthatott arra a következtetésre, hogy élete végéreért. Isten azonban másként döntött felőle. Nem az élete, hanem csak az addigi élete zárult le, hogy átadja helyét a ,,holtak házában" megszülető új életének. Még száműzetése kezdetén két ismeretlen nő - kijátszva az őrök éberségét - egy 25 rubeles bankjeggyel bélelt Ujszövetséget juttatott el hozzá. Ennek olvasása fénnyel ragyogta be életét. Bár gonosztevők közé soroltan, bilincsbe verten kellett dolgoznia, nyáron a gipszmalomban, télen a folyó jegén, mégis boldognak érezte magát, mert megtalálta Jézus Krisztust, és vele együtt élete értelmét. Ö maga ezt így vallotta meg: ,,Az ember csak nyomorúságában képes meglátni az igazságot ... ny körülmények között formálódott hitvallásom, amely egészen világos és szent nekem. Végtelenül egyszerű: hiszem, hogy semmi és senki sincs, ami mélyebb, szeretetreméltóbb, kívánatosabb, férfiasabb és tökéletesebb lenne, mint a Megváltó. Nemcsak azt mondom féltő szeretettel, hogy nincs hozzá hasonló, hanem azt is, hogy nem is lehet! Még többet is mondhatok: ha el lehetne képzelni, hogy Krisztus és az igazság két külön dolog, és választanom kellene a kettő között, én Krisztust választanám. Krisztus és a szenvedés az igazságnál is több. A világ alapja és lényege." Dosztojevszkij néhány év múltával megszabadult a száműzetésbőI. Még sok küzdelem, sorscsapás várt rá, amíg elérkezett életének az a viszonylag derűs alkonyi időszaka, amikor anyagi gondoktól mentesen, közmegbecsülésben folytathatta irodalmi tevékenységét. De a nehéz évtizedekben is táplálta a kimeríthetetlen erőforrás: az érte szenvedő Megváltó örökkévaló szeretete. A .Jioltak házában" nemcsak emberként született újjá, hanem íróként is. Az 1861-ben megjelent "Följegyzések a holtak házából" c. munkája mind o

140

o

leíró, mind lélektani szempontból remekmű. A világirodalom egyik remeke. Itt a saját élményeit mondja el, de mást beszéltet a cári cenzúra miatt. Alapeszméje, hogy a fegyencek nem született gonosztevők, hanem szerencsétlenek, akik körülményeik kísértő hatásai ellenében elbukva követték el bű neiket. Az ő lelkét átható evangélium teszi, hogy ez a szomorú könyv - még ha könnyekre is késztet bennünket - fölemel és megvigasztal. Ha ezt a könyvet elolvassuk, nem tudunk többé érzéketlenek lenni mások szerencsétlensége iránt, és könnyebben hordozzuk talán a magunkét is. Megértjük, hogy a szenvedés eszköz Isten kezében, amivel megtisztít bennünket. A szenvedés nem vész el nyomtalanul, hanem gyümölcsöt hoz, mint az első keresztyének vértanúsága. "Mindenki szenved mindenkiért. Ez a minden-szenvedés a Krisztus. Aki alázattal magára veszi keresztjét, megtalálta élete rejtett értelmét" (Szerb Antal).

* A Bűn és bűnhődés (1866) Dosztojevszkij alkotásainak koronája. Bemutatja, hogyan születik meg az emberben a bűn gondolata, hogyan fejlődik a gondolat tetté, és végül milyen a lelkiállapota a bűn elkövetése után. Vezérgondolata, hogy minden bűn következménye a bűnhődés, s hogy minden bűnös megtisztulhat a töredelem és a szenvedés által, és így új életet kezdhet. Ebben a műben is - akárcsak az író életében - az emberi szereplők mellett főszerepe van egy könyvnek: az Újszövetségnek. A Karamazov testvérek (1880) szenvedélyekkel és borzalmakkal teli történetében kimondja, hogy minden emberi élet fölbecsülhetetlen érték. Ezért nincs jogunk arra, hogy magunk és embertársaink boldogulása érdekében bárkit is föláldozzunk. Önként föláldozhatjuk magunkat, amint Megváltónk értünk tette, de mást nem vethetünk oda martalékul semmiféle célért sem. Az emberiséget - Dosztojevszkij szerint - az egyéneken keresztül lehet szeretni;.rnínden embert szeretni azt jelenti, hogy megvetem s egyben gyűlö löm az előttem álló valóságos embert". Az egyszerű nép iránti szeretetének és rajongásig fokozott megbecsülésének ékes példája az 1880. évi Puskin- ünnepségen elmondott emlékbeszédének egy részlete: " ...'kozmopolita neveléstek elszakított benneteket a néptől! Külön kis kasztot alkottok a széles nagy hazában, amely kaszt idegen és gyűlöletes a nép előtt. Megvetitek a népet tudatlansága miatt, és elfelejtitek, hogy ez a nép fizette meg a ti európai neveltetésteknek az árát; ez a nép tartja fönn verejtékes munkával egyetemeiteket és főiskoláitokat. Ne vessétek meg, hanem sajátítsátok el népetek szent ideáljait, alázzátok meg magatokat előtte, s vele vállvetve dolgozzatok a nagy művön, mert ez a tanulatlan nép, amelytől elfordultatok, Isten szikráját, Krisztus igéjét hordja kebelében ... " Nem sokkal e beszéd után, sikerei tetőpontján, Dosztojevszkij elköltözött az árnyékvilágból. Halálát leánya így írja le: 141

•

" ... mindkettőnketágya mellé intett, s kezébe fogva kezeinket, arra kérte anyámat, hogy olvassa föl a tékozló fiú példázatát. Behunyt szemmel, gondolatokba merülve figyelt. - Gyennekeim - mondta elhaló hangon -, sohase felejtsétek, amit most mondok. Legyen tökéletes hitetek Istenben, és sohase kételkedjetek bocsánatában. Nagyon szerettelek benneteket, de az én szeretetem semmi az Ö szeretetéhez képest! Ha éltetek folyamán szerencsétlenségetekre valami nagy bűnt követnétek el, kétségetek ne legyen Istenben! Az Ö gyermekei vagytok! Alázzátok meg magatokat előtte, Atyátok előtt, könyörögjetek bocsánatáért. Ö örül bűnbánatotoknak, mint ahogyan öröme telt a megtért tékozlóban is ..." .Sok halottas ágy mellett voltam - folytatja az író leánya -, de egyik sem volt olyan ragyogó, mint atyámé volt. Félelem nélkül várta a véget, igazi keresztyén halállal halt meg. Készen állott a mennyei Atya elé. Sok szenvedés után teljesült az a reménysége, hogy más megbízatást kap, örök, nagy elhívatást" - idézi F. W. Boreham.

*" Dosztojevszkij igazán attól kezdve élt, hogy a "holtak házában" megismerve Jézus Krisztust, az Ige és a Szentlélek által újjászületett. Az új életre mintegy ráadásul, ajándékul adta neki az Úr azt is, hogy minőségében és mondanivalójában is tökéletesen új íróként térhetett vissza a számkivetésből. A ,,holtak házából" indult el, és pályája végeztével hisszük, hogy megérkezett az "élők házába", az Úr Jézus Krisztus által készített örökkévaló hajlékba. Győri Kornél

KÉRDOJEL A KÖNYVJELZON Egy bibliajelző papírcsíkot találtam a gyülekezetben. Kopott volt és eltaposott. Egy mécses volt rá rajzolva, s ez volt a szöveg rajta: "Ti vagytok a világ világossága." Aki eldobta vagy elvesztette, az a szöveg után kérdőjelet rajzolt, amit makacsul többször át is rajzolt, annyira, hogy átnyomódott a papíron. Mennyi csalódás, reménytelenség fér bele egy kérdőjelbe! Talán bennem is csalódott, talán benned is. Nem tudom, ki vesztette el, nem is kutatom. Lehet, hogy már nincs is szüksége a bibliajelzőre. Newmann rövid fohászára gondolok: "Világ világossága, állj mellettem, hogy én is ragyogni kezdjek, amint Te ragyogsz, hogy fényeddel mások világossága lehessek." Szigeti Jenő 142

"Missziónk szíve" Hetvenöt éves a Baptista Teológiai Szeminárium Háromnegyed évszázad egy ember életében szép kor, egyházunk magyarhoni történetének is valamivel több mint fele. Ha a budapesti Baptista Teológiai Szemináriumot a többi európai baptista tanintézetekhez hasonlítjuk, a svéd (1866), a német (1880) és az olasz teológiák után negyedikként jött létre a kontinensen. Ha a hazai protestáns teológiák korához hasonlítjuk fennállásának hét és fél évtizedét, akkor amazok régebbiek ennél, de ha létrejöttük időpontját a reformáció elterjedéséhez hasonlítjuk, ugyanazt találjuk: az evangélikus, illetve református hitelvek elterjedése utáni harmadik, negyedik évtizedben keletkeztek (pl. Sárospatak, Debrecen, Pápa stb.), viszont mindegyikük oktatási intézményből alakult teológiai tanintézetté . Ezek után vegyük vizsgálatalá, hogy az 1846·ban indult hazai baptizmus, mely l 873-ban Meyer Henrik érkezésével új lendületet vett, hogyan érlelte magában a lelkipásztorképzés megindulását. 1899. február 15-16-án értekezletet tartottak a magyarországi baptista gyülekezetek küldöttei a Wesselényi utcai imaházban. Több napirendi pont között megtárgyalásra került a misszióiskola megalapítása is. Udvarnoki András így érvelt a misszióiskola mellett: "a fennálló munkaerőhiányon némileg a misszióiskola által lehetne enyhíteni". Ekkor még csak - Meyer Henriken kívül - Balogh Lajos és Udvarnoki András nyertek teológiai képzést a magyar baptista misszió részére, a németországi Hamburgban. Az itthoni utánpótlás kérdése megoldatlan volt. Balogh Lajos ugyan már 1899 előtt tartott néhány hónapos tanfolyamokat körzetében. Ezek a helyi jellegű tanfolyamok azonban nem pótolhatták az országos, szervezett teológiai oktatást. Ebből a tényből indult ki Udvarnoki András, amikor szorgalmazta a misszióiskola ügyét. Javaslatának támogatói között volt Meyer Henrik is. "Ez a gondolat engem már régóta foglalkoztat, hogyan adhatnánk meg testvéreinknek a szükséges kiképzést." A munkások képzésének célját így fogalmazta meg: ". . . azt akarjuk, hogy testvéreink tanultak és okosak legyenek, de ehhez megkívánható, hogy ... kivessék magukból a beképzeltséget és a haszonlesést, önbölcsességet, önzést és önigazságot. Míkor ez megtörtént, és ha sok jót, szükségest és hasznost megtanultak, azután lesznek képesek rá, hogy megértsék: milyennek kell lenni, mit kell tenni, miként kell élni és tanítaní." Fölvetett gondolatai ma sem időszerűtlenek. A konferencia megválasztotta a megbeszélés után az ún. "iskolai bizottság"-ot, melynek feladata az iskolával kapcsolatos előkészítő munkálatok 143

,

A Baptista Teológiai Szeminárium tanévzáró istentisztelete 19So-ban a Budapest, József utcai kápolnában. Fent: a vendégek és a gyülekezet. Lent: Hetényi Attila dékán Kiss EmUtestvérrel és a teológusok csoportjával

144

elvégzése lett. Tagjai a következők voltale Balogh Lajos, Csopjdk Attila, Meyer Henrik, Péter Gyula, Szabo András és Udvarnoki András. Az iskola beindítását 1899 őszére határozták el, hathónapos tanfolyam keretében. A Békehírnökben júliusban jelent meg az értesítés a bizottság részéről: ,,Az országos bizottság július hó l ő-én tartotta meg gyűlését, amelyen az országos konferencián nyert megbízatásait intézte el. Többek között elrendelte, hogy a prédikátoriskola az év október IS-én megnyittassék. A teológiai tantárgyak oktatására kinevezte Balogh és Udvarnoki testvért, a reál tantárgyak oktatására pedig Csopják testvért. Miután az iskola a gyülekezeti tagok adakozásából fog fennállni, határozat tétetett, hogy minden tag évente 20 kr-ral hozzájáruljon, de az ügy barátai többet is tehetnek." (168. oldal) Erre a tanfolyamra 19 hallgatót vettek fel. Ezzel egyidőben az országos testvériség adakozása is megindul az iskolára. Mivel az adakozók valamennyien "az ügy barátai", többet adnak a kért összegnél. Az iskola beindulásáról szinte megható rövidséggel és közvétlenséggel számol be a Békehírnök: "A mi misszióiskolánk, mely a maga nemében első zsenge nálunk, e hó l7-én (október) kezdődött meg 21 tanulóval és 3 tanítóval ... Tanulóink kissé igénybe vannak véve, mert délelőtt 4, délután pedig közel 2 óra hosszat kell előadást hallgatniok . .. Áldd meg Urunk ezt a kis kezdetet, hogy e magocskából terjedelmes fa nőjön ki felebarátaink javára és a te nagy és szent nevednek dicsőségére!" Hogy milyen "terjedelmes fa" nőtt a .magocskaból"? Teológiánk fennállása óta több mint kétszázharminc hallgató nyert kiképzést a lelkipásztori szolgálatra. Az alapítás éve: 1906

Közösségünk 1905-ben nyerte el az állami elismerést. A "misszióiskola" ügye ezzel csak jobban középpontba került, mivel az "elismertek" lehetősé get láttak megvalósítására. Udvarnoki András volt Isten eszköze, aki állhatatosságával legyőzte a felmerült anyagi és más természetű nehézségeket. Az 1906 márciusában tartott iskolai bizottsági értekezleten határozták el, hogy ősszel meg is indítják a négyéves teológiai képzést. A Budapest VIII. kerületi Kistemplom u. 12-ben talált otthonra a hét elsőéves hallgató, tanáraik: Balogh Lajos, Udvarnoki András, Gerwich György és Nagy Pál voltak. Nemcsak teológiai tárgyakat oktattak, hanem az általános műveltség növelésére egyéb ismereteket is. A követelményeket így fogalmazta meg Udvarnoki András, a magyar baptista teológiai oktatás "atyja": ,,művelt és mindenképpen tájékozott teológusokra van szükségünk, ha a dogmák, ceremóniák, zsinati végzések és hagyományok labirintusába került lelkek millióit meg akarjuk szabadítani. Művelt és tájékozott teológusokra, 145

t

. mindenképpen egészséges felfogásra van szükségünk, mert a dogmák vagy hitcikkelyek túlnyomó része a Biblia egyes kifejezései alapján jöttek létre." Éppen ezért "tudnunk kell az írások helyes alkalmazását; ismernünk kell az írók álláspontját és gondolatmenetét ... Helyes eljárás ..., ha az Irás nézetét kutat.juk saját nézetünk mellozesevel." Csopják A ui/a az egyik évnyitó ünnepélyen a következőkkel érvelt a lelkípásztorképzés mellett: "Nemcsak az volna szükséges, hogy az evangélium hirdettessék ... nemcsak ezért kell az iskola ... A képesítést az követeli, hogy a juhokat nevelni is kell ... IttMagyarországon adott nékünk az Úr evangélistákat, kik megtérítettek sokakat, de fájdalommal kell tapasztalni, hogy nevelők nincsenek. Hogy minő tökéletességre van szüksége egy lelkipásztornak, azt én az utóbbi időben szomorúan látom. Mert előre látom, hogy a megtért lelkeknek körülbelül egyharmada látja csak meg az Úr országát. És kinek a bűne ez? Az egész hivő népé. Szükséges, hogy nevelőink legyenek ... Nékünk most nemcsak a második férfiosztály t, hanem a női osztályt is meg kellett volna nyitni. És ha buzgók leszünk, az Úr adni fog ehhez erőt.és ifjakat" - fejezte be beszédét. (1909.) 1910- ben végeztek az induló évfolyam hallgatói. A gyülekezetek már a legációs szolgálatok alatt megszerették a Teológiai Szeminárium hallgatóit, és ez, valamint a szolgálatban eltöltött első évek eredményei az intézet tekintélyét is növelték. 1920- ban az "elismert" és "el nem ismert" gyülekezetek egyesülése újabb lendületet adott a Teológiai Szeminárium munkájának. Eddig, a már említettenkívül, a Torbágyi úton volt az oktatás. l 920-ban az Aréna út 74. alatti házat bérelték ki az oktatás céljaira. Itt tanultak az első - rendkivüli - női hallgatók is az 1922-1923. tanévben. Ezt az épületet váltotta fel az Ameriakai Déli Baptista Szövetség adományából megvásárolt ingatlan a Margit (ma Bem József) rakparton, szemben az Országházzal, ahol 1926ban indult meg a tanítás. Ezt az épületet a második világháború bombázásai döntötték romba. 1946-tól az Árvácska utcában (Rózsadomb) bérleményben, 1949-1950-ben a saját tulajdonú Benczúr utcai ingatlanban folyt a tanítás. Ezt az épületet 1950-ben a Koreai Követség számára sajátították ki, és az Országos Központ Aradi utcai székházába költöztették a teológiát. A szűk helyen kilenc évig tartott a szükségállapot, míg 1959- ben a jelenlegi helyére került Teológiai Szemináriumunk.

Teológiai Szemináriumunk szelleme Az épületek története is mutatja, hogy lelkipásztorképző intézetünk a társadalmi és politikai változásokat az ország népével együtt viselte el. Nem idegen testként élt hazánkban, hanem annak terheiben (l. gazdasági válság, háborús károk, személyi kultusz stb.) osztozva, hogy az itt képzett lelkipászto-

146

t

Caaládias karácsonyi ünnepély 1979-ben a Baptista Teológiai Szemináriumban

147

1

148

~k

i, életközelben szolgáló emberek . ; E cél érdekében igyekeztek végezni tanító-nevelő munkájukat mindazok - mintegy 47 személy -, akik ezt a szolgálatot baptista közösségünk megbízásából több vagy kevesebb ideig folytathatták. Sokszor felvetődött az oktatásban, hogy a tariítás színvonala és a gyülekezeti szolgálatok végzésére felkészítő készség hogyan egészíti, illetve zárja ti egymást. Ha elvont gondokodásra képesek a lelkipásztorok, hogyan találjik meg a közös nyelvet gyülekezeteink tagjaival? A biblicitás a verbális inspiráció alapján értendő, vagy éppen a Szentírás szellemének módszeres-tudományos megismerésén, illetve megismertetésén? A lexikálisimeretekhalmaza degendő-e.egy lelkipásztornak, vagy - esetleg ezek rovására - az összefüglések felismerésére alkalmas gondolkodás kialakítása szükséges? A hitélet elmélyítése, szilárdítása milyen eszközökkel érhető el legoptimálisabban? Ezekre és ehhez hasonló kérdésekre mindig kellett válaszolniuk a teolópi intézeteknek. Teológiánk kezdettől az "életnek nevelt", az alapító ipzgató célkitűzéseit tartva szem előtt. Az "életre nevelés" azonban éppen az ismeretek elsajátításának, a lelkipásztori lelkület kialakításának útján 1Iörtént és történik. Olyan nevek jelzik ezt az utat, mint dr. Udvarnoki Béla, JllITlmyay Mihály, dr. Haraszti Sándor, dr. Nagy Jozsef, s folytathatnánk a sort a múltból és jelenből - de a hűséges szolgák jutalma az Úrnál van. Teológiai Szemináriumunk tehát baptista közösségünkért, a gyülekeJIl:tekért, a megmentésre szoruló lelkekért, egész népünkért van. Nem akar *fántcsonttoronyba zárkózó "tudós professzorok" gyülekezete lenni, '--ro ,,missziónk szíve" - ahogy már régen annak nevezték -, ahonnan lIlIIÓban életet serkentő, frissítő szellem árad. Ezt a célt szolgálják más teológiai intézetekkel tartott kapcsolataink is. lilmburgban, a két világháború közötti időszakban is tanultak magyar hallptók (Fodor Lajos, Bretz Vilmos és Szegedi Ferenc). Az Amerikai Déli "'lista Szövetség louisville-i teológiáján dr. Udvarnoki Béla, dr, Somogyi ~. Baranyay Mihály, dr. Tresánszky Vilmos és dr. Gerzsenyi László -.eztek tudományos fokozatot. Valamennyien hasznosították isme.-eiket a hazai teológia tanári karában. A mi teológiánkon többen nyertek lIíPI.éSt a környező országok baptista lelkipásztorai közül. Vadász Hunter .a.s, az Amerikai Magyar Baptista Szövetség tisztségviselője, ugyancsak lIiIUnk szerezte lelkészi oklevelét. Rüschlikonban (Svájc) dr. Nagy Józse! és Szebeni Oliver tanultak huzamosabb ideig lelkipásztoraink közül. Az utóbbi években ott folyó SITE (Summer Institute of Theoiogícal Education) oktatási program eddig öt lelkipásztorunknak nyújtott továbbképzési lehetőséget, s egy alkalommal dr. Nagy Jázsef, teológiánk tanára volt a rendszeres teológia professzora e tanfolyamon. Az 1980-1981-es tanévben Hetényi Attila, a Baptista Teológiai Szeminárium dékánja két hónapot tölt kutatási programmal, Kiss Emil tanárseged pedig két szemesztert ebben a nagy hírű és igen magas színvonalú intézetben. 149

r Drágák számunkra az utóbbi évtizedben elmélyült hazai felekezetközti kapcsolataink is. 1967·ben a Szabadegyházak Tanácsa Lelkészképző Intézetének alapításában Palotay Sándor és Szigeti Jenő mellett Szebeni Olivér és Nagy József vállaltak oroszlánrészt. Ma is három baptista tanár veszi ki részét az oktatás munkájából. A Debreceni Református Teológiai Akadémiával 1972- ben megkötött "testvéri megállapodás" keretében eddig kilenc lelkipásztorunk nyert akadémiai lelkészi oklevelet, s Nagy József itt védte meg doktori disszertációját. A budapesti Evangélikus Teológiai Akadémiával 1980-ban született megállapodás alapján Meszdros Kálmán nyert doktori címet. E~sokrétű, konkrétumokban is meglevő kapcsolatért első renden Istennek vagyunk hálásak. De az Ö kezéből vesszük a történelem tárta nyitott kapukat, melyeken nem belépni bűn lett volna. Egy ilyen nyitott kapu a Gyülekezetírnunkas-képző Tanfolyam is, mely a Teológiai Szeminárium keretében a gyülekezet nem lelkészi munkásait hivatott kiképezni. Úgy hiszem, minden hivő olvasónk vágya az, hogy a 75. születésnapját ünneplő Baptista Teológiai Szeminárium töltse be továbbra hivatását, "mű velt és mindenképpen tájékozott teológusokat" adva egyházunknak, akiket hevít Isten szeretete, az embereken segíteni akarás olthatatlan kívánsága, a .csontba rekesztett tűz" evangéliuma. Ha ez valóban vágyunk, imádkozzunk az intézet munkájáért, s hogy az aratás Ura ,,küldjön munkásokat aratásába".

Kiss Emil

FORRÁSOK: l. A Békehírnök 1899., 1900., 1909., 1919. évfolyamának vonatkozó cikkei. 2. A magyarországi baptista gyülekezetek negyedik országos értekezleténekjegyzőkönyve, Budapest, 1899. 3. Csopják Attila: Képek a magyarországi baptista misszió történetéből, Budapest, 1928. 4. Udvarnoki András: Az evangéliumi munkás kiképeztetése bibliailag és társadalmilag megtekintve. Budapest, 1910. (A hajdúböszörményi evangéliumi munkásgyűlésen elhangzott előadás.)

150

"Egy a ti Mesteretek" 135 évvel ezelőtt, 1846-ban alakult meg a XIX. század ébredési mozgalmának hatására az "Evangéliumi Alliance". Ez az imádkozó testvérszövetség volt a kezdete annak a hatalmas, az egész világot átfogó megrnozdulásnak, melyet ma ökumenikus mozgalomnak nevezünk. Mi váltotta ki és mi indokolta ennek létrejöttét? Minden időben voltak Istennek olyan gyermekei, akiket nem hagyott közömbösen lelki testvérük sorsa: akik nem csupán érdeklődtek egymás lelki problémái, győzedelmei iránt, hanem felelősségérzettől áthatva törekedtek közösen viselni a terheket, illetve megosztani az örömöt. Vagyis olyan .: nem csupán nevükben, hanem felfogásukban és életvitelükben is komoly hivő emberek, akik szívügyüknek tekintették az Istenért való szolgálatot, és rádöbbentek arra, hogy a hit érdekében folytatott küzdelem közös erővel, egységesen mennyivel hatékonyabb, mint egyénileg harcolva, egymástól elválasztva, sőt olykor az erők egy részét egymás ellen lekötve ... Legfőképpen pedig felismerték, hogy az egyes egyházak elszakítottsága milyen nagy eltávolodást jelent az egyház Jézus által kívánt, és az Újszövetségben oly sokat hangoztatott egységétől. Pálapostol szavai szerint: "Akiket Isten Lelke vezérel, azok Istennek fiai" (Róm 8:14). Ez a vers is magában hordozza azt a csodálatos üzenetet, hogy a fiúság és vele az élő, eleven kapcsolat Istennel csak azoké, akikben Isten Lelke lakik. Tekintve, hogy a Szentszellem az újjászületéssel vesz lakozást a szívben, a megtérés viszont mindenki előtt nyitva álló lehetőség - így az Istennel való kapcsolat és a legfontosabb: az üdvösség is -, bárkié lehet. Természetesen ez annyit is jelent, hogy Isten nagy családjából, a gyülekezetből sincs kirekesztve senki, aki a Jézus Krisztusban felkínált kegyelmet elfogadta. Az üdvösség tehát egyetemes és Jézus Krisztus, a Közbenjáró, az Ajtó ennek elégséges feltétele! Nincs szükség másra, többre! Ebből következik, hogy nem is lehet feltétele egy közösség, valamely prédikátor vagy bárki más személy. A hit mindenkié, mert "egynek igazsága által minden emberre elhatott az életnek megigazulása"! (Róm 5: 18) Ez nem jelent persze valamiféle "általános megrnenekülést", hiszen az egyénnek személyes döntése kell hozzá, ami azonban helytől, körülményektől, alkalomtól függetlenül bekövetkezhet. A Szentszellem bármikor, bárhol, bárkit rádöbbenthet életének céltalan, elveszett voltára, és munkálhatja a megtérését. Az újjászületés pillanatában pedig beépül Isten családjába, a gyülekezetbe. Hans Legiehn írja az "Ez a győzelem a mi hitünk" c. könyvében: "Ez a Szentlélek kapcsolja össze mindazokat, akikben lakozik, valóságos, szerves, 151

tehát élő egységgé. Hiszen ugyanaz a Szentlélek lakik Isten minden gyermekében, egyidejűleg ... Ezzel az önközléssel és bennünk lakozással valóságosan és szervesen (életszerűen) kapcsolódik mindazokhoz, akik az övéi, ugyanakkor egymás között is összekapcsolja őket egy szervezetté (életegységgé). Ezt a szervezetet nevezi az Írás - Krisztus Testének." Más szavakkal fogalmazva ez annyit jelent: amennyiben minden egyes újjászületett hivő emberben Isten él, azaz a Szentszellern működik, úgy ezek között nem lehet különbség. Isten népén belül nem lehet rangsor, megkülönböztetés vagy előítélet. Azzal pedig, hogy a megtért, átadott életű hivő emberek mind Isten gyermekei, egymásnak egyúttal testvérei lesznek. Pál apostol erről igy ír: "Egy Lélek által ml mindnyájan egy testté kereszteltettünk meg, akár zsidók, akár görögök, akár szolgák, akár szabadok ..." (IKor 12: 13). Ilyen módon a közösség kétirányú: Krisztussal és a hivő testvérekkel is létrejön. Természetesen ez a közösség nem függhet az ismeretek különbözőségétől! Ugyancsak Hans Legiehn írja: "Isten gyermekeit nem az egységes ismeret köti össze életegységgé, Krisztus Testévé. hanem az egy Szentlélek, aki mindegyikben lakozik: és a szeretet, amely mindent tökéletesen összefog. Isten előtt minden gyermeke egyenlő értékű, mert mindegyikért ugyanazt az árat fizette: Fiának vérét." Az eddigiekből is következik, hogy Istennek csak egy népe van, akkor is, ha földi korlátok miatt elkülönített helyeken, térben és időben távol, különböző közösségekben található. A diadalmaskodó, láthatatlan egyházhoz tartozó hivők a földi, látható és küzdő gyülekezetekben szolgálják Urunkat. Nyilvánvalóan egy helyi közösséghez való csatlakozás az örök élet szempontjából semmilyen elkötelezést nem jelent, hiszen a megváltottaknak Istenhez kell tartozníuk! Az egyes gyülekezetek csupán összegyűjteni, felnevelni és megtartani törekednek az Isten nyájába tartozókat. Hogyan lehet mégis elkülönülés a közösségek között? Érthetetlen, hogyan vehet bárki is bátorságot - gyülekezetét üdvözítő egyháznak tartva elszigetelni magát, közösségét a hivők egyetemes táborátél"! Az egyházak elhidegülésére nem lehet magyarázat az Ige különböző felfogása, értelmezése! Nem vezethet ellenségeskedésre az eltérő hagyomány sem, ha mindenütt ugyanazt az Istent szolgálják ... Szomorú tény, hogy mégis van elkülönülés, elszakadás, sőt olykor határozott szembenállás az egyes közösségek közöttl Ezért volt döntő jelentőségű az "Evangéliumi Alliance" megalakulása. Azóta is hivő emberek milliói borulnak le évről évre közösen, hogy a közös imádságok által különösen épülve, az egységet munkálják, és lelkiekben megerősödve végezhessék szolgálatukat. Természetesen az imádkozó testvérszövetség mellett az ökumenikus mozgalom töretlenül fejlődik tovább. Az egész világot átfogó szövetségek, konferenciák jöttek létre azóta, élükön az Egyházak Világtanácsával, melynek bizottságai és osztályai összehangolják az egyházak munkáját - azon belül az egyes hivő keresztyének szolgálatát Istenért. 152

r Istenünknek legyen hála minden ökumenikus gondolkozású gyermekéért, akik fáradhatatlan buzgalommal munkálkodnak Krisztus nyája egységéért: akiknek szolgálata által a keresztyének Krisztusban egymáshoz közelebb kerülnek! Ez az út Jézus nyomdokain vezet! ... Vígh Csaba

MINDENT KIFEJEZ A TAGLÉTSZÁM?

Itt az ideje, hogy az egyházak "a testek megszámlálását Istenre hagyják", és eredményességüket ne taglétszámmal mérjék, hanem szolgálatuk minősé gével - mondotta dr. Carl S. Dudley chicagói teológiai tanár, a Lutheránus , Egyházak Amerikában (LeA) tartott ülésén. Elismerte ugyan, hogy az egyház nem létezhet számok nélkül, "de mégiscsak probléma, hogy annyira bízunk az egyház számokkal kifejezhető sikerében, hogy már azt hisszük, maga Isten is tőlünk függ". Dr. Albert L. Haversat lelkész ezzel kapcsolatban a következőt mondta: "Az egyház növekedése iránt való érdeklődés ma egyik újabb jele annak, hogy az észak-amerikai életforma értékei mennyire átjárják az egyházat. Nem azért van így, mert számokkal mérjük a sikerek nagyságát?" ,,Milyen mértéket használhatunk és használunk az eredmények mérésére? soron ez a mérték Isten Lelke, aki munkálkodik azokban, akik meghallották az igét." Végső

* -

Egy kételkedő ember mondta egyszer: Nem tudok hinni a Bibliában, mert az eredete ismeretlen. Tudja-e, hogy ki állította össze az egyszeregyet? Nem. Ugye akkor azt sem fogadja el? Már hogyne! Hiszen nagyszerűen bevált! Na látja - a Biblia is! 153

7

, Dr. Kiss Ferenc (1889-1966) 92 évvel ezelőtt született dr. Kiss Ferenc orvosprofesszor aki a magyarországi testvérgyülekezetek egyik megalapítója és élete végéig tanítója volt. Dr. Kiss Ferenc testvér volt a Szabadegyházak Szövetségének egyik alapító tagja is. Most róla emlékezünk egy rövid életrajzi ismertetővel. "Istentől való fejedelem volt közöttünk" (lMóz 23:6) dr. Kiss Ferenc, a ,,Professzor testvér". Szegényparaszti családból származott, amit soha nem szégyellt, még akkor sem, amikor ez szégyennek számított, sőt ezek között az emberek között érezte jól magát. Házuknál, Nagyszalontán, bibliai gyülekezet volt évtizedeken át, ahol egyszerű parasztpróféták, minden képzettség nélkül, de isteni megbízásból hatalmasan hirdették az Isten igéjét. (Erről az időről a ,,Magyar parasztpróféták" című írásában emlékezik meg.) Az ott elhangzott igék jó talaj ba hullottak, mert 31 éves korában (ekkor már egyetemi tanársegéd), egy igen nehéz történelmi esemény közepén, megváltójának fogadta el az úr Jézust, miután világosságot nyert afelől, hogy ő miért jött és halt meg. Megtérésétől kezdve megfogadta Pál apostol szavait, hogy a .Krisztusnak beszéde lakozzék tibennetek gazdagon" (Kol 3 :16). A kapott világossága egyre növekedett, s ezt mindig népe és minden hivő javára gyümölcsöztette. Aki szerette az Úr Jézust, azt testvérének tudta, nem törődve esetleges látásbeli különbségekkel, Nyiltan vallotta, hogy "társa vagyok mindazoknak, akik félnek Téged" (Zsolt 119:63). Minden időben kiállt az üldözött hivőkért, így a második világháború vége felé 120 halálra ítélt testvér életét mentette meg (akik közül személyesen senkit sem ismert). A zsidóüldözések borzalmai között mindent megtett, hogy segítsen az üldözötteken, nem törődve azzal, hogy ez a kiállása végzetes következményekkel járhat. Nemhiába állt ez az ige az ágya felett: "Arról ismertük meg a 154

szeretetet, hogy ő az életét adta érettünk: mi is kötelesek vagyunk odaadni életünket a mi atyánkfiaiért" (Un 3: 16). Csendes, de az Úrban meggyökerezett élete körül előbukkant a bibliai zarándok gyülekezet évezredes tiszta folyója. Gyakran mondta, hogy mi, bibliai gyülekezetek, nem olyanok vagyunk, mint a Duna vagy a Tisza, hanem azok a föld alatti vízerek vagyunk, amelyek megtöltik éltető vízzel a kutakat, ahol a szomjazók felüdülést találnak. Testvérünk mint kiváló orvosprofesszor szolgálta népét és hazáját. Ezen ténykedésére mindig jellemző volt Jeremiás próféta szava: "Igyekezzetek a város jólétén" (29:7). 1959-ben ritka jubileumi ünnepély színhelye volt a budapesti Anatómiai Intézet, amelynek hosszú ideig vezetője, illetve élete végéig munkatársa volt. Ekkor ünnepelték Kiss professzor 70. születésnapját, 50 éves szakmai szolgálatát és 30 éves professzori működését. Az ünnepségen az ünnepelt, az illetékes felsőbb szervek képviselői előtt ezt mondta: " ... helyesen jegyezték meg üdvözlőim, hogy keresztyén szemléletemben a gyakorlati szociális eszme és népünkhöz való ragaszkodás domináló, és örülök, hogy a mai autoritások ezt megbecsüléssel és azzal a meggyőződéssel nézik, hogy reám mindenkor számíthatnak." Az ünnepségen sokan köszöntötték, az egyetem hallgatói, szakmai, társadalmi és politikai vezetői és az illetékes minisztérium megbízottja. Két üdvözlésből álljon előttünk egy-egy részlet, amely világosan megmutatja nekünk, hogyan értékelték legközelebbi munkatársai, felettesei: .Népköztarsasagunk - úgy érzem - nem marad adós ezzel a termékeny munkássággal szemben. Intézetünk soha olyan támogatást nem kapott, mint az utolsó 12 évben. Gondolok csak arra a külön kutatórészlegre, amelyet Kiss professzor személyéhez kötötten állított fel kormányunk." Az őszinte megbecsülés jele az 1952-ben kapott Kossuth-díj, a tudományok doktora grádus, annak a számos tudományos utazásnak az állam részéről történő támogatása, amelynek lehetősége csak a legkiválóbbaknak adatott meg. A külföld részéről való megbecsülésnek csak három példáját említeném: a Francia Tudományos Akadémia Prix L'Allemand és Prix Fauvel kitüntetését, 1958-ban az Angol Orvosi Akadémia levelező tagjai közé való választását és azt a szívélyes fogadtatást, amelyben majdnem két hónapig volt része a Szovjetunióban. És végül legyen szabad még szólnom Kiss professzorról, az emberről, aki úgyszólván egész életét intézetének, munkájának szentelte, és aki ennek az igazán nehéz szakmának szeretetére tudott minket nevelni. Öt megtalálni reggeltől késő estig laboratóriumában, és mint tudjuk, a kora reggeli órákban otthon készíti elő az irodalmi munkákat és az aznapi teendőket. Róla elmondhatjuk, hogy még a legégetőbb tudományos munka idején sincs zárva ajtaja a legkisebb beosztásban levő intézeti dolgozó problémája előtt sem. Szociális gondolkodása, az intézeti fizikai dolgozók problémái iránt tanúsí155

1

tott, mindig megértő segítőkészsége szép példa nekünk, fiataloknak, egy igazi tudósról kialakuló eszményképhez." .Kiss Ferenc professzorban azt a jellemet, azt az embert ismertük meg, aki tántoríthatatlanul és megalkuvás nélkül áll ki az egyszer felismert igazság mellett. Legyen az az igazság tudományos, társadalmi vagy szociális természetű vagy a magyarság történelmi kérdéseivel kapcsolatos - mindig ugyanazzal a bátor kiállással foglalt állást amellett, amit helyesnek ismert el. Mindig tisztán látta maga előtt, hogy kinek tartozik felelősséggel: a magyar népnek; mindig annak szempontjait tartotta elsősorban szem előtt, és ezekben a kérdésekben sohasem ismert semmiféle megalkuvást." Kutatö- és oktatómunkája mellett nagy gondot fordított a szakmai könyvek írására. Nyolc egyetemi tankönyvet írt, amelyek mindegyike sok kiadást ért meg. Anatómiai Atlaszát több mint tíz nyelvre fordították le, s ez hosszú évek óta a legnagyobb magyar tudományos könyvsiker. Az egész világon a kis nemzetek közül egyedül a hollandoknak és a magyaroknak van anatómiai atlasza. Kiss professzor atlasza az egész világon ismert, és sok nagy és kis nemzet egyetemének tankönyve lett. Többször mondta: "Én Istent imádom, az embert tisztelem, becsülöm és szeretem." A testvérgyülekezetben és más evangéliumi közösségekben több mint 40 évig szolgált az Igével, életével és írásaival. Igeszolgálatai egyszerűek voltak, úgy szólt, mint egy parasztpróféta. Az igét mindig az igével magyarázta, ezért jelentettek és jelentenek szolgálatai ma is mindenfelé áldást. Utazásai révén a fél világot bejárta, s mindezeken a helyeken a gyülekezetekben egy-egy megvilágosított ige kapcsán emlékeznek reá. A testvérek között mindig az utolsó helyet választotta, ezért lehetett az első köztünk. Ha valamiben nem értettünk egyet, akkor mindig (és máskor is) a Szentírás volt az egyedüli tekintély előtte. A testvérek részére mindig volt ideje. Élete utolsó szakaszában sokszor mondta, hogy szolgálatai annyira megnövekedtek, hogy ezek között bizonyos csökkentést kell végrehajtania, de erre nem került sor, mert Ura mindig újabb erővel ajándékozta meg. Több ízben idéztem neki a nagy evangélista, Moody egy mondását, miszerint a ,jó szolgálat jutalma a még több szolgálat". Az Úr dánieli megbízatásokat is adott neki, s a legmagasabb helyeken is bizonyságot tehetett. A múlt rendszerben sokszor és sok helyen állt ki bátran. E fontos bizonyságtételeket semmibe vevők később nagy nyomorúságba jutva, sok helyről üzenték, hogy neki volt igaza. A hosszú időn át szerkesztett lapja (Kegyelem és Igazság) és a sok fontos, fundamentális igazságokat tartalmazó nyomtatott igemagyarázatok sokak számára jelentettek és jelentenek nagy segítséget. A só példázatáról szóló magyarázata a világ sok ki156

emelkedő evangéliumi folyóiratában megjelent. Szerte az egész földön ismert volt, mint nagy tekintélyű, világhírű anatómus és egyszerű hivő. 1966. április 6-án éppen a budapesti gyülekezetbe készült, amikor Urunk csendben hazalúvta. Nemhiába írta számos gyülekezet erről a napról, hogy ,,nagy fejedelem esett el ma" (2Sám 3:38). Élete végén gyakran lehettem vele együtt. Sokszor beszélt nekem arról, hogy élete u tolsó szakaszába lépett, s most Pállal együtt tesz bizonyságot: "ama nemes harcot megharcoltam, futásomat elvégeztem, a hitet megtartottam" (2Tim 4:7). Hazaköltözese előtt három nappal arról beszélt a gyülekezetben, hogy egy új, pontos fordítású magyar Bibliát szeretne mielőbb látni. Ez a kérdés már évtizedek óta foglalkoztatta, de e vágyának beteljesedését már nem érhette meg. Temetése - mint utolsó bizonyságtétele - méltó volt életéhez. A ravatalnál az egyetem búcsúztatta, a sírnál a testvérek. A jelenlevőkben a teljes magyar evangéliumi keresztyénség képviselői megtalálhatók voltak, hiszen az ő élete is mindnyájunknak szolgált. Az élők elbúcsúztatták az élőt (Jn 11:25), az ittmaradottak szegényebbek, a menny gazdagabb lett. Mi, akik tovább járhatunk abban a kegyelemben, amelyből drága testvérünk élt és szolgált, szemünk előtt tartjuk a Zsidókhoz írt levél figyelmeztetését (l3 :7): "Emlékezzetek meg a ti elöljáróitokról, akik szólották nektek Isten beszédét, és figyelmezvén életük végére, kövessétek hitüket."

Vohmann Péter

Kossuth turini levelei Pécsett Kossuth Lajos turini száműzetésében - 1867 és 1886 között - írott.levelei kerültek napvilágra Pécsett. A Baranya megyei Levéltár munkatársai egy 1928-as iratgyűjteményben találtak rá az értékes-dokumentumokra. A levelek egy része minden bizonnyal a száz év előtti pécsi polgármeste: Blauhorn Antal hagyatékából származik, a többiekről - így Kossuthnak a fiához írott, illetve fiától kapott leveleiről - nem tudni, miként kerültek a Mecsekaljára. Mind a tíz levél a száműzött politikus által használt gyászkeretes levélpapírra íródott, valamennyi jó állapotban van és kitűnően olvasható. A legfontosabb dokumentum Kossuth Lajos háromezer szavas levele, amelyet 1868. május l-én intézett Pécs törvényhatóságához abból az alkalomból, hogy a város polgárai őt választották országgyűlési képviselőül. Az írás157

b

1

műnek is remek levélben Kossuth meghatott szavakkal mond köszönetet a pécsi választóknak, de egyúttal közli, hogy lemond a mandátumról. "Hazánk jelen közjogi viszonyai között nemcsak képviselői állást el nem fogadok, de még azon boldogságot is - az egyedülit, mely után még sóvárgok az életben - kénytelen vagyok megtagadni magamtól, hogy húszévi számkivetés után szeretett hazám viszontlátásából vigaszt meríthessek." A továbbiakban országos ügyekről ír - "a nemzetről szólok, nem magamról" - s átfogó kritikáját adja az 1867-es kiegyezésnek. Kossuth végül is maga helyett a Párizsban élő Irányi Dánielt ajánlotta képviselőül, akit később meg is választottak Pécsett. (Nevét ma az egyik tér őrzi a városban.) Érdekes betekintést adnak az idős Kossu th Lajos magánéletébe azok a levelek, amelyek Ferencnek, "kedves édes fiamnak" küldött 1883 és 1886 között. Leveleit a vezetéknevével írta alá. Több helyütt is panaszkodik nehéz pénzügyi helyzetére. "Két hónap óta nem írtam semmit Véreynek, nem kerestem semmit, így felkopik az állam." Beszámolarról a tervéről, hogy kiadja levelezését ,,80. életévem" címmel - ettől vár néminemű anyagi könynyebbséget. Megrendítő szavakkal ecseteli a munkás hétköznapokkal járó törődést, fáradságot. "Soha nem fekszem le éjfél előtt, többnyire később, hiába, igen nehezen megy a munka" - írja Ferenc fiának. ,,Nyugalom kellene öreg fejemnek. " A pécsi Kossuth-levelek nemzeti értéknek számítanak. Közülük több különösen jelentős dokumentum, részben azért, mert a száműzött Kossuth politikai koncepciójához nyújtanak újabb adalékot, részben azért, mert pontosabbá teszik a "turini remete" portréját. Az egykori sajtóban hivatkoztak ezekre a levelekre, hiteles és teljes szövegük közzétételére azonban eddig még nem került sor.

(GY. K.)

Kenyér és alkotmány Augusztus 20-át neves ünnepeink között tartjuk számon. István királyt a maga idejében végzett országalapító munkájáért tiszteletben tartjuk, s nemzetünk nagyjai között említjük nevét. Viszont sokkal közelebb áll hozánk térben is időben, érzelmi és tudati tényezőiben augusztus 20-nak a másik két aspektusa: az új kenyér és az alkotmány ünnepe. Az új kenyér ismét ott van bőségesenasztalunkon. Fontosságukatketintve ikertestvérek ezek: kenyér és alkotmány. A mindennapi kenyér- melynek kellemes illata betölti otthonainkat és jó íze megelégedéssel tölt el bennün158

t

ket - könnyen megkeseredne szánkban, ha nem élhetnénk alkotmányunk védelme alatt. Hálaadással szegjük meg az új kenyeret. Munkánk gyümölcse, imádságunk eredménye ez. Teljesül benne Atyánk örök érvényű ígérete: ,,Míg a föld lészen, vetés és aratás, hideg és meleg, nyár és tél, nap és éjszaka meg nem szűnnek." (l Móz 8:22) Hálaadásunkban az egész ország kenyerét köszönjük meg, mert benne van az egész ország dolgozóinak verejtéke is. Tisztelettel gondolunk azokra a munkásokra , akiknek helytállása nyomán biztosítva van a kenyerünk. Urunk felé pedig hálásak vagyunk, mert ismét megtapasztalói lettünk gondoskodó szeretetének: "És megtermi a föld az ő gyümölcsét, hogy eleget ehessetek és bátorságosan lakozhassatok azon ... " (3Móz 25 :19) Ne feledjük el azonban azt sem, hogy a mindennapi kenyér és-a becsülettel végzett munka szoros összefüggésére is utal az Ige: "Ha valaki nem akar dolgozni, ne is egyék." (2Thess 3:10) ,,Méltó a munkás a maga jutalmára." (l Tim 5 :18) Fogyasszuk hát hálás szívvel és a jól végzett munka örömével az új kenyeret. Emlékezzünk meg ugyanakkor azokról is, akiknek az emberi kapzsiság és a rossz elosztás miatt nem jut elég a mindennapi kenyérből. Nem tekintjük véletlennek, hogy hazánkban az alkotmány ünnepe egybeesik az új kenyér ünnepével. Valljuk ugyanis, hogy amilyen szükségünk van a mindennapi kenyérre, ugyanolyan mértékben szükségünk van az alkotmány által biztosított belső társadalmi rendre és biztonságra. Ez teszi lehetővé népünk békés, zavartalan és szorgalmas munkáját, összefogásunkat, a nyugodt és kiegyensúlyozott egyéni és közösségi életet. A régi Magyarország urai előszeretettel hivatkoztak "a nemzet ezeréves alkotmányára". Ez azonban csak az uralkodó osztály számára biztosított előnyöket és kiváltságokat. Ilyen volt az "Aranybulla" a XIII. századból, vagy Werbőczinek a ,,Hármaskönyve" a XVI. századból. A magyar nép széles rétegeinek azonban hosszú ideig kellett küzdenie, amíg olyan Alkotmánya született hazánkban, amely kimondja: ,A Magyar Népköztársaságban minden hatalom a dolgozó népé." A dolgozó nép pedig úgy gyakorolja hatalmát, hogy a város és a falu dolgozói, küldöttei alkotják a felső vezetést. Az országgyűlési képviselők között 157 munkás, 48 téesztag. 146 értelmiségi és egyéb foglalkozású van. Jelen vannak az országgyűlésen mint képviselők egyházi személyek is és 101 női képviselő. Az országgyűlés 1949. augusztus 20-án iktatta törvénybe azt az Alkotmányt, amely az egyenlő jogok meghirdetésének történehni alapokmánya. A bányák és a bankok, a gyárak államosítása, a földreform végrehajtása, valamint a kultúrforradalom ismert eseményei mellett a magyar nép legnagyobb történelmi. vívmánya a Magyar Népköztársaság Alkotmánya. Boldog megtapasztalól vagyunk annak, hogy ez az alkotmány az elmúlt 32 év alatt ösztönző erejével és irányító szellemével hatalmas lépésekkel vitte előbbre hazánkat a fejlődés, a szocializmus útján. 159

r

A Szentírás világosságánál számunkra különös hangsúlyt kapnak az alkotmánynak azon tételei, amelyek az egyenlő jogokat és az egyenlő elbírálás elvét juttatják kifejezésre. Ezek a tételek nem engedik meg az ember és ember közötti hátrányos megkülönböztetéseket. Sok megaláztatásnak és háborúságnak az előidézői voltak ezek a megkülönböztetések az emberek, a társadalmi osztályok és a nemzetek között. Ezeket szüntette meg az új alkotmány. Most kiemeljük az alkotmánynak néhány ajándékát. 1. Egyenlásegűnk. Akik már a megdöntött régi rendszerben is éltünk, jól emlékszünk az igazságtalan és jogtalan megkülönböztetésekre. A szülök helyzete eleve meghatározta a gyermekek sorsát. Aki szegény, egyszerű ember gyermekeként látta meg a napvilágot, nem sok jóra számíthatott. Akinek pedig rangja és vagyona volt, bármilyen gyenge képességű is volt, nem lett földönfutó szegénnyé soha. Hány tehetséges, szegény gyermek kallódott el a századok során! Ma a lehetőségek széles skálája áll kitárva előttünk, s mi ezekkel megkülönböztetés nélkül élhetünk, élünk is örömmel. 2. A közbiztonság erős pillére ország építésünknek, amit ugyancsak alkotmányunk biztosít. Nyugodtan kelhetünk, fekhetünk, kezdeményezhetünk, s ha jó szándék vezet bennünket, érvényesülhetünk is. Azok azonban, akik tisztátalan utakat járnak, másokra törnek, sértik a rendet, személyesjogainkat, a közbiztonság szerveinek rendreutasító és büntető hatalmával találják szembe magukat. Becsüljük meg ezt a biztonságot, hiszen vannak ms hatalmas, civilizált, gazdag országok, ahol ez félelmetesen hiányzik. 3. A lelkiismereti szabadság nekünk hivő embereknek különösen hálára indító ajándék. Hirdethetjük Isten igéjét, zavartalanul hallgathatjuk, imaházakat építhetünk, lelkipásztorokat nevelhetünk, Bibliát, énekes- és vallásos tartalmú könyveket, hanglemezt vásárolhatunk, hitbuzgalmi lapot nyomtathatunk, egyházi üdülőket, szeretetházakat építhetünk és bennük elöregedett hittestvéreinket gondozhatjuk. Ezek mind ékes bizonyítékai a lelkiismereti szabadságunknak. Ez a sok és nagy lehetőség és a szabadság kötelez is bennünket arra, hogy szeressük hazánkat és becsüljük meg alkotmányunkat. Könyörögjünk azokért, akik szeretett hazánkban az alkotmány alapján felelősek azért, hogy jogainkkal "csendes és nyugalmas életet éljünk, teljes istenfélelemmel és tiszDr. Mészáros Kálmán tességgel" (l Tim 2: 1-2).

160

f

Évfordulók

néhány sorhan

Willíam Carey, "India apostola", az Angol Baptista MissziósTársaság megalapítója (1792) 1761. augusztus 17-én született. Cipészmestersége mellett 1783·tól igehirdető Moultonban. 1793-ban megy barátjával Calcuttába első misszionáriusként. A Bibliát bengáli, oríyaí, marathii, hindu, assamesei és szankszkrit nyelvre fordította le. Szötárkészítő, a Rámájáná fordítója és segített az Indiai Mezőgazdasági Társaság megalapításában.

1881. június 6-án avatta "Mittil(=társvénné) Kornya testerré" Mihdlyt Meyer Henrik Derecskén, ,,hogy legyen helyette is bemerítő". Erre a megnövekedett missziós terület miatt volt szükség, hiszen Budapest és környékén kívül az Alföldön kiterjedt missziós tevékenység folyt. Meyer látása szerint a diakónus az úrvacsorát kiszolgáltathatta, tagfelvételt tarthatott, de a bemerítést csak a vén (presbiter) végezhette.

*

RottmayerJános, az első magyarországi baptisták egyike 1901. március 26-án halt meg. Hamburgban tért meg és Johann Gerhard Oneken - "az európai baptista misszió atyja" - által bemerítkezett. 1846. május 20-án hazatérve öt társával megalapítója lett a magyar baptista missziónak. Munkálkodása nyomán volt az első bemerítés Pesten 1848ban. Bibliaterjesztőként működött, s nem szűnt meg Kolozsvárra költő zése után (1865) sem bizonyságot tenni "a megtalált és elfogadott

Eötvös Józse! költő, író, államférfi, a magyar realista regényírás első mester 1871. február 2-án halt meg. Ű alkotta meg az általános és kötelező népoktatásról, valamint a zsidók egyenjogúsításáról szóló törvényt. Az első felelős magyar minisztériumban ő kapta a vallásés közoktatási tárcát. 1867-tő1 haláláig Deák Ferenchez csatlakozva újból ő lett a vallás- és közoktatásügyi miniszter.

*

.

örömhírről"

Salfai Ldsz ló baptista lelkipásztor 1881- ben született. Balogh Lajos állította szolgálatba előbb 1906-ban evangélístaként, majd lelkipásztorként Nyíregyházán. Fáradhatatlanul járta a 14 állomással önállósult körzetet, ahol eredményes munkája igazolta prófétai elhivatottságát.

* Budapesti Vallásos Iratokat TerTársulatot alapítottak egy- . házunk tagjai 1911. április 9·én. E szervezkedés célja volt a gyülekezeti tagok és barátkozók ellátása építő lelki olvasmányokkal a rendszeresen megjelenő egyházi jesztő

161

, lapok mellett. Az ún. "ponyvairodalom" ellen is igyekeztek felvenni a harcot az alapítók.

Dr. Somogyi Imre 1951-ben, szeptember ll-én halt meg. Munkálkodása negyed századon át döntően formálta közösségünk arculatát. Versei, elmélkedései, történelmi

tárgyú tanulmányai közösségünk irodalmi életét gazdagították, a "szabad államban szabad egyházak" elv következetes és állhatatos hangsúlyozása pedig hozzájárult közjogi helyzetünk stabilizálásához. Egyházvezetői karizmája jól segítette eligazodniegyházunkatatörténelmiváltozások között a többi kisegyházakkal együtt. Kiss Emil

Effata! Fülem süket volt hallani szavad, Ajkam néma dicsérni nagy neved. Fásult bénaság bilincse alatt Találtad meg közönyös lelkemet; - Tehetetlen volt, s nagyon szenvedett. Megesett rajt könyörülő szíved, A szenvedő Nálad vigaszt talál Reám tekintett irgalmas szemed, Fényétől lelkem gyógyulásra vár, - Szavad hatalma gyógyulást kínál. Azóta hallom drága szent szavad, Hitszemem látja örök fényedet. Hadd zengjem hát most meggyógyult, szabad Lélekkel égi dicsőségedet, - Te csodás orvos, örök szeretet!

BácsiSándor

162

A Gyülekezeti munkás- képző Tanfolyam tahi konzultációjának résztvevői 1980 júniusában. - Csoportos foglalkozás Révész Árpád előadó vezetésével

163

,

A Központi Énekkar vendégszolgálata a szegedi Martin Luther King-kápolnában

1979. november 10-én a Központi Énekkar tagjai felköszöntik a 80 éves Bárdos Lajost, a tiszteletére rendezett egyházzenei hangverseny után

164

"A S/ZONYSÁGTEVŐKNEK FELLEGE VESZ KÖROL . .."

Amikor Mózes segít Éjszaka volt. Egy kutya ugatására egyszerre megszűnt az egyiptomi éjszaka mély csendje. A héberek nyomorúságos kunyhóiból is a halálra fáradt emberek hörgő, nehéz légzése hallatszott. Khusim nagyon nyugtalanul aludt. Forgolódott, néha hangosan felnyögött. Még álmában is hátán érezte az egyiptomi felügyelők korbdcsűtéseit.

A hajsza napról napra kegyetlenebb lett. A robotmesterek nehéz munkdval sanyargatták Izráel fiait. Különösen keserűvé tették az erejük teljében levő férfiak sorsát. Ezeknek látástól vakulásig megfeszített erdvel kellett gyúrniuk a nehéz, agyagos sarat a téglavetéshez. Az embertelen bdndsmod ellenére mégis egyre inkább szaporodott Izráel. Khusim hajnalban gémberedett tagokkal. fáradtan ébredt. Szemében a tehetetlenség miatt gyávan meghúzódó ember gyűlölete és gyötrelme égett. Az egyiptomi felügyelők napok óta őt figyelték. Kű lonosen az egyik állandóan sarkában volt, és ha Khusim egy pillanat-

ra megállt a munkdban, figyelmeztető szó nélkül azonnal lesúitott meztelen hátára a krokodilbdr korbáccsal. Az elgyötört emberek az utóbbi hónapokban' egyetlen szót sem beszélgettek egymással. Nem csupán a testi gyötrelmek, de a lelkekre nehezedő terhek is egyre komorabbá tették az arcokat. Ezek a korűlmenyek arra kész tették a rabszolganépet, hogyatyáiknak lassan feledésbe menő Istenét segítségül hívják. A nép vénei csodálatos dolgokat beszéltek a ldthatattanrál, aki Ábrahámnak, Izsáknak és Jákóbnak, az ő atyáiknak Istene. A fiatalabbak sziveben az ilyen éjszaka elmondott régi történetek hallása azt a reményt keltette, hogy az Örökkévaló tudna rajtuk segíteni. Amikor terheik és a korbácsütések szinte elviselhetetlenek voltak, hangosan Isten nevét kiáltották. Az egyiptomiak előtt mindjobban gyűlöltté lett az Or neve. Bántotta őket, hogy ez a nyomorult rabszolganép láthatatlan Istenét az ő szeretett bálványisteneik fölé emeli. Khusim munkdja közben családjára gondolt. Alig múlt harminc-

165

éves, és már szivesen meghalna, ha nem lennének gyermekei. Azok a gyermekek is - mire születtek? ... Ilyen gondolatok foglalkoztatták, mikor egyszer az ő szívéből is feltört az Isten neve. Még ajkán volt a szo, mikor arcába sújtott a korbács. Az egyiptomi dühtől eszelősen ütlegelte az Urat hívó embert. Khusim gyámoltalanul tartotta hatalmas, izmos kezeit vértől és fájdalomtól eltorzult arca elé. Sok idő telt el azóta, hogy Fáraó leánya magáévá fogadta a vízből kimentett héber gyermeket. Az évek múlásával magastermetű, erős ember lett Mózes. Heves, ingerlékeny természetű volt, és hibás beszéde még inkább türelmetlenné tette. Amikor valamit nem tudott gordűlékenyen elmondani, ingerülten, mutogatva magyarázott. Fáraó udvarának egyiptomi szolgdlái titokban lenézték Mozest. Tudták, hogy a megvetett zsidók kozűl való. Nyíltan azonban nem mertek ellene tenni, mert noha már felnőtt ember volt, mégis Fáraó leányának védelme alatt élt. Mózes is jól tudta, hogy ő a zsidók kozűl való. Nem igyekezett ezt eltitkolni sem, hiszen szivének legdrágább emlékei azok a gyermekkori emlékek voltak, amikor édesanyja éjszakánként titokban beszélt neki az Örökkévalóról, és arról, hogy hívta ki Ábrahám ősatyát rokonai közül az Úr, hogy nagy néppé tegye. Fejlődésének idején, mikor még a sziv leginkább befolyásolható, ilyen anyai örökséget

166

kapott. Mózes szivében ott élt a hit Istenben, és az a vágy is, hogy segítsen fajtestverein. Egy alkalommal gondolataiban elmerülve sétálgatott. Észre sem vette, hogy lábai a téglavető rabszolgákhoz vitték. Megállt, nézte gyötrelmes hajszájukat, hallotta nehéz sóhajtozásukat. Ilyenkor arra vágyott, hogy levethesse az udvari ruhát és ott lehessen koztűk, hordva népe keserű sorsát. Másnap újból népe felé hajtotta szive. Rekkenő hőség volt. Árnyéka alig látszott. Majdnem merőlegesen tűzött a nap. Nem messze járt a zsidók munkahelyétől, amikor meglátta a dühöngő egyiptomit, amint ütötte az Ő atyjafiai közül való Khusimot. Csak néhány lépésre állt tőlük. Amazok észre sem vették. Khusim szemét elborította a vér, az egyiptomit vakká tette a düh. Ezt látva Mázest is elragadta az indulat, és .rnikor ideoda tekintett és látta, hogy senki sincs, agyonütötte az egyiptomit és elrejtette a homokban" (2Móz 2:12). Így segített Mózes Khusimon, az ő atyjafián.

* Zetepenra, Fáraó leánya ma hiába várta Mózest. Eddig nem bántotta meg azzal, hogy hivdsdra nem jött el. Késni sem szokott. Mindig pontosan, időben érkezett. Zetepenra nem tudta, mire vélje Mózes hidnyzdsát, Amikor azonban Mozes tegnap esti viselkedését visszaidézte, nyugtalanság fogta el. Látta Mozesen, hogy nehezen tud ural-

kodni belső felinduldsdn. A zaklatottság okát azonban nem ismerte Fáraó leánya. Zetepenra ismerte Mózest. Hiszen ő nevelte és neveltette. Tudta róla, hogy szereti a Nílus partján töltött estéket, amikor halkan szolt a dallam a hárfa lágy hangjai kíséretében. Szerette Mózest attól a pillanattól kezdve, amikor kihozatta a sás közül, mint síró csecsemőt. - Sokszor figyelte "az ő nagy fia" arcát. Tudta, hogy nem az övé már régen. De az öregedő asszonyok makacs ragaszkodásával a meglett embert fiatal fiúnak akarta látni. Látta, hogy az évek múldsa kemény arcú, határozott akaratú emberré tette Mózest. Mozes arca sokszor volt sötét, komor, máskor meg fájdalmas. Zetepenra tapasztalásból tudta, hogy a hárfa lágy hangjai megenyhítik Mozes gránitkemény arcát. Tegnap este úgy tűnt Zetepenrának, hogy Mózes belső gyötrődése fizikai fájdalommá lett. A rcizmai bizonyos időközökben fájdalmasan megrándultak. Ujjaival türelmetlenül játszott. Fáraó leánya, hogy elüzze Mózesről a fájdalom gonosz szellemet, megparancsolta' a hárfásnak, hogy játszék a tiltott, bús héber dalokból. Ezek a dalok szomorúak és na.gyon reménytelenek voltak. Rabságról és kegyetlen munkdrol szoltak, amelyet végezniük kellett idegen földön. Évszázadok óta laktak Egyiptomban, mégis idegenek voltak itt. Rabszolgák, és dalaik szerint azok is maradnak örökké. Elfelejtkezett róluk ősatyáik Istene.

Büszkék voltak az Örökkévaló szellem Istenre, de nem ismerték, mert vigasztalanak és reménytelenek voltak. Szellemükben is rabszolgákká lettek. Mózest nem emelték ki lelki harcából a héberek bús dalai sem. Máskor ha hallotta ezeket a dallamokat, tűnődő lett az arca. Az énekkel ellentétesen remény és erő töltötte be. Ma este nem így hatottak rá az énekek. Inkább fokozták a benne levő feszültséget. Megelevenedett előtte, amit délben látott. Khusimnak vértől boritott arca, az egyiptomi felügyelő őrjöngő dühe, a krokodilbör korbács . . . és a saját tehetetlensége. Nem segíthetett Khusimon. Ma este pedig hiába várta Mózest Zetepenra.

* A nap lement. Hirtelen fileImetes sötétség szakadt a földre. Igy szokott lenni, mig fel nem jön a hold. Khusim ezt a rövid sötétséget használta fel arra, hogy továbbadja a hírt atyjafiainak: Hívó jelére többen eljöttek a fiatalabbak kozűl meghallani, mit akar. Izgatottan mondta el, hogy ma végre megszabadult üldözőjétől. Mindnyájan tudták, kiről van szo. Az egyiptomi felügyelő különös ellenszenve Khusim iránt tudott dolog volt. Ma délben, ismét ok nélkül, teljes erejéből korbácsolt - mondta Khusim. Ezalatt megint arra járt a Vízből Kihúzott. Tegnap is éppen akkor jött, amikor ütött az egyiptomi kutya. Nem láttam, hogy jön,

167

n

1

csak az tűnt fel, hogy hamar abbahagyta az egyiptomi a korbácsolást. Kitöröltem. szememb/il a vért, hogy lássam, mi történt. Mózes állt előt tem, lihegve,ökölbe szorított kézzel: Előtte a porban holtan az egyiptomi. Ogy megijedtem, hogy nem birtam szolni semmit. Elszaladtam. Később visszanéztem és láttam, hogy Mózes a kezével gödröt kapart a homokba. Oda húzta be az egyiptomit. A suttogva mondott híradásra ijedt csend volt az első felelet. Majd megindult a helyeslés vagy a rosszallás kinyilvánítása. Az egyik szinte gyűlölködve mondta: Miért avatkozik az életünkbe ez az áruló?Ne segítsen, elhagyta a saját népét. A másik hang félelemmel beszélt a holnapról, hogy ez az eset jót nem fog szűlni. A bátrabbak örültek. Jól tette - mondták. Bárcsak a vezérünk lenne. Agyonütnénk minden egyiptomi kutydt. Közben feljött a hold, hogy gyá-

vdt és hösködőt sűrgessen kunyhójába menni. Már az egyiptomiak idejében tartották a manapság is vallott feltevést a gyllkosokrál, hogy visszatérnek a tett szinhelyére. Mózes másnap ismét a téglavető hely felé ment. Egészen közel, oda, . ahol agyonsújtotta öklével az egyiptomit. Itt azt kellett látnia, hogy két zsidó férfi verekedett. Rászólt arra, aki oktalanul bántotta atyjafiát. Elidv, a figyelmeztetett, az a gyűlölködő volt, aki Khusim híradásakor is ellenségesen beszélt Mózesről. Fennhangon, szemtelenül Mozesre kiabált: "Kicsoda tett téged biróvá mirajtunk? Talán engem is meg akarsz ölni, mint megölted az egyiptomit?" Mózes megijedt. Tette nem maradt tehát titokban. Tegnap történt, és ma már szemébe vágták azok, akiken segíteni akart. Fiatal volt. Féltette az életét, mert "bizony, kitudódott a dolog" (2Móz 2:14).

Dobner Béla

Ha Ha önmagad végképp odaszánnád , a világot vissza már nem sírnád, ha éne dnek nem emelnél oltárt, magadról nem énekelnél zsoltárt, földi kincsek nem csábítanának, megtudnád, hogy fönn a mennyben várnak. Sárkány Mihályné

168

~

1

Száguldó lovak A szcvoszcket a földes szoba kelkozepén cövekelték ki, hogy ne mozogjon munka közben. Az anya mezitlab kibitázott, kezével szaporán dobdlia a vetélőt jobbról balra, balról jobbra, a hátsó zugolyfáról fogyott a fonal, az elsőn pedig nőtt, hosszabbodott a vászon. Kemény hideg volt. Nemcsak odakinn, benn is, mert a tüzelő elfogyott. A leken t felmenő fonalaknak száradniuk kellett volna, édesanya lábai sem fagyhattak meg. Nem volt más hátra: tüzelőt kellett szerezni. Akkoriban sok volt a szegény ember. Volt, hogy a tüzelőt éjjel, lopva tudták csak megszerezni az erdőből vagy a dűlőutak akdcsoraiból. Az apa szolt a két fiúnak, hogy fogják be a lovakat és menjenek napraforgászárért. A fiúka t nem kellett nágatni, akármilyen hideg volt, az mégis nagy dolognak számított, hogy ők egyedül mehetnek szekerezni. Természetesen az idősebb volt a "kormányos", olykor megkocogtatta kissé a paripákat. Meg is érkeztek hamarosan. Odafordultak egy-két gárékupachoz, letakaritották róla a vastag hóréteget és kezdték a rakoddst. Gyakorlatuk ilyen munkában nemigen volt, a hideg is dermesztette tagjaikat, meg kellett hát szenvedniük, mire annyi szart raktak föl, amennyit csak birtak. lős

Az út nagyon kemény, fagyos volt, úgy rázta a szekeret hazafelé. mint emberek a rostdt. A lovak trappoltak volna, de a hajtó fiú nem engedte. Meghúzta a feszitőzablát, erre megtorpantak. Ez többsz(jr ismétlődött, de semmi jót nem eredményezett, mert a megtorpanáskor a kiálló szdrak megszúrtdka lovakat, ami sehogy sem tetszett nekik. Még inkább futni akartak, a gyeplőtartó legényke ellenére. És mivel kétféle akarat került szembe egymással, nem lett jó vége. A fiú a rakomány tetején ülve lábait nem tudta semmihez odafesziteni, a rakományt nem kötözték le, így addig csúszkált, mig egyszer csak a lovak közé esett. A kisebb fiú maradt egyedül a rakomány tetején - gyeplő nélkül. A lovak egykettőre megérezték a szabadságot, egyre jobban nekilendűltek, végül vágtába kezdtek, rohantak megvadulva. A hajtót otthagyták a földön vérzett, jajgatott -, a szabadon lengő gyeplőszár valamiképpen a bal kerék alá került, rántott a lovakon, azok elfordultak és hirtelen berohantak az akácfák közé. Csakhogy odaszorultak a fatörzsek közé. Az erős fák úgy nyomták borddtkat. hogy szuszogni alig tudtak, csak remegtek csuromvizesen, tajtékos szájjal, kitágult orrlyukakkal. A kisebb fiú halálra ijedten ugrott le a szekérről, látva a helyzetet, hirtelen nem tudta, mitévő legyen.

169

ft

1

Sírva futott segítségért a vincellé-

rékhez, mert szerencsére eszébe jutott, hogy nem laknak messze. Kecskés bácsi - a vincellér otthon volt, és ment is vele azonnal, sőt baltát, fűrész t is vitt magával, amint kivette a kisfiú szavaiból, mi is tŐrtént tulajdonképpen. Az idejében érkezett segítségen Isten áldása van. A vincellér elő ször a lovakat szorttá fákat vágta ki tövestül, mert már-már attól lehetett tartani, hogy a lovak megfulladnak. Azok, amint kiszabadultak a szoritasbol. és lélegzetet vehettek, a szájukat, a rudat meg a zablát kezdték nyalogatni. Azután néztek a havas földön kuporgó fiú után. Hóval dörzsölték a sebek köré alvadt vért, odatámogatták a szekérhez, és most már hárman kötöz ték, ahogy tudták, a szétszakadt istrángokat, megdrótozták a gyeplászarakat. Jó hasznát vették Kecskés bácsi, a vincellér segítségének ebben is. Végül pedig megköszöntek mindent és újra felmásztak a szekér tetejére, és- miutdn viszszaveregették a kidllá napraforgószdrakat. nehogy újabb bajt okozza-

nak - óvatosan elindultak hazafelé. Mivel most már a lovaknak sem volt kedvük a futáshoz, lépésben haladtak egészen hazáig. Amikor beálltak az udvarra tépetten, zúzottan, törött szekérrúddal, a szülők és a kisebb testvérek elképedtek a látványon. - Mit csináltatok? - jajdult fel az anya, de máris mosogatni, kötozgetni kezdte fia sebeit, apjuk pedig a lovakat ápolta. A nagyobb leányka mindjdrt ölelt egy nagyot a hozott tüzelőből, és térdein kezdte tördelni, hogy mielőbb .etethesse a fekete csikát", vagyis: tűzelhes sen. No, nagy meleget nem várhattak, pemyéstűl vitte kifelé a huzat, őket pedig hasztalan faggattdk, mi történt, a fázás és az ijedtség most vett csak igazán hatalmat rajtuk, remegni kezdtek, fogaik vacogtak. és összevissza beszéltek. De annyi mindenesetre kiderült, hogy a vincellért, Kecskés bácsit úgy kapták segítségül, mint Isten segítségét. És most az egyszer tudatosan örültek a fiuk is annak, hogy fedél van a fejük fölött.

Imre Albert

GYERMEKEK EGYMÁS KÖZÖlT . . .

Jóska: Én rnegtértem, a szívemet átadtam az Úr Jézusnak. Pista: Tényleg? Majd meglátjuk holnap! Másnap hajba kapott a két gyerek. Pista Jöskának: Na, csak eddig tartott a te híres megtérésed?

170

b

Vihar után Az eső hajnal óta megállás nélkül esett. A férji az ablaknál állt. Kémlelte az eget, nem szakadozik-e valahol a felhőzet. Már délfelé járt az idő, mikor az eső csendesedni kezdett. Ingerülten sürgette az ebédet. Azt tervezte, ha eláll az eső, ebéd után kimegy az erdőre, és hazahozza az összegyűj tött rőzsét. Egyáltalán nem volt erre a munkdra most alkalmas az idő, de nem törődött vele. Valami rettenetesen szorította a torkát, úgy érezte, ha nem megy ki a szabad levegőre, megfullad. Felesége az ilyen meggondolatlanságáért máskor csipős hangon korholta volna, most azonban szótlanul rakta az ebédet az asztalra. Evés közben kezdte csak csendes szavakkal kérlelni emberét, hogy ne induljon el ilyen időben. Ujra eleredhet az eső, elakad a sárban, valami baja is történhet. A férfi ingerültségének éppen az volt az oka, hogy felesége most nem veszekedett vele, mint máskor, hanem szelíd, csendes szavakkal kérlelte. Az asszony az utóbbi időben teljesen megváltozott. ellentéte lett . korábbi önmagának. Ez a változás nem bosszantotta volna, de barátai gúnyoladását nem bírta már. Azért gúnyolták, mert engedte, hogy a felesége bekereszte/kedjék a hivők közé. Megvoltak ők egymással. Igaz, hogy napirenden volt a civakodás,

veszekedés, de a hosszú idő alatt úgy megszokták, nem is gondoltak arra, hogy másképpen is lehetne élni ... Felesége megismerkedett egy házaspárral, akik nemrégen költöztek a faluba. A férfi baleset következtében elveszítette az egyik lábát, ezért csak "sántának" emlegették a faluban. Cipész volt, így elég sokan megfordultak nála. Híre járt a faluban, hogy amíg a férfi a lábbeliket javítja, a felesége szoval tartja a vendégeket. Az asszony beszéde után .- a "sánta" jelző mellé -- nem sok idő múltán a "bibliás" jelző is társult. Az aszszony ugyanis a Bibliabál beszélt a vendegeknek. meg arról, hogyan kell Istennek tetsző életet élni. Majd bizonyságot tett a saját megtéréséről. Sokan gúnyolták érte, de voltak olyanok is akik szivesen hallgatták, olyankor is felkeresték őket, amikor nem vittek javitanivalát. Este, amikor a férfi bevégezte a munkdt, hosszasan beszélgettek az érdeklődőkkel.

Hamarosan jó néhányan komolyan kezdtek érdeklődnia házaspártól a bibliai igazságokról, a megtérésről. Ezek között volt az ő felesége is. Az asszonynál ekkor következett be aleltűnő váltatás. Amikor hazaérkezett a mezőről, a felesége a kapuban várta, segített kifogni a lovakat, a vacsora meg ott párolgott az asztalon. 171

Korábban nemegyszer előfor dult, hogy amikor megérkezett, a kert végéböl kellett előkiabálni az asszonyt, a konyha hideg volt, csak akkor kezdett kapkodva valami vacsorát készíteni. Tetszett neki ez a változás. Házuk körül olyan rend volt, mint még soha. Ezért hát nem bírt különösebb jelentőséggel számára feleségének ez a bejelentése, hogy ő megtért. Azt válaszolta neki, hogy őt nem érdekli, csak vissza ne alakuljon az új rend a régi rendetlensegge. Nem sokkal később közölte vele felesége, hogy be fog meritkezni. Elmondta, hogy pünkösdkor lesz a bemerítés a szomszéd falu imahazában. Hívta őt is. Nem ellenkezett, de nem ment el. Nem is lett volna semmi baj, ha délután nem megy el a kocsmába, és nem mondja el a cimboráknak, hogy hova ment az asszony. Ettől kezdve nem hagytak neki békét, állandóan heccelték. Azért akart most kimenni az erhogy a szabad levegőn kiokoskodjon valamit, amivel vissza tudná tartani a feleségét a hivőktől, hogy megszűnion a gúnyolódás. Hiába volt a feleségének minden igyekezete, hogy otthon tartsa, nem bal/gatott rá, elment.

dőre,

Az asszony soha nem nyitott ilyen nehéz szivvel kaput a férjének. Nyugtalanság fogta el, mikor utánanézett. Becsukta a kaput, bement a szabába. elővette a Biblidiát, és ahol kinyílott, olvasni kezdte: "Uram égig ér a te kegyelmességed; a te hűséged a felhőkig."

172

Az olvasott ige valamennyire megvigasztalta. de teljesen nem tudott megnyugodni. Imába foglalta férjét, és Isten oltalmába ajánlotta, úgy kezdett délutáni munkdidhoz, Kint az erdőn a férfi kifogta a lovat, és a szekér oldalához kötötte. Felnézett az égre, és a legszívesebben már fordult volna vissza. Sűrű felhők tornyosodtak. Vihar készült újra. Nyugalmat erőltetett magára, mert addig nem akart hazamenni, amíg valami "okosat" ki nem talált. Gondolkodásra azonban nem volt ideje, mert egy vakító villám mel/ette hasította át a levegőt és óriásit csattant. Ugy érezte, mintha valaki bedobta volna a szekér alá. Néhány pillanatra elveszítette az eszméletét. Amikor felnézett, a szekér mel/ett egy hatalmas fa, kettéhasadva, mint egy 'óriási gyertya, nagy lángokkal égett. A fa másik fele pedig ott feküdt keresztben a szekéren. A ló élettelenül nyúlt el mel/ette. Az égő fa lángjait a közeli erdészházban is észrevették és többen szaladtak, hogy a tüzet eloltsák. Amint odaértek, csodálkozva nézték a látványt, ami elébük tárult. Alig vették észre a szekér alól kikecmergő, minden ízében remegő embert . . . Száraz ruhát adtak rá és hazakísérték a teljesen átázott, egész testében remegő férfit. Felesége rémülten nyitott ajtót a különös menetnek. Előkerültek a meleg takarók, meg a forrá tea . . . Amikor férje valamennyire megnyugodott és felmelegedett, elmondta őszintén, hogy mi volt az oka nyugtalanságának és ingerültsé-

,1

,mek, s azt is, hogy milyen céllal ment elotthonról. Beszámolt barátai gúnyoláddsdrol és anál, hogy nem volt képes megvédeni feleségét, hanem el akarta szakítani a hivőktől. Aztán jött II villám . . . Útközben hazafelé mindent átgondolt . . . Csendesen, mintegy magában mormolta: A suszterék szobája kicsi. Náluk meg itt van kihasználatlanul a nagy szoba. Ide sokkal többen beférnek, ezután itt

kellene tartani az összejöveteleket. Ide talán még a cimboráim is eljönnének, ha továbbra is barátkozni akarnak velem. Mert hogy én nem fogok többé velük együtt lenni, az biztos. A lámpa sárgás fénye megszépitette a meghatódottan egymásra néző két ember arcát. Az asszony hálatelt szivvel idézte vissza a délután olvasott igét: "Uram, égig ér a te kegyelmességed!" Both Ferenc

Felkél reménved csillaga. Játékosan bomlik a szélben a fűz selyemszőke haja. Tűnt tavaszok tüzét idézem, amik lobogtak valaha, hány ezerszergyőzötta télen a nap szikrázó aranya? A pusztaságban és az éjben hányszor zengett az ÚR szava: - Ébredj, te föld! Zsendülj vetésem! Hegyek orma zöldülj ki szépen, csordulj Gileád balzsama! Ne járj sötétben már népem, emeld föl szemedet: az égen felkelt reményed csillaga! Rumi Erzsébet

173

1

,

Atélt látomás Mi ez a sötétség? Semmit sem látok! Minden ragad körülöttem, húz egyre mélyebbre. Hiába rángatom a lábam, nem engedi el. Egyre lejjebb süllyedek. És én Fak, eddig nem Ilettem észre, hogy milyen szutyokban vagyok Nem birom ki, nem birom tovább Hogy lehet, hogy eddig nem éreztem? Aludtam? ... Egyáltalán, hogy lehet ilyen hidegben, bűzben. ilyen lehetetlen helyzetben aludni? És én még azt álmodtam, hogy szép, füves mezőn sétdlok, virágot szedek . . . Hörgések, fojtott sóhajok, kiáltások . . . Ez a ragadós, mocsár a derekamig ér már! . . . Mindjárt elönt! Fojtogat! Hogyan mentsem ki magam? Nem látok semmit! Hogyan szabadulok meg ebből, ki az, aki idejönne értem? ... Fájdalom, senki nem látja, hogy itt vagyok! Senki sem merne követni ide, hogy kimentsen! Magamnak kell tennem valamit . . . De mit? ... Hogyan? ... Kiabdljak? Kihallja? SENKI! Senki! Senki . . .

* Süket feketeség! Nem hallod, hogy kiáltozom? Miért nem küldesz Falakit, aki megment? .. Iszonyatos! Ki fogta meg a karom, ki az, aki görcsösen belém kapaszkodik, holott én is mindjdrt elsűllyedek? Nem tudok segíteni! Engedd el a karom! A lábamat se húzd! ... 174

Zöld fény dereng és megjelennek a szemem előtt kapaláazo karok, lábak, görcsösen eltorzult, halottmerev arcok ~ egy borzalmas táj képe. Nézd, zöld fény! Hallgasd! Hallod? Megint nyögések, sóhajok horgések. Hát mi ez? A halál? A pokol? ... Nincs menekvés! Már az államig ér a posvány, Meghalok . . .

* Ki az? Szólt valaki? Ki beszél? Mit mondasz ? . . . Kinek lIan itt ilyen nyugodt hangja? Azt mondod, megmenekűlhe tek? Te mentesz meg? Hát siess, mert már majdnem a számig ér ... Csak ha én is akarom, akkor emelsz ki? Hát nem látod, mennyire akarom? Miert húzod az időt? Meghalok! ... Cselekednem kell? Mondd, mutasd, hogy mit tegyek! Taníts meg a te akaratodra!

* Érdekes! Most mintha már nem húzna a ragadós mocsdr. A zöld fény lassan eltűnik, rozsaszinűre, majd egyre vakitább Jlörösre válik ... Rám folyik valami ... mi lehet ez? Simogató meleg és ahol ér, onnan eltűnik a posvány ragacsa ... Folyik, folyik . . . rá a fejemre, a nyakamra, végig le a testemen. Mindenűtt elér. De mi ez? Mi lehet? Vörös fény! Te vagy az? Ne, ne vakíts jobban! Be kell hunynom a

szememet. Nem birom látni a feketeség után a fényességedet, a tisztaságodat, túl átlátszó vagy, túl egyszerű! Nem vagyok méltá, hogy körülölelj. Még a lábam a mélyben áll, még csak az életem fele a tiéd! A másik fele ragad, piszkos, nagyon piszkos . . .

* Most ki kell nyitnom a szememet. Ha te akarod! A te hatalmadban vagyok, te irányitasz ... Félek! Nem merek szembenézni veled. Nagyon tiszta és hatalmas vagy. Muszáj kinyitnom? Jó, engedelmeskedem neked ... ha te akarod, megteszem . . .

* Szép, tiszta, napfényes égboltot látok, zöld füvön állok. Igazi virágos, illatos tavaszi idő. A sötétség, a hotgések, a zöld, meg a vörös fény sehol. Vagy megint csak álmodom? .. De nem, mert az a kedves hang újból hallatszik: "Enyém vagy, ember! Megmentettelek! Megőriztelek, mert szeretlek:" Ez most olyan valóságos, hogy szinte meg lehet fogni. A csendes hang, a kedves, hivogató hang ismét megszotal. Szeliden unszoló, mégsem erőszakos: - Ne félj, ember! Nézz rám! Már nem kell félned, nem süllyedsz el többé. Amig rám figyelsz; nem ér baj. Bizz bennem, és szeretlek. Mindent megmutatok a kellő időben. Én leszek a fény az utadon. Azt akarom, hogy megismerj és metudd, nekem kell az életed, az erőd, a munkád; de kell az űgyetlenséged, a

hitetlenséged, a vadácsdgod, a szeretetlenséged és a restseged is. Minden! Érted! Minden! Az egészet kérem! Az e$észet! Emlékezz! Amikor már félig kiemelkedtél, mennyire kívántad a teljes szabadságot. Ha most nem mondasz igent, oda, sőt mélyebbre jutsz, mint eddig voltál. Akkor azután már nem lesz visszaút. Menthetetlenűl elsüllyedsz.

Nézz hát rám! Nézz föl! Indulj el felém! Még hajnal van, napszálltáig elérhetsz engem, ha sietsz. Gyere! Fölemelem afejem és előttem, távol - de nem elérhetetlen messziségben - látom a Sziklát. Összefut a könny a szememben és vidáman, szökellve-futva elindulok felé. A nap egyre jobban tűz. Én meg csak szaladok, szaladok. De dél körül felhők tornyosulnak, a levegő fojtogató, feszült. Vihar készül. Lankad a lábam. Félelem fog el: hátha nem érek oda estig, hátha bajom esik a vihar közben. Már-már megállok, de amint a Sziklara pillantok, eszembe jut, hogy hová indultam. Ekkor, mint egy lökés erejére, megint futok. A viharfelhők lassan elszdllnak, én pedig futok felé, a Szikla felé. Hajt a tudat, hogy ott a cél, és már nincs messze. Ahogy bealkonyul, a nap helyett a Szikla világit, s nem lesz egyre sötétebb. Világit a Szikla! Vakitja vaksötéthez szokott szemem ez az igazi fényesség. Rohanok, lihegek. és mielőtt a nap lebukna, ott állok a Szikla tövében. Sirnom kell, nagyon görcsösen. Ráborulok a Szikldra, hogy úgy köszönjem meg a szabadulást. De meg-

175

köszönni nem tudom, csak sírok. ő érti. Mert hozzá tartozom, a része lettem. Érti, mert szeret, érti, mert minden embert megért. akit megkeresett. Megért! "Mert azért jött az embemek Fia, hogy megkeresse és megtartsa. ami elveszett" (Lk 19:10).

Igen. "Igaz beszéd ez és teljes elfogadásra méltá, hogy Krisztus azért jött e világra, hogy megtartsa a bű nösöket, akik közül első vagyok én" (1Tim 1:15)!

Jó, hogy

Meláth Szilvia

.. Magunkon ítélkezni sokkal nehezebb, mint máson. Ha sikerül helyesen itélkezned saját magad fölött, az annak a jele, hogy valódi bölcs vagy. S.-Exupéry

Hangtalan kérés az Istenhez Ha e zúgó világ vak bánataitól s feszült félelmeitől riadtan fordulok feléd, lásd: kába, rémült, üres és vak vagyok s fogaim zárt sora közül egy hang se szól. Ilyenkor, mint a tűz fakó, kis pernyéi, miket felkap a szél s messze szétszór a légben; úgy száll erőtlenül, szürkén szerte a létem: érzem, nem más, csak semmiből fakadt semmi. Én nyugtalan, riadt kínom szívemre száll, mint a házakra hajló sötét rémekből szőtt súlyos, szorongó árnyak, s szabadulást várok.

De lelkem üressége, nézd, semmit sem talál, mert kereséseim lám, mind-mind gyengék, meddők Tenélküled s álmaim: elárvult, bús álmok. . K1einheincz Ferenc

176

Erdei találkozás Amikor a Baróti-havas aljánfekkis városunkban részt vettünk Daczo Mária és Bartha Károly eljegyzésén, nem gondoltuk, hogy a menyegzőre sohasem kerül sor . . . Mária szűlei ugyan aggódtak a két évre tervezett várakozási idő miatt, amíg Károly messzi tanulmányútjáról visszatér. A .vőlegény azonban könnyedén leintette az aggodalmaskodókat; két esztendő nem a világ, sakkor végül is kész emberként jöhet haza a mennyegzot megtartani. Ez azonban csupán ígéret maradt. A két esztendő teltével magahelyett csupán levelet küldött, amelyben udvariasan kozotte, a körülményei úgy alakultak, hogy nem tér haza. Elnézést kért Máriától, majd hosszú, boldog életet és jobb házastársat kivant. mint amilyen ő lett volna. A levelet Mária vette kézhez, annak tragikus tartalma szinte a földre sújtotta. Szerencsére szűlei nem voltak otthon, s mire hazatértek, már annyira erőt vett magán, hogy palástoini tudta felindultságát. Úgy döntött, egyelőre nem mutatja meg a levelet, és megkísérli egymaga megemészteni a csalódás 'okozta keserűséget. Gondolt egyet, s elhatározta, hogy másnap átmegy a havason túl élő beteges nagynénjéhez, akit időnként amúgy is meg szokott látogatni. Már a gondolat is nyugtatólag hatott rá. Szülei semmit sem vő

sejtve bocsátották útjára másnap kora reggel. A hosszú erdei gyaloglásalatt zavartalanul sirhatott. Fel-feltörő zokogását csak az erdei madarak és az őrt ál/ó sudár fenyők hal/hatták néma megértéssel, s főként az, Aki .rninden bánatunkban gyógyírt nyújt sebünkre . . ." Arra eszmélt, hogy eltévedt. Nem csak az útját keresztező kis patak, de a táj,is ismeretlen volt előtte. Megá/ltésfennhangon kérdezte: "Uram, Istenem! Hol vagyok, merre menjek?' Ogy érezte, mindenképpen zsákutcába került . . . Még itt is célt tévesztett. A mint hosszú, kínos percekig dermedten ál/t, egyszer csak válaszként távoli fejszecsapás ütemes zaját hozta feléje az erdei szel/ő. Megkönnyebbülten indult a hang irányába, s ahogy közeledett a zaj forrásához, mindinkdbb megbátorodott. Egy kis tisztáshoz ért, s a szeme elé tárult látványon ugyancsak elcsodálkozott. Egy szálas öreg ember kitartoan döngetett egy hatalmas tölgyet, s közben letéve fejszéjét, verejtékes homlokát megtörölte, majd komótosan leült egy tönkre. Ahogy egy kissé megpihent, énekelni kezdte az istenes zsoltárt: "Az Úr énnékem őriző pásztorom, azért semmiben meg nem fogyatkozom." A rengetegben nagy kincs az irányt mutatá és biztonságot keltő emberi hang.

177

Máriát igen megragadta ez a hangulatos jelenet. Majd néhány lépés .,után illendően köszönt: -Adion Isten jó napot, bácsikám! - Az öreg ember csodálkozva fogadta: - Hozta Isten, lelkem, hát hogy került ide, ahol még a madár is csak átrepül? Mária kissé zavartan szólt: - Árkosfalvára igyekszem, de valahogy utat tévesztettem, s ha kegyelmed nem döngeti ezta nagy fát, bizony kétségbeestem volna. A fejszéje csattogása mentett ki reménytelennek látszó helyzetemből. - Fiatal maga még lelkem, hogy kétségbeessék, hagyja ezt az ilyenfajta oregemberekre, mint én! - De bácsikám, maga nem úgy énekelt az elébb, mint aki kétségbeesett lenne! - válaszolt Mária. - Az lehet, de volt idő, amikor én sem tudtam így énekelni, ilyen békességben. - Honnan van ez a nagy kincse, bácsikám? - kérdezte a leány. - Ez onnan felülről van, a kegyelmes Istentől. Akitől minden jó árad! - szolt emelt hangon az öreg faVágó. - Ugyan, hogyan kapta ezt a nagy ajándékot? - Az Istenre találás, a megtérés útján. Igaz, nehezen és sok kűzde lem útján leltem rá. Szinte a mai napig csodálkozom az isteni kegyelem mérhetetlen nagyságán! - Hát azon lehet is csodálkozni - szolt Mária -, mert aki idős korára ilyen nehéz munkát végez, s

178

amellett még énekelni is van kedve, az valóban isteni kegyelem! - Igaza van, lelkem, de higgye el, nem volt könnyű dolga Istennek engem a jó útra téríteni. Komoly története van ennek, s ha érdekelne, no meg ideje is lenne rá, szivesen elmondandm, csak nem tudom menynyire van ide Árkosfalva. - Szeretnék napnyugta előtt megérkezni a nénikémhez. - Azt én eligazítom: jó másfél óra alatt odaérhet. - Megköszönöm a szívességét, s így szivesen meghallgatom, hiszen igencsak keserűségge/rovom ezt az utat . . . Legalább mig hallgatom, feledem a saját bánatom. -Köszönöm az érdeklődését, lelkem, üljön le arra a sima tönkre, s közben fogyasszon velem egy szereny faldska kenyeret, talán még valami egyéb is akad mellé. Aztán addig megpihen, mert biza' nagy utat járt, amíg ide ért. Ezzel az öreg bement a kaiyibdjaba, s kisvártatva kendőbe csavart élelmet hozott. Fogadja szivesen ezt a szerény istenajándékát. - Majd komótosan leülve maga is hozzálátott a falatozáshoz, s közben nyugodt hangon beszélni kezdett: - Nos hát elsőben is azzal kezdem, hogy én kibírhatatlanul nehéz természetű ember voltam. Amolyan kötekedő, kdkdn is csomót kereső, megfontolatlanul heveskedő. Soha senkivel sem tudtam összeférni s békességben lenni Minthogy akkor még nem ismertem a Szentirdst, eszembe se jutott, hogy amilyen

mértékkel mér az ember, olyannal mérnek néki is! Így aztán még az a mondds is igaz lett az életemben: .Ak! szelet vet, vihart arat!" Ma már jól tudom, hogy minden goneszsignak oka a bűn. A falumbéliekkel is állandó volt a perpatvar, legtöbbször az átkos kivagyiság, fennhéjázás miatt. Sajnos ez általános jelenség volt annak ellenére, hogy szinte valamennyien templomjáró emberek voltunk. Csak hát ez mit sem változtatott rajtunk . . . Beszélhetett nekünk a jó öreg nagytiszteletű úr! Falra hányt borsó volt minden szava . . . Előttem ugyan jó példaként állott drága feleségem, de engem sokszor még az ő jósága is bosszantott. Hát még amikor a hivőkhöz kezdett jámi. No, akkor aztán az otthonunkban is elszabadult a pokol. A sátán teljesen az uralma alá hajtott. Minél igyekvább és kedvesebb lett az én asszonyom, anndl gonoszabb lettem én. Ö pedig némán tűrt mindent. Én meg botorul azt képzeltem, hogy neki ez a kötelessége. Még a gyermekeim is 'menekűltek előlem, ha megláttak. Eszembe se jutott, hogy amit mivelek, az megbocsáthatatlan vétek Isten és ember ellen egyaránt! - Aztán meddig tartott ez a tombolása? - törte meg Mária az oreg favágó önemésztő vádaskodásáto -- Odáig jutottam, hogy összeférhetetlenségem miatt önmagamat taszítottam ki a családom köréből és a [alumbol egyaránt. Ha megláttak az emberek, elfordították fejüket. Végül magam is bekittam. hogy

ez így nem mehet tovább. Persze' az nem jutott eszembe, hogy magamnak kéne megváltozni. s akkor megváltozna körülöttem a világ is . . . Addig még sok volt hátra. Egy kora tavaszi hainalon, még a családomtól sem búcsúztam el, vettem a tarisznyamat, a fejszérnet, meg egynémely szükséges holmit, s kijöttem ide a havasba. Itt aztán nem volt kivel kötözködni. - Összeütöttem magamnak ezt a kalyibát, s az erdőcsősszel megegyeztem, hogy favágást vdllalok. Azt meg nem érdekelte, hogy kinek hívnak; némi .ellenszolgáltatásért időnként ellátott a szűkséges élelemmel. Aztán megkezdtem ebben az irdatlan rengetegben az irtást. Dolgoztam látástól vakulásig anélkül, hogy érdekelt volna valami a világ folyásáról. Időnként megkaptam a kialkudott jdrandásdgomat, abból se sok hasznom volt, hiszen ilyenkor mindig gondoskedtam "búfelejtőről" is ... Leittam magam, s amikor kijázanodtam, minden kezdődött elölről. Sajnos az embergyűloletem nemhogy csökkent, de a magányban még fokozódott. Az Istent kezdtem kárhoztatni, amiért embert teremtett. Eg)' napon, bár senki sem volt a . kozelemben, ez a dühödt indulat annyira hatalmába kerített, hogy sem enni, sem aludni nem tudtam. Tehetetlenségemben farkasszemet neztem az éggel, majd üvölteni kezdtem: "Úr lsten, ha én téged egyszer megfoghatnálak!" - Egy pillanat múlva az erdő visszhangoz ta istenkáromló, dühödt hangomat. Ettől

179

"rz

t

én úgy megrettentem, hogy megszégyen néked teremtő Istenem! Bodülve nekiestem az előttem magacsáss meg nékem, Uram, Istenem! sodó sziklafalnak. Elkábultam. Segíts meg engem örökkévaló IsteAmikor magamhoz tértem, egyszer . nem!" csak mint egy kis gyermek, sírni Amikor Szántó János befejezte megtérese tortenetet, Daczá Mária kezdtem. A sirást én annak előtte vénasszonyos dolognak tartottam, törölni kezdte könnyben úszó szede most megmagyarázhatatlan kétmét. Maga sem vette észre, mikor ségbeesés,sőt félelem vett erőt rajeredt ela könnye. Amíg az öreg fatam. Éreztem, hogy nemcsak a csavágót hallgatta, saját keserű sorsa, ládom, embertársaim, de egyenesen a szivet-Ielket bénító fájdalma enya teremtő Isten ellen vétettem! hülni kezdett. Hiszen a mások szenvedése hallatán a magunké sokszor "Uram, Istenem! - tört fel belőlem a kétségbeesés -, bocsásd meg vakkisebbnek tűnik . . , Végül megtörte merőségemet, tiszteletlenségemet; a hirtelen beállt csöndet: most látom valójában, hogy milyen - Aztán hogy alakult a sorsa, Szántó bácsi? - kérdezte. szerencsétlen, nyomorult féreg va- Hát az úgy, hogy az Istennel gyok. Én Istenem, mit tegyek, hogy ~wcw~lawsmlá~oz~omu~n mds ember legyek?" - szakadt ki lelkemből a kiáltás. nem volt mar maradásom. CsakAz egész rengetegbennéma csend hogy ez nem hasonlított a korábbi honolt. Madár sem zengett, fűszál nyugtalanságomhoz. Alig vártam, sem rezzent. S ebben a csöndességhogy családomat újra láthassam. Amikor aztán egy alkonyatkor megben, itt belül a szivemben, megszoálltam házam kűszoben, sem felelalt egy halk, szelíd hang: .Szeret az lsten téged, Szántó János! Forségem, sem gyermekeim nem akardulj hozzá bizalommal, mert csak tak hinni a szemüknek. Hiszen mdr általa válhatsz új emberré. Csakáltanem azt az elvadult embert látták maguk előtt, aki hűtlenül elhagyta la teheted jÓJ'á elrontott életedet, őket. Mit szaporítsam a szát, volt. mert Ö a jóság, a békesség, a szeresírás és boldog nevetés egyaránt. tet és a boldogságörök kútforrdsa. Azért voltál boldogtalan, mert ezek S minthogy .a hírnek szárnya van, mind hiányoztak eddigi siváréletednemsokára tele lett a házunk nemcsak kiváncsi, de velünk együtt örből." - Ez a belső, addig soha nem vendező szomszédokkal. Akiknek hallott hang betöltötte a lelkemet, nemcsak jó útra térésem történetét és addig soha nem érzett kimondkellett elmondanom, de ugyancsak hatatlan békesség hatott át. Szinte győzni kellett szoval a sok kérdésre az egész világot szerettem volna adandó választ. Aztán hű társam magamhoz ölelni. Aztán alázattal elővette a Biblidt és olvasni kezdett: letérdeltem; és akadozó szavakkal "Ha valaki követni akar, tagadja imddkozni kezdtem. De csak annyit meg magát, vegye föl keresztjét és tudtam mindig mondani: "Hála le-

180

kövessen engem." Lassan pirkadni kezdett, mire mindenki nyugovóra tért. Attól a naptól kezdve családommal együtt én is a hivők gyülekezetébe járok. A falu népe el is nevezett bennünket "Boldog Szántó Jdnoseknak" ...

Mire Szántó János elmondta megtérese tortenetet. a lenyugodni készülő nap sürgetni kezdte Daczo Máriát. Felállt, hogy mihamardbb céljához érjen, Árkosfalvára. Szántó bácsi készségesen elkísérte az erdő széléig, hogy biztos legyen az útja a

leánynak. Daczó Mária útközben elmondta fölbomlott jegyessége szomorú tortenetét. Úgy érezte, mintha nagy tehertől szabadult volna meg. Amikor elbúcsúztak egymástól, megígérte, hogy fölkeresi a szomszéd faluban lakó Szántó családot. {gy esett, hogy két esztend(J múltdn Daczó Mária és ifjú Szdnto János menyegzőjét ünnepelhették a kis székelyföldi gyűlékezetben. Mert: "Boldogok, akik teljes szivből keresik Öt ... "

BányaiFerencné

Fohász Ö, Istenem, bércek alkotója, Völgyek elsimítója, Mindentudó, Mindenható! Az ég kékjébe nézve téged szemIéllek, Tereád gondolok, Alkotóm. Előtted még az egek sem tiszták, Én bűnös ember hogyan érhetek hozzád? Ám a fellegeket is Te űzöd el, Hogy ragyogóvá tedd az eget. Jöj, és életem Sötét gondfelhőit Tereld el, Semmisítsd meg szent kezeddel, És tedd engedelmessé, Bízóbbá szívemet!

Lovas András

181

Én 'kerestem, és ő megtallílr . Hét-nyolc éves voltam. A szomszedban volt egy játékos fiatal vizsla. Sokat játszottam vele, futkároztunk, birkóztu nk. Emlékszem még rá, hogy azt nem szerette, amikor a csúz lim gumija csattant, akkor mindig megijedt és morgott. Egy nyár végi esten is játszottam a kutydval, és az játék közben megharapta a combomat. A seb nem volt nagy, csak egy kicsít vérzett. De a vizsla megérezte, hogy ez erős tréfa volt, behúzta a farkát, szégyenlősen és szomorúan hazasomforddlt. Engem rögtön orvoshoz vittek. Az orvos már majdnem minden tetanuszt kinyomott a fecskendőjéből, amikor hirtelen kirántotta a tű t, a szúrás körűl piros folt jelent meg, ami azt jelenti, hogyaszervezetem nem bírja az aktív tetanuszt. Rosszul lettem. Beadott egy ellenszérumot. Még arra emlékszem, hogy hazavittek, és szornyű rosszul éreztem magam. Csak később tudtam meg, hogy fél napig élet és halá/között lebegtem. Azt is később (már felnőtt jejjelj tudtam meg, hogy éppen a kutyaharapdst megelőző napokban állapodott meg édesapám és édesanyám, hogy nem íratnak be hittanra, nehogy ez a jövőmre nézve hátrányos legyen. Azon a kritikus estén édesanyám sírva imádkozott, hogy életben maradjak . . . Gyermekkoromban minden vasarnap voltam gyerek-istentiszteleten és emlékszem, hogy szerettem oda járni. A tisztelendő néni na-

gyon érdekes történeteket mesélt a Biblidbál, amit én otthon mindig elmondtam az édesanyámnak. Akkor gyermekkoromban Isten léte számomra nem volt kétséges; gyermeki módon hittem benne. Amikor játszó társaimmal meghánytuk-vetettük a világ folyását, az aktuális politikai és katonai erovtszonyokat, majd teljes bizonysággal megdllapitottuk, hogy ki fogja megnyerni a harmadik világháborút. többször ráterelődött a szá Istenre. Ilyenkor én boldogan és büszkén jelentettem ki, hogy van! Ök megmagyardztdk, hogy miért nincs. "De van!" - állítottam újra. "De nincs!" - makacskodtak. Egy darabig egymást licitáltuk és boldog voltam, ha az én, "de van" -om zárta le a vitdt. Ez az egyszerű gyermeki bizalom Isten felé egészen 13 éves koromig tartott. Ekkor kezdtem magamat nagyfiúnak érezni, noha nagyon kis novesű voltam. Ez azonban nem zavart, és mindig azon dbrdndoztam, hogy milyen jó lenne már 18 évesnek lenni. Ez idő tájt - hetedik osztályos koromban - volt a konfirmáciá. Csodálkoztam azon, hogya többi velem egyidős gyerek közel sem ismeri úgy a bibliai torteneteket. mint én. Az az igazság, hogy ezt élveztem is. Ez a konfirmáció és az arra való felkészülés már nem volt igazán komoly részemről. A kérdéseket és válaszokat megtanultam. ugyanúgy tanultam, mint bármilyen más leckét. A konfirmdciá záró ak-

182

•

r tusa, az első úrvacsoravétel számomra kicsit zavaró volt. ágy gondoltam, hogy érezni kellene valami különöset, de én nem éreztem semmit. Konfirmdciá után egy darabig még jártam a vasárnaponkénti gyerek-istentisz teletekre. de mivel azok, akik velem együtt konfirmáltak, nemigen jártak ide, és így csak kisebbek voltak ott, én is elmaradtam. Ahhoz viszont nem éreztem magam elég "nagyfiúnak" , hogy a felnőttek alkalmaira járjak. Igy aztán nem nagyon jártam templomba. A gimndziumban. igen jól éreztem magam. úJ társaság, szinte minden ídőmet lefoglalo sport, amatőr szintdrsulat, vasárnaponként mecsesek és némi tanulás. Ezek lekötöttek és betöltöttek. Haza szinte csak aludni jártam, és nem is éreztem túl jól magamat szűleimnel. Otthon ugyanis mindig rengeteg munka volt: szőlő, kert stb. Igyekeztem a szüleimmel való kapcsolatot leredukdlni - már mint a részemről kötelességként jelentkező oldalát -, hogy "szabad" lehessek, és csak a baráti társaságomban éreztem jól magamat. A gimnázium évei alatt néha mégis elmentem a templomba, mivel édesanyám kilátásba helyezte a . vasárnapi ebéd megvondsat. ha nem kísérem el őt az istentiszteletre. Általában feszélyezetten éreztem magamat a prédikáció alatt, kemény szivvel mérlegeltem a tisztelendő bácsi szavait, és hidegen summáztam a végén: "Ez nem így van, ezt nem így tanultam." Mindezek elle-

néte volt egy-két alkalom, hagy örömmel mentem el a templomba, még édesanyám unszolása nélkül is. Ekkor is minden este elmondtam a Miatyánkot, és arra is ügyeltem, hogy koncentráljak az imádságomra, ne csak a levegőbe hadarjam el. A Miatyánk után még két IgéJ is elmondtam, amiről gyermekkoromban a tisztelendő néni olyan lelkesen prédikált nekünk. Igy hát körülbelül két percre korlátozódott a napi kapcsolatom Istennel. Nem is igényeltem többet. A gimnázium kipárnázott gondtalansága után alaposan fejbe vágott, hogy nem vettek fel az egyetemre. Ez azonban csak akkor lett számomra súlyosabb, amikor a barátaimat bevitték katonának, és én . egyedül maradtam. Öket ugyanis felvették a különbOző főiskolákra. A gyár kapuját, ahol dolgoztam, minden reggel undorral léptem át, és semmi kedvem sem volt a munkdhoz. Az is elkeserített, hogy az új csapatban, ahol játszottam, általában lekezeltek, mivel én voltam a legfiatalabb. Igya sportban sem értem el olyan eredményeket, amelyekre reálisan szdmithattam. A szű leimmel való kapcsolatom is - miattam - rossz volt. Több emberben családtam. ami nagyon megviselt. Egyre jobban befelé fordultam, csak magammal [oglalkoztam, és sokat őrlödtem a sikertelensegeimen. Hirtelen céltalanná vált számomra minden, félelem és nyugtalanság töltött be állandóan. Az élet dolgai egyre irreálisabbakká váltak előt tem, és emiatt a jelen kifolyt a ke183

I

,1

zemből.

t.

Nem szerettem egyedül lenni, mert akkor gyötrő gondolatokkal kellett megküzdenem, és már sem a régi, sem az új barátaim között nem tudtam igazán feloldódni. Ijedten döbbentem rá, hogy ami a többieket kielégíti - és régebben nekem is elég volt -, nem tud betölteni, nem tud célt adni. Nagyon nagy lelki erőfeszítésembe került, hogy az újabb egyetemi felvételre felkeszűliek. Számomra a tankönyv minden sora kűton csata volt, hogy összpontosítani tudjak arra, amit olvasok. Végül is sikerült a felvéte- I lim és II hónapra elvittek katonának. A sikeres felvételi nem csökkentette a bennem levő feszültségeket. Sőt ezek a katonaság ideje alatt még fokozódtak is. Addig ugyanis én úgy gondoltam, hogy nem vagyok rossz ember, és a társaim is szerettek. De néha olyan agresszív indulatok vettek rajtam erőt, hogy magamtól is megijedtem. A feszültségek kisebb-nagyobb hullámban törtek rám. Ezek szabták meg hangulataim alaptonusát, bár napközben vidámnak mutattam magam, de lefekvés után minden este szembe kellett néznem velük. Azt reméltem, hogy ha elkezdem az egyetemet, akkor a tanulás célt és értelmet fog adni. Nem így történt. A tanulás ismét nagy lelki erőfeszítést igényelt tőlem. A várva várt Új történések, kapcsolatok nem hozták meg számomra a nyugalmat és a megelégedést, hanem csak növelték a bennem levő ürt és céltalansagot. Ha elmondtam ezeket 184

a problemaimat egy-egy közeli barátomnak, az is csak pár napigadott megnyugvást. Amikor nagyon zaklatott voltam, elővettem a Hib/iát. Elolvastam valamit az evangéliumokból, és ez egy kicsit megnyugtatott, a hullámok tetejét elsimította bennem. Mindent egybevéve nyomorultnak, értelmetlennek és teljesen céltalannak éreztem az életemet. Egyik este egy kicsit ittas állapotban egy parkon mentem keresztül. Ma sem tudom hogyan, de egy fa alá térdeltem és kétségbeesetten imádkoztam: "Isten, ha vagy, akkor legalább azt add meg, hogy ezt a sok nyomorúságot ki tudjam adni magamból és sírni tudjak!" A helyzet egyelőre nem változott. Tele voltam gátlásokkal, félelmekkel, indulatokkal, irigykedéssel. Nőttön-nőtt bennem egy hatalmas sóvárgás valami gyökeres _ változás után: minden régit elfelejteni, boldogan, kiegyensúlyozottan élni. .. Ilyen állapotban voltam, amikor egy fiú szólt nekem, hogy menjek el vele egy ifjúsági órára egy templomba. Elmentem. Az első dolog ami megfogott, hogy sok fiatal volt együtt, és boldogan, ragyogó arccal és szemmel énekeltek. Azután többen kozűlűk túláradó boldogsággal elmondták, hogy mit tett az életükben Jézus Krisztus. Arról beszéltek, hogy milyen nyomorúságos volt az életük, mielőtt még nem ismerték meg az Úr Jézust. Azok a problémák, amelyekről beszéltek, teljesen megegyeztek az én problémaimmal. Aztán

azt mondtdk, hogy mióta az Úr Jézust befogadták a szivűkbe, boldogság, nyugalom és béke tölti el őket. Másnap teljesen fel voltam dúlva, de nem tudtam bevenni, hogy ennyire egyszerű lenne: "befogadni Jézus Krisztust a szivembe és boldog vagyok"? Ott volt előt tem a saját életem több évi gyötrő dése és ez a végtelenűl egyszerű megoldás. A következő alkalomra már nem kellett hívni, a harmadik sorban ültem, hogy mindent jóllássak és halljak. Egy idősebb bácsi beszélt mosolyogva, egyszerű közvetlenséggel az Or Jézus váltságáról és arról, hogy teljesen új életet tud adni nekünk az Isten egyszülött Fia. Ezek a szavak dtjdrtak, ittam, nyeltem a bácsi szavait. Éreztem, hogy sírás fojtogat. Egy darabig még vissza tudtam tartani, de pár perc múlva rázott a zokogás. Mázsák gördültek le a szívemről. Az ezt követő ihúsági alkalmon megkérdezték, hogy ki akarja átadni az életét Jézus Krisztusnak. Amikor előrementem és kitérdeltem. csak zokogtam. zokogtam. Szinte semmit sem érzékeltem magam kÖfÜI. Csupán azt éreztem, hogy ininden porcikám felszabadul a sok-sok nyomorúság alól és megadóan pihen Isten simogató szelíd kezében. Napok leforgása alatt új ember lettem. Csodálatos békesség és nyu-

galom költözött a szivembe. Az arcomról nem lehetett eltűntetni a mosolyt és az örömet. Mindenki észrevette, hogy történt velem valami. "Mi van veled, mehetünk az esküvődre, hogy ilyen boldog vagy? Mi van veled, már napok óta nem beszélsz olyan csúnyán, mint máskor szoktdl?" Évek óta először tudtam békességesen, nyugodtan aludni Az Úr Jézusban célt, örömet, nyugalmat talált az életem. Amit a vildgban egyre kétségbeesetten kerestem és nem találtam meg, azt Jézus Krisztus mind megadta. Sokkal nagyobb mértékben; mint azt valaha legmerészebb álmaimban gondoltam. A Vele való első találkozásom már elég volt arra, hogy legtöbb bűnö met azonnal megvalljam és elhagyjam. Azután sorra rámutatott még meglevő hibáimra. Én megvallottam .azokat, és O megsemmisítette mindet. Volt haragosaimmal megbékéltem, a lopott holmikat visszavittem, a rendezetlen dolgaimat az.Úr segitségévelhelyrehoztam. ~térésem közel négy éve történt, és azóta egyre jobban megismerem Ot. Csodálatos Jézus szeretete és kozelsege. Míndenre kapok Tőle erőt. Szeretem Jézust és tudom, hogy együtt leszek Vele az örökkévalóságban. Gere József

185

Győzelem

hálaadás által

Épek óta tanít az Úr arra, hogy mindenért hálát adjak, dicsérjem az Ö nevét, vérét - értem, értünk hozott áldozatáért, szabadításáért. A Szent Szellem kiáradása után kezdett alkalmassá válni erre a szivem, mert "Az engem dícsőit majd" mondta az Úr Jézus (Jn 16:14). Férjem mellett különösen nagy szükségem volt erre; ott tanított meg az Úr ennek gyakorlására, és végül láthattam az Ur győzelmét. Férjem átadta szivét az Úr Jézusnak, bűnbocsánatot nyert, de egy idő után nagyon megkeményedett. Nem kellett neki többé az Ige, az Úr Jézusról sem akart hallani. A Sátán egy hazugsággal kéményitette meg. Ö maga nem ldtott olvasni érszűkűlete és cukorbetegsége miatt. Meg kellett tanulnom hallgatni előt te az Úr Jézusról és többet beszélni róla Istennek az imádságaimban. Betegségéből eredően is hirtelen haragú, kiabáló, majd bezdrkázá lett. Ha például a bevásárlásból vagy a gyülekezetből később érkez tem mint ahogy várt, leszidás után nem szólt hozzám napokig és nem fogadott el tőlem segítséget. (Különben rám volt szorulva, mert mindkét lába combjától amputálva volt.) Ilyen esetek után, mikor már az én szivem is lecsendesedett, nagyon kértem az Úrtól több szeretetet iránta. Ezt mindig meg is kaptam. Akkor hozzamentem. megcsókoltam és egy alkalommal ezt mondtam: "Most még jobban szeret-

186

lek, mert szükséged van a szeretetemre," Legtöbbször felengedett az ellenállása. Azután arra tanított az Úr, hogy már a reggeli csendességemben megkezdjem a harcot a názáreti Jézus Krisztus nevében a sátáni erőkkel és előre hálát zengjek férjem szabadulásdért. Ezt gyakoroltam is az Ö segitségével, erejével és békességem megmaradt. Férjem előtt nem tudtam imádkozni - bár nem tiltott ettől -, ezt a konyhában tettem, ha ő a szobában volt, vagy amikor levegőzni kikocsizott. Csak ilyenkor imádkozhattam igazán felszabadultan. Időközben egy fiatalabb hivő asszony tett nekem bizonyságot a~ ról, hogy mire tanította őt az Ur kijelentés útján hitetlen, ellenkező férje megnyerésére. Azt a ~anácsot kapta, hogy adjon hálát az UrJézusnak azért, hogy éppen ebben a helyzetben van. Sokat szenvedett férje miatt és sokszor sírva dicsérte az Urat, de engedelmes volt az Úrnak. Már körülbelül 14 éves házasok voltak, amikor ezt a vezetést kapta, és körülbelül 2 év alatt oda jutott a férje, hogy szivesen viszi őt kocsijukon a gyülekezetbe, szereti a hivőket, akikre azelőtt haragudott; különbséget tud tenni hivő és nem hivő között, sőt hivő és hivő között

is. Mikor utoljára beszéltem a nő testvérrel, még a személyes döntés hiányzott a férje életéből.

- -t

,t

Az Ő példája nyomán én is elkezdtem dicsérni az Urat, hogy ezt bocsátotta rám. (Most már hozzátenném: ezáltal olyan nagy átélésekhez jutok.) Ezután már örömmel dicsértem az Urat ezért, még ha jöttek is újra a nehézségek. Mert jöttek. Olyan hirtelen átváltott férjemben a békés hangulat, mint egy robbanás gyanútlanul kiejtett szavak miatt is. Most látom már, közben azt munkálta ki bennem az Úr, hogy az ő nyomorúságát nagyobb tehernek lássam az enyémnel. és az ő szabadulasa előbbre való legyen az enyémnél. Egyre több örömem volt ebben a kérdésben, és Ö el tudta végezni a szabadítást - nem késett el vele. Igen, tíz nappal halála előtt kezdett újra imádkozni. Nagyon hálás vagyok ezért az Úrnak! Adott erőt és vezetést azon a nehéz éjszakán is, amikor este hét óra körül elmezavar tünetei miatt gyötrődött, s vele együtt én is. Több órás küzdelem után úgy vezetett a Lélek, hogy énekkel dicsérjem az Urat, hogy hátha ezáltal megszabadul férjem a gonosztól. Ez éjjel 2 és 3 óra között volt már. Éneklésem alatt megszünt kiabálni sledobálni

az ágyról mindent, már csak gúnyolódásra futotta az erejéből. Végül egészen elcsendesedett, adamehettem hozzá, szeretettel beszélgettem vele és megengedte, hogy egy bibliai történetet beszéljek el. Éppen Dávid és Góliát történetét adta számba az Úr. Szivesen végighallgatta. Végül imádkoztunk és utána elaludt néhány órára. Ez reggel 4 óra körül volt. Nagyon fáradt voltam, mégis örömmel jöttem rá, hogy most egy Góliát lett legyőzve. Felébredése után nyoma sem volt az elmezavarnak. Négy nap múlva vitte elaz ár. Úgy búcsúzkodtunk egymástól: " Viszontlátásra Jezusnál!" Kedves olvasáml Ezt a bizonyságtételt ezért írtam le, hogyha te is hasonló nehézségekben élsz vagy beteg vagy, dicsérd az Urat először a bajért - szivbol -, azután a szabadulásért, mert az Or Jézus rajtad is akar segíteni, váltsághalálával neked is mindent megszerzett, csak hidd el és állj rá az ő ígéretére, még mielőtt meglátnád a beteljesedést. Azután meg fogod tapasztalni.

Baranyai Józsefné

Nem vagy jobb azzal, ha dicsérnek, és nem vagy rosszabb azzal, ha ócsárolnak. Nagy szívbéli csendessége van annak, aki nem törődik sem a -dicsérettel, sem az ócsárlással, hanem az Igéhez méri magát!

187

Mint az a szamaritánus Aranylá napfény simogatta a Fekete-tenger homokját és a víz hullámait. Az emberek ettől a simogatástól olyanok lettek, mint a rézbDrüek. A vakítóan fehér vagy pasztellszínű part menti szállodák lebegni látszottak a levegőben. Egyesek pálmafák árnyékában, mások sokszínű ernyők alatt pihentek, barna szinűk ettől még csodálatosabb lett. Voltak, akik a homokba ásták magukat, hogy reumajukat gyógyítsdk. Egyébként mindenki egészségesnek, jóltápláltnak látszott ebben a szines világban. Talán éppen azért volt feltűnő Jancsi, amikor kissé bágyadtan elsetált a parton. A hosszú, vékony. húsz év körüli fiú vézna testével, kiálló bordáival, fehér bőrévelfeltűnő jelenségnek számított a tengerparti

miltdben. Jancsi életében először látta a tengert. Annyiszor elképzelte, nagyon vágyott rá. - Valóban nem látni a végét, hanem csak úgy eltünik a horizonton? Valami hasonlót látott a Balatonon, de az mégsem volt az igazi. Aztán ha fürdene, valóban nem süllyedne el? No és a szine valóban olyan csodálatos? És most itt volt végre az igazi tenger partján! Nagy-nagy életöröm érzése töltötte el. Nemcsak ezért, mert álmai teljesültek, hanem mert - élt! (Véletlenűl belerúgott egy kiszáradt tengeri csillagba, az nagy ívben beleloccsant a tengerbe, de nem sűly-

188

lyedt le, mert már kiszáradt, könynyú volt.) . . . Igen, Jancsi élt! Nemrégen még egy hajszálon - jobban mondva egy ácskapcson - függött az élete. Kőműveseknél dolgozott, amolyan didk .sitnyik" volt, aki egy kis pénz reményében vállalta a munkdt. A negyedik emeletről egy rossz mozdulat miatt zuhant lefelé. Artikulátlan ordítás hagyta el a torkát, többre nem is volt ideje, mert egy erős rántás - és érezte, hogy meg van mentve! Valami megakosztotta. Ott függött ég és föld között, de már tudta: megmenekült! Egy ácskapocs akasztotta meg zuhanásában a mdsodik emeleten. Csak egy gondolata volt: nem mozdulni! Ettől fúggött az élete. Mozdulatlanul kellett várnia, hogy érte menjenek és levegyék. Amikor levették, néhány percre elájult. És azóta ő, aki soha nem hitt a gondviselésben, azt tartja, hogy igenis, van Isten! Ez a tudat alapozta meg örömét is. Majdnem tökéletesen boldog lehetett volna, ha - ha a gyomra nem fájt volna. Évek óta szodabtkarbándn élt. Hiába minden gyógyszer, mütet, gyomorfala ismételten fekélyes lett. Sokszor rettenetes fájdalmai voltak. Ezért volt hát sovány, nyugtalan, ideges és fáradt. Ilyen gondolatok között állt a tengerparton, de próbált mindent félretenni és csak a tenger meg-meg-

újuló harsogására figyelni. Megpróbált felszabadultan boldog lenni. Valaki megszolüotta. Németül. Jancsi törte egy kicsit a nyelvet, egész jól megértették egymást. Beszéltek mindenrol, a tengerről is, egyszer aztán az idegen nekiszegezte a kérdést: - Mondja, fiatal barátom, egészséges? --- Nem mondhatnám - felelte Jancsi -, súlyos gyomorbeteg vagyok évek óta. Talán itt a tengerparton . . . - Egyébként kár erről beszélni! - Nem, nem kár, mondja csak! - biztatta az idegen -, tudniillik én is gyomorbajos voltam. Hátha segíthetnék. Jancsi immel-ámmal ugyan, de elmondta, miáta beteg, mit érez, és milyen gyógyszereket szed, - De hiszen ez egyszer - mondta örömmel az idegen - én is éppen így jártam. Jöjjön, menjűnk a hotelRa, van nekem egy jó gyógyszerem, amit én kaptam, amitől meggyágyultam, adok belőle! - Azzal már karon is fogta Janesit és magával cipelte a szállodába. Fenn, a szobdjában mindjdrt adott is Jancsinak három apró pirulát. - Na, vegyen be mindjdrt egyet, itt egy kis víz! - Jancsi kénytelenkelletlen, mivel hitt is benne, meg nem is, bevette a gyógyszert. Aznap nem fájt a gyomra. Másnap sem, harmadnap sem. Mintha

-kicserelték volna. Visszatért az ét-

vágya, életkedve. Ideges tekintete megnyugodott. Kezdett hinni a jövőben.

Az üdülésnek lassan vége lett. Amikor most már kedves ismerősé től elvált, az felszólította Jancsit, írjon csak a címére, ő majd kűld gyógyszert máskor is. Ezzel búcsúztak el. Amikor Jancsi hazaért, első dolga volt, hogy megszerezze itthon azt a gyógyszert. Minden összeköttetést felhasznált, minden követ megmozgatott, de sajnos azt a gyógyszert nem tudta megszerezni: Végűl is gyomra kiáltó fájdalmas szavára kénytelen volt levelet írni tengerparti ismerősének. Egy hét is alig telt bele, megérkezett a gyógyszer, meleg hangú levél kíséretében: "bármikor nagyon szivesen segitek, csak írjon .. '' Azóta Jancsi teljesen meggyógyult, ismét egészséges. Egy ismeretlen ember segített rajta, akit azelőtt sohasem látott, fogalnia sem volt arról, hogy él, de annak az embernek meleg, érző, segíteni kész szive volt. Jancsinak nemcsak a gyomra gyógyult meg, hanem a lelke is. Azóta érzi, tudja, hogy van VALAKI, Aki megmentheti az embereket, aki tiszta érzéseket ad a szivekbe, hogy másokon is tudjanak segíteni. Mtnt az a szamaritánus . . .

Debreceni István

189 I

Az elkésett látogatás Szabone férje a háborúban maradt, egyedűl nevelte föl kislányát egy alföldi faluban, szükos körülmények között. Szegényen, de tisztességesen éltek, keresték az imádkozó emberek társaságát, olvasták a Biblidt, sok éneket tanultak, és Ica, a kislány, szivesen járt a vasárnapi bibliaórára. Kitünoen tudta az arany monddsokat, fogékony volt minden jóra, és amikor iskolába került, jó tanuló lett belőle.. Édesanyja gimndziumba kűldte, ő maga még többet dolgozott, csakhogy. a leányát tanittathassa. Icu tanitónő szeretett volna lenni, hogy a faluban tanithasson, és közel legyen édesanyjához, ha az majd idősebb lesz. Kiváló eredménnyel végzett, és a jó bizonyítvány láttán az anya úgy érezte, nemhiába dolgozott érte körömszakadtáig. Gyermeke elérte a célját. Diplomaval a kezében azonban már másként látta Icu a világot. Nem érezte rossznak, hogy egy távoli nagyvárosba helyezték, vigasztalta anyját, hogy minden szuntdoben hazajár, egyűtt töltik az ünnepeket is ... Belűl azonban tele volt izgalmas kivdncstsdggal, új reménységgel a szinesebb élet és zajosabb környezet iránt. A kollégdk között egészen más volt a légkör, mint amilyenból Icu érkezett. De jól érezte magát, hiszen elismerték a munkdjdt, és igyekezett alkalmazkodni. Még elő-elő-

190

vette Bibliáját, még egyszer-egyszer . eszébe jutott a gyermekkor, olykor sajnálta is, hogy vége lett a sok egyűtt éneklésnek, de az új vilig egyre jobban vonzotta. Elment ő is a többiekkel szinhdzba, hangversenyre, moziba és táncolni is. Észre sem vette, mennyire eltávolodott a régi ösvénytől. Olykor meg is csendűlt a mélyben valami, egy-egy enekfoszlány. "Nézd a nagy világnak csak fullánkja van, drága csak nekem vaK!' " fiam.fiam . . . Ezt a hangot elnyomta a tdncdalok érzelmes szövege. A ritmus meg vitte, ragadta magával a vélt boldogságfelé. . Levelet is ritkábban írt. Valahogy érezte, hogy édesanyja nem örülne azoknak az új benyomdsoknak, amik őt boldoggá teszik. Inkább hallgatott. Pedig az anya leste-várta a leveleket. Továbbra is a leányának kuporgatta, gyűjtögette filléreit, ajándékra, segítségre: hátha nem elég neki a kezdő tanítói fizetés . . . - No ebben volt igazság, Icu újfajta élete sok pénzbe került, és idővel lelkiismeret-furdalás nelkul fogadta el anyjától a kűldeményeket, bár tudta, hogy keservesen összerakott keresetből származik. Amikor pedig Pistát megismerte, egyszeruen megírta anyjának, hogy férjhez megy, szűk körben lesz az

esküvő,

utána a nászút, ne fdradjon oda amiatt, maj d hazalátogatnak. Pista a házasságkötés után szándékozott diplomát szerezni, esti egyetemen. Addig csűrték-csavarták a dolgot, addig gondolkoztak, amig azt okoskodták ki, hogy rá kellene beszélni a mamdt, adja el a házát, költő zzék hozzájuk. Igy nagyobb lakásba is kö/tözhetnének, a mama pedig biztosan örülne annak, hogy egyetlen leánya közelében élhetne ... Megirták háta szépen kiszinezett, meleg hangú levelet, és nem tévedtek. Szabonenak megdobbant a szive: ha együtt lenne a leányával. talán minden a régi lenne újra! Olyan sokat dolgozott életében, iálemék neki egy kis pihenés is. Abba azért belefájdult a szive, amikor arra gondolt, hogy örökre elhagyja kis otthonát, ahol egész életét leelte, ahová kedves emlékei fűződnek. De mert anya volt, inkább arra nézett, ami a leányának kedvezőbb. No meg arra is gondolt - de csak titokban -;-, hogy talán megéri a kis unokát is . . . A kis ház elkelt, egész jó áron. A régi bútorokat is el tudta adni.. bár azokat sajnálta, de belátta, hogy szep.modem lakást nem csúfíthatnak el régi, elavult darabokkal. A vételárat a fiatalok kapták kézhez, sőt megtakarított kis pénzét is nekik adta. Megkezdődött az új életszakasz, de nagyon nehezen. A nagy bérházban nem volt kert, se jó szomszéd. A szépen berendezett szobdban nem találta helyét. Pihenni sem tu-

dott, esténként társaság volt a fiataloknál. késő lett, mire végül elcsendesedett minden. Nagyon egyedül érezte magát. Icunak alig 1I01t ideje néhány szót szolni hozzá. de ha be is ült egy kis beszélgetésre. témájuk sem igen akadt. Sokszor menekült a Bibliához. enyhűlést, vigasztalást találni. és belekapaszkodott az igeretbe, hogy ha senki. de JÉZUS hű marad hozzá. Eltelt egy esztendő. Unoka nem érkezett, maradt minden üresen, magányosan. Egy este a fiatalok nem vették észre, hogy az ajtó nyitva maradt. vagy ha észrevették is, arra gondoltak, a mama régen alszik. így hát Pista nyugodtan beszélt: - Tulajdonképpen a mama útban van itt nekünk. Szűkség volna arra a szobára is, amelyikben ő lakik. Kiadhatnánk albérlonek. Sok pénzt kapnánk érte. A mamára meg csak kiadás van, hiszen megeszi az adagját ebben a korban is . . . Lélegzet-visszafojtva hallgatta. A szive hangosan zakatolt, szinte a helyéből akart kiugrani. - De hát mit csináljunk vele? hallotta Ica hangját -, el nem dobhatjuk, az utcára nem .tehetjük! - Ki tudja, meddig él még - jegyez te meg Pista -. addig csak teher lesz rajtunk . . . Hogy mit beszéltek még, már nem hallotta. Szivet kegyetlen fájdalom járta át. Ez lett az élete vége: útban .van a gyermekének! Sokat eszik? Ki tudja. meddig él "még"! Jobb is volna meghalni! - Édes Istenem, vegyélel engem

191

,1

- sirdogálta egész éjjel, le sem huny ta a szemét. Látta magát, amikor még dolgozott, kezét-lábát véresre marta a lúgos víz . . . Másnap alig mert rájuk nézni. Icu is zavarban volt, mert végül is a férje rábízta, hogy beszélje meg a mamdval, miben állapodtak meg. -:- Édesanyám, úgy döntöttünk, hogy szocidlis otthonban helyezzük el. Itt nagyon unatkozik, nem érzi jól magát. Az otthon nincsen messze a várostól, majd minden vasárnap meglátogatjuk. Szabone azt hitte, hogy megnyílik alatta a föld. De csak annyit tudott kinyögni: - Ahogy te akarod, kislányom . . . Egy hét múlva vonatra ültek. Icu elkísérte, és azt ígérte, hogy vasárnap újra eljön. De azután elmúlt a vasdmap ; és még sok más vasárnap, amikor ö az ablaknál állt és várta öket, de nem jöttek. Közeledett a karácsony. [rt nekik. HMa öket, látogassák meg a szeretet ünnepén egy-két órára leg-

alább. Még útiköltséget is küldött nekik. Egész nap nem jött el az ablaktól. Figyelte az érkező látogatókat, melyikben ismeri fel a leányát. Azután este lett, az utolsó vonat is rég elment már, ö még szátlanul üldögélt. Attól a naptól kezdve nem evett, nem beszélt senkivel. Egészségi állapota rohamosan gyengült, négy nap múlva beteg szive megszűnt dobogni, élni, szeretni. Mire Icu és a férje megérkezett, a gondnok kivezette öket egy frissen hantolt, virágtalan sírhoz. A leány csak állt dermedten, némán. Egész élete lepergett elötte abban a pillanatban. Most, csak most látta meg az anyját olyannak, amilyen volt: mindent odaáldozo. szeretetböl mindenbe beleegyezö és szeretetre hiába váró teremtésnek. - Mindent értem tett, és én mit tettem .- érte? Ugy érezte, hogya szivét darabokra töri az önvád. Thurzó Józsefné

Megnvug\Jás Megnyugtató, hogy Kezedben Tartod a nappalt s éjszakát; Mind számot ad tetteiről, Mikor majd szólsz: elég, lejárt!

Elkéred tőlem is egyszer Életem, erényem, hibám; Hadd legyen kezedben akkor Mind nappalom, mind éjszakám. Stefura Erzsébet

192

r

1

Találkozás Előfordul néha, hogy összecsomósodnak a dolgok, valami rossz hangulat vékony szala tekeredik mindenre és összegubancalja a gondokat. Nem sikerül semmi. A ferdén indult mosolyból fintor lesz, a kéznyújtásbóllegyintés. A "többiek" bosszanták, nagykepűek, önzők, tapintatlanok, idegesítők stb., mi magunk pedig - ugyanolyanok. Nos, éppen ilyen napon bandukoltam munkahelyemről a buszmegálló felé, nyúlás szűrkesegben. Még az is kedvetlenséget szitált nedvesen. Magas, testes férfi jött szembe, de valahogy elbizonytalanodott az irányban, mert majdnem homlokkal ment bele az egyik üzlethelyiség rácsos ablakába. Megláttam fehér botját és márkaptam is a karjaután: - Hová tetszik menni? - kérdeztem. Nem válaszolt, dé sebesen kotorászott kabátzsebében és fém igazolványtokot nyújtott felém. {rás volt benne: "Tessék nekem szálni, hogy a Kosztolányi téren szálljak le. - Tessék engem elvezetni a Bocskai út 43-45. szám alá. Köszönöm. " - Mi ez az irás? Így kimenni az utcára! Vagy így kiengedni valakit! Felelőtlenségnek latszik, de lehet határtalan bizalom is az emberek iránt! Hit, hogy járnak közöttük segítő angyalok, a Szeretet kűl döttei, köznapi köntösben . . . Bocskai út 45 ... - éppen ellenkező irány, mint amerre én indul-

tam. A mai napom ugyan rosszul méltatlannak érzem magam minden jótettre, de nem baj: neki most van szűksége segítségre! Megfogom a karját:' - Tessék velem jönni! Jó darabig megyűnk szótlanul. Kivárjuk a zöld lámpát, átjutunk a másik oldalra. Figyelem a házszámokat a szűrkűletben. Valamit mamJani kellene. BesÚIgetni vele kedvesen . . . - Gyakran jár egyedül ilyen messze? - kérdezem. Nem válaszolt, Újra kezdem: Tudják, hogy jön? Várják ott, ahová megy? - Hallgat, - No mindegy, nemsokára odaérünk. A ház közelében nyugtalan lesz, megrándul a karja. Artikulátlanul nyög valamit. Suta, szalutáló mozdulattal bök a kalapja felé és már fordul is be a kapun. - Uramfia! Ezért nem válaszolt a kérdésekre. Nemcsak vak, hanem - süketnéma is! Kár, hogy bement már a házba. Az igazolványtokos íráshoz még azt kellene hozzdfűzni: "Te, aki segitettél. megmondom neked: soha. semmilyen kudarc után nincs okod panaszra. mert mi a te nyomorúságod az enyémhez képest . . ." Állok aködös alkonyatban. Nem ő találkozott az angyallal, aki segített rajta, hanem - én. sikerűlt,

Lukátsi Vilma 193

Uram, ha akarod, megtisztíthatsz engem Mit törödtem én más bajával, gondom kevés volt, az életet szennyével szerettem! Uram,akkor még nem tudtam, csak Te tisztíthatsz meg engem!

Ember elkerül, nincs jóbarát, örömre sem keres fel már senki, oly' kivert lettem!

Barátok jöttek, örömet hoztak,

Testem foszlik, lelkem jajgat, reménytelen viszem még életem, könyörtelen terhem! Csak hozzád jöhettem Uram, ha akarod, most megtisztíthatsz Te -engem!

életemből

cserébe elvitték, amit nem is féltettem! Uram,akkor még nem akartam, hogy Te megtisztíts majd egyszer engem! Nyomorom most kitaszított, már ember sem jön közel, utálkozom és viszem e terhem! Uram, látom már egyedül csak Te tisztíthatsz meg engem!

194

Uram.Iátom csak Te egyedül könyörülhetsz tisztíthatsz meg engem!

Uram, ha akarod, megtisztíthatsz engem! Leteszem kezedbe könyörtelen terhem!

Makovei János

Mátyus Elvira az Egyházzenei Tanfolyamon vezényel

Az Egyházzenei Tanfolyam énekkara az 1979/8G-as tanév végén a Budapest, pesterzsébeti baptista imaház ban

195

,

Isten irgalmazzon a gyilkosoknak! Géppuskatűz és legalább tíz robbanás hallatszott San Salvador néptelen utcáin, miután előző este, azaz 1980. március 24-én OSCAR ARNLJLFO ROMERO San Salvador-i római katolikus érseket, az emberi jogok védelmezőjét halálosan megsebesítették. - Nyilvánvaló, hogy az erőszakos cselekményeket Romero halála váltotta ki, akire a mise alatt közelről ralöttek. Az érsek Jorge Pinto hírlapkiadó édesanyja gyászmiséjét mondta a kis kórházi kápolnában, amikor négy jól öltözött, középkorú férfi a padsorok közti átjárón végigment az oltárhoz, mint akik késve érkeztek misére. A Pinto család néhány újságban hirdetést tett közzé, hogy aDivine Providence Hospital kápolnájában az érsek fogja celebrálni agyászmisét. Amikor Romero behunyt szemmel felemelte a kelyhet és körülötte apácák, valamint a gyászmise többi résztvevői fejüket imára hajtották, hirtelen pisztolylövések törték meg a kápolna csendjét és Romero érsek, a béke embere haldoklott az oltáron. Három lövés hallatszott, de a kicsiny épület úgy visszhangzott, mintha bomba robbant volna. -- A gyilkosok az oldalajtón át kiszöktek, beugrottak egy piros Volkswagenha és elmenekültek. - Későhb megállapították az orvosok, hogy egyetlen golyó találta szívén az érseket. Az apá cák odasiettek az érsekhez, egy közülük a fejét karjába vette, sírva. Majd mikor a mentőkocsi megérkezett, hogy a sebesültet elvigye a San Salvador-i poliklinikára, ez az apáca elkísérte. Az érsek megbocsátott ellenségeinek. A mentőautóban suttogó hangon mondott utolsó szavai ezek voltak: "Isten irgalmazzon a gyilkosoknak!" -r- Márnem élt, mire a klinikához értek. Oscar Arnulfo Romero 1917. augusztus IS-én, El Salvadorban, Ciudad Barriosban született. 1942-ben kirendelték a papi szolgálatra, 1970-ben püspök lett, 1977-ben kinevezték érsekké. Kinevezése után nemsokára meggyilkolták egyik barátját, egy jezsuita papot, aki parasztok között dolgozott és ez az esemény megváltoztatta magatartását. Addig konzervatív, lelki embernek ismerték. Egyszerű ember maradt, de bátran kezdett beszélni mindennemű erőszak ellen. San Salvador székesegyházában vasárnaponként tartott igehirdetéseit rendszeresen közvetítette a Katolikus Rádióállomás, s így azokat széles körben hallgatták. Ezek során elítélte a fegyveres erők erőszakos tetteit, és olyan reformokat követelt, amelyek lehetövé tennék, hogy az ország parasztsága jobb körűlmények között éljen. - El Salvadorban a vagyon a hagyomány szerint már régóta tizennégy család kezében volt. A földreform sürgetésének éveken át ellenálltak. Az utolsó nagy felkelést, az 1932. évi .parasztlázadást a hadsereg brutális módon leverte. A halálos áldozatok száma közel 15 OOO volt. (Az ország lakossága mintegy 2600 OOO.) Romero érsek a vagyon igazságosabb elosztását követelte, főként földreform útján. l 978-ban az 1979. évi Nobel-

196

7

..

békedíjra jelölték az emberi jogok védelmében kifejtett tevékenységéért. - 1979 októberében fordulat állt be. Nagy horderejű földreformprogramot hirdettek és a bankokat államosították, de az erőszak és öldöklés tovább tartott. Az érsek megfontoltan üdvözölte az októberi akciói után alakított kormányt, de bírálta, amikor az erőszak folytatódott. Romerót sokszor fenyegették halállal, de a római katolikus egyház pozíciója és személyes tekintélye megvédték mind ez ideig. Az érsek tudta, hogy élete veszélyben forog. Halála előtt egy hónappal fogadta a pápa magánkihallgatáson. A Vatikánban egy barátja figyelmeztette, hogy életére törnek. A kormány felajánlotta védelmét, de Romero elutasította, mondván: "A pásztor nem a maga, hanem nyája biztonságát keresi." - Halála előtt egy héttel mondta: "Sok ember van ebben az országban, aki szeretne engem holtan látni." Életének utolsó vasárnapján felszólította a hadsereg tagjait, hogy ne engedelmeskedjenek azoknak a parancsoknak, rnelyek lsten törvényével ellenkeznek és vessenek véget minden erőszakosságnak. A katonák felettesei ezt mondták: "Romero bűnt követett el azzal, hogy lázadásra szította a katonaságot." De Romero nem vonta visszaszavait, hanem kijelentette: "Azok helyett kell beszélnem, akik maguk nem beszélhetnek." Az érsek meggyilkolása megrázó esemény, nemcsak azért, mert kiváló tulajdonságokkal rendelkező ember életét oltották ki, hanem azért is, mert a gyilkosok vak korlátoltsággal úgy vélték, hogy ilyen erőszakos cselekedettel elfojthatják az igazságkövetelését, amit Romero hangoztatott. Azért ölték meg, mert az emberi jogok és társadalmi igazság szükségességének jelképe volt. Bátorsága, mellyel az elnyomás és brutalitás ellen szólt, ismertté vált messze túl saját hazáján. Mióta szót emelt az emberi jogok tiszteletben tartása érdekében, kiemelkedő személyiség lett, a "szegények püspökének" nevezték, de ugyanakkor sok ellenséget is szerzett. Romero az elkötelezett lelkész álláspontját képviselte a Latin-amerikai Katolikus Egyház jelenkori dogmájával kapcsolatban. Meggyilkolása nem fogja lecsendesíteni a reform sürgetését. Emléke tovább él ösztönző példaként. (Ford: W. A. D.)

Szép arcú öregség Ahogy a Mindenség nem véletlen műve, az sem véletlen, hogy erre a csillagra születtünk és szervesen épültünk bele az Egészbe. Régen felfedezett tény, hogy életünknek is van hajnala, délelőttje, dele, délutánja, alkonya, estéje és éjszakája. Az életszakaszok, akár a napszakaszok, egymásba kapcsolódnak, egymásból fejlődnek ki. Átugrani, kihagyni, felcserélni egyiket sem lehet. Úgy illenek bele a Rendbe, mint egyik láncszem a másikba. 197

c

Az időlánc szemei A gyermek készül az iskolára; a serdülő az "igazi" életre, a családalapításra, egyre nagyobb erőpróbára, több gondra, komolyabb felelősségre. A soron következő szakasz mindig nehezebb az előzőnél. azért készülünk rá. Önkéntelenül. Csak az öregségre nem készülünk? De hogyan készülhetnénk? Valahogy úgy, hogy nem fu tunk előle. Hogy ha utolér, ne gáncsoljon el, mint ellenség. Szem tól szembe Minél érettebb az ember, annál komolyabban veszi az időt. Csak a gyermekkori nyarak végtelenek. csak az ifjúság néz gondtalanul a messzeségbe, a felnőtt érzi már Pál apostol szavait: " ... a napok gonoszak". Mert e l m ú l n a k. Rés támad valahol, amelyen belénk kúszott az "út végének" tudása. Hát készülhetünk erre is? Annál is inkább, mert hiszen öregségünket is mi magunk éljük: egész életünk rendje - vagy rendetlensége -- torkollik bele, nem lesz az sem idegen, sem ismeretlen kor. Nézzünk szembe vele. Az a baj, hogy küszködnünk kell az időnként ránk rontó szorongással, ha csak el nem döntöttük végérvényesen a kérdést, hogy hisszük-e valóban, amit hiszünk. Az igazságok elérkeztek-e már személyes létünkig? Áll-e mellettünk valaki, aki ezeknél a súlyos szorongásoknál is erősebb? Az ismeretlen hídon u g y a n a z a Kéz vezet át, amelybe földi életünkben megkapaszkodtunk. Nem vagyunk egyedül! És ha zavartalan béke nincs is ezen a földön - van mindig helyreálló békesség. Még öregkorban is. Sok függ attól, hogyan élünk a valóságban. Panaszkodunk-e, hogy .feleslegesek" vagyunk, mert korábbi fontosságunkat elvesztettük, vagy igyekszünk hasznosan elfoglalni magunkat, ha kisebb fontosságérzettel is. Észrevesszük-e, hogy il hazafelé vezető úton nemcsak értékeinkből veszítünk, hanem terheinkből, sőt hibáinkból is? Veszítsük csak el, nehogy korábbi tulajdonságaink eltorzuljanak idős korunkra. A fészek melegébe ne emlékezni húzódjunk vissza, mert öregen is élhetünk bátran: a jelen időben. Isten világában helye van minden kor jelen idejének. Elférnek egymás mellett. A magunk jelene nem ütközik mások jelenével, ha igazán jelen az. Ne irigyeljük a fiatalokat. Ök még előtte vannak mindannak, amiken mi már átverekedtük magunkat. És amikor ők "döntő ütközetre rohannak boldog, ifjú farkasok" (Áprily), mi tudjuk, hogy rohanásukban sebeket adnak és kapnak, lihegve kapkodnak levegő után, amikor nekünk már sza198

\ . l

...

bad szemlélődve megállnunk, észrevennünk olyan szépségeket, amelyekre "boldog farkas" korunkban mi sem értünk rá ... Pablo Casals írta 93 éves korában: ,,ha dolgozik az ember, magába szívja a szépségeket maga körül ..." Csellója úgy rezdült kezében utolsót, hogy művészete a világé maradt. Marad-e utánunk valami? Mindenki gazdagíthatja a világot kisebb vagy nagyobb körben, mert mindenkiből árad valami. Légkört teremt a mosoly, az őszinte érdeklődés, kialakulhatnak kapcsolatok. Egy beszélgetés, ami ízt ad az együttlétnek, mint egy csipet só -- és talán még a beszélgetésnél is fontosabb a meghallgatás. Majdnem annyi, mint egymás terhének hordozása (Gal 6:2). Szolgálat. És ha valaha, akkor napjainkban igazán szükség van a szeretet szolgálatára, például a családban, ahol "ifjak és unokák egymásra rétegeződő s egymással vitázó" (Tótfalusy) élete kerül egy fedél alá. Sokkal több múlik a család öreg tagjainak magatartásán, mint gondolnánk. Ha családunk tagjaival azonosulásra törekszünk. Ha nem a panaszok zsilipjét rántjuk fel. Ha tudunk egymásért igazán imádkozni. Eljutottunk oda, ahonnan kimondatlanul indultunk, Pál apostol szavaihoz" ... és most mutatok nektek egy legjobban járható utat" (l Kor 12:31) - és elkezdi a szeretet himnuszát. Lukátsi Vilma

Népedre várva vajon eljön-e megjön-e néped meghallgatni igédet vajon várja-e néped a jóhírt várja-e készül-e Hozzád hallgat-e majd Rád haIlgat-e szómra

érti-e majd mit néki szent Igédben üzensz vajon indul-e megpróbálja-e tenni véghezvinni beszéded változtat-e majd valamit rajtuk Igéd

Herjeczki Géza

199

Karácsonvi kérdések Vándor: Milyen nagy, új öröm kelt boldog éneket? Mért ujjong háladal? Mondjátok, gyermekek!

Betlehem: E bárány egykor majd vért hullat éretted. Most jászol várta őt, nem talált más helyet.

Gyermekek: Ma jött a földre le, kit Isten rég ígért! Te jó hír, drága hír, szállj vígan szerteszét!

Vándor: Siralom völgyében Betlehem mezején hol jártok, angyalok? Nincsen itt égi fény!

Vándor: Mondjátok, pásztorok mi történt veletek, otthagyva nyájatok hogy elsiettetek?

Angyalok: Siralom véget ér! Zendüljön énekszó! Ne félj, ne félj, ne félj! Eljött a Megváltó!

Pásztorok: Más Bárányt ad nekünk az Úr ez éjjelen. Mindnyájan elmegyünk: vár minket Betlehem.

Vándor: Hát ilyen nagy csodát mivel az Úr velünk? Elküldte szent Fiát! Felvirrad reggelünk!

Vándor: Boldog kis Betlehem, ugye, megmondanád, hol, merre lelhetem az Isten Bárányát?

Mind: Ma jött a földre le, kit Isten rég ígért. Te jó hír, drága hír, szálj vígan szerteszét!

Németből

I

I I t

fordította: Túrmezei Erzsébet (Evangélikus Élet 1977)

200

I

rJ3ihliai ~ek DR. SZIGETI JENŐ IRÁSAI

DELFINBÓR TAKARÓ A SZENT SATORON· Az új protestáns bibliafordításban arról olvasunk, hogy Mózes az izraelisok más drága holmi mellett delfinbőrt is gyűjtött a szent sátor építéséhez (2Móz 25:5,37:7,23). Ebből készült a sátor legkülső védőtakarója (2Móz 26:14; 36:19, 39:34), mely az időjárás viszontagságai ellen óvta a nemesen megmunkált kárpitot. Mózes negyedik könyve pedig arról tudósít, hogy a léviták közül Kehát leszármazottainak az volt a tiszte, hogy a vándorlás során összecsomagolják a sátort, és a legdrágább felszerelési tárgyakat, a szövetség ládáját (4Móz 4:6), a szent kenyerek asztalát (4:8), a lámpatartót és a tartozékait (4: 1O), az arany füstölőoltárt (4: ll) és az összes többi mesterkézzel megmunkált tárgyakat (4: 12, 14) delfinbőrbe takarják. A csomagolásra nem azt a bőrt használták, ami a sátort védte (4:25). Ezen kívül a delfinbőrnek fordított tachas héber szó csak Ezékiel 16: 10- ben fordul elő, ahol drága luxuskivitelű szandált készítettek ebből a bőrből. A Károli-forditás 1908-as revíziója -- melyet még ma is használunk - a tachas szöt borzbőrnek fordította. A borz (Meles taxus) valóban előfordul Palesztinában, Szíriában és a Sínai-félszigeten - bár igen gyér számban -, de bőre szandál készítésére alkalmatlan, és semmi támpontunk nincs arra, hogy ez a különös szó borzbőrt jelentene. Ezért a Károli-fordításban, Ezékiel 16: 10- ben borjúfókabőrből készül t szandálról olvashatunk. Az egyik legjobb héber szótár, amelyet Ludwig Koeh/er és Walter Baumgartner készített, a szót nyújtott kikészített bőrnek értelmezi, és utal egyiptomi párhuzamosára, a ths szöra. Lényegében ezt követi az új római katolikus biblia is, mely egyszerűe n finom vagy finomított bőrnek - egy helyen (2Móz 26:14) szattyánbőrnek - fordítja a tachas szót. Az angol revideált fordítás fókabőrnek mondja. Ezzel kísérleteztek a fordító k az új protestáns bibliafordítás egyik próbafüzetében is (Mózes második könyve, Bp. 1953.), de a megoldás túl idegen a Biblia világától. 201 ektől

t

Több jel arra mutat, hogy már az ókorban sem értették pontosan ezt a héber kifejezést. A Talmud szerint nyestet jelent a szó. A Septuaginta hyakinthina, hyanthina szavakkal fordítja le a tachast, és ennek nyomán a Vulgata ianthinae-t mond. Ez magyarra fordítva kék bőrt jelent. Igy fordította Káldi György is. A legvalószínűbb megoldás az, amit az új protestáns revideált bibliában olvashatunk. Először Rabbi Salamon ben Isak (Rasi - 1040-1105), a neves francia-zsidó talmudmagyarázó, a bibliai fogalmak egyik legalaposabb ismerője azonosította a tachas szót a delfmbőrrel. Az ő véleményét erősíti az is, hogy arabul a tachas delfint jelent. Ezen az alapon mi is elfogadhatjuk, hogy a tachas valami delfinféle tengeri állatot jelenthetett, melynek bőre jól védhette a szent sátor kárpitját és mestermívű tárgyait az időjárás viszontagságai ellen.

ELFELEJTETT NYELVI FORDULATOl< NYOMÁBAN Az Ószövetség igéi nemcsak Isten máig érvényes szaváról adnak hírt, hanem "sejtjeikben", nyelvi fordulataikban őriznek régi, több ezer éve elsülylyedt, elfelejtett gondolatokat. Ezeknek a titkát is kutatnunk kell, de nem ásóval, hanem az ókori Kelet irodalmi emlékeinek megfejtésével, megértésével. Ezeknek nyomán sokszor nagyon érdekes felfedezéseket tehetünk. Néhány példa is fényt vet az érdekes nyomozásra. Különös, hogy Jeremiás Siralmaiban azt olvassuk a királyról, hogy "az Úr fölkentje éltető leheletünk" (4:20). Ez az egyiptomi irodalomban gyakori "élet lehelete" kifejezéssel függ össze, de a régi egyiptomi irodalom emlékeiben a király "az élet lehelete a nép számára" (Medinet Habu). Egy másik érdekes, ilyen egyiptomi emlékekből érthető mozzanat Illés történetéhez kapcsolódik. Az Izráelt sújtó szárazság után a próféta Karmel tetejére ment és ott várta az eső megérkezését. 1Kir 18:42 szerint - nyilván a szorongás, az aggodalom jeleként- "a földre kuporodott, és arcát a térde közé hajtotta". Ezt a mozzanatot a Középbirodalom idején íródott Szinuhetörténetben is megtaláljuk, mely szerint I. Amenemhet fáraó halálakor lezárták a palota kapuját, és az udvari nép - aggódva a bizonytalan jövő miatt a térdén nyugtatta fejét és úgy jajgatott. A Wescar-papyrus szövege szerint is ez a mozdulat az aggodalom és a szorongás kifejezése. Valószinűleg ez az egész Közép-Keleten ismert lehetett, hiszen az ugariti szövegekből is ismerős ez a mozdulat. A harmadik -- az egyiptomi emlékekből megérthető - nyelvi "kövület" a zsoltárokban található fordulat. A zsoltáros azért ad hálát, mert így tud 202

..

imádkozni az Úrhoz: .Jépteimnek tág teret szereztél" (18:37), vagy egy másik zsoltár szerint azért örül lsten kegyelmének, mivel ; nem szolgáltattál ki engem ellenség kezébe, hanem tágas helyre állítottad lábamat" (31 :9). Hasonló fordulatokat találhatunk SMóz 33:20-ban és 2Sám 22:37-ben is. Az egyiptomi irodalomban sokszor olvashatjuk azt a különösnek tűnő megállapítást, hogy valakinek "széles a járása". Ezt megtalálhatjuk a legrégibb píramisszövegekben éppen úgy, mint a ptolemaioszi korban. A fordulat azt jelenti, hogy valakinek biztos a járása, átvitt értelemben is akadálytalanul jut előre. Az is hozzákötődött ehhez a képhez, hogy valakinek a hatalma elsöprő erejű vagy megingathatatlanul biztos. Egyiptomban ez a "széles járás" arra képesít, hogy valami titkos, lezárt helyre is képes legyen az ember behatolni. így II. Ramszesz - akinek uralkodása alatt a zsidók egyiptomi kivonulása megtörtént - az abysosi templomot avató feliratában azt mondja atyjának, I. Széthinek: "Belépsz az elrejtett helyre, annak ura elé, széles a járásod az alvilág belsejében" (91. sor). Más népek irodalmából is lehet példákat találni erre a nyelvi fordulatra. Néha egy-egy különleges, ritka tárgynak a neve is megoldhatatlan talánynak tűnik a Biblia kutatói előtt. Ésaiás próféta könyvének 3. fejezete például Jeruzsálem hiú nőinek büntetéséről szól. A próféta - aki a mértéktelen luxust és piperét kárhoztatta - felsorolja azt az ékszer- és csecsebecse-leltárt, amit a jeruzsálemi előkelő asszonyok magukra aggatnak, nemegyszer babonás hiedelemből. óvó talizmánként. Szám szerint 21 ilyen luxustárgy nevét találjuk a szövegben. Ez a héber kozmetika legteljesebb leírása az i. e. 8. századból. Van egy tárgy, melyet a 20. vers említ ~ héberül "bátte hánnefes" -, amit általában illatszeres szeleneének szokás fordítani. A héber kifejezés szö szerint lefordítva azt jelenti: "lélek háza" vagy .Jélektartó". Az ókori ember is tudta már azt, hogy ha egy ájult emberre illatszert permeteznek vagy megdörzsölik vele az arcát, magához tér, vagyis az ókori gondolkodás szerint: elszállt lelke visszaköltözik az illatszer segítségével. A Biblia fordítói szerint ezért jelentheti a furcsa tárgy - lélekház, lélektartó - az illatszeres szelencét. 1929-től viszont Szíria északi partvidékén a mai Rász-Szamrában feltártak egy ókori romvárost, melynek Ugarit volt egykor a neve. A sok-sok érdekes tárgy között a Biblia tudósait elsősorban az itt megtalált ékírásos táblákra írt szövegek érdekelték, melyekből feltárult az i. e. 2. évezred kánaáni műveltsége és mitológiája. Az ugariti nyelv megfejtésében jelentős részt vállalt a magyar Aisleitner János professzor, aki a budapesti Hittudományi Akadémia tanára volt. Ö írta meg az ugarit nyelvtant és ő szerkesztette meg ennek az ókánaáni nyelvnek a szótárát. De térjünk vissza ehhez a régen volt tárgyhoz. Az ugariti szövegek között találta meg Jigael Jadin professzor a nefes szó alapját képező .nps" tőnek egy eddig ismeretlen jelentését. Ez a szógyök az ókánaáni szövegekben .festéket" jelentett. Így a betté hannefes valószínű jelentése nem lélekház vagy lélektartó .hanern festéktartó. Való203

, színűleg ezekben a díszesen megmunkált tartókban hordták magukkal a jeruzsálemi asszonyok a rúzst és a szemöldökfestéket, amelyeket nagy előszere tettel használtak. A Kerkuru melletti Nuziban- az egykori sémita városállam helyén -1925 és 1931 között folytak ásatások. Itt mintegy 4000 olyan cseréptáblát ástak ki, melyeket az időszámításunk előtti második évezred közepén írtak tele. Ez a leletegyüttes is hasznos segítséget nyújt az Ószövetség jobb megértéséhez. Bizonyára sokan elgondolkoztak már azon, hogy miért volt fontos Ráchel részére az, hogy megszerezze atyja házibálványait (lMóz 31 :3035). A Nuziban talált cseréptáblákból tudjuk, hogy az ókori ember hiedelme szerint a vagyon azé lesz, akié a házibálvány. Ezért lopta elRáchel atyja házibálványait. De Nuziban talált leletek segítenek megérteni a Dávid bujdosásának történetében feljegyzett mondatnak az értelmét. Abigail - a csúfolódó, gonosz Nábál okos felesége - Dávidnak juttatott gazdag ajándékát még hízelgő szavakkal is megtoldja. Többek között lSám 25:29 szerint ezt mondja Dávidnak: "Ha akad, aki üldöz és az életedre tör, az életed, uram, akkor is az élők csomójába lesz kötve Istennél, az Urnál. Ellenségeid életét pedig paritytyája közepéből hajítja el." Sokat gondolkodtak a bibliamagyarázók arról, hogy mit jelent ez a különös kép. Általában azzal magyarázták, hogy a drága dolgokat zacskóba gyűjti az ember, az értéktelen dolgokat pedig eldobja. A parittyából való kilövés gondolata párhuzamos Jer 10:18-cal,ahol Jeruzsálem feletti ítéletként hangzik el az Úr szava: "és most kiröpítem paríttyárnból az ország lakosait". A kép pontos megértéséhez azt is tudni kell, hogy milyen cselekményre vezethető vissza a kép ősi értelme. Nuziban - mivel a pásztorok analfabéták voltak - úgy tartották számon az állatokat, hogy annyi kavicsot gyűjtöttek, amennyi élő állatuk volt. Ezt a zsacskót, amiben ezeket a kavicsokat tartották, az élet zacskójának, kötelékének, csomójának tartották. Ha egy állatot megöltek, kivették az állat kövét, kavicsát a zacskóból és kilőtték parittyájukból. Abigail szerint a Dávid életét jelképező kő Istennek mint a nagy pásztornak életzacskójába van kötve, ugyanakkor ellenségeinek életkövét messzire lövi az Úr parittyája.

A TEMPLOM ORMA Máté evangéliuma Jézus második kísértését így írja le: "Ezután magával vitte Űt az ördög a szent városba, a templom párkányára állította." Az általunk használt Károli-fordítas a templom tetejéről beszél. De hol volt ez a hely a heródesi kor templomán? A görög szövegben a "pterügion" szó található, ami szárnyacskát, szegélyt jelent. Ezek a szárnyak körülírhatják a tető alakját, melyek a repülő 204

madár szárnyaira hasonlítanak, de jelenthetik a hegyesszögben érintkező falak sarká t is. Hol lehetett a templomnak ez a nevezetes pontja? Negyedik századi források szerint annak a falnak délkeleti sarkát kell értenünk, amely a Kidron völgyére nézett. Itt 180 méter magas volt a fal. Erről így írt Josephus Flavius: "A világ legbámulatosabb alkotása volt ez: rnert a völgy fölött, amely olyan mély volt, hogy szinte szédült az ember, amikor lenézett, mérhetetlenül magas csarnok épült úgy, hogy az, aki ennek a csarnoknak tetejéről össze akarta fogni tekintetével mind a két szakadéko t, máris szédülni kezdett, mielőtt még a roppant mélységbe leért volna a tekintete" (Ant. XV. Il. 5). Ennek a hatalmas kőfalnak ma is láthatók az alapjai. Ez a Siratófal, a zsidók szent helye, ami a régi templom dicsőségét őrzi máig. Egy VI. századból származó sérült mozaik, melyet Madában találtak, azt ábrázolja, hogy a templom falának ezen a részén keresztyén templom állt. Valószínűleg ezért építették erre a helyre, hogy Jézus megkísértéséről így is megemlékezhessenek. A templomhoz Jézus korában sok messiási váradalom fűződött. Az egykorú iratokban megtaláljuk azt az elképzelést, hogy az eljövendő Messiás fentről, az égből száll alá, egy későbbi hagyomány pedig úgy tudja, hogy a templom tetején állva teszi ismertté magát a nép előtt. Innen hirdeti meg a Messiás lsten népének szabadulását. Ez a hely a templomtér leglátványosabb pontja volt. Ha Jézus enged a kísértőnek és sértetlenül aláveti magát, öncélú csodát tett volna. "A kísértő ezeknek a váradalmaknak a világát idézi a helyszínnel és azzal is, hogy olyan öncélú csoda tételére akarja Jézust csábítani, amely messiási hatalmának látható (tehát hittől független) bizonyítékát adná a tömeg szemében, és amilyent az álmessiások ígértek szüntelenül" (dr. Varga Zsigmond). "A sértetlen leszállás az Úr erejének jelenlétet nem hatalmának megmutatásával, hanem embereket mentő szeretetével bizonyítja be. Jézus mint lsten Fia is úgy valósítja meg Isten jelenlétet a vilagban, hogy másokat megment, de önmagát nem menti meg, hanem odaadja értük (Lk 23:35)" ~ írja dr. Prőhle Károly evangélikus teológiai professzor.

E(jY FURCSA KÖZMONDÁS Az Úr Jézus nagy történeti próféciájának furcsa mondata a Mt 24:28: "Ahol a dög, oda gyűlnek össze a saskeselyűk." Ezzel zárul a beszédnek az a szakasza, amelyben Jézus a hamis Krisztusról és a hamis préfétákról beszél. Első olvasásra is kitűnik, hogy egy közmondásszerű közbevetés a mondat -- de mi az értelme? Vonatkoztatták arra, hogy a rómaiak (sasok) büntető ítéletre jönnek a lelkileg halott (dög) zsidóság ellen. Vagy Jézus, mint sas, ítéletre jön a lelki205

775

II'

leg halott emberiség felett. De ezek az allegorizáló megoldások bizonytalanok. Az is zavar, hogy nehezen tudjuk beilleszteni a szöveg összefüggésébe ezt a mondást. A megértésben segít Jézus eszkatológiai beszédének Lukács által feljegyzett párhuzamos helye. Itt - valószínűleg azért, mert nem arám környezetet tételez fel az evangélista - dramatizáltabb formában találjuk ezt a mondást (Lk 17:37). Jézus itt második eljöveteléről beszél és elmondja, hogy ketten lesznek egy ágyban, két asszony őröl a malomban, az egyik felvétetik, a másik pedig otthagyatik. Erre a tanítványok közbekérdeztek: "Hol Uram?" - vagyis ,,hol lesznek Uram, akik elhagyatnak?" - még általánosabban fogalmazva: ,,hol lesz az ítélet?" Ez utóbbi kérdésre válasz a közmondás. Vagyis olyan nyilvánvaló lesz Jézus visszajövetele, hogy felesleges kérdezni, mint ahogyan mindenki tudja, hogy a bozótban ott van a dög, ahol a keselyűk köröznek. A mondás értelméről dr. Varga Zsigmond ezt írja: "az a tény, hogy a föld megérett az ítéletre, az Isten ítéletének bekövetkezésére, olyan szükségszerű kapcsolatban van egymással, mínt a dögkeselyűk megjelenése ott, ahol dög van". (Jubileumi kommentár: Újszövetség 87.)

" te erőd által Számtalan színt magába foglaló ívet helyez Isten az égre fel. Ígéri benne, hogy már nem jön el a vízözön. - Isten türelme jó. Korunk fiának élte hervadó, Mert hű szívet vajon hol és ki lel, Amely igaz igénynek megfelel? - Az ember szíve oly nagyon csaló. Amíg türelmed ad nekünk időt, Uram, elérhető a jobb jövő. Te adsz belénk - szeretve - bő erőt. Az élet és halál harcában él, akit magával visz a szent erő, de Életet nemhiába remél.

Fodor Ferenc 206

I

GOLGOTA

VfZSZINTES: 1.llyen kocsi is van. 8.Messze tűz van. f3.Tv-márkám. t~·. Technikai eszközökön. }7:A megfejtés 2. szava. ;flt Egyedül. (9'.Szovjet motorkerékpár-típus. ,20:Káin tartománya. 21.Férfjnév. 25 .Falu Szabolcs-Szatmárban. -ZB.Enni - angolul. .29-.Az első fából volt. 30.llyen cél is van. 31.Fáraó név első fele. 31.Létezik.

,3ö)Latin köszöntés. ~.Minden történésnek van. .:4LA férjes asszony neve után mondjuk. 43) Vágófelületé. 4"4.Növényitermés. 45. Tárgyas kérdőszó. 46:HibátIané. 47 .Konkoly. 48.Nem oda. 49.Május - angolul. SO:RövidÍtetí városrész. 5l.Evett - régiesen. 52..Urtartalma azonos az efáéval. 53.Lámek felesége volt. 54.Becézett női név. 55.Ösi értékek hevernek ...

207

,

FUGGÖLEGES: (1'jFiúnév. ,~Sfitokban. ~4(Nem nagyot. .it,Bozótban volt fennakadva a Móri . hegyén. p)Déligyümölcs - első és utolsó - betű nélkül. .~ondatszó. ZilTanítványnév egynemű betűi. ~ Hóreben levő csipkebokor. ,~Ritka madár. J'Q;Gyermeki megszólítás. ,lliA megfejtés 3. szava. l 2. Leleplez. Q'_Bíró volt Izráelben. J'Íf~Vissza: dal - régiesen. ~Személyes névmás.

@EZ is lehet komoly. (tj-A Sínai-hegy tette Isten szavától. 25.Emlékszem rá. 26.Jézus ez is. 27.Ha kétszer mondod, gyermekcsemege. ,1~;.A megfejtés utolsó szava. a:Anyag. roNévutó. ~Figyelte. ~Kerüljön ... kerül. BZsau vitt apjának. . . Szoba is lehet ilyen. A megfejtés I. szava. iliA megfejtés 4. szava.

R

~Sérülésmentesebb.

MEGFEJTENDŰ:

A függyőleges ,iQ" vízszintes 11.:, függőleges 11.,4 L és 28. Beküldendő az így létrejött két mondás, igehellyel megjelölve. Valamintliz,'1iögy a függőleges 40. szava hányszor fordul elő Máté evangéliumában az Úr Jézus ajkáról - ugyanígy. Beküldte: Révész Árpád"

A TÜRELEM MÁSODPERCEI A Kodály köröndön várom a zöld jelzést. Az ellenkező irányban már pirosra váltott a lámpa, de nekünk még mindig nem mutat zölde t. Toporogva várjuk a másodpercek múlását. A robogó autók megtorpannak és felsorakoznak a záróvonal előtt. Még mindig piros. A várakozók közül többen egy kicsit bizonytalankodva vagy nagy merészen nekilódulva elindulnak. Van, aki csak egyet lép, majd megtorpan. Csak kevesen maradtunk türelmesen a járda szélén. Ezek a türelem másodpercei. Mindennapi életünk száguldásai között is megtaláljuk a jelzőlámpákat, amelyek a türelem másodperceire oktatnak. Sok közlekedési balesetet lehetne megelőzni, ha mindig kivárnánk, míg zöldet mutat a lámpa. Talán az erkölcsi vagy a közösséget rontó balesetek létrejöttében is szerepe van türelmetlenségünknek. Sokszor veszítjük el vagy nyerjük meg békességünket, tiszta lelkiismeretünket a türelem másodpercein. Szigeti Jenő

208

-~- - -~ r-"""""~~~ LELKI KÖZÖSSÉG A SZABADEGYHÁZAK TANÁCSA TAGEGYHÁZAINAK NAPTÁRA

Recommend Documents