げんき I
Szerkesztők: Vonderviszt Anna Németh Kornél ELTE Japán Tanszék 2009. március
Lektorálta: Pereczes Erika (2009.december)
Károli Gáspár Református EgyetemJapán Tanszék
1
Tartalomjegyzék
1. lecke ___________________________________________________________________ 5 (1) Nominális mondat ___________________________________________________________ 5 (2) Kérdőmondat _______________________________________________________________ 5 (3) Két főnév összekötése (の) ____________________________________________________ 6 Expression notes 2. ____________________________________ Hiba! A könyvjelző nem létezik.
2. lecke ___________________________________________________________________ 9 (1) これ
それ
あれ
どれ_____________________________________________________ 9
(2) この
その
あの
どの_____________________________________________________ 9
(3) だれの főnév________________________________________________________________ 9 (4) ここ
そこ
あそこ
どこ___________________________________________________ 9
(5)も ________________________________________________________________________ 10 (6)～じゃありません __________________________________________________________ 10 (7)～ね/～よ__________________________________________________________________ 10 Expression notes 3. ____________________________________ Hiba! A könyvjelző nem létezik.
3. lecke __________________________________________________________________ 12 (1) Igeragozás_________________________________________________________________ 12 (2) Jelen idő __________________________________________________________________ 12 (3) Partikulák ________________________________________________________________ 13 (4)Időhatározók_______________________________________________________________ 14 (5)～ませんか ________________________________________________________________ 14 (6) Szórend___________________________________________________________________ 14 (7) Gyakoriságot kifejező határozószók ___________________________________________ 15 (8) A témajelölő は ____________________________________________________________ 15 Expression notes 4. ____________________________________ Hiba! A könyvjelző nem létezik.
4. lecke __________________________________________________________________ 17 (1) Létezés és birtoklás _________________________________________________________ 17 (2) Helyhatározók _____________________________________________________________ 18 (3)Múlt idő ___________________________________________________________________ 19 (4)たくさん __________________________________________________________________ 19 いちじかん
(5)
;一時間 _____________________________________________________________ 20
(6)と ________________________________________________________________________ 20
2
(7)も ________________________________________________________________________ 20 Expression notes 5. ____________________________________ Hiba! A könyvjelző nem létezik.
5. lecke __________________________________________________________________ 22 (1) Melléknevek _______________________________________________________________ 22 す
(2) ;好き(な)/きらい(な)_______________________________________________________ 23 (3) Mértékhatározó ____________________________________________________________ 24 (4) ～ましょう/～ましょうか ___________________________________________________ 24 (5) Számolás__________________________________________________________________ 25 Expression notes 6_____________________________________ Hiba! A könyvjelző nem létezik.
6. lecke __________________________________________________________________ 26 (1) Te-forma (kapcsolatos igealak) _______________________________________________ 26 (2)～てください ______________________________________________________________ 27 (3)～てもいいです/～てはいけません____________________________________________ 27 (4) Igék összekapcsolása ________________________________________________________ 27 (5)～から ____________________________________________________________________ 28 (6)～ましょうか ______________________________________________________________ 28 Expression notes 7_____________________________________ Hiba! A könyvjelző nem létezik.
7. Lecke __________________________________________________________________ 30 (1) ~ている___________________________________________________________________ 30 (2) „Hosszú a haja” ____________________________________________________________ 31 (3)A te-forma és az összetett mondat______________________________________________ 31 (4) Ige főnévi alak + に
い
;行く __________________________________________________ 31
(5) Emberek megszámlálása_____________________________________________________ 32
8. Lecke __________________________________________________________________ 33 (1)Rövid alakok _______________________________________________________________ 33 (2)A rövid alakok alkalmazása __________________________________________________ 34 (3) ~ないでください___________________________________________________________ 34 す
(4) Ige の/ことが ;好きです ____________________________________________________ 35 (5) が________________________________________________________________________ 35 なに
(6)
なに
;何か és
;何も _________________________________________________________ 35
9. lecke __________________________________________________________________ 36 (1) Múlt idejű rövid alakok _____________________________________________________ 36 (2) Főnevek minősítése igékkel és melléknevekkel ___________________________________ 36 (3) まだ ~ ていません__________________________________________________________ 37
3
(4) ~から ____________________________________________________________________ 37
10. Lecke _________________________________________________________________ 38 (1) Összehasonlítás ____________________________________________________________ 38 (2) Melléknév/főnév+の ________________________________________________________ 39 (3) ~ つもりだ ________________________________________________________________ 39 (4) Melléknév + なる___________________________________________________________ 39 (5) どこかに/どこにも _________________________________________________________ 40 (6) で________________________________________________________________________ 40
11. Lecke _________________________________________________________________ 41 (1) ~ たい ____________________________________________________________________ 41 (2) ~ たり~ たりする___________________________________________________________ 41 (3) ~ ことがある ______________________________________________________________ 42 (4) A や B ____________________________________________________________________ 42
12. Lecke _________________________________________________________________ 43 (1) ~んです___________________________________________________________________ 43 (2) ~すぎる___________________________________________________________________ 43 (3) ~ほうがいいです___________________________________________________________ 44 (4) ~ので_____________________________________________________________________ 44 (5) ~なくちゃいけません (írásban vagy formálisan ~なくてはいけません)_____________ 44 (6) ~でしょう_________________________________________________________________ 44
4
1. lecke (1) Nominális mondat „Fél egy van.” „Diák vagyok.” A fenti mondatok nominális mondatok, melyeket a です szócskával fejez ki a japán nyelv. じゅうにじはんです。 Fél egy van. がくせいです。 (Én) diák vagyok. Látható, hogy a fenti mondatokban nincs megnevezve az alany. Ahogy a magyarok sem, úgy a japánok sem szeretik kitenni a mondat alanyát, ha az egyértelmű a másik számára. De mi van akkor, ha nem egyértelmű, hogy ki az alany? Akkor a következő módon jelölhetjük meg alanyunkat: ～は ～です。 Pl. ハンガリーじんです。 …magyar. かのじょは ハンガリーじんです。 Ő magyar. Ilyenkor a は partikula 1 előtt álló mondatrész nem feltétlenül a mondat alanya, hanem a mondat témája. (itt: ő) Pl. Rendelés étteremben: わたしは コーヒーです。 Én kávé(t kérek). A „X は Y です” szerkezetet akkor is használhatjuk, ha X-szet Y-nal szeretnénk azonosítani. わたしは サボーです。 Szabó vagyok. やましたさんは せんせいです。Jamasita úr tanár. アンナは ハンガリーじんです。Anna magyar.
Vigyázat! A deszu u-ját nem ejtjük! A deszu előtt nemcsak főnév, hanem melléknév, névmás, idő, hely, szám stb. is állhat! A wa-t は-val (ha) írjuk!
(2) Kérdőmondat A japán eldöntendő kérdést úgy képezzük, hogy a kijelentő mondat végére tesszük a か partikulát: 1
A partikulák általában az előttük álló szó vagy mondatrész szerepét jelzik a mondatban.
5
りゅうがくせいです。 Cserediák vagyok. りゅうがくせいですか。 Cserediák vagy? A kérdőmondatokban kérdőszókat is használhatunk. (Ilyenkor is megmarad a mondat végén a か.) A legfontosabb kérdőszavak: なん これは なんですか。 Mi ez? なんじ いま なんじですか。 Hány óra van? なんさい カタさんは なんさいですか。 Kata, hány éves vagy? なんねんせい なんねんせいですか。 Hányadikos vagy?
(3) Két főnév összekötése (の) Két főnév összekötésekor a の partikulát használhatjuk. Többféle használata lehetséges: a,birtokos és birtok esetében わたしの こいびと az én szerelmem b,hovatartozás kifejezésére エルテだいがくの せんせい c,melléknév képzésére にほんの えいが
az Elte (egyetem) tanára
japán film
Ezek a kifejezések a mondaton belül bárhol elhelyezkedhetnek. pl. たけしさんの いもうとさんは きょうとの げいしゃです。 Takesi húga kiotói gésa.
Kiegészitő jegyzetek あの Ez a szócska a beszélő hezitálását fejezi ki. Ennek oka lehet az, hogy nem akarja a másik embert zavarni, vagy nem akar udvariatlan lenni egy személyes kérdéssel. はい・ええ Mindkettő azt jelenti, hogy igen, de az utóbbi inkább lazább, baráti beszélgetésekben jellemző. Közeli barátok esetében az うん is ezek szinonimájaként használható. A は い olyankor is használható, ha az ajtón kopogtatnak, vagy ha a nevünket hívják. (Ebben az esetben nem helyettesíthető semelyik másik alakjával sem!) Pl. アーグネシュさん？ Ági? はい。 Igen, Itt vagyok. そうですか Ennek magyar fordítása: „Valóban?” „Értem.” „Vagy úgy!”
6
A は kiejtése Ezt a partikulát nem úgy ejtjük, ahogy az aiueo táblázatban szerepel, hanem „va”-nak. Azonban minden más olyan szótagot, amit „va”-nak ejtünk, わ-val írjuk le. Pl. わたしの でんわばんごうは ４８８-９９８です。 Watashi no denwabangoo wa yon hachi hachi no kyu kyu hachi desu. Telefonszámom 488-988. Vigyázat! Van azonban néhány kivétel, amikor nem partikulaként használjuk a は-t, mégis „va”-nak ejtjük! Pl. こんにちは。 Konnichiwa. Jó napot! こんばんは。 Konbanwa. Jó estét!
Számok Néhány számnak létezik több elterjedt alakja is, attól függően, hogy milyen jelentéssel használjuk. (Lásd bővebben a függeléket!) 0 ゼロ és れい alakok egyaránt elterjedtek. 1 Általában いち, de gyakran a „csi” szótag eltűnik, mint pl. いっぷん (1 perc) vagy いっさい (1 éves). 2 Mindig に. Gyakran kiejtésben meghosszabbodik a magánhangzó, és に い lesz belőle. 3 Mindig さん. Viszont a számot követő számlálószó változtatja alakját mellette, pl. さんぷん(3 perc). 4 A leggyakoribb alak a よん. Azonban két esetben lerövidül: よねん せい (negyedikes) vagy よじ (4 óra). Későbbiekben fogunk tanulni olyan kifejezéseket, melyekben a másik alakja, a し szerepel, úgymint しがつ (április). A számlálószó itt is megváltozhat: pl. よんぷん (4 perc). 5 Mindig ご. Szóban megnyúlhat a magánhangzó, és ilyenkor ごう lesz belőle. 6 Teljes alakja ろく, de gyakran lerövidül, mint pl. ろっぷん(6 perc). 7 A なな alak a leggyakoribb, de pl. しちじ-nek mondjuk a 7 órát. 8 Általában はち, de sokszor ez is lerövidül: はっぷん(8 perc), はっさ い (8 éves). 9 Legelterjedtebb a きゅう alak. Azonban くじ-nek mondjuk a 9 órát. 10 A じゅう-t gyakran rövidebb alakban használják, pl. じゅっぷん (10 perc) vagy じゅっさい(10 éves). Telefonszámok Az országhívószámot, illetve körzetszámot vagy szolgáltatószámot elválasztó kötőjeleket の-nak olvassuk ki. Tehát a következő számot így mondjuk ki: 012-345-6789 zero ichi ni no, san yon go no, roku nana hachi kyuu せんせい Ezt a szót általában csak másokra használhatjuk. Értelmes lenne az a mondat, hogy わたしはせんせいです。(Tanár vagyok.), de arrogánsan hangzik, ugyanis a sensei
7
szó „tiszteletreméltó mestert” jelent. Ha te (illetve egy családtagod) tanár, akkor használjd inkább a きょうし szót.
さん Ezt a szócskát nevek mögé teszik a japánok, és tiszteletet fejeznek ki vele. Magyarra úr/hölgy lehet a megfelelő fordítása. Állhat vezeték- vagy keresztnév mögött is. Gyermekek esetében inkább a ちゃん az elterjedtebb ( fiúknak pedig gyakran くん-t mondanak). Professzorok és doktorok megszólításakor a せんせい a legudvariasabb megszólítás. A さん-t sose használjuk saját magunkra! Hogyan szólítsuk meg a másikat? A japánok kerülik az あなた (te) használatát. Helyette inkább a másik fél nevét vagy foglalkozását használják. Ahelyett, hogy: あなたはハンガリーじんですか。 Magyar vagy?/Ön magyar? Használjuk így: さとうさんはハンガリーじんですか。 Satoo san magyar? Japán nevek A japánok a magyarokhoz hasonlóan a vezetéknevüket teszik előre. Általában csak egy keresztnevük van. Amikor bemutatkoznak, gyakran csak a családi nevüket mondják. Néhány tipikus japán név: családnevek さとう すずき たかはし たなか いとう
keresztnevek férfi ひろし いちろう けんじ ゆうき まさひろ
8
női ゆうこ めぐみ くみこ なおみ きょうこ
2. lecke (1) これ
それ あれ どれ
Mutató névmások. A これ-t a beszélőhöz közeli, a それ-t a hallgatóhoz közeli, az あれ-t pedig mind a beszélőtől, mind pedig a hallgatótól távoli dolgok jelölésére használjuk. これは ほんです。 Ez könyv. それは ノートです。 Az füzet. あれは えんぴつです。 Amaz ceruza. Kérdés: これ・それ・あれ は なんですか。Mi ez/az/amaz?
(2) この
その あの どの
A この, その , あの szintén mutató névmások, csak ezek mögött közvetlenül egy főnévnek kell állnia. このほん、そのほん、あのほん、どのほん (ez a könyv, az a könyv, amaz a könyv, melyik könyv) Pl. このはなは
わたしのです。 Ez a virág az enyém.
(3) だれの főnév Az előző leckében már megtanultuk a birtokos szerkezetet (pl. たけしさんのいもうとさん. azaz Takesi húga), most megnézzük, hogy kell megkérdezni, hogy kié valami. だれ(Ki?) だれの (Kinek a …? ) Pl. これは だれの かばんですか。 Ez kinek a táskája?
(4) ここ
それはガーボルさんの Az Gábor táskája.
そこ あそこ どこ
Ez is a mutatónévmás egy fajtája. Jelentése: itt/ott/amott/hol?. Használata: A:ここは どこですか。 Hol vagyok? B:ここは とうきょうです。 Tokióban. (Ez itt Tokió.)
9
かばんです。
A:すみません、トイレはどこですか。 Elnézést, hol van a WC? B:あそこです。 Amott. (Lásd részletesebben: 4. lecke)
(5)も Ha a téma utáni は helyett も partikula áll, akkor a jelentése „is” lesz. Pl. ラースローさんはわたしのこいびとです。タマーシュさんもわたしのこいびとです。 László a szerelemem. Tamás is a szerelmem. Vigyázat! Ha a mondat végi állítmányt tagadjuk, a も jelentése „sem”-re módosul!
(6)～じゃありません A fenti szerkezet a ～です tagadása. Két formája is létezik, melyek között nincsen különbség: ～じゃありません。 ～ではありません。 よしこさんは
にんじゃじゃ/ではありません。 Josiko nem nindzsa.
Vigyázat! Ha a deszu előtt I-s melléknév áll, akkor nem a deszu-t, hanem a melléknevet kell tagadni! (lásd: 5. lecke)
(7)～ね/～よ A japán mondatok gyakran a fenti partikulákra végződnek. a) A ね-t akkor használják, ha a beszélő a hallgató egyetértését várja. (magyar fordítása: ugye?) これは おすしじゃありませんね。 Ez nem szusi, ugye? b) A よ -t akkor használja a beszélő, ha a hallgató figyelmét fel akarja hívni valamire. (magyarra nem igazán lehet lefordítani, inkább csak felkiáltást fejez ki) とんかつは さかなじゃありませんよ。 A tonkacu (rántott hús) nem hal! 10
Kiegészítő jegyzetek 2. （～を）ください Jelentése: „Kérek tárgyat.
-t!” Általában akkor használhatjuk, ha kérünk valami konkrét
（～を）おねがいします Jelentése ugyanaz, mint a fenti „kudaszai”-nak. Éttermi rendelések esetében nagyon gyakran ezt a szerkezetet használják. De ezzel kérhetünk elvont dolgokat is, akár magyarázatot, megértést stb. （～を）どうぞ Jelentése: „Tessék!” Használhatjuk akkor, ha átnyújtunk valakinek valamit, vagy ha pl. egy telefonos ügyfélszolgálat elkéri a nevünket: Onamae o doozo. (A nevét tessék/ A nevét kérem!) Számlálószavak kiejtése A 300, 600, 800, 3000, 8000 szavakban a számlálószó hangalakja megváltozik. A „h”val kezdődő számlálószók mint a hjaku (száz) általában a 3, 6 és 8 után változnak meg. Mások, mint az sz-szel kezdődő szen (ezer), a 3 és a 8 után változtatnak alakot. A kötet végén található táblázat foglalja össze ezeket a változásokat. Nagy számok A japán nyelv nem csak tízesekben (dzsú), százasokban (hjaku) és ezresekben (szen) gondolkodik, hanem létezik a tízezres (man) egység is. Tehát a 20000 japánul niman (=2x10000) lesz. Nálunk az ezres utáni következő egység a millió, amit a japánok még mindig tízezresekben számolnak: 100x10000= hjakuman. A bonyolult számokat a következőképpen kisebb egységekre bonthatjuk: 234567= 23x 10000 にじゅうさんまん 4x 1000 よんせん 5x 100 ごひゃく 6x 10 ろくじゅう 7 なな
11
3. lecke (1) Igeragozás A japán igék különböző alakokat vehetnek fel az igeidő és igemód szerint. Ebben a leckében a szótári, a jelen idő állító és tagadó alakokat fogjuk áttekinteni. Az itt előforduló igeragok: ～ます jelen (jövő) idejű, udvarias stílusú kijelentő igerag ～ません jelen (jövő) idejű, udvarias stílusú, tagadó igerag Az igéket ragozásuk szerint három nagy csoportra bonthatjuk. a) ru-igék Ebbe a csoportba azok az igék tartoznak, melyeknek a szótári alakja –ru –ra végződik, és szótövük változatlan marad a ragozás során. pl. たべる、ねる、おきる、みる b) u-igék Az igék másik nagy csoportja esetében a szótári alak –u-re végződik. Az igeragokat az –u előtti mássalhangzóhoz kell mindig hozzáadni. (jelen esetben –imaszu, és -imaszen) pl.のむ、よむ、はなす、きく、いく、かえる c) kivételek (csak két ige tartozik ide, a くる és a する) Megfigyelhetjük, hogy mindkét ige esetében teljesen megváltozik a szótő is a ragozás során. ru szótő szótári alak jelen állító jelen tagadó
tabe たべる (eszik) たべます たべません
u ik いく(megy) いきます いきません
kivételek する (csinál) くる(jön) します きます しません きません
Nagyon fontos, hogy az igéket ne csak a szótári alakjukkal tanuljuk meg, hanem egyszerre két alakot jegyezzünk meg, hogy a későbbiekben tudjuk a ragozásukat is. (Ez főként azoknál az igéknél nagyon fontos, melyeknek szótári alakja る -re végződik, mert azok bármelyik csoportba tartozhatnak alakjuk szerint. pl. みる(-ru)・かえる(-u))
(2) Jelen idő A japán nyelvben a jelen idő –akárcsak a magyarban- a jövőre is használható. A két jelentés elkülönítésére a határozószók segítségünkre lehetnek. a, A jelen idejű alak egyrészt kifejezhet egy gyakran ismételt cselekvést. わたしは よく テレビを みます。 Gyakran nézek TV-t. 12
b, Másrészt pedig egy tervezett, a jövőre vonatkozó cselekvést. わたしは これから テレビを みます。 Most /Ezután TV-zni fogok.
(3) Partikulák A mondatban szereplő főneveket általában partikulák követik, melyek a főnevek mondatbeli szerepét jelölik. (A partikulákat a beszélt nyelvben gyakran lehagyják, de erről bővebben a 15. leckénél fogunk írni. Használatukban nagyon hasonlítanak a magyar névutókra, mert felsorolás esetén csak az utolsó felsorolt szó után kell a partikulát kitenni.) Itt a következő négy partikula használatát fogjuk áttekinteni: で、に、へ és を.
で A で partikula a cselekvés helyét jelöli. (Későbbiekben fogunk olyan igéket is tanulni, melyek nem ezzel a helyhatározó partikulával állnak.) Pl. きっさてんでコーヒーをのみます。 A kávézóban kávét iszom.
に A に partikula nagyon sok jelentéssel bír, de itt csak kettőről lesz szó: a, mozgás irányának, céljának kifejezése わたし
がっこう
い
Pl. 私 はきょう学校に行きません。
Nem megyek ma iskolába.
k i f e j e z é s
b, időhatározói szerep kifejezése にちようび
きょうと
い
Pl.日曜日に京都に行きます。
Vasárnap Kiotóba megyek.
Vigyázat! Nem minden időhatározó után kell a に partikulát kitenni! Lásd bővebben a (4)-es pontot! A közelítőleges időpontok esetében a に helyett a ごろ vagy ごろに partikulát használjuk! じ
(Pl. 11 ;時ごろにねます。
11 óra körül fekszem le aludni.)
へ Az へ (ejtsd: e) partikula is a mozgás irányát, célját fejezi ki. A fenti mondatokban akár ki is cserélhatjük a に-t へ-re: わたし
がっこう
い
Nem megyek ma iskolába.
私 はきょう学校へ行きません。
Vigyázat! Az へ partikula a に-t csak a cél kifejezésekor helyettesítheti! Egyéb esetekben, mint például az időhatározói szerep, nem lehet felcserélni a kettőt!
を Az を(ejtsd: o) partikula a tárgy partikulája. Pl.
ちゃ
の
お茶を飲みます。 Teát iszom. て
れ
び
み
テレビを見ます。 Tévét nézek. しんぶん
よ
新聞を読みます。 Újságot olvasok. 13
(4)Időhatározók A következő időhatározók esetében kötelező a に partikula használata: a) a hét napjai pl. にちようびに b)és a számszerűsített időhatározók esetében pl.
じ
ぷん
がつ
10時42分に、9月に
Nem használjuk a に partikulát a következő időhatározók után: a)relatív időhatározók, melyeket a mához viszonyítunk pl. あした b)az ismétlődést kifejező időhatározók pl. まいばん minden este c)és a Mikor? (いつ) kérdőszó után Az alábbiak esetében bár általában elmarad a に partikula, de az egyéni szóhasználattól, stílustól vagy eseti nyomatéktól függően ingadozik a használata: a)napszakok pl. reggel あさ（に） b)és a hétvége szó (しゅうまつ) után
(5)～ませんか A ～ませんか–t akkor használjuk, ha el szeretnénk hívni valakit valahova. Alakját tekintve jelen idejű tagadó igealak kérdő formában. pl. てんぷらを たべませんか。 Nem eszünk tenpurát? いいですね。 Milyen jól hangzik! Nem megyünk el teniszezni? Hát, most nem igazán (jó nekem).
テニスをしませんか。 うーん、ちょっと。
Vigyázat! Állító formában már nem jelent invitálást!
(6) Szórend A japán mondatok, a magyarhoz hasonlóan eléggé rugalmasak a szórend tekintetében. Az állítmány áll a mondat végén, és a névszói partikulás szerkezetek előtte, laza sorrendben. Az állítmány után csak pár végpartikula állhat, mint pl. a か、ね vagy a よ. A névszói partikulás mondatrészek sorrendje nagy mértékben szabad. Példák tipikus szórendre: わたし
きょう
としょかん
に ほ ん ご
べんきょう
私 は 今日 図書館で 日本語を 勉 強 します。 alany/téma idő hely tárgy állítmány Ma a könyvtárban fogok japánt tanulni.
14
わたし
しちじ
かえ
私は よく 七時ごろ うちに 帰ります。 alany/téma gyakoriság idő cél állítmány Gyakran szoktam hét körül hazamenni.
(7) Gyakoriságot kifejező határozószók まいにち
Gyakoriságot kifejező határozókkal (úgymint毎日、よく és ときどき) tudjuk kifejezni azt, c s i n á l
v
a
l
hogy milyen rendszerességel csinálunk valamit. Pl. わたし
きっさてん
い
私 はときどき喫茶店に行きます。
Néha megyek/szoktam menni a kávézóba.
Vannak olyan gyakoriságot kifejező határozószók is, melyek inkább „ritkaságot” fejeznek ki, és ezek a tagadó állítmányi alakkal járnak együtt. Ilyenek pl. a ぜんぜん(egyátalán nem, soha) és az あまり(nem gyakran, nem sokat) Pl. わたし
私 はぜんぜんしゅくだいをしません。 Egyáltalán nem csinálok/szoktam csinálni házit.
たなか
田中さんはあまりやすみません。
Tanaka úr nem sokat pihen/szokott pihenni.
(8) A témajelölő は Ahogy már az első leckében is láttuk, a は partikula a mondat témáját fejezi ki. A mondat témája gyakran egybeesik a mondat alanyával (pl. カタさんは一年生です。Kata elsős.). De ez nem feltétlenül kell, hogy így legyen. Most megnézünk a lecke párbeszédeiből három mondatot, ahol a mondat témája és az alanya nem esik egybe: しゅうまつ
なに
メアリーさん、 週 末 はたいてい何をしますか。 きょう
きょうと
い
Mary, mit csinálsz hétvégén? Ma Kiotóba megyek.
今日は京都に行きます。
Ezekben a mondatokban a téma egy időhatározó volt. Át is fogalmazhatnánk őket valahogy így: „Ami a hétvégét illeti, mit csinálsz?” vagy „Beszéljünk a hétvégéről! Mit fogsz csinálni?” ばん
はん
晩ご飯は？ た
食べません。
Vacsit? Nem kérek (nem eszem).
Itt egy befejezetlen mondatról van szó, és a beszélő a hallgató figyelmét rá szeretné irányítani valamire (itt: a vacsorára). Ha a mondatot kiegészítenénk, akkor így nézne ki: „Eszel vacsorát?”. Azaz a téma a mondat tárgyával esik egybe.
15
Kiegészítő jegyzetek 3. ゆ
きた
行く・来る Érdekes, hogy a japánok, amikor megközelítik a hallgatót, a magyarokhoz hasonlóan わたし
い
azt mondják, hogy 私 は行 きます。(„Megyek”). (És nem úgy, mint az angolok: „Jövök”). ちょっと Szó szerint annyit jelent, hogy „egy kicsit”, „keveset”. Ilyen értelemben használják a következő mondatokban is: ちょっとください (Egy keveset kérnék belőle.) illetve ま
ちょっと待ってください (Várjon egy kicsit!). Azonban ezt a szót használják akkor is, ha udvariasan akarják visszautasítani a másikat. Ilyenkor teljesen megváltozik a jelentése: „lehetetlen”, „nem jó” stb. –nek fordíthatjuk. A japánok túl durvának tartják az いいえ –t , ha egy kérést, javaslatot vagy meghívást szeretnének visszautasítani, ezért helyette inkább a ちょっと-val találkozhatunk. Pl: どようびおおさかじょうこうえん
い
A:土曜日大阪城公園に行きませんか。 ど よ う び
B:土曜日は、ちょっと。 A: Nem megyünk el az ószakai vár parkjába szombaton? B: Sajnos szombat nem jó. (szó szerint: a szombat egy kicsit…)
16
4. lecke
(1) Létezés és birtoklás LÉTEZÉS A japán nyelvben két létige van: あります és います. Előbbit élettelen tárgyakra, illetve növényekre, utóbbit élőkre használjuk. Ezeket az igéket alapvetően két esetben használhatjuk: a, Amikor egy dolog létezését akarjuk kifejezni. (Magyarban általában határozatlan névelőt vagy többesszámot használunk ebben a szerkezetben.) HELY に DOLOG があります/います。 Pl. あそこにマクドがあります。 Ott van egy Meki (McDonald’s). b, Amikor egy létező dolog helyét akarjuk megnevezni. (Magyarban határozott névelőt használunk.) DOLOG は HELY にあります/います。 とうきょう
Pl. げいしゃは 東 京 にいます。 A gésa Tokióban van. Az あります ige három jellemzőjében tér el az eddig tanult igéktől: 1. Vonzata a に partikula. (és nem で) 2. Ha a helyhatározóval kezdjük a mondatot, az alany után nem は, hanem が áll. 3. Ahogy láttuk az a, pontban is, a helyhatározó gyakran megelőzi az alanyt. Az あります-t eseményekre is használhatjuk. まいにち
Pl.毎日テストがあります。
Mindennap van dolgozat.
Vigyázat! Ha események helyét szeretnénk meghatározni, a に partikula helyett で áll!!! コンサートはブダペストであります。 A koncert Budapesten lesz.
BIRTOKLÁS Az あります igével birtoklást is kifejezhetünk. Pl. BMW がありません。 Nincs BMW-m. じかん
時間がありますか。
Van időd?
17
Vigyázat! Nagy különbség van az alábbi két mondat között: BMW があり ません。(Nincs BMW-m.) ≠ BMW じ ゃありません 。(Az nem BMW.) Ennek oka, hogy más-más mondatot tagadunk a két esetben: BMW があります。(Van BMW-m.) ≠ BMW です。 (Az BMW.)
(2) Helyhatározók Már a második leckében tanultuk, hogy egy dolog helyét a どこ(Hol?) kérdő névmással a következőképpen kérdezzük meg: バーガーキングはどこですか。 Hol van a Burger King? És a válasz: （バーガーキングは）ここ/そこ/あそこです。Itt./Ott./ Amott. De ha pontosítani szeretnénk, jól jöhetnek az alábbi kifejezések: XはYの
みぎ です。 ひだり まえ うしろ なか うえ した そば/ちかく となり/よこ*
X は Y と Z のあいだです。
Az X az Y(-tól)
jobbra balra előtt mögött -ban/belsejében -on/fölött alatt közelében mellett
van.
Az X az Y és a Z között van.
(*A よこ és a となり között az a különbség, hogy az utóbbit akkor használjuk, ha két azonos kategóriájú dolog van egymás mellet, előbbit pedig akkor, ha két teljesen különböző kategóriájú dologról van szó. Pl.
じょし と
い れ
でんわ
と
だんし と
い れ
女子トイレは男子トイレのとなりです。A lány és fiú WC egymás mellett van. い れ
電話はトイレのよこです。
A telefon a WC mellett van.
)
Tehát visszatérve: （バーガーキングは）マクドのとなりです。 A Burger King a Meki mellett van. （バーガーキングは）マクドとデパートのあいだです。 A Burger King a Meki és a pláza között van. A táblázatban felsorolt helyhatározókat nem csak létezés kifejezésekor használhatjuk (ha nem a létigével használjuk, akkor partikulája で): わたし
ちゃや
まえ
Pl. 私 はお茶屋の前でげいしゃをまちました。A teaház előtt vártam a gésára. 18
(3)Múlt idő A múlt időben az igetőhöz a következő ragokat illesztjük: állító ～ます ～ました
jelen idő múlt idő こ
く
じ
tagadó ～ません ～ませんでした
かえ
けい子さんはきのう九時ごろうちに帰りました。Keiko tegnap kilenc körül ért haza. わたし
にちようび
に ほ ん ご
べんきょう
私 は日曜日 に日本語 の 勉 強 をしませんでした。
Vasárnap nem tanultam japánt.
(Ahogy már a 3-mas leckében is említettük, ezek az igeragok udvarias stílusúak. A では-s alakok inkább az írott, míg a じゃ-sak a beszélt nyelvben jellemzők.) A nominális mondatot a következőképpen tehetjük múlt időbe: állító ～です ～でした
jelen idő múlt idő Pl.
とうだい
tagadó ～では/じゃありません ～では/じゃありませんでした
りゅうがくせい
オルシさんは東大の留 学 生 でした。Orsi a Tokiói Egyetem cserediákja volt.
(4)たくさん A japán nyelvben egy kicsit másképpen működnek a mennyiségjelzők, mint a magyarban. A japánban ezek kerülhetnek a jelzett szó elé és annak partikulája után is (bár inkább az utóbbi szerkesztésmód a jellemző): わたし
きょうと
わたし
きょうと
しゃしん
私 は京都で写真をたくさんとりました。
Sok képet készítettem Kiotóban.
しゃしん
私 は京都でたくさん写真をとりました。
やさい
た
Sok zöldséget ettem.
野菜をたくさん食べました。 やさい
た
たくさん野菜を食べました。
19
いちじかん
(5)一時間 Az időtartamot jelölő szavak általában önmagukban állnak, nem követi őket partikula. Mondatbeli helyük az állítmány előtt van. かのじょ
いちじかんま
Pl.ガーボルさんは彼女を一時間待ちました。Gábor egy órán át várta a barátnőjét. Vigyázat! Ha közelítőleges időtartamot szeretnénk kifejezni, nem a ごろ(lásd 3. lecke), hanem a ぐ らい partikulát használjuk! わたし
じかん
Pl. 私 はきのう 2時間ぐらいテニスをしました。Tegnap kb. 2 órát teniszeztem.
(6)と A と partikulának két jelentése lehetséges: a, Főnevek összekötésekor „és”. しゃしん
Pl.メリンダとハユニの写真をとりました。Melindát és Hajnit fényképeztem le. b, Vagy a társhatározói értelmű –val/-vel ragnak is megfeleltethető. Pl. メリンダとデートします。 Melindával randizom. Vigyázat! A と partikulával csak főneveket lehet összekötni, igéket, mellékneveket nem! (igék összekötését lásd a 6. leckénél) Az eszközhatározói –val/-vel jelentést nem lehet と-val kifejezni! (eszközhatározókról bővebben: 10.lecke) (7)も A も partikulát már tárgyaltuk a 2. leckében is, de most kitágítjuk használatát az alábbi esetekre is, amikor helyettesíti a は, が és を esetpartikulákat: Pl. わたし
び
る
の
私 はきのうビールを飲みました。
ちち
び
る
の
Tegnap édesapám is ivott sört.
父もきのうビールを飲みました。 あ
ん
ど
ら
し
ゅ
あ
ん
ど
ら
し
ゅ
Tegnap sört ittam.
か
アンドラーシュさんはネクタイを買いました。 くつ
か
András nyakkendőt vett. András cipőt is vett.
アンドラーシュさんは靴も買いました。
20
Amikor a も-t olyan mondatrésszel szeretnénk használni, melynek eredeti partikulája nem は, が vagy を, abban az esetben megmarad az eredeti partikula is, és mögé írjuk a も–t. Pl. わたし
せんげつ あ
め
わたし
せんげつにほん
り
か
い
私 は先月アメリカに行きました。
Múlt hónapban voltam Japánban is.
私 は先月日本にもいきました。
あね
にほんりょうり
た
姉と日本料理を食べました。 いもうと
にほんりょうり
た
Múlt hónapban voltam Amerikában.
Nővéremmel japán kaját ettem.
妹 とも日本料理を食べました。
Húgommal is japán kaját ettem.
Kiegészítő jegyzetek 4. X の前 Ezt a kifejezést nem csak úgy értelmezik a japánok, hogy X előtt, hanem úgy is, hogy X-szel szemben, az út túloldalán. Erre a jelentésre azonban van egy másik kifejezés is: X のむこう. うし
Ha valami X mögött, vagy X takarásában van, akkor arra mondhatjuk, hogy X の後ろ, vagy azt is, hogy X のうら. えっ・あっ Mind a kettő indulatszó, de az első azt fejezi ki, hogy valami hihetetlen, így magyarra talán úgy fordíthatnánk: „Igen?”, „Na ne mondd!”. A másodikat akkor mondhatjuk, ha valamit hirtelen észreveszünk, vagy valami eszünkbe jut. Fordítása: „Jé”, „Ja!”. A kis つ a kifejezések végén azt fejezi ki, hogy nagyon röviden kell ejtenünk ezeket a magánhangzókat. にじかんはん
二時間半 はん
A „fél” szócska (半) mindig a megfelelő időegység után jön. Itt mivel az órára értik, az után kerül: két óra és fél. もしもし Ez a magyar „Halló”-nak felel meg. Használata változó: van aki akkor mondja, amikor felveszi a kagylót, és van, aki akkor, amikor ő kezdeményezi a hívást.
21
5. lecke (1) Melléknevek A japán nyelvben két fajta melléknevet különböztetünk meg: az い- és な-mellékneveket. (Azért hívjuk így a két csoportot, mert jelzői alakban ezekre a szótagokra végződnek.) A minőségjelzős szerkezet a japánban hasonló módon néz ki, mint a magyarban, azaz elöl áll a jelző, utána a jelzett szó. Pl. い-melléknév: えいが
おもしろい映画 (érdekes film) えいが
きのう、おもしろい映画をみました。 Tegnap láttam egy érdekes filmet. －
な- melléknév: おんな
ひと
ぶすな 女 の人 (ronda nő) おんな
ひと
み
せんしゅう、ぶすな 女 の人を見ました。A múlt héten láttam egy ronda nőt. A japán melléknevek különlegessége, hogy az igékhez hasonlóan ragozni kell őket. A két melléknévtípus más-más ragozási sémát mutat. い-melléknevek ragozása: állító おもしろいです
おもしろい jelen idő
Érdekes. おもしろかったです múlt idő Érdekes volt.
tagadó おもしろくありません おもしろくないです Nem érdekes. おもしろくありませんでした おもしろくなかったです Nem volt érdekes.
Vigyázat! Kivétel: A melléknevek esetében csak az いい (jó) tekinthető kivételnek. Attól rendhagyó a ragozása, hogy a jelen idejű állító alakot kivéve minden ragozott alakja a régies szótőt, a よ-t használja: állító tagadó いい いいです よくありません jelen idő よくないです よかったです よくありませんでした múlt idő よくなかったです Ahogy a táblázatokból kitűnik, a tagadó alakok esetében 2-2 alakot is használnak: az egyik esetében a létige ～ません、～ませんでした alakját használjuk a melléknév határozói alakjával (い helyére tesszük a ～く-t), a másik esetben a melléknév határozói formáját a 22
létige baráti alakjai követik a ～です állító alakkal. Vigyázzunk, hogy a kettőt ne mossuk össze! な-melléknevek ragozása: állító
げんき
元気（な）
tagadó
元気です
元気じゃありません 元気ではありません。 Nem egészséges. 元気じゃありませんでした。 元気ではありませんでした。 Nem volt egészséges.
jelen idő Egészséges. 元気でした múlt idő Egészséges volt.
Megállípíthatjuk, hogy a な-melléknevek ragozása sokkal egyszerűbb, mint az előbb látott いseké, mivel itt a melléknév alakja mindvégig változatlan, és csak a ～です-t kell ragozni a 4. leckében tanultak szerint. Vigyázat! A な végződés csak főnevek előtt, jelzői alakban jelenik meg! ぼん
Pl.
ゆうめいな本 híres könyv
す
(2)好き(な)/きらい(な) A 好き(szeret valamit, kedvel valamit)/きらい(nem szeret valamit) melléknevek nyelvtani szempontból különlegesen viselkednek. A következő szerkezetben lehet ezeket használni: ～は ～が valaki valamit/valakit じん
なま
す
好きです/きらいです。 szeret/ nem szeret さかな
Pl. ハンガリー人は生の 魚 がきらいです。
A magyarok nem szeretik a nyers halat.
Megjegyzések: a, A szerkezetet használhatjuk emberre vonatkozó tárggyal is, mint pl.: が
ぼ
る
ガーボルさんはアニタさんが好きです。Gábor szereti Anitát. す
Ebben az esetben a 好き kifejezhet szerelmet is, azaz a fenti mondat azt is jelentheti, hogy: Gábor szerelmes Anitába. b, Amikor azt akarjuk mondani, hogy nagyon szeretünk/nem szeretünk valamit, a következő だいす
だい
alakokat használjuk:大好き/大きらい. わたし
き
ゃ
べ
つ
だい
Pl. 私 はキャベツが大きらいです。Utálom a káposztát.
23
c, Az, hogy „Szeretem is meg nem is.”, vagy nem tudom eldönteni, hogy inkább szeretek-e valamit, vagy utálom-e, akkor a következő kifejezést kell használnunk: 好きでもきらいでもありません。Nem is szeretem, de nem is utálom. d, A 好 き な / き ら い な főnevek előtt jelzőként is állhat. értelemben) わたし
す
(kedvenc/legkevésbé kedvelt
くるま
Pl. これは 私 の好きな 車 です。 Ez a kedvenc kocsim.
(3) Mértékhatározó Ha azt akarjuk mondani, hogy „nagyon szép”, „kicsit hideg” stb, akkor a melléknév elé mértékhatározót kell kitennünk. Ezek lehetnek: とても (nagyon) ちょっと (kicsit) あまり (nem annyira, nem igazán) ぜんぜん (egyátalán nem) おきなわ
うみ
Pl.沖縄の海はとてもきれいでした。Az okinavai tenger nagyon szép volt. Néhány melléknév esetében egy külön alak szolgál a mérték kifejezésére. Ezek közé tartozik す
a 好き és a きらい is. だいす
Anya, nagyon szeretlek!
お母さん、大好き。 さかな
だい
なまの 魚 が大きらいです。
Utálom a nyers halat.
(4) ～ましょう/～ましょうか Ezek a szerkezetek a magyar többes szám első személyű felszólító módnak felelnek meg. (csináljunk valamit!/ne csináljunk valamit?) Ha valami közös programra/cselekvésre szeretnénk elhívni/rávenni a másikat, akkor használjuk ezeket a szerkezeteket: Pl. た
Együnk egy hamburgert a Mekiben!
マクドでハンバーガーを食べましょう。 か
れ
つく
Csináljunk currys rizst?
カレーを作りましょうか。
Bár ebben a leckében nem kerül elő, de még egy módon ki tudjuk fejezni a fenti tartalmat, a ～ませんか jelen idejű, tagadó alak kérdéssé alakításával. Ez a szerkezet sokkal kevésbé tolakodó, inkább csak egy ötlet felvetését jelenti. Pl.
の
ワインを飲みませんか。
Nem iszunk bort?
24
Vigyázat! A ～ましょうか szerkezetet nagyon gyakran egyes szám első személyű felajánlások esetében is használják! Így a második mondat fordítása így is elképzelhető: Csináljak currys rizst?
(5) Számolás A dolgok megszámlálásakor két dolgot kell észben tartanunk: a, különböző tárgyakat más-más számlálószóval kell megszámolni (pl. a CD-ket és az embereket máshogy számoljuk) b, a számlálószavak inkább a jelzett szó után állnak, és nem előtte, mint a magyar nyelvben くるま
さんだい
Pl. アル・カポネは 車 を三台 ぬすみました。Al Capone három kocsit lopott. tárgy mennyiség さん
だい
A mennyiségjelző két részből áll: egy számból és egy számlálószóból. Itt:三a szám, és 台a számlálószó. A だい-t használjuk gépek, járművek megszámlálására. Később, a 14. leckében fogjuk részletesen tanulni a számlálószavakat. Vigyázat! Álatlában a számlálószavak mögött nem állhat partikula!
Kiegészítő jegyzetek 5. 忙しい・にぎやか（な） いそが
－
Az 忙 しい- t emberekre mondhatjuk, de helyekre sosem. (Jelentése: elfoglalt) Ezzel －
szemben a にぎやか（な）- t kell helyekre és eseményekre használnunk, nyüzsgő, élénk értelemben. いそが
たけしさんは 忙 しいです。 とうきょう
東 京 はにぎやかです。
Takesi elfoglalt. Tokió nyüzsgő/élénk (város).
Az alábbi eset azt mutatja, hogy néha úgy néz ki, mintha nem csak emberekre いそが
－
használnánk az 忙 しい- t. Ilyenkor biztosak lehetünk benne, hogy csak kihagyták a mondatból az alanyt. にちようび
いそが
にちようび
わたし
いそが
Pl.日曜日は 忙 しいです。=日曜日は（ 私 は） 忙 しいです。 Vasárnap elfoglalt vagyok.
25
6. lecke
(1) Te-forma (kapcsolatos igealak) A 6. lecke legfőbb nyelvtani anyaga a te-forma. Ez az igéknek egy olyan alakja, melynek nagyon sokféle használata lehetséges: - kérések kifejezése („Legyen szíves …!”) - engedélykérés („-hatok?”) - tiltás („nem szabad -ni”) - igék összekapcsolása (innen a kapcsolatos alak elnevezés) stb. A te-forma képzése nehéz feladat, mivel mindhárom eddig tanult igecsoport esetében másmás szabályt kell alkalmaznunk. Nézzük először a –ru végű igéket: た
た
食べる
食べて
Az –u végű igék esetében a szótári alak utolsó szótagjának függvényében lesz más és más a ragozás: Ha a szótári alak う、つ、る-re végződik: あ
あ
会う
会って
ま
ま
待つ とる
待って とって －
Ha む、ぶ、ぬ- re: よ
よ
読む
読んで
あそ
あそ
遊ぶ
遊んで
し
し
死ぬ
死んで
Ha く-re: か
か
書く
書いて
Kivétel!!! い
おこな
行く
行 って
－
Ha ぐ- re: およ
およ
はな
はな
泳ぐ
泳いで
－
Ha す- re: 話す
26
話して
Láthatjuk, hogy ezen a csoporton belül is óriási a változatosság2. A tartós tudás érdekében érdemes minden igét a szótári-masu-te alak hármasával megtanulni. (pl. かく・かきます・ かいて) Végül a két rendhagyó ige esetében a következőképp alakul a ragozás: する
して
く
き
来る
来て
(2)～てください Jelentése: „Kérem/legyen szíves …-ni!” Ennek baráti formája: ～て (Kérlek, csináld ezt/azt!) Ez utóbbit közeli barátokkal és családtagokkal szemben használhatjuk. Pl. ぱ
す
ぽ
と
み
パスポートを見せてください。 Kérem mutassa meg az útlevelét! て
あら
手を洗って。
Mosd meg a kezed!
(3)～てもいいです/～てはいけません Jelentése: „Szabad/nem szabad –ni.” vagy ható igével is fordíthatjuk magyarra. Pl. キスをしてもいいですか。 Szabad csókolózni?/Megcsókolhatlak? はい、キスをしてもいいです。 Igen, szabad. いいえ、キスをしてはいけません。 Nem, nem szabad.
(4) Igék összekapcsolása A ～て-formát akkor is használhatjuk, ha két vagy több igéből álló cselekvéssort szeretnénk elmondani. („Ezt csináltam, aztán meg azt…”) Ilyen esetben a –te úgy viselkedik, mint a magyar „és” kötöszó, és az utolsó ige alakja határozza meg az összes többi idejét és módját is.
2
Ahogy már korábban említettük, a る szótagra végződő igék nem feltétlenül tartoznak a –ru csoporthoz. Azt mondhatjuk, hogy ha a る előtti magánhangzó a,o vagy u, akkor az ige biztosan az –u végűek közé tartozik. Ha pedig i vagy e előzi meg a る-t, akkor nem tudjuk teljes biztossággal megállapítani hovatartozását. Statisztikailag はい
かえ
sokkal több a –ru csoportba tartozó ilyen ige, de pár kivétellel is találkozhatunk, pl. ;入る(bemegy)、 ;帰る (hazamegy). A –te formában eltérő ragozást mutat a két csoport, mivel a -ru csoportos igék csak szimplán lecserélik a る -t て-re, azonban az –u végűek esetében egy っ is beékelődik a て elé.
27
Vigyázat! A と partikula nem alkalmas igék összekötésére! (csak főnevek között használható) Pl. あさお
あさ
た
Reggel felkelek, és megreggelizem.
朝起きて、朝ごはんを食べます。 きょうと
い
げいしゃ
み
Elmentem Kiotóba, és láttam egy gésát.
京都に行って、芸者を見ました。 かえ
び
る
の
Menjünk haza, és igyunk meg egy sört!
うちに帰って、ビールを飲みましょう。
Ahogy a következő példákból látni fogjuk, a –te forma másfajta tagmondati viszonyt is kifejezhet. Az első esetben a magyarra módhatározóként fordíthatjuk, a második esetben pedig okként funkcionál: ある
にほん
Gyalog megyek Japánba.
歩いて日本に行きます。 で
と
わす
Bocsánat, hogy elfelejtettem a randit!
デートを忘れて、すみません。
(5)～から A ～から egy kötő partikula, mely ok-okozati viszonyt kifejező tagmondatokat köt össze. Mindig előtte áll az OK, utána az OKOZAT. か
れ
す
にほんりょうり
れ
す
と
ら
ん
い
Pl. カレーが好きですから、日本料理のレストランへ行きましょう。 Japán étterembe menjünk, mert a currys rizst szeretem. Olyan is elképzelhető, hogy állítunk valamit, és csak utólag szeretnénk megindokolni. Ilyen esetben a második mondatot a ～から partikula zárja. とうきょう
い
たか
び
る
す
Pl. 東 京 へ行きましょう。高いビルが好きですから。 Menjünk Tokióba(! Azért oda), mert szeretem a magas épületeket.
(6)～ましょうか Az 5. leckében már tanultuk a ～ましょうか szerkezet invitáló szerepét, azonban még egy nagyon fontos jelentésére ki kell térnünk. A ～ ま し ょ う か nagyon gyakan a beszélő felajánlását fejezi ki: „Megcsináljam azt?” Tehát ez a segítségnyújtás kérdése lesz. Pl. にもつ
も
荷物を持ちましょうか。 エアコンをつけましょうか。
Megfogjam a csomagját? Bekapcsoljam a légkondit?
28
Kiegészítő jegyzetek 6. おそ
おそ
遅く・遅い Az első szó azt jelenti, későn (határozószó), míg a második azt, hogy késő/késői/későn (melléknév). Az első az igék jelentését módosítja, a második pedig a főnevekét, illetve állítmányként is használhatjuk. Pl. いちどき
A:きのう一時にねました。
Tegnap egykor feküdtem le.
おそ
B:遅いですね。 しゅうまつ
じゅうじ
Milyen késő(n)! お
おそ
あさ
た
週 末 には、十時ごろ起きて、遅い朝ごはんを食べます。 Hétvégenként tízkor kelek, és késői reggelit eszem. (későn eszem) おそ
きのう、遅くねました。
Tegnap későn feküdtem le.
Ugyanezt a szabályt alkalmazhatjuk a 早く・早い (korán, korai) esetében is. どうも Általában az ありがとう-val, vagy a すみません-nel együtt használják, és nagyon köszönömöt/sajnálomot jelent. Ha önmagában áll, akkor e kettő közül jelenti valamelyiket. Ilyen módon mindig lerövidíthetjük hálánkat vagy megbánásunkat. Vannak emberek, akik ezt a szót használják elbúcsúzáskor is. お Ez az előtag főnevek előtt szokott állni, és a beszélő kifinomultságát fejezi ki, nem változtatja meg a szavak jelentését. Általában lehagyható. Pl.
さけ
お酒(alkohol) かね
お金 (pénz) ふ
ろ
お風呂 (fürdő)
29
7. Lecke (1) ~ている A múltban kezdődő és a jelenben is tartó folyamatos cselekvést vagy állapotot fejez ki. Az igéket három csoportra lehet osztani: (1) folyamatos állapotot kifejező (2) bizonyos ideig tartó cselekvést kifejező (3) többé-kevésbé pillanatnyi változást kifejező Kevés (1)-es csoportba tartozó igével találkozhattunk eddig, pl. ある és いる. Ezek teformája sosem használható az いる-vel, így nem foglalkozunk velük ebben a részben. Sok ige tartozik a (2)-es csoportba. Olyanok, mint a たべる, よむ és a まつ. Mikor egy ige te-formáját a segédige いる követi, akkor egy folyamatban lévő cselekvést kifejező mondatot kapunk. Pl. ぼん
よ
すずきさんはいま本を読んででいます。 あ
ん
な
はん
た
Szuzuki éppen könyvet olvas. Anna éppen eszik.
アンナはご飯を食べています。
Továbbá foglalkozás kifejezésére használhatunk ～ています mondatot. Az alábbi példának ezért lehet több értelmezése: ebben a pillanatban tanít valaki angolt, vagy egy angol tanár az illető, de most nem feltétlenül tanít. ひと
えいご
おし
あの人は英語を教えています。 －
A (3)- mas csoportba tartozó igék az egyik állapotból a másikba való változást fejezik ki. Ha például megházasodik az ember, akkor az állapota megváltozik: egyedülállóból házas ember lesz. A ている megmutatja a változás végeredményét. Pl. せんせい
けっこん
先生は結婚しています。 い
く
A tanár házas.
－
おこな
き
Az行く és来る igék a (3)- mas csoporthoz tartoznak. Tehát az 行 っている és a来ている megmutatják a jelen állapotot, melyet korábbi történések okoztak, és ezek az alakok nem a menés vagy a jövés folyamatát jelentik. Pl. ちゅうごく
い
中 国 に行っています。
げいしゃ
き
芸者はうちに来ています。
Kínában van. (nem pedig éppen Kínába megy!) A gésa nálunk van. (nem pedig éppen felénk tart!)
Az いる-t úgy ragozzuk, mint egy ru-ige.
30
(2) „Hosszú a haja” Amennyiben egy személy fizikai tulajdonságát szeretnénk kifejezni, mint például azt, hogy valakinek hosszú a haja, akkor a szerkezetünk a következőképpen néz ki:
(Birtokos は) birtok が melléknév。
Pl. なが
たか
タマラさんはかみが長いです。せが高いです。あたまがいいです。 Tamarának hosszú haja van. Magas. Okos.
(3)A te-forma és az összetett mondat Az igéken kívül az い és a な típusú melléknevek, valamint a főnevek utáni です-ek szintén rendelkeznek te-formával, melyet arra használunk, hogy összetett mondatot hozzunk létre. Egy い típusú melléknév te-formáját úgy képezzük, hogy a szóvégi い helyére くて kerül. な típusú melléknévnél és egy főnév+ で す mondatnál egy で -t adunk a szótőhöz vagy a főnévhez. やすい いい (kivétel) げんきな にほんじんです
やすくて よくて げんきで にほんじんで
Nézzünk pár példamondatot: け
き
やす
Ez a sütemény olcsó és finom.
このケーキは安くておいしいです。 いぬ
げんき
あの犬はいつも元気でおもしろいです。 わたし
は
ん
が
り
Az a kutya mindig fitt és jópofa. Magyar vagyok és 15 éves.
私 はハンガリー人で１５さいです。
(4) Ige főnévi alak + に行く Ha egy személy valamely célból megy valahova, mozgását és célját a magyarhoz hasonlóan fejezhetjük ki: Pl. す
ぱ
v e
くだもの
n
スーパーへ果物をかいにいきました。Elmentem a szupermarketbe gyümölcsöt venni. がっこう
学校にべんきょうしにきます。
Az iskolába tanulni jövök.
31
ともだち
Elmegyek a barátokkal inni.
友達とのみにいきます。
もの
A mozgás célja lehet egy főnév (pl.買い物) vagy egy igét és tárgyat tartalmazó kifejezés. A mozgás célját leíró igéknek a főnévi alakját (～ます nélküli igető) kell használni.
(5) Emberek megszámlálása にん
Az emberekre a人számlálószó használatos, melynek az egy személy és két személy alakja rendhagyó: ひとり
一人 (egy személy) ふたり
二人(két személy)
egy ember két ember három ember négy ember öt ember hat ember hét ember nyolc ember kilenc ember tíz ember száz ember Hány ember van?
ひとり ふたり さんにん よにん ごにん ろくにん しちにん/ななにん はちにん きゅうにん じゅうにん ひゃくにん なんにんいますか。
Ha egy teremben meg akarjuk számolni az embereket, a 人 számlálószót a főnév és a が partikula után rakjuk. A helyszínre utaló kifejezéseket gyakran követi に helyett には az ilyen típusú mondatokban. にほんじん
がくせい
クラスに(は)日本人の学生がふたりいます。 Az osztályban két japán diák van.
32
8. Lecke
(1)Rövid alakok Jelen idejű kijelentés igék
rövid alak よむ
hosszú alak よみます
い melléknevek
かわいい
かわいいです
な melléknevek
しずかだ
しずかです
főnév+です
がくせいだ
がくせいです
rövid alak
hosszú alak
igék
よまない
よみません
い melléknevek
かわいくない
かわいくありません
な melléknevek
しずかじゃない
しずかじゃありません
főnév+です
がくせいじゃない
がくせいじゃありません
Jelen idejű tagadás
Rövid alakok képzése: Igék és い melléknevek kijelentő alakja esetén megegyezik a szótári alakjukkal. な melléknevek és főnév+です kijelentő alakja esetén a です-t だ-ra cseréljük. い melléknevek, な melléknevek és főnév+です tagadó alakja esetén az あります-t ない-ra cseréljük.
ない-forma: 1) a szótári alak utolsó szótagjának „u”-ja „a”-ra változik + ない: かく かか かかない nem ír kivétel: ha az utolsó szótag „u”, előtte félhangzó „w” jelenik meg: かう かわ かわない nem vesz あう あわ あわない nem találkozik いう いわ いわない nem mond 2) a „ru” szótag kiesik a szótári alak végéről + ない: たべない みない
たべる みる 3) くる する
こない しない
nem eszik nem néz nem jön nem csinál
33
Múlt idő: Úgy képezzük, akárcsak az い melléknevek múlt idejét. いく みる
いかない いかなかった みない みなかった
nem ment nem nézett
(2)A rövid alakok alkalmazása Idézetek Ha idézzük egy személy szavait vagy gondolatait, akkor rövid alakú állítmányhoz い
おも
kapcsolódik a と言 っていました (pl. azt mondta „・・・”), vagy a と思 います (úgy gondolom, szerintem…) stb. と egy idéző partikula, mely magában foglalja mind a magyar „hogy” szót indirekt idézetnél, mind az idézőjeleket direkt idézetnél. Hétköznapi társalgások Két közeli barát vagy a családtagok beszélgetésében rövid alakok vannak a mondat végén a bizalom jeléül. A hosszú forma használata ezzel ellentétben a beszélő azon szándékát fejezi ki, hogy tisztes távolságot akar tartani a hallgatótól. A rövid alaknál a keresztnév használata, míg a hosszúnál az Uram, Hölgyem fordul elő. Nem könnyű eldönteni, hogy mikor váltsunk rövid alakra. Először is, a japán beszélők gyakran nagyon ragaszkodnak rangjukhoz. Akár egy év korkülönbség is megakadályozhatja egy teljesen „egyenlő” kapcsolat kialakulását. Az engedély a rövid alak használatara nem megszokott: az idősebb emberek talán teljes biztossággal használják, azonban fiatalabb partnereiktől elvárják a hosszú alakot. Így ha valaki, pl. a japán tanárunk beszél hozzánk rövid alakkal, nagyon meglepődne, ha mi is viszonoznánk. Íme néhány észrevétel a rövid alakok nyelvtanáról a hétköznapi társalgásban. - A kérdő mondatok nem a kérdő partikulára, a か-ra végződnek. Így csupán emelkedő hangsúlyuk különbözteti meg őket az állító mondatoktól. - A な melléknevek és a főnév+です szerkezetek だ végződését rendszerint elhagyjuk. A hétköznapi beszédben a はい és いいえ gyakran cserélődik a kevésbé hivatalos うん(aha) és ううん-re (nem).
(3) ~ないでください Ha vissza szeretnénk tartani valakit egy bizonyos dologtól, akkor használhatjuk az ige rövid tagadó alakját (～ない) +でください. さけ
ここでお酒をのまないでください。Kérem, itt ne igyon alkoholt!
34
す
(4) Ige の/ことが好きです A rövid alakokat arra is felhasználhatjuk, hogy az igékből és a melléknevekből főneveket わたし
す
képezzünk. (Főnév képzése: rövig alak + の/こと) Így a 私 は ______ が好きです/きらい ねこ
です/じょうずです/へたです szerkezetben nem csak főneveket használhatunk (pl.猫 ), hanem még utalhatunk néhány általunk kedvelt tevékenységre is, mint pl. úszás, kávézás, japán tanulás. べんきょう
ことばを 勉 強 するの/ことがすきです。
Szeretek nyelveket tanulni.
えいご
まみこさんは英語をはなすの/ことがへたです。Mamiko gyengén beszél angolul. (ügyetlenül)
(5) が Vessünk egy pillantást a következő két mondatra: い
(1) アンナはエゲルに行きました。Anna elment Egerbe. あ
ん
な
え
げ
る
い
(2) アンナがエゲルに行きました。Anna ment el Egerbe (és nem én vagy Kati). A (2)-es mondat nyomatéka Annán van. A 2. Leckében megtanultuk, hogy ha az alanyra kérdezünk, akkor a kérdőszót csak a が partikula követheti. Most pedig próbáljunk meg rákérdezni a fenti két mondat alanyára! い
(1a) *だれはエゲルに行きましたか。Ki ment el Egerbe? (a japán mondat helytelen!) え
げ
る
い
(2a) だれがエゲルに行きましたか。Ki ment el Egerbe? (a japán mondat helyes!) A fenti példákból jól látható, hogy ha ismeretlen, vagy hangsúlyos az alany, akkor a が partikula használata a helyénvaló.
(6)何か és 何も なに
なに
A何か azt jelenti „valami”, a何も pedig a tagadó mondatokban használt „semmi”. Pl. いぬ
なに
も
犬が何か持ってきた。 なに
た
かめは何か食べましたか。 なに
A kutya magával hozott valamit. Evett valamit a teknős?
た
いいえ、かめは何も食べませんでした。Nem, semmit sem evett a teknős.
35
9. lecke
(1) Múlt idejű rövid alakok Múlt idejű kijelentés igék
rövid alak よんだ
hasonlítsuk össze ezzel よんで
い melléknevek
かわいかった
かわいい
な melléknevek
しずかだった
しずかだ
főnév+です
がくせいだった
がくせいだ
Múlt idejű tagadás rövid alak
hasonlítsuk össze ezzel
igék
よまなかった
よまない
い melléknevek
かわいくなかった
かわいくない
な melléknevek
しずかじゃなかった
しずかじゃない
főnév+です
がくせいじゃなかった
がくせいじゃない
Az igék múlt idejű rövid kijelentő alakja esetén a te-forma て/で részét た/だ-ra cseréljük. Az い melléknevek rövid kijelentő alakjánál, illetve a fennmaradó szófajok tagadó alakja esetén az い-t lecseréljük かった-ra. な melléknevek és főnév+です kijelentő alakja esetén a jelen idejű rövid alak だ-ját だったra kell cserélni.
Vigyázat! A korábban már kiemelt két rendhagyó szó alakjai: い
－
行く- いった いい – よかった、よくなかった1 A múlt idejű rövid alakot a rendhagyó jelen idejű alakból képezzük, de képzése nem tér el a többi igétől/melléknévtől. (Lásd a 8. leckét!)
(2) Főnevek minősítése igékkel és melléknevekkel Nem csak a mellékneveket, hanem az igék rövid alakjait is használhatjuk főnevek minősítésére. Amikor a magyarban melléknévi igenév van, azt gyakran japánra igével kell 36
ほん
よ
lefordítani. Az alábbi példában az あそこで本 を読 んでいる (ott éppen könyvet olvas) がくせい
szerkezetet használjuk a学生 főnév minősítésére: ほん
よ
がくせい
あそこで本を読んでいる学生はともこさんです。 Az ott könyvet olvasó diák Tomoko. Még néhány példa olyan melléknevekre/igékre, melyek emberek leírására szolgálnak: おもしろいひと かみがながいひと めがねをかけているひと いぬがすきなひと
érdekes ember hosszú hajú ember szemüveget viselő ember kutyákat kedvelő ember
(3) まだ ~ ていません Valamilyen cselekvésre utalva „még nem…” jelentést fejez ki. ゆりこさんはまだしゅくだいをしていません。 Juriko még nem csinálta meg a leckéjét. かあ
お母さんはまだおきていません。 Anyu még nem kelt fel. わたし
あさ
私 はまだ朝ごはんをたべていません。 Még nem reggeliztem.
(4) ~から A 6. leckében tanultuk, hogy a から azt jelenti „mivel”. Nem csak önálló mondatban használhatjuk, hanem össze is illeszthetjük az okozatot kifejező tagmondattal. A szerkezet: OK から OKOZAT。 Pl. しけん
こんばんべんきょう
あした試験がありますから、今 晩 勉 強 します。 Mivel holnap vizsga van, ma este tanulok. い
あつかったから、どこへも行かなかった。 Mivel meleg volt, így sehová sem mentem. 37
10. Lecke (1) Összehasonlítás A japán nyelvben nem kell a melléknevet átalakítanunk ahhoz, hogy összehasonlító szerkezetet kapjunk (Ugyanis nem létezik középfokú vagy felsőfokú alak, nincs jó-jobblegjobb hármas.). なが
－
A のほうが B より長いです。 A hosszabb B- nél. －
－
Figyeljük meg mi történik, ha felcseréljük ugyanebben a mondatban a のほうが- t és a よりt. なが
A より B のほうが長いです。 A-nál hosszabb B. Mindig figyeljünk a のほうが és a より helyzetére a mondatban! Nézzünk meg egy-egy példát mindkét esetre: A busz lassabb a metrónál.
バスのほうがちかてつよりおそいです。 じてんしゃ
ひ こ う き
はや
A kerékpárnál gyorsabb a repülőgép.
自転車より飛行機のほうがは速いです。
Összehasonlító szerkezettel rákérdezhetünk egy adott személy véleményére két dologgal kapcsolatban: A と B と どっち/どちら のほうが いいですか。 A és B közül melyik a jobb? / Melyik a jobb, A vagy B? Három vagy több dolog, esetleg egy adott csoport (pl. zöldség, gyümölcs, jármű, színek) összehasonlítása esetén (felsőfok) az いちばん (leg-) fok-mérték határozót kell a melléknév elé tennünk: くだもの
果物のなかでりんごがいちばんおいしいです。 A gyümölcsök közül az alma a legfinomabb.
Figyelem! Három vagy több dolog összehasonlításánál sosem használjuk a のほうが-t és a どっち-t!
38
(2) Melléknév/főnév+の Amennyiben két egymást követő mondatban ugyanaz a főnév szerepel melléknevek társaságában, úgy a második mondat főneve の -ra cserélhető, és így elkerülhetjük a szóismétlést. わたし
あお
ぺ
ん
あか
ぺ
ん
私 は青いペンをもっています。赤いのももっています。(の = ペン) Van egy kék tollam. Van egy pirosam is. (piros tollam is) Melléknév + főnév → melléknév + の Ugyanez alkalmazható a következő esetben is: くるま
これはあなたの 車 ですか。いいえ、チャバさんのです。 Ez a te autód? Nem, a Csabáé. にほん
ハンガリーのグヤーシュスープのほうが日本のよりおいしいです。 A magyar gulyásleves finomabb a japánnál. Főnév 1 の Főnév 2 → Főnév 1 + の
(3) ~ つもりだ A beszélő vagy valaki más szándékát fejezi ki, és az ige szótári alakjához kapcsolódik. らいねんにほん
来年日本へいくつもりです。 Jövőre Japánba szándékozom menni. Tagadó ない formához is járulhat, ebben az esetben „nem szándékozást” fejez ki: がっこう
あした学校にいかないつもりです。 Nem szándékozom holnap iskolába menni.
(4) Melléknév + なる A なる(I.) ige jelentése válni valamivé, tehát valamilyen változásra utal. Állhat melléknevek és főnevek után is: い típusú melléknevek esetén az い-ből く lesz, és ehhez járul a なる. あかい→あかくなる pirossá válik, piros lesz, elpirul 39
な típusú melléknevek esetén a な kiesik és így járul hozzá a になる. しずかな→しずかになる csendessé válik, elcsendesedik Főnevek esetén a főnév után áll a になる. egyetemista lesz, egyetemistává válik
だいがくせい→だいがくせいになる
(5) どこかに/どこにも A 8. leckében megtanultuk, hogy: なにか valami なにも semmi
だれか valaki だれも senki
どこか どこ(へ)も
valahová sehová
Hasonló kifejezések állhatnak más partikulákkal is, mint pl. に、へ、で い
い
どこかへ行きましたか。
いいえ、どこ(へ)も行きませんでした。
Mentél valahová?
Nem, nem mentem sehová.
N
あ
あ
だれかに会いましたか。 いいえ、だれにも会いませんでした。 Találkoztál valakivel? Nem, nem találkoztam senkivel. なにかしましたか。 Csináltál valamit?
いいえ、なにもしませんでした。 Nem, nem csináltam semmit.
(6) で A で partikula az eszközhatározó szerepét is betöltheti: い
ふねで行きます。 な
い
ふ
は
ん
が
き
ナイフで切ります。 り
Hajóval megyek. K
Késsel vágok.
ご
ハンガリー語ではなしましょう。Beszéljünk magyarul!
40
11. Lecke (1) ~ たい Óhaj kifejezésére szolgál. Az ige főnévi alakjához (～ます nélküli igető) たいです-t kötünk. えいが
えいが
映画をみたいです。vagy映画がみたいです。 Filmet szeretnék nézni. ぶ
だ
ぺ
す
と
Budapestre szeretnék menni.
ブダペストにいきたいです。
Óhajunk tárgyának kifejezésére mind az を, mind a が partikula alkalmazható. A た い tagadása た く な い , múlt idejű alakja pedig た か っ た . ( い melléknévként működik.) もうたべたくないです。 Már nem szeretnék (többet) enni. ひる
れ
す
と
ら
ん
い
昼ごはんをたべたかったからレストランに行きました。 Ebédelni szerettem volna, ezért étterembe mentem. Amennyiben más óhaját szeretnénk kifejezni, úgy vagy függő beszédet használunk (a), vagy a たがっている szerkezetet (b): (a) たいといっていました Azt mondta, hogy szeretne… ろ
し
あ
ご
い
カタリンさんはロシア語をべんきょうしたいと言っていました。 Katalin azt mondta, hogy oroszul szeretne tanulni. (b) たがっている szeretne valamit csinálni, de csak harmadik személyre アンナさんはコーヒーをのみたがっています。 Anna kávét szeretne inni.
(2) ~ たり~ たりする Két vagy több cselekvés vagy állapot részleges felsorolásánál alkalmazzuk ezt a szerkezetet. Magyar megfelelője az „ezt is, azt is csinálni”, amivel nem zárjuk ki annak a lehetőségét, hogy mást is fogunk esetleg csinálni a felsoroltakon kívül. Az utolsó たり után a mondatot a します ige megfelelő idejű alakjával zárjuk le, tehát ha a múltban történt cselekvésekről teszünk említést, akkor a mondat lezárása しました/した. し
ょ
ぷ
ろ
ん
か
もの
ぱ
ら
ち
ん
た
ショプロンで買い物をしたり、パラチンタをたべたりしました。 Sopronban vásároltam is, és palacsintát is ettem.
41
(3) ~ ことがある Az ige rövid múlt idejű alakjához járul, és a következőket fejezi ki: „valaki csinált már valamit”, valakivel történt már valami” にほん
い
日本に行ったことがありますか。 いいえ、(いったことが)ありません。
Voltál már Japánban? Nem, még nem voltam.
やす
すずきさんはじゅぎょうを休んだことがありません。 Szuzuki még sosem hiányzott a tanóráról. (Még sosem fordult vele elő, hogy hiányzott volna)
(4) A や B Főnevek felsorolásnál az „és” szerepét tölti be. A felsorolt példákon kívül még egyéb, hasonló dolgokat, személyeket is bele kell érteni a felsorolásba, tehát nem kizárólagos felsorolásról van szó. にわ
庭にはばらやさくらがさいています。 A kertben rózsa és cseresznyevirág (és egyéb virágok) virágzanak. おおさか
な
ら
大阪や奈良にいきました。 Ószakában és Narában voltam. (nincs kizárva annak a lehetősége, hogy máshová is mentem)
42
12. Lecke (1) ~んです Vessünk egy pillantást a következő mondatpárokra: しけん
a) あさって試験があります。 しけん
b) あさって試験があるんです。 れ
す
と
ら
ん
い
れ
す
と
ら
ん
い
c) レストランに行きたいです。 d) レストランに行きたいんです。 Míg az a) és c) mondatok általános kijelentések, és nem tartalmaznak egyéb háttérinformációt, addig a b) és d) mondatok esetében további jelentéstartalomról is beszélhetünk. Az a) mondat egyszerűen kijelenti, hogy holnapután vizsgája lesz az illetőnek, a b) mondat jelentése tartalmilag megegyezik az a) mondattal, annyi extra információval kiegészítve, hogy mivel közeleg a vizsga, így valószínűleg nem tud az illető más kérésnek eleget tenni, és ezzel a mondattal magyarázza elfoglaltságát. A második párban is ugyanerről van szó. A c) mondat egy puszta kijelentés, míg a d) mondat azt sugallja, hogy nagyon éhes az illető, vagy esetleg azt, hogy megunta a házi kosztot, és valami változatosabbra vágyik, ezért szeretne étterembe menni. Tehát az ~ ん で す mondat is kijelentő mondat, de annyiban eltér az eddig megismert mondatoktól, hogy tartalmaz egy rejtett magyarázatot, vagy adott esetben esetleg egy apró bocsánatkérést például a következő mondatban: トラムがこなかったんです。Nem jött a villamos (és ezért késtem el…). Állhat rövid múlt, szótári alak, rövid tagadás, い melléknév, な melléknév és főnév után is. な melléknév és főnév után az ~んです elé beékelődik egy な szótag. げんきです。 げんきなんです。 せんせいです。 せんせいなんです。
(2) ~すぎる Egy tulajdonság mértékére, vagy egy cselekvés intenzitására utal. (túl …) Igék főnévi ( ～ ま す nélküli) alakjához járul, melléknevek esetén pedig levágjuk a melléknevek い-jét vagy な-ját, és ahhoz kapcsoljuk a ~すぎる-t. た
食べすぎた。 はやくおきすぎました。 じしょ
たか
この辞書は高すぎます。 あなたはしんせつすぎる。
Túlettem magam. / Túl sokat ettem. Túl korán keltem fel. Ez a szótár túlságosan drága. Te túl kedves vagy. 43
(3) ~ほうがいいです Rövid múlt időhöz kapcsolva jelentése „jobb lenne, ha…”. Rövid tagadó alakhoz járulva „jobb lenne, ha nem…”. あさ
朝ごはんをたべたほうがいいです。Jobban tennéd, ha reggeliznél (úgy általában). たばこをすわないほうがいいです。 Jobb lenne (az egészségednek) ha nem dohányoznál.
(4) ~ので Jelentése „ezért”. Stilisztikailag formálisabb, mint a から, de tartalmilag megegyezik vele. な melléknév és főnév után a ~ので elé beékelődik egy な szótag. まいにちにほんご
に ほ ん ご
じょうず
毎日日本語をつかうので日本語が上手になりました。 Mivel minden nap használom a japán nyelvet, így már ügyesebb vagyok (a japán nyelvben). ど よ う び
やす
あしたは土曜日なのでしやくしょは休みです。 Mivel holnap szombat van, városháza zárva lesz. しごと
仕事でつかれたのではやくねます。 Elfáradtam a munkában, ezért hamar lefekszem.
(5) ~なくちゃいけません (írásban vagy formálisan ~なくてはいけません) Jelentése „kell”. Ha az egész szerkezetet múlt időbe tesszük, akkor „kellett” jelentést kap. Az ige rövid tagadó végződése (～ない) helyére illesztjük be. あさ
じはん
きのうの朝5時半におきなくちゃいけませんでした。 Tegnap reggel fél hatkor kellett felkelnem. まいにち
かい す
け
と
毎日２回スケートのれんしゅうをしなくちゃいけません。 Minden nap kétszer kell korcsolyaedzésre mennem.
(6) ~でしょう Valószínűséget fejez ki; akkor használjuk, amikor nem vagyunk biztosak valamiben. Kapcsolódhat igékhez, い melléknévhez változás nélkül, な melléknévhez a な elhagyásával, illetve főnevekhez közvetlenül.
44
Pl. こんばんあめ
今晩雨がふるでしょう。 ほっかいどう
北海道はとてもさむいでしょう。 かた
い
ぎ
り
す じん
あの方はイギリス人でしょう。
Ma este valószínűleg esni fog az eső. V a l ó s z í n
Valószínűleg nagyon hideg van Hokkaidón. Az az illető valószínűleg angol.
