A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat 2003-2006. évi munkaprogramja I. A megyei önkormányzat és szervei munkájának fő követelményei Az önkormányzati feladatok ellátása során alapelvként érvényesül a törvényesség, a szakszerűség, a humánus, szolgáltató típusú lakossági ügyintézés. Az önkormányzati hatáskörök címzettje elsősorban a megyei közgyűlés, amely az önkormányzati rendeletek megalkotása mellett dönt a gazdasági, vagyoni, személyi és kitüntetési ügyekben, elfogadja a szakmai, ágazati koncepciókat, fejlesztési terveket, programokat. A megyei önkormányzat tevékenységében továbbra is kiemelt követelmény: - a jogszabályokban meghatározott közszolgáltatási feladatok ellátása és az ezt biztosító intézményrendszer működtetése; - a területi szerepkörből adódó szakmai, ágazati, koordinációs feladatok magas színvonalú ellátása; - az önkormányzat és szervei szolgáltató szerepének, társadalmi kapcsolatrendszerének erősítése. A bizottságoknak továbbra is kiemelt a szerepük a közgyűlés döntéseinek előkészítésében, a közgyűlés által átruházott hatáskörök gyakorlásában, a saját feladatkörükben javaslatok, vélemények megfogalmazásában. 2002-től új bizottságok kezdték meg munkájukat. Létrejött az Európai Integrációs és Regionális Bizottság, amely ellátja az Európai Uniós csatlakozással és az önkormányzat nemzetközi kapcsolataival összefüggő feladatok megyei koordinációját, figyelemmel kíséri a nemzetközi pályázatokat és a regionalizmus kérdéseit. A megyei önkormányzat a civil szervezetekkel történő kapcsolatrendszerét is intézményesíteni kívánta. Ezt szolgálja a Társadalmi és Civil Kapcsolatok Bizottságának a felállítása. A bizottsági struktúra szélesedésével bővült a megyei tanácsnoki rendszer is, újabb önkormányzati feladatok kaptak önkormányzati felügyeletet. A megyei önkormányzati hivatal elsődleges feladata a tervszerű, törvényes, hatékony testületi működés feltételeinek biztosítása, a közgyűlési tagok testületi és képviselői munkájának segítése. A hivatal biztosítja a tervszerű munkavégzést megalapozó munkatervek, az éves költségvetésben meghatározott szakmai feladatok előkészítését, a testületi ülések megszervezését, az előterjesztések, döntési javaslatok kidolgozását, az önkormányzati rendelet-alkotás koordinálását, a testületi adminisztráció ellátását. A 2003. év fontos szakmai-hivatali feladata a hazánk Európai Uniós tagságáról szóló ügydöntő népszavazás előkészítése, lebonyolítása. A bírósági ülnökök megválasztásának előkészítése pedig a közvetlen demokrácia gyakorlati érvényesülését hivatott biztosítani. A Megyei Önkormányzati Hivatal kiemelt feladata a szakszerűség, hatékonyság, törvényesség, a kultúrált, humánus, szolgáltató típusú ügyintézés követelményeinek érvényesítése. Ennek érdekében kívánjuk biztosítani az illetékhivatal megnövelt alapterületen, felújított épületben történő elhelyezését. Ugyancsak folytatni szükséges a Megyeháza felújítását, az irodák komfortosságát növelő klimatizálást.
A dologi feltételek javítása mellett szükség van a köztisztviselők szakmai felkészültségének a folyamatos emelésére, javítására. Ehhez elengedhetetlen a képzésük, továbbképzésük feltételeinek biztosítása. A törvényesség, szakszerűség növelésének célját szolgálja a teljesítménykövetelmények elfogadása, amely elsősorban az illetékhatósági ügyek ellátása területén az ügyintézés hatékonyságának javítását, az ügyirathátralékok megszüntetését, az ügyintézési határidő rövidítését célozza. A feladatok megoldását – a hatékonyság, gyorsaság növelésével – segíti a hivatal középtávú számítógépes fejlesztési tervének 2003. évi befejezése, új koncepció felvázolása. II. Az önkormányzat kapcsolatrendszerének fejlesztése A megyei önkormányzat kapcsolatrendszere fejlesztésének főbb területei, célkitűzései:
-
A települési önkormányzatok irányában feladatunk konzultációs fórumok szervezése a térségi jelentőségű problémák megoldásának segítése érdekében, továbbá szakmai, jogi segítségnyújtás és koordináció. A településeket, térségeket érintő közgyűlési döntések előkészítése során széleskörű információadással biztosítjuk a polgármesterek részvételét. A döntéseket az önkormányzat közlönyében közzétesszük.
-
A megye országgyűlési képviselőit intenzíven be kívánjuk vonni a ciklusprogram célkitűzései megvalósításába. Ennek érdekében felkértük őket a bizottságok munkájában való részvételre. Igényeljük közreműködésüket a megyei érdekek érvényesítésében, folyamatosan információt adunk részükre az önkormányzat munkájáról.
-
A közrend, közbiztonság helyzetének figyelemmel kísérése érdekében rendszeresen napirendre tűzzük a Megyei Rendőr-főkapitányság munkájáról szóló beszámolót. A megyei önkormányzat anyagilag is támogatja a Bűnmegelőzési és Közbiztonsági Tanács, a Megyei Polgárőr Szövetség munkáját.
-
Kiemelten kezeljük az együttműködést az egyházakkal az oktatás és a szociális ellátás területén. Pályázat kiírása útján támogatjuk az egyházi tulajdonú műemlékek, templomok felújítását.
-
Figyelemmel kísérjük az idősek, nyugdíjasok helyzetét, illetve a cigány kisebbség körülményeinek javítását, elősegítjük integrációjukat. E cél érdekében a megyei önkormányzat kezdeményezte az Idősügyi Tanács, illetve a Romapolitikai Tanács felállítását.
-
Továbbfejlesztjük együttműködésünket a megye civil szervezeteivel. A megyei önkormányzat célkitűzéseihez igazodó rendezvényeiket rendszeresen támogatjuk. Segítjük és ösztönözzük a közös pályázati tevékenységet.
-
Kommunikációs, tájékoztatási tevékenységünket, az önkormányzati munka nyilvánosságát fejlesztjük. Ennek érdekében folyamatosan megújítjuk, tartalmasabbá tesszük a Megyei Önkormányzat honlapját, amely a közgyűlési előterjesztések, ágazati-szakmai koncepciók, programok internetes publikálására is lehetőséget nyújt. III. A megyei önkormányzat megyepolitikájának alapelemei
A megye társadalmi-gazdasági helyzetének ismeretében a megyei önkormányzat e választási ciklusra tevékenységében az alábbiakat emeli ki:
-
-
a megyei önkormányzat olyan területi önkormányzat, amelynek alapvető általános feladata a megye társadalmi-gazdasági fejlődésének, területfejlesztésének segítése az érdekképviselet, az integráció, a koordináció, az információáramlás és a többletforráshoz jutás eszközeivel, a megye társadalma és gazdasága elért pozícióinak megőrzését, megvédését, erősítését és fejlesztését a polgárokkal, a társadalmi-gazdasági szervezetekkel, az önkormányzatokkal és azok térségi szerveződéseivel együttműködve, partneri viszonyban kívánja biztosítani.
A megyei önkormányzat : - stratégiai elgondolások alapján, előrelátással, továbbra is térségi szemlélettel kíván dolgozni, figyelembe véve a szomszédos megyékkel való együttműködési lehetőségeket; tevékenységében a szakmaiság a meghatározó elem, - intézményeinek működését és vagyonának hasznosítását a megye egészének érdekébe kívánja állítani, - alapvetően szolgáltató tevékenységet folytat, rész vállal a megye-arculat javításában, a megye-tudat erősítésében, az önkormányzatok településfejlesztési tevékenysége segítésében, a vállalkozások és befektetések élénkítésében, a nemzetközi és megyeközi kapcsolatok fenntartásában, - tevékenységével kiemelten kívánja elősegíteni az Európai Uniós csatlakozás megyei felkészülését, majd a tagsággal járó kötelezettségek és kedvezmények megyei érvényesülését, - elősegíti a regionális együttműködés kereteinek kialakítását,
-
-
erősíteni kívánja az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács, a Tisza-Tavi Térségi Fejlesztési Tanács és a Tisza Vízgyűjtő Programrégió Önkormányzati Társulás adta lehetőségek hasznosítását a vállalkozások és települések megcélzott feladatainak megvalósítása érdekében, összehangoltabbá és fokozottabbá kívánja tenni tevékenységét a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Tanáccsal az Európai Uniós csatlakozásra történő felkészülés és a megnyíló lehetőségek minél szélesebb hasznosítása érdekében. IV. A megyei önkormányzat kiemelt célkitűzései:
1. Térség- és gazdaságfejlesztési célkitűzések a.) Gazdaságfejlesztés A megye gazdaságának – a bekövetkezett pozitív irányú változások ellenére – nagyobb mértékű a lemaradása az országos átlagtól, amelynek következményeként az ország leghátrányosabb 7 megyéje közé tartozik. A munkanélküliséggel sújtott kistérségekben tartós a probléma, a mezőgazdaság jövedelmezősége továbbra is alacsony. Súlyosbítja a helyzetet az időjárási viszonyok és természeti katasztrófák hatása.
A gazdaságfejlesztés eredményesebbé tétele és az Európai Uniós támogatások hatékonyabb felhasználása szükségessé teszi a megyei befektetési és vállalkozásélénkítési megállapodásban foglaltak megvalósításának ösztönzését. Alapvető megyei célként kell meghatározni a munkanélküliség csökkentését, a gazdaság versenyképességének javítását, a nemzeti össztermék megyében előállított arányának növelését és az elmaradott térségek felzárkóztatását, különös tekintettel a Tiszazugra és a Közép-Tiszavidékre. Mindezek érdekében:
-
-
-
alapvető fontosságú a megye térségei és települései elérhetőségének érezhető javítása, különös tekintettel a közúti kapcsolatok fejlesztésére, kiemelt figyelmet kell fordítani a meglévő ipari parkok fejlesztésére és újak létesítésére, a Kunmadaras és térsége vállalkozási övezet adta lehetőségek hasznosítására, valamint a logisztikai központok hálózatának kialakítására, a külső befektetések ösztönzésére folytatni kell a határozott megyei marketing tevékenységet, továbbá létre kell hozni egy megyei befektetési irodát, a kis-és közepes vállalkozások támogatásának rendszerét erőteljessé kell tenni a vállalkozásfejlesztési alapítvánnyal, a megyei gazdaságfejlesztő Kht-val, a gazdasági kamarákkal és a munkaügyi központtal együttműködve, a Jászsági főcsatorna megvalósításának előkészítését és megkezdését segíteni kell, támogatni szükséges az agrárgazdaság versenyképességének javítását és az élelmiszer-feldolgozóipar fejlesztését, a kistérségi gazdaságfejlesztési programok megvalósítását ösztönözni kell, a megye szolgáltató tevékenységeihez kapcsolódóan gazdasági jellegű rendezvényeket, kiállításokat, vásárokat kell szervezni.
b., Térségfejlesztés Az Európai Unióhoz való csatlakozásra történő felkészülés szükségessé teszi kistérségi és megyei szinten a területi tervezési tevékenység megújítását, illetve folyamatossá tételét. Erre ösztönöznek a nemzeti szintű tervezési munkák is. Az uniós előcsatlakozási alapok felhasználása érdekében pedig a regionális együttműködés fokozása és a megyei szintű területfejlesztéssel foglalkozó intézményrendszer tevékenységének jobb összehangolása szükséges. Ezen célok elérése érdekében: -
-
a területfejlesztési régióban, annak intézményrendszerében biztosítani kell a megye kellő súlyú szakmai képviseletét, a területfejlesztési törvény alapján a megyei önkormányzat és a megyei területfejlesztési tanács szoros együttműködésével kell működtetni a területfejlesztési intézményrendszert, a fejlesztések erőteljesebb összehangolása érdekében kiemelt figyelmet kell fordítani a kistérségi fejlesztési irodák felállítására és hatékony működésük feltételeinek biztosítására, a megye társadalmi-gazdasági és területi helyzetének elemzését, nyomon követését, értékelését folyamatosan kell végezni, ehhez alkalmazni kell a megyei területi információs rendszert,
-
a megyei területrendezési tervet véglegesíteni kell, ennek megalapozásához a közlekedésfejlesztési koncepciót korszerűsíteni szükséges és a környezetvédelmi programot ki kell dolgozni, a megyei területfejlesztési koncepciót szükség szerint aktualizálni kell az ágazati fejlesztési programok és a megyei területfejlesztési program figyelembevételével, a megyei területfejlesztési koncepcióban és az aktualizált megyei stratégiai programban foglaltak megvalósítását elő kell segíteni, a kistérségi koncepciók és programok készítésének segítése továbbra is kiemelt feladat, a Nemzeti Fejlesztési Terv és a Kohéziós Alap Stratégiából adódó megyei feladatok végrehajtását segíteni kell, kiemelt figyelmet fordítva az Európai Uniós források eredményes felhasználására, a projektgenerálási feladatok teljesítésére, a megye felzárkóztatása érdekében szoros szakmai kapcsolatokat kell kialakítani a regionális fejlesztési szervezetekkel, regionális intézményekkel, folytatni kell a megye sokirányú kapcsolatrendszerének fenntartását és új együttműködési keret-megállapodások létrehozását ( Tisza-tó, Tiszazug, Szolnok megyei jogú város, szomszéd megyék), az információs társadalomra való megyei felkészülést, valamint a társadalmi információellátás fejlesztését folytatni kell.
c., Infrastruktúra-fejlesztés és környezetvédelem A megye infrastrukturális felzárkóztatását folytatni kell. A megyei önkormányzat továbbra is aktívan részt vesz az infrastruktúra-fejlesztési programok, projektek megalapozásában és végrehajtásuk koordinálásában. Kiemelkedő feladatot jelent a megye közlekedési kapcsolatainak erősítése és a környezetvédelmi problémák kezelése. A közlekedés területén az országos átlagtól való elmaradás, a környezetvédelemnél pedig az eddigi ütemes előrehaladás indokolja, illetve alapozza meg a gyorsütemű fejlődést. Mindkét célkitűzés egyaránt szolgálja a gazdaság élénkítését és az európai integrációt. Az időjárási viszonyok szélsőséges változása miatt kiemelten kell kezelni az árvíz-és belvíz elleni védelmi rendszerek korszerűsítését, fejlesztését és a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztésében foglaltak megvalósítását. Konkrét feladatok: Közlekedésfejlesztés területén:
-
a meglévő fő- és alsóbbrendű úthálózat fokozott karbantartása, rekonstrukciója,
-
a megyét érintő gyorsforgalmi utak megvalósításának érdekében szükséges: = az M4-es autópálya Budapest-Szolnok közötti szakaszának előkészítése olymódon, hogy a Szolnokot északról elkerülő autópályaszakasz és az új Tisza-híd is megvalósulhasson, = az M8-as gyorsforgalmi út Szolnok-M5-ös autópálya közötti szakasza nyomvonalának kijelölése és az M3-Szolnok közötti szakaszának nyomvonalvizsgálata, = az M4-es gyorsforgalmi út megyei (Szolnoktól keletre eső) szakaszának előkészítése, = az M44-es gyorsforgalmi út tervezési munkáinak segítése, a meglévő főúthálózat kapacitásának bővítése érdekében indokolt: = a Szent István híd rekonstrukciója, = a 4-es számú főút Törökszentmiklóst elkerülő szakaszának befejezése, Törökszentmiklós és Fegyvernek közötti négynyomúsítása, Kisújszállás elkerülő útja
-
az európai korridorokhoz tartozó vasúti fővonalak megyei szakaszának rekonstrukciója ISPA és Kohéziós Alap támogatással,
-
kivitelezésének megindítása, a Fegyvernek-Karcag közötti szakasz négysávra bővítésének megkezdése, = a 31-es és 32-es számú főutak Jászberényt elkerülő szakaszának megépítése, = a 44-es számú főút Cserkeszőlőt és Öcsödöt elkerülő szakaszai építésének megkezdése, az alsóbbrendű úthálózat tervezett elemeinek ütemes megvalósítása, a kerékpárút-hálózat kiépítésének megkezdése.
A környezetvédelem területén:
-
-
-
a térségi szilárd kommunális hulladéklerakó rendszer kialakításának befejezése: a szolnoki és a tiszafüredi térség lerakóinak megépítése ISPA támogatással, a Megyei Hulladékgazdálkodási Programtanács segítségével a hulladékgazdálkodási rendszerek fejlesztése (feldolgozás, hasznosítás, komposztálás), a régi szeméttelepek rekultivációjának megkezdése, az állati hulladékgyűjtés és -kezelés fejlesztése, az ivóvízminőség-javítási program folytatása, a csatornázás-szennyvíztisztítás fejlesztése oly módon, hogy a bekapcsolt lakások aránya haladja meg az 50%-ot, a szennyvízleürítő-helyek kialakítása.
Az ár- és belvízvédelem terén:
-
a térségek és települések biztonsága érdekében a fővédvonalak szükséges megerősítésének elvégzése, a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztésében foglaltak előkészítésének és ütemes megvalósításának kiemelt segítése, a belterületi és külterületi belvízrendezési problémák megoldásának minden eszközzel történő segítése.
Az energiagazdálkodás területén:
-
az önkormányzati intézmények távlati energia-megtakarítási célkitűzéseinek megvalósítása, valamint az energiahatékonyság növelése, alkalmazkodás az Európai Unió megújuló energiahordozókra vonatkozó energiapolitikai elképzeléseihez.
d.) Turizmusfejlesztés: A megye idegenforgalmának fejlesztési célkitűzései megfogalmazódtak és a turizmus koordinációjának non-profit intézményei kialakultak. A kitűzött cél a megye turisztikai versenyképességének javítása marketing szemléletű, fenntartható turizmusfejlesztés segítségével. Általános feladat a megyei adottságok jobb hasznosítása, a meghatározó turisztikai termékek létrehozása, a minőség javítása. Ennek érdekében folytatni és segíteni kell: - az egészségturizmus és a kapcsolódó szolgáltatások fejlesztését, - a Tisza-tó és térsége kiemelt üdülőkörzetté fejlesztését, - Szolnok megyei jogú város turisztikai szervezőközponttá alakítását,
-
a Tiszazug turisztikai fejlesztésének megalapozása, a vidéki turizmus továbbfejlesztését, a megyei turizmusmarketing feladatokat,
-
a non-profit turisztikai szervezetek munkáját, a megyei és helyi Tourinform tevékenységet, a megyei turisztikai kiadványok megjelentetését.
2. Humán közszolgáltatások: A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat biztosítja az általa fenntartott közoktatási, közművelődési, közgyűjteményi, egészségügyi és sport, gyermek- és ifjúságvédelmi, szociális intézmények működését. Kiemelt figyelmet fordít az általuk ellátott közszolgáltatások szakmai színvonalának emelésére. Az intézmények átfogó rekonstrukciója, bővítése érdekében folytatja – a már eddig is eredményes - címzett támogatások elnyerésére irányuló pályázatok benyújtását. A megyei önkormányzat – törvényben meghatározott ágazati feladatainak megfelelően – összehangolja, koordinálja a térségi humán közszolgáltatások közül a közoktatást és a szociális szakellátást, szakmailag segíti a települési önkormányzatokat e téren. a.) Közoktatás, szakképzés: A megye gazdasági versenyképességének növelése és a hatékony foglalkoztatás érdekében a megyei önkormányzat segíteni kívánja a tudás gazdasági szerepének növelését a megyében, mely jelenti az oktatás és a szakképzés minőségének javítását, a lakosság iskolázottságának emelését. Az elkövetkező években feladatainkat elsősorban az Európai Uniós csatlakozással, illetve a nemzetközi versenyképesség növelésével kapcsolatos feladatok határozzák meg. A csatlakozás során meghatározó szerep hárul a közoktatásra és a szakképzésre, a felnőttoktatásra és képzésre, valamint a felsőoktatásra. Ezek alapján a közoktatás és a szakképzés területén a következő feladatok fogalmazhatók meg:
-
-
-
A 2002-2007-ig szóló, Jász-Nagykun-Szolnok Megye Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Tervének teljesítése. A közoktatás tartalmi modernizációja, a nevelés-oktatás minőségközpontú fejlesztése, különös tekintettel az alapkészségek, kommunikációs készségek fejlesztésére, a gyermekek, tanulók egyéni fejlődését is mérő, értékelő rendszerek, az intézményértékelési, mérési, minőségbiztosítási rendszerek kialakítása, fejlesztése, az oktatásképzés nemzetközi kapcsolatainak bővítése, az Európai Unió közösség új programjaiban (pl. Socrates, Leonardo) való részvétel. A fogyatékkal élőkről, a hátrányos helyzetűek felzárkóztatásáról (különös tekintettel a cigány kisebbséghez tartozókra) való fokozottabb gondoskodás, az autista gyermekek/tanulók ellátásának biztosítása. A hátrányos helyzetű, jó képességű, valamint a tanulási nehézségekkel és beilleszkedési zavarokkal küzdő tanulók közép- és felsőfokú képzésének segítése, különös tekintettel a társadalmi mobilitás erősítésére és a cigánytanulók társadalmi integrációját elősegítő intézkedésekre, juttatásokra. A középiskolai oktatás kiterjesztése, a szakképzés koordinációja, a közoktatási és szakképzési törvények és a követő jogszabályok módosításából adódó oktatáspolitikai, oktatásszervezési és intézmény-fenntartási feladatok végrehajtása. A megye pedagógiai szakszolgálati ellátó rendszerének teljes körű tartalmi és strukturális kialakítása, A megyei fenntartású közoktatási intézmények vonatkozásában az eszköz- és felszerelési jegyzéknek való megfelelés teljesítése. Címzett támogatás igénybevételének pályázása a homoki Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Kollégium és Gyermekotthon szükségessé váló rekonstrukciójához. Címzett támogatás felhasználásával a Mészáros Lőrinc Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium, Jászapáti rekonstrukciójának és tornaterem építésének megvalósítása. A kisújszállási Általános Iskola, Diákotthon és Gyermekotthon kollégiumi részének, a jászapáti Ipari, Mezőgazdasági, Kereskedel-
-
-
mi és Vendéglátóipari Szakképző Iskola és Kollégium régi épületeinek felújítása. A kétszintű érettségi vizsga 2005-től várható bevezetésével kapcsolatos előkészítő feladatok végrehajtása. A megyei fenntartású oktatási intézmények pedagógiai programjainak felülvizsgálata a vonatkozó jogszabályok esetleges változásainak figyelembevételével. A megyei és kistérségi gazdaságfejlesztési és szakképzési programok összehangolása. A versenyképesség növelése érdekében biztosítani kell a szakképzési a felnőttképzési és az átképzési lehetőségeket. Lehetőséget kell teremteni a gyengébb képességű, hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatásának, a pályaorientációnak, a szakmai alapozásnak, a szakképzésnek. A szakképzésben a minőségbiztosítás bevezetésével a gazdaság által igényelt, rugalmasan alkalmazkodni képes szakképzés kialakítása. A szakképzés gyakorlati képzéséhez szükséges tárgyi feltételek megteremtése. Az intézményi tanműhelyek és az üzemi gyakorlóhelyek közötti összehangolt, egymást kiegészítő oktatás megteremtése. Kiemelt szerepet biztosítani a szakképző intézményekben az idegen nyelvi és az informatikai képzésnek. A Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázat egyes fordulóiban – a települési önkormányzatokkal kötendő együttműködési megállapodás szerint – törekszünk a pályázati rendszer alapvetéseinek a lehető legteljesebb érvényre juttatására. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei tehetséggondozó ösztöndíj rendszer keretében támogatott megyei hallgatóknak évenként megszervezett találkozók keretében tájékoztatást adunk a megyében zajló gazdasági és társadalmi folyamatokról, a jövőjüket érintő kérdésekről – elősegítve, hogy minél többen lakóhelyeik, megyéjük előrehaladását gazdagítsák tudásukkal.
b.) Gyermek- és ifjúságvédelem:
-
-
-
-
Elkészítjük a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat gyermek- és ifjúságvédelmi szakellátása fejlesztésének középtávú tervét (2003-2007). A területi gyermekvédelmi szakszolgálati feladatokat ellátó Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Gyermek- és Ifjúságvédő Intézeten keresztül folyamatosan gondoskodunk a nevelőszülők szakmai továbbképzéséről. Folytatjuk a lakásotthonok kialakítását a homoki Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Diákotthon és Gyermekotthon imbecil gyermekei számára, speciális gyermekotthonokat hozunk létre Kisújszálláson és Szolnokon. Javítjuk a befogadó otthon működésének szakmai feltételeit, szorgalmazzuk a differenciált elhelyezési körülmények megteremtését. Ütemezve eleget teszünk a 2002. évi IX. törvénnyel és a 2003. I. törvénnyel módosított gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben meghatározott minimumfeltételeknek, melyek teljesítési határideje 2004. december 31. A szakellátás középtávú tervében megfogalmazottak szerint megőrizve továbbfejlesztjük a gyermekvédelem eddig elért eredményeit, biztosítjuk az intézmények működtetésének pénzügyi feltételeit, a határozatlan idejű (végleges) működési engedélyek kiadásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket. A gyermekvédelmi szakellátás feladata, hogy az ellátást igénybe vevők olyan kompetenciákkal hagyják el a rendszert, amely lehetővé teszi számukra a társadalomba történő integrálódást, a munkaerő-piacon való aktív részvételt. Elősegítjük családi életre való képességüket és lakáshoz jutásukat.
c.) Egészségügy:
-
-
-
-
-
A Hetényi Géza Kórház-Rendelőintézet 2003-2007. évekre készült szakmai fejlesztési tervében foglalt feladatok végrehajtását segítjük. Pályázatot nyújtunk be a rekonstrukció II/B. ütemére. 30+6 ágyas Kardiológiai Centrumot és 80 ágyas Megyei Stroke Központot hozunk létre. Törekszünk a végleges működési engedélyek megszerzésének feltételét jelentő személyi és tárgyi feltételek biztosítására a fekvő- és járóbeteg-ellátás területén. Az „Egészség Évtizedének Johan Béla Programja” célkitűzéseinek végrehajtásában közreműködünk a megye lakossága érdekében. Végrehajtjuk a megyei járó- és fekvőbeteg ellátás párhuzamosságainak megszüntetése érdekében a szolnoki MÁV-Kórház és Rendelőintézet és a Hetényi Géza KórházRendelőintézet közötti feladat átadásról szóló együttműködési megállapodásban foglaltakat. Együttműködünk a megye településeivel a területi szakellátási egyenlőtlenségek csökkentésért, valamint az egészségmegőrző és fejlesztő program végrehajtása érdekében. Létrehozzuk a megyei drogambulanciát. Kapcsolatot tartunk a megyei fekvő- és járóbeteg szakellátás zavartalan és megfelelő szintű biztosítása érdekében a Megyei Orvosi Kamarával, a Megyei Gyógyszerész Kamarával és mindazon civil szervezetekkel, amelyek véleménye elősegíti az ellátás minőségének javítását. Szorosabb együttműködést alakítunk ki a megye kórházfenntartóival és kórházaival.
d.) Szociális ellátások:
-
-
-
A megyei fenntartású szociális intézmények minimumfeltételeinek teljesítése a következő időszaknak is kiemelt feladata. Az előírt szakdolgozói létszám biztosításáról 2005. december 31-ig, a tárgyi feltételek biztosításáról 2008. december 31-ig kell gondoskodni. A személyi feltételek teljesítése folyamatos, évenként ütemezett létszámfejlesztést indokol. A tárgyi feltételek megteremtése valamennyi érintett intézményben olyan nagyságrendű beruházást igényel, amelyhez központi állami támogatás nélkülözhetetlen. Ennek megfelelően címzett állami támogatás iránti pályázat benyújtása indokolt a jászapáti „Fehér Akác” Idősek Otthona és Módszertani Intézmény rekonstrukciós bővítésére. A karcagi „Gólyafészek Otthon” Fogyatékosok Otthona – már megkezdett – felújítását a szociális tárca által indított szociális intézmények rekonstrukciós programja keretében indokolt folytatni. Meg kell teremteni a hajléktalan személyek bentlakásos intézményi szolgáltatását, valamint az idősgondozásban a demens idősek elhelyezésének feltételeit. Felülvizsgáljuk a törvényi előírásoknak megfelelően a 2002. évben elkészített megyei szociális szolgáltatástervezési koncepciót 2005-ben, illetve a szükséges egyeztetések alapján véleményezzük a 2000 lakos feletti települések által készített szociális szolgáltatástervezési koncepciókat. Előkészítjük a fegyverneki „Angolkert” Gyermekotthon és Idősek Otthona címzett támogatással történő férőhely bővítését. Növelni szükséges a tartós bentlakást nyújtó intézmények férőhelyeit, elsősorban az idősek és pszichiátriai betegek számára.
e.) Sportigazgatási feladatok, ifjúságpolitika:
-
-
-
-
A megyei önkormányzat sportkoncepciójában foglaltaknak megfelelően támogatjuk a diáksport versenyrendszert, a diáksport tanács működését, a megyei sportági szakszövetségek működését és versenyrendszerét, a megyei társadalmi sportszervezetek működését, a megyei szintű szabadidősport rendezvényeket és az utánpótlás nevelés megyei rendszerét. Támogatjuk a fogyatékossággal élő személyek szervezett sporteseményeit, számukra a képességeiknek megfelelő versenyrendszer kialakítását, ösztönözzük a fogyatékosokkal foglalkozó megyei intézmények és civil szervezetek összefogását, a megyei parasport szövetség létrehozását. Beszámolunk 2005. december végén a megyei sportkoncepció és a fogyatékosok megyei koncepciója végrehajtásáról és ezt követően az épek és fogyatékosok tekintetében egységes sportkoncepciót alakítunk ki. Javítjuk a Művelődési, Továbbképzési és Sport Intézet működési feltételeit. A megye települési önkormányzatainál tevékenykedő ifjúsági referensek, ifjúsággal foglalkozó szakemberek rendszeres találkozóját megszervezzük, elősegítjük és koordináljuk az együttgondolkodást, a közös munkát – együttműködve a Mobilitás Északalföldi Regionális Ifjúsági Szolgáltató Irodával. Kapcsolatot tartunk az ifjúsági feladatokat ellátó megyei hatókörű intézményekkel, civil szervezetekkel, gyermek- és ifjúsági jogok érvényesítésével kapcsolatos tevékenységüket segítjük és koordináljuk.
f.) Közművelődés, közgyűjtemények: A megyei önkormányzat a megyei közművelődési és közgyűjteményi intézmények révén közvetlenül, illetve a települési önkormányzatok intézményeinek nyújtott tanácsadással, szolgáltatásokkal közvetve részt vesz a modern információs társadalom által támasztott lakossági, művelődési, információs igények kielégítésében. Hangsúlyt fektet a hátrányos helyzetű csoportok kulturális felzárkóztatásának segítésére és az EU integráció érdekében a felvilágosító tevékenység fokozására (előadások, kiadványok - intézményeken keresztül). Ennek keretében: - Megvalósítjuk a kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásokról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény és a kapcsolódó ágazati jogszabályok által meghatározott megyei közművelődési és közgyűjteményi feladatokat, erősítjük a kistérségi együttműködést. Megyei és kistérségi szakmai fórumokat rendezünk a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Művelődési, Továbbképzési és Sport Intézet szervezésében. - A hagyományos könyvtári szolgáltatási formák mellett előtérbe kerül az informatikai rendszer települési kiépítésének segítése – elsősorban képzéssel és elektronikus tartalom-szolgáltatással. Az Európai Információs Pont tevékenységét szélesítjük. - A kistelepülések könyvtári szolgáltatását a megyei könyvtár koordinálásával működő könyvtári ellátó rendszer segíti. Az internet hozzáférést fejlesztjük, átvesszük az Európai Unió munkamódszerét. - A civil szervezetek, egyesületek, alapítványok, művészeti csoportok, hagyományőrző közösségek tevékenységét figyelemmel kísérjük, programjaik megvalósítását segítjük – külön figyelemmel az EU felvilágosító programokra. - A megyei múzeumi szervezet hatékony működtetésével biztosítjuk a régészeti leletek feltárását, restaurálását, megóvását és bemutatását. Szorosabb, eredményesebb kapcsolatot alakítunk ki a tagmúzeumoknak helyet adó önkormányzatokkal.
-
-
2002-2004 között címzett támogatással megvalósítjuk a Szolnoki Galéria és a Dr. Sebestyén körúti múzeumi raktár rekonstrukcióját. A mezőtúri tagmúzeum múzeumépülete elavult, használhatatlan, gondjaik megoldása szükséges (rekonstrukció, illetve új épület vásárlása, építése). Elvégezzük a muzeális intézmények nyilvántartási szabályzatáról szóló 20/2002. (X. 4.) sz. NKÖM rendelet alapján a megyei múzeumi szervezet szakember- és eszköz ellátottságának fejlesztését. Folytatjuk a nagy hagyományú nemzetközi, országos, regionális és megyei rendezvények, kulturális programok, fesztiválok, kiállítások megrendezésének segítését. V. Európai integráció, nemzetközi kapcsolatok
A 2003-2006. közötti időszak Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozása szempontjából döntő jelentőségű. Az eredményes integrációs folyamat érdekében számos nagy jelentőségű feladatot kell megoldani a megyében is, melyekben önkormányzatunknak – együttműködve az országos és regionális, valamint a kistérségi és helyi szereplőkkel - aktív szerepet kell vállalnia. Részt kell venni az EU-s tagságra történő népszavazás és az Európai Parlament magyar tagjainak megválasztása lebonyolításában, a közvélemény felkészítésben, az EU-s információk terjesztésében. A csatlakozás után szerepet kell vállalni a csatlakozás következményeinek kezelését segítő programok megvalósításában. Nemzetközi kapcsolataink irányának és tartalmának meghatározásában a továbbiakban még fokozottabban szem előtt kell tartani azt, hogy azok elősegítsék megyénk sikeres európai integrációját. Ennek érdekében a következő feladatok fogalmazhatók meg: - Részvétel a megyei lakosság különböző csoportjainak EU tagsággal kapcsolatos tájékoztatásában az Európai Információs Pont támogatásával és bevonásával, együttműködve a megyei településekkel, civil szervezetekkel és az EU-s tájékoztatásban szerepet játszó más megyei szervezetekkel, intézményekkel. Tájékoztató- képző- és egyéb programok kínálatának biztosítása az Európai Információs Pont, a Megyei Pedagógiai Intézet és a Megyei Művelődési-, Továbbképzési és Sport Intézet részvételével. - Lakossági fórumoldal nyitása és működtetése honlapunkon, ahol a lakosok az őket leginkább érdeklő kérdéseket feltehetik az EU-val kapcsolatban. - Együttműködés az EU Kommunikációs Közalapítvánnyal, a Külügyminisztériummal, a Miniszterelnöki Hivatallal és egyéb országos szervekkel az EU-csatlakozással összefüggő jelentősebb események, akciók megyei lebonyolításában. - EU támogatással megvalósítható programok kezdeményezése, a megyei önkormányzat által koordinált projektek kidolgozása, menedzselése. Segítségnyújtás a települési önkormányzatoknak, a kistérségi társulásoknak és a megyei intézményeknek az EU-s projektlehetőségek feltárásában és a partnerkeresésben. - A kialakított pályázati figyelő rendszer működtetése, fejlesztése. A friss információk elektronikus úton történő továbbítása az önkormányzatoknak, intézményeknek. - A testvértelepülési kapcsolatok figyelemmel kísérése, az eddigiekhez hasonló segítése, támogatása. Testvérmegyei kapcsolataink révén új testvértelepülési kapcsolatok létesítésének az elősegítése. 2005. a Testvérvárosi Kapcsolatok Európai Éve lesz. Ez alkalomból testvérvárosi találkozó, szeminárium megrendezése. - A megyei önkormányzat aktív részvételének biztosítása a nemzetközi szervezetekben, európai hálózatokban (Európai Régiók Gyűlése, Duna-Körös-Maros-Tisza Euror-
-
-
-
-
-
égió, Kárpátok Eurorégio). A bizottsági és a munkacsoportok ülésein szerzett tapasztalatok továbbítása, hasznosítása, az európai partnerkapcsolatok erősítése. Testvérmegyei és egyéb nemzetközi kapcsolataink ápolása, fejlesztése az EU csatlakozásból következő feladatok eredményes megvalósítása érdekében. Részvétel közös EU-projektekben, az eddigi együttműködések (pl. Leonardo program) folytatása, bővítése. A korábban is kiemelten kezelt ifjúsági, oktatási/képzési, valamint kulturális kapcsolatok folytatása mellett a gazdasági kapcsolatok bővítése az EU piac elvárásai, lehetőségei alapján. Nemzetközi befektetési konferencia szervezése 2004-ben. Együttműködési lehetőségek keresése az EU csatlakozást Magyarországhoz hasonló induló feltételekkel kezdő országok régióival (ír, spanyol, esetleg portugál), annak érdekében, hogy tapasztalataikat felhasználhassuk a csatlakozás következményeinek kezelésében. A sok EU-s projekt alapját képező térségi együttműködés erősítése a környező országokkal: cseh, szlovák, szlovén, illetve horvát partnerek keresése, az ilyen irányú települési és intézményi kapcsolatok kialakítására irányuló kezdeményezések bátorítása, segítése. A nemzetközi kapcsolatok keretében megvalósított különböző típusú programok járuljanak hozzá az európai állampolgárság tudatosítása mellett a nemzeti identitás megőrzéséhez, kulturális örökségünk bemutatásához, a régió, a megye, illetve a megyében található kistérségek sajátos értékeinek közvetítéséhez Európa számára. Kapcsolódás az Európai Unió kezdeményezéseihez, így a „Fogyatékosok Nemzetközi Éve” 2003-as, a „Sport Európai Éve” 2004-es, a „Testvérvárosi Kapcsolatok Nemzetközi Éve” 2005-ös rendezvényeihez. EU-s szaknyelvi tanfolyamok, EU-val kapcsolatos képzések valamint tanulmányutak kezdeményezése, szervezése a megyei önkormányzat dolgozói és a megyei közgyűlés tagjai számára. VI. A megvalósítás eszközrendszere, a gazdálkodás feltételrendszere
1. A középtávú gazdaságpolitikai program Az önkormányzat gazdasági feltételrendszerét alapvetően meghatározza az ország középtávú gazdaságpolitikai programja, amelynek célja az európai fejlettségi szintekhez történő felzárkózás. E cél elérése olyan teljesítményorientált feltételrendszert igényel, amely takarékos fiskális politikával és óvatos jövedelempolitikával összehangolva csökkenti az államháztartási hiányt. A középtávú gazdaságpolitikai program államháztartásra vonatkozó kihatásai az éves költségvetési törvényben jelennek meg. 2. Költségvetési feltételek Az éves költségvetési törvények és az önkormányzat feladatrendszere alapján évente gondoskodni kell a költségvetési rendelet megalkotásáról. A gazdálkodásban alapvető és fő célkitűzések: – a bevételi és kiadási előirányzatok egyensúlyának biztosítása – az intézmények működőképességének biztosítása – a pénzügyi forrásokból elsősorban a kötelező feladatok ellátása – önként vállalt feladatok a pénzügyi lehetőségektől függően.
Az önkormányzat bevételeit alapvetően meghatározzák a központi költségvetési támogatások. Az illetékbevételeknél törekedni kell a beszedések teljességére, a kintlévőségek folyamatos csökkentésére. Az intézményi bevételeknél kiemelt figyelmet kell fordítani az intézményi ellátási díjak, valamint a szolgáltatási díjak beszedésére. A saját forrásokat pályázati pénzeszközökkel szükséges kiegészíteni. A fejlesztési feladatokhoz szükség szerint a hitel felvételével is forrást lehet biztosítani. Az éves költségvetési rendeletekben folyamatosan be kell mutatni az áthúzódó kötelezettségvállalásokat, a többéves feladatok évenkénti kiadásait. A gazdálkodásban biztosítani kell az alábbi alapelvek teljesülését: – pénzügyi egyensúly fenntartása – közpénzek hatékony és ellenőrizhető felhasználása
–
a beszámolás teljessége, részletessége, valódisága, áttekinthetősége és nyilvánossága.
A kiadásoknál kiemelt figyelmet kell fordítani a bér- és létszámgazdálkodásra, mivel a költségvetés legjelentősebb részét képezik. Fontosságát erősíti, hogy a szakmai törvények minimum előírásai folyamatosan növekvő követelményeket támasztanak. A hatékony pénzgazdálkodás érdekében továbbra is biztosítani kell a házikincstári finanszírozást, a havi pénzellátási tervek készítését, a szállítói állomány figyelemmel kísérését. 3. Vagyongazdálkodás A vagyonnyilvántartások felülvizsgálatáról folyamatosan gondoskodni kell. Az önkormányzati törzsvagyon és egyéb vagyon összhangját és szerkezetét az ellátott feladatok szerint kell értékelni. A feladatellátáshoz és a biztonságos hitelfelvételhez nem szükséges vagyontárgyak egyéb irányú hasznosítását a lehetőségektől függően kell biztosítani. Az egyes vagyontárgyak hasznosításából származó bevétel csak felhalmozási, felújítási célokat szolgálhat. Az egyes ingatlanok állagától, a szakmai előírásoktól függően szükséges ütemezni a felújítási, rekonstrukciós feladatokat. 4. Pénzügyi-gazdasági ellenőrzés Az intézmények felügyeleti jellegű ellenőrzését az Ellenőrzési szabályzat szerint szükséges végezni. Az ellenőrzések során elsősorban értékelni kell:
– –
az intézmények vagyonkezelő, vagyonérték-megőrző és -gyarapító tevékenységét
–
a működés biztonságát, szabályozottságát, a gazdálkodás rendjét, a bizonylati rendet és okmányfegyelmet.
a feladatellátáshoz rendelkezésre bocsátott pénzeszközök felhasználásának hatékonyságát
Az ellenőrzés során valamennyi intézményben négyévente biztosítani kell a komplex ellenőrzést. Évente az aktuális kérdéskörökben témavizsgálatokat kell végezni, valamint szükség szerint gondoskodni a cél- és témaellenőrzésekről.
