vise't állam ilyen rövid idő alatt leküzdje az égető gazdasági n e h é z s é g e k e t é s nvr.denek ott a sajá
••••••••••••
FIGYELŐ A FÖLDOSZTÁS MARGÓJÁBA A napokban két régebbi statisztika került a kezembe. A z egyik az 1895. évi nagy mezőgazdasági kimutatásból kiderült, hogy az akkori Magyaror szágon 1.459.893 törpebirtokos tulaj donában mind ö s s z e 2.550.172 katasz trális hold föld volt. ezzel szemben ЗЛ77 nagybirtokos 12.948.920 kat. h c d földet birtokolt. Ugyancsak eb ből a kimutatásból megtudtam azt is, hogy az akkori Magyarországon 5 százezer holdnál nagyobb hitbizomány vo't: a herceg Eszterházy-fé'e (4í. 2.820 h), vagy.:s nagyobb mint E s z tergom é s Ugoesa v á r m e g y e e g y ü t t v é v e , a gróf Schönborn-féle (240.858 hold), a herceg Coburt-Gothai (147.296 held), Frigyes főhercegé (145.47H hdd), é s a herceg Festetich-íéle U : 1.347 hold). A másik statisztika az 1910-es nép számlálást közölte, amely szerint Bácska lakosságának 38.3 százaléka földnélküli mezőgazdasági munkás, napszámos stb. és hogy ebben az idő ben 57.631 földnélküli c s a l á d , élt Bácskában.
E z a két sttisztikai adat k é t óriási ellentétet mutat: az egyik oldalon ott van a kb. 4C0O nagybirtokos, akik az ö s s z e s föld egyharmadát birják; a másik oldalon pedig s z á z e z e r s z á m r a sőt millió számra sorakoznak fel a kizsákmányolt, földnélküli munkások. E z az óriási ellentét a történelem folyamán itt, Bácskában is többször robbantotta ki a földmunkássá^ e l é g e d e t l e n s é g é t , de mindig sikerült az uralkodó osztályoknak a földmunkás ság forradalmi hangulatát elinyomniok 'és tovább folyt a dőzsölő, mihaszna élet. Most é v s z á z a d o s , v é r e s harcok után teljesült a földmunkásság régi v á g y a és minden becsületes, a demokráciá ért küzdő földnélküli napszámos em ber saiát barázdájába vetheti el ga bonáját, saját kenyerét eheti. Ha visszatekintünk a múltba, meg állapíthatjuk, hogy Bácskában, a V a j daságban szakadatlanul folyt a v é r a föld jogos birtoklásáért. B á c s k a a n é p é s . a föld e g é s z s é g t e l e n viszonyának tragikus tája, itragikus vissz a tükrö zése. Ü s z k ö s kastélyok, tüzes vassal
homlokon bélyegzett- j o b b á g y o k em lékei d ö b b e n t e n e k ránk a múltból. Ez a föld, amely a messzi földön h í res, acélos bácskai b ú z á t kitermette. a l e g m é l y e b b szociális k ó r t ü n e t e k e t hordozta t ö r t é n é s e i b e n . Társad-almi fejlődés nem volt, fegyver és e r ő s z a k zabolázta meg az igazságot, az igaz s á g r a t ö r e k v ő dolgozó t ö m e g e k e t . D ó zsa G y ö r g y p a r a s z t - s z a b a d s á g h a r c á nak 1514-ben igen jelentős és e r ő s t á masza volt a b á c s m e g y e i j o b b á g y s á g . Ebből az időből visszamaradt egyik í r á s igy s z ó l : »Bodrog és Szeréin m e g y é k b e n ugy b á n n a k a j o b b á g y o k kal mint valami barmokkal és annyi ra s a n y a r g a t j á k őket, hogy tartani kell attól, miszerint a s z e g é n y s é g t ö megesen Törökországba vándorol. Dózsa s z a b a d s á g h a r c a idején M é s z á ros Lőrinc B á c s m e g y é b e n , egy Borb á s n e v ű pap pedig S z e r é m s é g b e n ve zette a k i z s á k m á n y o l t és e m b e r s z á m ba sem vett népi t ö m e g e k e t . B o r b á s P é t e r v á r a d n á l á t kelt a Danán- és í a luról-íahira vonulva, csapata állandó an szaporodott, a j o b b á g y s á g t ö m e g e sen csatlakozott hozzá. B ^ r b á s t a pa raszt-szabadságharc leverése után egy templomtoronyból l e d o b t á k . K e n deressy B a l á z s b á c s i földesúr pedig a szabadságharc életben maradit (jobbágyainak h o m l o k á r a t ü z e s vas keresztet s ü t t e t e t t . A szigorú meg t o r l á s t v a l ó s á g g a l e n y h í t e t t e a török t é r h ó d í t á s , mert a j o b b á g y s á g t ö b b önállósághoz, nagyobb s z a b a d s á g h o z jutott. Igaz: k é t felé adózott, a t ö r ö k ö k n e k és a p o r t y á z ó í ő n r i csapatok nak.
*
Az 1848-as é v folyamán a tiszavidéki szerb földmunkásság e l ű z t e a magyar n é m e t é s szerb földbirtoko sokat s . földosztáshoz fogott. Ez is egy fontos t é n y a f ö l d m u n k á s s á g t ö r t é n e t é b e n . Ezen a vidéken ez volt az első földosztás.
*
Az első világháború e l ő t t i földmun k á s m o z g a l o m l e g r é g i b b nyomai B á c s k á b a n t a l á l h a t ó k meg. M á r jóval a századforduló előtt a nagybirtokok
m u n k a b é r e i v e l és az é l e t v i s z o n y o k k a l mindjobban elégedetlenkedő m e z ő gazdasági munkásság, osztályöntuda tának növekedésével, szervezkedés utján igyekezett súlyos gazdasági helyzetén javítani. Bácskában szá mos földmüvesszervezet működött, amelynek időnként e r ő t e l j e s b é r m o z galmakat vezettek le. í g y 1896 és 1897-ben, amikor a n a p s z á m 60—70 k r a j c á r volt és egy m u n k á s keresete a r a t á s k o r 30—40 forintnál többet nem tett k i .
• Erőteljes föklmunkásmozgalom in dult meg, különösen M é l y k u t , Mada ras, S z e n t t a m á s és Ó r n o r a v i c a lettek a f ö l d m u n k á s - s z e r v e z k e d é s viharsar^ kai. 1896 augusztus 13-án S z e n t t a m á son megjelenik az akkori M a g y a r o r s z á g első földmunkás-lapja, a » R a d e nici«. д k ö v e t k e z ő évben, 1897-ben részlegesen mozgósított katonaság gal készült az o r s z á g az a r a t á s r a . B á c s m e g y é b e n mégis az ö s s z e s ara tók sztrájkoltak. F'intos esemény színhelye volt 1910-ben Órnoravica, ahol a í ö l d m u n k á s s á g legnagyobb k o n g r e s s z u s á t t a r tották meg.
• Ebből a rövid t ö r t é n e l m i visszapil lantásból is m e g á l l a p í t h a t ó , hogy a bácskai, a vajdasági földmunkásság é v s z á z a d o s á l m a teljesül ma, amikor eb bői a gazdag b á c s k a i ^földből m a g á é n a k mondhat egy darabot, amely tisztes s é g e s m a g a t a r t á s alapján, becsüle tes munka mellett biztosítja emberi m e g é l h e t é s é t . A f ö l d m u n k á s s á g föl d é r t való h o s s z ú k ü z d e l m é n e k v é g é t jelenti az a felejthetetlen nap é s ó r a , amikor saját földjéből az első b a r á z dát szántja, D ó z s a G y ö r g y paraszt szabadságharca u t á n 432 é v r e V a j d a s á g dolgozó p a r a s z t s á g a ezt a rajongásig szeretett, most m á r s a j á t j á n a k m o n d h a t ó földet nem engedi k i a k e z é b ő l , mert tudja és sohasem fogja-elfelejteni, hogy ősei milyen so kat hadeoltak, k ü z d ö t t e k e z é r t a föl dért Heibatin Kálmán
JULIJSKA KRAJINA A felszabadulás első pillanatától kezdve az egész k ö z v é l e m é n y t élén ken foglalkoztatja Julijszka Kraiina k é r d é s e . Ugy a felszabadított terüle teken, mint a megszállott részeken élő nép nap-nap után jobban és job ban juttatja kifejezésre azon kíván ságát, hogy v sszatérjen Jugoszláviá hoz Tito Jugoszláviájához. Julijszka Krajina tragédiája 1918ban kezlődik, amikor- a régi osztrák bilincseket felcserélte olasz és ké sőbb olasz-fas'szta bilincsekkel. A i n u k v i l á g h á b o r ú idején, mint isme retes, O l a s z o r s z á g s z ö v e t s é g e s e w l t N é m e t o r s z á g n a k és az O s z t r á k - M a gyar nionarhiának. Kihasználva az Antant helyzetét, cserben hagyta r é gi szövetségeseit és egy titkos meg állapodást k ö t ö t t az .antanttal 1915 április Zíií-'án melynek 'értelmében n é p r a j z ü a g l e g t s z t á b b jugoszláv te rületeket kellett kapnia, a hadbalépéséért. Szerbia, akit Német-ország és az O s z t r á k - m a g y a r monarhia 1914-ben m e g t á m a d o t t sohasem, tette m a g á é v á •ezt a titkos, londoni egyezményt, melyből kifolyólag kb. 700.000 lakos került olasz uralom alá, az odacsatolt nép m e g k é r d e z é s e nélkül. Hiábavaló nak bizonyult a jugoszláv küldöttség minden f á r a d o z á s a : az önrendelkezési jog és egy tiszta néprajzi h a t á r meg vonásának a követelése, amit maga Wi-son elnök is támogatott. Dacára annak, hogy Jugoszlávia a demokrata hatalmak oldalán harcolt, a zöldasz tal uál nagyfokú megnernértéssel, b i zalmatlansággal és nehézségekkel ta lálta m a g á t szemközt. Az első világ háború Amerika belépése folytán a népek önrendelkezési jogának elmé leti győzelmével végződött, m é g i s O l a s z o r s z á g , aki szintén g y ő z t e s ként k e r ü l t k i abból a h á b o r ú b ó l , erélyesen ragaszkodott a londoni tit kos e g y e z m é n y megvalósításához, ami kétségtelenül ellentétben volt az önrendelkezési loggal. A s z ö v e t s é g e s 'hatalmak közbelépése folytán nem a l k a l m a z t á k a londoni e g y e z m é n y t tel jes 'egészében, de igy is az adriai tenger problémájút teljesen elavult és egészségtelen elvek é r v é n y e s í t é s é v e l o l d o t t á k meg. A jugoszláv lakosságot azzal a feltétellel engedték át Olasz o r s z á g n a k , hogy -ott emberi életkö
rülmények között é: és nemzeti lé tét nem veszélyezteti semmi, mind annak fclliepiére, hogy e tekintetben semilyen n e m z e t k ö z i biztosíték nem volt. Ezzel szemben a J u g o s z l á v i á b a n élő 4—5000 olasz nemzetközi v é d e lemben részesült, ú g y h o g y nemcsak saját iskoláik voltak, olaszországi ta nítókkal, hanem k é s ő b b fas szta szer vezeteket is létesítettek. 1913-iki k i m u t a t á s szerint Julijszka Krajina területén 448 szlovén és h o r vát elemi iskola, valamint 10 k ö z é p iskola m ű k ö d ö t t . Az összes szlovén és h o r v á t iskolákat b e z á r t á k , az öszszes szlovén és horvát t sztviselőket elbocsájtották a sajtót betiltották, a szlovén és h o r v á t családi neveket olaszosították. S z ö v e t k e z e t e k , vagy e g y é b gazdasági i n t é z m é n y e k e t fel számolták. Olasz tisztviselőket és te lepeseket hoztak - Olaszország belse jéből, hogy niinnél előbb ; Jász jelle get kölcsönözzenek ennek a vidéknek Ezen felül a hatóságok kibírhatatlan •terrort alkaimaztak a lakosság felett 1926-ban egy különleges bíróságot lé t e s í t e t t a fasiszta rendszer, amely H o r v á t o k és S z l o v é n e k felett ítélke zett, akik ellenállást próbáltak t a n ú sítani a fasizta e r ő s z a k n a k . Mindezek az intézkedések o d a i r á n y u k a k , hogy meggátolják a szlovén és horvát la k o s s á g nemzeti fejlődését, akik na gyon ö n t u d a t o s a k voltak és igen ma gas m ű v e l t s é g i színvonalon állottak. Julijszka Kraiina területéről szer vezte meg 1.)' Amumzio első fasiszta l á z a d á s á t és ezzel lélektanilag elők é s z i t e t t e Mussolini »Marcia su Ro m a i j á t . Ezen a vidéken kezdődtek 1919—1920-ban az első kirohanások a jugoszláv l a k o s s á g ellen. Megsemmi s í t e t t é k a n y o m d á k a t , felgyújtották a népotthonokat, eltüntették a különbö ző e m l é k m ű v e k e t . Mindez az ú g y n e vezett >/liberal is demokrácia* korsza k á b a n t ö r t é n t és a fasiszta rendszer csak m é g jobban tökéletesítette ezt a m ó d s z e r t , mely a jugoszláv l a k ó s s é g teljes kipusztítását tűzte ki сс !л1. ho lott annak i t t egy 15 é v s z á z a d o s tör ténelmi múltja volt. Az a g r e s s z i ó n a k és a sovjn'zmusnak a szellemét á r a s z totta magából az egész fasiszta O l a s z o r s z á g . Ez a szellem vo-t szü lőanyja Abesszínia Spa n \ -rsziág, Albánia, G ö r ö g o r s z á g . Franc: u..rszág és Jugoszlávia megtámadásinak. :
Mindebből nemcsak a m e g t á m a d o t t országoknak volt káruk* de e r ő s e n m e g s í n y l e t t e ezt maga. az olasz n é p is é s azok a pozitív elemek, ak'k a fa sizmus folytán nem é r v é n y e s ü l h e t t e k . Mindezen körülmények dacára, ezen a vidéken lévő l a k o s s á g nem csak hogy m e g ő r i z t e de meg is e r ő sítette a nép öntudatát, sőt földalatti munkájával kiíejtesztette nemzeti k u l túráját. Julijszka Kraj'na népei é v századokon keresztül szakadatlanul harcoltak s z a b a d s á g u k é r t és függet lenségükért. Különösen az elmúlt m á sodik v i l á g h á b o r ú b a n példás h ő s i e s s é , get t a n ú s í t o t t az olasz és n é m e t csa patok elleni p a r t i z á n - h a r c á b a n . Hfcrom éven k e r e s z t ü l harcolt ez a n é p a túlerőben l é v ő ellenséggel. Ezen erők t é n y k e d é s e folytán a TriesztLjubljanai v a s ú t v o n a l n o r m á l i s telje s í t m é n y é n e k csak 12%-val tudott m ű ködni, m i g a többj v a s ú t v o n a l a k , ezen a vidéken, csak 16 /o-át t u d t á k adni normális k é p e s s é g ü k n e k . Ezenkívül ezek a partizári-egységek t ö b b mint 40Gü nagyabb m é r e t ű h a d m ű v e l e t e t hatattak v é g r e az ellenséges csapa tok ellen Figyelemre méltó, hogy mindez a n é m e t és az olasz e r ő s z a kos mozgósítások k ö z e p e t t e ment végbe. r>
A népfelszabadító harcok ideién Juljijszka Krajina harca egy alkotó r é s z e volt a jugoszláv népek felsza b a d í t ó h a r c á n a k . Ezzel a harccal Ju lijszka Kraj'na népe szorosan ö s s z e kapcsolta sorsát Jugoszlávia n é p e i n e k sorsával. Ebbe a harcba nemcsak a z é r t k a p c s o l ó d t a k (beje, hogy fel s z a b a d í t s á k magukat az olasz é s n é met fasiszták alól, hanem egyben a z é r t is, hogy t ö b b é v s z á z a d o s sa n y a r g a t á s u t á n e g y e s ü l h e s s e n e k szlo vén és h o r v á t t e s t v é r e i k k e l . Köztu d o m á s ú , hogy ebben a harcban az olasz d e m o k r a t á k vállvetve harcoltak az elszakított Szlovénekkel és hor v á t o k k a l mert t u d a t á b a n voltak an nak, hogy Julijszka Krajina eg\ esülése Jugoszláviával csak erősítit a de mokrata e r ő k e t és inert tudták, hogy J u g o s z l á v i a szilárd támaszpontja ú g y a békének, in'nt a d e m o k r á c i á n a k , nemcsak a Balkán félszigeten, de K ü / é p e u r ó p á b a u is. Julijszka Krajina g a z d a s á g i l a g e l s ő . rangú fontossággal bir J u g o s z l á v i á r a mini ahogy Jugoszláviának is ugyan
ilyen fontossággá van Julijszka Rra~i n á r a . Julijszka Krajinán keresztút vezet a l e g k é n y e l m e s e b b út, mely a. S z á v a völgyét és az Alföld síkságait, ö s s z e k ö t i 2z Adriai tengerrel. A t ö r ténelem folyamán Julijszka Krajina volt a legfontosabb ö s s z e k ö t ő kapocs-, a tenger és kelet között. Később, ami kor a v i l á g k e r e s k e d e l e m kezdett, kifej lődni Julijszka Krajina igen fontos, szerepet j á t s z o t t az Adriai tenger é s . Középen rópa k ö z l e k e d é s é n e k szem pont iából. Julijszka Krajinának m e s t e r s é g e sen megvont h a t á r a nemcsak Jugo s z l á v i á r a volt k á r o s hatással, ban-.ni; ugyanolyan m e s t e r s é g e s és t e r m é szetellenes Trieszt hátterére, egész Küzépeurópára. Tekintetbe v é v e ezen vidék n é p rajzi, pol tikai és g a z d a s á g i a d o t t s á gait visszacsatolva Jugoszláviához biztosítaná a békét és; a fejlődést E u r ó p á n a k ebben a r é s z é b e n . Sóflycm I s t v á n HCGYAN BIZTOSÍTJA A GYAKORLATBAN A SZOVJETUNIÓ A NÖ T E L J E S EGYENJOGÚSÁGÁT A nő a S z o v j e t u n i ó b a n a férfivel teljesen egyenlő j o g ú . A nők e g y e n 'jiOgiíságát a szovjet a l k o t m á n y 'te m e g e r ő s í t i és a szovjeit t ö r v é n y e k liííen v i s s z a t ü k r ö z i k . Lenin a szovjet állam m e g a l a p í t ó ja, gyakran h a n g s ú l y o z t a , hogy nem?, elég a jogi e g y e n l ő s é g , mert meg tör ténhet az is, hogy a papíron l e f e k tetett jog csak színlelt és nem terem i i meg a dolgozó nő r é s z é r e azokat a föltételeket, amelyek segítségével' a gyakorlatban is é r v é n y e s í t h e t i az egyenlőséget. Azért a szovjettársadalom létezé sének e'ső napjától a gyakorlatban is. igyekszik összhangot teremteni a nők és fjríiak i ' £ a között, vagyis arra törekszik, hogy a nő ne csak papi ron cs elméletben, de a v a l ó s á g b a n is a férfival egyenlő jogokat élvezzen. M i t jelent ez? M n d e n e k e l ö í t azt, hogy bevezet' a nőt a hasznos t á r s a d a l m i m u n k á b a . M á r 1919 s z e p t e m b e r é b e n erről t á r gyaltak a p á r t o n k í v ü l i nők a moszk vai kongsszus"n. Lenin azt m o n d í a : r
;
>Báv meg van a nők teljes egyen jogúsága a b e n y o m á s ínég sem az. mert a teljes háztartási munka a nő vállain maradt.« Ez a háztartási mun ka, általában a legterméketlenebb és legnehezebb dolgok egyike. Ez a rendkívüli .iaprólékos munka, am&ly nem tartalmaz magában semmit a logkevésbbé segiti elő a nő fejlődé sét. Lenin a. következőkben jelö £ meg a nő feladatát: »Az egyenlőség t é n y é é r t szükséges, hogy a nő résztvegyen a termelő munkában.,< fis ime, míg a régi cári Oroszor szágban a dolgozó nők 55%-a. mint háztartásbeli cseléd szolgált, vagy mint napszámos dolgozott, ennek 25°' n-a a" faluban és csak 17% dolgo zott az iparban, a közoktatás és egészségügy terén, addig 5 évvel a h á b o r ú előtt, 1936-ban a nehéz ipar ban .39% munkásnőt foglalkoztattak, 20% dolgozott a közoktatásban és a népegészségügyben. 15 « a keres kedelemben, közlekedésben és a n é p élelmezésben, míg a háztartásban a nőknek csak 20%-a dologzott. Az öt éves tervek .ideje alatt j 1928—1941) a nőj munkások és alkalmazottak szá ma 3 millió 300 ezerről 9 millió 400 ezerre emelkedett. A hitleri tá m a d á s után millió s z á m r a kapcsolód tak be a nők a termelésbe. Ők he lyettesitették h a r c t é r e n küzdő férjei ket és f.véreiket. M á r 1941 o k t ó b e r é ben a munkásnők száma az összes munkások 45%-ára rúgott. Ké sőbb ez a szám m é g nagyobbodott. Ezer és ezer szovjet nő dolgozik olyan munkaágakban, amelyek ed dig a férfi egyedüli h a t á s k ö r é b e tar toztak. Csak azon munkákban nem vehet részt a nő, amelyek á r t a n a k a női szervezetnek, д női munkát u g y a n ú g y fizetik, mint a férfiét. :
;
0/
így biztosítják gyakorlatban.
A női egyenjogúságnak gyakorlati alkalmazása a munkában és a politi kai életben szilárd alapot adott a va lódi egyenjogúságnak a nemek közt a s z e m é l y e s viszonyban a családban és a házasságban. Mert az tény, hogy a képzett és lelkiismeretes m u n k á s a s s z o n y semmivel sem dol gozik kevesebbet, mint a férfi. Д n ő nek a fárf tol való gazdasági függé se megszűnt. A történelemben e g é szen vií viszony keletkezett a ne mek között. Az egész szovjet területet behálóz zák a K i e s ő d ék és gyermekkertek. d o l g o z ó a-пуп munkanapikor! nyugodtan ott hagyhatja g y e r m e k é t a gyermekotthonban. Ott a gyermek élelmét az állam b ztcsít,ia és lég ii r--abb' gyerekkoruktól művelt veze tők és tapasztalt nevelők foglalkoz nak velük, hogy áldásosán fejlődhes senek. Este. amikor az apa és az anya hazatérnek a munkából a gyer meket hazaviszik, hogy a nap h á t r a levő részét a családi körben töltse cl. A sokgyermekes a n y á k n a k az ál lom anyagi segítséget is nyújt, hogy ezzel is kifejezze elismerését és tisz teletét. Ezenkívül kitüntet! őket az *Anyaság« érmével és m á s különle ges érdemrendekkel. A Hon-védelmi' Háború nagyban n ö velte az anya és ^ gyermek fölötti gondoskodást. Például 1943-ban a gyermekek 380 millió adag tejet kap tak, kétszer annyit, mint 1940-ben. Mindezen gondoskodás m e g k ö n y nvítette az asszonyok részére a részvételt a társadalmi munkában és a nol?t kai életbon. És minden hoz zájárul a nők és férfiak teljes egyen jogúságának a kiépítéséhez. :
?
Maslov Iván
az egyenlőséget a
L e n n azt í r t a : »Cé!u:ik és felada tunk, hogy a politikai életbe bevon junk minden nőt. Ehhez szükséges, hogy a nő mindég jobban és jobban részt vegyen a társadalmi és állami vállalatok szervezésében.* A szovjet kormány az első perctől azon dolgo zott,-hogy megoldja ezeket a felada tokat. A h á b o r ú előtt a kolhoz el nöknők és segítőtársaik száma 15.000 volt és 456 ezer női képviselője volt a helyi szovjeteknek.
A F Z s A H Á 3 0 M VARAZSBETÜ
Egy londoni napilapból a ПшЈу Worker-ből vettük 4\z alábbi cikket, melyben az angol aiságir.-'t őszinte elismer éssd, sőt elragadtatással határos tisztelettel méltatja aJugoszlávant soha nem múló érdemeit ugy a felszabadító háborúban, mint az újjépítés munkájában.
H á r o m varázsbetíí van a mai •Jugoszláviában. Kórházak hívják se gítségül, ha szükség van rá, iskolák és á r v a h á z a k fordulnak hozzá - - a kormányhatóságok állandóan s z á m o n tartják tagjait, a helyi néphatóságok személyszorint és névről ismerik va lamennyiüket. A . F. Zs. Antiíasiszticski Front Zsena, a jugoszláviai anti fasiszta asszonyok frontja. Fz nem öreg asszonyoknak vala melyes csoportosulása, vagy szerep lésre v á g y ó hölgyeknek jótékony klubja, hanem az egész nemzetnek a fele, mely nehéz munkát végez és olyan felelősséget vesz m a g á r a , me lyet azelőtt sohasem vállalt, miután most a békébe helyezte átí tizt a munkát, melyet a partizán h a r c m e z ő kön elindított.
szenvezőkre. ö ránuiézett fáradt szo morú színné vei, én ő rá. Egy szót sem szólt.- Visszavitték a gyűjtő tá borba és kivégezték.* Ez az egység tette az A . F. Zs,-t azzá, ami ma. Mint Jugoszlávia vala mennyi m á s társadalmi szervezete, a nép gyökeréből sarjadzott k i . A vá rosi tanultabb néprétegek a fölszaba dított községek parasztjainak segítsé gére siettek, д partizánok fegyverrel a kézben ápolónői szervezetet építet tek k i . Ezer és ezer á r v á n a k tehe tetlen öregnek gondozását vették ma gukra, fis most, hogy Jugoszláviában szabadság és béke honol, folytatják a munkát —- bármilyon munkát, .min den munkát, úgy politikai, mint szociális tevékenységet, az ország ú j jáépítéséért.
.. Jugoszlávia minden partizánja büsz keséggel neszéi arról a bátorságról és önfeláldozó készségről, melyeit aszszonybajtársaJk tanúsítottak. A nők egyvcnalban harcoltak a férfiakkal minden ütközetben, végig szenvedték velük a hideget, éhezést az erdősé gekben, a nők voltak a földalatti mozgalom hátgerince az elfoglalt vá rosokban, megtanultak együttműködni a harcosokkal, biztatni és vigasztalni e g y m á s t ú g y — mint m é g soha az előtt. E g y ü t t m ű k ö d n i a" halaiig. mint ahogy ezt az alábbi történőt. — egyi ke az ezer hozzá hasonló közül mutatja, Történet, melyet egy dolgozó osztálybeli asszony mesélt el Z á g r á b visszafoglalásának napjaiban:
Ha valamelyik kórházban hiány mutatkozik munkaerőben vagy é l e lemben, áttelefonál uak a helybeli A. F. Zs.-hez s azonnal segítségül megy egy asszonykülönítmény, imi közben egy másik csapat élelmet gyűjt, A bomba robbanások törmelé kével eltorlaszolt uccákat meg kell tisztítani? Az A. F. Zs. egységei megjelennek mindig m á s rohammun kásokkal egyvonalban. Az árvaházi gyerekek kétségbeejtő helyzetbon vaunak ruha-felszerelésükkel? Egy olyan országban, ahol a teksztil ér tékben felülmúlja az aranyét, az aszszenyok özönlenek a A . F. Zs. helyi ségekbe a legutolsó maradék gyapjúdarabjaikkal, ágy huzatukkal, megta k a r í t o t t ingóságaikkal.
»Talalkozom volt az nccán egyik bajtársnőinmei, egy igen elegáns fia tal hölggyel. Nála hirek voltak szá momra, nálam illegális röpcédulák s z á m á r a . Amint ott álltunk, egy nagy autó haladt el mellettünk és a kocsi ban k é t rendőr között az a bajtárs nőm, aki ugyanahhoz a különleges egységhez tartozott, mint én. Később tudtam meg. hogy l e t a r t ó z t a t á s a után a fasiszták ütlegelték öt, mellébe bele v á g t a k s a n y i l t sebbe sót dörzsöl tek ei és most azért vitték végig az uccukon, hogy rámutasson a r<>kon-
SzpHtben szükségük v o l t egy te remre. Nem volt egyetlen alkalmas helyiség sem. I y hát felépítették azt saját maguk. — д hajógyárból elgurították az ormótlan gerendákat, öszszehordták a cserepeket a lebombá zott házakról — minden d a r a b k á t sa ját magUk építették fel. tanítónők, háziasszonyok, munkásnők, a rendes napi munkájuk után túlórázva. Összesen 62.557 á r v á t gondoztak olyan otthonokban, melyek gyakran távoli hegyek között, csak kis cso.portokban volt megközelíthető.
Ezekben az otthonokban élelemre •és r u h á z a t r a voLt s z ü k s é g s az aszszonyok v á l l u k r a rakott n e h é z cso magokban felváltással cipelték hegye ken és keskeny szikla járatokon át, hajnali indulással t i z e n n é g y ó r á s me netben s a nap végén t o v á b b a d v a azt a. k ö v e t k e z ő csoportnak. Ezenfelül s z á m t a l a n felvilágosító gyűlést tartot tak az asszonyok s z á m á r a és k i t a n í t o t t á k őket jogaikra és k ö t e l e s s é g e ikre az uj Jugoszláviában s egyben felhívták őket. védjék meg azt, amit a fasizmus elleni n é g y esztendős harc ban nyertek. Manapság a nők természetesen egyenlő fizetést kapnak a í é r f a k k a ! az egész o r s z á g b a n , valamennyi ter melési ágban s nemcsak azonos sza vazati jog illeti meg őket a férfiak kal, hanem a népbizoitságok v e z e t ő állásaiba minisztereknek, képviselők nek választják meg, minden t e v é k e n y s é g b e n r é s z t vesznek s hatalmat k é p v i s e l n e k az országban. Egy külföldi újságíró azon a napon •érkezett meg, amikor Z á g r á b elesett. Ajánló levele volt az egyik A . F. Zs. asszonyIwz. Pontosan h ú s z perc alatt ez az A. F. Zs. nő szerzett s z á m á ra e g é s z H o r v á t o r s z á g r a é r v é n y e s ú t levelet, helyet a m á s n a p induló vo natra, á g y a t egy szállodában, é t k e zési jegyet a tiszti étkezőbe — s mindezzel tekintélye s k ö z b e l é p é s e h a t á s o s s á g á n a k olyan lenyűgöző be n y o m á s á v a l hagyta m a g á r a az ú j s á g írót, hegy az önkénytelenül is feltet te a k é r d é s t : Micsoda lehetőségek v á r n á n a k valakire, ha Angliában egy .nőegyieti tag hasonló k e d v e z m é n y e k é , bátorkodna kérni. Daily Worker
A SZOVJETUNIÓ ÉS IRÁN EGYÜTTMŰKÖDÉSE A szovjet-iráni t á r g y a l á s o k r ó l s z ó ló, április 6-án k ö z z é t e t t kommüniké a Szovjetunió é s Jrán v i s z o n y á b a n igen komoly fordulópontot jelent. A szovjet és 2LZ iráni k o r m á n y között folyó t á r g y a l á s o k — melyeket Moszk v á b a n kezdtek mee a T e h e r á n b a n , a
szovjet k ö v e t m e g é r k e z é s e után falytottak — április 4-én s z á m o s fontos k é r d é s b e n teljes m e g e g y e z é s r e ve zettek, д szovjet és az iráni kor mány megegyezésének legfontosabb pontja az északiráni petróloumlelőhelyek felkutatása és k i a k n á z á s a cél jából m e g a l a k í t a n d ó szovjet-iráni t á r sulat ü g y é b e n k ö t ö t t m e g á l l a p o d á s . A t á r s u l a t f e l á l l í t á s á r a és m ű k ö d é s i feltételeinek m e g á l l a p í t á s á r a vonatko zó e g y e z m é n y t m e g e r ő s í t é s céljából a m á r c i u s 24-től s z á m í t o t t h é t h e t e s hat á r ' d ő n beiül az iráni parlament e l é terjesztik. A m e g á l l a p o d á s é r t e l m é ben az első 25 é v folyamán a r é s z v é n y e k 49U-a az iráni.* 51 %-a pe dig a szovjet felet i l l e t i : az a z u t á n k ö v e t k e z ő 25 év alatt mindkét fél nek a r é s z v é n y e k 50 -50/.-l- lesz b i r t o k á b a n . Az iráni k o r m á n y köte lezi m a g á t , hogy az iráni miniszter elnök leveléhez mellékeli t é r k é p e n megjelölt vonaltól nyugatra eső te rületet nem adja k o n c e s s z i ó b a külföl di t á r s a s á g o k n a k , vagy olyan iráni társaságoknak, melyekben külíölküiföldi tőkével dolgoznak. a
T o v á b b á az I r á n i - A z e r b a j d z s á n b a n kia'lakiLt helyzet s z a b á l y o z á s a c61 iá ból az iráni k o r m á n y számos olyan r e n d s z a b á l y t fog foganatosítani, me lyek azt célozzák, hogy a s ü r g ő s s é vált reformokat a fennálló t ö r v é nyeknek megfelelően s az I r á n - a z e r bajdzsáni l a k o s s á g i r á n t i jóindulat szellemében oldják meg. R e m é n y van arra. hogy szovjet iráni t á r g y a l á s o k n a k ezek a pozitív e r e d m é n y e i a k é t o r s z á g közötti j ó s z o m s z é d i és b a r á t i viszony fejlődé s é n e k ú t j á n új m é r f ö l d k ö v e k e t fognak jelenteni. A S z o v j e t u n i ó n a k az a t ö r e k v é s e , hogy Iránnal jószomszédi viszonyt és t a r t ó s együttműködést alakítson k i . s o k á i g az iráni r e a k c i ó s v e z e t ő r é t e g e k rendszerels e l l e n k e z é s é b e ütközött, melyek saját o r s z á guk érdekeivel e g y á l t a l á n nem t ö r ő d tek. A Szovjetunió h a t á r o z o t t a n sza k í t o t t 2 cári O r o s z o r s z á g imperialis ta politikájával és fennállása kezde tétől fogva olyan politikát folytatott Iránnal szemben. — mint m á s szom szédos kisállamokkal szemben is — mely a két o r s z á g kölcsönös m e g é r tésén, egvenlőségének elismerésén a
alapult. A szovjet k o r m á n y önként és ellenszolgáltatás nélkül h a t á l y t a l a n í tott minden k o r á b b a n m e g k ö t ö t t szer ződést és megállapodást, melyek O r o s z o r s z á g n a k számos 'kedvezményt, előjogot, sok jövedelmi forrást és tulajdonjogot biztosítottak Iránban. A M o s z k v á b a n , 1921 február 26-án alá í r t s z e r z ő d é s alapján — mely mindczidívg a szovjet-iráni viszony alap ját képezi — a Szovjetunió számos vállalatot, koncessziót, vasutat, m ű utat, távíróvonalat, kikötőt, á r ú r a k t á r i stb. önként á t a d o t t Iránnak. A szovjet k o r m á n y Irán javára lemon dott azoknak a kölcsönöknek vissza fizetésérői is, melyeket annakidején még a cári k o r m á n y folyósított Irán nak. A Szovjetunió végetvetett an nak a jogegyenlőségnek, mely a cári k o r m á n y z a t és az iráni nép v i s z o n y á t jellemezte. Hasonló példát aligha le het idézni két o r s z á g — méghozzá egy kis és egy nagy állam — v i szonyának t ö r t é n e t é b ő l ! Ily módon a Szovjetunió ékesen be bizonyította, hogy Iránt független, v i r á g z ó és erős államnak akarja lát ni. Az i r a m reakciós körök azonban azzal feleltek a szovjet állam példát lan b a r á t i g e s z t u s á r a , hogy Bakutól nem messze. É s z a k - I r á n b a n , a Szov jetunió h a t á r a i közelében m é g ugyan abban az évben -a »Standard 0 1 « mevű külföldi társaságnak adtak koncessziót. Ez a fiatal Szovjetköz t á r s a s á g nyílt k i h í v á s a volt. I>e ez zé! m é g nem elégedtek meg. Az 1921. évi k c n c e s s z ó s z e r z ő d é s t a szovjet kormány követelésére hatálytalanítot ták, de Irán vezető körei 1937-ben, a Szovjetunió h a t á r a i mellett ú j b ó l egy amerikai cégnek, két év múlva ped'g egy angol-hollandi t á r s a s á g n a k adtak koncessziót. Ezt az utóbbit ugyancsak a szovjet k o r m á n y k ö v e telésére 1944-ben felmondták. Az ak kori iráni k o r m á n y makacsul t i l t a kozott az ellen, hogy koncessziót ad jon a Szovjetuniónak és viselkedé séve: d-urvás m e g s é r t e t t e az 1921-es szovjet-iráni egyezményt, egészen nyiltan szovjeteHénes polit kát foly tatott. Az első világháború után a szov jetellenes iráni politikusok t á m a d ó terveket forgattak fejükben a szov jet állammal szemben. A második v i :
lágháborúban pedig felvonulási t e r ü letté a k a r t á k tenni országukat Hitler s z á m á r a , hogy a németek délfelő! be t ö r v e elfoglalhassák a szovjet ország létfontosságú c e n t r u m á t . Á hitleris t á k n a k és iráni bérenceiknek ezeket a ravasz és alattomos terveit csak a szovjet csapatoknak Iránba való be vonulása h ú z t a keresztül. Az elmúlt 25 esztendő folyamán az iráni kormánykörök nem egyszer rosszindulatú és v e s z é l y e s játékot folytattak, mindenáron arra t ö r e k e d nek, hogy egyfelől a Szovjetunió, másfelől Anglia és Amerika érdekei k ö z ö t t összeütközést okozzanak. Ezt: a célt szolgálta az is. hogy É s z a k Iránban, sok esetben a szovjet ha t á r o k és a legfontosabb olajbázis,. Baku. tőszomszédságában angol és amerikai t á r s a s á g o k n a k koncessziót, adtak. Ugyanakkor pedig — külföldi gazdáik p a r a n c s á r a - - 1944 őszén el utasították a Szovjetuniónak petróle umkoncesszióra tett ajánlatát, mely nek az volt a célja, hogy a két or szág közötti baráti viszony fejlesz tése és m e g e r ő s í t é s e s z á m á r a s z i l á r d gazdasági alapot teremtsen. Ha f'gyelembe vesszük a k ö z e l m ú l t eme tényeit, különösen világos sá váliik előttünk a mostani egyez m é n y jelentősége. Kétségtelen, hogy ez az e g y e z m é n y — mely új korsza kot nyit meg a szovjet-iráni viszony történetében teljesen megfelel a két ország érdekeinek. A szovjet-iráni t á r g y a l á s o k e r e d m é nyeit nemcsak a k é t ország k ö z v é l e m é n y e , hanem a nemzetközi e g y ü t t m ű k ö d é s m e g e r ő s ö d é s é n e k és fejlő désének m'nden híve is m e g e l é g e d é s sel fogadta, д szovjet-iráni viszony s z a b á l y o z á s a azért is jelentős t é n y , mivel az utóbbi időben sokszor és sokan megpróbálták, hogy m e s t e r s é gesen felfújják az ú g y n e v e z e t t iráni kérdést. Ezek a kísérletek azt a célt szolgálták, hogy minden elképzelhető móden megnehezítsék a tárgyalás alatt lévő kérdések pozitív m e g o l d á sát. Mint ismeretes, az Egyesült Nem zetek l.-ndoir gyűlésén csúfos kudar cot vallottak azok. ak'k a Biztonsági T a n á c s elé a k a r t á k vinni az »iráni k é r d é s v-t. A szovjet delegáció íeUárta, hogy az ilyen ajánlatoknak sem-
mi ti'npja sincs, mert a szovjet-iráni problémákat a két érdekelt fői köz ü t r közvetlen tárgyalásokon is meg lehet oldani. A londoni ülések után az :iran egyesek újult erővel és ma kacsul folytatták próbálkozásaikat, hegy a szovjet-iráni ügyet Bizton sági Tanács- elé vigyék. Ürügyül' azt a körülményt használták fel, hogy Iránban szovjet csapatok tartózkod nak. Ezek a csapatok 1941 augusztus 25-én vonultak be Iránba az 1921. év e g y e z m é n y 6. cikkelye alapján, mely kimondja, hegy a Szovjetunió nak vé'ielmi célokból joga van csa patokat küldeni Irán területére, ab ban az esetben, ha veszély fenyeget, hogy Irán a Szovjetunió ellen irányu ló katonai t á m a d á s bázisává válik. Teljesen érthető, hogy egyes csapa-
n á c s elé vigyék, mely március 25-én Xewyorkban kezdte meg újból mun káját. Még március 24-én közölték,, hogy az iráni kormánnyal! kötöjtt ' m e g á l l a p o d á s alapján az Iránban ma-, radt szovjet csapatok kivonása meg kezdődött és 5—ő hét alatt be is fe jeződik. Gromlkónak, a Szovjeturuó képviselőjének március 26-án tett nyi latkozatából k'derül, hogy a szovjet
tok t o v á b b r a is Irán területén marad tak. Ennek nagyon is alapos oka volt. Vagy ki állithatja, hogy a szovjet kor mánynak semmi oka sem volt a b i zalmatlanságra az iráni k o r m á n y k ö rük ő s z n t e « szándéka" iránt, mikor a teheráni k o r m á n y élén ugyanaz a Ha kim i állt, aki 1919-ben tagja volt annak a k o r m á n y n a k , mely a szovjet Kaukázus, Baku és a Kaspi tengeren túli területek ellen alattomos t á m a dási terveket szőtt. Elegendő meg említeni, hogy ez a Hakimi volt az iráni kormány fője egészen 1946 feb ruárja g és m'nden erejét latba ve tette, hogy m e g m é r g e z z e a szovjetiráni érintkezés légkörét.
k o r m á n y r á m u t a t o t t az »iráni k é r dés« felvetésének, a Biztonsági Ta^, nács elé vitelének helytelenségére $. ragaszkodott ahhoz, hogy ezt a pon tot vegyék le a napirendről. A Biz tonsági T a n á c s nem fogadta el a szov jet indítványt. Az azóta b e k ö v e t k e zett • e s e m é n y e k bebizonyították < hogy mennyire helyes volt a Szovjet unió n d í t v á n y a és mennyire helyte len, sőt t ö r v é n y e l l e n e s volt a Bizton sági T a n á c s eljárása. A k é r d é s felvetése ellenkezik a* E g y e s ü l t Nemzetek Szövetsége alap okmányával, nevezetesen a 34. cik kellyel, mely úgy hangzik, Imgy i\ Biztonsági T a n á c s feladata az olyan
:1
a
v
:
Miut'án a szovjet 'kormány .meg g y ő z ő d ö t t arról, hogy a. ü l i a v a m ve^. zetése alatt álló új iráni k o r m á n y jő-~ szomszédi viszonyt kíván kialakítani, a két ország között, lehetővé vált. hogy a szovjet csapatok k i v o n á s á n a k kérdését pozitiven oldják meg. A n nál kevesebb alapja volt innak, hogy
az »'rani kerdest« a Biztonsági Ta
v i t á s kérdések megvizsgálása, melyek fenyegethetik a nemzetközi b é k e - és b i z t o n s á g ügyét. Világos, hogy a, Szovjetunió és Irán közötti viszony ban — melynek tisztázása érdekében közvetlen t á r g y a l á s o k folytak a két ország között — nem volt és nem is lehetett semmi olyan momentum, mely fenyegette volna a világbékét és biztonságot. Éppen ezért.a Biztonsági Tanácsnak semmi oka sem volt arra, hogy napi rendre tűzze az »irani kerdćs« meg vitatását. Ugyanígy nélkülöz minden alapot, s az Egyesült Nemzetek alapokmá n y á v a l ellentétben áll a Biztonsági T a n á c s április 4-i döntése is, melynek •értelmében május 6-án folytatni fog ja az iráni k é r d é s m e g v ' t a t á s á t . A szovjet-iráni tárgyalások pozitív é s kézzelfogható e r e d m é n y e igen épü letes lecke azoknak a kívülálló té nyezőknek, melyek a m e g e g y e z é s 'meghiúsításán, h á t r á l t a t á s á n fáradoz tak. Újból bebizonyosodott, hogy a Szovjetunió minden országgal a köl csönös m e g é r t é s r e , jószomszédi és baráti viszony kialakítására, a világ béke és biztonság, valamint a nem zetközi e g y ü t t m ű k ö d é s m e g e r ő s í t é s é re törekszik és e nemes céljai felé hajlíthatatlanul halad. (A Pravda
vezércikke)
A VAJÚDÓ CHILE Százéves reakciós uralom után 1938-ban a népfront győzött az elnök •választásokon és ezzel a haladó i r á n y z a t került uralomra Chilében. A reakció azomban nem volt hajlandó belenyugodni a .vereségébe és az e'sö pfóanattól kezdve mondén k ö v e t meg mozgatott, hogy e'lvesizett hatalmát a k á r 'egális, a k á r erőiszako-s utón visszaszerezze. A H e r r e r a - í é í e puccs kísérlet csúfos kudarca után hoszszabb ideig relatív nyugalom ^rázkó dott, de a politika; feszültség és .nyugtalanság azért egy pivlunatra sem szűnt meg. A baloldali k o r m á n y o k h a t á r o zatlansága, gyengesége közben a re akció m a l m á r a ha totta a vizet. A ;
k o r m á n y o k , melyeknek a többsége a kispolgári rétegeket képviselő Radikális -Pártbó1 .kerülit k i , sem a -chilei feudális oligarchia gazdasági és poli tikai hataHinámak -letörésére nem tud ta m a g á t rászánni, sem a széOes nép rétegek gazdasági helyzetének javí tása érdekében nem foganatosított koíno 1 yabb ren dszabály okát. A tavaly megtartott parlamenti vá lasztásokon aztán a jobboldali koalí ció, b o t r á n y o s csalások és ham isitá sok után. a szenátusban egy, a kéPviselöilláziban, h á r o m főnyi többséghez jutott. Azóta a nyilt demokrácia-elle nes izgatás é s puccsra való szervez kedés ismét napirendre kenuit ék. A belpolitikai nehézségek ine''lett a külpolitikai! események is lényeges szerepeit j á t s z a n a k a chilei reakció felbátoritá'sá.ban. 'Három fointos t é n y e zőt kel'! említeni. 1. A Farre'lPerón féle argentin fa sizmus mindent elkövet, hogy Chilét is a maga befolyása alá vonja, amint Bolíviával és Paraguaval tette. Argen tínából szervezik a chilei fasiszta erőket, melyek elsősorban a -tisztikar tagjai k ö z t ikeresnek t á m a s z t . 2. Chiliében nemrégen találtak pet róleumot és mint ismeretes, a petró leum m á r nem egy be.lp optikai és nemzetközi konviktust okozott a v i lágom. Az a tény, hogy a k o r m á n y hosszai hetek óta nem határozott k o n k r é t formában a chilei Petróleum •kiaknázásának a módjáról, arra en ged következtetni, hogv a kulisszák mögött e'-keseredett harc folyik kü lönböző imperialista érdekek és aiz állam közt. bár erről eddig semmi k o n k r é t adat nem ipatta^t k i . 3. Egyre erösebben érezteti a h a t á s á t az Egyesült Ál'lamok »jószomszé di « politikáidnak a meglazulása. Az utóbbi hónapokban egyre gyakorib bak és .egyre élesebbek 'lettek a ko-nl;alatok és a chilei bányászok közt. Va'lósziiíiiileg nemi véletlen, 'hogy a íiiktusek a nagy .amerikai b á n y a v á most 'lefoliyt krízis is egy amerikai salétromvállalat mumkáse'lenes Provokáeióinak az e r e d m é n y e k é n t tört ki. Rios elnök, akit súlyos betegsége
különben is eltávolított a politikát6!, nem mert határozottan szembe száir.íú a kívülről is erősen támogatott
Mindezek láttán a reakció döntő oífíenzivába kezdett. Felhasználva Rios elnök betegségét és megnyerve az alelnök t á m o g a t á s á t '(Chilében az alkotmány é r leint éibeci, a mindenkori belügyminiszter az e b e k helyettese), elrendelte a Comipania Savit reria de Tarapaca y Antoifogaista nevű ameri kai) .mam/tit-salétromivá'lilalat két szak szervezetének a feloszlatását, azon a cimen. ihogy t ö r vegyié-lenes sztrájkokkát megzavarják iaz o r s z á g békéjét. A reakció el volt tökélve, hogy a sztrájkot letöri. A sztrájkot megelőző napra összehívott gyűlésre v é r e s provokációt készítettek elő. Óriási
rendőri készültséget vonultattak fel es géppuskás osztagokkal vették k ö rül a tüntetőket. Mint u t ó b b kiderült a k ö r n y e z ő házak ablakaiban m á r j ó előre géppuska-fészkeket rendeztek be. • - Alig kezdődött meg . a gyűlés, a. rendőrtisztek egy incidenst p r o v o k á l tak és b á r erre semmi jogcímük nem, volt, puska és gépp'uska-sortüzet ren deltek el. A z e r e d m é n y 3 halott és több, mint 100 sebesült, volt. A g y ű lést szétkergették, de a m u n k á s s á g harckészségét megtörni nem sikerült. A felháborodott tömegek az áldozatok vérébe m á r t o t t zsebkendőket lobog tatva vonultak végig a városon í g y adva a lakosság t u d t á r a a felháborító mészárlást. Santiago és az egész or szág felháborodása leírhatatlan volt. Ez a felháborodás megpecsételte a másnapi sztrájk sikerét. A villany-, világítás és vízellátás biztosításán kí vül a k o r m á n y meg sem próbált m á s üzemet működésben tartani. Santiago pedig a halottait temette.. Az egymillió lakosú városban 300.000 ember sereglett össze a t e m e t é s r e . Kilométereket és kilométereket gya logolt a tömeg a közlekedés nélkül maradt városban, hogy e l b ú c s ú z t a s sa az áldozatokat, A r e n d ő r s é g nem mert az 'utcára jönni. A k o r m á n y egyezkedni kezdett; sajnos, mint. utóbb kiderült, csak azért, hogy időt nyerjen. A szakszervezeti szövetség egy 12 pontból álló b e a d v á n y t szerkesztett és annak teljesítését követelte. A k o r m á n y minden íontosabb ponton engedett é s mindent m e g í g é r t azzal a feltétellel, hogy a m u n k á s s á g m á s nap térjen vissza a munkába, A mun k á s s á g teljesítette is az igéretét, de nem igy Duhalde, a k ö z t á r s a s á g i el nök helyettese, aki hajlandónak mu tatta m a g á t arra, hogy progresszív baloldali k o r m á n y t alakítson és tel jesítse a m u n k á s s á g követeléséének jelentékeny részét. M á s n a p a munkásság, megnyugod va Duhalde ígéreteiben, v i s s z a t é r t a m u n k á b a és az egész helyzet norma-
Jizáltnak látszott. A háttériben azon ban lázas tanácskozások folytak, me lyek következtében a poétikai hely zetben váratlan fordulat á'lett elö. Duhalde, ígéreteihez képest vissza vonta az ostromállapot kihirdetésére \"unatkozó rendeletét, me yet a véres munkásprovokáció után. az általános sztrájkot megelőző napon léptetett életbe. Ezzel azonban vége is szakadt az ígéretek beváltásának. Eg y s a j t ó n y i 1 a t k o z a t ha n kijelentet te, hogy alaposabban megfontolva a munkásság követeléseit és megtár gyalva őket a betegágyhoz kötött; Riosszal. kénytelen azokat visszautasí tani. Közben pedig megkezdődött a to vábbi repressziók s z e r v e z é s e . A ka tonaság képviselői egyre nagyobb beleszólást kaptak a közügyek i n tézésébe. A katona-miniszterek szá m á t h á r o m r a emelte Duhalde. olyan módon, hogy a hadsereg, a flotta és a légi e r ő k mind képviselve lettek a kormányban, mégpedig a belügyi, hadügyi és közmunkaügyi tárcákban. Megkezdődött a fegyveres erők mozgósítása Santiago és a fontosabb ipari központok felé. д főváros tele volt e g y e r u h á s csapatokkal, me lyek 'provokatív módon fclalá sétáltak a v á r o s utcáin. A z ostromállapot csak papíron szűnt meg. A munkásvezetők elleni represszió tovább folyt. A kommu nista párt lapját ismételten elkoboz ták, a m u n k á s s z e r v e z e t e k székházait r e n d ő r g y ü r ű v e l vették körül, stb. A m u n k á s á g azonban mindezek el lenére nem hagyta m a g á t megfélem líteni és látva, hogy az o r s z á g egy katonai d i k t a t ú r a felé v e z e t ő Utón halad, kénytelen volt újra általános sztrájkot hirdetni. A sztrájk kezdetét febr. 4.-re tűzték k i , azzal a k i k ö t é s sel', hogy addig nem indul meg újra a munka, mig az elnök nem teljesiti a C. T . Ch. követeléseit. Az uj sztrájk előestéjén állott be a l e g v á r a t l a n a b b fordulat: a szocialista -párt, helyesebben mondva, a benne döntő befolyásra jutott tn-ckisták. el
árulták a sztrájkot. — д köztársasági elnök, látva, hogy a munkásság min denre el van szánva a jogai m e g v é déséért, lepaktált e.:;ckkel az elvtelen és lelkiismeretien iiuuikásárulókka!, hogy a sztrájkot meghiúsítsa. A sztrájk előestéiyén uj k o r m á n y alakult — egy trockista-katonai k o r mány, négy »szocialista« miniszterrel. Ezek egy demagóg pn grammot kiál tottak világgá (mint P e r ó n Argentí nában az uralomrajutása után), be jelentették, hogy »uj szocialista éra« veszi kezdetét Chilében és felhívták a munkásságot, hogy álljon el a sztrájk tól. Nyilatkozataikat, melyekhez Ber nardo Ibanez. a C. T. Ch. »szocialista« főtitkára is csatlakozott, vad aníikommunista támadásokkai fűszerez ték. - - Az államkassza megnyílt a »szocialistak« s z á m á r a ; újságok, rá diók, mind a reakció diadalcrdításától voltak hangosak. A »szccialistak« váratlan viselke dése megzavarta a, munkásosztály egy r é s z é t : mégis másnap megkezdő dött a sztrájk. Nem volt olyan teljes, mint a megelőző, amely teljesen meg bénította az országot, de mégis im pozáns m é r e t e k e t öltött. A közleke dést csak sztrájktörőkkel és nagyon tökéletlenül tudták fenntartani; gáz nem volt a fővárosban; a villanymüveket a k a t o n a s á g szállta meg. A ha tóságok o r s z á g s z e r t e óriási terrort fejtectek k i a sztrájk letörésére. Mindezek ellenére a sztrájk nem csak, hogy sikeresen kezdődött, ha nem egyre inkább terjedt, д szoci alista munkások, akik pártjuk felhí v á s á r a első nap m u n k á b a állottak, egyre nagyobb számban h a g y t á k ott a munkahelyüket, m e g é r t v e milyen aljas árulást követtek el a »szocialista« vezetők a munkásosztály érdekei és e g y s é g e ellen. A sztrájk 4. napján újból k e z d e t ü ket vették a tárgyaiások. Míg egy részt a készületlen é s sztrájkkaszjszával nem rendelkező proletariátust érthető módon nagyon megviselte az általános sztrájkkal járó nélkülözés, addig a k o r m á n y t megijesztette a.mun-
k á s s á g egysége,, mely a szocialista — í g y aztán mi is csak akkor t a l á l vezetők árulása ellenére egyre szo hatunk önmagunkra, ha egész Kelet rosabb lett, továbbá a szénhiány. európa, -még elhasználatlan energi me v gazdasági katasztrófával l é n y e áival, m e g t ö r e t l e n derekává^ segít g é t e n , í g y az ismét megindult tár s é g ü n k r e siet. Az a kultúra ami az g y a l á s i k , az e r ő v i s z o n y o k n a k meg egész világon egyedül érvényesnek felelően, kompromisszumosmegoldásra vezettek. és szalonképesnek látszott, s amit voltaképen Nyugateurópa alkotott, .Mindent összevéve, azt kell mon kezdi elveszteni életerejét. Nem igen dani, hogy mig a jelenlegi katonaivan m á r uj mondanivalója az emberi »szocialista« k o r m á n y t nem menesz ség s z á m á r a . Nem t e r m é k e n y í t m á r tik, a helyzetet változatlanul súlyos nyugaton se - pláne nálunk, ahol nak kell tekinteni. Az első. meghiú sose tudott igazán m é l y r e menni, sult reakciós offenzívát b á r m e l y p i l csak egy g y ö k é r t e l e n felső réteggel lanatban egy másik követheti, az or képviseltette magát, s ez a felső r é szág békéje és nyugalma korántsem teg akarta azután a nyugati kultúra látszik biztosítottnak. Jelenleg a g y a r m a t á v á tenni az országot, lelke reakció és a demokratikus blokk is sedve mindenféle másodrendű import e g y a r á n t szervezkednek és erőt gyűj cikkért. Milyen őrültség volt ez a tenek az ujabb harcukhoz, melyeknek n y u g a t o s k o d á s s szomszédainkhoz va e l ő b b vagy utóbb követni kell a n é ló viszonylatban. S z e r e t t ü k magunkat hány nappal ezelőtt döntő győzelem ú g y tekinteni történelmünk folyamán, .nélkül végződött küzdelmet. mint Nyugat előretolt b á s t y á j á t a .,Kanadai Magyar Munkás b a r b á r Kelettel szemben, Örült ener giát pazaroltunk arra, hogy m á s v i lághoz tartozóan, fölényesen visel LEVÉL EEBBECENBÖL kedjünk. — ahelyett, hogy az e g y ü v é t a r t o z á s t é r e z t ü k volna meg. A minap levelet hozott a posta. A (Hogy egyebet ne mondjak, ott vo't kétszáznegyvenezer pengős b é l y e g Nagy Lajos, meg Hunyadi János akik tömeg maidnem teljesen ellepte a bo mindenáron katolizálni akarták a r í t é k o t . Nem tudtam kivenni a feladót. szerb, bosnyák, bolgár »eretriekeket.« A t a r t a l m á t olyannak találtam ami Ezzel aztán alaposan meggVíüöltetbizonyára sok magyar s z á m á r a é r d e ték ezeknél a népeknél ,a m a g y a r s á kes. Közkinccsé teszem hát. got, ú g y h o g y a liberálisabb török h ó A Debreceni egyetemen van né dítókat még mindig e l v i s e l h e t ő b b n e k h á n y diák akinek a m e g b í z á s á b ó l Köé r e z t é k a m a g y a r o k n á l . Így ült az vendi Dénes történet-földrajz szakos u t á n mindnyájunk n y a k á r a a t ö r ö k ) . tanárjelölt fölkeresett, mint régi is S ez e g y é b k é n t m é g mindig kelleme m e r ő s é t írásával. sebb volt nekünk magyaroknak, mint >A csoportunkat mostanában a v i a német uralom, hiszen a németek, f ö lág folyásából az érdeklj különösen, l é n y e s nyugati kultúrájuk t u d a t á b a n , hogy hogyan lehetne elintézni kultú még e r ő s z a k o s a b b a n akartak minket ránk kettősségének, felemásan keleti lelkileg átformálni, mint előbb mi a é s nyugati voltának problémáját. Egy szláv szomszédainkat. re világosabb lesz. hogy nem lehet ;
4
ezt magyar problémává elszigetelni. Nemcsak a z é r t nem, mert tényleg nem csak mi állunk igy. hanem a töb bi keleteurópai népek is. A z é r t sem puszta magyar probléma, inert egye dül sohse tudnánk megoldani. Nagyon el rontották m á r nálunk a dolgot na gyon átitatott bennünket a n é m e t s é g
A nemzeti ujja születés korábain u g y a n í g y elrontottuk a dolgot, mikor azt akartuk, hogy ezután a latin nyelv s z e r e p é t a magyar töltse be az egész akkori M a g y a r o r s z á g o n . Elfe lejtkeztünk arról, hogy a horvátok a horvát, a szerbek a szerb, a románok román nemzeti kultúrát igényelnek
!;
stb. Persze h gy elfelejtkeztünk, hi szen a n y u g a t e u r ó p a i nacionalizmus alárendelő szellemű volt. másokkal nem törődött. Pedig azok ú g y i meg csinálták a maguk kultúráját, csak így aztán ellenségeinkként csinálták meg, maguk is eUiivén — nyugati módra hogy e g y i k ü n k e t a k a d á lyozza a másik. Szabadulni igyekez tek ők is az ö s s z e t a r t o z á s jeleitől, s ők is n y u g a t e u r ó p a i v á igyekeztek kozmetikázni magukat. A román nyelvújítók pl. irtották a magyar eredetű, a nép között elterjedt sza vakat, s az ilyenek helyett franciás neologizmusokat e r ő s z a k o l t a k n é p ü k re. Ugyanakkor Kazinczy meg a ma gyar nyelvet törte k e r é k b e , hogy jobban hasonlítson a némethez, fran ciához, angolhoz. Szóval nemzeti é b redés cimen idegeneket majmoltunk és e g y m á s r a fenekedtünk, ahelyett, hogy megtaláltuk volna önmagunkat. s
.Magára Keletre, Ázsiára is akar tunk kitekinteni, hogy a Nyugat k i merülésével m i t tartogat az emberi ség s z á m á r a , s elsősorban a nyugat utánzástól megnyomorodott kefét eu rópai lélek s z á m á r a . Hallottam egy előadást B a r t ó k r ó l . Ugy mutatta be, mint aki az abstraktio és subjektivizmus utján z s á k u t c á b a került nyu gati zenét valami egészen mással v á l totta fel, objektíven m u t a t v á n be a hangok végtelen világát, nem s z o r í t v á n merev, ritmikai, összhangzási meg melodikus korlátok k ö z é . — Ha. so kat m a g y a r á z n á m , csak belezavarod nék, nem é r t e k én ehhez — de ott mindenesetre felvillant előttünk, hogy van m á s módja is a t á r s a s lelki v i szonynak, mint amilyet az európai gusztus előirna, hogy ez a másféle iorma művészi t é r e n m á r meg is mu tatkozott, s hogy ez épp ugy lehet é r v é n y e s és aktuális az e m b e r i s é g nek, mint az eddigi formák voltak, sot talán m é g ú g y abban, hiszen az európai k u l t ú r á t csak erőltetve v e t ték be ugy — ahogy a keletiek. Bar t ó k r a meg a Nyugatnak is s z ü k s é g e van ,hiszen mint f o r r a d a l m á r szer vesen következik ő az eddigi nyuga
ti muzsikusok után, mikor azok m á r kiélték magukat.« »Megpal y á z t a m most a m i n i s z t é r i u m egyik belgrádi ö s z t ö n d í j á t is. Nekem mint t ö r t é n e l e m s z a k c s n a k külön is é r d e k e s a magyar-délszláv együttélés k é r d é se ( m á r nem a vegyes vidékekre gondolok, hanem a n é p e k r e á l t a l á b a n . ) meg a z u t á n a szerb k u l t ú r a és t á r sadalom, amelyik azt hiszem, sokkal e g y ö n t e t ű b b , nemzetibb és keleten r ó paibb tudott maradni, mint a magyar úgy hogy példánkul is szolgálhat.ч A levél további r é s z é v e l m á r csak annyiban van dolgunk, hogy megtud hatjuk belőle, miszerint h a s o n l ó kap csolatokat keresnek a többi keleteu rópai néppel is. T a n u l s á g o s nekünk e r r ő l olvasni. A. s z í n m a g y a r Debrecenben m e g s z ó l a l t a lelkiismeret hangja. H o s s z ú idő óta. először magyar ez a hang és őszinte.. Nem hiszi azt m a g á r ó l , hogy múltja fedhetetlen, jelene pedig t ö k é l e t e s , mi nem szorul j a v í t á s r a . J u g o s z l á v i a fé lő! nem tájékozott, hiszen akkor örömmel üdvözölné a nép g y ő z e l m e s felszabadulását. Itt m á r nem élnek a lelkek felemás nyugati igában. M e r é szen megindultak saját önálló útju kon és ezáltal lettek az egész embe riség h a l a d á s á n a k élharcosaivá. M é g Debrecenben sem látja m i n denki ilyen m é l y e n é s őszintén a h i b á k a t és a k i v e z e t ő utat. M é g ott is vannak fellengősök, akik azt hiszik, hogy uj, jobb életet kezdhetnek el szigetelten, ÍI t e s t v é r ] népek baráti t á m o g a t á s a nélkül. J u g o s z l á v i a azonban kezet nyújt minden i ó s z á n d é k ú k ö z e l e d ő n e k és. minden m e g m o z d u l á s t támogat, ami népeink közeledését, e g y ü t t h a l a d á s á t munkálja. Kövendi D é n e s é k munká-ja t a l á l k o zik a miénkkel ha valamivel k é s ő b b is k e z d ő d ö t t . Fel kell t á r n u n k népi forrásainkat és sajátos népi kultúrát kell kiépítenünk, ahol a dolgozó n é pek b a r á t i k ö z ö s s é g b e n alapozzák meg innen keletről a felszabadult E u r ó p a önzetlen, e g é s z s é g e s , t e r m é keny kultúráját. Kovács Géza
