! Az adatrögzítés mestere!

1

!

Az adatrögzítés mestere

!

SDR program kezelési kézikönyv SRX mérőállomáshoz

Sokkia Kft. 7622 Pécs, Diófa u. 1. Tel./Fax: 72/513-953 1149 Budapest, Bosnyák tér 5. II. em. Tel./Fax: 1/220-6486

2

Gratulálunk Önnek azért amiért az SRX-et választotta ! Ön ezzel a legfejlettebb geodéziai rendszereket használó földmérők táborába lépett. Mielőtt használatba venné a műszert kérjük olvassa el ezt a kézikönyvet.

3

Tartalomjegyzék BEVEZETÉS..........................................................................................................................................................8 1.1. A KÉZIKÖNYVEK HASZNÁLATA ......................................................................................................................8 1.2. INFORMÁCIÓK ERRŐL A KÉZIKÖNYVRŐL ........................................................................................................8 2. SRX HARDVER ..............................................................................................................................................10 2.1. ÓVINTÉZKEDÉSEK ........................................................................................................................................10 2.2. A MŰSZER BE- ÉS KIKAPCSOLÁSA ................................................................................................................10 2.3. MELEGINDÍTÁS.............................................................................................................................................10 2.4. HIDEGINDÍTÁS ..............................................................................................................................................10 2.5. AZ AKKUMULÁTOROK KEZELÉSE .................................................................................................................10 2.6. A MEMÓRIAKÁRTYA ....................................................................................................................................10 3. ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK....................................................................................................................11 3.1. A MŰSZER ÜZEMMÓDJAI ..............................................................................................................................11 3.2. A BILLENTYŰZET .........................................................................................................................................12 3.2.1. Műveleti billentyűk................................................................................................................................12 3.2.2. A funkció billentyűk ..............................................................................................................................12 3.3. ADATBEVITEL ..............................................................................................................................................13 3.3.1. A mezők tipusai.................................................................................................................................13 3.3.1.1. Numerikus mezők.............................................................................................................................................13 3.3.1.2. Alfanumerikus mezők ......................................................................................................................................13 3.3.1.3. Opció mezők ....................................................................................................................................................14

3.3.2. Pontszámok és nevek.............................................................................................................................14 3.3.3. Szögek ...................................................................................................................................................14 3.3.4. Megjegyzések ........................................................................................................................................14 3.3.5. Megjegyzések a szövegtárból................................................................................................................15 3.4. AZ SRX MENÜSZERKEZETE .........................................................................................................................15 3.4.1. A Funkció menü (FUNK)......................................................................................................................15 3.4.1.1. Munkaállomány................................................................................................................................................16 3.4.1.2. A műszer adatainak kijelzése ...........................................................................................................................16 3.4.1.3. Beállítások........................................................................................................................................................16 3.4.1.4. Leolvasás konfigurálása ...................................................................................................................................16 3.4.1.5. Megengedett eltérések (toleranciák).................................................................................................................18 3.4.1.6. Mértékegységek ...............................................................................................................................................18 3.4.1.7. Dátum és idő beállítása.....................................................................................................................................19 3.4.1.8. Munkaállomány törlése .............................................................................................................................19 3.4.1.9. Szövegtár ...................................................................................................................................................20 3.4.1.10. Kommunikációk .............................................................................................................................................20 3.4.1.11. Dial-Up......................................................................................................................................................20

3.5 HIBÁK ÉS FIGYELMEZTETÉSEK ......................................................................................................................20 4. MUNKAÁLLOMÁNYOK ..............................................................................................................................21 4.1. ÚJ MUNKAÁLLOMÁNY LÉTREHOZÁSA (JOB)................................................................................................21 4.2. VÁLASZTÁS MEGLÉVŐ MUNKAÁLLOMÁNYOK KÖZÜL (JOB) ........................................................................24 4.3. STATISZTIKA ................................................................................................................................................24 4.4. MUNKAÁLLOMÁNY NEVÉNEK MEGVÁLTOZTATÁSA .....................................................................................24 4.5. ALAPPONT ÁLLOMÁNY KINEVEZÉSE .............................................................................................................24 4.6. AZ AKTUÁLIS MUNKAÁLLOMÁNY NEVÉNEK LEKÉRDEZÉSE .........................................................................25 4.7. MUNKAÁLLOMÁNY TÖRLÉSE A MEMÓRIÁBÓL (JD) ......................................................................................25 4.8. BEÁLLÍTÁSOK MÓDOSÍTÁSA (JS) ..........................................................................................................25 5. A TÁROLT ADATOK MEGTEKINTÉSE...................................................................................................26 5.1. KERESÉS A TÁROLT ADATOK KÖZÖTT...........................................................................................................26 5.2. REKORD MEGTEKINTÉSE ..............................................................................................................................27 5.3. MEGJEGYZÉSEK ÉS KÓDOK SZERKESZTÉSE ...................................................................................................27 5.4. ÉSZLELÉSEK ÁTTEKINTÉSE ...........................................................................................................................27 6. KOORDINÁTA KERESÉSI LOGIKA .........................................................................................................29 6.1. KOORDINÁTA KERESÉSI SZABÁLYOK............................................................................................................29

4

6.2. A KERESÉSI SZABÁLYOK ALKALMAZÁSA .....................................................................................................29 7. JELLEGKÓDOK ÉS ATTRIBÚTUMOK A SZÖVEGTÁRBAN (FCL) ..................................................31 7.1. SZÖVEGTÁR LISTÁK KEZELÉSE (FCL) ..........................................................................................................31 7.2. SZÖVEGEK A SZÖVEGTÁRBAN ......................................................................................................................32 7.3. A SZÖVEGTÁR HASZNÁLATA ADATTÁROLÁS KÖZBEN ..................................................................................32 7.4. ATTRIBÚTUM DEFINIÁLÁSA ..........................................................................................................................33 7.5. ATTRIBÚTUM BEVITEL..................................................................................................................................34 8. AZ ÁLLÁSPONT ÉS A TÁJÉKOZÓ IRÁNY MEGADÁSA .....................................................................35 8.1. ÁLLÁSPONT MEGADÁSA ..............................................................................................................................35 8.2. TÁJÉKOZÓ IRÁNY MÉRÉSE ...........................................................................................................................35 8.2.1. Tájékozó irány elhagyása .....................................................................................................................36 8.2.2. Középtájékozási szög számítása............................................................................................................36 8.3. AZ ÁLLÁSPONT MAGASSÁGÁNAK SZÁMÍTÁSA TÁJÉKOZÓ IRÁNY ALAPJÁN....................................................37 9. RÉSZLETPONTOK MÉRÉSE (TOPO) .......................................................................................................38 9.1. A MÉRÉS VÉGREHAJTÁSA .............................................................................................................................38 9.2. MÉRÉS KÜLPONTRA......................................................................................................................................38 9.2.1. Külpontos észlelés szögméréssel a központra (KLP)............................................................................39 9.2.2. Külpontos észlelés a külpont távolságának mérésével (KLP-T ).........................................................39 9.2.3. Külpont észlelés két távméréssel (KP-2T).............................................................................................40 9.3. TÖBBSZÖRÖS ÉSZLELÉSEK KÖZEPELÉSE .......................................................................................................41 10. IRÁNYSOROZAT MÉRÉSE (SC) ..............................................................................................................43 10.1. A PROGRAMBAN BEÁLLÍTHATÓ LEHETŐSÉGEK...........................................................................................43 10.2. AZ ÉSZLELÉS VÉGREHAJTÁSA .....................................................................................................................44 10.2.1. Az iránysorozat előírása .....................................................................................................................45 10.2.2. Észlelés ...............................................................................................................................................45 10.3. AZ ÉSZLELÉSI EREDMÉNYEK MEGTEKINTÉSE, SZEMLÉJE ............................................................................45 10.3.1. Példa a szemlére .................................................................................................................................46 10.3.2. A FORDULÓK szint ..........................................................................................................................47 10.3.3. A teljes (MIND) szint ..........................................................................................................................47 10.3.4. A Pont szint .........................................................................................................................................48 10.3.5. A Forduló-Pont szint...........................................................................................................................49 10.3.6. A Forduló-Pont-Távcsőállás szint ......................................................................................................49 10.3.7. Egyéb részletek ...................................................................................................................................50 11. SOKSZÖGVONAL KIEGYENLÍTÉSE .....................................................................................................51 11.1. SOKSZÖGVONAL SZÁMÍTÁSA ......................................................................................................................51 11.1.1. A kezdőpont.........................................................................................................................................51 11.1.2. Az útvonal ...........................................................................................................................................52 11.1.3. Tájékozás ............................................................................................................................................52 11.1.4. Sokszögvonal számítás........................................................................................................................52 11.2. SOKSZÖGVONAL MEGTEKINTÉSE ÉS TÁROLÁSA ..........................................................................................52 11.3. SOKSZÖGVONAL KIEGYENLÍTÉS .................................................................................................................53 11.3.1. Kiegyenlítési paraméterek ..................................................................................................................53 11.3.2. A paraméterek beállítása ....................................................................................................................53 12.3.3. A kiegyenlítés megkezdése ..................................................................................................................53 12. SZABADÁLLÁSPONT .................................................................................................................................54 12.1. SZABADÁLLÁSPONT MEGHATÁROZÁS ........................................................................................................54 12.1.1. A mérés végrehajtása..........................................................................................................................54 12.1.1.1. A helyzet (szabadálláspont) számítása ...........................................................................................................54 12.1.1.2. További iránysorozat mérése..........................................................................................................................55

12.1.2. Az álláspont számítása........................................................................................................................55 12.1.3. Mérés külpontos állásponton ..............................................................................................................55 13. ÉPÜLET HOMLOKZATÁNAK FELMÉRÉSE ........................................................................................56 13.1. HOMLOKZAT DEFINIÁLÁSA ........................................................................................................................56 13.2. KOORDINÁTARENDSZER VÁLASZTÁSA .......................................................................................................57

5

13.3. FÜGGŐLEGES SÍK MÉRÉSE ..........................................................................................................................57 13.4. NEM FÜGGŐLEGES SÍK MÉRÉSE...................................................................................................................57 14. KOLLIMÁCIÓ- ÉS DŐLÉSÉRZÉKELŐ HIBA MEGHATÁROZÁSA.................................................58 14.1. A DÖLÉSÉRZÉKELŐ NULLPONTJÁNAK MEGHATÁROZÁSA ...........................................................................58 14.2. A KOLLIMÁCIÓHIBA MEGHATÁROZÁSA ......................................................................................................59 15. ELÉRHETETLEN PONT MAGASSÁGÁNAK MEGHATÁROZÁSA ..................................................60 16. ADATBEVITEL A BILLENTYŰZETRŐL................................................................................................61 16.1. KOORDINÁTÁK BEVITELE ...........................................................................................................................61 16.2. IRÁNYSZÖGEK BEVITELE ............................................................................................................................61 16.3. IRÁNYSZÖGEK ÉS TÁVOLSÁGOK BEVITELE .................................................................................................62 16.4. ÉSZLELÉSEK BEVITELE ...............................................................................................................................62 17. ISMERT KOORDINÁTÁK KITŰZÉSE (SOC).........................................................................................63 17.1. A KITŰZENDŐ PONTOK LISTÁJÁNAK BŐVÍTÉSE (BESZ)..............................................................................63 17.2. TÖRLÉS A KITŰZENDŐ PONTOK LISTÁJÁBÓL (TOROL) ..............................................................................64 17.3. A KITŰZENDŐ PONTOK RENDEZÉSE AZ IRÁNYSZÖG ALAPJÁN .....................................................................64 17.4. PONT KITŰZÉSE ..........................................................................................................................................64 18. VONALAS LÉTESÍTMÉNY KITŰZÉSE ..................................................................................................67 18.1. BÁZISVONAL DEFINIÁLÁS ...........................................................................................................................67 18.2. A KITÜZENDŐ PONTOK MEGHATÁROZÁSA ..................................................................................................67 18.3. VONALBAN ÁLLÁS ELLENŐRZÉSE ...............................................................................................................68 19. ÍV KITŰZÉSE................................................................................................................................................69 19.1. ÍV DEFINIÁLÁSA .........................................................................................................................................69 19.2. A KITŰZENDŐ PONTOK MEGHATÁROZÁSA ..................................................................................................70 20. IRÁNYSZÖG ÉS TÁVOLSÁGSZÁMÍTÁS ...............................................................................................71 21. TERÜLETSZÁMÍTÁS ÉS TERÜLETOSZTÁS ........................................................................................72 21.1. TERÜLETSZÁMÍTÁS ....................................................................................................................................72 21.2. TERÜLETOSZTÁS ADOTT PONTON ÁTMENŐ EGYENESSEL ............................................................................73 21.3. TERÜLETOSZTÁS EGY ADOTT EGYENESSEL PÁRHUZAMOSAN......................................................................73 22. METSZÉSEK.................................................................................................................................................74 23. ORTOGONÁLIS FELADATOK .................................................................................................................75 23.1. PONTOK KITŰZÉSE ALAPVONALRÓL ...........................................................................................................75 23.2. ORTOGONÁLISAN BEMÉRT PONTOK SZÁMÍTÁSA .........................................................................................75 24. TALPPONTKERESÉS .................................................................................................................................76 24.1. AZ ALAPVONAL VAGY ÍV MEGHATÁROZÁSA...............................................................................................76 24.2. A TALPPONT ÉS AZ ORTOGONÁLIS KITŰZÉSI MÉRETEK SZÁMÍTÁSA .......................................................76 25. TRANSZFORMÁCIÓK................................................................................................................................77 25.1. HELMERT TRANSZFORMÁCIÓ .....................................................................................................................77 25.2. LINEÁRIS TRANSZFORMÁCIÓ ......................................................................................................................78 27. KERESZTSZELVÉNY-FELVÉTEL...........................................................................................................79 27. ÚTÉPÍTÉS......................................................................................................................................................81 27.1. ÚT ADATAINAK ÁTVITELE AZ SRX-BE .......................................................................................................81 27.1.1. Út definiálása útelemek és útpontok alapján ......................................................................................82 27.1.2. Az útelemek áttekintése ......................................................................................................................82 27.2. ÚT VÁLASZTÁSA ........................................................................................................................................84 27.3. ÚTDEFINÍCIÓ VÁLASZTÁSA .........................................................................................................................84 27.4. ÚT DEFINIÁLÁSA PONTOKKAL ....................................................................................................................84

6

27.5. ÚT DEFINIÁLÁSA ÚTELEMEKKEL ................................................................................................................84 27.6. HORIZONTÁLIS ÚTELEMEK MEGADÁSA ......................................................................................................85 27.6.1. Horizontális elemek hozzáadása és törlése.........................................................................................86 27.6.1.1. Horizontális egyenes ......................................................................................................................................86 27.6.1.2. Horizontális körív..........................................................................................................................................87 27.6.1.3. Horizontális átmeneti ív ( spirál ) ...................................................................................................................87 27.6.1.4. Horizontális pont ............................................................................................................................................88

27.7. VERTIKÁLIS ÚTELEMEK MEGADÁSA ...........................................................................................................88 27.7.1. Kezdőpont megadása ..........................................................................................................................88 27.7.2. Parabolikus vertikális ív .....................................................................................................................89 27.7.3. Kör alakú vertikális ív.........................................................................................................................89 27.7.4. Állandó lejtésű egyenes szakaszok ......................................................................................................90 27.7.5. Magassági végpont .............................................................................................................................90 27.8. TÚLEMELÉS ÉS SZÉLESÍTÉS ALKALMAZÁSA ................................................................................................90 27.8.1. Túlemelés és szélesítés törlése ............................................................................................................91 27.9. MINTA-KERESZTSZELVÉNY DEFINIÁLÁSA ..................................................................................................91 27.9.1. Szelvénypont megadása távolság és lejtérték alapján ........................................................................91 27.9.2. Szelvénypont megadása a középvonalhoz viszonyítva ........................................................................92 27.9.3. Szelvénypont megadása az előző ponthoz viszonyítva ........................................................................92 27.9.4. Oldalrézsü megadása..........................................................................................................................93 27.10. KERESZTSZELVÉNYEK DEFINIÁLÁSA ........................................................................................................93 27.11. ÚTELEMEK SZÁMÍTÁSA ............................................................................................................................93 27.11.1. Túlemelés számítása .........................................................................................................................93 27.11.2. Szélesítés számítása ..........................................................................................................................94 27.11.3. Minta-keresztszelvény számítása ......................................................................................................94 27.12. PÉLDA ÚTÉPÍTÉSRE ...................................................................................................................................94 27.13. ÁLLÁSPONT MEGADÁSA ÚT MÉRÉSÉNÉL ...................................................................................................98 27.14. ÚTELEMEK KITŰZÉSE ...............................................................................................................................99 27.14.1. Keresztszelvény töréspontok kitűzése..............................................................................................101 27.14.2. Oldalrézsü kitűzése .........................................................................................................................103 27.15. ÚT FELMÉRÉSE .......................................................................................................................................103 27.16. ÚT FELSZINÉNEK KITŰZÉSE ....................................................................................................................104 28. KOMMUNIKÁCIÓK..................................................................................................................................105 28.1. ADATOK NYOMTATÁSA ............................................................................................................................105 28.2. ADATÁLLOMÁNYOK ÁTVITELE .................................................................................................................105 28.2.1. Kommunikáció memóriakártya és pendrive segítségével ................................................................106 28.2.2. Közvetlen adatforgalom DOC129 kábellel.......................................................................................106 28.2.2.1. Adatok kimentése PC-re ..........................................................................................................................106 28.2.2.2. Adatok betöltése a PC-ről........................................................................................................................107 28.2.2.3. Átviteli problémák........................................................................................................................................107

28.2.3. Adatátvitel mobiltelefonnal (SFX funkció)........................................................................................107 28.2.3.1. Beállítások végrehajtása ...............................................................................................................................107 28.2.3.2. Adatok küldése mérőállomásról e-mail fiókba .............................................................................................110 28.2.3.3. Adatok küldése e-mail fiókból mérőállomásra .............................................................................................110

28.2.4. A kiviteli nézet beállítása ..................................................................................................................111 28.3. AZ ADATÁLLOMÁNYOK FORMÁTUMA .................................................................................................111 28.4. A KOMMUNIKÁCIÓS PARAMÉTEREK BEÁLLÍTÁSA .....................................................................................113 29. AZ SDR FORMÁTUMÚ ÁLLOMÁNY SZERKEZETE ........................................................................114 29.1. SDR FORMÁTUM (14 KARAKTERES ALFANUMERIKUS PONTSZÁMMAL)....................................................114 29.2. SDR FORMÁTUM (4 KARAKTERES NUMERIKUS PONTSZÁMMAL) ..............................................................116 30. HIBAÜZENETEK .......................................................................................................................................118

7

8

Bevezetés 1.1. A kézikönyvek használata Ebben a könyvben az alábbi jelölési módokat használjuk: Sokszv. kiegyenl

Vastag dőlt betűkkel jelöljük a menütételeket, adatmezők nevét, változókat funkciókat.

Üzenet

Vastag álló betű jelzi a kijelzőn megjelenő üzeneteket.

<ESC>

Vastag álló betű zárójelek között jelzi a billentyűzet nyomógombjait.

¾PRINT

Ezt a feliratot követő szöveg vagy nyomtatott lista vagy szöveg egy fájlból.

¾MEGJEGYZÉS

Ezt a feliratot a megelőző szöveg magyarázata követi.

¾FIGYELEM

Ezt a feliratot fontos figyelmeztetés követi.

és

1.2. Információk erről a kézikönyvről ¾FIGYELEM Célszerű a műszert „éles” használatbavétel előtt kisebb területen (autóparkolóban, udvaron) kipróbálni. Ha tréning nélkül azonnal nagy munkát kezd el az SRX-tel rövid idő alatt be fogja látni, hogy nem cselekedett helyesen. Ne sajnálja az időt a programok kezelésének megfelelő szintű elsajátítására, hogy pontosan megértse miként válik az SRX hatékony munkatárssá az Ön számára. A kézikönyv szervezettsége körülbelül megegyezik azzal a sorrenddel amelyben Önnek az információkra várhatóan szüksége lesz. Elképzelhető, hogy Ön mégis ettől eltérő sorrendben szeretné elolvasni a könyvet. A következő rövid tartalom összegzés ehhez nyújt segítséget. A tömörített információk alapján könnyen kiválaszthatja azt a fejezetet amelyre a leginkább szüksége van. 1. Fejezet:

Bevezetés Ismerteti a kézikönyv használatát.

2. Fejezet:

SRX hardver Elmagyarázza az SRX használatbavételének kezdőlépéseit, tárgyalja az energia-ellátás kérdéseit, ismerteti a szoftverhibákból adódó problémák kezelését.

3. Fejezet:

Általános információk A billentyűzet, az adatbevitel, a menüszerkezet ismertetése. Adatmezők tipusai, kitöltésük módja, az adatgyűjtés és számítás elvégzéséhez szükséges paraméterek beállítása.

4. Fejezet:

Munkaállomány A munkaállományok megnyitásának módja, kezelése, törlése.

5. Fejezet:

A tárolt adatok szemlélése A munkaállomány tartalmának listázása a kijelzőre.

6. Fejezet:

Koordináta keresési logika Leírja, hogy milyen eljárással keresi a program a további számítások elvégzéséhez szükséges koordinátákat az adatbázisban.

7. Fejezet:

Pontleíró kódok és tulajdonságok. Ismerteti a mért pontok kódolásának kiemelkedően hatékony módját, a tulajdonságinformációk tárolásának lehetőségét.

8. Fejezet:

Az álláspont és a tájékozóirány megadása Minden egyéb mérés elvégzéséhez szükséges aléplépések ismertetése, a műszer tájékozásának módja.

9. Fejezet:

Észlelések végrehajtása: Részletmérés Az egyik leghatékonyabb alkalmazás szoftverkezelési alapkifejezést.

bemutatása,

ismertet

több

földmérési

és

10. Fejezet: Iránysorozat mérése 11. Fejezet: Sokszögvonal kiegyenlítése 12. Fejezet: Szabadálláspont Az ismeretlen helyzetű álláspont koordinátáinak meghatározása ismert pontokra végzett szög és/vagy távmérések alapján.

9

13. Fejezet: Homlokzatfelmérés Leírja, hogy miként végezheti el egy épület homlokzati falsíkjának felmérését tisztán szögméréses módszerrel. 14. Fejezet: Kollimáció- és indexhiba 15. Fejezet: Magaspont mérése Azoknak a pontoknak a magassága határozható meg ezzel a programmal, amelyek túl magasan vannak ahhoz, hogy prizmát lehessen helyezni rájuk. 16. Fejezet: Manuális adatbevitel Koordináták, irányszögek, távolságok és észlelési adatok tárolása a műszer billentyűzetén keresztül. 17. Fejezet: Koordináta kitűzés Tervezett létesítmények jellemző pontjainak kitűzése hatékony módszerrel. 18. Fejezet: Vonal kitűzése Szakaszpontok kitűzése két ismert helyzetű pont közé. 19. Fejezet: Ív kitűzése Körív szakaszpontjainak kitűzése az ívet meghatározó alapadatok megadásával. 20. Fejezet: Irányszög és távolságszámítás 21. Fejezet: Területszámítás és terület osztás 22. Fejezet: Metszések Két ismert pontról adott távolságban vagy adott irányszögben lévő harmadik pont koordinátájának számítása. 23. Fejezet: Ortogonális feladatok Ortogonális kitűzési méretek és bemért pontok koordinátáinak számítása. 24. Fejezet: Talppontkeresés Ismert koordinátájú pont talpponti koordinátájának számítása egyenesre és ívre. 25. Fejezet: Helmert transzformáció Koordináták átszámítása másik rendszerbe. 26. Fejezet: Kereszt-szelvény felvétel A földfelszín felmérésének speciális módja. 27. Fejezet: Útkitűzés Úttest tervezett pontjainak kitűzése a vízszintes és a magassági vonalvezetés adatai valamint a minta-keresztszelvények alapján. A megvalósult út felmérése és összevetése a tervvel. 28. Fejezet: Kommunikáció A tárolt adatok kimentése PC-re, adatbetöltés PC-ről. 29. Fejezet: Az SDR adatbázis felépítése Az adatbázis felépítése, adatformátumok, rekordtipusok. 30. Fejezet: Hibaüzenetek

10

2. SRX hardver 2.1. Óvintézkedések 1. Sose helyezze az SRX-et közvetlenül a talajra. 2. Ne irányozzon a távcsővel a Nap felé. A Nap irányzásához a saját szeme és a fénykibocsátó dióda védelme érdekében használjon fényszűrőt. 3. Erős napsütéstől és az esőtől műszerernyővel védje a műszert. 4. Sose vigye egyik álláspontról a másikra a műszert az állványra erősítve. 5. Kezelje a műszert óvatosan. Óvja erős utéstől, vibrációtól. 6. Ha a kezelő hoszabb időre eltávolodik a műszertől, helyezze rá a védőtasakot. 7. Akkucsere előtt mindig kapcsolja ki a műszert. 8. Vegye ki az akkumulátort a műszerből mielőtt a műszert visszahelyezné a hordtáskába.

2.2. A műszer be- és kikapcsolása A műszer a bal felső sarokban található billentyű (továbbiakban: < ON > ) megnyomásával kapcsolható be. A bekapcsolást követõen egy önellenõrzõ folyamat indul el amely megbizonyosodik arról, hogy a műszer normálisan működik-e. Ha a műszer többszöri próbálkozás hatására sem kapcsolódik be, akkor nyomja be az USB port fölött található újraindító gombot. A műszer kikapcsolásához az bekapcsoló billentyűt.

billentyű lenyomva tartása közben

nyomja meg a világítást

2.3. Melegindítás Ha megoldhatatlan problémája támad a műszer kezelése során, vagy a program futása során keletkezik kezelhetetlen hiba melegindítással próbálkozhat. A melegindítás nem törli az adatokat a műszer memóriájából. Ha lehetséges, melegindítás előtt mentse ki a tárolt adatokat PC-re. A melegindítás bekapcsolt állapotban hajtható végre az < ENTER > és az egyidejű lenyomásával.

2.4. Hidegindítás ¾MEGJEGYZÉS A hidegindítás hatására a memóriában tárolt adatok nem vesznek el, de a paraméterek a gyári alapértékekre állítódnak át. Ha valamilyen működési problémával találja magát szemben a műszer kezelése során, először próbálkozzon a melegindítással a hidegindítás végrehajtása előtt. Ha lehetséges a biztonság kedvéért mentse ki az adatokat PC-re hidegindítás előtt. Hidegindításhoz tartsa lenyomva az < F3 >, < F1 >, és < Backspace > billentyűket, majd nyomja meg az < ON > billentyűt.

2.5. Az akkumulátorok kezelése A BDC58 főakkumulátor. • A BDC58 akkumulátort a gyárban nem töltötték fel. Kérjük töltse fel teljesen az akkumulátort használatbavétel előtt. • Mindig kapcsolja ki a műszert az akkumulátor cseréje előtt. • Az akkumulátort mindig vegye ki a műszerből mielőtt a műszert visszahelyezné a hordtáskába. A lithium akkumulátor. • A lithium akkumulátor az SRX memóriájának életbentartását szolgálja. Ez az akkumulátor biztosítja a „folyamatos memóriát” amely az adatok biztonságos tárolását eredményezi. A lithium akkumulátor kb 5 év élettartamú. Az akkumulátor lemerülésére a „Lithium akku gyenge” üzenet megjelenése figyelmeztet. Az akku lemerülése esetén a memória törlődik. Ha ez az üzenet megjelenik mentse ki az adatokat PC-re vagy a kártyára, amint lehetséges. Az akku cseréjéhez vegye fel a kapcsolatot az Ön Sokkia képviselőjével.

2.6. A memóriakártya A memóriakártya adatok tárolására és adatok PC-re történő átvitelére használható. Ezzel kapcsolatban olvassa el a 28.2.1. fejezetet.

11

3. Általános információk Ha az ebben a fejezetben leírt ismeretekben jártasságot szerez, akkor rendkívül könnyűvé válik az Ön számára az SRX kezelése. ¾MEGJEGYZÉS A műszer több funkciója igényli azt, hogy létezzen kiválasztott munkaállomány. Ha ilyen funkciót indít el, és nincs megnyitva állomány, a kijelzőn megjelenik a Munkaállomány vlaszt funkció (állomány létrehozása vagy választása).

3.1. A műszer üzemmódjai Az SRX két üzemmódban valamelyikében működhet. A hagyományos mérőállomás funkciók az ALAP módban érhetők el, míg a rendkívül fejlett SDR program funkciók a PROGRAM üzemmódban használhatók. •

A két üzemmód közötti váltáshoz használja a PROGRAM nyomógombot

ALAP üzemmód

PROGRAM üzemmód

12

3.2. A billentyűzet Az SRX billentyűzete 32 nyomógombot tartalmaz. Ez bekapcsoló-, világításkapcsoló-, funkció-, vezérlő-, és alfanumerikus billentyűkből áll. Világítás

Bekapcsoló

Alfanumerikus nyomógombok

Gyorsfunkciók

A két forgatógomb között található kék színű távmérés indító gombra a kézikönyvben -ként hivatkozunk.

Műveleti billentyűk

Bekapcsoló billentyű A műszer az billentyű lenyomásával kapcsolható be. A kikapcsoláshoz nyomja le először az billentyűt, majd lenyomva tartása közben nyomja meg a világítás kapcsoló billentyűt. Világítás kapcsoló Lenyomásával a kijelző háttérvilágítása, valamint a szálkereszt megvilágítása kapcsolható be. 3.2.1. Műveleti billentyűk <ESC> <SHIFT> <SPACE> <Ï> <Ð> <Í> <Î> <ENTER> <SETTINGS>

<0> <.> <+/-> <ENTER>

Kilépés az aktuális állapotból Az adat beállítása 0-ra Billentyűzet üzemmód váltója (kisbetű > nagybetű > szám) Ugrás a következő tételre Karakter törlése visszafelé Szóköz Gyorsfunkciók váltása Speciális kombinációk első billentyűje (lásd a felsorolás végén) A kurzor mozgatása felfelé A kurzor mozgatása lefelé Másik lehetőség választása Másik lehetőség választása A kurzor által kijelölt sorban lévő adat elfogadtatása. Az aktuális munkában tárolt adatok megjelenítése a kijelzőn, adatlista. Megjegyzés tárolása az aktuális munkaterületbe. Az aktuális munkában tárolt pontok grafikus megjelenítése a kijelzőn. Az aktuális ablak tartalmának elfogadása. Beállítások menüjének megjelenítése ALAP és PROGRAM üzemmódváltó A távmérő célfelületének váltókapcsolója.

3.2.2. A funkció billentyűk A kijelző alsó sora 4 program funkciót tartalmaz, amely nem egyéb mint 4 szoftver billentyű amelynek funkciója a program során folytonosan változik. Az éppen aktuális funkció a kijelző alsó sorában, a megfelelő -től -ig számozott billentyűk felett látható.

13

26-Apr-94

13:51:34

Név Állpt Tájir Szabad sor FUNK FELM

KOGO

3407 UT

← program funkciók

Fenti példánk esetében az billentyű a Funkció menűt, az billentyű a Felmérés menűt hívja be és így tovább. Ha a kijelző jobb alsó sarkában ötödikként egy 1. vagy 2. feliratú gomb is megjelenik, akkor az azt jelzi, hogy a funkció kiosztás két lapból áll. Ez esetben a lenyomását követően jelennek meg a további funkciók

3.3. Adatbevitel Ebben a fejezetben ismertetjük az adatbevitel módját. Minden adatbevitel során egy u.n. kijelzőformátumot (ablakot) használunk. Formátum alatt egy vagy több adatot értünk, amely együtt jelenik meg a kijelzőn. Állomány létrehozása Munkanév M.a. 1.00000000 Pontazn. Numerik (4) Atmoszf. korr. Nem Földgb&Refr korr. Nem Tengerszt reduk Nem

A fenti ábra egy példát mutat be a kijelzőformátumra. Az adatmezők a formátum jobb oldalán vannak, megnevezésük pedig bal oldalon található. Adat bevitelének lépései: • Használja a <Ï> és a <Ð> billentyűket a mezőről mezőre lépéshez. • A megfelelő adatok tetszőleges sorrendben vihetők be a billentyűzet segítségével. • Nyomja meg a <Enter> billentyűket, de csak akkor ha már minden adatmező a megfelelő értéket tartalmazza. Ha nem akarja folytatni a műveletet, akkor nyomja meg kétszer az <ESC> billentyűt. Az <ESC> első megnyomása után megjelenik az adatmező eredeti értéke, a második megnyomás után pedig megkérdezi a program, hogy valóban el kivánja-e vetni a módosítást. 3.3.1. A mezők tipusai A formátumban három féle adatmező jelenhet meg: • numerikus mező • alfanumerikus mező • opció mező (kínálat lista) 3.3.1.1. Numerikus mezők Numerikus mezők közé sorolhatók a sorszámok, távolságértékek stb. Numerikus mezőben csak számjegy, decimális pont és negatív előjel használható. Numerikus mezőre lépve a kijelző jobb alsó sarkában egy N betű jelenik meg. 3.3.1.2. Alfanumerikus mezők Az alfanumerikus mezők közé tartoznak a megjegyzések, a kódok stb. Tartalmazhatnak kis és nagybetűket, számokat és speciális karaktereket. A <SHIFT> billentyű lenyomásával válthatja a billentyűzet üzemmódját.

14

3.3.1.3. Opció mezők Az opció mezők tartalma a program által felkínált lehetséges értékek listájából választható. A listán a Í és a Î billentyűkkel haladhat keresztül. Az opció mezők közé tartozik többek között a FUNK menü Instrument (műszer) funkciójában az Mszög, Tájékoz és Mérés paraméter. Müszer beállítása Távmérő tip. SRX1 Távm.gysz. 100999 Mszög Zenit Tájékoz Ir.szög Mérés Követés

A Mszög mező tartalma a Zenit és a Horiz értékekre változtatható a <Í> és a <Î> billentyűk lenyomásával. 3.3.2. Pontszámok és nevek Az SRX-ben a pontokat nevükkel vagy számukkal azonosíthatja. Új munkaállomány megnyitásakor kell eldöntenie és megadnia azt, hogy négyjegyű pontszámmal, vagy 14 karakter hosszúságú névvel kívánja-e azonosítani a pontokat. Amennyiben a név lehetőséget választja előzőleg bizonyosodjon meg arról, hogy az Ön irodai szoftvere vajon képes-e ezt kezelni. (A GeoProfi szoftver 12 karakterig fogadja el a pontnevet.) 3.3.3. Szögek Szög tipusú mezőben tárolható a horizontális és vertikális szög észlelése, az irányszög stb. Ha a szög mértékegysége 360°-ra van beállítva, akkor az adatmezőt a következőképpen kell kitölteni: FFF.PPMMTT ahol FFF jelzi a fok, PP a perc MM a másodperc és TT a tizedmásodperc egységeket. (A szögek mindig tizedmásodperc élességgel tárolódnak, de csak másodperc élességgel jelennek meg a kijelzőn. Ha a szög mértékegysége gon, akkor decimális formában jelennek meg a szögértékek mint például 101.52. 3.3.4. Megjegyzések A <.> billentyűk megnyomása után bármikor bebillentyűzhet megjegyzéseket az adatbázisba. Megjegyzés:

Idő

SztBe

A megjegyzés 3, egyenként 20 karaktert tartalmazó sorból - tehát összesen 60 karakterből - állhat. A megjegyzés rekord tárolva és nyomtatva egy folyamatos sort tesz ki, még akkor is ha a kijelzőn három sorban jelenik meg. Az funkció megnyomásával az időpont tárolható az adatbázisba. Íme egy példa megjegyzés bevitelére: Megjegyzés: Nem azonosithato egyertelmuen a telekhatar.

Idő

SztBe

Az <Enter> billentyűvel a kijelzőre szerkesztett megjegyzés tárolható az adatbázisba, az <ESC> billentyű megnyomásával tárolás nélkül léphetünk ki.

15

3.3.5. Megjegyzések a szövegtárból Miközben Ön a megjegyzés szövegét gépeli az SRX folyamatosan figyeli, hogy az éppen gépelt szó szerepel-e a korábban létrehozott szövegtárban (tárolás módját lásd a 7. fejezetben). Ha a begépelt karakterekkel egyezően kezdődő tételt talál a listában, akkor a kijelzőn megjelenik a szövegtár. Amennyiben a gépelendő szó szerepel a szövegtárban a gépelés tovább folytatása helyett válassza ki a megfelelő tételt a listából. Ha a szó nem szerepel a listában akkor folytassa tovább a szó begépelését, vagy zárja le a szót egy szóközzel. Ha a megjegyzések begépelése közben nem szeretné használni a szövegtárat (zavarja a szövegtár időnkénti „beugrása”), akkor a <SztKi> funkció billentyűvel kikapcsolhatja a szövegtárat. Ha a szövegtár ki van kapcsolva, akkor a <SztBe> funkció billentyűvel kapcsolhatja be. A <SztKi> illetve a <SztBe> funkció csak akkor látszik, ha a Szövegtár aktív paraméter a Leolvasás konfigurálása ablakban Igen-re van állítva. Példa: Ha a FA kódot szeretné tárolni és a listában már szerepel egy FAJEL kód, akkor a következőt kell begépelni: FA <SP>. Így kiléphet a jellegkódlistából. Ez a lehetőség kényelmessé és hatékonnyá teszi a munkát, ha hosszú, többször ismétlődő szövegeket illetve kódokat kell rögzíteni.

3.4. Az SRX menüszerkezete A menü az SRX által felkínált lehetőségek (tételek) listája. A menükhöz a PROGRAM üzemmód nyitó képe esetén megjelenő funkció billentyűk – FUNK, FELM, KOGO és Út - megnyomásával juthat. FUNK JOB INST JS CR TOL Units Date JD FCL Dial COM

Munkaállomány Műszer Beállítások Leolvasás konfgr Hibahatárok Mértékegységek Dátum és idő M. állomány törlés Szövegtár E-mail műveletek Kommunikáció

FELM Topo TR RS SC SR BFS COL REM KI

Részletmérés Sokszögvonal kiegy Szabadálláspont Iránysorozat mérése Iránysorozat szemle Homlokzat felmérés Kollimációhiba Elérhtl pt magassg Manuális adatbevitel

KOGO SOC SOL SOA RS INV Area INT PP TFB Tran KI

Koord kitűzés Vonalas létm. kitűz Iv kitűzése Szabadálláspont Irányszög + Távolság Területszámítás Metszések Talppontkeresés Ortogon.feladatok Helmert transzformáció Manuális adatbevitel

UT SR SOR SORS R-topo CSEC DR RR DT RT

Ut választás Uttest kitűzése Utfelszin kitűz. Ut felmérése Keresztszelvény Ut definiálás Utadatok szemléje Minta-ker. definiálás Minta-kerszv. szemle

Menütétel választása vagy kilépés a menüből: Vezesse az inverz sort a <Ï> és a <Ð> vagy a <Í> és a <Î> billentyűkkel az aktiválni kivánt menütételre, majd nyomja meg az <ENTER> billentyűt, vagy nyomja meg a kijelzőn az ikont.

3.4.1. A Funkció menü (FUNK) Ezt a menüt a funkció megnyomásával érheti el. A menü az alábbi funkciókat tartalmazza: Munkaállomány Műszer Beállítások Leolvasás konfigr Hibahatárok Mértékegységek Dátum és idő M. állomány törlése Szövegtár Kommunikáció Dial-Up

Jegyzőkönyv állomány létrehozása, választása A müszer adatainak kijelzése, egyes paraméterek beállítása Egyes jegyzőkönyv állomány adatok megtekintése, változtatása Leolvasást befolyásoló paraméterek beállítása Mérési pontosság, ppm, szög és távmérési paraméterek beállítása Jegyzőkönyv állomány eltávolítása a memóriából A jellegkódok és egyéb szövegek tárolása, módosítása Adatátvitel PC-re, adatfogadás PC-ről Adatátvitel mobiltelefonon keresztül

A következő oldalakon ismertetjük a FUNK menü Műszer, Hibahatárok, és Mértékegységek tételét valamint a funkció billentyűvel elérhető paraméterek beállításának módját. A többi program ismertetése a következő fejezetekben olvasható.

16

3.4.1.1. Munkaállomány Részletes leírása a 4. fejezetben található. 3.4.1.2. A műszer adatainak kijelzése Ha a FUNK menüből a Műszer tételt választja, akkor a következő ablak jelenik meg a kijelzőn: Müszer beállítása Távmérő tip. SRX1 Távm.gysz. 100999 Mszög Zenit Tájékoz Ir.szög Mérés Követés

Távmérő tip

A beépített távmérő tipusát írja ki.

Távm. gysz

A távmérő gyári száma jelenik meg.

Mszög

Beállíthatja a vertikális szögmérőkör 0 indexének helyét

Tájékoz

Az SRX a tájékozás végrehajtását követően át tudja állítani a műszer limbuszkörét 0°ra (Zero), vagy a koordinátákból kiszámított irányszögre (Ir.szög) a választott beállítástól függően. Ha a Nincs értéket választja, akkor nem állítja át a limbuszkört.

Mérés

A Követés lehetőség beállítása esetén a műszer irányba fordul miután kiválasztja a kitűzendő pontot kitűzésnél ill. a következő mérendő pontot iránysorozat mérésnél, továbbá átfordul másik távcsőállásba ha két távcsőállásban mérés van beállítva. Az Alap lehetőség választása esetén mindezt nem teszi, úgy viselkedik mint egy motor nélküli mérőállomás. A lehetőségek közül a <Í> és a <Î>billentyűkkel választhat.

3.4.1.3. Beállítások Részletes leírása a 4.8. Fejezetben található. 3.4.1.4. Leolvasás konfigurálása A leolvasás konfigurálása képernyőjén beállítható értékek a leolvasás technikáját befolyásolják. A beállítás a FUNK menü Leolvasás konfigr tételének választása, vagy a funkció lenyomása után végezhető el. Leolvasás konfigr Auto psz. 2001 Részlm.nézet Eszl 2 távcsöáll.ban Nem Távmérések száma 1 Szövegtár aktív Igen Info blokk 0 Kód bekapcs.? Nem Visszaszámít Kérésre

Auto psz

Az automatikus pontszámozás következő értéke állítható be. Az SRX minden pont tárolása után automatikusan növeli eggyel a pontszámot (amennyiben Ön a felkínált értéket fogadta el) függetlenül attól, hogy a pont neve numerikus vagy alfanumerikus. Pl. az 1000 után az 1001 következik, a SAROK1-t a SAROK2 követi, BURK után pedig BURL jön.

Részlm.nézet.

Ezzel a paraméterrel azt adhatja meg, hogy a tárolt adatok megtekintése esetén milyen formátumban jelenjenek meg az adatok (részletesebben lásd még az 5. fejezetben). A lehetőségek a következők: Eszl (nyers észlelési adatok), KORR (korrekciókkal ellátott értékek), RED (redukciókkal ellátott értékek), POZ (koordináták). A választás a <Í> és a <Î>billentyűkkel történik.

17

¾MEGJEGYZÉS

Az adatok a memóriában mindig nyers mérési adatok formájában kerülnek tárolásra, itt csak az adható meg, hogy milyen formában jelenjenek meg a kijelzőn alapállásban. A kijelzési formán a listázás közben is lehet változtatni. Ennek módját az 5. fejezet ismerteti.

2 távcsöáll.ban

Ha ezt az értéket Igen-re állítja, akkor a részteltmérés programban az SRX két távcsőállásban végezteti el a részletpontok mérését. A két mérés végeredményeként egy középérték rekord kerül tárolásra.

Távmérések száma Ebben a paraméterben 1 és 9 közötti számmal adható meg a távmérés ismétlésének mértéke Szövegtár aktív

Ha ezt a paramétert Igen-re állítja, akkor a mért pontok jellegének (kódjának) megadása a jellegkód-listában korábban tárolt tételekből történő választás alapján történik (lásd még a 7. fejezetben). Ha a paraméter beállított értéke Nem, akkor a kód bevitel a megszokott begépeléssel történik.

Info blokk

Ez a lehetőség a Leica (WILD) tipusú információs blokkok használatát biztosítja az SRX-ben. Ne keverje össze ezt a lehetőséget a jellegkódok attribútum definiálási lehetőségével, amely ennél sokkal hatékonyabb. Ebben az adatmezőben egy 0 és 6 közötti szám adható meg. Ha 0-t ad meg, akkor jellegkódként 60 karakter hosszúságú információ adható meg. Ha a szám nagyobb 0-nál, akkor a kódmező ennyi kiegészítő mezővel bővül. A kiegészítő mezők neve "Info 1", "Info 2", stb. Ha az Info blokk mezőbe 0-nál nagyobb számot ír be, a következő kép jelenik meg a kijelzőn. A numerikus és alfanumerikus tipus közötti választás a<Í> és a <Î> billentyűkkel történik. Info blokk Kód Info 1 Info 2 Info 3

Alfa Alfa Alfa Alfa

A megfelelő adattipus beállítása után nyomja meg az <Enter>-t. Ha pl. három info blokkot definiál, akkor a következőképpen tárolhat információt a mért pontról: Kód Info 1 Info 2 Info 3

oszlop telefon fa támmal

A fenti példa alapján a következő me

oszlop telefon fa támm Kód mezők

Ez a lehetőség a Zeiss tipusú kódrögzítést biztosítja.Ha ebben a mezőben 0nál nagyobb számot ír, akkor kódmezőt a megadott számú almezőre bonthatja, ami maximum 7 lehet. Az almezők számának beírása után megadhatja az almezők hosszát. Kód mezők Mező 1 Mező 2 Mező 3

5 2 7

Az almezők hosszának összege az elválasztó szóközökkel együtt maximum 16 karakter lehet. Ha ezzel a lehetőséggel él, akkor nem használhatja a jellegkód listát.

18

Visszaszámít

Ezzel a mezővel előírhatja, hogy az SRX elvégezze-e automatikusan a magasság visszaszámítását. A következő három lehetőség közül választhat: Mindig

Ha Ön korábban az 1. pontról végzett mérést a 2. pontra és most a 2. ponton állva az 1. pontra irányoz, akkor az SRX kiszámítja a 2. pont magasságát a visszairányzásból is, finomítva ezzel a 2. pont magassági meghatározását.

Kérés

A számítást csak akkor végzi el, ha az alábbi kérdésre az Igen funkció billentyű lenyomásával válaszol.

Soha

Soha sem végez visszaszámítást.

3.4.1.5. Megengedett eltérések (toleranciák) Az SRX bizonyos ellenőrzéseket végez a mérés közben a megfelelő pontosság érdekében. Ezzel a funkcióval megadhatja azokat a hibahatár értékeket, amelyek túllépése esetén az SRX figyelmezteti a kezelőt a mérés pontatlanságára. A hibahatárokat a program a következő helyeken használja: • Két távcsőállásban végzett mérés estén a részletmérés programban, ha a 2.távcsöáll.ban paraméter Igen-re van kapcsolva, illetve iránysorozat mérése esetén. Ha a mért értékek (irányérték, zenitszög, ferde távolság) a megadott hibahatárt meghaladó mértékben térnek el a középértéktől, az SRX figyelmezteti a kezelőt. • Iránysorozat több fordulós mérése estén az SRX minden észlelési eredményt összehasonlít ugyanarra a pontra végzett korábbi méréssel. Ha a mérési adat (irányérték, zenitszög, ferde távolság) a hibahatárt meghaladó mértékben tér el a középértéktől az SRX figyelmezteti a kezelőt. • Iránysorozatok visszanézése esetén a hibahatárt meghaladó észlelési eredmények csillagal megjelölve jelennek meg a kijelzőn. • Ha a részletmérés programmal olyan pontot mér amely már létezik az adatbázisban, az SRX megmutatja az eltérést a korábbi és az éppen megmért érték között. Ha az eltérés nagyobb mint a megadott hibahatár, akkor az eltérést csillag jelöli. • Szabadálláspont számítása esetén az észlelések súlyozása a hibahatárok alapján történik. A hibahatárok megadása a következő képernyőformátumon keresztül lehetséges. IrÉrt tol Mszög tol Távm.tol (mm) Távm.tol (ppm)

0°00'30" 0°00'30" 5 3

IrÉrt tol

Az irányeltérés megengedett értékének megadására. 0 nem engedélyezett.

Mszög tol

A magassági szögeltérés megengedett értékének megadására. 0 nem engedélyezett

Távm tol (mm)

A távmérés megengedett eltérése mm egységben. Független a távolságtól.

Távm tol (ppm)

A távmérés megengedett eltérése ppm egységben, tehát az eltérés a mért távolság egymilliomod része szorozva az adott számmal. Ha a távmérés megengedett eltérésének értékét 0-ra állítja, akkor az SRX nem végez ellenőrzést.

3.4.1.6. Mértékegységek Az SRX különböző mértékegységekkel képes dolgozni, melyek bármikor szabadon átválthatók anélkül, hogy az adatok megsérülnének. Például egy 100 m - es magassági érték esetében a SET automatikusan átvált 328.084 lábra , ha a mértékegységet átváltjuk méterről lábra . A Funkciók (Funk) menüből a Mértékegységek sort választva az alábbi képet kapjuk : Szög Táv Koord Más lejtök Rézsü lejtése Szelvény Tizedesjegy

360 fok Méter Y-X-M 1: % 1+000 3

19

Szög

Szög egységek jelentkeznek a vízszintes és magassági szögméréskor mérésekor. Lehetséges szögegységek : fok ,szögnegyed irány , gon , mil. Az SRX az óra járásával megegyezően értelmezi a szögeket (jobbra haladva).

Táv

A lehetséges hosszegységek : méter , láb. A hosszegység választás vonatkozik a távolságokra , hosszakra és a koordinátákra .

Koord

A koordináta egység nem a koordináta értékekre vonatkozik , hanem azok megjelenési sorrendjére a kijelzőn . Négyféle sorrend lehetséges : X-Y-M Y-X-M D-Ny-Mag Ny-D-Mag

Más lejtők

= = = =

Észak, Kelet, Magasság Kelet, Észak, Magasság Dél, Nyugat, Magasság Nyugat, Dél, Magasság

Lejtők megadásának egysége állítható be, kivéve a rézsü lejtését (lásd alább). Lehetséges beállítások: Arányszám:

például

1:10

Százalék:

például

10 %

Rézsü lejtése A lejtő egység a keresztlejtésre vonatkozik , amikor utaknak definiál oldalirányú esést és minta keresztszelvényt. Lehetséges beállítások: mint a „Más lejtők” esetében. Szelvényezés Itt állítható be a szelvényezési értékek megjelenítési formátuma , úgy mint: 10 + 00 , 1 + 000 vagy 1000 . Tizedesjegy

Numerikus értékekre vonatkozóan megadható a tizedespont után megjelenő jegyek száma. A számábrázolás és a számítás pontosságát nem befolyásolja.

3.4.1.7. Dátum és idő beállítása Az SRX automatikusan kezeli a dátumot és időt. Az aktuális idő és dátum megjelenik bekapcsoláskor a kijelzőn, illetve elérhető a dátum és idő menüponton keresztül is. A FUNK menüből kiválasztva a Dátum és idő tételt, a következőt kapjuk :

Dátum forma Dátum Idö Idöbejegyz Másodp kijelzés

HHNNÉÉ Nov-16-94 22:11:32 10 Nem

Dátum forma

Itt állítható be a Dátum mezőben szereplő dátum formátuma. A lehetséges beállítások NNHHÉÉ és HHNNÉÉ.

Dátum

Ez a mező mutatja az aktuális dátumot , az előző pontban meghatározott formátum szerint. Ha ezt meg akarja változtatni, egyszerűen be kell gépelnie az új dátumot a fentebb megadott formában.

Idö

Ez a mező mutatja az aktuális időt. Ha meg kívánja változtatni, be kell gépelnie az új időt a következő formában: óóppmm, ahol óó: óra (0-24), pp: perc, mm: másodperc

Idöbejegyzés

Az idősor automatikusan kerül eltárolásra az adatokkal, mégpedig szabályos időközönként, melyet ebben a mezőben lehet beállítani perc egységben. Amikor adat tárolására kerül sor, az SRX megvizsgálja, hogy eltelt-e már a megadott idő az előző idősor elhelyezése óta. Amennyiben igen, automatikusan új idősor kerül rögzítésre . Ha ez az érték 0, az SRX nem végez időbejegyzést. Idősort helyezhet el az adatfileban az gyorsfunkció segítségével is, amikor megjegyzést gépel be.

3.4.1.8. Munkaállomány törlése Részletes leírása a 4.7. fejezetben olvasható.

20

3.4.1.9. Szövegtár Részletes leírása a 7. Fejezetben található. 3.4.1.10. Kommunikációk A Kommunikációk menütétellel végezhető el adatok kimentése PC-re illetve adatok letöltése PC-ről az SRX belső memóriájába. Részletesebb leírást a 28. fejezetben talál. 3.4.1.11. Dial-Up A memóriában található állományokat mobiltelefonon keresztül közvetlenül egy adott e-mail fiókba továbbíthatja. Részletesebb leírást a 28.2.3. fejezetben talál.

3.5 Hibák és figyelmeztetések Amennyiben az SRX nem képes végrehajtani egy műveletet, hibaüzenettel figyelmezteti a felhasználót. Ez a hiba többek között lehet egy csatlakozási probléma (műszerhez) , kétértelmű vagy értelmetlen értékmegadás (pl. ugyanaz a pontszáma az álláspontnak és az irányzott pontnak is) . A hibaüzeneteknek két fajtája van. Az első esetén az üzenet csak egy sort foglal el a kijelzőn alul vagy fölül, és a kijelző többi része változatlan marad. Az üzenet első gombnyomásig a kijelzőn marad. Bevitel nem lehetsg Állpt Tájir

1001 1002

KLP KLP-T KP-2T SZÖG KONF A második fajta üzenet esetén a kijelző törlődik és a hibaüzenet jelenik meg rajta kizárólag.

Nincs több pont a sorozatban Egy gombot megnyomni Az " A " mellékletben megtalálható a hibaüzenetek teljes listája és azok magyarázata.

21

4. Munkaállományok Az SRX egyszerre csak egy munkaállományt kezel, hacsak nem lett egy másik munkaállomány kijelölve alappont állománynak. Így különböző pontok pontszáma megegyezhet mindaddig, amíg más - más munkaállományban szerepelnek. Némely beállítás, pl. a műszer típusa megőrződik munkaállományról munkaállományra, ezért ezeket nem kell minden új munkaállománynál beállítani.

4.1. Új munkaállomány létrehozása (JOB) Először a FUNK főmenüből válassza ki a Munkaállomány (JOB) menüpontot. Ha nincs a memóriában egyetlen munkaállomány sem, automatikusan az Állomány létrehozása ablak jelenik meg (lásd alább). Ha van már létrehozott munkaállomány, akkor megjelenik a Munkaállomány vlaszt ablak : Munkaállomány vlaszt M0 AUTOPALYA TELEKRENDEZ KIOSZTASOK LANCHID Uj

Stat

Alap

Az funkció billentyű megnyomásának hatására megjelenik az Állomány létrehozása ablak : Állomány létrehozása Munkaállomány M.a. 1.00000000 Pontazn. Alfa (14) Atmoszf. korr. Igen Földgb&Refr kor Nem Tengerszt reduk Igen Magssg tárolása Igen

¾MEGJEGYZÉS Az egyes mezőket itt is a <Ï> és a <Ð> billentyűkkel érheti el. A paramétereket a <Í> és a <Î> billentyűkkel változtathatja meg. Ha már egyszer beállította és jóváhagyta, a mezők állapotát - a 4.7. fejezetben tárgyaltak kivételével - nem tudja többé megváltoztatni. Munkaállomány M.a.

Ez a mező tartalmazza a munkaállomány nevét. Bármilyen betűt és számot begépelhet, összesen 16 karakter hosszan. Ne használjon a névben pont karaktert !

Ez a mező tartalmazza a munkaállomány méretaránytényezőjét, amely egy sík méretaránytényező , így ha a munka során átlós Mercator vetítést alkalmaz, ki kell számítani a munkaterületre vonatkozó méretaránytényezőt. A méretaránytényezőnek akkor van jelentősége, amikor mérési eredményekből koordinátát képez és fordítva, amikor koordinátákból számít kitűzési értékeket. Az EOV esetén alkalmazandó méretaránytényező számítása: M.a. = 0.99993 + 0.0000000123 * (X - 200)2 (ahol X a távolság középpontjának X koordinátája km egységben).

Pontazn

Xeov 50 100 150 200 250 300 350

M.a. 1.00020675 1.00005300 0.99996075 0.99993000 0.99996075 1.00005300 1.00020675

Itt állítható be a munkaállományban használt pontok nevének típusa és hossza. Kétféle típus választható, Numerik (4) és Alpha (14). A Numerik (4) esetén az SRX a pontokat négy számjeggyel azonosítja, ez tehát a pontszám. Az Alpha (14) választásakor a pontoknak nevet lehet adni 14 karakterig, mely tetszés szerint tartalmazhat betűket és számokat is. Mielőtt ezt választja, tanulmányozza át a 3.4.2. fejezetet.

Magssg tár Alapállapotban az SRX a pontokat 3 dimenziósként kezeli. Amennyiben 2 dimenziós (síkbeli) pontokkal kíván dolgozni, ennek a mezőnek az állapotát át kell váltani Nem - re. Ekkor a pontok egy közös (azonos, de határozatlan magasságú) síkra kerülnek. Atmoszf. korr.

Ha az Atmoszf. korr. paraméter Igen-re van állítva, az SRX minden mérésnél figyelembe veszi az atmoszférikus korrekciót, amelyet az aktuális hőmérséklet és nyomás érték alapján számít.

22

Földgb&refr kor

A mező Igen - re állítása esetén az SRX korrekciót számít a földgörbület és az atmoszférán áthaladó távmérő sugár refrakciója hatásának csökkentésére.

Refr. koeff.

A refrakciós állandó a refrakciós koefficiens, mely a földgörbület és a refrakció számításánál játszik szerepet. Kétféle értéket állíthat be : 0.14 és 0.20.

Tengerszt reduk Amennyiben a Tengerszintre redukálás mező Igen -re van állítva, az SRX a koordináták számításakor a tengerszintre redukált vízszintes távolságot alkalmazza. Miután elvégezte a paraméterek beállítását, nyomja meg az <Enter> gombot. Ezután le nem határolt mennyiségű megjegyzést fűzhet a munkaállományhoz, melyet az <Enter> lenyomásával zárhat le.

23

24

4.2. Választás meglévő munkaállományok közül (JOB) 1, A Funkciók főmenüben válassza ki a Munkaállomány menüpontot. A kijelzőn megjelennek a létező munkaállományok : Munkaállomány vlaszt M0 AUTOPALYA TELEKRENDEZ KIOSZTASOK LANCHID UJ

STAT

Alap

LAPLE

2, A <Ï> és a <Ð> billentyűkvel válassza ki a megfelelő munkaállományt az inverz sor rávezetésével. 3, Végül az <ENTER> lenyomásával hagyja jóvá a választást.

4.3. Statisztika A Munkaállomány menüben a <STAT> funkció segítségével lekérdezheti a listában éppen kiemelt munkaállomány jellemző adatait (statisztikáit) : Statisztika NEV M0 AUTOPALYA Méret (Kb) 12 Foglalt rek 125 Dátum Nov-18-94 Ido 12:22:12 Pont mennyiség 101 Méret (Kb)

A mezőben a memóriából elfoglalt terület mérete látható kilobyteban.

Foglalt rek

Ebben a mezőben a munkaállomány által használt rekordok megközelítő száma látható. Egy rekord tartalma lehet mérés, pont koordináta, megjegyzés , stb.

Dátum és idő

A mező tartalmazza a munkaállománnyal végzett munka legutolsó dátumát és időpontját. Ez értelemszerűen magába foglalja a legutolsó mentés időpontját, de akkor is aktualizálódik az időpont, ha csak kiválasztja a munkaállományt aktuálisnak.

Az <ESCr> billentyűvel visszatérhet az előző menübe.

4.4. Munkaállomány nevének megváltoztatása A munkaállomány nevének megváltoztatásához szintén a Munkaállomány tételt kell választania, majd a megjelenő ablakban a <STAT> funkció lenyomását követően a NÉV adatmezőben szerkessze át a régi nevet. A szerkesztés befejeztével nyomja meg az billentyűt. Átnevezheti az állományt a Beállítások menütétel választása után is.

4.5. Alappont állomány kinevezése Gyakran fordul elő, hogy munka közben olyan pontra van szükség, amely egy másik munkaállományban szerepel. Ezen a problémán segít az alappont állomány. Ebben a munkaállományban szereplő pontok bármely más munkaállományból elérhetők. Alappont állománynak bármelyik munkaállományt kijelölheti, de egyszerre csak egyet. A Munkaállomány menüben álljon a kiemelő sorral az alappontokat tartalmazó állományra, majd nyomja meg a funkció billentyűt. Ezután lépjen a kiemelő sorral az aktuális állományra és nyomja meg az Enter-t. Az alappont állományt a listában a név bal oldalán megjelenő csillag jelöli. Amennyiben a programban megad egy pontszámot a program először az aktuális állományban keresi, majd ha ott nem találja akkor folytatja a keresést az alappont állományban. Amennyiben a keresett pontot az alappont munkaállományban találja meg , az SRX automatikusan átmásolja az aktuális munkaállományba. Ha az alappont munkaállományban sem találja a keresett pontot, megjelenik a "Nem találom" üzenet ás lehetőség nyílik a pont adatainak kézi bevitelére.

25

Az aktuális munkaállomány és az alappont munkaállomány akkor is tud együtt " dolgozni ", ha különböznek a pontnév típusaik , azaz az egyik alfanumerikus, pl. " 12 " , a másik pedig numerikus , "0012 " . Ilyenkor az SRX megkeresi a legjobban illeszkedő pontnevet, vagy számot. Minden alappont állománybeli pont átmásolásakor egy megjegyzés rekordot is tárol az SRX. A legeredményesebben úgy használhatja az alappont állomány nyújtotta lehetőségeket, ha készít egy speciális munkaállományt erre a célra, amely tartalmazza az összes felhasználandó alappontot.

4.6. Az aktuális munkaállomány nevének lekérdezése Az aktuális munkaállomány neve egy rövid időre mindig megjelenik amikor aktiválja valamelyik program funkciót a menükből.

4.7. Munkaállomány törlése a memóriából (JD) Azokat a munkaállományokat, amiket már áttöltött irodai számítógépébe, vagy már kinyomtatott és így nincs rájuk többé szükség az SRX memóriájában, az alábbi módon törölheti : 1. Válassza ki a FUNK menüből a M.állomány törlése (JD) menüpontot. A következő kép jelenik meg: M.állomány választás Ut választása Mintaksz választása Mindent választ

A megjelenő listából választhatja keresztszelvényt, mindent.)

ki,

hogy

mit

kíván

törölni.

(Munkaállományt,

utat,

2. Mivel munkaállományt töröl, ezúttal a M.állomány választás-ra kell állnia az inverz sorral. 3. Nyomja le az <ENTER>-t. 4. Válassza ki a törölni kívánt munkaállományt. A <Í> és a <Î>billentyűk valamelyikével állítsa át a kapcsolót Nem - ről Igen - re. 5. Az < Enter > billentyű megnyomásával törölje az állomány(oka)t. A <MIND> funkció hatására az összes kapcsoló Igen - re áll.

4.8. Beállítások módosítása (JS) A FUNK menüben a Beállítások menüpontot választva lehetősége van ellenőrizni a munkaállomány létrehozásakor definiált beállításokat.

A beállítások közül egyeseket itt is definiálhat, de nem változtathatja meg a pontazonosítók típusát, a méretaránytényezőt és a dimenziószámot (2D vagy 3D). Amennyiben itt megváltoztat beállításokat, azok nem lesznek hatással a már rögzített pontokra, csak az ezután rögzítendőkre. Minden itt végrehajtott változtatás után eltárolásra kerül egy JS megjegyzés rekord az adatállományban, mely egy négy számjegyből álló sor. Az első érték az atmoszférikus javításra vonatkozik és 0 , ha a beállítás Nem, 1 , ha a beállítás Igen . A második a földgörbületi és refrakciós javítás beállítását tükrözi, 0 - Nem , 1 - Igen . A harmadik a refrakciós állandó értékét mutatja, 0 → 0,14 ; 1 → 0.20 . Az utolsó számjegy a tengerszintre redukálás beállítására vonatkozik , 0 - Nem , 1 - Igen.

26

5. A tárolt adatok megtekintése A SRX által tárolt adatok bármikor megtekinthetők, mindössze meg kell nyomnia a <0> billentyűket. Ennek hatására az alábbihoz hasonló kép jelenik meg: Müszer Állpt Tájir Jelmagasság F1 Megjegyzés: Jelmagasság KERES SHFT

Müszer Manuális Állpt 1001 Tájir 1002 Jelmagasság 1.500 F1 1002 Megjegyzés: Nov-16-1994 Jelmagasság 2.500 KERES SHFT ELOZ KOV

Manuális 1001 1002 1.500 1002 Nov-16-1994 2.500 LPFEL LAPLE

SHFT A kijelzőn minden sor megfelel egy adatbázis rekordnak. Az új rekordok a file végéhez íródnak, így tárolásuk időrendi sorrendben történik. Az egyetlen kivétel a megjegyzés rekord, amely bárhol elhelyezhető, amikor áttekint egy állományt. A rekordokról megjelenő információk tartalmazzák a rekord típusát, a származását (melyik programrész állította elő) és a rekord első adatmezejét. A listába való belépéskor az aktuális sor (inverz) mindig a legutolsó rekordot jelöli ki. A rekordok között a <Ï> és a <Ð> billentyűkkel mozoghat. Néhány funkció billentyű is használható a rekordok közötti mozgás céljából.

Adott pontszámot vagy kódot tartalmazó rekordot kereshet az adatbázisban

<SHFT>

Az utolsó két nyomógomb (F3, F4) funkcióját kapcsolja át (lásd a fenti ábrát)

<ELOZ>

A kiválasztott (inverz) rekorddal megegyező tipusú előző rekordot keresi meg.



A kiválasztott (inverz) rekorddal megegyező tipusú következő rekordot keresi meg.



Egy ablak lapozása felfelé.



Egy ablak lapozása lefelé.

Kilépés a <ESC> billentyűvel történik.

5.1. Keresés a tárolt adatok között A funkció lehetővé teszi ismert pontszám (pont nevű), vagy ismert kóddal rendelkező pontok automatikus kresését. A billentyű hatására a következő jelenik meg : Pt Kód



ELOZ KOV Írja be a Pt mezőbe a pont számát illetve nevét, vagy a Kód mezőbe a kódját. Az <ELOZ> vagy < ENTER> hatására a keresés hátrafelé, a billentyű hatására előre indul meg. A kijelzőn az a legközelebbi rekord jelenik meg, amelynek a száma , vagy a kódja megfelel a beírtnak. Ha az egyik mezőt üresen hagyja, a keresés a másik mezőre történik meg. Koordináták keresése a pont neve alapján Ha egy pont koordinátáját kívánja megtudni, először definiálja új álláspontként (pl. a "Részletmérés"-be való belépéssel), ahol a pont nevét vagy számát kell megadni az Állpt mezőben. Ennek hatására az SRX kiírja a pont koordinátáit, amennyiben ismeri, vagy számítani tudja őket.

27

5.2. Rekord megtekintése Vigye a megtekinteni kívánt rekordra az inverz sort és nyomja meg a <Î> billentyűt. A következő példán az álláspont rekord mezőit láthatja : állpt állpt Kelet (Y) Észak (X) Mg Müszermagsg. Kód Szerk

TP 1001 432124.345 345612.342 255.265 1.430 KARO

A sorok között a <Ï> és a <Ð> billentyűkkel mozoghat, a <ESC> vagy a <Í> billentyűvel visszatérhet a rekordok listájához.

5.3. Megjegyzések és kódok szerkesztése A <SZERK> funkció használatával átírhatja a kódokat és megjegyzéseket, kivéve a programok által előállított megjegyzéseket, mint pl. a sokszögvonal zárási adatait.

5.4. Észlelések áttekintése Egy észlelés (Eszl) rekord megtekintésekor a következők jelennek meg : Eszl Állpt Pt IrÉrt Mszög Tferde Kód Szerk KORR

F1 1001 1002 45°12'25" 89°25'45" 125.377 FEDLAP RED POZ

Az Eszl nézetben megjelenő adatok valójában a nyers mérési adatok, amelyen a program semmilyen korrekciót nem alkalmaz. Az itt található (korrekciókkal ellátott), (redukált), és (pozíció) funkció billentyűkkel a fenti adatokat a megfelelő "nézet"-ben lehet kijeleztetni. A kiindulási nézet az az adatforma, amelyet a Leolvasás konfigr menüpont Részlm.nézet paraméterében állított be. Amennyiben az Eszl lehetőséget állította be, a fenti képet vagyis a nyers mérési adatokat fogja látni. A nézetben a mérési eredmények különböző korrekciókkal (kollimáció, műszermagasság, jelmagasság, prizmaállandó, atmoszférikus földgörbületi és refrakciós javítás, tájékozás), megjavítva láthatók : Eszl MC Állpt 1001 Pt 1002 IrSzög 25°10'25" Mszög 89°00'05" Tferde 125.200 Kód FEDLAP Ment Eszl RED Poz A hatására megjelenő ablakban a tengerszintre redukált vízszintes és függőleges távolság komponensek jelennek meg : RED Állpt Pt IrSzög T.vsz Mkül Kód Ment

ESZL

TP 1001 1002 25°10'25" 125.000 0.200 FEDLAP KORR POZ

28

A nézetben a mért koordináták láthatók az állásponthoz viszonyítva : POZ Állpt Pt IrSzög T.vsz Mkül Kód Ment

ESZL

TP 1001 1002 25°10'25" 125.000 0.200 FEDLAP KORR RED

A fenti értékeket az alábbi ábra szemlélteti :

Ferde táv

Mkül

T.vsz A nyers mérési eredményeket a B és D közötti vektor jelzi. A KORR nézet értékeinek az A és C közötti vektor, míg a RED nézetnek a T.vsz és az Mkül felel meg. A POZ nézet tartalmazza a C pont koordinátáit. Az ábra nem jelzi a vízszintes irányértéket amely a nyers, valamint a tájékozott irányértéket amely a KORR nézet esetén jelenik meg. Az adatokat bármelyik nézetben el lehet tárolni. Megtekintéskor abban az állapotban láthatók, amelyben legutóbb tárolva lettek. A funkció billentyűk használata után (pl. ) az eredeti funkció helyén a <MENT> funkció jelenik meg. Ezzel ezt a nézet-rekordot rögzítheti. Tárolás után a <MENT> eltűnik, megerősítve, hogy a tárolás megtörtént. ¾MEGJEGYZÉS Az eredetileg eltárolt adatok nem változnak, csak az adatok megjelenítésének módja lesz ettől más. Minden esetben a nyers mérési eredmények kerülnek tárolásra. Az SRX az eltárolt értékeket a tárolás módjának megfelelő típusú rekordként kezeli a továbbiakban. Ha pl. a POZ nézetben menti el az értékeket, az SRX koordináta rekordként kezeli azokat. Ettől függetlenül az ablakot bármikor átválthatja például nyers mérési eredményekre. ¾MEGJEGYZÉS Az SRX a tájékozó méréseket csak az Eszl nézetben jeleníti meg. A munkaállomány áttöltésekor (pl. számítógépbe) az észleléseket több formátomban is át lehet tölteni, eredetileg az aktuális nézet szerinti formátumban történik az áttöltés. A kívánt formátumokat a Funkciók főmenü Kommunikáció menüjében lehet beállítani. Például ha a mérési adatokat nyers és pozíció formátumban is át kívánja tölteni, akkor minden rekord két sorban jelenik meg. Az első sorban a mérési eredmények , a másodikban a koordináták. Mivel a koordináták az áttöltéskor kerülnek kiszámításra, így nem foglalnak el további memóriaterületet, mindössze az áttöltési idő nő meg a számításhoz szükséges idővel. Figyelem: Ha úgy gondolja egy mérésről, hogy különösen pontosra sikerült, az adatokat tárolja a POZ formátumban, így más pontok koordinátájának számításakor ezt a pontot nagyobb súllyal veszi figyelembe az SRX.

29

6. Koordináta keresési logika A POZ nézet rekord leggyakrabban észlelés (Eszl) pozíció nézetben. Azonban a KORR és a RED rekordok is tárolhatók POZ nézetben. Ez a három fajta POZ nézet rekord (Eszl, KORR, és RED rekord POZ nézetben) a keresési szabályokban precedencia szempontjából egyenértékű a valódi POZ rekorddal. A célpont koordinátájának meghatározásához mindig az álláspont legfrissebb adatát használja. A koordináta rekord lehet: - Helyzetrekord (POZ) - Álláspontrekord (Állpt) Koordináta számítható: - Egy POZ nézetben tárolt észlelés rekordból - Egy nyers vagy redukált formában tárolt észlelés rekordból - Egy redukált rekordból (RED)

6.1. Koordináta keresési szabályok 1. szabály: A POZ nézetben tárolt rekordokat POZ rekordként kezeli. Bármely Eszl, KORR vagy RED rekordot amelyet POZ nézetben tárolt POZ rekordként kezel. 2. szabály: Az SRX elsősorban POZ, Állpt, vagy POZ nézetű rekordot használ, akkor is ha időrendben megelőzi egy Eszl rekord. Az SRX egyenrangúként kezeli az Állpt, POZ és POZ nézetben tárolt rekordokat. Visszafelé keres az adatbázis végétől amíg nem talál olyan POZ rekordot amelynek pontszáma megegyezik a keresendővel. Ha nem talál ilyen rekordot, akkor ismét elkezdi a keresést de most olyan Eszl, Korr vagy RED rekordot keres, amely a meghatározandó pontot célpontként tartalmazza. Ha talál ilyent, akkor felhasználja a számításhoz. 3. szabály: Ha nem talál a megadott pontszámmal rekordot, akkor a keresés eredménytelen Ha a megadott pontszámot nem tartalmazza egyetlen POZ, Allpt, Eszl, Korr vagy RED rekord sem, akkor a program a keresett pontot ismeretlenként kezeli. 4. szabály: A koordinátakeresés iterációban történik. Előfordulhat, hogy egy pont koordinátáinak keresése közben más pontok koordinátáit is meg kell keresni. Ez ismételt keresésekkel történik mindaddig, amíg a célpont koordinátáinak meghatározásához talál megfelelő POZ, Allpt, vagy POZ nézetben tárolt rekordot. A keresési iterációk száma azonban le van határolva. A keresés eredménytelenséggel zárul, ha több mint 25 pont koordinátáját kell kiszámítania az eredetileg keresett pont koordinátáinak meghatározásához.

6.2. A keresési szabályok alkalmazása A keresési szabályok ismeretében, és azok használatával számos geodéziai probléma megoldható. 1. Példa : Pontraállás után mindössze a pont számát kell megadni , és az SRX megkeresi a koordinátákat, vagy ha még nem léteznek, automatikusan kiszámítja a pontra végzett mérésekből, amennyiben volt mérés a pontra . 2. Példa : Sokszögvonal kiegyenlítésekor a sokszögpontokról mért poláris pontok koordinátái is automatikusan kiegyenlítődnek (feltéve, hogy POZ nézetben lettek tárolva). 3. Példa : Kataszteri munkák során elegendő egyetlen kezdőpont koordinátáit megadni, és a többi pontra csak távolságok és irányok sorozatát a mérési terv alapján. A terepen ezek a pontok szabadon használhatók tájékozáshoz vagy álláspontként, mivel az SRX iterációs keresési eljárása automatikusan kiszámítja a kívánt koordinátákat. 4. Példa : Amennyiben egy álláspont koordinátái megváltoznak, az erről meghatározott pontok koordinátái is automatikusan javításra kerülnek kijelzőre listázás vagy adatkivitel esetén.

30

5. Példa : Amikor egy már meghatározott pontra történik mérés, a Felülírás beállítás hatására az észlelések POZ nézetben kerülnek tárolásra (így a továbbiakban ez lesz az aktuális érték erre a pontra), míg az Észl tárolása beállítás hatására ESZL nézetben tárolódnak (így a pont eredeti koordinátái maradnak az aktuálisak). 6. példa : Ha egy POZ nézetben tárolt mérést átállít ESZL nézetben tároltra, az SRX automatikusan keres egy korábbi POZ nézetes mérést az ismételt koordináta számításokhoz. Ez lehetővé teszi Önnek, hogy meghatározza mely méréseket használja a program a számításokhoz ha hibák fordulnak elő. Előfordulhat, hogy nem a kívánt koordinátát kapja a mérések eredményeként. Ilyenkor ellenőrizze, nem történt-e durva hiba méréskor, vagy a koordináta keresési szabályok eredményeznek-e nem kívánt hatást. Amennyiben egy szabadálláspont koordinátáit később módosítva (pl. javított magassággal) manuálisan tárolja a munkaállományban, az SRX az adatok számítógépre küldése közben automatikusan újraszámít minden korábban erről a pontról történt meghatározást. Az ÁLLPT és POZ rekordokban tárolt koordináták fixek, nem változtathatók meg, mint a POZ nézetben tárolt mérések. Tehát az ilyen pontok koordinátái nem változnak meg, ha a meghatározó pont koordinátái változnak (az a pont , amiről a kérdéses pont meg lett határozva). Ha Ön a Megtekintés (View) funkciót használja egy pont kereséséhez, akkor a legfrisebb rekordot kapja arról a pontról. Ha egy pontnak a számításokhoz használt koordinátáit kívánja megtekinteni, használja a Manuális adatbevitel programot, írja be a pont számát/nevét, és a koordináták megjelennek. Az <ESC> használatával úgy léphet ki, hogy nem tárolódik új rekord.

31

7. Jellegkódok és attribútumok a szövegtárban (FCL) Gyors áttekintés A FUNK menü Szövegtár tételével az SRX memóriájában különálló állományban tárolhatja azokat a jellegkódokat, amelyeket a mért pontok leíró információjaként a méréssel egyidőben a mérési adatokhoz kíván fűzni. A rögzítés során a kód mezőbe lépve nyomja meg a tárolni kívánt kód első vagy első két betűjének megfelelő billentyűt. A kódválasztó ablak jelenik meg mint menü, amelyből az inverz sor rávezetésével gyorsan és kényelmesen választhatja ki a tárolandó kódot. A jellegkódolás a mért pont alfanumerikus leíró kóddal való ellátása. Ez a kód egyszerűbb esetben mindössze a pontszámot kiegészítő információként kerül felhasználásra. Igazi előnye ennek a technológiának akkor jelentkezik, amikor a jellegkód egyben az automatikus térképszerkesztést lehetővé tevő információt is tartalmaz. Az ilyen célból kidolgozott kódok általában bonyolultak, nehezen memorizálhatóak. Az SRX-ben alkalmazott megoldás azonban a kód alfanumerikus jellegénél fogva könnyen memorizálhatóvá, az előre tárolás lehetősége és a menüjellegű kiválasztás pedig biztonságossá és gyorssá teszi a kódolást. A tárolt kódlistát a kezelő bővítheti, szerkesztheti, vagy törölhet a listából. A kódok ezen túlmenően u.n. attribútumokat is tartalmazhatnak. Az attribútumok tulajdonképpen a kódot kiegészítő leíró információk, nevezhetjük „tulajdonság”-nak is. Pl. tegyük fel, hogy a szennyvízcsatorna fedlapjának kódja CSATFED. Ehhez a kódhoz attribútumként a következő tulajdonságokat fűzhetjük: anyaga, átmérője, állapota. Az attribútumok az adatbázisban megjegyzés rekordok formájában tárolódnak. Az attribútumok térinformatikai adatbázisok leíró adatainak összegyűjtését teszik lehetővé a méréssel egyidőben. A következő fejezetek leírják, hogy miként hozhatók létre a jellegkód listák (szövegtárak), és hogyan történik a megfelelő kód kiválasztása a listából a mérés során.

7.1. Szövegtár listák kezelése (FCL) Válassza ki a FUNK menüből a Szövegtár (FCL) tételt - megjelenik az alap lista, amely kezdetben üres. Default list

Bövit

Töröl

Szerk

Egyidőben több szövegtár is tárolható az SRX-ben. Ez akkor lehet hasznos, ha több különböző jellegű munkán dolgozik. Egyidőben csak egy lista lehet aktív. A megnyomása után válik láthatóvá a funkció. Megnyomásának hatására jelennek meg a kijelzőn a tárolt kódlisták nevei: Szövegtár 1 2 3

BOVIT TOROL

Alap lista Utepites Kozmufelmeres

SZERK

STAT

A listák közül a megfelelőt az inverz sor rávezetésével és az <ENTER> megnyomásával választhatja ki. Ennél az ablaknál négy funkció található, a lenyomása után új listát hozhat létre, a el törölheti a kiválasztott listát, míg a <SZERK>-el a kiválasztott lista nevét módosíthatja. A <STAT> hatására a kiválasztott szövegtár-állomány statisztikai adatai jelennek meg a kijelzőn.

32

7.2. Szövegek a szövegtárban Egy új lista megnyitása után a kijelző felső sorában megjelenik a lista neve. Utepites

1 BOVIT TOROL SZERK A funkció lenyomása után tárolhatja az első kódot. Szövegtár bövítése Kód Vonalrajz Jellemzők

Nem 0 A

Billentyűzze be a Kód mezőbe a tárolandó szöveget. A Vonalrajz mezőt állítsa Igen-re amennyiben a kérdéses kód vonalas létesítmény töréspontját jelzi. Az Jellemzők mezőben a kódhoz fűzhető jellemzők számát adhatja meg. Erről bővebben a 7.4. fejezetben olvashat. A kód definiálás végeztével nyomja meg az <Enter> billentyűt. A és a <SZERK> funkció az inverz sorral kiválasztott kód törlésére és szerkesztésére (módosítására) használható. A funkció segítségével az inverz sor elé tud új kódot beszúrni.

7.3. A szövegtár használata adattárolás közben 1. Bizonyosodjon meg róla, hogy a Funk menü Leolvasás konfigr menüpontjában a Szövegtár aktív mező kapcsolója Igen -re van állítva. 2. Ha a kapcsoló Igen -re van állítva a szövegtár lista bármikor elérhető a Kód mező kitöltése közben, valamint a Megjegyzés mezők esetében. Amint begépel egy betűt, nyomban megjelenik a szövegtár egy részét tartalmazó ablak (feltéve, hogy van a listában a begépelt betűvel kezdődő kód): Alap lista > Kód Kód Kód Kód Kód

EP AROK SZELE ATERESZ EPULET JARDA KERITES

BOVIT TOROL SZERK

A lista neve a felső sorban látható. A második sor a kód eddig bebillentyűzött betűit tartalmazza (EP). A további sorokban a Szövegtár egy része látható Ha a lista ABC sorrend szerinti, az aktív mező azon a kódon áll meg, amely ugyanazokkal a betűkkel kezdődik, mint amit begépelt. Példánkban az "EP" bebillentyűzésének hatására a "EPULET" kódon. Amennyiben nem található ilyen betűkkel kezdődő kód, bejelentkezik az új kód bevitelére szolgáló ablak. Ha a lista kódjai egyedi sorrendben helyezkednek el, az aktív mező a begépelt betűvel kezdődő első szóra áll. Ugyanezen betű többszöri megnyomására az aktív mező sorra rááll az összes olyan szóra, melynek kezdőbetűje megegyezik a begépelttel. Ez a funkció más betűk megnyomásakor is ugyanígy működik. Például, ha elsőként begépeli a "t" betűt, majd másodikként az "e" betűt, az aktív mező az első "t" majd az első „e” betűvel kezdődő kódon állapodik meg. 3. Ha a szükséges kódon áll az inverz sor, akkor nyomja meg az <ENTER> billentyűt. 4. Ha nem a szükséges kódon áll az inverz sor, akkor vagy több betű billentyűzésével keresheti meg a megfelelő kódot, vagy a <Ï> és a <Ð> billentyűkkel.

33

5. Ha olyan kód billentyűzését kezdi el, amely nincs a listában de olyan betűkkel kezdődik amely szerepel benne (fenti példa esetében ATRIUM), akkor az egyező betűk bebillentyűzésénél természetesen be fog jelentkezni a lista-ablak (az inverz sor az első két betűnél az ATERESZ-re áll). Hagyja figyelmen kívül a bejelentkező listát és folytassa a kód bebillentyűzését. A program érzékeli, hogy nincs egyező kód a listában és visszatér az előző adatbekérő ablakhoz.

7.4. Jellemzők definiálása Minden egyes kódhoz hozzárendelhet 0 - 5 számú attribútumot, azaz olyan járulékos mezőket, melyek tartalmát Ön szabhatja meg. Ezek típusa lehet numerikus (számok) vagy alfanumerikus (betűk). Az attribútumok kívánt számát és nevét a kód létrehozásakor adhatja meg. Szövegtár bövítése Kód Vonalrajz Jellemzők

FA Nem 0

A A megadott számtól függően átalakul a kijelzett ablak. Ha 0-t ad meg, akkor nincs attribútum tárolás az aktuális kódhoz. Szövegtár bövítése Kód Vonalrajz Jellemzők 1. Jellemzö Tipus 2. Jellemzö

FA Nem 3

Tipus 3. Jellemzö Tipus

Alfa

Alfa

Alfa

A Jellemzö mezőkbe írhatja be az attribútum nevét (a „Jellemzö” szó átírásával), a Tipus mezőkben pedig a típusát állíthatja be a<Í> és a <Î> billentyűkkel. Az Alpha típusú 16 karakter hosszúságú szöveg lehet, a Numerik típusú mezőbe -9 999 999.999 és +9 999 999.999 közötti számokat lehet beírni. Kódállomány bövítése Kód Vonalrajz Jellemzők Fajta Tipus Atmero

FA Nem 3

Tipus Magassag Tipus

Numerik

Alfa

Numerik

A Fenti példa esetében a FA jellegkódhoz rendeltük a Fajta, Átmérő, és Magasság jellemzőket. Ha a kód definiálását befejezte, az <Enter> billentyűvel tárolhatja a beállításokat.

34

7.5. Jellemzők bevitele Az attribútumokat a méréskor lehet bevinni. Miután a kód kiválasztásához begépelte a megfelelő kezdőbetűket, nyomja meg az <Enter> -t. A mérés után, ha az adatokat tárolni kívánja, nyomja meg az <Enter> gombot. Ezután bejelentkezik az attribútumok bevitelére szolgáló ablak: Kód FAJTA

FA <üres>

ATMERO <üres> MAGASSAG <üres> A A mezők kitöltése után az <Enter> megnyomásával tárolhatja azok tartalmát. Az attribútumok tárolása az adatbázisban a mérési eredmények után történik AT jelzésű (Attribútum) megjegyzésként. Ezek a megjegyzések a későbbiekben kinyomtathatók vagy állományba kiírhatók további feldolgozás céljából.

35

8. Az álláspont és a tájékozó irány megadása Felmérési feladat végrehajtásakor (pl. a Részletmérés program) az SRX-nek szüksége van az álláspontra és a tájékozásra vonatkozó információkra.

8.1. Álláspont megadása Ha az álláspont adatait nem adta még meg, akkor a következő ablak jelentkezik be : Állpt Kelet (Y) <üres> N <üres> Mg <üres> Müszermagsg. <üres> Légnyomás 1013 Hömérséklet 18 Kód N Állpt: Ebbe a mezőbe kell beírni az álláspont számát vagy nevét. Ha ez a pont ismert, az SRX automatikusan beírja a koordinátákat, ha ismeretlen, a mezők tartalma <üres> lesz. Kelet, N, Mg: Ez a három mező tartalmazza a pont koordinátáit. Ha szükséges, bármikor átírhatja őket. Müszermagsg.: Ide a műszermagasságot kell beírni. Légnyomás: Ha ismert a légnyomás értéke, azt ide kell beírni. Ha nem ismert, hagyja a mező tartalmát <üres>-en. Ez a mező csak akkor jelenik meg, ha az Atmoszf.korr. mező kapcsolója Igen -re lett állítva. Hömérséklet: A méréskor észlelt léghőmérsékletet tartalmazó mező, ha ismeretlen, hagyja meg az < üres>-t. Ez a mező csak akkor jelenik meg, ha az Atmoszf.korr. mező kapcsolója Igen -re lett állítva. Páratartalom: A méréskor észlelt páratartalmat adhatja meg. Ha ismeretlen, hagyja meg az <üres>-t. Ez a mező csak akkor jelenik meg, ha az Atmoszf.korr. mező kapcsolója Igen -re lett állítva. Kód: Ez egy 16 karakter hosszú szöveges mező, melybe akármit írhat, akár üresen is hagyható. Ha az összes mező tartalma megfelelő , az <Enter > megnyomásával eltárolhatja őket. ¾MEGJEGYZÉS Ha a műszerrel csak nyers mérési adatokat kíván tárolni, de koordinátákat nem, akkor nem kell megadnia az álláspont koordinátáit. Ez esetben hagyja <üres> értéken a Kelet, Észak és Mg adatmezőket.

8.2. Tájékozó irány mérése Miután az álláspont adatait kitöltötte, a megjelenő ablakban meg kell adnia a tájékozó irányként megirányzandő pont számát vagy nevét: Tájékozás jóváhagyása Állpt Tájir

1001

N ¾MEGJEGYZÉS Ha a műszerrel csak nyers mérési adatokat kíván tárolni, de koordinátákat nem, akkor nem kell megadnia a Tájékozó pont számát (lásd: 8.2.1 fejezet). Ha a megadott pont koordinátája nincs tárolva az SRX-ben a következő menü jelenik meg:

36

Ir.szög Koord bevitel

Ismeretlen táj.irány Itt választhat, hogy az irányzott pont koordinátáit kívánja megadni, vagy az álláspontról az irányzott pontra menő irányszöget. A billentyűzetről történő adatbevitelt a 16. fejezetben részletesen megtalálja. Az irányszög vagy koordináta bevitele a következő ablakokban történik: Koord.bevitel

Irányszög bevitel Kód Célpt Kezpt Ir.szög

1002 1001 <üres>

Pt. Kelet (Y) Észak (X) Mg Kód

1001 <üres> <üres> <üres>

N Töltse ki az adatmezőket a megfelelő értékekkel. A tájékozási adatok bevitele után a következő ablak jelentkezik be a mérés előtt: Észlelj táj.irányra Állpt Táj.ir. IrÉrt Mszög Konf

1001 1002 123°12'25" 90°12'45" KLP

SZOG

A távmérést indító gomb () megnyomására a műszer elvégzi a távmérést a tájékozó irányra. Amennyiben a tájékozáshoz nem kíván távolságot mérni a <SZOG> billentyűt nyomja meg. A mérés befejeztével nyomja meg az -t az adatok eltárolásához. A leolvasás elvégzésének részleteit a 9.1. fejezetben olvashatja. A tájékozó irány mérése után az SRX kiszámítja a tájékozási szöget és egy Tájékozás rekordban tárolja, mellyel a további méréseket tájékozza. A tájékozó irány mérése mindig Eszl alakban kerül tárolásra, még akkor is, ha a Leolvasás konfigurálása ablakban POZ nézet lett megadva (lásd az 5. fejezetben). Utólag Ön átállíthatja ezt POZ , RED , vagy KORR nézetre. Ha a tájékozó irány mérését átállítja POZ nézetre, akkor ez minden korábbi adatot fölülírhat és a későbbi számítások során a mérést terhelő hibák problémát okozhatnak. 8.2.1. Tájékozó irány elhagyása Lehetőség van a tájékozó irány elhagyására, ha a tájékozó irány pontjának helyét üresen hagyva megnyomja az <Enter> gombot. A jóváhagyást kérő ablak megjelenése és a válasz megadása után lehet kezdeni a mérést, ahol a vízszintes szögeket a továbbiakban mint irányszögeket kezeli az SRX. Ez mindaddig érvényben marad, amíg nem változtatunk álláspontot. 8.2.2. Középtájékozási szög számítása A részletmérés programban több ismert koordinátájú pont mérésekor az SRX mindegyikre kiszámítja a tájékozási szöget, majd azokból a középtájékozási szöget. Ezt tárolja el egy önálló rekordban és ezzel tájékozza az irányértékeket. Az eljárás részletes ismertetése a 9.3 . " Többszörös észlelések közepelése " pontban található. Ha több tájékozó irányt szeretne mérni más műveletek során (pl. kitűzés előtt), először a Részletmérés programban kell a tájékozást elvégezni, előállítva ezzel a középtájékozási szög rekordját, majd kilépni ebből a programból és elindítani a Kitűzés programot, megerősítve, hogy a meglévő tájékozást akarja használni.

37

¾MEGJEGYZÉS A tájékozási szög rekordjában két érték kerül tárolásra, az irányszög és az irányérték. Több tájékozó irány mérésekor az SRX a legutolsó tájékozó irány pontszámával állítja elő a tájékozási szög rekordját és számítja ki az irányértéket. Ez az irányérték nem egy valós mérés eredménye, hanem a közepelt tájékozási szögekből számolt érték.

8.3. Az álláspont magasságának számítása tájékozó irány alapján Ha az álláspont magassága ismeretlen és a tájékozó irány mérése ismert magasságú pontra történik, az SRX automatikusan számítja az álláspont magasságát, mindössze arra kell ügyelni, hogy ferde távolságot is mérjen, amiből számítható a magasságkülönbség. A magassági érték automatikusan tárolásra kerül. ¾MEGJEGYZÉS Az álláspont magassága csak az első ismert magasságú tájékozó irányra végzett mérésből kerül kiszámításra, a további tájékozó irányok nincsenek hatással a magasságértékekre. A kiszámított magasságérték automatikusan fölhasználásra kerül a további számításokban. Tanulmányozza át a 27.15. pontban foglaltakat az álláspont megadásához útépítő programok alkalmazása esetén.

38

9. Részletpontok mérése (Topo) 9.1. A mérés végrehajtása 1. Válassza a Felm menüből a Részletmérés (Topo) tételt. A következő ablak jelentkezik be az álláspont és a tájékozó irány megadása után: Mérést indíthat Állpt 1001 Tájir 1002 Részletmérés IrÉrt 231°11'35" Mszög 89°18'35" Konf

KLP

SZOG

2. Kezdje meg a mérést a távmérést indító vagy <SZOG> lenyomásával. A műszer megkezdi a leolvasásokat és a következő jelenik meg : Kód Pt Jelmagasság IrÉrt Mszög Tferde Konf

1002 <üres> <üres> <üres> <üres> KLP SZOG

3. A mérés befejezésével a műszer beírja a leolvasásokat a megfelelő mezőkbe. Töltse ki a billentyűzettel a Kód és a Jelmagasság mezőket. 4. Tárolja el a méréseket az gombbal. A sikeres tárolás után megjelenik a "Bevitel elfogadva" üzenet, majd bejelentkezik ismét a mérés kezdete (Mérést indíthat) ablak. Ha az <Enter> helyett a gombot nyomja meg, a mérési eredmények tárolása után azonnal új mérésbe kezd a műszer. Kód A jellegkód mezőbe 16 karakter hosszú szöveget lehet beírni. Ha a funkció-menüben a Szövegtár aktív kapcsolója Igen-re van állítva, akkor a jellegkód listákból lehet választani. Pt Ide az irányzott pont neve kerül, melyet be lehet gépelni kézzel, vagy az SRX automatikusan tölti ki. A funkció a külpontos méréshez használható (lásd a következő fejezetben). A <SZOG> funkcióval teodolit üzemmódban végezhető mérés (csak szögmérés), a funkció segítségével a Leolvasás konfigurálása ablak hívható be.

9.2. Mérés külpontra Három féle külpontos mérés kerül ismertetésre ebben a részben. Ez a három mérési eljárás a funkcióbillentyű megnyomása után érhető el, mivel ennek hatására az F1, F2, és F3 billentyűk funkciója az alábbiakra változik: F1: KLP

Külpontos észlelés szögméréssel a központra, távméréssel a külponton álló prizmára

F2: KLP-T

Külpontos észlelés a külpont távolságának mérésével

F3: KP-2T

Külpont észlelés két távméréssel

39

9.2.1. Külpontos észlelés szögméréssel a központra (KLP) Ebben az esetben két mérést kell végrehajtani. A magassági szöget és a távolságot a külpontosan elhelyezett prizmára kell mérni, a vízszintes szöget pedig a célpontot megirányozva. Az SRX ezt a két mérést egyesíti egy külpontos méréssé. A prizmát úgy kell elhelyezni, hogy a műszertől való távolsága egyezzen meg a központ-műszer távolsággal. 1. A mérés kezdetekor (Mérést indíthat ablak), nyomja meg a funkciót, hogy a három mérési módot biztosító funkciók megjelenjenek. 2. Irányozza meg a prizmát, majd nyomja meg a billentyűt (F2). Az SRX elvégzi a távmérést a prizmára, és megjeleníti a következő ablakot : Kód Pt Jelmagasság Mszög Tferde

FA 1003 1.000 89°12'25" 152.201

KONF 3. Az billentyűvel fogadja el a mérést . A bejelentkező ablak a második mérés elvégzésének szükségességére figyelmeztet. 2. külpont mérés Állpt Tájir Részletmérés IrÉrt Mszög

1001 1002 231°11'35" 89°18'35"

KONF 4. Irányozza meg a központot,majd nyomja meg a gombot. Adja meg a pont kódját a Kód mezőben, majd az <Enter> billentyűvel tárolja el az egész mérést. Az SRX ezután visszatér a Mérést indíthat ablakhoz. 9.2.2. Külpontos észlelés a külpont távolságának mérésével (KLP-T ) Ebben az esetben a mérés a központtól ismert távolságra lévő prizmára történik. A prizma és a meghatározandó pont közti egyenesnek merőlegesnek vagy párhuzamosnak kell lennie a műszer és a prizma közötti iránnyal.

40

Mögötte Célpont (meghatározandó pont) Balra

Jobbra Előtte

Prizma

Műszer állás

1. A mérés kezdetekor (Mérést indíthat ablak), nyomja meg a funkciót, hogy a három mérési módot biztosító funkciók megjelenjenek. 2. Irányozza meg a prizmát, majd nyomja meg a billentyűt (F3). Az SRX elvégzi a távmérést és a szögmérést a prizmára, majd az eredményeket megjeleníti a következő ablakban, ahol meg kell még adni a prizma távolságát a célponttól, valamint a prizma elhelyezkedését a célponthoz képest. Kód Pt Jelmagasság Külpt táv Prm iránya IrÉrt Mszög KONF

2001 1.250 1.000 > 122°21'35" 89°41'45"

Tferde

144.321

KONF

Külpt táv Ide kell beírni a prizma távolságát a célponttól, vagy elfogadni a program által felkínált értéket. Prm iránya Ebben a mezőben kell megadni a prizma helyzetét a célponthoz képest, a műszer felől nézve. A prizma helyzetét a<Í> és a <Î> billentyűkkel adhatja meg, kiválasztva a megfelelő nyilat: ←↑→↓ A nyilak értelmezése:

↑ - a prizma a pont mögött van ↓ - a prizma a pont előtt van ← - a prizma a ponttól balra van →- a prizma a ponttól jobbra van

Ha elvégezte a mérést, a mezőket megfelelően kitöltötte, nyomja meg az billentyűt. Ezután az SRX kiszámítja a célpontra vonatkozó mérési eredményeket, majd az eredeti mérésekkel együtt eltárolja azokat. Figyelem : A célpont és a prizma között nem lehet magasságkülönbség. 9.2.3. Külpont észlelés két távméréssel (KP-2T) Ebben az esetben két távolságmérést kell végezni egy olyan jelrúdra amelyre két prizmát erősítettek az alábbi ábrán látható módon. A másodikként mért prizma és a célpont távolságának ismertnek kell lennie. Ez a külpontos távolság. Figyelem : Az első mérést mindig a célponttól távolabb eső prizmára kell végezni.

41

1. Prizma

Jelrúd

Külpontos távolság 2. Prizma

Célpont Műszer 1. Irányozza meg az 1. Prizmát (a célponttól távolabbit). 2. A mérés kezdetekor (Mérést indíthat ablak), nyomja meg a funkciót, hogy a három mérési módot biztosító funkciók megjelenjenek. 3. Nyomja meg a billentyűt (F4). Az SRX elvégzi a mérést a prizmára és megjeleníti az eredményt a következő ablakban. Kód EPULET Pt 2003 Külpt táv 0.000 IrÉrt 122°21'35" Mszög 89°41'45" Tferde 45.344 KONF 4. Adja meg a külpontos távolságot és a kódot. Nyomja meg az -t és bejelentkezik a második mérés elvégzésére felszólító ablak. 2. külpont mérés Állpt Tájir

1001 1002

Részletmérés KONF 5. Irányozza meg a 2. prizmát (a célponthoz közelebb lévőt) és nyomja meg a gombot. 5. Az billentyűvel zárja le az egész mérést. Az SRX ezután számítja a célpontra vonatkozó mérési eredményeket és tárolja azokat. Figyelem: A jelmagasság ebben az esetben nulla.

9.3. Többszörös észlelések közepelése Amikor egy mérés során valamely pontra több mérést végez, vagy az SRX-ben már van koordinátája annak a pontnak, az eltérést mindig megjeleníti az SRX. Ezek az eltérések (pl. a számított és mért értékek között) úgy jelennek meg, hogy egy ∗ jelzi , ha meghaladják az előre megadott tűréshatárt. Létezik Eljárás ∆Tferde* ∆Irszg* ∆Mszög* Pt-Pt Tferde

∆Tferde

-

1002 Ellenörzés 0.520 1°25'25" 1°10'10" 5.123

A koordinátákból számított és a mért ferde távolság közötti különbség.

42

∆Irszg

-

A koordináták alapján számított irányszög és a mérés alapján számított tájékozott irányérték közötti eltérés.

∆Mszög

-

mért és számított magassági szög eltérés

Pt-Pt Tferde -

az ismert koordináta és a mérés alapján számított koordináta közötti ferde távolság

Az adatok kezelésére több lehetőség is adódik. A mérés befejeztével: 1. Válassza ki a megfelelő tevékenységet a Eljárás mezőben a <Í> és a <Î>billentyűkkel . 2. Nyomja meg az <ENTER>-t. 3. Nyomja meg az <ESC> billentyűt, elhagyva a mérést. Az Eljárás mezőben választható tevékenységek: Ellenőrzés A program megjegyzés rekordban tárolja az eltérések értékét, így a korábbi koordináták nem változnak. Egy ismert pontra végzett méréssel így ellenőrizni lehet , hogy a műszer tájékozott maradt - e, vagy elmozdult.

Eszl. tárolása A mérési adatokat észlelés rekordban tárolja az SRX. Ez nem írja felül a pont POZ nézetben tárolt koordinátáit. Ha azonban az ismételten megirányzott pont nem POZ rekorddal (koordináta) hanem ESZL rekorddal (mérési adat) volt tárolva, akkor a további számításokban ez utábbi mérési adat fog részt venni. Felülírás A mérési eredmények POZ nézetben kerülnek tárolásra, így a korábban tárolt koordinátákat már nem keresi a program . Hatása olyan mintha a korábban tárolt értékeket átírná a program. Középérték A meglévő és az új adatok közepelt értéke kerül tárolásra. A közepelés több módon hajtható végre: 1. Egy új mérés és egy régebbi mérés közepelése. Két első távcsőállásban végzett mérés közepelésekor egy újabb (a középértéket tartalmazó) első távcsőállás rekordot állít elő és tárol. 2. Két második távcsőállásban végzett mérés közepelésekor szintén második távcsőállás rekord keletkezik. Ha változik a jelmagasság , vagy első és második távcsőállás rekord kerül közepelésre, az eredmény KORR rekordként lesz tárolva. 3. Ha a mért pontnak már létezett koordinátája és egy újabb pontról is kiszámításra kerültek, a közepelés eredménye egy új POZ rekord lesz. Ha a meglévő adatok is közepeléseket.

közepelés eredményei, az SRX megfelelően súlyozva számítja a további

Középtájk Ezt a lehetőséget választva a középtájékozási szöget lehet kiszámítani. 1.

Irányozzon meg egy ismert koordinátájú pontot. (Ez lehet a programba történő belépéskor megnevezett tájékozó irány vagy bármely más ismert pont.)

2.

Válassza a Középtájk lehetőséget , és az SRX új tájékozási szöget számol az új méréssel, majd közepeli a meglévővel.

Ez az eljárás megismételhető több pontra, vagy akár ugyanarra a pontra többször is. Az SRX automatikusan súlyozza a közepeléseket. Átnevezés Ennek hatására az elvégzett méréshez megadott pontszámot módosíthatja. A pontszám megadása után az SRX leellenőrzi, hogy létezik-e a módosított pontszámmal pont. Ha nincs, akkor a mérési adatokat a módosított pontszámmal tárolja.

43

Figyelem : Ha második távcsőállásban mér tájékozó irányokat, nem lesz lehetősége az első távcsőállásban is megmérni azokat.

10. Iránysorozat mérése (SC) Az SRX Iránysorozat mérése programja lehetővé teszi iránysorozatok két távcsőállásban és többszöri ismétléssel (fordulóval) történő mérését. A program a mérési eredményeket kiközepeli. Az észlelés végeredményét sokszögvonal számításhoz vagy szabadállásponthoz tudja felhasználni.

10.1. A programban beállítható lehetőségek A Iránysorozat mérése menüpont választása után a program következő képernyőformátumon keresztül kéri a tájékozóirány megadását. Tájékzást jóváhagyása Állpt Tájir Irszög IrÉrt

1001 1002 5°25'30" 25°42'25"

Beáll. Mielőtt megadná az álláspont és a tájékozó irány pontszámát, nyomja meg a funkciót. A kijelzőn a következő jelenik meg: Módszer Hz forduló(k) Távmérések száma T.áll.srnd Irm.srnd Záróirány Irány előírása Visszaszámít

Irány 1 1 T1T2/T2T1 123...321 Nem Igen Kérés

Hét adatmező (paraméter) beállításával határozhatja meg azt, hogy miképpen végezze el az SRX az iránysorozat mérését. Módszer Két lehetőség közül választhat. Az Irány választása irányok egy tájékozási sorozatba foglalt mérését jelenti. Az Ismétlö lehetőség két pont által bezárt szög többszöri ismétléssel való mérését jelenti. Hz forduló(k)

44

Ezzel a paraméterrel az adható meg, hogy hány fordulóban történjen az irányérték mérése. A szám független attól, hogy a mérés hány távcsőállásban történik. Pl., ha egy távcsőállásban végzi a mérést és a Hz sorozatok értéke 3, akkor háromszor kell megirányoznia minden pontot, ha viszont két távcsőállásban történik a mérés, akkor minden pontra 6 irányzást végez. Távmérések száma Azt adhatja meg, hogy ugyanarra a pontra hányszor kívánja elvégezni a távmérést. Az érték 0 és 9 között lehet. T.áll.srnd Több fordulóban végzett mérés esetén megválaszthatja a távcsőállás-sorrendet. A lehetőségek a követlezők: (T1= 1. távcsőállás, T2= 2. távcsőállás) •

T1T2/T2T1

• • •

Csak T1 Csak T2 T1T2/T1T2

Az első fordulóban 1.-2., a második fordulóban 2.-1. távcsőállás a sorrend. A 3. és 4. fordulóban megfelelő módon ismétlődik a sorrend. A mérést csak 1. távcsőállásban végzi. A mérést csak 2. távcsőállásban végzi. Mindegyik fordulóban 1.-2. távcsőállás a sorrend.

További lehetőségek: T2T1/T2T1, T2T1/T1T2. Ha csak egy fordulóban szeretne mérni de két távcsőállásban 1.-2. sorrendben válassza az T1T2/T1T2 vagy az T1T2/T2T1 lehetőséget.

Irm.srend Három lehetőség közül választhatja ki a megfelelő iránymérési sorrendet. A Tetszőleges választása esetén a mérési sorrend tetszőleges. Ha az 123...123... lehetőséget választja akkor a második távcsőállásban Az SRX jelzi a pontok mérési sorrendjét, ami megegyezik az 1. távcsőállás mérési sorrendjével. Az 123...321... választása esetén 2. távcsőállásban az 1.-vel ellenkező sorrendben történik a pontok irányzása. Példa: Ha az Irm.srend paraméter 123...321... értékre van állítva, a T.áll.srnd pedig T1T2/T1T2 (vagy T1T2/T2T1), akkor az A, B, C és D pontok mérése a következő sorrendben történik A-T1 B-T1 C-T1 D-T1 - D-T2 C-T2 B-T2 A-T2 Záróirány Igen választása esetén az iránysorozat mérését a kezdő irányra történő visszaméréssel zárja, tehát az 1, 2 és 3 pontok mérése estén a teljes mérési sorrend 1-2-3-1. Az eltérést a mérést követően ráosztja a közbenső pontokra. Irány előírása Igen választása esetén Az SRX lehetővé teszi, hogy az észlelést megelőzően tárolja azon pontok nevét vagy pontszámát, amelyeket az iránysorozatban mérni kiván. Az SRX ezt a listát az Irm.srend paraméterrel együtt használja a mérés vezérléséhez. Visszaszámít Az SRX képes reciprok (visszafelé) számítást végezni az álláspont és a tájékozó irány között. Ez a lehetőség a részletmérés és az iránysorozat mérése programban is adott, azonban a módszer mégsem teljesen azonos. A részletmérés során alkalmazott eljárást a 3. fejezetben ismertettük, míg az iránysorozat mérése folyamán alkalmazott eljárást alább tárgyaljuk. Figyelem: A mérés folyamata közben a funkcióval beállítható Visszaszámít paraméternek nincs hatása az iránysorozat mérése programban. Ha az Iránysorozat mérése program Visszaszámít paramétere Kérés lehetőségre van állítva, akkor a mérés során az SRX minden esetben jelzi a visszaszámítás lehetőségét amennyiben az valóban elvégezhető. Ez esetben a számítás elvégzéséhez az SRX kéri a kezelő jóváhagyását. A Mindig lehetőség választása esetén a visszaszámítást jóváhagyás nélkül minden lehetséges esetben automatikusan elvégzi. Soha esetén akkor sem végez visszaszámítást, ha azt egyébként elvégezhetné. A visszaszámítás megtörténtét követően az adatbázisba két erre utaló megjegyzés-rekord kerül.

10.2. Az észlelés végrehajtása Miután a fent tárgyaltak alapján megadta az iránymérés paramétereit adja meg az álláspont és a tájékozó irány pontszámát, és már kezdheti is a tényleges mérést.

45

10.2.1. Az iránysorozat előírása Ha az Irány előírása paraméter Igen-re volt állítva, akkor a mérés megkezdése előtt bebillentyűzheti a mérendő pontok listáját. Az első sorban a 9. fejezetben leírt módon megadott tájékozó irány neve jelenik meg mint elsőként mérendő pont (az alábbi példában 100-as pont). Irány előírása Pt Pt

100 ____

BESZ TOROL Annyi pontnevet (pontszámot) billentyűzhet be amennyi szükséges. A kijelző alját elérve a sor továbbgördülve ad lehetőséget további pontok bevitelére. Ha eltévesztette a pontszámot a <Ï> és a < Ð> billentyűkkel visszaléphet és elvégezheti a javítást. Ha a tárolt listába két pont közé szeretne beszúrni egy újabbat, akkor léptesse az inverz sort arra a pontszámra amely elé az új pontot helyezné és nyomja meg a funkciót. Ha törölni szeretne pontot a listából akkor álljon rá a megfelelő sorra az inverz mezővel és nyomja meg a funkciót. A teljes lista törlését a <MTORL> funkció lenyomásával kérheti. Ha a lista elkészült nyomja meg az billentyűt. Ha valami oknál fogva szeretne kilépni az iránymérés programból nyomja a <ESC> billentyűt. Ekkor Az SRX rákérdez arra, hogy valóban el kivánja-e hagyni a programot. Megerősítésként nyomja le az funkciót. 10.2.2. Észlelés A lista bevitelét követően lenyomott után a következő kép jelenik meg a kijelzőn. Mérést indíthat Állpt Tájir Célpt IrÉrt Mszög Konf

KLP

1001 1002 1005 <üres> <üres> SZOG

A Célpt sorban jelzett pont megirányzása után nyomja meg a gombot vagy a <SZOG> billentyűt, attól függően, hogy távolságot is vagy csak szöget kíván mérni a célpontra. Ennek hatására a kijelzőn megjelenik a következő kép: Kód Pt Jelmagasság IrÉrt Mszög Tferde Konf

1005 2.000 <üres> <üres> <üres> KLP

SZOG

Ha az Irm.srend paramétert 123...123... vagy 123...321... értékre állította, akkor Az SRX jelezni fogja a következő észlelendő pont számát. A Kód és a Jelmagasság mezőt a program automatikusan kitölti. Ha az érték nem megfelelő, akkor az inverz sor rávezetése után átírható. Ha elfogadja a kijelzett mérési adatokat valamint a Kód és a Jelmagasság mezőt megfelelően kitöltötte, akkor nyomja meg az billentyűt. A fentieknek megfelelően végezze el a mérést az iránysorozat többi pontjára is.

10.3. Az észlelési eredmények megtekintése, szemléje Az iránysorozat mérése során tárolt adatok a billentyű megnyomásával listázhatók a kijelzőre. Speciális adatvisszanézési lehetőséget kínál azonban Az SRX funkció menüjében az

46

Iránysorozat szemle program, illetve az iránysorozat mérésének befejezését követően megjelenő menü harmadik tétele. 10.3.1. Példa a szemlére Tegyük fel, hogy rögzítettük a következő két fordulót. Az első forduló adatai első távcsőállásban: Álláspont APT APT APT

Irány A B C

V.szög 00.0000 45.0000 90.0000

Zenitszög 90.0000 90.0000 90.0000

F.táv. 100.000 141.420 100.000

Az első távcsőállás észlelésének befejezése után a kijelzőn a következő üzenet jelenik meg: Fordíts másik t.á.ba ... Egy gombot megnyomni ... A szöveg jelentése: fordítsa át a távcsövet 2. távcsőállásba és nyomjon meg egy gombot. A második távcsőállásban mért értékek: Álláspont APT APT APT

Irány A B C

V.szög 270.0000 225.0000 180.0000

Zenitszög 270.0000 270.0000 270.0000

F.táv. 100.000 141.420 100.000

Miután a második távcsőállásban is befejezte a mérést, a következő kép jelenik meg a kijelzőn: Állpt Fordulók száma

APT 1

Másik álláspontra További fordulók Iránysorozat szemle Beáll. Nyomja meg a billentyűt és változtassa a T.áll.srnd paramétert Csak T1-re. Az <Enter> megnyomását követően vezesse az inverz sort a További iránysorozat menütételre és nyomja meg ismét az <Enter>-t. A második fordulóban de (a fenti beállítás miatt) csak első távcsőállásban mért értékek: Álláspont APT APT

Irány A B

V.szög 60.0030 105.0020

Zenitszög 90.0030 90.0020

F.táv. 100.020 141.410

Észak (X)

81.116, 115.8456 Irányszög: 10°00'00"

APT

-17.3648, 98.4808

47

Az első fordulóban végzett mérés a fenti ábrán látható elhelyezkedés reprezentálására szolgál, míg a második fordulót (amely pontatlanságokat is tartalmaz) csak azért tároltuk, hogy rajta keresztül be tudjuk mutatni az adatvisszanézés különböző lehetőségeit az iránysorozat mérése során. Az APT álláspontról az A pontra vonatkozó irányszög 10°. 10.3.2. A FORDULÓK szint Válassza a funkció menüből a Iránysorozat szemle tételt. A kijelzőn a bal oldali ábrán látható módon adja meg annak az álláspontnak a számát, amelyen mért iránysorozatokat szeretné átnézni. Ezt követően a jobb oldalon látható kép jelenik meg. Frd Állpt

Szemlélendö álláspt Állpt

_________

Pt Pt Pt HIBA

1/2 APT A B C PONT MIND

Az első sorban látható szöveg (Frd 1/2) jelzi, hogy két fordulót mért a második sorban jelzett (APT) ponton, és az éppen kijelzett forduló az első. A Pt-vel kezdődő sorokban a fordulóban mért pontok neve olvasható. A további forduló(k)ban mért pontok listájához a <Í> és a <Î> billentyűk lenyomásával juthat. Pl. a < Î> megnyomását követően megjelenik a 2. fordulóban mért pontok listája az alábbiak szerint. Frd Állpt

2/2 APT

Pt Pt

A B

HIBA

PONT MIND

¾MEGJEGYZÉS A második fordulóban nem mértünk a C pontra. Ha az 1. forduló listájánál a <Í> billentyűt, az utolsó forduló listájánál pedig a <Î> billentyűt nyomja meg, akkor a következő üzenet jelenik meg a kijelzőn:

Nincs több forduló a szemléhez Nyomj meg egy gombot

A FORDULÓK szintről az alábbi négy irányba léphet tovább: • • • •

A <MIND> funkció lenyomásával juthat a mindent egyesítő szintre A funkció lenyomásával juthat a pontonként listázó szintre Az <Enter> billentyűvel juthat az adott forduló kiválasztott pontját listázó szintre Az <ESC> billentyűvel kiléphet a Iránysorozat szemle programból.

Ezeket a szinteket a következő fejezetekben ismertetjük részletesen. 10.3.3. A teljes (MIND) szint A korábbi mérési példánál maradva az MIND szintbe lépve a következő kijelzéshez jutunk:

48

Fordulók száma Állpt

2 APT

Pt Pt Pt

A B C FRD

PONT

A fenti kijelzés azt tudatja, hogy két forduló mérése történt meg az APT állásponton. A pontlistában a mindkét fordulóban együttesen mért pontok neve látható. Ha mértünk volna 3. fordulót is benne az A és D ponttal, akkor a fenti kép csak abban különbözne, hogy a jobb felső sarokban 3-as lenne látható és a D pont is szerepelne a listában. A MIND szintről az <ESC> billentyűvel vagy az funkcióval visszaléphet a Fordulók szintre, az <ENTER> vagy a funkcióval pedig beléphet a pontonként listázó szintre.

10.3.4. A Pont szint A PONT szinten az adott álláspontról a kiválasztott pontra végzett összes mérés középértéke jelenik meg a kijelzőn. Ha az inverz sor az első forduló B pontján áll és megnyomja a funkciót (akár a MIND akár a SORZ szinten) akkor a következő kép jelenik meg a kijelzőn: Pt H.közép Szórás Max diff Frd 1 Frd 2 VERT

B 54°59'55" 0°00'05" 0°00'05" 0°00'05" 359°59'55" TF

FRD

MIND

Az SRX a különböző fordulókban mért szögek összehasonlítását és kiegyenlítését az alábbiak szerint végzi: 1. Az első fordulót referenciaként kezeli. Minden egyes n fordulóban megkeresi az első észlelést arra a P pontra, amely a referencia fordulóban is szerepel és irányértéke nem nulla. 2. A két fordulóban mért szöget összehasonlítja. Ha a különbség az előre adott hibahatár értéken belül van, akkor úgy értelmezi, hogy az eltérés irányzási pontatlanságból származik és nincs szükség az n forduló beforgatására. Ha az eltérés nagyobb mint a hibahatár, akkor az n forduló minden irányértékéből kivonja a két forduló közötti eltérést (az n fordulót beforgatja a referencia fordulóba). A különböző pontokra végzett mérések most már összehasonlíthatók és közepelhetők a fordulók között. 3. A referencia forduló első nem nulla értékű irányát irányszöggé konvertálja, majd ennek megfelelően tájékozza a többi irányt is. A példában a B pontra végzett leolvasás eredménye 45.0000 volt az 1. fordulóban, 105.0020 volt a 2. fordulóban. Az eltérés 60°, tehát nagyobb mint a hibahatár ezért az összeforgatás érdekében a 2. forduló mérési eredményéből ki kell vonni 60.0030-t. Mivel a APT pontról az A pontra vonatkozó irányszög 10°, a konvertálást követően a B pontra vonatkozó szög a két fordulóban 55.0000 illetve 54.5950, középértékük pedig 54.5955. ¾MEGJEGYZÉS A fordulók közötti közepelést minden esetben megelőzi a fordulókon belüli közepelés ! A Pont szinten a következő műveleteket végezheti:

49

• • • •

Az <ESC> billentyűvel kiléphet a Iránysorozat szemle programból A <MIND> funkció lenyomásával átláphet a MIND szintre Az funkció lenyomásával átláphet a Fordulók szintre A <Í> és a <Î> billentyűkkel a többi pontra vonatkozó információk jelennek meg a kijelzőn.

Ha az 1. forduló listájánál a <Í> billentyűt, az utolsó forduló listájánál pedig a <Î> billentyűt nyomja meg, akkor a következő üzenet jelenik meg a kijelzőn:

Nincs több pont a szemléhez Egy gombot megnyomni

• •

A B pontra végzett magassági szögmérés adatainak listázásához nyomja meg a funkciót. A B pontra végzett távmérés adatainak listázásához nyomja meg a funkciót.

Az <ENTER> megnyomása után a Forduló-Pont szintre léphet. Az aktuális pont a B, az aktuális fordulót az inverz sor pozíciója határozza meg az <ENTER> megnyomásának pillanatában. 10.3.5. A Forduló-Pont szint Bizonyos pontra adott fordulóban végzett mérés eredményét tekintheti meg ezen a szinten. Ebben az esetben többnyire az 1. és 2. távcsőállásban mért adatokról van szó. Az 1. fordulóban a B pontra végzett észlelés eredménye a következőképpen jelennek meg a kijelzőn: Frd Pt T1 IrÉrt T2 IrÉrt K.ért IrÉrt Max ∆ Frd kzp. VERT TF

• • • •

1 B 55°00'00" 235°00'00" 55°00'00" 0°00'00" 359°59'55" ÍFRD FRDÎ

A harmadik és negyedik sorban az első és második távcsőállásban leolvasott érték látható. Az ötödik és hatodik sorban a két távcsőállás középértéke jelenik meg. A hetedik sorban a középérték és mért értékek közötti különbség maximuma olvasható. Az utolső sorban (a Ð megnyomásával érhető el) a hatodik sorban látható érték és a többi forduló középértéke közötti különbség látható.

Ha a fordulón belül kettőnél több észlelés van ugyanarra a pontra, a lista gördíthető. Ki kell emelnünk, hogy a visszazáró irány kilistázása függetlenül történik. Részletes ismertetése a 10.3.7. fejezetben olvasható. A Forduló-Pont szinten a következő műveleteket végezheti: • • • • •

Az <ESC> lenyomásával visszaléphet arra a szintre amelyből belépett erre a szintre. A billentyűvel a magassági szögmérés, a billentyűvel pedig a távmérés eredménye listázható. A <Í> és a <Î> billentyűkkel az adott forduló többi pontjára vonatkozó mérési adatok jelennek meg a kijelzőn. A <ÍFRD > és a < FRDÎ> billentyűkkel az adott fordulót megelőző illetve azt követő fordulóba léphet át. Előzőleg a -t le kell nyomni. Az <ENTER> billentyűvel a szint-hierarchia legalacsonyabb szintjére léphet (adatok az adott forduló adott pontjának adott távcsőállásában)

10.3.6. A Forduló-Pont-Távcsőállás szint

50

Ha az előző kijelző képnél az T1 (első távcsőállás) adatsoron állt az inverz sor, akkor az <ENTER> megnyomását követően az alábbi kép jelenik meg a kijelzőn: Frd 1 Pt Kód Jelmagasság Nys IrÉrt Nys Mszög Nys Tf ÍPNT PNTÎ

T1 B 5.000 45°00′00" 90°00′00" 141.420 ÍFRD FRDÎ

A fenti ábrán az 1. forduló első távcsőállásában a B pontra végzett észlelés eredménye látható a járulékos információkkal (kód, jelmagasság) együtt. Erről a pontról a következő továbblépési lehetőségek vannak: • • • •

A <ÍPNT> és a funkció billentyűkkel ugyanezen forduló megegyező távcsőállásában az előző és következő pontra végzett mérések eredményét jelenítheti meg. A <ÍFRD> és a funkció billentyűkkel az előző és következő fordulóban ugyanezen pontra végzett mérések eredményét jelenítheti meg. A <Í> és a <Î> billentyűkkel az adott forduló adott pontjára vonatkozó további mérési adatok jelennek meg a kijelzőn (1. távcsőállás kijelzése esetén a 2. és fordítva). Az <ESC> megnyomásával az előző szintre juthat vissza.

10.3.7. Egyéb részletek Visszairányzás Néha előfordul, hogy a mérés pontosságának fokozása érdekében a forduló végén visszairányzunk a forduló kezdőpontjára. Ezzel a második méréssel kiküszöbölhetjük az állványelcsavarodás okozta mérési hibákat. Ha visszairányzást is tartalmazó fordulót listáz a kijelzőre tapasztalni fogja, hogy a két irányzás közötti eltérést a program minden egyéb javítás elvégzése előtt ráosztja a fordulóban mért irányokra. A visszairányzás külön pontként szerepel a listában. Jó és rossz fordulók Az SRX lehetővé teszi, hogy a hibahatárt meghaladó eltérést tartalmazó fordulókat a program "hibás" adatként megjelölje. Kiegyenlített (KORR tipusú rekordokat tartalmazó) forduló generálása közben Az SRX figyelmen kívül hagyja a hibásként megjelölt fordulót. Kiegyenlített fordulót a következő esetekben generál a program: • • •

Minden esetben amikor befejez egy forduló mérést. Minden esetben amikor hibásként megjelöl egy fordulót. Minden esetben amikor hibás fordulót jónak minősít.

Megjelöléshez a és a <JO> funkció használható. A korábbi minősítés megváltoztatásának hatására a Pont és Forduló-Pont szinten megjelenő középértékek és középhibák természetesen megváltoznak, mivel a hibásnak minősített adatok a számításban nem vesznek részt. Így meg tudja figyelni, hogy a forduló kihagyásának van-e egyáltalán hatása a számítás végeredményére. ¾MEGJEGYZÉS Minden átminősítés esetén új KORR rekordok jönnek létre az SRX adatbázisában. Kollimációhiba javítása A legalsó (eredeti nyers mérési adatokat listázó) szint kivételével minden szinten a kollimációhiba által javított értékek jelennek meg a Iránysorozat szemle program alatt.

51

11. Sokszögvonal kiegyenlítése A program lehetővé teszi azon álláspontok sorozatának megnevezését, amelyek sokszögvonalat alkotnak. A sokszögvonal számítható és kiegyenlítése is elvégezhető. A számítás végrehajtása előtt el kell végezni az észlelést és adatrögzítést a Részletmérés vagy a Iránysorozat mérése programmal. A mérés sorrendje tetszőleges lehet, nem kell megegyeznie a sokszögvonal pont-sorrendjével.

11.1. Sokszögvonal számítása Válassza a SURV menüből a RS programot. Az SRX először a sokszögvonal kezdőpontjának számát kéri:

11.1.1. A kezdőpont Billentyűzze be a kezdőpont számát. Az <Enter> megnyomása után a program az adatbázisban végzett keresés alapján automatikusan alakítja ki a sokszögvonalat.

A sokszögvonal kialakítása mindaddig tart amíg az SRX nem találkozik az alábbi esetek valamelyikével: • • • •

Nincs több észlelés az adott pontról álláspontra Az álláspontról több irányba lehet haladni (elágazás) A bebillentyűzött álláspontnak adott a koordinátája. A sokszögvonalat ezen a ponton zárja. A bebillentyűzött állásponton van észlelés olyan pontra amelynek adott a koordinátája. A sokszög-vonalat ezen a ponton zárja.

52

• •

Visszairányzás a kezdőpontra. A sokszögpontok száma eléri a 200-at.

11.1.2. Az útvonal Ha az útvonal teljes, nyomja meg az billentyűt. Ellenkező esetben további pont bebillentyűzésével folytatható a sokszögvonal vezetése. A ⇑ és a ⇓ billentyűkkel mozoghat a listában. Pontszám változtatása esetén a törli a sokszögvonal további pontjait és folytatja az új vonal kialakítását. 11.1.3. Tájékozás A vonal kialakítását követően az SRX az alábbi kijelzőképen mutatja meg a tájékozási adatokat.

A fenti példában a vonal kezdőpontja a 101-es pont, amelyről az 1100-as pontra történt tájékozás, a végpont pedig a 105-ös pont, amelyről az 1500-as pontra történt tájékozás. Az SRX felkínál lehetséges tájékozóirányt a kezdőponton és a végponton, amennyiben az adatbázisban talál megfelelő mérést. Ha elfogadja, nyomja meg az billentyűt, ellenkező esetben billentyűzze be a megfelelő pontszámot. A tájékozással kapcsolatos szabályok: • Sem a kezdőponton sem a végponton nem kötelező tájékozni. Mindkét adat elhagyható. • Tájékozó pont száma, vagy irányszög is bebillentyűzhető. • Ha a kezdőponton van tájékozás nem kell hogy a végponton is legyen. 11.1.4. Sokszögvonal számítás A tájékozási adatok megadását követően nyomja meg az billentyűt. Az SRX kiszámítja a sokszögvonal zárási hibáit és megjeleníti a kijelzőn:

A ∆Szög mezőben a szög-, a ∆Táv mezőben pedig a hosszzárási hibát láthatja. A Pontosság mező a vonal pontosságát mutatja, ami a teljes vonalhossz és a záróhiba aránya. A ∆Y és ∆X mező az Y és X irányú záróhibát jelenti. A ∆Mag. mezőben a magassági záróhiba olvasható. Figyelem: Elégtelen mennyiségű adat esetén csak a számítható hibák értéke jelenik meg. (tájékozás hiányában nincs szögzáróhiba)

11.2. Sokszögvonal megtekintése és tárolása A billentyűk megnyomása után megnézheti a sokszögvonal adatait. Ekkor a következő képhez hasonló jelenik meg a kijelzőn:

Az <ESC> megnyomásával visszaléphet az előző (Svonal pontossága) képhez, ahol a funkció lenyomásával tárolhatja a pontossági információkat az adatbázisban megjegyzés rekordok formájában.

53

11.3. Sokszögvonal kiegyenlítés A sokszögvonal kiegyenlítésének végrehajtásához nyomja meg a <JAV> funkciót. Ez a funkció csak akkor jelenik meg, ha a koordináta zárás nem 0. 11.3.1. Kiegyenlítési paraméterek A kiegyenlítés megkezdése előtt a funkció megnyomásával állíthatók be a kiegyenlítés paraméterei az alábbiak szerint. Koordináta kiegyenlítés: Két kiegyenlítési módszer közül választhat: Oldalirányú vagy Koordvlt.ar. Az Oldalirányú módszerrel a következő kifejezések alapján végzi a kiegyenlítést.

dY= dX=

t

*DY

T t

ahol

*DX

T

dY = Y irányú koordináta javítás dX = X irányú koordináta javítás t = sokszögoldal hossza T = sokszögvonal hossza DY = Y irányú záróhiba DX = X irányú záróhiba

A Koordvlt.ar (koordinátaváltozás arányában) módszerrel a következő kifejezések alapján végzi a kiegyenlítést.

dY = dX =

Y Y X X

* DY * DX

ahol

dY = Y irányú koordináta javítás dX = X irányú koordináta javítás ∆Y = Y irányú koordináta különbség ∆X = X irányú koordináta különbség DY = Y irányú záróhiba DX = X irányú záróhiba

Szögzáróhiba Háromféle szögzárási lehetőség létezik. Súlyozott: A javítás értéke minden szögön egyenlő a szöget meghatározó sokszögoldalak reciprokának összege osztva ezen összegek summájának hányadosával szorozva a teljes szögzáróhibával. A javítást tehát az oldalhosszak súlyozzák. Lineáris: A hibát egyenletesen osztja rá a törésszögekre. Nincs: Nem végez szögzáróhiba ráosztást. Magassági kiegyenlítés Háromféle magasságzárási lehetőség létezik. Súlyozott: A hiba ráosztása az oldalhosszak arányában történik. Lineáris: A hibát egyenletesen osztja rá. Nincs: Nem végez ráosztást. 11.3.2. A paraméterek beállítása Az funkció megnyomása után az alábbi kép jelenik meg.

A megfelelő módszerek a ⇐ és a ⇒ billentyűkkel választhatók ki. Ha a Szögzárás jelzése paramétert Igen-re állítja, akkor a szögzáróhiba ráosztása után az SRX kijelzi a ráosztás következtében megváltozott pontossági adatokat és záróhibákat. A megfelelő paraméterek beállítása után nyomja meg az <Enter> billentyűt. 12.3.3. A kiegyenlítés megkezdése

54

A <JAV> funkció megnyomásának hatására megtörténik a sokszögvonal kiegyenlítése. Először a szögzáróhiba ráosztást végzi el. Ha a Szögzárás jelzése paramétert Igen-re állította, akkor kijelzi a megváltozott pontossági adatokat. A szögzáróhiba ekkor már természetesen 0.

A koordináta- és magasság kiegyenlítés végrehajtásához ismét nyomja meg a <JAV> funkciót. A kiegyenlítés befejeztével a számított koordináták AJ eredetkóddal megjelölve az adatbázisba kerülnek. Ezt követően a program visszatér a FELM menübe. A további számítások során az SRX a kiegyenlített sokszögpont koordinátákat fogja felhasználni. A sokszögpontokról meghatározott poláris pontok a sokszögponttal megegyező értelmű javítást kapnak automatikusan. A szögzáróhiba ráosztása következtében a sokszögpontokon megváltozott tájékozást azonban nem számítja újra az SRX.

12. Szabadálláspont A szabadálláspont programmal ismeretlen koordinátájú álláspont koordinátái számíthatók ki ismert pontokra végzett szög- és távmérés alapján. A számítást megelőzően adatgyűjtést hajt végre a program. Ez a művelet teljesen megegyezik a Iránysorozat mérése programmal.

12.1. Szabadálláspont meghatározás 12.1.1. A mérés végrehajtása Válassza a FELM menüből a Szabadálláspont programot. Az SRX kéri az alábbi adatokat:

Beáll.

A lenyomása után a már ismert módon (10.1. fejezetben) beállíthatók a paraméterek. Az álláspont adatainak bebillentyűzése után nyomja meg az <Enter>-t. Ha az Irány elöírása paraméter Igen-re van állítva, akkor előbb meg kell adnia az irányzandó pontok azonosítóit. Hajtsa végre az észlelést a korábban már ismertetett módon. Az észlelést követően a következő jelenik meg a kijelzőn:

Számítom a helyzetet

Beáll.

KONF

12.1.1.1. A helyzet (szabadálláspont) számítása A program megkezdi az álláspont koordinátáinak számítását. A kijelzőn megjelenik a Adatfeldolgozás üzenet és az aktuális iteráció száma. A művelet végén az SRX kijelzi a kiszámított koordinátákat:

55

Ha a kódmező tartalmát szeretné megváltoztatni nyomja meg a <SZERK> funkciót. Az <Enter> megnyomásával jelezheti, hogy elfogadja a végeredményt és kéri tárolását, míg a <ESC>-el az adatok elvetését eredményezi. A <ESC> megnyomását követően megerősítést kér a program a kilépéshez. Ha a tárolást kéri, akkor az SRX az adatbázisban tárolja azokat a megjegyzés rekordokat, amelyek a meghatározás pontossági mérőszámait tartalmazzák. A program az álláspont kiszámított koordinátái alapján irányszöget számít minden irányzott pontra. A megjegyzés-rekord az irányszög és a tényleges mérés különbségét tartalmazza. A View megnyomása után ellenőrizze, hogy az értékek megfelelőek-e ! 12.1.1.2. További iránysorozat mérése Ha nem elégedett a számítás végeredményével, az álláspont koordinátájának pontosságát további mérések bevonásával növelheti. 12.1.2. Az álláspont számítása A sikeres számításhoz a következő minimális adatokra van szükség: • •

vizszintes irányérték és zenitszög észlelés minimum két ismert pontra és ezek közül legalább az egyikre ferde távolság mérése, vagy vízszintes irányérték mérése minimum három ismert pontra.

A számítás során az SRX előzetes koordinátát számít majd ez alapján az iterációk során az értéket pontosítja. Az iterációkat mindaddig folytatja amíg számuk nem éri el a kilencet vagy amíg a koordináta változás az előző helyzethez képest nem kisebb mint 0.001 méter. A meghatározó pontok kiválasztásakor ügyeljen arra, hogy geometriailag egyértelmű helyzetet hozzon létre, kerülje a "veszélyes kört". Az álláspont vizszintes koordinátájának kiszámítása után a magassági szögek és jelmagasságok alapján megtörténik az álláspont magasságának számítása is. 12.1.3. Mérés külpontos állásponton Álljon fel műszerrel a külponton. Lépjen be a szabadálláspont programba és végezzen irány- és távmérést a központra. Végezzen iránymérést egy távolabbi ismert pontra. A program kiszámítja a külpont koordinátáit. A számítás csak akkor sikeres, ha a mérést a központra történő méréssel kezdi.

Szabadálláspont újraszámítás pontkizárással

Az alábbi leírás a PowerSET mérőállomás MESTER szoftverének valamint a külső adatrögzítők (SDR33, SDR31, SDR8100, Allegro/SDRL5) szoftverének Szabadálláspont funkciójához készült. A Kezelési kézikönyv kiegészítéseként azt ismerteti, hogy miként kell végrehajtani a mérést a pontkivételt követő újraszámítás biztosítása érdekében.

1. Válassza a Felm lap Szabadálláspont menüpontját. 2. Válassza a Beáll. funkciót, ahol állítsa az Irány előírása mezőt Nem-re. 3. FUNC CTRL+Enter 4. Adja meg az álláspont adatait /pontszám, műszermagasság stb./, az értékeket az Enter gomb megnyomásával rögzítheti. 5. Irányozza meg az első alappontot, és indítsa el a mérést (<SZÖG> vagy gombokkal) 6. Gépelje be az ismert pont adatait. 7. FUNC CTRL+Enter 8. FUNC CTRL +Enter 9. A kérdésre válaszoljon Igen-nel.

56

10. Válassza a Mérjen több fordulót lehetőséget. 11. Ismételje a lépéseket az 5. ponttól kezdődően a következő ismert pontra vonatkozóan. 12. Ha végzett az észlelésekkel, akkor válassza a Számítom a helyzetet lehetőséget. 13. Válassza az Iránysorozat szemle lehetőséget. 14. Kattintson a Pont linkre. Itt megtekintheti az egyes ismert pontokra /fordulókra/ vonatkozó eltéréseket. Amennyiben valamelyik pontot /fordulót/ ki szeretné venni a számításból, kattintson az Frd ikonra. A jobb-bal kurzorral válassza ki az eldobni kívánt pontot, majd a Hiba ikonra kattintva jelölje ki (kis csillag az Frd előtt). 15. Esc 16. Számítom a helyzetet lehetőséget választva újraszámítja a szabadálláspont meghatározást. A lényeg tehát: minden irányt külön sorozatban kell mérni (egy irány = egy sorozat).

13. Épület homlokzatának felmérése A program segítségével lehetővé válik olyan épülethomlokzati pontok koordinátáinak felmérése, amelyekre - a prizma felhelyezésének nehézségei miatt - távolságot nem lehet mérni. A koordináta meghatározás csak szögméréses módszerrel történik. A homlokzati sík három pont észlelésével, vagy ismert koordinátáinak megadásával definiálható. Ezt követően csak szögmérést kell végezni, az SRX pedig kiszámítja a homlokzati sík és a szögmérés által meghatározott irány metszéspontját.

13.1. Homlokzat definiálása 1. Válassza a Homlokzat felmérés tételt a FELM menüből. 2. A kijelzőn az esetleg elvégzendő tájékozás után a következő kép jelenik meg:

3. A Pt 1 és Pt 2 mezőbe bebillentyűzheti a homlokzati sík két pontjának pontszámát, amennyiben adottak. Ha az inverz sor a két mező valamelyikén áll, akkor a leolvasást indító (KÉK) billentyű megnyomásával észlelést végezhet a két pontra, ily módon meghatározva elhelyezkedésüket. 4. Ezt követően megadhatja a homlokzati síkot meghatározó harmadik pontot a Pt 3 mezőben. Ha ezt a mezőt nem tölti ki, akkor a program feltételezi, hogy sík függőleges. A kijelzőn ekkor az alábbihoz hasonló képet láthatja:

5. A Tipus mező tartalma jelzi a sík tipusát, amely háromféle lehet. Vertikál (függőleges) ha az első két pont adott de a harmadik nem, 3D (térbeli) ha mindhárom pont adott, és Nincs megoldás ha nem áll rendelkezésre elegendő adat a sík meghatározásához.

57

13.2. Koordinátarendszer választása 1. A Helyi koord mezőben a ⇐ és a ⇒ billentyűkkel megadhatja azt, hogy országos (Nem) vagy helyi (Igen) rendszerben értelmezett koordinátákat számítson-e a program. Helyi koordináta esetén a Pt 1 pont lesz a rendszer origója. A pozitív Y (Kelet) tengelyt a Pt 1 → Pt 2 irány jelöli ki. A pozitív magassági adat a síktól a műszer irányába értelmezett eltérés lesz. A helyi koordinátarendszer választásával érheti el a legegyszerűbben a homlokzatfelmérés eredményének közvetlen kirajzolását (plottolást). Perspektív kép

Felülnézet

Oldalnézet

A Külp táv

Külp táv

2. Helyi koordinátarendszer definiálása esetén az A pont (Pt 1) koordinátája nem lehet <Üres>. Mint már említettük a síkot meghatározó pontok vízszintes koordinátái nem lehetnek <Üres> értékűek. Helyi rendszerben történő felmérés esetén az A pont magassága sem lehet <Üres>. Ez esetben ugyanis a program a "Nincs magasság" üzenetet jeleníti meg a kijelzőn.

13.3. Függőleges sík mérése Miután megadta a síkot meghatározó két pontot nyomja meg az <Enter> billentyűt. Az adatbázisban Megjegyzés rekordokban kerül tárolásra a két pont száma és az információ arról, hogy helyi vagy országos a koordináta rendszer. A kijelzőn a következőt fogja látni: Leolvasást indíthat Állpt 1001 Tájir 1005 Homlokzat felmérés IrÉrt 125°12’25” Mszög 89°24’57” Csak szög Konf SZOG

Most a leolvasó billentyű megnyomásával tisztán szögméréses módszerrel pontokat észlelhet a homlokzati síkon. Az SRX kiszámítja a pontok választott rendszerbeli koordinátáit és tárolja azokat. Helyi koordinátarendszer esetén a következő két automatikusan generált pontszámmal tárolja az észlelési adatokat és a koordinátákat. Az észlelés elvégzéséhez az <SZOG> funkciót vagy az oldalsó leolvasó billentyűt nyomja meg. Az észlelés-képernyő - mint az alább látható - tartalmaz egy Külp táv mezőt, amelyben megadhatja az előző oldalon látható ábrán jelzett külpontosságot (ki- vagy beugrás az A-B pontokkal megadott síktól).

A pozitív külpontosság azt jelenti, hogy a pont a sík "előtt" van a műszer felől nézve.

13.4. Nem függőleges sík mérése

58

Nagy mértékben hasonlít a függőleges sík méréséhez. A tájékozás, a sík első két pontjának megadása, a koordinátarendszer választása teljes egészében megegyezik az előző fejezetben leírtakkal. A lényeges különbség a sík meghatározásánál jelentkezik. A "nem függőleges sík" definiálásához három pontot kell megadni, tehát a Pt 3 mezőt is ki kell tölteni, vagy el kell végezni rá egy leolvasást. Mindhárom pontot 3-3 koorinátával kell megadni, egyik érték sem lehet <Üres>. Ha mégis hiányosan adja meg a síkot, akkor a kijelzőn a "Üres pozíció" üzenet jelenik meg, a Tipus mezőben pedig Nincs megoldás látható. A sík meghatározásánál ügyelni kell arra is, hogy a három pont ne alkosson egyenest. Ez esetben a kijelzőn a "Linear" üzenet jelenik meg a Tipus mezőben pedig Nincs megoldás látható.

14. Kollimáció- és dőlésérzékelő hiba meghatározása 14.1. A dölésérzékelő nullpontjának meghatározása 1. A SETTINGS gomb megnyomása után válasza a 3. Műszer állandók tételt, majd válassza a Dölés érzékelö tételt: Dölés érzékelö X külpont 1608 Y külpont 1607 I. t.á. IrÉrt 0°00'00" X dölés -0°00'05" Y dölés -0°00'13" 2. Nyomja meg az gombot az 1. távcsőállásban. Fordítsa el a műszert 180°-al. A kijelzőn a következő jelenik meg: Dölés érzékelö X külpont 1608 Y külpont 1607 II. t.á. IrÉrt 180°00'00" X dölés -0°00'05" Y dölés -0°00'12" LEOLV 3. Nyomja meg az funkciót a 2. távcsőállásban. A kijelzőn megjelenik az új nullpont érték: Dölés érzékelö X külpont Y külpont

1608 1607

Uj helyzet X külpont Y külpont LEOLV

1602 1603

59

Az <Enter> megnyomásával tárolhatja a meghatározott új értékeket.

14.2. A kollimációhiba meghatározása A FELM menü Kollimáció programja lehetővé teszi a mérőállomás kollimáció és indexhibájának meghatározását, tárolását és figyelembevételét egy távcsőállásban végzett mérés esetén. A hibát egy vagy több pontra - két távcsőállásban - végzett mérés alapján határozza meg. 1. Válassza a Kollimáció programot a menüből. 2. Az SRX felszólítja Önt arra, hogy végezzen leolvasást az első pontra 1. távcsőállásban: Mérést indíthat Állpt

1200

Kollimáció IrÉrt Mszög Csak szög Konf SZOG

125°12’25” 89°24’57”

3. Nyomja meg a <SZOG> funkciót az észlelés végrehajtásához. 4. Az SRX felszólítja Önt arra, hogy végezzen leolvasást ugyanarra a pontra 2. távcsőállásban: 2. t.á. mérése Állpt Kollimáció IrÉrt Mszög Csak szög Konf SZOG

1200 125°12’25” 89°24’57”

5. Nyomja meg a <SZOG> funkciót az észlelés végrehajtásához. Ismételje meg a mérést teszőleges számú pontra. Igy növelheti a hibameghatározás pontosságát. Az <Enter> billentyű megnyomása után a kijelzőn megjelenik a végzett mérések alapján számított kollimáció- és indexhiba. Az <Enter> ismételt megnyomását követően a program a meghatározott hibaértékeket tárolja az adatbázisban. Ha nem kivánja tárolni az értékeket nyomja meg a <ESC> billentyűt. Miután a kollimációhiba értéke az adatbázisba került minden ezt követő mérést megjavít az SRX. Mindaddig ezt a javítás értéket használja amíg nem határoz meg újat, vagy nem változtatja meg a műszer tipusát, vagy nem nyit új munkaállományt.

60

15. Elérhetetlen pont magasságának meghatározása Ez a program olyan pontok magasságának meghatározását teszi lehetővé, amelyekhez nem lehet fényvisszaverő prizmát helyezni távmérés elvégzéséhez, viszont a pont alá vagy fölé helyezhető prizma. Ez esetben a prizmára végzett távmérés után a távcsővel megirányozva a pontot meghatározható a pont magassága. A mérést a következőképpen végezze. 1. Válassza a FELM menüből a Elérhtl pt magassg programot. 2. Az SRX felszólítja Önt az álláspont és a tájékozó irány megadására. 3. Helyezze a prizmát a meghatározandó pont alá (pontosan annak függőlegesébe) és végezzen el egy távmérést a prizmára a gomb megnyomásával. Bázist leolvasni Állpt Tájir

1001 1002

IrÉrt 342°12'22" Mszög 89°34'25" Elérhtl pt magassg Konf KLP SZOG 4. Nyomja meg a <Enter>-t a mérés eredményének elfogadásához. 5. Irányozza meg a távcsővel a meghatározandó pontot. A kijelzőn a következőhöz hasonló kép jelenik meg. Elérhtl pt magassg Kód HID Pt 1011 Mszög 85°24'15" Magasság 9.601 Mg 9.052 Tarol A Magasság mezőben látható érték a prizma és a meghatározandó pont közötti távolság. Az Mg mezőben a meghatározandó pont abszolút magassága. 5. Két lehetőség közül választhat. A gomb megnyomása a mérés ismételt elvégzését eredményezi. A megnyomásával tárolható a mérés eredménye. 6. Az <ESC> többszöri megnyomásának hatására kilép a programból a FELM menübe.

61

16. Adatbevitel a billentyűzetről Ha a FELM vagy a KOGO menüben a Manuális adatbevitel tételt választja különböző adatok billentyűzeten keresztül történő tárolását végezheti el az SRX-el. A programba lépve a kijelzőn a következő ötféle adat bevitelét lehetővé tevő menü jelenik meg.

UT

16.1. Koordináták bevitele A Koord bevitel lehetőséget választva a következő kép jelenik meg a kijelzőn:

Billentyűzze be a pont nevét a Pt mezőbe, az Y (kelet) koordinátát, az X (észak) koordinátát, a magasságot, és a pontmegjelölés módját. Az adatok megadását követően nyomja meg az <Enter> billentyűt. A program ennek hatására tárolja a rekordot az adatbázisban.

16.2. Irányszögek bevitele A menü második lehetőségével egy pontról egy másik pontra adott irány tárolható az alábbi kijelzőképen keresztül:

62

Billentyűzze be a célpont kódját, a célpont nevét, majd nyomja meg a Ð gombot. Adja meg a kezdőpont nevét, és az irányszöget a megfelelő mezőben. Az <Enter> billentyű megnyomásának hatására az adatok RED rekorban kerülnek az adatbázisba. Ha a kezdőpont és a célpont koordinátái megtalálhatók az adatbázisban, akkor az SRX kiszámítja az irányszöget és megjeleníti az Ir.szög mezőben.

16.3. Irányszögek és távolságok bevitele Az ismert pontok közötti irányszög és távolság tárolása hasonlít az egyszerű irányszögbevitelhez. A célpont számának bebillentyűzése és a Ð gomb megnyomása után kijelzőn a következő jelenik meg:

Az első képen megjelenő adatmezők kitöltése után nyomja meg a ⇓ billentyűt. Ennek hatására megjelenik a 2. kép amely a következő négy adatmezőt tartalmazza:

Bármely két adatmező kitöltése után a maradék kettőt a program automatikusan kiszámítja és kitölti. Az adatbázisban azonban csak a T.vsz és az Mkül mezők tartalmát tárolja a program. Ha az adatmezők kitöltését követően a funkciót vagy az <Enter> billentyűt nyomja meg, akkor az adatbázisban RED tipusú rekordban kerülnek tárolásra az adatok. Ha a funkciót nyomja meg, akkor az adatok u.n. POZ keresés esetén lesznek csak láthatók. (részletesebben lásd a 6. fejezetben).

16.4. Észlelések bevitele Észlelések bevitele előtt szükséges egy tájékozóirányra végzett leolvasás tárolása. Az alábbi ábra magyarázza a tájékozóirány, az álláspont (Kezpt) és a célpont egymáshoz viszonyított helyzetét.

Célpt Ir.Ért

Tájékozó irány

Ir.szög

Kezpt Az Észlelés bevitel tétel választását követően a célpont számának bebillentyűzése és a Ð gomb megnyomása után kijelzőn a következő jelenik meg:

63

Billentyűzze be a kezdőpont nevét a megfelelő mezőbe. Ha nincs ismert tájékozóirány, akkor hagyja üresen a Tájir mezőt és billentyűzze be az irányszög értéket az Ir.szög mezőbe. Nyomja meg a ⇓ billentyűt. Ennek hatására megjelenik a 2. kép amely négy adatmezőt tartalmaz. Bármely két adatmező kitöltése után a maradék kettőt a program automatikusan kiszámítja és kitölti. Ha van ismert tájékozóirány, akkor billentyűzze be nevét a Tájir mezőbe és nyomja meg az <Enter> billentyűt.

Az Ir.szög mező helyett IrÉrt mező jelenik meg. Billentyűzze be a vízszintes szöget a mezőbe és nyomja meg az <Enter>-t. Lépjen a második képre és billentyűzze be a szükséges adatokat. Minden adat bevitelét követően a tároláshoz nyomja meg a , vagy funkciót attól függően, hogy milyen tipusú rekordban kivánja tárolni az adatokat.

17. Ismert koordináták kitűzése (SOC) A KOGO menüben található Koord kitüzés tétel lehetővé teszi tervezett koordináták kitűzését a terepen. A kitűzés feltétele, hogy a műszer ismert koordinátájú ponton álljon és legalább egy tájékozóirányra lehessen irányozni. (A Szabadálláspont program lehetővé teszi, hogy tetszőleges, ismeretlen ponton felállva is elvégezhesse a kitűzést.) A Koord kitüzés tétel választását követően a 9. fejezetben ismertetett módon el kell végezni a műszer tájékozását, vagy - amennyiben a tájékozást előzőleg a Részletmérés programban elvégezte - jóvá kell hagynia azt az <Enter> gomb megnyomásával. Ezt követően az SRX ellenőrzi, hogy van-e az adott munkaállományban lista a kitűzendő ismert koordinátájú pontokról. Ha talál ilyen listát, akkor kijelzi. Ebből a listából tetszés szerint törölhet, vagy bővítheti a listát. Megteheti azt is, hogy az állományban tárolt összes ismert koordinátájú pontot hozzáadja a listához, vagy egy kezdő- és végponttal kijelölt intervallumban lévő pontokat fűz a listához, vagy az állásponttól adott távolságra lévő pontokkal bővíti a listát, vagy meghatározott kóddal rendelkező pontokat szúr a listába.

17.1. A kitűzendő pontok listájának bővítése (BESZ) A kitűzendő pontok listáját több módon bővítheti: 1. A funkció megnyomása után az aktuális sorba egy üres adatmezőt szúr be, amelybe bebillentyűzheti a kitűzendő pont nevét. A pont nevének megadása után nyomja meg az <Enter> billentyűt. Ha a pont még nem szerepel az adatbázisban, akkor az SRX kéri a koordinátáit. 2. A lista végén található üres adatmezőbe billentyűzheti a pontszámot. A lista végére a ⇓ billentyűvel juthat. 3. Az aktuális munkaállomány minden adott koordinátájú pontját a listához fűzheti a <MIND> funkció első megnyomását követően. Ekkor a következő jelenik meg a kijelzőn:

64

Válassza a Minden POZt listába tételt ha az összes pontot kivánja listába helyezni. 4. Az funkció megnyomása után intervallum megadásával határozhatók meg azok a pontok, amelyek a kitűzési listához fűzendők.

Az első intervallum kijelölési lehetőség a kezdő- és végpont megadás. Billentyűzze be a Kezpt adatmezőbe a kezdő-, a Célpt adatmezőbe a végpont nevét. A Sugár mezőben távolság értéket adhat meg. A listába azok a pontok kerülnek, amelyek az állásponttól a megadott távolságon belül vannak. Ha a Kód mezőbe egy bizonyos kódot billentyűz, akkor a listába azok a pontok kerülnek, amelyek kódja ezzel megegyezik. A szűrést biztosító adatmezők kitöltését követően nyomja meg az <Enter> billentyűt. Ennek hatására a megadott feltételeknek eleget tevő pontok a kitűzendő pontok listájába kerülnek. A három szűrési feltétel közül legalább egyet meg kell adni, de megadható bármely kettő, vagy mind a három is. Pontok listába írását követően a program minden esetben a lista végén lévő üres adatmezőre ugrik. A ⇑ segítségével megnézheti a megelőző pontszámokat.

17.2. Törlés a kitűzendő pontok listájából (TOROL) Ha pontot szeretne törölni a listáról álljon az inverz mezővel a törlendő pont nevét tartalmazó sorra, és nyomja meg a funkciót. Ha az összes pontot szeretné törölni a listáról, akkor nyomja meg a <MIND> funkciót. Az SRX az alábbi menüt jeleníti meg a kijelzőn. Válassza a Mindent törölni tételt.

A törlést követően lehetőség van az üres lista bővítésére.

17.3. A kitűzendő pontok rendezése az irányszög alapján Az SRX a kitűzési szög alapján képes rendezni a kitűzendő pontok listáját. Ehhez a <MIND> funkció megnyomását követően válassza a menüből az Irszögre rendezni tételt. Az kijelzőn a "Dolgozom..." üzenet jelenik meg amíg a sorbarendezés művelete folyik. Ez a lista méretétől függően néhány másodpercig tart. A rendezés befelyeztével a lista vége jelenik meg a kijelzőn.

17.4. Pont kitűzése 1. Válassza ki a kitűzendő pontot a listáról az inverz sorral és nyomja meg az <Enter> billentyűt. A kijelzőn megjelenik minden információ ami a pont terepi elhelyezéséhez szükséges. Kit← Irány kitüzése ← Kitűzési irány Cél Irány 120°11’25” ← Kitűzendő zenitszög Cél Mkör 89°59’30” ← Kitűzendő távolság Tvsz 153.342 IrÉrt 60°11’25” Mszög 90°12’23” ← A Cél Irány és az IrÉrt különbsége d.Irány 0°00’00” Konf

65

2. A műszer befordul a kitűzési irányba (lásd a 3.4.1.2. fejezetben a Mérés paraméter leírását). Állítsa a kitűző prizmát a távcső által kijelölt irányvonalba. A fuguráns munkáját segítheti az irányfénnyel is. 3. Irányozza meg a prizmát és nyomja meg a gombot. Amint megjelennek a mérési eredmények adja meg a megfelelő adatmezőben a jelmagasság értékét, majd nyomja meg a <Enter> gombot. Ekkor a kijelzőn az alábbi információk láthatók: Bal Kifelé Fel Cél Irány Cél Mkör IrÉrt Mszög Konf Tarol

0.05 2.345 0.240 120°11’25” 89°59’30” 60°11’25” 90°12’23” Jelmag

Az első mezőben a prizma jobbra vagy balra mozgatásának szükségessége, a második sorban a műszertől távolodás (Kifelé) vagy közeledés (Befelé) mértéke látható. •

A gomb vagy a <Jelmag> billentyű megnyomásával addig ismételheti a mérést amíg tetszik vagy szükséges. Az utóbbit akkor válassza, ha valami oknál fogva változtatnia kell a jelmagasságon. A kijelző első két sorának tartalma mindig az aktuális prizmapozíció és a kitűzendő pont közötti viszonynak megfelelően alakul.

•

A funkció megnyomásának hatására a magassági értelmű kitűzés elhagyásával tárolhatja az eredményt és visszatérhet a pont választó listához.

•

A <Enter> megnyomása után a magassági értelmű kitűzéssel folytathatja a munkát.

A magassági értelmű kitűzés a következő kijelzés szerint végezhető: Fel Mg Külp Cél Mkör IrÉrt Mszög Tferde Konf Tarol

0.345 0.000 90°05’10” 60°11’25” 90°12’23” 153.342 Jelmag

A Fel (vagy Le) mezőben a prizmabot szükséges emelési vagy süllyesztési értéke látható. Ne feledje, hogy a kitűzendő pont fizikailag a jelrúd aljával egyezik meg. A Kit Mszög mező a kitűzendő zenitszöget jelenti, amelyet akkor olvashat le a műszer kijelzőjén, ha a jelrúd hegye a kivánt magasságban van (külpontossággal együtt). A Mg külp mező tartalma általában nulla. Ebben a mezőben a magassági külpontosság értékét adhatja meg. Előfordulhat ugyanis, hogy a tervezett magasság nem tűzhető ki mert a föld alatt lenne. Ekkor kitűzhető egy magassági jel a tényleges pont felett a megadott értékkel. Ha a kitűzendő pont a kitűzhető felett lenne, akkor a külpontosság értékeként negatív számot adjon meg. 4. A <ESC> megnyomásának hatására visszatérhet a 3. pontban ismertetett pozícióba. Szükség lehet erre abban az esetben is ha a jelrudat a magasságkitűzése közben véletlenül kimozdítja a vizszintes értelemben már beállított helyzetből. 5. A <Jelmag> funkció lenyomása után változtatható a jelmagasság. Az aktuális jelrúd-pozíció tárolása a -al kérhető. A megfelelő magasság beállítása után nyomja meg az <Enter> billentyűt. Az SRX előkészíti tárolásra az eredményt. A kijelzőn megjelenik a tárolandó adatok listája a következőképpen:

66

↵

10. A pontnevet és a kódot tetszés szerint megváltoztathatja. Kódként a kitűzött pont nevét kínálja fel. Ha a fenti két mező a megfelelő értéket tartalmazza nyomja meg az -t. Az SRX az eredményt pozíció rekordban és megjegyzés rekordban tárolja. MIND INTV A <ESC> megnyomásával visszaléphet a magassági értelmű kitűzéshez. Az eredmény tárolását követően a program visszatér a listához amelyből kiválaszthatja a következő kitűzendő pontot. ↵

ESC

↵

17.5. Koordináta kitűzése - összefoglaló folyamatábra ESC 1. Végezze el a tájékozást a Részletmérés vagy a Szabadálláspont programmal . 2. Lépjen be a Koord kitűzés programba. 3. Hagyja jóvá a kijelzett tájékozást az billentyűvel. Ha nem hagyja jóvá, akkor új tájékozást végezhet az Álláspont és a Tájir mező megfelelő kitöltésével. KÉK Ne feledje: ez esetben csak egy tájékozóirányt használhat, míg a Részletmérés és a Szabadálláspont programban többet is. 4. Hozza létre a kitűzendő pontok listáját. Három lehetőség áll a rendelkezésére: a. egyenként bebillentyűzheti a pontszámokat az üres Pt mezőbe. b. az aktuális állomány mindegyik pontját felhelyezi a listába a billentyűvel (F4). c. intervallum megadás az billentyűvel (F3). - Mindent listába - pontszám intervallum - Mindent töröl ESC - állásponttól adott távolságon belül - Irányszögre rendez - adott kóddal rendelkező pontok 5. Válassza ki a listából a kitűzendő pontot. Az lenyomása után megjelennek a kitűzési adatok

↵

KÉK

Kitűzési irány Kitűzendő távolság

ESC felszólít a mérés indítására

↵

KÉK

- a műszer elvégzi a mérést - a kezelő bebillentyűzi a jelmagasságot ESC

67

eltérések tárolása

eltérések tárolása

18.

Vonalas

eltérések létesítmény tárolása

kitűzése

Ez a program nagyon hasznos lehet csővezetékek, csatornák, építési irányok kitűzése vagy ellenőrzése során. A vonal bármely irányban kitűzhető, külpontosan is.

18.1. Bázisvonal definiálás Ha a KOGO menü Vonalas létm. kitüz tételét választja, akkor először a tájékozást kell elvégezni a már ismert módon majd meg kell határoznia az alapvonalat. A kijelzőkép - vízszintes amely ekkor értelmű megjelenik többféle alapvonal definiálási lehetőséget kínál. Az alapvonal meghatározásának leggyakoribb módja kitűzés két pont megadása. Lehetséges a meghatározás a kezdőpont és az irányszög, lejtés, vagy magassági szög alapján is. új mérés jelmagasság módosítással új mérés a régi jelmagassággal TavPR

A funkció a Kezpt és a Célpt mezők választása esetén érhető el, lehetővé téve ezen pontok észlelés útján történő megadását. Ha pontszámot billentyűz be, akkor magassági a program értelmű megnézi hogy kitűzés adottak-e a koordináták. Amennyiben nem találja bekéri. A Kezpt mezőt mindenképpen ki kell tölteni (tehát a kezdőpont megadást nem lehet kikerülni). Az alapvonal vízszintes iránya a kezdőpont és az új mérés irányszög megadásával is meghatározható. jelmagasság Az alapvonal magassági értelmű meghatározására akkor van szükség, hamódosítással a vízszintes meghatározás kezdőpont és irányszög megadásával történt. A magassági meghatározáshoz az Mszög (lejtőszög) vagy a Lejtö (lejtérték) mezőt kell kitölteni. új mérés a régiután pedig Ha a Lejtö mezőre lép, akkor az <1:> lenyomását követően arányszámmal, a <%> jelmagassággal százalékban adhatja meg a lejtést. Függőleges vonal kitűzése is lehetséges. Ez esetben a Mszög mezőbe billentyűzzön 0-t (a Lejtö mezőben Fel (Vert) felirat jelenik meg) vagy 180-t (a Lejtö mezőben Le_(Vert) felirat jelenik meg).

18.2. A kitüzendő pontok meghatározása

68

Az alapvonal meghatározó adatmezők kitöltését követően nyomja meg az <Enter> billentyűt. A kijelzőn a következő jelenik meg: Ordináta

A Kezdptól mezőben megadható a következő kitűzendő pont távolsága a kezdőponttól. Az értéket közvetlenül begépelheti, vagy megadhatja a többi adatmező kitöltésével közvetett módon is. A vonal külpontosan is kitűzhető, párhuzamosan az eredeti vonallal. Az Ordináta mezőben megadhatja a külpontosság értékét. Negatív szám esetén a vonaltól balra eső párhuzamost tűzhet ki. A Növekm mezőben megadhatja a kitüzendő pontok térközét. Pl. 20 bebillentyűzése azt jelenti, hogy az alapvonal minden 20. méterében fog kitűzni egy pontot. A ⇐ és ⇒ funkció billentyű megnyomása a Növekm mezőben megadott értékkel növeli vagy csökkenti a Kezdptól mező tartalmát. A Szakaszok mező csak abban az esetben jelenik meg, ha a kezdő és végpont is adott pont. Ebből a mezőből megtudhatja, hogy a Növekm mezőben megadott térközben hány szakaszra osztja a kezdő és végpont közötti vonalat. A meghatározás fordítva is történhet. Ha bizonyos mennyiségű szakaszt szeretne kitűzni a vonalon, akkor adja meg a mennyiséget. A Növekm. mezőben a mennyiségnek megfelelően kiszámított térköz jelenik meg A funkció megnyomásával tárolható a kitűzendő pont koordinátája. A koordináta nem változtatható meg, de a pontszám, a kód és a magasság igen. Ez utóbbi azonban csak akkor, ha az adatmezőben <Üres> érték szerepel. Az <Enter> billentyű megnyomását követően a program szolgáltatja a Kezdptól mezőben megadott pont kitűzéséhez szükséges adatokat. A kitűzés módja a 17.4. fejezetben leírtakkal egyezik meg.

18.3. Vonalban állás ellenőrzése Ha nem kitűzést, hanem ellenőrzést végez (pl. az útszegély egyenes-e, vagy a csatorna lejtése megfelelő-e), akkor az alapvonal megadása után nyomja meg a funkciót. Ekkor a következő jelenik meg a kijelzőn: Vonalas létm.kitüz. Ordináta 0.000 Mérést indíthat IrÉrt 60°11’25” Mszög 90°12’23” PONTOK

TavPR

Az Ordináta mezőben megadható értékkel jelezheti, hogy nem a bázisvonallal, hanem attól megadott értékkel párhuzamos vonallal való egybeesést kívánja ellenőrizni, vagy kitűzhet a bázisvonaltól adott távolságra lévő pontokat. Negatív érték az alapvonal bal oldalára eső párhuzamost határozza meg. Ha a felszólításnak megfelelően mérést végez a kérdéses pontra (a billentyű megnyomásával) akkor az SRX visszajelzi, hogy a pont mennyire tér el az előzőleg megadott alapvonaltól. Példa egy visszajelzésre: Vonalas létm.kitüz. Irányból 0.061 Kifelé 0.040 Le 0.030 IrÉrt 60°11’25” Mszög 90°12’23” Tferde 123.112 Konf TAROL TavPR Fenti példában az Irányból sorban a bázisvonaltól való merőleges értelmű eltérés, a Fel sorban a magassági értelmű eltérés látható (Fel: a mért pont alacsonyabban van, Le: a mért pont magasabban

69

van mint kellene). A Befelé (vagy Kifelé) adat azt jelzi, hogy a műszert a prizmával összekötő vonalon milyen irányban és mennyit kell mozognia a prizmának ahhoz hogy a bázisvonalon legyen. A funkció megnyomását követően az adatbázisban POZ rekordban rögzíti a mért pont koordinátáit. Ezt a rekordot egy megjegyzés rekord követi, amely a külpontossági értékeket tartalmazza. A vonalban állás ellenőrzésének befelyezését az <Enter> billentyű megnyomásával jelezheti. Ha előzőleg nem tárolta a mérés eredményét, ekkor is megteheti. A funkció lenyomásával visszatérhet a vonalban lévő pontok kitűzéséhez.

19. Ív kitűzése Ezzel a programmal szinte bármilyen paraméter-kombinációval adott ív kitűzésére biztosít lehetőséget az SRX. Az ív pontjainak koordinátái számíthatók és közvetlenül kitűzhetők.

19.1. Ív definiálása Válassza a KOGO menüből a Iv kitüzése tételt. A tájékozást követően megjelenő ablakban adja meg az ív kezdőpontját. Ez történhet a pontszám bebillentyűzésével vagy leolvasás indításával akkor, amikor az inverz sor a Kezpt mezőn áll. Ezután a kijelzőn a következő kép (két lapon) jelenik meg:

Figyelem: amennyiben a program választása előtt nem adta meg az álláspontot és a tájékozó-irányt, először a tájékozás képernyő fog megjelenni. Az Irány mezőben a kitűzés haladási iránya adható meg. Bal (óramutatóval ellenkező) vagy Jobb (óramutatóval megegyező irány) lehetőség választható a ⇐ és a ⇒ billentyűkkel. Kötelező kitölteni a Kezpt (ív eleje) mezőt továbbá egyet a három további pontmeghatározó mező közül (Célpt - ív vége, Közép - kör középpontja, Metsz - érintők metszéspontja). Ha négy pontból bármely hármat megadja, akkor a program ki tudja számítani az ív részleteit. Ha háromnál kevesebb pont adott, akkor a következő hat adat valamelyikét kell megadni az ívkitűzés végrehajtásához: Sugár, Szög (középponti szög), T.íven (az ív eleje és ív vége pont közötti távolság az íven mérve), T.húron (az ív eleje és ív vége pont közötti távolság a húron mérve), Érhossz (érintőhossz), Be.irány (az ívbe bemenő irány irányszöge = ív eleje pontról a sarokpontra menő irányszög). Az ív meghatározásához elegendő adat megadását követően a program kiszámítja a hiányzó adatokat és ezekkel kitölti az üres adatmezőket.

70

A magasságok lineáris interpolálása azon feltételezésen alapszik, hogy a középpont és a metszéspont magassága megegyezik az ívközéppont magasságával. Ez a feltételezés nem mindig igaz de elfogadható megközelítés. A funkció akkor jelenik meg ha az inverz sor valamelyik pontmezőn áll. Bármely pont megadható ugyanis leolvasással is. A leolvasás a készülék oldalán található leolvasó billentyűvel is indítható. Ha nem leolvasással hanem pontszám bebillentyűzésével adja meg a pontot, akkor az SRX megkeresi a koordinátáit az adatbázisban. Amennyiben a ponthoz nem talál koordinátát a már ismert módon be fogja kérni. Az ív egyértelmű meghatározását biztosító adatok megadása után megjelenik a <SZAMIT> funkció amennyiben az inverz sor üres pontmezőn áll. Ha ezt a billentyűt megnyomja, akkor az SRX kiszámítja a kérdéses pont koordinátáját és tárolja az adatbázisban. Lehetősége lesz tárolás előtt megtekinteni a koordinátákat és pontszámot valamint kódot fűzhet hozzá. Ha a magassági adat értéke üres, akkor bebillentyűzheti a megfelelő értéket.

19.2. A kitűzendő pontok meghatározása Az <Enter> billentyű megnyomását követően a következő jelenik meg a kijelzőn: Iv kitüzése Ordináta Növekm. ∆Húr-ív Szakaszok Kitüzendö helyzet: T.íven TAROL KEREK HUR

0.000 0.500 <üres> <üres> 0.000

A T.íven mezőben megadhatja a kitüzendő pont íven mért távolságát az ív eleje ponttól (Kezpt), vagy használhatja a többi mezőt a kitűzendő pont meghatározásához. Ha nem az eredeti ívet hanem egy azzal párhuzamos ívet szeretne kitűzni, akkor az Ordináta mezőben megadhatja a két ív távolságát. Negatív érték megadása bal oldali párhuzamost jelent. A Növekm. mezőben megadhatja a kitüzendő pontok térközét. Pl. 20 bebillentyűzése azt jelenti, hogy az ív minden 20. méterében kitűzünk egy pontot. A ⇐ és ⇒ funkció billentyű megnyomása a Növekm. mezőben megadott értékkel növeli vagy csökkenti a T.íven mező tartalmát. A ∆Húr-ív mezőben látható a kitűzendő szomszédos ívpontok által meghatározott húr és a hozzá tartozó ív közötti legnagyobb távolság amely a Növekm mezőben megadott érték függvénye Ennek ismerete hasznos lehet annak eldöntéséhez, hogy a választott térköz elegendően közeli pontokat eredményez-e. Ha nem, akkor a billentyűzze be a megfelelő húr-ív távolságot és a program kiszámítja az ennek megfelelő térközt. A Szakaszok mezőből megtudhatja, hogy a Növekm. mezőben megadott térköz hány szakaszra osztja a kezdő és végpont közötti távolságot. A meghatározás fordítva is történhet. Ha bizonyos mennyiségű szakaszt szeretne kitűzni az íven, akkor adja meg a mennyiséget. A Növekm. mezőben a mennyiségnek megfelelően kiszámított térköz jelenik meg. Az funkció megnyomásával a Szakaszok mező tartalmát a következő egész számra kerekítheti. Ha megnyomja a funkciót, akkor a T.íven mező T.húron-ra, míg maga a funkció -re változik. Ezzel lehetővé válik, hogy a kitűzendő pontokat ne az ívhossz, hanem a húrhossz megadásával határozza meg. Pl. ha az ív pontjait úgy szeretné kitűzni, hogy a pontok közötti húrtávolság 50 m legyen, akkor nyomja meg a funkciót és billentyűzzön be 50-t a Növekm. mezőbe. Az megnyomásával visszatérhet az ívhossz megadáshoz. A funkció megnyomásával tárolható a kitűzendő pont koordinátája. A koordináta nem változtatható meg, de a pontszám, a kód és a magasság igen. Ez utóbbi azonban csak akkor, ha az adatmezőben üres érték szerepel.

71

Az <Enter> billentyű megnyomását követően a program visszatér Iv kitüzése című képernyő-ablakhoz, ahol további pontok kitűzésével folytathatja a munkát. Ha a kitöltött Iv kitüzése ablaknál megnyomja az <Enter> billentyűt a kitűzheti a kérdéses pontot. Ennek folyamata a 17.4. fejezetben ismertett eljárással egyezik meg.

20. Irányszög és távolságszámítás Elsőként meg kell adni a két ismert pontot. Ez történhet úgy, hogy beírja a megfelelő pontszámokat a Kezpt és a Célpt mezőbe, vagy úgy hogy a kurzort (inverz sort) a megfelelő adatmezőre állítva mérést végez a billentyűvel azokra a pontokra amelyek egymáshoz viszonyított helyzetét szeretné megtudni.

Ha méréssel adja meg a pontokat, akkor az SRX automatikusan ad nekik pontszámot, amelyet Ön át is írhat ha szükséges. Ha megtörtént a pontok megadása, akkor nyomja meg az <Enter>-t. Amennyiben pontszámmal (nem méréssel) megadott pontok között történik a számítás és valamelyik pontnak nem ismertek a koordinátái, a program lehetővé teszi azok begépelését. Ha mindkét pont ismert, a számítás után az eredmény a kijelzőre kerül.

Az eredmények az <Enter> billentyűvel tárolhatók (RED rekordként), az <ESC> megnyomásával pedig mentés nélkül térhet vissza a pontszám megadáshoz.

72

21. Területszámítás és területosztás Ez a program kiszámítja a sarokpontjaival megadott terület nagyságát, és ha szükséges, elvégzi a területosztást, mely kétféle módon történhet: • •

A terület egy sarokpontján átmenő egyenessel. A program annak a pontnak a koordinátáit számítja ki, mely az osztó egyenes és az általa keresztezett oldal metszésében keletkezik. Egy adott iránnyal párhuzamos osztóvonallal. Az osztóvonal és a metszett oldalak két metszéspontjának koordinátái számítja ki.

Figyelem : A kiszámított koordináták POZ rekordban kerülnek tárolásra egy AR kóddal.

21.1. Területszámítás A program az indítást követően kéri a kezdőpont pontszámát. Bebillentyűzése és a <Ð> vagy az <Enter> megnyomása után a Célpt mezőben adja meg a következő töréspont számát.

Minden további pontszám beírása után meg kell nyomni a <Ð> vagy az <Enter> gombot. A pontszám beírása után a program ellenőrzi a következőket : • • • •

Létező pont lett-e megadva. Van-e X és Y koordinátája. A pont szerepel-e már a területben. A pont és a megelőző pont közötti egyenes metszi - e valamelyik létező oldalt.

Ha a program hibát észlel, kijelzi a megfelelő hibaüzenetet és újra kéri a pont számát. Figyelem: Nem szabad a kezdőpontot a bevitel végén ismételten megadni.

73

Az utolsó pont bevitele után nyomja meg az <Enter> billentyűt az üres Célpt mezőnél, lezárva ezzel az idomot. A számítás megkezdése előtt a program két dolgot ellenőriz: •

•

Meg lett-e adva legalább 3 pont.

Az utolsó és az első egyenes nem metszi- e

pontot összekötő valamelyik oldalt.

Ha a program hibát észlel, megjelenik a megfelelő hibaüzenet és a program visszaáll a Célpt mezőre újabb pontszámra várva. Az esetleg fölmerülő hibák javítása után a program kiszámítja a területet.

A <MRTKEGY> billentyűvel a terület mértékegységét váltogathatja nm és Ha között. Az <Enter> gomb megnyomásával eltárolhatja a számítás eredményét egy rekordba, megjegyzésként a sarokpontok számának listáját is, valamint továbbléphet a területosztás almenübe. Ha nem kívánja tárolni az eredményeket, nyomja meg a <ESC> billentyűt . Az eredmények tárolása után a területosztás menüje jelentkezik be :

21.2. Területosztás adott ponton átmenő egyenessel A program indítása után következő ablak jelenik meg : A területosztás lépései : 1. A Kezpt mezőbe annak a pontnak a számát kell beírni, amelyen az osztóvonalnak keresztül kell mennie. Irja be a Terület mezőbe a lemetszendő területet. Ennek az értéknek a teljes területnél kisebbnek és 0-nál nagyobbnak kell lennie. 2. Az Irány mezőben állítsa be a metsző egyenes forgatásának irányát Jobbsodr (órajárással megegyező), vagy Balsodr (órajárással ellentétes) lehetőségre. Az Osztópont mezőben a kiszámítandó pont számát kell megadni. Miután a beállítások megtörténtek, a koordináták számítása megkezdődik. Konkáv idomok esetén problémák adódhatnak, melyet az " Illegális alak " hibaüzenet megjelenése jelez. A hibaüzenet után a program visszalép a menübe. Amennyiben nem merült fel probléma, a kiszámított koordináták megjelennek a kijelzőn. 3. Az <Enter> gomb megnyomásával a koordinátákat eltárolhatja egy billentyűvel pedig elvetheti őket.

21.3. Területosztás egy adott egyenessel párhuzamosan

POZ rekordba, a <ESC>

74

A program indításakor a következő jelenik meg a kijelzőn :

A területosztás lépései : 1. Adja meg az irányt (amellyel párhuzamos az osztóvonal) két pontjával a Kezpt és a Célpt mezőkben. Nem szükséges, hogy ezek sarokpontok legyenek. A program ellenőrzi, hogy léteznek- e ezek a pontok, és egyik koordinátájuk értéke sem nulla. Ha hibát észlel, megjelenik a megfelelő üzenet és visszaáll a pontbevitelre. A Terület mezőben meg kell adni a lehatárolandó terület nagyságát, melynek 0 - nál nagyobbnak kell lennie és a kiszámított területnél kisebbnek. Az Osztópont mezőkben a számítandó metszéspontok nevét kell megadni. A mezők megfelelő kitöltése után a program elkezdi a számítást. Ha nem merül fel probléma, az eredmények megjelennek a kijelzőn.

Konkáv idomok esetén problémák merülhetnek fel, amelyet az Illegális alak üzenet jelez. Az <Enter> gomb megnyomásával az eredmények elmenthetők egy billentyűvel pedig elvetheti őket.

POZ rekordba, a <ESC>

22. Metszések Metszések az alábbi kombinációkban számíthatók : • • •

két irány irány és távolság két távolság

A KOGO menüből kiválasztva a Metszések tételt, a következő kép jelenik meg a kijelzőn :

1. A Pt 1 mezőben adja meg az első pontot. 2. Az Iránysz1 vagy Tvsz 1 mezők valamelyikébe (csak az egyikbe lehetséges) írja be a megfelelő irány - vagy távolságértéket. 3. A funkció akkor jelenik meg a jobb alsó sarokban, amikor az inverz sorral az Iránysz vagy Tvsz mezők valamelyikére lép. Ennek segítségével kiszámíthatja az irányszöget és a távolságot két ismert pont között (de kézzel is beírhatja az értéket, ha ismeri). A gomb megnyomása után megjelenő ablakban az irányt vagy a távolságot meghatározó pontszámokat a Kezpt és a Célpt mezőbe kell beírni. 4. A program kiszámítja az irányszöget vagy a távolságot és automatikusan beírja az aktuális mezőbe az eredményt.

75

5. Adja meg a második pontot a Pt 2 mezőben, majd itt is ismételje meg a lépéseket a 2. pont szerint. Mint az látható, a metszés típusa a megadott értékek szerint alakul. 6. Az <Enter> hatására megkezdődik a metszés számítása , és az eredmények megjelennek a kijelzőn.

7. A <MASIK> funkció hatására megjelenik a kijelzőn a másik megoldás (ha létezik). 8. Mentés előtt célszerű az alábbiak közül valamelyik tevékenységet elvégezni : • • • •

A metszéspont kitűzése a funkció használatával. A jellegkód megadása Az adott pontszám elfogadása vagy átírása A metszéspont magasságának megadása.

9. A funkció vagy az <Enter> billentyű használatával elmentheti az eredményeket, a <ESC> billentyűvel pedig elvetheti őket. Ezután a program visszatér a metszések ablakhoz. 10. A <ESC> billentyűvel visszatérhet a KOGO menübe. Figyelem: Az " irány és távolság " módszer esetén nem adható meg kezdőpontként ugyanaz a pont az irány- és távolságértékhez (poláris pont). Ha ilyen helyzet adódik, használja a Manuális adatbevitel menüben az Irsz&Táv bevitel programot.

23. Ortogonális feladatok Legelőször az alapvonalat kell definiálni. Ennek leírása a 18.1. pontban (Alapvonal definiálás) található.

23.1. Pontok kitűzése alapvonalról Az alapvonal definiálása után nyomja meg az <Enter> - t. A következő ablak jelentkezik be :

Ordináta

Írja be a megfelelő értékeket a Táv mezőbe, mely az alapvonalon értelmezett távolság (abszcissza) és az Ordináta mezőbe, mely az alapvonaltól merőlegesen mért távolság. Ha az Ordináta érték negatív, a kitűzendő pont az alapvonaltól balra helyezkedik el úgy, hogy a kezdőponttól tekintünk a végpont felé. FIGYELEM ! A magyarországi előjelszabály tükörképe ! Ha a Táv érték negatív, a kitűzendő pont a kezdőpont "mögött" helyezkedik el. A ∆Mag. mezőbe a kitűzendő pont és a talppont magasságkülönbségét írhatja be. Miután minden mezőt kitöltött, nyomja meg a funkciót. Ezt követően a 17. Fejezetben ismertetett módon elvégezheti a pont kitűzését.

23.2. Ortogonálisan bemért pontok számítása Az alapvonalról történő kitűzéshez hasonlóan számítja ez a program az ortogonálisan bemért pontok koordinátáit. Ebben az esetben a Táv, az Ordináta és ∆Mag. mezőkbe a megfelelő mérési

76

eredményeket kell beírni. Ezután a funkció megnyomására megjelennek a pont koordinátái és lehetősége nyílik a pontszám, jellegkód és az abszolut magasság definiálására.

24. Talppontkeresés Ez a program adott ponthoz tartozó talppont koordinátáit vagy kitűzési méreteit számítja ki az egyenesre vagy ívre, mint alapvonalra vonatkoztatva. A talppont magasságát interpolálja, amennyiben lehetséges.

24.1. Az alapvonal vagy ív meghatározása Ez a művelet hasonlóképpen hajtható végre, mint az Egyenes kitűzése és az Ív kitűzése menüben az Alapvonal definiálása (18.1 pont) és az Ív definiálása (19.1 pont). A végrehajtandó feladattól függően kell használni az vagy funkció valamelyikét.

24.2. A talppont és az ortogonális kitűzési méretek számítása Miután definiálta az alapvonalat (vagy ívet), nyomja meg az <Enter> gombot és megjelenik a Talppontkeresés ablak, fölkínálva az első talppont megadását. Amint megadta a Pt mezőben a pont számát, az <Enter> megnyomását követően megjelennek a számított értékek a Táv (abszcissza), az Ordináta és a ∆Mag. mezőkben.

Ordináta

77

A ∆Mag. értékét a megadott pont és az alapvonalon értelmezett interpolált magasság fölhasználásával számítja a program, amennyiben lehetséges. Máskülönben kézzel is beírható a magasság, ha ismert. Az <Enter> vagy a gombbal eltárolhatók az eredmények, melyek egy Megjegyzés rekordba kerülnek. Az új pontszám beírására törlődnek a mezők és újra indul a talppontkeresés az új pontra. Amikor a Pt mező az aktív, a kijelzőn megjelenő funkció megnyomására a program műszeres leolvasást végez, így tereppontra végzett méréssel is megadható a pont, amelynek a talpppontját keresi. A <METSZ> funkció használatával számíthatja a talppont koordinátáit. A jellegkód, esetleg egy új pontszám és a magasság (amennyiben nem számítható) megadása után az <Enter> vagy a gombbal eltárolhatók az adatok.

25. Transzformációk 25.1. Helmert transzformáció A transzformációs paramétereket a program a legkisebb négyzetek módszere szerint számolja, fölhasználva a fölös adatokat. Az X és Y koordinátákat ezen paraméterek fölhasználásával számítja, míg a magassági értékek az átlagos magasságkülönbséggel kerülnek kiegyenlítésre, melyet az azonos pontok két rendszerbeli magasságkülönbségeiből képez a program. A transzformáció előtt létre kell hozni egy új munkaállományt, mely az azonos pontok "új" koordináta rendszerbeli adatait tartalmazza ugyanazzal a pontszámmal, mint amellyel a "régi" koordináta rendszerben is szerepelnek. A transzformált koordináták, tehát az eredmények ebbe az aktuális munkaállományba kerülnek. A transzformáció lépései : 1. A KOGO menüből válassza ki a Transzformáció menüpontot. 2. A következő ablakban válassza ki a Helmert transzformációt.

78

3. A megjelenő listából válassza ki a megfelelő munkaállományt, mely a transzformálandó pontok koordinátáit tartalmazza.

4. Ezután az SRX megkeresi az azonos pontokat és a legkisebb négyzetek módszerével kiszámítja a legoptimálisabb paramétereket, majd az átlagos eltérést megjeleníti a kijelzőn. Ha ez az érték túl magas, a <ESC> billentyűvel kiléphet a programból, ha azonban elfogadható, az < Enter> billentyűvel elindíthatja a transzformációt. A számítás során az éppen soron lévő pontok neve megjelenik a kijelzőn. Az azonos pontok koordinátái nem változnak, így azok pontossága is megmarad. A többi pont új koordinátái az aktuális munkaállományban kerülnek tárolásra.

25.2. Lineáris transzformáció A transzformáció megkezdése előtt válassza a listából a cél-munkaállományt, amelybe a transzformált pontok fognak kerülni. 1. A KOGO menüből válassza ki a Transzformáció menüpontot. 2. A megjelenő menüből válassza ki a Lineáris transzf tételt. 3. A megjelenő listából válassza ki a transzformálandó munkaállományt. 4. Az <Enter> megnyomása után a következő ablak jelenik meg :

5. A ∆Y, ∆X és ∆Mag. mezőkbe az eltolási értékeket kell beírni az Arány mezőbe pedig a méretarány tényezőt. A ForgP mezőbe írja annak a pontnak a nevét, amely körül az elforgatás történik. Ha ezt a mezőt kitölti , az ablak a következőképpen egészül ki:

A Forgatás mezőbe az elforgatási szöget írja be. Miután az összes mezőt kitöltötte, az <Enter> billentyűvel elindíthatja a transzformációt. A lineáris transzformációt végrehajthatja az eltolás és elforgatás kombinációjaként is. 6. A funkció használatával más módon is megadhatók az eltolási és elforgatási értékek. A funkció megnyomása után megjelenik az alábbi ablak.

79

7. A Pt mezőben azt a pontot kell megadni, amely már létezik az új munkaállományban is. Miután megadta a pontszámot, megjelennek a megfelelő mezőkben az eredeti és az új koordináták (ezek nem írhatók át ebben az ablakban) , valamint a ∆ (eltolási) értékek a lineáris transzformáció ablakban (szintén nem javíthatók). Ezek az értékek akkor írhatók csak át, ha megváltoztatja a pontszámot. 8. Ha átállítja a LEHTS mezőt Forgatás -ra a ⇐ vagy a ⇒ billentyűkkel, a következő ablak jelenik meg:

9. A ForgP mezőben adja meg a pontot, mely körül az elforgatást kívánja végezni. A ⇓ billentyű megnyomása után a következő ablak jelenik meg :

10. Amennyiben ismeri az új és a régi irányszöget, gépelje be a megfelelő mezőbe (Régi irsz, Uj irsz) és az <Enter> billentyűvel fogadja el őket. Ha nem ismeri, írja be a megfelelő pontszámokat a Kezpt és a Célpt (régi irányszög) illetve a Kezd és a Vég (új irányszög) mezőkbe. A program ezek ismeretében kiszámítja az irányszögeket és beírja a megfelelő mezőkbe. 11. Ha mindennel végzett, az <Enter> billentyűvel elindíthatja a lineáris transzformációt.

27. Keresztszelvény-felvétel Ez a program az utak és más vonalas létesítmények mérésénél elvégzendő keresztszelvény méréseket segíti. A program kétféle módszert biztosít a mérések elvégzésére. Az egyik a minimum távolság módszere, a másik a középvonalnál történő felmérés. Minimum távolság :

Középvonalas felmérés :

Első pont

80

A Keresztszelvény-felvétel menete nagyban hasonlít a Részletmérés lépéseihez, így ha már elolvasta a 9. fejezetet, könnyen túljut ezen a fejezeten. A keresztszelvény - felvétel lépései : 1. Válassza az funkció menüből a Keresztszelvény tételt. Elsőként a 8. fejezetben már ismertetett módon definiálnia kell az álláspontot és a tájékozást. Ha ez kész, a következő ablak jelenik meg : Keresztszelvény Ut Szlv.növ. <üres> Szelvényezés <üres> Irány BalÎJobb SZLV+ SZLV-

2. A Ut mezőben az út nevét ( maximum 16 karakter ) kell megadni. 3. A Szelvényezés mezőben az első keresztszelvényhez tartozó szelvényértéket kell megadni. Beíráskor használja az XXXX.XXX formátumot, és a kijelzőn az XX+XX.XXX formátum jelenik meg. Pl.: Beírva: 1000.000, megjelenik: 10+00.000 . A Szlv.növ. mezőben kell megadni a keresztszelvények közötti távolságot továbbá a <SZLV+> vagy < SZLV-> funkcióval pedig azt, hogy a szelvényérték növekedjen vagy csökkenjen ezzel az értékkel. Amennyiben ezt a mezőt nem tölti ki, a program a két keresztszelvény közötti vízszintes távolságot használja a szelvényérték számításához ( a középvonalon mérve ). 4. Az Irány mezőben a keresztszelvény-felvétel irányát adhatja meg. A megfelelő irányt a ⇐ vagy ⇒ billentyűkkel választhatja ki a Jobb→Bal, Bal→Jobb, Bal és Jobb lehetőségek közül. 5. Ha mindent beállított, nyomja meg az <Enter> billentyűt és elkezdődik a keresztszelvény-felvétel. A mérés menete a Felmérés programhoz hasonlóan zajlik. Minden észlelési eredmény egy speciális " út pozíció " rekordban kerül tárolásra, amelynek formátuma : Ut pozic. Pt Szelvényezés Eltérés Észak (X) Kelet (Y) Mg Kód

RO 1001 0+00.000 0.000 433122.766 344766.321 124.666 IV

Ha az Irány mezőben a Bal→Jobb lehetőséget választotta, akkor az első nem középvonalra eső pontnak a középvonaltól balra kell lennie. Ha az Irány mezőben a Jobb→Bal lehetőséget választotta, az első nem középvonalon levő felmért pontnak a középvonaltól jobbra kell lennie. Ha az irány Bal, akkor a mérés a középvonalon vagy a középvonaltól jobbra kezdődik, és mindig balra halad. A keresztszelvények után nem cserélődhet meg az irány. Ha az irány Jobb, akkor a mérés a középvonalon vagy a középvonaltól balra kezdődik, és mindig jobbra halad. A keresztszelvények után nem cserélődhet meg az irány. A keresztszelvény pontjainak mérésekor "tudatni" kell az SRX-tel, melyik pont van a középvonalon és melyek a közönséges keresztszelvény pontok. Ezt úgy érheti el, hogy a középvonalon elhelyezkedő pont mérése után az <Enter> billentyűt kell megnyomnia, míg a többi után a billentyűt. Az <Enter> megnyomása után a következő ablak jelenik meg : Keresztszelvény Pont a középvonalon Szelvényezés

2081

10+000.000 Befejezett szakasz Nem

81

Ha véletlenül nyomta meg az <Enter> billentyűt, az <ESC> megnyomásával folytathatja a keresztszelvény pontok mérését. Ha be akarja fejezni a keresztszelvény mérését, szintén az <Enter> billentyűt kell megnyomni (a középvonal pontjának definiálása már megtörtént), ennek hatására a Befejezett szakasz mező átvált Igen-re. Nyomja meg újból az <Enter> billentyűt megerősítve a kilépés szándékát és visszaléphet a kezdő ablakhoz, ahol megadhatja az új szelvényértéket. 5. A mérések tárolásakor a pontok <üres> eltérés értéket (távolság a középvonaltól) kapnak. A mérés végeztével ezeket váltják föl az SRX által kiszámított pontos értékek, melyek szintén tárolásra kerülnek. A számítás után a középvonal pontja kapja a 0.00 értéket, az ettől balra lévő pontok negatív, míg a jobbra lévők pozitív méreteket kapnak. Ha megnyomja az <ESC> billentyűt úgy, hogy még nem mért középvonal pontot, az SRX figyelmezteti : Középv. mérés nincs Jóváhagyja ?

IGEN

NEM

Amennyiben megerősíti, hogy nem kíván középvonal pontot mérni, az összes pont ordináta mérete az <üres> értéket veszi fel. 6. Nyomja meg másodszor is az <ESC> billentyűt ( miután az adott keresztszelvény mérésének befejezéséhez egyszer már megnyomta ) és ezzel lezárhatja az aktuális műszerállásban végzett méréseket.

27. Útépítés Az Útépítés menü az < UT > funkció billentyű segítségével érhető el:

Úttest kitűzése: pontok kitűzése a megadott szelvény és ordináta értékek alapján. Út definiálása: a nyomvonal vízszintes és magassági értelmű meghatározása és a kereszt-szelvények megadása. Útadatok szemléje: az út definíció áttekintése. Mintakerszv definls: új minta-keresztszelvény létrehozása , vagy egy meglévő átdefiniálása. Mintakerszv szemle: meglévő minta-keresztszelvény definíciók áttekintése.

27.1. Út adatainak átvitele az SRX-be

82

Az útépítés program alapvetően nem út tervezésre készült, noha elvégezhető vele. Az út terve két formában állhat rendelkezésre : - számítógépen megtervezve - papírra rajzolva. Az SDR-Design programmal végrehajtott számítógépes tervezés esetén a kész tervet töltse át az SRXbe a funkció segítségével. ( 29.4. fejezet : SDR állományok fogadása) Papírra rajzolt terv esetén vigye be a terv adatait az SRX-be. Ennek módjáról szól ez a fejezet. 27.1.1. Út definiálása útelemek és útpontok alapján Az SRX-ben kétféle módon lehet definiálni az utat, útelemek és útpontok alapján. Az útelemekkel történő definíció vízszintes és magassági adatok, minta-keresztszelvények, túlemelés és szélesítés értékek megadását foglalja magába. Ezek betáplálhatók kézzel, vagy betölthetők közvetlenül a számítógépről. Az útpontok alapján történő definíció kizárólag UT POZIC rekordokból áll, melyek konkrét pontok helyzeti adatait tartalmazzák. Ez a típus a számítógéppel tervezett utak adatainak kezelését teszi könnyebbé, mivel lehetőséget ad az út definiálására olyan egyszerű adatsorokkal, melyek nincsenek matematikai kapcsolatban a középvonallal ( tengelyvonallal ). A tervben adatsorokkal leírt pontok UT POZIC rekordként kerülnek az SRX-be, és az adatsor neve kerülhet a jellegkód mezőbe. Amennyiben az adatsorok áttöltésre kerültek az SRX-be, az út kitűzhető szelvényenként a középvonaltól való eltérés megadásával, hasonló módon, mint útelemekkel történő definiálásnál. A különbség annyi, hogy itt csak konkrét pontokat tűzhet ki, nincs lehetőség a pontok közötti interpolációra. 27.1.2. Az útelemek áttekintése Ebben a pontban az útelemekkel történő definíció és kitűzés általános lépéseit ismertetjük, melyek a fejezet következő részeiben részletes bemutatásra kerülnek. 1. A középvonal definiálása vízszintes értelemben egymáshoz kapcsolódó elemek megadásával , melyek lehetnek pontok, egyenes szakaszok, ívek, átmeneti ívek. Minden egyes elemnek ott kell kezdődnie, ahol az előző véget ért. Miután meghatározott egy nyomvonalat, azt már nem javíthatja utólag, viszont átdefiniálhatja teljes egészében. Körív Hossz:300 m Sugár: 800 m

Átmeneti ív Hossz: 200m Sugár: 800 m

Átmeneti ív Hossz: 200 m Sugár: 800 m

Átmeneti ív Hossz: 300 m Sugár: 800 m

Egyenes Irányszög: 100 Hossz: 50

2. A középvonal definiálása magassági értelemben, magassági ívek és parabolák sorozatának megadásával . Az egyenes szakaszokat nulla hosszúságú görbeként lehet definiálni. Az egyes görbék a magassági metszésponttal (MMP) definiálhatók. Miután meghatározott egy magassági nyomvonalat, azt már utólag nem javíthatja, viszont a vízszintes nyomvonaltól függetlenül áthelyezheti teljes egészében. A magassági nyomvonalnak nem szükséges ugyanott kezdődnie, mint a vízszintesnek. Például a vízszintes nyomvonal a 100 - as szelvénynél kezdődik, míg a magassági nyomvonal a 90 - esnél.

83

Metszéspont (MMP) Egyenes lejtő

Végpont

Vertikális ív Vertikális ív

Kezdőpont Egyenes lejtő

3. Minta-keresztszelvények definiálása kapcsolódó pontok sorozataként, mely pontok mindig az előző ponthoz vannak viszonyítva. Magasságilag egy pont lehet feljebb vagy lejjebb mint az előző. 4. A keresztszelvények definiálása azon minta-keresztszelvények megadásával, amelyek a középvonalhoz kapcsolódnak. Az SRX elvégzi az interpolálást a szelvények között. 5. A túlemelés definiálása , mely lehetővé teszi a túlemelés és szélesítés alkalmazását ahol szükséges. A minta-keresztszelvények az úttól függetlenül definiálhatók, így ugyanazt a mintát több útnál is felhasználhatja keresztszelvény megadásához. A keresztszelvény megmutatja, hogy melyik minta van a középvonal bal - , illetve jobb oldalán. Az út mentén különböző szelvényekben elhelyezett minták megváltoztathatók. Minta-2 Minta-1

Minta-1 Miután egy út definiálása megtörtént, az út és minta-keresztszelvény definíciók függetlenek lesznek a munkaállománytól, azaz bármely munkaállománytól függetlenül törölhetők, betölthetők, másolhatók, stb. Azonban nem szabad megfeledkezni arról, hogy kitűzés előtt az út és minta definíciókat be kell másolni abba a munkaállományba, melyben a kitűzést el akarja végezni. ( Ha ez már megtörtént, az SRX ellenőrzi, melyik a legfrissebb változat). Út definiálásakor az SRX az aktuális munkaállományban keresi a bevitt pontok koordinátáit. Megjegyzés : Az utak függetleníthetők az éppen használatos koordináta-rendszertől. Ha a nyomvonal kezdőpontjának vízszintes értelemben vannak koordinátái, az utat úgy tekinthetjük, mint koordinátarendszerbe illesztettet. Azonban ha a kezdőpont koordinátáit nullának vesszük, nincs koordinátarendszerbe illesztve. 6. Az álláspont meghatározása az alábbi két módszer egyikével. Ha koordinátás az út, megadhatja az álláspont koordinátáit, vagy az álláspont szelvény és eltérés értékét. Ha az út nem koordinátás , az álláspont szelvény és eltérés értékét kell megadni. Ebben az esetben viszont a tájékozó pontot is a szelvény és eltérés értékével kell megadni. 7. Kitűzés a szelvény és eltérés értékek megadásával. Az SRX kiszámítja a vízszintes és magassági nyomvonalból a megadott szelvényre eső középvonalpont helyzetét, majd az aktuális minta-keresztszelvény kerül alkalmazásra a középvonalra merőlegesen. A szelvény és eltérés értékekhez hasonlóan megadható vízszintes és magassági külpontosság, amelyek a kiszámítot koordinátához kapcsolódik. A függőleges eltérés a magasságot módosítja, a vízszintes pedig a középvonalra merőlegesen értelmezendő. 8. A kitűzés végrehajtása a tervezett koordináták alapján. (Hasonlóan a 17. fejezetben leírtakhoz.)

84

27.2. Út választása Válassza az ÚT menüből az Út választása tételt. Amennyiben nincs még egyetlen út sem definiálva, a következő kép jelenik meg :

Egy út definiálása a következő lépésekből áll : 1. Az út nevének megadása maximum 16 karakterrel. Megjegyzés: Az utak függetlenek a munkaállománytól, így akár megegyező nevet is adhat nekik. 2. Az út mértearánytényezőjének megadása. Ennek a tényezőnek meg kell egyeznie annak a munkaállománynak a méretaránytényezőjével, amelyből a kitűzést vagy a felmérést végrehajtja. 3. Ha elkészült, nyomja meg az <Enter> billentyűt. Amennyiben már léteznek út-definíciók, a kijelzőn azok neveinek a listája jelenik meg. Ezek közül a ⇑ és ⇓ nyilakkal tud választani az <Enter> billentyű lenyomásával. Ha egy új utat akar létrehozni, használja az funkciót. Megjegyzés: Ha egy utat itt választott, a továbbiakban minden út program ezt fogja használni.

27.3. Útdefiníció választása Válassza ki az Út definiálás-t az Útépítés menüből. Az SRX ekkor megpróbálja megállapítani, hogy az út definiálás melyik típus szerint történt, ha ez nem lehetséges (mert új útról van szó, vagy az út még teljesen üres), a következő kép jelenik meg :

Válassza ki a megfelelőt.

27.4. Út definiálása pontokkal Ha az útelemek pontjaival történő definíciót választotta, a következő kép jelenik meg :

Az adatok bevitele után az <Enter> billentyűvel tárolhatja el azokat egy UTPOZIC (úthelyzet rekord) rekordban. Az útdefinícióban ez a rekord írja le az út eme pontjának helyzetét , a megadott szelvény és eltérés értékkel. Tetszés szerinti számú rekordot eltárolhat, ha végzett, nyomja meg a <ESC> billentyűt.

27.5. Út definiálása útelemekkel Amennyiben az útelemekkel történő definíciót választotta, a következő kép jelenik meg :

85

A <SZEMLE> funkció segítségével megtekintheti az út nevét, a méretarány-tényezőt, és a beírt megjegyzéseket. Ha valamelyik sorban a "defin" helyett "újradefin" jelenik meg, az azt jelenti, hogy az útdefiníciónak ez a része már létezik. Ha ezt a sort választja, előbb meg kell erősíteni a szándékát.

A következő négy fejezetben az útelemekkel történő útdefiníció részletes ismertetése következik.

27.6. Horizontális útelemek megadása 1. Válassza ki a Horizontális defin vagy Horizontális újradefin sort. A megjelenő képen a kezdőpont horizontális definícióját lehet elvégezni.

A leglényegesebb információ ezen a képen a Szelvényezés mező. 2. Adja meg a kezdőpont szelvényértéket a Szelvényezés mezőben. Ez negatív érték is lehet. 3. Győződjön meg róla, hogy az Ir. szög mező értéke nem üres. Noha az összes számításhoz nem szükséges ez az érték, az ív és átmeneti ív definíciójához meg kell adni. 4. Adja meg a kezdőpont koordinátáit. Ha itt nem ad meg koordinátákat, az út koordináta nélküli lesz. A koordináta megadásnak három módja lehetséges: •

Létező pont nevének megadása a Kezdő mezőben. A koordináták automatikusan megjelennek az Y és X sorban

Megjegyzés : A kezdőpont neve ( vagy száma ) nem kerül tárolásra az út definícióban, csak a koordinátái, mivel az Út független az összes munkaállománytól. • A koordináták közvetlen bebillentyűzése a megfelelő mezőkbe. • Beviheti a koordinátákat a 17.1. pontnak megfelelően egy POZ rekordot létrehozva. Az ismeretlen pontszám hatására bejelentkezik a következő ablak:

5. Adja meg az irányszög értékét az Ir. szög mezőben, vagy adjon meg egy pont nevet a Célpt mezőben, és az SRX kiszámítja az irányszöget. Ez az érték definiálja a középvonal irányát a kezdőpontból indulva. 6. Nyomja meg az <Enter> billentyűt, ha az aktuális ablak megfelelően ki van töltve.

86

A 4. és az 5. pontban ismertetett adatok megadása nem kötelező. 27.6.1. Horizontális elemek hozzáadása és törlése A kezdőpont horizontális definíciója után a következő ablak jelenik meg a négy lehetséges horizontális útelemmel és a legutoljára definiált útelem szelvényértékével, koordinátáival (ha az út koordináta nélküli, a Horz. Pont sor nem választható, és a koordináták sem jelennek meg).

átm.ív

A nyomvonal vízszintes meghatározása ezen négy útelem tetszőleges számú sorozatát foglalja magába, egymáshoz kapcsolva. A horizontális útelemek meghatározása a következő lépésekben történik : 1. Definiáljon annyi útelemet, amennyit szeretne, mindig a vízszintes nyomvonal végéhez kapcsolódva. A négy útelem definícióját a következő négy fejezetben részletesen megtalálja. 2. A <SZEMLE> funkció megmutatja a horizontális útelemeket az út definícióban a meghatározás sorrendjében:

3. A funkcióval törölheti az utoljára definiált útelemet. 4. A <ESC> billentyűvel kiléphet a definiálásból. A kilépést megelőzően az SRX megkérdezi, hogy teljes-e a definició. A négy útelem definiálásának módja a következő négy fejezetben kerül ismertetésre.

27.6.1.1. Horizontális egyenes A Horz egyenes opciót kiválasztva a Horizontális útelemek menüből, a következő ablak jelenik meg :

A Szelvényezés sor csak információ jellegű, és azt mutatja, mely szelvényértéknél kezdődik az egyenes szakasz. Az Ir. szög mező határozza meg az egyenes szakasz irányát. Alapértéke mindig az előző elem irányszöge, amennyiben az egyenes szakasz az első elem, úgy alapértékként a középvonal kezdőiránya jelenik meg. Általában nem szükséges megváltoztatni ezt az értéket, mert az törlést eredményez a nyomvonalban. A Táv mezőben az egyenes szakasz hosszát kell megadni.Az <Enter> billentyűvel mentheti el a beállításokat.

87

27.6.1.2. Horizontális körív A Horz körív opciót kiválasztva a Horizontális útelemek menüből, a következő ablak jelenik meg :

A Szelvényezés mező csak tájékoztató jellegű, az ív kezdőpontjának szelvényértékét mutatja . Az Ir. szög mező tájékoztató jellegű, az előző elem irányszögét mutatja, mely egyben az ív kezdetének irányszöge is. Az Irány mezőben adhatja meg az ív irányát ( jobb / bal ). A Sugár mezőben adhatja meg az ív sugarát. A Hossz mezőben adhatja meg az ív hosszát. Az <Enter> billentyűvel mentheti el a beállításokat. A <MDSZER> funkció segítségével megváltoztathatja az ív definiálásának módját, azaz a sugár és hossz megadásával történő definícióról áttérhet a sugár és középponti szög, vagy a hossz és a középponti szög megadásával történő definícióra.

Megjegyzés : A definiálás módjától függetlenül az SRX mindig a sugár és hossz alapján tárolja az összes ívet, és a megjegyzés rovatba írja be az eredetileg megadott értékeket.

27.6.1.3. Horizontális átmeneti ív ( spirál ) A Horz átm.ív opciót választva a Horizontális útelemek menüből, a következő ablak jelenik meg :

A Szelvényezés mező csak tájékoztató jellegű, az átmeneti ív kezdőpontjának szelvényértékét mutatja Az Ir. szög mező is tájékoztató jellegű, az átmeneti ív kezdőirányát mutatja. Az Irány mezőben adhatja meg az átmeneti ív irányát ( jobb / bal ). A Sugár mezőben adható meg az átmeneti ív legkisebb sugara. A Hossz mezőben adhatja meg az átmeneti ív hosszát. Az <Enter> billentyűvel mentheti el a beállításokat. Ha az átmeneti ív egy horizontális egyenest vagy pontot követ, akkor a kezdeti sugarat végtelennek és folyamatosan csökkenőnek feltételezi az SRX. Ha körívet követ, a kezdeti sugár a körív sugarával lesz

88

egyenlő, amely folyamatosan növekszik. Ha egy átmeneti ív követ egy másik átmeneti ívet , akkor egyik a másiknak ellentétje lesz. 27.6.1.4. Horizontális pont Csak a " koordinátás " út esetén létezik. A horizontális pont hasonlít a horizontális egyeneshez, azonban nem az előző elem folytatásaként értelmezhető, hanem annak végpontjaként. A Horiz pont opciót választva a Horizontális útelemek menüből, a következő ablak jelenik meg :

A Szelvényezés mező csak tájékoztató jellegű, az előző elem végpontjának szelvényértékét mutatja. Az Ir. szög mező is tájékoztató jellegű, az előző elem végpontjának irányszögét mutatja. A pont koordinátáinak bevitelére három mód kínálkozik : • • •

Írja be a koordinátákat a megfelelő mezőkbe. Írja be az ismert pont nevét a Pont mezőbe, így a koordináták automatikusan jelennek meg. Írja be az ismeretlen pont nevét a Pont mezőbe és megjelenik a megfelelő ablak egy POZ rekord létrehozásához.

Ha olyan pontot kíván bevinni, amely által képzett vonal nem érintőleges az előző elemre, az SRX megerősítést kér : Irány

megváltozik

Hozzájárul ?

IGEN

<Enter>

Az

NEM

billentyűvel

mentheti el a beállításokat.

27.7. Vertikális útelemek megadása A vertikális útelemek definíciója hasonló módon történik, mint a vízszintes elemeké, két dolgot kivéve: • •

A vertikális útelemek két típust tartalmaznak, a parabolát és a körívet. Ezek állandó esésű egyenes szakaszokkal kapcsolódnak egymáshoz. A görbék definíciója az érintők metszéspontjával történik és nem az előző elem végpontjával.

A definiált görbék az érintő egyenesek mentén kapcsolódnak. Ezeknek a görbéknek nulla hosszúság is definiálható, így tulajdonképpen vertikális pontot lehet megadni. 27.7.1. Kezdőpont megadása Az Útépítés menüből válassza az Út definiálása opciót. A kezdőpont meghatározásának lépései: 1. Válassza ki a Vertikális defin. (vagy a Vertikális újradefin ) opciót.

89

2. A Szelvényezés mezőben adja meg a kezdőpontot a megfelelő szelvényértékkel. Megjegyzés : A horizontális és vertikális nyomvonal kezdődhet különböző szelvényértéknél. 3. A Kezdő mezőben adja meg a pont nevét. (Ez tulajdonképpen nem kötelező, mivel nem kerül tárolásra - az út független a munkaállománytól.) Az Mg mezőben adja meg a pont magasságát. 4. Az <Enter> billentyűvel mentheti el a beállításokat. A megjelenő képernyő felsorolja a választható elemeket :

27.7.2. Parabolikus vertikális ív A Vertik. parab. ív opciót választva a következő ablak jelenik meg :

Definiálja a metszéspontot és az ív hosszát. Az ívek irányát a metszéspontok helyzete határozza meg. Három módja van a metszéspont definiálásának : 1. Írja be a megfelelő értékeket a Szelvényezés és Mg mezőbe . 2. Írja be egy ismert pont nevét (számát) a Pt mezőbe, és az Mg mező automatikusan kitöltődik. 3. Írja be egy ismeretlen pont nevét a Pt mezőbe és megjelenik a koordináta beviteli űrlap. A Hossz mezőben adja meg az ív hosszát. Az <Enter> billentyűvel eltárolhatja a beállításokat. Az SRX ellenőrzi, hogy a megadott metszéspont megfelelő - e az előző ívhez képest, ha nem, az " Ív átfedés " üzenetet küldi és az új metszéspontot nem fogadja el.

27.7.3. Kör alakú vertikális ív Ha a Vertik. körív opciót választja a Vertikális defin. menüből, az alábbi képet kapja :

Definiálja a metszéspontot és a vertikális körív sugarát. A körív irányát a metszéspontok helyzete határozza meg. A metszéspont definiálásának három módja megegyezik az előző pontban ismertetettel. A Sugár mezőben adja meg a körív sugarát. Az <Enter> billentyűvel eltárolhatja a beállításokat. Az SRX ellenőrzi, hogy a megadott metszéspont megfelelő - e az előző ívhez képest, ha nem, az " Ív átfedés " üzenetet küldi és az új metszéspontot nem fogadja el.

90

27.7.4. Állandó lejtésű egyenes szakaszok A vertikális ívek hossza lehet nulla, aminek az eredménye, hogy két állandó esésű vonal metszi egymást a vertikális metszéspontban. Ha ki akar tűzni egy állandó lejtésű szakaszt elkülönítve a többitől, definiáljon egy kezdő- és végpontot tartalmazó utat vertikális ívek nélkül. 27.7.5. Magassági végpont Mivel a görbéket három pontjukkal lehet meghatározni, így a vertikális definíciót egy végponttal le kell zárni. A végpont meghatározásának lépései : 1. Válassza a Vert. vonalvez vége opciót.

2. Definiálja a pontot a szelvényérték beírásával a Szelvényezés mezőbe. 3. Adja meg a pont magasságát az Mg mezőben, vagy a pont nevét a Pt mezőben. Az <Enter> billentyűvel elmentheti a beállításokat.

27.8. Túlemelés és szélesítés alkalmazása A túlemelés és szélesítés csak az útelemekkel történő definíció esetén alkalmazható. Alkalmazásuk a következő lépésekben történik : 1. Válassza ki vagy határozzon meg egy utat útelemekkel. 2. Válassza ki az Út definiálás opciót az Útépítés menüből. 3. A megjelenő ablakból válassza ki a Túlemelés definiálás opciót. A következő ablak jelenik meg :

Az Szv. kezd. mezőben adja meg a kezdő szelvényértéket. Az Szv. vége mezőben adja meg a végső szelvényértéket. Az <Enter> billentyűvel elmentheti a beállításokat. 5. A következő ablakban az aktuális túlemelés és szélesítés értékeket adhatja meg, annyi szelvényérték mentén, amennyinél csak kívánja.

A Szelvényezés mezőben adhatja meg, mely szelvényértékre vonatkozzanak az aktuális értékek. A B túlem. mezőben adhatja meg a túlemelést az út bal oldalára. A funkció hatására horizontális túlemelés alkalmazható az út bal oldalára. A funkció hatására a túlemelés arányérték (pl. 1:300 ) formában kerül beírásra, míg a <%> funkció hatására százalékos formában. A J túlem. mezőben adhatja meg a túlemelést az út jobb oldalára. A megjelenő három funkció hatása ugyanaz, mint az előző mezőnél. A B széls. mezőben adhatja meg az útelemekhez hozzáadandó szélesítés mennyiségét az út bal oldalán.

91

A J széls. mezőben adhatja meg az útelemekhez hozzáadandó szélesítés mennyiségét az út jobb oldalán. A Pivot mezőben állíthatja be ,hogy a túlemelés és szélesítés alkalmazásánál a középpontja , bal , vagy jobb része legyen állandó magasságon tartva.

keresztszelvények

Az <Enter> billentyűvel elmentheti a beállításokat. 27.8.1. Túlemelés és szélesítés törlése Ha egy hibát vétett, vagy egyszerűen csak törölni akarja a megadott túlemelést, nyomja meg a <ESC> billentyűt, a következő ablak jelenik meg :

Válassza ki a Túlemelés törlése opciót. Az SRX megerősítést kér a törlés előtt.

27.9. Minta-keresztszelvény definiálása A minta-keresztszelvény az út egy - egy felére vonatkozó keresztszelvény, melynek neve max. 16 karakterből állhat. A minta a munkaállománytól és az úttól függetlenül kerül tárolásra. A minták nem fedhetik át egymást, azonban két egymást követő pont lehet ugyanazon az eltérés értéken, vagyis egy függőlegesben. 1. Válassza ki a Mintakerszv definls opciót az Útépítés menüből. Attól függően, hogy létezik-e már minta definíció, a következő ablakok valamelyike jelenik meg.

2. Ha az első ablak jelentkezik, használja az funkciót, és bejelentkezik a második ablak. 3. Írja be a minta nevét és nyomja meg az <Enter> billentyűt, majd tetszés szerinti mennyiségű megjegyzést fűzhet a mintához. 4. Ha végzett, nyomja meg az <Enter> billentyűt, és megjelenik a keresztszelvény elemek menüje:

Az első három opció segítségével állíthat elő egymást követő keresztszelvény vonalakat, tetszés szerinti mennyiségben. Az utolsó opcióval definiálhatja rézsüt, mely az utolsó elem lehet csak a keresztszelvényben. A <SZEMLE> billentyűvel áttekintheti az eddig tárolt definíciókat. Megjegyzés : Mindhárom típusú elem definíciója ugyanolyan formátumú és tartalmú rekordban kerül tárolásra. Ha az inverz sorral kiválaszt egy Mintaksz elem rekordot és megnyomja az <Enter> billentyűt, akkor a tárolt rekord részletes tartalma jelenik meg a kijelzőn. A rézsű értéke megadható " % " -os vagy " I: " arányos formában. 27.9.1. Szelvénypont megadása távolság és lejtérték alapján Ha a Lejtö+Tv elözö p-tól lehetőséget választja, a következő ablak jelenik meg:

92

Ebben az ablakban a szelvénypontot egy lejtérték és az előző ponttól mérhető vízszintes távolság meghatározásával definiálhatja. A Lejtő mezőben kell megadni az elem lejtértékét. Ezt a megfelelő funkció segítségével adhatja meg, azaz: vízszintes a , függőleges a vagy billentyű megnyomásával. A <%> és funkcióval adhatja meg a lejtértéket arányérték vagy százalékos formában. Pl.: ha a Lejtő=3%, akkor az emelkedés Táv= 10,000 esetén 0,300 lesz, vagy ha a Lejtő=1:30, akkor az emelkedés Táv= 10,000 esetén 0,333 lesz. A Táv mezőben kell megadni az új szelvénypont vízszintes távolságát az előző sablonponttól. Ez az érték nem lehet negatív. Ha a Lejtő beállítása Fel vagy Le, akkor az elmozdulás függőleges, tehát a Táv értéke nulla. A Túlemelés alkl mezőben kell beállítani, hogy van-e túlemelés ennél a sablonnál. A Szélesítés alkl mezőben kell beállítani, hogy van-e szélesítés ennél a sablonnál. A Kód mezőben az elemhez kapcsolódó kód adható meg. Az <Enter> billentyűvel elmentheti a beállításokat. 27.9.2. Szelvénypont megadása a középvonalhoz viszonyítva Ha a Tv+Mk középvonaltól lehetőséget választja, a következő ablak jelenik meg:

Ebben az ablakban a szelvénypontot a középvonatól mért eltérés (vízszintes távolság) és a magasságkülönbség értékével definiálhatja. Az Eltérés mezőben kell megadni a pont távolságát a középvonaltól. Ez az érték nem lehet kisebb egyik korábbi értéknél sem (ezen a keresztszelvényen belül), azaz a szelvényen belül nem lehet átfedés. Előfordulhat azonban, hogy két egymást követő szelvénypont Eltérés értéke megegyezik (egy függőlegesbe eső pontok esetében). A Mag.eltér mezőben kell megadni a sablonpont magasságkülönbségét a középvonalhoz viszonyítva. A pozitív érték fölfelé történő elmozdulást jelent. Az utolsó három mező jelentése megegyezik az előző pontban szereplő azonos mezőkével. 27.9.3. Szelvénypont megadása az előző ponthoz viszonyítva Ha az Mk+Tv elözö ponttól lehetőséget választja, akkor a következő ablak jelenik meg:

Ebben az ablakban a szelvénypontot az előző ponthoz viszonyított távolság és magasságkülönb-ség értékével definiálhatja. A Táv mezőben kell megadni az új szelvénypont vízszintes távolságát az előző ponttól. Ez az érték nem lehet negatív. A M.kül mezőben kell megadni az új szelvénypont magasságkülönbségét az előző ponthoz viszonyítva. A pozitív érték fölfelé, a negatív érték lefelé történő elmozdulást jelent.

93

Az utolsó három mező jelentése megegyezik az előző pontban szereplő azonos mezőkével. Az <Enter> billentyűvel elmentheti a beállításokat. Az egymás után meghatározott pontokat összekötő vonal képezi a minta-keresztszelvény alakját. 27.9.4. Oldalrézsü megadása Határozzon meg annyi szelvénypontot, amennyi a szelvény alakjának definiálásához szükséges. Ezután adja meg a rézsűket, hogy a sablon széle és a terep összekapcsolható legyen. Ehhez válassza az Oldalrézsü a végén lehetőséget. A következő ablak jelenik meg:

Ebben az ablakban az oldalirányú lejtést definiálhatja. Az út kitűzésekor az SRX eldönti, melyik a megfelelő lejtés (Le vagy Fel), és annak megfelelően tűzi ki a rézsüt. Adja meg a két mezőben a megfelelő lejtértékeket (mint az előző pontokban ), itt azonban csak pozitív értékek adhatók meg. A Le mező értéke emelkedést fejez ki, míg a Fel mező értéke esést jelent a középvonaltól távolodva. Az <Enter> billentyűvel elmentheti a beállításokat.

27.10. Keresztszelvények definiálása Figyelem: mivel az út definiált keresztszelvények közötti interpolálás eredménye, az út elején és végén is kell definiálni keresztszelvényt. A minta-keresztszelvényeket a munkaállományoktól és az utaktól függetlenül lehet definiálni. A keresztszelvény definiálás lehetővé teszi egy vagy több minta-keresztszelvény kapcsolását az út horizontális és vertikális meghatározásához. A keresztszelvény definiálás lépései: 1. Válassza a Keresztszelv. defin tételt az Ut definiálás menüjéből.

2. Adja meg a Szelvény mezőben azt az értéket amelytől a minta-keresztszelvényt alkalmazni kivánja. 3. Adja meg a bal- és jobboldali minta-keresztszelvény nevét a következő két mezőben. Billentyűzze be a nevet vagy a funkció megnyomásával válassza ki a megfelelő mintakeresztszelvényt az előzőleg már tárolt listából. Ha olyan minta-keresztszelvény nevet ad meg amely még nem létezik, akkor az előző fejezetekben leírtaknak megfelelően létre kell hoznia. Ha a bal- és jobb oldalra ugyanazt a nevet adja meg, akkor szimmetrikus keresztszelvényt hoz létre. 4. Nyomja meg az <Enter> billentyűt. Ha már definiált keresztszelvényt az út számára, akkor az Ut definiálás menü két lehetőséget fog tartalmazni a Keresztszelv. defin tétel helyett, a Kerszelv. bövitése és a Kerszelv újradefin tételeket. Definiáljon annyi keresztszelvényt amennyire szüksége van a Kerszelv. bövitése tétellel. A definiálás sorrendjének nem kell megegyeznie a szelvényezési sorrenddel, az SRX majd elvégzi a rendezést. A Kerszelv újradefin lehetőség választása esetén minden létező keresztszelvény definició törlődni fog (a minta-keresztszelvények nem), és újak definiálása végezhető el.

27.11. Útelemek számítása Ez a fejezet ismerteti az út pozicióinak számítási eljárásait. 27.11.1. Túlemelés számítása

94

Az alkalmazott túlemelés alapértelmezése minden szelvény esetében az, hogy nincs túlemelés. Az alapértelmezéstől eltérő túlemelés a Túlemelés definiálás rekordban megadott szelvényintervallumban érhető el. Az alkalmazott túlemelés számítása a Túlemelés alkl rekordban meghatározott értékek alapján történik lineáris intelpolációval. Az út jobb és bal oldalára vonatkozó számítások egymástól teljesen függetlenek. 27.11.2. Szélesítés számítása A szélesítésre vonatkozó számítások a túlemeléssel megegyező módon történnek. A szélesítés alapértelmezése 0. 27.11.3. Minta-keresztszelvény számítása A minta-keresztszelvény a középponttól kifelé számítódik. A számítás meghatározott szelvényeknél történik a megadott túlemelési és szélesítési értékek alapján.

27.12. Példa útépítésre Ez a fejezet egy példán keresztül mutatja be az SRX által biztosított lehetőségeket az útépítés terén. A példa egy egyszerű átmeneti ívet tartalmaz. Alkalmaz túlemelést és szélesítést továbbá egy kis komplikációt, ami annak köszönhető, hogy bal oldalon egyre szélesedik míg jobb oldalon nem. Túlemelést minden minta-keresztszelvény első két eleménél alkalmaz, szélesítést pedig az első elemeknél. A következő ábrákon a túlemelés és szélesítés diagramja, valamint a két alkalmazott mintakeresztszelvény látható. Túlemelés diagram +6% +3% 0% -3% -6%

95

7.000

32.000

82.000

292.760

342.760

367.760

Szélesítés diagram

10 m 0m 5m 32.000

82.000

292.760

342.760

"Keskeny" minta-keresztszelvény

20 m

10 m 5m

Középvonal "Széles"minta-keresztszelvény

25 m

20 m

10 m

Az alábbi jegyzőkönyv úgy jött létre, hogy tároltuk az előző oldalon található diagramok alapján az út adatait, majd a Kommunikációk programmal Nyomtatott adatformában kiküldtük a számítógépre az Ut állományt és a Minta-keresztszelvény állományt. SDR33 V04-04.00

(C) 1994 Sokkia Technology, Inc. 10-Nov-96 17:45 Szög 360 fok Táv Méter Légnyomás HgInch Hömérséklet Farenht Koord Y-X-M

UT KI

NEV Bekotout

ARáNY

M.a. 1.00000000

96

MEGJEGYZéS: OO

Aktuális nézet

MEGJEGYZéS: TS

10-Nov-96 16:55

HORZ VONALVEZET

Szv.kezd 0.000 Kelet(Y) 84342.540

Szv.vége 422.760 Észak(X) 10324.430

Ir.szög 342-43'00"

HORZ EGYENES

Szelvény 0.000

Ir.szög 342-43'00"

Táv 32.000

HORZ SPIRáL

Szelvény 32.000

Táv 50.000

Sugár 300.000

HORZ KöRíV

Szelvény 82.000

Táv 210.760

Sugár 300.000

HORZ SPIRáL

Szelvény 292.760

Táv 50.000

Sugár 300.000

HORZ EGYENES

Szelvény 342.760

Ir.szög 32-31'05"

Táv 80.000

VERT VONALVEZET

Szelvény 0.000

Mg 33.000

VERT PONT

Szelvény 500.000

Mg 33.000

KER.SZELV

Szelvény 0.000

B mintaksz keskeny

J mintaksz keskeny

KER.SZELV

Szelvény 82.000

B mintaksz keskeny

J mintaksz keskeny

KER.SZELV

Szelvény 292.760

B mintaksz szeles

J mintaksz keskeny

KER.SZELV

Szelvény 500.000

B mintaksz szeles

J mintaksz keskeny

TúLEMELéS DEFINIáLáS

Szv.kezd 7.000

Szv.vége 367.760

TúLEMELéS ALKL

Szelvény 7.000 B széls 0.000

B túlem %-3.000 J széls 0.000

J túlem %-3.000 Pivot Közép

TúLEMELéS ALKL

Szelvény 32.000 B széls 0.000

B túlem <Üres> J széls 0.000

J túlem <Üres> Pivot Közép

TúLEMELéS ALKL

Szelvény 57.000 B széls <Üres>

B túlem <Üres> J széls <Üres>

J túlem %-3.000 Pivot Közép

TúLEMELéS ALKL

Szelvény 82.000 B széls 5.000

B túlem %6.000 J széls 10.000

J túlem %-6.000 Pivot Közép

TúLEMELéS ALKL

Szelvény 292.760 B széls 5.000

B túlem %6.000 J széls 10.000

J túlem %-6.000 Pivot Közép

TúLEMELéS ALKL

Szelvény 317.760 B széls <Üres>

B túlem <Üres> J széls <Üres>

J túlem %-3.000 Pivot Közép

TúLEMELéS ALKL

Szelvény 342.760 B széls 0.000

B túlem <Üres> J széls 0.000

J túlem <Üres> Pivot Közép

TúLEMELéS ALKL

Szelvény 367.760 B széls 0.000

B túlem %-3.000 J széls 0.000

J túlem %-3.000 Pivot Közép

97

MINTAKERSZV KI

NEV keskeny

MINTAKSZ ELEM

Lejtö %-3.000 Eltérés 20.000 Szélesítés alkl Igen

T.vsz 20.000 Mag.eltér -0.600 Kód Ut szele

Mkül -0.600 Túlemelés alkl Igen

MINTAKSZ ELEM

Lejtö %4.000 Eltérés 30.000 Szélesítés alkl Nem

T.vsz 10.000 Mag.eltér -0.200 Kód Leallosav szele

Mkül 0.400 Túlemelés alkl Igen

MINTAKSZ ELEM

Lejtö Horiztális Eltérés 35.000 Szélesítés alkl Nem

T.vsz 5.000 Mag.eltér -0.200 Kód Padka

Mkül 0.000 Túlemelés alkl Nem

Le %20.000

Fel %20.000

OLDALRéZSü A VéGéN MINTAKERSZV KI

NEV szeles

MINTAKSZ ELEM

Lejtö %-3.000 Eltérés 25.000 Szélesítés alkl Igen

T.vsz 25.000 Mag.eltér -0.750 Kód Ut szele

Mkül -0.750 Túlemelés alkl Igen

MINTAKSZ ELEM

Lejtö %2.000 Eltérés 45.000 Szélesítés alkl Nem

T.vsz 20.000 Mag.eltér -0.350 Kód Leallosav

Mkül 0.400 Túlemelés alkl Igen

MINTAKSZ ELEM

Lejtö Horiztális Eltérés 55.000 Szélesítés alkl Nem

T.vsz 10.000 Mag.eltér -0.350 Kód Padka

Mkül 0.000 Túlemelés alkl Nem

Le %20.000

Fel %20.000

OLDALRéZSü A VéGéN

98

27.13. Álláspont megadása út mérésénél Ha a menüből az Út felmérése, Úttest kitűzése vagy Útfelszín kitűzése tételt választja, akkor először meg kell adni a műszerállás adatait.

Tájir.

Az álláspont megadás módja hasonló a részletmérés programban megismert eljáráshoz. Itt azonban két lehetőség közül választhat. Ha az Ismert pontra mezőben az Igen lehetőséget állítja be, akkor az álláspont megadás módja teljesen megegyezik a 9. fejezetben leírtakkal. Ha azonban a Nem értéket állítja be, akkor az út definicióhoz viszonyítva nevezheti meg az álláspontot ismeretlen koordinátájú ponton. Ez utóbbi esetben az álláspont nevének bebillentyűzése után a következő kép jelenik meg a kijelzőn:

Ordináta

<üres>

A fenti képen ugyanazok a mezők találhatók mint a 9. fejezetben ismertetett képen azzal a különbséggel, hogy itt kiegészül a Szelvény és az Ordináta mezőkkel. Az <Enter> megnyomását követően a program tárol egy út-álláspont rekordot, majd visszatér a Tájékzást jóváhagyni képhez. Ha olyan pontot ad meg tájékozó irányként, amelynek nincs koordinátája, vagy nincs tárolva irányszög a pontra a következő kép jelenik meg:

Ordin

Ismeretlen táj.irány Az első két lehetőség megegyezik a részletmérésnél már ismertetett eljárásokkal. A Szlv&Ordin bevitel lehetővé teszi egy pont megadását az úthoz viszonyítva a következők szerint: Ordin

Ordináta

<üres>

Nyomja meg az <Enter>-t a bebillentyűzött adatok elfogadásához.

99

27.14. Útelemek kitűzése Az SRX Uttest kitüzése programjával végezheti el a definiált út kitűzését. •

Amennyiben az utat pontjaival definiálta, csak a tárolt pontok kitűzését végezheti el. A megadott pontok közötti interpolációra nincs mód.

•

Amennyiben az utat elemeivel definiálta, úgy bármely szelvényértéken kitűzheti a mintakeresztszelvény bármely jellemző pontját.

A következő folyamatábra bemutatja a programban elérhető lehetőségeket és a kitűzés folyamatát.

Uttest kitűzése (27.14) Út választása Tájékozás Kitűzendő pont kiválasztása

Oldalrézsü kitűzése (27.14.2) Prizma megirányzása Leolvasás (mérés) Prizma helyzetének módosítása Magassági külpontosság megadása Horizontális külpontosság megadása Rézsü talppontjának elfogadása

Keresztszelvény kitűzése (27.14.1) Prizma megirányzása Leolvasás (mérés) Prizma helyzetének módosítása Kitűzött helyzet elfogadása

Rekord tárolása

Magassági külpontosság megadása Prizma megirányzása Leolvasás Prizma helyzetének módosítása Kitűzött helyzet elfogadása

Vissza

Rekord tárolás

Eredmény

Rekord tárolása

Vissza

Eredmény

Eredmény tárolása (27.14.3.)

1. Válassza a menüből az Uttest kitüzése tételt. Ha még nem nevezte meg az utat, akkor a kijelzőn megjelenik a választható utak listája. Válassza ki a megfelelőt.

2. Adja meg az álláspontot és végezze el a műszer tájékozását. 3. A tájékozást követően adhatja meg azt, hogy az út melyik szelvényének melyik pontját kívánja kitűzni. A kitűzendő (illetve kitűzhető) pontok közötti navigáció a következő ábrán bemutatott funkciók segítségével végezhető el.

100

Út kitűzése Használja a bal- és jobb oldali funkcióbillentyűket a következő navigációs módok eléréséhez Mozgás a szelvények között

Mozgás a főpontok között

Uttest kitüzése Szlv. Növ 0+020.000 Szelvény 0+100.000 Ordináta 12.500 Kód Jarda Mg 214.122Ð STA SZLV+ SZLVNVK

Uttest kitüzése Szelvény 0+100.000 Ordináta 12.500 Kód Jarda Mg 214.122 Hz eltér 0.000 STA

KOV

Uttest kitüzése Szelvény 0+100.000 Ordináta 12.500 Kód Jarda Mg 214.122 Hz eltér 0.000 NODE

Å--

ELOZ

KNT

Mozgás a kiválasztott szelvényben a jellemző pontok között.

--Æ

A fenti ablakok lehetővé teszik a kitűzendő pont kiválasztását, megnevezését. A megfelelő pontra a funkcióbillentyűk segítségével navigálhatja magát. A navigáció három módja érhető el: • • •

A <SZLV+> és <SZLV-> billentyűkkel a Szlv. növ adatmezőben megadott térközzel mozoghat előre és hátra a szelvények között, amikor a jobb oldali (F4) nyomógomb felett az NVK (növekmény) felirat látható. A és <ELOZ> billentyűkkel mozoghat előre és hátra a főpontok (ív eleje, ív vége, stb.) között, amikor a jobb oldali (F4) nyomógomb felett az KNT (kontroll) felirat látható. A <←> és <→> billentyűkkel mozoghat jobbra és balra a fentiek szerint kiválasztott keresztszelvény jellemző pontjai között, amikor a bal oldali (F1) nyomógomb felett az NODE (csomópont) felirat látható.

A <STA> billentyűvel válthat át a csomópont kiválasztás ablakra. Az billentyűvel válthat át a főpont kiválasztás ablakra. A billentyűvel válthat át a szelvény kiválasztás ablakra. A Szlv.növ mezőben adhatja meg a szelvények egymástól való távolságát. A Szelvény mezőben adhatja meg a kitűzendő pont szelvényértékét. Ez az érték nem lehet kisebb mint a kezdő-, és nem lehet nagyobb mint a zárószelvény. A <SZLV+> és <SZLV-> funkció használható a Szelvény mező értékének növelésére illetve csökkentésére. A különbség a szelvények közötti távolsággal egyenlő. Az funkció megnyomása után a <SZLV+> és < SZLV-> funkció átváltozik és < ELOZ> -re, önmagát pedig -ra (kontroll) változtatja. A kontroll pont egyenes, körív, átmeneti ív, vagy vertikális ív kezdő- és végpontja, vagy vertikális ív legmagasabb illetve legalacsonyabb pontja. A vertikális ívek metszéspontjai szintén kontroll pontok. A funkció a következő kontroll pontra lépteti a szelvényérté-ket, míg az <ELOZ> funkció visszalépteti. A funkció megnyomásának hatására a funkció billentyűk visszakapják eredeti funkciójukat. A <Å> és a <Æ> funkció az Ordináta mező tartalmát csökkenti illetve növeli a minta-keresztszelvényben definiált következő illetve előző pontra. Ez a mező a kitűzendő pontnak a középvonaltól mért távolságát adja meg. Bebillentyűzhető a definiálttól eltérő érték is.

101

A Kód mezőben a kitűzendő pontnak a minta-keresztszelvény definiálása során megadott elnevezése látható. A mezőben megjelenhetnek a következő elnevezések is: Bal oldalrézsü, Jobb oldalrézsü, Nem def ordináta , Ordináta. A Nem def ordináta szöveg akkor jelenik meg, ha az mezőben a kezelő a kijelzett értéket olyan értékre írja át, amely a tervezett úttesten kívülre esik. Az Ordináta szöveg akkor jelenik meg, ha az Ordináta mezőbe a kezelő olyan értéket ír, amelyre nincs tervezett magasság. Az Mg (magasság) mező értékét a program automatikusan számítja. A kijelzett értéket azonban a kezelő tetszés szerint átírhatja. A Hz eltér mezőben u.n. extra külpontosság értéke adható meg a kitüzendő pont esetében. Ezzel lehetővé válik a pont külpontos kitűzése és karóval történő megjelenése a valódi helyétől biztonságos távolságban, ahogy azt az alábbi ábra mutatja. Középvonal

Kitűzendő pont Jelzőkaró

Ordináta

Hz eltér

Figyelem: a külpontosság mindig merőleges a középvonalra (úttengelyre).Ha negatív előjelű, akkor a középvonaltól balra helyezkedik el, ha pozitív akkor jobbra. A megfelelő értékek beállítása után nyomja meg az <Enter>billentyűt. A kiválasztott pont jellege határozza meg a kitűzés következő lépéseit. •

Fix ordinátával rendelkező pont esetén a 27.16.1. fejezetben ismertetett lépések következnek.

•

Rézsü talppontjának kitűzését a 27.16.2. fejezet ismerteti.

27.14.1. Keresztszelvény töréspontok kitűzése Az SRX kijelzi a kitűzéshez szükséges információkat. Irány kitüzése Cél Irány 120°12’25” Cél Mkör 88°56’45” Tferde 120.222 IrÉrt 340°13’35” Mszög 86°14’54” d.Irány 220°01’10”Î LEOLV TAROL KONF

Ir.szög T.vsz Mkül Kód

LEOLV TAROL

140°22’55” 5.000 0.100 Jarda

KONF

Ez a kijelzés tartalmazza a pont kitűzéséhez szükséges kitűzési adatokat, valamint a vízszintes távolságot, a magasságkülónbséget és az irányszöget informálás céljából. 1. Irányozza meg a műszerrel a prizmát. Most még csak az irány kitűzése történik. Forgassa a mérőállomást addig, amíg a d.Irány mező értéke 0-ra nem csökken. Ekkor a távcső a kitűzési irányban áll. Intse be a prizmát ebbe az irányba. 2. Végezzen leolvasást a prizmára a gomb megnyomásával. 3. A kijelzőn megjelennek a mért pontra vonatkozó információk.

102

Bal 0.05 Kifelé 2.345 Cél Irány 120°11’25” IrÉrt 60°11’25” Mszög 90°12’23” Tferde 153.342 Hz Eltér 0.000 LEOLV TAROL KONF JELMA - Az első adatmező azt jelzi, hogy milyen irányban kell mozgatni a prizmát az irányba állításhoz a műszer felől nézve. - A második mező arról informál, hogy a műszertől távolodva (Kifelé) vagy a műszerhez közeledve (Befelé) mennyit kell mozogni a helyes pozíció eléréséhez. - A Cél.Irány mező a szükséges kitűzési irányértéket mutatja. Tartalma változik, ha a Hz Eltér mezőt átállítja. - A Hz Eltér mező a korábban beállított horizontális eltérés értéket tartalmazza. Ha szükséges akkor most átállíthatja. 10. A billentyű megnyomásával addig ismételheti a mérést amíg szükséges. 11. Ha meg kell változtatnia a jelmagasságot, akkor myomja meg a <JELMAG> funkciót. 12. Ha a pontot magassági értelemben is ki szeretné tűzni, akkor folytassa a munkát a következő bekezdésben leírtaknak megfelelően. Ellenkező esetben a funkció megnyomásával tárolhatja a prizma pillanatnyi helyzetét. Ennek hatására az adatbázisba kerül a pont aktuális koordinátája, a szelvényérték, az eltérés érték, és a kitűzendő ponttól való különbség értékek.

Magassági értelmű kitűzés 1. Ha a prizma vízszintes értelemben a helyén van, akkor az <Enter> megnyomását követően elvégezhető a magassági kitűzés. Fel Mg.külp. Cél Mszög

1.344 0.000 90°12’58”

IrÉrt 53°43’33” Mszög 91°45’32” Tferde 34.355 LEOLV TAROL KONF JELMA Az első mező arról tájékoztat, hogy a kitűzendő pozícióhoz le vagy fel kell-e emelni a prizmát. Ne feledje, hogy a kitűzendő pontot fizikailag a jelrúd csúcsa jelzi. A Cél Mszög az észleelendő magassági szöget tartalmazza. Az Mg külp mezőben megadható a magassági külpontosság értéke, ha a kitűzést ily módon kell végrehajtani. Például, ha a kitűzendő pont a jelenlegi földfelszín alá kerülne 0.5 méterrel, akkor 1.0 méteres magassági külpontossággal a pontot 0.5 méterrel a felszín felett jelölhetnénk ki. 2. Ha szeretne visszatérni a vízszintes kitűzési fázishoz nyomja meg a <ESC> billentyűt. Erre akkor lehet szüksége, ha a magasság kitűzése során véletlenül kimozdul a prizma a vízszintes értelemben kitűzött helyzetből. 3. Amennyiben a magasság kitűzése megtörtént nyomja meg az <Enter> billentyűt. Az SRX előkészít egy adatcsoportot, amelyet a kitűzés naplózásaként eltárol. Ez a következő adatokat tartalmazza:

103

4. Változtassa meg a kód és a pontszám mező tartalmát, ha szükséges. Tárolható útpozició (UPOZ) vagy út ellenörzés (UTELL) tipusú adatrekord a megfelelő funkció billentyű lenyomásával. Az előbbi a kitűzött koordinátákat tartalmazza, az utóbbi pedig a tervezett helyzettől való eltéréseket. - Az <Enter> billentyű megnyomásával is UPOZ tárolása fog megtörténni. - Ha a <ESC> billentyűt nyomja meg, akkor az előző képhez léphet vissza. - A funkció megnyomásával jelezheti, hogy nem kéri az eredmény tárolását. 27.14.2. Oldalrézsü kitűzése Az oldalrézsü kitűzésének folyamata eltér a szelvény és eltérés kitűzés módjától. A rézsü talpának kitűzését nem tudja elvégezni, viszont kitűzhetők a rézsü egyéb pontja. Ezek alapján megkereshető a talppont is ha szükséges. A rézsü kitűzésének lépései:

Tájir.

1. Az SRX nem tud jelzést adni arra vonatkozóan, hogy a kitűzendő rézsü-pont milyen irányban legyen. Csak azt tudja megmondani egy mérés elvégzése után, hogy a mért ponthoz viszonyítva emelni vagy süllyeszteni kell-e a prizmát. Helyezze a prizmát a kitűzendő rézsü pozícióba, irányozza meg a műszerrel és indítsa el a mérést a leolvasó billentyű megnyomásával. Az SRX a következőt fogja kijelezni:

A Fel (vagy Le) mező a valódi helyzet és a tervezett rézsü pozíció közötti magassági eltérés mértékét jelzi. A beállítást és a leolvasást mindaddig ismételheti, amíg szükséges. Közben - ha kell - a < JELMAG> funkció segítségével változtathatja a jelmagasságot. A ∆Szv mező arról informál, hogy a pont milyen messze van a rézsü vonalától. Az Eltérés mező arról informál, hogy a pont milyen messze van a középvonaltól. A Tervezett rézsü mező azt jelzi, hogy milyen irányú rézsü kitűzését végzi. Figyelem: A rézsü talpa azon a ponton van ahol a Fel (vagy Le) és a ∆Szv mező tartalma 0.

27.15. Út felmérése Az út felmérése program lehetővé teszi, hogy pontokra végzett leolvasásokhoz hossz-, és keresztszelvényezési értékeket rendeljen. Ez a program ennélfogva a megvalósult út felmérését szolgálja. Az álláspont megadása és tájékozás módja megegyezik az út kitűzésénél ismertetett eljárással. A tájékozás elvégzése után a program kéri, hogy végezzen leolvasást a szelvényezendő pontra.

Tájir

A leolvasás elvégzése után a következő jelenik meg a kijelzőn:

104

Az SRX kiszámította a pontnak a választott útra vonatkozó szelvényezési adatait. A Kód és a Pontszám mező tartalmát megváltoztathatja, ha szükséges. Az <Enter> billentyű megnyomásának hatására UPOZ formátumú rekordban kerülnek tárolásra a fenti adatok. Ha nem akarja tárolni az eredményt nyomja meg a <ESC> billentyűt. Ezt követően a program visszatér a Mérést indíthat fázishoz, ahol a leolvasó billentyűvel újabb mérést indíthat. Ha a mérések elvégzését követően a leolvasó billentyűt nyomja meg, akkor tárolja az UPOZ rekordot és újabb mérést indít automatikusan.

27.16. Út felszinének kitűzése Ez a program lehetővé teszi az útfelszín bármely pontján a magassági értelmű kitűzést. Csak leolvasást kell végeznie a feltételezett úttestre helyezett prizmára és a program máris kijelzi a szükséges feltöltési/bevágási értéket. Figyelem: Ebben a programban nincs vízszintes értelmű kitűzés. 1. Válassza ki a kitűzendő útállományt. 2. Válassza az Utfelszin kitüzése programot és végezze el a tájékozást. 3. Irányozza meg az útra helyezett prizmát és végezzen leolvasást. A program kiszámítja a mért pont szelvényezési értékeit, majd ebből és az út definiált adataiból kiszámítja a mért és a szükséges pozíció közötti magassági eltérést. Ez a kijelzőn az alábbi formában jelenik meg: Fel Mg.külp. Cél Mszög

1.344 0.000 90°12’58”

IrÉrt 53°43’33” Mszög 91°45’32” Tferde 34.355 LEOLV TAROL KONF JELMA Most az alábbi műveleteket hajthatja végre: - A billentyű megnyomásával újabb leolvasást végezhet a prizmára - A <JELMAG> lenyomásával új jelmagasságot adhat meg. - A <ESC> lenyomásával kiléphet a programból. - A lenyomásával tárolhatja a mért pozíciót egy UPOZ rekordban. - Az <Enter> lenyomásával az alábbi képhez juthat:

A ∆Szv és ∆Eltér mezőben azt mutatja, hogy a magasság kitűzési eljárás során az elsőként mért pozícióhoz képest mennyit változott a prizma helyzete. Ez többnyire kis érték, kivéve ha a végleges kitűzött pontot az úttesten kívülre helyezi el, hogy a munkagépek ne semmíthessék meg. Ha eltárolja az eredményt, akkor ezt a külpontos kitűzés regisztrálásaként is használhatja. Az eredmény tárolása után további pontok mérését végzheti el (3. ponttól). Ha a mért pont nincs a tervezett útfelszín felett, akkor <üres> jelenik meg a Fel/Le mezőben.

105

28. Kommunikációk Az SRX-el végrehajtható adatátviteli lehetőségek: A. Tárolt adatok kimentése PC-re (kábelen vagy mobiltelefonon keresztül) B. Adatok fogadása PC-ről (kábelen vagy mobiltelefonon keresztül) C. Adatok másolása a belső memóriából CF memóriakártyára vagy pendrive-ra D. Adatok másolása CF memóriakártyáról vagy pendrive-ról a belső memóriába A számítógép oldalán a következő programokat használhatja az adatforgalom lebonyolításához: I.

Sokkia ProLink

- adatkivitel, adatfogadás, szövegtár átvitel, DXF fájl előállítása

II. Sokkia COMMS

- adatkivitel, adatfogadás

III. GeoProfi C modul

- adatkivitel, adatfogadás

IV. Windows Terminal

- adatfogadás

A PC programok kezelésének leírása a programokat tartalmazó CD-ROM-on található. FIGYELEM ! Ha az SRX-re küldendő állomány nevével egyező nevű állomány van már a műszer memóriájában, akkor két azonos nevű állományt fog találni a listában. Ezt a helyzetet célszerű elkerülni, ezért adatátvitel előtt bizonyosodjon meg arról, hogy nincs az áttöltendővel azonos nevű állomány a memóriában. Adatátvitellel az SRX memóriájában lévő állományt nem lehet bővíteni (nem lehet hozzáfűzni adatokat), és nem lehet az állományt felülírni sem.

28.1. Adatok nyomtatása Az SRX-ben tárolt adatokat tabulált jegyzőkönyv formájában közvetett módon kinyomtathatja. A közvetett módon nyomtatás azt jelenti, hogy az adatokat először „Nyomtatott” formátumban egy szövegfájlba mentjük a PC-re (kábeles kapcsolaton, CF kártyán vagy pendrive-on keresztül), majd az ott keletkező állományt lehet a megfelelő programmal (pl. Windows Jegyzettömb) kinyomtatni. 1. Válassza a FUNC menüben a COM tételt 2. Állítsa át az Adat forma mező tartalmát Nyomtatott-ra a <Î> gomb megnyomásával. Kommunikációk Adat forma

Beáll.

COM

Nyomtatott

KULD VESZ

3. Nyomja meg a funkcióbillentyűt. 4. Válassza a menüből a megfelelő állománytipust, majd ezt követően állítsa át a nyomtatandó állomány kapcsolóját Igen-re. 5. Ha DOC129 kábellel viszi át az állományt akkor bizonyosodjon meg arról, hogy a PC csatlakoztatva van az SRX-hez, indítsa el a PC-n a fogadóprogramot, majd nyomja meg az <Enter> billentyűt. ¾MEGJEGYZÉS Kábeles adatátvitel esetén a PC-t ugyanarra az átviteli sebességre és paritásra kell állítani, mint az SRXet. Használja a funkcióbillentyűt (28.4. fejezet).

28.2. Adatállományok átvitele Az SRX a mérési adatokat és egyéb információkat a belső memóriában tárolja. A tárolt adatok háromféleképpen juttathatók a PC-re további feldolgozás céljából. • • • •

Az adatok kimásolhatók a memóriakártyára, ahonnét kártyaolvasó segítségével juttathatók PC-re. Az adatok kimásolhatók pendrive-ra, ahonnét átmásolhatók PC-re DOC129 soros adatkábel alkalmazásával a memóriából közvetlenül a PC-re juttathatók az adatok Mobiltelefon Bluetooth-os csatlakoztatásával adott e-mail fiókba, vagy ftp címre továbbítható a munkaállomány.

106

28.2.1. Kommunikáció memóriakártya és pendrive segítségével A tárolás nagyobb biztonsága érdekében az adatok a tökéletes biztonságot nyújtó átmeneti tárolóra memóriakártyára - másolhatók az SRX belső memóriájából, illetve onnét betölthetők a memóriába. Adatkivitel a műszerből 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13.

Helyezze a pendrive-ot vagy a CF kártyát a műszerbe. A FUNK menüben válassza a Kommunikációk (COM) funkciót Az F2 (Com) megnyomása után a File paramétert állítsa Igen-re. Ennek hatására a Küld és a Vesz funkció nem a soros portra vonatkoztatva fog működni, hanem tároló memóriára. FUNC CTRL + Enter Az adatformát állítsa SDR-re (vagy más megfelelő formátumra, lásd a 28.3. fejezetben) F3 (Küld) Ha munkaállományt küld ki akkor válassza a Munkaállomány választás tételt Állítsa a kiküldendő munka kapcsolóját Igen-re FUNC CTRL + Enter A "Befejezve" üzenetre Enter A megjelenő WindowsCE fájlkezelő felületen keresse meg a CF kártyát vagy pendrive-ot (valószínűleg Storage Card és Removable Disk néven jelennek meg). Lépjen be a mentés célegységébe. Adjon nevet az állománynak a Name rovatban, majd Enter Vegye ki a kártyát vagy pendrive-ot a műszerből.

A keletkező állomány SDR formátumú bár a bővítménye .DAT lesz. Adatbetöltés a műszerbe Az adatbetöltés a fentihez hasonlóan történik azzal az eltéréssel, hogy a 6. pontban az F4-et kell megnyomni és az 5. pontban csak SDR formátumot választhat. Előtte termászetesen a CF-re vagy pendrive-ra kell másolni az SDR formátumú, de DAT bővítményű fájlt. Ez a fájl pl. a GeoKonvert vagy a ProLink programmal is előállítható ha a betöltendő koordináták textfájlban vannak. Az SRX-be betöltött munka neve nem a DAT fájl nevével lesz azonos, hanem a fájl 2. sorában a "10NM" címke után található névvel. 28.2.2. Közvetlen adatforgalom DOC129 kábellel Az SRX-el való kommunikációhoz használhat DOC129 tipusjelű soros kábelt is. A kommunikációs programok ez esetben nem a memóriakártyáról, hanem a műszer belső memóriájából olvassák ki, illetve oda írják be az adatokat. Kiolvasáshoz a ProLink, GeoProfi és a Windows Terminál programok bármelyikét használhatja. PC-ről történő letöltéshez csak a Windows Terminál nem használható. A GeoProfi-val viszont csak koordináták tölthetők le a PC-ről. 28.2.2.1. Adatok kimentése PC-re 1. Csatlakoztassa az SRX-et a PC-hez a DOC129 kábellel. 2. Indítsa el a PC-n a kiválasztott kommunikációs programot. Ne feledje, hogy a PC programban és a PoweSET-ben is ugyanarra az értékre kell állítani a kommunikációs paramétereket ! 3. Válassza a FUNK menüből a Kommunikációk tételt. A következő ablak jelenik meg a kijelzőn: Kommunikációk Adat forma

Beáll.

COM

SDR

KULD VESZ

4. Állítsa át az Adat forma mező tartalmát SDR-re a <Î> nyomógombbal, majd nyomja meg a gombot. 5. Válassza a menüből a megfelelő tételt, majd ezt követően állítsa át a kimentendő állomány kapcsolóját Igen-re. 6. Bizonyosodjon meg arról, hogy a számítógép csatlakoztatva van az SRX-hez, majd nyomja meg az <Enter> billentyűt. Az SRX átküldi az adatokat a PC-re.

107

¾MEGJEGYZÉS A kommunikációs paraméterek beállítását a billentyű megnyomását követően végezheti el. (28.4. fejezet). A kiviteli adatszerkezet (nézet, maszk) beállítását a billentyű megnyomását követően végezheti el. (28.2.4.. fejezet).

28.2.2.2. Adatok betöltése a PC-ről 1. Csatlakoztassa az SRX-et a PC-hez a DOC129 kábellel. 2. Indítsa el a PC-n a kiválasztott kommunikációs programot. Ne feledje, hogy a PC programban és a PoweSET-ben is ugyanarra az értékre kell állítani a kommunikációs paramétereket ! 3. Válassza a FUNK menüből a Kommunikációk tételt. A következő ablak jelenik meg a kijelzőn: Kommunikációk Adat forma

Beáll.

COM

SDR

KULD VESZ

4. Állítsa át az Adat forma mezőt SDR-re a <Î> gombbal, majd nyomja meg a gombot. 5. Indítsa el az adatok küldését a PC programmal. 6. Az adatátvitel befejezését követően myomja meg az <ESC> billentyűt az SRX-en. 28.2.2.3. Átviteli problémák Az adatátvitel folyamán az SRX hardver és szoftver folyamatvezérlést is alkalmaz. A PC vagy csak az egyiket vagy mind a kettőt használja a kommunikáció lassítására. Néha az Xon/Xoff érzékelve üzenet jelenik meg az SRX kijelzőjén. Ha ez az üzenet nem tűnik el néhány másodpercen belül, akkor a fogadó PC leállhat vagy megzavarodhat. Nyomja meg az <ESC> billentyűt és az SRX újrakezdi az átvitelt. Ha meg akarja szakítani az átvitelt és újra szeretné kezdeni, nyomja meg az ESC -et 28.2.3. Adatátvitel mobiltelefonnal (SFX funkció) Az SFX a mobiltelefonos adatátvitelt lehetővé tevő Sokkia Field eXpress funkció rövídítése. A funkció a FUNK menűben Dial-up néven található. Az SFX funkcióval a műszerhez csatlakoztatott mobiltelefonon keresztül a terepről közvetlenül az irodába küldheti az adatokat. Ehhez a következőkre van szükség: -

olyan mobiltelefon, amely tartalmaz beépített GPRS modemet és Bluetooth adatátviteli lehetőséget

-

Előfizetés mobil Internet adatokkal, mint jelszó, stb)

szolgáltatásra

(az

ehhez

tartozó

28.2.3.1. Beállítások végrehajtása 1. Válassza aFUNK menűben Dial-up tételt. 2. A megjelenő kérdésre adott Igen választ követően az alábbi kép jelenik meg a kijelzőn:

108

Dial-up Password:

OK

NEW

EXIT

Billentyűzze be jelszót, amelyet a NEW funkcióval korábban megadott, majd nyomja meg az OK –t. NEW

Megnyomása után módosíthatja a jelszót (ha még nincs, most megadhatja)

EXIT

Visszalépés az SFX funkcióból a FUNK menübe.

A jelszó 4 számjegyből állhat, megadása nem feltétlenül szükséges. 3. Az OK megnyomása után az alábbi jelenik meg a kijelzőn: Dial-up Send mail Receive mail FTP connect

ADDR Send mail

Üzenet küldése

Receive mail

Üzenet vétele

FTP connect

Csatlakozás FTP-hez

ADDR

FTP

ISP

EXIT

A címzett e-mail fiókjának azonosítóját adhatja itt meg 1.

Nyomja meg az ADDR (F1), majd az Enter gombot.

2.

Adja meg az e-mail fiók címét (ügyeljen arra, hogy kisbetűket használjon). A bevitelt zárja le az Enterrel.

3.

Lépjen vissza a fenti képhez az ESC-el.

Több e-mail fiók címét is tárolhatja. További fiókcímek tárolásához nyomja meg az ADDR gombot, majd a <Ð> billentyűvel lépjen a következő üres sorra és nyomja meg az Entert. FTP

Amennyiben nem e-mailen, hanem FTP-n keresztül küldi/fogadja az adatokat itt végezheti el a szükséges FTP beállításokat. Az FTP (F1), majd az Enter gomb megnyomása után adja meg azokat az adatokat, amelyeket a szoftver kér.

ISP

Az Internet szolgáltató adatait adhatja meg itt. 1.

Nyomja meg az ISP (F3), majd az Enter gombot.

2.

Álljon a kiválasztó sorral a Phone1 sorra, majd az Enter megnyomása után billentyűzze be a szolgáltató által megadott behívó számot (pl. a T-Mobile esetében 2005-ben ez 9301307). Az Enterrel hagyja jóvá a bevitelt. Ha több mobilszolgáltatónál is előfizetett internet elérésre, akkor a Phone2 és Phone3 mezőkben tárolhatja a további hívószámokat.

3.

Lépjen a PPP login sorra, majd az Enter megnyomását követően adja meg a felhasználói azonosítót, amit Ön a mobil szolgáltatótól kapott. Ez valószínűleg megegyezik az Ön mobil e-mail fiókcímének @ előtti tagjával.

4.

Lépjen a PPP password sorra, majd az Enter megnyomását követően adja meg a felhasználói jelszót, amit Ön a mobil szolgáltatótól kapott.

5.

Lépjen a Mail address sorra, majd az Enter megnyomását követően adja meg a fióknevet, amit Ön a mobil szolgáltatótól kapott (pl foldmero@ t-email.hu). Erre a címre küldhetik majd Önnek az irodából azokat az adatállományokat, amelyeket a telefonon keresztül az SRX-be tölthet.

6.

Lépjen a POP server sorra, majd az Enter megnyomását követően adja meg a mobil szolgáltató POP szerverének nevét (pl. T-Mobile-nál: mail.t-email.hu)

109

7.

Adja meg a POP login és a POP password értékeket is. Ezek valószínűleg megegyeznek a PPP login és a PPP password értékekkel.

8.

Ha azt szeretné, hogy a letöltés után törlődjön a szerverről az üzenet, akkor a Leave on server kapcsolót állítsa N-re. (az Entert, majd az N betűbillentyűt kell megnyomni).

9.

Lépjen a SMTP server sorra, majd az Enter megnyomását követően adja meg a szolgáltató SMTP szerverének nevét (pl. T-Mobile-nál: mail.t-email.hu).

10. Az SMTP auth mezőben beállítandó érték T-Mobile esetében: N 11. Az IP address és DNS2 mezőben beállítandó érték T-Mobile esetében: 0.0.0.0 12. A DNS1 mezőben beállítandó érték T-Mobile esetében: 194.176.224.1 Ha az Ön mobilszolgáltatója nem a T-Mobile, akkor az ügyfélszolgálattól megtudhatja a megfelelő beállításokat.

110

28.2.3.2. Adatok küldése mérőállomásról e-mail fiókba 1.

Csatlakoztassa a műszerhez a mobiltelefont a DOC104 és a mobiltelefon adatkábele segítségével.

2.

Válassza az SFX fűmenüjében a Send mail tételt.

3.

Válassza ki a csatlakoztatott mobiltelefonhoz (illetve annak szolgáltatójához) tartozó adatkapcsolati hívószámot, majd nyomja meg az Enter-t. A mobiltelefon kijelzőjén látható, hogy megtörtént a hívás, míg az SRX kijelzőjén ez látható: Send mail (Online) Connecting PPP… 9301301 Please wait END

4.

A kapcsolat létrejöttét követően megjelenő menüből (kb. 20-30 mp elteltével) válassza ki, hogy milyen formátumú állományban küldi az adatokat. SDR job

SDR formátumú adatállomány

CSV file

Koordináták „Psz,Y,X,M,leírás” formátumú szöveges állományban.

5.

Az Enter megnyomása után megjelenő listában állítsa a kiküldendő állományok kapcsolóját YESre, majd nyomja meg az Enter-t.

6.

A megjelenő listában állítsa a célfiók kapcsolóját YES-re, majd nyomja meg az Enter-t. A kijelzőn megjelenik a Sending …. File felirat, majd az alatta lévő sorban a kiküldött rekordok számlálóját láthatja folyamatosan növekedni. A Disconnecting felirat megjelenését követően ismét az SFX főmenüjébe jut.

7.

Lépjen ki az SFX funkcióból az EXIT (F4) gombbal. A megjelenő kérdésre válaszoljon a YES megnyomásával. Kb 15-20 mp elteltével a MEAS menübe jut, amelyből a REG (F1) megnyomásával léphet ismét a MESTER programba.

28.2.3.3. Adatok küldése e-mail fiókból mérőállomásra 1.

Az irodában a megfelelő szoftverrel (GeoProfi, ProLink) előállítandó a műszerhez továbbítandó SDR formátumú állomány.

2.

Az állományt egy e-mailhez csatolva kell elküldeni abba a fiókba címezve, amit az ISP alatt Mail addressként megadott (előző oldalon az 5. pontban). FONTOS: a tárgy rovatba „SDR>filenév” legyen írva. Csak SDR formátumú állomány küldhető a műszerre az irodából, CSV formátumú nem. FUNK

3.

Válassza a műszeren a menüből a Dial-up tételt.

4.

Csatlakoztassa a műszerhez a mobiltelefont a DOC104 és a mobiltelefon adatkábele segítségével.

5.

Az SFX főmenüjéből válassza a Receive mail tételt.

6.

Válassza ki a csatlakoztatott mobiltelefonhoz (illetve annak szolgáltatójához) tartozó adatkapcsolati hívószámot, majd nyomja meg az Enter-t. Néhány másodperc elteltével a Receiving list … üzenet jelenik meg a kijelző 2. sorában, majd egy sorral lejjebb a leolvasott üzenetek és a szerveren lévő összes üzenet száma látható tört alakban (az első érték folyamatosan növekszik).

7.

Lépjen a kiválasztó sorral a letöltendő üzenetre, majd nyomja meg a RECV (F1) gombot.

8.

A letöltés végén a főmenübe visszajutva nyomja meg az EXIT gombot.

111

28.2.4. A kiviteli nézet beállítása 1. A funkció megnyomását követően beállíthatja az adatkiviteli formátum, nézet. A billentyű megnyomása után a kijelzőn a következő jelenik meg:

Kiküldendö formátum Aktuális nézet Igen ESZL nézet Nem KORR nézet Nem RED nézet Nem POZ nézet Nem Részállomány Nem Mindent POZként Nem 2. Kapcsolja be a kiküldendő formátumot a megfelelő adatmező Igen-re állításával. Az első sorban az aktuális nézet választható, amely az a nézet amelyben a rekord a memóriában tárolva van. Ha több mint egy nézetet állit Igen-re, akkor minden mérési adat rekordot annyi példányban küld át az SRX a cél eszközre, ahány nézetet beállított. Például, ha a rekord ESZL nézetben van tárolva és a fenti ablakban az Aktuális nézet valamint a POZ nézet lett Igen-re állítva, akkor az SRX az ESZL rekordot követően POZ rekordot is ki fog küldeni. Részállomány kiküldése Ha a Részállomány kapcsolóját Igen-re állítja, akkor lehetővé válik a kiválasztott állomány egy részének kiküldése. Az állomány egy részének kiküldéséhez ki kel választani a kezdőrekordot az adatbázisból. Ennek folyamata az 5. fejezetben ismertetett adatszemle szerint történik. Keresse meg azt a rekordot, amellyel a kiküldést kezdeni szeretné. Miután ráállt a rekordra az inverz sorral nyomja meg az <Enter> billentyűt. Ezt követően az SRX kiküldi a választott rekordot és minden azt követő rekordot a cél eszközre. Mindent POZként Ha a Mindent POZként kapcsolóját Igen-re állítja, akkor a választott állományból csak a POZ rekordok kerülnek kiírásra. Az eredmény különbözik a POZ nézet kapcsolójának Igen-re állításának eredményétől, ahol az álláspont rekordok és a tájékozás rekordok is kiíródnak, de az ESZL, RED, és KORR rekordok POZ-ként íródnak ki.

28.3. Az adatállományok formátuma Az adatátvitel végeredményeként a számítógépen keletkezik egy speciális szerkezetű ASCII szöveges állomány (SDR formátumú fájl). Magyarországon többnyire az AutoGeo, a GeoProfi, az ITR, és Micro Station programok valamelyikét alkalmazzák a földmérés és térképkészítés területén. Az alábbiakban azt ismertetjük, hogy a keletkezett SDR adatállományból milyen módszerrel tudunk a fent említett programok számára is értelmezhető adatállományt létrehozni (konvertálni). Koordináták átvitele SRX-ről PC-re Ha a Kommunikációk ablakban az Adat forma kapcsolót SDR-re állítja, akkor SDR formátumú fájl keletkezik DAT bővítménnyel. Ha az Ön térképszerkesztő szoftvere nem tudja értelmezni az SDR formátumú állományt, akkor konvertálhatja „Pontszám, Y, X, M, Leírás”, „Pontszám, Y, X, M” vagy „Pontszám, Y, X” tartalmú szövegfájlba (TXT vagy DAT bővítménnyel). Az ilyen egyszerű szerkezetű szövegfájlokat a legtöbb program képes kezelni. Az SDR formátumból PYXM formátumba konvertálást végezheti a Sokkia ProLink programjával, vagy a GeoKonvert programmal. Ha a Kommunikációk ablakban az Adat forma kapcsolót Szövegfile-re állítja, akkor PYXM formátumú fájl keletkezik DAT bővítménnyel. Ha az Ön térképszerkesztő szoftvere nem tudja értelmezni a keletkező PYXM formátumú állományt, akkor a megfelelő formátumra konvertálhatja a GeoKonvert programmal. Koordináták átvitele PC-ről SRX-re PC-ről SRX-re csak SDR formátumú fájl küldhető át függetlenül attól, hogy kábelen, CF kártyán vagy pendrive-on keresztül juttatja-e az állomány tartalmát az SRX-be. Ha az Ön PC programja nem tud SDR formátumú koordinátafájlt előállítani, akkor állítson elő vele „Pontszám, Y, X, M, Leírás” tartalmú szövegfájlt, majd ezt konvertálja SDR formátumra a GeoKonvert programmal.

112

AutoGeo Az SRX-el tárolt adatokat a 28. Fejezet bevezetőjében megnevezett négy program valamelyikével ki kell menteni a PC-re. Ezt követően az AutoGeo Mérési adat feldolgozás menüpontja alatt végezheti el az SDR formátumú adatállomány konvertálását. Az AutoGeo a terepen rögzített mérési adatokból képes koordinátákat számítani és be tudja tölteni az SDR állományból a terepen rögzített koordinátákat is. A ProLink kommunikációs programmal akár DXF szerkezetű állományt is előállíthat a ProLink megfelelő funkcióival. Olvassa el a ProLink kezelési kézikönyvét. GeoProfi Az SRX-hez standard tartozékként mellékeljük a GeoProfi programcsomagot, amellyel DOC129 kábelen keresztül végezhető a kommunikáció a műszer belső memóriája és a PC között. Az adatok kiolvasását követően a Konvertálás az adatbázisba menüponttal a GeoProfi alappontsűrítési moduljai számára értelmezhető szerkezetűvé alakíthatja az SDR állományt. A terepen rögzített koordinátákat ugyanezzel a menüponttal konvertálhatja a GeoProfi adatbázisába. ITR Az SRX-el tárolt adatokat a 28. Fejezet bevezetőjében megnevezett négy program valamelyikével ki kell menteni a PC-re. Amennyiben mérési adatokat tárolt az SRX memóriájában, az adatokból a GeoProfi segítségével koordinátákat kell számítani. Ha a terepen koordinátákat tárolt, akkor a PC-n létrejött állományt a GeoProfi-val konvertálni kell. A GeoProfi adatbázisába - számítással vagy konvertálással juttatott koordinátákat a GeoProfi-val exportálhatja egy „Pontszám, Y, X, M, Kód” felépítésű ASCII állományba. Ezt az állományt tudja az ITR betölteni. A GeoProfi akár ki is hagyható a műveletsorból, mivel nem csak SDR, hanem „Psz,Y,X,M,kód” (tehát az ITR számára értelmezhető) formátumban is kiküldheti az adatokat a műszerről a PC-re. Ehhez a Kommunikációk ablakban állítsa az Adat forma mezőt „Szövegfile” értékre. A Beáll. (F1) gomb megnyomása után beállíthatja, hogy vessző, tabulátor vagy pontosvessző legyen-e az elhatároló karakter az egyes adatmezők között. Az adatok fogadásához használhatja akár a Windows részeként ismert HyperTerminal-t, vagy a GeoProfi-t. Micro Station Amennyiben megvásárolta a „MESTER” programcsomagot, akkor az SRX-ből kimentett koordinátákból a ProLink programmal ICS vagy DXF formátumú állományt konvertálhat, amelyet a Micro Stationnal be tud tölteni. Ha mérési adatokat tárolt a terepen, akkor a koordinátaszámítást a GeoProfival végezheti el az irodában. A GeoProfi koordináta-adatbázisából az „E” modullal exportálhatja a koordinátákat egy „Pontszám, Y, X, M, Kód” felépítésű ASCII állományba. Ezt az állományt valószinűleg a Micro Station be tudja tölteni.

113

28.4. A kommunikációs paraméterek beállítása Az adatok DOC129 kábellel történő átvitele során a soros portot használjuk. A kommunikáció problémamentes végrehajtása érdekében fontos, hogy a PC-n futó programban és az SRX-en is megegyezően legyenek beállítva a kommunikációs paraméterek. 1. A beállításhoz válassza a FUNK menüből a Kommunikációk menütételt. Kommunikációk Adat forma

Beáll.

COM

SDR

KULD VESZ

2. A megjelenő funkciók közül válassza a -ot az F2 billentyű megnyomásával. 3. A kijelzőn a következő paraméterek jelennek meg:

Átv.seb. Szóhossz Paritás Stop bit Késleltetés File

2400 8 Not set 1 0 Igen

Átv. seb. Ez a mező határozza meg azt a sebességet, amivel a soros vonalakra jutnak az adatok. Az adatátviteli sebesség a másodpercenként küldött bitek száma; rendszerint 10 bit hordoz minden egyes byte-ot, vagy karaktert. Például a 9600 Baud sebesség másodpercenként 960 karaktert jelent. A rendelkezésre álló adatátviteli sebességek: 1200, 2400, 4800, 9600, 19200, 38400 Baud. Szóhossz Ez a mező harározza meg az elküldött vagy fogadott karakterekben levő adatbitek számát. A választható opciók: 7 vagy 8. Paritás Ez a mező határozza meg a minden egyes elküldött karakterhez adott, vagy minden egyes fogadott karakterben észlelt paritásbit típusát. A választható opciók: Not Set (nincs beállítva), Odd (páratlan), Even (páros). A paritás bit a kijelölt számú adatbittel együtt kerül továbbításra. Stop bit Meghatározza a valamennyi karakter után továbbított stop bitek számát. Az opciók 1 és 2. Késleltetés Ezt elsősorban azoknak a soros nyomtatóknak támogatására tervezték, amelyeknek csak kis méretű pufferük van, vagy egyáltalán nincs is nekik. Amikor ezt a mezőt nem nullára állítják, akkor ez azt okozza, hogy bármely kimeneten minden egyes byte elküldése előtt a beállított mértékű milliszekundum késleltetés jelnik meg. Például ha ebben a mezőben a 10 számot állítottuk be, akkor ez azt jelenti, hogy az SRX 10 milliszekundumot fog várni, minden egyes karakternek a kimeneti állományra való továbbítása előtt. File Ha Igen-re állítja, akkor a küldés és a vétel nem a soros porton keresztül zajlik, hanem CF kártya vagy pendrive eszközzel.

A megfelelő értékek beállítását követően nyomja meg az <Enter> gombot.

114

29. Az SDR formátumú állomány szerkezete Ha az SRX-ről SDR formátumban küldi ki a tárolt adatokat, akkor a PC-n egy ASCII állomány jön létre. A Munka rekord (tipuskódja: 10) negyedik adatmezője tartalmazza a pontazonosító tipusára vonatkozó információt (lehet 14 vagy 4 karakteres) ! A 14 és a 4 karakteres pontszámozású rekordok felépítése értelemszerűen különböző. Az állományban 34 féle rekord fordulhat elő. A következő felsorolás csak a mérési adatfeldolgozás szempontjából fontos rekordok felépítését ismerteti. A rekordokon belül a mezők adott karakterpozíción helyezkednek el (lásd: a Pozíció oszlopban).

29.1. SDR formátum (14 karakteres alfanumerikus pontszámmal) Rekord jellege

Pozíció

Tipus

Hossz

Mező leírása

Fej 46 byte

1-2 3-4 5-20 21-24 25-40 41 42 43 44 45 46

Integer Alfa Alfa Integer Alfa Alfa Alfa Alfa Alfa Alfa Alfa

2 2 16 4 16 1 1 1 1 1 1

Tipus kód: 00 Eredet kód: ED vagy NM Verziószám Gyári sorszám Dátum és idő Szögmérés egysége 1: 360 fok Távmérés egysége 1: méter Légnyomás egysége 1: Hgmm Hőmérséklet egysége 1: Celsius Koordináta sorrend 1: Észak, Kelet, M Szögbeosztás 1: jobbsodrású

Műszer 99 byte

1-2 3-4 5 6-21 22-27 28-43 44-49 50 51 52-67 68-83 84-99

Integer Alfa Alfa Alfa Integer Alfa Integer Alfa Alfa Valós Valós Valós

2 2 1 16 6 16 6 1 1 16 16 16

Tipus kód: 01 Eredet kód Távmérő tipus Távmérő leírása Távmérő gyári sorszáma Teodolit leírása Teodolit gyári sorszáma Felszerelés módja Magassági kör beosztásának módja Távmérő külpontossága Prizma külpontossága Prizmaállandó (mm)

Álláspont 100 byte

1-2 3-4 5-20 21-36 37-52 53-68 69-84 85-100

Integer Alfa Alfa Valós Valós Valós Valós Alfa

2 2 16 16 16 16 16 16

Tipus kód: 02 Eredet kód Pont neve (pontszám) Észak vagy Kelet koordináta (a 00 rekordban megadott sorrendben) Kelet vagy Észak koordináta Magasság Műszermagasság Álláspont leírása (megjelölés módja, kód)

Jelmagasság 20 byte

1-2 3-4 5-20

Integer Alfa Valós

2 2 16

Tipus kód: 03 Eredet kód (NM) Jelmagasság

Kollimáció 36 byte

1-2 3-4 5-20 21-36

Integer Alfa Valós Valós

2 2 16 16

Tipus kód: 04 Eredet kód (CL) Magassági kör indexhibája Vízszintes kör kollimációhibája

Atmoszféra 36 byte

1-2 3-4 5-20 21-36

Integer Alfa Valós Valós

2 2 16 16

Tipus kód: 05 Eredet kód Légnyomás Hőmérséklet

Méretarány 20 byte

1-2 3-4 5-20

Integer Alfa Valós

2 2 16

Tipus kód: 06 Eredet kód (NM) Méretarány tényező

1-2

Integer

2

Tájékozás

Tipus kód: 07

2: Gon 3: Vonás 2: láb 2: HgInch 3: mbar 2: Fahrenheit 2: Kelet, Észak, M 2: balsodrású

115

68 byte

3-4 5-20 21-36 37-52 53-68

Alfa Alfa Alfa Valós Valós

2 16 16 16 16

Eredet kód Álláspont száma Célpont száma Irányszög Mért irányérték

Pozíció 84 byte

1-2 3-4 5-20 21-36 37-52 53-68 69-84

Integer Alfa Alfa Valós Valós Valós Alfa

2 2 16 16 16 16 16

Tipus kód: 08 Eredet kód Pontszám Észak vagy Kelet koordináta (a 00 rekordban megadott sorredben) Kelet vagy Észak koordináta Magasság Pontleírás

Észlelés 100 byte

1-2 3-4 5-20 21-36 37-52 53-68 69-84 85-100

Integer Alfa Alfa Alfa Valós Valós Valós Alfa

2 2 16 16 16 16 16 16

Tipus kód: 09 Eredet kód (F1, F2, MD) /1. távcsőállás, 2. távcsőállás, ismételt mérés/ Álláspont száma Irányzott pont száma Ferde távolság Leolvasás a magassági körön Leolvasás a vízszintes körön Irányzott pont leírása (kódja)

Észlelés 100 byte

1-2 3-4 5-20 21-36 37-52 53-68 69-84 85-100

Integer Alfa Alfa Alfa Valós Valós Valós Alfa

2 2 16 16 16 16 16 16

Tipus kód: 09 Eredet kód (MC) /korrekciókkal ellátott mérés/ Álláspont száma Irányzott pont száma Ferde távolság Leolvasás a magassági körön Irányszög Irányzott pont leírása (kódja)

Munka 26 byte

1-2 3-4 5-20 21 22 23 24 25 26

Integer Alfa Alfa Alfa Alfa Alfa Alfa Alfa Alfa

2 2 16 1 1 1 1 1 1

Tipus kód: 10 Eredet kód (NM) Munka neve (állománynév az adatrögzítőben) Pontazonosító tipusa 1: Alfanum. 14 karakter Magasság tárolás 1: Nincs Atmoszférikus korrekció 1: Nincs Földgörb. és refrakc. jav. 1: Nincs Refrakciós állandó 1: 0.14 Redukálás a tengerszintre 1: Nincs

Integer Alfa Alfa Alfa Valós Valós Valós Alfa

2 2 16 16 16 16 16 16

Tipus kód: 11 Eredet kód Álláspont száma Irányzott pont száma Irányszög Vízszintes távolság Magasságkülönbség Irányzott pont leírása (kódja)

1-2 3-4 5-20 21-23 24-26 27 28 29

Integer Alfa Alfa Integer Integer Afa Alfa Alfa

2 2 16 3 3 1 1 1

Tipus kód: 12 Eredet kód Álláspont száma Észlelesek száma Sorozatok száma „Hibás” megjelölés Záróirány mérés Mérés sorrendje

1-2 3-4 5-64

Integer Alfa Alfa

2 2 60

Tipus kód: 13 Eredet kód megjegyzés szövege

Redukált észlelés 1-2 100 byte 3-4 5-20 21-36 37-52 53-68 69-84 85-100 Iránysorozat 29 byte

Megjegyzés 64 byte

1: rendben 1: nincs 1: 123...321

2: Num. 4 karakter 2: Van 2: Van 2: Van 2: 0.20 2: Van

2: hibás 2: van 2: 123...123

116

29.2. SDR formátum (4 karakteres numerikus pontszámmal) Ha a munkaterület megnyitásakor a Pontazn mezőt Numerik(4)-re állította, akkor az ebben a fejezetben ismertetett szerkezet áll elő a PC-n. A felsorolás csak azokat a rekordokat tartalmazza, amelyek felépítése eltér a 14 karakteres formátumtól. A változásnál a pozíció értéket vastag betűs megírással jeleztük. Rekord jellege

Pozíció

Tipus

Hossz

Mező leírása

Műszer 99 byte

1-2 3-4 5 6-21 22-27 28-43 44-49 50 51 52-61 62-71 72-81

Integer Alfa Alfa Alfa Integer Alfa Integer Alfa Alfa Valós Valós Valós

2 2 1 16 6 16 6 1 1 10 10 10

Tipus kód: 01 Eredet kód Távmérő tipus Távmérő leírása Távmérő gyári sorszáma Teodolit leírása Teodolit gyári sorszáma Felszerelés módja Magassági kör beosztásának módja Távmérő külpontossága Prizma külpontossága Prizmaállandó (mm)

Álláspont 100 byte

1-2 3-4 5-8 9-18 19-28 29-38 39-48 49-64

Integer Alfa Integer Valós Valós Valós Valós Alfa

2 2 10 10 10 10 10 16

Tipus kód: 02 Eredet kód Pont neve (pontszám) Észak vagy Kelet koordináta (a 00 rekordban megadott sorrendben) Kelet vagy Észak koordináta Magasság Műszermagasság Álláspont leírása (megjelölés módja, kód)

Jelmagasság 20 byte

1-2 3-4 5-14

Integer Alfa Valós

2 2 10

Tipus kód: 03 Eredet kód (NM) Jelmagasság

Kollimáció 36 byte

1-2 3-4 5-14 15-24

Integer Alfa Valós Valós

2 2 10 10

Tipus kód: 04 Eredet kód (CL) Magassági kör indexhibája Vízszintes kör kollimációhibája

Atmoszféra 36 byte

1-2 3-4 5-14 15-24

Integer Alfa Valós Valós

2 2 10 10

Tipus kód: 05 Eredet kód Légnyomás Hőmérséklet

Méretarány 20 byte

1-2 3-4 5-14

Integer Alfa Valós

2 2 10

Tipus kód: 06 Eredet kód (NM) Méretarány tényező

Tájékozás 68 byte

1-2 3-4 5-8 9-12 13-22 23-32

Integer Alfa Integer Integer Valós Valós

2 2 4 4 10 10

Tipus kód: 07 Eredet kód Álláspont száma Célpont száma Irányszög Mért irányérték

Pozíció 84 byte

1-2 3-4 5-8 9-18 19-28 29-38 39-54

Integer Alfa Integer Valós Valós Valós Alfa

2 2 4 10 10 10 16

Tipus kód: 08 Eredet kód Pontszám Észak vagy Kelet koordináta (a 00 rekordban megadott sorredben) Kelet vagy Észak koordináta Magasság Pontleírás

Észlelés 100 byte

1-2 3-4

Integer Alfa

2 2

Tipus kód: 09 Eredet kód (F1, F2, MD) /1. távcsőállás, 2. távcsőállás, ismételt mérés/

117

5-8 9-12 13-22 23-32 33-42 43-58

Integer Integer Valós Valós Valós Alfa

4 4 10 10 10 16

Álláspont száma Irányzott pont száma Ferde távolság Leolvasás a magassági körön Leolvasás a vízszintes körön Irányzott pont leírása (kódja)

1-2 3-4 5-8 9-12 13-22 23-32 33-42 43-58

Integer Alfa Integer Integer Valós Valós Valós Alfa

2 2 4 4 10 10 10 16

Tipus kód: 09 Eredet kód (MC) /korrekciókkal ellátott mérés/ Álláspont száma Irányzott pont száma Ferde távolság Leolvasás a magassági körön Irányszög Irányzott pont leírása (kódja)

Redukált észlelés 1-2 100 byte 3-4 5-8 9-12 13-22 23-32 33-42 43-58

Integer Alfa Integer Integer Valós Valós Valós Alfa

2 2 4 4 10 10 10 16

Tipus kód: 11 Eredet kód Álláspont száma Irányzott pont száma Irányszög Vízszintes távolság Magasságkülönbség Irányzott pont leírása (kódja)

Észlelés 100 byte

118

30. Hibaüzenetek 2 hátramtsz ir.kell A szabadálláspont meghatározáshoz legalább két pontra kell mérést végezni. A memória megtelt A RAM lemez megtelt. Ki kell menteni és ki kell törölni valamelyik munkaállományt ahhoz, hogy hely szabaduljon fel. A pont már svben van A megadott pont már szerepel a sokszögvonalban és nem az első pontként. Belsö matm hiba Belső matematikai hiba keletkezett. Bevitel érvtelen Megszakította a kommuikációt. Bevitel nem lehetsg Ebbe a mezőbe nem lehet adatot bevinni. CTS/DSR észlelve A kommunikáció szünetel. A CTS és DSR vonal nem használható. Csatlakz hiba Nem nyitható meg a kommunikációs csatorna, nincs csatlakozás. Dölés hiba A SET elmozdult, az állótengely dőlése túl nagy. Ellenörzö szám hiba Átviteli hiba keletkezett a kommunikáció során. Elöször mentse ki Az állományt törlése előtt ki kell menteni vagy ki kell nyomtatni. Eltérés kicsi Nem definiálhat visszahajló keresztszelvényt. Érvtelen bevitel A megadott adat ebben a mezőben nem érvényes. Érvtelen észlelés A betöltött adatcsoport POZ, RED, vagy KORR rekordot tartalmaz ESZL helyett. Érvtelen sorzt A betöltött adatcsoport hibás szerkezetű. Érvtelen: állp-al azn A pontnak meg kell egyeznie az aktuális állásponttal. Érvtelen: azn. koord Két pontnak azonos a koordinátája a területben. Érvtelen: azonos pont A kezdő- és végpontnak különbözőnek kell lennie. Határon kell lennie Adott ponton átmenő területosztás esetén a pontnak a poligon határoló vonalán kell lennie. Hátra nem kell Iránymérés esetén nem szükséges a tájékozó irányt megadni.

119

Hátrairányt is kérem Az iránysorozat előírásában szerepelnie kell a tájékozó iránynak is. Hiányzó táv/szög A sokszögvonal nem egyértelmű mert két pont közötti távolság és szög hiányzik. Hibát érzékeltem Adatbetöltés közben hiba keletkezett. Hosszú kód A megadott kód nem fér a maradék helyre. Idötúllépés Ellenőrizze a csatlakozásokat és kapcsolókat.Ha a kommunikáció sikeres indítása után jelentkezik a hiba, akkor próbálkozzon alacsonyabb átviteli sebességgel. Illegális alak A megadott poligon alakja nem teszi lehetővé a számítást. IrÉrt mér.hiba Az iránymérés eltérése nagyobb mint a megadott hibahatár. Ismeretlen pont Nem találta meg a megadott pontot. Ismrtlen mintaksz Az út definiálásához használt minta keresztszelvény, amit a kitűzéshez választott, nem ismert. Ismeretlen táj.ir. Nem tud a program tájékozni a tájékozó irányra. Be kell billentyűzni az irányszöget vagy a tájékozó irány koordinátáit. Iv átfedés A magassági ív átfedi az előző ívet. Jk létrehozási hiba Nem tudja létrehozni a kódállományt mert a memória valószinüleg megtelt. Kivitel törölve Megszakította az adatkivitelt. Kommunikációs hiba Ellenőrizze a kábeleket, a csatlakozásokat és kapcsolókat. Nézze meg, hogy a kommunikációs paraméterek az SRX-en és a PC-n egyformán vannak-e beállítva. Koord üres Nincs érték a koordináta mezőben. Korrekc müszeren is A korrekciók a műszeren és az SRX-en is be vannak állítva. Különbözö méretarány A munkaállomány és az út állomány méretaránya nem azonos. Lineáris A megadott három pont nem határozza meg egyértelműen a síkot a homlokzat felméréshez. Már létezik A bebillentyűzött érték már tárolva van az adatbázisban Másik svonalban van A megadott pont szerepel már egy másik sokszögvonalban.

120

Még egy pont kell Az iránysorozathoz legalább még egy pontra kell mérni. Mem majdnem megtelt Kevesebb mint 15 észlelés számára van hely a memóriában. Mil nem lehet A kétutas kommunikációra alkalmas műszereken nem lehet beállítani Mil szögegységet. Minden munkát töröl aktualizálás elött Az aktualizálás előtt törölni kell minden munkát az SRX-ből. Mszög mér.hiba A magassági szögmérésben a megadott hibahatért túllépő eltérés van. Munka határ túllépés Nem nyithat több munkaterületet. Munkaállmny név kell A betöltött állományban nincs megadva az állománynév, és nincs megnyitva állomány amelyhez hozzá lehetne fűzni. Nem def szelvzés A megadott szelvény a definiált vonalvezetésen kívül van. Nem hajtható végre Kevés a szabad memória a program futtatásához. Nem metszö irányok A megadott irányok nem metszik egymást. Nincs adat Cak olyan állományt törölhet, nyomtathat, menthet, amelyben van adat. Nincs elöre m Az előző sokszögpontról nincs mérés a jelenlegire. Nincs fix zárókoord Nem tudja a sokszögvonalat adott pontra zárni. Nincs hátra mérés Az új álláspontról nincs hátramérés az előzőre a sokszögvonalban. Nincs ilyen álláspnt A megadott pont nem található az adatbázisban. Nincs magasság Olyan pontot választott az épület síkjának meghatározásához, amelynek nincs magassága. Nincs magsg Az elérhetetlen magasság meghatározása program olyan munkaállományt igényel, amelyben van magassági adat. Nincs sv-ben Nincs elegendő adat a sokszögvonal kialakításához. Nulla nem lehet Ebben a mezőben nem lehet 0. Párhuzamos irányszög A megadott irányszögek párhuzamosak, metszés nem számítható. Pont kettözés A megadott pont már szerepel a sorozat előírásban.

121

Prm. áll túl nagy A prizmaállandónak -99 és +99 mm között kell lennie. Rossz rek.sorrend Érvénytelen felépítésű SDR állományt észlel kommunikáció során. Rossz t.á. A mérőállomás nem abban a távcsőállásban van, amelyet az SRX feltételez. Svonal teljes Több mint 250 pont szerepel a sokszögvonalban. Távm hiba A távmérő műszer hibás adatot szolgáltatott. Távmérés hiba A távmérési hiba túllépi a megadott eltérést. Terület túl nagy A terület amelyet le akar vágni, nagyobb mint az eredeti poligon. Túl hosszú kódmezö A kódmezö nem lehet hoszabb 16 karakternél. Túl kevés pont A területszámításhoz legalább három pontot meg kell adni. Túl kicsi A bevitt érték túl kicsi ehhez az adathoz. Túl nagy A bevitt érték túl nagy ehhez az adathoz. Túl sok állomány Több állományt hozott létre mint engedélyezett. Túl sok pont A sorozat előírásában túl sok pontot próbált meg beírni. Túlem átfed A definiált túlemelés átfedi a korábban definiáltat. Üres lista Utat vagy sablont kisérelt meg kitűzni, de az állomány nem tartalmaz erre vonatkozó adatokat. Üres nem lehet A jelzett mezőben adatnak kell szerepelnie. Üres pozició Olyan pontot választott amelynek nincs koordinátája. Üres út A kitűzéshez választott út nem tartalmaz vízszintes vonalvezetési adatokat. Xoff észlelve Az adatkivitel szünetel, mert Xoff karaktert érzékelt az SRX.