Mi szükséges egy üzleti vállalkozás sikeréhez? Potenciális üzleti lehetőség Tőke (befektetés) Vállalkozói készség - vállalkozó Kockázatvállalás Reális üzleti terv Vállalkozzunk-e? Az alternatívák számbavétele (előnyök, hátrányok) Munkaidő hossza, Stabilitás, biztonság, kockázat, Főnök-beosztott viszony, Folyamatos döntési kényszer Üzletszerű gazdasági tevékenység: a vállalkozó saját nevében, rendszeresen, haszonszerzés céljából folytatott gazdasági tevékenység Mire lehet vállalkozni? Köre nagyon széles (termelő, szolgáltató, kulturális, oktatási tevékenység, stb) Nem folytatható „állami monopóliumként” fenntartott tevékenység, amelyet a törvény, törvényerejű rendelet, vagy kormányrendelet az állam, állami szerv vagy állami gazdálkodó szerezet részére tart fenn Választás: személyes képességekkel, érdeklődéssel és az anyagi lehetőségekkel a leginkább összhangban lévő legyen TEÁOR – tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere Találó, rövid legyen, Utaljon a vállalkozás termékére, szolgáltatására Cégbejegyzés jogi szabályai szerint Cégkizárólagosság (a cégnév különbözzön más cégek elnevezésétől) Cégvalódiság (a tényleges tevékenységet tükrözze) Cégszabatosság (az elnevezés feleljen meg a magyar helyesírás szabályainak) Cégnév /három egység/: a) vezérnév (azonosításra szolgál) b) alaptevékenység c) társasági forma Vállalakozás helyének kiválasztása Székhely: a vállalkozás adminisztratív központja Telephely: az üzleti tevékenység folytatásának helye, amely a székhellyel azonos közigazgatási területen fekszik Fióktelephely: a székhelytől eltérő közigazgatási területen fekszik Telephely kiválasztásának szempontjai: közlekedési megfontolások, munkaerő közelsége, piac közelsége, költségmegfontolások, helyi jogi, adminisztratív, adófizetési kötelezettségek eltérése, alapvető infrastruktúrával való ellátottság, későbbi terjeszkedés lehetősége Egyéni vállalkozás a) egyéni vállalkozásnak számít a devizajogszabályok szerint belföldinek minősülő természetes személy üzletszerű – saját nevében és kockázatára, rendszeresen, haszonszerzés céljából folytatott – gazdasági tevékenysége b) devizabelföldi: magyar állampolgár és állandó lakóhelye Magyarországon van, illetve külföldi állampolgár, de magyarországi lakhatási engedélye van c) cselekvőképes (érvényes jognyilatkozatot tehet, szerződést köthet, nagykorú) d) nincs kizárva az egyéni vállalkozás gyakorlásából
Ki nem vállalkozhat? akit gazdasági, vagyon elleni vagy a közélet tisztaságát sértő bűncselekmény miatt jogerősen, végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek (ameddig nem mentesült a büntetőítélet hátrányos jogkövetkezményei alól); akit egyéb szándékos bűncselekmény miatt egy évet meghaladó végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek (ameddig nem mentesült a büntetőítélet hátrányos jogkövetkezményei alól); akit valamely foglalkozástól a bíróság eltiltott, az ítélet hatálya alatt az abban megjelölt tevékenységre; aki egyéb jogszabályban meghatározott, a tevékenységre előírt foglalkoztatási tilalom alá esik; aki gazdasági társaságnak korlátlanul felelős tagja; akinek korábban kiadott vállalkozói igazolványát adó-, vámtartozás, illetve adatszolgáltatási, nyilvántartási kötelezettség megszegése miatt visszavonták, és tartozását még rendezte; akinek adó-, vám- vagy társadalombiztosítási tartozása van Egyéni vállalkozás Előnyei: egyszerű alapítás, viszonylag kevés jogi kötöttség, kisebb alapítási, fenntartási költségek, mozgékony, könnyen változtatható forma, a teljes ellenőrzés a vállalkozó kezében van Hátrányai: korlátlan felelősség, alacsony hitelképesség, kisebb növekedési lehetőség Gazdasági társaságok Alapításhoz legalább két személy szükséges. Az alapításban részt vehetnek: a) Természetes személyek b) Jogi személyek Formák: közkereseti társaság, betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság, közös vállalat (2006-tól megszűnt), egyesülés Törvényességi felügyeletet a cégbíróság látja el Jogi személyiség nélküli Bt, betéti társaság Kkt, közkereseti társaság
Jogi személyiséggel rendelkezik Kft, korlátolt felelősségű társaság, Rt. részvénytársaság
Felelősség: korlátlan és korlátozott Cselekvőképesség (érvényes jognyilatkozatot tehet, szerződést köthet): korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen Természetes személy, jogi személy Közkereseti Társaság: A kkt olyan gazdasági társaság, amelyben a tagok közös gazdasági tevékenységre vállalnak kötelezettséget és felelősségük saját teljes vagyonukra kiterjed (korlátlan és egyetemleges) rendszerint családi vagy kisvállalkozásokra jellemző vállalkozási forma. fő szerve a tagok gyűlése, ahol mindenki (hacsak a szerződés másként nem rendelkezik, egyenlő mértékben) szavazatra jogosult. egyik tagja sem lehet más kkt., betéti társaság tagja vagy egyéni vállalkozó. a társaság üzletvezetésére mindegyik tag jogosult, akik mindegyike önállóan vagy együttesen járhat el.
Betéti társaság: Létrehozhatják: csak magánszemélyek vagy magán és jogi személyek Beltag – korlátlan felelősség, személyes közreműködés Kültag – korlátozott felelősség Alapító taggyűlés, Társasági szerződés Előnyök: megosztott felelősség, kisebb az egy vállalkozóra jutó vagyoni kockázat, viszonylag egyszerű forma, kisebb alapítási és működtetési költségek, egyszeres könyvvitelt vezet Hátrányok: a beltag korlátlan és egyetemleges felelőssége, profit megosztása Kft: Legalább két személy, vagy két cég hozhatja létre (kivétel egyszemélyes kft) Felelősség: korlátozott (az üzletrész erejéig) Jogi személyiségű társasági forma (mint szervezet válik a jogviszony önálló jogalanyává) Legkevesebb 500000 Ft törzstőke (amely üzletrészekre oszlik - szavazati arány) Legfőbb döntéshozó szerv: a taggyűlés, Ügyvezető, Társasági szerződés Előnyök: korlátolt felelősség, kedvezőbb tőkebevonási lehetőség, nagyobb fejlődési, növekedési lehetőség Hátrány: alapítás költségesebb, bonyolultabb, fenntartás költségesebb, bonyolultabb szervezet, kettős könyvvitel Rt: tőkeegyesítő társaság, alapítható és működtethető zártkörben és nyilvánosan. A zártkörűen működő részvénytársaság alaptőkéje nem lehet kevesebb 5 millió ft-nál, a nyilvánosan működő részvénytársaság alaptőkéje pedig nem lehet kevesebb 20 millió ft-nál. az alapításnál kötelező minden részvényes vagyoni hozzájárulása, amely lehet pénzbeli, illetve nem pénzbeli (ún. apport) hozzájárulás. előre meghatározott számú és névértékű részvényekből álló alaptőkével (jegyzett tőkével) alakul, és amelynél a tag (részvényes) kötelezettsége a részvénytársasággal szemben a részvény névértékének vagy kibocsátási értékének szolgáltatására terjed ki. Vállalkozási forma kiválasztása Vállalkozási tevékenység jellege, Pénzügyi korlátok, Üzleti kockázat, Adófizetési kötelezettség, TB, Könyvvezetési kötelezettség Egyéni vállalkozás: Ki alapíthatja: a devizajogszabályok szerint belföldinek minősülő természetes személy, aki cselekvőképes és nincs kizárva az egyéni vállalkozás gyakorlásából. Bármire vállalkozhat, amit nem tiltanak. Hol váltható ki a vállalkozói igazolvány? (korábban) egységes formanyomtatvány kitöltésével kérelmet kell benyújtani a vállalkozó székhelye szerint illetékes okmányirodába A vállalkozói igazolványt az okmányiroda adja ki, az igazolvány kiadása csak akkor tagadható meg, ha a kérelem teljesítése jogszabályba ütközik. A nyomtatványok az okmányirodákban ingyenesen átvehetők vagy letölthetők Egyablakos ügyintézés: az okmányirodák beszerzik az egyéni vállalkozó adószámát, adóazonosító jelét, TB törzsszámot, valamint statisztikai számjelét Kellettek hozzá: A kérelemben fel kell tüntetni többek között: az egyéni vállalkozó nevét; leánykori nevét; születési helyét és idejét; anyja nevét; a tervezett egyéni vállalkozás székhelyét, telephelyeit és fióktelephelyeit;
tevékenységi körét és tevékenységének megnevezését. A tevékenységeket az úgynevezett szakmakódokkal együtt kell feltüntetni; a szakmakódok megtalálhatók a Statisztikai Közlönyökben és a Központi Statisztikai Hivatal honlapján is. a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy nincs eltiltva az általa folytatni kívánt tevékenység végzésétől, illetve, hogy nem áll fenn a 1990. évi V. törvényben rögzített egyéb kizáró ok érvényes hatósági erkölcsi bizonyítványt, amely igazolja, hogy a kérelmezőt gazdasági, vagyon elleni vagy a közélet tisztaságát sértő bűncselekmény miatt nem ítélték el jogerősen végrehajtandó szabadságvesztésre, illetve egyéb szándékos bűncselekmény miatt sem ítélték egy évet meghaladó végrehajtandó szabadságvesztésre , a jogszabályban előírt képesítés meglétét igazoló okiratot; jogszabályban előírt más hatóság engedélyét, amennyiben a tevékenység folytatását jogszabály hatósági engedélyhez köti (arról, hogy milyen tevékenységekhez van szükség hatósági engedélyre, az okmányirodákban adnak felvilágosítást); a kérelmező nyilatkozatát az adószám, és ha adóazonosító jellel nem rendelkezik, az annak megállapításához szükséges - külön jogszabályban meghatározott - adatokról; jövedelemszerzési céllal kiállított tartózkodási engedélyt.
Jelenleg: Az okmányirodában ki kell tölteni egy regisztrációs űrlapot, vagy interneten. Az okmányiroda automatikusan elektronikus úton azonnal beszerzi a az egyéni vállalkozó adószámát és statisztikai számát, majd kiadja a regisztrációról szóló igazolást. Megszűnt a vállalkozói igazolvány eddigi szerepe, sem a tevékenység megkezdésének, sem folytatásának nem feltétele. Most az internetes bejelentés visszaigazolásától válik valaki vállalkozóvá, csak ezután kezdheti meg tevékenységét. Egyéb szabályok: Az egyéni vállalkozó csak egy igazolványt válthat ki, egy vállalkozást alapíthat Az igazolvány alapján több tevékenységet folytathat Személyesen kell közreműködnie a vállalkozásban, felelőssége korlátlan /ez ma is jellemző/ Az egyéni vállalkozás megszűnik, ha: Az egyéni vállalkozó az igazolványát visszaadja, az igazolványt a jegyző visszavonja Az egyéni vállalkozó meghal, vagy elveszíti cselekvőképességét Gazdasági társaságok Alapításhoz legalább két személy szükséges. Az alapításban részt vehetnek: a) Természetes személyek b) Jogi személyek Működési formák: közkereseti társaság, bt, korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság Törvényességi felügyeletet a cégbíróság látja el, a székhely szerint illetékes cégbíróságnál be kell jegyeztetni (határideje a társasági szerződés megkötését követő 30 nap) Gazdasági társaságok létrehozása: Általában társasági szerződéssel (Rt esetében alapító okirattal) Ügyvéddel kell ellenjegyeztetni, valamennyi tagnak alá kell írni Tartalmaznia kell: a társaság cégneve és székhelye, a tagok, nevük (cégük) és lakcímük feltüntetésével, a társaság tevékenységi köre, a társasági vagyon mértéke, rendelkezésre bocsátás módja, ideje (tagonként a pénz és az apport értékét), ügyvezető nevét, a munkáltatói jogokat gyakorló tag nevét, a profit, veszteség megosztását, a vagyoni betét kivonásának lehetséges módját, új tag felvételét, régi kilépését, szavazati jogok gyakorlása (mindazt, amit a tv. az egyes formáknál kötelezően előír)
A társaságalapítás költségei: a létesítő okirat elkészítésének költsége: ez a társasági formától, valamint attól függ, hogy a létesítő okiratot közokiratba vagy ügyvéd által készített és ellenjegyzett magánokiratba foglalják Az ügyvédi költség rendszerint magában foglalja a cégeljárásban történő jogi képviselet díját is (a cégeljárásban a jogi képviselet kötelező) - kb.50 000-70 000 Ft a cégbejegyzési eljárás illetéke: kft., zárkörűen működő rt. esetében 100 000 forint, nyilvánosan működő rt. esetében 600 000 Ft, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok (kkt., bt.) esetében 50 000 forint illetéket kell fizetni a közzétételi költségtérítés jogi személyiség nélküli cégnél 14 000 Ft, jogi személyiségű cégnél 25 000 Ft a hiteles cégaláírási nyilatkozat költsége: a cégjegyzés valódiságának tanúsításáért aláírásonként 2000 Ft munkadíjat kell fizetni a közjegyzőnek, ezen felül a közjegyző a tevékenységével kapcsolatban felmerült költségek megtérítésre is jogosult (pl. leírási költség) - célszerű legalább négy aláírás A gazdasági társaság legfőbb szerve
a közkereseti társaságnál és a betéti társaságnál a legfőbb szervet tagok gyűlése (határoz a társaság mindazon ügyében, amelyet törvény vagy a társasági szerződés a hatáskörébe utal. ) valamennyi tagnak azonos mértékű szavazat van. A társasági szerződés ettől eltérően rendelkezhet, de legalább egy szavazat miden tagot megillet. A tagok gyűlése a leadható összes szavazatszámhoz viszonyított szótöbbséggel hozza meg határozatát. A határozathozatal egyszerű szótöbbséggel történik, kivéve azokat a kérdéseket, amelyek esetében törvény vagy a társasági szerződés háromnegyedes szótöbbséget vagy egyhangúságot ír elő. A korlátolt felelősségű társaságnál a legfőbb szerv a taggyűlés A részvénytársaságnál a legfőbb szerv a közgyűlés. A közgyűlés a részvényesek összességéből áll. a közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a szavazásra jogosult részvények által megtestesített szavazatok több mint felét képviselő részvényes jelen van. A közgyűlés határozatait - ha törvény vagy az alapszabály eltérően nem rendelkezik - a jelen lévő részvényesek szavazatainak egyszerű többségével hozza meg.
A gazdasági társaság ügyvezetése: A gazdasági társaság ügyvezetését a társaság vezető tisztségviselői vagy a vezető tisztségviselőkből álló testület látja el. Ügyvezetésnek minősül a társaság irányításával összefüggésben szükséges mindazon döntések meghozatala, amelyek törvény vagy a társasági szerződés alapján nem tartoznak a társaság legfőbb szervének vagy más társasági szervnek a hatáskörébe. közkereseti társaságnál és betéti társaságnál az ügyvezetését az üzletvezetésre jogosult tag vagy tagok látják el korlátolt felelősségű társaság ügyvezetését egy vagy több ügyvezető látja el zártkörűen működő részvénytársaság ügyvezetését az igazgatóság mint testület vagy a vezérigazgató látja el nyilvánosan működő részvénytársaság ügyvezetését az igazgatóság mint testület vagy az igazgatótanács mint testület látja el A gazdasági társaságok megszűnése Jogutód nélkül szűnik meg a gazdasági társaság társasági szerződésben meghatározott időtartam eltelt, vagy más megszűnési feltétel megvalósult társaság legfőbb szerve elhatározza a társaság megszűnését, társaság tagjainak száma egyre csökken, cégbíróság megszünteti, jogszabály így rendelkezik.
A gazdasági társaság jogutóddal történő megszűnése Társasági formaváltásal: a gazdasági társaság egyetemes jogutódlással más gazdasági társasági formát választ Egyesüléssel: gazdasági társaságok egyesülése esetén 2 v több gazdasági társaságból 1etlen gazdasági társaság keletkezik. Az egyesülés történhet: összeolvadással v beolvadással. Szétválással: a gazdasági társaság két vagy több gazdasági társaságra válik szét. A szétválás történhet: különválással vagy kiválással. Pénzügy: • A vállalat működésének egészét átfogja • A vállalati pénzügyi stratégia alapvető feladata: a) az eredményes működéshez szükséges források biztosítása b) a rendelkezésre álló források hatékony elosztása a különböző befektetési alternatívák között c) az eszközökre és a forrásokra vonatkozó döntések értékelésekor alkalmazott elveknek és módszereknek a meghatározása meghatározása d) a befektetési stratégia, tőkeköltségvetés e) finanszírozási stratégia, a vállalati tevékenység finanszírozására felhasználható források meghatározása Pénzügyi tevékenység: • Pénzügyi stratégia - vállalatértékelés - befektetési stratégia - finanszírozási stratégia • A pénzügyi rendszer működtetése - elemzés és tervezés • Befektetés és finanszírozás - eszközstruktrúra és finanszírozási tényezők (forrás összetétel, EF összhang, finanszírozási formák) - kockázat és biztosítás
Értékmeghatározás: • A vállalati érték növelése alapvető pénzügyi feladat • A vállalati értékelés szubjektív (a vállalat jövőjével kapcsolatos várakozások, az értékelőnek a jövőre vonatkozó stratégiája) • Alkalmazott értékelési technika típusától függ • Legfontosabb értéktípusok: a) tulajdonosi érték (amit a tulajdonos hajlandó lenne kifizetni azért, hogy tulajdonát megtartsa) b) gazdasági érték (a tulajdonból származó várható jövőbeni hasznoktól függ, a vállalat gazdasági értékét befolyásoló alapvető tényező időpreferencia, a pénz időértéke.) c) piaci érték (a vevő és az eladó alkupozíciójától függ) d) fair érték (a résztvevő partnerek közötti igazságos előnyelosztás alapján) e) kereskedelmi érték (piaci értéken alapul, úgy hogy ahhoz stratégiai, irányítási jogokat is rendelnek) f) könyv szerinti érték Goodwill: A vállalat piaci értékének és a könyv szerinti értékének a különbsége.
•
Jó hírnév, amely a számviteli törvény értelmében számszerűsíthető fogalom. (Ez főként vállalatfelvásárlásoknál fontos). A különbséget amortizációs költségként el lehet számolni. A negatív goodwill a piaci érték és a részesedés beszerzési értékének a különbsége, amely a vagyonmérlegben az Eszköz oldalon csökkentő tényezőként jelenik meg.
Befektetési stratégia?: • A befektetési lehetőségek értékelése - hozzák-e a vállalat által elvárt hozamot • A kockázat mértéke befolyásolja a befektetés értékét • Kalkulatív kamatláb • Jelenértékszámítás • Lásd később az állóeszközgazdálkodásnál! Tökeköltségvetés: • A vállalat hosszú távú befektetési lehetőségeinek elemzése és a közöttük való választás • Tartalmát az alábbi folyamatok határozzák meg: a) A vállalat stratégiai célkitűzéseivel összhangban álló befektetési alternatívák kimunkálása. b) az egyes befektetési lehetőségek adózás utáni pénzáramának (cash-flow) a becslése c) az egyes befektetési alternatívák hozzájárulásának elemzése a vállalat teljes pénzáramához d, Az egyes alternatívák elvárt hozamának és kockázatának értékelése. e, Az alternatívák közötti választás a vállalatérték növelése mint döntési kritérium alapján. f, Befektetési alternatívák menet közbeni újraértékelése, a befejezett projektek értékelése. Finanszírozási stratégia • Forrás biztosítása • A következő elemeket kell figyelembe venni: biztonság:saját és idegentőke aránya jövedelmezőség: pozitív pénzáram likviditás: fizetőképesség függetlenség: a hitelezőktől és a befektetőktől a kialakított stratégia megvalósítása szempontjából. Lejárati összhang mutató= Hosszúlejáratú források/ (Befektetett eszközök + Tartós forgóeszközök • • •
Lejárati összhang mutató>1 –Konzervatív finanszírozási stratégia Lejárati összhang mutató=1 –Szolíd stratégia Lejárati összhang mutató<1 –Aggresszív stratégia
Pénzügyi elemzés • A vállalat belső működéséből következő pénzmozgások, valamint a külső pénzügyi kapcsolatokkal összefüggő pénzáramlások • Számvitelei rendszer • Legfontosabb kimutatások: mérleg, eredménykimutatás, cash flow Számvitel Számvitel fogalma: a gazdálkodó szervezetek működését, tevékenységét bemutató információs rendszer. Számvitel jellemzői: • Gazdasági folyamatokat megfigyeli, méri, feljegyzi • A tájékoztatás, az informálás eszköze, melyet nemzetközi szabályok is befolyásolnak A számviteli információkat felhasználják:
a) vezetők, tulajdonosok a termelési, befektetési és piaci döntéseik megalapozásához b) üzleti partnerek üzleti kapcsolataik megalapozásához c) hatóságok - APEH (adómegállapítás), Cégbíróság , KSH A számvitel célja: a gazdasági rendszerrel kapcsolatban kerülők INFORMÁCIÓKKAL való ellátása, döntéseik jövőbeni meghozatalának megalapozásához. A számvitel tárgya: maga a vállalati gazdasági rendszer, annak alrendszerei és elemei, a gazdasági folyamatok, események A számvitel feladata: a rendszermozgások részletes, teljekörű MEGFIGYELÉSE • Bizonylatok készítése, azok feldolgozása, Információk képzése és szolgáltatása, a dokumentumok megőrzése I. Pénzügyi számvitel: a gazdasági élet szereplőinek ad információkat, azaz a kimenő információkat állítja elő. II. Vezetői számvitel: a belső információkat állítja elő, melyek szükségesek a vállalkozás működéséhez a gazdálkodó szerv vezetőinek informálásához. I.: Információszolgáltatatási kötelezettségére egységes, általános normákat ír elő a számviteli törvény. Összetevői: a beszámoló és annak valódiságát alátámasztó leltár, főkönyvi kivonat, a könyvvezetés és annak valódiságát alátámasztó bizonylati rend, könyvvizsgálat, nyilvánosságra hozatal. a./ Beszámoló: a vállalkozás éves működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről készített jelentés. Részei: - Mérleg, eredménykimutatás, cash flow az a tevékenység, amely során a vállalkozás a vagyoni, a pénzügyi és a jövedelmi helyzetét alakító gazdasági eseményekről folyamatos nyilvántartást vezet, és az üzleti év végén lezárja. b./könyvvezetés: Kettős könyvvitel: a gazdasági eseményt annak bekövetkezésekor rögzítik, függetlenül attól, hogy pénzmozgással együtt jár vagy nem. Teljesítmény elvén alapul. Mindent kettősen vesz számba. Egyszeres könyvvitel: a könyvekben akkor rögzítik a gazdasági eseményt, amikor pénzmozgással jár. Pénzforgalmi elven alapul, elsősorban kisvállalkozások alkalmazzák. BIZONYLATOK ALAPJÁN KÖNYVELNEK! c/ Könyvvizsgálat: A beszámoló valódiságát támasztja alá. Kötelező: - a részvénytársasági formában működő vállalkozásoknak, - minden olyan kft-nek, ahol a jegyzett tőke az 50 millió forintot meghaladja, - minden egyszemélyi tulajdonban lévő kft-nél, - minden kettős könyvvitel vezető vállalkozásnak, ha éves nettó árbevétele, az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában meghaladja az 50 millió forintot. A vállalkozások csak független könyvvizsgálót alkalmazhatnak. Feladata a beszámoló valódiságának, szabályszerűségének felülvizsgálata, amelyről jelentést kell készíteni és záradékkal kell ellátni. A záradék lehet: hitelesítő/korlátozott/elutasító.
A számviteli mérleg olyan kimutatás, amely egy adott időpontra vonatkozóan bemutatja a vállalkozás vagyonának összetételét (eszközök), valamint ezeknek a vagyonelemeknek a finanszírozási forrását (források) pénzértékben. A mérleg formája lehet: kétoldalas (bal oldalon az eszközök, jobb oldalon a források) vagy lépcsős (az eszközök és források lejárat szerint vannak csoportosítva). A számvitelre vonatkozó jogszabályok szerint az üzleti év végén kötelező a mérlegkészítés. A tőzsdén jegyzett vállalatok negyedévente kötelesek a beszámolásra. • • • • • • •
A vállalkozás vagyoni helyzetét (vagyonát) egy adott időpontban mutatja meg pénzértékben Nyitómérleg, zárómérleg Január elsején, ill. dec. 31-én (állományi szemlélet) állapotnak megfelelően készítik. A vagyont kettős vetületben szemléli: ESZKÖZÖK, vagyontárgyak (Mink van?) aktívák, FORRÁSOK, vagyon eredete (Miből vettük?) passzívák Σ Eszközök = Σ Források, a mérleg teljes körű, minden vagyontárgyra ki terjed. Összevontan, kötött sorrendben mutatja be a vagyont. Hitelességét könyvvizsgáló igazolja, Két értékoszlopot tartalmaz a tárgyévet és az azt megelőző évet
Eszközök: Befektetett eszközök (egy éven túl szolgálják a vállalkozást): Immateriális javak (pl. vásárolt szabadalom, licence értéke, egy üzlethelyiség bérleti jogának megszerzése), tárgyi eszközök, befektetett pénzügyi eszközök Forgóeszközök (egy éven belül elhasználódnak): • Készletek, követelések, értékpapírok, pénzeszközök, aktív időbeli elhatárolások Források: Saját tőke( a vállalkozás saját vagyona) - jegyzett tőke (tulajdonosok, alapítók tőkebefektetése), tőketartalék, eredménytartalék - mérleg szerinti eredmény/veszteség Céltartalék Kötelezettségek (a vállalkozás vagyonával szemben támasztott követelések) - hosszú és rövid lejáratú kötelezettségek Aktív időbeli elhatárolás • A számvitelben az aktív időbeli elhatárolás olyan eszközjellegű tétel, amely a tárgyidőszak bevételeit és ráfordításait helyesbíti, az összemérés számviteli elvének megfelelően. Az aktív időbeli elhatárolások a vállalkozás eredményét növelik, azáltal, hogy • a már elszámolt, de nem a tárgyidőszakra vonatkozó költségek összegét csökkentik vagy • a még be nem folyt és ki sem számlázott, de a tárgyidőszakot illető bevételek összegét számba veszik. • költség elhatárolására: az előre kifizetett bérleti vagy szolgáltatási díjból a következő évre vonatkozó résszel csökkentjük a tárgyidőszak költségeit (mínusz költség); • bevétel elhatárolására: a tárgyidőszakra járó kamatot, aminek a pénzügyi rendezése csak a következő évben esedékes, előre elszámoljuk bevételként (plusz bevétel). Passzív időbeli elhatárolás • A számvitelben a passzív időbeli elhatárolás olyan forrásjellegű tétel, amely a tárgyidőszak bevételeit és ráfordításait helyesbíti, az összemérés számviteli elvének megfelelően. A passzív időbeli elhatárolások a vállalkozás eredményét csökkentik, azáltal, hogy • a még nem elszámolt, de a tárgyidőszakot illető költségek összegét számba veszik vagy (plusz költség)
•
a már befolyt, de nem a tárgyidőszakot illető bevételek összegét csökkentik (mínusz bevétel).
Eredménykimutatás: A vállalkozás eredményének levezetését, az adófizetési kötelezettség megállapítását tartalmazza. Árbevétel – Költségek = Eredmény Összköltség eljárás – a költségeket költségnemek szerint csoportosítja (anyag, bér, értékcsökkenési leírás) Forgalmi költség eljárás – a költségeket az értékesítés szempontjából közvetett és közvetlen költségekre osztja Cash Flow: a pénzforrások keletkezését és felhasználását mutatja egy adott időszakra vonatkozóan. Alapszerkezete: Pénzbevétel – Pénzkiadások, Pénzbevétel ≠ árbevétel, Pénzkiadás ≠ költségek A vállalat működése, befektetései és pénzügyi tevékenysége által generált pénzáramlásokat tartalmazó kimutatás. Az eredménykimutatásban és a mérlegben a bevételeket és a ráfordításokat akkor számolják el, amikor felmerülnek, még ha nem is történik pénzmozgás. A cash-flow kimutatás viszont csak azokat az eseményeket veszi figyelembe, amelyek pénzmozgással járnak. Fajtái: - Direkt cash-flow /A tényleges pénzmozgásokat közvetlenül próbálja megbecsülni. (likviditási terv) - Indirekt cash-flow: Az adózás előtti eredményt használjuk kiinduló adatként. Ezt korrigáljuk az olyan bevételekkel, illetve és ráfordításokkal, amelyeket az adózás előtti eredményben elszámoltunk, de nem jártak pénzmozgással. Majd korrigáljuk az olyan pénzbevételekkel, amelyek befolytak, és az olyan kiadásokkal, amelyeket kifizettünk, de az adózás előtti eredményt nem érintették. Erőforrás-gazdálkodás - Termelési és értékesítési célok, feladatok Állóeszköz-gazdálkodás, Forgóeszközgazdálkodás, Munkaerő-gazdálkodás Befektetett eszközök • Egy évnél hosszabb ideig használjuk • Értékük fokozatosan, elhasználódásuk arányában térül meg • A vállalat eszközeinek besorolása az adott eszköz technológiai-gazdálkodási folyamatban betöltött szerepe szerint történik Állóeszköz-gazdálkodás Részei: Az állóeszköz létesítése - beruházás illetve az állóeszközök működtetése Beruházás • Állóeszközök létesítésére irányuló műszaki, gazdasági tevékenység • Hosszú távon meghatározza a vállalat kapacitását, gyártható termékek körét, összetételét, alkalmazható technológiákat, létszám- és szakképzési igényt • Befolyásolja a vállalat tőkeszerkezetét, likviditását, költségeinek szerkezetét Ber célok Ber alternatívák Beruházási döntések megalapozása beruházás gazdaságossági számításokkal Statikus és dinamikus számítások vagy kockázatelemzés Javaslatok értékelése, döntés Tőkeszükséglet meghatározása Finanszírozási döntések Beruházás-gazdaságossági számítások
• • •
Az egyes alternatívákat várható hozamuk és költségük alapján hasonlítjuk össze Kockázatelemzés, Statikus számításoknál nem vesszük figyelembe a pénz időértékét Jelenérték-számítás, Kapott eredmények alapján sorbarendezés
Kockázatelemzés: A vezetők várakozásai gazdasági növekedésre/inflációra, reálkamatlábakra/a fogyasztói ízlés változására/versenytársak magatartására Számítások: optimista – pesszimista fedezeti pont számítása Finanszírozási döntések Milyen arányú tőke vonható be az adott tőke finanszírozásába? /saját és idegen forrás aránya/ A befektetés hozama fedezetet jelent-e az egyes finanszírozási források árára? Aranyszabály: hosszú távon az eszközök megtérülési struktúrájának és a források esedékesség szerinti megoszlásának összhangba kell lenni - Tartósan lekötött eszközöket csak tartósan rendelkezésre álló forrásokból lehet finanszírozni
- Rövid távon megtérülő eszközöket lehet csak rövid lejáratú forrásokból finanszírozni Forgóeszköz • Azok az eszközök, amelyek várhatóan egy évnél rövidebb ideig szolgálják a vállalkozási tevékenységet • Főbb csoportjai: készletek, követelések, értékpapírok, pénzeszközök, Forgóeszköz-gazdálkodás feladata: • A forgóeszközök körforgásának fenntartása • A termelés folyamatának biztosítása a lehető legkisebb ráfordítással • Eszközstruktúra és eszközlekötés optimális szintje • Eszközök finanszírozása A forgóeszköz-gazdálkodás elemzésére szolgáló mutatók • forgóeszköz-igényesség – az előállított termék mennyiségének és a tartós forgóeszköz-lekötésnek a hányadosa • hatékonysági mutatók – a tartós forgóeszköz-lekötés és az előállított termék mennyiségének aránya – forgási sebesség mutatók Forgóeszköz-gazdálkodás jellemzői • Rövid táv, könnyebben korrigálhatók a döntések • A döntések jelentős hatással vannak a vállalat likviditási és jövedelmezőségi helyzetére A vállalat működéséhez szükséges forgótőke mennyisége függ: • A tőke forgási idejétől (a készletre váltott pénz ismét készpénz formában jelenik meg) • A termelés és a forgalom nagyságától, a versenytársak magatartásától • A beszállítók szállítási feltételeinek változásától, konjunkturális változásoktól • Technológiai változásoktól, a vállalat várakozásaitól Optimális szint meghatározása - Kétféle politikát folytathat a menedzsment: Konzervatív politika: magas forgóeszköz-állomány, nagyobb biztonság, magasabb költségek, könnyebben biztosítható a likviditás, nagyobb tárolási veszteségek, stb. Kockázatosabb pénzügypolitika: alacsony forgóeszköz-állomány, alacsonyabb költségek, Optimum a kettő között!
•
A forgóeszközök szintjét a forgóeszközök és az összes eszköz hányadosaként határozzuk meg optimális aránya az összköltség minimalizálásával határozható meg
Anyagi folyamatok • Különböző készültségi fokú termékeknek vállalaton belüli és a vállalatok közötti áramlása • Térben és időben megszakadnak • A készlettartás: fizikai, gazdasági kényszerszerűség a gazdaság minden szintjén Logisztika: • Az a vállalati tevékenység, amely biztosítja, hogy az üzleti folyamatok zavartalan lebonyolításához szükséges termékek a megfelelő helyen és időpontban, a szükségletnek megfelelő mennyiségben, minőségben és választékban rendelkezésre álljanak • Logisztikai rendszer: az anyagi áramlások és készletek, a rájuk vonatkozó információk és irányítási struktúrák Részei: • Beszerzési logisztika, amely a vállalati tevékenységhez szükséges inputokat szerzi be és bocsátja a termelés rendelkezésére. • Termelési logisztika, amely a beszerzési logisztika által biztosított anyagokat áramoltatja a termelési folyamaton át. • Értékesítési logisztika, amely a termelésből kikerülő termékeket az outputpiacon való értékesítés számára megfelelő módon biztosítja Helye a vállalaton belül: • Az egyes vállalatok logisztikai rendszerüket és szervezetüket nem különítik el az egyéb vállalati folyamatoktól és szervezetektől • Az anyag- és információ áramlás lehetővé teszi a vállalati logisztikai célok megvalósítását, melyek a következők: -a szállítási határidők rövidítése -a szállítási pontosság, a megbízhatóság növelése -a kapacitások kihasználása, készletszintek csökkentése, rugalmasság, rendszer áttekinthetősége, a termék jó minősége, környezetvédelem, megfelelő szolgáltatások nyújtása stratégiája: • értékesítési stratégia: az értékesítési rendszer felépítése, a kereslet kielégítés időzítése, a szállítás technológiájának kialakítása • Beszerzési stratégia: venni vagy gyártani • A szállítóval szembeni követelmények (minőség, gyakoriság, szállítási idő, szállítást kísérő szolgáltatások - beszerzési információs rendszer • Készletgazdálkodási stratégia: befektetett eszközök nagysága, a vállalati működés rugalmassága, a készletekkel kapcsolatos folyamatok ráfordítások Színvonala: 3 tényező határozza meg: • Rendelkezésre állás: a logisztikai rendszernek az a képessége, hogy kielégítse a vele szemben jelentkező keresletet. (szoros kapcsolat a készletgazdálkodással) • Kiszolgálási idő: rendelés beérkezésétől annak teljesítéséig eltelt idő • Kiszolgálás minősége: vevő megfelelő árut kapott? Költségstrukturája: 2 fő csoport: • Adminisztratív (irányítási) költség:
•
•
Készletezés, beszerzés, értékesítés, termelésellátás adminisztratív költségei + információrendszerek működtetési költségei Logisztikai funkció fizikai megvalósításának költsége • Szállítás, tárolás, anyagmozgatás, csomagolás költségei
Készletgazdálkodás: Vásárolt készletek állománya: alanyanyagok, segédanyagok, vásárolt alkatrészek Saját termelésű készletek: félkész, befejezetlen, késztermék Árukészletek Készletezési mechanizmusok: - rendelés rögzített időközönként, rendelés meghatározott készletszint elérésénél - a rendelési tétel nagysága rögzített, a rendelési tétel akkora, hogy beérkezése után adott szintet a készlet elérjen Anyagi folyamatok: • Szállítás (technikai lebonyolítás, szállítási útvonalak, költségek, idő, pontosság, megbízhatóság - lehet harmadik fél is) • Tárolás (raktárak elhelyezése,egység rakományok összeállítása, gazdaságosság) • Anyagmozgatás, kiszerelés Pénzügyi-számviteli mutatók • 1. Likviditási mutatók: arányszámok, amelyek a rövid lejáratú kötelezettségek likvid eszközökkel fedezettségét mérik. • 2. Tőkeszerkezeti (eladósodottsági) mutatók: az összes eszköz/jövedelem/ cash flow és adósság arányát mutatják • 3. Működési mutatók: a menedzsment eredményességét mérő mutatók, amelyeknek két fajtája: Jövedelmezőségi mutatók és hatékonysági mutatók • 4. Kockázati mutatók: a hitelezők és tulajdonosok hozamának bizonytalanságát mérő mutatók • 5. Növekedési mutatók: az időben eltérő pénzügyi adatok változásának, ütemét számszerűsítő arányszámok • 6. Részvény és piaci mutatók: az egy részvényre vetített, értékpapírpiaci információkat tükröző mutatók • 7. Pénzügyi megtérülési mutatók: egy projekt megtérülését elemző mutatók 1. Likviditási mutatók • Arányszámok, amelyek a rövid lejáratú kötelezettségek likvid eszközökkel való fedezettségét mérik • A./ ABSZOLÚT MUTATÓK 1. Forgóeszköz befektetés: Készlet + Vevők - Spontán követelések (szállítók+egyéb) Értelmezése: a készlet- és vevőállomány mely része nem fedezhető spontán finanszírozással 2. Nettó forgótőke: Összes forgóeszköz – Rövid lejáratú kötelezettségek Értelmezése: az összes forgóeszközérték mely része nem finanszírozható rövid lejáratú forrással B/Realtív mutatók: • Likviditási ráta= Forgóeszközök/Rövid lejáratú kötelezettségek • Gyorsráta =(Forgóeszközök – Készletek)/Rövid lejáratú kötelezettségek • Pénzeszköz arány=(Forgóeszközök – Készletek -követelések)/ Rövid lejáratú kötelezettségek • Vagy:(Értékpapírok + Pénzeszközök)/Rövid kötelezettségek Értelmezés: • 1.3. Likviditási ráta
• forgóeszközök / rövid lejáratú kötelezettségek Értelmezése: 1 Ft rövid lejáratú kötelezettségre mennyi forgóeszközérték jut Nettó forgótőke = likviditási ráta abszolút összegben • nemzetközi mércéje: 2, hazai: 1,3 B/STOCK: 2. 3. Idegen tőke arány = összes adósság / összes eszköz Értelmezése: • 1 Ft vagyonra hány Ft adósság jut • probléma 1: könyv szerinti érték vs. piaci érték • probléma 2: céltartalék saját, idegen vagy egyik sem? 2. 4. Adósságfedezeti mutató = összes eszköz / összes adósság Értelmezése: • 1 Ft adósságra hány Ft vagyon jut • nemzetközi mércéje 2, hazai régebben kb. 3 • tartalma a likviditási ráta – idődimenzió nélkül •
2.3. és 2.4. egymás reciproka
2.5. Tőkeellátottság = Saját tőke / Összes forrás = Összes forrás / Saját tőke 2.6. Tőkeáttétel • a tőkeáttétel a kockázat általános mérőszáma • 2.5. és 2.6. egymás reciprokai
Jövedelmezőségi mutatók • • •
Sajáttőke-arányos nyereség (ROE) = Adózott eredmény/Saját tőke Eszközarányos nyereség1 (ROA 1) = Adózott eredmény/Összes eszköz átlagos értéke Eszközarányos nyereség2 (ROA 2) = (Adó és kamatfizetés előtti nyereség (EBIT*) - adó) / összes eszköz átlagos értéke • Árbevétel-arányos nyereség = Adózott nyereség / Nettó árbevétel *EBIT (Earnings Before Interest and Taxes): adó és kamatfizetés előtti nyereség Hatékonysági mutatók A hatékonysági mutatók azt mérik, hogy a menedzsment milyen hatékonysággal hasznosítja a vállalat eszközeit. • Ezért szokás még e mutatókat kihasználtsági mutatóknak is hívni. • Reciprokaik az eszközigényesség Eszközök forgási sebessége nettó árbevétel / átlagos összes eszközérték Ugyanilyen logikával számíthatók az alábbi mutatók: Készletek forgási sebessége1 = nettó árbevétel / készletek átlagos értéke Készletek forgási sebessége2 = értékesítés közvetlen költsége/készletek átlagos értéke Vevők forgási sebessége: az adósaink fizetési fegyelmét mutatja Szállítók forgási sebessége: a mi vállalatunk fizetési fegyelmét mutatja IRR értelmezése: • Az IRR tulajdonképpen egy belső kamatláb
=
• • •
A belső kamatláb a projekt belső hozamát mutatja meg Kiszámítása során matematikai veszély, ha a pénzáramlások előjele váltakozik Ekkor több megoldás is lehetséges matematikailag, közgazdaságilag nem
IRR vs NPV: • Az NPV mutató a piaci hozam feletti többletnyereséget tartalmazza, abszolút összegben • Ezért ha NPV = 0, az IRR megegyezik a piaci kamatlábbal: IRR=r • Ha NPV>0, akkor IRR> r • Ha NPV<0, akkor IRR< r.
Üzleti terv: A vállalkozók, vállalkozások önmaguk és külső szervek részére üzleti stratégiájukat az üzleti tervben fogalmazzák meg. Szerkezet: Tartalomjegyzék • I. Bevezető oldal • II. Vezetői összefoglaló • III. Ágazati elemzés • IV. A vállalkozás általános bemutatása • V. Termelési, ill. működési terv • VI. Marketing terv • VII. Szervezeti felépítés • VIII. Kockázatelemzés • IX. Pénzügyi terv • X. Mellékletek Az üzleti terv nem más, mint a térkép, amely megmutatja az utat, hogy vállalkozásunkat hogyan jutassuk el a sikerhez. Üzleti tervet többféle okból is szokás készíteni. I: • •
vállalkozás neve címe, adatai, tulajdonosok neve címe, vállalkozás működési köre Milyen célból készítjük az üzleti tervet? , az adatok bizalmas kezelésre vonatkozó információk
II: • •
A teljes üzleti terv összefoglalása a gyors megismerés, áttekintés céljából. Az üzleti terv célja, a tevékenység összefoglalása, Mit, hol, kinek, milyen feltételek mellett kívánunk termelni? - a leendő vállalkozás / project alapjai, fő jellemzői, mik lesznek a vállalkozás termékei / szolgáltatásai, kikből fog összeállni a vevőkör, kik a vállalkozás tulajdonosai - A vállalkozás rövid bemutatása, története. Cég hitvalllása, filozófiája. - Termékek, szolgáltatások rövid bemutatása. - A vállalkozás piacon elfoglalt helye, versenytársak, piaci helyzetelemzés. Célpiacok. Marketing stratégia. - A vállalkozás felépítése, működése. Önálló vállalkozás-e, franchise, leányvállalat? Kik a fő beszállítók. - A közeljövőt érintő célkitűzések, intézkedések, amiket meg kell tenni. - A vállalkozás pénzügyi helyzete. Miért van szükség tőkebevonásra? Hogyan kerül felhasználásra? III: • •
Az ágazati trendek és kilátások, versenytársak elemzése, piaci lehetőségek, korlátok, ágazati előrejelzések - az iparágat érintő társadalmi változások, technológiai változások, újítások, politikai környezet, jogszabályi keretek változása, demográfiai változások, gazdasági változások (makrogazdasági mutatók, kamatlábak, adók, lakossági, fogyasztások és megtakarítások) - környezeti változók (időjárás, nyersanyagok, környezetszennyezés, környezetvédelem) - az iparágban tapasztalható trendek, azok hatása a vállalkozás tevékenységére, eredményességére - új vállalkozás esetén mennyire nehéz belépni a piacra, a már jelenlévő szereplők mennyire akadályozhatják a belépésünket, milyen magas költségekkel járhat ez
IV: • • • •
•
Kerülhet az elejére is ez a rész, termékek bemutatása , nyújtott és igénybe vett szolgáltatások A vállalat, vállalkozás méretei, munkaszervezés, személyzeti és adminisztrációs kérdések A vezetők, alkalmazottak szakmai háttere 1.) A vállalkozás alapadatai - működési forma: önálló cég, franchise, leányvállalat, egyéb - tulajdonosok (név, cím), törvényes képviselők (név, cím), a vállalkozás pontos neve - a vállalkozás székhelye, telephelyei, mikor lett bejegyezve, fő tevékenysége, melléktevékenységei - elérhetőségi adatok (telefon, fax, internet cím, e-mail cím, postacím) - a vállalkozás könyvvezetését végző cég neve, jogi képviseletét ellátó cég neve - egyéb, a vállalkozás működése szempontjából fontos tanácsadó cégek neve 2.) A vállalkozás története a) már működő vállalkozás esetén: - a vállalkozás alapításának ideje és oka, mi céllal jött létre - cégfilozófia, a vállalat küldetése, működésének története, áttörő sikerek, mélypontok - díjak, szakmai elismerések, folyamatban lévő fejlesztések, jövőre vonatkozó célkitűzések b) most induló vállalkozás esetén: - rögzíteni kell, hogy az üzleti terv megírását mi ösztönözte: hitelfelvételi kérelem, befektető keresése, pályázat elnyerése, egyéb, miért érné meg a befektetőnek, hitelnyújtónak stb. a vállalkozás támogatása, hogyan profitálhat belőle, cégfilozófia, a vállalat küldetése, mit szeretne elérni
V: •
A termelési technológia, telephely , gépek és berendezések , szállítók listája
Működési terv: • Ebben a részben a vállalkozás működésének napi rutinjáról, a telephelyről, eszközökről, munkaerőről és a vállalkozás környezetéről adunk információkat. - hol és milyen módon kerülnek a vállalkozás termékei / szolgáltatásai előállításra - mik az előállítási eljárások és költségek - készletgazdálkodás - vevőszolgálati politika - a telephely, raktár, iroda fizikai paraméterei (méret, épület típusa, energia szükségletek, stb.) védjegy bejegyzés, szabadalmak, szerzői jogok, stb. - hány alkalmazottra lesz szüksége a vállalkozásnak - munkakörök leírása - szerződéses alkalmazottak, munkafolyamatok kiszervezése - kik a legfontosabb beszállítók - milyen hitel és szállítási politikával dolgoznak beszállítóink - fog-e a vállalkozás hitelbe értékesíteni, és ha igen, milyen feltételek mellett 1.) Fejlesztési elemzés a termékek / szolgáltatások fejlesztése milyen stádiumban van mikorra várható a fejlesztés befejezése a befejezésig milyen akadályokat kell leküzdenie a vállalkozásnak milyen feladatok várnak még elvégzésre - kik vesznek részt a vállalkozáson kívül a fejlesztésben (alvállalkozó, partnercég) - a szabadalmaztatás megoldása, a szabadalmi jogok levédése
2.) Gyártási terv a vállalkozás fő beszállítói a beszállítók osztályozása (ár, szállítási feltételek, megbízhatóság) milyen gyártási eljárásokat alkalmaz a vállalkozás a gyártási / előállítási folyamat rövid bemutatása a gyártási folyamathoz kapcsolódó költségek felsorolása - mik a kutatási és fejlesztési folyamatokhoz kötődő költségek és határidők - milyen eszközigénnyel jár együtt a termékek / szolgáltatások előállítása - milyen helyigénnyel jár együtt a termékek / szolgáltatások előállítása (raktár, gyárüzem) alvállalkozók részt vesznek-e a gyártási folyamatban milyen szervízhálózatot működtet a cég - jár-e terméktámogatás a termékekhez / szolgáltatásokhoz VI: Piackutatás, szegmentáció, Célpiac , Marketing mix, Termékpolitika, Árpolitika, Értékesítési politika, Kommunikációs politika Piackutatás: - az elsődleges piackutatás forrásai (kérdőívek, mélyinterjúk, stb.) • - a másodlagos piackutatás forrásai (szakmai publikációk, • adatbázisokból nyert információk, tanulmányok, szaklapok, • statisztikák, stb.) Piacszegmentáció: • - a lehetséges célcsoportok körülírása. • A különböző termékeidre különböző célcsoportokból kerülhetnek ki a vásárlók. Az is előfordulhat, hogy ugyanannak a terméknek többféle célcsoportja lehet. • Mutasd be a célcsoportokat demográfiai jellemzők, pszichológiai jellemzők, életvitelbeli jellemzők alapján. • - a konkurencia elemzése: készíts egy listát a vállalkozás legfontosabb versenytársairól, és vesd össze a saját vállalkozásod / termékeid jellemzőivel. • Elemezni kívánt tényezők: termékskála, ár, minőség, kapcsolódó szolgáltatások, vevőszolgálat, megbízhatóság, hírnév, földrajzi elhelyezkedés, értékesítési csatornák, marketing kampányok Célpiac: • Miután behatóan tanulmányoztuk az iparágat, termékeket és szolgáltatásokat, fogyasztókat és a versenytársakat, egy határozott elképzelésünk alakul ki arról, hogy vállalkozásunk hogyan és hová illeszkedik bele a piacba, hová szeretnénk pozícionálni magunkat. • Egy-két rövid bekezdésben határozd meg a célpiacodat. Ha léteznek másodlagos piacok is a vállalkozás termékei részére, akkor ezeket is írd körül. Termék: • Készíts egy termék életgörbét minden egyes termékre / szolgáltatásra és határozd meg, hogy az életgörbe egyes szakaszaiban milyen marketing stratégiákat kell majd alkalmazni, illetve kik lesznek az adott szakaszban a termék célcsoportjai. • - piacralépés szakasza: jellemzők, alkalmazandó promóciós tevékenység, ajánlott célcsoport, ár stratégia, stb. • - növekedés szakasza: jellemzők, alkalmazandó promóciós tevékenység, ajánlott célcsoport, ár stratégia, stb. • - érett szakasz: jellemzők, alkalmazandó promóciós tevékenység, ajánlott célcsoport, ár stratégia, stb. • - hanyatlás / stabilitás szakasza: jellemzők, alkalmazandó promóciós tevékenység, ajánlott célcsoport, ár stratégia, stb.
Ár: •
Ki kell dolgozni a vállalkozás árpolitikáját, ami a vállalkozás által kínált termékek (szolgáltatások) árának meghatározása és a piaci eseményekre történő reagálás elveinek és módszereinek összessége. • A vállalkozás termékeivel különböző árakon léphet be a piacra. Az induló ár lehet: költség alapú árképzéssel kapott ár, keresletalapú árképzéssel képzett ár, versenytárs alapú árképzéssel kapott ár. • - mennyire árérzékeny a célcsoport • - milyen árengedmény politikát lehet alkalmazni • - a vállalkozás hitel politikája, vevőszolgálat kialakítása, garanciák kiépítése Értékesítési hely: • A vállalkozás által érvényesíteni kívánt értékesítési csatornákat, láncokat írja le. A termék vagy szolgáltatás hogyan jut el a keletkezés helyéről a fogyasztóhoz. • A klasszikus termék elosztási csatorna: Termelő - Nagykereskedő - Kiskereskedő Fogyasztó • A választott értékesítési csatornák eltérőek lehetnek különböző funkciójú termékek, illetve szolgáltatások esetén. Promóció: • Napjainkban igen fontos értékesítéspolitikai eszköz. Az a feladata, hogy a potenciális vásárlók figyelmét a vállalkozás felé fordítsa. Meg kell tervezni az alkalmazni kívánt reklám és közönségkapcsolati programot. • A Public Relations (PR) az eladásösztönzés közvetett formája. - Hol fog működni a vállalkozás? Szükséges-e külön iroda bérlése, raktárhelység, esetleg üzlethelység bérlése? - mennyire lényeges a vállalkozás földrajzi elhelyezkedése a vevők szempontjából - a versenytársak földrajzi elhelyezkedése - milyen értékesítési csatornákat kíván igénybe venni a vállalkozás (online bolt az interneten, csomagküldő szolgálat, aukciós oldalakon keresztüli értékesítés, saját üzlethelység, stand, saját affiliate hálózat, ügynökök, személyes eladás, nagyker, stb.) Eghyéb: • Csomagolás (Packing). • Vásárlást követő szolgáltatások (Post sale service). • Kapcsolatok (Partners). • Marketing munkatársak (Personal). • Piaci eredmények folyamatos visszacsatolása (Process of feedback and modification). • Múló idő (Passing time). VII: • A tulajdonforma Társak vagy részvényesek • Vezetõk hatásköre • A vezetõk szakmai háttere, rövid szakmai életrajza • A munka- és felelõsség megosztás • (Szervezeti és mûködési szabályzat) • 1.) Vezetőség, tisztségviselők kik a vállalkozás alapítói kik az aktív befektetők - kik azok az alkalmazottak, akik kulcsfontosságú szerepet játszanak a vállalkozás életében
kik az igazgatók van-e tanácsadó testülete a vállalkozásnak - kik a külső / belső tanácsadók: jogi képviselet, könyvvezetés, pénzügyi tanácsadó - ábra mellékelése a szervezeti sémáról 2.) Személyzeti politika és az alkalmazottak felvételének az milyen módszert használ a vállalkozás az alkalmazottak igénybe vesz-e vállalkozás külső céget az alkalmazottak milyen javadalmazási rendszert alkalmaz a - létezik-e munkaerőképzés a vállalkozásnál VIII: •
stratégia ütemezése kiválasztásánál kiválasztásában vállalkozás
A környezeti és vállalati belső elemzés, SWOT- analízis, felkészülés a váratlan eseményekre, fedezetszámítás
SWOT-analízis: • Elemzési és gondolkodási módszert ad a sikertényezők feltérképezésére, • Strukturálja a gondolkodást • Pozícionálhatja általa a vállalkozás saját és környezeti jellemzőit • A fontos elemekre összpontosít • Rámutat arra, mit kell fejleszteni és mivel nem érdemes foglalkoznia a vállalkozásnak. IX: • Előzetes jövedelemterv, pénzforgalmi becslések , előzetes mérlegek, fedezeti pont elemzés, meglévő és szükséges pénzforrások, gazdaságossági vizsgálatok eredményei X: •
•
Levelezés (megállapodások, szándéknyilatkozatok), Piackutatási adatok , Bérleti és egyéb szerződések, Szállítói árajánlatok /termék fotók, reklám anyagok, fotók a telephelyről, üzlethelységről/ - szerződés másolatok, vezetők önéletrajza, stb.
A kérdőjelek azok a viszonylag új termékek, amelyeknek még alacsony a piaci részesedésük és a gyors piaci növekedés lehetősége jellemző rájuk. Ekkor még gyenge a piaci helyzetük, de azokat a termékeket, amelyek sztárrá válhatnak támogatni kell, például beruházásokkal. A sztárok a piacon a legjobb pozíciót betöltő termékek, mivel a piaci részesedésük és a piaci növekedésük egyaránt magas. Leginkább ezek a termékek azok, amelyek meghatározzák a vállalkozás jövőjét, jövőbeni profitját. Ezért érdemes a termelésüket erőteljesen támogatni, hiszen ezek válhatnak fejőstehénné. A fejőstehén kategóriába tartozó termékek piaci részesedése nagyon magas, de a termelés további intenzív növelésére már nincs lehetőség, mivel a piacra a terméket illetően a telítődés jellemző. Ezeket a termékeket már csak annyiban célszerű támogatni, hogy megtartsák erős piaci pozíciójukat, a vállalkozás kihasználja a bennük rejlő lehetőségeket. A döglött kutyák olyan termékek, melyeknek sem a piaci részesedésük, sem a növekedési lehetőségük nem kielégítő. A vállalkozásnak fel kell készülnie ezek piacról történő kivezetésére.
