" A gyermek világra nyitott lény: A simogatásra simogatással, a jókedvre jókedvvel, a tevékenységre tevékenységgel felel

Bárdudvarnoki Egységes Óvoda - Bölcsőde pedagógiai programja

" A gyermek világra nyitott lény: A simogatásra simogatással, a jókedvre jókedvvel, a tevékenységre tevékenységgel felel." ( Mérei Ferenc )

Elfogadta: a Bárdudvarnoki Óvoda-Bölcsőde nevelőtestülete ---------------- számú határozatával

Jóváhagyta: a Bárdudvarnok Község Képviselő-testülete -------------- számú határozatával

Jóváhagyta: a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság-------------- számú határozatával

Jóváhagyta: a Bárdudvarnoki Egységes Óvoda-Bölcsőde intézményvezetője-----------számú határozatával

Hatályos: 2015. szeptember 01., a Bárdudvarnok Község Képviselő-testületének Jóváhagyó határozata alapján a kihirdetés napjától

Érvényes: a kihirdetés napjától visszavonásig

Verziószám: -------------/2015. módosított változat

Készítette: Bárdudvarnoki Egységes Óvoda-Bölcsőde nevelőtestülete 1


Tartalomjegyzék

oldalszám

1. Jogszabályi háttér ................................................................................................................4. 2. Az intézmény adatai.............................................................................................................5. 3. Helyzetelemzés.....................................................................................................................7. 3.1. Intézményünk bemutatása.................................................................................................8. 3.2. Az intézmény személyi feltételei.....................................................................................10. 3.2.1. Az intézmény dolgozóinak szerepe az óvodai életben.................................................11. 3.2.2. Programunk alapelvei....................................................................................................13. 3.3. Tárgyi feltételek...............................................................................................................15. 4. Gyermekkép........................................................................................................................16. 5. Óvodakép............................................................................................................................16. 5.1. Az óvodai nevelés célja....................................................................................................17. 5.1.1. Az óvodai nevelés alapelvei..........................................................................................17. 5.2. A bölcsődés korú gyermekek nevelésének, gondozásának célja.....................................17. 5.2.1. A bölcsődés korú gyermekek nevelésének, gondozásának alapelvei............................17. 5.3. Az óvodai nevelés és a bölcsődés korú kisgyermeknevelés az alapelvek megvalósítása érdekében gondoskodik:..........................................................................................................19. 6. Az óvodai nevelés és a 3 évesnél fiatalabb gyermekek nevelésének feladatai…................20. 6.1. Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek.................................................................21. 6.1.1.. Az egészséges életmódra nevelés területei az óvodában..............................................22. 6.1.2. Sikerkritériumok............................................................................................................25. 6.2. Érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés.............................................................................25. 6.2.1. Sikerkritériumok............................................................................................................27. 6.3. Anyanyelvi, értelmi fejlesztés..........................................................................................28. 6.3.1. Sikerkritériumok............................................................................................................29. 7. A néphagyományok és a tevékenységközpontú óvodai nevelés összefonódása programunkban........................................................................................................................29. 7.1. A néphagyományok tartalma az egyes tevékenységformákban.......................................30. 7.2. Jeles napok és a néphagyomány ápolás tevékenységei.....................................................31. 7.3. Az óvoda hagyományrendszere........................................................................................34. 8. Az óvodai élet tevékenységformái, az óvodapedagógus feladatai, sikerkritériumok.........35. 8.1. Játék, játékba integrált tanulás..........................................................................................35. 8.2. Verselés, mesélés..............................................................................................................38.

2


8.3. Ének-zene, énekes játék, gyermektánc.............................................................................39. 8.4. Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka.............................................................................40. 8.5. Mozgás..............................................................................................................................41. 8.6. A külső világ megismerése...............................................................................................43. 8.7. Munka jellegű tevékenységek...........................................................................................44. 9. A 3 évesnél fiatalabb gyermekek nevelésének, gondozásának főbb helyzetei....................46. 9.1. Gondozás...........................................................................................................................46. 9.2. Játék..................................................................................................................................47. 9.3. Mondóka, ének..................................................................................................................47. 9.4. Vers, mese.........................................................................................................................47. 9.5. Alkotó tevékenységek.......................................................................................................47. 9.6. Egyéb tevékenységek........................................................................................................48. 9.7. Mozgás..............................................................................................................................48. 9.8. Tanulás..............................................................................................................................48. 10. A nevelés tervezése, időkeretei..........................................................................................49. 10.1. Az egységes óvoda-bölcsődei élet szervezése................................................................53. 11. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére..............................................................................54. 12. Különleges bánásmódot igénylő gyermekek nevelése.......................................................55. 12.1. Tehetségnevelés, tehetségfejlesztés- a "tehetség ígéretes" gyermekek fejlesztése.........56. 12.2. Sajátos nevelési igényű gyermek az óvodában...............................................................56. 13. Gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységek...........................................58. 13.1. Esélyegyenlőség..............................................................................................................58. 13.2. Gyermekvédelem............................................................................................................58. 13.2.1. Gyermekvédelmi tevékenységek.................................................................................59. 13.2.2. Feladataink és kompetenciaköreink............................................................................59. 13.3. A szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatása érdekében végzett gyermekvédelmi és pedagógiai feladataink.............................................................................60. 14. Az óvoda kapcsolatrendszere.............................................................................................60. 14.1. Az óvoda és a család.......................................................................................................61. 14.2. Kapcsolat az iskolával....................................................................................................63. 14.3. Egyéb kapcsolatok..........................................................................................................63. 15. A program tervezése, elemzése, értékelése........................................................................64. 15.1. A program működését tervező, elemző, értékelő dokumentumok..................................64. 15.2. A nevelőmunka ellenőrzése............................................................................................65. 3


16. Érvényességi rendelkezések ..............................................................................................65.

1. Jogszabályi háttér

- 2011. évi CXC. Törvény a nemzeti köznevelésről -2012.évi CXXIV.tv. a nemzeti köznevelésről szóló 2011.évi CXC. tv. módosításáról - 229/2012. (VIII.28.) Korm. Rendelete a nemzeti köznevelésről szóló tv. végrehajtásáról - 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési- oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról - 363/2012. (XII.17.) Kormány rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról - 32/2012.(X.8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról - 48/2012.(XII.12.) EMMI rendelet a pedagógiai- szakmai szolgáltatásokról, a pedagógiaiszakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai- szakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről - 1993. évi LXXIX Ktv. - A bölcsődei nevelés országos alapprogramja - A bölcsődei nevelés - gondozás szakmai szabályai - Módszertani levél ( 2012. )/ Összeállította Nemzeti Család-és Szociálpolitikai Intézet

4


2. Az intézmény adatai

A Bárdudvarnoki Egységes Óvoda - Bölcsőde a Kaposszerdahelyi-Bárdudvarnoki Óvoda jogutódjaként létrejött intézmény.

Az intézmény neve: Bárdudvarnoki Egységes Óvoda- Bölcsőde Az intézmény jogellődjének neve: Kaposszerdahelyi-Bárdudvarnoki Óvoda Az intézmény székhelye: 7478 Bárdudvarnok, Bárd ltp. 82. Az intézmény feladat ellátási helye: 7478 Bárdudvarnok, Bárd ltp. 82. Az intézmény típusa: egységes óvoda-bölcsőde Az intézmény OM azonosítója: 203022 Az intézmény férőhelyeinek száma: óvodai csoport: 25 fő gyermek egységes óvoda-bölcsődei csoport: 5 fő bölcsődés korú és 15 fő óvodás korú gyermek A költségvetési szerv fő tevékenységének államháztartási szakágazati besorolása: - 851020

Óvodai nevelés

Az intézmény tevékenységei:

- 096015 Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben

- 091110 Óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai a gyermekek három éves korától tankötelezettség kezdetéig tartó, a teljes óvodai életet átívelő foglalkozásokat és a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokat is magában foglaló óvodai nevelési tevékenységgel összefüggő feladatok ellátása

- 091120 Sajátos nevelési igényű gyermekek ( beszédfogyatékos, enyhe értelmi fogyatékos, enyhén látási fogyatékos, óvodai nevelésének, ellátásának szakmai feladatai, a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai ellátásával összefüggő speciális 5


eszközökkel, foglalkozásokkal, ellátással kapcsolatos feladatok, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek integrációs és képesség kibontakoztató felkészítése )

- 091140 Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai

- 104030 Gyermekek napközbeni ellátása

A költségvetési szerv alaptevékenysége: - óvodai nevelés, - egységes óvoda-bölcsődei csoportban a legalább második életévüket betöltött, továbbá az óvodai nevelésben ellátható gyermekek közös nevelése.

Az illetmény illetékessége, működési köre: Bárdudvarnok közigazgatási területe Az intézmény fenntartójának neve, székhelye: Bárdudvarnok Községi Önkormányzat 7478 Bárdudvarnok, Bárd ltp. 36.

6


3. Helyzetelemzés A 2008. évi XXXI. törvény részeként módosított közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatási törvény) 33.§ (14) bekezdés hatályba lépésével, bizonyos feltételekhez kötötten vált lehetővé egy új típusú – az egységes óvodai és bölcsődei nevelési feladatokat ellátó intézmény létesítése. Egységes óvoda - bölcsőde a legalább második életévüket betöltött, továbbá az óvodai nevelésben ellátható gyermekek közös neveléséhez hozható létre. Az egységes óvoda bölcsőde intézmény kialakítására az alábbiak szerint került sor:

Bárdudvarnok Községi Önkormányzat 2013. február 23-án projekt javaslatot/pályázatot nyújtott be a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség részére DDOP-3.1.2-12-2013-0019 azonosító számon, melyet a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2013. május 23-án kelt támogató levél szerint támogatásban részesített. Bárdudvarnokon egycsoportos óvoda került átalakításra oly módon, hogy egységes óvodabölcsődei csoport működtetésére is alkalmas legyen. Az óvodai csoport létszáma eléri a húsz főt, e csoport mellett került kialakításra egy szervezeti és szakmai tekintetben önálló egységes óvoda-bölcsődei csoporttal működő intézményegység. Az egységes óvoda bölcsőde intézmény csoportszervezésekor tehát függetlenül attól, hogy önálló intézményként vagy intézményegységként működik - egy gyermekcsoport alakítható ki, amelyben a gyermeklétszám nem haladhatja meg a húsz főt és a három év alatti gyermekek száma nem lehet több öt főnél. Ez a megoldás tehát nem a teljes bölcsődés korosztály számára nyújt ellátási lehetőséget, csupán a 2 év feletti gyermekek elhelyezésére ad módot, a megnevezett kritériumok mentén a gyermekek napközbeni ellátását biztosítja. Az ilyen típusú intézmény előnyei: • lehetőséget biztosít a 3 éven aluli - köztük a hátrányos helyzetű - gyermekeknek a szolgáltatás eléréséhez, • segíti a kisgyermekes, dolgozni kívánó szülők munkavállalását, • az adott településen további munkahelyet generál az intézményen belül, • alkalmas a koragyermekkori intézményváltás problémáinak a kiküszöbölésére, hiszen 2-éves kortól az iskola kezdetéig egy intézménybe, mi több egy csoportba járhat a gyermek. 7


Az egységes óvoda-bölcsődére - a közoktatási törvényben - meghatározott rendelkezések végrehajtására, a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 39/M. §- át kell alkalmazni. Ugyanakkor szükséges figyelembe venni azt is, hogy bölcsődés korú gyermekeket is ellátó óvodáról van szó, tehát az egységes óvoda-bölcsőde kialakításánál a ‚137/1996. (VIII. 28.) Korm. rendeletbe foglalt Óvodai nevelés országos alapprogramján“ túl ismerni kell ‚A Bölcsődei nevelés-gondozás országos alapprogramját“ is. Pedagógiai programunk megírásakor figyelembe vettük mind az óvodás korú, mind a bölcsődés korú gyermekek szakszerű ellátásához nélkülözhetetlen alapelvek és célok meghatározását. Prioritásként kell kezelni a két ellátandó korosztály sajátos igényeinek figyelembevételét, az eltérő és/vagy hasonló helyzetek alakítását, irányítását az egyes szituációk egyedi mérlegelésével. (Pontosabban és konkrétabban: a 2-6-7 éves gyerekek fejlődésének ismerete a feladatellátásra jogosult szakemberek körében elvárás.)

Csoportjaink: osztatlan óvodai csoport- Gomba egységes óvoda-bölcsődei csoport (osztatlan) - Katica Az óvoda maga is kisgyermekeket ellátó intézmény, ugyanakkor a legkisebbek ellátásának megoldásmódjaira is fel kell készülnie.

3.1. Intézményünk bemutatása Bárdudvarnok Somogy megyében, Kaposvártól alig tíz kilométerre található. A Bárdudvarnoki Egységes Óvoda - Bölcsőde a zselici tájvédelmi körzet északi határától nem messze, a belterület déli szélén, csendes, nagyon szép táji környezetben helyezkedik el. Az erdőségek, tavak, patakok ideális környezeti adottsággal bírnak az óvodás gyermekek egészség- és környezettudatos nevelésének megvalósításához, természetjárások, kirándulások ideális helyszíne. Épületünk esztétikus, gyermekbarát, jól felszerelt . A gyermekek családi hátterének összetétele sokrétű. A hátrányos, - és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma egyre nő intézményünkben- a nevelőmunkát befolyásoló szociokulturális háttér problémák,a munkanélküliség, hátrányos helyzet a településen élőket is érintik- számukra fokozottan meghatározó az őket körülvevő személyi és tárgyi környezet. Óvodánk minden dolgozója segíti személyiségük szabad kibontakozását és megfelelő számú és minőségű impulzust nyújt a felzárkóztatásukhoz.

8


Óvodánk egy csoporttal működött, épülete túlzsúfolt volt, infrastrukturális feltételei megromlottak. Az alaprajzot a tervező úgy alakította ki, hogy az egymáshoz kapcsolódó helyiségek tágas, jól átlátható teret alkossanak, nyugalmat és harmóniát sugározzanak, többek között egy óvoda bölcsődei csoporttal is kiegészült. Csak olyan helyiségek kerültek az épületbe, amelyekre a helyi adottságoknak megfelelően valóban szükség van. Az alaprajzi kialakításnál arra törekedett a tervező, hogy a gyerekek által használt helyiségek a lehető legideálisabban kialakítottak legyenek. Ez elsősorban megfelelően tágas alapterületet, lehetőség szerint benapozottságot, barátságos, otthonos - gyermekközpontú- környezetet jelent. A többi helyiségnél - a funkcionális megfelelésen túl- a gazdaságos kihasználás volt a legfontosabb szempont. Komplex (teljes körű) akadálymentesítés valósult meg óvodánkban. Ennek elemei: az információs táblák és térkép, a vizuális és taktilis jelzések, az akadálymentes WC-mosdó -, amelyben lehajtható pelenkázó is található - az akadálymentes ajtók és a hallássérültek számára beépített erősítő rendszer és a hordozható eszköz. Akadálymentesen megközelíthető helyiségek: előtér, akadálymentes WC, öltöző, gyermek mosdó-WC, csoportszobák, többfunkciós terem (étkező), tornaszoba, nevelői szoba, logopédusi szoba és elkülönítő ( amelyben szintén található gyermek wc ). A fedett nyitott bejárati előtéren keresztül a szélfogó előtérbe jutunk. Ez a helyiség szolgál az érkező gyerekek számára a babakocsik, a kismotorok és a kisbiciklik zárt térben történő tárolására. Az akadálymentes WC-t, innen - a szélfogó előtérből- lehet megközelíteni. A szélfogóból az öltözőbe jutunk. A falak mentén körben helyeztük el a tároló részeket. Ehhez a térhez kapcsolódik az óvodai csoportszoba öltözős előtere. Innen nyílik a Katica csoport, amelyben külön fektető-tároló helyiség található. Ez az egységes óvoda-bölcsődei csoport ( legfeljebb 5 fő 2-3 éves gyermek és 15 fő óvodás korú gyermek). Szintén az előtéren keresztül lehet megközelíteni a mosdó-WC helyiséget. Itt található a bölcsődés korúak számára 2 dobogóval ellátott mosdó, 2 alacsonyabb WC, zuhany, pelenkázó . Megengedett az állva tisztázás is. Ebben a térben található még 6 db óvodás mosdó, 6 db WC, hideg meleg vizes kézmosó-kiöntő és egy takarítószer tároló szekrény. A WC-k között fix , átlátást gátló, 150-180 magas elválasztó paraván-falak vannak, a WCajtók belátást gátlóan záródóak és 120 cm magasak. Így a nevelői felügyelet és az intimitás egyszerre tud megvalósulni. A csoportszoba és a mosdó között, -130 cm parapet magasságú- átlátást biztosító ablak található.

9


A Gomba csoport az öltözőből nyílik. Ez a "tiszta" óvodás korú csoport. A csoportszobában fektető-tároló helyiség is található. Az öltözővel szemben a „többfunkciós terem” nyílik, amely hétköznapi esetben ebédlőként működik. Az ebédlőből nyíló folyosón található az általános tároló helyiség, a logopédiai és fejlesztő szoba, a nevelők tartózkodója és az elkülönítő. A logopédiai szoba - méreténél fogva tárolóként is funkcionál. A nevelői szobában van lehetőség a szülőkkel való beszélgetésre is. A nevelői szoba és az elkülönítő üveges és ajtós fallal kapcsolódik egymáshoz. Az elkülönítőben hideg- meleg vizes gyermek mosdó és paravánnal elválasztott gyermek WC található. Ezt a WC-t kizárólag az elkülönített gyermek használhatja. Az elkülönítő egyben az elsősegélynyújtó hely is. Itt kell elhelyezni - zárható szekrényben- a szükséges „orvosi” felszereléseket is. Az óvoda konyhája tálalókonyha. Átadó ablakos mosogató résszel és átadóablakos tálaló résszel kapcsolódik az ebédlőhöz. A konyhai takarító eszközök tárolására külön szerkény szolgál. Egy kézmosó előtéren keresztül lehet megközelíteni a „szociális blokkot” és a felnőtt étkezőt. Az öltöző helyiségből nyílik a szárító helyiség, amelyhez közvetlenül kapcsolódik a mosó helyiség. A tornaszoba az étkezőből nyílik. A két tér szélesen összenyitható egymással. Tapasztalat szerint az ünnepségeken - a szülői létszámot is figyelembe véve- nagy egybefüggő térre van szükség. A tornaszobából nyílik a torna-szertár.

Új udvarrészünk érdekessége, hogy nyugati oldalán 20°-os lejtésű rézsű található, amely játék szempontjából izgalmassá teszi majd. Nagy része azonban sík, így kialakítható lesz egy kicsi közlekedési park is. A gyermekek szabadtéri játékának felülete 1320 m2. Új udvarrészünk lehetővé teszi, hogy a szabadban való mozgás során az egy csoportba járó gyermekeknek pedagógusaik egymástól külön, csoportjuk életkori és egyéni sajátosságaihoz mért mozgásfejlesztést végezzenek. Ugyanakkor fontosnak tartjuk, hogy csoportjaink és udvarrészeink is átjárhatóak legyenek, így biztosítva a gyermekek testvéri- és baráti kapcsolatainak megőrzését, erősítését.

3.2. Az intézmény személyi feltételei Intézményünk személyi ellátottsága: Az óvodai csoportban : - 1 fő felsőfokú óvodapedagógus, közoktatás vezetői szakvizsgával rendelkezik, - 1 fő óvodapedagógus középfokú végzettséggel, - 1 fő szakképzett dajka.

10


Az egységes óvoda-bölcsődei csoportban: - 1 fő felsőfokú óvodapedagógus, gyógytestnevelői szakvizsgával rendelkezik, - ő az intézményvezető, elvégezte a 60 órás akkreditált továbbképzéssel, mely egységes óvodabölcsődei csoportban nélkülözhetetlen, - 1 fő felsőfokú óvodapedagógus,rendelkezik OKJ kisgyermekgondozó,-nevelő végzettséggel, - 1 fő kisgyermeknevelő, felsőfokú szakképzettséggel rendelkezik, - 1 fő szakképzett dajka.

Az intézményvezető jelenleg végzi a közoktatás vezetői továbbképzést, a középfokú végzettségű óvodapedagógus a következő tanévben tervezi a felsőfokú tanulmányainak megkezdését.

3.2.1. Az óvoda dolgozóinak szerepe az óvodai életben Az óvodában a nevelőmunka kulcsszereplője az óvodapedagógus, akinek személyisége meghatározó a gyermek számára. Jelenléte a nevelés egész időtartamában fontos feltétele az óvodai nevelésnek, elfogadó, segítő, támogató attitűdje modellt, mintát jelent a gyermek számára. A gyermekben rejlő lehetőségek kibontakoztatására törekszik, figyel a szülők igényeire és kíváncsi a véleményükre. A gyermek mindenekfelett álló érdekeit szem előtt tartja. Tiszteletben tartjuk a családi nevelés elsődlegességét a gyermekek nevelésében. Szeretetteljes, derűs óvodai légkört teremtünk számukra, hogy személyiségük szabadon kibontakozhasson és megteremtődjenek a következő életszakaszba, a kisiskolás korba való átlépés belső pszichikus feltételei. Az óvodapedagógusi tevékenységnek és az óvoda működését segítő nem pedagógus alkalmazottak összehangolt munkájának hozzá kell járulnia az óvodai nevelés eredményességéhez, az óvodai és az óvoda-bölcsődei csoportban egyaránt. Az egységes óvoda-bölcsőde intézményben, ahol a három év alatti kisgyermekek napközbeni ellátása is biztosított, figyelembe kell venni a kisgyermekkor sajátosságait, alkalmazni e korosztály igényeihez igazodó módszereket, eljárásokat. A jogszabályi, törvényi rendelkezéseken túl számos pedagógiai tényező átgondolása, összehangolása szükséges ahhoz, hogy az egy csoportban működő, vegyes életkorú gyermekek egyéni és csoportos fejlődése, képességeik kibontakoztatása optimális legyen. Fontos megjegyezni, hogy az egységes óvoda-bölcsőde tekintetében nincsen hierarchia a gondozónő és az óvodapedagógus között, hanem mellérendelt viszony van, amely kölcsönös együttműködést vár el. 11


A kisgyermekgondozó, -nevelő feladata: A bölcsődés korú gyermekek beszoktatása, az anyával, fokozatosan- segíti a gyermek új környezetbe való beilleszkedését. Törekszik arra, hogy a szülő és a gyermek megismerje a napi gondozás-nevelés környezetét, az abban dolgozó munkatársakat. Nevelési tevékenysége során betartja a kisgyermeknevelés elveit, a gyermek korának, személyiségének, aktuális állapotának megfelelő nevelési módszereket, eszközöket alkalmaz. Vezeti a 2-3 éves gyermekekkel kapcsolatos dokumentációt. Egészségügyi feladatok ellátása: Ha a gyermek megbetegszik, megbetegedését jelzi a szülőnek. Megteszi a szükséges intézkedéseket az esetleges fertőzések megakadályozására. ügyel arra, hogy a gyermek a korának, fejlettségének megfelelő, egészséges fejlődését biztosító napi étkezésben részesüljön. Gyermekvédelmi feladatok ellátása: Érvényt szerez a gyermek mindenekfelett álló érdekeinek. A szülő és gyermeke különböző tevékenységekben vehetnek részt az óvodásokkal együtt. A beszoktatási idő a gyermek igényéhez igazítva történik. Az egységes szemlélet a módszertani sokszínűség alapja. A sokszínűség ugyanis csak egy bizonyos koherens rendszerben értelmezhető, ennek a rendszernek a hiányában csak sokféle, egymással nem, vagy csak esetlegesen kapcsolódó megoldások egymás mellett létezéséről beszélhetünk. A rendszert a gyermekkép és a felnőtt szerepéről alkotott nézetek alapozzák meg. Vagyis: a gyermekekről, a gyermek fejlődéséről és a felnőttnek ebben a folyamatban való szerepéről, lehetőségeiről az intézmény munkatársainak hasonló és/vagy azonos módon kell gondolkodnia, ezen belül hasonló preferenciákat kell követnie. A nevelés, a pedagógiai alapfunkciójaként a személyiségfejlődés segítését jelölte meg. A fenti meghatározásból következik egyrészt a fejlődés bizonyos értelemben vett önszabályozottsága, másrészt a beavatkozás ehhez való igazodásának jelentősége. A nevelés ilyen irányú megközelítése fontossá teszi a gyermek megismerését,a gyermek személyiségéből való kiindulást, az ahhoz igazodást, vagyis a szó igazi értelmében vett gyermek centrikusságot, az egyéni bánásmódot, a differenciálást. A segítő pedagógia nem az indirekt nevelés szinonimája, a segítő pedagógiai megközelítés nem zárja ki a direkt beavatkozásokat sem, bár kétségtelen, hogy az indirekt megoldásokat jobban kedveli. Természetesen a normák kulcsszerepet kapnak a nevelésben, de a gyermek személyiségének tükrében. A fejlődéssegítésnek számtalan konkrét megnyilvánulása van, de vannak olyan szélsőségei is, amelyek nem kedveznek az egészséges fejlődésnek. Ilyen pl. a gyermek öntevékenységét, önállósági igényét, kompetenciáját figyelmen kívül hagyó kiszolgálás vagy a fejlődés alakulását követő, azt befolyásolni sem igazán próbáló felnőtti viselkedés. A fentiek alapján a nevelést úgy határozhatjuk meg, mint a gyermek kompetenciájának és kompetenciaigényének pozitív értékek mentén történő gazdagítását.

12


A vezető feladatai: - Éljen együtt szorosan az óvoda hétköznapjaival. - Keresse meg azokat a lehetőségeket, erőforrásokat, mely az intézmény szakmai munkáját segítik. - Következetesen, pozitív szemlélettel olyan módon irányítsa a kollektív tevékenységet, hogy jelentősen előmozdítsa a munkatársak, így az intézmény fejlődését.

3.2.2. Programunk alapelvei A néphagyományok összefonódása tevékenységközpontú pedagógiai programunkkal olyan értékeket közvetít, mellyel nevelőtestületünk azonosulni tud. A magyar népi kultúra szokásaira, értékeinek megismertetésére épül - a gyermekek életkori sajátosságaihoz igazodva, kiegészülve a tevékenységközpontú óvodai nevelés alapelveivel: a komplexitás, a kooperáció és a kommunikáció hangsúlyozásával. Mindennapi életünket az évszakok körforgása foglalja keretbe. A gyermekek játékára, tevékenykedtetésére építünk. A helyi sajátosságokat kihasználva és beépítve végezzük munkánkat, tág teret adva a gyermekek tevékenységének, ezen keresztül a sokoldalú tapasztalatszerzésnek, fejlesztésnek. Programunk átdolgozásakor törekedtünk arra, hogy a néphagyományok megismertetése a gyermekek életkori sajátosságaihoz igazodva nyújtson új élményeket, a tevékenységközpontú óvodai nevelés eszközrendszerének segítségével. Törekszünk arra, hogy az óvodai élet aktív, élményekben gazdag, vidám gyermekkort biztosítson gyermekeink számára. A gyermekek egyéni és életkori sajátosságait figyelembe véve fejlesztjük személyiségüket, kiegészítve és folytatva a családi nevelést. Ezen fejlesztés megvalósulása folytán képessé válik a gyermek az egyre tágabb környezetbe való zökkenőmentes beilleszkedésre. Meggyőződésünk, hogy programunkban olyan tartalom jelenik meg, amellyel biztos óvodai életet, nyugodt, kiegyensúlyozott légkört biztosítunk óvodásaink számára. A program alkalmazása eredményeként óvodásaink 6-7 éves korukra alkalmassá válnak az iskolakezdésre. A néphagyomány-őrzéshez szorosan kapcsolódik a magatartási, viselkedési szokások alakítása, az értékek közvetítése. A népszokások ápolását az óvodai élet tevékenységformáihoz kapcsoljuk. Környezeti értékeinket úgy közvetítjük, hogy a gyermekek érzelmileg, értelmileg és szociálisan gazdagodjanak, megragadva a valós élet nyújtotta

13


lehetőségeket. Törekszünk arra, hogy a családi élet hiányosságait az óvodai életszervezés során kiegészítsük, illetve pótoljuk. Az egészséges életmód és környezettudatos magatartás megalapozása programunk egyik alapja, az értékközvetítés folyamatában kiemelten kezeljük, a mindennapok nevelési folyamatának elengedhetetlen kísérője. Gyermekközpontú óvodai nevelésünk legfontosabb pedagógiai alapelve, hogy a gyermeket tisztelet, szeretet és megbecsülés illeti meg, valamint lehetővé teszi számára és segíti harmonikus személyiségfejlődését. Minden gyermek a saját képességrendszerének figyelembe vételével nevelhető, fejleszthető. Minden gyermek számára biztosítjuk, hogy szeretetteljes nevelésben részesüljön, s meglévő hátrányai csökkenjenek. Óvodai nevelésünk nem ad helyet semmiféle előítélet kibontakozásának. A széles korcsoportú nevelés alapvetően fontos személyi feltétele a valamennyi korosztályhoz értő nevelői közösség. A csoporton belüli jó közérzet, a harmonikus együttműködni tudás hosszú távon igényli az azonos szakmai tudást. Az óvodapedagógusok és az őket segítő alkalmazottak összehangolt munkája az érzelmi biztonságot nyújtó gondozó - nevelő környezet alapja. Szeretnénk innovációkkal, képességfejlesztő foglalkozásokkal bővíteni az eddig megszokott óvodai életet, hogy megismertessük a szülőkkel, a fenntartóval, a bárdudvarnoki lakosokkal és a környező településekkel, milyen jó nálunk gyereknek lenni! Bízunk benne, hogy a szülők szerves részei lesznek óvodánk életének és aktív részvételükkel támogatják ünnepélyeinket, rendezvényeinket. Programunk alapelvei: ∗ gyermekközpontúság elviekben és gyakorlatban, ∗ a nevelés elsődlegességének kihangsúlyozása, ∗ a nevelés során kiemelt helyet kell kapnia a cselekvésnek, a tevékenységnek, ∗ nyugodt, meleg, szeretetteljes légkör biztosítása, ∗ esztétikus környezet megteremtése, ∗ a gyermekek alapvető szükségleteinek kielégítése, ∗ elegendő idő, hely és eszköz biztosítása a játékra, ∗ a gyermekek differenciált egyéni fejlesztése a csoport, a közösség keretein belül, ∗ a gyermekek számára a lehető legnagyobb szabadságfokú mozgástér biztosítása, ∗ a gyermeki önállóság határainak fokozatos szélesítése, 14


∗ a gyermek mozgásigényének feltételek nélküli biztosítása, ∗ a külső környezet felé nyitott nevelési légkör megteremtése, ∗ az óvodapedagógusok szakmai önállóságának maximális tiszteletben tartása.

3.3. Az intézmény tárgyi feltételei Az óvoda és a csoportszobák dekorációja igazodik az évszakok változásához, illetve néphagyományok ápolásához kötődő pedagógiai programunkhoz. Óvodánk épülete, udvara a gyermekek biztonságát, kényelmét szolgálja, megfelel testméretüknek, valamint megfelelő módon biztosítja a ránk bízott gyermekek egészségének megőrzését, fejlődését, lehetővé téve ezzel mozgás- és játékigényük kielégítését. Intézményünk megfelelő munkakörnyezetet biztosít az óvoda dolgozóinak, valamint lehetőséget teremt a szülők fogadására. A gyermekek öltözője tágas, mindkét csoport gyermekeinek van elegendő hely és öltözőszekrény. A gyermek WC-k mérete és száma megfelelő. A bejárat mellett a szülők tájékoztatására szolgáló hirdetményeket helyezünk el. Csoportszobáink több funkciót is ellátnak: a játék, a tevékenységek és az alvás helyéül is szolgálnak. Az óvodás korú gyermekek csoportja az ebédlőben , az egységes óvoda-bölcsődei csoport a csoportszobában étkezik, figyelembe véve a kisgyermekek eltérő szükségleteit. A gyermekcsoportok bútorzata megfelel minden korosztály igényeinek ( az egységes óvodabölcsődei csoportban kisebb asztal, székek, polcok magassága ). A játékeszközök kiválasztásnál fontos kritérium az egészségügyi és a pedagógiai szempontoknak való megfelelés. Igényes, esztétikus játékeszközök biztosítása szükséges, amelyek fokozott igénybevételnek vannak kitéve, hiszen a három éven aluli gyermekek is használják azokat. . A gyermekek által használt eszközöket a gyermekek számára hozzáférhető módon és biztonságukat szem előtt tartva helyezzük el. Rendelkezünk a csoportszobában olyan puha sarokkal, ahová szükség esetén a kisgyermek elvonulhat, tud kicsit pihenni. A csoportszobákban a játékeszközök folyamatos bővítése, pótlása szükséges.

15


A tornaszobához tartozó eszközök: 5 db bordásfal, 3 db tornapad, tornaszőnyeg, több funkciós mászókészlet, 2 db foci kapu hálóval, mobil álló kosárlabda palánk, zsámolyok. Labdák, tornakarikák beszerzése szükséges a továbbiakban. Az óvoda udvarának felszereltsége a gyermekek sokféle tevékenységét szolgálja minden évszakban és a különböző napszakokban. Udvarunk tágas, nagy része füves, kis része térkővel van borítva. Új udvarrészünkön a megfelelő árnyékot adó növényzet ültetésére van szükség. Mozgást fejlesztő eszközök és egyéb udvari játékszerek teremtik meg a lehetőségét a sokoldalú, szabadon választott tevékenységeknek. Az udvar nagymértékben szolgálja a gyermekek nyugodt, derűs óvodás napjait. Az udvari játékeszközök, homokozó játékok, labdák, nagymozgást fejlesztő kis járművek pótlása folyamatosan történik. IKT eszközök: projektor és hozzá tartozó kivetítő vászon, 1 db asztali számítógép , 2 db digitális fényképezőgép, 1 db CD lejátszó, 1 db DVD, 1 db TV. Ezen eszközök bővítése folyamatos.

4. Gyermekkép

A gyermeket - mint fejlődő személyiséget - szeretetteljes gondoskodás és különleges védelem illeti meg. Fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. E tényezők együttes hatásának következtében a gyermeknek sajátos, életkoronként és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. A személyiség szabad kibontakozásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet szerepe meghatározó. A hazájukat elhagyni kényszerülő családok ( migráns ) gyermekeinek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, társadalmi integrálását. Az óvodai nevelés gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatásának elősegítésére törekszik, biztosítva minden gyermek számára, hogy egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesüljön és meglévő hátrányai csökkenjenek. Nem ad helyet semmiféle előítélet kibontakoztatásának.

5. Óvodakép

A gyermek nevelésének elsődleges színtere a család. Az óvoda a családi nevelés kiegészítője, a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig. Az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének legmegfelelőbb feltételeit. Az óvodában, miközben az teljesíti funkcióit - óvó-védő, szociális, nevelő-személyiségfejlesztő - a gyermekekben 16


megteremtődnek a következő életszakaszba, a kisiskolás korba való lépés belső pszichikus feltételei. Célunk biztosítani minden esetben - a bölcsődés korú gyermekek ellátása során is a kisgyermekeknek - az egyenlő esélyhez jutást, a sikeres társadalmi beilleszkedést.

5.1. Az óvodai nevelés célja, hogy elősegítse az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakoztatását, a hátrányok csökkenését, az életkori és egyéni sajátosságok, valamint az eltérő fejlődési ütem figyelembe vételével, ideértve a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek ellátását is.

5.1.1. Az óvodai nevelés alapelvei: A gyermeki személyiséget elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom övezi. A nevelés lehetővé teszi és segíti a gyermek személyiségfejlődését, a gyermek egyéni készségeinek és képességeinek kibontakoztatását. Az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai hatásoknak a gyermek személyiségéhez kell igazodniuk.

5.2. A bölcsődés korú gyermekek nevelésének, gondozásának célja, hogy a kisgyermekek érdekében, a családi nevelést segítve, azt kiegészítve, velük együttműködve igyekezzünk megfelelő feltételeket teremteni a gyermekek fejlődéséhez.

5.2.1. A bölcsődés korú gyermekek nevelésének, gondozásának alapelvei A családi nevelés elsődlegességének tisztelete - A bölcsőde a családi nevelés értékeit, hagyományait és szokásait tiszteletben tartva és lehetőség szerint erősítve vesz részt a gyermekek gondozásában, nevelésében, illetve szükség esetén lehetőségeihez mérten törekedve a családi nevelés hiányosságainak kompenzálására, korrigálására.

A gyermeki személyiség tiszteletének elve - A gyermeket - mint fejlődő személyiséget - a kisebb körű kompetenciából fakadó nagyobb segítségigénye/ráutaltsága miatt különleges védelem illeti meg. 17


- A kisgyermekkori nevelés-gondozás értékközvetítő és értékteremtő folyamat, amely a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására, a személyes, a szociális és a kognitív kompetenciák fejlődésének elősegítésére irányul, az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartásával.

A nevelés és gondozás egységének elve - A nevelés és gondozás elválaszthatatlan egységet alkotnak. A nevelés tágabb, a gondozás szűkebb fogalom: a gondozás minden helyzetében nevelés is folyik, a nevelés helyzetei, lehetőségei azonban nem korlátozódnak a gondozási helyzetekhez.

Az egyéni bánásmód elve - A gyermek fejlődéséhez alapvető feltétel a felnőtt őszinte érdeklődése, figyelme, megbecsülése, a pozitív megnyilvánulások támogatása, megerősítése, elismerése.

A biztonság és a stabilitás elve - A gyermek személyi- és tárgyi környezetének állandósága ( "saját" kisgyermeknevelő-rendszer, csoport- és helyállandóság ) növeli az érzelmi biztonságot, alapul szolgál a tájékozódáshoz, a jó szokások kialakulásához.

Az aktivitás, az önállóság segítésének elve - A gyermek ösztönzése, megnyilvánulásainak elismerő, támogató, az igényekhez igazodó segítése, a gyermek felé irányuló szeretet, elfogadás és empátia fokozzák az aktivitást és az önállóság iránti vágyat.

Az egységes nevelő hatások elve - A nevelés eredményessége érdekében fontos, hogy a gyermekekkel foglalkozó felnőttek a gyermek elfogadásában, a kompetenciájának és pillanatnyi szükségleteinek megfelelő fizikai és érzelmi biztonság és szeretetteljes gondoskodás nyújtásában, öntevékenységek biztosításában egyetértsenek, az alapvető értékek, erkölcsi normák és célok tekintetében nézeteiket egyeztessék, nevelői gyakorlatukat egymáshoz közelítsék.

18


Ez az a kor, ami az ÉN fejlődése szempontjából kiemelt jelentőséggel bír. Az úgynevezett „dac” korszak elindulásából a gyermek eljut a kezdeményező, kooperatív, a szociális magatartás, viselkedés szintjére. Az érzelmekre, bizalomra épülő, szeretetteljes kapcsolat döntő fontosságú, mert ez a viszony alapja lehet a gyermek számára a megértésnek, élményfeldolgozásnak,szociális viselkedésminták átvételének, a normák, szabályok elfogadásának és a konfliktushelyzetek megoldásának.

5.3. Az óvodai nevelés és a bölcsődés korú kisgyermeknevelés az alapelvek megvalósítása érdekében gondoskodik:

- a gyermeki szükségletek kielégítéséről, - az érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtéséről, - a testi, a szociális és az értelmi képességek egyéni és életkor-specifikus alakításáról, - a gyermeki közösségben végezhető sokszínű, az életkornak és fejlettségnek megfelelő tevékenységekről, különös tekintettel a mással nem helyettesíthető játékról, - e tevékenységeken keresztül az életkorhoz és a gyermek egyéni képességeihez igazodó műveltségtartalmakról, emberi értékek közvetítéséről, - a gyermek egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges személyi, tárgyi környezetről, - az egységes óvoda - bölcsődei csoportban is vállaljuk 2. életévüket betöltött SNI gyermekek ellátását, fejlesztését, a szakszolgálat gyógypedagógusának segítségével. Kiemelten kell kezelni a két ellátandó korosztály sajátos igényeinek figyelembevételét az eltérő és/vagy hasonló helyzetek alakítását, irányítását az egyes szituációk egyedi mérlegelésével. A 2-6-7 éves gyerekek fejlődésének ismerete a feladatellátásra jogosult szakemberek körében elvárás. Az óvoda maga is kisgyermekeket ellátó intézmény, ugyanakkor, a legkisebbek ellátásának megoldásmódjaira is fel kell készülnie. Az egységes óvoda – bölcsőde intézményben, ahol a három év alatti kisgyermekek napközbeni ellátása is biztosított, figyelembe kell venni a kisgyermekkor sajátosságait, alkalmazni szükséges e korosztály igényeihez igazodó módszereket, eljárásokat.

19


6. Az óvodai nevelés és a 3 évesnél fiatalabb gyermekek nevelésének feladatai

Az óvodai nevelés feladata az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen belül:

o az egészséges életmód és környezettudatos magatartás megalapozása, alakítása, o az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés, o az anyanyelvi- , értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása.

A bölcsődés korúak nevelésének, gondozásának alapvető feladata a napközbeni ellátást igénybe vevő egészséges gyermek testi- és pszichés szükségleteinek kielégítése, valamint a legoptimálisabb fejlődés elősegítése. Emellett a hátrányos helyzetű gyermekek hátrányainak és azok következményeinek csökkentése, a sajátos nevelési igényű gyermekek rehabilitációjának segítése a gondozás és nevelés folyamán. A kisgyermeknevelésnek minden esetben a családi neveléssel összhangban szükséges megvalósulnia. A nevelést további három elv figyelembe vételével kell megvalósítani: o egészségvédelem, az egészséges életmód kialakítása, o az érzelmi fejlődés és szocializáció segítése, o a megismerési folyamatok fejlődésének segítése.

A széles korcsoportú nevelés alapvetően fontos személyi feltétele a valamennyi korosztályhoz értő nevelői közösség. A csoporton belüli jó közérzet, a harmonikus együttműködni tudás hosszú távon igényli az azonos szakmai tudást. Az óvodapedagógusok és az őket segítő alkalmazottak összehangolt munkája az érzelmi biztonságot nyújtó gondozó - nevelő környezet alapja.

20


6.1. Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének alakítása, a gyermek testi fejlődésének elősegítése kiemelt jelentőségű. Óvodánkban az életritmus, a táplálkozás, a testápolás, öltözködés, mozgás, pihenés és az alvás megszervezésével, az ehhez kapcsolódó gyermeki tevékenységekkel, és az ezen alapuló szokások belsővé válásával igyekszünk kialakítani az egészséges életmód alapjait. A gondozás az óvodai nevelés egyik alapvető tevékenysége. A kisgyermekek olyan szükségleteit elégíti ki, amelyek elősegítik a testi- lelki fejlődését, hozzájárulnak egészségének megőrzéséhez, jó közérzetéhez, egészséges életmódjának kialakulásához és megteremtik a nevelési hatások kedvező érvényesülési feltételeit. Ezzel hozzájárulnak az egyén személyiségének alakulásához. Közvetlen környezeti értékeink megismerése lehetőséget biztosít a természet szeretetére, a természeti értékek óvásának igényére való neveléshez, a környezettudatos magatartás megalapozásához.

Nevelésünk célja: -

A gyermekek egészséges életvezetés–igényének, szokásainak,készségeinek alakítása, testi- lelki fejlődésük elősegítése.

-

Az óvodában minden gyermek részesüljön a teljes testi- lelki jóllétét, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő rendszerszerűen működő egészségfejlesztő tevékenységben.

-

Környezettudatos magatartás kialakítása.

Feladatunk:

A gyermek egészségének védelme, óvása, edzése, megőrzése. Az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a pihenés, a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása. A gyermekek már bizonyos ismeretekkel, tapasztalatokkal érkeznek óvodába. Ezekre alapozva, illetve tovább erősítve alakítjuk a testápolás, öltözködés, mozgás, pihenés, levegőzés és testedzés szokásrendszerét.

21


Ösztönözzük, segítjük a gyermekeket abban, hogy teendőiket az óvodapedagógussal és a dajkával, illetve a kisgyermeknevelővel együttműködve, de egyre önállóbban végezzék. Az óvodáskorú gyermekek számára biztosítjuk az önkiszolgálás elsajátításához szükséges személyi és tárgyi feltételeket. Fontos a napirend állandósága, mely biztonságot nyújt a gyermekek életében és megfelelő időt biztosít az egyes tevékenységekhez. Biztosítjuk a gyermekek fejlődéséhez, fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezeti feltételeket. A környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása példamutatással, sétákkal, kirándulásokkal, megfigyelésekkel, a környezettudatos magatartás megalapozása, alakítása. Fontosnak tartjuk, hogy a gyermekek minél több időt tartózkodjanak a friss levegőn. Folyamatos megfigyeléssel nyomon követjük a gyermekek növekedését, fejlődését, együttműködve orvossal, védőnővel Kiemelt figyelmet fordítunk a gyermek egészségéhez, biztonságához való jogai alapján a teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokra: pl.: egészséges táplálkozás, mindennapos testnevelés, szükség esetén megfelelő szakemberek bevonásával speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi és lelki egészségfejlesztés.

6.1.1. Az egészséges életmódra nevelés területei az óvodában

Étkezés

Az étkezés megszervezése és kulturált lebonyolítása fontos gondozási feladat. Az önálló étkezést, az önkiszolgálás és a naposi munka kialakítását fokozatosan fejlesztjük, időt hagyva a gyermekeknek a tevékenységre. Az egészséges táplálkozás szokásainak kialakítása érdekében a szülők bevonásával és segítségével, valamint a fenntartó és az élelmezésvezető közreműködésével egyre több gyümölcs és zöldségféle kerül a gyermekek étrendjébe. Óvodánkban az étkezés az önkiszolgálás és a naposi munka tevékenységén keresztül valósul meg, kivéve a kiscsoportos és bölcsődés korú gyermekeknél.

22


Fontosnak tartjuk az esztétikus terítést, a kulturált étkezés szabályainak a megismerését, betartását. A gyermekek eltérő táplálkozási szokásait a szülők segítségével igyekszünk megismerni, ezeket kellő toleranciával kezeljük. Megismertetjük a gyermekekkel a számukra eddig ismeretlen ételféleségeket, elutasítás esetén tapintatosan ösztönözzük őket azok megízlelésére. Az életkori és egyéni sajátosságokat figyelembe véve segítünk az étkezésben. Egyéni képességeik ismeretében megmutatjuk és gyakoroltatjuk az eszközök fogását, hordását, azok biztonságos használatát a tevékenység elsajátítása és a célirányos mozgásfejlesztés érdekében. Napirendünket úgy alakítottuk ki , hogy a tízórait, ebédet együtt, nyugodt körülmények között fogyasztják el a gyerekek, az uzsonna pedig folyamatos. Testápolás A testápolás a gyermekek egészségének védelmét, testük, ruházatuk gondozását, rendszeres, szükség szerinti tisztálkodásukat és tisztaságigényük kialakulását szolgálja. Az óvodába kerülő gyermekek eltérő otthoni szokásokat hoznak magukkal, az együttműködés, a szokások összehangolása sokat segít a belsővé válásban. E területen is a gyermek- felnőtt közötti szeretetteljes kapcsolatra építünk. Az egyéni fejlettségi szintnek, tempónak megfelelően szervezzük a gyermekek tevékenységét. A mosdót a szükségleteiknek megfelelően önállóan vagy segítséggel használják bármikor a nap folyamán. Figyelünk arra, hogy a tevékenységeket helyes sorrendben végezzék, a szokások stabilan belsővé váljanak. Mossanak kezet étkezés előtt, WC használat után és a kéztörlésre külön jellel ellátott törülközőket használják. Biztosítjuk az intimitást a WC használatánál. Segítünk a szobatisztaságra nevelésben. Orruk tisztításához elérhető helyen papír zsebkendőt helyezünk el, így , kezdetben segítséggel, a későbbiekben önállóan is képesek használni azt. A fésülködésre kijelölt helyen minden gyermeknek külön fésűje van. A gondozási műveletek közben az óvónő, a dajka, a kisgyermeknevelő és a gyermek beszélgetnek egymással. Az óvónő törekvése, hogy a gyermekeket szükségleteik és kívánságaik jelzésére, szóbeli kifejezésére késztesse. Minél kisebbek a gyermekek, annál nagyobb szükség van a testápolásban a felnőtt közreműködésére-bármikor, amikor szükséges. A szeretett felnőttel együttműködve alakul ki a gyermekek igénye az önálló testápolásra. A gyermekek fokozatosan jutnak el odáig, hogy önmagukkal, ruházatukkal, használati tárgyaikkal kapcsolatban is igényeljék a rendet, tisztaságot. Öltözködés

Fontosnak tartjuk, hogy az öltözködés esztétikája, illetve az öltöző, a csoport rendjének, tisztaságának megőrzése, helyreállítása fokozatosan, biztosan váljon minden gyermek 23


igényévé. A tevékenységeket kísérő folyamatos kommunikációval e szokásokat minden korcsoportban alakítjuk. Az öltözőben igyekszünk megteremteni az egyre önállóbb cselekvés lehetőségét. Kiscsoporttól törekszünk arra, hogy az öltözködés sorrendjét megtanulják, alkalmazzák, a hőmérsékletnek megfelelően önálló döntéseket tudjanak hozni ruházatukról. Pihenés, alvás

A gyermekek saját tempójukban, szükségleteiknek megfelelően készülnek a lefekvéshez, alszanak vagy pihennek. Alaposan szellőztetünk, alvás alatt is folyamatos a légcsere. A gyermekek a kényelmes alvás érdekében átöltöznek. A pihenést mindig mese, altatóvers,- dal előzi meg. Biztosítjuk a csendet, nyugalmat. Az eltérő alvásigényeket figyelembe vesszük. Figyelembe vesszük és tiszteletben tartjuk a gyermekek alvási szokásait (cumi, otthonról hozott „alvókák”). A 6-7 évesek körében lehetőséget adunk az egyéni igényeknek megfelelő pihenésre: ha nem tudnak elaludni csendes elfoglaltságot biztosítunk számukra abban az esetben, ha társaikat nem zavarják a pihenésben. Ébredés során a folyamatosságot fontosnak tartjuk, a korábban ébredők ne zavarják még alvó társaikat. Mozgás, edzés

Az óvodáskor a természetes hely-, és helyzetváltoztató- és finommotoros mozgáskészségek tanulásának, valamint a mozgáskoordináció intenzív fejlődésének szakasza, amelyet sokszínű, változatos és örömteli, érzelmi biztonságban zajló gyakorlási formákkal, játékokkal szükséges elősegíteni. Ezzel biztosítható a mozgás és az értelmi fejlődés kedvező egymásra hatása. A rendszeres egészségfejlesztő testmozgás a gyermekek egyéni fejlettségi szintjéhez igazodó mozgásos játékok és feladatok, a pszichomotoros készségek és képességek kialakításának, formálásának és fejlesztésének eszközei. A spontán a játékban, azon belül a szabad játékban megjelenő mozgásos tevékenységeknek, az egészség fejlesztő testmozgásnak az óvodai nevelés minden napján, az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve, minden gyermek számára lehetőséget kell biztosítani. Törekedni kell a gyermekeket legjobban fejlesztő, kooperatív mozgásos játékok széleskörű alkalmazására, a szabad levegő kihasználására. Ez télen sem maradhat el. Figyelembe vesszük a gyermekek egyéni edzettségét és érzékenységét, önkéntes részvételüket, az időjárás szélsőségeit. ( Adott esetben a napirend felcserélésével). A lég- és napfürdőzést a minden napi szabadban való tartózkodással tudjuk biztosítani, melynek során minden évszakban kihasználjuk a délelőtti, illetve a délutáni órákat. A gyermekek mozgásigényét az épületen belül a tornaszobában elégítjük ki. 24


A prevenciós fejlesztő tornákat a napirendbe beépítjük.

6.1.2. Sikerkritériumok A gyermek: szükségleteit képes késleltetni, a testápolási szokásoknak megfelelően a gyermekek önállóan, felszólítás nélkül tisztálkodnak, fogat mosnak, fésülködnek, a tisztálkodási eszközökre vigyáznak, helyükre teszik azokat, papírzsebkendőt rendeltetésszerűen, önállóan használják, készségszinten használja a kanalat, villát, kulturáltan étkezik, esztétikusan terítenek, higiénikusan étkeznek, étkezés közben halkan beszélgetnek, önállóan öltözik, vetkőzik, cipőjüket bekötik, ha szükséges, segítséget kér, ruhájukat esztétikusan összehajtva helyezik el, a cipőjüket a helyére teszik, környezetükben igyekeznek mindenütt rendet tartani, vigyáznak a tisztaságra, szívesen mozognak a szabadban, évszaktól függetlenül, életkorának megfelelően edzett, ismeri és betartja a balesetvédelmi magatartásformákat.

6.2. Érzelmi, erkölcsi, közösségi nevelés

Az óvodáskorú gyermek egyik jellemző sajátossága a magatartásának érzelmi vezéreltsége. Nagyon fontos, hogy a gyermeket az óvodában érzelmi biztonság, állandó értékrend, derűs, kiegyensúlyozott, szeretetteljes légkör vegye körül. Óvodánk tudatosan alakítja, építi, kombinálja azokat a nevelő hatásokat, amelyekben az együttműködés és a társas érintkezés elemi formái integráns egységet, szerves, kölcsönös kapcsolatot alkotnak. Óvodánk tehát nem a spontán szocializációnak, hanem a pedagógiailag determinált szocializációnak a színtere, ahol az elemi kooperációs és kommunikációs formák tudatos kibontakoztatása folyik. A gyermekek egyéni igényeit megértéssel fogadni és empátiakészséget mutatni ugyanúgy hozzátartozik az érzelmi neveléshez, mint a biztonságérzetet nyújtó alaphangulat kialakítása. Az olyan óvodai légkör, amely sokoldalú érzelmi kifejezéseket és pozitív élményeket tesz lehetővé, hozzájárulhat a gyermek boldog alaphangulatának kifejlődéséhez és ezzel együtt a másik megértéséhez.

25


Nevelésünk célja:

- Érzelmi biztonság megteremtése a gyermekek számára - nyugodt, derűs, elfogadó óvodai légkörben, az egyéni és életkori sajátosságokat figyelembe véve. - A gyermekek egyéniségének, tulajdonságainak, képességeinek kibontakoztatása a közösségen belül, a csoport normái alapján.

Feladatunk: A gyermeket már az óvodába lépéskor kedvező érzelmi hatások érjék. A szocializáció szempontjából meghatározó a közös élményeken alapuló tevékenységek gyakorlása, a gyermek erkölcsi tulajdonságainak - együttérzés, segítőkészség, önzetlenség, figyelmesség - és akaratának - önállóságának, önfegyelmének, kitartásának, feladattudatának, szabálytudatának - szokás- és normarendszerének megalapozása. Keret jellegű napirend biztosítása. A családi életrenden alapuló, a természeti és a tárgyi környezethez kapcsolódó elemi szokások megerősítése. Az óvoda alkalmazottai és a gyermek, a gyermekek, valamint az óvodai alkalmazottak közötti kapcsolatot pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze. Az óvoda egyszerre segítse a gyermek erkölcsi, szociális érzékenységének fejlődését, én tudatának alakulását és engedjen teret önkifejező törekvéseinek . Gyermekeinket annak elfogadására és megértésére neveljük, hogy az emberek különböznek egymástól. A mások iránti tisztelet, megbecsülés érzésének fejlesztése. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében szükség szerint különösen jelentős az óvoda együttműködő szerepe az ágazati jogszabályokban meghatározott speciális felkészültséggel rendelkező szakemberekkel.

A tevékenységközpontú program segítségével, a néphagyományok nyújtotta élményeken keresztül lehetőséget adunk a gyermekeknek arra, hogy tapasztalatok útján bővítsék ismereteiket.

26


Arra törekszünk, hogy a gyermekeket és szülőket már az óvodába kerülés pillanatában-és a családlátogatások alkalmával- pozitív benyomások érjék. A csoportszobákat és az óvoda más helyiségeit harmonikus, nyugodt összhatást keltő színekkel, anyagokkal dekoráljuk. Új óvodásaink beszoktatásánál - életkortól függetlenül - a lehető legtapintatosabban járunk el, az „anyás-beszoktatást” szorgalmazzuk. A csoportok életritmusát rugalmas napirendünk foglalja keretbe, melyet úgy alakítottunk ki, hogy minden tevékenységhez elegendő idő álljon a gyermekek rendelkezésére. Minden csoportnál figyelembe vesszük az életkori sajátosságokat, illetve az olyan egyéni adottságokat, amelyek különösen egyéni bánásmódot igényelnek. Fontosnak tartjuk, hogy minden csoportunkban stabil szokásrendszer legyen. A szokásrendszer elsajátításához minden gyermeknél ragaszkodunk. Már a beszoktatástól kezdve a tervezett szokásoknak megfelelően végezzük a tevékenységeket. Állandó ismétléssel, sok pozitív megerősítéssel és személyes példaadással gyakoroltatjuk a szokásokat, szabályokat.

6.2.1. Sikerkritériumok A gyermekek: érzelmekben, szavakban, tettekben ki tudják fejezni érzelmeiket, ragaszkodnak társaikhoz és a csoportban dolgozó felnőttekhez , rögzülnek a különböző tevékenységhez kapcsolódó helyes magatartásformák, szokások, szabályok, alkalmazzák a sokszor gyakorolt szabályokat, szokásokat a társaikkal való nézeteltérésekben, képesek egyezkedni, a felnőttek kérése nélkül is segítenek egymásnak, együtt éreznek a közösség tagjaival, érdeklődnek társaik, barátaik iránt , a csoportba érkező vendégeket szeretettel fogadják, feladattudata kialakulóban van, ez a feladat megértésében, feladattartásban, a feladatok egyre eredményesebb elvégzésében nyilvánul meg, a tevékenységeket türelmesen, a megbeszéltek alapján befejezik, képesek nyugodtan ülni, figyelni, türelmesen meghallgatják a felnőttek és társaik közlését, értik környezetük jelzését szavak nélkül is, szívesen dolgoznak a közösségért, bíznak saját képességükben, értékelik saját tetteiket, bátran véleményt mondanak a felmerülő problémákkal kapcsolatban, javaslatot tesznek a megoldásra, képesek érvényesíteni kezdeményező készségüket, igyekeznek elhárítani a felmerülő akadályokat, 27


ismerik az érzelemnyilvánítás kulturált formáit, megteremtődik bennük a következő életszakaszba , a kisiskolás korba való átlépés belső pszichikus feltételei.

6.3. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása

Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása, beszélő környezettel, helyes mintaadással és szabályközvetítéssel, az óvodai nevelő tevékenység egészében jelen van. Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a gyermek természetes beszéd- és kommunikációs kedvének fenntartására, ösztönzésére, a gyermek meghallgatására és a válaszok igénylésére szükséges figyelmet fordítani. Az óvodai nevelés a gyermek egyéni érdeklődésére, kíváncsiságára, valamint a meglévő tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve biztosít a gyermeknek változatos tevékenységet, amelyeken keresztül további élményeket, tapasztalatokat szerezhet az őt körülvevő természeti és társadalmi környezetről. Az értelmi nevelés további feladatai: egyrészt a gyermek spontán és tervezetten szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése, különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlása, másrészt az értelmi képességek ( érzékelés. észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás-alkotóképesség ) fejlesztése.

Nevelésünk célja: - Modellértékű beszéd, értő figyelem, beszélő- és beszédre késztető környezet biztosítása a gyermek számára és valamennyi értelmi képesség, különösen a képzelet és a kreativitás fejlődését elősegítő ösztönző környezet biztosítása.

Feladatunk:

beszélgetésre alkalmas, nyugodt, kiegyensúlyozott légkör biztosítása, beszédöröm biztosítása: arra nevelni a gyermekeket, hogy bátran nyilatkozzanak meg, mondják el élményeiket, véleményüket, képessé tenni a gyermekeket arra, hogy tudjanak másokat is meghallgatni, a gyermekek szókincsének folyamatos bővítése, 28


beszédmegértés fejlesztése, beszédtechnika fejlesztése, a helyes kiejtés fejlesztése példamutatással, a gyermeki kérdések inspirálása, megválaszolása, a beszédhibák megfelelő módszerekkel történő javítása.

6.3.1. Sikerkritériumok A gyermek: folyamatosan, összefüggő mondatokkal fejezi ki magát, kérdésre mondatban válaszol, szókincse életkorának megfelelő, bátran és szívesen kommunikál társaival és felnőttekkel egyaránt, társaira odafigyel, türelmesen meghallgatja őket, a közölt információt megérti, bátran kérdez, nyelvi kifejezőeszközöket, udvariassági kifejezéseket életkorának megfelelően használ, képzelete gazdag.

7. A néphagyományok és a tevékenységközpontú óvodai nevelés összefonódása programunkban Óvodánk tevékenységközpontú programja 2013-ban egészült ki a néphagyományok ápolásával. Nevelőtestületünk a mindennapok keretének tekinti a népi kultúra átörökítését, a néphagyományok ápolását. A néphagyományőrző szemléletű nevelésben olyan eszmei, erkölcsi és kulturális értékekre bukkanhatunk, amelyek életre szóló útravalót adhatnak gyermekeinknek. Olyan gyermekeket szeretnénk nevelni, akik tisztelik egymást, ragaszkodnak hazájukhoz, szülőföldjükhöz. Nyitott, szeretetteljes, családi légkört biztosítunk a gyermekek számára,

29


amelyben állandó tevékenység mellett megtanulják kifejezni érzelmeiket, fejlődik felelősségtudatuk, viselkedésük, emberi kapcsolataik. A hagyományokat, a népi kultúrát megismerve olyan pozitív élményt élnek át, melyek mintát adnak későbbi életükre. Ezek az élmények elősegítik a kultúra befogadását, azoknak az "ősi" hagyományoknak a tiszteletét ébresztik fel, melyek az otthonhoz, szülőföldhöz, gyökereinkhez kötnek. Megtanulják szeretni és óvni a természetet. Megéreztetjük a gyermekekkel, hogy milyen fontos a család, az összetartozás érzése. Elültetjük bennük az "ünnepelni tudás" képességének magvait. A nevelés folyamatába a népi kultúra azon elemeit építjük be, amelyek igazodnak a gyermekek életkori sajátosságaihoz és a mindennapi óvodai életet gazdagítják. A tevékenységközpontú óvodai nevelés a 3-7 éves korú gyermekek szociális életképességét minden későbbi nevelés alapjaként kezeli, a pedagógiai célok és feladatok centrumába tudatosan az együttműködési és érintkezési képességek fejlesztését állítja, azaz a kooperációra és a kommunikációra kívánja képessé tenni a gyermeket. Ez a pedagógiai program fejlesztő hatásokban gazdag nevelési alaphelyzet megteremtését feltételezi. Intézményünk a pedagógiailag segített, ösztönzött szocializáció minél teljesebb megvalósítására törekszik. A kisgyermeknek, ahhoz, hogy boldoguljon, meg kell tanulnia beszélni, közlekedni, a környezet adta keretek között tevékenykedni, az eszközöket használni, a társakkal együttműködni, el kell lesnie a mindennapi élet adta szerepeket, magatartásmintákat. Ez komplex életfeladat, a szociális tanulás intenzív formája. Felfogásunk szerint a nevelés a társadalom számára szükséges egyéni képességek intenzív fejlesztése. Pedagógiai programunk az óvodás és a bölcsődés korú gyermekek szociális életképessége növelése érdekében fejlesztő hatásokban gazdag nevelési alaphelyzet megteremtését feltételezi. A nevelési alaphelyzet a tevékenységek, együttműködési formák, kapcsolatok, fejlesztő hatások és fejlesztési lehetőségek összefüggő rendszerében létezik, a néphagyományőrzés pedig a népszokásőrző és a természetóvó jeles napokkal gazdagítja az óvodai életet.

7.1. A néphagyomány tartalma az egyes tevékenységformákban

Verselés, mesélés népköltészeti alkotások, népi mondókák, népmesék, szólások, találós kérdések, közmondások, rigmusok, névcsúfolók, ölbeli játékok

30


Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka népi kismesterségek technikái, kézi szövés elemei, sodrások, fonatok, agyagozás, nemezelés, gyöngyfűzés, tojásfestés, batikolás

Ének-zene, énekes játék, gyermektánc ölbeli játékok, népi mondókák, énekes népi játékok, énekes népszokások, népdalok

A külső világ tevékeny megismerése népi jóslások, időjárási megfigyelések, jeles napok szokásai, ünnepi jelképek, környezetmegismerő, tájmegismerő séták, kirándulások, az évszakok változásaival kepcsolatos környezetalakító munkálatok

Mozgás népi sportjátékok, ügyességi és erőjátékok, fogócskák , labdajátékok

7.2. Jeles napok és a néphagyomány ápolás tevékenységei Az őszi, téli, tavaszi és nyári ünnepkör köré csoportosítottuk programunkat, melyben vannak megvalósítandó és választható elemek is.

Őszi ünnepkör

- szeptember 29. Mihály nap - október 21. Orsolya nap - október 26. Dömötör nap - november 11. Márton nap - november 19. Erzsébet nap - november 25. Katalin nap

31


Terméseket, magvakat, leveleket gyűjtünk felhasználjuk azokat ábrázoló tevékenységünkben. Magtermény gyűjteményt készítünk, a természetes anyagokat folyamatosan gyűjtjük. Elvégezzük az őszi munkálatokat az óvoda udvarán( pl.: diószüret, levélseprés stb.). Vitaminsalátát készítünk az őszi gyümölcsökből, zöldségekből. Népi ügyességi játékokat, dalos játékokat játszunk, kikiáltókat, találós kérdéseket tanulunk. Népzenét, népmeséket hallgatunk. Leánykérő, párválasztó játékokat játszunk. Szüreten szőlőt szemezünk, mustot préselünk, kóstolunk. A gyermekek ismerkednek a népi kismesterségekkel, ellátogatunk olyan színhelyekre, tájházakba, ahol ezeket a mesterségeket még ma is űzik, ill. vendégeket hívunk.

Téli ünnepkör - december 04. Borbála nap - december 06. Miklós nap - december 13. Luca nap - december 25-26. Karácsony napja - január 01. Újév napja - január 06. Vízkereszt napja - február 02. Gyertyaszentelő Boldogasszony napja - február 06. Dorottya nap - február 19. Zsuzsanna nap - február 24. Mátyás nap Adventi koszorút készítünk, melyen minden héten gyertyát gyújtunk. Borbála napon gyümölcsfaágat teszünk vízbe. Mikulásra verssel és dalokkal készülünk. Luca búzát ültetünk, melyet hazavihetnek az ünnepi asztalra. Asztali díszt, ablak díszt, karácsonyfa díszeket készítünk a csoportba. Mézeskalácsot sütünk a gyerekekkel közösen. Megismerjük a betlehemezés szokását. Figyelemmel kísérjük a téli időjárás-megfigyelő napokat. A babaszobában karácsonyi nagytakarítást végzünk. Farsangi időszakban maszkokat készítünk változatos technikával termések, természetes anyagok felhasználásával. Farsangi versenyjátékokat, farsangi mulatságot szervezünk. Tanulunk újévi mondókákat, jókívánságokat, farsangi kikiáltókat, névcsúfolókat, találós kérdéseket, népi dalos játékokat. Népmeséket, népdalokat hallgatunk. Madáretetőt készítünk, gondoskodunk a madarak téli etetéséről. A tél folyamán is gyakorolják a népi kismesterségek technikáit.

32


Tavaszi ünnepkör - március 12. Gergely nap - március 18., 19., 21. Sándor, József, Benedek napja - április 24. Szent György napja - május 1. ősi tavaszünnep - május 12., 13., 14. Pongrác, Szervác, Bonifác napja - Pünkösd, Húsvét utáni 50. nap

A babaszobában húsvéti nagytakarítást végzünk. Hallgatunk és tanulunk tavaszi játékokat, dalokat, népi mondókákat, találós kérdéseket, népmeséket. A fiúk locsolóverseket tanulnak. Megismertetjük a gyerekeket és szüleiket a tojás-berzselés hagyományával. Májusfát állítunk a szülőkkel közösen, május végén pedig ki is táncoljuk. A nagylányok a pünkösdi királynéval "pünkösdölnek", a nagyfiúk között megválasztjuk a pünkösdi királyt.

Nyári ünnepkör

- június 08. Medárd nap - július 02. Sarlós Boldogasszony napja - Augusztus 20. István nap Egész nyár folyamán lehetőség van a népi kismesterségek gyakorlására. A kert gyümölcseiből, zöldségeiből salátákat készítünk. Játszunk a homokban, vizezünk, sarazunk, homokozunk. Az egész évben tanult népi játékokat játsszuk, mondókázunk.

33


7.3. Az óvoda hagyományrendszere Törekszünk arra, hogy biztosítsuk a gyermekek és családjaik részére a jeles napokról való megemlékezést, illetve az ünnepek érzelmi hangulatát elmélyítsük.

Ősz

- töklámpások készítése - Halottak napja, mindenszentek- megemlékezés a csoportokban a gyermekek életkori sajátosságait figyelembe véve - Szülők báljának szervezése

Tél

- December 6. - találkozás a Mikulással - Karácsony- csoportonként karácsonyváró ünnepély szervezése - Farsang időszaka

Tavasz

- Március 15. - megemlékezés az 1848-49-es szabadságharcról, a gyerekek életkori sajátosságait figyelembe véve - Húsvét - Anyák napja - Gyermeknap - Óvodai évzáró és ballagási ünnepély - Részvétel a Falunapon

34


Az idei tanévben szeretnénk elmélyíteni kapcsolatunkat a szülőkkel, az iskolával, illetve a falu közösségének is szeretnénk alkalmat biztosítani, hogy bepillanthassanak óvodánk életébe. Így hagyományteremtő szándékkal néhány innováció kipróbálására teszünk kísérletet: - Lucázás - december 13-án: a nagycsoportos és középső csoportos fiúk tréfás szerencsekívánó, természetvarázsló mondókákkal köszöntik a "ház népét", majd tarisznyájukat finomságokkal ( almával, dióval ) megtöltve járnak tovább. - Madarak-fák napja, május 10-i héten : 1 hetes projekt keretén belül a gyerekek és szüleik figyelmének felhívása a természeti értékek megóvása érdekében. - Májusfa állítás, május 1.: szülői segítséggel a fa beszerzése, felállítása az óvoda udvarán (előtte a gyermekek feldíszítik). - Májusfa kitáncolás: szülők és gyermekek közös mulatsága.

8. Az óvodai élet tevékenységformái, az óvodapedagógus feladatai, sikerkritériumok

A környező világról a játékon keresztül közvetíthetjük a legtöbb ismeretet a kisgyermek felé. A játék a kisgyermek elemi pszichikus szükséglete, melynek minden nap visszatérő módon, hosszantartóan és lehetőleg zavartalanul kell kielégülnie.

8.1. Játék, játékba integrált tanulás A játék az óvodás korú gyermek alapvető, mindennapjait átfogó, legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, így az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. A játék nemcsak azért kitűnő talaja a fejlesztésnek, mert általa szinte észrevétlenül tanul a gyermek, hanem azért is, mert a játékban kiélheti, kipróbálhatja, feldolgozhatja és gyakorolhatja az életben előforduló szituációkat, az őt érő élményeket. Ugyanakkor megoldási módokat kaphat bizonyos élethelyzetekben való viselkedésre, megnyugodhat, kiélheti szorongásait, problémáit és újraélheti kellemes élményeit. A játék olyan komplex tevékenységforrás, melyet tudatosan használunk fel a nevelés folyamatában célunk eléréséhez. Nagyon fontosnak tartjuk olyan hangulatok, ingerek, tárgyi lehetőségek megteremtését, melynek hatására a gyermek spontán játéka, tevékenysége önmagától beindul. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy nincs szükség az általunk

35


kezdeményezett vagy irányított játéktevékenységre, hiszen az óvodás gyermek kifejezetten igényli a felnőttel való együttjátszást. Az óvodapedagógus jelenléte teszi lehetővé a gyermekek közötti játékkapcsolatok kialakulását - utánozható mintát ad a játéktevékenységre, majd mikor a szabad játékfolyamat már kialakult, bevonható társ marad, illetve segítővé, kezdeményezővé lesz, ha a játékfolyamat elakad. Feladatunk megfigyelni a gyermek játékát, felhasználni azt saját nevelési célunk elérése érdekében és szükség esetén indirekt módon befolyásolni.

Minél több időt, alkalmat és lehetőséget kell biztosítanunk a gyermekeknek az elmélyült játékra. A játéktevékenységhez szükséges feltételeket, ötleteket és eszközöket azonban nekünk, óvodapedagógusoknak kell biztosítanunk. Legfőbb célkitűzéseinket szem előtt tartva olyan tulajdonságok fejlődhetnek ki a gyermekben a játék folyamatában, ami később a társadalomba való beilleszkedését nagymértékben elősegíti. Feladatunk a játékkal kapcsolatban: -

előtérbe helyezni a szabad játék túlsúlyának érvényesülését,

-

nyugodt légkör biztosítása, az elmélyült játék feltételeinek megteremtése,

-

a napirenden belül elegendő idő és hely biztosítása a játék számára,

-

a játékhoz szükséges eszközök folyamatos biztosítása,

-

ötletek, lehetőségek, helyzetek teremtése a sokszínű játék kialakulásához,

-

az egyéni élményeken túl a közös élményszerzési lehetőségek kihasználása a játék fejlesztése érdekében,

-

a gyermeki játék önállóságának tiszteletben tartása,

-

szükség esetén bekapcsolódás a játékba,

-

együttjátszás a gyermekekkel, támogató, serkentő, ösztönző magatartás.

A játék és tanulás, illetve a tevékenységekben megvalósuló tanulás teljes mértékben összekapcsolódik óvodás korban. Az óvodai tanulás elsődleges célja az óvodás gyermek képességeinek fejlesztése, tapasztalatainak bővítése, rendezése. Játék közben játékosan, szinte észrevétlenül tanul a gyermek, tehát a játék az óvodai tanulás egyik legfontosabb színtere, de nem kizárólagosan az. A nevelési folyamat egésze alkalmas arra, hogy spontán vagy irányított módon tanuljon a kisgyermek. A több érzékszervet igénybe vevő tapasztalás és a sokoldalú cselekedtetés mindennél fontosabb az óvodás korú gyermek fejlődésének szempontjából. Azok a tanulási

36


tapasztalatok, melyeket óvodás korban szereznek a gyermekek, hatással lehetnek az iskolai tanuláshoz való viszonyukra is. Az óvodában a tanulás folyamatos, a teljes személyiség fejlődését, fejlesztését támogatja. Nem szűkül le az ismeretszerzésre, az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben, természetes és szimulált környezetben, kirándulásokon, az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységi formákban, szervezeti és időkeretekben valósul meg. A tanulási tevékenység esetén is azt szeretnénk elérni, hogy örömmel és önként vegyen részt ebben a folyamatban a gyermek. Célunk, hogy megfelelő színvonalú feladatok elé állítsuk a gyermekeket. A sikerélmények erősítik a gyermek önbizalmát és bátorságot adnak neki az újabb problémák megoldásához.

A nevelés egészén belül megvalósuló tanulás formái az óvodában: - az utánzásos minta- és a modellkövetéses magatartás- és viselkedéstanulás, szokások alakítása - játékos, cselekvéses tanulás, - a spontán játékos tapasztalatszerzés, - a játékos, cselekvéses tanulás, - a gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés, - az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés, - a gyakorlati problémamegoldás.

Feladatunk a tanulással kapcsolatban: -

értelmi képességek fejlesztése,

-

a gyermek megismerési vágyának, kíváncsiságának, sokoldalú érdeklődésének kielégítése,

-

lehetőséget kínálni a gyermek számára olyan szituációk átélésére, ahol megismerhetik a felfedezés, kutatás örömeit,

-

a gyermek egyéni érdeklődésének megfelelő tevékenység biztosítása,

-

a gyermek önállóságának, figyelmének, kitartásának, feladattudatának fejlesztése,

-

segítségnyújtás olyan tapasztalatok szerzéséhez, amelyben saját teljesítőképességét is megismerheti a gyermek,

-

megfelelő időtartamú, párhuzamosan is végezhető, differenciált tevékenységek, valamint a gyermek együttműködő képességét, feladattudatát fejlesztő, növekvő időtartamú(5-35 perces)csoportos foglalkozások tervezése, szervezése,

-

dicséret, pozitív megerősítés. 37


Sikerkritériumok A gyermek:

az egyszerű feladatokat megérti, ha a helyzet megkívánja, kivárja míg rákerül a sor, érdeklődik környezete tárgyai, jelenségei és az ezzel kapcsolatos összefüggések iránt, feladatai végrehajtásában kitartó, szándékos figyelmének időtartama életkorának megfelelő, él benne a tanulás és az iskola iránti vágy, tevékenységének eredményét reálisan értékeli, képes a már elsajátított ismeretek szándékos fejlesztésére, munkatempója, feladattartása életkorának megfelelő, szándékos figyelemre képes, szívesen vesznek részt tervezett, szervezett, irányított játékokban, tevékenységekben, a tanuláshoz szükséges kompetenciák koruknak megfelelően fejlettek.

8.2. Verselés, mesélés A mindennapos mesélés, mondókázás és verselés a kisgyermek mentális higiénéjének elmaradhatatlan eleme. A többnyire játékos mozgásokkal is összekapcsolt mondókák, dúdolók, versek hozzájárulnak a gyermek érzelmi biztonságához, anyanyelvi neveléséhez. Ezek ritmusukkal, a mozdulatok és szavak egységével a gyermeknek érzéki-érzelmi élményeket nyújtanak. A mese a gyermek érzelmi, értelmi, erkölcsi fejlődésének és fejlesztésének egyik legfőbb segítője. Különösen alkalmas az óvodás gyermek szemléletmódjának és világképének kialakítására. Visszaigazolja a kisgyermek szorongásait, s egyben feloldást és megoldást kínál. A mesélővel való személyes kapcsolatban a gyermek nagy érzelmi biztonságban érzi magát, s a játéktevékenységhez hasonlóan, a mesehallgatás elengedett intimállapotában eleven, belső képvilágot jelenít meg. Nem teszünk különbséget a kezdeményezés vagy az elalvás előtti mese között. Mindkettő fontos a maga helyén és idején.

38


A mese- vers kezdeményezések anyaga változatos, gerincét a magyar népmesekincs megismertetése adja, de a klasszikus és kortárs irodalmi műveknek egyaránt helyet adunk. Lehetőséget teremtünk a gyermekek önálló vers és mesemondásához. Elősegítjük, hogy megfelelő eszközökkel el is játszhassák a gyermekek a nekik tetsző meséket. A gyakori ismétlést, a mese többszöri feldolgozását kedvelik az óvodások, kedvelt tevékenységük a bábozás, ezt szem előtt tartjuk. Az irodalmi élmények feldolgozását különböző eszközök, anyagok, barkácsolási lehetőségek biztosításával segítjük elő.

Sikerkritériumok A gyermek: szívesen mesél, báboz, dramatizál, gondosan bánik a könyvekkel, néhány mesét, verset, mondókát képes emlékezetből felidézni, szókincse életkorának megfelelő, jól használja a metakommunikációs eszközöket, bátran kérdez, beszéde tagoltsága, hangsúlya, hanglejtése, megfelel anyanyelvünk követelményeinek, várja, igényli a mesehallgatást, tud történeteket kitalálni, elmondani, azt megjeleníteni, a migráns kisgyermek is megérti az óvodai élethez szükséges kifejezéseket, és képes megértetni magát.

8.3. Ének- zene, énekes játék, gyermektánc Az óvodai zenei nevelésnek jelentős hagyományai vannak. A magyar népdalok, mondókák, gyermekdalok világa ma is élő és felhasználható hagyomány. Szinte valamennyi ünnepünkhöz kapcsolódik olyan dalanyag, melyet megismertethetünk a gyermekekkel. A néphagyományőrzés mellett a Kodály alkotta módszer is folyamatosan megújulva megtartotta kapcsolatát az életre neveléssel. Az ének- zene és az ehhez kapcsolódó mozgás ugyanúgy az óvodai mindennapok része, mint a napi mesélés, mozgás, vagy a séták és kirándulások. Tehát ez a tevékenység sem korlátozható csupán a foglalkozások időtartamára. Napközben bármikor adódhat lehetőség éneklésre, mondókázásra, vagy körjátékok játszására. A komplex foglalkozások összefoglalják, elmélyítik a gyermekek ismereteit és alkalmat adnak a képességek fejlesztésére.

39


A környezet hangjainak megfigyelése, az ölbeli játékok, a népi gyermekdalok, az éneklés, az énekes játékok, a zenélés örömet nyújtanak a gyermekeknek, egyben felkeltik zenei érdeklődését, formálják zenei ízlését, esztétikai fogékonyságát. A Forrai Katalin által kidolgozott óvodai ének- zenei nevelés alapjaira épülő fejlesztés a tevékenységközpontú óvodai nevelésen belül hatékonyan megvalósítható. Ezzel biztosítható a néphagyományőrzés és az ének- zenei nevelés színvonalának megőrzése. A népdalok éneklése, hallgatása, a gyermek- néptáncok és népi játékok, a hagyományok megismertetését, továbbélését segítik. Az éneklés, zenélés a gyermek mindennapi tevékenységének részévé válik a felnőtt minta spontán utánzásával.

Sikerkritériumok A gyermek: élvezettel hallgat zenét, tud ritmust, dallamot, mozgást rögtönözni, néhány dalt tisztán, helyes szövegkiejtéssel, egyedül énekel, tud dallam vagy ritmusmotívumokat egyénileg visszaénekelni, visszatapsolni, tud társaival térformákat alakítani, a különböző mozgásokat és táncmozdulatokat társaival együtt, egyöntetűen, esztétikusan végzi, felismeri a halk- hangos, magas- mély hangok közti különbséget, megkülönbözteti az egyenletes lüktetést a dal ritmusától, tudja mindkettőt mozgással, járással, tapssal érzékeltetni, megbeszélés vagy egyéni ötlet alapján az éneklést ütőhangszerekkel tudja kísérni.

8.4. Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka A rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás, a kézi munka, mint ábrázolás különböző fajtái, továbbá a műalkotásokkal, a népművészeti elemekkel, az esztétikus tárgyi környezettel való ismerkedés is fontos eszköze gyermeki személyiség fejlesztésének A gyermeki alkotás a belső képek gazdagítására épül. Ezek a tevékenységek a gyermekek kedvencei közé tartoznak. Feladatunk elsősorban az, hogy biztosítsuk a zavartalan és sokrétű tevékenykedés külső feltételeit az egész nap folyamán. A gyermekek számára megszokott és elérhető helyen álljon rendelkezésre mindenféle anyag és eszköz, amivel a gyermek fantáziájának megfelelően alkothat, dolgozhat.

40


A tevékenységek megszervezéséhez kitűnő pedagógiai alapot adnak az évszakok változásai, a természet szépségei, a gyermek által megérthető világ tárgyai és eseményei, az ünnepek, melyek érzelmileg is közel állnak a gyermekekhez. Maga a tevékenység, s ennek öröme a fontos, valamint az igény kialakítása az alkotásra, a kreatív önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítására és az esztétikai élmények befogadására.

Sikerkritériumok A gyermek: örömmel, saját kezdeményezésre ábrázol, képalkotásban kifejezi gondolatait, élményeit, elképzelés után meseszereplőket, mesejeleneteket stb. hangulatot is kifejezve jellegzetes színekkel, formákkal, mozgással ábrázol, tud egyszerű formákat papírból kivágni, hajtogatni, ragasztani, önállóan és csoportosan is készít játékot, kelléket, ajándékot, téralakításban, építésben másokkal együttműködik, ábrázolása változatos színhasználatot és tagoltságot mutat, emlékezet utáni témákban a részleteket is ábrázolja, díszítő, tervező feladatot változatos színekkel, rajzolással, festéssel jelenít meg, tud különféle technikával képet alkotni, technikát önállóan a rendelkezésre álló anyagból megválasztani, helyesen fogja és használja a ceruzát, ecsetet, ollót, alkotás közben ügyel környezete és saját maga, munkája tisztaságára, szereti maga körül a harmóniát, a szépet, szívesen díszíti környezetét, képes rácsodálkozni a szépre, esztétikus látványra, képes véleményt mondani, vonalvezetése balról jobbra halad.

8.5. A mozgás Mindennapjainkban sokrétűen elégítjük ki a gyermekek mozgásigényét, mivel a mozgás a fejlődő gyermek természetes szükséglete. Olyan feltételeket teremtünk, amelyekben a gyermekek mozgásöröme, aktivitása kiteljesedik.

41


Programunkban a mozgásfejlesztés tartalma bővül a népi játékok nyújtotta mozgásformákkal. A mozgásos népi játékoknak igazán a szabadban van tere, jellegük, hangulatuk itt domborodik ki ( labdajátékok, körjátékok, futójátékok, versenyjátékok ). Erre kiváló lehetőséget biztosít óvodánk udvara. Az örömteli udvari mozgás feltölti, fogékonnyá, önállóvá, örömtelivé teszi a gyermekeket. Az irányított testnevelés foglalkozást tornaszobánkban szervezzük. Az örömteli mozgás feltétele a megfelelő öltözet, az érzelmi biztonság, a meghitt kapcsolat óvónő és gyermek között. Biztosítjuk a gyermekek számára a mozgásélmény sokirányú megtapasztalását, engedjük őket bátorságuk szerint kísérletezni, a szabályok betartásával. A gyermekek a változatos mozgásformákban megtapasztalják, hogy egyre több mindenre képesek. A mozgásos játékok, tevékenységek, feladatok rendszeres alkalmazása kedvezően hatnak a kondicionális képességek közül különösen az erő és az állóképessége fejlődésének, amelyek befolyásolják a gyermeki szervezet teherbíró képességét, egészséges fejlődését. Fontos szerepük van a helyes testtartáshoz szükséges izomegyensúly kialakulásában, felerősítik, kiegészítik a gondozás és egészséges életmódra nevelés hatásait. A komplex testmozgások beépülnek az óvodai élet egyéb tevékenységeibe is, miközben együtt hatnak a gyermekszemélyiségének - pozitív "én kép", önkontroll, érzelemszabályozás, szabálykövető társas viselkedés, együttműködés, kommunikáció, problémamegoldó gondolkodás - fejlődésére. A gyakorlatokat, mozgásos játékokat differenciáltan, egyéni képességeiket figyelembe véve tervezzük. A mozgás szervezetten két formában valósul meg:a mindennapos testneveléseken, valamint hetente egyszer a „nagytornán”. A mozgásszükséglet kielégítésének lehetőségeit bővítik a séták és kirándulások.

Sikerkritériumok A gyermek: igényli a mindennapos mozgást, mozgása harmonikus, összerendezett, téri tájékozódása kialakult, irányokat meg tudja különböztetni, magabiztosan alkalmazza a jobb- bal kifejezéseket, ismeri saját testét, testrészeit, képes azokat megnevezni, fizikai erőnléte, állóképessége életkorának megfelelő, kialakult szem- kéz, szem- láb koordinációja, fejlett az egyensúlyérzékelése, a mozgásos játékok, gyakorlatok téri helyzetek felidézésére képes, vizuális memóriája korának megfelelően fejlett, több labdajátékot is ismer, 42


képes alkalmazkodni társaihoz, korának megfelelően fejlett az önuralma, toleráns, együttműködő, segítőkész, ismeri a csapatjáték szabályait, egészséges versenyszellemmel képes küzdeni.

8.6. A külső világ tevékeny megismerése Legfőbb célunk a természeti és társadalmi környezethez fűződő pozitív érzelmi viszony kialakítása, a természethez kapcsolódó hagyományok, népszokások megismertetése, felelevenítése, a környezetben látható, tapasztalható mennyiségi, alaki, nagyságbeli, sík- és térbeli viszonyok felfedezése. A gyermekek és a családok már az első látogatáskor bepillanthatnak óvodánk mindennapjaiba. A beszoktatási idő alatt a kisgyermekek fokozatosan megismerik az őket közvetlenül körülvevő belső környezetet, a csoportban dolgozó felnőtteket. Ahogy kialakul bennük a biztonságérzet, elindulunk megfigyelni, felfedezni közvetlen környezetünket. Ismerkedünk az óvoda épületével, az óvoda udvarán élő növényekkel, állatokkal. Megfigyeljük az évszakok változásait, jellemző színeit, az időjárási jelenségeket. Sétálunk az óvoda környékén. Ismerkedünk az állatokkal, rácsodálkozunk a szép kertekre. Elsajátítjuk a legegyszerűbb közlekedési szabályokat. Sétáink közben „kincseket” gyűjtögetünk, megismerjük a faluban megtalálható háziállatokat, megfigyeljük jellemzőiket, beszélgetünk hasznukról. Évszakonként ellátogatunk a közeli erdőbe, tópartra, az évszakok változásainak megfigyelése céljából. Figyeljük az időjósló napokat is. Összefüggéseket keresünk az időjárás és az emberek tevékenysége között. A gyermek, miközben felfedezi környezetét, olyan tapasztalatok birtokába jut, amelyek a környezetben való, életkorának megfelelő biztos eligazodáshoz, tájékozódáshoz szükségesek. Megismeri a szülőföld, az ott élő emberek, a hazai táj, a helyi hagyományok és néphagyományok, szokások, a családi és a tárgyi kultúra értékeit, megtanulja ezek szeretetét, védelmét is. A gyermek a környezet megismerése során matematikai tartalmú tapasztalatoknak, ismereteknek is birtokába jut és azokat a tevékenységeiben alkalmazza. A séták alkalmával a természeti és az ember által alkotott világ színeit, formáit, méreteit megfigyelik, összehasonlítják. A terméseket, terményeket, kavicsokat folyamatosan gyűjtjük, csoportosítjuk, számláljuk, sorba rendezzük. A csoportszoba tárgyaiból építünk, rendezzük őket szín, forma, alak, rendeltetés szerint. A sétákon és mozgás közben gyakoroljuk az irányokat, érzékeljük a geometriai formákat.

43


Sikerkritériumok A gyermek: megkülönbözteti az évszakokat és a napszakokat, ismeri környezete növényeit, állatait, részt vesz a növények gondozásában, képes két kiterjedést vagy mennyiséget egymással ugyanannyivá, egyenlővé tenni, vagy valaminél kevesebbet, nagyobbat, többet létrehozni, helyesen használja a tő és sorszámneveket, tud tízes számkörben bontani, részhalmazokat egyesíteni, értelmezi és megállapítja a több, kevesebb, ugyanannyi fogalmát, helyesen használja a térbeli viszonyokat jelentő névutókat, környezetéről elemi ismeretekkel rendelkezik, tudja lakcímét, testvérei nevét, szülei foglalkozását, saját születési helyét és idejét, kialakulóban vannak azok a magatartási szokások, formák, amelyek a társadalmi és természeti környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek, ismeri és betartja környezete közlekedésének legfontosabb szabályait, ismeri a közelben lévő közintézményeket , a tárgyakat legalább 10-ig meg tudja számolni, össze tud hasonlítani forma, szín, nagyság szerint.

8.7. Munka jellegű tevékenységek Célunk, a munka jellegű tevékenységek megszerettetésén keresztül olyan készségek, képességek, tulajdonságok kialakítása, melyek pozitívan befolyásolják a gyermekek közösségi kapcsolatát, közösségteljesítését, tapasztalatszerzését. Feladatunk a különböző típusú, munka jellegű tevékenységek tervezése, szervezése, azok feltételének biztosítása, folyamatos, konkrét, reális értékelése. A személyiség sokoldalú fejlesztésének fontos eszköze a játékkal és a cselekvő tapasztalással sok vonatkozásban azonosságot mutató munka és a munka jellegű játékos tevékenység. A munka által fejlődik értelmi képességük, s a gyakorlás során egyre pontosabbá válnak a munkához szükséges készségek. Munka közben kezdenek kialakulni a munkaszervezés képességének alapjai is, erősödik kezdeményező készségük, együttműködési képességük. Gyermekeink elsősorban saját szükségletük kielégítése miatt, de a közösségért is vállalnak munka jellegű feladatokat. Munkájuk eredményét ők és mások is egyaránt tapasztalják.

44


E tevékenység magában foglalja az önkéntesen vállalt naposságot, az óvoda, a csoport és az egyén mindennapi életével kapcsolatos állandó vagy alkalomszerű munkákat, a növénygondozást. Fontosnak tartjuk, hogy a gyermekek munkája mindig önkéntes, szabadon választott tevékenység legyen, melyet szívesen végeznek. A gyermeki munkákat tudatosan tervezzük, szervezzük, figyelembe vesszük a gyermekek életkori és egyéni sajátosságait. Nevelőtestületünk épít a munka játékkal megegyező sajátosságaira, és a játékban reprodukált munkára: pl.: sütés, befőzés, gyümölcstálak készítése, csoportszoba évszakonkénti takarítása, stb. Az óvoda adottságai szerint megteremtjük és megtervezzük a gyermekek számára az életkoruknak, képességeiknek megfelelő, változatos munka jellegű tevékenységeket. A gyermekek tudják és érzik, hogy munkájukat mi felnőttek igényeljük, elismerjük. Gyakran dicsérjük, bíztatjuk őket.

Sikerkritériumok Önkiszolgáló tevékenységek: testápolással kapcsolatos munkafolyamatokat önállóan, szükség szerint végzi, étkezésnél helyesen használja az evőeszközöket, merőkanalat, szalvétát, öltözködésnél önálló, ruhát gombol, cipőt köt, önkiszolgáló tevékenységre fordított idő, fejlettségük növekedésével arányosan csökken. Alkalomszerű munkák: pontosan megértik mit várunk el tőlük, és azt önállóan teljesítik, bonyolultabb feladatokat is örömmel végeznek el, és annak szervezésében is önállóak, időnként olyan megbízásoknak is eleget tesznek, amelyek otthoni előkészületet igényelnek. Közösségi munkák: a közösségért végzett munkák vállalásánál megjelenik helyes önértékelésük, önbizalmuk, esztétikusan terítenek, felelősi munkákat szívesen vállalnak, önállóan teljesítik, a környezet rendjének megőrzésére ügyelnek, segítenek annak tisztántartásában, vigyáznak játékaikra és rendben tartják azokat,

45


munka jellegű tevékenységeiket a felelősségérzet, a feladattudat és kitartás jellemzi.

Környezettudatos viselkedés megalapozását segítő munkák: a szemetet szelektíven helyezik el az adott gyűjtőkben, szívesen segítenek az udvar rendben tartásában(levélsöprés, szemét szedés), a növényeket nem tépik le, szívesen gondozzák az élősarkot, télen gondoskodnak a madarak etetéséről.

9. A 3 évesnél fiatalabb gyermekek nevelésének, gondozásának főbb helyzetei A nevelés-gondozás valamennyi helyzetének célja a gyermek testi-lelki harmóniájának elősegítése, melyhez hozzátartozik a személyi- és tárgyi környezettel való harmónia is, ezért a nevelés-gondozás valamennyi helyzetében lehetőséget kell biztosítani a kisgyermek számára ahhoz, hogy érdeklődésének, pillanatnyi pszichés szükségleteinek megfelelően ismerkedhessen személyi-és tárgyi környezetével úgy, hogy viselkedési mintát és segítséget kapjon optimális és sokoldalú fejlődéséhez és szocializációjához. A gondozás és a játék a kisgyermek életének egyenrangúan fontos helyzetei, melyekben lényeges a gyermek szabad aktivitás iránti igényének és kompetencia érzésének erősítése. Az óvodai élet legyen élvezetes, részvételre motiváló és kielégítő, jórészt tapasztalatszerzési lehetőségekre épülő tanulási élményeket biztosító, társas közegben zajló, interakciót ösztönző. A gyermekek számára biztosítani kell, hogy koruknak és fejlettségüknek megfelelően vegyenek részt az egyes élethelyzetek, tevékenységek előkészítésében, kiválasztásában, alakításában. Ezek módszertani alapja a gyermek pozitív önértékelésének erősítése és a különböző faji, kulturális, vallási, nyelvi, nemi valamint fizikai és mentális képességbeli különbözőségek tiszteletének kialakítása.

9.1. Gondozás Bensőséges interakciós helyzet kisgyermeknevelő és gyermek között, melynek elsődleges célja a gyermek testi szükségleteinek kielégítése.

46


A felnőttel való kommunikáció érzelmi töltése, a kisgyermeknevelőnek a gyermekről adott jelzései kihatnak az önelfogadásra, a személyiség egészséges alakulására. A gondozás jelentős mértékben befolyásolja a szokásalakítást és az önállósodást.

9.2. Játék A gyermekkor legfontosabb tevékenysége, amely segít a világ megismerésében és befogadásában, elősegíti a testi, az érzelmi és a szociális fejlődését. A kisgyermeknevelő a játék feltételeinek ( megfelelő hangulat, hely. idő, eszközök ) biztosításával és nevelői támogatásával támogatja az elmélyült, nyugodt játéktevékenységet, a kreativitást. A játék ad elsősorban lehetőséget a társas kapcsolatok fejlődésére is. A többi gyermekkel való együttlét örömforrás a kisgyermek számára, a társas viselkedés mintát nyújt, segítve a szocializációs képességek fejlődését.

9.3. Mondóka, ének Sokrétű zenei élmény átélésére, tapasztalatszerzésre ad lehetőséget a környezet hangjainak megfigyelése, a kisgyermeknevelő kellemes ének- és beszédhangja, dúdolgatása, ritmusos szövegmondása, a dallam és ritmushangszerek hallgatása, megszólaltatása, a közös éneklés. A személyes kapcsolatban, játékhelyzetekben átélt mondókázás, éneklés, zenehallgatás pozitív érzelmeket keltenek, örömélményt, érzelmi biztonságot adnak a kisgyermeknek. Érzelmi alapon segítik az anyanyelv elsajátítását, a személyiség fejlődését, hozzájárulnak a kisgyermek lelki egészségéhez. A kisgyermekkori zenei nevelés eredményes megvalósítása lehetőséget nyújt a gyermek további zenei fejlődésére.

9.4. Vers, mese A vers, mese nagy hatással van a kisgyermek érzelmi-, értelmi ( ezen belül beszéd, gondolkodás, emlékezet és képzelet ) és szociális fejlődésére. A versnek elsősorban a ritmusa, a mesének pedig a tartalma hat az érzelmeken keresztül a személyiségre. A verselés, mesélés, képeskönyv-nézegetés bensőséges kommunikációs helyzet, így a kisgyermek számára alapvető érzelmi biztonság egyszerre feltétel és eredmény.

9.5. Alkotó tevékenységek Az öröm forrása maga a tevékenység, az érzelmek feldolgozása és kifejezése, az önkifejezés, az alkotás. A kisgyermeknevelő a feltételek biztosításával, az egyes technikák megmutatásával, a gyermek pillanatnyi igényeinek megfelelő technikai segítéssel, az 47


alkotókedv fenntartásával, a gyermek alkotásának elismerésével és megbecsülésével. megőrzésével segítheti az alkotó tevékenységek iránti érdeklődést és a személyiségfejlődésre gyakorolt hatások érvényesülését.

9.6. Egyéb tevékenységek Valamilyen élethelyzet közös előkészítéséhez és megoldásához, az egymásról és a környezet szépségéről való gondoskodáshoz kapcsolódnak, ( pl. viráglocsolás, gyümölcsmosás ) . Az önkéntesség nagyon fontos, a tevékenykedés nem lehet feladat. Az egyes tevékenységek fejlesztik a hétköznapi élet esztétikuma iránti igényességét, a mások felé fordulást, mások igényeinek figyelembe vételét és az empátiát.

9.7. Mozgás Fontos szempont, hogy a környezet balesetmentes legyen, a veszélyforrásokat kiküszöböljük. Minél változatosabb mozgásra van lehetősége a gyermeknek, annál nagyobb örömét lelik a játékban. A nagymozgásos játékokra a szabadban , udvaron több lehetőség adott, mint a csoportszobában. A szobai játékok sokféleségük folytán a kéz finommozgását és a nagymozgásokat is fejlesztik. Az önállósági törekvések támogatása során a gondozási műveletekben való aktív részvétel a praktikus mozgások gyakorlására, finomítására ad lehetőséget.

9.8. Tanulás A tanulás fogalmát a kisgyermkkori nevelés-gondozás során a lehető legtágabban értelmezzük: minden olyan tapasztalat- és/ vagy információszerzési folyamat tanulás, amely tartós változást idéz elő a viselkedésben és/vagy a gondolkodásban. A kisgyermekkori tanulás színterei a természetes élethelyzetek: a gondozás, a játék, a felnőttel és a társakkal való együttes tevékenység és kommunikáció. A kisgyermeknevelő a sajátos nevelési igényű gyermekekkel való foglalkozás során alkalmazott módszereiben figyelembe veszi, hogy náluk hosszabb időt vesz igénybe a tanulási folyamat és ebben direktebben kell részt vennie, mint az egészséges gyermekeknél. A beszéd a kisgyermekkori tanulás nagyon fontos eleme. A kommunikatív képességek fejlődésének feltételei a biztonságos és támogató környezetben zajló felnőtt-gyermek és gyermek-gyermek interakciók.

48


A feladatok megoldása során nagyon fontos a pedagógiai együttműködés : melynek számos területe van, amelyre érvényes a közös gondolkodáson alapuló gyakorlat, annak ellenére, hogy az eltérő korosztályokra és eltérő képességű gyerekekre vonatkoztatva a konkrét megoldások az adott nevelési helyzetben nem azonos módon valósulnak meg. Mindez pedagógiai tudatosságot feltételez .

10. A nevelés tervezése és időkeretei

A pedagógusok minősítési rendszerének követelményeihez igazodva, az idei tanévtől ún. portfólió-barát csoportnaplóban tervezzük pedagógiai tevékenységünket, melynek tartalma a legfrissebb törvényi elvárásokhoz igazodik. Az óvodapedagógus számára alapvetően fontos feladat a teljes nevelési folyamat tudatos átgondolása még akkor is, ha jelentős mértékben építünk a spontán, gyermeki ötletekre, tapasztalatokra. A tervezésben számításba kell vennünk, hogy az egyes gyermekek fejlődési üteme különböző és a gyermek fejlődését tekintve is különböző szinteken lehet egyik vagy másik képességét illetően. A nevelés és tanulás tervezése egy tömbben, egymással szoros kölcsönhatásban valósítható meg. A cél és a feladatok ismeretében a fejlesztést hosszú távon, éves, féléves periódusokban gondoljuk át, ám konkrét formában tervezni egyhetes periódusokban célszerű, hiszen így nyílhat lehetőségünk a gyermekek spontán ötleteinek és tapasztalatainak megismerésére és a nevelőmunkában való felhasználása. A gyermeket foglalkoztató élmények és tapasztalatok éppen olyan részei a nevelésnek, mint az óvodapedagógus által előzetesen átgondolt és megtervezett feladatok. A gyermeki személyiség fejlesztése, az életre való felkészítés feltételezi a gyermek szűkebb és tágabb környezetében megszerzett, átélt élményeinek és tapasztalatainak, ötleteinek, aktuális tevékenységeinek beépítését a nevelőmunka egészébe. Ezért a tervezés során külön is biztosítani szükséges a gyermeki tapasztalatok előre nem tervezhető tartalmának megjelenítését a tervező és megvalósító munkában. A gyermekek folyamatos megfigyelése, az óvodások élményeinek meghallgatása és közös élmények nyújtása a tervezés előkészítő folyamatához tartozik. A rövid időszakot átfogó tervezés ugyanakkor lehetővé teszi olyan nevelési alaphelyzet kialakulását, amiben a gyermek és az óvodapedagógus aktív egymásra hatása képes a nevelési, tervezési folyamatot befolyásolni. Alapvetően a tevékenységek megtervezéséből kiindulva a nevelés-tanulás komplex egymásra hatását figyelembe véve szükséges tervezni. A tervezésnél nem az ismeretanyag növelésére, hanem a több alkalommal, sokoldalúan, különböző nézőpontokból való megközelítésre helyezzük a hangsúlyt. Fontos, hogy feljegyzéseket vezessünk a gyermekek fejlődési üteméről, hogy konkrét megfigyelések adjanak alapot az egyéni, differenciált fejlesztés megtervezéséhez. A

49


gyermekek ötleteinek, javaslatainak feljegyzése, összegyűjtése, a tevékenységek sokszínűségének megtervezéséhez nyújt segítséget.

A fejlesztés módszere

A fejlesztés módszere az egyénre szabott differenciált fejlesztés a csoport keretein belül. Az óvodapedagógus dönti el, hogy adott esetben kötetlen kezdeményezés vagy kötött tevékenységi forma keretein belül kívánja elképzeléseit megvalósítani. A fejlesztést, a tevékenység formáját nem a gyermekek életkora, hanem fejlettségi szintje határozza meg. A gyermekek önállóan, spontán szerzett tapasztalatai nagyon jó kiindulópontot jelentenek az óvodapedagógus számára a tudatos, irányított tapasztalás megszervezéséhez. A világban eligazodni készülő gyermek felkészítése az életre, feltételezi olyan szituációk megélését, ahol szabadon alkothat, dönthet, gondolkodhat, cselekedhet. Az óvoda feladatai közé tartozik a kiemelkedő képességekkel rendelkező gyermekek felismerése és fejlesztése. A szellemi fejlesztés legfőbb célja abban nyilvánul meg, hogy a gyermeket aktivitásra, a problémák meglátására és kifejtésére bátorítjuk és képessé tesszük őket azok megoldására. Ennek kialakításához mindenek előtt az szükséges, hogy az óvodában legyen elegendő idő a tevékenykedésre és a tapasztalatszerzésre. A nevelőmunka elemzése és értékelése az óvodapedagógus folyamatos feladata, az értékelés tapasztalatai adnak támpontokat a nevelőmunka tervezésének irányvonalairól.

A fejlesztés kerete

A teljes nevelési folyamat, a gyermeki tevékenységre, önállóságra, döntési helyzetekre és sokoldalú tapasztalatszerzésre épül. A nevelési folyamatba szervesen illeszkedő tanulási folyamat, melynek részei: - önálló és irányított tapasztalatszerzés, - kötetlen és kötött tevékenységek komplex rendszere.

A nevelés időkeretei

A nevelés céltudatos megtervezése során alakítjuk ki a gyermekek óvodai életrendjét. A heti rend és a napirend az a szervezeti keret, ami biztosítja a gyermek számára a nyugodt, kiegyensúlyozott, kiszámítható óvodai környezetet. A gyermek egészséges fejlődéséhez szükséges a mozgásos tevékenységek és a pihenés váltakozó biztosítása. A napirend lehetővé

50


teszi a szabad levegőn való hosszú idejű tartózkodást, a szokásrendszer kialakítását, a gyermeki tevékenységek szabad kibontakozását. A napirenden belül a legtöbb időt a gyermekek legfontosabb tevékenysége, a játék kapja. A szabad levegőn való tartózkodás ugyancsak beilleszthető a játéktevékenység egész napos folyamatába. Reggel, különösen tavasszal és nyáron a szabad levegőn való tartózkodás természetes része a gyermekek napi életének. A hűvösebb idő beköszöntével is szükséges a szabad levegőn való mindennapi tartózkodás, csupán annak időtartamát csökkentjük. A gyermek egészséges, a tevékenységekben megnyilvánuló fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend és a heti rend biztosítja a feltételeket, melyek megfelelő időtartamú, párhuzamosan is végezhető, differenciált tevékenységek, valamint a gyermekek együttműködő képességét, feladattudatát fejlesztő, növekvő időtartamú (5-35 perces) csoportos foglalkozások tervezésével, szervezésével valósulnak meg. A napirend biztonságot, támpontot ad és állandóságot jelent a gyermekek számára, de - ha ezt indokoltnak látjuk - rugalmasan kezeljük, szükség esetén változtatható, módosítható.

A napirend általános időkeretei

∗ ∗ ∗ ∗ ∗

∗ ∗

A napirend főbb tevékenységei délelőtt délután érkezés az óvodába ∗ tisztálkodás, előkészületek a pihenéshez, mese, pihenés játék, szabadon választott tevékenység ∗ folyamatos ébredés, öltözködés, tisztálkodás, uzsonna mindennapos testnevelés ∗ játék, szabadon végzett tisztálkodás, tízórai tevékenységek, egyéni, ill. mikrojáték, szabadon választott csoportos fejlesztések tevékenység, egyéni, ill. mikrocsoportos fejlesztések, kezdeményezések levegőzés, játék, szabadon végzett tevékenység az udvaron, séták, kirándulások tisztálkodás, előkészületek az étkezéshez, ebéd

51


A szervezett tanulás időkeretei Korosztály

Verselés, mesélés

Ének-zene, énekes játék, gyermektánc

Rajzolás, Festés, mintázás, kézimunka

Mozgás, mozgásos játék

A külső világ tevékeny megismerése

3-4 évesek

Naponta 5-10 perc 10-15 perc 15-20 perc

Heti1x 10-15 perc 15-20 perc 30-35 perc

Heti 1x 10-15 perc 15-20 perc 30-35 perc



4-5 évesek 5-6-7 évesek

Heti rend A heti rend a napirendhez hasonlóan a folyamatosságot, a rendszerességet, a nyugalmat segíti elő az óvodai csoportban és lehetőséget nyújt a szokásrendszer segítségével az óvodások napi életének megszervezéséhez. A beszoktatás idején figyelünk arra, hogy minél rugalmasabb és alkalmazkodóbb heti rendet állítsunk össze. Később, az óvodai élet utolsó éveiben a heti rend és a napirend pontosabb betartását helyezzük előtérbe. A heti rend összeállításánál arra kell figyelni, hogy jusson elegendő idő a gyermeki tevékenységek, kezdeményezések, ötletek és javaslatok meghallgatására, kipróbálására. A rugalmasság, a helyzethez való alkalmazkodás elősegíti, hogy a heti rend a gyermek életének észrevétlen szabályozója legyen. A heti rend kialakítása az óvónők feladata. Számtalan variációval az adott óvodai csoport és a gyermek igényeinek, képességeinek figyelembevételével nemcsak az óvónő által kezdeményezett tevékenységi formák helyei, de az időkeretek is változtathatók.

Az óvónő feladatai a nevelőmunka dokumentálásával kapcsolatban: A gyermek fejlődését nyomon követő dokumentáció, melynek tartalma: a gyermek anamnézis lapja, a beszoktatás tapasztalatai, a gyermek fejlődésének nyomon követése, SNI, BTM, HHH gyermekek fejlesztési terve, gyermekmunkák, feladatlapok, szakvélemények, gyermek személyiséglapja Éves tanulási terv Nevelési-tanulási terv ( a csoportok szokásrendszerének tervezése ) félévente, negyedéves értékeléssel Tematikus terv-a tevékenységekben megvalósuló tanulás, hetente Év végi értékelés

52


10.1. Az egységes óvoda-bölcsődei élet szervezése A kisgyermekekkel a nevelő-gondozó munkát kisgyermekgondozó, - nevelő végzi. A nyitvatartási idő nagy részében jelen van. A gondozási idő fennmaradó részét az óvodapedagógusok végzik, de a dajkának is hozzá kell járulnia a bölcsődés korú gyermekek neveléséhez. Folyamatos napirend: a gyermekek igényeinek, szükségleteinek kielégítését, a nyugodt és folyamatos gondozás feltételeit, annak megvalósulását biztosítja - megteremtve a biztonságérzetet, a kiszámíthatóságot, az aktivitást és az önállósodás lehetőségét. A legkisebbek ellátásának kialakított rendszerben, stabil, állandó helye van minden gondozási folyamatnak - saját nevelő rendszer - , ez ad biztonságot számukra. Napirendünk rugalmas, a gyermekek fejlődését, igényeik változását figyelembe veszi. Csoport állandóság: a gyermekek ugyanabban a csoportszobában vannak 2 éves koruktól az iskolába lépésig. Állandó helye van a gyerekeknek nemcsak az ellátás sorában, hanem az étkezésnél, ill. pihenéskor is. Ez biztonságot jelent számukra. A pedagógus egyszerre érvényesíti az egyéni bánásmódot és a közösségi nevelést. Az egyéni bánásmód azokban a csoportokban tud érvényesülni, melyekben hangsúlyt kap az egymás iránti elfogadásra, toleranciára, empátiára, együttműködésre való nevelés. Mindkét korcsoportra (bölcsődés korú és óvodás gyermekekre) vonatkozóan azonos attitűddel rendelkező pedagógusi hozzáállás szükséges az egyes gyermekek sajátos igényeinek figyelembevételéhez, képességeik kibontakoztatásához, a közösséghez illesztéshez és egyre inkább: a társkapcsolatokban betöltött szerepük kialakításának részvételéhez. A bölcsődés korú és óvodás korú gyermekek nem különülnek el a nap folyamán, ugyanakkor nem is erőltethetőek sem együttjátszásra, sem együtttanulásra. Egy közösségről lévén szó, csak a differenciált nevelés mindennapi gyakorlata az, ami által szétválasztódnak a gyerekek egymástól. Ez a fajta életszervezés nem zárja ki azonban annak lehetőségét, hogy az egyes korcsoportok részére esetenként külön-külön programot szervezzünk.

53


A napirend általános időkeretei

∗ ∗ ∗ ∗ ∗

∗ ∗

A napirend főbb tevékenységei délelőtt délután folyamatosan- gondozási teendők folyamatosan- gondozási teendők ∗ tisztálkodás, előkészületek a érkezés az óvodába pihenéshez, mese, pihenés játék, szabadon választott tevékenység, mosdóhasználat ∗ folyamatos ébredés, öltözködés, tisztálkodás, uzsonna mindennapos testnevelés ∗ játék, szabadon végzett tisztálkodás, tízórai tevékenységek, egyéni, ill. mikrojáték, szabadon választott csoportos fejlesztések tevékenység, egyéni, ill. mikrocsoportos fejlesztések, kezdeményezések levegőzés, játék, szabadon végzett tevékenység az udvaron, séták, kirándulások tisztálkodás, előkészületek az étkezéshez, ebéd

A gondozónő feladatai a nevelőmunka dokumentálásával kapcsolatban: A gyermek fejlődését nyomon követő dokumentáció, melynek tartalma: a gyermek anamnézis lapja, beszoktatási jegyzőkönyv, fejlődési napló, üzenő füzet, a csoportnapló vonatkozó részei

11. A fejlődés jellemzői az óvodás kor végére

A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodáskor végére eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettséget. A gyermek az óvodáskor végén belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben majd az iskolában, az óvodásból iskolássá szocializálódik. Az iskolakezdéshez az alábbi feltételek szükségesek: testi, lelki és szociális érettség, amelyek egyaránt szükségesek az eredményes iskolai munkához. A testileg egészségesen fejlődő gyermek hatéves kora körül eljut az első alakváltozáshoz. Megváltoznak a testarányai, megkezdődik a fogváltás. Teste arányosan fejlett, teherbíró. Mozgása összerendezettebb, harmonikus finommozgásra képes. Mozgását, viselkedését, testi szükségletei kielégítését szándékosan irányítani képes. 54


A lelkileg egészségesen fejlődő gyermek az óvodáskor végére nyitott érdeklődésével készen áll az iskolába lépésre. A tanuláshoz szükséges képességei alkalmassá teszik az iskolai tanulás megkezdéséhez. Érzékelése, észlelése tovább differenciálódik. Az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés, továbbá a közvetlen felidézés mellett megjelenik a szándékos bevésés és felidézés, megnő a megőrzés időtartama, a felismerés mellett egyre nagyobb szerepet kap a felidézés. Megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem, a cselekvő-szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás is kialakulóban van.

A szociálisan egészségesen fejlett gyermek, kedvező iskolai légkörben készen áll az iskolai élet és a tanító elfogadására. Képes a fokozatosan kialakuló együttműködésre, a kapcsolatteremtésre felnőttel, gyermekkel egyaránt. Egyre több szabályhoz képes alkalmazkodni, késleltetni tudja szükségleteit. Feladattudata kialakulóban van, amely a feladat megértésében, feladattartásában, a feladatok egyre eredményesebb - szükség szerint

kreatív - elvégzésében nyilvánul meg. Kitartásának, munkatempójának, önállóságának, önfegyelmének alakulása biztosítja ezt a tevékenységet. A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében folyamatos, speciális szakemberek segítségével végzett pedagógiai munka mellett érhető csak el a fentiekben leírt fejlettséget. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek iskolaérettségi kritériumai tükrözik a befogadó intézmény elvárásait az iskolába kerülő gyermekekkel szemben.

12. Különleges bánásmódot igénylő gyermekek nevelése A differenciálás az a pedagógiai szemlélet, amely érzékenységet és egyfajta bánásmódot is jelent, amellyel odafordulunk , viszonyulunk a gyermek másságához és ennek érdekében fejlesztésükhöz a legmegfelelőbb pedagógiai módszereket választjuk. A differenciált, személyes bánásmód az óvodai élet minden mozzanatában jelen kell, hogy legyen. A nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, érzékszervi, mozgássérült, hátrányos helyzetű, az elhanyagolt, ill. a kiemelt képességű gyermekek nevelése speciális ismereteket, sajátos, egyéni törődést igényelnek, szükség esetén megfelelő szakemberek- pszichológus, gyógypedagógus, logopédus - közreműködésével.

55


12.1. Tehetségnevelés, tehetségfejlesztés - a "tehetség ígéretes" gyermekek fejlesztése

Kiemelten tehetséges az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, aki átlag feletti általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik, és felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség. A tehetségnevelés/tehetségfejlesztés a tehetség felismerésével, azonosításával kezdődik. A pedagógusoknak és a családnak ismernie kell azokat a mutatókat, amelyek halmozott előfordulása esetén tehetséges gyermeket sejtet: - kivételes tehetségek jellemzői: megszállottság, fokozott kritikai érzék, állandó önelégedetlenség, - a valamilyen területen kiemelkedő gyermekek teljesítményei nem mindig jók, munkavégzésük, fejlődésük nem egyenletes . A "tehetség ígéretes" gyermekek társaikkal együtt vesznek részt a különböző tevékenységekben, azonban az óvodapedagógusok által differenciált "gondozásban" részesülnek. Minden esetben felhívjuk a szülők figyelmét arra, hogy "tehetség ígéretes" gyermekeiket milyen óvodán kívüli tehetséggondozó foglalkozásokra célszerű az óvodai nevelési időn túl is fejleszteni. Feladatunk: a "tehetség ígéretes" gyermekek gondozása során támogató és szakszerű környezet megteremtése, amelyben kiemelkedő képességeik továbbfejlesztését biztosítjuk, a gyengébb személyiségjegyeit erősítjük. A csoporton belül a differenciálás eszközrendszerével a tehetség fejlesztését segítjük.

12.2. Sajátos nevelési igényű gyermek az óvodánkban

-

Sajátos nevelési igényű az a gyermek, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleménye alapján: Testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességgel küzd.

56


-

A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd.

Óvodánkban vállaljuk annak a kisgyermeknek az integrációját, aki: -

Szakértői Bizottság véleménye alapján integráltan nevelhető, nagyot halló, gyengén látó, beszédfogyatékos vagy enyhe értelmi fogyatékos, fejlesztéséhez az intézmény rendelkezik a szükséges tárgyi feltételekkel, valamint a szükséges személyi feltételeket utazó gyógypedagógussal biztosítani képes, szobatiszta, szükségleteit ki tudja fejezni. Az integráció általános elvei:

-

az integrációt az egész nevelőtestület felvállalja, a csoportjukban integrációt végző kollégákat az alkalmazotti közösség támogatva segíti,

-

az integrálhatóság minden esetben egyéni döntést igényel, figyelembe véve az összes körülményt, csoportba való beosztás előtt az óvónők személyesen találkoznak a kisgyermekkel és a szülőkkel. Csoportalakításhoz az intézményvezető figyelembe veszi az óvodapedagógusok véleményét. A befogadó szemlélet alapelvei: - Minden gyermek speciális. A pedagógus nem az átlaghoz igazodik, hanem minden gyermekben az egyedi, csak rá jellemző sajátosságokhoz. - Bármely gyermeknél előfordulhatnak problémák. A problémák természetes velejárói a tanulásnak, nem kizárólagosan az egyénből fakadó gyengeség tünetei. - A speciális megsegítés igénybevétele minden gyermek joga. Kiterjed az önismeret, a megismerési technikák, a differenciált bánásmód és az együttműködés biztosítására. - A gyógypedagógus komplex segítséget nyújt a befogadó intézménynek. - Egyéni fejlesztési terv készül minden gyermekre. Eredményes integrálás személyi és tárgyi szükségletei: inkluzív, befogadó környezet, alkalmazottak, szülők, gyermekek, fogyatékosság típusának megfelelő utazó gyógypedagógus, integráció folytatása az iskolában. Az SNI-s gyermekek óvodai integrálásának célja: -

közösségbe való beilleszkedésük segítése,

57


-

-

képességeik fejlesztése: a hiányzó vagy sérült funkciókat helyreállítani, újakat kialakítani;a meglévő ép funkciókat bevonni a hiányok pótlása érdekében;funkciók egyensúlyát kialakítani;egyéni sikereket segítő tulajdonságokat, funkciókat fejleszteni, az intézmény lelkileg is váljon befogadóvá.

13. Gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenység A gyermekvédelem legfőbb feladata: a humánum, a segítőkészség, a megértés. Fő célja: a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése.

13.1. Esélyegyenlőség Az esélyegyenlőség megteremtése felelősségteljes munka, minden óvodapedagógus munkaköri kötelessége. Minden gyermeket érint és nagy körültekintést igényel. Feladatunk az óvodás korú gyermekek hátrányos megkülönböztetésének megelőzése, esélyegyenlőségük megteremtése. Biztosítanunk kell intézményünkben a szegregációmentességet és az egyenlő bánásmód teljes körű érvényesülését. Intézményünk lehetőséget ad szolgáltatásaihoz való egyenlő hozzáféréshez, nagy hangsúlyt helyezve az esélyteremtésre, a hátrányos helyzetű gyermekek hátrányinak kompenzálására. A hátrányos helyzetből származó lemaradások- szakszerű, a gyermek társadalmi helyzetére érzékeny pedagógiai szemlélettel és módszerekkel, a szülőket partnerré téve, velük együttműködve- sikeresen ellensúlyozhatóak. A szülőkkel való együttműködést kölcsönös tisztelet alapján valósítjuk meg. Fontosnak tartjuk a gyermekközpontú és családorientált szemléletet, valamint az interdiszciplináris megközelítést, mely a kora gyermekkori fejlődés kérdésében kompetens minden szakember, óvodapedagógus, fejlesztőpedagógus, óvodapszichológus egymásra épülő, egymást kiegészítő fejlesztését preferálja. A sajátos nevelési igényű, hátrányos- és halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési- tanulási- és magatartászavaros gyermekek óvodai nevelésük során a közösségi tevékenységekben hovatartozásuktól függetlenül vesznek részt, azaz inkluzív pedagógiai módszerek alkalmazásával nevelődnek csoporttársaikkal együtt. Törekszünk ezen gyermekek integrálására, az óvodai környezetbe való beilleszkedésük elősegítésére. Példaadással neveljük a gyermekközösséget a másság elfogadására.

58


13.2. Gyermekvédelem

A harmonikusan fejlődő gyermekeket preventív jelleggel kísérjük figyelemmel. A beilleszkedési, tanulási és magatartászavarral küzdő gyermekek fejlesztését a Nevelési tanácsadó szakembereivel együttműködve végezzük A hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, családok helyzetét lehetőségeinkhez mérten igyekszünk megkönnyíteni, a gyermekek hátrányait egyéni fejlesztésekkel csökkentjük, melyet folyamatosan dokumentálunk. A sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztését a Bárczi Gusztáv Módszertani Központ utazó gyógypedagógusainak segítségével végezzük.

13.2.1. Gyermekvédelmi tevékenységek - a szülők figyelmének felhívása a gyermek fejlődési sajátosságaira - családlátogatás, nevelési segítség (szükség szerint többször is) - fejlesztő, felzárkóztató óvodai programok szervezése - a gyermek Nevelési Tanácsadóba irányítása - javaslat egészségügyi ellátás igénybevételére, gyermek-ideggondozói- és pszichiátriai vizsgálatra A gyermek családban történő nevelését elősegítjük, a veszélyeztetettség megelőzése és megszüntetése érdekében együttműködünk. A gyermek veszélyeztetettsége esetén kötelesek vagyunk a Gyermekjóléti Szolgálat felé jelzéssel élni, indokolt esetben hatósági eljárást kezdeményezni. A Nevelési Tanácsadóval való kapcsolatnak kiemelt jelentősége van, hiszen fő tevékenysége a nevelési és pszichológiai tanácsadás.

13.2.2. Feladataink és kompetenciaköreink Nevelőtestület: A nyilvántartásba vett gyerekek státuszának évenkénti egyeztetése. Tájékoztatás a veszélyeztetett gyerekekről az óvodavezető felé. Veszélyeztető okok feltárására végzett családlátogatások. A veszélyeztetettség megelőzése. Fogadó órák kezdeményezése. Törekvés a veszélyeztetettség megszüntetésére. 59


Óvodavezető: Igény szerint fogadó órák tartása Veszélyeztető okok feltárására végzett családlátogatás A Családsegítő és Gyermekjóléti szolgálattal történő kapcsolattartás formái, felelős az óvodavezető Prevenció céljából: - szóban vagy írásban történő felkérés az intézményvezető útján.

Rászorultság esetén: - ellátási igény jelzése (egészségügyi, anyagi, mentális okokból) a szolgálat bejelentőlapján az intézmény gyermekvédelmi felelőse jelzi az igényt. Veszélyeztetettség esetén: - az 1997. évi XXXI. Törvény a gyermekvédelemről és a gyámügyi igazgatásról 5§ alapján. - Elsődlegesen telefonon vagy személyesen történő azonnali jelzés.

13.3. A szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatása érdekében végzett gyermekvédelmi és pedagógiai feladataink Lakókörnyezetünkben egyre nő a szociálisan hátrányos helyzetű családok száma. Óvodai csoportjaink nyugodt szeretetteljes légköre, az óvoda dolgozóinak megkülönböztetett figyelme, törődése, az ingergazdag óvodai élet biztosítja,hogy minden kisgyermek saját tempójának megfelelően, fokozatosan fejlődjön és felzárkózhasson. Óvodánkban nem részesülhet hátrányos megkülönböztetésben egyetlen gyermek sem . A hátrányos helyzetű gyermekek esetében fokozottan figyelünk arra, hogy az óvodai életben minél aktívabban, a különböző tevékenységeket kipróbálva részt vegyenek és fejlődjenek. Szorosan együttműködünk a Nevelési tanácsadóval, szükség esetén a családgondozóval.

14. Az óvoda kapcsolatrendszere Az óvoda kapcsolatrendszerének minősége nagyban befolyásolja a nevelési folyamatokat, hozzájárul az óvodáról kialakított társadalmi képhez. Törekszünk a partneri kapcsolatok további keresésére, elmélyítésére.

60


14.1. Az óvoda és a család

A kapcsolat kiépítése a családdal, a gyermekkel már az első találkozáskor elkezdődik. A beiratkozás alkalmával megismerjük egymást, bepillantást engedünk az óvoda életébe. Családlátogatáskor alkalom nyílik az óvodakezdéssel kapcsolatos kérdések, problémák, kérések megbeszélésére, majd a beszoktatás során segítjük a minél "zökkenőmentesebb" óvodakezdést. Az anyás beszoktatás előnye, hogy a gyermek igényeihez igazodva történik, lehetőséget biztosítva a kisgyermeknek, hogy fokozatosan szokjanak hozzá az új környezethez. A társadalmi élet változásainak következtében egyre több a beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő, részképesség- lemaradással érkező és az egészségügyi szokások hiányával rendelkező kisgyermek. A községeinkben élő családok szociális, anyagi, kulturális helyzete nagymértékben különbözik. A megváltozott életkörülmények hatnak a gyermekekre: a technika fejlődése, a megnövekedett élményforrások "kezeletlensége", családok szerkezetének változásai, megélhetési problémák és a munkanélküliség. Az életszínvonal tartására való törekvés miatt kevés idő jut a közös családi programokra, együttlétre, meghitt beszélgetésekre, mesehallgatásra. Az egyedüli kulturális szórakozást legtöbb helyen a TV-zés és az internet világa nyújtja. Kevesen ismertetik meg gyermekeikkel a ház körüli munkát, állatok gondozását és a kertészkedést. Az óvodai nevelés és a bölcsődés korúak nevelése, gondozása a családdal együtt, a családi nevelést kiegészítve szolgálja a gyermekek fejlődését. A partneri együttműködés elengedhetetlen a gyermekek harmonikus fejlődése érdekében. A szülő ismeri legjobban a gyermekét, így közvetíteni tudja szokásait, igényeit, szükségleteit, nagymértékben segítve ezzel az óvodapedagógusokat és a kisgyermeknevelőt a gyermek ismeretén alapuló differenciált, egyéni bánásmód kialakításában. Mi pedig, mint szakemberek, szaktudásunkkal, tapasztalatainkkal tudjuk segíteni a szülőt gyermeke nevelésében.

Alapelveink a családdal való kapcsolattartásban Mivel óvodánk pedagógiai programja és nevelőtestülete is megújulás előtt áll, az előző évekhez képest változtatni szeretnénk a kapcsolattartások vonatkozásában. Próbáljuk a kapcsolattartási formákat megújítani, hogy nyitottabbá, közvetlenebbé tegyük a szülők és az óvoda dolgozói közötti viszonyt. Ösztönözzük a szülőket a rendszeres kapcsolattartás kezdeményezésére. Az egyes családok nevelési nézeteit tudomásul vesszük és segítjük, ahol ezt a szülők igénylik. Megismertetjük a szülőkkel pedagógiai programunkat, az óvoda tartalmi munkáját, 61


biztosítjuk a folyamatos információáramlást. Pedagógiai programunk beválásánál figyelembe vesszük a szülők véleményét. Mintaadással, az értékek felmutatásával az általunk preferált erkölcsi- magatartási normákat igyekszünk elfogadtatni a szülőkkel. A szülők és a gyermekek személyiségi jogait, hitvallását tiszteletben tartjuk. Az óvónő szakmai felkészültségben, emberi magatartásban egyaránt példa értékű legyen. Felhívjuk a szülők figyelmét törvény adata jogaikra és kötelezettségeikre. Kapcsolattartás formái

-

-

-

-

Beiratkozás: Az első találkozás a családdal. Az intézményvezető beírja a gyermeket, tájékoztatást nyújt a felvétel esélyeiről. A gyermekek szüleikkel megismerhetik az épületet, az óvoda dolgozóit, bepillanthatnak az óvoda életébe. Szülői értekezletek: Tájékoztató – minden év augusztusában, amikor az új szülők tájékoztatást kapnak az óvoda programjáról, az óvodai nevelés működési rendszeréről, ill. év elején és év végén a csoportok külön értekezlete. Speciális témájú- egy vagy több téma elemzése, megbeszélése. Anyás beszoktatás: Hosszú ideje jól bevált hagyomány óvodánkban, hogy az édesanya bent lehet a délelőtt folyamán az óvodában és segítheti gyermekét az átmenetben. A beszoktatás ideje rugalmas, a gyermek igényéhez alkalmazkodik. Családlátogatások: óvodakezdés előtt - A gyermek leendő óvodapedagógusai- bölcsődések esetében a kisgyermekgondozó is- meglátogatja a családot, előre megbeszélt időpontban. Ez a közvetlen kapcsolattartási forma lehetőséget biztosít az óvodakezdéssel kapcsolatos kérdések, félelmek, problémák megbeszélésére. probléma esetén: Az érintett óvodapedagógusok, szükség esetén az óvodavezető meglátogatja a családot a gyermekkel kapcsolatos óvodai, ill. egyéb problémák megbeszélése céljából. Beszélgetések érkezéskor, hazamenetelkor, üzenő füzet a bölcsődé korúaknál, hirdetőtáblán lévő információk. Munkadélutánok: az ünnepkörhöz kapcsolódó közös ajándékkészítés, vagy más építő jellegű tevékenység szervezése a délutáni órákban. Nyílt napok: Egy vagy két napot kijelölünk az év folyamán, amikor a szülők betekinthetnek gyermekük óvodai életébe. Az ünnepkörökhöz kapcsolódó nyitott rendezvények: adventi időszak, Karácsony, Húsvét, Madarak-fák napja, Májusfa állítás-kitáncolás Fogadó órák: Igény szerint előre egyeztetett időpontban. Napi kapcsolat: Mivel óvodánk kicsi és családias, ezért lehetőségünk van rá, hogy ha csak néhány szó erejéig is, de naponta beszélgessünk a gyermeket érintő főbb helyzetekről. - Szülők Szervezetének szerepe: Minden csoportban működik a megválasztott

62


szervezet. Az SzMSz által meghatározott kérdésekben kikérjük a véleményüket, illetve a segítségüket kérjük az óvoda életével kapcsolatos döntésekben, néhány rendezvény szervezésében.

14.2. Kapcsolat az iskolával A bárdudvarnoki iskolával a kapcsolatunkat mindenképpen el kell mélyítenünk, mivel az iskolába készülő és a nem régen iskolássá vált gyermekek érdekei ezt kívánják

Kapcsolattartás formái • • • • • •

óvoda, ill. iskolalátogatások kezdeményezése, tapasztalatcserék, beszélgetések, az óvodai élet megismertetése, az iskola/ óvoda hagyományainak megismerése, az iskola és az óvoda helyi programjának megismerése, ráépülési lehetőségek megkeresése , egy-egy közös program szervezése, tanítók szülői értekezletre való meghívása.

14.3. Egyéb kapcsolatok Kapcsolatok a fenntartóval Az óvoda folyamatos pedagógiai, szakmai, tárgyi fejlesztés érdekében rendszeres kapcsolatot tart a köznevelés helyi irányításával. Az intézmény pedagógiai munkájáról, eredményeiről, hiányosságairól szóban és írásban tájékoztatja a fenntartót. A működéshez szükséges szabályzatokat, terveket az intézmény vezetője az intézményben működő szervezetekkel együtt elkészíti.

Kapcsolat a Pedagógiai Szakszolgálatokkal A Nevelési Tanácsadó munkatársaival állandó kapcsolatban állunk (pszichológiai vizsgálatok javaslata, iskolaérettségi vizsgálat, véleménycsere stb.) A logopédussal heti kapcsolatban vagyunk, mivel fejlesztő és beszédjavító foglalkozásokat tart nálunk A Szakértői Bizottsággal szükség esetén felvesszük a kapcsolatot.

63


Kapcsolat gyermekorvossal, fogorvossal, védőnővel Elősegíti az egészséges életmód iránti igény kialakítását. A gyermekek testi fejlettségének, vizsgálata rendszeres, a problémák korai kiszűrése elősegíti a minél korábbi prevenciót. A Zselici Szociális Alapszolgáltatási Központ gyermekvédelmi, családsegítő és gyermekjóléti szolgálatával az óvodavezető folyamatosan kapcsolatot tart. Felvilágosítással, beszélgetésekkel, családlátogatással segítjük a rászoruló családokat. A kisgyermekek napközbeni ellátásának szakmai munkáját segítő, ellenőrző Módszertani Bölcsőde szaktanácsadóival.

Kapcsolatok kiépítése más óvodákkal, egységes óvoda-bölcsődével Tervezzük, hogy szakmai munkánk hatékony fejlődése érdekében felvesszük a kapcsolatot más intézményekkel (óvodával, egységes óvoda - bölcsődével), hogy pedagógiai munkánk megfeleljen a pedagógus-életpályamodell és a tanfelügyeleti rendszer velünk szemben támasztott követelményeinek.

15. A program tervezése, elemzése, értékelése

Programunk sikerkritériumát az óvodai élet minden tevékenységformája mellett megjelenítettük. Minden esetben a csoportok óvodapedagógusai határozzák meg, a gyermek képességeinek, szocio- kulturális körülményeinek ismeretében, hogy milyen teljesítményt fogad el sikeres fejlesztő munkának, hiszen minden gyermeket saját személyiségéhez mérten fejlesztünk.

15.1. A program működését tervező, elemző, értékelő dokumentumok Programunk megvalósításához a következő szakmai dokumentumok elkészítése szükséges: Éves munkaterv: készíti az óvodavezető, időkerete 1 év A gyermekcsoportok nevelési terve: készítik az óvodapedagógusok, egységes óvodabölcsődei csoportban a kisgyermeknevelővel közösen, időkeret fél év A gyermekcsoportok tevékenységi terve: készítik az óvodapedagógusok, időkeret negyedév Szervezési feladatok: készítik az óvodapedagógusok, ill. a kisgyermeknevelő, a Jeles napokhoz, ünnepekhez, tevékenységi témakörökhöz tartozó szervezési munkák, időkerete fél év Tematikus terv: készítik az óvodapedagógusok, időkerete 1 hét 64


Anamnézis lap: családlátogatás alkalmával Befogadási ( beszoktatási ) / visszaszoktatási terv: készítik az óvodapedagógusok, időkerete 1 hónap A beszoktatás/ visszaszoktatás tapasztalatai: készítik az óvodapedagógusok, a beszoktatási idő végén, időkerete 1 hónap Beszoktatási jegyzőkönyv: készíti a kisgyermeknevelő, a beszoktatási idő alatt, folyamatosan vezetve Fejlődési napló: készíti a kisgyermeknevelő, időkerete 3 hónap Fejlesztési terv: HHH-s, SNI-s, BTM-s gyermekeknek, időkerete 3 hónap A gyermek fejlődésének nyomon követése: készítik az óvodapedagógusok, időkerete fél év Gyermekek személyiséglapja: készítik az óvodapedagógusok, május végén

15.2. A nevelőmunka értékelése Az óvónő elsősorban önmagát ellenőrzi és saját munkáját értékeli. Valamennyi problémás helyzetben törekszik közvetlen kolléganőjével együtt elemezni a történteket. A szakmai munka ellenőrzését az óvodavezető végzi az év elején kidolgozott ellenőrzési terv szerint, melyben minden dolgozót érint. Az ellenőrzés tárgya: dokumentumok, a gyermekek szokás- szabályrendszere, a programban meghatározott sikerkritériumok.

16. Érvényességi rendelkezések

Az óvodai nevelési program érvényességi ideje nyilvánossága: A képviselőtestület határozata alapján a kihirdetéstől számítva határozatlan időre szól. A szülők számára a vezetői irodában megtekinthető. Bárdudvarnok Község Önkormányzatának honlapján megtekinthető.

Az óvodai nevelési program módosításának lehetséges indokai: - hálózat bővítés, leépítés, átszervezés, - ha a nevelőtestület más program bevezetéséről dönt, - ha a helyi program célja, feladata jelentősen változik, - ha egyéb érdekegyeztető fórum, módosítást javasol.

Előírás a programmódosítás előterjesztésére: - írásbeli előterjesztés az óvoda vezetőségének, - részletes szóbeli előterjesztés nevelőtestületi értekezleten.

65


LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK A magasabb jogszabályban meghatározott kérdések rendelkezéséhez (a dokumentumok nyilvánosságának biztosítása) az egyetértési jogát korlátozás nélkül gyakorolta és megadta: Az óvodában működő Szülői Szervezet

Szülői Szervezet elnöke 2015. 08. 10.

Az óvoda nevelőtestülete át nem ruházható jogkörében a nevelési programot 2015. 08. 10-én tartott határozatképes rendkívüli ülésén 100%-os igenlő szavazattal elfogadta. Az elfogadás tényét a nevelőtestület tagjai a csatolt jegyzőkönyvben hitelesítő aláírásukkal tanúsítják. Jelen Pedagógiai Programot 2015. 08. 10-én jóvá hagytam.

Tóth Tamás Gáborné intézményvezető Kelt: Bárdudvarnok, 2015. 08. 10.

A Módszertani Főigazgatósághoz való benyújtás időpontja: 2015. 08. 12.

........................................................................... a Módszertani Főigazgatóság képviseletében

A fenntartóhoz való benyújtás időpontja: 2015. 08. 10.

Az óvoda nevelési programját a fenntartó képviseletében ………………………….számú határozatával döntési hatáskörében jóváhagyta Bárdudvarnok Község Képviselő-testülete.

Bárdudvarnok , 2015. …………………………………….

........................................................... a fenntartó képviseletében 66


Nyilatkozat

A szülői szervezet képviseletében nyilatkozom arról, hogy a nevelési program elfogadása előtt magasabb jogszabályban biztosított egyetértési és véleményezési jogunkat korlátozás nélkül gyakorolhatjuk, és a szülői közösséget érintő pontokhoz egyetértésünket adjuk.

Bárdudvarnok, 2015. 08. 10.

Szülői Szervezet elnöke

67

" A gyermek világra nyitott lény: A simogatásra simogatással, a jókedvre jókedvvel, a tevékenységre tevékenységgel felel

Recommend Documents