» -7". xr.rw. S>Í!C >-W: >^í^,:^

*t^ >'•

pV^-^ <

*¥

•í <

>

^:j*

f

,1^.

\

,,-*>

-^.*'

K

J^ 1

>^

^í-t

^Z

»

/

-7".

t^

xr.r w.

S>Í!C

>-W:

>^í^,:^<^ fá^

.1*:-

A^

Digitized by the Internet Archive in

2010 with funding from University of Toronto

http://www.archive.org/details/beksicsgusztvtOOkalm

BRKSICS (JL8ZTÁV TÖRTÉNET-

1ÍS

KRITIKAI

K()/JO(i

TAMLMANYOK

IRTA

D«

KALMÁR ANTAL

Dr.

LÁNYI JANÓDST

KÖNYVEIB

u

BUDAPEST, 1902 RÉVAI ÉS SALAMON KÖNYVNYOMDÁJA vm., Ollöi-út

18.

ÍRÁSA

•

{

7

TARTALOM. Lap

V

Elszó

ELS

RÉSZ.

Beksics Gusztáv történetírásának módszere

1

MÁSODIK RÉSZ. I.

Ferencz József történeti és közjogi jellemrajza. I.

7

Fejezet. Kegyelmezési jog

II.

,

III.

„

IV.

,

V.

„

Kötelességérzet

—

9

vagy hatalomérzet?

„rendszer"

30

világ „legalkotmányosabb" fejedelme

45

„legnem/.etibb" fejedelem

78

A A A

HARMADIK RÉSZ. 90

Teleki László tragédiája

NEGYEDIK RÉSZ. Beksics és

a

101

Dunai Konfederáczió

ÖTÖDIK RÉSZ. Királyi

felségjogok és nemzeti jogok a magyar közjogban. I.

Fejezet. Keletkezésük és

meghatározásuk a Tripartitum alapján

127

136

n.

,

A

nemzeti és felségjogok tartalma

III.

,

A

felségjogok gyakorlásának

,

Állami, királyi és nemzeti szuverenitás

142

Jura rezerváták a magyar közjogban királyi felségjogok ellenrzése 1848 eltt királyi felségjogok alakulása 1867-ben

150

rV.

V.

,

VI.

,

VII.

,

A A

módja és megoszlása

.

.

139

152 161

IV

HATODIK RÉSZ. Lap

felségjogok.

Katonai I.

Fejezet.

II.

,

III.

,

A A A

hadsereg egységes vezérlete hadsereg eg^'séges vezénylete

169

172 176

hadsereg egységes belszervezete

178

Közjogi érvek

1.

2.

Közjog-történeti érvek

180

3.

Közjog-logikai érvek

188

A törvény magyarázata Végs aforizmák

195

4. 5.

213

HETEDIK RÉSZ. Beksics mint magyar Lustkandl

218

NYOLCZADIK RÉSZ. Taktikailag vagy közjogilag hagyta-e el

Deák

a 61-iki alapot?

....

259

KILENCZEDIK RÉSZ. Történeti, közjogi és politikai tévedések az I.

Fejezet. Történeti tévedések

n.

,

Közjogi tévedések

m.

„

Politikai

tévedések

1867

:

XII. t.-cz.

körül

.

.

293

294 306

374

FÜGGELÉK. Kossuth Lajos. Jellemrajz száz sorban

391

ELSZÓ. két ikertestvére a magyar alkotmányDe mig a történelem lemarad az id kerekérl, s csak a nemzet emlékezetében él tovább addig a közjog századokig szövdik, s vagy selyemmel, vagy daróczczal vonja be a nemzet testét. És én ugy érzem, hogy az a közjogi ruha, a melyet a nemzet most visel ha nem is darócz, de bizonyára nem is selyem, a ki Beksics Gusztáv pedig azt mondja, hogy selyem. És engem

Történelem és közjog

:

nak.

:

:

életemben

soha

neme

bizonyos

nem

—

selyem,

könyvet

nem

—

irtam

könyvet

kényszeritett

de irtam azért, hogy

—

irni :

morál" egy

a „violence

hogy ez a ruha

arról,

selyem legyen.

így tehát történelmet és alkotmánytant, doktrínát és poézist,

modern államjogot és tételes közjogot magyar parasztészszel, rapszodikusan, halomba csak azért hánytam össze, hogy ezt a czélt

—

nem hogy

akarni annál

Nem hogy

de

elérjem,

mint a mennyit

tenni,

is

hogy annak lehet

:

nem

hiba,

—

mint többet

a mi lehetséges.

:

tagadom: tudományossággal és

elérje a

Mert kevesebbet

szolgáljak.

kisebb

nemzet

ségesség, hogy a saját

azt,

nem

politikával izgatok,

a mi lehetséges. Abban

maga

áll-e

ez a lehet-

súlypontját Mohácsnál elvesztett

hazám

azt visszaszerezze, s a dualizmus alapján vissza lehet-e azt szerezni

vagy

nem

lelhet

erre a felelet

:

Azt azonban pítani,

tanulmányaim eredményeinek tanulságaiban

föl.

hogy a

számtani

dualizmus

igazsággal

államformában

állam béklyóiból kikeverdzeni

csolatban

még

már most meg

nem

bir s

a tiszta nemzeti állam

lehet álla-

Magyarország a közjogi

ebben az államjogi kapki, nem-

sem fejldhetik

—

hogy a mindent nivelláló társadalomgazdasági állam megtermettmehetnénk át. ségére minden állam végs czéljára

—

—

:

VI

Az európai népek között egyedül álló sajátságos helyzetünk folvtán, a magyar nemzet történelmének és közjogának tanulságai: egyúttal mindig politikai hatásúak is. És valamint Beöthy Ákos „A magyar államiság fejldése, küzdelmei" czimü hires könyvét tanulmánynak nevezi, mert történetirásával pohtikai czél-

politikai

nak akar szolgálni

aképen az én birálatos rendszerben megirt tanulmányaimnak szintén az a czélja, hogy

:

közjogi

és

történeti

azok nemzetemnek szivében-lelkében pohtikai hatást érjenek politika nélkül.

Ezért kellett a királyról és annak közjogi tényeiröl

praematur

in

annum"

—

elve daczára

el

—

— a „nonum

nagy történeti szinteséggel

szólanom.

És ezt azért

is

tartottam szükségesnek, mert van a nemzet-

nek egy történeti betegsége, a melyet valósággal „magyar beteglehetne nevezni. Ez abban ,morbus hungaricus''-nak ségnek áll, hogy a magyar nemzet emberei, ha nem a közélet intézlj szín*•

—

—

padán szerepelnek: akkor úgyszólván kivétel nélkül lelkesednek azon ideahs czélokért, a melyeknek elérése visszaadná Magyarországnak elvesztett súlypontját; mihelyest azonban az állami köznem elég, hogy ezeket az elébb élet intéz forumára kerülnek vallott ideahs czélokat nyütan megtagadják vagy legalább is lelkük :

fenekére visszanyomják és nagy cirkumspektussal hálózzák

körül

hanem még azokat is, a kik az állami közélet nem intéz fórumán még ma is ugy beszélnek és tesznek, a mint beszéltek és tettek

k

azokat a csalhatatlan államugyanazon a fórumon tegnap bölcseség okosságának az osztentálásával torkolják le, a politika déhbábos ábrándozóinak gúnyolják ki, s Tacitus szerint omnia is

:

:

serviliter

pro dominatione.

Hát ez: „morbus hungaricus". S azért kellett a királyról a szinteség igazságával már most szólanom, hogy ennek a „morbus hungaricus"-nak meg lehessen állapítani a diagnózisát. Mert a diagnózis megállapítása már fél gyógyítás. Ez a morbus hungaricus idézi el a mi állami közéletünkben

történeti

:

hogy nálunk kétféle igazság van a királynak igazsága és a nemzetnek igazsága, és hogy ez a kétféle igazság mindig ellentétesen domborodik ki. Ennek az ellentétnek pedig azon eredménye van, hogy nemzeti életünkben mindig a királynak az igazsága azt,

:

—

érvényesül,

s

a két igazság egy útra csak ritkán kerül.

Még csak

azt

adom el, hogy habár könyvem alapjában véve

Beksics Gusztáv történetírási módszere ellen és közjogi

tévedései-

VII

uek

kimutatása

czóljából

Íródott

meg: az egyes részeiben mégis

önálló biráhitos rs vitíi-laniilmáiiyukat tartalmaz, melyeknek kicsu-

—

csosodó részét a modern államjognak egy

részével

—

az

E tanulmányok keretében

képezi.

a tételes magyar közjog

1867. évi XII. törvényczikkel való kontaktusa

mutatok rá és bizonyltom be

Beksics történeti és közjogi tévedéseit.

Nem

uj

dolog ugyan, hogy valaki tárgyilagosan polemizál és

egyúttal tanulmányt

munk

ezt

az

is

ajánlatos

ir:

de

az

módszert

hogy a mi

kétségtelen,

—

az ujabb

idben

—

irodal-

teljesen

elhanyagolja.

Minden tevékenység értéke különben nálnak-e értéke,

vele

az

belbecse

emberi társaságnak; is,

hogy

használok-e

hogy hasz-

attól függ,

attól

függ az én

vele a köznek

:

könyvem a magyar

történeti és közjogi irodalomnak.

Zenta, 1902. október havában.

Dr. Kalmár Antal.

:

ELS

RÉSZ.

Beksics Gusztáv történetírásának módszere. Történet és történetirás

Amaz

szüli

—

emezt.

Cicerónak hires mondása

:

mint ok és okozat kapcsolódik össze.

ha

S :

igy

az

vitae, kétségkivül igaz az az okozatra

az

„Idk

okra, a

História testis est is,

történetfrásra

temporum

et

igaz

magistra

mert a történetirás szintén

tanuja".

Nagymértékben áll ez Beksics Gusztáv történetírására is, aki a Szilágyi Sándor által szerkesztett: „A magyar nemzet történelmének" a „Modern Magyarország 1848 1896." részébl „I. Ferencz a tízkötetes nagy munkának kétségkivül a József és korát" legnehezebb

— részét —

—

irta

meg.

Történeti tárg^'ának feldolgozott terjedelme azonban

czimét

nem

teljesen fedi,

mert

terjed

id

fegyverletételig

—

müvének

Ferencz József korából a világosi tekintetében aránylag rövid ugyan, I.

—

korszaknak a események tekintetében annál is fontosabb története másnak a tolla alul került ki. így a munka az önkényuralom kezdetével, ezen korszak történeti eseményeinek az elbeszésoha unalmassá nem váló lésével vezetdik be, s varázslatos elbeszélése az ezredéves Magyarország Te Deumával végzdik. de

—

—

E félszázad korszakos eseményeinek tárgyán uralkodó értelemmel tekint át, s az események fölé emelkedve mond róluk Ítéletet sokszor nagy tudással, sokszor egyoldalú felfogással, sokszor a konvenczionalis nézetektl eltér uj hitvallással, sokszor nagy tévedésekkel.

Nemcsak

meg arra

az is,

arra törekszik, hogy a múlt

adatok

földerítésével

idk eseményeit

és a kritika

világítsa

szövétnekével:

hogy a múlt megértetésével világot vessen a jelenre

hanem

— és

utat törjön a jövre. Ezt Treitschke óla „alkalmazott" történetirás-

nak, vagyis politikának is nevezik. Ez a módszer Beksicsnél abban kulminál, hogy a kiegyezés korszakát, és magának a kiegyezésnek

mai nemzedék gondolkodásmódjához idomítva: nem múlható nyomokat. véssen a nemzet a

megszeretetét,

lelkébe el

Nem részletez, de azért jellemzerejével a szemünk elé tárt eseményeket jellegzetesen domborítja ki. Maga mondja: „Az elnyomatás, valamint a kiegyezés korszakából azon momentumokat domboritotta jellegzetes

ki,

a melyek az elnyomatás, és a kiegyezés korszakának

tulajdonságaival

föltüntetik az

önkényuralom

kapcsolatosak, és a melyek és a

nemzet között

leginkább

vivott, s az

ujabb

kibontakozás lényegét."

van a tanulmányíró, söt eseményeket mondja el kronologikus sorrendben, lehetleg mindig tárgyilagosan addig a

De a

a közjogiró

történetíró mellett is,

s

mig

mindig

ott

igy a történetíró az

:

tanulmányíró lelkének szabadröpülése elé a pártpolitika pubHczisztikai

mködése von

korlátokat,

tereh

s

téves

irányba

közjogi

doktrínáit.

Ezeket a korlátokat

Beksics a tudomány

doktrinérizmusával

igyekszik elpalástolni, de mivel ez a palást nagyon nagy

:

igy esik

meg, hogy Beksicset, a történetírót — eltakarja Beksics, a tanulmány— történelem helyett inkább tanulmányt kapunk. De nagy közjogi tévedéseit még ez a tudományos doktrinérizmus sem képes azok látható vörös fonálként húzódnak keresztül — a különben nagy történelmi becscsel biró — mvön. író

s

elfedni, s

A

történelemirásnak

az

a

módszere,

mikor

a

a

leiró

és

oknyomozó történelem egyúttal tanulmányírással is össze Macaulay óta az ujabb történetírásnak hóditó módszere. Az események és személyek jellemzését az essayiró a saját géniuszával domborítja, s minél nagyobb e géniusz: a történeti kornak annál mélyebb jellemzését, hbb képmását kapjuk. Igy a történeti tanulhogy mány nem lesz egyéb, mint a már kész történelemnek ugy mondjuk mipari feldolgozása, bölcseleti finomítása. kapcsolódik

:

—

—

Igaz, hogy virtuóz-ember kell hozzá. Mert a történeti eseményekbe mélyen be kell látni, élesen megkülönböztetni, az eseményeket sokoldalulag egybekapcsolni, az eredményeket a salaktól megtisztítani, s a tanulságokat napvilágra hozni ellenkez esetben :

az iró

sem a

történeti,

sem

kellképen kidomborítani nem

az

erkölcsi

igazságok

harmóniáját

birja.

Beksicsben sok tekintetben meg van ez a virtuozitás. Módszerében s történeti tárgyának kidolgozásában Carlyle festöisége

bölcseletével kapcsolódik

Macaulay

emennek mélysége

dnimaisáíia,

A

tényez

két

tanulmányirásban

Nem

gátolja

non

a

érvényesítésében

a

történetirásban

szem

lelkiismeretesen

tartotta

—

aiideat,

:

feszély,

a

szubjektivitás.

a

azon klasszikus kötelességét: veri

kell

igazság

erkölcsi

és

történeti

Beksicset

amannak

mégis

de

ofíybo,

és erkölcsi igazsága nélkül.

Nequid

falsi

eltt

történetirónak

a

dicere

nequid

audeat,

ne merjen semmit mondani, a mi

nem

igaz,

mindent megmondani, a mi igaz. Iimen van, hogy habár mindig tárgyilagosságra, és történeti tárgyszerségre is törekszik ezek a momentumok részint feszélye-

és merjen

:

zett

részint a politika által befolyásolt szubjektivitása miatt,

tolla,

a legfontosabb

nyomja

a történeti igazságokat, de azokat

el

emeli

ko::(ísi(kb(ín

—

csinálójává

másokat

A

események leirásánál nem érvényesülhetnek.

állit

iffaz

Nem vonat-

s az események mozgatójává, a történelem legfbb faktor helyett mindig mást, vagy

—

oda.

módszere folytán

legsúlyosabb éveinek történetcsinálójává

s

az

ki,

a

történetirásnak ilyen

Magyarország

tanácsosait,

nem

csak óvatosan

sejteti,

közvetlen

hogy

ezek

önkényuralom

az

mindig

I.

Ferencz József

sanyargatóit fölött

—

állitja

elénk,

szferikus magasság-

—

még van egy legfbb történetcsináló is I. Ferencz József. Az elnyomatás korának képérl a lenyomatot tehát nem az abszolút módon uralkodó császárról, hanem tanácsosainak képérl

ban

:

ennélfogva

veszi, és

a

Ítélszéke

történelem

utóbbiakat vonja felelsségre. Elfelejti azt, seffitettcli

eltt

csak

is

ez

hogy ez utóbbiak csak

uruknak a történetet gonoszul megcsinálni.

Beksics azt, hogy a miképen Metternich azon rendhogy Európában a korlátlan abszolutizmus világuralmának

Elfelejti

szerét,

biztosítására,

nemcsak minden forradalmias törekvés

hanem a szabadságnak még a fohásza reménye

is

elfojtassék

:

csak urának,

reakczionarizmusa és szívóssága Józsefnél

is,

csakis az

tette

I.

is

eltiportassék,

elnémíttassék,

még

a

Ferencznek megcsontosodott

lehetvé

:

azonképen

önkényuralmi imperializmusa,

I.

P^erencz

nevelése,

családi tradicziókból kifakadó természete, hajlama és szívóssága tették

lehetvé Magyarországnak soha el nem felejthet gyászos sorsát. Az élet mesterének tanúsága szerint azonban Klio nem válogatja embereit valaki,

mint

I.

s

nem

Ferencz

fattyuhajtása, mint

tekinti

József,

Haynau.

azt.

vagy

hogy bíborban

született-e

törvénytelen ágynak volt-e

I.

Lipót

korában

is

Ampringen

:

Hocher szintén csak segitettek

nem kevésbbé

Bach

— és

és Schmerling,

még sem

voltak megátko-

Schvvarzenberg és

zott emberek, mint: Windischgrátz és Haynaii, Jellasich,

és

Spankau, Heister és

szegény Magyarország

Lipótnak

I.

történetét megcsinálni, akik pedig

Kobb

Lobkowitz,

és

Kollonich, GaraíYa és Caprara, Strassoldó és

találkozik egyetlenegy

magyar historikus sem, egyetlenegy államférfi sem, a ki a nemzetet ért tengernyi szenvedésekért ne L Lipótra mondaná ki a történelmi felelsséget. Judex damnatur, ubi nocens absolvitur.

Mert a magyar nemzeti szabadság és alkotmányosság

leigá-

zására a Habsburgok mindig találtak kész eszközöket: de a vadász-

kutya azért sohasem fogná

meg nem

el

a szarvast, ha azt a

elbb

vadász

sebezné.

Ez a történelmi felelsség nemcsak

mértékben,

fokozottabb

maga kizárólagosságában jelentkezik ott, a hol az államf birodalmát abszolút módon képviseli, a miképen képviselte

de úgyszólván a

az önkényuralom éveiben L Ferencz József

Magyarországot.

is

Abszolút államban minden a koronából, a legfbb imperiumból

ell az uralkodót elbujtatni

indulván ki: a történelem Ítélszéke

nem

—

lehet,

ez eltt

Ez az

kell jelenni.

annak

elbujtatás

—

az

magyar

ujabbkori

irodalmában valóságos rendszerré fejldött már Ott azonban, a hol

ténetet

meg

történetírás

ki.

a nemzet akarata, mint Angolország-

alkotmányosságnak minta-államában, a hol tehát a

az

ban,

f

—

conditione sine qua non

nem

az

még jobban mondva

a közvélemény

felelsségben

történelmi

hanem

uralkodó,

még

tör-

a kormány, a parlament, vagy csinálja

tanácsosaival

az uralkodó, a

ott

:

is

csak ritkán

osz-

tozik meg.

A

felelsségnek

történelmi

ezen véka

rendszerét Beksics az alkotmányosság

már eltérbe lépteti már nem tanácsosai, itt már maga

szakáig tartja fenn. itt

nyilvánvalóan

azért,

dicssugárba

meg

rejtegetni

is

Itt

mert a történelmi lehet

már nem volna

alatt

való rejtegetési

próbakisérletezéseinek

füröszteni, azt

kor-

az uralkodó személyét,

a

történetet,

itt

már némi

csinálja

felelsséget tehát

véka

alatt

tovább

dolog.

loyalis

Ezt ugy is lehet kifejezni, hogy könny dolog a 67-ik utáni Ferencz Józsefrl történetet irni de nagyon nehéz még most a gyászos emlékezetekkel terhelt 67 eltti Ferencz Józsefrl. De ha :

még nem irni

:

mint

lehet:

nem

akkor inkább ne Írjunk. Mert jobb igazat

irni,

vagy

nem mindent

semmit sem

megirni.

A

törté-

:

:

még

nelemben

tört('ne(ir(}sfi<(n

csak

A munka ezen czikkének" a

azt

vitatkozva,

gal

mindig

:

a

mindig maga az

Magyarországot,

alkotmányt,

az

a

Deák hires „Húsvéti Deák egy osztrák újsághogy midn az uralkodó

fejtegeti,

tételt

helyre

állilolta

mert

a melyben

tanácsosai elnyomni igyekeztek

uralkodó

irni,

hazugság.

ci/rsz

rendszerét

részének Innji áf,

xzellcDic

sem szabad

igazságot"

„fél

fr/i(/azs('u/

(t

s

ezt

Deák a következ-

u

magyar alkotmány

ké] )en adja elö

ellen

„Midn

évek

inté/elt

megtámadások egymást

során

hosszú

keresztül

tetpontját

érte

akkor

:

midn

érték,

azoknak

ter-

növeked keserség már-már

mészetes következése, a fokonként mindig a

fejedelmek

voltak

azok,

kik

mélyebb belátással és szigorúbb lelkiismeretességgel a magyar alkotmány ellen intézett rendeletekel visszavonták, a sértett törvényeket helyreállitották s a nemzet bizalmát és reményét ismét felélesztették."

Ezenképen helyezi Heksics is most Ferencz Józsefnek eddig személyét eltérbe, mintegy azon czélzatos tanulsággal,

elrejtett

hogy a rossznak okozói az uralkodó tanácsosai a jónak okozója maga Ferencz József

valának, ellenben

volt.

azonban attól, hogy Beöthy Ákosnak idézett nagybecs tanulmányából és egyéb historikusok müveibl is azt tanuljuk, hogy a bajoknak ez az orvoslása már csak akkor következik be, mikor Eltekintve

már tek

maguk

az örökös királyok birodalmukkal együtt

:

Beksics feledi

hozott

példái

—

reflekszióját

a

már keser

—

is

,És az ember

hidra

Húsvéti

császár

—

történetet

czikke

tapasztalatokkal

fel-

szintén eltel:

természetének

aggodalmai."

hid

tehát

Bécsbl Budára

a hol

bven

érvényesülhetni vélte

Jobfi

—

csak Szádova után ir,

czélja

Habsburg

a négy

s

bajba kerül-

után Deák Vörösmartynak „Salamon" királyra való

Visszatérvén

Deák

államférfiul

hatni volt,

í^zivére

hetett F'erencz Józsefnél

osztrák

Deák

hogy

azt,

egyenesen a fejedelem

is

iratának

lépett.

nemcsak a

volt,

lejöhetett.

melyen az Tudjuk, hogy

Beksics azonban

szivre.

de

abszolút erre a

pragmatikus

elssorban az észre

is

hatni, s igy az abszolút fejedelem történelemcsinálását a „nagy" abszolutizmus korszakában is egyenlen kell mérlegelni.

kell

:

:

Az uralkodás

—

és kormányzat terén való történelmi felelsség

—

a történeti igazság rovására

—

egyéni jellemzésénél

Végtére

élni.

is

már Beksics az egyéni jellemzésre

nem való

akkor már akár való, akár adni

hogyan

kell:

igazán irni

módon

virtuóz

színekkel

Beksics mesteri kezekkel

:

Ferencz József

:

már még sem

lehet

az ókori imperátor egyéni jellemébl Senecara mit

lehetne áthárítani? És ha

kell

igy áthárittatván

az áthárítás módszerével

kell.

mvész

Mert Beksics

fest.

tér át

És

meg

abban,

— 7iem igazat. Paganinirl beszélik, hogy olyan hegedjébl szándékosan

kezelte a vonót, hogy ha

hamis hangokat Ezenképen

— de festeni

csalt is ki

:

Beksics

hallgatói azokat

is.

És

is

avval a

ezt

valódinak hallották.

módszerével

éri

el,

hogy a hol a történeti igazságot feszélyezettsége miatt meg nem mondhatja: ott étikai alapra áll s az étikai dogmák általános igazságából

ront

egyúttal el

takarja

következtetésekkel

mvészettel

stílusbeli

a

el

történeti

dialektikával

s virtuóz

valóságot

s

.^

kápráztatja

szemünket, hogy tisztán ne láthassunk. Vagyis

igaz,

:

felállít

egy erkölcs-filozófiai

tételt,

a mi

önmagában véve

de a mi az önkényuralkodó és az elnyomott nemzet közötti vonat-

—

kozásban

etikai

alappal

nem

— igaz soha sem

bírván

magyarázata annak a paradoxonnak, hogy Beksics igazat.

A tárgy való

sebb a ferdén szóródott sugársáv

ir

igazán

nem

ir

— de a fénysugarak szóródása ferde. És minél fénye:

az optikai csalódás annál nagyobb.

Annyira nagy, hogy a fénysugarak hatása nek, a mit

:

Ez a

lehet.

alatt

mind elhíszszük Beksics-

— addig, míg a fénysugarak szuggesztiója: az olvasás

tart.

ügy vagyunk Beksics mvével, mint Jókai „A köszivü emberfiái" Ödön esetével, a ki orosz barátjával a Néva jegén korcsolyán menekül az ket üldöz farkascsorda ell. A magyar egy-

közül Baradlay

szerre csak belezuhan egy lékbe, s a jég alatt eltnik barátja szemei

ell.

Az orosz habozás nélkül utána ugrik, s megtalálja barátját dermeda Néva fenekén. Megragadja az elaléltál és úszva

ten, hanyatt fekve

hozza

föl

—

a napvilágra.

léket. Erre újra lebukik

Ámde

feje

a jégbe ütdik: eltévesztette a

a Néva fenekére, levegt bocsát

ki szájából, s

a

merre a bugyborék a vízben emelkedve a lék felé száll: az után úszik is. A bugyborék a fizikánál fogva csakugyan megtalálja a léket s az orosz megmentett magyar barátjával napvilágra kerül. Ez tiszta lehetetlenség. Azonban Jókai annyi költészettel,

—

:

annyi alatt

:

varázsszerséggel el is

irja

le.

hogy

Ezenképen vagyunk Beksicscsel

mvészi

az

olvasás

szuggesztiója

hiszszük neki.

erejére vall

:

de

nem

is,

a

mi

kétségtelenül

az

egyúttal történeti igazságérzületére

is.

:

íMásodik rész. I.

Ferencz József történeti és közjogi jellemrajza. FEJEZET.

I.

Kegyelmezési Világos után Paszkjevics levelet nak, a melyben a neki tett

jog. ir

I.

Ferencz József császáröt, hogy ugyanezen idben az

szolgálatok fejében arra kéri

a magyar hadi foglyokkal kegyesen bánjék,

az orosz trónörökös személyesen kér kegyelmet a fegyverüket

letett,

legyzött magyarok számára. Ezekre a kérelmekre Ferencz József

1849 aug. 26-ikán sajátkezüleg s

ebben

irt

levélben válaszol Faszkjevicsnek,

kijelenti

„Ha pusztán szivemnek

sugallatára hallgathatnék, akkor áthat-

lan leplet borítanék a múltra és

az eszközökre,

másra sem gondolnék, mint azokra

mikkel a boldogtalan

Magyarországon,

egy

bnös

lázadás következtében ütött borzasztó sebeket gyógyítani lehessen.

De nekem nem szabad felednem, hogy

többi népeim iránt szent vannak és hogy birodalmam egyetemes java iránt való kötelességeimet szem ell nem téveszthetem."

kötelességeim

Ebbl

a rövid sorokból egy hosszú élettörténetnek sujtó szó-

zata hangzik a magyar nemzet érzet sorvasztó s

szele

felé.

A

levélbl kiáradó

végigsöpört Magyarország

az Újépület csillagfalaiba

s

kötelesség-

véráztatta

Arad várfokába ütdve

:

terein,

Golgotákat

emelt a nemzet félisteneinek.

Infandum regina iubes renovare dolorem Vájjon a 19 esztends császár szivében mi üthetett tanyát, hogy abból az irgalomnak forrása ennyire kiapadhatott ? S ha már kiapadt: vájjon mi pótolhatta? Pótolta az Jletczél'^ mely a császár .

.

.

,

:

levelébl

ép ugy

itt

nem

mint elbb

hiányzik,

trónralépés manifesztumából,

s

nem

hiányzott a

utóbb az önkényuralom korszakának

összes cselekedeteibl.

Ez az életczél és a többi népek iránti kötelesség sújtotta le még mai napig is a magyart, s nem egyéb az, mint a Habsburgok háromszázados álma: az összbirodalom kergetett fanés sújtja

toma, melyért: nincs áldozat sok

—

nincs áldozat kevés.

történetírójának, Bernhardinak, naplójegyze-

A porosz király teibl tudjuk, hogy már ez Józsefet,

meg

Beksics

s

a

levél

hozzáteszi:

igen

is

eképen

„és

boszantotta Ferencz

a

tábornokok sorsa

volt pecsételve'".

császári kegyelemforrás elapadásának lélektani oka

A

a sziv

:

és jellem harmonikus egybeolvadásának helyét elfoglalt törvénytelen és rideg államjogi „életczél". És az már a történelem Ítélszéke eltt mindig csak másodrangú kérdés marad, hogy a kegyelmezési

Haynau is gyakorolta, annyival mert maga Beksics irja marad, kérdés másodrangú inkább is Józset szintén gyaFerencz hogy „Hitelt kell adni ama ténynek, korolta a kegyelmezési jogot és pedig azon id alatt, a míg

jogot alteregói teljhatalmánál fogva

Haynau az

alteregói teljhatalom birtokában volt.

Egészen bizonyos,

hogy a felségjog ideiglenes átruházása nem fosztja meg a jog forrását annak esetleges alkalmazásától." Másodrangú kérdés marad, mert Machiavelli szerint: minden kormánynak az a czélja, hogy magát fentartsa, még pedig azon melyek a kormányjog forrásának intenczióival leginkább Haynaunak is ez volt a czélja, s a történtek után

eszközökkel, a

megegyeznek.

nem

hogy Haynau czélja és eszköze a Habsburgok tökéletesen megegyezett, s a császári imperiumban rejl

lehet kétséges,

intenczióival

szándék,

akarat

és

:

utasítás

Haijnau

nélkül

nem

végezheite volna

hóhérmunkáját a boldogtalan Magyarországon.

nak

És igy már ezen levél tartalma szerint is szuperált álláspontszintén a kegyelmezési jogra és tenyéré tartanunk azon

—

kell

vonatkozó, szerinte

eldöntetlen — kérdést

feltételesen

Hogy

maga

Beksics által különben :

érdekesen

is

megirja

—

—

az osztrákoknak kiszolgáltatni?

ki

szerzdésben Miklós

meg ne

—

de

hogy az orosz intervenczió tárgyában czár

feltétel

foglyok kiszolgáltatását. Miklós czár pedig

a

bár

fejtegetett,

vájjon a magyar hadi foglyokat csak

ez miért volna eldöntetlen kérdés, mikor tudjuk

Beksics

létrejött

volna-e szabad

lett

igen

tartotta volna a szavát.

Meg

is

a

hadi

az az ember

volt,

nélkül

nem

igérte

tartotta: emberül.

:

vagy hatalomérzet?

Kötelességérzet

A meg

levélben

teiili

„külclesse^'"

Imii^'ozUitult

Beksics Ferenez .ló/x-r

és

e<.'\éni

lörtéiieli

koDstruálja

liül

jellemének

leg-

pregnánsabb vonásait.

Nem inkább

szükséges

egy

bizünyitanoni,

bármely

iiogy

személy jellemének

történeti

egyén,

annál

megrajzolásánál,

ha a

jcllemrajzoló a kölelességérzetnek, ennek a metafizikai fogalomnak

— fenforgását

— az

egyéni jellem bármely irányában való

tálja

ez a kötelességérzet csak étikai alappal,

:

mert

birhat,

étikai alap és tartalom

nélkül,

az

étikai

konsta-

tartalommal

erkölcs

filozófiája

szerint nincs kötelességérzet.

Már most Ferencz József kötelességérzetére vonatkozólag ezt mondja Beksics: „Sem a családi tzhely légkörének szeliditö hatása, sem az abszolút rendszernek mindinkább nyilvánossá lév képtelensége, sem végre a külügyi súlyos csapások nem voltak képesek ezt a kemény akaratot s a kötelességek teljesítésébl

—

még ha ezek fájdalmasak

midn

—

vezérelte

lességérzete

szabadfolyást

voltak

is

mint

közölt

midn

után

s

a

Köteakkor,

rémuralomnak, for-

hogy az abszolút rendszer

is,

els országgylés összehívásakor

az

—

ragaszkodott az önkényuralom

máihoz. Kötelességérzete gátolta azt

bukása

csináló jellemet

megnyerni. mutatja

levele

Magyarországon

engedett

kötelességérzet vezette,

48-iki

— kultuszt

alkotmányosság számára

átalakítani, s a teljes

a

rálépjen

alkotmány alapjára."

Ha Ferencz jellemének

egyik

vonatkozások

József egyéniségében ez a kötelességérzet, mint

fényessége

nélkül

volna

Beksics

a

meg

:

által

annak csak

felhozott

történeti

magyar nemzet

a

örülhetne legjobban.

Ámde

nyilvánvaló, hogy Beksics Ferencz

történeti jellemének erkölcsi felépítésénél

mint

ment

—

történetírás

a

József

fogalomba és mint olyanba kapaszkodik,

mellzésével

—

melyre, mint erkölcsi alapra építeni

etikailag is

egyéni

lehet,

ki

lehet

arra

a

melybl

indulni,

a

számítva, hogy

a történeti tények vonatkozását nem, hanem pusztán csak a zófiai étikai alapot keresve, és

és

ebbe a kötelességérzetbe,

amannak hiányát meg nem

filo-

látva

megadódik a kulcs a hosszantartó elnyomatás závárjához. s a melyre végeredményében Ferencz Józsefnek minden abszolút tény-

:

10

esetén

nélkül

kritika

kedése történeti

st még

visszavezethet,

kritika

abszolválható.

is

De Beksics szándékosan hamis csapáson indul, mert mintha nem volna járatos a metafizikában egy betvel sem vizsgálja, :

hogy

létezhet-e kötelességérzet étikai alap és tartalom

nem

És mintha

betvel sem

vizsgálja,

magyar közjog talommal

iiélkül'^

közjogában, egy

hogy ezzel a kötelességérzettel, épen az vonatkozásba hozott történeti tények a

—

és

kapcsolatba

általa

volna járatos Magyarország

—

szerint

szintén

birnak-e

alappal

étikai

és tar-

?

ha

Mert

vizsgálná

ezeket

az

s

felhozott

általa

történeti

tényeket, a kötelességérzet metafizikai fogalmával kötelességszerüleg

vagyis

egybekapcsolná,

engedhet

ha azt vizsgálná,

cselekedetekben

mint

Beksicsnek,

történetirónak

a

ez

áll-e

elemi

hogy

erkölcsileg

a

kötelességérzet,

kötelessége

megmi

volna:

lett

hogy a rablánczokba vert Magyarország jellemében ily ers oszlop gyanánt József rettent sorsát a Ferencz osztentative feltüntetett és kiemelt kötelességérzet eredményezvén, azonnal rá

az igy

kell vala jönni,

történeti

létrejött

nem

tartalommal

birhat,

eredmény,

—

mint szörny okozat

ha pedig ez

nem

bir,

étikai

:

a logika szerint

a kötelességérzet sem birhat. Ha már most sem az ok, sem az okozat étikai alappal és tartalommal nem bir akkor az eképen étikai tartalmuktól megazzal az ok

:

:

fosztott történeti

forrásából,

—

tények sem

hanem

az étikai alappal

és

fakadhattak a kötelességérzet nemes

fakadtak egy másik

metafizikai

érzelembl:

tartalommal nem hiró hatalom érzetbl.

Nemcsak a metafizika, de a történelem tanúsága szerint is minden idben a kötelességérzetbl fakadtak az emberi nem legdicsbb erényei. Leonidas és Kegulus, Moor Tamás és Washington, Hunyady és Zrínyi magasztos kötelességérzetükért lettek az örök halhatatlanság könyveibe beirva. Mert a hazaszeretet nyiló virága szintén a kötelességérzet közös rügyéböl fakad.

A

szivnek

is,

mint a világtestek forgásának,

meg van

törvénye, de megmondható- e az, hogy az emberi sziv melyik

kamarájában, a lélek melyik lességérzet, a

elrejtett

melybl az ezeréves

a

maga

morahs

fészkében lakozik az a köte-

Magyarország szabadságának alkotmányának elkobzása, nemzeti és állami lételének megsemmisítése fakadhatott? eltiprása,

::

11

Mert rózsás arczczal vérben gázolni, annyi magyar nemzetség

Nagy-Magyarországot fekete gyászba

C'zim(M-ébe a bitúfát beállítani, borítani,

leiekkel egy szaliad

ifjii

fegyverek

idegen

segítségével

abban meg verni, tendeig vaspáiczával kormányozni lélekkel

leríiiii

etika,

sem a

akkor Snlla

meg Nero

:

országot

az

bilincsekbe

majdnem busz eszkötelességérzetet sem az Ha ez kötelességérzet

tartani, s

is

nem

világtörténelem is,

nemzet e/eréves történelmi jogát

eltiporni,

ilyen

ismer.

csak kötelességüket teljesítették, elbbi

is

az elfajnit római köztársaság, ntóbbi

a zsarnoki czézái'iznnis fen-

tartását tekintvén kötelességének.

Avagy mondja meg Beksics, hogy Aristoteles „Ethikáján" rendszerein kétezer esztend bölcsészeti végigmenve talált-e egyetlenegy filozófiai, vagy metafizikai tételt, a mely az ö kiindnlási pontját, jellemzési módszerét igazolná? Machiavelli, ez a jegesen hideg értelmiségü, bámulatosan nagy elme az egyetlenegy, a ki az ilyen kötelességérzetet az eszközök formájában dogmává emeli, de még ez sem az országok leigázása ra^ hanem kezdve,

—

—

az országok fölszahaditására.

De mégis szisztematizált

van

egy:

Nietzsche,

etikájában

uj

legfbb

Hol az ersnek minden szabad, hol az respektálni a jónak

korlátokon

mert

;

és

a

.,Cbermensch"-ében

ki

„Ert"

ers egyén nem

rossznak fogalmát, az fölötte

a mi neki használ, a mi neki jó

:

áll

teszi.

tartozik

ezeken a

az a jó, az a törvény,

az ers, az emberfölötti ember, a kinek

Nem hihet

az

tantétellé

minden szabad.

azonban, hogy Beksics Ferencz József kötelesség-

érzetét ilyen Nietzsche-féle

Cbermenschnek az

etikájából

erednek

tartaná.

—

Hogy ezen kötelességérzetnek a barometrumán Ferencz József trónralépésétöl kezdve, a Deák Ferencz által létesített kiegyezésig milyen föl- és leszállások mentek keresztül arra nekünk világos útmutatóul szolgál részint a hazai, részint a világ-

—

:

történelem.

A

történelem fáklyavilágánál lépésrl-lépésre

ki lehet mutatni,

hogy ez a kötelességérzet sziklaszilárdan áll addig, mig Ferencz József Magyarországot mint egykor Báthory István a megválasztandó Ulászlót üstökénél fogva kezeibe tartani magát

— —

elég

ersnek

érezte

;

de azon arányban lohadt, a milyen arányban

Ferencz József imperialis hatalma

fogyott,

s

birodalmának ereje

:;

12

A

gyöngült.

folyamának

világtörténelem

habverése,

és

Ferencz

szilárdsága között: az okozatos

József kötelességérzetének kitartó kiipcsolat fokról-fokra kimutatható.

Ennek vázlatos megrajzolása

azonban elre

olött

—

—

kell bocsáj-

tárgyunkhoz tartozó tanulságát, tanunk a történelemnek azon hogy a Habsburgok hatalmának sarkpontját már mintegy kétszáz esztend óla Magyarország képezte.

A

Habsburgok csatát-csatára veszthettek elveszíthették minthogy a napóleoni háborúkban el is veszítették elveszíthették örökös tartományaikat, a minthogy Napóleon ellen nagyrészben ezeket is elveszítették de sohasem tekintették magukat ;

a

Bécset,

:

megmaradt nekik Magyarország. Magyarország a Habsburgoknak az, a mi Antaeusnak a

legyözöltnek, a mig

volt:

föld

erejük megújulásának kiapadhatatlan forrása.

Springer prágai egyetemi tanár

:

„Die Oesterreichísche Revolu-

czimü Lipcsében megjelent munkájában a Habsburgok fenn-

tion'"

állását Magyarországtól

hogy ez ugy

nyítgatja,

feltételezettnek mondja, s hosszasan bizovolt

már

a XVHI. században, ugy 1848-ban

és 1865-ben. Azt mondja, hogy az olasz birtokok elvesztése Ausztria

külhatalmi

állását

Magyarországhoz

A

:

pár

százalékkal

csökkenthetik,

de

viszonya

ekszisztencziáját érdekli.

harczmezö olyan, a hol meg lehetett kellett a Habsburgoknak Magyarország üstökét mindenkoron a markukba szorítani. Magyarországon

verni, de

nem

lehetett

ezen történeti és államalakulási viszony igazsá-

Lélektanilag

gára

vezethet

kivüli

legyzni Ausztriát. Ezért

vissza,

a mit a

dics emlékezet, de boldogtalan

királyné a kiegyezés évének februáriusában

mondott Andrássynak

ha a császár dolgai Olaszországban mennek rosszul, az nekem nagyon fáj, de ha Magyarországban mennek dolgai rosszul „Lássa,

az

engem megöl."' Csaknem igaza van

—

nec sine te"

Martialisnak:

a Habsburgok

nem

,Nec possum tecum

élhettek

vivere,

sem velünk, sem

nél-

külünk.

Mikor Ferencz József 1848 deczember 2-ikán államcsinynyel

—

jól

kifzött

ugy európai, mint magyarországi hatalma akkor megdönthetlennek látszott. A magyar korona országain kívül Németország 35 országában és tartományában 1

Kónyi

:

az

osztrák császári trónra lép

Deák Ferencz beszédei,

III.

437.

1.

•

:

18

primátus, 17 osztrák öríikös tartománynak császára, Lombardia és

Toskana, Modena, l'arma protektora, a

Velencze abszoitit királya,

A mint

pápai tartományok és a két Szicillia titkos ura.

bl

tehát ezek-

Ferencz Józsefnek igen jó meg volt vetve a feje mintegy GO ország és tartomány volt a vánkosa párnája. látható

—

:

Nem Beksics

lehet

is

állítani

hogy

Magyarországnak

lobogott volna lelkében a

demonstrálja

ezt

trónra-

mondatik

elbizakodottsággal

dölyfös

hol

nem

Bven

kötelességérzet.

szerinti

lépési manifesztuma,

a lázadó

,

alja,

ki

egységes osztrák birodalomba való

az

bekebelezése. Császári jelszóul a ,,viribus unitis" választatik, mely pénzein-

ken mai napig

is

Ha

látható.

szimbolizálná:

erejét

sült

nemzet és

ez a jelszó a

trónralépési manifesztumból kerülvén a pénzekre

nem

:

ezt,

hanem

birodalom létesítésére irányuló gyászos emlé-

az egységes osztrák

kezet törekvéseket Ferencz

király egye-

volna; de a jelige a

dolog

dicséretes

fejezi ki.

Józsefnek

csak

kötelességérzete

öregbedík

akkor,

mikor Windischgriitz a magyar seregen Kápolnánál, 1849 február

26— 27-ikén

gyzelmet

olyanféle

mint aratott Albrecht fher-

arat,

ezeg Gustozzánál, 18G()-ban La Marmora

A

fölött.

mint Wíndischgrátznek a „magyar lázadó csordák" megtö-

résérl szóló jelentését

Ferencz József kézhez veszi

befejezettnek

nem

már

4-ikén

oszthatlan

tekinti,

s

mulík

császárságnak

veszélyektl mentnek

s

vele

a

érzi

vala

hatalmát

él nemzetek

a magyart az érzet

—

Beksics

Ferencz Józseffel

már ekkor

:

azt,

az a kötelességérzet,

még nem

törli

sorából, s csak ezen a szuronyokon

szerint

hogy

a

nem gyzdik

ha Windischgrátz jelentésébl

;

a lázadó magyar csordák szétszórásáról

alapuló

a harczot

uralomnak

korlátlan

a mit Beksics imputál Ferencz Józsefnek, bizonyára ki

:

1849 márczius

hét:

kiadja a birodalmi oktrojált alkotmányt, az egységes és

osztrák

magna chartaját. Ha Ferencz József nem

meg

egy

el

kötelességérzet

életczélul

tzi

ki

—

mondathatta

az egységes osztrák

császárság létesítését.

De Beksics már

záró szavai

azt

„A császár bizalmát

mondja, hogy a márczius

4-iki

hogy mire van alapítva az

fejezte ki az iránt,

manifesztum uj

rendszer

:

hogy az Isten (már hogy

nem hagyja el a császári házat, (tudjuk, hogy elhagyta) még nagyobb bizalmat nyilvánított dicsséges hadvezéreinek bátor-

az Isten

de

is

elárulták,

sága

!)

iránt."

—

Tehát

már magának Beksicsnek ezen

soraiból

is

14

étikai kötelességérzete

hogy Ferencz Józsefnek

sejthet,

:

hosszú

ideig a szuronyok erejével fog azonosittatni.

Mikor pedig már a szövetséges német államokban a forramikor már Bécs és az osztrák örökös dalom szele teljesen elül ;

mikor a novarrai csata egész Olaszesztendre megszilárdítja Ferencz József hatalmát; mikor a névtelen félistenek dicsséges eredményeit kétszázezer mikor már vérbetükkel Íródik kozák száguldó paripái tiporják el consummatum est akkor Ferencz Józseffel a magyar Golgotára tartományok megjuhászodnak országban

;

tiz

;

:

nek Beksics

:

szerinti kötelességérzete

Tedeumot

tart

akkor ez a

;

kötelességérzet szabadságlevelet ad az önkénynek a féktelen garázdál-

kodásra

;

akkor ez a kötelességérzet, mint súly alatt a pálma,

esztendeig

És ez

n

és

alatt

gyarapodik a a

esztend

tiz

maga megrendít alatt

tiz álló

intenzivitásában.

Magyarországon

a szivekben

:

düh, a gondolatokban átok, az ajkakon némaság lakott. Némaság, mely a

temetk csöndjéhez

volt hasonlatos, a hol

már a

letarolt

nemzet

szine-virága aludta dicsségteljes álmait. Letarolta: a kötelességérzet.

Tiz esztendeig változatlan szilárdságban tart ez a kötelesség-

melynek legfbb tartalmát az képezte, hogy Magyarországot

érzet,

németül kormányozták, németül rendszabályozták, németül kínozták, németül nyúzták, németül zsarolták és németül tanították. Tiz esztend telik bele, mig ebbe a kötelességérzetben az els folytonossági hiány mutatkozni kezd, és 1825-ben a

s

melyet ép ugy, mint 1790-ben

küls viszonyok változása

idézett el.

A

történelem

a Habsburgoknál minduntalan megismétli magát.

Ennek a

tiz

esztendnek a kezdetén Ausztriának kék az

ragyogó a napja, szélcsendes a

ege,

vitorlája.

Sem a széles birodalomnak, sem a külhatalmasságoknak az egén még egy barangoló fellegecskét sem lehetett látni, s a diadalmas hadseregnek védelme alatt a birodalom bels átalakításához biztosan hozzá lehetett

fogni.

Angha vezetje, lord Palmerston az európai sulyegyen érdekében Ausztriának nagy barátja Francziaország polgár-elnökének a méhé;

ben nyugodtak még az Ausztriát késbb lesújtó villámok; Orosza czinkostárssal annyira egy, hogy maga Miklós czár Hamilton Seymour angol követnek, mikép ha Oroszországról szól, akkor egyszersmind Ausztriát is érti alatta ;i szö-

országgal, jelenti

ki

* Gogolynak, az oroszok hírneves írójának van egy vígjátéka, a melyben egy orosz ezredes mondja „És ha azt mondom, hog^' muszka értem alatta, hogy kancsuka !" :

:

!

15

pápasággal

a

vétségben

Olaszországot vel,

nemcsak a német forradalmakat nygözte

ambicziójának

—

nápolyi Bourbonokkal,

a

s

határt

is

—

hite szerint

Ausztria

féken

tartja

szövetségben a német rejedclmek legnagyobb részé-

;

le,

de l'oroszország

szab, s ettl az olmützi megaláztatás óta

nincs mit tartani.

hatalmának

tehát

kötelességérzetébl

zenitjén

áll,

s

önkényuralom

az

kifolyóan

Ferencz

József

rettenetes

müve

egész szélességében ter|)eszkedik szót a boldogtalan Magyarországon,

a hol ez a Beksics

teszi,

egész

az

kötelességérzet

szerinti

gyász és siralom hazájává

országot

a

a hol a Paszkjevics-féle csendben-

rendben fájdalom lakozik a keblekben, átok villáma a szemekben, a Habsburg-uralom gylölete a szivekben, fojtogató düh az epékben, s

buzgó imákban

ultor

—

keljen

eped

föl

vágy a lelkekben, hogy

surgat ex ossibus

:

a boszuálló a csontokból

megaláztatása, meghonnan csak 200 ezer orosz szurony

Mert nagy volt Ferencz József katonai porig

törve,

emelhette

a

aláztatott,

fel

:

lességérzetnek Ausztria

nagynak

napsugaras

egén az els felhöpont a drezdai kon-

Nem

ferenczián való vereség volt. ez

a

a Beksics szerinti köte-

kellett tehát lenni

is.

vereség

mégis

Ferencz

diplomácziai, de

katonai, csak

nagy

József

kalkuláczióját

húzta

keresztül.

Ez a kalkuláczió pedig abban fejedelmeknek

Drezdában

1851

állott,

hogy a német szövetséges összeült

elején

Ferencz József a Habsburgok uralkodása

konferencziáján

alatt álló összes országo-

kat és tartományokat, vagyis ugy az imént leigázott Magyarországot,

valamint az olasz birtokokat

A

is

a német konfederáczióba fölvétesse.

porosz terjeszkedés és a forradalom elleni gylölet felhasználá-

Németegyöntet 70

sával tehát az egész osztrák császárságot be akarta vétetni

országba

s

igy

gazdasági

és

tekintetben

politikai

Európa közepén. Ez által Ferencz József még azt is biztositotta volna magának, hogy minden támadás, minden harcz, mely ellene akár Magyarmilliónyi birodalmat remélt felállithatni

országon, intézett

akár

olasz

földön

támadás és harcz

elfordul

:

a

német szövetség

jellegével birt volna, ennélfogva

Józsefet ugy Magyarországon, mint olasz földön a

ellen

Ferencz

német szövetség

minden ily esetben köteles lett volna fegyverrel megvédeni. De Ausztria mesterkedését megbuktatja Anglia megbuktatja ;

Bonaparte Napóleon, a

minden

tartományaival

ki

a

egyenesen

kijelenti,

hogy

Ausztriának

német konfederáczióba való belépését

:

16

megbuktatja Gavour,

„casus belli''-nek lenne kénytelen tekinteni;

megment

a porosz király és végre Miklós czár, a

patrónus, a ki

egy saját kézirásu levélben figyelmezteti Ferencz József császárt „Jó lesz, ha a franczia köztársaság elnökének nemzetközi viszonyai-

ban nem csinál nehézségeket." önmagával

még

Európával

Egész

idben elbizakodásábaa sem köthetvén ki,

ezen

az

ggös

rendkivüli

eltelt

Ausztria

óvatosan, a vereség látszata nélkül húzódik vissza,

es

kivül

merész terveivel felhagyván

érzete itthon,

1851

fog.

az

utolsó

s

birodalmán

Ferencz József kötelesség-

:

önkényuralom defmitivumának megállapitásához napján eltörli a márczius 4-ii\i alkotmányt,

közzéteszi az „osztrák császárság koronái országai

szerves beren-

dezésének alapelveit," a melyekben Szent István koronáját

Jiétfelé

Magyarországnak már a neve sem fordul elö. És 1854-re berendezkedik Ferencz József ugy, mintha az ezek között

s

töri,

abszolutizmus örökké ebbe a defmitivumos

fészekben akart volna

lakni.

Hatalmi

ekkor

érzetében

Oroszország ölel karjaiból

van

:

azt

könny

is

annyira

rizni, nincs tehát többé

Magyarország pedig lánczokban

volt, s igy

cziája csak teher Ausztria nyakán.

a czimborát, a

kinek

juttatja Ausztriának

Hálára pedig

látása

van bizakodva, hogy A ki lánczokban

el

szabadulni akar.

szükség

czinkostársra.

Oroszország prepoten-

De meg trhetetlen

mindig a

lerovatlan

is

trni azt

hála-tartozást

eszébe.

gondolna,

ki

mikor

a

Habsburgokról

beszél.

A „Dank vom

Österreich" közpéldabeszéd egész Európában, de a

muszka

1854-ben

csak

tapasztalja

a

azt,

mit

a

magyar már

századok óta.^

A

nagy hálátlanság végrehajtása mondja,

Beksics

létrejött krimi

inkább

ellene,

—

szálló

s

a

török

tehát

megkezddött,

mint

birodalom védelme végett 1854-ben

háborúban Ausztriát nem Oroszország oldalán, hanem mint a dunai fejedelemségeket fegyveresen meg-

tehát Oroszország

hadmködésének sok

kárt okozó

—

semleges társat szemléljük. 1

Ismeretes

Miklós

czár

azon

mondása

—

mikor egy orosz

múzeum

látogatása közben, a magyarországi harcztérröl elvitt honvédzászlókat nézegette

—

hogy két bolondról tud a történelemben az egyik Szobieszki lengyel király, a másik maga, minthogy ketten követték el azt a bolondságot, hogy a a Habsburgházat megmentették. Az eset tehát nem Bécsben a lengyel király :

k

szobra eltt történt.

:

17

De

nyíltan a nyugati szövetséges

csatlakozik,

hatalmak koalicziójához sem

bár iigy az angol, mint különösen a

ideges

franczia,

udvarlások csak

bókolások között hajszolják szövetségét. Kzok az

meg clhizakodoltahhá teszik Ausztriát, de nyilt szövetséget elég óvatos velük nem kölni. Klvégre Oroszország nem a nyugati hatalmakhoz esik közel, s fordulván a koozka. ha a kozák éjfélkor a hajnalban már Krdélyország bérczein pattoghat a lova lovára ül :

patkója, tanácsos lesz tehát gondolni a jövre, és

semlegesség

a

arany középutján haladni.

A félelem Mohamed-koporsója között lebeg ekkor Ausztria ha orosz pártra

áll

:

Olaszországban tör

a nyugati szövetségesekhez csatlakozik

magyamkat

szlávokat és

:

;

a forradalom, ha pedig

ki

a

az orosz befolyás

dél-

birhatja felkelésre.^

háború után 1856-ban összeült párisi kongresszuson Ausztria már ers támadásban részesül s bár ezek a

S bár

a krimi

;

támadások mintha már nagy eseményeknek elre lettek volna

;

bár Ruol gróf az

s

bizonyos balsejtelem

meg

osztrák

villanhatott

is

jupiteri fenhéjázással utasíttatnak

:

vissza,

vetett

árnyékai

felhatalmazott

agyában

a támadások s

azok

még ekkor

Ferencz József

hatalomérzetén mitsem változtatnak.

nem

Így az ezen alapon

tágitó

markáns

kötelességérzetnek

kérvényének ggös visszautasítása. hü kísérje pedig az a levél, a melyet P'erencz József visszatérve mag\^arországi vizitelésébl 1857 szeptember

kidomborodása

herczegprimás

Scitovszky

:

—

—

9-ikérl keltezve

ír

Albrecht

fherczeghez,

Magyarország

akkori

következket írja a császár a melyben a „Az életbeléptetett intézmények lényegesen befolytak Magyarország

kormányzójához, fejldésére,

vezettek,

vayyok

el

.-<

határozva^

ragaszkodni

hogy

fogok

Magyarország kormányzásánál eddig és azt akarom, hogy kormányom minden közege zsinór-

azon alapelvekhez,

a

melyek

mértékül tartsa azokat szem eltt."

Ennek a szeptemberi levélnek októberben visszhangja támad Bach hírhedt röpiratában, a „Rückblíck"-ben, mely nemcsak Bach rendszerének igazolása czéljából

hanem fleg

azért

életczéljául kitzött

írattatott,

való sikerült beillesztését igazolja Európa országgal. Ez a boldog ország

^

Marczali,

i.

a mint azt Beksics

hogy a Ferencz József egységes birodalomnak, az

/.<,

m. 861.

1.

:

Magyarország

lett

:

és

közjogba

európai

színe eltt

állítja,

létesített,

által

egy boldog

volna

I

:

18

Blut

Béni

szerzjének, Meyer Béninek csufneve)

röpirat

(a

röpiratában nyilvánuló „öntudatos hipokrizis" egyaránt szolgál Bach szervilizmusának és Ferencz József kötelességérzetének, nemcsak

amannak, de emennek

irodalmi

is

adjutánsa

volt,

mondani a magyar közmondást „Blick"-jére is érthet belle. menyem-asszony a nak beszélek, de el

is

lehet

Széchényi

s :

fiam-uram-

—

a Rückblick S valóban Ferencz József kötelességérzete büszkén repül sas módjára, kitart az 1859-iki rendszere alapján

—

olasz-franczia háború utánig.

S erre az ers kitartásra Ferencz Józsefnek bséges okai is voltak. Eltekintve attól, hogy félmilhó hadserege talpig fegyverben osztrák barát volt: a állt, s az angol kormány testestl-lelkestl háború eltt az egész német sajtó napról-napra növeked szenvedélylyel hangoztatta, hogy a ki Ausztriát akárhol, tehát ha nem a német szövetséghez tartozó birtokaiban is bántja az Németországot bántja. De nemcsak a német sajtó, hanem még a német konfederáczió :

államainak országgylései foglaltak állást.

A német

annyiban tekintette,

a

állapitott bécsi végleges

is

majdnem

kivétel nélkül Ausztria mellett

szövetség Ausztria ügyét a saját ügyének

mennyiben az 1820

okmány

június

8-ikán

meg-

47-ik czikkelye azt rendeli, hogy

nem német birtokaiban támadtatik meg: megvédeni, feltéve, hogy a szövetséges a konfederáczió köteles gylés ily támadásokban veszélyt lát a német szövetségi területre". S igy habár Gavour, a XIX. század egyik legnagyobb diplomaIII. Napóleon intencziójára tája, diplomácziai ügyességével s habár oda is vitte a dolgot, hogy Ausztria lett a támadó fél német államokat ennélfogva a „casus foederis" a szövetséges

„Ha a szövetség valamely

tagja

t

—

—

;

—

nem is kötelezte Ferencz József még sem hogy magára hagyatva fogja a háborút végig viselni.

Ausztria irányában hihette,

—

Ezt annyival inkább

nak azon tradiczionáhs

:

nem

hihette,

mert ismerte Poroszország-

hogy Német- és igy Poroszország biztonsága is megköveteli azt, hogy Velencze a várnégyszöggel együtt Habsburg birtok legyen. Ezen hagyományos hitnek volt kifolyása az a tény, hogy Poroszország Szolferino után nyomban hitét,

hat hadtestet mozgósított.^

—

Igy hatalmának érzetében a mit Beksics kötelességérzetnek mond elbizakodva küldi Ferencz József 1859 áprihs 23-ikán Turinba kevély ultimátumát.

—

1

Kossuth

:

Irataim. IV. Bevezetés.

19

Népeihez, tchúl

magyar néphez

a

bocsát

kiáltványt

is

mclyot „Für Gott nnd Vaterhind"- dal (Istenért és hazáért

Kossuth Lajos erre a záradékra a következ glosszát

irja

akkori értelmezés szerint Magyarországot illetleg annyit

a magyar

ontsa vérét,

Olaszországban,

ers

Kissé

meg

haljon

s

„hazája ügyének" tekintse.

ügye volt? Meg vagyon

Nem

is

hogy

volt,

ki,

zár be.

„Kz az

:

tett,

hogy

udvar uralkodásáért

a bécsi

kívánság

!)

igen tekintette.

ezt

Vagy

irva: Istennek nevét hiába

magyar

a

talán Isten

ne vegyed!"

P'erencz József, hogy Piemonttal végezhessen, mieltt a szard király és a franczia

egyesülnének

seregek

császári

nem

gyorsan átkel a Tieinon,

:

hadseregével

hogy az „átkeléssel nagy

sejtve,

is

birodalmat fogna veszélybe dönteni".

gyzelmekrl

Cicero a hadi

irja

partém

:

része van benne a hadi szerencsének, grófot, a

fvezért, üveges

harcztérr], Ferencz József

forluiia sibi vindicat

igy történik,

s

hintóban

burgzsandárok

maga

seregének élére,

gyors egymásutánban Szolferino,

áll

s

erre

1859

hogy Gyulay czipelik s

el

a

Magentára

július 11-ikén

Villa-

franca következik.

A

tanúságának

történelem

megírta:

„Jede

Schuld

racht

adott

sich

kifejezést

auf

Érden'"

Göthe,

—

midn

minden

—

bn

megboszulja magát a földön s valóban Ausztria bnhdése tiz hosszú esztend után Szolferinonál kezddíHt meg. A lombard-velenczei királyságból Lombardia Ferencz József koronájának egyik si gyöngye kitörött. Könyek tolulnak Ferencz József szemeibe, a mint a francziák gyztes császárjának Napóleon Jerome berezeg által Veronába vitt békeföltételeit aláirta s a berezegnek e szavakkal nyújtotta át „Kivánom, sohase jussanak önök oly keserves kényszerhelyzetbe^ hogy legszebb tartományaik

—

—

:

egyikének birtokáról legyenek kénytelenek lemondani."^ Fzt a kényszerhelyzetet azonban

csata okozta. Mert

volna

Szolferino után

JxJdori"

Magyarországot

is

volna beszélni sem Villafrancaról, József sietve fogadja

elször menti

el

1

a

szolferinoi

Ferencz József

vesztett

nem

félt

:

Irataim IV.

:

Zürichröl.

József ingadozó trónját.

hogy Velencze a hires formidábilis vár-

még megmaradt: Ferencz

Kossuth

sohasem hallottunk De igy Ferencz békejobbot s Napóleon

elborítják

sem

a feléje kinyújtott

meg Ferencz

S daczára annak, négyszöggel

nem

hogy a háború hullámai Magyarországot, a „Rückblick"

attól,

szerint

ha

k.

511.

1.

József a ,hét

végzet által

20

szétválasztott, hét határ által hét darabra szakgatott olasz

részint közvetlen, részint közvetett

fölötti

inkább

urának, és annyival

nemzet"

elveszíti.

nagy Ausztria" legyzött mert július 18-án a birodalom

„egységes

az

veszteség

a

Fájt

imperiumát

fájt,

népeihez Laxenburgból intézett császári manifesztumában rezignálva alapos reményeimbl^ hogy ezen, nemcsak Ausztria kesergi .

.

.

:

nem

oly keseren békeszerzdés után Ferencz József mégis kijelenti, hogy örül a béke helyreállításának, minthogy ideje lesz birodalmának bels jólétérl gon-

igaz jogáért

kezdett

áhrándultam

ki,

harczhan

—

de

a

egyedül:

leszek

elleges

villafrancai

doskodni.

—

—

a kötelességérzet alábbhagyásával Ez a gondoskodás abban jelentkezik, hogy Magyarország közvetlen sanyargatói, Bach már augusztusban és Albrecht fherczeg szeptemberben elbocsájtatnak.

—

„Ezzel

mondja

Beksics

—

abszolutizmus

az

rendszere

megsznése azonban csak fokozatosan történt" — s akkori idkben rendezett országos tüntetések már azt demonstrálták, hogy Ferencz Józsefnek nincs meg többé sem a régi ereje, sem a régi hatalma. erkölcsileg megbukott,

És a mint a hatalom fogy: József kötelességérzete

annyira

sem

ers, hogy az

változik, csak

az

is.

De

azon mértékben fogy Ferencz

ez a

kötelességérzet

eszközök cseréldnek

támaszkodó önkényuralmi Bach-rendszert mányosságnak u. n. Schmerling rendszere

—

jul.

11.)

után miért múlik

el

A

föl.

föl.

hogy Villafranca

az,

több mint egy év, mig Ferencz

József fentebb idézett szavainak beváltásához fog,

meg

—

miért jelenik

az októberi diploma Villafranca után csak 15 hónapra ?

meglepdött Európában külsleg szélcsend

Villafranca után a és

szurony okra

az oktrojált félalkot-

váltja

De a gondolkodó ember eltt feltnik (1859

még mindig

1848-ban kitzött életczél egy hajszálnyit

nyugalom

lesznek, s

a

áll

be, az

gyznek

„egynapos" ellenségek látszólagos barátokká a legyzött irányában való

meglep elzé-

kenysége, a francziák császárját az „osztrákhoz kötött embernek" tünteti

t

föl,

de a császár

volna

„kész

megcsókolni a kezet, mely

e köteléktl feloldaná". így a szélcsend

lepett

Európában Ferencz

szabadulva látván félalkotmányosság

:

nyugalmával biró mega veszélyektl meg-

József hatalmát

tovább evez az önkényuralmi vizeken, rendszerére

való

felkavarásának kellett megelzni.

áttérést

is

a

s

nyugodt

még a vizek

21

módjára soprödik

nép nagy rést

üt

elfoglalása

hatalmas egész

el

tesz; mihelyt

lépést

mondott Itáliából

mihelyt

s

;

országon

is

az

ki

:

a

nem

..de

után

pápának halálos ágyán most az osztrákokkal események folytán Magyar-

—

—

Bécsben

illattal:

is

És mig igy egy-

ringatódzásából.

hogy az olaszok

látják a reményt,

egy

újból

sikerei

megmaradt Velenczét, addig másrészt

részt féltve a várnégyszöggel

tnni

bánuilatos

leveg forradalmi

felriadnak a biztonságérzetének

két tartományá-

llyula

II.

idegenekkel olaszországi

az lesz

telitve

Ferencz

II.

elvén az olasz

királyság felé

olasz

Garibaldi

visszhangzik

Olaszország szavaitól

Emánuel a pápa

egységes

az

legitimitás

isteni

mihelyt Viktor

;

által

égbl lecsapó

közepén, a felhötelen

Ferencz József vötársának,

királynak a trónja, s az

nápolyi

nak

1800

ugyanis

Mihelyt villáin

csak „de facto", de

által

—

jure" birt Lombardia visszaszerzésével

—

melyre a zürichi

egyúttal a Habsburgoknak olaszszerzdés tágas kaput hagyott P^erencz József országi hegemoniója is újból visszaszereztessék :

—

„de

októberi

caesareae

plenitudine

diplomát, és

hivja

potestatis"

össze

elször

—

adja

sietve

1861

április

ki

az

2-ikára a

magyar országgylést. Az október 20-iki diploma, és 1861 február 26-iki pátens a 4T-iki alapú si magyar alkotmánynak apró-csepr alkatrészeibl és az oktrojált osztrák birodalmi alkotmányból, valami „mixtum eompositum^-féle boszorkánykeveréket akart kotyvasztani. A történelmi

még

jognak

nem

csak

is

hanem

integruma",

„restitutio in

charta, melynek alapja kény, garancziája kény hogy a nemzet kardjával, karjával és zsebével a Habsburgok abszolút császári hatalommal rendelkeztek volna. Valami

olyan

oktrojált

aképen.

„Kronland"-féle autonómia maradt volna a nemzetnek

minima non curat

—

is.

Praetor

gondolkodott Ferencz József, csak az

_élet-

czél", a birodalmi egység legyen meg.

tehát

Így

még

mányos kotyvasztékra részint az

erre a bécsi

arczváltozásra,

erre

az

alkot-

}nm ám

magyar nemzet

szeretete,

hanem

is

olaszországi


álla])Otok

Ferencz József kötelességérzetét,

nagy

tervei

voltak

:

az

elveit a

konczesszió

októberi

császártalálkozáson

forradalom

Magyarországot

igy

ellen restilnálni

lekenyerezve

megersödve, Lombardiát

terelte

ekkor

hogy Ferencz Józsefnek

háborgó Magyarország sebeit beragasztani, megtörtént varsói

részint az

visszahatása,

s a

lépvesszejével

a

nyomban ezután

a szent szövetség hanyatló a

volt

tudva,

s

az

czél a

orosz

végett,

hogy

szövetséggel

és igy olaszországi hegemóniáját

vissza-

;;

22

Amaz Magyarország alkotmányos

szerezze.

emez az

ellenállásán,

orosz czár bizalmatlanságán, Anglia hatalmas szaván és Napóleon

komor tekintetén törik meg. Az 1861 február 26-ikán ugyanez

évi

kibocsátott

pátens,

valamint

fundamentumokat

ujabb

táguló

kötelességérzetének

talál

egyelre Schmerling és jogfosztási ,Verwirkungs"

is

nem ment

minthogy az elhalálozik,

a

számára

tágasabb

nyitott

Cavour, az „Unita

ellenfele,

június

(1861

6)

totta a velenczei

kedvez

helyzet váratlan

jó

;

annál

kevélyebb

—

rab

Ausz-

idre véget

is

vet

elhalasz-

is

minthogy igy a külpolitikai

alakulása enyhit a szoruhságon, melynek

nyomása a császárt a konczessziók megadására csak

a

:

ketreczbe

éltet lelke

minthogy Napóleon

;

megoldását

kérdés

esemény

a mely

Olaszország támadó politikájának

Itália"

s

teóriájá-

alkotmányossággal zött gúnyos játék közben

legnagyobb

tria

be

—

keres,

nak következetes keresztülvitelében. Minthogy azonban Kossuth képletes mondása szerint oroszlán

az

megjelent császári kézirat Ferencz József

ápril 6-ikán

megátalkodottsággal

—

kényszeritette

Beksics

szerint

meg a szabadon lélekz császári eszme félalkotmányosság ers nemzeti ellenállás után csakhamar

kötelességérzettel és a

indul

visszasülyed az abszolutizmus fertjébe,

s

kínszen-

a tizenkét évi

vedés sajgó sebei újból vérzésnek erednek.

De mintha csak a boszuálló Istenek a kidlt Cavour helyéBismarck a vér és vas embere

nek betöltésérl gondoskodtak volna

—

:

még nem is sejtett er — kerül 1862 szeptemberében a hatalom élére. „Nem vadászott már az északi fény által látogatott vidéken medvékre" hanem Szentpétervárról Berlinbe kerülve, akkor

—

koronás fkre vadász. Mihelyt urának els tanácsadója lesz

:

azonnal

elismeri a szolferinói csatatéren létrejött uj olasz királyságot. Ez az

—

—

els tr, a mit Ausztria szivébe Usedom gróf szavai szerint els lépés 1866 felé. Nyomon követi ezt a második trdöfés. Poroszország bécsi követéhez, Wertherhez intézett jegyzékében már azt tanácsolja Ausztriának, hogy mondjon le a német konfederáczióban elfoglalt primátusról, országaival német szövetségbl, és lépjen ki a súlypontját tegye át Budára. A császári ház minisztere, Rechberg márt, ez az

gróf azonban Bismarck

tanácsát

rültségnek

nevezi,

s

ggösen

utasítja vissza.

terét

:

A tanács: önként nem egyeztethet

odahagyni a hatszázados hegemónia szinössze a Habsburgok imperialis rendszerével.

:

23

Hozzá mófi

jön

kilöl

:

ez

tanáosV

a

Hojjv

halálommá

l'í^roszorszApot

Nagy

Bécsben niég akarják észrevenni, hol megszokták a Habsburgok által, mindig nem Frigyes Aiiszlriával egyenrangú

ggös

utódait, a llohenzollernekel

—

Bisuuirck

hajdani

felruházott

eziininrl

grácziából királyi

ha szinte

ezt

:

választó-fejedelem

lenézésben részesíteni.

— ugy

volt,

lelte

nem ismerte teljesen még Bismarckot.

látszik

a Habsburgokat, de a Habsburgok sem ismerték

Ferenez József

—

között

határozva

volt

el

-

megvédelmezni német poziczióját,

sában öt csak megersíti az 1868-ban a szövetséges német

államok

s

minden körülmények ebben az elhatározáfrankfurti diéta,

tartott

úgyszólván

hol

Ausztria

nélkül

kivétel

körül sereglenek.

Mikor

pt'dig

Poroszország

a

Schlezwig-Holstein-ügyben

a

német géniusz ers védelmezje gyanánt lép fel, mely Poroszország érdemeit és dicsségét ersen megnöveszti a nagy germánság szemében: nehogy a mérlegnek eddig Dánia

megsértett

által

lev egyensúlya Poroszország

Ausztria részén

Ausztria tisztán Poroszország iránti nemzeti

javára billenjen

le

ennek

féltékenysiéghöl^

szövetségében, háborút kezd Dánia ellen, azon Dánia ellen, a melyet

1851-ben ugyanezen német ellen,

géniusz

épen

ügyében,

épen Ausztria védelmezett meg,

s alázta

meg

Poroszország

Poroszországot

az olmützi egye/ségben. a honnan datálódik Ausztria és Poroszország

szemmel látható, de már százados antagonizmusa.

már a német nemzeti érdekek mcgvédelme-

Poroszország, ha zésére indít háborút,

nem

szövetséges

s

ha ebben Ausztria

utasíthatja

Dániát a két nagyhatalom

vissza,

s

is

a

csak

vesztét

kis,

venni

:

a

makacs

de

leveri.

Leverhette volna ugyan maga Poroszország

mintha

akar

részt

tényleg

érezte

volna,

társul

is,

de

Ausztria,

szegdik az oroszlán-

társaságba (societas leonina).

Bismarck ez ell tehát nem térhetvén ki az osztozkodásnál meg Ausztriával, hogy t eddig is csak lógósnak tekintette. :

érteti

nem

Ezt a lógós szerepet mindjárt

porosz koncz kárpótlásául

még

veszik észre Bécsben,

mert a

Porosz-Sziléziát merik követelni.

Indulatosan utasítja vissza ezt a vakmerséget az a Bismarck, a

ki

a porosz

hadert három porosz országgylés ellenkezése daczára

újjászervezte,

és

egész terjedelmében keresztül

újjászervezett porosz

hader

vezetése mellett gyzi

az ó-világ

hse

:

le

is

vezette.

Ez az

azon Ariadne-fonál, a melynek Bismarck a Habsburgokat, mint Theseus

Minotaurust.

volt

24

után

czélból Bismarck szövetségesek

E

ütkártyáiba,

hallgató"

„koronás

Velenczét kínálgatja (notabene

Bismarck

betekint

Belgiumot,

hol

a hol

volt az övé). Kitudódik

hol Napóleon császárral titokban találkozik

biaritzi útja,

(1864 október

sem

egyik

:

néz,

is

annak

s

10).

dán háború után, egész a biaritzi találkozás nem gondol fenyeget veszélyre, ügy véli. hogy biztonsági érzetének, hatalma megdönthetetlenségének alapja szilárd. a

Ausztria

napvilágrajutásáig

katonája

Halszázezer

államai oldalán foglalnak állást,

—

szempontból

felényire szállítja

nem

összeesküvés

déli

Olaszország hadseregét — pénzügyi le,

velenczei várnégyszöge beve-

Magyarországon minden csendes

hetetlen.

német-szövetség

a

fegyverben,

állig

sok vizet zavart)

(az

Almásy-Nedeozky-féle

Napóleon mélázó hallgatag-

s

ságba merült.

A

61-iki

telt el,

ez

s

országgylés szétkergetése óta már négy esztend tart a kötelességérzet azon a szilárd alapon,

óta

a melyen ikertestvére, a hatalomérzet, a megrajzolt vonások szerint

De

áll.

a biaritzi találkozásból

hvös

szell kerekedik,

olvasztani kezdi a megfagyott kötelességérzetet,

hogy

volna, (

.

.

.

und 1865

az

59-iki

„w(/''-ban,

„dem grossen Geschicken

dem

in

heute^

deczember

a

eljut Bécsig,

mintha megérezték lépdegél

„hobiap'^

66-iki

schreiten ihre Geister schon voran,

wandelt schon

das

morgen")

másodszor

10-ikére

s

:

Ferencz

egybe

hivja

a

József

magyar

országgylést.

De

a

trónbeszédben

egységes birodalmat feltétele

gyanánt

foglalt kötelességérzet az „életczélt", az

még mindig

a megegyezés

el

nem engedhet

oda.

állitja

És a mint Ausztria a dán háborúban féltékenységbl csap Poroszország szövetségesének, aképen

féltékenységbl, a mit inkább félelemnek Biaritz után

Ausztria

is

fel

— ugyan más okból származó is

lehetne

itt

nevezni

—

kezdi a szépet tenni Francziaországnak, a

mivel Ausztria tulajdonképen csak a krimi háború eltti „udvarlást"

adja visza.

Napóleon a széptevést elfogadja, a bécsi ki is

derülne

1865-iki

eredmény

s

ez a kiderülés

országgylés nélkül,

volt

közvetlen

szinte félesztendeig tart

st Sádova

id

tényleg mintha

oka annak, hogy az már számbavehetö

eltt a kötelességérzet már

majdnem

törésre viszi a dolgot.

Nehogy azonban Ausztria udvarlása szorosabbá tegye a viszonyt az ezért aggodalmaskodó és katonailag

Ausztria és Napóleon közölt

:

Bismarck szétléj)! az „erszak megnyilatkozásának* is moiulolt, de Bismarck szerint „j)ihenö pontul" szolgáló gasteini

elkt'sziill

szeizdóst, azl ho/,\M

ürügyül, liogy Ausztria Holsteinban/'or/v/-

föl

és forradalmárok

(/almárohif támogat^ (Ausztria április S-ikán az

szövetségct köt.

A

Ausztria

Aesopus

meséjében

Ausztria bárány

ben

is

s 1H()6

—

elámuló

nem

—

Európa bámuszerzdés széttépésével Bismarck a felhtlennek látszó égbl röpített mennykövet a szintén

gasteini

—

latára

!)

olasz királysággal Ausztria ellen véd- és dacz-

uj

lesz.

fejére,

lett

„de facto" ugy

s

farkas

a

bánt

a

— nem,

volna,

hanem valóban

Ausztriával, mint

tett

báránynyal.

Nem

mintha

Ausztria bárány sohasem volt,

a háború kiütésében, a „casus belli'-

teljesen ártatlan volt.

De tudta Pál, mit kaszál. Bismarck nagyon jól tudta, hogy Napóleon katonailag teljesen készületlen, a német szövetség északi országai Poroszország mellett állanak, a délieket pedig bátor olVen-

ügyének,

zivával megnyerhetni véli

az

zárva, Magyarországra Ferencz József olasz

szövetséggel

ragadhatta

volna

egyetemben soha

meg

orosz

nem

intervenczió

számithatott,

kedvezbb

s

ki

volt

igy az

pillanatban

nem

hogy a Habsburgokat Német-

az alkalmat,

országból kizze.

Bismarck a legalkalmasabb pillanatban tapint a világtörténelem üterejére, s megérti annak lüktetését. És valamint e^ni tartotta Bismarckot is Kossuth Széchenyit a ..legnagyobb magyarnak*",

—

ezért

kell

a legnagyobb

sem késn nem

érkezett.

fényes nappal gyertyát vativ

érzelm

Sem korán nem jött, Tehát sem izolálva nem maradt, sem

németnek

nem

tartani.

gyújtott.

S ámbár eleinte ultra-konzer-

urának, királyának, a szentszövetséges kalapu Vilmos-

nak vonakodásával, és a porosz országgylés

nyilt ellenkezésével

szemben: mégis törhetetlen akarattal ragadja meg a porosz dicsség szekerét, és vaskezével a világot bámulatba ejt ervel löki arra az útra. melyen a Habsburgokat Németországból kikergeti, néhány év múlva pedig királya fejére a német császári koronát ráteszi, s német hazája egységét, a XIX. század egyik legnagyobb jelentség problémáját megoldja és megvalósítja. A gasteini szerzdés széttépésével Ferencz József a háborút állott

kikerlhetetlennek látván, sakkhuzást tesz Poroszország ellen azáltal,

hogy Velencze és a várnégyszögnek Napóleon részére való átenge-

*

Kossuth

:

Irataim. VI. Dovezetés.

26

kötvén

kaphasson.

csak

biztosítani,

azt

szabad kezet

Poroszország irányában

hogy

feltételül,

ki

akarja

semlegességét

Olaszország

désével

—

—

lekötött szava ellenére Minthogy azonban Olaszország már czélját el nem Poroszországot becsülettel cserben nem hagyhatta :

vergd

mint a megszorultságban

érhetvén,

róka

vakmer

lesz,

a párisi konferencziát visszautasítja, hadseregéhez intézett kiáltelszántan várja a támadást, a federalis hadsereg mozványában :

gósítását kéri,

majd

homlokzatot,

védelmi

elbizakodva

s

a

a részint támadó, részint custozzai

a magyar országgylést (június 26.). De a mint hajdan Hannibál a Trasimenus

menekülhet római légiókat

gyzedelemben

most már alkalmatlanná

(június 24), legott szétkergeti a tékát,

meg

kétfelé csínálja

tönkre

teszi

:

aképen

tó

por-

lett

nem meg

vizétl

semmisiti

a burkus az Elba vizének nekíszoritott osztrák ármádiát.

Az

isteni

Gondviselés

ugyan

utjai

mint ok között a kauzális nekszust

azon seregnek, mely festette pirosra az

a

le

Balti-tenger

elvitatni

nem

felé

de a „bella matribus

;

ujjongott a zsarnok

detestata"

köníggratzi

ezt írva: történelmet

ír.

Az „egységes"

Ausztria,

moloch, melynek táplálására annyi vér ontatott

megméretett a sors mérlegén

tett el,

Mert

lehet.

jaj

megy a csatába! Magyar vér sok jó magyar vitéz teteme úszott

„Sors incerta vagatur, fertque, refertque víces" s

de

önkényuralma,

vereségét várva^

Elba vizét;

egész Magyarország

kiszámíthatatlanok,

történeti okozat és

Ferencz József veresége, mint

—

és:

ki,

—

mellett

vereségének. irta

ama

Lucanus,

rettenetes

annyi bün követte-

könnynek

találtatott.

Napóleon Köníggrátz után nyomban interveniál, megállítja a Rajnavonalat félt Bismarckot, s Napóleon másodszor menti meg Ferencz József trónját.

A

prágai

Habsburgokkal

békében együtt,

nagy Ausztria császára, az összes kirekesztdnek hatszáz éves ott-

a

örökre

honukból, a Nagy-Németországból, a melybe pedig másfél évtizeddel

elbb még Magyarországot

is

bele akarták

országban pedig, melyet 1714 óta diktátori

hatalommal uralkodtak

sem maradt. transit mundi glória

:

bírtak

s

a

olvasztani

;

Olasz-

melyben 1821 óta

egy talpalattnyí földjük, egyetlen

vazallusok Sic

meg

!

Az egységes birodalmat nem

siratja

senki: örülnek a népek, ha akasztani viszik a hóhért!

És mikor már Sádova után a Habsburgokról dani a nagy római

lantossal:

is

el

lehet

mon-

„Vitorláid között nincs egyetlen ép

27

nincsenek

s

kikhez

isteneid,

oltalomért könyöröjíhess"

bnök

hatatlan

mikor a jogaiban halálig sértett nemzet márkérte volna számon eltiprott nemzeti léiét s ösi

fegyverrel

fenyegette:

makacs

havában a

bnök

Ferencz

szári

(márczius 3)

leiratban

József

elszánja

még

Königgrátz eltti csá-

a

holott

legélesebb

a

háborút

ellen.

november

—

Wendung

„Welche

Szedánnál a gyztes

kiált

igy kiálthatunk fel

nú

fel is

a

csás/ári leiratnál.

17-iki

állását

—

inditotta

—

Fügung"

Gottes

für

porosz király,

Ferencz

Tehát LS esztendeig közjogi

büntetése

18G6 november magát arra. hogy

végre-valahára

akkoi-

elismerje az IS-lS-iki törvényeket,

48

szor()ní,'at,

;

szabadságát; mikor tehát már a Habsburgokat a végveszélylyel

ha

idején,

köveibl, annyi kiontott vérrel összerakott épülete

roskadozófélben van

már

veszély

uj

mikor már hatalmuknak, a me^'számlál-

;

ismerte

—

volna

József

nemhogy Magyarország

még

de

el,

a jogfolytonosságnak

nemzet és Deák Ferencz kérve-kérése daczára csak annak kényszersége alatt fogadta el, mikor már a porosz rtüzek a bécsi burg sötét ablakaiba világítottak be, s az elhagyott birodalnn fváros körül a burkus lovak patkói verték föl egyedüli fellételét

is

a

—

a halálos csöndet. Addig Ferencz melyet jóval

lépett,

elbb

József

még

Deák húsvéti czikke

hogy azon Budára lejöhessen.

Rá sem

lépett,

hidra

a

arra

sem

készített számára,

nemhogy

keresztül

volna rajta. Azonban admonent religionem. És mikor a császár megtanulja ezt a religiot, akkor megtörik a kötelességérzete is. De elbb nem. És a mint Ferencz József sanyja mondta, hogy birodalmáa római historikus szerint

jött

ban

—

Magyarországon

lehessen

:

országon

ugy kivül

kivül

—

nem

Ferencz József sem

—

más

helyet, a

lel

mely

befogadhatta volna. Burgbeli kincseit ját

Magyarország virágos völgyei

adversae res

:

hol anyává

helyet,

talál

birodalmában

t —

Magyar-

a futó császárt

Komárom szz

rejtik el az

—

üldöz

—

vára, család-

ellenség fegy-

verei elöl.

Ekkor Ferencz József rálép a Budára vezet hidra s 18 éves kötelességérzete a november 17-iki császári leiratban, mint hó a márcziusi napsugárban, olvadozni kezd.

Tehát ha Beksics az önkényuralom megsznésére vonatkozólag azt mondja,

hogy

:

„Ferencz Józsefet lehetett mefigyözni'"

a történelem arra tanit bennünket, hogy

mikor már legyzték.

lehetett,

de

^

ellenében

csak akkor,

28

A

századokon

annyi

hadi gyozedeíemhÖl

jára

—

magyar mint nagylelken fogadja, s a

elvesztett futó császárt a

két birodalmát

keresztül

—

most

magának

részt

nem

is

köretei.

A magyar nagylelkséget tapasztalva, Ferencz Józsefben utolmég egyszer lobbot vet a Beksics szerinti kötelességérzet az

1866 deczember 28-án kibocsátott hadkiegészitési pátensben, melyet az akkori „Pesti Napló" a legszélesebb mérték oktrojálásnak nevezett. Nem lehet tagadni, hogy nem az volt. És ha azt is mondja Beksics, hogy: „Igaza volt Deáknak,

hogy Magyarország Königgrátz után sem követelt többet, mint Königgrátz eltt", ebben a formában, igy felállítani a tételt nem helyes, mert a dolog nem azon fordul meg, hogy többet nem ez hamis szinben való állitása a kiegyezés törtéköveteltünk, hanem azon fordul meg, hogy sok olyant kaptunk, nelmének,

—

—

:

a mit nem követeltünk.

És

igy,

ha végül azt

mondja Beksics,

is

hogy Deák 1866-ban az 1861-iki álláspontot közjogilag nem, hanem csak taktikailag hagyta

—

mint

egyéb,

el

hát

:

(Ezt

taktikázás.

ez

tulajdonképen Beksicstöl

munkánk

VIII.

részében

sem bizo-

nyltjuk be.)

Ez a magyarnak kiváltképen hosszú 18 esztendnek története

is

kimutatja

azt.

és a Beksics által jellembeli érzet

rövides

hogy Ferencz József imperialis hatalma

ersség gyanánt

feltüntetett kötelesség-

mint ok és okozat kapcsolódtak össze. Ez a kapcsolat pedig

:

kétségtelenné

teszi azt,

hogy ez a kötelességérzet nem az érdekétikai rügyéböl, hanem nagyon is a

nélküli kötelességteljesitésnek

hatalomnak, az imperiumnak, az

ernek

az érzületébl és tudásá-

ból fakadván, azokban a történelmi vonatkozásokban, a hol azoknak

fenforgását morális,

Beksics

szemünk

tünteti

állitja

hanem szükségkép

:

a jellemnek

nem

a

kötelességérzet

a hatalomérzet perhorreszkáns vonásait

elé.

Beksics tehát csak a determinácziót hibázta József történelmi

karakterének

el,

midn

Ferencz

alapjául a kötelességérzetet

tette,

kidomborodó része gyanánt, a nem annyira szilárdsággal, mint inkább makacssággal párosult hatalomérzetet kellett volna tenni. Mert mint láttuk, történelmileg bebizonyítható, hogy a milyen mérlékben fogyott Ferencz József imperiahs hatalma, épen olyan mértékben és arányban szállott alá hatalomérzete is, Beksics holott jellemének

szerint

:

kötelességérzete.

.

:

29

hatalom fogyásúval a bölcsészet logikája szerint

M;ir pedig a

csak

hataloinérzetnek

íi

alappal

de

fogyni,

kell

kötelcsségérzetnek

hiró

ha

is,

nem egyúttal még annyira el

az

étikai

fogy a

is

hatalom.

A számzött bur elnök mennyire

elfogyhat

li%l')-ban

„Életem borzasztó teherré

:

lenegy dolog maradt

meg

hogy hogy

vele kellett volna fogyni.

is

mit Kossuth mondott magáról

a

kötelességérzet,

is

bizonyltja,

hatalma, a nélkül,

imperialis

az etikai alappal biró kötelességérzetnek

Valamint az

sorsa

földönfutó

valakineji

Régi „én"-emböl egyet-

vált.

az élénk, megrendithetlen kötelességérzet"

:

Tudjuk, hogy az igazság erejével ható ezen magasztos kötelesség-

nemcsak Magyarország, hanem az egész

érzet eltt

czivilizált világ

meghajtotta a zászlóját.^

Marczali Henrik

1

Kerencz uralkodói

:

.

.

.

alakilag,

közli.

Saját

másoknál

Sohasem

is,

legnagyobb

a

illetékes tanú,

men

így jellemzi a 67 eltti

küteles.séfftuddssal végezte

Bismarck szerint

Felfogása gyors.

:

egész lényének egyszersége és nyiltsága

minden hivatalnokával csak

elvágja az azon tul

ugy

daczára

Egy nagyon

tisztét.

Ítélete biztos és álgondolt,

gerjeszt

,A legujabb kor törtenetében"

.Ifjúsága

Józsefet:

annak

bizalmat

szaka fell beszél, gyorsan

tanácsokat és kérdéseket, saját önálló elhatározását

mint anyagilag eltérbe

helyezi, s azt

gyorsan

határozottan

és

ernyedellensége kötelessége teljesitésében ugyanazt tételezteti

mint magától érthett és minden eltérés

rideg.

Nagy igazságérzetét

t

ettl bámulatba

föl ejti.

dicsérik'.

Bismarck ezen jellemzésére a történetiró Marczali azt jegyzi meg ,lly uralkodó eltt a .rendszer' fenmaradása csak az igazság eltitkolásával és a :

kormány

elleni

elégedetlenségnek dinasztiaellenes vagy forradalmi feltüntetésé-

vel volt lehetséges."

Marczali történeti jellemzésére az igazságot Ferencz igazságszeretete

akkor hogy tisztét

"?

Ha

József

eltitkolás folytán

lehetett igazságos

legnagyobb

Uralkodási tisztnek

lehet

fel

eltt eltitkolták,

nem

ugyan vetni a kérdést, hogy ha hát akkor miben állhatott nagy

meg

ismerhette

Valaminthogy miképen

"?

„kötelességtudással",

kotelességtudással

mikor

való

nem

teljesítése

az igazságot,

hát

teljesithelte uralkodói

ismerte

—

igazságot ?

az

igazság

nélkül

—

etikailag képzelhet-e ?

Egyáltalában

jellemileg

és

erkölcsileg

mentheti-e

az

az

uralkodókat,

hogy egy ország igazságát egy-két ember eltitkolhatja elttük ? Az már magában véve jellembeli hiba, majdnem bün, hogy egy uralkodó ne birhassa megismerni országának, nemzetének, népének igazságát. Miért ura, parancsolója millióknak, ha szellemileg még erre sem képes ? Mi Bismarckkal, a .nagyon* illetékes tanúval azonban csak az 6 illetékes tanuságtételére idézzük épen fordításában Bismarcknak 1849

következket

november

magának

4-ikén

nem

Marczali

anyósához

irt

vitatkozunk,

Henriknek a

levelébl

:

80

FEJEZET.

III.

A Ferencz

József

e n d s z e r."

,,r

jellemzésénél

egyéni

további

mondja

ezt

Beksics: „Hogy az abszolutizmus oly soká tartott s hogy a bilincsek oly hosszan vérezték meg a nemzet kezét és lábát és hogy a félalkotmányosság s a vele való kisérletezés korszaka oly sokáig

Ferencz

karakterében

József

lakik és lakott a

nem a rendszerben^ hanem Csupa szivósság és szilárdság

magyarázata

évdött, ennek IHektani

van.

Habsburg-ház

tagjának

e

lelkületében a lágyabb

vonások társaságában.'"

és szehdebb

Beksicsnek történeti tévedése

itt

abban

hogy az emiitett

áll,

dolgoknak lélektani magyarázata nemcsak Ferencz József karakterében, hanem egyúttal a rendszerben is leiedzett.

A

Habsburgoknak

karakterétl elválasztani is

lehet.

Nem

lehet,

szülte a rendszert

—

uralkodási

—

azoknak

rendszerét

a történelem tanúsága szerint

mert a Habsburgoknál az és

egyéni

—

nem

egyéni

nem

karakter

megfordítva, hol az intézményeknek

jellemképz hatása van arra az egyénre, a ki az intézményekben benne él. Hazánk története szerint Magyarországnak százados alkotmányos intézményei egyetlen egy Habsburgra sem voltak jellemképz Innen

nem hogy

befolyással.

magyarázható, fölolvadt

volna

hogy a Habsburgok egyéni karaktere az alkotmányos intézményekben, st

Annyi részvétet érzel Batthyány családja iránt, hát nem érzel-e a sok ember iránt, kinek neje és gyermeke, e rebellisek örült nagi/ravágyása vagy ggje által, melylyel a maguk módján mint Moor Károly ,

ezer ártatlan

—

—

akarták boldogítani a világot, özvegy és árva elégtételt

szolgáltathat-e

akár

csak a földi

lett ?

Vájjon egy ember kivégzése

igazságnak

is,

az

elhamvasztott

városokért, az elpusztult tartományokért, a legyilkolt lakosságért, melynek vére odakiáltja Ausztria császárának,

Az utolsó hatvan évben

hogy Isten reá ruházta a felsöség kardját V vérnek leginkább a bnös testének puha

kiontott

kímélése volt az oka."

Erre a Bismarck-féle sorokra Marczali a következket jegyzi

nem

meg

^E~

:

elég

csakhogy Bismarck az által, hogy magát Haynauval állítja egysorba vértanúink felett ítélt, hanem saját maga fölött. A vér és vas emberét itt

világos

;

nemcsak az emberi érzés hagyta

el,

hanem

a

józan

ítélet is".

(Budapesti

Hírlap, 1900. 354. szám.)

Ha az az

,

ez Marczali szerint „elég világos", a minthogy tényleg az

nagyon

nem

is

akkor

:

illetékes tanújának' tanúságtétele is világos; és ezek után

világos,

hogy miért

ír

Marczali a történetíró ilyen világosságot

'?

csak

31

ellenkezleg a

nem

l'öl

olvadt

igyekszik rendszert teremteni,

nyek

még

képére

luiiKluiitalan a saját

pedig az alkotmányos intézmé-

nemzeti jogoknak

biztositott

által

jelleru

hol

:

hol

ellenére,

meg-

kerülésével, hol a felségjogoknak túlsúlyával, hol a nemzeti jogok-

nak uzurpálásávai. Kbböl a rendszerbl fejldik ki azután a Habsburgoknak megcsontosodott császári im|)eriálizmusa, s mint állandó örühlött intézmény száll apáról íiiira Milton sátánjának gonoszsági rettenetes mondásával: „evil be thou my good!"

—

nekem

légy a jó.

te

A

az

világtörténelem

ó-kortól

a

legújabb

tömérdek

korig

államkormányzat képére reá sütötték saját imperiumuk bélyegét. Majdnem igaza van a sziklához lánczolt óriásnak. 1. Napóleonnak, a ki mint Vaubelle írja, Szent-Ilona szigetén mondta a kés bölcsesség ezen szavait: despotát és autokratát sorol elö, a kik az

„A

megvannak a maga

trónnak

királyi

ágyba lefeküdni a nélkül,

duljon, én

is

észkábitó

hogy az

nem

mérgei;

lehet

ember meg ne bolon-

megbolondultam."

Az ilyen királyi ágygyal járó kényuraságok egy-egy emberölt után eltnnek s századok rendszerévé csak a legritkább esetben válnak. balsorsa, szomorúsága, hogy ennek a leg-

A magyar nemzet

ritkább esetnek nála kellett bekövetkezni.

A mohácsi

vész után idegen uralom alá kerül

s

épen az az

uralom, a melyben mentjét, védelmét, ersségét kereste a törököt a nyakára, az intézte legdrágább és nemzeti élete ellen a

Három századon

sokat.

kincse,

:

az hozta

önálló

állami

legállhatatosabb és legkonokabb támadákeresztül a Habsburgok

korlátlan uralmi

és beolvasztási törekvése mindig megújul, törvényre törvénysértés,

adott szóra szószegés,

meg

esküre esküszegés,

alkukötésre

támadás következik. Ha gondolkodik az ember, hogy miért

erszak,

uj

uj

meg

uj

uj

kellett

ennek a becsü-

magyar fajnak ezen átok alatt szenvedni, „Mióta a hát megtaláljuk a feleletet a historikus makszimájában Habsburgoknak neve elször fölmerült, minden alkotmánynak, minden törvény és történelmi közjognak is örökös és halálos hü, szinte, nyilt

letes,

:

ellenségei voltak

véleményében

is,

;"

a

^

de megtaláljuk Leibnitznek, a bécsi tudósnak ki

a Habsburgokat a .,népek jogai

ságai elleni örökös konspirátornak"

^

Hormavr. Anemonen

II.

Vü.

nevezte.

és szabad-

:

32

mond Beöthy Ákos

igazságot

MegczáfolhataÜan

is,

a

ki

a

Habsburgok rendszerérl a következket irja:

„A mint Ferdinánd és utódai örökjogon akartak a magyar koronához igényt formálni, ugy ezt a koronát is a császári korona egyik tartozékának tekintették, a melynek igazi helye a családi „Schatzkammerben" Szent

alapján családi

hitbizomány

Az

egyik

egy

hanem egyszer

Lolharingia

helyett és

a magyar

tekintették,

fekvöségének közjogi

közjog

hanem a

majorságának.

vagy

személyiség nélkülöz-

dolog, élettelen

felosztani, eladni, elfecsérelni is lehet,

Toscanával

nem

is

koronája testének

mely nem

fekvség,

ilyen

hetlen alkateleme,

Az országot

van.

István

a

mint a hogy

tárgy,

melyet

késbb

történt

Belgiummal czéloztatott Bajor-

ország helyett. Változtak legyen bár

az idk, a

viszonyok, a kér-

dések, jelszavak és emberek, de az alapvet eltérés a nemzet és a koronának politikája között folytonosan megmaradt, mint a melyekkel a nemzetnek leszámolnia és harczolnia kellett. És a mint különböz jelszavak alatt és helyzeteknek közepette mindig egy és

ugyanaz

volt

a

harcznak alapgondolata

és

czélzata

:

a magyar

korona hatalmi súlypontjának a császári koronába való nemcsak áthelyezése, hanem beolvasztása ugy változtak ugyan a harcznak

—

modora

de

és eszközei,

a

dolognak a lényege,

a harcz és küz-

delem mindig megmaradt, ugy hogy az összeköttetés összhangnak, de áldatlan viszálynak volt a szülanyja."

nem

békés

Még a világtörténelem széles mezején is ritka kényur-család, mindig melynek neve a mióta a történelemben megjelent egyértelm volt az emberi jogok, a polgári és gondolkozási szabadság legátalkodottabb üldözjének a nevével. Egyénileg véve azonban valamennyi Habsburg: „kegyes, atyai szivü, istenfél, jó szándoku" fejedelem Magyarország iránt különösen, ámbár tudvalevleg a pokol kapuja is jó szándokkal van kikövezve. Valamennyi született abszolutista; ez már a vérükben volt,

—

—

—

így a szabadság szellemének századokon keresztül vérbe fuUasztják, reményeit töm-

mint Falstaífnak a gyáva kérkedés. fohászait

löczökben fojtogatják,

s

valahányszor szorultságukban engedményeket

idk beálltával azokat mindig visszavonják. Ez a htlenség a Habsburgoknak állandó jellemvonása, mégis Ferencz király szava annyira szentnek állíttatik a nép elé. hogy „szájával maga az ég beszél", s a ki égi szavusága daczára a demokráczia szelid lelk els apostolainak a budai vérmezn kiontott

tesznek a nemzetnek

vérével fertzteti

:

jobb

meg

fölkent kezeit.

:

33

Valamennyi

llabsbiiríj na^ry

tcmplombajáró, de az Isten oltára

harmóniába tudják hozni a majiyar alkotmányra letett esküjüknek konok mef,'sze},'ésével. Mint talián, a ki lopás után, bneinek bocsánatáért, elmegy a sziiz anya elölt való

elé

kéf)e

lelkiismereti

inejíalázkodást

Krény

imádkozni.

az

nem

ajkon,

vérszomj

oltható

a

szivben.

1848 október 8-iki vészes rendeletnek az aláirására még rábiratott. De mikor a kamarilla még tovább akarta vinni, feltámadt lelkiismeretében királyi esküjének emlékezete Ferdinánd az

V.

,

Esküm! Ksküm!"

Hogy egy

kiáltott föl.

császári és királyi Habs-

burg lelkiismeretének az eskü szentsége gondot okozhat, ez annyira nevetséges dolognak látszott, miszerint környezete teljességgel

nem

habozott világgá hirdetni, hogy Ferdinánd „idióta".^

De nemcsak maguk szegik meg esküjöket, hanem mások is

által

megszegetik. Mintha csak a „Diploma inaugurale''-nak az alkot-

mányra vonatkozó eskü azon megtartandjuk,

—

tartatni" által is

meg

igy

hogy: ..Szentül és sértetlenül

hatalmunkkal

fogjuk szegetni.-

Ezt a rendszert

sohasem az államot bármelij

emberek

szolgáló képviselik,

Minthogy pedig a dinasztia vezrrek,

szavait,

mások által is meg fogjuk formálnák: mind magunk megszegjük, mind mások

s királyi

tisztán osztrák:

nemzetheliek

is,

sohasem a nemzetet,

is

hanem mindig csak örökösen

a dinasztiát.

az államférfiak, a hadcsak

osztrákok.

osztrák tipus Metternich herczegben, a Habsburgok hires lárjában. éri

1

el

Kossuth

:

kulmináczióját. Ura és

Irataira.

II.

ö,

személyesítve

Ez

az

kanczelképviselik

k.

Érdekes történeti példa erre Bourbon Ferdinánd nápolyi király esete, téve kezeit, esküszik meg országa alkotnia nyara: , Mindenható Isten, a ki olvasol a lelkekben és a jövendben, sújts le *

a ki 1820-ban az evangéliumra

engem villámoddal, ha valaha eskümet megszegném, melyben megszegem." És csak

azérf,

sújts

le

azon perczben*

mert a nápolyi király népének alkotmányt mert adni, és

arra esküt mert letenni, nehogy

a fejedelmek , isteni jogú" korlátlanságának alkotmánynyal csorba üttessék Ferencz, mint a „Szentszövetség' egyik európai re, 50 ezer emberrel interveniál, a nápolyi királyival

épségén

holmiféle

megszegeti

esküjét,

:

visszavonatja

szegésének sikerülését az

, Isten

az

anyja

imént adott alkotmányt, a segítségének

Ferencz ötvenezer szuronya segítette. (Kossuth

:

tudja be"

ki

—

aztán

hit-

pedig arra

Irataim. IV. köt.)

Különös fátuma a sorsnak, hogy a magyar katonaságnak épen az ilyen harczokban kellett ,a kormányrendszerré emelt istentagadásért" folytonosan véreznie. (Gladstone levelei Aberdeen angol külügyminiszterhez.)

!

34

Habsburgok százados rendszerét. Egyedüli üdvös iránynak a népeknél a vak engedelmességet és hallgatást, a fejedelmeknél a hatalom felelösségnélküli korlátlan önkényét tartják. Cselekedeteik nem szenvedélybl, hanem hideg számításból származnak, az lévén a meggyzdésük, hogy a ki parancsol, azt mindenki gylöli, tehát azzal a népeket csakis a félelem teheti vak engedelmesekké, a

—

nem nek

gondolnak, hogy a fejedelmek

csak

alattvalói,

min

indulattal viseltet-

van gondjuk, hogy féljenek tlük, hogy

arra

merjen nekik sem

se

senki

iránt

sem

ellentállni,

tettel

szóval ellent-

mondani. Azt tartották, a mit

gylöljenek

—

Caligula

:

Oderint

dum metuant

Ám

!

csak féljenek

Ezen rendszernél fogva Ausztriát mindenütt a

sötétség,

az

elnyomás és a korszellemmel daczoló erszak oldalán találjuk s ellentétben a római czézárizHabsburgok imperializmusa soha nem egyéb, mint a népek ellen fennálló diktatúra. mussal

igy a

—

—

ennek a rendszernek a megírásával megminden „slagwortról" egy-egy kötetet. Birodalmi czentrali-

Köteteket lehetne tölteni,

záczió, germanizáczió

;

a „divide et impera'' elvénél fogva a népek-

nek egymásra való uszítása, hogy egymást kölcsönösen elzsibbasztva, mindnyájan szolgaságba jussanak a nemzet alkotmányának sem;

mibe sem vétele

s

ez ellen hol nyilt erszak, hol alattomos

ármány

eszközeivel intézett örökös támadások végtelen sora; a legmerevebb

abszolutizmus

az alkotmányra és az evangéliumra letett eskünek

;

a megszegése; a nemzet szabadságainak

demokratikus

ha

kell,

vérbefojtása

koldussátétele

;

^

;

zsarnoki

melyet

egyáltalában a szabadabb,

kényuralom

a magyarság gylölete;^

kezések és kongresszusok hun,

s

eszméknek, valamint a nemzeti jogoknak

egy

;

^

ember, a

;

a

nemzet

eltiprása,

kifosztása,

szabadsággyilkos

szövet-

erhatalmi külintervencziók, a legnagyohh ki

magát uralkodónak

ellen elkövethet; fekete hálátlanság;*

ugy a

tekinti,

politikai,

nemzete

mint a közön-

—

„Faciam Hungáriám captivam, postea mendicam, deinde catholicam" után I. Lipót jelszava. És a mit Lipót csak igcrt, azt Ferencz József nagyrészben meg is tette. 1

volt Kollonics

2

vér

„Ereimet nyittatnám

találtatik,

fel, ha tudnám, hogy azokban egyetlenegy csepp mely a magyaroknak kedvez" monda L Lipót akaratának

—

legbizalmasabb végrehajtója, Caraffa, kinek nevére az eperjesi mészárlás véres emléke örök átkot kiált. 3 *

Achen, Troppau, Laibach, Verona, Bécs stb. Habsburg! Rudolf Ottokár elleni szorongattatásában

UBgy magyar hadierejére, a krónikás

László

szerint, ,mint Isten segítségére"

—

király

auxi*

!

!

;

35

kiterjed

vétségekre

sé}?es

löez; nehéz

bilincs; a börtön

odalánczolás;-

való

statáriumok

katonai

golyó; hóhér-pallos;

vallási türelmellenség;^

faggató

ostromállapot

;

akasztófa; bot;

töm-

fenekéhez vaskarikákkal egész életre tortura;

vérbiróságok;

gályarabság;

hölgyt'k nyilvános megvosszöztelése;' népekkel és országokkal, mint

keresked

cseretái'gyakkal

utolsó sarjainak

—

si magyar fejedelmi családok

politika;^

bárddal, ha

kell,

„nevelési"

kell,

rendszer-

számzetés; jószágelkobzások; az ország

való kiirtása:"

rel

ha

terü-

leténekfeldarabolása; a családok boldogságának feldulása; siralom...

irgalom Istene! mennyi bün egy rakáson! S ennyi árnyékkal szem-

ben hiába keresünk egy tenyérnyi fényességet Hol van egy második Hugó Viktor, a de az „ezer

biin

a Habsburgoknak

ki

nem

errl a rettenetes rendszerérl megirná:

az

„egy

bün"

—

történetét!"

És ezzel a szörny dinasztiával

kellett a magyar nemzetnek 350 esztendn keresztül együtt élni-halni. Örömtelen élete hosszú századokon át inkább égés^ mint élés. S mig a bécsi udvar a magyar

—

A cseh király csakugyan a csatatéren marad, Habsburgok hetedfélszázéves imperiumát, s ezt itnir Rudolf ugy köszöni meg a magyaroknak, hogy , Magyarországot folyamaival, földeivel, váraival, városaival, mezvárosaival, ugy összes illetségeivel, s minden jogokkal, melyekkel László király amaz országot tudnivalóképen birta" lium sicut Dei

magyar vér

—

várakozott.

alapítja

meg

híibérül adotnáni/ozta

alma sem

a

fiának,

Albertnek.

messze a fájától. II. Ferdinánd azon mondásának ország, melynek lakosai heretikusok" harminczéves vallásháborúban.

Ab uno

disce

omnes. Eg^'etlenegy

esett

'

—

:

,Jobb egy sivatag puszta, mint oly tiz

millió

ember

esett

áldozatul a

—

3 Az utolsó Zrinyi húsz esztendeig szenvedett ártatlanul ig;/, késbb már mint tébolyodott a gréczi vár tömlöcze fenekén, soha napvilágot

—

nem

látva. 3

Fehértemplom

hs

meg Ruszkabányán Haynau, *

védjének, Maderspach Ferencznek nejét vesszzteti a

,

rendszer" egyik

elsrend

Erre mondta Fox, a nagy angol államférfi

:

,

oszlopos tagja.

Kereskedjetek mezkkel,

kereskedjetek marhával, de ne csereberéljetek népekkel, mert a nép és fejedelem közötti kölcsönös hajlandóság, mint az állam legbiztosabb alapja, ezáltal

menthetetlenül elvész."

A sasfiókokat, a Rákóczy nemzetség két utohó sarját hllrilkben gyilmeg a Habsburgok. , Buták" -nak nevelteti föl ket a bécsi udvar. Embernyi-emberek voltak már de még sem irni, sem olvasni nem tudtak, sem magyarul nem beszéltek. Az atyának keserségét csak — a korának leg5

kolták

:

nagyobb miveltségü és tudományú embernek kesersége multa felül. Parisba küldi ket Rákóczy tanulni, de a bécsi udvar keze oda is elér s ott szellemüket végképen kéjhölgyek lehelletével fojtatja meg. El is tntek a világból hová lettek ? Fit

—

—

: :

36

bnök mhelye volt, addig a Habsburg nemzet martirologiája lett. magyar királyok története a Isten csodája lett volna, ha ebbl a rettenetes rendszerbl áldatlan viszályok, s a viszályokból a nemzet és dinasztiája között a lelkekben kiirthatatlanul meggyökeredzö gylöletes antagonizmus nemzet

elkövetett

ellen

ne fejldött volna ki. Ki is fejldött; s akár véres összeütközésekben tört ki, mint a XVII. és XVIII. századokban úgyszólván száz eszakár mintha tendeig tartó szabadságharczokban, és 48 49-ben

—

.

;

mély álomba merült volna a nemzet, mint Mária Terézia korában de az antagonizmus mindig fennállott, s hova-tovább napjainkig is

tart.

A

nemzet dinasztiája szeretetének melegében sohasem részesül, tüze

a szeretetnek egy szikrányi

Hogy ez

sem

éri

soha

a

magyarságot.

aulikus kegyhaj hászók gyakran fürödtek az udvar kegyében:

még nem

volt a

nemzet

szeretete. így borús napjaiban,

szerencsétlenségek idején a nemzet bizalommal soha királyához, hogy kiöntse eltte szive fájdalmát,

,Nem

nem

nemzeti

fordulhat

keserségét, mert

boldogtalan az, ki mondhatja másnak,

Hogy mennyire szenved,

—

Megfagyott fájdalom, meleg részvevésnek

Napfényén kienged."

Ennek a meleg részvevésnek napsugara sohasem árad a nemzet fejére, nem is áradhat, mikor a nemzet szivében-lelkében a fájdalmat többnyire a dinasztia fagyasztotta meg.

A mi a nemzetnek öröm az a dinasztiának szomorúság mi a nemzetnek fájt annak a dinasztia örült. :

;

a

:

Nemzet állapotot: teljes

és uralkodó

nem

hiánya

család

között

egyrészrl,

a szeretet

ennél

A

ismer a világtörténelem.

természetellenesebb

szeretet éltet tüzének

forrásának

teljes

kiapadása

másrészrl jellemzi a majdnem négyszáz esztends együttlétet, mely alatt csak gylölni tudta egymást király és nemzet. :

:

A

saját dinasztiája által a

magyarság ers fájának á tövére

intézett folytonos fejszecsapások sorvasztják állandóan a magyart, s

Isten után csak saját fajbéli erejének,

ségének köszönheti

azt,

ritka

államalkotó

hogy a sürü fejszecsapások

képes-

alatt el

nem

hullott.

miért

Ha vizsgáljuk az okot, hogy a dinasztia ily hosszú id alatt nem szeretheti meg a magyarságot, azt nem találhatjuk meg

másban, mint a magyarság és germánság ellentéteiben, mint lélektani végokban.

természetbeli

és vérbeli

— 37

Annyira nagyok ezek az ellentétek, hogy az ország magyar német népe a szeretetnek vonzó érzelmeivel még mai napig sem közeledik egymáshoz. Nem szeretik egymást; s ha az élet érintkezésre is utalja ket ebben az érintkezésben az antipatiának Oií)' bizonyos bántó vonása sohasem hiányzik. Kz a faji és terméés

:

szeli

nemzeti

ellentét egy olyan

és Ausztriát folytonosan

válságok elé vért

meg

is

lehetetlenség,

a

És

állitja.

kellene

mert

és

Magyarországot

mely

prol)léma,

politikai,

egyúttal

igy

az

állami

ezen alig lehet változtatni, mert akkor a fajokban

a

Horatius

Kz

másítani.

szerint:

pedig természeti

„Naturam

furca

expellas

tamen usque recurret" a természet visszatér, ha vasvillával üzüd is cl. Hogy pedig a magyar és német faj ily gylöletes idegentörténeti igazság, hogy abba a kedéssel viseltetik egymás iránt Habsburgoknak volt a legnagyobb részük. Mert a magyarság a Habsburgok nemzetüldözö császári politikájában, egyúttal a németség :

politikáját

az eszközei fajt

is

látta.

Látta pedig azért, mert a

németek

meggyülölte.

s

voltak. így

nem

császári

politikának

csoda, ha a magyar a

a gylölség „altéra natura"

lett.

német

Mert a szeretet

megindulásának legfbb alapja: mindig egy „másik" Ez hiányzott a Habsburgoknál, a magySiTság jövevéni/einéL Az Oraniaiak hollandus, a Coburgok német, a Bonaparték

lélektani szeretet.

olasz létükre rövid

id

alatt tudtak angollá, francziává lenni,

Habsburgok negyedfélszáz

esztend

de a

sem tudtak magyarrá

alatt

vedleni.

—

Sem hatalmat sem sem gazdagságot. A Habsburgok kulsemmi sem jelzi az egész a legújabb idkig

Adni sem adtak a magyarnak semmit.

—

dicsséget, sem kultúrát

—

nyomát országban. Most

turáhs

is

alig

valamivel több a

— — semminél.

Ellenben a nemzetet szerették minden vagyonából kipusztítani.

A XVIH XIX. század vámnyairól nem is beszélve az :

—

királyi

adományképen

és kereskedelmi, továbbá

pénzviszo-

ország földjének nagy részét juttatják

— idegen parvenük kezébe. Windischgrátzek

német Ritterek ülnek a Kákóczyak, Tökölyek, Frangepánok és annyi más kipusztított si magyar családok jószágaiban és tanyáznak várkastélyaikban. Egész Békés vármegyét a császári ármádia adóssága fejében egy német és Schönbornok, cseh és

Zrínyiek,

—

—

pék

Harukkern kapja királyi donáczióképen és vonatik el igy a magyar föld a magyarság lábai alul. Ezek az indigenák sáskamódra lepik el az országot, s Corpus Jurisunk tiszteletes

katonai

szállító,

38

fogadja a magyar nemzet „hálája

tábláin százszámra

jeléül" leg-

gyülöltebb halálos ellenfeleit Magyarország „igaz tagjainak", a kiket

megtömnek a magyaroktól

aztán a Habsburgok

elkobzott jószágokkal.

Kétmillió hold földnél több van idegen kézen mai napig is, a mely kétszázezer magyar családnak adhatna megélhetési exisztencziát.

De mig az

magyar

államalkotó

részérl:

tapasztalt dinasztiája

ennyi

faj

szeretetlen séget

addig az államhontó nemzetiségek

állandóan sütkéreznek a Habsburg-sugarak napfényében. Szeretet-

vagy

politikábúl-e,

böl-e,

mi egyébbl

ezt a bécsi

tette

udvar ?

Hazai történetünk arra tanit bennünket, hogy ennek az állampolitikai

képtelenségnek

tényleg

az

politika volt

még

alapja,

magyarok

hogy az ország nemzetiségei a

azért,

pedig

ellen ellensúlyul

felhasználtassanak^ vagy legalább rezervában tartassanak.

Ismeretes a Magyarország területére telepitett és hosszú ideig csak vendégjogot

élvez szerbek szerepe

n. József figyelmét

nem

Már

a Rákóczy-korban.

kerüli el az a gylölet, melyet a horvátok

a magyarok ellen táplálnak és megjegyzi, hogy ezt alkalomadtán II. Leopold a temesvári szerb kongresszust fel lehet használni. össze

támaszul hivja

a

budai

diéta

ellen.

Saguna András oláh

püspök szerepe teljesen ugyanazonos Rajasichéval. ..Szivem veletek van" mondja F'erencz József édes anyja, Zsófia föherczegn a

—

magyarok ellen Bécsben járt szerb-horvát küldöttségnek. De hogy bebizonyította az a Habsburgok csak szimulálták a szeretetet önkényuralom súlyos évei, a mikor a vas-kormánypálcza ép ugy suhogott az ö fejük fölött is, mint a magyaroké fölött. :

Mindezeknél fogva Beksicsnek az egész müvében határozottan

a legnagyobb történeti tévedésnek, úgyszólván a történeti judicziutn teljes

hiányának

kell

tekintenünk azon

állítását,

hogy a nemzet és

a Habsburgok között háromszázarlos viszálynak alojiinrloka az

volt,

hogy nem nyertek világos megjelölést, sem módjuk határozott rendezést. Az 1867 XII. t.-cz. következtetés utján kimondja ugyan, hogy vannak a pragmatika szankczióból folyó közös ügyek, de hogy ezek a közös ügyek 1723 eltt még csak a magyar közjog szerint a közös ügyek

kezelési

:

—

gondolatban

is

jelölése és kezelési

dezése

lett

százados

—

léteztek volna, hogy tehát

azoknak világos meg nem

módjuknak határozott alakban való nem

ren-

volna alapindoka a nemzet és dinasztiája közötti három-

viszálynak,

Rákóczy-féle bebizonvitani.

különösen

Bocskay,

a

szabadságharczoknak

:

azt

Bethlen,

Beksics

Tököly

és

sohasem tudná

-

:

39

A magyar közjog

szerint

1723 eltt egyáltalában

közös ügyek, tehát ugyan mit jelölhettek volna volna seink, a mi által aztán el

seink a

léteztek

—

Heksics szerint

viszályt

kerülhették volna?

is

Mikor pedig már 1723-ban nak

nem

és rendezhettek

ki

nevezett

is

1807

:

XII.

idben ugyan

11.,

1.,

szerint

t.-cz.

harczba világos

nem tör is

kitört

meg nem

tehát

mikor

a

már

az

léteztek közös ügyek, hogy az ezutáni

is

József, a kalapos király és ki

a pragmatika szarikc-zió-

létrejött

törvényczikk,

111,

I.

Ferencz

nyilt

alatti,

viszálykodásoknak, valamint a 48/49-ben

harczba

már

nyilt

összeütközésnek alapindoka, szintén a közös ügyek

nem

jelölése és

rendezése

lett

volna

ezt hinni,

:

állí-

tani és hirdetni, szintén a legnagyobb történeti és közjogi tévedés.

A 4S/49-ik eseményekre vonatkozó, s már eddig néhány száz rugó összes hazai és külföldi munkákat és kutforrásokat

kötetre

tanulmányozva,

lehet vetni

fel

a

kérdést

mi

:

a

volt

végoka

a

forradalomnak ?

Az összes kutforrásoknak mintegy bölcsészeti makszimáját adva, változhatatlan lapidaritásban lehet összefoglalni a forradalom végokát

A táris

48-iki törvények által felállított független, felels

parlamen-

kormányrendszer következtében a Habsburg-dinasztia Magyar-

országnak sem hadügyével, sem pénzével, sem kereskedelmi ügyével

nem

rendelkezhetett

többé

ugy,

mint

a

dikaszteriális

kormány-

rendszer alatt századokon keresztül rendelkezett.

Különösen nem fért Bécs fejébe a magyar nemzeti és állami eszme uralomrajutásának azon kiterjedése, hogy Magyarország összes közjövedelmeivel ezután a magyarok rendelkezzenek s a közjövedelmek ne Bécsbe, hanem Budára vitessenek.^ Az uralkodó család tehát megbánta azt, hogy a 48-iki, de különösen a

III.

veto-jogával.

De

szentesítésénél

t.-czikk

már nem

a dolgon

Ferdinánd

V.

nem

élt

lehetett segíteni.

Erre nézve igen érdekes történeti adat van 48-ból. Mikor már a felels magyar minisztérium kormányzati mködését megkezdette a felsmagyarországi kincstári aranybányák termékeit a bécsi udvar rá sem hederitve a magyar kormányra ösi szokás szerint szekereken Bécsbe akarta szállitani. Kossutli, a pénzügyminiszter, ezt erhatalommal akadályozta meg, s az aranyat Budára hozatta. Kinyílt erre a bécsi udvar szeme ni-ni hát ezután igy lesz ? '

:

—

—

:

Egyébként volna, a bécsi

rakban. 2

A

mit

is,

mieltt a minisztérium

kormány el

nem

!

az

ország

közigazgatását átvette

az utolsó garasig összeszedetett mindent a közpénztá-

vihetett

:

462,565

frt volt.

Ezért kellett volna Lustkandl Yenczelnek, Ferencz József má^o'lik

dalmi adjutánsának (az

elsíl

a „Rückblick"

szerzje

volt)

a

48-as

iro-

törvények

40

Minthogy pedig az uralkodó család azt nem remélhette, hogy önálló hadügy- és pénzügyérl önként lemondjon, de a nemzet a törvényes alapon álló hékés országot nyilt hadüzenettel sem támadhatta meg az országnak vérbe-lángba bontásával oda kellett fejleszteni a dolgok sorát, hogy a dinasztia fegyverrel, az erhatalom jogával vegye el a nemzettl azt, a mit szépszerével, élete árán :

sem adhatott volna

oda.

És a dinasztiának átkos perfidiája sikerült. A forradahminak tisztán ez volt az alapinrhka^

a történeti

végoka.

Mert a hol minden császári leiratból, pátensbl, a császár minden lényébl és szive gyökerébl feltör szavaiból csak az konstatálható, hogy Magyarország önálló hadügye, vám-, kereskedelmi és pénzügye, valamint ezeknek független felels minisztérium által síti

való kezelése aláássa a Habsburgok tekintélyét, megsemmiMagyarországnak a Habsburgok többi országaival való kapcsát

—

és veszélyezteti a Habsburgok birodalmának fennállását minek tovább bizonyítani a forradalom végokát ? Solem quis dicere falsum audeat? mondja Vergilius, merné állítani, hogy a nap hamis ? :

—

„Miként bizonyltod be nekem az istenség lételét?" veti kérdést Voltaire, „azzal, hogy azt

Ez tökéletesen igaz

feleié.

;

a

mondom

vé(/ol\

mit

:

nyisd

Istennek

fel

ott.

ki

föl

a

szemeidet"

nevezünk

ott

van mindenütt, mindenben, a porszemtl kezdve a miriád világok nebuláig.

A

—

ki kinyitja

szemét, tisztán látja a történelem lélektanának

a Habsburgok perfidiáján alapuló

Minden más

—

végokát.

vagy az okoknak a halmazata, tehát: Kossuth forradalomszerü izgatásai, a Deák Ferencz szerinti „Verwirgungsok,

nemzet részérl való be nem tartása, vagyis a és a Habsburgoknak a detronizácziója már csak történeti „staflage", mely a dinasztia czélján, a forradalom végokán egy hajszálnyit sem változtatott. theoria"-nak

^

függetlenségi

a

nyilatkozat

—

törvénytelen keletkezését jogilag bebizonyítani. Csakhogy a szerencsétlen német

Deák kosfejébe ütközött. í Deák Ferencz és Kossuth Lajos között l-ü:jogilag csak az a különbség, hogy Deák a ^Vervvirkungstheoriának" a közjog terén mind elméletileg, mind gyakorlatilag való alkalmazását helytelennek tartván (Húsvéti czikk), annak igénybe

vehet

kedvezményeit

nem

vette

igénybe,

Nincs sem történetíró, sem közjogiró, a jogilag egyéb különbséget kitudhatna mutatni. vette.

ki

Kossuth pedig igénybe

a két államférfiú között köz-

41

Kossuth a 48-iki

ll;i

me^rhal iié/kiil

törvények

;

ha ezen törvcnyok meghozatala után Széchenyinek vagy Deák Ferencznek száz okossága

és

eszélye

feliiszittatnak ellenünk

mégis

a fegyverrel

leigázás

való

meghóditott

mint

csak

volna

vezette

nyomban

ezeknek feludám

-

—

után

szentesitcsc

a

lépteinket:

pohtikai

nemzetiségek

a véres forradalom mégis létrejön

;

mégis

megtörténik,

nemzettl

a

lehetett

;

mert a magyartól törvényeket

48-iki

visszavenni.

Ha 48as

térden

meg:

volna

—

a

odaadta volna, csak

—

a

békét

a

Habs-

meg. mig e törvényeket a zsebé-

nem kapja vala nem adta volna. A történelmi tényeknek ezt

burgoktól addig ki

nemzet békéért

a

ha mindenét

;

ezeket a törvényeket tartolta

bl

volna

könyörgött

állva

törvényekkel a zsebében

a számtani bizonyosságát, a történelem filozófiájának ezt az axiómáját, a forradalom lélektanának ezt a megdönthetetlen végokát nem akarja megérteni sem Beksics,

sem

sem

Márki,

Marczali,

sem annyi más

tárgyilagosságot

és uj

felfogást negélyezö történetíró.

A

forradalomnak

hatalmában elháritani És Kossuth nélkül

:

nem

végokát

a

ezt

az

csak

legfeljebb

állván a

bizonyossággal

számtani

nemzetnek

történt

meg.

szabadságharcz protuberan-

a

kevésbbé fényesek. Magának a harcznak. a hóditásnak minden körülmények között meg kellett történni. Mert száz cziái lettek volna

— a mint 48-ban sem használt sem használ ott, ers nem a béke. hanem a hódítás jogán akar egy

—

békekisérlet

a hol az

országhoz

jutni.

Kzen

végokon

a

még

1867

az

:

XII.

t.-cz.

szerint

közös

kijelölése és rendezése sem változtatott volna semmit, mert ebben a végokban 48-ban nemcsak a Beksics szerinti közös ügyek, hanem Magyarország effésis pénzügye benne volt, és

ügyeknek

nemcsak az a pénzügy, a mi jelenleg a hadügy és külügyre vonatkozik. St abban a végokban benne volt Magyarország egész pénzügyén

kivül az

kedelmi ügyek

erjé!
is.

hadügy, az egész külügy

Mert az 1867

:

XH.

szankczióból származó közös ügyeket értelmezte,

hogy azok

királyi felségjogok

nemcsak

tartalmán

is

a

is

keres-

a pragmatika

4S-han a dinasztia akképen

nemzeti,

kivül

és az egész

szerint

t.-cz.

esvén

hanem még a magyar :

egyenesen

az

osztrák

császár felségjogainak a hatásköréhe tartoznak.

A

pragmatika szankczió ezen értelmezésének czáfolhatatlan az osztrák császári minisztériumnak a magyar kor-

bizonyítéka

: ;•

42

mányhoz 1848 szeptember havában küldött emlékirata, melynek tartalma a következkben foglalható össze Magyarország független kormányzása ellenkezik a birodalom egységével. A királynak nem :

volt

joga az utolsó pozsonyi országgylés

a 48-as törvényeket

kormány

szankcziót, s azért az osztrák pénzügy.,

hadügy és

kereskedelmiügy

megszavazott, vagyis

által

azok

mert

szentesíteni.,

pragmatika

hogy a magyar

követeli,

az

a

sértik

osztrák birodalmi minisz-

térium kezeibe adassék.

Ez ultimátumképen volt Magyarország fejéhez vágva a nemzet élni akart, a pragmatika szankcziónak !

Ha

magyarázatát

—

még

Beksics kedvéért

sem fogadhatta

ezen

És ne feledjük, hogy a pragmatika szankczió

ezt a

el.

értelme-

zésére, mint a forradalom végokára, a Habsburgoknak annyival kevésbbé lehetett joga, mert a magyar nemzet nem jogszerzés, hanem paktum konventumok által szerzdésileg kikötött jogainak

megtartása végett fogott fegyvert, ezt

már csak módon

is

akkor, mikor a

világtörténelemben példa nélkül álló perfid

És igy a mi küzdelmeink

—

megtámadtatott.

mint Dessewffy Emil gróf mondta

—

végzetszer üleg önfentartási és nemzeti természetüekké lettek.

azt se feledjük, hogy Szolferi nonak és Königgrátznek közbe jönni, hogy a Habsburgok legalább is a pragmatika

De kellett

azon

szankcziónak

1867

:

birassanak

értelmezésére

reá,

a

melyet az

XII. t.-cz, megállapított.

—

—

Beksicsnek is látni, hogy a Be kell tehát ezek után nemzet és dinasztiája közötti három százados áldatlan viszálykodásnak tiszta és kizárólagos alapindoka nem az volt, hogy a közös ügyek

nem

nyertek világos megjelölést, sem kezelési módjuk

határozott rendezést,

hanem

a viszálykodásnak tiszta és kizárólagos

alapindoka a Habsburgoknak vázolt rendszerében feküdt. S minthogy

ezen örökletes rendszerrl a Habsburgok lemondani s

minthogy

ezen

többé-kevésbbé

törekvéseknek

útját

állták: ez

a lett

nem

akartak

magyar közjogi intézmények kútfeje a belle kifejldött

százados viszályoknak és szenvedéseinknek.

Beksicsnek ez a történetileg

1723 eltti idket

nem

illeti,

közjogilag

egyéb, mint az 1867

:

nem is

való,

XII. t.-czikknek

S minthogy a Habsburgoknak ezen dinasztia

s

egyenesen

—

a mi különösen az

képtelen

állítása

szépitbszere.

szörny rendszerében a

(Politik meines Hauses) és a magyar állam nemzeti politikájának czélja soha egy pillanatra sem találkozik, nem találkozhatik, s érdekeik sohasem azonosak

családi

politikájának

:

!

:

48

fohászkodó keserséggel tör

a nemzet kebelébl

föl

Uram, Istenem! Mit vétettem én

hogy

neked,

a

a

vih\g

fölkiáltás

:

nemzetei

között ilyen megkülönböztetett bünhödésre kárhoztattál

És a mit Vörösmarty

megragadóan

fejez

ki

,,Gondolatok

:

könyvtárban"

a

olyan

:

„MtMite a kíinyvek

által

a világ elébb?

Ment, hogy minél dicsbbek népei !"

Salakjuk annál borzasztóbb legyen

azt kérdezhetjük a

Habsburgoktól

Ment-e


is:

llabshurfjokknl az ország elébb í

Ment, hogy minél

dicsbb

volt 48

:

Szenvedésünk annál borzasztóbb legyen

Ferencz József az 1848 deczember szerint

:

2-iki

!

olmützi manifesztum

a Habsburgok uralkodása alatt álló összes országoknak és

—

tartományoknak

germanizáczió mellett

tzte

testté való egyesítését

ki

—

egy

nagy álladalmi

életczéljáiil.

Már ebbl a manifesztumból

is

konstatálható

a

nemzet és

küzdelemnek alapindoka a birodalmi eszme, de látható az is, hogy a vér nem válik vizzé. s az ifjú Ferencz József is Habsburg eldeinek százados ország-

dinasztiája

közötti

több

százados

:

útján halad.

Lehetetlen tehát, hogy Beksicsnek

ne volna

iránt historikai érzéke

;

a

Habsburgok rendszere nagy tudású és

ezt Beksicsrl, a

emberrl, még csak föl sem lehet tételezni. És ha Beksics mégis azt irja, hogy a hosszantartó abszolutizmusnak magyarázata nem a rendszerben, hanem Ferencz József étikai karakterében feküdt, akkor valóban érthetetlen, hogy miért irja könyvében Beksics a következket „A nemzet virágát lekaszálhatta a csatatereken és a vesztövilágos észjárású

helyeken

a

dühöng

halál,

s

megritkíthatták a hazafiak sorait a

szörny katasztrófa azonban csak a szabadságharcz nemzedékét sújtotta, A XVH. század végének szintén bécsi rémuralma nem versenyezhetett a Világost követ napok számkivetés és a börtönök

;

a

kegyetlenségével és terjedelmével. Caralla messze elmaradt a bresciai

hiéna: Haynau mögött. ható,

hideg

rendszer

észszel

nem

De a nemzet jövje

kigondolt

fogamzott

és

ellen soha oly messzetervszeren végrehajtani akart

meg Magyarország

bécsi

ellenségeinek

agyában, mint szabadságharczunk idején. Magyarország beolvasztása

44

és elnémetesitése állandó titkos vágyuk volt a bécsi

kormányoknak.

A Habsburg-dinasztiának Magyarországon való uralmával teljesen egyidej ezen czél, elérésére azonban a bécsi kormányok eddig csak ötletszer eszközöket használtak. Ez eszközök lehettek véresek,

mint

Lipót

I.

doktrinerek,

voltak és

korszakának az

gyászos

mint

Józseféi

II.

nem nyugodtak

pusztán

lehettek

idején,

soha

de

;

olyan

tervszerüek

nem

oly széles és szilárdnak látszó alapokon,

mint a 48iki magyar szabadságharcz leveretése

után.''

Szebb történetírói tollal a Habsburgok magyarországi rendszerét valóban ahg lehetne jellemezni és ha Beksics ennek daczára egyúttal a rendszerben is keresi és találja meg a hosszantartó önkényuralom okát és magyarázatát, annak lélektani magyarázata csak a következ lehet: Beksics nagyon jól tudván azt, hogy a Ferencz Józseffel egygyé lett s benne a kulmináczióra jutott Habsburgok rendszerének szempontjából az ö egyéni jelleme nem

nem

a

abszolválható, megfordítja tehát

szempontjából

történelmi és közjogi képviseljét

könnyebben

val

—

az

mint azt már emiitettük

és

az

Ferencz Józsefet.

:

— általános :

karakter

A

mit annyi-

jellemvonásokba

egyéni

étikai alappal

de a magyar történelmi vonatkozások kritikáját teriáhs vonásokat vegyitvén bele

egyéni

önkényuralmat és ennek

mert az

elérhetni,

vél

dolgot

abszolválni

igyekszik

ki

nem

ugyan

biró,

álló karak-

ezen könnyen megtéveszt jellem-

módszer által Ferencz József 67 eltti történelmi jelleme nemcsak abszolválható, de még némi dics-sugárral is körülövezhet, tehát Beksics a „rendszert" az jellemzési rendszerébl eliminálja. Ez az elimináczió azonban közelebb áll a történelmi falzum-

zési

hoz, mint a történelmi igazsághoz.

Hogy nekkel

a nagyképekben eladott

ecsetelt

alkalommal

rendszerhez

bámulatos

Beksics

s

a Habsburgok

szívóssággal,

szilárdsággal

megátalkodott konoksággal ragaszkodtak tanítanak

meg

bennünket.

E szívósság

és szilárdság

József lelkületében

is

megvan,

— s

által is

mindenkor

:

és

eldeihez hasonlóan

tulajdonságot Beksics mint étikai ersséget emel

ki,

mondhatja el a köhvel a magyar nemzet errl az beli ersségrl, hogy annak:

—

szí-

minden mondhatni és

arra a történelem évlapjai

daczára annak, hogy

,Oriiljön-e, busuljon-e,

eposzi

nem

tudja"

—

— Ferencz ezen

azért

lelki

még nem

étikai

jellem-

!

!

45

Ferencz Józsefnél

mert mint jellemvonás a/ alkotmányos de az önkényuralomra gondolva vissza

K

a

mellett

szívósság

szelídebb vonások társaságának" a létezésérl, vagy

rl

a vitatkozás gylöletes mesterség,

meg

annyit jegyzünk

öröm,

mellett a ^lágyabb és

szilárdság

és

:

szomorúság.

:

le

nem

mondunk

is

létezésé-

róla,

s

fsak

a történetbl, liogy ezeknek a jellemvonások-

nak a létezését a magyar nemzet hosszú ideig, s különösen akkor mikor arra épen a nemzetnek legabszolúte nem tapasztalta :

nagyobb szüksége lett volna. Hiszen maga Beksics mondja: „Fájdalom, csalékonyaknak bizonyultak a remények, melyek a vérengzések eltt és alatt az

kegyelmezési jogaira

külön

fejedelem

ifjú

vonatkoztak."

És

nemcsak szomorkodnunk, de bámulnunk

tényleg

azon, hogy a szinte mosolygós

—

kép

ifjú

kell

is

Habsburg, a kinél a lélek-

—

a fiatalság idealizmár a természet törvényei szerint is musának nemes platinájával kellett volna bevonódva lenni az

nek

:

életben kifáradt és elkeseredett vén tirannusok módjára térdig gázol

nemes vérében

a magyar nemzet

A teszi a

vér a nemzetek azon kinos

harmata, mely termékenynyé

Ez a kinos harmat — a Habsburgok Magyarország szabadságmezejét szintén

szabadság mezejét.

akarata

ellenére

is

—

megtermékenyítette

IV.

A

világ

Elismerem,

„legalkotmányosabb" fejedelme.

hogy

a

magyar történetirónak a helyzete már

must történeti jellemrajzot

meg nehéz

is.

FEJEZET.

irni

Különbséget

kell

Ferencz

Józsefrl

azonban

—

kényes

is,

a 67 eltti és a

tenni

67 utáni Ferencz József között. Mert csak az elbbirl nehéz, az utóbbiról látszólag

könny.

Hogy egy fejedelemre a „legalkotmányosabb" jelzt nélkül

alkalmazni

lehessen,

vizsgálni

alkotmányos intézmények iránt való cselekményekkel,

államhatalom

melyek

egyrészt

személyesitjének

érzületét

a

akaratnak nemzeti jogaiból kifolyóan állanak zat terén.

összhatásban

királynak,

felségjogaiból,

el

hízelgés

fejedelemnek

a

kell

mint másrészt

az

azon

a legfbb a

nép-

az államkormány-

:

; :

!

:

46

A

szabadságszeretetet Ázsia pusztáiról magával hozott magyar

nemzetnél

—

alkotmányos intézményei daczára sem volt közömbös

dolog az, hogy királya alkotmányos érzületekkel volt-e felruházva. A történelem tanúsága szerint az alkotmányos érzelem a

Habsburgoknál

—

—

kivétel nélkül

mindig hiányzott,

s

valósággal

átka a sorsnak, hogy a világ legalkotmányosabb érzület népének, a

magyarnak a közép- és újkor legabszolutabb érzelm dinasztiájának :

A

az impériuma alá kellett kerülni.

veüen oka annak a

szállóigévé

sorsnak ez az átka volt

köz-

esztends viszálynak, a

300

vált

mit a krónikás megirt, a nép pedig dalba öntött

Szomorúan szól a magyar nóta, Már vagy háromszáz esztend óta Nem tudom, mi van ezen a népen Sírva vigad hej a magyar régen

—

Ferencz József

nem

volt

—

Már

abszolutista volt.

seihez

hasonlóan

ifjúságát

is

—

szintén

olyanok vették körül,

sem módjukban, sem akaratukban elméjét

nevelni és vezetni, hogy benne

született

a

kiknek

irányban

oly

nemzet érzelemvilága találkozliatott volna. Daczára annak, hogy a magyar közjog szerint az állami szuverenitás forrása a nemzet maga minden Habsburg avval jön a világra s azzal neveltetik föl, hogy a királyság isteni eredet, s a legitimitás szentségéhez szó nem férhet. Ezen isteni eredetnek állított legitimitás ellen küzd a nemzet mindenkor, valahányszor 1687 eltt szabadkirály választási jogát hangoztatja, s a mit a Habsburgok csak kénytelen-kelletlen ismernek el. Magyar nemzeti nevelésben még eddig egyetlenegy Habsburg király sem részesült,^ s mai napig is sirathatjuk keserves sorsunkat, mely megfosztott a királyi háznak alkotmányos intézményeink, nemzeti történelmnk és nyelvünk szeretetében, és ismeretében, a

trón

és

:

—

valamint irányunk való vonzalomban

gyászosvég

királyfitól.

—

nevelt

nemes

sarjától,

a

Vergilius irja Marcellusról, Augustus Caesar

kedvelt trónörökösérl, az ifjan elhunytról

Nimium vobis Romána propago Vita potens, superi, propria

Érezte a nemzet, hogy

Józsefnek a

nem

fia,

a ki

si

dona

fuissent.

már a 67

utáni Ferencz részesült,

ugy, mint az apja, a kirl 26 éves korában, a tepliczi

1

ha

hanc

királyfi

már alkotmányos nevelésben

delemtalálkozón jegyezte

s

a

föl

:

nevelteti.

feje-

benyomásait a Hohenzollerni berezeg

Angliában a trón várományosának neveltetését a parlament

kell

és

ellenrzi,

^

47

(késbb Vilmos császár)

s

azt állitolta róla, hogy

:

„Xhin^ a

uralkodó sem, a kinek- az nhszoltit Imtalow (nuii/ira

effijefletief/i/

szirrhez

nlitt

miut íeyenrz Józseféhez ^^

i'olua,

reális volt az impressziója,

És hogy a hohcnzollcrni berezegnek

arra nézve ríMidkivül jelloinzö adatot találunk Kossuth „Irataim''-ban,

A

villal'rancai

békeszerzdés

elzetes

1851) július 10-ikén este 7 órakor. ig^"

szólt:

A

„Ausztria esászárja átruházza a

nézve a francziák császárjára, a

aláirásárúl

szó

volt

javasolt feltételek 3-ik pontja

maga

Lombardiára

jogait

azokat a lombard nép akavatá-

ki

eonrormiment) Szardínia királyának engedi át." K hivatkozást a nr/Hikaratra Ferencz József császár ingerülten visszautasított a. „A francziák császárja legyzött a háborúban

linz

képest

—

monda

a

—

húditásl,

csináljon

használjon

meghóditotta birtokomat, Lombardiát

gyztes

neki, a

s

mit

Lombardiával, a szard

a

királylyal

minket

kifejezéseket, a

osztrák császár vagyok,

s

hóditónak akar,

adja

kötend

jogaimat,

kinek akarja,

oda, a

szerzdésben

oly

közöm hozzá; de én

nevemet oly szerzdésnek nem irom

melyben a néjiakarat, mint birtokjogczim népakaratot elismerni,

én elismerem

átengedem

külön

neki tetszik, nincs

;

nem

ismerek

is

el

említtetik, ;

én

alá,

nem akarok

az forradalmi cselekvés^

volna, mely dinasztikus jogaimba ütközik."

S a népakarat említése csakugyan ki is hagyatott a franczia és osztrák császárok által aláirt szerzdésbl. Villafranca után Anglia azon javaslattal állt el, hogy a trónvesztes olasz fejedelmek (Toscana, Modena,

helyezésének vagy vissza

nem

Parma

volt urai) vissza-

helyezésének kérdése a nép szabad

akaratának szabad nyilvánítására hagyassék. Rechberg gróf, Ferencz József meghatalmazott minisztere erre indulatosan azt a mely osztrák miniszter

ily

elvfeladásnak

ily

még

hogy

tanácsot adna urának, megérdemelné,

hogy mint felségáruló büntettessék a monarchikus elv szent jogainak az

felelte,

;

Ausztria császára sohasem fog ily

a végromlást

megsértésébe belenyugodni, is

elébe teszi.

jellemz dolgokat nem azért hozom el, mintha nem tudná a nemzet, hogy abban az idben, mikor ezek Ezeket a nagyon

1

Bernhardi

:

Naplójegyzetei.

Ferencz József eme szavakat Napóleon Jerome berezegnek mondta, s ez ugy látszik részben vágás is akart lenni a berezeg unokabátyjára, III. Napóleon császárra, a kinek saját trónusa is a népakaratból kifolyó szuverenitáson 2

alapult. 3

Kossuth

:

Irataim

II.

386.

:

48

megtörténtek: Ferencz

hanem

volt,

azért,

Európa legabszolutabb

József

is

gondolkodóba

abszolút

fejedelembl,

mányosabb uralkodójának nevezvén, önkéntelenül esik az ember, hogy egyszerre az annyira

mint Ferencz József világ

uralkodója

mert Beksics Ferencz Józsefet a világ legalkot-

hogyan válhatott „ex

volt,

legalkotmányosabb fejedelme

magyar, de a világtörténelemben

bámulatos

oly

for-

melyre nemcsak a hiába keresünk példát. Csak a

ugrás

olyan

Minerva" a

?

Ez az imperialis jellemnek és akaratnak dulata, a természetben

Jve

a

volna,

is

Szentírásban akadunk egy példára, a mikor Saulusból Paulus

lett.

De mig Beksics Ferencz József történelmi jellemének ezen

meglep találja,

átalakulását

azon

lelkületének

hogy ha valamely

akkor törhetetlen szívóssággal fönn

én azt sokkal szilárdabb

ma

s

is

jellemvonásában

fell

meggyzdött,

tartja a jó rendszert,

fundamentumban

addig

48-ban közjogilag

a

:

alkotmányos intézményeiben, mint

átalakult Magyarország

tékokban találom,

szilárd

jósága

rendszer

biztosí-

a melyek elidézték azt, hogy Magyarországon

úgyszólván lehetetlen alkotmányosan nem uralkodni, hacsak ezek

nem

az intézmények akkora ervel

állanak szemben, a mely azokat

tetszés szerint elboríthatná.

Én

tehát a változás okát

nem

az egyén

jellemében,

hanem

az alkotmány intézményeiben találom.

Bizonyára a jellem ezen történeti átalakulásának nagy része

van abban

hogy Ferencz József majdnem két évtized keser

is,

tapasztalatain

okulva,

s

József nádornak

vehette

,,Ha Felséged

hatalmának elvesztése után,

fele I.

Magyarországot könnyen és

kormányozza azt

saját

eszébe

Ferenczhez intézett bölcs tanácsát jól akarja

alkotmánya szerint"

része a Beksics által imputált szilárd

^ ;

akaraternek

de én Ferencz József alkotmányosságát

kormányozni:

bizonyára van abban és szívósságnak

is

:

mégis fképen a megvál-

magyar közjog palládiumának intézvényes biztosítékaiban

tozott

látom és találom.

De

azért

teszik Ferencz

hanem

még ezeknek

a

tényezknek összes eredi sem

Józsefet a világ „legalkotmányosabb" fejedelmévé,

legfeljebb csak: negatív alkotmányossá.

Azok a megváltozott közjogi intézvényes biztosítékok, a melyeknek én Ferencz József alkotmányosságát tulajdonítom századokra kiható, a magyar állam alkotmányos oszlopait képez, :

1

Húsvéti czikk.

49

tehát sokkal erösebb és biztosabb alapokon nyugvó

a Hi'ksicséinél. mely a mindenkori király

vumok beli

közjogi motí-

(^<íyéni

és jellem-

fogyatkozásának és fényességének csak mulandó lundamcntuma.

Nagy igazság van ugyan abban, hogy az intézményeknek kezelése az emberektl függ, de az intézményekben az embereknek önön gyöngesége ellen mégis van bizonyos fokig védelem. Kzen intézményeknek vizsgálata nélkül alig volna megértheta nagy fordulat, mely Ferencz József történeti jellemében végbement. Ferencz József egy háromszázados rendszernek a záróköve, s ha csak tisztán lelki erején s annak átalakulásán fordult

az

meg

volna

a dolog

:

ebbl

kiragadható, hogy egy

de

uj

a rendszerbl bizonyára

betetzéséül

egyúttal

nem

lett

volna,

épületnek szolgáljon ne csak diszitéseül,

Annyi

is.

látható

és

láthatatlan

láncz

fzte öt a saját dinasztiájához, ennek tradiczióihoz, a kamarillához, német és cseh minisztereihez, a feudális magyar és idegen fnemességhez, a katonai párthoz, hatalmának már-már csak egyedüli biztos alapjához

:

egyszerre

s

igy

nem

lelkét,

meggyzdését

cserélhette

ki.

—

a lélektan szerint

Szentnek kellene

lenni,

—

vagy érzé-

ketlennek, hogy egyszerre, minden utógondolat nélkül elfogadja az ellenére teremtett helyzetet.

Ezt a fordulatot tisztán a lélektanból magyarázni

—

—

közjogi

nem lehet, nem szabad, hogy nem annyira a király szemé-

intézményeink devalvacziója nélkül

Mindezek arra mutatnak, mint inkább az alkotmány garancziáiban

-''

lyében,

rejlik

a király

alkotmányossága.

Hogy

részint ezt. részint azt az állításunkat bebizonyíthassuk,

a mely szerint a 48-ban megváltozott közjogi átalakulásunk folytán,

most úgyszólván lehetetlen a királynak alkotmányosan nem urallegels sorban ismernünk kell azt a különben is igen érdekes történet-közjogi kérdést, hogy ha már a Habsburgok abszolút

kodni

:

érzelm fejedelmek eszközökkel

miféle

voltak

is,

követhették

hogyan és miféle móddal, a magyar alkotmányba ütköz

mégis el

cselekedeteiket, s mikép történhetett

meg

alkotmányellenes uralko-

dásuk a tettöl-talpig alkotmányossággal vértezett Magyarországban?

Mikép történhetett az meg, hogy habár Magyarország függetmégis az a és alkotmánya közjogilag mindig fennállott

lensége

:

Habsburg-család kezei között egy megszaggatott papirrongygyá vált Tudjuk, hogy az uralkodással

kapcsolatos

"?

kormányzás gya-

korlásának alkotmányos eszközei 1848 eltt a magyar királyi kor-

mányszékek valának. A királynak

—a

ki

a rendi alkotmány szerint

:

50

—

kormányoz is érintkezni kell népével, országával, s ez az érintkezés a kormányszékek által történik, vagyis felségjogait ezek által gyakorolja. így a kormányszékek összeköt kapcsot képeznek a nemzet egyeteme és a király sze-

nemcsak uralkodik, hanem

egyúttal

mélye között. Ezen összeköt közjogi kapocs, mely nemzeti királyaink korszakában inkább nemzeti, mint királysági intézmény volt: a Habsburgkirályok korszakában teljesen királysági intézménynyé alakul át.

Az

Ferdinánd

I.

nyert

szervezetet

Bécsbe

alatt

kanczellária,

került,

s

még mint

ugyanekkor

királysági

testületi

intézmény

is,

már csak a Habsburgok császári kanczelláriájának fiókja gyanánt mködik. De gyakran még igy se, s már I. Ferdinánd, Miksa és Rudolf s

alatt az

alkotmányosság országutjából teljesen félretolódik,

ezek a Habsburgok az ausztriai császári kanczellária utján intéz-

kednek a magyar ügyekben is. A nemzet és királya közötti szerves közjogi mködést tehát tsgyökeres német császári intézmény közvetíti s ezen nyilvános közjogi

képtelenségnek

megszüntetése

a

czéljából

hozzák

seink az 1608 koronázás eltti X. törvényczikkelyt. magyar kanczelláriát törvényes hatáskörébe visszahelyezi az ausztriai kanczelláriától való függetlenségét

a törvényes

is

meg

a

mely a

s

egyúttal

biztosítja.

Ennek

hatáskörnek a megállapítására, valamint minden más

—

kormányszékektl való függetlenségének biztosítására seink századokon keresztül még sereg számra hozzák a törvényeket, de mindennek daczára a kanczellária alkotmányos mködése továbbra is lenygözve marad a Habsburg-királyok alatt. Ennek a lenygözött közjogi állapotnak a következ szervezeti

—

hiányosságok voltak az okai 1.

A

kanczellária

elnökét, alelnökét

egyenest a király nevezi

ki s

és

annak 12 tanácsosát

a királynak kezei e tekintetben csak

annyiban voltak megkötve, hogy a kinevezettnek született magyarnak, továbbá a fpapi, fnemesi, vagy nemesi rendbl származónak kellett lenni. És a király, a mint kinevezte, az intenczióinak meg

nem

felelt

tekintetben

nyomban

el is

semmiféle

bocsáthatta.

törvény

nem

A

kanczelláriának tagját e

védte.

A

kanczellária

összes

tagjainak hivatali állása mindenkoron a királyi akarattól függ,

függés

nagymértékben

visszahat

azoknak

közjogi

állására

s

e is.

A

szervezetnek ez a hiányossága tehát annak törvényileg megállapitott függetlenségét teljesen illuzoriussá teszi. így a kanczelláriá-

ban a szervilizmusnak

fölfelé

természetszerleg

ki kellett fejldni,

ól

szol{;alelküsé
eksziszlencziájanak.

jelentéktelenné kiadithivalala.

vált,

inásrészl saját élet-

A kanczellária ennek következtében teljesen nem volt már más, mint a királyi rendeletek

Egészen elvesztette jó

a valóságos érdemek

liirncvét, s

hiányát annál nagyobb kegykcreséssel kellett pótolni a hatalmasak, különíisen az uralkodó irányában, ngy

hogy

már

kormányszék

e

csak névleg képviselte az önálló Magyarországot.^

De mig igy a fölfi-lr való függés a királyi hatalom ellenében a nemzetnek biztosítékot alig nyújthatott: addig lefelé a kan'2.

czellária teljesen független és felelösségnélküli közjogi állást foglalt el.

ugy

Ennélfogva

kanczellária,

a

valamint

a

többi

kollegiális

ert és sem fölfelé, sem lefelé nem meríthetvén azok az abszolút királyok nyomásának ellenállni nem birtak. Az ország alkotmányát s függetlenségét sért tettek, rendeletek és mulasztások miatt sem egyes személyeket, sem magát a kollegiális kormányt vád alá kormányszékek

is,

személyes

a

érzetébl

felelsségnek

bátorságot

helyezni

:

nem

lehetett.

A

„notaperek" csak a hazafiakat sújtották,

a kik akár az uralkodási, akár a kormányzati i)olitikával

nem

vol-

tak megelégedve.- Hivatalbeli urnák az ország közjoga ellen elkö-

Ezek

nem

cselekményei soha

vetett

képezték a hütlenségi perek alapját.

ellen tehát a védekezésre

más mód nem

volt,

mint

az,

hogy

a törvényhatóságok panaszos felírásokat intéztek a kormányszékekhez, vagy a királyhoz,

nem

orvoslatot

s

országgylésre jegyezték

föl,

nyerve, a sérelmeket az

az országgylés pedig magáévá tevén

intézett ép ahhoz a koronához, melynek nevében és tekintélyével az osztrák császári kény Magyarországon

a sérelmet, felterjesztést

büntetlenül garázdálkodott. így a szervilis

vihetett, anélkül,

bárkinek

sem

is

jogira)

lett

kanczellária a királyság kedvében

hogy az országnak tetteirl

számolnia

még

kellett volna.

az országgylés

Wesselényi és Kossuth a Tripartitutn

és

hütlenségi

a

még

perbe,

el

rédüi

ítéltetnek el súlyos

szervilisebb

Hétszemélyes tábla is

királyán kívül

—

nem

mozdíthatta,

1.

liires

s

nemcsak az uralkodás, de a kormányzás

véghez

Felelsségre (sem politikaira,

Legújabb kor története, 280.

Marczali

'

:

cselekedetet

—

sem vonhatta,

1

fogatnak

Tábla

bábbá

bármely közjogellenes és nemzetsértö

járva,

:

a Tripartitum alapján

fogságra a szervilis királyi által.

a királyt

A

illeti.

Tripartitum szerint

A

királyi

felség-

jogoknál: szántszándékos félremagyaráztatása : az ország legünnepeltebb embereit sújtja.

Az ország nagybiróságainak

.csillagkamarai' rendszer

:

politikai czélokra való

felhasználása, ez a

szintén a Habsburgok rendszeréhez tartozott.

52

büntethette.

felelsségre

nem vonható

A kormány

nem

—

szemben

áll

végrehajtó hatalommal.

közjogi felelssége kontaktusban az országgyléssel

ezen alkotmányos közjogi garancziák nemzeti becsücsak a hazafias kanczellárok egyéni becsülete menti meg

állván

—

letét

törvényhozás

Alkotmányos

meg nem

:

ha megmenti.

hanem

vényben,

alkotmányos

az

így

kizárólag csak az

nem

biztositék

egyénben

található

az intéz-

—

föl

S a mint egyrészt a szolgálati jog garancziájával

föltalálható.

ha

nem

rendelkez függés a kancelláriát fölfelé meghunyászkodóvá addig másrészt a nemzet részérl, a felelsségre vonhatásnak ez a teljes :

—

hiánva

a kanczelláriát lefelé valóságos kényurrá teszi,

S igy a nemzet, mikor a törvények nagyszámával a kormányszékek függetlenségét biztosította, de egyúttal annak tagjaira nézve magának semmiféle ingerena közjogi felelsség tekintetében

—

—

cziát

nem

biztosított,

függetlenekké,

—

szemben,

de

irányban

ketts

mondva

jobban

nem

lettek

hogy magának az annak tagjai iktatásával

Azt

—

kell bizonyítani,

függetlenek

is

A

a

a

nemzettel

királyság

ellenében.

lettek

törvénybe

függetlenek lesznek.

hogy a nemzet ezen

intézmények ezen gyöngéjét a Habsburg nálták.

A kormányszékek

tévedett:

szabadokká

institutiók függetlenségének

hitte,

Nem

:

tévedését fenékig

királyok

s

az

kihasz-

nemzetet csak az menti, hogy az intézményeinek közjogi személyes felelsség nagy alkotmányjogi

függetlensége mellett a elve,

csak a XIX, századnak

Ezekben

van

a

tehát

lett

uralkodó eszméjévé.

„punctum sahens"-e

annak, hogy a

kormányszékek, bár az alkotmány biztosítására szolgáló intézvényes közjogi garancziák voltak

:

annak megvédésére mégis gyönge

biz-

tosítékot képeztek. 3.

Ezekhez a magyar közjogi bajokhoz

osztrák baj

—

is

járult.

közjogunk szerint

A magyar

—

közvetlenül

még egy

specziáhs

kanczelláriának ugyanis

királyi

érintkezni

kell

a

királylyal,

hogy igy sem a kanczelláriának fölterjesztéseire, sem a királynak Magyarország ügyeibe való alkotmányos elhatározásaira, semmiféle más idegen tényez befolyással ne lehessen.

De ez az alkotmányos

czél

nem

éretik

és király közé egy idegen, osztrák császári

székel császári államtanács ékeldik Habsburg császári intézmény,

régi

ausztriai császári

kormánvszékek

be. s

Ez

az

József

elnökeibl,

mert a kanczellária

el,

intézmény, a Bécsben

államtanács császár

mint

által

már az

miniszterekbl

53

—

•

legfelsbb

bifodahui

fórum

közigazgatási

A magyarnak szomorú emlék intczmcny

szervezlctik.

—

gyanánt

iijra

József

ez.

császár e „Staalsralh" segítségével viszi keresztül német riifonnjait s

a „kamarilla"

ebbl

is

vette

legagilisebb

mindig kész eszközeit. Minden

tagjait,

magyar

fonlosabb

a dinasztiának

ennek az

ügy

államtanácsnak a koni'erencziáján liányattalik-vettelik nieg, a retortáján bocsáttatik útra nagy Magyarország

A niagyar

kanczellária ugyan ügyeket,

a

egyenesen

azonban

király

sokszor pedig döntés czéljábói

felé.

királyhoz

a

ennek

s

terjeszti

föl

a

véleménynyilvánítás,

részint

azokat az államtanács elé utalja.

is

Ks az csak természetes, hogy ebben az államtanácsban mindig az osztrák felfogás érvényesül,

magyar ügyekben

még ha kedvez véleménye

a királynak

s

saját önálló

lett

:

volna a

is

az

állam-

az

tanács véleménye, döntése által befolyásoltatík, megmásittatik.

Azonban az államtanácsnak csak lelki hélyege van az eldöntött magyar ügyön, mert a király által azért ugy adatik ki, mintha az hözretlenül tle eredne. Tényleg közvetlenül onnan is eredeltnek mert az államtanács

látszik,

meg

gyurása-furása

nem

kiilsölec/

látszik

a kanczelláriához visszakerült ügyekben.

meg

És hiába hozódik király

a törvény, hogy

magyar ügyekben a

másnak, mint magyaroknak a tanácsával ne éljen (1741:XI.

hiába van közjogunkba beiktatva azon rendelkezés, hogy

mik

ország

az

ügyeit

segélyével végezze,

csekednék (1507

:

V. t.-cz.)

niondrc/iiii

semmi

érvénytelen,

—

miatt

tanácsosainak

közjogi

nem

ne

hatálya

és

ereje

ezen az abnormis

ef/i/fejÜKéije

magyar

király

t.-cz.),

mindazt,

azok tudta és meghallgatása nélkül

mit

a

s

a

érintik,

:

állapoton

—

lehetett segíteni, s

legyen,

a

nem

ketts lehet

a világon olyan tökéletes törvény, mely kizárhatná, ellenrizhetné azt,

hogy a magyar

kozzék. Praetor

tanács

de

király

internis

véleményének

ellenrizni

nem

ne az osztrák császár

non

judicat,

preokkupáczióját

kiadásával

Minden életbevágó

szrjén megy forgalomba a

A korlatot

XVIII. a

sem

eszével

gondol-

a császári állam-

bebizonyítani,

sem

lehetett.

Hasonló eljárás követtetelt a lária utján való

s igy

királyi

rendeleteknek a kanczel-

is.

királyi

rendelet

keresztül, s szintén

annak

elbb

az államtanácsnak

lelki

bélyegével hozódik

királyi kanczellária utján.

és

XIX.

Habsburgok

századokban ezt a képtelen közjogi gyanviltan zik. hogv ebben az

már olvan

54

államtanácsban 1741 óta Alig

befolyásuk

irányban való közjogi

—

kártya közt

már magyar miniszterek is szerepelnek. ezeknek a lógós magyaroknak nemzeti

^

hogy

mondani,

kell

mködésük

és

annyit

ért,

mint

a hatszem.

Látni való tehát, hogy a közjogi kapcsolatot a magyar király magyar kormányszékek között az osztrák császári államtanács tartotta fenn, s igy a magyar konstitutív közjogi tényezk közé egy idegen faktor ékeltetett be, a mi a legnagyobb mértékben és a

alkotmányellenes

volt.

Ha már most az

elkészitik

azt

éleit,

a magyar s

német szakácsok

konyháján

király

azt királyi rendeletei- formájába öntik: akkor

— közjogi törvényeink

értelmében

—a

magyar

király a

magyar

királyi kanczellária utján volt köteles kiadni.

És ekkor két eset

A

1.

volt lehetséges.

kanczellária vagy elfogadta

végrehajtás

a

királyi rendeletet és azt

adta a helytartótanácsnak vagy a vár-

tovább

végett

megyéknek.

Vagy alkotmánysértnek tartván tartalmát, azt kezébl XXXI. törvényczikkelyben gyökeredki, hanem az 1531

2.

nem

adta

:

zettjogánál fogva

—

—

az ellen

felterjesztést intézett a királyhoz.

Az els esetben, bármennyire alkotmányellenes és törvénybe

ütköz

is

mindig

elért,

az

rendelet

volt a királyi

hogy

rendelete

alkotmányosság

álczája

heJslJ

fartalma

:

annyit

küls alakjában alkotmányos alatt

követtetett

a

el

a király volt, s igy

legsúlyosabb

alkotmánysértés.

Ha

pedig

mégis

esetleg

találkoztak

árnyékuktól

meg nem

ijed

jó magyarok, a kiknek bátorságán és egyéni függetlenségén megtört a királynak alkotmánysért rendelet kibocsájtási tényke-

dése

akkor a Habsburg királyok ugy segitettek magukon, hogy a

:

kanczellária kikerülésével^

a

rendeleteket

egyenesen

a

helytartó-

tanácshoz, vagy a vármegyékhez küldöttek foganatosítás végett.

Ezeken az utóbbi

fajta

nem

már bélyege sem, azok már

alkotmányrendeleteken

volt

formának még a küls mind küls alakjuk, mind bels tartalmukra nézve teljesen a magyar közjogi törvényekbe és szokásokba ülközek voltak, s ezek az alkotmányos

1

müvében íIII. 283.) állitjci, tiogy ez a magyaroknak Errl az óhajtásról azonban sem a magyar törtémagyar közjog ebben az idben (1741.) még semmit sem tud.

Marczali idézett

régi „óhajtása- lett volna.

nelem, sem a

neveztettek

szorDsabb

a

értelembi'ii

udvari

vcll

rendeleteknek,

píltonseknok.

Akár

a

kaiuzi-llaria

rt-ntlcletek és

királyi

akar annak elkerülésével kiadott

iiljan.

udvari pátensek

foganatosítás

A helytartótanács kézhez vévén a ugyanazon

végett a hely-

annak utján a vármegyékhez küldettek.

tartótanácslioz és

alkotmányparancsoló

rendeletet, azzal

szemben

mint

maga a

helyzetben

volt,

alkotmánysért beltartalmu rendeletek tekintetében legfeljebb a kanczellária alkotmányos köpönyegével fedezhette magát, ha pedig nem akarta magát fedezni kanczellária, s a kanczelláriától kapott

:

élhetett az 17ÍM

A

XIV. törvényczikkelyben körülirt jogával.

:

—

királyi

akár

törvényes,

akár

leteknek végrehajtására kerülvén a sor közjogi

szervet

sem a

királynak,

leggyakrabban

—

a vármegyék

hanem még

bels

eszköz állván

:

pátensek az mh-ari

tehát forma

tartahnuknál fogva alkotmánysért

bonczkés

is

a

A vármegyék nemcsak

a kanczellária által kiadott,

de

rendeleteket

meg

ellenállásán törnek

rendelkezései.

rende-

a végrehajtó alkotmányos

:

vármegye képezte. Más alkotmányos sem a kormánynak rendelkezésére nem

szerint alkotmányos, kirúhji

törvényes

a

alkotmányellenes rendeleteket,

nem

alá

veszik,

s

azok végrehajtását

sürün megtagadják.

A vármegyéket tehát meg kell törni. E czélból a renitensked vármegyék nyakára királyi biztosok küldetnek, a kik többnyire a kanczelláriai tanácsosok közül kerülnek ki, kiket a királyi megövezett, a rendelkezésére álló katonaság

bízatás fényes dicskörrel

pedig teljesen a helyzet

lenebb

és

királyi

urává

udvari

törvénytelenségre ujabb

tett.^

a

s

rendeleteket

ellenállás

ki

aztán a legtörvénytefoganatosította,

is

következik.

A

ujabb

liarcz a királyi,

jobban mondva császári hatalom és a vármegyék között századossá

még jobban

lesz.

de az ósdi, kigúnyolt vármegyék

bírói

nemzedékének köszönheti az ország, hogy a Habsburgok abszolutizmusa

szári

haza

a

földjében

végleges

kigúnyolt tábla-

gyökeret

csá-

nem

verhetett. Így a

munka

magyar alkotmány a Bécsbl kiinduló folytonos aknaa Mohácsnál meggyöngült nemzeti er vég-

által aláásódik,

képen elzsibbad,

s

a világ

legalkotmányosabb jogaival bíró állam

egy idegen állam patrimonialis akarata

által

kormányoztatík.

Tehát az eszközök, a melyekkel a Habsburg királyok a magyar alkotmányon legtöbbször tátongó rést ütöttek és üthettek: a királyi '

Marczali

i.

m.

29(3.

1.

;

56

továbbá enyhébb alak-

és udvari rendeletek, pátensek ediktumok,

ban a

meghagyások

leiratok, parancsok,

kir.

és utasítások voltak.

Az államkormányzat funkczióinak teljesítésére vonatkozó s a magyar közjogban (Hk. II. 3., 2. §.) gyökeredz felségjogánál

maga

fogva a király ezen rendeleteket személyesen

Ámde a magyar osztrák császár

is

;

adta

sem

bár

s

elbbi,

az

ki.

majd 1804 óta

király egyúttal német-római,

sem

az utóbbi czim

Magyarországnak önálló államiságát és függetlenségét semmi tekintetben közjogilag

nem

érintette

bár a magyar király felségjogai

s

;

a német-osztrák császár fejedelmi jogaitól külön közjogi természete és törvényei szerint csak megkülönbözfefve valának gyakorolhatók s

ezek

bár

két

a

szerint

mint

bajainknak ugy a múltban,

magyar tek

—

révén

különben

jelenben

a

összes

f

is

egy imperiumnak a kalapja alá :

kir.

foglalódtak,

a pátensek közjogi

közjogi

kútforrása) a

a közbeékelt idegen közjogi faktor, a császári

—

annál

összefoglalni,

mégis a fejedelem szemé-

:

alkotmányos felségjogaiban gyökeredz

király

egy kalap alá való foglalásból dött

sem

felségjogot

kevésbbé egybeolvasztani nem lehetett lyének ugyanazonossága folytán (a mi

rendele-

államtanács s

ebbl

abuzusa

az

fejl-

ki.

Ezek a pátensek azonban császár

abszolút

imperiumából

minthogy a magyarnak

folyó

német,

a

tisztán

intézkedések

osztrák

de

valának,

császára nincs, császári rende-

közjogilag

még sem

leteknek azokat Magyarországon

illetve

lehetett

nevezni,

tehát

melynek álczája alatt azok Magyarországba erre az egyetemes „udvari" elnevezés teljesen meg-

találni kellett czimet, a

bejöhettek, s

felel

volt.

Találunk ilyen, a magyar közjogban nül turkáló,

s

a mely szintén

nem

császárinak,

tévesztésére „udvari"-nak

hanem

—

A

magyar nemzet megnémet császár összes Bécsben székel udvari hadi a

neveztetik: ez a

hadügyeinek vezetésével megbízott, tanács

századokig törvénytele-

jogtalanul befészkeldött császári közjogi intézményt,

consihum aulicum

mint a pátenseknél,

belli

s

cum

—

volt.

ugy ezen hadügyi kormányszéknél

is

az „udvari" elnevezés csak az abszolút császári imperiumot takarta,

A

bécsi

századokon

udvari

rendeletek

keresztül a

veszedelmesebb

—

pátensek

—

valának tehát

magyar alkotmányt folytonosan öl

szerszámai

a

Habsburgoknak, a kiknek

leg-

abszolút

akaratán végeredményében megtörik a kanczellária önállósága, st elzsibbad a vármegye ellenállása is, s a melyek lehetvé tették

:

57

azl az

fölvértezett

liogy az alkotinányossájrgal

dolgot,

rrthctii

idill

Maíiyarorszáfíon az abszohitiztiius önkénykedö karjai terjeszszék

ki

százados halalmukal.

S ha már most az

pátensek

szomornan hatalom

hatalom terére

kormányzati ágait ölelték

milyen

terjeszkedtek

hanem a törvényhozói

ki,

sürün elkalandoztak az

is

föl

nemcsak a végrehajtó

azok

hogy

tapasztalnunk,

kell

körrre

alkotmánysért

ho{;y ezek az

vizs{íáljuk azt,

államlialaioin

és birói

hogy részint orszá-

által,

gos törvényeknek rendelkezéseit önkényüleg megváltoztatták, részint tartalmaztak, a melyek csak az országgylés

olyan intézkedéseket által,

törvényhozási utón leltek volna meghozhatók, részint a közön-

séges magyar jogtól

communei

(ius

siogulare) tartalmazó

különös jogokat

eltér,

intézkedéseket

(Például

tettek.

(ius

1690-ben

a

mely a privilégiumok tartalmi körét

szerbeknek adott privilégium,

messze túlhaladta.)

Nem rettent a

csoda tehát, ha a nemzet látván

módon

való megcsorbítását

Habsburgok patens-roidszerc

alkotmányt

úgyszólván

-

jellegével biró 1791

fölött,

hogy Mi(
(f'(li/ifinno/i)

melyek az si

„Ö Felsége

hozzátartozó

és

úgynevezett

fdi/i/

a

tették.

A

ki

magyar tapasz-

a

kibocsátó kezét akarta megkötni: rendéit,

ilyen

nemzet a mai napig is alaptörvény t.-czikkelyt, melylyel a Habsburgok pátens-

XII.

:

alkotmányának

keserves panaszokban tört

— teljesen illuzoriussá

meg

talásokon okulva hozza

:

pátensei:

törvényhatóságainál különben sem

biztosítja az ország

részei

ismertetnek

el

parancsok

iii/i/f

melyek

áttaU

:

ország

az

kormányoztatni

Soha nem foi/nak.

Minthogy ez a kijelentés abba a törvénybe van foglalva, mely a tíirvények

alkotásának,

módjáról intézkedik

deletkibocsátási joga

közjogi szokáson

hogy

a

ezt

királyi

megváltoztatni alakjuk, letek,

mint

nyilt

egyúttal a

—

:

s

;

niagyarázásának és megszüntetésének a

minthogy 48 eltt a magyar királyok ren-

nem ugyan törvény, de úgyszólván Werbczy Tripartitumán — alapult felségjogot

ezen

tartalmuknál

parancsok,

az

ugy

törvény

fogva

ediktumok.

idézett

törvénytelen

pátensek

magyar közjogban gyökeredz

mennyiben azok ugy

alakilag,

mint

törvény

értelmezend,

évezredes ;

sem hogy

udvari

tiltattak el.

királyi

tartalmilag a

mint-

s

akarta

ugy

az

rende-

de

rendeletek

nem is,

a

magyar közjog

szellemével és rendelkezéseivel összeegyeztethetk voltak.

58

—

kell intézvényes törvénynek ezen rendelkezése azonban malaszt maradt, a mint irott is továbbra biztosíték hiányában

A

ezt

—

Ferencz

I.

töméntelen

pátens-kormányzata

alkotmánysértést

véghez,

visz

a

bizonyltja,

pátenseivel

ki

között

többi

35

ezer

ujonczot szed be, 250°/o adófölemelést rendel el, a pénzt háromszor devalválja, s mindezen törvénytelenségeket pátensekkel eszközli

azon a czimen, mintha csak egyszeren magyar

királyi felségjogait

gyakorolná.

Midn

tehát Beksics azt mondja:

„A

régi

magyar közjogban

a magyar király felségjogai nagymérvben szerepeltek, st a XVIII. század közepén és vége felé annyira, hogy pótolni kezdték magát a törvényhozást", téves közjogi csapáson jár, mert a törvényhozást

nem

a magyar királyi felségjogok kezdték pótolni,

hanem

a német,

osztrák császár abszolút felségjogaiból fakadó pátensek.

illetve

Beksicsnek ugyan

német,

erre az a doktrínája, hogy

nem

osztrák császárról beszélni

lehet,

illetve

mert a magyarnak közjogilag

nincs császára, a mit tehát a magyar király cselekszik, azt mindig,

mint a magyar államiság legfbb osztrák

császár

kalap alatti"

közjogi

tehát

sohasem az

azonban

attól,

a

Eltekintve

cselekszi.

fentebb a fejedelem

exponense,

már

mit

személyének ugyanazonosságáról és az ^egy állapot

bajainak

kutforrásáról

mondottam:

még akkor sem jöhetünk más eredményre, mint arra, hogy a magyar királyok abszolút módon gyakoroltak olyan jogokat, a melyeket részükre

a

magyar nemzet

soha át

nem

származtatott,

rinti

felségjogoknak

nem

is

—

a melyek tehát a magyar közjog

valónak

könyvünk harmadik részében be kimutatjuk, hogy közjogilag mi osztrák császár, vagy a

magyar

—

a magyar szent korona utján

is

tekinthetk, a mint ezt

sze-

majd

bizonyítjuk. Ott egyúttal azt

állapithatja

meg

király gyakorolta-e

azt

:

is

vájjon az

jogát Magyar-

országon ?

Alább részletesen rátérünk majd arra, hogy Beksics állítását sem a magyar történelembl, sem a magyar közjogból egy jottányira sem tudná bebizonyítani. Ez lehetett tehát Beksics szerint „royalizmus", de bizonyára

nem

alkotmányos,

hanem önkényuralmi

royalizmus.

A 48-ban bekövetkezett

közjogi átalakulásunk folytán a király ezen legfbb eszközétl elesett s a királyi rendeletek önkényuralmi intézkedésekre többé föl nem használhatók.

az abszolutizmus

^

59

Mert jóllehet

ii^'yan,

országon egész terjedelmében most

van ruházva, a

minden

élet

épen ugy, mint 48

is,

mint az államhatalom

személyére,

király

tehát a

ki

egyes

Magyar-

hatalüni

véí;rehajtú

a

liojív

törvényes

clött

a

képviseljére

kormányhatalom gyakorlását az államkizárólag és az országgylés

illetleg

körét

gyakorolja

egyenes részesedése nélkül

de azt a király csak

:

tör-

vényes müszerve, magyar minisztériuma állal mindig csak a törvények és az alkotmány alapján gyakorolhatja, s a királynak bármily rendelete, parancsolata, határozata és kinevezése csak ugy érvé-

székel

nyes, ha az a Budapesten

iiKigyar minisztei-ek egyike által

1S4S:

III

is

az országgylésnek felels

és

aláiratik. illetve cllenjegyeztetik,

ISIh: VU.)

.

Az alkotmányellenes királyi rendeletek mo;,'zabolázására tehát egyik ezen nagy alkotmányos elvnek törvénybeiktutása lett az a másik pedig ezen elvnek azon közintézményes biztosíték.

—

-

hogy a király többé rendeleteket íizemélyexen

jogi koiolliiriitma^

bocsát

is

rendeletek

a

s

ki,

kibocsátásának

nem

súlypontja a királyi

felségjogok körébl, a szorosabb értelemben vett kormányzati jogok

körébe

ugyan

ment

A

ál.

ezernél ijeM'it'-,

az

tehát

király

személyesen^

de

gyakorolja,

mint 48 eltt,

halaimat

végrehajtó

állami

rendeleteket

töhhé

nem ml

járó azon elv. hogy alkotmányos országban a királynak kell

—

és

nem kormányozni, mig 48 eltt

—

mányrendszer mellett gal,

még

bocsátván

—a

uralkodni

dikaszteriális kor-

a király nemcsak uralkodott, de valóság-

módon kormányzott

pedig abszolút

Nem

ki

— érvényesülvén a parlamentarizmussal

többé

ki

a

is.

személyesen

király

rendeletet,

ezek most már nem is neveztetnek királyi rendeleteknek, hanem egyszeren csak kormányrendeleteknek, a melyekre a király — felségjogaiból kifolyóan

— csak a fontosabb kormányzali cselekményeknél

ingerencziát. de még ez is nügymértékben kormányoknak a modern államjog kormányzali doktrínáiban gyökeredz rendelet kibocsátási joga által.

tart

fenn

alkotmányos

felszívódik a

1

Az 1867

:

VII.

t.-cz.

folytán

ezt úgy kell érteni,

nádorválasztás, a végrehajtó hatalom a nádor, mint

nem

hogy ellialaszlalván a helytartó által

többé

gyakorolható. ^

a

kir.

Kivéve

a

katonai

melyekre majd alább, a 3

„Tökéletesen

felségjogai YI.

mindegy,

rendeletek kibocsátására való az alkotmány által, mint

pl.

révén

részben térünk

—

gyakorolt

kormányzati ügyeket,

rá.

mondja Stein Lrincz

joga a kormánynak

Francziaországban,

el

—

hogy

vájjon

a

van-e világosan ismerve

(és nálunk)

vagy pedig nin^s,

60

—

így lejárván

közjogunk 48-iki átalakulása folytán

—

a

kir.

utasítások, parancsok, rendeletek, de különösen az udvari pátensek kora a király ezen a téren többé nagyobb fontosságú alkotmány:

sért cselekedetet el nem követhet, s igy a király érzületén kivül volens-nolens: e tekintetben esö tényezk összhatása folytán

—

—

a királynak alkotmányosnak kell lenni. Alkotmányosnak, mert köz-

jogunk kerékvágásában,

királyi

fel

—

nak

is.

:

a

kormány,

alkalom a király részére

a pátensek lévén az abszolutizmus

s

ezeknek megszntével^ meg

fejei

el

helyét

többé, hogy pátenseivel az országot alkotmány-

ellenesen kormányozza, :

rendeletek

rendeletek foglalván

illetve miniszteri

nem vetdhetik

a

sznni az

kellett

lnit-

abszolút királyok-

* *

*

Egy másik intézményes biztosíték, a mi a királyt kényszeri az alkotmányosság megtartására: az országgylés évenkinli öszszehivása,

Mig

nem

s

az ezzel kapcsolatos költségvetési jog (budget-jog).

régi törvényeink

az országgylésnek idnkénti tartásáról

legalább minden harévben rendel el minden madik, az 1848 IV. t.-cz. pedig már országgylés tartást. És minthogy az 1867 X. t.-cz. szerint úgy az ország jöv évi költségvetését, mint az elmúlt évrl befejezett intézkedtek, addig az

1791

:

III.

t.-cz.

:

:

minden esztendben, az év végéig mindig országgyütárgyalni és elintézni, s ennek hiányában sem adót sem behajtani nem lehet annak alkotmányos be nem miatt jelenleg az államkormányzat összes funkcziói meg-

számadást, lésileg

kivetni,

tartása

kell

:

akadnának.

De 48 eltt nem akadtak el, mert 48 eltt költségvetési jogot nem, csak egyszeren adómegajánlási jogot gyakorolt. Az ország pénzével való számadásokkal az országgylés szintén nem tördhetett, mert még országos számadás sem létezett. Az ország összes közjövedelme a Pozsonyban, majd 1784-töl kezdve Budán székel pénzügyi kamara utján egyenest a király kezébe országos folyt, a melybl az ország közszükségeinek fedezésére épen mennyit budget hiányában a szkösen annyit fordított, az

országgylés

—

jónak

látott.

—

—

közjövedelmek többi részével pedig szabadon

a

rendelkezett.

mint Angliában,

és

államnak alkotmánya birni,

mindegy, és egyre megv, hogy milyen valamely mindig fog a kormány rendelet-kibocsátási hatalommal

egészen :

mert a nélkül kormány lenni megsznnék."

61

A budgct-jognak,

iiiiiit

eminens nemzeti jognak az alkotmálegfbb oka az abszolút

nyosság' éiiülotóböl való hiánya volt egyik

nemcsak nálunk, hanem

kenyuraságának,

királyok

államaiban

A népek

is.

Kiirópa

többi

—

verejtékébl, a királyok kezébe

szám-

befolyó arany és ezüstbl kovácsoltak

adás és felelsség nélkül

jármot a népek nyakáia. tehát

lla

a

azért nundig volt

kinlódva

soha

nem s igy

de forgott,

is

nem

el

király

bven,

s

:

pénze

az ország szekerének kereke

ha

uralkodott alkotmányosan

is

az alkolmánycUenes uralkodás okából

akadt.

Most azonban az állami jövedelmekbl begyülemlö pénz folyik

a

az

adja

is

hanem

király,

a

ki

költségvetési

törvény

nem

:

s

között az állami

korlátai

Ha

a kormánynak budgetsem bevételt, sem kiadást az állam gépezete nyomban megakad. Hogy

kormányzati cselekmények teljesítésére. joga nincs

nem

a személyesen felels kormány kezébe,

az ország közjövedelmeibol

eszközölhet, s igy

tehát ez ne történhessék

:

a király kényszerítve van alkotmányosan

még akkor is. ha arra kedve nem volna. Ámde mi történnék akkor, ha a király épen

uralkodni

eltt, alkotmányellenesen

vényekbe s

a

uralkodnék,

s

ezeket

ugy, mint

48

az ujabbkori tör-

alkotmányos biztosítékokat semmibe sem venné ?

iktatott

Ekkor az történnék, hogy a közjövedelmek be nem folynának, az államgépezet felmondaná

kormánynak pénze nem lévén

:

a szolgálatot.

Ks ha ennek daczára a király katonasággal szedetné az állami

közjövedelmeket, mi történnék akkor?

Ez már akkor

Ha

nyilt

hanem

fökérdés.

erre irányítaná

módon

abszolutizmus volna.

:

—

volna

az volna

;

itt

nem

az

hogyha a királynak abszolút érzülete azt a mai íntézvényes közjogi biztosítékok, az,

a nemzet védelmi

Vagyis az

nyílt

abszolutizmus

eszközei

daczára

alkotmányos garancziák

uralkodhatík-e

a

király,

—

félrelökése

mellett,

mint

nem ?

megtehetné-e vagy

vagy nem,

a

lelkét

abszolút

épen ugy, mint

ural-

kodott a 48 eltti Corpus Juris közjogi garancziái mellett?

Ez a fökérdés

A

felelet az,

sikerülhetne, de a is

—

(I

—

ez a végok.

hogy rövid idre a

nemzetnek akár

megcálfozott

eröhatalmi

nyilt

nyilt,

abszolutizmus

akár passzív

viszonyok

között

bizonyára egy királynak sem volna tanácsos csupán abszolutista lehessen.

—

esetleg

ellenállását

provokálni

azért,

hogy:

:

62

nem

Ezért

ma

lehet

a

a

király

konnáni/zat

terén

nem

alkotmányos. a 48 eltti közjogi állapotok ha a király alkotmányellenesen uralkodott, de mivel az országgylésnek budgetjoga nem volt,

is

hogy 48

áll,

és

eltt,

királynak

abszolutista

azért az

mai

a

így a különbség

között abban

volt

pénze,

tehát

volt

mindene,

mig most a budgetjoggal fel nem ruházott kormánynak, s igy az kormányát tartó, tehát alkotmányellenesen uralkodó királynak sem lévén pénze a leginkább szükséges hatalmi eszközzel nem

ilyen,

:

rendelkezhetik.

Végeredményül kimondható

hogy az évenkinti ország-

tehát,

gylés és költségvetési jog olyan alkotmányos közjogi garancziák. melyek az abszolutizmus keletkezését már csirájában elfojtván

még akarna sem

a király alkotmányellenesen, ha

A

kormányrendszer helyett 48-iki

dikaszterialis

kormányrendszer az

inaugurált parlamentáris

kormány pítván

felelsség

közötti politikai és jogi

nem

:

uralkodhatik.

hogy

tagadható,

a

ez

közjogunkba

országgylés

kontaktusát

és

a

megálla-

kontaktus az abszolutizmus

feiburjánozását nagy mértékben gátolja, és azt egészséges viszonyok

De

között lehetetlenné teszi.

—

a

tanúsága

történelem

kormányrendszer

(st

még

még

ez a parlamentáris

csak

a

megváltozott erhatalmi

Mert mig a Habsburgok a német ;

elbb

mig a

biroda-

tartományokon tartományok impériuma is eraddig a Habsburgoknak mindig meg

az

kivül az

örökös

belga)

forrásul szolgált Ausztriának

meg

—

modern alkotmányoknak legnagyobb

életképessé

által tétetett.

lomra támaszkodhattak olasz

Habsburgok rendszerével szemben

szerint

mint a

is,

közjogi biztositéka,

viszonyok

a

:

is, hogy bármely alkotmányos önkényuralmuk országutjából félrelökhessenek, a mint azt 48 49-ben csakugyan félre is lökték. És ha ez az erhatalmi viszony nem változott volna meg 1859-ben majd 1866-ban bizonyára nem részesedne a nemzet a a dualizmusnak még a mostani morzsáiban sem. De mig 48-ban megváltozott közjogunknak már eddig fejte-

volt az erejük

is,

az akaratjuk

garaneziát

—

:

getett institucziói ritik

is

az állami

régrehajtó

kivül az a

körülmény

terén való

mködésében

se,

hatalom

terén

kénysze-

addig nem hagyható figyelmen hogy a királynak a törvémjhozói hatalom

a királyt az alkotmányosságra

:

— parlamentáris kormányre ndszermellett —

63

nem

az alkottnányossdtínak, ha

meg van

mindig

is

láts^ufd

lényege, de legaláhl) a

nientvi'.

K rendszer mellett d törrnujhozúi luitulom ternt mintsem for(hillmt a: viin

nimzct ahiirnUt ne

r/ó',

liui/i/

a

zárra ac,

Iiuíji/

leljesiiljön

Kz a

iiegativ és pozitiv

ténybeli fogalmat fejezi

a

kett között

mó
eredményezi

különbség

mely

törrénijhozás terén mü/iin/ö ki

teljesen

nem

eltti

hogy

a/.t.

(i//,-i)fináni/el/enes

iiralkmhiMi

különbség utáni

és

föltüntetjük,

a

'/

királyndk-

a

—

iti/i/szó/ván

—

run zárva.

alulról fölfelé történt.

—

48

különbséget

aztán

Ugyanis 1848 eltt a törréntjek

jában

ki

ugyanazt a

látszólag

lényegtelen

is

mihelyt a

közötti

i/ij(i/,nnt

(ikiintfu.

meghatározás

pedig a

de

feJjesiiljön,

nemzet

legott konstatálható,

hozásának

törvények

ki,

a

Ez a

kezdeményezésének

—

kezdeményezés

a rendi táblán történt, moly a

snly/ionfja

indítványok

alak-

ellegesen

tárgyakat

az

úgynevezett kerületi ülésekben vitatta meg.

A

eladások

királyi

ipropozicziók)

kijelölhettek

is

ugyan

annak tárgyalását a Karok Rendek egyszeren megtagadhatták. A miben aztán a két tábla megegyezett azt mind a két

valamelyes törvényhozási tárgyat, de és

:

vegyes

tábla

mint

ülésébl,

primás aláírásával,

s

országgi/iilési

végzést.,

a

nádor

és

az ország pecsété alatt fölirás utján terjesz-

tették a király elé.

A

fölírásra adott királyi válasz az

helybenhagyta,

vagy

utasította, tehát a

nem

lett

a

fenforgó

országgylési végzést vagy

nehézségeket

kijelölve,

vissza-

nemzet akaratából, az országgylési végzésekbl

törvény.

Közjogi törvényeink nagyrésze fölirások és arra adott királyválaszok alapján készült

nem

;

de ezek a fölirások és

kérelemre adott kegyelem gyakorlása,

királyi

hanem

két

válaszok

egyenjogú

félnek szabad egyezkedése volt.^ így a

48

a feliratok mellett

s

csak már az ujabb

is

felterjesztve, s ezért történt

csak

igen ritkán,

lettek együttesen a törvényjavaslatok az,

hogy a király

által

a

feliratokra

eltti gyakorlat szerint

kiadott

idben

válaszokban jóvá-

hagyott országgylési végzeményeket, a királyi válaszok és felírások szavaihói, az országgylés végnapjaiban egy országos választmány,

a m.

kir.

tette

törvény alakjába.

1

udvari kanczelláriával együtt ülve és értekezve szerkesz-

Deák Ferencznek 1861 május 13-án

tartott

beszéde.

64

Ezen iratoknak,

és

az

értelm szavaiból

adott

erre

hogy a

gyakran megtörtént,

eljárás mellett aztán

királyi

fel-

válaszoknak néha kétesebb

— többnyire az udvar szövegezését fogadva

el

—

végzemények, a melyeket aztán meg az a nemzet akarata ezen a el, s igy fogadhatott nem országgylés módon sem lett törvénynyé. A törvényeknek ezen szerkesztési módját nevezték 1848 eltt oly szerkezetbe öntettek a

„konczertácziónak".

ügy az országgylési végzeményeknek visszautasítása

a

vagyis

vefojoggal

való

a király

élés,

mint

által

történt

az

emiitett

konczertáczionalis eljárás eredményezte aztán azt, hogy a nemzetnek

a törvényhozási utón

nyilvánuló

1848

akarata

srn

eltt

érvényesülhetett, a mely körülmény aztán az egyébként

abszolutizmusának

király

látszatát

még inkább

is

nem

abszolút

kidomborította.

Tehát a király és nemzetnek a törvényhozói hatalom terén tapasztalható gyakori összeütközései közjogilag

határozottan arra

is

—

egyéb okok mellett

—

kezdemé-

visszavezethetk, hogy a törvények

nyezésének súlypontja az országgylésben feküdt, vagyis az

alulról

fölfelé történt.

A

független

minisztériumot,

felels

vagyis

mentáris kormányrendszert megállapító 1848 a közjogi helyzet

—a

:

az

III.

u.

t.-cz.

n.

parla-

folytán ez

törvények alkotásának módja tekintetében

—

teljesen megváltozott.

Most a törvények kezdeményezése fölülrl

lefelé^

tehát épen

történik s nálunk is áll az angol parlamentarizmus hogy a törvénykezdeményezés a kormánynak nemcsak joga, de egyenesen kötelessége. Ezeréves közjogunk szerint a király, mint a törvényhozás

megforditva

azon

elve,

egyenl jogú tényezje De a parlamentarizmus

áll

szemben az országgylés

elvei

királyság javára billent meg.

vényjavaslatot

még

csak

határozataival.

szerint ez az egyenjogúság szinte a

Mert

tárgyalni

az alulról kezdeményezett tör-

sem

köteles

képviselház

a

egyeteme, ellenben a felülrl kezdeményezettet csak elfogadni köteles, de

már

Ennek aztán az a közjogi eredménye

mány

—

nem

tárgyalni igen.

hogy az alkottényezje túlsúly-

van,

—

közjogunk szerint egyenjogú ban lévén az alkotmány másik ilyen tényezje fölött e túlsúly a tényezk összhangjának hiányát és e hiány a parlamentarizmus egyik

:

65

zavarait idézvén elö

szükséges

annyira

korona

az a nemzet és

:

k-özös qomlolkofiásához, közös eljárásához ritkán vezet.

Ha a gylés nem

fogadja

el

nem

a király

Ha szerint

fogadja

:

el

:

ismeri a

letárgyalt és elfogadott törvényjavaslatot

megakadályozni nem

A

való korlátozását.

közjogban korlátlan felségjog

magyar közjog nem Minthogy azonban a

jogot a

idre

magyar

a

tehát

egyéb

nem

törvényhozási

vagy

vétó-jog

ezen kivül

s

közjogunk

alkotmányunk

mert

királyi

—

ebben

öt

:

lehet,

bizonyos

vétó-jognak

királyi

szessziura

ország-

ha pedig

ez a királynak a vétó-joga.-

a király vetú-jogával élni akar

—

—

ez a nemzetnek a vétó-joga/

már

az országgylés által

az

törvényjavaslatot

kezdetnényt'zclt

fölülrl

korlátlan felség-

ismer.

is

nemzet

a

vétó-jognak

királyi

eltt

mindig gylöletes színezete van, mert a törvényes felségjog daczára mostani mégis a nemzeti akarat megakadályozásának tekintetik :

mindig módjában

közjogi rendszerünk szerint a királynak

ezt

áll

az ódiumot magáról elhárítani.

Ugyanis, ha most valamely

dolgot

intézkedés

törvényhozási

tárgyává akar tenni akár a kormány, akár egyes miniszter

maga a

elkészíti

törvényjavaslatot

—

törvényjavaslatot

nélkül

kivétel

s

—

az

:

elkészített

igy

jóváhagyás,

elbb mhnhm hozzá-

illetve

járulás végett a királynak bemutatja.

Ha

nem

ad akta teend, vagy pedig

-

következnék,

a törvényjavaslat

a királyi hozzájárulás be

minthogy a királynak minden kormánytényeiért felelsséggel a

—

miniszter tartozik

—

sem jöhetvén

a király személyes felelssége soha kérdésbe

az illet miniszternek joga van tárczáját letenni.

még a

Sút fontosabb tárgyaknál

zásához már

akkor

csak

javaslat elkésziti'se

elleges beleegyezését

a miniszter a király

ha a

fog,

jóváhagyólag tudomásul vette,

a

király

illetve arra

s

elüti

kikéri

a javaslat kidolgotervezett

javaslatot

miniszterének

az enge-

délyt megadta.

Ezen miniszter

közjogi

javaslatot, a

'

terjeszt

mely a

nem ment. És ha A nemzeti

most

eljárásból

sohasem

király

a király

vétó-jogra

már az

jóváhagyó vélemény

nem

hogy a

következik,

be a képviselháznak

olyan

szrjén

törvénykeresztül

járul a törvényjavaslathoz

magában

álló

érdekes

történeti

:

az az

példa a lengyel

közjogban szerepl: ,Liberum vétó." 2

A

nag\' franczia

forradalomban a párisi nép nem igen értvén a királyi másiknak ugy magyarázta meg: ,Ime kezedben a

vétó-jog lényegét, egyik a levesestál.

Ha

a király azt

mondja:

vétó, ki kell önteni.'" 5

!

:

66

országgylés

sem

elé

soha beterjesztve,

lesz

a mi tulaj donképen

mint a király törvénykezdeményezési nem az érvényesülése, illetve megóvása. egyéb,

A

király

jogának

törvénykezdeményezési

felségjogának

módon

ily

való

megóvása folytán a király most sohasem juthat abba a helyzetbe, hogy az országgylési végzeményekkel szemmint 48 eltt ben veto-jogával kelljen élnie, s igy a király alkotmányosságának

—

—

a látszata mindig

—

fennáll,

mert a

áll

azon csorbát

üthet. így a

nemzet felség-

A nemzet

azt,

ezt a fordított közjogi változást észre

és csak csodálkozva

Ha

— nem

hogy a király vétóbeli útjába az országgylés, a nemzet akaratának.

a mostani közjogi rendszer mellett

sem mondhatja most sohasem jogával

vétó-jog

királyi

kiált föl

pedig az az eset

:

sem

veszi,

milyen alkotmányos a király

fordulna

elö,

hogy a

király,

illetve

kormány törvénykezdeményezési jogánál fogva elterjesztett

a

vala-

mely törvényjavaslatot az országgylés nem fogadná el, tehát ha a nemzet élne vétó-jogával, minthogy ez csak negativ ténykedésben nyilvánul, vagyis abban, hogy valami ne legyen törvénynyé, a mit a király akar

nem

is

:

az a királynak pozitiv

alkotmányosságát

még

csak

érinti.

Nincs ugyan kizárva az

se,

hogy az országgylés képvisel-

kormányt valamely törvényjavaslatnak elre kijelölt minthogy azonban ez az utasítás a irányba való elterjesztésére kormányra nézve közjogilag nem kötelez : vagy nem tesz eleget a háza

utasítja a

;

képviselház utasításának, vagy pedig az a fentebbi retortán megy keresztül,

s

a

király

alkotmányosságának

a

látszata ismét

meg

van óva.

A

törvénykezdeményezési jog azonban nemcsak a képvisel-

ház egyetemének, hanem az egyes képviselknek is a joga lévén elfordulhat még az az eset is, hogy egyes képviselk terjesztenek be törvényjavaslatot, a mint az 48 eltt Ezt azonban

—

is

indítvány alakjában történt.

megváltozott közjogi rendszernknél fogva

—

még tárgyalni sem köteles a képviselház, nem hogy elfogadni. De még ha el is fogadná az országgylés az alulról fölfelé inicziált törvényjavaslatot a kormányra közjogilag még ekkor sem kötelez annak szentesítés végetti fölterjesztése. így a király még :

ezen egyetlenegy esetben sem jöhet azon helyzetbe, hogy a neki

nem tetsz

törvényjavaslattal

jöhet abba

a helyzetbe,

elé állittassék.

szemben vétó-jogával élhessen, nem hogy a vétójog alkotmányos problémája

!

67

Erre

1867 óta nem

és

esel

volt

nem

lesz soha,

is

mert

—

—

egymostani közjogi rendszerünk szerint annak felvetdése csodálkozni, kell nem soha pedig í.ohelotlonen lehetollcn, szeren tehát azon se, hogy milyen alkotmányos a király így a törrénijhozói hatalom terén a király most sohasem áll ugy a nemzet szine eltt, mintha nem teljesítené a nemzet aka-

mert a nemzet

ratát,

mindig

király Is (tkdniá mim/ii/

vagyis az országgylés) akarata

i

a király akarata, a dolog pedig oli/bú (i:t,

sorban

cIso

:

minthi a

föl,

a mit a nemzet akar, pedig meg fordítva van:

nemzet is ahirja

II

fiuiik-

azt,

a mit a király akar,

s

innen szár-

mazik a király alkotmányosságának nagy látszata. És az alkotmányosságnak ezen látszatát megrizni mi nehézséggel sem jár, mert a mit a király nem akar, hogy történjék: azt

egyszeren nem

igy a királynak

nem

terjeszteti

kormányával az országgylés soha

javaslat alakjában, az országgylésen

nem mondhatja

elé, s

tetsz dolog, szine elébe kerülhet törvény-

nem

is

jöhetvén el,

azt a nemzet, hogy a király megtagadja a

nemzet

akaratának teljesülését.

De ellenkezleg a nemzet akarata sem közjogunk szerint a nemzet akaratát

tani

nyilvánuló

alakjában

oda

:

személyes

nem

királyi

—

ellenében

akarat

a

—

birja a király elé vinni, s igy az

a király azt

meg sem

mert mos-

teljesülhet,

nem

tényekben

törvényjavaslat

nem

kerülhetvén

tagadhatja.

A képviselháznak törvénykezdeményezési joga természetazt is magában foglalja, hogy egy már meglév törvény

szerleg

Minthogy azonban ez az alulról való törvénykezdeményezési jog a parlamentarizmus elveibl kifolyólag annyi kautélákkal van körülvéve, ennek az a közjogi eredhelyett ujabb másikat inicziálhasson.

—

e tekinménye, hogy ha a nemzeti jog a felségjoggal szemben tetben nem is semmisül meg teljesen, de az bizonyos, hogy nagyobb fontosságú közjogi eredményt vele elérni nem lehet. Mert

—

ez a nemzeti jog

csak ott érvényesülhet, a hol a kezdeményezett

tárgynak közjogi jelentsége nincs,

vagy bels érdekeit, intenczióit

Tegyük toztatni

föl

például,

nem

hogy az

vagy eltörülni az 1867

s

:

az uralkodó

dinasztia

küls

érinti.

országgylés

meg akarná

XII. törvényczikkelyt, a

vál-

kezdemé-

nyezés alulról történnék, a törvényjavaslat tárgyalását a képviselház elhatározná, az országgylés pedig elfogadná.

;

:

68

Most az a kérdés, hogy ez az országgylés által elfogadott törvényjavaslat, mint országos határozat, szine elébe juthat-e a királynak ?

Ha

nem akarja?

a király akarja: igen. De ha

Minthogy az országgylés

által

már

elfogadott

törvényjavas-

latokat csak a kormány terjesztheti a király elébe

ez utóbbi

esetben kett lehetséges

Vagy találkoznék kormány, a

1.

—

javaslatot

a király intencziója

fölterjesztené a király király bizalmával

ezen

s

elé,

ki

a már elfogadott törvény-

ellenére

—

is

esetben

a

szentesítés végett

kormány,

vagy a szentesítés végetti fölterjesztésre a kormány

2.

vállalkoznék

s

;

minthogy

parlamentarizmus

a

fölterjesztés a

kormányra közjogilag nem kötelez

az 1848

törvényczikk 25. §-a értelmében

III.

:

A

szeríthet.

képviselház

kormány

tehát a

—

esetleg alulról

—

jogilag

is

is

arra a is

kormány

volna kény-

megvonhatja a kormánytól, megbukhatik, de arra nem kémj-

is

és elfogadott

törvényjavas-

felmerül az a kérdés, hogy a király

szentesítés végett fölterjesztett törvényjavas-

mi történik? valószín ugyan,

Nem

nem

intenczióit

országgyülésileg

letárgyalt

és

hogy

a

király

visszakerülne

az

uj

már addig

is

— köz-

helyén

teljesíthet kormányt, s ez ráérne az elfogadott

törvényjavaslatot

fölterjeszteni, mindazonáltal megtörténhetik.

javaslat

:

nem

a bizalommal visszaél kormány elbocsátása után

hagyná az

nem

elve szerint ez a

a király elébe terjeszsze.

az els esetben

intencziója ellenére lattal

—

szentesítés végett

Ámde

a

bizalmát

hogy az alulról kezdeményezett

szer/thetö^ latot

mint

visszaél minisztérium, nyomban elbocsáttatnék

hozzá

Ez esetben a törvény-

kormányhoz, a mely rá nézve köz-

—

nem kötelez fölterjesztést most már minden valószínség szerint nem eszközölné. S minthogy igy a törvényjavaslat nem a királynál, hanem a kormánynál akadna meg: megfogható közjogi tény megint csak nem demonstrálná azt, hogy a király vétóbeli jogával élve, nem teljesítené a nemzet akaratát, tehát a királyra megint csak nem volna ráfogható az, hogy nem uralkodik

jogilag

—

alkotmányosan. Egyszóval a mostani közjogi

nem

lehet

„kipróbálni",

valamely alulról

rendszerünk alapján

a királyt

hogy ugyan megtagadná-e a nemzetnek

jött vérbeli kívánságát.

Ezért közjogi utópia azoknak az érvelése, a kik azt követehk,

hogy nyíltan

kell felvetni

a nemzet kívánságait. Ez a nyilt fölvetés

Ü9

csak az

törvcnykozdcményezésbcn találhatja meg a

való

alulról

—

mondják ezek az utópisták -- arra még nincs semmi, de abszolúte senmii bizonyíték, hogy a király megtagadná a nemzet kívánságát. Nincs. De hn:j()
maga

formáját. Mert

oka megváltozott közjogi rendszerünkben

A nemzet sége

törvénykezdeményezési jogának ezen közjogi ferdeaz

hírhedtté

tette

Ausztriával

rejlik.

szövetségünk a

év

tiz

u.

szándékolt

nem

magától

lejártával

sznt volna meg, ha

csak azon esetben

E szerint az vám- és kereskedelmi

klauzulát".

„ischli

n.

megkötni

évre

tiz

volna véget és

ért

a megszüntetés kimondá-

sára uj törvényt hozunk.

A

kik az állandósító klauzulát akarták,

azok ugy okoskodtak,

nem

hogy a nemzetnek törvénykezdeményezési jogát a klauzula vény önmagától

nem

avagy

toztatását,

Nem

sem ad

az országgylés mi jogot

érinti,

ér véget

is

10 év múlva kezdeményezheti.

megszüntetését

törvényt csak fölülrl, vagy alulról való kezdeményezés

felségjogával élni rad, az alulról

és

nem

akar,

—

azért

érö

és azért

sem

ítzándékai

mert

lehetetlen,

törvényt

ellenére

:

közjogilag

nem

annak, hogy a királynak szándékairól látható, kézzel fogható

„in extenso"

kezdeményezési jognak

már

megváltoztatni,

még

csak szóba sem

hogy talán a nemzetnek

hanem egyenesen

ez a iörvénijkezdeményezési

—

a király

ez esetben egy

mert a király esetleg vétóbeh

lehetetlenség,

a törvénykezdeményezési joga

hetetlen,

:

— Magyarországon teljes lehetetlenség.

felségjogával élhet, ez az országgylésen ;

—

mint kimutattuk,

nem

önmagától véget

nem

király

közjogilag kivihetetlen

helyette másik törvényt hozni

És

törvénykezdeményez vagyis felülrl a kezdeményezés elmaa

való kezdeményezés,

intencziói ellenére

meglev,

Ha azonban

hozni.

lehet

folytán

meg

tör-

lehet tagadni, hogy ezen érvelöknek közjogilag igazuk volt.

Ámde

soha

mert hiszen ha a

föl,

az országgylés annak megvál-

:

fölülrl

való

tiemzetí

jog

érvényesülhet. irás,

nem

jött

volna

azért kivi-

—

a király

Mert daczára

dokumentum, szemmel

bizonyíték nincs: nehézségei,

és

a törvényalulról

való

akadályai miatt, mégis törvénytárunkból valamely törvényt kitörülni,

vagy másikkal pótolni közjogilag lehetetlen.

—

úgy az els, mint a második esetben

—

:

:

70

Ennélfogva a nemzet, nemzeti jogaira nézve veszélyesnek

tar-

totta a klauzula megváltoztatását egy czigány prepoziczióra. a „ha"

kényére

bizni,

már

ha

s

választani

nem

jobban szerette a törvény által

a szabadság között

kellett

korlátolt,

mint a törvény

által

korlátolt szabadságot választani.

Ezért kellett az ischh klauzulának

mus

kinövésével

A

is

—

—

habár a parlamentariz-

megbukni.

parlamentarizmusnak egyik kinövését megbuktatja a parhogy a nemzeti jogok

lamentarizmus másik kinövése, csak azért

:

épségben tartassanak. Tanulságos történeti és közjogi

eset.

Hasonló érdekességü közjogi eset volt az 1889-iki hires véd14. §-a is, a mely egy nagy horderej nemzeti jogot, a nemzet ujonczmegajánlási jogát a következképen adta volna föl:

vitának

A

hadsereg megállapított ujonczjutaléka

tiz

év lefolyása eltt

vehet, ha Ö Felsége az illet felels kormányok utján az ujonczjutaléknak emelését, vagy leszállítását csak

kérdésbe

akkor lesz

szükségesnek

tartja."

Az ujonczjutalék létszámának bármely változtatása tehát tiz év eltt csak felülrl lett volna eszközölhet, de alulról nem. Ez az alulról való kezdeményezés kizárása ugyan már 1868 óta (XL. t.-cz. 13. §.) benne van közjogunkban, de a nemzeti jognak ezen

periodikus

felségjoggá

való

deklarálása

csak

azon közjogi

tnt föl, hogy a 68-iki véder-törvényben minkizáró módon benne volt, hogy: „A hadseregnek és

lekötöttség mellett

den kétséget

haditengerészetnek érvényes"

—

ezen

a mely

hadi

világos

létszáma kitétel

legközelebbi 10

a

helyett

az 1889-iki

évre

javaslat

csak az idézett formulázást tartalmazta.

Ebbl nagy

közjogi kételyek támadtak a tekintetben, hogy a

szándékolt törvény 10 esztend múlva önmagától véget

nem

ér véget

fölülrl

nem

:

nem

ér,

s

ha

akkor bekövetkezhetik az az eset, hogy a megújítás

kezdeményeztetik, az alulról való törvénykezdeménye-

— közjogunk szerint — nagyon isprekárius értéke van. a közjogi prekariatust tartotta szem eltt Szilágyi Dezs mikor — más szavakkal ugyan — de az általam

zésnek pedig Ezt akkor,

a

fejte-

getett közjogi állapotok fenforgásának

a 14.

§-hoz

való

hozzájárulását.

vonatkozó része igy hangzik

szempontjából tagadta meg

Szilágyi

Dezs

beszédének erre

:

71

ez

s

meg van

egyszcrsmindeiikorra

„lla

szám,

közvetve

állal

hadsereg

a

akkor (C a fényez (n király), mely mt'lif

i'rdckribcn

elni/hcn, tulsáyos hiztositottsáyba)!

jelenlevt fenn ukarju

ív/;/,

—

áll

—

f

ártani,

tuháyos

azzal szcmhen a másik

s

kérelmez szerepére ran kárhozfalra.

(a nemzet) a

fi'l


békelétszáma

és

felfoyásáhait a meglevhöz közel

i's

az ujonczlét-

állapítva

hadi-

.

.

A

.

kinek

(a királynak) álláspontja eyyohlalu érrényesitéséhez a legersebb hely-

a törrénynyel ersített helyzet készen van adva

és pedig

zet,

:

a másik

fél (a nemzet), a ki a fennálló törvényen változtatni akar, vele szem-

hin gyengr.

"

Szilágyi

Dezs

fejtegetésében csak a kérelemig ment. de azt

már nem mondotta meg, hogy ez a kérelem

nem

is

kerülhet a király szeme

((karja tartani."

levnek

A

—

alakjában

nyezett törvényjavaslat

—

alulról

közjogunk szerint,

nyíltan

csak

elébe akkor, ha „a jelenlevt fenn

királynak pedig közjogilag módjában

fentartását

kezdemé-

még

nem

enuncziálni,

s

áll

a meg-

megtagadás

így a

enunczíálásának ódiumát magáról mindenkoron elhárítani, e tekintetben tehát a királyra soha nem mondható az, hogy szembeszállva a

nemzet akaratával

A

:

nem alkotmányosan

uralkodik.

ugyanezen szemben való közjogi hátránya pedig mind onnan szárnemzeti jogoknak az

törvénykezdeményezési

felségjoggal

—

a parlamenhogy a törvénykezdeményezés súlypontja a felkörébl jogok nemzeti a

mazik,

—

tarizmus elveinek megfelelleg ségjogok körébe helyezdött

Az

alulról

ugyan, de mikor

kormányból indul akkor ebben

a

át.

való

törvénykezdeményezés most

nem

a

ki

nemzet,

hanem

is

nemzeti jog

a király képviselibl, a

minden dönt sulyu törvénykezdeményezés,

jogban már csak egy ert találunk

:

a tehetetlen-

ség erejét.

Már az sitékok és

is,

ezen

itt

vázlatosan

eladott intézményes alkotmánybízto-

mint várfalak veszik körül a király fölkent személyét,

várfalakon

keresztül

a

fejedelem

abszolút érzelmei

alkotmányellenes pozitív intézkedések alakjában

nem

S így a pozitiv akarva nem akarva

törhetnek.

királynak

—

—

intézkedések

—

—

mulhatlanul

többé keresztül szempontjából a

alkotmányosnak

kell lenni.

Vannak ugyan még egyéb modern alkotmányos garancziák is,

többi között a szabadsajtó

is,

mely tulajdonképen nem egyéb,

72

részvétele

a nyilvánosság

mint

nagyon igaz

I.

rövid idö alatt

az állam ügyeinek intézésében,

s

minden szabadságot hogy vissza lehet szerezni, mig sértetlen marad ez az egy. Napóleon mondása,

:

„Szabadság-biztositékokra a legfüggetlenebb állam polgárainak

szükségük van a központi hatalom ellen. Százszor több biztosítékra van szüksége annak a nemzetnek, a mely állami szervezeténél is

fogva idegen befolyástól körül

is

minden

életnyilvánulást

pohtikai

életnyilvánulás

függ. Ily esetben

A

biztosítékokkal.

bástyázni

kell

szabadságbiztositéka a parlamenti intézmény, és a törvényhatósági

önkormányzat, valamint

a

Az

szabadsajtó.

egyéni és társadalmi és az egyesü-

életnyilvánulás szabadságbiztositéka szintén a sajtó

Az egyházi életnyilvánulás

lési jog.

szabadság-biztositéka

fzték

kezeti autonómia. Minél szorosabbra

között a szövetséget és

ennek

hazánk

és

a

fele-

Ausztria

annál nagyobb felettünk az idegen befolyás,

:

ellensúlyozására

több

annál

szükséges"

garanczia

—

mondja remek disztingváló tollal Bartha Miklós. De azért még ezek s még egyéb intézvényes biztosítékoknak az összessége sem zárhatja ki azt, hogy a király belsejében, szivében-lelkében abszolút érzelm ne lehessen. Ez a bels abszolút érzelem azonban már csak negatir té)ujekhen nijilatkozhatik meg. St épen a fejtegetett alkotmányos garancziáknak a magyar közjogba :

való inaugurálása idézik azt el, hogy

alkotmányosságát

a király

csak negativ tényeirl lehet bírálat tárgyává tenni,

s

igy Beksicsnek

„legalkotmányosabb" epitetonját legfeljebb csak nemleges értelemben lehetne használni, a mit ugy lehet kifejezni, hogy a király semmit :

sem

tesz olyant^

nem

uralkodik

—

ságtól

nem

nijilt

alkotmányosan.

a positiv alkotmányosságig

Dezs

Bánffy király

a mi közjogilag

Tehát

alkotmángs('rtés

volna.

De a

alkotmányos-

negativ

még hosszú

miniszterelnöksége

alatt

az

esett

ut.

meg,

mintegy két hónapig pozitiv alakban uralkodott

hogy a

alkotmány-

ellenesen.

A hogy a

király alkotmányellenes

abban állt, kormányának nem ruházott

uralkodásának ténye

király költségvetési joggal föl

engedte az ország közjövedelmeit beszedni és kiadni. S habár az adók beszedésére a kormány részérl erhatalom nem is alkalmaztatott,

s

csak

alkotmányellenes alaptörvény

önkéntes

volta

jellegével

fizetések

fogadtattak

mégis kétségtelen, biró

1791

:

XIX.

mert a

t.-cz.

annak el: mai napig is

világosan

rendeh,

73

hogy az

orszá}r{íyülésilc{í

meg nem

is

ajánlott adókat

megajánlás czimén sem szabad behajtani,

A

kormány

törvényeken kivül helyezkedett hibájából

hivatalnokait

—

nem

el,

tehette

nemzt

a

magát az államot szemet hunyt s várakozó

nem

izgatottan bár

Nem

— az elképedés tétlenségével

passiv

királynak

dolog a

nemzet

a

s

volt,

leste,

szintén

:

A

helyezkedett.

álláspontra

tagadható, hogy a

kor-

sülyedésének,

teljesítésének

magyar parlamentarizmus történetében újság

—

makacs

egy

küzdelmes

lét

kötelezettségei

s

—

az államgépezetét hajtó millió

ki

együtt

családostól

közjogi

a király pedig erre vonatkozólag

passiv viselkedett. Minthogy pedig a

mány

a

miatt

ignorálása

bndget-törvény

a

még önkéntes

elfügadni.

illetve

hogy

:

mi

viselkedése

lesz ?

miatt

uralkodása alkotmánysértvé vált, de erre a királyt az bátorította föl, mert azt hitte, hogy a képviselház többségben lév pártjának meggondolatlan határozaa képviselházon /lifül hozott egy

—

—

tával alkotmányossága fedezve van.

Nálunk azon

érvényes

is

parlamentarizmusból

angol

az

elv,

parlamenti

majoritás

de

akar,

az

ez

elv

átvett

történni, a mit a

hogy az országban mindig annak kell

Magyarországon csak

els bekezdésének alkotmányos korlátain belül magában az országgylésen, de sohasem közjogi az országgylésen kivül, mert a nemzet egyetemét

az 17!)1

:

XII. t.-cz.

érvényesülhet, vagyis csak

törvényeink

szerint

—

sohasem az országgylés ségben

is

vannak.'

—

csak

az

pártjai,

Minthogy

országgylés

képviselheti,

pedig

a

király

ezen közjogi alap-

törvény, mint alkotmányos biztosíték ígnorálásával tartotta

BánlVy-miniszteriumot

id

alatt a király

:

nem

nem

de

ha mindjárt ezek bármilyen több-

lehet azt mondani,

azon

hogy

meg

a

rövid

alkotmányellenesen uralkodott.

Mert törvényhozási ügyekben a parlamenti többség akaratának a joghatálya idézett

is

törvény

csak

akkor

kezddik^

diszpozicziói

—

szerint

—

az

törvénynyé

is

mikor az az akarat egyúttal

annak az ha azonban azzá nem válik, vagy nem válhatík akaratnak a nemzetet kötelez joghatályt^ sem a parlamenti többség, válik,

:

sem a király akarata nem

trihiitálhat.

De a költségvetési törvényen kivül véradóra sem volt a kormánynak joga. És mikor fölkezdett hangzani az országban, :

1

Azon

régi

magyar közjogi elvnek, hogy az országgylés az ország

összes testét és népességét képviselte, annyira hódoltak seink, hogy 48 eltt

a szavazatok egyenkinti számításának

országgylés vegyes üléseiben

nem

sem

a

volt helye.

rendi

tábla

üléseiben,

sem

az

74

hogy a közelg sorozásoknál az ujonczszedést a vármegyék meg Vitám fogják tagadni, tehát fordítva lett a hires magyar mondás :

et

sanguinem, sed avenam non, a

mennyiben „zabot" csak adott

a nemzet, de a véradónak a megtagadására fenyegetöleg készüldött

:

az erszakos alkotmánysértés

nem

vállalkozott

látta

a nemzet Itt

is

sz

alkotmányosság

hogy

48

ugy, mint

korhadt

a

orgánumoknak mutatkoznak. intézmény

nem

még mindig

Az a vármegye,

szükségbl,

oltható vágyától

:

hathatós közjogi

mely

nem

eleinte

elsrangú

politikai

sem tagadta meg szimbolikus

közjogi s

—

alkotmány védelmének

az

s

védbástyájának minségét,

tényezvé

elnevezését

vált,

alkotmány

az

:

el

ekkor

már puszta kászolódása

is

olyan

meg az országot, mely el nem fordult. S habár

mentette

cselekedettl

alkotmányellenes

hasonlított vár-

de hajtva a Habsburgok önkényuralmának

volt,

irányuló

gátolására

fához

az alkotmányellenes cseleke-

eltt,

detek végrehajtásának a meggátlására,

politikai

dicsfényében

királya fejét.

bebizonyult,

megyék most ép

már

keresztülvitelére a király

ezért tényleg az

s

Ferencz József alkotmányos érája alatt

kormányrendszer mellett önkormányzat funkczióiban adja Isten, csúcsosodik ki mint politikai intézmény eltt is még ma is le kell venni a kalapot. Az éjszakába minél ritkábban kiáltozónak vak lármája volt a magyar doktrinérizmus azon jóslata, hogy a vármegyei önkormányzat a parlamentáris rendszerrel össze a

vármegye hivatása a

részint

a

részint

helyi,

parlamentáris az

állami

—

:

—

nem

Ha

fér.

ez

igy

alkotmányos életben

hanem

akkor a parlamentáris rendszer az

áldás,

hanem

átok

El

a

kell

a

ismerni,

királynak

további

hogy a

„Principiis

alkotmányos

nem

elrehaladás,

alkotmányellenes

obsta" elvének alkal-

érzületére

vall,

s

kormányzatból,

kifolyó esetleges nyilt összeütközésnek

hogy mint

elejét

okból

ez valóban Ferencz József

:

alkotmányos királykodását demonstrálja, de is,

;

hátralépés volna.

mazása vette

volna,

nem

meg

kell

vallani

azt

hogy egy „legalkotmányosabb'' király egy perczig sem engedte

volna minisztériumának kormányozni Magyarország hajóját költségvetési törvény nélkül, tehát nyiltan az

S való igaz

:

alkotmány ellenére. alkotmányosabb

Ferencz József sokkal

hogysem megérdemelte volna Beksicstl

király,

ezt a czezári jelzt.

:

7ü

Fejtefjetéscm eddigi sorún talAn sikerült bebizonyitanorn azon

hogy 4S-ban

tett állitásomat,

fentebb

nem

szerünk mellett egyáltalában

csak azt ki

kell

ki

van zárva

Az

az,

hogy a nemzet akarata

impérium

doktrinája

gyanánt

országban

a

,Le de

il

mányozni

is

összeegyeztetésének

uralkodik,

né gouverne

hogy parlamentaris

azt,

nem kormányoz. E

de

—

pas"

nem

a

nem

;

érvényének

a

föltételét

ezen beleegyezés teszi azután felelsekké.

akaratjáért

a beleegyezés

nem

:

miniszterek az

Ha bizonyos

nem

lehet

:

csak logikus

esetekben

államf akarata ez

szerint

hogy

kívánság,

a

államf

az

meghatározott

magában véve a legfbb államakarat jogával mányos királyság jogelve. alkotmány

a

beleegyezése

utóbbiakat

volna szükséges, akkor az

tehát a királyt az

mit

a

„Az államf nem felels,

által

Ha

kor-

minden

birván,

felelsek,

miniszterei

hírneves Stein a következképen fejez ki

képezi

Ha

ki.

alkotmányos uralkodó, mert parlamen-

cselekményekért

mert akaratja

tan

király uralkodik,

a

államban a király személyes felelsséggel

kormányzati

sarkalatos

Guizot hires mondásában fejezdik

akar, ugy

még

igy

s

mégis gyakran

fi-n'n

egyáltalában teljesüljön.

tudomány

a

tartja

lojcdelem

nem kormányoz,

taris

libertás

és

regne, mais

roi

teljesüljön,

mulatnom, hogy a törrnnjhozá)^

rend-

közjogi

hogy a nemzet

fordnlliat elö az,

trrén ne

hatalom

akarata a törvényhozói

megváltozott

bir.

Ez az alkot-

felelsségre

vonni

kövelel

felelsséget

kormányzati cselekményeket véghez ne vigyen.

Ferencz

ményeket, de létesitliefö

lását

József tényleg királyi

is

végez kormányzati cselek-

nemzet által forrón óhajtott, kormányzati cselekmények megvalósu-

törvényhozási és

akadályozza

nem

intenczíóival a

Ez

meg.

pedig

nem

egyéb,

mint

abszolutizmus.

„Törvényetek álarczba van burkolva. Mást tesz.

Elnyomásra gondol

—

és a szabadság

mond

köpenyegét

álczázott

—

és mást

ölti

föl"

—

mondja Hugó Viktor, s mintha csak nálunk mondaná. Ennek illusztrálására csak két történeti tényt hozok föl. Mind a kelt mélyen belevág az ország önálló közjogi életébe. A kiegyezési törvény ugyanazon föltétel alatt jött létre, mint a pragmatika szankczió, hogy t. az ország alkotmányos közjogi és sértetminden idegen befolyástól belkormányzatí önállása i.

—

—

lenül

fentartassék

(1867

:

Xll. t.-cz. 3.

§.),

de

van-e emberi tör-

vény, a mely stipulálhatná, hogy a magyar közjogban idegen osztrák

császár ne érvényesítse befolyását a magyar királynál? Az idegen

:

76

befolyásának

osztrák császár ezen

még

kizárása

unio esetében sem volna kivihet,

de

tiszta personál-

ügyek mellett meg

közös

Ez az alkotmányos kijelentés tehát a XII. törvény czikkben hiába van beiktatva, mert csak az osztrák kormány befolyása mellzhet nagy ügygyel-bajjal, de nem egyúttal a legépen

fbb

lehetetlenség.

faktoré

napig

is.

:

az osztrák császáré

mindjárt

befolyást

hatvanhét

Megnyilvánult az

is.

után

Magyarország ezt

az

idegen

tapasztalta, s tapasztalja

— egyebeken

kivül

—

mai

az önálló magyar

bank kérdésében. Tudvalevleg a kiegyezés alkalmával az osztrák nemzeti bank az u. n. „vöslau szerzdés" alapján mködött tovább Magyarországon. De mivel ez a tsgyökeres osztrák bank intransigens álláspontjával a magyar hiteligényeket ki nem elégítette, részint ezért, részint pedig azon nagyon is érthet okból, hogy a magyar hitel az osztrák nemzeti bank befolyása alul felszabadittassék mély gyökeret vert a nemzet közvéleményében az önálló magyar bank felállításának mindinkább éget szüksége. Tiz esztendeig tart nem párt-, de országos küzdelem a magyar bankért, fuzionális programmjába Tisza is fölveszi és még sem létesülhetett, mert: az osztrák császár befolyása révén a magyar király egyszeren

nem

akarta.

A zottan

kormányzati cselekménye határomert azt mutatja, hogy a magyar aJkotmá-

királynak ezen nemleges közjogellenes,

nyossúg)iak nemcsak közjogi intézményekkel^ szivében

gyökeredz érzelmekkel

A Habsburgok

is

számolni

hanem az

osztrák császár

kell.

érzelmeinek, mint közjogi tényezknek, Szcilla

azonban a magyar alkotmányosság hajójának kell szenvedni. Ez a császári érzelem a magyar alkotmányosság egyenletében minduntalan elöállható, st el is álló olyan ismert ismeretlen x, a melyet az egyenletbl kiküszöbölni még eddig nem adatott meg magyar államférfinak. És ez nagy nemzeti baj, mert mint virágbokor tövén a vipera ugy leselkedik a nemzet és királya között ebbl az x-bl származó pusztító bizalmatlanság. Hasonlóképen vagyunk az önálló vámterület nemzet-fontosságú és Charibdiszei között

okvetlenül

hajótörést

:

:

ügyével

is.

Az Ausztriával való egységes vámterület

h

vágyai mindig közzé tartozott a Habsburgoknak, de a „harminczadokrór szóló százados törvények védték ugy, a hogy Magyarország köz-

—

—

jogát Mária Terézia és József császár pusztító vámpolitikája ellen.

77

A mint azonban Ferencz cselekménye

mányzati

József trónralép

a

:

Magyarország

volt

leffpsleffelsö

Ausztria

és

kor-

közült

a

már vámsorompókat lerombolni. Ötvenhárom esztendeje állapot, s mi, a kik a közös vámterület járma alatt születtünk,^ Livius krónikája módjára már hozzászokhattunk a szolgasághoz. Mert a Habsburgok majdnem 400 esztends czentralizáló törekvései

ez az

tart

nem

összesen

Magyarország

tettek annyit

a felolvasztására, mint az 1849 óta tartó

san

is

s az

elfogadott vámegység. Tudják ezt

Kossuth

s

önállóságának

1867-ben

nagyon

kezükbl

egyszer megfogott madarat

|)olilikai

a Habsburgok,

jól

nem

ki

alkotmányo-

bocsátják.

hogy a vámegység elbb-utóbb politikai soha igazabb szó nem hagyta el ajkát. Mert

mondotta,

egységre

vezet

nemcsak

a pragmatika szankczióból, de a

és

vámegységbl

is

folynak

közös ügyek. 8 ezek a vámegységbl folyó közös ügyek ma-holnap

már egészen

Magyarország állami

elborítják

A nemzet

szabadulni

szeretne

életét.

már ezektl

az állami életét

behálózó közösségektl, történeti tény azonban az, hogy a nemzet

h is

vágyát

nem

el

Magyarországon

csiripelik

—

Miért? Azért

érheti.

—

már a verebek

és ezt

nem

mert a király

-

akarja.

És mikor már nemcsak a közjogi alaptörvény imperativ rendelkezése, de egyúttal az Ausztriával való közjogi viszonyok hi'nyiizerüitége

állítja

vámterület elé

—

is

alaptörvények

a közjogi

hogy

áll,

:

krfoh/alu

n.

uj

^zerzlUh'st

teóriát

dani álláspontjából ásta

hogyan

kérked

egy rég ki

az

Józsefet

önálló

Habsburg szisztéma szerint

—

inkább kifundálódik egy

„önrendelkezés elmélete", mely abban

a viszonosság föltételének Ezt az

Ferencz

és

a régi

megkerülésével,

közjogi doktrína, az u.

uj

—

:

Magyarországot ekkor

lehet

egijoldalulag megkötni

jelszava mellett.

elfelejtett sirból,

egy magyar államférfi

a balközép haj-

—

tisztán a kiráhj

kedvéért.

S miután

— a király akarata szerint — vámszövetség

hiányában

mi alapjában véve a legnagyobb államjogi és államgazdasági képtelenség, Magyarország közvéleménye teljesen tisztában van azzal, hogy a király és a kormány akaratával az önálló vámterület megvalósítható soha sem lesz. Nem is

létezhetik

vámegység., a

:

mert a király intencziójában, akaratában megnyilatkozó, és kormányzatra vonatkozó, tehát határozottan közjogellenes tényeit

lesz, a,

az ország független 1

Tacitus.

felels

miniszterei ugy állítják a

Quotus quisque reliquus, qui rem publicam

nemzet

vidisset ?

—

elé,

mondja

mintha az saját akaratuk volna, tehát az álczázott abszolutizmust saját alkotmányos tényeikkel fedezik. így a korona és az országgylés között külsleg meg van az összhang, de hát meg van-e a korona és a nemzet között ? De ha ez igy van akkor ám legye:

nek az országnak miniszterei, de az 1848 ki

a „független felels" szót.^ a

személyes,

házi

—

feladásával

lenség

nem

Széchenyi

keserit?

Blickjében

Ein

Az a

—

a függet-

sorvadt

alkotmá-

meines Hauses)

a magyarral

^

t.-czikkböl töröljük

alakisággá

nem

mint olyant,

,,Az önkényt,

III.

Töröljük, mert legalább ekkor a

puszta

zné

nyosság mezébe burkoltan

fel

—

(Politik

politika

:

játékát.

gylölik az emberek

mi

lázitja

kiált

ket, mit utálnak, mi

taktika, az a kétszinüség, az az álszenteskedés az,

melylyel valamit

akarnak velünk

el

hitetni

—

—

jogunk magyar hadsereghez

magyar udvartartáshoz

—

;

—

hogy van jogunk önálló vámterülethez és van jogunk önálló magyar bankhoz és látjuk,

és látjuk,

ha

p.

o.

azt mondják,

hogy nincs; hogy nincs van hogy nincs; van jogunk és látjuk,

látjuk,

hogy nincs

;

—

az

•

manipuláczió, az ily tartuffeség végtére a legszelídebb vért teliti

—

is

a legbszebb méreggel, mely elbb-utóbb kitör."

commoda omnibus

Hiszen elvégre: „Nulla lex satis nincs

törvény,

ily

meg-

est"

—

mely mindenkinek elég kényelmes volna, mondja ne adjuk Ferencz Józsefnek a Beksics által haszlegalkotmányosabb" királyának, a magyar történe-

Livius, de akkor

^a

nált:

világ

lembl négyszáz év

óta hiányzó epitetonját.

V.

FEJEZET.

A „legnemzetibb" esre

fejedelem.

Mint a nap hevétl kiégett kopár szik sarja a májusi langyos ugy vár már a magyar háromszázötven esztend óta egy :

nemzeti fejedelemre.

Ha

mert szerinte Ferencz József „a legnemzetibb fejedelem varázsában jelenik meg és nagy várt,

Beksics szerint

várat

nyert,

1 Vájjon nem volt-e igaza Ferencz Józsefnek akkor, mikor vötársának Ferencz nápolyi királynak elüzetése után igy nyilatkozott ,A miniszteri felelsség mindeddig jobbadán irott malaszt marad. Az uralkodókat elzik, de

II.

minisztereknek

:

nem

történik

semmi

bajuk."

—

Azért jellemz felfogás, mert de meg az uralkodók

most sem történik a minisztereknek semmi bajuk is megmaradnak.

—

!

79

dics

Mátyás

hagyományaival

forrasztja

nemzet-fölemel

össze

tényeit."

Négyszáz esztendeje

zöldül

már a

fü

Mátyás

sirján, s négy-

száz esztendeje immár, hogy a dicsség eltnt a szép magyar földrl.

magyar abba a dicsségbe még egyszer belekóstolhatna Oh, ha igazságos Mátyás dics hagyományai Ferencz József fölkent lelkébl sugárzanának szét a hármas bérez és a négy folyó között él jó magyar népre Újból fölzendülne a költ ha a

Oh,

!

!

ihletett dala:

.Dóiczegebb nép. boldogabb

Harmat a fszálnak, égboltozatnak

De

a dicst s

akarna

is

mikor

lenni,

Ferencz

—

a virágnak,

csillagfény

az

József szive szerinti nemzeti

igy

lieksics

legnemzetibb fejedelemnek.

állitott

nincsen a magyarnál!"

:

nemzeti fejedelem a magyarnak

:

miért

fejedelem

iióp

napsugár

is

Nem

megteszi öt Mátyás mellé fogjuk keltegetni Mátyást

széthányt sirjából, hogy tegyen

mellettünk

—

tanúságot,

röviden csak történeti és közjogi tényekre fogunk szorítkozni. Beksics

hogy Ferencz József már gyermekifju korában,

állitja,

nyelvünk

nemzeti

ismeretével

egy

meghódította a köz-

csapásra

véleményt akkor, mikor István nádor fispáni

mából (1847

okt.

26.) V.

installácziója

Magyarországon.

—

„íme

jegyzi

alkal-

Ferdinánd király helyett és nevében járt

—

meg azonban Széchenyi

két fiatal osztrák

fherczeg könyv nélkül betanul néhány magyar szót és már-már elszédül a hü magyar nép.* ^ V^ajjon kinek van igaza Beksicsnek-e, vagy gróf Széchenyinek ? Beöthy idézett munkájában olvassuk: „Valamennyi Habsburg bir nyelvtalentummal, de odáig egyik sem viszi, hogy a magyar nyelvet megtanulja.'' Való igaz azonban, hogy a király most :

—

már

—

és a nádori család dicséretes kivétel.

Hogy repdes ennek a szegény magyarnak mikor

nemzeti

földöntúli

öröm,

szó zendül veszik,

nyelvünkön

meg

mint

a

:

hallja

beszélni

a

a szive örömében,

Nekünk az ajkán magyar

királyt.

ha néha-napján a magyar király mig más nemzeteknél ezt olyan természetesnek napnak felkelését és lenyugvását. Nem találnak

benne semmi különös örvendetesebb dolgot. A világtörténelemben számos példa van arra, hogy valamely népnek a dinasztiája idegen származású, de arra nincs példa, 1

Zichv, Gróf Széchenyi István,

II.

55.

!

80

keresztül az a dinasztia alattvalóinak

hogy századokon vét,

sem

szokásait,

sem

sem nyelMég a

törvényeit el ne sajátitotta volna.

Stuartok és a Bourbonok

is

csak javíthatatlanok valának,

alább angolok és francziák voltak.

de

A Habsburgok azonban

leg-

mindig

idegenek voltak az országban, sohasem „lelték honjukat a hazában." A magyar király udvartartását most is állandóan Bécsben

Magyar udvartartás abszolúte

tartja.

az országa csak aíféle

:

magyarnak

nincs, s 19 millió

királyi kiránduló hely.

Bizonyára tudja azt

Európában legfényesebb magyar hogy ezzel ellentétben Ferencz Józsefnek Budán semmiféle magyar udvartartása nincs s még sem átalja öt, mint „legnemzetibb" királyt Mátyás egyvivásu Beksics,

hogy Mátyás királynak

udvartartása

volt,

s

azt

—

—

tudja,

is

:

Már a krónikás megmondta

fénysugaraival körülvenni.

:

blanditiae

perdidere Hungáriám.

Ámde

ország

az

szivében

magyar

a

fenséges helyérl négyszáz esztend óta

a Dunának

Bámul

király

keresi, lelkünk hiába sóvárogja.

szemünk hiába

A

nemzeti életét

budai várkastély

néma lemondással bámul

elsuhanó habjaiba.

—

és

szebb élet volt!"

lemond! Nincs itt nemzeti élet, „a hol hajdan Buda fit! Non est! Gemebundus vadé viator

A

magyarság nemzeti állama és azon történelmi és közjogi momentum, hogy itt, Európa szive közepén egy ezer éves, ers nemzeti öntudattal és külön közjoggal biró ország létezik Ferencz József, a magyar király révén, az európai népek eltt soha nem :

domborodik (mint

pl.

A

ki.

mit

ezen a téren ügygyel-bajjal kivivni birunk is), az nem a király, hanem a

a párisi világkiállitáson

nemzet duzzadó erejébl

telik ki.

Diplomácziánk, konzuljaink, külföldi öt világrész

ságát,

eltt nemcsak az

hanem a 19

német hivatalosan

millió is,

ügyvivink, a kiknek az

osztrák-magyar monarchia

magyarságot

meg nem

is

kellene

hivatalosan

bolikus képe tehát külföldön tiszta

német

is.

A

és ezen

osztrák-

képviselni

:

sült

magyarság szim-

már ugy

látszik,

hogy Lucanus szerint csak a sors kószálása változtathat fertquerefertque vices, deákkor miért mondja Beksics Ferencz Józsefet :

—

a „legnemzetibb" királynak? Vájjon engedhetné-e azt egy legnemzetibb fejedelem, hogy mikor Magyarország külügyei tekintetében törvény irja el az u. n. paritást

(1867

:

XII.

t.-cz.

28.

§.),

vagyis

Magyarországnak

és

81

egyenl

Ausztriának, mint két ugyuriíiixkor a Allitják,

félnek

külügyi hivatal teljesen

egyenjogúságát, hogy

teljes

német legyen?

vonatkozó

hogy a hadseregre

katonai

felségjogánál

fogva teszi a király a hadsereg nyelvét németté (a melynek ugyan

képtelen közjogi voltát

munkám

alábhi

részében bizonyltom be)

hogy

IJeksics

szerint

is

oz

felségjog

a

(1SI(7:\I1.

11.

l.-cz.

>;.):

ám

legyen igy

van

törvénybe

—

s

iktatva

de hál van-e törvény,

van-e a királynak olyan felségjoga, melyeknek egyike vagy másika alapján

a

Magyarország

külképviseletét

a

magyar

király teljesen

németté tehetné?

A

külképviseletnek

a törvény világos, ott

ezt

megegyeztethetnek

németségét

a

Beksics egy legnemzetibb király nemzeti érzelmeivel, hogy

tartja-e

minden kétséget kizáró rendelkezésével szemben,

a magyar minisztérium kormányzati egyetértése és beleegyezése az

(amit

akarata

1867

:

folytán,

XII.

t.-cz.

8.

§.-a

immár

a kiegyezésnek

megkíván

föltéllenül

)

a király

36-ik esztendejében

sem

érvényesülhet ?

A

Beksii-s

paritását

teljes

által

„csodás"

kodifikáló

épületnek

alkotmánynyal

tartott,

a

s

dualizmus

megegyeznek

tartja-e

Beksics nemzetünket folytonosan a szégyenpadra állitó azon közjogi sérelmet, hogy a közös közjogi kormányok, az alfától az ómegáig,

mindig, mindenütt és mindenben teljesen németek, s

kormányzatot

nem

is

is

teljesít

közegek

a

magyar nyelvhez még csak

konyítanak ?

A

meglevnek, de ben a dualizmusnak még a legelszántabb védje zónak

magyar közjogi

paritást jogi tekintetben

állítja;

s

hogy a törrémj

e

tekintetben

politikai tekintet-

teljesen hiány-

is

végrehajtva nincs, az

senki másnak, csak egyedül és kizárólag a királynak tulajdonítandó: s

minthogy igy a dualizmus ..csodás" épületét a

politikai paritással

bebutorozni tisztán és egyedül a magyar király akaratától és szándékától függ: s minthogy ezt a

rovására

nem

teszi:

magyar

király egyedül a

vájjon lehet-e ,legnemzelibbnek"

magyarság állítani azt

magyar királyt, a ki ezt a csodás épületet nem a magyarság számára is, hanem kizárólag csak a németség számára bútorozza be?

a

Nevezhetö-e legnemzetibb fejedelemnek törvénynek imperativ rendelkezéseit mindjárt

az

nem

király,

a ki a

hajtatja

végre,

a

mihelyest azok a rendelkezések a magyarság javára

KUenben a németség javára est nyen

—

—

is

esnek?

jóval túlmenve a törvé-

kérlelhetetlenül végrehajtatja. 6

:

!

82

Nevezhet-e legnemzetibb fejedelemnek az a király, a ki a magyar alkotmányos életnek Ausztriához való viszonyában mint hanem mindig Tf'dö, mint hifó^ mint apa sohasem a mi javunkra, Ausztria javára dobta az igazság serpenyjébe dönt szavát, hatalmi kardját. Elég emlékezni a kvóta-kérdésre. Horánszky jeles tanulmányából, de magának a kvóta-bizottságnak a jelentéseibl

is

tudjuk,

hogy ha van számtani, ha van politikai igazság, ugy igazság az, hogy a magyar kvótát csak leszállítani lehetett, de fölemelni nem. az ország ámuÉs nyilt titok, hogy a magyar kvóta-bizottság egyszerre csak megfordítja az uborkafát, mert a király latára hatalma rajok parancsolja a nagyobb kvótát. A király akarata, az :

—

—

hatalmi

közjogellenes

volna kvótaemelés. De

közbelépése, lett,

mert

:

nélkül

intencziója

nem

lett

additus ab insolente Gallo pon-

deri gladius.

„Az állam én vagyok"

—

mondta XIV. Lajos; „az én had-

(..meine Armee") — mondja

seregem" Ferencz József. Autokratikus ugyan a mondás, de a magyar még az autokrácziába is szívesen beleegyezik, csak az az autokratizmus magyar legyen. De mikor német Nincs a föld kerekségén ahhoz fogható államjogi képtelenség és nemzeti sérelem, hogy egy, a törvény szerint önálló, független, semmi más országnak vagy népnek alá nem vetett nemzetnek a védöereje

legyen, mint maga a nemzet. még a nemzet erhatalommal el van nyomva van nyomva Bánnak vele ugy, mint a bihncsbe

más nyelv

Mert ha hát akkor emberrel,

nem

el

de

!

mikor

szabad,

önálló,

független

!

vert

Hiába keresem

találom ennek mását a világtörténelemben.

Vájjon fölér-e a Habsburg-dinasztia annyival a nemzetnek, hogy a nemzet hadserege német legyen? Vájjon, ha azt a 19 milhó magyart megkérdeznék, mit akar: Habsburg-dinasztiát német hadsereggel, vagy magyar hadsereget Habsburg-dinasztia nélkül ugyan melyiket választaná? Ha igaz az (a mit én tagadoki, hogy a király katonai felségjogai a nemzeti nyelvrl való rendelkezést is involválják; ha tehát

—

ennélfogva igaz az, hogy a király felségjogánál fogva egy tollvonással megajándékozhatná a magyar hadsereget a nemzeti nyelvvel

— —

és

még sem ajándékozza meg

akkor Ferencz József a pragmatika szankczió alapján magyar királynak nevezhet ugyan, :

!

!

!

83

de nemzetinek

netu.

neiiihoiry

mert u

király

tudja a majíyar

miif^yiir

vágyát: és ha jesíteni

akkor

:

még sem is

nemzetnek

hatahnában állana azt

holott

el

—

még

a „király-szobrok"

mellette hogy

s

sugárnak a megtörése: a királynak ez a szivárványos

aképen

csalja

csak

I

Mert mint a vízcseppek prizmáiból szivárványt csal

is

tel-

V

Micsoda fönséges dolog volna e/ a tollvonás, törpiilnének

nevezhet,

ezt a legforróbb

nevezze öt a magyar nemzet

miért

nemzeti királynak

leljesili,

Nem

leffnemzetibbnek.

magyar

a

ki

húrjainak

sziv

ki

a nap-

cselekedete

kesernyésen bus

akkordjait.

Mert csak azt látjuk belle, hogy a király szobrokat emel a magyar haza nagy seinek, de a legnagyobbnak, a magyar függetlenség es hazaliui eszmék inkarnácziójának II. Rákóczy Ferencznek egy Habsburg glorifikácziót még mindig nem mutathat be A történelmi emlékezet egymaga vájjon betöltheti-e a nemzet lelkében azt az ürt, hogy a magyar ember szivének be kell záródva lenni nemzeti hseinek höstisztelet érzése eltt? Be kell záródva lenni azok eltt, a kiknek emléke büszkévé tesz magyar voltunkra, a kiknek emlékeitl nagy vágyak és nagy törekvések, nagy szenvedések és nagy harag, nagy dicsség és nagy lelkesedés érzése :

pezsdül

A

föl

szivünkben

szobrok" lelkesedésének árja mellett és pusztává teszi lelkünket

fölkelti

a hazafias bánat pusztájává,

ségét

is

s miíT

a lelkekben e pusztaság tanyázik

nem

érti

még

a

Ha

a király számos közjogi

köteles>t('f/szerü,

mekkel, a melyek

nem

:

;

addig magyar és Habsburg

meg egvmást soha

internis

fontosságú

uralkodási

tniyeihen

a törvény által parancsolólag elirt nemzeti

elemet sem fedezhetjük

De

possumus*-aa „királybennünk a bánat keser-

királynak ez a természetellenes „non

nem

föl is

non judicat

:

akkor ugyan mit akarhatunk az érzel-

a törvényre, de a szivre vannak praetor.

A

szivnek

törvényt

bizva.

szabni

lehet.

A

szimbóluma a MagyarMagában véve talán nem is nagy dolog, de igaz lélekkel állitható. hogy a király és nemzet érzelmeinek szintén harmonikus egybeolvadását ez a király szívbeli érzelmeinek egyik

:

országon kiválóan gylölt feketesárga zászló.

közbaállitott zászló örökké gátolni fogja.

A

„svarzgelb" szó

kiirt6*

:

!

;

84

hatatlanul be van vésve a

ebben a

kis

nemzet gylöletének szótárába. És még

dologban sem hoz áldozatot a király a nemzet sóvárgó

érzelmeinek.

Nem

róla

tehet

a

magyar,

való igaz, hogy a hol ez a

de

feketesárga zászló lobogva föltnik

ott

:

a szivekbl legott elfojtott

magas égboltozat felé. Ezt az elfojtott düht egy poétikusan szomorú románczban, a „Világosi nótá'-ban formálta meg már réges-régen a magyar nép düh

száll

a

„A toronyban sárgafekete rongy lóg meg bámészkodó nép tolong Kérdik egymást: hej-haj pajtás mi újság? Elment Kossuth oda van a szabadság !" :

Alája

:

már

Világosnál

magyar hadsereg,

a

letört

a

szétszélledt

nem érkeztek haza csendes falujukba, s maradt falubeliek még csak hallomásból tudják, hogy

bujdosók még

megásódott

már a

sir

nagy

Magyarországnak

hogy a hóditó a templom tornyába, a

látja,

kilobogó feketesárga zászlót tüz

dühe, rezignáló keserve

volt

—

ki

:

sik

;

otthon

az

Világosnál

és mikor a

nép

pusztára messzire

megérti hazája sorsát,

s

néma

a világosi románczba formálódik meg.

Hogyne gylölné hát a feketesárga zászlót a nép, mikor ez a hóditás els fecskéje ebbl látta elször, hogy az ország ;

hogy Magyarország fenevadak körmei közé jutott, hogy a magyarnak vége, urlett a muszka, a német, s a legvégén

leigázódott,

áll

az akasztófa

Oh annak

!

napokban csudájára sietett a falu tornyába kitzött feketesárga zászlónak: volt módjában azt 18 esztend alatt halálosan meg is gylölni. Volt módjában, mert ennek a zászlónak a lobogása mellett vitték a nemzet mártir-hseit a magyar Golgotákra ennek a a népnek, a mely a világosi

;

zászlónak a lobogása mellett vitték a besorozott névtelen félisteneket

cserepároknak és a külföld rabjainak

ennek a zászlónak a lobogása jelezte Spielberg és Josefstadt, Olmütz és Kufstein várfokán ;

a magyar nemzet virágainak tömlöcz-sirjait

;

ennek a zászlónak a

lobogása tette bélpoklossá a magyar eltt azt a házat, a melynek

ormára az Világos után kitüzetett: miért akarják tehát mégis azt, hogy tisztelje, becsülje, megsüvegelje a magyar ember ezt az utált zászlót? Miért akarják,

veszi, el

sem egy

nem

mikor sem

cseppbeli vére

meg nem

teste,

felejthet gyászos emlékeknek örökké

tet szimbólumát

látja

sem

szívleli,

él

lelke be

nem

mert abban soha s

újra

emlékez-

!

85

vastag

magvai-

annyi

kik

falai,

Oh

osztrák

ti

egész

nálunk

volt:

Bustill-je

megrakva.

volt

IJastille-ckkcl

Aus/.tria

egy

csak

Kiaiicziaürszáguak

Hastille-ek

áklozalnak hallottátok sóhajait és

nyögéseit, ha heszeini tndiialok. mennyire meghazudtolná borzasztó és hü elbeszéléstek a fih-fnut fV-lénk rs hizelijö uijilrezclét

!

K

^

vár-

kapuk sóhajának lánt-zos hidjai a feketesárga utált színeiben tünedeztek

föl

az odahurczolt „külföld"

elé.

i-ahjai

nem él, hogy az jelz zászló! Kitekintve

hogy az a szinboluni

És ne mondja senki,

csak ártatlan esaládi zászló, hogy az csak

hogy a feketesárga szin nem a Habsburg-dinasztiának családi szine, hanem az egységes birodalmat jelképez osztrák szin ne hasza náljon a magyarság magyar királya olyan zászlót, a melyet

attól,

:

—

király fölkent személyének jutott lelkesed éljenek után -- mindjárt

egyúttal az átok fohásza

van:

kisér.

is

—

Éljen a királynak

átok a zászlónak, -

királynak — magyarnak

erre a

szörny

vájjon mi szüksége

ellentétre V

ezen ne tudna segiteni ? Mert akárki mit beszél a magyar ember szeme abban a zászlóban örökké az osztrák impérium zsarnokságának jelképes fennállását látja. És ha És nincs államböles. a

ki

:

—

szemmel látja. Mert mintha csak a magyar ember mai szájával mondotta volna John Flussel angol külügyminiszter, a mit még 18o9-ben mondott: ..Az osztrák császár sehol, semmi

látja

igaz

helyzetben,

semmi minségben nem vetkzhetik

azon jellegbl,

ki

hogy ö az osztrák birodalom uralkodója. IlataJmn, eszközei, miniiig

»'S

Magyarországon

így trikolór

oda, a hol

kerül

lobogtatni a szell

Mert

is.

ha

rendszerint

hogy gyaláztatik

:

csak

meg

is

újra,

szavak maradnak san lobog

föl

meg el.

újra

Vannak

magyar

zászlót

szokott

mindjárt

az a három-

— arczpiritó

facinusa

ismétldik, legfeljebb csak a gyalázó

de a trikolór nyomban levevödik

—

s

maga-

a nemzeti szinü helyett a feketesárga

Miért kell a független

nak, a 49-ben

is

véletlenül

feketesárga

szín lobogó. A „Heruntcr mit dem Fetzen" mai napig

nrzetei,

min(le)ilio/ csak' osztrák' lehet.

porbasujtott irtózatos

magyar állam dicsséges szimbólumáfeketesárga

zászló

emlékek, melyeket az

eltt

id

meghajolni?

balzsamos

ujjai

megbocsátani embernek nem adatott. A legyilkoltak csontjai elporlanak, a könnyek árja de az kiapad, az özvegyek és árvák gyászruhái elrongyolódnak

sem törölhetnek

el;

emlékek,

melyeket

:

emlékezet megmarad. 1

Tableau de Paris

III.

!

86

De ha már kezetére

:

hát jó

azt a fáytolt rá kell vetni a multaknak az emlé-

—

—

rá kell vetni,

nek még sárgafekete

de a fátyol tetejére ne tegye-

Tegyen rá a király nemzeti szinü tapasztalná azt, hogy milyen sürü az a múltra nyomban zászlót, s dobott fátyol; tapasztalni fogná, hogy utait a magyar nép hogy tapasztalná azt az érzelmet, hogy hinti be a szeretet virágaival a nemzet hséget ad királyának, melynél igazabbat nemzet uralkodónak még nem adott soha; tapasztalná azt, hogy a nemzet de igy? királyának trónját dönthetetlen ervel veszi körül ha mindjárt királya viseli is azt A magyar a „schwarzgelbért" zászlót.

;

—

—

nem

lelkesedhetik soha, soha

Nemcsak

Magyarországot

a világot.^ de

kormányozni,

séggel

—

de

még

mikor

lehet kis bölcses-

is

ez

a

kis

bölcsesség

is

hiányzik.

Felfogom és méltatni Mi volna azt mondani a királynak tudom a nemzet érzelmeit minthogy pedig sokkal többet ér nekem a magyar nemzet, hogysem gylöletes szimbohkus dolgokkal inge:

;

reljem

elrendelem, hogy ne használódjék többé Magyarországon a

:

sárgafeke zászló,

szín

hanem mindenkor

mindenütt csak a három-

és

lobogó.

szavába

Ez egy

kerülne a

királynak

:

s

a

nemzet lángoló

lelkesedéssel borulna le a király nagysága eltt!

De mikor az az de nincs

A

is

nehezebb

egy szó

Nincs könnyebb a szónál

!

hejh,

Bourbon-dinasztia Szent Lajos ivadékából, tehát a franczia

nemzet vérébl való vér XVlll. Lajos az

volt,

s

mégis,

midn

a restauráczió után

családi fehér színét proklamálja nemzeti szinné a

Bastille bevételénél feltnt és

Európában

dozott franczia trikolor helyett, hangos

úgyszólván az egész franczia is

—

!

diadalmasan körül hor-

elégedetlenségre

fakasztja

nemzetet,- pedig a fehér szín akkor

franczia és szent királyainak a színe volt.

Ferencz Józsefnek, mint a Habsburg-család tagjának és osztrák császárnak lehetnek, a mint vannak ország területén Ferencz József

—

is

családi

közjogilag

színei,

de Magyar-

nem

lehet egyéb,

—

mint a magyar államiság legfbb képviselje és személyesitöje s minthogy a magyar lobogó egyúttal a magyar királynak is törvénybe iktatott lobogója miért használ tehát a magyar király :

osztrák császársági lobogót Magyarország 1

Oxenstierna mondta

-

Marczali

i.

m. 698.

:

területén?

Parva sapientia regitur mundus.

87

A

király

nyomában

niindenütt megjelenik a

Maj^yarorszáííon

nemzet ebbl csak azt látja király magát még mindig a múlttal, az jelképesen a érzi, hogy és egységes osztrák császársággal azonosítja. Az az „életczél" a tör-

közjogellenes feketesárga zászló,

ténelem logikája

elölt

már rég meghajolt, mert mcghajlitották pro foro inlerno

az a király lelkületében

mosödott

a

s

:

de

sem

el.

És mig ez a boldoglalan állapot

meg

— félszázad után

Heksics

:

addig ne mondja senki,

Juzscf Mátyás

hogy Fcrencz

se,

tai-t

királylyal egyvivásu

„legnemzetibb" fejedelem.

A

talentumos ember,

király sokat tapasztalt,

s

nem

így

kép-

zelhet, hogy ne ismerné a magyar nemzet karakterét, ne ismerné a nemzet érzelmeit, ne értené a nemzeti jellem

meg

kegyeletét, s e mellett ne tudná

odaadó hségét. Ha nem

így volna,

nem

vésetné

bizalmam az si erényben. Ámbátor tagadhatatlan, hogy nagy a közélet hipokrizmusa. Igaz, hogy az emberi hiúság és hatalomvágy minden idkben valami csodálatos ervel birl és bir az ilélet és látóer eltompitására, st megsemmisítésére. Fausztnak prológusában Lucifer mondja az urnák

a magyar pénzre

:

:

„Gyarlt't

az ember, gyarló

Ujabbkori a

törtenetünkben

is

leszen

nem

-

mert gyarlónak teremtetted."

elszédült, az elkábult

ne

szédilett

államférfit,

volna.

Az

szinteséget

—

^

hizelkedés, a

— elhallgatás, a becsületes egyenességet-— híperlojálizmus

nyíltságot

Apparent

váltja föl.

Mert

még

kivételkepen

nem

el

ember pedig nem mondhatja meg a királynak

Magyarország nagy igazságát. így az

elé,

még magyar

találtunk

az udvar levegje többé-kevésbbé

kit

nantes

rari

ín

az az államférfiú

gurgite vasto.

is,

a

kit

e tekintetben dicséretes

emlegetnek, mikor diszmagyarjában oda

áll

a

király

mondani, hogy: ..Felséged nevét a magyar nép

átalja azt

h

naponként imájukba foglalják. Menjen el az az államférfi a Tisza-Duna völgyébe, a hol a magyar nep milliói a tanyák százezreiben lakik, nyisson be este a mécses világú fészkekbe, a hol a fészkek lakói napi fáradalmaik milliói

után

„Miatyánk

„Ur angyalával" hajtják le fogja, hogy nem talál egyetlenegy fészket sem, a hol Ferencz Józsefért imádkoznának. Az én édes apám. a ki paraszt ember létére nemzetr fhadnagy volt 48-ban s a ki tiszta életében példányképe volt a becsülea

csendes

álomra

Isten"-nel

fejket

;

:

és

és

az

tapasztalni

::

istenfélségnek, a hazafiságnak,

tességnek, a józanságnak, az

magyar paraszt ers fajának; a

államfentartó

nem

95 esztends koráig

hajtotta

elimádkozgatott

éj félig- éjfélig

testvéreiért és felebarátjaiért

nem

világéletében a királyért

A

felebarát

és

királv

le

fejét

az

imádság nélkül

soha nyugovóra; a

hitveséért,

szüleiért,

—

ki

s

ki

gyermekeiért,

mindnyájukért külön-külön

:

soha

imádkozott.

—

csak

s

mint ilyen volt benne az

imádságban.

sem

nem

hisz el neki, de a mit

azzal neki hiperlojáliskodjék.

a

király

államférfi azt, a mit a király

mondja tehát az az

Miért

keresztül

néz

meg tle a

király,

ugy hogy

Avagy talán az a tömjénfüst, a melyen

optikai

:

kivan

is

késztetné

illúziókra

Lehet, de én Ferencz Józsefrl ezt

nem

a

királyt ?

hiszem.

Mennyi nemzet-hasznos dolognak vágja be az útját ez az képmutatás nem csak a király, de az ország szine

államférfiúi

eltt

is

!

Tudomány mérsékeltség

és

és dogma, opportunizmus és állambölcsesség, józan

mélyebb

politikai

belátás affektálódik

mind csak

—

a király hogy államférfiaink kormányzati cselekményeikkel érzelmeit fedezzék, st hogy a nemzet eltt egyenesen eltakarják. azért,

És ha a király egy szép napon igy szólna tanácsosaihoz Óhajtom, hogy legyen önálló vámterület,

Magyarország nagy urai önálló

!

:

magyar bank, magyar hadsereg magyar

udvartartás, és

nyelvvel,

magyar

Magyarország közjogi függetlensége az

létesüljön

államiság minden attribútumaival,

—a

királynak ez a néhány szava

az egész rendszert egy nap alatt kitör lelkesedéssel döntené romba, s

a

romokon azok ujjonganának legjobban,

állapotok

dicsítését

csalhatatlan ultrájával

dogmájával és

hirdették.

a kik az eddigi közjogi

negyedfélévtized óta úgyszólván a tudomány

S

a

az állampolitikai bölcsesség non plus

kik

még egy

hét

eltt az okosak leg-

s a mi az eltt lángesz emberek meggyözdésszerü tudománya volt ez a tudomány az elméleti és tételes közjog abcés könyve számába sem mehetne. Közjogilag és történetileg épen az a különbség Deák Ferencz és nagy epigonjai között, hogy Deák sem örökjónak, sem csodás épületnek nem tartotta, nem hirdette müvét. Deák Ferencznek az a legnagyobb mentsége, hogy ugy gondolta és hitte, hogy éget szüksége van már a magyarnak a házra, s azt tartotta a költvel

okosabbjainak neveztettek

;

:

:

89

,Mert a kinek non\ ád

Nagy, fényes palolál Jó annak

—

ha bárhol

Megluizhatja magát."

Beksics ós lúrsai azonban ezt a házat, a mi sziikségböl volt jó

szükscjíböl

csakis

örökélet

palotának

sem

tart(Hta.

szót

nem

Csakliojíy

a/,

a magyarnak

levélben kifejezdött,

már

,

az

ma<,'a

— és

csodás" épitöje

romba dönt királyi Nem, mert a Paszkjevicshez intézett

—

s

Ferencz Józsefnek „a többi népei iránt való

a legfbb

akadálya

állam megvalósulásának,

nemzeti

pedi^'

:

állami közélet hipokrizmusát

fogjuk hallani soha.

kíHelességérzete"

mink

a

tartják,

(J7-ben

s

még

a magyar

jelenleg néi)

is

a teljes

forró

vágyai

teljesülésének.

A Habsburgok fatális

ambicziójának

családi

logikája, hogy Ausztria

nem mondhat

meg van le

az a

maga

a birodalom egysé-

gesítésének eszméjérl, a tenger vért kiontott háromszázados álom fantomjáról.

Nem mondhat

Hatvanhat csak az

És ha várja

:

erejét

le

— de ereje sincs hozzá azt

vette

el,

nem

létesiteni.

egyúttal az akaratát

is.

nemzet ennek az akaratnak a végét a ffabsburgoktól ugy jár, mint Horatius parasztja, a ki hiába várta, mig a a

folyó lefolyik.

Knnek a ..kötelességérzetnek" olyan az átható ereje még is, hogy egy ország közéletét képes csupa hipokritákkal betölteni. „Jó Isten! min kevés az „eniher" a nagy ember számnuii

nap

ban

kiált

fel

Bonaparte 1797-ben.

Majd ha az a bvös királyi szó végigharsan a magyar bérezeken és rónákon: akkor lesz „legnemzetibb" király Ferencz József, de elbb nem. addig a „világ legalkotmányosabb és legnemzetibb fejedelme" csak Beksics véleménye, a mire szentül áll Cicero szava: Opinionum commenta delet dies.

— —

:

:

HARMADIK RÉSZ. Teleki László tragédiája. Az 1861-ik év május 8-ikára virradó éjjel egy pisztoly eldurranása rázta föl az országot s a nemzet bálványa, gróf Teleki László :

visszaadta lelkét teremtjének.

Nincs az ezeréves magyar történelemben sekszpiri kidolgozásra

alkalmasabb tárgy Teleki László tragédiájánál. renddel,

lelkivilágában

földúlt

s

A hs küzd

a világ-

hazájának szerelme halálos tusa-

kodással kél birokra az adott szó rémképével, mig végre

elbukik

is

magyar

és egy élet árán milliók életével lesz szegényebb a szegény

nemzet. Apáczai Cseri Jánosról, a XVH. század korán elhunyt nagynev filozófusáról

Írja

keseregve

Toldi

öreg

az

Ferencz

téren

.,E

:

is

érezhet a magyar nemzet átka. Koronként nagy embereket kap a kidl s utána mieltt az küldetését bevégezné végzettl s

—

:

pusztaság és

siri

csönd marad."

E gyászos eseménynél Beksics

gdik ama

is

megállapodik

történész-pszihologusok közé, a kik

s

is

kutatják Teleki tragédiájának lélektani okait. Mi azonban

a

lélektani

sével,

oknak pisztoly füstje alá

hanem

Beksics

történeti

rejtett,

tényheli

besze-

még mai napig

sokat vitatott

tévedéseivel

is

is

nemcsak kérdé-

akarunk e

helyütt foglalkozni.

—

„Mit akar ön ?

monda

Viktor

is

Beksicscsel

is

ha

.

.

.

—

Én

király

vagyok ... ez az én mesterségem*

Emánuel Kossuth Lajosnak. Mit akarhatunk mi mikor a

történetet

politika az ö

mestersége

—

ir.

magának Telekinek 1861 január 28-án Gyomron báró .Jósika Miklóshoz, a számzött nagy regényíróhoz irt

Ismeretes kelt s

még akkor

levele, a

melyben szórói-szóra olvassuk a következket

91

alalt

„Az osztrák császár elmondta nokeni, hogy három loltétel nem megyek többé külföldre; 2. hogy a 1. Iiogy

kibocsát:

külliddel ellenséges szövetségeket

ban minden

nem

folytatok;

;{.

agitáczióról és politikai tevékenységrl

Minden, a mit megmenthetek, hazámra nézve leend

kenységem errl

hatásom

és

lemondjak.

Mire

Az ellm emeltem

volt.

.

.

.

politikai tevé-

tehát

szót,

hogy azt legalább

volt a válasz,

az

hogy a hazá-

lemondok

hogy ideig-

lenesen, pillanatra „rordrr llund'- tegyem. Kzt tehát igy megígértem."

Ma már

tisztában van a

császár

osztrák

Teleki

által

nemzet

hogy ez az

azzal,

elfogultságára,

ideges

ifjrrcf

az

színpadiasan

reázuditott meglepetés egy ádáz perczének szülötte volt.

Hogy azonban ez a lemondás, ez a

„vor

der

Hand"

ily

kíirülmények között mennyi ideig tarthat: annak csak Teleki önön

maga

nem

és

császár lehetett a birája és ezt a saját

az osztrák

magának Telekinek a

lelkiismeretén való biráskodásl tényleg

sorai

dokumentálják:

tától

nem

fiif/g,

s

politikai

hatásomra nézve az áldozat immár xenki más akara-

ezen ideiglenesség értelme

mint az enyémtlll.

Mondtam

lehet több.

is:

hogy

a vigaszom,

...Az

csak ideiglenes

ezt

hónapnál semmi esetre sem

F*ár

Vay Miklósnak

is."

Kzen levélbl ismerjük a következ lélekküzdelmes érvelését „Az ausztriai császár szemében és szavai szerint nem lehetek egyéb,

mint

szabadonbocsájtott

ellenség

...

és

sem amnesztiáivá, sem

megkegyelmezve nem vagyok, csupán szabadlábra

állitva."

Ezek történeti tények, Telekinek saját levelével vannak bizo-

—

és Reksics könyvében mégis ezt irja: .,Telekí mégis csakhamar a politikába avatkozott, mert azt Ititte, hogy a felségnek nyítva,

tett

ígérete

alul

nyert, a

felmentést

midn

meghívást kapott az

országgylésre." Ks

itt

most már csak két dolog lehetséges

:

vagy Beksícsnek

hiszünk, vagy Telekinek.

Ha Beksicsnek hogy Teleki

hiszünk, akkor

azt a tényt kell elfogadnunk,

csakis az osztrák császár abszolucziójától látta és hitte

életében azt, hogy ez a >vor der Hand" (egyelre) az meddig tartson s minthogy a császártól az országgylésre meghívót függeni

kapott

:

császárnak

a

hiányában

is

—

az

elhitette

a

ténye

Telekivel

— azt

egyéb

direkt

abszoluczíó

lakár tévedt, akár nem),

hogy a császártól az abszoluczíót megkapta.

Ámde magának

Beksícsnek ez a felfogása

idézett

soraival, a

merben

ellentétes Telekinek

melyekbl a legvilágosabban tnik

ki

;

92

az,

hogy ez az ideiglenesség, ez a „vor der Hand" meddig tartson

tehát tisztán csak saját ahiratától és

nem

nézve leend hozza, miiyen

nem

más egyébtl

a regalisztól, vagy

az osztrák császár tényétl,

függött az, hogy: „hazájára

politikai tevékenységét és hatását"

idben

és

Beksics szerint az

mködésbe mikor

körülmények között kezdje meg.

abszoluczió megtörténteitek a császártól kellett

kiindulni és ez a regaUszszal

meg

is

történt

;

— —

ellenben

Teleki saját

szavai szerint ennek az abszolucziónak saját „én'' -jéböl kellett kiindulnia

megtörtént

és ez

—

függetlenül a regalisztól

akkor, a mikor azt

saját lelkiismerete megengedte.

Teleki abszolucziójának e két inditó eszköze közötti

történeti tévedésére,

hanem

merben

különbség nemcsak rámutat Beksics

lélektani ok, mint

ellentétes

—

mint alább

az eddigi felfogásoktól eltér lélektani

látni fogjuk

okokra

is

— egyúttal

biztos világot vet.

*

k másik történeti még pedig

a politikába,

és mindig csak vér"

—

tévedése Beksicsnek

már szorosan belevág

a dualizmus közösügyes politikájába. „V^ér

—

nemzet Széchenyivel irja magyar közélet mezemindig csak dualizmus! kiálthatunk föl. amikor kiáltott fel a

Beksics, mikor Teleki vére pirosra festette a jét,

— duahzmus

és

Beksics akármilyen történelmet

ir.

Mert mig Beksics csak egy sorral

veti oda a hazai történelem legmegrenditbb problémájának azon megfejtését, hogy a nemzet Telekiben az adott szó tragikus hsét látta, addig keveseknek azt a véleményét, hogy Telekinek azért kellett meghalnia, mert belátta, hogy a határozati javaslattal téves irányba vezette a nemzetet, s meghalt, hogy többségre segitse az osztrák császárral való kiegyi'zés egyenget útját, a felirati javaslatot már egész litániával

egyik

:

indokolja.

És kednem.

A

itt

egy pillanatra jellemz történeti dologra

„Kisfaludy-Társaság"

szegedi árvízkárosultak

még 1880-ban

kell kiterjesz-

kiadott egy könyvet a

Ebben Lukács Móricz:

„Emlékezésem" között megirja Teleki László halálát is. Tudjuk, hogy az 1861-iki országgylésen két országos párt állott szemben egymással a felirati és határozati párt. A trónbejavára.

:

amaz felirattal, emez határozattal akart válaszolni. Amannak vezére Deák Ferencz, emezé Teleki László volt. Mind a két párt a szédre

48-as törvények alapján

állott^

s

az elvi különbség a két párt között

legersebben abban domborodott

ki,

hogy a határozati párt nem

:

!

93

inctr

el(í<í('d(>tl

azoknak

((irvcnyek

48-iki

;i

rü^'töiiös és

(.'lisrnerésével,

életbeléptetését.

teljes

Történeti lény tehát. ho^'V mind a két országos párt, Teleki

mint az

is,

egy alapon,

u(jiffiíii(tc
pártnak

egyik

vezére

ÍS-as alajton

(i

Egykorúak véleménye szerint volt.

Teleki

—

szerint

a

hanem

meghiúsuljon,

akarta,


Ferencz 4S-(is pártja (jyözzön.

lenség, hogy az

It'tyy

pedig

még

j)árt

Lukács Móricz pedig azért

f^''

nem

"z ö 48-as, hanem Deák

közjogi

is

történeti

és

48-as politika meghiusithassa. a

''///'/.•

düli')re

juttathassa a

mégis ilyen abszurditást aképen „V'éres hulláját

dobván

császárral

az

képte-

niáí
48-as

kiegyezést

való

és

Lukács Móricz végzet gyanánt

állit

Teleki László útjába, hogy ez elöl :

határozati

—

*

Ez ugyan mar magában véve

külni

a

óhajtotta

nehogy a nemzet és az osztrák császár között a kiegyezés

óhajtotta,

politika

ál/oft.

arassa a diadalt,

|)arlia

(')

maga

s igy

tökéletesen

és

teljesen

többségben

azonban nem

viv,ér

hogy az

követelte

[luiiciii

már csak a halálba ut

birt

melyen

közepére,

mene-

pártfelei

épen a csata elöestélyén, ez néma intésül szolgálhogy téridn járnak, mely örvényhez vezet,

öt követték és

hatott, szolgált is nekik,

hova magukkal ránthatják a hazát és nemzetet. az intést

szavazás alkalmával a többségben

:

néhány tagja elhagyta

a termet

s

igy

A

lev

párt megértette

határozati

párt

hagyta jutni

többségre

a

pártot."

felirati

Hogy milyen fényesen

czáfolta

meg Lukács Móricznak ezen

képtelenül téves magyarázatát Kossuth Lajos

;

s

hogy Lukácscsal

ellentétben milyen lélekbonczoló virtuozitással, megczáfolhatatlan böl-

cseletiigazsággal találja

„Irataim"

meg

kötetében mindenki

III.

annak, hogy Kossuthnak 1

Teleki halálának lélektani okát: az az

ez

megolvasható. És

daczára

még 1882-ben

remek

V.

kötetében megírta, hogy Deák Ferencz a

Eötvös Károly munkáinak

múzeum

által

a

kertjében letelepedve várta a

felirati

fejtegetése

és határozati párt közötti szava-

hogy a határozati párt többségben van. És mégis, mikor hirül hozták neki, hogy pártja három szavazattal gyzött, s hogy e gyzelem csak ugy éretett el, hogy a határozati pártból a szavazás eltt többek Tudta

zási csata sorsát.

eltávoztak, indulattal

—

K Ebbl

—

vezér és a

,

.

.

.

.

ily

szavakra fakadt

k vagytok

csak azt

szintén

is,

nem

lehet

!

nem

a vezérek Y

.'

föl

:

—

hogy Deák P'erencz az egyik gyzelmét s minthogy Lukács Móricz a másik vezér gyzelmét szintén nem óhajtotta,

óhajtotta pártja

beavatott" szerint Teleki,

joggal kiáltható

hazafiak

következtetni,

Uram

Isten

!

Mit

is

csináltak hát a 61-iki

országgylésen

:

94

megjelent,

évvel

tiz

czimü könyvében

tollából,

beszédei''

Teleki

László

találódik föl

megnyitásáig

Teleki

ellenségei

e magán szenynyet nem tr gyanusitó hireket terjeszteni. Az emigráczió egy

künn nem szntek meg

itthon és

jellem

a

következ maszlag

országgylés

1861-iki

„Deák Ferenez

„beavatottnak"

halálára vonatkozólag, a

„Az

Manó:

Kónyi

rá

egy

ellen

férfiú

hogy drezdai elfogatása

lapokban,

része nyiltan hirdette külföldi

kormány között. Másfelöl beszélgetésérl kering hirek alapján a

kicsinált dolog volt közte és az osztrák

a fejedelemmel folytatott bécsi elkel köröknek az volt a felfogásuk, hogy szószegö. Zsedényi

Ede a kaszinóban hevesen megtámadta, hogy terére léptél, pohtizálsz, bizony

császárhoz, felelte

:

ki

nem

:

te

már a tevékenység elbb felmenj a

volna, hogy

mire

ezt neki jelentsd be, a

s

én ilyesmit

vagy küldjön

illett

Teleki

ingerülten

azt

nem tetszik neki, zárasson el. késbb Almássy Páltól hallottam,

Ígértem, ha

az országból. Mint

midn izgatottsága komoly aggodalomra adott okot. körülmények között, ámbár Teleki Deák politikáját helyeselte,

voltak pillanatok, Ily

Almássyval arról értekeztek, mit lehetne tenni, a mitl belenyugodjék, a kegyelemért magát mire se kötelezte. Hosszas tárgyalás hogy után abban állapodtak meg, hogy a „határozat'* indítványozása lesz a legbiztosabb megczáfolása az ellene terjesztett gyanúsításoknak, mert hiszen ezzel Teleki

nemcsak nem

nem

Deákot

is

túlszárnyalja.

Teleki

hogy a határozat többséget mint Ezért én biztosan tudom, a hogy többször mondotta nyerjen. de csak legmeghittebb baráti körben, hogy ha ezen forma is, Deákkal fog tartani. kérdésén átestünk, A határozati pár többsége emelkedett, s Teleki mindinkább belátta,

óhajtotta, de

hogy a mit

is hitte,

formakérdésnek mondott,

jellemét akarta az ország eltt igazolni, minthogy

s

a

mivel tiszta

— óhaja ellenére —

országra káros leend, szóval hogy „hamis Ezen idtl kezdve ingerültsége napról-napra fokozódott. Ehhez járult, hogy az országból egyesek és küldöttségek

többséget

az

nyert,

politikát

csinált."

látogatják,

s

,

a

mindenkit fogadott,

a provincziából

ki

még

jöv

éjfél

után

két

órakor

tisztelgk

a legnagyobb

s

lefeküdni,

rendesen korán szoktak

Teleki április hóban nagyon keveset aludt,

magával

szokott

pedig gyakran reggel 7 óra eltt, minthogy

izgatottság

vett

folyton rajta

érkezni.

harczban

ert.

volt

Állitásomat.

gyzdve, hogy hamis politikát csinált, legjobban hogy az országgylés els felszólalás iránti tárgyalását elhalasztotta s önmagával való meghasonlása következtében beszédét, hogy meg

volt

igazolja az,

:

95

a melyen dolf^ozoll,

sem

képes befejezni.

volt

Ily

elzmények után

következett a május S-iki kiitas/Aróla. Almássy Pál ekkor nem volt Pesten. Táviratra az nap kés() estve érkezeti lakására az „Angol

királyn" szállodába. Másna[), í)-ikén. korán reggel ott fölkerestem s midn szóhoz jutottam, tudván, hogy vele alaj)itotta meg Teleki

lehet

a

a határozat eszméjét,

adtam abbeli

tudtára

kímélettel

véleményemet, hogy Teleki az önigazolása ötletébl követelt politikának lett áldozata. O erre azt válaszolta, hogy neki is ez a

meggyzdése

s

hogy Teleki önfeláldozásának logikai következménye

az volna, hogy a

párt jusson tíibbségre.''

felirati

Tudtommal Kónyi könyvének ezen

részéi senki

sem

czáfolta

A ..beavatottat" hagyták futni lélektani fejtegetésével. meg. De minthogy Heksics ezt a föltálalt maszlagot átveszi s a „Magyar Nemzet Történelme" -nek elkel helyére plántálja át azon czélból, hogy azt a magyar emberrel meg is etesse ezt szó nélkül hagyni egyértelm volna a nemzeti történelembe beoltott vastag tévedések :

vétkes ignorancziájával.

Azon ugyan nem

lehet Beksicsnél megütközni,

hogy Kossuthnak

és lélektani számottev remek fejtegetésébl egy bett sem vesz át, s hogy ez Jieksicsre ellenben egy név nélküli nézre a )H(i(/yiir törtnielernhen nem létezik

a világirodalomban

történet-bölcseleti

is

:

.beavatott"

számba

politikai pamflet stílusra való

veszi csak azért,

paskillusát

már

história-

mert a beavatottnak ez a lélektani

getése a dualizmusra épit kiegyezési politikáját

fejte-

már ab ovo

lan-

szirozza.

Azonban, hogy a

,

beavatottnak" történet-lélektani fejtegetése

mennyire ellenkezik 1.

A magától Telekitl származó

2.

ezen Írásos kijelentéseken, mint nyitott könyvön

de egyébként

is

írásos kijelentésekkel;

Telekinek köztudomású országosan nyílt jellemével:

azt bebizonyítani

épen

nem

lesz

nehéz dolog.

Hogy a Zsedényível való kaszinói hordja a képtelenség bélyegét Teleki

nem mondhatta holott de

tett ígéretet,

:

:

mennyire magán

hogy ö a császárnak nem csupán a „vor der Hand"-ra

fakto

tett,

Teleki senki mástól

ezen esetben

a

földkerekségén

Ha Teleki ezt vagy akkor nem mondott

magyarázatot, csak saját ,én'-jéll.

Zsedényinek

jelenet

azt Telekinek idézett sorai bizonyítják.

azt Zsedényinek,

nem trt meg

vonatkozólag

alapuló,

felelte

volna

volna igazat,

a mikor Jósikához levelét megírta, vagy akkor, a mikor Zsedényinek a

,

beavatott* szerinti kijelentést tette.

96

Hogy itt kinek lehet hinni: Zsedényinek-e, ^ a beavatottnak-e, vagy magának Telekinek, azt eldönteni épen nem nehéz dolog akkor, mikor elttünk van Teleki levelének ipsissima verba. Hát azt ki hiheti el a beavatottnak, hogy Teleki és :

szóló pártjának az ország történetében

ménye

fél

országra

kidomborodó közjogi cselek-

—

tisztán csak a vezérnek magánokokra visszavezethet „sütte-fözte'' lett volna? Ez a nagystíl szédelgés hogyan egyeztethet össze Telekinek szepltlen hazafias :

a „határozat" indítványozása

jellemével ?

De nem

hogy a beavatott Telekit és pártját igy

elég,

hanem megvádolja

pellengérre a nemzet históriája eltt,

hogy még „hamis ,

politikát"

csinált.

is

Ezt

hamis

a

állitja

azzal

pohtikát

örvény

felé vezette

hogy Deákot

is

nemzetét,

lev vezére

—

tette

túlszárnyalva, a

téves

irányban,

a

mint

beavatott" soraiból csak ugy lehet értelmezni, hogy Teleki,

a határozati párt többségben

is,

tátongó

pedig ezt tudatosan csak azért,

nemzet szemében ne tekintessék

amnesztiáltnak.

A

,

és utána Beksics

beavatott"

is

feltételezi

Telekirl ezt a

rettenetes képmutatást. Idézett levelébl láttuk, hogy

igenis

nem

magát amnesztiáltnak, hanem csak szabadon bocsátott s hogy e tekintetben teljesen meg volt elégedve az saját öntudatával, azt a következ sorai bizonyitják: „Van egy, mi nélkül nem élhetnék azon öntudaiom^ hogy sem a hazában, sem a külföldön, sem fogságom alatt, sem szabadlábra tételem alkalmával, sem azóta nem fértem el soha politikai hitvallásomtól; soha azon zászlótól, mehjet enyémnek rallottam hogy soha senkinek, sem tettel, sem szóval, sem bár csak egy intéssel is nem adtam

tekintette

ellenségnek,

:

;

arra jogot, hogy föl

is

tegye rólam, miszerint elveim, rokonszenveim,

óhajtásaim bármelyikérl valaha

le

tudnék mondani. Megvan hála

égnek, ez az öntudatom/'

volt,

A tiszta lelkiismeretnek ilyen öntudata mellett Telekinek nem nem lehetett szüksége Almássy Pállal hosszas tárgyalások után 1

Zsedényit

az ország „spármeiszteré''-nek

nevezték.

Trefortot,

a volt

kultuszminisztert meginterpellálta az országgylésen, hogy a budai reáliskolának

miért csináltat olyan

men jogilag

czifra,

az ország pénzét

?

drága padokat, miért kótyavetyéli olyan könnyel-

— de azért az osztrák nemzeti banknak Magyarországot

semmiképen nem terhel 80

millió frtot

kitev

s

a banknak

csakis

az

osztrákoktól járó adósság átvállalását épen olyan nyugodt lelkiismerettel szavazta

meg. mint a minvel

,

ellenjegyezte" a

kibocsátott dörgedelmes

,

magyarok

ellen

1861.

január

16-ikán

legfelsbb" kéziratot. Jellemz ,spármeiszterség'.

97

kifzött efryüttes tervekre,

csak azért állitsoii való, akar

való

iieiii

devalváeziója

ez

egy ors2á(/os czélt

lioíiy

erre a devalváezióra

a

fogyatkozását takarja

-

az

tette

országos

is

képesnek

— akár

az ország

el

szörny

czélnak

hiszik.

Kossuthnak a Lukács Móricz czáfolatára

ily

a határozatot

volna; a „beavatott" és Beksies azonban Telekit

lett

a „beavatottra**

:

azzal sajál míuján személyének

esetleges

Telekinek

szine eltt.

s

föl, liO{íy

rá lehet olvasni

is

irt

remek soraiból

„Teleki tetteinek és halálának

:

magyarázatot adni annyit teszen, mint Teleki László emlékére

az szinteség hiányának, hogy ne

mondjam

:

a politikai hipokrizisnek

gyanúját hárítani,"

A

,

beavatott" legfényesebb czáfolata azonban Telekinek Heves

vármegyéhez, ennek üdvözletére 1861 márczius 9-én intézett leve-

melyben számzött bajtársainak körébl való erszakos kiragadtatása fölött érzett lelki kinjai panaszának ad rezignált kifejezést: , Egy /'(''/ées^a^rt^í /i/yatós minden hü kebelre lének azon

nem egyéb

nézve

a

végsorai,

Milyen

volt,

egy ketté metszett életnél." és ml lehetett ez a ketté metszett élet?

Teleki tudvalevleg 12 éves

a Habsburgok

emigraczionális

midn ama

49-iki alapon állott, s

fatális

konspiráczióval

elleni

napon

volt a 49-iki alapról

:

a 48-as törvények alapjára helyezkedni.

s

És a

midn

ö

tényleg

pártnak vezére

lett

mind a három

feltételét

:

Ha már most ennek

hségesen

által

folytán

mködésében

nem

1861-ben

jáhól csinált hát

A

,í''n"-je

császár

mind a három

nem

föl

volt,

tényleg

:

:

is

mkö-

lehetett.

a jogfolytonosság

pohtikai

a kérdés

Teleki hamis politikát

nem

kinek

tevékenysége a szempont-

a császár, az ország,

vagy

szempontjából? szempontjából

feltételét

hségesen

nem

csinálhatott,

betartotta

;

mert

annak

az ország szempontjából

csinálhatott, mert a jogfolytonosság alapján álló 48-as hamis politikának csak megtévedt esz ember mondhatja mert ezen esetben Deák is hamis politikát csinált volna, állván épen ugyanazon a 48-as alapon, a melyen Teleki László is állott.

szintén

politikáját s

vethet

határozati

a császárnak

betartotta, s igy politikai

korlátolva

48-as alapján kezdett megrajzolódni Teleki és hatása, akkor jogosan

mköd

alapon

48-as

a

ezen az alapon való

dése kühö motívumok

a saját

hogy

majd pedig mikor

felhagy,

Abonyban a képviselséget elfogadta kénytelen letérni,

pohtikájában a

Ígéretet tett,

98

Nyilvánvaló tehát, hogy

Teleki

hamis

de azért az élete mégis kettémetszödött.

—

nem

politikát

csinált,

Miért?

még a saját „é)i"-ie szempontjából császár, nem az ország, hanem a saját

Azért, mert hamis politikát

Nem

sem akart csinálni.

a

sziv-világának a szempontjától. S a mint a

az

császárt,

országot

hamis politikával megcsalni jellemileg képtelen volt ép ugy szepltelen jelleme önön magát sem engedte megcsalni, nem engedte, nehogy bels világának érzelme hamisan számoljon be saját énjének :

—

lelkiismeretével.

A

hü kebelnek

politikájából

kának

lett

nem

—

küls

módon

kiragadtatva: a 48-as

sorai

is

tevékenysége pedig

—

törvényeken

engedett

belül

kikerülhetetlen

Mondható

politi-

minek

foly-

világgal a kiegyenlithetlen ellentétek forga-

minden cseppje

Kiegyenlíthetetlen, mert szivvérének

jutott.

a mint azt idézett

politikai

azért lett tehát kettémetszve, mert 49-es

a nemzet által reá oktrojált egyik vezére, a

tán bels világa a

tagába

élete

természetes

bizonyítják

—

49

Ígéreténél fogva

neki

mködési

—

tért

igy

s

:

vonzotta,

felé

csak

a

48-as

fátuma

lett.

hogy Telekinek a világrenddel való összeüta császári áll, hogy adott szava ellenére abszoluczió eltt bocsátkozott volna politikába sem abban nem áll, hogy határozati párt vezetését vállalva magára, ezzel örvény felé sodorta volna az országot, tehát, hogy az elbbi esetben a császár, utóbbi esetben az ország szempontjából csinált volna hamis tehát,

közése sem abban

—

politikát,

hanem

tisztán

;

abban

de adott szavából folyó

nem

—

nem

áll,

hogy 12 éven

sajátlagos

át szivvérével táplált,

helyzeténél

fogva

kifejezésre

juthatott 49-es helsö politikája jött öszeütközésbe azzal a politi-

kával, melyt

még mint

határozati párti vezérnek

is

külsleg vallania

kellett.

Mert kétségtelen, hogy sem a határozati, sem a

nem mozgott hanem

második

a császár által Telekinek elébe tartott els és második,

ez a harmadik

feltétel

feltétel érvényesülését, és a

második habár a harmadik és

párt

csakis a harmadik feltétel között.

Ámde els

felirati

feltétel

egyenesen kizárta az

és

mikor Teleki a császár eltt az

abbahagyását

feltétel szerint

els

hallgatagon

elfogadta

—

,vor der Hand^-tól függöleg nyitva

eltte az ut a hazai politikai ténykedésre életét mégis kettémetszettnek tudta, mert a vak sors által nem a 49-es, hanem csakis a 48-as alapon való mozgás jelöltetett ki számára.

is állott

:

99

Ö azonban kioldhatatlan

mköd volt.

lelkében tudta, érezte a kicgyenlithetetlen ellentét

csomóját, a mely vezetése alatt álló és 48-as alapon

határozati párt

—

de belsejében 49-es

zatlan

birt

De

érzelmei

politikai

—

ellentét forgatagából

nem

|)olilikai

meg

jól

—

:

(!)

ki,

—

Teleki lelki világában politikája

kiilsü

álló

kötése

nem a közötti

politikája

tisztán a

hanem

a

kötés

kifejezésre

juthatott

48-as

nem

juthatott

49-es

állitja

is

:

hatásában kifejezésre

a

és

ez

menekülni

a mint azt Lukács Móricz, Kónyi

.beavatottja" és ezek után Beksics

—

—

lett.

ennek az adott szónak a

különbségre terjed

válto-

is

mithogy

és

az adott szó szentsége miatt

határozati és felirati pártnak 48-as alapon

vészes

még most

fölmerült,

között

végzete kikerülhetlenné

:

értsük

külsleg csak

levékenyséfje és a

idézett sorai szerint

az

hehö politikai érzelmei közötti különbségre vonatkozott.

nem

Lászlót tényleg tehát az adott szó ölte meg, de

Teleki

azért, mert a császártól való felmentése eltt avatkozott politikába, mint azt Beksics állitja. de azért sem, hogy 48-as pártjával a másik hs-aa párfnak a kiegyezés felé törekv útjába ne álljon, a mint

Lukács Móricz állitja; és végül azért sem, mert az ország szempontjából erre vészthozó hamis politikát csinált, a mint azt azt

Kónyi beavatottja

állitja

hanem

:

kifejezésre juttatott 48-as

kifejezésre {)olitikai

nem

azért,

országgylésen ellentétbe az ugyancsak

mert a

politikája jött

juthatott, de lelki világában

érzelmeivel

;

61-iki

mélyen

minthogy pedig ezt a 49-es

érzett

49-es

politikáját a császár

második pontja szerint az országban és az országgylésen kifejezésre nem juttathatta: Telekinek a nemzet által reá erszakolt vezérsége miatt meg kellett halnia. Meg kellett halnia, de nem azért, mert belátta, hogy az ország szempontjától ezt örvény felé viv hamis politikát csinált, hanem épen ^'llenkezölef/ azért^ mert hamis politikát nem akart csinálni. Már feltételeinek

els

és

ha Teleki a határozati párt élén 49-es létére 48-as politikáját régig csinálta volna: a saját ,én"-je szempontjából valóban hamis politikát csinált volna. És minthogy ezt a hamis politika csinálást

pedig,

nyilt

jellemével össze adott

politikát

mint

vezérnek,

nem

szava

egyeztethette, 49-es

ellenére

nem

létére

periig

csinálhatott,

politikát

a

ell

okvetlenül csinálnia kellett

:

végzet

49-es pedig^

ki

nem

térhetett.

A

sorsnak ezen végzetes dilemmájára

Íróasztalán félbemaradt

beszédterve

is,

élénk

világot

vet

az

melynek berekesztését a

szivébe röpített pisztolygolyó képezte, 7*

100

Lukács Móricz, Kónyi „beavatottja" és Beksics szerint Teleki elfogadta

Deák

politikáját, helyeselte nézeteit, tehát

abban

48-as

érzelm

hogy 48-as érzelme és adott szava politikát holott épen megfordítva van 49-es ellenére csinált 49-es érzelmeivel léptették rá a 48-as alapra, tévedése csak az volt, hogy

lett és igy

tragédiáját

látják, :

:

azt hitte, miszerint 49-es érzelmeit a 48-as

ágyába beszoríthatja,

s

mikor

látta,

„hivatását félbeszakitottnak látott

politika

Prokrusztesz

hogy az abba bele

hü kebel"

nem

fér

életét metszi ketté.

Ez gróf Teleki László tragédiája. Sic fata tulerunt!

:

a

NEGYEDIK RÉSZ. Beksics és a dunai konfederáczió. Egy annak idejében nagyon sok port fölvert történeti kérdés tárgyalásához érünk Beksics könyvében. De már magának ezen történeti dolog keletkezésének

lása

sem

színpadára való

hurczo-

tárgyilagos-

Még

ennek a kérdésnek a mérlegelése megkíván.

melyet

sággal,

a história

történik Beksics részérl azzal az igazságos

pedig azért nem, mert a kérdés tárgyában két közismeretü forrás

melybl Beksics menthetett: Pulszky „Életem

van, a

korom"

és

és Kossuth „Irataim az emigráczióból".

eszme keletkezése és fölvetödése tekinmellzve Kossuthot Pulszkyt fogadja el auten-

Beksics a történeti

—

tetében

teljesen

forrásul,

tikus

—

—

pedig

bárki

hogy ebben a kérdésben

beláthatja,

—

Beksiesen kivül

—

szavahihetséget els sorban Kossuth

érdemel.

Kossuth juk,

„

hogy a

akkori

midn

Irataiból"

dunai

elnöke.

és a tények

konfederáczió

Ratazz

dolgoztatta

ez utóbbi Kossuthhoz jött

:

logikai

tervezetét ki

egybevetésébl tudaz

Klapkával

olasz és

kormány

Caninivel

a konfederáczió tervezetét

s

már

a zsebeben hozta.

Canini

és Kossuth

folytattak. Canini

errl a tervezetrl diszkrét beszélgetést Kossuth lakásáról, még ugyanaznap

eltávozván

a beszélgetés folyamatát közölte Pulszky Ferenczczel. Pulszky erre

—

(aniui elbeszélése után

és Írásával

:

—

a tervezetet sa;oíA:e3w fogalmazásával

memorandum-alakba

Másnap aztán Canini nem

foglalta.

a Turinból magával hozott,

a Pulszky által sebtiben készített

memorandumot

elvitte

hanem

Kossuth-

!

102

—

hoz aláírás végett,

t.

i.

nem boldogulhatna keleti nem bizonyítaná azt, hogy ,

mert, szerinte,

küldetésében, ha Kossuth aláírásával

Kossuth, a tervezettel egyetért.^

nem

Kossuth

szabatos

vonakodott

sában,

mégis

de

aláírta,

azt

tervezetet látván Pulszky

aláírni,

csak ugy,

de Ganini

fogalmazá-

sürget kérelmére

mint a mködhetés

azt

megindításának

mint Európa fejldésének logikai posztulátumát képez eszmét fogadta el. És, mint Kossuth Ferencz megalapfeltételét, s azt,

jegyzi

kimagasló vonása szerint

„Jellemének egyik

:

hatósan védelmezte, mint olyan tervet, melyet

is

késbb

hat-

elfogadott.''

Ezzel szemben Beksics a dolgot ugy adja el, hogy Kossuth

Ganini eltt a dunai konfederáezióról eladván

memorandumba

másnap

azokat

foglalta

nézeteit:

„Ganini

egyszersmind

s

kérte

Kossuthot, írná azt alá".

hogy a Projektum apaságának a kérdése a dolog érdeváltoztat, mert hiszen Kossuth a május 25-iki (1862)

Igaz,

mén mitsem

felvilágosításaiban adott értelem szerint a tervezetet tényleg

gadta, védte

st mint maga mondja,

is,

fejében

fordult az

elfo-

már 1851-ben megde jellemz mégis Beksics történetírási mód-

:

az idea

jára nézve.

Jellemz, mert tendencziózus. Beksics Kossuthról

Ezt alább

bven

Szó sincs

ott

ir:

Mert

tudni

kell,

hogy a hol

mindig és örökösen tendencziával

ir.

kimutatjuk.

hogy Beksicsnek, mint historikusnak

róla,

föltét-

lenül ne állana jogában a történeti kritika szabadságával élni

;

de

hogyha Kossuth ebben a kérdésben már nagyon egyúttal fölületes mondjuk ki mindjárt sok igazságtalan és volt sem igazságközött sem kitéve azok támadásnak lett is egy az

is

bizonyos,

—

—

:

talanabb,

De pontból

nem

sem az

—

is

fölületesebb Beksicsénél.

bizonyos, hogy ezt a kérdést

az

kísérelte, s ez

valami rém

közül

elitélk

eszmét

—

mélyebben

taglalni senki

a felületesség szolgált indító találtak

abban,

amidn

szem-

állampolitikai

okul arra,

azt Jókai és

meg hogy

mások

a gúnynak és a nevetségességnek azon létrahogy ugyan mi lett volna szegény Magyarországból, ha egyik esztendben Belgrádban ráczul, a másik esztendben Bukarestben oláhul, és még Isten tudja miféle nyelven

(köztük

Beksics

fokáról

tárgyalják,

tartotta volna a

1

is)

:

magyar az

országgylését

Kossuth levele Türr Istvánhoz 1862 jun.

23. Irataim VI. k.

:

:

103

Hál ilyenre csakugyan elborzad az ember

„apage satanas'-t

s

kiált.

IJeksics pláne valósággal

„paralysis

progressivát"

tételez föl

Kossuthról, a mikor könyvében ezt irja

„Valóban

csak

beszámilhatatlanságig

a

állapot és szintén a beszániithatatlanságig

Ausztria ellen kinálhatta helyett a dunai

fokozódott

jutott

meg Magyarországot

politikai

kedély-

gylölet

az osztrák szövetség

népek szövetségével."

És a mikor egy komoly tógába burkolódzott historikus Kossuthról Írni, akkor hiába mondja azt: „Nincs miért utánoznunk

igy tud

Szemere

példáját, a ki gylölettel és haraggal

a dunai

konfederáczió és eszméje miatt,"

hiszi

—

támadt Kossuth ellen azt

neki senki

sem

cl.

Mert

ha nem

igy volna,

akkor

nem

tálalna föl

Kossuthnak

imputált ilyen szándékosan elferdített dolgokat: közös ügy leendett nemcsak a hadügy és a külügy, hanem a vám- és kereskedelmi

ügy

a törvényhozással együtt. Külképviseletet Magyarország

is

nem

kapott volna, csakis a federaczió. Holott

a

dolog

tulajdonképen

aképen

projektáltatott,

hogy

semmi tekintetben nem lett volna közös sem a törvényhozás, sem a kormányzat tekintetében, még csak a hadsereg sem lett volna közös. Ha konfederáczionális kötés megszabta volna a hadügy

minden egyes állam kontingensét a federahs hadsereghez: ez csak volna, hogy ezen kontingenst Magyarország készen-

azt jelentette

létbe tartani és a szükséghez képest a federális

hatóság megkere-

sésére kiszolgáltatni tartozott volna.

De e mellett tarthatott volna Magyarország még olyan nagyszámú hadsereget, a mennyi az országnak épen jól esett volna, és e mellett az egész hadsereg,

tehát a

kontingentált

rész

is:

szliz

magyar hadsereg lett volna, a mely magyar hadseregnek sem szervezetéhez, sem igazgatásához, sem Magyarország hadügyéhez a federális hatóságnak máskülönben a világon semmi, de épen semmi köze nem lett volna.

tiszta

Épen

igy az államhatalom

minden más ágazatában Magyar-

ország teljes függetlensége, szuverenitása

sem

képezhette.

Angolországban

Megczáfolhatatlanul tartott

csak kérdés tárgyát ezt

Kossuthnak

azon felolvasásainak egyik paszszusa, a hol

az európai fontosság szempontjából von

Magyarország között

még

bizonyitja

párhuzamot Ausztria

és

:

104

„Én ersen megvagyok gyzdve, hogy a dunavölgyi kisebb nemzetek konfederácziója a történelem logikájának parancsoló köve-

Ez

telménye.

E nélkül A

azonban

Magyarországot

egy független

tételez

föl.

lehetetlen.'^

1858-han

ki igy ír

:

az 1862-ben sem gondolkodhatik máskép.

Beksicsnek az állami szuverenitás hiányára vonatkozó ferdíez már magában véve is fényes czáfolat. Az államoknak miféle szövetkezése lett volna

tésére

:

e szerint a dunai

konfederáczió ? Ezt röviden, de teljes világosságai igy lehet kifejezni

nem

lett

volna

az

egyéb,

mint

közép-

a

és

alsó-dunai teljesen

független államoknak kühnegtámadások ellen való véd-

A

világon

és daczszövetsége.

semmi egyéb.

Ez a véd- és daczszövetség Magyarország teljes függetlenX. t.-cz. kifejezte sem nem ségét ugy, a mint azt az 1791

—

—

:

alterálta,

sem nem abszorbeálta

volna. Ezért tehát igen kár Bek-

sicsnek olyan nagyon keseregni.

A német Bundban, ugyanazon

fajú nép, federáhs

államokban

századokon keresztül megtartotta függetlenségét, pedig azoknak

erej

egy nagy

föhatalmuk

közös

:

a

német-római

Poroszország az elvitázhatatlan bizonyíték, hogy

nem követend

példának épen tudott

nni

—

federáczióban

császár,

még ebben is,

volt

a

s

—

mennyire meg-

ez az ország.

És a mikor Beksics történeti müvében megérett vezérl eszme gyanánt húzódik végig az a doktrína, hogy egy középdunai nagyhatalom európai szükségesség, mert az: „három kontinentális nagy-

hatalomnak váltakozó ellensúlyát, s igy az európai egyensúly rét képezi;" és a mikor ezen dunai nagyhatalomnak szükségességét Kossuth már 1851-ben felismervén, azt Európa fejldésének logikai postulátumául mondja:

meg Kossuth

egy

is

és

felismerhette volna Beksics azt, hogy ö

ugyanazon

czélt szolgálják.,

t.

i.

is,

ezt az egyen-

súlyozó nagyhatalom létesítését.

De mig

ezt az európai szükségességü közös czélt Beksics a

Habsburgokkal: óhajtotta

addig Kossuth a független

elérni.

Beksicset

Kossuthtól

államokkal

alsó-dunai

tehát csak az ugyanazon

közös czél elérésére szolgáló két tényez, mint eszköz különbözsége választja

el.

No már most hogyha

két,

alakulása,

azt

csak természetesnek

mindenki,

találhatja

egymástól különböz állampolitikai dolognak olyan az

hogy azoknak ugyanazon közös czélzata van már ekkor is sokkal tompábbnak kellene

taglaló élének

:

a

kérdés

lenni,

hogy

105

sem

—

az ilyen

Annyival

is

bár lailüzkodó

—

gyülöletességgel

inkáhb, mert míg az ugyanazon közös

lárgyallassék. czél

dunai

(a

nagyhatalom Ictesitése) keretén belül a dunai koiifederáczió mellett, Magyarország megtalálta volna

teljes állami

függetlenségét:

addig

az osztrák császársággal csak a dualizmust találta meg. Hogy pedig azt font nélkül

melyik ér többet,

Ha pedig

is

a történeti okok es

tudja minden magyar ember. tényezk súlyosságát vetjük a

történet és Magyarország közjogának a mérlegére kell elismerni, leniil

—

mert

töhb törtí'netl oka

bebizonyithaló — hogy volt

akkor meg azt

:

Kossuth lutk mrrhefet-

ezt a czélt az ö elemével, a konfederá-

mint Beksicsnek az övével, az osztrák császársággal. Kossuthnak ezen történeti okai két fcsoportra oszthatók.

czióval érni

el,

Az els csoportba foglalhatók azok az okok, hogy Ausztriát ezen idben már valósággal kadávernek tekintették Európában, s ilyen „politikai hullávar államszövetséget kötni: már politikai tekintetekbl sem lehetett okosság. Ezt bizonyítani lehet Európa akkori közvéleményével.

A második csoportba pedig azok az okok foglalhatók, hogy az Ausztriával ezen idben bármin föltételek mellett is kötött szövetség teljesen

lehet

kizárta a 7naf/i/ar államiság érvényre jutását. Ezt bizonyítani

magának Beksicsnek a véleményével. Mind az els, mind a második csoportbeli okok logikusan

kizárták azt. hogy Kossuth az osztrák császársággal kössön államszövetséget.

Mit akar tehát Beksics, hogy Kossuthot ezért támadja ? Mikor Ex malis Kossuth csak Cicero princzipiuma szerint cselekedett :

eligit

minima,

t.-i.

ha már

két rossz

választani kellett

közül:

hát

akkor Kossuth a kisebbik rosszat választotta.

Mert hogy ezen idben már Angliában Beksicsnek

elemérl,

az

is

hogyan gondolkoztak arra

császárságról,

osztrák

rendkívüli

érdekes világot vetnek a „Daily Ne\vs"-nek a következ sorai.

év nagy változást idézett el Anghában. 48 eltt az angol nép nem hatolt be a magyar kérdés mélyére; ..Az utóbbi tizenkét

48 után megengedte kormányának, hogy az mert elintézésnek

vette.

A

uj elintézést elismerje,

most, s az akkor közt egy

Tizenkét évi szemléldés, a

bven

háború, az angol sajtó terjedése,

s

nyert

mélység tátong.

felvilágosítások,

a

krimi

a legújabb események az angol

Már most világosan áll elttünk, hogy Ausztriával a hatalmi egyensúly Európában fenn nem tartható, nép hajdani elítéleteit s

eloszlatták.

mi megtanultunk egy egyesült Németországra,

s

egy független

:

106

Magyarországra nézni, mint azon hatalmakra, melyek hivatva vannak megosztani maguk között a funkcziókat, melyek Európára szükségesek, de Ausztria által többé

nem

magyar

Ausztriát a

teljesifhetök.

elsrend hatalmak

emelte az

lojalitás

sorába. Nélküle Ausztria a

maga, semmi bels konszisztencziával nem biró patrimoniális birtokainak zagyva népeivel csak uradalom volt volna, hatalom nem.

A magyarnak soká magának

Európának

is,

nép most már tökéletesen

is

együgy

lojaUtást,

valóságos kalamitás

lehet önálló hatalom,

nem

volt.

midn

hogy Ausztria,

érti,

gyilkosságot vélt elkövetni, öngyilkosságot követett

nem

Magyarmely oly

rut hálátlansággal fizettek e jótéteményért, s

ország elvégre elhagyja azt a csodás

el.

Az angol 1848-ban

Ausztria többé

Nem

követhet önálló politikát.

is

állam, csak család, melyet valakinek protegálni kell, hogy létezhessék; s

a

protektort

ki

hanem s

mond, szolgát

is

mond. Ausztria nem

ürt tölt be,

tátongó ürt képez Európában, melyet az európai

közbéke,

a hatalmi egyensúly érdekében egyrészrl Németország egysége-

másrészrl

sítése,

Magyaroszág

függetlensége

vannak

hivatva

betölteni."

Egy másik angol lap pedig eként

ir

:

„Ausztria oly helyzetben van, mint az

éves ember, a

ki

minapi kilenczven

a

élethossziglanos javadalmi jogát áruba bocsátotta.

A venni szándékozók meg-meg szemlélgették hogy néz ki az öreg ur? és számítgatták, hogy mennyit érhet még élete? Kellemetlen :

dolog lehet

hogy

osztrák

császári

széltében azt kérdik egész

felségére,

Európában

:

bizony

de

mit ér

mégis

tény,

még Ausztria

élete

?

S az általános vélemény az, hogy nagyon komplikált nyavalyákban szenved máról holnapra meghalhat, talán négy-öt évig még kihúzhatja, de csak ha valami csodatev szent meg nem menti nagyon rossz üzlet volna pénzt koczkáztatni azon remény fejében, hogy tovább élhet. Mi nem rokonszenvezünk a szegény öreggel, nem tördünk életével, de miután tény, hogy az osztrák uralom nem ;

:

egyéb,

mint

egy

folytonos

kalamitás

alattvalóira

saját

nézve

nagyon idszernek tartjuk azt a kérdést, mely egész Európában végighangzik vájjon ha Ausztria léte sérelmes saját alkatrészeire, hasznos lehet-e Európára ? Ausztria már eddig is csak azért élt, mert az emberek nem voltak tisztában a fell vájjon hasznossága :

:

kifelé,

mint „konzervatív hatalom"

élésekért

benn

?

Hanem

nem

e kérdésre

kétséges. Láttuk, hogy gyenge, mert

kárpótol-e némileg a vissza-

ma már nem

a

felelet

nem

lehet

bírt a készületlen Magyar-

országgal; tudjuk, hogy 49-ben az orosz intervenczió kikoldulásával

!

101

lerontotta saját függetlenségét s csak azért teng, nieii türotik

„inibrogliok"-kal

forrudaltni

oly tanoncz Kurópábaii, a oly

;

és

hogy Ausztria gyönge, de gonosz uralkodása Kurópát örökös

látjuk,

hatalom,

niolynél

csak

már nincs

Hát bizony

nyugtalanítja. ki

meg nem

volna

akármely

külhatalomtól

gyzdve, hogy

egy

hogy

függ,

akármely tartományában, akármely adott idben forradalom törjön ki, egy ily hatalom szinloly haszontalan kifelé, mint a min gonosz és kárhozatos benn." Ítéllek

így

dunai

a

konfederáezió

tervezetének

felmerülte

Európában Ausztriáról, s már ezen okok magukban véve egyéb lelki emóczíó nélkül is logikusan arra bírhatták Kossuthot, hogy hazája sorsát egy bomlásnak indult politikai kadáver sorsához ne kösse. Ez az állami kadáver uj életerre aztán esak ugy kapidején

hogy a Magyarországnak serötl duzzadó vére oltódott

hatott,

De egyébként állampolitikai

elemének

okok

is

850 esztendeig gyltek azok a a

rakásra,

megválasztására

melyek

bírták.

Kossuthot

Nen

múlékony indulatok szenvedély izzó-mve töl,

hirtelen volt az,

bele.

történeti és

ö tényez-

az

fellobbanás

—

s

és

így Beksíes-

ki ezen okokat nagyon jól ismeri, jogosan honnan hát az a nagy gylölet, hogy Kossuth a közép-

a történetírótól, a

kérdhet:

nagyhatalmasságot

dunai

nem

Ausztriával,

hanem más államok

szövetségével akarta megcsinálni?

Ugy hiszem nem tévedek, ha gából származtatom, Hinc

Avagy

illae

a dualizmus

azt

hiszi-e Beksics, a történet- és állampolitikai

350 év folyamán seink, apáink, és különösen tettek

nebántsvirá-

lacrymae

volna

ki

minden

elképzelhet

Kossuth,

eszközt

hogyha

író,

nem

merí-

hogy a

és módot,

méltányos megegyezésre jussanak; ha a Habsburgok nem százszor szednek rá bennünket s nem százszor fizetnek hségünkért a legfeketébb hálátlansággal; ha százszor nem Habsburg-dinasztiával

újítjuk

meg alkotmányosságunk

zizifuszi kövét a

hegytetre

fölgör-

nemzet fejére százszor vissza nem dobják; ha ennek a 350 esztendnek a története egész 1867-íg nem azt tanította volna, hogy a magyar nemzet és a Habsburgok között az ellentét: történeti, politikai, államtaní, logikai és kíengesztelhetetlen; ha keblünk hségének melegén nem ismételten ébresztettük volna föl a dermed kígyót, s nem mindig mérges marás lett volna a jutalmunk: hogy akkor Kossuth ezt az egyendíteni,

s

ha

a Habsburgok

azt a

—

—

súlyozó és

európai

hatalmasságot

örömest a Habsburgokkal?

nem

csinálta

volna

meg

szívesen

108

hogyha nem ezek a történeti okok gyzik hogy a Habsburgoknak egyenesen lehetetlen magyar nemzetiesen uralkodni; hogy a Habsburgoknak nem lehet nemzeti pohlikájuk, mert német is, magyar is, szláv is egyszerre nem lehet, mert egyiknek irányát csak a többiek rovására követHiszi-e azt Beksics,

meg Kossuthot

arról,

egyiknek

hetik,

gazdasági

csak a többiekének

aspiráczióit

kárával

meg;

valósithatják

többieknek elégedetlenségével tehetik; 1867-ig

szorítónak levét,

s

csak

s

elnyomásával és

elégedetté

egyiket

nemes magyar nemzet

a

csak

a

hogy ennek a prokruszteszi itta

—

meg

a

meg mai napig is a dualizmus daczára: hogy is nem az srégi nemzetség kész dinasztiájával volna meg szivesebben ezt az egyensúlyozó hatalmat? iszsza

akkor Kossuth csinálta

Nem

mert

hiheti,

Kossuthnak

száraz

terjed

49-ig

történeti

ennek

múltja

tények

épen

hogy

igazolják,

ellenkezjét

az

bizonyltja.

Nem

„menthetetlen tévedés" volt tehát a dunai konfederáczió

Kossuth

tervezete

ráczió,

hanem:

részérl,

logikus útmutatója.

Nem

hanem: megczáfolhatatlan

Nem hanem:

Ausztría

az

a

történelem

a

tanulságának

a „beszámithatatlanságig" fokozódó aber-

vak gylölet volt annak alapindoka,

elleni

leglángolóbb

állampolitikai tudás és tapasztalat.

Hogy hazáját boldognak,

haza-szeretet.

függetlennek láthassa: kész szövetkezni a Habsburgokkal, de kész a poklokkal

Kossuth

Flectere

is.

Habsburgokat. Történeti

Toscana

szerette

Ferencz

erre:

Mária

nagyherczege,

movebo. mintsem gylölte a

superos, Acheronta

hazáját

még gylöletében sem

És

példa

nequeo

si

mindig jobban

—

volt

soha igazságtalan.

császár testvéröcscse:

Lujza

parmai

Ferdinánd,

herczegn, a nagy

Napóleon, késbb Neipperg grófné, István nádor, még akkor is, mikor már a magyar nemzet elleni htlensége hátramaradt irataiból kétségtelenül I.

kitudódott,

V.

Ferencz József császár

Kossuthnak

tehát

elvitázhatatlan joga

—

is

is,

nemcsak

volt

a

st

Ferdinánd,

példa

erre

maga

mint osztrák fherczeg. közjogi

— Beksics

és

történeti

által is elismert

okai,

de

államczél

Habsburgok kizárásával választani azt a tényez-elemet, a mely helyett Beksics a Habsburgokat csak tnost tudja már választani, a mikor már hatvanhét létrejött. De mondja meg Beksics, hogyha hatvanhét a relativ jó még mindig nem jött volna létre, ha tehát még mindig az abszolút rossz: az önkényuralom évei tartanának ami elvégre Szolferino és Szádova nélkül még most is tarthatna, a mint az 1862-ben még elérésére

1862-ben

a

—

—

—

101)

tényleg tartolt

hogy még ezen esetben

is:

is

sággal, tehát az abszolút roszszal óhajtaná-e

az osztrák császár-

Heksics a közép-dunai

egyensúlyozó hatalmasságot megcsinálni?

Nem hiszem. Aratás után azonban már minden gazda okos. Azonképen Heksics is, a kinek bölcsességi mértékét már csak az 1862 ufáui események szabták meg. Mert kérdhet Beksicstöl: köthetett-e 186'2-ben Kossuth, vagy más

bármely

államférfiú

az

osztrák

hogy Magyarország állami

nélkül,

császársággal

szuverenitását

nem azért bizonyítani? Ha kell:

szövetséget a

nem

fel

áldozta

volna? Hát a Gl-iki országgylést

kergette szét Kerencz

József?

bizonyítunk magának

Kell talán ezt

Beksicsnek az érvelésével.

„A míg a Habsburgok hatalma

amíg

is;

kiterjedt a

az örökös tartományokon tul

még

német birodalomra

a német-római impérium

nem lehetett A poroszok 1866-iki gyzelme is hasztalan leendett, ha örökre véget nem vet a német birodalom és Ausztria között való viszonynak. A mig az is

erforrása

volt Ausztriának:

addig legalább tartósan

szinte béke Magyarország és Ausztria között.

utóbbinak

csak egyik

lába,

vagy csak a

kis ujja

német birodalomban, addig Magyarország tartományai között

örökös

teljes

Addig a dualizmus és a paritás országnak

meg

vagy

kell

vala

és

az

nem

elégednie

vagy folytatni a szenvedleges ellentállást."

volt

a

osztrák császár

béke és egyetértés

létre

benn

is,

nem

lehetett.

jöhetett.

Addig Magyar-

csonka

alkotmánynyal,

^

hogyan mer az megtámadni mrg csak- valakit /s, nem egy Kossuthot, egy másik könyvében, hogy evvel a hatalommal 1862-ben szövetségre lépni nem akar? Hát mi birhatta csak a Habsburgokat a német impérium odahagyására? Deák Ferencz vagy Königgrátz? Hát a

A

ki

ir

i(/i/

felelet

egyik könyvében

:

olvasható Beksics idézett soraiban.

meg a középdunai nagyhatalmasságot Deák Ferencz, vagy Königgrátz

A

felelet szintén

De

az

osztrák

Ki csinálta hát császársággal ?

?

olvasható Beksics idézett soraiban.

tudhatta- e azt akár Kossuth, vagy

Habsburgokra még a königgrátzi napok

is

bárki

is

eh'lre,

hogy a

be fognak következni ?

saját keze veri meg akkor, a mikor Kossuthot hogy a középdunai nagyhatalmasságot az osz-

íme Beksicset akarja ütni azért, trák

császárság

inkább a független

helyett

akarta megcsinálni. 1

Dualismus 11—12.

1.

alsódunai

államokkal

110

Ha

ezen

hatalom létrehozata czéljából kellett Kossuthnak 1862-ben az osztrák császárság és a dunai népek szövetsége között azt nem mint Beksics teszi a 67 utáni, hanem mint Kossuth az 1862 eltti történeti szempontokból kell vizsLajos cselekszi tehát

ezen

(és csakis

egyensúlyozó

választania

czélból)

:

—

—

—

—

hogy megtalálhassuk a

gálat alá venni,

történeti

igazságot

és

az

ha nem igy teszünk, feltételeznünk, hogy Beksics 1862-ben is a mikor

állampolitikai elhelyezkedések okosságát, mert

akkor azt

kell

még halvány okos ember

sem

sejtelme volt,

lehetett a dualizmusról

—

—

már olyan

mint 1896-ban.

Kossuth Iratainak harmadik kötetében tárgyalja azon csapásokat, a

melyek a franczia-olasz-osztrák háború után a magyar

Az els csapás

emigrácziót érték. lefoglalása,

a második Teleki

bankjegy-pör

volt a keletre szállitott fegyverek

László

elfogatása,

a harmadik

a legnagyobb csapás volt pedig

elvesztése,

a

Cavour-

nak 1861 június 6-ikán^ bekövetkezett váratlan halála. ..Ennyi csapás mondja Beksics Kossuthot lélektanilag elkészítették a legkétségheesettehh eszmék elfogadására is, még pedig akkor, a midn meg kellett gyzni a nemzetet, hogy az Ausztriá-

—

—

tól való

elszakadás esetén

De ennyi

baj

és

azt az erkölcsi kényszert,

mint

oly képtelen,

nem

fog egyedül állani.

szerencsétlenség

sem

idézhette volna

fel

hogy Kossuth a dunai konfederáczió ép

kalandos

tervét

elfogadja. Más, igen lényeges

körülménynek is közre kellett játszani. Kossuth nem mondott le Magyarország felszabadításának és ^Ausztriától való elszakadásának tervérl,

még

legsúlyosabb csalatkozásai közepett sem.

De Kossuth hadmködési nek

látszott.

alapja, Olaszország végleg elveszett-

Hiszen ezen korszakban

nem

volt kizárva a lehetség,

hogy Ausztria háború nélkül is átengedi Velenczét Olaszországnak. Cavour halála után a békés kiegyenhtés mindig valószínbbé lett. Napóleon félhivatalos sajtója 1862 uj évétl kezdve folyton azt fejtegette, hogy Ausztria engedje át Velenczét Itália számára; viszont Miksa fherczeg megnyeri a mexikói trónt ... A mexikói expediczió

és

annak

szomorú

következményei

késbb

követ-

keztek be, mint Kossuth a dunai konfederáczióra vonatkozó tervet 1

helyett

A dátumokban január

6-ikára

népeihez a kiáltványt

Beksics több helyen téved teszi

nem

;

Ferencz

József

1859 ápril 28-ikán,

:

igy

Cavour halálát június háború eltt

az olasz-franczia

hanem

ápril 8-ikán intézi.

111

de kétségtelen, hogy a mexikói terv oly közeledést hozott

aláirta,

Bécs és

létre

kitörésére

Paris, valamint ekkép Turin közt, hogy a háború egyelre még gondolni sem lehetett s igy Magyarország-

nak délnyugoli irányból kiinduló fölszabadítása katonai és politikai lehetetlenséggé vált. Most már csak a kelet volt hátra. Nemcsak

hanem mások

komolyan hittek abban, hogy a keleti kérdés és annak megoldása csakhamar napirendre kerül. Azt a megoldást tehát szerinte a magyar fajnak nem kellett hátráltatnia, söt inkább siettetnie volt okszer, feltéve, hogy a megoldás reá Kossuth,

kedvez

nézve keletre

ininiiulf

fejeih'hm:ii'ijekbnl Itt

is

Kossuth

lesz.

akcziója

Magyarorszáíj

x

tehát

etjhzen

iiiiu'th'd

fehzabuditását

a

innt'(iiil


dini
tervezte.

van Kossuth

állapotának

lélektani

Beksicsnek azonban sem lélektanilag^

legbiztosabb kulcsa."

sem

történetileg

nincs

igaza.

Lélektanilag azért nincs igaza, mert ha Kossuthnak

Magyar-

ország felszabadítására vonatkozó, a legtisztább hazaszeretet tüzébl kiinduló, ép oly önzetlen, mint tikai

lángbuzgalmu és mindig okos

tevékenysége a sorsnak valamely szirtjén törést

is

poli-

szenvedett

lelkének okosságát és államférfiúi belátásának egyensúlyát soha

:

nem

hogy a történetileg mindig indokolt és megvalósítmost már ható terveinek a sors által való keresztezése után egyéb jó hiányában lelkileg képes lett volna kalandos, despeveszité el annyira,

—

—

eszmék és tervek befogadására. Az ilyen bonczoló történelemnek nyíltan ellentmond Kossuth történeti mködése, és nyitott könyv gyanánt elttünk álló államférfiúi jelleme. És ha Kossuth jellemének alapvonásait ismerjük lelkében mint nyitott könyvben rátus

:

olvashatunk.

Hogy a nemzet vérével könnyelm

játék ne zessék a despenemzetének idegen czélokra, puszta eszközül való felhasználásától senki jobban a világon nem óvta, nem rizte, nem védte Magyarország népét Kossuth Lajosnál. Neki a nemzet kiontandó véréért siker kellett, s ha ezt a sikert tökéletes realitással nem biztosíthatta egyetlenegy csepp magyar vért nem koczkáztatott. Nincs a nemzetek történetében tényleges hatalom nélkül való államférfiú, a ki mélyebbre ható politikai belátással, nagyobb :

rátus kalandoktól és

:

körültekintéssel, eszélyesebb óvatossággal vezetett volna egy leigázott

hogy

nemzetet olyan

irányban,

kárt ne

mászrészt hogy

által

tegyen,

egyrészt czéltalan

ne sodortassék. Mint a napkeleti

önönmagáhan

oktalanul

mások vezet fényes

szenvedésekbe

bölcseket

a

:

112

csillag a sivatag veszélyeitl

:

akkép óvja Kossuth Lajost honsze-

relme az ilyen divergaczióktól.

Számzött

életének minden napját,

óráját

még

perczét,

és

eddig alig ismert bölcsességgel csak arra használja

hogy sem a koronásfk, sem emigráns társai, sem a hazában lakók a magyar népet diverzióra föl ne használják. S minthogy ez hazájának függetlenségével volt kapcsolatos: számkivetésének minden viszontagságai között agyának minden gondolata, szivének minden dobbaföl,

nása csak ezen felszabaditás és függetlenség eszméjében pontosult számára foglalta le.

össze, s azokat nagy ideálja

Ketts feladatára irányuló emigráczionális

politikáját

nemzetét a kétségbeesett felkelések irtózatos

bajaitól

egyrészt

:

megóvni,

er által lehetvé tenni, abba teljesebb összhangot önteni embernek még alig adatott. S ezt a ketts feladatát a nagyravágyás ambicziója, a dicsvágy hiúsága nélkül, a világot bámulatba ejt önzetlenséggel teljesítette. Pedig az élszó hatalma a tett energiámásrészt az ország felszabadítását idegen

nagyobb tökéletességgel

jával

sem

:

az

sem

ó-

vinni,

az

:

újkorban tökéletesebb

államférfiban

nem

találkozik.

hasonlítható

nem

szónoklatával hat,

be végzettséggel

S bár annyira birja a szó hatalmát, hogy sem az akkori, sem a mostani Európában hozzá senki nem

hanem

:

azzal,

st

ezzel

nem

is

akar hatni,

hogy minden egyes esetben a bonyolult európai kom-

plikácziókban tisztán látja a helyzetet, ki tudja jelölni a szükséges eszközöket,

nem

veszíti el

önuralmát,

s

igy

mások nézetei

fölött

qu rerum cognoscere causas Ha gyarlóság nélküli emberi mködés lehetséges a földön akkor elmondható, hogy Kossuth gyarlóság nélkül vitte 17 éven át emigráczionális politikáját, és senki ugy rá nem czáfolt Senecara Nullum magnum ingenium sine mixtúra dementiae fit. És ha nyelvtudományára az angol Times azt mondta, hogy csakis az apostoloknak adatott annyi nyelv tudása, mint Kossuth Lajosnak ugy számzött politikai mködését is valósággal apostoli bölcsesmindig uralkodni képes. Vergilius fölkiáltása

potuit

illik

rá

:

Félix

!

i

!

:

séggel intézte,

a „Quidquid agis, prudenter ágas et respice finem"

s

bölcsességét soha

szem ell nem

tévesztette.

Az európai országok

pohtikai és történeti helyzetének reális megítélésében pedig,

s

azon

józan okosságban, hogy az adott körülmények között mikor és mit kell

véve

tenni ki

:

—

e tekintetben

még

„Minden

sarusziját

tettét

emigráns társai

— a legkiválóbbakat

sem

sem valának méltók megoldani.

bámulatos éleslátás, mérsékeltség, imponáló

fér-

ii;í

méretek jellemzik"

fiasság és kimagasló

iigyanesak

pedig

a kinek

róla,

—

mondja már Cavour

alkalma

volt

is

megismerni Kossuth

jellemet.

lángesz mködését

—

tévedni

de

csalódott,

már a kor

most

Ismerve beilleszkedeti

számos esetben a

módjára

könyv

reményei

S ha tervei és

Mintha

tévedett.

az

isteni

volna fölruházva véges emberi esze

lett

kitárt

korba

— sokat

bizonyos, hogy csalódni

nem

soha

bölcsesség látnoki erejével

e

ismerve

történetét, és :

szenvedtek

hajótörést

saját

is:

:

jövendbl.

a

olvasott

lelke a

kétségbeesés szárnyain vergdhetett, de kétségbeesett eszközökhöz

soha nem

nyúlt.

még

tete

eszközökhöz

desperátus

de

Apostoli bölcsessége, s hazájának példátlan szere-

gondolatban

csak

meggyzdéséhez

sem engedett meg

való

való

semmiféle

trni

kellett,

ragaszkodása sem

tántoríthatatlan

önzés tzhelyén, sem a kétségbeesés

neki

Trt, ha

folyamodást.

máglyáján

el

nem

az

párolgott,

ha csak a között lehetett neki választani, hogy vagy tétlenségre föltétlenül mindig az kárhoztatva, vagy rosszat legyen

s

legyen

:

elbbit választotta.

De ha

tenni kellett

nem

nálánál jobban

is

teljesültek

munkásabb

senki

agilitással a czél felé

törekedett. íSenki nálánál nagyobb kötelesség-

nem

érzettel és tudással

nem

:

teljesítette kötelességét.

önfeláldozásig

:

kitartó

Még ha reményei még

kötelességérzete

akkor sem hagyta cserben soha.

mködése, mint a patak sivataghomokjában, úgyszólván nyom nélkül enyészik el, maradandó talajában Kosssuth csinál Kurópa történeti Emigráns társainak

vágásokat.

Mi

itt

politikai

vize a s

csak

mély

— Beksics czáfolataképen — Kossuthnak csak emigraczioadjuk nagy körvonalakban, de jellemének — ugy

nalís jelieméi

is,

mint embernek, összesen véve a

—

ugy

is,

mint

államférfinak, ugy egyenként, mint

annyi kimagasló erkölcsi

világtörténelemben

nem tudok

senkit

vonásai vannak,

hogy

hozzá hasonlítani.

Még

pedig azért nem, mert nála az emberi jellem tökéletessége a láng-

észnek

olyan

—

csodálatos

nagyságával

párosult,

hogy

ez

—

úgy-

szólván példa nélküli a világtörténelemben és így jelleme az a összes erkölcsi és szellemi tulajdonságok foglalatját jelentvén :

zseninek nevezett definíálhatatlan

nak

és

az

melyet talán mull

felül.

energiának

soha

nem

adomány nála

az íntelhgenczíá-

jutott kifejezésre, a

olyan

egyesülésében

ért el

más ember, de bizonyára egy sem

114

Mert

pohtikát

hatatlan

az

még

mit

a

i.

hajt-

a

is

csak

folytatott

opportunizmus:

Magvarország

is mondanak, hogy t. Habsburgok ellen, még ez

hibájának

történet- és

történetének

]og-mlyeszt!jjéhol

közjogának

és

lehet

hiba,

de

nézve:

hegytetejérl^

csillámló erény.

Kossuth mindig a bércztetön rá

nem

lépett volna.

állt

a sülyesztöre egy világért

s

^

Nagy idkben a történelem szereti a kor szükségeit választottaiban összefoglalni, s a nemzet géniuszát egy emberben személye-

A

síteni.

XIX. századbeli Magyarország függetlenségének

Kossuth

Lajos

a XVIII. századbeli Magyarországnak:

mint

nácziója,

Ferencz. Hajthatatlansága

is

Rákóczi

II.

is

kimagasló alakot

gyanánt

Beksics a magyar nemzet történetében politikai kalandor

szemünk

—

politikai

csapások

Ámde már alapvonásai

—

között

a

elé,

ki erre

Kossuth kizárják

is

a politikai kalandorságra lélektanilag motiválódott.

vázolt

emigraczionális

—

hogy

azt,

bármely

jellemének

az

körülmények

kétségbeesett eszmék befogadására az impresszió képes-

ségével bírhatott volna.

ságának ez

—

lélektan,

megczáfolják

is

Cavour meg

Nem

—

birt soha,

s

jelleme

lelki

nagy-

egyik kimagasló része.

is

De nemcsak a tényei

—

által

inkar-

e mellé állitja.

S ezt a világtörténelem legnagyobbjai között

állitja

ugy

ép

emberben való személyesitje.

egy

az

lett

halt,

is

s

hanem

Beksics

a történet kétségbevonhatatlan

állításainak igazságát. Mert habár

a dunai konfederáczió tervezetének fölvet-

Kossuth 49-es lévén, a Habsburg-dinasztiáv'al intransigens álláspontot Érdekesnek találom azonban megemlíteni, hogy összes mveiben egyetlen-egy helyre mégis akadtam, a hol Kossuth nem marínra, de az országra nézve a dualizmussal ellentétben elfogadta volna a perszonális uniót. Ugyanis 1859-ben Deák Ferencz lapjában, a „Pesti Napló"-ban Kemény Zsigmond 1

foglalt

el.

—

—

igy

ir:

,

.

.

.

tanultunk várni a történeti jog szilárd alapján,

ernk

tiszta öntu-

—

Kossuth erre a következket jegyzi meg: „Ha már Deák 1859-ben is ugy látta a dolgot, hogy Magyarország sokkal inkább várhat, mint Ausztria, miként változhatot meg látérzéke, hogy azt még ezerszer inkább nem látta ugy 1866 után, mikor a birodalmi egység képtelen eszméje annyira megbukott, hogy merben tarthatatlanná vált? Ha akkor datában

a

erélyével

férfi

és

.

.

türelmével."

—

csak annyit mond:

várhatunk,

ujját

,itt

sem

kellett

volna mozdítania,

szonáUs unió, melyet egykor a ország

ma már

független."

férfi

s

—

ha nem vagy a markába

a történeti alap; ha tetszik,

jó,

tetszik,

mi

hull a per-

erélyével védelmezett (1861) vagy Magyar-

Ili

pillanatnyi

jobban

szék-send

is

állolt

„kialkuvás" a

tekintetében

de a mitl Kossuth

ós

lll-iki

viszonyok

politikai

be:

koronázás

a

tartott:

kifejezte: a

európai

akkori

az

idején

dése

a

mégis

leg-

mint ö magát sajátságosan

országgylésen nem történt meg.

Maga mondja: „Magyarország luggollenségc teheti

(lohxj

senunivé:

it

kivivásának

/n/átásait

semmi más

„koronázáíi^^ Tehát

csak

—

cíji/

csak

Az lkodig 18G2-bcn már bizonyos volt, hogy ez az „egy doUxr egyhamar nem is fog megtörténi, s igy Kossuth reménységének legersebb horgonya még el nem törvén: lélektanilag sem eijij

(lühxj.

lehetett

elkészítve a Beksics

által neki

imputált legkétségbeesettebb

eszmék befogadására. Kzen „egy dolog" mellé sorakoznak azonban még egyéb téneti tények is, a melyek Beksics ellen bizonyítanak.

tör-

1862 öt Írunk. Ezen év februárjában Ricazoli olasz miniszterItrrsületumvát adja Kossuthnak, hogy 1863 tavaszszal az

elnök

osztrákot

meg

fogja támadni.-

Ugyanekkor Viktor Emánuel az olasz király ezt mondja Kossuthnak: „Épen Magyarországra való tekintettel határozta el magát a lehetleg

háborút iih'n

siettetni

háborúra az osztrák

.

.

.

Augusztusra készen leszek

s

van

el

s

ellen. Tervei

meg

határozva

vannak

is

még

állapítva.

az

—

akkor vagy provokáljuk az osztrákot,

ebben sokat segíthetnek készületeikkel, mikre annak idején megkapják az eszközöket), vagy én támadok. De ez az év nem múlik el liáhoni nélkül bízzanak bennem, bízzanak szavamban, mit mint király^ mint katona, s mint hecsületes emher adok. hogy a magyarokat el nem hagyom."^ Ezek a történelmi tények megczáfolják elször Beksics azon állítását, hogy Kossuth hadmüködésí alapja, Olaszország elveszettnek támadjon

hogy

iönök

.

.

.

látszott.

Másodszor megczáfolják ezen

id

Beksics

eltt az említett csapásokkal

azon

állítását,

sújtott, tehát

hogy a már

Beksics szerint

épen ezért lélektanilag a legkétségbeesettebb eszmék befogadására is

országi

—

most már még tetejében az olaszidézték el a hadmüködésí alapnak az elvesztése is

elkészített

Kossuthnál

—

léleknek azt az erkölcsi kényszerét, (Beksics szerint) ép oly képtelen, '

Irataim

III.

595.

2

Irataim

III.

7C3.

3

Irataim

III.

704.

hogy a dunai konfederáczió

mint kalandos tervét

elfogadja.

116

Mert a

ki

egy kormányelnöknek, egy királynak a szájából ilyen

annak nincs sem joga, sem oka, sem erkölcsi birt hadmüködési alapját nemhogy Yégleg, de még hogy valamiképen is elveszítette volna s annak pláne legkétségbeesettebb pótlása czéljából bármely más nyilatkozatokat hall

:

kényszere azt hinni, hogy eddig

—

—

eszmék elfogadására

lélektanilag kényszeríttetett volna.

is

De Velencze a várnégyszöggel volt,

—

birtokáról

háború nélkül

még mindig

osztrák birtok

nem tudhatta, — bármit

és senki jobban Kossuthnál

tek az akkori franczia lapok

is

is

beszél-

hogy Ferencz József errl az olasz

nem

lemondani, és azt pénzért

fog

el

mig a velenczei királyság nem a háború és Magyarországnak ehhez Habsburg-imperium alatt áll felszabaditási reménye kétségbeesett eszmék befogadása kötött nélkül is késhetett, de el nem múlhatott. És a történelem Kossuthadni.

fogja

Mindaddig

pedig,

:

nak adott

igazat.

Hogy pedig ezen megczáfolhatatlan, mert Kossuthnak szavai

által

elmondott

Beksics „legbiztosabb

tények

történeti

lélektani

után

kulcsa'"

:

mennyire

saját

biztos

azt a szives olvasó leg-

biztosabb belátására bizvást lehet bizni.

Mikor pedig Beksics azt mondja, hogy

Kossuth

lelki

állapo-

tának kulcsa gyanánt szolgáló, a legkétségbeesettebb eszmék befo-

gadása indikálta Kossuthot

arra,

hogy Magyarország felszabadítását tervezte ez, mig egyrészt

keletrl, a keleti kérdésivel kapcsolathan

:

nem

Kossuth történeti gondolkodásának

ismerésére vagy

ignorálá-

másrészt szintén határozott történeti tévedésre mutat.

sára, addig

Kossuth ugyanis a világon semmitl

sem óvakodott jobban,

hogy Magyarország felszabadítása akár a keleti kérdéssel, akár a lengyel kérdéssel hozassék kapcsolatba, vagy még

mint

attól,

Ez az óvatosság emigráczionális politikáján vörösfonálként húzódik keresztül. Ez történetileg érthet is, meg indokolt is. Sem Oroszországgal, sem Angliával nem akarhatott az összeütközésnek még csak az árnyékába sem csak a legcsekélyebb összeköttetésbe

keveredni. déssel

is.

Már pedig Magyarország felszabadításának a

való

kapcsolatba

hozatala

:

a

keresztezését mulhatlanul felidézi. Ezt

a Beksics

által

állított

szavaival lehet igazolni,

tényt

keleti kér-

európai

Kossuth nem

érdekek

akarhatta

—

s

mindenkoron perhorreszkálta. Saját

hogy ezt a

1862-ben sem változtatta meg.

különféle

meggyzdését

és

politikáját

-

:

117

És értsük meg

jól

—

tarfonuhii/okdt,

l.eh'ii

Kossuth

:

iKKlm'iihiUii'xi

mni

dr

a

u/ti/iu/

ti

keüö között

K

krrdrsf.

heh'ti

el

fo
pedig óriási különbség van.

még

De

ezt

hadmüködési

a

hadmíiködési alap szétfoszlott.

dalmára elveszítette

:

nemhogy megújította ezen

idben

emigráczióra

az

legnagyobb

alapot

meg nem

egyáltalában

söt

Daczára annak, bogy egyenesen maga lett

idben

fáj-

ezen a téren régi inlenzivilásában

politikáját

volna,

a/,

állitja.

badmiiködési

jelentései után (IHtil) ezt a

sem abban

alapot

Kkkor (1862) már a keleti mikor Klapkának és liiidvigiinak Mert

fogadta eK a mikor azt Beksics

Napóleon

III.

nézve

a

újította.

császár által

szituáczíó

kulcsa

Delgrádba áthelyezve. És így történetileg határozottan téves Beksics azon ténybeli állítása, hogy innétül (1862) Kossuth akcziója ..

f'(/('s::r)i

.\fni

keletre irányult."

Maga Kossuth mondja

iráni/ulf.

a

akczióra vonatkozólag

keleti

„Hogy ha az nem az osztrák, hanem csakis a török ellen abban részes nem leszek."* A keleti akczió pedig

intéztetnék: én

nem

tényleg

meg

dunai

konfederácziót

Ha

dunai

a

országnak

—

szavai

ezek

is „

hanem

irányult az osztrák,

És jegyezzük

jól

konfederáczió

köteteiben

—

létrejött

hogy Kossuth a

föí$z
volna

volna

kellett

:

lenni.

akkor

már Magyar-

Ezt

Kossuth saját

minduntalan bizonyítják,

a

többi

között

:

yfa(/i/arors2á(/^

ha függetlenségét visszaszerzi bizonyára, kész

lesz velük (a dunai államokkal)

kiUtámadás

elleni kölcsönös védeleyn

szövetséges viszonyba lépni."

réijett

De még ha ugy

is

volna,

a

Kossuth akcziója 1862-töl kezdve akczió

még akkor sem

tésére.

Mert

dolog,

annak

Kossuth,

Nem

is

de

dunai

a

létrejötte

ainiak

fejthetett

irányult

a

másik mert

bizonyltja,

2

Irataim, Irataim.

Beksics

konfederáczió

eszméjének

dolog. létesítésére

elször

Az

III.

G97.

III.

561.

1.

létesí-

helyessége

eszmét

nem

akcziót

S

egy

propagálta fejtett

álláspontjának,

bekövetkezni.

által elvesztettnek állított

hogy

állitja,

keletre irányult: ez az

hogy mennyire téves Beksics azon

hogy a Beksics

'

azt

dunai

konfederáczió

(jyakorlati ki,

mint

egészen

ország függetlenségének kellett volna is

csakis a török ellen.

ellenében,

Maí/i/arors2á(/

yicni

függetlennek

Beksics

igy

ki.

Magyar-

már

ez

ténybeli állítása,

mködési

alap hiányában,

:

:

118

s

mintegy pótlásaképen vetemedett

annak

keletre irányult akczióval kapcsolatosan

—

volna

Kossuth

—

a

a konfederáczió despe-

rátus eszméjére.

maga Kossuth ebben az idben, egész nem fejtett ki. Maga Kossuth irja

Téves, mert pohtikai akcziót

1866-ig,

A „Magyar Nemzeti Igazgatóság" feloszlatására^ következett években egész addig, mig a nemzet (a hamisan úgynevezett dualizmus alapján) ki nem egyezett, reánk nézve még csak kél oly nevezetes mozzanat adta magát el, mely történelmi érdekkel bir. Az egyik az 1868-iki lengyel forradalom. A másik az 1866-iki porosz-olaszosztrák háború, a mennyiben annál a magyar ügy is szerepeltetett.^ Kossuth tehát egy szót sem tesz arról, hogy ö ínnettúl akczióját keletre irányította volna. De ezt az irányulást eddig megjelent müveiben sem találjuk. Kossuth Iratainak ezen idket tárgyazó részében csak ennyi

áll

„Durandi olasz külügyminiszter azon nézetét fejezte

ki

(1862

hogy Szerbiával konfederáczió alapján kellene egyetértésre jutnunk. Emlékezetek azon idben reánk nézve a szituáczió kulcsa Napóleon császár által Belgrádba lett áthelyezve. Az olasz kormdnt/ ápril)

:

Szerbiával való

tehát a

egyetértésre igen

nagy

elannyira, hogy a rendes hivatalos utón kivül

mködést Itt

is

szükségesnek tartá."

s

van a dunai konfederáczió tervezetének

Az

(és csakis

a terve-

olasz kormánytól indult

tényleg a tervezetet Ratazzi olasz miniszterelnök

mködésbe

helyezett,

az „oíficziozus"

^

zetének) létrejöttéhez a történeti kulcs. ki,

súlyt

még

dolgoztatja

Az olasz kormányt pedig erre egyenesen Napóleon császár inspirálta, a ki külsleg hallgató, de belsleg minduntalan forrongó lelkében, ebben az idben épen Szerbiában keresett valami rágni valót, de a rágást csakhamar

ki s

hozza

Canini

által.

abbanhagyta. nézi,

Kossuth azonban az ügyeknek ezen fordulatát csak szemléldve mert Magyarországnak felszabadítását még Napóleon inspirá-

cziója folytán azt,

hogy a

sem hozza kapcsolatba a

keleti

keleti kérdéssel, jól

tudván

kérdés ránczigálásával Magyarország függetlensége

^ A magyar nemzeti igazgatóság eJsö ülését 1859 május 6-án tartotta Parisban. Teleki László elfogatván (1860 decz. 20.) Klapka abból 1861 június 6-án hivatalosan kilépvén, az igazgatóság elpárolgott, mint a kámfor. (Kossuth

saját szavai.) 2

Irataim,

111.

734.

3

Irataim,

111.

735.

11!)

sohasem

Napóleon szemében

r::r/

volt az életozélja,

igy ö

Már csak

hatott.

s

sem

azért

Kossuthnak pedig csakis ez

lehel.

Napóleonnal ezen a téren nem találkoztalálkozhattak, mert Kossuth

a

keleti

kérdést tisztán Inhi kérdésnek lekinlelte a török hatalom, és annak

keresztény népei

Napóleon

közölt.

pedig

politikája

„scV/.v/rV.sr/ó'"

ezt európai kérdésnek tekintette.

Kossuth

hogy

ugyan,

fájlalta

a

tartományokban

keleti

nem

a

segithetett.

Mihály

szerb fejedelem az osztrák karjaiba dobta magát (némileg

hagyta

hadniüködési alapot elveszitette, de ezen

csak alább (iarasaniimak a szerb kormány élére való kirendelésével).

Az 18ö9-ik év végével

maga

pedig

szállitott

fegyvereknek

ezredes intése: „Óvakodjunk (iouzától bocsátkozik

nem

is

Történetileg beigazolható

a

kérdés,

keleti

sem

jött politikai érintkezésbe.

a

nemleges tény, hogy

a

az

tehát

hadmüködési

ezen történeti tényekbl

is

alap

nem

Kossuthnak akcziója 1862-töl kezdve keletre

tekintetében

irányult,

s

igy

látható Beksics lélckfiíin magyarázatának

azon tévessége, hogy a keletre két

csengt

Zgliniczki

ha alkudozásokba

ö még,

;

után

lefoglalása

csak azért teendi, hogy jobban elárulhasson." Soha

is,

többé Kossuth Gouzával

sem

a

Kossuth mondta, hogy öröké a fülébe

irányult

akczióból,

az

s

emiitett

— Beksics szerint —

tényeznek nemzéséböl eredt Kossuthnak

szerencsétlen problémája. Ezek után annyi bizonyos, hogy Beksics

a történeti tények lélektani kulcsának megtalálásában láttuk ezt Ferencz Józsefnél.

Kossuth Lajosnál

Teleki

Lászlónál

—

1862-töl kezdve keleten semmiféle akcziót

nak.

Az

sem

kezdett akczió

nem

az,

nyát szegték,

—

látjuk

hogy Kossuth ez a

kezdett: igy

lehetett apja a dunai konfederáczió-

—

Olaszháborúnak vándormadárnak szára szegzett szárnyak csak néha libbennek egyet-

emlitelt csapások, leányának halála, a

—

ország belviszonyai miatt

egyet,

szerencsés;

most

s

is.

Minthogy pedig apodiktikus történeti igazság

meg nem

nem

s

elodázása

de akkor sem kelet

:

a

felé. *

*

És a mikor a Habsburgoknak az útból való félrelökése a XIX. század két nagy

függ

kérdése, a

német

és az

által

olasz egy-

minek következtében az európai közjog még a minek következtében a Nyugat az osztrák impérium eltt bezáródván, a közép-

ség

megoldatik

csak

nem

dunai jálódik

is

;

a

álmodott alakulásokon megy át

egyensúlyozó a

nagyhatalmasság

Habsburgokra;

a

—

mikor tehát

;

úgyszólván relatíve

—

eléretik

ráoktro-

ugy a

!

.

120

Kossuth, mint a Beksics által kontemplált czél

a

reziütátumai

dunai

a

államjogi igazságait

ezek a tényeknek eszméjének történeti és

konfederáczió

:

nemhogy megváltoztatnák, hanem még inkább

megersítik. Meif a dunai konfederáczió méhében olyan

etnográfiai,

geográfiai és állampolitikai igazságok hordoztattak, a mehjek

jaiíikhan

Hiszen

-

még

államok

zászlójára

tételezte

föl

van-e ez

hát

;

magyar

konczepczióju

nem dogmaképen

projektálva

által

még nap-

ki nemzeti politikánkhói

tagadhatja, hogy a dunai

Kossuth

létezését

nagy

inaugurált

sem

Beksics

mint az

a

ráczió, ugy,

Balkán

eszmék gyanánt domborodnak

is vezérli)

lett

konfedefüggetlen

Andrássy

az

imperialis

még most

:

által

politikának

a

felirva?

is

Hát Andrássy magyar nemzeti politikájának nem az

volt-e az

körülvev geográfiai szláv gyrben fognépek nem lehetnek nekünk veszélyesek: ha szabadok. Mert

alapelve, hogy a hazánkat lalt

a ki szabad lehet

:

az

konfederáczió

nem

szántából

jó

Andrássy nemzeti politikájának ez eszméjében,

lesz

orosz szolga soha.

a vezérl

gondolata a dunai

embrióban

mint

már

megtalálható,

kimutatható és bebizonyítható.

Hát a nagy Dákó-Romániának, avagy a nagy Délszláv birodalomnak részint országunkból, részint országunk határán való megalakulás tényét, reményét nem zárta-e ki a dunai konfederáczió eszméje?

Nem

meg

oldotta volna-e

a hazánkra

véglegesen

mindig a

felh gyanánt boruló keleti kérdés nehéz problémáját ? Nemzeti politikánknak nem-e most is az az egyik sarktétele, hogy sem Dákó-Románia, sem Délszláv birodalom ne létesüljön? Még az

vihartelitett

okkupáczionális boszniai politika

megtalálható csirában a dunai

is

konfederáczióban.

De egyúttal nem a régi magyar

elevenített e-e volna föl a dunai konfederáczió

birodalmi

politikát?

Akár

mint

szuverén

állam

(mint az Árpádok korában), akár mint szövetséges állam: lomenni a Balkánra, lenni Balkán-állam katonailag,

de

gazdaságilag

is,

is

és

ur

ebbl lenni

a poziczióból nemcsak az

egész

Balkánon, a

még Kis-Azsián is! Mi lettünk volna a faluban az els és nem Rómában az utolsó Marczali Henrik állapitotla meg azt a nagy igazságot, hogy Fekete-tengeren,

az Adrián,

—

az

Árpád-királyok

kiirthatatlan s

politikája

meggyzdést

vele egy sorsba jutott

azért

volt

nagysiker,

mert azt a

impériuma alá vont népek lelkében, hogy a magyar erö legtudta kelteni

jobban meg tudja okét segíteni

és

védeni.

az

?

121

Árpádok

Nos, a dunai konfoderáczióban a nia^fyar állani az

nagy

imperiális politikáját

stilü

mikor a

ez,

ujját: a

lángesz államféríinak az

mai

benne

is

Horvátország

(és

magyar koronához

a

kapcsolt

kiegészít

meg

koronája

István

nem

Árpádok Kossuth

iiikarnáczió

1088-ban)

néven

a négy magyar

folytán

adnexae)

—

Hát

nem Kossuthnak

lelt

Szent László

a honfoglalás óta,

(szintén

nem

mai

a

tartozott

volt)

és anyaterületbl köz-

„kapcsolt

rész"

(Partes

mondja,

legyen

belle:

azt

és az 1868 XXX. Regna Socia. Nos országból nem „Regna Socia" lettV :

már

vármegye

A kiegészít

alá.

melyet

a

az,

Habsburg ármány Kossuth 18(i2-ben lesz.

tudomású

is

az

ez

volt.

Szlavónia

terület

Szlavónia, mert ez

Szent

De

az

lálliik

Horvátországgal, hogy állunk a dunai konfederáczióban

Ih'it

mint

véd

s

Szalonikire tette az

politikájában

e

inkarnaczióját.

dunai konfederáeziojában

A

Andrássy

térképen

politika

politikájának

volna,

a keleti kisebb néj)eknek. Régi magyar keleti

urai lehettünk volna s

életre hozhatta

iij

t.-cz.

értelmében Horvát-

igaza ?

De Kossuth a dunai konfederáczió kérdésének taglalásánál ezt mondja: ..Ha pedig a horvátok megunták a velünk való 800 éves

kapcsolatot

:

váljunk

békével -—

el

Nos — Kossuthnak hangzik-e csak

nyg

még most a

segélje

külön útjukon."

ez az eszméje az országgyléseinken

nem

minduntalan föl? Konstatált dolog,

hogy

is

és teher Magyarország

lév, hogy ezt

s Isten

nyakán Horvátország,

nygöt különösen Fiúméért

kell

—

s

tudva

elszenvednünk.

Bizony drága ..Separatum Corpus!'"

Nem-e Kossuth a

nidi

által

Magyarország

okos horvát szavakban ,,

kontemplált államjogi politika szólal

által

is

meg

megszívlelend következ eszes és

:

nem Magyarhanem szövetségben Magyarországgal. A katholikus nemzet Magyarország támogatása nélkül nem vonhatja

Horvátország álma igenis a Nagy-Horvátország, de

ország ellenére, horvát

hatáskörébe

a

Balkán

nyugati

részének

ortodox

szlávjait.

egymagában gyenge, Magyarországgal szövetkezve elég ers Magyarország sem csinálhatja meg

ha magyar segítséggel Nagy Horvátország. "

politikát,

a

létre

*

séges

»

Budapesti Hirlap, 1901.

é.

f.

143. sz.

sokat

nem

j

Erre lesz.

emlegetett imperiális

elbb a

vele szövet-

:

122

De engedjünk Beksicsnek. elferditve

—

állit,

tehát beszéltünk volna hol ráczul, hol oláhul

mi már németül

(hiszen elvégre beszéltünk

bele

magyar)

a

még ezen

:

dunai konfederácziót

Magyarországnak:

esetben

:

meg

is

Ha

fulladt

a kilépés

:

által

ez a szuve-

Akkor pedig megvalósult

Magyarország független ország, és semmi

:

más népnek, vagy országnak

— ezért érdemes

konveniál

kilépett volna,

— Beksics szerint — állami szuvereni-

lettünk volna fosztva

volna a klasszikus törvény

nem

tehát az

egyszeren

cziklus lejártával

renitás teljes fényben újra fel ragyog vala.

Nos

mégsem

vala fogadnunk a

a kilépés szabadsága Magyarország részére

így ha a szövetség tartama alatt

tásunktól

— és

kell

el

is

biztosítva lett volna.

a

is

mert abban a konfederáczionális kötelességek

;

cziklusokra lévén osztva

a cziklus lejártával

és fogadjuk el mindezt ugy, a mint

alávetve nincsen.

lett

volna azt

is

eltrni, hogy egy darabig

ráczul és oláhul beszéljünk.

Mikor a

Kossuth

által

Pulszky, illetve Canini

zsurnalisztikái

ösztönétl,

azt

nyilvánosságra, a melyért ^

;

is

által készített

aláíratott.

olaszországi

— már mint kész, kormányok

zaban"

illette

módon

az elbeszélt

által

is

memorandum

Helfy Ignácz lapjában,

az

—

hajtva

..AUean-

elfogadott dolgot hozta

Kossuth öt keser szemrehányásokkal

akkor több európai hirlap a dunai konfederáczió eszméjét

az amerikai Unióval konfundálta. Erre Kossuth 1862 május 25ikén megjelent felvilágosításaiban

a következket mondja

„A kett között nincs semmi analógia. Amott unió, itt konfedeamaz tehát kilépésre nem hagy föl hatóságot, ennél — idöszakról-idöszakra — a kilépés hatóságának fel kell tartatni. Amott bár külön autonómiával adminisztrált, de mind egy uralkodó felsbb-

ráczió

;

sége alatt álló kolóniák egyesültek, melyek s

egyikük sem

perszonalitással,

böz

birt

st

nemzetekrl,

közös érdekek

nem mondanak

soha

népjogilag

a

nem

külföld

voltak

csak az unió által lettek nemzetté;

különböz államokról van

végett

szövetkeznek, de

szó,

állami

nemzetek,

irányában itt

állami

külön-

melyek némely

perszonalitásukról

magukat államilag abszorbeáltatni nem engedik. Ezek oly lényeges különbségek, melyek az amerikai egyesült státusokkali minden analógiát kizárnak." le,

—

1

Irataim. VI. Bevezetés.

:

123

Már most

mondja

erre Beksies ezt

késbbi

„Kossuth szeme eltt

tdtfaflásíi daczára az amerikai

Kgyesiilt-AUiimok alkotmánya lebegett; de elfelejtette, hogy Ameri-

kában

van

csak a szíivelségnek

is

egyénisége, mig

állami

jellege

a szövetség egyes tagjai pusztán

csonka-állami jelentséggel birnak, és a

politika

nemzetközi

és

tartományi, vagy

nemzeti

mellett

egyéniségrl szó sem lehet benne."

No most már az a kérdés )yüt tatjadott le Kossuth Y A <-!iafiis a müködhetés megindításának alapfeltétele gyanánt :

Kossuth

nem

szó

18Ü'2

által

sok,

Projekt Km hon A Projektum

:

május 1-én

sem

Projektumban unióról: egy A mi tehát nem volt a

aláirt

meg.

de

annyi

(i:f

a hujika szerint Kossuth

is

nem

tagadhatta

is

le.

május Sö-ikén most már Kossuthnak saját

kelte után.

fogalmazásában

esett

Felvilágosításaiban

közzétett

bármiféle

dásnak nyoma szintén nincs. S az eladottak után tény

taga-

hogy

az,

a dunai konfederáczió történeti apaságát, a töréneti igazság szerint,

néma Caníní-Pulszky memoran-

csak Kossuth Felvilágosításaiban, de

dumában

találhatjuk meg.

Minthogy azonban rá akarja sütni

-

:

Beksies

letagadás

a

épen ugy mint Ferencz József egyéni jellemzésénél

—

lélektani torturához folyamodik,

avval a különbséggel, hogy

Ferencz Józsefnek jellembeli ersségére,

ezt a lélektani proczedurát

Kossuthnál pedig jellembeli gyöngeségre aknázza

A

kiaknázás pedig igy történik

Kossuthról,

soha

nem

iiotjij

is

(habár a vitatott

mondta)

—

aztán Kossuth

h'zt

Kossuthra

bélyegét

ez

:

tételt

lebegett

egy

felállít

ki.

fikcziót, és feltételezi

nem

Kossuth soha

szemei

késbb

letagadta.

szerint

lebegett

is

írta,

eltt.

Mit tagadott le?

Azt azt

:

:

a mi Beksies

szemei

—

eltt,

vagyis

a mit Beksies Kossuthról szupponál.

Mert Kossuthnak

még

csak esze

sem

tehát a lelki szemei eltt

ágában

sem

fordult

meg,

lebeghetett az a tétel, az az eszme,

hogy a dunai konfederáczió az amerikai Unió államjogi mintájának azonosságán alapulna, de ennek daczára íieksics mégis felállítja

—

hipotizését

csak

azért,

hogy

Kossuthot

letagadással

mások tévedését mindez?

akkor, a mikor Kossuth csak

És miért történik

Csak

azért,

hogy Beksies a

történetirónak látszassék. a kristály-tiszta vizet,

ki

lélek

mélységére ható,

Kossuthnak

de egyúttal iszapot

vádolhassa

világosítja

is

lelki

föl.

bonczoló

mélységébl nemcsak

tud felhozni a napvilágra.

:

"

!

:

:

124

— nem tördve hogy evvel az iszappal igazságtalanul be az ezeréves Magyarországnak legnagyobb Kossuth — és letagadás azzal,

föltétlenül

Ha

nem

volt férfiú

sározza

fiát.

a magyar, de a világtörténelemben, a kire

alkalmazhatók Horatius sorai „Si fractus illabatur orbis, inpavidum ferient ruinae:''

bizonyára Kossuth Lajos volt

és Beksics

t

—

az

mégis „A magyar

nemzet történetében" letagadással vádolja! letagadással A leghbb magyart Vájjon nem volt-e igazam, a mikor Cicero szavaiból kiindulva mondtam, hogy a történetirás szintén az „Idk tan uja.

—

Kossuth

világának és gondolkodásmódjának teljes isme-

lelki

meg

rethiánya Írathatta is,

I

csak Beksicscsel azon történeti

mikor a következket

irja

„A nemzeti erö-deficzit azon ismeretétl, hogy elbukott magyar állam egymagában még soká nem

hanem hatalmas támaszra van elszakadás

hátrányát

uj

tévedését

Kossuth sem zárkózhatott

:

szüksége,

alakulással,

s igy

állhat

fenn,

az Ausztriától való

dunai

a

el

Mohácsnál

a

konfederáczióval

igyekezett pótolni."

Nem

tárgya

munkámnak,

s igy

nem

is

terjeszkedhettek ki arra,

vájjon Magyarország, mint önczélu állam,

itt

Ausztria nélkül egymagában fennállhatna-e

:

Európa szive közepén

arra a közjogilag igen

érdekes kérdésnek a vitatására sem terjeszkedem a fennállhatásnak

perszonál-unión

létfeltétele- e

államügyeknek

az

tul

unitással álljanak-e fenn történeti

;

hogy

ki.

enntk

az az államjogi viszony, hogy a tiszta

arra

legfontosabb

sem terjeszkedem

ki.

szempontból igaza van-e Beksicsnek akkor,

részei

reál-

hogy tisztán mikor azt

a

hogy Kossuth az Ausztriától való elszakadást Magyaroszág

állitja,

hátrányánál-

nyában

is

—

tisztán csak

—

még

a dunai konfederáczió uj államalakulás

tekintette-e

valaha

:

itt

—

Kossuth jellem- és gondolatvilágát tüntetem

föl

száz példa közül azzal, hogy magát Kossuth Lajost szóllaltatom

„A szent szerelme

bizol"?"

—

—

annyi

meg

íevehit ad deos)

kérdé szent Olaf térit attól a

normantól.

„Magamban"

—

a hazának", az a „hazádnak rendületlenül".

mely a gyarló emberi teremtést az Istenhez emeli az a nemzetek életének talizmánja. „Kiben

hiá-

Beksicscsel szemben

feleié

a normán.

bizonyos

125

A haza szent szerelme, a hazádnak a nemzetnek azt

séges világjíal

—

szemben;

válsájrok vérmezején,

jában

hanem

iHíMybe a jellem

is,

adja

rendiiletleniil

mej,'

önbizahnat, mely meí^álija helyét egy ellen-

az

de

,rendiiletlenür

sülyed.

A

magát

ki

rokkant sántának

szorultnak vallja: az ina^Ml

nemcsak a

ám,

a derékbeadó opportuniznms mocsár-

mankóra

idegen

- és njkkant

vallja.

sánták számára nincs a nemzeti élet pályafutásában pálma nobilis."

—

Aranyczáí'olata ez iieksicsnek, s a „Miatyánk" után

minden

magyaiiiak ezl kellene dél-esti imádságába szni.

— mely tisztán

Merf hiszen ha a dunai államok szövetségébl csak

kül megtámadás

Magyarország helyzetére

—

iíeksics szerint

—

—

volna

lett

csak az a következ-

mi Kossuthnak nem imputálható), hogy magyar állam egymagában még soká nem állhat fenn akkor líeksics

tetés a

véd- és daczszövelség

elleni

vonható volna

le

(de a

:

logikája szerint a hármas-szövetségü Németországgal való viszonyra is

alkalmazható volna ez az érvelés,

következésképen a szövetség

s

nélkül Magyarország elveszítené biztosságának és fennállhatásának

A mi

alapjait.

pedig

még

Heksicstöl

is

merész

Napóleon császár, de a történelem tanúsága

III.

az öiihizd/oin ler/ehö erénye egy nemzetnek. És jelensége

Beksics

állitás volna.

korunk

is)

hogy

türténetirásának,

is

érdekes (köztük

történetíróink

egyrészt kéjjel szeretik föltüntetni

Széchenyi és Kossuth

addig másrészt utaik, véleményeik ugyan-

politikája közötti ellentétet

:

azonosságát,

találkozását

politikájuk

szerint

e tekintetben

Ugyanis az

elhallgatják.

kérdésben Széchenyi épen ugyanazon az állásponton a melyen Kossuth. fejtegetett

Bizonyítja ezt „Naplójában" a

következ kifakadás

:

„

.

.

.

itt

áll,

meg-

változtatom politikámat. Magyarországnak önmagából kell meríteni

ert. Magyarországnak vagy egeszén

vagy saját tengelye körül

1847 június

kell

be

forognia."

kell

olvadni

il846

Ausztriába,

szeptember

29.,

15.)

Olaszország, küzdve egész Európával, kivívta nemzeti egységét és függetlenségét, mert Mazzíni után ..Itália

fara da se"

—

Itália

maga

minden szívbl fölbugyogott:

megteszi.

Ugyanezt a nagy állammvészelí igazságot fejezi ki Beöthy Ákos híressé vált könyvében, midn azt mondja, hogy: „Minden államnak önönmagában hordja

önönmagában a

szabadon rendelkezik."

kell a

súlypontját hordani

súlypontját,

mely erinek

;

s

az az állam

összessége

fölött

:

126

Magyarország

is

súlypontját egész a mohácsi

magában hordta, de a Habsburgok sem szerezhette vissza. A duahzmus vissza soha, mert Magyarország

alatt elveszítvén

ezt a súlypontot

erinek összessége

:

önÖQmai napig

vészig azt

nem fölött

is

adhatja

szabadon

nem rendelkezik. Hozzá még az összetett er is csak akkor er ha egg irányban huz, különben nem er az, hanem az ernek csak délibábja, mely a megpróbáltatásnak sem napsugarát, sem szelét ki

nem

állja.

ÖT()D1K KÉSZ. Királyi felségjogok

és nemzeti jogok a magyar közjogban.

I.

FEJEZET.

Keletkezésük és meghatározásuk a Tripartitum alapján. Beksics nemcsak a történet- és tanulmányiró, jogász koturnusában

éltet levegje,

s

is

megjelenik elttünk.

A

hanem

a köz-

közjog Beksicsnek

tagadhatatlan, hogy közjogi doktrínái és fejtege-

mind megannyi becses anyagot szolgáltatnak a tudományos magyar közjogi irodalom épületének felépítéséhez. Azonban nagy közjogi ismereteit nagy közjogi tévedések követik nyomon.

tései

—

Annyira nagyok ezek. hogy ezeket már

még

dialektikája

sem képes

eltakarni.

Történeti könyvének „Az

els kiegyezési

kísérlet"

czimü

feje-

zetében ugyanis a következket írja:

nagy szerepük maradta magyar király felségjogainak. Az 1848-iki törvényhozás nem szakított a régi magyar közjoggal, hanem csakis alkotmányos ellenrzés alá

„A

48-iki törvények

szerint

helyezte a királyi jogokat. olradtak.

Ugyanez

A

is

npmzefi Jogok

történt a külügyre

s

rrjészen

a felséf/jogba

a díplomáczíaí képviseletre

vonatkozólag.

A régi magyar közjogban tehát a magyar király felségjogai nagymérvben szerepeltek st a XVIII. század közepén és végefelé annyira, hogy pótolni kezdték magát a törvényhozást, k royalizmus oly kifejldést nyert, hogy már-már a nemzeti abszolutiz;

:

:

128

mus

öltötte

jellegét

És

föl.

magyar

a

király

felségjogai

ellen a

nemzet nem igen védekezett." Beksicsnek az az

hogy

állítása,

felségjogokba olvadtak be

nemzeti jogok egészen a

a

határozottan téves közjogi felfogás,

:

ez az állitás annyira nélkülözi

a

közjogi

szeren közjogi valóflansúg. Hogy állításunkat bebizonyithassuk

igazságot,

st

hogy az egy-

:

magyar közjog

szerinti felségjogok és

melyet vázlatosan ugyan, de mégis az szerétöl és felfogásától eltéren

tisztába kell

:

jönnünk a

nemzeti jogok fogalmával, a öí<szes

konstruálunk

közjogi

meg

Íróink

remi-

ugy, a mint azok

a magyar Corpus Juris alapján megkonstruálhatok.

A

királynak, mint a

magyar állami hatalom legfbb képvisel-

jének és személyesitjének. ezen legfbb hatalom gyakorlása tekintetében megillet jogait

:

az államhatalom tartalmát

királyi

felségjogoknak nevezzük. Vagyis

képez

jogok összességébl a királynak

a magyar szent korona révén vált jogok)

:

Viszont

— átengedett

—

jogok (tehát már deri-

a királyi felségjogok. :

A magyar nemzetnek

szintén

gyakorlása tekintetében megillet jogait

:

az

állami

hatalom

nemzeti jogoknak nevez-

zük. Vagyis az államhatalom tartalmát

képez

jogok összességébl

a nemzet

át

nem

engedett jogok (tehát

által

—

a király részére

mindig eredeti jogok)

:

—

a nemzeti jogok.

Már ezen két meghatározásból is látható, hogy mind a királyi felségjogok, mind a nemzeti jogok keletkezésének közös forrása, kiinduló pontja a magyar állami, vagyis az oszthatatlan nemzeti hatalom, avval a különbséggel, hogy mint alább látni fogjuk, ez az állami

hatalom

pedig

már csak

által közvetített

nemzeti jogoknak

a

közvetett

—

—

még

közvetlen, a felségjogoknak

pedig

a magyar szent korona

forrása.

Ezek azonban a már

kifejlett államjogi

elméletek nemzeti és

modern defmicziója, s bizonyos, hogy Werbczy Hármaskönyvében nem igy határozta meg azokat. A felségjogoknak a magyar közjogban való keletkezését és azoknak szubstancziáját Werbczy Hármaskönyve I. Részének 3-ik czimében (6. §.) a következképen adja el „Miután pedig a magyarok a Szent Lélek kegyelmének sugalla-

felségjogainak

tából az igazság ismeretéhez és a katholikus hitvalláshoz

királyunk közremunkálása által

— eljutottak és t önként

—

szent

királyukká

12í»

vúlüsztottáh

mcffis

rs

i,i)r(niázfálc

nem nemesektl

képen a nemeseket ékesitö és a

birtokadományozásának Jogát és együtt

ürszá<,'lással

koronájának

szent

(i

hözönség

a nemesítésnek,

:

teljes

minden nemesítés és

és

helyezte és Lövetkezésképen

alá

átruházta

e két dolog

mefrkülönhöztcto

hatdbnát az uralkodással

a közönüég akanttáhól^ az ország

('tlt(tl,

a joghatósága

fejedelmünkre és királyunkra

következés-

s

tle ered

ettl fogva

;

mintegy a viszonos átruházásnál

és a kölcsönösségnél fogva annyira szorosan függ egymástól

min-

denha, hogy egyiket a másiktól külön-külön választani és elszakítani

nem

lehet,

(Postquam ver

onem

nem

egyik a másik nélkül

s

Hungari venere,

pariter et coronavcre;

fidei

et

omnis

^

Spiritus Sancti gratia, ad agniti-

inspirante

Gatholicaeque

veritatis,

regis nostri,

történhetik,"

professionem, opera ipsius sancti

eundem sponte

nobilitationis, et ex

in

regem

elegére,

consequenti pos-

sessionariae coüationis, qua nobiles decorantur, et

ab

ignobilibus

segregantur, facultas. plenariaque potestas, in jurisdictionem

sac-

rae coronae regni hujus, et per consequens in principem, ac

regem

communitate,

a

nostrum,

cum

imperio,

tatis

origó per

et

eonnexionem,

et

communitatis ab auctoritate,

tmnslata

regimine

est,

a quo jam omnis

simul nobili-

quandam translationem reciprocam, reílexibilemque mutuo semper dependet ut sejungi, segrega-

ita

;

rique nequeat ei altér sine altero

Habár az uralkodási

fieri

non

possit.)

és kormányzási felségjogokban a törvény-

hozási és birói felségjogok a középkor államjogának

tanai

szerint

már benfoglaltatnak: mégis ezeknek szabatos keletkezését Werbczy Hármaskönyve H. Részének 3. cziméböl (mintha ebben már Montesquieunek az államhatalmi ágazatokról szóló modern elvei lüktetnének) a következképen tudjuk meg: „Immár azt a kérdést veszem fejtegetés alá: vájjon a feje-

—

delem törvényeket és statútumokat önmagától alkothat-e, avagy a nép belegyezésének 1.

§.

is

szükséges hozzájárulnia?

Mire nézve

meg

kell

jegyeznünk, hogy jóllehet hajdan,

midn a magyar nemzet még pogánymódra élt, és nem király, hanem vezér és kapitányok igazgatása alatt állott, akkor a törvénya

hozásnak és rendelkezésnek minden hatalma ezeknél vala. 1

A

szakasz legutolsó része a világosabb szövegezetü

„Quadriparlitum"

van fordítva solus exinde rex Hungáriáé nobiles efficere potest, módis infra scriptis haecque duo per (piandam reciprocam translationem reílexibilemque eonnexionem a se se ita muluo dependent stb. (Lásd a Márkus Dezso-féle Corpus Juris kiadást.) I.

R. 12.

cziméböl

is

:

;

130

2.

De minekutána a katholikus

§.

önként királyt választottak,

maguknak

hitre tértek, és

ugy a mint bármely birtokadományozásnak, és minden bíráskodásnak hatalmát és jogát törvényhozásnak^

az uralkodással és kormányzással együttesen

— —

nájának szokták

ez ország

joghatóságára,

királyok

nép

a

törvényeket

a

és

§.

A

fejedelem mindazonáltal egyedül

gokban és az a népet

és

megkérdezése

történni

is

a

igy ettl fogva

szokott.

maga akaratából

:

dol-

magyar nemzet régi szabadságának ártalmára

egész

hanem össze kell hivnia és megkérdeznie a ha vájjon ennek az ilyen törvények tetszenek-e vagy sem ? \

ha igennel felelnek azontúl az ilyen végzéseket (az isteni mindig épségben maradván)^ törvényekül jog

kik;

:

természeti

tartjuk

meg.

4. is

és

önkényesen, kiváltképen az isteni és természeti jogot sért

semmitsem rend élhet

a

És

át.

összehívása

mellett kezdették alkotni, a mint ez korunkban 3.

a mi törvényesen

következésképen

és

rendelt fejedelmünkre és királyunkra ruházták

a

szent koro-

melylyel Magyarország mindenik királyát megkoronázni

§.

Többnyire pedig közös

megegyezéssel,

elhatároz valamit, a mit a közjóra hasznosnak

terjeszti

adjon,

a fejedelem és

és helyben hagyja

törvénynek

elé,

ha maga :

a

kérvén, hogy

fejedelem

erre ilyen

törvényerre

akkor az

kell tekintenünk.

az

maga

itél,

nézve

és

neki

végzéseket emelkedik,

a

nép

Írásban

törvényt elfogadja

s

azonnal

-

5. §. Mégis mindezeket nem a nép, hanem különösen a fejedelem statútumainak mondjuk azért, mert ha a fejedelem beleegyezése és megersítése mindkét esetben azokhoz nem járul: eme

rendeleteknek

semmi

ereje

nem

Mindazonáltal általános

lészen.

néven eme rendeleteket igen gyakran az ország végzeményeinek nevezzük.^

(Sed quaestio occurrit pertractanda possit condere leges, ac statuta,

an

:

opus

ütrum princeps per sit,

populi

ut

se

quoque

accedat consensus?

quod quamvis ohm populus iste non regem, sed ducem ac capitaneos haberet directores omnis potestas condendae legis, et constitutionis apud eos fuerit. §. 1. Unde advertendum Hungarorum, dum adhuc ritu

;

viveret gentilium, et ;

1 Hogy mit tart Werbczy isteni és természeti jognak erre nézve lásd Hármaskönyv, Elbeszéd 7. és 9. czim. 2 Itt van letéve a nemzetnek törvénykezdeményezési joga. 3 Itt van letéve a királynak vétó felségjoga. :

:

;;

:

131

§.

Verum

2.

regem sponte

et

etiam

ipsis elcirerunt;

condendae legis, quam alqiic omnis judiciariae

tam

possessionariae (MjUationis,

ciijiislibet

potestatis

püsteiKiuani ad fidem catholicam sünt conversi,

sibi

faeiiltas

sacrae regni

in jiirisdictioiieiii

Imjus

coronae,

qua cuncti reges Hungáriáé, coronari solent, et subsequenterprincipein ac

regem nostruni legitimé constitutum, simul cum impcrio,

et regiiiiine

translata

temporibus noslris §. 3.

est,

juri

;

tales

reges

et absolute,

et naturali praejudicantibus,

divino,

non

convocato,

ipsi,

coeperunt

:

Prout

et

Hungaricae gentis

potissimum

atque

derogantibus,

etiam

constitu-

Sed accersito interrogatoque po[)ulo an ne ? qui cum responderint, quod postea sanctiones (salvo semper divino, naturalique jure)

facere

eis tales leges

sic

postea

consuevit.

fieri

vetustae libertati totius

si

sic

Attamen princeps, proprio motu,

super rebus

tiones

Et

populo, constitutiones facere

interrogatO(|ue

potest:

placeant,

pro legibus observantur. §.

4.

Plerumque autem

et

populus

ipse

nonnulla,

quae ad

publicum bonuiii conducere arbitratur, unanimi consensudecernit: scriptisque principi porrigit, supplicans super si

illis,

in

leges sibi stalui. Et

princeps ipse ejuscemodi sanctiones acceptaverit, et approbaveril

tunc vim legis pari §.

statuta

5.

modo

sortiuntur, et de facto pro legibus reputantur.

Quae tamen omnia,

nuncupantur

;

eo quid

consensus, et confirmatio

Verum

tutio.

;

non populi

specialiter principis, et

nisi

utroque

modo

principis accederet

nuUius conseretur firmitatis ipsa consti-

generáli nomine,

constitutiones ipsae,

saepenumero

regni decreta vocitantur.)^

—

Werböczy-nek eladásaiból vehetjük eszünkbe a királyi a következket Mieltt a nemzetnek királya, s igy királyi felségjogok is a magyar közjogban lettek volna: magyar közönség (magyarnemzet) és a magyar közönségnek hatalma, (nemzeti joga) már létezett, még pedig aképen, hogy a magyar közönség hatalma, vagyis a magyar nemzeti jog egyidej a magyar közönség vagyis a magyar nemzet létezésével. Az sforrást tehát nem a királyság, és a királyi felségjogok, hanem a magyar közönség, és annak hatalma, vagyis a nemzet és a nemzeti jogok képezik. A magyar közönségióY, a közönség által nemzetf választódik felségjogokra nézve

már a 1

királyság

—

eltt,

L. Márkus-féle

s

a katholikus

hitvallásra

„Corpus Juris Hungarici" kiadást.

térés

közben a

132

megválasztott

közönség és a

nemzetfö a pápától koronát

kap.

Nem

csupán István kapja ezt, s nem is azért kapja, hogy azzal önönmagát megkoronázza, hanem kapja a nemzet is azért, hogy

maga

azzal önkényt választott nemzetföjét

csak miután a nemzetfö

királyának, s

náztatik királynak

Mai napig

is

:

a nemzet koronázza

ruházódnak reá az uralkodás és országlás

a magyar közönség, a magyar nemzet,

illetve

jogai.

a magyar

eminens részvételével.

egyház

országgylés koronáz a katholikus

meg

megválasztatik és megkoro-

És sem a király nem koronázza meg magát, sem az esztergomi ez utóbbi csak a király fejére teszi a koronát herczegprimás ;

V. László óta a nádorral, jelenleg az ország választottjával együtt.

Koronázni azonban Magyarországban csak az országgylés koronáz.

^

Ezzel még mai napig is demonstrálódik az a fontos közjogi tény, hogy a királyság a nemzetbl fakadt ki, s hogy a királyi felségjogok a nemzettl veszik eredetüket és származásukat. Miután pedig a nemzet csak azt koronázza meg, a kit királynak önként megválaszt az uralkodás és kormányzás átruházásának a cselekményét igy a szent korona közvetíti, s mintegy :

él

lény gyanánt eszközli.

sal,

hanem pusztán csak

Nemzet

és királya ekkor

tumot a nemzeti hatalomban

foglalt

de különösen a XII. század óta megválasztott

hatalom

ugy

koronát

szent

és

Írás-

jogok megosztása tekintetében.

Ezért emelkedett a koronázás cselekménye

így a

még nem

a koronázás cselekményével kötnek pak-

a

— elsrend közjogi cselekménynyé.

magyar közönség, mint az önként

megkoronázott király

él szimbólumának

— már szent királyunk,

tekintik, a

az

nemzeti

oszthatatlan

melyre a magyar közönség

a saját hatalmá6o7 az uralkodási, országlási, törvényhozási, birtok-

adományozási és nemesitési hatalmait els sorban a szent koronára mindazon jogokat, a át, s a mik által a király megnyeri

ruházta

melyek az uralkodással kinek az

fejét

a szent

és országlással együtt járnak. És csak a

korona megérinti: az lesz a

király, a

„rex'',

magyar közönségnek a szent koronára átruházott

nyeri el a

uralkodási és országlási hatalmát.-

1

Midn

VII.

Pius pápa a világ legbámulatosabb autokratája,

fejére készül tenni a koronát

:

a császár elvette azt

vel fejére a koronát, azután pedig

ezen tényeivel

is

jelezve azt,

nejét

koronázta

tle és maga

meg

hogy az államhatalomban

I.

vele (1804 foglalt

Napóleon,

tette önkezé-

decz.

2.),

összes jogok ö

tle veszik származásukat. 2

A

a királyra,

els sorban nem nemcsak a közjogban, hanem

szent koronának azon tana, hogy a nemzet jogait

hanem

a szent koronára ruházta át

:

1Ö3

Ebbl

láthaló,

hogy a

felségjogok

királyi

nemzeti jogok voltak és esak az átruházás ténye jogokká. Az örö/iös királyság behozatala a nemzet uj királyt

nem

eh'itf

választolt és azt

történetünk tanúsága szerint

— rzoi

az

átruházás

által

ell'dt

váltak felség-

(1^87) mindaddig, mig

meg nem

koronázta,

idköziién n királyi

—

fvImUjjoijolc

Csak az örökös királyság is behozatalával változik meg a közjogi helyzet, külön is kimondván az 1791 llí. t.-cz., hogy mindaddig, mig a koronázás megtörtén„idközben épségben maradnak az örökl királynak mindhetnék azon jogai, melyek az ország köz- és alkotmányszerü igazgatására ntmzifi

(jijnhorüHaflak.

Jo(/()k (jijaHáttt

:

:

tartoznak

—

fenmaradván

hasonlóképen

az

állampolgároknak

hsége", de a törvényhozási felségjogra kivételt tesz, a mennyiben a törvénymég a meg nem koronázott király sem

az uralkodó iránti köteles

még

nézve

szentesitési

ez a törvény felségjogot

is

gyakorolhatja.

magyar közönség nem minden hatalmát ruházza a szent koronára, s következleg a királyra, hanem csak annyit, mennyi nélkül az uralkodás és kormányzás természetszerleg nem lehet a hatalom többi része a magyar közönségnél marad,

Azonban

át

a el

a

;

mert a magyar közönség hatalom (nemzeti jogok) nélkül szetszerleg a

is

—

szintén

nem

lehet

el.

—

termé-

Ugyanis a király nemessége

nemességbl, mint a kölcsönös átruházás tényébl

eredt, s igy

a kirúlij és n nemesség egymástól mindenkor és kölcsönösen függnek, s

egyik (a király)

Ha

a király függ

a a

másik

(a

nemzet)

nélkül

el

nem

lehetnek.

nemességtl: ez a függés a magyar közönség

sem képzelhet. Minthogy pedig 1848 eltt közjogilag csak a magyar nemesség képezte a magyar nemzetet; s minthogy a király is a magyar nemességbl vette eredetét: ebbl következik, hogy a király és

hatalma, vagyis a nemzeti jogok nélkül

el

nemesség az egy és oszthatatlan nemzetegységet alkotják,^ és hogy a magyar nemességnek a királyra át nem ruházott jogai mai nap a magyar nemzeti jogokat képezik. szintén a jelképesen Ezt a közjogi nemzetegységet magyar szent korona fejezi ki, de ez a kifejezés nálunk nemcsak egyszer szimbolikus tény, hanem egyúttal közjogi szabály is, mely

—

—

abban nyilvánul,

hogy a nemzetegységnek minden egyes

közjogi vonatkozású magánjogi dolgokban

nek

'24.

királyi

és 64. czimeiböl, vagyis

is

kifejezdött, a mint az a Hk.

Werböczynck a

I.

Részé-

királyi jogra (jus regium) és a

jóváhagyásra (consensus regius) vonatkozó eladásából Tofuni corpiiíí sacrae Regni Coronae.

1

része,

is

kitnik.

:

134

király, mint a nemességnek minden egyes tagja, és minden magyar állampolgár egyszersmind az ország szent koronája tagjának tekintend. (Membra sacrae Regni Coronae.) A szent korona tehát az az összefoglaló kapocs, mely a királyt

tehát

ugy a

igy jelenleg

és

nemességet

nemzetté

oszthatatlan

az

egygyé,

teszi.

Mikor

nemest szántani-vetni, tehát József császár látván a nem is annyira gúnyosan fölkiáltott: „Ez nekem corregensem" gúnyt, mint inkább közjogi igazságot fejezett ki, mert abban a bocskoros

!

magyar szent koronának doktrínája volt kifejezve. ^ Látjuk tehát Werbczyböl, hogy a király uralkodási, kormánymár a királyság megzási és törvényhozási általános felségjogait

—

—

alakulásakor

a nemzettl

fejldése

kapta, a királyság

folytán

pedig a nemzeti hatalomnak konkrét felvetdött gyakorolhatása tekintetében minden egyes nemzeti jogra nézve külön-külön kapta meg a király az átruházást, a

felségjoggá

mely átruházás folytán az addig nemzeti jog:

lett.

antiqua, bona, Ez az átruházás pedig mindig törvény, vagy approbata consuetudo, vagyis nemes-magyarországnak régi. jó és :

helybenhagyott szokásai

által

eszközöltetett. Világos

törvény

közjogi szokás hiányában a nemzeti jog tehát soha felségjoggá

és

nem

alakulhatott.

1 Az ország szent koronája (sacra Regni Hungáriáé Corona) négyes jelentségben domborodik ki a 'magyar közjogban. Els sorban nem egyéb az, mint koronázási ékszer. Másodsorban a magyar állami hatalom szimbóés negyedsorban, a legjelenluma. Harmadsorban a királyság kifejezje,

—

tsebb értelemben

:

közjogi

fogalom,

s

mint ilyen jelenti

az államhatalmat,

ennek alanyát, vagyis a cselekvképes szuverén magyar államot egész szervezetével és erejével. így a szent koronának ezen közjogi fogalmában az ország egész területe, népessége, fhatalma (impérium) és ezen fhatalomnak alkotmányos fötényezi a király és az országgylés a legbensbb közjogi

és

:

egységben egyesülnek.

A hanem gár

is

szent

koronának

a nemzet

részese a szent

hatalma tehát nincs egyedül

teljes

minden egyes

tagja, vagyis

korona hatalmának.

pedig minden állampolgár (membra sacrae Regni Coronae), a

jelenleg

lyásolják.

A

Ezért

volt a

szántó-vet

király és a szent

korona

a

királynál,

minden egyes magyar

állampol-

1848 eltt közjogilag a nemesség,

ezért neveztetik a szent korona tagjának, kik a királyt

hatalmában korlátolják, befo-

nemes corregense

tagjai, vagyis az

II.

József

állam polgárai

császárnak.

együttesen

korona egész testét (totum corpus sacrae Regni Coronae), mig a szent korona tagjainak összessége (országgylés) a király nélkül az ország egész testének (totum corpus regni) neveztetik. alkotják a szent

—

Ez röviden kifejtve az ország szent koronájának a tana.

135

De a

—

királyra

korona révén

a szent

alakult

zott, és felségjoggá

nemzeti

—

még

igy átruhá-

jogok gyakorlását

is

csak

a

nép összehívásával és megkérdezésével eszközölhette a király. Ez a Werböczynek idézett helyébl kitünö alkotmányos elv olyan sarklétele lett ezer éven keresztül a magyar közjognak, hogy

sem az idö vasfoga meg nem emészthette, sem a török, sem a tatár, sem a német el nem pusztíthatta. A népnek ezen köteles azt

összehívása és megkérdezése által a királyi hatalmat alkotó felség-

—

jogok

a királyság

kezdve -

felállitásálól

befolyás, vagyis a nemzeti

jogok

mindig alkotmányos

korlátoltattak

által

;

s

nem

volt

az állami, vagyis nemzeti hatalomnak olyan

ágazata és alakulása,

a melyre a nemzet az ö nemzeti jogai által

közvetlen

nem

—

gyakorolhatott

nem

és

befolyást

gyakorolt volna.

Rendkívül érdekes, a középkori európai jogfejldésben egyedül álló közjogi

doktrína

:

a felségjoggá

lett

nemzeti jogot

—

nemzeti

jog által korlátolni.

Rousseau

Az, a mit

„Contral

social"-jában

csak

a

XVIII.

hogy minden egyes polgár tagja a szuverén közös hatalomnak az már nálunk akkor régen a nyolczszázados ^membra Sacrae Regni Coronae"-féle közjogi

század

derekán

tár

tul

a világ

elé,

:

doktrínában találja kifejezését

század

zet csak a XVIII.

kijelentéseiben"

aképen

^

;

s

azt,

végén: valósit

a mit a nagy franczia

nem-

„Az emberi és polgári jogok hogy: , minden uralom a

meg,

nemzethez van kötve, az egyes (tehát a király is) vagy testület csak annak meghizásáhól gyakorolhat hatalmat" az már Werbczy :

Tripartitumában 300 évvel elbb, mint a

fél

ezredéves doktrína van

magyar közjogba beiktatva. A mi a bámult „grand

nokság ellen"

:

az

egyezésén alapuló, 1

dalom

s

végén volt a „természet felkiáltása a zsarmár nálunk király és nemzet ezeréves megaz alkotmány medrében folydogáló dogma volt.

des droits de Thomme et du citoyen. A franczia forraalkotmányának 17 pontban összefoglalt, s Lafayette által szerkesztett

Declaration

ehl)

nation''-nál

század

csak a XVIII.

melléklete volt.

:::

136

FEJEZET.

II.

A nemzeti és felségjogok

tartalma.

Az oszthatatlan nemzeti hatalomban, vagyis az állami hatalomban foglalt jogok összességét Werbczy Hármaskönyve szerint tehát király és nemzet megosztva birják és gyakorolják. De értsük

meg

jól:

nem

az állami hatalom van megosztva, mert az egységes

hanem az állami hatalom tartalmát képez jogok vannak király és nemzet között megosztva. De mig ezek a jogok a nemzetet közvetlenül, addig a királyt csak közvetve illetik meg. Ezt a közvetítést a Tripartitum szerint mint kimutattuk a magyar szent korona eszközli. S minthogy igy a király az állami hatalom gyakorlása tekintetében az állami hatalom tartalmát képez jogok összességébl öt megillet jogait, vagyis a felségjogokat csak a magyar szent korona révén birja és gyakorolja, s minthogy igy a felségjogok közvetlen forrása és oszthatatlan,

—

—

a szent korona, és csak közvetett forrása az oszthatatlan nemzeti,

ebbl önként következik, hogy a magyar nem az állami hatalomból közvetlen kifolyó hanem már csak a szent korona révén birt, tehát

vagyis az államhatalom királyi

:

felségjogok

eredeti jogok,

átszármaztatott (derivált)

mindig

Az

eredeti jogok.

akaratából

lett

mig

jogok,

átszármaztatott

ellenben

a

nemzeti jogok

nemzeti jog pedig a nemzet

eredetileg

joggá,

derivált

vagyis

felség-

joggá.

Miután azonban

felségjogok

a

is

a

szent koronán fid az oszthatatlan nemzeti

akarata folytán indultak

ki

:

vagyis

deriváczión,

hatalomból,

nemzet

a

az igy átszármaztatott jogok az állam-

hatalmi jogok összességébl csak annyi és olyan tartalommal hatnak, a mennyit a nemzet a koronára ez a

korona sohasem a királyé

rünek

látott.

Az a

Sem

többel,

doktrína,

a

—

—

és jól jegyezzük

—

Locke,

az

bírhatnak.

alkotmányos

Hobbes-szel ellentétben

monarchia

—

a XVII.

század végén a „Kormányról" czimü értekezésében aképen tott

meg, hogy a népek ezen átruházás

annyit vesztettek, a

mennyirl

nálunk már akkor hétszázados

mondja, hogy a népek

csak

él

jogaikról

bír-

meg

átszármaztatni jónak és czélsze-

sem kevesebbel nem mit

legkiválóbb angol bölcsésze

a

folytán

állapí-

csak

maguk akartak lemondani

jog volt. De

az

jogukból

mikor Locke azt

állam javára mondottak

le

:

;

;

137

modem

mai

a

A\'erl)ö('zy

államjoj,M

felf'oo;ás

nem

hogy ellentétbe kori államjogi

jön,

képtelenséget

szerint

modern államjogi

doktrínája pedig a

st

bátran lehet

állítani,

doktrinérizmusnak számos alaptana

mond

nemcsak

l'olfogás.sal

hogy a legujabb-

Werbczy

Tripar-

titumában már feltalálhatók.

Ezek szerint tehát a magyar a nemzet

<()

államhatalmi

az

hanem csak

a király,

h) a

azt,

fölkent

azt tekintette, hogy // lesz

koronán

////

már felségjogokká

is

nem

aztán

:

birtokába jutott

mely nemzeti jogok a

is,

De mig ezek a jogok

alakultak.

szállottak

koronára

át a

király

a koronára átruházott nemzeti jogoknak

koronával a királyra át

összességébl nemzeti

jogok

hogy mit ruház

koronával

szent

tartalmának

volt

Nem

jogokat engedett át a koronának.

felségjogok

királyi

következ

keletkezési proczesszusa a

a

addig ezen derivált jogok

megtartották nemzeti jogi jellegüket.

A

nemzeti jogok keletke-

derivált felségjogok és az eredeti

különbség csak

zése és tartalma tekintetében e roppant lényeges

akkor domborodik

ki

a

maga

ha egy futóhazánkon kivül es akár

jellegzetes valóságában,

lagos összehasonlitó pillantást vetünk a

alkotmányos, akár abszolút országok fejedelmeinek

felségi, és népei-

nek nemzeti jogaira.

Más államokban a

felségjogok mindig annyi tartalommal legfbb államhatalom gyakorolhatása tekin-

birnak, a mennyivel a

—

tetében az

az államhatalmi jogok összességébl

államfnek

„ipso

jure

birni

kel/

azon

—

egy embernek,

középkori

államjogi

doktrína alapján, hogyha létezik állami hatalom, s létezik annak legfbb képviselje ennek a legfbb képviselnek rendelkezésére bocsájtandó mindazon jogok összessége, a melyek magában az államhatalomban benfoglaltatnak mert ha ezek az államhatalom tartalmát képez jogok összessége az államfnek rendelkezésére :

;

nem

állanának

:

akkor az államf, az állam legfbb képviseljének

sem volna tekinthet. Ezen középkori doktrína államhatalomban jogi

tan

szerint

foglalt

a

szerint az

államf nem lehet

el

az

jogok összessége nélkül, és igy ezen állam-

felségjogok

sohasem

származtatott,

hanem

mindig olyan eredeti jogok, a melyek közvetlenül magából az állam-

hatalomból erednek.

A népek pedig ezen elmélet alapján az államhatalmi jogok összességébl csak annyival rendelkezhettek, a mennyinek birtoka a fejedelmet az államhatalmi jogok

legfbb

és

korlátlan

gyakorol-

138

nem

hatása tekintetében hatta,

akadályozta, tehát czirkulusait

vagy a mennyit a fejedelem népei részére az

jogok összességébl czélszerünek

vagy

átengedni,

nem

zavar-

államhatalmi

megosztani jónak

velük

és

látott.

Ez épen megforditottja a magyar közjogi doktrínának. felségjogok az eredeti jogok

—

mig nálunk a nemzeti jogok az

Ott

nemzetiek a deriváltak,

és a

eredetiek

és

a

a

—

felségjogok

a

deriváltak.

—

még alkotmányos monarchikus

Nincs

Magyarországon kivül

volnának.

közjoga

Mindenütt

—

eredeti

a hol

derivált jogok melyek azon országok államhatalomból „ipso jure"

a

felségjogok

jogok azok,

közvetlenül

szerint

sem Európában

állam

az

származnak.

A magyar

királyi felségjogoknak

ezen

sajátságos,

más

álla-

mokétól lényegesen eltér keletkezése, alakulása és tartalma következtében

érthet

meg alkotmányunknak nemzeti szellemben

csak

és irányban kifejlett azon jellege és természete,

ezer

évén keresztül a

királyi felségjogok és

hogy történetünk

nemzeti jogok miért

maradtak lehetleg mindig egyensúlyban. Ezt az egyensúlyt, és azt, hogy közjogunk a felülrl engedélyezett szabadságok rendszerét

nem

ismerte:

nemzeti

és

felségjogok derivans természete eredményezte, a

a

felségjogok

egyensulyozóját

pedig

korona doktrínájának közjogi jelentségében

a

magyar

szent

birjuk.

S minthogy igy a magyar közjogban a király az „isteni jog" haszonbérljének magát sohasem tekinthette, érthet csak az, hogy hozzánk

nem

szólhat a király ugy, mint szólott az osztrák császár

„Az alkotmány, a melyet birodalmamnak szabad 4.). Ebbl érthet meg az, hogy a habár azok nemzet a Habsburgok oktrojirozott alkotmányaiból között üdvös eszmék is voltak találhatók soha egy kommának a Reichsrathhoz

:

akaratomhói adtam" (1901 febr.

—

az elfogadására

sem

—

volt rábírható.

De egyúttal az is megérthet, hogy a mikor a népek fölött Európa összes államaiban az „Isten kegyelmébl" való királyok és császárok grasszáltak hogy akkor a magyar szent korona milyen megbecsülhetetlen szolgálatot tett a nemzetnek. Tette azt a szolgálatot, hogy a kontinensen egyedül mi voltunk közjogilag mindig a alkotmányos nemzet, ugy annyira, hogy még I. Ferencz is kirl fel van jegyezve, hogy magától a „Constitution" szótól is ugy irtózott, mint az ördög a tömjéntl, hogy még ez igy szólt a magyarokhoz: Boldogok ti! a kiknek alkotmánytok van. :

—

139

És habár Corpus Jurisuiik tömve is van közjogi törvényekkel, melyek századokon keresztül a derivált felségjogok tartalmát és és irták körül és habár a gyakorlási módját határozták meg a

—

jogokra mindig rendkivüli Icllékony hatni az összes

kiemelked és

Habsburg-királyok

-

megkonstruált

korszakában

közjogi rendszer egyensúlya a

a

le-lebillent

Eltekintve attól, hogy emberileg tökéletes alkotás

—

az okra

mond-

volt: mégis ezen

is

alkotmányok között toronymagasságra

középkori

jól

;

jogok összességébl az öt illet nemzeti

államhatalmi

nemzet az

Beksicscsel ellentétben

—

javára.

királyság

nem

létezik

majd alább fogunk

:

erre

rátérni.

FEJEZET.

III.

A felségjogok gyakorlásának módja és megoszlása. Az oszthatatlan nemzeti hatalomban a nemzet és a királyság között

foglalt

— a mint azt

jogok összessége

kimutattuk

—

vannak megosztva, hogy a felségjogok derivúrzió utján a nemzeti jogok pedig a nemzetet

Meg

kell tehát jól jegyezni,

megosztva. nek,

A

eredetileg illetik

hogy

nem

felségjogok

király által gyakorolhatók,

a

maguk

a

meg.

a felségjogok vannak

felségjogok soha sincsenek megosztva,

mert a

aképen

királyt,

teljességében

nem

is

mindig

annak személyéhez vannak kötve,

lehet-

csak a s attól

elválaszthatatlanok, elidegenithetetlenek.

De a nemzeti, mert

az

vagyis

államhatalom

oszthatatlan,

hanem

az

az

sincs

megosztva;

szintén

egységes és

államhatalom fogva

természeténél

államhatalomban

foglalt

jogok összessége

van megosztva király és nemzet között. És igy nagy tévedésben vannak azok a közjogi

Íróink, a kik

tudományban uralkodott tévnézetek által félrevezettetve, Magyarország alkotmányát vegyes természetnek (monarcho-aristokratikusnak) oly értelemben vitatják, mintha némely felségjogok gyakorlata a királyt, másoké pedig 1848 eltt az országos rendeket, most pedig az egész nemzetet kizárólag illették a vegyes kormányalkat iránt, a

Tévednek, mert a felségjogokat király és nemzet között megosztani nem lehet s azok sem 48 eltt, sem most megosztva nincsenek.

volna, vagy illetné meg.

^

Korbuly

:

^

Magyarország közjoga, 61.

1.

:

140

De téved maga Korbuly is, aki azt mondja, hogy a király és nemzet között az államhatalom van megosztva, és ennek a megosztott államhatalomnak lett közjogi kapcsa a királyt és nemzetet együttesen jelképez szent korona.

A

felségjogok gyakorlási módját tekintve, általánosságban két

fcsoportra

oszlanak

meg.

Ugyanis

a

felségjogainak

király,

államhatalom különféle ágazataiban való gyakorlása valamely

konkrét közjogi

ténykedést

visz véghez.

által,

az

mindig

Hogy azonban

ezen konkrét ténykedést véghez vihesse és közjogi eredményt hoz-

hasson

létre

:

vagy rá van utalva a nemzet közvetlen közremkö-

désére, vagy nincsen.

Ha

1.

rá van utalva: ezen esetben a király felségjogait ered-

ményesen csak ugy gyakorolhatja ha a nemzet jogi

cselekmény létrehozására az

ugyanazon köz-

is

nem.zeti jogait gyakorolja. Ezek

a nemzeti jogokkal konkurzusban álló királyi felségjogok.

Hogy

tehát

egy konkrét közjogi eredmény

létrejöhessen

királynak felségjogait, és a nemzetnek gyakorolnia. így p.

o.

:

a

nemzeti jogát együttesen kell

a törvények hozásánál a királynak törvény-

nemzetnek pedig törvényhozói nemzeti jogát együttesen gyakorolni, hogy létrejöhessen valamely törvény.

hozói kell

felségjogát, a

Mert sem a király magában véve törvényhozói felségjogaival, sem

—

a nemzet

a király nélkül

—

törvényhozói nemzeti jogaival tör-

vényt alkotni, Magyarország közjoga szerint,

mind a két

—

fél

törvényes

együttes

kívántatik meg. hogy létrejöhessen

mény

birhatnak.

—

Ahhoz

konkurzusa

egy konkrét közjogi

ered-

a törvény.

:

2.

közjogi

véve

nem

közremködése

is

Vagy pedig nincs rá ténykedést

véghez

létrehozhat,

a nemzet közvetlen

utalva, s a király

vihet,

és közjogi

a nélkül, hogy együttes

valamely konkrét

eredményt magában

felségjogainak gyakorlásához

közremködése

—

konkurálása

szükséges volna. Ezek a nemzeti jogokkal konkurzusban

nem

—

álló

királyi felségjogok.

És

értsük

meg

jól

:

a felségjogok

gyakorlásánál

arról

nem

hogy vannak olyan felségjogok, a melyeket a király a nemzettel klhösen, és vannak olyanok, a melyeket a király csak egyedül gyakorol mert felségjogait a király mindig csak egyedül lehet

szó,

;

avval a különbséggel, hogy azok (t. i, a felségjogok) vagy konkurálnak a nemzeti jogok gyakorlásával, vagy nem konku-

gyakorolja^

;

:

141

A konkurentia azonban

rálnak.

nem

a felségjogokat

Ennek a helyes közjogi disztinkcziónak íigyehiien össcí's közjogi inniatt abba a tévedésbe,
ejti

közös

jogoknak

A

egyedül

és

királyi felségjogok

hagyása

kivül

a felség-

liogy

módjáról

gyakorlási

való

teheti közössé.

beszélnek.

nem

gyakorlásában tehát a nemzet soha részt

vehet, valamint a király sem gyakorolhatja soha a nemzeti jogokat.

A

a

király

nemzeti jog gyakorlásában csak akkor részesedhetik,

ha a nemzet valamely nemzeti jogot transferál királyának, de ezen transferatio folytán a nemzeti jogból

A

is

felségjog lesz -- és igy a

nem nemzeti

megint csak felségjogot és

király

legnagyobb része

felségjogoknak

módjának közjogi természeténél fogva

—

jogot gyakorol.

már azok

gyakorlási

— ezen második fcsoportba

is

tartoznak, a melyek ismét kétfélék lehetnek

vagy olyanok, a melyeknek gyakorlásában a király a nemzet

a)

által korlátoltatik és ellenriztetik

alkotmányos befolyása

vagy

l>)

olyanok,

nemzet alkotmányos

melyeknek

a

gyakorlásában

nem

befolyása által

a

korlátoltatik,

király

nem

a

ellen-

riztetik.

Általánosságban

meg

a

magyar

fcsoport szerint oszlanak

ezen két

tehát

a felségjogok ezen rendszerén

királyi felségjogok, s

a 48-ban, illetve 67-ben átalakult közjogunk

sem

változtatott.

De ha 67-ben a felségjogok közjogi rendszerén nem változás

jának

:

a 67-iki

:

nagyobb bkezséggel honorálta. Hogy azonban a mostani

fcsoportok alá

felségjogok

csak

tartoznak

feladata

felségjogok igy

esett

második allineájának tartalmát, mely 1867 eltt közjogilag századok törvényhozásánál királyi vétójogra szorítkozott

csupán a

egyes

is

törvényhozás a felségjogok második fcsoport-

;

a mi

:

ez

alaprendszerének

megállapítva:

Beksics

itt

elsorolva

taxative

különálló

milyen

munkának lehetne

csak az, hogy a magyar királyi

Corpus Jurisunk alapján közjogi nézeteit, ebben a meg-

doktrináját

téves

határozott és kijelölt irányban

czáfolhassuk meg.

és

már egy

czélunk

közjogunk értelmében az

tételes

nérszerhit

— az

alaprendszertl

el

nem

térhetve

—

142

IV.

FEJEZET.

Állami, királyi és nemzeti szuverenitás.

Minthogy

magyar

a

felségjogok

királyi

nemzeti

és

jogok

gyakorlása elválhatatlanul össze van kapcsolva a magyar államiság szuverenitás

— fogalmával;

st minthogy

tulajdonképen

államtanilag

—

az államiság nyilvánulása

a felségjogok és nemzeti jogok teljes-

ségének gyakorlásában jelentkezik; minthogy végül könyvem késbbi folyamán nemcsak az állami, de államhatalmi jogok különféle nyilvánulásainak szuverenitásairól

a fontos

rólag hasson

államjog sával

:

is

folyton beszélünk

:

nehogy ez

államjogi fogalom tételes fejtegetéseinkre zava-

elméleti

szükségesnek tartom annak meghatározását a modern

alapján

—

de

mégis Corpus Jurisunk

—

egész önálló rendszerben,

Az

oszthatatlan,

fbb

szem eltt

álUamhatalomban

egységes

tartá-

tételeiben szubszummálni. foglalt

jogok

egyetemes összességével való önálló, független és korlátlan rendelállami szuverenitásnak vagy jobb magyar szó hiján kezést

—

—

:

államiságnak nevezzük.

—

a jogok szempontjából Az állami szuverenitásnak ezen való meghatározása nézetem szerint helyesebb, s az összes

—

állami életet felölelbb, mint akár a hires Steinnek

„Verwaltungs-

lehre"-jében vagy Schulze-Graevenitznek, a porosz közjog tanárának

nagyhirü államjogi

porosz

államjogában,

müvekben

szuverenitást

—

az

adott

vagy akár a magyar közjogi és

azon definicziók,

államhatalmi

ágazatok

a

melyek az állami

közül

—

egyedül

a

törvényhozói hatalom nyilvánulásában találják meg.

St

a

tételes

határozásunk

magyar közjog szempontjából csakis a mi meg-

lehet

az

egyedüli

helyes

és

közjogilag

is

érthet

meghatározás.

Ha

ugyanis

az

állami

szuverenitást az egységes államhata-

lomnak akár a Montesquieu szerinti hármas, akár a Stein szerinti ketts ágazatu felosztása alapján, vagyis az államéleti funkcziók különböz nyilvánulása szerinti államhatalmi ágazatok szempontjából határozzuk meg akkor tényleg nem jöhetünk más ered:

hogy az állami szuverenitás kifejezje csak a törvényhozói hatalom lehet, mert a másik két államtani orgánum (t. i. a végrehajtói és birói hatalom) államhatalmat kezel ugyan, ményre, mint arra,

de

nincs

hivatva ezen doktrina szerint a szuverenitást kifejezésre

14;}

akkor,

hozni

mikor

a

a

törvényhozó hatalom ezen államhatalmi

ágazatokkal aképeri és ugy rendelkezik, a hogy akar.

Ámde, ha az állami önállósitott

és egymástól

szuverenitást

nem

államhatalom

az

függetlenül kezelt orgánumainak,

hanem

az államhatalomhan foglalt összes jogoknak a szempontjából defiakkor az egységes államhatalomnak a modern államtan niáljuk :

összes

meghatározott

szerint

törvényhozói,

(vagyis

nyilvánulásai

a végrehajtó és a birói hatalom

hanem

nemcsak is)

a

együttesen

juttathatják csak kifejezésre az állami szuverenitást. Mert csak igy lesz

egységes

az

és

oszthatatlan

államhatalomnak kifejezje az

egységes és oszthatatlan állami szuverenitás.

Ugyanis jogi

az államban, mint a jogok alanya gyanánt szolgáló

személyiségben

(és

Paulcr, Kautz és Pulszky

vagyis

az

nem is

állami akarat hál

cselekvcsekhöl (tehát

társaságban, a mint az államot nálunk

meghatározzák) nemcsak a törvényhozói hanem az állami akaratnak megfelel ^

a kormányzásból és a bíráskodásból)

is

kifolyó

hogy ezen személyiség fölött más jogoknak szintén találkozni hatalom akarata ne érvényesülhessen. Mert mihelyest az állam személyiségében foglalt egyes jogok (pl. a kormányzati jogok) más szuverén hatalom akaratának ingerencziája alá vannak vetve ez kell,

:

már

kizárja az állami szuverenitásnak épen a jogok összességében

nyilvánuló teljességét.

De az államnak nemcsak mint a jogok alanya gyanánt het személyiségnek, hanem az egységes és oszthatatlan hatalomnak fogalmából jogok,

mint az

is

tekint-

állam-

kiindulva: megfelelbb az államhatalmi

államhatalmi

ágazatok szempontjából való

meg-

határozás.

Ugyanis az egységes államhatalomban

foglalt

jogok egyetemes

összegével való önálló, független és korlátlan rendelkezés állandóan

legfbb állami hatalmat, a „summum imperium^-ot, a mig az államhatalmi ágazatok közül ezt csak a törvényhozói hatalom fejezi ki, s igy az államhatalomban foglalt jogok közül épen azok, a melyekben az állami akaratnak a cselekaz állami szuverevései, a tettei, az eredményei nyilvánulnak meg nitás látliafó érvényesülésének a körébl ki volnának zárva. A szuverenitás az elméletben igy meg volna, de épen a tételes intézményekben, a jogok látható érvényesülésében hiányoznék. Azonban az a szuverenitás állami teljességének fogalma kizárja, hogy elméletben létezzék, gyakorlatban pedig ne létezzék annak ugy az kifejezi a

„summa

potestas"-t,

:

;

elméletlen, mint a gyakorlatban olyan

„summa

potestas"-nak

kell

:

144

összegébl

erk

közös cselekvségre irányzott képességek és

lenni, és a

kell állni,

hogy

fölötte

olyan

semmiféle más szuverén hatalom

államakarata ne nyilvánulhasson, ingerencziája ne érvényesülhessen,

mert ellenkez esetben olyan képtelen államjogi helyzetekre akadmint pl. a Bosznia okkupácziója által létesült államjogi

hatunk,

ugyan a török szultán a szuverén

helyzetnél, a hol

a nemzeti

felségjogokat,

és

Ferencz József gyakorolja.

érvényesülését

hatalomban

egyetemes

jogok

foglalt

való

a képtelen

ez

államjogi

állapot

még

az államfüggetlen,

szuverenitás

önálló és korlátlan rendelkezés adja vissza az állami

fogalmát;

a hol

kifolyását,

Ha azonban

összegével

de

ur,

tehát a szuverenitásnak a

névleg

sem

áll-

hatna fenn.

Az

szuverenitás

állami

fogalmának általunk való meghatáro-

zása tehát mig egyrészt Montsequieu doktrínájának alaptételén, ugy másrészt az államnak azon modern meghatározásán nyugszik,

mely

az

államot

személyiségnek

posztulátumával ruházza

mely doktrínának

ságára ami tételes közjogunktól hoznak

Ha

szempontjából

meg

az :

törvényhozási

csak a törvény-

teljességét

ha tehát az a nemzeti és felségjogok államhatalom egyéb ágazataiban nem nyilváki

;

akkor, ha az állami

intézkedés

folytán

akaratnak a kifolyása, vagyis

Magyarországon a bécsi minisz-

térium kormányozna, és az osztrák bíróságok szolgáltatást, vagyis

igaz-

reális

föl gyakorlati példát.

ugyanis az állami szuverenitás

hozási hatalom fejezné

nulhatna

személyiségek

a

nyilvánítván,

a

s

föl,

eszközölnék a jog-

ugy a nemzeti, mint a magyar

felség-

királyi

jogok intézvényíleg, állandóan idegen szuverén állam ingerencziája alá vettetnének: lehetne-e

esetében

is

a magyar

még

a törvényhozói hatalom integritása

állami teljes szuverenitásról beszélni akkor,

mikor a magyar állami törvényhozásnak egyik

faktora

konstitutiv

épen azon fizikai személy^ a ki ezen idegen szuverén állam nevében

gyakorolná a nemzeti és magyar királyi felségjogok

fölött az

idegen

mely fizikai személynek a magyar közjog épen a törvényhozási hatalom terén nem befolyásolható, nem ellenriz-

ingerencziát, s a

het

és

nem

Pedig

korlátolható felségjogot: a vétójogot deriválta ?

a

tételes

magyar

közjog

épen

erre

a

képtelen

államijog doktrínára vezeti azokat, a kik az állami szuverenitást az

államhatalmi ágazatok, és

nem

az

államhatalomban

foglalt

jogok

szempontjából határozzák meg.

Ezen doktrína

szerint

bármilyen mértékben volna

is

közös

közjogi kormányzatunk és közös igazságszolgáltatásunk Ausztriával

!

145

sohasem lehetne azt mondani, hogy a magyar állami szuverenitás nem teljes, és hogy az csorhitatlan. a saját államuk kaptaAz európai úllainbölcsclöknek fájára

húzva államjogi doktrínáikat

lehet

de a mi

:

sajátságos

— — egy bizonyos

határig igazuk

helyzetünkkel ez a

államjogi

doktrína

semmiképen nem kvadrálhat.

Nem állam

mert állami szuverenitással csak

kvadrálhat,

szuverén

bir.

Ámde

mit nevezünk szuverén államnak ?

a mely cselekvésének

Azt az államot nevezzük szuverénnek,

—

motívumait, elhatározásának indokait

—

nem

korlátoltan

zott

képességek és

önmagában

erk

birja,

más szuverén hatalomtól

a közös cselekvségre irány-

önmaga rendelkezik

fölött

az

s

állami

öntudatos akaratnak kifejezésre való jutása ugy a felségjogok, mint a nemzeti jogok terén állandó és folytonosan tartó.

De ha

akarat abban

az öntudatos

ez

cselekvésének motívumai

nyilvánul

meg, hogy

hanem

önönmagában,

ne

intézméntjUeg

egy más, vele államjogi kapcsolatban álló szuverén állam akaratában találódjanak

föl;

ha ez abban nyilvánul meg, hogy az államhatalomban erk összegével, vagy azoknak egy részé-

jogok és államhatalmi

foglalt

vel való független és önálló rendelkezés intézményileg korlátoltassék, s

ez a korlátolás állandó és folytonos legyen

államjogi intézmények akadályozzák

akarata kifejezésre juthason, összegével élhessen

:

s

alkotó elem, épen a (jól

jegyezzük

meg

:

ha tehát épen ezek az állam öntudatos

az államhatalomban

s

foglalt

jogok

állandóan és folytonosan ne

az államhatalmi erkkel

ott az állami

;

meg azt, hogy az

szuverenitásnak a fogalmához tartozó legfbb fog hiányozni, a mi nélkül pedig állami

teljeí^ség

állami) szuverenitás

nem

létezhetik.

Mert az állami szuverenitás az államhatalomban foglalt összes jogokat tartalmazó, önmagában bevégzett olyan egész, a melyben

még önönmaga sem végezhet

kötést

:

csorbítás nélkül. Megkötheti,

megcsonkíthatja magát épen szuverén voltánál fogva, de akkor ugy jár,

mint az az ember, a

kezét, s

tettem

—

az én

testi

öntudatos

ki

mégis ezt mondaná

:

akaratából levágná a saját

minthogy saját korlátlan akaratomból

teljességem nincs megcsorbitva

Vájjon igaza volna-e, ennek az embernek?

Hogy tehát a mi doktrínák egyensúlyát,

nekünk az

állami

nyilvánulása!,

tételes

magyar közjogunkban az államjogi kifejez igazságát megkaphassuk:

s realitást

szuverenitást

hanem

nem

az

államhatalmi

az egységes államhatalomban

ágazatok

foglalt

jogok 10

146

teljességének a szempontjából kell meghatároznunk. És csak ha igy

meg

határozzuk

juthatunk

:

intézvényes jogok,

foglalt

az

szuverenitás

állami

st

és nemzeti szuverenitás,

mellett a királyi

közjogi fogalmára

(pl.

alapfogalma

az államhatalomban

a katonai jogok) szuverenitásának a

a nélkül, hogy a szuverenitás elaprózásának,

is,

egységes államhatalom széttépésének államtanilag képtelen eredményéhez érnénk. Ez az általunk felállított doktrína nem is a fél, a negyed szuverenitás tanát foglalja magában, a mely tényleg kontradikczió volna „in essentia" (a mint azt már a német Laband az

is

kimutatta)

—-hanem

kifejezésre juttatja ez az államhatalmi funk-

cziók egyes köreiben intézményileg organizált jogok összességének

—

a teljességét,

a mint ebben az egyes államhatalmi funkczióban

s

teljesek az intézményileg létesített jogok: is,

a mely épen

azért szuverenitás

is

itt

így az egységes államhatalom

:

ugy teljes a szuverenitás mert teljes.

maga ugyan

benne lév tartalmat képez jogok összessége

különböz funkcziók

szerint való tagolása alapján

támad a

és a megosztás folytán

A

oszthatatlan, de a

— az államhatalomnak

királi/i

—

megoszthatók,

és a nemzeti szuverenitás.

^

királyi szuverenitás igy a felségjogok összegével, a nemzeti

szuverenitás

pedig

a

nemzeti jogok összegével való független és

önálló rendelkezést foglalja magában.

Mig az állami szuverenitás tehát a nemzeti és felségjogok együttes összességének, addig a királyi szuverenitás csak

a nemzeti szuverenitás

jogoknak,

gyakorlásában nyilatkozhatik meg.

zje maga

a

király,

a nemzeti

a

felség-

pedig csak a nemzeti jogoknak

A

királyi

szuverenitásnak kifeje-

szuverenitásnak kifejezje pedig,

közjogunk szerint, a magyar országgylés

;

mivel pedig a király a

legfbb állami hatalom képviselje és személyesitje is az állami szuverenitásnak kifejezése szintén a király személyében inkarnálódik meg, a nélkül, hogy ez által az állami szuverenitásban már benne lév :

nemzeti szuverenitás kifejezésén és lényegén bármi csorba üttetnék. Igy az állami szuverenitás más államok irányában mindig az

államon 1

A

kivül^

—

nemzeti

Mi az a népfelség

a királyi szuverenitás szuverenitást

mai

nap

mindig az államon

pedig

népfelséc/nek

is

szokás

A

nevezni.

római szenátus-e A franczia forradalom St.-Antoine és St.-Marceau csapszékeinek akarata-e Avagy III. Napóleon népszavazaton alapuló imperiuma-e ? A mai modern államjogi doktrínák szerint bizonyára egyik sem. Nagy Ern azt mondja, hogy a népszuverenitásnak nem is annyira jogi. mint inkább politikai jelentsége "?

Periklésznek athéni demokracziája-e

V

"?

'?

van

:

reakczió a múlt

ország közjoga 151.

1.)

idk

abszolút önkényü irányzatával

szemben.

(Magyar-

147

belül

nemzet egymáshozi

és

király

;i

rodik

dombo-

viszonylatában

ki.

Mintho«,'y

— vagy

belül

is

a

szerinti

minthogy

s

felségjogokban,

—

különféle

szuverenitás

a

az

vagy a nemzeti jogokban mint a nemzeti

királyi,

az államhatalomban foglalt jogok különbözségéhez

jogokkal

képest

c

alakban

nyilvánulhat.

is

doktrínája

meg: ennélfogva ugy a

nyilatkozhatik csak

szuverenitás

Montesquieu

vonatko/lialnak^;

nyilvánulásaira

államon

ugy a felségjogok, mint a nemzeti jogok az

pedi^,'

hatalom

állami

—

különböz

kapcsolatos

vonatkozásban

Kz azonban

nem tekintend sem

a királyi,

sem a nemzeti szuverenitás elaprózásának, széttépésének, hanem csakis ezen szuverenitásban foglalt jogok ni'vszerhdi megjelölésének.

a katonai felségjogok, és a katonai

E szerint lehet beszélni például

:

nemzeti jogok szuverenitásáról

is.

A

szuverenitásnak

kifolyása

gyakorlati

mely a szuverenitás fogalmá-

tényleges hatalom, vagyis in}])erium,

hoz képest lehet állami,

hatalom tartalmát lehet például

:

királyi és

képez

nemzeti impérium.

katonai jogok impériuma

(111(1 nii.^i'Kj

felJpK

Még a

meg

nem

ruházható,

nie(j.'iem)n/.'
király és

az állami

is.

elidegeníthetetlen,-

rén államra, nemzetre, királyra, császárra át

St

jogok különböz nyilvánulásaihoz képest

Az állami szuverenitás mindig törvényileg

mindig egy konkrét

más

sem szerzdésileg, sem az el nem vehet

államtól

az

szuve-

:

iK'lkül.^

nemzet együttes beleegyezése sem mentheti

az állami szuverenitás

ezen megsemmisülését. Mert a király

és nemzet rendelkezhetnek ugyan a saját sorsukról, paktálhatnak más szuverén állammal, nemzettel de ugy nem, hogy az eddigi :

állami szuverenitás fenni áradjon^

Az államhatalomról

ós

Montesquieu

meg

hanem

ugy, hogy a paktálás által

ennek ágakra való oszlásáról szóló doktrína a „Törvények szelleme" (L'esprit des lois XI. könyv, VI. fejezet) czimü hires könyvében, mely az egi/séges államhatalmat három különböz funkczió szerint tagolja. E szerint a törvényhozó hatalom jelenti az államhatalmat a törvényhozásban a végrehajtó hatalom az államaz államhatahnat a bíráskohatalmat a kormányzásban és a birói hatalom dásban. Az egységes államhatalomnak ezen funkcziók szerinti tagolását a magyar közjogban az 1791 XII. t.cz. els és második bekezdése teremtette meg, s mint Kossuth „Országgylési Tudósitásaiból" látjuk a hatalmi ágazatok egyes jelentségeivel a barmi nczas évek országgylése eléggé tisztába van, s a késbbi jogalkotások azokat szabatosan keresztül vinni is törekszenek. - Rousseau Contral social. 3 Lásd a 210. lapon a jegyzetet. 1

alapját

vetette

:

:

:

:

;

:

:

:

10*

148

megszntével:

szuverenitás

állami

eddigi

az

egyezség an

létrejöjjön

alapuló egy uj, esetleg közös állami szuverenitás.

Ugyanez mondható

a

nemzeti szuverenitásról

királyi és

is,

azzal a különbséggel, hogy mivel ezek csak az államon belül érvé-

nyesülhetnek

nemzet

:

csak

eshetnek

és

képez

nitás tartalmát

még a

iJe

át

a nemzet

és

—

nemzeti szuverenitás

királyi és

királyán kivül más szuverén

államon kivül esö idegen közjogi orgánumra

vagy az

állami szuverenitás megcsorhitása nélkül.

a

királyi és nemzeti szuvere-

államhatalmi jogok, sem azoknak gyakorlási

módja nem ruházható államra,

királya közötti közjogi viszonylatokban

változás alá.

Még pedig

:

az

azért nem, mert

mint kimutattuk

— az

állami

szuverenitásnak államjogi posztulátumát, tartalmát képezi, ha tehát az okozat megcsorbul

:

csorba lesz az ok

Minthogy azonban a magyar

következik, hogy a királyi szuverenitás alapszik.

A

a

az

a felségjogok deriváczióján

tulajdona,

s

a szimbóluma.

is

De valamint Magyar-

szuverenitás közjogi jelvénye: a korona

az

szuverenitás

állami

szer

állami

hanem

királyé,

is

derivácziót a szent korona eszközli. Ez pedig egyúttal

az állami szuverenitásnak

országon

is.

királyi felségjogok derivált jogok:

is

országé:

nem

ugy a korona

a királyé,

által

nem

jelvényezett

hanem a nemzet

törvény-

szuverenitás attribútumainak gyakor-

az állami

lásában a király csak annyi részeltetéssel birhat, a mennyit neki a

nemzet

törvényileg,

vagy szokásjogilag engedélyez. Ez Magyaror-

szágon nemcsak pusztán államjogi elmélet, hanem ezredéves

tör-

ténelmi és közjogi tény.^

Az állami szuverenitás zeti

akarat,

kútfeje pedig Magyarországon a

ezen akaratból kifolyólag a nemzet részesítette a

s

felségjogok szuverenitásában a királyt, és

a nemzeti jogok

szuverenitásában.

nemzetnek jogokat,

—

közé szorított

1741

:

XI.

nem-

hanem

Nem

nem

a király a nemzetet

a király oktrojált hát a

nemzet engedélyezett

a

—

határok

felségjogokat a királynak (concessa sibi potestas,

t.-cz.).

De még az engedélyezett jogokat is feltétel alatt adta, s feltételeit törvénybe iktatta. Lex supra regem és nem rex supra regem, a legfbb közjogi jogszabály, a melyhez Magyarországon

—

:

—

a királynak tartani kell magát.

Érdekes

hogy mig nálunk ez a közjogi jogszabály egyidej a királyság megalapításával, addig az Anghában Locketudni,

—

1

Kossuth

:

Irataim.

III.

422.

1.

:

149

Soniersnek nemzetére való hatása folytán - csak a Stuartok

iiek és

bukásával

rizmus hazájában „Anglia

—

törvénye

ha valaki csak

Toulmain

irja

állítani

nem

és határolása

addig Atigliában, a j)arlamenta-

a jjarlament.

:

egyik legnagyobb közjogásza azt,

De mig nálunk az állami szuve-

(11)88) jutott érvényre.

kútfeje a nemzeti akarat:

renitás

—

Smith,

Angolországnak

határozottan honárulásnak mondja

merné, hogy a korona leszármazása

is

egészen és kirekesztöleg a parlamenttl függ."

még tovább megy, mint

közjog

Süt az angol

midn

bullánk ellenállási záradéka ment,

a mi

arany-

kimondja: „Ha az ural-

kodó megsérti az ország alkotmányát: ez egyértelm a trón megüresedésével, s az igy megüresedett trónt többé mnj a trónörökös

sem

^

töltheti be,"

Ez

még mai nap

Angliának

legfontosabb

egyik

is

alap-

törvénye.

Magyarország állami szuverenitását legteljesebben és legnagyobb világossággal az 1791

X.

:

biró két szuverén állam

sához bármi kétség

fejezi ki.

t.-cz.

seink

férhessen,

is

Nehogy az egyfejüséggel

Magyarország állami szuverenitá-

mellett

lapidáris nyíltsággal vésték

a Corpus Juris ércztáblájára ,

Ámbár

az uralkodóház nöágának az 1723

:

1.

és

II.

törvény-

megállapított örökösödése ugyan-

czikkben Magyarországra

nézve

azon fejedelmet

a megállapított örökösödési rend szerint

kit

illeti,

az elválaszthatatlanul és feloszthatatlanul birandó örökös tartomá-

nyokban

az

illet

uralkodás

:

Magyarország mindazonáltal szabad

ország, s egész országlási formájára nézve független és

országnak vagy népnek

alkotmánynyal

bir,

s

nem

vényei szerint,

lekötve

abban a

nincs,

hanem

semmi más

saját önállással és

király csak az országnak saját tör-

pedig a többi

tartományok

módjára uralkod-

hat és kormányozhat."

Az

állami szuverenitás ezen teljességén azonban az 1867

törvényczikk

nagyot változtatott,

de

:

XII.

erre alább fogunk részletes-

séggel rátérni.

1

nete

II.

Kossuth Irataim Jakab trónralépte :

III.

óta.

438.

1.

Lásd bvebben

:

Macaulay

:

Anglia törté-

^

:

150

V.

FEJEZET.

„Jura rezerváták"

Az 1848

III.

:

talmazza: „A

következ rendelkezéseket

21. §-a a

t.-cz.

§-ban emiitett,

7.

magyar közjogban.

a

s

egyenesen Ö Felségének

tar-

feiüaiiott

tárgyakat a személye mellé rendelt felels magyar miniszter fogja

lév

a mellette

Ez a

álladalmi tanácsnokokkal és személyzettel kezelni."

a

tehát

§.

részére

király

jogokról

fentartott

beszél.

Miután pedig a királynak jogai közjogi vonatkozásban csak felségjogok lehetnek

:

tehát a

magyar közjog törvény

által ismeri el azt,

hogy a magyar közjogi rendszerben a „jura rezerváták'' szerepelnek. Beksics is ilyen értelemben fogja föl a dolgot, mikor azt mondja, hogy

ez

törvény

a

közjogunkba

becsempészte a jura

rezerváták hamis tanát.

azonban

Beksics

téved,

s

hogy

kimutathassuk

tévedését

ismernünk kell a jura rezerváták keitös értelmét.

már

mint

Ugyanis,

államhatalomban

az

kifejtettük,

—

jogon

csak

az

államft

illetvén

—

meg

:

foglalt

—

jogok összessége a középkori államjogi doktrínák szerint

isteni

ezekbl a személyében

minthogy az állami szuverenitás kútannyit juttatott népének, a személye tekintend fejének az mennyit épen akart, a mit pedig oda nem juttatott azok az államszerészére maradtak meg, az hatalmi jogok továbbra is az összpontosuló jogokból

—

:

mélyére rezerváltattak, tartattak fenn.

A

igazi közjogi értelme, Beksics

fogja

is

igy

jura rezervátáknak ez az fel,

s

ha azok

ilyen

értelemben vannak az idézett törvénybe beiktatva, akkor igaza van Beksicsnek,

hogy 48-as törvényhozásunkba a magyar közjogban becsem-

eladdig ismeretlen jura rezerváták hamis tana csakugyan pésztetett, a hol pedig a királynak soha, csak a

nek rezervált

Ámde által

jogi

itt

imputált

nemzetnek

lehet-

jogai.

a

törvénynek

értelemben

kifejezése

idézett

veend. Mert

nem

a

Beksics

hisz ezzel ezer éves köz-

rendszerünk alapja volna fenekestl fölforgatva, az pedig már

csak sovány vigasztalás volna, a mivel

magát

és a nemzetet,

hogy még ezen

Beksics

vigasztalni akarja

fentartott felségjogokat

is

alkot Tiányos ellenrzés alá helyezi az idézett törvényczikkely.

Milyen értelemben

1

Dualizmus, 319.

lap.

veend

tehát

itt

a szóban forgó kifejezés?

:

ini

Már

kifejtettük,

hogy a

felséírjogok a nemzeti jogokkal

királyi

vagy konkurzusban, vagy pedig o konkurzus nélkül gyakoroltatnak.

Knnek a konkurziisnak a hiánya vagy fenforgása adja azt a könnyen megtéveszt látszatot, mintha volnának felségjogok, melyeket a király egyedül, vagy közösen a nemzettel gyakorolna. Már most, ha ezen könnyen megtéveszt látszat okából a tévedés csakugyan be

is

ezen

következik,

téves

közjogi felfogásból kiindulva

a nemzeti jogok konkurzusa nélkül egyedül tnni'/,-

olijlnt

/V;/,

mniflKi ezek

tiscfún

— ellentétben

kurzussal birok pedig

nem

a

nemzet együttes mködésére volnának

Ámde

téves lévén a

lenni az okozatnak

Heksics

is.

felségjogok

n'sznr^ a kon-

Lirálij

—

birokkal

a király és

az

ok

tévesnek

:

beleesik ebbe a tévedésbe

közjogi következményei

épen ezért tévesek az

is.

kell

—

és

Mert az idézett

nemzeti jogok konkurzusa nélkül gyakorolt felség-

törvényhely

a

jogokat

a fentartott felségjogok

érti

gyakorolt

fentartva.

pont,

kiindulási is

(i

í'.sr//.-

alatt, de semmiesetre sem az ugyan otthonos, de a magyar közjogban

európai jogrendszerben

teljesen ismeretlen jura rezervátákat.

Bizonyltja

ezt

maga az

idézett

törvény

a melyre

7-ik §-a,

visszamutat a 21-§., az pedig szórói-szóra igy hangzik:

„Az érsekek,

püspökök,

kinevezése,

zászlósainak

a

prépostok

s

apátoknok

nemességnek, czimeknek osztása mindig az

illet

miniszter ellenjegyezése mellett egyenesen

felségét

Ez

törvényszakasz

a

által,

s

ebbl

az ország

magyar

felels illeti."

mind olyan felségjogokat

tehát

sorol

konkurzusa nélkül gyakoroltatnak

el, a melyek a nemzeti jogok a király

s

kegyelmezési jognak gyakorlása, és a

keletkezik az

a

látszat,

mintha

a

magyar

a melyeknek kútforrása nem a nemzetbl, hanem a királyságból fakadna.

közjogban volnának felségjogok,

Ha

az idézet törvényszakasznak az

volna

az

igazi

értelme,

sem Deák Ferencz, az az akkori kormány igazságügyminiszter, sem Kossuth Lajos, akkori lelke nem lettek volna járatosak a Corpus Jurisban. Ennek ellentmond mind a két államférfinak törvénytudománya és feljci^ közjogi azoknak Beksics tulajdonit

a mit

ismeretei,

de

ellentmond

—

:

akkor

Kossuthnak a jura rezerváták

idézett lánglelkü sorai is. elbbi fejezetben tekintetben még a 67-iki törvényhozásunk E hogy a 48-iki ne volna az.^

az

1

1848

:

Nagy III.

t

Ern ez.

idézett

bizonyos

mvében

(171. lapon) a

felségjogok

is

ellen

tiszta,

—

nem-

következket mondja: ,Az

gyakorlására

a

nádort

hatalmazza

152

FEJEZET.

VI.

A

felségjogok ellenrzése 1848 eltt.

királyi

Ezek után lássuk, mennyiben van igaza Beksicsnek,

mikor

a következket mondja:

nem

1848-iki törvényhozás

..Az

joggal,

hanem

szakitott a régi

magyar köz-

alkotmányos ellenrzés alá helyezte a

csakis

királyi

jogokat."

Abban igaza van Beksicsnek, hogy az a királyi felségjogok rendszerét tekintve

már

közjoggal, de az

ellenrzés

—

ezen áUitásától

— nem

szakitott a régi

határozott tévedés, hogy csakis

helyezte

alá

a

jogokat.

királyi

—

a contrario

—

1848-iki törvényhozás

magyar

alkotmányos

Tévedés, mert Beksies

az következnék, hogy a

királyi

48 eltt nem voltak aJkotmányos ellenrzés alatt. Azonban a magyar közjog ezeréves történetébl pontról-pontra igen könnyen kimutatható, hogy a király még a nemzeti jogokkal felségjogok

nem

konkuráló felségjogainak gyakorlásában

sem

járhatott

önkényszerüleg soha

azok tekintetében mindig a nemzet alkotmányos

s

el,

is

befolyása által korlátoltatott, illetve ellenriztetett.

Ezek az alkotmányosan korlátoló és ellenrz intézmények az országgylés, a kormányszékek, a nádorispáni hivatal, s végül a végrehajtási stádiumban a vármegyék, az alkotmány védbástyái. Midn a királyság hatalma ránehezedik a nemzeti jogokra: hatalmas ellenrz tényez gyanánt mindig ott szerepelnek a magyar valának 1848 eltt

:

országgylések' az

gravameneikkel.^

A

királyi

túlkapások százados

sorozatának hatalmas ostorozójává és ellenrzjévé vált az föl,

ha a

az

király

nem

országon

Ebbl

királynak tart fenn.

tartottakra való elosztása.

az 1867

:

Az 1848

megszüntette,

VII. t.-cz.

tartózkodik, mig

kívül

másokat ez esetre

keletkezett a felségjogoknak

igy

s

:

t.-cz.

III.

a

belle

n.

u.

fentartottakra és

is

a

fenn

ezen intézkedését azonban folyó

feloszlás

is

jogosult-

ságát veszté.

A mig az 1848

:

III.

törvényczikk keletkezik,

tehát a ,jura rezerváták"-nak közjogunkban való létezését Beksies t.-cz.

3.

hogy

7.

a

következteti, addig

és 21. §-aiból

§.-ából

származtatja, a kinek

a

felségjogoknak

nemzeti

enélkül való gyakorlási módját figyelembe 1

A

gravaminákat

ma

—

a

közjogi

nem

Nagy

Ern

tévedése

jogokkal

azokat ezt n

szintén

konkurzusban,

abból

vagy

veszi.

parlamentarizmus elveinek megfelelleg

az interpelláczionáhs jog helyettesíti.

—

:

153

Nem is szeretnek a Habsburgok országgylést tartani, meddig lhet clkorüHk, s igy közjogunk azon fontos alaptörvénye, szükséghez hogy a kiruly logahihl) minden haiiiuulik esztendben „sérelenijog."

a

—

képest

elbb

is

—

tartozik az országgylést összehívni

1791-ben

:

eminens nemzeti szükségbl szülelik meg.

Ugyanekkor honosul meg az a szokás, hogy a

fbb

sérelmei

még

a királyi propozicziók eltt,

nemzetnek

vagy azokkal vegye-

sen tárgyaltatnak. Ugyanis az országgylésen a királyi propozicziók

rendesen ügyek,

elször vétettek tárgyalás

nevezetesen

a

nemzeti

melyek

a

sérelmek,

egyéb

azután

csak

és

alá,

mindig

a

Habsburgok abszolutizmusából s ezeknek szája ize szerint cselekv kormányok önkénykedéseibl, tehát mindig a nemzeti jogok erszakos ezen elnyomásából keletkeztek. Az országgylési tárgyalások sorrendje mellett a Habsburgházbeli talván a nemzet, hogy a királyi

királyok korszakában

országgylés csakhamar berekesztetett, és

:

a sérelmek elleges

tárgyalását és orvoslását követelte, és czélját el királyi felségjogok

tényez

volt az

országgylés

:

érte.

is

ellenrzésére és alkotmányos

medrébe való visszaszorítására már 48 eltt közjogi

az

nem maradt

ideje

igy

sérelmeinek és kívánalmainak elterjesztésére

És valamint a

tapasz-

propozicziók tárgyalása után

ugy

a

is

nem

leghatalmasabb

lehet tagadni,

hogy

a királyi felségjogok alkotmányos korlátolására, közjogi és nemzeti sérelmeink

orvoslására

az

országgylési

leghathatósabb tényezk gyanánt határozottan hatalmasabb

Akárki

most mit

ellenrz tényez, mint maga

mentaris felels kormánynak ellenjegyzési rendszere.

tárgyalások

szerepelnek.

— személyes

-

a

parla-

felelsséget involváló

E tekintetben 1867

óta

frappáns

a

is

mond

—

közjogi

példákkal lehetne szolgálni.

A

felségjogok ellenrzésére a második alkotmányos független

orgánum a magyar

királyi udvari kanczellária volt.

Mellzve az ezen

kormányszékre vonatkozó számos közjogi törvényt, csak azt emeljük ki. hogy már az 1569 XXXVIII. és késbb az 1715 XVII. törvény:

:

czikkek értelmében csak a magyar királyi kanczellária utján bocsáthatta ki egyedül érvényesen a király a királyi hatalomból kifolyó

mindazon

rendeleteit^

és

felségjogait, a

gyakorolhatta

melyek közjo-

t

gunk értelmében az állami hatalom gyakorlása köri megillették. S mig a hatáskörébe tartozó, s minden általa elintézend ügyekre nézve köteles volt egyrészt a királyi felségjogok épségbentartására.

154

másrészt az 1543 a

király

XXXI.

:

t.-cz.

értelmében arra

is

hogy

felügyelni,

semmi alkotmányellenes, vagy törvénybe ütköz

által

rendelet ki ne bocsáttassék, tehát, hogy a nemzeti jogok

—a

felség-

jogok esetleges túlsúlya vagy a királyok abszolutizmus ellenében

—

szintén épségben tartassanak meg.

A

kanczellária volt tehát az egyik föszürö, a melynek retor-

táján a királyi felségjogok keresztül mentek.

szr

magyar

a

volt

királyi

mellzve az idevonatkozó,

A másik

becsületes

melynél

a

helytartótanács,

szintén

a kormányszék függetlenségét kimondó

s

tizenegy közjogi törvényt, csak az 1791

:

XIV.

t.-czikkre

utalunk,

a melynek értelmében a nemzeti jogok sértetlen megtartására nézve

azon nagyfontosságú

joggal,

kötelességgel

illetve

ruháztatott

hogy azon esetben, ha netalán az ország törvényeibe ütköz kedések azokra

végrehajtására

nézve

királynak

is

a

szólittattiék

végrehajtás

királyi felség elé terjeszteni.

1801. évi utasítás

eltt

hségnél fogva

tartozó

az

parancsok

királyi

országnak

köteles legyen

És ha ez

értelmében

§-a

2.

föl

czélhoz jogosítva

Ilyen

magyar

ellenrz

királyi

észrevételeit

nem volt

a

elkülönittetett, és :

a

az

vezetett,

nádornak, által

és

igénybe venni.

közjogi

orgánum volt még a nádor, alább is. Az elbbirl majd

és

pénzügyi kamara

szó, az utóbbi pedig,

tetett

is

által:

magának a

és

mint a nemzeti jogok legels képviseljének, a törvények elirt közbenjárását

föl,

intéz-

mióta

í.

Ferdinánd

alatt a

a

lesz

tárnokmesteri széktl

egészen az ausztriai pénzügyi kamara alá rendel-

a felségjogok ellenrzése tekintetében a többi kormányszékek

alkotmányos funkcziójának hatályosságával

nem mérkzhetett, daczára

annak, hogy ugy az ausztriai kanczelláriai hivatal és kamarától való függetlenségét és önállóságát számos közjogi törvényeink biztosították.

Hogy azonban ezen annyira agyonrágalmazott törvényes kormányzati müszervek testületi, tehát a modern alkotmányok értelmében hiányos organizácziójuknál fogva a nemzeti jogok megvédelmezésére elegend biztosítékot nem nyújthattak, s hogy igy a Habsburg-uralkodók

felségjogaiknak

tekintetébon

gyakorlása

a

kormányszékek alkotmányos kori Uain könnyszerrel és lelkiismeretfurdalás nélkül tultették magukat ez nem az alkotmányos ellenrzési institucziók hiányára^ hanem inkább ezen instituezióknak :

—

a mint azt már könyvem második részének IV. fejezetében kimutattam

—

szerrezet'i

hanem inkább vezethetk

hiányosságára,

az állam

vissza.

tehát

nem

annyira

alkotmányos fejldésének

közjogi,

históriai okaira

155

A dikaszteriumok vármegye

pótolta,

kormányrendszer

szervezeti hiányosságát a végrciiajtásnál a

még mai

i)ótolja

s

napig

hiányosságát

szervezeti

védelmezésének területén. S minthogy igy a felségjogokat

a parlamentáris

is

mcg-

nemzeti jogok

a

alkotmányosan

ellenrz

intézmények a hcnniik rejl organizdtorius hibák következtében a nemzeti jogok megvédésére elegend védelmet az abszolút királyok

nem mköd-

ellen

nem

hettek

minthogy ennek következtében az eredeti nemzeti jogok, annyira a derivált magyar királyi felségjogok, mint inkább a

nem

közjogilag

vagyis

nyújtottak,

hatályosan

s

;

Habsburg-császárok abszolút császári felségjogai

folyamán

—

tulszárnyaltattak

:

ebbl a

azon téves közjogi következtetést vonja a fehé
('(/('fizcn

olvadtak

he,

által

a századok

tényekbl Beksics

történeti le,

—

hogy

'/

:

iirmzcfi

joijol.-

és beolvadlak ugy, hogy ezek

a felségjogok a XVIII. század közepén és vége

már

pótolni

—

Beksics

kétféle

módon

felé

kezdték magát a törvényhozást.

A nemzeti jogoknak a által

állitott

történhetett állitja.

—

felségjogokba való ezen

kir.

beolvadása^ közjogunk szerint csak

meg, ha az valóban

Nevezetesen

Ámde 48

:

megtörtént,

vagy a tön-vuijhozáx, vagy közjogi

eltti

a

mint azt Beksics

^'<">zj<)fji

szokás utján.

törvényeinkbl nem mutatható

ki,

nemzet az államhatalmi jogok összességébl ne tartott a maga számára annyit, a mennyi az államhatalmi sikeres gyakorolhatása jogoknak a nemzet részérl való volna, és igy Beksics nem is lett ne épen elegend tekintetében idézhet nekünk 48 elttrl egyetlenegy közjogi törvényt sem. a mely azt bizonyítaná, hogy a nemzet magát az állami, illetve hogy

volna

a

meg

—

nemzeti szuverenitás ezen

tributialis kellékeitl

nem

törvényhozási utón

nekünk a XVIII. számely n'(/i, jó és hehjhensem, nemzeti jogot zadból egyetlenegy hafjyott szokás folytán deriválódott volna felségjoggá és ennek folytán elvesztette volna nemzeti jogi jellegét. Mert a magyar köz-

fosztotta

volna

meg, és

idézhet

minden felségjognak világos törvény nyel, Corpus Jurisban megállapítva lenni, bármely ágazatának gyakorolhatása államhatalom s ha valamely, az felmerülhet jog abban nincs meg: ebbl nem az következik. hogy az felségjog volna, hanem épen ellenkezleg, hogy az nem-

jogi rendszernél

fogva

vagy közjogi szokással

kell a

zeti jog.

Közjogilag XVIII. században

tehát is,

s

a

nemzeti

azok a

jogok

épségben

királyi felségjogokba

maradtak

nemhogy

a

egé-

156

sehogysem olvadtak

szen, de

jogok

rendszerében

állítja,

hogy

csakis

az

be.

És 48-ban sem történt a felségváltozás, a mint azt Beksics

közjogi

a

alkotmányos ellenrzés alá helyeztettek, mert

mint kimutattuk

— 48

azok mindig,

áS-han csak ez az alkcAnnuíijos ellenrzés

eltt

is

alkotmányos ellenrzés

lett

Jiatá-

Magyarország állami függetlensége 1848-ban csak hatályosabb

már meg

intézvényes biztosítékokkal vétetett körül,

de

tábor,

alatt voltak

a mint az a parlamentáris kormányrendszernél csak termé-

li/osahb,

szetes.

s

—

még

sánczokat

uj

volt az ersített

apáink a tábor körül más

húztak

kormányformában, mert igaza van Kossuthnak, a ki azt mondotta, hogy a: „Kormány forma nem a nemzeti lét kérdése, hanem a függetlenség az."

Ha

már

téves

Beksicsnek

azon

állitása,

hogy a

nemzeti

még

tévesebb

jogok egészen a felségjogokba olvadtak be, ha lehet

azon

állítása,

hogy a nemzet maga

királyi felségjogokba,

bl

hogy ez

csonkaságából,

államiság

vitte át a

által pótolja

nemzeti jogokat a

a hiányt, mely a magyar

önrendelkezési jogunk

s

nem

teljességé-

származott.

Nem

gondolom, hogy Beksics Montesquieunek

„A törvények

szellemében" szisztematizált státushatalom bármely ágazatára vonatkozólag egyetlenegy példát

is

fel

mely

delkezési

jogának hiányosságát

lenni az által,

által

hogy nemzeti

Ezt a nemzet

tudna hozni a magyar közjogból

a nemzet államiságának csonkaságát és önren-

olyant, a

már csak

vagy

vélte,

jogait

azért

tudta

volna pótolva

felségjogokká deriválta volna.

sem

tette a Beksics által

állí-

mert a nemzet tudta azt, s mindig is szívósan ragaszkodott ahhoz, hogy Magyarország állami szuverenitása közjogilag nem csonka, önrendelkezési joga nem hiányos, s csonkává és hiátott czélból,

nyossá legfeljebb a Habsburgok császári abszolutizmusában gyöke-

redz er

teszi.

—

is

lett

még ha igaza is lenne nem volt teljes, s a magyar

Azért

önrendelkezési jogunk

volna, s ezen hiányokat pótolni

nemzet els sorban akkor sem a

is

király,

kellett

Beksicsnek; hogy államiság csonka

volna

:

jogokat a

hanem bizonyára a maga

részére statuált volna.

De

—

hála Istennek

—

nincs igaza Beksicsnek abban

sem,

hogy közjogunk szerint a magyar államiság csonka s önrendelkezési jogunk nem lett volna teljes. Hozzá teszi azonban Beksics is, hogy ezt a magyar sohasem ismerte el. Nem. És most sem ismer-

157

jük

nem

és

cl,

sem Beksicsnek,

fogjuk elismerni solui senkinek:

is

sem Lustkandlnak. Az önrendelkezési jogunk teljességét, és az úUumi szuverenitásunkat kimondó közjogi törvények egész özönét idézhetnénk 1848 elttrl. De nem idézünk. Senki azokat Heksicsnél jobban

nem

Csak rá akarunk

ismeri.

ir,

mint historikus

ha

s

mutatni

tekintetben

e

azon

konstatálja

is

els sorban

ugyanis

Beksics

rendszerére.

történotirási

Beksics

történetet

történeti tényt,

hogy

a gyakorlatban Magyarországnak csak sziikkörü önrendelkezési joga „Régi Magyarország" volt, a mint azt például Cirünwald is tette

czimü könyvében

nem

de

fogadni,

hogy ö a gyanánt fogadja rejlik,

mint

ezt

:

mint

a mi a tények szempontjából igaz

—

kors:ukába)i

nem

akkor

kell

:

irni

nem

szabad, mert

az közjogilag a Habsburg-királyok

csak ritkán volt igaz.

Már most elfogadni a netírási

el

téin/t.

azonban történetet

így

mindenkinek

így Beksics tévedése abban tnujelc eredményét közjogi tények ralósáyd

történeti el.

tényt,

történeti

közjo(/i

fogadni

módszer,

történeti tények igazságát, de

a közjogi tények igazságát:

el

ugyan-

ez olyan törté-

mely Magyarország helyes közjogi állapotának

a megítélésében okvetlenül megtéveszt.

bene

Qui

bene docet. Hogy a történeti ténynyel szabad: annak megvilágítására kötehisz Habsburg-királyaink hosszú korszaka

distinguit,

nem

a közjogi tényt fedezni teket lehetne felhozni;

— úgyszólván — egyébbl

sem áll, mint

közjogi helyzetünket soha

nem

A foglalt

abból, hogy a történeti tények

fedezték. Két esetet mégis felhozok.

karlovici békekötés (1699) értelmében a

megyéknek az elbbi állapotokba való

rendezése tárgyában rendeli az 1715

Vercze, Szerem

:

92.

törököktl vissza-

visszaállítása és t.-cz.,

hogy

:

megyei

„Pozsega,

és Valkó, mint az ország szent koronájához tar-

tozó megyék, visszakebeleztetvén, szokott vármegyei formába öntes-

senek",

s

De miután azt

újólag

egy

czélból

e

a

törvény

több

sürgetik

kiküldése

bizottság

nem

rendelete közjogi

határoztatott

el.

foganatosíttatott, ugyan-

törvények,

többi

között

az

1741 XVIII. t.-cz is. Az annyiszor sürgetett végleges rendezés egy országos bizottság által 1745-ben végre foganatba is vétetik, de azzal a lényeges különbséggel, hogy nem az idézett törvények :

értelmében,

melyek

a

nádort

bizták

meg

az országos bizottság

kiküldetésével, hanem a nádor tudta nélkül a bécsi udvar küld

magyarok helyett egy horvátokból

és

németekbl

ki

álló bizottságot,

mely egyszersmind a fentebbi törvényekkel ellenkez utasítással

:

158

—

E bizottság tehát el. utasítása értelmében aképen hogy a Magyarország anyaterületéhez tartozó négy magyar vármegyét a horvátországi bán hatósága alá kebelezte vissza, mely-

láttatott járt el,

törvényellenes eljárást egy 1746 ápril 27-én lária elkerülésével

— kiadott nem

beleegyezni

magyar kanczel-

bécsi udvari rendelet

De nem a magyar országgylés, kításába

—a

is

megersített.

a mely az ország ilyetén megcson-

de

akart,

eredmény

az

mégis

az

a Szent István óta Magyarország anyaterületéhez tarlett, hogy tozónégy magyar vármegyébl Szlavónia lesz, s majd kapcsolt rész,

majd jelenleg a társország autonomikus állásában helyezkedik be a magyar közjogba.

A

hogy történet és közjog nem fedik egymást nem kevésbbé tanulságos. 1811-ben Ausztriának már rengeteg az államadóssága. Csak a kényszerforgalmu papirospénzbl 1060 millió másik

eset,

az úgynevezett „veres bankóval" árasztja

forinttal,

Magyarországot

igy

is.

el

az országokat,

Mikor már a bankókkal az utczákat lehetett

volna tölteni, akkor a helyzet tarthatatlanná lesz,

s

Ferencz király

1811 február 20-án kelt, s márcziusban kiadott pantensével a forgalomban lév 1060 millió forintot 212 millió forintra, tehát értéarra az értékre t. i. a mennyi kének egyötöd részére szállítja le,

—

tényleges

ezüst

fedezet

volt,

vagy

kellett

volna

lenni,

—

a

80 miUió forint érték rézpénzt pedig 16 millióra devalválja. Az alkotmányos

út kikerülésével kibocsátott ezen törvénytelen

rendelet következtében Magyarország egy szempillantás alatt elveszité

ingó pénzvagyonának négyötöd részét.

Kazinczy Ferencz errl a hallatlan osztrák törvénytelenségrl (az volt

már különben

való kibocsátása

vert.

De

a veres bankóknak Magyarország területére

a következket

is)

irja

egyik levelében

:

„A bankóczédulák iránt érkezett parancsolat bennünket földig Én hamar kiadtam bankóimon, és igy semmit sem vesztettem. a feleségemnek

veszthetek, mert

proczesszusban

(örökösödési

ezer forintot,

ezt

s

!

bécsi

szukczesszionális

most küld prókátora négy-

alighanem veres bankókban, és igy a négyezer

ahghanem csak nyolczszáz

forint helyett,

adófizet nép

pörben)

egy

az az

!

ötszörözve

fizeti

forintot.

porczióját,

De a szegény ötszörözve

a

„rem primae necessitast" a föltétlenül szükségessét, ötszörözve a magisztrátusát. Az ötszörös fizetés ez a nagy nyomorúság, mely a haza leggazdagabb nemes emberén, berezeg Eszterházyn kezdve, le a legutolsó napszámosig, mindent-mindent földig rontott, arra szrit bennünket, a mi nélkül el lennünk éppen nem lehet." :

:

159

Herzsenyi

is

azl

ho<,'y

irja,

mely életemnek egész

luárcziusi púti'ns oly csapás,

„A

miinát e<,'ykürig lerontolta,

legkedvesebb

s

törekedéseiimek,

Vasvármegyei jószágocskámat

zéseinnek gálüt vetett

akarván, csaknem minden

pla-

marhámat pénzzé

lettem,

s

kiné-

visszaváltani

már indulóban

voltam, mikí^r a pátens jött." így az a pénz, a melyet a király a nemzeti jog elnyomásával bocsát ki; a melyért királyi szavával kezességet vállal; a melyért

Bécs városa kedett

nem

„hatezer milliomokra" becsült házai erejéig kezes-

Az

elmondott

itt

sem

bele

s

nem

hogy

volt^

maga

nemzet

a

mint a közjogi tények

történeti,

áltai

át

vitettek

a

teljességében,

Beksics

a mit

akkor

:

nem

de

fentebbi

a

még

ez

hanem

felségjogokba,

nem

hogy a közjogilag fennálló nemzeti jogok

maguk

ki,

de a nemzeti jO(/ok bilincsekbe voltak verve.

kell vala jutni,

beolvadtak a királyi

azt,

ugy fejezhetjük

hogy a nemzeti jogok egészen felségjogokba, továbbá hogy a nemzeti jogok

eredményre

arra az

—

szörny dolgok

ilyen

azt képletesen

Már most, ha Beksics ugy a

a

mégis

ellenére

kapcsolatát veszi a XVIII. században figyelembe

igaz

arra,

három devalváczió

koldussá teszi Magyarországot.

ehhez hasonló esetekben azonban a nemsem át nem vivdött a királyi felség-

meg Magyarországon, nemzet szahad


—

olvadt,

jogokba. S hogy közjogunk eshettek

a

devalválódik, s ez

kétszer

egészen hat esztend alatt

jog

zeti

is

még

:

senki

eltt

érvényesülhettek

nem

jelentheti

módon, mint közjogi tényt

jelen-

tett ki.

Mert a beolvadás, és a nemzeti jogoknak

a

átvitele

felség-

jogba: mindig csak törvényes jogszer folyamat lehet. És ha Beksics

annak vizsgálata nélkül, hogy ezen folyamat törvényes volt-e vagy nem, csak a látható történeti tényekbl von le közjogi eredmétekintettel a Habsburgok alkotmánynyeket akkor tévedésének

—

:

ellenes uralkodására

következni.

Be

is

—

conditione

sine

qua non

—

be

kellett

következett.

Magyarország közjogának ismerete nélkül a Habsburgok uralma alatt

bekövetkezett történeti

tények valóban

tévedésbe tartották, és tartják '

Magyarországot

tüntetni

föl

:

ez

is

Európa

Európát

még mai napig

szine

eltt

teljesen

így

császári

folytonosan pl.

az

1849

dominiumnak

1814— 15-ben Bécsben melyrl fenmaradt az öreg Ligne herczeg hires ,Le congres danee, mais il ne marche pas* a kongresszus tánczol,

összeült kongresszuson :

^

a Habsburgok hires rendszeréhez tartozott. Érdekes történeti

példa erre az, hogy a napóleoni háborúk lezajlása után

mondása

is.

(a

:

160

—

márczius 4-ikén kibocsátott oktrojált alkotmány lisnak

is,

demokratikusnak

látszott

is

a történeti alkotmánynyal

biró

mondták

meg

hatnak

rá: hisz szép

még

is,

—

még

angolokat jó

is,

a mely

megtévesztette.

is

folytonosan küzd, de azért

impériuma

hosszú

és

Azt

miféle jobb alkotmányt kíván-

a magyarok? így beszéltek, mert

nem

ismerték törté-

nelmi közjogunkat. Magyarország történelmi közjogáért is

liberá-

az amerikaiakat,

még napjainkban sem

Európa-szerte

birt

még most

a Habsburgok

megg^^ökeresedett

téves

nézetek lealázó juguma alul kiszabadulni. És hogy a janus

arczu

alatt

monarchikus szervezet folytán mikor bir azt csak a jó Isten tudná megmondani. De ha más nemzetektl csak kívánhatjuk, hogy a :

történeti

tényekbl ne vonjanak

következtetéseket

le téves közjogi

azt Beksicstöl, a kiváló közjogásztól és publiczisztától

— egyenesen

megkövetelhetj ük.

Megköveteljük azért, mert ha Beksics kötelességszerüleg vizsgálta volna ezt a beolvadási folyamatot, akkor látni

kellett

volna,

hogy ez a folyamat sem törvényes, sem jogszer nem volt. És igy arra a közjogi eredményre kellett volna jönni, hogy a nemzeti jogoknak az osztrák császár abszolút felségjogai által való elnyomatása^ és a nemzeti jogoknak

nemcsak

böz

még

közjogilag, de

a felségjogokba

történetileg

is,

való

nagyon

is

beolvadása: két

külön-

dolog.

Mert kény és erhatalom

gyanánt kezelni

:

még nem

ez

által

a nemzeti jogokat felségjogok

jelenti a beolvadást.

mindig a törvényesség eszméjét és tényét

kell

A beolvadásnak

magában

foglalni,

és Beksics XVIII. századbeli royalizmusában a törvényességnek épen

ez az eszméje hiányzik.

A

törvényesség

eszméjét

nélkülöz er-

hatalmi tényekbl pedig a XVIII. században sem keletkeztek felség-

azon állítása, hogy azok magát a törvényhozást. Hogy a Mohácsnál elbukott, és háromfelé szakadt magyar állam a német-római szent birodalmi (a mi ugyan sem római, sem szent nem volt) és azután az osztrák császárokkal szemben az állami tevékenység terén (de nem egyúttal a csaták mezején is)

jogok,

igy közjogilag érthetetlen Beksics

s

pótolni kezdték

mindig a gyengébb de

nem

saság

is

fél

halad) Európának

képviselve

országnak

nem

volt,

volt,

és igy nemzeti jogainak érvényrejutá-

minden országa, még a tenyérnyi San-Marino köztárfekv fi'iggetlen Magyara népek családjai között. Európa nemzetközi viszo -

csak az Európa szive közepén

jutott tiely

nyainak rendezésében Magyarországnak

Habsburg császári családnak. Igy tnt az

nem föl

lehettek

más

érdekei,

akkor Európa eltt.

mint

a

161

sában

(és csakis

hatott;

csak

clboritással

ez

jogainkat: vitte

téves

ennélfogva

hoíry

s

vohia

kell

ebben)

erélyt

és

nemzeti

kifejteni

nem

császári felségjogok gyakorta

fenyegették, do valóban

történetileg

át

a

ert

lehet

el

is

horitolták

bir-

nem-

nemzeti

de hogy a nemzet önként

igaz;

felségjogokba: ez méltán

jogait a királyi

állítás.

St

s

mi sem bizonyltja jobban a nemzet államalkotó erejét államiságához való ragaszkodását, mint az, hogy elbukva, három-

folytonosan és felé szakadva, s késbb bukásából lábra kelegetve örökösen nemzeti jogainak épségben való megtartása volt a fögondja akkor, mikor két kézzel kellett neki egyéb rázúduló bajokkal is :

megküzdeni. Pedig valóban kínszenvedés

volt

a

nemzet sorsa a

Habsburgok alatt. Már a krónikás szerint is: a háromfelé szakadt nemzetnek legrosszabb dolga volt a német alatt, mert a török a magyarnak csak a pénzét, de a német ráadásul még a brét is Rákóczi Ferencz hires „Recrudescunt"-jában olvassuk: „Magyarország egyhangúlag visszaóhajtotta a török uralom

kivánta.

napjait,

II.

mert a Habsburgok a magyar nemzetnek

könnyeken kivül

—

egyebet

nem

VII.

A

királyi

—

sóhajokon és

hagytak."

FEJEZET.

felségjogok alakulása 1867-ben.

mely a „Kiegyezés" szerény czime alatt hazai történetünk és közjogunk egy ezredéves lusztrubecsvágyó munka lesz a felségjogok és nemzeti mát zárja be lépést haladva Beksics történeti jogok alakulása szempontjából Azzal

korszakos

a

alkotással,

:

—

könyvével

—

röviden bár, szintén foglalkozni.

Hogy a

67-iki

törvényhozásnak

igaz értéke fölött Ítéletet
—

ezen szempontból való

mondhassunk, vizsgálnunk

kell azt,

hogy:

vájjon a nemzeti és felségjogok egyensúlya a törvényhozás

által fentartatott-e ? és

h)

—

a kötelességekkel, a hogy a benne biztosított jogok a nemzeti teherrel arányban van-e ?

nemzeti haszon

—

—

—

sikerült kimutatnunk, Beksicscsel ellentétben ha hogy a 48 eltti közjogi rendszerünkben, a nemzeti jogok a királyi felségjogokba sem be nem olvadtak, sem át nem vitettek mond-

És

:

ható-e az a 67-iki törvényhozásról

is,

vagy

nem ? 11

:

:

162

És

mindjárt megjegyezzük, hogy Beksics a 67-iki törvény-

itt

hozásról

sem

alakulásunkról szólva, egy szóval

közjogi

és

emliti

hogy a nemzeti jogok a felségjogokkal szemben hogyan alakultak, a mely hallgatásból most már csak a következ tények követazt,

keztethetök

48 eltt a nemzeti jogok a felségjogokba részint beolvadtak, részint maga a nemzet által átvitettek. Ez a vagy nem. közjogi állapot vagy fenmaradt 1867-ben Beksics

szerint,

—

Ha fenmaradt:

akkor a 67-iki törvényhozással

—

a Beksics-

nek 48-ik eltti közjogi állapotokra mondott véleménye alapján

—

nincs mit dicsekedni.

Ha

pedig

nem

visszaszorittattak

maradt, és a felségjogok természetes medrükbe

ez a létrejött közjogi változás

:

már

a 48-iki, vagy

pedig a 67-iki törvényhozás eredménye-e?

De mivel Beksics maga mondja szerint

és hogy

hogy a 48-iki törvények maradt a magyar király felségjogainak, törvényhozás nem szakított a régi magyar közazt,

nagy szerepük

is

a

48-iki

hanem csakis alkotmányos ellenrzés alá helyezte a királyi jogokat ebbl most már csak azt lehet következtetni, hogy a 67-iki

joggal,

:

törvényhozás

magyar

maguk

kat a

medrébe

vissza

szorította

—

királyi felségjogokat

osztrák

az

császári

és

és helyezte vissza a nemzeti jogo-

eredeti épségébe.

Mert ha olvassuk Beksics könyvét, a mely azt mondja, hogy

— a felségjogokkal szemben — milyen szomorú a törvényhozás pedig nem — e tekintetben — a magyar közjoggal akkor önkéntelenül a nemzeti jogok

sorsra jutottak 48 eltt

szakított

48-iki

;

régi

is

fölmerül

mikor

potnak lett

a

kérdés

:

vége

lett

vége ?

:

ennek a szomorú közjogi állaMagyarországon? Vagy talán nem is

Nini

!

Hát

—

Mert 48-ban nem lett Beksics szerint. Az elnyomatás alatt nem lehetett: a tények logikája így kifogyván a történeti

idbl

:

szerint.

csak a 67-iki törvényhozás

mely a nemzeti jogokat a felségjogok karmaiból kiszabadította. Vagy pedig: ekkor sem szabadultak ki. Beksics könyve lehetett az,

tertium non datur. Ámde, hogy a felségjogokba beolvadt (Beksics szerint) nemjogok ekkor sem bontakozhattak volna ki a felségjogok kar-

és a logika szerint

zeti

:

ezt meg abból nem lehet következtetni, mert Beksics a törvényhozásnak panegiront zeng, s igy ezen az alapon a végs konklúzió csak az lehet, hogy a 67-iki törvényhozás volt

maiból

67-iki

:

—

:

163

—

mely a 48 eltt kiáradt

az,

akár

akár császári

királyi,

—

fel-

séfriofíokat törvényes medrükbe visszaszorilolta, és a nemzeti jogo-

maguk

kat a

integritásába helyreállitotta.

Tényleg Heksics

erre a konklúzióra jut, a mikor a követ-

is

kezket mondja szuverenitásunk csakis a magyar király

„Külügyi és hadügyi

rendszere

felségjogainak

ennek folytán: „A Deák

be

bizonyithatú

mellett

régi

magyar közjogi

és

épen a

P^'erencz által teremtett kiegyezés

hadügyre vonatkozó részében, a

—

teljesen"

felfogásra való

visszatérést jelentette.''

Minthogy pedig, Beksics

szerint,

ugy a külügyi, mint a had-

ügyi szuverenitásunk 1867-ben valóban teljesen be

következett:

is

ez csak a régi felségjogok rendszere alapján történhetett meg.

Beksics és

ugyan be

is

még csak számba sem

itt

közjogi

igy

annál

tévedése

veszi a nemzeti jogokat

nagyobb, mert ha 1867-ben csak-

következett a külügyi és hadügyi szuverenitás (állami-e.

nem mondja Beksics) maga ez a szuverenitás nem a felségjogok, hanem a nemzeti jogok rendszere alapján történhetett meg ha megtörtént. Ámde megtörtént-e ? királyi-e,

nemzeti-e, azt

—

Már most Beksics ezen

két kijelentését egybevetve

:

els

az

idézettl csak azt lehet következtetni, hogy a magyar állam a külügyi és hadügyi szuverenitást csak felségjog alakjában birta, mert

a külügy

és

a

hadügy

—

Beksics szerint

—

már a XVIII, század folyamán eliminálódott tett

a nemzeti jogokból

beolvadt, vagy átvite-

a felségjogok rajonjába.

És minthogy fogás 48 eltt.

csak ezen régi

Beksics

szerint

Magyarországon ez volt a

—

fel-

—

szintén Beksics szerint Deák Ferencz pedig magyar közjogi felfogásra tért vissza ennélfogva a :

hadügy tekintetében 1867-ben a nemzeti jogokból elimináczió sem történt, mert a hadügy továbbra is csak akképen maradt felségjog, a mint az azeltt

is

volt.

Deák Ferenczet valóban nem szükséges Beksicsnek ilyen szörny közjogi tévedése ellenében megvédelmezni. Deák Lustkandllal szemben bebizonyitotta Magyarország állami függetlenségét, de ezt nem a Beksics-féle felségjogi, hanem a nemzeti jogok doktrinájával és segítségével tette, ámbár Beksics szerint -A régi felségjogi teória segítségével Deák sokkal inkább bebizo:

nyíthatta volna Magyarország állami függetlenségét".

De mert

:

ezt

„—

Deák

—

—

Beksics

az abszolutizmus

szerint

—

csak

azért

bukása, a szomorú

nem

tette,

tapasztalatok II*

164

után valóban kényes dolog leendett a ráállás a felségjogok hagyományos alapjára. Csakis ennek tulaj donitható, hogy Deák sem állott rá,

a ki pedig közjogi fejldésünket legjobban ismerte".

,Deák

—

Beksies

az osztrák császárnak:

szerint

—

nehezen mondhatta volna azt

Neked, mint magyar királynak, oly felség-

jogaid vannak, a melyek lehetségessé getlenségét, de egyúttal a

Deák azonban

—

megvédését

Beksies

teszik a

szerint

—

ezt

osztrák császárnak, mert erre az idt még

dásának az idejében

nem

magyar állam

füg-

is."

nem mondotta

az

Lustkandl hires táma-

látta elérkezettnek.

De mivel Deák Lustkandl ellenében mégis csak bebizonyíMagyarország állami szuverenitását még a hadügyek és a

totta

ügyek terén

nem

is

minthogy ezt Deák

s

;

a régi felségjogi teória alapján tette

— :

Beksies szerint

ennélfogva

—

azt csak a

ezeknek segítségével

nemzeti jogok teóriájával és csak

kül-

is

eszközöl-

Valóban igy is történt, elolvashatja mindenki Deáknak munkáját. A magyar közjogi rendszer szerint nem is történhetett ez máskép, a mely rendszernek alfája az, hogy az állami szuverenitás kútfeje a nemzeti akarat, mely nem a királytól kap, hanem a királynak engedélyez jogokat, a mint ez az 1741 XI. t.-czikkbe is, hette.

:

mint alaptörvénybe félreérthetetlenül be van iktatva (concessa

suprema

sibi

potestas).

ez igy történt 1865-ben (ekkor jelent meg a „BudaSzemle" február havi füzetében Deák müve) és ekkor Deák tényleg a nemzeti jogok segitségével bizonyította be állami és

De ha

pesti

nemzeti szuverenitásunkat: miért mondja azt Beksies mégis, hogy

Deák 1867-ben az

általa teremtett kiegyezésnek

vonatkozó részében Beksies szerint Miért tért

—a le

a

régi

magyar közjogi

épen a hadseregre

felfogásra, vagyis

—

felségjogi teóriára való visszatérést jelentette?

Deák a nemzeti jogok

alapjáról

és

tért

át

a

felségjogok alapjára épen a hadsereg tekintetében?

És ha Deák ezekre

magyar

tért

át

:

ezek a felségjogok tényleg a

királynak, vagy az osztrák császárnak voltak-e felségjogai ?

És ha tényleg e tekintetben 1867-ben megtremtödött a szuverenitásunk

:

azt a nemzeti, vagy a felségjogok teóriájának köszön-

hetjük-e ?

Ha nitásunk:

Deák a

pedig e tekintetben ez

annak

nem teremtdött meg

tulaj donitható-e,

hogy

—

a szuveréni-

Beksies szerint

régi felségjogi (császári) teóriára tért vissza?

—

165

meg

Hoíryan magyarázható

jogok

ellenében

Luslkandl

be

alapján

teóriája

—

hogy

az,

hadügyi

tudta

magyarázható meg

Hogyan

szuverenitásunkat

-

hogy Deák hadügyi szuvere-

az,

volna, ha akarta volna imár

hogy tehát

;

Deák

czélját

utón

bebizonyítását) kétféle

t.

még

:

(t.

ugy

hadügyi

i.

nemzeti,

a

inkább bebizonyit-

Heksics szerinti, de

i.

désében elállott közjogi és történeti

—

még maga sem

sejtette,

nem

szuverenitásunk

mint a felségjogok

Deák a hadsereg kérBeksics zrzavar közepette

teóriájának utján elérhette volna, hogy ez a

szerint

a nemzeti

ki

már Ferencz József ellenében

bizonyitani.

nitásunkat a régi f'elségjogi teória alapján

akarta

a

tudta bebizonyítani?

ezt noiu

luitla

Deák,

hogy mi

—

lesz a helyes irány

és

megoldás ?

Honnan magyarázható

az,

megérdemH-e Deák Beksicsnek

és

hogy az a Deák, a kinek a Corpus Juris bámuismerete mindenki fölött óriási fölényt biztosított, hogy ez a

azt a rágalmazását, latos

Deák ne tudta volna azt, (Beksics szerint nem közjog szerint mi a helyes irány ?

hogy a magyar

tudta)

:

Honnan magyarázható meg

az,

hogy

az

Deák, a kinek

a

„Adalékok a magyar közjoghoz" czimü, a magyar közjogi irodalom-

ban eleddig páratlanul egyéb, mint az ö a

álló felséges

(il-iki

feliratainak

müve, tulajdonképen nem vala tudományos kifejtése hogy ez :

Deák 67-ben, de már elbb 66-ban, közjogilag adja

föl

alapját

és doktrínáját ?

hadsereg

oldódolt-e

a

ez

Igaz-e

a

közjogi

kérdése

a

vád, s tényleg abban

régi

felségjogi

/s

áll-e

teóriák

(császári)

az,

hogy

alapján

meg?

Igaz-e az, hogy a nemzet Deák Ferenczet 1867-ben is ösztönszerleg azon az alapon vélte állani, a melyet 1861-ben elfoglalt, s

vele Magyarország

a kiegyezést

renitásának,

teljes állami és

nemzet szemei eltt való

a

nemzeti szuve-

csillogtatásával lehetett

csak elfogadtatni? Igaz-e világát,

hogy ez a csillogtatás Lukanusnak legyen igaza:

az,

hogy

hominum

fati

;

liceat

sperare timenti"

—

elvette

a nemzet szeme

„Sit coeca futuri

mens

legyen vak az emberek

elméje a Jövendk eltt; hadd reméljenek az aggódok!?

el

Mind olyan kérdések, a melyekre alább részint magától áll mi fogjuk azt arra megAkkor majd megfelelhetünk arra, hogy Deák. vagy Beksics

a felelet, részint bizonyítások alapján

adni.

166

—

—

fogott Deákra olyan közbona fide mely Deáknak nem imputálható, s igy Beksics téve-

tévedett-e, vagy Beksics jogi tényt, a

dése annál nagyobb.

Beksicsnek szerinte

itt

jogainak rendszere annyit

szóval

abban

áll

a legnagyobb közjogi tévedése, hogy

szuverenitásunk

hadügyi

tesz,

hogy 48

eltti

magyar

a

csakis

be

bizonyitható

mellett

király felség-

teljesen,

közjogunk

a

szerint a

mi más hadügy

kizárólagos felségjogot képezett.

Ámde a magyar közjogi törvényekbl könnyen kimutatható, hogy az államhatalmi jogok összességébl a hadügyre vonatkozó jogok a király és nemzet által mindenkoron konkurzusban gyakoroltattak. Tehát a hadügy felségjogként, meg nemzeti jog gyanánt

is

Épen ugy, mint maga a törvényhozás, mely meg nemzeti jogképen is egyenl módon szerepelt.

szerepelt.

mindig felségjog,

Mert hogy közjogunk szerint a hadsereg mindenkori király volt

:

ebbl még

tévedés

volna

azt hinni, hogy a

feje

a

hadügy

kizárólagos felségjog. Tévedés, mert hisz a király a statushatalom-

ban

megnyilatkozó

törvényhozó,

meg a

hatalomnak hatalomnak is,

végrehajtó birói

—

is

s

a

feje,

de

meg

a

per analógiám, ezen

közjogi doktrínákból azon téves felfogás következnék, hogy az állam-

hatalomnak tartalmát kimerít ezen három ágazatnak gyakorlása körüli jogok is mind olyan jogok volnának, a melyeket az államf csak egyedül maga gyakorolhat a nemzeti jogok konkurzusa, vagy korlátolása

nélkül,

hatalom tartalmában

s

következésképen

nem

is

való közjogi képtelenség lenne, lévén

—

nemzeti jogok az állam-

foglaltatnának,

mint fentebb kimutattuk

—

—a

nálunk a

mi pedig nyilvánkirályi felségjogok

derivált jogok.

Az államhatalmi jogok összességébl a hadügyre vonatkozó jogok közjogunk szerint 1848 eltt kétfélék voltak 1. Olyanok, melyek a király és nemzet által együttesen konkurzusban gyakoroltattak, tehát e tekintetben a hadügy felségjog :

is,

meg nemzeti

jog gyanánt

is

szerepelt.

Olyanok, melyeket a király a

katonai nemzeti jogok konkurzusa nélkül gyakorolt ugyan, de mindig a nemzet alkotmányos 2.

befolyása és korlátolása mellett.

Hogy a hadügy, és az erre vonatkozó felségjogok és nemzeti jogok ezen két csoportra osztályozott közjogi természettel birtak: azt Corpus Jurisunk alapján már fentebb bebizonyitottuk, ez azonban

:

167

nemcsak a magyar

mány tével

királyi

l'elsój,'jü','ük

rejlödcsüiiknek a hadügyre

hanem

tlüktrinájával,

vonatkozó

nlhotmánijoü

alkot-

történe-

bebizonyitható.

is

Az ország hadrendszere ugyanis évszázadokon keresztül a banderialis rendszeren alapszik, tehát a védelem rendes eszköze a nemesi fölkelés. A XVIII. század elején azonban már parancsoeltérbe az állandó katonaság kérdése, melyet az 1715. évi

lólag lép

meg, kimondván, hogy „miután

VIII. t.-cz. old

csupán banderiahs

seregekkel és nemesi felkeléssel az országot elegendöleg megvédeni

nem

lehet, állandó

rendes katonaságot

kell tartani."

A hadrendszer ekkép megváltozik, s a védelemnek az állandó katonaság irHdes^ a továbbra is megmaradt nemesi fölkelés pedig rcnd/iivüli

eszközei

lesznek.

Az állandó katonaság azonban még

nem ujonczozáx^ hanem csak tohorzás által zást maga az ország, a rendek, a nemzet

A

tartatik fenn.

tobor-

Ez tehát eddig

eszközli.

világosan nemzeti jog.

Az 1748-ban inaugurált porosz czentralisztikus rendszer értela toborzás mellett már hadfogndih is eszközöltetik, de már

mében

nem a

nemzet,

hanem

a bécsi udvari haditanács

A magyar

által.

védrendszernek ezen bels megváltozásakor kezd kisiklani a magyar álló

hadsereg a nemzet közjogi befolyása

Ha hadfogadás

még

külön ujonczokat

a hadfogadás

addig

az

által

is

ajánl meg.

való

alul.

nem

utján a katonaság

elég

De mig az

kiegészítése

folytonos

:

az országgylés

álló

és

katonaságnak állandó

volt:

ujonczmegajánlások az egyes esetekben mindig önként,

szabadon és azon

alatt történt

feltétel

meg, hogy azokból jövre

nézve semmi kötelezetteségen alapuló következtetés ne

Az ujonczozás

is

vonassék.

tehát épugy, mint a toborzás helyébe lépett had-

fogadás világosan nemzeti jog.

Ha nemesi

az

még a is, de az álló katonaság behozatala után már azzal hogy a felkel nemes nem a maga, hanem a király

ujonczozás

fölkelés

a különbséggel,

sem elégséges

:

akkor

ott

van

költségén szolgál.

A fizette,

hadfogadás

—

költségeit

hasonlóképen

az

az

országgylés

ujonczozás

ajánlotta

rendkívüli

meg

költségeit

és is,

mely rendkívüli hadi adók contributio, dica és subsidium néven fordulnak el a magyar közjogban, a melyek pedig az 1791 XIX. t.-cz. tanúsága szerint szintén nemzeti jogokat alkottak. Minthogy pedig a hadsereg vezérletére, vezényletére és belszervezetére vonatkozó katonai felségjogok már 1848 eltt is :

:

168

a katonai nemzeti jogok konkurzusa nélkül ugyan, de azért mindig

nemzet alkotmányos befolyása és ellenrzése mellett valának minthogy mai napig is a hadsereg egyközjogilag gyakorolhatók

a

;

séges vezérlete,

vezénylete és belszervezete alkotja a királynak a

hadügy körüli legnyomatékosabb felségjogait vizsgálódás tárgyává kell tenni egyenként azt, hogy vájjon ezen felségjogokkal szemben ;

a

nemzeti jogok miképen alakultak a 48 eltti,

67-iki

a 48-iki

közjogunk szerint. Ennek könyvünk következ részében

lünk meg.

és

a

fele-

HATODIK RÉSZ. Katonai felségjogok. FEJEZET.

I.

A hadsereg egységes

A

király

a

hadsereg fvezére.

ország fkapitánya,

fbb

hadúr.

Az

s

volt

—

most már,

vezérlete.

Régi

közjogunk szerint

mint elég furcsán mondjuk: a

mikor

a

királyság

—

leg-

Szent

megalakult

István idejében^ és az volt, mikor az ország elbukott

A

az

Mohácsnál.

eminens felségjoga marad a királynak, s ezen a felségjogon ezer esztend lefolyása mitsem változtat. De a király után az országnak van egy „másik" fkapitánya is a nádor. Xfm másofUk\ lianem másik. Mert közjogunk azt fvezérlet a Habsburgok

alatt

is

:

mondja, hogy a „király után" az ország els fkapitánya a nádor.

Tehát a nádor összes

„els"

is

fkapitány.

hadierejének a fkapitánya

Csakhogy, közjogi

ezen

mint az állúsáhan

ország

nem

a

JuDiem a nemzeti jogoknak a képviselje.

felségjogok.^

A nádor

királyi

helytartó

is,

de

felségjogokat

azért

nem

gyakorolhat, kivéve akkor, mikor a király távollétében ennek hely-

annak gyámságát a mire ugyan a nádori törvények meghozatala óta országunk történetében példa nem volt. Fentartja ezt az 1848: III. t.-cz. tartója.-

vagy mikor a király

kiskorúsága

alatt

viseli,

1

Szent István törvényei a honvédelmi ügyekrl mi intézkedést sem

talmaznak. Ezt csak ugy lehet megmagyarázni,

—

e tekintetben 2

1485

:

X.

—

mi változtatást sem

t.-cz.

tar-

hogy a nemzet régi szokásain

láttak szükségesnek.

170

2.

intézkedése

§-ának az

távolléte

való

országból

—

mely a nádort

is,

—

esetében

a

a felségjogok

királynak

az

gyakorlására

szintén felhatalmazta, (h csak az állam végrehajtó hatalma körében,

tehát a nádor

törvényhozási és

állam

az

kifolyó felségjogokat

nem

És épen

a

ezért,

hatalma

birói

körébl

gyakorolhat.

midn

június 26-ikán feljogosítja az

1848

Ferdinánd István nádort

V.

els parlamentáris országgylés

hozandó törvények szentesítésére, tehát a törvényhozás terén való gyakorlására

királyi

már

is:

által

felségjognak a

azzal a „reservatio

mentalis "-szál történhetett, hogy az igy szentesítend törvények az

1848

t.-cz.

III.

:

A

nak.

§-a

2.

ellenére hozatván

törvényervel ne

:

bírja-

közbejött események azonban a törvények hozásának útját

bevágták

—

s igy

A nádort

Lustkandl ur

kitn

médiumtól

fosztatott

meg.

a nemzeti jogok képviseljévé Mátyás királynak 1485.

évben alkotott nádori törvényczikkelyei

^

teszik,

melyeket a nagy

nemzeti király akképen konstituált meg, hogy azokat se a se

a nemzet soha

Élt

is

meg ne

majdnem négyszáz

változtathassák.

király,

Örökéletünek szánta.

-

esztendeig.

Az összes középkori királyságokban hiába keresünk az államfk felségi jogaival

szemben, a nemzeti jogok részére hatályos képviselt.

Nem

csak

a lángesz, igazságos decretumának bevezetésében mindjárt ezt mondja: „Ill dolog, hogy a királyok és fejedelmek, kik mennyei rendelésbl a legfbb méltóság diszes helyét foglalják el, necsak fegyverekkel, hanem törvényekkel is ékeskedjenek, s hogy alávetett népeiket s egyszersmind birodalmuk gyeplit inkább jó és állandó intézmények szigorával, semmint a korlátlan hatalom és kárhozatos visszaélés keménységével kormányozzák." találunk

nálunk.

Mátyás

király,

abszolutista alkotja ezt meg, a ki VI.

A

törvény

nem

lett

örök, de ez a fejedelemi

mondás halha-

tatlan lesz.

—

f

—

És Marczah Henrik a kitn történeti ezeki^l a nádori törvényczikkekrl a kolozsvári „Mátyás Emlékkönyv "-ben irt tanul-

mányában a törvény

igazi tartalmát:

,,a

megye

szervezése, a közne-

messég tehetsebb részének állami szolgálatba vonása és az ersza-

—

kos oligarchiával való szembeáUitásában" találja, addig én inkább abban, hogy a nádor a királyi felségjogokkal szemben a nemzeti jogok képviseljévé, letéteményesévé tétetik, s ezen fontos

—

közjogi funkcziójában 1

1845

2

1486

:

:

I— X.

rzi

és védi a

t.-czikkelyek.

LXXVIII.

t.-cz.

nemzet

—

jogait mindenkivel, külö-

:

171

nsen

a királyi hatalom, a felségjogokkal, nemkülönben az osztrák

Nem

császári liataloininal szemben.^

nádorokat.

A

hol s

a meddig tehetik: mellzik a nádorválasztást, vagy

pedig osztrák fherczeget választatnak

magában véve

Habsburgok a

szerették, u

is

meg

nádorrá, a mi pedig

már

közjogi képtelenség, hogy a dinasztiának egyik tagja

legyen a dinasztikus jogokkal szemben a nenízeli jogoknak a képviselje.

Mint az ország összes hadierejének

fkapitánya,

s

mint ilyen

a nemzetet a hadügy tekintetében megillet nemzeti jogoknak a kép-

viselje

a királynalc a

:

A

A nemesi

Vagy

lehet vezére, csak a nádor.

vagy

fovezérletére vonatkozó katonai fel-

lui
alkotmányosan korlátolja.

sé(/jo
,

fölkelésnek

király vezeti a

a

de harmadik soha. Még akkor sem, ha a nádor

fövezérlet

még akkor

a nádornál marad,

is

s

más nem

nemzeti sereget,

nem

katona.

csak a csatát vezeti

szakképzett generális. Korlátolja és ellenrzi a királyt, nehogy az, mint a hadsereg fvezére a nemesi fölkel sereget az ország határán kivül vigye. A vezérleti felségjog a nádor ezen alkotmányos jogában találja legnagyobb korlátját. Mikor pedig az 1715 VIII. t.-cz. már meghozatott, akkor az :

magyar hadsereg szervezetérl az országgylés egy törvényhozási operátumot készit „De syslemate militari" czimmel, melynek

állandó

:

II.

pontja lakonikus rövidséggel jelenti

ki

„Az ország közjoga szerint a nádor az ország haderejének fkapitánya, illeti a hadvezetés. De Magyarország az egész keresz-

t

ténység védbástyája kelet

szerint

—

itt

a nádori tekintély

in statusquo

Nemcsak az

felé.

kereszténység érdeke forog

ország,

de

az

koczkán, tehát ez okból csak fentartásával

teljes

—

egész ez

idö

a katonai rend

hagyandónak véleményeztetik."

Tehát az állandó katonaság behozatala után sem változik a nádornak a hadsereg vezérlete körüli közjogi állása, s habár ezen

idben

a magyar hadsereg

alatt áll

:

rázatát.

A

a nádor,

hanem Eugen fvezérlete

ezen kivételes állapot az idézett sorokban

császárinak

találja

magya-

magyarországi nemzeti hadak élére történetünk legutóbbi

korszakában

István

nádor

tekintett

fkapitányi szereplése 1

nem

áll

hadaival le

is

—

-

Jellasich,

szemben,

s

a

horvát

ezzel

lázadónak

aztán

a

nádor

tnik történetünk színpadáról.

Nyilvánvalóan azonban Marczalinak tanulmánya

tisztség tárgyában hozott czikkelyekre",

VUI. és IX. czikkelveire vonatkozik.

nem

mint inkább Mátyás

annyira a „Nádori VI.

decretumának

172

Sem

a pragmatika szankczió,

nem

nádor fkapitányi közjogi állásán a VII.

t.-cz.

sem a

örökre elhalasztatik a

által

48-iki

változtat,

törvényhozás a

mig végre 1867-ben,

nádorválasztás, s a nádor-

megsznik

ispáni hivatalnak megszüntetésével egyúttal

a

katonai

fvezérlet körüli felségjogok alkotmányos ellenrzje és korlátolója

mint

S minthogy a nádor, helyett

nem

e tekintetben

szerveztetett

körüli katonai

:

ország

az

hasonló jogú és

18G7

felséf/joga

semmiféle

funkezionárius

közjogi

királynak

a

óta

kör

hadsereg

a

is.

fkapitánya

erejének

hadi

alkotmányos tényez

fvezérlete által

sem

befolyásolva, sem korlátolva nincs.

És igy elvitázhatatlan, hogy 1867-ben a nemzetnek a hadsereg fvezérlete körüli jogai törvény

által elimináltatván

az

:

a katonai

mely a király által 1867-ig a nemzeti katonai jogokkal konkurzusban volt csak gyakorolható, az 1867: XII. t.-cz. 11. §-a

felségjog,

konkurzus nélküli olyan felségjoggá nyilváníttatott, mely a nemzetnek sem alkotmányos befolyása, sem korlátolása alá többé nem lesz vonható. Mig tehát 67 eltti közjogunk szerint az ország által

fvezérlete

összes hadi erejének

magyar embert

vagy a

vagy okvetlenül

királyt,

meg: addig mai napság

magyar hadsereg fvezérletével a király bármely idegent megbízhat, a nemzetnek ebbe beleszólása nincs. Még a honvédségünk is ez alá fog tartozni, kimondván a honvédségrl szóló törvény 27. §-a: „Háborúban az összes honvédség, fparancsnokával együtt, a fvezérnek van illetett

a

alárendelve."

Kétségtelen tehát ezek után, hogy katonai fvezérlet tekintetében,

bvitje.

a királyi

a

67-iki

törvényhozás

felségjogok

és a nemzeti jogok szükitöje gyanánt

a

tartalmának

jelentkezik

közjo-

gunkban.

II.

FEJEZET.

A hadsereg egységes

A

királyt,

mint a hadier

fvezérét

hadsereg vezényletének a felségjoga

A vezényletet (la

vezénylete.

is

—

kezdettl fogva

—

a

megillette.

direction) igen sokan összetévesztik a vezény-

szavakkal, vagyis a taktikai kiképzés szavaival.

A

vezénylet azonban

nem

azt jelenti,

u. n.

„exerczirozáshoz" szükséges kommandó-szavak, ezek a hadsereg

hogy milyen nyelven történik a katonai kitanitás, és az

szogálati nyelvéhez tartoznak, a szolgálati nyelv pedig

nem

vezényleti

173

A vezénylet azon

felségjog.

katonai felségjog, melynél fogva az összes

hadseregbeli csapattestek a király által

ban

—

a hadi

a

így

-

ugy békében, mint háború-

czéljából

oda küldetnek, oda

a hol az a haza védelmére jónak és czélszerünek

állíttatnak,

ugyan

mködés egyöntetsége

felségjogtól közjogilag

vezényleti felségjog a vezérleti

különálló

nem egyéb az, A király

de végeredményében

felségjog,

látszik.

mint a király vezérleti felségjogának stratégiai koroUáriuma. felségjogának

vezényleti

domborodik a

midn

ki,

—

részekre

abban

s

nyilvánul,

—

kiterjed,

is

s

taktikai

mködnek egyes

akkor

csak

nem

a h;idseregnek egyes részei

ugyan, de a fötábortól távolabb alatt,

önállósága

közjogi

hanem önállóan vagy

fvezérlete,

király

külön

közcftienül

kontaktusban

tábornokok vezérlete

hogy a vezényleti felségjog ezen egyes

a király vezényleti felségjogát épen ezen

csapattestek vezeti által gyakorolja ugy jelenleg, mint gyakorolta

48 eltt. És daczára annak, hogy a vezényleti felségjog a fövezérleti felségjog hadtani koroUáriuma gyanánt jelentkezik a külön felségjog gyanánt való közjogi önállását a magyar közjogban az is bizo:

nyltja, hogy a király a magyar hovédségnek is a fvezére, de a honvédségrl szóló törvény 3. szakasza a királyt nem a vezérleti,

hanem a

a vezényleti felségjogának a gyakorlásában korlátolja akkor,

mikor a honvédségnek a magyar korona országain kivül való

alkalmazhatóságát bizonyos alkotmányos korlátokhoz

köti.

Látható ezekbl, hogy a király vezényleti katonai felségjogának közjogi jelentsége

sokkal fontosabb

jelentség

rendeltebb

van,

hogysem

az

azt

alá-

exerczirozási vezényszavakkal össze szabad

volna téveszteni.

A

nemesi fölkelés idejében a királynak ez a katonai

felség-

joga azzal korlátoltatott, hogy a fölkelt nemességet az ország határain kivül

nem

De az

tika szankczió

be, a

vezényelhette.

álló

katonaság behozatala, majd nemsokára a pragma-

létrejötte után e

tekintetben lényeges változás

mennyiben a védelemnek eleddig rendes eszköze

fölkelés ezután

már csak mint

mert a pragmatika szankczióban a király

a nemesi

fölkeléstl

:

állt

a nemesi

rendkivüli eszköz vétetik igénybe, foglalt kötelezettségek teljesítését

közjogilag

nem követelhette, tehát is meg kellett az ország

létrejvén a pragmatika szankczió, már ezért

védrendszerének változni.

De

még egyéb okok

az

ország

rendéi a hadsereg kérdését ez idtájt sürün tárgyalják, de

minden

e

változást

is

siettetik,

s

:

:

174

tárgyalásnál

kitnik

az,

hogy seink a katonai nemzeti jogoknak

si magyar

vezényletre vonatkozó konkurrens részében az

a

köz-

joghoz körömszakadtig ragaszkodnak. József

a

így

hogy:

kifejtik,

Pozsonyba 1708-ban összehivott rendek

által

„Katonai ügyben az ország alaptörvénye az, hogy s hogy az országban magyarok állitandók." tájban a Habsburgok által rendkívül sok

a király után a nádor az ország fkapitánya,

lév végvárak

és gencrahiinsok

élére

született

De minthogy ezen id különösen német katonaság idegen, ez

a

ellen

aképen

rendek

hozatott

védekeznek,

s

be

a

az

országba,

király

rezémjleti

hogy 1709-ben a királyi propozicziókra adott fölterjesztésükben kimondják, hogy „A nádor nemcsak a nemesi fölkelésnek a fölkelés tartamáig, katonai

hanem s

aképen

felségjogát

korlátolják^

mindenféle czimen nevezhet katonaságnak

bármily nemzetiség legyen

(t. i.

a fkapitánya^

is

a behozott katonaság)

:

a nádori

hivatalkörnek van alárendelve.

Károly

III.

alatt

hadrendszer kérdése

1712-ben

fölött,

s

a

rendek újból tanácskoznak a

fenyeget török veszede-

tekintettel a

megengedhetnek jelentik ki, hogy a külföldi katonaság számmal maradhat ugyan az országban generalátusokba osztva, de élükre m.agyar nemzetheliek szervezendök, s hogy a magyar

lemre, feles

katonai ügyeket a bécsi udvari hadi tanács jogtalan hatásköre alul

kivegyék

Ezen

:

egyúttal elhatározták a

magyar hadi tanács szervezését

folyománya lett az 1715 VIII. t.-cz. a magyar állandó hadseregrl, de a magyar hadi tanácsnak, mint kormányszéknek a szervezése Bécs ellenállása folytán elmaradt. felterjesztés

:

A pragmatika szankczió behozatala után a nemzeti

katonai

közjogi helyzet a

jogoknak

a vezényletre vonatkozó részében meg, hogy a magyar hadsereg de csakis a hadfogadás és az ujonczozás által létesített hadsereg a kölcsönös érdek védelmi kötelezettségnél fogva már külföldre is kivezényel-

annyiban

— —

változik

het. S tényleg az 1741-ben

felállított magyar ezredek legnagyobb mind külföldön aratja a dicsség babérait, s mentik meg Mária Terézia megrohant trónját az enyészet veszélyétl akkor,

része

a

midn

helyet,

a

—

saját

hová

bevallása szerint

fejét

biztonsággal

—

:

„nem

lelt

lehajthatná,

birodalmában hogy anyává

lehessen,"

Az állandó hadsereg behozatala létrejötte után tehát a királynak a

és

a

pragmatika

szankczió

hadsereg vezényletére vonatkozó

katonai felségjoga bvül, de ez a tartalom tekintetében megbövült

175

katonai felségjog

rp<)i

in///,

>tiitif

a nádornak, mint a katonai

(i.-f/Uff

nemzeti jogok képviseljének vezényleti jogával konkurrál, s ennek alkotmányos befolyása által korlátoltatik, s ezen vezényleti felségjogát a

király

közjogilag csak született

magyar

(nativi ilungari) genera-

látusok által gyakorolhatja.

Az 1791-iki nagy reform-országgylés újból felveszi tárgyasorába a magyar hadsereg vezényletének kérdését s a tárgyalások abban csúcsosodnak ki, hogy a király vezényleti felségjogát idegenek által is gyakorolhatja ugyan, de ha született lásainak

magyarok vannak:

mindenkor azok által gyakorolandó. Ez a közjogi állapot meg is marad 1867-ig, a mikor a magyar hadsereg egységes vezényletére vonatkozó s egész addig közjogunk szerint nemzeti jog gyanánt is szerepl vezényleti katonai jog az

alkalmas

18()7

még

XII. t.-cz.

:

nem

át,

felségjoggá, mely a nemzetnek katonai jogaival

olyan

pedig

többé

§-a értelmében tisztán felségjoggá alakul

11.

egyedül

konkurál,

csak a király által gyakorolható

nem

alkotmányos ellenrzés és korlátolás alá többé

s

vonható.

Egyedüli kivétel a honvédségre vonatkozó közjogi törvényünkben van, mely világosan kimondja, hogy a honvédség a

magyar korona

országain kivül, csak bizonyos közjogi kautélák mellett vezényelhet a királynak a vezényletre vonatkozó felségjoga a honvéd-

így

ki.

ségnél

az

épségben maradt nemzeti jog

a honvédségnek, mint a fegyveres való

tetben

szervezete

közjogi

er

Tehát

által korlátoltatik.

kiegészít részének

e

tekin-

a nemesi felkeléssel lesz egyenl,

mely az ország határain kivül szintén nem volt kivezényelhet.^ Minthogy azonban a honvédségi törvény (1890 V. t.-cz.) szerint háborúban az összes honvédség, fparancsnokával együtt a király :

jogánál fogva kirendelt fvezérnek van alárendelve minthogy a honvédség a magyar korona országain kivül csak

által vezérleti

(23.§.); s

kivételesen,

vezényelhet

nem

s

ekkor

konkurráló

konkurrens

is

ki (2. §.)

:

bizonyos

csak

vezérleti felségjoga

vezényleti

közjogi

kautélák

mellett

kétségtelen, hogy a királynak nemzeti joggal

nemzeti

—

katonai

a honvédségre vonatkozó joggal,

konkrét

esetben,

összeütközésbe jöhet.

Mindezeknél a

nemzetnek a '

törvény

fogva

Az ország határán ezer

itt

hadsereg

lovasban

tul

állapit

is

elvitázhatatlan,

vezénylete

körüli

a királyt csak saját

meg

—

hogy 1867-ben a

jogai

törvény

—

által

melyet a bandériuma tiszti bandériumok

továbbá csak a

—

hova tartoztak a vajdák, horvát bán, a székelyek grófja, temesi gróf és a véghelyek bandériumai tartoztak követni. 1498 XVII. t.-cz. a

—

:

:

176

küszöböltetvén

nem

ható,

ki

és nyilvánittatván, nemzeti jog által

nem

befolyásolható, s ezzel

hogy

kétségtelen,

tekintetében

—

a

67-iki

szintén

nem

korlátol-

konkurráló felségjoggá

—

törvényhozás

:

igy

a katonai vezénylet

a királyi felségjogok tartalmának bvitöje

és a nemzeti jogok szkitöje gyanánt jelentkezik közjogunkban.

FEJEZET.

III.

A hadsereg egységes belszervezete. nunc paullo maiora canamus

Et

a hadsereg bel-

szervezetéröl.

Közjogi kérdés, mely ennél fontosabb

homály takarna

nagyobb várna

;

el

;

közjogi

közjogi kérdés, melyet

;

kérdés, mely tisztázódásra

közjogi kérdés, melyet országgylés és közélet, államférfiak

megdöbbentbb lanyhasággal hanyagoltak volna ujabb epoehában még nem fordult el történetünkben.

és közjogi irók

az

egy mondat van Tövénytárunkban

Egyetlen

Ö

szervezete

felsége által intézendönek

rövidke mondat

:

De nem jog

1867

az

konkurráló,

rizhet

XII.

—

mert a hadsereg által

befolyásolható, statuálhatott,

vonatkozó olyan

11. §-a

t.-cz.

nem

felségjoggá

szervezetre utján

:

ki

el,

s

ez az egy

katonai

nemzeti jogot

belszervezetére vonatkozó

a

—

felségjog is

nemzeti jogokkal

nem korlátolható, nem hanem azért, mert

—

van zárva,

És ha mégis képez

:

s

nem ellen-

a bei-

trt abszolutizmus

tartalmaz, a melyet a nemzet, a

korona révén a király részére sohasem származtatott a deriváczió

a hadsereg bei-

ráborul az egész nagy Magyarországra.

azért,

és

:

ismertetik

el

át,

igy az katonai felségjogot

a hol tehát

nem

képezhet.

az csak az önkényuralom éveibl visszamaradt

abszolutizmus révén képezhet.

Ez a nemzeti jog pedig nem más, mint: a magyar nemzeti nyelv. Hogy a nemzeti nyelv, mint a nemzetnek ugy egészben, mint egyes részeiben elidegenithetetlen, senkire még magára a királyra se

— át nem

jogot soha

—

származtatható joga, közjogunk szerint királyi felség-

nem

képezett,

magyar nemzeti nyelvet a belszersem tartalmazhatja: azt közjogi, tudományos törvény magyarázási érvekkel

s

igy a

vezetre vonatkozó katonai felségjog történeti, közjoglogikai és

és okokkal megczáfolhatatlanul be lehet bizonyítani.

177

Mieltt azonban fejtegetésünkben erre térnénk rá tisztáznunk :

rqtj

elös/.íir

kell

kérdést, azt

i.,

t.

hogy a király a hadsereg egységes

vezérletére, vezényletére és belszervezetére vonatkozó melyik katonai

magyar had-

intézkedhetik akképíMi. hogy a

felségjogából kifolyóan

sereg nyelve német legyen V

Vagyis: az 1867 k()zül

melyik tartalmazza a nyelvre vonatkozó felségjogot a vezérlet-e, :

—

a vezénylet-e, a belszervezet-e ?

hadsereg nyelvét

Ha is

felségjog

közül

felségjog

megengedjük tárgyát

képezi

t.

azt.

i.

azok

szerint, a kik a

a

vezérletre

hogy a hadsereg nyelve

iigy ezt

:

három

a

katonai

vonatkozó felségjog

csak a belszervezetre

Ugyanis

mazhatja.

már

a katonai felségjogok köréhez tartozónak állítják.

is

egyáltalában

katonai

zárva

három felségjog

XII. t.-ez. II. §-ál)an foglalt

:

vonatkozó

felségjog

kombináczióba a vezénylet pedig csak azért jöhet,

;

a

összetévesztödik

vezénylet

közjogilag, de taktikailag

is

vezényszavakkal.^

más

a hadsereg

tartalki

itt

van

mert a

nemcsak más a

Pedig

vezénylete és

kisebb-nagyobb csapattesteknek a kiképzési, oktatási és gyakorlási

már szorosan a katonai

vezényszava, a mi belszervezethez

tartozik.

katonai felségjog közjogi jelentsége lár

meg

szolgálathoz,

Mert a hadsereg vezényletére

nem abban

áll,

tehát a

vonatkozó

hogy a káp-

a hadnagy a kiképzési és gyakorlási vezényszavakat milyen

milyen

be a katonaságot: hogy a király még akkor is, mikor mint tényleges mködésben álló fvezér nem áll hadseregének az élén az egyes ezredeket és csapattesteket, ugy békében, mint háborúban az országnak arra a pontjára rendelheti, vezényelheti, a hol azt az ország, a monarchia védelmére és javára, nyelven

ejti,

s

hanem abban a

erre

nyelven

fontos felségjogban

tanítja

áll,

:

jónak, czélszerünek, szükségesnek látja és

A közege által

:

a

hadügyminiszter

utján,

gyakorolja és hajtatja végre.

kozó

felségjogát

azonban

alkotmányos közege

A

ítéli.

vezényletre vonatkozó felségjogát a király vagy alkotmányos

által

:

a itt

A

király

vagy

egyenest

generalatusai

hadsereg fvezérletére vonat-

nem

gyakorolja

semmiféle

csak helyettesitheti magát.

vezényleti felségjog tehát

összeesik

az egész hadsereggel,

vagy annak egyes részeivel való rendelkezési felségjoggal. Minthogy pedig ez a szó „rendelkezés", mint felségjog

nincs az 1867: XII.

minthogy pedig a hadsereggel ugy egészben, annak egyes részleteiben való intézkedés és rendelkezés

t.-czikkbe beiktatva

mint

1

Lásd az elbbi

;

fejezetet.

178

feltétlenül katonai felségjog

:

ennélfogva a törvény szavaiból, inten-

hogy a vezényletre mint a hadsereggel való

következtethet,

az

csak

czióiból logikusan

vonatkozó katonai felségjog nem egyéb, rendelkezésre vonatkozó katonai felségjog.

Ebbl

pedig most már

csak az a konklúzió következhetik, hogy a hadsereg nyelve, ha az

—

non concedo

posito, sed

tozhatik

csak

azt

:

a

—

a katonai felségjogok körébe

vonatkozó

belszervezetre

mazhatja. Hogy azonban a nemzeti nyelvet

vonatkozó katonai

felségjog

még

sem tartalmazhatja

felségjog

:

tar-

tartal-

a belszervezetre azt a

következ

csoportokban eladott érvekkel lehet bizonyítani.

Közjogi érvek.

1.

Hogy a nemzeti nyelvvel

rendelkezés

való

tekintetében

a

melyek t akképen illették s igy volna meg, hogy azt az állam bármely organizmusában a magyar hadseregben is, akár egészben, akár részben eltörölhette, vagy (1844 eltt a latinon kivül) más nyelv^^el helyettesíthette volna vagyis, hogy a magyar nemzeti nyelv királyi felségjogot képezett volna azt Szent Istvántól kezdve, egész le a mai napig királynak

olyan jogai

volna, a

lettek

—

—

:

sem lehetne

egyetlen egy törvénynyel jogi

szokással

szerint

:

sem,

olyannal

t.

i.

bebizonyítani.

Werbczy

a mely

De még közTripartituma

a bona, antiqua és approbata consuetudo törvényes kellé-

keinek felelhetne meg. Ellenben, hogy a nemzeti nyelv kizárólagosan

—

csak

nemzeti

sohasem felségjogot azt régebb- és ujabbkori közjogi törvényeink nagy száma bizonyltja. Csak szemelvényül hozzuk fel, hogy az 1830 VHI., az 1832/36-iki törvényekben, 1840: VI. t.-cz., az 1844: II. az 1868 XLIV., törvényczikkelyekben mindenütt ki van mondva az, hogy a magyar állam nyelve a nemzeti nyelv. S minthogy az 1844 II. t.-czikknek a helytartótanácsra vonat-

jogot képez

tehát

:

:

:

:

kozó intézkedései jelenleg egész összességükben

sem véve

nyelvet

ki

—

umokra alkalmaztatnak hatalom

semminem

a kormánvzati ágakat :

— tehát a nemzeti

felölel

következésképen a nemzeti nyelv a status-

ágazatában, kormányzatában, tehát a hadsereg

belszervezete tekintetében

sem

lehet felségjog.

Mélyen elszomorító, de egyúttal a sziveket dühre dolog

minisztéri-

magában véve már az

is,

hogy

is

fakasztó

egy szabad országnak a

nemzeti nyelvére vonatkozó jogoknál különbséget kell tenni a királyi felségjogok és a nemzeti jogok között, s bizonyítani kelljen azt.

:

:

179

hogy a nemzeti

nyelv a nemzetnek

az Magyarországon

magyar

a

kinUylól

Nemzeti

magát a

hitetni',

fVliii

is

íogva azt képezné

vezete az állam végrehajtó hatalma körébe

végrehajtó hatalmat az 1791: XII.

mében a

király

csak

is

hadsereg

a

a

belszer-

minthogy

tartozik;

második

t.-cz.

törvények

a

:

törvények

közjogi

idézett

Minthogy pedig

kötelezik.

képezheti,

élne nyelvéhen a nemzet.

vonatkozó

nyelvünkro

királyt

non

lioi/;/

nem

felségjogait

mert ha a törvény, vagy közjogi szokásnál nidiji/dr

joga lévén

elidegenithetlen

király

bekezdése

értelmeben

a

értel-

gyakorolhatja,

mikor világosan rendeli „Executiva autem potestas non Nostram Majestatem exercebilur :"

sensu legum perRegiam

nisi in

— ennélfogva még

is,

azon esetben

ha a nemzeti nyelvnek a hadseregre vonatkozó része a belszer-

vczeti katonai felségjog köréhez tartoznék

esetben

sem

volna

joga

a

magyar

:

még ezen

a királynak

hadsereg

németté

nyelvét

tenni.

Nem

volna joga, mert az

1867 XII. t.-cz. 11. §-a a következket rendeli „Ö felségének a hadügy körébe tartozó alkotmányos fejedelmi jogai folytán mindaz, a mi az egész hadseregnek, és igy :

:

a

magyar hadseregnek

mint az összes hadsereg kiegészít részé-

is,

nek egységes vezérletére, kozik,

vezényletére

és

belszervezetére

Ö felsége által intézendnek ismertetik A király tehát „de jure" intézkedhetik

vonat-

el."

magyar hadsereg

a

belszervezete tekintetében saját legjobb belátása szerint.

És minélfogva intézkedhetik?

A

törvény

által

És milyennek

engedélyezett felségjogánál fogva.

kell lenni

ennek a felségjognak

?

Alkotmányosnak,

vagy abszolútnak?

Benne van-e a törvényben ..expressis verbis": alkotmányosnak. De ha nem is volna világosan benne az alkotmányos szó a törvény szövegében nincs felségjog a magyar közjogban, még :

a nemzeti jogokkal

rizhet

és

nem

nem

konkurráló,

Itt

befolyásolható,

korlátolható felségjogokat

alkotmány sánczain kívül

sem véve

nem

ki,

ellen-

mely az

állana.^

a törvény azonban

alkotmányosnak

nem

még

külön

is

kimondja,

hogy annak

kell lenni.

És a felségjog mikor alkotmányos? 1

A magyar alkotmányjoghoz

történeti

fejldésére

annyira

hasonlatos

angol közjogban az angol korona felségjogai eg\'töl-egyig vagy közvetlenül, vagy

közvetve a parlament ellenrzésének vannak alávetve. 12*

!

:

!

180

Akkor alkotmányos, ha azoknak gyakorlása a nemzeti jogok épségben és tiszteletben tartásával közjogilag megegyeztethetök. Ámde a felségjogoknak gyakorlása megegyeztethetö-e közjogilag a nemzeti jogok épségben tartásával akkor, a mikor az idézett, s a nemzeti nyelvekre vonatkozó világos törvények daczára a király

nem tartja épségben nem konkurráló felség-

az államszervezetnek épen csak azon részéhen

a nemzeti jogokat, a hol nemzeti jogokkal jogi intézkedések eífektuáltatnak ?

Nem

egyeztethet, mert a nemzeti nyelvre vonatkozó közjogi

törvényeknek és nemzeti jogoknak épségben királyt is

ered

Ezt a magyar közjogi törvényekbl szillogizmust

meg

—

jog szerint

is

—

magát a

és megczáfolhatatlan

lehet fordítani akképen, hogy a

törvény

világos

fejedelmi jog az, mely a zati ágát

tartása

kötelezik.

hiánijáhan

—

lehet-e

Nincs közjogász Magyarországon, a s

bátran

igy

alkotmányos

magyar nemzeti állam egy fontos kormány-

németté teszi?

igennel felelhetne,

magyar köz-

ki erre

— lelkiismerettel —

kimondható az eredmény, hogy

a magyar hadsereg német nyelve a magyar királynak nem alkotmátörvénybe

nyos,

hanem

iktatott^

az

császárnak

osztrák

törvénybl

hiányzó legridegebb abszolút jogán alapszik. Tisztán ezen

—

és

semmi máson

A magyar nemzeti veszett

állam

és

közjog

valami

szempontjából

dolog van abban, hogy a magyar állam összes közjogi orga-

nizmusában érvényesülhetnek a nemzeti nyelvre vonatkozó nemzeti de mihelyt már a magyar király magyar felségjogairól van

jogok

:

szó, ott a

nemzeti nyelv legott

ható, fumigálható (és

még

negligálható,

Isten tudja

igaorál-

alterálható,

— hányféle

latin szó

!i

.

.

.

a magyar király által

Mi gyönyörsége lehet a magyar nemzetnek az ö tle

mazó

királyi

felségjogokban,

király felségjogával

még

de

az

királyában

is,

szár-

ha a

németté teheti fiainkat a magyar hadseregben ?

Sose lásson inkább a nemzet se magyar királyi felségjogot, st királyt se, ha csak ilyen szentségtelen közjogi doktrínák alapján láthat.

még magyar

2.

Mikor

az

1715

:

Közjogtörténeti érvek. VIII.

t.-cz.

a honfiakból

és

kiállítandó állandó zsoldos katonaságot behozza, s az

törvényczikk

által

felállíttatnak

a

külföldiekbl

1741

:

LXIIl.

magyar ezredek, a melyeknek

181

élén:

Szirmay és

Andrássy,

Forgách,

üjváry,

l'állfy,

Erdélyben

Karkas állanak: az ezred neve magyar, legénysége magyar,

IJellileii

magyar,

vezére

ezred

az

nyelve

vezértl

a

le

a legutolsó köz-

katonáig magyar, a kiképzési és oktatási nyelv a magyar, de a vezényszavak németek, a terület,

magyar,

szállásolva,

vezést

a rendek

is

magyar

még

mintbogy

eszközlik

tények

történeti

már

vannak

magyar katonaságnak, a rendes

a

r

el

a toborzás utján való szer-

badseregnek az egész belszervezete

álló

Ezek

s

melyen békében

a

tehát

magyar.

tiszta

egyszeren csak igazságot

képeznek.

A magyar toborzott

álló

katonaságnak a belszervezetre vonat-

részei ilyen nemzeti állapotban állnak fenn 1748-ig, a

kozó ezen

mikoi' a bécsi udvari haditanács Mária Terézia kedves emberének,

Haugwitznek terve szerint a porosz katonai centralizáló szervezetet a magyar el, alkalmazza azt nemcsak a császári, hanem

fogadja

hadseregre

is,

s

ezután már a hadkiegészítés toborzás helyett had-

már többé nem a

fogadás utján eszközöltetik, ezt azonban

hanem A

magyar hadsereg németesítését

császár fejezi be, a

ki

együtt németté teszi,

meg

;

rendek,

a bécsi udvari haditanács foganatosítja.

de

nem ám

a

a

kalapos

király,

az egész országot hadseregestöl, s

József

mindenestl

a magyar ezredeket német tisztekkel tömi magyar hadsereg belszervezetére vonatkozó

felségjogánál fogva (a mint

azt

Beksics

halalom összes ágazataira kiható

hanem

állitja),

az állam-

abszolút és törvénytelen

hatal-

mánál fogva. Az 1790 91-iki országgylés II. József germanizáló intézkedéseit az államhatalom minden ágazatában, s igy a magyar hadseregnél

is

nemzeti

irányban

törvények

által orvosolja

ugyan, de

a magyar hadseregbe befészkeldött német tiszteket, német nyelvet

német szellemet többé kiküszöbölni nem lehet. A hadsereg a magyar nemzetnek minden akarata megtörik a Habsburgok germanizáló abszolút hatalmán, a melynek az a történeti eredménye van, hogy a magyar közjogi törvények kutyába és

kérdésében

se vétetnek.

Hiába hozatnak meg és az

1840

:

II.

t.-czikkek,

az a

1792

:

IX..

1807

:

I.,

az 1830

melyek imperative rendelik

el,

:

VI.

hogy

a magyar és határrezredek élére született magyar tábornokok és törzstisztek neveztessenek ki: a törvény csak irott malaszt marad.

Ferencznek külháborui a magyar ezredeket állandóan külföldön tartják lekötve,

s

— úgyszólván —

habár a katonai adminisztrá-

-

182

számon a magyar ezredeket,

czió külön is tartja

nemzeti katonaságnak

i

hungarisches

national

azokat magyar

s

nevezi:^

Militár) is

a magyar ezredek a bécsi udvari haditanács által a nagy császári

ármádiába véglegesen beillesztetnek. Mikor pedig a bécsi „tánczoló"

hanem a

tánczol,

minden

„Olaszországban

meg

ezeket az olasz tartományokat

Meg

katonasággal.

rakai

Habsburgok

hétfelé eldarabolt Olaszország felett a

megalapítja:

imperiumát

kongresszus már nemcsak

mert Metternich mozgalom, akárminek nevezze rakni,

kell

kell

szerint:

magát,

akármilyen alakoL öltsön: Ausztria ellen irányul". Ide viszik tehát a magyar ezredeket, féken tartani az olasz hazafiakat, a karbonári kat,

elnyomni az olasz szabadság fohászait.

s

magyar

így a

tanyáznak,

s

ezredek örökösen

katonai törvények betartása tekintetében

mindennek

nehezítve:

—

ezredek nyelvéül uzováltatik.

határán

ország

az

—

habár ennélfogva az ország ellenrzése

Maga Radetzky

A magyar

ezredek

is

hogy a magyar

ezredekben

semmi

és

ellen

sor- és

t.

újból ez.,

törvényt

melynek

12.

hoz és

ezredekben

véghelyi

született

is,

hogy az állandó ujonczok egyedül

magyar

ket nem-magyar ezredekbe

áttenni

szolgáljanak,

s

szin alatt ne lehessen.

így a törvény,

Gorpus Jurisban törvényt

—

elkel

mely

a

helyet

foglal

el

a

magyar

mikor a király egijik kezével szentesíti a ugyanakkor ugyanaz a király a másik kezével ennek az de

;

ellenkezjét rendeli delet

van

tökéletesen beszél magyarul.

elnémetesitfese

a tisztek, tehát ugy a tábornokok, mint a törzstisztek

magyarok legyenek,

is

a magyar magyar még mindig

a

az országgylés, és megszületik az 1840:11. 13. §-ai azt rendelik,

meg

rendkivül

fötáborában

—

német mellett

a

—

Radetzky

daczára

kiviil

a közjogi

azonban a

natosittatik,

Ennek a

el.

A

törvény tehát csak papiroson marad, a ren-

király intencziója értelmében bürokratikusán fogas

a

magyar?

jajkíáltásaíra alkalmazódik

a debreczeni czivis mon-

dása: Dejszen! beszélhetsz jó vitéz!

A magyar ezredek

magyar hadsereg nyelve mig Ferencz József bennünket az él nemzetek sorából,

belszervezete, és a

tekintetében ez a közjogi állapot tart orosz szuronyokkal s

kitörült

addig,

ezredéves állami létünk fájára rámérte

1

III.

Károly

1725-ben még:

czimezi a magyar állókatonaságot.

,niilitia

irtó

fejszéjét.

Ekkor ugy,

nostra nationalis hungarica''-nak

183

mint hetven esztendvel elbb, a iiegyck csucsától a

róna

poráig

nemet

lesz a

magyar

minden német

lesz Maj^'yarországon, s

hadsereg nyelve

tiszta

ijjy

is.

Fontosságban elsrangú kérdés még királyok miféle

itt az is, hogy a Habsburg magyar katonai felségjogaikat miféle közjogi orgánum, kormányszék által gyakorolták az alkotmányos Magyar-

országon ?

A

helytartótanács által

hatalmának törvényes müszerve a m. kir. a melynek hatásköre a nádorispáni hivatal

király végrehajtó volt,

kiterjedt a hadügyi igazgatásra

nem

zedekig

Habsburgok

a bécsi udvari

közjogi

szék

alatt

gyakran

évti-

:

mköd

haditanács

alkotmányos

király

nemzeti jogok képvisele-

Magyarországnak hadügyi igazgatását a császári kormányszék a Bécsben

töltetvén be önknii/üleíj

A

is.

Habsbuigok

tére berendezett nádori hivatal, a

hatáskörébe

illesztik

felségjogainak

katonai

orgánum ezután 1867-ig

be,

a

s

gyakorlására

idegen

az

ez

:

császári

magyar hivatott

kormány-

lesz.

Az

eleinte

toborzás,

magyar

kiegészített

álló

majd hadfogadás

és

ujonczozás

katonaságnak hadügyi igazgatása

fels fokon törvénytelenül ezen császári kormányszék a mely a generalatusságot

tetik,

Den öt föhadparancsnokság

is

:

leg-

is

által

intéz-

Magyarország és kapcsolt részei-

által vezeti.

Ez a magyar közjogban turkáló az 1715

által

VIII. t.-cz. által felállított

bécsi udvari haditanács

ugy

magyar állandó katonaságot, ezredeket, nemkülönben

valamint az 1741-ben szervezett magyar az 1802

:

I.

t.-czikkek által törvénybe iktatott

cus'*-t

nyilvánvaló

osztja

be

törvénytelenséggel

azon napfényes

czélzattal,

a

„exercims hungarí-

német

császári

seregbe

hogy Magyarország a saját

védöerejével ne rendelkezhessék.

A mint

a mitológiai Midász király keze után

minden aranynyá

épugy a Habsburgok bármilyen alkotmányos instituczióhoz nyúltak, az kezük ügyében nyomban a változott, a

mihez Midász nyúlt

kény eszközévé változott

A nemzet

:

át.

ezen a legnagyobb mértékben törvénytelen és köz-

jogellenes intézkedés ellen szinte századokig küzd, de sikertelenül.

Mert a fegyver másnak van a kezében

:

a császár seregében, mely

legyzte a törököt, legyzte a felkelést. Vége van a régi magyar szabadság álmának, a német katona itt áll az országban, ré:;zben

^

184

nem

az ország költségén,

magyaroknak, hanem a bécsi hadi

a

tanácsnak a parancsa alatt. Dicséret adassék azonban seinknek,

hogy nincs a magyar

Corpus Jurisban egyetlenegy bet sem, mely ezen bécsi hadügyi kormányszék közjogi állását, törvényességét elismerte volna. Ha alkotni nem birtak de rombolni sem romboltak seink. A nemzet csak joggal rendelkezik, de ervel nem, s mint:

hogy szembe

mködését

le

forogva,

ellensúlyozó

által,

mayijar

szándékolt

a bécsi

nem gyzheti

még

gyanánt udvari

hadi

udvari

hadi

meghiúsítják; minthogy minden^

tanács

törvénytelen

magyar országgylés

minthogy a

s

;

a XVIII. század elején létesíteni tanács felállítását a

Habsburgok

alkalmakkor szervezett

különféle

er

csakhamar a német császári ármádiába osztatik be; s minthogy az igy beosztott magyar katonaságnak a császári ármádiából való kiválását a Habsburgok összes erejkkel megakadályozzák a nemzet kerülvel akarja elérni azt, a mit szemben az ervel XXII. t.-czikkben megteremti a magyar el nem érhet, s az 1848 hadügyminisztérium hadügyi kormányzata alá helyezett nemzetrségei. A nagy franczia forradalom óta az európai népek történeté-

magyar hadi

:

:

ben a nemzetrségek felálhtása meg-megismétldik. abszolút jogait

rségek

véd

állíttatnak föl.

királyság felségjogai,

nyomja is

katonaság ellen a nemzeti jogokat

el

nem

Minthogy azonban nálunk

hanem

A királyságok véd nemzeta magyar

az abszolút császárság kényuralmi ereje

a nemzetrség felállításának czélja

a nemzeti jogokat:

ennyiben különbözött a többi európai népek

irányú

hasonló

cselekményeitl.

Ezen nemzetrség felállításának közjogi eredménye valószínleg volna, hogy az országgylés a bécsi udvari hadi tanács, mint közjogellenes kormányszék igazgatása alatt álló magyar ezredek az

lett

hadkiegészitésére ujonczozást

nem

rendelt volna

el,

hanem

életereje

—

a véredények

elfojtásával

Tudjuk, hogy ez a közjogi

—

változás

az ujon-

amannak önként megsznt volna.

czokat mind a nemzetrség ezredeibe szedte volna be,

lett

s

igy

a forradalom

eiujik

végoka.

És

midn

a Habsburgok

—

visszaélve

mondva a német császárság hatalmával 1

Marczali,

i.

m.

II.

516.

és

a

királyság,

erejével

—

jobban

a magyar

18Í

ezredek és

a magyar

i}ry

hadsereg nyelvét törvénytelenül németté

ebhöl még kormányszék alá helyezik korántsem következik az a közjogi eredmény, hogy ehböl a kiáltó törvényes magyar királyi felségjog alakjában törvénytelenségbl közjog formálódhatott volna ki korántsem következik Deák Fercn(;zközjogi mcgrágalmazása, nek azon - Beksics által eszközölt teszik

s

idegen

császári

:

;

—

hogy az általa teremtett kiegyezés épen a hadseregre vonat/cozó részében (I

réiji iiHKjíjdr

közjogi felfogásra raló risszatérésf jrlentelte.

Mert azon, akár törvényes, akár kiegyezés óta

is

idézett szavaival

törvénytelen

tényt,

német a magyar hadsereg nyelve, összevetve :

ebbl

hogy a lieksics

logikusan csak az következik, hogy a 07 eltti

német nyelvnek a magyar hadseregnél való törvénytelen állapota, vagyis a magyar nyelvnek mellzése és a „consilium auhcum bellicum"-nak közjogellenes mködése: már régi magyar közjogi felfogás lett volna, s Deák Ferencz csak ezt a régi magyar közjogi felfogást érvényesítette volna a kiegyezésnél.

—

az a lázító igazságtalanság, a mint a Habsburgok Hogyan? elbántak a magyar hadsereggel, és a magyar hadseregnek ez a kinlódótcngöd állapota: ez lett volna a régi magyar közjogi felfogás? Az lett volna a régi magyar közjogi felfogás, hogy a magyar csak vér- és

pénzadót adjon a Habsburgoknak, de egyéb jogai a saját hadseregére ne lett volna (a mint most is van), és hogy Deák Ferencznek, a nagy közjogi tudósnak

mondja Beksics, de ...

is :

ez lett volna a közjogi felfogása? Ezt

Credat Judaeus Apella!

mondja Beksics, hogy a XVIH. századbeli közjogi rendszer szerint a nemzet a nemzeti jogokat átvitte a királyi felségjogokba és igy pótolta az államszervezet mködésében konstatálÉs a mikor azt

ható hiányokat

— —

is

akkor a katonai

nemzeti és felségjogokra

vonatkozólag kérdhet Beksicstl:

A magyar hadsereg intézményénél

mi

melynek pótlása czéljából a nem-

volt az a

szervezeti hiány, a

zeti jogot át kellett vinni a királyi

felségjogba?

Ez a hiány abban is állott-e, hogy a magyar hadsereg nyelve magyar volt (vagy legalább annak kellett volna lenni), vagy abban állott-e, hogy a magyar hadseregnek nem volt törvényes magyar igazgatási kormányhatósága? állott, Beksics doktrinális logikája szerint a hiány ebben magyar mert Beksics szerint csakis igy lehetett a magyar hadsereg /s'

nyelvét, mint nemzeti jogot a királyi felségjogba átvinni és azt ott

németté tenni,

s

a

magyar hadsereget a

kormányhatósága alá helyezni.

bécsi udvari hadi tanács

186

S mindez miért történt? Azért, mert

— Beksics

érvelése szerint

nem

hiányok pótlására törvényt

hoztak,

ipso jure felségjoggá kellett átalakulni, a

Beksics szerint

—

nemzeti

katonai

jognak

mely felségjog aztán

—

a közjogi konkréthiány abból, hogy a magyar is magyar kormányhatóságát pedig

közjogi intézkedések nélkül

hadsereg nyelve törvényes a

ezen közjogi

törvényt pótolt.

Állott pedig ez

volt,

— seink

tehát a nemzeti

és

felségjogok

csak a nádorispáni hivatal képezte.

Ezek pedig a magyar közjogi

rendszerben nagy közjogi hiányosságok voltak, ezeket a hiányokat seink pedig nem pótolták törpótolni kellett tehát

—

—

vénynyel.

De mivel az állam organizmusában a pótlásnak mégis csak

meg

kellett

történni,

akkép történt meg, hogy a nemzeti jog

ez

—

a magyar nyelv helyett német lett a magyar hadsereg nyelve, a nádorispáni hivatal pedig félrelöketvén, a katonai nemzeti és felségjogok kormányhatóságául a bécsi udvari átvitetvén a felségjogba

haditanács rendeltetett

A katonai ügyek jogi

—

rendszere

:

ki.

terén

tehát a nemzeti és felségjogok köz-

Beksics szerint

igy

mert öseiuk törvényt e tekintetben

alakult

nem

ki,

—

csak

azért,

hoztak.

Való igaz — nem hoztak seink direkt törvényt arra, hogy magyar hadsereg nyelve magyar legyen. Ilyen törvény csakugyan nincs a magyar Gorpus Jurisban. (De olyan sincs ám, hogy német legyen !) De ebbl most már azt a közjogi következtetést vonni le, hogy a mely államszervezeti hiány pótlására seink törvényt a !

a

Gorpus Jurisba be

nem

iktattak

:

azt a szervezeti lukat csak királyi,

felségjoggal lehetett volna betömni

:

a nemzeti és királyi felségjogok

közjogi természetének teljes félreértésén,

st nem ismerésén

alapszik.

Kérdezhet ugyan még az is, hogy a magyar állam szervezetében a magyar hadsereg magyar nyelve egyáltalában képezhet-e olyan közjogi hiányosságot,

olyan

államszervezeti lukat, hogy azt

csak királyi felségjog révén, német nyelvvel lehet betömni ? Avagy a mely elsrangú közjogi orgánum volt a magyar alkotmányban, miért nem volt jó a katonai jogok kezelésére és miért kellett e helyett egy tsgyökeres császári idegen intézményt beerszakolni a magyar közjogba? De eltekintve most már mindezektl, ha a Habsburg királyok mégis intézkedtek, még pedig ugy, hogy a magyar hadsereg nyelve

a nádorispáni hivatal,

:

:

;

187

német legyen

hanem meg. A

:

nem alkotmányos magyar

ezt

királyi

felségjoguknál,

csakis abszoliit osztrák császári hatalmuknál fogva tehették

ininlhogy azzal

A magyar

is

tették.

szempontjából Beksiesnek ez a doktrínája oda vezetne, hogy a mi a magyar Corpus Jurisban nincs benne, de a magyar nemzet állami életviszonyainak rendezéséhez tartozik: az már csak királyi felségjog alakjában exisztálhatna az állam közjog

organikus szervezetében.

Ennek a doktrínának cUcntmondunk Mert ezen

doktrina

alapján

—

Habsburgok még a leveg szívását nék

Kxperto credité

ki.

Történetünk

is

a

!

tapasztaltak

—

szerint

felségjognak

királyi

a

jelente-

!

fonalán

ezután

eljutunk

nemzetet

a

1861-ig,

ravaszul megtéveszteni akaró félalkotmányosság koráig, de a magyar

ezredek továbbra

is

a teljes

abszolutizmussal

kormányzott német

állapotban tartatnak meg.

Majd bekövetkezik 18G7-ben a

teljes

alkotmányosság; a magyar

hadsereg, mint az egész hadsereg kiegészitö része törvénybe tódik,

ikta-

de az igy törvénybe iktatott magyar hadsereg nyelve

továbbra

a német marad.

is

német? Ketts okoknál fogva: 1. Sem Deák, sem az országgylés nem Miért maradt

jogi nyavalyának tartatott, a melyet 67-ben verni.

Deák a trónbeszédre

bolygatta. Olyan köz-

mrg nem

lehetett kihe-

adott válaszban egyáltalában

foglalkozott a hadsereg kérdésével, Ivánkának pedig a

zottságban válaszolva is

óhajtaná, de

nem

kijelentig

hogy a külön

tartja megvalósithatónak, e

nem

lo-ös

is

albi-

magyar hadsereget ö miatt pedig nem akarja

meghuktatni a kiegyezési járásiatokat.

Az alkotmányos szin kedvéért pedig a XII. t.-cz. alapján képzdik egy hamix közjogi doktrina a következ 2.

11. §-a szillo-

gizmus szerint a) a

hadsereg

nyelve a hadsereg

h)

ámde

c)

tehát a magyar hadsereg nyelve

a

belszervezetre

belszervezetéhez tartozik;

vonatkozó jog katonai is

felségjog:

felségjog

d) minthogy pedig a király a felségjogok gyakorlásában

nem

korlátozható e)

ennélfogva a király a magyar hadsereg nyelvét németté teheti

188

Ennek a szillogizmusnak közjogi bénaságát alább részletesen tárgyalni, most csak azt jegyezzük föl róla, hogy mivel a törvényben nincs megmondva az, hogy milyen nyelven nyilatkozfogjuk

hatik

meg

ez a felségjog

:

ezen a jogalapon

a

király

tehetné

azt

mondja meg muszkává, s ha megtenné francziává, angollá, nekem Beksics a közjogász, hogy a magyar közjog szerint mivel képezne ez nagyobb közjogi sérelmet a mai német állapotnál? St egy tréfás Habsburg ezen az alapon még a kinai nyelvet s ezek a fikczió kedvelök is behozhatná a magyar hadseregbe, :

akkor látnák csak, hogy az

—

doktrínájuk

a felségjogok terén

—

milyen „ad absurdum" vezet. Eltekintve azonban attól, hogy egyetlenegy törvény,

sem a

sem mondja

védkötelezettség! törvény

nyelv a hadsereg belszervezetéhez tartozik

vezetéhez

sem

a XII.,

eltekintve attól,

hogy köz-

alkotmányosan

1867-ig

hogy a mi 67 eltt a belszervezethez

attól,

sem

hogy a nemzeti

német nyelv a hadsereg belszersohasem tartozott; eltekintve

hogy a

jogilag megállapítható,

;

azt,

nem tartozott,

az 67 után

tartozhatik oda, mert a nyelvrl a 67-iki törvényhozás mélyen

hallgat

;

eltekintve attól,

akkor a történelem

ha pedig nem

hogy ha

ezen

hallgatás

súlyos vádja terheli

kiegyezés

vonatkozó

felségjog

körébe,

volt,

létrehozóit,

nem

akkor a hadsereg nyelve

volt szándékos,

tozhatik a belszervezetre

a

szándékos

mert

tar-

nem

képzelhet, hogy a nemzet életüterét ilyen burkoltan fejezte volna ki

a törvényhozás

sem kény

:

az az egy mindig bizonyos,

utján felségjogok a

hogy sem

magyar közjogban nem keletkezhet-

nek; az az egy mindig bizonyos, hogy a nemzeti nyelv mint a hadsereg nyelve sem képezhet

Nem

fikczió,

—

—

—

még

nálunk soha felségjogot.

még a hadsereg terén elidegeníthetetlen, soha senkire át nem ruházható, még a királyra sem át nem származtatható nemzeti jogot képez.

is

—

képezhet, mert a nemzeti

S.

nyelv

Közjog-logikai érvek.

Olvastam egy angol közjogot, a melyben meg van irva, hogy a brittek urának felség-

az angol hadsereg belszervezete szintén jogát képezi.

De sehol sem találtam

azt,

hogy az angol hadsereg

angol nyelve ezen felségjognál fogva volna angol. Viszont, ha egy angol

ember elolvasná Korbuly, Nagy Ern,

Kiss István, Polner, Lechner, Kmetty^ és

'

Dicséretes kivétel

:

Ferdinandy.

még egy

csapat

régibb

!

189

és ujabb kclotii küzjoííi

kézikönyveit

irúk

bo^y a magyar badsereg nyelve

rá an-íi,

—

kozó kodilikált felségjognál fogvásl

nem jönne rá?

Miért

nem

még akkor sem jönne

:

—

a belszervezelre vonat-

német.

Azérl. mert az összes elszámlált és

hadsereg belszervezetére vonatkozó

katonai

sem

olyan kivétel nélkül egyetlenegy

fogva a magyar hadsereg nyelve az

említenék,

tnne

lennek

angol föl

ni/elrrt^

hat/serei/

sem

el

eltte

a

nnicjíjdr

--

—

hinné,

de

l'elségjogot,

királyi

felségjognál

német. És ha talán meg-

annyira

hóbortosán

dolog, hogy mof/i/ar király, a hiráhji

épen

még egy árva betvel

cmlili,

sem, hogy a belszervezelre vonatkozó magyar

—

el

számlált közjogi irók kivétel nélkül elhozzák ugyan a magyar

fdsf'íjjoi/áiiál

fof/ra

képte-

magi/ar

tehesse

—

iirmeffr

Mert az angol

is

csak azt tartaná, a mit mi, hogy a nemzeti

nyelvrl való intézkedés és

nem

ágazatában

rendelkezés

nem képez

a

semmi-

statushatalom

nem

felségjogot, és

is

képezett soha

semmiféle közjogi törvényeinknél fogva.

De értsük meg jól Ezek a közjogi irók nemcsak azt nem mondják meg, hogy a magyar király magyar katonai felségjoga tartalmazza-e azt a jogot, hogy e felségjognál fogva a magyar hadsereg nyelvét németté teheti, hanem még magát azon puszta német. tényt sem emiitik meg, hogy a magyar hadsereg nyelve !

:

Ebbl vagy

az egyhangú hallgatásból pedig csak két dolog

k

a nemzeti nyelvnek németté való

is

tehetését

következik:

a

katonai

felségjogok rajonjába tartozónak állítják, és ekkor a létez közjogi s::i'gijeitrik magyar magyar hadsereg nyelve Magyarfogva német lehessen. Tertium non okuk volna uni-sono hallgatni a

állapotot csak természetesnek tartják, vagy pedig

közjogi tankönyvbe megírni, hogy a

országon, magyar felségjognál

Különben mi egyéb magyar nemzet közjogi életére nézve

datur.

ilyen rendkivüli életbevágó

dologról.

A mint tehát az angolnál az angol nyelv felségjogot nem képez azonképen nem képez az a magyar közjogban sem, A magyar nemzetnek képezhet abszolúte

nemzeti soha.

nem

A

létjoga,

magyar

életexisztencziája

királynak

e

felségjogot

tekintetben

nem

felségjoga

lévén: közjogunk szerint az államhatalom semmiféle

sem nagyban, sem kicsinyben, még a legcsekélyebb jelentségben sem foszthat meg a király egyetlenegy magyar állampolgárt sem a nemzeti nyelvben él nemzeti jogától, nemhogy ágazatában,

megfoszthatná a nemzetet a végrehajtó hatalom olyan fontos kor-

:

190

mányzati szervében, a melyen a nemzet védelme, az ország biztonsága, állami önállóságának, függetlenségének legkiválóbb attribútuma,

tehát jóléte

Ámde

is

nyugszik.

mondják: a magyar hadseregnél a felségjog nem

azt

hanem

a nemzeti nyelvre,

a nyelv

tartozik

pedig

vezethez nyelve,

a belszervezetre vonatkozik; a belszer-

de

is,

nem mint

az egész állam

kisebb, csupán a katonai kormányzatot felölel

hanem csak

terjedelemben, tehát csak mint a hadsereg kormányzati, szolgálati és kiképzési nyelve.

Erre két közjogi feleletünk van: 1.

Még ha megengedjük

hogy a belszervezetre vonatkozó

is,

katonai felségjog a nemzeti nyelvet

bármely magyar

is

tartalmazza,

még akkor

a katonai

felségjogok

királyi felségjog, tehát

Hisz

csak nemzeti tartalommaJ birhatnak.

magyar

semmiféle

egyáltalában

Nemzeti tartalom nélkül

ezért

is is

felségjog.

nem

felségjog

magyar közjogban. Idegen eleme, idegen alkatrésze nem lehet. a nemzettel szemben a magyar felségjognak Hisz a nemzet nemzeti jogát, (jelen esetben a magyar hadsereg belszervezetére vonatkozó jogát) nem azért származtatja át a magyar exisztálhat a

—

—

szent korona utján a királyra, hogy

a

király

az igy

aztán

felségjogát nemzeti tartalmától önkényüleg megfoszsza, s azt

német tartalmúvá

idegen,

tegye.

Még gondolatnak

rültség, hogy a nemzet azt

is

neked

Transzferálok

királyának:

nyert

—

a

szent

mondhassa

—

korona utján

melynek tartalmánál fogva jogosítva vagy engem az államhatalom egy nagy kormányzati ágazatában nemzeti nyelvemtl felségjogot, a

megfosztani.

Fegyverjogon ilyen dolgot ismer a világhistória bven, de hogy valamely nemzet önként, igy fosztaná palládiumától

más nem

:

meg magát nemzeti

erre példát a világtörténelemben

sem

létének

Beksics,

sem

tud.

Nem

minden

felség-

jognak sine qua nonja lévén a nemzeti tartalom ha az a jog a nemzeti elemen kivül egyebet is tartalmaz: magyar

felség-

tudhat, mert a

magyar közjog

szerint

is :

mányos

lenni azonnal

felségjog

folhatatlanul

következik

vonatkozó katonai

a német nyelvet,

m.azná

is

semmi

szin alatt

:

az,

felségjoga,

nem

megsznik. Ebbl

pedig

alkot-

megczá-

hogy a királynak a belszervezetre ha még a nemzeti nyelvet tartal-

mint nemzetelleneset

tartaimaztatja.

—

de

jure

—

191

A nemzeti

•2.

nyelvet az államhalalomnak

tában, a kormányzatnak

semmiféle

magyar közjog

nem

szerint,

ágaza-

nagyobban,

se

se

sem

sem egyetemleg,

kisebben, se távolabbiban, se közelebbiben, részleteiben, a

semmiféle

részeiben,

lehet ugy tagolni, hogy

egyik ágazatában magyar, a másik ágazatában német, tehát idegen legyen. És ha a nemzeti

nyelvnek

tagolúsa az állami

ilyen

gatás kevésbbé fontos részeiben mégis megtörténik

a

felségjogok,

hanem

törvényhozás,

a

csakis

:

nemzeti

a

igaz-

az akkor

sem

jogok

alapján történhetik meg. Mert ha ez a tagolás a felségjogok alapján

megtörténhetnék

is

:

ugy ez

eszközadás arra, hogy maga

fhatalom

közös

vagyis az állam

alatt

volna egyéb, mint

szervezett,

valamint

nem

idhöz

könnyelm hatalom, a

oszthatatlan nemzeti

maga bontódjék meg

tásának megbontása

Mert

nem

az

kötött

a nemzeti

nyelv

társaság,

szuvereni-

által.

az állam

nem

lehet el terület nélkül,

közös

—

mert ezen attrifhatalom nélkül, szervezett társaság nélkül, állam épen nem bútumok nélkül az állam ugy a nemzeti

—

:

állam semmiféle vonatkozásaiban, tehát a hadsereg belszervezetében

sem az

épen a nemzeti nyelvnek minden részében való érvényesülése emeli az

lehet el nemzeti nyelv nélkül. Mert

államszervezet

—

államot

A

a nemzeti államok sorába.

közjogi analógia segítségét

tétel bebizonyítására,

nem

igénybe lehet

is

venni azon

itt

hogy a katonai felségjogok a nemzeti nyelvet

tartalmazhatják.

1868 XLI, t.-cz. 18. §-ában „expressis verbis" van kimondva, hogy a honvédség vezénynyelve a magyar, Horvát-Szlavón- és Dalmátországban pedig a horvát. Ugyanis a honvédségrl

Az 1890

V. t.-cz. 18. §-a

:

szóló

már a

:

„szolgálati"

nyelvre

is

kiterjeszti

ezen rendelkezést.

A honvédség

vezérletére,

vezényletére

és

belszervezetére

vonatkozó jogok szintén a királynak katonai felségjogai közé tartoz-

ámbár ez a honvédségrl szóló törvényben kifejezett szavakkal kimondva nincs. Minthogy azonban az 1867: XII. t.-cz. 11. §-a nak,

szerint

az

egész

hadseregnek

egységes

vezérletére,

és belszervezetére vonatkozó katonai jogok tettek el

fegyveres

;

vezényletére

felségjogoknak

ismer-

minthogy továbbá az 1868 XL. t.-cz. 2. §-a szerint a evt képezik: a hadsereg, haditengerészet, honvédség és :

népfölkelés; minthogy végül az 1868: XLI.

t.-cz.

1.

§-a

szerint

a

:

192

ezekhonvédség is a fegyveres ernek kiegészít részét képezi nek egybevetésébl a közjogi logika szerint csak az következik, hogy a honvédség egységes vezérletére, vezényletére és belszervezetére vonatkozó jogok a királynak olyan katonai alkotmányos :

felségjogai közé tartoznak, a melyeket a király

közjogi

orgánumai

térium)

utján

alkotmányos

csak

(honvédfparancsnokság, honvédelmi

törvény 27. §-ából

különben

Ez

gyakorolhat.^

következik, a mely

is

még

szerint

minisz-

honvédségi

a

háborúban az

:

összes honvédség, fparancsnokával együtt a fvezérnek van

alá-

rendelve.

Ha már most mi szükség

is

magában

foglalhatná

:

három

a

vájjon akkor

honvédség nyelvét a törvényben

a

volt

vonatkozó intézkedhetést

a nyelvre

katonai felségjog, bármelyike

„expressis

verbis" külön kitenni?

Hiszen, ha

a király

nem

is

iktatódott volna ez kifejezetten a törvénybe,

belszervezetre

a

vonatkozó

katonai

felségjogánál

fogva

—

horép ugy megtehette volna a honvédség nyelvét magyarnak vátnak, a mint megteszi ugyanezeit felségjogánál fogva a magyar

hadsereg nyelvét németnek.

Ámde

erre azt mondhatják,

épen az általános

alul

tett

vonatkozó

belszervezetre

hogy a honvédségnél a nemzet az által, hogy a királynak a

kivételt

katonai

a

kivétel bizonyltja

hogy a katonai királyi felségjogok a nemzeti nyelvet tartalmazzák, mert ha általánosságban nem tartalmaznák az

legjobban is

tekintetben

nyelvi

felségjogát

megszoritotta, tehát épen ez a korlátolás, ez azt,

:

excepcionális intézkedésre

Ezen közjogi a) A magyar felségjoga van az hatalom. Kitnik 3. czimébl. Mind

érvelésre a

szerint állni kell

hadsereg hadügyi

volna szükség.

következkben

ez

Werbczy

Hármaskönyve,

H.

—

Részének

ugyancsak a

a

négy generahs felségjogot

—

a király csak alkotmányos nemzeti értelemben

mi általánosságban áll az egészre: a logika a részekre is. Ezen közjogi logika szerint a magyar a

igazgatását,

mint

részt

állam kormányzásával ellentétben helyezni

kormányzásra

lehet megfelelni

uralkodás, kormányzás, törvényhozás és a birói

Tripartitum szerint

S

lett

közjog szerint a magyar királynak négy generális

:

gyakorolhatja.

sem

vonatkozó

felségjognak

—

nem

az

nemzetinek

az

általáaossal,

lehet.

Ha kell

az államlenni

:

a

1 Épen ezért tévesnek tartom Ferdinandy Gézának azon állítását, hogy a honvédség belszervezetére vonatkozó jog nem képezi a király katonai fel-

ségjogát.

193

hadügyi

mint

igazgatásra,

nemzeti értelemben

vonatkozó

részre

gyakorolható.

így

hogy a magyar hadseregnek német

nyelven

lános felségjog lévén, ezen általános

mikor

tenni akkor, a

magyar

a

felségjog

az,

igazgatása álta-

való

felségjog

honvédség

csak

is

nem mondható

tehát

alul kellett kivételt

nyelve

iktattatott

a

törvénybe,

Nem

h)

a

hanem

az,

itt

azt,

hogy a vele állami

ségének a nyelve

—

tétben a horvát

A

midn

Nehogy tehát

nyelvnek,

és

a

ellentétben

horváttal

alkalmazását

nem

a

nem a is

vonatkozó

belszervezetre

foglalt,

s

tuálni,

hanem

nem

erre

viszonyok

is

közötti félreértések

elkerülése

magyar nemzet

királya

XII.

:

t.-cz.

§-ában

11.

felségjog alul kivételt sta-

gondolva, csak a magyar és horvát

szabályozását

és

18G7

az

magyar hon-

a

katonai felségjogára volt

királynak

akart

ellen-

magyar

a

a törvénybe.

iktatni

tehát az országgylés törvénybe iktatja

tehát

e tekintetben

magyarral

szükség volt a

:

mint vezénynyelvnek

tekintettel,

intézkedés

lév Horvátország honvéd-

közösségben

horvát lehessen.

védség magyar nyelvét,

közjogi

kivételes

hogy a magyar országgylés megengedte

közjogi félreértés keletkezhessek

nyelvnek,

való

a generális felségjog alul

czél,

volt

között

tehát

nem

kerültessék el

—

a

tisztán

czélozta,

végett,

—

ország

két

azért,

hogy a

ez utóbbinak

a Ezek szerint a magyar honvédségi törvénybl is, mint analóg közjogi reláczióból is bebizonyitható, hogy a magyar hadsereg beiszervezetére vonatkozó katonai felségjog a nemzeti nyelvet nem a katonai felségjogára való tekintetbl

ha tartalmazná, akkor a honvédség

tí^rtalmazhatja, mert

vezetére „expressis

vonatkozó verbis"

félreértés.

katonai

—

a

felségjog

magyar

nyelv

mellett

nem

tekintetében

belszer-

használna,

—

külön

kifejezett szavakat.

A magyar hadsereg még a nemzeti

belszervezetére vonatkozó katonai felségjog

sem tartalmazhatván anttál kccrshhé tartalmazhatja az a mhnet nyelvet. A német nyelv nem is a magyar király katonai felségjogánál fogva nyelve a magyar hadseregnek, hanem azért, mert ez a kiáltó közjogi anomália a magyar állam tehát

nyelvet

:

testében visszamaradt tüskéje az abszolutizmusnak, egy olyan darab

abszolutizmus, a melyet a hatvanhét alkotmányos szelljének volt

ereje

elfújni,

átvettünk, csak

elsöpörni.

a hadsereget

nem

Az alkotmányos leltárba mindent nem, ezt az osztrák császári lel-

:

194

tárba vettük

abban a szervezetben, szellemben, a melyben az

át,

a Bach-korszakban

élt

és virágzott.

Hogy a hadsereget intézett levelébl

„Sem a bele

nem

igy kellett átvenni, azt

Deáknak sógorához

tudjuk, a hol a többi között igy ir:

is

sem a német

császár,

státusférfiak,

sem

-a

hadsereg

fognak abba egyezni, hogy a hadsereg kétfelé szakittas-

készek lesznek az extremumra." Deáknak 61-ben irott levelébl, s az aggodaltudunk Ennyit az maskodó Deákkal a nemzet 61-ben ezt az „extremumot" még mindig veszedelmesnek taroldozkodó bilincsek daczára sék, s inkább

—

—

extremum Königgrátz után is vájjon ennek az extremumnak ebben az idben De hogy

totta.

ez az

veszedelmes háttere

volt-e,

mint volt 61-ben

;

és

fennállott-e,

ugyanazon

ha

volt,

mivel

tudná azt akár Deák, akár Beksics indokolni, de hogy tényleg volna:

nem

s

is

lett

sem Deáknak beszédeibl, sem Beksicsnek müveibl

azt

tudjuk meg.

Pedig a magyar nemzet épen arra kíváncsi, hogy akár Deák,

más megmondta

akár Beksics, akár

Ausztriának

tudván

67-ben

hogy

azt,

miben vana

sine

;

állott

volna, vagy mefjmondanú^ hogy

ezen

extremuma? nagyon

viribus ira, történeti tény pedig,

Königgrátz után Ausztria „sine viribus"

jól

hogy

volt.

S mikor Beksics egyéb történetírókkal együtt, mint a jellembeli

és

státusférfiui

azon higgadt, bölcs

sem

nagyság kimagasló példáját ünnepelik Deák és

nagylelk tényét, hogy

Königgrátz után

követelt Magyarország számára többet, mint Königgrátz eltt

én a dolognak élét Königgrátz után

kérdésében

—

nem

ebben,

hanem abban

látom, hogy Deák

csak éppen annyit követelt a magyar hadsereg

is

mint a mennyit az osztrák császárnak ez az extre-

muma

1861-ben követelt a nemzettl, s mely extremumra Deák ekkor (1861) igy sóhajtott föl „Nem egyes ember, nem politikai párt, csak az isteni hatalom mindenhatósága képes ezekbl ben:

nünket kisegíteni."

S ha most magyarázott,

Deák ezen fölsóhajtásával már kellképen meg-

1861-ben

összevetjük az 1867-ben ha ezen egybevetésbl azt látjuk, hogy a magyar hadsereg kérdésében Deák 1867-ben sem bírt többet kivinni ennél a 61-iki extremumnál. de hogy miért nem, azt Deák összegyjtött beszédeibl nem tudjuk meg: akkor hiába mondja Beksics azt, hogy a hadsereg kérdésében is megtaláltatott 67-ben a két véglet közötti helyes irány, az arany középút. elért tényleges

közjogi

megirt

levelét

alkotásaival

;

s

:

!

195

Kz a helyes imny

magyar hadseregben egyszeren

a

Deák

zuin, a niolyet niejíczáfol

s

közjogi

fal-

melyet 85 év óla

magyar nemzet küzérzülete.

sirva ezáfülgal a

Kálmán

Tisza

Ol-iki levele,

január

1S8ÍI

:28-án

képviselházban azt

a

mondotta, hogy 18()7-ben a nyelvkérdés szóba sem

jött,

tehát

nem

szóba az sem, hogy a magyar hadsereg nyelve német legyen. De nem kell hozzá tizenkét iskolás ész belátni azt, hogy (habár nem is jött szóba) mikor a magyar hadsereg törvényben kodiíi-

jött

ennek a magyar hadseregnek a magyar nyelv csak „sine hacsak ennek az ellenkezje magában a törvényben „expressis verbis" kimondva nincs. Itt tehát nem arról van szó, hogy a magyar hadsereg német kaltatik:

(jua non''-ia lehet;

magyar

nyelve

nyomja

a királyi felségjog

az

hogy

ii/azsáff,

felségjog volna

királyi

az

el

a nemzeti jogot császár

osztrák

arról

;

:

sem lehet szó, hogy hanem egi/oiesen az nyomja

abszolutizmusa

el

a

nemzeti jogot.

meg

Ezt értse

A kett

a nemzet

között pedig nagy különbség van. Mert ha a felségjog

nyomja el a nemzeti jogot, azt a nemzeti jogok által többékevésbbé mindig vissza lehet szorítani a medrébe, a mint azt hazai történetünkbl is tudjuk. A nemzeti jog tehát nem hal meg, csak rajta

van

a

hatalom

királyi

de

kiszabadulhat,

lutizmus nyomja

ha

az

a nemzeti jogot

el

a nemzeti jog többé fényre hog\'

nem

hanem

abszolutizmus,

mely

a

súlya,

alkotmányosság :

alkalomadtán biró abszo-

az a nemzeti jog meghal, az

derül.

azt,

alul

álczájával

Mert errl

hogy

tiszta

nem

azt hiszik,

alkotmányosság,

alkotmányosság ellen pedig minek küzdene a magyar. Belenyugszik.

A

4.

Az 1867

:

törrény magyarázata.

XII. t.-czikkely a hadügyet

közegyetértésével és alkotmányos

Magyarország és Ausztria

hozzájárulása mellett

intézend

közös ügynek nyilvánítván, a magyar hadsereg körüli királyi felségjogok statuálása tekintetében a törvény 11. §-a a következ törvé-

nyes elveket

„Ö delmi

állitotta fel

jogai

hadügy körébe tartozó alkotmányos mi az egész hadseregnek és

folytán mindaz, a

magyar hadseregnek egységes

a

felségének

is,

vezérletére,

felsége által

feje-

igy a

mint az összes hadsereg kiegészít részének

vezényletére

és

intézendnek ismertetik

belszervezetére vonatkozik, el." 13*

196

A magyar

mint

hadsereg,

az

hadsereg

összes

kiegészít

most „közös hadseregnek" neveztetik. De feltnhet mindenkinek, hogy sem az 1867-: XII. t.-czikk, sem az 1868 XL. védköterésze,

:

lezettségi törvény egy szóval, egy betvel sem beszél közös hadseregrl.

Közjogi az

1867

:

XII. törvény

hadügy a közös És ha

nem

alaptörvényünk

{9.

nem

közös hadsereget, mert

ismer

neyn a hadsereg a közös, ha)tem

szerint

a

§'.).

volna már oly annyira

fásult,

közjogi fogalmaink a hadsereg kérdésérl

úgyszólván enervált

nem

:

is

kellene vitatni,

hogy közjogilag milyen nagy a különbség a magyar hadsereg, mint és a „közös hadsereg" az összes hadsereg „kiegészít része"

—

elnevezés között.

A

közjogi

alaptörvénynek

világos,

szavai

félreérthetetlen

magyar királynak katonai felségjogai nem „közös" hadsehanem „kiegészít" magyar hadseregre terjednek ki.

szerint a regre,

Mert más a

—

A

elnevezésnél

„közös"

más a

közös,

—

még

kiegészít.

csak

nevét

sem

halljuk

a

magyar hadseregnek. Már most sem ismer az ország, köztudata magyar hadsereget. A nép meg épen nem ismeri másnak, csak császárinak. A „közös" szó már egészen elnyelte a magyar hadsereget, mert az a szó beléje helyezi a magyar hadsereget az egész hadseregbe, annak úgyszólván a gyomrába teszi. Ellenben a „kiegészít" szó a magyar hadsereget az egész hadsereg mellé álUtja, s míg a magyar hadsereg a „közös" szó által

—

—

elnyeletik, addig

Ha

a „kiegészít" szó

által kiemeltetik.

ebben benne van az osztrák hadsereg benne van a magyar hadsereg. Tehát nem magyar, mert közös. Ellenben osztrák, mert a iiyelv nem Á-Ö2;6's, hanem német. És minthogy a nyelv nem közös, hanem német a hadseregnek neyn a közössége, hanem a németsége, az osztráksága domhorodik ki. a hadsereg közös

:

:

:

:

Ha

ellenben „kiegészít"

:

akkor a magyar hadsereg az osztrák

ha létezik, akkor a magyar hadsereg léte sem tagadható. Cogito ergo sum. De mivel az állami közéletben nem a közjogi törvénybe iktatott kiegészít szónak, hanem a német nyelvvel „megspékelt" közös szónak az értelme vétetik tekintetbe magyar hadsereg az állami közéletben nem is létezik. Non cogito ergo non sum. hadsereg

mellett létezik s :

:

:

Ez

a

különbség

elnevezés között.

közjogilag

a

„kiegészít"

és

a

„közös"

ISí

Matryarorszáíí állami kíizélelének

Kálmán minisztcrelnük a SZU, hogy a XII.

—

ajkairól

t.-cz.

szerint a

seregnek kiegészít része lévén

legelkelbb

belyéröl

— Széli

országgylésen

iiaiigzott el az

^

magyar hadsereg az egész had-

ez a kifejezés kizárja, hogy a rész

:

ne olyan legyen, mint maga az egész, a mi más szíjval annyit is tesz, hogy a magyar hadsereg nyelvének is németnek kell lenni, mint az egész hadsereg nyelvének.

Ha csak seregnek

volna

része

magyarázat, de közjogilag

Ámde hanem A

magyar hadsereg az

a

egész

még ekkor sem.

a magyar hadsereg az egész hadseregnek

magában véve mindig

,rész"

nem

kiegészíti az egészet, de ez

a kiegészítés a Logikának tantételei szerint kétféleképen

Ez

1.

a

egyediséggel

tartozik

nem

ezen esetben a

bir s

szubordináltságnak

alkatelemét

nem

az

tartozik

ezen esetben a rész

s

:

rész

az egésznek föl.

Ezt a

alárendeltségnek nevezi.

Vagy pedig a rész ugy

'2.

egyediséggel bir

föl

—

történik

az egészhez, hogy a rész

vagy ugy

rész

elválhatatlan alkateleme lévén, annak természetét veszi filozófia

„része",

része."

„kieí/rsziU")

önálló

had-

ezen esetben grammatikailag helyes lehetne a törvény-

:

az

egészhez, hogy

saját

egésznek elválhatatlan

képezvén, annak csak általános természetét veszi

csak mint kiegészít rész tartozik az egészhez. Ezt a filozófia

s

koordínáltságnak

A magyar

—

mellérendeltségnek nevezi.

hadsereg közjogi törvényünk szerint

hanem kiegészít

hadseregnek,

egész

sereggel

része, tehát

nem

része az

az egész had-

szemben nem szubordináltságban, hanem koordináltság-

ban lévén

:

mint ilyennek külön organikus közjogi egyediséggel

is

kellene birni.

Ennek a koroUáriuma

filozófiai

szemben nem férfi,

:

nincs közjogi tudós, a

vonalat, a mely a

az

törvénymagyarázatnak azonban van közjogi

Mert ha a magyar hadsereg az egész hadsereggel akkor nincs államkoordináltsági viszonylatban van

is.

osztrák

ki kijelölhetné

azt,

magyar kirúhputk katonai

császári

katonai

felségjogaitól

a demarkaczionális

felségjogait elválasztja

—

az

egész

had-

seregben.

Bizonyos, hogy az egész hadseregben a magyar király katonai felségjogának valahol

kezddni

császár katonai felségjogának

*

lyOl márczius

4.

és is.

végzdni

kell,

szintúgy az osztrák

Mert az egész hadseregre sem a

198

sem az

katonai felségjogai egyedül^

magyar

király

katonai

felségjogai

egyedül

nem

terjedhetnek

A;/',

osztrák császár

—

hanem mind-

egyik imperiumnak katonai felségjoga az egész hadseregnek csak azon terjedhet

részére

hatályossággal

nem

területére

a mely részen ez a katonai felségjog közjogilag

Av',

A

hir.

magyar királynak katonai

terjednek

ki

felségjogai Erdélyországban

Ez az

nem

érvényesülnek.

kizárólagosságán alapuló

szuverenitás

állami

felségjogai Csehország

és viszont az osztrák császár katonai

logika

közjogilag megdönthetetlen.

Ámde, ha ez megdönthetetlen létezni

egy bizonyos

kell

katonai

terjedhetnek

felségjogai

császáréi

is,

—

akkor az egész hadseregben

:

résznek, a melyre csak a

és ez a rész

nem

nem

de

ki,

király

az osztrák

mint a kiegészít

más,

lehet

magyar

egyúttal

magyar hadsereg, mely, a magyar korona országainak területérl sorozott ezredeket foglalja magában.

Ha

tehát ezekre

a

magyar ezredek katonáira

—

annak, hogy az egész hadsereghez tartoznak

—

daczára

az osztrák császár

magyar közjog szerint nem terjedhet ki, hanem csakis kizárólag a magyar király katonai felségjoga: már ez magában véve is közjogilag megdönti Széli Kálmánnak azon monkatonai

dását,

a

felségjoga

hogy a résznek olyannak

mint az egésznek.

kell lenni,

Ez a rész közjogilag már csak azért sem lehet olyan, mint

maga

az egész, mert ezen a részen csakis a magyar király katonai

felségjogai

érvényesülhetnek, teljes

kizárásával az osztrák császár

katonai felségjogainak.

Ez a kizárás

—

már ezen szempontjából sem

közjogilag létezik,

felségjogok

—

mint alább kifejtjük

egész hadsereg egységének a megbontását s

kétféle

;

még nem

jelenti az

de azért ez a kizárás

minség

és tartalmú katonai

magyar hadsereg, mint az

lehet a

maga

egész hadseregnek a kiegészít része közjogilag olyan, mint az

egész

hadsereg,

—

vagy

jobban

mondva

—

az

osztrák

egész

hadse-

hadsereg.

Törvény mondja, hogy a magyar hadsereg regnek kiegészít része.

Az egész hadsereg hány részbl

áll?

Két részbl

és

:

A hadsereget

A

osztrák részbl

—

-

az

magyar részbl.

tehát milyen részek teszik egy egészszé?

két félrész teszi egy egészszé.

!

199

Müst az a kérdés ,

kiegészít része"

r('(fu<'/i-

>ni/i/t'n

A is

—

:

az egész hadseregnek a magyar hadsereg

lui

akhor az

luit

oszfni/i

az njrsz luKÍse-

//í/'/.st/w/

része Y

felálhtott tételek logikai

eredménye

szerint az osztrák rész

csak kiegészilö része lehet az egész hadseregnek.

Mert ha rcgl)t)l

nem

igy volna

akkor, ha elveszszük az egész hadse-

:

magyar hadsereget,

a

iiiiiil

kiegészít részt:

ezen

esetben

mégis csak cgesz hadseregnek kellene maradni, de közjogilag

marad csak osztrák hadsereg, a mi pedig mostani állapotnnk szerint egészet

No már nyítva

—

nem

képezhet.

most, ha az osztrák hadsereg

—

szintén csak kiegészít részt képez

nekem

Széli

részbl

álló

nem

közjogi

tételes

Kálmán, melyik az a

rész,

a

:

az egészhez

meg

akkor mondja

melyik

egésznek a természetét veszi föl?

viszo-

a

csupán két

A magyar

vagy az

osztrák rész-e ez? És a törvény szerint melyik résznek kell simulni, alakulni az egészhez, illetve a másik részhez?

Mert Széli Kálmán mondja, hogy

föl

kell

venni a résznek az

egész természetét.

Jó

!

—

vegye

eíjésznek a

a mi pedig a

csak rész,

föl

Kálmán ezt a fölvételt ugy értelmezi, hogy a akkor a magyar rész nem az kell németnek lenni tennészctét vcftzi föl^ hanem tisztán csak az osztrák részét^

De mikor magyar résznek

s

Széli

:

közjogi igy

logika

ezekbl

—

—

nem

szerint Széli

egész,

Kálmánnak a

hanem saját

szintén

szavai

és

hogy a csakis hanem nem egész az hadseregnek, kiegészít magyar hadsereg logikája szerint

is

megczáfolhatatlanul

az osztrák résznek a természetét veszi

az

következik,

föl.

És az a kérdés punktum szaliensze, hogy miért kell a kiegészít magyar hadseregnek az osztrák rész természetét fölvenni, hololt a közjogi logika szerint az osztrák rész

Miért van az

osztrák

hadseregnek,

is

csak

kiegészít

mint szintén

rész ?

kiegészít

résznek több fölénye, privilégiuma, jussa, mint a magyar kiegészít résznek ? Miért van, mikor ez a privilégium a törvénybl nem tnik És ezt a törvénybe nem iktatott, abból tehát ki sem tnhet osztrák kedvezményt miért védik a magyar államférfiak az egész testükkel, egész tudásukkal? Miért kell az osztrák részt predomináló ki ?

egész

hadseregnek tartani,

hadsereg nélkül, közjogilag

holott

nem

olyan kiegészít hadsereg, mint

az

magában

egész hadsereg,

véve,

a

magyar

hanem csak épen

maga a magyar kiegészít hadsereg ?

?

::

200

Nyilvánvaló tehát ezekbl, hogy Széli Kálmánnak az a mondása,

hogy a magyar hadseregnél ki van zárva, hogy a rész ne olyan mert a kiegészít közjogi képtelenség legyen, mint az egész ;

:

—

magyar hadsereg nélkül

nem

ez pedig

nincs egész,

hanem

csakis osztrák rész,

egész.

De van ebben a

egy

11. §-ban

nevezetes

kapaszkodó

szó

az egész hadseregnek törvénybe iktatott „egységes" jelzje.

„Egységes hadsereg

—

het"

—

egységes nyelv nélkül

nem

is

képzel-

számba menne az a magyar mondást közjogi tudásával ne

tartják Bécsben, s fehér holló

államférfiú, a

ki

ezt

a

kiröpített

fedezné.

És felmerül els sorban az a kérdés, mit jelent

itt

ez a szó

, egységes"

Ennek a szónak itt az a közjogi értelme van, hogy a kiegészít magyar hadsereg vezérletének, vezényletének és belszervezeegységesnek

tének

vezényletével és

kell

lenni

az

osztrák

hadsereg

vezérletével,

De mivel a magyar hadsereg magyar királyi

belszervezetével.

vezérletére, vezényletére és belszervezetére csak a

katonai felségjogok terjednek

ki

(a

mint

azt

fentebb

kimutattuk)

és az osztrák hadsereg vezérletére, vezényletére és belszervezetére

viszont csak az osztrák császár katonai

felségjogai

terjednek ki

ennélfogva itt az egységnek tisztán csak az a közjogi értelme van, hogy a két különböz impérium forrásából ered felségjogok ugyanazonos elvek szerint intézendk. Tisztán csak ezt jelenti.

De semmi

esetre

sem

jelenti,

mert

nem

jelentheti a

magyar

király

és az osztrák császár katonai felségjogainak egységét, uni-

tászát,

mert ez egyúttal a magyar

jogok imperiumának az egységet

jogok

királyi és

királyi és osztrák császári is

jelentené, a

katonai

mi pedig a katonai

nemzeti szuverenitásának a megsemmisülését,

s

igy

végeredményében az állami szuverenitás csorbulását eredményezné. Már pedig, akik azt állítják, hogy egységes hadsereg egy-

—

séges nyelv nélkül nem képzelhet: azok nem állítanak egyebet, mint a magyar király és az osztrák császár, vagyis két különböz állami impérium katonai felségjogainak az egységét, unitászát,

—

a mi pedig a csorbítatlan állami szuverenitás hangoztatása mellett

—

nem

egyéb, mint: contradictio in essentia.

A törvény a hadsereg egységében nem

a két állami iraperiumból

ered, tehát különböz közjogi természettel

is

biró katonai felség-

201

jogok

hanem

egységét,

magyar

egyesülését,

koordinált

tartalmát

felségjogok

A magyar czél elérése

a kiilíiiibözö közjogi természet, vagyis a

katonai

osztrák

és

képez

ezen

és

unió

mondja

ki,

felségjogok — egy konkrét állami

törvénynél fogva

a felségjogok egységessé soha

állított,

katonai

a

által

elvek egységét, loiifászát

és osztrák katonai

végett,

egymás mellé

felségjogoknak

unióját,

nem

-

egyesülhetnek, de

lehetnek,

—

maguk

mert ez a magyar az egységét

és az osztrák katonai felségjogok szuverenitásának

is

jelentené, a mi pedig a Lustkandlénál és Lustkandlabb teória volna. Kl/ciiben a két szuvenhi állam katonai felségjoíjainak koordinált imiója által a

tartalmukat képez elvek egységesen intézhetk

ségesek

is

Közjogilag katonai

el,

tehát egy-

lehetnek. óriási

felségjogainak

különbség van tehát a két szuverén állam egysége

—

és a tartalmukat

képez

elvek

egysége között. Mert mig a katonai felségjogok az egyesülésben

addig a katonai elvek az egységben domborodnak

Tudományos magyarázatunkat támogatja az

—

ki.

idézett törvény-

Mert a törvény világos, megváltozhatatlan szövege, értelme és közjogi logikája szerint nem az egész hadseregnek kell egységesnek lenni, hanem az egész hadsereg vezérletének, vezényletének és szöveg

is.

belszervezetének. és

más az egységes

Közjogilag

ugyanis más az egységes hadsereg

vezérlet, vezénylet és belszervezet.

Ha

—

két szuverén

állam hadserege egységes: a katonai felségjogok szuverenitásának is

egységesnek

kell lenni.

A

mi pedig csorbitatlan állami szuvereni-

tással biró két államnál: közjogi, de egyúttal államtani képtelenség is.

Ha azonban

a hadseregnek csak a vezérlete, vezénylete és bei-

szervezete az egységes: mindkét önálló államban a katonai felség-

jogok szuverenitása külön-külön érvényesül és domborodik csak

a*

ségessé

mert

vezérletre, vezényletre és belszervezetre vonatkozó katonai

elvek lesznek egységesek, de

A

ki,

hadsereg teszi,

egysége

nem

egyúttal a katonai felségjogok

a katonai felségjogokat

ellenben a katonai

elveknek

az

is

is.

egygyé, egy-

egysége,

egyenl-

különböz állami szuverenitással biró ország uralkodójának felségjogait sem távolról, sem közelrl nem érinti. De ha nemcsak a katonai elvek, hanem e mellett maguk a magyar királyi és osztrák császári katonai felségjogok is egyenlk volnának: még ez a felségjogok egyenlsége sem tenné a hadsereget sége: a két

egységessé.

Longum

A magyar

iter est

per praecepta, breve

et efficax

per exempla.

és franczia katonai felségjogok tartalmukra, gyakorlásuk

202

módjára nézve teljesen egyenlk lehetnek, egyenl és egységes katonai elvek szerint intézhetk: de azért a franczia és magyar katonai felségjogok egygyé, egységessé soha

sem

a magyar és franczia hadsereg esetben, ha tása és az

pl.

nem

lehetnek,

tehát

lehet egységes, csak egyetlenegy

a magyar és a franczia katonai felségjogok szuvereni-

ebbl

kifolyó

impérium tétetnék egységessé. Ez esetben

a magyar és franczia hadsereg

is

a külön magyar és franczia állami szuverenitás

1867

Minthogy azonban az felségjogok szuverenitását, szuverenitást egységessé

sem

nem

ámde

egységessé lenne,

XII.

:

a külön

tette:

is

e tekintetben

megsemmisülne.

t.-czikkely

sem a katonai

magyar

osztrák

és

állami

ennélfogva a hadsereg közjogi

egységérl csak azok beszélhetnek, akik a magyar

királyi felségjogok

szuverenitásával, és ezeknekállamjogidoktrinájávaltisztában nincsenk.

Ez a szuverenitás a katonai felségjogok uniójában egymás áll, s mindegyik megtartja a maga külön közjogi szuverén unitászában vagy egyik, ellenben a felségjogok természetét, vagy másik, vagy mindkét szuverenitás megsemmisül, elvész, s még mellett

nyoma sem marad. Tehát sem a

katonai felségjogok egyenlsége, sem azoknak ugyanazon törvényes közjogi orgánum által egyenl módon való gyakorlása, sem a katonai elveknek egyenlsége, sem végül még

ezeknek az

sem

az egysége

elveknek

teszi közjogilag

egységessé

két szuverén állam hadseregét.

Közjogilag törvényileg

egységes

ez

a

hadsereg

vagy a magyar állam,

csak akkor lehetne, ha

vagy az

mind a kett katonai jogainak (ugy a

jogok tekintetében) szuverenitása megsznne,

utón létrejönne

harmadik,

egy

osztrák állam,

önálló,

s

vagy

mint a nemzeti

felségjogok,

helyettük törvényes

a katonai jogok részleges

szuverenitásával biró állam.

De még

ezt az elvi egységet

sem az egész hadsereg vezérmondja ki a törvény, hanem

letére, vezényletére és belszervezetére

külön kimondja a kisegít magyar hadseregre

és

külön kimondja

az osztrák hadseregre,

még

pedig azért, mert a kiegészít magyar

hadseregen kivül

álló

rész

(mint

mindjárt

is

egészet

mond

azt

a törvény

fentebb

szövege

—

ha

közjogilag

és

kimutattuk)

—

már csak az osztrák hadsereg lehet. A magyar király és az osztrák császár katonai

„de facto"

uniójában, egyesülésében és

nem

felségjogainak

unitászában, egységében van tehát

203

ugyanazonossága

elvek

a katonai

folylán

liadsereg

a

nem

s/él

bonllialósága, de nem egysége, kifejezve. Ks ha esak ebben az unióban van kifejezve: akkor kétségtelen, hogy a vezérlet, vezénylet a kétféle közjogi minség, ámde és belszervezet egységének

—

elveket

egységes

—

szerint

taitalmazó

külön

kell

felségjogok

katonai

különbözsége

vonatkozni ugy a kiegészít magyar, mint az

osztrák hadseregre,

Külön is vonatkozik, de azért a kétféle katonai felségjogok tartalmát képez elveknek egysége (a melyet sokan, a legtöbben tévesen vélnek a hadsereg egységének) megmentödik az által, hogy ugy az osztrák, mint a magyar katonai felségjogok ugyanazon egy személyben találkozván az uralkodó

—

mind az

osztrák,

sereg egységes vezérletét,

a

heti

nélkül,

—

jogok

A és

minség

daczára ezen kétféle

felségjogoknak

—

mind a magyar, tehát az egész had-

vezényletét és

hogy' a magyar

eszközöl-

belszervezetét

királyi és osztrák császári

—

a katonai elvek tekintetében

felség-

összeütközésbe jönnének.

katonai felségjogok elveinek egységét tehát a magyar királyi császári

osztrák

katonai

felségjogoknak törvényben kimondott

meg

a monarchia hadseregét

attól,

hogy azok akár különálló magyar és osztrák elemre akár a vezérletre, vezényletre és belszervezetre vonatkozó

nem

uniója eszközi, és egyúttal menti

szétváljanak,

egységes elvek szerint igazgattassanak,

A

mint tehát a két szuverén állam védelmi rendszerében

a

katonai elvek egyenlsége a két állam törvényhozásának megegyezése, tehát nemzeti jo<jok által elVektuáltatnak, akképen az egész

elveknek egysége,

hadsereg megbonthatatlanságát biztosító katonai a törvény

által

statuált fel séf/Jog ok által eszközöltetnek.

Azonban a katonai felségjogoknak ezen uniójához,

s

ennek

közjogi korolláriumához, a felségjogok katonai elveinek egységéhez

a nyelvi egység

nem hogy nem

st nem

tartozik,

jogok katonai elveinek egységéhez épen

A mig

csak a

magyar

felségjogok koordinált uniójáról van szó

:

Magyarországnak sem képezhet felségjogok unióját törvény hajtva,

az

állami

elvégre mindenkinek törvénv.

nem

e

ki,

sem

a törvény helyesen csorbítja

és

kétféle

keletkezhetik,

közjogi sérelmet, mert a

mondja

szuverenitást

katonai

császári

addig valóban

közjogi forrású felségjogok között összeütközés

felség-

szükséges.

osztrák

és

királyi

ezen

tisztán is

a

katonai végre-

törvény

—

:

204

De mihelyt ezen katonai felségjogok uniójába olyan elvi és közjogi dolog is magyarázódik bele, mely katonai felségjogot nem képez, mert a nemzeti nyelv

nem

tartalmát

képezheti, a

közjogi alaptörvény szerint

—

—

mint kimutattuk

a felségjogok

német nyelv pláne nem

képezi,

sem

és

akkor az

:

osztrák

a

még

a

magyar

katonai felségjogok uniójában az összeütközés kikerülhetetlen. Kikerülhetetlen pedig épen azért, mert az osztrák és a magyar

katonai

felségjogok,

mint

egynem

dolgok, egységes elvek

kezelhetk, de osztrák katonai fehégjorjot és magyar nem nemzeti jogot^ specziálisan a felségjogot

nem képez magyar nemzeti

—

különnemüségük miatt

—

sem egészben, sem részben egységes

nyelvet,

kezelni

szerint

katonai

nem

lehet, s

elvek

még

szerint

akarni

is

államtani képtelenség.

A

katonai

császári

terén a magyar királyi és osztrák ha ezek egyenl és egységes elvek szerint daczára az egy nyeregnek egymással még megfelségjogok

felségjogok,

kezeltetnek

—

—

férnek; de mihelyt az osztrák császár katonai

még gal

nem

csak

egységes

is

magyar

elvek

királyi felségjoggal,

szerint

kezelni

:

ez

kinos összeütközéseknek végtelen szintere. is

felségjogát

akarják

hanem nemzeti képtelenség,

közjogi

Eddig

is

jogs

a

az volt, ezután

De határozottan törvénytelen is, mert a közjogi alap11. §-a csakis a magyar és osztrák katonai felségjogok

az lesz.

törvény unióját

jogoknak

mondotta

—

('.s

ki,

de

nem

egyúttal az

osztrák

katonai

felség-

egy nemzeti jognak^ a nemzeti nyelvnek az unióját

is.

Ez már azért is közjogi képtelenség, mert az osztrák és a magyar katonai felségjogok uniójában, a felségjogok egynemsége

magyar katonai momentumok kellképen érvényesülhetnek, unióba a magyar nemzeti nyelv is erszakosan belemagyarázódik, minthogy idegen felségjog és hazai nemzeti jog nem egynemségük miatt harmóniába nem juthatnak: az ott az idegen felségjog mellett nem érvényesülhet, teljesen elvész és megsemmisül. A magyar nyelv sorsa kiáltó példa erre a hadseregben. Lehet-e unizálni a tüzet meg a vizet ? Épen ugy nem folytán a

de ha ebbe az

—

—

lehet unizálni az osztrák katonai felségjogot

képez magyar nyelvet. És igy nem is képzelhet, hogy magyar nemzeti jog

az

—

és a nemzeti jogot

osztrák

felségjog, és a

ilyen unizálásának prokruszteszi ágyát iktatta volna a 67-iki törvényhozás tudatosan törvénybe.

—

20i

Hojíy „a hadsereg egysége nyelvi egység nélkül

het"

—

nem

nem

képzel-

egyéb, mint a bécsi burgbúl államféríiaink ajakára

magyar közjogból

adott hamis szózat: azt a

vett analóg

példával

lehet legfényesebben bebizonyítani.

Ugyanis a magyar honvédség az IBOS

:

XLl. és az 1890

:

V.

t.-czikkekben van felállitva, épugy mint a magyar hadsereg az 1807.

kimondva és az 1868 XL. t.-czikkbcn felállitva. magyar honvédséget ismer, s ezen honvédségnek

évi XII. t.-czikkben

A

törvény

egységes

cí^a/c

:

vezényletére

vezérletére,

belszervezetére

és

vonatkozó

jogok szintén a magyar királynak katonai felségjogait képezik.

Ámde a honvédség vezénynyelve magyar és horvát (18. §.) Vájjon most már a honvédségnek ezen magyar és horvát nyelvségére való elkülönítése miatt szenved-e egy makulányit a magyar királynak a honvédség vezérletére, vezényletére és belszervezetére

vonatkozó magyar katonai felségjogainak nyilatkozó) egységessége, vagy

Bizonyára

nem

;

nem

tehát egységes honvédség

csak képzelhet, de közjogilag/

burgból

kiröppent,

országgylésen^

s

a

„chimerákban dolgozó

—

fata

is

meg-

állítanám

:

rútul

té)ii/le(/

egységes nyelv nélkül nemlétezik /s

magyar honvédelmi

hangoztatott

is

szerint

§.

ha én az ellenkezt

és

leczáfolnának.

Ha

(a 27.

?

ige

szintén

akkor ez a

.•

miniszter

nem

bécsi

által

az

mint:

egyéb,

morgana".

nyelv honvédség még csak nem is kiegészít része a törvénybe iktatott magyar honvédségnek, hanem egi/ és H(jiianazo)i maijijar honvédség. A törvénybe sem neveztetik horvát Pedig a horvát

honvédségnek. Hasonlatosképen a magyar állampolgársággal, a mely a horvátokra nézve

is

kötelezöleg kimondja, hogy a magyar állam-

polgárság egy és ugyanaz. Tehát a mint

sem,

séget

Sziavon-

és

nem

ismer a magyar köz-

épen ugy nem ismer horvát honvédcsak magyar honvédséget és mégis lehet a Horvát-, Dalmátország területérl sorozott honvédségnek a

jog horvát állampolgárságot

:

nyelve horvát, a nélkül, hogy ez a külön horvát nyelv árnyékot vetne, ragu zavaról((g luttna a ho)iré(hég egij^égére.

Pedig Magyarország és Horvátország

ban vannak

nyolczszázados

magyar honvédség 1

még

csak

nem

is

unió-

Magyarország és Ausztria, hanem állami közösségben és ha ennek daczára, mégis a

egymással,

1889 január

mint

nyelvi egységének

26.

a

hiányát

tiszta

és rendes

:

206

közjogi dolognak tartja mindenki, legkivált báró Fejérváry

délibábos argumentáczió az,

nem

nyelv nélkül

micsoda

:

—

hogy egységes hadsereg

egységes

képzelhet.

Végeredményül tehát kimondható, hogy valamint a belszervezetre vonatkozó magyar katonai felségjog nem tartalmazhatja még a nemzeti nyelvet sem, annál kevésbbé tartalmazhatja a német nyelvet: ugy az „egységes" jelz sem vonatkozhatik másra, mint unizált

az

csak

vezérlet,

vezénylet

felségjog katonai elveinek (tehát de

nem

nem

és

vem

vonatkozó

belszervezetre

felségjogi elveinek) egységére,

a nyelv egységére^ mert a mit az unizált katonai felségjogok

tartalmazhatnak

nem tartalmazottnak az

a

:

egységét sem

ta?--

talmazJiatják.

Miután pedig sehol sincs a XII. t.-czikkben kimondva, hogy a vezérlet, vezénylet és belszervezet egységében a nyelvi

katonai

egység

megkívántatik; vagy hogy ezen katonai

is

egy

alatt

nem

egysége

dolgok

katonai dolognak, a nyelvnek az egysége

értend:

is

ennélfogva az „egységes" mottó alatt a kiegészít magyar hadsereg

—

—

de jure németté a király szintén nem teheti. Minthogy azonban azt a király mégis németté tette és teszi ebbl csak az a logikai tény következtethet, hogy a király a magyar nyelvét

:

hadsereg

hanem

nyelvét

nem magyar

alkotmányos felségjogánál,

királyi

osztrák császári abszolút felségjogánál fogva teszi németté.

—

a 67 eltti szomorú Egy megmaradt darab abszolutizmus Él törvénytelenség. Canis a non canendo.

idkbl.

Már rint

nem

emiitettük,

a hadsereg

hogy közjogi alaptörvényünk, a a

És hogy a hadügy közös törvény,

sem

hanem

közös, :

ebbl

XII.

a hadsereg közössége

nem

a közjogi logika szerint

t.

-ez. sze-

a hadügy a közös (10.

§.)•

még sem

a

következik.

Ugyanis a magyar közjog szerint a hadügyek kétfélék: közösek és 7íem közösek.

közös

Hogy mi a közös hadügy, a mi nem közös.

—

Azt pedig, hogy mi

a

azt

igy

nem közös

következ rendelkezései magyar hadseregnek idnkinti

lehet

definiálni:

hadügy,

mindaz

megmondja a

XII. t.-czikknek a

czok gálati

„De a megajánlásának

jogát, a

kiegészítését, s az ujon-

megajánlás föltételeinek és a

idnek meghatározását, úgyszintén a katonaság

élelmezését

illet

intézkedéseket,

az

eddigi

szol-

elhelyezését,

törvények

alapján.

20(

mind a törvényhozás, mind a kormányzat körében, magának tarlja fcmi" {V2. ^.). továl)l)á

„KijcliMili

vagy

megállapilása

hogy a védehni rendszernek

ország,

íiz

nézve mindenkor

Magyarországra

álahikitása

ország

az

csak a magyar lörvényhozás bekM^gyezésével törléiihelik"

(18.

§

).

Tehát valamint a hadügy áKa/áiios közösségébl, a hadügynek

—

egy bizonyos

nem

valóban

közössége része

folyik a

magyar hadseregnek

ha mindjárt az ennek kiegészít

hadseregtl,

(^gész

köz()ssége közjogunk szerint

nem

következik: épen ugy

az

—

az imént elszámlált

is.

Sem nem »i(i
sem nem

következik,

—

liií
mert: a nem

folyik,

—

közjogunk logikája szerint képezik,

htidüciynek

/,ief/rszHö

hadseregre

vonatkozván: a mi

n'szét

—

az egészre

áll

tehát közjogunk szerint létezik kiegészít hadügy, a mi

— megdönthetetlen logika szerint is,

(I

nem

}tii

kell létezni

a törvénynek

a kivételeket

a

a

Ha

közös,

kiegészít hadseregnek

nem közösségére a

azért

kellett

12. és

de

ezt

megállapítani, mert

már

szakaszok szerint „cxpressis verbis" kivételt

elbb

is.

nem

közös.

Igaz ugyan, hogy az idézett hadügyek 18.

Löziis;

(tz cf/ész

mert a kiegészít magyar

a részre,

áll

szintén

tesznek,

és 10. szakaszokban általánosságban kimondotta, hogy

9.

hadügy

ha tehát vannak

közös,

olyan részletei, a melyek

nem

a

hadügynek

mégis

egyes

közösek: ezt föltétlenül taxatíve kellett

de ezt a kivételességet a magyar hadseregre expressis kimondani nem kellett, de fölösleges is lett volna, mert

fölsorolni;

verbis

a törvény

sem elbb, sem

leteiben sehol

nem

utóbb,

sem

általánosságban,

emlit „közös" hadsereget,

sem

hanem mindenütt

rész-

csak

..magyar" hadsereget. így tehát téves azon közjogi felfogás, a

hogy az

idézett

törvényszakaszok

mely abból indul ki, a kivételes nem

elszámlálván

közös hadügyeket, ebben a kivételekben a magyar hadsereg lévén benne:

az

közösnek

a törvény generalizál azt

taxatíve

meg

generalizálván:

is

(9.

tekintend; téves,

és 10.

kellett

kivételt

sem

§.),

mert a hadügynél

ha tehát van kivétel

állapítani, kellett

de

emitt

statuálni

nem

a

(12. és 18.

törvény

akképen,

§.),

nem

hogy van

magyar hadsereg, a mely nem közös. Nincs emberfia, a

ki a törvénynek ezt a logikáját letagadhatná. Ez ugyan logikusnak logikus, azonban mégis csak akadémikus érték törvénymagyarázat, mert törvényt hitelesen megmagyarázni, azoknak értelmét és gyakorlatát megállapítani, az

—

208

1791 XII.

els bekezdése szerint: király és országgylés közös országgylésen kivül nem gyakorolható; dönt sulyu

t.-cz.

:

joga lévén,

magának a

tehát

összesen

hadsereg Lustkandl

69 szakaszból

véve

betvel sem

alaptörvénynek

közjogi

„közös"

említtetik

világosan

„Nincs

czáfolatára:

egy

szóval,

ellenben

hadsereg,

van abba

be

a melynek

a szövege,

tartalmában

álló

és mint

iktatva,

„magyar"

a

Deák mondta

mely bárkivel

dialektika

egy

elhitetné,

hogy a törvény szavainak más az értelme", de még rabulisztika sincs, mely a „magyar" hadsereget ezen alaptörvénybl kitörölhetné és helyébe „közös" hadsereget tehetne.

Azonban a „közös hadsereg" elnevezésnek jogtörténelme van, E tekintetben a 67-iki törvényhozás alaptörvénye még szzi tisztaságban

áll,

és csak a hetvenes évek törvényhozása lesz apja a

„közös hadsereg" közjogi korcsszlöttének. Tévedésbl-e, mibl-e, csak ekkor csúszik be a törvényhozás nyelvébe. lehet szándékosságnak is tulajdonitani, hogy annak a haligatagon trt tényleges állapotnak lett a korollariuma, mely a XII. t.-cz. megalkotása után ezen törvénynyel ellentétben, a fentebb fejtegetett hamis

Ezt

a

becsuszást

valószínbb azonban,

—

—

képzdése utján a szemmel Akármibl származott különben

doktrína

ldött. tény,

hogy nem a közjogi alaptörvény,

t.-czikknek elnevezést

a

—

használja

czime

a magyar hadsereg

Ekkor fordul az s

el

látható gyakorlatban kifej-

megdönthetetlen közjogi

:

hanem az 1875.

legeslegelször

korai

sirt

ásott

meg

:

VI.

t.-cz,

a legfontosabb

—

évi

XL.

„közös hadsereg''

helyett.

legelször a

magyar törvényhozásban,

ez óta állami életünk baczillusa módjára

hemzsegnek tle, az 1889

a

már

vigan

él,

tudatosan

közjogi

törvényeink használja,

alaptörvényünk

—

s

által

magyar hadsereg elnevelegalább szépen hangzó zésének. Nincs többé magyar hadsereg csak közös hadsereg. „iVIundus vult decipi" mondja Frank, ergo: decipiatur. ügy jártunk a magyar hadsereg elnevezésével is, mint a Horvátországgá lett Szlavóniával, és a Szlavóniává lett négy magyar vármegyével. Az eleinte félreértésbl, tudatlanságból keletkezett elnevezés statuált

—

—

szándékosan

terjesztve, nemcsak a közéletben honosult meg, hanem még, bizonyára nagy közjogi slendriánságból a törvény-

—

hozás nyelvébe

is

átcsúszott.

209

Amott

A

—

hadsereg

Mert a közös

letl.

id

a téves fogalomból

s

meggyzdésévé

ország közjogi

veszett több.

tartalmazó

sérelmet

Az

emitt egy hadsereget vesztettünk.

még Mohácsnál sem

közjogi

fogalom,

—

országot

Cííy

utúbbinúl talán

téves

multán

—

úgyszólván vált,

s

kifejezésbl közjogi

—

e téves

—

téves

meggyzdés

ma már Magyarmeggyzdés ellen

mai napság már harczolni is oktalanságnak látszik. Mert a kik akarják is Magyarországon a magyar nyelv magyar hadsereget: nem azon az alapon akarják, hogy erre nekik a XII. t.-cz.

hanem azon

jogot, alapot ad,

az alapon, hogy: elször romboljunk

—

azonban Szilágyi Dezsre, a ki megmondta a magyar országgylésen, hogy milyen nehéz a magyar közjogban törvényt rombolni a király akarata nélkül. Szinte és

azután

építsünk.

Hivatkozók

—

De nem

lehetetlen.

is

kell

hadsereg rombolás nélkül

kivihet, tisztán csak azon

nem gyökeredz

közjogban

nyelv magyar

rombolni, mert a magyar

is

—

—

a magyar

doktrínától kell az ország közéletét

hogy a magyar királynak felségjoga osztrák tartalomvagyis helyre kell állítani azon megbillent közjogi egyen-

megtisztítani,

mal

birhat,

hogy a mcKjyar

súlyt,

fehéyjoyok csdk

kiráhji

magyar nemzeti

far-

talommal birhafnak. Ennyit kellene tenni

—

és

Mihelyest ez megtörténne közjogi egyensúly

bett, egy

kommát

—

a nélkül,

kitörölnénk

:

nem

többet.

a magyar hadsereg kérdésében a

hogy

a

XII.

törvényczikkbl

egy

— legott önnön magától helyreállana.

Ezen közjogi egyensúly helyreállításának nem a akadálya. Két akadálya van annak

:

a jogérzet

és

király a

a nemzet

legfbb

sziv<)ssá-

gának a hiánya. Mert a jogérzeten, és a nemzet szívósságán meg kell törni még a fátumnak is, nem hogy a magyar király osztrák felségjogának ne kellene megtörni.

A nem

eltt a magyar hadsereg kérdésében a onnan keletkezett, mert a magyar királynak katonai ugyanazon egy személy, vagyis az osztrák császár

tisztán látók

közjogi konfúzió felségjogai által

is

gyakoroltatván: a két felségjog egynek látszott.

Azonban Deák Ferenczröl, a kinek a Corpus Juris a kis volt, még fel sem tételezhet az, hogy a ketts monarcha

ujjában

egynek látta volna, mert különben ezen az alapon épen ugy összezavarhatta volna a végrehajtó hatalom egyéb gyakor-

kétféle felségjogát

lására

irányuló

osztrák

és

magyar felségjogokat

is

azon tények

210

alapján,

hogy a Habsburgoknak visszaélései folytán a kétféle szuve-

rénitásu felségjog a gyakorlatban állandóan összekuszálódott.

Nem

is

látta egynek,

de a mint a gyakorlatban a magyar had-

sereg kérdése megoldódott, mégis ugy tetszik, hogy azt Deák

is egynek hogy a magyar hadsereg kérdése a látta. cjyakoylatban nem a nemzeti jogok alapján oldódott meg, de nem is a régi magyar királyi felségjogok alapján^ a mint azt Beksics Deák Ferenczröl téoesen állifja, mert ekkor közjogunk a rezervált felség-

Pedig csak az

történt,

jogok elméletét ismerte volna, ezt pedig nekünk sem Beksics, sem senki a világon a magyar Corpus Jurisból be

kozó

királyi felségjogok

nem

bizonyitja,

magyar hadseregre vonat-

Beksicsnek közjogi tévedései tehát a

kérdésében valósággal szörnyek.

Minthogy azonban Ausztria és Magyarország között csak az fizikai személye a közös, de nem egyúttal az uralkodás,

uralkodó

az impérium

vonatkozó

is:

épen ezért ennek a két

impérium

gyakorlására

nemzeti és felségjogok sem tehetk közössé az

vonatkozó imperiumok szuverenitásának megsemmisülése

Mondhatjuk ugyan, hogy nem a katonai, nemzeti és jogok tétettek közössé, tehát

hanem

nem

erre

nélkül.^ felség-

a katonai szuverenitás a közös,

a katonai, nemzeti és felségjogok érvényesülésének eszköze,

tényezje

közjogi

—

a mi

nem más, mint maga

a hadsereg

—

tétetett közössé.

Ámde

az állami szuverenitás megsemmisülése, vagy legalább

megcsorbulása nélkül a

felség- és

nemzeti jogok érvényesülésének

tényezit és eszközeit sem lehet közössé tenni, egy más

közjogi

szuverén nemzet hasonló közjogi tényezivel.

Az

októberi diploma a törvényhozási

érvényesülésének

nemzeti és felségjogok

közjogi tényezjét, eszközét

:

részint az ország-

gylést, részint a kormányzatot akarta közössé tenni,

akkor

s

is,

most is kivétel nélkül az a meggyzdés volt Magyarországon, hogy ha a magyar állami imperiumban foglalt törvényhozási nemzeti és felségjogok érvényesülésére

szolgáló közjogi

tényezk

közössé egy másik impérium hasonló közjogi tényezivel

tétetnek :

ez egy

lenne az állami szuverenitás elvesztésével. 1

saját

A

szuverén állam saját

állami

szuverenitása

akarata folytán megkötheti ugyan

tekintetében

is,

de

nem

ugy, hogy:

magát a

mégis kösse

magát, meg az állami szuverenitása is csorbítatlanul megmaradjon. Már Spinoza mondja: Ea res libera esse dicetur, quae a se ipsa determinatur. E tant szépen fejti ki Jelnek, a bécsi egyetem tanára: Dia Staatsverbindungen, és Gesetz und Verordnung czimü mveiben.

!

:

211

És

nem

itt

unól

loliet

iiein

lioyy a

szó.

kettt

hozni

liasoiilalbu

lehetne; mert a mint az orszá{í*íyülés a nemzet törvényhozási

szuverenitásának, ak képen a hadserei; a katonai jogok szuverenitásának a közjogi eszköze, ha tehát ez az eszköz közös ez visszahat magának :

a szuverenitásnak a közösségére, tehát a hadsereg közössége esetében magának a katonai nemzeti és felségjogok szuverenitásának a meg-

semmisülésére

is.

Ez a modern államtannal kapcsolatos történeti példa is felvilágosithat mindenkit arról, hogy a felségjogok és nemzeti jogok érvényesülésének tényezit, közjogi eszközeit -- ezen eszközben

megsemmisítése nélkül

nyilvánuló szuverenitás

nem

lehet,

dottam is.

A

közössé

tenni

* *

A

—

*

magyar közjogi müvekrl monmondható Beksics történeti könyvérl

mit a fentebb elszámlált e tekintetben ugyanaz

:

a líeksics

ki

kiegyezésre

megirt, s a 67-iki

által

vonatkozó

Magyarország történetét elolvassa: az megtudhatja belle azt, hogy önkényuralom éveiben a Tisza-Dunavölgy rónáit és bérczeit a német nyelv piszkos habjai borították el, de nem tudhatja meg azt, hogy az alkotmányosság napfényes idejében ezek a piszkos az

magyar hadsereget továbbra is elborítva tartják, nem német. Ebbl tudhatja meg azt, hogy a magyar hadsereg nyelve csak az a tény következtethet, hogy Beksics eltt a magyar nemzet hadseregének nyelve olyan lappália, a melyre egy 500 oldalas könyvben még egy szót sem érdemes vesztegetni. habok a

—

Pedig bizonyára ország történetéhez

nem

is

csekély fontosságú dolog ez, de

tartozik, és

történelembl mégis kihagyatik hetik

:

ha ez a

ilyesmi

bven

meg

az

megirt nemzeti

csak czélzatosan történ-

meg.

Mert mikor Beksics azt mondja, hogy 1867-ben háromszázados viszálynak vetettünk végett, s „örök idkre" szóló , fényesen bevált" „csodás" épületet alkottunk, de egyúttal azt

nem mond meg) hogy ennek

magyar hadseregnek a nyelve német:

lakozó

szarva között nevelkedett magyar paraszt

Süsse

is

meg

Beksics

—

megmondaná,

mit

(a

az örök idkre szóló csodás épületben

a történetíró

—

is

erre

csak

azt

az ilyen örök

még

az

eke

mondhatja

idkre szóló

épületet

És a mikor Beksics

ezen

örök

idkre szóló csodás müröl Deák Ferenczrl, a nem a mi 67-ben eléretett

beszél, akkor nyilván megfeledkezik mesterérl. ki

több Ízben kijelentette,

hogy

az,

:

14*

:

;

:

212

Ugyan meg a nemzet jogos igényeinek, hát nem is elégitheti ki a nemzetet, s azt csak oly alapnak tekinti^ a melyrl az^ a mi hiányzik

felel

kivivható. Jurare in is

ám

esküdni kellene

—

verba magistri

:

Beksicsnek

s

tekintetben

e

a mester szavára.

De hogy mindezek után az 1867

törvényczikk keretén

XII.

:

ennek a törvénynek megfelelleg miért nem érvényesült életben és a kódexbe iktatott magyar hadsereg annak történeti, az belül,

és

:

könyvében nagy elszeretettel foglalkozik a kiegyezéssel

közjogi, alkotmánytani, politikai és lélektani okait Beksics

—

pedig

a ki

—

szintén hiába keressük.

És itt most már csak kett lehetséges a magyar hadseregnek magyar nyelvvel való érvényesüléséhez, a XII. t.-cz. alapján: vagy :

—

van jogunk a)

a

hangoztatott

ilyenrl b)

vagy nincs.

Ha jogunk van

—

ne

is

— és még sincs

:

akkor a Beksics könyvében

iegalkotmányosabb

világ

ha pedig nincs jogunk hozzá, de katonai

fogva a magyar király

meg

kozhatná

—

fejedelmérl

mint

beszéljünk

egy tollvonással

a magyar hadsereget

akkor a „Nagy Mátyás

felségjogainál

magyar nyelvvel ajándé-

— és még sem ajándékozza meg

dics hagyományával" hasonlatba hozott

„legnemzetibb" fejedelemrl

—

-

mint ilyenrl beszélni

—

szintén

szatirikus dolog.

Tertium pedig

A magyar

:

non

datur.

hadsereg belszervezetére vonatkozó katonai felség-

jogok az 1867-iki törvényhozás folytán a nemzeti jogok

—

eladott módon

—

átalakulván,

rovására

eredményül e tekintetben

konstatálható, hogy ez a törvényhozás szintén a felségjogok

is

bvítje

és a nemzeti jogok szükitöje gyanánt jelentkezik közjogunkban.

És sajátságos, hogy Beksics csak a 48 eltti közjogi

állapo-

hogy a nemzeti jogok beolvadtak, vagy átvitettek a felségjogokba, a mi pedig mint kimutattuk téves közjogi állitás, holott ha ugyanezt a 67-iki törvényhozásról állitaná itt

tainkról álhtja azt,

—

—

:

már sok fától az

tekintetben igaza volna.

erdt,

története,

s

67-iki

Ámde

átalakulásunkat

Beksics

nem

nem

közjogi

igen

látja

a

fejldésünk

hanem szubjektív politikai szempontokból vizsgálgatja, meg vele, hogy a felségjogokra vonatkozó 48 eltti

s igy történik

közjogi rendszerünket

—

67 javára

—

agyonrágalmazza

:

:

213

5.

IVf/só'

(ifnrioná/,-.

idben

Ausztria iiajójál a tört liajó roncsaihoz szokás az ujabb hasonlítani.

Ebbl

a

zátonyra

hadseioyel megmenteni,

kellene a magyar nyomban a magyar

hajóból

jutott

a német nyelv helyett

s

nyelvvel felruházni.

Ámde

Kmber

lehet.

—

kellene ide

Cavour, Hismarck-léle konczepczióju ember,

er

kezdeményezés

és

nyelv hadsereget nem hasonlat. Olyan

hasonlatokkal a hazát, és a magyar

megmenteni nem

kiben

a

bátorsággal

iörhetetlen

:

és

ész,

jellem,

elszántsággal

találkoznék.

Még nem is merészség, csak bátorság kellene hozzá. Az „audiendum verbum regium" sorvasztó kora, a mitl a „szabad királyválasztás

oszlopát"

utolsó

l()87-ben megütötte a szél és

— —

nem merészség. Ha ilyen szabású magyar Mert

példa

nélküli a

még

országbirót

Ezért kellene csak bátorság,

kerülne a gátra, az csak siettetné azt,

a mit a korszellem igy fejez ki

a korban, a mikor

Draskovich

öreg

az lejárt.

:

Volentes ducit

modern

—

nolentes trahit.

hogy ebben mcgrlik a törté-

világtörténetben,

az apró nemzetiségek

is

nelmi államokat, és nemzeti nyelvük bélyegét az álladalom legcsekélyebb intézményeire

reányomni iparkodnak,

is

st

rá

is

nyomják

hogy akkor az ezer éves Magyarország vénségére bolonduljon meg (sit

venia verbo)

annak az állami közéletén

s

álló

vezérembere, a

nemzeti ügy legfontosabb orgánumára, a hadsereg magyar nyelvére vonatkozólag azt mondja a mit 1901. márczius 4-ikén az ország-

—

gylésen mondott Ugrón Gábornak nyelv a mag^^ar hadseregben) fata

morgana"

5S

!

nemzeti nyelvvel

:

a

nem

tiszta

ki

—

hogy

az,

egyéb, mint

:

(már mint a nemzeti ,,kimérákban dolgozó

magyar hadsereget akar magyar

az Herosztrátosz.

Miért Herosztrátosz?

Mert rombolni akar. Mit akar rombolni ?

A csak

marfi/ar

És

le

nem

is

hadsereg német nyelvét akarja lerombolni.

akarja rombolni közös,

hanem

a közösnek

nevezett,

a melylyel a király 67-ben kodifikált

katonai

még Armee

de azért

tisztán császári hadsereget (meine

felségjogainál

>,

fogva

határtalan hatalommal rendelkezik. Mert a

kinek

er

helszervezete biztosítja

van,

melynek

feltétlen

engedelmességét

az korlátlan ura a helyzetnek.

markában

ilyen

:

214

És a kik azt mondják, hogy a magyar hadsereg még nem jelenti az önálló magyar hadsereget, azok elfelejtik, hogy a független,

semmi más országnak, vagy népnek

önálló,

országnak, vagyis az 1791

alá

nem

vetett

Magyar-

X. t.-czikknek közjogi korolláriuma csak

:

olyan hadsereg lehet, a mely önálló,

s

nem

epiteton hiányában csak akkor

a magyar hadsereg az „önálló"

lenne önálló, ha ezt a törvény

kifejezetten igy rendelné.

— önálló hadsereg nélkül

Önálló ország

luciis a non lucendo. minden állam függetlenségének a

Önálló nemzeti hadsereg legeslegelsö kelléke

nélkül

csak kongó

:

mert

;

még

érez, és

:

az alkotmányosság

peng

függetlenség

is

czimbalom.

A közjogi törvények ismerete — azok szelleme még nem tudás. Scire leges non hoc est, verba earum vim ac potestatem könyvet

—

irta Gelsus,

ezt írva

s

:

tenere, sed

tudományos

egész

irt.

És ha államférfiaink Magyarország közjogának szellemét tanulják

—

nélkül

meg

a budapesti egyetemen

még a fundamentumát mondom, az a magyar

is

el

paraszt

:

akkor annak az egyetemnek

pusztítani,

kell

ser,

igy

^

mert bizony-bizony

a saját eszére támaszkodva,

hogy testében-lelkében a magyar beszél magyar katonája lehet. De mivel az ország nagyon okos embereinek volt és van lelkük a magyar nemzet szülött fiait német katonává tenni a magyar paraszt nem is érzi magát a magyar király katonájának közjog nélkül

is

tudni fogja,

királynak csak magyarul

:

—

császárinak tudja magát,

magyar paraszt

is

—

mondja a költ, de a csak császárról mesél az ölébe húzódozó kis

„Császárról szól a franczia fiának"

fiának.

Bosznia okkupácziója alkalmával „frajvilligos" létemre együtt danoltam a csatába induló heves megyei palóczokkal :

„Nincsen az császárnak

Olyan katonája, Mint az vitéz Wása-baka

Ha megy

1

„A felelsség lényege épen azon

.

.

!"

alapszik,

hogy a törvényeknek

nem-

hanem szellemük is van, és hogy az állam fensbb természete A kormány kötelességében áll az állam e szellemét magáév^á tenni

csak betik, szellemi.

az csatába

:

és tevékenységében azt az egész kormányzatban érvényre emelni." (Stein, állam-

igazgatás alapvonalai 11.

§.).

!

!

2ir)

Ha a maíiyar királyról

közmondásnak

mely

hogy

oka annak,

akkor

[)araszt királyt emleget,

kapcsolatban

szol,

e<;y

való

államférfiainknál

magyar ncp

a

csak Mátyás

iní'ir

küzmondással,

emlékezetes

—

szivének nincs királya

a

az

igazsága

találó

csak

császára.

És ha Magyarországot nemzeti önállásának és állami függetlenségének attribútumaiból kivetkztet dinasztikus törekvések csak gátakkal találkoznak: ez csak a nemzeti r>yo/7///í»s államférfiúi

jogokat elnyomó osztrák császári felségjogoknak a malmára hajtja a vizet.

Ez az opportunizmus adja aztán államférfiaink szájába azt a pápa még biboros korában mondott az osztrák uralom ellen konspiráló, s hozzá jöv lombard hazafiak(h a füge méfj nem érett nak: „Én is akarom azt, a mit ti mondást, a mit IX. Pius

—

Csakhogy ez a füge Piusnál sohase érett meg s azonképen meg a magyar államférfiaknál se, a magyar nép pedig

)nef/".

nem

érik

—

hiába várja napkeltét

Deák

napnyugatról.

megmondta az országgylésen (1867

is

opportunizmusról, hogy kevésbe veszi a törvényt

lutizmusnak nyit

utat.

alatt.

De nem

—

bvében

akadt

latin szó kell ide,

hanem

„mus"

miféle

igaz volt

is

f

—

opportunizmus

aulizmus,

Lojálizmus, tudja

Akkor

és

most

—

gátra

még a

is

álló,

az

22.)

abszo-

az

igaz.

is

és

akad

febr.

igy

s

az

Isten

Habsburgok

nemzeti ertl,

szinteségtl duzzadó legény, a ki szemébe mondaná a királynak: Uram, magyar király! tedd meg azt. hogy hséges nemzetednek magyar legyen a katonája a szónál De hát nincs nehezebb államférfiú, a ki szentül meg ne volna magyar nincs Pedig ha arról gyzdve, hogy ha most nagy a magyar király hatalma

vértl

és a

mi

:

—

:

magyar katonája látjuk,

volna, az a

dédelgetett

nemzetnek épugy, mint a francziáknál

kedvencze

lenne,

s

ez a

nemzeti

hadsereg a

magyar király kétszeres hatalmának lenne biztos letéteményese. Miért opportunizmus tehát nálunk a német katona ? Az az érzelem, mely más nemzeteket nagy utaikon elre visz, nagy törekvéseikben fölemel, teljesen hiányzik. Nincs

s

czéljaik elérésére

meg nálunk

képesit

:

a hadsereg szeretete.

sereg és a polgárság közötti egyetértés kívánságánál

:

még

nálunk

A

had-

a hiva-

talos toasztok

sem mennek tovább. De a hadsereget a nemzettel

..egynek"

senkisem

—

mondja.

mint a vér jogán, a mienk

is

:

Pedig a hadsereg ugy a törvény,

negyvenkét százalék benne a magyar,

216

s

még

magyar lélekben

sincs a

egy

szikrányi lelkesedés a had-

serege iránt.

A német, az olasz, de különösen a franczia nemzeti érzés a hadsereg iránt valóságosan zsarátnoktüzben ég szerelem. Semmi más intézmény számára nem jut annyi hely a franczia polgár szivében, mint a hadsereg számára. Dicsségre szomjas

röpköd a katonaszuronyok lései

föl.

Társadalmi,

a hadsereg felé áradoznak.

sági élete egy a

Nem

lelke

ott

Nagy nemzeti evoluczióinak kiöm-

élén.

hadsereg életével

:

kulturális és gazda-

azt gazdagítja és azt virágozza

vágyik olyan nagy költre, nagy tudósra, nagy mvészre,

nagy föltalálóra, nagy államférfira, mint a mennyire eped egy nagy hadvezér után. A mi történelmünk is teli van katona, hadvezér hsökkel, a kiknek nevére tündökhk a szemünk, pillanat alatt felcsillan reszket lelkünk, kitárul elttünk

egész

történetünk, s nagy

vágyak,

nagy

törekvések emlékei, nagy szenvedések, nagy harag és nagy dicsség

pezsdül

érzése

föl

tle

sziveinkben

hogy a magyar ember érzése eltt be l-ell záródnia dolog,

szivének

micsoda

s

:

hsök

ezen

diabolikus

tiszteletének

!

nem nem

A magyar

katonai

fejldhetik

ki,

er

nem

s

a közös hadsereg szervezetében

érvényesülhet.

Nem

fejldhetik

soha ki

és

mig egyrészrl nincs benne nemzeti erkölcsi rugó addig másrészrl a mint a magyar nemzeti katonai er és hadvezéri talentum félretolatott a múltban ugy bénittatik meg a jelenben is. A múltban Zrinyi Miklós „Keserves Siralmakéban fakadt ki ezért, és ma? Jó még ha valaki elolvassa Zrinyit, mert

érvényesülhet,

—

:

nemhogy megirná a Pedig Ilonán

a

jelen „Keserves Siralmait"

világ

legnagyobb

katonája,

!

I.

Napóleon

Szent

Emlékirataiban hagyta hátra hadtani axiómául, hogy

Írott

„Háborúkban a

siker fölött két

harmadrészben mindig az

:

erkölcsi

rugók határoznak."

Miért?

gyzhetik

le

mert

a

diszcziphna

Ers meggyzdésem, vonatkozó,

s

soha, csak

az

erkölcsi

rugók

a haláltól való irtózás természetes ösztönét.

hogy a magyar hadsereg belszervezetére

abból a nemzeti nyelvet kiküszöböl, a német nyelvet

pedig befoglaló felségjog közjogi aberrácziója soká nem tarthat, s a magyar nemzeti nyelv német bilincsekbe verve soká nem lehet.

És a mint Terentius Varró még a legnehezebb idkben sem kételkedett soha a haza jövjén akképen nem kételkedek én sem a :

legrettenetesebb

megpróbáltatások máglyájának lángsirjából

—

a

!

:

217

mesebeli fnixként

niejjujult,

s

pezsg

életre

támadt nemzeti nyelv

gyzelmén. Mert a nemzetek fejldésének a világtörténelemben revelált trvényét foglalta szavakba az, a ki megírta, hogy „Semmi hatalomnak nem adatott er ugy belemarkolni a világrend kerekének a küllibe, hogy legyzze a korszellemet, legyzze teljes

a duzzadó nemzeti ert."

A

történelem tanúsága szerint

Habsburg-királyoknak sem,

és

nem

nem

adatott az

meg

fog megadatni az

az eddigi

ezután jövÖ

Habsburgoknak sem. Nem adatik meg, mert Seneca az ókori bölcs szerint: Ducunt volentem fata, nolentem trahunt az akarókat vezeti, a makacs-

—

kodókat vonszolja a sors

HETEDIK RÉSZ. Beksics, mint magyar Lustkandl. Hiányos volna a magyar hadseregrl való

történet-közjogi

ha Beksicsnek a magyar hadsereg kérdésében elfoglalt, tévedésekkel, felületességgel, hogy ne mondjam irányzatossággal

fejtegetésünk, s

közjogi doktrínáit a kell értékére le

telt

A

nem

szállitanók.

„Dualizmus" czimü történet-közjogi müvében vannak ezek

a közjogi igazságokat

nélkülöz makszimák lerakva,

s

ezek

az

alábbi állitások körül csoportosulnak.

Azt mondja Beksics, hogy az 1715

nézve rossz törvény,

hanem

császári

és

közös

királyi

magyar hadsereg sohasem

is

Ezt Beksics igy okolja

„Az 1715 és

:

VIII. t.-cz.

A

nemzeti felkelés,

elavult romjai

meg ;

Magyarországra

állandó

hadsereget,

létesített,

Habsburgok

s

hogy

alatt.

:

egyszerre

st

VIII. t.-cz.

hadsereget

létezett a

Magyarország védrendszerét

sereget.

:

nem magyar

mert az

átalakitotta a

mert

behozta

az

monarchia állandó

(?)

had-

az egész régi magyar védrendszer

megmaradtak ugyan, de

teljes

jelentéktelenségükbe

sülyedve vissza.

Ez a törvény világosan megengedte a császárnak és királynak, hogy belföldiekbl és idegenekbl állandó hadsereget tartson. E hadseregbl, s késbb a magyar ezredekbl fejldött ki a cs. kir.

melyre a törvényhozásnak egyéb befolyása nem mint hogy megszavazta költségeit, és késbb az ujonczokat.

hadsereg,

volt,

Azért

mondta Deák Ferencz a 15-ös

és

a 67-es

bizottságban,

210

midn

balközép

a

a

hogy a/ 17i'):VllI.

külön

t.-cz.

magyar liadsercg eszméjét pengette,

rossz törvény Magyarországra nézve.

K törvénynyel szemben csak egyetlenegy tény konstatálható az, hogy a pénzadó, és utóbb a véradó behajtható az országgylés nélkül, s hogy kivethet és nem volt a védrendszer változtatásához a magyar törvényhozás hozzájárulása az alkotmány javára

;

volt szükséges.

Kzekcu

alkotmányos

az

a hadügyre,

befolyása

intézkedési joga a hadsereg

(40—41.

sarkallott

Magyarország

de

sem közvetlen

;

sem külön hadsereg nem

felett,

volt,"

lap.)

És

azt

itt

we(/ Jól,

crtsük-

nem mint kényen alapuló

(fukaf

elvekon

egész a legújabb korig

I

Beksics

Oijy

tényleges,

a közjofji dol-

ezeket,

hanem mint alkotmányos

fejldéssel hiró törvényes állapotokat adja el.

Az 1715-ik esztend határk Magyarország hadügyének közHogy tehát a dologban világosan és logikusan szükséges ezen határk eltti közjogi állapotokat is láthassunk ismernünk. Nevezetesen azt, hogy 171ö-iy mi volt a katonai

jogi

történetében. :

felséy jogok és

mi a katonai nemzeti jogok

tartalma'-f

Miképen simultak

1715 eltti közjogi állapotok az 1715 utáni közjogi állapotokhoz? Hol szakadt meg a nemzeti katonai jogok jogfolytonossága '

az

Ez a megszakadás törvényes, vagy erszakos volt-e?

Ha törvényes volt meg van-e Ha kényen alapult: meg van-e :

Werbczy

az a Gorpus Jurisban ? az a történelemben?

Tripartituma három helyen,

^

a Werböezyvel meg-

toldott Gorpus Juris pedig külön 1715-ig összesen 166 törvényben

emlékezik

meg

a katonai

ügyekrl.

mint a Gorpus Juris szerint 1715

Ugy Werbczy Tripartituma, eltt a katonai

körüli intézkedés részint királyi felségjogot, részint

és

hadi

ügyek

nemzeti jogot

képezett. Tehát az oszthatatlan nemzeti, illetve állami hatalomnak

—

ugy a törvényhozás, mint a kormányzat tekintetében, hiven ezredéves közjogunk általános rendkirály és nemzet között volt megosztva. Ez a közjogi szeréhez a katonai ügyekre vonatkozó része

—

1

Csak általánosságban, s csak mint a felségjogok keletkezésének dokWerböczyben a magyar hadi ügyekrl beszélni. Hk.

trínája tekintetében lehet

Elb.

4.

I.

R.

:}.

II.

R. 4. czim.

220

—

rendszer

abban

mint azt

könyvünk V. részében már

hogy a katonai

állott,

nemzeti jogokból

kifejtettük

—

nemzet annyit

a

származtatott át a szent korona révén királyára, a mennyit

az

ö

katonai felségjogaiból kifolyó imperiumának gyakorolhatására szük-

ségesnek vélt

magának lásában

de semmi esetre sem többet annál, mint a mennyire

;

szüksége

is

—

hogy nemzeti katonai hatalmának gyakor-

volt,

a király részére engedett felségjogok

miatt

—

akadá-

lyozva ne legyen.

St

a történelem tanúsága szerint inkább a nemzetnek, mint

a királynak katonai jogai voltak túlsúlyban. Ezt a nemzeti túlsúlyt az aranybullának ellenállási záradéka bizonyltja legjobban, a mely

hadsereget

még

pedig

olyan

ellenállási

jog

sereget, a

melynek sem vezérletére, sem vezényletére, sem

szervezetére

a

katonai

királynak

mely hadsereg tehát

tételezett

föl,

felségjogai

ki

nem

hadbei-

terjedtek, a

tisztán a nemzeti katonai jogok szuverenitása

alatt állott.

felkel nemesi hadsereg ugyanazon elemekbl, részekbl és szervezetbl állott, mint nem felkelés idején a király fkapitánysága alatt álló hadsereg s minthogy a király ellen fölkel nemesi had-

Minthogy pedig ez a törvényesen

teljesen és tökéletesen

;

sereg a saját vezényletét és belszervezetét a is

megtartotta

:

nem

ellenállás idején

ennélfogva ugy közjogilag, mint történetileg érthet,

hogy a magyar hadseregnek vezényletére és belszervezetére vonatkozó nemzeti jogok, a királynak a vezényletre és belszervezetre vonatkozó katonai felségjogai mellett is folytonosan 171o-ig érvényesültek és kidomborodtak.

De értsük meg aranybulla

ellenállási

czéljából

katonai

hozom

eltt

ellenállási

megsznt alatt

:

én

nem az hanem ez a

a nemzeti katonai jogokat

artikulusából

származtatom,

gyanánt szolgáló történeti és közjogi kapcsolatosságot csak

példa

a nemzeti

1222

jól

is,

jog

és

az

jogok

fejldésének

világosabb

kidomboritása

már nem szntek meg akkor sem, mikor már az 1687 IV. t.-cz. folytán a magyar közjognak

föl.

Léteztek ezek a katonai nemzeti jogok

:

alkotó része lenni.

Hogy Magyarország ezen védrendszere a Habsburg-királyok sem változott meg, bizonyltja a mindjárt az els Habsburg-

Ferdinánd alatt hozott 1528 I. törvényczikk, mely elrennemzetnek fejenként való felkelését, A felkelésre a király hivja fel a nemességet, de világosan az országgylés belegyezésével és közvetlen intézkedésével. Magának a felkelésre felhívott nemeskirály

I.

delte a

:

:

:

221

megyei és föuri bandé-

sógilok a mcííyékbo való összegyülekezése,

riumokba való üsszeverödése és szervezése,

majd

innen a király

már nemcsak királyi, de nemzeti jogot is képez. A bandériumoknak a megyékben megyei és föuri zászlók allalt való zászlója

hadsereg lesz szervezése,

a

hol

bandériumokból

:

ruhával,

lóval,

zászlókkal való ellátása,

a

és

jog,

élelemmel,

fegyverrel,

kommandókba

király

katonai

és

költséggel

való beosztása, kiképzése

bandériumoknak a belszervezete

tehát a

és begyakorlása,

nemzeti

a

összcsercglése,

való

alá

tiszta

:

érvényesülése

felségjogainak

gyakorlatilag csak akkor és ott kezddik, a mikor és a hol a ban-

dériumok már a zászlók alatt

képez

részleges tartalmát és

zászlók

királyi

alatt

De még a

állanak.

királyi

megtartják a bandériumok a katonai nemzeti jogok

is

A

vezényletet.

azonban már a

bandériális kereteket, szervezetet, zászlót

bandériumokból

király,

magyar hadsereg

alakult

mint az ország els

fkapitánya

hadvezérletet, ha pedig a király nincs a táborban

után

mint a király

szintén

az

:

a

akkor a nádor,

els fkapitánya,

ország

fölött

teljesiti

s

mint

eminenter a nemzeti jogok képviselje veszi át a magyar hadsereg hadvezetését. I.

a

Lipót és

I.

nemzet többszörös

—

—

—

a magyar katonaság mellett daczára,

tiltakozása

császári idegen katonasággal,

rendek

—

József kora

megtölti

országot

az

ekkor a Rákóczi-ellenes pozsonyi

a nemzet katonai jogainak megóvása és ennek a császári

katonaság ellenében való megvédése czéljából a királyhoz 1709-ben felterjesztést intéznek.

A

felterjesztésben az álló katonaság felállí-

tására vonatkozó nézetük fejtegetése mellett, szórói-szóra a követ-

kezket mondják „Az ország

ki

alaptörvénye az^

katonaságnak

a fkapitánya,

is

s

^^oijy

a nádor nemcsak a nemzeti

hanem mindenféle czimen nevezhet

fölkelésnek a fölkelés tartamáig^

bármely nemzetiség legyen

:

a nádori

hivatalnak van alárendelve.''

íme

az

ország

vázlatos

katonai

közjoga

Corpus

Jurisunk

alapján 1715-ig.

Ebbl

láthatjuk,

letére és helszervezetére

vannak

osztva,

s

hogy a magyar hadsereg vonatkozó katonai joguk

azok

részint

nemzeti

vezérletére,

vezény-

és tiemzet között

jogot,

részint

meg

felségjogot

képeztek.

Ekkor (1715) meghozzák seink a sokat emlegetett melynek teljes szövege igy szól

czikkelyt, a

„A felkelésrl

és adózásról."

VIII. törvény-

:

:

222

Minthogy a nemesek és mindazok, kiket a törvény Magyarországon ez elnevezés alatt összefoglal (bármely tisztségü,

ságú

állású személyek legyenek) az

s

kodni, tehát személyesen felkelni,

bandériumaikat

illetleg saját

s

méltó-

védelmére katonás-

ország

elállítani és kiindítani tartoznak 1.

§.

Ezt

szükségesnek

Ö

ítéli,

császári

és

szent

királyi

felsége,

valahányszor

az ekkorig erre nézve alkotott törvények értel-

mében, mostantól jövre is megkívánhatja s követelheti. 2. §. Minthogy azonban csupán ezzel az országot elegendképen megvédelmezni nem lehetne, st inkább minden eshetségre ersebb, és ugy benszülöttekbl, mint külföldiekbl álló rendes katonaságot kell tartani, mely kétségtelen, hogy zsold nélkül fenn

nem

alhat,

ezt pedig

adózás nélkül

gyülésileg

(hova

tudomás

nem

beszerezni

az erre szükséges segélyek és adók dolgában

különben

szerint

ezért

lehet:

karokkal ország-

a

tartozik)

is

kell

határozni. 3.

§.

Ha

pedig

a véletlen

ellenséges

betörésnek rendkívüli

elre nem látható rögtönös háború tekintete az ilyen fontos ügy tárgyalásának rendes módoily esetekben ugyanazon karok és zatát s alakját nem engedné rendek nemcsak tanácsosnak, hanem szükségesnek is találták, hogy a nádorispánt, és az ország prímását, meg a fpapokat, a királyi ítél táblát, a megyéket és a szabad királyi városokat, a mennyire lehet s minél nagyobb számban az országban, s nem azon kívül esete merülne

fel,

vagy a változó,

s

:

összehívják. 4. §.

Kik megvizsgálván az

az ország hasznára és szükségére az

adókivetés dolgában

ily

(s

ily

véletlen

szükség okát,

elegendnek ismervén,

nem

ország

az

s

azt

s

találván

egyéb ügyeiben

is)

tanácskozhassanak és határoztassanak." (Az eredeti latin szövege így szól

Quandoquidem

tíone, et contributione.

:

De omnes

insurrec-

Articulus 8.

nobíles, et

üli,

sub nomenclatione hac cujuscunque sínt honoris, dignitatis, (

quos

et status,

personae) in Hungária lex complectitur, pro regni defensione militare

:

adeoque personaliter insurgere, suaque respective banderia

producere, et praestare teneantur: Id sacra caesarea regiaque majestas quoties

necessum

esse judicaverit, et conformítatem hactenus sancitarum

superinde

§.

1.

amodo imposterum quoque desiderare, et exigere poterit. §. 2. Quia tamen per eam solam, regnum hocce sufficienter

legum,

defendi

nequiret,

adeoque vahdior,

et

regulata

militía,

tum ex

;

:

223

tum

nalivis

exlernis constans, pro oiiini evenlu intertenenda veniret,

haec ver sine contributione comnon posse, indubitatiim esset; hinc subsidiorum, et conlributionum oatenus nccessariaruni matéria, diactaliter (quo aliunde sine stipendis subsisteie

(|Uíiin

:

parari

S|)eclare di},MU)Scitur) cuni statibus deliberanda cril. §.

ver

LIbi

3.

casus emerserit

nariam

;

cxtraordinarius inopinatae irruptionis

aut varii et improvisi llagranlis

tam

rei

adniitteret

;

ejusmodi

pro

soliim consultum, ast et

iidem

casibus

praelati,

numero

fieri

ut palatínus regia,

quo non extra regnum con-

civitates,

poterit, intra, et

;

tabula judiciaria

barones,

comitatusque, et regiae, ac liberae frequentiori

et

status,

ordi-

formám non ordines, non

et

necessarium esse staluerunt

et

item

primas regni,

methoduni,

tractandae

ardiiae

hostilis

ratio,

belli

in

quantum,

et

vocentur. §.

Ouia cognita hujusmodi inopinatae necessitatis causa,

4.

eaque ad utiiitatem et

adinventa

rum

et

necessitatem

regni,

pro suíTicienti

hujusmodi contributionis

puncto

agnita,

non

(et

alio-

regni negotiorum) deliberare et decernere possint.

A föl

in

;

szövegének ezen

törvény

elétárása két dologról

világosit

bennünket: 1.

Hogy a

király katonai felségjogainak tartalma csak egyetlen-

egy dologgal bvül, azzal ország költségén

—

t.

i.,

hogy a

király toborzás utján

bel- és külföldiekbl álló zsoldos

—

az

katonaságot

szervezhet 2.

törvény

hogy az eddig (1715) fennálló katonai nemzeti jogokat ez a

nem

az eddig

érintette, tehát

jogok tartalma

semmi

tekintetben

nem

Mert ismerve a magyar közjogi

még

sem

föltételezni

—

katonai jogai

is

terjedt.

katonai

nemzeti

rendszer alapfogalmait, azt

hogy a nemzetnek 1715-ig fennálló

világos törvény hiányában

ne terjedtek volna Ki

lehet,

fennálló

szkült.

—

az álló katonaságra

ki.

Ha

pedig közjogilag kiterjedt, akkor kérdezhet-

jük Beksicstöl

Tartalmazza-e ez

magyar

álló

katonaság

a

törvény

közöíi

azt,

legyen?

hogy az

Nem

ekkor

felállított

tartalmazza.

Hát hogy császári-királyi legyen? Azt sem. Engedélyez-e ez a törvény a királynak olyan katonai felségjogot, hogy ezen felségjogánál fogva az ekként felállított magyar álló katonaságot akár most (1715) akár késbb közössé, császárikirályivá tehesse? Nem engedélyez.

224

A nádori

hivatalnak a magyar hadsereg belszervezetére, vezény-

letére és vezérletére

vonatkozó

1715-ig

s

ségen kivül fennálló hatáskörét, törvény? Nem szünteti meg.

idézettek

szerint

megszünteti-e

befolyását

két-

ez

a

Hát talán megengedi ez a törvény, hogy a nádori hivatal hatáskörébl az országban bármi czimen lév katonaság közjogi ingerencziája alul kivétessék és a bécsi udvari haditanács hadügyi igazgatása alá adassék?

Nem

engedi meg.

Hát talán a magyar kormányszékek közjogi hatáskörét szün-

meg?

tette

Ezt

sem

szüntette meg.

Hát talán azt mondja ki ez a törvény, hogy az ennek értelmében felállított álló katonaság ne tekintessék az ország önálló katonaságának?

Nem mondja

ki.

Hát azt kimondja-e ez a törvény, hogy a

magyar

a császári ármádia alkatrészének tekintessék ?

Hát

mondja

azt

gylésnek eladdig

birt

ki ez

közvetlen

a pénz- és véradón kivül

Hát talán azt mondja álló

abba

katonaság

Nem mondja

beleolvadhasson?

ki.

Nem

ki.

Hát talán azt mondja

—

hogy

kimondja-e,

álló

—

a törvény, hogy a magyar ország-

intézkedése

joga

és

befolyása

megsznjön? Nem mondja

ki ez

ki.

a törvény, hogy a király a magyar

katonaság nyelvét németté teheti ? Mindenki megolvashatja, hogy

ezt se

mondja

ki.

Mi történt tehát mégis 1715-ben? Tisztán csak áz történt, hogy az idézett törvény csak a védelem

csak részben de sem a katonai át, azt is sem a katonai nemzeti jogok viszonyán egy makulányi de annyit sem változtatott, ezek megmaradtak továbbra

rendszerét alakította

;

felségjogok,

nem is

sok

:

abban a közjogi állapotban, a melyben azok nemzeti királyaink Habsburgok alatt 1715-ig, s ezután még 1848-ig, illetve 1866-ig,

és a

léteztek.

Tehát csak a védrendszer

lett

átalakítva

—

részben.

Ámde

talán a védrendszernek ez a részben való átalakítása tette közössé császári-királyivá a hadsereget? Ez annyira nem tette közössé, hogy a védrendszer még a legtovább men XII. t.-czikknél (13. §.),

fogva sem közös. Beksics a magyar királyi

felségjogok

keletkezésének

doktrí-

nájában azon helyes közjogi alapból indul ki, hogy a magyar király Magyarországon csak annyi joggal bírhatott és birhat a mennyit :

ráruház a nemzet. Azonban a magyar hadsereg kérdésében

errl

!

:

2-J5

a helyes kiindulási pontul lias/náll niegrelodkt.'zik,

s

azt iiuiiyzatosan

már

közjogi alapról

(isi

teljesen

ijjiiorálja.

Mert Hcksics egy betvel, egy szóval sem mondja meg, mikor, mely történeti alkalommal, mely törvénynyel.

vagy

hogy

közjogi

szokásnál fogva ruházódtak át a nemzet katonai jogai a királyra?

Hanem

helyett 17ir)-ben ugrik egyet, s mi,

a kezünkben, a nemzet katonai

jogait

kezdve 1715-ig, és az ekkor hozott

akik a Corpus Juris-szal

még nemzeti

VIII.

t.-cz.

királyainktól

értelmében

is

teljes

épségükben tudjuk: bánmlva tapasztaljuk, hogy a nemzet 17ir>-bon -

-

birt

a pénz és véradón kivül

—

minden eladdig

egyszerre elveszti

alkotmányos ingerencziáját a saját véderejére.

Bámulva

tapasztaljuk,

hogy a magyar hadsereg vezérletére,

vezényletére és belszervezetére vonatkozó katonai nemzeti jogokkal

nemzet többé közjogUag nem rendelkezik. Hát hová lettek a nemzet katonai jogai ? Megette talán a Corpus Jurisböl a Markoláb? Meg ám Beksics közjogi doktrínája, mely ép ugy eszi meg a nemzetnek a katonai ügyek vezérletére, vezényletére és belszervezetére vonatkozó katonai jogait mint a Markoláb eszi meg a

a

—

holdvilágot

Pedig nemcsak nekünk, hanem Beksicsnek is szórói-szóra mondja Deák Lustkandlra való ráolvasásában a következket „Ezen általunk (t. Deák által) idézett törvények szövege meggyzhet bárkit, hogy Magyarország törvényhozási joga a magyar i.

katonai ügyekre Itt

is

kiterjedt."

pedig Deák

nem

disztingvál,

hogy az

zásának joga a magyar katonai ügyek közül terjedt volna

ki,

(a

mint azt Beksics

teszi)

ország

törvényho-

erre,

vagy arra

r.sv//-

hanem általánosságban

ha ez alul lett volna kivétel a magyar közjogban azt Deák bizonyára nem hallgatta volna el. Eltekintve azonban Deáktól, nincs a magyar Corpus Jurisban törvény, a mely kimondaná, hogy a magyar katonai ügyek közül erre, vagy arra nem terjedt volna ki közjogilag a magyar törvény-

beszél, s

:

hozás befolyása,

hatásköre.

Ennélfogva akarva,

vagyunk Beksicscsel. mint Deák nemzeti jogokat, a

merben

melyek

az

volt

német

nem

elméletével

össze

ugy Az oly

akarva

ellenfelével

:

nem

,,

férnek,

tagadja, vagy legalább tetemesen devalválja.'*

15

:

226

Bekcsisnek az 1715

VIII. t.-cz. és

:

a magyar hadsereg kérdé-

sében a következ közjogi gondolkodása és okoskodása van Az 1867-ben megteremtett cs. és kir. közös hadsereg eshetik zokon a magyarnak, mert hisz ezt a cs.

nem

közös hadsere-

k.

magyar közjogba már az 1715 VIII. t.-czikkely inaugurálta. rossz törvényt, a magyarnak Minek hoztak tehát seink ilyen a melyrl már Deák is megmondta a 15-ös bizottságban, hogy az

get a

:

—

—

Magyarországra

nézve

hadsereg

csak

tehát

rossz

A mostam

törvény.

közjogi korolláriuma az

és k.

cs.

1715

:

VIII.

közös t.-czik-

kelynek.

meg Beksicsnek is ez a törvény Magyarországra rossz törvény. Deák ugyan nem mondta meg, hogy miért rossz a törvény, Beksics azonban már megmondja, hogy van

Igaza

Deáknak

is,

:

magyar hadsereg

azért rossz, mert ez a törvény állta útját a külön

mert ebbl fejldött

létesülésének,

a magyar törvényhozásnak

—

nem volt. Ámde igaz-e az. hogy

ki

a

cs.

hadsereg,

kir.

—

a pénz és véradón kivül

melyre egyéb

befolyása

azért rossz az

1715

:

VIII. t.-czikkely?

Láttuk, hogy a szórói-szóra idézett törvénynek

sem annak szellemébe

:

cs.

kir.

sok, de annyi sincs beiktatva, a mi pedig nincs

Ehhöl

fiat.

szempontból tehát a törvény

a

határozott

közjogi

tévedésnek

sem szövegébe,

közös hadseregrl egy

kell

:

rossz

est quaestio

nem

lehet, s igy

tartanunk Beksicsnek e tekin-

tetben a törvény rosszaságára vonatkozó állításait. Mert

dolom, hogy Beksics azért tartaná az ekkor katonaságot

cs.

kir.

bet nem

non

nem

magyar

felállított

gonálló

közös katonaságnak, mert azt bel- és külföldi

zsoldosokból szervezendnek rendeli a törvény,

még pedig

azért nem,

mert a zsoldos katonaság a nemzetek hadseregeinek közjogi jellegén mit sem változtat.

Hogy azonban mennyire tudatosan

ferdit Beksics

:

azt legott

rábizonyítjuk.

Szerinte

közös

:

rossz

a

törvény,

mert ez teremti meg a cs. kir. törvényhozásnak befolyása

hadsereget, a melyre a magyar

nincs, s aztán igy folytatja:

„E az

szemben csak egyetlenegy tény konstatálható

törvénynyel

alkotmány javára^

az,

hogy a pénzadó nem

volt

kivethet és

behajtható az országgylés nélkül;" Beksicsnek ezen idézett szavaiból

már most csak

az következtethet, hogy ez pedig a törvénynek

a jó oldala.

Azonban a dolog épen megfordítva

áll.

i27

a törvény

.ló

a/ országnak

(1.

és

és 4.

(3.

§.),

mert világosan benne van, hogy

^.).

a rendes álló katonaságot tartani

kell

Magyarország

(ez az ország pedig esak

álló

2.

védelmére

a

mert seink

—

lehet)

követik

elöíizöv

és rossz a törvény,

azt a botlást, hogy az

el

katonaság tartására szükséges pénzadó kivetését és behajtását bizonyos föltételek

—

nnellett

kiadják az országgylés kezébl,

tehát a törvénynek ez a rendelkezése az alkotmány javára azt

Beksics

— a mint

épen nem konstatálható.

állitja

Hogy a dolog igy áll és nem másképen a ki olvasni tud szeme van az megolvashatja a törvény 3. és 4. §-aiból, :

és a kinek

:

melyeket a hazai történeti lények

Ugyanis a törvény

3.

élésekre vezethet jog adatott

ellenséges

gylés s

nem

lév

engedi

országos

:

a

a királynak, hogy ha váratlan

nem

nádort,

fpapot,

országbárót,

embert (de

s

az

id

ország-

néhány kéznél táblai, megyei és

prímást, királyi

az országon kívül) összehívhasson,

mint helyettes országgylés az

meg

betörés rendkívüli esete fordulna el,

tartását

közelben

városi

megersítenek.

is

^-ában azon fontos és veszélyes vissza-

ezek

s

— ha a fenforgó szükséget elismerik —

segélyrl határozhassanak.^

Ezt

a jogot

III.

az országgylés befejezése után csakhamar felhasználta,

s

Károly a török

és olaszországi háborúira, az ország erejét felülmúló roppant terheket

meg

szavaztatott

aképen, hogy a VIII

:

t.-cz.

3.

és 4. §-ának enge-

delme szerint esak néhány kéznél lev magyar urat hívtak össze tanácskozásra, kikkel a terhet elvállaltassák. Ezek a magyar urak ugyan kérték a követelések leszállítását, s azt ersítgették, hogy a pénzadónak az országgylésen kivül való megajánlását és behajtását

—

a törökökön nyert

már nem

lehet

az

gyzelmek ország

és foglalások után (1717)

veszélyben

forgására,

törvény szakaszaiban emiitett „véletlen szükség"

s

az

okára

—

most

idézett

alapítani,

kéréseik azonban siket fülekre találtak Bécsben, Turkheim gróf biztos elhallgattatta

ket,

s

kir.

az országnak 12 ezred német lovasságot,

—

158 zászlóalj gyalogságot kellett télen át eltartani, serre az országgylésen kívül három millió forintnyi hadi fidót lefizetni.

—

így sínylette

meg Magyarország

Beksics az alkotmány javára kontemplál.

hogyha Deák

és Beksics szerint

országra nézve rossz törvény

gylésen

:

is

a

azt

törvényt,

a

Nem lehet kétséges

az 1715

:

VIII. t.-czikkely

melyet

azonban,

Magyar-

az csak a hadi pénzadónak az ország-

kivül való kivetése és behajtása, de

nem

az álló katonaság

tekintetében lehet rossz törvény. 1

Ez az úgynevezett

:

.Coneursus Regni." 15

•

:

:: ::

!

228

tehát

Maga a törvény szövege s az idézett történeti tények czáfolják meg Beksics téves közjogi állitásait, a mely téves útvesztkre

Beksicsnek csak azért van szüksége, nehogy mi valahogy a magyar Jurisban föllelhessük, Beksics pedig, hogy a

hadsereget a Gorpus jelenlegi

hadseregnek törvényes közjogi gyökerét

és kir. közös

cs.

visszanyújthassa. Ezen a czimen azonban

már 1715-ig

stein hadseregéig

föl

is

már Wallen-

lehetne menni. * *

az 1715

tehát

Létrejött

*

szerint: „Megteremtette az

:

mely Beksics

a

t.-czikkely,

VIII.

els közös, vagyis inkább

csakis a cs.

hadsereget, melyre Magyarországnak a pénz- és véradón kivül

nem

befolyása

kir,

semmi

volt."^

Ennius jegyzett

föl

egy esetet,

midn

egy római katona, futva

az ellenség ell, megölte magát, hogy ellenségétl megmeneküljön

„Hostem dum fgeret utána

se Fannius ipse peremit", de a

költ

teszi

„Hic rogo

non furor est? ne moriare

:

móri!

nem rültség az törvényileg magyar álló katonanem Magyarország és a magyar király, hanem

Hát kérem, ságot felállítani

—

:

—

a német császár számára

A nemzet

enni akar, de nincs kanala, csinál tehát

nem

és Beksics azt mondja, hogy

számára

a maga,

hanem

német császár

csinálta.

Hogy meg ne katonaságot

állit

Hic rogo

:

haljon

meghal

:

;

—

hogy ne legyen katonája

föl.

non furor

est ?

Szerencsére ezt csak Beksics mondja, de VlII-iki

a

kanalat

törvény.

Még nem

nem

az

1715. évi

született olyan Lustkandl, a ki kimutat-

hatná, hogy ezen törvényben az ország által felállított állandó kato-

naság

:

akár közös, akár

Beksics

cs.

könyvének

kir,

hadsereg

egyik

helyén

VIII. t,-czikk megteremtette

a közös

helyen pedig ezt mondja:

.,E

cs.

lett

(123.

kir.

volna.

1.)

azt

mondja

hadseregbl fejldött

ki

a

cs.

hadsereg."

A

két állitás között nyilvánvaló a logikai ellenmondás.

Mit teremtett 1

Dualizmus, 121

meg 1715-ben 1.

a VIII. t.-czikk?

:

a

másik

hadsereget, egy

kir.

229

1.

Vagy az önálló magyar

'2.

vagy a kr»/ös

cs.

hadseroget (szerintünk);

álló

hadsereget (líeksics

kir.

szerint).

Az els esetben még áililható az, hogy kényen alapuló körülményeknél fogva az 1715-ben megteremtett önálló magyar hadsereg késbb cs. kir. közös hadsereggé fpj/lidhefcft, de a második esetben ez a fejldés már nem állitható, mert ha a törvényhozás már 17ir)-ben közös cs. kir. hadsereget teremt meg: hova fejldhetett

még közösebb

az

a

tehát

Itt

egymást

császár-királyibbá?

„megteremtés"

de

a

„fejldés"

közjogi

tényei

t.-czikk önálló magyar hadseHabsburgok abszolutizmusa nem

aképen hozható, hogy az 1715: reget teremtett meg,

és

összhang a közjogi logikába csak

feltétlenül kizárják, s

VIII.

a

ezt

megnni, a magyar hadsereg törvénytelenül a császári ármádiának taktikai, de nem közjogi része lesz. Mindebbl pedig csak az a tanulság, hogy könny ám még a közjogi szofistát is utolérni. engedi

Ennél a „fejldés"-nél

le

üthetünk

is

mert Beksics doktrínája hemzseg attól az VIII. cs.

által

t.-cz.

megteremtett

mérföldmutatót,

egy

állítástól,

hogy az 1715.

katonaságból fejldött

álló

ki

évi

a közös

hadsereg.

kir.

Azt

még

..fejldés"

sem

Beksicsosel szemben

kell

hogy a

bizonyitani,

törvényességet,

alatt csakis közjogi

proczesszust

jogos

érthetünk.

Minthogy azonban nemzeti királyaink idejében Magyarországnak önálló

— akár bandériális, akár zsoldos katonaság

magyar hadserege

formájában

—

de

mindig

volt;

még

katonai felségjogai mellett

s

minthogy

kérdés tárgyát

nemzeti

királyaink

sem képezhette

az

országgylésnek, a nemzetnek a magyar hadseregre való közvetlen befolyása és intézkedési a

joga

közjoga jogot

—

az álló katonaság

sem ruházott

rá a

;

s

minthogy ez a közjogi

sem változván meg, a

Habsburg-királyok alatt

felállítási

királyra

a

jogán kivül

kaiona><áfj

felálliiúsának

—

nemzeti jogokból

tehát a királynak katonai felségjogai csak ezzel az álló

XVIIi.

felségjogával

hövülfek

állapot

század

mi katonai ;

minthogy

ef/i/ef/enegy, ;

s

az

minthogy

világos törvénynyel, vagy ,antiqua, bona, approbata consuetudo^-val át

nem

magyar

ruházott nemzeti jogokat király

soha

a rabulisztika. mely

el ki

nem

—

maga

birtokolhat;

s

Beksics

szerint

is

—

minthogy végül nincs az

tudná mutatni, hogy a magyar királyoknak

volt csak egyetlenegy felségjoguk

is,

melyet

nem

a nemzettl kaptak

!

:

!

280

volna közös

hát akkor miféle törvényes közjogi alapon

:

fejldhetett

a

ki

hadsereg'^

kir.

cs.

hogy a Habsburgok a maguk császári ármádiájába beolvasztották a magyar álló hadsereget, de volt-e ennek a fejldésnek beolvasztásnak, vagy elfogadva Bel<sics kifejezését közjogi alapja? És ha volt: mi volt? Törvény? Közjogi szokás? vagy felségjog? Ezt szeretném én, ha megmondaná Beksics a

Az való

igaz,

:

Corpus Jurisból

Ha pedig nem mondhatja meg, a mint még eddig nem is mondta meg: akkor miért állítja Beksics történetében azt, hogy a magyar álló katonaságnak az a rettenetes törvénytelen állapota, a melyben az 1867 eltt sinyldütt a magyar király katonai felségjogából folyt, s hogy Deák is csak ezen régi katonai felségjogok alapján oldotta meg 1867-ben a magyar hadsereg kérdését? Megérdemli-e Deák Beksicstöl ezt a közjogi megrágalmaztatást? :

Él

törvénytelenséget, ha az mindjárt százados is, hogy miért annak csak magyar királyi katonai felségjognak nevezni Beksics a megmondhatója. Mondja meg azonban Beksics. hogy mi volt a fejldés eltt a magyar álló katonaságnak közjogi helyzete ? Mert valaminek

kelljen

:

csak kellett lenni, lévén a Beksics szerinti

már csak

a fejldés eredménye.

az embrió ? Önálló magyar

—

De mi vagy

És mikor az országgylés a

magyar magyar

katonaság

álló

királyi,

vagy

egyúttal

cs.

VIÍI.

felállítását

:

mi

német

cs.

közös hadsereg

kir.

volt a kiinduló pont, a csira,

közös ?

kir.

elhatározta

által

t.-cz.

volt az

országgylés

rzélja

császári

katonaságot

is

a

fel-

állítani ?

Hic Rhodus

Avagy

!

Hic salta azt

hiszi-e

a magyar

királyi székbe,

vérbeli király

sem

birt

mennyit a Habsburgok

magyar ember

az 1715

:

is

birtak,

sem

többet,

t.-cz.

magyar sem kevesebbet, mint a

de a katonai jogokra

(1715) meghozattak

VHI.

került volna választás utján

és a katonai felségjogokból ez a

volna

egyéb közjogi törvények sem hozattak

már eddig

pragmatika szankczió

hogy ha a

Beksics,

helyett egy tözsgyökeres

:

volna

hogy a

vonatkozóltig

meg, mint a melyek

magyar

alapján akképen fejldött volna

álló ki.

hadsereg

mint a hogy

az a Habsburgok alatt kifejldött?

még Beksics sem hiszi. nem akképen fejldött volna nem a bécsi udvari haditanács

Ezt bizonyára

Ha magyar

pedig király

ki.

által,

mert

a

vérbeli

német generá-

:

2a 1

német vezényszóval, német taktikai ('jíységekbe beosztva volna törvénytelenül a magyar allú katonaságot akkor vagy a király ? Az intézmény vagy az ember? a törvény ki a rossz De forditsuk meg a tételt: Ha az a vérbeli magyar király szinte ugyanazon a német módon fejlesztette volna a magyar álló katonaságot és magyar ezredeket akkor a magyar katonai felséglisokkal,

igazjíut lattá

:

—

:

:

jogoknak ilyen közjogellenes irányban való gyakorlása ellen bizonyára Heksics tiltakozott volna legjobban; mert azt közjogi képtelenségnek egy vérbeli magyar király magyar katonai német irányba fejleszsze a keletkezésénél tán magyar álló katonaságot. technikailag hiányos szervezet inu/anazon Corpus Juris mellett mivel van Nos tehát

bogy

volna,

tartotta

felségjogánál fogva

—

—

—

—

Habsburg-vérbl,

több és szélesebb katonai felségjoga a

mint az

magyar vérbl származó magyar királynak ? ugyanazon tartalommal biró katonai felségjog egy adna Miért Habsburg-vérbeli királynak többet, mint egy magyar vérbeli királynak

általunk szupponált

kevesebbet ? Beksics a közjogi helyes logikát

önmagában azonnal megta-

ha eszébe venné, hogy a magyarok sohase a német császár,

lálná,

hanem mindig csak a magyar

számára hoztak törvényt. Minthogy azonban a dualizmusban kidomborodó katonai felségjogokat kücjoffilaf/ csak Beksics doktrínája mellett lehet menteni ezért kell Beksicsnek az 1715 kell

!

VIII. t.-cz. fölött

könnyeket

ejteni, ezért

Habsburgok katonai felségjogaira azt mondani

Beksicsnek a

Hja

:

király

paraszt

— az

más!

Pedig csak az történt, hogy a nemzetet közjogilag

században

is

ép

—

megcsalták

ugy

mint

a

a

XVIII.

megcsalják most a

11. §-ával, a mikor a nemzet a magyar király számára magyar katonai felségjogokat és annak az osztrák csá-

XII. t.-cz.

statuál

—

szár veszi hasznát.

Azok. a kik mai napság magyar hadsereget követelnek, rendesen hozzáteszik az ..önálló" elnevezést.

Én Minek

ott

ezt

az

nem

tartom

.önálló"

szerencsés

sereget" kell követelni. Mégis

Ha mi

..önálló"

mondom

—

terminológiának.

„magyar nyelv hadmiért.

hadsereget követelünk, ezzel implicite azt

kifejezzük,

hogy Magyarországnak

serege

De akkor

is.

közjogi

elnevezés? Tisztán

azt

is

közjofjilag lehet

elismerjük,

nem

is

önálló had-

hogy Magyarország nem

232

ország,

Önálló

hadserege

és megfordítva

;

a mely ipso facto

lehet,

nem

mert csak

önálló

önálló országnak csak olyan hadserege

— önálló. Az

másrészt téves

addig

pleonazmus,

:

nem

önálló országnak lehet

önálló szó tehát míg egyrészt közjogi

kiindulásokra és disz-

tingválásokra ad alkalmat.

Lám

Beksics

seink az 1715 katonaságot,

:

is

azzal tévesztgeti Magyarország népét, hogy ha

Vili. t.-czikkei

nem

ezzel

teremtettek; és épen ezért,

nem

mégis teremtették

hanem

önálló,

mivel ez

cs.

nem

a

magyar

közös

kir.

álló

hadsereget

hadsereg volt:

önálló

magyar hadsereg mondja eszméjérl. Ennek a törekvésnek tulajdonítandó aztán az közös hadsei-egtöl különálló magyar nemhogy a cs. kir. Beksics zeti hadier szervezésére két ízben is történt némi kísérlet. Kérdezhetnök ugyan Beksícstl, hogy van-e abban történeti és közjogi logika, hogy 1715-ben magyar álló katonaság felállítását

e

mellett

mondtak

is

soha az önálló

le

—

—

határozza állítja

el

föl;

most már

a nemzet, de ezt mégis

1741-ben újból

állit

fel

cs. kir.

közös hadsereg gyanánt

azzal az intenczióval, hogy: de

—

és mikor látja magyar hadsereggé teszem 1802-ben a nemzet, hogy ebbl sem lett önálló magyar hadsereg újból állit föl „exercitus Hungarícus"-t, hogy no majd ezt teszem hát meg önálló magyar hadsereggé. De bizony ebbl sem lett ezt önálló

:

gáliczkö.

Valóban, ha seink az önálló dolkoztak

volna,

száz esztendeig

—

nem

a mint

azt

magyar hadseregrl

Beksics

állítja

éltek volna egyébbel, csak

így

gon-

— akkor seink — maszlaggal.

sem az 1741 LXllI. t.-cz. által felállított 12,622 fnyi magyar hadsereget, sem az 1802 1. t.-cz. által megteremtett Beksics tehát

:

:

„exercitus Hungaricus'' állandó, önálló leneH

12 gyalog és 10 lovasezredét

magyar hadseregnek, hanem csak

hadseregnek, a melyet seink

szerint

—

maguk sem

nem

tekinti

rendkívüli, ideig-

akartak

—

Beksics

állandó hadsereggé tenni.

nemzet kísérletet tett ugy 1741-ben. mint 1802-ben az önálló magyar hadsereg felállítására, a másik szavával pedig azt mondja, hogy azért

Ámde, ha Beksics egyik szavával

seink még sem akarták az akkor állandó hadseregekké tenni

:

azt mondja, hogy a

felállított

hadseregeket önálló,

ez a két állítás ugyan logikailag össze

nem egyeztethet, de azért itt még sem erre fektetjük a fsúlyt, hanem arra, hogy miért tart Beksics nem önállónak és állandónak, hanem csak „ideiglenesnek" olyan hadsereget, a melyik közül az egyik 126, a másik pedig 65 esztendeig állott fenn?

-

2.VS

nem

l/árow okhól

tekinti

nfjyanis Heksics Maíjyarország liadi

erejét Magyaroi-s/áír önálló állandó hadseregének.

Beksics állitották a

seink mikor

oka a következ:

t'hl'i

fbl

llí,62'J

álló

1741 -ben

magyar hadsereget, a

záradékában kimondották, hogy: ^e

LXIII.

hader

rendkiviili

fel-

t.-cz.

kiállitásából

jövre semmi következtetés ne vonassék". Beksics szerint

erre

tíirvénynek ezen záradéka „ideiglenességet"

a

azonban tévedésben van.

líeksics

jelíMit.

magyar Gorpus

A

ki

a

jogt'entartási

járatos a

.luris-ban,

minduntalan rábukkan

A Habsburgok

záradékra.'

túlkapásai

ellen

dekrétumok „pro maiori robore" elvi megersítésének tartották azt seink. Olyanféle biztosíték volt az a közjogban, mint a magánjogban a „perennalis kitétele, fassióknak" a: „nullum jus, nullamve juris reservando" biztositéknak, a kimondott

közjogi

való

—

melv nem hiányozhatott egyetlenegy olyan örökbevallási

levélbl

sem, melylyel „íirmo jure* czéloztatott birtok szerezni. Ennek a záradéknak a közjogi értelme tehát nem az

hanem

cnuncziácziója,

lenesség''

hogy ha most

a nemzet magyar ezredeket

fel

állit is

..ideig-

közjogi biztosíték volt arra nézve, :

ebbl a

köz-

ténybl még ne következtethesse a király azt, hogy a nemzet most már közjogilag kötelezve lenne további ezredeket is felállítani.

jogi

A

kötelezés tehát csak ezen ezredek felállítására terjed

terjed

egyúttal máskorra

ki

is,

ad jogot a királynak több

nem

idre

az

terjedt

a mint azt Beksics közjogi

—

nem

a nemzet

nem

.,

Ez a jogfentartás

ideiglenességet"

a nemzeti

hogy

a

nem

jogot

le

nem

az

védrendszerre

vonatkozó

—

kötelezés jogfentartásának igazi

„ideiglenesség"

a mint

azt

közjogi

Beksics

állitja.

ezt a fontos

magyarázni

csak

század közjogában sem

talál-

involváló jogfentartását ekképen

hogy valahogy még a XYIII.

azért,

involvált,

jogoknak az a nagy

De Beksics tévedésbl-e, mibl-e, képes a nemzetnek katonai

nem nem

de

épugy mint a mostani XII. t.-czikknek 13. ^-a adja ki a kezébl, s azt nem teszi katonai felségjoggá.

Ez annak a értelme, és

volt,

ki,

kötelezi a nemzetet, s

felállítására.

hanem

állitja.

biztositéka

elvi

katonai jogot

ezred tehát

ki,

nem

és

hassuk meg a magyar állandó hadsereget. a hazai történelem is azt tanítja, hogy seink a bandérendszernek átalakításával, vagyis az állandó katonaság beho-

Már riális

Ilyen óvásolsat az 1741

1

5.

§-a,

az 1808: VI. 2

Hk.

I.

t.-oz.

1.

R. 69. czim.

§-a,

:

I.III.

l.-cz.

2.

§-án kivül

cs az 1830: YII.

t.-cz.

1.

még

az 1807

:

I.

t-cz.

§-a is tartalmaznak.

:

234

minden

zatalával,

és

állandóság,

nem

nem

rendszer

bandériális

katonaságnak

az

Ha nem

az ideiglenesség jellegét adták meg.

ugy volna, akkor vagy a Corpus Juris-ban, vagy a történelemben nyoma volna annak, hogy seink ennek az ideiglenes állapotnak a

megszüntetését

követelték

mihelyest

volna,

megsznt volna. Mert nem tételezhet föl

az

elidéz

azt

szükségbeli ok

hogy ha seink csak egy el-

az,

szükség alkalmi idejére ideiglenesnek tartották volna ugy az

állott

magyar álló hadseregeket, ha megszntek volna ezek az ideiglenes szükségleti okok hogy akkor a gravaminák korszakában ne tiltakoztak volna, a már száz esztendt is meghaladt ideiglenes intézmény további fennállása ellen. Nem, errl a magyar országgyléseken, sem az 1791. sem 1741-ben, valamint az 1802-ben

felállított

s

:

— a hol pedig seink — szó sem

a katonai ügyeket

az 1830-ikin tálták

bségesen

pertrak-

a mi pedig világos jele annak, hogy

esett,

nem

a magyar álló hadsereget seink

ideiglenesnek,

hanem

ellen-

kezleg nagyon is állandó rendes magyar katonaságnak tekintették. De legfényesebben czáfolja meg Beksicsnek ezt az ideiglenességre tott

elméletét

állapított

1802

:

1.

pontjául szolgáló ezen álersség

mondja

Beksics

már

is

Hungaricus-t érvelésének

felállí-

kiindulási

teljesen hiányzik.

magyar katonai törvényekben magyar hadseregnek semmi nyoma", törvényes közjogi eredményül a következket konstatálja: „Tény, hogy az állandó véder birodalmi, vagy császári királyi Azt

„a valóban s

exercitus

melyben

a

t.-czikk,

az

hadsereg

Beksics, hogy a

külön és önálló

volt.

Tény^

^>f^íJ!/

^z a hadsereg

a rendkívüli ezredeket törvény Beksics

mivel ez igy a Beksics

véder

fenn (bár

„valóban külön

és

önálló'

XVIII.

század törvényhozásától, de

által követelt

szavakkal nincs benne katonai

közjogi törvényeinkben:

—

állt

olvasztotta be)."

ellen

közjogi szabatosságában

magyar hadsereget követel

törvényben

a

tehát

Beksics

ezen szavak hiányában

—

szerint a

magyar állandó

más már nem

lehetett, csak

birodalmi, császári királyi hadsereg.

Van valami sátáni Beksics közjogi logikájában. seink több izben törvénybe iktatják a magyar áhó hadsereget, de mivel a Habsburgok nemzetirtó politikája folytán az a nemzetnek külön állami életében nem érvényesülhet: Beksics nem a Habs-

burgok

ellen,

hanem

szegény

seink,

s

ezeknek

törvényhozási

:

235

gyatrasága ellen fordul, hogy miért a „külön" és „önálló" szavakat, miért

nem nem

bele a törvényekbe

tették

szerkesztették gondosabban

a törvényeket. És Beksics elég ravasz elhitetni akarni, hogy ha ezek

törvényekbe beles/övödtek volna

a szavak a

:

akkor majd

volna

lett

vásárfia a magyarnak külön önálló magyar hadsereg képében

!

Helyezkedjünk csak arra a helyes közjogi álláspontra, a melytl

seink soha egy tapodtat nem

hogy Magyarország a

tágítottak,

legteljesebb (MkiUó ország volt, s közjogilag

szuverenitással föl:

mondjuk Hat

egy, vagy

Hát

liz

önálló

ország

a legteljesebb

álló

állann'

katonaságot

állit

ezredet.

országnak ez

önálló

nem

ezrede

Ez az

birt.

is

az

vagy

tiz

azok, a kiknek

az

egyetlenegy

ezrede,

önálló hadserege lesz ?

mije

—

hát?

lesz

Mondják

meg

önállóságról külön megbomlott közjogi logikájuk van

mi

Vájjon

szükség

van

az

„önálló"

és

!

minség

„külön"

Kitl és mitl kell önállóvá és különállóvá tenni ? Attól, a minek az országban közjogilag nem lett volna helye? A császári hadseregtl? Hisz ez nem közjogi intéz-

kitüntetésére önálló

kedést,

hanem

országban ?

botot kívánt volna, a melylyel az országból

ki kellett

verni! Ha tehát közjogilag a magyar hadsereg, csak a magyaré lehet, és nem lehet az sem a németé, sem a francziáé akkor mi szükség lett volna a Beksics-fele doktrína által kívánt „önálló" és „külön" szavaknak a törvény szövegében való kitételére? Hátha Francziaország állít fel álló hadsereget, ugy kodifikálja talán a törvényt, hogy az „önálló" franczia hadsereg legyen ? És ha

volna

nem

kodifikálja (a mint azt Beksics elmélete megkívánja), akkor

/r///

már nem

az talán

lesz

„önálló" franczia hadsereg?

Hanem

talán

akkor már angol lesz ugye ?

A „valóban Beksics álló

törvényekben

katonai

külön

—

és

tehát

önálló"

nem

is

magyar hadseregrl Jól

vau

!

a

magyar

hadseregre

vonatkozó

—

mondja jelzk nincsenek benne német császári hadseregtl külön-

lehet a

beszélni.

Nincsenek benne

!

Hát a „birodalmi" „császár-királyi közös" jelzk talán benne vannak ?

sem a kedvez jelzk a katonai törvényeink szövegében nincsenek benne ebbl azt hozni ki. hogy akkor a magyar közjogi törvény nem Magyarországnak, hanem Németországnak kedvez? Micsoda megtévedt

magyar

királyi,

Lustkandl észjárás

sem a német

császári

az.

hogy ha

hadseregre

:

!

236

Micsoda megtévedt észjárás az, azt mondani, hogy a birodalmi császár-királyi közös hadsereg törvényesen állt fenn Magyarországon csak azért, mert a magyar hadsereg sem „önállónak," sem „különállónak" a magyar közjogi katonai törvényekben kitüntetve nem volt.

annak daczára, hogy ebbe a törvényekben a ..birodalmi" és a ..császárkirályi közös" jelzk kitüntetve szintén nem voltak, annak daczára, hogy Beksics abba a német birodalmi cs. kir. hadseregbe a magyar ezredek törvénytelenül olvasztattak be. Micsoda szörny közjogi szerint is logika az, ha törvényes magyar közjogi intézmény idegen állami intéz-

—

—

ménybe

(Beksics

szerint

is)

törvénytelenül beolvasztatik

mondani, hogy az ennek daczára törvénycsen

—

állt

bátor a bognár gyertyánfából Vas a karika Juvenalisnak van igaza Diffiicile est satiram non :

:

A

nem

máxodik okot, a miért a magyar önálló

tekinti

álló

faragta.

Valóban

scribere.

katonaságot Beksics

magyar hadseregnek, abban

hogy a

találja,

magyar hadsereg mszaki csapatokkal nem rendelkezett, csonka fegyveres erö, nem mehetett komoly számba, nem sereget, csak hadcsapatokat képeztek,

miatt a cs.

hadsereg

kir.

Azonban

yu'lkül

nem

s

mint

is

had-

ezen technikai akadályok

s is

azt

erre

:

fenn az országban.

verekedhetett.

Beksics, a ki annyira osztentálja közjogi

mondani, hogy a puszta technikai

intenzivi-

dolgoknak

megtudná- e mi köze van az állami szuverenitást képez közjogi dolgokhoz ? ismét — Francziaország felállitana 100 gyalogHátha

tását,

—

ezredet

mszaki csapatok

nélkül, az

sereg? Hát a nagy Carnot

nem mszaki hadsereg ? katonai

egy

csapatok nélkül volt-e,

Micsoda

kínnal

szuverenitásának

már nem volna

franczia had-

hadsetegének egyharmada és nem volt-e az azért mégis

millió

verejtékezett érvelés

:

a magyar állam

közjogi létezését technikai

okok

szín-

vonalára sülyeszteni és amazt emettl tenni függvé

Hát ha technikailag hiányos szervezet volt

is

a magyar had-

Az mi lett talán, hogy a magyar álló katonaságból császári német katonaságot csináljon, avagy hogy azt a szükséges technikai kellékekkel ellássa ? volna a magyar királynak közjogi kötelessége?

sereg:

Bizonyára Beksics

ez

utóbbi

sem haladna ezen

lett

volna

a

közjogi

egyenes

az egyenes úton egy világért sem.

szekerének rudjával inkább Ausztria

felé fordul,

út,

de

hanem

csak azért, hogy

elfo-

gadván a nemzet Beksicsnek doktrínáit, valahogy ne mondhassa a magyar azt, hogy az közjogában még magyar hadsereg is létezik.

erre

unnak,

diu-zára

Pedi^í

llun;íarieus

exei'cituíí

ajánlja

a

inejí

ho^íy a

liadikültségekel

katonai törvények az

kr)/,jo{íi

rendelik

felállitásat

:

cl,

az

s

nr.szá^'«,'yülés

is

a mií^íadolt költséget a

ezl

hanem

Habsbnrjrok ínég som direkt a magyar hadsereg,

a némel

esászári hadsereg felszerelésére és a szükséges hadi technikai szerek

beszerzésére

ioi-ditják,

keretekben

szári

—

az

hadifelszereléseknek

nem

alját

hanem

királynak,

De

lekötelezve.

:

mintha

meg.

nem

mintha közjogilag császárnak

német-osztrák

a

magyar katonaság

mikor a

szereléseket megkapja

kaj)ja

a csá-

szükséges

vett

a német- (jsztrák császártól kapná,

demonstrálódjék az a lény,

is

magyar

már ngy

azt

:

hanem

a magyar királytól,

hogy ezzel a

már

s mikor a magyar hadsereg megkapja a magyar pénzen

lenne

ezt a technikai

fel-

akkor a magyar hadsereg már benn tanyázik

a császári ármádia gyomrában

s

;

minthogy a magyar pénzen vett

abban a gy(jhadseregtl elvenni nem lehet marad ugy a békében, mint a háborúban. És hogy tényleg nem a meghozott közjogi törvények nem engedték nem létesíteni a magyar hadierö technikai felszerelését, s igy a különálló magyar hadsereg létesítését (ha már cl is fogadjuk Beksics feltételeit), hanem hogy az csakis a Habsburgok nemzet-

ágynkat a esászári

morban

:

is

ellenes politikájára

vezethet vissza

—

a hires gyri ütközet, mely

csatának: „A baráti

sikon

i

személyes

nem nem

voltak

melyet

tüzét,

felállított

védtelenül

nem

viszonozni

vitézség

erre

meggyz

dönthetett

elviselni birtak.

—

történeti példa

nevezhet nemesek egy mély árok által

nem lámadhatták

elválasztva az ellenségtl,

kénytelenek

:

Marczali szerint

alig

azt tömegesen,

a francziák

gyilkos ágyuitt

csak a

részére.

Ennek

Pedig ha valaha,

volna a magyai-ok

hanem

voltak hijján, de fegyverzetük a leggyarlóbb volt. Pisztolyuknak volt

sem kakasa, sem

kovája, golyójuk

sem

volt ólomból,

helyett gyiklest hordtak, ágyúval alig rendelkeztek.

másba,

mint

az

si

fegyverbe,

a fokosba.

Lovagi

Nem had

kard

bízhattak volt

az,

csakhogy pánezél nélkül, oly sereg ellenében, melynek akkor legyz hetetlen volt a tüzérsége.

A személyes

még jobban megmutatták, Világos ln, hogy a fejldött, volt

hanem

mily gyenge a szerkezet és a felkészülés.

magyar nemesség katonailag Mohács óta nem Nemcsak fegyverzete és harczi módja

hanyatlott.

elmaradott: beyyakorlásút

1

vitézség egyes fényes tényei

síjm enyeilte

az udvar (jijaiHikochUd."

Szirmai Antal: .História Sccreta" és Marczali

c.

ni.

Ili

öSi.

i.

'

238

A harmadik

a miért a magyar

közjogban nincs

magyar

hadsereg, Beksics szerint az volna, hogy ugy az 1715-ben

felállitott

álló

tott

ok,

magyar katonaság, valamint a Mária Terézia idejében kiállínemzeti hadierö, nemkülönben a napóleoni háborúk korában Hungaricus

a

beolvadt

szervezett

exercitus

seregbe, s

annak kiegészít részévé

had-

császár-királyi

vált.

itt nem arról van szó, hogy tényleg van szó, hogy közjogilag beolvadt-e. és világos törvény hijján a Habsburgoknak szabad volt-e, joguk volt-e, az álló magyar hadsereget az ö császári ármádiájukba beolvasztani ? Mi volt ennek a beolvasztásnak az alapja, kény-e, vagy jog ? És ha kény volt a megrögzött százados visszaélések történeti

És

meg

értsük

hanem

beolvadt,

jól

:

arról

:

joggá mikor váltak?

Ez

punktum

kérdés

a

kérünk

erre

szaliensze,

feleletet

Beksicstl!

ha Beksicsnek

Hiszen

beolvadási

a

ezt

közjogi

elméletét

elfogadnók ha a Habsburg-királyok ezen alkotmányellenes proczesz;

szusának eredményét a közjogi törvényesség szankcziójával ruháznók fel:

minden esztendben

akkor ha

exercitus

Hungaricus-t,

azért

állítottak is

volna

Habsburgok

a

azt

fel

ervel, a mivel a beolvasztást egyszer-kétszer véghez vitték és

újból

megismételték

volna,

s

igy

ha még ugy

is

:

nem

az

újból

a nemzet szuverenitása

katonai jogok terén közjogilag mindennek daczára hetett volna,

seink

ugyanavval

a

érvényesül-

megtömtük volna Corpus Jurisunkat

a magyar hadsereg törvénybe iktatásával.

Hát már most mondja meg Beksics, hogy ennek a csúnya mindaddig, mig az er a Habsburgok kezében volt mikor lehetett volna vége? Azt hiszi talán Beksics, hogy 1867-ben vége lett volna, ha a Habsburgok kezébl az abszolutizmusnak lelánczoló erejét ki nem csavarták volna? proczesszusnak

— A

—

történelem

Tegyük

fel,

nem hogy

erre tanit bennünket.

vagy

1741-ben,

1715-ben,

1802-ben

exercitus Hungaricus helyett honvéd-hadsereget állított volna

fel

az

a

a nemzet, hát azt hiszi Beksics, hogy evvel a honvéd-hadsereggel is

nem ugy

bánt volna

el

—

nemzeti

er

nélkül

—

a német-

osztrák császár?

Hát 48-ban

dalom

nem

ezt próbáltuk

meg?

És

nem

ez lett a forra-

végoka'^

Megérthetné

Beksics

ugy

a

magyar történelembl, mint a

magyar közjogból, hogy a nemzet katonai jogainak érvényesité-

:

2:!9

nem

sénél

akár

közjogi elnevozéso

hanem

akár nemzetrség,

akár

:

légyen a nia
lett

exerciliis

Hungaricus,

akár magyar ezredek, akár honvéd-hadsereg,

reiidkivüli hadén"),

határozott tisztán és egyedül a Habs-

burgok császári önkénye addig,

Ha

—

a közjofíi elnevezés határozott,

álló katonjiságnak

az egyúttal eröví;!

inig

is

páiosult.

kényen alapuló ero olvasztotta he a magyar

lehat tisztán és

hadseregeket a birodalmi császári ármádiába és fosztódott

meg

igy

a nemzet az öt megillet(') katonai jogok szuverenitásának közvetlen gyakorlásától

:

mondja

és ne

akkor nevezze azt,

meg

hogy a mit ö

az

maga nevén a

gyereket,

Magyarország közjoga.

még a történelem meghamisításánál

Mert a közjog elferditése is

Beksics a állit:

kárhoztatandóbb cselekmény.

Kzen a

csapáson

közjogi

téves

haladva

Heksics

:

lelkének

nagy megnyugvására szolgál az, hogy Deák a külön magyar sereg követelésével I8()7ben föl nem lépett. És itt ne ugy tingváljunk, a mint Beksics teszi, hogy sohasem

csak ugy, hogy 1866-ban

elbb

nem

lépett

föl,

lépett

fel.

haddisz-

hanem

mert tudvalevleg Deák

csak Magyarország közjogát védte, de programmját csak 1866

májusban kezdte kitárni a Debatteban. Már most ebbl Beksics diadalmasan következteti Íme Deák sem tudott a magyar közjog múltjában különálló magyar hadseregrl. :

Beksics következtetése azonban

Deák

van a között, a mit

Hogy Deák mit

itt is

hamis. Mert nagy különbség

1867-ben kövdelt.

tudott és a között, a mit

második feliratának a következ szavai

tudott, azt

eléggé megvilágitják ,.

Kétségtelen, hogy Magyarország a katonaságot illetleg mind

mind

közjogi,

mindig

korniániizati tekintetben

alkotmányos ünálló-

birt."

sá(f(fa/

Deáknak a múltra vonatkozó ezen szavai nájával ellentétben fejezi

ki

;

—

Magyarország

katonai szuverenitás pedig

különálló hadsereg nélkül

teljes

—

közjogilag

—

katonai

bármit

Beksics

doktri-

szuverenitását

beszél Beksics

is

—

nem képzelhet. Deák sem

képzelte, mert a katonai nemzeti jogok szuverenitásának teljesebb

közjogi defmiczióját

Még abból 7H(u/t/ar

másképen még maga Deák sem adhatta

a sarokból

törvényhozás

a

ki

császári

résznek különválasztását

maqyar hadsereget sem

is

1848-ig

akart.

kell

nem

hogy a beolvasztott magyar

Beksicset

hadseregbe is

volna.

kergetni,

akarta,

tehát

különálló

;

240

Ugyanis tapasztalván az 1790/91-iki országgylés, hogy a Habsburgok milyen rútul bánnak el az 1715 és 1741-ben felállított a már trhetetlenné vált katonai magyar állandó katonasággal :

állapotok szanálása és a katonai nemzeti jogok helyreállítása czél-

egy követekbl és förendüekböl álló vegyes bizottságot küld ki, a mely bizottság egy igen érdekes garancziális közjogi kísérlettel akarta a magyar álló hadsereget a német császári ármádiától meg-

jából

szabadítani.

Ugyanis az 1687 II.

és

III.

t.-czikkelyek

:

II.

és

az 1715

III.,

hitlevél (diploma inauguralis) kiadására, s

II.

:

minden trónralépö

és végre az 1723

királyt

ennek

:

1.,

koronázáskor

a

eskü

alatti

meg-

Ennek az eskünek közjogi értelme abban rejlik, minden jogi kényszeren felül állván az alkotmány

tartására kötelezik.

hogv a

király

:

fogadásban, az

vallási

biztosítása

eskü

szentségében

állapittas-

sék meg. ez a vegyes bizottság akképen gondolkodott, hogy

Már most

a királyi hitlevél lenne

a

legfbb

biztosítékot nyújtó alkotmányos

garanczia arra nézve, hogy a magyar állandó katonaságnak a német császári ármádiától való különállása és függetlenítése

nemcsak köz-

de gyakorlatilag és megvalósittassék. Még pedig azért tartotta a vegyes bizottság a hitlevelet erre legalkalmasabb alkotmánylevélnek, mert erre minden trónra lép király esküt tevén, ha a

jogilag,

katonai nemzeti jogok

nemzeti jogokra, „expressis

a hitlevélbe bevétetnek

esküszik meg.

verbis''

ismétld eskünek

pésnél

a király ezekre a

friss

s

a királyt

nyomai

—

a minden trónralé-

és emlékezete

— vissza fogja

nemzeti jogok elnyomásától.

tartani a katonai

K czélból a álló tartalmát,^

:

a magyar közjog értelmében való megtartására

s

még

királyi hitlevélnek

külön, a

eladdig szokásos

5

pontból

magyar katonai nemzeti jogokra vonat-

következ 4 ponttal akarta megbviteni, u. m. 1. A magyar föhadparancsnokság született magyarokból álljon a nádor az ország eddigi törvényei szerint is annak elnöke

kozó,

és

—

—

legyen a magyar állandó katonaság

2.

1

1622

:

II.

A

más országok

nemzeti jogok legfbbjeit részletesen felszámláló királyi hitlevél az szerint 17 pontból állott, a mely pontok még az 1659 1. törvény-

t.-cz.

czikkelybe

haditanácsától,

is

:

beiktattattak.

sakor (1687) a

királyi

De már még Lipót

alatt

hitlevélnek 17 pontból álló

I.

József megkoronáztatá-

alkotmánybiztositó tartalma

megnyirbáltatván, az ezóta szerkesztett hitlevelek egymással

megegyeznek

és öt pontból állanak.

majdnem mindenben

;

:

241

nevezetesen

kormányszékeitl, getlen legyen,

tanács állittassék a

4.

esküdjék,

s

haditanácstól füg-

udvari

bécsi

evvel oz a haditanács ne rendelkezhessék;

s

a magyar

o.

a

ügyek

hadi

igazgatására állandó nKuji/ar hadi-

és szerveztessék

föl

magyar állú katonaság a magyar alkotmányra is fela magyar álló hadseregben tisztekül csak magyar hon-

polgárok alkalmi'ztassanak.

Ha

az országgylés

törvényei

közé

létesittetnck

(a

fo(fi-((

;

a

a magyar álló katonaság legott kiválik

:

beolvasztásának jövre

császári ármádiából,

a iörrénij erejniél

;

ha végül a szándékolt garancziális orgá-

s

;

is

ha az az ország ha minden trónralépö király

alatt bevétetik

beczikkelyeztetik

erre kii/ön esküt tesz

numok

bizottságának ezen operátuma a

vegyes

négy pont

hitlevélbe külön

királyi

nézve gát

vettetik, s

mint azt a nagyemlékezetü Szilágyi

Dezs

szokta volt mondani) lép életbe a teljesen önálló magyar hadsereg. A vegyes bizottság munkálatát az országgylés is elfogadván: a fehratban a király elé terjesztik; de a Habsburgok nem azért

Habsburgok,

voltak

hogy a német császári hadseregbe már rég

beposázott magyar álló katonaságot külön magyar hadsereg gyanánt

engedjék szervezdni.

A

király

rendek csak

leirata

mikor

szere,

kibújni

)

valamely

tartott

intézi el az egész kérdést, s

négy sorban

általánosságban (ez

következ

pozitív

is

a Habsburgok

közjogi

feleletet

szokásos

intézkedés

alól

a

rend-

akarnak

nyernek

„Quod denique seperatum de Militia Articulum concernit benigne annuimus ut Milites ad mentem Regni Legum tractentur, ac in Legionibus tam compestris Militiae Hungaricae quam et Confiniariae nativi Hungarici Oíficiales applicentur."^

Törvény tehát az operátumból nem

lett,

—

de ez

—

mint

lát-

nem a rendeken múlt. De akkor ne magyar történetet ugy, hogy a magyar törvényhozás a császári hadseregbe beolvasztott magyar résznek különválasztását 1848-ig

juk

nem

ferdítse el Beksics a

akarta.

Akarta. És csak Beksics

ellenkezjét.

már

Arról azonban

ez a puszta akarata

is

mondja ennek

seinknek ellentétben van Beksi esnek a magyar

nem

tehet a nemzet, hogy

hadseregre vonatkozó közjogi tanításával

í

történetileg valótlan

Acta, Diaetae, 1790 91. XIX. sz. 156.

—

czéljával.

1.

16

:

242

Beksics a következképen rendes és rendkivüU t.-cz.

:

disztingvál

katonaság.

által felállított álló

az 1741

is

Rendes

eszközei.

LXIIl. és az 1802

Rendkívüli eszköz volt pedig

t.-ezikkek által felállított

1.

:

a védelemnek voltak

:

eszköz volt az 1715: VIII.

—

— Beksics

hanem „külön csapatok". nem magyar hadsereg Már most Beksics igy folytatja „Az utóbbiak teljesen a törvényliozús rendeltetése alatt álltak^" az elbbinek, t. i. a cs. kir. hadseregnek ellenben a legfbb hadúr szerint

parancsolt (43.

lap).

Minthogy azonban Beksics azt is ersen bizonyítgatja, hogy a rendkivüli hader ynind beolvadván a császári hadseregbe, ennek kiegészít részévé

hozás

Beksicstl

:

hanem a

állott

melyik

Beksics

alatt ?

nem

szerinte

császár parancsa

után nü

a beolvadás

rendelkezése

már

ez pedig

vált,

rendelkezése,

a törvény-

állott

kérdezzük

alatt,

hát a törvényhozás

hát

kell

állitását

teljes

közjogilag

valónak venni?

ha a nemzet annak szervezetére, a király katonai felségjogai mellett, országgylése és nádora által eminens nemzeti jogokat bir és gyakorol ha ezt az eminens azonban ezen illogikus magyar banderiális katonaságra,

Eltekintve

a régi

állításoktól, s

;

nemzeti jogokat

nem

szüntetik

nem

kozó törvények, de ezek vonatkozó,

ciájára

felségjogokat

:

s

a

az

álló

statuálnak

katonaságra vonat-

a szervezet

nemzeti jogokkal ellentétben

akkor miféle közjogi alapon zárhatná

hadúr" a nemzetet az

kezésbl

is

meg

általa

teremtett

katonaság

ki

álló

ingeren-

katonai

a „legfbb

fölötti

rendel-

?

Közjogi

nem

alapon

is

zárhatta

ki,

de

az

erszak jogán

igen. És az a legcsodálatosabb Beksics közjogi doktrínáiban,

a Habsburgok

hogy

kényen alapuló beolvasztásának el, mikor azt mondja, hogv e tényekbl (már t. i. az erszak által létrehozott eredmények tényeibl) kell levonni a magyar államiságra vonatkozólag a közjogi következtetést, eredményét tör-

vényes maximának ismeri

Beksics ugyanis állítja, hogy külön magyar nemzeti hadseregünk nem volt 1715-tl 1848-ig, de mintha soha nem olvasta volna Magyarország történetét és közjogát 325 oldalos müvében,

a Dualizmusban, egyetlenegy betvel sem találja ennek még csak egy mákszemnyi okát sem a Habsburgok abszolutisztikus rendszerében,

A magyar

hadsereg létezésének, vagy

nem

létezésének nagy

történeti és közjogi kérdésében, ez az abszolutizmus Beksics eltt

tekintetbe

nem j,

az

:

noli

me

tangere.

:

2-iA

Hogy azonban ne

vehesse

hazai öltve

a

is

kézzolfoghaló,

tényekbl

történeti

rendszert

ezt a közjogirási

nem

:

indul

tehát

hanem

ki,

az

olvasó

sem

el

észre

tagadható

tudományos

tónust

az európai jogfejldés elvont eszméibl iparkodik levezetni

:

azon

tnii/he/i

rs

nemzeti hadserege ,

okokat^ a melyeknél fogva a

történeti

—

—

Beksics szerint

Természetes következményei

nem

ezek

voltak

magyarnak

volt. (t.

a

i.

ténybeli

okok) a középkori királyságnak és a feudális védrendszer

felbom-

lásának. Söt mieltt a feudális védrendszer felbomlott, a

királyok

igyekeztek szervezni oly állandó hadsereget, mely felett és feltétlenül

más

s tették

denütt

rendelkezhessenek. királyok nyugaton.

Ezt

A

tette

mindinkúhh

fehéijjoguk

abszorbeálták a nemzetek jogait

kizárólag

nálunk Mátyás

a réderöre

király, és

min-

külügyekre

és a

vonatkozólag'^. így Beksics.

Felbomlik tehát a középkori magyar királyság és felbomlik a feudális szerint

védrendszer,

—

s

ezen felbomlási okoknak

volt

—

Beksics

természetes okozata az, hogy újkori királyságok felség-

—

jogai mindenütt

tehát

hazánkban

is

a katonai és külügyi nemzeti jogokat,

—

abszorbeálták különösen

tehát ezért

nem

volt külön

nemzeti állandó hadseregünk 1715-tl 1848-ig. vezetne

Messzire

történelembl

ezen

doktrína

ezen

példákkal

vett

vitatkozni, s a világ-

felett

állításoknak,

mint

abszolút

igazságoknak az erejét lerontani, mi tehát tisztán csak hazai ténetünket

tartva

szem eltt,

tör-

következ ketts megjegyzésre

a

szorítkozunk

Az

élet

mestere, a történelem,

homlokegyenest ellenkez példáját

Beksics

tárja elénk.

ezen

doktrínájának

Mert nálunk épen

a középkor és újkor ütközjénél vesz alkotmányunk olyan jogfejldést, hogy jogokat,

nem hogy

hanem

a felségjogok abszorbeálták volna a nemzeti

ellenkezleg a nemzetiek nyertek az eddiginél széle-

sebb talapzatot. Az

alatt a Mátyás alatt, a kire épen Beksics hivathozódnak meg a hires nádori törvények, a melyekben a nemzeti jogoknak a felségjogokkal szemben való ]»rincipiális inkar-

kozik,

nácziója fejldik

ki, s

a nemzet egyetemének az állami életben való

közvetlen és nagyobb tömegekben való részesedése domborodik

ki.

„Jobban illik a királyokhoz népeiket törvénynyel, mint korlátlan hatalommal és kényszerítéssel korlátozni" mondja korának legnagyobb igazságos kényura. Értnél az ütköznél hozatnak meg a rákosi országgylés hires

—

nemzeti

dekrétumai,

ennél

az

ütköznél

készíti

el

Werbczy

244

—

közremködése

országos bizottság

a nemzeti jogok-

Európában leghiresebb jogkönyvét, mai nap

nak az akkori jogforrását

—

mellett

is

s

a Tripartitumot.

:

Ezek a megczáfolhatatlan közjogi és történeti tények azt bizonyítják, hogy Beksics nem szerencsés a történeti okok megtalálásában,

—

a melyek

—

szerinte

történetileg

elkészítették

közjogilag

és

a talajt arra, hogy Magyarországnak ne legyen nemzeti hadserege. Nem kisebb tévedésben van Beksics a másik történeti ténye-

mert ha még el is fogadjuk Beksicsnek azon állítását, hogy honos banderialis védrendszer nem volt egyéb, mint hazánkban a államokban kifejldött feudáhs védrendszer habár az európai alkotmányunkban a hbéri eszmék beszivárgása alatt létrejött intézmények találtattak ugyan, de azoknak általános hatása alatt

znél

:

;

alkotmányfejldésünk

sohasem

állott

:

—

s

igy a banderialis

védrendszerünk

is

—

mégis ez a védrendszer a középkori magyar királyságot

szinte századokkal éli túl, s

annak megersítésére és támogatására még

az újkori királyságok hajnalán, a XVII. században

ers

is

törvények,

mind megannyi, a széthullást gátoló vaskapcsok hozattatnak meg. Igaz, hogy ez a védrendszer megsznte eltt már jóval elébb elavult, de a nemzetnek katonai jogait a német császárok abszolutizmusa Erre jó

—

szintén

nem

s itt

igazi

—

nem

történeti

volt

nem

:

engedte.

okok,

annak,

hogy Magyarországnak

nemzeti hadserege.

a

nemzeti hadserege a gyakorlatban lehetett

nem

konfiskálni

—

lehetett történeti oka

Beksics szerint

Az

—

legalább közjogilag

csak errl van szó. így tehát ennek a védrendBeksics szerint négyszázados bomlási proczesszusa

volt,

szernek

—

—

által

melyek

—

a Beksics mondotta,

és

Magyarországnak

miatt

nem

a közjogban

hanem más,

—

nem

a nemzet állami

életébe mélyen bevágódó, de egyúttal szerencsétlen történeti ténye-

zkre vezethetk Ugyanis

a

vissza.

történelem

logikája

szerint

az

újkori

magyar

királyság megalapításának és konszolidálásának kellett volna követni

magyar királyság felbomlását, de nem ez történt^ magyar állami hatalom extenzív gyakorlási módjának nem annyira felbomlása, mint inkább meggyöngülése és Szent a középkori

hanem

a

István koronájának darabokra való törése következett be.

Ketts nemzeti szerencsétlenség forgatagába mindkett kivülröl érte a nemzetet. Az

ország, s

jutott ekkor az

eggik

az akkori

245

Európában

legyzhetetlennek

hóditó fellépéso Ictlcnseijóben

tönkretette;

a

tnási/,-

halálomnak

katonai

török

tartott

mely a párltiisákba

volt,

meiiill

nemziét készü-

a világ legabszülulabb dinasz-

magyar királyi székbe való ültetése lett. K ketts nemzeti szerencsétlenség volt közvetlen történeti oka annak, hogy a nemzeti jogok, sem a katonaiak, sem egyebek a királyi hatalommal szemben — nem érvényesülhettek, de nem azért, hogy a magyar kir. felségjogok abszorbeálták volna a ezt Heksics a Corpus Jurisból, a mi pedig nemzeti jogokat tiájának a

—

reánk nézve mégis csak inkább mérvadó, mint az elméleti általános

— hanem

európai jogfejldés, soha sem tudná bebizonyítani

mert a királyság, el

nem rendelkez nemzeti

az ervel

között

pedig

Tehát

nem

volt

—

azért,

mhnct császársái/ ((hszohitizmiisa nyomta

illetve a

jogokat.

—

E két

történeti tény

szempontból ég és föld a különbség. mikor eredménykép azt mondja lieksics, hogy azért közjogi

Magyarországnak nemzeti

az történt, a mi másutt: jogokat" Beksics

nem

hadserege, mert:

a királyi fehéyjoyok

determinálható

is

Szinte azt kell hinnünk, hogy Beksicsnek felségjogokról

—

fogalma

sincs

közjogi

—

is

tévedésben van.

a ki könyvet

a magyar

..Nálunk

elnyomták a nemzeti

királyi

irt

a királyi

felségjogokról.

Mi a felségjog?

Az a

jog, a mit a

lyez a királynak (H. K.

Tehát a

felségjog

nemzet a korona révén önként engedéI.

rész, 3. czim).

nálunk minifig alkotmányos törvényes köz-

jogi állapot.

No már most el

:

ez a törvényes

közjogi állapot

nyomta volna

a nemzeti jogokat, különösen a katonaiakat a tekintetben, hogy

ne lehessen különálló nemzeti hadseregünk?

panaszkodnék ez esetben a nemzet? Hisz ekkor király azt mondhatja a nemzetnek: Te adtad minek és adtad? Ha pedig adtad: ne panaszkodj! Volenti nen fit injuria. Mit

—

mindenki

És a királynak^ igaza volna.

Ámde királyának:

azokkal a felségjogokkal, a mit a nemzet engedélyezett

a magyar király

—

cgyél>

tényez hiányában

—

soha

el nem nyomhatta volna a nemzeti jogokat. Nem is volt a nemzetnek nagy baja soha királyának felségjogaival. Egyéb tényez kellett még ahhoz, hogy a nemzetnek jogai elnyomathatok legyenek. Ez a másik tényez pedig a német-osztrák császároknak ervel

párosult abszolutizmusa volt.

246

Ezen

állításunkat,

hogy nem a magyar

királyi,

hanem

a német-

osztrák császár abszolutizmusától folyó császári felséf/Jogok nyomták el

nálunk a nemzeti jogokat

nyítanunk. Be

is

:

szemben be

Beksicscsel

Beksics ugyanis váltig azt hajtogatja, hogy felségjogai

bizo-

kell

bizonyítjuk.

nyomták

magyar

a

király

a nemzeti jogokat, minthogy pedig a magyar

el

nemzet integráns tagja, és a magyar ebbl Beksics álláspontállami szuverenitás legfbb exponense logikusan csak az következnék, hogy a magyar nyomta jából király is az

és osztathatlan

er/i/

—

:

—

volna

el

a magyart.

Ha

így volna: akkor

De

így van-o ?

csakugyan Beksicsnek volna igaza.

Minthogy azonban a magyar király és az osztrák császár egy ugyanazon személy honnayi konstatálható és határozható meg az^ hogy a magyar király, vagy az osztrák-német császár nyoynta-e el a

és

:

nemzeti jogokat

'^

Ennek a dönt sulyu kérdésnek a vizsgálatába Beksics bele sem megy, pedig az egy fejjel biró ketts impérium cselekményeinek a meghatározásánál az

megoldás

irányadó

közjogilag

csak

ezen

sarkallhat.

A magyar

impérium gyakorlására szolgáló közorgánumok mutatják meg teljes világossággal és határozottsággal azt, vájjon a magyar király, vagy az osztrák-német és az osztrák

jogi müszervek,

császár gyakorolta-e

I\l

agyarországon az imperiumát.

Mert ha ez a közjogi orgánum magyar is

magyar, ha

ellenben idegen

No már most dott el a nemzeti

föl

:

akkor az impérium

akkor az impérium szinte idegen.

:

lehetne

vetni

a

kérdést

mivel

:

nyomó-

jog? Mik voltak az elnyomásra használt, közjogi

müszervek, az orgánumok, az eszközök, a szeiszámok?

elnyomatásának eszközei magyar orgánumok voltak: akkor csakugyan Beksicsnek van igaza. Ámde magyar volt-e ? Mert ha a nemzeti jogok

közjogi

A

bécsi

kormányszékek, jelesen az osztrák fökanczellária, a

consilium aulicum bellicum és a császári államtanács magyar közjogi

mszervek

voltak-e ?

közjogban ismeretlen,

Nem

nyilvánvaló-e, hogy ezen. a

Magyarország területén

orgánumok utján magyar nemzeti jogok?

császári közjogi

Mert

ha

a

nemzeti

jogok

tehát

nyomódtak

és segítségével

elnyomatását

magyar közjogi müszervekkei. ténvezkkel

magyar

törvénytelen

magyar

a

eszközli

:

ezen

el

a

király

esetben

:

247

Ugyan

cl

nyomva a nemzeti

lesznek

király és a

magyar nemzet

de

jogok,

mivel

a

magyar

az egy és oszthatatlan nemzeti

eiji/iittrrre

hatalmat, a szent korona egész testét (tolnm rorpus sacrae

liegni

Coronae) képezik: akár kénynyel, akár felségjoggal nyomódnak is maga a magyar állami sziiveiénitás küls el a nemzeti jogok:

hogy nem semmisül meg, de még csak sem szenved. Lam XIV. Lajos a világ Irgabszohitabb uralko-

megnyilvánulásában nem csorbát

dóinak egyike volt

:

és a franczia államiság

sugárkévékben ragyogott

Ámde, ha

magyar

a

osztrák-német esászár

nem

föl

király, volt,

is

mégis

milyen

fényes

a franezia gloire-ban.

a

egyszersmind egy személyben

ki

a nemzeti jogoknak az elnyomatását

magyar, hanem idegen közjogi orgánumok és tényezk utján

orgánumot magyar

és segítségével eszközölte, mivel idegen közjogi nuKfi/dr inijniÍK mánál fogva

király,

igénybe

nem

vehetett

ebbl

:

megczáfolhatatlanul következik, hogy az elnyomatást magyar királyi csakis olyan államfi minségben eszköelnyomatás közjogi orgánumaival jofjo^nn

minségben nem, hanem zölhette, a ki avval az

rendelkezhetett

is.

pedig a magyar király magyar

Minthogy

imperiális

minsé-

gében a katonai nemzeti jogok elnyomatásának legfbb eszközével a bécsi azért jogi

hadi

udvari

tanácscsal

nem

még

rendelkezhetett,

nem, mert ez a császári kormányszék a magyar

hogy a

:

pedig köz-

alá nem tartozott, hanem ebbl most már az is megczáfolhatatlanul következik, nemzeti jogok elnyomatását is nem a magyar király, hanem

csakis

szuverenitása

császár

király

az

osztrák

az osztrák-német császár eszközölte. iMinthogy pedig a német-osztrák császár letén iilegen

államf

:

ebbl most már meg

idegen államf nyomta

Ha

el

Magyarország

terü-

következik,

hogy

az

a nemzeti jogokat.

ebbl el a nemzeti jogokat azon állitásunk igazsága, a mit

pedig idegen államf nyomta

megczáfolhatatlanul következik

iu'fiiü

:

Beksicscsel szemben bebizonyítani akartunk, hogy

:

nem a magyar

királyi fehcgjogok\ hanem az osztrák császár ervel párosult ahszolu-

tizmusáhól folyó császári felségjogok nyomták

el

a

nemzeti jogokat.

Ezen levezetett és bebizonyított áUitásunk igazságából pedig mi következik

Nem

az,

?

a mit Beksics olyan fitoktalós kedvvel

állit,

hogy a

nemzeti jogoknak a Habsburgok által való elnyomatásával a magyar államiság csorbát nem szenvedett, hanem az. hogy a magyar állami szuverenitás feltétlenül

kicsorbult.

Mert

közjogilag

a

tekintetben

:

:

248

különbség nincs, vájjon az osztrák császár, vagy a muszka czár nyomja-e el a nemzeti jogokat. Akár az egyik, akár a másik teszi,

minthogy idegen államf

mények között

teszi

:

a magyar államiság minden körül-

csorbulást szenved.

És ezen az utón csak azért államiság teljesen, el

;

nem semmisült meg a magyar nem nyomattak

mert az összes nemzeti jogok

de mivel a nemzeti katonai jogok

riumából kifolyó felségjogok

az

osztrák

császár impe-

legnagyobb részben elnyomattak

által

a magyar nemzeti jogok katonai

is azon arányban meddig az elnyomatás

szuverenitása

semmisült meg, a milyen arányban, és a

Nagyon természetes, hogy ezen katonai nemzeti jogok szuverenitásának a megsemmisülése egyúttal a magyar állami szuve-

tartott.

:

renitás megcsorbulását idézte elö.

A

—

mondja Beksics. Közös dolognak két gazdája van. Az egyik gazda a magyar, a másik gazda az osztrák. Ha két dolgot, a mi az eltt nem volt közös, a két gazda közössé akar tenni mind a két gazdának meg kell egyezni, hogy nem közös dolgaikat közössé teszik. Ehhez joguk van. Ez nemcsak magánjogi, de egyúttal közjogi doktrína is. azt a Ezen doktrína szerint, ha a hadsereg valóban közös magyar és osztrák gazdák csak paktummal tehették közössé. Beksics szerint azonban nem ezek, hanem a magyar nemzet és a magyar király egyeztek meg egymással, hogy a hadsereget az osztrák gazda nélkül közössé teszik. Ebbl most már „a contrario" az is következik, hogy amott Ausztriában meg az osztrákok, és az osztrák császár egyeztek meg abban, hogy a hadsereg — a magyar gazda nélkül tétessék közössé. Ezt a gyönyörséges közjogi doktrínát fejezi ki Beksics a következ soraival , A hadsereg közössége és egysége Magyarország és a korona közt bir egyezményes jelleggel. Vagyis a hadsereg közös, mert a magyar király, és a magyar nemzet ez iránt megegyeztek, s ezt az 1867: XII. t.-czikkbe iktatták. "^ Hogy a magyar hadsereg egyúttal közös is legyen: okvetlenül hadsereg közös

:

:

—

—

—

lenni az osztrák résznek véve egyik sem lehet közös.

ott kell

1

Dualizmus,

1-18.

1.

is

—

és

viszont

;

mert magában

249

Hát most m;lr az a kérdés ursziU/,

az osztrák rész

:

Miujyar-

fölött

és a inarfi/nr hiráíii rondelko/lictik-c V

Mert Heksics doktrinája szerint MagyarorszájTnak és a magyar királynak okvetlenül rendelkezni kell az osztrák részszel is, mert

ha nem rendelkezhetnek, akkor tisztán a mag:yar részbl sem a magyar király, sem a magyar nemzet, mégha százszor megegyeznek is

közös dolgot, közös hadsereget

:

nem

csinálhatnak.

Beksics közjogi logikája szerint csakugyan rendelkeztek

De ha a magyar

király, és a

is.

magyar nemzet |)aktum utján rendel-

kezhetnek az osztrák császárnak és Ausztriának

nak megkérdezése és beleegyezése nélkül

magyar

vohia, mintha Magyarország és a

—

dcjlgairól, ez

utóbbiak-

ez közjogilag épen annyi

:

paktumra lépnének,

király

az angol hadsereggel közössé teszik. hogy a magyar hadsereget a hova Ámde nyilvánvaló, hogy a magyar állami impérium warfáhnn véve más szutartozik a király is, meg a nemzet is

—

—

verén nemzetnek a közjogi dolgait, és igy hadseregét sem, közössé

nem

Khhez ennek a másik állami imperiumnak ma
teheti.

A

kell járulni.

utján

—

közössé

tényleg

tehetnek

közössé tehetik a hadseregüket

is,

valamely

a

mi

hozzá

is

—

paktum

már egy volna

mindkét állam katonai jogaira vonatkozó szuverenitásnak a sznésével, és egy

meg-

katonai szuverenitás létesítésével.

uj

De mivel Beksics a magyar

nem képes

böl bebizonyítani

igy

dolgot,

közjogi

ugyan

közjogtól, legkivált a Xll. t.-czikk-

azt.

hogy az osztrák és a

magyar

állami imperiumok tették volna paktum utján közössé a két impé-

rium hadseregét támogatására

a hadsereg közösségében kicsúcsosodó állításának

:

egy nemzet és királya

—

a csak közöttük létrejött

egy másik szuverén nemzetnek és császárnak a

hogy ez utóbbiakkal paktálnának

De az ban,

még

18G7 ez

:

:

:

dolgát, a

nélkül,

közössé tehetik.

törvényes dispoziczióinak

nadragulya

sem

teheti

a

még

hiányá-

magyar had-

seinknek is menyfogalmaik voltak a modern közjogász Beksicsa XVIII. századbeli

azt egy érdekes történeti és közjogi példával lehet illusztrálni.

Miután seink meghozták a most pragmatika is

—

hadsereggé.

e tekintetben

nyire tisztultabb közjogi

nél

t.-czikk

Xll.

közjogi

a

sereget „közös"

Hogy

hogy paktum utján

kellett ezt a képtelen közjogi teóriát kitalálni,

nevezett 1723

:

I.,

II.

és

III.

törvényczikkeket,

nem

szankcziónak elégedtek

meg

nemzet és királya között létrejött szerzdéssel, hanem azon alkotmányos közjogi elv szem elölt tartásával, hogy az örökös a

:

250

azoknak népei nélkül intézkedni nem lehet az idézett törvényekben foglaltakon kivül, még külön egyezséget is tartományokról,

:

népeivel, s csak akkor

óhajtottak volna kötni Ausztria

meg, mikor

Károly 1722 július 16-ikán gúnyosan

III.

a rendeket, hogy

ö,

mint az örökös tartományok abszolút hatalmú

maga

uralkodója, népeit ö

már azokat

cselekménye és Ígérete által „ö fog gondoskodni az ország bizton

képviseli,

kötelezte, s

is

nyugodtak

megnyugtatta

létérl".

A 1722

királynál e tárgyban

július

adta elö

17-ikén

az

országgylési

járt

küldöttség ugyanis

országgylésen a király válaszát

ekkép

:

„De unione

aliorum

respectu

securtitate,

et

provinciarum, adsecurat Sua Majestas Status

regnorum et curam

se sollicitam

:

habituram, qualenus plenam securitarem ac tranquilitatem habere possint".

ebben igaza

Károlynak

III.

akkor

abszolút

az országgylés

örökös tartományok

nyugodhatott, mert az uralkodó az országait

volt,

is

hatalommal

képviselvén

népeinek megkérdezése nélkül jogilag köthetett séget, és a XII. t.-cz.

igazolta

is

III.

Károly

is

:

meg

is

népeit és

e tekintetben

paktumos egyez-

felfogásának

közjogi

helyességét.

Ámde most hogyan Az 1867

áll

a helyzet ?

XII. t.-cz. 5. §-a a

:

közetkezöképen szól

„Ezeltt Magyarországot illetleg mindazokra nézve, mik az érintett

viszonyokra

magyar

király

közegyetértéssel

más ország

megállapításánál király,

vonatkoznak,

magyar

a

intézkedtek

nem

befolyással

mint az uralkodása alatt

országgylés ez

és birt,

a

intézkedések

mert a magyar

országok abszolút

álló többi

s

feje-

azon országoknak érdekeirl és teendirl abszolút hatalommal rendelkezett. Most azonban a legmagasabb trónbeszéd delme,

szerint,

lényegesen

változott a helyzet

alkotmányos jogokkal ruházta abszolút hatalommal ezentúl befolyását

nem

nem

az

többi

föl

által,

hogy

országait,

képviselheti, s

Ö

azokat

felsége

tehát

azok alkotmányos

mellzheti".

Ezen szakasz

tehát^ feltétlenül niec/rlönti

Beksicsnek a hadsereg

közösségére vonatkozó idézett teóriáját, mert

fogva a magyar

császárnak

—

és

király és a

épen ezen szakasznál magyar nemzet, az osztrák szuverén

nemzetnek megkérdezése

Ausztria ügyeire vonatkozólag

paktálhattak, de

—

már 1867-ben nem.

nem

és

beleegyezése

paktálhatnak.

nélkül

1723-ban

251

A es a

Beksics szerinti kvt küzjoííi faktornak

magyarnemzetnek a paktálása ehhez

tehetik,

az

szakasznak

idézett

rendelkezése

közjogi faktornak a paktálása szükségelletik

sem az nralkodása

az osztrák császárnak,

a magyar királynak

:

tehát a hadseregei közössé szerint

nem né(jij

minthogy pedig sem

;

alatt

löhhi

álló

orszá-

goknak és népeknek a hadsereg közössegére való paktálását Heksics a

magyar közjoghói ezen négy faktornak hozzájárulásával kimutatni

nem

képes

:

az ö teóriájának közjogi tévességél és abszurd voltát

épen az általa annyira szerelett XI 1.

demonstrálja legjobban.

t.-czikk

Hcksicsnek téves és sokszor képtelen közjogi elméletei mind arra

vihetk

vissza,

már 1527 óta azonban

—

kivel,

léteztek

közös

Ö

elölte

ügyek,

I.

Ferdinánd,

tehát

hallgatag.

Hogy

csak

de

vagy kikkel, és miféle közjogi tényezkkel

bár hallgatag

—

A Habsburg

meg.

hogy ö valósággal szerelmes a „közös" szóba, intézményekbe.

és a közös közjogi

ezek a közös ügyek

nem

azt Beksics

Ausztriával-e,

dinasztiával-e,

<sászársággal-e? azt

:

a

léteztek

nem mondja német-római

tudjuk meg.

Kzen elmélet szerint a luxemburgi házzal és a német-római is voltak nekünk Zsigmond alatt közös ügyeink. Ezen közös ügyekbl származtatja, ezekre alapítja Beksics a Habsburgoknak császársággal

Magyarország-ellenes politikáját. Beksics azonban zonyithaló, hogy a közjogi

— akár

még

itt

tévedésben van. Mert történetileg bebi-

is

a pragmatika szankczió

nemzeti, akár dinasztikus

az által közös ügyek teremtdjenek

sem

jött létre azzal

— tudatossággal,

meg Magyarország

hogy

és az osztrák

tartományok között nemhogy a Habsburgoknak, már a pragmatika szankczió eltt is századokra visszamen nemzetellenes örökös

:

politikáját, holmiféle

közös ügyeknek hallgatag, vagy

nyilt történeti

es közjogi tudatossága vezérelte és domboritotta volna

ki.

Hanem

igenis vezérelte a birodalom egységesítésének tabula rázat csináló

nemzetirtó eszméje, a melyhez a közös

ügyek létesítésének, vagy

nem

Történeti tény, hogy ynnj

létesítésének

édes kevés köze

volt.

1848-ban sem a közös ügyek, hanem az egységes birodalom eszméje és létesítése volt a Habsburgok „életczélja."

A

közös

ügyek létezését csak a

eszméi" termelték, de ekkor sem

hatvanas

évek „uralkodói

magyar közjogból származtak azok. (az 1848: Hl. t.-cz. 13. §-a csak , közös érdek" viszonyokat, ide aem közös ügyeket említ) hanem azokat a magyar köza

252

jogból való következtetés utján a politikai opportunizmus teremtette

meg.

A minek

lemben

:

magyar történes a mi még a azt Beksics már magyar közjoggá teszi.

tehát csak félszázados élete van a

annak Beksics már négy százados

történelemben sem létezett

:

ad

életet

;

Azok, a kik a hadsereg közössége mellett érvelnek,

tovább csúszva

a magyar katonai védrendszert

:

Ezek közé tartozik Beksics

a

is,

ki

állitják.

a következket mondja

közösnek

,,Ha a hadsereg közös,

a lejtön

közösnek

is

:

védrendszernek

kell lenni a

a mi azt jelenti, hogy teljesen megegyeznek kell lenni a monarchia mindkét államában. Közös hadsereg különböz védrendszer mellett nem volna képzelhet. A lényeges különbség itt az, hogy a mig a hadsereg közös, addig a monarchia két államának

is,

a

védszervezet

meg

iránt

kell

egyeznie,

magának a hadseregnek a közössége. Föltéve

maradna az

eg\^eznék meg,

egyezmény

létre

Beksics

nem

tehát

meg kehene

megegyeznek

kell lenni

:

monarchia

a

Ha nem

egyeznie.

eddigi védrendszer mindaddig,

jönne."

azért

hogy a jelen

tehát,

védrendszer változtatása szükségesnek mutatkoznék két államának az uj szervezet iránt

fclbomlanék

különben

mig az

^

tartja

közösnek

a

mert

védrendszert.

a monarchia mindkét államában.

Ámde, a mi egymással megegyez Lehet két gazdának teljesen

hasonszr

—

még nem

az

közös.

paripája, a nélkül, hogy a

két paripa közös jószág volna. Csak egyenl, de

nem

közös.

Az angol tábornok,

király megbizásából eljönne hozánk egy angol tanulmányozná a magyar katonai védrendszert, haza-

menne, és otthon az utolsó hajszálig hasonló, megegyez védrend-

meg a magyar katonai védrendszer már közös volna? Nem. csak egyez volna. szert honosittatna

Mondhatni

meg

ugyan,

királyával

hogy

:

hát

ekkor

az

Magyarország és

angol,

Anglia

katonai védrendszer tekintetében paktumos egyezség

között

nem lévén

:

a

tehát

a védrendszerek egyenlsége esetén sem lehet a két szuverén állam védrendszere közös. Ellenben Magyarország és

Ausztria

védrendszerek megegyezsége tekintetében törvénybe

idhöz

között

a

iktatott, határ-

VI.

paktumos egyezség jött létre legutóbb az 1889. évi törvényczikkely által. Ez igaz. Eltekintve azonban attól, hogy

ez

a törvény egy szóval sem deklarálja a két állam katonai véd-

kötött

rendszereit közösnek, ez a törvény csak kifolyása 1

Dualizmus,

19.5 lap.

a

közjogi alap-

:

:

253

tihvéiiy

13.

luízve a

következe")

a mely Ma^'yarország katonai védrendszerére

í?-áiiak,

reiuiolkezéseket tartalmazza

„Kijelenti továbbá az

ország,

liogy

csak a ma^'yar

törvényhozás

azonban az

megállapitás épen ugy, mint

is,

ily

rendszernek

védelmi

a

Magyarországra

megállapitása, vagy átalakitása

beleegyezésével

mindenkor

nézve

Miután

történhetik.

késbbi

a

csak egyenl elvek szerint eszközölhet czélszerüen

átalakítás

ennélfogva

:

minden ily esetben, a két minisztérium elleges megállapodása után, egyenl elvekbl kiinduló javaslat fog terjesztetni mindkét törvényhozás

elé.

A törvényhozások

nézeteiben netalán felmerülhet különb-

egymással küldött-

törvényhozás

ségek kiegyenlítése végett a két ségek által érintkezik." így a törvény,

mely világosan megmondja, hogy nem a védelmi

hanem

rendszerre vonatkozó katonai nemzeti jogok tétettek közössé,

csak czélszerüségi szempontokból a védelmi rendszer elveinek egyen-

lsége

iránt kell,

még csak nem

niegállai)odásra jutni és

külön-külön a két

paktumot

is

szuverén

állam

törvényei

pedig közjogilag csak az következik, hogy a közös,

ezek

is

hanem csak

kötni,

hanem csakis elvi egyenl elveket

az ekképen megállapított

közé

nem

iktatni.

Ebbl

a védelmi rendszer közösek,

az erre vonatkozó katonai elvek a

csak az esetben közösek, ha ezen elvek egyenlsége tekin-

tetében a két szuverén állam között a nem szerzdésszer megálla-

podás

létrejött,

mprt ha nem jött létre: akkor még

katonai

a

ezek

elvek sem közösek.

Ez pedig nagy különbség. Mert a védelmi rendszer megállapítása nálunk

még

csak

katonai

sem képez, hanem

felségjogot

olyan tiszta katonai nemzeti jogot alkot, a mely a felségjogai utján Ausztriával

És míg a magyar kiegészít

hadsereg

vezényletére és belszervezetére vonatkozó katonai felségjogai

utján

tétetnek

egységes

katonai

Ausztriával

katonai

király

közjogilag soha közössé

nem tehet. vezérletére,

elrek

közössé

:

a

addig

magyar védelmi rendszerre vonatkozó katonai elvek még a katonai felségjogai utján sem tehetk közössé. És hogy a törvényt Beksics magyarázza

:

nem

király

a

király

ugy magyarázni, a mint azt hivatkozók Szilágyi Dezsre, a ki 1889 január lehet

23-án a magyar országgylésen a következket mondta

„Sem remhzert a

a mar/i/ar, sem az osztrák alkotmány

St

nem sorozza a

véi/-

egyenesen azok közül kiveszi, hanem csak azon ügyek közé sorozza, a melyek szabad egyezkedés utján állapittatnak meg. A minek következése, hogy ha meg nem közös

in/yek

közé.

:

254

Magyarország védrendszerét önállólag állapithatja meg. Tisza tehát az osztrák czentralistákkal közös alapon áll." Klasszikusabb tanúm nem lehetne arra, hogy Beksics ezen közjogi doktrínájával hasonlóképen az osztrák czentrahstákkal áll egyeznek:

közös alapon.

Már most mi következik mindezekbl? Minthogy Beksics maga mondja, hogy „közös hadsereg külön:

böz

nem volna képzelhet" minthogy pedig Dezs közjogi magyarázatával bizonyímagyar és az osztrák védelmi rendszer még

védrendszer mellett

;

a törvény sorai és Szilágyi

hogy a paktumos megállapodás esetén sem közös, elveinek különbözsége pedig közjogilag épen nincs kizárva, st egyenesen lehetséges ennélfogva magának Beksics)iek logikája és szavai szerint nem lehet a hadsereg közös, ha ez utóbbinak közössége tisztán csak az elbbinek

tottuk be,

(t.

a védrendszernek) közösségétl tétetik függre.

i.

ezen

Szilágyinak közjogi bizonyítás

is

közjogi

bizonyításából

egy másik analóg

következik. Mert a mint a két szuverén állam

rendszerének az egyezésébl Szilágyi szerint nem követmagyar katonai védelmi rendszernek Ausztriával való közössége akképen az egész hadseregnek egységes vezérletére, vezényletére és belszervezetére vonatkozó katonai elveknek egyenlségébl sem következik a magyar kiegészít hadseregnek a közössége. védelmi

kezik a :

Beksics a hadsereg közösségét elválaszthatatlan közjogi kap-

csolatban

állónak

tartja az

megy Beksícsnek az

egyez védelmi

rendszerrel.

Annyira

hogy

szerinte,

e tekintetben való doktrínája,

ha Magyarország és Ausztria a védelmi rendszer katonai elveinek egyenlségére nézve egyezségre jutni nem tudnának ezen esetben az eddigi védrendszer mindaddig érvényben maradna^ mig az egijezség :

létre

nem

jönne.

Nem

lehet tagadni, hogy az 1889-ikí véder-vitánál a nemzeti

katonai jogok

parlamenti

nem

épségben

harcz

fordult el.

Szilágyi

Dezs

való

alkotmányos

megtartása

korszakunk

végett nagyobbszabásu

ujabb

érájában

domborította ki azzal a

meggyz

közjogi érvelé-

hogy idszakról-idszakra teljes bizonyossággal el egy idpontnak, midn a védelmi rendszer tekintetében a

sével,

megsznik

még

Ennek a harcznak közjogi csúcspontját legjobban kell állani

lekötöttség

és az országgylés az ujonczmegajánlásí jog teljes gya-

korlatába lép,

midn

a védelmi teher további nagysága

felett,

vala-

L»55

mint az ujonczállitás és a védrendszer egyéb alkatelemei felett

törvény

szabadsággal

kötött

véget

alkiidozbatik. ugy a

ennek

mint az ausztriai állammal,

törvény maijától

a

liogy

meg nom

íiltal

koronával,

mert

érjen,

is,

pedig

föltétele

az,

nemzet befolyását

a

egyenrangú tényezként csak így érvényesítheti. Kz a k(")zjogi felfogás aztán az ISSÍ): VI. lörvényczikkelybe be

is

iktatódott.

Azonban Heksics felejt, sem nem tanul.

Könyvének

osztrák czentralislák doktrínáit

meg

tanulta

Sem nem

olyan, mini az osztrák ármádia.

megírása

még nem

(1S92)

idejében

felejtette

el,

nem

de

a S9-iki titán! harcz nagy közjogi tanulságait,

s

az is

a véd-

rendszer megállapításában rejl nagy katonai nemzeti jogot Beksics

képes csak azért örökidökre lekötöttnek tanítani, egyezés esetében

is

még

a

meg nem

nehogy az ö hadsereg közösségi teóriáján csorba

:

üttessék. *

Heksics a magyar királyi felségjogok fejtegetésénél

kez

helyes közjogi tételeket

a király reá

nem

nem

birhat

föl

a

követ-

„Alkotmányos alapelv, hogy

:

joggal, mint a mit ráruház a

nemzet,

a

ruházott nemzeti jogok elbirtoklásának pedig nincs helye.*

Ámde, ha nemzeti

más

állítja

ez igaz (a mint hogy feltétlenül igaz) akkor a katonai

jogok

sim-s

elhii-tokláí<án
helye,

csak

igy

s

annál

csodálatosabb, hogy Beksics törvényes közjogi állapotnak tartja azt,

hogy: „A külügy és a hadügy a alul a

múltban

világos

el volt

nemzet tanácsának ellenrzése vonva egészen,^ daczára annak, hogy a múltban

— törvénynyel a katonai nemzeti

jogoknak az átruházása, és

az országgylés ellenrzése alul való elvonása Eljött

azonban 1867,

s

a XII.

t.-cz.

—

ki

nem

a magyar

mutatható."

hadsereg egy-

séges vezérletére, vezényletére és belszervezetére vonatkozó, eladdig

nemzeti jog gyanánt

is szerepl katonai jogokat, a nemzeti jogok konkurzusa nélkül gyakorolható felségjogokká nyilvánítja.

Erre a felségjogokká való kodifikáczióra Beksics fölkiált:

„íme. Deák Ferencz régi jogviszonyához,

müve

hogy a

áthidalta az ürt a király és a

király

nem

birhat

más

nemzet

joggal, mint a

mit ráruház a nemzet. "-

Már Beksicsnek ezen fölkiáltásából is logikusan csak az következtethet, hogy a nemzet csak 1867-ben, az áthidalás által tette tör1

Dualizmus,

5.

1.

-

Dualizmus,

5.

1.

:

256

vényessé azt a közjogi állapotot, a mi azeltt az átruházás, vagyis az áthidalás hiánya folytán csak törvénytelen közjogi állapot lehetett. Eltekintve azonban ettl, Beksics áthidalási elméletének követ-

keztetését áUitva föl premisszának

kezképen

Ftétel a nemzet,

:

A

:

bizonyításunk a követ-

nem

birhat

joggal, mint a mit ráruház

a nemzet tanácsának

vonva egészen.

el volt

más

helyesen Beksics.)

A hadügy

ellenrzése

alul

a

(Állítja Beksics.)

De minthogy a hadügyre vonatkozó katonai nemjogokat a nemzet Gorpus Jurisunk szerint a királyra világos Bizonyitás

zeti

király

(Állítja

ALlitás

múltban

logikai

:

alakul

:

nem

törvénynyel soha át

ruházta, azokat felségjogokká

(áUitom én, a mit ugyan Beksics

müvében mélyen

is

de errl

állíthatna,

nem

tette

egész közjogi

hallgat.)

Következtetés

:

Ennélfogva a király a

hadügyre

vonatkozó,

a

nemzettl elvont katonai nemzeti jogokat a múltban törvénytelenül gyakorolta.

De ha Beksics

felségjogi doktrínájának helyes kiindulási pont-

jából (ftétel) a katonai jogokra vonatkozólag általunk dedukált következtetés vonható le

annyira az ebet a karóhoz, hogy a magyar közjogban

ható

föl

csak

közjogilag

az

akkor miért köti Beksics

:

sem a magyar hadsereg, sem a nemzetnek

nem

talál-

arra vonatkozó

katonai jogai? Mit akar Beksics ezzel elérni?

Valami

kez

titkos

Tudományos

czélnak kell

itt

lenni.

Van

is.

Ez pedig a követ-

a magyar nemzet eltt, hogy 1867-ben a katonai nemzeti jogok tekintetében :

jogföladás

nem

közjogi doktrínákkal bizonyítani be

történt.

A mirl Deák

Ferencz

is

hallgatott,

közjog, de a politikai szükség tekintetébl feszegetett: ezekre vonatkozólag

a

mit

nem

a

magyar

elfogadott és

is

nem

most Beksics kiáll a fórumra és a mellét, hogy ez Magyarország

tudományosan bizonyítgatva veri katonai közjoga. Ez azonban látszólag csak ugy sikerül Beksicsnek, hogy a közjogi bizonyitás logikai lánczszemében ugrást csinál, s arról mélyen hallgat, a mit az felségjogi elmélete szerint is legels sorban kellett volna, mint történeti tényt kidomborítani, hogy a nemzet az katonai jogait a Habsburg-királyokra sohasem :

ruházta át akképen, hogy a hadügy a nemzet tanácsának zése alul a múltban jogosan vonódhatott volna egészen.

ellenr-

Már most, ha Beksics a nemzeti katonai jogoknak 67-ben végbement felségjogokká való deriváczióját elemezi, a magyar köz-

2r,7

joj,'

vala neki

a

hoíry

jiiliii.

felségjogok elméletében

nem

király

mit ráruház a nemzet. Kz

igaz,

de

a/.on következtetésre kell

bírhat

a

ez

)iern liör étkeztet éa^

mús a

tétel

hanem

mint

jo^'tjal.

magyar

a

királyi

premissza, ftétel,

ponl.

kiindulási

Mert mit hidalt

Kgy rt hidalt Mi

nem

szellemének iiiegfelelöleg

logikai

volt ez az

Ez az ür az

Deák F'erencz?

át át.

ür?

volt,

hogy a

helyesebben a német-osztrák

király,

császár gyakorolt olyan katonai jogokat, a melyek tisztán

nemzeti

jogokat képeztek, a melyek tehát akár királyi, akár császári felség-

jogok gyanánt a királynak gyakorolni

nem

^ a magyar közjog szerint —

volna szabad.

lett

És hogyan hidalta át Deák Ferencz ezt az ürt V

Akképen

hidalta

át,

katonai nemzeti jogokat

hogy a király

eddig (18b7) törvénytelen volt

Ámde kellett-e

a király

—

tette,

vagyis

a

mi

ürt

igy

:

azt törvényessitette.

jogviszonyához"

„rérji

az

áthidalni ?

Miben között

nemzet

és

által törvénytelenül gyakorolt

Deák felségjogokká

—

kellett állania

a katonai nemzeti jogok, és a királyság

a régi jogviszonyban

—

támadt ür áthidalásának

?

mi eddig törvényellenes volt: jogfeladás folytán törvényessé tegyük (a mihez elvégre a nemzetnek mindig joga vani, vagy abban-e, hogy a mi 1867-ig törvénytelenség volt: azt jogmegtartás folytán a magyar közjogban megszüntessük ? Abban-e,

hogy

a

Erre minden, a magyar Corpus Jurisban jártas egyén bátran megfelelhet.

De megfelel

arra Beksics

midn

is,

a

király

és

nemzet

közötti régi jogviszonyról beszél. Mert ez a régi jogviszony

—

király

jogokra vonatkozólag — abban

állt, nemzet között a katonai hogy ezek a katonai jogok imint kimutattuk) király és nemzet között felesen konkurzusban valának megosztva. Hogy tehát ezután ne csak a király, hanem a nemzet is gyako-

és

rolhasson közreilen befolyást a magyar letére, vezényletére és belszervezetére,

a tátongó ürt kellett volna a király és

képest áthidalni.

A mi egyszeren

a

hadsereg

egységes

épen ugy mint régen a.

nemzet

vezér:

ezt

régi jogviszoni/ához

törvénytelenség

kiküszöbölé-

sével történhetett volna meg.

Ennek a közjogi állapotnak kellett volna az áthidalás kezmmyének lenni, nem pedig annak a premisszának, hogy a

nem

birhat

más

joggal, mint a mit ráruház a nemzet.

követ-

király

!

:

:

258

Erre az áthidalásra sirva néz

„kékszem de szöghajú" gyermeke

ábrándos

felhn a szép szivárványt, .Nem

nézte

sirva

barna

hogy

rájött,

s

mint Arany János

magyar,

a

híd az, mely összekötné

Földdel az ég peremét."

Bizony

Beksics

nem

mint történet és közjogiró

azért

tévedésbe a

viszi

magyar közönséget, mert tudományos szint öltve, ugy állitja oda közjogi doktrínái mögött Deák Ferencz, e a dolgot, mintha az mögött pedig a régi magyar közjogi felfogás állana, holott (mint kimutattuk) sem Beksics háta mögött nem áll Deák Ferencz, sem Deák Ferencznek a magyar hadseregre vonatkozó kiegyezése mögött (a mint az a gyakorlatba átment) a régi magyar közjogi hanem a száraz történeti tény az. hogy Deák Ferencz felfogás ;

a nemzeti jogok konkurzus nélkül való katonai felségjogokká tette

nemzeti jogokat, a

azokat a

melyeket

Habsburgkirályaink tettleg

ugyan gyakoroltak, de az osztrák császári imperiumukból felségjogok

alapján

törvénytelenül

Beksics elhallgatja, de csak azt Ignotos

fallit,

éri

el

vele,

kifolyó

ugyan a mit Seneca mondott Ezeket

gyakoroltak.

notis est derisui.

Ezek után Beksicsnek a magyar hadseregre

vonatkozó dok-

mi a különbség Beksics

trínái tekintetében felvethetjük a kérdést:

és Lustkandl doktrínái között?

Lustkandl ezt mondja volt

birodalmi

császári

katonai szuverenitással

:

—

magyar hadsereg sohasem

nem birt. nem volt magyar

Beksics ezt mondja: birodalmi

cs.

kir.

közös

hadsereg

de

:

hadsereg,

ezért

jogok szuverenitása Magyarországon csorbulást

A

közjogi

levont közjogi

premissza

eredmény

hanem

hanem

a katonai

nem

mind a kettnél

tehát

volt,

hadsereg, tehát: Magyarország

királyi

egij^

volt

nemzeti

szenvedett. de

a

belle

ellentétes.

Ez a különbség Beksics és Lustkandl közjogi katonai doktrínái között.

Be

azonban

hogy Lustkandl közjogi premisszáeredményben legalább van közjogi logika. Beksicsében azonban még az sincs. kell

vallani,

—

jából levont közjogi

—

A

közjogi

valóság

Beksicsnek nincs igaza.

pedig

az,

hogy sem

Lustkandlnak,

sem

:

NYOLCZADIK RÉSZ. vagy

Taktikailag

hagyta-e

közjogilag

Deák az

el

alapot?

1861-iki

Beksics történeti könyvének 646-ik oldalán azt mondja, hogy

Deák Fcrenez 1861-iki h-ö:Jor/ilag,

hanem csak

álláspontját

—a

i
hagyta

G7-iki kiegyezésnél

— nem

el.

P^zen állitásnak nyilvánvalólag csak az lehet az értelme,

Deák Ferencznek mellett

—

/s"

találni a

sikerült

61-iki

közjogi álláspontjának fentartása

—

szemben

Ausztriával

olyan

kifejez

1791:

X.

és

XII..

alakulást

államjogi

dualizmusban, a mely mellett Magyarország

szuverenitását

hogy

teljes

állami

valamint az 1848:111.

törvényczikkelyek lényeffük változatlanságában továbbra

is

a magyar

közjog integráns részét képezhetik.

Az

tehát a közjogi kérdés

mellett feunáll-e

^íaqyarország

vagy nem? S igy a czimül

:

vájjon az

teljes,

1867

felállitott

kérdés

hogy taktikailag, vagy közjogilag hagyta-e tisztán csak ezen

XII. törvényczikkek

:

csorhitatlan állami szuverenitása.^

eldöntése,

el

Deák a

második kérdés megoldásától

vagyis

az,

61-iki alapot

függ.

Mert az még kérdés alá sem jöhet, hogy Deák Gl-iki állásMagyarország teljes állami szuAusztriával szemben pontja verenitását foglalta magában, s ha e tekintetben hiányosság van

—

—

:

az csak a hatvanhét közjogi alapjában található

az ország

—

nem

annyira megosztott, mint

fel

még mai

inkább

—

napig

is

általános

közvéleménye szerint.' Kz a teljes állami szuverenitás, mint megmásíthatatlan alap, nemcsak Deák mindkét feliratából, de azon óvásból is következik, 1

Ezt

maga Beksics mondja Dualizmus

82.

1.

17*

260

melyet a szétkergetett országgylés Deák indítványára,

napon

kez

egyhangú lelkesedéssel fogadott

(aug. 22.)

kijelentéssel lett befejezve

„A képviselház

az

utolsó

mely a követ-

:

minden

tagjai

el, s

igy az 1848-ik évben szentesitett,

s

jogilag fennálló törvényekhez,

országgyülésileg

meg nem

vál-

is ragaszkodva, a hatalomnak minden oly mi azokkal ellenkezik, alkotmányellenesnek fogják tekinteni." javaslat Igaz ugyan, hogy Deák feliratai közjogi prograinmot alakjában nem tartalmaztak mert mig a május 13-iki els felirat az októberi pátensnek megtámadása mellett a pragmatika szankczió közjogi megvilágítása alapján Magyarország teljes állami

toztatott törrényekhez lépését,

—

—

;

függetlenségének és önállóságának konstatálása, addig a július 21-iki

reskriptumra adott második felirata perszonális uniónak erteljes hangsúlyozása és

az oktrojált

alkotmány tiltakozása

elszántság pathosának azon magaslata volt, a hol

mellett, a hazafiúi

már

nemzet joga

a

és igazsága egybefolyik az emberiség jogával és az erkölcsi igazsággal.^

Deák

tehát

szorítkozott, de a

nem

61-ben

csak a nemzet

jogainak

kimutatására

megegyezésre vonatkozó pozitiv javaslatokat el

terjesztett.

Ugyancsak ezt tette Deák akkor is. a mikor 1865-ben Lustkandllal szemben Magyarország teljes állami önállóságát Corpus Juris-unkkal a kezében mutatta ki, és a nemzeti jogoknak védelmére örökélet tudományos közjogi bástyákat emelt. Ha tehát Deák sem 61-iki felirataiban, sem ezek tudományos megindokolásában az

_

Adalékok" -ban közjogi programmot, a kiegye-

el nem

zésre vonatkozó javaslatokat

hiányában, honnan mutatható

ki

terjesztett

:

pozitiv

javaslat

az. és egyáltalában kimutatható-e,

hogy a magyar állami szuverenitás csorbítatlan integritása tekintetében egyrészrl a kiegyezést tartalmazó XII. törvényczikk, másrészrl a 61-iki feliratok és az „Adalékok" közjogi tartalmai között van-e olyan lényeges, mely egyúttal

Tényleg

is

különbség jogföladást involválna?

nem mondható

az,

hogy

szine elé tárván pozitiv javaslatait,

Deák 1861-ben az ország

ezeket 1867-ben

volna; ez esetben a kérdés megoldása mi nehézségbe

elhagyogatta

sem ütköz-

nék, de a felvetett kérdés megoldása azért nehéz, mert a mit

61-ben

ki

nem

nyilvánított

azt 67-ben el

:

sem hagyhatott

meg arról csak 1866 május Debatte czikkeiben esett elször szó és nem 61-ben.

pedig 67-ben teremtett

1

Marczali

i.

m. 880.

:

1.

;

Deák

a

havában

mit

a

261

azonban Majjvarorszáir

Miiitliof^y

közelebbi

javaslatok

jjo/.itiv

védelmére való szorilkozás mellett

Deák

()l-iki

könyvének

pusztán

is.

kszikla

is

szuverenitása csak

jogok

a

képezte

alaj)ját

késbb tudományos

álláspontjának, és né^'y évvel

közjogi

minthoííy ezt a teljes állami szuverenitást közjogilag

s

;

állami

teljes

nélkül

csakis a közös ügyek, és azoknak kormányzata, vagy a mint most

mondják kezelése alterálhatják, ha egyáltalában alterálják a kérdés végelemzésében csak arra szorítkozik, liogy a törvénybe iktatott közös ügyek, s azok kezelési és kormányzati módja lehetvé teszik-e :

azt,

:

hogy Magyarország az államhatalomban

—

függetlenül és önállólag rendelkezhessék

Mert ha lehetvé álláspontját,

i')l-iki

Ha

teszik'

közös

jogok

össze(/ével

nem?

akkor Deák csak taktikailag adta

:

ha azonlxni

ugyanis a

foglalt

vagy

ucin teszik lehetvé

ügyek

mellett

is

:

Magyarország állami

szuverenitása a statushatalom minden ágazatában teljes és

nem

szítésre

kiegé-

szoruló integritással bir: akkor valóban jogfeladásról,

és az állami szuverenitás csoT'bitásáról beszélni

Az állami szuverenitás szempontjából a az teszi

föl

akkor közjogilag.

hogy

bevégzetté.

1867-ben

nem

lehet.

csorbítást pedig

törvényhozási

utón

nem

tétettek

felségjogokká olyan jogok, a melyek az eltt nemzeti jogok voltak,

hanem

hogy akár

akár a nemzeti jogok,

a

magyar állam szuverenitásának az impériuma alul elvonattak, egy másik állami szuverenitás imperiumának ingerencziája alá

és

az,

királyi felségjogok,

is

kerültek aképen. hogy ezen másik szuverén állam körzemüködése,

befolyása nélkül a

magyar állami

felségjogok és nemzeti jogok

Ha Deák

(íl-iki

szuverenitás

nem

tartalmát

képez

gyakorolhatók.

álláspontja ezen ingerencziát

akkor az elhagyásról szintén azt tette volna

nem

már

tartalmazta:

lehet beszélni, mert akkor csak

Deák 1867-ben, a mit már 1861-ben

is

megtett.

Vizsgálni kell tehát azt. hogy az emiitett ingerenczia által miféle

magyar közjogban, és kerültek egy másik szuverén állam imperiumának ingerencziája alá? Vizsgálni kell végül azt, hogy az 1867-ík közjogilag még minden kétségen felül álló külön osztrák, és külön magyar állami szuverenitás helyett az államhatalomban foglalt felség- és nemzeti felségjogok és nemzeti jogok alterálódtak a

—

jogok

gyakorolhatása

állanii

közös szuverenitás, vagy ha

tekintetében

— ez

nem nem

keletkezett-e is

keletkezett

egy :

uj

nem

némely felségjogok és nemzeti jogok szuverenitásának azon közössége, mely már ha nem is hoz létre egy uj állami közös

jött-e létre

szuverenitást, de azt csorbítatlan állapotban

még sem

hagyja.

:

262

Ha Deák 61-ben a kiegyezésre vonatkozó pozitív javaslatot a teljes állami nem is terjesztett el mégis második feliratában

—

:

függetlenség és

önállóság

nem ugyan a közös

ügyek,

vezérelveinek

hanem

hangoztatása mellett

—

a közös viszonyokra, és azoknak inté-

zési módjára vonatkozólag a következ közjogi fejtegetést találjuk: „Nem akarjuk mi veszélyeztetni a birodalom fennállását, sem a szankczió pragmatika szerint jogosan fennálló kapcsolatot felbontani.

Hiszen a perszonal-unió

származnak, és mi

e

is

melybl közös viszonyok

kapcsolat,

viszonyokat figyelembe kívánjuk mindig tartani.

magyar országgylés is fenn akarta tartani azon kapcsoszankczió pragmatikában ki van fejezve, s az ebbl mi latot, a ered közös viszonyokra nézve saját törvényes kormánya által akart

Az

1848-iki

érintkezni az örökös tartományok törvényes kormányzatával."

És

a

mennyiben a

két

egymástól

független

egymássali érintkezésre, különösen a törvényhozás

nem

kormányzatnak

elé tartozó

tárgyakra

vagyunk mi, a mint els feliratunkban is kijelentettük, az örökös tartományok alkotmányos népeivel, mint önálló szabad ország, függetlenségünk meg-

nézve netalán elegend

volna

készen

:

óvása mellett, esetenként szabadon és Ily

módon minden

egyes

esetben

nyilt

sokkal

szinteséggel érintkezni.

könnyebb leend tisztába

hozni a közös viszonyokat, mint egy közös birodalmi tanács

által,

melyhez mi csak alkotmányos önállásunk és leglényegesebb jogainknak feláldozásával küldhetnénk képviselket, s melybe Magyarország már elre azon aggodalommal lépne be, hogy minden szóbeli biztositások daczára végre mégis osztrák provincziának tetni,

s

fog

tekin-

azon kísérlet, mit századokon keresztül az abszolút hatalom

gyakran, de sirkertelénül ismételt, a beolvasztás kisérlete, majd az

alkotmányosság szine

A kormányzat

alatt kezdetik

közösségének

meg.

perhorreszkálására

vonatkozólag

pedig az els feliratban a következket olvassuk

„Nem

akarjuk

készek vagyunk

azt,

mi a birodalom fönnállását veszélyeztetni, s a mit tennünk szabad, s mit önállásunk és

alkotmányos jogaink sérelme nélkül tehetünk, méltányosság alapján, politikai

tekintetekbl

megtenni,

hogy azon súlyos terhek

miket az eddig fennállott abszolút-rendszer fonák halmozott, az

De csak mint

jólétük és egyúttal a önálló, független,

mienk

is

eljárása

alatt,

össze-

össze ne roskadjon.

szabad ország akarunk velük, mint

önálló országokkal érintkezni, és határozottan visszautasítunk min-

den alárendeltséget, minden egybeolvadást akár a törvényhozás, akár a kormányzat terén."

2ü;5

Minthogy a közös viszonyok tekintetében Deák Gl-iki és

mködésébl

ni/i/nínoít

—

cselekményt ennélfogva 61-iki

az

közös

a

állas|)onlját

nyilvános

történeti

—

kijelentéseken kivül

idézett

Deilknak

közjogi

egyéb

ezen

lii'>:j<)<ji

közjogi

nem tudunk:

rendezésére

vonatkozó

kijelentésekbl

konstruál-

viszonyok

csakis

és

hatjuk meg.

Habár ezen kijelentésekbl nem is ludunk mejí egyebet, mint azt, hogy Deák a közös viszonyok érintkezési módját és azoknak tisztába hozatalát nagy általánosságban 1861-ben mikép kontemplálta, aképen t. i., a mint ezt már Deák saját szavai szerint a 48-iki magyar országgylés is akarta; habár a közös viszonyok ügyeinek névszerint való megnevezésére és taxativ felsorolására e kijelen-

—

—

tések világot kétségtelenül

nem

vetnek

is

már ezen

:

Magyarország és Ausztria között léteznek folyó közös viszonyok

:

közjogi kijelentésekbl

Deák azon 61-es

megállapitható

is

és

hogy

is

ha

a pragmatika sankczióból

azokat csak Ma(/i/arorsz(íg

renitásának meijtitrtásával lehet rendezni

nézete,

teljes

állami szuve-

csak a kormáni/zat minden

egybeolvadása nclkiil intézni.

Már ezen

azonban egy olyan általános a mely Magyarország állami szuverenitását minden körülmények között, minden csorbulás ellen

fix

alap

kijelentések

által is

meg Deák

jelöltetett

által,

biztosítja.

Ezen kiindulási

alap szerint ugyanis a közös

fix

nézve a két szuverén

állam

törvényes

viszonyokra

kormányainak

kell

vala

ha csak e két egymástól független kormányzatnak egymással való érintkezése sem volna elegend, vagyis ezen eseha a törvényhozás elé tartozó tárgyak merülnének föl egymással

érintkezni, és

:

tekben a törvényes kormányzatok szerepét átvenné a két szuverén állam országgylése.

Akár tehát a két szuverén

állani

egymástól

mányai, akár azok országgylései intézkedtek volna

mányzás,

mint a törvényhozás

terén

—

a

származó közös ügyek elintézései tekintetében

meg

:

független

—

kor-

ugy a kor-

közös viszonyokból

Magyarország állami

ezen egymástól ügyek intézését felölel funkcziói nemcsak a törvényhozás közösségét, (a mi ugyan most sem közös), hanem még a közös ügi/ck kormányzatának egyle-

szuverenitása

teljesen

lett

volna óva.

Mert

teljesen független közjogi faktoroknak a közös

ohadását, a közös

közjogi

gyakorlására irányuló volna és a

s

orgánumoknak a nemzeti

azt átkapcsoló funkczióját

is

és

felségjogok

teljesen

kizárta

magyar alkotmány tsgyökeres magyar közjogi mszer-

;

;

:

264

egyéb intéz és kormányzó faktorokat

veken és tényezkön kivül

nem

ismert volna.

Azonban Deák 1861-ben eképen kontemplált tsgyökeres magvar közjogi tényezinek kormányzati funkcziója a közös ügyekre

nem

jelenleg

terjednek

magyar állam kormányzatának helyét egy állandó

a szuverén

1.

mert ezek tekintetében

ki.

birodalmi közös kormányzat foglalja

el

kormányzatának és országgyléseinek tanácskozásai helyett létesíttetett egy nemcsak konzultatív, de a delegáczió. a melynek egvuttal deklaratív közjogi orgánum a két állam szuverén

2.

:

közjogi

képtelensége

(budget)

nem

abban

hogy

áll,

törvényhozási

tárgyakkal

er

törvényhozásilag, és kimondott kényszerít

nélkül,

közjogi kényszerítéssel intézkedik 3.

a

magyar állam országgylésének esetenként való intézkeidszakonként áUanrlóan visszatér periodikus intéz-

dési jogát, az

kedési jog

tölti

Deáknak

be. 61-iki

már benne van

álláspontjában

törvényhozási tárgyakra nézve

nem

a kormányzatok,

az,

hogy a

hanem

szuverén állam országgylése fog esetenként érintkezni

;

a két

minthogy

pedig az osztrák és magyar országgylések érintkezései csak bizott-

ságok

által

meg

történhetik

:

az országgylésen, u. n. regnikoláris

bizottságok kiküldetése tekintetében a 61-iki álláspont közjogi elha-

gyásáról szó

nem

lehet.

De jegyezzük meg

jól,

hogy a két szuverén állam ország-

gvüléseinek esetenként való érintkezésére kiküldött bizottságok alatt •

—

épen Deák idézett sorai értelmében

cziókat

het

érteni

;

mert

—

nem szabad

Deák világosan a törvényhozásilag intézked-

faktoroknak, a törvényhozás elé tartozó

delegácziók pedig a XII.

hozhatnak, sem

a delegá-

t.-cz.

értelmében

tárgyairól

törvényeket

beszél, a

sem nem

nem kezdeményezhetnek.

van Beksics, mikor Deák ezen második feliratának idézett soraira ezt jegyzi meg: „Deák e szerint 1861-ben is esetenként, nem pedig állandó orgánum által akarta intézni a És igy tévedésben

közös ügyeket. Azért

Itt

rejlik

is

a delegáczió

van tévedésben,

els

csirája."^

mert a két szuverén állam ország-

gylésének esetenként való érintkezési szükségét világos sorok szerint Deák csak a törvéni/hozns

—

fjijakra,

1

és csakis a törvényhozó

Dualizmus, 87.

1.

faktorokra

—

az

idézett

elé tartozó tár-

korlátolta,

az

egyéb

:

265

tárgyakra

\)eá'\^

a két állam

és igy c tekintetben az

mindig csak

ságok

(ieklarafir

gácziója

liatáhf

/>•

törvényhozásilag, és

kormányzatát

fü^'getlen

a

l)izott-

kónyszerit

eseten/cint,

üffi/ekhen,

intézkedhettek, míg

XII.

dele-

t.-cz.

orgánum, mely a törvényhozás

közjogi

kénys/.eritö joghatálylyal. de

(budgetjog)

nem

meg;

jelölto

l-ben kontemplált országgylési

törvényhozási nvlkiil

állandósított

tartozó tárgyakról

18()

elé

nem

esetenkint intézkedik.

Azonban mig a magyar országgylésnek a közös viszonyok

nem esetenkint, hanem periodikus intézkedései Deák 01-es alapját közjogilag most sem érintik: addig a delegáczió intézményében már részben, a közös közjoiji kormáníjzat merjleremtésében már erjészhen feHalállKitó érintkezései és tisztábahozatala

6 l-es a/np

és közjo<jila<j he/>izoni/it Itató a

De még annak közjogi akkor

bizonyítható

ha

be.

szuverenitásban

állami

és

nem

cUiaí/i/tísd.

elhagyása

taktikai

nemzeti-

is

csak

intézmények a magyar

ezek a közjogi

foglalt

felségjogok

és

megakadályozásával

rendelkezéseinek

független

tekintetében való,

önálló és

korlátolásával

és

járnak.

Mieltt azonban ennek közjogi és államtani bizonyítására reá térnénk

Deák

:

szükséges azon történeti okokkal foglalkoznunk, a melyek

61-íki felirataínak tartalmát

kifejez

szuverenitást való

jától

eltérését

közjogi

is

-

képez,

s

magyar állami

a teljes

intézményektl

—

s

igy

és

lélektanilag, történetileg

álláspontpolitikailag

megmagyarázzák. *

Még mieltt Deák szerkesztett

volna

:

„Debatte''-ban

históriai

*

Ludasy Mór által 1866 május havában napvilágot láttak

kiegyezési

tervezetei a

rendben legelször báró Eötvös Józsefnek még az

olasz-franczia-osztrák háború eltt 1859-ben Lipcsében megjelent

„Die Garantien der Macht und Eínheit Oesterreichs" czimü müvére,

mint csirára vethetjük szemünket.

ell Németországba menekült, és az majd általános történet-filozófiai tanulmányokra fordította, melyek azonban mind szoros összefüggésben állottak hazája sorsával, és az aktuális politikai problémákkal, majd egészen Eötvös

a

önkényuralom

a

fen forgó

forradalom

idejét

alkotmányos

kérdések

megoldására

fordította

nagy

elméjét.

Ebben a müvében nem annyira a latokból,

dalmi

történeti és államjogi viszony-

mint inkább általános elvekbl indulva

rendszer alkotmányos

formáját, s

az

ki.

egyes

fejtegeti

a biro-

részeknek

az

:

2G6

egészhez

A

viszonyát.

való

császár

gyakorolná az alkotmányos

fejedelmeket megillet végrehajtási hatalmat és törvényhozási jogot, mindazon ügyek vezetése pedig, melyek az egész birodalomban közösek, tehát a hadügy, külügy, közös pénzügy és kereskedelem

:

külön miniszterekre lennének ruházva, kik a császárnak, és a birodalmi gylésnek lennének felelsek. ^

magyar közjoggal soha össze nem egyeztethet inpraktikus munka ez, mint Eötvösnek egy másik, a magyar törvényDoktriner, a

tárba

átment, de végre

is

Deák

61-iki

nem

hatása

A

nem

hajtható képtelen közjogi alkotása.

látható,

felirataiból

hogy reá e munkának semmiféle

volt.

történeti és közjogi lánczszemet ezután az októberi diploma

„Épen mivel a diploma a tördualizmust. Már meg van a monarchia két fele, bár csak körrajzban a magyar, mely csak a közös ügyekben áll a birodalmi tanács alatt, és a másik, mely fölött sokkal szélesebb a központi képviselet és kormány hatásköre" mondja Marczali. Mellzve a konzervatív államférfiaknak vajúdó tervezeteit 1862-ben gróf Apponyi György országbiró készíti el kiegyezési javaslatát és terjeszti memorandum alakjában 1863 január havában és a február 26-iki pátens képviseli.

téneti alapon

áll,

tényleg

már ehsmeri a

;

—

Ferencz József császár

elé.

Ez a javaslat Königgrátz eltt és az „életezél" mellett Ferencz Józsefnek akkor még kevés, a nemzetnek pedig tulon-tul is sok volt, s nem fogadván el sem a császár, sem a nemzet Apponyi :

félreállt vele.

E javaslatban

—

nagyban és egészben

—

már megtaláljuk is, majdnem

a két állam közötti viszony szabályozásának a részleteit

ugyanazon körvonalakban, mint a hogy

azok a

XII.

t.-czikkben

lerajzolódtak.

A monarchia kapcsolatának megersítését, összmonarchiának küls létesítését és nagyhatalmi állásának megóvását tekinti igazi végs czélnak akképen, hogy az „a koordinált duahzmus, és a

a két

fél

tökéletes egyenjogúságában jusson kifejezésre

kérdések elintézésére delegácziókat, a közös ügyek közös minisztériumokat hoz javaslatba.

A memorandum

kez

ügyek:

1

1.

Marczali

i.

"

szerint pedig közösek lettek volna

a külügy;

m. 868.

1.

2.

a hadügy;

8.

A

közös

kormányzatára a

követ-

a kereskedelmi ügyek;

:

L'(;7

4.

az üsszmonarcliiát illet közlekedési

').

a pénzügy,

ii

mennyiben ezen

üí^'yek

né;:y i'lübbi

.szárazon

vizén

és

;

közös ügyíikre és az

állaniadósságükríi vonatkozik.

fbb

A javaslat ezen

hogy

lútbaló.

[)ontjiubói

dnaliznins

koordinált

a parilás elvére alapitott

Apponyi

mellett

a

közös

öt

miniszterinmot hoz javasiatba, és ezeknek kormányzatára bízatnék

már

a két szuverén államnak közös viszonyaiból keletkez,

elszámlált

közös ügyei. Mindegyik minisztérium élén egy „birodalmi" miniszter állott volna.

KI

kell

kormányzatnak

ismerni, hogy a javaslat a közös közjogi

ezen „birodalmi" elnevezése tekinletében szintébb az 18()7: XII.

t.-cz.

„közös" elnevezésénél.

Mert sajátsága ugyan a magyarnak, de ugy van, hogy a „birodalmi

miniszter"

kézzel-lábbal

ellen

de

tiltakozunk,

a

..közös

már megjuhászodunk, A „birodalmi" elnevezés olyan Mikulás, mely virgácsot, ellenben a „közös" elnevezés már miniszter" elnevezésre

kalácsot hoz a nemzetnek. Pedig a XII. t.-cz. bekezdése szerint a

közös ügyek minisztériumai azért lélesitetlek, hogy biztosságának és együUmaradásának életfeltételei óvassanak.

"

sértetlenül

meg-

Mit tiltakozunk hát a „Reichskricgsministerium" ellen

— ha néven neveztetik a gyerek viseljük hát

„a hiroda/om

:

?

Magunk

iktattuk be

közjogunkba

—

béketréssel annak következményeit.

Tény, hogy a kiegyezés létrejöttekor maga Ferencz József sem gondolt arra, hogy a közös kormányzati orgánumok ne .birodalmi" orgánumok legyenek. Még a monarchiát is nem a kiegyezéskor, hanem csak 1868 november 14 óta nevezik liirdfalosan Ausztria-Magyarországnak, holott ha 18<)7-ben a kiegyezés szinte a monarchia régi nevének uj hivatalos elnevezésével másfél esztendeig,

mai nap

A

is

s

a közös hadügyminisztert

birodalmi hadügyminiszternek.

leijnaijijohh

nem

nem várnak még

nevezik

^

dolog: a ..birodalom" mellett van egy

dolog az „és" kötszó parányi jószág menti

is.

Sokan

ugy

meg Magyarország

közé most már odairják

:

cs.

és

k.

vannak

vele,

közjogát.

Lehet,

hogy

A

ler/kisehh

hogy

ez

a

császár-királyi

valóban

közjogi

vivmány. Én azonban nagyobb közjogi vívmánynak tartanám, ha a Hogy az osztrákok lS67-ben a Gesammtmonarchie hátsó gondolatával meg a kiegyezést a mindig szinte és nyilt lelk magyarokká], az kitnik Freidung ,Kampf ura die Vorherrschaft in Deutschland" cziraü müvébl, 1

kötötték

:

s

klasszikus tanú rá

maga Horváth

Boldizsár akkori igazságügyminiszter

is.

:

268

kecskeméti bakának a „indulj

káplár

„marsch"

a

az

helyett

mondaná:

!*

Mikor Bizancz várfalán raár az ozmán hóditók hatolnak föl még mindig errl az „és^-röl vitatkoznak. Vége

a görög tudósok

Bizancznak

lett

—

vége

lett

az „és"-nek. Elvégre a kalendáriumbeli „Péter és Pár-ja között

Péter-Pál és Arany János „Fülemiléjének"

van-e hát különbség?

Az is nemzeti gyöngénk, hogy „birodalom" szeretünk

fejez

amaz

hogy

gondolkozunk,

Országos törvény

ki.

még

reális unitásnak

—

lucendo

Deák

szövegében

törvényeink

és

irni,

reális,

ellenére

helyett „monarchiát"

mert

használni,

ugy

emez pedig perszonális uniót ország tiltakozik

egész

az

az árnyéka ellen

Jellem.zö

is.

a

— lucus a non

közjogi állapot. álláspontja

61-iki

csillagtáv van, de

Apponyi

és

a javaslat és a XII.

javaslata

t.-cz.

vékony spanyolfal. A memorandumból nem

lett

között

egy

már csak egy

között

közös ügy

:

a keres-

kedelmi és közlekedési ügyek, valamint az ezekre és az államadósságokra vonatkozó pénzügy.

A

mind besorozta a közös

javaslat többi ügyeit a XII. t.-cz.

ügyek közé.

A

közös ügyek hinárjából azonban tisztán csak a közlekedési

ügyek menteltek meg. (Ámbár még

ott is ott lábatlankodik a Lyojd.

Mert a vám- és kereskedelmi ügyek közjogilag ugyan de a fentebb

nem

közössé

rész, 4. fejezet) kifejtett

(II.

nem

közösek,

okoknál fogva

közjogi

i

:

sohasem lehetnek. Ez már Magyarország közjogi meg-

gyzdése. A birodalom kereskedelmi képviseltetése pedig a külföld irányában épen közös ügy. Ez még akkor is az maradna, ha Magyarországra let

—

a sors vagálásából

jobb napjai virradnának

jogi állapot.

De

erre

—

valaha a külön vámterü-

Az lenne még csak a

föl.

majd alább jövünk

Az államadósságok pénzügye

czifra köz-

rá.

szintén

nem

lett

közös ügy. de

csak azért, mert Ausztria államadósságából hatszázhat millió forint

tke

kamatainak a megfizetését vállaltuk magunkra. (1867. XV. „a lörvényszabta kötelesség mértékén tul is, méltányosság alapján, politikai tekintetekbl", hogy Ö Felsége többi

t.-cz.)

évi

Elvállaltuk

országainak a jóléte

azon súlyos terhek

rendszer összehalmozott

Magyarország Ezekre a kivül

—

szz

szz

vállakra

még 1800

:

alatt,

miket az abszolút

össze ne roskadjon (1867 XII. :

vállaira

azóta

millió forint

akkor

—

az

még nagyon elvállalt

t.-cz.

54.

§.)

ráfért a teher.

osztrák adósságon

államadóssá? rakódott

rá.

Már mi

203

roskadozunk

is

a

ki

alatta, s

ugyan találkozik-e valaha olyan jo bolond, majd vállainkról azzal az indokolással,

a súlyos terhet leveszi

hogy ne mi, hanem ö roskadjon össze.

A

altul

'/<•

adós-

cí^inúll

kamataiban egy milliárd forinton felül fizettünk már 18f)7 — csupán csak tökét. Ha ezt a tenger pénzt nem Ausztriának adjuk, hanem a 85 esztend alatt magunkra költjük ságok

óta Ausztriának

el:

Magyarország kulturális és vagyonosodási intézményei a nyugati

államokkal állanának egy s/invoualon.

A különbség

Apponyi javaslata és

Deák kiegyezése Apponyi akar a birodalomnak mü** alkotmány terve szerint ki is csizmát csinálni. Azt Eötvös szabja. Deák azonban azt látja, hogy az egy „kicsit" nagy lesz, a nemzet a pallásról is beleugorhatik, fogja tehát a dikicset, s a birodalmi csizma szárából levágja a közlekedési ügyeket. A keresközött

tehát

következ

a

Elször

:

is

.,

kedelmi

vámügyeket

és

vényczikkel

nyomban

Deák

-

megvarrta

ugyan, de

varrta

is

—

és

azokat a XVI. tör-

máig sincs a varrás

—

Apponyi kiszabta

csizmát

Így a birodalmi

lefejtve.

levágta

is

vissza

nriyanahhál

Apponyi már nem vett részt ezért tartják a csizmát kizárólagosan Deák munkájának. Pedig e tekintetben idrendi sorban ugy állunk, hogy Eötvös javaslata volt az öregapa, Apponyié a fiu, és Deáké az unoka. Az unoka nem fajzott el annyira, hogy rá ne lehelne ismerni az sökre. a hörhol

de

mivel a megvarrásban

:

Ha

tehát

már az 1867

:

XII.

törvényczikkelyt, akár közjogi,

akár történeti szempontból mérlegelni ról

olyan lenézen szólani,

s

kell kár Apponyi javaslatátle az atyaságnak minden jogát ugy

magtagadni, a mint azt Beksics

teszi.

Hogy Beksics Apponyi javaslata ellentétet

még inkább

:

és

Deák kiegyezése között az következket mondja

feltüntesse, a javaslatra a

:

,Az egységes birodalom megteremtése leendett az. birodalmi minisztériumok, a delegáczió nevét visel állandó közös parlamenttel

és közös törvényhozással. Magyarország államisága e szerkezetben

teljesen

elvesz

vala, s ha elfogadja

azt az ország

:

Szent

István

birodalma pusztán autonóm provincia volna."

Azonban az igaz, állami jogilag

a birodalmi miniszterek így

hanem csak három szuverenitásnak csak

épen

;

ez a

épségére

olyan

—

is

megvannak.

Nem

öt

három azonban magának az

—

mint alább kifejtjük közromboló hatással bir. mintha öt volna.

Apponyi delegáczióját Beksics a közös parlament és törvényföl. Ha ez igaz akkor Apponyi javaslata-

hozás jellegével ruházza

:

270

nak elfogadása esetében csakugyan megsemmisült volna Magyarország állami szuverenitása. Ámde igaz-e ? Idézzük magát Apponyit.

„Ezen

országos

tanácsosainak

(delegácziói

részt

venni

fog

a a

delegácziójával a közös tanácskozásban,

felének biró

küldöttség

meghívására,

határozatok

rzését,

hozatalában

tárgyalása

törvényesen

el

lesz

és

törvényervel

ugy a birodalmi pénzügyek ellen-

mindama ügyeket

valamint

magyar korona monarchia másik

illetleg, a

melyeknek közös

határozva, és e szerint

ezen

tör-

vényhozási kérdéseket közremködésével végleges eldöntéshez fogja a mihez képest ezen delefjáczió liatúruzafai, a mennyiben törvények megváltoztatását vagy bvítését vonnák maguk elbbi az után, magától érthetleg a legközelebbi országgyléstl az országos

juttatni,

fognak iktattat ni.'' Ezen sorok tanúsága szerint Apponyi delegácziója ép ugy nem hozott volna törvényt^ mint nem hoz Deák delegácziója. De hozott volna törvényervel biró végleges határozatokat, mint hoz törvénijeh közé

Deák delegácziója. Egyedül a határozatoknak a budget-törvénybe való beillesztését nem látjuk Apponyi javaslatában kidomborítva. A közjogi különbség tehát a két delegáczió között elször az. hogv Apponyi delegácziói közöxeíi tanácskoztak volna (a mit különben Deák is akart és csak Andrássy vitte keresztül a különkülön tanácskozást; de a tanácskozásban a szavazatok számának paritása által a majoralizálás ép ugy ki lett volna zárva, mint ki

másodszor van zárva a mostani delegácziók közös szavazatánál) pedig az, hogy Apponyi delegácziója a közös ügyekben törvény kezdeményezési joggal is birtak volna (a mivel a mai nem bir. ;

de ezen kezdeményezés

csak „határozat" kezdeményezési joggal),

tárgyában hozott határozatot csak az országgylés iktathatta volna

be az országos törvények közé. tesz bátor

(A mostani delegáczió

kezdeményezést közjogi hatásköre alá

nem

is

gyakran

tartozó tár-

gyaknak tanácskozása körébe való vonására.) Közjogilag tehát tanácskozó és véglegesen határozó, de

közös törvényhozó

testület,

Ez a mai delegáczió faját,

még

is.

az egyedét

közjogi jellegét a

A

nem

volna Apponyi delegácziója. ugyanazonosságának nemét, tehát teljesen és tökéletesen ugyanazon

parlament

lett

két delegáczió

is,

memorandumnak

a következ sorai

„Elhatározó fontosságú, hogy ezen

is

bizonyítják

:

országos küldöttség (dele-

gáczió) állanáó jellege és véglegesen Jiatározó joga törvényesen megállapittassék és ekként az állami érdekek közös tárgyalásánál szük-

séges folytonosság biztosittassék.'"

•J71

Ha nem vannak

kiirva

tudnók,

ezek

liogy

sorok

a

azt kellene hinnünk, hogy ez

:

Apponyi javaslatából

Deák javaslatának az

indokolása és a mai delegáczióknak közjogi jellemzése. Heksics azon állítása, hogy Magyarország állal']s igy ha igaz misága az Apponyi-féle szervezetben teljesen elveszett volna akkor :

az

bizonyos, hogy e két szervezet közötti

is

/n'ilöiihsn/

ezt az álla-

miság elvesztését közjogilag most sem menti meg. Mert ha Apponyi javaslata szerint a delegácziók közös tanácstörvények hozása nélkül is kozásai és végleges határozatai

—

—

nemzeti

azon

és

felségjogoknak a szuverenitását, a melyek fölött Heksies

a tanácskozás folyik,

miért

bizonyítgatja

Beksics

szerint

azt,

már megsemmisitik

:

hogy a mostani delegáczió

akkor

nem

birván törvényhozási joggal, mint ilyen közjogi instituczió, Magyar-

nem

ország szuverenitását

Mint fogadta

el.

sérti V

már emiitettük a császár Apponyi De még ha a császár el is fogadta :

javaslatát

volna,

nem

majdnem

hogy Apponyi azt a nemzettel, még a mai megnyirbált alakban sem birta volna elfogadtatni. Erre csak Deák volt képes, ki e képe^íiégct (ll-iki iKir/i/sár/áhól nicrifeffe. Ez a nagyság káprázattál bizonyos,

mert Deákot 1867-ben is ösztönel a nemzet szemét, szerleg azon az alapon vélte állani, a melyet 1861-ben elfoglalt. Deák a provizórium ideje alatt dunántúli magányában szemléld hallgatásba merül s csak 1865 április 16-án irja meg hires „Húsvéti czikk"-ét, az aranyhidat, hogy azon Ferencz József Budára lejöhessen. Alig két hét múlva már megjelennek a Debatte czikkei, töltötte

melyet a szerkeszt Ludasy Mór Deák sugalmazására, szinte diktálása alapján ',,

irt.'

Senki sem tudhatta

—

irja

Beksics

—

mert Deák e tekintet-

ben sohasem nyilatkozott, mikor konczipiálta legelször a kiegyezés Egyáltalában nem valószín, hogy az 1861-íkí országgylésen,

tervét.

vagy

közvetlen

ez

után

tisztában

lett

volna

a

részletek

fell.

E tekintetben a legbensbb barátai eltt sem nyilatkozott." De mit töpreng Beksics azon, arain egyáltalában alig kell töprengeni ? Ha sem a hazai és világtörténelem, sem a régi és modern államjog a 67-iki kiegyezés által felépített állami szervezethez hasonlót

1

nem mutathat

Dualizmus, 96.

1.

fel

;

de mégis, ha ennek

létrejötte

;

272

eltt, ehhez az államszervezetü épülethez

szólván teljesen hasonlót épit

fel

küls körvonalaiban úgy-

egy valaki (Apponyi) elméletben

ugy mondható-e az, hogy az elméletben már megcsinált épület az a melyhez fogható hasonló az elöbbin kivül a világon utóbbinak

—

nincs

—

felépítéséhez mintául

nem

Ez az agy tudásának és a

szolgált?

lélek invencziójának általános tör-

még Deáknak

vényei alul való olyan kivélel volna, a melyet

láng-

sem czáfolhatna meg egészen.

esze

És igy nem is lehet hinni azt, hogy Deáknak 1865 május havában megjelent kiegyezési tervezetének csira erejét ne a már

elbb megjelent Apponyi-féle javaslatban birta volna. Ha pedig ebben bírta ugy az sem tagadható, hogy Deáknak közjogi politikája a 61-iki sziklának megingathatatlan alapjáról ezt a sziklát már elbb :

:

is

körülzajló konzervatizmus hullámárjába sodródott, de a történeti

igazság kedvéért

meg kell jegyezni, hogy

Mert ugy a közös viszonyokból szerint való megjelölése

ügyeknek név-

közös

folyó

valamint ezeknek közös közjogi orgánu-

;

mok kormányzatára állam

csak a kiegyezés tekintetében.

való rábízása nemkülönben a két szuverén módjának közjogi kivitele történetileg és közmind-mind a konzervatív Apponyi javaslatában foglalt ;

érintkezési

jogilag

:

eszmék átvételérl és gyakorlati megvalósításáról tanúskodik. Ezt az átvételt kétségtelenül bizonyítják azon közjogi tények^

hogy mig Deák

(jl-iki

felirataiban a két szuverén

mástól való független kormányzatát jelölte

nak

:

addig a XII.

közös

—

Apponyi javaslatának módjára orgánumokat létesít; s mig a 6i-iki

t.-cz.

kormányzati

államnak egy-

meg érintkez orgánum-

törvényhozás elé tartozó közös viszonyok tárgyaira nézve jog

?s)

világosan a két

szuverén

állam

országgylését

az esetenként való szabad és nyílt érintkezésre

—

szintén Apponyi javaslatának a módjára

mellzésével

—

a budgetjogra vonatkozólag

állandósággal biró közjogi orgánumot

—

az

—

már

(budget-

projektálja

addig a XII.

:

is

—

felirat a

t.-cz.

országgylések

már periodikus

létesít.

történetileg, mint közjogilag tehát kétségtelenül magállahogy Deákot Apponyi memorandumában fejtegetett eszméknek

ügy pítható,

praktikus kivihetségei lélektanilag megkapták, befolyásolták, s pár évi érés

után

—

megvalósítására

szkebbre vont formában is

bírták,

és

igy

—

annak gyakorlati

történetileg határozottan

téves

állítása, hogy a kiegyezés egészen Deák müve, a konczepcziótól kezdve, a részletes kivitelig egészen sajátja. Csak

Beksicsnek azon

a kivitele volt Deáké.

:

:

273

nem

Történetileg tehát egyáltalán

mikor

legelször

konczipiulta

az a kérdés, hogy Deák

is

kiegyezési

mert

tervét,

történeti

bizonyossággal inegálla{)ilhalo, hogy azt Apponyi konczipiálla

hanem

elször,

tnihor és mi

hogy

az,

hogy a kiegyezés rundaiiicntumába a

az az eszme,

kövek helyett Apponyi

leg-

meg Deákban

érleldött


gránit-

(il-iki

tégláit rakja le ?

Mert az bizonyos, hogy Deáknak 18G5 májusában nyilvánosságra jutott kiegyezési tervezeteiben hiába keressük azt, hogy Deák

ügyek

a közös

közjogi

kormányzatát miképcn kontemplálta? Mig

ellenben ISGl-ben ezt niiilvúnoxun^

megmondta. A nemzet tehát Deáknak

határozottan és félre-

viláíjosdit,

érthetetlen iil

annyit

javaslataiból

idejében

ügyeket

de

áll

is

l)eák

186')-iki

az

rálasztásakor

követek

Már

hogy

nini

is

közös

létesíteni

kormányzata

birodalmi

közjogilag épen

A nemzet bámulva észre azt,

tudott fiemniit.

alatt vette

közös kormányzattal biró birodalmi

tereket akar, épen ugy mint Apponyi

!

éhben

errl pedig a nemzet az

elhagyása^

már az országgylés ülésezése Deák

képviselválasztások

akar

ped'uj

még nem

csak

!

Deák

hogy azoknak bizva.

lesz

ala))jának

(il-iki

hogy

kiegyezési

jutott

hogy milyen ügyeket akar közössé tenni

tudta,

miniszterekre

országgylési

(jö-iki

már,

tudta,

épen nem

azt

közös

azt

;

a

tudott

is

nyilvánosságra

S mig Deák

61-iki

miniszfelirata,

alapján a pragmatika

szankczióból

származó viszonyok figyelembevételérl beszél addig a

Hö-iki ország-

mindig csak jogról,

s

a jog

:

gylés második ket mondja

felirata

már

áldozatot emleget, mikor a

következ-

mentsen meg bennünket, és az hogy a jogfolytonosság elismerése nélkül mindaz, a miben komoly megfontolás

„Ismét

kérjük

Felségedet,

egész országot azon súlyos aggodalmaktól, tettleges

után talán

áldozattal is megállapodnánk, oly alapra lenne épitve, mely jelen példa folytán egykor ingataggá válhatik''. Kz az áldozat a közös közjogi kormányzat létesítésében, vagyis a 61-iki közjogi alap elhagyásában, a nemzeti jogoknak

felségjogokká való deklarálásában, tehát a nemzeti jogok

szuvere-

nitásának

szuvere-

szempontjából

megcsorbításában

:

jogfeladásban,

s

igy az állami

állott. Csakhogy ezekrl az nemzet 1865-ben még nem tudott semmit.

nitás

áldozatokról a

Iá

;:

274

Ámde, ha

meg

igy történetileg

is

1866-ban

letért 61-iki közjogi alapjáról

e letérés

közjogi,

állapitható, :

hogy Deák már

még mindig

vagy csak taktikai eredményeket

kérdés, hogy

hozott-e létre

a magyar közjogban?

A modern államjog

nem kétséges, hogy képez nemzeti és felségjogokkal

doktrínája szerint

az állami szuverenitás tartalmát

való önálló rendelkezés csak nemzeti impérium által eszközölhet.

Ha

nem nemzeti impérium

az emiitett jogokkal

rendelkezik: azon

nemzetnek, azon jogok fölötti szuverenitása megsznik. Ez a doktrína azonban nálunk nemcsak egyszer elmélet,

hanem

egyúttal százados történeti felfogás, több

közjogi álláspont

hozni a közjogi tartalmát

is.

seink mindig

s

hogy a magyar állami

törvényeket,

képez nemzeti

arra törekedtek,

és

felségjogokkal való

államjogi

százados

nem gyzték szuverenitás

rendelkezés, és

azoknak gyakorlása csakis nemzeti impérium, csakis magyar közjogi orgánumok által eszközöltessék. Az ország függetlenségét mindig

ehhez

nem szntek meg

kötötték, s

és felségjogoknak idegen

—

székek és államtanács

közjogi

orgánumok

által való

tiltakozni a

—

nemzeti

a bécsi kormány-

kezelése és gyakorlása ellen.

Törvényeinkben egy állandó formulát képez az, hogy hazánkat az örökös tartományok módjára kormányozni nem lehet. Non ad nor-

mám

alíarum provinciarum

burg-királyaink

világos,

gubernandum

határozott,

tiltó

est.

Mikor pedig Habs-

törvényeink

ellenére

és

számossága daczára a legemínensebb nemzeti és felségjogok mégis a bécsi császári, tehát idegen közjogi orgánumok által gyakoroltattak ezt

seink soha nem szntek meg a magyar

állami

szuverenitás

csorbításának tekinteni.

Minthogy azonban a XII. t.-cz. magyar közjogi alaptörvény; s minthogy igy a közös közjogi orgánumok törvényesen inauguráltattak a magyar közjogba: kérdés, hogy ezek a közös kormányzati

orgánumok a

magyar

közjogban

idegen

közjogi

instituczióknak

tekinthetök-e ?

A kívül

XII. t.-cz.

17.

§-a rendeli ugyan, hogy a közös költségeken

Magyarország minden állami költsége „idegen" befolyás

kizárásával

készíttessék el; a

mibl

„a contrario" az

teljes

következik,

hogy a közös költségvetés már idegen befolyás alatt készíttetik el s minthogy ezen idegen befolyás csak az osztrák delegáczíó és közös kormányzat lehet: mindezekbl logikusan következtethet, hogy a közös kormányzat ^idegen'' közjogi kormányzat; minthogy azonban mégis logikai következtetésekkel nem lehet a törvény

::

275

világos determiiKU'ziójálól oltórni

;i

:

kormányzütot „közös"-nek

kell

neveznünk.

e

mar

most

Kbböl közös: az

helyett a törvényre

magyarnak

is,

ugy

lehetne

nem magyar;

is

mondjuk,

állva

meg osztráknak

is

konkludálni,

nem magyar:

a mi pedig

hogy

kell

mi

a

Kzl

lenni.

mi

a

hofry

az idegen, de közíis

annak

:

meg

követeli

a

.legyezzük meg, hogy törvény 28. §-ában kimondott ebben a szakaszban nem a paritás elve mondatik ki, hanem mnjd paritás

ti

fi'ljes ii(irifii.<. /v'c (ilul

Sem

a

az osztrák császári,

/xirifáí^

is

mikor a

igy rendeli,

hogy:

,

dhil métj a frisn/jof/ok sincsenek ki réve.

sem a magyar

paritásosnál,- kell lenni a

is.

orgánumoknak

közös minisztériumot

kell felállitani

A

is.

még külön

paritás mellett

teljes

Tihát

királyi felségjogok.

közös közjo<ji

is

teljes

törvény

kimondja,

azon tárgyakra nézve,

melyek mint valósággal közösek, sem a magyar korona országainak, se Ö Felsége többi országainak külön kormányzata alá nem tartoznak".

Valóban közjogilag ilyennek kellene lenni, és ha ilyen volna minden közösség mellett sem volnának a közös minisztériumok

orgánumoknak tekinthetk. kormányzatnak csak az ügyei közösek, annyiban t. a mennyiben a közös kormányzathoz magyar ügyek is tartozi. nak, de marja az orgánum, annak szervezete, területisége, mükö'/ése,

teljesen idegen kormányzati

Ámde

a

nyelve teljesen német, illetve osztrák, tehát idegen.

nem

nemzeti

is

lehet az soha, mert a

szuverenitásának

szempontjából, a két

részleges, és

és területiség

nijeh-

szuverén állam kormányzatának nyel

meg nem

probléma

állapitható,

elöl

még

nem

nem hogy nem nem is

így a közjogi közösség

de még csak

paritásos,

teljes,

közjogi közössége emberi intézmény-

meg nem

oldható.

E megoldhatatlan közjogi

a XII. törvényczikkelynek

is

ki

kellene

térni.

hogy a közös üggek tartalmát képez nemzeti jogok felségjogokká tétettek. És keletkezik ez által az ezer éves magyar közjogban egy példátlanul hamis doktrína, az t. i., hogy a nemzet által a szent korona révén a király részére derivált Ki

is

tért,

még pedig

az

által,

magyar felségjogok a nemzeti nyelvet is tartalmazzák, s az alkotmányos magyar király a magyar felségjogokat a magyar nyelvtl, tehát nemzeti tartalmától kénye-kedve szerint megfoszthatja.

Valóban XII.

a

magyar

törvényczikkelynél

felségjogok

feltétlenül

ezen

szükség

hamis volt.

elméletére

Mert

törvény akképen szövegeztetett volna meg, a mint az tett

hamis doktrína folytán

—

—

a

ha az a az emii-

a gyakorlatban tényleg megvalósult

!

27Q

szavakkal

vagyis ha világosan és határozott bizottság

készített,

által

a 67-es

bizottság

volna a 15-ös

állott által

kinevezett Andrássy-kormány által beterjesztett

elfogadott

és

a

törvényjavaslatban

hogy az alkotmányos magyar királynak jogában

áll magyar magyar nyelv helyett teljesen a németet használni akképen, hogy ugy a magyar hadseregnél, mint a paritásos közös közjogi kormányzatoknál a német nyelv lészen a ha százszor megszületett magyar királyi felségjogok tartalma volna is Deák. nemzetével még akkor sem birta volna azt elfogadtatni, s a német nyelv jogát magyar királyi felségjog alakjában Erre a példátlan közjogi a magyar közjogba inaugurálni. Nem nijUt
az.

fogva

felségjogainál

a

:

!

szár akar.

A potát

szempont-

nemzeti nyelv és területiség szuverenitásának

meg nem

jából tehát soha csakis

a

oldható közjogi közösség képtelen álla-

hamis

felségjogok

doktrínájával

lehet

fentartani

akképen, hogy a közös minisztérium kormányzati nyelvét az ural-

kodó

fogva

felségjogainál

nem

közössé,

hanem

németté,

tiszta

tehát idegenné teheti és teszi.

És ha a magyar hadseregnél a törvénybe

„egységes"

iktatott

magyar katonai felségjogainak német nyelvét: mivel fedezik a közös közjogi orgánumok egyéb

jelzvel fedezik Beksicsék a király

kormányzati ágait, a közös külügy- és közös pénzügyminisztériumot?

De mivel közös uralkodói impérium nem létezik: közös felségjog sem létezhetik, s igy ennek kifolyása sem lehet a közös közjogi orgánumok német nyelve, az a kérdés tehát, hogy a közös kormányzat nyelvét

az uralkodó

Magyar

királyi,

Erre feleljen

milyen

felségjogánál

meg nekünk

Azt a képtelen közjogi sereg egységes vezérletére,

tétetvén,

a

teheti

németté?

király

indokoltan Beksics Gusztáv

állítást,

hamis doktrínát, hogy a had-

vezényletére és belszervezetére vonat-

kozó katonai nemzeti jogok jogokká

fogva

vagy osztrák császári felségjogainál fogva- e ?

is

a XII.

ezen

11. §-a

t.-cz.

felségjogánál

által

fogva

felség-

magyar

a

hadsereg, valamint az ugyanezen törvényben foglalt egyéb diszpozicziók folytán nyert felségjognál fogva a közös kormányzat nyelvét

németté teheti

—

ad absurdum lehet vezetni.

Ugyanis a magyar nemzet

Werbczy

Hk.

II.

R.

3.

czime

:

az

szerint

uralkodás,

kormányzás,

felruházta

birói és

királyát,

vagyis

felséjijogaival

is

jogokat

a nctnzoli jogokon kivül

-

is

—

törvényhozói hatalom ezekre vonatkozó

az

felségjogokká

Már

tette.

most, ha igaz volna az a doktrína, hogy a király a XII. t.-czikkben foglalt felségjogait

ezen esetben is

önkényesen, vagyis német nyelven gyakorolhatja

az összes

kormányzást, törvényhozást és

birui

hatalmat

felségjogainál fogva szintén németül gyakorolhatná. Kz megdönt-

hetetlen logika a Corpus .lurisból. így a kik ezt a képtelenül hamis doktrínát állítják

csak

:

közjogilag

József császár uralkodási rendszerét igazolják.

11.

Avagy talán azok a felségjogok, a melyek a közös ügyekre s a XII. t.-czikkbe vainiak beiktatva: kivételt képeznek? Hol van az a magyar közjogban megírva, hogy ezek a t.-czikkben foglalt felségjogok kivételt képeznek a magyar

vonatkoznak,

XII.

elmélete

felségjogok

általános

ugyanazon

magyar közjogi természettel

Werbczy könyvének

alul,

s

ezek

a

nem

felségjogok

bírnak,

mint

melyek

a

idézett helyén találhatók ?

Mindezeknél fogva végelemzésében a czimül fölvetett kérdés

most már abban csúcsosodik gyakorolhatók-e a magyar

ki,

állami

hogy idegen közjogi orgánum szuverenitásban

foglalt

által

nemzeti

magyar király, és a magyar nemzet függetlenül és önállóan korlátlan kizárólagosságban ugy rendelkezhessék, hogy ebbe a rendelkezésbe más szuverén államfnek és nemzetnek beleszólása ne lehessen vagy nem és felségjogok összessége akképen, hogy azzal a

—

gyakorolhatók? Mert az els esetben sértetlen, az utóbhi esetben pedig Cáorbitolt a

Hogy a kérdésre leti

meg-

magyar állam szuverenitása.

államjog,

mint

a

teljes világot vethessünk, arra

tételes

ugy az elmé-

magyar közjog szempontjából meg

kell felelni.

Az

állami szuverenitás

nem

nyilatkozhatik meg,

nem

gyako-

rolhatja erejét, hatalmát, imperiumát intézvényes közjogi müszerv,

közjogi

orgánum

nélkül.

Ezeket az intézvényes közjogi orgánumokat válaszszuk szuverenitás szubstancziájától, ez utóbbit hagyjuk

foszszuk

hogy

az

meg

imperiális eszközétl: s

imperiumot

nem

nyomban

gyakorolható

a

vagyis

tapasztalni fogjuk,

állami

államiság minden attribútumát nélkülöz olyan

magára,

el

szuverenitás

semmiséggé

az

válik.

:

278

már tulajdonképen maga az állam sznik meg, mert

a hol

nem

feladatát

valósithatja meg.

Ebbl

pedig az következik, hogy az állami szuverenitás állaga

meg nem

imperiális közjogi eszközétl

de egyúttal az

választható,

fosztható, ez amattól el

hogy ezen

következik,

is

nem

imperiális

orgánumoknak, mszerveknek a minsége szerint alakul az állami szuverenitás minsége is. Ha ez a mszerv magyar magyar az állami szuverenitás is ha angol angol az állami szuverenitás is. E szerint ezen imperiális közjogi müszervnek is magyarnak kell lenni, hogy az állami szuverenitás is magyar legyen ha pedig ez egy másik szuverén állam imperiális közjogi orgánumával közös akkor az állami szuverenitás is közös. Ez megdönthetetlen állam:

;

:

;

jogi elmelet.

Minthogy azonban a XII. jogok összességével,

hanem

nem

t.-cz.

az államhatalomban foglalt

csak a nemzeti és felségjogok egy részével

meg ugy

való független és önálló rendelkezéstl fosztotta

mint a nemzeti

orgánumokra

hanem részét

:

szuverenitást,

bizta

és

imperiális

a

királyi,

közös közjogi

ennélfogva az állami szuverenitás közösségérl nem,

nemzeti

csakis a királyi és

képez,

a

s

XII.

tartalmának

szuverenitás

törvényczikkelyben

névszerint

egy

megjelölt

jogok szuverenitásának a közösségérl lehet csak beszélni. Vagyis: a XII.

nem a

t.-cz.

két szuverén állam közös

szuverenitását teremtette meg., hanem, megteremtette

egy

része.,

az egész külügyi jogok

az

és

a

állami

katonai jogok

vonatkozó pénzügyi

ezekre

jogok szuverenitásának a közösségét.

De minthogy

a

királyi

képez

mindjárt az ezek tartalmát is

—

nemzeti

és

mindig az állami szuverenitásnak képezik alkotó szuverenitás

sának a közösségére

—

elemeit

— vonatkozzék az akár a

tartalmát

királyt

és

képez

nemzetet

közössége

—

ipso

állami szuverenitás teljességére,

Abban

tehát

igaza

Ausztria között a XII. renitás, de

nitás teljes.

van

t.-cz.

abban már nincs

Nem

s

—

faeto

jogok

Beksicsnek.

igaza,

lehet teljes, mikor

még

;

s

királyi,

szuverenitá-

visszahat

ezen csempét

alapján

és nemzeti szuverenitás tartalmát

ha

mindig megfoszt a

nemzeti és felségjogok önálló és független rendelkezésétl fogva ezeknek

-

egyes jogok megnyilvánulásában

minthogy a szuverenitás közössége akár a nemzeti

—

szuverenitások

a

ennél-

:

magyar

csinál, csorbát üt.

hogy Magyarország és

nincs közös állami szuve-

hogy a magyar állami szuvere-

— mint kimutattuk — a

képez,

s

királyi

a XII. törvényczikkelyben

névszerint kijelölt jogok szuverenitása közös.

:

279

Heksics az állami yziívcivnilas vi'inulására

szol<j[áló

iniperiális

állafja,

ennek

s

orgánum

küzjojíi

niegnyil-

kiilsö

nemcsak

küzült

figyelmen kivül hagyja az ehhez az állaghoz tartozó szerves kapcsosöt az állami szuverenitás

latot,

orgánumokra ügyet

mányzati

mala

— de okvetlenül

(ide,

hogy

Magyarország

ö

vet

Ausztria

—

igy

:

akár

bona,

közötti

statualásában a magyar állami szuverenitásnak a csorbulását söt

látja,

horribile

bizonyítékát,

Hát az csak

igaz.

épen a

szerinte

mint tagadását képezik

kitnik.

nem

inkább

Magyarország államiságának.

értelemben

Ilyen

ügyek

közös

hogy a léllábára sánta ember másik inkább

annál

dictu:

akár

abba a közjogi tévedésbe, közös ügyek közjogi

bele kell esni

és

ezekre a közös kor-

taglalásánál

sem

lábának épsége

Beksics

hasonlata

rendkívül találó. Szerinte ugyanis az államiság

vagy a katonai

csorbulásáról,

és külügyi jogok közös szuverenitásáról szó

sem

lehet,

mert

nem

Ausztria és Magyarország szuverenitásai funkczionálnak egymással,

nem

hanem csak az orgánum a közös. azonban az állami hatalomból kifolyó jogok funks cziója, mködése nem egyéb, mint a kormányzat impériuma minthogy igy a funkczió ugyanazonossága, tehát itt közössége egyúttal a kormányzat imperiumának ugyanazonosságát, vagyis itt közösségét involválja; s minthogy végül a kormányzat impériuma s

igy

is

a szuverenitás,

Minthogy

;

nem való

egyéb, mint az állami szuverenitás tartalmát

—

küls ert

—

kivánó

rendelkezés

:

ugyanazon közjogi orgánumoknak, ugyanazon a szuverenitásnak ugyanazonosságát,

a

XII.

képez

jogokkal

kétségtelen,

hogy

t'unkcziója

közjogi

türvényczikkelynél

a

közösségét állapítja meg. Beksics a funkczió közösségén alapuló szofisztikus elméletével

a

külügyek

szuverenitásának

szemben mind

közösségét

tagadván,

a

külfölddel

mind Ausztriának külön területkivüliséget követel „mert úgymond — kölön van területkivülisége Ausztriának is. Magyarországnak is. Ezt körülbelül összelehetne hasonlítani az egybevágó háromszöggel, mert abból, hogy területeik Magyarországnak,

—

:

fedik egymást,

hogy egy területkivüliség sem létezik, hanem hogy csakhogy területeik egybevágnak." ^

létezik mindakettö,

Mint minden hasonlat, bizonyára ez ezt a két

egybevágó háromszöget

van téve Magyarországra, 1

Dualizmus, 119.

1.

s

is

egymásra,

ember legyen

sánta.

a

Tegye Beksics

mint

Ausztria

rá

Beksics. ha a Lit három-

280

szöget

egynek

ültetnek, a

S ha még azután Ausztria háromtznek, s a zászló alá német szót

látja.

zászlót

fekete-sárga

szögére

hamva

—

nem

magyar háromszög lobogójának

sincs

még csak nem

:

és írásának pedig hire-

hanem

a közös^

is

az egységes osztrák

szuverenitás demonstrálódik.

Még íg'íe^es közjogunk szempontjából kell megfelelni a kérdésre. Itt már bizonyítani is alig szükséges. Csak egyszeren hivatkozni keli a magyar állami teljes állapító

1791

:

X

kimondó

szuverenitást

és XII. valamint az

1848

III.

:

meg-

és

törvényczikkelyekre.

magyar állami szuvereminden nitásban foglalt nemzeti és felségjogok összességével más szuverén állam és idegen közjogi orgánum egyenes és hatáegyedül csak a magyar király és a magyar rozott kizárásával nemzet rendelkezhetik. Ezen közjogi alaptörvények

szerint a

—

—

A Magyarország minden kételkedés és

határozottan

módjára kodási

függetlenségét és teljes állami szuverenitását

ellen

biztosító

kimondja,

hogy

nem kormányzandó,

s

1791

:

X.

t.-czikkely

más

Magyarország mint

szabad

világosan

tartományok

ország egész

ural-

formájára nézve, ideértve az ország mindeimemü kormány-

—

—

hatóságait is független és semmi más országnak, vagy népnek alávetve nincsen. Minthogy ezen alaptörvénynyel ellentétben a XII. t.-cz. más országok kormányzási módját statuálta a magyar közjogban minthogy a közös kormányhatóság a XII. t.-cz. szerint más országoknak és népeknek is alá van vetve (habár se a magyar korona országai, se Ö Felsége többi országainak külön kormányzata alá nem is tartoznak) minthogy ugy a magyar nemzeti és felségjogok gyakorlása olyan kormányhatóságok által is eszközöltetnek, a melyekkel más szuverén országok és más népek is íés nem kormányok) rendelkezhetnek, s azokra a magyar király és nemzet mellett, söt mivel jogukban áll, a magyarral ellentétben is, közvetlen befolyást, ingerencziát gyakorolhatnak; s minthogy végül ezen ingerenczia által a magyar királynak, mint szuverén államfnek kizárólagosságán (a mi a szuverén jogalanynak államtanilag fökritériumát képezi esett változtatás nem kétséges, hogy az 1867 XII. t.-cz. a legteljesebb magyar állami szuverenitást kifejez 1791 X. törvényczikkeknek csorbítását, és így magának a magyar állami ;

;

:

:

)

:

szuverenitásnak a csorbítását

is

bevégzetté

tette.

281

továbbá a király a végrehajtó hatalmat (executiva

Minthogy

potestas) a hova a közös ügyeknek a közös

gyakorlásai

mind tartoznak: az

is

bekezdése szerint csak „non

nisi

17í)l

:

sensii

in

kormányzat utján való l.-czikkely második legum" gyakorolhatja;

XII.

minthogy pedig már idézeti közjogi törvényeink minden más országok és népektl való független kormányzati hatóságokat s

meg;

kiváimak

mind

minthogy

s

ennek

daczára

más

potestasnak a közös ügyekre vonatkozó része

népektl \SCu

is

függ kormányhatóságok

által

kifejez

szuverenitást

az állami

désén ütvén rést

17í)l

az

ezek a közjogi tények

második

XII. t.-cz.

:

executiva

gyakoroltatnak

is

XII. t.-czikkely rendelkezéséhez képest:

:

az

országoktól és

bekez-

ez által a magyar állami szuverenitáson szintén

:

rés üttetett.

Végül az 184S:III.

az executiva potestas. minden kor-

t.-cz.

mányzati ágazatának gyakorlására

magyar, önálló, független,

tiszta

sem más népnek, sem más országnak

alá

nem

még

befolyásoltató, az ingerencziának

nem

ezek

vetett,

az árnyékát

is

által

kizáró

orgánumokat állított föl. Ezen kormányzati ágak közül a magyar hadügyminiszter kormányzati ágazatának szubjektuma az 1808. XLl. t.-cz. 32. §-a által eltöröltetvén, a magyar hadügyminiszteri kormányhatóság is önmagától megsznt, a nélkül, hogy ez iránt a rendkívüli fontos közjogi állás tárgyában bármely magyar közjogi

közjogi törvény intézkedett volna.

A

48-iki

borék,

csak

s

közjogunkból

magyar hadügyminiszteri ugy tndik a magyar:

? Elbujt egy

a

1848:111.

törvényczikkre,

nélkül,

§.

a

hova

nini,

harmadfél sorába,

még

hogy

jogunkból

állás eloszlott,

csak

csak ugy „per tangentem" törültelett

A

az

48as

volna az

történt

közvetve, ki.

mint a bugylett

eliminálódott köz-

s

hivatkozás

melybl

is

hallgatólagosan,

születése fényes volt:

A honA korhadó

a halála csendes, hjokan azt se tudják, hol van eltemetve.

védségi törvény a koporsója fakereszt helyett az 1889

„márványkeresztet"

A

III.

VI. t.-cz. 26. §-ának

állitolt

idegen

második bekezdése

föl.

közjogi

és

kormányzatokat

befolyása alól az állami

fontosabb ágazatai vétetnek zatok

fejfája.

állit,

is

:

s

XII.

az

törvényczikkely által létesített tiszta magyar kormányzat

1848 hatáskörébl :

harmadfél sor a

magyar közjogi kormányzat mellé az 1867

független

törvényczikkely

:

—

tekintetében

a

ki.

magyar

végrehajtó

Minthogy pedig ez állami

imperiális közjogi eszközeitl fosztatott

hatalom

által

legfontosabb

szuverenitás

meg

:

az 1848

leg-

ezen ága-

:

III.

törvény-

282

czikkelynek

ezen rendkívüli megcsorbítása

szuverenitáson

De nemcsak a közös delegácziók

tartalmát

szuverenitás

az állami

magán

az állami

királyát abban,

és

képez

hanem

orgánumok,

kormányzati

korlátolhatják a nemzetet

is

által

tátongó rés ütdött.

is

nemzeti-

a

hogy

felségjogok

és

gyakorlásával függetlenül és önállóan rendelkezhessék.

A

törvény

38. §-a

innen

határán

a magyar delegáczíó a magyar ha a delegácziók a közös szavazás

szerint

országgylést képviseli, és

maradnak

igy,

akkor közjogilag

:

még mindig

lehet azt

mondani, hogy a közös ügyek delegáczionális jogainak gyakorlásánál az országgylés delegáczió

önállóan rendelkezik, mert ezen

határozatai

mindig mondható

az.

hogy csak az

országgylés képviselete

nem

esetben a

lévén,

még

paktummá, a mit a magyar Habár ennek értékét le is

lett

elhatározott.

közjogi

kormányzat

van kötve.

tehát

elé,

a

orgánum kezdeményezéDe mivel a kezdeményezésnek joga közjogilag közjogi

kezdeményezési felségjogának a

mint az uralkodó

egyéb,

delegácziók

a

terjeszti

delegáczió e tekintetben a közös

séhez

tárgyai

azon közjogi tény, kogy a közös ügyek költségvetését a

szállítja

közös

egyezség

lényegileg

közjogi megnyilvánulása, a mely megnyilvánulás pedig az államjog

értelmében

dönt és

szuverenitást

közjogi

bizonyíték

tételez

arra

föl

:

Magyarország közös szuverenitással

Az állami szuverenitás jogokkal

való

önálló

és

ennélfogva

nézve, hogy

tartalmát

független

már

ez

is

egy

Ausztria

tekintetben

e

bir.

képez

rendelkezés

nemzeti- és felség-

azonban

teljesen

akkor, a midn a magyar és az osztrák delegácziók egyszer szavazás és döntés végett együttes ülést tartanak. Ez esetben idegen népnek és országoknak sem befolyását, sem ingerencziájál, süt a magyarság érdekeivel ellentétes határozatok áramlatának megnyilvánulását sem lehet kizárni.

megsznik

—

—

A

delegácziók

határozati

viszonyainak

bármelyike

álljon

is

el: a magyar állami szuverenitás csorbulása már bevégzett közjogi

ténynyé

válik.

Nem

hoznak ugyan törvényt a delegácziók, tehát nem is tekinthetk törvényhozó testületnek, birodalmi tanácsnak, vagy közös

parlamentnek, ez

ellen

maga a törvény (28. dönt és határozó

de közjogunkban, mint véglegesen

§.)

tiltakozik,

testület szere-

pel akképen, hogy az általa megállapított költségvetést többé a magyar országgylés tárgyalás alá nem veheti (41. §.). Annyira kötelez ez a határozat, hogy az országgylésnek a

:

283

delegácziók határozatait törvénynyé

ha

nem

törvényt

is

kötelez

tenni, tehát

delcgácziók,

ii

ho/nak. Scnkisem tagadhatja, hogy

határozatot

végle^'cs

kell

de mé^is a Mia^ívar állami türvényliüzásra nézve

:

ez közjogilag az állami törvényhozói hatalom teljes szabadságának

a korlátolása, úgyszólván

kényszerhelyzetbe

közjogi

Ennek a közjogi kényszerhelyzetnek

A

lefolyása a

közös ügyeknek a delegácziók

hozása.

való

következ

megállapilott

által

költség-

magyar országgylés elé terjesztett állami költségvetésbe kell beilleszteni. Már most az igy beillesztett költségvetést a magyar országgylés csak azon esetben tagadhatja meg, ha a kormány iránti bizalmatlanságból nem fogadja el az egész költségvetést.

vetését a

A

delegácziók határozataival megállapított,

beillesztett

az állami költségvetésbe

s

közös költségvetést h'üföH az országgylés

hatja meg, mert ha ezt megtagadja

összes költségvetését viseltetnék a

tagadni,

is

kormány

iránt

meg

:

nem

tagad-

az

ország

kell egyúttal

még azon

esetben

bizalmatlansággal.

A

ha nem

is,

delegácziók állal

megállapított közös költségvetés tehát ugy oda van kötve az ország

budgetjéhez, hogy azzal együtt

nem

és hal, s halálát

él

külön

elidézni

lehet.

Nem

tagadható, hogy ez olyan közjogi kényszer,

jugiima alul az országgylésnek nincs módja kibújni,

a s

melynek magát ez

alul emarczipálni.

Van azonban egy kitalált közjogi doktrína, a mely szalválni, jobban mondva enyhíteni akarja ezt a közjogi kényszert. Ez a doktrína abban áll, hogy az országgylés ugyan nem utasíthatja a delegácziót arra, hogy

mekkora költségvetést

állapítson

meg,

de

minthogy a delegácziók törvényes mködési alapját már elbb az országgylés designálja az által, hogy pl. a hadsereg kisebb, vagy

nagyobb

létszámát

alapdt az

közjogi

az

országgylés

országgylés statuálja:

következményeit

is,

állapítja

meg,

s

ha

igy

viselni kell megállapításának

mely

a

delegácziók

uz

ama

határozataiban

efTektuálódik.

Ha azonban kétszer annyit

is

tudjuk azt, hogy lehet költeni, csak

ugyanazon létszámú hadseregre akarni

kell;

ha tudjuk

azt,

hogy már ezen alap megállapításában is ingerencziával bírhat, st bir is egy másik szuverén állam; ha tudjuk azt, hogy Ausztria irányában a delegácziók határozata tésnek a megtagadása esetén

*

Dualizmus, 213.

1.

igy

is

által

még

az

er/psz

költségve-

közjogilag kötelezve van az ország,

mondja

ezt ott Beksics.

^

^

;

:

284

mert a közös budget csak a kormánytól tagadható meg, de Ausztriától soha akkor ezen doktrína hasznavehetetlensége fölött kételkedni :

nem

lehet.

Minthogy tehát igy a delegáezionális határozatokat nemcsak a képviselete, vagyis a magyar, hanem egyúttal

magyar országgylés

ebben a határozais hozzák; s minthogy érdekeivel ellentétes határozatok is hozhatók magyarság tokban a minthogy tehát az állami szuverenitás tartalmát képez jogok egyrészével való önálló és független rendelkezésben a magyar nemzet nagymértékben korlátolva van, söt lehet teljesen megakadályozva is minthogy idegen népek és országok ingerencziája által az állami szuverenitás legfbb attribútumát képez, épen a budgetaz osztrák delegácziók

;

jogra vonatkozó szabadságában van korlátolva

által

kétséget

:

nem

nemzet a XII. t.-czikkely hogy a m.agyar állam

a

szenved,

szuverenitása a delegácziók közjogi intézménye által

nem

csekély

mértékben van érintve és csorbítva. * *

*

Az

elméleti

bizonyítottuk be

kapcsolatos

államjoggal azt,

Deák

hogy

nem

közjogi rendelkezései között át

mint látszólag

jutott kifejezésre, s

kiegyezés

a

és

hidalható ür van. Ezzel bebizo-

Ez a közjogi doktrína Lechner Ágoston

1

közjogunkból

tételes

fehratai

61-iki

eladásaiban

egyetemi tanár

ers argumentum

igen elterjedt az országban.

Hogy azonban ezen a delegáczió intézményét elméletileg véd doktrína mennyit ér ez legjobban kitnik a következ tanulságos közjogi esetbl :

A

(192)

legutóbbi

delegáczió

hadügyi

albizottsága

a taraczkágyukra

elirányzott 38 millió koronát kitev hitelnek a megszavazását tárgyalta. Ezen

ágyuk

még

létesítése egyúttal

a

hadsereg létszámának

az

pedig akképen, hogy vagy az ujonczok létszámát

emelését

is

involválja,

vagy a póttartalékosok szolgálati idejének kiterjesztését eszközölni. Mindakettöhöz azonban törvényhozási intézkedés szükségeltetik. Minthogy tehát a hitel megszavazása és annak felhasználása egyúttal létszámemelést

abban

itt

az

els

áll,

lépést

hogy

nem

az

alap

(a

is

kell emelni,

involvál

:

a közjogi sérelem

legénység) megteremtésére,

a törvényhozás,

hanem

a

delegáczió teszi

a deszignálásra

meg.

Vagyis a

delegáczió ha'ározata magát a törvényhozást hozza azon közjogi kényszerhely-

—

a delegáczió utamutatása hogy az alap megteremtését törvényhozásílag eszközölje. Ez közjogilag annyit tesz, hogy a delegáczió prejudikál a a törvényhozásnak, Jwlott megforditra helléné lenni, s ezt is alig lehet másnak

zetbe,

utján

—

nevezni, mint burkolt törvény kezdeményezésnek. Széli Kálmán azonban beszédében (1902 június 3.) azt mondja, hogy ez a sorrend a helyes, s a költségek megszavazása a: páter, a létszámfelemelés a íilius. Alig kell vitatni, hogy Széli Kálmánnak ez a közjogi igazságot nélkü:

löz ki,

nyilatkozata épen ellenkezje Lechner cloktrinájánnk, s lényegileg azt fejezi

hogy a kabátot

kell a

gombhoz

varrni, s

nem

a gombot a kabáthoz.

28 azt

nyitottuk

is,

hogy Magyarország állami szuverenitásában

foglalt

nemzeti és felségjogok összegével a magyar nemzet függetlenül és önállóan

nem

rendelkezik. Ks igy

bebizonyitottnak

hogy Deák 6 l-es jogalapját nem taktikailag

hanem

közjogilag hagyta

Kzen s

()l-es

az

is,

állitja

—

el.

alapnak elhagyása ketts irányban terelte Deákot,

ketts irány Magyarország

e

veend

— mint Heksics

közjogában

még

el nem

eddig

fordult gyökeres változásokat idézett el.

Az egyik

irány a közös

közjogi

orgánumoknak közjogunkba

való törvényes beiktatása volt, a melynek következtében a pragmatika szankcziónak

is

nevezett 1723:

Magyarország és

által

Ausztria

1.,

között

II.

és

törvényczikkelyek

III.

perszonális

létesített

unió

közjogi viszonyán eszközöltetett mélyreható változás. Ezt a változást

a közös ügyeknek kijelölése, hanem tisztán a közös közjogi kormányzatoknak a létesítése idézte el. A pragmatika szankczió által kitzött czél megköveteli ugyan

nem

ervel leend védelmét és

a közös biztosság együttes s

erre nézve a felveket,

sánál alapul szolgálnak kijelölheti, czél

ucm

közjor/i

körrteli

st

ki

is

jelölni

kell

:

de

ez


mvíj azt, hofjy a közöseknek ni/ilnhiitott ügyek, közös

kormányzatok

Nem

fentartását,

melyek a közös viszonyok megállapítá-

által kezeltessenek.

mi mondjuk

maga Deák mondta

ezt,

midn

61-ben, a

a két szuverén államnak egymástól független törvényes kormányzatait jelölte ki

a közös ügyeknek kezelésére. És ha Deák

megmarad

61-iki

álláspontján: akkor a közös ügyeknek névszerint való megjelölése és létesítése mellett

is

megmaradt volna Magyarország kormány-

zatának teljes önállósága és függetlensége

is.

S igy a közös biztosság

ervel leend védelmének és fentartásának eszközlése mellett is megmaradt volna Magyarország és Ausztria között a

együttes

tiszta perszonális unióféle államjogi viszony.

Mert a Magyarország és Ausztria közötti,

s

1867-ig közjogilag

fennálló tiszta perszonális unión alapuló államjogi viszonyt

nem

az

nem

tisztává, hogy a XII. t.-czikkely által közös ügyek létesítmert ezek a közös biztosságnak együttes ervel való védelmének és fentartásának mértékéig már a pragmatika szankczióban

tette

tettek,

is

hanem

hallgatag benfoglaltattak,

az.

hogy ezeknek kezelésére és melyek a

kormányzatára létesíttettek olyan közjogi orgánumok, a pragmatika

nem

is

szankczióban

származnak,

a

még

hallgatag

sem

foglaltattak,

mely közjogi institucziók rendszere

abból ellen

küzdött századokon keresztül Magyarország a Habsburg-királyokkal.

:

286

mely

a

s

Deák ország

nemcsak abban

01-iki

között

a

és

megsznt Magyar-

elhagyásával

perszonális unió

tiszta

hogy az állam

áll,

körén

feliratainak

es>iek.

álláspontjának

61-iki

Ausztria

és

Deák

intézmcnijek

közjogi

tartalmán egytniesen kivül

mert ez

is,

hatalma

törvényhozói

egy

másik szuverén államéval ne legyen közös, hanem abban is, hogy az állam végrehajtó hatalmának (executiva potestas) gyakorlására irányuló kormányzati jogok, egy másik szuverén állam

jogaival — még pedig az „executiva potestas"-nak sem részleteiben — ne legyenek közösek.

Minthogy pedig a

XII. törve nyczikkelynél

ugyanilyen

sem egészében,

fogva az executiva

eminens részei közösek ebbl az államtani logika szerint csak az következik, hogy a két szuverén állam uniójában, a személyi unión tul, a tárgyi uniónak konstikormányzati jogainak

potestas

alkatelemei

államjogi

tutív

bizonyára nagy

s

fenségesen küzdött

is

:

már nagy mértékben

szatírája a sorsnak,

meg

közjogunkba lehetvé, hogy az ezután

már könny de

nem

ki

szerrel bizonyíthatják

be,

jöv

:

hogy az a Deák Lustkandlok most

nem ugyan

a reális

uniói,

a tiszta perszonális uniót, a mit pedig a hatvanas évek

is

még sehogy sem

Lustkandlja

tudott

bebizonyítani.

Harmincznál

több osztrák közjog- és történetíró bizonyítgatja ezt már 1867

Közjogi

Íróink,

különösen

Deák

Ferencz

nyomán

óta.

kitartó

bizonyítgatják, hogy Magyarország és Ausztria között reál-

hévvel

unió sohasem létezett. De t.-cz.

oly

és verte le Lustkandl Venczelt a Magyar-

ország és Ausztria közötti reál unió kérdésében tette

feltalálhatók;

hogy az a Deák, a

e tekintetben

min

már

azt

nem

államjogi

igen feszegetik, hogy a XII.

viszonyokat hozott hát létre ?

Még pedig azért nem, mert „A dualizmus olyan sajátságos valami, a mely eltér minden más közjogi alkotástól, nem tür összehasonlítást, s a rendes apriorisztikus

témákba Magyarország

nem

bele.

ilhk

szövetséges államok,

Ezt vallja érzi szükségét,

és

Ausztria állarajogi

Elnevezését és fogalmát

sem

nem

viszonya

kell keresni

sem

a

az államszövetségek kategóriájában."

Beksics másokkal egyetemben, de ennek

hogy megküzdjön a

reális unió

daczára

gylöletes államjogi

eszméje eUen, és a perszonáhs unió mellett.

Ámde találkoztunk

itt

ugyanazon közjogirási módszerrel találkozunk, mint

Beksics

történetírási

módszerénél.

Beksics

ugyanis

:

287

hosszasan bizonyítgatja az Auszlria és Magyarország közötti szonális

magyar

áJlamterület,

Bi'ksirs


»ii

de

beszélne,

:

külíin

a

külön

metjdöniené összes érvelését

Mert

nemhogy a külön sem

tíeksies

kormányzatnak még a nevét

a

Pedig a külíin kormányzat a perszonális unió-lele államjogi

emliti.

viszonynak egyik legfbb kelléke, lan.

De ha Beksics

azt,

hogy van

ám

Közjogi

is

egyenesen elválaszthatat-

beszélne

be kellene ismerni

:

a magyar statushatalmi ügyeknek

nem nem is

Inkább tehát

attól

s

a kormányzatról

mely

a

része,

egy

nem

alatt.

beszél róla.

—

azonban

Íróink

unió

volt reál

oroszlán

kormányzata

Magyarország külön

áll

Deák

Ferenczel

az

:

élükön

—

1867 kormányzat rd kivétel nélkül épen

mikor bizonyítgatják, hogy Magyarország és Ausztria eltt

per-

magyar

magyar törvényhozás,

e<ji/szerrc

kilKtijijjn.

<'(ji/s::('n'ien

korniiíni/zdfról

u

ezt

l)izonyitják

a küKin Iróniu-öküsrxlés, külön

király,

(/c/

állanijopi viszonyát:

uni(')

a kíi/ün

között

olyan súlyt fektetnek, mint a külíin törvényhozásra.

Ez unió

<í)iiii/ir<(

elméleteinek

méltónak sem létrehozott

—

az

ország kormányzatát súlya

nem

tehát

bizonyítási

küszöbölni.

a XII.

Ez

is

a

kivételt,

ki

eltt az

orszái/

hogy azt a perszonális és

tárgyalásánál

Nem

említi,

mert

államtan

még

:

reális

megemlítésre

csak

az 1867

XII. t.-cz. által

ha összes közjogi

taglalgatván.

alakulást

államjogí

uj

képez

/(ippálict,

közjogi

találja.

módjára

íróink

Beksics

csak

alul

ktirmányzafa

követelményeihez

—

képest

az

latolgatná: e tekintetben a mérleg

egyen-

Ennek kikerülése

végett

t.-cz.

javára

ülne

ki.

rendszerébl az ország kormányzatát ki kellett azonban nem egyéb, mint közjogunk államtaní

falzifikácziója.^

1

ujabb közjogi

Íróink

(köztük

Kmety Károly

helyezkednek, hogy Ausztria és Magyarország közötti perszonál, vagy s ezt azzal

is)

beosztása bátran

reál unió kategóriájába való

álláspontra

arra az

állaiiijogi

kapcsolatnak a el

is

maradhat,

indokolják, hogy történeti alapon fejlett intézményünket irodalmilag

ne idomítsuk minden áron nagy állambölcselök általános tanaihoz, mert csak a tényleges viszonyok eladásával kerülhetjük ki azt, hogy nem tévedünk az államkapcsolatok doktrínáinak útvesztibe.

Ha azonban legfelségesebb

elfogadjuk ugy épen a magyar közjognak Deák Ferencz produktumát kellene a magyar közjogi

ezt a tanítást

müvét.

:

irodalom doktrínáiból kiküszöbölni. Ezt pedig hiába kedvéért

Ern

sem

idézett

tehetjük.

Eltekintve

mvében, hogy

a

azonban

perszonál és

!

az ujabb közjogi tanítások

ettl, helyesen jegyzi

reálunió

meg Nagy

kategóriájának

olyan

van itt, mint a terminológiának általában, hogy t. i. egy szóval jellemezze, megismertesse a tartalmat, a mi különben csak annak részletes szerepe

;

288

A illetve

61-es alap elhagyásának másik irányú közjogi változásnak,

átalakulásnak

:

a nemzeti jogoknak felségjogokká tétele

lett.

Ez szintén letérés a 61-es alapról, a hol a nemzeti jogokhoz való rendületlen

ragaszkodás

oly

komor

fenséggel

elszántsággal

és

hangöztattatott.

A

nemzeti jogoknak

felségjogokká

való

deriválása

által

a

nemzet ugyan soha sem veszítheti el államiságának attribútumait igy a magyar állami szuverenitásnak csorbulása s a 61-es alapnak c tekintethen való elhagyása által nem is abban áll. hogy nemzeti jogok felségjogokká nyilvánittattak, hanem abban, hogy az állam végrehajtó hatalmának körében, az igy felségjogokká tett nemzeti jogok: az állami szuverenitást csorbiló közös kormányzati orgánumok által gyakoroltatnak, s igy az azokkal való önálló és független rendelkezésétl király és nemzet közjogilag megfosztatlak. Mert ha pl. a magyar népnek a hadsereg egységes vezér-

—

—

vonatkozó katonai

letére, vezényletére és belszervezetére

jogai deriváczió utján felségjogokká király

ezen felségjogokat

magyar

pl,

szkítése

tiszta

hadügyminiszter

is

tétettek

gyakorolná

által

az teljes fényében ragyogna

Gondoljuk meg, hogy:

föl

„mi

azután

még mindig

ez

:

jogoknak, de a magyar

állami szuverenitás megcsorbításának épen s

nemzeti

mégis, ha a magyar

magyar közjogi imperiáhs orgánum,

ugyan a katonai nemzeti

volna

:

nem

lehetne

tekinteni,

is.

más volna

itt

az

élet"

ha a

magyar király katonai felségjogai magyar hadügyminisztérium utján gyakoroltatnának. az a hamis

Hogy párologna el egyszerre a magyar közjogból hogy a magyar király katonai felségjogai a

doktrína,

magyar nemzeti nyelvet szerint bánhat

el,

is

tartalmazván, azzal a király kénye-kedve

tehát azt németté

is

teheti.

Tehát ugy Magyarország kormányzata egy részének közössé tétele, vagyis az eUo iránija valamint a nemzeti jogoknak királyi felségjogokká tétele, vagyis a második irámj : Deák 61-es alapjának közjogi elhagyását jelenti ugyan, azzal a különbséggel, hogy

bonczolgatásával

volna

lehetséges.

Mert a mint a

szigorú

terminológiát az

tudományszak fejldése kívánja, ugy egyszersmind az is hozza létre. közjogi iróink közül Ausztriával való mai államjogi viszonyunkat Nagy Ern és Schwarcz Gyula tartják reáluniónak. Tévedésük röviden abban a magyar tételes közáll, hogy az állami szuverenitás államtani tételeinek kell disztingválását hagyták fig^'elmen kivül. jog szempontjából való (L. munkánk ötödik részének lY. fejezetét.) Deák Ferencz maga a viszonyt perszonál uniónak nevezte. illet

—

—

—

—

:

289

mig az utóbbi irány csak a nemzeti jogok tartalmát szükitelle, de magát a ma};yar állami szuverenitást nem érintette, addig az elbbi közjogi irány nemcsak sziikitette a nemzeti jogok körét, de magát a magyar állami szuverenitást is feltétlenül megcsorbitotta. A magyar közjognak feltétlenül áll ugyan az a tantétele, hogy a nemzeti jogoknak felségjogokká télele, vagyis derivácziója által a magyar állami szuverenitás nem csorbul meg (csak a nemzeti jogok szuverenitása szkül) de csak akkor, ha ezek a felség-

—

jogok a magyar

közjog

géniusza

értelmeztetnek és kezel-

szerint

tetnek.

De ha a magyar tetnek,

—

felségjogok közjogilag ugy értelmez-

királyi

a mint azt Beksics

is

értelmezi

—

hogy a

király azokat

nemzeti tartalmuktól kénye kedve szerint megfoszthatja, nyelv helyett a németet teheti

;

esetben

a magyar

ha tehát ez a kíizjogunkba becsem-

—

pészett példátlanul hamis doktrína

ez

s

a felségjogok igazi értelme

minden nemzeti jognak felségjoggá

tétele

:

egyúttal a

magyar állami szuverenitásnak pusztító csorbulását is jelentené. Ez esetben a magyar állami szuverenitásnak a csorbulását nemcsak a kormányzat egy részének közössé tétele idézné el, hanem a nemzeti jogoknak felségjogokká

csorba

még

való

derivácziója

igy

s

is,

a

szélesebbé, tátongóbbá tétetnék.

doktrína, hogy a magyar katonai felségjogainál magyar király a magyar teheti németté, nem fogadható el: épen ezért Deák sem fogva

Minthogy azonban

a

az

közjogi

hadsereg nyelvét

tekinthet e tekintetben

—

—

alapjának

61-es

elhagyása

magyar állami szuverenitás csorbitójának, hanem

által

—

a

csak a nemzeti

jogok szükitöjének.

Hogy pedig a magyar hadsereg nyelve mégis német az sem nem magyar törvény, sem nem királyi felségjog, hanem, egyszeren :

osztrák császári abszolutizmus.

Hogy Deák kiegyezési müvén a konzervatív Apponyi javaslatának közjogi hatásai feltétlenül konstatálhatok tileg,

Beksics azt

'

Deák tetben

:

azt ugy történe-

mint közjogilag kimutattuk.^ mondja,

politikáját, holott

Deák fogadta

dették 1848-iki

is

el

hogy a konzervativeknek nag^- része elfogadta

megforditva van

:

a kiegyezés, de csakis ebben a tekin-

a konzervativek (különösen Apponyi)

ezt a konzervativek. és

politikáját.

ha hirdették, igazsággal hirdették.

Hir-

Mert az

törvényeknek a november 17-iki (186G) leiratban csak elvi elismerése ugy a közjogban, mint a gyakorlatban annyi rendkívüli változ-

történt meg, de

19

::

?90

azonban az már kevésbbé mutatható ki, hogy Deákot 61-iki álláspontjának elhagyására. birták

Történetileg

okok

mif^'le

Közremködhettek

A

itt

történeti, közjogi, lélektani és politikai okok.

eredje

különféle okoknak egy közös

aztán a kiegyezés.

lett

Deákot már a kiegyezési munkálatokat készit

67-es bizott-

ságban többen megtámadták 61-es álláspontjának közjogi elhagyása miatt. Deák ezekre a támadásokra 1867 január 31-ikén a követ-

kezképen

válaszolt

,Ugy szólnak némelyek a mi javaslatunkról, mintha mi az ország jogainak feláldozásával alkudoztunk volna, némi kedvezések megnyeréséért. Egyéni nézet lehet az, hogy valaki javaslatunk az

ország

az

ily

valamely jogát

felszólalásokban

korlátolva

fekszik,

s

hiszi

melyet

de azon

;

vádat^

mely

pengetnek,

sokszor

oly

által

szigorúan elutasítom magamtól. Minket az országgylés bizott meg, hogy javaslatot készítsünk az úgynevezett, közös ügyek kezelésérl és e javaslatot mi elkészítettük, ugy mint azt meggyzdésünk szerint

érdekében szükségesnek, hasznosnak,

az ország tottuk.

Az ország jogainak árán semmit

ha. csorhifoffitk

azokat: e

felett

czélszerünek tar-

nem

vásárolni

akartunk, és

az ország közvéleménye fog

Ítélni."

Ezek a sorok már némi világosságot vetnek arra, hogy Deák pohtikai tekintetekbl hagyta el 61-es álláspontját. Deák azonban védekezésében tévedett. Mert a vád közjof/i a védelemnek

volt, tehát

Deák

is

közjoginak kellett volna lenni

politikailag védekezett, holott

E 67-es

politikai

nem

védekezéssel

;

e helyeit

politikailag támadtatott.

állítsuk

szembe Deák

61-es

közjogi védekezését .,

Lehet, hogy nehéz

idk következnek

ismét hazánkra,

megszegett polgári kötelesség árán azokat megváltanunk

Ha

nem

de

a

szabad.

trni fog a nemzet csüggedés nélkül, mint sei trtek és hogy megvédhessék az ország jogait, mert a mit az er és hatalom elvesz, azt id és kedvez szerencse ismét visszahozhatják de a mirl nemzet, félve a szenvedésektl önmaga lemondott, annak visszaszerzése mindig nehéz és mindig kétséges. Trni fog a nemzet, remélve a szebb jövendt s bizva ügyének kell,

szenvedtek,

;

igazságában."

A végsig fegyvertelen tatással kiegi/ezts

léptek

vitt

törvényesség,

a végsig

ellenállással egyesítve, jelent életbe,

meg

hogy Beksicsnek a kérked

az IS-íS-iki tüm'ni^ehnek

caal-

vitt

—

bár csak

állítása,

mintha a

közjogi Diagyarázata lenne:

mint a 48-as törvényekkel való hiu színjátszás.

—

e poetikusan szép

nem

fí7-iki

egyéb,

:

391

Nyoma

szavakban.

államférfiúi

nizmusnak,

nem

s

benne a

sim*s

a politikai meg^'yözödés,

állanak az eltérben, hiin követve Cicerót

opportu-

politikai

hanem

a nemzet

jo{?ai

omnibus

Palriae solum

:

carum est. De abban is tévedett r)eák, ho
Deáknak nagy jelleme errl van

a

alapjáról

sággá

lett

vádat

Nem

lehet

itt

—

tény

politikai

rideg

a

ingoványos

talajára

Opportunitási

lép

után

ISíJl

közjogilag

is

el.

Dezs szerint közjogilag kétféle szabadság nem korlátozott tökéletes szabadság;

1.

lelki-

doktrínákkal és

dönti.

szabadsággal járt

2.

nem

politikai és közjogi

a minthogy abban a nemzet

ugyan tagadni, hogy Deák

Szilágyi

meg-

ez a becsületes eljánis a közjogi bizonyos-

még meg nem

Törvény

van

:

által

nem

kívánságai által

A

közjogi tény a

meggyzdésnek

— de

teljes és tökéletes

Ámde

a

szintén becsületes

kételkedik,

is

elhagyásának

politikai

Ámde

És ha Deák a nemzeti jogok szikla szilárd

le.

politikai

eljárása lehet

kételkedjék.

is

alá tartoznak.

meggyzdésével,

ismeret

törvényekkel számol

nem

(Jl-es alap

kérdés

külön

két

tényei

mert a

szó,

bárki

hogy

kizárja,

föltétlenül

gyzdésének szinteségében

tart.

pohtikai

tekintetek,

helyzet

nemzet

a

és

korlátozott tökéletes szabadság.

Most már az a kérdés, hogy milyen szabadsággal járt el Deák Ferencz a 61-es alap elhagyásánál, és a kiegyezés megalkotásánál V Törvény, által

nem Vagy

kívánsága

közjogi

opportunitási

:

nem

által

volt

a törvény által

ezeken

alapuló

felségjogok

szabadsággal-e?

tekintetek,

helyzet,

politikai

a

nemzet

korlátolt tökéletes szabadsággal-e?

Most már az els esetben ez

vagy

szokás,

korlátolt, tökéletes

nem

:

korlátolt

vagy

meg

volt

Deák Ferencznek

tökéletes szabadsága,

vagy

nem

meg.

Ha meg

volt

ez

jogilag igaz, de politikai

Ha

pedig

szabadsága

a

törvény

által

nem

és mégis elhagyta a 61-es alapot

szabadsága,

:

nem

volt

meggyzdése meg

korlátolt

tökéletes

akkor a

vád köz-

:

mentheti Deákot.

a törvény által

nem

korlátolt tökéletes

ezen esetben az a kérdés, hogy mi kötötte meg Deák

kezét 1867-ben. 19'

292

Más nem köthette meg, mint a második pont Szilágyi

Dezs

tunitási

tekintetek,

nem

szabadságának az ellenkezje, vagyis politikai

a

helyzet és

:

nemzet

alatt

definiált

a csakis opporáltal

korlátolt

tökéletes szabadság.

Ámde

épen Deák

országgylésen

1866

az, a ki

Apponyival

és

Bartal

a magyar szemben igen

február 22-ikén

Györgygyei

élesen megtámadja az opportunitást, mely kevésbe veszi a törvényt, a közjogot, és az abszolutizmusnak nyit utat,

nem szabad

a tekintetekbl feladni soha

Königgrátz után olyan

gének a mértékét

volt,

nem

;

s

igy közjogot

ebbl

a politikai helyzet pedig

hogy ezt véve irányadóul Deák bölcsessé:

az események szabták

meg

;

végül történeti

hogy az 1865-iki országgylési képviselválasztásoknál a nemzet nem a 61-es közjogi alap feladásának a programmjával ment tény,

bele a választásokba.

Dezsnek

így tehát Szilágyi

a közjogi szabadságra vonatkozó

alkalmazott logikája szerint: a 61-es alap elhagyásáért méij politikai

meggyzdése sem mentheti Deákot. A kiegyezés eltti és utáni korszakok hogy Deákot közjogilag

—

története azt bizonyltja,

61-es alapjának elhagyásáért

— támadták

:

de

nem

—

sokan

egyúttal bizonyítottak

is.

támadták

A

közjogi

támadásokra a védelem ugy Deák, mint epigonjai részérl mindig politikai volt, s csak Beksics a „Duahzmus" czimü munkájában annak védi Deákot közjogilag is. Hogy sikerrel nem védhette meg :

bizonyára tételei,

nem

és a

Beksics az

oka,

magyar Corpus

hanem

az elméleti államjog alap-

Juris közjogi rendelkezései.

;

KILENCZEDIK KÉSZ. Történeti, közjogi és politikai tévedések az

törvényczikkely

1867

:

körül.

Az ezer éves magyar közjog legfontosabb, legsúlyosabb törvénye.

XII.

alap-

Fix pont az alkotmányban, mint Jeruzsálemi Endre arany-

bullája. Földnélküli

János „Magna chartája",

III.

Károly pragmatika

szankcziója. Magyarország társadalmi, gazdasági és politikai életének vízválasztója. Egyik szerint

:

az államférfiúi alkotó lángésznek szinte

példátlan müve, a másik szerint

:

a romlásnak indult magyar bajai-

nak legfbb kútforrása.

Sem találkozott

vény

tudós

meg ne

lehetetlen

sem közjog

és államférfiú,

még Magyarországon, róla

rontotta

volna.

tárgyilagossággal

a kinek

és

történetíró

nem

objektivitását ez a tör

Szinte

azt

irni.

Szent

lehet

mondani,

hogy

tíirvény,

vagy

az a

hogy minden embernek megrontja a judicziális eszét ? Alig lehet kétséges, hogy az emberi gyarlóság általános tipikumát örült,

nekem is viselnem kell. Ennek a törvénynek a magyar törvénytárba való beiktatása tisztán és ép ugy Deák Ferencz mve, mint az íirökül reánk hagyott és a magyar

szivébe

vényül beiktatott 61-iki két

—

szentesítés

nélkül

is

—

él

tör-

felirata.

Nem kétséges azonban, hogy Deák nemzete eltt 1861-ben magasabban állt, mint 1807-ben. Mert bármily jelentékeny is vol 1848 eltt Deák Ferencz szerepe, mint a rendi oppoziczió vezéréé bármily nagy volt késbb tekintélye ugy a császár, mint az országgylés eltt a kiegyezés létrehozására és a dualizmus állam-

forma megalapítására: a történelem eltt 18Bl-ben, mint a nem-

!

294

lelkiismeret

zeti

jogoknak

—

bölcs

és

mérsékelt

való összekapcsolója

áll

Azonban nemcsak

mint a

kifejezje,

a haladással, a magyarságnak

—

történeti

közszabadsággal

a

legmagasabban. történetileg, de közjogilag

legnagyobb

is

—

mint egykor II. Rákóczi Deák Ferencz 1861-ben. Mig Kossuth a Habsburgok nélküli Magyarország alkut nem Ferencz függetlenségének inkarnácziója: addig Deák a Habsburgokkal való

—

tr

önállóságának és alkotmányos jogainak

Magyarország

elszánt, de

bölcs megtestesítje gyanánt szerepel 61-es történetünk színpadán.

Deáknak

volt,

s

—

1861-ben

akarata

zetnek akarata

ezt az

—

úgyszólván

az egész

akkor egész

akaratot

nem-

világrendszer

választotta el Ferencz József a császár szándékaitól.

Késbb Mennyi

nem

jönni,

meg

megegyeztek. történeti, közjogi és politikai

azért

:

mert

tévedésnek

kellett

közbe-

hanem mert ugy egyeztek

megegyeztek,

a hogy megegyeztek

:

I.

FEJEZET.

Történeti tévedések. A pragmatika znnkczto nevezése.

el-

Magyarországon a törvények magyarázásának joga az 1791 t.-czikkely

lévén

:

els bekezdése értelmében

király és

országgylésen kivül nem gyakorolható. És

hiteles csak

országgylési magyarázat: ez pedig akképen történik

nak értelme és gyakorlata fog megállapittatni. " ^ Ez

és

király

nálunk

XII.

:

nemzet közös joga ,.a

az

mint azok-

nemzet közös megegyezésével a

törvénymagyarázási

hiteles

fszabály.

Az 1867 a pragmatika

:

XII.

t.-czikkely

alapjában véve

szankcziónak is nevezett 1723

czikkelyeknek országgylési, tehát

hiteles

:

nem I.,

II.,

egyéb, III.

magyarázata.

mint

törvény-

Nincs

a

magyar Corpus Jurisban ehhez fogható nagyobb szabású hiteles törvénymagyarázat. Ezen magyarázatnál fogva a pragmatika szankcziónak is nevezett 1723 I., II. és III. t.-czikkelyek olyan okozati összefüggésben állanak az 1867 XII. t.-czikkelylyel, hogy egyiket a másik nélkül kellképen meg sem érthetjük, ha a két törvénynek egymáshoz való közjogi viszonylatára történeti világosságot nem :

:

1

Ferencz József királyi hitlevelének

1.

§-a.

29.-,

Azonban „do

deritiink.

lépre

lata^-val állvAn

jogi kijelentéseit törvényes zsinórmérték

fogadnunk,

s

szemben: annak

gyanánt nekünk

kíiz-

el kell

is

csak a törvény tnei/hozdtahi/ior elkövetett mérhetetlen

történeti hibák í'elderitésére kell szorítkoznunk.

Jegyezzük meg

itt

összesen 69 szakaszból

szaván:

vim

„contra

:

az

ISO?

XII.

:

és ez a hatvankilenez I.

t.-czikkely

externam"

az a bvész, a

nincs a világon birt

áll,

magyarázat az 1723

hiteles

hogy

mindjárt,

egy

mint

szakasz,

bekezdésének eme három

alapszik. ki

t.czikkely

ismerni,

El kell

ilyen

kis

hogy többet

tojásból

volna produkálni és abból hosszabb pántlikát kihúzni.

Ezen produkcziónak az alapja egy fiktiv közjogi fogalom és a pragmatika szankczió volt, s igy els sorban ezen

elnevezés

:

elnevezéssel kell tisztába jönnünk.

A

szó

tárgynak

maga byzanczi eredet

közjogba

európai

s

valamely országos fontosságú

természet végleges szabályozását

ediktálifí

IX.

liajos

Károly

és VII.

franczia

jelenti.

Az

királyoknak

1269, illetve 1438-ban kibocsátott azon ediktumait nevezték legelször pragmatika szankcziónak, a melyekben a gallikán egyház szabadságának alapjai vettettek meg a báseli zsinat némely határozatai ellenében. V. Károly császárnak s

1549 nov. 4-ikén kibocsátott

a németalföldi tartományok egységét kimondó ediktumát szintén

pragmatika szankcziónak nevezik. Valamint azon ediktum matika

szankcziónak

neveztetik,

melyet

a

is

Bourbon

III.

prag-

Károly

spanyol király a spanyol és az olasz Bourbonok trónörökösödésére

nézve

1759-ben

kiadott,

végül egy

magyar közjogiró Bécsi Emil

Alkotmányjogában pragmatika szankcziónak nevezi a Németországban területi szuverenitással biró nemzetségek családfinek szuverén akarata által megállapított örökösödési rendszabályaikat

Már ezekbl

is

látható,

hogy az

európai

is.

közjogban isme-

retes pragmatika szankcziók kivétel nélkül egy

embernek abszolút

akaratán sarkalván

nem

ediktáli^

jelleggel

mködésének

és

:

államjogi szempontból azok

birtak.

Azokhoz

hozzájárulásának

a

népek

legúl'n^^

alkotmányos

miköze sem

volt.

hanem közre-

Szakasztott

van VI. Károly német-római császár osztrák pragmatika szankcziójának is, melynek az európai közjogilyen abszolút ediktális jellege

ban mai napig

is

alapvet fontossága van.

Az osztrák pragmatika szankczió 1713 Mi ez?

Nem

egyéb

az,

mint egy:

jegyzkönyv.

áprihs 19-ikén kelt.

296

Ez a jegyzkönyv ugy császár (mint magyar király hivatta

titkos

tanácsosait

három magyart, névszerint

jött

1713

III.)

:

április

minisztereit,

és

Károly

német

19-ikére

egybe-

hogy VI.

létre,

számszerint

22-t.

és

gróf PállTy Miklós országbírót, lUésházy

:

gróf korlátnokot és Kornis gróf erdélyi alkanczellárt és ezek eltt

udvari korlátnoka Seilern gróf által felolvastatta az 1703 szeptember 12-ikén Bécsben kelt azon Habsburg családi (eddig titokban tartott)

szerzdést,

a

melyben

I.

Lipót két

a

fia,

késbbi

I.

József

és

akképen szabályozta, hogy

VI. Károly között a kölcsönös örökösödést

:

„Ha József Magyar- és Csehország királya fiu- maradékok nélkül múlnék ki ennek örökös tartományai Károlyra szállanak. :

Ha

Károly szintén fiu-maradék nélkül halna meg, József leányaira száll az örökség s csak ezek kihalta esetében Károly leányaira.^ Ezt a családi elfogadta,

aláirta,

rendelkezést

a

két

apja jelenlétében

királyfi

mutuae

„pactum

s

successionis"

név

alatt

ismeretes. I.

József 1711-ben elhalt,

akaratával ügyet

egyszer

s

sem vetve az

Károly Habsburg családfi császári 1703-iki családi paktumra

félretélelével, az emiitett titkos

rendelkezéseket

hogy

teszi,

az

,

még még él

esetleg

leánya, elhalt testvérbátyjának Józsefnek

:

annak

tanácsban azon ediktális csak

születend

leányait a trón-

öröklésben megelzzék.

Ezen szíttetett,

s

ediktális

rendelkezésrl a jegyzkönyv már elbb elké-

annak már csak felolvasása

a titkos tanácsban

volt

hátra, a melyet Schickh János udvari titkos referendárius, császári

és fherczegi

közjegyz

teljesített, s zárt

be ezen szavakkal: ,Hogy

mindezek ekképen történtének és folytának, bizonyltom

saját

kezem

aláírásával és közönséges pecsétemmel. Bécs, az 1713-iki év április

havának tizenkilenczedik (19) napján."^ Ez a jegyzkönyv azután beillesztetett és vészévé lett a Habsburgoknak már elbb is létez Hausgezetzének és ezen jegyzkönyv a Hausgezetz-czel együtt neveztetik osztrák pragmatika szankcziónak.

Azonban jegyezzük meg

jól,

hogy a „pragmatika szankczió"

sem czimében. sem szövegében, sem ebben nem Hausgezetzbe beillesztetett

elnevezés ezen jegyzkönyvnek

sem mikor már

a

:

fordul el. 1

Salamon Ferencz

:

szankczió története. 72 lap. 2

U. 0. 106. lap.

A magyar

királyi

szék

betöltése

és a pragmatika

297

A

Werbczy

mit tehát

Kz

A magyarnak

ii{;yan

nak ezen

bnben

elvégre

volt:

tiiiiidegy

is

prajjiiia-

a Habsburgoknak volt a dolga.

egyik tizenkilencz, a másik egy hiján

hozom

húsz. Csak jellemzésül

..vérlupadásnak* (pro-

neve/: azzal kezddik az osztrák

ditio fraterni san<;niiiis)

tika szankczió.

Hárinaskönyve

föl

az osztrák pragmatika szankczió-

való fogantatását.

Jött ezután

1722,

KJ-ikán, a

s július

már megdol-

lélekben

gozott magyar országgylés egyetlenegyszeri nyilvános felolvasásra,

minden 111.

fogadja

vita nélkül

örökösödését inaugurálták,

ezimében, szintén

a csak 1723-ban szentesitett

el

országunkba

melyek

a

t.-czikkelyeket.

de

a

sem szövegében a

nem

található

De ha nem

II.

I.,

Habsburgok

a

és

nöági

mely törvényczikkelyeknek sem

..pragmatika

szankczió"

akkor miért

nevezzük

elnevezés

föl.

található

föl

:

ini

n

nöih/i

örökösödést behozó törcényt pragmatika szankcziónak ?

Ez egy olyan kérdés, a melyre sem Salamon idézett

müvében a pragmatika szankcziót

történeti

Ferencz,

a

ki

szempontból,

sem Deák Ferencz. a ki a pragmatika szankcziót közjogi szempontból, sem Beöthy Ákos, a ki már idézett hires munkájában azt meg politikai (í/Unnhölrselefi szempontból fejtegette és magyarázta :

nem

felelt.

A

országgylésen Debreczennek hires és nagytehetség a Deák által használt pragmatika szankczió-féle

61-iki

követe rosszalta

kifejezést, állítván, s igy

hogy az nincs benne a magyar Corpus Jurisban,

ezen elnevezés

alatt

mindenki, különösen az európai diplo-

máczia az osztrák pragmatika szankcziót fogja ország közjogi önállására felette sérelmes

érteni, a

és

mi .Magyar-

hátrányos következ-

tetésekre adhat alkalmat.

Deák

erre hatalmas beszédben

tartalmát az képezi,

hogy

midn

^

felelt

hazánk

Révésznek, a melynek

1741-ben Mária Teréziát

mególalmazta az eurófiai diplomáczia nagyon jól tudta azt, hogy ezen áldozatkészség az ország törvényeibe beiktatott nöági örö:

kösödés fejében történt. Erre

a

beszédre

elbeszélte magát, hogy

1

Kónvi Manó

:

Eötvös

Károly

szerint

Révész

Imre

ugy

hazament Debreczenbe, és többé az ország-

Deák Ferencz beszédei,

III.

k.

5S.

1.

298

gylésnek még a tájékára sem ment. Pedig bizony Révész Imrének még Deák Ferencz beszédére sem lehetett nagy oka elbúsulni magát. Nem lehetett. Mert nem arról van szó, hogy nem az 1723 I., II. és III. t.-czikkelyek képeznék a magyar pragmatika hanem arról, tudjuk, hogy most már ez képezi szankcziót, hogy ezt a három törvényczikkelyt miért nevezzük mi pragmatika :

—

—

szankcziónak ?

Ez a kérdés

„kiugró ponlja"

de

nem

felelt

munkájában, a

már ugy

— és

(hogy

Ákos kedvencz

Beöthy

meg Deák Ferencz, — 1866-ban megjelent Ferencz sem Salamon meg

kifejezését használjam)

nem

erre

felelt

magyar pragmatika szankczió behozatalával mintha az már 1722 eltt (vagy legalább is pragmatika szankczió lett volna. Mert sem az

a

ki

foglalkozik,

születésekor)

leg<jtt

propozicziókban. valamint

1722-iki királyi

az

adott

erre

ország-

gylési válaszokban, sem Szlula Ferencz nádori itélmesternek kissé émelygs, sem Csáky kalocsai biboros érseknek virágos beszédeiben, sem Nagy István alnádor eladásában, sem végül a országgylési

követeknek

megyei

pragmatika szankczió-féle

hiába

naplóiban

elnevezést.

keressük

nem akadunk,

Arra sehol

a s

ezeknek még eszük ágában sem fordult meg az. hogy most ök pragmatika szankcziót hoznak. Corpus Jurisunk tisztes tábláin egész 1867-ig csupán egyetlenegyszer, az 1848-iki törvények élbeszédeiben fordul el a pragmatika szankczió elnevezés ezen kitételben: ... „a pragmatika szankczió kapcsolatban

által vele válhatlan

viszonyai" és

—a

mely

doktrínájánál

„inseperabihter"

1723

:

I., II.

szankczió

Ha

és

t.-czikkelyek.

III.

a

tartományok

nagy

felhozult

iránti

törvényes

alább az „indivisibihter"

kifejtjük

—

nem

annyira

az

mint inkább az osztrák pragmatika

által inaugurált közjogi

tehát

álló

kifejezésbl — mint

kapocs értend. történeti

és

tekintély

közjogi

embereknek sem munkáiban, sem beszédeiben, sem 1867-ig a magyar törvénytárban nem találunk feleletet arra. hogy az 1723 I., II. és III. t.-czikkelyek, miért neveztettek el pragmatika :

szankcziónak elnevezés

désévé is

:

akkor másutt kell keresnünk az okot, a miért ezen államéletünknek, úgyszólván közjogi

köz- és

vált,

st mi

több, hogy az

meggyz-

a 67-es törvényhozás nyelvébe

átment.

Ez

az

pátensekben, intézett,

ok és

a az

királyi

reskriptumokban.

osztrák

az

kormányférfiaknak

osztrák

császári

Magyarországhoz

sokszor ultimátumszer átirataiban találódik

föl,

a melyek

'29y

Napyon

hemzsefrnok a prafrinatika szankczióra való hivatkozástól. természetes, hogy ezek

Ferenez, hogy

van

hirodalmat nemcsak verzális

magyar, és

külön

hanem ök

szankezió,

pragmatika

a

Deák

disztinguáltak, mint disztinguált

luuii

de

átl'ogo,

azt

külön

pragmatika

osztrák

szankcziói, mint az egységes

meg

egyúttal

is

uni-

teremti")

eszmét és közjogi intézkedést propagálták, és annak alkot-

mányos korlátait nemcsak hogy figyelembe nem vették, söt ennek a magyarok állal imputált értelmét a birodalom egységével merben ellentétesnek állították, ugy. hogy ezeknek a leiratoknak, átiratoknak és pátenseknek cdiktálisszerü

rendelkezéseibl

ható az, hogy az ö szemük eltt sohasem

alkotmányos korlátaikkal, hanem

t.-czikkelyek

megállapít-

tisztán

1728

az

:

és

11.

I.,

Ili.

egyedül az osztrák

pragmatika szankezió alkotmányos korlátai nélkül lebegett. A Habs-

burgok

pragmatika szankezió

a

birodalmat követelt eh\ III.

olyan

átható

merben

a mely

t.-czikkelyekböl,

és

elnevezésnek az egész Habsburg

ert

czentrálisztikus

tulajdonítottak

hiányzott és hiányzik az 1723

mely

a

pragmatika szankezió okozatából

egységesít folyó,

:

irányzatból,

és

II.

és

mint

a

I.,

hol csak alkotmányos, hol

már tényleges küzdelmek csak 1867-ben záródtanak le. Söt még ekkor sem egészen. Tudták és érezték ezt már seink is. Óvatosak is voltak, s

nem

a

találjuk

törvényünkben

sem,

pragmatika s

még

ott

:

X. t.-czikkelyben

még

:

is,

behozó

történik a nöági örökösödést

az 1790

szankezió

a

egyenesen

hol

I.

ott is

elnevezést

és

II.

egyetlenegy hivatkozás

törvényczikkelyekre,

hiába keressük a pragmatika

szankczió-féle elnevezést. Magyarország közjogi önállásának vesze-

delme mindig kiérzett ezen elnevezésbl, és Deáknak két feliratot és egy tudományos könyvet hálával es

az

is

ves2e
Imi.

ellen

S ha

tartozunk Deáknak, hogy az osztrák pragmatika szankezió,

1723

:

II.

I.,

és

111.

fenséges logikával kimutatta: egyúttal azt

ezíkkelyek

e

is

t.-czikkelyek

még nagyobb

közötti

kimutatta volna, hogy az 1723

sem

történetileg,

sem

különbséget,

oly

hálával tartoznánk, ha :

1., II.

és

III.

törvény-

közjogilag pragmatika szankcziónak

nem nevezhetk. sem járt volna. nági örökösödést behozó, s a Hausgesetz-be beillesztett jegyzkönyv sem nevezi azt pragmatika szankcziónak. Már Cziráky Antal gróf is megmondta híres közjogi És ezt Deáknak kimutatni

mi

nehézséggel

Annyival inkább nem, mert az osztrák

munkájában: „Sanctio pragmati(% codiccm domesticum ingressa non est."

300

Deák Ferencznek ezt kimutatni közjogi kötelessége is lett Deák Ferencz nagyon jól tudta azt, hogy az európai

volna, mert

közjogban

pragmatika

a

mindenütt ediktális jogi jelentsége tényleg az osztrák

mig az

is.

1723

:

volt,

nági örökösödést I.,

és

II.

mányos törvényhozási

ily jogi

s

feltétlenül

alkot-

S igy „de jure" csak termé-

van.

jellegük

és

természettel bir

elrendel pragmatika szankczió

t.-czikkelyeknek

III.

mindig

elnevezésnek

szankczió-féle

—

hogy az osztrák nági örökösödést elrendel intézkedés, daczára annak, hogy abban a pragmatika szankczió-féle elnevezés

szetes,

nem

föl

található

császári

—

ennek

örökösödést behozó 1723

alkotmányos világra, s

t.-czikkelyek a legteljesebb

III.

intézkedések

Mert a vizválasztót

történetileg,

lelkibélyegével

jöttek

a

nem

épen az képezi, hogy csak az

itt

alkotmányos törvényhozási intézkedésekre

sem

nem

jogilag

applikálható.

Hogy Deák ezen közjogi kötelességével nem az eredménye

magyar

cl,

s

a

különbségei Európa, de

Annyival

Történetileg beolvasztási azért,

ediktális,

az alkotmányos intézkedéseket egy-

kett

még

közjogi disztinkeziót

hogy

bebizonyítható,

rendszere

1723

mintha ezen

I.,

után II.

és

sem

a

nagy

disztinkczió

közötti

az osztrákok eltt

nem, mert 1867-ig maga a

inkább

sem akarta ezen

annak az

:

intézkedések jutottak és jutnak eyi/szerre befejezésre.

az abszolút, mint

formán takarja

élt

hogy az ugyanazon elnevezéstl osztrák

lett,

legális

A név ugy

— nem

tisztán

pragmatika szankcziónak tehát épen

:

féle elnevezés, ellenben az

és

az

jelleg intézkedésekre alkalmazható a pragmatika szankczió-

ediktális

sem

és

mert

ámde a magyar nági

alapult:

II.

I.,

törvényhozási

mint ilyenek

nevezhetk.

:

nevezhet,

mégis

intézkedésen

ediktális

sem

Habsburgdinasztia

elismerni,

sem

Habsburgoknak

csak hatványozott III.

közjogi

érvényesülhet.

t.-czikkelyek

nem

elérteni.

1723

eltti

tápot nyer,

tartalmaz-

nák mindazon alkotmányjogi biztosítékokat, a melyek bármi kívánni valót is hagytak volna hátra, hanem azért, mert a dinasztia ennek a kollektív elnevezésnek sohasem legális, hanem mindig ediktális értelmet, ert és hatályt tulajdonított, A Habsburgok a pragmatika szankczió-féle elnevezést a czentralízáczíó és germanizáczió predesztinált forrásának tartván

a mely nekik jogot ad szerint

bánjanak.

arra,

Valami

ugy tekintették azt, hogy Magyarországgal kényük-kedvük magasabb, Magyarország alkotmányos

életét és közjogi önállását az ö európai

alárendel eszme gyanánt lebegett az ugy lebegne) a Habsburgok abszolút

(s

:

birodalmuknak föltétlenül mintha még mai napig is

lelki

világa eltt. Azt lehet

:

:iüi

hogy

mondani,

kiapadhatatlan

gonoszságnak

a

forrása

volt

a/

imperiális rends/t'riikbcn.

Történeti

hogy a pragmatika szankezió nevében rsinalt

leiiy,

a bécsi udvar forradalmat 48-ban Magyarország ellen.

Krre támasz-

kormány átirata, azt kodva jött 1S48 szeptember adván tudtára a magyar országgylésnek, hogy a magyar pénz-, had- és kereskedeleniiigyel a birodalmi kormánynak követeli; erre támaszkodva jelentette ki, hogy I'. lu'nlináwl királynak nem voll havában

Jogd az lS48-l/ii törrnu/fh't

a bécsi

mert azoh sértik a j>ragmafika

s^rntesiffni,

1849-iki márcziusi oktrojált alkotmány,

Azután jött az mely a pragmatika szankezió alapján Magyarországnak még a nevét kitörölte az él államok sorából, s azt Ausztria Kronlandjává is

szankcziót.

Majd

tette.

26-án

jött

diploma, jött az

1800 októberi

az

kibocsátott

Keichsrath-pátens,

a

jött

18t)l

február

országgylést

61-iki

szétkerget rendelet, a melyeket mind-mind a pragmatika szankezió, szent nevére való hivatkozással követtek el a Habsburgok.

Még az pragmatika

országgylést megnyitó trónbeszéd is a nemzet elé akképen, hogy a a állitja

186ö/()T-iki

szankcziót

pragmatika szankczióból

folijó

fejedelmi jogokat

szentesitett törvények, igy tehát

—

léptethetök

elbb azon

ezek

bár alaki törvényességük

csorbítják

törvények

a

el is

:

a

„életbe

ismertetik

—

48-as

nem

ha csak

melyek a fejedelmi jogok hatályára és a

törvények,

kormányzat hatáskörére vonatkoznak, nem módosíttatnak." Ferencz József tehát az 18()ö/G7-iki országgylés megnyitásakor még teljesen egy húron a pragmatika szankezió tekintetében

—

—

pendült

Lustkandlal,

a ki a pragmatika szankezió erejérl szóról-

szóra a következképen

„És

igy

ö.

cs.

ir

kir.

Felsége

I.

Ferencz József, ha még

meg

akarná is királyi hitlevél által ersíteni Magyarországnak 1848. évi törvényjavaslatait, arra a többi örökös tartományok képviselinek hozzájárulása nélkül jogosítva

sem

lehetne, mert e törvényjavaslatok

egyenes ellentétben állanak az országok

azon kapcsolatával, mely

a pragmatika szankczióban van megállapítva." Ernyedetlen szívóssággal varrták tehát a Habsburgok a nemzet nem az nyakába a pragmatika szankcziót, de értsük meg jól :

Ez a nemzeté volt. ezt elismerte a nemzet, ezt nem kellett minduntalan a nyakába varrni, elég volt azt egyszer is oda varrni. Mert ha a Habsburgok a

1723

:

I.,

II.

és Hl. törvényczikkelyeket.

pragmatika szankezió értették

volna:

alatt

az 1723

akkor azok világos

:

I.,

II.

és

III.

t.-czikkelyeket

és félreérthetetlen alkotmány

!

:

302

nem mérhették

biztosítékai mellett

volna nemzetirtó ediktumaikkal

a magyar alkotmányosság ezer éves fájának tövére irtó fejszecsapásaikat. És igy ha közjogilag ilyen vérlázító igazságtalanságokat származtattak a Habsburgok a pragmatika szankczíóból bölcsesség :

még csak nevét is a magyar közjogba inaugurálni? nem a magyar törvénytár ércztáblájára kellett volna azt hanem inkább a poklok mélységes fenekére kellett volna

annak

volt-e

Bizony felvésni

:

juttatni

S ha már most a történeti és közjogi tényeknek ezen ismerete után

tévedés

végzetes

t.-czikkelyeket

volt Deáktól

is

az

1723

L,

:

fehrataiban és Lustkandl elleni

61-iki

és

II.

III.

tudományos

munkájában a pragmatika szankczió téveszt nevével felruházni

még menthetetlenebb

történeti tévedés volt az

1867

:

XII. t.-czikkely

alapjául és kiindulási pontjául a pragmatika szankczió-féle elnevezést elfogadni. (1867

Azonban

hogy a

tévedés,

XII. t.-cz. 6. §.)

:

meg

értsük

gyanánt az 1723

:

jól

:

és

I., II.

III.

nem abban alapul

t.-czikkely

XII.

ez

áll

és közös

a

történeti

pont

kiindulási

t.-czikkelyeket fogadta

el,

— hanem

hogy kifejezetten a pragmatika szankczió-féle elnevezést fogadta el, holott mint kimutattuk, ezen elnevezés a magyar közjog szempontjából nem hogy elfogadandó, st egyenesen elvetend lett volna. Mert a pragmatika szankczió mindig ediktum, és abban,

—

van pragmatika szankcziójuk, ellenben magyarnak ediktuma. hanem örökösödési törvénye van. a nem De nem is volt benne sem történeti, sem pohtikai szükség, sem állambölcseleti eszélyesség, hogy öntudatosan szankcziónáljunk olyan elnevezést, a melynek nevében intéztettek nemzeti létünk, igy az osztrákoknak tényleg

közjogi

önállóságunk

kíméletlenebb

és

szankczíóból

folyó

megírása

alkotmányosságunk

állami

és

legbrutálisabb s

támadások.

a Habsburgokat

még mesterére

Ezen

ellen

a

a

leg-

pragmatika

terhel irtóztató vádnak a

vár a magyar históriában.

Ezen történeti tévedés elkövetésére mi oka sem volt Magyarés erre oka annyival inkább nem lehetett, mert közös kiindulási pontul a pragmatika szankczió említése nélkül országnak 1867-ben

is

vehette volna a közös

södési törvényt s evvel

érdek is

viszonyokat involváló

tunk a pragmatika szankczíóval.

És ha már most

—

nági

épen oda juthatott volna, a hova

Deákot követte

—

örököjutot-

azon téves történeti

álláspontra helyezkedett az 1867-íkí országgylés, hogy az 1723 II.

és

III.

t.-czíkkelyek

is

pragmatika szankcziót

:

I.,

képeznek: a név

ao8

közösségének

legahiljh

(.'Ifogudása által

eztMi

kö/jogi kötelessége

is

volna a/ os/.lrák pragmatika szankczio tartalmát

lett

mcgismt'rni,

is

annyival is inkább, mert a magyar nüagi örökösödési törvény, vagy mondjuk magyar pragmatika szankczio a megállapított örökösödési :

egyéni

és az örökös

rend

kvalilikácziója

tekintetében

egyenesen

az osztrák pragmatika szankczióra.

\ital

Már pedig az osztrák pragmatika szankcziót. ugy a mint az az 18t)7-iki országa Habsburgok Hausgesetzének részévé lelt gylésen senki sem (még Deák se) ismerte. :

Kz az

1718

kissé

állilás

furcsán hangzik

április 19-ikén felvett

de igy van.

Mert az

jegyzkönyv, a melyet Salamon Ferencz

munkájában egész terjedelmében közöl, még nem az etj^z pragmatika szankczio. Már mondottuk, hogy ez a jegyzkönyv a Habsburgok családi Hausgesetzébe illesztetvén be: a jegyzkönyv

idézett

a llausgesetznek a trónörökösödésre vonatkozó többi intézkedéseivel e<jyiUf

képezi

ismeretes,

de

pragmatika

osztrák

az

Hausgesetz

a

A jegyzkönyv

szankcziót.

részét

többi

nem

kivéve

ismerjük,

azon részét, a melyet Széli Kálmán a magyar országgylésen 1890 november havában az egyenrangú házasság jogi ismérvei gyanánt felolvasott,

czimü

továbbá azt a

részt, a

munkájában kivonatosan

melyet

közöl, ^ s

Hormayr mely

..Anemonen"

P'erdinánd azon

l.

1 Kossuth i. m. II. k. 264. lapján a következ glosszát olvashatjuk: ..Figyelemmel kisérve az országgylés (1867) vitatásait, mindig lestem, ha nem akad-e valaki, a ki ekként szól Deákhoz: „ha már azt kívánják tlünk, hogy törvénybe iktassuk, miként az 1723-iki törvények a pragmatika szankcziót elfogadták, hát lejialább mutassák meg nekünk azt az állítólag elfogadott pragmatika szankhad lássuk, hogy mit nyilatkoztatunk elfogadottnak mert én azt sohacziót :

:

sem

láttam."

Csodálkozom, hogy

ily

felszólalás

nem

történt,

mert én csaknem

hitet

mernék reá tenni, hogy az egész 1867-iki országgylésen nem volt egyetlenegy ember sem, a ki azt a pragmatika szankcziót valaha látta volna. Maga Deák sem Hallottak tartalma felöl, a mint azt a történetírók rebesgetik, de magát az okmányt in extenso nem látták. Egy soha általunk nem látott császári edíktumot fogadtak el jogalapul a magyar államjogban. Merem ezt mondani azért, mert én százezernyi kötetekre men könyvtárakat kutattam fel a végett, hogy lássam már egyszer nem amolyan Hormayr-féle kivonatokban, hanem ín extenso, lássam már egyszer színrl-színre !

,azt a

medvét"

—

minden

s

fáradságom

hasztalan

volt.

—

—

Láttam,

hogy

a Lünig „Deutsches Reichsarchiv'-jára utal találtam ebbl egy könyvtárban 22 vaskos folio kötetet, végig kutattam, ez is hiában volt. Én a pragmatika szankcziót soha sem láttam s csaknem hitet mernék tenni,

Czíráky „Jus publicum"

hogy azok sem

látták, a kik azt a

jogalapnak elfogadták

I

:

magyar államjogban

kiindulási pontnak s

:

:

304

családi

intézkedésének

a

megváltoztatására

hogy

irányult,

az

örökösödés ne a Habsburgház bajor ágára szálljon.

Salamon

zket

Ferencz

munkájában

idézett

ugyan

követke-

a

Írja

„A következend

ülés

12-ikén

július

midn

tartatott,

is

a

ismét felolvastatván, az alnádor eladta, hogy

királyi propozicziók

mivel az elterjesztés els pontja azt tartalmazza, hogy az örökösödést Magyarországon ugy kell szabályozni, mint a többi

örökös országokban van, szükséges az otUini örökösödés rendét tudni. Ennélfogva szükséges az arra vonatkozó okmányokat ismerni. Ezeket hiteles másolatokban

Ámde szankcziót

Nagy István alnádor minden valószínség

egész

levéltárban fel

volna most

Ha

a háznak. Ezek sorban felolvastatnak."

a

terjesztett s

jelenleg

elb is terjeszti

1723-iki

nem

találhatók.

az

Hová

—

már megmondani.

nem

történeti kényszer alatt

törvényczikkelyeket, mint intézkedéseit

nem

szankcziót

állhatott,

ismerte egész terje-

semmiféle

:

hogy az 1723

:

morális H. és

I.,

a magyar állami alkotmányosság

— az osztrák abszolutizmus

nevével ruházza

HL

legális

intézkedésének a

ediktális

fel.

De mivel mégis felruházta az 1867 már alapjában elkövettetett az elsÖ :

:

alkotásánál

Ha már nagy törvénybe

országos

az

irományok között tntek el? Azt ugyan bajos

tehát az országgylés 1867-ben

és

—

országgylési

delmében az osztrák pragmatika

meknek

pragmatika

osztrák

közl okmányok

terjedelmében

rzött

másolatokban el-

által hiteles

szerint

t.-czikk

meg-

történeti tévedés.

történeti tévedés volt az osztrák császári érzel-

eme

intézkedéseknek átvenni

XII.

tévedés csak tetézdik az 1867

:

magyar

fkutforrását

ugyanazon névvel

és

XII.

illetni

:

a

ez

t.-czikkelynek

a

közjogi történeti

következ

kijelentése által

„Azon kapcsolat, mely egyrészrl a magyar korona országai, másrészrl Felségének többi országai és tartományai között jogilag fennáll, az 1723 dott

:

I.,

II.

és

III.

törvényczikkek

által elfoga-

pragmatika szankczión alapszik." Nyilvánvaló azonban, hogy Kossuth sorai

czióra vonatkoznak, mert

az

1723

:

I,

II.

szövege az országos levéltárban fekszenek

és el.

is

III.

az osztrák pragmatika szankt.-czikkelyeknek

szentesitett

:

305

De mosl már az a kérdés, melyik hát az igazV Az-e, ho^'V az

örökösödést

\7'2>i

inauguráló

szankcziónak (még

II.

cl

Deákot és mindazokat, a II.

és

t.-ezikkelyek

III.

cziónak

1/'^,')

ezrk

<(

y..

:

//.

III.

i's

ezek

nálunk

agyonczáfolja.

f.-rzilckfh/ a cl

fogadták

szankcziónak az ellögadás

r/ó7/

Agyonczálolja, mert

/tniíjnKtfi/id

ucni

viayti

hnni'vi

scíín/tczió,

:

már

annak

akkor

pragmatika

a

mert különben

léte/ni kellett,

mégis

pragmatika

szankcziót

fogadtak

akkor csak az osztrák pragmatika szankezió

1713-ban

lehetett,

:

sem

el

léte-

és

II.

í.,

ez

:

mert ez

III.

már már

ediktáltatott.

Kz volt a bécsi udvar százados felfogása

meg mi

tiltakozunk

tiltakozott

Deák

seink 1723-ban :

de

testünk és lelkünk egész

is.

Ámde

erejével.

ez ellen

Kz

ellen

Lustkandllal szemben.

is

Tiltakozott, de

el

szerint

ha ezen idézett szakasz szerint az 1728

igy.

t.-czikkelyek

volna

I..

inin/inatikn szankcziót.


el

:

volna mit elfogadni.

lett

s

17-'.'}

pragmatika szank-

De elbb pragmatika szankezió még Deák zett,

a nöá{íi

pragmatika

hogy az

kik azl állítják,

^^

tnnényezikkeh fixiddták

Ha pedig

nem

neveztetnek

is

minden kétséget kizárólag kimondja, hogy

világosan,

az

l.-czikkclyek, mint

III.

neveztetnek

is

ez az egyetlenegy

:

és

magyarnak), vagy az, hogy ez a három a pragmatika szankcziót?

pedig

törvényczikkely fotfadfo

I.,

:

alaptörvények

1867-ben mégis azt

iktatta törvénybe,

mintha

tényleg az osztrák pragmatika szankcziót fogadták

meynyirhálva

—

cs

alkotniányus

yarancziákkal

fel-

ruházni. Mintha körülbelül ugyanazon történelmi és közjogi folya-

mat jött volna 723-ban létre, mint a milyen folyamat Apponyi György memoranduma és Deák kiegyezési javaslata közölt ment 1

végbe,

s

könyvem kilenczedik részében, a birodalmi csizma

a melyre

analógiájában mulattam reá.

Ámde, ha a XII. t,-czikkely els szakaszának idézett kijelentésébl ezen történelmi és közjogi folyamatot kell elfogadnunk akkor meg Deák 61-iki két feliratának és Lustkandl ellen irt müvének dicsséges álláspontjai dlnek halomra. De minthogy ezeket az álláspontokat többé a magyar közjogi tudományosságból és szivekbl kiirtani

nem

lehet

:

ebbl most már

közjogi alaptörvény ezen

Deák történelmi ellentét.

csak

els szakaszában

az

következik,

kodifikált

hogy a

kijelentés és

és közjogi álláspontja között kiegyenlithetetlen az

Uti figura docet.

20

30é

FEJEZET.

II.

Közjogi tévedések. Kölcsönös védelmt

kötele-

zettség.

Magyarországnak

ma már

úgyszólván

kiirthatatlan

közjogi

jneggyözödése az, hogy a közös ügyek a pragmatika szankczióból folynak. Származik pedig ez a téves közjogi felfogás a XII. t.-czikkely

egész szellemébl, de legkivált

§-ainak

és 8.

2.

rendelkezéseibl.

„De lege lata" ezen törvényezikkelyen állva: most már közjogilag akképen kell disztingválnunk, hogy vannak olyan közös ügyek, a melyek folynak a pragmatika szankczióból és vannak olyanok, a melyek nem folynak a pragmatika szankczióból. Azok a közös ügyek, a melyeket

folyónak diszponál

már akképen

a :

a

XII.

t.-czikkely

pragmatika

a

magyar tudományos

állíttatnak az ország szine elébe,

körülmények között létezni

kell.

Vagyis

és

szankczióból

állami

közéletben

hogy azoknak minden

megszünhetik Ausztriában

:

az alkotmányosság, eltörlés folytán megszünhetik a XII. t.-czikkelynek jogi hatálya

:

de Magyarország és Ausztria között az efkHyi közös

ügyek

nem sznhetnek meg.

létezik

pragmatika szankczió

nek

:

Ezeknek

létezni

létezni keU

ezeknek

ha

me-rt

kell.

a

közös ügyek-

is.

Hogy ebben a doktrinában mennyi vizsgálódás tárgyává fogjuk tenni.

közjogi

igazság van

Mieltt azonban

arra

:

azt

térnénk

hogy vájjon a közös ügyek a pragmatika szankcziónak képezik-e közjogi következményeit reá kell mindjárt mutatnunk arra, hogy át,

:

kifejez

a pragmatika szankczió 1723-ban, ez a közjogi neologiát

ortodoxia pedig csak 1867-ben keletkezelt. Az a közjogi doktrína

hogy minden áron és minden körülmények között kell létezni csak a legújabb idben, 1895-ben, vagyis akkor támadt, a mikor az osztrák alkotmányosság bomlási processzusa a XII. t.-czikkely alkotmányos intézkedéseit kezdte a „quidtunc?" pedig,

közös ügyeknek

:

közjogi kényszere elé állítani.

Azonban már az a puszta

történeti tény,

hogy erre a közjogi

ortodoxiára a pragmatika szankczió behozatala után csak 144 esz-

tendvel jöttünk rá: mutatja ezen doktrinának nagy önkényességét. Mert a közös ügyeknek létezése az 1723 I., II. és III. t.-czikkelyektényleg ben sem kifejezetten, sem burkoltan nem foglaltatván :

:

azok a XII. t.-czikkelyben csak közjogi következtetés utján terema mint azt tdtek meg. Ez a közjogi következtetés azonban

—

:

:{oí

lilább

— szintén

ropjuk

láliii

már csak egy másik,

kezménye. Azonban közjogi

hogy

szabály,

\7)1'A

közjogi

I.,

:

és

II.

\7S\

nem

es

II.

I..

:

foglaltatnak

ezek

t.-czikkelyekbcn

111.

azokból

:

önkényesség nélkül

magyar közjogban

következtetést

azonban az

Minthogy

csak közjogi premisszából lehet dedukálni.

—

az

t.-czikkclyokböl származtatott közjojíi következtetésnek a követ-

III.

[íremisszák

közjogi

a

sem lehet De hogy a közös ügyek a

következtetéseket

közjogi

dedukálni.

mégis a jogfolytonosság

látszatával

birjanak

ezt a kíizjogi dedukcziót az 18((7-iki törvényhozásnak a saját közjogi

mentségére

megtenni.

kellett

és igy

léti'zo

pulitili((i

nem

ix

hogy a

tehát op/iorfiaiitást

Ámde

nemzet

a

is

ha valódi szükség van rá

s

lehet kifogást tenni, mint a

ellen.

tehette

nmi

tett.

opporlunitás

politikai

tencziájához tartozik,

nem

nem

t.-czikkelyeknek

III.

látható konstilutiv közjogi diszpozicziói helyébe

trk'niti'tfh-et,

Igaz.

és

II.

I.,

:

máskép

azonban

Kzt

meg, csak ugy, hogy az 1723

közjog

élet-exisz-

ellene

:

ugy

ép

intézkedései

konstituáló

a XII. t.-ezikkely megalkotásánál a politikai tekintetek

ez a politikai opportunitás közjogi indok (hogy

t.

hogy

eltérbe, de ugy

helyett a közjog tolatott

takaróval

közjogi

az

ez

uk,

ig
boríttatott

mert

le,

a közös ügyek a pragmatika szankczióból

i.

folynak) hozatott föl a közös ügyeknek statuálására, holott azoknak

az alapja

nem

hanem

közjog,

Fölhozatolt ugyan is,

de már

politika volt.

közjog mellett

politikai opportunitás

a

csak azon közjogi feltevésbl indulva

létezése — még

ügyek

a

hogy a közös

ki,

politikai opportunitás nélkül

— közjogilag

is

pragmatika szankczióból. Ez azonban közjogilag éppenséggel nem áll, mert nem folyik. 144 esztendeig nem folyt, s ha 1867-ben ez a közjogi valótlanság

folyik a

mégis törvénybe önálló 144

azon

iktatva:

lett

esztends állami

nyilvánvaló

hogy

ls07-hen csak

az

köz/uf/Uag

fogadják

el,

—

:

tnjék

meg

melyeket

—

közjof/ilof/

törvénybe

látszassék

föl

a

(/olo(j,

wlmfir/ iktatva,

ugrás

közjogi

elfogadják,

XII. t.-czikkely

hallgatag ugyan, de

mégis

vagif

volna történni.

valótlanságát

st nemcsak

tulliczitálva azt fejtegetik,

a

a

mintha

már 1723-han,

kellett

a filozofikus

kivétel nélkül

már magyar közjogban.

ezek

léteztek a

ezt

hanem egymáson

azok a közös ügyek, a sorol

lti48-ban

is

XII. t.-czikkelynek

összes közjogi Íróink

nt/i/

lett

ne

volna meg, a minek

történt

Beksics szerint legnláhh

ezt

eltakarására

közjogi czélzattal, hogy

természetben,

A

lét

csak annak a

ez

hogy

egyenkint

föl-

közjogilag 1527 óta

20*

;

308

Azonban értsük meg tése

pragmatika szankczióba ségnek

mint

ezt,

:

XII. t.-czikkely kijelen-

következményét

közjogi

a

képezik

védelmi

belediktált kölcsönös

szempontból nekünk

ezen

mit

a

kötelezett-

magyarázatot „de lege lata" nekünk

hiteles

fogadnunk, de

el kell

minthogy a

jól:

ügyek

közös

a

szerint

is

el kell

is

fogadnunk: az „de lege ferenda" épen nem fogadható el, annyival inkább nem. mert „de lege ferenda" követtettek el azon közjogi nagyrésze,

tévedéseknek

melyeket

a

tanulmányunk tárgyává

itt

teszünk. Íróink azonban,

Közjogi

szempontjából

igazságot „de lege ferenda"

És ebben hagyják folytán

nem

azt,

közjog

lata"

:

hogy a mi csak annak (jijökere

—

közjog

lett

lege lata"

azt mint közjogi filozofikus

:

elfogadják.

is

Mert egytöl-egyig figyelmen kivül

tévedésük.

rejlik

már csak a „de

mit

a

hhet elfogadni

és

kell

tekintetbl

politikai

—

épen

mert

„de

lett

pohtikai

már

„de lege ferenda" közjog

lege

tekintetek ipso

facto

lehet.

Azon

állitás

óta

t.-czikkely

ugyanis, hogy közös ügyek

vannak,

hanem

nemcsak az 1867 már 1867 eltt

léteztek azok

magyar közjogban, mint a pragmatika szankczióból védelmi kötelezettségnek következményei, s hogy a azokat csak pontosan és határozottan kijelölte:

szempontjából sem

Nem

a történeti,

sem

tagadható ugyan, hogy valamint

közössége,

(és

nem

állja.

személyének

Magyarországot azon

nemcsak az örökös tartományokkal) a melynek

Magyarországgal ugyanazon fejedelme volna

tartalmazta

lege ferenda"

„contra vim externam" beállható állapota

a

politikailag és történetileg érintkezésre utalta

birodalommal

a

XII. t.-czikkely

..de

uralkodó

az

is

folyó kölcsönös

a közjogi kritikát ki

ugy

XII.

:

az

egymásra való

volt

:

de hogy ez a viszony

utaltságnak

bizonyos tekintetben reál-unitást kifejez

—

nagy

—

mértékét

és

azon

közjogi

szükségességét, a melyet közjogunkba a XII. t.-czikkely inaugurált

egymásra való utaltságnak egyenesen közjogi következményei volnának a XII. t.-czikkely által megteremtett közös

s

hogy ennek

ügyek: lehet.

azt

St

az

sem

sem

közjogilag,

ellenkezleg a

,

történetileg

esetleges utaltság a közjogi állandó utaltságnak

intézményes formáját

is

kizárta, kizárta pedig a

határozottsággal. Ezt és azt, hogy

ségnek befészkelt doktrínája is

nevezett

1723

:

I.,

II.

bebizonyitani

nem

contra vim externam "-ból származtatott

nem és

III.

még a legcsekélyebb legnagyobb öntudatoi^

a kölcsönös védelmi kötelezettfolyik a

pragmatika szankcziónak

t.-czikkelyekbl,

tehát

hogy a

30f»

nem

közös ügyek

nak

:

közjogi következményei a pragmatika szankc/iú-

mint közjogilag be lehel bizonyítani.

iigy történetileg,

Ugyanis akár Salamon létrejöttére

vonatkozó

Fereneznek

61-iki

Kercncznek a pragmatika szankczió alapvet történetét forgatjnk, akár Deák Lnslkandl elleni müvének a prag-

és

feliratait

meggyz

matika szankezió lényegét és czélját kifejez olvassuk a

XII.

:

nem

meg azokban

találjuk

t.-ezikkelybe

átment

is

az

országgylésnek

18()5/()7-iki

azon

a melyet ez a

állásj)ontját,

pragmatika szankczióval szemben elfogadott, hogy

érveléseit

t.

i.

a pragmatika

szankezió 17:23-ban a kölcsönös és viszonos védelmi kötelezettség

domináló tudatosságával

Magyarország

volna

jött

létre.

Már pedig

a XII. t.ezikkely

tartományok között fennálló

örökös

osztrák

az

és

kölcsönös védelmi kötelezettség közjogi következményének mondja

Hogy mennyire tévedt

a közös ügyeket.

Az 1723

és

II.

I.,

:

pragmatika szankezió és

i
való

iktatása

czHja

ki zú róla (/ok

volt,

s

magyar magyar királynak a Habsburgok nöági trónörö-

létrejöttekor

kösödésének a magyarok

legott bebizonyítjuk.

:

t.-czikkelyek, vagyis az u. n.

III.

III.

:

Károly

által is való elfogadtatása, tehát

törvénybe

Magyarországot illetleg ügyet sem vetett a

védelmi kötelezettségnek azon csak l(S07-ben hangoztatott czéljára,

hogy ez a védelmi kötelezettség Magyarország részérl az osztrák örökös

tartományokra

vetett ügyet,

török

meg

ellen

ta

kiterjesztessék

is

pedig

m.ég

azért

nem

mert Magyarországot szerinte akkor is neki kellett a megvédelmezni, nemhogy tehát az ország védte volna

török ellenében. Mikor Károly csak

a lelkeknek elkészítése után merte az

kösödést

;

elhozni

hogy ezenfölül

:

még egyéb

kélte volna a magyarokat.

törvény szerint kivül semmiféle

hogy a magyarok

örült,

— nem más

is

tapogatódzás és

tiz évi

országgylésen a nági örö'-zt

elfogadják,

kötelezettségek elvállalására

Nem

is

ösztökélte, s a

vállaltak a

is

magyarok

nemösztö-

—

a

nági örökösödés megtartásán

(védelmi) kötelezettséget.

De a mint 1723-ban a Habsburg-dinasztia

nem

számított arra,

hogy ötét majd Magyarország a ki szerinte magával is jó tehetetlen volt) fogja „contra vim externam" megvédelmezni: akképen Magyarország sem számított 1723-ban arra, hogy bennünket meg majd a Habsburg-dinasztia fog Európa ellen megvédelmezni. És ha

nem

számított:

helyesen

is

számított.

Mert

a

kik

a

kölcsönös

védelmi kötelezettség domináló doktrínáira alapítják a XII. t.-czikkely

közös ügyeinek a statualását: történetébl

egyetlenegy

nem mutathatnak

esetet sem,

föl

Magyarország

hogy 1723-tól 1867-ig, tehát

:

810

144 esztendn keresztül ez a védelmi kötelezettség Magyarország

Nemhogy megtörtént

Javára megtörtént volna.

leg a pragmatika szankczió szent

Miklós

szuronyos

kétszázezer

czár

gyobb bnt,

a mit egy uralkodó

volna,

nevében hozta

1.

st

külintervenczióját

nemzet

ellenkez-

Ferencz József (a

legna-

ellen elkövethet) a bol-

dogtalan Magyarországra.

És ha az osztrák örökös tartományokból a török ellen hadi

néha napján jött is az országba hogy ez a segély nem annyira jóvoltukra történt, A támadás mindig a a mi, mint inkább az mi országunk területén fogódott föl és igy mindig a mi testünk védte els sorban az nyugodt állami fejldésüket. A vész, mikor már az országuk testéhez ért kimerült, elzúgott, megsznt, elenyészett. Ök csak Magyarország holttestén keresztül valának megtámadhatók, s ha mi elvérzünk a sor ö rájuk kerül. A mit tehát az osztrák örökös tartományok a legnagyobb önzésbl, életszükkatonában és

segély

ezt

pénzben

seink mindig ugy fogták

föl,

:

:

ségbl, de

ekkor

is

önzésbl a 67-es doktrína

kitalálói

és

közjogi következményeket származtattak Eltekintve

azonban

szeres, se állandó

ebbl

mindig kénytelen-kelletlen teltek:

nem

hirdeti

örökidkre szóló

le.

mindezektl, ez a hadi

volt,

s

ilyen

az

hadi

se rend-

segély

segélyeket a pápától, a

bajoroktól, a francziáktól, a spanyoloktól és a lengyelektl

is

kapott

Magyarország. A Habsburg-császárok nagy ármádiáját pedig nemhogy kívántuk volna, de a templomokban imádkoztunk, hogy azok-

mentsen meg bennünket az Úristen. Hol volt tehát itt meg a azon akár történeti, akár közprzefe^ jogi a melyet ezek a doktrinerek az 1723 1., II. és HL törvényczikkekbe a hatvanas évekbe belediktáltak? Igaz ugyan, hogy Magyarország 1741-ben megmentette Mária Terézia trónját, illetve Magyarországon kivül fekv országait, tehát látszólag meg volt a védelmi kötelezettségnek Magyarország részérl tól

kölcsönös védelmi kötelezettségnek

:

való

kölcsönössége, de

megtettek

ugyanazt

—

a

mit

a

magyarok 1741-ben királyukért

ismerve a magyar jellemet

pragmatika

szankczió

nélkül

— is

nem

kétséges,

feltétlenül

hogy

megtették

volna.

És hogy az a doktrína

—

hogy

a

közösügyek a pragmatika

vim externam"-ból származó kölcsönös védelmi kötelezettségnek lennének közjogi következményei csak 1867-ben találódott ki, s az még 1861-ben ismeretlen volt arra a legmeggyzbb példát nyújtja nekünk Deák Ferencz 61-iki szankczióban

foglalt

..contra

—

311

els felirata, a melybl kezket kell idéznünk

áll

ilása inak lovábbi

bizonyilására a követ-

:

tekintsük

örökös

az

tartományok politikai belyzelét, múltban és jelenben. Akkor, midn a pragmatika szankczió köttetett, az örökös tartományok a nénu;t-római birodalomboz tartoztak. Magyarorszáfí pedij; annak része solia nem volt. A német-romai ..De

birodalom

egyes

böz

Magyarországnak

volt

országainak

IViulális

nem

természete

annyira külön-

semmi más balalomtól különböz jogállású tarto-

feudális,

függ közjogi állásától, liogy ily mányok között mást, mint csupán perszonáluniót létrehozni nem Midn késbb a német-római birodalom bomla.is lehetett volna. dozni kezdett, els Ferencz 1804-ben a római császársági czim nt-m

helyett az ausztriai örökös császársági czimet vette

országra nézve augusztus lentette,

hogy

e

czim fölvétele

és alkotmányait legkevésbbé

által

Magyarország

sem kivánja

(1861)

az

A

német szövetségnek.

melyek terhekkel járnak

ausztriai

szövetség ;

örökös iránt

jogait,

kije-

törvényeit

csorbítani, s hogy Magyar-

ország elbbeni státusjogi állásában továbbra Jelenleg

de Magyar-

föl,

ünnepélyes nyilatkozatában

l7-én kelt

is

megmarad.

tartományok

kötelezettségeik

a szövetség határozatai

tagjai

a

vannak,

kötelez ervel

birnak minden a szövetséghez tartozó országokban.

Magyarország

német szövetségnek. A német

énlekek^ miket

ellenben

nem

tagja a

az osztrák tartományok védeni iifer/eii

éniekek.

s

elmozdítani kötelesek, ránk nézv

A szövetséges hatalom, mely az

osztrák

tartomá-

nyokban némely tárgyakra nézve parancsoló hatalom, elttünk telidegen. Németországnak lehet háborúja saját érdekében, határai megtámadtathatnak és azon háborúban Ausztria köteles részt venni, köteles lesz védeni a megtámadott határokat. De az lióhonijok nem a mi háhonink^ az ö érdekeik nem a mi érdekeink, mi harrzninkban nem állanak, mellettünk nem fogják rédni ük

jesen

(I

megtámadott határainkat^ mert mi

nem vagyunk

a szövetség tagjai.

helyzet

országok között lehet-e szorosabb

kapcsolat, mint perszonal-unió?

Azon birodalmi tanácsban, melynek

Itt

különböz

politikai

túlnyomó többsége a német szövetségnek épen a szövetség mében le van kötelezve mi biztosítana minket, hogy akkor, :

értel-

midn

német szövetség érdekei nem ugyanazok, jogaink méltányoltatni s érdekeink kiméltetni fognak? A szorosabb a mi érdekeink és

a

kapcsolat alárendelne minket az

osztrák

többségnek,

st

aláren-

delne a reánk nézve teljesen idegen német szövetség politikájának is, a mell/tol mi riszonzástd .semmit sem követelhetnénk.

:

312

Valóban a magyar közjogi irodalomban meggyzbb érvelést föl annak bebizonyítására, hogy Magyarország és

nem hozhatunk az

örökös

osztrák

annyira

Ezek a 1.

szerint 2.

tartományok

között

kölcsönös

a

ez

védelmi

nem teremtdött meg. Deáknak szavai világosak, hogy ahhoz egy betül nem kell hozzátenni. szavak pedig kettrl gyznek meg bennünket A védelmi kötelezettség még 1861-ben maga Deák Ferencz 1723-ban

kötelezettség

sem

A

volt kölcsönös, annál

kevésbbé lehetett az közös

;

védelmi kötelezettség Magyarország és az osztrák örökös

tartományok közötti államjogi helyzetnél fogva netn is lehetett kölcsönös.

Ez az államjogi helyzet annyira kizárta a védelmi kötelezettségnek kölcsönösségét, hogy még kölcsönössé,

azt

szerint

—

Arra

még ezen a

ha szándékosan tenni

azzá

:

—

akartuk

Deák

volna

Ferencz

esetben sem tehettük volna.

védelmi

kölcsönös

doktrína értelmében mi

nem

közössé

pláne

kötelezettségre,

a mit a

már 1723 óta kötelezve voltunk

67-es

teljesíteni:

árt egy kis közjogtörténelmi fényt deriteni.

Els sorban

az a kérdés merül

fel

mit tartoztunk mi 1723

:

óta megvédeni? a)

az örökös tartományokat-e ?

h)

vagy a Habsburgok azon birtokait

is,

a melyek

nem

voltak

örökös tartományok ?

Másodsorban az a kérdés az örökös tartományok

c)

a

pragmatika

szankczió

:

zárt egészet képeztek-e, a

létrejöttekor,

vagyis

melynek

1713-ban,

illetve

1723-ban megállapított államjogi kapcsolatába többé országot,

tar-

tományt bevenni nem lehetett? d) vagy pedig azoknak államjogi tartalma hóditás vagy egyéb akviziczió folytán folytonosan bvülhetett-e ?

És ha ez az osztrák tartalom bvült ezzel együtt bvült-e magyar pragmatika szankcziónak, mint ünnepélyes szerzdésnek a tartalma is ? Vagyis annak a védelmi kötelezettségnek, a mit 1723-ban (ezen doktrína szerint) magunkra vállaltunk ma<játóf kellett-e rögtön nagyobbnak lenni, mihelyest a Habsburgok valamely országot Európa bármely sarkában megszereztek, vagy pedig nem kellett nagyobbnak lenni ? :

a

:

—

Mert csak ezen kérdésekre való biztos tudású

még Magyarországnak nagyságát még azok szerint

hatja

felelet

mutat-

a védelmi kötelezettség mértékének a is,

a kik ezt a védelmi kötelezettséget

!

:

3i;f

a pragmatika szankczióban fellétlenül

nak

meglevnek

és abból folyó-

állitják.

Mikor

akkor

1718-baii az

Belgium,

:

négyszög,

Lombardia,

velenczei

a

pragmatika

osztrák

Velencze,

a

Dalmáczia.

Isztria,

Nem

voltak

ezekre

nem

terjedhetett

ezek

teliát

a

ki

nem

létrejött,

híres

vár-

Lodoméria,

ílali(;ziu,

Krukku, iUikovina, Salzburg és Holstein mind birtok.

szaiikc/ió

velenczei

Habsburg

volt

örökös

tartományok

sem, tehát

védelmi

kötelezettség

kölcsönös-

sége sem.

Belgium és Lombardia 1714-ben az utrechti és rasladti békelett Habsburg-birtok. Gahcziát 1772-ben Lengyel-

kötések folytán

ország

els

svájczi

iiistorikus

felosztásakor

kaj)la

Johannes akarta

királyok moralitását

Mária

Müller

Terézia, a melylyel

szavai

megmutatni."

—

szerint

—

Velenczét

—

„Isten

a a

Isztriával

és a friauli herczegséggel 1797-ben Napóleon adta Ferencz császár-

ugyanekkor

nak, Dalmáczia (a

hova si jogon

tartozott),

nem

magyar

került

vissza

hanem

az osztrák császár jogara alá.

a

király

Salzburgot és a velenczei várnégyszöget az osztozkodó bécsi kongresszus

uralom

1815-ben

juttatta

mig

1846-ban.

Holstein

Habsburgok

a

1867-ben

mig Krakkó idre Habsburg

kezére,

rövid

kerül

alá.

Kzek mind részben az osztrák, részben a magyar pragmatika szankczió kelte

No már is

diktálható

történtek.

utóit

most, ha az 1723 ez

kölcsönös

a

:

I.,

és

11.

védelmi

III.

t.-czikkelyekbe bele

kötelezettség

fennállása

ebbe a doktrínába bele lehet-e azokat az országokat is foglalni, a melyek a szerzdés létrejötte idejében (1723-ban) még nem voltak osztrák örökös tartományok, de még Habsburg - birtokok sem ? Tartoztunk-e azon országokat is megvédeni, a melyeknek a megvédelmezésére

még ezen

magunkat 1723-ban

doktrína

szerint

nem

kötelezhettük

V

Erre szeretnék én kieléyitö közjogi feleletet kapni

Mert

azt,

hogy a Habsburgok

ezek a Habsburgok

által

százados

megszerzett

s

akvizicziói

folytán,

azok abszolút jogara alá

minden további magyar közjogi intézkedés nélkül belekerültek volna a magyar nemzet 1723 iki talán még feleletül „ünnepélyes szerzdésnek" a tartalmába Beksics szerint sem fogadhaló cl. Egyáltalában megmondhalja-e azt akár Beksics, akár más, hogy milyen államjogi alakulás és helyzet adta meg a Habsburgkerült országok csakúgy manától,

:

314

azon

birtokoknak

hogy

jelleget,

azok

„örökös

tartományoknak"

valának nevezhetk?

Kitl függött ez

Maguknak a Habsburg-császároknak abszolút

?

rendelkezésétl-e. azoknak családi tanácsától- e ? Vagy abba ugy a szerzett tartományok népeinek, vagy

vetséges országoknak

is

épen a német birodalmi szö-

volt beleszólásuk?

Azután ez a védelmi kötelezettség csak a Habsburgok örökös tartományaira-e, vagy pedig minden egyéb birtokaira

Az

„indivisibiliter"

mire terjedt

és az

kiterjedt-e?

is

kapcsa szintén

„inseperabiliter" közjogi

Csak az örökös tartományokra-e, vagy ezentúl az És ha ezen utóbbi birtokokra a fel-

ki ?

összes Habsburg-birtokokra ?

nem

oszthatatlanság és az elválaszthatatlanság államjogi kapcsolata terjedt ki

:

ennek daczára ezen

birtokok

valának-e

foglalhatók

kölcsönös védelmi kötelezettség doktrínája

alá,

a

nem valának

vagy

foglalhatók?

S hogy ez az amabilis közjogi konfúzió védelmi kötelezettség kölcsönössége közjogilag elveszett birtokokra? Alsó- és Felsö-Szilézia,

olasz

birtokok

mind közjogi kérdjelekké

teljes

legyen:

miképen

Belgium,

a az

áll

összes

az

alakulnak át ebben

a

nevezetes doktrínában.

Mindezek olyan kérdések,

sem a védelmi

t.-czikkelyek. felállító

sem

a melyekre

kötelezettség

az 1723

:

I..

kölcsönösségének

67-es doktrinerek közjogi világosságot

nem

II.

elvét

vetnek es

nem

melyeknek tudása, ismerete nélkül seink egyenesen a sötétbe ugrottak volna, ha a kölcsönös védelmi kötelezettség vetettek, de a

doktrínáját 1723-ban szerzdésileg elfogadták volna.

Deák szerint nincs prahiikusabh dolog annál, hogy ha valaki megvéd engem, én is tartozom t megvédeni. Ez egy bizonyos fokig igaz lehet. Ámde erre a tömérdek kérdésre, a melyek mind Deák praktikus elméletével állanak közjogi kapcsolatban maga Deák sem felelt meg. Deáknak ez a „praktikus elmélete" azonban szintén már csak 1867-ben keletkezett. Föl kell itt még hoznunk azt is. hogy az 1723 I. törvényczíkkelynek bekezdése „cum vicinis regnis et provinciis haeredi:

:

tariis

unione". vagyis szomszéd örökös országokról és tartományokról

beszél, ilyenekül pedig

bergek

öröksége

:

ugy

történetileg,

Ausztria.

tehát a védelmi kötelezettség terjedhetett

ki.

azzal bvítette

Stiria, is

mind

jogilag csak a Baben-

Tirol és Karíntia

legfeljebb

csak

ezen

tekinthetk,

országokra

a XII. t.-czikkely pedig ezen kötelezettség mértékét ki.

hogy azt a

pragmatika

szankczió határán

tul

315

az nrüköx lartományok és országok és tartonifuiyainak

orszáj^ai

már

tehát

tekiiitetheii

e

terére vitte

tin/ is

a

meiiiiyihen

az

örökíis

tartományok

kötelezellségbe a Habsburgok

védelmi

már akkor

császárt

az

felhozandó

is

11.

I.,

:

Isztria,

ki

európai

többi

is

ebbe a

helyett,

bir-

birtokokból

és

t.-czikkoly

III.

hogy a Habsburgok

itt,

de már Belgium,

törvény-

tartalmát

európai

mányai és országai a német császárság állami tozott,

t.-ezikkely

III.

a

Könnyen nagylelküsködhetett tehát

kikergették.

a 67-iki országgylés az ITSS

Még

összes

hogy ebbl a többi

tokait befoglalta. Igaz,

XII.

és

II.

!..

:

ö Felsége többi

A

i\l.

hanem azoknak

czikkelyeket noiiiesak iiiagyaia/.la. b(")vilette,

17l*-J

a/.

—

terérl

f<2iik

nem

tarto-

szövetségéhez

Lombardia, X'eleneze. a

Dalmáczia. üaliczia, Bukovina oda

rovására!

örökös

tar-

várnégyszög,

tartozott.

—

s

mikor

Ferencz József a/ 1851-iki drezdai szövetségi konferenczián összes (köztük Magyarországot

leigázott országait

be akarta vinni

—

s

igy

ha

:

ezen magas kalkulácziója

ezen

szövetséghez

való

el)be a szövetségbe

is)

hozzájárul

is

„örökös" tartományi jelleg államjogi kialakulásához

hogy

telen,

ezen

Habsburgok Azoknak

országoknak

„örökös"

szenvedett,

hajótörést

tartozás

:

nem

jellege

az

akkor kétségegészen a

imperiális akaratától függött. tehát,

a

kik

a

védelmi

kölcsönös

doktrínáját mindjárt 1723 után hangoztatják jogi

problémákat

és

magyar

közjogi

:

kötelezettség

mindezeket az állam-

kérdésekel

kellene

elbb

kielégitöleg megoldani.

De akár megoldotta-e

hanem

magyar történelemben, akár a magyar közjogban ezt valaki? Senki. Egy ujjal nem nyúltak hozzá, a

a 67-es törvényhozás ..de lege lala"

ják a magyar

történetírók

és

Beksics

a

közjogára állva kárpál48-as

országgylést, de

hogy végzetes tévedés volt tlük 1848-ban az u. n. olasz segély megadását feltételekhez kötni. Azonban ennyi közjogi homályosságban csak a 67 i
Kossuthot,

hogy különben sem ez volt a forradalom n'f/nl-a s mindenkinek eszébe kell venni azt, hogy a 48-as országgylés nem

kifejtettem,

a

dekadens 67-es országgylés eszével, hanem a saját ép eszével

gondolkodott.

azonban mindezektl: van-e abban állambölcseskötelezzük (1723) magunkat arra. hogy a mit a Habsburgok ,in sccula seculorum" a világ minden részébl összeharácsolhatnak s a mit bitor kény utján 1723 után kaptak. Eltekintve

ség: mi alkotmányosan

316

—

imperativ törvény hogy azt mind vérünkkel és vagyonúnkkal kötelezve legyünk megvédelmezni? hiányában Van-e abban állambölcsesség, hogy a világ legalkotmányosabb nemzete kötelezze magát arra. hogy azt a nemzetet és

—

országot

—

a mely talán eltiprott állami

számon zsarnokától

olasz 1848- és 1859-ben)

vagyonnal akadályozzam Gondolja csak azt

vagy lengyel

—

hogy azt én magyar

meg? meg Beksics, hogy ha

ö

vérrel,

magyar

volna

lett

emberig nemzeti

tartaná-e ezt a doktrínát

:

nemzeti életét kéri

létét,

mint kérte a lengyel 183U-ban és kérte az

la

olasz,

és közjogi

igazságnak ?

már

Ezek után

eredmény gyanánt

eddigi

kétségtelenül

is

kimondhatjuk, hogy a Habsburg-birtokoknak eme, tlünk különböz

— már Deák 61-iki felirata szerint — 1867

államjogi helyzete teljesen kizárta

szer

eltt

is

a

védelmi kötelezettségnek szerzdés-

kölcsönös

doktrínáját.

Tudjuk azonban, hogy az 1866 iki prágai békekötés folytán az osztrák örökös tartományok államjogi helyzete teljesen megés Habsváltozott, a Magyarországon kivül fekv Habsburg-birtok burg-birtok közötti különbség

megsznt

—

—

a mit ez az államjogi

s

még 1861-ben maga Deák Ferencz

helyzet

szerint

is

után már államjogilag bekövetkezhetett. Be Azonban ez a prágai béke 1866 október 6-ikán

1866

:

gette

ki

a

Habsburgokat

tanyájukból

hatszázéves

országból. És most figyelmet kérek

magának Deák Ferencznek

:

61-iki

:

kizárt

az

kelt. Ez kerNagy-Német-

Ezen idpontig (1866 felirata

:

következett.

is

értelmében

okt.

6.)

az örökös

tartományoknak államjogi helyzete nem lehetett olyan, hogy „velük szorosabb kapcsolat jöhetett volna

mégis

(1866 okt.

6-ig)

szó

létre"

sem

lehetett

—

ekkor

még

az

tudhatta, hogy

tehát

maga Deák

szorosabb kapcsolatról: ez a Beák 1866 me(j tesz arra

(ipsissima

országgylés megnyilt.

mikor a 65-iki

eJso

szerint

feléhen

nyugodott a prágai béke is

még

—

a

már mindent

nézve, hogy ez a szorosabb kapcsolat létrejöjjön

idk méhében még Szádova

És

verba.)

a mikor

s

.

Pedig

Deák sem

bekövetkezhetik.

Ausztriának államjogi helyzete 1866 els felében épen olyan volt,

mint

1861-ben

1861-ben minden

s

Deák

ha

szorosabb

kapcsolatot

hogy a még meg nem változott ekkor

már Deák

1861-ben,

szerint

szerinte

is

sem ki

szerint ez az államjogi kizárt

államjogi helyzet

zárta ki azt, a mi

volt

:

zárva?

helyzet

honnan van 1

még

az,

1866 els fele) öt évvel elbb,

317

Már Deák Ferencznek

idézeti soraiból

is

niegczáfolhatatlanul

kíWclke/.ik az. ho^íy az IROT-bcn keletkezeit kíizös

mint

ját,

|)romisszál

küzjofri

kölcsönössége

nem

védelmi

seiiimirejc

Ha pedig nem

képezte.

ii^'vekiiek alap-

k(»telezellséj,niek

képezte

akkor

:

a

XII. t.-C'zikkelynek a kíilcsönös védelmi kíileliízett.ségen alapuló kijelen-

tése

nem egyéb, mint A XII. t.-czikk

kötelezettségen

—

értelmében

történelmi lalzumon alapuló közjogi íikczió.

rendelkezései

a

szerint

—

jogviszony

alapuló

kölcsönös

pragmatika

a

védelmi szankezió

Magyarország és ö Felsége többi országai és

ennek

fenn, tebát

mányai közös ügyek statuálásának k(>zött áll

is

tarto-

korollárinmaképen a

közjogi

Magyarország és Ausztria között

kel-

lett létrejönni.

Ámde

ezen

koroUáriunmak

közjogi

a

igaz-e

közjogi

pre-

misszája ?

Ennek a közjogi valótlanságnak a kimutatása végett ismét csak Deák Ferenezhez fordulunk, a ki 61-iki els feliratában cn-r mnafkozi'ilaf/ a következket mondotta ..Fölhozzák ellenünk, hogy a birodalom érdeke a legfbb :

tekintet s

rendelni.

lomra

annak az

egyes

Nem vonom

nézve,

mely

részek

ugyanazon

saját érdekeiket alá-

kötelesek

kétségbe ezen

egy

igazságát oly biroda-

állitás

közjogi

alapon

áll,

melynek

egyes részei feltétlenül csatlakoztak egymáshoz, melyet szorosabb reál-unió köt össze. J)e Maf/i/diország az nralkodóhúzznl szerzödötf,

new

az

)ii'w

riddweh/

örökös

faifowányokkal szorosabh

;

közjor/i

szerzdött az örökösödés kapcsolat

fölött és

st még

fölött^

ezen

Ezen

szerzdésben is kikötötte független önállásának szerzdést kész leend Magyarország mindenkor megtartani, de azt megváltoztatni és heh/éhe szorosahbat áJlitani, magát az örökös biztosítását.

tartományok érdekeinek lekötni s ez által alkotmányos önállásáról lemondani, szándoka bizonyosan nincs.'" Tehát Deák szavai szerint, ha a pragmatika szankezió tartalmazná is ezt a kölcsönös védelmi kötelezettséget az nem Magyar:

ország és az örökös tartományok között,

a

Habsburg-dinasztia között

áll

fenn

és

hanem Magyarország igy

ezen

közjogi

és

tény

következményeképen a közös ügyeknek és nem Magyarország és Ausztria, hanem Magyarország és a Habsburg - dinasztia között kellett volna létesíttetnie. Az azonban közjogi képtelenség, hogy a

nemzet és dinasztiája

között

létesíttessenek

olyan

közös

ügyek,

mint a minket a XII. t.-czikkely létesített; ezen közjogi képtelenségnek elkerülése czéljából tehát az a közjogi doktrína találtatolt

:

318

hogy az osztrák örökös tartományoknak adott alkotmány folytán Deák szerint csak Magyarország és a Habsburg-dinasztia ebbe a

ki,

—

—

között kötött

magától

szerzdési kötelékbe, csakúgy

örökös tartományok

is

az osztrák

beléptek.

Ezt a mcKjától raló gyönyörséges közjogi doktrínát

fejezi ki

a XII. t.-czikkelynek a következ szakasza .,

Ezeltt Magyarországot illetleg mindazokra nézve, mik vonatkoznak, a magyar országgylés

érintett viszonyokra

s

az

a magyar

király közegyelértéssel intézkedtek és ez intézkedések megállapítá-

más ország

sánál

befolyással

nem

birt,

mert a magyar

az uralkodása alatt álló többi országok- abszolút

király,

mint

azon

fejedelme,

országoknak érdekeirl és teendirl abszolút hatalommal rendel-

Most azonban a legmagasabb trónbeszéd szerint lényegesen Felsége alkotmányos jogokkal hogy ruházta föl többi országait, azokat tehát abszolút hatalommal

kezett.

változott a helyzet az által,

nem

ezentúl

képviselheti,

s

alkotmányos

azok

nem

befolyását

mellzheti."

Ámde

egy

ünnepélyes közjogi szerzdésnek szöveg szerint

megállapított tartalmán

1723 a

:

I.,

II.

és

hogy

tény,

az

—

milyennek a

a

magyar közjogban az

—

t.-czikkelyek tekintetnek

III.

osztrák

népeinek

császár

változtathat-e

alkotmányt

:

'?

bvült-e a magyar pragmatika

Az osztrák császár ezen tényével

szankczió akképen, hogy a mi abban 1867-ig közjogilag laltatott

az

adott

abba most már magától belejött?

A

nem

fog-

védelmi

kölcsönös

kötelezettségen (ha az valahol fennáll) mitsem változtathat az, hogy

alkotmányos, vagy abszolút országokat kell-e megvédenünk. az,

hogy meg

védenünk

kell-e

és erre a

nem

vagyunk-e kötelezve, vagy

A fdolog

szerzdésileg

védelemre

vagyunk.

Mert mikor Deák azt mondta, hogy: „szerzdtünk az örökösödés fölött és

szavak

nekünk

nem valamely mindenki

szankczió-féle örökösödési kötelezettséget

nem

Deák szerint ugyanis Az örökösödés fölött. Hát más

Deák Tehát

fölött

szerint

:

igazat

ad,

hogy

a

—

ezen

pragmatika

szerzdésbl semmiféle kölcsönös védelmi következményeképen

ennek

és

ügyeket származtatni

szorosabb kapcsolat fölött"

fölött

semmiféle

közös

lehet. :

mi

fölött

szerzdtek-e

szerzdtek ?

?

nem szerzdtek.

nem szerzdtek

sem. (Mert azt csak senki

a kölcsönös védelmi kötelezettség fölött

sem

tagadhatja, hogy két szuverén állam

:

;'.!»

között létrejött kölcsönös védelmi kcitelezettséjí jo^íi

kapcsolatot tételez lla

a

közös

prdig e

loliitl

ügyeket,

már

szoinsuhh allam-

föl.)

nem szerzdtek: akkor közjogi

niint

nincs íMnhcrlia. a

következményt,

egy

ki

létez

néni

szerzdésbl származtat halná. ügy vélem,

liogy

Deák Ferencznek ezen logikája:

megcz;il<)l-

hatatlan.

Ha tehát

a dinasztiának és a nemzetnek egymáshoz való viszony-

latában a védelmi kötelezettségnek ezen tudatos törvénybe iktatása

nemcsak hiányzott, de tényleg az törvénybe sem iktattatott a védelemnek tudatos kölcsönössége kötelez formában még inkább l7"Jo-ban

hiánvzotl Magyarország és az osztrák örökös tartományok

közölt.

A mi pedig hiányzott a most már pragmatika szankcziónak is nevetörvénybl azt abban az osztrák örökös tartományoknak 18B7-ben

zett

:

sem

kapott alkotmányossága

diktálhatta bele.

még inkább megersitik Maga ez a sokat emlegetett

Ezt a históriai álláspontot és érvelést közjogi alaptörvényeinknek rendelkezései.

t.-czikkelyeknek ide vonatkozó része igy szól: ..Ö

császári s királyi legszentségesebb felségének, a jelen ország-

gylésre szerencsésen és igen nagy, valaha alig látott számban egybegylt országos karok és rendek iránt való atyai legkegyelmesebb hajlamát, s ezeknek fenmaradására s Magyarországnak, meg kap-

szomszéd örökös országokkal és tartományokkal minden eshetségre és a küls erszak ellenében is megállapítandó egyességre, és a bels nyugalom fentartására irányzott valóban atyai gondját és aggódását, ugyancsak csolt részeinek közállapota g\arapodására, s a

Ö

legszentségesebb császári és királyi felségének az ország,

ahhoz kapcsolt részek karaihoz és rendéihez lébl,

s

legújabban

buzgalmával,

intézett

elterjesztéseibl, jobbágyi

tett

atyai indulatnak

királyi

az

leve-

hségük hódoló

állandó melegével legalázatosabban

s

s

megértvén,

ez

nyilvánítóit különös

irányukban legkegyelmesebben nem szolgálván akadályul bármely ellen-

kegyéért, és azért, hogy

kez, a római szent birodalmat

s

az

európai békét

érdekl igen

nehéz gondjai és munkái, hü karai közé eljönni, s ezeket legtiszteletreméltóbb és legmagasabb személyében atyailag megvigasztalni, s elször és mindenekeltt, a hü karoknak és rendeknek minden eziránt elrebocsájtolt

megelz

legalázatosabb

esedezése

nélkül,

tisztán csak irántuk viseltetett atyai indulatból felajánlani méltóztatott azt, hogy örökös Magyarországnak, s az ehhez kapcsolt részeknek,

országoknak és tartományoknak összes karait és rendéit minden.

320

iigy

a hitlevélbe

alkotott

s

foglalt,

bármely más,

mint

országgylésen

a jelen

engedett

ekkorig

jövben

s

és

és

országgyülésileg

alkotandó törvényekben, jogokban, szabadságokban, kiváltságokban s

mentességekben, szokásokban, eljogokban megtartandja,

azokat

s

és azok mindegyikét legkegyelmesebben megersiteni kegyeskedett.

Ö

császári és királyi legszentségesebb felségének legalázatosabb

tlük kitelhet legnagyobb

hálát nyilvánitanak (1723

1.

:

s

t.-czikkelynek

a bevezetése). (Latinul

Paternam sane.

:

caesareae et regiae majestatis praesenti diaeta, felicissime. et viso

numero

clementissimam

et

erga

status,

frequentissimo

in

propensionem

congregatos

regni

in

aliquando

vix

;

permansionem.

ad

et

;

sacratissimae

ordines

et

eorundem. ac incrementum pubhci status regni Hungáriáé, partiumque stabilienda in omnem casum, etiam, contra vim externam^

cum

vicinis regnis

vanda domestica

provineiis

et

unione,

haereditariis

curam.

tranquillitate directam

conser-

et

sollicitudinem

et

;

ex benignis ejusdem sacratissimae caesareae et regiae majestatis,

ad status nibus

;

et ordines regni,

emanatis

tissime

literis

partiumque eidem annexarum clemen-

regalibus

devoto sane homagialis

tanti fervore

humilime

ac novissime factis propositio-

;

fidelitatis

intelligentes

;

eorundem

zelo,

et

cons-

pro hoc erga eosdem clemen-

voto, quodve adversum quibusvis gravissimis, sacrum Romanum impérium, et Europaeam quietem tangentibus curis, et laboribus, in médium fidelium statuum suorum semet conferre et eosdem in altissima iisdem summe veneranda persona sua. paterne

tissime exhibito paterni aífectus gratiarum singulari

non obstantibus

in

:

consolari

;

et

primum ac

statuum, et ordinum

ante omnia,

^x púra erga eosdem paterno

aífectu,

praevia

nullaque,

humillima

praemissa

catenus

fidehum

supplicatione,

universos status et

ordines

regni sui haereditarii Hungáriáé, partiumque, regnorum, et provin-

ciarum aliis

eidem

annexarum.

in

omnibus

quibusvis juribus, libertatibus.

tam

suetudinibus. praerogativis et legibus, hactenus ditis,

ac in praesenti diaeta, et in futurum

dendis conservaturam oíferre

clementissime possunt.

confirmare

maximas

;

et

easdem,

dignitate

fuisset

quam

diplomaticis,

immunitatibus, con-

privilegiis

concessis et

con-

etiam, diaetaliter con-

ac ;

earundem singulas humillimas, et

quam

sacratissimae. caesarae ac regiae majestati ideo

etiam gratias referunt.)

„Minthogy azonban azt királyok és fejedelmek

is,

is

különösen át

kell

látniok,

hogy a

a többi emberrel egyenlen, a halandó-

Hül

Ság végzetének vannak alAvetve

mind

fontolva,

ö

eldeinek,

boldogult

Józsefnek,

Majíyarország

éretten és {íondosun meg-

azért

;

császári

letíszenlségesehl)

dicsséges

felsége

királyi

testvérének

és

mind

királyainak,

most Icgkegyelmcschhen

kiváltképcii a

és

Lipótnak

ulyjáriak

iichai

iiralkodc)

és

[xmü^'

Icg.s/.cnlsé^'esclil)

császári es királyi felí^ógnek, a haza közjavának gyarapítására

hü

.s

polgárai örök holdogitására hadban és békében véghezvitt legdicsségesebb tetteit és cselekedeleit, a midn nemcsak ez örökletes Magyarországot s az ehhez kapcsolt részeket, országokat s tartományokat az emiitett dics eldeitl hagyott állapotban megtartotta,

hanem

a legutóbbi török háború alkalmával

is

annak Icgdühös ugyanezt

sebb támadásai ellenébon lelkesedéssel bátorságba helyezte,

diadalmas és szerencsés fegyvereivei, a hozzákapcsolt országokra és

tartományokra

is

nevének halhatatlan dicsségével

s

a karok és rendek,

valamint az ország magánpolgárainak örök biztosságára kiterjesztette,

hogy bármely

jöv idkben minden

megóva

lyektl

szinte

lelkek

legyen

áldástadó folytonos

s

egységében,

niindenktilso

eríiszn/:

szerencsésebben fenmaradbasson." (1723

ver apprime

(Latinul: Quia

subjectos esse

tot et tanta,

regiae

perspectum

etiam

hominum

mature proinde,

;

consulto

et

cum praedecessorum suae

leg-

is

elle)ii'h('ii

t.-czikkelynek

II.

l.JJ-a.

i

haberent; mortalitatis

perpendentes,

sacratissimae caesareae et

divorum olim Leopoldi genitoris et Josephi tum vei maximé progloriosissimorum Hungáriáé regum majestatis,

fratris.

pria

:

pariter, et principes, aequali aliorum

reges sorti

bels zavaroktól s veszényugalomban és a

kül- és

:

clemenlissime

regnantis

suae

regiae. majestatis, pro incremento

sacratissimae

caesareae,

prove

boni patrii publici.

et

fide-

lium civium suorum perenni salute. bello aeque ac pace, exantlata gloriosissima acta et facta

;

haereditarium regnum

dum non modo

hoc suum Hungáriáé, parlesque, regna

et

annexas,

provincias

statu per praeattactos gloriosos praedecessores suos positum

servavit

;

sed occasione

etiam

novissimi

Ottomanici

ferventissimos ejusdem impetus, idem animose tutata felicibusque

armis,

annexa eidem

in

regna

belli, :

contra

victricibus.

provincias,

et

in

con-

cum

immortali sui nominis glória, statutumque et ordinum, ac privato-

rum

regni

civium perenni

quibusvis temporibus,

externis,

confusionibus, et pericuhs praeservari tranquillitate, ac sincera

protenderit

securitate

ab omnibus

;

imo

et in

:

ut

etiam alma,

animorum unione, adversus

successivis

domesticis et

continua

omnem vim

etiam externam felicissime perennare possit.) 21

;

;

:

322

Azok akik

hogy a pragmatika

mondják,

azt

származik a kölcsönös védelmi kötelezettség

három szóra:

„contra vim externam"

szó magyarul annyit tesz, hogy

Az

elé

tárt

törvénynek

stilusban szerkesztett

:

:

szövegébl els

ellen."

és

nehéz

meg

kell

szervilis

sorban

csak erre a

Ez a három

hivatkoznak.

„küls erszak

eléggé

szankczióból

tisztán

kuriális állapítani

hogy ezen „contra vim externam" kifejezésnek mi a valódi nevezetesen azt. hogy mire vonatkozik, kif közjogi értelme, kell megvédeni és kinek kell a védelmet teljesíteni ? azt,

Küls erszak

meg

ellenében

lehet védeni

1.

Magyarországot;

2.

a magyar királyt

3.

az osztrák örökös tartományokat

német-római,

a

4.

magyar

király

Ha

is

késbb

osztrák

a

ki

egyúttal

ellen a

védelem

császárt,

volt.

pedig föltételezzük, hogy

küls erszak

kölcsönös kötelezettségét tartalmazza a pragmatika szankczió

:

az

a kérdés, hogy ez a kötelezettség Magyarország és királya között-e ?

tartományok között

vagy Magyarország és az osztrák örökös

fenn ? avagy egyik felül épen Magyarország és királya

—

áll-e

a másik

felül

pedig az osztrák örökös tartományok és azok császára között

áll-e

fenn ezen kölcsönös védelmi kötelezettség ?

Ez a kérdés már egyszer megfordult a magyar törvényhozás történelmének a szinpadán. Nevezetesen Tisza Kálmán 1867 január 28-ikán.

67-es

a

kötelezettség

országot,

illetleg a védelmi

irányában

áll

_

beszédében

ezt a védelmi

akképen magyarázta,

hogy Magyar-

bizottságban

kölcsönösségét

fenn, s

még

tartott

csak a király

kötelezettség

Egyik kötelességünk

— úgymond

a trónörökösödés azon rendjét,

személye

csak feltételesen.

e tekintetben is

Tisza

— elismerni

Kálmán

melyet az 1723:1. és

II.

törvény-

czikkelyeibe beczikkelyeztetett örökösödési törvény vagy örökösödési

rendelkezés

megállapított

a

;

másik

kötelességünk,

hogy védjük

és itten annyiban térek hogy én ezen védelmi kötelezettséget is egyenesen a fejedelem személyére óhajtanám vitetni és ugy magyaráztatni, mint a mely védelemmel a fejedelemnek és a fejedelem

fejedelmünk jogait külmegtámadások ellen

;

el a bizottsági javaslattól,

jogainak tartozunk. Az én

a perszonál unió

alapjából

meggyzdésem ;

mert az én

szerint tisztán folyik ez

meggyzdésem

szerint

különbeni egyedüli kapocs Magyarország és a magyar király egyéb

:

:

323

és tartományai kö/l a fejedelem ugyanazonossága. Tcliál

oiszcigai

az országnak kötelosségei egyáltalában

is

csak a fejedelem irányáhan lehetnek,

a fcjcdvli'm iráiiifáhmi, ffhát a

csak-

nézre

lu'u/e/emn'

/>•.

Késltlii lólroniagyarázlalások kikerülése végett óhajtanám legalá hh

magam

részérl megjegyeztetni,

soha oda inagyarázhaló nem tartozik

lehet,

óhajtanám

;

hogy

védelmi

kötelezettség

Magyarország a magyar

tartományai szabadságának elnyomásában

királyt töhhi országai és

segíteni

hogy ezen

megóvatni

hogy a védelmi esetnek beállta

nemzeten)

azon

jogát,

a védelmi módozat

fölölt és

felett

niaga határozzon."

Ugyanekkor Ghyczy Kálmán a következket mondotta „Az én nézetem szerint a pragmatika szankczióból nem a a közös és együttes védelem, hanem csak aimyi folyik, hogy valamint a pragmatika szankcziót képez törvényeinkben, t. i. az :

1723:1. és

hogy kültámadások viszont

ellen

Magyarország

megvédeni

Magyarországol Felségét

is

Hogy

tartozik.

kifejtett

:

arra nézve a

pragmatika szankcziót t.-czikkelyekben

III.

pragmatika szankczió

Felség

is

megajánlotta,

—

védeni fogja

és az uralkodóházat

ugy

jogaiban

a pragmatika szankcziónak ezen értelme-

zése, a melyet felállitok, helyes és

mány

uralkodó

az

t.-czikkelyekben

II.

képez

azokról,

nem

az,

áll

a mit az alválaszt-

következ okaim vannak törvényeinkben az a

fo/i/oyuáni/d

miket

:

1728

Elször a II.

1..

és

alválasztmány, mint a

az

adott el,

egij

szó smi

áll.

A

pragmatika szankczió elfogadásának egyik indokául ki van ugyan az 1723 1. és II. t.-ezikkelyekben fejezve az, hogy a ni

örökösödésnek elfogadása is

biztositható lesz

zoft köteJezettségf't

;

által az

de arra nézve,

vál/a/f

ország külmegtámadások ellen

hogy

Magyavorszáfj

közösen

uralkodása

elválaszthatlanul

és

hntáro-

rahin a rédrlcmn', a pragmutika szankczió-

han formulázott kifejezések nem foglaltatmik az egy fejedelem

is

alatt

és

álló

;

és habár onnét, hogy

országok és tartományok

feloszthatlanul

birtoklandók és

onnét, hogy az uralkodóház megajánlotta, hogy Magyarországot is védelmezni fogja, a dolog természete szerint következik, hogy Felségét jogaiban mindig védelmezendi, Magyarország is viszont

mint eddig

is

védelmezte. De ezen kötelezettséget, melyet Magyarvállalt, ugy mint az alvá-

ország egyenesen csak fejedelme iránt

lasztmány

az illet országok

és

tartományokra

is

kiterjesz-

védelemre

azon védelmet egyszersmind közös és együttes védelem eszközeinek kötelességszerig együttes elintézésére magyarázni, nézetem szerint nem lehet.

teni és s a is

teszi,

324

Hogy

a pragmatika

értelmezték

igy

seink

szankcziót

is

Nézessenek meg az 1740 esztendtl fogva a legújabb idkig azon törvények, melyekben akár béke. akár háború idején hadkiegészitésrl, vagy rendkivüli szubszidiumok Felsége ajánlásáról volt szó, soha ez ajánlatok nem tétettek többi országainak és tartományainak védelmére, hanem mindig mindig, kitetszik törvényeinkbl.

csak azon kifejezések használtattak, hogy az ajánlás tétetik ö Felsége személyének és

jogainak,

uralkodóház

az

méltóságának, az

ország alkotmányának, méltóságának és dicsségének

fentartására

igy értelmezte a pragmatika szankcziót az 1861-

országgylés

s

midn

is,

feliratában

2-ik

hogy

kijelentette,

iki

Magyarország

és

Felségének többi országai, vagy is az örökös tartományok között semmi más kapcsolat nem létezik, mint a fejedelemnek ugyanazonossága és egyedül

az

értse

meg

jól s

feloszthatlan és elvál-iiatlan birtoklás."

alapitott

erre

Azonban olvassa

el

akkor

mindenki a szórói-szóra idézett törvényt,

hogy még az

fogja,

látni

sincs benne, a

mit Tisza balközépi korában a törvénynek közjogilag imputált.

A

törvény

I.

czikkének bekezdésében

az

tisztán

foglaltatik,

hogy az országgylés megértette a királynak Magyarország és a szomszéd örökös tartományoknak küls erszak ellenében való és ezért az országgylés a megvédésére is irányzott gondját

—

-

királynak háláját nyilvánilja.

Tehát

a

törvény

szövege

szerint

a

mondta

király

az

azt

küls erszak ellenében is megvédelek benneteket. De az nincs benne sem ezen, sem a 11. t.-czikkely 1. §-ának Magyarország is kötelezte szövegében, hogy volna magát

országnak, hogy

a

megvédelmezni.

királyát és a Habsburg-dinasztiát

Nincs benne. De minek szetesebb dolog,

megvédeni.

Ha

hogy

a

is

nemzet

volna? Hisz annál királyát

törvény

azt,

nélkül

ennél nincs a világon természetesebb

érthet, hogy az Írástudók miért akarják a a mi abban nincs benne, de a mi,

termé-

nincs is

tartozik

dolog:

alig

törvénybe belediktálni

mint

nemzeti kötelesség,

mégis magától értend.

Ennek a nagy erlködésnek tisztán csak az a czélja, hogy értend védelmi kötelezettség, a király személyén tul

ez a magától közjogilag

Mert

ezt

az

osztrák

a védelmi

már nem lehetne tartozik

ugyan

tartományokra a

dolog

is

nem

szintén

lehetne

törvény

kiterjeszlessék.

természete

az osztrák örökös tartományokra

ha azt a törvénybe

—

örökös

kötelezettséget,

is

külön belediktálni. nélkül

is

—

szerint

kiterjeszteni,

A

király

a nemzetet

is

meg-

826

védeni, de ha ezt a király törvéiiyho

ajánlja

niep:

ezt csak

liát

sziveson veszi a nemzet.

Hogy azonban a kérdést minden oldalról tisztán láthassuk, nézzük, hogy ugyanakkor mit mondott Deák Foroncz is „A támadás a következtetés ellen van intézve: ,K határozottan kimondolt elv folytán a közös biztosság és annak együttes ervel leend védelme és fentartása oly közös és viszonos köte:

lezettség,

Nem

mely egyenesen a pragmatika

mondja az

azt

tariuma. Bizonyosan

akkor

voltak arra. E

nem

hanem sok

szankcziót,

okok

fontos

betürl-

személyes hajlamból kötötték az ország

pragmatika

a

származik.*

kötelezettség

e

hanem annak természetes consec-

betüre be van irva a törvénybe,

rendéi

szankczióból

hogy

albizottság,

egyike

fontos okaik

hogy Magyarország megvédésére oly eszközöket, oly segítséget is kellett keresniök, mely maguktól ki nem telik hiszen benn van a törvény indoaz

volt.

;

kolásában

etiam

tontra

vim

ezen szövetséget,

midn

a

:

ni

öröklést a

seink ugy ban

is

tartozik

trón-

senki,

hogy

•

azonban

mi

t

védje

meg

hiszen

;

inseperabilitásra

nézve."

ebben a két eszmében, hogy Magyarmegvédeni a magyai- királyt, ki

megóvni, vagy

egyszersmind a többi

azonban

és

indivisibililas

erre azt lehet válaszolni

prakfihus

a

„Igen. azon kötelezettséget

hogy a fejedelem jogait

nincs egyébrl szó az

lását

hinni

megvédjen;

fogjuk megvédeni." Azt mondják:

ország

fogja

megkötötték

által

alkudtak, vagy azon gondolatot forralták volna maguk-

elvállalta az ország,

De

midn

szankczió

nem

átruházták,

„Megválasztjuk, hogy ö minket

:

nem

ágra

És

e.xternam.

pragmatika

nem

értelem.

birtokok tartozik

Midn

a

fejedelme,

védeni

;

azon

ebben

országok

azt

magyar királynak,

ki

birtok-

hiszem,

nincs

egyszersmind

azon országok fejedelme, azon országainak birtoklását megvédjük,

megvédettük azon országokat

is."

Deák Ferencznek vitáiban az a logbonyolódottabb politikai,

vagy

volt a rendkivüli

közjogi

kérdést

elnye, is

a

hogy

legegy-

szerbb formában tudta az asztalra feltálalni. Itt is Deáknak ezen alapjában véve egyszer és pruLtikusnak látszó értelmezése lett a

dönt

érv,

azon közjogi doktrína elfogadására, hogy a pragmatika

szankczióból folyik a védelmi kötelezettségnek kölcsönössége,

még

pedig Magyarország és az osztrák örökös tartományok között.

Hogy a közjogi tévedés még Deákkal szemben is kimutatható bonczoló kés alá kell vennünk a már fentebb idézett

legyen

:

törvénv rendelkezéseit.

:

326

Induljunk létre a

abból hogy miféle

ki

czéllal,

miféle áldozattal jött

pragmatika szankczió ?

a mint azt már Deák után kifejtettük örökösödésének behozatala volt. nági Habsburgok

A

Szalay

Hát az áldozat? Ezt legtalálóbban

meg

a

tisztán

czél,

mondotta

László

az 1861-iki országgylésen, a ki szerint a pragmatika szankczió

a „do ut des Vagyis

:

—

facio, ut facias" jogi kritériumával jött létre.

—

a nemzet adott

—

dinasztia kapott

No most

a

nemzet kapott

a Habsburg-

;

a Habsburg-dinasztia adott.

az a kérdés

:

kapott

mit

mit adott és

a

nemzet

?

Mit kapott és mit adott a dinasztia ?

A nemzet

odaadta szabad király választási jogát

a Habsburgok végkihalásáig .4

—

dinasztia serpenyjében

IV. Henrik szerint

:

— úgyszólván

és ezt kapta a dinasztia. tehát

ez

dolog

Ica patt


van.

(Ez

csak megér egy misét).

Ennek ellenében a nemzet kapta (hogy hü legyek, szó szerint idézek):

..hogy

bármely

jöv idkben minden

zavaroktól és veszélyektl

külföldi

megóva legyen", a mi

és

bels

azt jelenti, hogy

a dinasztia fiágának kihalása esetére a trónkövetelök sáska hadának

ne legyen kitéve az ország;^ kapta továbbá: „hogy áldástadó folytonos nyugalomban és a lelkek szinte egységében minden küls erszak ellenében is legszerencsésebben fenmaradhasson", a mi azt jelenti, hogy küls háború esetére az ország a dinasztia erejére támaszkodhassék.

Ez

A

tney a

nemzet serpnii/öjében ran.

dinasztia és a

nemzet serpenyjének e

kétféle tartalmánál

a dinasztia és a nemzet között létrejött szerzdés közjogilag többet

nem

tartalmaz.

törvények,

ti^hát

Legalább

közjogi

a

tudós,

ki

a szerzdés szöveyébl kimutathatná azt.

serpeny közül az 1

nincs

egyik, vagy a

másik

többet

magából a hogy a két

tartalmazhatna.

is

Beksics „Dualizmus' czimü könyvének 31. lapján a pragmatika szankczió

,A pragmatika megjegyzése nyilvánvalóan arra vonatkozik, hogy a 48-iki országgylés nem adott hadisegélyt az olaszországi felkelések elnyomására. Nyugodtak lehetünk azonban, hogy nem a 48-iki országgylés tévedett, hanem Beksics mert a pragmatika ezen diszpoziczióját szó szerint idézvén,

zárjelbe

hozzáteszi

:

szankczió 1848-iki félreértését, e szavak eléggé mutatják." Beksics ezen

;

szankczió idézett sorai tisztán arra vonatkoznak, hogy ha nincs

trónörökösödés, akkor a trónkövetelésekkel járó döntheti a nemzetet.

Ennek

szankczió elfogadására.

elhárítása

is

pártoskodás

megállapított

bels viszályba

tehát egyik indok volt a

pragmatika

!

De most dinasztia

clöúllatiak

ser[)eiiy(')j('iu'k

nemzt serpenyjének erszak esetére

a/,

azt

a tartalmával (hoííy

segítve legyen); ha

ser[)enyjébe

és

irasliiduk

még

pedig

t.

Iiogv a

riioiidják.

a lartaliim (az örökösüdési i.

nem

(t löl u

iieiii

az

ország

ér

föl:

küls

akkor a

— — —

mitV Brennus kardját talán V Nem, hanem a nemzetnek azt a kíitelezettségét, hogy a nemzet védje meg a német-római, majd os/.trák császár fél Kurópára szolgáló birtokait. dinasztia

Mert ITi'í^

I.

:

és

Deák II.

szerint

vetni

csak

igy

valamit,

kell

van

„/iid/ifi/ius"

értelinc

a/.

t.-czikkelyok idézett szakaszainak.

Azonban mi a „praktikus"? az Az a praktikus, hogy a király, a kinek én trónt adok tartozik engem és országomat megvédeni. Knnél nincs természe:

tesebb, nincs praktikusabb dolog a

már

a világ

olyan

államft,

a

világon.

kinek

ne

Mert lett

hiszen

volna

látott-e

kötelessége

népét: ..contra vim externam" is megvédeni? Hiszen, ha bekövetkezik ez a küls erszak: a népeknek a megvédelmezése nem-e egyúttal a fejedelemnek is eminens érdeke? Avagy talán nem az ? Evvel a megvédelmezéssel a fejedelem talán csak a népével tesz jót — magával pedig már rosszat tesz ugy-e? országát,

Mert Deák Ferencz ,,praktikus teóriáját" tekintve, a dolog ugy

tnik föl, hogy evvel a megvédelmezéssel a fejedelem magával már rosszat tesz és ennek a rossznak el/oisiiJt/ozáíoíra kellett a Habsburgok serpenyjének a tartalmát tne(/kétszerezni, és a törvény szavain

burgok

csupán ezen Deák-féle praktikusságnál fogva a Habsis európai birtokainak megvédelmezési kötelezettségét

lul

vállalni, és ennek közjogi folyományaképen legeniinensebb nemzeti jogainkat az osztrák császár lábaihoz és az osztrák örökös tartományok alkotmányos zsámolyához oda rakni

magunkra

I

gyönyörséges praktikus közjogi értelmezés No Micsoda megbomlott logika az, a törvénynek ezen három ez ugyan

szavából a védelmi kötelezettségnek, és igy az abból származtatott

ügyeknek, s végeredményében az önálló állami lét feláldozásának nagy ellenszolgáltatását tisztán csak fezért (a királyi véde-

közös

lemért) következtetni.

Következtetni a pragmatika szankczió határozott

iittn

rendel-

kezése daczára. Mert Deák maga mondta 1867 január 2S-ikán ..Azt mondják, hogy ezen kötelezettségnek kölcsönössége nincs kimondva a pragmatika szankczióban. Természetesen, hogy :

nincs kimondva

:

"

k(")lcsüiiös!<('(j

cs((k

Icövctkezik belle."^

:

328

A

annyira

t.-czikkelyben

XII.

pragmatika szankczió-féle ulap tehát is

—

hánytorgatott

és

fitogtatott

— maga Deák Ferencz szerint

nincs kimondva a pragmatika szankczióban.

Ámde

ha seink a kölcsönös védelmi kötelezettséget közjogi-

lag fennállónak tartották volna

nem

:

azt bizonyára a törvény szövegébe

föl, hogy az ország sorsát rendelkezést a törvény közjogi szövegébe be érint mélyen ilyen ne vettek volna. Ámde erre seink nem is gondoltak, mert nincs 23-iki országgylési tudós, a ki bebizonyíthatná, hogy az 1722 is

bevették

volna, s

tételezhet

—

traktátusok

nem

—

sok

kölcsönös

a

alatt,

de hogy annyi

is

védelmi

kötelezettségrl,

egy

szó

esett volna.

Legnagyobb historikusunk Szalay Lászlónak már idézett római bizonyos, hogy a pragmatika szankczió elvét tartva szem eltt ugy a szolkétféle serpenyje tartalmának egyformának, vagyis gáltatásnak (a mit a nemzet adott) mint az ellenszolgáltatásnak fa mit a nemzet kapott) e<jtjenJö <'rtékünek kell lenni. Ha az érté:

:

kek

nem egyenlk

akkor a kétféle szolgáltatás között nincs

:

meg

a közjogi egyensúly. Nincs

meg, mert ha meghúzzuk a mérleget a „contra vim

externam"-ból remélt védelmi támasz czikkely szerint ennek a védelmi

képez

)u/eresé(je,

és a XÍI. törvény-

támasznak közjogi koroUariumát

állami önállásból való kivetkztetés vpsztesé(/e között

eredményül az áll meghalunk!" „Hogy meg ne haljunk De hát talán a magyar nemzet azon

jogi

:

köz-

katonája mondott

elttünk, a mit Ennius

—

szolgáltatása,

hogy egy

st gylölt dinasztiának kihalásáig biztosítja a trónt nem ekvivalens azon ellenszolgáltatással, és ennek védelmét hogy a trón meg a nemzetnek biztosítsa a védelmet?

nem

szeretett,

—

Az országnak küls erszak ellen való megvédelmezése a kutyanemzet királyának hogy jó magyar kifejezéssel éljek a kötelessége. És ha igy a király az ország megvédelmezésével csak a trónnal járó kötelességét (csak magyar közjog szerint

—

kötelességét

—

:

és

nem

többet) teljesiti

lesség teljesítése fejében a

nági

—

—

trón örökösödés biztosításán kivül

zettséget

is

kainak a megvédelmczési a nemzet az 1723 jó

kötelezettségen, a

még egyéb

súlyos

kötele-

a nemzetnek magára vállalni?

Mert ha a német-római, és

azt

miért kellene ezen köte-

:

már odaadott nagy

lélekkel,

:

I.

és

késbb

kötelezettségét II.

az osztrák császár birtois

t.-czikkelyekben

magára :

akkor

válalta ki

volna

mondhatná

hogy a nemzet és a dinasztia serpenyjének a

829

még mindig

tartalma

közjogi egyensúlyban van a nemzet serpenyjé-

nek a tartalmával? Ki merné tagadni azt, hogy a dinasztia serpe-

nyjének a jóban súlyosabb tartalma nem billentené nek jóban könnyebb serpenyjét?

föl

a nemzet-

igy a dinasztia kapná a trónt, ennek kapná európai birtokainak a védelmét a nemzet pedig csak védelmet kapna, A trónnak és védelmének ekvivalense ezen esetben a nemzet javára nem volna meg, mert az ország védelme a Habsburgok európai birtokainak védelmével jönne ekviválencziába. Knnek az ekviválencziának közjogi egyen-

mert

F'elbillentené,

védelmét,

és

—

r::t'nkivül

súlya tehát csak akkor állhat be. ha a j)ragmatika szankczió szve-

nem

el

(jt'tltl

abba

és

tn-rr,

diktálva mondjuk Kn adok neked

semmiféle

következtetést

bele

neuí

:

—

ennek védelmét

trónt és

te

adsz nekem

védelmet.

A mi az

a pragmatika

csak

közjogilag

királyát és trónját

ki van mondva: nemzet köteles megvédeni köteles megvédeni népét és országát.

szövegében

szankczió

A

természetes.

— a király

Mi lehet ennél természetesebb, mi lehel ennél közjogilag praktikusabb ?

De az természetes-e, (ha nincs benne a törvényben) hogy a nemzet egy idegen államf a min a német-római, vagy késbb birtokainak a megvédelmezésére is az osztrák császár volt kötelezze magát?

—

—

Megtévedt közjogi logika tesnek

A midn

a ki ezt közjogilag természe-

az,

tehát

Deák Ferencz

ezt

nem

helyes a történet- logikai

mondja:

t

minket megvédjen, mi azonban

hogy

—

ám

találja.

felállitás,

„Megválasztjuk.

nem

fogjuk megvédeni"*

—

mert 1723-ban nem

hogy a magyaroknak nagy kedvük lett volna válaszhogy aztán megvédjen bennünket, hanem arról hogy ö serénykedik a megválasztatásán s hogy ez a

arról volt szó,

tani csak azért, volt

szó,

megtörténjék,

választás

ennek

fejében

a

igéri

meg

ország

az

védelmét.

A ség van

két álláspont logikái felállitása közölt pedig s

történetileg bebizonyított dolog,

nagy

hogy nem

különb-

Deák

állás-

magyar közjog sem ad ennek az álláspontnak igazságot, mert a német-római, majd az osztrák császár európai birtokainak megvédelmezése soha se rolt a pontja a törlénelileg igaz álláspont.

inai/yar

nemzet

esetben

állt

közjo
De

Ez

a

a

kötelezettség

csak

azon

volna fenn, ha ez a kötelezettség magyar közjogi tör-

330

vényekben ..expressis verbis" ki lett volna mondva. Minthogy pedig nincs magyar törvény 1867-ig, a melyben ez ki lett volna mondva: a kölcsönös védelmi kötelezettség doktrínájának közjogunkba való

nem

inaugurálását

közjogi

tények,

hanem

csak

De akkor ne

utján lehetett megteremteni.

politikai

mondjuk

fikczió

hogy ez

rá,

:

magyar közjog.^ Ámbár Deák megmondta, hogy a védelmi kötelezettség kölcsönössége nincs benne a törvényben, az csak következik belle, de jegyezzük meg jól, hogy Deák ezt a következtetést 1861-ben sem nem mondotta, sem Lustkandl elleni munkájában nem

—

említette.

Ha Deák

a pragmatika szankczióból folyó kölcsönös védelmi

1861-ben

kötelezettségnek a fennállását

1864-ben

és

Lustkandl elleni müvét) már ugy tudta volna,

mint

22-ikén, a mikor elössiör hangoztatta a kölcsönös

lezettségnek a fennállását, ugy lehetetlen, hogy tika

szankczió

folytán

unió

létrejött

oldalról megvilágította, lehetetlen

ö,

(ekkor irta

1866 február védelmi köte-

a

ki

a pragma-

természetét

jogi

mondom, hogy

minden

a legeslegfontosab-

bat: a védelem kölcsönös kötelezettségét abból kihagyta volna.

Sem

pedig kihagyta.

Már

két feliratában (a világ parlamentarizmusának

sem tudományos munkájában de annyi sem esik.

történetében a leghosszabb feliratok),

errl egy

bet nem

szó, egy

sok

:

Ellenben a pragmatika szankcziónak

ide vonatkozó megvilá-

gítása, vagyis az unió által létrejött államjogi

talma, valamint a

kötelezettségei:

következképen hangzik „Ugyanis:

mi

—

mibenléte

viszony czélja, tar-

Deák

—

a

:

volt

azon

melyre az ország

eszköz^

kitzött czélnak elérésére szükségesnek tartottak akarattal el

szerint

s

rendéi a

ennélfogva köz-

határoztak? Kiterjesztették az örökösödési jogot az

is

uralkodóház nöágára

is

;

hogy ez a trónörökösödés

kimondották,

szintén azon elsszülöttségi sorral következzék, mely a többi örökös

tartományokban

felsége által megállapittatotl s ennélfogva

mind

Magyarországban, mind a többi örökös tartományokban az uralkodó

1

Ujabb

hisztorikusaink

:

Marczali,

s még egy nagy országgylésen felbizonyítgatják ennek a pragma-

Márki,

Beksics

csapat, a „de lege lata" álláspontjából mérlegelik a 48-as

merült olasz segély híres történeti kérdését tika szankczió

szempontjából való végzetes

s

voltát.

,de lege ferenda" szempontjából milyen nagy séges bizonyítani. jó közjogásznak

Ebbl

is

kell

:

Hogy tévedésük

pedig az a tanulság, hogy a lenni.

a 67 elöl ti

azt a felhozottak után alig szükjó

hisztorikusnak egyúttal

i

:í3I

háznak iigfyanazon tagját a

közös

illesse a

trón

kiniondollák azt

;

Magyarországot

niind

fej ('delein

az

és

ho^'y

is,

alihoz

tartozó

országokat, mind a

többi örökös tartományokat együtt és viszonosan elválaszthatatlanul és eloszthatatlanul örökösödésileg birja következleg se az (irökíis tartományokat egymástól vagy Magyar;

országtól, se Magyarországot s az

vagy

egymástól,

örökös

az

ahhoz tartozó országokat szintén

tartományoktól

a

az

dották I.

elválhatlan

ezikkben es a

feloszthatlan

és

sí-ban

elleni

épen

czélja.

annak

is

megszilárditása

nem ugy

hogy

:

az örökös

mint

azt

Lustkandl 111.

:

fog

uralkodni és kormányozni. Következleg nemcsak s

valóságos reál-uniót

nem mondottak

ki,

kormányzatot

különvált

s

az

kormányoztatni,

felsége mindig az országnak eddig hanem király jövendben országgyülésileg alkotandó saját törvényei

kezleg az önálló

törvény

Magyarország

hogy

örökös tartományok módja szerint soha sem

zatot

nr

világos kiterjesztésével, mint

lett

megúUapitották,

kifejtettük,

tart(j-

mind a káros országgylés egyik

az

volt

értették,

czikkelynek a nöági örökösödésre

már

következ

sorát tárgyazzák. a

azt

szeretné magyarázni. Mert az emiitett §-ban, az 171ö

fennebb

miután az

Ks

birtoklást.

mind a küls erszak,

mányokkali uniót, melynek kitzött

s

megmondták

világosan

belmozgalmak

Kgyszóval kimon-

ezikknek 8 els §-ában megállapitotlak azokat,

II.

a mik az örökösödési jogot 9.

nézve

birtoklásra

elválasztani vagy azokat íeloszlani ne lehessen.

alkotolt

szerint

s

fog

közös kormány-

hanem épen

ellen-

ország

az

kívánták

részére biztosítani.

Ezek s

azok,

voltak

a

tniket

a miket ö felsége a magyar

nek

talált

azon

kitzött

ország

az

cUnifároztak, rleijenfíök-

rzéJszeriit'knek és

király

czélra,

rrndfi

hogy

az örökös

tartományokkal

egyezség a küls erszak ellen és a káros belmozgalmak ellen is megszilárdittassék. Elegendknek talált mondjuk, mert se királyi elterjesztéseiben, se királyi válaszaiban többet erre vonatkozólag

nem

kivánt

csolat alatt totta

föl

sehol

;

az

ország

rendéit,

hogy valamely

csak távolról sem emiitett meg.

ténél fogva

nem

is

nem

kapcsolatot értett,

rendszer megállapitásáról gondoskodjanak

még

a megerösilend

nem mondotta, hogy

más valamely szorosabb

st

.

.

.

közös

kapszóli-

kormányzati

közös kormányzatot

a mondott 9.

>?

rendele-

emlithetett."

Íme Deák 186')-hen. De mondhatná talán :

valaki azt.

való fejldése vett olyan irányt, hogy

hogy közjogunknak ez a

védelmi

17l?3 után

kötelezettség

:

382

akár törvényeinkben,

kölcsönössége

kifejldött s az az országnak közjogi

ban a magyar Corpus Jurisból egy

egyetlen

senki

st

igazolná,

sem,

tagadása jut kifejezésre az 1790 az 1723

:

I.,

Bátran

II.

és

az

X.

:

még

egyenesen a hol pedig

t.-czikkclyben,

a hazai

idézhet

álláspontot

álláspontnak

egyenesen hivatkozás

t.-czikkelyre

III.

hivatkozhatunk

az

ezt

Azon-

vált.

nem

alatt

mely

a

ennek

géniuszában

meggyzdésévé

144 esztend

törvényt

ellenkezleg

közjogunk

akár

történik.

történelemre

is.

Igaz

ugyan, hogy a magyarok 1741-ben megvédelmezték Mária Terézia trónját a kapzsi

Európa

—

ellen,

ámde mi

Mária Teréziát megtámadták és

országgylésen könyek közt a veszedelemtl.

volna

Ha

Terézia

a pozsonyi

hogy mentsék meg

kéri a magyarokat,

a kölcsönös védelmi

ugyan mi szüksége

:

történt 1741-ben ?

Mária

kötelezettség

fennállott

volna Mária Teréziának köni/öfögm?

lett

Hiszen akkor a törvényre állva követelhette volna, hogy az 1723 és

birtokaimban megvédelmezni. és követelésrl szó

színpadias jelenetek

sem

1.

engemet európai

t.-czikkelyek értelmében kötelezve vagytok

II.

Ámde nem igy történt. Kötelességrl Hanem e helyett Mária Terézia

esett.

felhasználásával kért,

könyörgött,

sirt

:

és a

magyar nemzet önként, a törvényi kötelezettég legkisebb érzete nélkül, megvédte királynjét. Megvédte volna még akkor is ha soha a pragmatika szankcziónak még hirét sem hallotta volna. atque exinde regnum etiam Megvédte különösen azért, mert annexas indubie invadere niteretur", isthoc, partesque eidem vagyis mert Bécs városának megtámadása után a bajor választólovagias

:

:

fejedelem

—

a

segitve

franczia

királytól,

—

továbbá

király Szilézia elfoglalása után ezt az országot

got

j

és kapcsolt részeit

is

kétségtelenül

(t.

Magyarorszá-

i.

megtámadni

porosz

a

készül. (1741.

LXIII. t.-czikkelynek a bekezdése).

— és — de

Megvédte tehát a magyar nemzet a magijar királynt, császárnnek is,

ez a védelem hasznára vált a német-római

ebbl

a védelembl (az

szerint

sem

is)

a

kölcsönös

közjogilag

Ferencz császárt

itt

szórói-szóra idézett törvény indokolása

védelmi

is,

lehet.

Épen

igy

történetileg,

védte

meg

a ki annyiszor kért és a kinek annyiszor adott

a nemzet segítséget, de ezt Ferencz zettség

sem

kötelezettségre

nem

következtetni

kölcsönössége

sohasem annak fejében

nevében adta.

sohasem

követelte

—

a és

Akkor még nem

védelmi azt

a

kötele-

nemzet

volt a kölcsönös

védelmi kötelezettség doktrínája kitalálva. Maga Deák, mikor 61-iki

második feliratában elszámlálja a Ferencz czászárnak 1796, 1802,

:

33;}

1805, 1807

l8()S-ban

és

nemzeti

adott

szórol-szora

segélyeket,

ezen lio^y kötelességet teljesített a nemzet Ifjaz, nh'éntefi ajánlatokkul, önlntzájn és fejedelme iráni szent köteDeák Ferencz szerint tehát u védelmi segély ö>//.''»lességeket."

ezzel véfjezi

..

:

i

—

njáultifohfxni

tt'Sf

Ámde

állott.

segélyeket

önkéntes

más országok irányáhan

l'ennálló,

ezen

lelietne-e

ajánlatoknak nevezni, ha azok

szerzdésbl folyó védelmi kötelezettségen alapulnának ? Nincs-e Deák feliratában megmondva, hogy ez a védelmi kötelezettség

s

csak

és fejedelmünk iránt

önli(i::
Maga Deák

fenn ?

áll

a legnagyobb erkölcsi méltósággal, a legnagyobb

közjogi készültséggel tiltakozik az 18t)l. jnlius

reskriplum-

l'2 iki

nak azon kijelentése ellen, hogy iMagyarországnak, az összes biro-

dalom irányában közjogi közjogi kötelezettség

kettn alapuló

A

de

;

ha

nincs

tiszta közjogi logika.

és

Deák Ferencz

doktrinájábol

kapcsolat

elválhatatlan

fennállására

védelmi kötelezettség

lehet a kölcsönös

következtetni.

volnának

kötelezettségei

nincs védelmi kötelezettség sem. Ez kétszer-

feloszthatatlan

nem

szintén

:

e tekintetben a 67-es bizottság közös-

ügyi javaslatainak a képviselházban

tárgyalása

általános

történt

alkalmából 18G7 márczius 28-ikán a következképen nyilatkozott „Azt mondják némelyek a pragmatika szankczió köztünk és :

felsége többi országai között csak

hozott

perszonál-uniót

létre,

és ez nem terjed ki egyébre, mint egyedül a trónöröklés megállaközös ügyek tehát nem léteznek. Igen is perszonál-unió pítására ;

melyet a pragmatika szankczió létrehozott de a trónöröklésen kivül még az is benne foglaltatik ezen ünnepélyes alapszerzdés-

az,

;

mind Magyarország és az ahhoz kapcsolt részek és felségének többi országai és tartományai ugyanországok, mind ben,

hogy

azon

közös

uralkodó

együtt

birtoklandók.

magára

vállalta

oszthatlan

és

által

föloszthallanul

Midn

az

elválaszthatatlanul

és

ezen

ország

elvet

elválaszthatatlan

birtoklást

fenn

különben ezen elvnek kimondása csak üres szó

A

—

ha megtámadtatik

pragmatika szankczió tehát,

midn

lett

— a

fegyveres

volna.

pedig

is.

Nevezze

fel-

magában is.

kötve, az

elválaszthatatlanság és feloszthatatlanság elvét kimondotta, (lotfa pffyszerswind a védelmi kötelezettségH

A

megvédését

trónörökléshez

föl-

tartani,

fogja

is

fentartása

oszthatatlanság és elválaszthatatlanság foglalja annak,

kimondotta,

egyszersmind azon kötelezettséget, hogy ezen

hlniuti-

bárki,

ha

ezen kötelezettséget nem perszonál, hanem én azt a perszonál-unióhoz kötött és most kifejtett föltétel egyenes

tetszik,

reál-unionak

;

334

következésének tartom. De bárminek nevezzük

hogy az határozottan

esetre igaz.

ki

annyi minden-

azt,

mondva

van

pragmatika

a

'

szankczióban."

Már Deák ezen nyilatkozata

—

és Lustkandl

védeke-

elleni

zése és támadása között egy csillagtáv van.

f

az volt a

:

kötelezettség.

fenségesen

hogy

doktrínájuk,

reál-unio van

és

ebbl

Deák

Magyarország

és

Ausztria

között

a reál-unióból származik a kölcsönös védelmi

Lustkandl

ellen

bizonyította

azt

Magyarország

hogy

németet,

a

Lustkandlnak

különösen

Ugyanis az osztrák centralistáknak,

188 lapra terjed

perszonál-unio van, de

és

verte le

és

Ausztria

között

könyvében sehol nem

beszél kölcsönös védelmi kötelezettségrl.

Most (1867 márczius 28.) azonban Deák azt állitja, hogy és ez a perszonálmégis van kölcsönös védelmi kötelezettség Lustkandl pedig, hogy a reál-unióból. unióból származik

—

—

Látjuk ebbl, hogy Deáknak és Lustkandlnak a közjogi pre-

misszája különböz

már a

korolláriuma

közjogi

körülbelül

ámde a

:

szemben

Deákkal

két

—

különböz

közjogi

mindkettjüknél

Beöthy Ákos

is

—

premisszának ugyanaz. Ezt

konstatálja

idézett

munkájának 720. lapján. Ámde a magyar észjárás szerint nem az a kérdés, hogy ki halt meg, hanem hogy mit eszünk a torban. S ha Deák a perszonál-unión állva jön arra a közjogi eredményre (jegyezzük meg hogy csak 1866-ban). a mire az osztrák centrahsták a reál-unión ha e tekintetben mind a két államjogi helyzetnek ugyanaz a közjogi eredménye van akkor ugyan kár volt Deáknak Lustkandl ellen a perszonál-unió és a reál-unió kérdésében viaskodni, kár volt, mert ezen esetben egy kutya az a magyarnak.

jól.

állva jönnek, vagyis

:

A trínája

íeloszthatatlanság- és elválhatatlanságnak

azonban nem

tartalmazta a kölcsönös

kimondott

dok-

védelmi kötelezett-

annak kimondása. is be lehet szemben közjogilag még Deákkal

még

séget. Ezt a czélt

Ezt történetileg és

távolról

sem

érintette

bizonyítani.

Ugyanis czélja.

ezen

kimondásának

elv

hogy az örökös tartományok

között a Habsburgok

mint az képezte 1

Kónyi Manó

-

I.

pl.

:

a

az

volt a közjogi

családi

felosztásnak

a

tárgyát, a

Ferdinánd után.-

I.

Deák

F.

beszédei, IV.

k.

446.

1.

Ferdinánd és Károly között felosztotta a örökölt egyesitett osztrák örökös tartományokat. Miksának

Ferdinánd 3

Babenbergektl

között

tisztán

ne képezhessék többé maguk

fia

:

Miksa,

—

;

;

3:55

Ezen 1741

felfogásnak

történeti t.-czikkrly

I\'.

:

1.

í?

közjogi

mely

a

ábaii.

elválhatatlunsá;: doktrinájának legels

magyarázata. Kz a törvény

ugyanis

találjuk

az

felosztliatatlanság

és

igazolását a

országgylési,

Mária

Terézia

tehát

hilf/es

férjét,

Lotha-

Magyarország társuralkodójának és társkormányzónyilvánítja, de azon világos kikötéssel, hogy ezen társ-

ringiai Ferenczet.

jának

korniányzoság Mária Terézia örökös tartományai elválaszthatatlan-

ságának

sérelmére

articulis

1.

et

!:i.

nem

nimirum corregimen

szolgáltat, (l't

anni 17'J3. tam respectu

inseperabilitatis

ditariarum sacrac regiae majcstatis provinciarum ... ne

quidem praejudicare possit.) Rá kell itt mulatnunk arra

—

elválhatatlanság doktrinája

in

hoc

haere-

miiiimo

hogy a feloszthatatlanság és

is,

az 1867

XII. t.-czikkely

:

milyen téves közjogi alakulásokon ment

folytán

—

át.

Deák Lustkandllal szemben könyvének 76. lapján) és legutóbb a magyar országRakovszky Istvánnal gylésen (1900 nov. 12.) Deák nyomán szemben Szilágyi Dezs állapította meg. Ezek szerint annak jelentEzen doktrínának

mai

értelmét

közjogi

(

—

—

sége hárnias értelemben hatályos

:

elször ugyanis megállapítja azt. hogy az osztrák örökös tartományok egymás között feloszthatatlanul és elválhatlanul birtok(i)

landók h)

másodszor

országok,

akkor

jelenti

Magyarországhoz

hogy

azt,

ma

kapcsolt,

társországok

tartozó

feloszthatat-

szintén

lanul és elválhatlanul bírtoklandók c)

harmadszor

jelenti

azt,

hogy Magyarország

és

Ausztria

feloszthatatlanul és elválhatatlanul e(jijüUesen bírtoklandók.

Azonban ugy az 1723:11. t.-czikkely 7. §-ának szövegezésébl, nemkülönben a már idézett 1741 t.-czikkely 1. §-ának diszpozícziójából, mint t'h!> hiteles magyarázatból, valamint végi az :

ki

Magyar- és Csehország királya

lett

—

adta Ausztriát,

Ferdinándnak

Tirolt,

Károlynak Stiriát, Karintiát, Krajnát s így megalapította az ausztriai, tiroli és síájeri három habsburgi ágat. Az ausztriai ágból lettek a német császárok és

magyar

királyok.

tartott, a ki

Ezen

osztályos

állapot

1619-ig,

alatt aztán a különféle országok

lG21-ben kelt végreadeletében

többé felosztani

nem

meg

is

II.

ismét

Ferdinánd trónralépteig II. Ferdinánd

eg\esültek.

hagyta, hogy az örökös tartományokat melyet testvére Lipótnak engedett

lehet, kivéve Tirolt, a

ugy, hogy az csak késbb, 1. Lipót császár alatt került nánd végintézkedésében van tehát a feloszthatatlanság és

át,

doktrinája letéve.

vissza.

II.

Ferdi-

elválhatatlanság

:

336

1790 X. t.-czikkelynek a tartalmából, rendelkezésébl és szövegezésébl világosan az tnik ki, hogy ezen doktrínának közjogi :

értelme csak

az

a)

alatti

birtoklandó, a mint ez

o

alatti

jelentségben csak

ellenben együtteseti

magában a pragmatika szankczióban

vilá-

nem másképen van kimondva.

gosan és

Ugyanis

feloszthatatlanságnak

a

határa^

nincs

veend,

meghatározás szerint

Magyarország és Ausztria a

mindig

Ausztriában

az

az együttességnek határa van,

—

még

elválaszthatatlanságnak

és

Károly,

III.

ellenben

örökös,

és

tart

pedig

József és

I.

nincs tehát benne közjogi logika, Lipót lineáinak kihalása hogy a végtelent a végessel, a határtalant a határossal miért hoz-

I.

nók közjogi reláczióba ? És ezt annyival inkább nem lehet egy közös doktrínának a kalapja alá hozni, mert a feloszthatatlan és elválhatatlan birtoklásnak alapja családi, patrimoniahs hatalomból származó ediktális rendelkezés, ellenben az együttes birtoklásnak alapja alkotmányos törvényhozási

közjoga

intézkedés.

azonban

A

már

ezt a közjogi választófalat

hanem Magyarországot

veszi,

feloszthatatlanul és

együtt

elválhatatlanul

védelmi

lata

tekintetbe

lege"

nem

tartományokkal mondja

az osztrák

Végül, hogy a kölcsönös

„de

t.-czikkelynek

XII.

birtoklandónak.

kötelezettség

(2.

nem

§.)

követ-

kezménye a pragmatika szankcziónak azt a „vitám et sanguinem" törvényének már általunk fentebb idézett helye is megczáfolhatat:

lanul

Ez

bizonyltja.

hogy

kimondja, birtokaiban

a

miután

küls

törvény

Mária

fejedelmek

Magyarországra kerüljön a sor

:

(1741

:

LXIII.

t.-cz.)

világosan

Magyarországon megtámadták, nehogy azok

kivüli

hoz Mária Terézia

meg-

Teréziát

törvém/t

után

védelmezésére.

Azonban elbb,

ha

1723-ban

vájjon

mi szükség

ujabb

törvény

kötelezve

lett

a védelmi

hozott lett

nélkül

kötelezettségnek kölcsönössége egy

törvénybe

már

be

lett

volna akkor ujabb törvényt is

—

pusztán

a

volna

iktatva:

hozni ? Hiszen

régi törvény alapján

volna a nemzet Mária Teréziát

—

európai birtokaiban

akár a bajor, akár a franczia, akár a porosz ellen megvédelmezni.

Ámde, minthogy seink III.

t.-czikkelynél

, vitám

et

fogva

ezt a kötelezettséget

nem

érezték:

„ad

az

hoc"

1723 1., II. és meghozták a

sanguinem'" törvényét. (A minek azt Beöthy Ákos nevezi.)

hogy Bécs után Magyarországra ne kerüljön a sor. Ebben tehát önzés is volt a magyarok részérl, de mi szükség lett volna ezen önzési indok kinyilvánítására, ha Ezért

is,

meg

azért

is,

:

dlil

már

i'/ohh

ugy

kötelezve

is

volna a védelmi kötelezettség mi szükség volt ekkor Í1741) hilön védelmet ezért, meg ezért teljesítem ha lettek

teljesitésére V Vájjon közjofíilaií

indokolni

már elbbi

hogy

azt,

feltétlen teljesitésére.

nem

:

óta úgy

is

kötelezve

Hiszen ez esetben

volna a nemzet anniik

lelt

;ikár kerül

a sor Magyar-

minden körühnények közölt teljesíteni mert arra törvénynél, szerzdésnél fogva vagyunk kötelezve. Beöthy Ákos a kölcsönös védelmi kötelezettséget a pragma-

országra, akár kell,

a

id

(1723)

tika szankczióból

a védelmet

:

szintén természetszerleg

könyvének 715. lapján

mondja.

folyónak

P^zt

állítja.

Azonban a 723. lapon

mégis a

következüket olvassuk

,A mint Németország folytonosan fel lett arra használva, hogy az osztrák családi politika zsámolya legyen, ugy még inkább vált ez hazánk végzetévé a pragmatika szankczió után. Az a sajátszer fordulata a helyzetnek, hogy míg a tizenhetedik században, bár kelletlenül, az uralkodóház részben hazánk

ozmán

ellen,

tizennyolczadikban

a

szorosan vett dinasztikus szankczió után lépett

pedig

háborúkért,

életbe,

mint

harczait

vívta

az

nemzetünk áldozott a

az körülbelül a pragmatika

történetünk

állandó jelensége.

Egy osztrák vezérkari kapitánya munkájához egy térképet csatol, mely megjelöli Európa mappáján azon pontokat, a hol osztrák, illetve magyar csapatok jártak. Szicziha és Spanyolország narancsligeteitl kezdve Oroszország jeges torlaszaihoz egyrészt, másrészt

azon kietlen partokig, melyeket a Balti-tenger hullámverése csapkod, mindenütt magyar vérnek kellett patakonként omlania oly háborúkban és oly érdekekért, a melyekre jól mondta Deák Ferencz, hogy azok idegen érdekek, idegen háborúk." Ez a kesergés Beöthy Ákostól egyúttal panaszképen

Ámde, ha Beöthy kötelezettség

azt

mondja,

hogy

pragmatika

a

jogállapota

is

hangzik.

a kölcsönös védelmi

szankczióból

közjogilag

akkor ezen következtetésnek csak eredménye a jeges az, hogy mi tényleg elvállaltuk a narancsligetektl de ha elvállaltuk akkor mit kesereg, torlaszokig való védelmet helyesen következik

:

—

:

;

Beöthy, hogy hazánkat a Habsburgok a pragma-

mit panaszkodik tika szankczió

révén

a mire Beöthy szerint

kizsákmányolták. Hiszen is

—

Vagy ha nem voltunk hogy ennek a kölcsönös 1

Ottó Berndt

:

csak azt tettük

—

kötelezve voltunk. :

akkor miért

védelmi

nem mondja meg

kötelezettségnek

Beöthy,

hol volt hát a

Die Zahl im Kriege. 22

338

Innen volt-e

határa?

torlaszokon, vagy

védelmi hget,

nem

ez a határ a

kötelezettségbe — Beöthy

meg

az

narancsligeteken

volt? Avagy miért

a jeges

panasza

nem

szerint

mikor ezek

torlasz,

a jeges

és

ebbe a

esett bele

— az a narancs-

Habsburg-birtokok

is

valának, tehát a kölcsönös védelmi kötelezettség doktrínájánál fogva

—

—

ezeket is tartoztunk megvédeni ? Beöthy másik szava szerint ha súlyos nemzeti kötelezetthogy azonban, tartom Én ugy megszoritólag és nem törvény mindig ségrl, teherrl van szó a :

nem

kiterjesztleg magyarázandó. Ez közjogi est in

jogszabály

is.

Elvégre

is:

csak magánjogi,

Quod non

de egyúttal

—

est in actis

non

mundo.

kik a XII. t.-czikkely „de legelata"

De engedjünk azoknak, a közjogán

a „de lege ferenda"

állva,

szempontjából

elfogadják

is

Magyarország és az örökös tartományok

azon közjogi tételt, hogy a pragmatika szankczióból folyó kölcsönös védelem kötelezettsége alatt állanak. Hogy azonban a védelemnek ezen kölcsönössége a két szuverén állam között még nem tételez föl semmiféle intézményes közjogi közösséget

:

ezt talán

még azok

is

elfogadják, a kik

a kölcsönös védelmi kötelezettség doktrínáját a legersebben hangoztatják.

Maga

az a történeti

tény,

hogy az intézményes közös-

ségnek a pragmatika szankczió után 144 esztendeig voltunk híjával: közjogilag eléggé megersíti állításunkat. De eltekintve ezen

144 esztendtl: maguk az 1790—91-, 1848- és az 1861-iki országgylések a legersebb hangsúlyozással tagadták meg bármiféle intézményes közjogi közösségnek még az árnyékát is. A legels helyen emiitett országgylés ezt a tagadó doktrínát a Corpus Juris ércztáblájára

tulajdonképen

is

szintén

alakjában, a mely

fölvéste a X. t.-czikkely hiteles

magyarázata a

pragmatika

szank-

cziónak.

Már sokszor idéztük verbis" való negácziója

ezt a törvényt; ez a törvény „expressis

annak,

hogy az 1723

:

L,

II.

és

III.

czik-

kelyeknek akár közösügyek, akár közös közjogi intézmények lenné-

nek következményei. Ezt határozottsággal

mondja

nem

csak a legnagyobb

:

de

kizárja ezt a következményt.

Ha

ki

pozitiv

ervel, lapidaris

formában

pedig ezt kizárja

:

is

egyenesen

akkor

kizárja

ennek a következménynek a premisszáját is a védelem kölcsönös kötelezettségét. És hogy a pragmatika szankczió szerinti esetleg :

—

még

konczedált

—

kölcsönös védelmi kötelezettség az intézményes

889

nem

közjogi közösséget

etmek

porhorreskálja:

nánk

nem

csak

meg, st azt egyenesen Deákból száz oldalakat tud-

követeli

bizonyítására

lelbozni.

De ha a védelem kötelezettségének kölcsönössége intézményes k()zjogi

nem

közösséget

is

tételez föl

közös

:

ügyekvi

mégis

talán

föltételez ?

Hivatkozók

1S4S:

az

pragmatika szankczión csak „kíizös

érdek

KI

t.-czikkely

líl.

nem

állva,

mely

a

a

hanem

ügyeket,

viszonyokat."

b^gyáltalában ezt a két szót: „közös ügy"

sem

§-ára,

ismer közös

61-iki két felirata,

sem Lustkandl

elleni

nem

ismeri

Deáknak

tucktmányos

könyvé-

pragmatika szankcziónak

nek 188

lapja,

oldalai és

következményei ugyancsak bségesen vannak pcrtraktálva

a

hol

pedig

a

nem

közjogi ;

nekem kimutathatná csak egyetlenegy esetben is, hogy 1723 után magyar törvények, vagy tudományos közjogi munkák 1867-ig használták volna és nincsen Magyarországon tudós és

ezt a két szót

tudós, a ki

közös ügy.

:

Mert a „közös

érdek viszonyok"

és a

„közös ügy"

kétféle

kifejezése között, államjogi jelentségben, ég és föld a különbség.

Két szuverén állam között államjogilag csak közös érdek viszonyok érdek viszonyok fennállhatnak Magyarország és

lehetnek. Közös

Angolország között

is,

de közös ügyek

— szuverén államok között

—

csak állami szuverenitásuknak részben, vagy egészben való feláldozásával létesülhetnek. Államjogilag és igy tételes magyar közjogilag is

nagy tévedésben van tehát Beksics, a ki a 48-as törvényekben érdek viszonyokat a közös ügyek jellegével és

emiitett közös

államjogi jelentségével szeretné fölruházni.

Ezen két szó mai értelemben históriai genezise tehát tisztán csak

a közös

érdek viszonyokból

:

vett

fogalmának

közjogi

1866—67, mert ekkor

és

lettek

közös ügyek.

sem a tudományosságban közjogi magyar magyar törvényekben, sem a nem találunk közös ügyeket; ha azonban azok 1867-ben mégis akképen teremtdtek meg, hogy azok 1723-ból származnak akkor

Ha

tehát a pragmatika szankczió után 144 esztendeig

:

hogy a közös ügyeknek már 1867 eltt közjogi gyökerük volt a Corpus Jurisban? mondható-e az, hogy a közös ügyeknek alapja tételes magyar közjog? nem mondható. Ez bizonyára jó magyar közjogi lélekkel

mondható-e

az,

—

—

Mi

volt

tehát

mégis

az

1867-ben

megteremtdött

közös

ügyeknek az alapja? 22-

:

!

340

Erre már Deák Ferencz megfelelt következ szavaiban

„Nem

akarjuk mi

készek vagyunk

a birodalom

61-iki

fönnállását

a mit tennünk szabad,

azt,

els

s

feliratának

s

veszélyeztetni, s

mit

önállásunk

és

alkotmányos jogaink sérelme nélkül tehetünk, a törvényszabta szigorn mértékén tul

kötelezettség

is

méltányosság

alapján,

politikai

tekin-

tetbl megtenni.'* 1867-ben, a közös ügyek létesítésénél tehát csak az történt, hogy érvényesültek Deák 61-iki els feliratának idézett szavai, s a közös ügyek a törvényszahta szigorn, kötelezettség mértékén tul politikai tekintetbl teremtdtek meg, vagyis tételes közjog keletkezett

—

—

nem

hanem

közjogból,

:

politikából.

—

—

Deák Ferencz szerint is politikai tekintetekbl, politikai szükségességbl teremtdtek meg 1867-ben a közös ügyek: akkor „de lege ferenda" ne mondjuk azt, hogy azoknak az alapja közjog és akkor ne adjanak a magyar közjogi tudósok azoknak másfélszázados, st némelyik (pl. Beksics is) épen

De ha csak

negyedfélszázados

közjogi

A

nyilt,

—

és

közösügyek

létesítésére

:

joga

védelmi kötelezettség

viszonos

szüksége

szükséget elismeri ják

A

van. :

Magyarországnak ki ezt

az fogadja

lett

az

hogy

azok

volna

a

czéljából

államfentartási

állami

szem-

exigencziális politikai

1867-ben

ugy

mindig,

volna a szuverén nemzetnek. És ha igy

tiszta bort öntött

szankczióra,

elérése

a közös ügyeket. És ha elfogad-

el

Ezt kimondani, mint

jó.

avval,

tekintet nélkül a pragmatika

:

a kölcsönös pontból

meg

punktum

szinte és leplezetlen törvényhozásnak 1867-ben ezt

volna mondani

kellett

Érjék

életet.

1867-ben teremtdtek meg és

pohárba

;

ugy

de

tett

állítani

is

feltétlen

volna: csak

oda a 144

esztend óta fennálló törvényt, hogy ebbl nem politikailag^ hanem közjogilag csak most folyik ám az, a mi eddig 144 esztend óta közjogilag

nem

folyt

:

ez

nem

egyéb,

mint a törvényalkotásnak

közjogi hipokrizmusa.

Már most mi ennek a végeredménye?

A

pragmatika

XII. t.-czikkely csak a

következtetés utján

teremtette

meg

ügyeket, mint a kölcsönös védelmi

Ámde

ez a kölcsönös

czióba

Deák

—

jut bele.

védelmi

szerint

—

a

szankczióból származó

magyar közjogban a közös

kötelezettség

kötelezettség

szintén

csak

következményét.

a pragmatika szankkövetkeztetés

utján

!

:

:

841

A

tiszta közjogi

helyzet

azonban

esak az volna, ha a XII.

t.-ezikkclybcn i'onUúl kíivetkezniény, ejjv elbbi

minden

kétséjjet kizáró

Ámde

a

diktált

ugy

dolof?

következmény,

törvény hataro/olt,

„expníssis verbis" szavaiból derivalódliatna. áll,

a

hojjy

mint közjogi ersség,

Xll.

t.-czikkelybe

elbbi

egy

foglalt

t<)rvénybe bele-

következtetésbl van megkonstruálva. követ keznu'niji'uek

kiii'ctkeztetés

.1

Az vonalon

törvénygyártás

ilyen

azzal a

—

Kerkapoly-féle

hires

a Li'tvetkezménye!

világosság

tekintetében

egy

szín-

minden küls, a minek külseje van, épen olyan bels mint a milyen bels az a küls, a minek belseje van, vagy megfordítva minden áll

logikával,

hogy

:

:

bels, a minek belseje van, épen olyan küls

mint a milyen küls

:

az a bels, a minek külseje van. Beksics azonban erre a törvényhozásra

„Nem akarom

mégis

dolog, mint mikor

szólok egy szót

egy társaságban

valaki

sem

!

azt

mondja

azt

az 1848-(if, kisebbíteni az 1867 javára,"

ez olyan

^

mondja

:

no,

és mégis ezzel szólt legtöbbet, mert

tud, a mit a társaságban

nem

nem

olyant

Ezenképen Beksics azonban Beksics, hogy a 67-nek erssége a nemzet eltt mégis csak akkor ersség, ha azt olybá sikerül feltüntetni és a nemzettel el is hitetni, mintha ez a 67 az igy lenézett 48-nak közjogi folytatása lenne. Mert ha Beksics akkor a másik érdemesnek tartja egyik szavával 48-at leczáfolni szavával miért fordul mégis ilyen közjogi csalafintasághoz: „Az mikor a 48-at lenézi a

()7

lehet elmondani.

mellett.

Érzi

:

1867 közjogi értelemben nem más, mint az 1848 megújulása."* ^ Szerencsére azonban, még Beksics sem bizonyíthatja be azt, hogy a nap hamis Ilyen ingatag, a 67 eltti magyar közjogban épen nem gyökeredz alapja van tehát azon doktrínának, a mely a minden .,

áron" való közös ügyek létezését

állítja föl

a magyar

közjogban.

Nézzük azonban, hogy hová lyukad ki ezen doktrína ? Erre vonatkozólag Beksics a következket írja „De kérdés mi történnék azon esetben, ha a kiegyezés oly :

lényeges

feltétele,

min

már megfeleltem. Mert az kozólag egyeztünk, tételét Ausztria

1

Dualizmus

2

U. 0.

s

Ausztria

alkotmánya,

megsznnék?

mert

csak az intézési

alkotmányossága (maguk a közös 48.

1.

Erre

módokra vonatmódoknak képezi fel-

Ausztriával csak az intézési

üijyek léteznének

342

is, ha nem volna alkotmánya a monarchia másik államának, valamint léteztek, mikor Ausztriát még abszolutisztikus módon kormányozták) az intéz orgánumok eo ipso megsznnének,

az esetben

t.

i.

delegáczió, közös minisztérium stb.

Ipso facto visszaállana a régi állapot,

ment

magyar

és a

véradót)

vonatkozó

ezekre

A

hozzájárulási arányokat

magyar törvényhozás állapítaná meg s az a magyar kormány vinné a Csakhogy ezek iránt a magyar király elé.

a

elterjesztéseket

magyar parlament nemcsak magyar kormányát, Ausztria legfbb,

Téved

a magyar parla-

i.

ügyeket Magyarország

és az osztrák császár Ausztria részérl.

(pénz- és

t.

király intéznék a közös

st

hanem

tehát, a ki azt hiszi,

osztrák alkotmány

az osztrák császárt

egyetlen törvényhozóját

sorsával

is

mint

is,

megkérdezné.

hogy a magyar

alkotmány az

van összefzve. Magyarország

alkot-

mánya önmagában befejezett egészet képez, melyet nem dönthet meg az osztrák alkotmánynak semmiféle katasztrófája."^

nem

Beksics sorainak végzáradéka apoteózisa.

közjogi

Annyira perfekt,

más,

mint a közösügyek

bevégzett,

tökéletes

és

jó

egészet képeznek a 67-ben inaugurált közös ügyek, hogy azoknak

már

—

még

a XII. t.-czikkely pusztulása esetében

a jéges. Ez a közös ügyek létezésének

De Beksics adós maradt

doktrínája.

u.

n.

—

sem

árthat

..minden áron'' való

egy felelettel.

Ö

t.

i.

a pénz-

es véradó tekintetében csak a törvényhozási intézkedésig ment, de

egy szóval sem mondja meg, hogy mikép alakulna az állami végrehajtó hatalomnak az a

része.,

a mely most a közös közjogi kormány-

zatot involválja ?

Mert jó Legyenek közös ügyek még a XII. t.-czikkely elpusztulása esetében is. Ámde ha ezeknek mindenáron létezni kell az !

:

azokhoz való hozzájárulási arány pénz- és véradója miféle kormányzat alá tartoznék ? Például a Budapesten székel tiszta magyar hadügyi kormányzat kezelné-e a magyar hadsereget ugy, hogy az továbbra

is

Mert is

a hegyek tetejétl a róna poráig

nem gondolom, hogy ha

a

német legyen

térne ez a régi állapot, hogy akkor az executiva

Bécsbe

is

potára.

Ha

visszatérnének a consihum

pedig

nem

terén egyúttal

auhcum beüicum

régi

térnének vissza erre a régi állapotra

német kínzóink miféle nyelven egzecziroztatnák a szegedi magyar vagy német nyelven ?

—

1

Dualizmus 268—69.

1.

?

legisláczió tekintetében vissza

:

álla-

akkor bakát,

:

!

843 Kzt

nem

meg

mondjii

Beksics,

erre

pediíí

kiváiicsi

ám

a

nemzet

Ha

tehát lieksics a XII.

t.-czikkely abrogálása esetébon

meg-

szünteti a delegácziót, megszünteti a közös minisztériumokat és az

annyi turhós hálu cjjyéb közös jószágokat, áo fenlartván a közös ü^fyeket, nem mondja meg, hogy az exekutiva terén a közös köz-

kormányzatokat miféle koimányzati orgánumok fognák pótolni ez csak olyan beszéd, mint a Taliánországból hazatéi't egyszeri huszárnak a beszédje, a k- azt mesélte,

jogi (a

mi a Icglöbb dolog)

hogy

:

ott akkorák a méhecskék, mint nálunk a bakpulykák. Hát a kasok mekkorák ? kérdezik. Azok csak akkorák, mint nálunk.

No, és hogy bújnak bele a méhecskék

Épen akkor jöttem Ezenkéi)en

el,

V

mikor be akartak bújni. akkoi- hagyta abba a

Beksics. a ki

beszédét, a

mikor a folytatásra legkiváncsibb volna a nemzet.

Nem

érdektelen ezek folytán annak a közjogi dekadencziának

a táblázata, a mely ezen közjogi hipokrizmus folytán

közé

1723—1867

esett.

Az

alap, a föltétel, a premissza, a kiindulási pont,

1.

a ..contra vim externam,* a mely feltételezi

2.

a kölcsönös védelmi kötelezettséget

3.

a közös

érdek

a

viszonyokat,

;

mondják

ez magával hozza

melyeknek következtében

a kölcsönös védelmi kötelezettség már 4. közös

védelmi kötelezettséggé alakul át

;

a közös védelem

doktrínája legott megteremti a 5.

közös ügyeket, a melyekbl a

6.

közös közjogi kormányzatok

születnek

meg

;

ezek

pedig

létrehozzák a közös közjogi kormányzatok 7.

nénief tengerét, legkivált pedig

a magyar hadseregre alkal-

mazott istentelen doktrína folytán 8.

a magyar hadsereg nvmet nyelvét.

Ez az a logikai lánczszemekböl álló közjogi dekadenczia, a úgyszólván melyben a modern magyar közjogi tudományosság ezen német kivétel nélkül fetreng és a mely tudományosságnak

—

tenger daczára

—

—

—

van szeme, de legkivált lelke urbi

et

orbi

azt

!

344

hirdetni,

—

hogy abban a német tengerben

mar/ijar

szuverenitás

nyilatkozik meg.

Nyilatkozik ám a majd meg mondom micsoda Azonban még nem született meg és nem is fog megszületni sem az a magyar közjogi tudós, sem az a német Lustkandl, a ki .

.

.

a pragmatika szankezió „contra

vim externam"-jából bebizonyíthogy a pragmatika szankezió közjogi következménye volna a magyar hadsereg német nyelve és hogy Werbczy Hármaskönyve I. részének 3. czime ellenére : a magyar király, ma(jijar királyi felségjogánál fogva tehesse a mayyar hadsereg nyelvét hatná

azt,

németté!

Nem

!

Ezt a példátlan közjogi sülyedést a pragmatika szankezió

idézett szavaiból

sem

történetileg,

sem

közjogilag,

sem

logikailag

bebizonyítani sohasem lehet.

A

Törvényeinkben állandó formula „non ad Normám aliarum korma III/- provinciarum regendum et gubernandum" a mi magyarul annyit

közös köz-

joffi

^^\" .

szuverémtás

:

—

hogy Magyarországot az osztrák örökös tartományok módjára berendezni, ^®™ sem kormányozni nem lehet.

tesz,

A modern államjogászok: Stein, Mohi, Bluntschli, Gneist már nem annyira az alkotmányi, mint inkább a kormányzati dolgokban találják föl az állampohtikai mvészetnek legnagyobb és legfontosabb feladatait. Az ilyen kormányzati dolgoknak a fontosságát seink már századokkal elbb felismerték, s daczára a Habsburgok legelvetemültebb kényén alapuló azon rendszerének, mely

századokon

Magyarországot

regnálta és gubernálta:

keresztül

bécsi

a

kény

eszközeivel

a magyar közjog a kormányzat tekinteté-

ben való szzi tisztaságát egész 1867-ig intakt megrizte. Háromszáz esztendn keresztül hatszor kelt föl a nemzet azért, hogy a bécsi kormányzatnak állami életünkbe való vészes beavatkozását lerázza magáról.

Az államkormányzati jogi intaktsága

adat, a mit

1867-ben

tisztaságnak ez a háromszázados köz-

defloreáltatott, és

az a

magas állami

fel-

„kormányzat" czimen ismer az európai államjog, és a

Corpus Jurisban a magyar közjog: a XH. t.-czikkely

által „kezeléssé"'

devalváltatott.

A annyi

XII. t.-czikkelyben egy

sem

esik

a

közös

egyszeren csak azok

bet nem

ügyek

közjogi

sok, de pozitiv

formában

kormányzatáról,

hanem

A

nemzet.

„intézési módjáról," „kezelésérl."

:

.14.-

a

u kormányzatban

ki

sitését,

mit

„kezelés'*

ám

sem

észre

u legfontosabb állami feladatok

látja

rejt

mi elhui történelmünk és közjogunk teli van hol fegyveres százados küzdelmekkel és tiltakozásokkal. az,

eltt

a

kezelés

a

ez

teljc-

(még a tanultabb része sem) bogy ez a magában, észre sem veszi, hogy ez a „kezelés"

veszi,

kormányzat mellett

a

ugy tnik

békés,

liol

A nemzet föl,

mintha

csak afféle „süli" expeditori dolog lenne, a melyre ügyet sem érdemes vetni, lévén a mi közjogi törvényeinkben a magyar minisztérium funkcziója kormányzat, ellenben a közös minisztériumok ftmkcziója :

már csak kezelés. Azonban a közös ügyeknek a legmélységescbb

értelemben

ez a kezelés Magyarország

állami

nem

kezelés

az

lett

07-ben

dimunitio"

„capitis

nem

tudjuk meg. Mert

:

De mig

a XII. t.-czikkely

bogy

szerveit

azt a XII. t.-czikkely szijve-

:

elé

közös

—

puszta kezeléssé való degredálása

legfontosabb

mint kormányzat, hanem mint

nemzet

a

ugy a

egyéb, mint a

kormányzat, de

életének

leköt valóságos közjogi kormányzat (jéliol

nem

kezelése

államjogi

vett

állítva.

Ha van

közjogi

kormányzatnak ezen

közjogi

bizonyára az.

a kölcsönös

védelmi

kötelezettség

alapjául közjogot statuál: (habár, a mint kimutattuk, annak alapja

nem

közjog,

zat

már

hanem

politika volt)

czélszerüségi,

közjogunkba

(23.

tehát

:

addig a közös közjogi kormány-

mint kiválóan politikai kérdés törvény

önkéntelenül

ezen

inaugurálúdik

§.).

Hogy a közös közjogi kormányzat

A

tekintetbl

politikai

czélszerüségi

felvetdik

a

nem

itt

czélszerü-e, vagy

indokolásával

kérdés,

nem

:

ez

képezi tanulmányunk tárgyát.

hogy a mi

1861-ben mint közjogi intézmény

nem

annak, mint közjogi intézménynek

4—5

szemben azonban Deák szerint még

volt czélszerü

év múlva

:

miért kellett

már czélszerünek

lenni ?

A

törvény ugyan azt mondja, hogy ez azért

czélszerü, mert

Felsége többi országait alkotmányos jogokkal ruházta

alkotmányos országokkal czélszerü a közös jogi

kormányzata.

gainak

alkotmányt

föl,

tehát

ügyeknek közös köz-

Azonban, hogy az osztrák császár többi orszáadott

:

azt

ezek

az

országok

egyedül

csak

Szádovának köszönhetik. De Deák már akkor « (1866 els felében) czélszerünek tartotta a közös közjogi kormányzat ktesitését, a mikor még hire sem volt Szádovának, tehát hire sem volt az osztrák örökös tartományok alkotmányosságának sem. így logikailag a XII. t.-czikkely 23. §-át (a hol ez az indok a törvénybe bevétetett)

:

346

szintén

nem

egyébnek, mint közjogi hipokrizmusnak,

tekinthetjük

mert az osztrák örökös tartományok alkotmányossága nélkül

is,

Szádova közbejötte nélkül is el volt már határozva Deák részérl a közös közjogi kormányzatok létesítése. Hogy a közös közjogi kormányzatokat nem az osztrák örökös tartományok alkotmányossága követelte meg ezt megczáfolhatatlanul bizonyltja azon történeti és közjogi ténykörülmény, hogy vagyis

:

1848-ban az osztrák örökös tartományoknak s

az 1848

:

is

adatott alkotmány,

mégis a legteljesebb külön magyar kormány-

t.-czikkely

III.

zatot tartá fenn, a mely törvénybe iktatott külön

magyar kormányzat

második felirata szerint: „sem a birodalom czélszerü kormányzatát, sem annak nagyhatalmi állását nem veszélyezteti,"

Deáknak

61-iki

De ha fennállt:

ez

az

Deák Ferencz

1861-ben

indok

vájjon minek kellett

még már ne

szerint

közbejönni, hogy 1866-ban

álljon fenn ?

Nemzetünk fejldése fleg két nevezetes tényeznek: A monarchikus eszmének és az önkormányzatnak önmüködésén alapul. Ez nálunk történeti igazság. Az önkormányzat még régibb kelet, mint a monarchia, s a nemzet fejldésének történetébl soha nem lesz indokolható, hogy Deák 1867-ben miért adta föl ezt a történeti igazságot? Deák 61-iki fehrata még fönséges fölkiáltással vágja oda a császárnak

„Magyarország kormányzatát a

nem

senkitl mástól függvé

mányzatával nem Ezt

a

magyar királyon kívül más országok kor-

tehetjük, s aist

egyesíthetjük.**

történetileg

és

közjogilag

védelmezte Deák Lustkandllal szemben

egyedül helyes álláspontot

Magyarországnak külön kormányzatát a magyar alkotmány és közjog nélkülözhetetlen palládiumának mondta, s ennek higgadt, logikus, meggyz és megczáfolhatatlan bizonyítására

is, s

Deák 100 lapnál többet

könyvem nyolczadik részében

kifejtettem

és

irt

össze.

bebizonyítottam

Már azt,

hogy épen ezen közös közjogi kormányzatok inaugurálásával hagyta el Deák 61-es álláspontját közjogilag (és nem taktikailag, a mint azt

még jelenleg is Deák felé a jognem politikai vádja, a mint azt Közjog adatott föl 1867-ben — és nem

Beksics mondja) és ezért harsog

föladásnak súlyos közjogi vádja (és szintén Beksics politika;

de

ez

mondja). a

közjog politikai tekintetbl adatván

föl: a

vád

ipso fakto logikusan csak közjogi lehet.

Deák 61-es alapjának közjogi elhagyása tehát egyedül a közös közjogi

kormányzatok

megteremtésében

domborodik

ki,

mert

:

:

H47

ezen közös kormányzatok

közjoí?i létesitéso által állanak elö

állami szuverenitása

orszájí

kérdések,

u.

következ

a

közíis állaiiii végrehajtó

hatalom? és ennek folytán

2.

van-e közös szuverén, mint jogalany? és igy

3.

csorba-e, vagy

Ezen államtan

nem

nem

senki

nem

vizsgálta,

állambölcselö.

magyar közjog

kérdésekkel

államtani

elvont

Magát

politikai

jönnek

kutatta,

í/Z/am/

a

szuverenitás?

í)7-es

törvény-

nem

min

tételes intézkedései

kontaktusba: kiválóan

IHií-ben

ezt

még Eötvös sem,

mint

Deákot,

a doktriner

praktikus

felfogású

De az ujabb magyar köztudományosságban ez a kérdés már elemi ervel

embert, ez a kérdés épen jogi és

csorba a magyar

bántotta, s hogy a közös közjogi kormány-

a

által

létesitéso

nem

kérdéseknek a feszegetése

i

hozás lelkiismeretét zatok

Mapyar-

állanitani

m.

Van-e

1.

tekintetében

bántotta.

tör elre.

Azok,

a

kik

közjogilag

önönmaguk eltt sem merik

a

XII.

t.-czikkelyen

állanak

:

még

hogy a közös közjogi kor-

bevallani,

mányzatok csorbítják Magyarország állami szuverenitását és ezen álláspontjukat a következ államjogi elméletekre alapítják 1. Közös ügyekben a kormányzatot a szuverén magyar törvényhozás

(király és

nemzet)

szuverenitásánál fogva 2.

A

meg

is

tette közössé, és

a törvényhozás ezt

szüntetheti.

közös ügyeket illetleg vannak ugyan a végrehajtó hata-

lomnak közös közegei,

s

közös természet cselekvényei, de

jiiurs

közös végrehajtó hatalom, mert nincs közös alany.

Valamint Ausztriában, azonképen

3.

Magyarországon

is

az

De mintvan választva a magyar

állami végrehajtó hatalom a császáré, illetleg a királyé.

hogy az osztrák császár szuverenitása szuverenitásától

király

—

hatalma'

hatalmától

szintén

—

a két

:

ennélfogva

el

az osztrák császár végrehajtó

van választva a magyar király végrehajtó vé<jrehojtó hatalomnak pedig csak a gyakorlata

el

lehet közös.

Ezen harmadik pontot ugy kell különösen érteni, hogy a közös végrehajtó hatalmát, és az ügyekben a magyar király <-^(ik az osztrák

császár

szintén

csak

az

végrehajtó hatalmát gyakorol-

külön-külön szuverenitásánál fogva; de mivel az ügy, a melyben ezt az állami végrehajtó hatalmat gyakorolni kell, közös: hatja az

ennélfogva csak a funkczió. a gyakorlás

—

a közös.

Nehéz ugyan elgondolni, hogy ha vannak az államhatalom tartalmát

képez

végrehajtó hatalom részleges körében

oly

közös

:

348

közjogi kormányzati orgánumok, a kik a császár és király nevében

végezik a végrehajtó hatalom gyakorlásából kifolyó

funkcziójukat

nehéz elgondolni, ismételjük, hogy ez a császár és király, e közös közjogi kormányzati funkcziók gyakorlásában miért nem közös alanya

közösen

e

funkczionáló

végrehajtó

hatalomnak? Azt

nehéz elgondolni, hogy államjogi értelemben maga ez a

is

szervezett

végrehajtó hatalom miért ne legyen közös, mikor annak ellenkezje

kimondva.

tételes közjogilag sehol nincsen

Ha

elfogadjuk a 67-es doktrinerek azon tételét, hogy a közös

ügyek végrehajtó hatalmának nincs közös alanya, hanem van külön ez esetben szuverén császári és külön szuverén királyi alanya :

vetdik föl az a kérdés, hogy azért nincs-e közös végrehajtó hatalom, mert nincs közös alany, vagy megfordítva: azért nincs-e közös alany, mert nincs közös végrehajtó

logikus konzekvencziával

hatalom ? Vagyis, mi nincs: elször?

—

Alany nincs-e ?

lom

—

se,

sem

az alany

A s

hogy aztán ne lehessen végrehajtó hatanincs-e? a mikor aztán

—

avagy végrehajtó hatalom létezhetik.

67-es doktrinerek formulázása szerint alany

ha ez

nincs

sem

hatalom

végrehajtó

:

elször,

nincs

Ebbl

lehet.

pedig

logikusan következik az, hogy ezen doktrína szerint az 1867 t.-czikkely

értelmében az Ausztria és Magyarország között

zett közös kormáníjzat a statushatalom végrehajtó

talmát

nem

képezi, vagy ha képezi

szemben mi

:

XII.

szerve-

hatalmának

tar-

külön-külön képezi.

:

hogy az 1867 XII. t.-czikkely által létesített közösügyek tekintetében igenis van nálunk közös végrehajtó hatalom és ennek a közös végrehajtó hatalomnak Ezzel

közös alanya

is

felállítjuk

van, tehát az

a két

szuverén állam

jogok

szuverenitásának

:

állami

közös a

1867

a

tételt,

XII,

:

t.-czikkely,

ha

nem

közösségét mégis megteremtette,

a XII. czikkely Magyarország állami szuverenitását

is

de bizonyos

szuverenitását,

és igy

megcsorhitotta.

Ezt a tételt nekünk be kell bizonyítani.

Könyvem

ötödik

részében már

bven

állami szuverenitásnak az államhatalmi

meghatározása jobban meghatározások, törvényhozói

épen

az,

a

felöleli

melyek

hatalom

az

az

jogok

állami

állami

kifejtettem,

hogy az

szempontjából való

teljességet,

azon

egyedül

a

A fdolog

itt

szuverenitást

nyilvánulásában találják meg.

mint

hogy a szuverén magyar állam a közös közjogi kormányáltal intézményileg kötötte meg magát, intéz-

zatok inaugurálása

34»

magát abban, hogy az állami szuverenitás magyar királyi felségjogok és nemzeti jogíjk kifejezésre ne juthassanak. Vagy ha kifejezésre jutnak már (;sak egy államf, iilaien nemzet ingerenciájával eyijüU juthatnak ideiien korhitolta

ményilej;'

tartalmát képozö

:

kifejezésre.

Ámde: vagy van Magyarországnak

teljes állami szuverenitása,

vagy nincs.

Ha van szuverenitás

nem szabad

:

intézménynek

olyan

mely

leírni,

a

teljességének kell mértékben való kifejezését akadá-

lyozhatná, mert ez az akadályozás összeférhetetlen épen az állami

szuverenitás teljességének a fogalmával.

Ha pedig

mert az állami szuverenitás

nincs és azért nincs,

intézményileg korlátoltatott

akkor államjogi értelemben ugyan

:

ki

beszélhet Magyarország csorbitatlan állami szuverenitásáról?

Az 1807 államtani

:

XII.

doktrinát

azon 67- es doktrina

magyar

is,

nygje már sok

közjogi

t.-czikkely kitaláltatott

magyarral.

a

képtelen

Ezek közé tartozik

hogy a közös ügyek tekintetében a külön hatalomnak t.syí/- a (jnakorhha

és külön osztrák végrehajtó

nem egyúttal maga a végrehajtó hatalom Ámde mi ez a (jtjakorlás ?

közs, de

is.

:

Nem zeti

és

egyéb az, mint az államhatalom tartalmát

képez nem-

Ha

ez az érvé-

felségjogok

érvényesülése

nyesülés épen az államhatalom

az

államban

ágazatának (executiva

végrehajtó

potestas) tartalmában jut kifejezésre

:

:

akkor a gyakorlás nem egyéb,

mint maga a végrehajtó hatalom. Ennélfogva a gyakorlás szó

nem

által

a

annak egyik alakzatát, a végrehajtó hatalmát kámfor módjára akképen eltüntetni/ hogy ez a gyakorlás a modern államtan értelmében egyúttal ne legyen kifejezje az státushatalomból

állami szuverenitásnak

lehet

is.

Mert ha a közös ügyek közös orgánumainak közös természet

nem magát

államjogi cselekményeiben ez a „gyakorlás"

végrehajtó hatalmat jelentené zett el

:

akkor a 67-es doktrinák

módon a magyar államhatalom

lehetne tüntetni az executiva

természet (tehát

(tehát

magyar)

ágazatainak egyéb

potestas-t

közegeknek

és

—

magyar) cselekményeit lehetne tenni.

az állami

által kifeje-

körébl

is

helyéhe a )iem közös

nem közös természet

A mi más

szóval annyit

magyar kormány közjogi cselekményei által nem magyar állami végrehajtó hatalmat, hanem egyszeren „csak gyakor.

jelentene, hogy a

1 Az összes „hivatalos" közjogi iróink, az egyetemi és akadémiai jogtanárok müveikben azt mind igy tüntetik el.

350

lást" juttatna

kifejezésre.

A szavakkal

játszó

doktrína tehát ide

vezetne, hogy azonban ez államtani képtelenség: bárki beláthatja.

Tudjuk, hogy az 1867

:

mint kormányhatóságok

a közös minisztérium,

korlás"

értelmében ez a „gya-

XII. t.-czikkely

által

esz-

közöltetik.

Ámde

idegenek-e

ezek a közös kormányhatóságok Magyar-

országon ?

Az 1867

hogy idegenek. Mert idegen befolyást csak idegen kormányhatóság gyakorolhat. Most már az a kérdés: hogy idegen, tehát nem magyar kormányhatóság

—

a magyar király

által

sánál fogva

XII. t.-czikkely 17. §-ából következik,

:

—

csak

mafjyar királyi szuverenitá-

gyakorolhat-e magyar végrehajtó hatalmat,

magyar

executiva potestas-\ ?

Hát nem gyakorolhat. Nem pedig azért, mert a magyar királynak magyar királyi szuverenitásán alapuló impériuma idegen államjogi orgánumokra nem terjed ki. Mivel azonban a gyakorlatban mégis kiterjed: a magyar királynak egyúttal olyan államfi szuverenitással is kell birnia, a melyek erejénél fogva idegen állam jogi orgánumokkal is gyakorolhat szuverenitást, vagyis a szuverén magyar király mellett ott kell még lennie a szuverén osztrák csácsak

szárnak

is.

Ámde

magyar az a végrehajtó hatalom, a melyet a

lehet-e

szuverén magyar király csak a szuverén osztrák császárral a magyar

tesen és

közjog

szerint

(1867

:

XII.

idegen államjogi orgánum által gyakorolhat?

.

t.-cz. .

.

együt-

17. §.) csak

Nem

lehet,

sem

közjogunk géniusza, sem az 1791 XII. t.-czikkely értelmében, melynek :

második bekezdése a végén igy szól

:

„

.

.

.

executiva aiitem potestas,

nonnisi in sensu legum, per regiam majestatem exercebitur" (a végrehajtó hatalmat pedig

nem

mint a törvények

másként,

értelmében

gyakorlandja a királyi felség).

magyar végrehajtó hatalom nem lehet, de nem ugyanazon okoknál fogva, miután azonban valamilyen végrehajtó hatalomnak a modern államtan elmélete

Ha

lehet

tehát ez

sem,

osztrák

szerint mégis

A magyar az

m.

osztrák

nem

honvédelmi

kir.

király,

kétségtelen, hogy más, mint Lássunk rá gyakorlati példát. miniszter a katonai kormányzatot a

okvetlenül lennie kell

közös végrehajtó hatalom,

:

lehet.

a közös hadügyminiszter pedig a magyar

császár

nevében gyakorolja.

De

valamint

király és

a magyar

végrehajtó hatalomnak ezen kormányzati exponense idegen szuverén (osztrák császár)

nevében sem miféle végrehajtó hatalmat nem gya-

3fil

korolhat

:

meíjforditva, a mafíyur vé{íreliajl(j hataloimiak riein matryar,

tehát idegen kormányzati exponense iközös hadügyminiszter) szintén

nem

lehet.

De mivel a közös hadügyminiszter a közös ügyekben (a hová magyar ügyek is tartoznak) mégis csak kormányzati exponens :

következleg, az a végrehajtó hatalom, a melynek a közös hadügyaz

egyik

nem

lehet.

miniszter

hatalom

magyar közjog

exponense

kormányzati

Ha

pedig (ismételjük)

sem

oszfrá/r

szerint

magyar végrehajtó unn Ichrt, de a

:

ynaiji/nr

államtan doktrinái

az

lehet,

szerint valamilyennek pedig mégis kell lennie az csak- közös véíjrehajtó hdtulom lehet.

:

kétségtelen,

hogy

Ha már most államtanilag és közjogilag megállapítható, hogy van közös végrehajtó hatalom akkor kell közös alanynak is lennie, mert közjogi szabály, hogy a szuverén magyar király csak a szu:

—

egyverén magyar végrehajtó hatalomnak lehet a jogalanya. Ezen, alól jogszabály közjogi úttal a modern államtanon is alapul

—

nincs kivétel.

És ha most már a közös végrehajtó hatalomnak van közös akkor ez a közös alany nem lehet más, mint a magyar

alanya

:

császár, a kik a közös

király és az osztrák

más

nélkül

semmiféle

állami

üf/yek-

tekintetében egy-

nem

gyakorolhatnak.

szuverenitást

Tagadhatatlan, hogy ez az egymásra való utaltság államjogi kényhat, s ez

szer

erejével

biró

államft hoz

magyar

létre,

a kényszer olyan állami szuverenitással a kinek ez államfi szuverenitása mind a

mind az osztrák

királyi,

császári

szuverenitások

természetétl lényegesen különbözik. Vagyis

:

közjogi

a közös ügyek tekin-

megteremtdött a közös szuverén úr, a ki, ha fhatalmát, imperiumát a közös ügyekben gyakorolni akarja sem mint magyar király, sem mint osztrák császár nem gyakorolhatja, hanem csakis mint osztrák császár és magyar király, tetében az 1867

:

Xn.

t.-czikk által

:

vagy röviden mint

Ám

—

a királyt,

,,császúr és király''.

mint a magyar végrehajtó hatalom birtokosát

közjogunk szerint

inspectionis)

is

—

a legfbb

megilleti.

De

felügyeleti

gyakorolhat-e

a

ezen mayyar inspekcionális jogánál fogva, például is

végrehajtó

hatalmat ?

Ezt, az osztrák állam

supremae magyar király

jog (jus

Csehországban

területének a szu-

verenitása kizárja.

Mivel azonban látjuk, hogy a magyar inspekcionális jog közös ügyekben Magyarország területén kiviil, és más szuverén állam területén

is

érvényesül, ez az érvényesülés például Csehországban

:

352

nem

magyar

folyhat a

hanem csakis egy nem lehet.

király szuverenitásából,

olyan szuverenitásból, a mely (kizárólag) magyar

De

sem lehet, mert az osztrák császári magyar inspekcionális jog nem érvényeközös ügyekben sehol sincs olyan demarkacionáhs hnea,

A

sülhet.

osztrák

(kizárólag)

meg

szuverenitásban

a

minsége tekintetében meghogy hol végzdik az osztrák, és hol kezddik a magyar ügyek szuverenitásának az érvényesülése. A közös ügyek a mely ugy területileg, mint az ügyek állapítaná

azt,

szuverenitásának az egybeolvadása

tehát

kényszer

államjogi

ere-

rendelkez szuverének szuvereniHa ezt a demarkacionáhs líneát meg lehetne húzni a közös ügyek intézésében akkor, de csakis akkor lehetne külön magyar és külön osztrák véghajtó hatalomról, és igy külön osztrák császári és külön magyar királyi szuvereni-

jével

ügyek

hat a közös

tásainak

az

fölött

egybeolvadására

is.

:

tásról is beszélni.

Másrészt pedig királynak

az

állami

így

császárnak

osztrák

értelmében

valamint közjogunk

:

és

királyi

császári

akképen a magyar királynak

szuverenitása és

van különítve a „császári és utóbbi szuverenitás tehát közjogunk szerint is

királyi'"

el

vén

:

—

a

szerint

császári

—

más, mint közös szuverenitás

Ezt a modern

megersítik az 1867 határozottan

de

államtani és magyar :

—

is

nem

közjogi

nem

lehet.

§-ai,

maga

az uralkodás

két

lehet-

rendszerünk csak

konklúziót

közjogi

mely szakaszok beszélnek.

értelmezni, hogy az uralkodó egyúttal

nem

egy

—

XII. t.-czikk 2., 4. és 7.

A

szuverenitástól.

„közös uralkodóról és fejedelemrl''

ugyan lehet ugy a közös,

királyi szuverenitás

és

szuverenitása

igy állami

és

magyar

a

van különítve

szuverenitásától

állami

igy

királyi

el

is

fizikai

Ez

is.

Ezt,

személye helyes

is

különböz külön magyar és cselekményei szuverenitásán alapuló államjogi külön osztrák kormányzati mszervek által jutnak kifejezésre, de mikor ez a kétféle szuverenitás a külön magyar és külön osztrák azon

államjogi

határpontig, a mig az uralkodónak két

kormányzati müszervek mellzésével juthat csak kifejezésre, vagyis a mint fentebb kifejtettük

:

se az osztrák császár az

közös kormányzati tekintetében)

egyáltalában

nem

alapulhat.

a

magyar

magyar

király az

királyi,

osztrák császári szuverenitásával

orgánumok

szuverenitást

ez a gyakorlás

se a

—

gyakorolhat,

által

sem de

külön-külön, (a királyit,

mivel

mégis

közös uralkodónak csak

sem

császárit

gyakorol:

közös

ezen

közös ügyek

—

akkor

szuverenitásán

168

És mihaszna tu^Mcljuk, hogy nem azon ahipszik, mikor 35 éve tapasztaljuk, hogy de facto azon alapszik?

—

Ezt a közös

szuverenitást,

törvénynek, az 1791

bl

be

is

lehet

hajtó hatalom csak a

magyar

kormányzat), a király

magyar

hires

már

Ugyanis

vonatkozó

ezen

azon

közjogi

által

alap-

idézett rendelkezésé-

alaptörvénynek

az

hogy a végre-

kijelentése,

király által gyakorolható

az 1791 X. hogy ez a végrehajtó hatalom csak tiszta magyar müszervek állal

azon rendelkezésébl

t.-czikkely

c^y

t.-czikkelynek

bizonyítani.

potestas-ra

executiva

(a

XII.

:

látjuk,

:

:

folyt,

gyakorolható. tiszta magyar müszervek által? már seink tudták, hogy ugy a magyar

És miért csak Azért, mert

alkot-

mány, mint az állammüvészet rendelkezései szerint csak i
képez

hatalmi ágazatok egyikének, nevezetesen

hatalomnak

is

a

itt

végrehajtó

legfbb alanya kizárólag csak a szuverén magyar

király lehessen,

de

nem

egyúttal a német-római császár

is.

De minthogy közös ügyek tekintetében az államhatalom mát képez

ágazatok közül a végrehajtó

tartal-

hatalom érvényesülését

kifejez kormányzati orgánumok most már

nem magyarok, hanem

idegenek, illetve a törvény szerint közös

minthogy továbbá ez a

közös kormányzat a magyar

;

király által egyedül

nem

is

gyakorol-

ható, mert a gyakorlásnál ott kell lenni az osztrák császárnak

az 1791 foglaló

:

XII. t.-czikkelynek

—a

— most már a közös ügyeket

végrehajtó hatalom gyakorlására vonatkozó

delkezése, hogy az csak kizárólag a

magyar

ható, a közös ügyek tekintetében többé helyt

is

is

:

magában azon ren-

király által gyakorol-

nem

foglalhat.

1867 XII. t.-czikkely éppen által statuált közös kormányzati részében a legfbb alany az 1791 XII. t.-czikkely második bekezdésének végsorai értelmében Vagyis

:

a

végrehajtó

hatalomnak az

:

—

:

—

a szuverén magyar

nem

király

többé

(a

maga kizárólagosságában)

lehet.

De az osztrák császár sem

lehet.

Legfbb alanynak azonban nem kép-

az államtan elmélete szerint okvetlenül kell lenni, mert

zelhet, hogy a személyiséggel biró állam államhatalmának ágazatai közül éppen a végrehajtó hatalom legfbb exponenssel ne birjon. Bir

nemcsak a közönséges államtan, hanem

is,

közjog szerint

Ha király,

magyar

is.

tehát van egy ilyen legfbb alany,

sem az

kifejezetten a

osztrák császár

—a

de az sem a magyar

kifejtettek szerint

— nem

lehet, 23

354

akkor az közjogi rendszerünk szerint csakis „közös" lehet. Ez a közös legfbb exponens pedig nem más, mint a közös ügyek tar:

képez jogok szuverenitásának a közösségét exponáló^ és annak közös gyakorlását érvényre hozó magyar király és osztrák császár talmát

mint közös szuverén jogalany.

A

közös

végrehajtó

hatalom

államtani

szubstancziájának a

megállapitásánál a 67-es doktrinerek a közjogilag szervezett közös

kormányzatot és annak lényegét teljesen figyelmen kivül hagyják. Beksics „ Dualizmus "-ában száz és egy okot hoz föl annak bebizonyítására, hogy Magyarország

Ausztria

és

között

nincs reálunió,

csak éppen a közös kormányzat rendszerét hagyta el. Tudjuk azonban, hogy a közös közjogi kormányzati rendszer létesítése által hagyta el Deák Ferencz közjogilag és nem taktikailag 61-es alapját. Tudjuk, hogy a magyar közjog ezeréves tisztaságába a legrombolóbb hatást

a közös kormányzati rendszer inaugurálása

okozta.

A

közös kor-

mányzat tehát nem hatalom közösségének, vagy nem közösségének a megállapitásánál olyan közjogi lappália, a melyet a végrehajtó

ignorálni

is

lehetne.

St

egyáltalában

nem

lehet ignorálni.

Mert államtanilag mi ez a közös kormányzat ? Nem egyéb az, mint az államhatalom végrehajtó hatalmának egyik fö expoziturája.

Azonban melyik államhatalomnak? A magyarnak is. Ez az „is" itt azt jelenti, hogy a közös kormányzat nem képezi a magyar államhatalom szuverén kizárólagosságának az expozituráját, hanem képezi az ugyanazon mértékben az osztrák államhatalomnak az expozituráját

A magyar

és

osztrák

is.

szuverén

államhatalmak

végrehajtó

ebben a közös kormányhatalom sem kíilönvégrehajtó az a hogy alakulnak, akképen zatban nélkül, másika a sem ezen közös külön, sem egyik szuverénnek

hatalmai tehát ebben az expoziturában,

expozitura nélkül

nem

gyakorolható.

Azonban éppen ebbl az érvelésbl konkludálni, hogy

még

látszólag

oda

sincs közös végrehajtó hatalom,

külön magyar és külön osztrák

végrehajtó

két állam külön-külön szuverénje,

hatalom,

vagyis a magyar

osztrák császár, a közös ügyekben csak

is

lehet

hanem van

és

ezeket a

király és az

együttesen (konkurzusban)

gyakorolhatják.

Tagadhatatlan, hogy ez az

állitás

közel jár

nerek felfogásához, de igazság csak akkor lenne

a

67-es

benne,

doktri-

ha ez a

!

konkurzus

a

külön-külön

magyar

szintén külön

eszközöltetnék,

Ez

volt

a

mint azt az

Deák Ferencz a magyar

Ámde

ezen doktrína

itt

hatalniaknak

vé{,'rehajtó

és külön osztrák államjogi

1791

X.

:

(il-es álláspontja

és osztrák

nem

azért

t.-czikkely

is.

meg,

állhat

hajtó hatalom a közös szuverén által csak

az a valóságban (a mint az életben

de

még közösnek sem

A

meri

kormányzat

látszik,

pedig

—

él),

hanem akar

nnnetül

nemhogy

fö

esetben

államjogi szervét

a

végre-

gyakoroltatik

tiszta

;

magyarnak,

tiszta osztrák-németnek,

közös,

nem közös

—

felfogás szerint

is

akár

nemcsak a közönséges államtan, de a magyar mindig

ezen

felségjogok értelmében

kellene gyakorolni. Minthogy azonban a közös

is

által

lendelte.

is

felségjogok konkurzusán alapuló

végrehajtó hatalmat, a konkurráló magyar

magyarul

ineKrelelöleg

inüszervek

képezte és képezi a végrehajtó hata-

lomnak. Mert, a mikor a Habsburg-királyok az hatalmat idegen kormányszékek

által

állami

végrehajtó

ennek

gyakorolták,

g^-akor-

lásában a nemzet örökösen a nemzeti végrehajtó hatalomba

való

jogtalan beavatkozást, állami szuverenitása ellen való öldökl támadást látott, és

nem sznt meg

ez ellen a törvények százados soka-

ságával állandóan víni a küzdelmet.

Ez az idegen kormány hatóságokra vonatkozó magyar felfogás még ha igaz most is meg van. s igy posito, sed non concedo doktrína: az államtan általános tanait is lenne ez a konkurzus nem arra kell felhasználnunk, hogy a magyar felfogást megsemmisítsük, hanem arra, hogy azok segélyével a magyar felfogást jobban

—

—

megvilágítsuk és filozófiáját földerítsük.

A

bécsi

magyar az

kormányzatban

sem

különben

eh-out tii(hniányos!<ágof.

Most sem

bécsi közös kormányzatban államtanilag

kereste

keresi,

sohasem a

hogy ebben a

külön megnyilatkozik-e a

magyar királynak magyar végrehajtó hatalma, elég, ha látja, ha keserséggel tapasztalja, hogy abban a bécsi közös kormányzatban a hegyek tetejétl a róna poráig minden német és ezt nagyon okos

emberek magyar szuverenitásnak mondják Mert ne teire,

helyezkedjünk

állambölcselknek

hanem okoskodjunk józan magyar

államtani elméle-

parasztészszel, és akkor

is

gúny ám az, a mit a 67-es doktrinerek mondanak, hogy a közös ügyekben az osztrák császár szuverenitása el van választva a magyar király szuverenitásától.

látni

fogjuk,

hogy

tiszta

nemzeti

Eltekintve attól, hogy állami életünkben ezen külön szuverenitások feltüntetését a közös kormányzati expoziturák egyáltalában 23*

:

!

356

nem

a mi pedig világosan a közös szuverén ur mtencziója

teljesitik,

meg

értelmében történhetik csak

:

abban a végrehajtó hatalomban,

a mely a közös kormányzatot foglalja magában, a magyar nemzeti és

felségjogok

és

nem

nem magyar

gyakorlása

kizárólag

magyar

a

—

körülmények között

jó

király

nyelven, idegen orgánum,

nevében

lelkiismerettel

történik.

—

ki

Ámde

mondhatja

ilyen azt,

hogy az állami szuverenitásnak ezen részben és módon való érvényesülése

;

magyar?

meg egy német,

Hiszen kérdezzünk

hogy

tudóst,

angol vagy franczia jog-

a nemzeti és felségjogok ezen gyakorlásának kritériu-

meg az állami szuverenitásnak nemzeti jellegét nem nevetne-e ki bennünket, ha azt mondanók, hogy nem ám az, mint a magyar király magyar végrehajtó hatalmának

maiból határozza vájjon

egyéb

a gyakorlása, tehát magyar szuverenitás

Tegyük

hogy a

föl,

igazságszolgáltatás

az

osztrák

vagyis

gyakoroltatnék,

birói

idegen

hatalom terén Magyarországon az császár

biróság

és

magyar

király

nevében

Felsége az

az Ítéleteket

császár és magyar király nevében német nyelven hozná meg, vájjon lehetne-e azt mondani, hogy a birói hatalom szuverenitása Magyarországon még ilyen körülmények között is magyar osztrák

volna,

még azon

esetben

is,

ha ez az állapot a magyar törvény-

hozás szuverén akaratán alapulna?

Nos

tehát, a statushatalomnak a végrehajtó hatalmi ágazata,

ugyanazon államjogi kritériumok mellett, különbözhetik-e a birói hatalomtól? Nem ugyanegy modern államjogi, és tételes magyar

mind a kettnek? Vagy lássuk magát a törvényhozói hatalmat. Ha a törvényhozói hatalom a saját szuverenitásánál fogva elrendelné^ hogy a magyar országgylés nyelve német legyen, és a német szöveg törvények a magyar király és az osztrák császár által németül közjogi forrása van-e

szentesittetnének, daczára a szuverén rendelkezésnek, az ilyen tör-

vényhozói hatalomban a magyar szuverenitás fejezödnék-e ki?

Nyelvében és intézményeiben szuverenitás

is

mondom

;

él

a nemzet és

de ha se a nyelv, se az intézmény

él

a nemzeti

nem magyar,

hogy az magyar szuverenitás, ezt nekem az ördögök sem fogják elhinni. (Sit venia verbo de most magyar

hiába

én

azt,

:

parasztészszel okoskodunk.)

A nemzeti állameszme tudományos megalakulása csak ujabb, mondhatjuk legújabb kelet. A múlt század pohtikai tudósai és államjogi nagy irói látták ugyan a német és az olasz nemzeti

867

állam megalakulását, pszihológiai

de

egyesülés e végbement nagy

nemzeti

a

kulcsnak. Határozottan konstatálható, hogy ezt

mert ha értette volna

nu,'g

ludumányos

a

tnegértéséliez híjával voltak

folyaiiuit

Deák sem

értt-ltt,',

kormányzatok német tengerének nem bocsájlotta volna türrnu/cítfn a magyar közjogra. A nemzeti állam tudományos doktrínája szerint a legfbb

árját

:

a közös

állami hatalom megoszlik

a

fejedelem

nép

a

és

között

és

megoszlik a szuverenitás a kett között, vagyis keletkezik a

De

és nemzeti szuverenitás.

midn

rászáll a szuverenitás az államot

alkotó és az államot föntartó népre rászáll arra

a nijelvre

meg a nemzeti

is,

rászúll a

:

nt'petiijxi'ijre

a mi nvlhül népegységet kifejezni

is^

az állami hatalom

érzésre

nem

tudntik

rs iyíj

i.s

:

rászáll

így a nemzet, mini részese

is.

szuverenitásának, mint szuverén, jogosan meg-

követelheti, megparancsolhatja, hogy a népegység kifejez zeti

igy

királyi

:

a nem-

nyelv érvényesüljön az állami közélet minden ágazatában.

Ez

a nemzeti állameszme legxjahh iloktrinája.

És ennek folytán az állami szuverenitásnak a nemzeti nyelva ()7-es doktrinekapcsolatos államjogi kérdésében

—

vel való

rekkel

szemben

Ugyanis

—

az

hogy a nemzeti

egy nemzeti vádat

ezen

felhoznunk.

sajnosán

Íróinknál

közjogi

összes

nyelv

kell

dönt

tapasztaljuk,

áilami szuverenitás

súlyát az

kérdésében teljesen figyelmen kívül hagyják, ügy látszik, ha kínai abban is magyar nyelven mködnék a közös kormányzat

k

:

szuverenitást

látnának.

bizonyos mértékig igaz

Ez is

a

államjogi

régi

lehetett.

Ámde

a

elméletek

mintha Ripp módjára átaludtak volna 30 esztendt, arról

tudomást

venni,

alapján

magyar közjogi

írók,

nem akarnak

hogy a modern európai államjogban már

hogy a nemzeti nyelvnek ép ugy meg van a maga szuverenitása., a mint meg van az államhatalomnak megállapittatott az a doktrína, hogy a nemzeti nyelv szuverenitásának odáig kell terjedni, a meddig terjed az államhatalom megállapittatott az a doktrína,

:

;

a hova pedig a nemzeti nyelv szuverenitása nem terjed ki, oda nem terjed ki az államhatalom szuverenitása sem. szuverenitása,

modern államjogi doktrínáktól, mint megdönthemost már a mi német nyelven mköd közös közjogi kormányzatunkra minden logikát tanuló gimnazista Ezektl

tetlen

is

a

premisszáktól

megcsinálhatja a számadást.

Végeredményül tehát kimondhatjuk, hogy az állami szuverenitás lényege nemcsak abban áll. hogy az állam akarata jogilag

!

358

ne legyen egy más állam akaratának alávetve, hanem abban is. hogy « nemzeti nyelv ne legyen egy más nemzeti nyelvnek intéz-

7nényileg

alávetve. *

*

Andrássy

Gyula gróf

(a fiu)

irt

nagy

egy

tanulmányt az

1867-iki kiegyezésrl. Ebben a munkában a hang nyugodt, elkel, akár hamis, akár nem hamis méltóságos az érvelés de

—

—

;

mindig szakszer, széles olvasottságra valló

mintha

nemzetének

próféta

nemzeti

bölcs

,Nem kanyarodni

.

.

?"

.

s

nyelv szuverenitását

den állambölcsessége egyéb, mint

mikor

s

e

ekkor

látjuk,

mellett

—

hogy

— Andrássy Gyulának —a tetejétl a feje

jobbra tekintve

vagy

balra

a nemzeti

a könyvbe letett min-

—

kis lábaujjáig

nem

frivol frigiai póz

:

így csak

beszélhet,

a

Apponyi Albert grófnak

is

natúr a"

;

egyszerre csak a

:

:

német parancsszó

jobb-e

lenni

már-már hiszünk

felfogásának

könyvben erre bukkanunk

ugy iparkodik beszélni,

;

akarna

prófétája

az

kinél a

német nyelv már

„altéra

lett.

jelent

meg

egy franczia évkönyv-

ben, az „Annuaire du Parlament"-ben egy magyar

közjogi

tanul-

mánya. Ebben a tanulmányban Apponyi lángeszével kiáll a fórumra, s azt kiáltja oda Európának, hogy az osztrák-magyar monarchia magyar szuverenitás közös kormányzatának német tengerében

—

nyilatkozik meg.

A már

kifejtettek

után

a XII. t.-czikkelyen állókat

már

—

nem

szükséges

bizonyítanunk, hogy

az európai államtudomány terén

—

rég elborította a nemzeti nyelv szuverenitásának titáni ervel

lüktet modern doktrínája. Apponyi

már küzd

még ezen

az

alapon

áll

:

de

az elborító habokkal. Nyilvánvaló azonban, hogy Apponyi

—

megküzdhet a habokkal de mint tudós nem. Lám, hajdani fegyvertársa a politikus Beöthy Ákos ugy látszik,

mint politikus

már

szintén feladta a küzdelmet a tudós Beöthy Ákossal szemben,

így

küzd

a

habokkal

a politikus

Bánífy

Dezs

—

a

„nemzeti

gondolatot" propagáló szovinisztával és a „harmincz millió magyart"

—

véd Rákosi Jenvel. hogy Rákosi Jen, mint nemzetének egyik elsrangú bajvívója ne látná azt, hogy azokban a közjogi keretekben nem kelhet szárnyra a mi tollasodó nemzeti és gazdasági életünk ne látná azt, hogy azok a keretek nem engednek benkivánó patrióta

Nem

a „közjogi kereteket''

hiszem,

;

nünket a közjogi állam béklyóiból kibontakozni, a nemzeti államot

!

859

megteremteni

végül minden

s

végs

állam

czéljára

a i/uzdasáffi

:

államra átmenni, hogy tehát ezek a közjogi keretek a legszörnyü-

ségesebb akadálya az ö harmiiiez

Harminez

magyarjának.

riiillitj

magyart csak a mindent nivelláló társadalom-gazdasági állam

millió

meg

teremthet meg, erre

De

állam.

közjogi

Kzekbl

sem

a nemzeti állam

hol vagyunk

képes,

mi még a nemzeti

a szempontokból

nemhogy a

államtól

is?!

daczára annak, hogy én Appo-

mai Magyarország legnagyobb él államférfiujának tartom örülök annak a hírnek, hogy Apponyi a magyar alkotmányról négy nyelven is akar könyvet irni Kurópának. Nem örülök. Mert Apponyi nagy eszével, ragyogó dialektikájával ugy nyit a

—

még sem

fogja Kiirópa elé állítani a Xll. t.-ezikkely alapján

fennálló alkot-

mányszervezetünket, mintha az a magyar állami szuverenitás tekintetében mi kívánni valót franczia tanulmányában

teljes

még

között ország akarhat

Anélkül

ugyan, de épen ilyen

:

Nini

Hiszen legnagyobb élö államférfia hát

körülmények

ilyen

akarnék

hasonlattal

Blut Béni

irodalmi adjutánsa

!

Európa

föl

ennél fbbet ?

hogy

azonban,

azt oda

így állította

kiált

szuverenitása,

állami

az

hátra.

csodálkozva

csak

még Magyarország

Mit akarhat szerint

majd

akkor

És

sem hagyna is.

élni

:

Bachnak

Rückblíckjében, más szempontból

:

ország gyanánt állította Európa szeme

boldor/

Magyarországot.

elé

Apponyinak könyve tehát tekintetében

még

— Magyarország állami szuverenitása

— Európát annyival inkább megtéveszti, mert ez a kérdés pártot és sajtót

a hazai függetlenségi

is

folyton

tévesztgeti.

Ugyanis, mikor a közös közjogi kormányzatok exponensei a

monarchia egységes kedve

szuverenitásának

funkczionálnak

mindig

:

A

azt

alapjára helyez-

álJamjogi

hogy

mondják,

ök

a

csak

azonban tiltakozik mert szerinte a egységeid ellen, szuverenitás létezése közjogi ezen magyar állami külön XII. t.-czikkely alapján is érvényesülni kell a XII. t.-ezikkelyen állnak.

függetlenségi

párt

:

szuverenitásnak.

Ámde ha fundamentumát is)

:

XII.

akkor

igy volna ?

Ha

vájjon

t.-czikkelyt

a

függetlenségi

szépíteni

belemagyarázni, a mit a

magának sincs

az

minek akkor döngetni a XII. t.-czikkely igy, (a minthogy államtanilag nincs

:

pedig nincs

állami

eszeágában sem

s

közös

végrehajtó elhinni,

pártnak

képezi-e

abba minden olyan

jót

feladatát

a

közjogilag,

kormányzatnak, de még hatalom legfbb exponensének

közjogi

sem megtartani

?

;

360

Ez

nem

bizonyára

képezi

függetlenségi

a

nem

az ö feladata Bécscsel szemben

absurdum vezetése

esse censeo

—

feladatát

a szépítgetés és a XII.

t.-czik-

hanem inkább

kely nemzeti tartalmával való hiu kérkedés, (államtanilag) ad

párt

és Gato feladatának

annak delendam

:

teljesítése. *

*

Szent István koronájához tartozó országok területén sok fekete-

A

közös kor- sárgára

mani/zat jogi, felelsségre

^oha nem r 011j,ntó.

mázolt kapuju kaszárnya van, de mindegyik kaszárnyának

megsznik

^ kapujánál

—

,

.

•

,

felels

a

~^

^

,

^

-f

-,

^

vegrehajto hatalmából kiíolyo

sznik

,

-

sem hatolhat

be,

—

•

,

i

-m,

kormányzati hatásköre. Meg-

ugy, hogy abba a kaszárnyába a

hatalmával

magyar kormánynak

független

—

magyar kormány minden

nincs

s

a

t,-czikkelyben

XII.

egyetlenegy szakasz sem, a mely a magyar kormányzatnak ingerencziát

biztositana

arra a kaszárnyára.

tnik

Ezért

föl közjogilag

a

dolog ugy, mintha a katonaság állam volna az államban.

Ha

pedig a magyar kormányzatnak a kaszárnyák fölött kor-

mányzati hatalma nincs

sem vonható

:

közjogilag csak természetes, hogy felels-

mi azokban a kaszárnyákban történik. magyar minisztériumnak sem kormányzati hatásköre, sem felelssége nem terjed ki a magyar állam egész területére. A miniszségre

azért, a

így a

teri

felelsségnek ezen szörny megcsonkítását a XII. t.-czikkelynek

köszönhetjük. Ez a törvény a legértékesebb drágaköveket: a hon-

védelemre vonatkozó

hatáskört, és

az

erre

vonatkozó miniszteri

De ha már kitörtemagyar miniszteri felelsséget átvitte azon faktorokra, a kik a közös közjogi kormányzatban a magyar miniszterek helyére jöttek. Közjogi déhbáb Nem vitte át. Azonban a 67-iki törvényhozásnak mégis megvillanhatott valami az agyában, hogy még sem lesz okos dolog a magyar kormányzatnak a hatáskörét a közös ügyek egész területén igy nullifikálni, ennélfogva némi alkotmányos ingerencziát a magyar korés mányzatnak mégis föntartott (8. §.), de csak a külügyekre nem a katonai ügyekre. A katonai ügyekben közjogilag ugy állunk, hogy a magyar kormányzatnak nem lévén hatásköre, befolyása: felelsséget törte

ki

az 1848

:

III.

t.-czikkelybl.

logikus lélekkel azt hinné az ember, hogy ezen

!

—

nincs felelssége sem.

Ez azonban még mind

nem

volna baj, ha katonai ügyekben

a közös kormányzatnak felelssége

'

egyéb

intézményben volna a

nemzet javára biztosítva. De nincs. Erre a 67-es doktrinerek azt felelik, hogy ott van a delegáczió. A delegáczió magyar törvénybe iktatott közjogi intézmény, fel kell tehát tételezni róla, hogy komolyan

:

3B1

veszi

De

feladatát.

a

Még

válódik, hogy az

A

hözön

a

(lel('<já('2Í('j/)(in

érvén i/esüUirt.

joffi

felelsség

f'clelíissi'ife

xitlm

srm

oly csekélységre deval-

is

csak valaiiiivcl több a

közös kormányzatok jogi és

közjogban még

:

s

korttiáiniZítUtk

a politikai

is

komolyan a XII. t.-czikkely annak csodált intézményében,

bármily

veheti

ugy van megcsinálva, hogy ahban,

semminél.

:

felelssége a magyar

politikai

egyáltalában nincs kifejtve

s hivatalos

közjogiróink

a XII. t.-czikkclynek ezen kardinális hibájával sehogysem szeretnek kérkedni. Csak kutyafuttában emiitik, s igy

nem

csoda, ha a közös

miniszterek érezvén feleltlen voltukat, a magyar delegáczió minden perorálására azt tartják, a mit a debreczeni czivis hetsz jó vitéz

Azonban be kormányzatok

nem

:

dejszen beszél-

!

jogi

kell

bizonyitanunk

felelssége

azt,

hogy a közös

közjogi

perbevonás alakjában egyáltalában

Ugyanis a közös kormányzatok azon közjogi

érvényesülhet.

cselekményei, a miért akár az egyes miniszter, akár a minisztérium (kollektive)

jogi

felelsségre vonható

:

vagy magyar, vagy osztrák

Hazánknak Ausztriával való közjogi berendezését sért. Deák akképen csinálta meg, hogy az államélet nyilvánulásai terén nem lehet egy mákszemet sem akképen elrendezni, hogy a mi a és magyarnak használ az ne ártson egyúttal az osztráknak például miniszter, közös sért a érdeket megfordítva. Ha magyar azokat, a melyek az 1848 III. t.-czikkely 32. i;-ában vannak fölérdeket

—

:

:

sorolva

:

akkor csak természetes, hogy azon sértett állami érdekért

a magyar

delegáczió

vonja

felelsségre

természetes, hogy az osztrák delegáczió minisztert.

;

de

meg

ezen esetben az

Ez a közjogi szituáezió még azon esetben sem

ha véletlenül mind a két

fél

érdekeit

is

pártolni fogja a közös változik,

egyenlen sértené a közös

Mert ekkor meg a faji érzet lépne eltérbe, a mely azon gondolkodásban és cselekményben jutna kifejezésre, hogy

miniszter.

nem hagyom a magam emberét. Ámde sem a magyar, sem az osztrák felelsségre nem vonhatja a minisztert; ez felelsségre, ha

mind a

delegáczió külön-külön

csak akképen vonható

két delegáczió a perbefogást

vagy együttesen elhatározza

(50. §.)

Már maga azon

külön-külön, közjogi tény.

hogy a magyar delegácziónak felelsségre vonó akarata kötve és porhintéssé teszi feltételezve van az osztrák delegáczió akaratától felelsségét. a közös közjogi kormányzat A közös kormányzat a magyar delegácziónak /.üln felels, mondja a törvény, azonban felelsségre mégis csak ugy vonhatja. :

362

ha abba az osztrák delegáczió

beleegyezik. Mi

is

más

mint

ez,

közjogi képtelenségekbe dolgozó fata morgána?

nerek

de

morgána,

Fata

tagadnakX

annyira

apodiktikus

egyúttal

szuverenitásnak,

közös

birodalmi

(a

demonstrácziója

mit azonban a 67-es

a kormányzat

Mert

a

doktri-

felelsségre

való

modern kor alkotmányosságának legfbb oszlopa] intézményileg egy másik szuverén nemzet jogi akaratától van függvé téve. A két szuverén nemzetnek egységes jogi akarata viheti csak vonása

dlre

[a

a közös

miniszteri

vánuló és egymást

Ez az intézményileg

felelsséget.

nem nélkülözhet

egységes jogi akarat:

tanilag a közös, vagyis birodalmi szuverenitást teremti meg.

felelsségre

miniszterek

nem

cziók

vonásánál a magyar

mint külön-külön

szervek

jogi

álló

és

osztrák

nyil-

áJlam-

A

közös

delegá-

mködnek, hanem

mint egységes jogi akaratú orgánum, a hol sem a külön magyar,

sem a külön akaratok

osztrák

nem

szuverenitás

állami

érvényesülhetne,

eredményt létre nem hozhat, a hol tehát az egységében kidomborodó uj, közös szuverenitás

ható

államjogilag

jogi

érvényesül.

Vizsgáljuk azonban, hogy a közös miniszteri felelsség, hogy

néz

ki a

gyakorlatban ?

A magyar

delegáczió

közös hadügyminisztert, határszélek Isztria

katonai

védelmére

pl.

teszem

védelmét

felelsségre

jogi föl

elhanyagolja,

egyre-másra

épiti

a

akarná vonni a

mert az erdélyországi

azért,

ellenben

határszéli

az

osztrák

ersségeket.

Elhatározza a perbefogást. Akaratát közli az osztrák delegáczióval.

Ez azonban nem határozza el. De a magyar delegáczió köti tovább s együttes ülést követel. Megtörténik. Nagy is az ebet a karóhoz bölcsességü intézkedésnek tartják a 67-es doktrinerek, hogy a két :

delegáczió az együttes ülésben a közös szavazásnál egymást majorizálhatja. Hát jól

van,

nem

majorizálhatja.

nem

No már most a

magyar érdekrl lévén szó bizonyosra vehet, hogy egyetlenegy osztrák sem lesz kapható, a mig ha osztrák érdekrl lenne szó szintén nem lenne kapható egyetlenegy magyar delegátus sem. Mert a kaphatóság igy már hazaárulás számba menne. Most dönteni kell, de a két delegáczió egyenl számban lévén, közös szavazattal nem lehet dönteni. No de majd dönt az elnök. Magyar lesz ez, vagy osztrák? „Egyszer az egyik, másszor a másik" mondja a törvény. (30. §.) Nem mondja meg ugyan a törvény,

jelen esetben

:

:

—

hogy elször ki lesz az elnök, de tegyük most épen magyar lesz az elnök.

föl

a jobbik esetet, hogy

868

Most már azt

adva van

jámbor

a

hiszi

ho{íy a közös

arra,

;i

azt

tudja,

is

magyarok gyOzeltne kétségtelen Azzal

játsza

a

ki

hogy

magyar

lesz az elnök,

elnöki

szavazattal a

az

Mit

lesz.

az osztrák deJL't'áczió

iia

felmerült konkrét esetben

akkor egyszersmind delegáczió?

mert

törvényt,

föltétel

fololösségrc vonat-

hadü^'yniiniszter

tassék. Hiii ábránd! Miért V Azért,

tudja azt, hogy

hogy minden

olvasó,

csinál

tehát az osztrák

hogy

egyszeren

meg kétharmadnyi számban. És ha nem jelenik niog: határozatot sem együttes delegáczió, még ha a feje tetejére

nem

jelenik

az

Mert ugy a magyar, mint az

számban

kell

osztrák

megjelenni, hogy

a áll

magyar, sem

sem

hozhat.

delegácziónak kétharmadnyi

határozat

hozattassék, hogy tehát

a közös hadügyminiszter perbeí'ogása elhatároztassék. (85.

Arra

íj.)

azonban, hogy az együttes ülésre kétharmad számban megjelenjen semmiféle kényszeritö és nem kényszerít eszközökkel az osztrák :

delegáczió tagjait birni

nem

lehet.

És ha nem jelenik meg

hát

:

—

és nincs rá alkotnem jelenik meg. A dolog be van fejezve markába nevet, a mányos remedium. Az osztrák delegáczió a közös hadügyminiszter még jobban a markába nevet, de legjobban

a markába nevet az delegáczió

is.

A

nem

nép.

osztrák

így

tenne

közjogi etika szempontjából

lógunk

soha

itt

különben a magyar csak az a különb-

olyan közös hadügyminisztert,

ség,

hogy

a

osztrák érdekek rovására magyar érdekeket istápolna.

ki

találni

mikor a XII. t.-czikkely közös miniszteri nagyobb közjogi porhintést a világ egyetlenegy alkotmánya sem tesz a népekkel szemben. És risum teneatis errl a porhintésrl a 6T-es doktrinerek, mint komoly alkotmány-

Akkor

a

tehát,

felelsségrl beszél

:

!

jogi garancziáról beszélnek.

—

Canis a ven canendo.

Az államügyeknck azon a nagy és fontos területén tehát, a hol a 48-as magyar kormányzat helyett most a 67-es közös kormányzat fungál: a miniszteri felelsség kikapcsolódott a magyar fittyet hányó közös mint a közös uralkodik, kény közjogi kormányzat terén épen olyan terén. katonaiak ügyekkel kapcsolatos királyi felségjogok, különösen a Arra vannak teremtve, hogy felelösségnélküli végrehajtó hatalom

alkotmányosság gépezetébl,

és felelsségnélküli dikaszteriális

felségjog

s

a felelsségnek

egymást

kormányrendszer idejében

támogassák.

így volt az a

is.

—

evvel tehát kár BeksicsEz a 67 es törvényhozás munkája dicsekedni. rovására nek és a többi 67-es doktrinernek 48

364

A je

A

katonai

nemzett jo ff ok segjogo

.«

katonai

jg^g^ annyit ^^^^

már sokat

felségjogokról

—

hogy

Írni,

azokat a nemzet

irtam, de azokról

nem

elég legyen. Ujabb és ujabb világításba

elé

állítani,

'

nem

s

örökké a 35 év

lehet

tétettek.

óta taposott közjogi csapásokon haladni.

A

király

katonai

sohasem tehetné

németté,

11.

§-ában

törvénybl lehet konstatálni,

de azt

felségjogai

Ennyit

lettek dekretálva.

a

a

t.-czikkely

XII.

hogy ezen dekretált katonai felségjogok révén magyar király a magyar hadsereg magyar nyelvét

lehet,

a

örökké

s

a

67-iki

törvényhozás

tévedése

közjogi

lesz,

hogy a hadsereg vezérletére, vezényletére és belszervezetére vonatkozó, s a magyar királyi felségjogokkal konkurráló nemzeti jogokat

—

tisztán felségjogokká tette.

Hogy azonban az

emiitett

katonai

az

felségjog,

nemzeti jog

is

volt

tehát a

67 eltti közjogunk szerint konkurráló nekünk be kell bizonyítanunk. volna a Corpus Jurisban törvény arra, hogy a

ezt

:

Még ha nem

konkurzusban mi most tisztán

katonai felségjogok

voltak a katonai nemzeti jogokkal, hogy

is

a magyar hadsereg vezérletébl, vezényletébl és belszervezetéböl mennyi a királyi felségjog és mennyi a nemzeti jog közjogilag :

még ezen esetben Az si alap,

is

a

tisztán lehetne látni.

melytl a felségjogok

és

a

nemzeti jogok

Werbczy Hármaskönyve I. R. viszonylatában el nem térhetünk Ezeken állva meg3. czime, és II. Részének szintén 3. czime. dönthetetlen az a magyar közjogi jogszabály, hogy mindaz nemzeti jogot képez, a mit tételes törvény, vagy „antiqua, hona atque :

approbata consuetudo" a királyra át

nem

ruházott.

a katonai jogokra nézve

is. Ez a közjogi szabály feltétlenül áll No már most honnan és mibl konstatálható az, hogy a és mi nemzet katonai jogaiból mi ruháztatott át a királyra :

—

maradt meg a nemzetnek

meg

Ezt a kérdést

?

közjogi szabálynak kivételesen

csodálatosképen

az

a

mert daczára az idézett a katonai jogokra vonatkozólag nálunk

kell fordítanunk,

közjogi

és

történelmi

felfogás

uralkodik,

hogy csak az képez katonai nemzeti jogot, a mit a Corpus Jurisból vagy

Deák

szerint

lehet mutatni.

A

még

az

országgylési

mit ki nem lehet mutatni

iratokból :

világosan

ki

az a királyi.

Hármaskönyvbéli jogszabálynak. És daczára annak, hogy a felségjogok és a nemzeti

Ez

a

közjogi

álláspont

megforditottja

jogok meghatározásánál maga Beksics titumból

indul

ki

:

a

katonai

is

a

igen helyesen a Tripar-

felségjogok

dekretálásánál

aztán

^

:

;

365

csodálatoskópon

mégis

arra

mogforditolt

a

nem

helyezkedik, hogy a nemzetnek és azt,

hogy

vezényletre

vezérletre,

közjogi

álláspontra

a királynak kell kimutatni

vonatkozó

helszervezctre

és

katonai jogokból meiuiyi az övé.

nem mutathat

Beksics szerint azonban a nemzet

Ámde

:

semmit.

ki

igaz-e ez ?

Fölvetjük

a

tehát

67-es

doktrinerek

szájaize

való

szerint

(ámbár nem helyes) unu/fonUfoff kérdést honnan konstatálható az, hogy a hadsereg vezérletére, vezényletére és bolszervezetére :

vonatkozó katonai jogokból 1867 eltt mennyit

Ez konstatálható részint alapuló

szm-ezethiil,

lioiivt'delnii

Amannak

országnak

az

részint

A honvédelmi

tételes

—

bizonyító alapja a történelem

a nemzet?

birt

szokásain

közjogi

emezé a Corpus

megersít.

Ebbl

Juris.

szervezetet tekintve, kiindulási alap az arany-

bullának VII. czikkelye, a melyet Nagy Lajos 1351-iki is

is

törvényeinkbl.

két dolgot tudunk

Ha

dekrétuma

meg

a magyar király támad csak a nemesség követi mindenki (omnes ha a magyar királyt támadják meg universaliter) köteles hadba szállni. Ezen si törvényekbl a katonaság belszervezetére még alig 1.

:

2.

:

tudunk meg valamit. De annyit mint bizonyosat lehet konstatálni, hogy az ispánságok (comitatus) is tartoznak a királylyal hadba szállni.

Az

ispánságok

meg

vetik

hadcsapatai

bandériális

a

hadszervezetnek

az alapját, a mely középkori hadszervezetünket

—

— egész

Zsigmond 1435 1. Dekrétumában találjuk kifejtve. A magyar hadseregnek taktikai ht'lszervf'zrfe ekkor a követ-

terjedelmében

kez

legelször

:

:

kellett

következtek a fizetéses

kiállani királyi

bánok bandériumai. Ha ez nem keztek a

a király

bandériumának.

volt elég az ellenség ellen, követ-

fpapok bandériumai, a melyeket mintegy

riumoknak

Utána

hivatalnokok, az erdélyi vajdák, a

tiszti

bandé-

népe által fizetett tizedbl lettek kiállítva. Ezek képezték a magyar hadsereg derekát és els homlokzatát. Csak miután ezen bandériumok elégtelehetett tekinteni, mivel az ország

lennek bizonyultak be a

:

szólittatott föl a

nemesség, hogy maga és

arányában ráes fegyveresek száma harczba menjen a esetleg a nádorispán személyes vezérlete alatt. Ez volt a katonaság^ mely jobbágytelkeinek arányában vettetett ki a

birtoka

király, tnegijei

nemesre.

megye

A megyei katonaságnak

a

megye

által választott tisztek alatt kellett *

Salamon Ferencz

:

zászlója

és

háborúba menni.

Magyarország a török hódítás korában.

a

vár-

366

Már a honvédelmi szervezetnek ezen

rövid képe

világo-

is

san bizonyltja a nemzetnek a hadsereg belszervezetére vonatkozó katonai jogát. Ezt a katonai nemzeti jogot

tételes

törvényként V. László

1454 II. Dekrétumának 4. czikkelyében találjuk legelször kifejezve. Ezen törvény szerint a vármegye becsületes emberei a szolga:

szervezik a megyei

birákkal (judex nobilis) együtt

nemesek a megye összes részeibl

a katonaságot, a mit a megyei

visznek

be a megyei zászló

katonaságot. Azt

alá.

Ez a nemzeti

szuverén jog a

Corpus Jurisban századokon keresztül ötvennél több törvényczikkelyben

él

után az

u.

A

még

Él

n.

pedig els

sorban

nem

De elmaradt

volt

a

felbomlása

is.

Jagellók

romlásnak

alatt

mert a királynak jövedelmei

azért,

csaknem merben kiapadtak, a és igy

hadszervezet

a bandériális

partikuláris expedicziók idejében

bandériális rendszer ugyanis

még

indul,

tovább.

királyi

mibl tetemesebb

zálogba

birtokok

királyi

adattak,

bandériumot

tartani.

A

királyi, bandériumoknak a pontos a hivatalnoki és tiszti bandériumok igy elenyészvén, vagy átalakulván, az ország területének védelme egyes gazdag magáncsaládokra száll át. Igy történik, hogy a magán zászlósurak, a kik az elbbi korszak alatt az ország katonai hierarchiájának mintegy középosztályát tették s másod- és harmadsorban mintegy tartalékul állottak most egyszerre az els sorba és frangra kerülnek.

a tiszti

fizetése

is.

:

A

mohácsi vész aztán végleg

bandériumokat

s

az

országos

elsöpri a hivatalnoki és tiszti

fölkelések

helyett a részleges föl-

honosodnak meg.

kelések, vagyis az u. n. partikuláris expedicziók

hogy az ország lakosai legtöbbnyire maguk intézkedtek, maguk áldoztak a haza védelmében. Intézkedtek önállóan, Ez abban

állt,

megteremtették az ország nagyobb álló

magyar seregek szervezetét,

vidékeinek

kapitánysága

tételes törországgylés egyenes megbízása is törvényhozása katonai országgylés az Vagyis

ezt cselekedték az

vény alapján.

:

:

ehhez a partikuláris expedicziók rendszeréhez

Beszterczebányán kelt 1543

:

nem képesek

rendeh,

hogy

ott,

váraikról, birtokaikról, tehát

a hol

ket

a nemzet

az ország

részeinek a megvédelmezésérl maguk gondoskodni tozik

mint ezt a

alakid, a

VII. t.-czikkely is bizonyltja.

Ez a törvény világosan tagjai

alatt

irányították vezényletét, és mind-

egyes

a király

:

tar-

megsegíteni.

Ezzel az öngondoskodással pedig

hadcsapatok,

vezésének, továbbá azok vezényletének a joga járt sen az országgylés

adta

meg

seregek s

ezt

szer-

egyene-

a nemzet tagjainak. Ez tehát

vilá-

;

.'{(m

nem

gosan

egyéb, mint a nemzetnek

már a

ez a törvény

magyar seregek szerve-

a

zetére vonatküzú katonai ncmzoti joga.

jusson eszünkbe, hogy

Ivs

llabsiiurgok alatt hozatott.

Ez a szervezésre

vonatkozó

nemzeti jog pedig

katonai

tar-

tahuazla a partikuk'iris expcdicziók seregeinek toborzását, azoi\nak

bandériumokba való beosztását,

taktikai egységekbe,

fegyverrel, költséggel, élelemmel és mindenféle ellátását, zászlókkal való felruházását,

korlását,

vagy

mindazt,

egyszóval

végeztet

a

a

lóval, ruhával,

hadiszerekkel való

kiképzését, tanítását, begya-

mai

mit

nap

a

király

XII. t.-czikkely 11. §-ában dekredált

végez,

felségjogai

alapján.

Annyira nemzeti jogot képezett ez a katonai szervezeti jog, hogy ha a partikuláris expedicziók nagyobb vidékeknek, például a Dunántúli vagy a Felsövidékeknek a Fkapitánysága alá gyülekeztek össze

:

még

ott is megtartották

külön sajátos szervezetüket

nemzeti jogot is képezett a magyar katonaságnak a beiszervezete, vezénylete és vezérlete, hogy ezen tekintetekbe való intézkedéseket az 1547 XIX. és XX. t.-czikkelyek egyenesen az ország egyes vidékeinek a Fkapitányságára t's nem a kiráhjní

annyira

:

bizzák.

Azt azonban értsük meg

jól,

hogy a magyar seregek szerve-

nem

zetének ezen közjogi konstrukczióját

szabad összetéveszteni a

Habsburgok császári seregével. A császári sereghez s annak szervezetéhez a nemzetnek és a magyar királynak közjotiihoj miköze

sem volt s a szervezetre vonatkozó nemzeti katonai jogok csak a magyar seregekben konkurráltak a magyar királynak mayi/ar katonai felségjogaival.

Tudjuk végül, hogy a magyar hadsereg vezérletére vonatkozó katonai nemzeti jog Mátyásnak

értelmében a nádorispán

nádori

gyakorolta.

törvényei (1485

:

IV. t.-cz.)

a nádorispánnak

Itt

fvezérleti joga, mint katonai nemzeti jog

:

katonai

egyenesen a királynak

katonai fvezérleti felségjogával konkurrált.

Ezeken a közjogi 1715

:

állapotokon

sem

VIII. t.-czikkelv

idéztem ezt a törvényt szórói-szóra. alakította át, illetve tette zetét.

A magyar

jogait pedig

is

bvebbé

katonaságot behozó 222. lapján

a törvény

meglev

katonai

bvítette, azzal

már

csak részben

az ország honvédelmi

csak egyetlenegy joggal

felállítani,

álló

Könyvem

Ez

királynak eddig (1715)

magyar királynak joga ságot

az

változtatott.

t.

i.,

szervefelség-

hogy a

és kötelessége lett az országban álló katona-

de ez a törvény a nemzetnek eddig

:

:

368

meglév

(1715) líözjogilag

nem

nem

És

álló

katonaság

álló

nemzet katonai dicziókban

s

Mert hogy

a

hogy ha

kétséges,

magyar

osztja be a

az

jogait

tekintetben

seintni

szilkitette.

szervezetében

jogai, a

mint

érezte

és

telenül bizonyltja az 1741

katonaság

megyékre

érvényesültek

nemzet ezen

birtokába tudta

érvényesültek volna a

a

katonai

szervezeti

expe-

partikuláris

fkapitány sági

seregekben.

jogok

öntudatos

magát még 1715 után is azt kétségLIII. t.-czikkely, a mely a magyar álló :

:

a

kivül

törzstisztjein

Nem más

bizza.

ugy

ép

ilyenekbl alakult

több

er nem

Habsburg kény és

a

katonaságot a német császári ármádiába

ez,

tisztek kinevezését a vár-

többi

mint a katonaság belszervezetére

vonatkozó katonai nemzeti jogok érvényesülése.

Az 1715

nagyon ártatlan törvény, a nemsem vett el, de a 67-es doktrinerek valósággal bnbaknak, minden rossz forrásának állítják azt oda a magyar közjogban. Beksics például ebbl származtatja a császári:

zetnek katonai

t.-czikkely

VIII.

jogaiból mit

közös hadsereget,^ a hivatalos közjogirók (egyetemi tanárok)

királyi

pedig azt mondják róla, hogy ez a törvény „a seregre, mint a király

szári zsoldos

(?)

már meglev

hadára hárítja

csá-

ország

az

megvédésének kötelezettségét", Andrássy Gyula (a fiu) meg pláne azt mondja róla, hogy: „az 1715-iki törvény a magyar csapatokat az egységes seregbe osztotta be."

Andrássy ezen

^

nem

állítását

is

tévedésnek,

közjogi falzifikácziónak kell minsítenünk.

szeme világa

és olvasni tud

ki

nem

222. lapján) se

nem meg a

magyarázhat, se bele

Andrássy vehetnék

azt,

is,

Beksics

is,

mesterük.

a mit

kinek

hanem tudatos meg van a két

az ilyen közjogi immoralitást

:

könyvem

a törvénybl (lásd

A

ki

nem

abból

olvashat,

se

diktálhat.

többi 67-es doktriner

is

eszükbe

Deák Ferencz mondott a

61-iki

országgylés második feliratában

„Az áhandó rendes katonaság hogy Magyarország közjogi állása a összeegyeztethessék

.

.

magának az országnak

.

hanem az nem

(tehát

nem

azért

birodalom

állandó

az

állapíttatott

közös

katonaság

nieg,

igényeivel fölállítását

örökös tartományoknak) a

biztossága követelte."

A 67-es doktrinereknek azonban azért van szükségük a magyar közjognak ezen öntudatos elferditésére, mert a katonai '

Lásd a VII. részt Beksics mint magyar Lustkandl. Az 1867-iki kiegyezésrl; 128. lap. :

'

:

869

nemzeti jopoknak 67-es devalváczióját csak ezen doktrína alapján lehet a nemzet és a türténelem Ítélszéke eltt menthet világítás-

ban sára,

Szükségük van rá azon közjogi czél deniíjnstráláhogy a nemzetnek a magyar katonaság vezérletére, vezény-

feltüntetni.

nem

letére és belszervczctére vonatkozólag

a királynak

Celségjogaival,

jogaiból mi

sem

adatott

leluU

föl,

voltak konkiirráló jogai

IhKw-ben

a nemzetnek katonai mert csak az dekretáltatott törvénybe,

már 18G7 elölt is magyar közjog volt. Hogy azonban ez a felfogás és doktrína mennyire téves: a magyar honvédelmi szervezetnek a történetébl és a Corpus Juris-

a mi

ból bizonyítottuk be.

Minden kétely elkerülése végett azt kell a nemzetnek meghogy a ()7-es doktrinerek nünd magyar jogalapra helyezkednek azon lázító törvénytelenség elfogadásában, a melyben a magyar álló katonaság 1867 eltt Habsburg kény folytán leiedzett. érteni,

Ezért tartják közjogilag helyesnek, hogy 1867-ben

magyar hadsereg felállítva. idézett munkájának 164. lapján

álló

„Nálunk a sereg

egysége

meg

nem

a külön-

lett

mondja Andrássy Gyula

Ezért

volt

már kezdettl

fogva.

Nálunk egy él organizmust kellett volna víviszekczió alá vetni." (Ha t. i. a különálló magyar hadsereget felállítottuk volna 1867-ben.) Andrássy tehát az önálló magyar hadsereg fölállítását, annak létesítését a magyar hadsereg keresztre feszítésének, a bonczoló :

asztalra való kiterítésének s

cziónak

tartja.

így csak

él

viviszek-

nemzetérl megfeledkezett olyan ember omnia serviliter pro dominatione.

beszélhet, a ki Tacitus szerint

A magyar

lényen véghezvitt kínos

:

hadsereg nagy közjogi kérdésének súlypontja

nem

azon a tényen fordul meg, hogy teljesen önálló, a Habsburgok császári hadseregétl különálló magyar hadsereg létezett-e vagy nem létezett. Mert ez csak idöheli^ de nem közjo(ji meghatározás.

Nemzeti királyaink

alatt

létezett

—

a német

királyok

alatt

nem

létezett.

De a német

királyok alatt

a magyar közjogban

nem

nem

azért nem* létezett, mintha az

létezett volna,

hanem

azért

nem

létezett,

mert a Habsburgok nem akarták, hogy a gyakorlatban létezzék egy, a császári ármádiától különálló, szervezett magyar hadsereg.

akarták

sem a

banderiálís hadszervezet

Nem

bomladozó kereteiben, sem

1715 után az állandó katonaság felállítása idejében. A fdolog pedig itt az, hogy ehhez a nemakaráshoz erejük a Habsburgok magyar is volt. És nem elhinni való ám az, hogy :

24

370

királyokhoz ill becsülettel, tisztességgel és kötelességérzettel alkot-

mányos magyar közjogi alapon nem szervezhettek volna tiszta magyar hadsereget, ha akartak volna. Az sem elhinni való, hogy ebben nekik, a létez magyar közjog állott volna útjában. És végül az sem elhinni való, hogy ez a tiszta magyar hadsereg, nemzeti alapon

jól

szervezve

nem

lett

volna olyan ers, de kétszerte erö-

sebb, mint az a szedett-vedett gyülevész ármádia gyanánt szerepelt az országban és

had,

mi császári magyar köz-

a

turkált a

jogban.

Habsburg-király szervezhetett volna tehát meglév

Bármelyik

közjogi törvényünk alapján olyan önálló

magyar hadsereget, a milyen

neki épen csak jól esett volna.

Azonban egy Habsburg sem

A

akart.

nyomban bedugták a német császári ármádia gyomrába, a honnan a magyar hadseregnek még a füle botja sem látszott ki. Nem kell talán mondani, hogy ennél egy-egy mit szerveztek

is

:

nagyobb istentelenséget nem ismer a világtörténelem.

A

miért tehát tényleg a valóságban

hadseregünk

annak

:

igazi

oka

nem

nem

volt különálló

a magyar

hiányosságában, sem a nemzet magatartásában ben,

hanem

ban

találódik

tisztán a

ezen több százados, ervel párosult abszolút állt

1867-ben Deák Ferencz

a 67-iki törvényhozás és állnak jelenleg a 67-es doktrinerek

Nem tehát

hadszervezeté-

fel.

kényére, nemakarására, mint jogalapra állt

és

magyar

törvények

Habsburgok elnyomó kényében, nemakarásá-

A Habsburgoknak és

közjogi

a közjogi,

hanem a

pohtikai

tekintetek

bázisán

már akkor Deák Ferencz, a mikor 1868 augusztus

is.

állt

3-ikán

a következket mondotta: „Tekintse bár végig akárki

a törvényeket,

az

országgylési

hogy teljesen önálló, független, külön magyar hadsereg létezésének nyoma sincs azokban st még az 1848-iki

iratokat, látni fogja,

;

törvények

is

emhtik ugyan e szót

„magyar hadsereg",

mint önálló, független, külön hadseregrl sehol

nem

de

arról,

rendelkeznek.

S hivatkozom a t. Ház tagjaira, hogy ilyen önálló, független, külön magyar hadsereg 1848-ban is csak akkor jött tettleg .létre, mikor seregeink

nem

geivel együtt,

a szankczió pragmatika

hanem

értelmében

felsége sere-

ellenük küzdöttek".

Hivatkozom azonban az angol, a franczia közjogra, a hol ilyen értelemben ott sincs kimondva az önálló, független, külön franczia vagy angol hadsereg.

!

;{7i

A

Habsburg-királyoknak ez a neinakarása a/onban

pusztitoUa

meg

tiíremtette

a magyar közjogban a német császári hadseniget.

már Ferencz József annyi vereség után abba a kényszerhelyzetben

akarásnak Deák a

kis

('lö,

fele

is

ts mikor

hatalmának elvesztése

hogy ennek a sziizados nem-

volt,

ujjával véget vethetett volna

de a ()7-es törvényhozásnak

magyar nemzet

és

nem

s(!in

nem

sem

a közjogi magyar hadsereget,

el

nemzeti

de a Habsburgok

:

níímcsak neki,

kötelessége

által

volna

lett

kénynyel,

a

eröhatalotn-

mal elnyomott katonai nemzeti jogait érvényesíteni.

De mivel az érvényesítést még csak meg sem

nem

kísérelte: ki

reperálható, fundamentális közjogi tévedés követtetett

el.

És ez a közjogi tévedés annál menthetetlenebb, mert ennek okából fuUasztja bele a

—

király

nnt
hadsereg

ni
nyelvét a miKjiftr

német tenger árjába

Azonban a magyar király, vagy az osztrák császár? Már bebizonyítottuk, hogy ezt a közjogi istentelenséget a magyar király magijar királyi felségjogánál fogva közjogilag nem teheti,

hanem

teszi az osztrák

császár

abszolút

osztrák császári

felségjogánál fogva.

És hogy teheti

:

azt

is

a 67-es törvényhozásnak köszönhetjük.

Kár tehát vele Beksícsnek dicsekedni a 48-as törvényhozás rovására.

.,

ö

^

Egyrészrl a magyar korona országai

felsége

a

—

másrészrl

többi országai és tartományai együtt ugy tekintessenek,

mint két külön és teljesen között

együtt

ügyek

közös

egyenjogú

kezelésére

fél.

nézve

Következve

:

a két

mellzhetetlen

fél

föltétel

a teljes paritás." (28.)

Azt is

itt

mellzöm, a mit még a

már fenhangon

kiabál,

legtelivérübb 67-es doktriner

hogy Magyarország

törvény végrehajtása tekintetében nincs

meg

és Ausztria között, a

a teljes paritás.

Sem

a

sem a jogi. A jogok a két állam között nem oszolnak meg egyenlen nem egyenl a jogokkal való élés, a terhekben politikai,

;

intézményekben való tényleges részvétel. Mindezen dolgokban Magyarország húzza a rövidebbet, s igy nem

való részesülés, a közös

lehet

paritásos

Magyarország

erkölcsi

súlya

és

befolyása

sem

Ausztriáéval.

De biztatják Magyarországot, hogy a viszonyok fejldésével majd megjön ez is. A közjogi tévedés azonban itt abban áll, hogy államjogiiag

egyáltalában

lehetetlen

a

teljes

paritás. Lehetetlen, 24*

-i

paritás

^'»"".'/«

f/--

«*

i^j^^^

tétlensége.

:

!

372

mert a nemzeti

paritását

szuverenitásánál'

nyelvek

soha

sem

lehet

még csak kieUgítöleg sem megoldani. Intézményt még lehet paritásos alapon szervezni, de nyelvet nem. Ez emberi intézménynyel meg

nem

oldható. Lehetetlen.

sohasem

A

pedig IIL

Lehetetlent

Napóleon szerint

kell akarni.

közös közjogi kormányzat nyelvének vagy németnek, vagy

magyarnak

kell

szuverén állam

lenni.

Akár német,

nemzeti

nyelvének

akár

magyar:

szuverenitását

a

az

másik

örökké sérteni

hogy hiven a Habsburgok négyszáz itt is a magyar nyelv szuverenitásának kell a éves rendszeréhez rövidebbet húzni. És csak az is természetes, hogy megint hiven a

fogja.

És

csak természetes, :

Habsburgok négyszáz éves rendszeréhez ezt is világos törvény nélkül teszik. És csak az is természetes, hogy ezen az él törvénytelenségen ugyan melyik 67-es doktriner ütközik már meg a mai nap ? Beksics talán? A ki a legutóbbi idben a magyar faj hegemonikus törekvéseit ehhez egy vezérczikkekben és brosürákban annyira propagálja szava sincs. Vagy Andrássy talán ? Föntebb czitáltam azt a szörny mondását, hogy nem jobb-e német parancsszó mellett jobbra vagy :

:

Ezeknek a 67-es doktrinereknek a nemzeti nyelv szuverenitása olyan „sifíli", olyan lappáHa, a melynek jelentsége csak a gimnáziumok önképz-köreiben van, de a közös közjogi kormányzatok nagy állam ez élj ainak végrehajtásánál, az ország függetlenségét biztosító védernél már ugyan mit is keresne az a szegény magyar nemzeti nyelv És az a Deák, a ki oly fenséges beszédeket tartott a harminczas és negyvenes években a magyar nemzeti nyelv mellett ez a Deák 1867-ben már még csak szóba sem hozta se törvényben, se máskép. De ha tudta Deák, hogy a közös közjogi kormányzatokban még az atomok is németek lesznek ha tudta, hogy annak kell lenni: miért nem csinálta meg törvényét ugy, hogy a német nyelv joga abba szöveg szerint dekretáltatott volna? Hiszen egy-egy rövidke mondat kifutotta volna. De merte-e ezt Deák tenni ? Bizony nem merte Hova kellett Deáknak 61-rl siklani, a mikor mindent mert tenni Avagy talán bizott a magyar királyban, hogy a magyar király majd csak pártfogolni fogja a magyar nyelvet. Mert kinek volna ez legfbb közjogi kötelessége, ha nem a legels magyar embernek a magyar királynak? balra

kanyarodni?

;

!

!

—

Azonban Deák mint 67-ben mindenben És az epigonok, a 67-es

doktrinerek

kulminácziójaképen kialakul

egy

uj

:

közjogi közjogi

ugy ebben

is

tévedett.

tudományosságának doktrína,

a melynél

:!

!

;

!

373

istentelonobb

nincs

a

maíjyar küzjo^'han,

kormányzatok, de legkivált a magyar király,

iiui^'yar

magyar

az

t.

i.,

hop^ a közös

hadsereg magyar nyelvét, a

felségjogánál teheti németté.^ Ez a

királyi

doktrína azonban sérti

lázitó

(t)

a magyar királyi felségjogok elméletét

!))

a nemzeti nyelv paritásos szuverenitását.

Mindkett pedig lázitó sérelme a magyar nemzeti nyelvnek, sérelme a magyar közjognak, lázitó sérelme a paritás tör-

vénybe

iktatott elvének

Kár tehát mindezekkel vényhozás rovására '

Bocsánatot

kérek

a

annyiszor ismétldik, de ezt

Beksicsnek

szíves

nem

olvasótól,

lehet

eléggé

dicsekedni

a

48-as tör-

hogy e formula könyvemben ismételni, s ezen

talanság tudatának vérré kell a nemzetben válni

szörny

jog-

K. A.

:

III.

FEJEZET.

tévedések.

Politikai

volt

Deák Ferencz becsületes

jó

meggyzdve

megkötésekor.

hogy a

nem

a kiegyezés

csontkamarájából

kamarilla

„bécsi

—

fujhat ránk"

táblabírói lélekkel

de gazdaságilag

is

dologról volt,

többé sorvasztó

az alkotmányos Ausztriából

;

az volt, hogy a kiegyezés konszolidált talapzatán politikailag,

kH

Az egyik az a másik állva

:

szél

pedig

nemcsak

elrevaló fejldés termé-

a közjogi

szetes útjára tereldik az ország.

Mind a két dologban tévedett Deák 67-es országgylés

még nem

—

s

1867 eltt gylölködésben

tévedett

politikai tekintetbl

ez az áldozat azonban Magyarország

—

termel

vele

a

is.

Magyarország százados közjoga áldozva,

—

föl-

a közjog pedig végképen oda van.

csak

—

lesz

számára babért

az

ma

osztrák

pedig

az

kormányokkal voltunk halálos alkotmányos népekkel

osztrák

vagyunk.

Azonban fölmerül a kérdés

:

nem

jobb volna-e most a meg-

gyöngült Habsburgoknak erohen megfogyott kormányával gylölködni,

mint a helyébe

jött népeivel,

meg gazdaságban Mert kivel

Szemben

is

állt állt

a

kik elvégre

is

nálunk számban

is

ersebbek? szemben Magyarország 1867 eltt? a

Habsburgokkal,

ezeknek kormányával,

s

a

Habsburgoknak német császári hatalmával és erejével. Háromszázötven esztendnek a története a tanúbizonyság rá, hogy ezekkel a faktorokkal szemben Magyarország mindig a gyengébb fél volt, s bár végképen „A fergeteg

Nem

—

e régi ellenünk

gyzhetett meg,

nem

birt

:

mi velünk"

—

876

de

azért

Míií^yarorszúíj

ereje

ifjazi

Azonban elkövetkezett az idk

láiuzokba volt verve.

hogy a Habsburgok

fele

most ezen váltíjzolt kíirülmények nekünk nem Auí^zlria alkotmányos népeivel (a kikre a

hatalmukat elvesztették, folytán

mindig

teljessége,

is

kiegyezés

ráutalt

burgokkal

s

ha

s

hanem

bciuiünkct),

azoknak

iiáitnilytni

az

erí^jükct

kellene csak viaskodnunk és gyakran levegért küzdenünk

fejünk se fájna.

Német

Habs-

vesztett

kamarilla rendszer kormányaival :

hát

a

császári hatalom nélkül jöhetne most reánk

Bécsbl száz kamarilla attól csak annyira félnénk, mint a kacsa az estl. Nem kell hozzá jós tehetség, hogy mindjárt megokosod:

nának Bécsnek Burgvárában, annyit

lamentálni

s

nem

kellene

a

magyar sajtónak

a dinasztia vakságáról, hogy

(hiába)

nem

látja

Habsburg imperiunmak a magyar nemzetben való egyedUli hséges támaszát. Hát nem látja. De ekkor meg világi — ha nem magunkat mit kínálgatjuk módjára perszona a jövendbeli

köllünk

!

Most a dinasztia német császári hatalmának a helyére a népei

mi magában véve még nem volna baj, de az már baj, hogy ezekkel a népekkel nekünk Deák kiegyezése /cövcf/iCzfi'Un kell viaskodnunk, és sokszor veszett kutya módjára marakodnunk. Tudvalév dolog, hogy Ausztria népeitl nem részesülünk másban, a

jöttek,

mint gylöletben, fosztogató zsákmány-vágyban badságunkat,

államiságunk

fejlesztésének

s

alkotmányos sza-

biztosítékait

megrontó

törekvésekben. Védelmet mi Ausztria népeinél soha nem találunk, st ellenkezleg minden fajunk megvédelmezésére tesz házi ügyeink-

ben

is

(pl.

a bánáti „méregkeverk" birói elitéléséért), egész sajtórontanak reánk. Ez igy tart már a kiegyezés

jukkal ádáz dühvel óta;

szívósan és következetesen ellenségeink és

testvéreink

k

hanem nemzet

nekünk. és

Holott,

dinasztia

ha nincs

visszatér

nem alkotmányos

közösügyes

a háborúval

kiegyezés,

megtámadott

48-as közjogi alapra: egy bajunk se volna se a dinasztiával, se a bécsi kormánynyal, se Ausztria népeivel. A királyival nem volna bajunk,

mert ekkor a király a modern alkotmányosság ellenére

nem végezhetne, erre közcsak uralkodnék; a korhanem jogilag alkalma nem is lehetne, mányokkal és népekkel pedig nem volnánk közjogilag utalva a láthatatlan kormányzati cselekményeket

periodikus, de örökké tartó egyezkedésekre, veszekedésekre. Látjuk,

keserséggel tapasztaljuk, hogy „bármit vétkeznek a bécsi kormányok a németekkel és a csehekkel annak mindig Magyarország iszsza meg a politikai tévedése. E tévedés nélkül olyan levét". Ez Deák müve :

—

:

:

376

békében, nyugodtságban fejldnék mind a két szuverén állam a mint a csecsem édes anyja csecsbimbóján. saját czéljai felé :

Csodálatos

hogy

dolog,

Szádova után miért

nem

lehetett

volna visszatérni a 48-as közjogi alapra, a „restitutio in integrum" egyedül helyes közjogi útjára ?

Rosszak voltak talán ezek a törvények ? Ártottak talán a Habsburgok birodalmának ? Beksics is, meg Andrássy is, meg a 67-es doktriner epigonok is azt mondják, hogy rosszak voltak, s törvényeknek végzetes tévedése abban állt, hogy nem magyarázták meg a kölcsönös védelem szükséges folyományait.^ Ellenben 67 már megmagyarázta. Ámde Beksicsék ellenében én magára Deákra hivatkozom, a ki 61-iki második feliratában a következket mondja a 48-as

„Meg vagyunk sem

a

állását

birodalom

nem

arról

veszélyeztetik

;

gyzdve, hogy

is

czélszerü

kormányzatát,

az 1848-iki törvények

sem

annak nagyhatalmi

de veszélyezteti azt azon rendszer, mely-

nek elfogadására minket is kényszeríteni akar a legmagasabb leirat." Ez a rendszer az októberi diplomának és februáriusi pátensnek rendszere akart lenni. Ez a rendszer pedig teljesen csak a legiskülönbözik

tekintetében

láczió

birodalmi

ügyek inaugurálása

a és

67-es

az

rendszertl,

ellenben

a

ezeknek exekutivája terén

közjogilag és államtanilag ahg van különbség.

Ugyanebben a

feliratában

mondja Deák

azt

is,

hogy hazánk

közjogának 48-as berendezkedése semmiféle birodalmi rázkódtatás-

nak az oka nem volt, s , azokat nem az 1848-iki törvények okozták, hanem azon törvényeknek a meg nem tartása és azon akadályok, melyek a törvények teljes végrehajtását gátolták. Mi módon alakultak ezen akadályok, azt, nem akarván a múlt idk fájdalmas Felséged legmagasabb személye iránti mély tiszteletbl elhallgatjuk". Én Beksicscsel való nagy közjogi vitámban azért vagyok kedvez helyzetben, mert Beksics állitásainak megczáfolásában nekem mindig Deák Ferencz segit, A 61-es Deákkal pedig nagyon könny érvelni, A mesternek pedig minden szavára esküdni kell, tehát a emlékeit ujabban felidézni,

61-es szavára

^

is.

Dualizmus,

52.

lap.

ismételten kimondta, hogy lezettségét tartalmazza.

a

Itt

egyúttal

azt is állitja Beksics,

Én Beksics ezen állitásainak valóságát Kossuth mveinek sem a Franklin-társulat által a „Magyar

eddig megjelent kilencz kötetében,

remekirók" közé

hogy Kossuth

pragmatika szankczió a kölcsönös védelem köte-

felvett válogatott

dolgokban

nem

találtam meg.

:i77

íme

Deák

szavaiból,

állott

az útjába.

hopy 48-as közjogi berendezkodésiinknok nem azért kellett iiioírbuknia, mintha azok a törvények bensöle<í lettek volna iinposs/ihilisrk, hanem azért, mert ustohasaj/gal láttuk

vegyes gonoszság

.

Nem

azoknak semmiféle

volt

is

„végzetes tévedésük" a kölcsönös védiileni szükséges íblyoniányai-

nak meg nem magyarázása tekintetében, m(;rt hiszen a kölcsönös védelemnek a jiragmatika szankcziótól származó teóriája csak a 67-es korszaknak volt mondva csinált szülötte. Az 4y-ban még ismeretlen fogalom volt.

Ámde, ha 48-as törvényeinkrl maga Deák jól tudta azt, hogy azok mellett nagyhatalmi politikát is lehet zni (a mirl lemondani a Habsburgoknak multjoknál fogva sem kedvük, sem akaratjuk nem lehetett): mi bizhatta rá Deákot, hogy szakitva múltjával, 61-es közjogi és politikai felfogásával: nem azért, hogy megkösse,

hanem hogy ugy kösse meg Része

nem

lemre

—

a hogy megkötötte a

kiegyezést ?

ebbe becsületes meggyzdésének, tiszta, a küzdehajló lelkének, tábiabirói jó szivének, gyöngeségének, a volt

a puha fészket

keres Magyarországnak. Nem egy malomnem azért, mert megbvölte az isteni hanem azért, mert utána indultak a jó makkos fák

már

rég

csörtetett Orfeusz után, de

lantos zenéje, is

a

—

,

mondja

az

találóan

kurucz Mocsáry Lajos. ^ És ezek

öreg

csörtet malaczok" nagyon sokan

Deák

jó szivvel-lélekkel

voltak, és

megmentette ket,

mind Deákra néztek. gondol-

részben úgyis

kozván, hogy ezeknek megmentésével az országot menti meg.

különösen

része

egyezkedések a 65-iki

kezddtek körvonalai

s

De

ebben annak a körülménynek, hogy az országgylés megnyitása után nyomban meg-

lehetett

1866 tavaszán (májusban)

már meglehetsen

kijegeczesedtek.

uj

kelyzet

államjogi

De még

ekkor Ausztria

Deáknak tehát 1866 els felében

bent volt Nagy-Németországban.

a Szádova eltti államjogi helyzettel kellett

logikusan

csak

számolni.

De Deák akármilyen

evvel,

az

jó

számoló

után megváltozott államjogi helyzettel tásnak kell mértékével. És miért

nem

volt

is

:

a

Szádova

már nem számolt a számolt ?

A

számi-

kor történetírói

véleménye szerint: gyönge nagylelkségbl, a szó megtartás ideálizmusának téves felfogásából. Ez ragadta meg külöFerencz József lelkét is. Nem akart nösen mint mondják mint követelt Szádova eltt. Ez többet követelni Szádova után és

egykorúak

—

Deákra nézve lehet igaz

'

A

—

—

—

de az országra nézve az

közösügyi rendszer zárszámadása,

36.

1.

az

igazság,

378

—

a mit hogy a nemzet Szádova után sok olyan dolgot kapott Szádova eltt Deák nem óhajtott. Ez utóbbiakhoz Deákot nem kötötte

szava

st juk,

— mégis elfogadta. És ebben rejlik Deáknak elsrangú politikai, Végeredményül tehát azt mondhatbels jellemvilágából keletkezett ténye-

történeti és közjogi tévedése.

hogy Deák ezen küls és

zknek

egybefutó eredje köttette meg Deákkal a 67-es kiegyezést. Mindennek daczára a pohtikai lélektannak még mindig érdekes kérdése marad az, hogy a kiegyezés megkötésében mekkora nagy ember? Mert hogy része volt Deák azon öntudatának, hogy volt az kétségtelen. Mert része benne a mikor Deák az országugy gylésen a kiegyezés miatt közjogilag megtámadtatott, s :

ekkor

január

(1867

31.),

valamint

késbb

(1867

márczius

28.)

bels meggyzdésének súlyára hivatkozott ez dönt motívum lett a kiegyezés sorsára. A mit Deák akar, az csak nem lehet rossz gondolkodott az országgylés. Egy ország dolgában a politikailag

:

:

bels

meggyzdés

súlyának való latba

ilyen

vetése

azonban csak az

államférfiúi nagyság öntudatos érzetében fakadhat.

S csakugyan megtalálható-e ennek indokolt alapja Deák éle(irta Forster Arnold Flo-

tében? Deáknak egy angol életrajzában

rence) olvastam, hogy mikor Antal bátyja 1833-ban betegeskedése

megyei követi állásáról lemondani kényszerült s barátaitól Pozsonyban elbúcsúzott biztosította ket, hogy maga helyett egy oly fiatal embert küld föl, a kinek kis ujjában több van, mint ö benne mindössze. Késbb pedig maga Deák az t megelz hirnév alkalmatlan oldalának humoros képét igy beszélte el Mint huszonmiatt

:

:

ember jutottam Pozsonyba, a hol azt találtam, hogy boldogult Antal bátyám túlságos szívességébl és szeretetébl képviseltársaim közt eszemnek csodálatos hirét terjesztette. Ennek

kilencz éves fiatal

eredménye az kérdésekkel

volt,

hogy a követek a legkülönzbb és legfurcsább

zaklattak,

hogy

este a klubban, és a billiárdnál

bölcsességemet is

meghallják.

Még kés

kérdésekkel üldöztek; igy rájöttem

adomázni kezdtem és igy történt, magyaszokásom adomákat elbeszélni akkor is, ha nem kérdeznek tlem semmit. Már ebben az adatokban is megtaláljuk az államférfiúi nagyság érzetének öntudatos csiráit. S bár késbb Kossuth mellett háttérbe szorul, de csak azért, hogy a meggyülemlett tekintély és bölcsesség annál elemibb er-

arra,

hogy

felelet helyett

;

rázta tovább Deák, hogy

vel törjön ki a 61-iki országgylésen.

csodálatos,

A

48-as

idk

titáni

alakjai

Deák ilyen a hazában, s nincs benne semmi felszabaditást hogy a nemzet kibontakozást Deáktól

körül úgyszólván csak

—

:

379

Kossuthtól várt.

temperamonlum

Kgryéniség ós

Deákot a kibon-

is

takozásra, Kossuthot a felsziibaditásra predesztinálta. (Isaba vezér

nem

soha szabadító

óta

hadai

hatahnat a

maj^yar

várt annyi hittel, annyi bizalommal,

nép

tömege

na^ív

csodaszerü

oly

utakon,

mint 1850 — 00- ban Kossuthot. Az ö nevét isujerte és sztte dalba minden pásztorgyermek, jövetelétl a legfélreesöbb faluban is csodákat

reméltek,

alakja a népképzeletében

és

emelkedett. Minthogy azonban a felszabadítás

a kibontakozás államjogi szüksége lépett

egészen mithoszivá

nem

következett be

eltérbe.

alkalma-

Erre

tosabb embert Deáknál keresve sem találtak volna, a

ki

18G7.,

G(i.

és ()l-iki nagyságának sugarait terjeszti vala szét az országban. Mert

Deák államférfmi nagysága a Gl-ikí országgylésen kulminál. Fenséges magasságban áll ekkor nemcsak Magyarország, de az egész czivilizált világ eltt.

tének

konstatálni

Ekkor

—

kifejezje

f>i)/rs

mert 61-iki

;

Magyarország lelkiismere-

volt igazán

nem

és

1867-ben.

szereplésével

onnan

Ezt

egyetértett

vele

is

az

lehet

egész

míg 67-es szereplésével a niayyarsáff nagy tömege, vármegyétl Zaláig soha nem fog vele egyetérteni. S hiába nevezik a „haza bölcsének" a magyarság lelkiismeretét oi^zfritlanul sohasem fogja kifejezni. Ellenben (U-ben a ()7-es

ország,

Szabolcs

:

:

m

Deáknak ettl a (U-tl mentett

osztatlanul

kifejezte.

És

államférfiúi

nagysága

csinálhatta csak

meg

lelki

a ()7-es kiegyezést

és

—

ugy, a hogy megcsinálta.

És a császár ? Ezt a lelki nagyságot ez is megcsodálta. Csakhogy a császár Deáknak lelki nagyságát nem a 61-es két feliratban és a Lustkandl elleni véti

mben, hanem

az aranyhidat

czikkben" és nagylelkségének Szadova utáni

találta.

Ki

is

fejezte ezt

vélem azonban, rovására

még

is,

gondolom

hogy bármilyen

neki

Deák tehát igy tudva azt

—

sem

lett

képez

..Hús-

gyöngeségébcn

—

Andrássy Gyulának. Ugy nagy ember volt Deák a haza :

volna szabad nagylelküsködni.

érezte, tudva az

történelmi nagyságát, erejét, s

t

hogy az országgylés

arra fogja követni

—

a

merre ö megy. És hiába mondta Deák azt, hogy véleményét másokra ámításokkal, csábító ígéretekkel, szemrehányásokkal nem erszakolta rá, s hogy

sében

—

ez

hogy tudta

A

nem

mind

azt,

gátolt

igaz

hogy

—

meg de

itt

meggyzdésének követénem errl van szó, hanem arról,

senkit

ráheszrlés nt'lkül

is

követi

t

az országgylés.

kiegyezés megkötésének a szabadságát Deák tehát els sorban az

nagyságának a tudatából merítette. És csak ezután jöttek az egyéb tényezk is, pl. az „orfeuszí malaczok" stb. saját történeti

:

380

Mikor Deák a kiegyezést megkötötte, méretekkel biró államférfiúi levelet

Deák nem

felelt

is

irt

hanem

Kossuthnak,

szerkesztségének (1867 május

31.).^

Kossuth egy kimagasló

Deáknak (1867 május

22.).

Napló

e helyett felelt a Pesti

És miért

nem

Deák?

felelt

Levelének lélektani politikája bizonyltja azt, hogy lelkiismeretének és saját történeti nagyságának öntudatos érzete

bels nyugodtsága,

nem

engedte azt meg, hogy vitára keljen titán társával.

Ennek további

igazolására

lélektani

Deáknak késbbi

leg-

nagyobb ellenfelét, Kossuth Lajost is érdekesnek tartom megszólaltatni azon levelébl, a melyben a „cupressus funebris" ágacskát küldte Deák sirkápolnájának küszöbére Hogy valaki, mint Deák tévé, igénytelen, egyszer polgár kezében

kinek

létére,

bség

sem a megfélemlítés

sem

ostora,

a kegy-

mely ellenkezik fajának minden érzelmével, ezredéves történelmének hagyományaiellenval, nemzedékekrl nemzedékekre szállott aspiráczióival osztás

szárnya nincs,

fellép

egy eszmével,

;

kezik magával az anyaföld porával, melybe annyi martir vére vegyül,

az int szózattól, mely az apák sírjából, az csengéssel, mely a gyermekek bölcsjébl hangzik ellenkezik mindennel, a mi egy és ez eszmét nemzetével mégis el nemzet lelkében halhatatlan tudja fogadtatni, el tudja fogadtatni mindamellett, hogy az eszme ;

—

!

felállításával

maga

is

ellentétbe

j

lábai

saját múltjával, s elrúgja

melyen mint általános tisztelet tárgya állott miként Deák tévé hogy valaki a 61-iki ma tolmácsa legyen a nemzet eszének, szivének, mint felírással volt s miután a nemzet ezt egyetlen hanggá összeolvadt annak holnap ellenkezjét állítsa hálával, hódolattal fogadta, s fel, mint Deák 67-ben tévé, s ezt a nemzettel mégis el tudja fogadtatni, elfogadtatni mint üdvöt azt, a miben nemzedékrl nemzedékre, negyedfél századon át mindig kárhozatot talált oh, kérem, alul

a

piedesztált,

polgártársai

birodalmában

—

—

;

;

—

ez oly óriási észerönek, oly értelmi prepotencziának bizonyítványa,

a mely valóban bámulatot

nem

lára én

De

annak,

Deák jelleme,

ember ^

még egy más dolognak

meg

is

revelácziója.

hogy a nemzet határtalan bizodalommal

becsületessége,

volna

iratai, IX. k.

4

—

7.

hazafisága iránt

önzetlen

azt a közösügyes

lenyeletni, a ki felette

Kossuth

Az értelmi felsség ilynem diada-

tudok példát a történelemben.

ez a csodás diadal

Revelácziója

próbálta

kelt.

nem lap.

áll

Kónyi

.

.

,

labdacsot a nemzettel

volt

Ám oly

a gyanúnak, hogy lelkéhez

:

Deák Ferencz beszédei.

V. k.

881

udvari csábok hozzáférhetnek; nic^'bukott volna okvetlenül. Haneni Deáknak sikerült. — Sikerült azért, mert az ö jellemének

az

szepltlen

Az ész

hetett.

még

tisztaságahoz a gyanúnak és

jellem

összhangzata

árnyéka sem

csak

tér-

(unbert nagygyá.

teszen

S a nagyság imponál. Az emberek imigy okoskodtak Deák, az annak hát jónak kell lenni, a mit ö nagy eszével jónak lát - és mentek utána. Ez a nemzetére való 61-iki páratlan hatás, párosulva kör:

önzetlen hazafi csak jót akarhat a hazának,

nyezetének tiszteletétl

ked

udvaronczsággá

árjába sodorta,

mely sokszor már hízel(ámbár nagyon kellett vigyázni) a

bámulatától,

:

bels indulatok meggyzdésének azon a hol talán már nem is lehet olyan felelsség, a

Deákot

kontemplativ

és

fajult

mit történelmi és

a

nagysága

lelki

És ha hozzáteszszük még

nem

nem

bírhatna.

— Kossuth szerint —

hogy Deák nemzetének autovitalitásában,^ a mi

hitt

felfogási hiba.

ismételjük

—

meg

nála

mint inkább temperamentum volt: a

tan szerint tisztán

kötötte

el

azt,

elttünk, hogy mi birta rá Deákot

áll

nem

nem

a

megkötésére,

kiegyezés

annyira

politikai lélek-

hanem,

— mindig hogy

loiy

a kiegyezést, a hogy megkötötte.

Azonban, ha Deák ellenében nekünk törpéknek szabad volna kérdezhetnk Deáktól, hogy mig a Habsburgok

gúnynyal élnünk

:

bent voltak Nagy-Németországban

(1861-ben\ —

tásában

már nem tussával

hitt.

—

addig

hitt

ellenben mikor onnan

a nemzet autovitalikikergetteltek

:

akkor

Mintha csak a Habsburgok németbirodalmi primávolna

elveszett

magyar nemzet autovitalitása is. (még Beksics szerint is) az ellen-

a

Holott történetileg és logikailag

keznek

:

kellett meoftörténni.

Abban

is

^;évedett

Deák,

s vele

a 67-es

törvényhozás,

hogy

a kiegyezés olyan közjogi alapja lesz Magyarországnak, a melyrl

a magyar közjog csak elre fejldhetik. Tévedett, mert a magyar

törvényhozásnak sem

intf'zkedö,

sem eUeuörzö

ereje

nem hogy nem

hathatósnak a nagy nemzeti jogok fejlesztésére: söt határozottan gyönge volt e jogok ellen intézett támadások és törekvések visszaverésére. Kossuthnak lett igaza, a ki megmondta, hogy bizonyult

eléggé

nem lajtorja'". Ennek egyik foka abban

„sikló lesz az és

is

áll,

hogy a 67-es doktrinerek

nagy része Deák fejldési teóriájával szemben arra az intranzigens '

Iratai IX. k. 61.

1.

:

!

82

A

tangere.

hogy a XII. t.-czikkely által létesített minden közjogi fejlesztést. Ez az alap: noli me

helyezkednek,

álláspontra

közjogi alap kizár

tanítványok

megtagadják a mestert. És

nyilván

tehát

ezt a megtagadást a közjogi alapból vett azon hamis érveléssel bocsátják szét könyveikben, hogy Magyarországnak századok óta

nem

fejldését

tapasztalt

érvényesülését a XII.

és

köszönhetjük, és mint gúnyosan megjegyzik:

t.-czikkelynek

mitsem köszönhetünk

annak a siratott hires 1791 X. t.-czikkelynek, és „ha még egynéhány olyan hatású jogföladás érné a magyart, mint érte az :

1867-iki kiegyezéssel, igazán sokra vihetnk."

Nem

^

hogy Magyarország 1867 óta fejldött; az

tagadható,

—

ugy, ahogy. sem tagadható, hogy Magyarország is érvényesül De ezt az eredményt a XII. t.-czikkelynek köszönhetjük-e kétség-

hagyni

Mert ha a Habsburgoknak

Bizonyára nem.

telenül?

is

kell ott

primátust ha a Habsburgoknak ert német császárság ad: az ervel párosult abszolút

németbirodalmi

a

továbbra

nem

a

;

irány ép ugy elborította volna a XII. t.-czikkelyt, a mint elboritotta

A hogy nem

az 1791-es és a 48-as törvényeket.

a legnagyobb

mint

szerencséje,

álltak a 48-as

nekem, a

XII. t.-czikkelynek tehát áll

Ebbe még Beksics

törvények.

az

akkora ervel szemben, is

igazat ad

a következket mondja

ki

„Mi okozta a küzdelmet a nemzet és uralkodóháza között?

A

birodalmi eszme. Azon percztöl kezdve, hogy Ferdinánd német-

római császárrá

lett,

a mint tehát a német impérium

is

bevonatott

a monarchia érdeklánczolatába, Magyarország beolvasztása azonnal nyiltan bevallott politikai

programmá

birodalmi rendek Augsburgban vincziává tétele lett.

És csakis

igy

;

lett.

tehát

Kimondták

ezt a

német

Magyarországnak pro-

nemcsak osztrák, hanem német birodalmi politikává a német birodalomra támaszkodó Ausztria lehetett

ers, hogy Magyarország alkotmánya ellen támadásokat intézhessen. Ebben volt mindig a magyar kérdés kulcsa. A mig a Habsburgok hatalma kiterjedt a német birodalomra is a mig az oly

;

^

Andrássy

bölcsessége

a

i.

mellett

következkbl

:

m. 205.

min

lap. Hog^^

Andrássy Gyula minden

offertált állam-

nemzetietlen irányba tud történelmet irni, ez

„Tényleg azonban

a

rendi

alkotmány

kitnik

szkkeblüsége,

egy

nemzet jogosult egoizmusa, az önmagával és nagy veszélyeivel elfoglalt nemzet sz'ik látJcöre a Habsburg-dinasztia világbirodalmi érdekeinek a támogatásában még a lehetségnek, a méltányosságnak a határáig széttépett

sem ment

szerencsétlen

el."

(277.

1.)

És csak csodálatos égboltozat

!

hogy Andrássyra ezért még sem szakad rá a magyar

:

38:{

örökös tartoini'inyokoii rása volt Aiis/.triáiiak

is

:

erfor-

uddiíí Ic^'alábl) tartósan, noni Iclictclt

szinte

hagyta a magyar lUlamiság a

másik,

az ostromot

ki

nem

szemben,

Ha

Ausztria között.

Ma<,'yari)rszá;í és

béke

is

ínég a néruet-róruai impérium

tiil

pedig

csakhamar következett találta magával

ostromlását,

És csak a jogot

folytatta.

története

forradalmaink

Mint

hatalmat.

a

Habsburg abban

egy-c'iry

hatalma mindig elégtelen volt a maradt tehát csak a jog, mint erkölcsi jog megvédelmezésére hatalom. Knnek építettek seink a Corpus .lurisban, persze csak mutatja, Magyarország

fegyveres

;

futósánczokat és

papírból, fellegvárakat, kíirülsánczolt ersségeket,

kazamatákat.

rejtett fel

nem

E

papirvárrendszer

hasztalan

getlenségét,

a beolvasztó

király,

századokon

adott jog varázsereje védett,

delem. Hasztalan mondta

szakítással mindig hiro(hilo)n

inét/

kísérletek

)ni)t(/i(/

át

a küz-

folyt

annyi törvényünk Magyarország füg-

ki

meg

esküdött

jogainak fentartására annyi

nyiltan vagy titokban,

Es

tartottak.

melyet azonban a

ellen,

tai-ianúnalx

most

is,

kevés megha a m'met

pluszt ria hatalmi hátterH képezné.'"

Nos tehát az áldást kinek köszönhetjük (maga Beksics vagy Szádovának V a Xn. törvényczikkelynek De ha már ez a XII. törvényczikkely is bir áldást

szerint)

—

Magyarországra (Ausztria keztében)

gondoljuk

:

megváltozott

meg,

hogy

milyen

hinteni

helyzete követ-

államjogi

teremne az épen

áldás

maradt 48-as törvények nyomában Azonban, hogy ez a XII. törvényczikkely még sem olyan állami panacea, a minnek azt Beksics és Andrássy Gyula könyveikben !

hogy tehát ez a törvény nem lajtorja vannak nekünk a közjogi alap hivei között erre

állítják,

sikló

:

és

tanúink,

a

többi

Rákosi

között

Jen

is,

a

elmélkedés inspiráczíója alatt a következket

ki

hanem

lett. is

klasszikus

lapjában a húsvéti

irja

Megszaporodtunk számban; nagyobbá lettünk tanultságban; nagyobb tért tölt be szerveket kaptunk a népképviseletben ,

uj

:

gazdasági munkásságunk

;

összeköttetéseink megsokasodtak

czélok kivitelére jobban fölfegyverkeztünk

gyötrelmes sulylyal

nem nehezedik

törtek, szárnyaink csapzottan

összeszorult irány felé

;

tekintélyünk,

nem

ránk

leestek

súlyunk

érzünk magunkban,

;

:

;

mégis aspiráczióink összelesz

;

hivatást a régi

más nemzetek, kisebb népek,

a régi magyar politika hatalmi körének népei hivatást nekünk tulajdonítanak, alatt

nem

boldogulásukat, vágyaik kielégítését

keresik,

st

a

nagy

nemzeti törekvéseink köre

kisebbé s

;

bizalmatlanság és nyomás

mi nemzetiségeink

is

a

nem

mi szféránk

lelkükkel

másfelé

384

szállanak, a hol ideálok oltára eltt térdepelhetnek le. Ott ülünk multunk árnyékában, jövnk hurkos alakja eltt összeesve, megguhbaszkodva, vagy tulajdonságainkból kivetkzve, magunkat eléggé nem becsültetve megragadó konczepcziók, lelkesít czélok, uralmi vágy és aczélositó akarat nélkül, elfeledve és elfeledtetve. A magyar ;

nemzeti törekvések szemhatára

ott borult

össze szkebbre, a mikor

pörölni kezdtünk, a nagy ideál

reménye

nélkül,

jogi

szkebb

keretek

határai

között

való

az

összevont

köz-

.... Ám

élésre

ez

a 67-es alku) mégis

ersség lett a számunkra, a melybl kiindulva dolgozhattunk volna. De a nagy hivatást átadtuk az álmok (t.

i.

országának, a nemzeti ideáltól elfordultunk,

Talán

soha

önállóság

nem

el

zaklatottságai

musnak,

sorvasztó

utnyomait is,

ennyire

között

álmodozásnak,

lázas

bizonyos

A

is."

mértékig való betöltésére a

a

törekvést kere-

ügy veszszük régi ideálnak még az álomban gondol,

^

közjogi alapon álló hazafiak

nek önvallomása volnának. És

gyakorlati kivihetöség

a

ingadozva a kialkudott

és

immár, mintha lehetetlen volna való áhitása

el is feledtük.

képzelgésnek hirdetjük már azt

elvizesitö

a mely félénken, bátortalanul

teknek

aztán

s

Minden ernk a belügyi emésztdik föl, s beteg ideáliz-

feledtük.

legelkelbb szellemé-

egyik

nem

Mintha a szavak

ez.

hanem vésve

irva,

is

hogy a 67-es törvényhozás elzsibbasztotta a nemzetnek 48-ban megszerzett izomerejét. „Ekkor borult

mit

bizonyít

a nagy ideál;

el

nelmi hivatásának via

ez ?

Azt,

ekkor

tértünk

sácrájáról

;

nemzetünk

le

ekkor

oltották

világtörté-

oltárunkról

ki

azt a tüzet, a

mely mindig égett, a török hódoltság legzordonabb szakában ép ugy, mint az eperjesi karók között, és a II. József liberális Verordnungjai alatt" -- mondja poétikus tollal Bartha Miklós.

hogy a 67-es közjogi keretek

Azt bizonyítják Rákosi szavai, között Magyarország

nem

sem

katonailag,

pohtikailag,

a

esett el

sem

katonai

vezetéstl

sem

2

lett

aztán

legfbb okává.

folytán

magyar

a ^

Budapesti Hirlap, 1901. húsvéti szám.

Hogy ebbe

a közjogi

keretekbe

hazafias érzülete és gondolatvilága

kez

érvényesülhet

Ennek

gazdaságilag.

Magyarország,

is

katonai erények hihetetlen romlásnak

^

Nem

érvényesülni.

bir

konkrét

zászlóalja

eset

is

Boszniában

jellemz

:

arra

példa

Banjalukában

:

mennyire ezer

A

meg

érvényesülhet ezer

szabadkai

állomásozott

86.

abban

a

nemzet

eset közül a követ-

gyalogezred egyik az

idben,

mikor

!

!

:

385

Deák kio{íyezésének, tehát a gazdasiiíí-politikai

Ausztriáiul

annyira a

fiiggetlen

vám

hogy

tétele,

XII. t.-ezikkelynek az volt egyik

Magyarország ga/.dasági

Kzen a tételen

legyen.

élete

nem

keresztülgázolt

és kereskedelmi terület közössége,

mint inkább az

a kÍM'üimény, hogy állami és községi hitelpapirjaink osztrák kezekbe jutoltak,

hogy ugy

mint kereskedelmi,

jelzálog,

és váltúhile-

ipari

lünket az élet és politikai közösség Ausztriához kötötte s ügyletcinket osztrák közvetítés bonyolítja

Ausztria pánezélszekrényébe

s

külföldi

Valósággal beleestünk

le.

az osztrák pánczélszckrények tulaj-

donosai intézkednek a mi gazdasági életünkrl. Keresztülgázolt gazdasági életünk függetlenségének tételén fogyasztási adók kezelésének Ausztriával való közössége

is.

a Tudva-

levleg a Xll. t.-cz. értelmében a szesz-, czukor, és sörfogyasztási adót egyforma elvek szerint kell kezelnünk Ausztriával. Ám ez 1867-ben még nem volt számbavehetö sérelem, mert ekkor állami

még

adóbevételeinknek lek

;

ma azonban

csak 15°/o-ékát képezték a fogyasztási téte-

az egyenes és fogyasztási adók együttes bevéte-

leitl 54 százalék esik a fogyasztási adókra. Ez pedig azt jelenti, hogy állami adóbevételeink nagyobb részérl nem mi intézkedünk,

hanem

az

ersebb

Ausztria. Ilyen átkozott

módon

a XII. t.-czikkely minden nagy nemzeti jogunkat

közösit

Ausztria

el

tehát

javára.

Mit dicsekszik hát vele Beksics a 48-as törvényhozás rovására *

A

67-es

doktrinérek,<á de

könyveikben a XII. t.-czikkely

*

különösen által létesített

Beksics

és

Andrássy

államszövetségi alaku-

Kossuth meghalt. Egy szabadkai magyar fiúnak, Kormányos Simon rmesternek járt a .Budapesti Hirlap", a mely gyjtést inditott Kossutti Lajos szobrára. A magyar bakák maguk között 18 frtot összegyjtöttek a szoborra s az összeget be akarták küldeni a „B. H."-nak. Ezt valahogy megtudta a parancsnokság. gálati

A

pénzt azonnal lefoglalta, elkobozta s az adakozókat

fogságba

helyezte.

a Praxis Criminalistán

Ügyük a Brigads-Gerichthez

nem

került, a

talált §-t elitéltetésükre. Visszatette

a zászlóaljparancsnoksághoz

nyomban

vizs-

mely azonban tehát az ügyet

hogy az büntesse meg ket a saját hatásKossuth-szoborra adakozó mindegyik magyar

azzal,

körében. Ez meg is történt s a baka 21 napi szigorított ,,einzelnt" kapott. Ebbl pedig az a nagy közjogi tanulság van, hogy azoknak a közjogi kereteknek, a hol a magyar nemzet szülött fiainak a hazát nagi/gyá tehet a hol ,,Krieghammer" úrért (vagy mi a szent érzületei nem érvényesülhetnek csudáért) és nem Kossuth Lajosért lehet csak lelkesedni a magyar bakának :

a hol a

magyar kormányzat

aggathatják a magyar nép

htitásköre,

fiait

:

bcle)>zóhiaa és felellissége

nélkül akár

azoknak a közjogi kereteknek pusztulni

a haza szent földjérl 25

kell

386

lásnak abszoliit igazságát az

jelei

hirdetik,

kétségbeejt

épületen

s

Mondják pedig

örökéletet jósolnak.

ennek

csodás épületnek mikor már a bomlás

a

ezt akkor,

biztossággal

konstatálhatok.

Meg

gyzdve, hogy 67-nek az osztrák felfordulás következtében kell mihamarabb csdbe jutni. Nem is tagadják, hogy csak „két szemnek" a behunytát várják. Sem a közös ügyek ellenrzésére, sem a parlamenti intézésükre hivatott intézmény nem fungál többé. Nem védhetjük meg általa sem államiságunk érintetlenségét, sem közgazdasági érdekeinket a vám- és pénzkérdésben, nem köthetünk megfelel külkereskedelmi szerzdéseket, nem állapithatjuk meg hosszabb idre a közös ügyek hozzájárulásának arányát és nem oldhatjuk meg a népek hozzájárulásával a hadügyi kérdést. Auszvagyok

triában a

„császár-paragrafus"

expediens. Ehhez hozzá kell

—

még

a

kisegít

hogy Bécs

utczáin

nálunk a „formula" tenni azt

is,

a „Wacht am Rhein"-t éneklik s a 45 millió lelket számláló monarchiában nincs két millió ember, a kinek ambicziója volna osztráknak maradni. Az „In deinem Láger ist Österreich"-nek

szomorú dicssége még csak a

hadseregben,

a

tehát úgyszólván csak az uralkodó tekintélyében tult

Jeruzsálem

fog pusztulni Ausztria

el

:

diplomácziában, él.

Miként elpusz-

is.

És ebbe az erjed birodalomba van beillesztve az az alkotmány, a milyet Beksics „örökélet" „csodás" épületnek hirdet! De hát valóban érdeke-e a magyar fajnak, hogy ezt a roskadozó épületet államfentartó képességének erejével vállain tartogassa? Ezzel a kérdéssel kapcsolatban reá kell mutatnunk a XII. t.-czikkely

megalkotása körül elkövetett egyik legérdekesebb

politikai

tévedésre.

Ugyanis a XII. t.-czikkely a katonai felségjogokon kivül még azt a felségjogot is dekretálta, hogy a király a magyar alkotmányos életnek Ausztriával való viszonyában mint véd, mint hiró, mint

apa fungálhasson,

A

kvóta

meg nem

egyezése esetében döntü felség-

jogot ruházott a királyra. Fájdalommal és keserséggel tapasztaljuk

azonban, hogy a király ezen felségjogát eUenünl- használja föl, és sohasem a mi javunkra, hanem mindig Ausztria javára dobja az igazság serpenyjébe hatalmi kardját. Elég gult

itt

rámutatnunk boldo-

Horánszky hires kvóta-tanulmányára, és a magyar kvótabizott-

ság viselkedésének históriájára.

Nos szert,

tehát,

mi okból támogassunk mi vállainkkal olyan rend

a hol a magyar király védi, birói és apai szubstancziójának

nem mi magyarok

vehetjük a hasznát?

!

;

887

St benne.

noin

hogy

Tévedett

különben

nem

nem

tehát

vehetjük, do ej^yencsen kiirunkut hUjuk

Deák és u

(i7-(!.s

törvényhüzás chbcn

uj

is,

magyar királynak, a minek esak az osztrák népcík látják hasznát, a magyar ellenben csak kárát, s a mely uj felségjognál fogva a magyar transzferált

király a jó egyetértést

han,

hanem

nem

volna

olyan

felsétrjo^'ot

Ausztria és Magyarország

a magyar nemzet

/í'//>,s

h-azei-elví«'heii

a

egyensnlyá-

keresi.

Ill azonban már, hogy könyvemet befejezzem.

Könyvemet Beksicsre vonatkozólag Ciceróval kezdtem, hogy én a

XII. t.-czikkely

s

unnt-

megalkotása körül elkövetett történeti,

közjogi és politikai tévedéseket

Deáknak

és a f)7-es törvényhozás-

nak tulajdonítom: könyvemet Deák Ferenczre vonatkozólag Kossuth Lajos történeti soraival végzem

„Nagy észszel esak

:

megtévedésének következései irtózatosak. De nagyot lehet tévedni.

Deákon

is

emberi dolog, s nagysága oszolhatlan nimbussal veszi körül emlékezetét mert az ö önzetlen becsületességébe vetett nemzeti bizodalmat ö nemcsak megérdemlette, hanem diadala után is igazolta". És Deák nagy tévedéseivel is imponált korának esett ez az

erkölcsi

2.5*

FrGGKLKK.

:

KOSSITII —

JKI.I.KMHA.IZ

Nagy idkben választoltaiban

ii

összefoglalni,

emberben személy esiteni. Ez testet

ölt

SZÁZ SOKBAN.'

:

szereli

I.A.IOS.

—

történelem a kur szükségeit s

a nemzet géniuszát egy

a géniusz Kossuth Lajosban

és ezen inkarnáczió folytán a középkori

is

magyar

nemzet az ö bámulatos lángleikének tüzétl érintve összeolvad, a középkori salak elég, s a magyar nemzet Fnixként

uj

életre

A

kél.

tisztitó

tzben Kossuth

is

megtisztul,

levetkzi a legtöbb lerrtközhei emberi gyarlóságát,

már

a

erkölcsi

nemzet

élén

áll

:

úgyszólván

jelleme

s

az

mikor összes

és szellemi tulajdonságok foglalatja lesz.

Életmködése a

sors

által

kétféle térre sodortalván

mködés

életnyilvá-

nulásai alapján rajzolhatjuk meg.

Az egyiknek

szinterét a

hazának szent

a

jellembeli

innen a

vonásait

látszat,

ketts alakban

is

csak e kétféle

a

földje,

másikét

mintha hazai

és emigrácziónális

s

mködése

állítaná jellemét a történelem fáklyavilága

E ketts mködés azonban örökké

elé.

adja meg,

külföld

a

hazaszeretet

nemzet érzületének egy /(/ világát: a majtényi sikon letnt függetlenség ki nem oltható vág^^át teremti meg. villamos

tüzében

éo-,

s

ez az éffés a

—

1

Kossuth Lajos száz esztends születési napjára

irt

kuriozitás. 25*

:

392

A „Populus Werböczyanus"-ból épen vel

elbb származva jónevü

csak

még egyenl

:

száz esztend-

a múlt század húszas éveiben

ügyvéd,

a

harminczas

évek

nagyjai

még közt

a többivel, a negyvenes évek elején és derekán

már „primus inter pares", az utolsó rendi országgylésen már bálványozott vezér, a 48-as országgylésen mint alkotmányos miniszter

mány

lesz szellemi diktátor,

a honvédelmi bizott-

élén az alkalmazható rá, a mit Cinnara mondtak: „Feje

meggyzni, keze minden tervet végrea függetlenségi harcz küzdelmeiben nemcsak ország-

volt kigondolni, nyelve

hajtani",

kormányzó, de egyúttal apostola is nemzetének, és Világos után talán a legislegnagyobb

Azonképen Széchenyi

az

mint

:

számzött

Széchenyi,

„álomkórságban

ébresztése után visszaborzad

addig Kossuth

—

hajthatatlan is

agitátor,

dermedez"

agitálásának

túlszárnyalva

bujdosó.

de

nemzet

mig fel-

eredményeitl

Széchenyit

—

mint az

„emberi jogok jajkiáltásának" magyar hérosza: tetteinek eredményétl soha vissza nem rettenve tör kitzött czélja az uj Magyarország megállapítása felé. Fölrázza a nemzetet, és ebben segítségére van olyan ékesszólás, melynek erejét magyar szónok még nem birta soha, és olyan irótoll, mely keleti virágossága daczára a világirodalomban kér helyet a klasszikái magyar politikai irálynak, és a mely nemcsak úttörje, de egyúttal mintaképe is lesz a nagyrantt magyar hirlapirásnak. S mig egyrészrl irótollával, ékesszólásával titáni küzdelemben vivja ki a magyar nép számára a modern kor föltétlenül legáldásosabb jótéteményeit: az egyenl szabadságot, az egyenl jogot és az egyenl kötelességet addig másrészrl az igy felszabadult, az alkotmány sánczaiba bevett néppel megalapítja a magyar :

—

—

:

parlamentarizmust, teszi

—

Erdély uniójával a kétországos magyart

egyországossá.

Azonban az reakczió

s

uj

intézmények összeütközései, a bécsi

támadásai, az eszmék és szenvedélyek

hullámai

:

:í'X\

vágják a húkOs

útját

ennek is,

a végiele: április

is

meg

rcjhulésiick

a nemzetet a

Ítéljünk

kozaláról

:

forradalom,

niajd

14-ike felé sodorják Kossuliiot

Kgy emheröilö után bármikónt

is.

országgylés

debreczeni

függetlenségi

is

iiyilal-

ne feledjük, hogy azt a gyzelmes hadsereg és

követelte,

a

s

ne

Deáknak mondását

feledjük

ellenében), liogy április

14-ikél.

i.s

(Liislkandl

márczius 4-ike elzte meg,

a mely napon a hatalom szava Magyarország alkotmányát törölte

De mig 4S

el.

Kossuthon,

jof/as

nem Magyarországon ernk elégtelenségén

iiiiilt:

reményei nemzeti

nak

nem

reményeinek meghiúsulta addig

törik

meg,

rénnes

4Í)

Kossuth-

s

miatt be kell fejezni hazai üstökös futását, hogy a

e

világrben tovább kerengve, majd mint számzött bujdosó,

majd mint etizme teljesítse a végzet által kijelölt Zokogva nyomja a íiui szeretet bucsucsókját az haza

földjére,

hogy

II.

hivatását.

elhagyott

Rákóczi Ferencz sorsának és

hajt-

hatatlanságának legyen osztályosa.

Kossuth használata

a

hatalomra

emberfölötti

által

emelkedett

föl

s

tulajdonságainak

jelenség a történe-

ritka

lemben, hogy a hatalom élvezete jellemének fényes vonásain az önzéstelen

kötelességérzetén, a szabadság és jog

teletén hajszálnyit

rajongását

ideális

sem s

változtatott.

azok

fölött

Az ország

jogaiért való

megalkuvást

feladatra irányult: egyrészt,

hogy

tr

nem

állhatatosságát beviszi emigrácziónális politikájába /.-effs

tisz-

leigázott

is,

mely

nemzetét

a kétségbeesett felkelések irtózatos bajaitól megóvja, másrészt, által

hogy az ország felszabadítását idegen er segítsége lehetvé tegye. Ezt a ketts feladatát az államférliui

lángész

mvészi

tökéletességével és a mérsékeltség számitó

óvatosságával

teljesiti.

siker kellett s

ha ezt a

tosíthatta

:

sikert tökéletes realitással

egyetlenegy csepp mag^^ar vért

Ez a negatív

„minden

Neki a nemzet kiontandó

tettét

álláspontja

bámulatos

mondatja éles látás,

nem

már

véréért

nem

biz-

koczkáztatott.

Cavourral

incrsékeltsét/,

is:

imponáló

394

méretek jellemzik." És habár emi-

férfiasság és kimagasló

grácziónális politikáját keletkezett

belle,

erforrásának kiegyezési

nem

is

koronázta pozitiv siker:

hit

mely mig egyrészt a nemzet félelmes addig

bizonyítékául,

szolgált

alkudozásoknál esett nyomatékul

másrészt

a

a mérlegbe,

mert jellemz, hogy mint tényleges hatalom nélküli hontalan bujdosó gyakorol olyan hatalmat, melynek mására

nem akadunk

a világtörténelemben.

Minden téren az emberi nagyság jelében mködött s tévedései (ha voltak) ép ugy nem mérhetk köznapi mértékkel, mint csodálatos szellemi tulajdonságai. Az emberiség kultúrtörténetében a szabadság vagy ncinzeií prófétáinak

rendében a legelsk között van számára hely kijelölve s nagyítás nélkül mondható, hogy benne a három nyelven

—

a felt energiájával, a történetündökl szó hatalma lem korszakainak egy államférfiujában sem találkozik: is

tökéletesebb bevégzettséggel. Csakis az apostoloknak adatott is.

annyi nyelv tudása

Fényessége azonban

nála az emberi jellem

:

mondja már

még

azért

róla az angol

Times

világraszóló,

mert

is

erkölcsi tökéletessége

—

a lángész-

nek olyan csodálatos összhangzatában az értelmi egyetemes tudás

—

olyan egyesülésében jutott kifejezésre

nem ért el más ember, de És még sem adott neki nyugalmat.

Férfi

és

munka

nélküh

a pihenés

:

er

erélyének

a melyet talán soha

bizonyára egy sem múlt az

élet

aggkora,

teli

és

sem

jutalmat

nehéz

—

felül.

sem

küzdelemmel,

fájdalommal, boldogtalansággal, vigasztalan örökbúval.

Hazánk történetében sokan voltak az érdemesek, de egynek a jelentsége sem éri utói Kossuthét s a magyar nép nagy tömegének a lelkében még Deák Ferencz is csak törpe kicsinységben ségét

nem

nemzet

tiz

is

él

Kossuth

csupán a XIX.

század,

századának fejldéséhez

jelent-

így az

mellett.

hanem

kell

mérni.

a

magyar És innen

van, hogy habár közjogunk és társadalmunk 4S-as átala-

«'.).-.

kulása

az

abban

all,

\\(A\i\\\\

lio^^y

iiatjysá<,M

ncnizelc'iH'k

ezt az óletczólt a ma^^yai- nejt liidta

íMiu'liii.

MíIm'ii

áll

v;m

az ü novt''Vcl

dicsüs(''trb('n

i')V(')k

rn-siHíj

(')

ez az

\\\0*^

seni

rhlrzrlf

íisszcforiva


tudott

rük

l('lkiU)t'ii

(''Ictczúl ?

:

liaiiciii

tcrcniteni

s

szíMivedólylyí!;

Maj^'yai-ország füg-

gellenséjíében.

S habár (ürt

a gálya

kilciicz

—

luszlnuii

világkörutat

eltelte

lelt

után

az eszme, a mely Hodusló után kialudt fél

s

század nudva ez a kormányos dobott

világába:

(f

sxenfs('f/('S

iH(ff/t/(fr

eszméje

-Révpartlioz

:

kormányosával-

-

de az

a melyet más-

nemzet

a

tüz-

luiza füfjíjcflcnsvfff'ncL'

örök köriUját fogja tenni a magyar

szivekben. Ismételjük: ez a nemzetnek adott élelczél

:

ez Kossuth-

nak a legislegnagyobb nagysága.

20*

]J>

mw

% U^Z

Vv

/

^AM^T

PLEASE

CARDS OR

SLIPS

UNIVERSITY

DB 923 •7

B4K3

DO NOT REMOVE FROM

THIS

OF TORONTO

POCKET

LIBRARY

Kalmár, Antal Beksics Gusztáv tbrténetés közjoglrása

<:^ Yiv

i^^.

>(n

.>*

Jltí."-*

-

.

J^m^i*<